A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK–I/B–1377/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina körút 39.; a továbbiakban: Felügyelet) által (…) (Ügyfél) 2012. január 24-én érkeztetett kérelme alapján a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.-nél (székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.; a továbbiakban: Bank) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet a Banknak — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A.
A Felügyelet a Bankkal szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek megsértése miatt 150 000 forint, azaz egyszázötvenezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
II.
A Felügyelet a Banknak — a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
II/A.
A Felügyelet a Bankkal szemben a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt 100 000 forint, azaz egyszázezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára – "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével – befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a
határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás Ügyfél 2012. január 24-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Bank eljárását kifogásolta az alábbiak szerint. AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA
Ügyfél 2011. április 21-én vállalkozói bankszámlát akart nyitni a Banknál, amelynek során az ügyintéző arról tájékoztatta, hogy megközelítőleg (…) forint tartozása áll fenn egy olyan bankszámlával kapcsolatban, amelyet a Bank az Ügyfél részére 2003-ban nyitott meg. Ügyfél előadta, hogy a Bankkal nem írt alá bankszámla-szerződést korábban, és nem kapott bankszámlakivonatokat sem, így nem volt tudomása a számláról, ezért a Banknál panaszt tett 2011 áprilisában. 2011 decemberében Ügyfél két számlakivonatot kapott a Banktól, amelyek szerint a vitatott bankszámlán (…) forint tartozás áll fenn. I. Ügyfél kifogásolta, hogy a Banktól korábban nem kapott tájékoztatást arról, hogy a Bank részére bankszámlát vezet. II. Ügyfél kifogásolta, hogy a Bank nem válaszolt a panaszára. III. Ügyfél vitatta, hogy 2003-ban bankszámlát nyitott volna a Banknál. IV. Ügyfél vitatta továbbá a Bank által követelt tartozás jog- és összegszerűségét. Ügyfél a beadványában foglaltak kivizsgálását kérte a Felügyelettől. A Psztv. 64. § alapján a Felügyelet ellenőrzi a Psztv. 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek); a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) rendelkezéseinek; a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) rendelkezéseinek; és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) rendelkezéseinek
betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE
A
I. A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁNAK MEGSÉRTÉSE I.1. Tényállás Ügyfél a kérelmében előadta, hogy 2003-ban bankszámlaszerződés megkötésére vonatkozó igénylőlapot töltött ki, azonban – tudomása szerint – a bankszámla nem került megnyitásra, mivel a szerződés aláírására nem került sor. Ügyfél a bankszámlával kapcsolatban forgalmi kimutatást először 2011. december 30-ai dátummal kapott, azt követően, hogy vállalkozói bankszámla megnyitása miatt felkereste a Bankot 2011. április 21-én. Az Ügyfél által csatolt két kimutatás a 2011. december havi forgalmat ((…) forint „csomagdíj”) és záróegyenleget ((…) forint), valamint a 2011-es év záróegyenlegét tartalmazta ((…) forint). A Felügyelet a 2012. február 6-án kelt, 6309-6/2012. iktatószámú végzéssel, valamint a 2012. május 29-én kelt, 6309-10/2012. iktatószámú végzéssel nyilatkozattételre, és iratmásolatok csatolására hívta fel a Bankot a bankszámla megnyitásának körülményével, az Ügyfélnek nyújtott tájékoztatással, és az időszakos forgalmi kimutatások kiküldésével kapcsolatban. A Bank a 2012. február 29-én és június 7-én érkeztetett válaszlevelében a következőkről tájékoztatta a Felügyeletet. Ügyfél 2003. szeptember 1-jén (…) bankszámlaszerződés megkötéséhez nyújtott be igénylőlapot. A Bank a bankszámlaszerződést, és a kapcsolódó iratokat elkészítette, azonban azokat Ügyfél nem írta alá. A Bank ennek ellenére tévedésből aktiválta a bankszámlát, de időszakos számlaforgalmi kimutatást nem küldött Ügyfélnek 2011 decemberéig. A bankszámla aktiválását követően az elektronikus számlavezető rendszer visszamenőlegesen felszámította az aktuális díjakat, amely az Ügyfél által kifogásolt tartozást eredményezte. Ügyfél 2011. április 21-én a Bank (…)-i fiókjában akart vállalkozói számlát nyitni, amelynek során kiderült, hogy a Bank korábban tévedésből lakossági számlát nyitott a részére. A Bank úgy nyilatkozott, hogy Ügyfélnek nincs tartozása a Bankkal szemben, a számlát lezárták, azonban a rendszerükből a számlát, a félévente szokásos adattisztító karbantartásra tekintettel, csak 2012-ben törölték. I.2. Jogszabályi környezet A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1)-(3) bekezdései és a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint: „3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének
megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §). (…) 6. § (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: a) az áru létezése, természete, figyelembe véve a termékmegnevezésére vonatkozó jogszabályi előírásokat is,” Az Fttv. 2. § a) és h) pontjai szerint: „2. § E törvény alkalmazásában: a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.” I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél az Fttv. 2. § a) pontja szerinti fogyasztónak minősül, figyelemmel arra, hogy a kereskedelmi gyakorlattal érintett termék – a (…) számlaszerződés – a Bank fogyasztóknak nyújtott szolgáltatásának minősül, így a Bank e termékkel kapcsolatos tájékoztatása Ügyfelet, mint önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt érintette. A Felügyelet rendelkezésére álló nyilatkozatok és iratmásolatok alapján megállapította, hogy Ügyfél 2003. szeptember 1-jén bankszámla megnyitását igényelte a Banktól az ehhez rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével és benyújtásával. A bankszámlaszerződés, és a kapcsolódó szerződések megkötésére nem került sor, mert az megküldött szerződéseket Ügyfél nem írta alá. A Bank a bankszámla vezetésére vonatkozó szerződés hiánya ellenére az elektronikus számlavezető rendszerben aktiválta a bankszámlát, és a rendszer visszamenőlegesen is felszámította a számlavezetéssel kapcsolatos díjakat, amelyeket tartozásként (negatív egyenlegként) terhelt és tartott nyilván a bankszámlán. A Bank sem a bankszámla megnyitásáról, sem az ezzel kapcsolatban felmerült költségekről, díjakról Ügyfelet nem tájékoztatta, részére forgalmi kimutatást nem küldött.
Ügyfél 2011. április 21-én vállalkozói számla megnyitása céljából kereste fel a Bankot, amelynek során a Bank arról tájékoztatta, hogy lakossági bankszámlával rendelkezik, továbbá az alapján tartozása áll fenn. Ügyfél ekkor írásos panasz formájában jelezte a Banknak, hogy vitatja a bankszámla-szerződés létrejöttét és nem ismeri el a tartozást. A Bank Ügyfél panasza alapján megállapította, hogy a bankszámla tévedésből került megnyitásra és aktiválásra, ennek ellenére 2011 decemberében postán kiküldte Ügyfélnek a 2011. évet záró „összesített bankszámlakivonatot”, és a 2011. december hónapot záró „bankszámlakivonatot”, amelyek szerint Ügyfélnek (…) forint tartozása volt, azaz a bankszámla továbbra sem került megszüntetésre, és a Bank továbbra is követeléssel lépett fel Ügyféllel szemben. Fentiekre tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Bank 2011. április hónapban tévesen tájékoztatta Ügyfelet a bankszámla létezéséről, továbbá a fennálló tartozása összegéről, mivel Ügyfél nem írta alá a Bank által előkészített bankszámla-szerződést 2003-ban, és nem bonyolított forgalmat a bankszámlán 2003. év óta. A Bank továbbá tévesen tájékoztatta Ügyfelet 2011. december hónapban is, amikor havi- és éves záró számlaforgalmi kivonatot küldött Ügyfél részére, amelyben (…) forint összegű tartozást mutatott ki, tekintettel arra, hogy ekkor már ismert volt az a tény, hogy Ügyfél a bankszámlaszerződést nem írta alá, és a bankszámla aktiválására ügyintézői hiba következtében került sor. A Felügyelet megállapította a fentiek alapján, hogy a Bank által Ügyfél számára 2011. április 21-én és 2011. december hónapban nyújtott, a bankszámla létezésével kapcsolatos tájékoztatás befolyásolhatta az Ügyfél Fttv. 2. § h) pontjában meghatározott ügyleti döntését, figyelemmel arra, hogy a bankszámlán fennálló tartozás kiegyenlítésével, a bankszámla megszüntetésével kapcsolatosan olyan intézkedések, lépések megtételére késztethette volna Ügyfelet, amelyet a valós információk birtokában nem hozott volna meg. A Felügyelet megállapította, hogy a Bank által nyújtott téves tájékoztatás alkalmas volt tehát arra, hogy befolyásolja az Ügyfél bankszámlával kapcsolatos ügyleti döntését – így a nem létező számla megszüntetésére, a fennálló tartozás miatti befizetés teljesítésére vonatkozó elhatározásokat –, olyan ügyleti döntés meghozatalára ösztönözhette ezzel Ügyfelet, amelyet a bankszámla létezésével kapcsolatos, megfelelő tájékoztatás esetén esetlegesen nem hozott volna meg. Fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Bank magatartásával – a bankszámla létezésével kapcsolatos téves tájékoztatás – megvalósította az Fttv. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, és ezzel egyidejűleg megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdésében foglaltakat. II. A PANASZKEZELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE II.1. Tényállás Ügyfél előadta, hogy a Bank központi email címére írt levelet, amelyre azt a választ kapta a Banktól, hogy menjen be az (…)-i fiókba. A Bank a Felügyelet felhívására Ügyfél panaszának kezelésével kapcsolatban a 2012. február 29-én és június 7-én érkeztetett válaszlevelében a következő tájékoztatást nyújtotta.
Ügyfél 2011. április 21-én elektronikus levélben panaszt tett a Banknál. A panaszában kifejtette, hogy nem írt alá bankszámlaszerződést a Bankkal, és vitatta a számlával kapcsolatban keletkezett tartozást, és kérte a számla megszüntetését, egyúttal kérte ügye kivizsgálását. A panaszra a Bank a 2011. május 10-én kelt, 1103773/2011 iktatószámú levélben válaszolt, amelyben arról tájékoztatta Ügyfelet, hogy panaszának kezelésével az ügyben érintett, (…)-i bankfiók foglalkozik. A Felügyelet felhívására a Bank a 2012. június 1-jén kelt válaszlevelében úgy nyilatkozott, hogy a 2011. május 10-én kelt levelet követően a bankfiók nem küldött válaszlevelet Ügyfélnek, mivel a részére tévedésből megnyitott bankszámla törlésére még nem került sor. A Bank úgy nyilatkozott a Felügyeletnek, hogy az Ügyfél részére tévedésből megnyitott bankszámlát lezárták, Ügyféllel szemben követelésük nincs, azonban a számlát azért nem törölték még a rendszerükből, mert ezt a rendszertisztítási feladatot csak időszakosan, több törlésre váró tétel összegyűlésekor szokták elvégezni, amelyre a Felügyeletnek küldött válaszlevél elkészítéséig még nem került sor. II.2. Jogszabályi környezet A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 215/B. §-a írja elő a panaszkezelés módját a Bank számára, a következők szerint: „(1) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény biztosítja, hogy az ügyfél a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. (7) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.” II.3. A tényállás minősítése Ügyfél a 2011. április 21-én benyújtott panaszában azt kérte a Banktól, hogy szüntesse meg a bankszámlát, és törölje az ezzel kapcsolatban felmerült követelését. Ügyfél egyúttal kifogásolta, hogy a Bankkal szerződést nem írt alá, számlakivonatokat pedig nem kapott, illetőleg nem volt tudomása a számla létezéséről. Ügyfél kérte a Banktól ügye kivizsgálását. A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy az Ügyfél 2011. április 21-én kelt levele a Hpt. 215/B. § (1) bekezdése alapján panasznak minősül, figyelemmel arra, hogy abban Ügyfél a Bank magatartására vonatkozó – fentiek szerinti – kifogásokat fogalmazott meg. Erre való tekintettel a Bankot az Ügyfél panasza vonatkozásában a Hpt. 215/B. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések szerinti válaszadási kötelezettség terhelte. A Felügyelet megállapította, hogy a Bank a panaszra írt, 2011. június 1-jén kelt válaszlevelében arról tájékoztatta Ügyfelet, hogy az érdemi ügyintézést a (…)-i bankfiók
folytatja. Ezt követően, 2011 decemberében a Bank részéről csak a két számlakivonat került kiküldésre Ügyfél részére. A Felügyelet megállapította, hogy Bank 2011. május 1-jén kelt levele nem minősült érdemi válasznak, mert nem tartalmazta a Bank Ügyfél kifogásaival kapcsolatos indoklását. A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél kifogásával és kérelmével kapcsolatos állásfoglalásáról a Bank Ügyfelet a későbbiekben sem tájékoztatta írásban. Fentiekre tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Bank megsértette a Hpt. 215/B. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, mivel az Ügyfél 2011. április 21-én tett panaszára egyáltalán nem nyújtott indokolással ellátott, írásbeli tájékoztatást. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, „ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.” A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével, és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a pénzügyi szervezettel szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. III.1. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatása miatt alkalmazott intézkedések Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő
magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Bank a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezésekre tekintettel járjon el a továbbiakban. Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában — a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a Bankkal szemben 100 000 forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi magatartás tilalmával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírásokat. A fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott, tájékozott ügyleti döntést hozhassanak. A Bank azzal, hogy tévesen tájékoztatta Ügyfelet a bankszámla létezéséről, korlátozta őt a lényeges körülményekre tekintettel lévő, a bankszámlával kapcsolatos ügyleti döntése meghozatalára vonatkozó szabadságában. A Bank magatartása így alkalmas volt a fogyasztó döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Banknak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Bank e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél tájékoztatáshoz, és végső soron vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy a Bank több alkalommal – 2011. április és 2011. december hónap – is tévesen tájékoztatta Ügyfelet a bankszámla létezéséről. III.2. A panaszkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt alkalmazott intézkedések A Felügyelet az indoklásban megállapítottak alapján a határozat rendelkező része II. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Bank a Hpt. 215/B. § (7) bekezdésének rendelkezésére tekintettel járjon el a továbbiakban. Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének II/A. pontjában a — a panaszkezelési eljárásról szóló jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a Bankkal szemben 100 000 forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadási határidővel kapcsolatosan szabályozza a Bank magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a Bank álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A Felügyelet súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a Bank egyáltalán nem nyújtott írásbeli, indokolással ellátott tájékoztatást Ügyfél panaszára.
IV. A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés A Felügyelet a V-FK-I-1734/2012. számú végzéssel Ügyfél 2012. január 24-én érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást, Ügyfél kérelmének III. pontja – Ügyfél és a Bank között a szerződés létrejötte – és IV. pontja – a Bank követelésének jogszerűsége és összege – tekintetében fogyasztóvédelmi hatáskörének hiányára való tekintettel megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) bekezdés a)-r) pontjában, valamint a 64-72. §-aiban, valamint az Fttv. 10. § (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2012. június 21. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója
