1
Érvényes: 2012.09.01-től
A veszprémi Jendrassik – Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja 2012
2
Intézményvezetői köszöntő
Tisztelt Érdeklődő! Ön a veszprémi Jendrassik (György) – Venesz (József) Középiskola és Szakiskola
pedagógiai
programját
tartja
a
kezében,
amely
meghatározó
dokumentuma az iskolában folyó pedagógiai és szakmai munkának. Ezt a programot iskolánk nevelőtestülete állította össze közös munkával. Összeállításánál figyelembe vette a törvényi – jogszabályi hátteret, a helyi igényeket és sajátosságokat. Az iskolaszerkezetet, az oktatási struktúrát Veszprém megye és Veszprém
Megyei
Jogú
Város
közoktatási
feladatellátási,
intézményhálózat-
működtetési és fejlesztési tervével összhangban alakította ki. A program ezeknek, valamint az elődintézmények hagyományainak figyelembe vételével tartalmazza munkánk alapelveit, legfőbb nevelési és oktatási céljainkat, a képzés rendjét, az iskolában zajló pedagógiai folyamatot, az iskola élet- és munkarendjét, az iskolai közéletben való részvétel lehetőségeit és formáit, az iskola helyi tantervét és szakmai programját, valamint az ezek megvalósításához szükséges feltételrendszert. A
program
megvalósítása
feltételezi
az
együttgondolkodást,
a
közös
tevékenységet. A sikeres megvalósítást segíti, ha környezetünk, az iskolánkban tanuló vagy tanulni szándékozó fiatalok és szüleik pedagógiai programunkat megismerik, kitűzött céljainkkal azonosulnak, azokat magukévá teszik. Valamennyiünk érdekében őszintén kívánom, hogy programunk megvalósítása segítse hozzá az iskolánkban nevelkedő fiatalokat, hogy önmaguk és Nemzetünk számára egyaránt sikeres emberként éljék majd felnőtt életüket.
Pribelszki János igazgató
3
I. Nevelési Program 1. Bevezető A Jendrassik – Venesz Középiskola és Szakiskola 2000. augusztus 1-jei hatállyal jött létre a korábban is a jelenlegi épületegyüttesben működő Jendrassik György Középiskola
és
Idegenforgalmi
Szakiskola,
valamint
Szakközépiskola
és
a
Kereskedelmi,
Szakiskola
Vendéglátóipari
egyesítésével.
A
és
„gyökerek”
visszanyúlnak a múltba, hiszen 1982 előtt is folyt már hasonló képzés, igaz nem egyetlen helyszínen, hanem Veszprém más iskoláiban. Ennek megfelelően jogelőd intézményünknek tekintjük a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézetet, a Közgazdasági Szakközépiskolát, Közlekedésgépészeti
Szakközépiskolát,
a Lovassy László
valamint
a
Táncsics
Gimnázium és Mihály
Ipari
Szakmunkásképző Intézetet. Büszkék vagyunk azokra az eredményekre, melyeket elértünk. A
jelenlegi
iskolaépületben
eltöltött
közel
három
évtized
alatt
szép
eredményeket tudtunk felmutatni a legkülönfélébb tanulmányi versenyeken, a műveltségi vetélkedőkön és a sportban egyaránt. Büszkék vagyunk az eltelt időszak egyetemi és főiskolai felvételi eredményeire. Ugyancsak büszkék vagyunk az iskolai életünk demokratizmusára, a sokszínű, mozgalmas diákéletre. Fontos számunkra a kialakult hagyományok ápolása és továbbfejlesztése. Alapvető célunk a környező társadalom, a gazdaság, a fiatalok és a szülők igényeinek lehető legjobb összehangolása, a reális igények legteljesebb kielégítése, a gondjainkra bízott fiatalok általános és szakmai műveltségének, valamint nem utolsó sorban személyiségüknek, emberi tulajdonságaiknak formálása, fejlesztése. Kínáljuk a tanulás lehetőségét mind az általános műveltségi, mind a szakmai műveltségi területeken. Várjuk iskolánkba a nyolcadik, a tizedik, valamint a tizenkettedik évfolyamot végzetteket.
4
5
2. Alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások Az iskola főbb funkciói
Az iskola egyik fő feladata a tanítás, a szükségesnek tartott, hivatalosan szükségesnek minősített tudás közvetítése, az adott kor műveltségi anyagának és az erkölcsi értékeknek az átszármaztatása. Az
ember
társas
lény,
életfunkcióinak
sokaságát
nyilvánosan,
társak
jelenlétében gyakorolja. A növekedés, a nevelődés nem más, mint a társiasság, a szocializáció folyamata. Az iskola – más közösségi intézményekkel együtt – helyszíne, színtere a funkciógyakorlásnak. A fenti funkciók gyakorlása közben – nem akarva is – nevel az iskola, megvalósítva a személyiségformálás feladatát is. Az iskola, mint közösségi intézmény társadalmi irányítás alatt áll: funkcióit akkor tudja a legkiteljesedettebben megvalósítani, ha a helyi társadalom veszi birtokába. Ennek megfelelően kap helyet a feladatok között a hagyományápolás és a hazafias nevelés. Ugyan a nevelés nem osztható különböző részterületekre, mégis kiemelten kell foglalkozni az egészséges életmódra nevelés feladataival. Ezt indokolja az a tény is, hogy Magyarország lakossága a statisztikai kimutatások szerint nem fordít kellő figyelmet egészségének megőrzésére, ill. javítására. E feladat megoldását az elméleti oktatáson felül a tanárok példamutató magatartása eredményezheti. Iskolánk jelentős szerepet tölt be a szakmai képzés területén is, ezért segíteni kell a szakma- és munkaszeretet kialakítását a tanulókban.
6
Alapelvek, az iskola nevelési – oktatási céljai - Korszerű és sokoldalú általános műveltség biztosítása Az általánosan művelő képzési szakasz egyik legalapvetőbb célja. Magában hordozza a különféle műveltségi területek magas szintű megismertetését, az anyanyelvi kultúra elsajátítását, a kommunikációs készség fejlesztését, az informatikai eszközök használatát, az idegen nyelven történő kommunikációt, a humán és reál értékek egyenrangúságának elfogadását.
- Korszerű szakmai műveltség biztosítása A szakképzési szakasz legfontosabb célja. Az általános, jól mobilizálható szakmai
műveltség
biztosításán
túl
nagyon
fontos
az
adott
gazdasági
környezetben gyorsan és könnyen hasznosítható speciális szakmai ismeretek elsajátíttatása,
amely a munkaerőpiacon keresetté
teszi az
iskolánkban
végzetteket.
- Személyiséget fejlesztő nevelés Alapvető pozitív emberi tulajdonságok és értékrend kialakítása, melynek eszköze
a
képzési
szakaszonként
egységes
elvárások,
illetve
követelménytámasztás mellett az egyéni bánásmódra törekvés, a differenciált foglalkoztatás biztosítása. Fontos része e tevékenységnek az általános emberi értékek elfogadtatása, mások tiszteletben tartására és a helyes önértékelés kialakítására való nevelés.
- Alkotó gondolkodásra nevelés A megfelelő motiválás mellett elérendő cél, hogy a fiatalok megismerjék a hatékony tanulási módszereket, váljanak aktív résztvevőjévé az oktatásinevelési folyamatnak. Legyenek kreatívak, megszerzett ismereteiket legyenek képesek különféle helyzetekben alkotóan alkalmazni, hasznosítani.
7
- Nemzettudat erősítése, demokratikus közéletiségre nevelés Nemzetünk, népünk múltjának és jelenének megismerésén keresztül kell elérni az egészséges nemzettudat, nemzeti önbecsülés kialakítását, erősítését. A demokratikus közéletiségre történő tudatos neveléssel kell lehetővé tenni, hogy tanítványaink képesek legyenek a jövő aktív formálására. E folyamat részeként kezeljük a hagyományok tiszteletére és ápolására történő nevelést is. - Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Az egyetemes, ezen belül az európai kultúra megismertetésén át el kell érni, hogy a felnövekvő nemzedékek képesek legyenek az európaiság befogadására, ugyanekkor tudatosan vállaljanak részt abból, hogy hazánk az őt megillető helyet tudja elfoglalni Európában, a nagyvilágban. - Egészséges életmódra nevelés A „civilizációs ártalmak” megismertetésén át kívánjuk eljuttatni tanulóinkat, hogy felismerjék az ember és környezete egymásra utaltságát, kialakuljon bennük a környezet megóvásának, ápolásának igénye éppúgy, mint a saját egészség
megőrzésének
igénye,
elsajátítsák
az
egészséges
életvitelhez
szükséges ismereteket. Feladatok, eszközök, eljárások A nevelési célok aktuálisan azt fogalmazzák meg, hogy milyen embertípus alkalmas leginkább a jelen és a beláthatóan tervezhető jövő társadalmi - gazdasági feladatainak ellátásához, megvalósításához. Annak ellenére, hogy e célokat a valóságos társadalom folyton változó szükségleteivel állandóan alakítja, az iskolában mégis sok évre előre kell terveznünk. Minden fiatalnak meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, a társadalom, a környezet számára fontos tulajdonságokat birtokolja, egészséges és jól képzett felnőtté váljon, aki hisz és bízik önmagában, képes a környezetével való konstruktív együttmunkálkodásra, aki felelősséget érez önmaga, környezete és embertársai iránt.
8
Mivel tanulóink tizennégy, tizenhat, illetve tizennyolc éves korban kerülnek hozzánk,
így
feladatainkat,
módszereinket,
eljárásainkat
is
az
életkori
sajátosságokhoz kell igazítanunk, annak megfelelően kell megválasztanunk. Minden korosztálynál szükséges a tanulók viselkedéskultúrájának javítása, az e téren jelentkező hiányosságok kiküszöbölése. Kiemelten fontos a kommunikációs készségek és képességek fejlesztése. E téren fontos szerepet kap az anyanyelv, az idegen nyelv és az informatika mellett a szakmai kommunikációs kultúra kialakítása is. A
demokratikus
társadalom
elvárásainak
megfelelően
fontos
a
toleráns
gondolkodásmód és magatartás kialakítása és fejlesztése. A
nevelés
folyamán
el
kell
érni,
hogy
a
tanulók
reális
önismerettel,
önbecsüléssel és önértékeléssel rendelkezzenek. Fontos, hogy a tanulók ismerjék meg és fogadják el az általuk választott szakterület, szakma sajátos követelményeit és azok váljanak belső igényeikké. Célunk,
hogy
a
végzett
tanulók
biztos
elméleti és
gyakorlati tudással
rendelkezzenek, amely növeli elhelyezkedési vagy továbbtanulási esélyeiket. Az iskolába belépő tanulóknak nem csupán életkorukban mutatkozik jelentős eltérés, hanem felkészültségi szintjük is nagyon eltérő képet mutat. Amíg a középiskolai
osztályokban
az
általános
iskolák
által
jónak
minősített
tanulók
pályázhatnak reális eséllyel, addig a szakiskolába történő bejutáshoz gyakran elegendő a tantervi követelmények minimális teljesítése. E tény a szakképzésbe bekapcsolódók tekintetében is igaz. Ugyancsak nagyfokú különbözőségek jelennek meg a beiratkozó tanulók körében úgy a társadalmi és családi környezet, mint a kialakult, vagy kialakulóban lévő egyéni értékrend, a munkához, a tanuláshoz való elkötelezettség tekintetében.
9
Az előzőekből következik, hogy iskolai szinten egységes alapelveink és céljaink megvalósulása
képzéstípusonként,
pedagógiai
szakaszonként
differenciált
eszközökkel, eljárásokkal érhető el.
Tapasztalataink – mely szerint tanulóink korántsem egyenlő eséllyel kezdik iskolánkban tanulmányaikat – azt a feladatot jelölik ki számunkra, hogy a képzés kezdeti szakaszában kiemelten foglalkozzunk a hiányosságok megszüntetésével, az esélyegyenlőség megteremtésével. A belépés pillanatától kezdve kívánjuk megteremteni az esélyegyenlőséget azáltal, hogy a tanulókhoz, tanulócsoportokhoz igazított pedagógiai helyzetelemzés alapján átgondoltan élünk a jogszabályi keretek által biztosított lehetőségekkel (felzárkóztatás, korrepetálás, egyéni foglalkozás). Az esélyegyenlőség megteremtése után kell előtérbe kerülnie az adott képzési szakasz követelményeire való felkészítésnek, valamint a tehetséggondozásnak. Iskolánk
nevelő
–
oktató
tevékenységét
valamennyi
mozzanatában
a
tanulóközpontúságnak kell jellemeznie. Többek között ezzel is kívánjuk növelni annak esélyét, hogy az átjárhatóságnak iskolánkban legyen realitása. Nevelőmunkánkban különös súlyt kap egyenlő bánásmód elvének érvényesítése a hátrányos megkülönböztetés tilalma.
3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az
iskolában
folyó
nevelési
tevékenység
meghatározó
eleme
a
személyiségfejlesztés. A középiskolába belépő tanulók mentális közérzetét bonyolulttá teszi az a körülmény, hogy a serdülőkort kísérő „én-kép válság”, a növekvő követelmények és
10
az esetleges hiányosságokkal való szembesülés hatására elmélyülhet, esetleg konfliktusok forrásává válhat. Ugyanakkor a reális én-kép kialakításával segítséget tudunk nyújtani tanulóinknak a képességek
és a lehetőségek harmóniájának
megteremtéséhez. Fontos, hogy tanulóink konfliktusok élezése helyett a megfelelő kompromisszumok révén alakítsák életmódjukat, haladjanak céljuk felé, és a tolerancia, a másság elfogadása is alapvető személyiségjeggyé váljon bennük. Személyiségfejlesztő törekvéseink egyik fő célja, hogy tanulóink megfelelő választ tudjanak adni a „ki vagyok én?” és a „mi lehetek én” kérdésekre. Fontosnak tartjuk hogy tanulóink a középiskolai tanulmányok befejezésére képesek legyenek a hivatáscélok és az életcélok határozott megfogalmazására és harmonizálására. Ugyanakkor
tudatosuljon
bennük,
hogy
a
siker
fontos
eleme
a
folyamatos
önfejlesztés. Fontos feladat a személyiségfejlesztésben az emberi jogok és a demokrácia értékeinek tiszteletére, a hazaszeretetre, az aktív állampolgári tevékenységre, a tudatos fogyasztóvá válásra, a személyes felelősségre alapuló környezettudatos magatartásra, testi és lelki egészség megőrzésére történő nevelés és felkészítés valamint felkészítés az esetleges pályamódosításokra. Iskolánk fontos feladatának tekinti az örök erkölcsi értékek hangsúlyozását és a jövő
generációit
is
erre
neveli
(tisztesség,
becsületesség,
bátorság,
kitartás,
megbízhatóság). Személyiségfejlesztés csak tevékenységformák sorozatával, tudatos tervszerű munkával történhet, ezért a fenti elveknek érvényesülniük kell: -
az
adott
osztály
(csoport)
sajátosságaihoz
igazodó
tanmeneti
tervezésben, -
az osztályfőnöki irányító és nevelőmunka évfolyamonkénti egymásra építettségében, a magatartás és szorgalom értékelésében,
-
az iskolai közélet sokoldalúságát biztosító keretek kiépítésében.
Színterei: -
a kötelező és választható tanórák
-
szakkörök, önképző körök, művészeti csoportok
-
iskolai sportkör
11
-
versenyek, bajnokságok
-
kirándulások, sportrendezvények
4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Pedagógiai tevékenységünk lényege: a társadalom által meghatározott értékek szerint motiválni az egyénnek azt a törekvését, hogy önmagából a legtöbbet hozza ki és azt a külvilág számára megnyerő módon legyen képes felmutatni. Az iskolai élet keretei között a közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségfejlesztés területén a következő követelményeket emeljük ki: -
a hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel
-
a
tanulók
legyenek
nyitottak,
megértők
a
különböző
szokások,
életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket -
az iskola és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.
-
a
tanulók
kapcsolódjanak
be
közvetlen
környezetük
értékeinek
megőrzésébe, gyarapításába -
a tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén
-
a kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak.
-
az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie
-
a pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.
-
az
egyén
és
a
közösség
megelőzésére és kezelésére
legyen
felkészült
a
veszélyhelyzetek
12
-
legyenek képesek a kockázatok felmérésére, azok vállalására az egyéni és csapatmunkában történő hatékony munkavégzésre, tanulásra, a közügyekben való részvételre és együttműködésre
-
vegyenek részt a döntések előkészítésében és a döntéshozatalban, legyenek képesek azok kritikus, kreatív elemzésére.
-
alakuljon ki a közösségben és tagjaiban az erőszakmentesség, a társadalmi
együttélés
szabályainak
betartása,
a
változások
iránti
fogékonyság, a társadalmi – gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése, a fenntartható fejlődés támogatása. A
szervezett
iskolai
keretek
rendszerében
az
alapvető
közösség
az
osztályközösség. Ennek alakítása elsősorban az osztályfőnök feladata. Alakulását befolyásolják a közösségbe tartozó tanulók képességszintje és beállítódása, valamint az iskolai életben elfogadott és működő szabályok, normák. Az iskolai élet teljes közegét számos kis csoport együttese alkotja. Tartós együttes tevékenységük sajátos értékeket, viselkedési mintákat alakít ki. Alakítja a tagok
véleményét,
befolyásolja
az
egyén
teljesítményét,
társas
élményt
és
biztonságot ad. A
személyiségfejlesztés
és
közösségfejlesztés
hatékonysága
érdekében
elkerülhetetlen, hogy a tudatosan vagy spontán módon kialakuló csoportokat célorientált tevékenységformák keretei közt a tanári munka partnerszintjére emeljük. Ez, a nagyon eltérő képességű és beállítottságú tanulók, tanulócsoportok által jellemezhető iskola legnehezebb feladatai közé tartozik, de a közösségi nevelés érdekében elkerülhetetlen. Az én-tudat alakítása mellett különösen fontos a mi-tudat formálása. Cél: a közösség, csoport együttes és egységes gondolkodása (valamely dolgot mi közösen viszünk véghez); az egyén oldaláról önmagának a közösség tagjai közé való besorolása és a feladatok végrehajtásakor a közösség előbbre jutásáért (nem énértem, hanem miértünk) való cselekvés.
13
A személyes identitás, az egyén társaihoz viszonyított azonosságtudata mellett a tágabb környezettel, közeggel, annak kultúrájával való azonosulás az oktató – nevelő munka minden színterén formálódik. Az identitástudat alakításában kiemelt jelentősége van ugyanakkor az iskolában kialakított közélet minőségének, jellegének. Oktató – nevelő munkánk során tehát megfelelő hangsúlyt fektetünk olyan iskolai légkör kialakítására, amely a formális csoportok és kiscsoportok mellett a rokonszenv-kapcsolatokra építő, önként vállalt szerveződéseknek, az informális kiscsoportok szerveződésének is teret ad, működési lehetőségeket biztosít. A közösségfejlesztés területén kiemelten fontos szerep jut a szabadidős programoknak. A szabadidős tevékenységi formák kialakításában, szervezésében megfelelő partnerszerepet
kap
az
iskolai
diákönkormányzat.
kompetenciái alapján összefogja és
a közélet
Ez
a
területén
szervezett irányítja az
közösség osztály-
diákbizottságokat. Programalakító tevékenysége révén segíti az adott feladatokra vállalkozó csoportok munkáját. Biztosítja az öntevékenység kereteinek kialakítását. Partner a pályázati lehetőségek felhasználásában, a legitim civil szerveződési minták megismertetésében, azok gyakorlati megvalósításában. Lényeges
szerepet
tud
vállalni
az
iskolai
hagyományok
alakításában
s
továbbélésében, valamint a tágabb környezettel való kapcsolattartásban. Fontos partner olyan iskolai légkör kialakításában, ahol a tanulók képesek élni jogaikkal és tisztelni a másik jogait, megtanulják a demokrácia szabályait és maguk is cél- és partnerorientált személyiséggé formálódnak. A közösségfejlesztés területén elfogadott elvek érvényesülnek: -
a tantárgyak műveltségi követelményeiben
-
a tanítási órák módszertani arculatában
-
a kommunikációs képességek fejlesztésének előtérbe helyezésében
14
-
az osztályfőnöki nevelési terv, az adott osztály sajátosságaihoz igazodó foglalkozási terv, valamint az iskolai közélet elvárásainak, normáinak összehangoltságában
-
az információáramlás szervezettségében
-
az érdekképviseleti fórumok működésében
-
a Házirend és a Szervezeti Működési Szabályzat tartalmában
-
az iskolát alkotó különböző csoportok, közösségek munkatervében, foglalkozási tervében
5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult, amely az iskolai nevelés és oktatás keretei között valósul meg. A fejlesztő felkészítés módjára a szakértői és rehabilitációs bizottság tesz javaslatot. E javaslat alapján a fejlesztést, a beilleszkedést a tanító pedagógusok hivatottak végezni, illetve szükség szerint ahhoz segítséget igényelni. A beilleszkedési problémák kezelésében jelentős szerep hárul a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősre. A felzárkóztatásra – egyéni fejlesztési terv alapján – egyéni foglalkozások keretében kerül sor, amelynek alapvető célja a kulcskompetenciák megalapozása és fejlesztése, a tanulók személyiségének megismerésén keresztül a hozzáillő pedagógiai módszerek alkalmazásával az esélyegyenlőség megteremtése, tehetségjegyeinek feltárása.
6. A tehetségek, képességek kibontakoztatása A változó világ, a változó kapcsolatrendszerek elemi igényként vetik fel egy konvertálható
tudás
megszerzését
még
a
középiskolai
évek
alatt.
A
tudás
15
megszerzése, a tanulás a felnőtt életbe való beilleszkedés kulcskérdése. Alapvető probléma a megfelelő tanulási módszerek kiválasztása és kialakítása. Meg kell tanítanunk diákjainknak, hogyan használják ki a legmegfelelőbben az idejüket, hogyan készüljenek fel az iskolai „mérésekre”, az órai szereplésre, az előadásra, a felelésre és a vizsgára. A középiskola négy éve alatt ki kell alakítani az elvonatkoztatás, a fogalmi gondolkodás, a lényegkiemelés képességét. A középiskolai nevelésben rendkívül fontos, hogy létrehozzuk az elmélet és a gyakorlat megfelelő kapcsolatát, kialakítsuk a praktikum iránti fogékonyságot, hasznosítható tudás- és ismeretanyagot adjunk át. A jövő útja az ismereteket nem célként, hanem eszközként kezelő, egyéni képességfejlesztésen alapuló pedagógiai eljárásokat alkalmazó oktató – nevelő munka. Fontos feladatunk a tehetségek gondozása, a képességek kibontakoztatása. Alapvető elvárás iskolánkban a szakma magas szintű elsajátíttatása és felkészítés a felsőoktatásra. Az iskolába érkező tanulók személyiségének megismerése ad alapot arra, hogy feltárjuk, milyen területen van szükség a tanulók képességének fejlesztésére, tehetségének kibontakoztatására. Egy
adott
területen
jó
képességekkel
rendelkező
tanuló
számára
a
továbbfejlődés lehetőségét szakkörök, önképző körök szervezésével, egyénre szabott oktató munkával biztosítjuk. Ezek mellett a házi- és központilag szervezett tanulmányi szakmai, sport, kulturális
versenyekre
való
felkészítés
biztosítja
a
tanulók
tehetségének
kibontakoztatását. A képességek megfelelő kibontakoztatása a differenciált tanulásszervezési kereteken belül feltételezi a tanulók érdeklődését, tapasztalatait figyelembe vevő integratív szemléletet, a tanulói tevékenység, önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség előtérbe állítását, az együttműködő tanulási technikák alkalmazását.
16
Minden
tanulónk
számára
hozzáférhető
gazdag
szak-
és
szépirodalmi
könyvekkel, folyóiratokkal, jelentős tartós tankönyvkészlettel rendelkező könyvtár és Internetterem biztosítja az önálló ismeretszerzés lehetőségét. Tehetséges tanulóink anyagi támogatást pályázhatnak alapítványunknál. A tehetséggondozással kapcsolatos szabadidős tevékenységek koordinálásában az osztályfőnöki és szakmai munkaközösségek mellett az IDÖK-nek van jelentős szerepe. 7. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola köteles folyamatosan törődni valamennyi gondjaira bízott fiatallal, különösen pedig a hátrányos, illetve veszélyeztetett tanulókkal. Az ez irányú tevékenységet – amely kiterjed az egész nevelőtestületre – az ifjúságvédelmi felelős koordinálja. Az ifjúságvédelmi felelős munkája során együttműködik a szülőkkel, nevelőkkel, az
iskolaorvossal,
és
iskolapszichológussal,
valamint
az
iskola
igazgatójával.
Kapcsolatot tart mindazon szervekkel, akik segítségére lehetnek a veszélyeztetettség, a
hátrányos
helyzet
megelőzésében,
felszámolásában.
Vezeti
a
szükséges
nyilvántartásokat. A
hátrányos
beilleszkedési,
helyzetű
magatartási
és
veszélyeztetett
nehézségekkel
küzdők
tanulók
felkutatásában,
megismerésében
a
valamennyi
pedagógus, osztályfőnök segítséget nyújt az ifjúságvédelmi felelősnek, folyamatosan együttműködnek vele a megelőző és megszüntető tevékenységben egyaránt. A megelőzés területei, módszerei: - egészséges életmódra nevelés - felvilágosítás, tájékoztatás - tájékozódás - egyéni foglalkozás
17
- rendszeres együttműködés (szülőkkel, stb.) - akarati tulajdonságok fejlesztése - helyes önismeretre nevelés - célok kialakításának elősegítése 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A tehetségek gondozása mellett fontos terület a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása. A tanulási nehézségek ritkán vezethetők vissza egyetlen okra. Okként három tág kört említhetünk, melyek lehetnek iskolán belüli, iskolán kívüli és személyes feltételek (tehetség, szorgalom). E területen is fontos feladat a tanuló megismerése, az ok feltárása. A problémák kezelése a szaktanár és osztályfőnök szoros együttműködését igényli. Az iskolán belüli okok megszüntetésének alapfeltétele a tanuló és tanár emberi kapcsolatának kialakítása. E feltétel megléte mellett differenciált órai munkával, integrált oktatási formában, szükség esetén tanórán kívüli egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében segítjük tanulónkat a nehézség leküzdésében. Az iskolán kívüli okokat, melyek igen sokrétűek lehetnek, a szülőkkel együttműködve csökkenthetjük, illetve szüntethetjük meg. Alapfeltétel tehát az iskola és a szülők élő kapcsolata. Külön feladat a szociális hátrányok enyhítése a rossz társaság és a drog problémájának megoldása. A személyes feltételek, mint ok megszüntetése a tárgy iránti érdeklődés felkeltését, a tananyag elemző oktatását kívánja meg. Szomorú, de igaz, hogy az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a középiskolás korosztálynál is foglalkozni kell az alapkészségek: olvasás, írás, helyesírás, szabatos beszéd, számolás kialakításával és fejlesztésével. Ki kell alakítani az értelmes olvasás képességét, mely nélkül nem lehetséges a problémamegoldás.
18
Fejlesztendő alapkészségek közé kell sorolni a memóriát, az emlékezet fejlesztését, a problémamegoldó gondolkodás kialakítását. Jelentős súlyt kell kapnia a tanulás tanításának. 9. A szociális hátrányok enyhítése Kimutatható a kapcsolat a gyenge tanulmányi munka és a szociális hátrányok között. E hátrányok enyhítése jótékony hatással van a tanulmányi eredményekre. Sajnos a szociális hátrányban levő tanulóknak sok segítséget nyújtani anyagi téren nem tudunk, de az ilyen tanulók és szüleik figyelmét felhívjuk az iskola, a fenntartónk,
a
lakóhelyi
tankönyvsegélyre,
a
önkormányzatok
által
tankönyvtámogatásra, a
nyújtott
lehetőségekre,
a
tartós tankönyvek használatának
lehetőségére, a kedvezményes, illetve térítésmentes menzai ellátásra, az iskolai könyvtár és internetterem fokozott használatára. Figyelemmel kísérjük a szociális hátrányok enyhítését célzó pályázati kiírásokat és élünk az azok kínálta lehetőségekkel. 10. A program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések Az iskola pedagógiai programjában, illetve helyi tantervében megfogalmazott feladatok végrehajtásához szükséges feltételrendszer lényegében adott. A negyed százada átadott épületegyüttes megfelelő otthont biztosít a tanulóknak. A tantermek, a digitális táblával ellátott tantermek, a szaktantermek és az előadótermek, az Internetre „felfűzött” informatikai termek, a multimédiás terem, a jól felszerelt és folyamatosan fejlődő tankonyha, a tanétterem, a tancukrászüzem, a szerelő- és ipari jellegű tanműhelyek, az elektronikai, az autóelektronikai, a járműdiagnosztikai, számítógépes
a
mechanikai-anyagismereti
rajzolásra
és
gyártásra
mérések
alkalmas
elvégzésére,
a
oktatólaboratóriumok,
a
vonalkódolvasó pénztárgéprendszer, a logisztikai „központ” mind-mind a korszerű képzést
segítik,
csakúgy,
audiovizuális stúdiója.
mint
az
intézmény
központi
könyvtára,
valamint
19
Az egészséges életmódra történő nevelést támogatja a nagyméretű tornaterem, az iskolai tanuszoda, valamint a szabadtéri sportlétesítmények. Az
iskolák
programokhoz
számára
kapcsolódóan
központilag
előírt
kerettantervi,
országos
érvényű
jogszabályok
illetve
szakmai
rendelkeznek
a
programok indíthatóságának, illetve folytathatóságának minimális feltételeiről. Ezen eszközök, illetve felszerelések jegyzéke a helyi tanterv szerves részeként kezelendő. A megelőző évek tudatos és eredményes fejlesztő tevékenysége nyomán több szakmai területen a központi programokban előírtaknál jobb, magasabb szintű feltételrendszert alakítottunk ki.
Miután az iskola személyi feltételei is biztosítják a folyamatosan megújuló általános és szakmai képzéséhez a szükséges garanciákat, így az iskola minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy tartósan verseny-, illetve piacképes maradjon!
11. A szülők és az iskola együttműködésének formái Az iskola pedagógiai tevékenysége nem nélkülözheti a szülőkkel, a családdal való rendszeres kapcsolattartást, a szoros együttműködést. Az iskola feladatai közé tartozik, hogy lehetőséget biztosítson a szülők számára az iskolai közéletbe való bekapcsolódásra, elősegítse a szülői jogok gyakorlását, a szülői kötelességek teljesítését. Az iskola már a pályaválasztás, az iskolaválasztás időszakában biztosítja, hogy a szülők megismerhessék az iskola nevelési és oktatási célkitűzéseit, módszereit, az egyes képzési formákat, az iskola nevelési programját és helyi tanterveit. A program megalkotásánál és módosításánál figyelembe veszi a szülők véleményét, elvárásait. A véleménynyilvánítás, joggyakorlás történhet személyesen, meghatalmazott képviselő által, a szülői közösségen, illetve az iskolaszéken keresztül.
20
Az Iskolai Szülői Közösséget az osztályokban demokratikusan megválasztott Osztály Szülői Közösségek, illetve annak vezetői alkotják. A kapcsolattartás jellemző formái: -
pályaválasztási tájékoztató, nyílt nap
-
iskolai és osztály szintű szülői értekezletek
-
fogadóórák, fogadó napok
-
szülői közösségeken keresztül
-
személyes, illetve közvetett (írásos) érintkezés
A szülői értekezlet az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás szervezett, az évenkénti munkatervben megtervezett formája. Iskolai szintű szülői értekezletre általában a tanév megkezdésekor, valamint a félév lezárását követően kerül sor. Témáit az iskola egészét érintő kérdések alkotják. Az osztály szintű szülői értekezletek témái között megtalálhatók az iskola egészét érintők mellett mindazok, amelyek az adott közösségre tartoznak. A szülői értekezletek nagyon fontos fórumai az iskolai életnek. Szervezett joggyakorlásnak
formája a
az
Szülői
együttműködésnek, Közösség.
a
véleménynyilvánításnak
Tevékenységét
saját
szabályzata
és és
munkaprogramja szerint végzi. Nem tervezett forma, illetve fórum a rendkívüli szülői értekezlet, melynek összehívását bármelyik fél kezdeményezheti. Munkatervben is rögzített formája az együttműködésnek az iskolai fogadónap, amikor a nevelőtestület valamennyi tagja a szülők rendelkezésére áll. Lehetőséget
biztosítunk
a
szülőknek,
hogy
a
pedagógusokat
egyéni
fogadóórájukon keressék fel. Ezek időpontjáról az ellenőrző könyv útján tájékoztatjuk a szülőket. Ezen túlmenően arra is biztosítunk lehetőséget, hogy előzetesen egyeztetett időpontban keressék fel az iskolát.
21
Ha a szülő személyesen nem tud megjelenni az iskolában, telefonon, írásos és elektronikus formában is van lehetőség a kapcsolattartásra. A
levelek,
az
ellenőrző
könyvbe
írt
üzenetek
mellett
alkalmazzuk
a
kapcsolattartás más formáit is. A szülőket telefonon és e-mailben is el tudjuk érni, illetve a szülők minket. A honlapunkat úgy alakítottuk ki, hogy azon keresztül is tudjanak e-mailt küldeni az igazgatónak, az igazgatóhelyetteseknek, és a tanároknak. Az iskola honlapja ezen kívül számos hasznos és aktuális információt tartalmaz, amely megkönnyíti
az
információáramlást.
(pl.
menza
befizetés,
tankönyvosztás,
rendezvények, iskolai dokumentumok, következő napi helyettesítés, vizsgaidőpontok) Fontos eleme a kapcsolattartásnak a családlátogatás. Lehetőséget biztosít olyan szempontok érvényesülésének, melyekre szervezett iskolai keretben nincs, vagy csak korlátozottan van lehetőség. A látogatás szempontjai között szerepelhetnek a család légkörének, a család szerkezetének, munkamegosztásának, a gyermeknevelésről való felfogásának,
az
iskoláról
alkotott
véleményének
megismerése,
általában
a
környezetnek, a tanulási körülményeknek a feltárása. Az együttműködést hivatott erősíteni a szülők kötelezettségeinek, illetve a szülői közösség jogkörének bővülése.
12. A tanulók és az iskola együttműködésének formái A demokratikusan és hatékonyan működő iskola feltételezi az iskola mint intézmény, az iskola pedagógusai, valamint az iskolában tanuló fiatalok folyamatos kommunikációját, közös célok megfogalmazását és a folyamatos együttmunkálkodást. Az iskola a nevelés és oktatás szűkebben értelmezett feladatán túl színtere a polgárrá nevelésnek, meg kell hogy tanítsa növendékeit a felelős döntések meghozatalára, életük,
programjaik
szervezésére,
a
programok
érdekérvényesítésre, a joggyakorlásra. A folyamatos együttműködés jellemző fórumai: -
Diákönkormányzat
-
Osztály-diákbizottságok
megvalósítására,
az
22
-
Iskolai sportkör
-
Iskolai küldöttközgyűlés
-
Iskolagyűlés
-
Iskolaszék
-
Diákkörök
Az Iskolai Diákönkormányzat (IDÖK) hierarchikus rendszer szerint tartja a kapcsolatot
az
osztályok
diákbizottságaival
(ODB-k).
Az
ODB
létszámát
az
osztálygyűlés dönti el, tagjait demokratikusan választja. Az IDÖK tervezi, szervezi és összefogja az iskolai diákéletet, képviseli a diákok érdekeit, partner a közéletiségre nevelésben. Legfőbb határozathozó szerve a küldöttközgyűlés, amely évente kétszer kerül összehívásra.
A
közgyűlés
döntésétől
függően
kerülhet
sor
a
diákparlament
összehívására. Az iskolai élet szerves része a tanórán kívüli diáksport. A sportkör működtetése az iskola feladata, megfelelő tartalommal való kitöltésében jelentős szerep jut a tanulóknak. Az iskola tanulói diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök önmaguk alakítják ki működési szabályzatukat és választják meg maguk közül az ifjúsági körvezetőt, kérnek fel felnőtt körvezetőt. A diákönkormányzattal az ifjúsági körvezető tart kapcsolatot, képviseli a diákköri érdekeket. Az iskola tanulói szervezett keretek között gyakorolják mindazon jogaik érvényesítését, melyeket számukra a különféle szintű jogszabályok biztosítanak. Közvetlenül,
illetve
adott
fórum
közbeiktatásával
véleményt
nyilváníthatnak,
kérdéseket tehetnek fel, programokat kezdeményezhetnek, részt vehetnek az őket érintő döntések meghozatalában. Az IDÖK működésének feltétele, hogy rendelkezzen érvényes szervezeti és működési szabályzattal, valamint az adott tanévre jóváhagyott munkatervvel.
23
13. Az iskola élete és munkarendje A tanév rendjét az évenként kiadásra kerülő miniszteri rendelet szabályozza, amely meghatározza a szorgalmi időszak kezdetét és végét, az írásbeli záróvizsga időpontokat, a tanítási szüneteket, a kötelezően megtartandó megemlékezéseket. A konkrét helyi programot az iskola éves munkatervében rögzíti. A tantárgyi kötelező óraszámokat a helyi tantervek tartalmazzák. Az előírt óraszámoktól legfeljebb 10%-ban lehet eltérni. Amennyiben az előírt óraszámok legalább 90%-ban nem teljesülnek, az igazgató a szorgalmi időt meghosszabbítja. A tanítási órák 45 percesek, a szakképzésben a gyakorlati órák időtartama 60 perc. Tanítási napnak minősül, ha azon a napon legalább 3 óra megtartásra került. Alkalomszerűen szervezhető rendkívüli tanítási óra is (pl. összevont előadás, szakmai program). Ezek a tanév során megtartandó tanítási órák minimumát nem befolyásolják. A
kitűzött
pedagógiai
célok
eléréséhez
az
iskola
a
kötelező
tanórai
foglalkozásokon túl nem kötelező tanórai foglalkozásokat is szervez, amelyek a törvény, illetve a fenntartó által meghatározott óraszámból adódó korlátok között igazodnak a mindenkori igényhez. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozásokra és az egyéni foglalkozásokra biztosított
időkerete
terhére
gondoskodik
a
csoportbontásokról,
szakkörökről,
felzárkóztatásról, korrepetálásról, egyéni tanulásról, melyek összhangban vannak a tehetséggondozásról, a képesség kibontakoztatásáról, a szociálisan hátrányos, a beilleszkedési
nehézségekkel,
tanulási
problémákkal
küszködők
segítéséről
megfogalmazott iskolai nevelési elvekkel. Ezen tevékenységek, foglalkozások pedagógiai és szakmai indokok alapján, igény szerint kerülnek megszervezésre.
24
A képzési szakaszonként megállapított, az iskola rendelkezésére álló órakeret időben és „térben” az iskola döntésétől függően átcsoportosítható! Az iskola működésére, kapcsolatrendszerére vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Az iskolai Házirend tartalmazza a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel, a tanórai és tanórán
kívüli
foglalkozások
rendjével,
az
iskola
helyiségeinek
használatával
kapcsolatos tudnivalókat. 14. Az iskola szolgáltatásai A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokon túl, nevelési és oktatási programjának megvalósítása érdekében az iskola az alábbi lehetőségeket kínálja:
Tanórán kívüli programok: -
Internet és számítógépek használata
-
Könyvtárhasználat (olvasás, kölcsönzés, internethasználat)
-
Tantárgyi szakkörök
-
Művészeti körök
-
Öntevékeny diákkörök
-
Felkészítés tanulmányi és egyéb versenyekre
-
Sportlétesítmények használata
-
Versenyek, vetélkedők, házibajnokságok
Nem kötelező önköltséges programok: -
felvételi előkészítő
-
kis létszámú szakkörök (8 fő alatt)
-
színházlátogatás
-
hangverseny-látogatás
-
tanulmányi kirándulások, szakmai napok
-
sítábor
-
korcsolyázás
25
-
kerékpártúrák
-
gyalogtúrák
-
táborozások
-
elsősegély-nyújtó tanfolyam Tanulmányi kirándulás, illetve szakmai program csak akkor szervezhető, ha
azon az osztálynak legalább 80%-a részt kíván venni. Az esetlegesen „itthon maradó” tanulók kötelesek a párhuzamos osztály tanóráit látogatni. Szociális szolgáltatások: -
kedvezményes diákétkeztetés
-
tankönyvtámogatás
-
tartós használatú tankönyvek kölcsönzése
-
versenyeken, vetélkedőkön résztvevők támogatása
-
iskolaorvosi ellátás
-
iskolafogászati ellátás
-
pszichológiai tanácsadás
15. Az iskola hagyományai - Nemzeti ünnepek, megemlékezések Iskolai
műsorral
forradalomról,
és
illetve
közös a
ünnepléssel
Köztársaság
emlékezünk
kikiáltásáról,
meg
az
1956-os
valamint
az
1848-as
forradalomról. Megemlékezünk a diktatúrák áldozatairól (Aradi vértanúk, kommunista diktatúra, holocaust), valamint a Nemzeti Összetartozás Napjáról. - Iskolai ünnepségek, rendezvények -
tanévnyitó és tanévzáró ünnepség
-
gólyanap (a 9. osztályok közösség formálásának kezdete)
-
elsősavató
(az
iskolai
életbe
való
beilleszkedés
segítése,
szokásainak, hagyományainak, névadóinak megismertetése)
az
iskola
26
-
karácsonyi ünnepség (a szeretet, az összetartozás érzésének erősítése, mások megbecsülésének fontossága)
-
szalagavató ünnepség („felnőtté avatás” a végzős és a búcsúztató osztályok műsorával)
-
diáknap (vidám hangulatú nap műsorokkal, játékos vetélkedőkkel)
-
ballagás (a végzősök ünnepélyes búcsúztatása és elköszönése)
-
emléktábla koszorúzás (a ballagó fiatalok évente megkoszorúzzák névadóink emléktábláját)
-
pedagógus-nap (az IDÖK, az SZM, illetve az Iskolaszék köszönti az iskola pedagógusait és a pedagógiai tevékenységet segítő valamennyi dolgozóját)
- Versenyek, vetélkedők -
közismereti és szakmai tantárgyi versenyek
-
komplex szakmai versenyek
-
vers- és prózamondó verseny
-
szépkiejtési verseny
-
könyvtári vetélkedő
-
műveltségi vetélkedők
-
eseményekhez kapcsolódó vetélkedők
-
sportvetélkedők, házibajnokságok
- Kiadványok -
pályaválasztási
tájékoztató,
illetve
kiadvány
általános
iskolát,
tizedik
évfolyamot végzettek, valamint érettségizők részére -
iskolaújság, amely lehetőséget biztosít hasznos információk közzétételére, és tehetséges fiataljaink bemutatkozására, közéleti szereplésére
-
iskolai szabálygyűjtemény
16. Egészségnevelési program „Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota” (WHO)
27
Az egészségnevelés szükségessége A
társadalomban
tapasztalható
változások,
a
felgyorsult
élettempó,
a
hedonizmus, erkölcsi válság, a családok széthullása következében fellépő tünetek belopóznak az iskolák falai közé is. Jelen van az agresszivitás, az intolerancia, sok a magatartászavaros,
beilleszkedési
problémával
küzdő,
gyenge
kommunikációs
készséggel bíró tanuló. Magas a mulasztott órák száma és a tanulmányi munkában is sok a sikertelenség. Sok a céltalan, unatkozó gyerek. A középiskolások széles körében elfogadott és használt hangulatjavító és feszültségoldó szer az alkohol, magas a dohányzók aránya. Egyre többen próbálják ki az illegális szereket is, elsősorban marihuánát és az un. disco drogokat. Rohamosan nő a viselkedéses függőségben szenvedők száma (mobiltelefon, televízió, számítógép stb. függőségek). A diákok egészségi állapota, erőnléte a rendszeres testmozgás és levegőhiány, illetve a helytelen táplálkozás következtében nem megfelelő. A kedvezmények ellenére is nagyon kevesen veszik igénybe az iskolai étterem szolgáltatásait. Az iskola felszereltsége nem minden területen segíti elő a tanulók egészséges fejlődését,
jó
közérzetét,
ugyanakkor
a
meglévő
lehetőségek
(pl.
sport)
kihasználtságával sem lehetünk elégedettek. Ezek a gondok komoly kihívásokat jelentenek a pedagógusok számára is. Felismerve ezeket a kihívásokat, tantestületünk tagjai igyekeznek minden lehetőséget kihasználni, hogy szakszerű segítséget tudjanak nyújtani a diákok számára. Elindult iskolánkban a tanár-diák partnerségi program a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében. Tanulóink
szívesen
vesznek
részt
a
diákönkormányzat
munkájában
és
kortársképzésben is. Az iskolaorvos rendszeresen végez szűrővizsgálatokat és a védőnővel együtt tanórai keretben is tart megelőző, felvilágosító foglalkozásokat. Az iskolapszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tantestületnek heti rendszerességgel, illetve igény szerint osztályfőnöki órát tart.
28
Előadást vállal a tantestületi értekezleten és a szülői értekezleten, valamint a drogprevenciós szülőcsoport számára. Rendszeresen részt vesznek külső szervek, civil szervezetek is az iskola prevenciós programjain. A megelőző munkát az iskolai ifjúságvédelmi felelősök, az osztályfőnökök és a diákmozgalmat segítő tanár szervezi és koordinálja. Minden nap biztosítjuk a lehetőséget a tornateremben, a szabadtéri pályákon, az
uszodában
a
rendszeres
testmozgásra.
Atlétikában,
labdajátékokban
sportcsoportokat működtetünk, évenkénti rendszerességgel szervezzük az osztályok közötti házibajnokságokat.
Egészségnevelési, egészségfejlesztési céljaink Legfontosabb pedagógiai célként az egészségtudatos gondolkodás és életmód kialakítása, illetve fejlesztése, a helyes énkép, a felelősségérzet kialakítása és fejlesztése, és az önálló életvezetésre nevelés fogalmazható meg. E célok elérésében fontosak az alábbi részfeladatok: - a korábban szerzett gátlások feloldása - a megfelelő önértékelés elősegítése - önbizalom fejlesztése - önállóságra, egyben felelősségtudatra nevelés - értelmes célok kitűzésének elősegítése, pl. pályaválasztás - közösségi életre nevelés - kommunikációs készség fejlesztése - tudatosítani a káros szenvedélyek (függőségek) személyiségromboló hatását - egészségkárosító szerek elutasítására nevelés - segíteni a már függőket a leszokás folyamatában - csökkenteni a mulasztott órák számát - növelni az iskolai étkezést igénybe vevő tanulók számát - a tantermek és az iskola más helyiségeinek barátságosabbá tétele - kortárs segítők bevonása az egészségnevelő munkába Céljainkat a környezeti nevelés programjával és az egyes tantárgyak helyi tantervével összhangban valósítjuk meg.
29
Nagyon fontosnak tartjuk a tantestületen belüli egységes gondolkodást. Az egészségnevelés színterei Iskolai programok: - tanórai foglalkozások - szaktárgyi órák témafeldolgozása pl. biológia, kémia – a drogok szervezetre gyakorolt hatása - osztályfőnöki órák osztályfőnökök,
illetve
meghívott
előadók
segítségével
meghatározott témakörök szerint - tanórán kívüli foglalkozások - „Gólya napok” – a bejövő 9. évfolyam tanulóinak iskolai beilleszkedését, a közösségek pozitív értékek mentén való kialakítását célzó program - Diáknap - Önképző körök - Vetélkedők - Iskolai Ki mit tud? - Szakmai tanácskozások, tréningek pedagógusok és diáksegítők számára - Szabadidősport, házibajnokságok, sportköri foglalkozások - Szülői értekezlet - Drogprevenciós szülőcsoport - Iskolán kívüli rendezvények - Kortárs segítő, diákmozgalomban közreműködő tanulók képzése - Gyalogos és kerékpártúrák tanulók és pedagógusok részére - Színházlátogatás - Hangverseny látogatás Szinte minden iskolai programunknak van egészségfejlesztő tartalma. Különös figyelmet kell szentelnünk az egészségnevelésnek azon programok megszervezésénél, melyek a diákok szélesebb körét érintik. Kihasználva lehetőségeinket azokon a
30
pontokon, melyeken a tanulók könnyen motiválhatók, befolyásolhatók. Pl. Első tanítási napok, közös iskolai rendezvények, kirándulások. Programformák:
- filmvetítés - kiscsoportos beszélgetések - könyvtársarok - tematikus előadások - diákönkormányzati programok - interaktív módszerek
A programok megvalósításához szükséges források - Humán erőforrások: az iskola, mint szervezet. Ezen belül kiemelten : - osztályfőnökök - osztályfőnöki munkaközösség-vezető - gyermek és ifjúságvédelmi felelősök - testnevelő tanárok - iskolaorvos - védőnő - iskolapszichológus - iskolai diákönkormányzat - kortárs segítő csoport - az iskola külső kapcsolatai: CSSK, ÁNTSZ, Alkohol és Drogsegély Ambulancia, Rendőrség Bűnmegelőzési Osztály, Regionális Ifjúsági Iroda, Megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Megyei Munkaügyi Központ
Foglalkozási
Információs
Tanácsadó,
Szenvedélybetegekért - Gazdasági források: - pályázatok útján nyert pénzösszegek - „iskolai” alapítványok támogatási lehetőségei
SOS
Egyesület
a
31
- szponzorok - az iskola saját keretei 17. Környezeti nevelési program
Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola könnyűszerkezetes technológiával épült (1980-1982) a város É-K részén. A három évtizednyi használat alatt az iskola épületén csak néhány eseti felújítás történt (tető szigetelése, ami néhány év után ismét átereszt, szivárog, csöpög, a nyílászárók egy részének cseréje, világításkorszerűsítés). Az épület szigetelése rossz, télen a hideg, nyáron a forróság okoz nehezen elviselhető hőmérsékletet. A higiéniás viszonyok erősen kifogásolhatók – a mosdók, wc-k állapota és felszereltsége az évek alatt elhasználódott. Az iskola műszaki és gazdasági – szolgáltatási területre képez szakembereket. Rendelkezik gyakorlóhelyekkel, oktató kabinetekkel, műhelyekkel, tanétteremmel és tankonyhával. A helyiségek karbantartása, fejlesztése, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése napi feladat. Az iskolában mind a tanulók, mind a dolgozók részére helyben biztosított az étkezés önkiszolgálásos rendszerben. Az ételek minősége, tartalmassága megfelel a gyermekélelmezés elvárásainak. A tanulói étkezésre a lehetőség tehát adott, ennek ellenére csak a tanulók egy része veszi ezt a szolgáltatást igénybe.
Az iskola épületét sportolásra, játékra, közösségi együttlétre alkalmas szabad terület veszi körül, mely részben parkos, füves, részben műkővel borított. Rendelkezik fedett sportcsarnokkal és uszodával is, amit a város, illetve az önkormányzat egyéb közösségi célra is hasznosít.
32
Mivel az iskola csak használója az épületnek és nem az üzemeltetője, ezért szűkös az eszköztára bizonyos problémák kezelésére, megoldására (pl. hulladék kezelése).
Alapelvek, célok, feladatok, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások
Cél:
A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. A természet, az épített és társadalmi környezet, embert tisztelő szokásrendszer értelmi, érzelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A jövő problémai sok esetben még előreláthatatlanok és egyedül nem megoldhatók, ezért fontos az együttműködésre nevelés, a kreativitás, az önálló ismeretszerzés
és
kritikus
problémamegoldó
gondolkodás
képességének
kialakítása, fejlesztése. Iskolánkban az oktatás tartalmi és szerkezeti szempontból két fő részre bontható: I. Általánosan képző évfolyamok:
- gimnáziumi képzés 4 év - szakközépiskolai képzés 4 (5) év
II. OKJ-s szakképző évfolyamok:
- szakiskolai képzés 3 ill.2 év - középiskolára épített képzés 2 év
Az általánosan képző évfolyamokon az egyes tantárgyak belső tartalma adja meg a lehetőségét annak, hogy környezettudatos szemléletet alakítsunk ki a tanulókban és figyelmüket a fenntartható fejlődésre irányítsuk. Ezt elsősorban a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtésével érhetjük el. A kémia, biológia, földrajz, fizika tantárgyak között van erre leginkább lehetőség, de bővíthető a humán tantárgyakkal is a kör (pl. a média szerepe, hirdetés, reklám).
33
A tanár tehát minden alkalommal, ahol erre a tananyag tanítása során lehetősége adódik, beszéljen a tanulókkal a környezet- és az egészségvédelemmel kapcsolatos kérdésekről, az egyén és a közösség felelősségéről, valamint a gazdasági háttérről is (minek mennyi az ára, előny-hátrány ötletbörze, környezettudatos vásárlás). Az osztályközösségi lét keretét az osztályfőnök teremti meg. A környezet megóvása, szépítése, otthonossá tétele, a mindennapi problémák felismerése, a megoldások keresése kiváló lehetőséget nyújt a közösségépítésre, a környezeti nevelésre. Néhány téma: - 9. évfolyam:
életvezetés, életvezetési szokások a családban, életvezetési szokásaink a múltban, jelenben
- 10. évfolyam:
testi, lelki problémák, a megoldási módjai
- 11. évfolyam:
a média szerepe, a tájékoztatás erkölcse, hirdetés, reklám
- 12. évfolyam:
intézmények, civil szervezetek
Tanórán kívüli környezeti nevelés lehetőségei: -
tanulmányi kirándulások
-
látogatások: múzeum, állatkert, szeméttelep, szennyvíztisztító
-
vásárlási szokások elemzése, önálló megfigyelés, értékelés
-
energiatakarékosság otthon, háztartási energiaszámlák elemzése
-
zajártalmak mérése otthon, utcán és az iskolában
-
szelektív hulladékgyűjtés
-
rend- és tisztasági verseny osztályok között
-
rekonstrukciós munkák, korrózióvédelem
-
versenyek, kiállítások
-
iskolai zöld újság, zöld könyvtár, zöld videotár
-
kapcsolatok külső segítő partnerekkel
34
Kommunikáció: Iskolán belüli kommunikáció formái: -
kiselőadások tartása
-
házi dolgozat készítése
-
poszterek készítése és bemutatása
-
faliújság készítése
-
környezetvédelemről szóló hírek feldolgozása, értékelése, publikálása
Iskolán kívüli kommunikáció formái: -
település városrész problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az önkormányzattal
Módszerek: Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. - Játékok:
- szituációs - érzékelést fejlesztő - kapcsolatteremtést segítő
- Modellezés:
- hatásvizsgálatok - rendszermodellezés
- Riport módszer: - kérdőíves felmérés - fotoriport - Terepgyakorlati módszerek: - természetvédelmi és fenntartási munkák - térképkészítés, tájoló használata - kollektív hulladékgyűjtés
35
- rend- és tisztasági verseny - Művészeti kifejezés: - fotóművészet - irodalmi alkotások - vers- és prózamondóverseny Rövid távú célok, feladatok
-
A környezeti nevelés az oktatás valamennyi területén jelenjen meg. A tanmenetekben konkrétan jelöljük meg a témáknál a környezeti nevelési célt.
-
Az iskola és az osztálytermek tisztaságának javítása, zöld dekoráció
-
A részleges szelektív hulladékgyűjtés (külön az üdítős palack, külön a többi)
-
A büfé és italautomaták áruválasztékának korszerűsítése, egészségesebbé tétele
-
Pályázati figyelő szolgálat – Internet
-
Témafigyelés, „zöld” sarok, zöld kártya mozgalom kimunkálása a tanulókkal közösen (faliújság, poszterek)
-
Szakkönyvek,
folyóiratok,
videoanyag,
CD-k
beszerzése,
állomány bővítése
Hasznos információk:
-
Osztálykirándulásra ajánlott útvonal (1 napos kirándulás)
-
Bakony és környéke : - Bakonybél, Kőrishegy - Zirc és környéke, Arborétum - Bakonynána - Gézaháza, Ördögárok, Cuha völgye - Somlóhegy - Káli medence, Hegyestű, Salföld - Balatonfüred, Lóczy barlang - Tihanyi-félsziget
a
könyvtári
36
- Tapolcai medence
A hálózatok, nemzeti parkok, állat- és növénykertek, szálláshelyek többsége az interneten elérhető
37
II. Helyi tanterv A középfokú nevelés – oktatás szakasza kilencedik évfolyamon kezdődik és az iskola típusától függően a tizenkettedik vagy tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be. Az iskolai nevelés - oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza a középfokú nevelés – oktatás szakasza után kezdődik, és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be. Iskolánk alapító okirata szerint gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai képzést egyaránt folytat úgy a középfokú, mint a szakképesítés megszerzésére felkészítő nevelési – oktatási szakaszban. 1. Képzési szakaszok és célok Gimnázium 9-12. évfolyam A 9-10. évfolyam döntően az általános műveltség megszilárdításának, a 11-12. évfolyam az általános műveltség elmélyítésének időszaka, mely szakaszok nem válnak el mereven egymástól. A kerettantervi célok megvalósításhoz fontos a tanulók megismerése, megfelelő motiválása, a helyes
tanulási módszerek megismertetése és
begyakorlása,
a
differenciált bánásmód alkalmazása. Legfontosabb feladat az érettségi vizsgára, valamint az azt követő tanulmányokra való felkészítés. Valamennyi gimnáziumi évfolyamon csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket és az informatikát, a 9-10. évfolyamon a magyar nyelvet és a matematikát. A kerettantervi minimumhoz képest többletórát biztosítunk a teljes képzési idő alatt az informatika, és a testnevelés, a 11-12.évfolyamon az irodalom és a matematika elsajátításához. Az iskola helyi tantervében meghatározza azokat a kötelezően választható érettségi tantárgyakat, amelyekből felkészítést vállal. Szakközépiskola 9 – 12. (13.) évfolyam:
38
A 9 – 10. (9-11.) évfolyam döntően az általános műveltség megszilárdításának, a 11 – 12. (12-13) évfolyam az általános műveltség elmélyítésének, a pályaválasztás segítésének időszaka, mely szakaszok nem válnak el mereven egymástól. A
kerettantervi
célok
megvalósításához
fontos
a
tanulók
megismerése,
megfelelő motiválása, a helyes tanulási módszerek megismertetése és begyakorlása, a differenciált bánásmód alkalmazása. Ezen időszak legfontosabb feladata az érettségi vizsgára, valamint az azt követő szakmai, illetve felsőfokú tanulmányokra való felkészítés, de az általánosan művelő tantárgyak mellett jelentős szerep jut a szakmai orientációnak,
a
szakmacsoportos
alapozásnak,
melyek
a
megalapozott
szakmaválasztást hivatottak elsősorban segíteni. Iskolánk valamennyi szakközépiskolai évfolyamán csoportbontásban tanítja az informatikát, az idegen nyelvet, valamint orientációs / alapozó gyakorlatokat. Az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a hozott hátrányok csökkentése érdekében a 9. évfolyamon a magyar nyelvet, a 9 – 10. évfolyamon a matematikát. A kerettantervi minimumhoz képest többletórát biztosít az informatika, a 11 – 12. évfolyamon az idegen nyelv elsajátításához. Helyi tantervében meghatározza azokat a kötelezően választható érettségi tantárgyakat, amelyekből – az adott szakterület, szakmacsoport sajátosságaihoz igazodva – felkészítést vállal. A végső cél, hogy a végzett tanulók mind emberi tulajdonságaik, mind felkészültségük, tudásuk alapján alkalmasak legyenek arra, hogy a továbbtanulási lehetőségek
közül
kiválasszák
a
számukra
legkedvezőbbet
és
a
feltételeinek eleget tegyenek.
Iskolánk az alábbi középfokú képzéseket kínálja: Gimnáziumban: -
Általános tanterv szerint (emelt óraszámú testneveléssel)
továbblépés
39
Szakközépiskolában: Gazdasági-szolgáltatási szakterületen
-
Kereskedelem – marketing szakmacsoport (4+2 év)
-
Vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoport (1+4+2 év)
Műszaki szakterületen
-
Közlekedés (gépjárműtechnika) szakmacsoport (4+2 év)
2. Helyi prioritások és óratervek Gimnázium Testnevelés
9-12. évfolyam többletóra
Informatika
11-12. évfolyam többletóra
Idegen nyelv
11-12. évfolyam többletóra
Irodalom
12. évfolyam többletóra
Matematika
12. évfolyam többletóra
A teljes képzési idő alatt csoportbontásban tanítandók az idegen nyelvek és az informatika, a 9-10.évfolyamon a magyar nyelv, a matematika. Szakközépiskola Idegen nyelv
11-12. évfolyam heti + 1 óra
2. idegen nyelv a gazdasági területen
11-12. évfolyam heti + 2 óra
Magyar nyelv
9. évfolyamon csoportbontásban
Matematika
9 - 10. évfolyam csoportbontásban
Fizika a műszaki területen
11-12. évfolyam heti + 2 óra
Földrajz a vendéglátásidegenforgalom területen
11-12. évfolyam heti + 2 óra
Kémia a kereskedelem, marketing területen
11-12. évfolyam heti + 2 óra
40
Informatika valamennyi területen Az orientációs és a szakmacsoportos alapozás tananyagtartalma, valamint az elmélet és gyakorlat aránya szakmacsoportonként eltér. A teljes képzési idő alatt csoportbontásban tanítandók: - idegen nyelv - informatika - orientációs, illetve alapozó gyakorlatok
Négy évfolyamos gimnáziumi óraterv
Tantárgy/évfolyam Irodalom Magyar nyelv Történelem Emberismeret és etika I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének - zene Rajz Testnevelés Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és média Művészetek Heti óraszám Csoportbontással együtt felhasznált
9. 3 1* 2 -
10. 3 1* 2 -
11. 3 1 3 1
12. 4K 1K 3K -
3* 3* 3* 1* -
3* 3* 3* 1* -
4* 3* 3 2* -
4* K 3* 4K 2* É 1
2 -
2 2
2 2
2
2 2
2 2
-
-
1 1 4 1 1 30 41
1 1 4 1 1 32 43
4 1 1 2 32 41
4É 1 1 2 32 41
41
* K
Csoportbontásban kell tanítani Kötelező érettségi tantárgyak
É
kötelezően választható érettségi tantárgyak, amelyekből az iskola felkészítést vállal
Informatika közép és emelt szint Testnevelés közép és emelt szint
Öt (nyelvi előkészítő) évfolyamos szakközépiskolai óraterv (vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport) Tantárgy/évfolyam Magyar irodalom Magyar nyelv Kommunikáció Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Tanulásmódszertan, önismeret Fizika Biológia Egészséges életmód Kémia Földrajz Informatika + gépírás Szakmai orientáció, szakmacsop. alapozás Heti óraszám Csoportbontással együtt felhasznált * Csoportbontásban kell tanítani
9. 2 12* 2 1 3 1,5 1 4+1* -
10. 3 1* 2 5* 3* 1 1 1 2 1 1 1,5 1,5 2* 3,5
11. 3 1 2 5* 3* 1 1 1 2 1 1 1,5 2 2* 3,5
12. 3 1 2 1 4* 2* 3 1 2 2 1* 3+5*
13. 3K 1K 3K 4*K 2* 3K 1 2 2É 1* 3+5*
27,5 44,5
29,5 40,5
30 40
30 42
30 42
42
A nyelvi előkészítő évfolyamon az oktatás a kerettantervtől eltérően folyik. Elsődleges célja a nyelvi és informatikai ismeretek magas szintre történő emelése, valamint a szemléletmód és a képességek fejlesztése. Ennek megfelelően kiemelt szerepet kap az idegen nyelv és az informatika, mely tantárgyakat csoportbontásban oktatunk. Az egészséges életmód, a tanulásmódszertan – önismeret, a testnevelés tantárgyak elsősorban életszemléletet, életmódot kell, hogy formáljanak. A képességfejlesztő tantárgyakból erre az évfolyamra a középiskolai anyag nem csoportosítható át,
alapvető
cél az általános
iskolai tananyag rendszerezése,
begyakorlása, alkalmazásának készség szintre történő emelése.
Középiskolai óraterv (4 éves) Műszaki szakterület (közlekedés szakmacsoport) Tantárgy/évfolyam
Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeret Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés Fizika Földrajz
Gazdasági-szolgáltatási szakterület (kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport) 9 10 11 12 3 3 3 3K 1* 1 1 1K 2 2 2 3K
9 3 1* 2
10 3 1 2
11 3 1 2
12 3K 1K 3K
-
-
1
-
-
-
1
-
3* 3* 1 1
3* 3* 1 1
4* 3 -
4*K 3K -
3* 3* 1 1
3* 3* 1 1
4* 2* 3 -
4*K 2* 3K -
1 2 1,5 1
1 2 1,5 1
1 2 3 -
1 2 3É -
1 2 1 1,5
1 2 1 1,5
1 2 -
1 2 -
43
Biológia Kémia Informatika
1 1,5 2*
1 1,5 2*
2*
2*É
1 1,5 2*
1 1,5 2*
2 1*
2É 1*
Szakmai orientáció 1,5+2* 1,5+2* 5+3* 5+3* 3,5 3,5 5+3* 5+3* szakmacsoportos alapozó oktatás** Heti óraszám 27,5 27,5 30 30 27,5 27,5 30 30 Ténylegesen 38,5 37,5 39 39 36,5 35,5 40 40 felhasznált óraszám
*
Csoportbontásban kell tanítani
**
A szakmai orientáció szakmacsoportos csoportbontásban kell tanítani
K
Kötelező érettségi tantárgyak
É
Kötelezően választható érettségi tantárgyak, amelyekből az iskola felkészítést vállal Műszaki szakterület: Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakterület:
Vendéglátás-idegenforgalom szakterület:
alapozó
oktatás
gyakorlatait
fizika közép és emelt szint informatika közép és emelt szint
kémia közép és emelt szint közgazdaság-marketing középszint
alapismeretek
földrajz közép és emelt szint vendéglátó-idegenforgalmi középszint
alapismeretek
Az emelt szintű felkészítésre a 11-12 évfolyamon valamennyi tantárgyból heti kettő többletóra áll rendelkezésre. A csoportbontással együtt felhasznált, valamint a felhasználható óraszámok közötti különbözet felhasználásáról a közoktatási törvény keretei között az iskola
44
évenkénti mérlegelés alapján dönt (pl. egyéni foglalkozások, emelt szintű felkészítés, stb.)
A szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás heti óraszámai Műszaki szakterület Közlekedés (gépjárműtechnika) szakmacsoport 9. évf. 10. évf. 11. évf. Tantárgy Elm Gya Elm Gya Elm Gya k k k Anyagismeret 1,5 Műszaki ábrázolás
12. évf. Elm
Gya k
1,5
Mechanika
2
Géprajz-gépelemek
2
Járműszerkezetek
3
Villamosságtan
1
Anyagmegmunkálás
2
2
2
Gépjárműszerelés, diagnosztika
3
3
Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport
Tantárgy Gazdasági alapismeretek
10. évf. Elm Gya k 1,5 -
11. évf. Elm Gya k 1 -
12. évf. Elm Gya k -
13. évf. Elm Gya k -
Marketing alapismeretek
-
-
1,5
-
-
-
-
-
Gasztronómia
2
-
1
-
-
-
-
-
Vendéglátó és turizmus alapismeretek
-
-
-
-
1,5
-
1,5
-
45
Szállodai alapismeretek
-
-
-
-
1,5
-
1,5
-
Ételkészítési gyakorlat
-
-
-
-
-
3
-
3
Értékesítési gyakorlat
-
-
-
-
-
2
-
2
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Tantárgy Elm Gya Elm Gya Elm Gya Elm Gya k k k k Gazdasági alapismeretek 2 2 Üzleti adminisztráció
1,5
-
1,5
-
-
-
-
-
Marketing
-
-
-
-
3
-
3
-
Közgazdaságtan
-
-
-
-
2
-
2
-
Kereskedelmi alapgyakorlat
-
-
-
-
-
3
-
3
3. A tankönyvek, segédletek kiválasztása és a tankönyvellátás elvei Az egyes műveltségterületek, tantárgyak tanulói segédleteit az oktatásért felelős, illetve szakképzés esetén a szakképesítés szerint illetékes miniszter által évente
kiadott
tankönyvjegyzék
alapján
kell
kiválasztani.
A
tankönyvek
kiválasztásánál egyaránt figyelembe kell venni a szakmai pedagógiai, valamint a gazdaságossági
szempontokat.
A
használandó
tankönyvekre
a
szakmai
munkaközösségek tesznek javaslatot. Az iskola a tankönyvtámogatás külön jogszabályban meghatározott hányadát un. tartós tankönyvek beszerzésére fordítja – melyek a könyvtár állományába kerülnek – és biztosítja a tanulók számára annak ingyenes kölcsönözhetőségét. A tartós tankönyvek beszerzésére ugyancsak a szakmai munkaközösségek tesznek javaslatot.
46
A tartós tankönyvek kiválasztásánál célszerű előnyben részesíteni azokat a tankönyveket
és
segédkönyveket,
amelyek
több
iskolatípusban,
évfolyamon,
műveltségterületen, szakképzési területen alkalmazhatóak. Azok a tanulók, akik ingyenes tankönyvre jogosultak, az iskolai könyvtárból kapnak használatra tankönyvet, visszaszolgáltatási kötelezettséggel. A normatív kedvezmény kizárólag a tankönyv használatára vonatkozik. Amely tankönyvvel a tanuló nem tud elszámolni, vagy amelyet rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná tett (megrongált), azon tankönyvek árát beszerzési áron köteles megtéríteni. A tankönyvek kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: - a lehető legjobban illeszkedjen a tantárgy tananyagtervéhez - a tanulók számára megfelelő segédeszköz legyen (tanulhatóság) - a pedagógus munkáját hatékonyan segítse a tanórai munkában - a kiválasztott tankönyv utánpótlása megoldott legyen (pótrendelés, több éven át beszerezhető legyen) - kedvező ár (a követelményeknek megfelelő választékból) A tankönyvek és munkafüzeteken túl az iskola, illetve annak szakmai közössége kötelezően az alábbi felszereléseket írják elő: Matematika, fizika, szakmai előkészítő tárgyakhoz: -
egyenes vonalzó
-
háromszög vonalzó
-
szögmérő
-
körző
Orientációs- és alapgyakorlatokhoz: -
köpeny (a műszaki és a kereskedelem-marketing szakterületen)
-
póló,
nadrág
és
sapka
szakmacsoportban) Testnevelés tantárgyhoz: -
tornacipő
-
tornanadrág és póló vagy tornadressz
(vendéglátás-idegenforgalom
47
-
úszósapka
-
fürdőruha
A
felsoroltakon
túl
egyéb
felszerelés
javasolható,
de
azok
beszerzése,
használata nem írható elő kötelezően. A tankönyvekre, segédeszközökre, felszerelésekre vonatkozó döntés év közben nem változtatható meg.
4. Tanulói jogviszony, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanulói jogviszony az iskolához benyújtott felvételi kérelmet követően annak kedvező elbírálása esetén a beiratkozással jön létre. Főbb bekapcsolódási pontok: - nyolcadik évfolyamot követően a középiskola, illetve a szakiskola kilencedik évfolyamára - a tizedik évfolyamot követően illetve a nyolcadik évfolyamot követően (és a 16. évet betöltötten) a szakiskolai szakképzésbe -
a
tizenkettedik/tizenharmadik
évfolyamot,
illetve
az
érettségi
vizsgát
követően a szakközépiskolai szakképzésbe A kilencedik évfolyamra történő felvétel a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által szabályozott általános eljárási rend szerint történik. A felvétel a tanulók általános iskolai tanulmányi eredménye – úgynevezett hozott pontok – alapján történik. A felvételi pontok számításának módját az iskola a pályaválasztási tájékoztatójában és a honlapján teszi közzé. A szakképző évfolyamokra a jelentkezés az iskola által biztosított jelentkezési lapon történik, ennek határidejét az iskola pályaválasztási tájékoztatójában hozza nyilvánosságra. A felvétel elbírálása a tanulmányi eredmény, valamint az iskolai, illetve a kamara által minősített képzőhelyek figyelembe vételével történik. A
48
minősített képzőhelyek igényüket a tanuló felvételét megelőző év december 31-ig nyújtják be az illetékes kamarának, valamint az iskolának. A belépésre – megfelelő feltételek megléte esetén – a képzés közben is van lehetőség. Az egyes évfolyamokra való átvételről az iskola igazgatója dönt a megfelelő szakmai vezető egyetértésével. Az átvétel feltételeként különbözeti vizsga is előírható, melynek alapja az átvevő iskola helyi tanterve.
Az átjárhatóságra iskolán belül is nyílik lehetőség a helyi tantervek által biztosított kereteken belül. Ennek megfelelően lehetséges az átlépés a kilencedik, valamint a tizedik évfolyamon a szakközépiskola és szakiskola között, valamint a szakközépiskolai tízedik évfolyam elvégzését követően lehetőség van a szakiskolai szakképzésbe történő bekapcsolódásra. Az átlépés konkrét feltételeit az iskola igazgatója határozza meg. A magasabb évfolyamra lépés feltétele a nevelőtestület határozata alapján az éves tantárgyi követelmények legalább elégséges szintű, valamint – ahol előírt – az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. Az a tanuló, aki a tanév végén elégtelent ér el, lehetőséget kap javítóvizsga letételére. A sikertelen javítóvizsga évfolyamismétlést von maga után. A kötelező összefüggő szakmai gyakorlat igazolt nem teljesítése a tanév megismétlését, igazolatlan nem teljesítése a már nem tanköteles tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnését vonja maga után. Az előírt követelmények teljesítésének lehetséges formája az osztályozó vizsga. A nevelőtestület engedélyezheti osztályozó vizsga letételét, amennyiben a tanuló mulasztása - általánosan képző évfolyamon a 250 órát - szakképző évfolyamon az elméleti órák 20%-át - szakképző évfolyamon a gyakorlati órák 20%-át - adott tantárgy éves óraszámának 30%-át meghaladja. Amennyiben a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét nem engedélyezi, akkor a tanulmányok folytatása évfolyamismétléssel történhet.
49
A nyelvi előkészítő évfolyamon osztályismétlésre a tanuló nem kötelezhető. A tanulói jogviszony jellemzően a tanulmányok befejezése után, illetve a záróvizsgával szűnik meg. Ennek konkrét eseteiről a közoktatási törvény rendelkezik. Megszűnhet a jogviszony a tanulmányok befejezése előtt: - más iskolába történő átvétellel - kimaradással a tankötelezettség megszűnte után - tanköteles kivételével a jogszabályban meghatározott időnél több igazolatlan mulasztás esetén - nem tanköteles esetében, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányait második alkalommal nem teljesítette - tandíj, illetve térítési díj fizetési kötelezettség elmulasztása miatt - jogerős fegyelmi határozattal a jogerőre emelkedés napján A szakiskolát végzett, valamint szakmát szerzett tanulók magasabb évfolyamra lépéséről (beszámításról), valamint a más iskolából való átvételről a tanuló érdekeit szem előtt tartva a teljesített tantervi követelmények figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése, formái A pedagógusok a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és tanév végén osztályzattal minősítik. Az alkalmazható érdemjegyek, osztályzatok a következők 5 – jeles 4 – jó 3 – közepes 2 – elégséges 1 – elégtelen A félévi és év végi minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, melyet a nevelőtestület hagy jóvá.
50
A beilleszkedési szakaszban a tanulók teljesítményét lehetőleg csak szóban értékeljük, osztályzatot csak pozitív értékelés esetén adunk.
Félévente minden tanulónak legalább az adott tantárgy heti óraszámának megfelelő osztályzattal kell rendelkeznie, de a félévben adott osztályzatok száma heti 1 órás tantárgyak esetében sem lehet kettőnél kevesebb, gyakorlaton a tanulók osztályzására havonként kerül sor. Tantárgyanként
tantervek
rögzítik
a
számonkérési
formákat,
azok
rendszerességét, az osztályzatok ponthatárait, az osztályzás rendszerét. Ugyanezek a tantárgyi követelmények rögzítik az egyes osztályzatok hatását a félévi, év végi minősítésre. A tanulók érdekében az írásbeli számonkéréseket – a szakmai önállóság meghagyásával a következőképpen korlátozzuk: - nagydolgozat (témazáró, szintfelmérés, kisérettségi) max 90 perc - írásbeli „felelet” (röpdolgozat) max. 20 perc Az írásbeli számonkérésre egy tanítási napon legfeljebb kettő tanóra (90 perc) időtartam vehető igénybe. Ennek megfelelően – előzetes ütemezés alapján – egy kettő
tanítási
órát,
vagy
kettő
egy-egy
tanítási
órát
igénybe
vevő
írásbeli
számonkérés rendelhető el. A
nagydolgozatok
időpontját
legalább
egy
héttel
korábban
bejelentjük
(ugyanakkor a dolgozatokat a megírást követő két héten belül kijavítjuk és értékeljük). A röpdolgozatok előzetes bejelentése nem kötelező, de a napi 90 perces írásbeli számonkérési időtartam ilyen számonkérési formában sem léphető túl. A korlátozás nem vonatkozik a pótló, illetve javító dolgozatot írókra, ez esetben – indokoltan – a 90 perc maximális időtartam átléphető.
51
A tanórán kívüli foglalkozásokon végzett munka a kapcsolódó tantárgy minősítésénél pozitív irányban figyelembe vehető. Az osztályzást értékeléssel kapcsoljuk össze. Az osztályozásba bevonjuk a tanulókat, a félévi és év végi minősítéseket a tanulmányi csoportokban megvitatjuk. A szaktárgyi követelmények tartalmazzák: - a kötelező és nem kötelező tanórák felsorolását, óraszámait - a feldolgozandó témákat - nagydolgozatok, témazáró dolgozatok, házi dolgozatok témáit, időpontjait - az ajánlott segédeszközöket - a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket, jártasságokat, készségeket - az évközi osztályzatok javításának lehetőségét Iskolánkban annak középiskolai jellegéből adódóan az adható házi feladatokat sem hétköznapokra, sem hétvégére, sem szünetekre jogilag nem korlátozzuk, ugyanakkor szem előtt tartjuk a mértékletesség elvét.
Osztályozó, javító és különbözeti vizsgák A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, vagy osztályozó vizsgán, javítóvizsgán, különbözeti vizsgán nyújtott teljesítménye
alapján kell
megállapítani. Osztályozó vizsga általában május – június hónapban, javítóvizsga augusztusban tehető minden esetben bizottság előtt. A tanulmányok alatti vizsgákról részleteiben Külön Szabályzat rendelkezik. Záróvizsgák Az általánosan művelő képzési szakasz lezárása után érettségi vizsga, a szakképzési szakasz lezárása után szakmai vizsga tehető. A vizsgák tantárgyairól, követelményeiről, lebonyolításáról külön szabályzat rendelkezik.
52
Intézményi belső vizsgák Az egyes tantárgyak, szakterületek követelményei elsajátításának vizsgálatára a munkaközösségek szintfelmérő vizsgákat szervezhetnek. A szintvizsgák rendjét és tartalmát a tantárgyi követelményeknek kell tartalmaznia. 6. A magatartás és szorgalom értékelése, minősítési formái A
minősítési
rendszer
a
programban
megfogalmazottakon
alapul.
A
nevelőtestület által elfogadott minősítési elvek nem jelentenek merev korlátokat, javasolt szempontként kerültek megfogalmazásra. A minősítési rendszer a fokozatosság elvének szem előtt tartásával a személyiségjegyek kialakulásának mértékén nyugszik az életkori sajátosságokból adódó elvárhatósági szint figyelembe vételével. A kilencedik évfolyam a követelmények és a szabályok tudatosulásának folyamata,
a
tizedik
évfolyamon
a
tudatosságot
visszatükröző
magatartás,
a
tizenegyedik évfolyamtól az önállóság és az öntevékenység szintje a követelmények teljesítésében az általános megközelítési szempont. Magatartás - iskolai nevelőmunka szempontjából fontos személyiségjegyek fejlettségi szintje (nyitottság, segítőkészség, őszinteség, a társak, felnőttek tisztelete stb.) - iskola értékrendjéhez való viszonya, részvétele a közös feladatokban, a feladatvállalás és teljesítés jellemzői -
iskolai
munkarend
és
fegyelem
követelményeinek
viselkedés, késés, mulasztás stb.) 5
példás
4
jó
3
változó
2
rossz
Ne legyen a tanuló magatartása példás, ha:
betartása
(tanórai
53
- a követelményszempontok valamelyikét (beleértve a tanulmányi munkát is) semmibe veszi - írásbeli figyelmeztetése van (osztályfőnöki, igazgatói) Ne legyen jó, ha: - a követelmények valamelyikét durván semmibe veszi - fegyelmi büntetése van - négynél több igazolatlan órája van Ne legyen változó, ha: - a követelményeket nem veszi figyelembe, a közösséget magatartásával rendszeresen akadályozza abban, hogy a feladatait teljesíteni tudja - fegyelmi büntetése van - tíznél több igazolatlan órája van Szorgalom A szorgalom jegy megítélésekor a tanuló képességei és teljesítményei közötti összefüggéseket a következő területeken vizsgáljuk: - felkészülésének rendszeressége - következetesség a kötelező feladatok teljesítésében - tanórai aktivitása - a vállalt feladatok teljesítésének szintje (pályázatokon, versenyeken való részvétel) 5
példás
4
jó
3
változó
2
hanyag
Ne legyen a tanuló szorgalma példás, ha: - valamely tárgyból megbukott - ha a tanulmányi munka területén támasztott követelmények teljesítésében valamilyen vonatkozásban súlyosan elmarasztalható
54
Ne legyen jó, ha: - egynél több tárgyból bukott - ha követelmények teljesítésében ingadozó Ne legyen változó, ha: - háromnál több tárgyból bukott - ha követelmények teljesítésében általában súlyosan elmarasztalható
7. Az egyes modulok értékelése, beszámítása Azon (modulokból)
tantárgyaknál, kialakított
ahol
közös
a
tanuló
minősítés
bizonyítványába
kerül,
ott
a
a
végleges
résztárgyakból minősítést
a
részminősítések összevetésével kell megállapítani. Nem vonatkozik ez arra az esetre, ha valamelyik részminősítés elégtelen. Így az „integrált” minősítés is elégtelen, azaz a tanuló nem léphet magasabb évfolyamba, illetve javíthat. A javítóvizsgán a tanulónak csak az adott résztantárgyból (modulból) kell tudásáról számot adnia.
A képzés sikeresen teljesített moduljai nem csupán az évfolyam teljesítésénél, hanem a második, illetve további szakképesítés megszerzésénél is beszámítandóak.
8. A tanulók fizikai állapotának mérése Iskolánk kezdettől fogva részt vesz a tanulók fizikai állapotának mérésében, a lehetséges alternatívák közül a bővített változatú „Hungarofitt” mérést választva. A mérés eredményeit osztályonként, nemenként, valamint évfolyami és iskolai szinten összesítjük és értékeljük (valamint továbbítjuk az országos adatbázisba) és a tapasztalatok alapján tervezzük következő évi munkánkat.
55
9. A középszintű érettségi témakörei Érettségi témakörök magyar nyelv és irodalom tantárgyakból Magyar nyelv: 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. A nyelvi szintek 6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés
Magyar irodalom: 1. Életművek 2. Portrék 3. Látásmódok 4. A kortárs irodalomból 5. Világirodalom 6. Színház- és drámatörténet 7. Az irodalom határterületei 8. Regionális kultúra Érettségi témakörök történelem tantárgyból 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 2. Népesség, település, életmód 3. Egyén, közösség, társadalom 4. Modern demokráciák működése 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
56
6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Érettségi témakörök matematika tantárgyból 1. Halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazok Halmazműveletek Számosság, részhalmazok Matematikai logika Fogalmak és bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok 2. Aritmetika, algebra, számelmélet Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Oszthatósági szabályok Számrendszerek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések 2.6.1. Nevezetes azonosságok Egyenes és fordított arányosság Százalékszámítás Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Nem algebrai egyenletek Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analíziselemei A függvény Egyváltozós valós függvények
57
A függvények grafikonja, függvénytranszformációk A függvény jellemzése Sorozatok Számtani és mértani sorozatok Kamatos kamat, diszkontálás 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria Térelemek A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk Hasonlósági transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Síkbeli alakzatok Térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Pontok, vektorok Egyenes Kör Kerület, terület Felszín, térfogat 5. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók Valószínűségszámítás és a matematikai statisztika elemei Véletlen jelenségek jellemzése, valószínűség A sokaság paraméterének ismeretében a minta relatív gyakoriságának becslése
58
Érettségi témakörök angol és német nyelvből Személyes vonatkozások, család -
a vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)
-
családi élet, családi kapcsolatok
-
a családi élet mindennapjai, otthoni teendők
-
személyes tervek
Ember és társadalom -
a másik ember külső és belső jellemzése
-
baráti kör
-
a tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
-
nők és férfiak: szerepek, előítéletek
-
ünnepek, családi ünnepek
-
öltözködés, divat
-
vásárlás, szolgáltatások
-
hasonlóságok és különbségek az emberek között
Környezetünk -
az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása)
-
a lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
-
a városi és a vidéki élet összehasonlítása
-
növények és állatok a környezetünkben
-
környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
-
időjárás
Az iskola -
saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
-
tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
-
a nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
-
az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
A munka világa -
diákmunka, nyári munkavállalás
59
-
pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
Életmód -
napirend, időbeosztás
-
az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)
-
étkezési szokások a családban
-
ételek, kedvenc ételek
-
étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorsétteremben
-
gyakori betegségek, sérülések, baleset
-
gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
Szabadidő, művelődés, szórakozás -
szabadidős elfoglaltságok, hobbik
-
színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
-
sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
-
olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet
-
kulturális események
Utazás, turizmus -
a közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
-
nyaralás itthon, illetve külföldön
-
utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
-
az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
Tudomány és technika -
népszerű tudományok, ismeretterjesztés
-
a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Érettségi témakörök fizika tantárgyból
1. Mechanika A mozgásokról általában
60
Newton törvényei Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták Munka, energia Szilárd testek rugalmas tulajdonságai Folyadékok és gázok mechanikája
2. Termikus kölcsönhatások Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Kalorimetria Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás Elektromos mező Egyenáram Az időben állandó mágneses mező Az időben változó mágneses mező Elektromágneses hullámok A fény mint elektromágneses hullám 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Az anyag szerkezete Az atom szerkezete Molekuláris kötések Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat A gravitációs mező
61
Csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek Érettségi témakörök földrajz tantárgyból
-
Kozmikus környezetünk vagy térképi ismeretek
-
A geoszférák földrajza és környezeti problémáik o
Kőzetburok, földtörténet
o
Vízburok
o
Levegőburok
-
Földrajzi övezetesség
-
A kontinensek természetföldrajza
-
Magyarország és tájainak természetföldrajza
-
Népesség- és településföldrajz
-
A világ változó társadalmi – gazdasági képe
-
A
világgazdaságban
országcsoportok.
különböző
Európa
és
szerepet a
többi
betöltő kontinens
régiók,
országok
regionális
és
földrajzi
jellegzetességei -
Magyarország földrajza. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában
-
Globális környezeti problémák
Érettségi témakörök vendéglátó-idegenforgalmi ismeretek tantárgyból Gazdasági alapismeretek 1.) Piac 2.) Piac formái
62
3.) Vállalkozás 4.) Vállalkozások mikroökonómiája 5.) Számviteli ismeretek 6.) Vezetési ismeretek 7.) Államháztartás 8.) Nemzetgazdaság 9.) Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Marketing alapismeretek 1.) Marketing fogalma, fejlődése 2.) A piac, a piaci környezet elemzése 3.) A fogyasztói magatartás 4.) Piacszegmentálás, célpiacok kiválasztása 5.) A marketing információs rendszer 6.) Piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei 7.) Termékpolitika, termékfejlesztés 8.) Árpolitika, árstratégia 9.) Értékesítési politika, értékesítési csatorna kiválasztása 10.) Marketingkommunikáció eszközrendszere 11.) Reklám szerepe, tervezése 12.) Public Relation 13.) Eladásösztönzés, személyes eladás 14.) Az image és az egyedi vállalati arculat 15.) Egyéb piacbefolyásolási eszközök
Szállodai alapismeretek 1.) Szálláshelyek, szállodák 2.) Szálloda működésének tárgyi feltételei 3.) Szálloda működésének személyi feltételei 4.) Szállodai ügyvitel
63
5.) Szállodai gazdálkodás 6.) A szállodai tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeltek és előírások
Vendéglátó és turizmus alapismeretek 1.) A vendéglátás alapjai 2.) A vendéglátás tevékenységi körei 3.) A vendéglátás üzlethálózata 4.) A turizmus alapjai 5.) A turizmus tevékenysége, tevékenységi formái, fajtái 6.) A turizmus és a környezet összefüggései 7.) A vendéglátás és a turizmus kapcsolata 8.) A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere 9.) A turizmus piaca 10.) A vendéglátás piaca 11.) Általános ügyviteli alapismeretek 12.) Turizmus és a vendéglátás ügyvitele Érettségi témakörök kereskedelem – marketing alapismeretek tantárgyból Mikroökönómia témakörei: 1. A közgazdaság-tudomány alapkategóriáinak megfogalmazása 2. A fogyasztói magatartás és a kereslet értelmezése 3. A vállalat és a termelői magatartás megadott szempontok szerinti értelmezése 4. A vállalat kínálatának és a piac jellegének összevetése 5. A termelési tényezők piacának értelmezése Makroökonómia témakörei: 1. A makroökonómiai alapösszefüggések megfogalmazása
64
2. A makrogazdaság árupiaca, az egyensúlyi jövedelem értelmezése 3. A makrogazdaság pénzpiacának, a kamatláb alakulásának bemutatása 4. Munkapiac, a munkapiaci egyensúlytalanság, a munkanélküliség értelmezése 5. Az infláció, az inflációs folyamatok bemutatása 6. A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjának és gyakorlatának ismerete 7. A nyitott makrogazdaság megadott szempontok szerinti értelmezése A marketingismeretek témakörei: 1. A marketing kialakulásának, fogalmának, fejlődésének ismertetése 2. A piac, a piaci környezet elemzése 3. A fogyasztói, vásárlói magatartás tényezői 4. A célpiaci marketing, piacszegmentálás értelmezése. A célpiacok kiválasztása. 5. A marketing információs rendszere 6. A piackutatás fajtáinak, módszereinek megfogalmazása 7. A piackutatás felhasználási területeinek megismerése 8. A termékpolitika és a termékfejlesztés értelmezése 9. Az árpolitika és az árstratégia értelmezése 10.Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása 11.A kommunikációs politika megismerése 12.A marketingkommunikáció eszközrendszere 13.A reklám szerepének és fejlődésének feldolgozása 14.A reklámeszközök és a reklámhordozók 15.A public relations értelmezése 16.Az eladásösztönzés, a személyes eladás 17.Az image és az egyedi vállalati arculat megfogalmazása 18.Az egyéb piacbefolyásolási eszközök összevetése
Érettségi témakörök informatika tantárgyból 1. Hardver alapismeretek a. A számítógép felépítése
65
b. Funkcionális egységek 2. Szoftver alapismeretek a. Rendszer előkészítése b. Programtelepítés c. Operációs rendszer használata d. Állománykezelés e. Segédprogramok 3. Szövegszerkesztés a. A szövegszerkesztő használata b. Grafikus kiegészítés 4. Táblázatkezelés a. Egy tetszőleges táblázatkezelő program használata 5. Informatikai alapok a. Számrendszerek, számábrázolás b. Kódolás 6. Hálózatok a. Alapismeretek b. Bejelentkezési környezet c. Hálózati operációs rendszer használata d. Kommunikáció a hálózaton 7. Programozási alapismeretek a. A feladatmegoldás lépései b. Algoritmusok c. A programkészítés környezete d. Programnyelv ismerete e. Programozási tételek f. Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság g. Az objektumorientált programozás alapjai
66
8. Adatbázis kezelés a. A relációs adatbázis-kezelés alapfogalmai b. Adatbázis-kezelő használata c. Adatbázis használat d. SQL nyelv használata Érettségi témakörök kémia tantárgyból 1. Általános kémia a. Az atomszerkezet b. Kémiai kötések c. Molekulák, összetett ionok d. Az anyagi halmazok e. Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia a. Hidrogén b. Nemesgázok c. Halogén elemek és vegyületeik d. Az oxigén csoport elemei és vegyületeik e. A nitrogén csoport elemei és vegyületeik f. A szén csoport elemei és vegyületeik g. Fémek és vegyületeik 3. Szerves kémia a. A szerves vegyületek általános jellemzői b. Szénhidrogének c. Halogéntartalmú szénhidrogének d. Oxigéntartalmú szerves vegyületek e. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek f. Szénhidrátok g. Fehérjék
67
h. Nukleinsavak i. Műanyagok j. Energia gazdálkodás 4. Kémiai számítások a. Az anyag mennyisége b. Gázok c. Oldatok, elegyek, keverékek d. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban e. Termokémia f. Kémhatás g. Elektrokémia
Érettségi témakörök testnevelés tantárgyból
Elméleti témakörök: 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10.Úszás 11.Testnevelés és sportjátékok 12.Természetben űzhető sportok
Gyakorlati témakörök:
68
1. Gimnasztika 2. Atlétika -
Futások
-
Ugrások
-
Dobások III. SZAKMAI PROGRAM
1.A szakképzéssel szemben támasztott igények Iskolánk alapító okiratának megfelelően szakmai képzést is folytat.
A szakképző iskola állami szolgáltatási feladatokat lát el, stratégiájának kidolgozása során a régió, a helyi környezet igényeit, a munkaerő piaci igényeket is figyelembe veszi. Befolyásolja a szakmai képzés programját, hogy a „kereslet és kínálat” nem szükségszerűen esik egybe, azaz a tanulók, szülők igénye eltér a gazdaság, a foglalkoztatás igényétől, lehetőségétől. Miután a gazdaság igényei és finanszírozási szándékai éppúgy meghatározóak, mint a szülői, tanulói igények, a szakképzés területén a döntések meghozatalához különösen fontos a rendszeres érdekegyeztetés az iskolafenntartóval, a társadalmigazdasági környezettel, és az igények változásából következően a szakképző iskola csakis akkor láthatja el tartósan feladatait, ha nagyfokú mobilitással rendelkezik, képes az igények változásának késedelem nélküli követésére. Társadalmi környezet Regionális igények
Gazdasági környezet Országos és Regionális igények
Iskolafenntartó
Regionális igények
69
Társadalmi igények
Gazdasági igények
Alapító okirat
Szülők, tanulók
Szakképző iskola
TISZK Kamarák, Gazdálkodó szervezetek
A megfelelő színvonalú és a környezeti igényekhez alkalmazkodó szakképzés folytatásához a szakmai oktatást a stabilitás és a mobilitás egészséges összhangjának kell jellemeznie.
2. A szakképzés céljainak meghatározása, szakképzési szakaszok Szakközépiskola: Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott időtartamban a 12. évfolyamot követően kizárólag szakmai képzés folyik. A képzés a szakterületektől függően több szakaszból is állhat. A képzésbe bekapcsolódhatnak más középiskolában végzettek is. A képzési szakaszt szakmai vizsga zárja. A bekapcsolódás feltétele a szakmai egészségügyi alkalmasság. Valamennyi szakterületen folyó képzés célja, hogy a szakmai képesítés birtokában a fiatalok - rendelkezzenek korszerű, magas szintű szakmai és vállalkozási ismeretekkel, konvertálható, továbbfejleszthető tudással - adott területen legyenek képesek vezetési, szervezési feladatok ellátására -
legyenek
képesek
egyéni
és
társas
vállalkozások
megtervezésére,
megszervezésére, indítására és működtetésére - alakuljon ki a szakmai továbbképzés igénye, legyenek képesek felsőfokú szakmai továbbtanulásra.
70
- alakuljanak ki – a szakmai specialitásokat is figyelembe véve – azok a személyiségjegyek,
magatartásformák,
amelyek
a
partnerként
való
elfogadtatást, a környezetbe történő beilleszkedést segítik. Szakiskola: - Az általános iskola 8. osztályát követő előrehozott szakképzésben a teljes képzési idő harmadában (közoktatási törvény 27§ 4. bek.) az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadása, kétharmadában szakmai képzés folyik. A képzések egy szakaszból állnak és szakmai vizsgával zárulnak. - A 16. életév betöltését, illetve a 10. évfolyam elvégzését követően kerül sor az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképzésre. Ezeken az évfolyamokon döntően szakképzés folyik. A képzés egy szakaszból áll, amely szakmai vizsgával zárul. A képzésbe való bekapcsolódásra lehetősége nyílik mindazoknak, kik a belépési követelményeket iskolában
tesznek
teljesítik eleget.
függetlenül A
attól,
bekapcsolódás
hogy
tankötelezettségüknek
feltétele
a
szakmai
mely
egészségügyi
alkalmasság. Az alapszintű iskolai végzettségre épülő szakmák esetén közös cél olyan gyakorlati szakemberek képzése, akik - képesek önállóan dolgozni szakmájuk területén - képesek beilleszkedni a munkahelyi szervezetbe - ismerik az alapvető állampolgári és munkavállalói jogokat és kötelességeket - rendelkeznek olyan általános és szakmai felkészültséggel, kommunikációs és tanulási készséggel, hogy képesek követni a szakma fejlődésével járó új igényeket, a munkaerő-piaci viszonyok változásait.
3. Az iskola által kínált szakképzések Középfokú szakképzések:
71
Középiskolát végzetteknek: - autóelektronikai műszerész (2 év) - autószerelő (2 év) - kereskedő (2 év) - logisztikai ügyintéző (2 év) - műszakicikk-kereskedő (2 év) - vendéglős (2 év) Alapfokú szakképzések: Előrehozott szakképzésben általános iskolát végzetteknek: - élelmiszer- és vegyi áru eladó (3 év) - gépi forgácsoló (3 év) - karosszérialakatos (3 év) - motorkerékpár-szerelő (3 év) - pincér (3 év) - szakács (3 év) - szerszámkészítő (3 év) - vendéglátó eladó (3 év) 10. osztályt végzetteknek, illetve 16. életévüket betöltötteknek: - gépi forgácsoló (2 év) - karosszérialakatos (2 év) - pincér (2 év) - szakács (2 év) - szerszámkészítő (2 év)
4. A szakmai elméleti és gyakorlati oktatás módja Az Országos Képzési Jegyzék meghatározza az elmélet és gyakorlat arányát.
72
Iskolarendszerű oktatás esetén ezek az arányszámok kötelező érvényűek. Az iskolarendszerű oktatás mellett iskolánk felnőttoktatás keretében is folytat szakképzést. A képzés ebben az esetben is nappali munkarend szerint folyik. Iskolánk a képzést ciklusos (2 heti) váltakozással szervezi meg. A szakmai elméleti tárgyak követelményrendszerét a központilag kiadott programok és vizsgakövetelmények figyelembevételével alakítottuk ki.
A gyakorlati oktatás megszervezése a 2011. évi CLXXXVII. A szakképzésről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó rendeletek előírásai alapján történik,ennek során iskolánk együttműködik a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a gyakorlati képzőhelyekkel.
A gyakorlati képzésre szakmától illetve életkortól függően iskolai, illetve külső munkahelyen kerül sor. Azon képzőhelyek, melyek nem rendelkeznek valamennyi képzési feltétellel (speciális ismeretek, csoportos oktatás) az iskolát, vagy más képzőhelyet bíznak meg e képzés megszervezésével és lebonyolításával.
A gyakorlati képzés történhet tanuló előszerződés, tanulószerződés (tanuló és munkahely között), valamint együttműködési megállapodás (iskola és munkahely között) keretében.
73
5.Szakmai óratervek AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ OKJ 52 525 01 1000 00 00 (heti óraszám)
Tantárgy Megnevezése
1/13. évf. Röv.
2/14. évf.
Elm.
Gyak.
Elm.
Gyak.
Osztályfőnöki
Of
1
-
1
-
Testnevelés
Te
1
-
1
-
Műszaki fizika
Mfi
1.5
-
-
-
Technológia
Tech
2,5
-
-
-
Mérések
Mér
1,5
-
-
-
Munkajogi ismeretek
Mji
1
Gépjármű szerekezettan
Gjsz
5
-
2
-
Autóelektronika
Auel
7
-
2
-
Mérőátalakítók
Mérát
-
-
2
-
Diagnosztika
Diag
-
-
2
-
Munka- és környezetvédelem
Mkv
-
-
1,5
-
Műszaki dokumentáció
Műd
-
1,5
-
-
Vállalkozási ismeretek
Vi
1
1,5
2
-
Munkafelvételi ismeretek
Mkfi
-
-
-
7
Irányítástechnika gyakorlat
Irtgy
-
-
-
4
Szakmai gyakorlat
Szgyak
-
10,5
-
7
Autóelektronikai gyakorlat
Auelgy
-
-
-
3,5
21,5
13,5
27
21,5
Összesen
74
AUTÓSZERELŐ OKJ 51 525 1000 00 00
Tantárgy Megnevezése
1/13. évf. Röv.
2/14. évf.
Elm.
Gyak.
Elm.
Gyak.
Osztályfőnöki
Of
1
-
1
-
Testnevelés
Te
1
-
1
-
Műszaki fizika
Mfi
1,5
-
-
-
Technológia
Tech
2,5
-
-
-
Mérések
Mér
1,5
-
-
-
Munkajogi ismeretek
Mji
1
Gépjárműszerkezettan
Gjsz
5
-
2
-
Autóvillamosság
Auvill
3,5
-
-
-
Jb
1,5
-
-
-
Járműbontás Karbantartás, tisztítás
Kati
2
-
2
-
Vállalkozási ismeretek
Vi
1
1,5
2
-
Műszaki dokumentáció
Műd
-
1,5
-
-
Mérát
-
-
2
-
Munka- és környezetvédelem
Mkv
-
-
1,5
-
Diagnosztika
Diag
-
-
2
-
Szgyak
-
10,5
-
-
Munkafelvételi ismeretek
Mkfi
-
-
-
3,5
Hatósági vizsgálatok
Hvi
-
-
-
4
Járműjavítás gyakorlata
Jjgy
-
-
-
9
Járműbontás gyakorlata
Jbgy
-
-
-
1,5
Járműtisztítás gyakorlata
Jtgy
-
-
-
3,5
21,5
13,5
13,5
21,5
Mérőátalakítók
Szakmai gyakorlat
Összesen
75
KERESKEDŐ OKJ 52 341 05 0000 00 00 (heti óraszám)
Tantárgy Megnevezése
1/13. évf. Röv.
Elm.
Gyak.
2/14. évf. Elm.
Osztályfőnöki
Of
1
1
Testnevelés
Te
1
1
Kereskedelmi ismeretek
Keri
5
6
Kereskedelmi egység működtetése Áruismeret
Kem
3
Áru
6
Vállalkozástan
Vát
4
Marketing ismeretek
Mar
Szakmai idegen nyelv
Szny
Kereskedelmi gyakorlat
Kgy
Összesen
4
2 5
1
3
3
3
3
2
3 7
23
Gyak.
12
6 22
13
76
LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ 54 345 02 0000 00 00 (heti óraszám)
Tantárgy Megnevezése
1/13. évf.
2/14. évf.
Röv.
Elm.
Gyak.
Elm.
Gyak.
Osztályfőnöki
Of
1
-
1
-
Testnevelés
Te
1
-
1
-
Üzleti adminisztráció
Üad
2
-
-
-
Vállalatgazdaságtan
Vgt
2
-
-
-
Jogi ismeretek
Ji
2
-
-
-
Veszélyes áruk
Veszá
3
-
2
-
Marketing
Mark
3
-
3
-
Áruismeret
Ári
3
-
-
-
Logügy
3
-
3
-
Áter
2
-
2
-
Anybe
3
-
2
-
Köfö
3
-
-
-
Üzleti kommunikáció
Ükom
2
-
-
-
Szakmai angol nyelv/ Szakmai német nyelv Alkalmazott számítástechnika
Ang Né
5
-
5
-
Szt
-
-
2
-
Logisztikai gyakorlat
Lgy
-
-
-
7
Lügy
-
-
-
7
35
-
21
14
Logisztikai ügyintézés Áruterítés Anyagbeszerzés Közlekedésföldrajz
Logisztikai üzemi gyakorlat Összesen
77
MŰSZAKICIKK-KERESKEDŐ OKJ 51 341 01 0000 00 00 (heti óraszám)
Tantárgy
1/13. évf.
Megnevezése
Röv.
Elm.
Gyak.
2/14. évf. Elm.
Osztályfőnöki
Of
1
1
Testnevelés
Te
1
1
Vállalkozástan
Vát
2,5
Marketing ismeretek
Mark
Kereskedelmi ismeretek
Keri
Gazdasági számítások
4
1
2,5
2,5
Gaszá
2
4
Vezetési ismeretek
Vezi
2
Áruismeret
Ári
Kölcsönzés
Kölcs
Üzleti adminisztráció
Üad
Idegen nyelv
Ang vagy
8,5
2,5
Gyak.
1,5
5 2,5
1,5
1,5
2
1
1,5
2
2
3,5
2
3
12
20
15
1 2
2,5
Né Kereskedelmi gyakorlat Összesen
Kgyak 23
78
52 811 02 0000 00 00 Vendéglős (heti óraszám)
Modul megnevezése Osztályfőnöki Testnevelés Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység alapjai (élelmiszer ismeretek) Szakmai idegen nyelvi kommunikáció* Vendéglátó üzletvezetési tevékenységek Ebből:
Üzleti jogi ismeretek Vendéglátó vállalkozási ismeretek Üzleti eredményszámítások Üzleti marketing Üzleti kommunikáció Üzleti adminisztráció* Kínálat összeállítási ismeretek Rendezvényszervezési ismeretek
Szakmai elmélet és gyakorlat* Ebből: Üzemi gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Ételkészítés I. Felszolgálás I.
Heti óraszám 1/13. 2/14. 0,5 0,5 1 1 2,5 2 2,5 2,5 2 2 4,5 5 0,5 1 1 0,5 1,5 -
1 1,5 1 1 0,5
9
8
Összes óraszám 34 68 154 170 136 322 18 36 32 84 18 32 86 16 580
5 4 13 35 180
4 4 14 35 -
308 272 972 2380 180
*csoportbontás (A nyári összefüggő szakmai gyakorlat óraszáma 180 óra, melyet az üzemi gyakorlat óraszáma tartalmazza)
79
ÉLELMISZER- ÉS VEGYI ÁRU ELADÓ (heti óraszám) Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma
Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Matematika Természettudományi ismeretek Idegen nyelv* Digitális ismeretek* Történelem, szociális és állampolgári ismeretek Esztétikai és művészeti nevelés Tanulási technikák Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi egység működtetése Áruismeret Szakmai idegen nyelv* Kereskedelmi gyakorlat Bolti gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat**
1/9. évf. K Sz 1 2 2
2/10. évf. K Sz 0,5 1 ---
3/11. évf. K Sz 0,5 1 ---
3 4
-----
-----
2 1 2
1 1 0,5
0,5 1 ---
2
---
---
1
20
---
---
2 1,5
2 2
2,5 2,5
1,5 1 6 ---
2 1 3 21
1,5 1,5 3 21
12 140
4
31 160
3
32 ---
*csoportbontás ** Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 300 óra, melyet az üzemi gyakorlat óraszáma tartalmazza.
K: közismereti kompetencia
SZ: szakmai kompetencia
80
Kiegészítés az élelmiszer- vegyiáru eladó előrehozott szakképzés óratervéhez
„ Kommunikáció idegen nyelven” tantárgy feladatprofiljába tartozó egyes elemek elvégzése során kiválóan fejleszthetők a nem szakmai kompetenciák is, ezért az összes óraszám megosztásra került. Feladatprofil: - figyelmesen követi a hazai és külföldi változásokat, trendeket –
„ Jogszabályok alkalmazása” I. tantárgy feladatprofiljába tartozó egyes elemek elvégzése során kiválóan fejleszthetőek a nem szakmai kompetenciák is, ezért az összes óraszám megosztásra került. Feladatprofil: - használja az informatikai és telekommunikációs eszközöket, a könyvtár szakmai folyóiratait –
„ Jogszabályok alkalmazása” II. tantárgy feladatprofiljába tartozó egyes elemek elvégzése során kiválóan fejleszthetőek a nem szakmai kompetenciák is, ezért az összes óraszám megosztásra került. Feladatprofil: - használja az informatikai és telekommunikációs eszközöket, a könyvtár szakmai folyóiratait –
„Alkalmazott számítástechnika” tantárgy feladatprofiljába tartozó egyes elemek elvégzése során kiválóan fejleszthetőek a nem szakmai kompetenciák is, ezért az összes óraszám megosztásra került. Feladatprofil: - kapcsolatot tart a társrészlegekkel - közreműködik az üzleti arculat kialakításában
81
Előrehozott szakképzés Gépi forgácsoló (Heti óraszám) OKJ 31 521 09 1000 00 00 Tantárgy
1/9. K
2/10. SZ
K
3/11.
SZ
K
Osztályfőnöki
1
0,5
0,5
Testnevelés
2
1
1
Anyanyelvi kommunikáció
2
Matematika
2
1
Természettudományi ismeretek
2
1
1
Idegen nyelv
2
1
0,5
Digitális ismeretek
1
1
1
1.5
0,5
0,5
0,5
1,5
Történelem, szociális és állampolgári ismeretek Esztétikai és művészeti nevelés Tanulási technikák
SZ
1
Iskolában folyt. szakmai elméleti képzés Munka és környezetvédelmi elsősegély feladatok***
1
Gépészeti alapozó feladatok/ Műszaki dok, alapszerelés/***
1,5
1,5
Gépészeti alapmérések, anyagvizsgálatok, anyagismeret
1,5
2,5
1.5
1
5
7.5
Gépi forgácsolás műveletei, karbantartás Iskolában folyt. szakmai gyakorlatok Munka és környezetvédelmi elsősegély feladatok***
0,5
Műszaki Dokumentáció***
3
Gépészeti alapmérések, anyagvizsgálatok gyakorlat***
2
Kézi forgácsolási gyakorlat /karbantartás, alapszerelés/***
3
Gépi forgácsolási gyakorlat***
4
0.5 2
1
1
Gazd. szervezetnél folyt. üzemi gyakorlatok** Anyagvizsgálatok gyakorlat Gépi forgácsolás műveletei gyakorlat Összesen: Összesen: Közismeret ó szakmai éves óraszámok
14.5
17.5
6,5
2
2
15.5
15.5
28,5
6
29
32
35
35
522 ó 630
288 ó 972
192 ó 928
Éves összes óra: 3536 Közismeret : 960 óra Szakmai összes: 2576óra Szakmai gyakorlat összes óraszám: 70% Szakmai elmélet összes óraszám: 30% ** Gazdálkodó szervezetnél a szakmai gyakorlat, kéthetente egy teljes hét. *** Szintvizsga kötelező az 1/9. évf. elvégzése után, a jelzett tantárgyaknak 0110-11 és 6361-11 számú modulokból, amit az iskola és a kamara közösen szervez. Nyári gyakorlat (egyben a tanév végén) 9.oszt: 140 óra, 10 oszt: 160 óra
megfelelő
82
Előrehozott szakképzés karosszérialakatos (Heti óraszám) OKJ 31 525 05 0010 31 04
Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Matematika Természettudományi ismeretek Idegen nyelv Digitális ismeretek Történelem, szociális és állampolgári ismeretek Esztétikai és művészeti nevelés Tanulási technikák
1/9. K 1 2 2 2 2 2 1 1.5
SZ
2/10. K SZ 0,5 1
3/11. K SZ 0,5 1
1 1 1 1 0,5 0,5
1 0,5 1 0,5 1,5
1
Iskolában folyt. szakmai képzés Munka és környezetvédelem
1,5
Vállalkozói ismeretek
1
1,5
1
1,5
Műszaki dokumentáció
3
1
Műszaki mérések
3
1
Technológia
4
1
0,5
Szakmai ismeretek
2,5
3
Szerelési ismeretek
2
2
2,5
1
Javítás hegesztés ismeretek Iskolai tanműhelyben folyt. gyakorlat Szakmai gyakorlat (Technológia - fémek alakítása, gépészeti kötések, alap szerelések ) Gazd. szervezetnél folyt. üzemi gyakorlatok**
6
1
Karosszérialakatos feladatai gyakorlat Összesen: Összesen:
17,5 14,5 17,5 32
6.5
28.5 35
17,5 6
29 35
83
Éves összes óra: 3532 Közismeret: 960 óra
Szakmai összes: 2576 óra
Szakmai gyakorlat összes óraszám: 70% Szakmai elmélet összes óraszám:
30%
Nyári gyakorlat (egyben a tanév végén) 9. oszt: 140 óra, 10 oszt: 160 óra
84
Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma Motorkerékpár-szerelő (Heti óraszám)
1/9.
Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Matematika Természettudomány (Fizika, Mechanika) Idegen nyelv Digitális ismeretek Történelemi, szociális és állampolgári ismeretek Esztétikai és művészeti nevelés Tanulási technikák
K 1 2 2 3 4 2 1 2 2 1
Munka és környezetvédelem
SZ
K 0,5 1
3/11.
SZ
1 1 0.5
K 0,5 1
SZ
0,5 1
1,5 2,5
Műszaki dokumentáció Vállalkozói ismeretek Karbantartás Motorkerékpárok szerkezettana Diagnosztika Iskolai alapgyakorlat Diagnosztika gyakorlat Vállalkozói ismeretek gyakorlat Karbantartás gyakorlat Motorkerékpárok szerkezettana gyakorlat Szakmai gyakorlat (gazdálkodó szervezetnél folytatott üzemi gyakorlat)
Összesen: Összesen: K: közismereti kompetencia
2/10.
5
0,5 2 2 7 2,5
2,5 1.5 5 2,5
3 2,5 2 1.5
2,5
4.5
2 5
7
10,5
20
12 4 31 32 35 SZ: szakmai kompetencia
Összes óraszám: 3532 óra Közismereti összes óraszám: 960 óra Szakmai összes óraszám: 2487 óra Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 90 óra Elmélet- gyakorlat aránya (nyári gyakorlat nélkül) 50-50%
3
32 35
85
Előrehozott szakképzés: Szerszámkészítő (Heti óraszám)
OKJ: 33 521 08 1000 00 Tantárgy
1/9. K
2/10. SZ
K
3/11.
SZ
K
Osztályfőnöki
1
0,5
0,5
Testnevelés
2
1
1
Anyanyelvi kommunikáció
2
Matematika
2
1
Természettudományi ismeretek
2
1
1
Idegen nyelv
2
1
0,5
Digitális ismeretek
1
1
1
1.5
0,5
0,5
0,5
1,5
Történelem, szociális és állampolgári ismeretek Esztétikai és művészeti nevelés Tanulási technikák
SZ
1
Iskolában folyt. szakmai elméleti képzés Munka és környezetvédelmi elsősegély feladatok***
1
Gépészeti alapozó feladatok/ Műszaki dok, alapszerelés/***
1,5
1,5
Gépészeti alapmérések, anyagvizsgálatok, anyagismeret
1,5
2,5
1.5
5
6
Gépi forgácsolás műveletei, karbantartás
1
Szerszám és készülékgyártás (6367-11) Szerszámok és készülékek üzemeltetése, karbantartása (6345-11)
2,5
Iskolában folyt. szakmai gyakorlatok Munka és környezetvédelmi elsősegély feladatok***
0,5
Műszaki Dokumentáció***
3
Gépészeti alapmérések, anyagvizsgálatok gyakorlat***
2
Kézi forgácsolási gyakorlat /karbantartás, alapszerelés/***
3
Gépi forgácsolási gyakorlat***
4
0.5 2
1
17,5
9,5
Gazd. szervezetnél folyt. üzemi gyakorlatok** Szerszám és készülékgyártás (6367-11 modul) Szerszámok és készülékek üzemeltetése, karbantartása (6345-11 modul) Összesen:
8
14.5
17.5
6,5
28,5
6
29
86
Összesen: Közismeret és szakmai éves óraszámok
32 522
35 630
234
1026
35 192
928
Nyári gyakorlat (egyben a tanév végén) 9.oszt: 140 óra; 10 oszt: 160 óra
Éves összes óra: 3532 Közismereti óra: 948 Szakmai összes óra: 2584 Szakmai gyakorlat összes óraszám: 70% Szakmai elmélet összes óraszám: 30% ** Gazdálkodó szervezetnél a szakmai gyakorlat, kéthetente egy teljes hét. (6367-11 és 6345-11 gyak.)
**
A 6367-11 és 6345-11 számú modulokból a szakmai vizsga gyakorlati részét, amit az iskola és a kamara közösen szervez, kizárólag a gazdálkodó szervezetnél lehet és kell lebonyolítani, mert a szakképző iskolában nincsenek meg a szükséges feltételek.
*** Szintvizsga kötelező az 1/9. évf. elvégzése során, a jelzett tantárgyaknak megfelelő 0110-11 és 6361-11 számú modulokból, amit az iskola és a kamara közösen szervez.
87
Pincér (heti óraszám) Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma
Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Matematika Természettudományi ismeretek Idegen nyelv* Digitális ismeretek* Történelem, szociális és állampolgári ismeretek Esztétikai és művészeti nevelés Tanulási technikák Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység alapjai (élelmiszer ismeretek) Szakmai idegen nyelvi kommunikáció* Felszolgálás I. Felszolgálás II. Szakmai gyakorlat (csoportos) Üzemi gyakorlat Összesen
1/9. évf. K Sz 1 2 2 3 4 2 1 2
2/10. évf. K Sz 0,5 1 ------1 1 0,5
3/11. évf. K Sz 0,5 1 ------0,5 1 ---
2 1
-----
-----
20
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat**
2
2
1,5
1
2
1,5
1
1
2
2 --6 ---
2 --3 21
--3 3 21
12 140
4
31
3
160
*csoportbontás ** Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 300 óra, melyet az üzemi gyakorlat óraszáma tartalmazza.
Kiegészítés a pincér előrehozott szakképzés óratervéhez
32 ---
88
A „Vezetés- és gazdálkodási ismeret” tantárgy feladatprofiljába tartozó egyes elemek elvégzése során kiválóan fejleszthetőek a nem szakmai kompetenciák is, ezért az összóraszám megosztásra került. Feladatprofil: -
fejleszti személyiségét és szakmai tudását
-
figyelemmel kíséri a szakmai utánpótlás nevelését, képzését
A „Szakmai idegen nyelv” tantárgy feladatprofiljába tartozó egyes elemek elvégzése során kiválóan fejleszthetőek a nem szakmai kompetenciák is, ezért az összóraszám megosztásra került. Feladatprofil: -
figyelmesen követi a hazai és külföldi változásokat, trendeket
A „Pincér ismeretek” tantárgy feladatprofiljába tartozó egyes elemek elvégzése során kiválóan fejleszthetőek a nem szakmai kompetenciák is, ezért az összóraszám megosztásra került. Feladatprofil: -
törekszik
a
harmóniára,
és
lehetőség
szerint
érvényesíti
az
esztétikai
szempontokat A „Számítástechnika” tantárgy feladatprofiljába tartozó egyes elemek elvégzése során kiválóan fejleszthetőek a nem szakmai kompetenciák is, ezért az összóraszám megosztásra került. Feladatprofil: -
kapcsolatot tart a társrészlegekkel
-
közreműködik az üzleti arculat kialakításában
89
Szakács (heti óraszám) Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma
Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Matematika Természettudományi ismeretek Idegen nyelv* Digitális ismeretek* Történelem, szociális és állampolgári ismeretek Esztétikai és művészeti nevelés Tanulási technikák Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység alapjai (élelmiszer ismeretek) Szakmai idegen nyelvi kommunikáció* Ételkészítés I. Ételkészítés II. Szakmai gyakorlat (csoportos) Üzemi gyakorlat Összesen
1/9. évf. K Sz 1 2 2 3 4 2 1 2
2/10. évf. K Sz 0,5 1 ------1 1 0,5
3/11. évf. K Sz 0,5 1 ------0,5 1 ---
2 1
-----
-----
20
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat**
2
2
1,5
1
2
1,5
1
1
2
2 --6 ---
2 --3 21
--3 3 21
12 140
4
31
3
160
*csoportbontás ** Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 300 óra, melyet az üzemi gyakorlat óraszáma tartalmazza.
Kiegészítés a szakács előrehozott szakképzés óratervéhez
32 ---
90
A „Gazdálkodási ismeretek” tantárgy feladatprofiljába tartozó egyes elemek elvégzése során kiválóan fejleszthetőek a nem szakmai kompetenciák is, ezért az összóraszám megosztásra került. Feladatprofil: - anyaghányadot, kalkulációt készít - veszteségszámításokat végez A „Szakmai idegen nyelv” tantárgy feladatprofiljába tartozó egyes elemek elvégzése során kiválóan fejleszthetőek a nem szakmai kompetenciák is, ezért az összóraszám megosztásra került. Feladatprofil: - figyelmesen követi a hazai és külföldi változásokat, trendeket Az „Ételkészítési ismeretek” tantárgy feladatprofiljába tartozó egyes elemek elvégzése során kiválóan fejleszthetőek a nem szakmai kompetenciák is, ezért az összóraszám megosztásra került. Feladatprofil: - használja az informatikai és telekommunikációs eszközöket A „Számítástechnika” tantárgy feladatprofiljába tartozó egyes elemek elvégzése során kiválóan fejleszthetőek a nem szakmai kompetenciák is, ezért az összóraszám megosztásra került. Feladatprofil: - kapcsolatot tart a társrészlegekkel
91
Vendéglátó eladó (heti óraszám) Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma
Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Matematika Természettudományi ismeretek Idegen nyelv* Digitális ismeretek* Történelem, szociális és állampolgári ismeretek Esztétikai és művészeti nevelés Tanulási technikák Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység alapjai (élelmiszer ismeretek) Szakmai idegen nyelvi kommunikáció* Gyorséttermi és ételeladó munkája Vendéglátó eladó értékesítő munkája Szakmai gyakorlat (csoportos) Üzemi gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
1/9. évf. K Sz 1 2 2 3 4 2 1 2
2/10. évf. K Sz 0,5 1 ------1 1 0,5
3/11. évf. K Sz 0,5 1 ------0,5 1 ---
2 1
-----
-----
20
2
2
1,5
1
2
1,5
1
1
2
2
1
---
---
1
3
6 ---
3 21
3 21
12 140
4
31 160
3
32 ---
*csoportbontás **Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 300 óra, melyet az üzemi gyakorlat óraszáma tartalmazza.
92
Kiegészítés a Vendéglátó eladó előrehozott szakképzés óratervéhez A vendéglátó eladó a cukrászdák, kávézók, eszpresszók, bárok, gyorséttermek, büfék, falatozók nélkülözhetetlen szakembere. Feladata az értékesítő munkák szakszerű ellátása 6273-11 Vendéglátó gazdálkodási tevékenység A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Alkalmazza a gazdálkodás összefüggéseit Értelmezi az üzletben megjelenő keresletet és kínálatot E tantárgy iskolai óraszáma keretében a tanuló képes lesz a szakmai vizsga követelményeinek teljesítésére. 6275-11 Vendéglátó tevékenység alapjai A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Bővíti a korszerű táplálkozástudományi ismereteit Bővíti a korszerű életmódhoz kötődő ismereteit Bővíti a vendéglátásban alkalmazott élelmiszerek ismereteit Bővíti a különféle diétákhoz kötődő élelmiszerek ismereteit Kiépíti és betartja a HACCP előírásait E tantárgy iskolai óraszáma keretében a tanuló képes lesz a szakmai vizsga követelményeinek teljesítésére. 6275-11 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Idegen nyelven kommunikál a munkatársaival és a vendégekkel E tantárgy iskolai óraszáma keretében a tanuló képes lesz a szakmai vizsga követelményeinek teljesítésére. 6284-11. Gyorséttermi- és ételeladó munkája Feladatprofil: Elvégzi az egyéni előkészületeket A munkaterületet, értékesítőteret, eszközöket nyitásra előkészíti Árcímkéket, árlapot, ártáblát készít, rendez Tájékozódik a napi feladatokról Ismeri a konyhatechnológiákat, Ismeri és használja az új technológiákat és anyagokat E tantárgy iskolai elméleti és gyakorlati óraszáma keretében, valamint a munkahelyi évközi és nyári gyakorlatok teljesítésével a tanuló képes lesz a szakmai vizsga követelményeinek teljesítésére, valamint jó szakmunkássá válhat. 6285-11 Vendéglátó eladó értékesítő munkája A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil:
93
Elvégzi az egyéni előkészületeket Tájékozódik a napi feladatokról, rendezvényekről Munkaterületet, értékesítőteret, eszközöket nyitásra előkészíti Ellenőrzi a műszaki berendezéseket és üzembe helyezi azokat Figyelemmel kíséri az árukészlet alakulását és gondoskodik a megfelelő készletről Hűtővitrint feltölti, fagylaltpultot feltölti fagylaltkönyvet vezeti Cukrászati készítmények befejező műveleteit végzi Fagylaltserlegeket, pohárkrémeket készít, tálal és díszít Adagolja, tálalja és díszíti a készítményeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Kávét, teát, reggeli italokat, kevert italokat, jégkásákat, turmix italokat készít Kávézók, cukrászdák, eszpresszók alkoholos, illetve alkoholmentes italait kiméri, csapolja, kiszolgálja Árcímkéket, árlapokat elkészíti és elhelyezi a vitrinben, a pultban és a vendégtérben Felméri a vendégek igényeit, felveszi a rendeléseket Ételt, süteményt, italt ajánl a vendégeknek Svájci felszolgálási rendszerben dolgozik Alkalmazza a cukrászdai és kávéházi pultkiszolgálást és felszolgálást Süteményeket, fagylaltot, pohárkrémeket csomagol Pénztárgépet, pénztárszámítógépet kezel, készpénzes bankkártyás fizettetést végez, nyugtát, számlát készít E tantárgy iskolai elméleti és gyakorlati óraszáma keretében, valamint a munkahelyi évközi és nyári gyakorlatok teljesítésével a tanuló képes lesz a szakmai vizsga követelményeinek teljesítésére, valamint jó szakmunkássá válhat. Azoknál a feladatprofiloknál, ahol a nem szakmai kompetenciák is fejleszthetők, az óraszámok megosztásra kerültek
94
Gépi forgácsoló szakképzés (Heti óraszám) OKJ: 31 521 09 1000 00 00 Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Összes közismereti óraszám
1/11. elm
gyak
1/12. elm
0,5
0,5
1
1
1,5
1,5
gyak
Iskolában folyt. szakmai elm./gyak képzés Munka és környezetvédelmi elsősegély feladatok*** Gépészeti alapozó feladatok/ Műszaki dok, alapszerelés/*** Gépészeti alapmérések (6361-11) *** Anyagvizsgálatok, anyagismeret (6344-11)
1
0,5
1,5
2
2.5
2
Gépi forgácsolás műveletei (4/6361-11) (Gfmk)
1,5
Szakmai ism (6362-11)
5
8,5
Gépi forgácsolás gyakorlat (6362-11, 4/636111) (Gforggyak) Kézi forgácsolási gyakorlat /karbantartás, alapszerelés*** Gazd. szervezetnél folyt. üzemi gyakorlatok** Gépi forgácsolás műveletei (6362-11) ** Anyagvizsgálatok, anyagismeret (6344-11) Összes szakmai elm/gyak óraszám: Összesen:
0,5
5 2
10,5
11,5
22
35
24,5
8,5
25 35
Nyári gyakorlat (egyben a tanév végén) 11 oszt: 160 óra Éves összes közismereti óra: 102 óra Szakmai összes óra:2278 óra Szakmai gyakorlat összes óraszám: 70% (1592ó) Szakmai elmélet összes óraszám:30% (686 óra) ** A 6362-11 számú modulokból a szakmai vizsga gyakorlati részét, amit az iskola és a kamara közösen szervez, kizárólag a gazdálkodó szervezetnél lehet lebonyolítani, mert a szakképző iskolában nincsenek meg a szükséges feltételek. *** Szintvizsga kötelező a képzési idő felét követően, a jelzett tantárgyaknak megfelelő 0110-11 és 6361-11 számú modulokból, amit az iskola és a kamara közösen szervez. A szintvizsga helyszíne iskolai tanműhely.
95
Karosszérialakatos szakképzés (Heti óraszám) OKJ: 31 525 05 0010 31 04 1/11.
Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti összes Iskolában folyt. szakmai elméleti /gyak képzés Munka és körny.véd, 0110-11 Körny védelmi ismeretek .0594-06 Vállalkozói ismeretek
0886-06
Műszaki dokumentáció
1/ 6361-11
Műszaki mérések 2/ 6361-11 anyagismeret , vizsgálat . 3/ 6361-11 Technológia fémek alakítása 4/6361-11 alapszerelések 5/6361-11 gépészeti köt.elm a. 1/0220-11 gépészeti köt készít 2/0220-11 Szakmai ismeretek Karlak feladatai 1/0594-06 Szerelési ismeretek
2/0594-06 12/0594-
06 Javítás, hegesztés ismeretek 3/0594-06, 4/0594-06, 5/0594-06
elm
gyak elm
0,5
0,5
1
1
1,5
1,5
1
Összesen:
0,5
1
0,5
1
1
2,5
1,5
1,5
2
1
1,5
3
2,5
2,5
1,5
1
Gazdálkodó szervezetnél folytatott üzemi gyakorlatok Karosszérialakatos feladatai gyakorlat 059406** gépészeti köt készít 2/022011 fémek alakítása 4/636111 alapszerelések 5/636111 Összesen:
1/12.
17,5
11
22,5 35
Nyári gyakorlat (egyben a tanév végén) 11 oszt: 160 óra Éves összes közismereti óra: 102 óra Szakmai összes óra: 2278 óra Szakmai gyakorlat összes óraszám: 1578 óra ( 70%)
gyak
0,5
23,5
9,5
24 35
96
Szakmai elmélet összes óraszám: 700 óra. ( 30% ) ** A 0220-11, 6361-11, 0594-06 számú modulok szakmai vizsgáinak gyakorlati részét, amit az iskola és a kamara közösen szervez, kizárólag a gazdálkodó szervezetnél lehet lebonyolítani, mert a szakképző iskolában nincsenek meg a szükséges feltételek.
97
Szakképzés (2 éves) óraszáma Pincér (Heti óraszám)
Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Vezetés és gazdálkodási ismeret Élelmianyag ismert Szakmai idegen nyelv * Pincér ismeretek Kommunikáció (Önfejlesztés) Számítástechnika Vendéglátó értékesítési ismeretek Vendéglátó értékesítési gyakorlat Pincér gyakorlat Üzemi gyakorlat Összesen Összesen K: közismereti kompetencia
1/11. K 0,5 1
1,5
2/12. SZ
2 1 2 3,5 0,5 1 1,5 2 2,5 17,5 33,5
K 0,5 1
1,5
35 SZ: szakmai kompetencia
Összes óraszám: 2380 óra Közismereti összes óraszám: 102 óra Szakmai összes óraszám: 2278 óra Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 160 óra
SZ
2 1 2 3,5 0,5 1 1,5 2 2,5 17,5 33,5 35 * csoportbontás
98
Szakképzés (2 éves) óraszáma Szakács (Heti óraszám) Tantárgy (Tananyagegység) Osztályfőnöki Testnevelés Gazdálkodási ismeretek Élelmiszer ismeretek Szakmai idegen nyelv * Ételkészítési ismeretek Üzemeltetési ismeretek Kommunikáció (Önfejlesztés) Számítástechnika Ételkészítési gyakorlat Üzemi gyakorlat Összesen: Összesen: K: közismereti kompetencia
1/11. K 0,5 1
1,5
2/12. SZ
2 1 1,5 3 1 0,5 1 2,5 21 33,5
K 0,5 1
1,5
35 SZ: szakmai kompetencia
Összes óraszám: 2380 óra Közismereti összes óraszám: 102 óra Szakmai összes óraszám: 2278 óra Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 160 óra
SZ
2 1,5 1,5 4 3 0,5 1 2,5 17,5 33,5 35 * csoportbontás
99
Szerszámkészítő szakképzés (Heti óraszám) OKJ: 33 521 08 1000 00 Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Összes közismereti óraszám
1/11. elm
1/12.
gyak
elm
0,5
0,5
1
1
1,5
1,5
gyak
Iskolában folyt. szakmai elm/gyak képzés Munka és környezetvédelmi elsősegély feladatok (0110-11)*** Gépészeti alapozó feladatok/ Műszaki dok. (636111) *** Gépészeti alapmérések (6361-11) *** Anyagvizsgálatok, anyagismeret (6344-11)
1
0,5
1,5
2
2.5
2
Gépi forgácsolás műveletei (4/6361-11) (Gfmk)
1,5
Szerszám és készülékgyártás (6367-11)
5
6
Szerszámok és készülékek üzemeltetése, karbantartása (6345-11) Gépi forgácsolás gyakorlat (4/6361-11) (Gforggyak) Kézi forgácsolási gyakorlat /karbantartás, alapszerelés*** Gazd. szervezetnél folyt. üzemi gyakorlatok** Szerszám és készülékgyártás (6367-11)** Anyagvizsgálatok, anyagismeret (6344-11) Szerszámok és készülékek üzemeltetése, karbantartása** (6345-11) Összes szakmai elm/gyak óraszám: Összesen:
0,5
2,5 5 2
10,5
16,5 8
11,5
22 35
8,5
25 35
Nyári gyakorlat (egyben a tanév végén) 11 oszt: 160 óra Éves összes közismereti óra: 102 óra Szakmai összes óra:2278 óra Szakmai gyakorlat összes óraszám: 70% (1592ó) Szakmai elmélet összes óraszám:30% (686 óra) ** A 6367-11 és 6345-11 számú modulokból a szakmai vizsga gyakorlati részét, amit az iskola és a kamara közösen szervez, kizárólag a gazdálkodó szervezetnél lehet lebonyolítani, mert a szakképző iskolában nincsenek meg a szükséges feltételek.
100
*** Szintvizsga kötelező a képzési idő felét követően, a jelzett tantárgyaknak megfelelő 0110-11 és 6361-11 számú modulokból, amit az iskola és a kamara közösen szervez. A szintvizsga helyszíne iskolai tanműhely.
101
IV. PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT (gyógytestnevelés)
Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlésének határozata alapján iskolánk látja el az Önkormányzat által fenntartott általános és középiskolák gyógytestnevelését olyan módon, hogy a foglalkozások döntő hányadának megtartására az adott helyszínen kerül sor. A helyi tantervek korosztályhoz és egészségügyi problématípushoz illeszkedően a központi irányelvek alapján kerültek kidolgozásra.
102
V. A PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA Az iskola Pedagógiai Programját elfogadta az iskola nevelőtestülete, szülői közösségének vezetősége és a Diákönkormányzat. A Pedagógiai Programot (annak rövidített változatát) a fenntartó jóváhagyása után nyilvánosságra kell hozni, illetve az érdeklődők számára hozzáférhetővé kell tenni. Ennek megfelelően a programnak az alábbi helyeken kell elérhetőnek lennie: - az iskola könyvárában - az iskola titkárságán - az igazgatói irodában - az iskola honlapján
103
VI. ÉRVÉNYESSÉGI ZÁRADÉK
Ez a Pedagógiai Program a fenntartó
jóváhagyásától számítottan válik
érvényessé és az általános-, és arra épülő szakképzési szakasz befejezéséig, azaz 2017-ig hatályos. Rendelkezéseit legkorábban a 2012/2013. tanévre beiskolázott tanulókra kell először alkalmazni, vele párhuzamosan a 2007-ben és 2009-ben
és
2010-ben jóváhagyott Pedagógiai Program tanítási/óratervi része kifutóan hatályát veszti. E hatályosság nem zárja ki az érvényességi időtartamon belül a program módosításának, kiegészítésének lehetőségét. A módosításra javaslatot tehet az iskola nevelőtestülete, diákönkormányzata és szülői szervezete. Minden módosításhoz biztosítani kell, hogy az érintettek véleményezési jogaikat gyakorolhassák. A programban foglaltak értékelését és felülvizsgálatát szükség szerint, de legalább évente a tanév lezárásáig el kell végezni.
Pribelszki János igazgató
104
TARTALOMJEGYZÉK Intézményvezetői köszöntő ............................................................................ 2 I. Nevelési Program ........................................................................................ 3 1. Bevezető .................................................................................................... 3 2. Alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások .............................................. 5 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................. 9 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................... 11 5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység .................................................................................................................. 14 6. A tehetségek, képességek kibontakoztatása ................................................. 14 7. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................. 16 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása ........................................ 17 9. A szociális hátrányok enyhítése ................................................................... 18 10. A program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések .................. 18 11. A szülők és az iskola együttműködésének formái ......................................... 19 12. A tanulók és az iskola együttműködésének formái ....................................... 21 13. Az iskola élete és munkarendje ................................................................. 23 14. Az iskola szolgáltatásai ............................................................................. 24 15. Az iskola hagyományai ............................................................................. 25 16. Egészségnevelési program ........................................................................ 26 17. Környezeti nevelési program ..................................................................... 31 Helyzetelemzés, helyzetkép .............................................................................. 31 Alapelvek, célok, feladatok, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások ........................ 32 Rövid távú célok, feladatok ............................................................................ 35 II. Helyi tanterv ............................................................................................ 37 1. Képzési szakaszok és célok ......................................................................... 37 2. Helyi prioritások és óratervek ..................................................................... 39 3. A tankönyvek, segédletek kiválasztása és a tankönyvellátás elvei.................... 45 4. Tanulói jogviszony, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................ 47 5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése, formái ......................... 49 6. A magatartás és szorgalom értékelése, minősítési formái ............................... 52 7. Az egyes modulok értékelése, beszámítása................................................... 54 8. A tanulók fizikai állapotának mérése ............................................................ 54 9. A középszintű érettségi témakörei ............................................................... 55 I I I . S Z A K M A I P R O G R A M ........................................................................... 68 1.A szakképzéssel szemben támasztott igényeK ................................................ 68 2. A szakképzés céljainak meghatározása, szakképzési szakaszok ....................... 69 3. Az iskola által kínált szakképzések ............................................................... 70 4. A szakmai elméleti és gyakorlati oktatás módja............................................. 71 5.Szakmai óratervek ..................................................................................... 73 I V . P E D A G Ó G I A I S Z A K S Z O L G Á L A T ........................................................ 101 V . A P R O G R A M N Y I L V Á N O S S Á G R A H O Z A T A L A ...................................... 102 V I . É R V É N Y E S S É G I Z Á R A D É K ................................................................. 103