A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-FB-174/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az OTP Faktoring Zrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., a továbbiakban: Felügyelet) által (…) (lakhelye: …, a továbbiakban: Ügyfél) 2011. július 22-én érkeztetett kérelme alapján az OTP Faktoring Zrt.-nél (székhelye: 1066 Budapest, Mozsár utca 8., a továbbiakban: Társaság) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet az Ügyfél kérelme alapján a Társaságnál lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás során a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabálysértést nem tárt fel.
II.
A Felügyelet a Társaságnak — a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
II/A.
A Felügyelet a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Társasággal szemben 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás
Ügyfél 2011. július 22-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Társaság eljárását kifogásolta. AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA
Ügyfél a beadványában előadta, hogy a Társaság 2010 októberében felszólította a (…) Bankkal (székhelye: ..., továbbiakban: Bank) szemben fennálló tartozásának rendezésére. Ügyfél személyesen egyeztetett a Társasággal és közvetítői nyilatkozatot igényelt, de kérelmére nem kapott választ. Ügyfél több alkalommal elektronikus levélben fordult a Társasághoz, de leveleire a Társaság nem válaszolt. Ügyfél a beadványához csatolta a 2011. február 20-án és a 2011. április 18-án kelt elektronikus levelét. A 2011. február 20-án kelt levelében tájékoztatta a Társaságot, hogy az általuk 2011 januárjában kért közvetítői nyilatkozatot már 2010 októberében kitöltötte, és a Társaság által meghatározott feltételekkel tartozását nem tudja kiegyenlíteni. Ügyfél a 2011. április 18-án kelt levelében kifogásolta, hogy a fenti levelére a Társaság nem válaszolt, tartozásának összegét azonban a háromszorosára emelte. A Társaság munkatársa a 2011. április 28-án kelt elektronikus levelében kérte az Ügyfelet, hogy nyújtson be méltányossági kérelmet, melyben írja le anyagi helyzetét és jelölje meg vállalását. Az Ügyfél a 2011. április 30-án kelt méltányossági kérelmében fennálló tartozásának elengedését kérte. Ügyfél a beadványában kifogásolta, hogy méltányossági kérelmére a Társaság nem válaszolt, ugyanakkor felszólító leveleket kapott és a közjegyzői kamara 2011. július 13-án fizetési meghagyást küldött a részére. Ügyfél a beadványában foglaltak kivizsgálását kérte a Felügyelettől. A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE
A
TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI VONATKOZÓ KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA
I. A
GYAKORLAT
2
TILALMÁNAK
MEGSÉRTÉSÉRE
I.1. Tényállás A Felügyelet a 2011. szeptember 8-án kelt, 110435/5/2011. iktatószámú végzésében az alábbiakra hívta fel a Társaságot: Küldje meg az Ügyféllel folytatott levelezést. A Társaság 2011. október 21-én érkeztetett nyilatkozatához csatolta az Ügyfél (…) és (…) számú ügyében folytatott levelezést. A Társaság 2011. október 21-én érkeztetett nyilatkozata szerint az Ügyfél fogyasztói beadványában említett (…) ügyszámú, (…) Ft összegű követelést a Bank 2010. szeptember 17-ei fordulónappal engedményezte a Társaságra. Az engedményezést követően a Társaság 2010. október 6-án felszólította az Ügyfelet tartozásának rendezésére. Az Ügyfél 2010. november 10-én személyesen felkereste a Társaság (…) kirendeltségét, és nyilatkozatban kérte részletfizetés lehetőségét és közvetítői nyilatkozat kiküldését. A Társaság 2010. december 10-én az érvényes engedménypolitika alapján biztosítható részletfizetési megállapodásra vonatkozó ajánlatot tett, és a havi törlesztő részletet (…) Ft-ban határozta meg. A Társaság a 2011. január 19-én kelt levelében megküldte Kérelmezőnek a közvetítői nyilatkozatot, és kérte az aláírással ellátott példány visszaküldését. A Társaság a 2011. január 27-én kelt levelében értesítette az Ügyfelet, hogy a részletfizetési megállapodásban foglaltaknak nem tett eleget, ezért a megállapodás érvényét veszti, vagyis az Ügyfél (…) Ft összegű tartozását egy összegben kell kiegyenlítenie. Az Ügyfél 2011. február 20-ai elektronikus levelében jelezte, hogy tartozását nem tudja megfizetni, ezért a Társaság 2011. február 21-én újabb részletfizetési megállapodást küldött az Ügyfél részére, melyben a havi törlesztő részletet – a tartozás kamatok miatti emelkedése miatt – (…) Ft-ban határozta meg. Az Ügyfél által aláírt közvetítői nyilatkozat 2011. február 22-én érkezett vissza a Társasághoz. A nyilatkozat alapján az Ügyfél hozzájárulását adta adatainak továbbításához hitel-, illetve ingatlanközvetítő cégek számára. A Társaság 2011. április 2-án ismételten felszólította az Ügyfelet tartozásának rendezésére. Az Ügyfél 2011. április 18-ai elektronikus levelében ismételten tájékoztatta a Társaságot, hogy nem tud fizetni. A Társaság munkatársa a 2011. április 28-ai elektronikus levelében kérte az Ügyfelet, hogy nyújtson be méltányossági kérelmet. A Társaság nyilatkozata szerint Ügyfél a (…) ügyszámhoz méltányossági kérelmet nem terjesztett elő, így 2011. május 18-án ismételten felszólította tartozásának rendezésére. A Társaság a 2011. október 21-én érkeztetett nyilatkozata szerint a fogyasztói bejelentéshez mellékelten csatolt, 2011. április 30-án kelt méltányossági kérelmet az Ügyfél a (…) számú ügyében terjesztette elő. A Társaság 2011. május 30-án részletfizetési megállapodást küldött az Ügyfélnek, melyben felajánlotta, hogy az akkor fennálló tartozás összegét – (…) Ft – (…) hónap alatt, kamatmentes részletekben fizetheti vissza. A megállapodás értelmében a (…) Ft összegű törlesztő részlet befizetését első alkalommal 2011. június 28-ig kellett volna az Ügyfélnek teljesítenie. Tekintettel azonban arra, hogy a kért összeg a megadott határidőben nem érkezett meg, a megállapodás nem jött létre. A Társaság 2011. október 21-én érkeztetett nyilatkozata szerint a nyilvántartásában szereplő tartozásokra befizetés nem történt, azonban a Társaság felvette a kapcsolatot az Ügyféllel és
3
felajánlotta, hogy az aktuális tartozásokat meghatározott futamidő alatt kamatmentes részletekben törlesztheti. I.2. Jogszabályi környezet A 2010. január 1-jén hatályba lépett a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódex (a továbbiakban: Magatartási Kódex) IV. fejezete – Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárások – tekintetében a hitelezők vállalják, hogy: „d) Az ésszerűség és a hitelező üzletpolitikájának lehetőségein belül ügyintézőik – az automatikus elutasítás helyett – minél több alternatív megoldást vázolnak fel a nehézségekkel küzdő ügyfelek számára a szerződések módosítása során.” A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban Fttv.) 3. § (1)-(3) bekezdése szerint: „(1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” Az Fttv. 6. § (2) bekezdés b) pontja szerint: „Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat továbbá b) az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amelynek a vállalkozás alávetette magát, amennyiben a vállalkozás ba) a követelmény betartására nem csupán szándéknyilatkozat formájában, hanem igazolható módon kötelezettséget vállalt, és bb) a kereskedelmi gyakorlat keretében utal a kódexnek való alávetettségére, ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.” I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet nyilvántartása szerint a Társaság 2009. szeptember 21-én csatlakozott a Kódexhez. A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy a Társaság az Ügyféllel szemben együttműködően járt el, mivel több alkalommal ajánlott fel Ügyfélnek – az érvényben lévő engedménypolitikája szerint engedélyezhető – részletfizetési lehetőséget.
4
A fentiekben ismertetett vizsgálati megállapításokra figyelemmel a Társaság a Magatartási Kódex IV. fejezet d) pontjában foglaltak megvalósítása és ezáltal az Fttv. 3. § (1) bekezdésének megsértése miatt nem marasztalható el. II. A PANASZKEZELÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA II.1. Tényállás A Felügyelet a 2011. szeptember 8-án kelt, 110435/5/2011. iktatószámú végzésében az alábbiakra hívta fel a Társaságot: Nyilatkozzon, hogy az Ügyfél 2011. február 20-ai elektronikus levelére mikor adott választ. Nyilatkozatához csatolja a válaszát alátámasztó dokumentumok másolatát. A Társaság a 2011. október 21-én érkeztetett levelében úgy nyilatkozott, hogy az Ügyfél részére folyamatosan küldött tájékoztató levelet hátralékos tartozásával kapcsolatosan. A Társaság 2011. október 21-én érkeztetett nyilatkozata szerint az Ügyfél a 2011. február 20án kelt elektronikus levelében jelezte a Társaságnak, hogy tartozását egy összegben nem tudja rendezni, ezért 2011. február 21-én részletfizetési megállapodást küldött az Ügyfélnek. Az Ügyfél 2011. április 18-ai elektronikus levelére a Társaság 2011. április 28-án elektronikus levélben válaszolt, melyben kérte méltányossági kérelem benyújtását. Az Ügyfél 2011. április 30-án kelt, a (…) számú ügyre vonatkozó méltányossági kérelmére a Társaság 2011. május 30-án részletfizetési megállapodást küldött az Ügyfélnek, melyben felajánlotta, hogy az akkor fennálló tartozás összegét – (…) Ft – (…) hónap alatt kamatmentes részletekben fizetheti vissza. II.2. Jogszabályi környezet A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 215/B. § (1) bekezdése szerint: „A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény biztosítja, hogy az ügyfél a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.” A Hpt. 215/B. § (7) bekezdése szerint: „(7) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.” II.3. A tényállás minősítése A Felügyelet az Ügyfél 2011. február 20-ai elektronikus levelével kapcsolatosan megállapította, hogy az tartalma alapján a Hpt. 215/B. § (1) bekezdése szerinti panasznak minősül, mivel abban az Ügyfél a Társaság magatartását, tevékenységét is kifogásolta.
5
Az eljárás során megállapításra került, hogy a Társaság az Ügyfél 2011. február 20-ai levelére nem adott 30 napon belül indokolással ellátott választ, hanem arra 2011. február 21-én egy részletfizetési megállapodást küldött az Ügyfél részére, amely körülményt azonban a jogsértés kimentésére nem lehet elfogadni, hiszen a Hpt. 215/B. § (7) bekezdése írásbeli panasz esetében írásbeli, indokolással ellátott válaszadási kötelezettséget ír elő a Társaság számára. A Felügyelet az Ügyfél 2011. április 18-án kelt beadványát áttekintette, és megállapította, hogy az tartalmát tekintve szintén panasznak minősíthető, tekintettel arra a tényre, hogy az Ügyfél azt kifogásolta, hogy a 2011. február 20-án kelt elektronikus levelére nem kapott választ. A Felügyelet továbbá megállapította, hogy az Ügyfél 2011. április 18-án kelt elektronikus levelére a Társaság a 2011. április 28-án kelt elektronikus levelében válaszolt. A Társaság válaszát az Ügyfél a beadványához csatolta, ezért annak elküldését a Felügyelet nem vizsgálta. A fogyasztóvédelmi eljárás során megállapításra került, hogy az Ügyfél 2011. április 30-ai méltányossági kérelme, melyben fennálló tartozásának elengedését kérte, nem minősül panaszbeadványnak. A panaszbeadvány a pénzügyi szervezet magatartására, tevékenységére vagy mulasztására tett kifogás, amely alapján a Társaság felé intézett egyéb tartalmú kérés (beleértve a méltányossági kérelmet) tartalmilag nem azonos a panaszbeadvánnyal. Erre tekintettel a Felügyeletnek nincs hatásköre a méltányossági és egyéb kérést megfogalmazó kérelem pénzügyi szervezet általi teljesítésének, illetve nem teljesítésének felülvizsgálatára, az ilyen tartalmú beadvány vizsgálata, illetve erre vonatkozóan a válaszadási kötelezettség előírása a pénzügyi szervezet saját hatáskörébe tartozik. A Felügyelet a kérést megfogalmazó beadvány vizsgálatára és annak megválaszolására vonatkozó kötelezést a pénzügyi szervezet számára nem írhat elő és azt fogyasztóvédelmi eljárás keretében nem vizsgálhatja. Mindezekre figyelemmel a Felügyelet megállapította, hogy a Társaság az Ügyfél 2011. február 20-án kelt írásbeli panasza kapcsán megsértette a Hpt. 215/B. § (7) bekezdését, mivel arra nem küldött harminc napon belül indokolással ellátott választ. III. FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, „ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.” Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Társaság az írásbeli panasz megválaszolására vonatkozó jogszabályi rendelkezésre tekintettel járjon el a továbbiakban. Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában – az írásbeli panasz megválaszolására vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt – a Társasággal szemben 100.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.
6
A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a pénzügyi szervezettel szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadási határidővel kapcsolatosan szabályozza a pénzügyi szervezet magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a pénzügyi szervezet álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi bírság összegének megállapításakor enyhítő körülményként értékelte, hogy a Társaság az Ügyfél 2011. február 20-ai levelére 2011. február 21-én részletfizetési megállapodást küldött az Ügyfél részére. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 72. §-át vette figyelembe. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés fentebb részletezett körülményeire alapította. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) bekezdés a)-r) pontjában, valamint a 64. § - 72. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul.
7
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2012. január 25. dr. Kolozsi Sándor s.k. a PSZÁF ügyvezető igazgatója
8