A BALASSI BÁLINT TAGISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA
2
A Fenntartó:
Eger-Egerbakta-Egerszalók-Demjén Intézményfenntartó Mikrotársulás 3300 Eger, Dobó tér 2.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (gesztor önkormányzat) 3300 Eger, Dobó tér 2.
Egerbakta Község Önkormányzata 3321 Egerbakta, Bátori utca 12.
Egerszalók Község Önkormányzata 3394 Egerszalók, Sáfrány út 7.
Demjén Község Önkormányzata 3395 Demjén, Kossuth tér 1.
A Közalkalmazotti értekezlet jóváhagyta:
2009. május 20.
___________________
_____________________
tagiskola igazgató
Kt. képviselője
Hatálybalépésnek ideje:
2009. július 01.
Érvényesség határideje:
2013. augusztus 31.
Felülvizsgálat időpontja:
2010. június 30.
3
Tartalomjegyzék
Az intézményi minőségirányítás alapjai
5. oldal
Intézményi Minőségpolitika
7. oldal
Intézményi minőségfejlesztési rendszer
11. oldal
Partnerkapcsolatok
47. oldal
A minőségirányítás információs rendszere
54. oldal
Minőségügyi kézikönyv tartalma
54. oldal
4
1.
Az intézményi minőségirányítás alapjai
1.1
Az intézmény bemutatása
A Balassi Bálint Általános Iskola 1979/80-ban került átadásra, lépcsőzetesen. Hosszú éveken át, a demográfiai robbanás következtében, túlzsúfoltság jellemezte.
Napjainkban
ideális
tanulói
létszámmal
működik
a
tagintézmény, 2007. augusztus 1-től a Felsővárosi Általános Iskola tagintézményeként. Számos
emeltszintű
osztályunkban
(német,
angol,
informatika)
a
tehetséggondozás, illetve kislétszámú osztályainkban a felzárkóztatás hatékonyságára törekszünk, hogy minden tanuló olyan alapokkal távozhasson iskolánkból, amelyek biztosítják a választott középfokú intézményben sikeres továbbhaladásukat. Ezt szolgálja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása is. Sport és kulturális életünk, pezsgő, változatos. Hagyományaink, nagyszabású rendezvényeink sokat segítenek érzelmi, erkölcsi nevelésünk eredményessé tételében. A közösségformálás, az összetartozás, az egymásért való tenni akarás kiemelt nevelési célunk ebben az elembertelenedett, értékvesztett világban. Partnereink (szülők, fenntartó, külső kapcsolatok) nagyban hozzájárulnak céljaink megvalósításához. A Diákönkormányzat, a Szülői Közösség aktívan bekapcsolódik nevelőoktató munkánkba. Diáksport Egyesület segíti a mindennapos testnevelés megvalósítását. Feltételrendszerünk adott pedagógiai célkitűzéseink megvalósításához. A tagintézményre a funkcionális szervezeti felépítés jellemző, de megjelenik a feladatkultúrás szervezeti modell is. A célfeladatok elvégzése érdekében teamek alakulnak, amelyeknek tagjai az adott feladat elvégzése során is megtartják eredeti funkciójukat. Az SZMSZ tartalmazza a tagiskola működésével kapcsolatos tudnivalókat. 5
1999 óta a holland CED ROTTERDAM Matra projekt referencia iskolája vagyunk. A minőségirányítási feladatokat a Belső Gondozói Rendszer kiépítésével valósítjuk meg. Jól felkészült, tapasztalt alkalmazotti testület dolgozik azon, hogy nevelésioktatási céljainkat elérjük.
1.2.
A minőségirányítási rendszer működtetésének szervezeti háttere, személyzetének képzése.
Az intézmény szervezeti felépítésébe szervesen kapcsolódó Minőségügyi Csoport 1999-óta folyamatosan kialakításra került. A csoport tagjainak hatáskörét, feladatát a munkaköri leírások tartalmazzák. A személyzeti háttér biztosított. A tagintézmény Továbbtanulási, és továbbképzési terve úgy készült el, hogy a szakirányú képzésben azok élveznek előnyt, akik a BGR hatékony működésében szerepet vállalnak. (minőségirányítási szakképzés, fejlesztő pedagógus, differenciált módszerek elsajátítása, nem szakrendszerű oktatás módszerei stb.).
6
2. Intézményi Minőségpolitika 2.1. Minőségpolitikai nyilatkozat.
Az egri Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Balassi Bálint tagiskola nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó oktatást folytat 8 évfolyamon. Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy csak a minőségi szemlélet lehet intézményünk fejlesztésének alapja. Ez vezetett a Belső Gondozói Rendszer bevezetéséhez 1999-ben. Az iskola dolgozói, pedagógus és nem pedagógus kollegák elkötelezettek munkájuk és munkahelyük iránt. Valamennyien hozzájárulnak, hogy a megfogalmazott minőségcélokat megvalósítsuk. Számunkra a minőség jelenti a szakmai felkészültséget, felelősségtudatot, megbízhatóságot és a mérhető, kézzel fogható eredményeket. Célul tűztük ki, hogy továbbra is törekszünk a magas szintű szolgáltatásra! Ennek érdekében a partnerek elvárásainak megfelelő képzést valósítunk meg, tanulóinkat olyan alapokkal indítjuk tovább, hogy helyt álljanak a középfokú intézményekben. Folyamatosan fejlesztjük az oktatás szellemi és tárgyi feltételeit. A tagintézmény vezetői és dolgozói elkötelezettek abban, hogy a Belső Gondozói Rendszert, mint a minőségfejlesztés modelljét, a kiépítést követően működtetjük, amelynek keretében - rendszeresen vizsgáljuk partnereink igényeit, elégedettségét, 7
- a kapott információk alapján minőségcélokat tűzünk ki, intézkedési terveket készítünk, és azokat megvalósítjuk, - tanulóink tanulmányi munkáját évente mérjük. Törekszünk
a
szükséges
erőforrások
megteremtésével
jó
munkakörülményeket biztosítani, a munkatársak fejlődése érdekében képzéseket szervezni, vagy azokban részt venni. Fontosnak tartjuk, hogy a nevelőtestület tagjai, és az oktató-nevelő munkát segítő munkatársak megismerjék, megértsék, és munkájukban érvényesítsék minőségpolitikánkat, céljainkat. Minden intézményi dolgozó kötelessége, hogy partnerközpontú szemlélettel, a fent megfogalmazottak szellemében, felelősséggel végezze munkáját! 2.2 Tagintézményi minőségcélok
Fenntartói elvárások
és az ebből adódó
intézményi minőségcélok
• Tanulási képességek fejlesztése
- A gyerekek tanuláshoz való viszonyának javítása - Tanulási módszerek megismertetése, gyakoroltatása tanulóinkkal
• A gyerekekkel való egyéni bánásmód
- Differenciált egyéni bánásmód bevezetése - Sajátos nevelési igényű tanulók gondozása, fejlesztése - Tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása
• Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése
Beszédkultúra fejlesztése
• Sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás
- Egyéni fejlesztés, esélyegyenlőség megteremése - Egyéni képességekhez mért értékelés szövegesen
8
• Az információs világban való eligazodás
- Nyitottá tenni gyermekeinket a változó világ felé - Információs, kommunikációs rendszer továbbfejlesztése Inf. Komm. Rendszer felhasználására megtanítani a tanulókat (lsd.fakt.)
• Szociális képességek fejlesztése
A személyiség harmonikus differenciált fejlesztése
• Egészséges életmód szokásainak kialakítása
Testi és lelki megalapozása
• Pályaorientációs tevékenységek
A következő intézményfokozatban való helyreállásra nevelés
• Kapcsolattartás a kulturális és művelődési intézményekkel.
- Esztétikum felismerése, érzelmi élet gazdagítása - Az utcán való csellengés csökkentése - A társadalmi elvárásoknak és az új - pedagógiai törekvéseknek való megfelelés
• Innovációra való törekvés
• Biztonság • Hatékony gazdálkodás • Pályázatok
higiénes
és
kultúra
- Ne történjen elkerülhető baleset - Személyi és tárgyi biztonság javítása Önálló gazdálkodási kiaknázása
lehetőségeink
Különböző pályázatok adta lehetőségek kihasználása
• Kompetencia alapú oktatás és nevelés A kompetencia alapú oktatás és nevelés országos referencia iskolájaként az új gyakorlása és továbbfejlesztése fejlesztések, oktatási formák, tanulás szervezési eljárások alkalmazása, továbbadása
9
2.3. Folyamatos fejlesztés
Minőségirányítási
szolgáltatásaink,
megelőző
folyamataink
fejlesztési
feladatai az alábbi szakaszokat jelentik: • a fejlesztés az érintett BG irányításával a munkatársak feladata, • a fejlesztés első, munkatársak által készített változatát a BG véleményezi, a minőség vezetővel egyeztet, • a BG javaslatainak figyelembe vételével újabb változat készül, • a BG és minőség vezetők által jóváhagyott tervezetet a tagiskola igazgató, a Tagiskola Igazgatói Tanáccsal való egyeztetés után hagyja jóvá.
Fejlesztési javaslattal a tagintézmény bármely alkalmazottja élhet, illetve a feladatra vállalkozó team jelentkezhet. Az elindított folyamatban résztvevő munkatársakat megfelelő hatáskörrel kell felruházni, hogy a szükséges erőforráshoz hozzájussanak. A fejlesztés bemenő adatai a partneri elvárások és egyéb érdekelt felek igényei, amelyet dokumentumban rögzíteni kell a javaslattevőknek, illetve a fejlesztést megvalósítóknak. A módosításokat minden esetben ellenőrzéseknek kell alávetni, a változásokat dokumentálni szükséges! A folyamatos fejlesztés eszközei:
megelőző tevékenység helyesbítő tevékenység
Ezek szükségességéről, végrehajtásáról az igazgató dönt.
10
3. Intézményi minőségfejlesztési rendszer 3.1. A vezetés felelőssége, elkötelezettsége
A vezetőség - az ebben az intézményirányítási programban előírt minőségirányítási rendszert a Balassi Bálint Tagiskola szolgáltatásaira vezette be. A
Minőségirányítási
Rendszert
a
Közoktatási
Törvény
40.§.
követelményeinek megfelelően dolgoztuk ki. A rendszer kiépítésekor figyelembe vettük a fenntartó ÖMIP-ben megfogalmazott elvárásait is. A Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Balassi Bálint Tagiskola igazgatója és vezetői testülete kinyilvánítja teljes elkötelezettségét • a partneri igények és elvárások tudatosításában az intézmény minden szintjén, • a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres felülvizsgálatában, • a minőségirányítási rendszer időszakos vezetőségi átvizsgálásában, • a
minőségirányítási
rendszer
kifogástalan
működéséhez
szükséges
erőforrások mindenkori biztosításában. • Intézményi dokumentumok (SZMSZ, Házirend, PP, karbantartása, aktualizálása a hatályos jogszabályoknak megfelelően.)
A tagiskola vezetés vállalja a Minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztését a partneri igényeknek megfelelően. A tagiskola dolgozói felelősséget vállalnak az előírásszerű megvalósításért. Minden intézményi dolgozó joga és kötelessége a minőséget károsító jelenségek felismerését követően azok jelzése és a megszüntetésre irányuló javaslatok megtétele.
11
3.1.1. A minőségfejlesztési szervezet felépítése, működése.
Tagiskolánkban 1999-től működik a Belső Gondozói Rendszer, melybe az alsó tagozatosok évfolyamonként folyamatosan kapcsolódtak be. 2003- ban a felső tagozatban is bevezetésre került a rendszer. A teljes kiépítése a hatékony működtetése a minőségi munka egyik feltétele.
Röviden a BGR modellről A BGR-modell alapja az a tanulógondozási rendszer, egyéni és csoportos nyomon követés amelyet számos holland általános iskolában megvalósítottak. E rendszer iskolai kiépítését a CED útmutatásai alapján a HMÖPSZKI segíti: felkészítést, továbbképzést, tanácsadást biztosít a tantestületnek és az egyes pedagógusoknak. A tanuló gondozást mint rendszert valósítjuk meg, amelyben a belső gondozó (BG) felelőssége a tevékenységek koordinálása. A rendszer jellemzői: a tanulói eredmények rendszeres gyűjtése különböző területeken (mindenekelőtt az alapkészségeket tekintve). Az adatok elemzése, majd további diagnózis a BG és a tanár együttműködésében, egyéni cselekvési tervek összeállítása, egyéni és/vagy az osztályra szóló csoportterv elkészítése. Ez alapján lehetővé válik a folyamatos fejlesztés és a tanulói nyomon követés.
Ezen kívül a BG feladata megbeszélni az iskolavezetéssel a rendszeres adatgyűjtés tapasztalatait arra vonatkozóan, hogy miként javítható a tanítási folyamat az iskola egészében.
12
A Belső Gondozás Rendszere
Tartalma:
• modell a minőségfejlesztés intézményi szintű kialakításához
Célja:
• a tanulói teljesítmények követési rendszerének iskolai kiépítése • a
tanári
munka
szervezésének
kollegális
támogatása • iskolai eszköztár kifejlesztése Stratégiája:
• helyzetelemzés • továbbképzés • hosszú távú tervezés • szakmai kommunikáció és együttműködés
Produktumok:
• önértékelés • többéves fejlesztési terv • teljesítménymérő eszközök, módszerek • regisztrációs rendszer
Kerete:
• HMÖPSZKI és a - Balassi Bálint Tagiskola – Fenntartó közötti együttműködés
Tevékenységek:
• Felkészítő programok, értekezletek, képzések a nevelőtestület egészének • Elemzési technikák, módszerek alkalmazása • Öndiagnózis készítése
13
• Belső fejlesztések (anyagok, mérőeszközök, szervezet-fejlesztés, minőségbiztosítás) • Beszámolók, konzultáció • Tapasztalatok átadása • Értékelés Folyamata
• A mérések végrehajtása • Az adatok rögzítése • Eredmények feldolgozása • A kapott értékek elemzése • Intézkedési terv készítése az adott problémára (folyamat kezelése)
Az iskolai tanulói nyomon követés eljárásrendje (folyamata): • A tanulók minden tanév elején bemeneti mérést írnak alsó tagozatban matematika, nyelvtan-helyesírás ,szövegértés, felső tagozatban matematika, szövegértés területeken. • Az eredmények elemzését követően – melyet a bg. és a szaktanár közösen végez • Csoport és egyéni fejlesztési tervek készülnek • Egyéni fejlesztési tervek csak a csoportelemzés során + vagy – irányú eltérések esetén készülnek • Az előző évi teljesítményt figyelembe véve a tanulók fejlődését regisztrálva • Őszi és tavaszi követő méréseket végezve a félévi teljesítményt regisztrálva • Szükség esetén más szakember fejlesztő, Gyiv felelős bevonása a munkába. • Külső szakember Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatfelvétel • Szülők tájékoztatása 14
A szervezet felépítése
M i n ő s é g i r á n y í t á s i
Igazgató Tagiskola-vezető
Tag.isk.v.h. alsó tagozat
Tag.isk.v.h. felső tagozat
alsós belső gondozók
felsős belső gondozók
c s o p o r t
- osztálytanítók - osztályfőnökök, szaktanárok - gazdasági vezető - fejlesztő pedagógus, mozgásterapeuta - az oktató - nevelőmunkát segítő alkalmazottak
15
A szervezet működése A tagiskola igazgatója a minőségirányítási program kidolgozásának, működtetésének és ellenőrzésének első számú felelőse.
Minőségügyi vezetők: a tagiskola-vezető és helyettesei. Személyüket az intézmény
főigazgatója
jelöli
ki.
Munkaköri
leírásukat
és
egyben
minőségügyi feladataikat az SZMSZ tartalmazza. Belső gondozók: az alsós belső gondozók évfolyamonként 1-1 tanító; felsős belső gondozók 2 magyar szakos, 2 matematika szakos nevelő. Kijelölésük az iskola igazgatójának hatáskörébe tartozik. Munkaköri leírásuk a személyi anyagukban található. Gazdaságvezető: felelős a minőségirányítási program gazdasági erőforrásnak biztosításáért. Munkaköri leírása az SZMSZ-ben található.
3.2. A vezetés 3.2.1. Jövőkép
JÖVŐKÉP A Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Balassi Bálint Tagiskolája a jövőben is meg kívánja őrizni a város nevelési-oktatási intézményei között megszerzett jó pozícióját. Eger város egész területéről várjuk a beiskolázandó gyermekeket. Jó hírnevünk túlmutat a város határain, így a környező településekről is fogadunk tanulókat. A jövőben is, méltón a 30 éves Balassi múltjához, fejlesztjük idegen nyelvi, informatikai képzésünk színvonalát.
16
Ennek érdekében bevezettük a számítógépes ismeretek oktatását első évfolyamtól, fejlesztjük az idegen nyelv oktatás terén a differenciálást. Lehetőségeinkhez mérten növeljük a mindennapos testnevelésre fordítható órák számát. Az egészséges életmódra nevelés érdekében prevenciós programokat szervezünk. Támogatjuk a környezettudatos nevelést, az erdei iskolák, táborok szervezését. Az EU integrációból adódó pályázati, kapcsolatteremtési lehetőségeket kihasználva javítjuk feltételrendszerünket. A Belső Gondozói Rendszert úgy fejlesztjük tovább, hogy ezzel esélyt teremtsünk
arra,
miszerint
tanulóink
képességeiktől
függetlenül,
a
társadalomban megtalálják helyüket, feladatukat, és boldog, sikeres emberré váljanak.
3.2.2.Döntéshozatal
A döntéshozatal olyan folyamat, amely a körülhatárolt probléma érdekében meghatározott információkra épített előzetesen kialakított feltételek mentén kiválasztja az alkalmazni kívánt cselekménysort. Információgyűjtés→ megoldás→ lehetőségek→ javaslattétel→ egyeztetés→ döntés→ dokumentálás→ bevezetés→ felülvizsgálat
3.2.3. Szervezeti kommunikáció (belső kapcsolattartás) Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
3.2.4.Elismerés, támogatás Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának a Munkavégzésről, az Illetmény és előmeneteli rendszerről és a jutalmazásról szóló fejezete tartalmazza.
17
3.2.5. Bevonás, felhatalmazás A vezetőség és a munkatársak felelősségi körét és hatáskörét az intézmény SZMSZ - e és a munkaköri leírások tartalmazzák. Az intézmény igazgatója minőségügyi vezetői feladattal a tagintézményvezetőt és helyetteseit bízza meg! Hatáskörük lehetővé teszi: - A minőségirányítási rendszer előírásszerű működtetését, - A nem megfelelő szolgáltatások kialakulásának megakadályozását. - Koordinálja a rendszer folyamatos működését. - Beszámol az intézmény vezetésének és nevelőtestületének a rendszer működéséről, hatékonyságáról.
3.3.
A tervezés, szervezés
Célok, feladatok, erőforrások megfogalmazása Fenntartói elvárásból A célok teljesítéséhez adódó intézményi kapcsolódó feladatok célok Alapkészségek kialakítása
stabil Általános műveltséget megalapozó oktatás, nevelés Tanulási, gondolkodási képességek, ismeretek fejlesztése, kompetencia alapú oktatás kiépítése; Tanulási képességek mérése a mérési terv szerint A gyerekek tanuláshoz Tanulási motiváció való viszonyának mérése javítása A tanítási órákra való Tanulási kedv naprakész felkészülés felkeltése segítése Tanulás tanítása A tananyag iránti
Erőforrás szükséglet emberi
tárgyi
munkakörnyezet
Szakmailag felkészült pedagógus
Városi szintű Minden mérőlapok osztálynak, tanulócsoportnak megfelelő osztálytermek, szaktantermek
Osztályfőnökök, belső gondozók Szakmailag felkészült
A Ped. Int. szakmai anyaga Kérdőívek Tankönyvek, szakkönyvek, számítógép
Iskolai könyvtár Jól felszerelt tantermek, szertárak
18
érdeklődés felkeltése A tananyag biztos elsajátíttatása Differenciált egyéni Intézményi mérési terv bánásmód bevezetése kialakítása A mérések eredményei alapján csoportértékelés, és egyéni fejlesztési tervek készítése
pedagógus Intézkedési terv Belső gondozók, tanítók, szaktanárok Intézkedési terv
Sajátos nevelési igényű Differenciált egyéni Osztálytanulók gondozása, bánásmód alkalmazása főnökök, fejlesztése az egyéni fejlesztési tanítók, tervek alapján szaktanárok, fejlesztő pedagógusok Tehetséggondozás Tanulmányi Osztályversenyekre, főnökök, vetélkedőkre való tanítók, felkészítés szaktanárok Szakkörök, sportkörök működtetése Beszédkultúra Tantárgyi órákon és Szakmailag fejlesztése, napközis felkészült az anyanyelv helyes foglalkozásokon a pedagógus használata kommunikációs Pályázatok képességek fejlesztése Iskolai újság és az illemszabályok felelőse elsajátíttatása, Könyvtáros alkalmazása Tanulmányi versenyeken való részvétel Diákújságírás Szakkörök, iskolai rendezvények Az idegen nyelvtanulás Beszédközpontú oktatás Szaktanárok megalapozása angol és német tagozaton 1. osztálytól, normál osztályokban 4. évfolyamtól Iskolán és osztályon Egyéni fejlesztési tervek Szaktanárok, belüli integrált nevelés, kidolgozása fejlesztő, differenciált egyéni Egyéni bánásmód pedagógusok fejlesztés alkalmazása belső gondozók Szakszolgáltatók Egyéni képességekhez Csoportértékelés, egyéni Osztályfőnömért értékelés értékelés készítése kök szövegesen negyedévente tanítók,
Audio-vizuális eszközök Iskolai ktg.vetés Osztályok és az Belső egyéni anyagok szoba rendszere (orthotéka ) Iskolai költségvetés
gondozói
Szakkönyvek, Fejlesztő szoba fejlesztő eszközök
Szakkönyvek, audiovizuális eszközök, számítógép, sporteszközök
Szaktantermek, Könyvtár, Tornaterem, Sportudvar
Tankönyvek, Könyvtár szakkönyvek, Szaktantermek audiovizuális eszközök, számítógép, fénymásoló, papír Iskolai költségvetés
Nyelvkönyvek, audiovizuális eszközök Isk. költségvetés Pályázatok Tankönyvek, szakkönyvek, fejlesztő eszközök
Nyelvi labor
Fénymásoló, papír Iskolai
Belső szoba
Fejlesztő szoba Belső gondozói szoba Szaktantermek
19
gondozói
Nyitottá tenni 2004-2005-ös tanévtől gyermekeinket a informatika tagozatos változó világ felé osztály indítása 1. osztálytól. 4.évfolyamtól számítógép-technika fakultáció kifutó rendszerben 6.évfolyamról informatika oktatás Információs, Fogadóórák, szülői kommunikációs értekezletek rendszer Iskolaújság továbbfejlesztése megjelentetése Iskolában folyó munka megismertetése az érdeklődő gyerekeknek és szüleiknek (Barátkozó találkozó) A személyiség A tanulók harmonikus és személyiségének differenciált fejlesztése sokirányú megismerése Szociometriai mérés a 2. évfolyamtól Kooperatív technikák alkalmazása a tanítási órákon és a szabadidős tevékenységben Testi és lelki higiénés A helyes szokásrend kultúra megalapozása kialakítása Drogprevenció, bűnmegelőzés Családi életre nevelés Fogászati szűrés Rendszeres iskolaorvosi ellenőrzés Egészség-megőrzési program (4. évfolyam) Sokirányú sportolási lehetőség megteremtése Környezetvédelmi feladatok
Következő
Pályaválasztás
szaktanárok Szakmailag felkészült pedagógus
költségvetés Tankönyvek, szakkönyvek
Nevelőtestület
Iskolai költségvetés
SZMSZ Házirend
Szakmailag felkészült pedagógus, osztályfőnökök, szabadidő szervező, napközis nevelő Szakszolgáltatók Tantestület Iskolaegészségügyi szolgálat DSE testnevelő tanárai Gyógytestnevelő Vöröskeresztes nevelő
Szakkönyvek, folyóiratok
Jól felszerelt tantermek
Prevenciós segédanyagok Szakkönyvek, folyóiratok, audio-vizuális eszközök anyagok
Orvosi szoba uszoda, tornaterem, sportudvar Pályázatok
Osztály-
Számítástechnika szaktantermek Könyvtár
és
Szakkönyvek
20
intézményfokozatban előkészítése való helytállásra Iskolalátogatások nevelés középfokú intézményekben Középiskolai előkészítő foglalkozások Pályaalkalmassági vizsgálat igény szerint Szocializációs és neveltségi szint mérése A gyerekek széles körű Szabadidős tevékenységek tájékozottságának fejlesztése életkornak megfelelő szervezése Esztétikum felismertetése, érzelmi élet gazdagítása Utcán való csellengés csökkentése Személyi és tárgyi biztonság javítása Ne történjen elkerülhető baleset
Tantestület Gazdasági vezető Munkavédelmi felelős Rendészeti dolgozók Önálló gazdálkodási Ésszerű Igazgató, lehetőségeink takarékossággal, gondos Gazdasági kiaknázása ellenőrzéssel, a pályázati vezető lehetőségek Könyvelő, kihasználásával javítani pénzügyi a feltételrendszert, szakemberek biztosítani a nyugodt munkavégzés körülményeit
3.4.
Munkavédelmi tevékenység javítása Biztonsági személyzet munkájának szigorúbb ellenőrzése
főnökök Pályaválasztási felelős tanár Szaktanárok Ped.Int. munkatársa Munkaügyi Központ munkatársa Szabadidő szervező, DÖK, osztályfőnökök, napközis nevelők, testnevelők Tantestület
Továbbtanulási kiadványok Városi szintű mérőlap Fénymásoló Számítógép
Folyóiratok, szakkönyvek, fénymásoló, papír Iskolai költségvetés
Könyvtár Kapcsolat a kulturális és közintézményekkel Pályázatok
Iskolai költségvetés
SZMSZ Házirend
Irattári anyagok, számítógépek
Továbbképzések Ellenőrzések Pályázatok
Az ellenőrzés, elemzés
3.4.1. Szervezeti hatékonyság és munkatársak munkájának ellenőrzése, értékelése Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza az ellenőrzés területeit, szempontjait, az ellenőrzést végzők személyét, az ellenőrzés megszervezésének módját, az ellenőrzés gyakoriságát. Az ellenőrzési terv az éves munkaterv része.
21
A vezetői ellenőrzés folyamata Ellenőrzés
Informális
Formális
Célok teljesítésének nyomon követése
Feladatok teljesítésének dokumentumainak ellenőrzése
Aktuális teljesítések
Mi van? Diagn. mérés Milyen? Minősítő mérés Mit értünk el? Összegzés
A vezetési és irányítási vezetői funkciók visszacsatolása.
Mérések, megbeszélések napi kommunikációban megjelenő értékelés
A szabályzatok, eljárások, programok megvalósulása. (szabályzatok, programok)
A tervezői és szervezési vezetői funkciók visszacsatolása
Ellenőrzési tervben megtervezettek
22
3.4.2. Minőségügyi ellenőrzés Az iskola vezetése és a Minőségügyi Csoport évente legalább egy alkalommal (év végi beszámoló) felülvizsgálja a Minőségügyi Rendszert.
A felülvizsgálat kiterjed: - partneri elégedettség, panaszok - belső audit eredménye - szolgáltatások hatékonysága, megfelelősége - helyesbítő, megelőző tevékenységek - változások szükségessége - korábbi átvizsgálások eredményeinek vizsgálata - belső gondozók munkájának értékelése - erőforrások fejlesztése - szolgáltatások fejlesztése A vezetőségi átvizsgálás megállapítását és a hozott intézkedéseket dokumentáljuk, és a következő tanév éves munkatervében megjelenítjük a változtatások végrehajtásának folyamatát.
3.4.3. Eltérések kezelése Az észlelt nem megfelelőségeket dokumentálni kell, a jelző személy aláírásával, pontos dátummal. A Minőségügyi Csoport véleményezi a hiányosságok kijavítására tett javaslatot. 3.5 .Az értékelés 3.5.1. Az értékelés fogalma, feladatai tervezése, területei
23
• Az értékelés a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével. • Az értékelés a központi oktatásirányítás, a fenntartó és a közoktatási intézmény által elfogadott dokumentumokban megfogalmazott pedagógiai célkitűzéseket hasonlítja össze a tényleges működés eredményeivel.
Az
értékelés
szembesítést
jelent:
az
elért
eredményeket kell összehasonlítani a kitűzött célokkal.
Az értékelés feladatai
Az értékelés feladata • rögzíti az elért eredményeket, értékeket, és így megerősíti az eddigi tevékenység folytatását, vagy • feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így a változtatás, a fejlesztés szükségességét fogalmazza meg.
Az értékelés területei
Az intézményben folyó nevelő és oktató munka értékelésének területei: • a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése, • a
tanulói
közösségek
(osztályközösségek)
tevékenységének,
fejlődésének értékelése, • a vezetők munkájának értékelése, • a pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése, • a speciális feladatokat ellátók (könyvtáros, szabadidő-szervező,
24
fejlesztő pedagógus) értékelése, • az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak értékelése, • az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése
1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók
tanulmányi
munkájának
folyamatos
ellenőrzését
és
értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik és értékelik. 3. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. 4. Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. 5. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL
25
6. A negyedik évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. 7. A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén
a tanulók teljesítményét,
előmenetelét osztályzattal minősítjük. 8. A negyedik évfolyamon az év végi, az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 9. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 10. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak lehetőleg két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 11. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli témazáró felméréseinek, értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:
Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
26
12. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a negyedik évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a „példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)” érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 13. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a negyedik évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a „példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)” érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 14. A negyedik évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyamig a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnökök minden hónap végén érdemjegyekkel értékelik. 15. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök a tanév során szerzett érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. 16. Iskolánkban
a
magatartás
értékelésének
és
minősítésének
követelményeit a Pedagógiai Program tartalmazza. 17. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 18. Az
iskolában
a
szorgalom
értékelésének
és
minősítésének
követelményeit a Pedagógiai Program tartalmazza. 19. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 20. Azt a tanulót, aki képességihez mérten • példamutató magatartást tanúsít, • vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
27
• vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, • vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, • vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 21. Az iskolai jutalmazás formái: • Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: o szaktanári dicséret, o napközis nevelői dicséret, o osztályfőnöki dicséret, o igazgatói dicséret, o főigazgatói dicséret (3 db igazgatói dicséret után) o nevelőtestületi dicséret. • Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén o szaktárgyi teljesítményért, o példamutató magatartásért, o kiemelkedő szorgalomért, o példamutató
magatartásért
és
kiemelkedő
szorgalomért
dicséretben részesíthetők. • Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kimagasló eredményt elért tanulók Balassi Díjat, vagy könyvjutalmat kapnak, melyet ballagáson vagy a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.
28
• Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon
eredményesen
szereplő
tanulók
osztályfőnöki
dicséretben részesülnek. • Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. • A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 22. Azt a tanulót, aki • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, • vagy a házirend előírásait megszegi, • vagy igazolatlanul mulaszt, • vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. 23. Az iskolai büntetések formái o szóbeli figyelmeztetés, o írásbeli szaktanári (napk.csop.vez.) figyelmeztetés, o írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés, o írásbeli osztályfőnöki intés, o írásbeli igazgatói figyelmeztetés, o írásbeli igazgatói intés, o írásbeli főigazgatói elmarasztalás,
A tanulói közösség (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése
29
1. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén konferenciákon értékelik. 2. A
tanulói
közösségek
(osztályközösségek)
tevékenységének,
fejlődésének értékelési szempontjai: • Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). • Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). • A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). • Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. • Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). • A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). • A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). • Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: o Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? o Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
30
o A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?
3.5.2. A vezető beosztású dolgozók teljesítményének értékelése 1. A vezető beosztású dolgozók teljesítményének értékelését minden tanév végén az intézményi minőségirányítási program 7. sz. dok. mkban található „Vezetői teljesítményértékelő lap”, valamint az intézményi minőségirányítási program 8. sz. dok. mk-ban található „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap” segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. 2. Az egyes szempontok értékelésénél adható maximális pontszámok az alábbiak: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. 3. A
teljesítményértékelés
összesített
eredményét
a
maximális
pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a vezető beosztású dolgozó. Ettől eltérően a vezető beosztású dolgozó alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. 4. A „Vezetői teljesítményértékelő lap”-ot ki kell töltenie: • az érintett vezető beosztású dolgozónak (önértékelés), • a főigazgatónak, 31
• az igazgatónak 5. Az igazgató, valamint a vezető beosztású dolgozók által kitöltött értékelő lapokon szereplő véleményeket az egyes szempontok szerint százalékos formában az intézmény főigazgatója (igazgatója) összesíti, és az így kapott összesített értékelés alapján tölti ki az „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap”-ot. 6. Az „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap” az egyes szempontok összesített értékelésen túl tartalmaz: • egy összefoglaló értékelést, mely értékeli az érintett vezető beosztású dolgozó adott tanévi teljesítményét a következő kategóriák szerint: KIVÁLÓAN ALKALMAS MINŐSÍTÉS, ALKALMAS MINŐSÍTÉS, KEVÉSSÉ ALKALMAS MINŐSÍTÉS, ALKALMATLAN MINŐSÍTÉS. • javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett vezető beosztású dolgozó teljesítményének minőségi javítását segítik elő. 7. Az „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap” megállapításait a főigazgató (igazgató) szóban ismerteti az érintett vezető beosztású dolgozóval. Az „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap” egy példányát az érintett vezető beosztású dolgozónak át kell adni. Az „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap” megállapításaihoz az érintett
vezető
beosztású
dolgozó
írásban
kiegészítéseket,
észrevételeket fűzhet.
3.5.3 A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése 1. Az intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók teljesítményének értékelését minden tanév végén az intézményi 32
minőségirányítási program 9. sz. dok. mk-ban található „Pedagógus teljesítményértékelő lap”, valamint az intézményi minőségirányítási program 10. sz. dok. mk-ban található „Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap” segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. A tagiskolákban egységesen ON@ Rt. 1.0 szoftver alapján a Kt-ben meghatározott időközönként értékeljük. 2. Az egyes szempontok értékelésénél adható maximális pontszámok az alábbiak: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. 3. A
teljesítményértékelés
összesített
eredményét
a
maximális
pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó. Ettől eltérően a pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. 4. A „Pedagógus teljesítményértékelő lap”-ot ki kell töltenie: • az érintett pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozónak (önértékelés), • az
érintett pedagógus
munkakörben foglalkoztatott
dolgozó
közvetlen felettesének, 33
• az
érintett pedagógus
munkakörben foglalkoztatott
dolgozó
munkaközösség-vezetőjének, • az igazgatónak. 5. Az
igazgató,
valamint
a
pedagógus
közvetlen
felettese
és
munkaközösség-vezetője által kitöltött értékelő lapokon szereplő véleményeket a pedagógus közvetlen felettese összesíti, és az így kapott összesített értékelés alapján tölti ki az „Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap”-ot. 6. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap” az egyes szempontok összesített értékelésen túl tartalmaz: a) egy összefoglaló értékelést, mely értékeli az érintett pedagógus adott tanévi teljesítményét a következő kategóriák szerint: KIVÁLÓAN ALKALMAS MINŐSÍTÉS, ALKALMAS MINŐSÍTÉS, KEVÉSSÉ ALKALMAS MINŐSÍTÉS, ALKALMATLAN MINŐSÍTÉS. b) javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett pedagógus teljesítményének minőségi javítását segítik elő. 7. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap” megállapításait az igazgató vagy a pedagógus közvetlen felettese szóban ismerteti az érintett pedagógussal. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap” egy példányát az érintett pedagógusnak át kell adni. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap” megállapításaihoz a pedagógus írásban kiegészítéseket, észrevételeket fűzhet.
3.5.4. Alkalmazottak (technikai, irodai) teljesítményértékelése
1. Az intézményben oktató-nevelő munkát segítő, illetve technikai dolgozók teljesítményértékelését a 11. sz. dok. mk-ban található 34
„Alkalmazotti teljesítményértékelő lap, valamint a 12. sz. dok. mk-ban található összesített alkalmazotti teljesítményértékelő lap segítségével kell elvégezni. 2. A minősítés módja megegyezik a pedagógusokéval. 3. A teljesítményértékelő lapot ki kell töltenie: - az érintett dolgozónak - az érintett dolgozó közvetlen felettesének (gondnok) - az igazgatónak 4. Az összesített teljesítményértékelő lapon a vélemények alapján áll össze, amit szóban az érintett dolgozóval az igazgató ismertet. 5. Az összesítés megállapításaihoz a dolgozó írásban kiegészítést tehet.
3.5.5. A minősítés kötelező esetei A Kjt. 40 § (1) bekezdés szerint Folyamata: • Az IMIP-ben meghatározott teljesítményértékelő lapot a vezető tölti ki. • Az értékelt pedagógus megismeri a minősítést, esetleges észrevételeit írásban megteszi. • A vezető és az érintett nevelő közös megállapodásának rögzítése. • A minősítő értékelés a két fél aláírásával válik véglegessé, hitelessé • A pedagógus az értékelés egyik példányát átveszi, másik a személyi anyagába kerül.
3.5.6. Az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése
Tanév végi intézményi értékelés 1. A nevelőtestület minden tanév végén értékeli 35
• az intézmény nevelő és oktató munkáját, • a minőségirányítási program végrehajtását, • az országos mérés, értékelés eredményeit. 2. A tanév végi intézményi értékelést a pedagógusok és a szakmai munkaközösségek beszámolói alapján az iskola igazgatója állítja össze. 3. Az igazgató által összeállított értékelésről – a nevelőtestületi elfogadás előtt – ki kell kérni a szülői szervezet iskolai vezetőségének véleményét. 4. A tanév végi intézményi értékelést a nevelőtestület fogadja el. 5. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. 6. A nevelőtestület által elfogadott értékelést meg kell küldeni a fenntartónak. 7. A tanév végi intézményi értékelés szempontjai: • az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok,
pedagógusok
és
más
dolgozók
létszáma,
beiskolázás adatai), • a nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok), • a
tanítási-tanulási
folyamat
eredményessége
(tanulmányi
átlageredmények, az országos kompetencia mérések eredményei, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása), • a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység
eredményessége
(a
diákönkormányzat
és
az
osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási
36
és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók), • a pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program-
és
tantervfejlesztés,
továbbképzések,
személyes
példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása), • a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése, • az
intézmény
éves
munkatervében
meghatározott
feladatok
végrehajtásának értékelése, • az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve).
3.5.7. Intézményi önértékelés Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll, célja, ezek javítása, a rendszer egészének vagy egyes elemeinek és funkcióinak fejlesztése. Az
értékelés
objektív
diagnózis
rögzítésére
törekszik,
szakmai
felkészültséget igényel, és nyilvános. Az irányított önértékelés területei: • a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében • az intézmény stratégiája és annak megvalósítása • megfelelő folyamatok szabályozottsága • szabályozási rendszer teljes körűsége • az erőforrások figyelembevételének módja • a partneri igények figyelembevételének módja • az intézmény által elért eredmények - munkatársak bevonásának mértéke - folyamatos fejlesztés eredményei
37
- partnerek elégedettsége - a szabályozási rendszer bevezetettsége, hatékonysága - szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei - kitűzött célok elérése, megvalósítása - erőforrások felhasználásának gyakorisága.
Az önértékelés gyakorisága Elvégzésének gyakorisága: 4 évente Elvégzésnek időtartama:
4 hónap ( február-május)
Irányított önértékelés Eljárásrend
Módszer
Felelős
Javasolt
Eredmény
határidő Az önértékelésben A Minőségi Csoport résztvevő munkatársak javaslata alapján kiválasztása, felkérése kiválasztják, az önértékelő csoport tagjait, szem előtt tartva, hogy minden terület arányosan képviselve legyen. Az irányított Fókuszcsoportos megbeszélés. Az önértékelés ütemtervének önértékelő csoport elkészítése. Felelősök áttekinti az elvégzendő és határidők feladatokat, az iskola megállapítása. egyéb feladatait is figyelembe véve megállapítja a határidőket, megbízza a felelősöket. A kérdőívek vizsgálata, Az önértékelő csoport szükséges kiegészítések megvitatja, hol kell elvégzése. kiegészíteni a kérdőíveket, illetve az intézmény bemutatásának teljességére törekedve – szöveges értékelésben a kérdőívek adatain felül milyen adatokat kíván
Kezdő időpont
Önértékelő team megalakul.
MCS
1. hónap
Ütemterv
vezető
első
MCS vezető
hetében
A csoport
1. hónap
Az
végzi
közepéig
intézmény specialitásait figyelembe vevő kérdőívek.
38
még szerepeltetni. Az önértékelő csoport megállapítja, milyen adatokra lesz szüksége a mutatók és az eredmények értékeléséhez, megbízza az adatgyűjtést végző munkatársakat. A munkacsoport az intézményi sajátosságoknak megfelelően kiegészíti az értékelés területeit, meghatározza a szükséges eredmény-mutatókat, hatékonyság-mutatókat. Az önértékelés végrehajtása területenként az egyéni kérdőívek kitöltése adatgyűjtés a közösen kitöltött kérdőívekhez a kérdőívek közös kitöltése. Ellenőrzés (az ütemterv megvalósulása eredményessége). A kérdőívek adatainak elemzése. A szöveges értékelés elkészítése. Az összefoglaló elkészítés.
interjú
Az egyes területek elemzését végző csoportok eredményeiket a teljes előterjesztik munkacsoportnak. A kérdőívek adatainak elemzését továbbgondolva a célkitűzést szem előtt tartva a munkacsoport elkészíti a szöveges elemzést. A munkacsoport elkészíti az elemzés rövidített változatát ügyelve, hogy a lényeges részek ne sikkadjanak el. Intézkedési terv Az elemzésben feltárt készítése . problémák kezelésére lépések megnevezése Az alkalmazotti kör Alkalmazotti értekezlet tájékoztatása az irányított önértékelés eredményeiről
A csoport
2. hónap végéig
Kitöltött és összegyűjtött kérdőívek
Igazgató MCS vezető Az egyes terület elemzéséért felelős személyek és a MCS – vezető
3.hónap eleje
Ellenőrző lap
4.hónap eleje
Elemzés, szöveges értékelés összefoglaló
MCS , Iskolavezet és Intézményv ezető
4. hónap Intézkedési végén terv 4. hónap Jegyzőkönyv végén
39
Az önértékelés módszerei: - kérdőív, interjú, fókuszcsoportos interjú, statisztika Az önértékelés dokumentálása: irattár
3.6. Indikátorrendszer (eredmény és hatékonyságvizsgálat)
Indikátor Hatékonyságot jelző adatok, mutatók Az 1. évfolyamra jelentkezők száma Kitűnő tanulók száma
Bukások száma
Iskolai tanulmányi átlag
Az országos és a városi mérések eredményei
Mérési módszer
Elfogadható érték
Optimális érték
Indítható elsős osztályok száma az év elején Évenként az osztályok statisztikai adatai alapján az iskolai összlétszám % - ban Évenként az osztályok statisztikai adatai alapján az iskolai összlétszám % - ban Minden félév végén a tanulói átlagok átlaga az összes tárgy figyelembe vételével
2
3
5%
10 %
3%
0%
3,5
4,2
Továbbtanulás a középfokú intézményekben
Az eredmények alapján az általános Középmezőny Eger város iskolák között elfoglalt helyünk ált. iskoláinak élmezőnye Évenként az osztályok statisztikai 40 % 20 % adatai alapján az iskolai összlétszám %- ban Évenként az osztályok statisztikai 20 % 40 % adatai alapján az iskolai összlétszám % - ban A tanulók által az első helyen 65 % 100 % megjelölt intézménybe bekerülők száma a végzős tanulók arányában
Legjobb versenyeredmények
A legsikeresebb tanulók eredménye akár tanulmányi, akár
Felzárkóztatásban résztvevő tanulók Tehetséggondozásban résztvevő tanulók
Megyei 1-10. hely
Országos döntőben
40
A tanulmányi versenyek száma, melyeken a tanulóink részt vettek Alkalmazotti elégedettség Szülői elégedettség Tanulói elégedettség Szakmai, pedagógiai továbbképzésekben és továbbtanulásban résztvevő alkalmazottak A dologi kiadások eszközfejlesztésre tervezett és fordított hányada Minőségirányítási rendszer ismertsége Minőségirányítási rendszer elfogadottsága
sporteredményekben a tanév végén A versenyfüzetbe történő bejegyzések száma a tanév végén
30
1-10. hely 60
70%
90 %
Az adott tanévben továbbképzésekre rendelkezésre álló összeg kihasználtságának aránya
100 %
100 %
Naptári évre vonatkozóan
1,5 %
3%
95 %
100 %
80 %
100 %
Klímamérés ( 4 évenként ) kérdései alapján %-ban számított értékek
Dolgozói elégedettségvizsgáló kérdőív alapján 4 évente Dolgozói elégedettségvizsgáló kérdőív alapján 4 évente
3.7. A mérés 3.7.1. Pedagógiai mérések (külső, belső) A mérés, értékelés a pedagógiai tevékenység eredményének összehasonlítása a nevelési, oktatási célkitűzésekkel, melyeket az intézmény, a fenntartó vagy az OM határozott meg. Iskolánkban hagyományosan jól működik a tanulási képességek vizsgálata, és a tantárgyi méréseket is rendszeresen végezzük a BGR keretén belül. A rendszer eddig jól működő értékeit megtartjuk, és folyamatosan fejlesztjük a rendszerbe belépő minőségügyi képzésben résztvevő nevelők segítségével.
A mérés-értékelés tervezése A/ Országos mérések Mérés-értékelés Témája célja 1. Első osztályosok Tanulási "bemeneti" mérése az képesség, egyéni fejlesztési utak készség mérés kijelöléséhez
Érintettek Mérés köre módja Első Írásos évfolyamból Feladatlap a DIFER pedagógusok
Időpont Minden év szeptember és azt követő minden tanév
Felelős Iskolai BG-k Osztályfőnök Fejlesztő pedagógus
41
2. Országos kompetencia mérés olvasás-szövegérés, és matematikai eszköztudás megállapítására
Értő olvasás, problémamegoldó gondolkodás
által kiszűrt tanulók Minden Írásos évben az OM Feladatlap által kijelölt évfolyam 4. , 6. , 8.
elején OM által meghatározott időpontban és formában
Iskolai koordinátor
Az országos mérések lebonyolítását az Oktatási Hivatal által kiadott eljárásrend alapján végezzük.
A/1. Intézkedési terv
Cél: Eredményes országos kompetenciamérés Probléma: Az országos kompetencia mérések során az iskola a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített Sikerkritérium:
A
jogszabályban
meghatározott
minimumszint
teljesítése Erőforrások Humán: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelés szakember, számítástechnikus Dologi: Mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OKÉV), számítógép Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó
42
A/2. Eljárásrend Ssz. 1. 2.
3.
Tevékenységek/feladatok Adatfeldolgozás minden tanulóra vonatkozóan Az adatok elemzése
Az alulteljesítés okainak feltárása Háttértényezők vizsgálata - Tanulói képességek mérése - Szülők iskolázottsága Pedagógusok módszertani kultúrájának vizsgálata Egyéb okok feltárása
4.
A feltárt okok elemzése
5.
Fejlesztési terv készítése Tanulókra vonatkozóan
Pedagógusokra vonatkozóan
Módszer Adatfeldolgozó szoftver segítségével (OKÉV) Teljesítmények kimutatása Osztályok teljesítménye Egyéni teljesítmények (tantárgyanként, feladatonként)
Határidő A szoftver megjelenéséhez viszonyítva
Felelős
Érintett tanítók, szaktanárok, számítástechnikus
3 héten belül
Saját mérési rendünk alapján Szülői adatlap Eredményesség, hozzáadott érték, képességfejlesztés, stb. - Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, betegség, stb. - Alkalmazott tankönyvek, szemléltetések - Motiválás Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel
Tantárgyanként, osztályonként tanulókra lebontva az elemzések tapasztalatai alapján Alkalmazott módszerek, feladatok, tankönyvek, motiválás, tanulói képességek
2 héten belül
1 héten belül
Érintett tanítók, szaktanárok, számítástechnikus, osztályfőnökök
Osztályfőnökök, érintett pedagógusok
Érintett tanítók, Minden tanév szaktanárok, augusztus 31. intézményvezetők
43
Egyéb területek 6.
A szülők tájékoztatása a fejlesztési tervekről
7.
A fejlesztési tervek megküldése a fenntartónak A fenntartó által jóváhagyott intézkedési terv végrehajtása
8.
fejlesztése, tanulói munkáltatás, felzárkóztatás, stb. A feltárt okoknak megfelelő intézkedés meghozatala Fejlesztési tervek tartalma, együttműködés, szülők bevonása a fejlesztési tervek végrehajtásába Iktatott anyag /dokumentálás Beépítése az éves iskolai munkatervbe
Minden tanév osztályfőnökök szeptembere
1 héten belül
intézményvezető
A jóváhagyást követően azonnal
igazgató, érintett pedagógusok
B/ Fenntartói mérések Mérés értékelés Témája Érintettek célja köre 1. Első osztályosok Tanulási Első "bemeneti" mérése az képesség, készség évfolyam egyéni fejlesztési utak mérés kijelöléséhez
Mérés Időpont módja Írásos Minden év Feladatlap szeptember és azt követő minden tanév elején
2. Kimeneti mérések Tanulási Első az alkalmazott egyéni képesség, készség évfolyam fejlesztési utak mérés eredményességének megállapítására
Írásos Minden tanév Feladatlap végén
3. A tanulók Várhatóan: Hetedik pályaválasztását segítő Teljesítménymoti évfolyam szocializációs mérés váció és konfliktuskezelés
Írásos Minden tanév Feladatlap végén
Felelős Városi mérési értékelési csoport Iskolai BG-k Osztályfőnök Fejlesztő pedagógus Városi mérési csoport, iskolai BG-k Osztályfőnök Városi mérési csoport, iskolai BG-k Osztályfőnök
44
C/ Intézményi mérések Mérés értékelés célja Tantárgyi "bemeneti" mérések az egyéni vagy csoportos fejlesztések megállapítására "Követő" mérések az alkalmazott fejlesztések eredményességének megállapítására, ill. a további fejlesztésre "Év végi" mérések a tanulói teljesítmények megállapítására
Témája Magyar , matematika
Érintettek Mérés Időpont köre módja 2- 8. évfolyam Írásos Minden tanév (folyamatosan Feladatlap szeptember kiépítve a felső elején tagozatban)
Felelős BG-k, osztálytanítók, szaktanárok
Magyar, matematika
Minden Írásos Minden év BG-k, osztályban a Feladatlap novemberében osztálytanítók, megfelelt szint és áprilisában szaktanárok alatt teljesített tanulók
Magyar, matematika
Minden évfolyamon, kivéve a külső mérésben résztvevő évfolyamok (felső tagozatban folyamatosan kiépítve)
Írásos Minden év Feladatlap májusában
BG-k, osztálytanítók, szaktanárok
Nyilvánosságra hozatal:A személyiségi jogok tiszteletben tartásával a szülői értekezletek, DÖK ülések alkalmával az osztályfőnökök és az iskolavezetés közreműködésével valósul meg.
45
3.7.2 Folyamatábra a partneri igény és elégedettség méréséhez
Igény és elégedettség mérés
Statisztikai feldolgozás
Ismertetés az iskolavezetéssel, a minőségvezetőkkel
A felmerült igény, megfelelés és nem megfelelés kezelése, intézkedési terv kidolgozása
Végleges terv kidolgozása és tantestületi elfogadása
Kipróbálás, megfelelés
Ellenőrzés
A problémák feltárása, esetleges új célok illetve eredmények, beválás értékelése
Visszajelzés a partnerek felé
46
4.
Partnerkapcsolatok
4.1. Partnerazonosítás Közvetlen partnerek • A nevelési, tanulási-tanítási folyamat elsődleges szereplői - Tanulók - Pedagógusok - Pedagógiai munkát segítő munkatársak • A nevelés és oktatás folyamatának megrendelői - Szülő - Fenntartó • A tanuló életútjának állomásai szerint - Óvodák - Középfokú intézmények Közvetett partnerek • Társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg - Oktatási Minisztérium - MÁK - Jogalkotó szervezetek • Azon partnerek, akik együttműködésükkel segítik az intézmény oktatónevelő munkáját - Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye - Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet - Gyógypedagógiai Szakszolgálat - Művelődési intézmények a városban - Sportlétesítmények, sportintézmények - Gyermekjóléti Szolgálat
47
- Családsegítő Intézet - Gyámhatóság - Vöröskereszt - SZETA - Munkaügyi Központ - Egyházak
4.2. Kommunikációs tábla Partner
Fenntartó Középiskolák
Általános iskolák
Kapcsolattartó
Terület
Időszak
Igazgató, vezetés
az iskola működési területei továbbtanulás, tan. versenyek
folyamatos
oktatási, nevelési területek, szakmai megbeszélések beiskolázás, nyílt napok oktatás, nevelés
évente, alkalmanként
vezetés, pályaválasztási felelős, felsős munkaközösségek Igazgató, vezetés
Óvodák
alsós munkaközösség
Szülők
nevelőtestület
Tanulók
nevelőtestület
Tanulók
tanulók
Kollégák
kollégák
órai tevékenység, szakkörök, DÖK, diákújság, sportkörök órai tevékenység, szakkörök, DÖK, diákújság, sportkörök szakmai és nevelési területek
folyamatos
jan. - febr., márc. - ápr. szülői értekezletek, fogadóórák folyamatos
folyamatos
Irodai dolgozók
nevelőtestület
adminisztráció
folyamatos, munkaközösségi , nevelőtestületi értekezletek fogadóidőben
Technikai dolgozók
nevelőtestület
felmerült javítások
szükség esetén
Konyhai dolgozók
napközis nevelők
Étkezés
Naponta
48
G.G. Színház Művelődési Központ Vitkovics Ház
művészeti nevelés
alkalmanként folyamatos
osztályfőnökök, napközis nevelők, szabadidő szervező, DÖK segítő tanárok
Múzeumok Forrás Gy. Szabadidő K.
Sportlétesítmények Testnevelők, isk. vezetés Ig.
sportversenyek, szabadidős tevékenységek
folyamatos
Sportintézmények Vöröskereszt
SZETA Munkaügyi Központ Egyházak H.M.Ö.Pedagógiai SZKI Nevelési Tanácsadó
H.M. Gyógypedagógiai Szakszolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Intézet
Vöröskeresztes felelős tanár, GYIV felelős tanár GYIV felelős tanár
elsősegély ny. tanfolyam, segélyek
folyamatos
szociális támogatás
alkalmanként
továbbtanulási felelős
pályaválasztás
évente, alkalmanként
igazgató
érzelmi nevelés
évente
nevelőtestület
szakmai és nevelési területek neveltségi szint mérése, fejlesztő foglalkozások tanulási zavarok kezelése
folyamatos
fejlesztő pedagógus, tanuló, szülő osztályfőnökök, fejlesztő pedagógus, szülő GYIV felelős , osztályfőnökök GYIV felelős, osztályfőnökök
család és a gyermek gondozása válsághelyzetben Családok szociális segítése
esetenként
szükség esetén
szükség esetén
szükség esetén
49
4.3.Kommunikáció a partnerekkel Fenntartók Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai SZKI
Balassi Bálint Tagiskola Szakszolgáltatók
Társintézmények
Tanulók
-
Középiskolák
-
Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet Gyógypedagógiai Szakszolgálat Gyermekjóléti Szolgálat
-
Családsegítő Intézet
-
Általános iskolák
Szülők
Pedagógusok
Óvodák
Konyhai dolgozók
Technikai dolgozók
Irodai dolgozók
Művelődési, sport és egyébintézmények Színház Művelődési Központ Vitkovics-ház Múzeumok Forrás Gy.Sz.K. Művészetek Háza Sportintézmények SZETA Vöröskereszt Munkaügyi Központ Egyházak
51
4.4.Panaszkezelés, visszacsatolás A felmerülő panasz
Probléma elemzése a megfelelő szinteken
Elemzés, értékelés Döntés a beavatkozásról
A panasz elhárítására irányuló tevékenységek meghatározása
A tevékenység súlyának megfelelően kell-e intézkedési terv
Intézkedési terv készítése
Az intézkedési terv megvalósítása. A panasz elhárítására irányuló tevékenység végrehajtása
Ellenőrzés, értékelés
Döntés a korrekcióról
Visszajelzés a partner felé
Korrekció, beépítése a folyamatba
5. A minőségirányítás információs rendszere Dokumentumok, mellékletek (Minőségirányítási Kézikönyv) A Minőségirányítási Kézikönyv a BG szobában kerül elhelyezésre. Gondozása a Minőségügyi Csoport feladata. A dokumentáció az iskola tulajdona.
6. Minőségirányítási Kézikönyv 1.
Klímateszt
2.
SWOT analízis
3.
Pedagógus elégedettségi mérőlap
4.
Szülői elégedettségi mérőlap
5.
Tanulói elégedettségi mérőlap
6.
Szociometriai mérőlapok
7.
Vezetői teljesítményértékelő lap
8.
Vezetői összesített teljesítményértékelő lap
9.
Pedagógus teljesítményértékelő lap
10. Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap 11. Alkalmazotti teljesítményértékelő lap 12. Összesített alkalmazotti teljesítményértékelő lap 13. ON@RT 1.0. online értékelés (digitális alapú) kézikönyve 14. BGR mérőlapok
54
