hírlevél CIB befektetési alapok III. negyedév ôsz Lezárva: szeptember 30

hírlevél CIB befektetési alapok 2011. III. negyedév – ôsz

Lezárva: 2011. szeptember 30.

cib befektetési alapok Hozamgarantált Betét Alap Pénzpiaci Alap Euró Pénzpiaci Alap Tôkevédett Alapok Algoritmus Alapok Alapja Kincsem Kötvény Alap Ingatlan Alapok Alapja Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja Közép-európai Részvény Alap Indexkövetô Részvény Alap Nyersanyag Alapok Alapja

CIB NYERSANYAG ALAPOK

Kockázat

CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB

CIB RÉSZVÉNY ALAPOK CIB INGATLAN ALAPOK

CIB HOSSZÚ KÖTVÉNY ALAP CIB KIEGYENSÚLYOZOTT VEGYES ALAP CIB TÔKEVÉDETT ALAPOK CIB PÉNZPIACI ALAPOK CIB LIKVIDITÁSI ALAPOK

Hozam


AKTUALITÁS CIB Rendszeres Befektetési Alap Program Automatikus befektetés a biztos gyarapodásért Gondolt már arra, hogy jó lenne havonta, rendszeresen kisebb összeget megtakarítani hosszú távú céljainak eléréséhez, melyhez bármikor rugalmasan és kényelmesen hozzáférhetne, azonban nem talált olyan befektetési lehetôséget, mely megfelelt volna a feltételeknek? A CIB Alapkezelô Rendszeres Befektetési Alap Programjával megvalósíthatja elképzeléseit! A program keretében lehetôsége van, hogy megtakarításait havi rendszerességgel, automatikusan, külön egyeztetés nélkül befektesse, a CIB Alapcsalád Ön által kiválasztott befektetési jegyeibe, mely a havonta félretehetô kisebb pénzösszegek megtakarítását segíti. A megtakarítási programban számos határozatlan futamidejû CIB Alap elérhetô, így a befektetés célja, kockázatvállalási hajlandósága, valamint a takarékoskodás idôszaka szerint választhatja ki az Önnek legmegfelelôbb alapot. Likviditási és pénzpiaci alapok: C IB Hozamgarantált Betét Alap, CIB Pénzpiaci Alap Kiegyensúlyozott vegyes alap: CIB Algoritmus Alapok Alapja Hosszú kötvényalap: CIB Kincsem Kötvény Alap Részvényalapok: CIB Közép-európai Részvény Alap, CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja, CIB Indexkövetô Részvény Alap, CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja Árupiaci alap: CIB Nyersanyag Alapok Alapja

CIB Aranytartalék Tôkevédett Származtatott Alap Az utóbbi években a tôkepiacokkal kapcsolatban gyakran elhangzottak az alábbi kifejezések: gazdasági válság, valutareform, államcsôd. Ebben a kevésbé sem optimistának mondható hangulatban mégis volt egy „reménysugár”, mely nem szegte kedvét a befektetôknek, sôt… ….az egyre közkedveltebbé vált arany nemcsak csillogásával érdemelte ki az érdeklôdést, hanem egy tôkepiaci válság esetén is optimális „menekülési eszközként” állja meg a helyét. Emellett megfelelô kiegészítô biztonsági eleme lehet egy jól diverzifikált portfóliónak is. A CIB Alapkezelô új tôkevédett alapja a CIB Aranytartalék Tôkevédett Származtatott Alap mindamellett, hogy kihasználja az arany adta lehetôségeket, konstrukciójának köszönhetôen védelmet nyújt egy esetleges árfolyamvesztés esetére is azzal, hogy az alap a lejáratkor a befektetési jegyek névértékére tôkevédelmet biztosít. Az alap 2011. november 2. és 2011. december 16. között jegyezhetô a CIB Bank Zrt. országos fiókhálózatában. A CIB Rendszeres Befektetési Alap Program, valamint a CIB Aranytartalék Tôkevédett Származtatott Alap részleteivel kapcsolatban kérjük, tájékozódjon munkatársainktól a CIB Bank Zrt. országos fiókhálózatában! Kérjük, hogy az alap befektetési politikájáról, valamint a befektetés kockázati tényezôivel kapcsolatos tudnivalókról tájékozódjon az alap Tájékoztatójából! Az alapok tájékoztatóját, portfóliójelentését, éves, féléves jelentéseit forgalmazási helyeinken és a www.cib.hu, illetve a www.cibalap.hu internetes oldalainkon tesszük elérhetôvé.

Kisvárosi kávéház A késô ôszi nap aranya átdereng az ablaküvegen. Az indián nyár utolsó erejébôl még telik pár lélekmelengetô percre, fôleg ha az ember egy szélvédett mellékutcában sétálgat, de a kezek hamar kihûlnek, az arcra piros rózsákat rajzol a csípôs délutáni levegô és az ember hamar bekívánkozik. A kávéházba lépve a kellemes meleg végigborzong az ember testén. A sarokban kályha duruzsol és az Apfelstrudel fahéjas illata leng az asztalok körül. Szinte nem is kapni üres asztalt. A pincérnô mosolyogva köröz az asztalok között, mindenkihez van néhány kedves szava vagy mosolya. Az egyik asztalnál három idôs hölgy beszélget egy Sacher torta, egy almás pite és egy bécsi krémes társaságában. A sarokban két hetvenes úr üldögél, forralt bor mellett beszélik meg a helyi újságban megjelent híreket. Generációk óta él itt a családjuk, mindenkit ismernek a városban. Egy-két hír kapcsán szájuk szegletében megjelenô félmosollyal bólogatnak, persze-persze. Nyílik az ajtó, botjára támaszkodva lassan bejön rajta egy igen idôs nénike. A pincérnô belekarol és az ablaknál álló, szabad asztalhoz kíséri. A néninek 28 éve ez a törzsasztala, minden délután betér egy kapucsinóra. Itt üldögél pontosan egy óra negyven percet. Ritkán beszélget, inkább csak elégedetten szemléli a körülötte folyó eseményeket. Annak idején a helyi iskolában tanított egészen a nyugdíjig, a vendégek zömét ô vezette be a matematika rejtelmeibe. Mindenki kedvesen köszönti, a távolabbi asztaloktól tiszteletteljes fejbiccentésekkel, a közelebbieknél ülôk szóban is: – Jó napot, Emma néni! Igazi fórum ez a kávéház, az idôsebb korosztály szívesen idôzik itt. Kitûnô a sütemény és a kávéra sem lehet panasz. A helyi almásért 3 euró igazán nem sok, az 1 eurós kávé pedig kifejezetten nyugdíjasbarát.

változáson mehet keresztül a világ, ezek a változások pedig a jelenlegi nyugdíjasok életkörülményeinek vizsgálata alapján arra engednek következtetni, hogy negatívan is érinthetik majdani nyugdíjunkat. A nyugdíjrendszer nagy fekete dobozába dobva a kötelezô hozzájárulást folyamatosan futjuk azt a kockázatot, hogy ez a megtakarítás nem lesz elegendô egy tisztes öregkor költségeinek finanszírozására. És ki tudja, még hányszor változnak a paraméterek 40 év alatt.

Van erre orvosság? A jövô kiszámíthatatlanságára, a változások hatásainak kiszûrésére, 50 évnyi bizonytalan jövôre nincs. A kockázat csökkentésére azonban van lehetôség, amennyiben törekszünk arra, hogy saját magunk is képezzünk megtakarításokat idôskorunkra. Az öngondoskodásra, vagyis, hogy magunk is teszünk a magasabb életszínvonalú kései éveinkért számos lehetôség áll rendelkezésünkre. Kézenfekvô megoldás lehet az Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár, ugyanakkor sokkal inkább rajta tarthatjuk a kezünket saját megtakarításainkon, ha a Nyugdíj-elôtakarékossági Számlát vagy a Tartós Befektetési Számlát választjuk, és magunk fektetjük be felhalmozott javainkat. A legjobb megoldás persze az, ha van módunk mindhárom lehetôséggel élni, és igénybe tudjuk venni azokat az elônyöket is, amelyek adózási szempontból ezekhez a takarékossági konstrukciókhoz kapcsolódnak.

Mindhárom konstrukció megtakarítás is egyben? Reális? Kérdezhetnénk a fentiek végigolvasása után. Sajnos nem teljesen alaptalanul, hiszen a nyugdíjasok jellemzôen nem a cukrászdában szoktak üldögélni, hanem általában a piacon állnak sorban, keresgélve a számukra még megfizethetô minél kedvezôbb lehetôséget. Pedig normális lenne az elvárás, hogy az ember egy átdolgozott élet után délutánonként egy kellemes kávéházban elfogyaszthasson egy szelet süteményt, hogy a lakásában meleg legyen, hogy ne kelljen a fogához vernie minden garast ahhoz, hogy a hónap végén is nyugodtan mehessen el vásárolni és ne az alapján rakja a kosarába a portékát, hogy melyik a legolcsóbb, hanem, hogy melyiket szereti. Ehhez viszont rendes nyugdíj kell. A rendes nyugdíjhoz pedig 40-50 évig kell nyugdíjjárulékot fizetni. Ennyi idô alatt pedig számtalan Lezárva: 2011. szeptember 30.

Igazából egyik sem az, de az Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár esetében a szolgáltató gondoskodik a befizetett összegek befektetésérôl is, aszerint, hogy a pénztártag milyen kockázati szintû portfóliót választ. Amennyiben a Nyugdíj-elôtakarékossági Számlát vagy a Tartós Befektetési Számlát választjuk, akkor az ezeken elhelyezett összegekbôl magunknak kell befektetési, megtakarítási termékeket vásárolnunk. Ezek lényegében elkülönített befektetési számlák, melyek az egyéb feltételek teljesülése esetén adózási elônyökhöz juttathatják a számla tulajdonosát. A befektetések tényleges lebonyolításában hasznos segítséget nyújthatnak a befektetési alapok, melyek közül a tôkevédett alapok kiemelten támogatják a kiegyensúlyozott vagyonfelhalmozást.

Kényelmes gyûjtögetés A meglévô megtakarítások elhelyezése mellett novembertôl egy újabb szolgáltatás vehetô igénybe a folyamatos, kisebb-nagyobb összegû, hosszú távú takarékoskodásra. A CIB Rendszeres Befektetési Alap Program keretében megadható egy rendszeres megbízás, amellyel a hónap egy meghatározott napján egy meghatározott összeg – melynek nincs alsó határa – automatikusan befektetésre kerül az elôre kiválasztott befektetési alapba. A választható befektetési alapok között a legkiegyensúlyozottabb likviditási alapoktól, a kötvényalapon át a részvény- vagy nyersanyagalapokig tetszôlegesen választható ki a befektetési célterület.

Piaci körkép Kötvénypiac Amerikai és európai kötvénypiac Az augusztusi és a szeptemberi tôkepiaci teljesítmények (részvénypiaci gyengélkedés, amerikai állampapír-piaci rally) ismét nagyobb valószínûséggel jelzik elôre, hogy a gazdasági kilábalás végül „kettôs visszaeséssé” (double dip) alakulhat át. Növekedési prognózisunkat az elemzôk tovább csökkentették, az idei évre már csak 1,3 százalék körüli növekedést várnak az USA-ban és csak 1,5 százalékot az euróövezetben. Ezek a lassú növekedési ütemek a foglalkoztatottság nagyon lassú, kismértékû bôvülésével járnak együtt és több euróövezeti ország esetében a technikai értelemben vett recesszió is be fog köszönteni (két egymást követô negyedév negatív bôvülési üteme). Az elmúlt idôszakban az amerikai állampapírpiacon a 10 éves állampapír benchmark hozam alacsony szinten stagnált, ami a lassú kilábalás szcenárióját vetíti elôre. Ehhez hozzájárul még a FED (amerikai jegybank) akciója, a rövid futamidejû állampapírok hosszú futamidejû állampapírokra történô cseréje. Ezzel a FED elsôsorban a lakáspiacot kívánja élénkíteni. A jelenlegi 2 százalék körüli szintjérôl a 10 éves amerikai állampapír-hozamszint jövôre csak lassan emelkedhet, 2012 végére 3,5 százalék környékén tartózkodó hozamszintet valószínûsítünk. Az ECB-tôl (Európai Központi Bank) kamatcsökkentéseket várunk, ennek megfelelôen az európai hosszú futamidejû állampapírok hozamai azokban az országokban, amelyekre nem terjedt ki az adósságválság, várhatóan nem emelkednek. Görögország esetében kontrollált csôdöt várunk, míg az olasz és spanyol állampapírok hozamait az ECB vásárlásai tarthatják a jelenlegi szintjük közelében.

Magyar kötvénypiac A globális növekedés lassulása kedvezôtlenül érinti a magyar gazdaság idei évi és 2012-es növekedési kilátásait is. A globális lassulás visszaveti a magyar exporttermékek iránti keresletet. Az európai pénzpiacokon tapasztalt forrásköltség-emelkedés a hazai bankok finanszírozási költségén keresztül a hazai hitelkondíciókat is egyre kedvezôtlenebbül érinti. Lezárva: 2011. szeptember 30.

Az egyetlen egyértelmûen pozitív tényezô a magyar makrogazdaságban a továbbra is jelentôs folyó fizetésimérleg-többlet. Mivel hazánk nettó finanszírozási képessége továbbra is pozitív, azaz a külfölddel szembeni tartozásaink fokozatos leépülése zajlik (a folyó fizetési mérleg a tôkemérleggel együtt 1070 millió eurós többletet mutat, azaz a GDP 3,3%-át teszi ki), ez középtávon mindenképpen határt szabhat a forint gyengülésének. A tartósan gyenge belsô kereslet és a magas munkanélküliségi ráta (10,8%-on stagnált a munkanélküliségi ráta június-augusztusban) miatt szinte stagnáló hazai fogyasztás az áfa és a bejelentett jövedékiadó-emelések átmeneti inflációnövelô hatását várhatóan gyorsan semlegesítik. Az emelkedô kockázati felárak és a mérséklôdô keresletoldali inflációs nyomás az MNB-t várhatóan nem fogja kedvezô döntési helyzetbe hozni a következô idôszakban. A két hatás közül rövid távon az elsôt (kockázati felár) jelentôsebbnek gondoljuk és ez az MNB-t akár már a következô év elsô negyedévében kamatemelésre kényszerítheti. Az állampapírpiacon már kezd is beárazódni ez a fajta befektetôi várakozás, míg néhány hónappal ezelôtt még markáns kamatcsökkentési várakozások voltak megfigyelhetôk a magyar állampapír-hozamok terén, mára ez megfordult, és 50–75 bázispontos kamatemelési várakozás árazódik be a következô fél évben.

Kilátások, kockázatok Európa kettészakadt adósságráta és fiskális fenntarthatóság szempontjából az euróövezet perifériáján lévô országok (pl. Görögország, Portugália, Írország, Spanyolország) 10 éves futamidejû kötvényeinek hozamfelára az ECB vásárlásai ellenére magas szinten maradtak, és a sérülékeny országok CDS szintjei (a csôdbiztosítás felárai) is folyamatosan emelkedtek az elmúlt idôszakban. Amennyiben az euróövezet adósságválsága komolyabb mértékben eszkalálódik (naponta új hírek jelennek meg a közös európai mentôalap az EFSF méretének és hatókörének lehetséges bôvítésérôl), vagy

esetleg már az idén bejelentenek egy részleges görög államcsôdöt (azaz a görög állampapírok a tôkeérték 50-60%-át fizetnék csak vissza a befektetôiknek), az a magyar hozamfelárra is egyértelmûen negatívan fog hatni. Ha az európai döntéshozók kordában tudják tartani az adósságválságot, a magyar kötvények és a forintárfolyam komolyabb sérülés nélkül vészelhetik át a vihart. Összességében a befektetôk rendkívül óvatossá váltak, ezért egy ideig elkerülhetik a magyar eszközöket, emiatt az utolsó negyedévben enyhén emelkedô hozamszintekre számítunk.

részvénypiac A 2011 harmadik negyedévében minden jelentôsebb részvénypiac negatív teljesítményt mutatott. Habár a második negyedéves gyorsjelentési szezon ismét hozta az elvárt pozitív számokat, és a vállalati mérlegek jó állapotban vannak, az elmúlt három hónap elsôsorban a reálgazdaság egyre gyengülô teljesítményérôl és a most már optimistának mondott, továbbra is dinamikus vállalati eredménybôvülést mutató elôrejelzések megkérdôjelezésérôl szólt. A fejlett gazdaságok nagyon közel kerültek egy újabb recesszióhoz, ami visszavetheti a többi fejlôdô ország teljesítményét is. A nyersanyag- és részvénypiacok jelenleg egy erôteljesebb reces�sziót kezdtek el árazni.

Részvénypiaci teljesítmények A „legjobban” teljesítô piac a negyedév során a japán Topix index volt: „csak” 10,4%-ot esett saját devizában. A legrosszabbul teljesítô piac a magyar részvénypiac volt a BUX index 30,5%-os csökkenésével. A világ fejlett piacait magában foglaló MSCI World index az elmúlt negyedévben 17,1%-ot esett, a régión belül az S&P500 14,3%-ot csökkent. Az európai DJ Stoxx50 index az amerikai tôzsdéhez hasonlóan 15,7%-kal került lejjebb. Az elmúlt negyedév során a forint a fôbb devizákhoz képest a BUX indexhez hasonló gyenge teljesítményt nyújtott: 10,25%-ot gyengült az euróval, míg 19,43%-ot az amerikai dollárral szemben. Az EUR/USD keresztárfolyam az idôszak eleji 1,45-ös szintrôl az idôszak végére 1,34 alá esett, így a dollár 7,69%-ot erôsödött az euróhoz képest. A devizahitelesek számára rossz hírt jelentett, hogy a svájci frank is jelentôsen erôsödni tudott a forinttal szemben: az árfolyam

10,55%-kal került feljebb a negyedév során, szeptember végén a svájci jegybank árfolyamrögzítése ellenére is közel 240 forintot kellett egy frankért adni. A gyengülést most nem a CHF euróval szembeni teljesítménye okozta, mivel a frank árfolyama a negyedév eleji 1,22-es szintrôl paritás közeli értéket is megjárva, az idôszak végén újra 1,21 közelében járt.

Fejlett részvénypiacok A fejlett részvénypiacok az elmúlt negyedévet rendkívül rossz teljesítménnyel zárták. Az amerikai index gyenge teljesítménye elsôsorban az amerikai gazdasági növekedés lassulásának volt köszönhetô. A 2011. év végi S&P500 célárakat jócskán lejjebb hozták az elemzôházak, jelenleg 1250 pont körüli értékre számítanak, ami a mostani szintekrôl moderált emelkedést vetít elôre. Az eurózóna mindeközben a saját problémáival van elfoglalva. Az utóbbi hónapokban a világ figyelme – Amerika nyilvánvaló problémái ellenére – erre a régióra irányult. Továbbra is napirenden van Görögország megsegítése/csôdje. Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a görögök idén sem tudják tartani az IMF (Nemzetközi Valutaalap) által kijelölt hiánycélt, miközben az államadósság/GDP ráta lassan 150% felé kúszik. A csôd lényegében csak idôzítés kérdése, amit az EU kétségbeesetten próbál elodázni, amíg jól-rosszul felkészül rá. A negyedév során a szektorok közül természetesen a pénzügyi szektort (elsôsorban az olasz és francia bankokat) viselték meg a bizonytalanságok. Az EU pénzügyminisztereinek nincs igazán tervük arra az esetre sem, ha egy nagyobb uniós tagállam, például Olaszország vagy Franciaország helyzete megrendülne. A helyzetet tetézi, hogy a gazdagabb tagállamokban egyre nehezebb elfogadtatni a politikusoknak a közvéleménnyel, hogy a bajba jutott tagállamok kisegítésének költségét bizony nekik kell majd állniuk. Európán belül viszonylag védett helyzetben van a svájci gazdaság és az Egyesült Királyság, ahol a bankszektor feltôkésítését már 1–2 évvel ezelôtt elvégezték, és az euróövezetbôl való kimaradásuk most már pozitívumként értékelhetô.

Fejlôdô részvénypiacok Az elmúlt negyedévben az MSCI EM régió 23,2%-ot, míg a szûkebb EMEA régió 25%-ot esett. A CETOP20 index a fentiekhez nagyon hasonló –23,2%-os teljesítménnyel zárta az idôszakot. A hozamokat tekintve elmondhatjuk, hogy a fejlôdô piacok az elmúlt idôszakban alulteljesítették a fejlett piaci részvényindexeket. Habár a régió kedvezôbb helyzetben van államadósság és növekedési kilátások tekintetében, a harmadik negyedévben eluralkodó globális kockázatkerülés (risk-off mód) nem kímélte ezeket a piacokat sem. Folyamatos tôkekivonást figyelhettünk meg a klasszikus recept szerint: a tôke a feltörekvô, kockázatosabb régiókból amerikai államkötvényekbe áramlott. Így az amerikai kötvényhozamok historikus mélységben tartózkodnak, amit elôsegített a FED állampapír-portfóliójának átlagos hátralévô futamidejének növelése is. Ami a globális fejlôdô piacok értékeltségét illeti, a több fundamentális mutató átlagából számolt összesített index már nagyon olcsónak mutatja a régiót. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az értékeltségi szint nem jó elôrejelzôje a piacok fordulópontjainak, így nem kizárt, hogy az extrém alul- vagy felülértékeltség hosszabb ideig is fennmarad. Magyarországon fôbb piacmozgató hírnek a devizahitelesek fix árfolyamon történô végtörlesztése bizonyult. A hír 20%-os részvételi arány feltételezve körülbelül 300 milliárd forintos veszteséget jelent a bankszektornak.

Részvénypiaci kilátások A fejlett világ pengeélen táncol, a recesszióba süllyedés és alacsony növekedési szcenáriói között. A növekedési kilátások mindenhol romlottak, várhatóan az USA-ban is 2% alatti növekedést látunk majd 2011-re és 2012-re vonatkozóan. Az elemzôházak sorra teszik közzé az alacsonyabb GDP-re elôrejelzéseiket mind a fejlett, mind a fejlôdô régiókra vonatkozóan. Kérdés, hogy ilyen körülmények között hogyan lesz tartható a tôzsdei vállalatoktól elvárt dinamikus profitbôvülési ütem. A válasz valószínûleg az, hogy nem lesz tartható, itt is alacsonyabb növekedéssel kell majd számolni a befektetôknek. A konszenzus jelenleg egy alacsonyabb GDP növekedési ütem az USA-ra vonatkozóan és stagnáló, recesszió közeli állapot az EMU-ra nézve. Amennyiben nem éri jelentôs sokk a világgazdaságot, egy alacsonyabb növekedési ütem mellett kell a problémákat megoldani. Sajnos egy következô Lezárva: 2011. szeptember 30.

recesszió esélye már nagyobb, mint 30%, mely aggodalomra ad okot. A legégetôbb kérdés a részvénypiacok szempontjából a görög probléma kezelése. Az akcióterv kezd körvonalazódni, amely egy Unión belüli, menedzselt görög államcsôdrôl szól, az euró megtartása mellett. Ez tûnik a leghitelesebb és legolcsóbb megoldásnak az EMU-ra nézve. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközön (EFSF) keresztül fel kell tôkésíteni a görög bankrendszert és a veszteséget elszenvedett európai bankokat. A görög adósság részbeni elengedésének feltétele egy radikális szerkezeti reform, mely által a görög gazdaság fenntartható pályára állna. Az elemzôk mindezek hatására még nem módosították érdemben lefelé az eredmény-elôrejelzéseket. Számítunk lefelé módosított elôrejelzésekre, de ennek mértéke várhatóan nem lesz olyan radikális, mint 2009-ben. A befektetôk azonban kockázatkerülôkké váltak. Szerintünk a fejlett világ elkerüli a recessziót, de a kilábalás lassabb lesz a vártnál. Jelenleg a befektetôk recessziót áraznak, azonban értékteremtési lehetôség a hatékony részvénykiválasztásokban adódhat. Az értékeltségi szintek rendkívül nyomottak. A kockázatok lefelé és felfelé is nagyok, ez látszik az elmúlt idôszak volatilis kereskedésén is.

Nyersanyagpiac 2011 harmadik negyedévében a nyersanyagpiaci termékek mindegyike negatív hozamot ért el, az arany és a búza kivételével. A legrosszabbul teljesítô nyersanyagok a ciklikus réz, cink és alumínium voltak. A réz a második negyedév végi szintekhez képest több mint 25%-ot esett. A zuhanás mögött elsôsorban a világgazdasági recessziótól való félelem áll. A Deutsche Bank nyersanyagindexe –5,92%-os hozamot ért el szeptember végéig. A negyedév slágerterméke az arany és a nemesfémek voltak. Az arany ára egészen 1900 dolláros szintekig emelkedett. A nagy emelkedés után egy jelenleg is tartó természetes korrekció következett, amihez az arany piacán a letéti követelmények drasztikus emelése is hozzájárult. A mezôgazdasági termékek piacán az amerikai Mezôgazdasági Minisztérium (USDA) negyedéves riportja volt meghatározó, ami mind a kukorica, mind a búza esetén az év elején vártnál jobb termésátlagokat vetített elôre. Az indexet mozgató Brent nyersolaj és WTI könnyû olaj ára is esett a világgazdasági növekedés megtorpanása és fôleg a Kínából érkezô, gyenge ipari aktivitásra utaló adatok láttán.

Kilátások A nyersanyagpiacon a 2011-es év hátralévô részében mérsékelten pozitív hozamokat várunk. Negatívan hathat a nyersanyagok árára az eurózóna tovább fokozódó válsága, ami a globális reálgazdaságra gyakorolt negatív hatásán keresztül a kereslet csökkenését okozhatja. Pozitívumként hathat viszont egy esetleges, FED által bejelentett QE3 (quantitative easing) ösztönzô csomag, amely a pénzmennyiség tényleges növelésével a nyersanyagok árát is elinflálja. Ez utóbbi esetben az arany és a nemesfémek újra felfelé vehetik az irányt. A jelenlegi 2012-es Bloomberg konszenzus a Brent típusú olajra 114 USD, az aranyra 1628 USD, a kukoricára 594 cent vékánként.

CIB Hozamgarantált Betét Alap

Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása

Likviditási alap Garantált hozam lekötés nélkül! Minden hónapban garantált minimum hozam, melynél az alap csak többet hozhat. A CIB Hozamgarantált Betét Alap lekötés nélkül, a betéti kamatokkal konkuráló, tetszôleges futamidejû – akár 1–2 napos –, alacsony kockázatú befektetési lehetôséget kínál. Rugalmassága és költséghatékonysága révén a vállalati likviditáskezelés ideális eszköze. Portfólió-összetétel – befektetési politika

pénzpiaci alapok kiegyensúlyozott vegyes alapok

hosszú kötvény alapok

részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait 3 hónap 6 hónap 1,29%

2,60%

2011. szeptember 30.

1 év

5 év

2010

2009

2008

2007

2006

Indulástól

5,05%

6,68%

4,71%

8,42%

7,70%

7,01%

5,44%

6,28%

Hozamok szórásadatai

Az alap alacsony kockázatú, nagy likviditású befektetési eszközökbe, elsôsorban pénzpiaci betétekbe és rövid futamidejû állampapírokba fektet. Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges, akár 1–2 nap

(napi szórásadatok)


0,0114% 0,0121% 0,0118% 0,0176% 0,0115% 0,0207% 0,0201% 0,0167% 0,0129% 0,0167%

Az alap fôbb adatai


Nettó eszközérték (M Ft): 82 635

Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,4947

Vétel: jutalékmentes

Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció ): 100

Pénzügyi elszámolás (nap): T

Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva

Indulás dátuma: 2005. 02. 28.

Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában


Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2005. március–2011. szeptember 30.

Lekötött bankbetétek 88,43%

Vállalati kötvény 6,07% Lezárva: 2011. szeptember 30.

Likvid eszköz 2,94%

05 20 . 02 05 . 2 20 . 06 8. 05 . 3 20 . 10 0. 06 . 3 20 . 02 1. 06 . 2 20 . 06 8. 06 . 3 20 . 10 0. 07 . 3 20 . 02 1. 07 . 2 20 . 06 8. 07 . 3 20 . 10 0. 08 . 2 20 . 02 8. 08 . 2 20 . 06 9. 08 . 3 20 . 10 0. 09 . 3 20 . 02 1. 09 . 2 20 . 06 8. 09 . 3 20 . 10 0. 10 . 3 20 . 02 1. 10 . 2 20 . 06 8. 10 . 3 20 . 10 0. 11 . 3 20 . 02 1. 11 . 2 . 0 8. 6. 30 .

Államkötvény 2,10%

Egy jegyre jutó eszközérték

110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

20

Diszkont kincstárjegy 0,45%

Nettó eszközérték (milliárd forint)

1,52 1,48 1,44 1,40 1,36 1,32 1,28 1,24 1,20 1,16 1,12 1,08 1,04 1,00

CIB Pénzpiaci Alap


Pénzpiaci alap Alacsony kockázatú, kiegyensúlyozott hozamú pénzpiaci befektetés. Az alap hozama a lekötött betéti kamatokkal versenyképes, idôbeli kötöttségek nélkül.



részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1 6 hónap

1 év

5 év

2010

Portfólió-összetétel – befektetési politika

2009

2008


2007

2006

Indulástól

6,81%

6,46%

5,70%

7,38%

8,43%

7,69%

6,94%

8,63%

CIB Pénzpiaci Alap

Az alap portfóliójában rövid futamidejû, kiszámítható árfolyam-alakulással rendelkezô állampapírok, diszkont kincstárjegyek, kisebb részben az állampapírokénál magasabb hozamot kínáló vállalati és hitelintézeti kötvények találhatók.

2,38%

4,81%

6,61%

4,57%

2,84%

5,64%

7,78%

5,53%

9,36% Benchmark 10,52%

Hozamok szórásadatai2

Ajánlott befektetési idôtáv: minimum 3 hónap

(napi szórásadatok)


0,0232% 0,0268% 0,0675% 0,0422% 0,0813% 0,1128% 0,0315% 0,0216% 0,0497%

Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Pénzpiaci betét

43,69%

Államkötvények

16,30%





Változó kamatozású vállalati kötvény

8,10%


Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 100*

Kincstárjegy

31,13%



Likvid eszközök

0,78%

Benchmark: RMAX index


* A 100 Ft-os visszaváltási díj mellett további 0,5% (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra a befektetési jegyek vásárlását (Tárgynapot) követô öt naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízás esetében.



Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2004. október–2011. szeptember 30.

Lekötött betét 43,69%



0 20 4. 0 0 9. 20 5. 0 30 0 1 . 20 5. 0 . 31 0 5 . 20 5. 0 . 31 0 9. . 20 6. 0 30 0 1. . 20 6. 0 31 0 5. . 20 6. 0 31 0 9. . 20 7. 0 30 0 1 . 20 7. 0 . 31 0 5 . 20 7. 0 . 31 08 9. . 20 . 0 30 0 1. . 20 8. 0 31 0 5 . 20 8. 0 . 31 0 9 . 20 9. 0 . 30 09 1. . 20 . 0 31 0 5. . 20 9. 0 31 1 9. . 20 0. 0 30 10 1. . 20 . 0 31 1 5. . 20 0. 0 31 1 9. . 20 1. 0 30 1 1 . 20 1. 0 . 31 11 5. . . 0 31 9. . 30 .

Államkötvények 16,30%

55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5

20

Kincstárjegyek 31,13% Változó kamatozású vállalati kötvény 8,10%

Egy jegyre jutó eszközérték

2,24 2,16 2,08 2,00 1,92 1,84 1,76 1,68 1,60 1,52 1,44

CIB Euró Pénzpiaci Alap


Euró Pénzpiaci Alap Az euróban történô hatékony likviditáskezelés eszköze. A folyószámlához hasonló likviditás mellett a lekötött euróbetétek kamataival versenyképes hozamot kínál minimális kockázati szintek mellett. Azon ügyfelek számára nyújt kiemelkedôen jó lehetôséget az alap, akik eurómegtakarítással rendelkeznek, és az euróbevezetésre gondolva addig is egy lejárat nélküli befektetésben szeretnék szabad pénzeszközeiket tudni.



részvényalapok

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1 3 hónap 6 hónap 0,65%

1,23%

5 év

2010

2009

2008

2007

2006

Indulástól

2,27%

2,55%

1,50%

1,67%

3,98%

3,24%

1,70%

2,35%

Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok)



1 év


0.0061% 0.0059% 0.0056% 0.0082% 0.0043% 0.0054% 0.0105% 0.0089% 0.0062% 0.0082%

Döntô részben rövid futamidejû, kiszámítható teljesítménnyel rendelkezô pénzpiaci betétek alkotják az alapot. Az alap befektetései között európai állampapírok is szerepelhetnek. Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges Az alap jelentôs befektetései



Nettó eszközérték (ezer EUR): 60 997

Egy jegyre jutó nettó eszközérték (EUR): 0,01150113


Visszaváltási jutalék (EUR/tranzakció): 0,5


Min. befektethetô összeg (EUR): nincs korlátozva


a befektetési eszközök százalékában Pénzpiaci betét

87,38%

Likvid eszköz

12,62%



2011. szeptember 30. Nettó eszközérték (ezer euró)

Egy jegyre jutó eszközérték (euró)

Lekötött betétek 87,38%

Likvid eszköz 12,62% Lezárva: 2011. szeptember 30.

91 000 81 000 71 000 61 000 51 000 41 000 31 000 21 000 11 000 1 000 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 09 . 01 . 05 . 09 . 01 . 05 . 09 . 01 . 05 . 09 . 01 . 05 . 09 . 01 . 05 . 09 . 01 . 05 . 09 . 05 06 06 06 07 07 07 08 08 08 09 09 09 10 10 10 11 11 11 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

0,0115 0,0114 0,0113 0,0112 0,0111 0,0110 0,0109 0,0108 0,0107 0,0106 0,0105 0,0104 0,0103 0,0102 0,0100

CIB Algoritmus Alapok Alapja


Portfólió-összetétel – befektetési politika CIB Alapokból összeállított, a tôkepiaci folyamatok változásaihoz napi szinten alkalmazkodó, befektetési portfólió. A piaci folyamatok figyelése során a hagyományos, vállalatokra, iparágakra, országokra, régiókra és a világgazdaságra fókuszáló vizsgálatok eredményei mellett a tôkepiaci folyamatok matematikai elemzésébôl levont következtetéseket is felhasználja az alap a betét-, kötvény-, részvény- és nyersanyag-befektetések egymáshoz viszonyított arányának meghatározásához.



részvényalapok






Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 1 000

Pénzügyi elszámolás (nap): T+2


Benchmark: 100% RMAX index


Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz

10,78%

Befektetési jegyek összesen

89,22%

Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év



Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2006. június–2011. szeptember 30.

Likviditási típusú alapok 89,22% Nettó eszközérték (milliárd forint)

Egy jegyre jutó nettó eszközérték

2,10 1,90 1,70 1,50 1,30 1,10 0,90 0,70 0,50


20

. 11

8. 8. 7. 7. 7. 7. 7. 7. 6. 6. 6. 5. 5. 5. 8. 8. 8. .1 .2 .0 .1 .2 .0 .1 .2 .0 .1 .2 .0 .1 .2 .0 .1 .2 04 . 04 . 05 . 05 . 05 . 06 . 06 . 06 . 07 . 07 . 07 . 08 . 08 . 08 . 09 . 09 . 09 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 11 1 11 1 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

1,020 1,015 1,010 1,005 1,000 0,995 0,990 0,985 0,980 0,975 0,970

CIB Kincsem Kötvény Alap


Hosszú kötvény alap Az államkötvények, illetve vállalati kötvények és bankbetétek kombinációjából alkotott, diverzifikált portfólió. Magyarország gazdasági fejlôdésével és az infláció mérséklôdésével párhuzamosan az állampapír-piaci kamatok csökkenhetnek. A csökkenô kamatkörnyezetben az alap hozama meghaladhatja a kötvényhozamokat.



részvényalapok

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten1 1 év


5 év

2010

2009

2008

2007

2006

Indulástól

4,11%

4,57%

7,92%

2,58%

6,22%

6,71%

10,32%

0,9821%

0,2337%

0,2773%

CIB Kincsem Kötvény Alap 1,19%

4,44%

5,36%

7,36%

–3,06%

Benchmark


3,36%

Az alap portfóliója döntô részben magyar állampapírokból áll, melyeket vállalati és hitelintézeti kötvények, illetve pénzpiaci kihelyezések egészítenek ki.

a befektetési eszközök százalékában 89,42%

Változó kamatozású vállalati kötvény

9,74%

Likvid eszköz

0,84%

Államkötvény 89,42%

(napi szórásadatok) 0,6368%

2011. szeptember 30. 0,4538%

0,8480%



Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 500*



Benchmark: MAX index






12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

20 0 20 4. 0 0 9. 20 5. 0 30 0 1. . 20 5. 0 31 0 5. . 20 5. 0 31 0 9. . 20 6. 0 30 0 1. . 20 6. 0 31 0 5. . 20 6. 0 31 0 9. . 20 7. 0 30 0 1. . 20 7. 0 31 0 5. . 20 7. 0 31 0 9. . 20 8. 0 30 0 1. . 20 8. 0 31 0 5. . 20 8. 0 31 0 9. . 20 9. 0 30 0 1. . 20 9. 0 31 0 5. . 20 9. 0 31 1 9. . 20 0. 0 30 1 1. . 20 0. 0 31 1 5. . 20 0. 0 31 1 9. . 20 1. 0 30 1 1. . 20 1. 0 31 11 5. . . 0 31 9. . 30 .





Változó kamatozású vállalati kötvény 9,74%

0,4324%

* Az 500 Ft-os visszaváltási díj mellett további 1% (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra abban az esetben, ha a vásárolt befektetési jegy teljesülését (T+2.nap) követô 15 naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízást ad.


13,97%


Az alap jelentôs befektetései Államkötvény

6,40%

Hozamok szórásadatai2 0,3212%

Ajánlott befektetési idôtáv: 2 év

8,14%

3,10 3,00 2,90 2,80 2,70 2,60 2,50 2,40 2,30 2,20 2,10 2,00

CIB Ingatlan Alapok Alapja


Ingatlanforgalmazó Alap Alapok alapja típusú ingatlanforgalmazó alap, amely eszközeit ingatlanforgalmazó befektetési alapokba fekteti be.



részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1


1 év

Az alap jelenleg a hazai ingatlanpiachoz kapcsolódó befektetési alapok jegyeibôl áll. Az alap befektetési politikája lehetôvé teszi a hazai ingatlanalapok mellett külföldi ingatlanalapok befektetési jegyeinek vásárlását is. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év


5 év

2010

2009

2008

2007

2006

Indulástól

7,01%

6,61%

2,23%

–0,16%

7,87%

7,52%

6,61%

0,1964%

0,0158%

0,0175%

CIB Ingatlan Alapok Alapja –2,79%

–1,81%

1,73%

–14,81%

–0,08%

Benchmark 5,30%

3,80%

6,48%

–0,50%


Az alap összetétele


Folyószámla CIB Hozamgarantált Betét Alap Likvid eszköz összesen FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap A sorozat Biggeorge's-NV 4. Ingatlanforgalmazó Befektetési Alap

18 408 512

0,74%

1 294 545 018

52,38%

1 312 953 530

53,13%

681 913 051

27,59%

476 549 909

19,28%

Ingatlanbefektetési jegyek (tôzsdén kívüli) összesen

1 158 462 960

46,87%

Befektetési eszközök összesen:

2 471 416 490

100,00%

–2 986 466

Kötelezettségek Nettó eszközérték

0,1073%

0,3669%

2011. szeptember 30. 0,1325%

0,7784%


0,2894%





Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): jutalékmentes

Pénzügyi elszámolás (nap): Vétel: T Visszaváltás: T+90


Benchmark: BIX index


2 468 430 024

Likvid eszköz összesen 53,13%

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. december–2011. szeptember 30. Nettó eszközérték (milliárd forint)


60 50 40 30 20 10

03 20 . 11 04 . 3 20 . 04 0. 04 . 3 20 . 09 0. 05 . 3 20 . 02 0. 05 . 20 . 0 28. 05 7. 20 . 12 31. 06 . 3 20 . 05 1. 06 . 3 20 . 10 1. 07 . 3 20 . 03 1. 07 . 3 20 . 08 1. 08 . 3 20 . 01 1. 08 . 20 . 0 31. 08 6. 20 . 11 30. 09 . 3 20 . 04 0. 09 . 3 20 . 09 0. 10 . 3 20 . 02 0. 10 . 20 . 0 28. 10 7. 20 . 12 31. 11 . 3 . 0 1. 5. 31 .

0

20

Ingatlan befektetési jegyek (tôzsdén kívüli) összesen 46,87%

1,55 1,50 1,45 1,40 1,35 1,30 1,25 1,20 1,15 1,10 1,05 1,00

Az ingatlanbefektetési alapok sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek, hosszú távú befektetések. A CIB Ingatlan Alapok Alapja a hazai ingatlanbefektetési alapok befektetési jegyeibôl áll. Az ingatlanalapokon és pénzpiaci alapokon kívül az alap portfóliója tartalmazhat látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve OECD-tagállam által kibocsátott állampapírt is. Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét az ingatlanalapokkal járó fôbb kockázatokra, melyek áttételesen éreztethetik hatásukat a CIB Ingatlan Alapok Alapjával kapcsolatban is. 1. Likviditási kockázat 2. Eszközkockázat 3. Piaci kockázat 4. Jövedelmezôségi kockázat 5. Az alapban lévô ingatlanok és az azok értékelésébôl fakadó kockázat

1. Likviditási kockázat Mivel az ingatlanalapok portfóliójában jellemzôen nagy értékû ingatlanok találhatók, így azok likviditása is sokkal alacsonyabb más befektetési formákénál, azaz nagymértékû tôkekivonásnál csak hosszú idô alatt és magasabb tranzakciós költségekkel lehet azokat értékesíteni, ezért ez az egyik legfontosabb kockázati tényezô. A tôkekiáramlás hasonló súlyú problémát jelent. Az alapok likvid eszközeinek értékét meghaladó befektetésijegy- visszaváltás az ingatlanok kényszerértékesítéséhez vezethet, amely akár komoly veszteséget okozhat a befektetési jegyeket vissza nem váltó befektetôknek, egyrészt a feltételezhetôen nyomott értékesítési ár, másrészt az ingatlanbefektetéseknél alacsonyabb hozamú likvid eszközök újbóli jelentôs állománynövekedése miatt.

2. Eszközkockázat Tekintettel arra, hogy egy ingatlan adásvétele bonyolultabb és idôigényesebb tranzakció, mint egy értékpapíré, az alapkezelôk az ingatlanalapokba rövid idô alatt beáramló vagyont csak lassan tudják ingatlanokba fektetni. Egyes esetekben hónapok is eltelnek, míg megfelelô befektetési lehetôséget, ingatlant találnak, és a tranzakció lebonyolítása – fokozott körültekintéssel kell eljárni a jogi kockázatok optimalizálása miatt – is hosszadalmas folyamat. Így elôfordulhat, hogy a befektetô befektetése huzamosabb ideig nem ingatlanban, hanem egyéb értékpapírban van. Lezárva: 2011. szeptember 30.

3. Piaci kockázat A befektetési alapok is ki vannak téve a piac mindenkori változásából eredô kockázatoknak. A portfólió értékét alapvetôen befolyásolják az ingatlanok értékében bekövetkezett változások. Megjelenik deviza kockázat is, különös tekintettel arra, hogy a hazai ingatlanpiacon a bérleti díjakat jellemzôen euróban számítják, a befektetôk viszont forintban várnak megtérülést. Az ingatlanfejlesztô és ingatlan-forgalmazó alapok deviza kockázatait befolyásolja továbbá az alapok által felvett devizahitelek forint ellenértékének alakulása. Mindezek mellett befolyásoló tényezô lehet a portfólióba bevonható ingatlanok rendelkezésre állása az adott piacon.

4. Jövedelmezôségi kockázat Az ingatlanalap jövedelmezôségét az alap hozamának alakulása jelenti. Ezt befolyásolhatja az eszközök allokációja, a választott pénzügyi eszközök, az alap által fizetendô költségek, díjak és azok elszámolása.

5. Az alapban lévô ingatlanok és az azok értékelésébôl fakadó kockázat Az ingatlanpiacon nincsen nyíltpiaci árképzés, amely jelentôsen befolyásolhatja az ingatlanok értékét. A CIB Ingatlan Alapok Alapjának portfóliójában található ingatlanbefektetési alapokat érintô ingatlanpiaci kockázatról, az alap értékelési szempontjairól, fôbb jellemzôirôl kérjük, tájékozódjon az ingatlanalapokat kezelô Alapkezelôk alábbi elérhetôségi helyein: FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap A sorozat Alapkezelô: SCD Befektetési Alapkezelô Zrt. (volt FirstFund Közép-európai Befektetési Alapkezelô Zrt.) Alapkezelô címe: 1032 Budapest, Bécsi út 165. Telefon: (+36 1) 880 1800, fax: (+36 1) 880 1809 E-mail: [email protected], internet: www.scdalapkezelo.hu Biggeorge’s-NV 4. Ingatlan-forgalmazó Befektetési Alap Alapkezelô: Biggeorge’s-NV Ingatlan Befektetési Alapkezelô Zrt. Alapkezelô címe: 1036 Budapest, Lajos u. 48–66. B/4. Telefon: (+36 1) 225 2525, fax: (+36 1) 225 2521 E-mail: [email protected] Internet: www.biggeorges-nv.hu/alapkezelo

Az ingatlanalapokkal kapcsolatos kockázati tényezôk az alapok tájékoztatójában találhatók meg. Az alapok tájékoztatóit, portfóliójelentéseit, éves, féléves jelentéseit az Alapkezelôk forgalmazóhelyein és a honlapjukon teszik elérhetôvé.

CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja


Részvénytúlsúlyos alap Az alap hatékonyan diverzifikált portfóliót kínál 23 fejlett ország több száz vállalatának tôzsdén jegyzett részvényeibôl, kedvezô tranzakciós költségek mellett, forintban.



részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1 1 év

5 év


2011. szeptember 30. 2010

2009

2008

2007

2006

Indulástól

4,70%

11,46%

–0,19%

–44,13%

7,69%

9,96%

–8,52%

1,9218%

0,7446%

0,6455%

CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja

Egy globális részvényportfólió, mely a részvénypiacok széles spektrumát lefedi Amerikától Japánig.

–3,62%

9,62%

42,13%

–40,35%

Benchmark –5,16%


–3,20%

–7,76%

9,15%

25,18%


Az alap jelentôs befektetései

0,7611%

a befektetési eszközök százalékában Részvény (ETF)* Változó kamatozású vállalati kötvény

90,94% 4,86%

1,1490%

2011. szeptember 30. 0,7476%

1,0857%


0,9910%


Likvid eszköz

11,12%



Származékos (határidôs forward) ügyletek

–6,93%


Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció ): 1 000



Benchmark: 90% MSCI World Index+10%ZMAX


* ETF: Exchange Traded Fund, tôzsdén kereskedett befektetési alap. Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag deviza fedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár devizapozícióját átlagosan 99,48%-ban, az alap euró devizapozícióját átlagosan 100,77%-ban fedeztük.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. december–2011. szeptember 30.

Részvények országok szerinti megoszlása 2011. szeptember 30.



6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 0. 0. 0. 8. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 0. 0. 0. 0. 8. 1. 1. 1. .3 .3 .3 .2 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .2 .3 .3 .3 11 . 04 . 09 . 02 . 07 . 12 . 05 . 10 . 03 . 08 . 01 . 06 . 11 . 04 . 09 . 02 . 07 . 12 . 05 . 03 04 04 05 05 05 06 06 07 07 08 08 08 09 09 10 10 10 11 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

1,25 1,20 1,15 1,10 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85 0,80 0,75 0,70 0,65 0,60

CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja


Részvénytúlsúlyos alap Az alap vagyonát a világ legdinamikusabban fejlôdô térségeinek részvénypiacain fektetjük be, de a legismertebb Kína, India, Brazília, Oroszország mellett további 21 kelet-közép-európai, ázsiai, latin-amerikai, közel-keleti és afrikai ország több száz vállalatának részvényeit is tartalmazza a portfólió.



részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten*


1 év

2010

2009

–18,53%


16,99%

67,36%

–5,28%

67,95%

–4,63%

Benchmark

Egy globális részvényportfólió kiváló eleme, a világ jelentôs növekedési potenciálját hordozó térségeinek vállalatait teszi elérhetôvé az ön számára, egyszerûen és hatékonyan.

–15,75%

15,28%



1,5076%


2011. szeptember 30. 1,3720%

2,2164%


a befektetési eszközök százalékában Részvény (ETF*)

Indulástól

CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja

92,44%

Vállalati kötvények

5,29%

Likvid eszköz

12,05%

Származékos ügyletek

-9,77%

2,4697%








Benchmark: 90% MSCI EM Index+10% ZMAX Index


* Exchange Traded Fund: tôzsdén kereskedett befektetési alap. Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag deviza fedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár devizapozícióját átlagosan 100,03%-ban fedeztük.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2004. december–2011. szeptember 30. Nettó eszközérték (millió forint)

Részvények országok szerinti megoszlása


4 300 4 000 3 700 3 400 3 100 2 800 2 500 2 200 1 900 1 600 1 300 1 000 700 400 100

20

0 20 8. 0 08 3. 20 . 0 25 0 5. . 20 8. 0 25 0 7 . 20 8. 0 . 25 08 9. . 20 . 1 25 0 1 . 20 9. . 25 09 01 . 20 . 0 . 25 0 3. . 20 9. 0 25 0 5 . 20 9. 0 . 25 0 7 . 20 9. 0 . 25 0 9 . 20 9. 1 . 25 1 1 . 20 0. 0 . 25 1 1 . 20 0. 0 . 25 10 3. . 20 . 0 25 1 5. . 20 0. 0 25 10 7. . 20 . 0 25 10 9. . 20 . 11 25. 11 . 20 . 0 25. 11 1. 20 . 0 25. 11 3. 20 . 0 25. 11 5. 20 . 0 25. 11 7. . 0 25 9. . 25 .



1,30 1,25 1,20 1,15 1,10 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85 0,80 0,75 0,70 0,65 0,60 0,55 0,50 0,45 0,40

CIB Közép-európai Részvény Alap


Részvénytúlsúlyos alap A régió vállalatainak további dinamikus fejlôdésében bízó befektetôknek kínáljuk ezt az alapot, ha költséghatékonyan és a deviza tranzakciók megkötése nélkül szeretnének regionális részvénybefektetéseket eszközölni.



részvényalapok

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten1 1 év

5 év


2009

2008

2007

2006

Indulástól

7,87%

18,24%

4,41%

–38,28%

10,58%

19,34%

2,24%

2,0383%

0,8856%

1,0727%

CIB Közép-európai Részvény Alap


–14,73%

Elsôsorban cseh, lengyel és magyar részvényekbôl alakítunk ki egy portfóliót, forintban, ahol az egyes részvények regionális jelentôségüknek megfelelô arányban szerepelnek, de az összetételt piaci várakozásainkhoz igazítjuk.

15,92%

34,42%

–43,64%

Benchmark –15,03%

–2,25%

15,31%

34,47%



0,9656%


1,3801%

2011. szeptember 30. 0,9812%

1,5910%


a befektetési eszközök százalékában 77,07%

Részvény

–3,27%

1,0536%




Vállalati kötvény

7,22%



Likvid eszköz

15,71%



Benchmark: 80% CETOP20 index+20%ZMAX


Részvények országok szerinti megoszlása 2011. szeptember 30.

Horvátország 3,53% Szlovénia 3,51% Magyarország 13,82%

Csehország 29,05%

Lengyelország 50,09%

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. május–2011. szeptember 30. Nettó eszközérték (millió forint)


3 250 2 950 2 650 2 350 2 050 1 750 1 450 1 150 850 550 250 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 04 . 10 . 04 . 10 . 04 . 10 . 04 . 10 . 04 . 10 . 04 . 10 . 04 . 10 . 04 . 10 . 04 . 03 03 04 04 05 05 06 06 07 07 08 08 09 09 10 10 11 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

2,7 2,5 2,2 2,0 1,7 1,5 1,2 1,0 0,7

CIB Indexkövetô Részvény Alap


Tiszta Részvény Alap A BUX Index összetételét követô alapunkkal a hazai részvénypiacon az egyes vállalatok gazdasági jelentôségének megfelelô súlyozású portfóliót kínálunk alacsony tranzakciós költségekkel, egyszerûen.



részvényalapok


5 év



2009

2008

2007

2006

Indulástól

3,42%

19,18%

1,71%

–53,19%

6,12%

19,55%

3,73%

2,6819%

1,1652%

1,5440%

CIB Indexkövetô Részvény Alap

Az alap hatékony eszköz mindazok kezében, akik a hazai részvénypiacot kívánják egyszerûen leképezni, akár a hosszú távú befektetés, akár spekuláció a céljuk. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év

–33,93%

–8,34%

–1,85%

68,75%

–53,58%

Benchmark –32,12%

–6,22%

0,47%

73,40%


Az alap jelentôs részvénybefektetései

1,5259%

a befektetési eszközök százalékában Részvény

96,60%

OTP

27,62%

MOL

29,88%

Magyar Telekom

14,26%

Richter

17,38%

EGIS

3,33%

1,9562%

2011. szeptember 30. 1,7116%

2,2937%


1,8162%








Benchmark: BUX




CIG PANNONIA 1,57%

3,40% Likvid eszköz

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2004. december–2011. szeptember 30. Nettó eszközérték (milliárd forint)


7 6 5 4 3

OTP 27,62%

2

Egyéb tőzsdei részvények 2,57% Egis 3,33%


MOL 29,88%

1 0

20 04 20 . 1 05 1. 20 . 0 30. 05 3. 20 . 0 31. 05 7. 20 . 1 31. 0 1. 20 6. 0 30 06 3. . 20 . 0 31 06 7. . 20 . 1 31. 0 1. 20 7. 0 30 07 3. . 20 . 0 31 07 7. . 20 . 1 31. 08 1. 20 . 0 30. 0 3. 20 8. 0 31 08 7. . 20 . 1 31 09 1. . 20 . 0 30. 0 3. 20 9. 0 31 09 7. . 20 . 1 31 10 1. . 20 . 0 30. 10 3. 20 . 0 31. 10 7. 20 . 1 31. 1 1. 20 1. 0 30 11 3. . . 0 31 7. . 31 .

Richter 17,38%

Magyar Telekom 14,26%

2,3 2,1 1,9 1,7 1,5 1,3 1,1 0,9 0,7

CIB Nyersanyag Alapok Alapja


Nyersanyag Alapok Alapja Az alap a világgazdaság fejlôdéséhez elengedhetetlen energiahordozókból, nyersanyagokból, valamint az élelmiszerekbôl összeállított portfóliót kínál, forintban, költséghatékony és egyszerû megoldásként azoknak, akiknek ez a szektor sem hiányozhat a befektetéseik közül. Az alapot elsôsorban kockázatvállaló portfóliók elemeként, diverzifikációs eszköznek ajánljuk az árupiac részvény- és kötvénypiacoktól eltérô tendenciáiban rejlô lehetôségek kihasználására.



részvényalapok


1 év


2009

2008

2007

Indulástól

–31,56%

24,85%

–1,72%

–26,87%

–

1,21%

CIB Nyersanyag Alapok Alapja 6,41%

–0,54%

10,93%

18,37% Benchmark


7,31%

Az alap a világ kiemelkedô árutôzsdéin fektet be, a fejlett piacokon jól ismert és közkedvelt speciális, tôzsdére bevezetett indexkövetô alapok (úgynevezett ETF-ek) jegyein keresztül. Az alap a leglikvidebb nyersanyagok körét reprezentáló nyersanyagindexet követi. A portfóliót a négy legfontosabb nyersanyagszektor alkotja: • Energiahordozók (kôolajszármazékok, földgáz) • Nemesfémek (arany, ezüst) • Színesfémek (alumínium, réz, cink) • Mezôgazdasági termékek (búza, cukor, kukorica, szója) Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag deviza fedezeti céllal kötünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár devizapozícióját átlagosan 98,03%-ban fedeztük.


13,76%

15,80%

Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok) 1,1903%

1,3570%

2011. szeptember 30. 1,1149%

1,6603%

1,8469%

0,7446%


1,3271%








Benchmark*: 90%DBLCDBCT Index + 10% ZMAX Index


* 2007. július 1. és 2010. május 25. között az alap benchmarkja 90% DBLCI (Deutsche Bank Liquid Optimum Yield Total Return Commodity Index) +10% ZMAX Index volt. Korábban az alap nem rendelkezett benchmarkkal.


2,39%


Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2006. június–2011. szeptember 30.

Mezőgazdasági termékek 19,59%

Energia 52,88% Nettó eszközérték (milliárd forint)


8 7 6 5 4 3 2 1

Nemesfémek 10,74%

Ipari fémek 9,58% Likvid eszközök 7,21

0 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. . 1 0. 1 2. 1 6. 1 0. 1 2. 1 6. 1 0. 1 2. 1 2. 1 6. 1 0. 1 2. 1 6. 1 0. 1 2. 1 6. 1 6 0 .1 .0 .0 .1 .0 .0 .1 .1 .0 .0 .1 .0 .0 .1 .0 .0 . 06 06 07 07 07 08 08 08 08 09 09 09 10 10 10 11 11 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

1,60 1,50 1,40 1,30 1,20 1,10 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60

CIB tôkevédett befektetési alapok A tôkevédett befektetési alapok közkedveltségüket annak köszönhetik, hogy kiemelkedôen magas hozampotenciállal rendelkezô befektetési lehetôségeket kínálnak ügyfeleiknek, miközben a befektetési jegyek névértékére tôkevédettséget biztosítanak a futamidô végén. A CIB Befektetési Alapkezelô termékpalettáján számos tôkevédett alap megtalálható.




részvényalapok

A tôkevédett alapok fôbb adatai: Az alap neve:

CIB Profitmix 2 Alap*

Indulása:

2006. 01. 09.

Lejárata:

Alaptermék jellege:

Névérték:

Pénzügyi elszámolás (nap):

2012. 03. 02.

Deutsche Bank Commodity Harvest Excess Return Index: egy abszolút hozamú termék, amelynek célja, hogy a határidôs tôzsdei nyersanyagárfolyamok alakulásának sajátosságait kihasználva tudjon hozamot termelni. Az index egyidejûleg több nyersanyagosztályba is befektet (energiaszektor, fémek, nemesfémek, mezôgazdasági termékek, élô állat).

10 000 Ft

T+2

10 000 Ft

T+2

CIB Dupla Profit Alap

2010. 08. 30.

2015. 12. 31.

Az alap a legjelentôsebb feltörekvô országok, Brazília, Oroszország, India és Kína részvénypiacain fektet be, kedvezôtlen részvénypiaci folyamatok esetén pedig az árfolyamveszteség minimalizálása érdekében amerikai állampapír-piaci befektetésekkel kerüli el a jelentôsebb hozameséseket. Az alap a BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index teljesítményének alakulása alapján fizet hozamot.

CIB Euró Tripla Profit Alap

2010. 11. 22.

2013. 11. 22.

8 kiemelkedôen innovatív vállalat részvényei: Apple, Danone, Michelin, Moet Hennessy Louis Vuitton, Reckitt Benckiser, Roche, Philips, Tesco.

0,01 Eur

T+2

CIB Atlantika Alap

2011. 06. 27.

2015. 06. 26.

Fejlett részvénypiacok. Az amerikai S&P500 és az európai EURO STOXX 50 ® részvényindexek teljesítményébôl való részesedést teszi elérhetôvé.

10 000 Ft

T+2

* A CIB Profitmix 2 Alap futamideje meghosszabbításra került. Ennek az alapnak az esetében a befektetési politika által biztosított tôkevédettség a befektetési jegyek akciós forgalmazási idôszak végén érvényes árfolyamértékének visszafizetését jelenti a lejáratkor.


Az alaptermékekben szereplÔ indexek leírása: Deutsche Bank Commodity Harvest Excess Return Index (DBCHI) Az index célja, hogy a határidôs tôzsdei nyersanyagárfolyamok alakulásának sajátosságait kihasználva úgy tudjon stabilan kiemelkedô abszolút hozamot elérni, hogy a hozam maguknak a nyersanyagoknak az árváltozásától független legyen. A Deutsche Bank Commodity Harvest Excess Return Index az S&P GSCI Light Energy Indexkosár összetételét követve egyidejûleg több nyersanyagosztályba is befektet, így kosarában egyaránt szerepelnek energiahordozók, ipari fémek, nemesfémek, mezôgazdasági termékek, illetve élô állatok. BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index (Bloomberg Code: BNPIFLBH Index) Az index célja, hogy a világ legdinamikusabban fejlôdô térségei, úgymint Kína, India, Brazília és Oroszország részvénypiacainak emelkedése esetén pozitív hozamot biztosítson a Befektetôk számára. Míg csökkenô részvényárfolyamok esetén mint amerikai állampapír-piaci befektetés, lehetôséget adjon a negatív teljesítmény elkerülésére. A tôzsdei válságok idején az amerikai állampapírok jelentik a befektetôk egyik menedékét, így az index ezekben az idôszakokban vonzó várható hozamot biztosíthat. Az indexre nem folyik tôzsdei kereskedés, számítása 1994. december 30-ai 100 kezdôértékkel indult. S&P500 Total Return Index (SPTR) Az S&P500 Index indexet 1923 óta számítják, kiinduló értéke 10 (1941–1943) volt. Az index 1957-tôl az Amerikai Egyesült Államok 500 legnagyobb nyilvános részvénytársaságának, azok kapitalizációja alapján súlyozott tôzsdei árfolyam-alakulását mutatja. Ezáltal az index megfelelôen reprezentálja az Amerikai Egyesült Államok valamennyi vezetô iparágát – úgymint telekommunikáció, közmûszolgáltatás, egészségügy, energetika, bankok, informatika, nyersanyag-elôállítás, fogyasztásicikk-gyártás –, és 1000 milliárd USD-os tôkeértékével az Amerikai Egyesült Államok teljes részvénypiacának 75%-át fedi le. Így az index a világ elsô számú részvénypiaci jelzôszáma, a befektetôk és a média körében világszerte elfogadott, megbízható orientáló, értékmérô funkciót tölt be.

DJ Euro STOXX 50 Net Total Return Index (SX5T) Az eurózóna 50 vezetô részvényét reprezentáló tôzsdeindex, amely az eurórégió 12 országában (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország) mûködô tôzsdei vállalatok kapitalizációjának és forgalmának kb. 60%-át képviseli. Az index kosarában szereplô vállalatok együttes árfolyamértéke 2011 elején kb. 1600 milliárd EUR volt. Az index 1998. február 28-tól kezdve kerül kiszámításra, induló értéke 1991. december 31-ére számított 1000 volt. Az indexet alkotó elemeket minden év szeptemberében vizsgálják felül. Az index számítását, karbantartását, fejlesztését a svájci székhelyû STOXX Limited végzi, amely a Dow Jones & Company, a Deutsche Börse AG és a Swiss Exchange Group Company közös vállalata.

A CIB Befektetési Alapok relatív teljesítményét mérô referenciaindexek/benchmarkok: Referenciaindex (benchmark) Egy olyan viszonyítási alapként használt piaci index, mutató szám, amelyhez egy portfólió vagy befektetési alap teljesítményét mérik. Az összehasonlíthatóság miatt fontos, hogy a referenciaindex olyan mögöttes értékpapírpiac átlagos összetételét tükrözze, ami a lehetô legnagyobb hasonlóságot mutatja az értékelni kívánt befektetéssel. A benchmark egyrészt segít a befektetôknek abban, hogy a piacon lévô több, azonos befektetési politikát folytató alap teljesítményét összemérhessék, így döntéseiket könnyebben meghozhassák, másrészt iránymutatást ad a befektetési alapkezelô teljesítményének megítélésében is. ZMAX A 14 napnál hosszabb, de 182 napnál rövidebb hátralévô futamidejû, fix kamatozású magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyam-alakulását jelzô index. RMAX A három hónap és egy év közötti hátralévô futamidejû fix kamatozású magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyam-alakulását jelzô index. MAX Composite A hazai állampapírpiac teljesítményét tükrözô és az Államadósság Kezelô Központ által számított MAX indexcsalád egyik tagja. Szorosan illeszkedik a MAX indexhez, mivel az utóbbiból kikerülô államkötvények automatikusan átkerülnek az RMAX indexbe, melyet diszkont kincstárjegyekkel együtt alkotnak. A két index piaci súlyok alapján kialakított kompozíciója pedig a MAX Composite index, mely tehát így tartalmazza az elsôdleges forgalmazói rendszerben szereplô államkötvényeket és diszkont kincstárjegyeket. MAX Az 1 évnél hosszabb hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyam-alakulását jelzô index.


BIX A magyarországi nyilvános nyíltvégû ingatlanbefektetési alapok árfolyama alapján számított, ezen alapok átlagos teljesítményének mérésére szolgáló index. BUX A Budapesti Értéktôzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, mely egyetlen mutatószámba sûrítve mutatja a BÉT részvénypiacának mozgását, a részvényárak átlagos változását. (Például a BUX index x százalékos napi emelkedése azt jelenti, hogy a részvényárak átlagosan x százalékkal emelkedtek az adott napon.) MSCI World A Morgan Stanley Capital International által számított, a világ fejlett részvénypiacainak árfolyam-alakulását mérô index. Az index összetételét 2007 óta az alábbi országok vállalatai alkotják: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Hongkong, Írország, Olaszország, Japán, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Portugália, Szingapúr, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság, USA. MSCI EM (Emerging Market) A Morgan Stanley Capital International által számított, feltörekvô részvénypiacok árfolyam-alakulását mérô index. Az index összetételét 2007 júniusa óta az alábbi 25 országindex alkotja: Argentína, Brazília, Chile, Kína, Kolumbia, Csehország, Egyiptom, Magyarország, India, Indonézia, Izrael, Jordánia, Korea, Malájzia, Mexikó, Marokkó, Pakisztán, Peru, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság, Tajvan, Thaiföld és Törökország. CETOP20: (Közép-európai Blue Chip Index) A 20 legnagyobb tôkeértékû és tôzsdei forgalmú közép-európai vállalat teljesítményét tükrözi. A nemzetközi gyakorlatot és a piac igényeit is figyelembe véve kialakított CETOP20 egyik fontos célja, hogy referenciaként szolgáljon a térség iránt érdeklôdô befektetôk számára. Az indexbe az alábbi tôzsdéken jegyzett részvények kerülhetnek be: Budapesti Értéktôzsde, Varsói Értéktôzsde, Prágai Értéktôzsde, Pozsonyi Értéktôzsde, Ljubljanai Értéktôzsde, Zágrábi Értéktôzsde.

DBLCDBCT: Deutsche Bank Liquid Optimum Yield Diversified TR Commodity Index (nyersanyagpiaci index) 2000-ben hozták létre. Tizennégy olyan árupiaci termék található benne, amelyeket az amerikai és londoni tôzsdén jegyeznek. Ezeknek a termékeknek a tôzsdei határidôs kontraktusai (future kontraktusai) szerepelnek az indexben. A termékek a következôk: kôolajszármazékok, földgáz, búza, kukorica, cukor, szója, réz, alumínium, cink, arany, ezüst. Az index összetevôit azért választották ki, mert ezek a legnagyobb forgalmú, legjobb piaccal rendelkezô árutôzsdei termékek. Az alapok hozamadatai magyar forintban – illetve a CIB Euró Pénzpiaci Alap esetében euróban – kerülnek megállapításra, felhívjuk figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az alap által elért eredményt. A benchmark hozamok számításánál alkalmazott adatok forrása: Bloomberg. A referenciahozam számításának módja megegyezik a hozamszámítás módjával (éven belül lineáris, éven túl kamatos kamat). 1

Nettó hozam: a forgalmazási költségek, számlavezetési költségek levonása elôtti hozam.

2

Szórás: az árfolyamok ingadozásának mértéke. Az átlagos értéktôl való átlagos eltérést méri, azt vizsgálja, hogy nagy átlagban az egyes értékek mennyire térnek el az átlagtól.

1. Az alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeirôl és a befektetés lehetséges kockázatairól kérjük, részletesen tájékozódjon az alap tájékoztatójából és kezelési szabályzatából! 2. Az alapok tájékoztatóját, kezelési szabályzatát, portfóliójelentését, éves, féléves jelentéseit forgalmazási helyeinken és a www.cib.hu, illetve a www.cibalap.hu internetes oldalainkon tesszük elérhetôvé. 3. Az alapok rövidített tájékoztatója tartalmazza mindazon információkat, amelyeket a CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. (tev. eng. sz.: PSZÁF III/100.036-4/2002.) a pénzügyi eszközökrôl, az ügyletrôl és a díjakról szóló tájékoztatás során köteles megadni. 4. A hozamokra vonatkozó megállapítások a normál piaci viszonyok melletti teljesítményt jelzik, de nem jelentenek garanciát a jövôbeni teljesítményre.

5. A feltüntetett hozamadatok a forgalmazási, számlavezetési költségek levonása elôtti, az alapok mûködési költségeivel csökkentett nettó hozamok. 6. Jelen kiadványban szereplô származtatott alapok a szokásostól eltérô kockázattal járnak. 7. A származtatott alap befektetési politikája által biztosított tôkevédettség a befektetési jegyek névértékének lejáratkori visszafizetésére vonatkozik. 8. Az alapok egyszeres tôkeáttételt alkalmaznak. 9. Jelen hirdetés nem minôsül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak, kizárólag a figyelem felkeltése a célja. 10. A befektetési alapokban elhelyezett vagyon kezelését törvényi rendelkezések szabályozzák. (2001. évi CXX. törvény a tôkepiacról, 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutôzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetô tevékenységek szabályairól.)

CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. Komm Tibor Vezérigazgató

Számadó Éva Értékesítési vezetô

[email protected]

Hajdu Egon Vagyonkezelési igazgató

Molnárka Viktória Értékesítéstámogatás

[email protected]

Csekô Zoltán Vagyonkezelô

Demeter Gábor Értékesítési munkatárs

[email protected]

Págyi Gergely Vagyonkezelô

Martonosi Tibor Értékesítési munkatárs

[email protected]

Kovács László Bálint Vagyonkezelô

Knáver György Termékmenedzser

[email protected]

1027 Budapest, Medve u. 4–14. www.cibalap.hu Telefon: (+36 1) 423 2400 Telefax: (+36 1) 489 6664, (+36 1) 489 6675 E-mail: [email protected]

A befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékei, illetve a kapcsolódó további információk elérhetôk: • az interneten keresztül: www.cibalap.hu • elektronikus bankszámlánkon: Info/Befektetési lehetôségek • a CIB24 nonstop, élôhangos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül: 06 40 242 242


hírlevél CIB befektetési alapok III. negyedév ôsz Lezárva: szeptember 30

Recommend Documents