hírlevél CIB befektetési alapok IV. negyedév tél Lezárva: december 31

hírlevél CIB befektetési alapok 2011. IV. negyedév – tél

Lezárva: 2011. december 31.

cib befektetési alapok Hozamgarantált Betét Alap Pénzpiaci Alap Euró Pénzpiaci Alap Tôkevédett Alapok Algoritmus Alapok Alapja Kincsem Kötvény Alap Ingatlan Alapok Alapja Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja Közép-európai Részvény Alap Indexkövetô Részvény Alap Nyersanyag Alapok Alapja

CIB NYERSANYAG ALAPOK

Kockázat

CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB

CIB RÉSZVÉNY ALAPOK CIB INGATLAN ALAPOK

CIB HOSSZÚ KÖTVÉNY ALAP CIB KIEGYENSÚLYOZOTT VEGYES ALAP CIB TÔKEVÉDETT ALAPOK CIB PÉNZPIACI ALAPOK CIB LIKVIDITÁSI ALAPOK

Hozam


AKTUALITÁS CIB Aranytartalék 2 Tôkevédett Származtatott Alap Az értékállóságot még mindig aranyban mérik… Bár már három évvel a világméretû gazdasági válság kitörése után vagyunk, nagyon nehéz a talpra állás. A tôkepiacok még mindig botladoznak, és egy-egy fellángolásnál többre mindezidáig nem futotta erejükbôl. Az elemzôk többsége még további évekrôl beszél, ha a kilábalásról kérdezzük ôket. Az elmúlt hónapokban az eddig értékállónak hitt valutákban is csalódtak a befektetôk. Az európai közös valutának nem csak az értékállósága, de a puszta léte is bizonytalanná vált. A tengerentúlon sem sokkal jobb a helyzet, így az amerikai dollár is veszített népszerûségébôl. Sokadszor bizonyosodott be, hogy a legértékállóbb befektetések a nemesfémek. A nemesfémek közül pedig továbbra is az arany és az ezüst a legkeresettebb. Szinte minden háztartásban megtalálhatók kisebb-nagyobb mennyiségben, és ha visszaemlékezünk, hogy mennyiért is szereztük be, megdöbbenve tapasztalhatjuk, hogy esetleg ma az eredeti árának többszörösét éri. Erre szokás azt mondani, hogy jó befektetés volt!

A befektetni szándékozó magánszemélyekrôl, de akár a jegybankok jelentôs részérôl is elmondható, hogy az utóbbi tíz évben ismét a nemesfémek felé fordultak. Az ezredforduló óta megtízszerezôdött a befektetési céllal vásárolt arany mennyisége, persze ennek megfelelôen az ára is jelentôsen emelkedett. Mit tudunk tenni, ha a fenti sorokkal egyetértve aranyba szeretnénk fektetni a megtakarításainkat? Amennyiben aranytömböket vásárolunk, akkor számolnunk kell a tárolásukkal, szállításukkal, ôrzésükkel kapcsolatos további kiadásokkal. Mivel nem a csillogó arany fizikai birtoklása a célunk, hanem tartalékaink megóvása a pénz romlásától, aranytartalékot most kedvezô költségekkel képezhetünk befektetési jegy formájában: a CIB Aranytartalék 2 Tôkevédett Származtatott Alap befektetési jegyei 2012. február 10. és 2012. március 23. között jegyezhetôk a CIB Bank fiókhálózatában. Az alap a nemesfémek árában bekövetkezô emelkedés kihasználásán túl tôkevédelmet kínál arra az esetre, ha az arany és az ezüst ára esetleg a kezdeti érték alá csökkenne a futamidô végére. Kérjük, hogy az alap befektetési politikájáról, valamint a befektetés kockázati tényezôivel kapcsolatos tudnivalókról tájékozódjon az alap Tájékoztatójából! Az alapok tájékoztatóját, kiemelt befektetôi információját, portfóliójelentését, éves, féléves jelentéseit forgalmazási helyeinken és a www.cib.hu, illetve a www.cibalap.hu internetes oldalainkon tesszük elérhetôvé.

Kolombusz kaszinótojása A legenda szerint egyszer egy nemes urakból álló asztaltársaságban Kolombusz Kristófnak azt találták a fejéhez vágni, hogy bizony Amerika felfedezése nem annyira nagy dolog, bárki meg tudta volna csinálni. Kolombusz erre hozatott egy tojást és megkérte a jelenlévôket, hogy állítsák a tojást a hegyére. Amikor ez senkinek sem sikerült, visszaadták a tojást Kolombusznak, aki a tojás hegyét egy kis koccintással az asztalhoz ütötte és így a behorpadt tojást a hegyére állította. Azt kívánta ezzel bemutatni, hogy vannak pofonegyszerû dolgok, melyek akkor válnak könnyûvé, amikor valaki megmutatja a megoldást. Egészen addig azonban megoldhatatlannak látszanak. A probléma megoldásának másik síkja viszont az, hogy a válasz sokszor nem ott van, ahol keressük.

Sikerreceptek a meggazdagodáshoz Számtalan könyvet írtak már arról, hogy hogyan gazdagodjunk meg munka befektetése nélkül, néhány banális szabály betartásával a tôkepiacon, nem is beszélve arról a megszámlálhatatlan zsenirôl, akik önként kínálják fel nekünk a birtokukban lévô titkos tudást a jelentôs nyereséghez vezetô útvesztôben. A tôzsdék története tele van kisebb és nagyobb ilyen szuperrecept tündöklésével és bukásával, utóbb ugyanis szinte mindig kiderül, hogy a tuti módszer nem mûködik. Manapság a technika fejlôdésével a varázsigék is fejlôdnek, de ha csak egy józan kérdést teszünk fel magunknak, leleplezôdik a turpisság. A kérdés pedig annyi, hogy vajon miért nem a saját vagyonát kezeli hihetetlen hatékonysággal a szerzô, oktató vagy ügynök. Ha emberbaráti szeretetbôl árulja el a jól mûködô titkos tudást, akkor miért nem hallottunk még a sikereirôl eddig soha? De ha mindez csupán a szerénysége okán van így, akkor miért kell a pénzem ahhoz, hogy nyereséget érjek el? Egyszerûen csak adhatna is a saját nyereségbôl. A valóban ismert és sikeres befektetési guruk publicisztikáiból kiderül, hogy egyikük sem hisz a csodás receptekben. Kostolany, Buffet, Graham és más nagy nevek egyaránt a kemény munkában látják a sikerhez vezetô utat. Kiemelkedô tehetségük részben a formabontó gondolkodásban, részben pedig a szorgalomban, kitartásban és megalapozott önbizalomban testesül meg.


Akkor kell venni, amikor olcsó Egy kabát vagy egy kiló krumpli esetében triviálisnak tûnô kijelentés a befektetések esetében többnyire nem mûködik. A tapasztalatok szerint a sok magánbefektetô akkor vesz, amikor az árak magasak és elad, amikor az árak leesnek. Az ok többnyire az, hogy a múltbeli adatok alapján meghozott döntéseket a félelem motiválja. Az emelkedésben a lemaradástól való félelem, az esésben pedig a vagyon elvesztésétôl való félelem. A képet tovább árnyalja, hogy egy befektetésrôl nem lehet ránézésre megmondani, hogy olcsó vagy csak alacsony az ára. Ez csak látszólag ellentmondás. Egy befektetési terméket, legyen az kötvény, részvény, nyersanyag, befektetési jegy vagy akár egy egyszerû bankbetét, az abból származó jövôbeli jövedelmek megszerzésének érdekében vásárolunk meg. A befektetés akkor olcsó, ha a megszerzésére fordított pénz és a belôle a jövôben befolyó bevétel aránya kedvezô, összehasonlítva a többi lehetséges befektetéssel, nem megfeledkezve a befektetésünk által hordozott kockázatról. Ez a kockázat a várt bevétel részbeni vagy teljes elmaradását, szélsôséges esetben a tôke csökkenését jelenti.

”A betétek hozama nem lehet több, mint az elôre deklarált kamatuk, míg szerencsés esetben a részvények, nyersanyagok, kötvények és befektetési jegyek ennél jóval többet is hozhatnak.” A befektetés kiválasztásánál tehát a jövôbeli emelkedési potenciált kell értékelni, amennyiben vállalni tudjuk az ezzel kapcsolatos munkát és folyamatosan rajta tudjuk tartani a szemünket a befektetésünkön. Ahogy azt tavaly téli hírlevelünkben megjelent írásunkban a befektetési stratégiánk megalkotása kapcsán már bôvebben kifejtettük, olyan befektetéseket célszerû választanunk, ami összhangban áll az életünk más területeivel, vállalható a hozzájuk kapcsolódó idôráfordítás, a szükséges pillanatban döntést tudunk hozni velük kapcsolatban, és el tudjuk viselni, hogy rossz idôben veszteséget eredményezhetnek. Hangsúlyozzuk, hogy

a legegyszerûbb befektetés, például egy bankbetét is igényel némi törôdést, persze sokkal kevesebbet, mint például egy részvénybefektetés. Azt is vegyük figyelembe, hogy minél kevesebb energiát fordítunk befektetéseink kezelésére, annál kevesebb hozammal kell beérnünk. Ez nem jelenti azt, hogy a betétek kamatait minden idôben meg tudjuk verni, ha aktívan fektetünk be a részvénypiacon, pusztán annyit jelent, hogy a betétek hozama nem lehet több, mint az elôre deklarált kamatuk, míg szerencsés esetben a részvények, nyersanyagok, kötvények és befektetési jegyek ennél jóval többet is hozhatnak. Nem véletlen a szóhasználat. Bármelyik befektetési guru „vallomásait” böngésszük, a szerencse fontosságát senki nem tagadja. A szorgalom és a tudás csökkenti, de nem küszöböli ki

a szerencsefaktort. Miért kell szerencse is a befektetéseinkhez? Gondoljunk csak arra, hogy a japán gazdaságról folyamatosan érkezô pozitív hírek alapján – melyek növekedést prognosztizáltak – egy megalapozott döntés volt a szigetországban befektetni. Ezt a várható növekedési pályát egy óra leforgása alatt derékba törte az a földrengés és szökôár, melyek következtében a fukusimai atomerômûben is súlyos baleset következett be, és a japán vállalatok zömének súlyos termeléskiesést eredményezett még a szigetországtól 20 000 kilométerre lévô üzemeikben is, alkatrész utánpótlási gondok miatt. A katasztrófa komolyan érintette a japán gazdaságot és átgyûrûzô hatásai által a globális növekedésre is számottevô negatív hatást gyakorolt. Ez egy nagyon szélsôségesen súlyos esemény, de komoly bizonytalansági tényezôt jelenthet egy jogszabály megváltozása, egy elhibázott politikusi nyilatkozat, egy kedvezôtlen kimenetelû gyógyszerkísérlet, egy találmány eredménytelen tesztelése, egy társadalmi feszültséggóc kialakulása is. A befektetések világában is elképzelhetô egy klasszikus „rosszkor, rossz helyen” szituáció, amikor a befektetô ártatlan áldozatává válik az elôre nem látható események sorozatának. Természetesen a szerencse nem csak ellenünk dolgozhat, hanem a segítségünkre is lehet, csak erre tudatosan nem szabad kalkulálni, mert amint ezt megtesszük, a befektetési tevékenységünk többé nem befektetés, hanem kaszinózás lesz. A szerencsejátékokra pedig az a jellemzô, hogy sok nyerô stratégia létezik a kaszinók kifosztására, de a végeredmény általában az, hogy a ház nyer. Ennek legfôbb bizonyítéka a kaszinók létezése.

Hogyan lehetünk mindig jókor, jó helyen? A szomorú válasz az, hogy erre nem létezik tökéletes módszer. Fôleg akkor, ha nem akarjuk éjjel-nappal árgus szemekkel figyelni a befektetéseinket. Ráadásul a nonstop figyelés sem garancia arra, hogy jó döntéseket hozzunk. Amennyiben megelégszünk egy kiegyensúlyozottabb, hosszú távú teljesítménnyel annak fejében, hogy idegeink nem feszülnek állandóan pattanásig, de nem is mondunk le arról, hogy konstansan alacsony hosszú távú hozamra tegyünk szert, akkor jó megoldás lehet a befektetéseink folyamatos földrajzi, szektorális és idôbeli megosztása úgy, hogy az egyes halmazokon belül is megosztjuk befektetéseinket az egyes eszközcsoportok között. Magyarul veszünk részvényt, kötvényt és nyersanyagot, párhuzamosan befektetünk a fejlett és a fejlôdô piacokon, lehetôleg megosztjuk pénzünket dollárban, euróban és forintban. Ennek leggazdaságosabb megvalósítási módja az ezeken a területeken befektetô befektetési alapok jegyeinek vásárlása, mert alacsony költségekkel juthatunk diverzifikált részvény, kötvény vagy nyersanyagportfoliókhoz. Mindezek tetejébe jó ötlet lehet, hogy a befektetéseinket nem egyszerre vesszük meg, hanem sok kicsi részletben. Az apró részletekben megvalósított portfólióépítés értelme abban áll, hogy egy több éves idôszakon keresztül, havi rendszerességgel egy-egy eszközben elhelyezett megtakarítás átlagos vételára sokkal kedvezôbb lesz, mint abban az esetben, ha egyszerre vesszük meg és véletlenül rosszkor nyúlunk bele a piacba. Igaz, hogy a bekerülési átlagárunk kedvezôtlenebb lesz, mint az idôszak alatti legjobb vételünk ára, de errôl a legjobb vételrôl csak az idô fogja utólag igazolni, hogy az volt a legjobb. A rendszeresen, havonta akár több eszközbe történô befektetések technikai lebonyolításának leegyszerûsítésére az utóbbi években hazánkban is megjelenô rendszeres befektetési megbízások adnak módot. Ezek a szolgáltatások a fejlett tôkepiacokon évtizedek óta elérhetôek, és sok esetben az idôskori öngondoskodás fedezetének felhalmozására használják ôket. A CIB Rendszeres Befektetési Alap Program keretében Ön is kényelmesen alakíthat ki egy hosszú távú portfoliót, és alsó összegkorlát nélkül adhat meg havonta automatikusan teljesülô befektetési megbízásokat, akár több befektetési alapra is. A szolgáltatás NYESZ számlával is összekapcsolható, így egy több évtizedes idôhorizonton, havonta néhány ezer forintos megtakarítással is érdemes lehet a takarékoskodásba belekezdeni.

Piaci körkép Kötvénypiac Amerikai és európai kötvénypiac A globális gazdaság kilátásai enyhén romlottak a tavalyi utolsó negyedévben, elsôsorban az euró-övezet romló kilátásai miatt. A nagy elemzô házak a 2011-es 3,6 százalékos globális növekedés után idén visszafogottabb, 3,2 százalékos növekedést vetítenek elôre (igaz, hogy ezután újabb felfutást várnak, 2013-ban 4 százalék a növekedési konszenzus). Az USA-ban az utolsó negyedévben kiváló adatok jelentek meg, és a munkanélküliség is sokéves mélypontjára, 8,5 százalékra esett vissza. A tavalyi évi 1,8 százalékos növekedése után idén már mintegy 2,5 százalék lehet a növekedés a tengerentúlon. Az inflációs nyomással kapcsolatban a helyzet egyértelmûnek tûnik. A csökkenô növekedési ütemek miatt egyre kevesebb feszültség érkezik az árak oldaláról, a tavalyi 4,4 százalékos globális infláció után az idei érték 3,4 százalék lehet. Az USA-ban az elemzôk a tavalyi 3,3 százalék után idén 3,2 százalékos inflációt várnak. Az euró-övezetben nagyobb lehet a visszaesés, a tavalyi 2,7 százalék után idén 1,9 százalék lehet az áremelkedés üteme. A nem túl jelentôs inflációs nyomás továbbra is változatlan, 0 százalék körüli FED-alapkamattal alakulhat ki az USA-ban. Az ECB (Európai Központi Bank) azonban tovább lazíthat a kedvezôtlen növekedési adatok fényében, a jelenlegi 1 százalékról 75 bázispontra csökkenhet az alapkamat. Az amerikai állampapírpiacon a 10 éves benchmark hozam alacsony szinten stagnált az elmúlt idôszakban, ami a lassú kilábalás szcenárióját vetítette elôre. Várakozásaink szerint a jelenlegi 2 százalék körüli történelmi minimum szintjérôl a 10 éves amerikai hozamszint lassan emelkedni fog, 2012 végére 3 százalék környékén tartózkodó 10 éves hozamszintet várunk. Ha ez az elôrejelzés megvalósul, akkor az eddigi kiemelkedô hozamok után idén csak nagyon alacsony, inkább negatív megtérülést realizálhatnak az amerikai állampapírpiacon a befektetôk. Mint említettük, az ECB-tôl kamatcsökkentéseket várunk és euró-övezeti recessziót. Ennek megfelelôen az európai hosszú hozamok csak kis mértékben korrigálhatnak felfelé, a jelenlegi 2,3 százalékos szintjükrôl 2,6 százalékra emelkedhetnek. Természetesen azokban az országokban, ahol átmenetileg megreked a fiskális kiigazítás, ott átmenetileg elszabaduló hozamokra is fel kell készülniük a befektetôknek. Lezárva: 2011. december 31.

Görögország esetében kontrollált államcsôdöt vártunk, és ez be is következett, körülbelül a névérték 50 százalékát érik a görög állampapírok. Az olasz, portugál és spanyol állampapírok az ESF (Európai Stabilitási Alap) vásárlásai segítségével túlélhetik a kritikus idôszakot, és ezek az országok várakozásaink szerint csôd vagy részleges csôd bejelentése nélkül is finanszírozhatók lesznek.

Magyar kötvénypiac A globális növekedés alacsony szinten stagnálása, és különösen az európai lassulás kedvezôtlenül érinti a magyar gazdaság 2012-es növekedési kilátásait is. Az euró-övezeti, és különösen a német lassulás visszaveti a magyar exporttermékek iránti keresletet. Az európai pénzpiacokon tapasztalt forrásköltség-emelkedés a hazai bankok finanszírozási költségén keresztül a hazai hitelkondíciókat is kedvezôtlenül érinti. Összességében, amíg a tavalyi évben is visszafogott volt, 1,4 százalék körül alakulhatott a növekedés, addig az idei évre sem várunk pozitív fejleményt növekedési fronton. A legjobb esetben 0,5 százalékos ütemben bôvülhet a magyar gazdaság, egy nagyobb euró-övezeti visszaesés esetén azonban nem kizárható egy 0,5 százalékos visszaesés sem. A kockázati felár növekedése az MNB-t fokozatos kamatemelésre kényszeríti. Ennek a nyomásnak engedve a Jegybank két lépésben, 7 százalékra emelte irányadó kamatát. Innen további lépések is várhatók, az emelések kumulált mennyisége elsôsorban a kormány és az IMF közötti tárgyalások irányvonalától, ütemétôl függ. December utolsó két hete világossá tette, hogy a kormánynak határozott szándéka a lehetô legvégsô pontig ragaszkodni politikai önállóságához, és nem kíván kompromisszumra jutni az EU-val, ill. az IMF-fel. Ennek a döntésnek az árát a piac megmutatta: a hozamgörbe 100–200 bázisponttal tolódott felfelé december második felében. A piaci árazások 150 bázispontos további kamatemelést áraznak, amivel 8,5 százalékra emelkedhet az alapkamat.

Az inflációs kilátások, bár emelkednek, ilyen mértékû kamatemelést mégsem valószínûsítenének. Az Inflációs Jelentés alapján a Jegybank 5 százalékos éves átlagos inflációra számít jövôre és, 4,6 százalékos maginflációt vár. Ez az idei évi 3,9 százalékos átlagos inflációnál 100 bázisponttal magasabb infláció, körülbelül az eddigi 100 bázispontos kamatemelést tenné indokolttá.

elsôsorban az USA reálgazdaságának egyre jobb teljesítményérôl, és az euró-zóna krízisérôl szólt. Az Európai Unió nagyon közel került egy újabb recesszióhoz, ami visszavetheti a többi fejlôdô ország teljesítményét is. A nyersanyag- és részvénypiacok jelenleg egy meglehetôsen bizonytalan jövôképet áraznak.

Részvénypiaci teljesítmények Kilátások, kockázatok Várakozásaink szerint 2012-ben minden 7 százalék feletti emelést vissza fog tudni csökkenteni az MNB év végéig, amennyiben egy hatékony IMF-védôhálóval fog rendelkezni a kormány az elsô negyedév végére. Sôt egy jó befektetôi hangulatban év végére akár 6,5 százalékra is csökkenhet az alapkamat. 2012-ben az európai adósságválság konszolidációját várjuk, és ugyanezt várjuk Magyarországon is, azaz a kormány a kezdeti nézeteltéréseket követôen kedvezô kompromisszumot köthet az IMF-fel. Amennyiben az euró-övezet adósságválsága komolyabb mértékben eszkalálódik (pl. a periféria országai közül akár csak egy is lecsúszik a fiskális konszolidáció útjáról), az a magyar hozamfelárra is egyértelmûen negatívan fog hatni, tehát hullámvasútszerû mozgásokra, a magas volatilitás fennmaradására számítunk. Ha az európai döntéshozók kordában tudják tartani az adósságválságot, a magyar kötvények és a forintárfolyam komolyabb sérülés nélkül vészelhetik át a viharokat, és akár szép kötvényhozamok is elképzelhetôk a 2012-es évre. Összességében a befektetôk rendkívül óvatossá váltak, ezért az év elsô felében elkerülhetik a magyar eszközöket, egy pozitívabb befektetôi környezet kialakulására a második félévben, és azon belül is inkább a IV. negyedévben számítunk. Ennek két elôfeltétele van: az IMF-megállapodás és a fiskális pálya tartása.

részvénypiac A 2011 negyedik negyedévében minden jelentôsebb részvénypiac pozitív teljesítményt mutatott. A kivétel a japán Topix index volt –4,3%-os eséssel. A harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon ismét hozta az elemzôk által elvárt pozitív számokat, a vállalati mérlegadatok is hozták a várakozásokat, az S&P500 indexben szereplô cégek rekord készpénzállományon ülnek. Az elmúlt három hónap

A „legrosszabbul” teljesítô piac a japán Topix index volt 2011 negyedik negyedévében: –4,3%-ot esett saját devizában. A legjobban teljesítô piac az S&P500 index volt 11,2%-os emelkedéssel. A világ fejlett piacait magába foglaló MSCI World index az elmúlt negyedévben 7,1%-kal került feljebb. Az európai DJ Stoxx50 index az amerikai tôzsdéhez hasonlóan 9,7%-ot emelkedett. A BUX index 7,6%-kal nôtt. Az elmúlt negyedév során a forint a fôbb devizákhoz képest gyenge teljesítményt nyújtott: 7,37%-ot gyengült az euróval, míg 10,9%-ot az amerikai dollárral szemben. Az EUR/USD keresztárfolyam az idôszak eleji 1,34-ös szintrôl az idôszak végére 1,30 alá esett, így a dollár 3,18%-ot erôsödött az euróhoz képest. A devizahitelesek számára rossz hírt jelentett, hogy a svájci frank is jelentôsen erôsödni tudott a forinttal szemben: az árfolyam 7,32%-kal került feljebb a negyedév során, szeptember végén az SNB (Svájci Jegybank) árfolyamrögzítése ellenére is közel 260 forintot kellet egy frankért adni. A gyengülést most nem a CHF euróval szembeni teljesítménye okozta, mivel a frank árfolyama az elôzô negyedév eleji 1,22-as szintrôl paritás közeli értéket is megjárva, az idôszak végén újra 1,21-es szint közelében mozgott.

Fejlett részvénypiacok A fejlett részvénypiacok az elmúlt negyedévet meglehetôsen jó teljesítménnyel zárták. Az S&P500 index –11,2%-kal került feljebb, míg az európai Eurostoxx50 –9,7%-ot emelkedett. Az amerikai index jó teljesítménye elsôsorban az amerikai gazdasági növekedés gyorsulásának volt köszönhetô. A 2011. év végi S&P500 célárakat jócskán lejjebb hozták az elemzôházak, 1250 pont körüli értékre számítottak, végül az index 1257 ponton zárta az évet. A jobb makroadatok megfigyelhetôek a Citigroup gazdasági meglepetés indexeiben, amelyek újra felfelé vették az irány. Az indexeket az elemzôk által várt és a tényleges adatok közti különbségbôl számolják és a gazdasági aktivitás irányát jelzik jól elôre. Az elmúlt

idôszakban lényegében minden fôbb piacon (G10, Euró-zóna, USA) mérsékelt javulásra számíthatunk a gazdaság teljesítményében. Az euró-zóna és az USA gazdasága egyértelmûen kettévált a negyedév során. Míg az Egyesült Államokban lassú kilábalás látszik kibontakozni, addig az EU fokozatosan recesszióba süllyed. Ezért az ECB további kamatcsökkentéssel és egy új, 3 éves futamidejû, alacsony kamatozású hitellel próbálta segíteni az egyre inkább lecsúszó gazdaságok bankjait. A nagy hitelminôsítô intézetek a leminôsítést valószínûsítô negatív figyelôlistára tették lényegében az egész eurós fizetési övezetet, így egyre valószínûbb, hogy több ország is elveszíti jelenlegi AAA besorolású minôsítését. A legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozón az övezet megmentésére tett intézkedések a „szükséges minimumot” hozták azért, hogy az EU elkerülje felbomlását. A 2012 elsô félében kidolgozandó részletesebb szabályok és ezek törvényekbe, alkotmányba foglalása segítheti a piacok megnyugvását. Továbbra is kétséges Görögország sorsa.

Fejlôdô részvénypiacok Az elmúlt negyedévben az MSCI EM régió 4,1%-ot míg, a szûkebb EMEA régió 2,6%-ot emelkedett. A CETOP20 index a fentiekhez hasonló 2,7%-os teljesítménnyel zárta az idôszakot. A globális, feltörekvô piacokon alábbhagyni látszik az eddigi inflációs nyomás, és a kamatemelések korszakát monetáris lazítás válthatja fel. Magyarországon eseménydús idôszak volt az elmúlt pár hónap. A nagy hitelminôsítôk egymás után rontották le az ország besorolását a befektetésre nem ajánlott kategória alá, a parlament pedig az év végén elfogadott több, a gazdaság életét nagyban befolyásoló és ugyanakkor a nemzetközi szervezetek által többször kritizált törvényt (lásd a Jegybankot érintô vagy a közpénzügyi törvényeket). A leminôsítések hatására jelentôsen megemelkedtek a kötvényhozamok, a CDS felárunk rekord magasságba emelkedett és a forint is új csúcsra futott az euróval szemben (324 forint). Az események jobbra fordulását a 2012 elején megkötendô IMF-EU-megállapodástól várhatjuk, ami sajnos nem ígérkezik könnyûnek, mivel a kormány az eddig folytatott gazdaságpolitikájának feladására kényszerülhet.

Részvénypiaci kilátások 2011-ben nem teljesítettek jól a részvénypiacok. Az elsô félévben történt szárnyalás után egy újabb tôkepiaci mélyrepülés következett Lezárva: 2011. december 31.

be. Az amerikai piacok közelítik az év eleji szinteket, az MSCI World Index 7,6%-os mínuszban zárta az évet. A fejlôdô piacok 20–22% közötti esést szenvedtek el tavaly. Az év eleji optimista GDP- és EPSvárakozások nem igazolódtak be. Az Egyesült Államokban a problémák lassan oldódnak. Az ingatlanpiac még mindig fagyott állapotban van, jó hír, hogy egyes elemzések szerint a lakásárak elérték a mélypontjukat. A munkanélküliség javul, a munkanélküliségi ráta 8,5%-ra csökkent, az újonnan munkanélküli segélyt kérôk száma tartósan 400 ezer fô/hét alatt tartózkodik. A bankok kiállták a szokásossá vált stresszteszteket, a pénzügyi szektor helyzete stabil, bár tartanak az EMU pénzügyi rendszer fertôzô hatásaitól. A legutóbbi fiskális lazítás is számos vitába ütközött, sok tér nincs további intézkedésekre. A FED jelezte, hogy alacsonyan tartja az alapkamatot, folyamatosan vásárol államkötvényeket, jelzálogkötvényeket. Nagyobb problémák Európában vannak, illetve a problémák menedzselése is sokkal nehézkesebb, mint az Egyesült Államokban. Az EMU perifériafinanszírozási nehézségei jelentik most a legnagyobb kockázatot. A görög problémák megoldása véglegesítésre került, a piacok el tudtak szakadni a rendkívül nyomott szintektôl. Véleményünk szerint a fejlett világ elkerüli a recessziót, de a kilábalás lassabb lesz a vártnál. Jelenleg a befektetôk recessziót áraznak.

Nyersanyagpiac 2011 utolsó negyedévében a nyersanyagpiaci termékek vegyes teljesítményt mutattak. A Deutsche Bank nyersanyag indexe 3,75%-os hozamot ért el a negyedév során. A legrosszabbul teljesítô nyersanyag a földgáz volt (-18%), ahol a készletek magas szintje és az enyhe téli idôjárás lefelé nyomta az árakat. Alulteljesítô volt még a cukor és az ezüst is. A legjobban teljesítô termék a könnyû nyersolaj (WTI) lett, közel 25%-os drágulással. A WTI emelkedésében szerepet játszott a Cushingban lévô készletek csökkenése, a jobb amerikai makrogazdasági adatok és az USA gazdasági növekedésének gyorsulása. A mezôgazdasági termékek piacán az Amerikai Mezôgazdasági Minisztérium (USDA) negyedéves riportja volt meghatározó, ami mind a kukorica, mind a búza esetén szûk kereslet-kínálati piacot vetít elôre. Az indexet mozgató Brent nyersolaj közel 5%-ot emelkedett. Az olaj árát a geopolitikai bizonytalanságok (Hormuzi-szoros lezárása, nigériai helyzet) tartják emelkedett szinten. A globális keresletkínálati viszonyok nagyjából kiegyensúlyozottak a jelenlegi árszint

mellett, ugyanakkor árcsökkentô tényezôként lép fel a líbiai olajki termelés visszatérése és a világgazdaság jövô évre várt növekedési ütemének csökkenése.

Kilátások A nyersanyagpiacon a 2012-es évben mérsékelten pozitív hozamokat várunk. Negatívan hathat a nyersanyagok árára az euró-zóna tovább fokozódó válsága, ami a globális reálgazdaságra gyakorolt negatív hatásán keresztül a kereslet csökkenését okozhatja. További negatív tényezô lehet a dollár jelenleg tapasztalt erôsödésének folytatódása. Pozitívumként hathat viszont egy esetleges, FED által bejelentett QE3 (quantitative easing) ösztönzô csomag, amely a pénzmennyiség tényleges növelésével (és a dollár gyengítésével) a nyersanyagok árát is elinflálja. A kínai gazdaságélénkítô lépések nyomán fellépô többletkereslet szintén támaszt nyújthat a nyersanyagok árának.

CIB Hozamgarantált Betét Alap

Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása

Likviditási alap Garantált hozam lekötés nélkül! Minden hónapban garantált minimum hozam, melynél az alap csak többet hozhat. A CIB Hozamgarantált Betét Alap lekötés nélkül, a betéti kamatokkal konkuráló, tetszôleges futamidejû – akár 1–2 napos –, alacsony kockázatú befektetési lehetôséget kínál. Rugalmassága és költséghatékonysága révén a vállalati likviditáskezelés ideális eszköze. Portfólió-összetétel – befektetési politika

pénzpiaci alapok kiegyensúlyozott vegyes alapok

hosszú kötvény alapok

részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait 1 3 hónap 6 hónap 1,32%

2,62%

2011. december 31.

1 év

5 év

2010

2009

2008

2007

2006

Indulástól

5,27%

6,62%

4,71%

8,42%

7,70%

7,01%

5,44%

6,25%

Hozamok szórásadatai2

Az alap alacsony kockázatú, nagy likviditású befektetési eszközökbe, elsôsorban pénzpiaci betétekbe és rövid futamidejû állampapírokba fektet. Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges, akár 1–2 nap

(napi szórásadatok)

2011. december 31.

0,0140% 0,0127% 0,0126% 0,0176% 0,0115% 0,0207% 0,0201% 0,0167% 0,0129% 0,0166%

Az alap fôbb adatai

2011. december 31.

Nettó eszközérték (M Ft): 71 283

Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,5144

Vétel: jutalékmentes

Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció ): 100

Pénzügyi elszámolás (nap): T

Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva

Indulás dátuma: 2005. 02. 28.

Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában

2011. december 31.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2005. március–2011. december 31.

Lekötött bankbetétek 88,48%


Vállalati kötvény 7,43%

Egy jegyre jutó eszközérték

120

1,6

100

1,5

80

1,4

60

1,3

40

1,2

20

1,1

0

1,0

20 0 20 5. 0 0 20 5. 02. 2 8 0 20 5. 05. 3 . 1 0 20 5. 18. 3 . 1 0 20 6. 01. 3 . 0 0 20 6. 02. 2 . 8 0 20 6. 05. 3 . 1 0 20 6. 18. 3 . 1 0 20 7. 01. 3 . 0 0 20 7. 02. 2 . 8 0 20 7. 05. 3 . 1 0 20 7. 18. 3 . 1 0 20 8. 01. 3 . 0 0 20 8. 02. 2 . 9 0 20 8. 05. 3 . 1 0 20 8. 18. 3 . 09 1. 1. 20 . 0 3 0 0 20 9. 02. 2 . 8 0 20 9. 05. 3 . 1 0 20 9. 18. 3 . 1 1 20 0. 01. 3 . 0 1 20 0. 02. 2 . 8 1 20 0. 05. 3 . 1 1 20 0. 18. 3 . 1 1 20 1. 01. 3 . 0 1 20 1. 02. 2 . 8 1 20 1. 05. 3 . 11 8. 1. . 1 31 1. . 30 .

Államkötvények 0,14% Diszkont kincstárjegyek 0,16% Likvid eszköz 3,78%

Nettó eszközérték (milliárd forint)

CIB Pénzpiaci Alap


Pénzpiaci alap Alacsony kockázatú, kiegyensúlyozott hozamú pénzpiaci befektetés. Az alap hozama a lekötött betéti kamatokkal versenyképes, idôbeli kötöttségek nélkül.


a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1 6 hónap

1 év

5 év

2010

2009

2008

2011. december 31.

2007

2006

Indulástól

6,81%

6,46%

5,70%

7,26%

8,43%

7,69%

6,94%

8,50%

CIB Pénzpiaci Alap

Az alap portfóliójában rövid futamidejû, kiszámítható árfolyam-alakulással rendelkezô állampapírok, diszkont kincstárjegyek, kisebb részben az állampapírokénál magasabb hozamot kínáló vállalati és hitelintézeti kötvények találhatók. Ajánlott befektetési idôtáv: minimum 3 hónap

1,50%

4,49%

6,33%

4,57%

2,01%

5,17%

7,48%

5,53%

9,36% Benchmark 10,52%

Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok)

2011. december 31.

0,0709% 0,0527% 0,0708% 0,0422% 0,0813% 0,1128% 0,0315% 0,0216% 0,0512%

Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Lekötött betét

35,24%

Államkötvények

41,48% 7,44%

Kincstárjegy

15,02%

Likvid eszközök

0,82%


2011. december 31.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 100*



Benchmark: RMAX index


* A 100 Ft-os visszaváltási díj mellett további 0,5% (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra a befektetési jegyek vásárlását (Tárgynapot) követô öt naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízás esetében.


részvényalapok

Az alap teljesítménye

Portfólió-összetétel – befektetési politika

Változó kamatozású vállalati kötvény


2011. december 31.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke Lekötött betét 35,24%

2004. október–2011. december 31. Nettó eszközérték (milliárd forint)

Egy jegyre jutó eszközérték

60

2,4

50

2,2

40 30 20

Likvid eszköz 0,82% Változó kamatozású vállalati kötvények 7,44% Kincstárjegyek 15,02%

1,8 1,6 1,4

10

1,2

0

1,0

20 0 20 0. 0 0 5 20 0. 1 . 3 0 1 1. 20 1. 0 . 3 0 5 0. 20 1. 1 . 3 0 1 1. 20 2. 0 . 3 0 5 0. 20 2. 1 . 3 0 1 1. 20 3. 0 . 3 0 5 0. 20 3. 1 . 3 0 1 1. 20 4. 0 . 3 0 5 0. 20 4. 1 . 3 0 1 1. 20 5. 0 . 3 0 5 0. 20 5. 1 . 3 0 1 1. 20 6. 0 . 3 0 5 0. 20 6. 1 . 3 0 1 1. 20 7. 0 . 3 0 5 0. 20 7. 1 . 3 0 1 1. 20 8. 0 . 3 0 5 0. 20 8. 1 . 3 0 1 1. 20 9. 0 . 3 0 5 0. 20 9. 1 . 3 1 1 1. 20 0. 0 . 3 1 5 0. 20 0. 1 . 3 1 1 1. 20 1. 0 . 3 11 5. 0. . 1 31 1. . 30 .

Államkötvények 41,48%

2,0

CIB Euró Pénzpiaci Alap


Euró Pénzpiaci Alap Az euróban történô hatékony likviditáskezelés eszköze. A folyószámlához hasonló likviditás mellett a lekötött euróbetétek kamataival versenyképes hozamot kínál minimális kockázati szintek mellett. Azon ügyfelek számára nyújt kiemelkedôen jó lehetôséget az alap, akik eurómegtakarítással rendelkeznek, és az euróbevezetésre gondolva addig is egy lejárat nélküli befektetésben szeretnék szabad pénzeszközeiket tudni.



részvényalapok

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1 3 hónap 6 hónap 0,66%

1,31%

5 év

2010

2009

2008

2007

2006

Indulástól

2,45%

2,57%

1,50%

1,67%

3,98%

3,24%

1,70%

2,37%



2011. december 31.

1 év

2011. december 31.

0,0074% 0,0065% 0,0061% 0,0083% 0,0043% 0,0054% 0,0105% 0,0089% 0,0062% 0,0079%

Döntô részben rövid futamidejû, kiszámítható teljesítménnyel rendelkezô pénzpiaci betétek alkotják az alapot. Az alap befektetései között európai állampapírok, valamint hitelintézeti kötvények is szerepelhetnek. Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges


2011. december 31.

Nettó eszközérték (ezer EUR): 47 037

Egy jegyre jutó nettó eszközérték (EUR): 0,01157704


Visszaváltási jutalék (EUR/tranzakció): 0,5


Min. befektethetô összeg (EUR): nincs korlátozva


Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában 94,09%

Lekötött betétek Vállalati (hitelintézeti) kötvény

4,31%

Likvid eszköz

1,60%

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2005. október–2011. december 31.


2011. december 31.

Nettó eszközérték (ezer euró)

Egy jegyre jutó eszközérték (euró)

Lekötött betétek 94,09%

Likvid eszközök 1,60% Vállalati (hitelintézeti) kötvény 4,31% Lezárva: 2011. december 31.

90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 0. 1. 1. 0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. . 3 2. 33. 3 6. 3 9. 3 2. 3 3. 36. 3 9. 3 2. 33. 3 6. 3 9. 3 2. 3 3. 3 6. 3 9. 3 2. 3 3. 3 6. 3 9. 3 2. 3 3. 3 6. 3 9. 3 2. 3 9 0 .1 .0 .0 .0 .1 .0 .0 .0 .1 .0 .0 .0 .1 .0 .0 .0 .1 .0 .0 .0 .1 .0 .0 .0 .1 . 05 05 06 06 06 06 07 07 07 07 08 08 08 08 09 09 09 09 10 10 10 10 11 11 11 11 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

0,0118 0,0116 0,0114 0,0112 0,0110 0,0108 0,0106 0,0104 0,0102 0,0100

CIB Algoritmus Alapok Alapja


Portfólió-összetétel – befektetési politika CIB Alapokból összeállított, a tôkepiaci folyamatok változásaihoz napi szinten alkalmazkodó, befektetési portfólió. A piaci folyamatok figyelése során a hagyományos, vállalatokra, iparágakra, országokra, régiókra és a világgazdaságra fókuszáló vizsgálatok eredményei mellett a tôkepiaci folyamatok matematikai elemzésébôl levont következtetéseket is felhasználja az alap a betét, kötvény, részvény és nyersanyag befektetések egymáshoz viszonyított arányának meghatározásához.



részvényalapok


2011. december 31.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 1 000

Pénzügyi elszámolás (nap): T+2


Benchmark: 100% RMAX index


Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz

8,53%

Befektetési jegyek összesen

91,47%


2011. december 31.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2006. június–2011. december 31.

Likvidítási típusú 63,77% Nettó eszközérték (milliárd forint)

Egy jegyre jutó nettó eszközérték

2,5

1,0200

2,0

1,0100

1,5

1,0000 0,9900

1,0 0,5

Részvény típusú 17,06% Likvid eszköz 8,53% Nyersanyag típusú 5,68% Kötvény típusú 4,96%

0,9800 0,9700

0,0 0,9600 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 02 16 30 13 27 11 25 08 22 05 19 03 17 31 14 28 12 26 4. 05. 05. 05. 06. 06. 07. 07. 08. 08. 09. 09. 10. 10. 10. 11. 11. 12. 12. 0 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

CIB Kincsem Kötvény Alap


Hosszú kötvény alap Az államkötvények, illetve vállalati kötvények és bankbetétek kombinációjából alkotott, diverzifikált portfólió. Magyarország gazdasági fejlôdésével és az infláció mérséklôdésével párhuzamosan az állampapír-piaci kamatok csökkenhetnek. A csökkenô kamatkörnyezetben az alap hozama meghaladhatja a kötvényhozamokat.



részvényalapok

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten1 1 év

2011. december 31.

5 év

2010

2009

2008

2007

2006

Indulástól

4,11%

4,57%

7,42%

2,58%

6,22%

6,71%

9,78%

0,9821%

0,2337%

0,2773%

CIB Kincsem Kötvény Alap –0,14%

2,58%

5,36%

7,36%

–3,06%

Benchmark


1,64%

Az alap portfóliója döntô részben magyar állampapírokból áll, melyeket vállalati és hitelintézeti kötvények, illetve pénzpiaci kihelyezések egészítenek ki.

a befektetési eszközök százalékában 90,87%

Változó kamatozású vállalati kötvény

7,95%

Likvid eszközök

1,18%

Államkötvény 90,87%

(napi szórásadatok) 0,6577%

2011. december 31. 0,4538%

0,8480%

0,4405%

2011. december 31.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 500*



Benchmark: MAX index


* Az 500 Ft-os visszaváltási díj mellett további 1% (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra abban az esetben, ha a vásárolt befektetési jegy teljesülését (T+2.nap) követô 15 naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízást ad.


13,97%


Az alap jelentôs befektetései Államkötvény

6,40%

Hozamok szórásadatai2 0,4727%

Ajánlott befektetési idôtáv: 2 év

6,07%

2011. december 31.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2004. október–2011. december 31. Nettó eszközérték (milliárd forint)


12

3,20

10

3,00

8

2,80 2,60

6


2,20

2

2,00

0 20 4. 1 0 2. 20 5. 0 31 0 4. . 20 5. 0 30 0 8. . 20 5. 1 31 0 2. . 20 6. 0 31 0 4. . 20 6. 0 30 0 8. . 20 6. 1 31 0 2. . 20 7. 0 31 0 4. . 20 7. 0 30 0 8. . 20 7. 1 31 0 2. . 20 8. 0 31 0 4. . 20 8. 0 30 0 8. . 20 8. 1 31 0 2. . 20 9. 0 31 0 4. . 20 9. 0 30 0 8. . 20 9. 1 31 1 2. . 20 0. 0 31 1 4. . 20 0. 0 30 1 8. . 20 0. 1 31 1 2. . 20 1. 0 31 1 4. . 20 1. 0 30 11 8. . . 1 31 2. . 31 .

Változó kamatozású vállalati kötvény 7,95%

20

Likvid eszköz 1,18%

2,40

4

CIB Ingatlan Alapok Alapja


Ingatlanforgalmazó Alap Alapok alapja típusú ingatlanforgalmazó alap, amely eszközeit ingatlanforgalmazó befektetési alapokba fekteti be.



részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1


1 év

Az alap jelenleg a hazai ingatlanpiachoz kapcsolódó befektetési alapok jegyeibôl áll. Az alap befektetési politikája lehetôvé teszi a hazai ingatlanalapok mellett külföldi ingatlanalapok befektetési jegyeinek vásárlását is. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év

2011. december 31.

5 év

2010

2009

2008

2007

2006

Indulástól

7,01%

6,61%

1,89%

–0,16%

7,87%

7,52%

6,78%

0,1964%

0,0158%

0,0175%

CIB Ingatlan Alapok Alapja –5,06%

–2,55%

1,73%

–14,81%

–0,08%

Benchmark 4,97%

3,69%

6,48%

–0,50%


Az alap összetétele

2011. december 31. 56 167 892

2,51%

CIB Hozamgarantált Betét Alap

1 089 705 171

48,62%

Likvid eszköz összesen

1 145 873 063

51,12%

611 365 219

27,28%

Folyószámla

FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap A sorozat

484 102 206

21,60%

Ingatlan befektetési jegyek (Tôzsdén kívüli) Összesen

1 095 467 425

48,88%

Befektetési eszközök összesen

2 241 340 488

100,00%

Biggeorge's-NV 4. Ingatlanforgalmazó Befektetési Alap

0,1400%

2011. december 31.

0,3695%

0,1325%

0,7784%


0,2873%

2011. december 31.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): jutalékmentes

Pénzügyi elszámolás (nap): Vétel: T Visszaváltás: T+90


Benchmark: BIX index


–2 530 914

Kötelezettségek Nettó eszközérték

2 238 809 574

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke

Likvid eszköz összesen 51,12%

2003. december–2011. december 31. Nettó eszközérték (milliárd forint)

.

.

30

9.

.

31 .0

10

.

30

3.

9.

.0

11

20

20

.

31 .0

3. 20

10

.

30 .0

9. 20

10

.

31 09

.0

3.

30

20

09

.0

9.

31

20

08

.0

3.

30

20

08

.0

9.

31

20

20

07

.0

3.

30

20

07

.0

9.

31

20

06

.0

3.

30

20

06

.0

9.

31 05

.0

3.

30 .0

20

20

05

.0

9.

31

30

3.

9.

.0 20

04

.0

04

03

.

1,00

.

1,10

0

.

10

.

1,20

.

1,30

20

.

1,40

30

.

40

.

1,50

.

1,60

50

.

60

20

20

Ingatlan befektetési jegyek (tôzsdén kívüli) összesen 48,88%


Az ingatlanbefektetési alapok sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek, hosszú távú befektetések. A CIB Ingatlan Alapok Alapja a hazai ingatlanbefektetési alapok befektetési jegyeibôl áll. Az ingatlanalapokon és pénzpiaci alapokon kívül az alap portfóliója tartalmazhat látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve OECD-tagállam által kibocsátott állampapírt is. Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét az ingatlanalapokkal járó fôbb kockázatokra, melyek áttételesen éreztethetik hatásukat a CIB Ingatlan Alapok Alapjával kapcsolatban is. 1. Likviditási kockázat 2. Eszközkockázat 3. Piaci kockázat 4. Jövedelmezôségi kockázat 5. Az alapban lévô ingatlanok és az azok értékelésébôl fakadó kockázat

1. Likviditási kockázat Mivel az ingatlanalapok portfóliójában jellemzôen nagy értékû ingatlanok találhatók, így azok likviditása is sokkal alacsonyabb más befektetési formákénál, azaz nagy mértékû tôkekivonásnál csak hosszú idô alatt és magasabb tranzakciós költségekkel lehet azokat értékesíteni, ezért ez az egyik legfontosabb kockázati tényezô. A tôkekiáramlás hasonló súlyú problémát jelent. Az alapok likvid eszközeinek értékét meghaladó befektetésijegy-visszaváltás az ingatlanok kényszerértékesítéséhez vezethet, amely akár komoly veszteséget okozhat a befektetési jegyeket vissza nem váltó befektetôknek, egyrészt a feltételezhetôen nyomott értékesítési ár, másrészt az ingatlanbefektetéseknél alacsonyabb hozamú, likvid eszközök újbóli jelentôs állománynövekedése miatt.

2. Eszközkockázat Tekintettel arra, hogy egy ingatlan adásvétele bonyolultabb és idôigényesebb tranzakció, mint egy értékpapíré, az alapkezelôk az ingatlanalapokba rövid idô alatt beáramló vagyont csak lassan tudják ingatlanokba fektetni. Egyes esetekben hónapok is eltelnek, míg megfelelô befektetési lehetôséget, ingatlant találnak, és a tranzakció lebonyolítása – fokozott körültekintéssel kell eljárni a jogi kockázatok optimalizálása miatt – is hosszadalmas folyamat. Így elôfordulhat, hogy a befektetô befektetése huzamosabb ideig nem ingatlanban, hanem egyéb értékpapírban van. Lezárva: 2011. december 31.

3. Piaci kockázat A befektetési alapok is ki vannak téve a piac mindenkori változásából eredô kockázatoknak. A portfólió értékét alapvetôen befolyásolják az ingatlanok értékében bekövetkezett változások. Megjelenik deviza kockázat is, különös tekintettel arra, hogy a hazai ingatlanpiacon a bérleti díjakat jellemzôen euróban számítják, a befektetôk viszont forintban várnak megtérülést. Az ingatlanfejlesztô és ingatlanforgalmazó alapok deviza kockázatait befolyásolja továbbá az alapok által felvett deviza hitelek forint ellenértékének alakulása. Mindezek mellett befolyásoló tényezô lehet a portfólióba bevonható ingatlanok rendelkezésre állása az adott piacon.

4. Jövedelmezôségi kockázat Az ingatlanalap jövedelmezôségét az alap hozamának alakulása jelenti. Ezt befolyásolhatja az eszközök allokációja, a választott pénzügyi eszközök, az alap által fizetendô költségek, díjak és azok elszámolása.

5. Az alapban lévô ingatlanok és az azok értékelésébôl fakadó kockázat Az ingatlanpiacon nincsen nyíltpiaci árképzés, amely jelentôsen befolyásolhatja az ingatlanok értékét. A CIB Ingatlan Alapok Alapjának portfóliójában található ingatlanbefektetési alapokat érintô ingatlanpiaci kockázatról, az alap értékelési szempontjairól, fôbb jellemzôirôl, kérjük, tájékozódjon az ingatlanalapokat kezelô Alapkezelôk alábbi elérhetôségi helyein: FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap A sorozat Alapkezelô: SCD Befektetési Alapkezelô Zrt. (volt FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelô Zrt.) Alapkezelô címe: 1032 Budapest, Bécsi út 165. Telefon: (+36 1) 880 1800, fax: (+36 1) 880 1809 E-mail: [email protected], internet: www.scdalapkezelo.hu Biggeorge’s-NV 4. Ingatlan-forgalmazó Befektetési Alap Alapkezelô: Biggeorge’s-NV Ingatlan Befektetési Alapkezelô Zrt. Alapkezelô címe: 1036 Budapest, Lajos u. 48–66. B/4. Telefon: (+36 1) 225 2525, fax: (+36 1) 225 2521 E-mail: [email protected] Internet: www.biggeorges-nv.hu/alapkezelo

Az ingatlanalapokkal kapcsolatos kockázati tényezôk az alapok tájékoztatójában találhatók meg. Az alapok tájékoztatóit, portfóliójelentéseit, éves, féléves jelentéseit az Alapkezelôk forgalmazó helyein és a honlapjukon teszik elérhetôvé.

CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja


Részvénytúlsúlyos alap Az alap hatékonyan diverzifikált portfóliót kínál 23 fejlett ország több száz vállalatának tôzsdén jegyzett részvényeibôl, kedvezô tranzakciós költségek mellett, forintban.



részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1 1 év

5 év


2011. december 31. 2010

2009

2008

2007

2006

Indulástól

4,70%

11,46%

0,20%

–44,13%

7,69%

9,96%

–7,80%

1,9218%

0,7446%

0,6455%

CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja

Egy globális részvényportfólió, mely a részvénypiacok széles spektrumát lefedi Amerikától Japánig.

–6,33%

9,62%

42,13%

–40,35%

Benchmark –6,28%

Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év

–1,87%

–6,18%

9,15%

25,18%


Az alap jelentôs befektetései

0,8782%

a befektetési eszközök százalékában Részvény (ETF)* Változó kamatozású vállalati kötvény Likvid eszköz Származékos (határidôs forward) ügyletek

93,45% 5,37% 6,11% –4,92%

* ETF: Exchange Traded Fund, tôzsdén kereskedett befektetési alap Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag deviza fedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár devizapozícióját átlagosan 98,40%-ban, az alap euró devizapozícióját átlagosan 97,63%-ban fedeztük.

1,1655%

2011. december 31. 0,7476%

1,0857%


0,9146%

2011. december 31.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció ): 1 000



Benchmark: 90% MSCI World Index+10%ZMAX


Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. december–2011. december 31.

Részvények országok szerinti megoszlása 2011. december 31.



7

1,30

6

1,20

5

1,10

4 3

1,00 0,90 0,80

2

0,70

1

0,60

0 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 1 1 . 03. 07 . 11 . 03 . 07 . 11. 03 . 07 . 11 . 03. 07 . 11 . 03 . 07 . 11 . 03 . 07 . 11 . 03 . 07 . 11 . 03 . 07 . 11 . 03 04 04 04 05 05 05 06 06 06 07 07 07 08 08 08 09 09 09 10 10 10 11 11 11 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

0,50

CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja


Részvénytúlsúlyos alap Az alap vagyonát a világ legdinamikusabban fejlôdô térségeinek részvénypiacain fektetjük be, de a legismertebb Kína, India, Brazília, Oroszország mellett további 21 kelet-közép-európai, ázsiai, latin-amerikai, közel-keleti és afrikai ország több száz vállalatának részvényeit is tartalmazza a portfólió.



részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1

2011. december 31.

1 év

2010

2009

–17,49%


16,99%

67,36%

–3,07%

67,95%

–3,41%

Benchmark

Egy globális részvényportfólió kiváló eleme, a világ jelentôs növekedési potenciálját hordozó térségeinek vállalatait teszi elérhetôvé az ön számára, egyszerûen és hatékonyan.

–17,80%

15,28%



1,7585%


2011. december 31. 1,3720%

2,2164%


a befektetési eszközök százalékában Részvény (ETF*)

Indulástól

CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja

91,08%

Vállalati kötvények

4,83%

Likvid eszköz

11,07%

Származékos ügyletek

–6,98%

2,4483%

2011. december 31.







Benchmark: 90% MSCI EM Index+10% ZMAX Index


* Exchange Traded Fund: Tôzsdén kereskedett befektetési alap. Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag deviza fedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár devizapozícióját átlagosan 99,23%-ban fedeztük.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2008. március–2011. december 31. Nettó eszközérték (milliárd forint)



4,5

1,20

4,0

1,10

3,5

1,00

3,0 2,5 2,0 1,5

0,80 0,70

1,0

0,60

0,5

0,50

0,0

0,40

0 20 8. 0 0 3 20 8. 0 . 25 0 5 . 20 8. 0 . 25 0 7 . 20 8. 0 . 25 0 9 . 20 8. 1 . 25 0 1 . 20 9. 0 . 25 0 1 . 20 9. 0 . 25 0 3 . 20 9. 0 . 25 0 5 . 20 9. 0 . 25 0 7 . 20 9. 0 . 25 0 9 . 20 9. 1 . 25 1 1 . 20 0. 0 . 25 10 1. . 20 . 0 25 1 3 . 20 0. 0 . 25 1 5 . 20 0. 0 . 25 1 7 . 20 0. 0 . 25 1 9 . 20 0. 1 . 25 1 1 . 20 1. 0 . 25 1 1 . 20 1. 0 . 25 1 3 . 20 1. 0 . 25 1 5 . 20 1. 0 . 25 1 7 . 20 1. 0 . 25 11 9. . . 1 25 1. . 25 .

20 Lezárva: 2011. december 31.

0,90

CIB Közép-európai Részvény Alap


Részvénytúlsúlyos alap A régió vállalatainak további, dinamikus fejlôdésében bízó befektetôknek kínáljuk ezt az alapot, ha költséghatékonyan és a devi zatranzakciók megkötése nélkül szeretnének regionális részvénybefektetéseket eszközölni.



részvényalapok

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten1 1 év

5 év

2011. december 31. 2010

2009

2008

2007

2006

Indulástól

7,87%

18,24%

4,45%

–38,28%

10,58%

19,34%

2,37%

2,0383%

0,8856%

1,0727%

CIB Közép-Európai Részvény Alap


–16,72%

Elsôsorban cseh, lengyel és magyar részvényekbôl alakítunk ki egy portfóliót, forintban, ahol az egyes részvények regionális jelentôségüknek megfelelô arányban szerepelnek, de az összetételt piaci várakozásainkhoz igazítjuk.

15,92%

34,42%

–43,64%

Benchmark –16,15%

–3,09%

15,31%

34,47%



1,1196%


1,3951%

2011. december 31. 0,9812%

1,5910%


a befektetési eszközök százalékában 80,86%

Részvény

–4,74%

1,0589%

2011. december 31.



Vállalati (hitelintézeti) kötvény

6,98%



Likvid eszköz

12,15%



Benchmark: 80% CETOP20 index+20%ZMAX



Lengyelország 50,26% Szlovénia 3,42% Horvátország 3,37% Magyarország 16,06%

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. május–2011. december 31. Nettó eszközérték (milliárd forint)


3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5

Csehország 26,89%

0,0 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 09 . 03 . 09 . 03 . 09 . 03 . 09 . 03 . 09 . 03 . 09 . 03 . 09 . 03 . 09 . 03 . 09 . 03 04 04 05 05 06 06 07 07 08 08 09 09 10 10 11 11 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

2,8 2,6 2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0

CIB Indexkövetô Részvény Alap


Tiszta Részvény Alap A BUX index összetételét követô alapunkkal a hazai részvénypiacon az egyes vállalatok gazdasági jelentôségének megfelelô súlyozású portfóliót kínálunk alacsony tranzakciós költségekkel, egyszerûen.



részvényalapok


5 év


2011. december 31. 2010

2009

2008

2007

2006

Indulástól

3,42%

19,18%

2,64%

–53,19%

6,12%

19,55%

4,64%

2,6819%

1,1652%

1,5440%

CIB Indexkövetô Részvény Alap

Az alap hatékony eszköz mindazok kezében, akik a hazai részvénypiacot kívánják egyszerûen leképezni, akár hosszú távú befektetés, akár spekuláció a céljuk. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év

–22,21%

–9,43%

–1,85%

68,75%

–53,58%

Benchmark –20,41%

–7,32%

0,47%

73,40%


Az alap jelentôs részvénybefektetései

1,7122%

a befektetési eszközök százalékában Részvény

97,56%

OTP

25,74%

MOL

31,98%

Magyar Telekom

14,01%

Richter

19,07%

EGIS

3,64%

1,9886%

2011. december 31. 1,7116%

2,2937%


1,8234%

2011. december 31.







Benchmark: BUX



2011. december 31.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2004. december–2011. december 31.

Egyéb tőzsdei részvények 1,97% CIG PANNONIA 1,14% Egis 3,64% Magyar Telekom 14,01%

Likvid eszköz 2,44% OTP 25,74%



7 6 5 4 3 2 1


MOL 31,98%

0

20 04 20 . 1 05 1. 20 . 0 30. 05 3. 20 . 0 31. 05 7. 20 . 1 31. 0 1. 20 6. 0 30 06 3. . 20 . 0 31 06 7. . 20 . 1 31. 0 1. 20 7. 0 30 07 3. . 20 . 0 31 07 7. . 20 . 1 31. 08 1. 20 . 0 30. 0 3. 20 8. 0 31 08 7. . 20 . 1 31 09 1. . 20 . 0 30. 0 3. 20 9. 0 31 09 7. . 20 . 1 31 10 1. . 20 . 0 30. 10 3. 20 . 0 31. 10 7. 20 . 1 31. 1 1. 20 1. 0 30 11 3. . . 0 31 7. . 31 .

Richter 19,07%

2,3 2,1 1,9 1,7 1,5 1,3 1,1 0,9 0,7

CIB Nyersanyag Alapok Alapja


Nyersanyag Alapok Alapja Az alap a világgazdaság fejlôdéséhez elengedhetetlen energiahordozókból, nyersanyagokból, valamint élelmiszerekbôl összeállított portfóliót kínál, forintban, költséghatékony és egyszerû megoldásként azoknak, akiknek ez a szektor sem hiányozhat a befektetéseik közül. Az alapot elsôsorban kockázatvállaló portfóliók elemeként, diverzifikációs eszköznek ajánljuk az árupiac részvény- és kötvénypiacoktól eltérô tendenciáiban rejlô lehetôségek kihasználására.



részvényalapok


1 év

2011. december 31. 2010

2009

2008

2007

Indulástól

–31,56%

24,85%

–1,01%

–26,87%

–

1,80%

CIB Nyersanyag Alapok Alapja –0,95%

1,61%

10,93%

18,37% Benchmark


–1,58%

Az alap a világ kiemelkedô árutôzsdéin fektet be, a fejlett piacokon jól ismert és közkedvelt speciális, tôzsdére bevezetett indexkövetô alapok (úgynevezett ETF-ek) jegyein keresztül. Az alap a leglikvidebb nyersanyagok körét reprezentáló nyersanyagindexet követi. A portfóliót a négy legfontosabb nyersanyagszektor alkotja: • Energiahordozók (kôolajszármazékok, földgáz) • Nemesfémek (arany, ezüst) • Színesfémek (alumínium, réz, cink) • Mezôgazdasági termékek (búza, cukor, kukorica, szója) Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag deviza fedezeti céllal kötünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár devizapozícióját átlagosan 98,79%-ban fedeztük.


13,76%

15,80%

Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok) 1,1602%

1,3661%

2011. december 31. 1,1149%

1,6603%

1,8469%

0,7446%


1,3176%

2011. december 31.







Benchmark*: 90%DBLCDBCT Index + 10% ZMAX Index


* 2007. július 1. és 2010. május 25. között az alap benchmarkja 90% DBLCI (Deutsche Bank Liquid Optimum Yield Total Return Commodity Index) +10% ZMAX Index volt. Korábban az alap nem rendelkezett benchmarkkal.


3,64%

2011. december 31.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2006. június–2011. december 31.

Energia 48,56% Nettó eszközérték (milliárd forint)

Nemesfémek 7,90% Ipari fémek 10,92%

Likvid eszközök 12,81

Mezőgazdasági termékek 19,81%


8

1,60

7

1,40

6

1,20

5

1,00

4

0,80

3

0,60

2

0,40

1

0,20

0

0,00

0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 06 . 09 . 12 . 03 . 06 . 09 . 12 . 03 . 06 . 09 . 12 . 03 . 06 . 09 . 12 . 03 . 06 . 09 . 12 . 03 . 06 . 09 . 12 . 06 06 06 07 07 07 07 08 08 08 08 09 09 09 09 10 10 10 10 11 11 11 11 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

CIB tôkevédett befektetési alapok A tôkevédett befektetési alapok közkedveltségüket annak köszönhetik, hogy kiemelkedôen magas hozampotenciállal rendelkezô befektetési lehetôségeket kínálnak ügyfeleiknek, miközben a befektetési jegyek névértékére tôkevédettséget biztosítanak a futamidô végén. A CIB Befektetési Alapkezelô termékpalettáján számos tôkevédett alap megtalálható.




részvényalapok

A tôkevédett alapok fôbb adatai: Az alap neve:

CIB Profitmix 2 Alap*

Indulása:

2006. 01. 09.

Lejárata:

Alaptermék jellege:

Névérték:

Pénzügyi elszámolás (nap):

2012. 03. 02.

Deutsche Bank Commodity Harvest Excess Return Index: egy abszolút hozamú termék, amelynek célja, hogy a határidôs tôzsdei nyersanyagárfolyamok alakulásának sajátosságait kihasználva tudjon hozamot termelni. Az index egyidejûleg több nyersanyagosztályba is befektet (energiaszektor, fémek, nemesfémek, mezôgazdasági termékek, élôállat).

10 000 Ft

T+2

10 000 Ft

T+2

CIB Dupla Profit Alap

2010. 08. 30.

2015. 12. 31.

Az alap a legjelentôsebb feltörekvô országok, Brazília, Oroszország, India és Kína részvénypiacain fektet be, kedvezôtlen részvénypiaci folyamatok esetén pedig, az árfolyamveszteség minimalizálása érdekében amerikai állampapír-piaci befektetésekkel kerüli el a jelentôsebb hozameséseket. Az alap a BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index teljesítményének alakulása alapján fizet hozamot.

CIB Euró Tripla Profit Alap

2010. 11. 22.

2013. 11. 22.

8 kiemelkedôen innovatív vállalat részvényei: Apple, Danone, Michelin, Moet Hennessy Louis Vuitton, Reckitt Benckiser, Roche, Philips, Tesco

0,01 Eur

T+2

CIB Atlantika Alap

2011. 06. 27.

2015. 06. 26.

Fejlett részvénypiacok: Az amerikai S&P500 és az európai EURO STOXX 50 ® részvényindexek teljesítményébôl való részesedést teszi elérhetôvé

10 000 Ft

T+2

CIB Aranytartalék Alap

2012. 01. 02.

2014. 01. 03.

Nemesfémek: az arany és az ezüst világpiaci árának emelkedésébôl való részesedést teszi elérhetôvé az S&P GSCI ® Precious Metals Excess Return index teljesítményén keresztül.

10 000 Ft

T+2

* A CIB Profitmix 2 Alap futamideje meghosszabbításra került. Ennek az alapnak az esetében a befektetési politika által biztosított tôkevédettség a befektetési jegyek akciós forgalmazási idôszak végén érvényes árfolyamértékének visszafizetését jelenti a lejáratkor.


Az alaptermékekben szereplÔ indexek leírása: Deutsche Bank Commodity Harvest Excess Return Index (DBCHI) Az index célja, hogy a határidôs tôzsdei nyersanyagárfolyamok alakulásának sajátosságait kihasználva, úgy tudjon stabilan kiemelkedô abszolút hozamot elérni, hogy a hozam maguknak a nyersanyagoknak az árváltozásától független legyen. A Deutsche Bank Commodity Harvest Excess Return Index az S&P GSCI Light Energy Indexkosár összetételét követve egyidejûleg több nyersanyagosztályba is befektet, így kosarában egyaránt szerepelnek energiahordozók, ipari fémek, nemesfémek, mezôgazdasági termékek, illetve élô állatok. BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index (Bloomberg Code3: BNPIFLBH:IND) Az index célja, hogy a világ legdinamikusabban fejlôdô térségei úgymint Kína, India, Brazília és Oroszország részvénypiacainak emelkedése esetén pozitív hozamot biztosítson a befektetôk számára. Míg csökkenô részvényárfolyamok esetén, mint amerikai állampapír-piaci befektetés, lehetôséget adjon a negatív teljesítmény elkerülésére. A tôzsdei válságok idején az amerikai állampapírok jelentik a befektetôk egyik menedékét, így az index ezekben az idôszakokban vonzó várható hozamot biztosíthat. Az indexre nem folyik tôzsdei kereskedés, számítása 1994. december 30-ai 100 kezdôértékkel indult. S&P500 Total Return Index (Bloomberg Code: SPTR:IND) Az S&P500 Index indexet 1923 óta számítják, kiinduló értéke 10 (1941–1943) volt. Az index 1957-tól az Amerikai Egyesült Államok 500 legnagyobb nyilvános részvénytársaságának, azok kapitalizációja alapján súlyozott tôzsdei árfolyam-alakulását mutatja. Ezáltal az index megfelelôen reprezentálja az Amerikai Egyesült Államok valamennyi vezetô iparágát – úgymint telekommunikáció, közmûszolgáltatás, egészségügy, energetika, bankok, informatika, nyersanyag-elôállítás, fogyasztásicikk-gyártás –, és 1 000 milliárd USD-os tôkeértékével az Amerikai Egyesült Államok teljes részvénypiacának 75%-át fedi le. Így az index a világ elsô számú részvénypiaci jelzôszáma, a befektetôk és a média körében világszerte elfogadott, megbízható, orientáló, értékmérô funkciót tölt be.

DJ Euro STOXX 50 Net Total Return Index (Bloomberg Code: SX5T:IND) Az eurózóna 50 vezetô részvényét reprezentáló tôzsdeindex, amely az eurórégió 12 országában (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország) mûködô tôzsdei vállalatok kapitalizációjának és forgalmának kb. 60%-át képviseli. Az index kosarában szereplô vállalatok együttes árfolyamértéke 2011. év elején kb. 1 600 milliárd EUR volt. Az index 1998. február 28-tól kezdve kerül kiszámításra, induló értéke 1991. december 31-ére számított 1 000 volt. Az indexet alkotó elemeket minden év szeptemberében vizsgálják felül. Az index számítását, karbantartását, fejlesztését a svájci székhelyû STOXX Limited végzi, amely a Dow Jones & Company, a Deutsche Börse AG és a Swiss Exchange Group Company közös vállalata. S&P GSCI® Precious Metals Excess Return index (Bloomberg Code: SPGCPMP:IND) Az indexet a Standard & Poor’s és a Goldman Sachs Group, Inc. hozta létre, amely a legnépszerûbb árutôzsdei GSCI indexcsalád tagja. Az index az árutôzsdei terméknek egy szûkebb körét, a nemesfémeket – az aranyat és az ezüstöt – öleli fel. Az index számításának kezdônapja 1970. január 2-a volt, 100 kezdôértékkel. A Standard & Poor’s a világ vezetô, patinás – több mint 140 éves múltra visszatekintô – pénzügykutató, adatszolgáltató, és hitelminôsítô intézete, amely számos vezetô tôkepiaci index (pl.: S&P500 Index) számítását is végzi. Az index alkotóelemeinek napi értékeit a New York Mercantile Exchange (NYMEX) COMEX (Commodity Exchange) divíziójában jegyzett, 3 hónapnál nem hosszabb lejáratú határidôs kontraktusok napvégi záró árai határozzák meg. A COMEX (Commodity Exchange) vezetô szerepet tölt be az arany, ezüst határidôs, illetve opciós tôzsdei kereskedelmében, magas szintû, folyamatos likviditást biztosítva ezek számára. Az index a nemesfém termelésében és kereskedelmében részt vevô piaci szereplôk pozícióinak fedezése mellett egyúttal kiváló befektetési lehetôséget is jelent, valós alternatívát biztosítva a fizikai nemes fémekbe (arany- és ezüstrudak/érmék stb.) történô tényleges befektetésekkel, illetve a kitermelésben részt vevô bányavállalatok részvényeinek vásárlásával szemben. Az index közismertségének, transzparens indexszámítási mechanizmusának, likviditásbô kereskedésének köszönhetôen a befektetôk kiemelten figyelt referenciahozam-mutatója, valamint emellett fontos gazdasági indikátor szerepet is betölt.

A CIB Befektetési Alapok relatív teljesítményét mérô referenciaindexek/benchmarkok: Referenciaindex (benchmark) Egy olyan viszonyítási alapként használt piaci index, mutatószám, amelyhez egy portfólió vagy befektetési alap teljesítményét mérik. Az összehasonlíthatóság miatt fontos, hogy a referenciaindex olyan mögöttes értékpapírpiac átlagos összetételét tükrözze, ami a lehetô legnagyobb hasonlóságot mutatja az értékelni kívánt befektetéssel. A benchmark egyrészt segít a befektetôknek abban, hogy a piacon lévô több, azonos befektetési politikát folytató alap teljesítményét összemérhessék, így döntéseiket könnyebben meghozhassák, másrészt iránymutatást ad a befektetési alapkezelô teljesítményének megítélésében is. ZMAX A 14 napnál hosszabb, de 182 napnál rövidebb hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyam-alakulását jelzô index. RMAX A három hónap és egy év közötti hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyam-alakulását jelzô index. MAX Composite A hazai állampapírpiac teljesítményét tükrözô és az Államadósság Kezelô Központ által számított MAX indexcsalád egyik tagja. Szorosan illeszkedik a MAX indexhez, mivel az utóbbiból kikerülô államkötvények automatikusan átkerülnek az RMAX indexbe, melyet diszkont kincstárjegyekkel együtt alkotnak. A két index piaci súlyok alapján kialakított kompozíciója pedig a MAX Composite index, mely tehát így tartalmazza az elsôdleges forgalmazói rendszerben szereplô államkötvényeket és diszkont kincstárjegyeket. MAX Az 1 évnél hosszabb hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyam-alakulását jelzô index.


BIX A magyarországi nyilvános, nyílt végû ingatlanbefektetési alapok árfolyama alapján számított, ezen alapok átlagos teljesítményének mérésére szolgáló index. BUX A Budapesti Értéktôzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, mely egyetlen mutatószámba sûrítve mutatja a BÉT részvénypiacának mozgását, a részvényárak átlagos változását. (Például a BUX index x százalékos napi emelkedése azt jelenti, hogy a részvényárak átlagosan x százalékkal emelkedtek az adott napon.) MSCI World Morgan Stanley Capital International által számított, a világ fejlett részvénypiacainak árfolyam-alakulását mérô index. Az index összetételét 2007 óta az alábbi országok vállalatai alkotják: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Hongkong, Írország, Olaszország, Japán, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Portugália, Szingapúr, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság és USA. MSCI EM (Emerging Market) Morgan Stanley Capital International által számított, feltörekvô részvénypiacok árfolyam-alakulását mérô index. Az index összetételét 2007 júniusa óta az alábbi 25 országindex alkotja: Argentína, Brazília, Chile, Kína, Kolumbia, Csehország, Egyiptom, Magyarország, India, Indonézia, Izrael, Jordánia, Korea, Malájzia, Mexikó, Marokkó, Pakisztán, Peru, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság, Tajvan, Thaiföld és Törökország. CETOP20: (Közép-Európai Blue Chip Index) A 20 legnagyobb tôkeértékû és tôzsdei forgalmú közép-európai vállalat teljesítményét tükrözi. A nemzetközi gyakorlatot és a piac igényeit is figyelembe véve kialakított CETOP20 egyik fontos célja, hogy referenciaként szolgáljon a térség iránt érdeklôdô befektetôk számára. Az indexbe az alábbi tôzsdéken jegyzett részvények kerülhetnek be: Budapesti Értéktôzsde, Varsói Értéktôzsde, Prágai Értéktôzsde, Pozsonyi Értéktôzsde, Ljubljanai Értéktôzsde és Zágrábi Értéktôzsde.

DBLCDBCT: Deutsche Bank Liquid Optimum Yield Diversified TR Commodity Index (nyersanyagpiaci index) 2000-ben hozták létre. Tizennégy olyan árupiaci termék található benne, amelyeket az amerikai és londoni tôzsdén jegyeznek. Ezeknek a termékeknek a tôzsdei határidôs kontraktusai (future kontraktusai) szerepelnek az indexben. A termékek a következôk: kôolajszármazékok, földgáz, búza, kukorica, cukor, szója, réz, alumínium, cink, arany, ezüst . Az index összetevôit azért választották ki, mert ezek a legnagyobb forgalmú, legjobb piaccal rendelkezô árutôzsdei termékek. Az alapok hozamadatai magyar forintban – illetve a CIB Euró Pénzpiaci Alap esetében euróban – kerülnek megállapításra, felhívjuk figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az alap által elért eredményt. A benchmark hozamok számításánál alkalmazott adatok forrása: Bloomberg. A referenciahozam számításának módja megegyezik a hozamszámítás módjával (éven belül lineáris, éven túl kamatos kamat). 1

Nettó hozam: a forgalmazási költségek, számlavezetési költségek levonása elôtti hozam.

2

Szórás: az árfolyamok ingadozásának mértéke. Az átlagos értéktôl való átlagos eltérést méri, azt vizsgálja, hogy nagy átlagban az egyes értékek mennyire térnek el az átlagtól.

Az index aktuális értéke elérhetô a www.bloomberg.com honlapon.

3

1. Az alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeirôl és a befektetés lehetséges kockázatairól, kérjük, részletesen tájékozódjon az alap tájékoztatójából és kezelési szabályzatából! 2. Az alapok tájékoztatóját, kezelési szabályzatát, portfóliójelentését, éves, féléves jelentéseit forgalmazási helyeinken és a www.cib.hu, illetve a www.cibalap.hu internetes oldalainkon tesszük elérhetôvé. 3. Az alapok rövidített tájékoztatója tartalmazza mindazon információkat, amelyeket a CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. (tev. eng. sz.: PSZÁF III/100.036-4/2002.) a pénzügyi eszközökrôl, az ügyletrôl és a díjakról szóló tájékoztatás során köteles megadni. 4. A hozamokra vonatkozó megállapítások a normál piaci viszonyok melletti teljesítményt jelzik, de nem jelentenek garanciát a jövôbeni teljesítményre.

5. A feltüntetett hozamadatok a forgalmazási, számlavezetési költségek levonása elôtti, az alapok mûködési költségeivel csökkentett nettó hozamok. 6. A jelen kiadványban szereplô származtatott alapok a szokásostól eltérô kockázattal járnak. 7. A származtatott alap befektetési politikája által biztosított tôkevédettség a befektetési jegyek névértékének lejáratkori visszafizetésére vonatkozik. 8. Az alapok egyszeres tôkeáttételt alkalmaznak. 9. Jelen hirdetés nem minôsül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak, kizárólag a figyelem felkeltése a célja. 10. A befektetési alapokban elhelyezett vagyon kezelését törvényi rendelkezések szabályozzák. (2001. évi CXX. törvény a tôkepiacról, 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutôzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetô tevékenységek szabályairól.)

CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. Komm Tibor Vezérigazgató Horváth Fruzsina Társasági asszisztens

[email protected]

Számadó Éva Értékesítési vezetô

[email protected]

Hajdu Egon Vagyonkezelési igazgató

Molnárka Viktória Értékesítéstámogatás

[email protected]

Csekô Zoltán Vagyonkezelô

Demeter Gábor Értékesítési munkatárs

[email protected]

Págyi Gergely Vagyonkezelô

Martonosi Tibor Értékesítési munkatárs

[email protected]

Kovács László Bálint Vagyonkezelô

Knáver György Termékmenedzser

[email protected]

1027 Budapest, Medve u. 4–14. www.cibalap.hu Telefon: (+36 1) 423 2400 Telefax: (+36 1) 489 6664, (+36 1) 489 6675 E-mail: [email protected]

A befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékei, illetve a kapcsolódó további információk elérhetôk: • az interneten keresztül: www.cibalap.hu • elektronikus bankszámlánkon: Info/Befektetési lehetôségek • a CIB24 nonstop, élôhangos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül: 06 40 242 242


hírlevél CIB befektetési alapok IV. negyedév tél Lezárva: december 31

Recommend Documents