ERSTE KONZERVATÍV ALAPOK ALAPJA ERSTE KIEGYENSÚLYOZOTT ALAPOK ALAPJA ERSTE DINAMIKUS ALAPOK ALAPJA

Az

ERSTE KONZERVATÍV ALAPOK ALAPJA ERSTE KIEGYENSÚLYOZOTT ALAPOK ALAPJA ERSTE DINAMIKUS ALAPOK ALAPJA egységes szerkezetbe foglalt

rövidített tájékoztatója

Alapkezelő: Erste Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: Erste Bank Hungary Nyrt. Forgalmazó: Erste Befektetési Zrt. 2007. március 12.

Tartalom 1.

Fogalom magyarázat ...........................................................................................................................................5

2.

Általános információk .........................................................................................................................................9

3.

2.1

Az Alapok neve..............................................................................................................................................9

2.2

Az Alapok rövidített elnevezése.....................................................................................................................9

2.3

Az Alapok típusa és fajtája............................................................................................................................9

2.4

Az Alapok futamideje ....................................................................................................................................9

2.5

Az Alapok saját tőkéje ...................................................................................................................................9

2.6

Háttérszabályok ............................................................................................................................................9

2.7

A befektetők érdekvédelme ............................................................................................................................9

2.8

A Befektetési jegyekhez fűződő jogok ............................................................................................................9

Az Alapok befektetési politikája.......................................................................................................................10 3.1

A befektetési stratégia .................................................................................................................................10

Az Erste Konzervatív Alapok Alapja befektetési politikája ......................................................................................10 Az Erste Kiegyensúlyozott Alapok Alapja befektetési politikája ..............................................................................10 Az Erste Dinamikus Alapok Alapja befektetési politikája ........................................................................................10 3.2 Az Alapok portfoliójának lehetséges elemei, azok tervezett arányai...........................................................10 3.2.1 Kollektív befektetési értékpapírok..........................................................................................................10 3.2.2 Hitelviszonyt megtestesítő állampapírok és a magyar (vagy egyéb OECD tag) állam illetve az MNB által garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ........................................................................................11 3.2.3 Hitelviszonyt megtestesítő egyéb értékpapírok ......................................................................................11 3.2.4 Részvények.............................................................................................................................................11 3.2.5 Hitelintézeteknél nyitott látra szóló és lekötött betétek ..........................................................................11 3.2.6 Fedezeti ügyletek....................................................................................................................................11 4. Az Erste Kötvény Alap, Az Erste Részvény Alap, Az Erste Pénzpiaci Alap és Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap befektetési politikájának, díjainak és költségeinek bemutatása ................................................12 Az Erste Kötvény Alap befektetési politikája ..........................................................................................................12 4.1


4.2 Az Alap portfoliójának lehetséges elemei, azok tervezett arányai ..............................................................13 4.2.1 Hitelviszonyt megtestesítő állampapírok és a magyar állam illetve az MNB által garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ....................................................................................................................................13 4.2.2 Hitelviszonyt megtestesítő egyéb értékpapírok ......................................................................................13 4.2.3 Hitelintézeteknél nyitott lekötött és látra szóló betétek ..........................................................................13 4.2.4 Fedezeti ügyletek....................................................................................................................................13 Az Erste Részvény Alap befektetési politikája.........................................................................................................14 4.3


4.4 Az Alap portfoliójának lehetséges elemei, azok tervezett arányai ..............................................................14 4.4.1 A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények..................................................................................14 4.4.2 Egyéb értékpapírpiacon (OTC) nyilvános forgalomban szereplő részvények........................................14 4.4.3 Hitelviszonyt megtestesítő állampapírok és a magyar állam illetve az MNB által garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ....................................................................................................................................14 4.4.4 Hitelviszonyt megtestesítő egyéb értékpapírok ......................................................................................15 4.4.5 Hitelintézeteknél nyitott lekötött és látra szóló betétek ..........................................................................15 2

4.4.6

Fedezeti ügyletek....................................................................................................................................15

Az Erste Pénzpiaci Alap befektetési politikája ........................................................................................................15 4.5


4.6 Az Alap portfoliójának lehetséges elemei, azok tervezett arányai ..............................................................15 4.6.1 Hitelviszonyt megtestesítő állampapírok és a magyar állam illetve az MNB által garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ....................................................................................................................................16 4.6.2 Hitelviszonyt megtestesítő egyéb értékpapírok ......................................................................................16 4.6.3 Hitelintézeteknél nyitott lekötött és látra szóló betétek ..........................................................................16 Az Erste Kötvény, Az Erste Részvény és Az Erste Pénzpiaci Alapot terhelő díjak és költségek.........................18 4.7

Az Alapkezelőnek fizetendő díj ....................................................................................................................18

4.8

A Letétkezelőnek fizetendő díj .....................................................................................................................18

4.9

Az Alappal kapcsolatos felügyeleti díjak.....................................................................................................19

4.10

Az Alap vagyonának befektetésével kapcsolatos költségek .........................................................................19

4.11

A befektetési jegyek keletkeztetésének költségei..........................................................................................19

4.12

Az Alap számláinak vezetésével kapcsolatban felmerülő költségek ............................................................19

4.13

Könyvvizsgálói díj.......................................................................................................................................19

4.14 Az Alap napi nettó eszközértékének, valamint rendszeres és rendkívüli tájékoztatást tartalmazó egyéb hirdetményeinek közzétételével kapcsolatos költségek.............................................................................................19 Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap befektetési politikája .....................................................................19 4.15

Ingatlan befektetések...................................................................................................................................19

4.16 Nem ingatlan célú befektetések ...................................................................................................................21 4.16.1 Pénzpiaci eszközök ............................................................................................................................21 4.16.2 Fedezeti ügyletek ...............................................................................................................................21 4.17

Hitelfelvétel, eszközök megterhelése ...........................................................................................................23

Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alapot terhelő díjak és költségek...........................................................24 4.18


4.19


4.20

Az Ingatlanértékelőnek fizetendő díj ...........................................................................................................25

4.21

Az Alappal kapcsolatos felügyeleti díjak.....................................................................................................26

4.22

Az Alap működtetésével kapcsolatos díjak és költségek..............................................................................26

4.23


4.24

Az Alap számláinak vezetésével kapcsolatban felmerülő költségek ............................................................26

4.25


4.26 Az Alap napi nettó eszközértékének, valamint rendszeres és rendkívüli tájékoztatást tartalmazó egyéb hirdetményeinek közzétételével kapcsolatos költségek.............................................................................................26 5.

A tőkenövekmény és a hozam megállapítása és kifizetése..............................................................................27

6.

Az Alapkezelő.....................................................................................................................................................27

7.

A Forgalmazó.....................................................................................................................................................28

3

8.

A Letétkezelő......................................................................................................................................................29

9.

Az Alapok könyvvizsgálója ...............................................................................................................................33

10.

Kockázati tényezők........................................................................................................................................33

10.1

A politikai, gazdasági és szabályozási környezetből eredő kockázat ..........................................................33

10.2

A kamatszint változása miatti kockázat.......................................................................................................33

10.3

Részvényekben rejlő kockázat .....................................................................................................................33

10.4

Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat ........................................................................................33

10.5

Értékelésből eredő kockázat........................................................................................................................33

10.6

Az Alap befektetési eszközeiből fakadó kockázatok.....................................................................................34

10.7

Likviditási kockázat.....................................................................................................................................34

10.8

A befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése..................................................................................34

10.9

Az Alap megszüntetése, és határozott futamidejűvé alakítása.....................................................................34

10.10 11.

A közvetetten megvásárolt befektetési eszközökhöz kapcsolódó kockázatok ..........................................34

A befektetőket terhelő közvetlen és közvetett költségek ............................................................................35

Az Alapokat terhelő díjak és költségek.....................................................................................................................35 11.1


11.2


11.3

Az Alapokkal kapcsolatos felügyeleti díjak .................................................................................................36

11.4

Az Alapok vagyonának befektetésével kapcsolatos költségek .....................................................................36

11.5


11.6

Az Alapok számláinak vezetésével kapcsolatban felmerülő költségek.........................................................36

11.7


11.8 Az Alapok napi nettó eszközértékének, valamint rendszeres és rendkívüli tájékoztatást tartalmazó egyéb hirdetményeinek közzétételével kapcsolatos költségek.............................................................................................36 A befektetési jegyek árfolyama és a forgalmazás jutalékai ....................................................................................37 12.

Az Alapok múltbeli hozama .........................................................................................................................37

13.

Forgalmazási helyek......................................................................................................................................37

14.

A befektetők rendszeres és rendkívűli tájékoztatása..................................................................................37

4

1. FOGALOM MAGYARÁZAT Jelen Tájékoztatóban előforduló szakkifejezések és fogalmak tartalma és értelmezése megegyezik a hatályos vonatkozó jogszabályokban különösen a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (Tpt., Tőkepiaci törvény vagy Törvény) alkalmazottakkal, illetve az általános szakmai szokványokkal. Ennek megfelelően néhány kiemelkedően lényeges fogalom magyarázata az alábbi: Alap: Erste Konzervatív Alapok Alapja, Erste Kiegyensúlyozott Alapok Alapja, Erste Dinamikus Alapok Alapja közül az(ok), amely(ek)re a Tájékoztató adott szövegrésze vonatkozik; Alapkezelő: Erste Alapkezelő Zrt. (1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.) állampapír: a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; befektetési alap: befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel; befektetési alapkezelési tevékenység: a befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfoliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele; befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság; befektetési alap letétkezelési tevékenység: az a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 3. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának – ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi; befektetési alap letétkezelő: a befektetési alap letétkezelési tevékenységet végző hitelintézet; befektetési alap saját tőkéje: a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos; befektetési jegy: befektetési alap nevében (javára és terhére) - meghatározott módon és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír; 5

befektetési jegy folyamatos forgalmazása: a nyíltvégű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyeknek a befektetési alap nevében történő folyamatos forgalomba hozatala és visszaváltása; befektető: az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja; egyedi kockázat: az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező értékpapír egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata; értékpapír-számla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapírtulajdonos javára vezetett nyilvántartás; felosztott hozam: a tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után köteles kifizetni; Felügyelet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; Forgalmazási idő: minden forgalmazási hely hivatalos nyitva tartási idején belül a befektetési jegyek forgalmazására forgalmazási helyenként megállapított nyitvatartási idő; Forgalmazási nap: a Nettó Eszközérték Megállapítási Időpontjától a következő Nettó eszközérték megállapítási időpontjáig tartó időszak; forgalmazó: az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési szolgáltató; Forgalmazó: Erste Befektetési Zrt. (1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.) hátralévő átlagos futamidő: fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a - kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával – súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamat-megállapításig hátralévő időtartammal egyenlő (duration); hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti; jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megvásárolni szándékozó befektetőnek az értékpapír megvásárlására irányuló, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére; Kezelési Szabályzat: jelen Tájékoztató mellékletét képező Alapkezelési Szabályzat; Kibocsátó: az Alap; 6

Közzétételi helyek: a Magyar Tőkepiac és annak elektronikus oldala; Letétkezelő: ERSTE Bank Hungary Nyrt. (1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.); likvid eszköz: a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repo, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét; MAX indexcsalád: a MAX indexből (az éven túli hátralévő futamidejű magyar állampapírokból álló a kibocsátott mennyiséggel súlyozott értékpapír kosár árfolyam alakulását reprezentáló index), RMAX indexből (a legfeljebb egy éves hátralévő futamidejű magyar állampapírokból álló a kibocsátott mennyiséggel súlyozott értékpapír kosár indexe) és a MAX Composite (lejárattól függetlenül magyar állampapírokból álló a kibocsátott mennyiséggel súlyozott értékpapír kosár indexe)indexből álló 1996. december 31-i 100 pontos bázisértékkel indított referencia indexcsalád; Munkanap: azon Naptári nap, amelyen a Forgalmazó nyitva tart; Naptári nap: Közép-Európai időzóna, 0-24 óra; nettó eszközérték: a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is; Nettó eszközérték megállapítási időpontja: A Letétkezelő az Alap T Forgalmazási napra vonatkozó nettó eszközértékét és egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét T-1 Forgalmazási napon 15:30 és 16:30 között a 25. ’A nettó eszközérték számítása során alkalmazott szabályok’ c. fejezet szerint az elérhető legfrissebb adatok és árfolyam-információk alapján megállapítja, majd azt követően haladéktalanul rögzíti a Forgalmazási helyek számára az Alapok befektetési jegyeinek értékesítésére rendelkezésre álló szoftverben. A nettó eszközérték megállapítás időpontja az az időpont, amikor a szoftverben a T Forgalmazási napi egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték érvényesített adatként rögzítésre kerül. nyíltvégű befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyek kerülnek folyamatos forgalmazásra; nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nem zártkörű forgalomba hozatala; Ptk: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény referencia hozam (benchmark): egy adott értékpapír-portfolió szerkezetéhez közel álló, egy adott piac árfolyammozgásait leképező mutató, amely alkalmas arra, hogy a portfolió mérési időszakbeli hozamával összehasonlítva annak objektív, számszerűsíthető mércéje legyen; repo és fordított (inverz) repo ügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repo ügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül 7

elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repo ügylet). Óvadéki repo ügylet kizárólag hitelintézettel köthető. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és a biztosítékul szolgáló értékpapírok más értékpapírokra kicserélhetők. Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repo ügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repo ügyletnek tekintendő. Az óvadéki repo ügylet lejárati ideje alatt az értékpapírhoz kapcsolódó jogok – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az eladót illetik meg, az értékpapír tulajdonjoga a futamidő végén abban az esetben száll át a vevőre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg; szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, ahol meghatározott szabályok szerint a kereslet és a kínálat egy helyen koncentrálódik és kielégíti az alábbi feltételeket: • a piacra lépés és a kereskedés valamely felügyeleti hatóság által jóváhagyott szabályok, piaci szokványok szerint folyik, • rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik, • a piaci szereplők működésére, tevékenységére vonatkoznak bizonyos minimális feltételek (tőkekövetelmény, letéti előírás stb.), • biztosított a nyilvános áralakulás (a nap elején, napközben és a nap végén kötelező az árakat, továbbá a forgalmi adatokat nyilvánosságra hozni), • a forgalmazott pénzügyi eszközök piacra bevezetésének a minimális feltételeit meghatározzák, • a piaci kereskedelemben szereplő pénzügyi eszközök kibocsátói nyilvánosságra hoznak minden olyan adatot, amely a pénzügyi eszköz árát, árfolyam-alakulását érintheti (transzparencia), • a piaci szereplők a felügyeleti hatóság részére adatszolgáltatást teljesítenek a saját tevékenységükről, • szerepel az Európai Unió tagállamai által saját szabályozott piacaikról készített, a többi tagállam és az Európai Bizottság számára tájékoztatásul megküldött listán; származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva); Tájékoztató: jelen magyar nyelvű dokumentum; Tpt: A Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX törvény

8

2. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 2.1 Az Alapok neve Erste Konzervatív Alapok Alapja Erste Kiegyensúlyozott Alapok Alapja Erste Dinamikus Alapok Alapja 2.2 Az Alapok rövidített elnevezése Erste Konzervatív Alap Erste Kiegyensúlyozott Alap Erste Dinamikus Alap 2.3 Az Alapok típusa és fajtája Az Alapok nyilvános forgalomba hozatal útján létrehozott, nyíltvégű, értékpapír befektetési alapok. 2.4 Az Alapok futamideje Az Alapok futamideje a nyilvántartásba vételtől határozatlan ideig terjed. 2.5 Az Alapok saját tőkéje A saját tőke az Alapok összesített nettó eszközértékével azonos. 2.6 Háttérszabályok Minden a Tájékoztató, illetve a Szabályzat alapján létrejövő jogviszonyban (így különösen a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, a befektetési jegyek vételét, visszaváltását szabályozó jog- és egyéb nyilatkozatokban, szerződésekben) nem szabályozott kérdések tekintetében a Tájékoztató, az Alapkezelési Szabályzat, a Forgalmazó üzletszabályzata, a Tőkepiaci törvény továbbá a Ptk. rendelkezései az irányadóak. 2.7 A befektetők érdekvédelme Minden a befektetési jegyek folyamatos forgalmazásával kapcsolatban, így különösen a befektetési jegyek vételével, visszaváltásával létrejövő jogviszony tekintetében, az azok alapjául szolgáló jog- és egyéb nyilatkozatokkal, szerződésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket a szereplők, így különösen a Befektetők, a Kibocsátó, a Forgalmazó, a Letétkezelő egyeztetéses eljárás útján kívánják rendezni, ezek sikertelensége esetén alávetik magukat a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választott Bíróság kizárólagos joghatóságának. 2.8 A Befektetési jegyekhez fűződő jogok A Befektetési jegyek mindenkori tulajdonosa jogosult • a tulajdonában lévő befektetési jegyek, vagy azok egy részének teljesítés napján érvényes árfolyamon történő visszaváltására, • az Alap megszűnése esetén a költségekkel csökkentett vagyonból a befektetési jegyei névértéke arányának megfelelő mértékben való részesedéshez. A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az alap kezelési szabályzatát és rövidített tájékoztatóját a 9

befektetőknek térítésmentesen át kell adni, az alap tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani. A befektető részére a befektetési jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót, a tájékoztatót, a kezelési szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfóliójelentést a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során fel kell hívni a befektető figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat.

3. AZ ALAPOK BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA 3.1 A befektetési stratégia Az alapok befektetési politikája szerint saját tőkéjüket legalább 80%-os mértékben kollektív befektetési értékpapírokba fektetik. Korlátozott mértékben lehetőség van azonban különböző futamidejű és típusú állampapírok és egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények valamint pénzpiaci eszközök vásárlására is. Az Alapok fedezeti céllal származtatott ügyleteket is köthetnek. Az Erste Konzervatív Alapok Alapja befektetési politikája Az Alap befektetései között az Erste Nyíltvégű Kötvény Befektetési Alap, az Erste Nyíltvégű Pénzpiaci Befektetési Alap és az Erste Nyíltvégű Ingatlan Alap által kibocsátott befektetési jegyek aránya meghaladhatja a saját tőke 25%-át (elérheti akár a 100%-ot is). A felsorolt alapok befektetési politikáját, valamint díjait és költségeit részletesen bemutatja jelen Rövidített Tájékoztató 4. pontja. Az Erste Kiegyensúlyozott Alapok Alapja befektetési politikája Az Alap befektetései között az Erste Nyíltvégű Kötvény Befektetési Alap, az Erste Nyíltvégű Részvény Befektetési Alap, az Erste Nyíltvégű Pénzpiaci Befektetési Alap és az Erste Nyíltvégű Ingatlan Alap által kibocsátott befektetési jegyek aránya meghaladhatja a saját tőke 25%-át (elérheti akár a 100%-ot is). A felsorolt alapok befektetési politikáját, valamint díjait és költségeit részletesen bemutatja jelen Rövidített Tájékoztató 4. pontja. Az Erste Dinamikus Alapok Alapja befektetési politikája Az Alap befektetései között az Erste Nyíltvégű Kötvény Befektetési Alap, az Erste Nyíltvégű Részvény Befektetési Alap, az Erste Nyíltvégű Pénzpiaci Befektetési Alap és az Erste Nyíltvégű Ingatlan Alap által kibocsátott befektetési jegyek aránya meghaladhatja a saját tőke 25%-át (elérheti akár a 100%-ot is). A felsorolt alapok befektetési politikáját, valamint díjait és költségeit részletesen bemutatja jelen Rövidített Tájékoztató 4. pontja. 3.2 Az Alapok portfoliójának lehetséges elemei, azok tervezett arányai Az Alapkezelő az Alapok saját tőkéjét az alábbi befektetési eszközökben tarthatja: 3.2.1 Kollektív befektetési értékpapírok

10

Az Alapok saját tőkéjüknek 80-100 %-át fektethetik kollektív befektetési értékpapírokba. 3.2.2 Hitelviszonyt megtestesítő állampapírok és a magyar (vagy egyéb OECD tag) állam illetve az MNB által garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok • •

Magyar vagy egyéb OECD tagállam által kibocsátott, illetve garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, továbbá az ilyen értékpapírokra vonatkozó egy évnél nem hosszabb hátralevő futamidejű visszavásárlási megállapodások (repo ügyletek); Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott illetve garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, továbbá az ilyen értékpapírokra vonatkozó egy évnél nem hosszabb hátralevő futamidejű visszavásárlási megállapodások (repo ügyletek).

Az Alap saját tőkéjének 0-20 %-át fektetheti a fentiekben meghatározott értékpapírokba. 3.2.3 Hitelviszonyt megtestesítő egyéb értékpapírok Az Alap saját tőkéjének 0-20 %-át fektetheti egyéb kötvényekbe. 3.2.4 Részvények Az Alap saját tőkéjének 0-20 %-át fektetheti részvényekbe figyelembe véve, hogy az egyedi részvénybefektetések és a részvényekbe fektető kollektív befektetési értékpapírok összesített aránya nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének az Erste Konzervatív Alapok Alapja esetében a 20%-át, az Erste Kiegyensúlyozott Alapok Alapja esetében a 60%-át, az Erste Dinamikus Alapok Alapja esetében a 100%-át. 3.2.5 Hitelintézeteknél nyitott látra szóló és lekötött betétek Az Alap saját tőkéjének 0-20 %-át fektetheti hitelintézeteknél nyitott látra szóló és egy évnél nem hosszabb hátralevő futamidejű lekötött betétekbe. 3.2.6 Fedezeti ügyletek Az Alapkezelő által az Alap számára fedezeti céllal kötött származtatott ügyletekre vonatkozóan a Tőkepiaci törvény a következő részletes szabályokat állapítja meg: 272. § (1) Az alapkezelő a befektetési alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre, devizára. (2) Az alapkezelő a befektetési alap nevében csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely a) csökkenti az egyes befektetésekből fakadó kockázatokat (fedezeti ügylet), d) nyitott származtatott ügylet lezárását eredményezi. (4) A befektetési korlátokat az egyes értékpapírok 273. § szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni. (5) A befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az értékpapírra, illetve indexre kötött határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyamán, az opciós szerződéseket pedig az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyama és az opció deltatényezőjének szorzatán kell figyelembe venni. (6) Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni. (7) A tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni. (8) A nem forintban denominált pozíciókat az alapkezelési szabályzatban meghatározott árfolyamon forintra átszámítva kell figyelembe venni. 273. § (1) A devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója. 11

(2) A befektetési alapkezelő az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja. (3) Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók: 1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és 2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak. (4) Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható. (5) A befektetési alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege: a) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció, b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap ügyletek tőkeösszegét is), c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások, d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata), e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke. (6) Az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét. (7) A szállítási kötelezettséggel vagy annak vevő által választható lehetőségével járó rövid pozíció nem nettósítható nem-szállításos származtatott hosszú pozícióval. (8) A hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval. 274. § (1) A 278. §-ban foglalt kivétellel az alapkezelő nem köthet a befektetési alap javára olyan ügyletet, amely a 273. § szerinti nettósítási szabályok alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne, kivéve az értékpapírok egyedi kockázatára a 273. § (6) bekezdése szerint vállalt rövid nettó pozíciót. (2) A befektetési alapnak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét különbsége száz százalékának megfelelő beszámítási értékű likvid eszközzel, a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközökön felül. A beszámítási érték a látraszóló vagy legfeljebb harminc napra lekötött bankbetét esetén megegyezik a betét összegével; egyéb likvid eszköz esetén pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával. (4) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - a kezelési szabályzat szerint számított - piaci értéke nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének a harminc százalékát. (5) A (4) bekezdés szerinti korlátba nem számítandó bele a) az árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet; b) a hitelintézettel állampapírra kötött repóügylet.

4. AZ ERSTE KÖTVÉNY ALAP, AZ ERSTE RÉSZVÉNY ALAP, AZ ERSTE PÉNZPIACI ALAP ÉS AZ ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁNAK, DÍJAINAK ÉS KÖLTSÉGEINEK BEMUTATÁSA AZ ERSTE KÖTVÉNY ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA Jelen részben az Alap elnevezés az Erste Kötvény Alapra vonatkozik. 4.1 A befektetési stratégia Az Alapkezelő célja olyan értékpapíralap létrehozása, amelyben az eszközérték különböző futamidejű és típusú állampapírok és egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok szerepeltetésével kerül befektetésre.

12

4.2 Az Alap portfoliójának lehetséges elemei, azok tervezett arányai

a b c d e f

g

Saját tõkére vetített, egy kibocsátóra vonatkozó limit megfelelõen likvid tõzsdei értékpapírok egyéb tõzsdei értékpapírok, a Tpt. 275. § b) pontja szerinti értékpapírok, nyilvános nyílt végű kollektív befektetési értékpapírok tõzsdén nem jegyzett értékpapírok Saját tõkére vetített, összesített limit "b" sor szerinti limitet meghaladó, megfelelõen likvid tõzsdei értékpapírok tõzsdén nem jegyzett értékpapírok kollektív befektetési értékpapírok, kivéve a nyilvános nyílt végű kollektív befektetési értékpapírokat Saját tõkére vetített, egyéb limit azonos sorozatba tartozó állampapírok

15 % 10 % 2% 40 % 10 % 5%

35 %

A törvény eltérő rendelkezésének hiányában az egy kibocsátótól származó értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök nem haladhatják meg az Alap saját tőkéjének húsz százalékát, kivéve az OECD tagállamok által kibocsátott állampapírt. Az Alap nem szerezheti meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök több mint húsz százalékát, kivéve az OECD tagállamok által kibocsátott állampapírt. 4.2.1 Hitelviszonyt megtestesítő állampapírok és a magyar állam illetve az MNB által garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok • • •

A magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, így többek között diszkont kincstárjegyek, kamatozó kincstárjegyek, fix és változó kamatozású államkötvények. A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott illetve garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. A magyar állam és az MNB által kibocsátott illetve garantált értékpapírokra vonatkozó visszavásárlási megállapodások (repo ügyletek), melyek kizárólag az MNB-vel, hitelintézettel, illetve befektetési vállalkozással köthetők.

Az Alap saját tőkéjének legalább 70 %-át a magyar állam vagy az MNB által kibocsátott, illetve garantált értékpapírokba fekteti. 4.2.2 Hitelviszonyt megtestesítő egyéb értékpapírok •

Vállalati, bank által kibocsátott, önkormányzati kötvények, jelzálogkötvények.

Az Alap saját tőkéjének legfeljebb 30 %-át fektetheti egyéb kötvényekbe. 4.2.3 Hitelintézeteknél nyitott lekötött és látra szóló betétek 4.2.4 Fedezeti ügyletek

13

AZ ERSTE RÉSZVÉNY ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA Jelen részben az Alap elnevezés az Erste Részvény Alapra vonatkozik. 4.3 A befektetési stratégia Az Alapkezelő célja olyan értékpapíralap létrehozása, amelyben az eszközérték minimum 50%os mértékéig egy iparáganként nagymértékben diverzifikált hazai részvényportfoliót hoz létre. Az Alapkezelő az Alap befektetési tevékenysége során portfoliójának összeállításakor elsősorban az alábbi összetételből kíván kiindulni: 60% súllyal belföldi, elsősorban a Budapesti Értéktőzsdén szereplő részvények, 40% súllyal éven belüli futamidejű magyar állampapírok. 4.4 Az Alap portfoliójának lehetséges elemei, azok tervezett arányai

a b c d e f

g

Saját tõkére vetített, egy kibocsátóra vonatkozó limit megfelelõen likvid tõzsdei értékpapírok egyéb tõzsdei értékpapírok, a Tpt. 275. § b) pontja szerinti értékpapírok, nyilvános nyílt végű kollektív befektetési értékpapírok tõzsdén nem jegyzett értékpapírok Saját tõkére vetített, összesített limit "b" sor szerinti limitet meghaladó, megfelelõen likvid tõzsdei értékpapírok tõzsdén nem jegyzett értékpapírok kollektív befektetési értékpapírok, kivéve a nyilvános nyílt végű kollektív befektetési értékpapírokat Saját tõkére vetített, egyéb limit azonos sorozatba tartozó állampapírok

15 % 10 % 2% 40 % 10 % 5%

35 %

A törvény eltérő rendelkezésének hiányában az egy kibocsátótól származó értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök nem haladhatják meg az Alap saját tőkéjének húsz százalékát, kivéve az OECD tagállamok által kibocsátott állampapírt. Az Alap nem szerezheti meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök több mint húsz százalékát, kivéve az OECD tagállamok által kibocsátott állampapírt. 4.4.1 A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények 4.4.2 Egyéb értékpapírpiacon (OTC) nyilvános forgalomban szereplő részvények Az Alap saját tőkéjének minimum 50%, de legfeljebb 85 %-át fektetheti hazai elismert értékpapírpiacon forgalmazott részvényekbe. 4.4.3 Hitelviszonyt megtestesítő állampapírok és a magyar állam illetve az MNB által garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok •

A magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, így többek között diszkont kincstárjegyek, kamatozó kincstárjegyek, fix és változó kamatozású államkötvények. 14

• •

A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott illetve garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. A magyar állam és az MNB által kibocsátott illetve garantált értékpapírokra vonatkozó visszavásárlási megállapodások (repo ügyletek), melyek kizárólag az MNB-vel, hitelintézettel, illetve befektetési vállalkozással köthetők.

Az Alap saját tőkéjének 0-50 %-át a magyar állam vagy az MNB által kibocsátott, illetve garantált értékpapírokba fektetheti. 4.4.4 Hitelviszonyt megtestesítő egyéb értékpapírok •

Vállalati, önkormányzati kötvények, jelzálogkötvények.

Az Alap saját tőkéjének legfeljebb 30 %-át fektetheti egyéb kötvényekbe. 4.4.5 Hitelintézeteknél nyitott lekötött és látra szóló betétek Az Alap saját tőkéjének 0-50 %-át hitelintézeteknél nyitott lekötött és látra szóló betétekbe fektetheti. 4.4.6 Fedezeti ügyletek

AZ ERSTE PÉNZPIACI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA Jelen részben az Alap elnevezés az Erste Pénzpiaci Alapra vonatkozik. 4.5 A befektetési stratégia Az Alapkezelő célja olyan értékpapíralap létrehozása, amelyben az eszközérték olyan hazai

állampapírokba, illetve pénzpiaci eszközökbe kerül befektetésre, amely biztonságos és likvid (bármikor könnyen hozzáférhető) megtakarítási formát nyújt. Az Alapkezelő befektetési irányelvként szem előtt tartja, hogy az Alap portfoliójának átlagos hátralévő futamideje ne haladja meg az 1,0 évet. 4.6 Az Alap portfoliójának lehetséges elemei, azok tervezett arányai

a b c d e f

Saját tõkére vetített, egy kibocsátóra vonatkozó limit megfelelõen likvid tõzsdei értékpapírok egyéb tõzsdei értékpapírok, a Tpt. 275. § b) pontja szerinti értékpapírok, nyilvános nyílt végű kollektív befektetési értékpapírok tõzsdén nem jegyzett értékpapírok Saját tõkére vetített, összesített limit "b" sor szerinti limitet meghaladó, megfelelõen likvid tõzsdei értékpapírok tõzsdén nem jegyzett értékpapírok kollektív befektetési értékpapírok, kivéve a nyilvános nyílt végű kollektív befektetési értékpapírokat

15 % 10 % 2% 40 % 10 % 5%

15

g

Saját tõkére vetített, egyéb limit azonos sorozatba tartozó állampapírok

35 %

A törvény eltérő rendelkezésének hiányában az egy kibocsátótól származó értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök nem haladhatják meg az Alap saját tőkéjének húsz százalékát, kivéve az OECD tagállamok által kibocsátott állampapírt. Az Alap nem szerezheti meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök több mint húsz százalékát, kivéve az OECD tagállamok által kibocsátott állampapírt. 4.6.1 Hitelviszonyt megtestesítő állampapírok és a magyar állam illetve az MNB által garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok • • •

A magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, így többek között diszkont kincstárjegyek, kamatozó kincstárjegyek, fix és változó kamatozású államkötvények. A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott illetve garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. A magyar állam és az MNB által kibocsátott illetve garantált értékpapírokra vonatkozó visszavásárlási megállapodások (repo ügyletek), melyek kizárólag az MNB-vel, hitelintézettel, illetve befektetési vállalkozással köthetők.

Az Alap saját tőkéjének 0-100 %-át a magyar állam vagy az MNB által kibocsátott, illetve garantált értékpapírokba fektetheti. 4.6.2 Hitelviszonyt megtestesítő egyéb értékpapírok •

Vállalati, bank által kibocsátott, önkormányzati kötvények, jelzálogkötvények.

Az Alap saját tőkéjének legfeljebb 30 %-át fektetheti egyéb kötvényekbe. 4.6.3 Hitelintézeteknél nyitott lekötött és látra szóló betétek Az Alap saját tőkéjének 0-100 %-át hitelintézeteknél nyitott lekötött és látra szóló betétekbe fektetheti. Az Alapkezelő által az Alap számára fedezeti céllal kötött származtatott ügyletekre vonatkozóan a Tőkepiaci törvény a következő részletes szabályokat állapítja meg: “272. § (1) Az alapkezelő a befektetési alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre, devizára, illetve ingatlanra. (2) Az alapkezelő a befektetési alap nevében csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely a) csökkenti az egyes befektetésekből fakadó kockázatokat (fedezeti ügylet), b) csökkenti az alap befektetési céljainak megfelelő portfólió kialakításának költségeit (portfólió hatékony kialakítása), c) kockázatmentes bevételt eredményez (arbitrázs), vagy d) nyitott származtatott ügylet lezárását eredményezi. (3) A tőzsdén kívüli származtatott ügylet lejárata nem haladhatja meg a határozott futamidejű alap hátralévő futamidejét. (4) A befektetési korlátokat az egyes értékpapírok 273. § szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni. 16

(5) A befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az értékpapírra, illetve indexre kötött határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyamán, az opciós szerződéseket pedig az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyama és az opció deltatényezőjének szorzatán kell figyelembe venni. (6) Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni. (7) A tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni. (8) A nem forintban denominált pozíciókat az alapkezelési szabályzatban meghatározott árfolyamon forintra átszámítva kell figyelembe venni. 273. § (1) A devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója. (2) A befektetési alapkezelő az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja. (3) Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók: 1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és 2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak. (4) Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható. (5) A befektetési alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege: a) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció, b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap ügyletek tőkeösszegét is), c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások, d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata), e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke. (6) Az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét. (7) A szállítási kötelezettséggel vagy annak vevő által választható lehetőségével járó rövid pozíció nem nettósítható nem-szállításos származtatott hosszú pozícióval. (8) A hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval. 274. § (1) A 278. §-ban foglalt kivétellel az alapkezelő nem köthet a befektetési alap javára olyan ügyletet, amely a 273. § szerinti nettósítási szabályok alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne, kivéve az értékpapírok egyedi kockázatára a 273. § (6) bekezdése szerint vállalt rövid nettó pozíciót. (2) A befektetési alapnak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét különbsége száz százalékának megfelelő beszámítási értékű likvid eszközzel, a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközökön felül. A beszámítási érték a látraszóló vagy legfeljebb harminc napra lekötött bankbetét esetén megegyezik a betét összegével; egyéb likvid eszköz esetén pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával. 17

(3) Az alapkezelő az alap nevében csak abban az esetben köthet kötvényen, illetőleg kamatlábon alapuló, a 272. § (2) bekezdésének b)-c) pontja szerinti származtatott ügyletet, ha az alap kezelési szabályzata korlátozza az alap portfóliója maximális hátralévő átlagos futamidejét. Az alap portfóliójának átlagos hátralévő futamideje a származtatott ügyletek figyelembevételével sem haladhatja meg a kezelési szabályzatban meghatározott értéket. (4) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - a kezelési szabályzat szerint számított - piaci értéke nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének a harminc százalékát. (5) A (4) bekezdés szerinti korlátba nem számítandó bele a) az árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet; b) a hitelintézettel állampapírra kötött repóügylet.”

AZ ERSTE KÖTVÉNY, AZ ERSTE RÉSZVÉNY ÉS AZ ERSTE PÉNZPIACI ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK

Jelen részben az Alap elnevezés az Erste Kötvény, az Erste Részvény és az Erste Pénzpiaci Alapra vonatkozik. Az Alapot terhelő díjakat és költségeket az Alapkezelő igyekszik időarányosan az Alapra terhelni, csökkentve ezáltal az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték költségelszámolás miatti esetleges ingadozását. Így bizonyos költségek kifizetését felmerülésükkor az Alapkezelő megelőlegezheti, majd az összeg nagyságától függően ezeket hosszabb idő alatt terhelheti tovább az Alapra, bizonyos előre ismert mértékű költségeket pedig már a számla beérkezését és pénzügyi teljesítését megelőzően a Letétkezelő egyetértésével a költségek kötelezettségként történő elhatárolásával fokozatosan, illetve folyamatosan terhelhet az Alapra. Az egyes időszakok költségeinek részletes bemutatását az Alap féléves és éves jelentései tartalmazzák. 4.7 Az Alapkezelőnek fizetendő díj Az Alapkezelő az Alapnak az alapkezelői feladatok ellátásáért éves díjat számít fel. A díj munkaszüneti napok után is felszámításra kerül. A befektetők információval való ellátásával kapcsolatos költségeket – kivéve a napi nettó eszközérték folyamatos közzétételével, illetve a jogszabályban meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást tartalmazó közzététellel kapcsolatos költségeket - és a reklámköltségeket az Alapkezelő viseli, azok az Alapot nem terhelik. Az Alapkezelő semmilyen díjat illetve költséget nem terhelhet a nyilvános befektetési alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő költségek utólagosan sem terhelhetők az Alapra. 4.8 A Letétkezelőnek fizetendő díj A Letétkezelő szolgáltatásaiért éves díjat számít fel. A díj a Letétkezelő által kiállított számla ellenében az Alapkezelő rendelkezésére kifizetésre kerül. A díj munkaszüneti napok után is felszámításra kerül.

Erste Kötvény Alap

Az Alapkezelőnek fizetendő díj

A Letétkezelőnek fizetendő díj

maximum n * 1,30/365 %-a

n * 0,14/365 %-a

(napi 0,0035616 %)

(napi 0,00038356 %)

maximum n * 1,50/365 %-a

n * 0,175/365 %-a 18

Erste Részvény Alap Erste Pénzpiaci Alap

(napi 0,0041096 %)

(napi 0,00047945 %)

maximum n * 2,00/365 %-a

n * 0,07/365 %-a

(napi 0,0054794 %)

(napi 0,0001918 %)

(n: az utolsó közzétett eszközérték megjelenése óta eltelt napok száma) 4.9 Az Alappal kapcsolatos felügyeleti díjak Az Alap a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére a vonatkozó hatályos jogszabályban meghatározott mindenkori felügyeleti díjat köteles fizetni, melynek megfizetése negyedévente esedékes. 4.10 Az Alap vagyonának befektetésével kapcsolatos költségek Az Alap ügyletei kapcsán felmerülő, az értékpapír-forgalmazóknak, ügynököknek fizetett költségek, díjak, jutalékok, KELER költségek, közzétételi költségek valamint a bankköltségek az Alapot terhelik. Szintén az Alapot terhelik az Alap nevében felvett hitelek után fizetendő hiteldíjak és bankköltségek, továbbá az Alap esetleges felszámolásával kapcsolatos minden egyéb költség és díj. 4.11 A befektetési jegyek keletkeztetésének költségei A befektetési jegyek keletkeztetésének költségei szintén az Alapot terhelik, melynek mértékét a KELER Zrt. mindenkor hatályos díjjegyzéke tartalmazza. 4.12 Az Alap számláinak vezetésével kapcsolatban felmerülő költségek Az Alapot terheli az Alap számláinak vezetésével kapcsolatban felmerülő költségek, melyek a Letétkezelő mindenkor hatályos díjjegyzéke alapján kerülnek elszámolásra. 4.13 Könyvvizsgálói díj Az Alapot terheli az Alap éves auditálásával kapcsolatban felmerülő költség. 4.14 Az Alap napi nettó eszközértékének, valamint rendszeres és rendkívüli tájékoztatást tartalmazó egyéb hirdetményeinek közzétételével kapcsolatos költségek Az Alap napi nettó eszközértékét, valamint egyéb hirdetményeit a Közzétételi helyeken teszi közzé. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek az Alapot terhelik.

AZ ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA Jelen részben az Alap elnevezés az Erste Ingatlan Alapra vonatkozik. 4.15 Ingatlan befektetések Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap már röviddel a folyamatos forgalomba hozatal megkezdése után befektetéseinek nagyobb részét ingatlanokba kívánja fektetni. Ehhez induláskor az Erste Bank Hungary Nyrt., valamint leányvállalata az ESZE Kft. tulajdonát képező Budapesti és vidéki nagyvárosokban, valamint egyéb regionális jelentőségű kistelepüléseken található, nagyrészt banküzemi célra igénybevett ingatlanokat kívánja felhasználni. Ezek az ingatlanok a települések központjában, frekventált helyen találhatóak, bankfiókká alakításukkor felújításuk megtörtént. Ezen ingatlanokhoz az Alap az általa felkért független Ingatlanértékelő által meghatározott piaci értéknél alacsonyabb áron jut hozzá, hosszú távú hasznosításukat pedig az 19

Alap és az Erste Bank Hungary Nyrt. között létrejövő bérleti szerződés biztosítja. Az Alap az ingatlanokat piaci áron adja bérbe, így a befektetők számára már röviddel a forgalmazás megkezdése után biztos hozadékot biztosít. Az ingatlanportfolió az ingatlanok banküzemi célú igénybevétele miatt induláskor egyoldalú, ezért az első időszakban a bővítésnél szempont a portfolió diverzifikálása, a piaci szegmens kibővítése. A bővítés során az első évben az Alapkezelő arra is törekszik, hogy a portfolió nagyobb részét kitevő vidéki ingatlanok megtartása mellett, a vidékhez képest jobban fejlődő piacon, a nagyobb potenciállal rendelkező budapesti és agglomerációjában található ingatlanok kerüljenek az Alapba. Ennek során megbízható, széles adatbázissal és kapcsolati rendszerrel rendelkező ingatlanközvetítők bevonására kerül sor. Az Alapkezelő célja, hogy az ingatlanportfolió kezdeti feltöltését követően az ingatlanok aránya elérje az Alap saját tőkéjének 80%-át, mely arányt az Alap növekedése esetén is tartani, stabil tőkebeáramlás esetén akár tovább növelni kíván. A portfolió bővítésének későbbi szakaszában elsőrendű cél a minél nagyobb hozam elérése, ennek érdekében az Erste Bank Csoport által igénybe vehető kapcsolatokat felhasználva elsősorban, de nem kizárólag az Erste Bank Csoport országaiban (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Horvátország) található, az elvárt jövőbeni jövedelmet biztosító ingatlanok is kiválasztásra kerülhetnek. Az Alapkezelő az ingatlanportfolió folyamatos vizsgálata, valamint annak bővítése során figyelembe veszi az adott régió területi, népességi, gazdasági és infrastrukturális és egyéb, az ingatlan értékére ható tényezőit, azok közép és hosszú távú változásait és ezek hatását a teljes ingatlanportfolióra a kockázatok csökkentése és az elérni kívánt hozam céljából. Ezen vizsgálatok elvégzését az Alapkezelő szintén külső szakemberek együttműködésével folytatja. Az Alapkezelő hozam-, vagy tőkenövekedési céllal vásárol új ingatlanokat. Hozamnövelő céllal vásárolt ingatlanok esetében folyó bérleti díjbevétellel rendelkező ingatlanok kerülnek az Alapba. Ezen bérleti díjbevételek nyújtanak elsősorban fedezetet a Befektetési jegyek után fizetendő hozamokra. Az Alapkezelő elsősorban hosszú távú bérleti szerződést kíván a bérlővel kötni, megfelelő kaució, vagy bankgarancia biztosítása mellett. A kiválasztott ingatlan esetében további szempont, hogy az ingatlan értéke a várható tendenciák alapján reálnövekedést érjen el, amely eseteleges későbbi értékesítés esetén jelent hasznot az Alapnak. A hozamnövelő céllal vásárolt ingatlanok megkülönböztethetők aszerint, hogy azok: • •

megvásárláskor már rendelkeznek bérlővel, ez befektetési szempontból kis kockázatot jelent, mivel az ingatlan hozamtermelő képessége már a vásárlást megelőzően kalkulálható; megvásárláskor még nem rendelkeznek bérlővel, vagy csak a bérbe adható terület egy része van bérbe adva, ezen ingatlanok a nagyobb haszon reményében nagyobb kockázatvállalást is jelentenek.

Tőkenövekedési céllal az Alap olyan ingatlanokat vásárol, melyeken értéknövelő beruházás kerül elvégzésre, ezt követően továbbértékesítésre kerülnek, illetve az ingatlan speciális tulajdoni-, jogi helyzete, vagy az eladó likviditási gondjai miatt áron alul vásárolható meg, és a későbbiekben haszonnal adható tovább. Az Alapkezelő az ingatlanportfoliót tekintve az alábbi korlátozásokkal kíván élni: • • •

Az Alap portfoliójában a tőkenövekedési céllal vásárolt ingatlanok aránya nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének a 40 %-át. Egy ingatlan értéke sem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének 20 %-át. Az építés alatt álló ingatlanok aránya nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének 25 %-át.

Az Alapkezelő az egyes ingatlantípusoknál az alábbi az Alap mindenkori saját tőkéjének arányában megállapított maximális arányokat kívánja elérni: 20

Ingatlantípus Max. arány Irodák 80 % Ipari ingatlanok 50 % Lakóingatlanok 70 % Kereskedelmi célú ingatlanok 80 % Idegenforgalmi célú ingatlanok 40 % Földterület 50 % Az Alapkezelő a Tpt. 239 § (6) bekezdése alapján köteles az Alap portfoliójába tartozó, biztosítható ingatlanokra teljes körű vagyonbiztosítást kötni. 4.16 Nem ingatlan célú befektetések 4.16.1 Pénzpiaci eszközök Az Alap portfoliójába az ingatlanokon felül kizárólag: • • •

a Magyar Állam vagy az MNB által kibocsátott, lejáratát tekintve egy évnél nem hosszabb futamidejű állampapírok; OECD tagállam által kibocsátott, lejáratát tekintve egy évnél nem hosszabb futamidejű állampapírok; Látra szóló és lekötött bankbetétek;

4.16.2 Fedezeti ügyletek Az Alapkezelő az Alap nevében csak olyan származtatott ügyletet köthet, amellyel csökkenti az egyes befektetésekből fakadó kockázatokat (fedezeti ügylet, pl. deviza árfolyamhoz kötött, valamint abban megállapított bérleti díj, vagy hitelek az árfolyamkockázat csökkentésére). Ha a szerződő felek a bérleti díj bevételt deviza árfolyamhoz kötik, illetve abban megállapított bérleti díjak forintban történő elszámolását állapítják meg, a szerződéssel fedezett jövőbeni deviza alapú bevételek forint alapú ellenértékének bizonytalansága kiküszöbölése érdekében az Alapkezelő a bevételek egy részére határidős – fedezeti – ügyletet köthet. Ezen ügyletekkel az Alapkezelő a jövőbeni deviza alapú bevételek jövőbeni forintban számított értéket rögzíti. Az Alapkezelő által az Alap számára fedezeti céllal kötött származtatott ügyletekre vonatkozóan a Tőkepiaci törvény a következő részletes szabályokat állapítja meg: “272. § (1) Az alapkezelő a befektetési alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre, devizára, illetve ingatlanra. (2) Az alapkezelő a befektetési alap nevében csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely a) csökkenti az egyes befektetésekből fakadó kockázatokat (fedezeti ügylet), b) csökkenti az alap befektetési céljainak megfelelő portfólió kialakításának költségeit (portfólió hatékony kialakítása), c) kockázatmentes bevételt eredményez (arbitrázs), vagy d) nyitott származtatott ügylet lezárását eredményezi. (3) A tőzsdén kívüli származtatott ügylet lejárata nem haladhatja meg a határozott futamidejű alap hátralévő futamidejét. (4) A befektetési korlátokat az egyes értékpapírok 273. § szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni. (5) A befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az értékpapírra, illetve indexre kötött határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyamán, az opciós szerződéseket pedig az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyama és az opció deltatényezőjének szorzatán kell figyelembe venni. 21

(6) Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni. (7) A tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni. (8) A nem forintban denominált pozíciókat az alapkezelési szabályzatban meghatározott árfolyamon forintra átszámítva kell figyelembe venni. 273. § (1) A devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója. (2) A befektetési alapkezelő az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja. (3) Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók: 1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és 2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak. (4) Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható. (5) A befektetési alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege: a) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció, b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap ügyletek tőkeösszegét is), c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások, d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata), e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke. (6) Az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét. (7) A szállítási kötelezettséggel vagy annak vevő által választható lehetőségével járó rövid pozíció nem nettósítható nem-szállításos származtatott hosszú pozícióval. (8) A hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval. 274. § (1) A 278. §-ban foglalt kivétellel az alapkezelő nem köthet a befektetési alap javára olyan ügyletet, amely a 273. § szerinti nettósítási szabályok alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne, kivéve az értékpapírok egyedi kockázatára a 273. § (6) bekezdése szerint vállalt rövid nettó pozíciót. (2) A befektetési alapnak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét különbsége száz százalékának megfelelő beszámítási értékű likvid eszközzel, a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközökön felül. A beszámítási érték a látraszóló vagy legfeljebb harminc napra lekötött bankbetét esetén megegyezik a betét összegével; egyéb likvid eszköz esetén pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával. (3) Az alapkezelő az alap nevében csak abban az esetben köthet kötvényen, illetőleg kamatlábon alapuló, a 272. § (2) bekezdésének b)-c) pontja szerinti származtatott ügyletet, ha az alap kezelési szabályzata korlátozza az alap portfóliója maximális hátralévő átlagos futamidejét.

22

Az alap portfóliójának átlagos hátralévő futamideje a származtatott ügyletek figyelembevételével sem haladhatja meg a kezelési szabályzatban meghatározott értéket. (4) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - a kezelési szabályzat szerint számított - piaci értéke nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének a harminc százalékát. (5) A (4) bekezdés szerinti korlátba nem számítandó bele a) az árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet; a) a hitelintézettel állampapírra kötött repóügylet.” 4.17 Hitelfelvétel, eszközök megterhelése (1) Az alapkezelő a befektetési alap portfóliójában lévő eszközöket - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és a befektetési alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. (2) Az alapkezelő a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az alap nevében, az alap saját tőkéjének legfeljebb tíz százaléka erejéig, legfeljebb harmincnapos lejárati időszakra. Az alapkezelő jogosult a befektetési alap eszközei terhére az alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként. (3) Az alapkezelő az e törvényben előírt feltételekkel az értékpapíralap értékpapírjait legfeljebb a saját tőke harminc százaléka erejéig az alap nevében kölcsönadhatja. (4) Az alapkezelő a) az alap származtatott ügyleteihez, valamint b) ingatlanbefektetési alap halasztott fizetés mellett kötött ingatlanvételi ügyletei esetében, ha az óvadék nyújtásának feltétele, hogy az alap tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az eladó legkésőbb az óvadék rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg hozzájáruljon, jogosult az alap nevében az alap eszközei terhére óvadékot nyújtani. (5) Az alapkezelő kizárólag a származtatott termékekbe befektető alap, illetve zártkörű alap javára jogosult értékpapírt kölcsönbe venni. Az alapkezelő jogosult az elszámolóházon keresztül kölcsönvett értékpapírok fedezeteként az alap nevében az alap vagyona terhére óvadékot nyújtani. (6) Az alapkezelő az ingatlanbefektetési alap által vásárolt egyes ingatlanok vételárának, illetve adott ingatlanberuházások nettó eszközérték számításakor figyelembe vehető értékének ötven százaléka erejéig jelzálog vagy óvadék fedezete mellett kölcsönt vehet fel az alap nevében, amennyiben ez az alapkezelési szabályzatban foglalt általános feltételeknek megfelel. Az ilyen kölcsön fedezeteként az alap a) a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosításon, b) az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelező bank számára történő engedményezésén, vagy c) óvadékon túlmenően egyéb biztosítékot nem nyújthat. Az alap letétkezelője jelzáloggal fedezett kölcsön esetén hitelezőként nem szerepelhet. (7) Az alapkezelő jogosult nyilvános ingatlan értékesítési pályázatokon az ingatlanalap nevében részt venni, jogosult a pályázati kiírásban meghatározott bánatpénzt, óvadékot, bankgaranciát a pályázat kiírója javára, a pályázat kiírásának megfelelően rendelkezésére bocsátani, amennyiben a pályázaton meghirdetett ingatlan az alap számára az általános szabályok szerint megvásárolható. Az így megfizetésre kerülő bánatpénz vagy óvadék összege nem haladhatja meg az adott ingatlan ingatlanértékelő által meghatározott forgalmi értékének húsz százalékát. (8) Az alapkezelő jogosult hozzájárulni a vevőt terhelő jelzálogjog bejegyzéséhez az ingatlanbefektetési alap tulajdonában lévő, de érvényes adásvételi szerződés alapján értékesített ingatlan esetében, feltéve, hogy a jelzálogjog bejegyzését a teljes vételárhátralék kielégítése céljából a vevő részére bankhitelt nyújtó hitelintézet előzetesen írásban kéri, és a vételárhátralék összegének megfelelő hitelösszeget a hitelintézet közvetlenül az alap - letétkezelőnél vezetett bankszámlájára utalja át. Az alapkezelő érvényes adásvételi szerződés alapján jogosult 23

hozzájárulni az alap tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozó vételi, visszavásárlási és elővásárlási jog bejegyzéséhez. (9) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök megvásárlását és a (3) bekezdésben foglaltakat kivéve az alapkezelő az alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. (11) Az egyes értékpapírok saját tőkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehető figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír. (12) Az alapkezelő nem adhat el olyan értékpapírt és egyéb pénzpiaci eszközt, amely nincs az alap tulajdonában.

AZ ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK

Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alapot terhelő díjakat és költségeket az Alapkezelő igyekszik időarányosan az Alapra terhelni, csökkentve ezáltal az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték költségelszámolás miatti esetleges ingadozását. Így bizonyos költségek kifizetését felmerülésükkor az Alapkezelő megelőlegezheti, majd az összeg nagyságától függően ezeket hosszabb idő alatt terhelheti tovább az Alapra, bizonyos előre ismert mértékű költségeket pedig már a számla beérkezését és pénzügyi teljesítését megelőzően a Letétkezelő egyetértésével a költségek kötelezettségként történő elhatárolásával fokozatosan, illetve folyamatosan terhelhet az Alapra. Az egyes időszakok költségeinek részletes bemutatását az Alap féléves és éves jelentései tartalmazzák. 4.18 Az Alapkezelőnek fizetendő díj Az Alapkezelő az Alapnak az alapkezelői feladatok ellátásáért éves díjat számít fel. A díj mértéke maximum az utolsó közzétett nettó eszközérték n * 2,00/365 %-a (napi 0,00547945 %). A díj munkaszüneti napok után is felszámításra kerül (n: az utolsó közzétett eszközérték megjelenése óta eltelt napok száma). A befektetők információval való ellátásával kapcsolatos költségeket – kivéve a napi nettó eszközérték folyamatos közzétételével, illetve a jogszabályban meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást tartalmazó közzététellel kapcsolatos költségeket - és a reklámköltségeket az Alapkezelő viseli, azok az Alapot nem terhelik. Az Alapkezelő semmilyen díjat illetve költséget nem terhelhet a nyilvános befektetési alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát (1 milliárd forint 50 %-át, azaz 500 millió Ft-ot), mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő költségek utólagosan sem terhelhetők az Alapra. 4.19 A Letétkezelőnek fizetendő díj A Letétkezelő szolgáltatásaiért éves díjat számít fel. A díj mértéke az utolsó közzétett nettó eszközérték n * 0,15/365 %-a (napi 0,00041096 %), mely a Letétkezelő által kiállított számla ellenében az Alapkezelő rendelkezésére kifizetésre kerül. A díj munkaszüneti napok után is felszámításra kerül (n: az utolsó közzétett eszközérték megjelenése óta eltelt napok száma).

24

4.20 Az Ingatlanértékelőnek fizetendő díj Fejlesztési területek Terület mérete, vagy a területre építhető szintterület nagysága (a díj a magasabb érték alapján számítandó) 0-1 000 m2 1 001-3 000 m2 3 000 m2 felett

Havi felülvizsgálat ingatlanonként ÁFA nélkül [EUR] 200 200

Függőben lévő, inaktív fejlesztés Havi felülvizsgálat ingatlanonké nt ÁFA nélkül [EUR] 75 75

300

75

Építés alatt álló, aktív fejlesztés Értékbecslés elkészítése ingatlanonként ÁFA nélkül [EUR]

800 1.280 1.280 alapdíj plusz EUR 0,5/m2 a 3 000 m2 feletti bruttó alapterületre vetítve, de maximum EUR 5.000.

Egyéb ingatlanok Ingatlan Mérete (Bruttó alapterület) Iroda ingatlanok 0-150 m2 151-500 m2 501-2 000 m2 2 000 m2 felett Kereskedelmi ingatlanok 0-150 m2 151-500 m2 501-2 000 m2 2 000 m2 felett

Ingatlan Mérete (Bruttó alapterület) Ipari Ingatlanok 0-500 m2 501-5 000 m2 5 000 m2 felett Lakó ingatlanok 0-150 m2 151-500 m2 501-1 000 m2 1 000 m2 felett

Értékbecslés elkészítése ingatlanonként ÁFA nélkül [EUR]

Negyedéves felülvizsgálat ingatlanonként ÁFA nélkül [EUR]

600 850 1.350 1.350 alapdíj plusz EUR 0,5/m2 a 2 000 m2 feletti bruttó alapterületre vetítve.

175 175 175

550 800 1.280 1.280 alapdíj plusz EUR 0,5/m2 a 2000 m2 feletti bruttó alapterületre vetítve.

170 170 170

Értékbecslés elkészítése ingatlanonként ÁFA nélkül [EUR]

Negyedéves felülvizsgálat ingatlanonként ÁFA nélkül [EUR]

710 1.200 1.200 alapdíj plusz EUR 0,5/m2 a 5 000 m2 feletti bruttó alapterületre vetítve.

175 175

350 450 600 630 alapdíj plusz EUR 0,5/m2 a 1 000 m2 feletti bruttó alapterületre vetítve.

125 125 125

200

200

200

200 25

4.21 Az Alappal kapcsolatos felügyeleti díjak Az Alap a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére a vonatkozó hatályos jogszabályban meghatározott mindenkori felügyeleti díjat köteles fizetni, melynek megfizetése negyedévente esedékes. 4.22 Az Alap működtetésével kapcsolatos díjak és költségek Az Alapot terheli minden, az Alap vagyonának befektetésével, portfoliójának összeállításával és működtetésével kapcsolatos költség, azaz az Alap ügyletei kapcsán felmerülő, az ingatlan-, illetve értékpapír-forgalmazóknak, ügynököknek fizetett költségek, díjak, jutalékok, valamint az ingatlanportfolió üzemeltetésével és hasznosításával kapcsolatos költségek, illetve egyéb, az Alap működésével kapcsolatos költségek, így például különösen az alábbiak: • • • • • • • • • • • • • • •

ingatlanok megszerzésével és elidegenítésével kapcsolatos díjak, költségek, jutalékok; ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos díjak, költségek, jutalékok; értékpapírok adásvételével kapcsolatos díjak, költségek, jutalékok; az ingatlanok működtetésével kapcsolatos költségek; portfolióban lévő ingatlanok bérlőkre tovább nem terhelhető üzemeltetési költségei; ingatlanok állagmegőrzésének, felújításának költségei; ingatlanok értéknövelő beruházási költségei; építés alatt álló ingatlanok befejezésének beruházási költségei; jogi tanácsadók, közreműködők díjai, költségei; biztosítási díjak; illetékek; helyi adók; vissza nem igényelhető ÁFA; hozamfizetés költségei; devizakonverziós díjak, költségek és jutalékok.

Szintén az Alapot terhelik az Alap nevében felvett hitelek után fizetendő hiteldíjak és bankköltségek, továbbá az Alap esetleges felszámolásával kapcsolatos minden egyéb költség és díj. 4.23 A befektetési jegyek keletkeztetésének költségei A befektetési jegyek keletkeztetésének költségei szintén az Alapot terhelik, melynek mértékét a KELER Zrt. mindenkor hatályos díjjegyzéke tartalmazza. 4.24 Az Alap számláinak vezetésével kapcsolatban felmerülő költségek Az Alapot terheli az Alap számláinak vezetésével kapcsolatban felmerülő költségek, melyek a Letétkezelő mindenkor hatályos díjjegyzéke alapján kerülnek elszámolásra. 4.25 Könyvvizsgálói díj Az Alapot terheli az Alap éves auditálásával kapcsolatban felmerülő költség. 4.26 Az Alap napi nettó eszközértékének, valamint rendszeres és rendkívüli tájékoztatást tartalmazó egyéb hirdetményeinek közzétételével kapcsolatos költségek Az Alap napi nettó eszközértékét, valamint egyéb hirdetményeit a Közzétételi helyeken teszi közzé. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek az Alapot terhelik.

26

5. A TŐKENÖVEKMÉNY ÉS A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS KIFIZETÉSE Az Alapok futamidejük során nem fizetnek hozamot, a befektetéseken elért nyereséget újra befektetik. A hozam a befektetési jegyek nettó eszközértékének emelkedésén keresztül mérhető. Az Alapkezelő az Alapkezelési szabályzatban meghatározott módon történő visszavásárlási kötelezettség vállalásával biztosítja a befektetők számára, hogy befektetési jegyeik, vagy egy részük visszaváltásával hozzájussanak a felhalmozott hozamhoz.

6. AZ ALAPKEZELŐ Az Alapkezelő neve:

Erste Alapkezelő Zrt.

Cégjegyzékszáma:

01-10-044157

Székhelye:

1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26. (tel.: 00-361-2355-100)

Alaptőkéje:

200.000.000,-Ft, azaz kettőszázmillió forint.

Üzleti évek:

A társaság határozatlan időre alakult, üzleti évei megegyeznek a naptári évekkel.

Az alapítás dátuma, a bejegyzés helye és ideje: 1993. augusztus 3.; a Fővárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál (Magyarország) került bejegyzésre 01-09-265840 szám alatt. A cégbejegyzés időpontja: 1993. szeptember 23. A Társaság 1999. szeptember13-án alakult át részvénytársasággá. Működésre irányadó jog: magyar Tevékenységi kör:

6712’03 Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés

Tevékenységi eng. szám: III/100.017-18/2003. Alkalmazotti létszám:

17 fő.

Könyvvizsgáló:

Deloitte & Touche Kft. 1052 Budapest, Nádor u. 21.

A tulajdonosok neve és tulajdoni aránya: Erste Befektetési Zrt. : 99,5% (fő részvénytulajdonosként bemutatását a 4.3.2 tartalmazza) Portfolió Kereskedelmi, Szolgáltató és Számítástechnikai Kft. : 0,5% Szabályozó hatóság:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Rövid története: Az Erste Alapkezelő Zrt. Közép-Európa egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatójának, az Erste Bank Csoport tagja, melynek tulajdonosa az Erste Bank der österreichischen Sparkassen AG. Az Alapkezelő jogelődjét, a GiroCredit Befektetési Alapkezelő Kft.-t az Erste Befektetési Zrt. jogelődje, a GiroCredit Befektetési (Budapest) Rt. alapította 1993-ban 5 millió forint alaptőkével. Az alapító a befektetési alapok kezelését kizárólagos tevékenységként meghatározó jogszabály alapján hozta létre alapkezelő leánycégét. A bankcsoport osztrák tulajdonosainak körében lezajlott fúziók hatására a név többször megváltozott, illetve a cég társasági formája 1999-ben részvénytársasággá alakult, ezzel egyidejűleg az alapító-tulajdonos a társaság jegyzett tőkéjét 100 millió Ft-ra emelte. A cég ettől az évtől működött az Erste Bank Magyarország Befektetési Alapkezelő Rt. néven.

27

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX törvény hatályba lépésével megnyílt lehetőséget kihasználva 2002-ben az Erste Bank Befektetési Rt. újabb tőkeemelést hajtott végre, a jegyzett tőke ezzel 200 millió Ft-ra nőtt, így a társaság az alapkezelés mellett megszerezhette a PSZÁF engedélyét önkéntes és magánnyugdíjpénztárak vagyonkezelésére, portfoliókezelésre, befektetési tanácsadásra és értékpapír-kölcsönzésre is. A tulajdonos döntésének megfelelően a tevékenységi engedély megszerzését követően 2003-ban a korábban saját jogi keretei között működtetett portfolió- és vagyonkezelési üzletág annak munkatársaival együtt átkerült az Alapkezelőhöz. 2003-ban a Postabank-csoport privatizációs tenderének nyerteseként az ERSTE Bank Hungary Rt. a hazai piac második legnagyobb lakossági pénzügyi szolgáltató csoportjává vált. Az Erste Bank Alapkezelő Rt. 2004. január 23-án a PSZÁF engedélyével ügyfélállomány átruházás keretében átvette a Postabank Értékpapír Rt. vagyonkezelési és portfoliókezelési üzletágának ügyfélkörét, illetve 2004. február 16-án a PSZÁF engedélyének megfelelően átvette a Trust Befektetési Alapkezelő Rt. által kezelt befektetési alapok alapkezelését. Az integráció során átvett ügyfélállománynak és a jelentősen kibővült értékesítési hálózatnak köszönhetően az Alapkezelő végérvényesen megszilárdította helyét a hazai befektetés-kezelő cégek piacvezetői között. Az Erste Alapkezelő Zrt. által kezelt 455 milliárd forintnyi kezelt vagyonból a 17 befektetési alapban összesen jelenleg 324 milliárd forintot meghaladó tőke koncentrálódik. A fentmaradó 131 milliárd forintnyi vagyonból 104 milliárd forint vagyonkezelés (24 pénztár részére), 27 milliárd forint pedig portfoliókezelés keretében (40 ügyfél részére) kerül befektetésre.

7. A FORGALMAZÓ A Forgalmazó neve:

Erste Befektetési Zrt.

Székhelye:

1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26.

Cégjegyzékszáma:

01-10-041054

Alaptőkéje:

2.000.000.000,-Ft, azaz kettőmilliárd forint.

Üzleti évek:

A társaság határozatlan időre alakult, üzleti évei megegyeznek a naptári évekkel.

Az alapítás dátuma, a bejegyzés helye és ideje: 1993.; a Fővárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál (Magyarország) került bejegyzésre 01-10-041054 szám alatt Működésre irányadó jog: magyar Könyvvizsgáló:

Deloitte & Touche Kft. 1052 Budapest, Nádor u. 21.

A tulajdonosok neve és tulajdoni aránya: ERSTE BANK HUNGARY NYRT. : 99% Esze Kft. : 1% Tagságok:

Budapesti Értéktőzsde Deutsche Börse AG Befektetési Szolgáltatók Szövetsége Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület Befektető Védelmi Alap

Rövid története: Az Erste Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja, 1990. márciusában alakult Girozentrale Befektetési Rt. néven 100 millió Ft-os alaptőkével. Alapítói - az osztrák 28

Girozentrale und Bank der Österreichischen Sparkassen AG és a Girozentrale Vermögensverwaltungsgesellschaft mbH - még ugyanebben az évben az alaptőkét 200 millió Ftra emelték. Az elnevezés 1992 júliusában GiroCredit Befektetési (Budapest) Rt-re változott. A névváltozást az indokolta, hogy az alapító egy fúziót követően nevét GiroCredit AG-ra változtatta. 1995 januárjában az Investmentbank Austria AG megvásárolta a Társaság részvényeit a GiroCredit AG-tól. Az átvétel következtében a cég neve Bank Austria - GiroCredit Befektetési Rt.-re, majd Bank Austria Befektetési Rt-re változott. 1996 folyamán a törvényi változásokkal összhangban további tőkeemelésekre került sor, a tulajdonos az alaptőkét először 500 millió Ftra, majd 750 millió Ft-ra emelte.1997. október 28-án az Investmentbank Austria AG a céget értékesítette az Erste Bank AG részére. Az értékesítést követően az új tulajdonos a Társaság nevét Erste Bank Befektetési Rt-re változtatta, és alaptőkéjét 1.000 millió Ft-ra emelte. 1997-ben az Erste Bank AG megnyerte a Mezőbank Rt. privatizációjára kiírt pályázatot. A jogszabályi előírásoknak megfelelően 1998 márciusában a Mezőbank Értékpapír-forgalmazó és Befektető Rt. beolvadt az Erste Bank Befektetési Rt-be, ezzel egyidejűleg a Társaság alaptőkéje 1.500 millió Ft-ra emelkedett, és az Erste Bank Hungary Rt. (a volt Mezőbank Rt.) - az Erste Bank AG 86,2%-os tulajdoni részesedése mellett - 13,8%-os részvénytulajdont szerzett a cégben. A Társaság közgyűlése az 1999. április 8-án hozott döntéssel az alaptőkét 1.680 millió Ft-ra emelte. 2000. május 2-án a tulajdonosok 320 millió Ft-os tőkeemelést hajtottak végre, az Erste Bank Befektetési Rt. jegyzett tőkéje így 2.000 millió Ft-ra emelkedett, amellyel egyidejűleg a társaság részvényeinek 91%-a az osztrák Erste Bank AG tulajdonába került. A maradék 9%-ot az Erste Bank Hungary Rt. birtokolta. 2002. december 1-jével az Erste Bank AG értékesítette tulajdonrészét az Erste Bank Hungary Rt. részére, amely ezzel a Társaság 100%-os tulajdonosa lett. 2003-ban az Erste Bank Hungary Rt. egyik leányvállalata, az Esze Kft. megszerezte a Társaság 1%-os tulajdonát. Az Erste Bank AG 2003 végén privatizáció során megvásárolta a Postabank Rt-t. Az Erste Bank Hungary Rt. és a Postabank Rt. integrációjának keretében az Erste Bank Befektetési Rt. 2004. május 27-i közgyűlése a PB Tanácsadó Rt-vel (korábban Postabank Értékforgalmazási és Befektetési Rt.) való egyesülést határozta el oly módon, hogy a PB Tanácsadó Rt. beolvad a Befektetési Rt-be, amely beolvadásra 2004. július 31-én került sor.

8. A LETÉTKEZELŐ A Letétkezelő neve:

ERSTE BANK HUNGARY NYRT.

A Letétkezelő székhelye:

1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26.

Alapítás időpontja:

1986. december 17.

Tevékenységi kör (TEÁOR): 65.12 65.21 65.22 65.23 67.12 67.13

Egyéb monetáris tevékenység Pénzügyi lízing Egyéb hitelnyújtás Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység Értékpapír ügynöki tevékenység Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység PSZÁF engedély száma: 979/1997/F 67.20 Biztosítást kiegészítő tevékenység PSZÁF engedély száma: I-1235/2001

Működés időtartama:

határozatlan idejű

Alaptőke:

53.409.541.971.-Ft 29

Üzleti évek:

A társaság üzleti évei megegyeznek a naptári évekkel

Alkalmazotti létszám:

2729 fő

Cégbejegyzés száma, helye, ideje: Cg. 01-10-041054 szám alatt, a Fővárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál 1988. április 12 –én. Rövid története: A jogelőd MEZŐBANK-ot 1986. decemberében alapította 1400 mezőgazdasági szövetkezet fejlesztési pénzintézetként. A társaság 1989. január 1-jétől kereskedelmi bankként mûködött. 1997-ben zajlott a Mezőbank privatizációs pályázata. 1997. november 12-én – a privatizációs szerződés aláírásával – az osztrák Erste Bank der oesterreichischen Sparkassen AG megszerezte a bank részvényeinek 83,6%-át, majd az 1998. május 19-i közgyűlésen végrehajtott 3 Mrd Ft-os tőkeemelés révén – amely a névértéken felüli árfolyamon történő részvényjegyzés következtében egymilliárd forinttal növelte a tőketartalékot is – tovább emelte részesedését 93,94%-ra. 1998-ban az ÁPTF 1371/1998 sz. engedélye alapján névváltozás történt, a társaság új neve ERSTE BANK HUNGARY RT. lett. A fő tulajdonos 1998. decemberében 2,8 milliárd, 2001. májusában 3 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, így az Erste Bank der oesterreichischen Sparkassen AG tulajdoni aránya 99,48%-ra nőtt. A 2002. május 27-ei közgyűlésen a tulajdonosok újabb tőkeemelést szavaztak meg, melyre két részletben 2002 júniusában és 2002 decemberében kerül sor, összesen 4 000 003 740 forint összegben. Az ERSTE BANK HUNGARY RT. szolgáltatásainak köre fokozatosan bővült. 1999-ben 40 százalékos növekedést ért el a lakossági üzletágban. A vállalati üzletág szolgáltatásait 7 Kereskedelmi Centrumán keresztül nyújtotta, a stratégiájának középpontjában a kis- és középvállalatok álltak. Ellentétben a magyar bankszektorban tapasztalható csökkenő profitok tendenciájával, és az 1999-es év jelentős befektetései ellenére a bank 1999-ben 78 millió forintos adózás előtti profitot ért el. A 2000-es évben a termékpaletta vonzó termékekkel bővült: lakossági oldalon a Rugalmas Betét, vállalati ügyfeleink körében pedig a Flexi Vállalati folyószámla aratott nagy sikert, továbbá a lakásépítési hitelek oldalán is új konstrukciókat fejlesztett ki a bank. Az Erste Leasing Kft. megalapításával, valamint az Erste S Biztosító piacra lépésével az Erste Bank pénzügyi palettája teljes körűvé vált: az Erste Bank Befektetési Rt. és az ingatlanfinanszírozással foglalkozó Immorent-Hungary Lízing Rt. szolgáltatásai mellett már a leasing és biztosítási termékek is elérhetővé váltak. A 2001-es évben a lakossági üzletág termékpalettája tovább bővült, a vállalati ügyfelek száma év végére meghaladta a 3 300-at, a treasury üzletág egyre erősebb hangsúlyt fektetett az értékesítési tevékenységre ennek következtében a bevételeinek növekvő hányada innen származott. A bruttó hitelállomány meghaladta a 168 milliárd forintot, a betétállomány a 181 milliárd forintot. A 2002-es esztendő az Erste Bank Hungary Rt. történetének egyik legsikeresebb éve volt. Piaci pozíciója rendkívüli mértékben erősödött, a szolgáltatások és termékek palettája jelentősen bővült, és az Erste Bank márkanév az elsők közé került a magyarországi bankok ismertségi listáján. Az Erste Bank 2002. évi pénzügyi adatai magukért beszélnek. Minden piaci szegmensben egyre javuló eredményességi mutatók mellett folyamatosan növekedtek a bank piaci részarányai. Összességében 47,5 százalékos növekedést produkált az Erste Bank Hungary Csoport, amely a magyarországi banki növekedési átlag több mint duplája. Az Erste Bank mérlegfőösszege alapján a nyolcadik helyre lépett elő a magyar bankok listáján.

30

2002 az Erste Csoport életében is jelentős mérföldkő volt. Januárban befejeződött az Erste Bank AG által 2000-ben megvásárolt Ceska Sporitelna átalakítási folyamata, és októberben részvényeit bevezették a prágai tőzsdére. Szeptemberben lezárult a Slovenska sporitelna átalakítási folyamata is, és októberben megtörtént a szlovák bank logóváltása is. Májusban az Erste Bank AG megvásárolta a horvát Rijecka banka-t és megkezdődött a Rijecka Banka és a szintén Horvátországban működő Erste Steiermaerkische Bank fúziós folyamata. Ezekkel a lépésekkel az Erste Konszern a régió egyik legjelentősebb bankcsoportjává vált. A bank a 2003-as esztendőben mind a lakossági, mind a vállalati üzletágban rendkívüli eredményeket ért el. Az Erste Bank Hungary csoport leányvállalatai nemcsak az univerzális banki szolgáltatásokkal szemben támasztott általános elvárásoknak feleltek meg, hanem egyes területeken a teljes magyar piac viszonylatában is a legjobbak közé tartoztak: az Erste Bank Befektetési Rt. - immáron 4. alkalommal - nyerte el az Euromoney: "Legjobb külföldi tulajdonú Brókercég Magyarországon" címet; az Erste Bank Nyugdíjpénztárába 2003 első félévében ötször annyian léptek be, mint 2002 egész évében, a 39.000 fős taglétszámával az egyik legdinamikusabban növekvő nyugdíjpénztárról volt szó. Az Erste Bank der oesterreichischen Sparkassen AG 2003 év végén megvásárolta a Postabank és Takarékpénztár Rt. 99,97%-os állami részvénycsomagját. 2004. márciusában, majd júniusában az Erste Bank Hungary Rt, valamint a Postabank és Takarékpénztár Rt. közgyűlései döntést hoztak a két bank fúziójáról, mely úgy valósult meg, hogy a Postabank és Takarékpénztár Rt. beolvadt az Erste Bank Hungary Rt.-be. A Cégbíróság 2004. augusztus 31-én jegyezte be az Erste Bank Hungary Rt. és a Postabank és Takarékpénztár Rt. egyesülését, az egyesített bank Erste Bank Hungary Rt. néven működik tovább. Az egyesüléssel az Erste Csoport – Ausztria, Csehország, Szlovákia és Horvátország után Magyarországon is a piac meghatározó szereplőjévé vált. A fiókhálózat racionalizálása és új fiók-nyitások után a bank mintegy 900 000 ügyfelet szolgál ki, a lakossági üzletágban a második, a vállalatiban az 5-ödik, mérlegfőösszeg alapján pedig a hatodik, legnagyobb bank jött az egyesüléssel létre. 2005 is rendkívül sikeres év volt az Erste Bank számára, bár az év első felében még érezhető volt a Postabank-integráció utolsó hulláma. 2005-ben az egyesült banknak sikerült megnégyszereznie az adózás előtti eredményét, a bank piaci részesedése különösen az év második felében növekedett: a lakossági hitelpiacon több mint 40 százalékos állománynövekedéssel 9,1 százalékos piaci részesedést ért el. Míg 2004-ben a lakossági hitelezésben 75 milliárd forintot folyósított az Erste a magyar lakosságnak, ez 2005-ben 150 milliárd forintra, azaz a duplájára nőtt. Az Erste Bank 2005-ben elért adózás előtti eredménye szintén az eredeti várakozások felett alakult és lényegesen meghaladta a 2004-ben elért eredményt: a 24,2 milliárd forintos adózás előtti eredmény (adózott eredmény: 19,3 milliárd forint) négyszerese a 2004-ben elért 6,2 milliárd forintnak (adózott eredmény: 5,8 milliárd forint). Az eredmények azt bizonyítják, hogy a hatékonyság és profitabilitás szempontjából az Erste Bank ma már az elsők közé tartozik a bankszektoron belül. Míg a Postabank megvételét követő időszakban a piaci pozíció megtartása, valamint a gyors integráció volt az elsődleges cél, 2006-ban az Erste Bank minden területen a piaci átlagot meghaladó növekedést tervezett. 2006. első félévében tovább növelte eredményeit az Erste Bank csoport Magyarországon: a nemzetközi számviteli szabványok szerint (IFRS) készült konszolidált gyorsjelentése szerint az idei év első hat hónapjában a csoport adózott eredménye meghaladta a 10,7 milliárd forintot, ami 26,2 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az ügyfelek számát

31

tekintve az Erste Bank Hungary a második legnagyobb lakossági banknak számít, piaci részesdése a lakossági hiteleknél már meghaladja a 10 százalékot. A magyar Erste csoport mérlegfőösszege 1 687 milliárd forinton zárt az első félévben, ami 37,2 százalékos növekedésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest. Az ügyfelekkel szembeni követelések állománya 1 243 milliárd forint volt, ami 46,5 százalékos bővülést jelent. Az Erste Bank Hungary Nyrt. lakossági hitelállománya 67 százalékkal, 282,2 milliárd forintról 470,9 milliárd forintra növekedett 2005 első félévéhez képest. A pénzintézet vállalati hitel állománya 568,5 milliárd forint volt az időszak végén, ami 33,7% százalékos növekedésnek felel meg. A pénzintézet - hasonlóan a tavalyi év végéhez - a piaci átlagot jelentősen meghaladó mértékben növekedett, így piaci részesedése tovább erősödött. A lakossági hitelek esetében a bank piaci részesedése 10,38 százalékra nőtt. A lakossági betétek esetében a pénzintézet piaci részesedése 6,24 százalék volt június végén. A vállalati hiteleknél 8,37 százalék, míg a vállalati betéteknél 6,08 százalékos volt a bank piaci részesedése az idei év félévvégére. 2006 első félévében az Erste Bank Hungary leányvállalatai is kiváló teljesítményt nyújtottak. Az Erste Bank Befektetési Zrt. továbbra is megőrizte első helyét a befektetési szolgáltatók rangsorában közel 1 900 milliárd forintos forgalmával, ami 48 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az Erste Bank Alapkezelő Zrt. által az első félévben kezelt vagyon több mint 300 milliárd forint volt, mellyel továbbra is negyedik a piacon. Az Erste Leasing az első félév során nem változtatott finanszírozási feltételein, aminek köszönhetően piaci részesedése az új autó szegmensben tovább nőtt és megközelítette a 14 százalékot. A használt autó finanszírozás az év első hat hónapjában az új volumen 40 százalékát tette ki. A 2006-os évet a magyar Erste csoportnál az értékesítés éveként határozták meg, és a bankcsoport ennek megfelelő eredményt ért el a félidőben. Az első félév eredményei alapján a bank a piaci átlagot meghaladó mértékben növekedett. A fiókhálózatot 2006. végére a bank közel 200 fiókosra kívánja növelni. A Magyar Postával kötött együttműködés alapján 320 postahivatalban érhető el az on-line banki rendszer, melynek segítségével a postahivatalokon keresztül a kistelepüléseken élőket és az alacsonyabb jövedelmű rétegeket is eléri a bank. Az alternatív csatornák számát emellett az [origo] portálon működtetett [origo] klikkbank is szélesíti, amely önálló internet bankként a fiatalabb rétegeket célozza meg, és amelyen keresztül a banki termékek nagy része elérhető. Szervezeti felépítés: Erste Bank der österreichischen Sparkassen AG 99,29% (tulajdoni arány) ERSTE BANK HUNGARY NYRT. 99,00%

Erste Befektetési Zrt. 99,50%

Erste Alapkezelő Zrt.

32

Az Erste Bank der österreichischen Sparkassen AG. az Erste österreichische Spar-Casse-Bank AG és a GiroCredit Bank 1997. január 1-i egyesülésével jött létre. Az Erste Bank Csoport több mint 11 millió ügyfelével vitathatatlanul a régió egyik legjelentősebb bankcsoportja, és középeurópai univerzális bankként mind a magyarországi piacon, mind pedig a világ legfontosabb pénzügyi központjaiban jelen van.

9. AZ ALAPOK KÖNYVVIZSGÁLÓJA A társaság cégneve: A társaság székhelye: Könyvvizsgáló neve:

Gyimesi és Társa Kft. (T-000858/98.) 1037 Budapest, Máramaros út 64/b.

dr. Tóth Ferencné (E-002549/97.): Erste Konzervatív Alapok Alapja, Erste Kiegyensúlyozott

Alapok Alapja Kötcseiné Gyimesi Katalin (E-003948/97.): Erste Dinamikus Alapok Alapja

10. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 10.1 A politikai, gazdasági és szabályozási környezetből eredő kockázat A kormányzati politika jelentősen befolyásolhatja a gazdasági életet, ezen keresztül a pénz- és tőkepiaci feltételeket, valamint a befektetések hozamait, ami a nettó eszközérték számításon keresztül érezteti hatását a befektetési jegyek forgalmazási árfolyamában. Ilyen tényezők pl.: az infláció, kamat- és árfolyampolitika, a költségvetési deficit alakulása, a jogszabályi környezet változása különös tekintettel az adójogszabályok változására. 10.2 A kamatszint változása miatti kockázat Az Alap portfoliójában szerepelhetnek állampapírok, és banki betétek. A piaci hozamok mértékében bekövetkező változások ellentétes irányban befolyásolják az értékpapírok árfolyamát, ami az értékelési eljárásokon keresztül érezteti hatását az Alap nettó eszközértékében, ezáltal a befektetési jegyek eladási és visszavásárlási árában is. 10.3 Részvényekben rejlő kockázat Az Alapkezelő az Alap tőkéjét részvényekbe kívánja befektetni, ezért az adott részvények kibocsátóinak üzleti kilátásai, lehetőségei, a piac keresleti-kínálati viszonyai nagy mértékben hatnak az Alap nettó eszközértékének alakulására. Így a fenti viszonyokban bekövetkező kedvezőtlen változások (pl. valamelyik kibocsátó(k) csődje) hatására előfordulhat, hogy az Alap egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéke csökken. 10.4 Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat Az Alap eszközei és annak jövedelmei között lehetnek olyanok, melyek nem forintban, hanem devizában kerülnek meghatározásra, és a mindenkori napi forint/deviza árfolyamon kerülnek átszámításra az eszközérték meghatározásakor Ennek következtében a forint/deviza árfolyam alakulása lényegesen befolyásolhatja az Alap értékét és hozamát. 10.5 Értékelésből eredő kockázat Az Alapkezelő a törvényi előírások betartásával úgy igyekezett meghatározni az eszközök értékelési szabályait, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék az Alapban szereplő befektetések aktuális piaci értékét. Előfordulhat azonban, hogy egyes értékpapírok nyilvános árfolyama forgalom hiányában régebbi, ezért az eszközök átmeneti alul- vagy felülértékeltséget mutathatnak. 33

10.6 Az Alap befektetési eszközeiből fakadó kockázatok Az Alap likvid eszközei között lehetnek bankbetétek, valamint állampapírok. A bankbetétek kockázata abban rejlik, hogy a betétet elfogadó bank fizetésképtelenné válhat, amely esetben a betét megtérülése bizonytalan. Az Alap betéteire nem vonatkozik állami garancia. Az állampapírok esetében elhanyagolható a vissza nem fizetés kockázata. Az állampapírok lejárat előtti eladásakor az Alap kockázata az eladási árfolyam bizonytalansága, ugyanakkor szélsőséges körülmények között történő értékesítéskor nem zárható ki a részleges tőkevesztés. 10.7 Likviditási kockázat A nyíltvégű befektetési alap alapvető tulajdonsága, hogy a befektetési jegyek bármely napon visszaválthatók a forgalmazási helyeken. Ez megfelelő likviditást igényel. Előfordulhat olyan szélsőséges eset is, hogy a nagyarányú visszaváltások miatt az Alap eszközeinek esetlegesen kedvezőtlen időpontbéli kényszerértékesítése válhat szükségessé. 10.8 A befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése A nyíltvégű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy adott sorozatába tartozó befektetési jegy folyamatos forgalmazását az Alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a befektetők érdekében az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha: • az alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy • a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak. A forgalmazást a kiváltó ok megszűnésével, vagy a Felügyelet felhívására haladéktalanul folytatni kell. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel lehet függeszteni, ha a befektetési alap megszüntetését, illetve beolvadását jóváhagyó felügyeleti engedély ezt tartalmazza. 10.9 Az Alap megszüntetése, és határozott futamidejűvé alakítása Az Alap működése során előfordulhat olyan kedvezőtlen szituáció, hogy a nagyarányú visszaváltások következtében az Alap tőkéje oly mértékben csökken, hogy szükségessé válik az Alap megszüntetése, illetve határozott futamidejűvé alakítása. 10.10 A közvetetten megvásárolt befektetési eszközökhöz kapcsolódó kockázatok Az Alap portfoliójába közvetve (az alapban levő befektetési alapokon keresztül) is tartozhatnak értékpapírok és ingatlanok. Az Alap portfoliójában közvetetten levő értékpapírok kibocsátói rossz eredményeket produkálhatnak, csőd vagy felszámolási eljárás alá kerülhetnek, vagy piaci megítélésük egyéb tényezők miatt jelentősen romolhat, ami az Alap portfolióját és a befektetési jegyek tulajdonosait hátrányosan érintheti. Az Alap portfoliójában közvetetten levő ingatlanok értéke akár nagy mértékben is ingadozhat, jövedelem termelő képessége jelentősen csökkenhet, ami az Alap portfolióját és a befektetési jegyek tulajdonosait hátrányosan érintheti.

34

Az Alapok felsorolt kockázatoknak való kitettségét az alábbi táblázat mutatja be: A politikai, gazdasági és szabályozási környezetből eredő kockázat A kamatszint változása miatti kockázat Részvényekben rejlő kockázat Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat Értékelésből eredő kockázat Az Alap befektetési eszközeiből fakadó kockázatok Likviditási kockázat A befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése Az Alap megszüntetése, és határozott futamidejűvé alakítása A közvetetten megvásárolt befektetési eszközökhöz kapcsolódó kockázatok Magyarázat: nem jelentős: számottevő: jelentős:

Erste Konzervatív Alapok Alapja

Erste Kiegyensúlyozott Alapok Alapja

Erste Dinamikus Alapok Alapja

*

*

*

**

**

*

*

**

***

*

**

***

*

*

*

*

*

*

*

*

**

*

*

*

*

*

*

**

**

**

* ** ***

11. A BEFEKTETŐKET TERHELŐ KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEK AZ ALAPOKAT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK Az Alapokat terhelő díjakat és költségeket az Alapkezelő lehetőség szerint időarányosan terheli az Alapokra, csökkentve ezáltal az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték költségelszámolás miatti esetleges ingadozását. Így bizonyos költségek kifizetését felmerülésükkor az Alapkezelő megelőlegezheti, majd az összeg nagyságától függően ezeket hosszabb idő alatt terhelheti tovább az alapokra, bizonyos előre ismert mértékű költségeket pedig már a számla beérkezését és pénzügyi teljesítését megelőzően a Letétkezelő egyetértésével a költségek kötelezettségként történő elhatárolásával fokozatosan, illetve folyamatosan terhelhet az Alapokra. Az egyes időszakok költségeinek részletes bemutatását az Alapok féléves és éves jelentései tartalmazzák. Ha a befektetési alap saját tőkéjét olyan más kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjába fektetik be, amelyet az adott befektetési alap alapkezelője, vagy azzal szoros kapcsolatban lévő másik alapkezelő kezel - ideértve azt az esetet is, amikor az alapkezelő alvállalkozóként kezeli az adott alapot -, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az adott befektetési alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhető. 35

11.1 Az Alapkezelőnek fizetendő díj Az Alapkezelő az Alapoknak az alapkezelői feladatok ellátásáért éves díjat számít fel. A portfolió kezeléséért fizetendő díj mértéke maximum az utolsó közzétett nettó eszközérték n * 1,00/365 %-a. A díj munkaszüneti napok után is felszámításra kerül (n: az utolsó közzétett eszközérték megjelenése óta eltelt napok száma). A befektetők információval való ellátásával kapcsolatos költségeket – kivéve a napi nettó eszközérték folyamatos közzétételével, illetve a jogszabályban meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást tartalmazó közzététellel kapcsolatos költségeket - és a reklámköltségeket az Alapkezelő viseli, azok az Alapokat nem terhelik. Az Alapkezelő a kezelési díjat nem terhelheti a nyilvános befektetési alapra, ha az alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő kezelési díj utólagosan sem terhelhető az Alapokra. 11.2 A Letétkezelőnek fizetendő díj A Letétkezelő szolgáltatásaiért éves díjat számít fel. A díj mértéke az utolsó közzétett nettó eszközérték n * 0,175/365 %-a, mely a Letétkezelő által kiállított számla ellenében az Alapkezelő rendelkezésére kifizetésre kerül. A díj munkaszüneti napok után is felszámításra kerül (n: az utolsó közzétett eszközérték megjelenése óta eltelt napok száma). 11.3 Az Alapokkal kapcsolatos felügyeleti díjak Az Alapok a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére a vonatkozó hatályos jogszabályban meghatározott mindenkori felügyeleti díjat kötelesek fizetni, melynek mértéke az Alapok nettó eszközértéke negyedéves számtani átlagának 0,075 ezreléke. 11.4 Az Alapok vagyonának befektetésével kapcsolatos költségek Az Alapok ügyletei kapcsán felmerülő, az értékpapír-forgalmazóknak, ügynököknek fizetett költségek, díjak, jutalékok, KELER költségek, közzétételi költségek valamint a bankköltségek az Alapokat terhelik. Szintén az Alapokat terhelik az Alapok nevében felvett hitelek után fizetendő hiteldíjak és bankköltségek, továbbá az Alapok esetleges felszámolásával kapcsolatos minden egyéb költség és díj. 11.5 A befektetési jegyek keletkeztetésének költségei A befektetési jegyek keletkeztetésének költségeit a KELER Zrt. mindenkor hatályos díjjegyzéke tartalmazza. 11.6 Az Alapok számláinak vezetésével kapcsolatban felmerülő költségek Az Alapok számláinak vezetésével kapcsolatban felmerülő költségek a Letétkezelő mindenkor hatályos díjjegyzéke alapján kerülnek elszámolásra. 11.7 Könyvvizsgálói díj Az Alapok éves auditálásával kapcsolatban felmerült az Alapokat terhelő költség, mely jelenleg 500-500e Ft+ÁFA. 11.8 Az Alapok napi nettó eszközértékének, valamint rendszeres és rendkívüli tájékoztatást tartalmazó egyéb hirdetményeinek közzétételével kapcsolatos költségek Az Alapok napi nettó eszközértékét, valamint egyéb hirdetményeit a Közzétételi helyen teszi közzé. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek az Alapokat terhelik. 36

Az Alapokat terhelő költségek részletesen bemutatásra kerülnek a féléves és az éves jelentésekben.

A BEFEKTETÉSI JEGYEK ÁRFOLYAMA ÉS A FORGALMAZÁS JUTALÉKAI Az Alapok befektetési jegyei a teljesítés napján érvényes (vásárlás esetén a vételi jutalékkal növelt, visszaváltás esetén a visszaváltási jutalékkal csökkentett) egy jegyre jutó nettó eszközértéken vásárolhatók meg, illetve válthatók vissza. Az Alapok befektetési jegyeinek vásárlásakor a forgalmazó helyek által felszámított jutalék mértéke legfeljebb 4%-a, de legalább 1.000,-Ft. Visszaváltáskor a befektetési jegyek visszaváltásának teljesítésekor érvényes árfolyamértékének legfeljebb 2%-a, de legalább 1.000,-Ft.

12. AZ ALAPOK MÚLTBELI HOZAMA Az Alap múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra.

13. FORGALMAZÁSI HELYEK Erste Befektetési Zrt. 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26. Tel: 235-5100 ; Fax: 235-5190 Befektetési jegyek forgalmazására megállapított nyitvatartási idő: H-P: 9-16.30 óra között Az Erste Bank Hungary Nyrt. (székhelye: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.) 1. számú mellékletben meghatározott fiókjai. Az Erste Bank Hungary Nyrt. a Forgalmazó ügynökeként forgalmazza a befektetési jegyeket.

14. A BEFEKTETŐK RENDSZERES ÉS RENDKÍVŰLI TÁJÉKOZTATÁSA Az Alapok napi gyakorisággal megállapított nettó eszközértékét, a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségeit, valamint egyéb hivatalos közleményeit a Közzétételi helyen teszi közzé. Az Alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül az általa kezelt befektetési alapokról egyenként jelentést készít, és azt a Felügyeletnek megküldi. Az Alapkezelő a jelentést a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg a Közzétételi helyen közzéteszi. Az Alapkezelő köteles havonta az általa kezelt nyíltvégű befektetési alapok tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfóliójelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követő tizedik forgalmazási naptól a Forgalmazási helyeken és a saját székhelyén hozzáférhetővé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, a saját tőkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket. Az Alapkezelő az általa kezelt alapok működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá a Közzétételi helyen köteles közzétenni, és a befektetési jegyek Forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni: 37

a) az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt; b) a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; c) a futamidőnek határozottá alakítását, a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; d) a befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását legkésőbb a hatálybalépés előtt öt nappal; e) a kezelési szabályzat egyéb módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján; f) az alapkezelő engedélyének visszavonását, két munkanapon belül; g) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb tizenöt nappal a hatálybalépés előtt; h) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; i) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, két munkanapon belül; j) az alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül; k) a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; l) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül; m) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet két munkanapon belül; n) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; és o) az ügynökök felsorolásában bekövetkezett bármely változást, a felsorolás bővülése esetén legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, a felsorolás szűkülése esetén a legkésőbb a változás napját követő két munkanapon belül.

38

1. számú melléklet Forgalmazási helyek listája Best Invest 2004 Pénzügyi Tanácsadó Kft. Székhely: 2161 Csomád, Templom u. 27. Iroda: 1143 Budapest, Ilka u. 31. Tel.: (1) 8019322 Fax.: (1) 8019320 Az ERSTE BANK HUNGARY NYRT. (1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.) fiókhálózata: Budapest és környéke Fiók

Ir.szám

Város

Cím

Napfény utcai Fiók Soroksári úti Tesco Fiók CBA Újhegyi Fiók Savoya Park Fiók Szőcs Áron utcai Fiók Kossuth téri VIP Fiók Ferenc köruti Fiók Budaörsi Fiók Budafoki út 91. Fiók Hunyadi János utcai Fiók Fehérvári úti Fiók 89-95. Fehérvári úti Fiók168-178. Europe Tower Fehérvári úti Fiók 130. Nagyvárad téri Fiók

1096

Budapest

1097 1103 1117 1152 1055 1090 2040

Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budaörs

1111 1202

Budapest Budapest

1119 1119 1138 1116 1091 1038 1013 1021 1022 1024 1027 1031 1033 1036 1042 1042 1052 1055 1051 1061 1061 1062 1066 1073 1073 1075 1082 1085 1088 1095 1095

Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest

Napfény u. 7. Koppány u. 2-4. Gyömrői út 99. Hunyadi J. u. 19. Szőcs Áron u. 2-4. Kossuth tér 13-15. Ferenc krt. 25. Szabadság u. 27. Budafoki út 91-93. Hunyadi J. u. 19. Fehérvári út 89-95 Fehérvári út 168-178.

Csillaghegyi Fiók Krisztina téri Fiók Hűvösvölgyi Fiók Törökvész úti Fiók Mammut II. Fiók Margit körúti Fiók Vízimolnár utcai Fiók Flórián téri Fiók Bécsi úti Fiók Újpesti Fiók Váci út 15-19. Fiók Párisi utcai Fiók Bajcsy-Zsilinszky úti Fiók József Nádor téri Fiók Andrássy út 2. Fiók Andrássy út 33. Fiók Westend Fiók Teréz körúti Fiók Erzsébet körút 8. Fiók Erzsébet körút 17. Fiók Károly körúti Fiók Kálvin téri Fiók József körúti Fiók Astoria Fiók Mester utcai Fiók Boráros téri Fiók

Népfürdő u. 24-26.

Fehérvári út 130. Üllői út 121. Vasútsor u. 1. Krisztina tér 2. Hűvösvölgyi út 138. (Stop Shop) Bég utca 3-5. Margit körút 87-89. Margit körút 48. Vízimolnár u. 2-4. Flórián tér 3. Bécsi út 52-54. Mártírok útja 58. Váci út 15-19. Párisi utca 3. Bajcsy-Zsilinszky út 74. József nádor tér 5. Andrássy út 2. Andrássy út 33. Váci út 1-3. (I.em. Kós Károly krt. 12.) Teréz körút 24. (Oktogon) Erzsébet körút 8. Erzsébet körút 17. Károly körút 7. Baross utca 1. József krt. 86. Rákóczi út 1-3. Mester utca 1-3. Lechner Ödön fasor 1-2.

39

Kőbányai Fiók Árkád Üzletközpont Fiók Egry József utcai Fiók Bartók-Házi Fiók Fehérvári úti Fiók Maros utcai Fiók Böszörményi úti Fiók Váci úti Fiók Tátra utcai Fiók Danubius Ház Fiók Árpád Házi Fiók Thököly úti Fiók Bosnyák téri Fiók Pólus Center Fiók Rákoskeresztúri Tesco Fiók Kispesti Fiók Hunyadi Üzletház Fiók Pesterzsébeti Fiók Erzsébeti Tesco Fiók Csepeli Fiók Budafoki Fiók Campona Fiók Soroksári fiók Szentendrei Fiók Érdi Fiók Budaörsi Tesco Fiók Budakeszi Fiók Nagykovácsi Fiók Gödöllői Fiók Szigetszentmiklósi Fiók Dunaharaszti Fiók Százhalombattai Fiók Váci Fiók

1102 1106 1111 1114 1117 1122 1126 1132 1136 1138 1139 1143 1149 1151 1173 1193 1195 1203 1204 1211 1221 1222 1238 2000 2030 2040 2092 2094 2100 2310 2330 2440 2600

Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Szentendre Érd Budaörs Budakeszi Nagykovácsi Gödöllő Szigetszentmiklós Dunaharaszti Százhalombatta Vác

Körösi Csoma sétány 9/B Örs vezér tere 25. Egry József utca 2. Bartók Béla út 43-47. Fehérvári út 28. Maros utca 19-21. Böszörményi út 24. Váci út 48. Tátra utca 6. Váci út 141. Csongor u. 5-7. Gizella út 59. Bosnyák tér 8. Szentmihályi út 131. Pesti út 5-7. Kossuth tér 23-24. Üllői út 283. Kossuth Lajos utca 21-29. Mártírok útja 281. Kossuth Lajos utca 47-49. Promontor udvar, Kossuth L. u. 25-29. Nagytétényi út 37-43. Grassalkovich u. 150. Duna korzó 18. Budai út 13. Kinizsi út 1-3. Fő utca 43-45. Kossuth L. u. 109. Szabadság tér 14. Szent Miklós u. 1. Iparos utca 2. Szent István tér 9 Széchenyi u. 14.

Fiók

Ir.szám

Város

Cím

Ajkai Fiók Bajai Fiók Balassagyarmati Fiók Balatonfüredi Fiók Békéscsabai Fiók Békéscsabai Fiók Békési Fiók Berettyóújfalui Fiók Ceglédi Fiók Csornai Fiók

8400 6500 2660 8230 5600 5600 5630 4100 2700 9300

Ajka Baja Balassagyarmat Balatonfüred Békéscsaba Békéscsaba Békés Berettyóújfalu Cegléd Csorna

Szabadság tér 4/a Vörösmarty utca 5. Rákóczi fejedelem utca 34-36. Zsigmond utca 1. Munkácsy út 2. Kinizsi utca 3. Széchenyi tér 4/2. Dózsa György utca 6. Népkör u. 2. Szent István tér 29.

Csurgói Fiók Debrecen, Belvárosi Fiók Debrecen, Egyetemi Fiók Debrecen, Szent Anna u. Fiók Debrecen, Vár u. Fiók

8840 4025 4032 4024 4024

Csurgó Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen

Széchenyi tér 16. Hatvan utca 1/B Egyetem tér 1. Szent Anna utca 14/B Vár utca 4.

Vidék

40

Dombóvári Fiók Dorogi Fiók Dunakeszi Fiók Dunaújvárosi Fiók Eger, Kossuth Lajos utcai Fiók Eger, Szt. János utcai Fiók Esztergomi Fiók Gyöngyösi Fiók Győr, Bajcsy-Zsilinszky úti Fiók Győr, Árpád úti Fiók Gyulai Fiók Hajdúböszörményi Fiók Hajdúdorogi Fiók Hajdúnánási Fiók Hajdúszoboszlói Fiók Hatvani Fiók Hódmezővásárhelyi Fiók Jászberényi Fiók Kalocsai Fiók Kaposvári Fiók Kaposvár, Bereck S. Utcai Fiók Karcagi Fiók Kazincbarcikai Fiók Kecskeméti Fiók Kecskemét, Dobó krti Fiók Keszthelyi Fiók Kiskunhalasi Fiók Kisvárdai Fiók Komáromi Tesco Fiók Komló Fiók Kőszegi Fiók Lenti Fiók Makói Fiók Marcali Fiók Mátészalkai Fiók Mezőkövesdi Fiók Mezőtúri Fiók Miskolc, Bajcsy-Zs. utcai Fiók

7200 2510 2120 2400 3300 3300 2500 3200 9022 9021 5700 4220 4087 4080 4200 3000 6800 5100 6300 7400 7400 5300 3700 6000 6000 8360 6400 4600 2900 7300 9730 8960 6900 8700 4700 3400 5400 3527

Dombóvár Dorog Dunakeszi Dunaújváros Eger Eger Esztergom Gyöngyös Győr Győr Gyula Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás Hajdúszoboszló Hatvan Hódmezővásárhely Jászberény Kalocsa Kaposvár Kaposvár Karcag Kazincbarcika Kecskemét Kecskemét Keszthely Kiskunhalas Kisvárda Komárom Komló Kőszeg Lenti Makó Marcali Mátészalka Mezőkövesd Mezőtúr Miskolc

Hunyadi tér 19-21. Bécsi út 76. Fő u. 24. Dózsa György utca 2/a. Kossuth Lajos utca 13/a. Szt. János u. 13. Imaház utca 2/a Mikszáth Kálmán utca 4. Bajcsy-Zsilinszky utca 30-32. Árpád út 42. Városház utca 16. Szt. István tér 2. Nánási út 2. Dorogi utca 10-14. Hősök tere 9-11. Kossuth tér 16. Andrássy út 2-4. Szabadság tér 20. Szent István király utca 30. Bajcsy-Zsilinszky út 24. Bereck S. U. 2. Kossuth tér 6. Egressy utca 44. Nagykőrösi utca 11. Dobó krt. 7. Kossuth utca 45. Bethlen G. tér 4. Szent László utca 26. Gyár u. 2-6. Pécsi út 1. Rákóczi utca 1. Zrínyi utca 3. Csanád vezér tér 5. Rákóczi utca 6-10. Kölcsey utca 17/A Mátyás Király utca 129. Földvári út 2. Bajcsy-Zsilinszky utca 1-3.

Miskolc, Mindszent téri Fiók Miskolc, Városház téri Fiók Miskolci Egyetemváros Fiók Mohácsi Fiók Monori Fiók Móri Fiók Mosonmagyaróvári Fiók Nagykanizsa Erzsébet téri Fiók Nagykanizsa Fő utcai Fiók Nyírbátori Fiók Nyíregyháza, Vay Ádám körúti Fiók Nyíregyháza, Luther utcai Fiók Orosházi Fiók Ózdi Fiók

3519 3525 3515 7700 2200 8060 9200 8800 8800 4300 4400 4401 5900 3600

Miskolc Miskolc Miskolc Mohács Monor Mór Mosonmagyaróvár Nagykanizsa Nagykanizsa Nyírbátor Nyíregyháza Nyíregyháza Orosháza Ózd

Mindszent tér 3. Városház tér 9. Egyetemváros C/1 épület Szabadság út 16. Kossuth u. 88/B fsz.2. Köztársaság tér 1. Deák Ferenc tér 3. Erzsébet tér 20. Fő utca 24. Szabadság tér 10. Vay Ádám körút 12. Luther u. 2. Kossuth utca 2. Gyújtó tér l.

41

Paksi Fiók Pápai Fiók Pécs, Uránvárosi Fiók Pécs, Rákóczi úti Fiók Pécs, Alkotmány utcai Fiók Pécs, Diana téri Fiók Pilisvörösvári Fiók Salgótarjáni Fiók Sárospataki Fiók Sárvári Fiók Sásdi Fiók Sátoraljaújhelyi Fiók Siófoki Fiók Sopron, Előkapu Fiók Sopron, Teleki P. utcai Fiók Szarvasi Fiók Szeged, Kölcsey utcai Fiók Szeged, Széchenyi téri Fiók Székesfehérvár, Palotai utcai Fiók Székesfehérvár, Budai utcai Fiók Szekszárdi Fiók Szentesi Fiók Szentgotthárdi Fiók Szerencsi Fiók Szolnok, Baross utcai Fiók Szolnok, Nagy Imre krt. Fiók Szombathely, Mártírok téri Fiók Szombathely, Pannónia Házi Fiók Tapolcai Fiók Tatabányai Fiók Tatai Fiók Tiszaújvárosi Fiók Tiszavasvári Fiók Törökszentmiklósi Fiók Várpalotai Fiók Veszprém Ádám Iván utcai Fiók Veszprém, Egyetemi Fiók Veszprém, Szabadság téri Fiók

7030 8500 7620 7620 7624 7632 2085 3100 3950 9600 7370 3980 8600 9400 9400 5540 6720 6720 8000 8000 7100 6600 9970 3900 5000 5000 9700 9700 8300 2800 2890 3580 4440 5200 8100 8200 8200 8200

Paks Pápa Pécs Pécs Pécs Pécs Pilisvörösvár Salgótarján Sárospatak Sárvár Sásd Sátoraljaújhely Siófok Sopron Sopron Szarvas Szeged Szeged Székesfehérvár Székesfehérvár Szekszárd Szentes Szentgotthárd Szerencs Szolnok Szolnok Szombathely Szombathely Tapolca Tatabánya Tata Tiszaújváros Tiszavasvári Törökszentmiklós Várpalota Veszprém Veszprém Veszprém

Barátság utca 1. Fő tér 25-26. Ybl M. u. 7. Rákóczi út 62-64. Alkotmány utca 12. Diana tér 20. Fő u. 48. Erzsébet tér 5. Rákóczi utca 40. Batthyány u. 20. Rákóczi utca 17. Széchenyi tér 3. Fő utca 172. Előkapu 2-4. Teleki Pál u. 24. Szabadság utca 32. Kölcsey utca 13. Széchenyi tér 17. Palotai utca 4. Budai utca 32. Széchenyi utca 40. Petőfi Sándor utca 1. Széchenyi utca 2. Rákóczi út 73-75. Baross utca 8. Nagy Imre krt. 8/A Mártírok tere 12. Fő tér 29. Deák Ferenc u. 7. Fő tér 20. Országgyűlés tér 3. Bethlen Gábor utca 18. Kossuth utca 22. Kossuth utca 125. Szent István út 7-9. Ádám Iván u. 2. Egyetem utca 19. Szabadság tér 1.

Záhonyi Fiók Zalaegerszeg Ispotályközi Fiók Zirci Fiók

4625 8900 8420

Záhony Zalaegerszeg Zirc

Ady Endre utca 27-31. Ispotály köz 2. Petőfi utca 4.

42

ERSTE KONZERVATÍV ALAPOK ALAPJA ERSTE KIEGYENSÚLYOZOTT ALAPOK ALAPJA ERSTE DINAMIKUS ALAPOK ALAPJA

Recommend Documents