hírlevél cib befektetési alapok II. negyedév nyár Lezárva: június 30

hírlevél ciB befektetési alapok 2012. II. negyedév – nyár

Lezárva: 2012. június 30.

cib befektetési alapok Hozamgarantált Betét Alap Pénzpiaci Alap Euró Pénzpiaci Alap Tôkevédett Alapok Algoritmus Alapok Alapja Kincsem Kötvény Alap Ingatlan Alapok Alapja Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja Közép-európai Részvény Alap Indexkövetô Részvény Alap Nyersanyag Alapok Alapja

CIB NYERSANYAG ALAPOK

Kockázat

CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB

CIB RÉSZVÉNY ALAPOK CIB INGATLAN ALAPOK

CIB HOSSZÚ KÖTVÉNY ALAP CIB KIEGYENSÚLYOZOTT VEGYES ALAP CIB TÔKEVÉDETT ALAPOK CIB PÉNZPIACI ALAPOK CIB LIKVIDITÁSI ALAPOK

Hozam


Aktualitások A jelenlegi hektikus piaci környezetben joggal vetôdik fel a kérdés: milyen befektetési formát válasszunk? A banki szakemberek folyamatosan törik a fejüket olyan termékek létrehozásán, melyek a biztonság mellett elérhetô többlethozamot is nyújthatnak. Jövônk szempontjából érdemes mérlegelni a hosszú távú megtakarítást, ennek érdekében célszerû elôre gondolkodni, és hosszabb idôtávra félretenni. A bankok és befektetési társaságok számtalan, a fenti igények kielégítésére szolgáló befektetési formát kínálnak. A biztonságot nyújtó, hosszú távú betételhelyezések mellett az alternatív befektetések körében is találunk olyan konstrukciókat, melyek a tôke védelmének szavatolása mellett hozzáadott értéket is teremtenek. A tôke védelmének és az infláció feletti hozam elérésének alternatív eszközei a Tôkevédett Befektetési Alapok. A CIB Alapkezelô szem elôtt tartva a befektetési igényeket, valamint a befektetések devizanemek szerinti kockázatmegosztását, a nyár végén 3 új Tôkevédett Alapot indít: CIB Szélessáv Tôkevédett Származtatott Alap, CIB Euró Szélessáv Tôkevédett Származtatott Alap, CIB Luxusmárkák Tôkevédett Származtatott Alapja. 1. CIB Szélessáv Tôkevédett Származtatott Alap (EUR és HUF) Napjainkban életünket nagyban befolyásolja az euró/forint árfolyam alakulása. Az alap elsôsorban ennek az árfolyamnak az alakulását veszi alapul, ez határozza meg teljesítményét. Az alapokba történô befektetésének futamidô végén elérhetô hozama az EUR/HUF árfolyam futamidô alatti árfolyam változékonyságának mértékétôl függ. Az alap befektetéseinek összetétele a futamidô végén a befektetési jegyek névértékére tôkevédelmet biztosít. Így a befektetési jegyek névértéke akkor is visszafizetésre kerül, ha a hozamfizetés feltételei nem teljesülnek. Az alap euróban és forintban is kibocsátásra kerül. Az alap az elérhetô extra hozamon kívül fix, biztos hozamot is fizet, mely a futamidô elsô évének végén kifizetésre kerül. A fix hozam az Euró alap esetében 1% (EHM: 0,5%), Forint alap esetében 3% (EHM: 1,5%).

2. CIB Luxusmárkák Tôkevédett Alapja Az alap a luxustermékeket gyártó és forgalmazó, világszinten vezetô szerepet betöltô, közismert vállalatok részvényeibôl összeállított befektetést teszi elérhetôvé. A több évtizedes, évszázados múlttal rendelkezô vállalatok a válság alatt is fenn tudták tartani jövedelmezôségüket, részvényeik jelenlegi árfolyama elérte vagy meg is haladja a válság elôtti szinteket. Mivel a divat, a luxus iránti keresletet nem befolyásolja közvetlenül a gazdasági, piaci helyzet változása, így ezen vállalatok hosszú távú jövôképpel rendelkeznek. Az alapot alkotó részvénykosár elemei: Moët Hennessy Louis Vuitton S.A. (Bloomberg code: MC:FP Equity) Tiffany & Co. (Bloomberg code: TIF:UN Equity) Luxottica Group S.p.A. (Bloomberg code: LUX:IM Equity) Cie Financiere Richemont SA (Bloomberg code: CFR:VX Equity) Pinault-Printemps-la Redoute Group (Bloomberg code: PP:FP Equity Az alap az elérhetô extra hozamon kívül a futamidô elsô évének végén fix, biztos hozamot is fizet. A fix hozam 1% (EHM: 0,5%). A CIB Szélessáv Tôkevédett Alapok valamint a CIB Luxusmárkák alapja befektetési jegyei 2012. augusztus 21. és 2012. október 19. között diszkont árfolyamon, bármelyik CIB bankfiókban jegyezhetôek személyesen vagy meghatalmazott útján, illetve a CIB24 telefonos ügyfélszolgálaton keresztül. A legkisebb jegyezhetô mennyiség 100 000 forint, illetve 500 euró névértékû befektetési jegy. Az alapok futamideje 2 év, a befektetés ajánlott idôtávja megegyezik a futamidôvel. A CIB Szélessáv Tôkevédett Származtatott Alap, a CIB Euró Szélessáv Tôkevédett Származtatott Alap és a CIB Luxustermékek Tôkevédett Származtatott Alap részleteivel kapcsolatban, kérjük, tájékozódjon munkatársainktól a CIB Bank Zrt. országos fiókhálózatában. Kérjük, hogy az alapok befektetési politikájáról, valamint a befektetés kockázati tényezôivel kapcsolatos tudnivalókról tájékozódjon az alapok Tájékoztatójából! Az alapok tájékoztatóját, kezelési szabályzatát, az alapokra vonatkozó, kiemelt befektetôi információkat, az alapok portfóliójelentését, éves, féléves jelentéseit forgalmazási helyeinken és a www.cib.hu, illetve a www.cibalap.hu internetes oldalainkon tesszük elérhetôvé.

Devizamágia

egy másik országban tevékenykedô vállalkozást, amihez jelentôs mennyiségû deviza beszerzésére van szüksége, és az sem ritka, hogy egy jól prosperáló országban egy vállalat leányvállalatot alapít, amihez jelentôs összegre van szüksége az adott ország devizájában.

A devizahitelek elterjedése és a 2004 óta tartó forintárfolyamhullámvasút kapcsán ma alig van olyan honfitársunk, aki nem sejti mit jelent a devizaárfolyam-kockázat. Van, akit kevésbé, van akit mélyen érintett ez, a korábban a széles tömegek által kevéssé figyelt és ismert kockázati tényezô. A gazdasági társaságok - fôleg azok, akik export és import ügyletekkel foglakoztak – és jelentôsebb megtakarításokkal rendelkezô magánbefektetôk persze már az ezredforduló elôtt hallottak errôl, befektetési szolgáltatójuktól valószínûleg tanácsot is kértek azzal kapcsolatban, hogy hogyan védekezzenek a vagyonukat esetlegesen negatívan érintô árfolyamalakulás ellen. Mielôtt a módszertani kérdésre választ keresnénk, érdemes egy kicsit megvizsgálni, hogy mi ellen is szeretnénk tulajdonképpen védekezni. Vajon valami háború ez, ahol az ellenséges lövészárokban kuksoló és támadó gonosz mozgatja az árfolyamokat számunkra kedvezôtlen módon? Esetleg a szabadkômûvesek húzgálják a háttérbôl a szálakat? Sokkal valószínûbb, hogy kell erre lennie valami sokkal racionálisabb magyarázatnak.

Az alapok és a biztosítók zömmel, hacsak nem valamilyen devizapiacra specializált termékrôl beszélünk, a meglévô portfolióikba vásárlandó külhoni eszközök – részvények, kötvények, nyersanyagok - beszerzéséhez szükséges devizát veszik meg, majd az így keletkezô devizaárfolyam-kockázatukat fedezik le ennek a devizának egy késôbbi idôpontra történô eladásával.

Ariadné fonala Kezünkbe kaparintva a fonal végét és óvatosan visszafelé haladva megfejthetjük, hogy kik vannak az események hátterében. A devizapiac szereplôi közül a legfontosabbak a háztartások, a vállalatok, a nyugdíj és befektetési alapok, a biztosítók és a spekulánsok. A kereskedelmi bankok és a befektetési szolgáltató vállalkozások az elôbbiekben felsoroltak megbízásából és a saját számlájukra egyaránt, a jegybankok pedig elsôsorban intervenciós céllal. A háztartások motivációja egyrészt lehet utazási célú, másrészt a devizahitelek elterjedésével spekulációs célú, abban a reményben, hogy egy alacsonyabb kamatszintû devizában felvett hitelbôl megvalósított beruházás hosszú távú megtérülése meghaladja a hitelköltséget, beleértve a felvállalt devizaárfolyam-kockázatot is. A vállalatok egyrészt importtermékek beszerzése és exporttermékek értékesítése során, másrészt a lakossághoz hasonlóan, a forintban denominált hitelek kitermelhetetlen terheinek alternatívájaként lépnek a devizapiacra. Szintén elôfordul, hogy egy vállalkozás felvásárol Lezárva: 2012. június 30.

A spekulánsok a devizapiaci ármozgások gyors lereagálásából, valamint a várható jövôbeli piaci folyamatok eltalálása által remélnek hasznot. Az ô szerepükre vetül a legtöbb árnyék, ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a spekulánsok sokszor a többi piaci szereplô nem kívánatos kockázatát vállalják át a haszonért cserébe. Amennyiben a spekuláns egyértelmûen csak mások kárára nyerészkedne, akkor a többi piaci szereplô ezt nem hagyná, a devizaügyletek zöme egyszerûen meg sem köttetne. Az ügylet megkötése minden résztvevônek érdeke, a motivációjuk viszont eltérô. A jegybank általában akkor lép piacra, amikor az adott ország devizájának árfolyamában a nemzetgazdasági érdeket sértô mértékû ármozgás következik be. Jó példa erre a svájci jegybank devizapiaci beavatkozása, a frank gyengítése érdekében. A helyzet kialakulásában az játszik fôszerepet, hogy a pénzüket féltô megtakarítók Svájcba viszik megtakarításaikat, ezért folyamatosan veszik a frankot, amitôl a frank egyre drágább. A drága frank viszont árt az exportvezérelt svájci gazdaságnak, mert a svájci termékek euróban vagy dollárban nagyon megdrágulnak anélkül, hogy a svájciak emelnének a termékeik árán. A nagyon drága svájci termékek helyett pedig a fogyasztók más országok hasonló termékeit fogják megvásárolni. Ennek megfelelôen csökken a svájci cégek árbevétele, ez pedig a svájci gazdaság termelékenységét visszaveti. Kijelenthetô, hogy egyetlen svájci cégnek sem használ az, ha külföldön méregdrágák lesznek a termékei, úgy, hogy ô otthon egy fillérrel sem kap többet a saját pénzére átváltva. Végezetül eljutottunk a kereskedelmi bankokhoz és a pénzügyi szolgáltatókhoz, akik jelentôs részben a fent felsorolt ügyfeleik megbízásából jelennek meg a devizapiacon, részben pedig saját szakállukra. A saját számlás ügyleteknél a fenti szereplôk motivációinak bármelyike megjelenhet okként, kivéve a jegybankét.

Mitôl változnak a deviza árfolyamok? Erre a kérdésre a klasszikus válasz adódik. A kereslet és a kínálat függvényében, amennyiben a kereslet csökken az árfolyam is csökken, ha a kereslet nô, akkor az árfolyam is nô. A kérdés a kérdésben tehát az, hogy mi befolyásolja a keresletet és a kínálatot egy deviza iránt. Alapvetôen két csoportra oszthatjuk a keresletet. Az egyik a beruházási, termelési jellegû kereslet, aminek a keretében külföldi vállalatok az adott országban cégeket vásárolnak, vagy zöldmezôs beruházásokat hajtanak végre. A cégnek, a telephelynek való földterület, ingatlan, termelôeszközök megvásárlásához vagy felépítéséhez, alapanyagok beszerzéséhez, helyi beszállítók kifizetéséhez, valamint a munkaerô toborzásához a jelentôs mennyiségben lokális devizát kell vásárolni, ami a devizapiacon keresletként jelenik meg, és erôsíti a lokális devizát. Ez a mûködô tôkebeáramlás, ami jellemzôen tartósan az adott országban marad. Ennek a feltétele általában az, hogy az adott célország kedvezô növekedési kilátásokkal rendelkezzen, stabil jogi, politikai és gazdasági környezetet garantáljon a beruházó számára. A másik fontos keresleti tényezô az adott devizában ígért magas kamat lehet, ez viszont inkább átmeneti erôsödést okoz a célország devizájában, mert csak addig áll fent, amíg a befektetôk kompenzálva érzik a jellemzôen magas gazdasági, politikai, jogi kockázatot a magas kamat által. A kamat csökkenése és a bizonytalanság növekedése egyaránt az adott ország által kibocsátott kamatozó eszközök körében eladási hullámot idézhet elô, ami a devizapiacra is eladói nyomást helyez, hiszen a korábban az országba hozott pénzt a befektetô visszaváltja a saját devizájára. Különleges helyzet a már említett svájci eset, amikor az ország bankrendszerébe vetett nagyon erôs bizalom a rendkívül alacsony kamatok ellenére is erôs tôkevonzó képességet ad egy országnak, pusztán csak azért, mert a befektetôk a „legkisebb rossz” választására törekszenek a „legnagyobb jó” keresése helyett. A kisbefektetô választása Mit tegyünk a jelenlegi helyzetben? Forintban vagy devizában tartsuk megtakarításainkat? És ha devizában, akkor milyen devizában? A kérdésre önmagában nem könnyû választ találni. Leginkább onnan érdemes megközelíteni, hogy a megtakarításunkat mikor, mire és miben kívánjuk elkölteni. Esetleg akkora összegrôl van szó, amit már

nagyrészt egyáltalán nem kívánunk elkölteni, hanem a megtakarítás értékének megôrzésére törekszünk, az utókor számára. Ebben az esetben egyértelmûen a devizanemek közötti diverzifikáció lehet egy jó megoldás, ahol az a kézenfekvô, hogy a legjelentôsebb devizákat válasszuk diverzifikációs eszköznek. Két deviza egyértelmûen adódik, az euró és a dollár. Szóba kerülhet még a svájci frank és a japán jen. A forint tartása mellett a magasabb kamatszint és az euró bevezetésének beláthatatlan jövôbeli idôpontja áll, valamint az, hogy amennyiben a megtakarítást fel kívánjuk használni, akkor azt leginkább forintban fogjuk megtenni. Tekintettel arra, hogy a dollár és az euró a két legjelentôsebb, világpénz funkcióval bíró fizetôeszköz, a hosszú távú, minden spekulatív várakozás nélküli kockázatcsökkentés érdekében megvalósított diverzifikációnak elegendô feltétele jelenleg ennek a két devizának a forint melletti tartása. Természetesen nem mehetünk el amellett, hogy a világ változik, és a késôbbiekben megjelenhetnek olyan potenciális világpénzek, amelyek az elkövetkezô évtizedekben jelentôs szerepet kaphatnak a nemzetközi elszámolásokban, ehhez azonban elegendô akkor alkalmazkodni, amikor bekövetkezik. A harmadik világpénz státusz legvalószínûbb várományosa jelenleg a kínai jüan. A forint tartása mellett szóló legfontosabb érv a kamatkülönbözet, ami akár az árfolyam-ingadozás jelentôs részéért is kompenzálhat. Nem véletlen, hogy a külföldiek által birtokolt magyar állampapírok állománya az utóbbi idôben történelmi rekordokat döntöget. A magas kamatszintben a külföldi megtakarítok kecsegtetô reálhozam elérésére látnak esélyt. Ha például az EURHUF január elsején 300, az euró- és forintkamatok közötti különbség pedig 5%, akkor a következô év január elsején 315 forintos eurónál a két megtakarítás egálban van. 315 alatt a forint nyer, 315 fölött pedig az euró. A dollárnál, svájci franknál és a jennél is hasonló a gondolatmenet, csak a kamatkülönbözet lesz magasabb, akár 7% is. Egy meglepô számítási eredményre juthatunk az alábbi gondolatkísérlettel. Ha 10 évvel ezelôtt, azaz 2002. 01. 02-án euróba és dollárba fektetünk az akkori 244,75-ös euró és 271,88-as dollár árfolyammal, és feltételezzük, hogy mindössze 2%-al volt magasabb a forint átlagos kamata a dollárénál és az euróénál, akkor arra jutunk, hogy 10 év után az egyenlôség 298,35-ös euró és 331,42-es dollár árfolyamnál alakul ki. Árnyalja a képet, hogy az eltelt 10 év során sokkal kedvezôbb dollárvételi szintek is adódhattak volna. Összességében tehát jó megoldás lehet egy kisebb részét megtakarításainknak dollárban és euróban tartani, egy jelentôsebb részét pedig mindaddig forintban, ameddig az euró bevezetésének egy reális idôpontja nem körvonalazódik hazánkban.

Piaci körkép Kötvénypiac Amerikai és európai kötvénypiac Tavaly 3,2 százalékos volt a globális növekedés, idén hasonló mértékû, 3,5 százalékos globális növekedéssel számolnak a nagy elemzôházak. A növekedés összetétele továbbra is a fejlôdô piacok felé történô elmozdulást mutat a fejlett országok rovására. A legvisszafogottabb növekedésre továbbra is legfôbb exportpiacainkon, az euróövezet országaiban lehet számítani. Itt a tavalyi évi 1,5 százalékos növekedés után idén -0,5 százalékos csökkenés/visszaesés várható. Az USA továbbra is a növekedés egyik motorja, a tavalyi évi 1,7 százalék után az idei évi növekedés 2,3% körül alakulhat. Ezzel párhuzamosan a legtöbb elemzôház az amerikai részvényeket preferálja európai társaikhoz képest, míg a dollár kilátásait illetôen szintén optimisták a devizapiaci elemzôk. A FED várhatóan hosszabb ideig tartani fogja 0 százalékos alapkamatát, a legtöbb elemzô egészen 2013 végéig nem vár kamatemelést, elsôsorban a továbbra is magas munkanélküliség és a gyenge ingatlanpiaci adatok miatt. Az idei évi növekedési problémák lénye gében az euróövezetre koncentrálódnak, itt a legtöbb ország a válság elôtti években is magas adósságrátái miatt már nem tud a fiskális stimulus eszközével élni. Az euróövezet legrosszabb növekedési kilátásokkal rendelkezô országa nyilvánvalóan Görögország, ahol idén is kb. 6 százalék körüli GDP-csökkenésre számítanak az elemzôk. A nagyobb országok közül Franciaország 0 százalék környékén tartja magát idén és várhatóan jövôre is, Németországban ugyanez az idôszak 1-1 százalék körüli növekedésekkel zárulhat. Olaszország idén elmerül egy komolyabb, 2-3 százalék körüli recesszióban, és valószínûleg még jövôre is nemzeti össztermék visszaesést fog elkönyvelni. Spanyolország és Portugália hasonló pályát fut be, egy idei 2-3 százalék közötti csökkenést jövôre várhatóan további 0-1 százalék körüli csökkenés követ. Az inflációs várakozások, a potenciális növekedési ütemek körüli vagy az alatti növekedési ütemek miatt, továbbra is visszafogottak. A tavalyi 4,5 százalékos globális infláció után az idei érték 3,4 százalék lehet. Az USA-ban az elemzôk a tavalyi 3,1 százalék után idén 2,6 százalékos inflációt várnak. Az euróövezetben hasonló mértékû lehet a visszaesés, a tavalyi 2,7 százalék után idén 2,3 százalék lehet Lezárva: 2012. június 30.

az áremelkedés üteme. Korábbi várakozásainkat fenntartjuk, mely szerint a 2 százalék alatti történelmi minimum szintjérôl a 10 éves amerikai hozamszint lassan emelkedni fog, és idén csak nagyon alacsony, inkább negatív megtérülést realizálhatnak az amerikai állampapírpiacon a befektetôk. Igaz azonban, hogy ez a várakozásunk az év eddig eltelt idôszakában nem jött be, az év eleji 1,88 százalékáról tovább csökkent, jelenleg 1,58 százalékon áll a 10 éves amerikai állampapírhozam. Az európai hosszú hozamoktól hasonló pályát várunk a jelenlegi átlagosan 1,55 százalék körüli szintjükrôl lassan csökkenésnek indulnak. Itt persze országonként eltérô a kép, attól függôen, hogy az adott ország épp a fiskális konszolidáció mely pontján áll. Magyar kötvénypiac A globális növekedés alacsony szinten stagnálása, és ezen belül az európai lassulás kedvezôtlenül érinti a magyar gazdaság növekedési kilátásait is. A tavalyi évben bejelentett autóipari beruházások és a mezôgazdaság idén várhatóan pozitívan járulnak hozzá a növekedéshez. Az érem negatív oldala, hogy a bankszektort terhelô elvonások és a magas CDS-felár csak magas hitelkamatokat tesznek lehetôvé, és visszafogott beruházási aktivitást vetítenek elôre a nemzetgazdaság egészében. Összességében 0,5 százalékkal lefelé módosítottuk az elôrejelzésünket, jelenleg 0 százalék körüli szinteket várunk 2012re. Ezzel az elôrejelzéssel még mindig az optimista táborba tartozunk a magyar kilátásokat illetôen. Magyarország az új konvergencia programban szereplô intézkedéscsomaggal már reális makrogazdasági pályára illeszti a költségvetéssel kapcsolatos elképzeléseit, és a költségvetési sarokszámok egészen az utóbbi napokig reálisnak tûntek. Az elkövetkezendô hónapok legnagyobb vitája a nemrég bejelentett munkahelyteremtô program 300 milliárdjának finanszírozása fogja jelenteni. Mind az IMF, mind az EU részérôl valószínûleg elfogadhatatlan lesz az a megoldás, hogy a banki tranzakciós adót a Magyar Államkincstár, illetve az MNB tranzakcióira is kiterjesszék. Míg a tavalyi évben is visszafogott volt, 1,7 százalék körül alakulhatott a növekedés, addig az idei év a további lassulás/megállás éve lehet. Kedvezô világgazdasági konjunktúra esetén jövôre ismét a 1,5 százalékos tartományt célozhatja meg Magyarország, ami nagyon gyenge teljesítmény, a feltörekvô piacokat reprezentáló országokhoz képest (pl. Lengyelország, Szlovákia, Románia, Törökország, Oroszország) továbbra is leszakadóban vagyunk.

Várakozásunk szerint az átmeneti inflációemelô lépések után (áfa, jövedéki adó emelés) az alapinfláció visszatér a 4 százalék alatti tartományba. Az idôközben kialakult 5 százalék feletti ráták megemelik az infláció éves átlagos szintjét (5 százalék a várokozásunk erre az adatra). A jelenlegi 7 százalékos alapkamat szintrôl pozitív IMF-tárgyalás eredményeképp megindulhat a kamatcsökkentések sorozata. A tárgyalások lezárása esetén egy azonnali 50 bázispontos kamatcsökkentést várunk és onnan további 25 bázispontos kamatcsökkentéseket a világgazdasági helyzet függvényében. Azzal, hogy a második körbe kerültünk, tehát július 17-én megkezdôdnek az IMF/EU tárgyalások, már érezhetôen javult a finanszírozási helyzet: mintegy 40-50 bázisponttal csökkentek a hosszú hozamok és a CDS-felárunk is számottevôen esett (jelenleg 520 bázispont). Ez egyértelmû jelzés a döntéshozók irányába, hogy a megállapodás jótékony hatással van a finanszírozási feltételekre. Várakozásunk szerint 6,5 százalékra csökkenhet a magyar alapkamat az év végéig, amennyiben egy hatékony IMF-védôhálóval fog rendelkezni a kormány. Kilátások, kockázatok Lefelé mutatkozó kockázat, hogy a nemzetközi befektetôi hangulat az európai adósságválság miatt igen ingatag. A FED 0 százalék körüli kamatszintje és az ECB jelenleg 0,75 százalékos alapkamata elvileg támogatja a hosszú kötvényhozamok csökkenését a fejlett piacokon, de azok véleményünk szerint már a ’túlvettség’ jeleit mutatják. A 2 százalék alatti 10 éves állampapírhozamok az USA-ban és az euróövezet számos országában 10 évre megvásárolt, 0 százalék körüli reálhozamot jelentenek, ami csak nagyon negatív jövôkép esetén indokolt, véleményünk szerint a következô évek ezzel szemben már a konszolidáció jegyében fognak telni. A piacokon újra és újra eluralkodó bizonytalanság ugyanakkor volatilis környezetet teremt (elsôsorban a közel-keleti helyzetet kell szorosan figyelemmel kísérni). Alapforgatókönyvünk szerint 6-6,5 százalék körüli hozamokat várunk a hozamgörbe elején (rövid hozamokat illetôen) és 7 százalék körüli hozamokat a hozamgörbe hosszú oldalán az idei év végére.

Részvénypiac A 2012. második negyedévében minden jelentôsebb részvénypiac negatív teljesítményt mutatott. A legrosszabb hozamot az MSCI EMEA index nyújtotta 10 százalékos csökkenéssel. Az elsô

negyedéves gyorsjelentési szezon ismét hozta az elemzôk által elvárt pozitív számokat, a vállalati mérlegek továbbra is jó állapotban vannak, az S&P500 indexben szereplô cégek rekord készpénzállományon ülnek. Az elmúlt negyedév elsôsorban az USA és az EU reálgazdaságának egyre gyengébb teljesítményérôl és az eurózóna, valamint Görögország egyre mélyülô válságáról szólt. Az Európai Unió nagyon közel került egy újabb recesszióhoz, ami biztosan visszaveti a CEE-országok (kelet és közép-európai országok) teljesítményét is. A részvénypiacok értékeltségi szintje eltérô az egyes országokban, jelentôsebb historikus alulértékeltséget az EU perifériás országokban találhatunk. Részvénypiaci teljesítmények A legrosszabb teljesítményt a fejlôdô piaci MSCI EMEA index nyújtotta 2012 második negyedévében: 10 százalékot csökkent saját devizában. A „legjobban” teljesítô piac az Eurostoxx50 index volt 3 százalékos eséssel. A világ fejlett piacait magába foglaló MSCI World index az elmúlt negyedévben 6 százalékkal került lejjebb. A német DAX index 7 százalékot, míg a francia CAC40 6 százalékot esett. A magyar tôzsde értéke 7 százalékkal csökkent. Az elmúlt negyedév során a forint a fôbb devizákhoz képest vegyes teljesítményt nyújtott: 3 százalékot erôsödött az euróval, míg 2 százalékot gyengült az amerikai dollárral szemben. Az EURUSD kereszt az idôszak eleji 1,33-as szintrôl az idôszak végére 1,27 alá csökkent, így a dollár 5 százalékot erôsödött az euróhoz képest. A devizahitelesek számára kiemelt jelentôségû, hogy a svájci frank is tudott erôsödni valamen�nyit a forinttal szemben: az árfolyam 3 százalékkal került lejjebb a negyedév során. Az EURCHF kereszt a negyedév során folyamatosan az 1,20-as rögzített sáv felett tartózkodott, az SNB (Svájci Nemzeti Bank) eddig sikeresen védte a sávot. Fejlett részvénypiacok A fejlett részvénypiacok az elmúlt negyedévet gyengébb teljesítménnyel zárták. Az S&P500 index 3 százalékot esett, hasonlóan az európai blue-chip részvényeket tartalmazó Eurostoxx50 indexhez. Az amerikai index viszonylag jobb teljesítménye elsôsorban annak köszönhetô, hogy a meglévô problémák ellenére az amerikai gazdaság még mindig képes növekedni. Az amerikai részvénypiac stabil teljesítménye tehát a nem kiemelkedôen jó, de nem túlságosan rossz gazdasági fundamentumokkal magyarázható. Az USA gazdasága egy lassú, jelenleg gyengülni látszó növekedési pályára lépett.

Az európai részvénypiacok teljesítményében jelentôs eltérések láthattunk: míg a német és francia piacok relatíve jól teljesítenek, a déli (spanyol, portugál) részvények szenvednek. Az EU-csúcson bejelentett intézkedések csak rövid távon nyújthatnak megoldást Európa egyre égetôbb problémáira. Hosszú távon mindenképp a közös fiskális politikai, és ennek demokratikus megalapozottságára valamilyen politikai unió lehet a megoldás. Fejlôdô részvénypiacok Az elmúlt negyedévben az MSCI EM-régió 10 százalékot, a szûkebb EMEA-régió szintén 10 százalékot esett. A CETOP20 index a fenti piacokhoz hasonlóan 8 százalékos csökkenéssel zárta az elmúlt idôszakot. A globális feltörekvô piacokon alábbhagyni látszik az eddigi gondot okozó inflációs nyomás, és a kamatemelések korszakát monetáris lazítás váltja fel. A kínai jegybank az enyhülô inflációs nyomás és az 50 pont alatti PMI-adatok láttán a bankok számára kötelezôen elôírt tartalékráta csökkentésébe kezdett. A kínai gazdaság így valószínûleg elkerüli a „hard landing” forgatókönyvet, de a jövôben az elmúlt évtized 10 százalék körüli növekedése helyett egy lassabb, 7-8 százalékos bôvülési szintre fog átállni. A brazil jegybank a reál erôsödését és a gazdaság lassulását látva 10,5 százalékról 9,75 százalékra csökkentette az irányadó kamatot. Az indiai jegybank pedig 3 év után elôször csökkentette 50 bázisponttal 8 százalékra az alapkamatot. Az elmúlt három hónap jelentôsebb csökkenése után a feltörekvô piacok árazottsága még mindig átlagosnak mondható. A gyors felívelést követôen kis idôre megpihenhetnek a piacok. Ezen országok hosszú távon még mindig jó befektetések lehetnek, mivel alacsonyabb adósággal rendelkeznek mind a magán, mind az állami szektor szintjén, mint a fejlett országok. Magyarországon eseménydús idôszak volt az elmúlt pár hónap. Hosszas huzavona után a magyar kormánynak sikerült az EU és az IMF által elvárt módon módosítania a jegybank törvényt, így a harmadik negyedévben megindulhatnak a tárgyalások. A szerzôdés tényleges megkötése a nézôpontbeli különbségek miatt nem ígérkezik gyorsnak, az elemzôk szerint legkorábban az év vége körül várható. A magyar nagyvállalatoknak nehéz mûködési környezetben kell jól teljesíteniük. Az OTP-t a banki különadó és a 2013-ban bevezetésre kerülô tranzakciós adó sújtja, a gyógyszercégeket pedig a gyógyszerkassza jelentôs csökkentése. A Magyar Telekom árfolyamát az új állami szolgáltató piacra lépése Lezárva: 2012. június 30.

és a percenként 2 forintos telefonadó tépázta meg. A kormány szigorú fiskális politika melletti elkötelezettsége miatt a vállalatokat sújtó magas adóterhek fennmaradására számítunk a jövôben is. Részvénypiaci kilátások A részvénypiacok jelentôs esést produkáltak az elmúlt negyedévben. Fôképp a görög választások körüli bizonytalanság, a perifériafinanszírozási nehézségei rántották le a tôzsdéket. A görög választások kimenetele a tôkepiacok szempontjából jól alakult, bár volt némi feszültség a kormányalakítás körül. Rövid távon biztos, hogy Görögország az EMU tagja marad, így az ország finanszírozása biztosított az IMF- és EU-forrásokból. Sajnos a Monetáris Unió felbomlására fogadó elemzôk tábora egyre népesebb, és már nem csak Görögország, hanem Portugália és Írország is rákerült erre a listára. Az EU-döntéshozóknak egy sokkal erôsebb fiskális integrációt kell megcélozniuk ahhoz, hogy az államok együttmûködése még harmonikusabb legyen. Enélkül a periféria leválása egy reális forgatókönyv lehet. Az Uniós események sora eltereli a figyelmet az Egyesült Államokról. Itt a fontosabb területeken ismét némi javulást figyelhettünk meg. A munkanélküliség stagnál, viszont a fogyasztói hitelek ismét emelkedtek. A hitelezés élénkülése várhatóan a jelzáloghiteleknél is megfigyelhetô lesz, ezt támogatják a historikusan alacsony jelzáloghitel-kamatok is. A lakáspiacon egyelôre a használt lakások piaca mutat élénkülést, új projektek nincsenek. Nem számíthatunk egy, a 2000-2006 közötti idôszakhoz hasonló, hitelezés fûtötte lakáspiaci boomra, de a piac élénkülhet. Az USA GDP-növekedése 2-2,5 százalék között lehet idén és jövôre, mely az adott körülmények között jónak mondható. Amennyiben a makrohelyzet nem romlik, a lakosság hatalmas jelzáloghitel-állománya is kezelhetô lesz. Alacsony kamatok, javuló munkaerôpiac és élénkülô lakáspiac mellett ez a probléma kezelhetô. Az USA pénzügyi szektora is kedvezôbb képet mutat, mint EU-beli társaik. A bankok tôkehelyzete és a nem-teljesítô hitelek állománya jobb. A hitelminôsítôk is Európát állítják reflektorfénybe a folyamatos leminôsítésekkel, ez meglátszik a CDS felárakon is. A legutóbbi EU csúcs hozott eredményeket, de továbbra sem lesz jelentôs fiskális stimulus az EMU-ban. A növekedés ezek fényében alacsony, nulla közeli lesz idén és 1 százalék alatti jövôre.

A vállalati eredményeket nézve a kép vegyes. Az elemzôk továbbra is 10 százalék körüli eredménybôvülést várnak a fejlett piacoktól, de egy alacsonyabb bázisról indulva.

függ, a spekulatív pozícióik alapján a fedezeti alapok továbbra is tartós melegre számítanak, a kukorica számára egyik legfontosabb beporzási idôszakban.

Az értékeltségek jelentôs diszkontokat mutatnak a historikus átlagokhoz képest. A fejlett piacoknál az USA-részvények 19 százalékos, az EMU-részvények 30 százalékos diszkonttal forognak értékeltség tekintetében. A fent felvázolt kockázatok fényében ez érthetô, GDP-növekedési veszélyek inkább Európában vannak. A legerôsebb tagállam Németország. A „fly to quality” hatás miatt a német állampapírok hozama mélyponton van, és a bankok is alacsony kamatok mellett hiteleznek. A gyenge euró jót tesz a német exportnak, sorra emelik például a prémium autógyárak az eladási elôrejelzéseket. A fô felvevôpiac Ázsia, azon belül is Kína. Kína továbbra is 8 százalék felett növekszik, de itt is lehetnek növekedési problémák, a kínai jegybank kamatot is vágott.

Kilátások A nyersanyagpiacon a 2012. év végéig a jelenlegi szintekrôl, mintegy 10 százalékos emelkedést várunk. Támaszként szolgálhat, hogy az eurózóna válságát idôlegesen sikerült elhárítani a június végi EU-csúcson, a Fed likviditás fokozó intézkedései pedig nem hagyják csökkeni a rendszerben lévô pénz mennyiségét. Negatív tényezô lehet azonban a válság esetleges fokozódása esetén a dollár erôsödésének folytatódása, és az elemzôk által 2012 végére 2013 elejére várt QE3 ösztönzô csomag elmaradása. A kínai gazdaságélénkítô lépések nyomán fellépô többletkereslet szintén támaszt nyújthat a nyersanyagok árának, ennek mértéke azonban kétséges, mivel Kína jelenleg egy alacsonyabb növekedési ütemre próbál átállni, ahol a hangsúly egyre inkább a fenntarthatóságra és az önellátásra helyezôdik. Az alábbi két táblázat a Deutsche Bank nyersanyagpiaci indexében található termékek jelenlegi, egy éves határidôs és az elemzôk által az idei évre várt átlagos árait hasonlítja össze.

A piacok jelenlegi árazása szignifikáns értékeltségi diszkontot tükröz. A világgazdaságban fennálló kockázatok fényében indokoltak a jelenlegi értékeltségi szintek. Az év folyamán volatilis kereskedésre számítunk.

Nyersanyagpiac 2012 második negyedévében a nyersanyagpiaci termékek negatív hozamokat értek el a többi kockázatos eszközosztályhoz hasonlóan. A Deutsche Bank nyersanyagindexe közel 10 százalékkal került lejjebb a negyedév során. A legrosszabbul teljesítô nyersanyag a Brent típusú kôolaj volt (-20 százalék), ahol a készletek magas szintje, a világgazdaság lassulása és az iráni konfliktus elmaradó fokozódása lefelé nyomták az árakat. Alulteljesítôk voltak még az ipari fémek, 5-10 százalékos eséssel. A legjobban teljesítô termék a földgáz lett, közel 33 százalékos drágulással. A földgáz emelkedésében szerepet játszott, hogy az enyhe tél után rendkívül alacsony szintekre került az árfolyam, és ezt látva a kitermelô cégek sorra a termelésük visszafogását jelentették be. A mezôgazdasági termékek piacán az amerikai Mezôgazdasági Minisztérium (USDA) szokásos negyedéves riportja volt meghatározó, ami mind a kukorica, mind a búza esetén lazább kereslet-kínálati piacot vetített elôre. Az utóbbi hetek rendkívül meleg amerikai idôjárása azonban ezen termékek piacán áremelkedést generált, így a búza, a kukorica és a szójabab is 5-10 százalékos emelkedéssel tudta zárni a negyedévet. A jelenlegi magas árszintek fennmaradása az idôjárástól

Jelenlegi spot ár

Jelenlegi 1 éves forward ár

Bloomberg konszenzus 1 évre

Kukorica

681,0

632,7

618,0

Szójabab

1357,5

Nyersanyag

1531,5

1398,7

Cukor

21,3

22,0

22,4

Búza

747,0

705,5

638,0

Fûtôolaj

266,1

287,1

305,0

83,5

92,1

100,8

2,8

2,8

2,5

Jelenlegi spot ár

Jelenlegi 1 éves forward ár

Bloomberg konszenzus 1 évre

258,5

272,2

286

Könnyû nyersolaj Földgáz Forrás: CIB Alapkezelô, Bloomberg

Nyersanyag Gázolaj Brent Nyersolaj Arany Ezüst

96,0

105,6

115,0

1588,6

1629,2

1718,0

29,2

29,3

33,0

Aluminium

1875,8

2003,2

2200,0

Réz

7696,5

7891,6

8275,0

Cink

1881,5

1930,8

2078,7

Forrás: CIB Alapkezelô, Bloomberg

CIB Hozamgarantált Betét Alap

Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása

Likviditási típusú alap Garantált hozam lekötés nélkül! Minden hónapban garantált minimum hozam, melynél az alap csak többet hozhat. A CIB Hozamgarantált Betét Alap lekötés nélkül, a betéti kamatokkal konkuráló, tetszôleges futamidejû – akár 1–2 napos –, alacsony kockázatú befektetési lehetôséget kínál. Rugalmassága és költséghatékonysága révén a vállalati likviditáskezelés ideális eszköze.

pénzpiaci alapok kiegyensúlyozott vegyes alapok

hosszú kötvény alapok

részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait 1 3 hónap 6 hónap

1 év

5 év

2011

2010

2009

2012. június 30.

2008

2007

Indulástól

7,70%

7,01%

6,29%

CIB Hozamgarantált Betéti Alap 1,66%

3,35%

6,08%

6,58%

5,27%

4,71%

8,42%

Portfólió-összetétel – befektetési politika Az alap alacsony kockázatú, nagy likviditású befektetési eszközökbe, elsôsorban pénzpiaci betétekbe és rövid futamidejû állampapírokba fektet.

Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok)

2012. június 30.

0,0186% 0,0175% 0,0155% 0,0176% 0,0126% 0,0115% 0,0207% 0,0201% 0,0167% 0,0167%

Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges, akár 1–2 nap Az alap fôbb adatai

2012. június 30.

Nettó eszközérték (M Ft): 67 668

Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,5652

Vétel: jutalékmentes

Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció ): 100

Pénzügyi elszámolás (nap): T

Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva

Indulás dátuma: 2005. 02. 28.

Az alap portfóliójának összetétele

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2005. március–2012. június 30.

Lekötött bankbetétek 90,36%

Nettó eszközérték (milliárd forint)

1,5

80

1,4

60

1,3

40

1,2

20

1,1

0

1,0


20

12

.0

5.

31

.

. 30

31 5.

1.

.0

20

11

.1

.

. 11 20

20

10

.1

1.

30

31 5.

.0 10

20

09

.1

1.

30

.

. 31

5. .0

09 20

20

08

.1

1.

30

.

. 31

5. .0

20

08

.1

1.

30

.

. 31

5. .0

07 20

.

30 1.

.1

07 20

.

31

5. .0

06

06

20

.

30

31

1.

5. .0

.1

05

05

20

20

Vállalati kötvények 5,70%

.

1,6

100

.

120

Államkötvények 0,28% Diszkont kincstárjegyek 1,45% Likvid eszköz 2,21%

Egy jegyre jutó eszközérték

20

2012. június 30.

20

a befektetési eszközök százalékában

CIB Pénzpiaci Alap


Pénzpiaci típusú alap Alacsony kockázatú, kiegyensúlyozott hozamú pénzpiaci befektetés. Az alap hozama a lekötött betéti kamatokkal versenyképes, idôbeli kötöttségek nélkül.


a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1 6 hónap

1 év

5 év

2011

2007

Indulástól

3,76%

5,34%

6,37%

4,49%

9,36%

6,81%

6,46%

7,27%

4,12%

6,22%

7,51%

5,17%

10,52%

8,43%

7,69%

8,50%

4,57% Benchmark 5,53%

2012. június 30.

0,0683% 0,0701% 0,0736% 0,0527% 0,0527% 0,0422% 0,0813% 0,1128% 0,0520%

a befektetési eszközök százalékában Lekötött betét

33,74%

Államkötvények

33,85% 7,36% 23,04% 2,02%

Az alap fôbb adatai

2012. június 30.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 100*



Benchmark: RMAX index


* A 100 Ft-os visszaváltási díj mellett további 0,5% (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra, a befektetési jegyek vásárlását (Tárgynapot) követô öt naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízás esetében.


Lekötött betét 33,48%

2008

(napi szórásadatok)

Az alap jelentôs befektetései


2009

Hozamok szórásadatai2

Ajánlott befektetési idôtáv: minimum 3 hónap

Likvid eszközök

2010

2012. június 30.

CIB Pénzpiaci Alap

Az alap portfóliójában rövid futamidejû, kiszámítható árfolyamalakulással rendelkezô állampapírok, diszkont kincstárjegyek, kisebb részben az állampapírokénál magasabb hozamot kínáló vállalati és hitelintézeti kötvények találhatók.

Kincstárjegy

részvényalapok

Az alap teljesítménye

Portfólió-összetétel – befektetési politika

Változó kamatozású vállalati kötvény


2012. június 30.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2000. június–2012. június 30.


Egy jegyre jutó eszközérték

60

2,6

50

2,4 2,2

40

1,8

20

1,6 1,4

10

1,2

0

.

.

31 5.

.0 12

11

20

.0

5.

31

.

. 5. .0 10

20

20

31

.

31 5.

.0 09

08

20

.0

5.

31

.

. 5. .0 07

20

20

31

.

31 5.

.0 06

05

20

.0

5.

31

.

. 04

20

.0

5.

31

.

20

.0

5.

31

.

31

.0 02

20

20

03

5.

31 5.

.0

.0

5.

30

.

1,0

01 20

00 20

Államkötvények 28,79% Likvid eszköz 0,62% Változó kamatozású vállalati kötvények 8,13% Kincstárjegyek 28,98%

2,0

30

CIB Euró Pénzpiaci Alap


Euró Pénzpiaci típusú Alap Az euróban történô hatékony likviditáskezelés eszköze. A folyószámlához hasonló likviditás mellett, a lekötött euróbetétek kamataival versenyképes hozamot kínál, minimális kockázati szintek mellett. Azon ügyfelek számára nyújt kiemelkedôen jó lehetôséget az alap, akik eurómegtakarítással rendelkeznek, és az euróbevezetésre gondolva addig is egy lejárat nélküli befektetésben szeretnék szabad pénzeszközeiket tudni.

Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges Az alap jelentôs befektetései Lekötött betétek

78,47%

Likvid eszközök

6,08%

Hitelintézeti kötvények

7,72%

Államkötvények

7,72%

Likvid eszközök 6,08%


hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1 3 hónap 6 hónap

1 év

5 év

2011

2010

2009

2012. június 30.

2008

2007

Indulástól

3,98%

3,24%

2,40%

CIB Euró Pénzpiaci Alap 0,61%

1,40%

2,73%

2,55%

2,45%

1,50%

1,67%

2012. június 30.

0,0167% 0,0175% 0,0131% 0,0095% 0,0061% 0,0043% 0,0054% 0,0105% 0,0089% 0,0089%


2012. június 30.

Nettó eszközérték (ezer EUR): 52 511

Egy jegyre jutó nettó eszközérték (EUR): 0,01173857


Visszaváltási jutalék (EUR/tranzakció): 0,5


Min. befektethetô összeg (EUR): nincs korlátozva

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke


Hitelintézeti kötvények 7,72%




Államkötvények 7,72%

részvényalapok


Döntô részben rövid futamidejû, kiszámítható teljesítménnyel rendelkezô pénzpiaci betétek alkotják az alapot. Az alap befektetései között európai állampapírok, valamint hitelintézeti kötvények is szerepelhetnek.

Lekötött betétek 78,47%






2012. június 30.

2005. október–2012. június 30.

Nettó eszközérték (ezer euró)

Egy jegyre jutó eszközérték (euró)

90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 0. 0. 1. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 0. 1. . 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 6. 3 9 0 .0 0 .0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 . . . . . . . . . . . . . 05 06 006 007 007 008 008 009 009 010 010 011 011 012 012 20 20 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

0,0120 0,0118 0,0116 0,0114 0,0112 0,0110 0,0108 0,0106 0,0104 0,0102 0,0100

CIB Algoritmus Alapok Alapja


Portfólió-összetétel – befektetési politika CIB Alapokból összeállított, a tôkepiaci folyamatok változásaihoz napi szinten alkalmazkodó, befektetési portfólió. A piaci folyamatok figyelése során a hagyományos, vállalatokra, iparágakra, országokra, régiókra és a világgazdaságra fókuszáló vizsgálatok eredményei mellett a tôkepiaci folyamatok matematikai elemzésébôl levont következtetéseket is felhasználja az alap a betét-, kötvény-, részvény- és nyersanyag-befektetések egymáshoz viszonyított arányának meghatározásához.



részvényalapok

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten

2012. június 30. 1 év

Indulástól CIB Algoritmus Alapok Alapja

–1.12%

–1.17% Benchmark

6.22%

7.54%


Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év


2012. június 30. 0.2287%

0.2252%

Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában


Likvid eszköz

9,82%

Befektetési jegyek összesen

90,18%

Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában

2012. június 30.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 1 000

Pénzügyi elszámolás (nap): T+2


Benchmark: 100% RMAX index


Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2012. június 30.

2011. április –2012. június 30.

Kötvény típusú 3,00% Nettó eszközérték (milliárd forint)

Likvidítási típusú 73,44%

Egy jegyre jutó nettó eszközérték

2,5

1,0200

2,0

1,0100

1,5

1,0000 0,9900

1,0

Likvid eszköz 9,82% Nyersanyag típusú 3,53% Részvény típusú 10,21%

0,9800

0,5

0,9700

0,0

0,9600

. . . . . . . . . . . . . . . 18 . 16 . 13 . 11 . 08 . 05 . 03 . 31 . 28 . 26 . 23 . 20 . 19 . 16 . 28 8 9 0 4. 0 5 1 6 2 1 2 3 4 5 7 . 0 1. 0 1. 0 1. 0 1. 0 1. 0 1. 1 1. 1 1. 1 1. 1 2. 0 2. 0 2. 0 2. 0 2. 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

CIB Kincsem Kötvény Alap


Hosszú kötvény típusú alap Az államkötvények, illetve vállalati kötvények és bankbetétek kombinációjából alkotott, diverzifikált portfólió. Magyarország gazdasági fejlôdésével és az infláció mérséklôdésével párhuzamosan az állampapír-piaci kamatok csökkenhetnek. A csökkenô kamatkörnyezetben az alap hozama meghaladhatja a kötvényhozamokat.



részvényalapok

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten1 1 év

2012. június 30.

5 év

2011

2010

2009

2008

2007

Indulástól

-3,06%

4,11%

7,91%

13,97%

2,58%

6,22%

10,17%

0,7784%

0,1964%

0,0158%

CIB Kincsem Kötvény Alap 4,57%

3,95%

–0,14%

5,36%

7,36%

Benchmark


5,07%

Az alap portfóliója döntô részben magyar állampapírokból áll, melyeket vállalati és hitelintézeti kötvények, illetve pénzpiaci kihelyezések egészítenek ki.

a befektetési eszközök százalékában 93,22%

Változó kamatozású vállalati kötvény

5,02%

Likvid eszközök

1,76%


2012. június 30.

0.6810%

0.6088%

0.6810%

2012. június 30.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 500*



Benchmark: MAX index


2012. június 30.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2004. október–2012. június 30.



12

.

.0

3.

31

.

.

31 20

20

11

.0

8.

31

. 10

.1

2.

30

. 10 20

20

.0

4.

31

31

8. .0

09 20

20

08

.1

2.

30

31

4. .0

08 20

.0

8.

31 07

06

20

.1

2.

30 20

.0

4.

31 20

06

8.

31 2.

.0

.1

.

2,00

.

2,20

0

.

2,40

2

.

2,60

4

.

2,80

6

.

3,00

8

.

3,20

10

05

04


12

20

20

Likvid eszköz 1,76% Változó kamatozású vállalati kötvények 5,02%

0.4466%

* Az 500 Ft-os visszaváltási díj mellett további 1% (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra abban az esetben, ha a vásárolt befektetési jegy teljesülését (T+2.nap) követô 15 naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízást ad.

Az alap portfóliójának összetétele Államkötvények 93,22%

6,40%




1,64%

Hozamok szórásadatai2 0.6088%


Államkötvény

7,25%

CIB Ingatlan Alapok Alapja


Alapok alapja típusú alap, amely eszközeit ingatlanforgalmazó befektetési alapokba fekteti be.

1 év

2012. június 30. 80 474 025

4,03%

285 223 883

14,28%

CIB Hozamgarantált Betét Alap

631 533 560

31,63%

Likvid eszköz összesen

997 231 468

49,94%

FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap A sorozat

547 679 817

27,43%

Biggeorge's-NV 4. Ingatlanforgalmazó Befektetési Alap

451 843 111

22,63%

Ingatlan befektetési jegyek (Tôzsdén kívüli) összesen Befektetési eszközök összesen

999 522 928

50,06%

1 996 754 396

100,00%

2012. június 30.

5 év

2011

2010

2009

2008

2007

Indulástól

−0,08%

7,01%

1,38%

−0,50%

−0,16%

7,87%

7,03%

0,7784%

0,1964%

0,0158%

CIB Ingatlan Alapok Alapja −5,57%

−3,92%

−5,06%

1,73%

−14,81%

Benchmark 4,62%


Lekötött betét

részvényalapok

a hozamok éves szinten1

Az alap jelenleg a hazai ingatlanpiachoz kapcsolódó befektetési alapok jegyeibôl áll. Az alap befektetési politikája lehetôvé teszi a hazai ingatlanalapok mellett külföldi ingatlanalapok befektetési jegyeinek vásárlását is.

Folyószámla




Az alap összetétele


3,25%

4,97%

6,48%

Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok) 0,1404%

0,3716%

2012. június 30. 0,1400%

0,1325%


0,2810%

2012. június 30.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): jutalékmentes

Pénzügyi elszámolás (nap): Vétel: T Visszaváltás: T+90


Benchmark: BIX index


–2 120 208

Kötelezettségek Nettó eszközérték

1 994 634 188


Ingatlan befektetési jegyek (tôzsdén kívüli) összesen 50,06%

2003. december–2012. június 30.

Nettó eszközérték (milliárd forint) 60

1,60

50

1,50

40

1,40

30

1,30

20

1,20

10

1,10

0

1,00

03 20 . 09 04 . 3 20 . 03 0. 04 . 3 20 . 09 1. 05 . 3 20 . 03 0. 05 . 3 20 . 09 1. 06 . 3 20 . 03 0. 06 . 3 20 . 09 1. 07 . 3 20 . 03 0. 07 . 3 20 . 09 1. 08 . 3 20 . 03 0. 08 . 3 20 . 09 1. 09 . 3 20 . 03 0. 09 . 3 20 . 09 1. 10 . 3 20 . 03 0. 10 . 3 20 . 09 1. 11 . 3 20 . 03 0. 11 . 3 20 . 09 1. 12 . 3 . 0 0. 3. 31 .

20

Likvid eszköz összesen 49,94%


Az ingatlanbefektetési alapok sajátos tulajdonságokkal rendelkezô, hosszú távú befektetések. A CIB Ingatlan Alapok Alapja a hazai ingatlanbefektetési alapok befektetési jegyeibôl áll. Az ingatlanalapokon és pénzpiaci alapokon kívül az alap portfóliója tartalmazhat látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve OECD-tagállam által kibocsátott állampapírt is. Felhívjuk tisztelt ügyfeleink figyelmét az ingatlanalapokkal járó fôbb kockázatokra, melyek áttételesen éreztethetik hatásukat a CIB Ingatlan Alapok Alapjával kapcsolatban is. 1. Likviditási kockázat 2. Eszközkockázat 3. Piaci kockázat 4. Jövedelmezôségi kockázat 5. Az alapban lévô ingatlanok és az azok értékelésébôl fakadó kockázat

1. Likviditási kockázat Mivel az ingatlanalapok portfóliójában jellemzôen nagy értékû ingatlanok találhatók, így azok likviditása is sokkal alacsonyabb más befektetési formákénál, azaz nagy mértékû tôkekivonásnál csak hosszú idô alatt és magasabb tranzakciós költségekkel lehet azokat értékesíteni, ezért ez az egyik legfontosabb kockázati tényezô. A tôkekiáramlás hasonló súlyú problémát jelent. Az alapok likvid eszközeinek értékét meghaladó befektetésijegy-visszaváltás az ingatlanok kényszerértékesítéséhez vezethet, amely akár komoly veszteséget okozhat a befektetési jegyeket vissza nem váltó befektetôknek, egyrészt a feltételezhetôen nyomott értékesítési ár, másrészt az ingatlanbefektetéseknél alacsonyabb hozamú, likvid eszközök újbóli jelentôs állománynövekedése miatt.

2. Eszközkockázat Tekintettel arra, hogy egy ingatlan adásvétele bonyolultabb és idôigényesebb tranzakció, mint egy értékpapíré, az alapkezelôk az ingatlanalapokba rövid idô alatt beáramló vagyont csak lassan tudják ingatlanokba fektetni. Egyes esetekben hónapok is eltelnek, míg megfelelô befektetési lehetôséget, ingatlant találnak, és a tranzakció lebonyolítása – fokozott körültekintéssel kell eljárni a jogi kockázatok optimalizálása miatt – is hosszadalmas folyamat. Így elôfordulhat, hogy a befektetô befektetése huzamosabb ideig nem ingatlanban, hanem egyéb értékpapírban van. Lezárva: 2012. június 30.

3. Piaci kockázat A befektetési alapok is ki vannak téve a piac mindenkori változásából eredô kockázatoknak. A portfólió értékét alapvetôen befolyásolják az ingatlanok értékében bekövetkezett változások. Megjelenik devizakockázat is, különös tekintettel arra, hogy a hazai ingatlanpiacon a bérleti díjakat jellemzôen euróban számítják, a befektetôk viszont forintban várnak megtérülést. Az ingatlanfejlesztô és ingatlanforgalmazó alapok devizakockázatait befolyásolja továbbá az alapok által felvett devizahitelek forintellenértékének alakulása. Mindezek mellett befolyásoló tényezô lehet a portfólióba bevonható ingatlanok rendelkezésre állása az adott piacon.

4. Jövedelmezôségi kockázat Az ingatlanalap jövedelmezôségét az alap hozamának alakulása jelenti. Ezt befolyásolhatja az eszközök allokációja, a választott pénzügyi eszközök, az alap által fizetendô költségek, díjak és azok elszámolása.

5. Az alapban lévô ingatlanok és az azok értékelésébôl fakadó kockázat Az ingatlanpiacon nincsen nyílt piaci árképzés, amely jelentôsen befolyásolhatja az ingatlanok értékét. A CIB Ingatlan Alapok Alapjának portfóliójában található ingatlanbefektetési alapokat érintô ingatlanpiaci kockázatról, az alap értékelési szempontjairól, fôbb jellemzôirôl, kérjük, tájékozódjon az ingatlanalapokat kezelô Alapkezelôk alábbi elérhetôségi helyein: FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap A sorozat Alapkezelô: FirstFund Befektetési Alapkezelô Zrt. Alapkezelô címe: 1026 Budapest, Riadó utca 7. Telefon: (+36 1) 880 1800, fax: (+36 1) 880 1809 E-mail: [email protected], internet: www.firstfund.hu Biggeorge’s-NV 4. Ingatlan-forgalmazó Befektetési Alap Alapkezelô: Biggeorge’s-NV Ingatlan Befektetési Alapkezelô Zrt. Alapkezelô címe: 1036 Budapest, Lajos u. 48–66. B/4. Telefon: (+36 1) 225 2525, fax: (+36 1) 225 2521 E-mail: [email protected] Internet: www.biggeorges-nv.hu/alapkezelo

Az ingatlanalapokkal kapcsolatos kockázati tényezôk az alapok tájékoztatójában találhatók meg. Az alapok tájékoztatóit, portfóliójelentéseit, éves, féléves jelentéseit az Alapkezelôk forgalmazó helyein és a honlapjukon teszik elérhetôvé.

CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja


Részvény típusú alap Az alap hatékonyan diverzifikált portfóliót kínál 23 fejlett ország több száz vállalatának tôzsdén jegyzett részvényeibôl, kedvezô tranzakciós költségek mellett, forintban.



részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1 1 év

5 év


2012. június 30. 2011

2010

2009

2008

2007

Indulástól

−40,35%

4,70%

0,52%

25,18%

−44,13%

7,69%

−7,11%

1,0857%

1,9218%

0,7446%

CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja

Egy globális részvényportfólió, mely a részvénypiacok széles spek trumát lefedi Amerikától Japánig.

−4,93%

−6,33%

9,62%

42,13%

Benchmark −5,79%


−2,46%

−6,19%

−6,28%

9,15%



0,8762%

a befektetési eszközök százalékában Részvény (ETF)*

87,73%

Likvid eszköz

7,05%

Származékos (határidôs forward) ügyletek

4,76%

* ETF: Exchange Traded Fund, tôzsdén kereskedett befektetési alap Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag devizafedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár-devizapozícióját átlagosan 97%-ban, az alap euró-devizapozícióját átlagosan 96%-ban fedeztük.

1,1642%

2012. június 30. 0,8782%

0,7476%


0,9044%

2012. június 30.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció ): 1 000



Benchmark: 90% MSCI World Index+10%ZMAX


Részvények országok szerinti megoszlása


2012. június 30.




7

1,30

6

1,20

5

1,10

4 3

1,00 0,90 0,80

2

0,70

1

0,60

0 1. 0. 1. 30. 31. 31. 30. 31. 31. 30. 31. 31. 30. 31. . . . . . . . . . . .3 .3 . .3 1 1 . 07 . 03 . 11 . 07 . 03 . 11 . 07 . 03 . 11 . 07 . 03 . 11 . 03 . 03 04 005 005 006 007 007 008 009 009 010 011 011 012 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 20 20 2 2

0,50

CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja


Részvény típusú Az alap vagyonát a világ legdinamikusabban fejlôdô térségeinek részvénypiacain fektetjük be, de a legismertebbek: Kína, India, Brazília, Oroszország mellett, további 21 kelet-közép-európai, ázsiai, latin-amerikai, közel-keleti és afrikai ország több száz vállalatának részvényeit is tartalmazza a portfólió.


részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1

2012. június 30.

1 év

2011

2010

2009

−17,49%

16,99%

67,36%

−1,91%

15,28%

67,95%

−2,45%

1,3720%

2,2164%

Benchmark

Egy globális részvényportfólió kiváló eleme, a világ jelentôs növekedési potenciálját hordozó térségeinek vállalatait teszi elérhetôvé az ön számára, egyszerûen és hatékonyan.

−15,74%

−17,80%



1,8186%


Likvid eszköz Származékos ügyletek

2012. június 30. 1,7585%


a befektetési eszközök százalékában Részvény (ETF*)

Indulástól

CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja −16,00%



91,20%

* Exchange Traded Fund: tôzsdén kereskedett befektetési alap. Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag devizafedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár-devizapozícióját átlagosan 98%-ban fedeztük.

2012. június 30.







Benchmark: 90% MSCI EM Index+10% ZMAX Index


3,46% 5,33%

2,3413%

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. december–2012. június 30.

Részvények országok szerinti megoszlása 2012. június 30.



7

1,30

6

1,20

5

1,10

4 3

0,90 0,80

2

0,70

1

0,60

0 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 1. 0. 0. 1. . 3 7. 3 3. 3 1. 3 7. 3 3. 3 1. 3 7. 3 3. 3 1. 3 7. 3 3. 3 1. 3 3. 3 1 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 0 1 1 0 . . . . . . . . . . . . . . 03 04 005 005 006 007 007 008 009 009 010 011 011 012 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 20 20 2 2


1,00

0,50

CIB Közép-európai Részvény Alap


Részvény típusú alap A régió vállalatainak további, dinamikus fejlôdésében bízó befektetôknek kínáljuk ezt az alapot, ha költséghatékonyan és a devi zatranzakciók megkötése nélkül szeretnének regionális részvénybefektetéseket eszközölni.



részvényalapok

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten1 1 év

5 év

2012. június 30. 2011

2010

2009

2008

2007

Indulástól

−43,64%

7,87%

4,26%

34,47%

−38,28%

10,58%

2,23%

1.5910%

2.0383%

0.8856%

CIB Közép-Európai Részvény Alap


−16,92%

Elsôsorban cseh, lengyel és magyar részvényekbôl alakítunk ki egy porfóliót forintban, ahol az egyes részvények regionális jelentôségüknek megfelelô arányban szerepelnek, de az összetételt piaci várakozásainkhoz igazítjuk.

−6,24%

−16,72%

15,92%

34,42%

Benchmark −17,31%

−4,83%

−16,15%

15,31%



1.2113%


1.3997%

2012. június 30. 1.1196%

0.9812%



1.0538%

2012. június 30.

Külföldi tôzsdei részvények

69,34%


Belföldi tôzsdei részvények

12,45%





Benchmark: 80% CETOP20 index+20%ZMAX


7,94%

Vállalati kötvények

10,27%

Likvid eszköz


Részvények országok szerinti megoszlása 2012. június 30.

Külföldi tôzsdei részvények 69,34%

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. május–2012. június 30.



3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5

Vállalati kötvények 7,94% Likvid eszköz 10,27% Belföldi tôzsdei részvények 12,45%

0,0 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 0. 1. .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 09 09 09 09 09 09 09 09 09 03 . . . . . . . . . . 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

2,8 2,6 2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0

CIB Indexkövetô Részvény Alap


Részvény típusú alap A BUX index összetételét követô alapunkkal a hazai részvénypiacon az egyes vállalatok gazdasági jelentôségének megfelelô súlyozású portfóliót kínálunk alacsony tranzakciós költségekkel, egyszerûen.



részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1 1 év

2012. június 30.

5 év

2011


2010

2009

2008

2007

Indulástól

−53,58%

3,42%

2,63%

73,40%

−53,19%

6,12%

4,62%

2,2937%

2,6819%

1,1652%

CIB Indexkövetô Részvény Alap

Az alap hatékony eszköz mindazok kezében, akik a hazai részvénypiacot kívánják egyszerûen leképezni, akár hosszú távú befektetés, akár spekuláció a céljuk. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év

−24,89% −11,78% −22,21%

−1,85%

68,75%

Benchmark −23,59%

−9,72%

−20,41%

0,47%


Az alap jelentôs részvénybefektetései

1,8168%


2012. június 30.

2,0090%

1,7122%

1,7116%

1,8013%

Részvények összesen

96,75%

OTP

28,10%


MOL

30,77%



Magyar Telekom

12,84%



Richter

20,14%



Benchmark: BUX


Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2012. június 30.


Egyéb tőzsdei részvények 1,33%


Likvid eszköz 3,25% OTP 28,10%

CIG PANNONIA 0,71% Egis 2,88% Magyar Telekom 12,84%

2012. június 30.


7

2,5

6

2,0

5 4

1,5

3

1,0

2

0,5

1 0


.

. 5.

31

.

30

1. 20

12

.0

.

31

5.

.0

11

20

11

20

.1

. 1.

30

.

31

5.

.0

10

20

10

20

.1

. 1.

30

.

31

5.

.0

09

20

09

20

.1

. 1.

30

.

31

5. 20

08

.1

.

30

1. 20

08

.0

.

31

5. 20

07

.1

.

30

1.

.1

07

20

06

20

.0

. 5.

31

.

30 .0

06

20

20

05

.1

1.

31

5.

.0

.1

05

04

20

MOL 30,77%

20

Richter 20,14%

1.

30

.

0,0

CIB Nyersanyag Alapok Alapja


Nyersanyag típusú Alapok Alapja Az alap a világgazdaság fejlôdéséhez elengedhetetlen energiahordozókból, nyersanyagokból, valamint élelmiszerekbôl összeállított portfóliót kínál forintban, költséghatékony és egyszerû megoldásként azoknak, akiknek ez a szektor sem hiányozhat a befektetéseik közül. Az alapot elsôsorban kockázatvállaló portfóliók elemeként, diverzifikációs eszköznek ajánljuk az árupiac részvény- és kötvénypiacoktól eltérô tendenciáiban rejlô lehetôségek kihasználására.

Az alap a világ kiemelkedô árutôzsdéin fektet be, a fejlett piacokon jól ismert és közkedvelt speciális, tôzsdére bevezetett indexkövetô alapok (úgynevezett ETF-ek) jegyein keresztül. Az alap a leglikvidebb nyersanyagok körét reprezentáló nyersanyagindexet követi. A portfóliót a négy legfontosabb nyersanyagszektor alkotja: • Energiahordozók (kôolajszármazékok, földgáz) • Nemesfémek (arany, ezüst) • Színesfémek (alumínium, réz, cink) • Mezôgazdasági termékek (búza, cukor, kukorica, szója) Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag deviza fedezeti céllal kötünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár-devizapozícióját átlagosan 98%-ban fedeztük.


részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1

2012. június 30.

1 év

5 év

2011

−9,72%

0,63%

−0,95%

2010

2009

2008

2007

Indulástól

−31,56%

24,85%

−1,45%

15,80%

−26,87%

–

1,16%

1,6603%

1,8469%

0,7446%

CIB Nyersanyag Alapok Alapja 10,93%

18,37%

Benchmark −9,05%


2,29%

−1,58%

13,76%

Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok) 1,0337%

2012. június 30.

1,3723%

1,1602%

1,1149%


1,2884%

2012. június 30.







Benchmark*: 90%DBLCDBCT Index + 10% ZMAX Index


* 2007. július 1. és 2010. május 25. között az alap benchmarkja 90% DBLCI (Deutsche Bank Liquid Optimum Yield Total Return Commodity Index) +10% ZMAX Index volt. Korábban az alap nem rendelkezett benchmarkkal.

Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában


2012. június 30.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2006. június–2012. június 30.

Befektetési jegyek 91,09% Nettó eszközérték (milliárd forint)

1,60

7

1,40

6

1,20

5

1,00

4

0,80

3

0,60

2

0,40

1

0,20

0

Származékos ügyletek 5,55% Likvid eszköz 3,36%


8

1.

. . . . . . . 30 . 31 . 30 . 31 . 30 . 31 . 31 3 2 6 2 6 6. 2 . 0 9. 1 0. 0 0. 1 1. 0 1. 1 2. 0 . 0 7. 1 8. 0 8. 1 . 0 6. 1 9 7 6 0 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 0.

3 6.

3 2.

0.

3 6.

1.

3 2.

0.

3 6.

1.

3 2.

0,00

CIB tôkevédett befektetési alapok A tôkevédett befektetési alapok közkedveltségüket annak köszönhetik, hogy kiemelkedôen magas hozampotenciállal rendelkezô befektetési lehetôségeket kínálnak ügyfeleiknek, miközben a befektetési jegyek névértékére tôkevédettséget biztosítanak a futamidô végén. A CIB Befektetési Alapkezelô termékpalettáján számos tôkevédett alap megtalálható.




részvényalapok

A tôkevédett alapok fôbb adatai: Az alap neve:

Indulása:

Lejárata:

Alaptermék jellege:

Névérték:

Pénzügyi elszámolás (nap):

10 000 Ft

T+2

CIB Dupla Profit Alap

2010. 08. 30.

2015. 12. 31.

Az alap a legjelentôsebb feltörekvô országok: Brazília, Oroszország, India és Kína részvénypiacain fektet be, kedvezôtlen részvénypiaci folyamatok esetén pedig, az árfolyamveszteség minimalizálása érdekében, amerikai állampapír-piaci befektetésekkel kerüli el a jelentôsebb hozameséseket. Az alap a BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index teljesítményének alakulása alapján fizet hozamot.

CIB Euró Tripla Profit Alap

2010. 11. 22.

2013. 11. 22.

8 kiemelkedôen innovatív vállalat részvényei: Apple, Danone, Michelin, Moet Hennessy Louis Vuitton, Reckitt Benckiser, Roche, Philips, Tesco

0,01 Eur

T+2

CIB Atlantika Alap

2011. 06. 27.

2015. 06. 26.

Fejlett részvénypiacok: az amerikai S&P500 és az európai EURO STOXX 50® részvényindexek teljesítményébôl való részesedést teszi elérhetôvé.

10 000 Ft

T+2

CIB Aranytartalék Alap

2012. 01. 02.

2014. 01. 03.

Nemesfémek: az arany és az ezüst világpiaci árának emelkedésébôl való részesedést teszi elérhetôvé az S&P GSCI ® Precious Metals Excess Return index teljesítményén keresztül.

10 000 Ft

T+2

CIB Aranytartalék 2 Alap

2012. 04. 10.

2014. 04. 11.

Nemesfémek: az arany és az ezüst világpiaci árának emelkedésébôl való részesedést teszi elérhetôvé az S&P GSCI ® Precious Metals Excess Return index teljesítményén keresztül.

10 000 Ft

T+2

CIB Élmezôny Alap

2012. 06. 11

2014. 06. 13

Sportszponzor vállalatok részvényei: Adidas, BMW, Coca-Cola, McDonald’s, Samsung

10 000 Ft

T+2


Az alaptermékekben szereplÔ indexek leírása: BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index (Bloomberg Code3: BNPIFLBH:IND) Az index célja, hogy a világ legdinamikusabban fejlôdô térségei, úgymint Kína, India, Brazília és Oroszország részvénypiacainak emelkedése esetén pozitív hozamot biztosítson a befektetôk számára, míg csökkenô részvényárfolyamok esetén, mint az amerikai állampapír-piaci befektetés, lehetôséget adjon a negatív teljesítmény elkerülésére. A tôzsdei válságok idején az amerikai állampapírok jelentik a befektetôk egyik menedékét, így az index ezekben az idôszakokban vonzó várható hozamot biztosíthat. Az indexre nem folyik tôzsdei kereskedés, számítása 1994. december 30-ai 100 kezdôértékkel indult.

S&P500 Total Return Index (Bloomberg Code: SPTR:IND) Az S&P500 Index indexet 1923 óta számítják, kiinduló értéke 10 (1941–1943) volt. Az index 1957-tól az Amerikai Egyesült Államok 500 legnagyobb nyilvános részvénytársaságának, azok kapitalizációja alapján súlyozott tôzsdei árfolyamalakulását mutatja. Ezáltal az index megfelelôen reprezentálja az Amerikai Egyesült Államok valamennyi vezetô iparágát – úgymint telekommunikáció, közmûszolgáltatás, egészségügy, energetika, bankszektor, informatika, nyersanyag-elôállítás, fogyasztásicikk-gyártás –, és 1 000 milliárd USD-os tôkeértékével az Amerikai Egyesült Államok teljes részvénypiacának 75%-át fedi le. Így az index a világ elsô számú részvénypiaci jelzôszáma, a befektetôk és a média körében világszerte elfogadott, megbízható, orientáló, értékmérô funkciót tölt be.

DJ Euro STOXX 50 Net Total Return Index (Bloomberg Code3: SX5T:IND) Az eurózóna 50 vezetô részvényét reprezentáló tôzsdeindex, amely az eurórégió 12 országában (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország) mûködô tôzsdei vállalatok kapitalizációjának és forgalmának kb. 60%-át képviseli. Az index kosarában szereplô vállalatok együttes árfolyamértéke 2011. év elején kb. 1 600 milliárd EUR volt. Az index

1998. február 28-tól kezdve kerül kiszámításra, induló értéke 1991. december 31-ére számított 1 000 volt. Az indexet alkotó elemeket minden év szeptemberében vizsgálják felül. Az index számítását, karbantartását, fejlesztését a svájci székhelyû STOXX Limited végzi, amely a Dow Jones & Company, a Deutsche Börse AG és a Swiss Exchange Group Company közös vállalata.

S&P GSCI® Precious Metals Excess Return index (Bloomberg Code: SPGCPMP:IND) Az indexet a Standard & Poor’s és a Goldman Sachs Group, Inc. hozta létre, amely a legnépszerûbb árutôzsdei GSCI indexcsalád tagja. Az index az árutôzsdei terméknek egy szûkebb körét, a nemesfémeket – az aranyat és az ezüstöt – öleli fel. Az index számításának kezdônapja 1970. január 2-a volt, 100 kezdôértékkel. A Standard & Poor’s a világ vezetô, patinás – több mint 140 éves múltra visszatekintô – pénzügykutató, adatszolgáltató, és hitelminôsítô intézete, amely számos vezetô tôkepiaci index (pl.: S&P500 Index) számítását is végzi. Az index alkotóelemeinek napi értékeit a New York Mercantile Exchange (NYMEX) COMEX (Commodity Exchange) divíziójában jegyzett, 3 hónapnál nem hosszabb lejáratú, határidôs kontraktusok napvégi záró árai határozzák meg. A COMEX (Commodity Exchange) vezetô szerepet tölt be az arany és ezüst határidôs, illetve opciós tôzsdei kereskedelmében, magas szintû, folyamatos likviditást biztosítva ezek számára. Az index a nemesfém termelésében és kereskedelmében részt vevô piaci szereplôk pozícióinak fedezése mellett egyúttal kiváló befektetési lehetôséget is jelent, valós alternatívát biztosítva a fizikai nemesfémekbe (arany- és ezüstrudak/érmék stb.) történô tényleges befektetésekkel, illetve a kitermelésben részt vevô bányavállalatok részvényeinek vásárlásával szemben. Az index közismertségének, transzparens indexszámítási mechanizmusának, likviditásbô kereskedésének köszönhetôen a befektetôk kiemelten figyelt referenciahozam-mutatója, valamint emellett fontos gazdasági indikátor szerepet is betölt.

A CIB Befektetési Alapok relatív teljesítményét mérô referenciaindexek/benchmarkok: Referenciaindex (benchmark) Egy olyan viszonyítási alapként használt piaci index, mutatószám, amelyhez egy portfólió vagy befektetési alap teljesítményét mérik. Az összehasonlíthatóság miatt fontos, hogy a referenciaindex olyan mögöttes értékpapírpiac átlagos összetételét tükrözze, ami a lehetô legnagyobb hasonlóságot mutatja az értékelni kívánt befektetéssel. A benchmark egyrészt segít a befektetôknek abban, hogy a piacon lévô több, azonos befektetési politikát folytató alap teljesítményét összemérhessék, így döntéseiket könnyebben meghozhassák, másrészt iránymutatást ad a befektetési alapkezelô teljesítményének megítélésében is. ZMAX A 14 napnál hosszabb, de 182 napnál rövidebb hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyamalakulását jelzô index. RMAX A három hónap és egy év közötti hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyamalakulását jelzô index. MAX Composite A hazai állampapírpiac teljesítményét tükrözô, és az Államadósság Kezelô Központ által számított MAX indexcsalád egyik tagja. Szorosan illeszkedik a MAX indexhez, mivel az utóbbiból kikerülô államkötvények automatikusan átkerülnek az RMAX indexbe, melyet diszkont kincstárjegyekkel együtt alkotnak. A két index piaci súlyok alapján kialakított kompozíciója pedig a MAX Composite index, mely tehát így tartalmazza az elsôdleges forgalmazói rendszerben szereplô államkötvényeket és diszkont kincstárjegyeket. MAX Az 1 évnél hosszabb hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyamalakulását jelzô index.


BIX A magyarországi nyilvános, nyílt végû ingatlanbefektetési alapok árfolyama alapján számított, ezen alapok átlagos teljesítményének mérésére szolgáló index. BUX A Budapesti Értéktôzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, mely egyetlen mutatószámba sûrítve mutatja a BÉT részvénypiacának mozgását, a részvényárak átlagos változását. (Például a BUX index x százalékos napi emelkedése azt jelenti, hogy a részvényárak átlagosan x százalékkal emelkedtek az adott napon.) MSCI World Morgan Stanley Capital International által számított, a világ fejlett részvénypiacainak árfolyamalakulását mérô index. Az index összetételét 2007 óta az alábbi országok vállalatai alkotják: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Hongkong, Írország, Olaszország, Japán, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Portugália, Szingapúr, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság és USA. MSCI EM (Emerging Market) Morgan Stanley Capital International által számított, feltörekvô részvénypiacok árfolyamalakulását mérô index. Az index összetételét 2007 júniusa óta az alábbi 25 országindex alkotja: Argentína, Brazília, Chile, Kína, Kolumbia, Csehország, Egyiptom, Magyarország, India, Indonézia, Izrael, Jordánia, Dél-Korea, Malájzia, Mexikó, Marokkó, Pakisztán, Peru, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság, Tajvan, Thaiföld és Törökország. CETOP20: (Közép-európai Blue Chip Index) A 20 legnagyobb tôkeértékû és tôzsdei forgalmú közép-európai vállalat teljesítményét tükrözi. A nemzetközi gyakorlatot és a piac igényeit is figyelembe véve kialakított CETOP20 egyik fontos célja, hogy referenciaként szolgáljon a térség iránt érdeklôdô befektetôk számára. Az indexbe az alábbi tôzsdéken jegyzett részvények kerülhetnek be: Budapesti Értéktôzsde, Varsói Értéktôzsde, Prágai Értéktôzsde, Pozsonyi Értéktôzsde, Ljubljanai Értéktôzsde és Zágrábi Értéktôzsde.

DBLCDBCT: Deutsche Bank Liquid Optimum Yield Diversified TR Commodity Index (nyersanyagpiaci index) 2000-ben hozták létre. Tizennégy olyan árupiaci termék található benne, amelyeket az amerikai és londoni tôzsdén jegyeznek. Ezeknek a termékeknek a tôzsdei határidôs kontraktusai (future kontraktusai) szerepelnek az indexben. A termékek a következôk: kôolajszármazékok, földgáz, búza, kukorica, cukor, szója, réz, alumínium, cink, arany, ezüst . Az index összetevôit azért választották ki, mert ezek a legnagyobb forgalmú, legjobb piaccal rendelkezô árutôzsdei termékek. Az alapok hozamadatai magyar forintban – illetve a CIB Euró Pénzpiaci Alap esetében euróban – kerülnek megállapításra, felhívjuk figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az alap által elért eredményt. A benchmark hozamok számításánál alkalmazott adatok forrása: Bloomberg. A referenciahozam számításának módja megegyezik a hozamszámítás módjával (éven belül lineáris, éven túl kamatos kamat). 1

Nettó hozam: a forgalmazási költségek, számlavezetési költségek levonása elôtti hozam.

2

Szórás: az árfolyamok ingadozásának mértéke. Az átlagos értéktôl való átlagos eltérést méri, azt vizsgálja, hogy nagy átlagban az egyes értékek mennyire térnek el az átlagtól.

3

Az index aktuális értéke elérhetô a www.bloomberg.com honlapon.

1. Az alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeirôl és a befektetés lehetséges kockázatairól, kérjük, részletesen tájékozódjon az alap tájékoztatójából és kezelési szabályzatából! 2. Az alapok tájékoztatóját, kezelési szabályzatát, Kiemelt Befektetôi Információját, porfóliójelentését, éves, féléves jelentéseit forgalmazási helyeinken és a www.cib.hu, illetve a www.cibalap.hu internetes oldalainkon tesszük elérhetôvé. 3. Az alapok rövidített tájékoztatója tartalmazza mindazon információkat, amelyeket a CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. (tev. eng. sz.: PSZÁF III/100.036-4/2002.) a pénzügyi eszközökrôl, az ügyletrôl és a díjakról szóló tájékoztatás során köteles megadni.

4. A hozamokra vonatkozó megállapítások a normál piaci viszonyok melletti teljesítményt jelzik, de nem jelentenek garanciát a jövôbeni teljesítményre. 5. A feltüntetett hozamadatok a forgalmazási, számlavezetési költségek levonása elôtti, az alapok mûködési költségeivel csökkentett nettó hozamok. 6. A jelen kiadványban szereplô származtatott alapok a szokásostól eltérô kockázattal járnak. 7. A származtatott alap befektetési politikája által biztosított tôkevédettség a befektetési jegyek névértékének lejáratkori visszafizetésére vonatkozik. 8. Az alapok egyszeres tôkeáttételt alkalmaznak. 9. Jelen hirdetés nem minôsül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak, kizárólag a figyelem felkeltése a célja. 10. A befektetési alapokban elhelyezett vagyon kezelését törvényi rendelkezések szabályozzák (2001. évi CXX. törvény a tôkepiacról, 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutôzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetô tevékenységek szabályairól, a 2011. évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelôkrôl és a kollektív befektetési formákról).

CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. Komm Tibor Vezérigazgató Szabó Beatrix Társasági asszisztens

[email protected]

Számadó Éva Értékesítési vezetô

[email protected]

Hajdu Egon Vagyonkezelési igazgató

Molnárka Viktória Értékesítéstámogatás

[email protected]

Csekô Zoltán Vagyonkezelô

Demeter Gábor Értékesítési munkatárs

[email protected]

Págyi Gergely Vagyonkezelô

Martonosi Tibor Értékesítési munkatárs

[email protected]

Kovács László Bálint Vagyonkezelô

Knáver György Termékmenedzser

[email protected]

1027 Budapest, Medve u. 4–14. www.cibalap.hu Telefon: (+36 1) 423 2400 Telefax: (+36 1) 489 6664, (+36 1) 489 6675 E-mail: [email protected]

A befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékei, illetve a kapcsolódó további információk elérhetôk: • az interneten keresztül: www.cibalap.hu • elektronikus bankszámlánkon: Info/Befektetési lehetôségek • a CIB24 nonstop, élôhangos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül: 06 40 242 242


hírlevél cib befektetési alapok II. negyedév nyár Lezárva: június 30

Recommend Documents