A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-I-B-1011/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az Erste Bank Hungary Zrt. számára.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél jogi képviseletében (…) Jogi képviselő 2011. augusztus 11-én érkeztetett kérelme alapján az Erste Bank Hungary Zrt.-nél (székhelye: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26., továbbiakban: Bank) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I. A Felügyelet a Banknak — a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A Felügyelet a Bankkal szemben a panaszkezeléssel kapcsolatos válaszadási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 100.000 forint — azaz egyszázezer forint — összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett (…) számú számlájára "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás
Jogi képviselő 2011. augusztus 11-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Bank eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA
Jogi képviselő a beadványában előadta, hogy az Ügyfél új családi ház építése céljából 2008. január 29. napján lakásépítési kedvezmény igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be a Banknál, mely kérelme jóváhagyásra került. A Bank 2008. május 29-én lakásépítési kedvezmény és megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó kölcsönszerződést kötött az Ügyféllel. Jogi képviselő a beadványában előadta továbbá, hogy az Ügyfél részére a megelőlegező kölcsön és lakásépítési kedvezmény összege nem került folyósításra, mivel a Bank 2009. május 22. napján kelt levelével a támogatási szerződést felmondta arra való hivatkozással, hogy a 2008. december 12. napján beszerzett értékbecslés alapján megállapította, hogy a lakóingatlan tényleges szobaszáma nem felel meg a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglalt, méltányolható lakásigény mértékének. Jogi képviselő beadványa szerint az Ügyfél a felmondást követően személyesen járt el a Banknál a szerződés felmondásával kapcsolatban, de érdemi választ nem kapott. Jogi képviselő 2010. március 30. napján kelt levelében panasszal fordult a Bankhoz, kérve az ügy kivizsgálását. Jogi képviselő a beadványában kifogásolta, hogy megkeresésére a Bank érdemi választ – a 2011. augusztus 2-án kelt beadványa napjáig – nem küldött. A Bank a 2010. május 21. és a 2010. június 18. napján kelt leveleivel tájékoztatta Jogi képviselőt, hogy bejelentése iktatásra került és az ügy alapos és mindenre kiterjedő vizsgálata hosszabb időt vesz igénybe. Jogi képviselő nyilatkozata szerint több alkalommal fordult a Bank telefonos ügyfélszolgálatához, de érdemi választ nem kapott, majd 2010 júliusában az Ügyféllel személyesen felkereste a Bank fiókját, de a Bank munkatársa részükre nem tudott írásbeli választ adni. Jogi képviselő a beadványában kifogásolta továbbá, hogy a Bank a támogatási szerződést a folyósítást megelőzően felmondta, azonban a szerződés alapján az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog törlésére irányuló törlési engedélyt nem adta ki. Jogi képviselő álláspontja szerint a Bank jogszabálysértő módon járt el egyrészt a szerződés felmondása, másrészt a felmondás jogellenességének kivizsgálása során, mivel sem Jogi képviselőnek, sem Ügyfélnek érdemi választ 2010 májusa óta nem adott, sem szóban, sem írásban. Jogi képviselő a beadványában foglaltak kivizsgálását kérte a Felügyelettől. A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek,
- a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE A PANASZKEZELÉSRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA
I.
ELŐÍRÁS
BETARTÁSÁNAK
I.1. Tényállás A Felügyelet a 2011. szeptember 20-án kelt, 121185/5/2011. iktatószámú végzésével arra irányuló nyilatkozattételre hívta fel a Bankot, hogy az Ügyfél fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelmét vizsgálja meg, az abban feltett valamennyi kérdést válaszolja meg, továbbá
nyilatkozzon, hogy Jogi képviselő 2010. március 30-án kelt levelére mikor válaszolt, küldje meg az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoklással ellátott álláspontját.
A Bank 2011. október 26-án érkeztetett nyilatkozata szerint Ügyfél 2008. május 29. napján kiegészítő kamattámogatású hitelszerződést, valamint lakásépítési kedvezményre és megelőlegező kölcsönre vonatkozó szerződést kötött a Bankkal. A tervdokumentáció alapján 4 szobás lett volna az ingatlan, mely az együtt költözőket figyelembe véve megfelelt volna a lakáscélú állami támogatásoktól szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Kormányrendelet) foglaltaknak (méltányolható lakásigény), azonban a Bank a 2008. december 12. napján elkészült értékbecslés alapján úgy állapította meg, hogy a mosókonyhaként megjelölt helyiséget szobaként használják, tekintve, hogy az adott helyiség a szobával szemben támasztott minden követelménynek megfelelt. A Bank a 2009. május 22-én kelt levelében értesítette az Ügyfelet a támogatási szerződés felmondásáról, valamint arról, hogy a 2008. december 12-én készült értékbecslés alapján a Kormányrendeletben megjelölt méltányolható lakásigény feltételeinek nem felelnek meg, ezért Ügyfél részére a támogatás összegét nem áll módjában folyósítani. A Bank a levelében tájékoztatta az Ügyfelet, hogy az elutasítás miatt a Kormányrendelet feltételeinek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a Magyar Államkincstár lakóhelye szerinti illetékes regionális igazgatóságához a levél kézhezvételétől számított 15 napon belül. A Bank a levelében kérte az Ügyfelet, hogy a Bank és a Magyar Állam jelzálogjogának törlése érdekében személyesen járjon el a Bank Budai Hitelezési Központjában. A Bank 2011. október 26-án érkeztetett nyilatkozata szerint a Jogi képviselő által becsatolt 2010. március 30-án kelt levél a Bankhoz nem érkezett meg. A Bank tájékoztatta a Felügyeletet, hogy a Jogi képviselő azonos tartalmú, 2010. április 29-én kelt beadványát 2010. május 6-án érkeztette. A Bank a 2011. október 26-án érkeztetett beadványához csatolta a 2010. július 2-án kelt válaszlevelét, mely szerint a Jogi képviselő panaszára indított vizsgálatot lezárta, és a 2009. május 22-én kelt levelében foglaltakat továbbra is fenntartja.
A Felügyelet a 2012. január 6-án kelt, 4651/1/2012. iktatószámú végzésében hiánypótlásra hívta fel a Jogi képviselőt, melyben a 2011. március 30-án kelt levelének Bank általi átvételét igazoló dokumentum megküldését kérte. Jogi képviselő válaszul a 2012. február 1-jén érkeztetett leveléhez csatolta a 2010. március 30-án kelt levél feladóvevényének másolatát, mellyel annak 2010. május 3-ai postára adását igazolta. A Felügyelet a 2012. február 23-án kelt, 4651-5/2012. iktatószámú végzésével arra hívta fel a Bankot, hogy igazolja a 2010. július 2-án kelt levelének postázását. A Bank 2012. március 12-én érkeztetett nyilatkozata szerint a 2010. július 2-án kelt, Jogi képviselőnek címzett levelét postakönyvvel igazoltan 2010. július 2-án postázta. I.2. Jogszabályi környezet A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 215/B. § (1) és (7) bekezdése szerint: „215/B. § (1) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény biztosítja, hogy az ügyfél a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.” „(7) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.” I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy Jogi képviselő beadványához csatolt 2010. március 30-án kelt levelének és a Banknak megküldött 2010. április 29-én kelt levelének tartalma megegyezik. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Jogi képviselő levelét 2010. május 3-án adta postára, amelyet a Bank 2010. május 6-án érkeztette. Jogi képviselő megkeresése tartalmát tekintve a Hpt. 215/B. § (1) bekezdésében meghatározott panasznak tekintendő, mivel Jogi képviselő az értékbecslés megállapításait vitatta, és annak alapján a támogatási szerződés felmondásának jogszerűségét kifogásolta. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során megállapította, hogy a Jogi képviselő 2010. május 6-án érkeztetett panaszbeadványára a Bank a 2010. május 21-én és a 2010. június 18-án kelt leveleiben arról tájékoztatta a Jogi képviselőt, hogy a reklamáció kivizsgálását megkezdte, mely folyamatban van. A Bank a 2010. július 2-án kelt levelében értesítette Jogi képviselőt, hogy a vizsgálatot lezárta, és levelében tájékoztatást nyújtott a vizsgálat eredményéről. A Hpt. fentebb hivatkozott 215/B. § (7) bekezdése szerint a pénzügyi intézmény a panaszra adott válaszát a panasz közlését követő harminc napon belül köteles megküldeni az Ügyfélnek. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok szerint a Bank a Jogi Képviselő 2010. május 6-án érkeztetett panaszára nem küldött 30 napon belül választ, hanem csak 2010. július 2-án történt a válaszlevél postára adása, a Bank ezzel megsértette a Hpt. 215/B. § (7) bekezdését.
II. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 64. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. II.1. A jogsértés további folytatásának megtiltása Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a határozat rendelkező részének I. pontjában a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Banknak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Bank tevékenysége során a továbbiakban legyen tekintettel a panaszkezeléssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekre. II.2. A fogyasztóvédelmi bírság kiszabása A Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a panaszkezeléssel kapcsolatos válaszadási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt bírság kiszabásáról is határozott, és a Bankkal szemben — a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményei figyelembevételével — 100.000 forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Bankkal szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta.
A Felügyelet a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg a válaszadási kötelezettséggel kapcsolatosan szabályozza a Bank magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a Bank álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A Felügyelet a jogkövetkezmények megállapításakor figyelembe vette a jogsértéssel érintett fogyasztói érdekeket, a jogsértés körülményeit és így állapította meg a bírság összegét. A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés A Felügyelet a V-FK-I-97/2012. számú végzésével az Ügyfél 2011. augusztus 11-én érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a Bank és a Kérelmező között létrejött lakásépítési kedvezmény és megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó kölcsönszerződés felmondása jogszerűségének, valamint a Bank jelzálogjog törlésével kapcsolatos eljárásának felülvizsgálata tekintetében megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § a)-r) pontjában, valamint a 64. § - 72. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2012. március 21. dr. Kolozsi Sándor s.k. a PSZÁF ügyvezető igazgatója