CIB RENESZÁNSZ PRIVATE BANKING ALAPOK ALAPJA

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. CIB Investment Fund Management Ltd.

CIB RENESZÁNSZ PRIVATE BANKING ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Forgalmazó, Letétkezelő: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt.

2007

1/10


1. Alapadatok 1.1. A CIB Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja Megnevezése:

CIB Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja (a továbbiakban: Alap)

Az Alap típusa:

nyilvános, azaz létrehozott

Az Alap fajtája:

nyíltvégű, azaz a futamidő alatt bármikor visszaváltható

Az Alap futamideje:

az Alap határozatlan futamidőre jött létre, azaz nincs lejárata

Besorolása:

alapok alapja

nyilvános

forgalombahozatal

útján

1.2. Az alapkezelő Neve:

CIB Befektetési Alapkezelő)

Alapkezelő

Zrt.

Székhelye:

H-1027 Budapest, Medve u. 4-14.

(a

továbbiakban:

1.3. A forgalmazó Neve:

CIB Közép-európai Nemzetközi továbbiakban: Forgalmazó)

Székhelye:


Bank

Zrt.

(a

Bank

Zrt.

(a

1.4. A letétkezelő Neve:

CIB Közép-európai Nemzetközi továbbiakban: Letétkezelő)

Székhelye:


1.5. Forgalmazási helyek Neve:

CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. központja és PSZÁF engedéllyel rendelkező fiókjai

Székhelye:


1.6. A könyvvizsgáló Neve:

Virágh Gabriella (Kamarai tagsági szám: MKVK-004245)

Székhelye:

H-1032 Budapest, Kiscelli u. 74.

Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft.

2/10


2. A befektetési eszközállomány összetétele

Portfolió jelentés értékpapíralapra Tárgynap (T nap) Saját tőke Egy jegyre jutó NEÉ Darabszám Adóhitelkorrekciós tényező I. Kötelezettségek I/1. Hitelállomány (összes) I/2. Költségek (összes) Alapkezeloi díj Felügyeleti díj Könyvvizsgálói díj Letétkezeloi díj I/3. Egyéb kötelezettségek (összes) II. Eszközök II/1. Folyószámla, készpénz (összes) II/2. Egyéb követelés (összes) II/3. Lekötött bankbetétek II/3.1. Max 3 hó lekötésu (összes) II/3.2. 3 hónapnál hosszabb lekötésu (összes) II/4. Értékpapírok II/4.1. Állampapírok (összes) II/4.1.1. Kötvények (összes) II/4.1.2. Kincstárjegyek (összes) II/4.1.3. Egyéb jegybankképes ép. (összes) II/4.1.4. Külföldi állampapírok (összes) II/4.2. Gazdálkodó és egyéb hitelviszonyt megtestesíto ép. II/4.2.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.2.2. Külföldi kötvények (összes) II/4.2.3. Tozsdén kívüli (összes) II/4.3. Részvények II/4.3.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.3.2. Külföldi részvények (összes) II/4.3.3. Tozsdén kívüli (összes) II/4.4. Jelzáloglevelek (összes) II/4.4.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.4.2. Tozsdén kívüli (összes) II/4.5. Befektetési jegyek (összes) II/4.5.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.5.2. Tozsdén kívüli (összes) II/4.6. Kárpótlási jegy (összes) II/5. Származékos ügyletek II/5.1. Határidos II/5.1.1. Futures (összes) II/5.1.2. Forward (összes) II/5.2. Opciós II/5.2.1. Tozsdei opciós (összes) II/5.2.2. OTC ill. OTC típusú (összes) Eszközök összesen:

2007.01.02 8 431 511 102 10 288,7423 819 489 1 2 257 766 0 2 257 766 115 530 640 829 433 356 1 068 051 0 8 433 768 868 951 876 182 2 788 901 0 0 0 7 456 955 485 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 7 456 955 485 818 479 341 6 638 476 144 0 22 148 300 22 148 300 0 22 148 300 0 0 0 8 433 768 868

2007.06.29 8 087 014 523 10 693,9264 756 225 1 14 436 166 0 5 470 184 3 216 389 615 392 612 751 1 025 652 8 965 982 8 101 450 689 667 161 599 4 279 100 0 0 0 7 419 653 390 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 7 419 653 390 219 752 513 7 199 900 877 0 10 356 600 10 356 600 0 10 356 600 0 0 0 8 101 450 689

3/10


3. Az Alap forgalmi adatai 3.1. A tájékoztatási időszakban az Alap befektetési jegyeinek forgalmi adatai Tájékoztatási időszak elején (2007. január 2.) forgalomban lévő befektetési jegyek darabszáma

Tájékoztatási időszakban

819 489

756 225 6 772

eladott befektetési jegyek darabszáma visszaváltott befektetési jegyek darabszáma a portfólió összesített nettó eszközértéke az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték

Tájékoztatási időszak végén (2007. június 29.)

70 036,00 8 431 511 102 HUF

8 087 014 523 HUF

10 288,7423

10 693,9264

3.2. A tájékoztatási időszakban az Alap saját tőkéjének és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének a változása havi bontásban az Alap saját tőkéje 2007.01.02 2007.01.31 2007.02.28 2007.03.30 2007.04.27 2007.05.31 2007.06.29

az egy jegyre jutó nettó eszközérték

8 431 511 102 HUF 8 414 285 080 HUF 8 389 096 622 HUF 8 270 555 883 HUF 8 336 679 399 HUF 8 183 301 568 HUF 8 087 014 523 HUF

10 288,7423 10 296,9734 10 304,7496 10 374,0632 10 503,9354 10 618,2734 10 693,9264

4. Az Alap további adatai

az Alap részére igénybe vett hitel feltételei

az Alap nem vett igénybe hitelt

az Alap hozamfizetésére vonatkozó adatok

az Alap nem fizetett hozamot

4/10


5. Az Alapkezelő működésében bekövetkezett változások Az Alapkezelő működésében 2007. első félévében nem következett be változás.

6. A befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők Hazai kötvénypiac A kedvező általános feltörekvő piaci hangulat nyomán a magyar kötvények megítélése is jó maradt. Rengeteg pozitív várakozás épült be a befektetők stratégiájába, amelynek hatására a Kínából induló elbizonytalanodás után sem adták el a magyar kötvényeket. Sőt a sáv megszüntetésével kapcsolatos pletykák még vételi hullámot is képesek voltak elindítani. A külföldiek kezében lévő állampapír állomány újabb történelmi csúcsra emelkedett, és megközelítette 3 200 milliárd forintos szintet. Az elmúlt hetekben enyhe korrekció következett be az állományban, és a külföldiek csökkentették befektetéseik átlagos futamidejét is. A középtávú trend azonban töretlen maradt. Az erős forinttal párhuzamosan tehát a magyar kötvénypiac is jól teljesített 2007. I. negyedévében. Az alapvetően jó kilátások ellenére a befektetők még óvatosak, mert az infláció alakulásával kapcsolatban nagyfokú a bizonytalanság. Egy esetleges forint gyengülés, vagy tartósan magas olajárak módosíthatják a jelenlegi képet. A jegybank feszült figyelemmel nézi a piaci eseményeket, mert nem szeretne szélsőségesen szigorú vagy túl laza politikát folytatni, és egy esetleges rossz lépéssel lavinát elindítani az amúgy is gyenge lábakon álló magyar piacon. 2007. május-júniusban az amerikai kötvényhozamok meredeken megemelkedtek, ami a makrogazdasági kilátásokkal kapcsolatos változásnak volt köszönhető. A kötvénypiaci elbizonytalanodás végiggyűrűzött a feltörekvő piacokon, így Magyarországon is. A 10 éves futamidejű benchmark papír hozama közel 7%-ra ugrott. Ezután azonban több befektető is vételre alkalmasnak tartotta a magyar kötvényeket, és viszonylag gyors korrekció következett. Ezt a hozamesést erősítette, hogy közben az MNB június 25-én 25 bázisponttal, 7,75%-ra mérsékelte irányadó kamatát. A lépés újra felélesztette a kamatcsökkentéssel kapcsolatos várakozásokat, amelyek tavasszal kielégítetlenek maradtak. A kedvező gazdasági kilátásoknak, a várható kamatcsökkentéseknek és az erős forintnak köszönhetően a magyar kötvénypiac kimagaslóan jó teljesítményt ért el a feltörekvő piaci régióban 2007 első felében. A javuló makrogazdasági kilátások hatására tartják magukat a korábban kialakult pozitív várakozások. Az infláció csökkenésével párhuzamosan a piaci szereplők abban reménykednek, hogy az MNB folytatja a kamatcsökkentést. Tehát a 2007-es kilátásokat tekintve továbbra is optimisták lehetünk. Túl vagyunk már két kisebbfajta piaci válságon (Kína: részvénypiac - február vége, USA: kötvénypiac - június), amely nem ingatta meg a magyar kötvénypiacot. Várakozásaink szerint év végére a jegybanki alapkamat 7%-ra csökken. Sőt a forint lebegési sávjának esetleges megszűntetése gyorsabb és nagyobb kamatvágást is okozhat. Mivel komolyabb elbizonytalanodásra egyelőre nem számítunk, érdemes lehet továbbra is a feltörekvő piaci, így magyar kötvényekbe fektetni. A várható piaci tendenciák tükrében 10 százalék körüli éves MAX Composite hozam lehetséges 2007-ben.

Hazai ingatlanpiac

Bár hosszú távon az ingatlanok magasabb hozamot kínálnak a befektetőknek, mint sok más befektetési forma, 2007 első félévében ez nem volt igaz. Első sorban az amerikai jelzálogpiacon tapasztalt felfordulás bizonytalanította el a befektetőket, amelynek hatása messze túlnyúlt az ingatlanpiacon, és általános kockázatkerülési hangulatot alakított ki. A kockázatkerülés miatt megemelkedtek a kockázatosabbnak tartott feltörekvő piaci kötvények hozamai, és jelentős árfolyamesést szenvedtek el a részvények szinte minden régióban. Az amerikai ingatlanpiac visszaeséséről már több hónapja lehet olvasni, a másodlagos

5/10


jelzáloglevelek (subprime loans) piacának összeomlása azonban csak 2007 II. negyedévének híre. A másodlagos amerikai jelzálogpiac a teljes amerikai jelzálogpiac 14%-át teszi ki. A másodlagos jelzálogpiac azokat az ügyfeleket takarja, akik nem jó hitelminősítési besorolással rendelkeznek, vagyis a bankok szerint kisebb a visszafizetés valószínűsége esetükben. Mivel kockázatosabb ügyfelek, így a bankok magasabb kamattal hajlandók csak hitelt nyújtani az ilyen ügyfeleknek. Az ingatlanpiac tavaly óta tartó visszaesésével egyre többen váltak képtelenné jelzáloghitelük törlesztésére, és ez komolyabban érintette a másodlagos jelzálogpiacot. Mindezt a nehézséget tovább nagyították a pénzügyi innováció keretében kialakított strukturált termékek, amelyek a visszaesést felnagyították az ilyen termékekbe beruházó befektetőknek. Így történhetett, hogy az egyébként jó hírű Bear Stearns cég több, ingatlanpiacon befektető alapja csődöt jelentett. A becslések szerint a piaci veszteségek együttesen elérik az 50-100 milliárd dollárt. Szerencsére az amerikai ingatlanpiac mélyrepülése nem volt hatással a magyar ingatlanpiacra. A magyar ingatlanalapok továbbra is pénzpiaci alapokhoz hasonló alacsony árfolyam ingadozást mutatnak. Köszönhető ez részben annak, hogy még mindig igen alacsony az ingatlanok részaránya a portfóliókon belül, és nagyrészt rövid futamidejű állampapírokban kamatozik az alapok vagyona. Továbbá a hazai alapok nincsenek kitéve az amerikai ingatlanpiaci mozgásoknak, és nem fektetnek olyan strukturált termékekbe, mint amelyek a Bear Stearns alapjainak bukását okozták. A hazai ingatlanalapok árfolyammozgását követő BIX index 2007 első félévében 4%-os nominális hozamot mutatott fel, ami megegyezik a rövid állampapírok hozamával. A jegybanki alapkamat szinte a teljes időszakban 8%-on állt, és ennél jóval többet az ingatlanbefektetésekkel sem tudtak elérni a fejlesztők. Ezzel szemben a globális ingatlanpiaci index több, mint 2%-ot esett.

Ingatlanindexek nominális hozamai 2007. I. negyedév (eredeti devizában) BIX (HUF) EPRA ÉszakAmerika (USD) EPRA Ázsia (EUR) EPRA Európa (EUR) EPRA Globális (EUR) -15.0%

Forrás: b

-10.0%

-5.0%

0.0%

5.0%

10.0%

15.0%

Hazai és a közép-kelet-európai részvénypiacok Az egyes régiókat tekintve Európa, azon belül is a német börze teljesített a legjobban. A DAX közel 5%-kal emelkedett, míg a britek 1,4%-ot, a franciák pedig 1,7%-ot erősödtek. Emellett a japán tőzsde is közel 2%-kal magasabban zárt a decemberi utolsó értékénél, míg az S&P 500 gyakorlatilag stagnált. A fejlődő piacok dollárban számítva átlagosan 1,8%kal emelkedtek, ami megfelelt a nemzetközi trendnek. A forintban mért teljesítmények már nem mutatnak ilyen rózsás képet, hiszen devizánk 4-4%-ot erősödött az euróval és a jennel szemben, míg egy dollárért 6,7%-kal kellett kevesebb forintot adni az időszak végén. 2007 első negyedévében tehát azok jártak jobban, akik a hazai helyett külföldi részvénypiacokba fektettek és a devizakitettséget lefedezték. Akik azonban nem éltek a devizafedezés lehetőségével, azok az USA piacon 2,4%-os veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni, de az európai befektetéseik jelentős része is negatív hozamot fialt az első negyedévben. Fenti teljesítmények lefolyását tekintve a január és a február az egyhangú kereskedés jegyében zajlott; mindenki a tavaszi korrekcióra várt, a lassú de egyenletes emelkedést figyelve. A korrekció meg is érkezett, kicsit talán korábban is mint arra sokan számítottak. Rövid idő alatt viszonylag nagy esést figyelhettünk meg, ami azonban tiszavirág életűnek bizonyult. Miközben az elmúlt évi korrekciók átlagosan 1 hónapig okoztak negatív hangulatot, majd kb. 3 hónapra volt szükség a korrekció előtti szintek eléréséhez, addig a február végi „pánik” csupán 1 hétig tartott, és március végére már gyakorlatilag el is értük a korábbi csúcsot. A részvénypiacok tekintetében 2007 második negyedéve nagyon jól alakult. Az első negyedévben kezdődött korrekció mindössze két hétig tartott, a piacok azóta újabb lendületet vettek. Az MSCI World Index dollárban számolva közel 4%ot teljesített a korrekció előtti szinthez képest, éves nominális hozama 8%. Ez a hozam időarányosan valamivel magasabb az éves várakozásunknál, a piacokat azonban nem tartjuk túlárazottnak. A fejlődő piacok felülmúlták a fejlett piacok teljesítményét, az MSCI GEM Index dollárban számolt teljesítménye 16%, melyet a hazai piac 0,3%-al múlt felül. A régió piacait reprezentáló CETOP20 Index közel 14%-os hozamot produkált az

6/10


elmúlt fél évben. Amennyiben a fenti teljesítményeket forintra számítjuk át, a hozamok egy része elolvad, mivel az elmúlt fél évben a forint közel 2%-ot erősödött az euróhoz képest. A dollárhoz képest ez a szám 4,2%, mely annak köszönhető, hogy a zöldhasú 2,5%-ot gyengült az euróhoz képest. Az elmúlt fél év nagy vesztese a japán jen volt, mely az euróhoz képest közel 6%-ot gyengült. Mindezek fényében az MSCI World hozama 3,2%, az S&P Indexé 1,2%, a DJ Euro Stoxx Indexé 4,7%, a német DAX Index hozama pedig 19% lett. A japán jen gyengülése miatt a Topix Index fél éves hozama negatívba vált, forintban mérve az Index 2,6%-al zárt alacsonyabban a 2006 év végi értékéhez képest. Tehát ebben a félévben azok a befektetők jártak jól, akik részvénypozíciójuk mellett fedezték a devizaárfolyam kockázatukat. Az elmúlt fél évet tekintve, a közép-kelet európai régióban az olajszektor teljesített kiemelkedően. A CETOP20 Index tagjait szemlélve a PGNiG közel 41%-os, az INA 29%-os, MOL 28%-os, a Unipetrol 22%-os hozamai messze felülmúlják az Index 14%-os teljesítményét. Mindez a kedvező olajipari környezetnek tudható be. Az olajár az év eleji 52 dollár/hordó mélypontról ismét 70 dollár/hordó szint fölé emelkedett és ezzel egy időben a finomítói marginok is szárnyalni kezdtek. A szokásos tavaszi benzinfogyasztás növekedés, az amerikai benzinkészlet adatok folyamatos átlagszint alatti volta, a szokásosnál erősebbnek ígérkező hurrikánszezon felfelé mozdította a marginokat. Ebben a kedvező környezetben a nagy európai olajcégek is emelkedni tudtak, az elmúlt két hónap nyertesei ők voltak. A Repsol 20%-os, a Shell 17%-os, a BG Group 13%-os, a Total 10%-os, az ENI 10%-os, a BP 6,6%-os, az OMV 5,8%-os nominális teljesítményt nyújtott május és június folyamán. Amint az olajipari környezet kedvezővé vált, egy esetleges iráni válság esélye csökkent, az olajpapírok szárnyra kaptak. A magyar piac fél éves 16,4%-os hozama is kiemelkedőnek mondható. Az elmúlt fél év a kisebb piaci kapitalizációval rendelkező cégek időszaka volt. A négy új BUX papír szerepel az első öt legjobban szereplő vállalat között, az Econet hozama három számjegyűvé hízott. A blue-chipek közül a MOL és az OTP teljesített kiemelkedően. Az OTP esetében a piac elkezdte beárazni a menedzsment által felvázolt dinamikus eredménybővülést, így a jelenlegi 10.500 forintos árfolyam mellett az OTP nem mondható túlárazottnak. A MOL esetében az elmúlt két hét egy esetleges felvásárlásról szólt. Az OMV 18% fölé növelte részesedését a MOL-ban, mely védekezésképpen saját részvényeket adott kölcsön az OTP-nek, hogy további saját részvényeket vásárolhasson. A részvények ára a hírekre szárnyalni kezdett és a saját részvény vásárlások még mindig támaszt jelentenek az árfolyamban. A MOL vélhetően tovább szeretné növelni részesedését saját részvényvásárlások, részvénykölcsönök és saját részvényekre szóló opciók segítségével. A történet kimenetele kérdéses, egyelőre annak van nagyobb valószínűsége, hogy a MOL megőrzi függetlenségét. A magyar gyógyszerpapírok lefelé húzták a BUX-ot, ők a megszorító intézkedések vesztesei. A Richter és Egis jelenleg nem alulárazott, az ágazati környezet javulása esetén lehet csak árfolyam emelkedésre számítani.

Nyugat-európai részvénypiacok Az egyes régiókat tekintve Európa, azon belül is a német börze teljesített a legjobban. A DAX közel 5%-kal emelkedett, míg a britek 1,4%-ot, a franciák pedig 1,7%-ot erősödtek. Emellett a japán tőzsde is közel 2%kal magasabban zárt a decemberi utolsó értékénél, míg az S&P 500 gyakorlatilag stagnált. A fejlődő piacok dollárban számítva átlagosan 1,8%-kal emelkedtek, ami megfelelt a nemzetközi trendnek. Fenti teljesítmények lefolyását tekintve a január és a február az egyhangú kereskedés jegyében zajlott; mindenki a tavaszi korrekcióra várt, a lassú de egyenletes emelkedést figyelve. A korrekció meg is érkezett, kicsit talán korábban is mint arra sokan számítottak. Rövid idő alatt viszonylag nagy esést figyelhettünk meg, ami azonban tiszavirág életűnek bizonyult. Miközben az elmúlt évi korrekciók átlagosan 1 hónapig okoztak negatív hangulatot, majd kb. 3 hónapra volt szükség a korrekció előtti szintek eléréséhez, addig a február végi „pánik” csupán 1 hétig tartott, és március végére már gyakorlatilag el is értük a korábbi csúcsot. A részvénypiacok tekintetében 2007 második negyedéve nagyon jól alakult. Az első negyedévben kezdődött korrekció mindössze két hétig tartott, a piacok azóta újabb lendületet vettek. Az MSCI World Index dollárban számolva közel 4%-ot teljesített a korrekció előtti szinthez képest, éves nominális hozama 8%. Ez a hozam időarányosan valamivel magasabb az éves várakozásunknál, a piacokat azonban nem tartjuk túlárazottnak. Az európai piacok is jó eredményt nyújtottak, a DJ Euro Stoxx 50 Index ebben az évben 6,8%-ot emelkedett euróban számolva, a korrekció előtti szinthez képest az index több, mint 5%-al áll magasabban. A német DAX Index örvendeztette meg leginkább a befektetőket, mely fél év alatt nominálisan több, mint 21%-ot emelkedett. Az autóipari szegmens kiugró hozamainak köszönhető mindez, a MAN AG 65%-os, a DaimlerChrysler 44%-os, a Volkswagen AG 41%-os teljesítménnyel járult hozzá a DAX szárnyalásához. A fejlődő piacok felülmúlták a fejlett piacok teljesítményét, az MSCI GEM Index dollárban számolt teljesítménye 16%, melyet a hazai piac 0,3%-al múlt felül. A régió piacait reprezentáló CETOP20 Index közel 14%-os hozamot produkált az elmúlt fél évben. Amennyiben a fenti teljesítményeket forintra számítjuk át, a hozamok egy része elolvad, mivel az elmúlt fél évben a forint közel 2%-ot erősödött az euróhoz képest. A dollárhoz képest ez a szám 4,2%, mely annak

7/10


köszönhető, hogy a zöldhasú 2,5%-ot gyengült az euróhoz képest. Az elmúlt fél év nagy vesztese a japán jen volt, mely az euróhoz képest közel 6%-ot gyengült. Mindezek fényében az MSCI World hozama 3,2%, az S&P Indexé 1,2%, a DJ Euro Stoxx Indexé 4,7%, a német DAX Index hozama pedig 19% lett. A japán jen gyengülése miatt a Topix Index fél éves hozama negatívba vált, forintban mérve az Index 2,6%-al zárt alacsonyabban a 2006 év végi értékéhez képest. Tehát ebben a félévben azok a befektetők jártak jól, akik részvénypozíciójuk mellett fedezték a devizaárfolyam kockázatukat. Az elmúlt fél évet tekintve, a közép-kelet európai régióban az olajszektor teljesített kiemelkedően. A CETOP20 Index tagjait szemlélve a PGNiG közel 41%-os, az INA 29%-os, MOL 28%-os, a Unipetrol 22%-os hozamai messze felülmúlják az Index 14%-os teljesítményét. Mindez a kedvező olajipari környezetnek tudható be. Az olajár az év eleji 52 dollár/hordó mélypontról ismét 70 dollár/hordó szint fölé emelkedett és ezzel egy időben a finomítói marginok is szárnyalni kezdtek. A szokásos tavaszi benzinfogyasztás növekedés, az amerikai benzinkészlet adatok folyamatos átlagszint alatti volta, a szokásosnál erősebbnek ígérkező hurrikánszezon felfelé mozdította a marginokat. Ebben a kedvező környezetben a nagy európai olajcégek is emelkedni tudtak, az elmúlt két hónap nyertesei ők voltak. A Repsol 20%-os, a Shell 17%-os, a BG Group 13%-os, a Total 10%-os, az ENI 10%-os, a BP 6,6%-os, az OMV 5,8%-os nominális teljesítményt nyújtott május és június folyamán. Amint az olajipari környezet kedvezővé vált, egy esetleges iráni válság esélye csökkent, az olajpapírok szárnyra kaptak.

Nyersanyagpiac

Az alábbi grafikonon, mely az összehasonlíthatóság érdekében normalizált, azaz az egyes grafikonok a függőleges tengely azonos pontjából indulnak, a Nyersanyag Alap teljesítményét (fehér) összevetettük egy jól diverzifikált, soktermékes nyersanyagpiaci index-szel, a GSCI-val (piros), egy jól diverzifikált, de csak kevés terméket tartalmazó index-szel, a DBLCI-val (sárga), valamint egy befektetők számára elérhető, a kőolaj áralakulását követő ETF-fel (zöld). A grafikonon a kezdőpont 2006. június 12.

Forrás: Bloomberg A fenti grafikonok tanulsága szerint elmondhatjuk, hogy a 2007. I. félévét is magában foglaló időszak kedvezőtlenül alakult a nyersanyag befektetések szempontjából. Ugyanakkor a CIB Nyersanyag Alapok Alapja, a nagyfokú diverzifikációnak köszönhetően, mérsékeltebb kilengésekkel követi a főbb nyersanyagpiaci mozgásokat. Ha tavaly egy szigorúan GSCI indexet követő termékbe fektetünk, akkor egy éves hozamunk mínusz 18%, az olaj befektetésünkkel mínusz 26%, a DBLCI indexet követő termékkel pedig valamivel kevesebb, mint pozitív 5% lett volna. Természetesen figyelembe kell venni az alap árfolyamát csökkentő költségeket is, amelyek terhelik az alapokat, de nem terhelik a csak elméletben létező indexeket (pl.: kereskedési költségek, működési költségek, a devizapozíciók fedezésének költsége).

Nehézségek: A nyersanyagpiaci befektetések során a pénzügyi befektetők általában, (hacsak nem rendelkeznek jelentős szállítási és raktározási kapacitással, ami által a meghatározó nemzetközi nyersanyagpiacok között esetlegesen fennálló átmeneti árkülönbségek arbitrálhatók) nem a fizikai nyersanyagtermékeket vásárolják, hanem azok határidős piaci kontraktusait. Ennek oka, hogy a pénzügyi befektetők nem rendelkeznek a fizikai termék kezeléséhez szükséges infrastruktúrával. A határidős kontraktusok vásárlásával és lejárat előtti eladásával lehetősége van a befektetőnek, hogy kizárólag pénzügyi elszámolás keretében jusson hozzá a befektetése hozamához. A határidős kontraktusok vásárlásának másik nagy előnye a fizikai termékek vásárlásával szemben abban rejlik, hogy a határidős piacok szabványosítottak, ellenőrzöttek és annak köszönhetően, hogy a tranzakciók elszámolását egy központi elszámolóház végzi, mentesek a partnerkockázattól. (nem kell attól félni, hogy az ügyletkötés másik szereplője nem fog fizetni). A sok előny mellett a határidős kontaraktusokon keresztül történő nyersanyag befektetéseknek hátrányai is vannak. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a határidős árak alakulása általában elválik a prompt (azonnali) árak

8/10


alakulásától. A futures árak alakulására természetesen jelentős hatást gyakorol a prompt árak alakulása is, melyeket általában a nemzetközi piacokon fellelhető készletszintek befolyásolnak a legnagyobb mértékben, ugyanakkor a jövőbeli várakozások, a kamatszintek, a raktározási költségek szintén befolyásolják a jövőbeli árakat. A fentieken túl a nyersanyagpiacokkal kapcsolatos információáramlás jóval alacsonyabb hatékonyságú, mint akár a kötvénypiac vagy a részvénypiac esetében. Mindezek eredőjeként kijelenthetjük, hogy a folyamatok követése jóval összetettebb feladat, mint a hagyományos tőkepiacok esetében, sokkal nagyobb a kiszámíthatatlanság, az előre nem látható jövőbeli hatás.

Az erősségek: Szerencsére a sok nehézség mellett a nyersanyagpiaci befektetésekkel kapcsolatban pozitívumokat is fel tudunk sorolni. A megfigyelések szerint a nyersanyagpiacok és a részvény illetve kötvénypiacok közötti korreláció negatív, vagy nulla, ami azt jelenti, hogy egy, a részvény/kötvénypiacot erősen érintő gazdasági eseménynek nincs nyersanyagpiaci kihatása, vagy akár kifejezetten ellentétes irányú elmozdulás következik be a nyersanyagok árában. Erre alapozzuk azt a megállapításunkat, hogy a nyersanyag befektetések kiváló diverzifikációs eszközök lehetnek egy portfolióban. A nyersanyagárak hosszabb távon infláció követőek, hiszen a kitermelési költségek, szállítási és raktározási költségek, valamint a bérek inflációja beépül a nyersanyagok árába (különben a termelő leállítja a kitermelést, ami előbb-utóbb hiányhoz vezet, ami az árak emelkedését eredményezi. A nyersanyagpiacot erősen befolyásolja a szakmai berkekben „Kína hatásként” aposztrofált jelenség. A kínai gazdasági növekedés kiemelkedő üteme eredményeként szinte az összes nyersanyagban folyamatosan növekvő kínai kereslet jelentős árfelhajtó erőt jelent. Ez a jelenség természetesen nem pusztán Kínára jellemző, hanem ide sorolhatjuk akár Indiát, Brazíliát, bizonyos értelemben Oroszországot és egyes afrikai fejlődő államot is. Ez a folyamatos nyersanyagéhség évtizedekre meghatározó lehet az energiahordozók, építőanyagok, fémek és a mezőgazdaság területén, hiszen 34 milliárd ember folyamatosan bővülő fogyasztásának, életszínvonal növekedésének megalapozásáról beszélhetünk.

9/10


7. Az Alap és az Alapkezelő által kezelt további alapok hozamadatai

2007/06/29-től visszaszámított az egyes alapokra vonatkozó hozamadatok CIB Hozamgarantált Betét Alap CIB Pénzpiaci Alap CIB Euró Pénzpiaci Alap CIB Konvergencia Kötvény Alap CIB Ingatlan Alapok Alapja CIB Kincsem Kötvény Alap CIB Részvény Alap CIB Európai Részvény Alap CIB Indexkövető Részvény Alap CIB Nyersanyag Alapok Alapja CIB Gótika Private Banking Alapok Alapja CIB Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja CIB Impresszió Private Banking Alapok Alapja CIB Euró Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja CIB Tőkegarantált Származtatott Zártvégű Alap CIB Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Profitmix 4 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja CIB Euró Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Euró Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Dollár Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Dollár Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Trendkövető Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Koktél 1 Alapok Alapja CIB Koktél 2 Alapok Alapja CIB Koktél 3 Alapok Alapja az egyes alapok referencia-indexeire vonatkozó hozamadatok

nominális évesített 1 év 3 hónap 6 hónap 1,74% 3,49% 6,70% 1,76% 3,51% 6,82% 0,79% 1,46% 2,51% 7,54% 7,18% - 10,53% - 22,67% - 11,35% - 38,48% - -12,13% 3,50% 8,88% 7,21% - 15,32% - 13,74% 4,71% 6,05% -

2006 5,43% 5,70% 1,70% 5,19% 6,61% 4,57% 18,24% 21,93% 19,18% 3,43% 0,25% -

2007/06/29-től visszaszámított referencia index

CIB Hozamgarantált Betét Alap CIB Pénzpiaci Alap 100%ZMAX CIB Euró Pénzpiaci Alap 75%RMAX+25%MAXC CIB Konvergencia Kötvény Alap 100%BIX CIB Ingatlan Alapok Alapja CIB Kincsem Kötvény Alap 100%MAX CIB Részvény Alap 80%CETOP20+20%ZMA 80%DJEX50+20%ZMAX CIB Európai Részvény Alap 100%BUX CIB Indexkövető Részvény Alap CIB Nyersanyag Alapok Alapja CIB Gótika Private Banking Alapok Alapja CIB Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja CIB Impresszió Private Banking Alapok Alapja CIB Euró Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja CIB Tőkegarantált Származtatott Zártvégű Alap CIB Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Profitmix 4 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja CIB Euró Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Euró Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Dollár Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Dollár Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Trendkövető Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Koktél 1 Alapok Alapja CIB Koktél 2 Alapok Alapja CIB Koktél 3 Alapok Alapja -

indulástól számított

naptári években elért évesített hozamok

nominális évesített 3 hónap 6 hónap 1 év 1,94% 4,00% 7,99% 2,08% 4,20% 9,11% 7,99% - 12,59% - 22,99% 8,38% - 41,88% -

2005

2004

2003

6,37% 7,43% 8,02% 5,23% 36,75% 7,47% 38,88% -

10,68% 11,76% 12,53% 37,86% 2,22% -

6,46% -3,25% 8,35% 15,06% -

2002 8,02% 8,35% 0,01% -24,29% -

évesített nominális 5,66% 7,91% 1,98% 7,32% 8,76% 9,94% 10,55% 2,39% 33,90% -10,67% 6,11% 6,79% 7,19% 2,84% 4,59% 3,49% 17,88% 0,23% 15,31% 5,48% 6,25% 2,82% 1,70% 4,73% 5,95%

naptári években elért évesített hozamok 2006

2005

2004

2003

6,92% 6,65% 7,54% 6,96% 19,26% 9,23% 19,53% -

7,62% 8,41% 9,10% 8,80% 39,12% 22,81% 41,56% -

11,97% 12,43% 12,63% 13,49% 33,75% 9,50% 54,75% -

7,54% 4,83% 1,13% 8,95% 12,71% 22,61% -

2002 9,47% 9,95% 10,08% 5,00% -32,86% 8,52% -

indulástól számított évesített nominális 9,25% 8,81% 9,84% 11,69% 5,73% 0,92% 28,83% -

Az Alap teljesítményének bemutatásához szükséges számításokat az Alapkezelő összegyűjti és megőrzi. Az Alap portfóliójában lévő elemek értékelésének forrásait és módszereit az Alap PSZÁF által elfogadott kezelési szabályzata tartalmazza*. Az Alap eszközértékének megállapítását a Letétkezelő végzi, az Alap kezelési szabályzatában* meghatározottak szerint, piaci és kereskedés napi elszámolás elvén. Az Alap portfóliójában lévő kamatozó kötvény típusú értékpapírokból, valamint minden eszközből, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamat figyelembe van véve az Alap eszközértékének számításakor, hasonlóan a pénzből és a pénzjellegű eszközökből származó hozamokhoz, illetve a realizált és nem realizált árfolyamnyereséghez. Az Alapkezelő kijelenti, hogy az Alap különböző időszakokra számított hozamait az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után, illetve a visszaigényelhető forrásadó figyelembe vételével számítja ki**. Magánszemélyek a befektetési jegyek forgalmazónál történő visszaváltásakor hozamot realizálnak. A realizált hozam kamat jövedelemnek minősül, ami a kamatadó hatálya alá tartozik, hasonlóan a hitelintézeti betéten, takarékbetéten és folyószámlán elért kamathoz, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon elért kamathoz és hozamhoz. Az adó alapja a visszaváltási ár és az értékpapír megszerzésére fordított érték, valamint az értékpapírok megszerzéséhez kapcsolódó járulékos költségek különbsége. Az adó mértéke a Féléves jelentés készítésének időpontjában 20%. A 2006. augusztus 31-e előtt vásárolt befektetési jegyek mentesülnek a kamatadó hatálya alól. Jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok esetében a befektetési jegyek árfolyamnyeresége és hozama az adóköteles árbevételüket növeli. Ez után a mindenkor érvényes társasági adójogszabályok szerint kell az adót megfizetni. A féléves jelentésben szereplő nettó hozamok, a forgalmazási, számlavezetési költségek és - amennyiben a befektetési jegyek visszaváltásakor adófizetési kötelezettség keletkezik, akkor - az adó levonása előtti hozamok. A féléves jelentésben szereplő múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az Alap jövőbeni hozamára nézve. Az Alap tőkeáttétele egyszeres. * Az Alap Tájékoztatója és kezelési szabályzata megtekinthető a www.cibalap.hu honlapon, valamint díjmentesen átvehető a forgalmazási helyeken. ** Az Alap Magyarországon nem adóalany, befektetései után forrásadót nem fizet, illetve nem igényelhet vissza.

10/10

CIB RENESZÁNSZ PRIVATE BANKING ALAPOK ALAPJA

Recommend Documents