hírlevél CIB befektetési alapok 2010. III. negyedév - ôsz
Lezárva: 2010. szeptember 30.
cib befektetési alapok Hozamgarantált Betét Alap Pénzpiaci Alap Euró Pénzpiaci Alap Tôkevédett Alapok Kincsem Kötvény Alap Ingatlan Alapok Alapja Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja Közép-európai Részvény Alap Indexkövetô Részvény Alap Nyersanyag Alapok Alapja
CIB NYERSANYAG ALAPOK
Kockázat
CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB
CIB RÉSZVÉNY ALAPOK CIB INGATLAN ALAPOK
CIB KÖTVÉNY ALAPOK CIB TÔKEVÉDETT ALAPOK CIB PÉNZPIACI ALAPOK CIB LIKVIDITÁSI ALAPOK
Hozam Lezárva: 2010. szeptember 30.
Aktualitások
Piaci körkép
Új tôkevédett alap: CIB Euró Tripla Profit Alap*
Kötvénypiac
Mit kínál az alap? L ejáratkor tôkevédelmet a befektetési jegyek névértékére Háromszori hozamfizetést a futamidô során, euróban Kedvezô részvénypiaci környezetben részesedést nyolc közismert, innovatív multinacionális vállalat részvényének árfolyamemelkedésébôl Egy speciális hozamfizetési modellt, melynek segítségével az alap akár negatív részvénypiaci teljesítmény esetén is fizethet hozamot Jegyzést diszkont árfolyamon Futamidô: 2010. november 22.–2013. november 22. A CIB Euró Tripla Profit Alap befektetési jegyek 2010. november 5-ig jegyezhetôk a CIB Bank Zrt. fiókhálózatában.
* Az alap származtatott alap, a szokásostól eltérô kockázattal jár. Kérjük, hogy az alap befektetési politikájáról, valamint a befektetés kockázati tényezôivel kapcsolatos tudnivalókról tájékozódjon az alap tájékoztatójából! Az alap tájékoztatóját, portfóliójelentését, éves, féléves jelentéseit forgalmazási helyeinken és a www.cib.hu, illetve a www.cibalap.hu internetes oldalainkon tesszük elérhetôvé.
Amerikai és európai kötvénypiac A 2009. év végi 2010. év eleji lendületes felívelése után a világgazdaság lassulni látszik. Valószínûleg sikerül majd elkerülni az úgynevezett újabb visszaesést és a deflációs veszélyeket, de az amerikai növekedés csak mintegy 2–2,5 százalék lehet, míg a globális növekedés is legfeljebb 3–3,5 százalék körül alakulhat. Valószínûleg a FED-nek továbbra is folytatnia kell a kvantitatív lazítás politikáját, ami további nyíltpiaci vásárlásokat jelenthet, többek között az amerikai állampapírpiacon is. Az amerikai államnak tehát továbbra is élnie kell a bankóprés eszközével a trend feletti növekedés biztosítása és a defláció elkerülése érdekében. A következô években általánosságban is jellemzô kép lehet, hogy míg a fejlett piacokon trend körüli növekedés lehet, addig a trend feletti növekedés csak a fejlôdô piacokra lesz jellemzô. Az amerikai fogyasztói árindex az utóbbi idôszakban visszakorrigált a 0 körüli szintjérôl az 1 százalékos tartományba, igaz ez jórészt szezonális hatásoknak tudható be. Elsôsorban a nyersanyagárak visszaesése és az energiaárak az okai az alacsony szinten stagnáló inflációs adatoknak. Az alacsony kibocsátási rés miatt az infláció még egy ideig nem fog fejfájást okozni a FED-nek, ezért nyugodtan folytathatja az extrém laza monetáris politikát. Az amerikai állampapírpiacon a 10 éves államkötvények hozama 2% körüli szintre csökkent, a piacok tehát a növekedési kilátásokat mérsékelték, és tartósan alacsonyabb hozamokra számítanak a következô idôszakban. Az EKB (Európai Központi Bank) az elmúlt idôszakban nem változtatott kamatszintjén. A közös európai jegybank továbbra is enyhe és bizonytalan bôvülést valószínûsít. Európában is végrehajtották a banki stressz-teszteket, amelyek többé-kevésbé megnyugtató eredményekkel zárultak. Fôképp az ír bankok esetében szükséges tôkepótlás, aminek a cselekvési tervét az ír kormánynak kell kidolgoznia a következô idôszakban. A fentiek alapján továbbra sem számíthatunk az idén változtatásra az irányadó rátában. Mind az USA-ban, mind Európában a 0 és 1 százalékos alapkamat tehát még hosszú idôn át szinten maradhat. Az alacsony kamatkörnyezet kedvezô klímát jelent mind a fejlett, mind a fejlôdô piaci kötvényeknek a továbbiakban is.
Magyar kötvénypiac
Kilátások, kockázatok
A kormány minden eszközt bevet, hogy tartani tudja az idei 4% körüli hiányt és a jövôre tervezett 3% alatti deficitet. Ezért elkerülhetetlennek tûnik a bankadó, és bizonyos megszorításokra is számítani lehet. A kommunikációs stratégia hatására a befektetôi bizalom erôsödött, és a piac kamatemelésre vonatkozó várakozásai csökkentek. Mindez egy olyan idôszakban játszódott le, amikor Európa kettészakadt, és a periférián lévô országok (pl. Görögország, Portugália) 10 éves futamidejû kötvényeinek hozamai egyre jobban eltávolodtak a biztonságosnak tartott német hozamoktól. Magyarország most közel olyan áron tudja finanszírozni adósságát, mint Portugália. A fentihez kapcsolódik az a hír is, hogy kilenc európai állam, köztük Magyarország a nyugdíjreform költségeinek elszámolhatóságát kérte az Európai Bizottságtól. Bár az ötlet már korábban is felmerült, most Brüsszel hajlandó volt foglalkozni az egyébként jogos felvetéssel. A jelenlegi megoldástervezet szerint a nyugdíjreform költségeit figyelembe vennék a túlzottdeficit-eljárás indítása esetén, de csak akkor, ha az említett reform miatt haladja meg egy országban a hiány a GDP 3%-át, vagy adóssága emiatt csúszik a GDP 60%-a fölé. Ez alapján a magyar kormány mozgástere néhány tized százalékponttal javulhatna jövôre. A beszámítás lehetôsége mindenképpen pozitív az ország megítélése szempontjából, és a befektetôi hajlandóságot növelheti. A tervezetet egyébként ebben a formájában Lengyelország elutasítja. Sem Magyarországon, sem Európában nincs erôteljes áremelkedésre utaló jel. A KSH legutóbbi közleménye szerint a magyar éves fogyasztói árnövekedés 3,7%-ra csökkent, az élelmiszer- és energiaárak nélküli maginfláció pedig éves szinten 1,5% lett. A gazdasági növekedés szerencsére Magyarországon is túljutott a mélyponton és lassú növekedésnek indult. A növekedés hajtómotorja az export, miközben a háztartások fogyasztása továbbra is csökken. A legutolsó adatok szerint az elôzô év azonos idôszakához képest 1%-kal nagyobb a bruttó hazai termék, miközben az EU 27 államának átlaga 1,9%. Magyarországon alacsonyabb lesz a növekedés és hosszabb ideig tart majd a recesszióból való kilábalás, mert az ország adósságának lefaragása a növekedés rovására megy. Szeptemberben nem változtatott az alapkamat szintjén az MNB Monetáris Tanácsa (5,25%). A tagok csak a tartásról és a 25 bázispontos csökkentésrôl szavaztak, vagyis a korábban még emelésre szavazó tagok is a tartás mellett voksoltak.
Az önkormányzati választásokat követô hetekben minden bizonnyal nyilvánosságra kerülnek a jövô évi költségvetés részletei. Amennyiben a kormány vállalja a 3%-os hiánycél tartását, az tovább erôsítheti a hazai eszközök iránti bizalmat. Ennek ellenére továbbra is óvatosságra int, hogy a jelenlegi mérsékelt nemzetközi optimizmus bármikor pesszimizmusba csaphat át. Összességében rövidtávon változatlan irányadó kamatszint valószínûsíthetô.
Lezárva: 2010. szeptember 30.
Elemzôi várakozások – Reuters átlag Gazdaság GDP növekedés
2010 E
2011 E
0,8%
2,4%
Ipari termelés növekedése
8,5%
5,7%
Infláció (éves átlag)
4,8%
3,3%
-4,0%
-3,3%
6,7%
6,4%
Államháztartás Központi költségvetés hiánya a GDP arányában Kötvény és devizapiac 10 éves állampapír hozama (év végén) Jegybanki alapkamat (év vége)
5,3%
5,5%
HUF/EUR árfolyam
276,5
276,0
Forrás: Reuters, HUF/EUR – Bloomberg
részvénypiac 2010. III. negyedévében a japán Topix index kivételével minden jelentôsebb piac pozitív hozamot tudott elérni. A második negyedéves gyorsjelentési szezon pozitív eredménnyel zárult. A vállalati eredmények szintjén látszólag minden rendben a fejlett gazdaságokban. Azonban a makrogazdasági adatok az ipar további gyengülését és a munkanélküliség magas szinten ragadását mutatják. A gazdaság további támogatására a jegybankok folytatják a monetáris lazítás politikáját. A japán jegybank már a további lazítás mellett döntött, a FED valószínûleg novemberi ülésén jelenti be a második ilyen jellegû programját, az ECB pedig elôreláthatólag még hosszú ideig nem készül a pénzügyi kondíciók szigorítására.
Részvénypiaci teljesítmények A legjobban teljesítô piac az EMEA régió volt az elmúlt negyedév során: az MSCI EMEA ex Jo&Mo index 21,3% hozamot ért el dollárban, míg az MSCI GEM index 17,2%-ot emelkedett. Az egyedüli negatív hozamot ebben a negyedévben is a japán tôzsde érte el, a Topix –1,4%-ot esett. A BUX index az elôzô negyedéves rossz teljesítményét korrigálva 10,4%-ot emelkedett. A világ fejlett piacait magában foglaló MSCI World index az elmúlt negyedéves teljesítményével ismét pozitív tartományba került az idei évet nézve. Ezen idôszak alatt a forint 3,16%-ot erôsödött az euróval, míg 13,09%-ot az amerikai dollárral szemben. Az EURUSD keresztárfolyam az idôszak eleji 1,22-es szintrôl az idôszak végére 1,36 felé emelkedett, így az euró 11,41%-ot erôsödött a dollárhoz képest. A devizahitelesek számára jó hír, hogy a svájci frank a forinttal szemben is gyengülni tudott: az árfolyam 4,69%-kal került lejjebb a negyedév során, ám az idôszak alatt volt, hogy 224 forintot kellett fizetni egy frankért.
Fejlett részvénypiacok A fejlett részvénypiacok az elmúlt negyedévet emelkedéssel tudták zárni. Az S&P500 index 10,72%-ot, a DJIA 10,37%-ot, az európai Eurostoxx50 6,09%-ot, a DAX index 4,42%-ot emelkedett. Az indexek jó teljesítményei elsôsorban a dinamikus szeptemberi emelkedésnek köszönhetôek. A negyedév elsô felét a világgazdaság lassulásával kapcsolatos aggodalmak határozták meg. Habár a második negyedéves amerikai jelentési szezon jó eredményeket hozott, egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az amerikai gazdaság jelentôs lassulás elé néz a következô fél–egy év során. Az S&P500 egészen 1020 pontig esett és újra felerôsödtek a „double dip” (egy újabb visszaesés) bekövetkeztével kapcsolatos aggodalmak. Egyes elemzôk egy újabb nyílt recesszió bekövetkeztének valószínûségét 25–30%-ra tették, teszik.
Fejlôdô részvénypiacok A fejlôdô részvénypiacokra az elmúlt negyedév során folytatódott a tôkebeáramlás. Ez azonban elsôsorban a globális fejlôdô piacokat (BRIC-országok) érintette (+37,6 milliárd USD YTD), de az EMEA régióba is érkeztek friss pénzek (+3,7 milliárd USD YTD). Ennek és a szeptember hónapban kialakuló pozitív hangulatnak köszön-
hetôen szépen teljesítettek a régiós részvényindexek: a BUX index 9,5%-ot, a lengyel WIG20 index 15,2%-ot, a cseh PX index 3%-ot emelkedett. A magyar CDS felár az idôszak eleji 370 bázispontról 270 bázispontra csökkent, miközben a forint is erôsödött az euróval és a dollárral szemben. A magyar eszközök iránti keresletet elsôsorban az új kormány kommunikációja alapozta meg, amivel bejelentették, hogy tartani kívánják az idei 3,8%-os és a jövô évi 3% alatti hiánycélt. Ezzel Magyarország végre kikerülhetne az ellene több éve folyó túlzott deficiteljárás alól. Vállalati fronton a bankadó elsô részletét, közel 100 milliárd forintot a vártnak megfelelôen átutalták a pénzintézetek. A magyar és uniós példán felbuzdulva a régió többi országa is hasonló adó bevezetését tervezi. Az adó mértéke azonban valószínûleg jelentôsen kisebb lenne. A magyar bankok jelenleg a teljes eszközállományuk 0,5%-át fizetik be különadóként, míg például a Lengyelországban tervezett adó mértéke csak a teljes eszközállomány 0,07%-a lenne. A kormány szándékai szerint a jövô évi hiánycél teljesülésében jelentôs szerepet játszana ez az adó, a MOL-ra korábban kivetett 35 milliárd forintos bányajáradékot jövôre is beszednék. Elképzelhetô továbbá a gyógyszeripari (Egis, Richter) és a telekommunikációs cégek (Magyar Telekom) megadóztatása is.
Kilátások Ami a részvénypiaci kilátásokat illeti, a fejlett részvénypiacok eredmény-elôrejelzései nem módosultak, a konszenzus dinamikus V alakú fellendülést tükröz. Ezt alátámasztják a negyedéves eredmények is, az S&P500 Index esetében a második negyedéves eredmények ismét pozitív meglepetést okoztak. Az elsô fecskének számító ALCOA már közzétette III. negyedéves számait, mely általában meghatározza a jelentési szezon indulásának hangulatát. A cég 22%-kal jobb eredményt tett közzé, mint az elemzôk által várt adat. A következô hetek érdekesek lesznek ebben a tekintetben. Amennyiben a cégek jobb eredményekkel rukkolnak elô, egy újabb recesszió lehetôsége tovább csökken. A fejlôdô piacokon az eredmények tekintetében szintén pozitív a jövôkép, itt szintén V alakú visszapattanás várható az elemzôk szerint. Az elmúlt idôszak részvénypiaci emelkedése nem módosította érdemben azt, hogy az értékeltségek a historikus átlag közelében mozogjanak (MSCI EM). A fejlett piacokhoz képest a diszkont mind össze 6%, az MSCI EM és 12% a CEE régiók esetében. A befektetôk a gazdasági növekedési és kockázati megítélés tükrében differen-
ciálnak a fejlôdô piacok között, így a kelet-európai és EMEA régiók jelentôsebb diszkonttal forognak. Értékeltség alapon az MSCI EM országok nincsenek sem túl-, sem alulértékelve, a befektetôk beárazták a dinamikus eredménybôvülési ütemet. Összességében a fundamentumok jelentôsen javultak, de még mindig nagyon sok a kockázat a V alakú fellendüléssel kapcsolatban. A makrogazdasági mutatók nem olyan ütemben javulnak, mint azt a befektetôk várnák, de a fejlett gazdaságok, fôképp Amerika nagy összegeket pumpálnak a gazdaságba és számos fiskális és monetáris ösztönzô rendszer lépett életbe a közelmúltban. Egyes intézkedések visszavonása, kifuttatása folyamatban van, de a likviditásbôség még mindig tart. A nagyszabású monetáris és fiskális intézkedések java még életben van, visszavonásuk ütemezése eltérô Amerikában, illetve Európában. Utóbbi már megkezdte a fiskális szigorítást, az ebbôl adódó növekedéslassulást a finanszírozási gondok elhárulása enyhítheti. Bár az elemzôk által várt EPS becsléseket optimistának véljük, az ehhez párosuló értékeltségi szinteket a diszkontok fényében fairnek gondoljuk. Egy kisebb korrekciót nem tartunk kizártnak, de a hangulat gyökeres fordulását nem indokolják a fundamentumok.
Nyersanyagpiac Bár tavaly ilyenkor nagy várakozásokkal tekintettünk a nyersanyagpiaci befektetések felé, várakozásainkat keresztülhúzta Görögország adósságválsága, a vártnál valamivel lassabban beinduló amerikai növekedés és a befektetôi bizonytalanság. Ezért a második félévre várt áremelkedés késve, csak a nyár vége felé indult be jóval alacsonyabb szintrôl. Egyedül a nemesfémek (arany, ezüst) váltották be a hozzájuk fûzött reményeket és szinte töretlenül emelkedtek az év folyamán. Áruk éppen a kockázatkerülô befektetôi hangulat miatt erôsödött. Azonban 2010. III. negyedévében felerôsödött az árupiaci termékek iránti befektetôi kereslet. Augusztus közepétôl szinte mindegyik termékkategóriában áremelkedés indult be. A legnagyobb sajtóvisszhangja az aranynak volt, amely elôbb átlépte az 1200-as, majd szeptember végén az 1300-as lélektani határt. A Bloomberg továbbá arról tudósított, hogy a hedge fundok spekulációs vételi pozíciója következtében a kôolajra újból magasba szökött, ami további áremelkedést sejtet. A kínálati oldalon leginkább a gabonákat érintô rossz hírek láttak napvilágot. Oroszországban a termést óriás tüzek pusztították, míg Lezárva: 2010. szeptember 30.
Ázsiában és Észak-Amerikában elôbb áradások, majd szárazság csökkentette a betakarítható mennyiséget. A készletek szintje ezért mélybe zuhant és az árak emelkedni kezdtek. Ezzel szemben az energia szektorban nem látható készletezési probléma, legalábbis az amerikai piacon. A kôolajból, finomított termékekbôl és földgázból is megfelelô készletek állnak rendelkezésre. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy az OECD más területein a készletek jóval szûkösebbek.
Kilátások A nyersanyagpiacon a IV. negyedév pozitív kilátásokkal kecsegtet. Az USA folytatja a növekedést ösztönzô lépéseket, ami a nyersanyagok iránti keresletet erôsíti. Valószínûleg a dollár gyenge marad az euróhoz és a feltörekvô piaci valutákhoz képest, ami a pénzügyi piacok oldaláról ad támaszt a nyersanyagok árának. A globálisan várhatóan rossz termés pedig tovább csökkentheti a mezôgazdasági készleteket, és árfelhajtó tényezô lesz a következô hónapokban. Az elôrejelzések szerint az arany ára 1300 dollár/uncia felett lesz az év vége felé, a kôolaj pedig 85 dollár körüli áron fejezi be az évet.
CIB Hozamgarantált Betét Alap
Az alap Hozam/Kockázat szerinti besorolása
Likviditási alap Garantált hozam lekötés nélkül! Minden hónapban garantált minimum hozam, melynél az alap csak többet hozhat. A CIB Hozam garantált Betét Alap lekötés nélkül, a betéti kamatokkal konkuráló, tetszôleges futamidejû – akár 1-2 napos –, alacsony kockázatú befektetési lehetôséget kínál. Rugalmassága és költséghatékonysága révén a vállalati likviditáskezelés ideális eszköze. Portfólió összetétel – befektetési politika
Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1
2010. szeptember 30.
3 hónap
6 hónap
1 év
5 év
2009
2008
2007
2006
Indulástól
1,07%
2,19%
5,25%
6,62%
8,42%
7,70%
7,01%
5,44%
6,50%
Hozamok szórásadatai2
Az alap alacsony kockázatú, nagy likviditású befektetési eszközökbe, elsôsorban pénzpiaci betétekbe és rövid futamidejû állampapírokba fektet. Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges, akár 1–2 nap.
(napi szórásadatok) 0,0102% 0,0109% 0,0137% 0,0176% 0,0207% 0,0201% 0,0167% 0,0129% 0,0173%
Az alap fôbb adatai
2010. szeptember 30.
Nettó eszközérték (M Ft): 91 769
Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,4229
Vétel: jutalékmentes
Visszaváltási jutalék (Ft): 100
Pénzügyi elszámolás (nap): T
Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva
Indulás dátuma: 2005. 02. 28.
Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában
2010. szeptember 30.
Az alap árfolyama és nettó eszközértéke Lekötött bankbetétek 94,89%
Diszkont kincstárjegyek 1,76% Vállalati kötvény 3,30%
Egy jegyre jutó eszközérték
110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 20 0 20 5. 0 0 2. 20 5. 0 28. 0 5. 20 5. 0 31. 05 8. 20 . 1 31. 0 1. 20 6. 0 30. 06 2. 20 . 0 28. 0 5. 20 6. 0 31. 06 8. 20 . 1 31. 0 1. 20 7. 0 30. 07 2. 20 . 0 28. 0 5. 20 7. 0 31. 07 8. 20 . 1 31. 0 1. 20 8. 0 30. 08 2. 20 . 0 29. 0 5. 20 8. 0 31. 0 8. 20 8. 1 31. 0 1. 20 9. 0 30. 09 2. 20 . 0 28. 0 5. 20 9. 0 31. 09 8. 20 . 1 31. 1 1 20 0 0 . 30 1 2. . 20 0. 0 28. 10 5. . 0 31 8. . 31 .
Államkötvények 0,41%
Nettó eszközérték (Milliárd forint)
2010. szeptember 30.
1,45 1,42 1,39 1,36 1,33 1,30 1,27 1,24 1,21 1,18 1,15 1,12 1,09 1,06 1,03 1,00
CIB Pénzpiaci Alap
Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása
Pénzpiaci alap Alacsony kockázatú, kiegyensúlyozott hozamú pénzpiaci befektetés. Az alap hozama a lekötött betéti kamatokkal versenyképes, idôbeli kötöttségek nélkül.
Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1 6 hónap
1 év
5 év
2009
Portfólió összetétel – befektetési politika
2008
2007
2010. szeptember 30.
2006
2005
Indulástól
6,46%
5,68%
6,37%
7,63%
7,69%
6,94%
7,62%
8,92%
CIB Pénzpiaci Alap
Az alap portfóliójában rövid futamidejû, kiszámítható árfolyam-alakulással rendelkezô állampapírok, diszkont kincstárjegyek, kisebb részben az állampapírokénál magasabb hozamot kínáló vállalati és hitelintézeti kötvények találhatók. Ajánlott befektetési idôtáv: minimum 3 hónap.
1,87%
5,68%
6,66%
9,36%
2,49%
6,59%
7,92%
10,52%
6,81% Benchmark 8,43%
Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok) 0,0509% 0,0433% 0,0670% 0,0813% 0,1128% 0,0315% 0,0216% 0,0201% 0,0513%
Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában
Az alap fôbb adatai
2010. szeptember 30.
Pénzpiaci betét
26,48%
Államkötvények
61,71%
Nettó eszközérték (M Ft): 34 060
Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 2,1543
Változó kamatozású vállalati kötvények
9,88%
Vétel: jutalékmentes
Visszaváltási jutalék (Ft): 100*
Pénzügyi elszámolás (nap): T
Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva
Benchmark: RMAX index
Indulás dátuma: 2000. 05. 11.
Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában
2010. szeptember 30.
* A CIB Pénzpiaci Alap befektetési jegyek vásárlását (Tárgynapot) követô öt naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízás esetében az árfolyamértékre, azaz a visszaváltott összegre vetített 0,5% mértékû kiegészítô visszaváltási jutalék kerül felszámításra.
Az alap árfolyama és nettó eszközértéke
Államkötvények 61,71%
2004. október – 2010. szeptember 30. Nettó eszközérték (Milliárd forint)
55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5
Lekötött betét 26,48%
Lezárva: 2010. szeptember 30.
2,20 2,16 2,12 2,08 2,04 2,00 1,96 1,92 1,88 1,84 1,80 1,76 1,72 1,68 1,64 1,60 1,56 1,52 1,48 1,44
04 20 . 09 05 . 3 20 . 01 0. 05 . 3 20 . 05 1. 05 . 3 20 . 09 1. 06 . 3 20 . 01 0. 06 . 3 20 . 05 1. 06 . 3 20 . 09 1. 07 . 3 20 . 01 0. 07 . 3 20 . 05 1. 07 . 3 20 . 09 1. 08 . 3 20 . 01 0. 08 . 3 20 . 05 1. 08 . 3 20 . 09 1. 09 . 3 20 . 01 0. 09 . 3 20 . 05 1. 09 . 3 20 . 09 1. 10 . 3 20 . 01 0. 10 . 3 20 . 05 1. 10 . 3 . 0 1. 9. 30 .
Gazdálkodó és egyéb hitelviszonyt megtestesítô ép. (tőzsdére bevezetett) 9,88%
Kincstárjegyek 0,44%
20
Likvid eszköz 1,49%
Egy jegyre jutó eszközérték
CIB Euró Pénzpiaci Alap
Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása
Euró Pénzpiaci Alap Az euróban történô hatékony likviditáskezelés eszköze. A folyószámlához hasonló likviditás mellett a lekötött euró betétek kamataival versenyképes hozamot kínál minimális kockázati szintek mellett. Azon ügyfelek számára nyújt kiemelkedôen jó lehetôséget az alap, akik euró megtakarítással rendelkeznek, és az euróbevezetésre gondolva addig is egy lejárat nélküli befektetésben szeretnék szabad pénzeszközeiket tudni.
Az alap teljesítménye hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1
2010. szeptember 30.
3 hónap
6 hónap
1 év
5 év
2009
2008
2007
2006
Indulástól
0,44%
0,73%
1,41%
2,38%
1,67%
3,98%
3,24%
1,69%
2,37%
Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok)
Portfólió összetétel – befektetési politika
0,0047% 0,0040% 0,0038% 0,0083% 0,0054% 0,0105% 0,0089% 0,0062% 0,0083%
Döntô részben rövid futamidejû, kiszámítható teljesítménnyel rendelkezô pénzpiaci betétek alkotják az alapot. Az alap befektetései között európai állampapírok is szerepelhetnek. Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges. Az alap jelentôs befektetései
Likvid eszköz
2010. szeptember 30.
Nettó eszközérték (Ezer EUR): 56 096
Egy jegyre jutó nettó eszközérték (EUR): 0,01124593
Vétel: jutalékmentes
Visszaváltási jutalék (EUR): 0,5
Pénzügyi elszámolás (nap): T
Min. befektethetô összeg (EUR): nincs korlátozva
Indulás dátuma: 2005. 09. 26.
a befektetési eszközök százalékában Pénzpiaci betét
Az alap fôbb adatai
100,18% –0,18%
Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2005. október – 2010. szeptember 30.
Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában
Nettó eszközérték (ezer euró)
2010. szeptember 30.
Egy jegyre jutó eszközérték (euró)
81 000 71 000 61 000 51 000 41 000 31 000 21 000 11 000 1 000
Pénzpiaci betét 100,18%
1. 0. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 0. 1. 1. . 3 . 3 . 3 . 3 . 3 . 3 . 3 . 3 . 3 . 3 . 3 . 3 . 3 . 3 . 3 .3 09 . 01 . 05 . 09 . 01 . 05 . 09 . 01 . 05 . 09 . 01 . 05 . 09 . 01 . 05 . 09 . 05 06 06 06 07 07 07 08 08 08 09 09 09 10 10 10 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20
0,0113 0,0112 0,0111 0,0110 0,0109 0,0108 0,0107 0,0106 0,0105 0,0104 0,0103 0,0102 0,0101 0,0100
CIB Kincsem Kötvény Alap
Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása
Hosszú kötvény alap Az államkötvények, illetve vállalati kötvények és bankbetétek kombinációjából alkotott, diverzifikált portfólió. Magyarország gazdasági fejlôdésével és az infláció mérséklôdésével párhuzamosan az állampapír-piaci kamatok csökkenhetnek. A csökkenô kamatkörnyezetben az alap hozama meghaladhatja a kötvényhozamokat.
Az alap teljesítménye hozamok éves szinten1 1 év
2010. szeptember 30.
5 év
2009
2008
2007
2006
2005
Indulástól
4,36%
5,23%
8,44%
6,22%
6,71%
8,80%
8,56%
0,2337%
0,2773%
0,2177%
CIB Kincsem Kötvény Alap 8,94%
3,99%
7,36%
-3,06%
4,11%
Benchmark
Portfólió összetétel – befektetési politika
7,52%
Az alap portfóliója döntô részben magyar állampapírokból áll, melyet vállalati és hitelintézeti kötvények, illetve pénzpiaci kihelyezések egészítenek ki.
a befektetési eszközök százalékában Államkötvények
84,65%
Vállalati kötvény
12,90% 2,45%
Államkötvény 84,65%
(napi szórásadatok) 0,6315%
2010. szeptember 30. 0,8480%
0,9821%
Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 2,9399
Vétel: jutalékmentes
Visszaváltási jutalék (Ft): 500*
Pénzügyi elszámolás (nap): T+2
Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva
Benchmark: MAX index
Indulás dátuma: 1997. 06. 05.
2010. szeptember 30.
Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2004. október – 2010. szeptember 30.
Lezárva: 2010. szeptember 30.
11 10 9 8 7 6 5 4 3 2
Egy jegyre jutó nettó eszközérték
3,00 2,90 2,80 2,70 2,60 2,50 2,40 2,30 2,20 2,10 2,00
20 0 20 4. 0 09 20 4. . 3 0 12 0 20 5. . 3 . 0 03 1 20 5. . 3 . 0 06 1 20 5. . 3 . 0 09 0 20 5. . 3 . 06 12 0. 20 . . 3 0 03 1 20 6. . 3 . 0 06 1 20 6. . 3 . 0 09 0 20 6. . 3 . 07 12 0. 20 . . 3 0 03 1 20 7. . 3 . 0 06 1 20 7. . 3 . 0 09 0 20 7. . 3 . 0 12 0 20 8. . 3 . 0 03 1 20 8. . 3 . 0 06 1 20 8. . 3 . 0 09 0 20 8. . 3 . 0 12 0 20 9. . 3 . 0 03 1 20 9. . 3 . 0 06 1 20 9. . 3 . 0 09 0 20 9. . 3 . 1 12 0 20 0. . 3 . 1 03 1 20 0. . 3 . 10 06 1. .0 .3 9. 0. 30 .
Vállalati kötvény 12,90%
2010. szeptember 30.
Nettó eszközérték (M Ft): 2 781
Nettó eszközérték (Milliárd forint)
Likvid eszköz 2,45%
0,4395%
* az 500 Ft-os visszaváltási díj mellett további 1% (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra abban az esetben, ha a vásárolt befektetési jegy teljesülését (T+2.nap) követô 15 naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízást ad
Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában
2,58%
Az alap fôbb adatai
Az alap jelentôs befektetései
Likvid eszköz
13,97%
Hozamok szórásadatai2 0,4667%
Ajánlott befektetési idôtáv: 2 év.
7,78%
CIB Ingatlan Alapok Alapja
Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása
Ingatlanforgalmazó Alap Alapok alapja típusú ingatlanforgalmazó alap, amely eszközeit ingatlanforgalmazó befektetési alapokba fekteti be.
Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1
Portfólió összetétel – befektetési politika
1 év
Az alap jelenleg a hazai ingatlanpiachoz kapcsolódó befektetési alapok jegyeibôl áll. Az alap befektetési politikája lehetôvé teszi a hazai ingatlanalapok mellett külföldi ingatlanalapok befektetési jegyeinek vásárlását is. Ajánlott befektetési idôtáv: 2 év.
5 év
2010. szeptember 30. 2009
2008
2007
2006
2005
Indulástól
6,55%
8,02%
2,96%
7,87%
7,52%
9,10%
10,86%
0,0158%
0,0175%
0,0242%
CIB Ingatlan Alapok Alapja 2,30%
0,03%
–14,81%
–0,08%
7,01%
Benchmark 10,75%
7,45%
–0,50%
-0,16%
Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok)
Az alap összetétele
2010. szeptember 30.
Folyószámla: CIB Hozamgarantált Betét Alap: Likvid eszköz összesen: FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap A sorozat: Biggeorge’s-NV 4. Ingatlanforgalmazó Befektetési Alap:
52 549 932
1,43%
1 494 313 358
40,80%
1 546 863 290
42,24%
973 154 000
26,57%
1 142 250 000
31,19%
Ingatlan befektetési jegyek (tôzsdén kívüli) összesen:
2 115 404 000
57,76%
Befektetési eszközök összesen:
3 662 267 290
100%
0,1394%
0,3641%
2010. szeptember 30. 0,7784%
0,1964%
Az alap fôbb adatai
0,3066%
2010. szeptember 30.
Nettó eszközérték (M Ft): 3 659
Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,2298
Vétel: jutalékmentes
Visszaváltási jutalék (Ft): jutalékmentes
Pénzügyi elszámolás (nap): T+90
Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva
Benchmark: BIX index
Indulás dátuma: 2003. 09. 03.
–3 620 520
Kötelezettségek: Nettó eszközérték:
3 658 646 770
Az alap árfolyama és nettó eszközértéke Ingatlan befektetési jegyek (tőzsdén kívüli) Összesen 57,76%
2003. december – 2010. szeptember 30. Nettó eszközérték (milliárd forint)
Egy jegyre jutó nettó eszközérték
60 50 40 30 20 10
42,24%
20 2003. 1 2004. 1. 0 3 2004. 2. 0. 0 2 2004. 5. 9. 0 3 2004. 8. 1. 1 3 2005. 1. 1. 0 3 2005. 2. 0. 0 2 2005. 5. 8. 0 3 2005. 8. 1. 1 3 2006. 1. 1. 0 3 2006. 2. 0. 0 2 2006. 5. 8. 0 3 2006. 8. 1. 1 3 2007. 1. 1. 0 3 2007. 2. 0. 0 2 2007. 5. 8. 0 3 2007. 8. 1. 1 3 2008. 1. 1. 0 3 2008. 2. 0. 0 2 2008. 5. 9. 0 3 2008. 8. 1. 1 3 2009. 1. 1. 0 3 2009. 2. 0. 0 2 2009. 5. 8. 0 3 2009. 8. 1. 1 3 2010. 1. 1. 0 3 2010. 2. 0. 10 05 28 .0 .3 . 8. 1. 31 .
0
Likvid eszköz összesen
1,55 1,50 1,45 1,40 1,35 1,30 1,25 1,20 1,15 1,10 1,05 1,00
Az ingatlanbefektetési alapok sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek, hosszú távú befektetések. A CIB Ingatlan Alapok Alapja a hazai ingatlanbefektetési alapok befektetési jegyeibôl áll. Az ingatlanalapokon és pénzpiaci alapokon kívül az alap portfóliója tartalmazhat látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve OECD-tagállam által kibocsátott állampapírt is. Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét az ingatlanalapokkal járó fôbb kockázatokra, melyek áttételesen éreztethetik hatásukat a CIB Ingatlan Alapok Alapjával kapcsolatban is. 1. Likviditási kockázat 2. Eszközkockázat 3. Piaci kockázat 4. Jövedelmezôségi kockázat 5. Az alapban lévô ingatlanok és az azok értékelésébôl fakadó kockázat
1. Likviditási kockázat Mivel az ingatlanalapok portfóliójában jellemzôen nagy értékû ingatlanok találhatók, így azok likviditása is sokkal alacsonyabb más befektetési formákénál, azaz nagymértékû tôkekivonásnál csak hosszú idô alatt és magasabb tranzakciós költségekkel lehet azokat értékesíteni, ezért ez az egyik legfontosabb kockázati tényezô. A tôkekiáramlás hasonló súlyú problémát jelent. Az alapok likvid eszközeinek értékét meghaladó befektetésijegy-visszaváltás az ingatlanok kényszerértékesítéséhez vezethet, amely akár komoly veszteséget okozhat a befektetési jegyeket vissza nem váltó befektetôknek, egyrészt a feltételezhetôen nyomott értékesítési ár, másrészt az ingatlanbefektetéseknél alacsonyabb hozamú likvid eszközök újbóli jelentôs állománynövekedése miatt.
2. Eszközkockázat Tekintettel arra, hogy egy ingatlan adásvétele bonyolultabb és idôigényesebb tranzakció, mint egy értékpapíré, az alapkezelôk az ingatlanalapokba rövid idô alatt beáramló vagyont csak lassan tudják ingatlanokba fektetni. Egyes esetekben hónapok is eltelnek, míg megfelelô befektetési lehetôséget, ingatlant találnak, és a tranzakció lebonyolítása – fokozott körültekintéssel kell eljárni a jogi kockázatok optimalizálása miatt – is hosszadalmas folyamat. Így elôfordulhat, hogy a befektetô befektetése huzamosabb ideig nem ingatlanban, hanem egyéb értékpapírban van. Lezárva: 2010. szeptember 30.
3. Piaci kockázat A befektetési alapok is ki vannak téve a piac mindenkori változásából eredô kockázatoknak. A portfólió értékét alapvetôen befolyásolják az ingatlanok értékében bekövetkezett változások. Megjelenik devizakockázat is, különös tekintettel arra, hogy a hazai ingatlanpiacon a bérleti díjakat jellemzôen euróban számítják, a befektetôk viszont forintban várnak megtérülést. Az ingatlanfejlesztô és ingatlanforgalmazó alapok devizakockázatait befolyásolja továbbá az alapok által felvett devizahitelek forint ellenértékének alakulása. Mindezek mellett befolyásoló tényezô lehet a portfólióba bevonható ingatlanok rendelkezésre állása az adott piacon.
4. Jövedelmezôségi kockázat Az ingatlanalap jövedelmezôségét az alap hozamának alakulása jelenti. Ezt befolyásolhatja az eszközök allokációja, a választott pénzügyi eszközök, az alap által fizetendô költségek, díjak és azok elszámolása.
5. Az alapban lévô ingatlanok és az azok értékelésébôl fakadó kockázat Az ingatlanpiacon nincsen nyíltpiaci árképzés, amely jelentôsen befolyásolhatja az ingatlanok értékét. A CIB Ingatlan Alapok Alapjának portfóliójában található ingatlanbefektetési alapokat érintô ingatlanpiaci kockázatról, az alap értékelési szempontjairól, fôbb jellemzôirôl kérjük, tájékozódjon az ingatlanalapokat kezelô alapkezelôk alábbi elérhetôségi helyein: FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap A sorozat Alapkezelô: FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelô Zrt. Cím: 1032 Budapest, Bécsi út 165. Telefon: +36 (1) 880-1800, fax: +36 (1) 880-1809 E-mail cím:
[email protected], honlap: www.firstfund.hu Biggeorge’s-NV 4. Ingatlanforgalmazó Befektetési Alap Biggeorge’s-NV Ingatlan Befektetési Alapkezelô Zrt. Cím: 1036 Budapest, Lajos u. 48–66. B/4. Telefon: + 36(1) 225-2525, fax: +36 (1) 225-2521 E-mail cím:
[email protected] Honlap: www.biggeorges-nv.hu/alapkezelo
Az ingatlanalapokkal kapcsolatos kockázati tényezôk az alapok tájékoztatójában találhatók meg. Az alapok tájékoztatóit, portfóliójelentéseit, éves, féléves jelentéseit az alapkezelôk forgalmazó helyein és a honlapjukon teszik elérhetôvé.
CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja
Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása
Részvénytúlsúlyos alap Az alap hatékonyan diverzifikált portfóliót kínál 23 fejlett ország több száz vállalatának tôzsdén jegyzett részvényeibôl kedvezô tranzakciós költségek mellett, forintban.
Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1 1 év
5 év
Portfólió összetétel – befektetési politika
2007
2006
2005
Indulástól
0,65%
42,13%
–40,35%
11,34%
17,78%
0,11%
7,69%
9,96%
22,81%
–10,22%
0,7446%
0,6455%
0,4014%
4,70%
Benchmark 7,94%
–13,64%
25,18%
–44,13%
Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok) 1,1340%
2010. szeptember 30. 1,0857%
1,9218%
Az alap fôbb adatai
Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában 85,64%
Likvid eszköz
9,66%
Származékos (határidôs forward) ügyletek
4,70%
Részvények országok szerinti megoszlása
6,00%
0,8073%
Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év.
* Exchange Traded Fund
2008
CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja
Egy globális részvényportfólió, mely a részvénypiacok széles spektrumát lefedi, Amerikától Japánig. Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag deviza fedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár devizapozícióját átlagosan 97,65%-ban, az alap euró devizapozícióját átlagosan 97,82%-ban fedeztük.
Részvény (ETF)*
2010. szeptember 30. 2009
1,0127%
2010. szeptember 30.
Nettó eszközérték (M Ft): 1 872
Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,0141
Vétel: jutalékmentes
Visszaváltási jutalék (Ft): 1000
Pénzügyi elszámolás (nap): T+2
Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva
Benchmark: 90% MSCI World Index+10%ZMAX
Indulás dátuma: 1999. 05. 03.
Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. december – 2010. szeptember 30.
2010. szeptember 30. Nettó eszközérték (Milliárd forint)
6.5 6.0 5.5 5.0 4.5 4.0 3.5 3.0 2.5 2.0 1.5 1.0 0.5 0.0
Egy jegyre jutó nettó eszközérték
0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 11 . 03 . 07 . 11 . 03 . 07 . 11 . 03 . 07 . 11 . 03 . 07 . 11 . 03 . 07 . 11 . 03 . 07 . 11 . 03 . 07 . 03 04 04 04 05 05 05 06 06 06 07 07 07 08 08 08 09 09 09 10 10 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20
1,25 1,20 1,15 1,10 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85 0,80 0,75 0,70 0,65 0,60
CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja
Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása
Részvénytúlsúlyos alap Az alap vagyonát a világ legdinamikusabban fejlôdô térségeinek részvénypiacain fektetjük be, de a legismertebb Kína, India, Brazília, Oroszország mellett további 21 kelet-közép-európai, ázsiai, latin-amerikai, közel-keleti és afrikai ország több száz vállalatának részvényeit is tartalmazza a portfólió.
Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten* 1 év
2010. szeptember 30. 2009
Indulástól
CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja 17,88%
Portfólió összetétel – befektetési politika
67,36%
0,57%
Benchmark
Egy globális részvényportfólió kiváló eleme, a világ legnagyobb növekedési potenciálját hordozó térségeinek vállalatait teszi elérhetôvé az ön számára, egyszerûen és hatékonyan. Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag deviza fedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár devizapozícióját átlagosan 97,08%-ban fedeztük.
10,88%
67,95%
–0,17%
2,2164%
2,7638%
Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok)
2010. szeptember 30.
1,4761%
Az alap fôbb adatai
Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év.
2010. szeptember 30.
Nettó eszközérték (M Ft): 2 968
Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,0165
Az alap jelentôs befektetései
Vétel: jutalékmentes
Visszaváltási jutalék (Ft): 1000
a befektetési eszközök százalékában
Pénzügyi elszámolás (nap): T+2
Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva
Benchmark: 90% MSCI EM Index+10% ZMAX Index
Indulás dátuma: 2008. 03. 25.
6,96%
Részvények országok szerinti megoszlása
2004. december – 2010. szeptember 30. Nettó eszközérték (Millió forint)
1,10 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85 0,80 0,75 0,70 0,65 0,60 0,55 0,50 0,45 0,40
. 25
25 3.
20
08
.0
5.
.0
.0
08
08
20
20 Lezárva: 2010. szeptember 30.
Egy jegyre jutó nettó eszközérték
3 500 3 300 3 100 2 900 2 700 2 500 2 300 2 100 1 900 1 700 1 500 1 300 1 100 900 700 500 300 100
.
2010. szeptember 30.
Az alap árfolyama és nettó eszközértéke
7. 2 . 0 5. 9 08 . 2 5 . 20 11 . 09 . 2 . 0 5. 20 1 09 . 2 5 . 20 03 . 09 . 2 5 . 20 05 . 09 . 2 5 . 20 07 . 09 . 2 . 0 5. 20 9 09 . 2 5 . 20 11 . 10 . 2 5 . 20 01 . 10 . 2 5 . 20 03 . 10 . 2 . 0 5. 20 5 10 . 2 5 . 20 07 . 10 . 2 5 .0 . 9. 25 .
Származékos ügyletek * Exchange Traded Fund
08
7,33%
20
85,71%
Likvid Eszköz
20
Részvény (ETF)*
CIB Közép-európai Részvény Alap
Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása
Részvénytúlsúlyos alap A régió vállalatainak további dinamikus fejlôdésében bízó befektetôknek kínáljuk ezt az alapot, ha költséghatékonyan és a deviza tranzakciók megkötése nélkül szeretnének regionális részvénybefektetéseket eszközölni.
Az alap teljesítménye hozamok éves szinten1 1 év
5 év
2010. szeptember 30. 2009
2008
2007
2006
2005
Indulástól
17,40%
36,75%
6,13%
10,58%
19,34%
39,12%
3,03%
0,8856%
1,0727%
0,8855%
CIB Közép-Európai Részvény Alap
Portfólió összetétel – befektetési politika
14,83%
Elsôsorban cseh, lengyel és magyar részvényekbôl alakítunk ki egy portfóliót, forintban, ahol az egyes részvények regionális jelentôségüknek megfelelô arányban szerepelnek, de az összetételt piaci várakozásainkhoz igazítjuk.
0,92%
34,42%
–43,64%
7,87%
Benchmark 28,73%
4,25%
34,47%
–38,28%
Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok)
Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év.
1,0698%
Az alap jelentôs befektetései
1,3991%
2010. szeptember 30. 1,5910%
2,0383%
Az alap fôbb adatai
a befektetési eszközök százalékában Részvény
79,42%
Likvid eszköz
20,58%
1,0603%
2010. szeptember 30.
Nettó eszközérték (M Ft): 1 503
Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 2,0903
Vétel: jutalékmentes
Visszaváltási jutalék (Ft): 1000
Pénzügyi elszámolás (nap): T+2
Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva
Benchmark: 80% CETOP20 index+20%ZMAX
Indulás dátuma: 1998. 05. 08.
Részvények országok szerinti megoszlása 2010. szeptember 30.
Lengyelország 41,63%
Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. május – 2010. szeptember 30.
Horvátország 2,87% Nettó eszközérték (Millió forint)
Szlovénia 3,10% Magyarország 20,51%
Csehország 31,88%
3 000 2 750 2 500 2 250 2 000 1 750 1 500 1 250 1 000 750 500 250
Egy jegyre jutó nettó eszközérték
0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 04 . 08 . 12 . 04 . 08 . 12 . 04 . 08 . 12 . 04 . 08 . 12 . 04 . 08 . 12 . 04 . 08 . 12 . 04 . 08 . 12 . 04 . 08 . 03 03 03 04 04 04 05 05 05 06 06 06 07 07 07 08 08 08 09 09 09 10 10 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20
2,5 2,2 1,9 1,6 1,3 1,0 0,7
CIB Indexkövetô Részvény Alap
Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása
Tiszta Részvény Alap A BUX Index összetételét követô alapunkkal a hazai részvénypiacon az egyes vállalatok gazdasági jelentôségének megfelelô súlyozású portfóliót kínálunk, alacsony tranzakciós költségekkel, egyszerûen.
Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1 1 év
5 év
Portfólió összetétel – befektetési politika
2010. szeptember 30. 2009
2008
2007
2006
2005
Indulástól
18,22%
38,88%
9,18%
6,12%
19,55%
41,56%
6,33%
1,1652%
1,5440%
1,4223%
CIB Indexkövetô Részvény Alap
Az alap hatékony eszköz mindazok kezében, akik a hazai részvénypiacot kívánják egyszerûen leképezni, akár a hosszú távú befektetés, akár spekuláció a céljuk. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év.
12,40%
–1,53%
68,75%
–53,58%
3,42%
Benchmark 6,99%
4,28%
73,40%
–53,19%
Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok)
Az alap jelentôs részvénybefektetései
1,8016%
a befektetési eszközök százalékában Részvény
97,65%
OTP
27,55%
MOL
29,41%
Magyar Telekom
13,68%
Richter
20,18%
EGIS
4,57%
1,9710%
2010. szeptember 30. 2,2937%
2,6819%
Az alap fôbb adatai
1,8588%
2010. szeptember 30.
Nettó eszközérték (M Ft): 1 980
Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,6999
Vétel: jutalékmentes
Visszaváltási jutalék (Ft): 1000
Pénzügyi elszámolás (nap): T+2
Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva
Benchmark: BUX
Indulás dátuma: 2004. 08. 31.
Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában
2010. szeptember 30.
Az alap árfolyama és nettó eszközértéke
Magyar Telekom 13,68%
2004. december – 2010. szeptember 30.
Egis 4,57%
Nettó eszközérték (Milliárd forint)
OTP 27,55%
Egy jegyre jutó nettó eszközérték
7 6 5 4 3 2 1
Likvid eszköz 1,01% Egyéb 3,6% Lezárva: 2010. szeptember 30.
MOL 29,41%
20 0 20 4. 1 0 1 20 5. 0 . 3 0 2 0 20 5. 0 . 2 . 0 5 8 20 5. 0 . 3 . 0 8 1 20 5. 1 . 3 . 0 1 1 20 6. 0 . 3 . 0 2 0 20 6. 0 . 2 . 06 5. 8. 20 . 0 3 0 8 1 20 6. 1 . 3 . 0 1 1 20 7. 0 . 3 . 0 2 0 20 7. 0 . 2 . 0 5 8 20 7. 0 . 3 . 0 8 1 20 7. 1 . 3 . 0 1 1 20 8. 0 . 3 . 0 2 0 20 8. 0 . 2 . 0 5 9 20 8. 0 . 3 . 0 8 1 20 8. 1 . 3 . 0 1 1 20 9. 0 . 3 . 09 2. 0. 20 . 0 2 0 5 8 20 9. 0 . 3 . 0 8 1 20 9. 1 . 3 . 1 1 1 20 0. 0 . 3 . 1 2 0 20 0. 0 . 2 . 10 5. 8. . 0 31 8. . 31 .
0
Richter 20,18%
2,3 2,1 1,9 1,7 1,5 1,3 1,1 0,9 0,7
CIB Nyersanyag Alapok Alapja
Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása
Nyersanyag Alapok Alapja Az alap a világgazdaság fejlôdéséhez elengedhetetlen energiahordozókból, nyersanyagokból, valamint az élelmiszerekbôl összeállított portfóliót kínál, forintban, költséghatékony és egyszerû megoldásként azoknak, akiknek ez a szektor sem hiányozhat a befektetéseik közül. Az alapot elsôsorban kockázatvállaló portfóliók elemeként, diverzifikációs eszköznek ajánljuk az árupiac részvény- és kötvénypiacoktól eltérô tendenciáiban rejlô lehetôségek kihasználására.
Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1
2010. szeptember 30.
1 év
2009
2008
2007
Indulástól
CIB Nyersanyag Alapok Alapja 8,77%
18,37%
4,78%
15,80%
–31,56%
24,85%
–3,52%
–26,87%
–
–8,91%
1,8469%
0,7446%
Benchmark
Portfólió összetétel – befektetési politika Az alap a világ kiemelkedô árutôzsdéin fektet be, a fejlett piacokon jól ismert és közkedvelt speciális, tôzsdére bevezetett indexkövetô alapok (úgynevezett ETF-ek) jegyein keresztül. Az alap a leglikvidebb nyersanyagok körét reprezentáló nyersanyagindexet követi. A portfóliót a négy legfontosabb nyersanyagszektor alkotja: • Energiahordozók (kôolajszármazékok) • Nemesfémek (arany) • Színesfémek (alumínium) • Mezôgazdasági termékek (gabonafélék) Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag deviza fedezeti céllal kötünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár devizapozícióját átlagosan 98,7%-ban fedeztük. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év. Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában
Mezőgazdasági termékek 20,8%
2010. szeptember 30.
Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok) 1,1233%
Az alap fôbb adatai
1,3576%
2010. szeptember 30.
Nettó eszközérték (M Ft): 5 068
Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 0,8571
Vétel: jutalékmentes
Visszaváltási jutalék (Ft): 1000
Pénzügyi elszámolás (nap): T+2
Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva
Benchmark*: 90%DBLCDBCT Index + 10% ZMAX Index
Indulás dátuma: 2006. 06. 12.
*2007. július 1. és 2010. május 25. között az alap benchmarkja a DBLCI (Deutsche Bank Liquid Optimum Yield Total Return Commodity Index) +10% ZMAX Index volt. Korábban az alap nem rendelkezett benchmarkkal.
Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2006. június – 2010. szeptember 30.
Energia 45,5% Likvid eszközök 10,6%
2010. szeptember 30. 1,6603%
Nettó eszközérték (Milliárd forint)
Egy jegyre jutó nettó eszközérték
8 7 6 5 4 3 2 1 0
Nemesfémek 10,6%
Ipari fémek 12,5%
2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 06 . 09 . 12 . 03 . 06 . 09 . 12 . 03 . 06 . 09 . 12 . 03 . 06 . 09 . 12 . 03 . 06 . 09 . 06 06 06 07 07 07 07 08 08 08 08 09 09 09 09 10 10 10 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20
1,60 1,50 1,40 1,30 1,20 1,10 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60
Termék születik Egyszer egy termékfejlesztô azt a feladatot kapta, hogy egy olyan terméket találjon ki, ami számos egymásnak ellentmondó tulajdonsággal rendelkezik. Lehessen akár magas hozama, de ne kelljen a tôkét kockára tenni. Fizessen esetleg valamekkora fix hozamot is. Legyen lehetôség a visszaváltására és lehessen belôle a futamidô alatt vásárolni. Egészítse ki a meglévô termékkínálatot, ráadásul legyen a megtakarítók számára érdekes. Legyen ötletes, ugyanakkor legyen könnyen átlátható, követhetô és bizalomgerjesztôen egyszerû is egyben. Sokat gondolkodott a megoldáson, végül a kitûzött határidôre egy új termékkoncepció állt össze, melyet egy értekezleten mutatott be munkatársainak. A prezentáció 10-kor kezdôdött. – Azt hiszem, kitaláltam valamit – kezdte a termékfejlesztô. – Hallgassá tok meg, mire gondoltam, nagyon kíváncsi vagyok a véleményetekre. A megtakarítási termék egy olyan befektetési alap lenne, aminek a futamideje határozott, és a futamidô végén, a lejáratkor garantálná a befektetett tôke visszafizetését. Ezt úgy tudjuk megvalósítani, hogy a befektetôk által elhelyezett megtakarítások oroszlánrészét kamatozó eszközökbe tesszük, melyek a futamidô végére biztosítják a tôke meglétét. Ezek az eszközök jellemzôen betétek lehetnek, hogy ne legyen tôkekockázat. A befektetési portfólió másik részébôl, annak érdekében, hogy a kockázat behatárolható legyen, egy opciót kellene vásárolni egy olyan befektetési eszközkosárra, aminek nagy a potenciális hozama az adott idôszak alatt, például részvényekre, nyersanyagokra, ingatlanokra vagy ezek kombinációjára. Ezekben nagy hozamlehetôség van, de nagyon változékony is az értékük alakulása, így opción keresztül megvásárolva viszont nem mehet mínuszba a befektetô, mert legrosszabb esetben az alap elveszíti az opciós díjat, de a vesztesége ennél nem lehet magasabb. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a futamidô alatt nem lehet alacsonyabb az árfolyama a befektetési jegyeknek a névértéknél, amennyiben a piacon negatív folyamatok zajlanak, ám ha menet közben le is csökken az árfolyam, a végén legrosszabb esetben is megkapja a tôkét. Nos? Mit szóltok? – Jól hangzik, de milyen további elônyt tudunk még biztosítani a befektetôknek a tôkegarancián túl? Magának nem tud akárki egy ilyen portfóliót kialakítani? – kérdezte az üzletkötô. – Elég nagy összeg kell ahhoz, hogy költséghatékony legyen ez a konstrukció, és az is fontos, hogy az opció eszközkosara úgy legyen kialakítva, hogy legyen benne hozamlehetôség, ehhez nem árt alaposan körüljárni a konstrukciót. Egyszóval matekozni is kell azért vele, hogy jó legyen, ebben rejlik a vagyonkezelô hozzáadott értéke. Ráadásul a piacon egyéni befektetôként a legtöbb ilyen opció nem elérhetô. Mindezeken felül egyes esetekben egy garantált minimumhozamot is bele lehet szerkeszteni az alapba, de ez már az aktuális piaci helyzettôl is függ. Lezárva: 2010. szeptember 30.
– Miben nyilvánul meg az aktuális piaci helyzet hatása? – hangzott a hátsó sorból. – A szóba jöhetô mögöttes piacok meghatározásában és a lehetôségek behatárolásában, hiszen egyrészt kecsegtetônek kell lennie a mögöttes piacnak, másrészt minél jobb paramétereket szeretnénk kínálni az ügyfeleknek, hiszen az a közös érdekünk, hogy minél jobb hozamot érjenek el vele és minél elégedettebbek legyenek. – A hozamból a bank vagy az alapkezelô is részesedik? – érdeklôdött a kontroller. – Nem, a hozamból a befektetési jegy tulajdonosok részesednek, aszerint, hogy mennyi befektetési jegyük van. A bank és az alapkezelô jellemzôen nem tulajdonosok, így a hozam elsôdlegesen az ügyfelek elégedettsége miatt fontos mindkettônek. – Elôfordulhat az is, hogy több évnyi futamidô végén hozamot nem is tud fizetni ez a befektetési alap? – Amikor egy befektetési célterület kiválasztásra kerül, vagyis a befektetési eszközkosarat kiválasztjuk, akkor rengeteg számítást tudunk végezni, de csak múltbeli adatokon. Ez azt jelenti, hogy arra törekszünk, hogy legyen hozam, de nem lehet kizárni annak a lehetôségét, hogy a kiválasztott eszközök gyengén teljesítenek. Ez minden befektetés esetén így van, ha nem lenne így, akkor a betéti kamatnál vagy a Diszkont Kincstárjegy hozamánál nem lehetne magasabb hozamot elérni. A magasabb hozam a kockázat vállalásáért jár. Ez a kockázatvállalás azonban egy ilyen befektetési alapnál csak a „kockázatmentes hozam meg nem keresésének a kockázata”. A befektetett tôke védve van, vagyis, ha egy befektetési döntés utólag nem bizonyul gyümölcsözônek, akkor a tôke újbóli befektetésével ki lehet köszörülni a csorbát. – Ezzel azt akarod mondani, hogy a befektetéseknél az a legnagyobb baj, ha a tôke is odalesz? – Pontosan! Ha a tôke megmarad, akkor az eredeti tôkét újra be lehet fektetni, adott esetben akár ugyanabba az eszközbe, de alacsonyabb piaci árak mellett, vagy bármibe, ami az adott pillanatban kecsegtetôbbnek tûnik. Ezáltal a következô befektetési idôszakban kompenzálni lehet a korábbi kiesô hozamokat. – És mi van, ha jó a piaci teljesítmény? Kifizetjük és kész? – kérdezi egy kötekedô hang. – Természetesen. Alapvetôen az a termék fô célja, hogy jó hozama legyen, ha ezt sikerül elérni, annak örül mindenki a legjobban, minden más termékparaméter a biztonságot szolgálja. – Ez a változat tetszik nekem – mondta az értékesítési vezetô – remélem, ha megismerik az elônyeit, akkor megkedvelik majd az ügyfelek is.
CIB tôkevédett befektetési alapok tôkevédett befektetési alapok közkedveltségüket annak kö A szönhetik, hogy kiemelkedôen magas hozampotenciállal rendel kezô befektetési lehetôségeket kínálnak ügyfeleiknek, miközben a befektetési jegyek névértékére tôkevédettséget biztosítanak a futamidô végén.
Az alap Hozam / Kockázat szerinti besorolása
A tôkevédett alapok fôbb adatai: Az alap neve:
Indulása:
Lejárata:
Alaptermék jellege:
Névérték:
Pénzügyi elszámolás (nap):
CIB Tôkevédett Származtatott Alap*
2005.04.11.
2010.06.25.
BNP Paribas Millenium 10 Europe Excess Return Index, ami egy abszolut hozamú termék és a részvény, nyersanyag, deviza valamint ingatlan piacon nyit short és long pozíciókat
10 000,- Ft
T+2
CIB Profitmix 2 Alap*
2006.01.09
20012.03.02
Nyersanyagok. (energiaszektor, fémek, nemesfémek, mezôgazdasági termékek, élôállat)
10 000,- Ft
T+2
10 000,- Ft
T+2
CIB Alternatív Energia Alap
2007.12.10
2010.12.10
Az alap a világ 15 vezetô alternatív energia hasznosítással foglalkozó társaságának részvényeibôl képzett DAXAEP index teljesítményének alakulása alapján fizet hozamot. Az alap negyedévente veszi figyelembe az aktuális hozamot, majd a negyedéves hozamok átlagából képzett hozamértéket fizeti ki a futamidô végén, így a tizenkét periódus átlagolása kiküszöböli, hogy egy esetleg pont a lejárat elôtt bekövetkezô hozamesés miatt a befektetési jegy tulajdonosok elessenek a hozamtól.
CIB Új Perspektíva Alap
2008.05.05
2011.05.06
kínai, indiai, brazil, orosz részvénypiac
10 000,- Ft
T+2
10 000,- Ft
T+2
0,01 Eur
T+2
CIB Dupla Profit Alap
2010.08.30
2015.12.31
Az alap a legjelentôsebb feltörekvô országok, Brazília, Oroszország, India és Kína részvénypiacain fektet be, kedvezôtlen részvénypiaci folyamatok esetén pedig, az árfolyamveszteségminimalizálása érdekében amerikai állampapír-piaci befektetésekkel kerüli el a jelentôsebb hozameséseket. Az alap a BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index teljesítményének alakulása alapján fizet hozamot.
CIB Euró Tripla Profit Alap**
2010.11.22
2013.11.22
8 kiemelkedôen innovatív vállalat részvényei: Apple, Danone, Michelin, Moet Hennessy Louis Vuitton, Reckitt Benckiser, Roche, Philips Tesco
*A CIB Profitmix 2 Alap valamint a CIB Tôkevédett Alap (korábbi nevén CIB Tôkegarantált Származtatott Alap) futamideje meghosszabbításra került. Ezen alapok esetében a befektetési politika által biztosított tôkevédettség a befektetési jegyek akciós forgalmazási idôszak végén érvényes árfolyamértékének visszafizetését jelenti a lejáratkor. **2010. november 5-ig jegyezhetô a CIB Bank Zrt. Fiókhálózatában.
Az alaptermékekben szereplô indexek leírása: DAXglobal® Alternative Energy Index A világ legjelentôsebb alternatív energia elôállításában érdekelt vállalataiból képzett 15 elemû részvénykosár az index tartalma. A vállalatok az bioetanol gyártás, a biomassza elôállítás, a geo thermikus, szél-, nap- és vízenergia elôállítás, valamint a földgáz különféle biogázokkal való vegyítésének területén tevékenykednek. Deutsche Bank Commodity Harvest Excess Return index (DBCHI) Az index célja, hogy a határidôs tôzsdei nyersanyagárfolyamok alakulásának sajátosságait kihasználva, úgy tudjon stabilan kiemelkedô abszolút hozamot elérni, hogy a hozam maguknak a nyersanyagoknak az árváltozásától független legyen. A Deutsche Bank Commodity Harvest Excess Return index az S&P GSCI Light Energy Indexkosár összetételét követve egyidejûleg több nyersanyagosztályba is befektet, így kosarában egyaránt szerepelnek energiahordozók, ipari fémek, nemesfémek, mezôgazdasági termékek illetve elôállatok. Brazil BOVESPA stock Index (BOVESPA) Befektetési célország: Brazília. Az indexben reprezentált legfontosabb Iparágak: nyersanyagkitermelés, bankok, energiaipar, telekommunikáció, közszolgáltatók, informatika, fogyasztási termékeket elôállító iparágak. Kibocsátás pénzneme: BRL. Tôzsdei kereskedés: São Paulo Stock Exchange. Indexszámítás kezdônapja: 1968/01/02 Az Index számítása 1968. 01. 02-án indult 100 kezdôértékkel. Az index 64 indexelembôl áll. www.bovespa.com Hang Seng China Enterprises index (HSCEI) Befektetési célország: Kína. Az indexben reprezentált legfontosabb iparágak: energiaipar, bányászat, vegyipar, telekommunikáció, áramszolgáltatók, biztosítók. Kibocsátás pénzneme HKD. Tôzsdei kereskedés: Hong Kong Stock Exchange. Az Index számítása 1994. 07. 08-án indult 1000 kezdôértékkel. Az index 43 elemet tartalmaz. www.hkex.com
Lezárva: 2010. szeptember 30.
DBIX Deutsche Börse India Index (D1AT) Befektetési célország: India. Az indexben reprezentált legfontosabb iparágak: közszolgáltatók, bankok, informatika, telekommunikáció, energiaipar, autógyártás, gyógyszeripar. Kibocsátás pénzneme: EUR. Tôzsdei kereskedés: Deutsche Börse. Az Index számítása 2006. 04. 25-én indult 100 kezdôértékkel. Az index maximum 25 indexelemettartalmaz. www.deutsche-boerse.com. Russian Depositary Index (RDX) Befektetési célország: Oroszország. Az indexben reprezentált legfontosabb iparágak: energiaipar, telekommunikáció, bankok, közszolgáltatók. Kibocsátás pénzneme: EUR. Tôzsdei kereskedés: Wiener Börse. Az Index számítása 1997. 10. 08-án indult 1000 kezdôértékkel. Az index 12 indexelemet tartalmaz. www.wienerborse.at BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index (Bloomberg Code: BNPIFLBH Index) Az index célja, hogy a világ legdinamikusabban fejlôdô térségei úgy, mint Kína, India, Brazília és Oroszország részvénypiacainak emelkedése esetén pozitív hozamot biztosítson a Befektetôk számára. Míg csökkenô részvényárfolyamok esetén, mint amerikai állampapír-piaci befektetés, lehetôséget adjon a negatív teljesítmény elkerülésére. A tôzsdei válságok idején az amerikai állampapírok jelentik a befektetôk egyik menedékét, így az index ezekben az idôszakokban vonzó várható hozamot biztosíthat. Az indexre nem folyik tôzsdei kereskedés, számítása 1994. december 30-ai 100 kezdôértékkel indult.
A CIB Befektetési Alapok relatív teljesítményét mérô referenciaindexek/benchmarkok: Referenciaindex (benchmark) Egy olyan viszonyítási alapként használt piaci index, mutatószám, amelyhez egy portfólió vagy befektetési alap teljesítményét mérik. Az összehasonlíthatóság miatt fontos, hogy a referenciaindex olyan mögöttes értékpapírpiac átlagos összetételét tükrözze, ami a lehetô legnagyobb hasonlóságot mutatja az értékelni kívánt befektetéssel. A benchmark egyrészt segít a befektetôknek abban, hogy a piacon lévô több, azonos befektetési politikát folytató alap teljesítményét összemérhessék, így döntéseiket könnyebben meghozhassák, másrészt iránymutatást ad a befektetési alapkezelô teljesítményének megítélésében is.
BIX A magyarországi nyilvános nyíltvégû ingatlanbefektetési alapok árfolyama alapján számított, ezen alapok átlagos teljesítményének mérésére szolgáló index.
ZMAX A 14 napnál hosszabb, de 182 napnál rövidebb hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyam-alakulását jelzô index.
MSCI World A Morgan Stanley Capital International által számított, a világ fejlett részvénypiacainak árfolyam-alakulását mérô index. Az index összetételét 2007 óta az alábbi országok vállalatai alkotják: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Hongkong, Írország, Olaszország, Japán, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Portugália, Szingapúr, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság, USA.
RMAX A három hónap és egy év közötti hátralévô futamidejû fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyamalakulását jelzô index. MAX Composite A hazai állampapírpiac teljesítményét tükrözô és az Államadósság Kezelô Központ által számított MAX indexcsalád egyik tagja. Szorosan illeszkedik a MAX indexhez, mivel az utóbbiból kikerülô államkötvények automatikusan átkerülnek az RMAX indexbe, melyet diszkont kincstárjegyekkel együtt alkotnak. A két index piaci súlyok alapján kialakított kompozíciója pedig a MAX Composite index, mely tehát így tartalmazza az elsôdleges forgalmazói rendszerben szereplô államkötvényeket és diszkont kincstárjegyeket. MAX Az 1 évnél hosszabb hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyam-alakulását jelzô index.
BUX A Budapesti Értéktôzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, mely egyetlen mutatószámba sûrítve mutatja a BÉT részvénypiacának mozgását, a részvényárak átlagos változását. (Például a BUX index x százalékos napi emelkedése azt jelenti, hogy a részvényárak átlagosan x százalékkal emelkedtek az adott napon.)
MSCI EM (Emerging Market) A Morgan Stanley Capital International által számított, feltörekvô részvénypiacok árfolyam-alakulását mérô index. Az index összetételét 2007 júniusa óta az alábbi 25 országindex alkotja: Argentína, Brazília, Chile, Kína, Kolumbia, Csehország, Egyiptom, Magyarország, India, Indonézia, Izrael, Jordánia, Korea, Malajzia, Mexikó, Marokkó, Pakisztán, Peru, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság, Tajvan, Tájföld és Törökország.
CETOP20: (Közép-Európai Blue Chip Index) A 20 legnagyobb tôkeértékû és tôzsdei forgalmú közép-európai vállalat teljesítményét tükrözi. A nemzetközi gyakorlatot és a piac igényeit is figyelembe véve kialakított CETOP20 egyik fontos célja, hogy referenciaként szolgáljon a térség iránt érdeklôdô befektetôk számára. Az indexbe az alábbi tôzsdéken jegyzett részvények kerülhetnek be: Budapesti Értéktôzsde, Varsói Értéktôzsde, Prágai Értéktôzsde, Pozsonyi Értéktôzsde, Ljubljanai Értéktôzsde, Zágrábi Értéktôzsde. DBLCDBCT: Deutsche Bank Liquid Optimum Yield Diversified TR Commodity Index, (nyersanyagpiaci index) 2000-ben hozták létre. Tizennégy olyan árupiaci termék található benne, amelyeket az amerikai és londoni tôzsdén jegyeznek. Ezek a termékeknek a tôzsdei határidôs kontraktusai (future kontraktusai) szerepelnek az indexben. A termékek a következôk: kôolajszármazékok, földgáz, búza, kukorica, cukor, szója, réz, alumínium, cink arany, ezüst. Az index összetevôit azért választották ki, mert ezek a legnagyobb forgalmú, legjobb piaccal rendelkezô árutôzsdei termékek. Az alapok hozamadatai magyar forintban, illetve a CIB Euró Pénzpiaci Alap esetében euróban kerülnek megállapításra, felhívjuk figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az alap által elért eredményt. A benchmark hozamok számításánál alkalmazott adatok forrása: Bloomberg. A referenciahozam számításának módja megegyezik a hozamszámítás módjával (éven belül lineáris, éven túl kamatos kamat). 1
Nettó hozam: a forgalmazási költségek, számlavezetési költségek levonása elôtti hozam.
2
Szórás: az árfolyamok ingadozásának mértéke. Az átlagos értéktôl való átlagos eltérést méri, azt vizsgálja, hogy nagy átlagban az egyes értékek mennyire térnek el az átlagtól.
Lezárva: 2010. szeptember 30.
1. Az alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeirôl és a befektetés lehetséges kockázatairól kérjük, részletesen tájékozódjon az alap tájékoztatójából és kezelési szabályzatából. 2. Az alapok tájékoztatóját, kezelési szabályzatát, portfóliójelentését, éves, féléves jelentéseit forgalmazási helyeinken és a www.cib.hu, illetve a www.cibalap.hu internetes oldalainkon tesszük elérhetôvé. 3. Az alapok rövidített tájékoztatója tartalmazza mindazon információkat, amelyeket a CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. (tev. eng. sz.: PSZÁF III/100.036-4/2002.) a pénzügyi eszközökrôl, az ügyletrôl és a díjakról szóló tájékoztatás során köteles megadni. 4. A hozamokra vonatkozó megállapítások a normál piaci viszonyok melletti teljesítményt jelzik, de nem jelentenek garanciát a jövôbeni teljesítményre. 5. A feltüntetett hozamadatok a forgalmazási, számlavezetési költségek levonása elôtti, az alapok mûködési költségeivel csökkentett nettó hozamok. 6. A jelen kiadványban szereplô származtatott alapok a szokásostól eltérô kockázattal járnak. 7. A származtatott alap befektetési politikája által biztosított tôkevédettség a befektetési jegyek névértékének lejáratkori visszafizetésére vonatkozik. 8. Az alapok egyszeres tôkeáttételt alkalmaznak. 9. Jelen hirdetés nem minôsül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak, kizárólag a figyelem felkeltése a célja. 10. A befektetési alapokban elhelyezett vagyonkezelését törvényi rendelkezések szabályozzák. (2001. évi CXX. törvény a tôkepiacról, 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutôzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetô tevékenységek szabályairól.)
CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. Komm Tibor Vezérigazgató
Srankó Andrea Társasági asszisztens
[email protected]
Hajdu Egon Vagyonkezelési igazgató
Számadó Éva Értékesítési vezetô
[email protected]
Csekô Zoltán Vagyonkezelô
Molnárka Viktória Értékesítés támogatás
[email protected]
Szôts Gergely Vagyonkezelô
Demeter Gábor értékesítési munkatárs
[email protected]
Págyi Gergely Vagyonkezelô
Martonosi Tibor Értékesítési munkatárs
[email protected]
Kovács László Bálint Vagyonkezelô
Knáver György Termékmenedzser
[email protected]
1027 Budapest, Medve u. 4–14. www.cibalap.hu Telefon: +36 1 423 2400 Telefax: +36 1 489 6675 E-mail:
[email protected]
A befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékei, illetve a kapcsolódó további információk elérhetôk: • az interneten keresztül: www.cibalap.hu • elektronikus bankszámlánkon: Info/ Befektetési lehetôségek • a CIB24 nonstop, élôhangos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül: 06 40 242 242 • a WAP-képes mobiltelefonon: wap.cib.hu