Veres Pálné Általános Iskola. Béri Tagiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA VANYARC

Veres Pálné Általános Iskola és Béri Tagiskola MÓDOSÍTOTT

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

VANYARC 2013

BEVEZETÉS Köszöntöm a Tisztelt Olvasót! Ön a vanyarci, szlovák nemzetiségi nyelvet oktató általános iskola és a béri tagiskola pedagógiai programját tartja a kezében. Iskolánk a kor kihívásainak megfelelően az 1980-as évek végétől igyekezett követni a magyar közoktatás változásait, a munkaerőpiac átrendeződését, a térségre jellemző, a vanyarci családokat is kedvezőtlenül érintő gazdasági – egzisztenciális válságot. A kistelepüléseken fokozottan felgyorsult lakossági mobilitás az utóbbi években stabilizálódni, a gazdasági átalakulás következtében kialakult átrétegződés megállapodni látszik. Az a felismerés, miszerint a hazai közoktatás egyik legfontosabb feladata a szilárd alapismereteken nyugvó konvertálható kompetenciák megszerzése, az önálló életkezdés képességének kialakítása, a permanens tanulás igényének és készségeinek elsajátítása – igazolódott. Az iskola 1998-ban készült pedagógiai programja ars poeticánk lényege. Pedagógiai programunk:  

a 2004-ben módosított, és a 2004/2005-ös tanévben - az 1. osztályban felmenő rendszerben - életbe lépett pedagógiai programunk átdolgozása

 A program újabb felülvizsgálata és átdolgozása törvényi változások miatt vált szükségessé:   

Közoktatási törvény változásai A Nemzeti alaptanterv változásai (202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelet) közoktatási törvény 2010. LXXIX. törvény új módosítása következtében

A Közoktatási törvény és a NAT folyamatos módosításának okai:  Az iskolákban tapasztalható oktatásközpontúság, „adatbázisok” tanítása az érzelmi nevelés, és a készségek fejlesztése helyett,  A hátrányos helyzet növekedése az iskolai tanulmányok alatt,  Az idegennyelv-tudás és az informatikai tudás hiánya A Közoktatási törvény és a NAT módosításának célja:  Az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása  Társadalmi esélyegyenlőség növelése  Felesleges túlterhelés megszűntetése  A felnőtt konstruktív életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítése A törvényi és társadalmi változásokat követnünk kell. Tudatában vagyunk annak az elvárásnak is, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítsunk ki: Így  konstruktív életvezetésre való igényt,  folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt,  a tolerancia képességét,  kommunikációs és együttműködési képességeket,  idegen nyelvi kommunikáció képességét,  kezdeményező és vállalkozói képességet.

2

2011. CXC. Törvény alapelvei alapján köznevezési törvény módosítása. A 20/2012. VIII. 31. EMI rendelet alapján módosított pedagógiai program. Az iskolának alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait. Reméljük, hogy iskolánk pedagógiai erényei, átlagosnál jobb adottságai, az itt dolgozó és tanuló közösségek munkakultúrája, a közösségi programok nyújtotta élmények az iskolát választó szülők, idepályázó pedagógust, munkatársat arra készteti: jó helyen keresi boldogulását!

Vanyarc, 2013. március

a Veres Pálné Általános Iskola és a Béri Tagiskola nevelőtestülete és dolgozói

3

Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés 1.1. Az intézmény adatai 1.2. Az iskola szerkezete 1.3. Az intézmény települési környezetéről 1.4. Iskolánk személyi feltételei 1.5. Az intézmény tárgyi – dologi feltételrendszere 1.6. Iskolánk hagyományai 1.7. A tanulók szociális helyzetéről, összetételéről 1.8.Az iskola irányítási, szervezeti sémája

5 5 6 6 8 8 8 9 10

2. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 11 2.1. Az iskola pedagógiai hitvallása 11 2.2. Küldetésnyilatkozat 11 2.3. A nevelő – oktatómunka prioritásai 12 2.4. Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata 13 2.5. Az iskola legfontosabb céljai 18 2.6. Az iskola fő céljai megvalósítását szolgáló tevékenységformák 25 2.7. Az iskolai nevelő-oktató munka színterei, a csoportszervezés elvei 27 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek iskolánkban 3.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

29 31 32

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 33 5. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 35 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 35 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 36 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 37 9. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka ellenőrzési, mérés-értékelési, minőségbiztosítási elvei, ismeretek számonkérésének követelményei, magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének formái. 38 10. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészülést szolgáló írásbeli, és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 46 11. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai feladatok 47 12. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 49 13. A nem szakrendszerű oktatás szervezésének alapelvei a 5-6. évfolyamon 49 14. A szociális hátrányok enyhítését, a prevenciót szolgáló tevékenységek 50 15. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetősége 50 16. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 52 17. Az intézmény kapcsolatrendszere 52 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM A MÓDOSÍTOTT KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY ALAPJÁN

56

Környezeti nevelési program – ÖKO-iskolai program

59

4

NEVELÉSI PROGRAM 1. Helyzetelemzés 1.1. Az intézmény adatai

Az iskola neve:

Veres Pálné Általános Iskola

Székhelye:

2688 Vanyarc, Hunyadi út 1.

Telephelyei:

Iskola: Vanyarc, 2688 Vanyarc, Hunyadi út 1. Tagiskola: Bér, 3045 Bér, Petőfi út 32.

Telefonszáma:

(32) 484-063

Működési területe:

Bér és Vanyarc községek közigazgatási területe

Fenntartói:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.

Az intézmény felügyeletét ellátó szerv:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Pásztói Tankerület

Alaptevékenysége:

Iskoláskorúak általános iskolai oktatás és szlovák nemzetiségi nyelv oktatása 1-4. évfolyamon általános iskolai oktatás 5-8. évfolyamon általános iskolai oktatás Általános iskolai napközi otthoni ellátás és tanulószoba Integrációs Pedagógiai Program bevezetése Társulási megállapodás alapján bejáró tanulók ellátása Egyéb sporttevékenység – diáksport

Gazdálkodása:

Részben önálló költségvetési intézmény

Alapító okirat kelte, száma:

többszörösen módosított 14/1994. (IV.7.) Utolsó módosítás: 31/2009.(V.II.)sz. hat. 2009. 05.11-én 5

1.2. Az iskola szerkezete Hagyományos szerkezetű, nyolc évfolyamos általános iskola, amely a vanyarci és a béri gyerekeken kívül a környező községek (Szirák, Kisbágyon) alternatív iskolát választó, bejáró tanulóinak alapfokú nevelését-oktatását is ellátja. Az intézmény szlovák nemzetiségi nyelvet oktató, szlovák kulturális örökséget ápoló, nyolc évfolyamos intézmény. Az iskolai nevelő-oktató munka szakaszai: 1.-2. évf.: - bevezető szakasz 3.-4. évf.: - kezdő szakasz 5.-6. évf.: - alapozó szakasz 7.-8. évf.: - fejlesztő szakasz Az intézményben Vanyarcon évfolyamonként egy tanulócsoport, az 1.-4. évfolyam tanulóiból szerveződött egy napközis csoport működik. Az 5.-8. évfolyamos tanulók számára az iskola tanulószobai ellátást biztosít. Béren a tagiskolában 1-4 évfolyamon, egy összevont tanulócsoport működik. Szlovák nemzetiségi nyelvet valamennyi évfolyamon tanít az iskola. A gyermek- és tanulólétszám várható alakulása

Vanyarc Bér

2010-2011 128 8

2011-2012 118 12

2012-2013 110 15

2013-2014 105 12

2014-2015 100 10

1.3. Az intézmény települési környezetéről Vanyarc 1339 lakosú kistelepülés Nógrád megyében, a Cserhát hegység lankáin. Lakossága zömmel a XVIII. században települt szlovák leszármazottaiból (kb. 65 %), cigány családokból (kb. 25 %) és magyar betelepültekből (kb. 10 %) áll. Az itt élő lakosság döntő többsége a 70 km-nyire levő fővárosban, ingázóként talált munkahelyet magának. Kisebbségük él csak mezőgazdaságból, a helyi szolgáltatások, hivatalok, intézmények munkalehetőségeiből. A települést érzékenyen érintették a gazdasági recesszió hatásai: több család vált munkanélkülivé, labilis egzisztenciájúvá. A cigány lakosság nagy része rendezett anyagi és családi körülmények között él. Mindössze néhány család életmódja és a faluközösség normáinak megsértéséből következő problémák okoznak gondot Vanyarcon. Az intézmény évek óta formálja helyi nevelési rendszerét, új programelemeket illeszt szolgáltatásai körébe. Sajátossá teszi munkáját a nemzetiségi hagyományok, a szlovák nyelv ápolása, az iskolával szembeni elvárásokhoz illeszkedő alkalmazkodás. Befogadó iskola vagyunk. Tanulóink létszáma 130-140 körül mozog, 8 osztályunk van, évfolyamonként egy osztállyal 6

működünk. 2005-ben a béri általonos iskola tagintézményünké vált. Kiemelt feladatunknak tekintjük a szlovák nyelv és nemzetiségi hagyományok ápolást, így első osztálytól kezdődően heti négy órában oktatjuk a nyelvet. Alsó tagozaton nagy hagyományokkal rendelkező napközis foglalkozás működik, egy összevont csoporttal. Felső tagozaton tanulószobai ellátás vehető igénye. Valamennyi tanulónk számára biztosítjuk az étkezést. A hátrányos helyzetű tanulók számára ingyenes, illetve 50% étkezési támogatást biztosítunk rászorulóknak. A számítástechnika oktatása csoportbontással történik. Első és második osztályban a heti három testnevelési órák egyikén néptánc oktatása folyik. Az iskolába érkező tanulási vagy magatartási gondokkal küzdő gyermekeink száma évről-évre nő. Kb. 15 gyermekkel foglalkozik folyamatosan iskolánk 1 fejlesztő pedagógusa. Logopédiai ellátásukról az utazó logopédus gondoskodik. 2008-ban iskolánk épületét felújították. Teljes burkolat – nyílászáró csere történt, így az épület energiatakarékossá és esztétikusabbá vált. Tanulóink számára a szabad mozgást az iskola udvara, salakos sportpálya, a kastély parkja, tornaterme biztosítja. 2007-ben elnyertük az ÖKO iskola címet, így a környezettudatos nevelés mindennapjaink részévé vált. Bér 485 lakosú kistelepülés Nógrád megyében, a Cserhát hegység lankáin. Lakói között megtalálhatók szlovák nemzetiségűek és a cigány kisebbséghez tartozók is. Az itt élők többnyire a helyi mezőgazdasági tevékenységből élnek, de vannak ingázók, akik távolabbi üzemekben, építkezéseken találnak munkát. A község lakóinak életében jelentős fordulatot hozott az elmúlt évtized. Sok család vált munkanélkülivé. Az iskolában tanuló gyermekek szüleinek körében is jelentős a munkanélküli szülők létszáma. Az ilyen hátérrel rendelkező gyermekek óvodai és iskolai előmenetelének segítése jelentős feladatot ró az intézményre. Az intézmény munkájában sajátosságként jelenik meg a szlovák nemzetiségi hagyományok, a szlovák nyelv ápolása. Mind az óvodában, mint az iskolában lehetőség nyílik a gyermekek részére a megtanult kulturális tudásuk bemutatására. A településen évek óta lépnek fel hagyományőrző szlovák csoportok, így ápolva őseink múltját. Az intézmény az önkormányzattal összefogva segíti a rászoruló gyermekeket. Ez a feladat széleskörű ismereteket és aktív munkát kíván. Ahhoz, hogy gyermekeink a munkaerőpiac vérkeringésébe be tudjanak kapcsolódni és községünk aktív tagjai lehessenek az eddig megvalósított intézmények közötti összefogás szükséges. A béri iskola a falu központjában található, két tantermes, földszintes épület. A két osztály elhelyezéséhez és munkájához szükséges alapvető feltételek biztosítottak. Az iskola tornateremmel nem rendelkezik. A közelmúltban az épület felújítása során önálló nevelői szoba kialakítására is sor került. Az iskola tárgyi feltételeinek javítása szükséges az elkövetkezendő időkben. Az alapvető taneszközökkel rendelkezik, viszont ezek az eszközök folyamatosan elavulnak, ezért cserére szorulnak. Szemléltető eszközöket is fejleszteni kell. Szükséges írásvetítő fóliák, applikációs táblák, képek beszerzése.

7

1.4. Iskolánk személyi feltételei Tantestület Iskolánk tantestülete szakmailag képzett, munkájuk iránt elkötelezett tanárokból áll. Rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken. Szakos ellátottságunk 97%. Oktató-nevelő munkát segítők Iskolánkban az oktató-nevelő munkát segítőknek nagy szerepe van abban, hogy évek óta nem fordult elő bukás, vagy évismétlés. Az egyénre szabott fejlesztés abban segít, hogy a tanulók az osztályközösségbe jobban beilleszkedjenek, sikeresebben teljesítsenek. Alsós fejlesztő pedagógus (logopédus) kollégánk kb. 10 alsó tagozatos tanulóval foglalkozik folyamatosan kiscsoportos keretben, felhasználva a szenzomotoros integrációs terápiát a tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek fejlesztésében. A logopédiai terápia és a fejlesztés fontos összetevője ez a speciális eszközökkel végzett mozgásfejlesztés, amelynek eszközeit pályázaton nyerte el az iskola. Technikai dolgozóink Az iskolában folyó oktató-nevelő munkához a rendkívül fontos hátteret technikai dolgozóink biztosítják. Megteremtik a zavartalan működés feltételeit, ők tárgyi feltételeink gondozói és mindennapjaink segítői.

1.5. Az intézmény tárgyi – dologi feltételrendszere Az iskola Vanyarcon a település frekventált helyén található, épületegyüttese1983-ban széleskörű társadalmi, lakossági összefogással épült nyolc tanterem, étkező, egy melegítőkonyha és 161 m2-es tornaterem tartozik hozzá. Szaktanteremként szolgál a fizika-kémia terem, a kézműves műhely és a számítástechnika terem. Az új épületen kívül van egy régi épület is, amely felújítását követően, a községi és iskolai magyar és szlovák nyelvű könyvtárnak ad helyet. Az iskola épülete jól, környezete jól karbantartott, mentális komfortja jó. Az iskolát övező parkban egy salakos kispálya (kézilabda, kispályás labdarúgás) segíti a szabadtéri sportlehetőségeiket, a testnevelés órákat. Épületünk viszonylag jó állagúak, a közelmúltban felújításra került. Az iskola taneszköz ellátása megfelelő. Pályázati pénzekből az alsó tagozatos osztályok, valamint az ötödik-hatodik osztály új iskolabútorokat kapta. A régi elavult informatikai eszközeink egy részét sikerült lecserélni. zenei szaktantermet hoztunk létre, ahol a művészeti oktatás zenei része működik. 20 furulya, gitár, zongora-, szintetizátor áll a diákok részére. A tornaterem eszköztárát is korszerűsítettük. Tárgyi feltételeink otthonos és egészséges környezetet biztosítanak tanulóink egész napos foglalkoztatásához.

1.6. Iskolánk hagyományai    

Tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyeket tartunk A 8. osztályosok virágkapujával ünnepélyesen befogadjuk az 1. osztályosokat és év végén az elsőosztályosok virágkapuja elbúcsúztatja a 8. osztályosokat. Műsoros iskolai ünnepséggel emlékezünk a nemzeti ünnepekre. Ősszel tanulóink Szlovákiában tíz napos erdei iskolai programon vesznek részt, ahol a 8

        

nyelvvel, valamint Szlovákia természeti-kulturális életével ismerkednek meg. Iskola névadójának (Veres Pálné) születésnapját, egy hetes programsorozattal ünnepeljük Az őszi települési rendezvényre „Haluskafesztiválra” hagyományőrző csoportunk táncbemutatóval készül. Mikulási és karácsonyi ünnepkör alkalmából az alsó tagozatos osztályaink műsorral mutatkoznak be. Környezetünk természeti értékeinek jobb megismerése érdekében rendszeres túrákat, valamint évente két alkalommal közös iskolai kirándulást szervezünk. A felső tagozatos tanulóink 2-3 napos, míg az alsó tagozatos tanulóink egynapos tanulmányi kiránduláson vesznek részt májusban. Nyáron természetismereti tábort szervezünk, ahol a természet,- épített környezet értékivel ismerkednek meg. Kiemelten támogatjuk a tanulói önkormányzat (DÖK) működését, a tanulók önállóságra való felkészítését segítjük, közéletiségre nevelünk. Tanulmányi versenyeket és rendezvényeket szervezünk, és tevékenyen részt veszünk kistérségi, megyei, országos pályázatokon, versenyeken, vetélkedődön. A beiskolázás előtt „Ilyen lesz az iskola” c. programot szervezünk a leendő első osztályos gyermekek szüleinek.

Az előbb felsoroltakon kívül műsoros rendezvényeket tartunk:  Farsang,  Anyák Napja alkalmából édesanyák köszöntése,  Mikulásjárás, alsós testvérosztályok Mikulásjárása,  Táncház,  Rendhagyó szaktárgyi órák előadók meghívásával,  Nemzetközi Környezetvédelmi Napokhoz csatlakozó rendezvények,  Osztálykarácsonyok, klubdélutánok A megnövekedett elvárásoknak való megfelelés az iskolafenntartótól, a nevelőtestülettől és az iskola alkalmazottaitól egyaránt nagyobb felelősségérzetet, szakmai felkészültséget és toleráns, türelmes magatartást kíván meg.

1.7. A tanulók szociális helyzetéről, összetételéről A tanulók többsége rendezett családi körülmények között, teljes családban él. A gyerekek viselkedéskultúrája, táplálkozási szokásai, tanulási fegyelme, munkaszeretete tendenciózusan romlik az utóbbi években. E jelenségekért a társadalom, a család, a tömegkommunikáció, a divatjelenségek is hibáztathatók, de kezelésük főként az iskolára hárul.

9

1.8. Az iskola irányítási, szervezeti sémája

Önkormányzat

Szlovák kisebbségi Önkormányzat IGAZGATÓ

Diákönkormányzat

Szülői munkaközösség

nevelőtestület Könyvtáros Gyermek-és ifj. véd. fel.

technikai személyzet

Igazgató helyettes, Tagiskola vezető

osztályfőnökök

Iskolatitkár

10

2. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1. Az iskola pedagógiai hitvallása A vanyarci Veres Pálné Általános Iskola olyan nyolc évfolyamos, demokratikus légkörű, gyermekszerető és a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, nyugodt, barátságos légkörű nevelési – oktatási intézmény, mely:  az európai humanista hagyományokra és értékekre építkező erkölcsi normákat és szellemiséget közvetít, 

célja, az értelmes célokért küzdeni tudó, az emberi és az őt körülvevő világ értékeinek befogadására nyitott, szilárd jellemű fiatalok nevelése,



vállalja a szlovák nyelv, a nemzeti és helyi kulturális örökség ápolását, az egészséges nemzettudat, hazaszeretet, identitástudat megalapozását,



a tudást, a tehetséget tiszteli és felismeri, sokoldalú tevékenykedtetéssel annak kibontakoztatására, jó teljesítményekre ösztönöz,



tevékenységében meghatározó a közösségi-társadalmi szocializáció, az önálló életkezdés esélyeinek megalapozása,



tekintettel van tanítványai adottságainak szélsőségeire, s differenciált oktatással, gondoskodással kezeli tevékenységrendszerében,



praktikus, a gyermekek élete során kiszámíthatóan jól konvertálható tudást, annak bővítéséhez nélkülözhetetlen tanulástechnikát tanít meg.

2.2. Küldetésnyilatkozat 

Iskolánkban mindenkit szeretnénk eljuttatni képességeinek kiteljesítéséig. Valljuk, hogy nem kell, nem is lehet mindenkinek mindent azonos szinten tudnia, de azt is fontosnak tartjuk, hogy mindenki megtalálja a helyét, és valamiben érezze magát sikeresnek, fontosnak.



Célunk megtanítani, keresni a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat, megtanítani, hogy hogyan lehet kedvvel, örömmel ismereteket szerezni, kitartással eljutni a kitűzött célig.



Fontos feladatunk hagyományaink, értékeink megóvása, továbbvitele. Hisszük, hogy az idők próbáját kiálló emberi értékekre építhetők csak biztosan az újak.



Hagyományaink alapján egyre nagyobb nyitottságot, bizalmat, egymás kölcsönös tiszteletét és elfogadását közvetítjük tanulóink és szüleik felé.



Célunk az általános együttműködési kultúra fejlesztése, kialakított értékeinkből táplálkozó, ezeket megújító iskolai világ biztosítása gyermekeinknek. Pedagógiai hitvallásunk alapja: tanulóink sokoldalú, korszerű tudást nyújtó, gyermekközpontú nevelésben részesülve váljanak képessé a megújulásra, önművelésre, sorsuk és életük kedvező, eredményes alakítására.



11

Iskolafunkciók és célértelmezések (A pedagógiai program tartalmáról, hatóköréről) Pedagógiai programunk alakításakor figyelembe vettük az intézmény pedagógiai hagyományait, az iskolafenntartó, a szülők, a gyerekek és a nevelőtestület elvárásait. Különös súlyt kaptak e dokumentum megformálásában a következő helyi adottságok:  a vanyarci általános iskola által biztosítható továbblépési /továbbtanulási/ esély megtartása,  szintre kell hozni, nyelvi és kulturális tekintetben fel kell zárkóztatni, sőt identitásukat erősítve szubkultúrájuk feltételeit is biztosítani a cigánygyerekeknek (igény szerint),  a szlovák nyelvi és kulturális örökség gondozása, a hatékony anyanyelv és a nemzetiséghez kapcsolódó tradíciók megőrzése, átörökítése,  az iskola frekventált szerepe a településen: szolgáljon kulturális programokkal, közvetítsen műveltség-modellt a családoknak is. 2.3. A nevelő – oktatómunka prioritásai  

Az alapkészségek differenciált fejlesztése, szilárd alapműveltség megalapozása. Az egyéni adottságokhoz illeszkedő differenciált fejlesztés megvalósítása a felzárkóztatás, korai fejlesztés, tehetséggondozás módszereinek széleskörű alkalmazásával.  Az önálló tanulás technikáinak elsajátítása, a folyamatos önképzés igényének és képességének megalapozása.  A tanulók neveltségének fejlesztése, az alapvető emberi értékek, erkölcsi normák elsajátítása, az egyéni életben való boldogulás megalapozása.  Az együttműködés, a közösségben végzett tevékenységhez szükséges képességek fejlesztése.  Az egészséges életmód megalapozása, a káros szenvedélyek veszélyeinek megismerése, az életmód tudatos alakításához szükséges készségének fejlesztése.  Társadalmi (családi, közösségi) és gazdasági szerepek megismerése, önálló életkezdés, a munkavállalás esélyeinek megalapozása.  széleskörű tevékenységkínálattal minél több területen képezzük diákjainkat, megadva a lehetőségét a későbbi, érett korban történő pályaválasztásnak. - Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség megteremtésére való törekvés különös tekintettel a sajátos nevelésű tanulók esetében. - Fokozatosság és folyamatosság - Az együttneveléshez megfelelő tanulási környezet kialakítása - Tanulási motiváció fejlesztése  nagy figyelmet fordítunk az emberiség jövőjét meghatározó közös problémákra, az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: - az egyén és az állam felelősségét; - az egyén és a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, - környezetünket, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető - veszélyek csökkentésének fontosságát. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai kompetenciák - Természettudományos kompetenciák 12

- Digitális kompetencia - Hatékony és önálló tanulás kompetenciája - Szociális és állampolgári kompetenciák - Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák - Esztétikai és művészeti kompetenciák A kompetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen.   

Az épített és természeti környezet megismerésére, védelmére nevelés. A hazaszeretetre, szülőföld szeretetére és tiszteletére nevelés. A szülőföld, a szlovák nemzetiség, a település és az iskola hagyományainak megismerése, az ehhez kapcsolódó identitás megalapozása. A tanulók esztétikai érzékének, kifejezésmódjának fejlesztése.

2.4. Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata A kompetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen.

Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése) Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében. Ebből következik, hogy az iskolai nevelésben-oktatásban alapvető szerepe van. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különböző ismeretek tanításának-tanulásának szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek – sajátos jelleggel – minden tárgyban jelen kell lennie. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. Az alsó tagozatban a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó- és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával. A tanulási kudarcok, az értés- meg nem értés gazdaságtalan időráfordításai alapvetően a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra kell törekedni, hogy az olvasás értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés, az olvasás előtérbe helyezése a túlzott televíziózással és videózással szemben. A felső tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erősítése valamennyi tantárgy keretén belül kapjon kiemelt szerepet. Feladatunk még, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek 13

színvonalának emeléséhez, valamint az értő olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerzéséhez is. Fontos feladatunk, hogy tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Mindezt tudják alkalmazni a természeti, és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Törekedjenek az anyanyelv védelmére, tudjanak egymással kultúrált párbeszédet, vitát folytatni. A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelmi könyvek feldolgozásával. Az olvasási szokások erősítése érdekében könyvtári órákat tartunk tanévenként két alkalommal minden osztályban. Idegen nyelv oktatása (Idegen nyelvi kompetencia) Az Európai Unió tagállamaként, valamint szlovák nemzetiségi iskola révén kiemelt feladatunka szlovák nyelv tanítása és tanulása. Másik tanított nyelv a német. A nyelvtanulás révén jobban megismerjük a szlovák –német nyelvet beszélő emberek kultúráját, hagyományait, nyitottabbak leszünk a világra. Oktató-nevelő munkánkban mi is arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben. A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően gyakorlás kérdése – szókincsbővítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása - stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányaik végére biztos alap-nyelvtudáshoz jussanak, naponta használniuk kell a nyelvet. Ennek érdekében:  A szlovák nyelet heti négy órában első osztálytól tanítjuk, így több lehetőség van az intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra.  differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás – módszereinek alkalmazásával tanulóink nagyobb sikerrel sajátítják el a nyelvet A délelőtti kötelező foglalkozások mellett tehetséggondozás céljából szakköröket szervezünk különböző tematikával. (Nyelvvizsga-előkészítés, színjátszó klub, ország-ismeret, játékos nyelvi foglalkozások.) Szlovákiai erdei iskolai programban vesznek részt tanulóink. A pályázatírás lehetőségeit kihasználva minél több szemléltető és segédanyagot szerzünk be a tanítási formák változatosabbá tétele érdekében. Az Alsó-sztregovai testvériskolai kapcsolatunk révén, tanulóinknak lehetősége nyílik anyanyelvi közegben gyakorolni a nyelvet A 6-8. osztályban év végi vizsgák szervezésével ösztönözzük a tanulást. Célja a négy alapvető készség (írás, olvasás, beszédkészség) felmérése. 8. osztály végén tanulóink alapfokú illetve középfokú nyelvvizsgát tehetnek.

Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése) A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével.

14

Kiemelt feladatunk:    

Biztos számolási készség kialakítása Problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése Gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése Adatgyűjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése

Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése zajlik, sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal. A felső tagozaton az 5-6. osztályban folytatjuk a számolási készségek, valamint konkrét példákon kereszt a logikus gondolkodás fejlesztését. A matematikai fogalmak kialakítása és az elvonatkoztatási készségek fejlesztése a legtöbb gyermeknél csak 7-8. osztályban válik lehetővé. A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika és a magyar óra feladata. Ennek a két alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási órán adódik lehetőség. A matematika iránt érdeklődő és tehetséges gyermekeinket versenyeken szerepeltetjük, amelyet felkészítés előz meg. (Bolyai, Zrínyi, Apáczai és társai levelezős versenyek stb.)

Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése) A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe megnőtt, ezáltal felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő – technikai fejlődéssel lépést tartó - információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat. Fő célunk tehát az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek eléréséhez fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert különben áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. Ebből következik, hogy az informatika tanulása nem lehet öncélú - tanítása során a felhasználási lehetőségekre, a lehetséges alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk, s a tanulók elé ilyen komplex feladatokat kell kitűzni, és meg kell teremteni a tantárgyak közötti átmeneteket, kompetenciákat is. A különböző tudományterületek, tevékenységek ma már feltételezik a gép készségszintű használatát, vagyis a géphasználat nem cél, hanem eszköz jellegű legyen. Az ismeretátadó és számon kérő pedagógus az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé váljon. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Ötödik osztálytól nyolcadik osztályig (éves szinten) heti egy órában tanulják a tantárgyat a diákok. A digitális kompetencia fejlesztését szolgálhatják más tantárgyak feladatai, amennyiben géphasználatot (alkalmazás, internet), vagy csak egyszerűen problémamegoldó gondolkodást, kreativitást igényelnek.

15

Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése) A művészeti nevelés is elengedhetetlenül, kiemelkedően fontos területe iskolánknak. Ezt bizonyítja az évek óta színvonalasan működő hagyományőrző csoportunk is. Tanulóinknak sokféle lehetőségük van tehetségük kibontakoztatására. Meghatározó az egyéni alkotótevékenység, de a művészeti nevelés lehetőséget ad csoportos munkára, közösségfejlesztésre is. A művészeti nevelés területei: - Drámapedagógia – színjátszás Az alsó tagozaton megalapozott drámapedagógiai szemlélet sok tekintetben gazdagíthatja eredményeinket. Különféle képességfejlesztés folyik a dráma tanítása során. Pl.: A kommunikációs játékokon keresztül fejlődik a gyerekek közösségi szereptudata, beszédtechnikai gyakorlatokkal útját állhatjuk a romló kifejezés-technikának és kultúrának, a színes játékok a gyermekek fantáziáját fejlesztik, a memória-gyakorlatok az intellektuális képességeket tréningezik, az improvizációs szerepjátékok egyaránt segítik tanulóink megismerését és érzelmi fejlődését. A rendszeres gyakorlásokból előadások kerekednek, melynek mindenki részese, a gátlásosabb tanulók is magabiztosabbak lesznek. - Ének és tánc Látszólag két külön műfaj, de mégis ősidőktől fogva elválaszthatatlan egymástól, az emberek mindennapjait jellemezte. Köztudott a Kodály módszer elveinek alapján, hogy a zene és a tánc (különösen a népzene és a néptánc) a gyermek egészséges testi és mentális fejlődését alapozza meg. Naponta találkoztatnunk kell ezekkel a formákkal harmonikus fejlődése érdekében. Ha gyermekeink egyszerre énekelnek, játszanak, táncolnak, ezáltal több képességüket is fejlődik, ez különösen az alsó tagozaton meghatározó. Kielégíthető mozgásigényük, feszültségeik feloldódnak. A népi gyermekjátékok során fejleszthető a tiszta, szép magyar beszéd (irodalom, nyelvtan), a társas kapcsolatok kialakítása, alkalmazkodóképesség (magatartás), a versenyszellem (testnevelés), szerepjáték (színjátszás) viselkedéskultúra, ritmusérzék, tisztán, jól intonált éneklés, hallásfejlesztés (ének-zene), kreativitás, leleményesség. A leglényegesebb: a magyar nyelvi-, zenei- és mozgáskultúra ápolása együttesen. Az ének és a tánc fejlesztésének területei: (részben a dráma tanításával megegyező az oktatás szerkezete.)

- Rajz, vizuális kultúra A vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata: azoknak a képességeknek és készségeknek fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek a művészeti nevelés területén: 

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség - Művészi önkifejezés, előadókészség - Európai és egyetemes kulturális örökség megőrzésére irányuló igény - Az esztétikum igénye a mindennapokban 16



Környezettudatosságra nevelés



- Környezetünk esztétikus értékeinek megőrzésére, gyarapítására való igény Szociális és állampolgári kompetencia - Nyitottság, érdeklődés - Kulturális életben való részvételre való igény

Környezeti és egészségnevelés (Egészséges és környezettudatos életvitel Iskolánk különleges tárgyi adottságai: 

zöld övezetben elhelyezkedő épület, melyhez műemlék jellegű kúria is tartozik,

    

nagy, világos belső térrel rendelkező épület „zöld” folyosók, osztálytermek növényekkel telepített udvar, kastélypark sportpálya és játszótér

Feladatunk, hogy a gyerekek bevonásával ezt a környezetet megóvjuk, tovább szépítsük. Környezeti értékeink, és egészségünk védelme az emberiség jövője szempontjából egyre fontosabbá válik. Tanulóinknak meg kell ismerniük:    

az egészséges életmód előnyeit és lehetőségeit, a káros szenvedélyek leküzdésének módjait, az emberiség előtt álló ökológiai problémákat, az egészséges környezet kialakításának és védelmének lehetőségeit.

Nem kampányszerű akciókban rejlik a megoldás, hanem a mindennapi tevékenységünkben, a környezettudatos szokásrend kialakításában és mindennapi gyakoroltatásában. Ezért iskolánk vállalja, hogy az iskola minden tevékenységi területén, a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során folyamatosan építi a gyerekek napirendjébe a fenntarthatóság szemléletének erősítését. 2007-ben nyertük el az ÖKOISKOLA címet, amelyet szeretnénk továbbra is megtartani. Ezt segíti egészségnevelési és környezeti nevelési (ÖKOISKOLA) programunk. (Lásd. . fejezetet) Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód) A testnevelésnek és a sportnak egyedülálló szerepe van a mozgatórendszer, a mozgásszabályozás fejlesztésében, a civilizációs ártalmak megelőzésében, a mozgásszervi elváltozások javításában. Sajátosan összetett műveltségi terület, mivel a mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció működtetése. Hozzájárul a személyiség harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód megalapozásához. Széles körű elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek és készségek célszerű viselkedésbe integrálásával elősegíti a tanulók szocializációját. Előmozdítja a belső erőforrások mobilizálását, pozitívan befolyásolja az erkölcsi, akarati tulajdonságokat, az élet minőségét. Fejleszti az egyén 17

esztétikai érzékét, tűrő- és alkalmazkodási képességét. Segíti a helyes önértékelés kialakítását, a teljesítménynek, mint értéknek a felismerését. A testnevelés tanításunk célja, hogy fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, cselekvési biztonságát, sikeres, aktív életvitelű embereket formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszicho-motoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a fizikai igénybevételeket, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a közösségi normákat, a megmérettetést és az értékelést. Iskolánk tárgyi feltételei teljes mértékben megfelelnek e célok megvalósításához. Alsó, és felső tagozaton heti 3 testnevelés óra mellett 4 sportköri órán illetve a házi és kerületi versenyeken zajlik a tanulóink testkultúrájának fejlesztése. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. A helyi tantervbe minden tanítási napra – a délelőtti vagy délutáni tanítási időszakra – beépítjük a testnevelés órát a Közoktatási Törvény – 48. § (2) alapján.

2.5. Az iskola legfontosabb céljai Az iskola nevelési - oktatási céljai, alapelvei, feladatai, eszközei, eljárásai Az alapkészségek differenciált fejlesztésével életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a beiratkozott tanulók képességei, kialakuljon helyes és világképük: A köznevelési törvény 26. § értelmében történő kiegészítések Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. Alapelvek: - versenyképesség megőrzése illetve javítása - olyan erkölcsi és szellemi értékek közvetítése, mint a szeretet, a bizalom, a becsületesség, a munka, a tudás, igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás, valamint minden hátrányos megkülönböztetés elvetése. Általános célok: - a munka világa, a munkaerőpiac fokozott figyelembevétele, leszakadás megakadályozása, tehetséggondozás - a leszakadó társadalmi csoportok visszatérítése a minőségi oktatásba - az idegen nyelvek tanulásának javítása, mérhetősége - tényleges esélyek teremtése a felzárkóztatás és tehetségfejlesztés területén - az egyéni jogok hangsúlyozása helyett közösségi értékek és érdekek megismerése Általános feladatok: - a nemzeti műveltség átadásában, valamint az egyetemes kultúra közvetítésében a szellemi – érzelmi fogékonyság, és az erkölcsi érzék elmélyítésében jelenjen meg. - a tanuláshoz, munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése - az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása - a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése

18

A hagyományosan alsó és felső tagozatra bontott iskolaszerkezet a Közoktatási Törvény értelmében tartalmilag a következőképpen alakul:  az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,  a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő,  az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó,  a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő. Az életkorok szerinti nevelési feladatok komplex módon jelennek meg az iskola nevelési rendszerében. Alsó tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában (1-4. évfolyam) Céljaink:  óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését;  a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során;  leszakadás megakadályozása,  tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt;  biztosítsunk teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt;  elemi ismereteket közvetítsünk,a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket.  ismerjék meg a szlovák nyelv és kultúra alapvető sajátosságait,a helyi hagyományokkal pedig játékos formában ismerkedjenek meg. Feladataink:  a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon pedagógiai munkánk középpontjában;  a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ez által motivált munkában fejlesszük a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsuk elő érzelemviláguk gazdagodását;  adjunk, mutassunk példákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz;  alapozzuk meg tanulási szokásaikat; az ehhez szükséges készségek, képességek kialakítása  támogassuk az egyéni képességek kibontakozását;  működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;  figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak;  tudatosítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;  erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat;  formáljuk a gyermekek jellemét, mely szolgálja személyiségük érését. Felső tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatásalapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszában

19

Céljaink:  folytassuk és erősítsük az első szakasz (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;  tényleges esély teremtése a felzárkóztatásra, tehetségfejlesztésre  neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket;  a leszakadás megakadályozása, illetve a leszakadó csoportok visszahelyezése  a tehetséges tanulók felmérése, fejlesztése  tanulóinkat – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően – készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre;  készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására.  fejlesszük azokat, képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek.  biztosítsunk olyan tanulási környezetet, amely fejleszti tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét.  ismerjék meg a szlovák nyelvet és kultúrát  felkészítés a továbbtanulásra, munkaerőpiacon való elhelyezkedésre

Feladataink:  teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét;  tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait; tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, a tanulási motívumok fejlesztése – a tanulási módszertár kiépítése,  a hagyományos humán-reál tantárgyi alapokra építve tanítsuk meg tanulni diákjainkat, az ismeretszerzés minden lehetséges szellemi és tárgyi eszközeinek a felhasználásával (a megismerési, felfedezési vágy fejlesztése),  fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában;  terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra;  fejlesszük tanulóinkban a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényeket; erősítsük tanulóinkban az Európához való tartozás tudatát.  fejlesszük kommunikációs képességüket  ösztönözzük az egyéni, csoportos teljesítményre  a differenciálással történő fejlesztés kapcsán adjunk teret a tehetség kibontakozásának és a hátránykompenzálásnak.  ismerjék meg az információk, ismeretek gyűjtésének minél szélesebb körét, a könyvtárhasználat fontosságát.  erkölcsi normák megismertetése Konkrét nevelési feladatok: Az általános nevelési feladatokat pontosítani kell az életkorok vonatkozásában, hisz más és más életkorban más-más komponensek fejlesztése kap elsőbbséget. A pedagógiai folyamatok színtere is meghatározó, azaz a tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségek más prioritásokat határoznak meg.

20

Pedagógiai szakaszok szerinti nevelési feladatok: Az életkorok szerinti nevelési feladatok komplex módon jelennek meg az iskola nevelési rendszerében. Az oktatásban részvevő diákjaink 6-14 éves korosztályát két pedagógiai, illetve életkori szakaszra bontottuk. Első szakasz 1-4. évfolyam, a második szakasz 5-8. évfolyam. Nevelési feladatok azok színtere szerint: - szakkörök, - versenyre felkészítő foglalkozások, - korrepetálások, - felvételi előkészítők, - beiskolázási előkészítők, - egyéni feladatmegoldó versenyek. Nevelési feladatok tantárgyi programok szerint: - tantervek, tanmenetek újragondolása, - munkaközösségi szinten fogalmazódnak meg a szaktantárgyak nevelési céljai, - minden olyan tevékenységi formával foglalkozni kell, amely a különböző tantárgyak tanításával kapcsolatba hozható. A test és a lélek harmonikus fejlesztése: A különböző szakaszokban végzett fejlesztő munka nem határolódik el élesen egymástól, hanem egymásra épül az alapfokú nevelés-oktatás folyamatában. A bevezető és kezdő szakaszban: - mozgáskultúra megalapozása, - mozgáskoordináció, ritmusérzék, hallás fejlesztése, - az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, az ezt elősegítő szokások kialakítása, - az önismeret, a reális önértékelés fejlesztése, - a társas kapcsolatok igényének erősítése. Az alapozó szakaszban: - a mozgáskultúra, mozgáskoordináció fejlesztése, - a koncentráció és a relaxáció képességének megalapozása, - az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatása. A fejlesztő szakaszban: - az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztése, - az együttműködés értéknek tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, csoportban, stb. Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése a bevezető és kezdő szakaszban: - biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatása, - az önálló tanulás és az önművelés alapozása, - a mentális képességek célirányos fejlesztése. Az alapműveltség továbbépítése: - a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztése, 21

-

az önálló tanulás és az önművelés alapozása, gyakoroltatása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, a tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció – írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés, megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés.

A szocializáció folyamatainak elősegítése: - a helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása, - a kortárs kapcsolatok megerősítése, - a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása, - az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosítása, - a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtása, - a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítése. A tanulási stratégiák megválasztása: - az életkori jellemzők figyelembe vétele, - az ismeretek tapasztalati megalapozása, és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, - a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló fejlesztő értékelés, - az együttműködésre építő tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepének megnövekedése, - a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok aránya növelése, - megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó adatgyűjtés, modellezés, szerepjáték, - az életkori jellemzők figyelembevétele, - az ismeretek tapasztalati megalapozása, - a kreativitás fejlesztése, - differenciált fejlesztés.

A nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai Iskolánkban folyó nevelő-oktató munkaeszköz- és eljárásrendszere Tanulóinkat igyekszünk pozitív tevékenységekre késztetni, gyengítve a negatív hatásokat. Nevelési eljárásainkat alkalmazzuk céljaink elérése érdekében. Ezek a következők: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében alkalmazott módszereink:  az oktatásban alkalmazott módszerek,  minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép,  bírálat, önbírálat,  beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás,  előadás, vita, beszámoló. Ösztönző módszerek:  helyeslés, bíztatás, megbízás, elismerés, ígéret, dicséret,  gyakorlás, követelés,  ellenőrzés, értékelés, szóban vagy írásban, osztályozás,  játékos módszerek, 22

A pozitív magatartásra ható módszereink:  helyeslés, ösztönzés, bíztatás; elismerés, dicséret, jutalmazás,  osztályozás,  felszólítás, kényszerítés,  követelés. A negatív viselkedés kialakulása elleni módszerek:  felügyelet,  ellenőrzés,  figyelmeztetés,  intés, elmarasztalás, tiltás,  büntetés

Az osztály, az iskola, a helyi társadalom működésének, a közösségi élet normáinak megismerésével és betartásával váljanak hasznos, kooperatív tagjaivá közösségüknek. Ebben a körben kiemelt részcél a társadalmi beilleszkedés, a szocializáció megalapozása. Ehhez az szükséges, hogy  a tanuló ismerje meg a helyi társadalom működését, alkosson önálló véleményt ezekről,  alakuljon ki benne az önismeret képessége, és ennek birtokában reális legyen megítélése az adott közösségben betöltött helyéről,  tudatosuljon bennük az, hogy a társadalom életét törvények és erkölcsi normák szabályozzák, amelyeket be kell tartaniuk,  ismerje meg és tartsa be az iskola belső rendjét, szokásait,  fogadja el és tartsa tiszteletben a másságot. A demokrácia szabályainak tanulásakor kiemelt szerephez jut az egyén és közösség összhangja, a szolidaritás, humanitás, kisebbségek iránti tolerancia kialakítása, a közügyekben való döntéshez szükséges információk megszerzésének igénye és képessége. Megalapozódik a döntés, végrehajtás és ellenőrzés tevékenységeiben szerzett jártasság, végül a választás, a megbízatás felelősségének átélése. Közösségi életre nevelés, társadalmi normák és értékek átadása, demokrácia, mint fogalom helyes használatának kialakítása. Felelősségek, kötelességek, jogok megfelelő gyakorlása, alkalmazása, érvényesítése. - közösségi nevelés, - erkölcsi nevelés, - közösségi szokások, hagyományok tisztelete, - véleménynyilvánítás, - diszkrimináció fogalomkörének ismerete, - állampolgárrá nevelés, - tanulók feladattudatának megalapozása, - érték- és normarendszer formálása a társadalmi értékek viszonylatában. Eszközök eljárások: - osztályfőnöki órák tematikus foglalkozásai - pedagógusok ellenőrzése, értékelés - házirend, az iskola belső szabályainak kialakítása, értelmezése, karbantartása a tanulók, diákönkormányzat közreműködésével - DÖK működése, közösségi színterei, programjai 23

- közügyekben a diákok és szülők testületeinek együttműködése, közös párbeszéd, állásfoglalás, véleményformálás - iskolagyűlés, DÖK gyűlések.

Egészséges életmód megalapozása, a káros szenvedélyek veszélyeinek megismerése, tudatos életmód-alakítás készségeinek elsajátítása. - A mindennapos testmozgás váljon igényükké, túl a kötelező jellegen. - Ismerjék a korszerű táplálkozás összetevőit. - A testnevelés alól részlegesen felmentett tanulók egészségi állapotának javítása, korrekciója; a gyógytestnevelésre kötelezett tanulók - a foglalkozáson érintett - részképességeinek fejlesztése. - Az úszásoktatásban részesülő 1-4. osztályos tanulók esetében a vízbiztonság megszerzése és egy úszásnem alapjainak elsajátítása. - A tehetséges illetve a rendszeres sportági edzést igénylő tanulók számára biztosítja a szervezett foglalkoztatást atlétika, labdajátékok és küzdősportok keretében. - Ismerjék a különböző drogok (alkohol, cigaretta, kábítószer) veszélyeit, az egészségre gyakorolt káros, sokszor visszafordíthatatlan hatásait. - Ismerjék a 1-4. osztályosok a néptánc alapelemeit. Alapelvek:  Egészséges életmódra nevelés, az egészséges életmód igényének kialakítása.  napi rendszeres testmozgás igényének kialakítása, egészséges test formálása  megfelelő táplálkozás kialakítása, korszerű táplálkozás alapjainak tudatosítása  az egyéni fizikai állapotok szintjének fejlesztése, fontos, hogy ezt differenciáljuk és összhangba állítsuk a bíróképességekkel  különböző sportágakban a tanulók kipróbálják magukat, és jártasságot szerezzenek bennük  Eszközök, eljárások: egészséges életmód kialakításához szükséges tevékenységek  mindennapos testmozgás testnevelés óra és diáksportköri foglalkozás keretében (3-4 óra/hét)  gyógytestnevelésre kötelezett tanulók fejlesztése testnevelés óra keretében  téli sportok (síelés, sí-táborok, síoktatás, korcsolyázás)  úszásoktatás  korszerű táplálkozás (előadások, fogászati előadások, orvosi vizsgálatok, szűrések)  szexuális felvilágosítás, érettségének megfelelő beszélgetések  osztályfőnöki órák keretében és alsó tagozaton, szabadidős foglalkozásokon  néptánc: napi testmozgás, mozgáskoordináció kialakítása, hagyományőrzés

Társadalmi (családi, közösségi) és gazdasági szerepek megismerése, önálló életkezdés esélyeinek megalapozása, munkavállalói szerepek elemei ismeretének elsajátítása Célok: Munkára nevelés, a felelősségérzet kialakítása. Tanulóink legyenek felkészültek a gazdálkodói, vállalkozói, munkavállalói szerepvállalásra, készüljenek a választott pályájukra, önellátásra, a háztartás feladatainak gyakorlására Feladatok : - készítsük fel tanulóinkat, hogy ismerjék az elemi gazdálkodást. - tudatosítsuk tanulóinkkal, hogy a fizikai és szellemi munka egyaránt értékes tevékenység. 24

- ismertessük meg tanulóinkat a népi kismesterségek alapjaival - tegyük képessé tanulóinkat, hogy felismerjék környezetbarát technika jelentőségét, a környezetvédelem fontosságát. - legyenek képesek egyszerűbb háztartási munkákat önállóan elvégezni, egyszerűbb ételeket, tárgyakat elkészíteni. - ismerjék fel saját képességeit, s ennek megfelelően tudjon helyesen pályát választani. - alakítsuk ki bennük vonzó jövőkép, erősödjön meg környezetük iránti pozitív érzelmi viszonyulásuk, mutatkozzon meg életvitelükben, szokásaikban. Eszközök, eljárások: - problémamegoldó gondolkodásmód kialakítása - környezetkímélő technikák: kézműves technikák természetes anyagokkal való munkálkodás, hulladék felhasználása, komposztálás - élő környezetünk védelme: növényápolás a termekben, az iskola környezetében faültetés Madarak és Fák Napja, Föld Napja, Víz Hete

Az iskola növendékeinek hazaszeretete, a szülőföld szeretetére és tiszteletére nevelése. A nemzeti, keresztény a szülőföldhöz, nemzetiséghez, iskolához kapcsolódó hagyományok megismerése, az ehhez kapcsolódó identitás kialakítása. Célok: - Hazaszeretetre, hagyományőrzésre, hazánk iránt érzett azonosságtudatra nevelés - Érzelmi. Feladatok: - tanulóink ismerjék a Kárpát-medence magyarságának történelmét. - érezzék jól magukat az iskolában, ismerjék a Veres Pálné Általános Iskola hagyományait, alakuljon ki bennük szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk. - ismerjék és tiszteljék jelképeinket Eszközök, eljárások: - nemzeti ünnepeink és hagyományos ünnepeink, rendezvényeinken keresztül évnyitó - ünnepség, télapó, adventi ünnepkör rendezvényei, farsang, nőnap, pedagógus nap, anyák napja, Veres Pálné nap, illetve iskolanap - hazánk és jelképeink megismerése - tanórákon és kívüli tevékenység - tanulmányi kirándulások az ország különböző területeire - településtörténet - helytörténeti vetélkedők - környezetismeret, történelem, magyar vetélkedők - híres magyar személyekhez kötődő tanulmányi - vetélkedők

25

2.6. Az iskola fő céljai megvalósítását szolgáló tevékenységformák a.) Az óvoda – iskola átmenet zökkenőmentessége érdekében - kölcsönös hospitálások, csoportmegfigyelések: tavasszal a leendő tanítók, ősszel az óvodapedagógusok látogatásai - nyílt nap az ovisok számára: 1-2 évfolyam és a leendő tanítók részvételével közös ünnepek, rendezvények, műsorok az iskolában - elsősavató: az első szeptember 1-jén, az ünnepélyesség fontos! Cél: az óvoda a gyermek személyiségére vonatkozó információkat adja át a leendő tanítóknak. A már kialakult közösségek, mikroközösségek megtartása fontos! b.) Alternatív idegen nyelv oktatása - a szlovák nyelvet 1-8. évfolyamon differenciáltan tanítjuk csoportbontás nélkül - németet a 4-8. évfolyam tanulói tanulnak, osztálykeretben, szükség esetén csoportbontásban c.) Magyar nyelv és irodalom oktatása - Nyelvi játékok és kommunikáció Csoportbontásban tanítjuk technika/számítástechnika (5-8. évfolyam) e.) Informatika oktatás megvalósítása - a számítástechnikai eszközök ismerete, készségszintű ismeretszerzésben.

alkalmazása

az

önálló

f.) Az önálló életkezdés technikát, készségeit megalapozó fejlesztő programok: - technika-rajz 1-4. évfolyamon tömbösített oktatás (1-2. évfolyam kézügyesség, 3-4. évfolyam technika-vizuális kultúra) - kézműves technikák alapjai, manuális készségfejlesztés - 5-8. évfolyam: anyagismeret, egyszerű anyagok felismerése, tulajdonságai, alkalmazhatósága - a háztartásvezetés, háztartásökonómia egyszerű gépek, berendezések ismerete, karbantartása Cél: gyakorlatias, praktikus ismeretek közvetítése, funkcionális tárgyak, valódi értékek alkotása, előállítása természetben fellelhető alapanyagok, hagyományos környezetkímélő technológiák alkalmazása. Tanórán kívül: iskolai önkiszolgáló munka, tantermek, udvar, iskolai dekorációk készítése g.) Helytörténet oktatása: Nógrád megye – Balassagyarmat és környéke – Vanyarc történetének oktatása 2. évfolyamtól 8. évfolyamig. 2-4. évfolyamnak: természetismeret, anyanyelv műveltségterülethez integrálva 5-8.

évfolyamon:

földrajz, történelem, anyanyelv, idegen nyelv, technika- életvitel,

Cél: Fokozatosan bővülő ismeretkör a lakóhelyről és környezetéről, Nógrád megyéről.

26

A környezeti nevelés helyi programja Cél: a Cserhát faunájának megismerése, földrajztörténeti, növény és állattani tudnivalóinak gyakorlatias elsajátítása természeti értékek és védelmük. a.)tanulmányi és környezetvédelmi séták 1-4. évfolyamon b.) Országjárások, tanulmányi kirándulások (közelitől a távoli tájakig, Nemzeti Parkok, védett természeti értékek Magyarországon) c.) a Föld Hetének megrendezése - szelektív hulladékgyűjtés - a Föld, a Víz, a Levegő Napjának megrendezés d.) Nógrádi geo-park - programok e.) Takarékosság: - energiával, vízzel - környezetbarát iskola, műhely - állatok védelme Mini környezetvédelmi labor kialakítása. Kapcsolódás hazai és nemzetközi környezeti nevelési projektekhez (pl.: Körlánc, Global Lab. Humusz). Szociális gondoskodás a.) A szociális jelzőrendszer hatékony működtetése: iskola – család - önkormányzat b.) Diákétkeztetés támogatásának elvei és gyakorlata c.) Gyermek-és ifjúságvédelem helyi programja. Kulturális funkciók ellátása a.) Hagyományőrzés, magyar és szlovák estek, testvérfalu kapcsolat, ünnepkörökhöz kapcsolódó népszokások felelevenítése. b.)A település felnőtt és ifjúsági, gyermekcsoportjait érdeklő műsorok, zenés-táncos rendezvények, előadói estek, kiállítások, színházi esték megrendezése. c.) A névadó kultuszának ápolása. Pedagógiai szakszolgáltatások A település nagyságrendje, a problematikus gyerekek aránya alapján továbbra is indokolt, a logopédiai ellátás a Kistérségi Társulási Program révén valósul meg helyben.

2.7. Az iskolai nevelő-oktató munka színterei, a csoportszervezés elvei Az alapkészségek-képességek fejlesztése során képesség szerinti differenciálást, csoportbontást alkalmazunk 5-8. évfolyamon a rendelkezésre álló időkereteknek megfelelően. (részletezve a helyi tantervben) 1-4. évfolyamon tanulási teljesítményproblémák esetén nem végzünk csoportbontást, ellenben a differenciált képesség fejlesztést megszervezzük. 27

Tanórán kívüli munkaformák 1.) Egész napos iskola: a hatékony nevelés-oktatás érdekében megfelelő felkészülést biztosítja az 1. osztálytól felmenő rendszerben történő oktatási forma. A béri tagiskolai hagyományokra építve. 2.) Napköziotthon: A helyi és a bejáró tanulók egyaránt igénylik az emelkedő térítési díjak ellenére az ellátást. A változatos, egészséges étkeztetés mellett a gyerekek rugalmas tanulását igyekszünk segíteni. A jelenlegi csoport létszáma 30 fő, Vanyarcon. Béren valamennyi gyerek napköziotthoni ellátásban részesül. 3.) Tanulószoba: A felső tagozatos bejáró tanulók közül 20 fő veszi igénybe. A tanulószoba ingyenes szolgáltatás. 4.) Szakkörök: Célja a tehetsége tanulók fejlesztése, a különböző tudomány területek, művészetek iránt érdeklődő diákok fejlesztése.

Egyesületek az iskola környezetében: Diáksport Egyesület 1986-ban alakult, tagdíjakból működik. Bevételei a versenysport utazási költségeit fedezik csupán. A sportági edzések vezetői, edzői munkájukat önkéntes munkaként végzik.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók fejlődését segítik a különféle szaktárgyi, sport, művészeti versenyek, vetélkedők. A legszebb tanulói munkákat (rajz, kézművesség alkotásait) rendszeresen bemutatjuk a tanulóifjúságnak, illetve a település lakóinak.

Szabadidős tevékenységek A diákönkormányzat és a DSE kezdeményezésére, tanévre tervezett program szerint, illetve az adott programkínálatnak megfelelően szórakoztató programokra, diák-önkormányzati napra, kulturális eseményekre kerül sor (pl.: farsangi jelmezes bál, sportbál, nemzetiségi folklór estek, stb.).

28

Az iskola szünidei programjai a.)Táborok: Szlovákia : - Cserekapcsolat keretében rendszeresen szervezünk cseretáborokat - Rendszeresen részt vesznek tanulóink a Megyei Könyvtár által szervezett olvasótáborokban. - Testvériskolai kapcsolat – kölcsönös táboroztatás - Erdei iskola Helyi: - Természetismereti tábor - Kézműves tábor b.) Egyéb programok: igény szerint szerveztünk szünidei programokat (kézműves, sport, klubdélután) túrák, kirándulások, tánctanfolyam, színházlátogatás A szünidei programokat és táborokat szülői finanszírozással-önkéntes vállalás esetén- ill. Alapítványi és pályázati forrásokból tudjuk finanszírozni. Az intézmény költségvetésében a speciális szolgáltatásokra, szünidei programokra a fenntartó nem biztosíthat fedezetet.

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Célunk: - a különböző szintű adottságaikkal, eltérő mértékű fejlődéssel rendelkező tanulóink iskolai és iskolán kívüli tevékenységekkel, illetve spontán tapasztalatok útján minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. - a tanulói személyiség „erejének”, épségének növelése, általános, minden emberen: benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése. - konkrét: az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés - olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló nevelési folyamatnak nem csak tárgya, alanya is, - az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, mely a gyermeki, serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul. 

A konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése. A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességének fejlesztése.



Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás: BTM, SNI, Tehetség

Feladataink: - A tanulók erkölcsi nevelése A különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. 29

Feladataink: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása tanulóink körében.(szociális kompetenciák) - A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra. (hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése) - A tanulók érzelmi nevelése A tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. (énkép, önismeret fejlesztése) - A tanulók közösségi nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével. (szociális kompetencia) A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. (anyanyelvi kommunikáció) - A tanulók esztétikai nevelése Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző magatartás kialakítása. Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben. (esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) - A tanulók akarati nevelése Az önismeret kialakításával a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség formálása. (énkép, önismeret fejlesztése) - A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. Problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és problémák iránt. (állampolgári kompetencia) - A tanulók nemzeti nevelése A haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok ápolása, megbecsülése; a hazaszeretet érzésének felébresztése. Település hagyományainak Vanyarc szokásainak ismerete, tisztelete. (szociális és állampolgári kompetencia). A határon túli magyarok életének megismerése, a közös nyelv, a történelem, a hagyományok megtapasztalása. (BGA-12HA-01-0647. sz Határtalanul – tanulmányi kirándulás 7. osztályosoknak c. pályázat segítségével.) - A tanulók munkára nevelése A munka fontosságának tudatosítása. A munkavégzés, mint az ember egész személyiségét fejlesztő folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása. (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia) - A tanulók egészséges életmódra nevelése A tanulók megértsék saját egészségvédelmüknek jelentőségét és rendelkezzenek azokkal a szükséges ismeretekkel, jártassággal, melyekkel környezetüket, egészségi feltételeiknek javítását, az egyes emberek, valamint a közösség egészségének a védelmét cselekvően megteremtik. A testmozgás képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti vágy felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. - A tanulók környezeti nevelése Ismerjék meg a természetes és mesterséges emberi környezet értékeit. Alakuljon ki az értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás. Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. (természettudományos kompetencia) Az eredményes munka feltétele, hogy a pedagógus maga is rendelkezzen közösségi vonásokkal, és ezáltal alkalmas legyen a személyiségfejlesztéssel járó feladatok elvégzésére, valamint tudatosan adjanak példát szakmai felkészültségből, korrektségből, emberségből. Ennek fejében mindezt jogosan várhatják el tanítványaiktól. 30

Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Anyanyelvi és matematikai kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Környezettudatosságra nevelés Szociális és állampolgári kompetencia Hatékony, önálló tanulás

3.1. Beilleszkedési, iskolánkban

magatartási

nehézségekkel

összefüggő

pedagógiai

tevékenységek

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek iskolánkban A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal való eredményes foglalkozás alapja, hogy a tünetek tapasztalása után minél előbb tárjuk fel a kiváltó okokat. Ezek lehetnek egészségügyi (pl.: a gyermek születésével kapcsolatos rendellenességek, súlyos gyermekkori betegség), szociális hátterűek (pl.: elhanyagoltság, családi környezet hiánya). Súlyosabb esetekben a tünetek és okok azonosításához a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői bizottság segítségét kérjük. Az első osztályosok beilleszkedésének segítése - tanév eleji DIFER- mérés - az eredményes bánásmód megtalálása végett a gyermek szüleivel, előző pedagógusaival (óvónő, logopédus, stb.) tartjuk a személyes kapcsolatot. - Az előkészítő időszakban 35-40 perces tanítási órák tartásával lehetőséget adunk a gyereknek több játékra, pihenésre. - A szülő és gyermek kapcsolatának erősítése pozitív véleményekkel, dicséretekkel.

Az ötödik osztályosok beilleszkedésének segítése Az alsó tagozatban 1-2 tanítóhoz szokott gyereknek nehézséget jelenthet 5. osztályban a több pedagógusnak való megfelelés. Bármennyire egységes a követelményrendszer, nem minden gyerek tud azonnal alkalmazkodni a megváltozott helyzethez, ez is okozhat beilleszkedési nehézséget. Feladatunk ezen a téren: - Bemeneti mérések alapján egyénre szabott differenciált pedagógiai módszerek alkalmazása A tanulóban meglévő értékek előtérbe helyezése. (Mindenki tehetséges valamiben.) - Nyugodt, határozott, következetes nevelői magatartás, a jó cselekedet azonnali elismerése, azonnali jutalmazás (vagy elmarasztalás), egyéni bánásmód, testre szabott feladatok, közösen megállapított szabályok következetes betartása. - A közösség pozitív ráhatásának erősítése

31

A beilleszkedési, magatartási nehézségeket korrigáló eljárások, módszerek: -

szoros kapcsolat a helyi óvodával, a nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; a kis létszámú első osztály indítása (ha ez indokolt); az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a napközi otthon; a tanulószoba; a felzárkóztató foglalkozások; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

3.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 3.2.1. A tehetség fő összetevői -

képességek (intellektuális, művészi, testi ügyességi, kommunikációs adottságok, készségek) kreativitás (ötletgazdagság, szellemi rugalmasság, eredetiség, nyitottság, a képzelet szabad áramlása, stb.) feladat – elkötelezettség (érdeklődés, motiváltság, kitartás, sikerorientáltság)

3.2.2. A tehetség leghangsúlyosabb ismérvei -

az intelligencia fejlett képességek (általános, speciális) a kreativitás magas szintje korának megfelelően fejlett személyiség motivációs tényezők (a feladat iránti erős elkötelezettség, pozitív környezeti hatások)

3.2.3. Tehetségfeltáró módszereink a.) Követéses vizsgálat: 3. osztálytól „tehetségígéretek” azonosítása b.) Státuszoló mérések: tantárgyi teljesítménymérések, képességvizsgálat, kreativitás vizsgálata c.) A komplex személyiségvizsgálat érdekében: a tanulás motivációjának vizsgálata, tanulási stratégiák vizsgálata, siker- és kudarcélmény hatása a személyiségre d.) Tanulmányi versenyek, vetélkedők: a megméretés szintje (iskolai, körzeti, megyei területi, országos), jellegüket tekintve szaktárgyi vagy komplex. Az szellemi képesség kibontakoztatása elsősorban a tanítási órákon történik, tudományosan megalapozott ismeretek elsajátításával, a figyelem, az emlékezet, az absztraháló képesség, és végül a logikus gondolkodás fejlesztésével. Tanítási órán kívül: szakkörök, vetélkedők. Művészi képességek kibontakozását segítő tevékenységek tanítási órákon kívül: kulturális szemle, 32

kiállítások szervezése, versenyeken, pályázatokon való részvétel, szereplési lehetőség ünnepségeken. Testi ügyesség, kézügyesség (pszicho-motoros képességek) fejlesztését szolgáló tevékenységek: iskolai sportkör, szakkörök (kézműves, modellező), házibajnokságok. 3.2.4. A tehetségnevelés megköveteli a pedagógustól -

a gyermek aktivitását biztosító módszereket, hogy felmérjük a gyermek önállóságát (és vele is beláttassuk azt) a szeretetteljes hozzáállást, hogy a tanuló érezhesse bizalmunkat (ne ítéljünk elhamarkodottan) az egészséges keménységet, következetességet, tárgyilagosságot a kitartó munka érdekében az empátiás viselkedést, amellyel beleéljük magunkat a gyermek öntörvényű világába és gondolkodásmódjába.

3.2.5. Eljárások, módszerek a tehetségígéretű tanulók gondozásában -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a tehetséggondozó foglalkozások az iskolai sportkör a szakkörök versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) községi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használta

3.2.6. Kiemelkedően tehetséges tanulók díjazása - a tanulmányi, művészeti versenyeken résztvevő tanulók jutalomban, díjazásba részesülne. A díj összege 200,- Ft/ tanuló az adott év iskolai létszáma.

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Az iskola szereplői közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainak kiemelkedő pontja, hogy az egyéni jogok hangsúlyozása helyett, a közösségi érdekek és értékek jelenjenek meg. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 33

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudták. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése. A tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat:A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási – tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.



Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.



A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.



A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.



Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő – oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez.

34

E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: 1.

Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére kis létszámú első osztályt szervezhet az iskola.

2.

A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

5. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Célja: a testi, lelki jólét biztosítása. Lásd részletesen: Pedagógiai program 2. fejezete.

6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Fokozott figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókra. Évente felmérjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, gyermekvédelmi felelősünk folyamatosan nyomon követik fejlődésüket. Az integrációs Pedagógiai Program bevezetésével a HHH tanulóink kiemelt figyelmet és segítséget kapnak beilleszkedési, tanulási nehézségeik leküzdéséhez. A már kialakult hátrányos helyzet illetve veszélyeztetettség esetén igyekszünk orvosolni a bajt. Munkánk eredményessége érdekében szoros és jó kapcsolatot építettünk ki más intézmények szakembereivel:  iskolaorvossal,  védőnővel,  családgondozóval,  fejlesztő pedagógussal, logopédussal,  a rendőrség és  a gyámhatóság munkatársaival.  lehetőségeinkhez képest próbálunk enyhíteni az anyagi gondokon:  étkezési kedvezmények kiadása a jogszabályok szerint  tankönyv hozzájárulások kiadása a jogszabályok szerint  segélyek kiadása a költségvetési keretek figyelembevételével.  iskolai alapítványunk bevonása a hátrányos helyzetű gyermekek anyagi segítésébe Felelősei: - a gyermekvédelmi felelős - az osztályfőnökök Igyekszünk az ingerszegény környezetből érkezőket élményekhez juttatni kirándulások, táborozások, kulturális és sportprogramok, vetélkedők szervezésével. Megemlékezünk a hagyományos ünnepnapokról, (mikulás, karácsony, farsangi bál, húsvét, gyereknap), ápoljuk hagyományainkat (Veres Pálné hetek) élményt és példát adva azok számára 35

is akiknél ez otthon nem adatik meg. Választékos szakköri kínálatunk, ahová célzatosan irányítjuk a gyermekeket a szabadidő hasznos eltöltése, és saját épülésük végett. A tanulási nehézségekkel küzdő tanítványainkat korrepetáljuk, napközibe, tanulószobába irányítjuk. Tanítványaink szüleivel állandó a kapcsolatunk. Tájékoztatjuk a családokat a törvény adta család- és gyermekvédelmi lehetőségekről. A krízishelyzetekkel küzdő gyermekeknek és családoknak segítséget nyújtunk segélyek formájában, illetve a megfelelő segítő szervezet bevonásával. A közoktatásról szóló törvény 41. §-ának (6) bekezdése előírja a nevelési-oktatási intézmények feladatai között a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását, a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárását, a káros hatások pedagógiai eszközökkel történő megelőzését, ellensúlyozását. A fentiek, valamint a gyermekvédelemi törvény alapján iskolánk alábbi fő feladatai a következők: 

kapcsolatot tartunk a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy az iskola rendelkezésére álló pedagógiai eszközökön, anyagi lehetőségeken túl segítséget nyújtsunk a tanulók és szüleik részére, rendszeres kapcsolatot tartunk a Polgármesteri Hivatal szociális előadójával, Nevelési Tanácsadóval, iskolaorvossal, védőnővel, hitoktatókkal,



a gyermekvédelmi törvény alapján jogosultak részére kezdeményezzük a kiegészítő családi pótlék, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítását, szükség esetén kezdeményezzük a tanuló védelmi rendszerbe történő bekerülését, a természetbeni ellátást (tankönyv-és tanszerellátás támogatása, étkezéstérítési díjkedvezmény), a különböző gyermekjóléti támogatások lehetőségeire felhívjuk a szülők figyelmét.



Szükség esetén közreműködünk az ügyintézésben. A GYIV felelős hetente fogadóórát tart, ahol lehetőség van a problémák megbeszélésére. Az intézmény valamennyi tanulójára vonatkozóan: o o o o o

általános prevenciós tevékenységek mentálhigiénés programok bevezetése a tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság szervezése minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete felvilágosító előadások szervezése szakember bevonásával.

36

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A tanulási kudarc komplex jelenség. Nem csupán az értelmi képességek fejletlensége okozza, hanem a személyiség komplex problémái is. A fejlesztő programok alapelvei: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Komplex vizsgálatra épüljön, azon a szinten kell kezdeni a fejlesztést, ahol a gyermek tart. Aprólékosan felépített fokozatosság Egyéni fejlesztési tervek alapján A tanulók szorongásának oldása. Team munka (szülő, pedagógus, fejlesztő pedagógus) Szeretetteljes, türelmes, megértő bánásmód

A felzárkóztatás legfőbb feladatai: Nem az iskolai tananyag gyakorlása, hanem az egyes rész-képességek fejlesztése. 1. mozgásfejlesztés (nagy és finom mozgás) 2. testséma fejlesztés 3. téri tájékozódás fejlesztése 4. a látási – hallási- tapintásos észlelés fejlesztése 5. beszédfejlesztés 6. figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztése. A fejlesztés lehetőségei tanórákon -

Egyénre szabott feladatok Differenciált óraszervezés Megfelelő olvasástanítási módszer, tankönyv választása Kontrasztos nagybetűs szövegek olvastatása Jól tagolt, nagyobb sorközű feladatlapok választása Olvasó ablak készítése A tanító figyeljen a lassú, világos, jól artikulált beszédre, és annak tudatos hallási megfigyelésére Tollbamondásnál a javulási tendenciát különösen hangsúlyozzuk. A hibákat úgy jelöljük, hogy adjunk lehetőséget az önkontrollra, önkorrekcióra. Rövidebb terjedelmű szöveg diktálása Órán használhatják a helyesírási szótárt Lehetőség szerint szóban feleljen a tanuló Értékelésnél a gyermek önmagához mért fejlődését vegyük figyelembe. Biztosítsunk a tanuló számára hosszabb felkészülési időt. Munkára nevelés, a felelősségérzet kialakítása Munkára nevelés, a felelősségérzet kialakítása

37

8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek                 

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése a kis létszámú első osztály(ok) az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a felzárkóztató órák a napközi otthon a tanulószoba a diákétkeztetés a felzárkóztató foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése a családlátogatások a továbbtanulás irányítása, segítése az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek szoros kapcsolata a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

A szociális hátrányok kompenzálását a következő alapelvek szerint végezzük - a pedagógiai tapintat, körültekintő eljárás jellemezze a nevelőtestület minden eljárását, - a gyermek érdekeit helyezzük előtérbe: amit lehet az iskola, a napközi otthon nyújtotta szolgáltatásokkal kívánunk kompenzálni, - a szülőket meg kívánjuk nyerni partnerként, - folyamatos követéssel kísérjük a tanuló sorsát, az eljárásokat, eszközöket is ehhez igazítjuk.

9. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka ellenőrzési, mérés-értékelési, minőségbiztosítási elvei, ismeretek számonkérésének követelményei, magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének formái.

Elvek, követelmények a. Az értékelés folyamatos megfigyelésen alapul. Minden esetben a gyermek fejlesztése érdekében történik, illetve megerősítés szándékával. b. A tanulói teljesítmény értékelésekor visszajelzést kapunk és adunk a tanítás, tanulás eredményéről. c. Az értékelés változatos módszereit alkalmazzuk (diagnosztikus, formatív, szummatív) 38

d. Az értékelés során csak azt értékeljük, osztályozzuk, amit korábban megtanítottunk. e. Az értékelés folyamatos, igazságos, körültekintő, következetes és egyénre szóló. f. Az értékelésünk egyik feltétele, hogy a követelményeket egyértelműen megfogalmazzuk, illetve az értékelési módszereket is. A tanuló tudja, értse, milyen teljesítményét, milyen irányú fejlődést várunk el tőle. g. A tanév során a tanulók többféle tevékenységét értékeljük. Az értékelés nem mindig osztályzattal történik. h. Az új belépő tantárgyaknál az első hónapban önként jelentkezés alapján feleltetünk. A sajátos tanulási módszerek, követelmények tudatosítása érdekében felhasználhatjuk a tanulók véleményét egymás feleletéről. i. Az év végi osztályzatoknak, szöveges értékeléseknek a valós értékeket, tudást kell tükröznie. Ezért belső értékelési módszereken kívül külső felmérésekkel, vizsgálatokkal is mérjük tanulóink tudását. j. A diákok szüleinek joga és kötelessége a gyermekek tanulmányi előmenetelét figyelemmel kísérni. A pedagógus feladata: folyamatosan informálni a szülőt a tanuló teljesítményéről. A tanulók teljesítményének értékelése Célja: diagnosztikus visszajelzés biztosítása a tanár és tanuló számára. Módjai:  Szóbeli: az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján.  Írásbeli: írásbeli felelés, röpdolgozat – feladatlap, néhány óra anyagából témazáró dolgozat.  Gyakorlati: kísérletek, mérések, készségek, munkafolyamatok egyes műveleteiben elért gyakorlatosság mérése. Helye a tanulás folyamatában          

Rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán Rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából Írásbeli ellenőrzés olyan tananyagrészek után, amelyeknél alapvető követelmény az írásos dokumentálása a megszerzett tudásnak. Témazáró feladatlapok a témakörök lezárása után Évfolyamszintű mérések Év végi vizsga 6. és 8. osztályban A továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése. Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlatosság ellenőrzése. A kialakult képességek ellenőrzése A NAT és a kerettanterv továbbhaladási feltételeinek teljesítése.

Minősítése Szöveges értékeléssel  A tanév közbeni szóbeli és írásbeli munkákhoz az első évfolyamon továbbra is alkalmazzuk az eddig is alkalmazott motiváló célzatú jeleket (csillag, piros kör, korona). Év végén a jól megfelelt, megfelelt, gyengén megfelelt minősítést alkalmazzuk.  A második- negyedik évfolyamokon a jeles, jó, közepes, gyenge minősítést használjuk. 39





A szöveges értékelést negyedévente (tájékoztató füzetben), félévkor és tanév végén készítjük el a tanulóról. Az általunk használt, a különböző tantárgyaknál alkalmazott szöveges értékelési lapokat a helyi tanterv mellékletében helyeztük el.. Saját értékelő lapjainkon kívül a pedagógusaink használják az OKM által kidolgozott és ajánlott értékelő lapokat is., illetve a hivatalos naplónyomtatványokban megjelenő értékelő lapokat is, azzal a megkötéssel, hogy egy adott osztályban csak egyféle értékelőlap alkalmazható. A félév végén az értékelő lapokat a tájékoztató füzethez csatolva juttatjuk el a szülőkhöz. A tanév végén az OKM által kiadott hivatalos bizonyítvány pótlapokat használjuk. Az általunk készített értékelő lapok, illetve az OKM ajánlások a tanév végén kitöltési-értékelési segédletet alkotnak a tanítók számára.

A nevelő – oktató munka értékelési rendszere A tanulók iskolai munkájának értékelése: - a tanulók értékválasztására, jellemvonásaira - a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre - az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre - a tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére - a tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján - az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként a tanulók körében A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: 1. Szociometriai vizsgálat a 4. a 6. és a 8. évfolyamon (évente) Felelős: osztályfőnök 2. Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos osztályokban. (évente) Felelős: osztályfőnök 3. A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 5. és a 8. évfolyam elején. (évente) Felelős: osztályfőnök A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok. Az alsó és felső tagozatos évfolyamokon félévkor és a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a tanév végén a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelős: osztálytanítók. Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: Olvasás, szövegértés: a 2., a 4., az 5. és a 7. évfolyamon évente. Felelős: osztálytanítók, magyar szakos nevelők. Matematika: a 6. és a 8. évfolyamon évente. Felelős: matematika szakos nevelők. 40

Testi fejlettség (testnevelés): az 1. és a 8. évfolyamon évente kétszer (őszi – tavaszi). Felelős: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelők. Az iskola helyi értékelési rendszere: A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanév közben, 2. évfolyamtól érdemjeggyel minősíti a Közoktatási törvény 2010. évi LXXI. évi törvény értelmében. A minősítés együtt jár a félévi és az év végi bizonyítvány átadásával. Az osztályzatokat a nevelők érdemjegyek alapján. (1-5-ig érdemjegyekkel). Az év közbeni értékelés elvei: 1. Legyen rendszeres, havonta legalább egyszer, de fontosabb témakörök lezárásakor – a szülők írásos értesítésével (ellenőrzőben, illetve a javított dolgozat, munkadarab bemutatásával), értékelni kell a tanulói teljesítményeket. 2. Az értékeléssel a célunk: - meggyőződni a tananyag, illetve a mérhető követelményszint teljesítéséről, a továbbhaladás lehetőségéről - a tanuló motiválása - a tudásállapot meghatározása, minősítése - a fejlesztési lépések meghatározásai - a kötelességtudat fejlesztése - a kommunikációs készség fejlesztése - lényegmegragadás, az ismeretek szilárd megalapozása - meggyőződés a tanulási technikák eredményességéről - a hiányosságok, lemaradások feltárása 3. A nevelők maguk dönthetik el, hogy mely, a tantárgyhoz kapcsolódó teljesítményt választják ki értékelésre. 4. az évközi értékelések során a pedagógusok szabadon alkalmazhatnak szimbólumokat. Évfolyamonként, tagozatonként az értékelés rendje, a szimbólumkör használata egységessé tehető. 5. Az értékelésben született osztályozás során érvényre kell juttatni az elért teljesítmény objektív értékét, illetve a tanuló műveltségterületenként elért fejlődését. 6. A tanulók magatartását, szorgalmát az osztályfőnökök a közreműködő nevelők véleménye alapján értékelik. A magatartás és a szorgalom értékeléséhez a nevelőtestület külön értékskálát dolgozott ki, mely a program mellékletét képezi. 7. A tanulókat félév végéig legalább négy érdemjegy alapján osztályozzuk. Az érdemjegyek megszerzését minél változatosabb eszközökkel, és módon célszerű elvégezni felkészülve az alapműveltségi vizsga és az azt megelőző diagnosztikus teljesítménymérések egyenletes teljesítésére. - szóbeli feleletek (tények, leírások, fogalmak, szabályok törvények, vitakészség, kísérletek) - írásbeli felelet - önálló kiselőadás - óraközi munka - részvétel versenyeken - manuális, mozgásos teljesítmények.

41

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a nevelő, illetve az osztályfőnök által megállapított érdemjegyek alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépéséről. Vizsgák: vizsgát tesznek tanulóink 6. és 8. évfolyam végén. Műveltségterületek Írásbeli Magyar nyelv és irodalom Szlovák nyelv és irodalom Történelem Matematika Fizika Biológia Kémia

X X X X

Szóbeli X X X -

A tanulók tanórán kívül nyújtott tanulmányi, közösségi, sport, szabadidős tevékenysége során elért, objektív értékekkel kifejezhető és a közösségi élet szervezésében elért eredményességét külön értékelési-elismerési szisztéma alapján ismerik el az iskola közösségei: a Diákönkormányzat, a DSE. Elvei:

- azokat a tanórán kívüli tanuló teljesítményeket preferálja, amelyek az iskola értékrendjéhez illeszkednek (pl.: tanulmányi versenyek, szakköri tevékenység, sportteljesítmények, kulturális, művészeti teljesítmények, közösségért végzett kiemelkedő munka) - az értékelés trendjét nevelők segítségével a diákönkormányzat és a diáksport egyesület gyermekvezetősége dolgozza ki és fogadja el - bevezetése, alkalmazása az iskola nevelőtestülete és az iskolaszék egyetértésével történhet - a bónus rendszerben a jutalmat az értékelt teljesítményhez időben közel, iskolagyűlésen, a tanulóközösség előtt az iskola vezetői, a diákönkormányzat diákvezetői, a diáksport egyesült diákelnöke adhatják át.

Az iskola magasabb évfolyamra lépés feltételei: Első évfolyamon a tanuló csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha:  a tanulmányi követelményeket a tanév során igazoltan és igazolatlanul mulasztott órák magas száma miatt nem tudta teljesíteni vagy  az évfolyam megismétlését a szülő kérésére az igazgató engedélyezte. A 2. évfolyamtól iskolai továbbhaladás kritériuma az év végi elégséges osztályzat minden tantárgyból. (Ktv. 71. §) Az évfolyamot ismételni köteles a tanuló, ha javító vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Pótvizsgát tehet a tanuló, ha több tantárgyból elégtelen osztályzata van. Ha egy tanévnél rövidebb idő alatt teljesíti a tanuló a reá vonatkozó követelményeket, akkor erről vizsga keretében számol be szóban és írásban. A vizsgát legalább három tagból álló bizottság előtt teszi le. Az így felszabaduló órát a tanuló, a szülő, a tanító, a szaktanár javaslatára megfelelően tölti el. 42

Az iskola az első osztályba történő beiratkozásnál a törvényi előírásokat, az óvodai szakvéleményt, illetve az óvoda által felkért Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság által kiadott szakértői vélemény alapján, felvételi kritériumok teljesítése nélkül fogadja tanulóit. A magasabb évfolyamra – akár tanév közben is – beiratkozó tanulók fogadása esetén feltételhez kötött a nem helybeli lakosoknál. Abban az esetben, ha a belépő tanuló nem tanulta a vanyarci és béri iskola által oktatott tantárgyak, vagy eltérő terminusokkal haladt – tanév végéig türelmi időt kap a felzárkózáshoz. Tanári segítséggel felkészülve, a tanév utolsó napjáig vizsgát kell tennie az adott évfolyamon. A tanulók továbblépésének feltétele a szaktanár által kialakított tantárgyi, illetve a nevelőtestület által elfogadott szorgalmi és magatartási megfelelés az adott évfolyam tantervi követelményeinek. Rendkívüli, a tanévet átlépő továbbhaladási igény esetén a szülőnek (gondviselőnek) kell kérnie a nevelőtestület támogató döntését. A nevelőtestület egyetértése esetén a tehetséges tanuló osztályozó vizsgán bizonyíthatja rendkívüli felkészültségét. A beiratkozás és az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei: a.) az általános iskola első évfolyamára való beiratkozás az óvodai szakvélemény és iskolaérettségi javaslat alapján az igazgató dönt a tanuló felvételéről. b.) Következő évfolyamra lépés feltételei: bizonyítvánnyal igazolja, hogy az előző évfolyamot eredményesen elvégezte. (Ez érvényes akkor is, ha másik iskolából iratkozik át.) c.) Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat a Közoktatási törvény szerint. Ellenőrzési, értékelési rendszer, vizsgák: a.) Az egész éves folyamatos ellenőrzés nagy jelentőségű. A tanár, szülő így látja a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket. Az értékelés ne lezárt, megbélyegző, hanem előremutató legyen. b.) Tanulóinkat félév végén legalább négy érdemjegy alapján értékeljük osztályzattal. Magatartás érdemjegy Sorsz.

Magatartás

1.

Aktivitás, példamutatás

2.

3.

A közösségi célokkal való azonosulás, érdekeinek figyelembe vétele munkában való részvétel Hatása közösségre

4.

Házirend betartása

5.

Viselkedés hangnem

Példás (5 igen jó

Jó (4) közepes

igen élen jár nem vét ellene, aktív pozitív

Változó (3) gyenge ingadozó közömbös

befolyást nem nem árt gyakorol betartja, arra segítőkész részben ösztönöz betartja kifogástalan betartja udvariatlan, nyegle,

Rossz (2) negatív vagy romboló szemben áll érdektelen negatív sokat vét ellene durva goromba

43

6.

Fegyelmezettség

nagyfokú

kívánnivalót hagy

gyenge

elégtelen

Szorgalom érdemjegy Sorsz.

Szorgalom

1. 2.

Tanulmányi munka Munkavégzés

3.

Tantárgyi munka, önállómunka végzés Többféle feladatot vállal Tanórán kívüli munka

4. 5.

Példás (5)

Jó (4)

Változó (3)

Hanyag (2)

igényes figyelmes ingadozó hanyag kitartó, rendszeres rendszertelen megbízhatatlan pontos, megbízható mindent ösztönzésre önállótlan feladatait nem elvégez dolgozik végzi el igen keveset ritkán nem igen sokszor rendszeresen

előfordul

ritkán

egyáltalán nem

Magatartásból adott érdemjegyek feltételei Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki  a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti és társait is erre ösztönzi,  szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne,  a házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi,  nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,  fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki  részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás. Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki  a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni,  a házirendet és az egyéb szabályokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja meg,  nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem mindig udvarias és nem mindig tisztelettudó,  társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít,  fegyelme ingadozó, munkája pontatlan. Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki  munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be,  a közösségi munkát nem végzi, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek,  a házirendet ismételt figyelmeztetésre sem tartja meg,  nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle  fegyelmezetlen, durván beszél

44

A szorgalom minősítése tartalma Példás: 1. Tanulmányi munkában figyelembe kell venni - életkörülményeket - a képességek szintjét Igényli a tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tantárgyban elvégzi feladatait. 2. Önállóság szintje: Önálló munkában, önellenőrzése rendes. 3. Kötelességtudata: Magasfokú munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészül, figyel, érdeklődik 4. Érdeklődése: Az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed, egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál. Jó: 1. Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen felkészül. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. 2. Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Tudja, mihez kell segítséget nyújtania. 3. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó: 1. Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. 2. Önállótlan, csak utasításokra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. 3. Munkája változékony. 4. Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. Hanyag: 1. Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. 2. Nem hajlandó munkavégzésre. 3. Nem törődik kötelességeivel. 4. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi.

A tanulók jutalmazásának formái A tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét tanulmányi, sport, kulturális, diákmozgalmi tevékenységgel erősítő tanulókat jutalomban részesítjük.

45

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten     

példamutató magatartást tanúsít folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el az osztály, ill. az iskola érdekében közösségi munkát végez iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vagy bemutatókon részt vesz bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez az iskola elismerésben részesíti.

1. Tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret 2. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi dicséret - példamutató magatartás, szorgalom, több tantárgyból kiemelkedő teljesítmény esetén nevelőtestületi dicséretet kapnak. Erről az osztályozó értekezleten a nevelőtestület dönt. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell írni. 3. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. 4. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. A megyei, területi, országos versenyeken helyezést elért ill. előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanuló szaktanári dicséretben vagy egyéb elismerésben részesülnek.

Az iskolai elmarasztalás formái Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti  a házirend előírásait megszegi  igazolatlanul mulaszt  bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni. 

Az iskola büntetésformái: szaktanári osztályfőnöki igazgatói tantestületi figyelmeztetés, intés, megrovás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elvét kell érvényesíteni, azonban kirívó esetben ettől el lehet térni. A büntetés a tájékoztató füzetbe és a naplóba egyaránt bejegyzésre kerül. 46

10. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészülést szolgáló írásbeli, és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Bármely tantárgyból az otthoni, másnapra történő felkészülés az önálló munkavégzés erősítését, a gyakorlást, a tananyag megerősítését szolgálja. A szóbeli és írásbeli házi feladatok, gyűjtőmunkák mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a következőket: a feladatok mennyisége annyi legyen, hogy ne jelentsen a tanulók számára aránytalanul nagy terhet, a feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek, vegyük figyelembe, hogy a tanulók több tantárgyból is kapnak házi feladatot, kerüljük a nagy- mennyiségi,- mechanikus munkavégzést igénylő házi feladatokat. Az írásbeli házi feladatokat a következő órán közösen, vagy egyénileg mindig ellenőrizzük, a hibákat javíttatjuk. A napközis csoportoknál a feladatokat lehetőleg az iskolában oldják meg a tanulók, közösen a napközis tanító segítségével. Differenciált formában, szükség esetén otthoni gyakorlásra feladatokat biztosítunk. A felsős tanulószobai foglalkozás ideje alatt megfelelő szervezéssel és foglalkozás-vezetéssel biztosítani kell, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek. A foglalkozásokat vezető pedagógus ellenőrzi az írásbeli feladatok elkészítését és ellenőrzi, segíti a szóbeli tanulást. Törekedjünk arra, hogy a tanulók az időszerű, aznapi házi feladatokat maradéktalanul elvégezzék. Ehhez a nyugodt, tanulást segítő légkör megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus feladata. Hétvége előtt, péntekről hétfőre, kevesebb házi feladatot adjunk, legyen idő a pihenésre és kikapcsolódásra. Az őszi, téli, tavaszi szünet a kikapcsolódást, pihenést szolgálja Erre az időszakra csak szorgalmi feladat adható.

11. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai feladatok A nevelők és tanulók személyes kapcsolatainak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. A közoktatásról szóló törvény 41. §-ának (5) és (6) bekezdése szerint az iskolának gondoskodnia kell a rábízott tanulók felügyeletéről, továbbá el kell látnia a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Közre kell működnie a tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítésében és pedagógiai eszközökkel törekednie kell a káros hatások megelőzésére, ill. ellensúlyozására. Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez, ennek érdekében együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal. Az 1997. évi gyermekvédelemi törvény alapján a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásaival, ügyeinek intézésével foglalkozik. A 2003. január 1-jei törvénymódosítás úgy fogalmaz, hogy a korábbi 1997. évi törvény alapján indokolt esetben köteles haladéktalanul, közvetlenül a hatósághoz fordulni (jelzése alapján a hatóságot eljárási kötelezettség terheli): 1) gyermekbántalmazásra utaló (nyilvánvaló) jeleket észlel, vagy a gyermek bántalmazásáról tudomást szerez, 47

2) a gyermek súlyos elhanyagolására utaló (nyilvánvaló) jeleket észlel, vagy a gyermek súlyos elhanyagolásáról tudomást szerez, 3) egyéb súlyos veszélyeztető körülményt tapasztal, vagy arról tudomást szerez, 4) azt tapasztalja, vagy arról szerez tudomást, hogy a gyermek önmagát súlyosan veszélyeztető magatartást tanúsít. Minden egyéb esetben, amikor a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja, vagy arra utaló információkat szerez, és a veszélyeztetettséget saját kompetenciájába tartozó eszközökkel, módszerekkel megszüntetni nem tudja, köteles a gyermekjóléti szolgálat felé jelzést tenni. A nevelők feladata a családokkal való kapcsolattartás:

- szülőértekezlet - fogadóóra - indokolt esetben családlátogatás

Gyermekvédelem : Helyzetelemzés szempontjai: - Feladatunk a tanulócsoportra, tanulókra vonatkozó pontos helyzetfelmérés - A tanulókra vonatkozó mutatók - A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség típusai korosztályok tükrében - Aránya a tanulólétszámhoz viszonyítva - Iskolalátogatás rendszeressége - Munkanélküliség az iskola növendékeinek szülei körében - Mobilitási ráta - A gyermekek iskolán kívüli tevékenységei - Bukások aránya - A gyermekek által az iskolában átlagosan eltöltött idő - A hátrányos és veszélyeztetett tanulók szociális, magatartási problémáinak felmérése, elemzése, enyhítése. Az intézmény működésének feltételei: személyi, tárgyi, anyagi Az intézmény környezetére vonatkozó mutatók - Munkanélküliség aránya - A gyermekek otthonának típusai, otthoni életmódjuk jellegzetességei - A szabadidő eltöltésének minősége - Vannak-e olyan társadalmi segítők az iskola környezetében, akik fogadják, segítik őket a munkájukban. Gyermekvédelmi célok: Hátrányos helyzetnél a családi életre nevelés, szakmához juttatás. Gyermekvédelmi feladatok:    

felzárkóztató programok (tanórán kívül, tanórán belül) korrepetálás indulási hátrányok csökkentése személyiségfejlesztés 48

             

tanácsadás családi életre nevelés egészségvédő programok szabadidős tevékenységek iskolarendőrrel való kapcsolat kialakítása, programjainak igénybevétele napközi, tanulószoba vizsgára való felkészítés szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozása szülőkkel való együttműködés, tanácsadás, tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről, iskolán belüli szociális szolgáltatások, etnikai kisebbség a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókkal való speciális foglalkozás, segítségadás különös odafigyelés a gyermekjóléti gondoskodásban lévő gyermekekre kapcsolatok kialakítása és tartása a külső segítő intézményekkel és szervezetekkel: Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhatóság, Nevelési Tanácsadó, Védőnő, iskolaorvos

12. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A tanulási időben kötelezően igénybeveendő iskolai szolgáltatások A tanítás-tanulás munkaformáinak, időkereteinek és az előrehaladás mértékének meghatározásakor tekintettel vagyunk a lemaradókra, fejlesztésükre differenciált foglalkoztatásokat szervezünk.          

feltárjuk a tanulási kudarc okát (szociális, mentális, értelmi ok) szakemberek munkáját igényeljük a hiányosságok pótlására (logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus) fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk szorgalmazzuk a napközi, tanulószobai igénybevételt szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára a tanórán belül differenciált foglakozást, fokozott segítségnyújtást biztosítunk értékelésük mindig önmagunkhoz képest végezzük tanulási zavarral küzdő tanulókat segítjük az önálló tanulási szokások kialakításában. a szakórákon segítjük tanulóinkat, hogy a tanulási technikákat elsajátítsák erősítjük az egyéni tanulási motivációt, bíztató dicsérettel, javító szándékú elmarasztalással tanulópárokat hozunk létre

13. A nem szakrendszerű oktatás szervezésének alapelvei a 5-6. évfolyamon A Közoktatási Törvény 2010. LXXI. törvény 3. eleme tartalmazza a nem szakrendszerű oktatás 5-6. évfolyamon történő kötelező alkalmazására vonatkozó eltörlését. Az új szabály értelmében 49

kötelezően csak az 1-4. évfolyamon kell nem szakrendszerű oktatást folytatni. Az 5-6. évfolyamon e törvény értelmében a tantestület döntése alapján a 2011-12-es tanévben nem folytatunk nem szakrendszerű oktatást. (2010. október) A Közoktatási törvény 2010. évi LXXI. évi törvény értelmében a 2010-11-es tanév 2. félévétől lehetőség van a második év végén ill. a további évfolyamokon is arra, hogy a nevelő testület szülői beleegyezés nélkül utasítsa évfolyamismétlésre a diákot. Ezzel a módosítással a tantestület egyetért. A törvény továbbá módosítja az értékelés formáit is. E szerint a 2. évfolyam végétől negyedik év végéig a szöveges értékelést hagyományos osztályozási módszert alkalmazunk. A tantestület döntése alapján minden egyes tantárgyból az értékelés érdemjeggyel történik. (2010. október)

14. A szociális hátrányok enyhítését, a prevenciót szolgáló tevékenységek Iskolánk gyermekközösségeinek összetétele szükségessé teszi a széleskörű szociális gondoskodást, a prevenciót szolgáló tevékenységek hatékony alkalmazását. Tanév elején az osztályfőnökök tájékozódnak a családok szociális helyzetérők, nyilvántartásba veszik a veszélyeztetett körülmények között élő gyermekeket, egyeztetnek a gyermekvédelmi felelőssel. Az integrált osztályközösségekben együtt neveljük a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett környezetben élő gyerekeket a rendezett körülmények között élőkkel. A tanulási foglalkozásokon, gyakorlati tevékenykedtetés során érvényesített egyéni. képességekhez igazodó, differenciált foglalkozás. A napközi otthonos ellátás keretében nyújtott önálló tanulást segítő szolgáltatások. A korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások. Osztályfőnöki órákon prevenciós programok alkalmazása (drog, bűnmegelőzés, bántalmazás témákban) A szülőket, a tanulókat érintő kérdésekről folyamatosan tájékoztatjuk. Ez lehet személyes megkereséssel, vagy tájékoztató füzeten keresztül.

Az iskola a következő szociális szolgáltatásokat biztosítja       

szakszerű nevelői ügyeletet 7.30 – 8.00 -ig ebédelési lehetőséget (menzát) biztosít, ha a szülő a térítési díj ráeső részét határidőre kifizeti napközi otthonos ellátást biztosít térítés ellenében egészségügyi szűrővizsgálatot biztosítják szünidei programokat biztosít: nyári tábort szervezeti a téli és tavaszi szünetekben alkalmanként programot szervez a gyerekeknek.

50

15. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetősége A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: a.)

b.)

Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezletein. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a.) Családlátogatás Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b.) Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos s a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv körülményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c.) Fogadó óra Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) d.)Nyílt tanítási nap Feladata: hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e.) Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott 51

képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A tanulók és pedagógusok együttműködése, kölcsönös kapcsolattartása A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: 1. az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, 2. a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, 3. az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való jogai gyakorlásának rendjét a Házirend szabályozza. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

16. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv. Célja: a diákok elsősegély-nyújtási alapismereteinek megalapozása, részleteiben lásd. a helyi tantervben

17. Az intézmény kapcsolatrendszere A Veres Pálné Általános Iskola és Béri Tagiskola kapcsolatrendszere igen széleskörű. Szakmai partnerei:

- a tanulási életút állomásai szerint a vanyarci, a béri, a sziráki óvodák, - a beiskolázásban érintett középiskolák - a Nógrád megyei Pedagógiai Intézet, mint az egyik legfontosabb szakmai szolgáltató - a Nevelési Tanácsadó - a Nógrád megyei könyvtár - a községi közművelődési és iskolai könyvtár - Vanyarcért egyesület- civil szervezet - Szlovák Kisebbségi Önkormányzat - Gyermekjóléti Szolgálat - Cigány Kisebbségi Önkormányzat 52

Szoros kapcsolatot tart fenn a Vanyarc és Bér Község Önkormányzataival és a polgármesteri hivatalokkal – mint fenntartóval. Széleskörű együttműködés jellemzi a szlovák kisebbség helyi önkormányzata és az iskola kapcsolatát. Napi együttműködés jellemzi a történelmi egyházak és az iskola egymás mellett élését: evangélikus egyházközség Vanyarc, Bér, katolikus plébánia Bercel Kitűnő együttműködéssel, közös felelősségét gondozva működik együtt az iskola-egészségügy, mentális gondozást ellátó iskolaorvossal és nővérrel. Említésre méltók azok a kapcsolatok, amelyek a civil szervezetek körére terjednek ki (közösségi sportegyesület, nyugdíjasok köre, művelődési csoportok, stb.)

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2013. május 01.-től szervezi meg a nevelő és oktató munkáját e Pedagógiai Program. Ez a Pedagógiai Program (a módosításokat figyelembe véve) érvényessége határozatlan időre szól.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására: - az iskola igazgatója - a nevelőtestület bármely tagja - a nevelők szakmai munkaközösségei - az iskolaszék - törvények, jogszabályok, előírások alapján - az iskola fenntartója tehet javaslatot. Módosítását azonban csak Képviselőtestület határozata, a jegyző törvényességi kifogása, ill. a nevelőtestület minősített többsége ( 25%) A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 53

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - Az iskola fenntartójánál - Az iskola irattárában - Az iskola honlapján - A községi és iskolai közös könyvtárban - Az iskola nevelői szobájában - Az iskola igazgatójánál - Az igazgatóhelyettesnél - A nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél - Az óvodában

54

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat ….. év …….. hó …... napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Kelt: ……………………………… az iskolai diákönkormányzat vezetője

2. A pedagógiai programot a szülői szervezet vezetősége a ……. év ……….. hó …… napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: …………………………… szülői szervezet (Vanyarc)

…………………………. szülői szervezet (Bér)

3. A pedagógiai programot a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat a …….. év ………. hó …….. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: ……………………………… Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke (Vanyarc)

…………………………… Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke(Bér)

4. A pedagógiai programot a nevelőtestület a ……. év …….. hó … napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: ….…………………………….. igazgató

55

II. FEJEZET EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM A MÓDOSÍTOTT KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY ALAPJÁN

1. Alapelvek A jó egészség alapvető forrása a társadalmi, gazdasági és egyéni fejlődésnek, és fontos dimenziója az élet minőségének. Az egészség azáltal keletkezik, hogy az ember törődik saját magával és másokkal, hogy képes döntéseket hozni és életkörülményeit kézben tartani, továbbá azáltal, hogy a társadalom, amelyben él, olyan feltételeket teremt, amelyek lehetővé teszik az egészség elérését valamennyi tagja számára. Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az iskolának személyi és tárgyi környezetével segítenie kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják. 2. Mit alapozunk, mit fejlesztünk, milyen mintát közvetítünk? Az egészségnevelés általános hosszú távú céljai:  Egységes prevenciós szemlélet kialakítása: egészséget támogató életmód gyakorlása, környezeti károsító tényezők lehetőség szerinti kiiktatása, a betegség megelőzése.  Az esélyegyenlőség elvének a mindennapi élet színterein az egészség, az egészségfejlesztés tekintetében való érvényesítése.  A mozgás gazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen.  Az iskoláskorú gyermekek helyes egészségmagatartásának kialakítása.  Az iskola atmoszférája és tárgyi környezete legyen alkalmas az egészségbarát életformákat támogató üzenetek befogadására és továbbadására.  Mentális betegségek megelőzése, a tanulók lelki egészségi állapotának, és életminőségének javítása, az egészségtudat fejlesztése, a lelki egészségnek, mint értéknek a felmutatása.  Drogtagadás, az egészségre káros szokások mellőzésének segítése, erősítése.

Az egészségnevelés rövid távú céljai: Olyan egészségmagatartás kialakítása a tanulókban, amely az alábbi pilléreken nyugszik:  Személyi higiéné A test tisztántartása, a bőr szerepe; szexuálhigiéné; mentálhigiéné; lelki egészségvédelem  Egészséges táplálkozás Élettani alapismeretek(anyagcsere); élelmi anyagok, tápanyagok; energia, tápanyagszükséglet; táplálékpiramis; egészséges táplálkozás; helytelen táplálkozási szokások;  Mindennapos testnevelés, testmozgás A mozgás, aktivitás jelentősége az ember életében; a mozgáshiány okozta problémák, az inaktív életmód következményei; 56

A mindennapos testedzés fontossága  Stressztűrés, stresszkezelés A stressz jelentősége, hatása az emberi szervezetre; a pozitív és negatív hatások feldolgozása, elhárítása  Baleset-megelőzés Otthoni balesetek, iskolában előforduló balesetek, az utcán és a közösségekben megjelenő veszélyforrások  Szexualitás Szexuális viselkedés; biológiai reprodukció; születésszabályozás, fogamzásgátlás, terhesség, növekedés, fejlődés, szexuális felelősség, nemi úton terjedő betegségek,  Nem a dohányzásra A hozzászokás veszélye, akarati tényezők, motiváció, környezetünk iránti felelősségérzet  Nem az alkoholfogyasztásra A szervezet reakciói, a szervrendszerek megváltozott működése; a személyiség átalakulása, hatása a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre  Drogtagadás Leépülés, a személyiség megváltozása, elvonási tünetek, tolerancia; egyéni és társadalmi problémák; szenvedélybetegségek  Időben orvoshoz fordulás Preventív szemlélet jelentősége; szűrővizsgálatok fontossága, lényege  Egyéni környezet tisztelet Az ember, mint biotikus tényező; az egészség ökológiai felfogása; Közvetlen környezetünk védelme

3. Feladatok A helyes egészségmagatartás kialakítása érdekében az iskola feladata:  Készítse fel a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani  A sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása  A környezet – elsősorban az iskola, a háztartás, a közlekedés, a veszélyes anyagok – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőinek ismertetése  Készítsen fel veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére  Készítsen fel az önálló gyalogos és tömegközlekedésre, az utasbalesetek elkerülésének módjaira  Nyújtson támogatást a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol-és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében  Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel  Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre 57

Az iskolai környezet biztosítsa a tanulók egészséges testi, lelki, szociális fejlődését. 4. Eszközök, eljárások Az egészségnevelés iskolai szervezeti keretei: Kötelező foglalkozás

- nem kötelező foglalkozás

Térítésmentes Tanórai

- tanórán kívüli

Iskolai szervezésben

- más által szervezett

Egészségnevelés a tanórán:  biológia és egészségtan, a kémia, az osztályfőnöki, a technika, környezetismeret, testnevelés órák stb. helyi tantervébe építve  Az egészségmagatartás kialakításához illeszkedő tanulásszervezési módok kialakítása (pl. tanulmányi kirándulás, témanap, egészségügyi dolgozókkal szervezett órák)  Olyan cselekedtető módszerek alkalmazása, amelyek elősegítik a tanuló együttműködő, kooperatív tanulását, a problémamegoldásban való közös közreműködését. Szakítás a passzív befogadással. Egészségnevelés a tanórán kívül:  Az egészségneveléshez kapcsolódó jeles napok megünneplése az éves munkatervben rögzítettem  Szakkörök  bekapcsolódás megyei, országos vetélkedőkbe, versenyekbe  természetismereti tanösvény kialakítása, karbantartása az iskola körül  nyári táborok, iskolai kirándulások:  Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel A közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartatása az intézményvezetés feladata. Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi normáinak betartása (tanulók terhelése, szabadidő igény figyelembevétele, szabadidő-eltöltés módszerei stb.) pedig minden pedagógus feladata.

58

III. FEJEZET

Környezeti nevelési program

ÖKOISKOLAI PROGRAM CÉLOK A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. A természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés a természet – és az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. A környezeti nevelés tartalma kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az ember jövőjének biztosítására irányul. Meg kell alapoznunk a tanulók környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálni kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. Tisztában kell legyenek a könnyezettel kapcsolatos alapfogalmakkal , alapelvekkel.

Alapelvek Fenntartható fejlődés: A jelenlegi generációk szükségleteimnek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését A növekedés korlátai: A Föld, és a földi erőforrások végességéből adódó korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi javainak folyamatos gyarapodását. Alapvető emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez, szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférésre, és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósítására. A elővigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az ökológiai folyamatokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és /vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott. Kölcsönös függőség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok természeti rendszerekben.

59

Helyzetelemzés- helyi értékeink Az iskola környezete A helyzetből adódó jellemzők Zöld övezetében való elhelyezkedés Barokk kastély Hulladékok

stílusú

Célok A természetes környezet megismerése, tisztelete, védelme Épített környezet védelme Tiszta, egészséges, egészséges környezet

Iskolabelső

Tiszta, esztétikus környezet

Energia-felhasználás

Takarékosság

Takarítás, csatornatisztítás Udvar- Park

Hatékony és környezetbarát takarítás Egészséges játszókörnyezet kialakítása

Iskolai étkeztetés Iskolabüfé

Egészséges ételek, italok Egészséges ételek, italok

Iskola felszerelése, eszközei

Élményközpontú nevelésoktatás Esztétikai érzék fejlesztése Egészséges életmódra nevelés

Életmód-folyosó

Tevékenység, feladat Élővilág, földrajzi környezet megismertetése Épített környezet értékeinek megismertetése Szemétgyűjtő akciók Szelektív hulladék-gyűjtés, Komposztáló láda kihelyezése Veszélyes hulladékok (elemek) gyűjtése Fák, cserjék ültetése Növények gondozása, pótlása Folyosók és tantermek „zöldítése” Faliújságok, osztálydekorációk” Fűtési rendszer korszerűsítése Fényforrások cseréje Víztakarékos csapok felszerelése Energia-ügyi őrjárat Környezetbarát tisztítószerek alkalmazása Iskolai sportpálya rendbetétele Ültettet növények, kastélypark gondozása Környezetbarát, természetes anyagokból készült játékok kihelyezése a park játszóterére Egészséges, változatos étrend kialakítása Gyümölcslevek, teák árusítása Joghurtok, sajtok árusítása Friss és aszalt gyümölcsök Fokozott figyelem a hulladék-kezelésre, környezetbarát csomagolásra Esztétikus dekorációk, jól használható szemléltető anyagok Tiszta, esztétikus, egészséges lakókörnyezet kialakítása

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az tantestületünk döntő része foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden cselekedetben, munkában részt vesznek, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez (pl. kirándulások, táborok, projektnapok). A környezeti nevelés területén fokozatos az előre lépés az iskola életében. A további munkában szükség van a nagyobb összefogásra, a társadalom szélesebb rétegének bevonására. Munkánk az iskolai élet szinte minden területére kiterjed. A tanulók környezeti szemléletét csak 60

úgy lehet formálni, ha minden tantárgy tanításánál, és minden tanórán kívüli programon arra törekszünk, hogy ne külön álló ismerteket szerezzenek, hanem egységes egésznek lássák a természetet. Ezért fontos hogy megteremtésük a természettudományos és humán tárgyak közti kapcsolatot, tantárgyak közötti kapcsolatot Tanórán, erdei iskolában és a nyári táborokban megismertetjük diákjainkkal a természetet. Megtanítjuk őket arra, hogy a tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Ennek a következetes munka eredményeként válhatnak a gyermekek a természetet ismerő, védő felnőttekké. Rövid távú célok, feladatok Rövid távú célok A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg Tantárgyak közötti kapcsolat megerősítése, hogy tanulóink egységben lássák az egy témához kapcsolódó ismereteket A pedagógusok, szülők személyes jó példája Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése Takarékoskodás a vízzel, villannyal – energia őrjárat A tanulók ismerjék szűkebb környezetüket, ápolják a hagyományokat Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az önálló ismeretszerzés képességét

Feladatok A tanmenetekben a tényleges feladatok megjelölése, módszerek ismertetése. Projektek kidolgozása

Képzések, továbbképzések, szülői értekezletek tartása adott témában. Tisztasági őrjárat Szelektív hulladékgyűjtés Helyes vásárlási szokások kialakítása Rendszeres ellenőrzés, energia őrjárat. Grafikonok készítése a gázvillany felhasználásáról. Vanyarc történtének megismertetése. Projektnapok a témában. Hagyományőrző csoportok működtetése Iskolai könyvtár használata, Internet hozzáférés biztosítása Vitadélutánok

Sikerkritériumok A környezetei nevelési tartalmak nyomon követhetősége a Pedagógiai Programban A tagolt ismeretek összekapcsolódnak, kialakul az ok okozat közti összefüggésének észlelési képessége, rendszerszemléletben való gondolkodás. Felnőttek mintaként szolgálnak Javul az iskola tisztasága Csökken a hulladék mennyisége Nem lesznek nyitva hagyott vízcsapok, égve hagyott villanyok. Alacsonyabb vízgáz és villanyszámlák A környék nevezetességeinek közlekedési- és terepviszonyainak ismerete Önálló tanulói projektmunka

Konkrét célok Tantárgyi célok - a tantárgyközi kapcsolatok erősítése, hogy a diákok egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket, - megfelelő időkeret a környezeti problémák megbeszélésére (környezetszennyezés hatása szűkebb és tágabb környezetünkre és az emberre), - interaktív módszerek alkalmazása (kísérletek, csoportmunka), 61

-

versenyekre való felkészítés, számítógépek használata szakórákon.

Szakórákon minden lehetőséget meg kell ragadni a környezeti nevelésre. Hagyományok ápolása: - erdei iskolai programok szervezése és lebonyolítása - túrák, kirándulások szervezése - egészségnevelési és drog-prevenciós programok - nyári környezetvédelmi tábor megszervezése és lebonyolítása - osztályfőnöki órák környezetvédelem témában - hulladékgyűjtés - a jeles napokról való megemlékezések. - nemzetközi környezetvédelmi programokban való részvétel A környezeti nevelés általános (hosszú távú) céljai:  elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. (NAT)  kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé  érzékennyé tenni a környezet állapota iránt  bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába  meghatározóvá tenni életmódjukban a természet tiszteletét, a felelősség vállalását  meghatározóvá tenni a környezeti károk megelőzésére való törekvést  képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.  elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség  Rendszerszemléletre nevelés  Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása  A globális összefüggések megértése  A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása  A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása  A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése  A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben

Feladatok: Iskolánk a természeti és az épített környezet fenntartásához szükséges magatartásminták, ismeretek, értékek, és szokások kialakítását valósítja meg. A környezeti nevelés szempontjait és feladatait az egyes tárgyak tantervébe illesztetten látjuk el. A tárgyak oktatása során a természeti és társadalmi környezetről nyújtott információk, tanított ismeretek révén fejlesztjük tanulóink problémamegoldó gondolkodását. A jelenségek, folyamatok közötti ok-okozati összefüggések „felkutatásával” érzékeltetésével fejlesztjük a tanulók összefüggésekre irányuló, ezeket kutató szemléletet, az összefüggések megértésének képességét.

62

A környezeti nevelés szervezeti keretei Környezeti nevelés tanórán Iskolánk a környezeti nevelés feladatait, a környezettudatos magatartás kialakítását megalapozó, segítő ismereteket az egyes tantárgyak helyi tantervébe beépítve oldja meg, ill. tanítja. Kiemelt helyet kapnak azok a témák, amelyekkel a diákok mindennapjaikban rendszeresen találkoznak. A módszerek között kiemelt szerepet kap az interaktív módszerek mellett az önálló ismeretszerzés is. A nevelési terület teendőit pedagógiai programunk nevelési programjaiban foglalt hosszú távú feladatok alapján helyi tantervünk szaktárgyanként rögzíti részleteiben.

Tanórán kívüli foglalkozások A környezeti nevelés tanórán kívüli iskolai fórumai Iskolánk hagyományai alapján megünnepli a környezetvédelem jeles napjait. A környezetvédelemhez kapcsolódó rendezvényeinket az iskolai munkatervben tanév elején rögzítjük. Tanulóink minden évben felkészítve bekapcsolódunk a megyei és országos szervezésű természetismerettel és környezetvédelemmel kapcsolatos versenyekbe, vetélkedőkbe. Az iskolának és környékének kulturáltságai, tisztasága biztosításában az osztályok által egyes területek fölött vállalt védnöki rendszerben vesznek részt tanulóink. Szelektív hulladékgyűjtést szervezünk minden évben: Papír, műanyagok, elemek gyűjtése. Komposztáló ládát helyeztünk el az iskola parkjában. Az évente kidolgozott Ökoiskolai programunk szerves része az iskolai munkatervnek. Kiemelt feladatunk, a környezetvédelmi jeles napokról való megemlékezések, a Fekete Kökörcsin tanösvény karbantartása. A munkát az iskolai diákönkormányzat és az e feladatokkal megbízott felelősök koordinálják, ellenőrzik. Megvalósítás formái  Terepgyakorlatok: erdei iskola, tábor, tanulmányi kirándulás, jeles napok, szakkörök  Kirándulások, látogatások: állatkert, múzeumok, szelektív hulladékgyűjtő, nemzeti parkok,  Versenyek,  Témanap, témahét projektek (savas eső, madármegfigyelő, időjárás-megfigyelés stb.).  Drámajáték, szituációs játékok  Kézműves foglalkozások: népi kismesterségek megismerése, alkalmazása, célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése A célok eléréséhez szükséges készségek elsősorban: - problémamegoldó gondolkodás, - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, - szintetizálás, analizálás, - problémaérzékenység, - kreativitás, - kommunikációs készség, - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, - vitakészség, kritikus véleményalkotás, - konfliktuskezelés és megoldás, - értékelés és mérlegelés készsége. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakításának új pedagógiai tervei: 63

-

témanapok szervezése és lebonyolítása a tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatására projektmódszer általánossá tétele

Tanulásszervezés, tartalmi keretek, módszerek A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tarató tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. A környezeti nevelést csak összetett módszerekkel lehet megvalósítani. Egyik fontos feltétele, hogy a tanulók, de tanáraik is váljanak érzékennyé a környezetük. Az alkalmazott módszerekben jelen kell lennie 

a környezet állapotáról, a társadalom és a információgyűjtésnek, az információ-feldolgozásának,



a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatalnak,



a döntés alapján eltervezett egyéni és közös cselekvések végráhajtási módszereinek.

környezet

viszonyáról

szóló

E módszerek csak akkor válnak hatékonnyá, ha a diákok minél többször, s valós globális és helyi problémákkal foglalkoznak.

A környezeti nevelésben használható módszerek A környezeti nevelésben használt módszerek ösztönözik, cselekvésre késztetik, tevékenységekre ösztönzik a tanulókat. Megfigyelések, mérések, adatgyűjtési gyakorlatok – Játékok a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve Természettudományos megfigyelések, következtetések levonása Interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról fogalmak, jelenségek, összefüggések törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása. Viták, szituációs játékok Természetvédelmi tevékenységek (őrjáratok, madárvédelem, favédelem, faültetés)

64

Résztvevők és erőforrások Belső erőforrások Humán erőforrások Iskolavezetőség

Tanárok

Diákok

Diákönkormányzatot segítő pedagógus Iskolaorvos, védőnő Adminisztratív dolgozó Technikai dolgozók Szülők

Feladat, szerepkör

Erősségek

Támogatja az ÖKOISKOLAI- környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli ezt a tevékenységet. Cselekvőül részt vesz a programokban. Feladatuk, hogy környezettudatos magatartásuk példaértékű legyen a tanulók előtt. Kidolgozzák, és a tantárgyakba beépítik, tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Elkészíti az éves tervet (a ped. programnak megfelelően), segíti annak megvalósulását. Versenyek szervezése, pályázatok írása Életkornak megfelelően alakítja, fejleszti a tanulók környezettudatos szemléletét. Munkatervébe beépíti, és életkornak megfelelően közvetíti a környezeti nevelés tartalmát. Évfolyamokra lebontva foglalkozik a környezeti nevelés témáinak feldolgozásával Feladatuk, hogy vigyázzanak közvetlen környezetükre, figyeljenek a kulturált magatartásra. A programokban sokoldalúan vegyenek részt (hallgatóság, aktív szerepvállalás, kezdeményezések)

A külső kapcsolatrendszer ismerete.

Témanap, Egészég nap, Víz világnapja, SportoljunkPreventív egészségvédő tájékoztatás, figyelemfelhívás Aktív részesei a programnak. Fontos feladat, hogy a felesleges papírfelhasználást csökkentsük.

Magas szintű szakmai és pedagógiai módszerek

A tanulók életviteli kultúrájának, szokásaiknak közvetlen nevelési lehetőségei Fő hangsúly a szemléletformáláson van. A felnőtt résztvevőkkel partnerség kialakítása. Tanulói motiváció felkeltése Egészségügyi szakismeretek Használt papír újrahasznosítása jegyzetpapírként Papírtakarékosság Szelektív hulladékgyűjtés

A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, karbantartása. Takarítás során környezetkímélő tisztítószerek használata. magatartást. Biztosítsák – lehetőségeik Elkötelezettség az figyelembe vételével - a környezeti nevelési élményszerű nevelés programok a tanulók rézvételét – oktatás iránt.

65

TARTALMI KERETEK, TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI

Magyar nyelv és irodalom A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével

Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete  legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében

66

Hon és népismeret A tanulók  ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit  ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)

Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével  tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit  állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön  A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit

Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  Legyenek képesek reális becslésekre A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Környezetismeret A tanulók   

ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit

67

Természetismeret A tanulók  váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére  a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll)  természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása;  környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése  ökológiai szemlélet fejlesztése  helyes környezeti attitűdök fejlesztése  magatartás fejlesztése  értékrend alakítása  környezettudat fejlesztése  felelősségérzet fejlesztése  környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása

Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá  ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat

Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától

68

Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit  értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket  értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit, a tanulókban a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére  fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia  

A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban  alakuljon ki ökológiai szemléletmód  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Egészségtan A tanulók  ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait  sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat  ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat  ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására  segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Ének-zene 69

A tanulók      

ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni

Rajz és vizuális kultúra A tanulók           

ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket

Tánc és dráma A tanulók  tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel  természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül  sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Technika és életvitel A tanulók  ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket  ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait  értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit  ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást  ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit  ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat  ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit  sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit 70

A tanulókban  alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény  a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság  alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók  ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket  szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével  a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban  tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását  alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására  segítse az egészséges napi- heti-évszakos életritmus kialakulását

71

Tanórán kívüli foglalkozások Változó úti céllal tanulmányutakat szervezünk komplex környezeti nevelési tartalommal. Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat (pl. országos: Herman Ottó, Kitaibel Pál), rajz- és fotópályázatokon veszünk részt. Iskolánkban környezet- és természetvédő szakkör működik az érdeklődő diákok részvételével, változatos, gazdag programokkal. A jeles napok megünneplése plakátokon, akciókban, előadássorozatok szervezésével.

72

TANESZKÖZÖK

ISMERETHORDOZÓK TANULÓK SZÁMÁRA: Viszonylag nagy számban van: varga Zoltán: Állatismeret, Seregélyes-Simon: Növényismeret Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban): határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről) TANÁROK SZÁMÁRA: Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére (pl. Nádai Magda: Földanyai gondok, Történelem) ESZKÖZÖK: Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek (laptop, projektor, tv, videó). Vízvizsgálati és egyéb terepi mérőkészletek (pl. környezetanalitikai kofferek) BISEL-méréshez felszerelés Távcsövek, mikroszkópok (lehetőség szerint sztereo-mikroszkóp is legyen közte), digitális és tükörreflexes fényképezőgép, videokamera. Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok AZ ISKOLAI KÖRNYEZET Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének alakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezetbarátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá.

KOMMUNIKÁCIÓ Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a részt vevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye. A faliújság aktuális hírei lehetőséget teremtenek az információátadásnak. Az iskola TANTESTÜLETÉNEK munkáját szakmai-módszertani téren segíti a környezeti neveléssel FOGLALKOZÓ TANÁR. A tanulók környezeti tudatosságának alakulását tevékenységeik változásán, ismereteik bővülésén mérjük az alábbi módokon. A tanév elején életkorának megfelelő mérőlappal szerzünk információt, rögzítünk egy állapotot. Ugyanazon diákoknál a tanév végén végzett mérések alapján a fejlődésre következtetéseket vonhatunk le. A tanórán kívüli környezeti nevelési programokban milyen aktivitással vesz részt A környezeti nevelési programok hozzájárulásának mértéke az iskolai osztályközösség kapcsolatrendszerének alakulásához, a kommunikáció, a konfliktuskezelés fejlődéséhez. 73

A program értékelése Tanulók, közösségek, pedagógusok értékelése a sikerkritériumok mentén Sikerkritériumok lehetnek: 

A társas kapcsolatok fejlődése



Részvétel a programokon



Tantervi követelmények teljesítése



A programban megjelölt feladatok teljesítése

A pedagógiai programmal elfogadta:

NEVELŐTESTÜLET 20…. ……………………

Véleményezte: Szülői szervezet 20……. ………

………………………… Vanyarc

……………………….. Bér

Diákönkormányzat 20………... ……

…………………………………

Jóváhagyta: Fenntartó: 20………………..

………………………………….

74

TOVÁBBKÉPZÉSEK Az iskola keretet biztosít az önképzéshez, anyagi bázisával segíti a szakkönyvbeszerzést, a folyóiratok elérhetőségét. A számítógéppark fejlesztésével minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az Internet-hozzáférést. A fizikai és adminisztratív dolgozók számára iskolai szintű tájékoztatás szervezése az iskolai környezeti nevelési program megismertetésére, beszélgetés feladataikról és lehetőségeikről a szemléletmód formálásában.

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható óraszámok Tantárgyi rendszer - Vanyarc Tantárgyak

Évfolyamok

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv : német szlovák Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika Rajz Technika és életvitel Ének Testnevelés Osztályfőnöki

1-8. 4-8. 1-8. 1-8. 5-8. 1-4. 5-6. 7-8. 7-8. 7-8. 7-8. 6-8. 1-8. 1-8. 1-8. 1-8. 5-8.

Megjegyzés: 11. § 8/a. A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevő iskola helyi tanterve valamennyi, készségtantárgyra előírt óraszámból heti egy órát átcsoportosíthat a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásra.

75

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások ÓRATERV OSZTÁLYOK Magyar nyelv és irodalom Történelem Német nyelv Szlovák nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret, Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika életvitel Testnevelés és sport Néptánc, népi játékok Osztályfőnöki Összesen

1. 8

.2 8

3. 8

4. 7

5. 4

6. 4

7. 4

8. 4

2 3 4 4 1

2 3 4 4 1

2 3 4 4 1

2 3 4 4 1

2

3 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

4 4

4 4

4 4

3 4 4

1

1

2

2

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

2 1,5 1,5 1,5 1 1

1 2

1 2

1 3

1 3

1 3

1 3

1 3

1 3

1

1

26

1 27

1 28

1 31.5

1 30.5

23

23

24

Szabadon felhasználható órák: informatika, matematika, testnevelés + 1 A szlovák népismeret a különböző tantárgyakban integráltan jelenik meg.

MODULOK Tánc és dráma Hon és népismeret Összesen

1 1 1

1

76

Tantárgyi rendszer - Bér Tantárgyak

Évfolyamok

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv – német Szlovák nyelv Matematika Környezetismeret Rajz Technika és életvitel Ének-zene Testnevelés

1-4. 3-4. 1-4. 1-4. 1-4. 1-4. 1-4. 1-4. 1-4.

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoport 1-2. évfolyamai számára Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Szlovák nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret

1. évfolyam Közvetlen 6 2 3 1

Technika és életvitel Rajz és vizuális kultúra Ének-zene és tánc Testnevelés és sport Heti óraszám összesen: Felzárkóztató egyéni foglalkozás

Közös közvetlen órák 1 1 1 3 18 óra + 7 óra 1

Önálló 2 2 3

2. évfolyam Közvetlen 6 2 3 1

Önálló 2 2 3

Közös közvetlen órák 1 1 1 3 18 óra + 7 óra

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoport 3-4. évfolyamai számára Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Szlovák nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret

3. évfolyam Közvetlen Önálló 5 2 1 2 2 3 1 2 1

4. évfolyam Közvetlen 5 1 2 3 1

Technika és életvitel Rajz és vizuális kultúra Ének-zene és tánc Testnevelés és sport Heti óraszám összesen:

Közös közvetlen órák 1 1 1 3 18 óra + 6 óra

Közös közvetlen órák 1 1 1 3 18 óra + 7 óra

Önálló 2 2 1 1

77

A tantervválasztás szempontjai: A tanterveket a tantervi adatbank, valamint a tankönyvkiadók, tankönyvírók által kínáltakból választottuk, és a helyi viszonyoknak megfelelően átdolgoztuk. Arra törekedtünk, hogy a választott tantervek a következő szempontoknak feleljenek meg: - szolgálják iskolai céljaink megvalósítását, - feleljenek meg a NAT és a Kerettanterv általános követelményeinek, - a tananyag és annak beosztása legyen összhangban az iskolába járó tanulók tehetségével, szorgalmával, - a tananyag a tanulók életkori körülményeihez igazodva fokozatosan bővüljön, az egyes évfolyamok követelményrendszerei egymásra épüljenek, - segítsék a tanulók személyiségének fejlesztését, az embernevelést, - a már bevált tartalmi és módszerbeli hagyományaink folytathatók legyenek. Az alkalmazott tankönyvek, munkafüzetek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei

-

Feleljen meg a NAT és a Kerettanterv általános és a tantárgyszakaszokban meghatározott követelményeinek. Biztosítsa a szaktudományok megfelelő szintű, tudományos, hiteles, tárgyilagos feldolgozását. Az ismereteket az érintett korosztályoknak megfelelő pedagógiai módszerekkel közvetítse. A könyv nyelvezete legyen közérthető, stílusa alkalmazkodjon az adott korosztály értelmi képességeihez, életkorához. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra is használható legyen. Technikai kivitelezése feleljen meg az esztétikai, egészségügyi követelményeknek. Legyen alkalmas több tanéven keresztül történő használatra. Ára elérhető legyen.

Az érdemjegy szerzés módja: - szóbeli felelet (tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények, vitakészség, kísérletek) - írásbeli munka - önálló kiselőadás - óraközi munka - részvétel versenyen Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

A szöveges értékelés szempontjai az 1. osztályban 78

Magyar 1.Beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és megértés 2.Olvasás, az írott szöveg megértése 3.Íráskép, írás

Matematika 1.Számfogalom 2.Műveletek értelmezése, műveletvégzés 3.Szöveges feladatok 4.Összefüggések, kapcsolatok 5.Problémamegoldó képesség Környezetismeret 1.Megismerési módszerek elsajátítása 2.Tájékozódás az élő és élettelen természetről 3.Tájékozódás térben és időben 4.Emberismeret, önismeret, honismeret Rajz – technika 1.Kifejező készség, kreativitás 2.Vizuális kommunikáció 3.Tárgy- és környezetkultúra ismerete 4.Különböző technikák elsajátítása 5.Balesetvédelem Ének 1.Éneklés 2.Improvizáció 3.Zenei írás, olvasás 4.Népi játékok 5.Zenehallgatás Testnevelés 1.Mozgáskoordináció 2.Futás, dobás, ugrás 3.Támasz, függés, egyensúly gyakorlatok 4.Játékok, versenyek 5.Balesetvédelem Szlovák 1.Beszédértés, beszédkészség 2.Népi játékok, népszokások, népismeret a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a többi évfolyamon: jeles (5) közepes (3) jó (4) elégséges (2) elégtelen (1) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Az általános iskola 6. és 8. év végén vizsgát tart. 79

magyarból szlovák történelemből matematikából fizikából biológiából kémiából

- szóbeli - szóbeli - szóbeli - írásbeli - írásbeli - írásbeli - írásbeli

A fizikai képesség mérésének módszerei Az alábbi próbákat évente két alkalommal – a tanév elején és a végén – szükséges mérni. A próbák a tanulók testnevelési osztályzatának kialakításában részjegyként szerepelhet, kiemelten az önmagához mért fejlődésre! El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése egy életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra, életvitelükben helyet kapjon a rendszeres testedzés, a mozgás, a sport. Mérésre és értékelésre szolgáló minimum próbák: Az aerob mérésre és értékelésre szolgáló próbák. - A Cooper-teszt Az aerob teljesítő képesség mérése egészüljön ki pulzusméréssel. A pulzus mérése mindaddig – a készség szintjéig való – gyakorlási feladatként fogható fel, amíg a tanulók nem tudják önállóan, megbízhatóan, pontosan elvégezni. Az erő-, erő-állóképességének mérése: Helyből távolugrás: - Az alsó végtag dinamikus erejének mérése. Hason fekvésből törzsemelés: - A hátizom erő-állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés /térdérintéssel/ Fekvőtámaszban karhajlítás: - A vállöv és a kar erejének erő-állóképességének mérése. A próbák leírása: Cooper-teszt: Fizikailag, pszichikailag, technikailag úgy készítsük fel a tanulókat, hgy ne szorongjanak és ne „szenvedjenek” futás közben. Futás megkezdése előtt felhívjuk a figyelmet, hogy beszélgetés nélkül, mindenki a tőle telhető legnagyobb intenzitással fusson 12 percig, közel azonos sebességgel úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki tartósan oxigén hiány. A próba megkezdése előtt, valamint a próba befejezése után azonnal meg kell mérni, és fel is kell jegyezni a percenkénti pulzusszámot. - Helyből távolugrás (cm) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal mögé úgy áll, hogy a cipő orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás- és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, 80

előzetes lendületszerzés – majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Az utolsó nyom és az elrugaszkodó vonal közötti távolságot mérjük cm-ben. - Hason fekvésből törzsemelés folyamatosan (db) Maximális idő: 4 perc Kiinduló helyzet: A tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával érinti a talajt, és mindkét karja laza tarkóra tartás helyzetben van. Az egymáshoz tett lábfejeket második személy a földhöz szorítja. Feladat: 1. ütem – törzsemelés 2.ütem – összeérinti a könyökét az álla alatt 3.ütemre – visszanyit tarkóra tartásba, 4.ütemre – törzsét leengedi - Hanyat fekvésből felülés folyamatosan (db) Maximális idő: 4 perc A hasizmok erő-állóképességének mérése. A kiinduló helyzet: a tanuló szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90o-os szögben behajlítja. Laza tarkótartás, előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. - Fekvőtámaszban karhajlítás folyamatosan (db) Maximális időtartam:

lányok 2 perc fiúk 4 perc A vállövi és a karizmok dinamikus erő—állóképességének mérése. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz Feladat: a tanuló indítja a karhajlítást, nyújtást. A törzs feszes a hajlítás, nyújtás alatt, a fej nem lóghat. A hajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Általános mérési szempontok 1.A mérés megkezdése előtt a tanulókat minden esetben szükséges tájékoztatni a mérés céljáról, gyakorlati hasznosságáról és az elvégzendő feladatokról. 2.Valamennyi próbát tornateremben, sportudvaron tornaruhában kell elvégeztetni. 3.A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés 4.A próbák elvégzésekor 3 kísérleti lehetőséget kell adni, és a legjobbat kell nyilvántartásba venni. 5.A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének fokozatos fejlesztése, mérése az iskolai testnevelés része és kiemelkedő feladata. A tanulók fizikai állapotának mérése a fentieken túl kiegészíthető más motorikus, erő, erőállóképesség próbákkal. Ezek lehetnek: a kéz szorítóerejének mérése inga-futás, a fordulékonyság mérése súlypontemelkedés, a rugalmasság mérése 30, 60, 100 m-es síkfutás rajtversenyek, a robbanékonyság mérése mini Cooper-teszt – 6 perc 81

kislabdadobás, a csípő, vállöv, karok koordinációja távolugrás labdapattintások variálása, reakcióidő mérése alkar feszítő izom erejének mérése függeszkedve stb.

82