A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FH-I/B-7820/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a FOLAX HITEL Kft. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) a 2010. december 16-án megindított, a FOLAX HITEL Kft. (székhelye: 1067 Budapest, Szentendrei út 18. 4. em. 22., a továbbiakban: Társaság) lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálata megállapításai alapján, Dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása szerint az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet a Társasággal szemben — a kereskedelmi kommunikációra, továbbá a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A.
A Felügyelet a kereskedelmi kommunikációra, továbbá a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a Társasággal szemben 200.000 Ft, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az Ügyfelek, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 48/K. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Felügyelet a Psztv. 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szolgáltatóknál célvizsgálatot, vagy több szolgáltatónál témavizsgálatot tarthat. A fentiek alapján a Felügyelet a 2010. december 15-én kelt 144733/4/2010. iktatószámú végzéssel célvizsgálatot indított a Társasággal szemben, annak vizsgálata céljából, hogy a fogyasztónak nyújtott hitelekre vonatkozó kereskedelmi kommunikációja során a Társaság gyakorlata megfelel-e a 2010. június 11. napjáig hatályos, a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet, a 2010. június 11. napjától hatályos, a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet, továbbá a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseinek. A Felügyelet e vonatkozásban a Társaság tevékenységének 2010. január 1-jétől a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakát vonta vizsgálata alá. A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet ellenőrzi: - a 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: A Felügyelet a Társaság (…) c. napilapban 2010. július 26. és 27. valamint augusztus 05. és 10. napján megjelenő hirdetése alapján észlelte, hogy annak szövegében nem szerepelt a Társaság neve. A Felügyelet a hirdetésben megadott telefonszámon, továbbá a hirdetésben feltüntetett cím (1067 Budapest, Teréz krt. 21. 1. em. 4. szám) alapján azonosította a Társaságot. (A megadott cím azonos a Társaság fióktelepével, valamint 2010. szeptember 01-jéig hatályos székhelyével.) A Felügyelet rendelkezésére álló nyilvántartás szerint a Társaság a vizsgálat alá volt időszakban az alábbi pénzügyi intézmények b) típusú ügynökeként működött.
Név
Érvényesség Érvényesség kezdete vége
(…)
2008.07.29.
2010.09.30.
(…)
2009.09.15.
2010.09.30.
(…)
2007.11.29.
2010.09.30.
(…)
2009.09.08.
2010.04.30.
(…)
2006.03.01.
2010.05.19.
(…)
2009.08.05.
2010.09.30.
(…)
2009.11.02.
2010.09.30.
(…)
2009.11.02.
2010.09.30.
(…)
2010.06.02.
2010.09.30.
A Társaság jelenleg a (…) közvetítői alvállalkozója. A Felügyelet 2010. december 15. napján kelt végzéssel az alábbi dokumentumok megküldésére hívta fel a Társaságot: a 2010. január 01. napját követően a Társaság kereskedelmi kommunikációja során megjelent összes hirdetésének a mintája, a hirdetések alapjául szolgáló konstrukciókra vonatkozó dokumentumok, a pénzügyi intézményekkel kötött megbízási szerződések másolata. A Társaság a Felügyelet megkeresésére 2011. január 14-én érkeztetett nyilatkozatában tett észrevételt. A nyilatkozat szerint 2010. január 01. napját követően a Társaság a televízióban és a rádióban nem hirdetett. A vizsgálat alá vont időszakban a Társaság nyilatkozata szerint a (…) napilapban az alábbi időpont szerint jelentek meg hirdetések: Április 12., 14., 16., 19., 21., 23., 26., 28., 30.. Május 3., 5., 7., 10., 12., 14., 17., 19., 21., 25., 26., 28.,31. Június 2., 4., 7., 9., 11., 14., 16., 18., 21., 28. Július 5. A Felügyelet megállapította egyúttal, hogy a Társaság által megjelentett hirdetés három pénzügyi szervezet ajánlatát tartalmazta, viszont az egyes ajánlatok a hirdetés szövegében nem különültek el, így abból nem lehetett arra következtetni, hogy a hirdetés több pénzügyi szervezet hitelének igénybevételére hív fel. A Társaság nyilatkozata szerint az egyes hirdetési elemek külön ajánlatoknak minősülnek, amelyek az alábbi pénzügyi szervezetekhez kapcsolódnak: A. „Szabad felhasználású és lakáscélú banki jelzáloghitelek akár 0 % önerővel, 3,9 % kamattól, akár BAR listásoknak is elérhetően” „ 3.220.000, - Ft 5 év futamidő 34.132, - Ft/hó * 6.250.000,- Ft 10 év futamidő 38.750,- Ft/hó* *Kombinált, lakáscélú termékkonstrukció”
„5,12 THM-től” A Társaság nyilatkozata szerint a hirdetés fenti szövegrészei a (…) ajánlatát tartalmazzák. B. „10.000.000,- Ft 15 év futamidő 86.719,- Ft/hó” „ 15.000.000,- Ft 35 év futamidő, 97.500,- Ft/hó” A Társaság nyilatkozata szerint a hirdetés fenti szövegrésze az (…) vásárlási hitel ajánlata. C. „Személyi hitelek akár 3 nap alatt, hitelkiváltás, megoldhatatlannak tűnő élethelyzetek megoldása” A Társaság nyilatkozata szerint a hirdetés fenti szövegrésze az (…) ajánlata. I. A Felügyelet a fentiekkel kapcsolatosan megállapította, hogy a Társaság hirdetése – így az A-C. pontok szerinti hirdetésrészek mindegyike – nem felel meg a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fnyhtv.) 4. § (1) és (4) bekezdéseinek. Az Fnyhtv. 4. § (1) és (4) bekezdése szerint: „(1) A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a teljes hiteldíj mutató értékét feltűnően, a rövidítés feltüntetésével, egy tizedesjegy pontossággal minden esetben meg kell adni. (4) A hitelközvetítő a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban köteles feltüntetni, hogy kinek a képviseletében jár el.” A Felügyelet megállapította, hogy a Társaság a hirdetésben ajánlatonként külön-külön nem tüntette fel az egyes ajánlatokra vonatkozó THM-eket, arra csupán a hirdetés alján, „5,12 % THM-től” összefoglalással utalt. A Felügyelet megállapította, hogy a Társaság által feltüntetett THM nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, mivel a hirdetés a (…), az (…) és az (…) ajánlatát is tartalmazta, melyekhez külön-külön, ajánlatonként fel kellett volna tüntetni a THM értékét. Figyelemmel arra, hogy a fenti jogszabályi előírás a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban követeli meg a hitelre vonatkozó THM pontos feltüntetését, a jogszabályi rendelkezésnek nem megfelelő az a gyakorlat, hogy több hiteltermék egy kereskedelmi kommunikációban történő szerepeltetése esetében a THM értéke csak közelítő módon, valamennyi hiteltermékre együttesen kerül feltüntetésre. Így abban az esetben, ha különböző hiteltermékek kerülnek a kereskedelmi kommunikációban feltüntetésre, a jogszabályi feltételek szerinti előírásoknak minden egyes hitel vonatkozásában eleget kell tenni. A Felügyelet álláspontja szerinti a Társaság THM-mel kapcsolatos megjelenítése annak nem feltűnő jellege miatt sem elégíti ki az Fnyhtv. 4. § (1) bekezdését, figyelemmel arra, hogy a Társaság a THM értéket a hirdetés szövegének alján, jobb oldalt, elrejtett módon, a hirdetés egyéb szövegéhez képest kisebb betűtípussal jelenítette meg.
A Felügyelet megállapította, hogy a Társaság azzal, hogy az egyes ajánlatokhoz kapcsolódóan a hirdetésben nem tüntette fel azt, hogy a Társaság mely pénzügyi szervezetek nevében jár el, megsértette az Fnyhtv. 4. § (4) bekezdését is. II. A Felügyelet megállapította egyúttal, hogy a Társaság A-B. pontok szerinti kereskedelmi kommunikációi — noha a hitelkamatot vagy más ellenszolgáltatásra vonatkozó adatot megjelenítenek — nem tartalmazzák a hitelkamat mértékét és típusát, a hitel teljes díját, ideértve az annak részét képező díjat, jutalékot, költséget és adót, valamint a fogyasztó által fizetendő teljes összeg és a törlesztőrészletek összegét. Az Fnyhtv. 4. (2) bekezdése szerint: „Ha a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció a teljes hiteldíj mutató értékén kívül hitelkamatot vagy bármilyen más ellenszolgáltatásra - ideértve a díjat, jutalékot, költséget vonatkozó számadatot megjelöl, a kereskedelmi kommunikációban egyértelműen, tömören és feltűnően, reprezentatív példával bemutatva meg kell adni a következő adatokat is: a) a hitelkamat mértéke és típusa (rögzített hitelkamat, változó hitelkamat, vagy mindkettő), b) a hitel teljes díja, ideértve annak részét képező díjat, jutalékot, költséget és adót, c) a hitel teljes összege, d) a hitel futamideje, e) a teljes hiteldíj mutató, f) termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás készpénzára és az önrész, valamint g) a fogyasztó által fizetendő teljes összeg és a törlesztőrészletek összege.” A Felügyelet megállapította, hogy a fentiek miatt ezen hirdetésrészek vonatkozásában a Társaság az Fnyhtv. 4. § (2) bekezdésében foglaltaknak sem tett eleget. . III. A Felügyelet egyúttal megállapította, hogy a Társaság az A. pont szerinti kereskedelmi kommunikációja tekintetében a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) tilalmi előírásainak figyelmen kívül hagyásával járt el az alábbiak miatt. A körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelre vonatkozó 2010. március 01-jétől hatályba lépett 6. § (1) bekezdése szerint: „6. § (1) Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forinthiteleknél a kitettség hitelkérelem elbíráltakori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 75%-át, pénzügyi lízingnél 80%-át. Építés alatt lévő létesítményre nyújtott hitelnél a korlát az ingatlan teljes készültségének elérésekori forgalmi értékre vonatkoztatva értendő. (2) Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott euró alapú hiteleknél és euróhiteleknél a kitettség hitelkérelem elbíráltakori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 60%-át, pénzügyi lízingnél 65%-át. (3) Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott, a (2) bekezdéstől eltérő pénznemben meghatározott devizahitelek kitettségének hitelkérelem elbíráltakori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 45%-át, pénzügyi lízingnél 50%-át.”
A Felügyelet megállapította, hogy a Társaság állítása, miszerint 0% önerővel lehetséges jelzáloghitelt felvenni lakásvásárlási céllal, nem tekinthető valós információnak, figyelemmel arra, hogy a fenti jogszabályi rendelkezés értelmében arra a hirdetés megjelentetésekor már nem volt lehetőség, hiszen 2010. március 01-jétől jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hiteleknél a kitettség bírálatkori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének törvényben meghatározott százalékát. Az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerint: „(1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 6. § (1) bekezdésének bg) pontja szerint: „(1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: b) az áru lényeges jellemzői, így különösen bg) az adott célra való alkalmassága, a használatától várható eredmények, előnyei.” Az Fttv. 3.§ (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” Az Fttv. 2. § h) pontja alapján „E törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.” Nyilvánvaló, hogy a hitelfelvételhez szükséges önerő a szerződés megkötésének egyik lényeges feltétele, amely olyan jellegű információ, amely az ügyfelek által esetlegesen kötendő szerződéses feltételre vonatkozik. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatás tehát az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül. Ebből következik, hogy az ezen paraméterekre vonatkozó tájékoztatás téves megadása sem értékelhető másként, mint az ügyfelek ügyleti döntését befolyásoló tényezőként. Az Fttv. 2. § a) pontja szerint fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. A Felügyelet megállapította, hogy a jelen ügyben a kereskedelmi kommunikáció a fogyasztónak minősülő természetes személyeket érintően valósult meg. A Felügyelet megállapította, hogy a Társaság „lakáscélú banki jelzáloghitelek akár 0 % önerővel” fordulattal megszövegezett hirdetésszövege szerinti kommunikációja tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, tekintettel arra, hogy azt a látszatot kelti, hogy a hirdetés alapján hitelközvetítésre szerződni kívánó fogyasztónak lehetősége van lakásvásárlás céljából olyan hiteltermék közvetítésére vonatkozóan szerződést kötni, mely hitelhez nem szükséges önerő biztosítása. A hirdetés szövege pedig a fogyasztót olyan ügyleti döntés, azaz hitelközvetítésre vonatkozó szerződés megkötésére késztetheti, amelyet egyébként a jogszabálynak megfelelő kereskedelmi kommunikáció esetén nem hozott volna meg.
Fentiek alapján a Társaság kereskedelmi kommunikációja során megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdését, mivel magatartása kimerítette az Fttv. 6. § (1) bekezdésének bg) pontjában foglaltakat. A Felügyelet a Társaság 2011. június 29-én kelt nyilatkozatában foglaltakat az alábbiak szerint nem tartja elfogadhatónak a jogsértés kimentésének indokául. A Társaság álláspontja szerint a THM értéke a hirdetés szövegében valóban kisebb betűtípussal jelent meg, ugyanakkor a törvényi követelmény („feltűnően” kell megjelölni) nem kizárólagosan a betűméretre vonatkozik. A Társaság álláspontja szerint feltűnő, ha a hirdetés többi szövegétől eltérő pozícióban (oldalt, függőleges irányban) jelenik meg a THM mutató. A Felügyelet a Társaság fentiek szerinti előadását nem tudja figyelembe venni, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint a hirdetés szövegének alján, jobb oldalt, elrejtett módon, kisebb betűtípusban megjelenő THM érték semmiképp nem feleltethető meg a feltűnő módon történő megjelenítést előíró jogszabályi követelménynek. A Felügyelet megállapítása szerint a szöveg mérete, elhelyezése éppen arra utal, hogy a Társaság célja az, volt, hogy ezt az információt semmiképpen sem feltűnő módon jelenítse meg. A Társaság 0% önerővel kapcsolatos felügyeleti megállapításra tett észrevétele szerint 0% önerővel akkor van lehetőség hitelnyújtásra, ha „az ügyfél kiegészítő fedezetet biztosít, vagy egy vagy több személyi kölcsönnel teremti elő a családja az önerő mértékét”. A Felügyelet a fentiekkel ellentétben ugyanakkor megállapította, hogy pusztán fedezet alapon hitelezésre nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy a Korm.rendelet 6. §-ának előírása szerint a 2010. március 01-jétől jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hiteleknél a kitettség bírálatkori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének törvényben meghatározott százalékát. A Felügyelet álláspontja szerint ugyanakkor, ha a fogyasztó az önerő biztosítása érdekében egy vagy több személyi kölcsönt vesz fel, már nem minősül igaznak az az állítás, hogy a hitel 0%-os önerő esetén is felvehető. A Társaság elismeri, hogy a hirdetések nem tartalmazzák, hogy kinek a képviseletében jár el, azonban álláspontja szerint ez a törvényi követelmény a piacon betarthatatlan. A Társaságnak a hirdetések tartalmával kapcsolatos további észrevétele szerint a piac más szereplőinek hirdetéseit vette át. A Társaság nem hivatkozhat a piaci gyakorlatra a törvény kógens rendelkezésével szemben, figyelemmel arra, hogy a más társaság által folytatott jogsértő magatartás nem legitimálja a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő működést. A Psztv. 48/H. § (1) bekezdése szerint, „ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. § (4) bekezdés a), c) és e)–i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.”
Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Társaság a továbbiakban hirdetési tevékenysége során legyen figyelemmel a kereskedelmi kommunikációra vonatkozó jogszabályi előírásokra, illetőleg az Fttv. által meghatározott tilalmi előírásokra. A kereskedelmi kommunikációra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, továbbá a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a Felügyelet 200.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Társasággal szemben. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapozta. Az Fnyhtv. előírásainak megsértése körében, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztói tájékoztatásra vonatkozóan fogalmaz meg alapvető előírást. A fogyasztók érdekeinek védelme tekintetében kiemelkedő jelentőséggel bír az a körülmény, hogy amennyiben a hitelközvetítők a fogyasztóknak címzett kereskedelmi kommunikációjukban hitel igénybevételének lehetőségéről adnak tájékoztatást, pontosan jelöljék meg azt, hogy a fogyasztók részére felkínált hitel vonatkozásában mely pénzügyi szervezet tekinthető finanszírozónak, továbbá, hogy a fogyasztók a hitelt mely feltételekkel vehetik igénybe. Ezen tájékoztatás kiemelt jelentőséggel bír a fogyasztók számára avégett, hogy minden szükséges információ rendelkezésükre állhasson ahhoz, hogy a hitel igénybevételére vonatkozó szándékukat megfelelően mérlegelhessék, és dönthessenek arról, hogy a szolgáltatásra vonatkozó igényükkel a Társaságot felkeressék-e. Annak megjelölése tehát, hogy a Társaság kinek a képviseletében jár el, a fogyasztók számára hangsúlyos szerepet tölt be, mivel ezen információ megadása alapján szerezhetnek a fogyasztók előzetesen tudomással arról, hogy a hitel igénybevételekor mely pénzügyi szervezettel köthetnek majd szerződést. E vonatkozásban az Fnyht. által előírt tájékoztatás tehát különösen fontos információnak tekinthető a fogyasztók számára avégett, hogy eldönthessék, hogy a hitelt nyújtó vállalkozással akarnak-e egyáltalán szerződést kötni, illetőleg előzetesen tájékozódhassanak e vállalkozás tevékenységéről, illetve az általa nyújtott szolgáltatás részletes feltételeiről. Az Fttv. tilalmi rendelkezéseinek megsértését illetően a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. A Társaság azzal, hogy a fogyasztókat az önerő szükségességével kapcsolatosan nem megfelelően tájékoztatta, a fogyasztókat a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntésük meghozatalának szabadságában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Társaságnak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztók a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzenek annak érdekében, hogy ügyleti döntésüket valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozhassák meg. A jelen esetben a Társaság e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az fogyasztók tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg.
A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § a-p) pontjaiban, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban, továbbá az Fttv. 10. § (1)-(4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés e) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. július 21.
dr. Kolozsi Sándor s. k. a PSZÁF főosztályvezetője
