HÍRLEVÉL. CIB BEFEKTETÉSI ALAPOK III. negyedév ôsz

HÍRLEVÉL CIB BEFEKTETÉSI ALAPOK 2012. III. negyedév – ôsz

CIB BEFEKTETÉSI ALAPOK Hozamgarantált Betét Alap Pénzpiaci Alap Euró Pénzpiaci Alap Tôkevédett Alapok Algoritmus Alapok Alapja Kincsem Kötvény Alap Ingatlan Alapok Alapja Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja Közép-európai Részvény Alap Indexkövetô Részvény Alap Nyersanyag Alapok Alapja

CIB NYERSANYAG ALAPOK

Kockázat

CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB

CIB RÉSZVÉNY ALAPOK CIB INGATLAN ALAPOK

CIB HOSSZÚ KÖTVÉNY ALAP CIB KIEGYENSÚLYOZOTT VEGYES ALAP CIB TÔKEVÉDETT ALAPOK CIB PÉNZPIACI ALAPOK CIB LIKVIDITÁSI ALAPOK

Hozam

Lezárva: 2012. szeptember 30.

NEM A GRAVITÁCIÓ

számítógépek nélkül elvégezni. Aki valaha dolgozott olyan irodában, ahol nem volt számítógép, az tudja, hogy a mai feladatait hányszor annyi idô alatt tudná elvégezni a gép segítsége nélkül.

Reggel, amikor az éjjel lehullott almákat kutatom a fûben, nem elsôsorban a gravitáció jut eszembe. A hiányos permetezés, a kukacok, hangyák, egyéb kártevôk, a gyümölcs elmaradt ritkítása és a nyári csapadékhiány számlájára írom, hogy az almák idejekorán leesnek a fáról. Valójában persze a gravitáció az oka annak, hogy leesnek, csak hát nem lehet mindenki Newton. Végsô soron, ha valaki megkérne az okok felsorolására, akkor lehet, hogy tudatosan már gondolnék a gravitációra is, de ez azért van, mert megtanultam az iskolában azt a sémát, hogy alma + lepottyanás = gravitáció. Sematikus a gondolkodásom, nem valószínû, hogy valaha ki fogok találni valami formabontó dolgot. Nem egy olcsó gegre gondolok, hanem valamire, ami igazán megváltoztatja az emberiség jövôjét.

Az információ áramlása a világháló nélkül ma már szinte elképzelhetetlen, ahogy egy gyors üzenetváltás elektronikus levelezés nélkül szintén az. Ha belegondolunk abba, hogy minden ügyünk csak levelezés útján folyna és minden kérdésünkre postafordultával kapnánk meg a választ, akkor mai ésszel belebolondulnánk a várakozásba, és folyton az lenne a gondunk, hogy nem haladnak az ügyeink. Ahogy gyorsul a világ, úgy válunk egyre türelmetlenebbé. Szóval egyre hatékonyabbá. Vagy ki tudja....

Nincs más hátra, ha rajta szeretném hagyni a kezem nyomát a világ jövôjén, akkor csapódnom kell valahova, ahol formabontó ötletekkel foglalkoznak. Ha sikerül elkapni egy jó csapatot, és valahogy rábeszélni ôket, hogy bevegyenek, akkor már félig nyert ügyem van. A nevemet nem fogom beírni a történelembe, de legalább a tudattal és az esetleges haszonnal gazdagabb lehetek. Valahogy úgy, ahogy annak idején John Scully tette, mikor Steve Jobs unszolására átnyergelt a Coca-Colától az Apple-höz. (A konkrét kérdés így hangzott: Egész életedben cukros vizet akarsz árulni, vagy velem jössz megváltoztatni a világot?) Scully persze nem vált be mint Apple vezérigazgató. Ha részvényesként csatlakozik, akkor ma nem biztos, hogy ennyire ismert lenne, de minden bizonnyal nem kötött volna rossz üzletet. A világ megváltoztatásával kapcsolatban divatosan emlegetett Steve Jobs mellett megemlíthetjük a magyar származású Andrew Grove (Gróf András, az Intel Corp. társalapítója) vagy Charles Simonyi (ifj. Simonyi Károly, az Excel kifejlesztôje) nevét, és nem feledkezhetünk meg a zseniális Neumann Jánosról sem, akinek a jelenlegi számítógépek mûködési elvének kitalálását köszönhetjük. Irodai alkalmazások nélkül Aki valaha dolgozott irodában, gyakorlatilag bármilyenben, az ma már el sem tudja képzelni, milyen lenne a napi feladatait

A technológiai szektor fiatal titánjai sokszor azért látnak meg üzleti lehetôséget a dolgokban, mert fiatalok és jól értik a következô generációk látens igényeit.

Egy dolog azonban biztos, ezek nélkül az alkalmazások nélkül a versenyképességünk fenntartása lehetetlen. Éldegélni még csakcsak lehet nélkülük, de az is egyre nehezebb. A következô generációk számára azok a tárgyak, szoftverek, technológiák, amelyeket a napokban dobnak piacra, esetleg a ma tervezôi épp ebben a pillanatban az asztal fölé görnyedve agyalnak rajtuk, pont olyan maguktól értetôdôek lesznek, mint nekünk a kerék vagy a vasút. Ettôl kezdve pedig már nem luxushóbort egy okostelefon, hanem a mindennapi élet elengedhetetlen kelléke, ami nélkül kommunikálni, információt szerezni, boltban fizetni, orvosi diagnózist kapni, közügyeket intézni lehetetlen. Nem beszélve azokról a funkciókról, melyekre ma azért nem gondolunk, mert a jövôben fogják ôket esetleg minden elôzmény nélkül - kitalálni. Ma simán tudunk élni nélkülük, mert – a ma oly divatos germanizmussal élve – nincsenek kitalálva. Késôbb viszont a konkrét funkciókon túl társadalmi szerepeinket, a csoporthoz tartozásunkat sem tudjuk kifejezésre juttatni, ha nem használjuk ezeket a modern eszközöket. Outsiderek pedig jobbára nem szeretünk lenni.

Mindebbôl pedig az a következtetés adódik, hogy ezeket a termékeket a jövôben is meg fogjuk vásárolni, használni fogjuk, mert megkerülhetetlenek. Természetesen mindig lesznek konkurens termékek egy-egy témakörben, de valamilyen számítógépünk lesz, valamilyen operációs rendszer fog rajta futni, valamilyen kommunikációs eszközünk lesz, valamilyen szoftverek fognak rajta futni, stb. Talán az egész csak egy bôr alá ültetett chip lesz, ami az idegrendszerünkhöz kapcsolódva fog audiovizuális ingereket kelteni az agyunkban és válaszreakcióinkat visszaközvetíteni az éterbe. Ki tudja ezt ma megmondani?

Soha ne feledjük, hogy egy-egy sikeres ötletre számos bukott gondolat jut. A rakéta akkor indul az árfolyamokban, ha egy jó ötlethez színvonalas kivitelezés és hatásos marketingstratégia társul. Ugyanakkor a kérdés mindennemû filozófiai vizsgálata nélkül az valószínûsíthetô, hogy az életünk virtuális része egyre nagyobb szerepet hasít ki a létünkbôl, így az elektronikus élet kellékei egyre fontosabbak lesznek a jövôben. Fôleg akkor, ha a fizikai értelemben vett létfenntartás a modern eszközök révén egyre hatékonyabbá válik, így egyre kevesebb idôt és energiát köt le az ember életébôl. Nagymenôk és új géniuszok A technológiai iparág bölcsôje a Szilícium-völgyben kezdett el ringatózni, mintegy 80 évvel ezelôtt, noha maga a név csak a 70-es években terjedt el. Az elmúlt évtizedekben többek közt olyan ismert cégek születtek és virágoztak itt fel, mint a közel 75 éves HewlettPackard, az IBM, a Microsoft vagy az Apple. Bármelyikrôl bátran kijelenthetjük, hogy jelentôsen átformálták a mindennapi életünket. A nagy „öregek” mellett nem mehetünk el az újabb generáció cégei mellett sem, melyek jellemzôen az internet adta lehetôségek mentén fejlesztik termékeiket és szolgáltatásaikat. Ebbe a körbe olyan nevek tartoznak mint a Google, a Yahoo vagy a Facebook, és ezek a cégek növekvô népszerûségek örvendenek. Az iparág megalapozásában fontos szerepet betöltô cégek a mai napig innovatív és nagy hatású szakmai mûhelyek. Számos olyan nagy múltú cég van, melynek alapítói korábban egy másik tech cégnél szereztek tapasztalatot.


Az egyes területeken úttörô munkát végzô cégek termékeinek piacképességét az alapozza meg, hogy alakítani igyekeznek a jövôt, nem pedig pusztán alkalmazkodni kívánnak hozzá. A meglévô tortán való osztozkodás mellett sütnek olyan, új tortákat, melyekrôl úgy sejtik, hogy ízleni fog. Ha a torta jó, akkor a fogyasztók felismerik, hogy már rég ezt az ízt keresték, csak nem tudták megfogalmazni, hogy mi hiányzott az életükbôl. Ez pedig egyre bôvülô piacot is jelent egyben. Az informatikában sokszor születnek olyan fejlesztések, amiket a közönség imád, de soha nem gondolt arra korábban, hogy szüksége van arra a bizonyos dologra. Ennek egyszerûen az az oka, hogy az átlagos felhasználó nem ért annyira a területhez, hogy a kreatív ötletekhez meglegyenek a kellô alapjai. A piac bôvülésének másik oka a generációváltásban és az eszközök mûködtetéséhez szükséges környezet kiépülésében rejlik. Ezen belül csak egy dolog a sokat vizsgált internet-penetráció, hiszen ennél sokkal egyszerûbb dolgok sem feltétlenül állnak rendelkezésre a világnak egy jelentôs részén. Gondoljunk csak egyszerûen a villanyáram elérhetôségére vagy akár az írni, olvasni, számolni tudásra, ami elengedhetetlen feltétele a készülékek puszta mûködtetésének. A folyamatosan születô termékek a folyamatosan születô új generációkban találják meg a vevôkörüket. A technológiai szektor fiatal titánjai sokszor azért látnak meg üzleti lehetôséget a dolgokban, mert fiatalok, és jól értik a következô generációk látens igényeit. Jó példa erre az, amikor Steve Jobs hitelért kilincselt, hogy lakossági felhasználásra számítógépet fejlesszen, de a hitelezôk nem hitték el, hogy a számítógép valaha is egy, a háztartásokban általánosan megtalálható eszközzé válik, mert túl bonyolultnak tartották a használatát. Harminc-negyven évvel késôbb persze könnyû okosnak lenni, de a történelem azt bizonyította, hogy túl korlátoltak voltak ahhoz, hogy felismerjék az ötlet korszakalkotó mivoltát. Még csak butának sem kellett ehhez lenniük, mindössze annyi történt, hogy sémákban gondolkodtak. Vegyünk jövôt Hogy érdemes kihasználni a technológiai fejlôdésben és a jövendô generációk látens igényeinek majdani kielégítésében rejlô üzleti potenciált? Mindenek elôtt óvatosan. Ezek a befektetések a nagy nyertesek mellett nagy veszteseket is is hordozhatnak. Egy hatalmas költséggel kifejlesztett új termék lehet, hogy soha nem látott nyereséget hoz, de az sem zárható ki, hogy nem fog kelleni a kutyának sem. Jöhet egy jobb termék, jöhet egy jobb ötlet, egy másik irány hosszabb távú fejlesztést tehet lehetôvé. Nem véletlen

az, hogy a technológiai részvények megvásárlásakor az átlagosnál sokkal magasabb nyereséget várunk el, hiszen a tévutak kockázata sokkal jelentôsebb. Egy ilyen tévedés gyakran a cég végét is jelentheti. Soha ne feledjük, hogy egy-egy sikeres ötletre számos bukott gondolat jut. A rakéta akkor indul az árfolyamokban, ha egy jó ötlethez színvonalas kivitelezés és hatásos marketingstratégia társul. Akkor viszont busás haszonnal kecsegtet. Ilyen részvényeket célszerû a megtakarításaink kisebb hányadából vásárolni, így abban az esetben sem kerülünk a tönk szélére, ha az adott részvények veszteséget szenvednek el. Az sem árthat, ha a tôkénk elveszítését valamilyen részvénypiaci kereskedési stratégiával is védjük, veszteséges irányba mozgó árak, rossz hírek esetén könyörtelenül zárva a pozícióinkat. Ha ehhez nincs kedvünk, mert nem az izgalmak átélése miatt fektetünk be, akkor válasszunk olyan tôkevédett befektetési struktúrákat, ahol a termék hozamát meghatározó részvények egy magasabb megtérülést kínáló iparágba tartoznak, például a technológiai szektorba.

PIACI KÖRKÉP KÖTVÉNYPIAC Amerikai és európai kötvénypiac A tavalyi 3,7 százalékos globális növekedés után 2012-re az eddig megjelent adatok tükrében jelenleg 2,9 százalék a globális növekedési konszenzus az elemzôk körében. Az USA az agresszív válságkezelésével továbbra is a növekedés egyik motorja, a tavalyi, évi 1,8 százalék után az idei évi növekedés 2,1 százalék körül alakulhat. Ezenkívül a még jelentôs növekedési többletet mutató régiók: szinte a teljes ázsiai térség, valamint a fejlôdô országok Dél-Amerikában. A híres BRIC-országok növekedési kilátásai, Brazíliát kivéve (ahol csak 1,5 százalék körül lehet a növekedés) az idei évre kitûnôek: Oroszország 4; India 5,6; Kína 7,7 százalékkal nôhet idén. Láthatjuk tehát, hogy a világban a termelési és fogyasztási trendek erôteljes átrajzolódása zajlik, a fejlett országok és különösen Európa szenved a válság évei alatt, míg a fejlôdô országok elôretörnek. A legvisszafogottabb növekedésre továbbra is legfôbb exportpiacainkon, az euróövezet országaiban lehet számítani. Itt a tavalyi évi 1,4 százalékos növekedés után idén -0,5 százalékos csökkenésre/visszaesésre lehet számítani. A FED a mennyiségi lazítás politikáját várhatóan tovább folytatja, egyes becslések szerint 800 milliárdnyi eszközt vásárolhat 2013-ban, és ezzel párhuzamosan természetesen tartja 0 százalékos alapkamatát. Az ECB a FED-hez teljesen hasonló politikát folytatva, elôször a bankoknak juttatott olcsó likviditást (LTRO, Long-term refinancing operations) összességében több mint ezer milliárd euró értékben, a jelenlegi programja pedig már egy, a FED programjához hasonló nyíltpiaci eszközvásárlási program (OMT, Outright Monetary Transactions). Ennek segítségével szintén több ezer milliárd euró értékben tud az ECB-kötvényt vásárolni a bajba jutott euróövezeti országokban. Hiába az óriási mértékû pénznyomtatás a fejlett országokban, az inflációs várakozások a potenciális növekedési ütemek körüli vagy az alatti növekedési ütemek miatt továbbra is visszafogottak. Az USA-ban az elemzôk a tavalyi 3,1 százalék után idén 2,1 százalékos inflációt várnak. Az euróövezetben is visszaesés lehet, a tavalyi 2,7 százalék után idén 2,5 százalék lehet az áremelkedés üteme. A nem túl jelentôs inflációs nyomás, mint ahogy azt jeleztük, változatlan, 0 százalék körüli FED-alapkamattal alakulhat ki. Az ECB 75 bázispontra csökkentette az alapkamatát júliusban, innen Lezárva: 2012. szeptember 30.

alapszcenáriónkban ugyan nem várunk további csökkentést, de egy további, 25 bázispontos csökkentésnek is van esélye. Az alapkamat mértéke nem is olyan lényeges, a tényleges monetáris kondíciókat az eszközvásárlási programok (QE3, illetve OMT) mértéke és azok ütemezései fogják meghatározni az idei és a jövô évben. Az amerikai kötvénypiac az eszközvásárlási programok miatt mesterségesen nyomott hozamokat produkál. A 2 százalék alatti (jelenleg 1,62 százalék), történelmi minimumszintjérôl a 10 éves amerikai hozamszint egyelôre nem tud emelkedni. Az amerikai kötvényekben shortra spekulálók újra és újra a végtelen tôkeerejû FED-del találják szembe magukat. Ez a helyzet egy mesterségesen elôidézett árazás, az alacsony hozamok stagnálása mindenképpen alacsony megtérülést fog okozni, tehát ebbe az eszközosztályba való befektetést nem javasolunk. Hasonló érvek miatt a nyomott hozamszintekkel rendelkezô, fejlett európai kötvénypiacba történô befektetést sem javasoljuk, bár itt színesítik a képet a déli országok magas hozamgörbéi. Az olasz, spanyol vagy portugál állampapírokkal magas megtérülést is el lehetett érni az idei évben, de az ad hoc ECB-beavatkozások miatt, az ilyen típusú befektetések a fundamentális elemzésen alapuló, megalapozott befektetési döntések világából egyre inkább átkerülnek a szerencsejáték kategóriájába. Magyar makrogazdaság, kötvénypiac A globális növekedés alacsony szinten stagnálása, és ezen belül az európai lassulás, kedvezôtlenül érintik a magyar gazdaság exportkilátásait is. A tavalyi évben bejelentett autóipari beruházások a vártnál kevésbé járulnak hozzá a növekedéshez, és a mezôgazdaság is a gyenge terméseredmények miatt lefelé húzhatja a növekedést. A bankszektort terhelô elvonások és a csökkenô, de még mindig magas CDS-felár magas hitelkamatokat tesznek lehetôvé, ezért a hitelberagadás (credit crunch) állapotához áll közel a magyar gazdaság. A hitelberagadás fogalma azt jelenti, hogy a kamat mértéke és a hitelek elérhetôsége közötti inverz kapcsolat nem áll fenn, hiába csökkennek a kamatok, a vállalatok nem akarnak hitelhez jutni, és a bankok sem akarnak igazán hitelezni (a magas nem teljesítô hitelállomány extrém óvatosságra kényszeríti ôket). Összességében még tovább módosítottuk lefelé az elôrejelzésünk, jelenleg -1 százalék körüli növekedést várunk 2012-re, a jövô évre is csak körülbelül 0,8 százalékos növekedést valószínûsítünk (ez az elôrejelzésünk véletlenül éppen megegyezik az IMF legutolsó prognózisával). Várakozásunk szerint az átmeneti inflációt emelô lépések után az alapinfláció lassan visszatér az 5 százalék alatti tartományba. Az

év közben kialakult 6 százalék feletti ráták megemelik az infláció éves átlagos szintjét (5,8 százalék a várakozásunk a 2012-es átlagos inflációra). A jelenlegi 6,5 százalékos alapkamatszintrôl a Monetáris Tanács az új tagok vezényletével valószínûleg tovább csökkenti az alapkamatot egészen 6 százalékig. Ekkor csak megfelelô külsô és belsô környezet esetén folytatódhat tovább a kamatcsökkentési sorozat (pl. sikeres IMF készenléti hitel és/vagy kedvezôbben alakuló inflációs pálya). Ha nincs további jelentôs, külsô sokk 2013-ban, akkor várakozásaink szerint egy teljesen új összetételû Monetáris Tanács megpróbálja 5 százalék környékére levinni az alapkamatot az év végére. Kilátások, kockázatok Az idei évre úgy tûnik, beigazolódik várakozásunk, mely szerint 6-6,5 százalék körüli hozamokat vártunk a hozamgörbe elején és 7 százalék körüli hozamokat a hozamgörbe hosszú oldalán. A jövô évben, ha minden pozitívan alakul, akkor sem tud megismétlôdni az idei évi hatalmas rally az állampapírpiacon, de további mérsékelt erôsödésre, a hozamok további csökkenésére látunk esélyt. Várakozásunk szerint a hozamgörbe eleje 5,3 százalék környékén tartózkodhat 2013 végére, míg a hosszú oldalon 6 százalék környéki hozamokat várunk. Ezzel, ha nem is az idei évi két számjegyû megtérüléseket fogja produkálni az állampapírpiac, de a betéti kamatoknál kedvezôbb, 8 százalék körüli hozamok alakulhatnak ki a hosszabb futamidejû kötvények esetében. A legjelentôsebb kockázat alapforgatókönyvünk esetében, ha egy hirtelen inflációs sokk (például egy iráni háború miatti olajár-emelkedés) következtében az MNB nem tudná végrehajtani ambiciózus kamatcsökkentési elképzeléseit.

RÉSZVÉNYPIAC A 2012 harmadik negyedévében a jelentôsebb részvénypiacok pozitív teljesítményt mutattak. A legrosszabb hozamot a japán Topix index nyújtotta 4 százalékos csökkenéssel. A második negyedéves gyorsjelentési szezon hozta az elemzôk által elvárt pozitív számokat, a vállalati mérlegek továbbra is jó állapotban vannak, azonban a vállalati profitok növekedési ütemét - a GDP növekedési ütemek lassulásával összhangban - lefelé módosították az elemzôk. Az elmúlt negyedév elsôsorban az USA és az Eurózóna reálgazdaságainak egyre gyengébb teljesítményérôl szólt. Az Európai Unió Németországot kivéve lényegében recesszióban van. Az USA-ban pedig a fiskális

szakadék miatti és az elnökválasztás körüli bizonytalanságok jelentik a legnagyobb veszélyt. A monetáris politika mind a két kontinensen reagált a gazdaság gyengülésére, és újabb pénznyomtatásba kezdett. A részvénypiacok értékeltségi szintje eltérô az egyes országokban, jelentôsebb historikus alulértékeltséget az EU perifériás országokban találhatunk. Részvénypiaci teljesítmények A legrosszabb teljesítményt a fejlett piaci Topix index nyújtotta, 2012. harmadik negyedévében: 4 százalékot csökkent az index saját devizában. A legjobban teljesítô piac a német DAX index volt több mint 12 százalékos emelkedéssel. A világ fejlett piacait magába foglaló MSCI World index az elmúlt negyedévben 6 százalékkal került feljebb. A francia CAC 4,05 százalékot, míg az angol FTSE100 index 3 százalékot emelkedett. A hazai index értéke 7 százalékkal került feljebb. Az elmúlt negyedév során a forint a fôbb devizákhoz képest nem mutatott nagy kilengést: 1% százalékot erôsödött az euróval, kettôt az amerikai dollárral szemben. Az EUR/USD-kereszt az idôszak eleji 1,26 százalékos szintrôl az idôszak végére 1,28 felé emelkedett, így a dollár 2 százalékot gyengült az euróhoz képest. A devizahitelesek számára kiemelt jelentôségû, hogy a svájci frank is tudott erôsödni valamennyit a forinttal szemben: az árfolyam 1 százalékkal került lejjebb a negyedév során. Az EUR/CHF-kereszt a negyedév során folyamatosan az 1,20-as rögzített sáv felett tartózkodott, az elmúlt 3 hónap során a CHF csak minimálisan gyengült az euróval szemben. Fejlett részvénypiacok A fejlett részvénypiacok az elmúlt negyedévet erôs teljesítménnyel zárták. Az S&P500 index 6 százalékot emelkedett, hasonlóan az európai blue-chip részvényeket tartalmazó Eurostoxx50 indexhez. Az amerikai index viszonylag jó teljesítménye elsôsorban annak köszönhetô, hogy a meglévô problémák ellenére az amerikai gazdaság még mindig képes 1,5-2 százalékkal növekedni. Európában ez jelenleg szinte csak Németországról mondható el. Fejlôdô részvénypiacok Az elmúlt negyedévben az MSCI-EM-régió 7 százalékot, a szûkebb EMEA régió közel 8%-ot emelkedett. A CETOP20 index a fenti piacokhoz hasonlóan 8 százalékos emelkedéssel zárta az elmúlt idôszakot.

A globális, feltörekvô piacokon alábbhagyni látszik a tavaly gondot okozó inflációs nyomás, és a kamatemelések korszakát monetáris lazítás váltja fel. A kínai jegybank az enyhülô inflációs nyomás és az 50 pont alatti PMI-adatok láttán a bankok számára kötelezôen elôírt tartalékráta csökkentésébe kezdett. A kínai gazdaság így valószínûleg elkerüli a „hard landing” forgatókönyvet, de a jövôben az elmúlt évtized 10 százalék körüli növekedése helyett egy lassabb, 7-8 százalékos bôvülési szintre fog átállni. Az új, alacsonyabb növekedés milyensége meghatározó lesz, mind a fejlett, mind a fejlôdô piacok számára. Az elmúlt három hónap jelentôsebb részvénypiaci emelkedése után a feltörekvô piacok árazottsága még mindig átlagosnak mondható. Érdemes azonban figyelni, hiszen az összesített értékeltségi mutató lassan a túlárazottság jeleit kezdi mutatni. Az értékeltség megugrását elsôsorban az ár/osztalék- és az ár/cash-flow-mutatók emelkedése okozta. Magyarországon eseménydús idôszak volt az elmúlt pár hónap. Hosszas huzavona után a magyar kormánynak sikerült az EU és az IMF által elvárt módon módosítania a jegybanktörvényt, így a harmadik negyedévben megindulhattak a tárgyalások a nemzetközi szervezetekkel. A szerzôdés tényleges megkötése a nézetbeli különbségek miatt nem ígérkezik gyorsnak. Az elemzôk szerint legkorábban az év vége körül várható, bár mostanában olyan vélemények is vannak, amelyek csak jövô év elejére teszik ezt. A forint és a magyar eszközök árfolyamát nagyban befolyásoló országkockázati felár (CDS mutató) is ennek megfelelôen alakult az elmúlt idôszakban. Az egész lejárati struktúrán markánsan csökkentek az árak, ám megfigyelhetô, hogy az általános csökkenés mellett sokkal meredekebb lett a görbe. Habár a befektetôk rövid távon beárazták egy esetleges IMF-megállapodás kedvezô hatásait, hosszabb távon továbbra is szkeptikusak a magyar államadóság fenntarthatóságával kapcsolatban. A magyar nagyvállalatoknak nehéz mûködési környezetben kell jól teljesíteniük. Az OTP-t a banki különadó és a 2013-ban bevezetésre kerülô tranzakciós adó sújtja. Jelenleg is folyik a jövô évi költségvetés tervezése, így a tranzakciós adó, illetve a bankadó mértéke még mindig nem tekinthetô véglegesnek. A gyógyszercégeket érzékenyen érinti a gyógyszerkassza jelentôs csökkentése, pozitívumként szolgálhat azonban a Richter stratégiai megállapodása a kormánnyal. A magyar értéktôzsde inkább alulárazottnak tekinthetô régiós összevetésben, azonban a nagyfokú gazdaságpolitikai bizonytalanság miatt indokolhatónak érezzük a jelenlegi diszkontot. Összességében, a kormány szigorú fiskális politika Lezárva: 2012. szeptember 30.

melletti elkötelezettsége miatt a vállalatokat sújtó, magas adóterhek fennmaradására számítunk a jövôben is. Részvénypiaci kilátások A részvénypiacokra a megnyugvás volt jellemzô az elôzô hónapok során. Amerikából ismét jó hírek érkeztek, a foglalkoztatás javult és tovább élénkült a belsô fogyasztás. A fogyasztói hitelek állománya közelíti a 2008. évi csúcsot. Az elemzôi konszenzusnak megfelelôen a FED akcióba lépett egy harmadik monetáris élénkítô csomaggal (QE3). A növekedés üteme elmarad a korábban vártaktól, de még így is 2 százalék fölött lehet. A rekordalacsony hozamkörnyezet és számos FED-akció jó hatással volt a jelzáloghitel-kamatokra is. Az ingatlanpiac a lassú élénkülés jeleit mutatja, ezt elsôsorban a használt lakások piacán érezni. Jelenleg az amerikai választások tartják lázban a befektetôket. Barack Obama elnök újraválasztása valószínû, de elônye nagyon csekély a republikánus Mitt Romney-val szemben. A választások után a fiskális megszorítások mértéke és pályája is eldôl, tervezhetôvé válik a befektetôk számára. Amirôl a piac most egy kicsit megfeledkezik, az a közép-keleti válság. Az arab tavasz folytatódik, nem csak a szíriai-török konfliktus, de az iráni-izraeli konfliktus is könnyedén háborúba csaphat át. Ez a nyersanyagárak emelkedéséhez, az USA és számos európai ország hadba lépéséhez vezethet. A helyzet megítélése igen nehéz, fôképp, hogy Oroszország és Kína is érdekelt a térségben, éppen a nyugati hatalmakkal ellentétes oldalon. Elemzôk szerint az amerikai elnökválasztás után a konfliktushelyzetekben is elôrelépések történhetnek. Európában nem annyira jó a gazdasági helyzet, mint az Egyesült Államokban. Bár korábban az ECB elnöke, Mario Draghi közölte, hogy mindent megtesz az eurózóna egyben tartása érdekében, a legutóbbi ECB-ülés nem hozott érdemi döntést. A hivatalos kommentár vegyes információkat tartalmazott. Elmaradt a sokak által várt nagymérvû állampapír-vásárlásra utaló bejelentés, de az elnök hangsúlyozta az ECB elkötelezettségét az EMU egyben tartása érdekében. Az ECB közleményében világossá tette, hogy elsôsorban a hozamgörbe rövid oldalán kíván beavatkozni, és az egyes kormányok költségvetési politikájától vár segítséget. A német alkotmánybíróság elfogadta az ESM felállítását, ha a német költségvetés hozzájárulásának lesz felsô korlátja. A vállalati eredményeket nézve a kép nem változott az elôzô negyedévhez képest. Az elemzôk továbbra is 10 százalék körüli eredménybôvülést várnak a fejlett piacoktól, de egy alacsonyabb bázisról indulva. A 2011-es év nem a vártnak megfelelôen alakult, ezért jelentôsen

lefele lettek hozva az EPS-várakozások minden régióra vonatkozóan. A növekedés motorja az USA, Európában pedig Németország. A fejlôdô világban India, Ázsia és Brazília kiemelkedô eredmény elôrejelzésekkel bírnak, míg Oroszország és Kelet-Európa alacsonyabbal. A jó tôkepiaci hangulat fôképp a FED- és ECB-akcióknak köszönhetô. A kockázatkerülés sokat javult, az S&P500 Index idei csúcson van, a VIX Index pedig a mélypontnak számító, 15-ös értéken áll. Az egyes országok CDS-felárai csökkentek. Az értékeltségek sokat javultak az elmúlt hetekben. A jelentôs diszkontok csökkentek, bizonyos régiók közelítik a historikus átlagukat. A fejlett piacoknál, az USA-részvények 14%-os, az EMU-részvények 13 százalékos diszkonttal forognak értékeltség tekintetében. A fent felvázolt kockázatok fényében ezek az értékek fairnek mondhatók, kezdik közelíteni az optimista tartományokat. GDP-növekedési veszélyek inkább Európában vannak, de a legerôsebb tagállam Németország. A „fly to quality” hatás miatt a német állampapírok hozama mélyponton van, és a bankok is alacsony kamatok mellett hiteleznek. A világgazdaságban fennálló kockázatok fényében indokoltak a jelenlegi értékeltségi szintek. Az év folyamán volatilis kereskedésre számítunk.

NYERSANYAGPIAC 2012 harmadik negyedévében a nyersanyagpiaci termékek erôs pozitív hozamokat értek el a többi kockázatos eszközosztályhoz hasonlóan. A Deutsche Bank nyersanyagindexe közel 11 százalékkal került feljebb a negyedév során. A legrosszabbul teljesítô nyersanyag a cukor volt (-10%), ahol a brazil és indiai várható termés jobban alakult az elôzetesen vártnál. A legjobban teljesítô termék az ezüst lett, közel 26 százalékos drágulással. A kôolajtermékek 10-15 százalékkal drágultak a negyedév során. A mezôgazdasági termékek piacán az amerikai Mezôgazdasági Minisztérium (USDA) negyedéves riportja volt meghatározó, ami mind a kukorica, mind a búza esetén szûkebb kereslet-kínálati piacot vetített elôre. Az utóbbi hónapok rendkívül meleg amerikai idôjárása azonban ezen termékek piacán áremelkedést generált, így a búza, a kukorica és a szójabab is 5-20 százalékos emelkedéssel zárta a negyedévet. A jelenlegi magas árszintek várhatóan fennmaradnak, mivel a fekete-tengeri régióban és Oroszországban is jelentôsek az aszálykárok. Egy esetleges orosz exportkorlátozás bejelentése nyomán pedig az árak valószínûleg tovább emelkednek.

Kilátások A nyersanyagpiacon 2012 végéig a jelenlegi szintekrôl mérsékelt, pár százalékos emelkedést várunk. Támaszként szolgálhat a szeptemberben bejelentett, nyílt végû amerikai további mennyiségi lazítás, ami egy gyengébb dolláron keresztül megtarthatja a nyersanyagárakat. Az extrém módon laza monetáris politika egyértelmû nyertese az arany lehet. Az ipari fémeknél elsôsorban a kínai gazdasági növekedésrôl szóló hírek alakíthatják az árak alakulását. A jelenlegi kínai gazdasági lassulás, és a kínai gazdasági politika hangsúlyának áthelyezôdése a mennyiségi növekedésrôl egy fenntartható, minôségi növekedésre, valószínûleg kevesebb iparifém-importot jelent majd. Az olaj piacán jelenleg törékeny egyensúlyi helyzetet láthatunk. Itt a felfelé mutató kockázatokat egy iráni-izraeli háború jelenti. A politikai feszültség fokozódása most is 5-10 dolláros prémiumként van jelen az olaj árában. Általánosságban elmondható, hogy a nyersanyagárak további növekedéséhez a meglévô likviditás bôség mellé egyre inkább a gazdasági növekedés visszatérte lenne szükséges. Az oldal alján található két táblázat a Deutsche Bank nyersanyagpiaci indexében található termékek jelenlegi, egy éves határidôs és az elemzôk által az idei évre várt átlagos árait hasonlítja össze. Jelenlegi spot ár

Jelenlegi 1 éves forward ár

Bloomberg konszenzus 1 évre

Kukorica

757,0

756,7

680,0

Szójabab

1583,5

1601,7

1480,0

20,7

20,0

22,0

Búza

890,0

903,8

728,0

Fûtôolaj

313,4

314,9

295,0

91,7

92,7

95,0

3,4

3,6

2,6

Jelenlegi spot ár

Jelenlegi 1 éves forward ár

Bloomberg konszenzus 1 évre

291,3

293,9

286

Nyersanyag

Cukor

Könnyû nyersolaj Földgáz Forrás: CIB Alapkezelô, Bloomberg

Nyersanyag Gázolaj Brent nyersolaj Arany Ezüst

111,7

111,5

111,0

1767,7

1772,6

1680,0

34,4

34,6

31,5

Alumínium

2084,8

2104,3

2050,0

Réz

8213,0

8211,2

7996,0

Cink

2071,5

2087,5

1955,5

Forrás: CIB Alapkezelô, Bloomberg

CIB HOZAMGARANTÁLT BETÉT ALAP

Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása

Likviditási típusú alap Garantált hozam lekötés nélkül! Minden hónapban garantált minimum hozam, melynél az alap csak többet hozhat. A CIB Hozamgarantált Betét Alap lekötés nélkül, a betéti kamatokkal konkuráló, tetszôleges futamidejû – akár 1–2 napos –, alacsony kockázatú befektetési lehetôséget kínál. Rugalmassága és költséghatékonysága révén a vállalati likviditáskezelés ideális eszköze.

pénzpiaci alapok kiegyensúlyozott vegyes alapok

hosszú kötvény alapok

részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait 1 3 hónap 6 hónap

1 év

5 év

2011

2010

2009

2012. szeptember 30.

2008

2007

Indulástól

7,70%

7,01%

6,30%

CIB Hozamgarantált Betéti Alap 1,64%

3,33%

6,45%

6,57%

5,27%

4,71%

8,42%

Portfólió-összetétel – befektetési politika Az alap alacsony kockázatú, nagy likviditású befektetési eszközökbe, elsôsorban pénzpiaci betétekbe és rövid futamidejû állampapírokba fektet.

Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok)


0,0153% 0,0170% 0,0162% 0,0176% 0,0126% 0,0115% 0,0207% 0,0201% 0,0167% 0,0166%

Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges, akár 1–2 nap Az alap fôbb adatai


Nettó eszközérték (M Ft): 71 098

Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,5909

Vétel: jutalékmentes

Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció ): 100

Pénzügyi elszámolás (nap): T

Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva

Indulás dátuma: 2005. 02. 28.

Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2012. szeptember 30.

2005. március–2012. szeptember 30.

Lekötött bankbetétek 92,15%

Nettó eszközérték (milliárd forint)

Egy jegyre jutó eszközérték

120

1,7

100

1,6 1,5

80

1,4

60

1,3

40


2. 20 28 10 . .0 8. 20 31 11 . .0 2. 20 28 11 . .0 8. 20 31 12 . .0 2. 20 29 12 . .0 8. 31 .

.

. 10

.0

31

28

2.

8.

20

.0

20

09

.0

.

. 31

8.

09

20

.

29

2. .0

20

08

.0

.

31 8.

08

.0

20

.

28

31

2.

07

8.

.0

20

.0

20

07

.

.

20

06 20

06

2.

28

31

8. .0

.0 05

Vállalati kötvények 3,58%

05

2.

28

.

1,0

20

Likvid eszközök 3,09%

20

Diszkont kincstárjegyek 1,03%

1,1

0 .0

Államkötvények 0,15%

1,2

20

CIB PÉNZPIACI ALAP


Pénzpiaci típusú alap Alacsony kockázatú, kiegyensúlyozott hozamú pénzpiaci befektetés. Az alap hozama a lekötött betéti kamatokkal versenyképes, idôbeli kötöttségek nélkül.


a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1 6 hónap

1 év

5 év

2011

Ajánlott befektetési idôtáv: minimum 3 hónap

a befektetési eszközök százalékában 1,92%

Lekötött betét

35,99%

Államkötvények

22,52% 30,95% 8,62%

Lekötött betét 35,99%

2008

2007

Indulástól

3,67%

6,07%

6,41%

4,49%

9,36%

6,81%

6,46%

7,28%

4,20%

7,10%

7,58%

5,17%

10,52%

8,43%

7,69%

8,51%

4,57% Benchmark 5,53%



Az alap fôbb adatai





Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 100*



Benchmark: RMAX index


* A 100 Ft-os visszaváltási díj mellett további 0,5% (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra, a befektetési jegyek vásárlását (Tárgynapot) követô öt naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízás esetében.


2009

0,0397% 0,0702% 0,0733% 0,0527% 0,0422% 0,0813% 0,1128% 0,0315% 0,0516%

Az alap jelentôs befektetései

Változó kamatozású vállalati kötvények

2010


CIB Pénzpiaci Alap

Az alap portfóliójában rövid futamidejû, kiszámítható árfolyamalakulással rendelkezô állampapírok, diszkont kincstárjegyek, kisebb részben az állampapírokénál magasabb hozamot kínáló vállalati és hitelintézeti kötvények találhatók.

Kincstárjegyek

részvényalapok

Az alap teljesítménye

Portfólió-összetétel – befektetési politika

Likvid eszköz



Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2000. június–2012. szeptember 30.


Egy jegyre jutó eszközérték

60

2,6

50

2,4 2,2

40

1,8

20

1,6 1,4

10

1,2

0

.

. .0

5.

31

.

31 5.

.0 20

12

.

31 5.

.0 10

20

11

. 09

20

.0

5.

31

. 08

20

.0

5.

31

. 5. .0 07

20

5. .0 20

31

.

31

.

31 5.

.0

20

06

.

31 5.

.0 20

05

.

31

.0 03

04

5.

31

20

02 20

20

.0

5.

5. .0

.0

5.

30

31

.

.

1,0

01

00

20

20

Államkötvények 22,52% Likvid eszköz 1,92% Változó kamatozású vállalati kötvények 8,62% Kincstárjegyek 30,95%

2,0

30

CIB EURÓ PÉNZPIACI ALAP


Euró Pénzpiaci típusú Alap Az euróban történô hatékony likviditáskezelés eszköze. A folyószámlához hasonló likviditás mellett, a lekötött euróbetétek kamataival versenyképes hozamot kínál, minimális kockázati szintek mellett. Azon ügyfelek számára nyújt kiemelkedôen jó lehetôséget az alap, akik eurómegtakarítással rendelkeznek, és az euróbevezetésre gondolva addig is egy lejárat nélküli befektetésben szeretnék szabad pénzeszközeiket tudni.

Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges Az alap jelentôs befektetései

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1 3 hónap 6 hónap

1 év

5 év

2011

Likvid eszközök

2,97%

Lekötött betétek

84,05%

Hitelintézeti kötvények

8,16%

Államkötvények

4,82%



2008

2007

Indulástól

3,98%

3,24%

2,41%

CIB Euró Pénzpiaci Alap 0,67%

1,27%

2,75%

2,52%

2,45%

1,50%

1,67%


0,0099% 0,0136% 0,0137% 0,0096% 0,0061% 0,0043% 0,0054% 0,0105% 0,0089% 0,0090%



Nettó eszközérték (ezer EUR): 86 032

Egy jegyre jutó nettó eszközérték (EUR): 0,01181668


Visszaváltási jutalék (EUR/tranzakció): 0,5


Min. befektethetô összeg (EUR): nincs korlátozva


2005. október–2012. szeptember 30.

Nettó eszközérték (ezer euró)

Likvid eszközök 2,97%

2009

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke

Az alap portfóliójának összetétele

Hitelintézeti kötvények 8,16%

2010


a befektetési eszközök százalékában


részvényalapok

(napi szórásadatok)

Döntô részben rövid futamidejû, kiszámítható teljesítménnyel rendelkezô pénzpiaci betétek alkotják az alapot. Az alap befektetései között európai állampapírok, valamint hitelintézeti kötvények is szerepelhetnek.

Lekötött betétek 84,05%


Hozamok szórásadatai2




Egy jegyre jutó eszközérték (euró)

100 000 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 1. 0. 0. 1. 0. . 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 6. 3 9 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 .0 0 .0 0 0 . . . . . . . . . . . . . 05 06 006 007 007 008 008 009 009 010 010 011 011 012 012 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 20 20 2 2 2

0,0120 0,0118 0,0116 0,0114 0,0112 0,0110 0,0108 0,0106 0,0104 0,0102 0,0100

CIB ALGORITMUS ALAPOK ALAPJA


Portfólió-összetétel – befektetési politika CIB Alapokból összeállított, a tôkepiaci folyamatok változásaihoz napi szinten alkalmazkodó, befektetési portfólió. A piaci folyamatok figyelése során a hagyományos, vállalatokra, iparágakra, országokra, régiókra és a világgazdaságra fókuszáló vizsgálatok eredményei mellett a tôkepiaci folyamatok matematikai elemzésébôl levont következtetéseket is felhasználja az alap a betét-, kötvény-, részvény- és nyersanyag-befektetések egymáshoz viszonyított arányának meghatározásához.



részvényalapok

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten1

2012. szeptember 30. 1 év

Indulástól CIB Algoritmus Alapok Alapja

4,04%

1,43% Benchmark

7,10%

6,67%

Hozamok szórásadatai2

Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év


2012. szeptember 30. 0,2402%

0,2285%

Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában

Az alap fôbb adatai 9,22%

Likvid eszköz Befektetési jegyek összesen

90,78%



Nettó eszközérték (M Ft): 859



Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 1 000

Pénzügyi elszámolás (nap): T+2


Benchmark: 100% RMAX index



2011. április –2012. szeptember 30.

Kötvény típusú 7,94% Nettó eszközérték (milliárd forint) Likvidítási típusú 45,89%

Egy jegyre jutó nettó eszközérték

2,5 2,0 1,5

1,0400 1,0300 1,0200 1,0100 1,0000

1,0 0,5

Likvid eszköz 9,22% Nyersanyag típusú 8,16% Részvény típusú 28,79%

0,0 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 04 . 05 . 06 . 07 . 08 . 09 . 10 . 11 . 12 . 01 . 02 . 03 . 04 . 05 . 06 . 07 . 08 . 09 . 11 11 11 11 11 11 11 11 11 12 12 12 12 12 12 12 12 12 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

0,9900 0,9800 0,9700 0,9600

CIB KINCSEM KÖTVÉNY ALAP


Hosszú kötvény típusú alap Az államkötvények, illetve vállalati kötvények és bankbetétek kombinációjából alkotott, diverzifikált portfólió. Magyarország gazdasági fejlôdésével és az infláció mérséklôdésével párhuzamosan az állampapír-piaci kamatok csökkenhetnek. A csökkenô kamatkörnyezetben az alap hozama meghaladhatja a kötvényhozamokat.



részvényalapok

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten1 1 év


5 év

2011

2010

2009

2008

2007

Indulástól

–3,06%

4,11%

8,08%

13,97%

2,58%

6,22%

10,34%

0,8480%

0,9821%

0,2337%

CIB Kincsem Kötvény Alap 9,93%

4,53%

–0,14%

5,36%

7,36%

Benchmark


10,14%

Az alap portfóliója döntô részben magyar állampapírokból áll, melyeket vállalati és hitelintézeti kötvények, illetve pénzpiaci kihelyezések egészítenek ki.

a befektetési eszközök százalékában 4,09% 86,93%

Változó kamatozású vállalati kötvények

8,98%




0,6813%

0,4727%

0,4538%

0,4444%





Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 500*



Benchmark: MAX index


* Az 500 Ft-os visszaváltási díj mellett további 1% (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra abban az esetben, ha a vásárolt befektetési jegy teljesülését (T+2.nap) követô 15 naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízást ad.


6,40%



Államkötvények

1,64%

Hozamok szórásadatai2 0,5918%


Likvid eszköz

7,87%


Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2004. október–2012. szeptember 30.



12

3,40

10

3,20 3,00

8

2,80

6

2,60

4


.1

06

20

05

20

.0

2.

30

31 2.

6.

.1

.0

04

05

20

. 31 . 20 6 06 . 3 . 1 0. 20 2 07 . 3 . 0 1. 20 6 07 . 3 0. . 20 12 08 . 3 . 0 1. 20 6 08 . 3 . 1 0. 20 2 09 . 3 1. . 20 06 09 . 3 . 1 0. 20 2 10 . 3 1. . 20 06 10 . 3 0. . 20 12 11 . 3 . 0 1. 20 6 11 . 3 0. . 20 12 12 . 3 . 0 1. 6. 30 .

2,00

20

Likvid eszköz 4,09%

2,20

0

.

Változó kamatozású vállalati kötvények 8,98%

2,40

2

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA


Alapok alapja típusú alap, amely eszközeit ingatlanforgalmazó befektetési alapokba fekteti be.


Folyószámla

138 542 126

7,07%

Lekötött betét

250 187 222

12,76%

CIB Hozamgarantált Betét Alap

592 048 689

30,20%

Likvid eszköz összesen

980 778 037

50,02%

Befektetési eszközök összesen

1 év

536 078 149

27,34%

443 859 254

22,64%

979 937 403

49,98%

1 960 715 440

100,00%


5 év

2011

2010

2009

2008

2007

Indulástól

-0,08%

7,01%

1,36%

-0,50%

-0,16%

7,87%

5,95%

0,7784%

0,1964%

0,0158%

CIB Ingatlan Alapok Alapja -5,42%

-4,21%

-5,06%

1,73%

-14,81%

Benchmark 4,02%


Ingatlan befektetési jegyek (tôzsdén kívüli) összesen

részvényalapok

a hozamok éves szinten1

Az alap jelenleg a hazai ingatlanpiachoz kapcsolódó befektetési alapok jegyeibôl áll. Az alap befektetési politikája lehetôvé teszi a hazai ingatlanalapok mellett külföldi ingatlanalapok befektetési jegyeinek vásárlását is.

FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap A sorozat Biggeorge's-NV 4, Ingatlanforgalmazó Befektetési Alap


Az alap teljesítménye


Az alap összetétele


3,07%

4,97%

6,48%

Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok) 0,1447%

0,3722%

2012. szeptember 30. 0,1400%

0,1325%


0,2775%





Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): jutalékmentes

Pénzügyi elszámolás (nap): Vétel: T Visszaváltás: T+90


Benchmark: BIX index


–2 389 817

Kötelezettségek Nettó eszközérték

1 958 325 623


Ingatlan befektetési jegyek (tôzsdén kívüli) összesen 49,98%

2003. december–2012. szeptember 30.

Nettó eszközérték (milliárd forint) 60

1,60

50

1,50

40

1,40

30

1,30

20

1,20

10

1,10

0

1,00

03 20 . 09 04 . 3 20 . 03 0. 04 . 3 20 . 09 1. 05 . 3 20 . 03 0. 05 . 3 20 . 09 1. 06 . 3 20 . 03 0. 06 . 3 20 . 09 1. 07 . 3 20 . 03 0. 07 . 3 20 . 09 1. 08 . 3 20 . 03 0. 08 . 3 20 . 09 1. 09 . 3 20 . 03 0. 09 . 3 20 . 09 1. 10 . 3 20 . 03 0. 10 . 3 20 . 09 1. 11 . 3 20 . 03 0. 11 . 3 20 . 09 1. 12 . 3 20 . 03 0. 12 . 3 . 0 1. 9. 30 .

20

Likvid eszköz összesen 50,02%


Az ingatlanbefektetési alapok sajátos tulajdonságokkal rendelkezô, hosszú távú befektetések. A CIB Ingatlan Alapok Alapja a hazai ingatlanbefektetési alapok befektetési jegyeibôl áll. Az ingatlanalapokon és pénzpiaci alapokon kívül az alap portfóliója tartalmazhat látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve OECD-tagállam által kibocsátott állampapírt is. Felhívjuk tisztelt ügyfeleink figyelmét az ingatlanalapokkal járó fôbb kockázatokra, melyek áttételesen éreztethetik hatásukat a CIB Ingatlan Alapok Alapjával kapcsolatban is. 1. Likviditási kockázat 2. Eszközkockázat 3. Piaci kockázat 4. Jövedelmezôségi kockázat 5. Az alapban lévô ingatlanok és az azok értékelésébôl fakadó kockázat

1. Likviditási kockázat Mivel az ingatlanalapok portfóliójában jellemzôen nagy értékû ingatlanok találhatók, így azok likviditása is sokkal alacsonyabb más befektetési formákénál, azaz nagy mértékû tôkekivonásnál csak hosszú idô alatt és magasabb tranzakciós költségekkel lehet azokat értékesíteni, ezért ez az egyik legfontosabb kockázati tényezô. A tôkekiáramlás hasonló súlyú problémát jelent. Az alapok likvid eszközeinek értékét meghaladó befektetésijegy-visszaváltás az ingatlanok kényszerértékesítéséhez vezethet, amely akár komoly veszteséget okozhat a befektetési jegyeket vissza nem váltó befektetôknek, egyrészt a feltételezhetôen nyomott értékesítési ár, másrészt az ingatlanbefektetéseknél alacsonyabb hozamú, likvid eszközök újbóli jelentôs állománynövekedése miatt.

2. Eszközkockázat Tekintettel arra, hogy egy ingatlan adásvétele bonyolultabb és idôigényesebb tranzakció, mint egy értékpapíré, az alapkezelôk az ingatlanalapokba rövid idô alatt beáramló vagyont csak lassan tudják ingatlanokba fektetni. Egyes esetekben hónapok is eltelnek, míg megfelelô befektetési lehetôséget, ingatlant találnak, és a tranzakció lebonyolítása – fokozott körültekintéssel kell eljárni a jogi kockázatok optimalizálása miatt – is hosszadalmas folyamat. Így elôfordulhat, hogy a befektetô befektetése huzamosabb ideig nem ingatlanban, hanem egyéb értékpapírban van. Lezárva: 2012. szeptember 30.

3. Piaci kockázat A befektetési alapok is ki vannak téve a piac mindenkori változásából eredô kockázatoknak. A portfólió értékét alapvetôen befolyásolják az ingatlanok értékében bekövetkezett változások. Megjelenik devizakockázat is, különös tekintettel arra, hogy a hazai ingatlanpiacon a bérleti díjakat jellemzôen euróban számítják, a befektetôk viszont forintban várnak megtérülést. Az ingatlanfejlesztô és ingatlanforgalmazó alapok devizakockázatait befolyásolja továbbá az alapok által felvett devizahitelek forintellenértékének alakulása. Mindezek mellett befolyásoló tényezô lehet a portfólióba bevonható ingatlanok rendelkezésre állása az adott piacon.

4. Jövedelmezôségi kockázat Az ingatlanalap jövedelmezôségét az alap hozamának alakulása jelenti. Ezt befolyásolhatja az eszközök allokációja, a választott pénzügyi eszközök, az alap által fizetendô költségek, díjak és azok elszámolása.

5. A z alapban lévô ingatlanok és az azok értékelésébôl fakadó kockázat Az ingatlanpiacon nincsen nyílt piaci árképzés, amely jelentôsen befolyásolhatja az ingatlanok értékét. A CIB Ingatlan Alapok Alapjának portfóliójában található ingatlanbefektetési alapokat érintô ingatlanpiaci kockázatról, az alap értékelési szempontjairól, fôbb jellemzôirôl, kérjük, tájékozódjon az ingatlanalapokat kezelô Alapkezelôk alábbi elérhetôségi helyein: FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap A sorozat Alapkezelô: FirstFund Befektetési Alapkezelô Zrt. Alapkezelô címe: 1026 Budapest, Riadó utca 7. Telefon: (+36 1) 880 1800, fax: (+36 1) 880 1809 E-mail: [email protected], internet: www.firstfund.hu Biggeorge’s-NV 4. Ingatlan-forgalmazó Befektetési Alap Alapkezelô: Biggeorge’s-NV Ingatlan Befektetési Alapkezelô Zrt. Alapkezelô címe: 1036 Budapest, Lajos u. 48–66. B/4. Telefon: (+36 1) 225 2525, fax: (+36 1) 225 2521 E-mail: [email protected] Internet: www.biggeorges-nv.hu/alapkezelo

Az ingatlanalapokkal kapcsolatos kockázati tényezôk az alapok tájékoztatójában találhatók meg. Az alapok tájékoztatóit, portfóliójelentéseit, éves, féléves jelentéseit az Alapkezelôk forgalmazó helyein és a honlapjukon teszik elérhetôvé.

CIB FEJLETT RÉSZVÉNYPIACI ALAPOK ALAPJA


Részvény típusú alap Az alap hatékonyan diverzifikált portfóliót kínál 23 fejlett ország több száz vállalatának tôzsdén jegyzett részvényeibôl, kedvezô tranzakciós költségek mellett, forintban.



részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1 1 év

5 év


2012. szeptember 30. 2011

2010

2009

2008

2007

Indulástól

-40,35%

4,70%

0,99%

25,18%

-44,13%

7,69%

-6,52%

1,0857%

1,9218%

0,7446%

CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja

Egy globális részvényportfólió, mely a részvénypiacok széles spek trumát lefedi Amerikától Japánig.

16,01%

-6,33%

9,62%

42,13%

Benchmark 15,20%


-0,59%

-5,06%

-6,28%

9,15%



0,7029%

a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz Befektetési jegyek Származékos (határidôs forward) ügyletek

7,06% 90,37% 2,57%

* ETF: Exchange Traded Fund, tôzsdén kereskedett befektetési alap Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag devizafedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár-devizapozícióját átlagosan 97%-ban, az alap euró-devizapozícióját átlagosan 97%-ban fedeztük.

1,1480%

2012. szeptember 30. 0,8782%

0,7476%


0,8992%





Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció ): 1 000



Benchmark: 90% MSCI World Index+10%ZMAX


Részvények országok szerinti megoszlása






7

1,30

6

1,20

5

1,10

4 3

1,00 0,90 0,80

2

0,70

1

0,60

0 0. 1. 31. 30. 31. 31. 30. 31. 31. 30. 31. 31. 30. 31. 31. . . . .3 .3 . . . . . . . . . . 1 1 . 07 . 03 . 11 . 07 . 03 . 11 . 07 . 03 . 11 . 07 . 03 . 11 . 03 . 07 . 03 004 005 005 006 007 007 008 009 009 010 011 011 012 012 0 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

0,50

CIB FELTÖREKVÔ RÉSZVÉNYPIACI ALAPOK ALAPJA


Részvény típusú Az alap vagyonát a világ legdinamikusabban fejlôdô térségeinek részvénypiacain fektetjük be, de a legismertebbek: Kína, India, Brazília, Oroszország mellett, további 21 kelet-közép-európai, ázsiai, latin-amerikai, közel-keleti és afrikai ország több száz vállalatának részvényeit is tartalmazza a portfólió.



részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1


1 év

2011

2010

2009

Indulástól

CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja 11,56%


–17,49%

16,99%

67,36%

–0,69%

15,28%

67,95%

–1,01%

1,3720%

2,2164%

Benchmark

Egy globális részvényportfólió kiváló eleme, a világ jelentôs növekedési potenciálját hordozó térségeinek vállalatait teszi elérhetôvé az ön számára, egyszerûen és hatékonyan.

11,60%

–17,80%


Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év Az alap jelentôs befektetései

1,7585%

2,2878%


a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz

8,83%

Befektetési jegyek (tôzsdére bevezetett)

87,82%

Származékos ügyletek (határidôs – forward)


1,4664%

3,35%

* Exchange Traded Fund: tôzsdén kereskedett befektetési alap. Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag devizafedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár-devizapozícióját átlagosan 97%-ban fedeztük.








Benchmark: 90% MSCI EM Index+10% ZMAX Index


Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. december–2012. szeptember 30.

Részvények országok szerinti megoszlása




1,20

4,0

1,10

3,5

1,00

3,0

0,90

2,5

0,80

2,0

. 7 20 12 . 25 . .0 9. 25 .

.

25 3.

.0

.0

12

20

.

25 1. 12 20

.

25 7.

.0 20

11

.1

25

. .0 20

11

3.

25

. .1 20

11

1.

25

. .0 20

10

7.

25 3. 10 20

.

25

1.

.0

.1 20

09

20

10

7.

25

25 09

.0

.0

3.

25

20

.1 20

08

09

1.

25

25

7. 20

3.

.0

.0

08

08

20

20 Lezárva: 2012. szeptember 30.

.

0,40

.

0,50

0,0

.

0,60

0,5

.

0,70

1,0

.

1,5

CIB KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY ALAP


Részvény típusú alap A régió vállalatainak további, dinamikus fejlôdésében bízó befektetôknek kínáljuk ezt az alapot, ha költséghatékonyan és a devi zatranzakciók megkötése nélkül szeretnének regionális részvénybefektetéseket eszközölni.



részvényalapok

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten1 1 év


5 év

2011

2010

2009

2008

2007

Indulástól

–43,64%

7,87%

4,75%

34,47%

–38,28%

10,58%

2,62%

1,5910%

2,0383%

0,8856%

CIB Közép-Európai Részvény Alap


9,30%

Elsôsorban cseh, lengyel és magyar részvényekbôl alakítunk ki egy porfóliót forintban, ahol az egyes részvények regionális jelentôségüknek megfelelô arányban szerepelnek, de az összetételt piaci várakozásainkhoz igazítjuk.

–4,83%

15,92%

34,42%

Benchmark 7,61%

–3,84%

–16,15%

15,31%



1,0034%



1,3939%

1,1196%

0,9812%


a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz

–16,72%

6,58%

1,0504%




Belföldi tôzsdei részvények

48,23%



Külföldi tôzsdei részvények

40,85%



Benchmark: 80% CETOP20 index+20%ZMAX


Vállalati kötvények

4,34%

Részvények országok szerinti megoszlása 2012. szeptember 30.

Belföldi tôzsdei részvények 48,23%

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. május–2012. szeptember 30.



3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

Likvid eszköz 6,58% Vállalati kötvények 4,34% Külföldi tôzsdei részvények 40,85%

0.

.3

20

03

9 .0

04

20

0.

.3

9 .0

05

20

0.

.3

9 .0

06

20

0.

.3

9 .0

07

20

0.

.3

9 .0

08

20

0.

.3

9 .0

09

20

0.

.3

9 .0

10

20

0.

.3

9 .0

11

20

0.

.3

9 .0

12

20

1.

.3

3 .0

12

20

0.

.3

9 .0

2,8 2,6 2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0

CIB INDEXKÖVETÔ RÉSZVÉNY ALAP


Részvény típusú alap A BUX index összetételét követô alapunkkal a hazai részvénypiacon az egyes vállalatok gazdasági jelentôségének megfelelô súlyozású portfóliót kínálunk alacsony tranzakciós költségekkel, egyszerûen.



részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1 1 év

5 év


2012. szeptember 30. 2011

2010

2009

2008

2007

Indulástól

–53,58%

3,42%

3,35%

73,40%

–53,19%

6,12%

5,38%

2,2937%

2,6819%

1,1652%

CIB Indexkövetô Részvény Alap

Az alap hatékony eszköz mindazok kezében, akik a hazai részvénypiacot kívánják egyszerûen leképezni, akár hosszú távú befektetés, akár spekuláció a céljuk. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év

15,49%

–10,12%

–22,21%

–1,85%

68,75%

Benchmark 17,60%

–8,13%

–20,41%

0,47%


Az alap jelentôs részvénybefektetései

1,5228%


2,0051%

2012. szeptember 30. 1,7122%

1,7116%

1,7832%

Részvények összesen

99,48%

OTP

28,11%


MOL

33,47%



Magyar Telekom

11,76%



Richter

20,82%



Benchmark: BUX





Egyéb tőzsdei részvények 1,26% CIG PANNONIA 0,63% Egis 3,67% Magyar Telekom 11,73%


Likvid eszköz 0,52% OTP 28,04%



7 6 5

1,5

3

1,0

1


20 04 . 20 11 05 . 3 0 . 20 05 . 05 . 3 . 1 1. 20 1 06 . 3 0 . 20 05 . 06 . 3 1 . 20 11 . 07 . 3 0 . 20 05 . 07 . 3 1 . 20 11 . 08 . 3 0 . 20 05 . 08 . 3 . 1 1. 20 1 09 . 3 0 20 . 05 . 09 . 3 1 20 . 11 . 10 . 3 0 . 20 05 . 10 . 3 1 . 20 11 . 11 . 3 0 . 20 05 . 11 . 3 . 1 1. 20 1 12 . 3 0 20 . 05 . 12 . 3 . 0 1. 8. 31 .

0

MOL 33,38%

2,0

4

2

Richter 20,76%

2,5

0,5 0,0

CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA


Nyersanyag típusú Alapok Alapja Az alap a világgazdaság fejlôdéséhez elengedhetetlen energiahordozókból, nyersanyagokból, valamint élelmiszerekbôl összeállított portfóliót kínál forintban, költséghatékony és egyszerû megoldásként azoknak, akiknek ez a szektor sem hiányozhat a befektetéseik közül. Az alapot elsôsorban kockázatvállaló portfóliók elemeként, diverzifikációs eszköznek ajánljuk az árupiac részvény- és kötvénypiacoktól eltérô tendenciáiban rejlô lehetôségek kihasználására.

Az alap a világ kiemelkedô árutôzsdéin fektet be, a fejlett piacokon jól ismert és közkedvelt speciális, tôzsdére bevezetett indexkövetô alapok (úgynevezett ETF-ek) jegyein keresztül. Az alap a leglikvidebb nyersanyagok körét reprezentáló nyersanyagindexet követi. A portfóliót a négy legfontosabb nyersanyagszektor alkotja: • Energiahordozók (kôolajszármazékok, földgáz) • Nemesfémek (arany, ezüst) • Színesfémek (alumínium, réz, cink) • Mezôgazdasági termékek (búza, cukor, kukorica, szója) Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag deviza fedezeti céllal kötünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár-devizapozícióját átlagosan 97%-ban fedeztük.


részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1


1 év

5 év

2011

7,70%

0,78%

–0,95%

2010

2009

2008

2007

Indulástól

–31,56%

24,85%

0,23%

15,80%

–26,87%

–

2,75%

1,6603%

1,8469%

0,7446%

CIB Nyersanyag Alapok Alapja 10,93%

18,37%

Benchmark 8,63%


2,97%

–1,58%

13,76%

Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok) 0,9387%


1,3804%

1,1602%

1,1149%


1,2743%








Benchmark*: 90%DBLCDBCT Index + 10% ZMAX Index


* 2007. július 1. és 2010. május 25. között az alap benchmarkja 90% DBLCI (Deutsche Bank Liquid Optimum Yield Total Return Commodity Index) +10% ZMAX Index volt. Korábban az alap nem rendelkezett benchmarkkal.

Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában



Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2006. június–2012. szeptember 30.

Befektetési jegyek 90,05%


1,60

7

1,40

6

1,20

5

1,00

4

0,80

3

0,60

2

0,40

1

0,20

0

Származékos ügyletek 3,73% Likvid eszköz 6,22%


8

. . . . . . . . 30 . 31 . 30 . 31 . 30 . 31 . 30 . 30 2 6 6. 2 6 9 6 2 . 0 9. 1 0. 0 0. 1 1. 0 1. 1 2. 0 2. 0 . 0 6. 1 7. 0 7. 1 8. 0 8. 1 9 6 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 0 0 1 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 0.

3 6.

1.

3 2.

0.

3 6.

1.

3 2.

0.

3 6.

1.

3 2.

0,00

CIB TÔKEVÉDETT BEFEKTETÉSI ALAPOK A tôkevédett befektetési alapok közkedveltségüket annak köszönhetik, hogy kiemelkedôen magas hozampotenciállal rendelkezô befektetési lehetôségeket kínálnak ügyfeleiknek, miközben a befektetési jegyek névértékére tôkevédettséget biztosítanak a futamidô végén. A CIB Befektetési Alapkezelô termékpalettáján számos tôkevédett alap megtalálható.




részvényalapok

A tôkevédett alapok fôbb adatai: Az alap neve:

Indulása:

Lejárata:

Alaptermék jellege:

Névérték:

Pénzügyi elszámolás (nap):

10 000 Ft

T+2

CIB Dupla Profit Alap

2010. 08. 30.

2015. 12. 31.

Az alap a legjelentôsebb feltörekvô országok: Brazília, Oroszország, India és Kína részvénypiacain fektet be, kedvezôtlen részvénypiaci folyamatok esetén pedig, az árfolyamveszteség minimalizálása érdekében, amerikai állampapír-piaci befektetésekkel kerüli el a jelentôsebb hozameséseket. Az alap a BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index teljesítményének alakulása alapján fizet hozamot.

CIB Euró Tripla Profit Alap

2010. 11. 22.

2013. 11. 22.

8 kiemelkedôen innovatív vállalat részvényei: Apple, Danone, Michelin, Moet Hennessy Louis Vuitton, Reckitt Benckiser, Roche, Philips, Tesco

0,01 Eur

T+2

CIB Atlantika Alap

2011. 06. 27.

2015. 06. 26.

Fejlett részvénypiacok: az amerikai S&P500 és az európai EURO STOXX 50® részvényindexek teljesítményébôl való részesedést teszi elérhetôvé.

10 000 Ft

T+2

CIB Aranytartalék Alap

2012. 01. 02.

2014. 01. 03.

Nemesfémek: az arany és az ezüst világpiaci árának emelkedésébôl való részesedést teszi elérhetôvé az S&P GSCI ® Precious Metals Excess Return index teljesítményén keresztül.

10 000 Ft

T+2

CIB Aranytartalék 2 Alap

2012. 04. 10.

2014. 04. 11.

Nemesfémek: az arany és az ezüst világpiaci árának emelkedésébôl való részesedést teszi elérhetôvé az S&P GSCI ® Precious Metals Excess Return index teljesítményén keresztül.

10 000 Ft

T+2

CIB Élmezôny Alap

2012. 06. 11

2014. 06. 13

Sportszponzor vállalatok részvényei: Adidas, BMW, Coca-Cola, McDonald’s, Samsung

10 000 Ft

T+2


AZ ALAPTERMÉKEKBEN SZEREPLÔ INDEXEK LEÍRÁSA: BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index (Bloomberg Code3: BNPIFLBH:IND) Az index célja, hogy a világ legdinamikusabban fejlôdô térségei, úgymint Kína, India, Brazília és Oroszország részvénypiacainak emelkedése esetén pozitív hozamot biztosítson a befektetôk számára, míg csökkenô részvényárfolyamok esetén, mint az amerikai állampapír-piaci befektetés, lehetôséget adjon a negatív teljesítmény elkerülésére. A tôzsdei válságok idején az amerikai állampapírok jelentik a befektetôk egyik menedékét, így az index ezekben az idôszakokban vonzó várható hozamot biztosíthat. Az indexre nem folyik tôzsdei kereskedés, számítása 1994. december 30-ai 100 kezdôértékkel indult.

S&P500 Total Return Index (Bloomberg Code: SPTR:IND) Az S&P500 Index indexet 1923 óta számítják, kiinduló értéke 10 (1941–1943) volt. Az index 1957-tól az Amerikai Egyesült Államok 500 legnagyobb nyilvános részvénytársaságának, azok kapitalizációja alapján súlyozott tôzsdei árfolyamalakulását mutatja. Ezáltal az index megfelelôen reprezentálja az Amerikai Egyesült Államok valamennyi vezetô iparágát – úgymint telekommunikáció, közmûszolgáltatás, egészségügy, energetika, bankszektor, informatika, nyersanyag-elôállítás, fogyasztásicikk-gyártás –, és 1 000 milliárd USD-os tôkeértékével az Amerikai Egyesült Államok teljes részvénypiacának 75%-át fedi le. Így az index a világ elsô számú részvénypiaci jelzôszáma, a befektetôk és a média körében világszerte elfogadott, megbízható, orientáló, értékmérô funkciót tölt be.

DJ Euro STOXX 50 Net Total Return Index (Bloomberg Code3: SX5T:IND) Az eurózóna 50 vezetô részvényét reprezentáló tôzsdeindex, amely az eurórégió 12 országában (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország) mûködô tôzsdei vállalatok kapitalizációjának és forgalmának kb. 60%-át képviseli. Az index kosarában szereplô vállalatok együttes árfolyamértéke 2011. év elején kb. 1 600 milliárd EUR volt. Az index

1998. február 28-tól kezdve kerül kiszámításra, induló értéke 1991. december 31-ére számított 1 000 volt. Az indexet alkotó elemeket minden év szeptemberében vizsgálják felül. Az index számítását, karbantartását, fejlesztését a svájci székhelyû STOXX Limited végzi, amely a Dow Jones & Company, a Deutsche Börse AG és a Swiss Exchange Group Company közös vállalata.

S&P GSCI® Precious Metals Excess Return index (Bloomberg Code: SPGCPMP:IND) Az indexet a Standard & Poor’s és a Goldman Sachs Group, Inc. hozta létre, amely a legnépszerûbb árutôzsdei GSCI indexcsalád tagja. Az index az árutôzsdei terméknek egy szûkebb körét, a nemesfémeket – az aranyat és az ezüstöt – öleli fel. Az index számításának kezdônapja 1970. január 2-a volt, 100 kezdôértékkel. A Standard & Poor’s a világ vezetô, patinás – több mint 140 éves múltra visszatekintô – pénzügykutató, adatszolgáltató, és hitelminôsítô intézete, amely számos vezetô tôkepiaci index (pl.: S&P500 Index) számítását is végzi. Az index alkotóelemeinek napi értékeit a New York Mercantile Exchange (NYMEX) COMEX (Commodity Exchange) divíziójában jegyzett, 3 hónapnál nem hosszabb lejáratú, határidôs kontraktusok napvégi záró árai határozzák meg. A COMEX (Commodity Exchange) vezetô szerepet tölt be az arany és ezüst határidôs, illetve opciós tôzsdei kereskedelmében, magas szintû, folyamatos likviditást biztosítva ezek számára. Az index a nemesfém termelésében és kereskedelmében részt vevô piaci szereplôk pozícióinak fedezése mellett egyúttal kiváló befektetési lehetôséget is jelent, valós alternatívát biztosítva a fizikai nemesfémekbe (arany- és ezüstrudak/érmék stb.) történô tényleges befektetésekkel, illetve a kitermelésben részt vevô bányavállalatok részvényeinek vásárlásával szemben. Az index közismertségének, transzparens indexszámítási mechanizmusának, likviditásbô kereskedésének köszönhetôen a befektetôk kiemelten figyelt referenciahozam-mutatója, valamint emellett fontos gazdasági indikátor szerepet is betölt.

A CIB BEFEKTETÉSI ALAPOK RELATÍV TELJESÍTMÉNYÉT MÉRÔ REFERENCIAINDEXEK/BENCHMARKOK: Referenciaindex (benchmark) Egy olyan viszonyítási alapként használt piaci index, mutatószám, amelyhez egy portfólió vagy befektetési alap teljesítményét mérik. Az összehasonlíthatóság miatt fontos, hogy a referenciaindex olyan mögöttes értékpapírpiac átlagos összetételét tükrözze, ami a lehetô legnagyobb hasonlóságot mutatja az értékelni kívánt befektetéssel. A benchmark egyrészt segít a befektetôknek abban, hogy a piacon lévô több, azonos befektetési politikát folytató alap teljesítményét összemérhessék, így döntéseiket könnyebben meghozhassák, másrészt iránymutatást ad a befektetési alapkezelô teljesítményének megítélésében is. ZMAX A 14 napnál hosszabb, de 182 napnál rövidebb hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyamalakulását jelzô index. RMAX A három hónap és egy év közötti hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyamalakulását jelzô index. MAX Composite A hazai állampapírpiac teljesítményét tükrözô, és az Államadósság Kezelô Központ által számított MAX indexcsalád egyik tagja. Szorosan illeszkedik a MAX indexhez, mivel az utóbbiból kikerülô államkötvények automatikusan átkerülnek az RMAX indexbe, melyet diszkont kincstárjegyekkel együtt alkotnak. A két index piaci súlyok alapján kialakított kompozíciója pedig a MAX Composite index, mely tehát így tartalmazza az elsôdleges forgalmazói rendszerben szereplô államkötvényeket és diszkont kincstárjegyeket. MAX Az 1 évnél hosszabb hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyamalakulását jelzô index.


BIX A magyarországi nyilvános, nyílt végû ingatlanbefektetési alapok árfolyama alapján számított, ezen alapok átlagos teljesítményének mérésére szolgáló index. BUX A Budapesti Értéktôzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, mely egyetlen mutatószámba sûrítve mutatja a BÉT részvénypiacának mozgását, a részvényárak átlagos változását. (Például a BUX index x százalékos napi emelkedése azt jelenti, hogy a részvényárak átlagosan x százalékkal emelkedtek az adott napon.) MSCI World Morgan Stanley Capital International által számított, a világ fejlett részvénypiacainak árfolyamalakulását mérô index. Az index összetételét 2007 óta az alábbi országok vállalatai alkotják: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Hongkong, Írország, Olaszország, Japán, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Portugália, Szingapúr, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság és USA. MSCI EM (Emerging Market) Morgan Stanley Capital International által számított, feltörekvô részvénypiacok árfolyamalakulását mérô index. Az index összetételét 2007 júniusa óta az alábbi 25 országindex alkotja: Argentína, Brazília, Chile, Kína, Kolumbia, Csehország, Egyiptom, Magyarország, India, Indonézia, Izrael, Jordánia, Dél-Korea, Malájzia, Mexikó, Marokkó, Pakisztán, Peru, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság, Tajvan, Thaiföld és Törökország. CETOP20: (Közép-európai Blue Chip Index) A 20 legnagyobb tôkeértékû és tôzsdei forgalmú közép-európai vállalat teljesítményét tükrözi. A nemzetközi gyakorlatot és a piac igényeit is figyelembe véve kialakított CETOP20 egyik fontos célja, hogy referenciaként szolgáljon a térség iránt érdeklôdô befektetôk számára. Az indexbe az alábbi tôzsdéken jegyzett részvények kerülhetnek be: Budapesti Értéktôzsde, Varsói Értéktôzsde, Prágai Értéktôzsde, Pozsonyi Értéktôzsde, Ljubljanai Értéktôzsde és Zágrábi Értéktôzsde.

DBLCDBCT: Deutsche Bank Liquid Optimum Yield Diversified TR Commodity Index (nyersanyagpiaci index) 2000-ben hozták létre. Tizennégy olyan árupiaci termék található benne, amelyeket az amerikai és londoni tôzsdén jegyeznek. Ezeknek a termékeknek a tôzsdei határidôs kontraktusai (future kontraktusai) szerepelnek az indexben. A termékek a következôk: kôolajszármazékok, földgáz, búza, kukorica, cukor, szója, réz, alumínium, cink, arany, ezüst . Az index összetevôit azért választották ki, mert ezek a legnagyobb forgalmú, legjobb piaccal rendelkezô árutôzsdei termékek. Az alapok hozamadatai magyar forintban – illetve a CIB Euró Pénzpiaci Alap esetében euróban – kerülnek megállapításra, felhívjuk figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az alap által elért eredményt. A benchmark hozamok számításánál alkalmazott adatok forrása: Bloomberg. A referenciahozam számításának módja megegyezik a hozamszámítás módjával (éven belül lineáris, éven túl kamatos kamat). 1

Nettó hozam: a forgalmazási költségek, számlavezetési költségek levonása elôtti hozam.

2

Szórás: az árfolyamok ingadozásának mértéke. Az átlagos értéktôl való átlagos eltérést méri, azt vizsgálja, hogy nagy átlagban az egyes értékek mennyire térnek el az átlagtól.

3

Az index aktuális értéke elérhetô a www.bloomberg.com honlapon.

1. Az alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeirôl és a befektetés lehetséges kockázatairól, kérjük, részletesen tájékozódjon az alap tájékoztatójából és kezelési szabályzatából! 2. Az alapok tájékoztatóját, kezelési szabályzatát, Kiemelt Befektetôi Információját, porfóliójelentését, éves, féléves jelentéseit forgalmazási helyeinken és a www.cib.hu, illetve a www.cibalap.hu internetes oldalainkon tesszük elérhetôvé. 3. Az alapok rövidített tájékoztatója tartalmazza mindazon információkat, amelyeket a CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. (tev. eng. sz.: PSZÁF III/100.036-4/2002.) a pénzügyi eszközökrôl, az ügyletrôl és a díjakról szóló tájékoztatás során köteles megadni.

4. A hozamokra vonatkozó megállapítások a normál piaci viszonyok melletti teljesítményt jelzik, de nem jelentenek garanciát a jövôbeni teljesítményre. 5. A feltüntetett hozamadatok a forgalmazási, számlavezetési költségek levonása elôtti, az alapok mûködési költségeivel csökkentett nettó hozamok. 6. A jelen kiadványban szereplô származtatott alapok a szokásostól eltérô kockázattal járnak. 7. A származtatott alap befektetési politikája által biztosított tôkevédettség a befektetési jegyek névértékének lejáratkori visszafizetésére vonatkozik. 8. Az alapok egyszeres tôkeáttételt alkalmaznak. 9. Jelen hirdetés nem minôsül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak, kizárólag a figyelem felkeltése a célja. 10. A befektetési alapokban elhelyezett vagyon kezelését törvényi rendelkezések szabályozzák (2001. évi CXX. törvény a tôkepiacról, 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutôzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetô tevékenységek szabályairól, a 2011. évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelôkrôl és a kollektív befektetési formákról).

CIB BEFEKTETÉSI ALAPKEZELÔ ZRT. Komm Tibor Vezérigazgató Szabó Beatrix Társasági asszisztens

[email protected]

Számadó Éva Értékesítési vezetô

[email protected]

Hajdu Egon Vagyonkezelési igazgató

Molnárka Viktória Értékesítéstámogatás

[email protected]

Csekô Zoltán Vagyonkezelô

Demeter Gábor Értékesítési munkatárs

[email protected]

Págyi Gergely Vagyonkezelô

Martonosi Tibor Értékesítési munkatárs

[email protected]

Kovács László Bálint Vagyonkezelô

Knáver György Termékmenedzser

[email protected]

1027 Budapest, Medve u. 4–14. www.cibalap.hu Telefon: (+36 1) 423 2400 Telefax: (+36 1) 489 6664, (+36 1) 489 6675 E-mail: [email protected]

A befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékei, illetve a kapcsolódó további információk elérhetôk: • az interneten keresztül: www.cibalap.hu • elektronikus bankszámlánkon: Info/Befektetési lehetôségek • a CIB24 nonstop, élôhangos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül: 06 40 242 242


HÍRLEVÉL. CIB BEFEKTETÉSI ALAPOK III. negyedév ôsz

Recommend Documents