Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola Cser Simon Tagiskola Pedagógiai Programja Annavölgy

„A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék” (Arisztotelész)

Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola Cser Simon Tagiskola Pedagógiai Programja Annavölgy 2013.

BEVEZETŐ Az iskola hivatalos neve: Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola Az iskola címe:

Cser Simon Tagiskola Annavölgy, Fő u. 24. 2529

Az iskola telefonszáma: 33/508-560; 508-561 Az iskola E-mail címe:

[email protected]

Fenntartója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Működési területe:

Annavölgy Község közigazgatási területe

Gazdálkodási jogköre:

Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

Az iskola bemutatása: Személyi és tárgyi feltételek: Községünk egyetlen iskolája településünk központjában található. Annavölgy, fővárosunktól és megyénk székhelyétől azonos távolságban (40 km-re), a Gerecse ÉK-i nyúlványainál fekvő völgyben helyezkedik el. A közel ezer fős település aktív lakosságának kb. 90%-a a környező városokban és Budapesten dolgozik. A hétköznapokon kiskorú gyermekeink többsége a fenti ok miatt felügyelet nélkül marad. Ezért évről-évre emelkedik a hátrányos helyzetű tanulók száma. Iskolánk jelenlegi helyén 1990 óta működik egy régi, bányász-szállóból átalakított és felújított épületben. Az épület állagának javítására a községi önkormányzat és az iskola vezetősége évről-évre nagy gondot fordít. A nevelő-oktató munka hét tanteremben, informatika-, kiskonyha-, napközis termekben, műhelyben és a korszerűen felszerelt, új könyvtárunkban folyik. A testnevelés órákat az intézménytől 600 m-re található önkormányzati tulajdonú sportlétesítményben tartjuk. Intézményünk nyolc évfolyammal, nyolc tanuló- és egy napközis csoporttal rendelkező, szlovák nemzetiségi nyelvet oktató általános iskola. Tanulóink létszáma: az utóbbi években 80-85 közötti. Tantestületünk létszáma: 12 fő. Szakos ellátottságunk az utóbbi években javult. Nevelőtestületből hatan általános iskolai tanári, hatan tanítói (hárman szakkollégiumi) végzettséggel rendelkeznek. Nincs még szakos tanárunk: fizika, informatika, biológia, technika és életvitel tantárgyakból. Pedagógusaink 25 %-a helyben lakik, 50 %-a a szomszédos faluból, Sárisápról és 25%-a távolabbi településekből jár be. Az adminisztratív munkát egy 4 órás iskolatitkár végzi. A technikai alkalmazottak létszáma 1 fő 6 órás takarítónő. Az étkeztetéssel kapcsolatos teendőket egy 8 órás önkormányzati fenntartás alatt dolgozó konyhalány látja el. Az épület karbantartási munkálatait a település karbantartója végzi.

1

Iskolánk alapító tagja volt a Szlovák Nemzetiségi Kistérségi Társulásnak, amely 2003. július 3.-tól Pilis-Gerecse Iskolaszövetségként működött tovább, amely jelentősen megkönnyítette nevelőoktató munkánkat. A községi önkormányzat 5 környező település ( Csolnok, Dág, Máriahalom, Sárisáp, Úny) önkormányzatával 2007. július 1.-től Közoktatási Társulást hozott létre. 2013. január 1-től fenntartónk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett.

2

NEVELÉSI PROGRAM 1. A köznevelési törvény alapján elkészített új Pedagógiai Program bevezetésének ütemezése Iskolánk a módosított Pedagógiai Programját 2013. szeptember 1-től a Köznevelési törvény és a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet alapján az első és ötödik évfolyamokon, majd azt követően minden tanévben felmenő rendszerben vezeti be. Az elkövetkező tanévekben két pedagógiai program szerint folyik majd a nevelő-oktató munka:

Tanév 2013/14 2014/15 2015/16 2016/17

É v f o l y a m 1. 2013 2013 2013 2013

2. 2007 2013 2013 2013

3. 2007 2007 2013 2013

4. 2007 2007 2007 2013

5. 2013 2013 2013 2013

6. 2007 2013 2013 2013

7. 2007 2007 2013 2013

8. 2007 2007 2007 2013

 2007=2007-ben felülvizsgált és módosított pedagógiai program.  2013=2013-ban felülvizsgált és módosított pedagógiai program

2.Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai l. Intézményünkben olyan légkört kívánunk teremteni, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében:  mindig tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét,  a gyermekeket aktivizáljuk saját iskolai életük megszervezésébe,  a legmesszebbmenőkig figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit,  diákjaink előre megismerkedhetnek a velük szemben támasztott követelményekkel,  minden tanuló számíthat a pedagógusok segítségére tanulmányi munkájában és egyéb problémáiban,  az iskola életében megfelelő emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és nevelő, - szülő és nevelő, - nevelő és nevelő között 2. A legfontosabb pedagógiai feladatunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, korszerű ismereteiknek, képességeiknek, készségeiknek kialakítása kompetencia alapú oktatással.

3

Ennek érdekében:  tervszerű nevelő- és oktató munkával a tanulók alapkészségeinek fejlesztése korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség nyújtásával, kompetencia fejlesztő módszerek és tanulás szervezési eljárások alkalmazásával,  széleskörűen fejlesztjük a gyermeki személyiséget,  olyan ismeretek közlésére törekszünk, amelyek megalapozzák a tanulók alapműveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat a szűkebb és tágabb környezetükben,  a humánumra az egyén és a közösség iránti tiszteletre való nevelés,  tantestületünk szeretné elérni, hogy a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának nagyobb becsülete legyen a tanulók körében,  segítünk diákjainknak abban, hogy észre vegyék s értékeljék a jót, megelőzzék és felismerjék a rosszat,  megismertetjük tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, mindezek révén kialakítjuk a haza és szülőföld iránti szeretetet.  megismertetjük és őriztetjük tanulóinkkal falunk szlovák nemzetiségének anyanyelvét, történelmét, földrajzát, kultúráját és népismereti hagyományait.  megismertetjük tanulóinkkal a fogyasztói kultúrát, törekszünk a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítására.  kialakítjuk diákjainkban az európai azonosságtudatot, megismertetjük velük az egyetemes kultúrát. 3. Iskolánkban – a szülőkkel és a helyi szervekkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kívánunk venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel és a családokkal,  ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a településünkön lévő egyetlen közoktatási intézménnyel az óvodával, a művelődési házzal és a helyi szervekkel,  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységeiről, eredményeiről minél többet ismerhessenek meg a szülők és a helyi szervek képviselői,  eddigi hagyományainkhoz híven továbbra is szeretnénk képviseltetni magunkat a falusi rendezvényeinken, 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:           

erkölcsös, fegyelmezett, humánus, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni, 4

        

ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, jó eredmények elérésére törekszik a játékban, a munkában, a tanulásban, képes tudását továbbfejleszteni és önálló ismereteket szerezni, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, becsüli a szorgalmas tanulást, munkát, van elképzelése a jövőjét illetően, gyakorlatias, képes eligazodni a szűkebb és tágabb környezetében, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja; - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - falunk nemzetiségének anyanyelvét, történelmét, földrajzát, kultúráját, népismereti hagyományait, - a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit és hagyományait, minden környezetben a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,  viselkedése udvarias,  beszéde kultúrált, szüleit, nevelőit és társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, büszke arra, hogy magyarnak született,  megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,  szeret sportolni, mozogni és tud egészségesen élni, szellemileg és testileg egészséges, edzett, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem lehet minden egyes hozzánk járó tanulónk személyiségében kialakítani. Pedagógusaink mindennapos nevelői-oktatói munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk nyolcadik osztályos korára az itt felsorolt minél több személyiségjeggyel rendelkezzen. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. A tanulók közötti különbségek csökkentése érdekében, nagyobb hangsúlyt fektetünk a gyermekek készségének, képességének fejlesztésére, tehetségük kibontakoztatására. Mindezt a kompetencia alapú oktatás szolgálja. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve, a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat; l. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények szeretete, védelme. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépségei iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kultúrált életmód, a testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiségük kibontakozásának igénye. Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért. Nyitottság az élményekre, tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 5

6. Kultúrált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet mentességre, konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására, a világ megismerésére. 8. A szülőföld, Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása; a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. Falunk nemzetiségének a szlovákok anyanyelvének, történelmének, földrajzának, kultúrájának és népismereti hagyományainak megismerése és ápolása. 10. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 11. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekben. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Fontos feladataink továbbá: 1. A kompetencia fejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, valamint ezek tudatosítása. 2. A kompetenciafejlesztés elemeinek beépítése az iskola tevékenységeibe. A kompetenciafejlesztés személyi- és tárgyi feltételeinek a kialakítása. Pedagógiai eszközök, eljárások Arra törekszünk, hogy a tanulókat egyéni különbségeikhez alkalmazkodva, személyre szabottan fejlesszük. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: l. Közvetlen (direkt) módszerek, amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra. a. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek:  követelés,  gyakoroltatás,  segítségadás,  ellenőrzés,  ösztönzés. b. Magatartási modellek direkt bemutatása, közvetítése.  elbeszélés,  tények és jelenségek bemutatása,  műalkotások bemutatása,  nevelő személyes példamutatása. c. Tudatosítás, meggyőződés közvetlen kialakítása: 6

 magyarázat,  a tanulók önálló, elemző munkája. 2. Közvetlen (indirekt módszerek), amelyekben a nevelő hatás áttételesen a tanulói közösségeken keresztül érvényesül. a. Szokások kialakítását célzó, beidegző közvetett módszerek:  a tanulói közösség tevékenységének megszervezése,  közös – közelebbi és távolabbi – célok kitűzése és elfogadtatása,  hagyományok kialakítása,  követelés,  ellenőrzés,  ösztönzés. b. Magatartási modellek indirekt bemutatása, közvetítése:  a nevelők részvétele a tanulói közösségek tevékenységekben  követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből c. Tudatosítás, meggyőződés közvetlen kialakítása:  felvilágosítás a betartandó magatartási normákról  beszélgetés, vita Nevelési céljaink megvalósítását illetően akkor tekintjük nevelő-oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak többsége a nyolcadik évfolyam végén:     

Egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Rendelkezik olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Valamennyi végzősünk minden tantárgyból megfelel az alapfokú neve-lésoktatás helyi tantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Ismerje a kultúrált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi sorsát illetően.

7

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése, amely a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével történik;

3.l. A tanuló személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. Tantestületünk tagjai a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során igen fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a kompetenciafejlesztő módszerek és tanulásszervezési eljárások bevezetését. a. A motiválás célja, hogy gyermekeinket a tanulásra ösztönözzük és ezt a tanulási kedvet a 8. évfolyam végéig fenn is tartsuk bennük. b. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél azokat a módszereket és szervezeti formákat helyezzük előtérbe, amelyek a tanulók tevékenykedtetését tanórai aktivitását biztosítják. c. A tanórák kiemelten fontos feladata a kompetenciafejlesztő módszerek és a tanulásszervezési eljárások megszervezése:  kooperatív tanulás,  egyéni- és páros munka,  differenciált foglalkozás,  projektmunkák,  portfólió készítése,  dramatikus módszerek és technikák alkalmazása,  önellenőrzés, mások ellenőrzése,  ötletroham,  vita. Minden nevelő számára fontos az esélyhátrányok csökkentése.

3.2. A személyiségfejlesztés egyéb területei a tanórán kívüli tevékenységek: a. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az egyes tantárgyakból alsó és felső tagozaton egyaránt – igények és lehetőségek figyelembevétele mellett – a gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat biztosítunk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás elősegítésére a jó eredményt elért tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk (elsősorban az érettségizendő tantárgyakból). További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igé8

nyek és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

b. Napközi otthoni és tanulószobai ellátás: Szülői igény alapján tanítási napokon az iskolában a délutáni időszakban mind az alsó, mind a felső tagozaton napközi otthon működik. A tanítási szünetek munkanapjain összevont napközi otthoni csoport működik akkor, ha ezt a szülők legalább 8 gyermek számára igénylik. A napközi otthoni foglalkozás alatt a házi feladatok elvégzése mellett lehetőség nyílik mind az egyéni felzárkóztatásra (különös figyelemmel az etnikai kisebbségre), mind a tehetséggondozásra. Az alsó tagozaton napközi, a felső tagozaton tanulószoba működik.

c. Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (reggeli, ebéd, uzsonna) részesülnek. Igény esetén a napközibe nem járó tanulók számára is biztosítja az étkezést az intézmény. Az intézmény vezetője a szociális hátrányokkal küszködő tanulók részére kedvezményes térítési díjat állapít meg. Az étkezési díjakat az iskolában minden hó 15-ig kell befizetni.

d. Hagyományőrző tevékenységek: A tanévek folyamán a következő alkalmakkor tartunk iskolai ünnepséget, megemlékezést: tanévnyitón, október 6-án az aradi vértanúk napján, október 23-án az 1956-os forradalom évfordulóján, télapókor, karácsonykor, március 15-én az 1848-as forradalom évfordulóján, a Föld napján, az Anyák napján, a Madarak és Fák napján, Gyermeknapon, a végzős hallgatóink ballagásakor és a tanévzárón. Településünk nemzetiségének kultúráját ápoljuk Nemzetiségi napjainkon. Cser-nap

e. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Jellegüket tekintve lehetnek művésziek, természettudományiak, technikaiak és szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról –a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A szlovák szakkörön az alapfokú nyelvvizsgára készítjük fel tanulóinkat.

f. Iskolai sportkör: Az iskola minden tanulója tagja lehet az iskolai sportkörnek. A sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapos testedzését, fejleszti a gyermekek ügyességét, állóképességét, erőnlétét. Elősegíti a harmonikus, összerendezett mozgás kialakítását, biztosítja a tanulók felkészítését a különféle sportágakban a házi- és iskolán kívüli sportversenyekre. Biztosítja a tehetségek gondozását.

g. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen megszervezzük. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését a nevelők, a tanulók felkészítését a szaktanárok végzik. 9

h. Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére intézményünkben diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a diáktanács irányítja, melynek tevékenységét az iskola vezetője által megbízott pedagógus segíti.

i. Iskolai könyvtár: Gyermekeink egyéni tanulását, önképzését és helyes szabadidő eltöltését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

j. Tanulmányi kirándulások: A tantervi követelmények elérése és a nevelőmunka segítése céljából a tanulók tanulmányi kirándulásokon vehetnek részt. A tanulmányi kirándulásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik (pályázatok, helyi szervezetek segítségének igénybevétele).

k. Erdei iskola, nyári táborozás, szaktáborok: Mindhárom forma a nevelési és tantervi követelmények elérését segítik. Különösen az erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik.

l. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozás: Különféle közművelődési intézményekben, művészeti előadásokon tett csoportos látogatások egy-egy tantárgy egy-egy témájának feldolgozását a követelmények elérését szolgálják. Az e foglalkozásokon való részvétel nem kötelező, amennyiben az költségekkel is jár, kivétel a szlovák tájházak és a nemzetiségi szlovák rendezvényeken, előadásokon való részvétel. Ezeken tanulóink ingyen vehetnek részt, a költségeket az állami nemzetiségi normatívából, illetve pályázatokból fedezzük.

m. Szabadidős foglalkozások: A foglalkozások célja a szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére nevelés, felkészítés. Pedagógusaink igazodnak a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez (túrák, kirándulások, színházlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A rendezvényeken való részvétel költséges, a felmerülő költségeket legtöbbször a szülők állják.

n. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskolai létessítményeit, illetve eszközeit a gyermekek – tanári felügyelet mellett – használják.

10

3.3. A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok:  A tanulók erkölcsi nevelése terén az erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.  A tanulók értelmi nevelése terén az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.  A tanulók közösségi- , társas kapcsolatokra felkészítő nevelése terén az emberi együttélés  szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együtt működési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása.  A tanulók érzelmi nevelése terén az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.  A tanulók akarati nevelése terén az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.  A tanulók nemzeti nevelése terén a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.  A nemzeti- , nemzetiségi hagyományok, nemzeti- , nemzetiségi kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolásának megbecsülése.  A tanulók állampolgári nevelése terén az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt.  Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.  A tanulók munkára nevelése terén az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátása és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.  A tanulók testi nevelése terén a gyermekek testi képességeinek fejlesztése a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása.  A tanulók egészséges életmódra nevelése terén az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az egészségre káros szerek személyiségromboló hatásának bemutatása, a helyes problémamegoldó képesség kialakítása.  Segítjük tanulóinkat önmaguk megismerésében, énképük kialakításában.  Fejlesztjük a tanulók életpálya-építési, a szociális- és életviteli kompetenciáit. Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenység területeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.

11

4. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jólét állapota. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely lehetőséget teremt, és képessé teszi az embereket arra, hogy egyre fokozódó kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ezáltal képessé váljanak annak javítására, alakítására. A teljes fizikai, szellemi, szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy a csoportnak képessé kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni és meg tudja valósítani vágyait, hogy kielégítse megfogalmazódott szükségleteit, valamint környezetével változzék, vagy alkalmazkodjék ahhoz (Ottawai Charta 1986). Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget bővíti az egyén és a környeze-tében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségnevelés nevelő-oktató munkánk minden területén jelenjen meg.

4.1. Célja Tanulóink felkészítése az egészségesebb életvezetésre, a helyzetmegoldási és megküzdési technikák elsajátítása. A tanulók egészséges életvitel készségének kialakítása.

4.2. Feladataink Tanulóink megismertetése:            

Az egészégnevelés színtereivel, az egészséges táplákozással, a mindennnapos testmozgás fontosságával, a személyi higiéniával, a szabadidő aktív és hasznos eltöltésével, az egészségkárosító magatartásformákkal, a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás káros hatásaival, az egészséges és biztonságos környezet kialakításainak lehetőségeivel, a lelki egyensúly megteremtésének lehetőségeivel, a harmonikus párkapcsolat, a családi élet kialakításával és fenntartásával, a korai, meggondolatlan szexualitás veszélyeivel, következményeivel, az elsősegély nyújtás alapismereteivel.

4.3. Az egészségnevelés színterei a, Mindennapos testedzés formái: - testnevelés órák, - sportköri foglakozások, - asztalitenisz- és futball edzések a helyi BSE szakosztályaiban.

b, Tanórák, tanórán kívüli foglalkozások és témanapok. Ezeket a következő táblázatok tartalmazzák.

12

Évfolyam:

Egészségnevelés tartalmú tantárgyak: Környezetismeret, testnevelés, technika és életvitel,

1. osztály

2. osztály

Környezetünk rendszeres tisztántartása. Az évszakoknak megfelelő öltözködés megbeszélése. A helyes időbeosztás napirend gyakorlása. Az egészséges táplálkozás: képek gyűjtése, vitamin saláta készítése. Erdei séta. Mozgás és mosdás, kézmosás; mikor? Tisztelet a szülőknek és nagyszülőknek. Munkamegosztás a családban. Egészség és sport – Mozogj minden nap! – Téli sportok a szabadban. Védőoltások fontossága. Gyógyszerszedés veszélyei. Réteges öltözködés. Mezőn élő gyógynövények. Asztalterítés, szalvétahajtogatás.

Nem egészségnevelés

Egészségnevelést csak

tartalmú tantárgyak (beépíthető ismeretek):

nyomokban közvetítő tantárgyak: matematika, idegen nyelv, ének, rajz

magyar nyelv és irodalom, informatika Hangképzés gyakorlása. Rajzoljunk gyümölcsöket A helyes levegővétel meg- és zöldségeket. tanulása. Lazító, mozgásos, játékos gyakorlatok az órai feladatok között. Helyes testtartás elsajátítása írás és olvasás közben. Ujj- és kézlazító mozdulatok az írásmunkák előtt.

Gyümölcstál rajzolása. Lerajzolom a lakásunkat. Dalok az állatokról, ”Méz, méz, méz” című dal.

13

Tanórán kívüli foglalkozások, programok: egészségvédelmi hónap; egészség-nap; stb. Évszaknak megfelelő gyümölcsök gyűjtése. Sportkörökön, sportversenyeken, cselgáncson való részvétel. Egészségnap: szájhigiéne, fogmosás gyakorlása. Közeli túra.

Egészségnap: szájhigiéne, fogmosás gyakorlása. Gyümölcstál készítése. Egészségvédelmi hónap: rajzok készítése. Őszi és tavaszi túra. Sportkörökön és sportversenyeken, cselgáncson való részvétel.

3. osztály

A sport, mozgás fontossága. A mozgáshiány veszélyei. Az időjárásnak megfelelő öltözködés. A Nap: a Nap fénye és a Nap melege.

A helyes beszédlégzés Gyümölcsök és ételek neve elsajátítása. szlovákul. Új gyógynövények ismerete, gyűjtésének módjai és felhasználása.

4. osztály

Bőrünk és légzőszervünk egészsége. Egészséges táplálkozás: reggeli, ebéd, vacsora (helyes arányok). A szabadidő hasznos eltöltése. A modern konyha felszerelése. Terítés, higiéne.

Fogalmazás írása az egészségről, az egészséges táplálkozásról. Meghívók készítése sportrendezvényre. Tollbamondás egészséges életmóddal kapcsolatban . Barátunk a természet c. fejezet értelmezése. Hangképző szerveink helyes használata.

14

Különböző sportágak szlovák nyelven. Gyümölcsök és zöldségek neve németül.

Képek gyűjtése az egészséges táplálékokról. Az időjárás megfigyelése. Túrák, kirándulások. Bekapcsolódás az egészségnap és az egészségvédelmi hónap programjaiba, a levelezős versenybe Sportkörökön , sportversenyeken, cselgáncson való részvétel. Kirándulások, túrák. Sportkörökön, sportversenyeken, cselgáncson való részvétel. Bekapcsolódás az egészségnap és az egészségvédelmi hónap programjaiba és a levelezős versenybe. Sportnapló készítése: Mennyit fejlődtem szeptember óta?

Évfolyam:

5. osztály

6. osztály

Egészségnevelés tartalmú tantárgyak:

Nem egészségnevelés

Környezetismeret, termétartalmú tantárgyak szetismeret, biológia, (beépíthető ismeretek) egészségtan, testnevelés, földrajz, technika és életvi- magyar nyelv és irodalom, történelem, kémia, fizika, tel, etika, osztályfőnöki informatika „Az osztályközösség és Légzéstechnikák, helyes én”. légzés elsajátítása. Ünnepek és az étkezés. Evés, vagy nassolás – az elhízás veszélyei - . Lányok-fiúk. Lelki-, jól-léti állapot. Kísértésnek kitéve. Főzzünk, vagy pároljunk? A víz útja. A víz fontossága Helyem az osztályközösségben. Autóval vagy gyalog. Kirándulás vagy bevásárlóközpont. Hétköznapi társalgás. A víz felhasználása. Szennyvíztisztítók. Egészséges táplálkozás: Nutrikid program. Always program: Nagylány lettem!

Egészségnevelést csak nyomokban közvetítő tantárgyak: matematika, idegen nyelv, ének, rajz Olimpiai és világjátékok zenéje. Híres sportolók szobrai a világban.

Az egészségmegőrzéssel Egészséges ételek nevei kapcsolatos WEB lap németül. keresése. A tisztítószerek hatásmechanizmusa. Étkezési kultúra, helyes étrend kialakítása.

15

Tanórán kívüli foglalkozások, programok: egészségvédelmi hónap; egészség-nap; drogprevenciós nap; Túrák, kirándulások. A védőnő előadása az egészséges táplálkozásról. Sportkörökön, sportversenyeken, cselgáncs és labdarúgóedzéseken való részvétel. Bekapcsolódás az egészségnap és az egészségvédelmi hónap programjaiba és a levelezős versenybe. Túrák, kirándulások. Szerezz meglepetést családodnak egy egyszerű, egészséges étellel! Sportkörökön, sportversenyeken, cselgáncs és labdarúgóedzéseken való részvétel. Bekapcsolódás az egészségnap és az egészségvédelmi hónap programjaiba és a levelezős versenybe. Víz világnapja

című videokazetta.

7. osztály

8. osztály

Barátság vagy párkapcsolat Gyorséttermek kínálata. Testápolás, szépségápolás serdülőkorban. Elégtelen táplálkozás, hiánybetegségek. Fűszerek eredete és használata. Különböző országok ételei. Idegen tájak gyümölcsei. A tengerek élővilága: A halak és a D vitamin, fehérje. Johnson-J. program.

Fizikai törvényszerűségek a sportban. Szerves anyagok bomlása. A passzív dohányzás kémiai összetevői. Reklámok és hatásuk. Elődeink ételeli a magyar irodalomból. (Krúdy Gyula)

A Csodák Palotájának megtekintése. Leszoktatom szüleimet a dohányzásról. Túrák, kirándulások. Sportkörökön, sportversenyeken, cselgáncs és labdarúgóedzéseken való részvétel. Bekapcsolódás az egészségnap és az egészségvédelmi hónap programjaiba és a levelezős versenybe. Pubertás kor, Nagy lány lettem című videofilm megtekintése. Az ember szervezetének Figyelemfelkeltő szórólap Közös ünnepeink és Egészséges ételek bemutateljes felépítése. Szervkészítése az egészségmeg- ünneplésük. tója és kóstolója. rendszereinek egészsége. őrzés érdekében. A zene, mint az öröm és a Tervezz egészséges étlapot! Betegségek megelőzése. Élelmiszerek – adalékanya- bánat kifejező eszköze. Készíts egészségtervet! Az alkohol, a drog és a do- gok. Lelki állapot tükröződése a (táplálkozás, mozgás, hányzás hatásai a szerveMilyen anyagok vannak a festészetben. környezethigiéne). zetre. cigaretta füstjében? DADA program. Táplálkozás, mint energiaElőadás a veszélyes anyaforrás. gokról. Testépítés korlátokkal, Előadás a serdülőkori szerek nélkül. problémákról. Aludni jó! - Az alvás Stressz oldás sporttal. fontossága. Sportkörökön, sportverseA rendszeres testmozgás nyeken, cselgáncs és fontossága – Hogyan nézek labdarúgóedzéseken való ki? részvétel. Bekapcsolódás az

16

Csendéletek a képzőművészetben. A zene szerepe a mindennapokban.

8. osztály

Szeretet vagy szerelem – Legyen időd sportolni. Tolerancia. Szelektív hulladékgyűjtés, szemétégetés. Johnson-J. program.

egészségnap és az egészségvédelmi hónap programjaiba és a levelezős versenybe. A másság elfogadása. Mielőtt… - drogprevenciós videofilm megtekintése.

17

4.4. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Tanítási órákon (osztályfőnöki, biológia és testnevelés), délutáni foglalkozásokon, versenyeken, vetélkedőkön, egészséghónap programjain. 4.4.1. Az iskolai elsősegélynújtás oktatásának legfőbb célja: - Nélkülözhetetlen elsősegélynújtási ismeretek elsajátítása, - Olyan pozitív attitűd kialakítása, amely képessé tesz a vészhelyzet felismerésére, a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítására (segélykérés). 4.4.2. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a, A helyi szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsoló ismeretek: biológia: rovarcsípések, artériás és ütőeres vérzések, mérgezések, mozgásszervi sérülések (rándulás, ficam, törés), égési sérülések, teendők baleset esetén. kémia: vegyszer okozta sérülések, savmarás, forrázás, égési sérülések, szén-monoxid mérgezés, mérgezések. fizika: égési sérülések, forrázás. testnevelés: magasból esés. technika-életvitel : közlekedési baleset. osztályfőnöki óra: közlekedési baleset, segítségnyújtás baleseteknél, új mentőszolgálat felépítése és működése, új mentők hívásának helyes módja. b, Az egészségnevelést szolgáló egyéb, tanórán kívüli foglalkozások:  szakkör, felkészülés az elsősegélynyújtó versenyre,  részvétel a területi elsősegélynyújtó versenyen,  egészségvédelmi hónap programjai közt szereplő elsősegélynyújtási témanap.

18

5. Környezeti neveléssel összefüggő feladatok: 5.1. Az iskolai környezeti nevelés fogalma: Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldol-gozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:  Megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz - és erősít meg az élő és élettelen környezettel,  Kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére,  Felkelti az igényt, képessé tesz: - A környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, - Összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, - A problémák megkeresésére, okainak megértésére, - Kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására és a lehetséges megoldások megkeresésére, - Az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben, - A környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.

5.2. Az iskolai környezető nevelés célja és feladatai: Célok: olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. Feladatok: A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a szociális- és életviteli kompetenciák közül a környezet-tudatos magatartás, kritikai gondolkodás, aktív felelősségtudat és a probléma meg-oldó képesség fejlesztése.  A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést.  Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását.  Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását.  Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását.  Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat

19





  

megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, valamint sokoldalú megközelítéssel. A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei, mezei, vízparti tanulmányi séták, témahét, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret és a környezetismeret tantárgyak keretében, valamint túrákon és kirándulásokon. Konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás a felsőbb évfolyamokon a természetismeret tantárgy keretében. Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek (pl. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának kihelyezett irodája, Madártani és Természetvédelmi Egyesület Pilisi Csoportja, a Pilisi Parkerdő Rt. és az önkormányzat munkájába).

5.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A) Tanórai foglalkozások Minden tantárgy tanításához a tanítók és a szaktanárok kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket.

Magyar nyelv és irodalom A tanulók:  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását,  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket) ,  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását,  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre,  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük,  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére. A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség,  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával,  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.

Történelem és állampolgári ismeretek A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet,  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, 20

 ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete,  legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül,  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

Hon- és népismeret A tanulók  ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit,  ismerjék meg a magyar és a szlovák nemzetiségi népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök).

Idegen nyelv: nemzetiségi szlovák nyelv és irodalom, német nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével,  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok, különösen Szlovákia hasonló problémáit,  tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit,  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni,  állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön. A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben,  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit.

Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják,  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával,  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni,  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön,  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait,  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására,  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni,  legyenek képesek reális becslésekre,  tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás,  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

21

Környezetismeret A tanulók  ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal,  ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében,  ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit.

Természetismeret A tanulók  váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére,  törekedjenek a megismerés komplexitására,  törekedjenek a természettudományos gondolkodás kialakítására,  értékrend kialakítására. Fejlesszék:  környezet állapota iránti érzékenységüket,  ökológiai szemléletüket,  helyes környezeti attitűdöket,  magatartásukat,  környezettudatukat,  felelősségérzetetüket.

Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára,  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit,  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat,  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra,  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni,  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá,  ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat.

Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel,  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására,  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére,  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére,  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától,  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Földünk és környezetünk A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről,

22

 érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit,  értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket,  értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet,  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit,  ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit. A tanulókban  a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény,  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére,  fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség.

Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit,  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet,  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket,  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően,  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat,  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére,  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban  alakuljon ki ökológiai szemléletmód,  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség.

Egészségtan A tanulók  ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait,  sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat,  ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében. A tanulókat  ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására,  segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában,  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében.

Ének-zene A tanulók  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát,  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait,  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban,  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét,

23

 tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek,  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

Rajz és vizuális kultúra A tanulók  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát,  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát,  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit,  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére,  tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira,  ismerjék a természetes alapanyagok használatát,  legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak,  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni,  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően,  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését,  tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre,  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket (szlovák nemzetiségi tájház).

Erkölcstan, Ember és társadalomismeret, etika A tanulók  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák,  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni,  mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban  alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek,  alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban,  fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.

Tánc és dráma A tanulók  tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel,  legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.),  természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül,  sajátítsák el a magyar és szlovák néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket.

Technika és életvitel A tanulók  ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket,  ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait,  értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit,

24

       

ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást, sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket, ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit, sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait, ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát, ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat, ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit, sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit.

A tanulókban  alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény,  a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság,  alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás.

Informatika A tanulók  legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni,  legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására,  ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket,  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre,  futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket,  rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen,  szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket,  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait,  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások),  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével,  a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit .

Testnevelés és sport A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket,  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve,  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében,  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes,  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek,  sajátítsanak el régi magyar és szlovák mozgást igénylő népi játékokat. 25

A tanulókban  tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását,  alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására,  segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását.

B) A tanórán kívüli lehetőségek:  Jeles Napok: Víz Világnapja (III.22.), Madarak és Fák Napja(V.10.), A Föld Napja (IV.22.), Környezetvédelmi Világnap (VI.5.), Európai Nemzeti Parkok Napja (V.24.),  terepgyakorlatok: Únyi patak, XII-i tó,  gazdasági udvar megtekintése,  szakkörök,  vetélkedők,  versenyek,  gyűjtőmunka,  kirándulások, túrák,  pályázatokon való részvétel,  hulladékgyűjtés,  múzeumi órák (Duna Múzeum, Magyar Természettudományi Múzeum, Csodák Palotája, stb.),  állatkertek, nemzeti parkok, arborétumok, parkerdők, botanikus kertek látogatása,  iskolai virágoskert gondozása,  települési környezet szépítése (Takarítási Világnap IX.3.).

5.4. Módszerek: Használhatunk hagyományos módszereket, de a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabbak az élményalapú tevékenységalapú és interaktív módszerek. Törekedni kell ezek minél sokoldalúbb alkalmazására.

Játékok

       

szituációs-, memóriafejlesztő-, kombinációs-, érzékelést fejlesztő-, ráhangolást segítő-, bizalomerősítő-, kapcsolatteremtést segítő játék. drámapedagógia.

Riport módszer

 kérdőíves felmérés,  direkt riportok.

Projekt módszer

 analízis – akció projektek,

Terepgyakorlati módszerek

 terepgyakorlatok,  térképkészítés,  egyszerű megfigyelések, 26

 célzott megfigyelések, mérések.

Aktív, kreatív munka    

természetvédelmi és fenntartási munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny.

Közösségépítés  csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében. Művészi kifejezés        

vizuális művészet a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, zeneművészet, fotóművészet, táncművészet, Népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése, a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén.

5.5. Taneszközök:     

Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dia-sorozatok, plakátok. Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonc-készlet). Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz (papír, ragasztó, fa-anyagok, írószerszámok, stb.). Eszközök és anyagok a technika és életvitel környezeti nevelési célkitű-zéseihez (megfelelő szerszámok).

27

6. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok Intézményünkben működő tanulói közösségek: l. Osztályközösségek (spontán alakulnak) 2. Iskolai Diákönkormányzat (DÖK) 3. Napközis csoportok 4. Énekkar 5. Iskolai sportkör közösségei 6. Művészeti szakkörök 7. Természettudományi szakkörök A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: 1. Az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek megszervezése és ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartásához: A kisgyermek heteronom – a felnőttek elvárásainak megfelelni akarószemélyiségének lassú átalakításától az autonom - önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásáig. 3. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni. A cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos szervezése, ahol a tanulók tapasztalatokat gyűjthetnek a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz. 5. Fontos feladat még a közössége egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása és ápolása.

7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai 7.1. A pedagógusok feladatai A pedagógusok részletes feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. A legfontosabb helyi feladataik a következők:    

A tanítási órákra való felkészülés, A tanulók írásbeli munkáinak ( füzeteinek,dolgozatainak) javítása, A tanulók munkájának rendszeres értékelése, A megtartott tanítási órák dokumentálása, a helyettesített órák vezetése,

28

 Javító-, különbözeti- és osztályozó vizsgák lebonyolítása,  Kísérletek-, dolgozatok, tanulmányi versenyek feladatainak összeállítása és értékelése,  Tanulmányi versenyek lebonyolítása,  Tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  Iskolai, kulturális- és sportprogramok szervezése,  Osztályfőnöki, munkaközösség vezetői-, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  Szülői értekezletek, fogadó órák megtartása,  Részvétel munkaközösségi-, nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  Tanulók felügyelete az étkező és az óraközi szünetekben,  Tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények szervezése,  Iskolai ünnepségeken és iskolai ünnepségeken való részvétel,  Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  Szertárrendezés, szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  Osztálytermek dekorációjának kialakítása.

7.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt a felsős munkaközösség vezetőjének egyetértésével az intézményvezető bízza meg a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.            

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az előttük álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Szülői értekezletet tart, kapcsolatot tart az osztály szülői munka-közösségével.

29

8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenyég helyi rendje 8.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrálása Az integrációs program megvalósításával kapcsolatos célok és feladatok: 1. Helyzetelemzés, önértékelés elvégzése 2. Célrendszer felállítása az önértékelések és az elvárható eredmények alapján 3. Óvoda-iskola átmenet, szakmai együttműködés kialakítása és folyamatos fenntartása 4. A tanítás-tanulást segítő eszközrendszer elemeinek bevezetése 5. Együttműködések-partnerségi kapcsolatok kiépítése 6. Az elvárható eredmények teljesülésének nyomon követése, az elvárható eredmények teljesítése Az integrációt elősegítő módszertani elemek: 1. 2. 3. 4.

Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Kooperatív tanulásszervezés Csoportmunka Sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztőfoglalkozása

Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek: 1. Sportkörök 2. Szakkörök 3. Versenyek, vetélkedők 4. Témanapok

8.2. A beilleszkedés, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését a következő módon próbáljuk megoldani. Szoros kapcsolatot tartunk:  a helyi óvodával,  a gyermekjóléti szolgálattal,  a pedagógiai szakszolgálatokkal: szakértői bizottsággal, nevelési tanácsadóval. A tanórákat az egyéni képességekhez mérten szervezzük meg (differenciált foglalkozások, csoportmunka). A felzárkóztató foglalkozások szervezésére nagy gondot fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók magas száma miatt. A napközi otthoni foglalkozásokon igen nagy lehetőségei vannak az egyéni felzárkóztatásnak.

30

A nehézségek enyhítését szolgálja:  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai,  a nevelők és szülők személyes kapcsolatai (családlátogatások, fogadó órák),  szülők, családok nevelési gondjainak segítése. Szükség esetén biztosítjuk a tanulóknak az egyéni továbbhaladási ütemet. Végső esetben a szakértői bizottság javaslata alapján lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermek magántanuló legyen.

8.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek             

Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; Csoportbontás; Tehetséggondozó foglalkozások; Iskolai sportkör; Szakkörök – képesség kibontakoztató, tehetségközpontú - ; Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, művészeti, sport, technikai, kulturális stb.); Iskolai könyvtár; Szabadidős foglalkozások (színház- múzeumlátogatások, túrák, kirándulások stb.); Továbbtanulás segítése; Iskolai kiállítások; Iskolai bemutatkozó műsorok; Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni használata (zongora, tornaterem); Társintézmény megkeresése (amennyiben intézményünknek a felfedezett tehetség fejlesztésére nincs lehetőség);

9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladatok a. A nevelők és tanulók személyes kapcsolatainknak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. A hátrányos helyzet időben történő felismerése. A szülők megnyerése a tanulók együttnevelésére. Bár minden pedagógus közreműködik e feladatok ellátásában a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszűntetésében, azonban kitűntetett szerepe és feladata van az osztályfőnököknek. b. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik, akinek alapvető feladata, hogy segítse a nevelők és az osztályfőnökök gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját. Feladatai még:  A tanulók és szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáikkal fordulhatnak.  Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében.  Veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálat képviselőit. 31

 

Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. Gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén.

c. Gyermekvédelmi tevékenységünk három területre terjed ki: A gyermek fejlődését veszélyeztető okok;  megelőzésére  feltárására,  megszűntetésére. Alapvető feladataink a gyermek- és ifjúságvédelem területén:  a problémák felismerése, feltárása;  a problémák okainak megkeresése és segítségnyújtása a családoknak a problémák megoldásához;  a problémák jelzése a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni ezeket, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Kiemelt figyelmet fordítunk a megelőzésre, melynek érdekében ha szükséges, maximális segítséget nyújtunk családjainknak a gyermekek nevelésében. d. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk rendszeres kapcsolatot tart a területileg illetékes:            

kormányhivatallal, szakértői bizottsággal, nevelési tanácsadóval, gyámhatósággal, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, védőnővel, az óvoda gyermekvédelmi felelősével, a helyi és városi vöröskeresztes aktíváival, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

e. Intézményünk pedagógiai munkáján belül az alábbi tevékenységek segítik a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:             

felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, differenciált oktatás és képességfejlesztés, szociális- és életviteli kompetenciák fejlesztése, pályaválasztás segítése az életpálya-építő kompetencia fejlesztésével, személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek, családnak), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése (DADA stb.), családi életre nevelés (osztályfőnöki órák, egészségtan, tanórán kívüli tevékenységek) napközis foglalkozások, intézményi étkezési lehetőségek, egészségügyi szűrővizsgálatok, tanulók szabadidejének szervezése, a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, természetbeni támogatások), 32

 

tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásaikról, szülőkkel való együttműködés.

10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program      

utazó logopédus, fejlesztő pedagógus alkalmazása, pszichológus szolgáltatásának igénybevétele, napközi-otthoni, tanulószobai foglalkozások, egyéni foglalkozások, továbbtanulás irányítása segítése, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek használata.

11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek            

a kompetencia alapú oktatás, felzárkóztató órák, foglalkozások, napközi otthoni foglalkozások, diákétkeztetés, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek használata, a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai, a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése, a továbbtanulás irányítása, segítése, a tanulók ingyenes tankönyvtámogatása (3 vagy több kiskorú gyermek-, gyermek után rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, tartósan beteg gyermek után kiemelt családi pótlékban részesülő szülő), étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott támogatások ( ingyenes étkeztetés, 75 %, 50 %, 25 %-os térítési díjak), kirándulási, táborozási hozzájárulások, szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal, a szociális bizottsággal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányban lévő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

12. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei l. Kapcsolattartás a szülőkkel. A szülők tájékoztatását az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról intézményünk igazgatója, diákönkormányzat vezetője, az osztályfőnökök és az iskolaszék pedagógus tagjai végzik. A szülők és pedagógusok együttműködésének fórumai: a. Családlátogatás: A családlátogatásokat az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős végzi, melyeknek feladatai a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, veszélyeztető 33

okok feltárása, segítségnyújtás a tanulmányi munkához, tanácsadás a gyermekek neveléséhez. b. Szülői értekezlet: Feladata:  A szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása.  A szülők tájékoztatása: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - helyi tanterv követelményeiről, - a gyermekek tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról. - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól.  A szülők kéréseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az intézmény vezetője felé. c. Fogadóóra: Feladata:  A szülők és pedagógusok személyes találkozása illetve egy-egy tanuló konkrét tanácsokkal történő egyéni fejlesztésének segítése: - otthoni tanulás, - szabadidő helyes eltöltése, - egészséges életmódra nevelés, - tehetséggondozás, - továbbtanulás segítése, stb. d. Nyílt tanítási nap: Feladata: A szülők betekintést nyerjenek az iskolai nevelő-oktató munkának mindennapjaiba, személyesen is megismerjék a tanórai munkát, tájékozódjanak gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. e. Írásbeli tájékoztató: Feladata: A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről illetve a különféle iskola vagy osztályszintű programokról. A pedagógusok tájékoztatása a tanulók otthoni tanulmányairól és viselkedéséről. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontjait az intézmény munkaterve évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolaszékkel, az igazgatósággal és a nevelőtestülettel.

A szülők érvényesítési szerve: a Szülői Szervezet Tagjait ( évfolyamonként 2 fő) a szülők választják illetve évente megerősítik. A Szülői Szervezet véleményezi az iskola éves tervét, házirendjét, pedagógiai programját. Megszervezi a tanulóknak a farsangi bált és a gyermeknapot. Anyagiakban támogatja az intézmény egyéb rendezvényeit. Igényeikkel, elvárásaikkal az intézmény vezetőjéhez a tanítási idő után fordulhatnak.

34

2. Kapcsolattartás a tanulókkal. Tanulóinkat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény vezetője, a diákönkormányzatot segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják:  éves diákközgyűlésen (intézmény vezetője, diákönkormányzatot segítő pedagógus),  a diákönkormányzatot segítő pedagógus a diáktanács ülésein és a diákönkormányzat faliújságán keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A pedagógusok a tanulók fejlődéséről, egyéni haladásáról folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, a nevelőtestülettel.

A tanulók érdekképviseleti szerve: az iskolai Diákönkormányzat Tagjait maguk közül a tanulók választják. Vezetői:  iskolatitkár,  iskolatitkár helyettes, akiket a diáktanács tagjai választanak meg A diáktanács a tantestület véleményének kikérésével a következőkben dönt:  saját működési rendjéről (diáktanács ülések, fórumok),  a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról,  egy tanítási nélküli munkanap programjáról,  tanulótársaik tájékoztatásának módjáról a tájékoztatási rendszer megteremtéséről, az esetleges vezetőjének megbízásából.  hatáskörei gyakorlásáról. A diáktanácsnak egyetértési joga van:  az iskola szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor illetve módosításakor,  a pedagógiai program elfogadásakor illetve módosításakor  a házirend elfogadásakor illetve módosításakor,  ifjúságpolitikai célok, pénzeszközök felhasználásáról,  szociális, tanulói juttatások elveinek megállapításakor. A diáktanács munkáját a diákönkormányzatot segítő pedagógus segíti, akit az iskola intézmény vezetője bíz meg a tantestület tagjai közül. A tantestület és a diáktanács közösen dönt az évi egy diákközgyűlés időpontjáról és napirendjéről.

35

13. A tanulmányok alatt vizsgák és szabályaik Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:  javítóvizsga,  osztályozóvizsga,  pótlóvizsga.

13.1. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet az a tanuló:  aki a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból- elégtelen osztályzatot kapott,  az osztályozóvizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javítóvizsgák időpontját augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban az intézmény vezetője határozza meg. A javítóvizsgát az érintett szakmai munkaközösség által kijelölt vizsgabizottság előtt kell tartani, amelynek elnöke a szakmai munkaközösség vezetője, tagjai a kérdező és még egy pedagógus. A javítóvizsgán írásbeli vizsgát magyarból, matematikából és idegen nyelvből kell tenni. A szóbeli feleletre való felkészüléshez a tanulónak 10-15 perc felkészülési időt kell biztosítani. Az a tanuló aki feladatát nem tudja megoldani még egy feladatot kaphat további felkészülési idővel. A javítóvizsga díjtalan. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

13.2. Osztályozóvizsga Osztályozóvizsgát kell tennie annak a tanulónak:  aki a félév és tanév végi osztályzat megállapításához fel volt mentve a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  aki engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,  aki egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 tanítási órát meghaladja és a Nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja és a Nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy vagy egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Az osztályozó vizsga ideje félév- illetve tanév vége. Az osztályozó vizsga az iskola nevelőiből alakított, az intézményvezető által kijelölt vizsgabizottság előtt történik. Az elnöki teendőket az intézmény vezetője vagy annak helyettese látja el.

13.3. Pótlóvizsga Pótlóvizsgát tehet az a tanuló:  aki vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik,  neki fel nem róható okból távolmarad,  a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel 36

 javítóvizsga esetén a tanév végén –bizonyítványosztáskor-,  osztályozóvizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább 2 hónappal,  pótlóvizsga esetén a vizsga időpontja előtt legalább 2 héttel közölni kell. Az osztályozó és javító vizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében- a kerettantervben- szereplő követelmények alapján a tanítók illetve a szaktanárok állapítják meg.

14. Az iskolába történő felvétel és átvétel szabályai Iskolánk Annavölgy községből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Más településekről minden szlovák nemzetiségi nyelven beszélő tanulót illetve más településekről mindaddig, amíg az adott osztály befogadóképessége engedi. 1. Az első osztályba történő beiratkozás feltételei: A gyermek a beiratkozás évében augusztus 31-ig töltse be a hatodik életévét. Szülei kérésére felvételt nyerhet az a gyermek, aki szeptember 1. és december 31. között tölti be a hatodik életévét. 2. A beiratkozáshoz szükséges okiratok:  a gyermek születési anyakönyvi kivonata,  a szülő személyi igazolványa,  óvodai szakvélemény,  Nevelési Tanácsadó szakvéleménye,ha az óvoda kérte a vizsgálatot,  szükség esetén szakértői bizottság véleménye,  Okmányiroda adatlapja a diákigazolvány készítéséhez. 3. A 2-8. évfolyamokba történő átiratkozáshoz szükséges okiratok:  a tanuló születési anyakönyvi kivonata,  a szülő személyi igazolványa,  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítvány,  az előző iskolája által kiadott távozási lap. 4. A 4-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak szintfelmérésen kell részt vennie idegen nyelvből, magyar nyelv és irodalomból és matematikából. A felméréseket az iskola helyi tantervének követelményei alapján állítjuk össze. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból az előírt követelményeknek nem felel meg, a hiányosság mértékétől függően bizonyos időn belül a szintfelmérést megismételheti. A két szintfelmérés között az adott tantárgyat tanító nevelő egyéni felzárkóztatással, korrepetálással, egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezésével, differenciált foglalkozással stb. próbálja felkészíteni a tanulót. Ha az ismételt szintfelmérés újból sikertelen, az évfolyamot köteles megismételni. 5. A nem beiratkozási körzetbe tartozó tanulók felvételéről az iskola igazgatója dönt, aki kikéri a tantestület véleményét a következő esetekben: Ha a tanuló tanév végi osztályzatának átlaga előző iskolájában 2 alatt volt; Ha a tanulót előző iskolájából nem megfelelő magatartása miatt fegyelmi büntetéssel eltanácsolták.

37

II. A HELYI TANTERV

1. Választott kerettanterv a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai 1. Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai:  

1-4. évfolyam 5-8- évfolyam

alsó tagozat felső tagozat

2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 3. Az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítjuk. 4. A miniszter által kiadott kerettanterven szereplő „A” és „B” változat megnevezése, amelyek szerint tanít iskolánk: Évfolyam 1-4. 5-8. 5-8. 5-8. 5-8. 5-8.

Választott kerettanterv Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Biológia-egészségtan A változat Kémia A változat Fizika A változat Ének-zene A változat

A jelenlegi kerettantervek két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és követelményeket. A választott kerettantervekben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontását és az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározását a pedagógiai program melléklete tartalmazza.

38

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámait a következő két táblázat tartalmazza: 1. sz. óraterv Érvényes: 2012. szeptember 1-től Évfolyam: Kötelező tanítási órák tantárgyai:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Összesen:

Magyar nyelv és irodalom Szlovák nyelv és irodalom Népismeret Német

7 4 0,5

7 4 0,5

7 4 0,5

4

4

4

6 4 0,5 3 3,5

3,5 4 1 2 3,5 2

3 4 1 2 3,5 2

3 4 1 2 3 2

3 4 1 2 3 2

1

1

1

1 1,5

1,75 1.5 1,5

1,5 2,0

39,5 32 6 11 28,5 8 4 3,25 3 3,5

1,5 1,5 1 0.5 0,5 0,5 2 0,5

1,5 1,5 1 0.5 0,5 0,5 2 0,5

Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia (7. o.), biológia és egészségtan (8.o.) Kémia Földünk és környezetünk Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Hon- és népismeret Egészségtan Etika Mozgókép és médiaismeret

1 1 0,5 5

1 1 0,5 3

1 1 0,5 3

1 1 1 0,75 3

1 1 0,5 1 4,0 0,5 0,5 0,5

1 0,5 0,5 1 2,5 0,5 0,5 0,5 0,5

0,5

3,0 3,0 5 6,5 6,0 5,25 24,5 2 1 1 0,5 0,5 0,5

0,5

Kötelező tanítási órák összesen: 24

22

22

24,75

26,5

24,75

26,5

27

197,5

1 0,5

1 0,5

1 0,5

1 0,5

1 1 1

1 1 1

1 0,5 1

0,5 0,5 1

0,5 0,5 26,5

0,5 0,5 24,5

0,5 0,5 24,5

0,25 0,5 27

0,5 30

0,25 28

29

29

7,5 5 4 1,75 2,75 218,5

Nem kötelező (választható tantárgyak)

Magyar nyelv és irodalom Matematika Német Technika Környezetismeret/Természetismeret Összesen:

A fenti táblázat érvényességi ideje: A 2013/2014-es tanévben a 2.,3.,4.,6.,7.,8, évfolyamokon (a testnevelés órák száma a 2. és 6. osztályban növekszik), 2014/2015-ös tanévben a 3.,4., 7., 8. évfolyamokon ( a testnevelés órák száma a 3. és 7. osztályban növekszik), 2015/2016-os tanévben a 4., 8. évfolyamokon érvényes (a testnevelés órák száma növekszik).

39

2. sz. óraterv Évfolyam Magyar nyelv és irodalom Szlovák nyelv és irodalom Élő id. nyelv; német Matematika Erkölcstan/Hit-és erkölcstan Történelem és állampolgári ismeretek Népismeret nemz. Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Informatika Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Hon- és népismeret Osztályfőnöki Köt.órák Kntv.6.m.B+D Élő id. nyelv; német Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Választható órák MAX. összesen

8.

Összesen

4

4

44

5

5

5

40

1 3

2 3

2 3

2 3

9 28

1

1

1

1

8

2

2

2

2

8

1

1

1

1

2

2 2 2 1 1 1

1 1 2 2 1 1 1

8 4 4 3 3 3 3 4 7 8

1.

2.

3.

4. 5. 6. 7. Kötelező tantárgyak

7

7

7

7

4

4

5

5

5

5

5

4

4

4

2 4

1

1

1

1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1 1

1 1 1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

5 1 1

5

5

5

1

1

1

40 1 4

29

30

30

33

33

236

1

2

1

1

1

6

27

1

1 28

27

1

1 28

27

1

7

1

1 28

3 1 2 31

1

1

3 33

2 32

A fenti táblázat érvényességi ideje: A 2013/2014-es tanévben az 1. és 5. évfolyamokon, 2014/2015-ös tanévben az 1.; 2.; 5.; és 6. évfolyamokon, 2015/2016-os tanévben az 1.; 2.; 3.; 5.; 6.; 7. évfolyamokon, 2016/2017-es tanévben az összes évfolyamon érvényes.

40

1 34

1 34

2 1 12 248

2. Erkölcstan / Hit- és erkölcstan oktatásának megszervezése 2.1. A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 35. §-a alapján a 2013/14-es tanévtől az 1.,5. évfolyamokon felmenő rendszerben az állami iskolákban meg kell szervezni az „Erkölcstan / Hit- és erkölcstan” oktatást. 2.2.A szervezéssel kapcsolatos feladatok:  egyházak bemutatkozásának biztosítása,  szülői nyilatkozatok kitöltése,  az egyházak értesítése a szülők választásáról,  az Erkölcstant illetve a Hit- és erkölcstant tanuló csoport megszervezése. 2.3. Az erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az iskola pedagógiai programjában meghatározottan történik. 2.4. Az iskola tanügyi dokumentumaiban az „Erkölcstan / Hit- és erkölcstan” elnevezést használja. 2.5. Amennyiben az egyházi jogi személy nem tud gondoskodni a hitoktató szakszerű helyettesítéséről, az iskola köteles gondoskodni a hit- és erkölcstan órán részt vevő tanulók felügyeletéről.

3. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: 1. A tanórai munkához csak olyan nyomtatott taneszközöket használunk (tankönyv, munkatankönyv, munkafüzet, atlasz stb.), amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Egyes tantárgyakhoz a nyomtatott taneszközökön túl egyéb eszközökre is szükség van (pl.: szerkesztő-, rajz-, tornafelszerelés, technikacsomag stb.). 2. A kötelező taneszközöket 1-4. évfolyamokon az alsós munkaközösség, az 5-8. évfolyamokon a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tantervének alapján. 3. A tankönyvrendelést és a taneszközök kiválasztását minden évben körültekintő gondossággal, a mindenkori jogszabályok alkalmazásával kell elkészíteni. 4. A kötelező tanulói taneszközökről ill. azok változásáról az iskola a szülőket a májusi szülői értekezleten köteles tájékoztatni. 5. A nyomtatott tanulói taneszközök beszerzéséről az iskola gondoskodik. A szülő ezeket a taneszközöket az iskolában kapja meg a befizetési csekk bemutatása ellenében. 6. Az egyéb eszközöket, tanulmányi segédleteket (füzetek, íróeszközök, rajz-, testnevelés technika felszerelés stb.) beszerzéséről a szülő az első tanítási napig köteles gondoskodni.

7. Az iskola vezetése és tantestülete arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből évről évre egyre több nyomtatott taneszközt vásároljon az iskolai könyvtár számára. A fenti 41

taneszközöket tanulóink az egész tanévre kikölcsönözhetik. 8. A taneszközök kiválasztásánál a következő elveket vesszük figyelembe:  A taneszközök feleljenek meg az iskola helyi tantervi követelményeinek.  Tanulóink több tanéven keresztül használhassák őket.  Új taneszköz bevezetésére csak akkor kerüljön sor, ha az, az oktatás minőségét lényegesen javítja.  A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz.

42

4. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: 1.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „ A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

2. A követelmények teljesítését nevelőink a tanuló egész évi munkája, hozzáállása, fejlődése és érdemjegyei alapján bírálják el. 3. A második-nyolcadik évfolyamokon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 4. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyam végén egy vagy két tantárgyból” elégtelen” osztályzatot kap, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 5. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamokon a tanév végén három tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot az évfolyamot köteles megismételni. 6. Az első évfolyamra járó tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi az intézményvezető mentesítheti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságokhoz, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyezhet. Ha a tanulót az intézményvezető mentesítette az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályba előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. 7. A tanuló a szülő írásbeli kérelmére a második-nyolcadik évfolyamot igazgatói engedéllyel megismételheti. 8. Tanév végi osztályzat megállapításához, a magasabb évfolyamba történő lépéshez osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak, ha az adott tanítási évben magántanuló volt, az iskola intézményvezetője felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola intézményvezetője egy vagy több tantárgyból engedélyezte a tanulmányi követelmények rövidebb idő alatti teljesítését. 9. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja: együttesen a 250 tanítási órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 10. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók osztályozóvizsga tárgyai a következők: 1-4. évfolyamon : magyar nyelv és irodalom, matematika, szlovák nyelv és irodalom, környezetismeret 5-6. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem és állampolgári ismeretek, szlovák nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, német nyelv. 7-8. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem és állampolgári 43

ismeretek, szlovák nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz.

5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése Tantestületünk a nevelő-oktató munka egyik legfontosabb feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzését és értékelését. Az ellenőrzés folyamatos, a szaktárgyak jellegzetességének megfelelően egész évben történik, amely kiterjed az ismeretszerzésre, azok alkalmazására, az elsajátítás mértékére, a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre és a gyakorlati tevékenységekre. Az ellenőrzés célja, hogy a tanulókat rendszeres munkára ösztönözze, önértékelésre és kötelességtudatra neveljen. Pedagógusaink változatos ellenőrzésre törekszenek:  többféle szóbeli ellenőrzés,  írásbeli munkák,  gyakorlati tevékenységek. A tanulók kifejezőkészségének érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban:  az ének-zene, informatika, rajz és vizuális kultúra, technika és életvitel tantárgyakból  félévente valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül,  a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A tantervi követelmények elsajátítását az elméleti jellegű tantárgyak : magyar nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom, idegen nyelv (4-8), matematika, történelem és állampolgári ismeretek (5-8), környezetismeret(1-4), természetismeret(5-6), fizika (7-8), kémia (7-8), biológia és egészségtan (7-8), földünk és környezetünk (7-8) ellenőrzésénél:  A tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli felmérésben számolnak be.  Témakörön belül a tanulók munkáját a szóbeli mellett írásban is ellenőrizzük.  A témakörök végén átfogó témazáró dolgozatban ellenőrizzük a téma fő követelményeinek elsajátítását. A tanév eleji, a tanév végi, országos kompetencia mérések méréseket nem osztályozzuk, az érdemjegyek nem kerülhetnek be a naplóba. A modul tárgyak értékelése elsősorban gyakorlati feladatok (egyéni és csoportos) elvégzése során történik: gyűjtő-, kutató munka, riport-készítés, dramatikus improvizáció, fantázia- és szituációs játékok. Tantestületünk tagjai a tanulók tanulmányi munkájának értékelését és minősítését az iskola helyi tantervi követelményeinek elsajátítása, ahhoz való viszonyulása, a tanuló egyéni képességei, annak változásai (fejlődése, hanyatlása) alapján végzik. A tanulók munkájának értékelése a következők szerint történik:  Az első évfolyamon, illetve a második évfolyam első félévében minden tantárgyat szöveges minősítéssel értékelünk: Tanév közben a tanuló írásbeli munkáinak (órai munkák, házi feladatok, témazárók, év végi felmérések) értékelése az adott füzetben, munkatankönyvben, munkafüzetben, felmérőlapon szövegesen történik. A fent megjelölt évfolyamokon a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült az alábbi értékelő lapok segítségével értékeljük. 44

ÉRTÉKELŐ LAP ………………………………………………………. TANULÓNAK AZ ANNAVÖLGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA ELSŐ osztályában a 2 /2 iskolai év első félévében NYÚJTOTT TELJESÍTMÉNYÉRŐL ÉS ELŐMENETELÉRŐL MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Elérhető pontszám: 54 A tanuló a hangokat: Szókincse:

tisztán, helyes artikulációval ejti – több hangot helytelenül ejt – beszéde nehezen érthető, torzítja a hangokat

gazdag, az átlagosnál több szót ismer – életkorának megfelelő, átlagos – szegényes

Beszédére jellemző: Beszédének üteme:

gondolatait több mondattal, összefüggően fogalmazza meg – mondatokban beszél – kérdésekre válaszol – csak szavakban beszél gyors, hadaró – megfelelő – lassú, akadozó

Szituációs játékokban: A tanult betűket:

szívesen részt vesz – bíztatásra vesz részt – nehezen kapcsolódik be felismeri – gyakran összekeveri – nem ismeri fel

Olvasása: néhány mondatos szöveget folyamatosan olvas – szólamokban olvas – szóképekben olvas – szótagolva olvas – betűzget Olvasásának pontossága:

ismételt olvasás után pontos - ismételt olvasás után kevés hibát vét ismételt olvasás után sok hibát vét – gyakorolt szöveget is akadozva, hibásan olvas

A szöveghez kapcsolódó feladatokat: Az írott kisbetűket:

megoldja – segítséggel oldja meg – nem tudja megoldani

felismeri – nem ismeri fel

Az írott kisbetűket: szabályosan alakítja – néhány betűje szabálytalan – betűi általában szabálytalanok Az írott kisbetűket: szabályosan kapcsolja – kapcsolási hibákat ejt – betűkapcsolása szabálytalan Másolása nyomtatott szövegről: Másolása írottról:

hibátlanul másol – kevés hibával másol – sok hibával másol

Szavak írása tollbamondás után: Szavak írása emlékezetből:

hibátlanul másol – kevés hibával másol – sok hibával másol

hibátlanul ír – kevés hibával ír – sok hibával ír

hibátlanul ír – kevés hibával ír – sok hibával ír

Írásbeli munkáinak jellemzői:

tiszta, rendezett, szabályos – jól olvasható - rendetlen, maszatos, olvashatatlan

MATEMATIKA Elérhető pontszám: 65 Tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása, szétválogatása: Tárgyak számlálását egyesével:

tudja – téveszti- - nem tudja tudja – téveszti- - nem tudja

Tárgyak számlálását kettesével:

tudja – téveszti- - nem tudja

45

Számjegyek olvasása:

tudja – téveszti- - nem tudja

Számjegyek írása:

tudja – téveszti- - nem tudja

Számok nagyság szerinti összehasonlítása:

tudja – téveszti- - nem tudja

Számok szomszédait:

tudja – téveszti- - nem tudja

Páros-páratlan számokat:

tudja – nem tudja

Számsorozat szabályát:

felismeri – nem ismeri fel

Matematikai jelek ismerete:

biztos – bizonytalan – nem tudja

Összeadás a tízes számkörben:

önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel

Kivonás a tízes számkörben:

önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel

Bontás a tízes számkörben:

önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel

Pótlás a tízes számkörben:

önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel

Szöveges feladatot rajzzal, számfeladattal: Számfeladatról szöveget:

megjeleníti – segítséget igényel – nem tudja tud alkotni – segítséggel alkot – nem tud alkotni

A szabályjátékok szabályát:

önállóan felismeri – segítséggel ismeri fel – nem ismeri fel

A szabályjátékokat:

önállóan megoldja – segítséggel oldja meg – nem tudja megoldani

Munkavégzésére jellemző:

önálló – kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel

Logikus gondolkodása:

fejlett – átlagos, életkorának megfelelő – fejletlen

Írásbeli munkája:

szép – elfogadható – hanyag, rendetlen

TERMÉSZETISMERET Elérhető pontszám: 28 Megfigyeléseit, tapasztalatait szóban: önállóan ki tudja fejezni – kérdések segítségével tudja - nem tudja kifejezni Megfigyeléseit, tapasztalatait rajzban: Az évszakok jellemző időjárásáról:

ki tudja fejezni – nem tudja kifejezni ismeretei gazdagok – ismeretei hiányosak

A helyes öltözködés szabályait:

ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri

A helyes tisztálkodás szabályait:

ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri

Az irányokat (előtte, mögötte, alatta, fölötte, balra, jobbra): helyesen használja – gyakran összekeveri – nem használja helyesen Az iskola helyiségeit:

ismeri, rendeltetésszerűen használja – nem megfelelően használja

Lakóhelyének nevét: Saját lakóhelyének pontos címét: Gyűjtőmunkát végez: A tanult ismeretekről beszámol:

ismeri – nem ismeri ismeri – nem ismeri rendszeresen – rendszertelenül – nem végez önállóan – segítséggel – nem tud beszámolni

46

ÉNEK –ZENE Elérhető pontszám: 16 önállóan elénekli – segítséggel énekli – nem énekli el

A tanult dalokat:

Dalok, mondókák ritmusát: ismeri, hangoztatja – segítséggel ismeri fel, hangoztatja – nem ismeri fel A tanult ritmusértékeket:

el tudja olvasni – segítséggel tudja olvasni – nem tudja leolvasni

A tanult ritmusértékeket:

le tudja írni – segítséggel tudja leírni – nem tudja leírni

Az emberi hangok fajtáit (pl.: gyermek, női, férfi) hallás után: A tanult hangszereket hangzásuk alapján:

megkülönbözteti – nem különbözteti meg

felismeri – nem ismeri fe

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Elérhető pontszám: 17 Személyes élményeit, élőlényeket, tárgyakat: Munkáiban a színeket:

az átlagnál jobban jeleníti meg – jól tudja megjeleníteni – az átlagnál gyengébben jeleníti meg

az átlagnál jobban alkalmazza – jól alkalmazza – gyengén alkalmazza

Egyszerű tárgyak készítését: önállóan, saját elképzelés alapján végzi – segítséget, mintát igényel Munkavégzése:

gondos, tiszta – elfogadható – maszatos, rendetlen

Kézügyessége:

kiváló – jó – gyenge

Eszközhasználata:

kiváló – jó – gyenge

SZLOVÁK NYELV ÉS IRODALOM Elérhető pontszám: 22 A tanuló aktivitása:

kiváló – jó – megfelelő – passzív

A tanult dalokat, verseket, mondókákat: A játékokban:

elsajátítja – néhányat megtanul – csak keveset tanul meg

szívesen vesz részt – bíztatásra vesz részt – nem vesz részt

A szlovák szavakat, kifejezéseket:

helyes artikulációval, pontosan ismétli – néha téveszt – sokat téveszt

Az alapvető udvariassági formulákat (köszönés, kérés, megköszönés) szlovákul: alkalmazza – segítséggel alkalmazza – nem tudja alkalmazni A szlovák nyelvű egyszerű utasításokat, közléseket:

megérti – néhányat megért – nem érti

A folyamatosan használt szavakat, kifejezéseket: elsajátítja, alkalmazza – sokat megjegyez – kevés szót jegyez meg

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Elérhető pontszám: 27 A tanult természetes és mesterséges anyagokat: az átlagnál jobban ismeri – megfelelően ismeri – kevéssé ismeri Agyaggal vagy gyurmával:

az átlagnál jobban dolgozik – jól dolgozik – az átlagnak megfelelően dolgozik az átlagnál gyengébben dolgozik

Papírral:

az átlagnál jobban dolgozik – jól dolgozik – az átlagnak megfelelően dolgozik az átlagnál gyengébben dolgozik

Fonallal, textillel:

az átlagnál jobban dolgozik – jól dolgozik – az átlagnak megfelelően dolgozik -

47

az átlagnál gyengébben dolgozik A gyalogos közlekedés szabályait:

ismeri, alkalmazza – figyelmeztetni kell a betartásukra

A munkák kivitelezésében:

önálló, alkotó – segítséggel jól dolgozik – önállótlan, hanyag

Munkavégzése:

gondos – elfogadható – rendetlen – elfogadhatatlan

A feladatokhoz való hozzáállása:

aktív, lelkes – bíztatásra jól dolgozik – passzív

TESTNEVELÉS Elérhető pontszám: 25 Tanítási órákon:

aktív – aktivitása változó – passzív

A rendgyakorlatokat:

jól végrehajtja – megfelelően végrehajtja – gyakran ront a végrehajtásban

Labdakezelése:

kiváló – jó – megfelelő – gyenge

Mozgáskoordinációja:

kiváló – jó – megfelelő – gyenge

Játékok, versenyek szabályait: Társaival:

betartja – nem tartja be

együttműködő – kevésbé alkalmazkodó

Fizikai állóképessége a felmérések alapján: extra – kiváló – jó – közepes – kifogásolható – gyenge – igen gyenge

A tanuló teljesítményének, előmenetelének minősítése: Összes pontszám: 254 KIVÁLÓAN TELJESÍTETT – JÓL TELJESÍTETT – MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL Kelt.: Annavölgy, ………………………. igazgató

………………………… osztályfőnök

48

ÉRTÉKELŐ LAP ………………………………………………………. TANULÓNAK AZ ANNAVÖLGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA ELSŐ osztályában a 2 /2 iskolai évben NYÚJTOTT TELJESÍTMÉNYÉRŐL ÉS ELŐMENETELÉRŐL MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Elérhető pontszám: 62 A tanuló beszéde: Szókincse:

gondolatait több mondattal, összefüggően fogalmazza meg – mondatokban beszél – kérdésekre válaszol – csak szavakban beszél

gazdag, az átlagosnál több szót ismer – a tanév folyamán bővült a szókincse – az életkorának megfelelő – az átlagosnál szegényesebb a szókincse

A kommunikáció alapformáit (köszönés, kérés, megköszönés): önállóan alkalmazza – segítséggel alkalmazza – nem tudja alkalmazni Az utasításokat és szóbeli közléseket: megérti – nem érti meg Versek, mondókák, stb. ismerete: legalább 5-6 verset, 2-3 mondókát tud önállóan elmondani fejből csak segítséggel tudja elmondani a tanult verseket, mondókákat – nem tud verset mondani A kívülről megtanult szövegeket:

érthetően, hangsúlyozva mondja el – nem hangsúlyoz szövegmondása érthetetlen

A tanult betűket:

felismeri – nem ismeri fel

Olvasása felkészülés után:

folyamatos, szövegszerű – lassú, folyamatos – szólamokban olvas – szóképekben olvas – szótagol – betűzi a szavakat

Olvasási hibáit:

önállóan kijavítja – segítséggel kijavítja – nem veszi észre – nem tudja kijavítani

A tanult olvasmányok tartalmát: Könyveire, füzeteire:

megérti – nem érti meg vigyáz – nem vigyáz

A könyvtár könyveit:

használja, tudja mire való a könyvtár - nem tudja használni

Az írott betűket:

szabályosan alakítja – egyéni írásmódja kialakulóban van - néhány betűje szabálytalan – sok betűt szabálytalanul ír

Az írott betűket:

szabályosan kapcsolja – kapcsolási hibákat ejt – betűkapcsolása szabálytalan

Másolása nyomtatott szövegről:

hibátlanul másol – kevés hibával másol – sok hibával másol

Másolása írott szövegről:

hibátlanul másol – kevés hibával másol – sok hibával másol

Tollbamondás előkészítés után:

hibátlan – kevés hibával ír – sok hibával ír

Emlékezetből való írása: Írásbeli munkáit:

hibátlan – kevés hibával ír – sok hibával ír önállóan ellenőrzi, javítja – segítséget igényel az ellenőrzéshez – nem képes munkáit kijavítani

Írásbeli munkáinak jellemzői:

tiszta, rendezett, szabályos – jól olvasható - rendetlen, maszatos, olvashatatlan

49

MATEMATIKA Elérhető pontszám: 68 Számok írása, olvasása a húszas számkörben:

kialakult – bizonytalan – kialakulatlan

Számok, mennyiségek sorba rendezése:

tudja – téveszti - nem tudja

Páros-páratlan számokat:

tudja – nem tudja

Számok szomszédait:

tudja – téveszti- - nem tudja tudja – téveszti - nem tudja

A matematikai jeleket:

Összeadás a húszas számkörben: önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel Kivonás a húszas számkörben:

önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel

Bontás a húszas számkörben:

önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel

Pótlás a húszas számkörben: önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel Számsorozat szabályát:

felismeri – nem ismeri fel

Nyitott mondatok megoldása:

tudja – téveszti - nem tudja

Szöveges feladatot rajzzal, számfeladattal: Számfeladatról szöveget:

tud alkotni – segítséggel alkot – nem tud alkotni

A szabályjátékok szabályát: A szabályjátékokat:

meg tudja oldani – segítséget igényel – nem tudja megoldani

önállóan felismeri – segítséggel ismeri fel – nem ismeri fel önállóan megoldja – segítséggel oldja meg – nem tudja megoldani

A római számokat XX-ig:

tudja – téveszti - nem tudja

Térbeli alakzatokat:

azonosít, megkülönböztet – segítséget igényel a felismerésben nem tudja azonosítani, megkülönböztetni

Síkbeli alakzatokat:

azonosít, megkülönböztet – segítséget igényel a felismerésben nem tudja azonosítani, megkülönböztetni

A tanult mértékegységeket: helyesen alkalmazza – segítséggel alkalmazza – nem tudja alkalmazni Munkavégzésére jellemző:

önálló – kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel

Logikus gondolkodása:

fejlett – átlagos, életkorának megfelelő – fejletlen

Írásbeli munkája:

szép – elfogadható – hanyag, rendetlen

TERMÉSZETISMERET Elérhető pontszám: 45 Megfigyeléseit, tapasztalatait szóban: önállóan ki tudja fejezni – kérdések segítségével tudja - nem tudja kifejezni Megfigyeléseit, tapasztalatait rajzban: Az időjárás elemeit:

ki tudja fejezni – nem tudja kifejezni ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri

50

Az évszakok sorrendjét:

tudja – nem tudja

Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepeket:

ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri

Az időjárás okozta veszélyhelyzeteket:

ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri

A helyes öltözködés szabályait:

ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri

A helyes tisztálkodás szabályait:

ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri

Az irányokat (előtte, mögötte, alatta, fölötte, balra, jobbra): helyesen használja – gyakran összekeveri – nem használja helyesen Iskolája nevét, jellegét:

tudja – nem tudja

Az iskola helyiségeit:

ismeri, rendeltetésszerűen használja – nem megfelelően használja

Lakóhelyének nevét:

ismeri – nem ismeri

Saját lakóhelyének pontos címét:

ismeri – nem ismeri

A gyalogos közlekedés szabályait:

ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri

Gyűjtőmunkát végez:

rendszeresen – rendszertelenül – nem végez

Megfigyeléseket végez:

rendszeresen – rendszertelenül – nem végez

A tanult ismeretekről beszámol:

önállóan – segítséggel – nem tud beszámolni

ÉNEK –ZENE Elérhető pontszám: 27 önállóan elénekli – segítséggel énekli – nem énekli el

A tanult dalokat:

A tanult népi gyermekjátékokat:

ismeri – segítséget igényel – nem ismeri

Dalok, mondókák ritmusát: ismeri, hangoztatja – segítséggel ismeri fel, hangoztatja – nem ismeri fel A tanult ritmusértékeket:

el tudja olvasni – segítséggel tudja olvasni – nem tudja leolvasni

A tanult ritmusértékeket:

le tudja írni – segítséggel tudja leírni – nem tudja leírni

A vonalrendszert:

ismeri – nem ismeri

A tanult hangjegyeket:

el tudja helyezni a vonalrendszerben – segítséget igényel – nem tudja elhelyezni

A hangjegyek kézjelét:

felismeri – keveri – nem ismeri fel

Az emberi hangok fajtáit (pl.: gyermek, női, férfi) hallás után: A tanult hangszereket hangzásuk alapján:

megkülönbözteti – nem különbözteti meg

felismeri – nem ismeri fel

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Elérhető pontszám: 20 Személyes élményeit, élőlényeket, tárgyakat: Munkáiban a színeket:

az átlagnál jobban jeleníti meg – jól tudja megjeleníteni – az átlagnál gyengébben jeleníti meg

az átlagnál jobban alkalmazza – jól alkalmazza – gyengén alkalmazza

Egyszerű tárgyak készítését: önállóan, saját elképzelés alapján végzi – segítséget, mintát igényel

51

Iskolai környezete szépítésében: önállóan vesz részt – bíztatásra vesz részt – nem vesz részt Munkavégzése:

gondos, tiszta – elfogadható – maszatos, rendetlen

Kézügyessége:

kiváló – jó – gyenge

Eszközhasználata:

kiváló – jó – gyenge

SZLOVÁK NYELV ÉS IRODALOM Elérhető pontszám: 22 A tanuló aktivitása:

kiváló – jó – megfelelő – passzív

A tanult dalokat, verseket, mondókákat: A játékokban:

elsajátítja – néhányat megtanul – csak keveset tanul meg

szívesen vesz részt – bíztatásra vesz részt – nem vesz részt

A szlovák szavakat, kifejezéseket:

helyes artikulációval, pontosan ismétli – néha téveszt – sokat téveszt

Az alapvető udvariassági formulákat (köszönés, kérés, megköszönés) szlovákul: alkalmazza – segítséggel alkalmazza – nem tudja alkalmazni A szlovák nyelvű egyszerű utasításokat, közléseket:

megérti – néhányat megért – nem érti

A folyamatosan használt szavakat, kifejezéseket: elsajátítja, alkalmazza – sokat megjegyez – kevés szót jegyez meg

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Elérhető pontszám: 27 A tanult természetes és mesterséges anyagokat: az átlagnál jobban ismeri – megfelelően ismeri – kevéssé ismeri Agyaggal vagy gyurmával:

az átlagnál jobban dolgozik – jól dolgozik – az átlagnak megfelelően dolgozik az átlagnál gyengébben dolgozik

Papírral:

az átlagnál jobban dolgozik – jól dolgozik – az átlagnak megfelelően dolgozik az átlagnál gyengébben dolgozik

Fonallal, textillel:

az átlagnál jobban dolgozik – jól dolgozik – az átlagnak megfelelően dolgozik az átlagnál gyengébben dolgozik

A gyalogos közlekedés szabályait:

ismeri, alkalmazza – figyelmeztetni kell a betartásukra

A munkák kivitelezésében:

önálló, alkotó – segítséggel jól dolgozik – önállótlan, hanyag

Munkavégzése:

gondos – elfogadható – rendetlen – elfogadhatatlan

A feladatokhoz való hozzáállása:

aktív, lelkes – bíztatásra jól dolgozik – passzív

TESTNEVELÉS Elérhető pontszám: 28 Tanítási órákon:

aktív – aktivitása változó – passzív

A rendgyakorlatokat:

jól végrehajtja – megfelelően végrehajtja – gyakran ront a végrehajtásban

Labdakezelése:

kiváló – jó – megfelelő – gyenge

Mozgáskoordinációja:

kiváló – jó – megfelelő – gyenge

52

Játékok, versenyek szabályait: Társaival:

betartja – nem tartja be

együttműködő – kevésbé alkalmazkodó

Fizikai állóképessége a felmérések alapján: extra – kiváló – jó – közepes – kifogásolható – gyenge – igen gyenge Előző teljesítményéhez képest:

fejlődés tapasztalható - fejlődés nem tapasztalható - visszafejlődött

A tanuló teljesítményének, előmenetelének minősítése: Összes pontszám: 299 KIVÁLÓAN TELJESÍTETT – JÓL TELJESÍTETT – MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL Kelt.: Annavölgy,

………………………. igazgató

………………………… osztályfőnök

53

ÉRTÉKELŐ LAP ………………………………………………………. TANULÓNAK AZ ANNAVÖLGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MÁSODIK osztályában a 2 /2 iskolai év első felében NYÚJTOTT TELJESÍTMÉNYÉRŐL ÉS ELŐMENETELÉRŐL MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Elérhető pontszám: 75 A tanuló beszéde: Szókincse:

gondolatait több mondattal, összefüggően fogalmazza meg – mondatokban beszél – kérdésekre válaszol – csak szavakban beszél

gazdag, az átlagosnál több szót ismer – az életkorának megfelelő – az átlagosnál szegényesebb a szókincse

A kommunikáció alapformáit (köszönés, kérés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, megköszönés stb.): önállóan alkalmazza – segítséggel alkalmazza – nem tudja alkalmazni Az utasításokat és szóbeli közléseket: megérti – nem érti meg megtanulja – nem tanulja meg

A feladott verseket:

Találós kérdéseket, népi játékokat:

ismer – nem ismer

Olvasása felkészülés után: folyamatos, szövegszerű, hibátlan – folyamatos, kevés hibával – folyamatos, sok hibával - szólamokban olvas – szóképekben olvas – szótagol – betűzi a szavakat A tanult olvasmányok tartalmát:

el tudja mondani – segítséget igényel – nem tudja elmondani

A szöveghez tartozó feladatokat:

önállóan oldja meg – kis segítséggel oldja meg – sok segítséget igényel

A könyvtárhasználat szabályait: Az ábécét:

alkalmazza – nem alkalmazza

tudja – nem tudja

A rövid és a hosszú hangokat szóban: meg tudja különböztetni – téveszti – gyakran téveszti A rövid és a hosszú hangokat írásban: meg tudja különböztetni – téveszti – gyakran téveszti Másolása nyomtatott szövegről:

hibátlanul másol – kevés hibával másol – sok hibával másol

Másolása írott szövegről:

hibátlanul másol – kevés hibával másol – sok hibával másol

Tollbamondás:

hibátlan – kevés hibával ír – sok hibával ír

Kiejtéssel megegyező szavak írása:

hibátlan – kevés hibával – sok hibával

Kiejtéstől eltérő szavak írása:

biztos – bizonytalan – sokat téveszt

A „j” hang kétféle jelölése:

biztos – bizonytalan – sokat téveszt

Szavak elválasztása:

biztos – bizonytalan – sokat téveszt

A mondatkezdés jelölése:

biztos – bizonytalan – sokat téveszt

A mondatzárás jelölése:

biztos – bizonytalan – sokat téveszt

A mondatfajták felismerése:

biztos – bizonytalan – sokat téveszt

Írásbeli munkáit:

önállóan ellenőrzi, javítja – segítséget igényel az ellenőrzéshez, javításhoz – nem képes munkáit kijavítani

54

Írásbeli munkáinak jellemzői:

tiszta, rendezett, szabályos – jól olvasható - rendetlen, maszatos, olvashatatlan

MATEMATIKA Elérhető pontszám: 68 Számfogalma százig:

kialakult – bizonytalan – kialakulatlan

Számok helyi érték szerinti ismerete:

biztos – bizonytalan – gyenge

Számok nagyság szerinti sorrendje, helye a számegyenesen: Számok szomszédait:

biztos – bizonytalan – gyenge

tudja – téveszti- - nem tudja

A római számokat:

tudja – téveszti - nem tudja

Összeadás a százas számkörben: önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel Kivonás a százas számkörben:

önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel

Szorzás a százas számkörben:

önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel

Osztás a százas számkörben: önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel Maradékos osztás:

önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel

A kisegyszeregyet:

biztonságosan tudja – néha téveszt – sokat téveszt – nem tudja

Számsorozat szabályát:

felismeri – nem ismeri fel

Nyitott mondatok megoldását:

tudja – téveszti - nem tudja

Szöveges feladatokat: érti, önállóan oldja meg – segítséggel oldja meg – nem érti, sok segítséget igényel A testek tulajdonságait:

tudja – segítséget igényel – nem tudja

A síkidomok tulajdonságait:

tudja – segítséget igényel – nem tudja

Méréseket:

tudja alkalmazni – gyakran keveri, téveszti – nem tudja alkalmazni

Mértékegységeket:

tudja alkalmazni – gyakran keveri, téveszti – nem tudja alkalmazni

Munkavégzésére jellemző:

önálló – kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel

Logikus gondolkodása:

fejlett – átlagos, életkorának megfelelő – fejletlen

Írásbeli munkája:

szép – elfogadható – hanyag, rendetlen

TERMÉSZETISMERET Elérhető pontszám: 40 Megfigyeléseiről, tapasztalatairól: önállóan számol be – kérdések segítségével számol be - nem tud beszámolni A tanult jelenségeket rajzról, képről:

felismeri – néhányat felismer – nem ismeri fel

Csoportosítani ismert témakörben:

önállóan – tanítói segítséggel – nem tud

Az évszakok sorrendjét:

tudja – nem tudja

A hónapok helyes sorrendjét:

tudja – nem tudja

55

A napszakok nevét:

tudja – nem tudja

Az évszakokra jellemző időjárási jelenségeket:

megnevezi – segítséget igényel – nem tudja

A tanult élőlények jellemző jegyeit:

felsorolja – nem tudja felsorolni

A helyes fog- és testápolás szabályait:

ismeri és használja – ismeretei hiányosak – nem ismeri

A helyet és helyzetet jelentő kifejezéseket: Iskolája nevét, jellegét:

helyesen használja – néha összekeveri – gyakran keveri

tudja – nem tudja

Lakóhelyének legfőbb jellegzetességeit: A gyalogos közlekedés szabályait:

ismeri – néhányat ismer - nem ismeri ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri

Gyűjtőmunkát végez:

rendszeresen – rendszertelenül – nem végez

Írásbeli munkája:

szép – elfogadható - hanyag

ÉNEK – ZENE Elérhető pontszám: 39 A tanult dalokat:

kifejezően énekli – kevés hibával énekli –csak csoportban énekli

A tanult népszokásokat:

ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri

A dalok játékait:

szívesen játssza – bíztatásra játssza – nehezen játssza

A tanult ritmusértékeket:

felismeri – segítséggel ismeri fel – nem ismeri fel

A tanult ritmusértékeket:

megszólaltatja kottaképről – segítséggel szólaltatja meg – nem szólaltatja meg

A tanult ritmusértékeket:

le tudja jegyezni – segítséggel jegyzi le – nem tudja lejegyezni

A vonalrendszert:

ismeri – nem ismeri

A tanult hangjegyeket:

el tudja helyezni a vonalrendszerben – segítséget igényel – nem tudja elhelyezni

A hangjegyek kézjelét:

felismeri – keveri – nem ismeri fel

A gyermekkar hangzását:

felismeri – nem ismeri fel

A fúvós és vonós hangszerek hangszínét: Saját nevének ritmusát és dallamát:

meg tudja különböztetni – nem tudja megkülönböztetni meg tudja jeleníteni – segítséget igényel – nem tudja

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Elérhető pontszám: 34 Személyes élményeit, élőlényeket, tárgyakat: Munkáiban a térviszonyokat:

az átlagnál jobban jeleníti meg – jól tudja megjeleníteni – az átlagnál gyengébben jeleníti meg

az átlagnál jobban jelöli – jól jelöli – gyengén jelöli

Rajzolni, színezni:

az átlagnál jobban tud – jól tud – átlagosan tud - gyengén tud

Festeni:

az átlagnál jobban tud – jól tud – átlagosan tud - gyengén tud

Agyagból, gyurmából mintázni:

az átlagnál jobban tud – jól tud – átlagosan tud - gyengén tud

Papírt, ollót, ragasztót használni:

az átlagnál jobban tud – jól tud – átlagosan tud - gyengén tud

A megismert műalkotások közül:

többet meg tud nevezni – 1-2-t tud megnevezni – nem ismer egyet sem

Munkavégzése:

gondos, tiszta – elfogadható – maszatos, rendetlen

56

Kézügyessége:

kiváló – jó – gyenge

Eszközhasználata:

kiváló – jó – gyenge

SZLOVÁK NYELV ÉS IRODALOM Elérhető pontszám: 38 A tanuló aktivitása:

kiváló – jó – megfelelő – passzív

A tanult dalokat, verseket, mondókákat: A játékokban:

elsajátítja – néhányat megtanul – csak keveset tanul meg

szívesen vesz részt – bíztatásra vesz részt – nem vesz részt

Az alapvető udvariassági formulákat (köszönés, kérés, megköszönés, stb.) szlovákul: alkalmazza – segítséggel alkalmazza – nem tudja alkalmazni A szlovák nyelvű egyszerű utasításokat, közléseket: A tanult szavak, kifejezések ismerete:

kiváló – jó – elfogadható – gyenge

Az ünnepekhez kapcsolódó hagyományokról: A szlovák ábécé hangjait, betűit: Hangos olvasása: Olvasása:

megérti – néhányat megért – nem érti

ismeretei gazdagok – ismeretei szegényesek

elsajátította – néhányat kever – sokat téveszt folyamatos – szólamokban olvas – szóképekben olvas – betűzget

hibátlan – keveset hibázik – sokat hibázik

Másolása:

hibátlan – keveset hibázik – sokat hibázik

Tollbamondása felkészülés után:

hibátlan – keveset hibázik – sokat hibázik

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Elérhető pontszám: 37 A tanult természetes és mesterséges anyagok tulajdonságait: A takarékos anyagfeldolgozás szabályait: A szerszámokat:

ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri

betartja – gyakran kell figyelmeztetni – nem tartja be

helyesen használja – helytelenül használja

Agyaggal vagy gyurmával:

az átlagnál jobban dolgozik – jól dolgozik – az átlagnak megfelelően dolgozik az átlagnál gyengébben dolgozik

Papírral:

az átlagnál jobban dolgozik – jól dolgozik – az átlagnak megfelelően dolgozik az átlagnál gyengébben dolgozik

Fonallal, textillel:

az átlagnál jobban dolgozik – jól dolgozik – az átlagnak megfelelően dolgozik az átlagnál gyengébben dolgozik

Munkadarabjait:

önállóan tervezi, készíti – kevés segítséggel – sok segítséggel

Az elkészített munkadarab:

pontos, tetszetős, tiszta – pontatlan, rendetlen, maszatos

A munkák kivitelezésében:

önálló, alkotó – segítséggel jól dolgozik – önállótlan, hanyag

A feladatokhoz való hozzáállása: A közlekedés szabályait: A háztartásról tanultakat:

aktív, lelkes – bíztatásra jól dolgozik – passzív ismeri, alkalmazza – figyelmeztetni kell a betartásukra – nem tartja be el tudja mondani – ismeretei hiányosak – nem tudja elmondani

57

TESTNEVELÉS Elérhető pontszám: 28 Tanítási órákon:

aktív – aktivitása változó – passzív

A rendgyakorlatokat:

jól végrehajtja – megfelelően végrehajtja – gyakran ront a végrehajtásban

Labdakezelése:

kiváló – jó – megfelelő – gyenge

Mozgáskoordinációja:

kiváló – jó – megfelelő – gyenge

Játékok, versenyek szabályait: Társaival:

betartja – nem tartja be

együttműködő – kevésbé alkalmazkodó

Fizikai állóképessége a felmérések alapján: extra – kiváló – jó – közepes – kifogásolható – gyenge – igen gyenge Előző teljesítményéhez képest:

fejlődés tapasztalható - fejlődés nem tapasztalható - visszafejlődött

A tanuló teljesítményének, előmenetelének minősítése: Összes pontszám: 359 KIVÁLÓAN TELJESÍTETT – JÓL TELJESÍTETT – MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL Kelt.: Annavölgy, ………………………. igazgató

………………………… osztályfőnök

58

5.1. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése 5.1.1. Első évfolyam értékelése:  Ha a tanulót az első évfolyamon az igazgató mentesítette az értékelés és minősítés alól, munkája előkészítő jellegűnek minősül és iskolalátogatási bizonyítványt kap, mely mellékleteként az osztályfőnök a tanuló munkáját szöveges formában értékeli.  Az első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá második évfolyamon félévkor a tanuló értesítőjébe és bizonyítványába a következő szöveges minősítés kerül: Kiválóan teljesített Jól teljesített, Megfelelően teljesített, Felzárkóztatásra szorul (szülővel való egyeztetés, értékelés, feltárás, javaslat). Az osztályfőnöknek át kell váltani osztályzatra. A soronként összeadott pontok százalékos átváltása félévben és tanév végén: Kiválóan teljesített: Jól teljesített: Megfelelően teljesített: Felzárkóztatásra szorul:

91 - 100% 67 - 90% 33 - 66% 1 - 32%

Osztályzatra való átváltás tanév közben tantárgyanként: Jeles: Jó: Közepes: Elégséges: Elégtelen:

91 – 100% 71 - 90% 51 - 70% 31 - 50% 1 - 30%

A szülők számára készülő értékelő lapok az elérhető pontszámokat nem tartalmazzák. 5.1.2. A további évfolyamok értékelése A második évfolyam második félévében és a harmadik-nyolcadik évfolyamokon a tanuló munkáját minden tantárgyból tanév közben érdemjegyekkel, a fél év és tanév végén osztályzatokkal minősítjük. A fél évi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak, érdemjegyei és osztályzatai a következők: Jeles (5), Jó (4), Közepes (3), Elégséges (2), Elégtelen (1). 5.1.3.A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell kapnia. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Ez alól kivételt képeznek azok a tárgyak, amelyek heti óraszáma 1. E tantárgyakból kéthavonta legalább egy érdemjeggyel (félévente minimum három) kell értékelni a tanuló munkáját. 59

5.1.4. A tanuló érdemjegyeiről a szülőket a tájékoztató füzeten keresztül értesíteni kell. Az érdemjegyeket a tantárgyat tanító nevelő írja be a tájékoztató füzetbe, melynek bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi és az esetleges elmaradások beírását pótolja. 5.1.5. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a gyermekek írásbeli munkáinak (témazáró-, év végi felmérések, feladatlapok, tesztek) értékelésekor a tanuló teljesítményeinek pontszámait érdemjegyre történő átváltását a következők alapján végezzük: Teljesítmény:

Érdemjegy:

0 – 30%

elégtelen (1)

31-50%

elégséges (2)

51-70%

közepes (3)

71-90%

jó

(4)

91-100%

jeles

(5)

60

5.2.A tanulók magatartásának értékelése és minősítése az egy-nyolc évfolyamokon: példás (5); jó(4); változó (3); rossz (2) A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és tanév végén, és a második évfolyamon fél évkor az osztályfőnök osztályzattal minősíti, amely bejegyzésre kerül az értesítőbe illetőleg a bizonyítványba. A második-nyolcadik évfolyamokon a tanuló magatartását az osztályfőnök, a szaktanárok és az osztálytanács javaslatainak figyelembe vételével minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás fél évi és év végi osztályzatát az osztályfőnök, az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. A fél évi osztályzatot az értesítőbe, az év végit a bizonyítványba kell bejegyezni. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) Társainak jó példát mutat. Az iskolai házirend előírásait betartja, tanuló-társait is erre buzdítja, ösztönzi. A tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon példamutatóan, rendesen viselkedik. A közösség életében aktív, öntevékeny, kezdeményező, vélemény nyilvánítása pozitív

Jó (4) A házirend előírásait teljesíti, betartja.

Változó (3)

Az iskolai házirend elő- A házirend előírásait írásait nem minden figyelmeztetés ellenére esetben tartja be. is gyakran megsérti.

A tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik.

A tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon többször fegyelmezetlenül viselkedik. Részt vesz a közösség A közösség életében életében, a rábízott vonakodva, buzdításra feladatokat elvégzi. vesz részt. Az iskola, a Önként nem, vagy közösség szabályaihoz ritkán vállal feladatokat. nehezen alkalmazkodik.

A felnőttekkel, nevelőivel és társaival szemben tisztelettudó, udvarias, előzékeny, segítőkész.

A felnőttekkel, nevelőivel és társaival szemben majdnem mindig tisztelettudó.

Indokolatlan és igazolatlan mulasztása nincs.

Indokolatlan és igazolatlan mulasztása nincs.

Óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetét és másokat is erre bíztat.

Óvja és védi az iskola felszerelését és a környezetét.

Nincs írásbeli figyelmeztetője.

Nincs írásbeli figyelmeztetője.

Rossz (2)

Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen.

Közösségi feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti. A közösség fejlődését hátráltatja, szabályait többször megsérti. A felnőttekkel, A felnőttekkel, nevelőivel és társaival nevelőivel és társaival szemben tiszteletlen, szemben udvariatlan, udvariatlan és durva. nem tudja, mi a tisztelet, Viselkedése romboló a segítőkészség, durva. hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza. Indokolatlan és Több alkalommal igazolatlan mulasztása mulasztott van. indokolatlanul vagy igazolatlanul. Nem minden esetben Tudatosan rongálja az óvja és védi az iskola iskola felszerelését és a felszere-lését és a környezetét. környezetét. Néha rongál. Több írásbeli Írásbeli figyelmeztetője, figyelmeztetője, akár esetleg osztályfőnöki osztályfőnöki rovója, intője van. vagy magasabb fokozatú büntetése van.

61

5.3. A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése az egy-nyolc évfolyamokon: Példás (5); Jó (4); Változó (3); Hanyag (2); A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és tanév végén, és a második évfolyamon fél évkor az osztályfőnök osztályzattal minősíti, amely bejegyzésre kerül az értesítőbe, illetőleg a bizonyítványba. A második-nyolcadik évfolyamokon a tanuló szorgalmát az osztály-főnök, a szaktanárok és az osztálytanács javaslatainak figyelembe vételével minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom fél évi és év végi osztályzatát az osztályfőnök, az érdem-jegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. A fél évi osztályzatot az értesítőbe, az év végit a bizonyítványba kell bejegyezni. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) Képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen és lelkiismeretesen elvégzi. Tanulmányi munkájában pontos, megbízható és önálló. Önellenőrzése igen jó.

Taneszközei és egyéb felszerelése tiszta és rendes, ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként és szívesen vesz részt.

Érdemjegyeit, osztályzatait az előzőhöz képest megőrzi (jeles, kitűnő), vagy több tantárgyból javítja.

Jó (4) Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. Tanulmányi feladatait rendszeresen és megbízhatóan végzi el. Tanulmányi munkájában megbízható, ösztönzésre jól dolgozik. Önellenőrzése jó.

Változó (3) Tanulmányi eredménye elmarad képességeitől. Tanulmányi munkája ingadozó a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig végzi el. Tanulmányi munkája ingadozó, önállótlan, a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget elfogadja. Önellenőrzése ingadozó.

Hanyag (2) Képességihez mérten keveset vagy semmit nem tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Tanulmányi feladatait ritkán vagy egyáltalán nem végzi el.

Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen. A tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, többször ellenszegül. Önellenőrzésre nem, vagy ritkán képes. Taneszközei és egyéb Taneszközei, felszerelése, Taneszközei rendetlenek, felszerelése tiszta és házi feladata gyakran felszerelése, házi feladata rendes, s ezeket majdnem hiányzik. rendszeresen hiányzik. mindig elhozza. Tanórán kívüli Tanórán kívüli A tanórán kívüli foglalkozásokon foglalkozásokon, foglalkozásokon, ,versenyeken való versenyeken sok versenyeken nem vesz részvételt önként nem, bíztatásra részt vesz, az részt. A buzdítást, az vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű esetleges megbízatást ilyen jellegű megbízatást megbízatásokat nem elutasítja. teljesíti. mindig teljesíti. Érdemjegyeit, Érdemjegyeit, Félévi vagy év végi osztályzatait az előzőhöz osztályzatait több osztályzata valamely képest megőrzi, egy vagy tantárgyból is lerontja. tantárgyból elégtelen. két tantárgyból javítja.

62

5.4. A jutalmazás formái: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten:  Példamutató magatartást tanúsít,  Kitűnő, vagy képességeihez mérten jó tanulmányi eredményt ért el,  Az osztály illetve iskola közösségeiben aktív munkát végez,  Az iskolai és iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, vagy bármilyen más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez illetve növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. a. Elismerések tanév közben:  Ügyeletes nevelői dicséret,  Szaktanári dicséret,  Napközis nevelői dicséret,  Igazgatói dicséret,  Nevelőtestületi dicséret A dicséretet mindig írásba kell foglalni és a tájékoztató füzeten keresztül a szülő tudomására hozni. b, Év végi jutalmazások:  Azt a tanulót, aki egész évben példamutató magatartást, vagy kiemelkedő tanulmányi munkát  végzett dicséretben részesítjük. - Szaktárgyi teljesítményért, - Példamutató magatartásért, - Kiemelkedő szorgalomért, - Példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért,  A fenti dicséreteket a tanulók bizonyítványába is be kell jegyezni.  Példamutató magatartású az a tanuló, akinek az minden évközi magatartási érdemjegye példás.  Kiemelkedő szorgalmú az a tanuló, akinek minden évközi szorgalmi jegye példás.  Azok a tanulók, akik tanév végén jeles illetve kitűnő eredményt érnek el, oklevelet és könyvjutalmat kapnak a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt.  Az iskolán kívüli versenyeken és vetélkedőkön első helyezést elért tanulók igazgatói dicséretben részesülnek, valamint oklevelet és könyvjutalmat kapnak a tanévzáró ünnepélyen az iskola egész közössége előtt.  Azok a tanulók, akik nyolc éven át kitűnő eredményt érnek el oklevelet, könyv és tárgyjutalmat kapnak a ballagási ünnepségen.  A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget dicséretben és jutalomban részesítjük.

5.5. A büntetések formái: Azt a tanulót, aki:  Tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  Munkájában hanyag,  Feladatait rendszeresen elmulasztja, 63

   

A házirend előírásait gyakran megszegi, Társainak negatív példát mutat és őket rosszra buzdítja, Indokolatlanul vagy igazolatlanul mulaszt, Bármely más módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben részesítjük

Iskolánk büntetéseinek formái:  Ügyeletes nevelői figyelmeztetés,  Szaktanári figyelmeztetés,  Napközis nevelői figyelmeztetés,  Osztályfőnöki figyelmeztetés,  Osztályfőnöki intés,  Osztályfőnöki megrovás,  Igazgatói figyelmeztetés,  Igazgatói intés,  Igazgatói megrovás,  Tantestületi figyelmeztetés,  Tantestületi intés,  Tantestületi megrovás Ha a tanuló kötelességeit többször vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás indítható ellene. Az eljárás szabályait az SZMSZ 14. pontja tartalmazza. Az igazgatói büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelyből indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A büntetést mindig írásba kell foglalni és a tájékoztató füzeten keresztül a szülő tudomására hozni.

8. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása: Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatban a következő szabályok érvényesülnek: A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.  A fentiek érdekében hét végére minimális, a gyakorláshoz, megszilárdításhoz szükséges feladatokat kapják.  Tanulóink a tanítási szünetek idejére nem kapnak írásbeli házi feladatokat.  A tanulók eredményes felkészülése érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A fenti dolgozatok írásának időpontját a tanítók és szaktanárok egy héttel a dolgozat írása előtt kötelesek a tanulóknak és az osztályfőnöknek bejelenteni (osztályfőnök egyeztető feladata).  Mind az írásbeli, mind a szóbeli házi feladatok csak gyakorlásra, az órán szerzett ismeretek elmélyítésére szolgálhatnak, új anyag elsajátítására nem. Kivétel a kutatómunka, kis előadások (önkéntes).

9. A tanulók fizikai állapotának mérése: 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október és május hónapokban. 64

A felmérések a „MINI HUNGAROFIT teszt” alapján készülnek. A teszt feladatait részletesen az Oktatási Minisztérium által kiadott Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez című kiadványban találjuk. A tesztek feladatait összeállította: Dr. F. Mérey Ildikó főiskolai docens. 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik. Az évente kapott eredményeket összehasonlítják, melyeket a folyosón elhelyezett faliújságon tanulók és szülők egyaránt megtekinthetnek. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok: 1. feladat: COOPER teszt – 12 percig futás A feladattal az aerob állóképességet mérjük. Feladat: 12 perc alatt a lehető leghosszabb táv teljesítése futással illetve kocogással 2. feladat: Helyből távolugrás – az alsó végtag dinamikus erejének mérése Kiinduló helyzet: A tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipő orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés - , majd erőteljes, páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: Az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolság mérése méterben. 3.feladat: Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan – a hátizmok dinamikus erő- állóképességének mérése Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: A tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. Feladat: A tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt 3. ütemre visszanyit tarkóállásba 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre 4. feladat: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan – a hasizmok erő-álló képességének mérése – Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: A tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: A tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: A szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma 4 perc alatt.

5. feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan – a vállövi és a karizmok dinamikus erő- állóképességének mérése Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk 4 perc; Kiinduló helyzet: Mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: A tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. 65

Értékelés: A szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A tanulók által elért eredményekhez tartozó pontszámok a mellékletben találhatók: A tanulók minősítése az öt feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám: 0-20 21-40 41-60 61-80 81-100 101-120 121-140

Minősítés: Igen gyenge Gyenge Elfogadható Közepes Jó Kiváló Extra

10. A szlovák nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a szlovák kultúrájának megismerése 

Sárisáp, Annavölgy községek múltja



A szlovákok betelepítése.



Sárisápi népszokások: - ünnepekhez kapcsolódó-, - évszakokhoz kapcsolódó-, - munkához kapcsolódó-, - az emberi élet szokásai: keresztelő, lakodalom, temetés, tollfosztás stb.



Szlovákok népviselete.

 

Megismerkedés a szlovákok bútoraival, használati tárgyaival, eszközeivel, szerszámaival. Szlovák emlékházak megtekintése: Sárisáp, Kesztölc, Piliscsév, Tardos



A részletes tananyagot a helyi tanterv szlovák nyelv- és irodalom tantárgya tartalmazza.

66

11. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 11.1. A tanulói hiányzás igazolása A tanuló köteles a tanítási órákról és az egyéb rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:  A szülő előzetes írásbeli kérelmére,  orvosi igazolásra,  hatósági intézkedés miatt távolmaradásra,  bejáró tanuló esetén az autóbusz késése miatt,  rendkívüli eset miatt ( baleset, rendkívüli időjárás stb.). A tanuló részére: a szülő 3 napot, az osztályfőnök 3 napot, az intézményvezető 5 napot igazolhat. Az osztályfőnöki- és intézményvezetői igazolást előzetes írásos kérvénynek kell megelőznie.

11.2. A tanulói késések kezelési rendje  A napló bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. A magatartásjegy megállapításánál a rendszeres késéseket is figyelembe kell venni.  A tanuló tanítási óráról való késését, annak percekben számított időtartamát a pedagógus a naplóba bejegyzi és órákra átszámítja. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások okait az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel felderítik, szükség esetén a törvényi előírásoknak megfelelően kezdeményezik a tankötelezettségi szabálysértési eljárást. Az igazolatlan mulasztások eljárási rendje: - Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt tájékoztató füzeten keresztül az osztályfőnök értesíti az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről. - Ismételt igazolatlan mulasztás esetén köteles az osztályfőnök családot látogatni, amennyiben ez elérte a tíz igazolatlan órát az iskolának értesítenie kell a Kormányhivatal Gyámhatóságát és a Gyermekjóléti Szolgálatot. - 30 igazolatlan óra esetén az iskolának feljelentést kell tennie a Kormányhivatal Szabálysértési Hatóságánál, köteles tájékoztatni a Kormányhivatal Gyámhatóságát és a Gyermekjóléti Szolgálatot. - 50 igazolatlan óra esetén köteles értesíteni a Kormányhivatal Szabálysértési Hatóságát, a Kormányhivatal Gyámhatóságát és a Gyermekjóléti Szolgálatot.

67

12. A Pedagógiai Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 1. A pedagógiai program érvényesség ideje:   

E pedagógiai program 2013. szeptember 1-től érvényes. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1-től, az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Érvényességi ideje: négy tanév.

2. A pedagógiai program felülvizsgálata:  jogszabályváltozásokból következő felülvizsgálat  fenntartói döntésből következő felülvizsgálat  iskolai kezdeményezésre történő felülvizsgálat  érvényességi idő lejártából következő felülvizsgálat 3. A pedagógiai program értékelése: A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálják és értékelik az igazgató által kiadott értékelő szempontok szerint (év végi írásos beszámoló). 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya megtalálható:  az iskola fenntartójánál,  az iskola nevelői szobájában,  az iskola könyvtárában,  az iskola irattárában (igazgatóhelyettesi - gazdasági iroda),  az iskola igazgatójánál.

68

13. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása 1. A pedagógiai programot az iskola diákönkormányzata 2013. március 26-i ülésén véleményezte. Kelt: Annavölgy, 2013. március 26. __________________ A diákönkormányzatot segítő pedagógus

__________________ A diáktanács elnöke

2. A pedagógiai programot az iskola Szülői Szervezete 2013. március 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Annavölgy, 2013. március 26. _____________________ Szülői Szervezet elnöke

3. A pedagógiai programot a nevelőtestület 2013. március 27. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Annavölgy, 2013. március 27.

___________________ Intézményvezető

4. A Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola Cser Simon Tagiskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, a jogszabályi előírásokon felül ráháruló többletkötelezettségeket vállalja.

Kelt: _____________________

____________________ Az iskola fenntartója

69

A Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola Cser Simon Tagiskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

Annavölgy, 2013. március 29.

_____________________ intézményvezető

70

71