HÍRLEVÉL. CIB BEFEKTETÉSI ALAPOK IV. negyedév tél

HÍRLEVÉL CIB BEFEKTETÉSI ALAPOK 2012. IV. negyedév – tél

CIB BEFEKTETÉSI ALAPOK Hozamgarantált Betét Alap Pénzpiaci Alap Euró Pénzpiaci Alap Tôkevédett Alapok Algoritmus Alapok Alapja Kincsem Kötvény Alap Ingatlan Alapok Alapja Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja Közép-európai Részvény Alap Indexkövetô Részvény Alap Nyersanyag Alapok Alapja

CIB NYERSANYAG ALAPOK

Kockázat

CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB

CIB RÉSZVÉNY ALAPOK CIB INGATLAN ALAPOK

CIB HOSSZÚ KÖTVÉNY ALAP CIB KIEGYENSÚLYOZOTT VEGYES ALAP CIB TÔKEVÉDETT ALAPOK CIB PÉNZPIACI ALAPOK CIB LIKVIDITÁSI ALAPOK

Hozam

Lezárva: 2012. december 31.

AKTUALITÁSOK

Változás a CIB Ingatlan Alapok Alapjában A CIB Ingatlan Alapok Alapja portfóliója 2012. december 18-tól megváltozott. Az Alap portfóliójában található két ingatlanalap – a First Fund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap „A” sorozat, és a Biggeorge’s NV 4. Ingatlanforgalmazó Befektetési Alap – befektetési jegyei értékesítésre kerültek az Alapból. Az Alap ettôl az idôponttól kezdve kizárólag pénzpiaci eszközökbôl áll. Ezzel párhuzamosan az Alap befektetési jegyeinek forgalmazási feltételei is megváltoznak, 2013. január 14-tôl az eddigi T+90 napos elszámolás helyett T napos elszámolás került bevezetésre, azaz a visszaváltás értéknapján kifizetésre kerül a visszaváltott befektetési jegyek ellenértéke. Részletesebb információ és a CIB Alapkezelô közleménye az Alappal kapcsolatos változásról a CIB Alapkezelô honlapján – www.cibalap.hu- található. CIB Stabil Európa Tôkevédett Származtatott Alap

Mi juthat eszünkbe a következő országok neve hallatán : Németország, Svájc, Svádország – innováció, fejlett gazdaság, növekedési kilátások. A CIB Stabil Európa Tôkevédett Származtatott Alapba történô befektetéssel Ön három versenyképes, európai gazdaság részvénypiacait reprezentáló index teljesítményébôl részesedhet. A DAX (Német), az SMI (Svájci) és az OMX (Svéd) tôzsdeindexek a fejlett európai gazdaságok 80 vállalatának részvényeit foglalják magukba. A részvényindexek és alkotóelemeik több évtizedes múltra tekintenek vissza, az egyes vállalatok ígéretes, hosszú távú jövôképpel rendelkeznek. Ezek között a vállalatok között számos közismert multinacionális vállalat megtalálható a gépipari, a gyógyszeripari, a kiskereskedelmi, a technológiai, távközlési, jármûipari, pénzügyi és bankszektorból (Siemens, Allianz, Linde, SAP, BASF, Deutsche Bank, Nestlé, Credit Suisse, Roche, UBS, Ericsson, NOKIA, Volvo, H&M, Electrolux, SCANIA).

Emellett a fejlett országokban található rendkívül alacsony kamatszint, a várhatóan csökkenô kamatkörnyezet és a gazdasági növekedést ösztönzô intézkedések kedveznek a részvénybefektetéseknek. A CIB Stabil Európa Tôkevédett Származtatott Alap befektetési jegyeinek megvásárlásával Ön részesedhet 3 stabil, európai gazdaság részvényeinek árfolyamemelkedésébôl. A CIB Stabil Európa Tôkevédett Származtatott Alap befektetési jegyei elhelyezhetôk Tartós Befektetési Számlán (TBSZ) és Nyugdíjelôtakarékossági Számlán (NYESZ) egyaránt, amennyiben Ön hosszú távú megtakarításban gondolkodik. A CIB Stabil Európa Tôkevédett Származtatott Alap befektetési jegyei 2013. február 18. és 2013. március 29. között jegyezhetôk a CIB Bank Zrt. fiókhálózatában. A legkisebb jegyezhetô mennyiség 100 000 Forint névértékû befektetési jegy. A CIB Stabil Európa Tôkevédett Származtatott Alap futamideje 2 év, a befektetés ajánlott idôtávja megegyezik a futamidôvel. Kérjük, hogy az alap befektetési politikájáról, valamint a befektetés kockázati tényezôivel kapcsolatos tudnivalókról tájékozódjon az alap Tájékoztatójából! Az alapok tájékoztatóját, kiemelt befektetôi információját, portfóliójelentését, éves, féléves jelentéseit forgalmazási helyeinken és a www.cib.hu, illetve www.cibalap.hu internetes oldalainkon tesszük elérhetôvé.

BEFEKTETÔI KIMITTUD Svédtorna A test általános megacélozását szolgáló, átfogó és minden izmot megmozgató tornagyakorlatokat Per Henrik Ling, svéd vívómesternek és fiának köszönheti a világ. A 19. században kidolgozott edzésmódszer igazi hírnévre az 1912-es olimpiai játékok révén tett szert, ahol a svéd atléták jó eredménnyel szerepeltek. Mintegy 100 év kellett tehát ahhoz, hogy a világon szélesebb érdeklôdés ébredjen a rendszer iránt. Ugyanakkor, már 1830-ban létrejött hazánkban a Testgyakorló Intézet, ahol gyermekek tornáztatásával foglalkoztak, és a Ling által iskolai tornaoktatás céljára kifejlesztett mozgásmódszer elemeit is alkalmazták. De vajon ezért szerepel a köznyelvünkben a svédtorna? Bevallom, én nem tornatörténeti mûveltségem okán ismerem a szót, hanem Jules Manfred Harrincourt, alias Galamb révén, aki a Tigrishez címzett vendéglôben nagy sikerrel játszotta fésûn és selyempapíron a „Kacagj, bolond, bár festett arcodon könny csorog...” kezdetû slágert. Ennyit a svédekrôl. Esetleg a svédmasszázs, a svédcsepp és gyerekkoromból a Svédcsavar. A mindennél erôsebb svéd acél. Meg, hogy itt magas az életszínvonal és jó a szociális ellátórendszer. Északon sokáig sötét van, aztán hónapokig nincs sötét, hogy a Dániába járó kompon olcsóbb piálni, mert a nemzetközi vizeken nincs jövedéki adó. IKEA. Koronával fizethetek, mert nem vezették be az eurót, viszont az Európai Unió egyik legstabilabb makrogazdasági helyzetû országa, már csak azért is, mert a legtöbb európai országot nyomasztó államadósság a svédeknél még az EU-átlag felét sem éri el, ráadásul nem növekvô, hanem csökkenô pályán mozgott az elmúlt évek során. A gazdaság az utóbbi idôben átlag felett növekedett, a 2011-es, aranyévnek éppen nem nevezhetô esztendôben például 4 százalékkal.


Egy ilyen környezet kedvezô légkört teremt a vállalkozások számára, hiszen nem kell súlyos megszorítások keresletcsökkentô hatásaitól, extra adók kivetésétôl vagy kiszámíthatatlan, tûzoltásszerû gazdaságpolitikai lépésektôl tartani. Senki nem önszántából tesz népszerûtlen intézkedéseket, pláne ha a környezet erre nem kényszeríti rá. Egy szó, mint száz, a svédeknél egész jó a gazdálkodási környezet. Svájcibicska Egy fiú sokszor álmodozik arról, hogy nehéz helyzetbe került hölgyeket, gyerekeket és idôseket pusztán csavaros eszével, fáradhatatlan kitartásával és bátorságával kiment a halál torkából. Katarzis, csók, a kamera távolodik, majd egy apró pont látszik csupán, ki tudja, mi történik. Persze McGyver sem boldogult volna a svájcibicskája nélkül, én is vettem hát egyet az elsô fizetésembôl. Bár a feleségemet nem a svájci bicskámmal szereztem, lassan 20 éve hibátlanul szolgál. Mármint a bicska.

A svájci termékekhez minőséget társítunk, a svájci terméket igényesnek tartjuk, magas mesterségbeli tudást feltételezünk a svájci iparosról, pontosságot, becsületet és diszkréciót a bankártól. A svájci csokihoz szintén gyengéd szálak fûznek. Mert ami svájci az jó. Legalábbis ez a hír járja. A svájci termékekhez minôséget társítunk, a svájci terméket igényesnek tartjuk, magas mesterségbeli tudást feltételezünk a svájci iparosról, pontosságot, becsületet és diszkréciót a bankártól. A svájci terméket általában drágán is megvesszük, mert úgy gondoljuk, hogy a minôségért kell többet fizetni. Persze, és azért, mert a svájci frank nagyon erôs a forinthoz képest. Ez elvileg baj a svájciaknak, ezért a svájci jegybank beavatkozik a frank gyengítése végett. De szép is lenne, ha az MNB egyszer nyakló nélkül adná a forintot a devizapiacon, pusztán csak azért, hogy végre gyengüljön. De a frankot is hajlandóak vagyunk megvenni drágán. Mert jó minôségû pénz, hiszünk az értékállóságában. Svájc egy igen erôs gazdaság. Az államadósság tankönyvi példába illô, a növekedés az EU átlaga fölött van (2011), a munkanélküliség nem érte el 2011-ben az EU-átlag harmadát sem.

Egy régi klasszikus vicc szerint egy ideális világban a rendôr angol, a szakács francia, a szerelô német, a szeretô olasz, és a svájci szervez mindent. Mivel a vicc szakállas, és a folytatása egyes nemzeteket a fenti szempontok alapján negatívan diszkriminál, a befejezést mellôzve, koncentráljunk a pozitívumokra. A németekrôl azt gondoljuk, hogy precíz munkavégzéssel, fegyelmezetten állítják elô a világ más részein is kívánatos termékeiket. Egy német prémiumautó birtoklása a világ minden táján a jómód jele, ahogy szívesen veszünk meg egy német villanykapcsolót, háztartási gépet, fazekat, kerékpárt, stb. A németség védjegy egy mûszaki cikken, nem véletlen, hogy egy Németországban gyártott német mosógépre megkülönböztetésképpen felmatricázzák, hogy „Made in Germany”, mutatva, hogy a termék még németebb, mint ugyanannak a gyártónak egy másik EU-országban, vagy Kínában készült terméke.

A németekről azt gondoljuk, hogy precíz munkavégzéssel, fegyelmezetten állítják elő a világ más részein is kívánatos termékeiket. Ez a német gazdaság erejét mutatja, ahogy az is, hogy az euró megmentésében, az Unió fennmaradásában kiemelt fontossággal bír a németek hozzáállása. Leginkább azért, mert ôk a legnagyobb befizetôi az Uniónak és persze a legnagyobb haszonélvezôi is. A magyar cégek közül az exportra termelôk tudták könnyebben átvészelni a válságot, fôleg azok, akik német exportra termelnek. Ez természetesen általánosítás, de zömében igaz. A bevonzás Hallotta már azt a misztikus okfejtést, hogy ha valamirôl úgy gondoljuk, hogy bekövetkezik, akkor az be is következik? A boldog élet titkát boncolgató mûvekben gyakran megjelenô motívum, hogy szuggeráljuk magunkat pozitívan, ne gondoljunk rossz dolgokra, és akkor boldogabbak leszünk. Ez igaz lehet, mert segíti sorsunk elfogadását és csökkenti afelett érzett bûntudatunkat, hogy valamit nem akartunk eléggé, nem tettünk meg a magunk részérôl mindent. De ebben valószínûleg ki is merülnek az elônyei. Ennél sokkal jobb szerintem, ha másokba szuggeráljuk bele önnön kiválóságunkat, valahogy úgy,

ahogy ezt a svédek, svájciak vagy a németek csinálják. A bevonzás innentôl mûködik, hiszen ha mindenki elhiszi, hogy jobb termékeket és szolgáltatásokat hozunk létre, kiszámítható, megbízható és stabil környezetben, akkor hajlandó a termékeinkért vagy szolgáltatásainkért magasabb árat is megfizetni. A magasabb ár magasabb hozzáadott érték tartalommal bír, amibôl magasabb életszínvonal, magasabb fogyasztás és magasabb adóbevétel lesz. A magasabb adóból jobb szociális rendszert, hatékonyabb gazdaságélénkítést, anticiklikus gazdaságpolitikát lehet folytatni. Így lesz az adott ország gazdasága egyre erôsebb a lemaradó gyengébbekkel szemben, akik viszont így lesznek egyre kiszolgáltatottabbak gazdasági szempontból az erôsebbeknek. Arról már ne is beszéljünk, hogy szinte kamatmentesen hajlandóak a megtakarítók német állampapírokon keresztül finanszírozni a német államadósságot, és ezt nem csak német megtakarítok teszik, hanem az onnan nézve külföldiek is. Ahogy a nulla kamatozású svájci bankbetéteken keresztül is boldogan nyújtanak a megtakarítók forrást a svájci bankoknak, pusztán csak azért, mert bíznak abban, hogy a pénzük nominális értékét legalább vissza fogják kapni. Hát ezt nevezem én jó sajtónak. Az ilyen környezet pedig már önmagában vállalkozásbarát. Nem véletlen, hogy mi, magyarok is örülünk, ha egy nagy német, svájci vagy svéd vállalat mûködô tôkeberuházást hajt végre hazánkban, ahogy tette ezt a közelmúltban például az Audi, az Opel vagy a Mercedes, hiszen csak a Mercedes kecskeméti gyára a becslések szerint 1 százalékal emeli a magyar GDP-t. A bevonzás másik értelme, hogy a magyar politikusok megpróbálják bevonzani ezeket a beruházásokat az országba. Elfogadná? Ha a gumis azt mondaná, hogy jó áron adhat Continental abroncsot a kocsijára, vagy egy ismeretlen márkát tud még kínálni, melyiket választaná? Ha kapna egy céges Audit, BMW-t vagy Volvót, tiltakozna? Egy gép felújításánál szívesebben rakna világszínvonalú SKF csapágyakat a berendezésbe? Kínai vagy Scania távolsági buszon utazna szívesebben nyaralni? Ha az Allianz Hungáriánál ugyanannyi a kötelezô tarifa az autójára, mint egy egyesületi biztosítónál, melyiket választja? Ha a mindennapi életben preferálná ezeket a márkákat, akkor nyílván azért tenné, mert jó minôségûnek, magas színvonalúnak tartja ezeket a termékeket és szolgáltatásokat. Mit gondol, érdemes lehet olyan cégekbe befektetni, amelyek termékeit és szolgáltatásait racionális választásnak tartja? Mi úgy gondoljuk, hogy igen, ezért 2013 elsô negyedévében jegyzésre bocsátjuk a német, svájci és svéd tôkepiac 80 kiemelkedô vállalatának teljesítménye alapján hozamot fizetô CIB Stabil Európa Tôkevédett Származtatott Alapot.

PIACI KÖRKÉP MAKROGAZDASÁG, KÖTVÉNYPIAC Amerikai és európai kötvénypiac A 2012-es növekedési adatokból még csak a harmadik negyedéves adatok állnak rendelkezésre, de annyi már látszik, hogy a 2012-es globális növekedés nem sikerült túl fényesre. A fejlett és a fejlôdô gazdaságok növekedése a harmadik negyedévben tovább lassult. Bár az amerikai konjunktúra enyhe javulást mutatott, az euróövezet technikai recesszióba került, és a Japán gazdaság kibocsátása is visszaesett a harmadik negyedévben. Összességében 2,9 százalékos bôvülés képzelhetô el 2012-ben, és az elemzôk csak nagyon kismértékû javulást prognosztizálnak 2013-ra, várakozásaik szerint ez az idén 3,1 százalék lehet. A fejlett országokban az óriási mértékû pénznyomtatás ellenére az inflációs várakozások a potenciális növekedési ütemek körüli vagy az alatti növekedési ütemek miatt visszafogottak. Az USA-ban az idén 2,3 százalékos inflációt várnak az elemzôk. Az euróövezetben is csak nagyon enyhe 1,6 százalékos infláció várható. A FED a mennyiségi lazítás és zéró alapkamat politikáját 2013 végéig mindenképpen folytatja. Ezután az amerikai központi bank várhatóan fokozatosan csökkenô mennyiségben vásárolja majd az értékpapírokat, és miután minden nyíltpiaci vásárlás megszûnt, azután következhet majd egy elsô kamatemelés valamikor 2014-2016 között. Az ECB-nek (Európai Központi Bank) a FED programjához hasonló nyíltpiaci eszközvásárlási programját OMT-nek nevezték el (Outright Monetary Transactions), ennek keretében már tulajdonképpen korlátozás nélkül vásárolhat az Európai Központi Bank állampapírokat, ellentétben a korábbi EFSF- és ESM-programokkal (bár azok is tovább élnek). Ennek segítségével az ECB már idáig is több ezer milliárd euró értékben tudott állampapírt vásárolni a bajba jutott euróövezeti országok kötvényeibôl. Ezzel az ECB mérlege mintegy 3000 milliárd euróra nôtt, igaz a FED mérlege is óriási: 2012 végén 3000 milliárd dollár volt, és várhatóan 4000 milliárd dollárra nô az év végére. Az amerikai kötvénypiac az eszközvásárlási programok miatt mesterségesen nyomott hozamokat produkál. 2013-ban csak a hosszú állampapírok tekintetében, a FED tulajdonképpen felvásárolja a teljes tervezett új kibocsátást. Az amerikai 10 éves hozamszint jelenleg 1,82 százalék környékén mozog, ami igen közel van a történelmi minimumszinthez. Innen az elsô félévben nem várunk jelentôs emelkedést, a Lezárva: 2012. december 31.

hozamok emelkedése inkább a második félévben következhet be, bár ez sem lesz jelentôs, 25-50 bázispontos hozamemelkedést tartunk elképzelhetônek. Hasonló pályát írhat le az európai kötvénypiac. A német 10 éves Bund 1,5 százalék körüli nyomott szintrôl maximum 2 százalékig emelkedhet. Az olasz, spanyol vagy portugál állampapírokkal magas megtérülést lehetett elérni a tavalyi évben, és várhatóan idén is folytatódik ez a tendencia. Ezekben az országokban idén is -1 és -3 százalék közötti a recesszió, és az ECB további állampapír-piaci támogatása várható. Habár a GDP-arányos adósságszint igen magas, – fôleg Olaszországban és Portugáliában, ahol 100 százalék felett van – a megindult fiskális és strukturális reformok következetes véghezvitele az említett ECB nyíltpiaci vásárlásaival támogatva, a perifériás országok állampapír-piacait a kockázatok figyelembe vétele mellett jó befektetési célponttá tehetik. Magyar makrogazdaság, kötvénypiac A harmadik negyedévben folytatódott a magyar gazdaság visszaesése. A recesszióhoz a huzamosabb ideje gyenge belsô kereslet mellett a gyengülô külsô konjunktúra is egyre inkább hozzájárult. A lakossági és kormányzati fogyasztás, valamint a beruházási aktivitás az elmúlt negyedévben tovább csökkent, pozitív növekedési hozzájárulást csak a nettó export mutatott. A nettó export húzóereje is hanyatlóban van, a magyar gazdaság szempontjából legfontosabb külpiacok kilátásai az utóbbi negyedévben tovább romlottak. Az euróövezet növekedése 2013 második félévében indulhat be ismételten, ugyanakkor a kilábalás lassú marad. A szektoronkénti bontásból kiderül, hogy hiába voltak magasak a mezôgazdasági árak, a gyenge terméseredmények miatt a mezôgazdaság 2005 óta a legnagyobb negatív hozzájárulást mutatta a tavalyi évben. Bár ez utóbbi fejlemény talán reményt adhat arra, hogy a tendencia megfordul és a 2013-as növekedéshez, akár nagymértékben újra hozzájárulhat a mezôgazdaság. Pozitív fejlemény, hogy bár a tavalyi évben már csak korlátozottan állt rendelkezésre a magán-nyugdíjpénztári elvonásokból származó bevétel, a költségvetés mégis alacsony, 3 százalék alatti hiánnyal zárt. Annak ellenére, hogy 2012-ben nagymértékû keresletszûkítés volt megfigyelhetô, - a kormányzati elvonások negatívan hatottak a GDP növekedésre - az MNB számításai alapján 2013-ban minimális keresletbôvítô hatása lehet a fiskális politikának. Továbbra is pozitív tényezô, hogy a külkereskedelmi mérleg és ezzel együtt a fizetési mérleg jelentôs többleteket produkál. A nettó export a harmadik negyedévben is tovább emelkedett, igaz ennek oka elsôsorban nem az export növekedése, hanem a gyenge importkereslet volt.

A legnegatívabb hatás a magyar GDP-re az volt, hogy a háztartások fogyasztása a harmadik negyedévben számottevôen, a válság éveit (2009-2010) jellemzô módon csökkent. A legfontosabb makrogazdasági tényezôk mind a lakossági kereslet visszafogása irányába hatottak. A reálbérek nagymértékben csökkentek, mivel a nominális bérnövekedést nagymértékben erodálta a relatíve magas infláció. Várakozásunk szerint 2013-ban az adóemelések átmeneti inflációemelô hatása után az alapinfláció gyorsan visszatér az 5 százalék alatti tartományba. A továbbra is gyenge növekedés miatt év végéig még tovább csökkenô inflációra számítunk. A jelenlegi 5,75 százalékos alapkamat szintrôl a Monetáris Tanács, az új tagok vezényletével valószínûleg tovább csökkenti az alapkamatot, egészen 5 százalékig. (Egyes elemzések szerint ez már az elsô negyedév végére elérhetô.) Ennél a szintnél azonban megtorpanásra számítunk, kérdés, hogy a külsô és a belsô környezet enged-e teret további kamatcsökkentésnek az idei évben. Ha nincs további jelentôs külsô sokk 2013-ban, akkor várakozásaink szerint egy teljesen új összetételû Monetáris Tanács megpróbálja 5 százalék alá levinni az alapkamatot az év végére. Kilátások, kockázatok Ha minden pozitívan alakul, 2013-ban akkor sem tud megismétlôdni az idei évi hatalmas rally az állampapírpiacon, de további mérsékelt erôsödésre, a hozamok további csökkenésére látunk esélyt. A kormány MNB-vel kapcsolatos ’unortodox tervei’ sok gazdasági elemzôt elriasztanak, ugyanis kérdéses, hogy a devizatartalékokból - akár direkt kötvényvásárlásokkal, akár indirekt formában kötelezettségvállalásokkal - komolyabb mértékben támogatható-e az állampapírpiac. Attól függôen, hogy az ún. Guidotti szabályt vagy valamilyen IMF-algoritmust használunk, a tartalék mértéke 27–33 milliárd euró körüli összeg kell, hogy legyen. A tényadat 31,773 milliárd euró (2012. 12. 31.), tehát a devizatartalékokból a jegybanknak nincs jelentôs mozgástere gazdaságélénkítésre. A másik irány egy forintlikviditásból teremtett forintállampapír-vásárlás (ami a klasszikus pénznyomtatásnak felel meg). Jelenleg ennek az utóbbi forgatókönyvnek nagyobb esélye, bár egy ilyen jegybanki programnak jól körülírtnak és korlátozottnak kell lennie (mind idôben, mind a vásárlások mennyiségének a tekintetében), különben heves negatív reakciókat válthat ki a piacon. A legjelentôsebb kockázatot alapforgatókönyvünk esetében az jelentené, ha egy hirtelen inflációs sokk (például egy iráni háború miatti olajár-emelkedés) következtében az MNB nem tudná végrehajtani ambiciózus kamatcsökkentési elképzeléseit.

RÉSZVÉNYPIAC A 2012 negyedik negyedévében a jelentôsebb részvénypiacok pozitív teljesítményt mutattak. A legrosszabb hozamot a magyar BUX index hozta 2 százalékos csökkenéssel, a legjobbat a japán Topix index 16 százalékos emelkedéssel. A harmadik negyedéves amerikai gyorsjelentési szezon hozta az elemzôk által elvárt pozitív számokat. A tényleges eredmények 3,84 százelékkal haladták meg az elemzôi konszenzust. Az elmúlt negyedév elsôsorban az USA és az eurózóna reálgazdaságainak lassan javuló teljesítményérôl szólt. Az USA-ban a fiskális szakadék miatti és az elnökválasztás körüli bizonytalanságok jelentették a legnagyobb veszélyt. A monetáris politika mind a két kontinensen továbbra is extrán laza monetáris feltételekkel reagál a gazdaság gyenge teljesítményére. A részvénypiacok értékeltségi szintje eltérô az egyes országokban, illetve régiókban, jelentôsebb historikus alulértékeltséget az EU perifériás országaiban találhatunk. Részvénypiaci teljesítmények 2012 egészét nézve a legjobban teljesítô piac a német volt: a DAX index közel 30 százalékot emelkedett saját devizában. A világ fejlett piacait magába foglaló MSCI World index az elmúlt évben 13 százalékkal került feljebb. A francia CAC 40 index 15 százalékot, míg az angol FTSE 100 index csak alig 6 százalékot emelkedett.

A hazai index értéke 7 százalékkal került feljebb 2012-ben. A régiós CETOP20 index a globális fejlôdô piacokhoz hasonlóan, 15 százalékkal kapaszkodott feljebb. Az elmúlt év során a forint a fôbb devizákhoz képest remek teljesítményt mutatott: 7 százalékot erôsödött az euróval és kilencet az amerikai dollárral szemben. Az EUR/USD-kereszt az idôszak eleji 1,29-es szintrôl az idôszak végére 1,31 fölé emelkedett, így a dollár 2 százalékot gyengült az euróhoz képest. A devizahitelesek számára sajnos rossz hír, hogy az év során a forint mintegy 7 százalékkal gyengült a svájci frankkal szemben. Az EUR-CHF-kereszt az egész 2012-es év során minimálisan az 1,20-as rögzített sáv felett tartózkodott. Az elmúlt 3 hónap során is csak minimálisan gyengült a CHF az euróval szemben. Fejlett részvénypiacok A fejlett részvénypiacok az elmúlt negyedévet vegyes teljesítménnyel zárták. Az S&P500 index 1 százalékot csökkent, míg az európai bluechip részvényeket tartalmazó Eurostoxx50 index 2 százalékot emelkedett. Az amerikai index viszonylag rossz teljesítménye elsôsorban annak köszönhetô, hogy az elmúlt év utolsó negyedévére rányomta bélyegét a januári költségvetési szakadéktól való félelem. Az év elején automatikusan életbe lépô fiskális megszorítások miatti gazdasági

lassulás réme arra késztette az amerikai jegybankot, hogy további mennyiségi lazítást jelentsen be. Ennek keretében havi 40-50 milliárd dollár értékben vásárol jelzálogpiaci papírokat. Ugyanakkor a FED-en belül is növekszik a további lazítást ellenzôk köre, így ha a jelenlegi elôrejelzések igaznak bizonyulnak és az amerikai gazdasági növekedés gyorsul a második félévben, a FED lassan elgondolkozhat az állampapírvásárlások leállításán. Az ultralaza monetáris politika természetesen mindaddig fennmarad, amíg a munkanélküliségi ráta nem süllyed 6,5 százalékra. A legutóbbi decemberi adat itt 7,8 százalék, tehát a részvények árazását támogató alacsony kamatkörnyezet még jó ideig fennmarad. Az amerikai szektorok értékeltségére pillantva ismerôs képet láthatunk. Míg az informatika, a defenzív szektorok, mint például az egészségügy és a tartós fogyasztási cikkek, rekordmagas árazottsági szinteken forognak, addig a ciklikus pénzügyi és ipari vállalatok értékeltsége inkább átlag alattinak mondható. Az idei teljesítményeket nézve az S&P fogyasztási cikk és a pénzügyi szektorok 20 százalék feletti hozamokkal büszkélkedhetnek, míg közszolgáltatási és energia cégek lényegében 0 százalékot hoztak. Jövôre valószínûleg a ciklikus szektorok fognak felülteljesíteni, emellett azokba a vállalatokba lehet érdemes fektetni, amelyek jobban kitettek a globális piacok felé. Európában is jó évet zártak a részvénypiacok. Az eurózóna problémáit sikerült ideiglenesen megoldaniuk a brüsszeli döntéshozóknak. A perifériás országok esetében találhatunk igazán alacsony árazási szinteket. Mind a spanyol, mind az olasz piac árazása sokéves mélyponton van. Véleményünk szerint nagy összeomlás hiányában ilyen szinteken lassan érdemes lehet megfontolni a belépést ezekre a piacokra. Habár a déli országokban még folyik a fájdalmas fiskális kiigazítás, sok strukturális reformot is útjára indítottak az elmúlt években. Ha sikerül a költségvetési deficiteket elfogadható szintre szorítani, és az ECB segítségével megerôsíteniük a bankszektoraikat, erôsebb gazdasággal jöhetnek ki a válságból. Az európai Stoxx600 index esetében hasonló az egyes szektorok historikus értékeltsége. A fogyasztási cikkek és az egészségügy rekord magas P/E rátán forognak, míg a pénzügyi szektor átlag alatti értékeltségen. Az európai piacon a telekommunikációs szektor volt a legrosszabban teljesítô -9 százalék körüli hozammal, míg az ECB által megtámogatott pénzügyi szektor 26 százalék feletti hozamot ért el az idén. Az európai bankokat segítette, hogy a múlt év végén szigorú Bázel III-as tôkemegfelelési szabályokat a korábban tervezettnél 4 évvel késôbb, csak 2019-re kell teljesíteniük a bankoknak, továbbá sokkal rugalmasabb likviditási elôírásoknak kell majd megfelelniük.


Fejlôdô részvénypiacok Az elmúlt negyedévben mind az MSCI EM-régió, mind a szûkebb EMEA-régió 5 százalékot emelkedett. A CETOP20 index a fenti piacoknál jobb, 9 százalékos emelkedéssel zárta az elmúlt idôszakot. Az egész évet nézve az MSCI EM és a CETOP20 indexek 15 százalékot az EMEA régió pedig közel 18 százalékot hozott. Az elmúlt három hónap jelentôsebb részvénypiaci emelkedése után a feltörekvô piacok árazottsága lassan a túlértékeltség jeleit kezdi mutatni. A befektetôk jelenleg nagyon kedvelik a feltörekvô piacokat, az EMrégió opciós árakból számított volatilitása rekordalacsony szinten van, tehát az elmúlt negyedév emelkedése után minden rendben lévônek látszik. A kínai inflációs nyomás megszûnôben van, a brazil jegybank pedig sorozatos kamatvágásokkal igyekszik a túl erôs reálhatását tompítani. A kínai BMI index újra a bôvülést jelzô 50-es szint felett tartózkodik, és az idei évre jósolt 8,1 százalékos GDP-növekedés tarthatónak látszik. Ahogy a nyersanyag piacoknál, a feltörekvô régióban is a likviditásról a növekedésre helyezôdhet a hangsúly 2013-ban. További meghatározó tényezô lesz jövôre, hogy vajon folytatódni fognak-e az elmúlt idôszakban megfigyelhetô tôkebeáramlások. A magyar tôzsdei cégek kilátásai továbbra sem fényesek itthon. Habár a magyar tôzsde nem túlárazott, a jelenlegi értékelési diszkont sajnos érthetô. A Richterrel és a Magyar Telekommal kapcsolatban pozitív hír, hogy a gyógyszercég stratégiai megállapodást tudott kötni a kormánnyal, valamint, hogy a 4., állami mobil cég elindulása is egyre kétségesebbé válik. A MOL árfolyamát azonban újabb csapás érte a közmûcégek által fizetett „vezetékadó” formájában, illetve nem segítik az árfolyamot a gáztározó üzletág állami felvásárlásáról szóló híresztelések sem. Az OTP részvényei jövôre az európai bankszektor iránti pozitív hangulatból, illetve egy stabil euró-forint-árfolyamból profitálhatnak, a magyar szabályzói környezet viszont továbbra sem nevezhetô támogatónak. Az itthoni gyenge makrogazdasági/hitelezési helyzet miatt valószínûleg továbbra is az OTP-csoport külföldi leányvállalati fogják a profit növekedés nagyját adni. Részvénypiaci kilátások A részvénypiacok 2012-ben túlteljesítették az általunk várt hozamokat. Az MSCI World Index és az S&P500 Index 13 százalékot emelkedett 2012-ben. A globális, fejlôdô piacokat reprezentáló MSCI EM Index 15 százalékot hozott. Közép-Európát nézve a kép vegyes, hiszen míg a lengyel és cseh tôzsde közel 20, illetve 14 százalékos hozammal jutalmazta a befektetôket, addig a magyar piac mindössze 7 százalékot emelke-

dett. A közép-európai régiót reprezentáló CETOP20 Index 15 százalékos hozama forintra számítva is nagyon jónak mondható, fôképp, ha azt is figyelembe vesszük, hogy 2012 év elején 314 forintnál is többet kellett adni egy euróért, és az év végét 7 százalékkal erôsebben, 290es árfolyam közelében zárta a forint. Összességében kedvezô a kép, a jövô évre vonatkozó ajánlásunkban is ezeket a piacokat preferáljuk. A 2012-es év a FED- és ECB-akciókról, illetve az USA- és EMU-gazdaságok fundamentumainak lassú javulásáról szólt. Az USA foglalkoztatása javult, és tovább élénkült a belsô fogyasztás is. A fogyasztói hitelek állománya közelíti a 2008. évi csúcsot. Az amerikai QE3 és az ECB monetáris akciói biztosítják a likviditás bôséget a piacokon. Az USA növekedési üteme elmarad a korábban vártaktól, de még így is 2 százalék fölött lehet, míg az eurózóna könnyen recesszióba csúszhat. A rekordalacsony hozamkörnyezet és számos FED-akció jó hatással volt a jelzáloghitel kamatokra is. A legutóbb bejelentett jelzálogpapírvásárlási akció is ezt a hatást erôsíti. Az ingatlanpiac a lassú élénkülés jeleit mutatja. Ezt elsôsorban a használt lakások piacán lehet érezni, de az új lakások építése is élénkül. Az USA-beli elnökválasztás lezajlott az év végén, mely Obama elnök gyôzelmével végzôdött. A fiskális megszorítások mértéke és pályája (fiscal cliff) volt a befektetôk érdeklôdésének középpontjában, ami vita a probléma elodázását eredményezte. Egyfelôl jó hír, hogy nem lesz nagyarányú költségvetési megszorítás, így a növekedést nem veszélyezteti a fiskális oldal. Azonban a republikánusok és demokraták között ez a vita fogja meghatározni a 2013-as évet, és elôbb utóbb nagyobb arányú megszorításokra lesz szükség. A részvénypiaci reakció természetesen pozitív volt erre a hírre, de az idei évben is volatilis kereskedésre számítunk, melyet a kormányzati viták is erôsíthetnek. Amirôl a piac most egy kicsit megfeledkezik, az a közép-keleti válság. Az arab tavasz folytatódik, nem csak a szíriai-török konfliktus, de az iráni-izraeli konfliktus is könnyedén háborúba csaphat át. Az USA tekintetében a választások után egy fegyveres konfliktus felvállalása is elképzelhetô volt, de ebben most sincs elôrelépés. A helyzet megítélése igen nehéz, fôképp, hogy Oroszország és Kína is érdekelt a térségben, éppen a nyugati hatalmakkal ellentétes oldalon. Európában nem annyira jó a gazdaság helyzete, mint az Egyesült Államokban. Bár korábban az ECB elnöke, Mario Draghi közölte, hogy mindent megtesz az eurózóna egyben tartása érdekében, a legutóbbi ECB-ülés nem hozott érdemi döntést. Az ECB közleményében világossá tette, hogy elsôsorban a hozamgörbe rövid oldalán

kíván beavatkozni, és az egyes kormányok költségvetési politikájától vár segítséget. A német alkotmánybíróság elfogadta az ESM felállítását abban az esetben, ha a német költségvetés hozzájárulásának lesz felsô korlátja. A kockázati indikátorok csökkentek, így a VIX Index és az egyes országok CDS-felárai is estek. A jelenlegi körülmények között Olaszország, Spanyolország, Portugália, Írország finanszírozása megoldott, de Görögország újabb mentôcsomagra szorul. A vállalati eredményeket nézve a kép nem változott az elôzô negyedévhez képest. Az elemzôk továbbra is 10 százalék körüli eredménybôvülést várnak a fejlett piacoktól, de egy alacsonyabb bázisról indulva. A növekedés motorja az USA, Európában pedig Németország. A fejlôdô világban India, Ázsia és Brazília kiemelkedô eredmény elôrejelzésekkel bírnak, míg Oroszország és Kelet-Európa alacsonyabbal. A jó tôkepiaci hangulat fôképp a FED- és ECB-akcióknak köszönhetô. Az értékeltségek sokat javultak az elmúlt hetekben. A jelentôs diszkontok csökkentek, bizonyos régiók közelítik a historikus átlagukat. A fejlett piacoknál, az USA-részvények 14 százalékos, az EMU-részvények 13 százalékos diszkonttal forognak értékeltség tekintetében. A fent felvázolt kockázatok fényében ezek az értékek fairnek mondhatók, kezdik közelíteni az optimista tartományokat. Az év folyamán továbbra is volatilis kereskedésre számítunk.

ami egy gyengébb dolláron keresztül támogathatja a nyersanyag árakat. További vételi erôt jelenthet, ha a mostani 1-2 százalékos hozamot ígérô kötvénypiaci befektetésekbôl újra a kockázatosabb eszközök felé fordulnak a befektetôk. Az ipari fémeknél elsôsorban Kína és a fejlett ipari államok gazdasági növekedésérôl szóló hírek alakíthatják az árak alakulását. A jelenlegi kínai gazdasági lassulás, és a gazdasági politika hangsúlyának áthelyezôdése a mennyiségi növekedésrôl egy fenntartható, minôségi növekedésre valószínûleg kevesebb iparifém-importot jelent majd. Az olaj piacán jelenleg törékeny egyensúlyi helyzetet láthatunk. Az egyensúlyinak tekintett 5 éves forward ár az év eleji 110 dolláros spot árral szemben 90 dolláron stabilizálódott. A politikai feszültség így legalább 5-10 dolláros prémiumként van jelen az olaj árában. Általánosságban elmondható, hogy a nyersanyagárak további növekedéséhez a meglévô likviditásbôség mellé egyre inkább a gazdasági növekedés visszatértére lesz szükség. Az alábbi két táblázat a Deutsche Bank nyersanyagpiaci indexében található termékek jelenlegi, egy éves határidôs, és az elemzôk által az idei évre várt átlagos árait hasonlítja össze.

Nyersanyag

NYERSANYAGPIAC 2012 negyedik negyedévében a nyersanyagpiaci termékek negatív hozamokat értek el a többi kockázatos eszközosztályhoz hasonlóan. A Deutsche Bank nyersanyagindexe több mint 3 százalékkal került lejjebb. Az év egészét tekintve azonban 4,16 százalékos pozitív eredményt ért el az eszközosztály. 2012-ben a legrosszabbul teljesítô nyersanyag a cukor volt (-16 százalék), ahol a fô termelô országokban (Brazília és India) a termés jobban alakult az elôzetesen vártnál. A legjobban teljesítô termék a búza lett, közel 20 százalékos drágulással, amit a szójabab követett 18 százalékos emelkedéssel. A kôolajtermékek 3-5 százalékkal drágultak az év során, ami meghatározó volt az egész alap teljesítménye szempontjából. Az ipari fémek kis mértékben tudtak emelkedni, az árfolyamukat elsôsorban a világgazdaság ipari termelése határozza meg. Érdekes évet zárt a nemesfémek közül az arany, amely közel 7 százalékkal drágult. A nemesfém árát az év során bejelentett mennyiségi lazító intézkedések támogatták. Kilátások A nyersanyagpiacon a 2013-as évre a jelenlegi szintekrôl mérsékelt, 7 százalék körüli emelkedést várunk. Támaszként szolgálhat a tavaly szeptemberben bejelentett, nyílt végû amerikai mennyiségi lazítás, Lezárva: 2012. december 31.

Jelenlegi spot ár

Jelenlegi 1 éves forward ár

Bloomberg konszenzus 1 évre

Kukorica

686.3

602.0

694.3

Szójabab

1390.3

1300.8

1410.0

Cukor

19.2

20.1

21.1

Búza

753.5

792.5

781.0

Fûtôolaj

301.4

301.0

308.0

92.8

94.3

96.4

3.2

3.6

3.8

Jelenlegi spot ár

Jelenlegi 1 éves forward ár

Bloomberg konszenzus 1 évre

Gázolaj

278.9

266.8

279.0

Brent nyersolaj

111.9

106.4

110.0

1678.1

1699.1

1835.0

Könnyû nyersolaj Földgáz Forrás: CIB Alapkezelô, Bloomberg

Nyersanyag

Arany Ezüst

31.0

31.1

34.6

Alumínium

2127.3

2186.8

2150.0

Réz

8188.8

8225.7

8000.0

Cink

2113.5

2166.5

2162.5

Forrás: CIB Alapkezelô, Bloomberg

CIB HOZAMGARANTÁLT BETÉT ALAP

Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása

Likviditási típusú alap Hozam lekötés nélkül! Minden hónapban védett minimum hozam, melynél az alap csak többet hozhat. A CIB Hozamgarantált Betét Alap lekötés nélkül, a betéti kamatokkal konkuráló, tetszôleges futamidejû – akár 1–2 napos –, alacsony kockázatú befektetési lehetôséget kínál. Rugalmassága és költséghatékonysága révén a vállalati likviditáskezelés ideális eszköze.

pénzpiaci alapok kiegyensúlyozott vegyes alapok

hosszú kötvény alapok

részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1 3 hónap 6 hónap

1 év

5 év

2011

2010

2009

2012. december 31.

2008

2007

Indulástól

7,70%

7,01%

6,30%

CIB Hozamgarantált Betéti Alap 1,48%

3,14%

6,62%

6,54%

5,27%

4,71%

8,42%

Portfólió-összetétel – befektetési politika Az alap alacsony kockázatú, nagy likviditású befektetési eszközökbe, elsôsorban pénzpiaci betétekbe és rövid futamidejû állampapírokba fektet.

Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok)

2012. december 31.

0,0190% 0,0171% 0,0172% 0,0177% 0,0126% 0,0115% 0,0207% 0,0201% 0,0167% 0,0167%

Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges, akár 1–2 nap Az alap fôbb adatai

2012. december 31.

Nettó eszközérték (M Ft): 75 904

Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,6144

Vétel: jutalékmentes

Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció ): 100

Pénzügyi elszámolás (nap): T

Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva

Indulás dátuma: 2005. 02. 28.

Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2012. december 31.

2005. március – 2012. december 31.

Nettó eszközérték (milliárd forint)

Lekötött bankbetétek 93,70%

Egy jegyre jutó eszközérték

120

1,7

100

1,6 1,5

80

1,4

60

1,3

40

1,2

.

.

31

29

8.

2.

.0

20

.0

12

20

12

.

. 31

28

8.

2. 20

11

.0

.

. 31

8.

.0

11

.0 10

20

.

28

31

2. 20

8.

.0

20

10

.

. 28

2.

.0 09

09

.0

20

.

31

29

8. 20

2.

20

08

.0

. 31

8.

.0

08

07

20

.

28

31

2. 20

8.

.0

07

20

.0

. .0 06

20

06

.0

2.

28

31

28

8. 20

2.

.0

.0

05

05

Vállalati kötvények 2,66%

20

Likvid eszközök 3,31%

20

Diszkont kincstárjegyek 0,33%

.

1,0 .

1,1

0 .

20

CIB PÉNZPIACI ALAP


Pénzpiaci típusú alap Alacsony kockázatú, kiegyensúlyozott hozamú pénzpiaci befektetés. Az alap hozama a lekötött betéti kamatokkal versenyképes, idôbeli kötöttségek nélkül.


részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1 6 hónap

Portfólió-összetétel – befektetési politika


1 év

5 év

2011

2010

2009

2012. december 31.

2008

2007

Indulástól

9,36%

6,81%

6,46%

7,28%

10,52%

8,43%

7,69%

8,51%

CIB Pénzpiaci Alap

Az alap portfóliójában rövid futamidejû, kiszámítható árfolyamalakulással rendelkezô állampapírok, diszkont kincstárjegyek, kisebb részben az állampapírokénál magasabb hozamot kínáló vállalati és hitelintézeti kötvények találhatók. Ajánlott befektetési idôtáv: minimum 3 hónap

3,63%

7,40%

6,54%

4,49%

4,57% Benchmark

4,31%

8,53%

7,66%

5,17%

5,53%


2012. december 31.

0,0249% 0,0514% 0,0731% 0,0527% 0,0422% 0,0813% 0,1128% 0,0315% 0,0513%

Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz

3,82%

Az alap fôbb adatai

2012. december 31.



Lekötött betét

31,70%

Államkötvények

19,10%


Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 100*

Kincstárjegyek

38,05%



7,33%

Benchmark: RMAX index


Változó kamatozású vállalati kötvények

* A 100 Ft-os visszaváltási díj mellett további 0,5% (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra, a befektetési jegyek vásárlását (Tárgynapot) követô öt naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízás esetében.


2012. december 31.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2000. június – 2012. december 31.


Lekötött betét 31,70%

Egy jegyre jutó eszközérték

60

2,6

50

2,4 2,2

40

2,0

30

1,8

20

1,6 1,4

10


1,2

0

.

. .1

1.

30

.

31 5.

.0 20

12

.

31 5.

.0 20

12

.

31 5.

.0 20

11

.

31 5.

.0 20

10

.

31 5.

.0 20

09

.

31 5.

.0 20

08

.

31 5.

.0 20

07

.

31 5.

.0 20

06

.

31 5.

.0 20

05

.

31 5.

.0 20

04

.

31

.0 20

03

5.

31 02

5. 20

5.

30

.

1,0

.0

.0

01

00

20

20

Államkötvények 19,10% Likvid eszköz 3,82% Változó kamatozású vállalati kötvények 7,33% Kincstárjegyek 38,05%

CIB EURÓ PÉNZPIACI ALAP


Euró Pénzpiaci típusú Alap Az euróban történô hatékony likviditáskezelés eszköze. A folyószámlához hasonló likviditás mellett, a lekötött euróbetétek kamataival versenyképes hozamot kínál, minimális kockázati szintek mellett. Azon ügyfelek számára nyújt kiemelkedôen jó lehetôséget az alap, akik eurómegtakarítással rendelkeznek, és az euróbevezetésre gondolva addig is egy lejárat nélküli befektetésben szeretnék szabad pénzeszközeiket tudni.

Döntô részben rövid futamidejû, kiszámítható teljesítménnyel rendelkezô pénzpiaci betétek alkotják az alapot. Az alap befektetései között európai állampapírok, valamint hitelintézeti kötvények is szerepelhetnek. Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges Az alap jelentôs befektetései Likvid eszközök

0,61%

Lekötött betétek

88,38%

Hitelintézeti kötvények

7,46%

Államkötvények

3,55%

Az alap portfóliójának összetétele

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1 3 hónap 6 hónap

1 év

5 év

2,71%

2,46%

2011

Hitelintézeti kötvények 7,46% Likvid eszközök 0,61%

2010

2009

2012. december 31.

2008

2007

Indulástól

3,98%

3,24%

2,41%

CIB Euró Pénzpiaci Alap 0,62%

1,29%

2,45%

1,50%

1,67%

(napi szórásadatok)

2012. december 31.

0,0091% 0,0095% 0,0141% 0,0095% 0,0061% 0,0043% 0,0054% 0,0105% 0,0089% 0,0090%


2012. december 31.

Nettó eszközérték (ezer EUR): 89 778

Egy jegyre jutó nettó eszközérték (EUR): 0,01188953


Visszaváltási jutalék (EUR/tranzakció): 0,5


Min. befektethetô összeg (EUR): nincs korlátozva


2005. október – 2012. december 31.

Nettó eszközérték (ezer euró)

Államkötvények 3,55%

részvényalapok


a befektetési eszközök százalékában

Lekötött betétek 88,38%


Hozamok szórásadatai2




Egy jegyre jutó eszközérték (euró)

120 000 100 000 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1. 0. 1. 0. 1. 0. 0. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 0. 1. 0. . 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 2. 3 9 0 .0 .0 .0 .0 .0 .0 .0 .0 .1 0 .0 0 .0 .0 .0 . . . 05 06 006 007 007 008 008 009 009 010 010 011 011 012 012 012 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 20 20 2 2

0,0120 0,0118 0,0116 0,0114 0,0112 0,0110 0,0108 0,0106 0,0104 0,0102 0,0100

CIB ALGORITMUS ALAPOK ALAPJA


Portfólió-összetétel – befektetési politika CIB Alapokból összeállított, a tôkepiaci folyamatok változásaihoz napi szinten alkalmazkodó, befektetési portfólió. A piaci folyamatok figyelése során a hagyományos, vállalatokra, iparágakra, országokra, régiókra és a világgazdaságra fókuszáló vizsgálatok eredményei mellett a tôkepiaci folyamatok matematikai elemzésébôl levont következtetéseket is felhasználja az alap a betét-, kötvény-, részvény- és nyersanyag-befektetések egymáshoz viszonyított arányának meghatározásához.



részvényalapok

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten1

2012. december 31. 1 év

Indulástól CIB Algoritmus Alapok Alapja

6,35%

2,23% Benchmark

8,53%

6,94%

Hozamok szórásadatai2

Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év


2012. december 31. 0,2321%

0,2197%

Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz

22,13%

Befektetési jegyek összesen

77,87%



2012. december 31.

Nettó eszközérték (M Ft): 777



Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 1 000

Pénzügyi elszámolás (nap): T+2


Benchmark: 100% RMAX index



2011. április – 2012. december 31.

Részvény típusú 23,38% Nettó eszközérték (milliárd forint)

Kötvény típusú 6,90% Likvidítási típusú 39,90%

Egy jegyre jutó nettó eszközérték

2,5 2,0 1,5 1,0 0,5

Likvid eszköz 22,13% Nyersanyag típusú 7,68%


0,0 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 04 . 05 . 06 . 07 . 08 . 09 . 10 . 11 . 12 . 01 . 02 . 03 . 04 . 05 . 06 . 07 . 08 . 09 . 10 . 11 . 12 . 11 11 11 11 11 11 11 11 11 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

1,0500 1,0400 1,0300 1,0200 1,0100 1,0000 0,9900 0,9800 0,9700 0,9600

CIB KINCSEM KÖTVÉNY ALAP


Hosszú kötvény típusú alap Az államkötvények, illetve vállalati kötvények és bankbetétek kombinációjából alkotott, diverzifikált portfólió. Magyarország gazdasági fejlôdésével és az infláció mérséklôdésével párhuzamosan az állampapír-piaci kamatok csökkenhetnek. A csökkenô kamatkörnyezetben az alap hozama meghaladhatja a kötvényhozamokat. Portfólió-összetétel – befektetési politika



részvényalapok


2012. december 31.

1 év

5 év

2011

2010

21,67%

5,82%

–0,14%

2009

2008

2007

Indulástól

–3,06%

4,11%

8,28%

13,97%

2,58%

6,22%

10,52%

0,8480%

0,9821%

0,2337%

CIB Kincsem Kötvény Alap 5,36%

7,36%

Benchmark

Az alap portfóliója döntô részben magyar állampapírokból áll, melyeket vállalati és hitelintézeti kötvények, illetve pénzpiaci kihelyezések egészítenek ki. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év

22,11%

9,06%

1,64%

6,40%

Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok) 0,4735%

Az alap jelentôs befektetései

0,6835%

2012. december 31. 0,4727%

0,4538%

0,4428%

a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz

13,53%


Államkötvények

78,99%



2012. december 31.

Változó kamatozású vállalati kötvények

7,59%


Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 500*

Származékos ügyletek

-0,11%



Benchmark: MAX index


Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag devizafedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az az alap euró-devizapozícióját átlagosan 99%-ban fedeztük.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke


* Az 500 Ft-os visszaváltási díj mellett további 1 százalék (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra abban az esetben, ha a vásárolt befektetési jegy teljesülését (T+2.nap) követô 15 naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízást ad.

2012. december 31.

2005. január – 2012. december 31.



Államkötvények 78,99%

12

3,60

10

3,40

8

2,80

4

2,60

20

04 20 . 12 05 . 3 1 20 . 06 . 05 . 3 0 . 20 12 . 06 . 3 1 20 . 06 . 06 . 3 0 20 . 12 . 07 . 3 1 20 . 06 . 07 . 3 0. . 1 20 08 2. 3 1. . 0 20 08 6. 3 0 . 20 12 . 09 . 3 1 . 20 06 . 09 . 3 0 . 20 12 . 10 . 3 1 . 20 06 . 10 . 3 0 . 20 12 . 11 . 3 1 . 20 06 . 11 . 3 0 20 . 12 . 12 . 3 1 20 . 06 . 12 . 3 . 0 0. 8. 31 .

0 Likvid eszköz 13,53%

3,00

6

2

Változó kamatozású vállalati kötvények 7,59%

3,20

2,40 2,20 2,00

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA


Portfólió-összetétel


A CIB Ingatlan Alapok Alapja portfóliója 2012. december 18-tól megváltozott. Az Alap portfóliójában található két ingatlanalap – a First Fund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap „A” sorozat és a Biggeorge’s NV 4. Ingatlanforgalmazó Befektetési Alap – befektetési jegyei értékesítésre kerültek az Alapból. Az Alap portfóliója ettôl az idôponttól kezdve pénzpiaci eszközökbôl áll.

részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1

2012. december 31.

1 év

5 év

2011

–3,21%

–4,47%

–5,06%

2010

2009

2008

2007

Indulástól

–0,08%

7,01%

1,34%

–0,50%

–0,16%

7,87%

5,68%

0,7784%

0,1964%

0,0158%

CIB Ingatlan Alapok Alapja 1,73%


–14,81%

Benchmark 1,86%

Az alap portfóliójának összetétele


2012. december 31.

2,52%

4,97%

6,48%


325 634 035

16,89%

CIB Hozamgarantált Betét Alap

1 602 346 400

83,11%

Befektetési eszközök összesen

1 927 980 435

100,00%

Folyószámla

–2 224 262

Kötelezettségek Nettó eszközérték

1 925 756 173

0,1097%

0,3726%

2012. december 31. 0,1400%

0,1325%


0,2742%

2012. december 31.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): jutalékmentes

Pénzügyi elszámolás (nap): Vétel: T Visszaváltás*: T+90


Benchmark: BIX index


*2013. január 14-tôl a visszaváltási tranzakciók elszámolása T napra változik.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. október – 2012. december 31.

CIB Hozamgarantált Betét Alap 83,11% Nettó eszközérték (milliárd forint)


60

1,60

50

1,50

40

1,40

30

1,30

20

1,20

10

1,10

0

1,00

03 20 . 09 04 . 3 20 . 03 0. 04 . 3 20 . 09 1. 05 . 3 20 . 03 0. 05 . 3 20 . 09 1. 06 . 3 20 . 03 0. 06 . 3 20 . 09 1. 07 . 3 20 . 03 0. 07 . 3 20 . 09 1. 08 . 3 20 . 03 0. 08 . 3 20 . 09 1. 09 . 3 20 . 03 0. 09 . 3 20 . 09 1. 10 . 3 20 . 03 0. 10 . 3 20 . 09 1. 11 . 3 20 . 03 0. 11 . 3 20 . 09 1. 12 . 3 20 . 03 0. 12 . 3 . 0 1. 9. 30 .

20

Folyószámla 16,89%


CIB FEJLETT RÉSZVÉNYPIACI ALAPOK ALAPJA


Részvény típusú alap Az alap hatékonyan diverzifikált portfóliót kínál 23 fejlett ország több száz vállalatának tôzsdén jegyzett részvényeibôl, kedvezô tranzakciós költségek mellett, forintban.



részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1 1 év

5 év

13,32%

–0,44%


2012. december 31. 2011

2010

2009

2008

2007

Indulástól

–40,35%

4,70%

1,08%

25,18%

–44,13%

7,69%

–6,29%

1,0857%

1,9218%

0,7446%

CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja

Egy globális – ETF*-ekbôl álló – részvényportfólió, mely a részvény piacok széles spektrumát lefedi Amerikától Japánig.

–6,33%

9,62%

42,13%

Benchmark 12,16%

–4,60%

–6,28%

9,15%

Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok)

Az alap jelentôs befektetései

0,5614%


1,1460%

2012. december 31. 0,8782%

0,7476%

0,8943%

Likvid eszköz

10,33%

Befektetési jegyek (ETF-ek)

91,55%


–1,89%




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció ): 1 000



Benchmark: 90% MSCI World Index+10%ZMAX


Származékos (határidôs forward) ügyletek

* ETF: Exchange Traded Fund, tôzsdén kereskedett befektetési alap Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag devizafedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár-devizapozícióját átlagosan 98 százalékban, az alap euró-devizapozícióját átlagosan 97 százalékban fedeztük.

2012. december 31.

Részvények országok szerinti megoszlása


2012. december 31.

2003. december – 2012. december 31.



7

1,30

6

1,20

5

1,10

4 3

1,00 0,90 0,80

2

0,70

1

0,60

0 0. 1. 31. 30. 31. 31. 30. 31. 31. 30. 31. 31. 30. 31. 30. . . . .3 .3 . . . . . . . . . . 1 1 . 07 . 03 . 11 . 07 . 03 . 11 . 07 . 03 . 11 . 07 . 03 . 11 . 07 . 11 . 03 004 005 005 006 007 007 008 009 009 010 011 011 012 012 0 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

0,50

CIB FELTÖREKVÔ RÉSZVÉNYPIACI ALAPOK ALAPJA


Részvény típusú alap Az alap vagyonát – ETF*-eken keresztül – a világ legdinamikusabban fejlôdô térségeinek részvénypiacain fektetjük be, de a legismertebbek: Kína, India, Brazília, Oroszország mellett, további 21 kelet-közép-európai, ázsiai, latin-amerikai, közel-keleti és afrikai ország több száz vállalatának részvényeit is tartalmazza a portfólió.



részvényalapok


2012. december 31.

1 év

2011

2010

2009

Indulástól

CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja 16,00%

Portfólió-összetétel – befektetési politika Egy globális részvényportfólió kiváló eleme, a világ jelentôs növekedési potenciálját hordozó térségeinek vállalatait teszi elérhetôvé az ön számára, egyszerûen és hatékonyan.

–17,49%

16,99%

67,36%

0,62%

15,28%

67,95%

0,01%

1,3720%

2,2164%

Benchmark 14,63%

–17,80%


Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év Az alap jelentôs befektetései

Befektetési jegyek (tôzsdére bevezetett) Származékos ügyletek (határidôs – forward)

1,7585%

2,2368%


a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz

2012. december 31.

1,0778%

9,80% 92,03% –1,83%

* Exchange Traded Fund: tôzsdén kereskedett befektetési alap. Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag devizafedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár-devizapozícióját átlagosan 98 százalékban fedeztük.

2012. december 31.







Benchmark: 90% MSCI EM Index+10% ZMAX Index




2012. december 31.



Egy jegyre jutó nettó eszközérték 1,20

4,0

1,10

3,5

1,00

3,0

0,90

2,5

0,80

2,0

.

.

25

1.

.

25 .1

7. 20

12

.

25 3.

.0

.0

12

20

.

25 1. 12 20

.

25 7.

.0 20

11

.1

25

. .0 20

11

3.

25

. .1 20

11

1.

25

. .0 20

10

7.

25 3. 10 20

.

25

1.

.0

.1 20

09

20

10

7.

25

25 09

.0

.0

3.

25

20

.1 20

08

09

1.

25

25

7. 20

3.

.0

.0

08

08

20

20 Lezárva: 2012. december 31.

.

0,40

.

0,50

0,0

.

0,60

0,5

.

0,70

1,0

.

1,5

CIB KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY ALAP


Részvény típusú alap A régió vállalatainak további, dinamikus fejlôdésében bízó befektetôknek kínáljuk ezt az alapot, ha költséghatékonyan és a devi zatranzakciók megkötése nélkül szeretnének regionális részvénybefektetéseket eszközölni.



részvényalapok


2012. december 31.

1 év

5 év

2011

2010

16,76%

–3,10%

–16,72%

2009

2008

2007

Indulástól

–43,64%

7,87%

5,28%

34,47%

–38,28%

10,58%

3,05%

1,5910%

2,0383%

0,8856%

CIB Közép-Európai Részvény Alap

Portfólió-összetétel – befektetési politika Elsôsorban cseh, lengyel és magyar részvényekbôl alakítunk ki egy porfóliót forintban, ahol az egyes részvények regionális jelentôségüknek megfelelô arányban szerepelnek, de az összetételt piaci várakozásainkhoz igazítjuk. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év

15,92%

34,42%

Benchmark 13,70%

–2,65%

–16,15%

15,31%


2012. december 31.

1,3914%

1,1196%

0,9812%

1,0461%

Az alap jelentôs befektetései Az alap fôbb adatai

a befektetési eszközök százalékában 7,45%

Likvid eszköz Belföldi tôzsdei részvények

11,99%

Külföldi tôzsdei részvények

74,43% 6,13%

Vállalati kötvények

2012. december 31.







Benchmark: 80% CETOP20 index+20%ZMAX




2012. december 31.

2003. október – 2012. december 31.

Lengyelország 54,25%


Csehország 27,15%


3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

Horváthország 2,16%

0.

.3

Szlovénia 2,58% Magyarország 13,87%

20

03

9 .0

04

20

0.

.3

9 .0

05

20

0.

.3

9 .0

06

20

0.

.3

9 .0

07

20

0.

.3

9 .0

08

20

0.

.3

9 .0

09

20

0.

.3

9 .0

10

20

0.

.3

9 .0

11

20

0.

.3

9 .0

12

20

1.

.3

3 .0

12

20

0.

.3

9 .0

2,8 2,6 2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0

CIB INDEXKÖVETÔ RÉSZVÉNY ALAP


Részvény típusú alap A BUX index összetételét követô alapunkkal a hazai részvénypiacon az egyes vállalatok gazdasági jelentôségének megfelelô súlyozású portfóliót kínálunk alacsony tranzakciós költségekkel, egyszerûen.



részvényalapok


2012. december 31.

1 év

5 év

2011

2,97%

–9,10%

–22,21%


2010

2009

2008

2007

Indulástól

–53,58%

3,42%

2,89%

73,40%

–53,19%

6,12%

4,93%

2,2937%

2,6819%

1,1652%

CIB Indexkövetô Részvény Alap

Az alap hatékony eszköz mindazok kezében, akik a hazai részvénypiacot kívánják egyszerûen leképezni, akár hosszú távú befektetés, akár spekuláció a céljuk.

–1,85%

68,75%

Benchmark 5,20%

–7,07%

–20,41%

0,47%

Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év Hozamok szórásadatai2 Az alap jelentôs részvénybefektetései



1,2313%

OTP

30,21%

MOL

32,77%

Magyar Telekom

10,53%

Richter

18,56%

1,7116%


1,7643%

2012. december 31.







Benchmark: BUX


2012. december 31.


Egyéb tőzsdei részvények 1,18% CIG PANNONIA 0,61% Egis 3,93% Magyar Telekom 10,53%

1,7122%



2012. december 31.

1,9972%


Likvid eszköz 2,21% OTP 30,21%


7

2,5

6

2,0

5 4

1,5

3

1,0

2

0,5

1 0


. 1. 3 . 0 0. 5 06 . 3 1 . 20 11 . 07 . 3 . 0 0. 20 5 07 . 3 1 . 20 11 . 08 . 3 0 20 . 05 . 08 . 3 1 . 20 11 . 09 . 3 . 0 0. 20 5 09 . 3 1 20 . 11 . 10 . 3 . 0 0. 20 5 10 . 3 1 . 20 11 . 11 . 3 0 . 20 05 . 11 . 3 1 . 20 11 . 12 . 3 . 0 0. 20 5 12 . 3 . 1 1. 1. 30 .

31

20

20

06

.1

5. 20

05

.0

.1

05

04

20

MOL 32,77%

20

Richter 18,56%

1.

30

.

0,0

CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA


Nyersanyag típusú Alapok Alapja Az alap a világgazdaság fejlôdéséhez elengedhetetlen energiahordozókból, nyersanyagokból, valamint élelmiszerekbôl összeállított portfóliót kínál forintban, költséghatékony és egyszerû megoldásként azoknak, akiknek ez a szektor sem hiányozhat a befektetéseik közül. Az alapot elsôsorban kockázatvállaló portfóliók elemeként, diverzifikációs eszköznek ajánljuk az árupiac részvény- és kötvénypiacoktól eltérô tendenciáiban rejlô lehetôségek kihasználására.



részvényalapok


2012. december 31.

1 év

5 év

2011

4,29%

–1,86%

–0,95%

2010

2009

2008

2007

Indulástól

–31,56%

24,85%

–0,19%

15,80%

–26,87%

–

2,16%

1,6603%

1,8469%

0,7446%

CIB Nyersanyag Alapok Alapja 10,93%

18,37%

Benchmark


4,23%

Az alap a világ kiemelkedô árutôzsdéin fektet be, a fejlett piacokon jól ismert és közkedvelt speciális, tôzsdére bevezetett indexkövetô alapok (úgynevezett ETF-ek) jegyein keresztül. Az alap a leglikvidebb nyersanyagok körét reprezentáló nyersanyagindexet követi. A portfóliót a négy legfontosabb nyersanyagszektor alkotja: • Energiahordozók (kôolajszármazékok, földgáz) • Nemesfémek (arany, ezüst) • Színesfémek (alumínium, réz, cink) • Mezôgazdasági termékek (búza, cukor, kukorica, szója) Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag devizafedezeti céllal kötünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár-devizapozícióját átlagosan 99 százalékban fedeztük.


Energia 51,20%

13,76%


1,3782%

2012. december 31. 1,1602%

1,1149%


1,2588%

2012. december 31.







Benchmark*: 90%DBLCDBCT Index + 10% ZMAX Index



2006. július – 2012. december 31.

Mezôgazdasági termékek 19,55% Nemesfémek 8,61%

Likvid eszközök 8,77%

–1,58%

* 2007. július 1. és 2010. május 25. között az alap benchmarkja 90 százalék DBLCI (Deutsche Bank Liquid Optimum Yield Total Return Commodity Index) +10% ZMAX Index volt. Korábban az alap nem rendelkezett benchmarkkal.


–0,25%

Ipari fémek 11,86%



8

1,60

7

1,40

6

1,20

5

1,00

4

0,80

3

0,60

2

0,40

1

0,20

0

0,00

. . . . . . . . . . . . . . 30 . 31 . 30 . 31 . 30 . 31 . 30 . 31 . 30 . 31 . 30 . 31 . 30 . 30 6 6. 2 6 2 6 2 6 2 6 2 2 6 9 . 0 6. 1 7. 0 7. 1 8. 0 8. 1 9. 0 9. 1 0. 0 0. 1 1. 0 1. 1 2. 0 2. 0 6 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 0 1 1 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

CIB TÔKEVÉDETT BEFEKTETÉSI ALAPOK A tôkevédett befektetési alapok közkedveltségüket annak köszönhetik, hogy kiemelkedôen magas hozampotenciállal rendelkezô befektetési lehetôségeket kínálnak ügyfeleiknek, miközben a befektetési jegyek névértékére tôkevédettséget biztosítanak a futamidô végén. A CIB Befektetési Alapkezelô termékpalettáján számos tôkevédett alap megtalálható.




részvényalapok

A tôkevédett alapok fôbb adatai: Az alap neve:

Indulása:

Lejárata:

Alaptermék jellege:

Névérték:

Pénzügyi elszámolás (nap):

10 000 Ft

T+2

CIB Dupla Profit Alap

2010. 08. 30

2015. 12. 31.

Az alap a legjelentôsebb feltörekvô országok: Brazília, Oroszország, India és Kína részvénypiacain fektet be, kedvezôtlen részvénypiaci folyamatok esetén pedig, az árfolyamveszteség minimalizálása érdekében, amerikai állampapír-piaci befektetésekkel kerüli el a jelentôsebb hozameséseket. Az alap a BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index teljesítményének alakulása alapján fizet hozamot.

CIB Euró Tripla Profit Alap

2010. 11. 22.

2013. 11. 22.

8 kiemelkedôen innovatív vállalat részvényei: Apple, Danone, Michelin, Moet Hennessy Louis Vuitton, Reckitt Benckiser, Roche, Philips, Tesco

0,01 Eur

T+2

CIB Atlantika Alap

2011. 06. 27.

2015. 06. 26.

Fejlett részvénypiacok: az amerikai S&P500 és az európai EURO STOXX 50® részvényindexek teljesítményébôl való részesedést teszi elérhetôvé.

10 000 Ft

T+2

CIB Aranytartalék Alap

2012. 01. 02.

2014. 01. 03.

Nemesfémek: az arany és az ezüst világpiaci árának emelkedésébôl való részesedést teszi elérhetôvé az S&P GSCI ® Precious Metals Excess Return index teljesítményén keresztül.

10 000 Ft

T+2

CIB Aranytartalék 2 Alap

2012. 04. 10.

2014. 04. 11.

Nemesfémek: az arany és az ezüst világpiaci árának emelkedésébôl való részesedést teszi elérhetôvé az S&P GSCI ® Precious Metals Excess Return index teljesítményén keresztül.

10 000 Ft

T+2

CIB Élmezôny Alap

2012. 06. 11

2014. 06. 13

Sportszponzor vállalatok részvényei: Adidas, BMW, Coca-Cola, McDonald’s, Samsung

10 000 Ft

T+2

CIB Luxusmárkák Alapja

2012. 11. 05

2014. 11. 07

10 000 Ft

T+2

10 000 Ft

T+2

0,01 Eur

T+2

A világ vezetô luxustermékeket gyártó vállalatainak részvényei: LVMH, Tiffany&Co, Luxottica Group, Cie Financiere Richemont S.A, Pinault Printemps la Redoute Groupe CIB Szélessáv Alap

2012. 11. 05

2014. 11. 07

CIB Euró Szélessáv Alap

2012. 11. 05

2014. 11. 07


Az alap teljesítménye az euró/forint futamidô alatti árfolyamváltozásának függvénye. Az alap teljesítménye az euró/forint futamidô alatti árfolyamváltozásának függvénye.

AZ ALAPTERMÉKEKBEN SZEREPLÔ INDEXEK LEÍRÁSA: BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index (Bloomberg Code3: BNPIFLBH:IND) Az index célja, hogy a világ legdinamikusabban fejlôdô térségei, úgymint Kína, India, Brazília és Oroszország részvénypiacainak emelkedése esetén pozitív hozamot biztosítson a befektetôk számára, míg csökkenô részvényárfolyamok esetén, mint az amerikai állampapír-piaci befektetés, lehetôséget adjon a negatív teljesítmény elkerülésére. A tôzsdei válságok idején az amerikai állampapírok jelentik a befektetôk egyik menedékét, így az index ezekben az idôszakokban vonzó várható hozamot biztosíthat. Az indexre nem folyik tôzsdei kereskedés, számítása 1994. december 30-ai 100 kezdôértékkel indult.

S&P500 Total Return Index (Bloomberg Code: SPTR:IND) Az S&P500 Index indexet 1923 óta számítják, kiinduló értéke 10 (1941–1943) volt. Az index 1957-tól az Amerikai Egyesült Államok 500 legnagyobb, nyilvános részvénytársaságának, azok kapitalizációja alapján súlyozott tôzsdei árfolyamalakulását mutatja. Ezáltal az index megfelelôen reprezentálja az Amerikai Egyesült Államok valamennyi vezetô iparágát – úgymint telekommunikáció, közmûszolgáltatás, egészségügy, energetika, bankszektor, informatika, nyersanyag-elôállítás, fogyasztásicikk-gyártás –, és 1 000 milliárd USD-os tôkeértékével az Amerikai Egyesült Államok teljes részvénypiacának 75 százalékát fedi le. Így az index a világ elsô számú részvénypiaci jelzôszáma, a befektetôk és a média körében világszerte elfogadott, megbízható, orientáló, értékmérô funkciót tölt be.

DJ Euro STOXX 50 Net Total Return Index (Bloomberg Code3: SX5T:IND) Az eurózóna 50 vezetô részvényét reprezentáló tôzsdeindex, amely az eurórégió 12 országában (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország) mûködô tôzsdei vállalatok kapitalizációjának és forgalmának kb. 60 százalékát képviseli. Az index kosarában szereplô vállalatok együttes árfolyamértéke 2011. év elején kb. 1 600 milliárd EUR volt. Az index

1998. február 28-tól kezdve kerül kiszámításra, induló értéke 1991. december 31-ére számított 1 000 volt. Az indexet alkotó elemeket minden év szeptemberében vizsgálják felül. Az index számítását, karbantartását, fejlesztését a svájci székhelyû STOXX Limited végzi, amely a Dow Jones & Company, a Deutsche Börse AG és a Swiss Exchange Group Company közös vállalata.

S&P GSCI® Precious Metals Excess Return index (Bloomberg Code: SPGCPMP:IND) Az indexet a Standard & Poor’s és a Goldman Sachs Group, Inc. hozta létre, amely a legnépszerûbb árutôzsdei GSCI indexcsalád tagja. Az index az árutôzsdei terméknek egy szûkebb körét, a nemesfémeket – az aranyat és az ezüstöt – öleli fel. Az index számításának kezdônapja 1970. január 2-a volt, 100 kezdôértékkel. A Standard & Poor’s a világ vezetô, patinás – több mint 140 éves múltra visszatekintô – pénzügykutató, adatszolgáltató és hitelminôsítô intézete, amely számos vezetô tôkepiaci index (pl.: S&P500 Index) számítását is végzi. Az index alkotóelemeinek napi értékeit a New York Mercantile Exchange (NYMEX) COMEX (Commodity Exchange) divíziójában jegyzett, 3 hónapnál nem hosszabb lejáratú, határidôs kontraktusok napvégi záró árai határozzák meg. A COMEX (Commodity Exchange) vezetô szerepet tölt be az arany és ezüst határidôs, illetve opciós tôzsdei kereskedelmében, magas szintû, folyamatos likviditást biztosítva ezek számára. Az index a nemesfém termelésében és kereskedelmében részt vevô piaci szereplôk pozícióinak fedezése mellett egyúttal kiváló befektetési lehetôséget is jelent, valós alternatívát biztosítva a fizikai nemesfémekbe (arany- és ezüstrudak/érmék stb.) történô tényleges befektetésekkel, illetve a kitermelésben részt vevô bányavállalatok részvényeinek vásárlásával szemben. Az index közismertségének, transzparens indexszámítási mechanizmusának, likviditásbô kereskedésének köszönhetôen a befektetôk kiemelten figyelt referenciahozam-mutatója, valamint emellett fontos gazdasági indikátor szerepet is betölt.

A CIB BEFEKTETÉSI ALAPOK RELATÍV TELJESÍTMÉNYÉT MÉRÔ REFERENCIAINDEXEK/BENCHMARKOK: Referenciaindex (benchmark) Egy olyan viszonyítási alapként használt piaci index, mutatószám, amelyhez egy portfólió vagy befektetési alap teljesítményét mérik. Az összehasonlíthatóság miatt fontos, hogy a referenciaindex olyan mögöttes értékpapírpiac átlagos összetételét tükrözze, ami a lehetô legnagyobb hasonlóságot mutatja az értékelni kívánt befektetéssel. A benchmark egyrészt segít a befektetôknek abban, hogy a piacon lévô több, azonos befektetési politikát folytató alap teljesítményét összemérhessék, így döntéseiket könnyebben meghozhassák, másrészt iránymutatást ad a befektetési alapkezelô teljesítményének megítélésében is. ZMAX A 14 napnál hosszabb, de 182 napnál rövidebb hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyamalakulását jelzô index. RMAX A három hónap és egy év közötti hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyamalakulását jelzô index. MAX Composite A hazai állampapírpiac teljesítményét tükrözô, és az Államadósság Kezelô Központ által számított MAX indexcsalád egyik tagja. Szorosan illeszkedik a MAX indexhez, mivel az utóbbiból kikerülô államkötvények automatikusan átkerülnek az RMAX indexbe, melyet diszkont kincstárjegyekkel együtt alkotnak. A két index piaci súlyok alapján kialakított kompozíciója pedig a MAX Composite index, mely tehát így tartalmazza az elsôdleges forgalmazói rendszerben szereplô államkötvényeket és diszkont kincstárjegyeket. MAX Az 1 évnél hosszabb hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyamalakulását jelzô index.


BIX A magyarországi nyilvános, nyílt végû ingatlanbefektetési alapok árfolyama alapján számított, ezen alapok átlagos teljesítményének mérésére szolgáló index. BUX A Budapesti Értéktôzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, mely egyetlen mutatószámba sûrítve mutatja a BÉT részvénypiacának mozgását, a részvényárak átlagos változását. (Például a BUX index x százalékos napi emelkedése azt jelenti, hogy a részvényárak átlagosan x százalékkal emelkedtek az adott napon.) MSCI World Morgan Stanley Capital International által számított, a világ fejlett részvénypiacainak árfolyamalakulását mérô index. Az index összetételét 2007 óta az alábbi országok vállalatai alkotják: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Hongkong, Írország, Olaszország, Japán, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Portugália, Szingapúr, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság és USA. MSCI EM (Emerging Market) Morgan Stanley Capital International által számított, feltörekvô részvénypiacok árfolyamalakulását mérô index. Az index összetételét 2007 júniusa óta az alábbi 25 országindex alkotja: Argentína, Brazília, Chile, Kína, Kolumbia, Csehország, Egyiptom, Magyarország, India, Indonézia, Izrael, Jordánia, Dél-Korea, Malájzia, Mexikó, Marokkó, Pakisztán, Peru, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság, Tajvan, Thaiföld és Törökország. CETOP20: (Közép-európai Blue Chip Index) A 20 legnagyobb tôkeértékû és tôzsdei forgalmú közép-európai vállalat teljesítményét tükrözi. A nemzetközi gyakorlatot és a piac igényeit is figyelembe véve kialakított CETOP20 egyik fontos célja, hogy referenciaként szolgáljon a térség iránt érdeklôdô befektetôk számára. Az indexbe az alábbi tôzsdéken jegyzett részvények kerülhetnek be: Budapesti Értéktôzsde, Varsói Értéktôzsde, Prágai Értéktôzsde, Pozsonyi Értéktôzsde, Ljubljanai Értéktôzsde és Zágrábi Értéktôzsde.

DBLCDBCT: Deutsche Bank Liquid Optimum Yield Diversified TR Commodity Index (nyersanyagpiaci index) 2000-ben hozták létre. Tizennégy olyan árupiaci termék található benne, amelyeket az amerikai és londoni tôzsdén jegyeznek. Ezeknek a termékeknek a tôzsdei határidôs kontraktusai (future kontraktusai) szerepelnek az indexben. A termékek a következôk: kôolajszármazékok, földgáz, búza, kukorica, cukor, szója, réz, alumínium, cink, arany, ezüst . Az index összetevôit azért választották ki, mert ezek a legnagyobb forgalmú, legjobb piaccal rendelkezô árutôzsdei termékek. Az alapok hozamadatai magyar forintban – illetve a CIB Euró Pénzpiaci Alap esetében euróban – kerülnek megállapításra, felhívjuk figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az alap által elért eredményt. A benchmark hozamok számításánál alkalmazott adatok forrása: Bloomberg. A referenciahozam számításának módja megegyezik a hozamszámítás módjával (éven belül lineáris, éven túl kamatos kamat). 1

Nettó hozam: a forgalmazási költségek, számlavezetési költségek levonása elôtti hozam.

2

Szórás: az árfolyamok ingadozásának mértéke. Az átlagos értéktôl való átlagos eltérést méri, azt vizsgálja, hogy nagy átlagban az egyes értékek mennyire térnek el az átlagtól.

3

Az index aktuális értéke elérhetô a www.bloomberg.com honlapon.

1. Az alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeirôl és a befektetés lehetséges kockázatairól, kérjük, részletesen tájékozódjon az alap tájékoztatójából és kezelési szabályzatából! 2. Az alapok tájékoztatóját, kezelési szabályzatát, Kiemelt Befektetôi Információját, porfóliójelentését, éves, féléves jelentéseit forgalmazási helyeinken és a www.cib.hu, illetve a www.cibalap.hu internetes oldalainkon tesszük elérhetôvé. 3. Az alapok rövidített tájékoztatója tartalmazza mindazon információkat, amelyeket a CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. (tev. eng. sz.: PSZÁF III/100.036-4/2002.) a pénzügyi eszközökrôl, az ügyletrôl és a díjakról szóló tájékoztatás során köteles megadni.

4. A hozamokra vonatkozó megállapítások a normál piaci viszonyok melletti teljesítményt jelzik, de nem jelentenek garanciát a jövôbeni teljesítményre. 5. A feltüntetett hozamadatok a forgalmazási, számlavezetési költségek levonása elôtti, az alapok mûködési költségeivel csökkentett nettó hozamok. 6. A jelen kiadványban szereplô származtatott alapok a szokásostól eltérô kockázattal járnak. 7. A származtatott alap befektetési politikája által biztosított tôkevédettség a befektetési jegyek névértékének lejáratkori visszafizetésére vonatkozik. 8. Az alapok egyszeres tôkeáttételt alkalmaznak. 9. Jelen hirdetés nem minôsül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak, kizárólag a figyelem felkeltése a célja. 10. A befektetési alapokban elhelyezett vagyon kezelését törvényi rendelkezések szabályozzák (2001. évi CXX. törvény a tôkepiacról, 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutôzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetô tevékenységek szabályairól, a 2011. évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelôkrôl és a kollektív befektetési formákról).

CIB BEFEKTETÉSI ALAPKEZELÔ ZRT. Komm Tibor Vezérigazgató Szabó Beatrix Társasági asszisztens

[email protected]

Számadó Éva Értékesítési vezetô

[email protected]

Hajdu Egon Vagyonkezelési igazgató

Molnárka Viktória Értékesítéstámogatás

[email protected]

Csekô Zoltán Vagyonkezelô

Demeter Gábor Értékesítési munkatárs

[email protected]

Págyi Gergely Vagyonkezelô

Martonosi Tibor Értékesítési munkatárs

[email protected]

Kovács László Bálint Vagyonkezelô

Knáver György Termékmenedzser

[email protected]

1027 Budapest, Medve u. 4–14. www.cibalap.hu Telefon: (+36 1) 423 2400 Telefax: (+36 1) 489 6664, (+36 1) 489 6675 E-mail: [email protected]

A befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékei, illetve a kapcsolódó további információk elérhetôk: • az interneten keresztül: www.cibalap.hu • elektronikus bankszámlánkon: Info/Befektetési lehetôségek • a CIB24 nonstop, élôhangos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül: 06 40 242 242


HÍRLEVÉL. CIB BEFEKTETÉSI ALAPOK IV. negyedév tél

Recommend Documents