hírlevél CIB befektetési alapok I. negyedév tavasz Lezárva: március 31

hírlevél CIB befektetési alapok 2012. I. negyedév – tavasz

Lezárva: 2012. március 31.

cib befektetési alapok Hozamgarantált Betét Alap Pénzpiaci Alap Euró Pénzpiaci Alap Tôkevédett Alapok Algoritmus Alapok Alapja Kincsem Kötvény Alap Ingatlan Alapok Alapja Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja Közép-európai Részvény Alap Indexkövetô Részvény Alap Nyersanyag Alapok Alapja

CIB NYERSANYAG ALAPOK

Kockázat

CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB CIB

CIB RÉSZVÉNY ALAPOK CIB INGATLAN ALAPOK

CIB HOSSZÚ KÖTVÉNY ALAP CIB KIEGYENSÚLYOZOTT VEGYES ALAP CIB TÔKEVÉDETT ALAPOK CIB PÉNZPIACI ALAPOK CIB LIKVIDITÁSI ALAPOK

Hozam

Lezárva: 2011. december 31.

Aktualitások Szurkoljunk együtt a világgazdaságnak! Ahogy egy sportoló élete nagy megmérettetésére készül, éveken át megszámlálhatatlan órát töltve technikájának brilliánssá csiszolásával, úgy készülnek a világ vezetô vállalatai – üzleti modelljük, termékpalettájuk, mûködési hatékonyságuk javításával – arra, hogy a nemzetközi gazdaság növekedési pályára állásakor továbbra is ott lehessenek iparáguk élmezônyében. Azok a cégek, melyek évtizedek óta képesek a folyamatos megújulásra a piaci helyzetnek megfelelôen és jövedelmezôségüket a mögöttünk álló nehéz években is fenn tudták tartani, bebizonyították, hogy minden piaci körülmény között helyt tudnak állni. A részvénypiac díjazza egy vállalat innovációs és jövedelemtermelô képességét, így a legjobb cégek papírjainak árfolyamai általában már meghaladják a 2007-es rekordokat, miközben a jövedelemtermelô képességük jellemzôen még az árfolyamaiknál is jelentôsebb mértékben nôtt. Egy gondosan kiválogatott részvénykosár jó ár/érték arányú befektetésnek bizonyulhat az elkövetkezô idôszakban.

Miért érdemes a CIB Élmezôny Tôkevédett Származtatott Alap megvásárlásával részvényekbe fektetni? A CIB Élmezôny Tôkevédett Származtatott Alap 5 közismert vállalat részvényeibôl egyenlô arányban kialakított részvénykosárba fektet.

Önnek mi jut eszébe három párhuzamos csíkról? Vajon az autópályán miért húzódunk le többnyire a szélsô sávba, ha feltûnik egy összetéveszthetetlen ikerfényszóró a visszapillantó tükörben? Miért akarnak a gyerekek kólát inni? Melyik cégre gondol a hamburger szó hallatán? Melyik lehet az a dél-koreai óriásvállalat, amelyik ma a szórakoztató elektronikai és a mobil telekommunikációs piac megkerülhetetlen szereplôje, és egy 74 évvel ezelôtt alapított kisboltból nôtte ki magát? Ki ne ismerné az Adidas, a BMW, a McDonald’s, a Coca-Cola vagy a Samsung nevét? Olyan erôs márkaarculattal rendelkezô cégek ezek, melyek saját üzletágaikban kiemelkedô teljesítményt nyújtottak az elmúlt évtizedekben, és jelenlegi teljesítményük is ígéretes jövôt vetít elôre. A CIB Élmezôny Tôkevédett Származtatott Alap befektetési jegyeinek megvásárlásával Ön részesedhet a fenti részvények árfolyamának emelkedésébôl. A CIB Élmezôny Tôkevédett Származtatott Alap befektetési jegyei 2012. április 10. és 2012. május 25. között jegyezhetôk a CIB Bank fiókálózatában. Kérjük, hogy az alap befektetési politikájáról, valamint a befektetés kockázati tényezôivel kapcsolatos tudnivalókról tájékozódjon az alap Tájékoztatójából! Az alapok tájékoztatóját, kiemelt befektetôi információját, portfóliójelentését, éves, féléves jelentéseit forgalmazási helyeinken és a www.cib.hu, illetve a www.cibalap.hu internetes oldalainkon tesszük elérhetôvé.

A jég hátán Vállalkozni jó A született vállalkozónak remek ötletei vannak. A született vállalkozó kreatív. A sikerhez azonban a gondolati gazdagság édes kevés. A született vállalkozó agilis és képes életét és vérét a siker szolgálatába állítani. A született vállalkozó bátor, kész felvállalni annak a kockázatát, hogy egy szívvel-lélekkel képviselt idea végül nem vezet kézzel fogható üzleti eredményhez. A született vállalkozó idônként vakmerô és néha szerencsés. Idônként tönkremegy, de feláll, és megy tovább. Újabb ötletet dolgoz ki, és folytatja a sokszor sziszifuszi munkát, amíg egyszer révbe nem ér. Sokan irigylik az új autóját, a szép házát, a drága ruháit és az életvitelét. Pedig nem ez az, ami igazán irigylésre méltó, hanem az alkotóerô, ami ehhez az anyagi természetû gazdagsághoz végül elvezeti. A született vállalkozó egy, a körülményekhez jól alkalmazkodó és tanulékony ember, aki az átlagosnál sokkal több energiát fektet abba a tevékenységbe, amivel foglalkozik. Soha nem áll le, mindig pörög az agya, és többnyire a munkáján. Azért különleges, mert a tevékenység kitervelésében és a lebonyolításában egyaránt erôs. A született vállalkozó aligha fektetne be egy másik ember vállalkozásába, egyszerûen nem az a csendestárs típus.

„A vállalkozói lét határmezsgyéjén a sikerbe és a bukásba egyaránt belekóstolhatunk azáltal, hogy tulajdonosokká válunk vállalkozásokban, de a cég irányításába nem szólunk aktívan bele.” A született vállalkozók mellett vannak emberek, akiknek az operatív lebonyolítás az erôsségük és vannak, akik csodás álmaikat nem valósítják meg soha. Az egyik csoportot gyakran a „jó iparos” jelzôvel illetik, míg a másikat gyakran rendkívül szórakoztató és kreatív embernek tartják. Nekik nehezebb jó vállalkozóvá válni, de kellô tapasztalattal és kitartással sikerülhet. Persze a tanulópénzt általában meg kell fizetni.


Ha még sincs vállalkozhatnékunk A vállalkozói lét határmezsgyéjén a sikerbe és a bukásba egyaránt belekóstolhatunk azáltal, hogy tulajdonosokká válunk vállalkozásokban, de a cég irányításába nem szólunk aktívan bele. Ennek legegyszerûbb módja, ha tôzsdei vállalatok részvényeit megvásároljuk, ezáltal részesedve a vállalat gazdálkodási eredményébôl. Azért kézenfekvô tôzsdei vállalatot venni, mert szigorú szabályokat kell a tôzsdei cégeknek betartani ahhoz, hogy tôzsdei vállalatok lehessenek. A szabályok közül egy részvénytulajdonos számára kiemelten fontos a cég gazdálkodásával kapcsolatos részletes információk nyilvánosságra hozatali kötelezettsége, mert így csendestársként jobban beleláthatunk a vállalatunk mûködésébe. Minél átláthatóbb egy cég gazdálkodása, annál szívesebben vesszük meg a részvényeit, mert annál kevésbé vagyunk kiszolgáltatva a fô tulajdonos kényének-kedvének. Részvényvásárlási kedvünket az is fokozhatja, ha a részvények sok-sok tulajdonos kezében vannak, nem pedig egy nagy tulajdonos érdekei érvényesülnek állandóan. Ha egy cég részvényei nagyon sok tulajdonos birtokában vannak, akkor azt magas közkézhányadnak nevezzük. A tôzsdei lét egyik paramétere gyakran egy meghatározott, minimális közkézhányad elérése a befektetôk nagyobb biztonsága érdekében. A tôzsdei részvények vásárlásának nem elhanyagolható elônye az is, hogy akár évtizedek óta sikeres cégekben lehetünk tulajdonosok. Ezek a vállalkozások a puszta létükkel bizonyítják, hogy képesek a változó gazdasági környezethez hatékonyan alkalmazkodni, a hullámvölgyeket túlélni és a gazdálkodási hatékonyságuk javítására kihasználni, míg a kedvezô piaci környezetet árbevételük növelésére tudják fordítani. Egy hatékonyan mûködô vállalat részvényeinek megvásárlása mellett a legfôbb indok egy befektetô számára, hogy a részvények megtérülése hosszabb távon meg kell, hogy haladja a kockázatmentes hozamokat, vagyis az állampapírok kamatát. Ennek két alapvetô oka van. Egyrészt a vállalatok a mûködésükhöz, beruházásaikhoz szükséges anyagi forrásokat részben hitelfelvétellel teremtik elô, így, ha a hitel kamatait sem tudja a beruházás kitermelni, akkor a vállalat nem tud fejlôdni. Megfordítva, amennyiben egy vállalat évtizedeken keresztül fejlôdni tud, akkor folyamatosan képes a befektetett tôkén a kamatoknál magasabb megtérülést elérni. Másrészt, amennyiben a vállalkozások jellemzôen kevesebb vagy ugyanannyi jövedelmet biztosítanak, mint az állampapírok, akkor a befektetôk elfordulnának a részvényektôl és minden pénzüket kötvényekbe fektetik. Ez részvénykínálatot és kötvénykeresletet jelent, ami túl olcsó részvényeket és túl drága kötvényeket eredményez, ergo a piac kiegyenlítô

hatásának köszönhetôen a részvények várható jövôbeli megtérülése ismét jelentôsen meghaladja a kötvényekét. A piaci folyamatoknál tartva egy szempontot azért érdemes szem elôtt tartani, mégpedig azt, hogy a befektetéseinket nagy forgalmú, jelentôs cégek közül érdemes választani. Ennek a jelentôsége abban áll, hogy egy kis forgalmú részvény esetében, ha éppen nem akarja senki venni, amikor mi szeretnénk eladni, akkor áron alul kényszerülhetünk adni, esetleg hetekig, pár darabos csomagocskákban kell túladnunk rajta. A nagy forgalmú részvények esetében egy kisbefektetô reális áron pillanatok alatt túladhat befektetésén. A legjobbak ebbôl a szempontból a tôzsdeindexeket alkotó részvények, hiszen azoknál jelentôs intézményi befektetôi kör is jelen van a vételi és az eladói oldalon, ezzel fenntartva a likviditást.

Vajon most a kötvények vagy a részvények olcsók? A befektetések világa rendkívül sokszínû, így nem mondhatjuk ki egyértelmûen, hogy ez vagy az az eszközcsoport olcsó. Azt azonban kijelenthetjük, hogy a fejlett régió kötvénypiacain lámpással kell keresni olyan állampapírokat, ahol a várakozásoknak megfelelô inflációs szintek és a jelenleg elérhetô kötvényhozamok ne a megtakarítások vásárlóértékének leértékelôdését valószínûsítenék. Az EU perifériájának nevezett országok, ahol ez a hozamfelár ténylegesen megjelenik, ott viszont olyan gazdasági egyensúlytalanságok állnak fenn, melyek jelentôs befektetési kockázatot hordoznak. Nem kell messzire menni egy negatív példáért, elég csak a görög kötvénycsereprogramra gondolni. Ezek a papírok, noha kötvények, részvényszintû kockázatot hordoznak, várható megtérülésük viszont többnyire elmarad a részvénypiacokétól. Mindezek mellett a gazdasági válság kezelésével kapcsolatos amerikai és európai intézkedések, melyeket szokás a „pénznyomda beindításaként” aposztrofálni, jelentôs mennyiségû elkölthetô, befektethetô pénzt juttattak az elmúlt években a gazdaságba. Ez a pénz folyamatosan keresi a helyét, ahol megfelelô megtérüléssel fektethetô be. A célpont pedig egyre inkább a részvény- és nyersanyagpiacokon található meg. Röviden összefoglalva, egy olyan gazdasági környezet, ahol a vállalatok sokkal egészségesebbek, mint az országok, alacsony a finanszírozási költség, a kamatok nem szorítják ki a beruházásokat, esetleg a felvásárlásokat, sok olcsó pénz keresi a helyét, ott logikusan a részvénypiacoknak emelkedniük kellene. Persze a befektetéseket a logika mellett a pszichológia is befolyásolja.

Ha az ember nem profi befektetô és nem is pszichológus Pontosan azért, mert a jövô kiszámíthatatlan és az emberek pedig még ennél is kiszámíthatatlanabbul reagálnak nem várt eseményekre, a befektetési szolgáltatók azon dolgoznak, hogy a kockázatok kezelésében új megoldásokat nyújthassanak ügyfeleik számára. Ilyen kockázat kezelési módszer a tôke védelmére való törekvés. A hozamok megkockáztathatóak, de amennyiben a veszteségeink felfalják a megtakarításainkat, akkor a talpra állás, az újabb esély a jövô beláthatatlan ködébe vész. Nem szabad ugyanis elsiklani afelett, hogy egy 50%-os veszteséget 100% nyereséggel lehet csak helyrehozni. A példa életszerû. A legnagyobb forgalmú hazai részvény, az OTP elmúlt egy éves maximuma 6475 forint volt (2011. 04. 28.), minimuma 2680 forint (2011. 09. 26.). Egy rosszkor nyitott és megtartott pozíció, a mostanság tapasztalható 3300 körüli ár melletti eladás esetén (2012. 04. 16.) ez közel 50% veszteséget okozna. Ezt a csorbát egy duplázással lehet kiköszörülni. Aki bírja a feszültséget és elég türelmes, annak előbb vagy utóbb vélhetôen sikerülni fog. Ehhez azonban idegek kellenek. A konklúzió viszont nem az, hogy ne vegyünk részvényeket, ugyanis lehet ezt másként is. Ha például alig több mint fél éve 2700 körül vásároltunk volna, akkor ma több mint 20% lenne a nem realizált nyereségünk. Ha mégsem kérünk ezekbôl az izgalmakból, viszont kecsegtetô egy ilyen mértékû teljesítmény potenciál, akkor a részvénypiachoz kapcsolódó tôkevédett befektetési alapok jelenthetnek megoldást igényeinkre. Ezek az alapok a lejárat idôpontjában a befektetési jegyek névértékének visszafizetését biztosítják, ezt tekinthetjük egy olyan veszteségminimalizáló, un. stop loss megbízásnak, ami az elviselhetô tôkeveszteséget nullás szintre állítja be egy adott jövôbeli idôpontra. A CIB Alapkezelô kínálatában számos ilyen tôkevédett termék áll rendelkezésre, a korábban kibocsátott alapokat a bank folyamatosan forgalmazza, az új kibocsátásoknál pedig lehetôség van a befektetési jegyek jegyzésére. Jelenleg futó jegyzésünk öt közismert vállalat részvényeinek a teljesítménye alapján fizet hozamot. A cégek a német, az amerikai és a dél-koreai részvényindex alkotóelemei – ennek megfelelôen jelentôs forgalommal bírnak részvényeik – a világ legismertebb márkái közé tartoznak. Ha megtakarításainak egy részét szívesen fektetné olyan patinás vállalkozásokba, mint az Adidas, a BMW, a Coca-Cola, a McDonald’s és a Samsung, akkor forduljon a bankfiókokban dolgozó kollégáinkhoz.

Piaci körkép Kötvénypiac Amerikai és európai kötvénypiac A globális gazdasági növekedés egy alacsonyabb növekedési ütemre állt át 2011-ben. Hirtelen felívelésre nem lehet számítani idén sem, a tavalyihoz hasonló mértékû, 3,5%-os globális növekedéssel számolnak a nagy elemzô házak. A legvisszafogottabb növekedést éppen az exportpiacainkon, az euróövezet országaiban várjuk, itt a tavalyi évi 1,5%-os növekedés után idén –0,2%-os visszaesésre lehet számítani. Az USA-ban ehhez képest megoldódni látszik a válság (legalábbis a várható növekedés terén), a tavalyi évi 1,7% után az idei évi növekedés akár 2,7% is lehet. Mindennek azonban hatalmas ára van, az USA agresszív anticiklikus fiskális és monetáris politikát alkalmaz egyszerre, melynek során hatalmas GDP-arányos éves hiányokkal (2011: –8,5%; 2012-es várakozás: –6,1%; 2013-as várakozás: –5,0%) nagy ütemben növeli eladósodottságát, igaz egyelôre rendkívül alacsony kamatszinteken. A FED (Amerikai Központi Bank) várhatóan hosszabb ideig is tartani fogja 0%-os alapkamatát, a munkanélküliség problémáját ugyanis nem sikerült a kívánatos szinten orvosolni. A jelenlegi 8,1–8,3% körüli munkanélküliség leghamarabb 2013 I. negyedévében csökkenhet 8% alá. Az euróövezet legrosszabb növekedési kilátásokkal rendelkezô országa a fentiek alapján nyilvánvalóan Görögoszág. A tavalyi évi közel 7%-os visszaesés után a görgök idén is 5% feletti GDP-csökkenésre számíthatnak. A nagyobb országok közül Franciaország növekedési kilátási javultak az elmúlt idôszakban, az idei évi enyhe recesszió helyett akár kis mértékû pozitív, 0,3% körüli lehet a francia növekedési ütem. Portugália 3,3%, Spanyolország és Olaszország várhatóan 1–1,5% körüli visszaesést szenvedhet el az idei évben. Magyarország legfôbb kereskedelmi partnere Németország is jelentôsen lassul, a tavalyi évi 3 %-os növekedés után idén csak 0,5%-os ütemben bôvülhet a német gazdaság.


Infláció Az inflációs várakozások a potenciális növekedési ütemek körüli vagy az alatti növekedési ütemek miatt továbbra is visszafogottak. A tavalyi 4,5%-os globális infláció után az idei érték 3,4% lehet. Az USA-ban az elemzôk a tavalyi 3,1% után idén 2,6%-os inflációt várnak. Az euróövezetben nagyobb lehet a visszaesés, a tavalyi 2,7% után idén 1,9% lehet az áremelkedés üteme. Korábbi várakozásainkat fenntartjuk, mely szerint a jelenlegi 2% körüli történelmi minimum szintjérôl a 10 éves amerikai hozamszint lassan emelkedni fog, és idén emaitt nagyon alacsony, inkább negatív megtérülést realizálhatnak az amerikai állampapírpiacon a befektetôk.

„Az adósságproblémával és ennek következtében befektetôi bizalomhiánnyal küszködô eurózónatagországokban országonként különbözô lefutású lehet az idei év állampapír-piaci szempontból.” Mint említettük az ECB-nél (Európai Központi Bank) látunk némi esélyt a kamatcsökkentésekre, ezért az európai hosszú hozamok csak kis mértékben korrigálhatnak felfelé. Az adósságproblémával és ennek következtében befektetôi bizalomhiánnyal küszködô eurózóna-tagországokban országonként különbözô lefutású lehet az idei év állampapír-piaci szempontból. Portugália és Spanyolország állampapírpiacai az I. negyedévben szinte semmit sem hoztak vis�sza a 2010–2011-es hatalmas veszteségeikbôl. Ezekben az országokban az állampapír-piaci rally csak egy stabilabb világgazdasági környezetben, hitelesebb fiskális pálya mellett következhet be. Ezzel szemben az olasz ’sztorit’ kezdik elhinni a befektetôk, az olasz hosszú hozamok a tavaly év végi bizalomvesztés után hatalmasat, mintegy 150 bázispontot csökkentek az év elsô negyedévében, 7%-ról 5,5% környékére. Összességében a jelenlegi átlagosan 2,3%-os szintjérôl (az extrém hozamkörnyezetû országok sem tudják annyira felfelé mozdítani az átlagot) 2,6%-ra emelkedhet az európai 10 éves hozamszint az idei év végére. Azokban az országokban, ahol átmenetileg megreked a fiskális kiigazítás, ott elszabaduló hozamokra (állampapír árfolyam esésekre) is fel kell készülniük a befektetôknek.

Magyar kötvénypiac A globális növekedés alacsony szinten stagnálása és ezen belül az európai lassulás kedvezôtlenül érintik a magyar gazdaság növekedési kilátásait is. Ennek ellenére úgy véljük, hogy az idei évi növekedés jobban fog alakulni, mint a piaci konszenzus (ami –0,5%), elsôsorban egyszeri tényezôknek köszönhetôen (autógyárak termelés-növekedése), de a magas élelmiszerárak miatt a mezôgazdaság egyre nagyobb arányú hozzájárulására is számítva, +0,5% növekedést várunk az idei évre. A nagyobb GDP-növekedés ugyan jótékonyan hathat majd a magyar költségvetési hiány alakulására, de az EU és az IMF számításai jelenleg konzervatívabb növekedési elôrejelzésbôl indulnak ki. Magyarország a várakozások szerint még áprilisban benyújtja a felújított konvergenciaprogramot az Európai Bizottságnak (a stabilitási és növekedési egyezményben foglaltaknak megfelelôen). Várhatóan az új konvergenciaprogramban szereplô intézkedéscsomaggal igyekszik megfelelni a kormány az EU és az IMF elvárásainak. Az Európai Bizottság ugyanis az idei évben egy 130–140 milliárd forintos, míg 2013-ra mintegy 400 milliárd forintos lyukat lát a büdzsében. A kormány tervei szerint a Széll Kálmán Terv 100%-os teljesítésével ennek az elcsúszásnak a nagy része kezelhetô, de új intézkedések is várhatók, ezek közül a legjelentôsebb tétel az úgynevezett pénzügyi tranzakciós adó bevezetése lenne. Pozitív fejlemény, hogy a külkereskedelmi mérleg továbbra is jelentôs többletet produkál (a januári többlet 419 millió euró volt), és ez a többlet a Mercedes gyár beindulásával tovább nôhet. További pozitív tényezô, hogy a tavalyi év átlagában a lakosság a rendelkezésére álló jövedelemének mintegy 9%-át takarította meg, ami hat éve messze a legmagasabbnak számít. Ezzel párhuzamos negatív tendencia ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalom további stagnálása, enyhe visszaesése. Januárban 0,2%-kal esett vissza a kiskereskedelmi forgalom volumene az elôzô hónaphoz képest, az éves index +0,6%-on állt januárban. A jelenlegi 7%-os alapkamatszintrôl érdemi elmozdulás nem várható, a további lépések a kormány és az EU-IMF páros közötti tárgyalások irányvonalától, ütemétôl függenek. A tárgyalások felgyorsulása esetén kamatcsökkentést várunk, azok elhúzódása esetén akár kamatemelés is elképzelhetô. Magyarország a külsô finanszírozás szempontjából a nagy megújítandó állomány miatt sérülékeny, ezért létszükséglet a finanszírozás biztosítása, az IMF-fel történô gyors megállapodás. A kormány mozgástere ilyen helyzetben rendkívül szûk, az egyetlen kiút a jelenlegi helyzetbôl, az EU magyar jogrendszerrel szembeni követelményeinek maradéktalan

kielégítése és a tárgyalások második körére áttérés az IMF-fel. A második körbe kerülés ugyanis átmenetileg megnyugtathatja a piacokat, és a fiskális politikáról szóló tárgyalásokban az IMF-fel újra nyílik egy kis manôverezési lehetôség a kormány számára. Várakozásunk szerint az átmeneti inflációemelô lépések után (ÁFA, jövedéki adó emelés) az alapinfláció visszatér a tavalyi év végi szintjére (4,4%). Az idôközben kialakult 5% feletti ráták természetesen megemelik az infláció éves átlagos szintjét (5,3% a várakozásunk erre az adatra). Várakozásunk szerint 6–6,5%-ra csökkenhet a magyar alapkamat az év végéig, amennyiben egy hatékony IMF-védôhálóval fog rendelkezni a kormány az elsô félév végére.

Kilátások, kockázatok Felfelé mutató „kockázat” az állampapírpiacon egy sikeres IMF-tárgyalás. Ez az összességében 15–20 milliárd eurós hitelkeret megindíthatná az elakadt devizakötvény-kibocsátásokat, gyors CDS-szint-csökkenést eredményezne, ami már kellô alapot teremthetne az MNB-nek a kamatcsökkentésre. Lefelé mutatkozó kockázat, hogy a nemzetközi befektetôi hangulat az európai adósságválság miatt igen ingatag. Bár a FED 0% körüli kamatszintje és az ECB 1%-ra csökkentett alapkamata támogatná a hosszú kötvényhozamok csökkenését, de azok véleményünk szerint a fejlett gazdaságok jó részében (USA, Németország, Japán) már elérték mélypontjukat. A piacokon újra és újra eluralkodó bizonytalanság ugyanakkor volatilis környezetet teremt és a hirtelen megcsúszás, nagyobb eladási hullám esélye sem kizárt a következô hónapokban (elsôsorban a közel-keleti helyzetet kell szorosan figyelemmel kísérni). Alap forgatókönyvünk szerint 7% alatti hozamokat várunk a hozamgörbe elején és 8% alatti hozamokat a hozamgörbe hosszú oldalán az idei év végére.

Részvénypiac A 2012. elsô negyedévében minden jelentôsebb részvénypiac pozitív teljesítményt mutatott. A legrosszabb teljesítményt az angol FTSE index nyújtotta 3,5%-os emelkedéssel. A negyedik negyedéves gyorsjelentési szezon ismét hozta az elemzôk által elvárt pozitív számokat, a vállalati mérlegek jó állapotban vannak, az S&P500 indexben szereplô cégek rekord készpénzállományon ülnek. Az elmúlt negyedév elsôsorban az USA reálgazdaságának egyre jobb teljesítményérôl és az eurózóna valamint Görögország egyre mélyülô válságáról szólt. Az Európai Unió nagyon közel került egy újabb recesszióhoz, ami visszavetheti a CEE-országok teljesítményét is. A nyersanyag- és a részvénypiacok nagy általánosságban átlagos értékeltségi szinteken forognak. Részvénypiaci teljesítmények

„A fejlett részvénypiacok az elmúlt negyedévet nagyon jó teljesítménnyel zárták.” A „legrosszabb” teljesítményt az angol FTSE index nyújtotta 2012 elsô negyedévében: 3,5%-ot emelkedett saját devizában. A legjobban teljesítô piac a DAX index volt 17,8%-os emelkedéssel. A világ fejlett piacait magába foglaló MSCI World index az elmúlt negyedévben 10,9%-kal került feljebb. Az európai DJ Stoxx50 index az angol tôzsdéhez hasonlóan 3,8%-ot emelkedett. A magyar értéktôzsde 9,8%-kal nôtt. Az elmúlt negyedév során a forint a fôbb devizákhoz képest kiemelkedô teljesítményt nyújtott: 6,52%-ot erôsödött az euróval, míg 9,19%-ot az amerikai dollárral szemben. Az EURUSD kereszt az idôszak eleji 1,3-as szintrôl az idôszak végére 1,33 felé emelkedett, így a dollár 2,95%-ot gyengült az euróhoz képest. A devizahitelesek számára kiemelt jelentôségû, hogy a svájci frank is jelentôsen gyengülni tudott a forinttal szemben: az árfolyam 5,59%-kal került lejjebb a negyedév során, március végén a Svájci Nemzeti Bank árfolyamrögzítése ellenére is közel 245 forintot kellett egy frankért adni. Az EURCHF kereszt a negyedév során folyamatosan az 1,20-as rögzített sáv közelében tartózkodott. Fejlett részvénypiacok A fejlett részvénypiacok az elmúlt negyedévet nagyon jó teljesítménnyel zárták. Az S&P500 index 12,0%-kal került feljebb, azonban az európai blue-chip részvényeket tartalmazó Eurostoxx50 csak 3,8%-ot emelkedett. Az amerikai index jó teljesítménye elsôsorban az amerikai Lezárva: 2012. március 31.

gazdasági növekedés gyorsulásának volt köszönhetô. A CAC40 index 8,4%-kal emelkedett. A német DAX index 17,8%-os teljesítményével a legjobban teljesítô piac volt az elmúlt három hónap során. Az amerikai részvénypiac stabil teljesítménye a nem kiugróan jó, de nem is túlságosan rossz gazdasági fundamentumokkal magyarázható. Az USA gazdasága egy lassú, de egyre inkább megerôsödni látszó növekedési pályára lépett. Az elemzôk által eddig egyöntetûen várt QE3 (likviditás ösztönzés) bejelentése most már nem tûnik 100%-osnak. A Fed természetesen továbbra is kitart a zéró kamatpolitika mellett. A Fed kamatláb derivatívok árából visszaszámolt jövôbeli kamatpálya, nem meglepô módon, az alapkamat változatlanságát jelzi elôre az elkövetkezô évekre. Az alapkamat 2015 körül szakadhat el a nulla körüli szintekrôl. A tartósan fennálló pénzbôség pedig támaszt ad a kockázatos eszközöknek, illetve a részvényeknek. Az európai gazdaságokban jelentôs eltéréseket láthatunk: míg a német és francia piacok jól teljesítenek, a déli (spanyol, portugál) részvények szenvednek. Az ECB újabb három éves tendere segített enyhíteni a pénzpiaci feszültséget az eurózónában. Nem csak az egyes országok, de a különbözô szektorok értékeltsége is jelentôsen eltér. A defenzív fogyasztói termékeket gyártó, a telekommunikációs és az egészségügyi vállalatok magas P/E rátákon forognak, míg a pénzügyi cégek historikusan is olcsónak mondhatóak. Fejlôdô részvénypiacok Az elmúlt negyedévben az MSCI EM régió 13,6%-ot, míg a szûkebb EMEA régió 15,5%-ot emelkedett. A CETOP20 index a fenti piacoknál gyengébb, 6,3%-os teljesítménnyel zárta az idôszakot.

„Az elmúlt három hónap jelentôs emelkedése után a feltörekvô piacok árazottsága átlagosnak mondható. A gyors felívelést követôen kis idôre megpihenhetnek a piacok.” A globális feltörekvô piacokon alábbhagyni látszik az eddigi inflációs nyomás, és a kamatemelések korszakát monetáris lazítás váltja fel. A kínai jegybank az enyhülô inflációs nyomás és az 50 pont alatti PMI-adatok láttán a bankok számára kötelezôen elôírt tartalékráta csökkentésébe kezdett. A kínai gazdaság valószínûleg elkerüli a „hard landing” forgatókönyvet, de a jövôben az elmúlt évtized 10% körüli növekedése helyett egy lassabb, 7–8%-os bôvülési szintre kíván átállni. Az elmúlt három hónap jelentôs emelkedése után a feltörekvô piacok

árazottsága átlagosnak mondható. A gyors felívelést követôen kis idôre megpihenhetnek a piacok. Ezen országok hosszú távon még mindig jó befektetések lehetnek, mivel alacsony adósággal rendelkeznek mind a magán, mind az állami szektor szintjén. Magyarországon eseménydús idôszak volt az elmúlt pár hónap. Az év eleje mindenki számára nagyon rosszul indult, a BUX index jelentôset esett, az államkötvény hozamok elszálltak. A kormány a piaci folyamatokat látva kénytelen volt gyors kommunikációs fordulatot levezényelni. A gyorsIMF-EU-megállapodás elsôdleges fontosságú lett – sajnos egyelôre csak a kommunikáció szintjén. Habár a kormány több törvény kapcsán is figyelembe vette az EU kifogásait, jócskán maradtak még vitás pontok, amelyek rendezése nélkül nem képzelhetô el gyors megállapodás. Félô, hogy az elemzôk után a befektetôk is egyre inkább elkezdik felismerni, hogy a magyar kormány valójában csak a szavak szintjén mutatkozik késznek egy gyors megállapodásra, és egy rosszabbra forduló nemzetközi környezetben a magyar eszközök könnyen alulteljesítôvé válhatnak. Részvénypiaci kilátások A fenti kockázatok fényében a részvényárak emelkedtek, annak ellenére, hogy az elemzôk továbbra is lefelé módosítják az EPS-vára kozásokat. A tavalyi évben lezajlott drasztikus EPS-revízió után, idén mérsékelten kerültek lefelé módosításra az eredményvárakozások. Ez a fejlett piacok esetében –1,3% a 2012–2014 idôszakot nézve, míg a fejlôdô piacoknál –0,9%. Összességében a fejlett piacoktól cca. 10%-os EPS-növekedést várnak a következô 3 évben. A fejlôdô piacoktól ennél valamivel magasabb (13%-os) növekedés várható. Ennek javát Ázsia és Latin-Amerika fogja produkálni, míg KeletEurópa alacsonyabbat. A részvénypiaci rally hatására az értékeltségek sokat javultak, a korábbi hónapokban tapasztalt rendkívüli P/E diszkont csökkent. Az S&P500 Index 14%-os, az MSCI EMU Index 17%-os P/E diszkonttal forog a historikus átlaghoz képest. Az MSCI World Indexnél ez az érték 14%-os, míg a globális fejlôdô piacok mindössze 4%-al alulértékeltebbek a hosszabb távú átlagnál. Az értékeltségi szintek véleményünk szerint tükrözi a világgazdaságban jelen lévô kockázatokat. A jelenlegi optimizmust enyhén túlzónak tartjuk, a piacok további jó teljesítményéhez szükség van egy stabil világgazdasági növekedésre. Valószínûleg a jegybankok továbbra is lazító monetáris politikát fognak folytatni, a fiskális szigor azonban lassítani fogja a növekedést. Kisebb korrekciókat nem tartunk kizártnak a jelenlegi szintekrôl.

Nyersanyagpiac 2012 elsô negyedévében a nyersanyagpiaci termékek pozitív hozamokat értek el a többi kockázatos eszközosztályhoz hasonlóan. A Deutsche Bank nyersanyagindexe 7,03%-kal került feljebb a negyedév során. A legrosszabbul teljesítô nyersanyag ismét a földgáz volt (–29%), ahol a készletek magas szintje és az enyhe tél az Egyesült Államokban lefelé nyomta az árakat. Alulteljesített még kis mértékben a kukorica, ahol az elemzôk idénre jobb terméshozamokat várnak. A legjobban teljesítô termék a gázolaj lett, közel 26%-os drágulással. A gázolaj emelkedésében szerepet játszott az olajár emelkedése és a gázolaj készletek csökkenése is. A mezôgazdasági termékek piacán az amerikai Mezôgazdasági Minisztérium (USDA) szokásos negyedéves riportja volt meghatározó, ami mind a kukorica, mind a búza esetén lazább kereslet-kínálati piacot vetít elôre. Az indexet mozgató Brent nyersolaj közel 15% emelkedett az elmúlt három hónapban. Az olaj árát a geopolitikai bizonytalanságok (Hormuzi-szoros lezárása) tartják emelkedett szinten. A globális kereslet-kínálati viszonyok nagyjából kiegyensúlyozottak a jelenlegi árszint mellett. Árcsökkentô tényezôként léphet fel a líbiai olaj kitermelés visszatérése és a világgazdaság jövô évre várt növekedési ütemének csökkenése. Irán atomprogramja körüli bizonytalanságok, és egy esetleges izraeli megelôzô csapás lehetôsége viszont bizonytalanságban tartják az olajpiaci kereskedôket. Kilátások A nyersanyagpiacon a 2012-es évben a jelenlegi szintekrôl nem várunk további jelentôs emelkedést. Támaszként szolgálhat, hogy az eurózóna válságát idôlegesen sikerült elhárítani, és az EKB likviditásfokozó intézkedései további nagy mennyiségû pénzt pumpáltak a pénzügyi rendszerbe. Negatív tényezô lehet azonban a dollár jelenleg tapasztalt erôsödésének folytatódása és egy esetleges, Fed által bejelentett QE3 ösztönzô csomag elmaradása. A kínai gazdaságélénkítô lépések nyomán fellépô többletkereslet szintén támaszt nyújthat a nyersanyagok árának, ennek mértéke azonban kétséges, mivel Kína jelenleg egy alacsonyabb növekedési ütemre próbál átállni, ahol a hangsúly egyre inkább a fenntarthatóságra és az önellátásra helyezôdik. Az oldal alján található két táblázat a Deutsche Bank nyersanyagpiaci indexében található termékek jelenlegi, egy éves határidôs és az elemzôk által az idei évre várt átlagos árait hasonlítja össze.

CIB Hozamgarantált Betét Alap

Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása

Likviditási típusú alap Garantált hozam lekötés nélkül! Minden hónapban garantált minimum hozam, melynél az alap csak többet hozhat. A CIB Hozamgarantált Betét Alap lekötés nélkül, a betéti kamatokkal konkuráló, tetszôleges futamidejû – akár 1–2 napos –, alacsony kockázatú befektetési lehetôséget kínál. Rugalmassága és költséghatékonysága révén a vállalati likviditáskezelés ideális eszköze. Portfólió-összetétel – befektetési politika

pénzpiaci alapok kiegyensúlyozott vegyes alapok

hosszú kötvény alapok

részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait 1 3 hónap 6 hónap 1,67%

3,01%

2012. március 31.

1 év

5 év

2011

2010

2009

2008

2007

Indulástól

5,71%

6,60%

5,27%

4,71%

8,42%

7,70%

7,01%

6,27%

Hozamok szórásadatai2

Az alap alacsony kockázatú, nagy likviditású befektetési eszközökbe, elsôsorban pénzpiaci betétekbe és rövid futamidejû állampapírokba fektet. Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges, akár 1–2 nap

(napi szórásadatok)

2012. március 31.

0,0162% 0,0153% 0,0139% 0,0176% 0,0126% 0,0115% 0,0207% 0,0201% 0,0167% 0,0166%

Az alap fôbb adatai

2012. március 31.

Nettó eszközérték (M Ft): 66 937

Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,5397

Vétel: jutalékmentes

Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció ): 100

Pénzügyi elszámolás (nap): T

Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva

Indulás dátuma: 2005. 02. 28.

Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2012. március 31.

2005. március–2012. március 31.

Lekötött bankbetétek 94,24%


Vállalati kötvények 5,61%

Egy jegyre jutó eszközérték

120

1,6

100

1,5

80

1,4

60

1,3

40

1,2

20

1,1

0

1,0

20 0 20 5. 0 0 20 5. 2. 2 0 0 8 20 5. 5. 3 . 0 0 1 20 5. 8. 3 . 0 1 1 20 6. 1. 3 . 0 0 0 20 6. 2. 2 . 0 0 8 20 6. 5. 3 . 0 0 1 20 6. 8. 3 . 0 1 1 20 7. 1. 3 . 0 0 0 20 7. 2. 2 . 07 05 8. 20 . . 3 0 0 1 20 7. 8. 3 . 0 1 1 20 8. 1. 3 . 0 0 0 20 8. 2. 2 . 0 0 9 20 8. 5. 3 . 0 0 1 20 8. 8. 3 . 0 1 1 20 9. 1. 3 . 09 02 0. 20 . . 2 0 0 8 20 9. 5. 3 . 0 0 1 20 9. 8. 3 . 1 1 1 20 0. 1. 3 . 1 0 0 20 0. 2. 2 . 1 0 8 20 0. 5. 3 . 1 0 1 20 0. 8. 3 . 1 1 1 20 1. 1. 3 . 1 0 0 20 1. 2. 2 . 1 0 8 20 1. 5. 3 . 1 0 1 20 1. 8. 3 . 11 11 1. .0 .3 2. 0. 29 .

Diszkont kincstárjegyek 0,12% Államkötvények 0,18%

Nettó eszközérték (milliárd forint)

CIB Pénzpiaci Alap


Pénzpiaci típusú alap Alacsony kockázatú, kiegyensúlyozott hozamú pénzpiaci befektetés. Az alap hozama a lekötött betéti kamatokkal versenyképes, idôbeli kötöttségek nélkül.


a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1 6 hónap

1 év

5 év

2011

2008

2007

Indulástól

2,35%

4,82%

6,36%

4,49%

2,74%

5,62%

7,49%

5,17%

4,57%

9,36%

6,81%

6,46%

7,27%

10,52%

8,43%

7,69%

8,50%

Benchmark 5,53%


2012. március 31.

0,0908% 0,0657% 0,0724% 0,0527% 0,0422% 0,0813% 0,1128% 0,0315% 0,0520%

Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Lekötött betét

36,41%

Államkötvények

40,01% 8,01% 12,59% 2,98%


2012. március 31.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 100*



Benchmark: RMAX index


* A 100 Ft-os visszaváltási díj mellett további 0,5% (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra a befektetési jegyek vásárlását (Tárgynapot) követô öt naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízás esetében.


2009

Hozamok szórásadatai2

Ajánlott befektetési idôtáv: minimum 3 hónap

Likvid eszközök

2010

2012. március 31.

CIB Pénzpiaci Alap

Az alap portfóliójában rövid futamidejû, kiszámítható árfolyamalakulással rendelkezô állampapírok, diszkont kincstárjegyek, kisebb részben az állampapírokénál magasabb hozamot kínáló vállalati és hitelintézeti kötvények találhatók.

Kincstárjegy

részvényalapok

Az alap teljesítménye

Portfólió-összetétel – befektetési politika

Változó kamatozású vállalati kötvény


2012. március 31.

Lekötött betét 36,41%

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2004. október–2012. március 31. Nettó eszközérték (milliárd forint)

Egy jegyre jutó eszközérték

60

2,4

50

2,2

40 30 20

Likvid eszköz 2,98% Változó kamatozású vállalati kötvények 8,01% Kincstárjegyek 12,59%

1,8 1,6 1,4

10

1,2

0

1,0

20 0 20 0. 0 05 20 0. . 3 0 11 0 20 1. . 3 . 0 05 0 20 1. . 3 . 0 11 1 20 2. . 3 . 0 05 0 20 2. . 3 . 0 11 1 20 3. . 3 . 0 05 0 20 3. . 3 . 0 11 1 20 4. . 3 . 0 05 0 20 4. . 3 . 05 11 1. 20 . . 3 0 05 0 20 5. . 3 . 0 11 1 20 6. . 3 . 0 05 0 20 6. . 3 . 0 11 1 20 7. . 3 . 0 05 0 20 7. . 3 . 0 11 1 20 8. . 3 . 0 05 0 20 8. . 3 . 0 11 1 20 9. . 3 . 0 05 0 20 9. . 3 . 1 11 1 20 0. . 3 . 1 05 0 20 0. . 3 . 1 11 1 20 1. . 3 . 11 05 0. .1 .3 1. 1. 30 .

Államkötvények 40,01%

2,0

CIB Euró Pénzpiaci Alap


Euró Pénzpiaci típusú Alap Az euróban történô hatékony likviditáskezelés eszköze. A folyószámlához hasonló likviditás mellett a lekötött euróbetétek kamataival versenyképes hozamot kínál, minimális kockázati szintek mellett. Azon ügyfelek számára nyújt kiemelkedôen jó lehetôséget az alap, akik eurómegtakarítással rendelkeznek, és az euróbevezetésre gondolva addig is egy lejárat nélküli befektetésben szeretnék szabad pénzeszközeiket tudni.



részvényalapok

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1 3 hónap 6 hónap 0,79%

1,45%

2012. március 31.

1 év

5 év

2011

2010

2009

2008

2007

Indulástól

2,71%

2,59%

2,45%

1,50%

1,67%

3,98%

3,24%

2,40%

Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok)


2012. március 31.

0,0182% 0,0139% 0,0106% 0,0090% 0,0061% 0,0043% 0,0054% 0,0105% 0,0089% 0,0085%

Döntô részben rövid futamidejû, kiszámítható teljesítménnyel rendelkezô pénzpiaci betétek alkotják az alapot. Az alap befektetései között európai állampapírok, valamint hitelintézeti kötvények is szerepelhetnek. Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges


2012. március 31.

Nettó eszközérték (ezer EUR): 50 442

Egy jegyre jutó nettó eszközérték (EUR): 0,01166797


Visszaváltási jutalék (EUR/tranzakció): 0,5


Min. befektethetô összeg (EUR): nincs korlátozva


Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Lekötött betétek

75,74%

Likvid eszközök

8,42%

Hitelintézeti kötvények

7,96%

Államkötvények

7,89%

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke


2012. március 31.

2005. október–2012. március 31. Nettó eszközérték (ezer euró)

Egy jegyre jutó eszközérték (euró)

Lekötött betétek 75,74%

Államkötvények 7,89% Hitelintézeti kötvények 7,96% Likvid eszközök 8,42% Lezárva: 2012. március 31.

90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 0. 1. 1. 0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. . 32. 33. 3 6. 39. 32. 33. 36. 3 9. 32. 33. 3 6. 39. 32. 33. 36. 39. 32. 33. 36. 39. 32. 33. 36. 39. 32. 3 9 0 .1 .0 .0 .0 .1 .0 .0 .0 .1 .0 .0 .0 .1 .0 .0 .0 .1 .0 .0 .0 .1 .0 .0 .0 .1 . 05 05 06 06 06 06 07 07 07 07 08 08 08 08 09 09 09 09 10 10 10 10 11 11 11 11 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

0,0118 0,0116 0,0114 0,0112 0,0110 0,0108 0,0106 0,0104 0,0102 0,0100

CIB Algoritmus Alapok Alapja


Portfólió-összetétel – befektetési politika CIB Alapokból összeállított, a tôkepiaci folyamatok változásaihoz napi szinten alkalmazkodó, befektetési portfólió. A piaci folyamatok figyelése során a hagyományos, vállalatokra, iparágakra, országokra, régiókra és a világgazdaságra fókuszáló vizsgálatok eredményei mellett a tôkepiaci folyamatok matematikai elemzésébôl levont következtetéseket is felhasználja az alap a betét-, kötvény-, részvény és nyersanyag-befektetések egymáshoz viszonyított arányának meghatározásához.



részvényalapok


2012. március 31.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 1 000

Pénzügyi elszámolás (nap): T+2


Benchmark: 100% RMAX index


Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év

Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz

9,85%

Befektetési jegyek összesen

90,15%

Az alap portfóliójának összetétele


a befektetési eszközök százalékában

Likvidítási típusú 46,97%

2012. március 31.

2011. április –2012. március 31.

Kötvény típusú 7,93% Nettó eszközérték (milliárd forint)

Egy jegyre jutó nettó eszközérték

2,5

1,0200

2,0

1,0100

1,5

1,0000 0,9900

1,0

Likvid eszköz 9,85% Nyersanyag típusú 8,72% Részvény típusú 26,52%

0,9800

0,5

0,9700

0,0

0,9600

8. 2. 6. 0. 3. 7. 1. 5. 8. 2. 5. 9. 3. 7. 1. 4. 8. 2. 6. 9. 3. 6. 0. 5. 9. .1 .0 .1 .3 .1 .2 .1 .2 .0 .2 .0 .1 .0 .1 .3 .1 .2 .1 .2 .0 .2 .0 .2 .0 .1 04 . 05 . 05 . 05 . 06 . 06 . 07 . 07 . 08 . 08 . 09 . 09 . 10 . 10 . 10 . 11 . 11 . 12 . 12 . 01 . 01 . 02 . 02 . 03 . 03 . 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 12 12 12 12 12 12 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

CIB Kincsem Kötvény Alap


Hosszú kötvény típusú alap Az államkötvények, illetve vállalati kötvények és bankbetétek kombinációjából alkotott, diverzifikált portfólió. Magyarország gazdasági fejlôdésével és az infláció mérséklôdésével párhuzamosan az állampapír-piaci kamatok csökkenhetnek. A csökkenô kamatkörnyezetben az alap hozama meghaladhatja a kötvényhozamokat.



részvényalapok

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten1 1 év

2012. március 31.

5 év

2011

2010

2009

2008

2007

Indulástól

–3,06%

4,11%

7,63%

13,97%

2,58%

6,22%

9,93%

0,8480%

0,9821%

0,2337%

CIB Kincsem Kötvény Alap –0,54%

3,20%

–0,14%

5,36%

7,36%

Benchmark


0,51%

Az alap portfóliója döntô részben magyar állampapírokból áll, melyeket vállalati és hitelintézeti kötvények, illetve pénzpiaci kihelyezések egészítenek ki.

a befektetési eszközök százalékában Államkötvény

91,07%

Változó kamatozású vállalati kötvény

8,67%

Likvid eszközök

0,21%

Kincstárjegyek

0,05%

Az alap portfóliójának összetétele Államkötvények 91,07%

6,40%

(napi szórásadatok) 0,6660%

2012. március 31. 0,4727%

0,4538%


Az alap jelentôs befektetései


1,64%

Hozamok szórásadatai2 0,5507%


6,55%


2012. március 31.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 500*



Benchmark: MAX index


* Az 500 Ft-os visszaváltási díj mellett további 1% (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra abban az esetben, ha a vásárolt befektetési jegy teljesülését (T+2.nap) követô 15 naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízást ad.

2012. március 31.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2004. október–2012. március 31. Nettó eszközérték (milliárd forint)


12

3,20

10

3,00

8

2,80

6

2,60

4

2,40

2

2,20

0

2,00

20 0 20 4. 1 0 2 20 5. 0 . 31 0 4 . 20 5. 0 . 30 0 8 . 20 5. 1 . 31 0 2 . 20 6. 0 . 31 0 4 . 20 6. 0 . 30 0 8 . 20 6. 1 . 31 0 2 . 20 7. 0 . 31 0 4 . 20 7. 0 . 30 0 8 . 20 7. 1 . 31 0 2 . 20 8. 0 . 31 0 4 . 20 8. 0 . 30 0 8 . 20 8. 1 . 31 0 2 . 20 9. 0 . 31 0 4 . 20 9. 0 . 30 0 8 . 20 9. 1 . 31 1 2 . 20 0. 0 . 31 1 4 . 20 0. 0 . 30 1 8 . 20 0. 1 . 31 1 2 . 20 1. 0 . 31 1 4 . 20 1. 0 . 30 11 8. . . 1 31 2. . 31 .

Kincstárjegyek 0,05% Likvid eszköz 0,21% Változó kamatozású vállalati kötvények 8,67%

0,4445%

CIB Ingatlan Alapok Alapja


Alapok alapja típusú alap, amely eszközeit ingatlanforgalmazó befektetési alapokba fekteti be.

2012. március 31. 64 007 801

3,24%

CIB Hozamgarantált Betét Alap

876 930 537

44,40%

Likvid eszköz összesen

940 938 338

47,64%

FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap A sorozat

569 728 059

28,85%

Biggeorge's-NV 4. Ingatlanforgalmazó Befektetési Alap

464 250 455

23,51%

Ingatlan befektetési jegyek (Tôzsdén kívüli) Összesen

1 033 978 514

52,36%

Befektetési eszközök összesen

1 974 916 852

100,00%

–2 318 196

Nettó eszközérték

1 év

1 972 598 656

2012. március 31.

5 év

2011

2010

2009

2008

2007

Indulástól

–0,08%

7,01%

1,57%

–0,50%

–0,16%

7,87%

6,78%

0,7784%

0,1964%

0,0158%

CIB Ingatlan Alapok Alapja –6,02%

–3,31%

–5,06%

1,73%

–14,81%

Benchmark 4,97%


Kötelezettségek

részvényalapok

a hozamok éves szinten1

Az alap jelenleg a hazai ingatlanpiachoz kapcsolódó befektetési alapok jegyeibôl áll. Az alap befektetési politikája lehetôvé teszi a hazai ingatlanalapok mellett külföldi ingatlanalapok befektetési jegyeinek vásárlását is.

Folyószámla


Az alap teljesítménye


Az alap összetétele


3,69%

4,97%

6,48%

Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok) 0,1485%

0,3677%

2012. március 31. 0,1400%

0,1325%


0,2841%

2012. március 31.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): jutalékmentes

Pénzügyi elszámolás (nap): Vétel: T Visszaváltás: T+90


Benchmark: BIX index



Ingatlan befektetési jegyek (tôzsdén kívüli) összesen 52,36%

2003. december–2012. március 31. Nettó eszközérték (milliárd forint)

60

1,60

50

1,50

40

1,40

30

1,30

20

1,20

10

1,10

0

1,00

03 20 . 09 04 . 3 0 20 . 03 . 04 . 3 1 . 20 09 . 05 . 3 0 20 . 03 . 05 . 3 1 20 . 09 . 06 . 3 0 20 . 03 . 06 . 3 1 20 . 09 . 07 . 3 0 20 . 03 . 07 . 3 1. . 0 20 08 9. 3 0 20 . 03 . 08 . 3 1 . 20 09 . 09 . 3 0 . 20 03 . 09 . 3 1 . 20 09 . 10 . 3 0 . 20 03 . 10 . 3 1 . 20 09 . 11 . 3 0 . 20 03 . 11 . 3 . 0 1. 9. 30 .

20

Likvid eszköz összesen 47,64%


Az ingatlanbefektetési alapok sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek, hosszú távú befektetések. A CIB Ingatlan Alapok Alapja a hazai ingatlanbefektetési alapok befektetési jegyeibôl áll. Az ingatlanalapokon és pénzpiaci alapokon kívül az alap portfóliója tartalmazhat látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve OECD-tagállam által kibocsátott állampapírt is. Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét az ingatlanalapokkal járó fôbb kockázatokra, melyek áttételesen éreztethetik hatásukat a CIB Ingatlan Alapok Alapjával kapcsolatban is. 1. Likviditási kockázat 2. Eszközkockázat 3. Piaci kockázat 4. Jövedelmezôségi kockázat 5. Az alapban lévô ingatlanok és az azok értékelésébôl fakadó kockázat

1. Likviditási kockázat Mivel az ingatlanalapok portfóliójában jellemzôen nagy értékû ingatlanok találhatók, így azok likviditása is sokkal alacsonyabb más befektetési formákénál, azaz nagy mértékû tôkekivonásnál csak hosszú idô alatt és magasabb tranzakciós költségekkel lehet azokat értékesíteni, ezért ez az egyik legfontosabb kockázati tényezô. A tôkekiáramlás hasonló súlyú problémát jelent. Az alapok likvid eszközeinek értékét meghaladó befektetésijegy-visszaváltás az ingatlanok kényszerértékesítéséhez vezethet, amely akár komoly veszteséget okozhat a befektetési jegyeket vissza nem váltó befektetôknek, egyrészt a feltételezhetôen nyomott értékesítési ár, másrészt az ingatlanbefektetéseknél alacsonyabb hozamú, likvid eszközök újbóli jelentôs állománynövekedése miatt.

2. Eszközkockázat Tekintettel arra, hogy egy ingatlan adásvétele bonyolultabb és idôigényesebb tranzakció, mint egy értékpapíré, az alapkezelôk az ingatlanalapokba rövid idô alatt beáramló vagyont csak lassan tudják ingatlanokba fektetni. Egyes esetekben hónapok is eltelnek, míg megfelelô befektetési lehetôséget, ingatlant találnak, és a tranzakció lebonyolítása – fokozott körültekintéssel kell eljárni a jogi kockázatok optimalizálása miatt – is hosszadalmas folyamat. Így elôfordulhat, hogy a befektetô befektetése huzamosabb ideig nem ingatlanban, hanem egyéb értékpapírban van. Lezárva: 2012. március 31.

3. Piaci kockázat A befektetési alapok is ki vannak téve a piac mindenkori változásából eredô kockázatoknak. A portfólió értékét alapvetôen befolyásolják az ingatlanok értékében bekövetkezett változások. Megjelenik devizakockázatait is, különös tekintettel arra, hogy a hazai ingatlanpiacon a bérleti díjakat jellemzôen euróban számítják, a befektetôk viszont forintban várnak megtérülést. Az ingatlanfejlesztô és ingatlanforgalmazó alapok deviza kockázatait befolyásolja továbbá az alapok által felvett devizahitelek forintellenértékének alakulása. Mindezek mellett befolyásoló tényezô lehet a portfólióba bevonható ingatlanok rendelkezésre állása az adott piacon.

4. Jövedelmezôségi kockázat Az ingatlanalap jövedelmezôségét az alap hozamának alakulása jelenti. Ezt befolyásolhatja az eszközök allokációja, a választott pénzügyi eszközök, az alap által fizetendô költségek, díjak és azok elszámolása.

5. Az alapban lévô ingatlanok és az azok értékelésébôl fakadó kockázat Az ingatlanpiacon nincsen nyílt piaci árképzés, amely jelentôsen befolyásolhatja az ingatlanok értékét. A CIB Ingatlan Alapok Alapjának portfóliójában található ingatlanbefektetési alapokat érintô ingatlanpiaci kockázatról, az alap értékelési szempontjairól, fôbb jellemzôirôl, kérjük, tájékozódjon az ingatlanalapokat kezelô Alapkezelôk alábbi elérhetôségi helyein: FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap A sorozat Alapkezelô: FirstFund Befektetési Alapkezelô Zrt. Alapkezelô címe: 1026 Budapest, Riadó utca 7. Telefon: (+36 1) 880 1800, fax: (+36 1) 880 1809 E-mail: [email protected], internet: www.firstfund.hu Biggeorge’s-NV 4. Ingatlan-forgalmazó Befektetési Alap Alapkezelô: Biggeorge’s-NV Ingatlan Befektetési Alapkezelô Zrt. Alapkezelô címe: 1036 Budapest, Lajos u. 48–66. B/4. Telefon: (+36 1) 225 2525, fax: (+36 1) 225 2521 E-mail: [email protected] Internet: www.biggeorges-nv.hu/alapkezelo

Az ingatlanalapokkal kapcsolatos kockázati tényezôk az alapok tájékoztatójában találhatók meg. Az alapok tájékoztatóit, portfóliójelentéseit, éves, féléves jelentéseit az Alapkezelôk forgalmazó helyein és a honlapjukon teszik elérhetôvé.

CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja


Részvény típusú Az alap hatékonyan diverzifikált portfóliót kínál 23 fejlett ország több száz vállalatának tôzsdén jegyzett részvényeibôl, kedvezô tranzakciós költségek mellett, forintban.



részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1 1 év

5 év


2012. március 31. 2011

2010

2009

2008

2007

Indulástól

–40,35%

4,70%

0,91%

25,18%

–44,13%

7,69%

–5,05%

1,0857%

1,9218%

0,7446%

CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja

Egy globális részvényportfólió, mely a részvénypiacok széles spek trumát lefedi Amerikától Japánig.

–0,62%

–6,33%

9,62%

42,13%

Benchmark –0,92%


0,00%

–3,42%

–6,28%

9,15%



0,8506%

a befektetési eszközök százalékában Részvény (ETF)*

89,36%

Likvid eszköz

11,22%

Származékos (határidôs forward) ügyletek

–0,58%

* ETF: Exchange Traded Fund, tôzsdén kereskedett befektetési alap Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag devizafedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár-devizapozícióját átlagosan 97%-ban, az alap euró-devizapozícióját átlagosan 96%-ban fedeztük.

1,1549%

2012. március 31. 0,8782%

0,7476%


0,9081%

2012. március 31.




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció ): 1 000



Benchmark: 90% MSCI World Index+10%ZMAX


Részvények országok szerinti megoszlása


2012. március 31.

2003. december–2012. március 31.



7

1,30

6

1,20

5

1,10

4 3

1,00 0,90 0,80

2

0,70

1

0,60

0 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 1 1 . 03. 07 . 11 . 03 . 07 . 11. 03 . 07 . 11 . 03. 07 . 11 . 03 . 07 . 11 . 03 . 07 . 11 . 03 . 07 . 11 . 03 . 07 . 11 . 03 04 04 04 05 05 05 06 06 06 07 07 07 08 08 08 09 09 09 10 10 10 11 11 11 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

0,50

CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja


Részvény típusú Az alap vagyonát a világ legdinamikusabban fejlôdô térségeinek részvénypiacain fektetjük be, de a legismertebb Kína, India, Brazília, Oroszország mellett, további 21 kelet-közép-európai, ázsiai, latinamerikai, közel-keleti és afrikai ország több száz vállalatának részvényeit is tartalmazza a portfólió.


részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1

2012. március 31.

1 év

2011

2010

2009

–17,49%

16,99%

67,36%

–0,10%

15,28%

67,95%

–0,45%

1,3720%

2,2164%

Benchmark

Egy globális részvényportfólió kiváló eleme, a világ jelentôs növekedési potenciálját hordozó térségeinek vállalatait teszi elérhetôvé az ön számára, egyszerûen és hatékonyan.

–9,32%

–17,80%



1,7601%


2012. március 31. 1,7585%


a befektetési eszközök százalékában Részvény (ETF*)

Indulástól

CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja –9,63%



86,46%

Likvid eszköz

13,79%

Származékos ügyletek

–0,25%

* Exchange Traded Fund: tôzsdén kereskedett befektetési alap. Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag devizafedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár-devizapozícióját átlagosan 98%-ban fedeztük.

2,3870%

2012. március 31.







Benchmark: 90% MSCI EM Index+10% ZMAX Index


Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2008. március–2012. március 31.

Részvények országok szerinti megoszlása 2012. március 31.



4,5

1,20

4,0

1,10

3,5

1,00

3,0 2,5 2,0 1,5

0,80 0,70

1,0

0,60

0,5

0,50

0,0

0,40

20 0 20 8. 0 03 20 8. . 2 0 05 5 20 8. . 2 . 0 07 5 20 8. . 2 . 08 09 5. 20 . . 2 0 11 5 20 9. . 2 . 0 01 5 20 9. . 2 . 0 03 5 20 9. . 2 . 0 05 5 20 9. . 2 . 0 07 5 20 9. . 2 . 0 09 5 20 9. . 2 . 1 11 5 20 0. . 2 . 1 01 5 20 0. . 2 . 1 03 5 20 0. . 2 . 1 05 5 20 0. . 2 . 1 07 5 20 0. . 2 . 1 09 5 20 0. . 2 . 1 11 5 20 1. . 2 . 1 01 5 20 1. . 2 . 1 03 5 20 1. . 2 . 1 05 5 20 1. . 2 . 1 07 5 20 1. . 2 . 1 09 5 20 1. . 2 . 1 11 5 20 2. . 2 . 12 01 5. .0 .2 3. 5. 25 . Lezárva: 2012. március 31.

0,90

CIB Közép-európai Részvény Alap


Részvény típusú A régió vállalatainak további, dinamikus fejlôdésében bízó befektetôknek kínáljuk ezt az alapot, ha költséghatékonyan és a devi zatranzakciók megkötése nélkül szeretnének regionális részvénybefektetéseket eszközölni.



részvényalapok

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten1 1 év

5 év

2012. március 31. 2011

2010

2009

2008

2007

Indulástól

–43,64%

7,87%

4,80%

34,47%

–38,28%

10,58%

1,51%

1,5910%

2,0383%

0,8856%

CIB Közép-Európai Részvény Alap


–11,24%

Elsôsorban cseh, lengyel és magyar részvényekbôl alakítunk ki egy porfóliót forintban, ahol az egyes részvények regionális jelentôségüknek megfelelô arányban szerepelnek, de az összetételt piaci várakozásainkhoz igazítjuk.


34,42%

–18,46%

–4,51%

–16,15%

15,31%

Hozamok szórásadatai2 1,3882%

2012. március 31. 1,1196%

0,9812%


a befektetési eszközök százalékában 81,85% 6,75%

Likvid eszköz

15,92%

Benchmark

1,1583%

Vállalati (hitelintézeti) kötvény

–16,72%



Részvény

–3,43%

11,30%

1,0563%

2012. március 31.







Benchmark: 80% CETOP20 index+20%ZMAX


Részvények országok szerinti megoszlása 2012. március 31.

Csehország 27,43% Lengyelország 50,52%

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. május–2012. március 31. Nettó eszközérték (milliárd forint)


3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5

Szlovénia 3,05% Horvátország 2,77% Magyarország 16,24%

0,0 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 09 . 03 . 09 . 03 . 09 . 03 . 09 . 03 . 09 . 03 . 09 . 03 . 09 . 03 . 09 . 03 . 09 . 03 04 04 05 05 06 06 07 07 08 08 09 09 10 10 11 11 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

2,8 2,6 2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0

CIB Indexkövetô Részvény Alap


Részvény típusú A BUX index összetételét követô alapunkkal a hazai részvénypiacon az egyes vállalatok gazdasági jelentôségének megfelelô súlyozású portfóliót kínálunk alacsony tranzakciós költségekkel, egyszerûen.


a hozamok éves szinten1

2012. március 31.

5 év

2011


2010

2009

2008

2007

Indulástól

–53,58%

3,42%

3,73%

73,40%

–53,19%

6,12%

5,78%

2,2937%

2,6819%

1,1652%

CIB Indexkövetô Részvény Alap

Az alap hatékony eszköz mindazok kezében, akik a hazai részvénypiacot kívánják egyszerûen leképezni, akár hosszú távú befektetés, akár spekuláció a céljuk. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év

–20,92%

–6,61%

–22,21%

–1,85%

68,75%

Benchmark –19,19%

–4,47%

–20,41%

0,47%


Az alap jelentôs részvénybefektetései

1,7547%

a befektetési eszközök százalékában Részvények összesen

97,22%

OTP

26,97%

MOL

31,64%

Magyar Telekom

15,19%

Richter

18,58%

EGIS

2,43%

Az alap portfóliójának összetétele

2012. március 31.

1,9880%

1,7122%

1,7116%


1,8105%

2012. március 31.







Benchmark: BUX


Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2012. március 31.

Egyéb tőzsdei részvények 1,51% CIG PANNONIA 0,91% Egis 2,43% Magyar Telekom 15,19%

részvényalapok

Az alap teljesítménye 1 év



2004. december–2012. március 31. Nettó eszközérték (milliárd forint)

Likvid eszköz 2,78% OTP 26,97%


7

2,5

6

2,0

5 4

1,5

3

1,0

2

0,5

1 0


.

.

30

1.

.

31 .1

5. 20

11

.

30 1.

.0

.1

11 20

.

31

5. 10 20

.

30 1.

.0

.1

10

20

.

31

5. 09 20

.

30 1.

.0

.1

09

20

.

31 5. 08

20

.

30 1.

.0

.1

08

07 20

20

.

5.

31

.

30 1.

.0

07

20

.

31 .1

5. 06

06

.0 20

20

.1

1.

30

. 31

5. 20

05

.0

.1

05

04 20

MOL 31,64%

20

Richter 18,58%

1.

30

.

0,0

CIB Nyersanyag Alapok Alapja


Nyersanyag típusú Alapok Alapja Az alap a világgazdaság fejlôdéséhez elengedhetetlen energiahordozókból, nyersanyagokból, valamint élelmiszerekbôl összeállított portfóliót kínál forintban, költséghatékony és egyszerû megoldásként azoknak, akiknek ez a szektor sem hiányozhat a befektetéseik közül. Az alapot elsôsorban kockázatvállaló portfóliók elemeként, diverzifikációs eszköznek ajánljuk az árupiac részvény- és kötvénypiacoktól eltérô tendenciáiban rejlô lehetôségek kihasználására.



részvényalapok

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1 1 év

5 év

2012. március 31. 2011

2010

2009

2008

2007

Indulástól

–31,56%

24,85%

0,14%

–26,87%

–

6,11%

CIB Nyersanyag Alapok Alapja –5,24%

2,65%

–0,95%

10,93%

18,37%

Benchmark


–4,49%

Az alap a világ kiemelkedô árutôzsdéin fektet be, a fejlett piacokon jól ismert és közkedvelt speciális, tôzsdére bevezetett indexkövetô alapok (úgynevezett ETF-ek) jegyein keresztül. Az alap a leglikvidebb nyersanyagok körét reprezentáló nyersanyagindexet követi. A portfóliót a négy legfontosabb nyersanyagszektor alkotja: • Energiahordozók (kôolajszármazékok, földgáz) • Nemesfémek (arany, ezüst) • Színesfémek (alumínium, réz, cink) • Mezôgazdasági termékek (búza, cukor, kukorica, szója) Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag deviza fedezeti céllal kötünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár-devizapozícióját átlagosan 98%-ban fedeztük.


–1,58%

13,76%

15,80%

Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok) 1,1232%

1,3516%

2012. március 31. 1,1602%

1,1149%

1,6603%

1,8469%

0,7446%


1,2982%

2012. március 31.







Benchmark*: 90%DBLCDBCT Index + 10% ZMAX Index


* 2007. július 1. és 2010. május 25. között az alap benchmarkja 90% DBLCI (Deutsche Bank Liquid Optimum Yield Total Return Commodity Index) +10% ZMAX Index volt. Korábban az alap nem rendelkezett benchmarkkal.


5,14%

2012. március 31.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2006. június–2012. március 31.

Energia 50,13%

Mezőgazdasági termékek 19,24% Nettó eszközérték (milliárd forint)

Nemesfémek 8,11% Ipari fémek 11,14% Likvid eszközök 11,38


8

1,60

7

1,40

6

1,20

5

1,00

4

0,80

3

0,60

2

0,40

1

0,20

0

0,00

0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. 1. 0. 0. 1. .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 06 . 09 . 12 . 03 . 06 . 09 . 12 . 03 . 06 . 09 . 12 . 03 . 06 . 09 . 12 . 03 . 06 . 09 . 12 . 03 . 06 . 09 . 12 . 06 06 06 07 07 07 07 08 08 08 08 09 09 09 09 10 10 10 10 11 11 11 11 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

CIB tôkevédett befektetési alapok A tôkevédett befektetési alapok közkedveltségüket annak köszönhetik, hogy kiemelkedôen magas hozampotenciállal rendelkezô befektetési lehetôségeket kínálnak ügyfeleiknek, miközben a befektetési jegyek névértékére tôkevédettséget biztosítanak a futamidô végén. A CIB Befektetési Alapkezelô termékpalettáján számos tôkevédett alap megtalálható.




részvényalapok

A tôkevédett alapok fôbb adatai: Az alap neve:

Indulása:

Lejárata:

Alaptermék jellege:

Névérték:

Pénzügyi elszámolás (nap):

10 000 Ft

T+2

CIB Dupla Profit Alap

2010. 08. 30.

2015. 12. 31.

Az alap a legjelentôsebb feltörekvô országok: Brazília, Oroszország, India és Kína részvénypiacain fektet be, kedvezôtlen részvénypiaci folyamatok esetén pedig, az árfolyamveszteség minimalizálása érdekében amerikai állampapír-piaci befektetésekkel kerüli el a jelentôsebb hozameséseket. Az alap a BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index teljesítményének alakulása alapján fizet hozamot.

CIB Euró Tripla Profit Alap

2010. 11. 22.

2013. 11. 22.

8 kiemelkedôen innovatív vállalat részvényei: Apple, Danone, Michelin, Moet Hennessy Louis Vuitton, Reckitt Benckiser, Roche, Philips, Tesco

0,01 Eur

T+2

CIB Atlantika Alap

2011. 06. 27.

2015. 06. 26.

Fejlett részvénypiacok: Az amerikai S&P500 és az európai EURO STOXX 50 ® részvényindexek teljesítményébôl való részesedést teszi elérhetôvé.

10 000 Ft

T+2

CIB Aranytartalék Alap

2012. 01. 02.

2014. 01. 03.

Nemesfémek: az arany és az ezüst világpiaci árának emelkedésébôl való részesedést teszi elérhetôvé az S&P GSCI ® Precious Metals Excess Return index teljesítményén keresztül.

10 000 Ft

T+2

CIB Aranytartalék 2 Alap

2012. 04. 10.

2014. 04. 11.

Nemesfémek: az arany és az ezüst világpiaci árának emelkedésébôl való részesedést teszi elérhetôvé az S&P GSCI ® Precious Metals Excess Return index teljesítményén keresztül.

10 000 Ft

T+2


Az alaptermékekben szereplÔ indexek leírása: BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index (Bloomberg Code3: BNPIFLBH:IND) Az index célja, hogy a világ legdinamikusabban fejlôdô térségei, úgymint Kína, India, Brazília és Oroszország részvénypiacainak emelkedése esetén pozitív hozamot biztosítson a befektetôk számára, míg csökkenô részvényárfolyamok esetén, mint az amerikai állampapír-piaci befektetés, lehetôséget adjon a negatív teljesítmény elkerülésére. A tôzsdei válságok idején az amerikai állampapírok jelentik a befektetôk egyik menedékét, így az index ezekben az idôszakokban vonzó várható hozamot biztosíthat. Az indexre nem folyik tôzsdei kereskedés, számítása 1994. december 30-ai 100 kezdôértékkel indult.

S&P500 Total Return Index (Bloomberg Code: SPTR:IND) Az S&P500 Index indexet 1923 óta számítják, kiinduló értéke 10 (1941–1943) volt. Az index 1957-tól az Amerikai Egyesült Államok 500 legnagyobb nyilvános részvénytársaságának, azok kapitalizációja alapján súlyozott tôzsdei árfolyamalakulását mutatja. Ezáltal az index megfelelôen reprezentálja az Amerikai Egyesült Államok valamennyi vezetô iparágát – úgymint telekommunikáció, közmûszolgáltatás, egészségügy, energetika, bankok, informatika, nyersanyag-elôállítás, fogyasztásicikk-gyártás –, és 1 000 milliárd USD-os tôkeértékével az Amerikai Egyesült Államok teljes részvénypiacának 75%-át fedi le. Így az index a világ elsô számú részvénypiaci jelzôszáma, a befektetôk és a média körében világszerte elfogadott, megbízható, orientáló, értékmérô funkciót tölt be.

DJ Euro STOXX 50 Net Total Return Index (Bloomberg Code3: SX5T:IND) Az eurózóna 50 vezetô részvényét reprezentáló tôzsdeindex, amely az eurórégió 12 országában (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország) mûködô tôzsdei vállalatok kapitalizációjának és forgalmának kb. 60%-át képviseli. Az index kosarában szereplô vállalatok együttes árfolyamértéke 2011. év elején kb. 1 600 milliárd EUR volt. Az index

1998. február 28-tól kezdve kerül kiszámításra, induló értéke 1991. december 31-ére számított 1 000 volt. Az indexet alkotó elemeket minden év szeptemberében vizsgálják felül. Az index számítását, karbantartását, fejlesztését a svájci székhelyû STOXX Limited végzi, amely a Dow Jones & Company, a Deutsche Börse AG és a Swiss Exchange Group Company közös vállalata.

S&P GSCI® Precious Metals Excess Return index (Bloomberg Code: SPGCPMP:IND) Az indexet a Standard & Poor’s és a Goldman Sachs Group, Inc. hozta létre, amely a legnépszerûbb árutôzsdei GSCI indexcsalád tagja. Az index az árutôzsdei terméknek egy szûkebb körét, a nemesfémeket – az aranyat és az ezüstöt – öleli fel. Az index számításának kezdônapja 1970. január 2-a volt, 100 kezdôértékkel. A Standard & Poor’s a világ vezetô, patinás – több mint 140 éves múltra visszatekintô – pénzügykutató, adatszolgáltató, és hitelminôsítô intézete, amely számos vezetô tôkepiaci index (pl.: S&P500 Index) számítását is végzi. Az index alkotóelemeinek napi értékeit a New York Mercantile Exchange (NYMEX) COMEX (Commodity Exchange) divíziójában jegyzett, 3 hónapnál nem hosszabb lejáratú, határidôs kontraktusok napvégi záró árai határozzák meg. A COMEX (Commodity Exchange) vezetô szerepet tölt be az arany, ezüst határidôs, illetve opciós tôzsdei kereskedelmében, magas szintû, folyamatos likviditást biztosítva ezek számára. Az index a nemesfém termelésében és kereskedelmében részt vevô piaci szereplôk pozícióinak fedezése mellett egyúttal kiváló befektetési lehetôséget is jelent, valós alternatívát biztosítva a fizikai nemes fémekbe (arany- és ezüstrudak/érmék stb.) történô tényleges befektetésekkel, illetve a kitermelésben részt vevô bányavállalatok részvényeinek vásárlásával szemben. Az index közismertségének, transzparens indexszámítási mechanizmusának, likviditásbô kereskedésének köszönhetôen a befektetôk kiemelten figyelt referenciahozam-mutatója, valamint emellett fontos gazdasági indikátor szerepet is betölt.

A CIB Befektetési Alapok relatív teljesítményét mérô referenciaindexek/benchmarkok: Referenciaindex (benchmark) Egy olyan viszonyítási alapként használt piaci index, mutatószám, amelyhez egy portfólió vagy befektetési alap teljesítményét mérik. Az összehasonlíthatóság miatt fontos, hogy a referenciaindex olyan mögöttes értékpapírpiac átlagos összetételét tükrözze, ami a lehetô legnagyobb hasonlóságot mutatja az értékelni kívánt befektetéssel. A benchmark egyrészt segít a befektetôknek abban, hogy a piacon lévô több, azonos befektetési politikát folytató alap teljesítményét összemérhessék, így döntéseiket könnyebben meghozhassák, másrészt iránymutatást ad a befektetési alapkezelô teljesítményének megítélésében is. ZMAX A 14 napnál hosszabb, de 182 napnál rövidebb hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyamalakulását jelzô index. RMAX A három hónap és egy év közötti hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyamalakulását jelzô index. MAX Composite A hazai állampapírpiac teljesítményét tükrözô és az Államadósság Kezelô Központ által számított MAX indexcsalád egyik tagja. Szorosan illeszkedik a MAX indexhez, mivel az utóbbiból kikerülô államkötvények automatikusan átkerülnek az RMAX indexbe, melyet diszkont kincstárjegyekkel együtt alkotnak. A két index piaci súlyok alapján kialakított kompozíciója pedig a MAX Composite index, mely tehát így tartalmazza az elsôdleges forgalmazói rendszerben szereplô államkötvényeket és diszkont kincstárjegyeket. MAX Az 1 évnél hosszabb hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkont kincstárjegyek árfolyamalakulását jelzô index.


BIX A magyarországi nyilvános, nyílt végû ingatlanbefektetési alapok árfolyama alapján számított, ezen alapok átlagos teljesítményének mérésére szolgáló index. BUX A Budapesti Értéktôzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, mely egyetlen mutatószámba sûrítve mutatja a BÉT részvénypiacának mozgását, a részvényárak átlagos változását. (Például a BUX index x százalékos napi emelkedése azt jelenti, hogy a részvényárak átlagosan x százalékkal emelkedtek az adott napon.) MSCI World Morgan Stanley Capital International által számított, a világ fejlett részvénypiacainak árfolyamalakulását mérô index. Az index összetételét 2007 óta az alábbi országok vállalatai alkotják: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Hongkong, Írország, Olaszország, Japán, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Portugália, Szingapúr, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság és USA. MSCI EM (Emerging Market) Morgan Stanley Capital International által számított, feltörekvô részvénypiacok árfolyamalakulását mérô index. Az index összetételét 2007 júniusa óta az alábbi 25 országindex alkotja: Argentína, Brazília, Chile, Kína, Kolumbia, Csehország, Egyiptom, Magyarország, India, Indonézia, Izrael, Jordánia, Korea, Malájzia, Mexikó, Marokkó, Pakisztán, Peru, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság, Tajvan, Thaiföld és Törökország. CETOP20: (Közép-Európai Blue Chip Index) A 20 legnagyobb tôkeértékû és tôzsdei forgalmú közép-európai vállalat teljesítményét tükrözi. A nemzetközi gyakorlatot és a piac igényeit is figyelembe véve kialakított CETOP20 egyik fontos célja, hogy referenciaként szolgáljon a térség iránt érdeklôdô befektetôk számára. Az indexbe az alábbi tôzsdéken jegyzett részvények kerülhetnek be: Budapesti Értéktôzsde, Varsói Értéktôzsde, Prágai Értéktôzsde, Pozsonyi Értéktôzsde, Ljubljanai Értéktôzsde és Zágrábi Értéktôzsde.

DBLCDBCT: Deutsche Bank Liquid Optimum Yield Diversified TR Commodity Index (nyersanyagpiaci index) 2000-ben hozták létre. Tizennégy olyan árupiaci termék található benne, amelyeket az amerikai és londoni tôzsdén jegyeznek. Ezeknek a termékeknek a tôzsdei határidôs kontraktusai (future kontraktusai) szerepelnek az indexben. A termékek a következôk: kôolajszármazékok, földgáz, búza, kukorica, cukor, szója, réz, alumínium, cink, arany, ezüst . Az index összetevôit azért választották ki, mert ezek a legnagyobb forgalmú, legjobb piaccal rendelkezô árutôzsdei termékek. Az alapok hozamadatai magyar forintban – illetve a CIB Euró Pénzpiaci Alap esetében euróban – kerülnek megállapításra, felhívjuk figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az alap által elért eredményt. A benchmark hozamok számításánál alkalmazott adatok forrása: Bloomberg. A referenciahozam számításának módja megegyezik a hozamszámítás módjával (éven belül lineáris, éven túl kamatos kamat). 1

Nettó hozam: a forgalmazási költségek, számlavezetési költségek levonása elôtti hozam.

2

Szórás: az árfolyamok ingadozásának mértéke. Az átlagos értéktôl való átlagos eltérést méri, azt vizsgálja, hogy nagy átlagban az egyes értékek mennyire térnek el az átlagtól.

3

Az index aktuális értéke elérhetô a www.bloomberg.com honlapon.

1. Az alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeirôl és a befektetés lehetséges kockázatairól, kérjük, részletesen tájékozódjon az alap tájékoztatójából és kezelési szabályzatából! 2. Az alapok tájékoztatóját, kezelési szabályzatát, Kiemelt Befektetôi Információját, porfóliójelentését, éves, féléves jelentéseit forgalmazási helyeinken és a www.cib.hu, illetve a www.cibalap.hu internetes oldalainkon tesszük elérhetôvé. 3. Az alapok rövidített tájékoztatója tartalmazza mindazon információkat, amelyeket a CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. (tev. eng. sz.: PSZÁF III/100.036-4/2002.) a pénzügyi eszközökrôl, az ügyletrôl és a díjakról szóló tájékoztatás során köteles megadni.

4. A hozamokra vonatkozó megállapítások a normál piaci viszonyok melletti teljesítményt jelzik, de nem jelentenek garanciát a jövôbeni teljesítményre. 5. A feltüntetett hozamadatok a forgalmazási, számlavezetési költségek levonása elôtti, az alapok mûködési költségeivel csökkentett nettó hozamok. 6. A jelen kiadványban szereplô származtatott alapok a szokásostól eltérô kockázattal járnak. 7. A származtatott alap befektetési politikája által biztosított tôkevédettség a befektetési jegyek névértékének lejáratkori visszafizetésére vonatkozik. 8. Az alapok egyszeres tôkeáttételt alkalmaznak. 9. Jelen hirdetés nem minôsül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak, kizárólag a figyelem felkeltése a célja. 10. A befektetési alapokban elhelyezett vagyon kezelését törvényi rendelkezések szabályozzák. (2001. évi CXX. törvény a tôkepiacról, 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutôzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetô tevékenységek szabályairól, a 2011. évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelôkrôl és a kollektív befektetési formákról.)

CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. Komm Tibor Vezérigazgató Horváth Fruzsina Társasági asszisztens

[email protected]

Számadó Éva Értékesítési vezetô

[email protected]

Hajdu Egon Vagyonkezelési igazgató

Molnárka Viktória Értékesítéstámogatás

[email protected]

Csekô Zoltán Vagyonkezelô

Demeter Gábor Értékesítési munkatárs

[email protected]

Págyi Gergely Vagyonkezelô

Martonosi Tibor Értékesítési munkatárs

[email protected]

Kovács László Bálint Vagyonkezelô

Knáver György Termékmenedzser

[email protected]

1027 Budapest, Medve u. 4–14. www.cibalap.hu Telefon: (+36 1) 423 2400 Telefax: (+36 1) 489 6664, (+36 1) 489 6675 E-mail: [email protected]

A befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékei, illetve a kapcsolódó további információk elérhetôk: • az interneten keresztül: www.cibalap.hu • elektronikus bankszámlánkon: Info/Befektetési lehetôségek • a CIB24 nonstop, élôhangos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül: 06 40 242 242


hírlevél CIB befektetési alapok I. negyedév tavasz Lezárva: március 31

Recommend Documents