hírlevél CIB befektetési alapok II. negyedév nyár Lezárva: június 30

hírlevél CIB befektetési alapok 2011. II. negyedév – nyár

Lezárva: 2011. június 30.

cib befektetési alapok Hozamgarantált Betét Alap Pénzpiaci Alap Euró Pénzpiaci Alap Tôkevédett Alapok Algoritmus Alapok Alapja Kincsem Kötvény Alap Ingatlan Alapok Alapja Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja Közép-európai Részvény Alap Indexkövetô Részvény Alap Nyersanyag Alapok Alapja

CIB NYERSANYAG ALAPOK

Kockázat

CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB

CIB RÉSZVÉNY ALAPOK CIB INGATLAN ALAPOK

CIB HOSSZÚ KÖTVÉNY ALAP CIB KIEGYENSÚLYOZOTT VEGYES ALAP CIB TÔKEVÉDETT ALAPOK CIB PÉNZPIACI ALAPOK CIB LIKVIDITÁSI ALAPOK

Hozam


AKTUALITÁS Idén júniusban lett 5 éves a CIB Nyersanyag Alapok Alapja! A hazai piacon úttörôként indult hódító útjára 2006 nyarán, amikor a konkurencia még nem ismerte fel a nyersanyag-befektetések iránt egyre fokozódó piaci igényt. Az elmúlt fél évtized során folyamatosan épült be a hazai köztudatba az, hogy a nyersanyag is figyelemre érdemes befektetési célpont lehet. Büszkék vagyunk arra, hogy az elsô hazai nyersanyag alap indítása jelentôsen hozzájárult a hazai befektetôi közgondolkodás fejlôdéséhez. Mára a sajtó naponta közli az arany az olaj és más nyersanyagpiaci termékek árfolyamát. Sokan alkalmaznak nyersanyagpiaci termékeket befektetéseik kockázatának kordában tartására. Mivel a nyersanyagok árfolyamai nem feltétlen azonos irányban mozognak a részvények, vagy a kötvények árfolyamaival, a megtakarításaink értékének napi változékonysága csökkenthetô, amennyiben egyszerre fektetünk részvényekbe, nyersanyagokba és kötvényekbe.

Az elmúlt években az alap befektetéseinek értéke járt már a pincében és a padláson egyaránt, megmutatva, hogy honorálni tudja a kitartó befektetôk hûségét, de keményen büntet a vakmerôségért. Az alap egy összetett portfolió elemeként elôsegítheti a kiegyensúlyozott teljesítményt, de természetesen spekulációra is alkalmas. Az alap közkedveltségét jól példázza, hogy közel 6,5 milliárd forintos vagyont kezel és ezzel a legnagyobb kockázatos alapunk.* Boldog születésnapot kívánunk! *A CIB Nyersanyag Alapok Alapjára vonatkozó információk, valamint az alap múltbeli teljesítményére vonatkozó adatok megtalálhatóak a jelen Hírlevélben, illetve elérhetôk a www.cibalap.hu honlapon.

„Az anyag nem vész el” A termeléshez alapanyagokra és energiára van szükség. Az is már-már közhely, hogy a világ erôforrás-készletei végesek és az emberiség növekvô fogyasztása elôbb-utóbb a fosszilis energiahordozók és más nyersanyagok teljes feléléséhez fog vezetni. Noha „Az élet olyan, mint egy doboz bonbon.” (Forrest Gump), azért szerencsére az energiahordozók esetében az elfogyás kicsit másként van, mint a bonbonnál. Nem az történik ugyanis, hogy egy napon kinyitjuk a dobozt és hopp, kivesszük az utolsót, majd onnantól kezdve nincs több. Olyan inkább, mint egy jóféle éléskamra, ahonnan elôször a kedvenc csokink fogy el, aztán a csokis keksz, majd a mogyorókrémes kenyér, mindenféle csokitlan kekszek, végül a tavalyelôtti, tortabevonó masszából készült „csoki” mikulásra is ráfanyalodunk, és csak akkor állapítjuk meg bánatosan, hogy vége, amikor azt is megettük. Valószínû egyébként, hogy az egyes nyersanyagok tényleges elfogyása egyáltalán nem is következik be, mert a tudomány és a technika fejlôdésével még azelôtt kiváltásra kerül az adott nyersanyagra épülô technológia, mielôtt a leggyérebb lelôhelyek méregdrágán kitermelt utolsó készletmorzsáihoz eljutnánk.

A minôség és az ár egyensúlyi szerepe A nyersanyagok kitermelésében is van tehát egy preferencia sorrend, ami korántsem szubjektív, hanem egyértelmû, zsebbe vágó kérdés. Elôször mindig a leggazdaságosabban kitermelhetô nyersanyagot hozzák felszínre. Amíg ebbôl sok van, addig az adott alapanyag világpiaci ára alacsony. Ahogy fogynak a jól hozzáférhetô, jó minôségû készletek, úgy lesz egyre drágább a kitermelés fajlagos költsége, mert lehet, hogy mondjuk egy ércnek magas a réztartalma, de nagyon mélyen fekszik, vagy könnyen elérhetô, de szerény a fémtartalma. Ha a piaci kereslet erôs, akkor a tôzsdéken felszökik az ár. A magasabb ár mellett a drágábban, nehezebben kitermelhetô lelôhelyeken is megnyílnak bányák, mert gazdaságossá válik a kitermelés. Ha a kereslet, például egy gazdasági visszaesés miatt, újra lecsökken, akkor az árak is vis�szaesnek. Az alacsonyabb árak mellett gazdaságtalanná válik a nehezebben elérhetô lelôhelyek kiaknázása, így ezek a mezôk bezárnak. Így a kitermelés és a felhasználás kiegyensúlyozódik a tôzsdei árakon keresztül. Azt mondhatjuk tehát, hogy a növekvô globális nyersanyagigény trendszerûen felfelé hajtja a nyersanyagok árát, már csak azért is, mert valóban elfogynak az olcsón kitermelhetô készletek.


A fák nem nônek az égig A gazdaság fejlôdésének ciklikussága, vagyis az, hogy a növekedés nem egyenletesen megy végbe, hanem a felívelô szakaszokat idôrôl idôre reces�sziós idôszakok törik meg, azt fogja eredményezni, hogy hiába nô az emberiség lélekszáma, hiába élnek általánosságban az emberek egyre magasabb életszínvonalon, a nyersanyagok iránti kereslet idôrôl idôre átmenetileg visszaesik. Ennek az a magyarázata, hogy amikor a gazdaság szereplôinek jó a hangulata, bíznak a jövôben, akkor cégeket létesítenek, munkahelyek jönnek létre és nô a lakosság elkölthetô jövedelme. Ez az elkölthetô jövedelem a pozitív jövôkép miatt nagyrészt fogyasztásként fog megjelenni. Ez a fogyasztás újabb keresletet jelent, ami újabb beruházásokat indukál, ami pedig újabb jövedelmeket tesz végsô soron a lakosság zsebébe. Minél nagyobb az eufória, annál inkább kezdik a cégek és a természetes személyek jövôbeli jövedelmeiket felélni, vagyis eladósodnak. A dinamikus fogyasztásbôvülés inflációt eredményez, hiszen mivel „dúskálunk” a bevételekben magasabb árat is megadunk vágyaink tárgyaiért. Ez növelni fogja az általános árszínvonalat. A pénz romlása elleni védekezés érdekében pedig a jegybankok elkezdik emelni a kamatokat. Ez drágítja a fogyasztást és a termelést, ami mind egyéni, mind pedig vállalati szinten a takarékoskodást helyezi elôtérbe a költekezéssel szemben. Ilyenkor a termelô kapacitások növekedésének átmeneti lassulásával kell számolni, és ez a felhasznált nyersanyagok keresletére is rányomja bélyegét. A csökkenô nyersanyag kereslet pedig letöri a tôzsdei nyersanyagárakat.

Hallott már az ingyen benzinrôl? Mármint olyanról, amit ingyen lehet tankolni a benzinkúton teljesen legálisan. Nem nagyon. A nyersanyagok nem értéktelenednek el teljesen, aminek az egyszerû oka abban áll, hogy ezek ténylegesen „kézzel fogható dolgok”, amit senki nem ad oda ingyen, még akkor sem, ha éppen nincs számottevô kereslet. Ha egy nyersanyagot nem éri meg kitermelni, akkor egyszerûen nem termeli ki, hanem kivárja a jobb idôket. Persze egy bányatársasággal is elôfordulhat, hogy nem tud kibekkelni egy elhúzódó recessziós idôszakot, de ebben az esetben még mindig eladhatja a kitermelési jogát jó pénzért egy másik cégnek, aki ezután tovább várja a következô növekedési ciklust. A nyersanyag befektetést sokan ezért tekintik hosszú távon biztonságos befektetésnek.

A nem spekulációs célú nyersanyag befektetések A rövid távú árfolyam elmozdulásokra játszani a tôzsdén idegpróbáló tevékenység és rengeteg energia befektetést igényel a piacok akár percrôl-percre történô megfigyelése. Ennél sokkal kényelmesebb a hosszú távú trendekre játszani. Ezek a trendek az emberiség általános életszínvonalának emelkedésében rejlenek, ami természetesen nem jelenti azt, hogy holnaptól a fejlôdô világban mindenki wellness központokba jár nyaralni. Ennél sokkal egyszerûbb igények kielégítése is elég ahhoz, hogy folyamatosan emelkedjen a világ energiafogyasztása. Tegyük fel, hogy 20 éven belül minden indiai, kínai, Dél-amerikai és afrikai háztartásban lesz egy hûtôszekrény. Ezzel mondjuk 1 milliárd hûtôszekrényt kötnek rá a világ elektromos hálózatára. Ahhoz, hogy ez bekövetkezhessen, el kell juttatni az elektromos áramot ezekre a helyekre. Ehhez szinte elképzelhetetlen hosszúságú elektromos hálózatot kell kiépíteni, oszlopokkal, vezetékekkel, transzformátorokkal, stb., ezek pedig acélból, rézbôl és más alapanyagokból készülnek. A megépítéshez használt gépek üzemanyag fogyasztása is igen jelentôs. És ez még csak a hûtôszekrény, ami a mi európai fogalmaink szerint egy alapvetô dolog.

Hogyan vehetünk nyersanyagokat? Ha meggyôztük magunkat arról, hogy a nyersanyagok árának hosszú távú emelkedése indokolt, akkor ebbôl az is következhet, hogy jó befektetés nyersanyagokat vásárolni. A nyersanyagok fizikai vásárlása elég macerás dolog, mert szállítani, tárolni és ôrizni szükséges. A befektetési nyersanyagvásárlás jellemzôen a tôzsdéken úgy történik, hogy az eladók és a vevôk jövôbeli szállítási idôpontokban egyeznek meg, de ezek a szállítások ténylegesen nem történnek meg. Ha a vevô történetesen egy végfelhasználó, például egy olajfinomító, vagy öntöde, akkor természetesen ezeknél az ügyleteknél a lejáratakor kérhetô a fizikai szállítás, de ez nem befektetési célú, hanem felhasználási célú vásárlás. Ezeket a jövôbeli szállításra kötött adásvételeket határidôs ügyleteknek hívjuk, mert egy bizonyos határidôre történô szállítást írnak elô. Ha nem akarjuk, hogy egyszer csak érkezzen a címünkre egy pár ezer hordó olaj, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy ügyleteinket a lejárat elôtt lezárjuk. Ez effektíve azt jelenti, hogy a határidôre megvásárolt olajunkat ugyanarra a határidôre el is adjuk. Nem ördöngösség, de azért nagy odafigyelést és energia befektetést igényel. Szerencsére ma már hazánkban is léteznek olyan befektetési alapok, melyek a nyersanyagpiacra specializálódtak. Ezek az alapok nyersanyag befektetéseket eszközölnek helyettünk, így a piacok teljesítményébôl részesedhetünk, míg a különféle ügyletek lebonyolítását a befektetési alap kezelôje elvégzi helyettünk.

A kérdés már csak annyi, hogy a sokféle nyersanyag közül melyiket és abból is mennyit vásároljunk. A nyersanyagba fektetô befektetési alapok között léteznek olyanok, amelyek nem egyféle nyersanyagba fektetnek, hanem ezekbôl összeválogatnak egy csokorral. Ez azért lehet elônyös, mert a nyersanyagok általános emelkedésébôl szeretnénk részesedni, nem pedig egy bizonyos, általunk folyamatosan behatóan tanulmányozott nyersanyag értékváltozásából. A nyersanyag befektetésünk kockázata is csökken azáltal, hogy egy-egy nyersanyagban csak a megtakarításunk egy kisebb hányada kerül elhelyezésre. A nyersanyagpiaci befektetéseket szélsôséges árfolyammozgások jellemzik, ezért befektetéseink között jellemzôen alacsony részarányban kaphatnak szerepet. Ebbe a gondolatmenetbe illeszkedik a CIB Nyersanyag Alapok Alapja is, melynek teljesítményét 14 nyersanyag ármozgása határozza meg, melyek között az olaj, a benzin, a fûtôolaj, a földgáz, az arany, az ezüst, a réz, az alumínium, a cink a búza, a kukorica, a szója és a cukor egyaránt megtalálható.

Piaci körkép Kötvénypiac Amerikai és európai kötvénypiac A tôzsdei teljesítményekben mutatkozott némi megingás az elmúlt hetekben, a gazdasági fellendülés azonban alapvetôen folytatódik szerte a világban. Ez a kis megingás várhatóan nem alakul át „kettôs visszaeséssé” (double dip). Az átmeneti megtorpanást erôsítették a japán földrengés gazdasági hatásai (készletek átmeneti kiürülése az autógyártásban), az európai adósságválság újabb fejezete (görög megszorító csomag elfogadása körüli bizonytalanságok), a fejlôdô országokban éledezô inflációs félelmek (fôként Kína), valamint az amerikai kongresszusban kibontakozó vita az adósságplafonról. (Az Egyesült Államok eladósodottságának mértéke törvényben maximált, melynek megváltoztatásához politikai konszenzus szükséges). Az elemzôk csökkentették az Egyesült Államokra vonatkozó növekedési prognózisukat, 3,5%-ról 2,9%-ra, ugyanakkor az Európai Unióra vonatkozó vélemény javult 0,2%-kal, elsôsorban a kedvezôbb német kilátásoknak köszönhetôen. A csekélyebb idei növekedési kilátások mellett az amerikai gazdaságban a felszín alatt hatalmas kiigazodás ment végbe. A lakásárak és a részvénypiacok korrekciója után a vállalatok kiigazították készlet és tôke-ellátottságukat és agresszív munkaerô/munkafolyamat átszervezéseket hajtottak végre. Az így áramvonalasított vállalatok a következô idôszakban nagyobb növekedésre lehetnek képesek. A fejlett országokban nincsenek erôs inflációs feszültségek. Az amerikai fogyasztói árindex lassan emelkedik, az utóbbi idôszakban 2 százalék fölé ment, és egész évben átlagosan 3,3 százalék körül alakulhat. Az euróövezetben a lassabb növekedési ütem mellett alacsonyabb, 2,7 százalékos átlagos inflációval számolnak az elemzôk. Az irányadó FED ráta leghamarabb 2012 elején emelkedhet, ezután azonban fokozatos kamatemelés várható 2012 végéig, amikor már 1 százalék körül lehet az irányadó ráta. Az amerikai állampapírpiacon a 10 éves referenciahozam nem sokat nôtt az elmúlt idôszakban, ami szintén a fokozatos kilábalást vetíti elôre. A jelenlegi 2,9 százalék körüli szintjérôl a 10 éves amerikai hozamszint lassan emelkedhet tovább, év végére 3,5 százalék környékén tartózkodó hozamszintet várunk.


Az ECB már végrehajtotta az elsô emelést, és július 7-én tartja következô kamatdöntô ülését, ahol szinte biztosra vehetô a további 25 bázispontos kamatemelés. Az irányadó ráta ezzel 1,25%-ról 1,50%-ra változhat. Ezután további emelések várhatók, jövô év végére 2–2,5 százalék körüli alapkamatra is számíthatunk az euróövezetben.

Magyar kötvénypiac Az idei évre tervezett kicsivel 3% alatti deficit biztosítottnak tûnik, ugyanakkor a hosszútávú költségvetési pálya csak jelentôs kiadáscsökkentô lépésekkel valósítható meg. A jelenlegi kommunikáció alapján úgy tûnik, a kormány készen áll a szükséges intézkedések megtételére. Áprilisban visszaesett az exportunk, ami egybeesik a fejlett országok termelésének átmeneti csökkenésével. A behozatalunk felívelésében nem volt törés, így a februári-márciusi csúcspontok után (772, ill. 680 millió euró) a korábbi 500 millió euró környékére esett vissza a külkereskedelmi mérlegünk többlete. A fejlett országok konjunktúrájának javulásával ismét meglódulhat az export, ami a második félévben a külkereskedelmi többlet újbóli növekedéséhez vezethet. Az elsô negyedévben emelkedett a folyó fizetési mérleg többlete (a negyedéves GDP 3,3%-ára), ez szinte teljes mértékben a kereskedelmi mérleg többletének köszönhetô. A külkereskedelmi és fizetési mérleg kedvezô állása a forint erôsödésének irányába hat, ami csökkenti a magyar állampapíroktól elvárt prémiumot is. Ennek megfelelôen az inflációs oldalról sem érkezik jelentôs nyomás, idén 4 százalék körüli lehet az átlagos infláció Magyarországon. Elsôsorban az export jó teljesítményének köszönhetôen a tavalyi 1,2 százalékos bôvülés után az idei évi növekedés 3 százalék környékén lehet.

Kilátások, kockázatok A javuló költségvetési helyzet, a kedvezô fizetési mérleg és inflációs adatok pozitív makrogazdasági környezetet jelentenek, emellett a külsô befektetési környezet is pozitív. Európa kettészakadt fiskális szempontból, az euróövezet perifériáján lévô országok (pl. Görögország, Portugália, Írország, Spanyolország) 10 éves futamidejû kötvényeinek hozamai egyre jobban eltávolodtak a biztonságosnak tartott német hozamoktól. Amennyiben az euróövezet adósságválsága elmélyül, az a magyar hozamfelárra is egyértelmûen negatív hatással lesz. Ha az európai döntéshozók kordában tudják tartani az adósságválságot, a magyar kötvények még az év jelentôs részében (a III. negyedév végéig) tudnak profitálni a globálisan alacsony kamatkörnyezet jótékony hatásaiból. Ezután azonban a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan emelkedô külsô hozamkörnyezet, a magyar hozamokra is hatással lesz. Az utolsó negyedévben enyhén emelkedô hozamgörbére számítunk.

részvénypiac Részvénypiaci teljesítmények A 2011. második negyedévében negatív teljesítményt mutattak a fôbb részvénypiacok. Habár az elsô negyedéves gyorsjelentési szezon hozta az elvárt pozitív számokat, az elsô negyedéves magas nyersanyag árak, a japán földrengés okozta zavarok a globális ellátási láncban, valamint a fejlôdô országok monetáris hatóságainak igyekezete, hogy kamatemelésekkel megfékezzék az inflációt lehúzta az indexek teljesítményét. A makrogazdasági adatok szintjén várhatóan javulás figyelhetô majd meg az év második felében, miután a japán gazdaság és vállalatok sikeresen helyreállítják termelésüket és a nyersanyagok piacán is korrekció következik be. A globális gazdaság gyenge „láncszemei” továbbra is az amerikai lakáspiac és az eurózóna perifériáján lévô országok adósságválsága. A legjobban teljesítô piac a DAX index volt 2011 második negyedévében: a németek 4,8%-ot emelkedtek saját devizában. A legrosszabbul teljesítô piac az MSCI EMEA index volt –4,0%-os csökkenéssel. A BUX index az elmúlt három hónap során –1,6%-ot esett. A világ fejlett piacait magába foglaló MSCI World index az elmúlt negyed-

évben lényegében nullás teljesítményt mutatott, köszönhetôen az S&P500 –0,4%-os csökkenésének.

Fejlett részvénypiacok A fejlett részvénypiacok az elmúlt negyedévet negatív teljesítménnyel zárták. Az S&P500 index -0,4%-kal került lejjebb, míg az európai Eurostoxx50 index -0,8%-ot csökkent. Az amerikai index teljesítménye elsôsorban az amerikai gazdaságban lejátszódó második negyedéves gyengélkedésnek köszönhetô. Az év végére az S&P500 indexet az elemzôk többsége továbbra is 1450 pont körüli értékre várja. A gyengébb amerikai makro adatok az amerikai kötvények hozamában is megmutatkoztak. A sokak által várt kötvénypiaci bessz nem következett be, a 10 éves hozam 3,5% körül áll. a reálhozam már 10 éves távon is nullához közelít. Ez támogatólag hat a részvényárakra, de hosszútávon nem fenntartható. A legutóbbi korrekció után az amerikai részvények nem tekinthetôk túlértékeltnek a (vállalati) kötvényekkel, vagy a nyersanyagokkal szemben sem. Az amerikai profit marzsokban kis mértékben megjelentek az emelkedô nyersanyagárak. A kapacitáskihasználtság alacsony szintje még képes a növekvô árakat ellensúlyozni és munkaerôköltség oldalon sem nehezedik jelentôs béremelési nyomás a vállalatokra. Az S&P500 profit marzs legutóbbi értéke már enyhe csökkenést mutat. A konszenzus továbbra is (ugyan a korábbinál kisebb mértékben) a marzs bôvülését vetíti elôre, tehát a jelenlegi megtorpanást az emelkedô alapanyag-beszerzési költségekre foghatjuk. A munkaerôpiacon lassú javulás figyelhetô meg az utóbbi hetek, hónapok adatai alapján. Az amerikai lakáspiacon egyelôre nem nagyon látszanak a javulás jelei. Az amerikai családok jobb pénzügyi helyzetben vannak, mint 1–2 évvel ezelôtt, ugyanakkor továbbra is jelentôs mennyiségû eladatlan lakás van a piacon, ami lefelé nyomja (elsôsorban a használt) lakások árait. A megkezdett új lakásépítések száma 500 ezer körül alakul, ami továbbra is elmarad az egyensúlyinak tekinthetô 1 milliós értéktôl. Az eurózóna perifériát illetô problémák nem oldódnak, de a döntéshozóknak mindig sikerül idôt nyerni. Görögország folyamatosan megkapja a kamatfizetésekhez szükséges összegeket, így az államadósság átütemezése folyamatosan csúszik. Az európai döntéshozók tisztában vannak a probléma súlyosságával, ez jó hír a befektetôk szempontjából. A görög adósság átstrukturálása egyenlô lenne

annak elismerésével, hogy az ország hivatalosan is „csôdben” van. Az Európai Központi Bank (ECB) nem fogadná el fedezetként a kötvényeket, az európai bankok mérlegében szereplô kötvényeket le kellene értékelni, ezzel egyidejûleg tôkebevonások történnének. Mindezt tetézné a görög bankrendszer megrendülése, mely esetlegesen ismét a Lehman csôdhöz hasonló pénzpiaci állapotokhoz vezetne. Elemzések szerint a görög államkötvényekben foglalt adósság 60%-ának „elengedése” 40 milliárd eurós tôkebevonást indukálna az európai bankrendszer számára, mely még elviselhetô mértékû. Azonban a görög bankrendszer 25 milliárd eurós leírásra kényszerülne, mely a görög bankok tôkéjének 80%-a. Ezt tehát el kell kerülni, idôt kell nyerni, ahhoz, hogy Portugália és Spanyolország megerôsödjön annyira, hogy ne ôk legyenek a következô áldozatai az „államcsôd” hullámnak.

devizatartalékok szinte teljesen fedezik ezt az adósságállományt. Az értékeltségi mutatók szerint összességében olcsónak tekinthetjük a globális feltörekvô piacokat. Természetesen itt is érdemes lehet differenciálni, Oroszország és az EMEA régió tûnnek a legolcsóbbnak, míg Brazília esetében beszélhetünk leginkább túlvettségrôl. Magyarországon a kormánynak sikerült meggyôznie a befektetôket, hogy a következô 1-2 évben biztosított a költségvetés finanszírozási helyzete. A görög válság felerôsödésével párhuzamosan itthon nem tapasztalhattunk igazán nagy visszaesést sem a részvény, sem a kötvénypiacokon. A nyugdíjpénztári vagyon átadásával Magyarország egy lépésben 80,5%-ról 76,5%-ra csökkentette államadósságát az átadott vagyon állampapír részének bevonásával. A nagy hitelminôsítôk ugyanakkor jelezték, hogy egyelôre nem tervezik Magyarország besorolásának felülvizsgálatát.

Fejlôdô részvénypiacok

Részvénypiaci kilátások

Az április és június között eltelt idôszakban a globális fejlôdô részvénypiacok 2,1%-os csökkenést mutattak, míg az MSCI EMEA index pedig –4,0%-ot esett. A teljesítményszámokat elnézve megint azt láthatjuk, hogy a globális fejlôdô piacok az elmúlt idôszakban is enyhén alulteljesítették a fejlett piaci részvényindexeket. Az alulteljesítés oka a két régió eltérô helyzete. Míg az USA továbbra is kénytelen fenntartani a monetáris ösztönzôket, és a GDP növekedés üteme elmarad a potenciálisan elérhetôtôl, addig a fejlôdô piacok mára a potenciális mértéknél gyorsabb ütemben növekszenek, így az ottani jegybankok inflációs nyomással kénytelenek szembenézni. Az elmúlt félév alapvetô kérdése az volt, hogy a fejlôdô piacokon véghezvitt kamatemelési ciklusban hol járunk, és vajon sikerült-e már eléggé lehûteni a túlpörgött gazdaságokat. A fenti kérdés megválaszolásában sok elemzô szerint (a legfontosabb feltörekvô piac) Kína gazdasági helyzete számít igazán. A kínai hatóságok az elmúlt idôszakban több lépésben, közel 6%-kal emelték a nagybankok számára elôírt tartalékolási rátát. Pozitív lehet a kínai infláció szempontjából, hogy a forgalomban lévô pénzmennyiség növekedése (ami elôrejelzi az infláció év/év változását) az évi közel 30%-os bôvülési ütemrôl 15%-ra csökkent. A kínai gazdasági statisztikák nem a legmegbízhatóbbak. Legutóbb például a kínai önkormányzatok adósságáról derült ki (amely nem része a hivatalos adósságnak), hogy az a kínai GDP akár 50%-át is elérheti. Az aggodalmakat enyhítheti, hogy a 3 trillió dollárra rúgó

Az elemzôk továbbra is dinamikusan bôvülô EPS-eket várnak a fejlett és fejlôdô régióktól. Az MSCI World esetében 14%-os a várt EPS bôvülés a következô 3 évre. Az eredmények töretlen bôvülését prognosztizálják a fejlôdô piacoknál is, melynek mértéke 14% fölötti a következô 3 évre. A GDP növekedési ütem visszafogottabb lesz, mint azt év elején vártuk, a második félévben láthatjuk ennek jeleit a cégek eredményeiben is. A monetáris lazítás visszavonásának ütemezése eltérô Amerikában, illetve Európában, mivel utóbbi már megkezdte a szigorítást. Az S&P500 Index 12,2-es, az MSCI EMU Index 9,9-es P/E rátán forog jelenleg, ami a visszatekintô átlaguknál rendre 19%-kal, illetve 22%-kal alacsonyabb. Az egy részvényre jutó eredményekben 14,6%-os, illetve 14,2%-os éves növekedés várható a 2011–2013-as periódusban.


Nyersanyagpiac 2011 második negyedévében a nyersanyagok többsége negatív hozamot ért el az elsô negyedéves pozitív számok után. A legrosszabbul teljesítô nyersanyag a búza volt, ami az elsô negyedév végi szintekhez képest közel 25%-ot esett. Hasonló utat járt be a kukorica is, részben a kedvezô idôjárásnak, részben az etanol gyártásához nyújtott amerikai szubvenció megszüntetésének köszönhetôen. A nyersanyag index maga 5,57%-os hozamot ért el az év elsô hat hónapja során. A legjobban továbbra is a gázolaj ára emelkedett, közel 25%-kal drágult. Nagyjából 20%-kal került feljebb a Brent típusú kôolaj is, amelynek árát magasan tartja a tartósan fennálló közel-keleti válság. Az elôzô negyedévben nagyot emelkedô ezüst árfolyama jelentôs (kb. 30%-os) korrekciót szenvedett el, miután a CBOE jelentôsen emelete az ezüst futures piacon a letéti követelményeket.

Kilátások A nyersanyagpiacon a 2011-es év pozitív kilátásokkal kecsegtet. Habár az USA befejezte a kvantitatív ösztönzô lépéseket, a második negyedéves gyengébb gazdasági teljesítményét a várakozások szerint erôteljesebb fellendülés követheti az év második felében, ami addicionális keresletet jelenthet a nyersanyagok piacán. A jelenlegi Bloomberg elemzôi konszenzus a 2012-es évre a Brent típusú olajra 108 USD, az aranyra 1413 USD, a kukoricára 570 cent vékánként.

CIB Hozamgarantált Betét Alap

Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása

Likviditási alap Garantált hozam lekötés nélkül! Minden hónapban garantált minimum hozam, melynél az alap csak többet hozhat. A CIB Hozamgarantált Betét Alap lekötés nélkül, a betéti kamatokkal konkuráló, tetszôleges futamidejû – akár 1–2 napos –, alacsony kockázatú befektetési lehetôséget kínál. Rugalmassága és költséghatékonysága révén a vállalati likviditáskezelés ideális eszköze. Portfólió-összetétel – befektetési politika

pénzpiaci alapok kiegyensúlyozott vegyes alapok

hosszú kötvény alapok

részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait 3 hónap 6 hónap 1,30%

2,55%

2011. június 30.

1 év

5 év

2010

2009

2008

2007

2006

Indulástól

4,82%

6,71%

4,71%

8,42%

7,70%

7,01%

5,44%

6,32%

Hozamok szórásadatai

Az Alap alacsony kockázatú, nagy likviditású befektetési eszközökbe, elsôsorban pénzpiaci betétekbe és rövid futamidejû állampapírokba fektet. Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges, akár 1–2 nap

(napi szórásadatok)

2011. június 30.

0,0130% 0,0126% 0,0116% 0,0176% 0,0115% 0,0207% 0,0201% 0,0167% 0,0129% 0,0168%

Az alap fôbb adatai

2011. június 30.

Nettó eszközérték (M Ft): 82 822

Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,4755

Vétel: jutalékmentes

Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció ): 100

Pénzügyi elszámolás (nap): T

Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva

Indulás dátuma: 2005. 02. 28.

Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában

2011. június 30.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2005. március–2011. június 30.

Lekötött bankbetétek 93,07%

Államkötvény 0,01% Likvid eszköz 2,39% Lezárva: 2011. június 30.

Egy jegyre jutó eszközérték

110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Vállalati kötvény 3,83%

20 05 20 . 02 05 . 2 20 . 06 8. 05 . 2 20 . 10 8. 06 . 2 20 . 02 8. 06 . 2 20 . 06 8. 06 . 2 20 . 10 8. 07 . 2 20 . 02 8. 07 . 2 20 . 06 8. 07 . 2 20 . 10 8. 08 . 2 20 . 02 8. 08 . 2 20 . 06 8. 08 . 2 20 . 10 8. 09 . 2 20 . 02 8. 09 . 2 20 . 06 8. 09 . 2 20 . 10 8. 10 . 2 20 . 02 8. 10 . 2 20 . 06 8. 10 . 2 20 . 10 8. 11 . 2 20 . 02 8. 11 . 2 . 0 8. 6. 28 .

Diszkont kincstárjegy 0,70%

Nettó eszközérték (milliárd forint)

1,49 1,46 1,42 1,39 1,35 1,32 1,28 1,25 1,21 1,18 1,14 1,11 1,07 1,04 1,00

CIB Pénzpiaci Alap


Pénzpiaci alap Alacsony kockázatú, kiegyensúlyozott hozamú pénzpiaci befektetés. Az alap hozama a lekötött betéti kamatokkal versenyképes, idôbeli kötöttségek nélkül.


a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1 6 hónap

1 év

5 év

2010

2007

2006

Indulástól

2,91%

4,88%

6,67%

4,57%

3,18%

5,76%

7,87%

5,53%

9,36%

6,81%

6,46%

5,70%

7,45%

8,43%

7,69%

6,94%

8,71%

Benchmark 10,52%

(napi szórásadatok)

2011. június 30.

0,0206% 0,0311% 0,0674% 0,0422% 0,0813% 0,1128% 0,0315% 0,0216% 0,0501%

Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Pénzpiaci betét

48,44%

Államkötvények

28,59% 8,88% 14,01% 0,08%


2011. június 30.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 100*



Benchmark: RMAX index


* A 100 Ft-os visszaváltási díj mellett további 0,5% (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra a befektetési jegyek vásárlását (Tárgynapot) követô öt naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízás esetében.


2008

Hozamok szórásadatai2

Ajánlott befektetési idôtáv: minimum 3 hónap

Likvid eszközök

2009

2011. június 30.

CIB Pénzpiaci Alap

Az alap portfóliójában rövid futamidejû, kiszámítható árfolyam-alakulással rendelkezô állampapírok, diszkont kincstárjegyek, kisebb részben az állampapírokénál magasabb hozamot kínáló vállalati és hitelintézeti kötvények találhatók.

Kincstárjegy

részvényalapok

Az alap teljesítménye

Portfólió-összetétel – befektetési politika

Változó kamatozású vállalati kötvény


2011. június 30.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2004. október–2011. június 30.

Lekötött betét 48,44%

Nettó eszközérték (Milliárd forint)

Likvid eszköz 0,08%

04 20 . 0 05 9. 20 . 0 30 05 1. . 20 . 0 30 05 5. . 20 . 0 30 06 9. . 20 . 0 30 06 1. . 20 . 0 30 06 5. . 20 . 0 30 07 9. . 20 . 0 30 07 1. . 20 . 0 30 07 5. . 20 . 0 30 08 9. . 20 . 0 30 08 1. . 20 . 0 30 08 5. . 20 . 0 30 09 9. . 20 . 0 30 09 1. . 20 . 0 30 09 5. . 20 . 0 30 10 9. . 20 . 0 30 10 1. . 20 . 0 30 10 5. . 20 . 0 30 11 9. . 20 . 0 30 11 1. . . 0 30 5. . 30 .

Kincstárjegyek 14,01%

55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5

20

Államkötvények 28,59% Gazdálkodó és egyéb hitelviszonyt 8,88% megtestesítô ép. (tőzsdére bevezetett)

Egy jegyre jutó eszközérték

2,28 2,22 2,16 2,10 2,04 1,98 1,92 1,86 1,80 1,74 1,68 1,62 1,56 1,50 1,44

CIB Euró Pénzpiaci Alap


Euró Pénzpiaci Alap Az euróban történô hatékony likviditáskezelés eszköze. A folyószámlához hasonló likviditás mellett a lekötött euróbetétek kamataival versenyképes hozamot kínál minimális kockázati szintek mellett. Azon ügyfelek számára nyújt kiemelkedôen jó lehetôséget az alap, akik eurómegtakarítással rendelkeznek, és az euróbevezetésre gondolva addig is egy lejárat nélküli befektetésben szeretnék szabad pénzeszközeiket tudni.



részvényalapok

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1 3 hónap 6 hónap 0,58%

1,11%

2011. június 30.

1 év

5 év

2010

2009

2008

2007

2006

Indulástól

2,05%

2,51%

1,50%

1,67%

3,98%

3,24%

1,70%

2,34%

Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok)


2011. június 30.

0,0057% 0,0056% 0,0053% 0,0082% 0,0043% 0,0054% 0,0105% 0,0089% 0,0062% 0,0080%

Döntô részben rövid futamidejû, kiszámítható teljesítménnyel rendelkezô pénzpiaci betétek alkotják az alapot. Az alap befektetései között európai állampapírok is szerepelhetnek. Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges Az alap jelentôs befektetései


2011. június 30.

Nettó eszközérték (ezer EUR): 76 991

Egy jegyre jutó nettó eszközérték (EUR): 0,01142623


Visszaváltási jutalék (EUR/tranzakció): 0,5


Min. befektethetô összeg (EUR): nincs korlátozva


a befektetési eszközök százalékában 95,22%

Pénzpiaci betét

4,78%

Likvid eszköz

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2005. október–2011. június 30.


2011. június 30. Nettó eszközérték (ezer euró)

Lekötött betétek 95,22%

Likvid eszköz 4,78% Lezárva: 2011. június 30.

Egy jegyre jutó eszközérték (euró)

91 000 81 000 71 000 61 000 51 000 41 000 31 000 21 000 11 000 1 000 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 09 . 01 . 05 . 09 . 01 . 05 . 09 . 01 . 05 . 09 . 01 . 05 . 09 . 01 . 05 . 09 . 01 . 05 . 05 06 06 06 07 07 07 08 08 08 09 09 09 10 10 10 11 11 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

0,0115 0,0114 0,0113 0,0112 0,0111 0,0110 0,0109 0,0108 0,0107 0,0106 0,0105 0,0104 0,0103 0,0102 0,0100

CIB Kincsem Kötvény Alap


Hosszú kötvény alap Az államkötvények, illetve vállalati kötvények és bankbetétek kombinációjából alkotott, diverzifikált portfólió. Magyarország gazdasági fejlôdésével és az infláció mérséklôdésével párhuzamosan az állampapír-piaci kamatok csökkenhetnek. A csökkenô kamatkörnyezetben az alap hozama meghaladhatja a kötvényhozamokat.



részvényalapok

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten1 1 év

2011. június 30.

5 év

2010

2009

2008

2007

2006

Indulástól

4,11%

4,57%

8,15%

2,58%

6,22%

6,71%

10,55%

0,9821%

0,2337%

0,2773%

CIB Kincsem Kötvény Alap 7,28%

5,17%

5,36%

7,36%

–3,06%

Benchmark


8,87%

Az Alap portfóliója döntô részben magyar állampapírokból áll, melyeket vállalati és hitelintézeti kötvények, illetve pénzpiaci kihelyezések egészítenek ki.

a befektetési eszközök százalékában 91,86%

Vállalati kötvény

8,05%

Likvid eszközök

0,08%

Államkötvény 91,86%

(napi szórásadatok) 0,6322%

2011. június 30. 0,4538%

0,8480%



Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 500*

Pénzügyi elszámolás (nap): T+2


Benchmark: MAX index


2011. június 30.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2004. október–2011. június 30. Egy jegyre jutó nettó eszközérték

11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

20 04 20 . 0 05 9. 20 . 0 30. 05 1. 20 . 0 30. 05 5. 20 . 0 30. 06 9. 20 . 0 30. 06 1. 20 . 0 30. 06 5. 20 . 0 30. 07 9. 20 . 0 30. 07 1. 20 . 0 30. 07 5. 20 . 0 30. 08 9. 20 . 0 30. 08 1. 20 . 0 30. 08 5. 20 . 0 30. 09 9. 20 . 0 30. 09 1. 20 . 0 30. 09 5. 20 . 0 30. 10 9. 20 . 0 30. 10 1. 20 . 0 30. 10 5. 20 . 0 30. 11 9. 20 . 0 30. 11 1. . 0 30 5. . 30 .

Likvid eszköz 0,08%

2011. június 30.


Nettó eszközérték (Milliárd forint)

Gazdálkodó és egyéb hitelviszonyt megtestesítô ép. 8,05%

0,4329%

* Az 500 Ft-os visszaváltási díj mellett további 1% (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra abban az esetben, ha a vásárolt befektetési jegy teljesülését (T+2.nap) követô 15 naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízást ad.


13,97%


Az alap jelentôs befektetései Államkötvény

6,40%

Hozamok szórásadatai2 0,3194%

Ajánlott befektetési idôtáv: 2 év

8,74%

3,10 3,00 2,90 2,80 2,70 2,60 2,50 2,40 2,30 2,20 2,10 2,00

CIB Ingatlan Alapok Alapja


Ingatlanforgalmazó Alap Alapok alapja típusú ingatlanforgalmazó alap, amely eszközeit ingatlanforgalmazó befektetési alapokba fekteti be.



részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1


1 év

Az alap jelenleg a hazai ingatlanpiachoz kapcsolódó befektetési alapok jegyeibôl áll. Az alap befektetési politikája lehetôvé teszi a hazai ingatlanalapok mellett külföldi ingatlanalapok befektetési jegyeinek vásárlását is. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év

2011. június 30.

5 év

2010

2009

2008

2007

2006

Indulástól

7,01%

6,61%

2,30%

–0,16%

7,87%

7,52%

6,20%

0,1964%

0,0158%

0,0175%

CIB Ingatlan Alapok Alapja –2,67%

–1,47%

1,73%

–14,81%

–0,08%

Benchmark 5,54%

3,99%

6,48%

–0,50%


Az alap összetétele

2011. június 30.

Folyószámla CIB Hozamgarantált Betét Alap Likvid eszköz összesen FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap A sorozat Biggeorge's-NV 4. Ingatlanforgalmazó Befektetési Alap

6 796 776

0,24%

1 482 026 520

51,78%

1 488 823 296

52,02%

903 994 000

31,59%

469 213 393

16,39%

Ingatlanbefektetési jegyek (tôzsdén kívüli) összesen

1 373 207 393

47,98%

Befektetési eszközök összesen:

2 862 030 689

100,00%

–2 922 713

Kötelezettségek Nettó eszközérték

0,1134%

0,3667%

2011. június 30. 0,1325%

0,7784%


0,2939%

2011. június 30.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): jutalékmentes

Pénzügyi elszámolás (nap): Vétel: T Visszaváltás: T+90


Benchmark: BIX index


2 859 107 976

Likvid eszköz összesen 52,02%

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. december–2011. június 30. Nettó eszközérték (milliárd forint)

Egy jegyre jutó nettó eszközérték

60 50 40 30 20 10


03 20 . 11 04 . 3 20 . 04 0. 04 . 3 20 . 09 0. 05 . 3 20 . 02 0. 05 . 2 20 . 07 8. 05 . 3 20 . 12 0. 06 . 3 20 . 05 0. 06 . 3 20 . 10 0. 07 . 3 20 . 03 0. 07 . 3 20 . 08 0. 08 . 3 20 . 01 0. 08 . 3 20 . 06 0. 08 . 3 20 . 11 0. 09 . 3 20 . 04 0. 09 . 3 20 . 09 0. 10 . 3 20 . 02 0. 10 . 2 20 . 07 8. 10 . 3 20 . 12 0. 11 . 3 . 0 0. 5. 30 .

0

20

Ingatlan befektetési jegyek (tôzsdén kívüli) összesen 47,98%

1,55 1,50 1,45 1,40 1,35 1,30 1,25 1,20 1,15 1,10 1,05 1,00

Az ingatlanbefektetési alapok sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek, hosszútávú befektetések. A CIB Ingatlan Alapok Alapja a hazai ingatlanbefektetési alapok befektetési jegyeibôl áll. Az ingatlanalapokon és pénzpiaci alapokon kívül az alap portfoliója tartalmazhat látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve OECD tagállam által kibocsátott állampapírt is. Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét az ingatlanalapokkal járó fôbb kockázatokra, melyek áttételesen éreztethetik hatásukat a CIB Ingatlan Alapok Alapjával kapcsolatban is. 1. Likviditási kockázat 2. Eszközkockázat 3. Piaci kockázat 4. Jövedelmezôségi kockázat 5. Az alapban lévô ingatlanok és az azok értékelésébôl fakadó kockázat

1. Likviditási kockázat Mivel az ingatlanalapok portfoliójában jellemzôen nagy értékû ingatlanok találhatók, így azok likviditása is sokkal alacsonyabb más befektetési formákénál, azaz nagymértékû tôkekivonásnál csak hosszú idô alatt és magasabb tranzakciós költségekkel lehet azokat értékesíteni, ezért ez az egyik legfontosabb kockázati tényezô. A tôkekiáramlás hasonló súlyú problémát jelent. Az alapok likvid eszközeinek értékét meghaladó befektetési jegy visszaváltás az ingatlanok kényszerértékesítéséhez vezethet, amely akár komoly veszteséget okozhat a befektetési jegyeket vissza nem váltó befektetôknek, egyrészt a feltételezhetôen nyomott értékesítési ár, másrészt az ingatlanbefektetéseknél alacsonyabb hozamú likvid eszközök újbóli jelentôs állománynövekedése miatt.

2. Eszközkockázat Tekintettel arra, hogy egy ingatlan adásvétele bonyolultabb és idôigényesebb tranzakció, mint egy értékpapíré, az alapkezelôk az ingatlanalapokba rövid idô alatt beáramló vagyont csak lassan tudják ingatlanokba fektetni. Egyes esetekben hónapok is eltelnek, míg megfelelô befektetési lehetôséget, ingatlant találnak, és a tranzakció lebonyolítása – fokozott körültekintéssel kell eljárni a jogi kockázatok optimalizálása miatt – is hosszadalmas folyamat. Így elôfordulhat, hogy a befektetô befektetése huzamosabb ideig nem ingatlanban, hanem egyéb értékpapírban van.

3. Piaci kockázat A befektetési alapok is ki vannak téve a piac mindenkori változásából eredô kockázatoknak. A portfolió értékét alapvetôen befolyásolják az ingatlanok értékében bekövetkezett változások. Megjelenik deviza kockázat is, különös tekintettel arra, hogy a hazai ingatlanpiacon a bérleti díjakat jellemzôen euróban számítják, a befektetôk viszont forintban várnak megtérülést. Az ingatlanfejlesztô és ingatlan forgalmazó alapok deviza kockázatait befolyásolja továbbá az alapok által felvett deviza hitelek forint ellenértékének alakulása. Mindezek mellett befolyásoló tényezô lehet a portfolióba bevonható ingatlanok rendelkezésre állása az adott piacon.

4. Jövedelmezôségi kockázat Az ingatlanalap jövedelmezôségét az alap hozamának alakulása jelenti. Ezt befolyásolhatja az eszközök allokációja, a választott pénzügyi eszközök, az alap által fizetendô költségek, díjak, és azok elszámolása.

5. Az alapban lévô ingatlanok és az azok értékelésébôl fakadó kockázat Az ingatlanpiacon nincsen nyíltpiaci árképzés, amely jelentôsen befolyásolhatja az ingatlanok értékét. A CIB Ingatlan Alapok Alapjának portfoliójában található ingatlanbefektetési alapokat érintô ingatlanpiaci kockázatról, az alap értékelési szempontjairól, fôbb jellemzôirôl, kérjük tájékozódjon az ingatlanalapokat kezelô Alapkezelôk alábbi elérhetôségi helyein: FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap A sorozat Alapkezelô: SCD Befektetési Alapkezelô Zrt. (volt FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelô Zrt.) Alapkezelô címe: 1032 Budapest, Bécsi út 165. Telefon: (+36 1) 880 1800, fax: (+36 1) 880 1809 E-mail: [email protected], internet: www.scdalapkezelo.hu Biggeorge’s-NV 4. Ingatlan-forgalmazó Befektetési Alap Alapkezelô: Biggeorge’s-NV Ingatlan Befektetési Alapkezelô Zrt. Alapkezelô címe: 1036 Budapest, Lajos u. 48–66. B/4. Telefon: (+36 1) 225 2525, fax: (+36 1) 225 2521 E-mail: [email protected] Internet: www.biggeorges-nv.hu/alapkezelo

Az ingatlanalapokkal kapcsolatos kockázati tényezôk az alapok tájékoztatójában találhatók meg. Az alapok tájékoztatóit, portfolió jelentéseit, éves, féléves jelentéseit az Alapkezelôk forgalmazó helyein és a honlapjukon teszik elérhetôvé.

CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja


Részvénytúlsúlyos alap Az alap hatékonyan diverzifikált portfóliót kínál 23 fejlett ország több száz vállalatának tôzsdén jegyzett részvényeibôl, kedvezô tranzakciós költségek mellett, forintban.



részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1 1 év

5 év


2011. június 30. 2010

2009

2008

2007

2006

Indulástól

4,70%

11,46%

0,99%

–44,13%

7,69%

9,96%

–7,27%

1,9218%

0,7446%

0,6455%

CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja

Egy globális részvényportfólió, mely a részvénypiacok széles spektrumát lefedi Amerikától Japánig.

21,56%

9,62%

42,13%

–40,35%

Benchmark 25,62%

Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év

0,36%

–4,39%

9,15%

25,18%


Az alap jelentôs befektetései

0,6020%

a befektetési eszközök százalékában Részvény (ETF)*

90,92%

Likvid eszköz

8,98%

Származékos (határidôs forward) ügyletek

0,10%

* ETF: Exchange Traded Fund, Tôzsdén kereskedett befektetési alap Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag deviza fedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár devizapozícióját átlagosan 98,21%-ban, az alap euró devizapozícióját átlagosan 99,87%-ban fedeztük.

Részvények országok szerinti megoszlása

1,1277%

2011. június 30. 0,7476%

1,0857%


0,9862%

2011. június 30.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció ): 1 000



Benchmark: 90% MSCI World Index+10%ZMAX


Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. december–2011. június 30.

2011. június 30. Nettó eszközérték (milliárd forint)


6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 0. 0. 0. 8. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 8. 0. 0. 0. .3 .3 .3 .2 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .2 .3 .3 .3 11 . 04 . 09 . 02 . 07 . 12 . 05 . 10 . 03 . 08 . 01 . 06 . 11 . 04 . 09 . 02 . 07 . 12 . 05 . 03 04 04 05 05 05 06 06 07 07 08 08 08 09 09 10 10 10 11 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 Lezárva: 2011. június 30.

1,25 1,20 1,15 1,10 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85 0,80 0,75 0,70 0,65 0,60

CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja


Részvénytúlsúlyos alap Az alap vagyonát a világ legdinamikusabban fejlôdô térségeinek részvénypiacain fektetjük be, de a legismertebb Kína, India, Brazília, Oroszország mellett további 21 kelet-közép-európai, ázsiai, latin-amerikai, közel-keleti és afrikai ország több száz vállalatának részvényeit is tartalmazza a portfólió.


részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten*

2011. június 30.

1 év

2010

2009

Indulástól

CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja 26,30%



16,99%

67,36%

2,86%

67,95%

1,84%

2,2164%

2,4793%

Benchmark

Egy globális részvényportfólió kiváló eleme, a világ jelentôs növekedési potenciálját hordozó térségeinek vállalatait teszi elérhetôvé az ön számára, egyszerûen és hatékonyan.

22,95%

15,28%



1,0661%



a befektetési eszközök százalékában Részvény (ETF*) Likvid eszköz Származékos ügyletek

2011. június 30. 1,3720%

87,89% 12,01% 0,10%

* Exchange Traded Fund: Tôzsdén kereskedett befektetési alap. Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag deviza fedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár devizapozícióját átlagosan 99,48%-ban fedeztük.

2011. június 30.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 1 000



Benchmark: 90% MSCI EM Index+10% ZMAX Index


Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2011. június 30.

2004. december–2011. június 30. Nettó eszközérték (millió forint)


4 300 4 000 3 700 3 400 3 100 2 800 2 500 2 200 1 900 1 600 1 300 1 000 700 400 100

20 08 20 . 0 08 3. 20 . 0 25. 08 5. 20 . 0 25. 08 7. 20 . 0 25. 08 9. 20 . 1 25. 09 1. 20 . 0 25. 09 1. 20 . 0 25. 09 3. 20 . 0 25. 09 5. 20 . 0 25. 09 7. 20 . 0 25. 09 9. 20 . 1 25. 10 1. 20 . 0 25. 10 1. 20 . 0 25. 10 3. 20 . 0 25. 10 5. 20 . 0 25. 10 7. 20 . 0 25. 10 9. 20 . 1 25. 11 1. 20 . 0 25. 11 1. 20 . 0 25. 11 3. . 0 25 5. . 25 .

Részvények országok szerinti megoszlása

1,15 1,10 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85 0,80 0,75 0,70 0,65 0,60 0,55 0,50 0,45 0,40

CIB Közép-európai Részvény Alap


Részvénytúlsúlyos alap A régió vállalatainak további dinamikus fejlôdésében bízó befektetôknek kínáljuk ezt az alapot, ha költséghatékonyan és a deviza tranzakciók megkötése nélkül szeretnének regionális részvénybefektetéseket eszközölni.



részvényalapok

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten1 1 év

5 év

2011. június 30. 2010

2009

2008

2007

2006

Indulástól

7,87%

18,24%

6,07%

–38,28%

10,58%

19,34%

3,75%

2,0383%

0,8856%

1,0727%

CIB Közép-Európai Részvény Alap


12,51%

Elsôsorban cseh, lengyel és magyar részvényekbôl alakítunk ki egy portfóliót, forintban, ahol az egyes részvények regionális jelentôségüknek megfelelô arányban szerepelnek, de az összetételt piaci várakozásainkhoz igazítjuk.

0,80%

15,92%

34,42%

–43,64%

Benchmark 13,52%

2,05%

15,31%

34,47%



0,6655%


1,3507%

2011. június 30. 0,9812%

1,5910%


a befektetési eszközök százalékában

1,0405%

2011. június 30.

Részvény

84,07%



Likvid eszköz

15,93%





Benchmark: 80% CETOP20 index+20%ZMAX


Részvények országok szerinti megoszlása 2011. június 30.

Lengyelország 48,86% Horvátország 2,59% Szlovénia 2,86%

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. május–2011. június 30. Nettó eszközérték (millió forint)


Magyarország 16,39%

Csehország 29,30% Lezárva: 2011. június 30.

3 250 2 950 2 650 2 350 2 050 1 750 1 450 1 150 850 550 250 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 04 . 10 . 04 . 10 . 04 . 10 . 04 . 10 . 04 . 10 . 04 . 10 . 04 . 10 . 04 . 10 . 04 . 03 03 04 04 05 05 06 06 07 07 08 08 09 09 10 10 11 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

2,8 2,5 2,2 1,9 1,6 1,3 1,0 0,7

CIB Indexkövetô Részvény Alap


Tiszta Részvény Alap A BUX Index összetételét követô alapunkkal a hazai részvénypiacon az egyes vállalatok gazdasági jelentôségének megfelelô súlyozású portfóliót kínálunk alacsony tranzakciós költségekkel, egyszerûen.



részvényalapok


5 év


2011. június 30. 2010

2009

2008

2007

2006

Indulástól

3,42%

19,18%

7,43%

–53,19%

6,12%

19,55%

9,55%

2,6819%

1,1652%

1,5440%

CIB Indexkövetô Részvény Alap

Az alap hatékony eszköz mindazok kezében, akik a hazai részvénypiacot kívánják egyszerûen leképezni, akár a hosszú távú befektetés, akár spekuláció a céljuk. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év

4,90%

–1,22%

–1,85%

68,75%

–53,58%

Benchmark 7,81%

2,16%

0,47%

73,40%


Az alap jelentôs részvénybefektetései

1,2441%

a befektetési eszközök százalékában Részvény

98,74%

OTP

31,87%

MOL

28,26%

Magyar Telekom

14,26%

Richter

17,47%

EGIS

3,43%

1,9171%

2011. június 30. 1,7116%

2,2937%


1,7984%

2011. június 30.







Benchmark: BUX



2011. június 30.

Magyar Telekom 14,26%

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke

Egis 3,43%

2004. december–2011. június 30. Nettó eszközérték (Milliárd forint)

OTP 31,87%


7 6 5 4 3 2 1

MOL 28,26% Egyéb tôzsdei részvények 4,71%

20 04 20 . 11 05 . 3 20 . 0 0. 05 3. 20 . 0 30. 05 7. 20 . 1 30. 06 1. 20 . 0 30. 06 3. 3 20 . 07 0. 06 . 20 . 1 30. 07 1. 20 . 03 30. 07 . 3 20 . 0 0. 07 7. 20 . 1 30. 08 1. 20 . 03 30. 08 . 3 20 . 0 0. 08 7. 20 . 1 30. 09 1. 20 . 0 30. 09 3. 2 20 . 07 0. 09 . 3 20 . 1 0. 10 1. 20 . 0 30. 10 3. 3 20 . 07 0. 10 . 3 . 20 1 0. 11 1. . 0 30 3. . 30 .

0

Richter 17,47%

2,3 2,1 1,9 1,7 1,5 1,3 1,1 0,9 0,7

CIB Nyersanyag Alapok Alapja


Nyersanyag Alapok Alapja Az alap a világgazdaság fejlôdéséhez elengedhetetlen energiahordozókból, nyersanyagokból, valamint az élelmiszerekbôl összeállított portfóliót kínál, forintban, költséghatékony és egyszerû megoldásként azoknak, akiknek ez a szektor sem hiányozhat a befektetéseik közül. Az alapot elsôsorban kockázatvállaló portfóliók elemeként, diverzifikációs eszköznek ajánljuk az árupiac részvény- és kötvénypiacoktól eltérô tendenciáiban rejlô lehetôségek kihasználására.



részvényalapok


1 év

2011. június 30. 2010

2009

2008

2007

Indulástól

–31,56%

24,85%

0,27%

–26,87%

–

3,41%

CIB Nyersanyag Alapok Alapja 29,92%

0,11%

10,93%

18,37% Benchmark


31,24%

Az alap a világ kiemelkedô árutôzsdéin fektet be, a fejlett piacokon jól ismert és közkedvelt speciális, tôzsdére bevezetett indexkövetô alapok (úgynevezett ETF-ek) jegyein keresztül. Az alap a leglikvidebb nyersanyagok körét reprezentáló nyersanyagindexet követi. A portfóliót a négy legfontosabb nyersanyagszektor alkotja: • Energiahordozók (kôolajszármazékok) • Nemesfémek (arany) • Színesfémek (alumínium) • Mezôgazdasági termékek (gabonafélék) Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag deviza fedezeti céllal kötünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár devizapozícióját átlagosan 98,84%-ban fedeztük.


13,76%

15,80%

Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok) 1,1110%

1,3399%

2011. június 30. 1,1149%

1,6603%

1,8469%

0,7446%


1,3326%

2011. június 30.







Benchmark*: 90%DBLCDBCT Index + 10% ZMAX Index


* 2007. július 1. és 2010. május 25. között az alap benchmarkja 90% DBLCI (Deutsche Bank Liquid Optimum Yield Total Return Commodity Index) +10% ZMAX Index volt. Korábban az alap nem rendelkezett benchmarkkal.


2,76%

2011. június 30.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2006. június–2011. június 30.

Mezőgazdasági termékek 19,78%

Energia 58,53% Nettó eszközérték (milliárd forint)


8 7 6 5 4 3 2 1

Nemesfémek 10,05%


Ipari fémek 11,64%

0 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. . 1 0. 1 2. 1 6. 1 0. 1 2. 1 6. 1 0. 1 2. 1 2. 1 6. 1 0. 1 2. 1 6. 1 0. 1 2. 1 6. 1 6 0 .1 .0 .0 .1 .0 .0 .1 .1 .0 .0 .1 .0 .0 .1 .0 .0 . 06 06 07 07 07 08 08 08 08 09 09 09 10 10 10 11 11 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

1,60 1,50 1,40 1,30 1,20 1,10 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60

CIB Algoritmus Alapok Alapja


Portfólió-összetétel – befektetési politika CIB Alapokból összeállított, a tôkepiaci folyamatok változásaihoz napi szinten alkalmazkodó, befektetési portfólió. A piaci folyamatok figyelése során a hagyományos, vállalatokra, iparágakra, országokra, régiókra és a világgazdaságra fókuszáló vizsgálatok eredményei mellett a tôkepiaci folyamatok matematikai elemzésébôl levont következtetéseket is felhasználja az alap a betét, kötvény, részvény és nyersanyag befektetések egymáshoz viszonyított arányának meghatározásához.



részvényalapok


2011. június 30.







Benchmark: 100% RMAX index


Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz

11,49%

Befektetési jegyek összesen

88,22%


2011. június 30.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2006. június–2011. június 30.

Likvid eszköz 11,49% Nettó eszközérték (milliárd forint)

Likviditási típusú alapok 72,34% Részvény típusú alapok 9,81% Kötvény típusú alap 2,92% Nyersanyag típusú alap 3,15%


1,90

1,04

1,70

1,03

1,50

1,02

1,30

1,01

1,10

1,00

0,90

0,99

0,70

0,98

0,50

0,97

8. 2. 6. 0. 4. 8. 2. 6. 0. 4. 8. 1. 5. 9. 3. 7. 1. 5. 9. .1 .2 .2 .3 .0 .0 .1 .1 .2 .2 .2 .0 .0 .0 .1 .1 .2 .2 .2 04 . 04 . 04 . 04 . 05 . 05 . 05 . 05 . 05 . 05 . 05 . 06 . 06 . 06 . 06 . 06 . 06 . 06 . 06 . 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

CIB tôkevédett befektetési alapok A tôkevédett befektetési alapok közkedveltségüket annak köszönhetik, hogy kiemelkedôen magas hozampotenciállal rendelkezô befektetési lehetôségeket kínálnak ügyfeleiknek, miközben a befektetési jegyek névértékére tôkevédettséget biztosítanak a futamidô végén. A CIB Befektetési Alapkezelô termékpalettáján számos tôkevédett alap megtalálható.




részvényalapok

A tôkevédett alapok fôbb adatai: Az alap neve:

Indulása:

Lejárata:

Alaptermék jellege:

Névérték:

Pénzügyi elszámolás (nap):

10 000 Ft

T+2

CIB Profitmix 2 Alap*

2006. 01. 09.

2012. 03. 02.

Deutsche Bank Commodity Harvest Excess Return Index: egy abszolut hozamú termék, amelynek célja, hogy a határidôs tôzsdei nyersanyagárfolyamok alakulásának sajátosságait kihasználva tudjon hozamot termelni. Az index egyidejûleg több nyersanyagosztályba is befektet (energiaszektor, fémek, nemesfémek, mezôgazdasági termékek, élô állat).

CIB Új Perspektíva Alap**

2008. 05 .05.

2011. 05. 06.

Kínai, indiai, brazil, orosz részvénypiac (Hang Seng China Enterprises Index, DBIX Deutsche Börse India Index, Brazil BOVESPA stock Index, Russian Depositary index).

10 000 Ft

T+2

10 000 Ft

T+2

CIB Dupla Profit Alap

2010. 08. 30.

2015. 12. 31.

Az alap a legjelentôsebb feltörekvô országok, Brazília, Oroszország, India és Kína részvénypiacain fektet be, kedvezôtlen részvénypiaci folyamatok esetén pedig az árfolyamveszteség minimalizálása érdekében amerikai állampapír-piaci befektetésekkel kerüli el a jelentôsebb hozameséseket. Az alap a BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index teljesítményének alakulása alapján fizet hozamot.

CIB Euró Tripla Profit Alap

2010. 11. 22.

2013. 11. 22.

8 kiemelkedôen innovatív vállalat részvényei: Apple, Danone, Michelin, Moet Hennessy Louis Vuitton, Reckitt Benckiser, Roche, Philips, Tesco.

0,01 Eur

T+2

CIB Atlantika Alap

2011. 06. 27.

2015. 06. 26.

Fejlett részvénypiacok. Az amerikai S&P500 és az európai EURO STOXX 50 ® részvényindexek teljesítményébôl való részesedést teszi elérhetôvé.

10 000 Ft

T+2

* A CIB Profitmix 2 Alap futamideje meghosszabbításra került. Ennek az alapnak az esetében a befektetési politika által biztosított tôkevédettség a befektetési jegyek akciós forgalmazási idôszak végén érvényes árfolyamértékének visszafizetését jelenti a lejáratkor. ** A CIB Új Perspektíva Tôkevédett Alap futamideje 2011. 05. 06-án lejárt.


Az alaptermékekben szereplÔ indexek leírása: Deutsche Bank Commodity Harvest Excess Return Index (DBCHI) Az index célja, hogy a határidôs tôzsdei nyersanyagárfolyamok alakulásának sajátosságait kihasználva úgy tudjon stabilan kiemelkedô abszolút hozamot elérni, hogy a hozam maguknak a nyersanyagoknak az árváltozásától független legyen. A Deutsche Bank Commodity Harvest Excess Return Index az S&P GSCI Light Energy Indexkosár összetételét követve egyidejûleg több nyersanyagosztályba is befektet, így kosarában egyaránt szerepelnek energiahordozók, ipari fémek, nemesfémek, mezôgazdasági termékek, illetve elô állatok. Brazil BOVESPA stock Index (BOVESPA) Befektetési célország: Brazília. Az indexben reprezentált legfontosabb iparágak: nyersanyagkitermelés, bankok, energiaipar, telekommunikáció, közszolgáltatók, informatika, fogyasztási termékeket elôállító iparágak. Kibocsátás pénzneme: BRL. Tôzsdei kereskedés: Saˇo Paulo Stock Exchange. Indexszámítás kezdônapja: 1968/01/02. Az Index számítása 1968. 01. 02-án indult 100 kezdôértékkel. Az Index 64 indexelembôl áll. www.bovespa.com Hang Seng China Enterprises index (HSCEI) Befektetési célország: Kína. Az indexben reprezentált legfontosabb iparágak: energiaipar, bányászat, vegyipar, telekommunikáció, áramszolgáltatók, biztosítók. Kibocsátás pénzneme: HKD. Tôzsdei kereskedés: Hong Kong Stock Exchange. Az Index számítása 1994. 07. 08-án indult 1 000 kezdôértékkel. Az index 43 elemet tartalmaz. www.hkex.com DBIX Deutsche Börse India Index (D1AT) Befektetési célország: India. Az indexben reprezentált legfontosabb iparágak: közszolgáltatók, bankok, informatika, telekommunikáció, energiaipar, autógyártás, gyógyszeripar. Kibocsátás pénzneme: EUR. Tôzsdei kereskedés: Deutsche Börse. Az Index számítása 2006. 04. 25-én indult 100 kezdôértékkel. Az index maximum 25 indexelemet tartalmaz. www.deutsche-boerse.com Russian Depositary Index (RDX) Befektetési célország: Oroszország. Az indexben reprezentált legfontosabb iparágak: energiaipar, telekommunikáció, bankok, közszolgáltatók. Kibocsátás pénzneme: EUR. Tôzsdei kereskedés: Wiener Börse. Az Index számítása 1997. 10. 08-án indult 1 000 kezdôér-

tékkel. Az index 12 indexelemet tartalmaz. www.wienerborse.at BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index (Bloomberg Code: BNPIFLBH Index) Az index célja, hogy a világ legdinamikusabban fejlôdô térségei úgymint Kína, India, Brazília és Oroszország részvénypiacainak emelkedése esetén pozitív hozamot biztosítson a Befektetôk számára. Míg csökkenô részvényárfolyamok esetén, mint amerikai állampapír-piaci befektetés, lehetôséget adjon a negatív teljesítmény elkerülésére. A tôzsdei válságok idején az amerikai állampapírok jelentik a befektetôk egyik menedékét, így az index ezekben az idôszakokban vonzó várható hozamot biztosíthat. Az indexre nem folyik tôzsdei kereskedés, számítása 1994. december 30-ai 100 kezdôértékkel indult. S&P500 Total Return Index (SPTR) Az S&P500 Index indexet 1923 óta számítják, kiinduló értéke 10 (1941–1943) volt. Az index 1957-tól az Amerikai Egyesült Államok 500 legnagyobb nyilvános részvénytársaságának, azok kapitalizációja alapján súlyozott tôzsdei árfolyam-alakulását mutatja. Ezáltal az index megfelelôen reprezentálja az Amerikai Egyesült Államok valamennyi vezetô iparágát – úgymint telekommunikáció, közmûszolgáltatás, egészségügy, energetika, bankok, informatika, nyersanyag-elôállítás, fogyasztásicikk-gyártás –, és 1 000 milliárd USD-os tôkeértékével az Amerikai Egyesült Államok teljes részvénypiacának 75%-át fedi le. Így az index a világ elsô számú részvénypiaci jelzôszáma, a befektetôk és a média körében világszerte elfogadott, megbízható orientáló, értékmérô funkciót tölt be. DJ Euro STOXX 50 Net Total Return Index (SX5T) Az eurózóna 50 vezetô részvényét reprezentáló tôzsdeindex, amely az eurórégió 12 országában (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország) mûködô tôzsdei vállalatok kapitalizációjának és forgalmának kb. 60%-át képviseli. Az index kosarában szereplô vállalatok együttes árfolyamértéke 2011. év elején kb. 1 600 milliárd EUR volt. Az index 1998. február 28-tól kezdve kerül kiszámításra, induló értéke 1991. december 31-ére számított 1 000 volt. Az indexet alkotó elemeket minden év szeptemberében vizsgálják felül. Az index számítását, karbantartását, fejlesztését a svájci székhelyû STOXX Limited végzi, amely a Dow Jones & Company, a Deutsche Börse AG és a Swiss Exchange Group Company közös vállalata.

A CIB Befektetési Alapok relatív teljesítményét mérô referenciaindexek/benchmarkok: Referenciaindex (benchmark) Egy olyan viszonyítási alapként használt piaci index, mutató szám, amelyhez egy portfólió vagy befektetési alap teljesítményét mérik. Az összehasonlíthatóság miatt fontos, hogy a referenciaindex olyan mögöttes értékpapírpiac átlagos összetételét tükrözze, ami a lehetô legnagyobb hasonlóságot mutatja az értékelni kívánt befektetéssel. A benchmark egyrészt segít a befektetôknek abban, hogy a piacon lévô több, azonos befektetési politikát folytató alap teljesítményét összemérhessék, így döntéseiket könnyebben meghozhassák, másrészt iránymutatást ad a befektetési alapkezelô teljesítményének megítélésében is. ZMAX A 14 napnál hosszabb, de 182 napnál rövidebb hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyam-alakulását jelzô index. RMAX A három hónap és egy év közötti hátralévô futamidejû fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyam-alakulását jelzô index. MAX Composite A hazai állampapírpiac teljesítményét tükrözô és az Államadósság Kezelô Központ által számított MAX indexcsalád egyik tagja. Szorosan illeszkedik a MAX indexhez, mivel az utóbbiból kikerülô államkötvények automatikusan átkerülnek az RMAX indexbe, melyet diszkont kincstárjegyekkel együtt alkotnak. A két index piaci súlyok alapján kialakított kompozíciója pedig a MAX Composite index, mely tehát így tartalmazza az elsôdleges forgalmazói rendszerben szereplô államkötvényeket és diszkont kincstárjegyeket. MAX Az 1 évnél hosszabb hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyam-alakulását jelzô index.


BIX A magyarországi nyilvános nyíltvégû ingatlanbefektetési alapok árfolyama alapján számított, ezen alapok átlagos teljesítményének mérésére szolgáló index. BUX A Budapesti Értéktôzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, mely egyetlen mutatószámba sûrítve mutatja a BÉT részvénypiacának mozgását, a részvényárak átlagos változását. (Például a BUX index x százalékos napi emelkedése azt jelenti, hogy a részvényárak átlagosan x százalékkal emelkedtek az adott napon.) MSCI World Morgan Stanley Capital International által számított, a világ fejlett részvénypiacainak árfolyam-alakulását mérô index. Az index összetételét 2007 óta az alábbi országok vállalatai alkotják: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Hongkong, Írország, Olaszország, Japán, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Portugália, Szingapúr, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság, USA. MSCI EM (Emerging Market) Morgan Stanley Capital International által számított, feltörekvô részvénypiacok árfolyam-alakulását mérô index. Az index összetételét 2007 júniusa óta az alábbi 25 országindex alkotja: Argentína, Brazília, Chile, Kína, Kolumbia, Csehország, Egyiptom, Magyarország, India, Indonézia, Izrael, Jordánia, Korea, Malájzia, Mexikó, Marokkó, Pakisztán, Peru, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság, Tajvan, Thaiföld és Törökország. CETOP20: (Közép-Európai Blue Chip Index) A 20 legnagyobb tôkeértékû és tôzsdei forgalmú közép-európai vállalat teljesítményét tükrözi. A nemzetközi gyakorlatot és a piac igényeit is figyelembe véve kialakított CETOP20 egyik fontos célja, hogy referenciaként szolgáljon a térség iránt érdeklôdô befektetôk számára. Az indexbe az alábbi tôzsdéken jegyzett részvények kerülhetnek be: Budapesti Értéktôzsde, Varsói Értéktôzsde, Prágai Értéktôzsde, Pozsonyi Értéktôzsde, Ljubljanai Értéktôzsde, Zágrábi Értéktôzsde.

DBLCDBCT: Deutsche Bank Liquid Optimum Yield Diversified TR Commodity Index (nyersanyagpiaci index) 2000-ben hozták létre. Tizennégy olyan árupiaci termék található benne, amelyeket az amerikai és londoni tôzsdén jegyeznek. Ezeknek a termékeknek a tôzsdei határidôs kontraktusai (future kontraktusai) szerepelnek az indexben. A termékek a következôk: kôolajszármazékok, földgáz, búza, kukorica, cukor, szója, réz, alumínium, cink, arany, ezüst . Az index összetevôit azért választották ki, mert ezek a legnagyobb forgalmú, legjobb piaccal rendelkezô árutôzsdei termékek. Az alapok hozamadatai magyar forintban – illetve a CIB Euró Pénzpiaci Alap esetében euróban – kerülnek megállapításra, felhívjuk figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az alap által elért eredményt. A benchmark hozamok számításánál alkalmazott adatok forrása: Bloomberg. A referenciahozam számításának módja megegyezik a hozamszámítás módjával (éven belül lineáris, éven túl kamatos kamat). 1

Nettó hozam: a forgalmazási költségek, számlavezetési költségek levonása elôtti hozam.

2

Szórás: az árfolyamok ingadozásának mértéke. Az átlagos értéktôl való átlagos eltérést méri, azt vizsgálja, hogy nagy átlagban az egyes értékek mennyire térnek el az átlagtól.

1. Az alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeirôl és a befektetés lehetséges kockázatairól kérjük, részletesen tájékozódjon az alap tájékoztatójából és kezelési szabályzatából! 2. Az alapok tájékoztatóját, kezelési szabályzatát, portfóliójelentését, éves, féléves jelentéseit forgalmazási helyeinken és a www.cib.hu, illetve a www.cibalap.hu internetes oldalainkon tesszük elérhetôvé. 3. Az alapok rövidített tájékoztatója tartalmazza mindazon információkat, amelyeket a CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. (tev. eng. sz.: PSZÁF III/100.036-4/2002.) a pénzügyi eszközökrôl, az ügyletrôl és a díjakról szóló tájékoztatás során köteles megadni. 4. A hozamokra vonatkozó megállapítások a normál piaci viszonyok melletti teljesítményt jelzik, de nem jelentenek garanciát a jövôbeni teljesítményre.

5. A feltüntetett hozamadatok a forgalmazási, számlavezetési költségek levonása elôtti, az alapok mûködési költségeivel csökkentett nettó hozamok. 6. A jelen kiadványban szereplô származtatott alapok a szokásostól eltérô kockázattal járnak. 7. A származtatott alap befektetési politikája által biztosított tôkevédettség a befektetési jegyek névértékének lejáratkori visszafizetésére vonatkozik. 8. Az alapok egyszeres tôkeáttételt alkalmaznak. 9. Jelen hirdetés nem minôsül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak, kizárólag a figyelem felkeltése a célja. 10. A befektetési alapokban elhelyezett vagyon kezelését törvényi rendelkezések szabályozzák. (2001. évi CXX. törvény a tôkepiacról, 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutôzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetô tevékenységek szabályairól.)

CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. Komm Tibor Vezérigazgató

Srankó Andrea Társasági asszisztens

[email protected]

Hajdu Egon Vagyonkezelési igazgató

Számadó Éva Értékesítési vezetô

[email protected]

Csekô Zoltán Vagyonkezelô

Molnárka Viktória Értékesítéstámogatás

[email protected]

Págyi Gergely Vagyonkezelô

Demeter Gábor Értékesítési munkatárs

[email protected]

Kovács László Bálint Vagyonkezelô

Martonosi Tibor Értékesítési munkatárs

[email protected]

Knáver György Termékmenedzser

[email protected]

1027 Budapest, Medve u. 4–14. www.cibalap.hu Telefon: (+36 1) 423 2400 Telefax: (+36 1) 489 6664, (+36 1) 489 6675 E-mail: [email protected]

A befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékei, illetve a kapcsolódó további információk elérhetôk: • az interneten keresztül: www.cibalap.hu • elektronikus bankszámlánkon: Info/Befektetési lehetôségek • a CIB24 nonstop, élôhangos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül: 06 40 242 242


hírlevél CIB befektetési alapok II. negyedév nyár Lezárva: június 30

Recommend Documents