A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-IV-50184/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést tartalmazó határozata a K&H Medicina Egészségpénztár számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) (lakhelye: (…), továbbiakban: Ügyfél) 2011. április 22én érkeztetett kérelme alapján a K&H Medicina Egészségpénztárnál (székhelye: 1037 Budapest, Montevideo u. 5., továbbiakban: Pénztár) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi
határozatot
hozom: I.
Megtiltom a Pénztárnak a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a továbbiakban egyértelműen, figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztassa az Ügyfeleket arról, hogy a telefonon lekérdezhető egyenleg, valamint az egészségpénztári fizetőkártyával ténylegesen felhasználható egyenleg között időben eltérés van.
II.
Kötelezem a Pénztárt, hogy a határozat rendelkező része I. pontja végrehajtása érdekében megtett intézkedéseiről — dokumentumokkal alátámasztottan — 2012. január 31. napjáig írásban tájékoztassa a Felügyeletet.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi
Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás Az Ügyfél 2011. április 22-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 64. §-a szerinti fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Pénztár eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: AZ ÜGYFÉL KÉRELME, MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA
A
FOGYASZTÓVÉDELMI
ELJÁRÁS
Ügyfél beadványában előadta, hogy munkáltatója minden hónap 5-én teljesít átutalást a Pénztár részére. Ügyfél kifogásolta, hogy a munkáltatója által átutalt (…) Ft-os összegeket a Pénztár késedelmesen, minden hónap 12. és 18. napja között írta jóvá egyéni számláján. Ügyfél beadványa szerint 2011. április 12-én és 2011. április 14-én, az egyéni számla egyenlegében még nem szerepelt a munkáltatója által a 2011. április hónapban átutalt összeg. Ügyfél 2011. április 15-én ismételten lekérdezte az egyenlegét, amely szerint (…) Ft volt egyéni számláján. Ügyfél ezt követően 2011. április 15-én 17 óra 47 perckor a Pénztár által kibocsájtott kártyával kívánt fizetni egy gyógyszertárban, azonban az sikertelen volt. Ügyfél ekkor felhívta a Pénztár telefonos ügyfélszolgálatát és magyarázatot kért arra, hogy annak ellenére, hogy az egyéni számlán (…) Ft egyenleg szerepel nem tudta a (…) Ft összegű vásárlását kiegyenlíteni a Pénztár által kibocsájtott kártyával. Ügyfél nyilatkozata szerint a Pénztár telefonos ügyfélszolgálata arról tájékoztatta, hogy az egyenlegen szereplő összeg könyvelése 2011. április 15-én megtörtént, azonban annak a Pénztár által kibocsátott kártyával történő felhasználására csak az azt követő napon van lehetőség. Ügyfél a Pénztár tájékoztatását nem fogadta el. Ügyfél a beadványában foglaltak kivizsgálását kérte a Felügyelettől. A Psztv. 64. § alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE
A
FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TILALMÁNAK MEGSÉRTÉSE
I. A
TISZTESSÉGTELEN
KERESKEDELMI
GYAKORLAT
I.1. Tényállás A Pénztár 2011. november 4-én kelt nyilatkozata szerint a Pénztár részére érkező munkáltatói tagdíjak könyvelését belső szabályzata (Eljárásrend a K&H Medicina Egészségpénztár adminisztrációjára) alapján végzi. A Pénztár fenti nyilatkozata szerint az Ügyfél esetében az egészségpénztár számláján 2011. április 06-i értéknappal jelent meg a - 2011. március hónapra vonatkozó - munkáltatói befizetés, melyről a Pénztár a 2011. április 07-én érkezett elektronikus bankkivonatból értesült. A befizetéshez tartozó, azzal egyező összegű adatszolgáltatás a feldolgozás napján nem szerepelt a Pénztár nyilvántartásában, így a továbbiakban a befizetés - adatszolgáltatás hiányában - függő tételként került kimutatásra. A Pénztár nyilatkozott továbbá arról, hogy a munkáltatókat adatszolgáltatási kötelezettség terheli, melyet a munkáltatói szerződés alapján minden befizetéshez kapcsolódóan kell teljesíteni, mely történhet papíralapon és elektronikus úton. Amennyiben a munkáltatóhoz 20 vagy annál több pénztártag kapcsolódik, úgy az adatszolgáltatást – melynek tartalmi és formai követelményét a munkáltatói szerződés tartalmazza - minden esetben elektronikus úton kell teljesíteni. A Pénztár 2011. november 4-én kelt nyilatkozata szerint a befizetéssel egyező összegű bevallás, mely 22 fő tagdíját tartalmazta, 2011. április 11-én postai úton érkezett meg a Pénztár részére. A Pénztár megállapította, hogy az adatszolgáltatás nem a munkáltatói szerződésnek megfelelő formátumban érkezett, mivel 22 fő esetében elektronikus bevalláson kellett volna teljesíteni a tagdíjfelosztáshoz szükséges listát. A Pénztár fenti nyilatkozata szerint a papíralapú lista feldolgozása és a tagdíjak könyvelése 2011. április 15-én történt meg. A Pénztár nyilatkozata szerint az Ügyfél 2011. március havi munkáltatói tagdíjának egyéni számlára történő könyvelése részben az adatszolgáltatás hiánya (2 munkanap), részben az adatszolgáltatás – beérkezéstől számított - feldolgozásának időigénye (4 munkanap) miatt történt meg az utalás beérkezésétől (feldolgozás napja) számított 6 munkanap alatt. A telefonon történő egyenleglekérdezés a Pénztár ügyviteli nyilvántartó rendszerének adatai alapján történik, melyet a Pénztár Ügyfélszolgálatának munkatársai is használnak. A feldolgozás napján 16:00 óra után már a márciusi tagdíj összegével növelt egyenleg volt lekérdezhető. A könyvelést követően a megváltozott adatok frissítése (egyenlegfeladás) technikai okok miatt éjszaka futó háttérfolyamatok során - mind a kártyaközpont felé küldendő adatállományban, mind a Pénztár honlapján elérhető „online Pénztár: Tag" felületen megtörtént. A Pénztár 2011. november 4-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél esetében a 2011. március havi tagdíj legkorábban 2011. április 16-án volt elérhető az egészségpénztári fizetőkártyán. A telefonon lekérdezhető egyenleg, valamint az egészségpénztári fizetőkártyával ténylegesen felhasználható egyenleg közötti eltérés technikai okokra vezethető vissza, amely gyakorlaton a Pénztár nem tud változtatni.
A Pénztár az Ügyfél esetében 2011. évben az egyéni számlára érkező munkáltatói befizetések könyvelésének idejét vonatkozási időszakonként megvizsgálta és megállapította, hogy a munkáltatói befizetéstől a tagdíjfelosztásig eltelt napok száma 2011. II. és III. negyedévekben jelentős mértékben csökkent 2011. I. negyedévhez képest. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során azt vizsgálta, hogy felmerül-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII törvény (továbbiakban: Fttv.) rendelkezéseinek megsértése. I.2. Jogszabályi környezet Az Fttv. 3.§ (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” Az Fttv. 3.§ (2) bekezdés szerint „(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3.§ (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” Az Fttv. 7.§ (1) bekezdése szerint „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.” Az Fttv. 7. § (1) bekezdése szerinti jelentős információk körét az Fttv. 7. § (3) bekezdése a következők szerint határozza meg: „E § alkalmazásában a) az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában, b) kötelező európai uniós jogi aktus rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott külön jogszabályi rendelkezésekben, illetve c) az 1. § (4) bekezdésének a)-d) pontja, valamint (5) bekezdésének b) pontja szerinti külön jogszabályi rendelkezésekben meghatározott tájékoztatási követelményekben előírt információ az ott meghatározott kereskedelmi kommunikáció tekintetében jelentős.” Az Fttv. 1. § (4) bekezdése szerint „külön törvény vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály a fogyasztók tájékoztatására vonatkozóan az e törvényben foglalt szabályokon túl részletesebb, illetve szigorúbb szabályokat írhat elő
a) pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói szolgáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenység és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak által nyújtott szolgáltatás, valamint a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás tekintetében.” Az Fttv. 2. § h) pontja szerint az ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontjának, ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személynek minősül. Az Fttv. 2. § h) pontja alapján az, hogy az Ügyfél az egyéni számláján szereplő egyenlegét milyen időponttól jogosult felhasználni, az Fttv. vonatkozásában ügyleti döntésnek minősül. A Pénztár nyilatkozata szerint a feldolgozás napján 16:00 óra után már a márciusi tagdíj összegével növelt egyenleg volt lekérdezhető. A 2011. április 15-én telefonon történt egyenleglekérdezés során Ügyfél rendelkezésére állt a márciusi tagdíjjal növelt egyenleg. A Felügyelet fentiek alapján megállapította, hogy a Pénztár az egyenleg lekérdezése alkalmával elmulasztotta Ügyfelet arról tájékoztatni, hogy a telefonon lekérdezhető egyenleg, és az egészségpénztári fizetőkártyával ténylegesen felhasználható egyenleg között időben eltérés van, azaz, arról, hogy az egyenleg a könyvelést követő napon érhető el. Ügyfél abban a téves hiszemben volt, hogy a 2011. április 15-én egyéni számláján megjelent összeg azonnal a rendelkezésére áll. Amennyiben a Pénztár az egyenleg lekérdezésének időpontjában az Ügyfél rendelkezésére bocsátotta volna azt az információt, hogy az egyéni számla egyenlege a lekönyvelést követő napon válik elérhetővé, alapvetően befolyásolta volna Ügyfél ügyleti döntését, hiszen szembesülhetett volna azzal, hogy annak ellenére, hogy egyéni számláján 2011. április 15-én megjelent az összeg, egészségpénztári kártyájával azon a napon nem tud fizetni. E vonatkozásban a Pénztár mulasztása következtében az Ügyfél nem rendelkezhetett pontos információval az egészségpénztári kártyáján lévő egyenlege felhasználását illetően. A Felügyelet a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a Pénztár megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdését. II. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, „ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: a) a szükséges intézkedések és a jogszabályok betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére hív fel, c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
d) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértőt azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet,” Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a Pénztárnak a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a továbbiakban egyértelműen, figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztassa az Ügyfeleket arról, hogy a telefonon lekérdezhető egyenleg, valamint az egészségpénztári fizetőkártyával ténylegesen felhasználható egyenleg között időben eltérés van A Psztv. 61. § (4) bekezdése szerinti mérlegelési jogkörében a Felügyelet úgy ítélte meg, hogy a Pénztár által elkövetett jogsértés reparálásához a rendelkező rész szerinti intézkedés szükséges és elégséges. A rendelkező rész szerinti intézkedést a Felügyelet elegendőnek tartotta arra, hogy a Pénztárat a jövőre nézve visszatartsa a hasonló típusú jogsértés megvalósításától, továbbá ösztönözze a Pénztárat a jogszabálysértést megvalósító körülményei megváltoztatására, valamint hogy a többi piaci szereplő számára jelezzem azt, hogy — a fogyasztói érdeksérelem elkerülése érdekében — a megsértett jogszabályi rendelkezést figyelmen kívül hagyó gyakorlat nem folytatható. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) bekezdés a)-p) pontjában, valamint a 64. § - 72. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. december 1. dr. Kolozsi Sándor s.k. a PSZÁF ügyvezető igazgatója
