VERES PÉTER MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM. Pedagógiai programja 2014

A

VERES PÉTER MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Pedagógiai programja 2014.

Tartalomjegyzék Bevezetés

4

I. Preambulum

5

II. Az iskola nevelési programja

7

II.1. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eszközei, eljárásai

7

II.1.1. Pedagógiai alapelvek, értékek, célrendszer

7

II.1.2. Az iskolában folyó oktató-nevelőmunka eljárásrendszere, módszerei, eszközei

10

II.1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

12

II.1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai

19

II.1.5. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos ped. tevékenység helyi rendje

29

II.1.6. A szülő, a tanuló, pedagógus és intézmény kapcsolattartásának, és az együttműködés formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

35

II.1.7. Az iskola környezeti-nevelési és egészségnevelési programja

37

II.1.8. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

37

II.1.9. Az iskola hagyományos rendezvényei

37

II.1.10. Öntevékeny körök

39

II.1.11. Gyermek és ifjúságvédelem

39

II.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere

41

II.2.1. Az ellenőrző munka

41

II.2.2. Értékelés

44

II.3. Az iskola információs rendszere

47

II.3.1. Nevelőtestület

47

II.3.2. A tanulóifjúság

47

II.3.3. A szülők

47

II.3.4. Az "iskola felé irányuló információ" rendszere

47

III. A helyi tanterv

49

III.1. A szakközépiskolai tanulók óraterve

50

III.2. A szakiskolai tanulók óraterve

56

III.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

68

III.4. Az iskola magasabb évfolyamba lépésének feltételei

69

III.5. Átjárhatóság

70 2

III.5.1. Beiskolázás

70

III.5.2. Az iskolán belüli képzési szintváltás

71

III.5.3. Átvétel másik iskolából

72

III.5.4. Kilépés az iskolából

72

III.6. Értékelés, vizsgáztatás

73

III.6.1. Az értékelés rendszeressége

73

III.6.2. Az értékelésről adott információ

77

III.6.3. A magatartás és a szorgalom minősítésének követelményei

77

III.7. Vizsgák

80

III.7.1. Tanulmányok alatti vizsgák

80

III.7.2. Érettségi vizsgák

80

III.8. A tanulók fizikai állapotának mérési módszerei

82

III.8.1. A vizsgálati módszer gyakorlati végrehajtása

83

III.8.2. Általános mérési szempontok

84

III.8.3. Az iskolánkban alkalmazott, a kondícionális képességek felmérésére szolgáló tesztek 84 III.8.4. A mindennapos testnevelés az iskolánkban

85

Helyi tantervek (közismereti tantárgyak) 2013/2014.tanévtől, mellékletben

86

IV. Szakmai program

87

IV. 1. Az iskolai szakmai képzés rendszere

87

IV.1.1. Képzésünk célja

87

IV.1.2.Szakképesítéseink szakmacsoportok szerint

89

IV.1.3. Szakközépiskolai szakok

91

IV.1.4. Szakiskolai szakok

92

IV. 2. Szakmai oktatás

93

IV.2.1. Általános megállapítás

93

IV.2.2. Szakmai óratervek

94

IV.2.3. Gyakorlati oktatás

96

IV.2.4. Szakmai vizsgák

96

IV. 3. Szakmai program mellékletei

99

V. A kollégium nevelési programja

274

Érvényességi rendelkezések

315

Utószó

315

Legitimációs záradék A helyi tantervek, valamint az IMIP külön kötött és őrzött dokumentumként képezi részét a Pedagógiai Programnak.

3

"Kinek, kinek a munkája mutatja majd meg, hogy a megszerzett alapra aranyból, ezüstből, drágakőből, fából, szénából vagy szalmából épít-e." (I. Kor. 3/12.)

Bevezetés A magyar közoktatás a rendszerváltást követően több átalakuláson, megújuláson ment keresztül. Az új körülmények között versenyhelyzet teremtődött, erősen csökkent a tanulólétszám, a szakképzés gyakorlati hátterét adó munkahelyek sorozatban szűntek meg. A gazdaság kezdett teljesen átrendeződni, a piac dominálóvá és irányítóvá vált. Ez az új helyzet valamennyi iskolát arra kényszerített, hogy számba vegye a veszteségeket, lehetőségeket, felmérje a munkaerőpiac valós szükségleteit, és ennek megfelelően átalakítsa át az eddigi képzését. A piac meghatározta szakképzés tehát számos oldalról kell, hogy megfeleljen az elvárásoknak, legyen rugalmas, tudja követni a gazdasági változásokat, vegye figyelembe a munkaadók igényeit, tudjon tájékoztatást adni a szakmák lehetőségeiről, biztosítsa, hogy a tanulók minél rövidebb idő alatt jussanak piacképes szaktudáshoz, mind elméleti, mind gyakorlati szinten, adjon lehetőséget további képzettségek megszerzéséhez. Igazodjon a jogszabályokhoz, használja ki a pályázatok nyújtotta lehetőségeket. A feladat tehát hatalmas, a megfelelés záloga a szakmát oktató iskola és pedagógusok fejlődése és megújulása. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97.§(14) pontjának rendelkezése alapján szükségessé vált a 2010-ben elkészített pedagógiai program felülvizsgálata. A felülvizsgálatot indokolja a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet, a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendje, és az 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet szerint a kerettantervek megjelenése. Napjainkra az értékek, a követelmények – az új kihívásoknak megfelelően – ismét gyökeresen megváltoztak. Az Európai Unió normáinak megfelelően hasznosítható tudás átadása az elsődleges cél. Ez csakis a tanulás technikájának elsajátíttatásával, a kompetencia alapú oktatás elterjesztésével, a pedagógiai módszertani kultúra megújításával és az élethosszig tartó tanulás megalapozásával történhet. Ez irányú munkánk összefoglalása ez az átdolgozott pedagógiai program.

4

I. fejezet

PREAMBULUM Az iskola hivatalos neve: Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Székhelye: 9028 Győr, Régi Veszprémi út 1-3. Telephelye: Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Tagiskolája: Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Ujhelyi Imre Tagiskolája 9371 Vitnyéd, Csermajor Működési terület: Győr város közigazgatási területe és vonzáskörzete Alaptevékenységi szakágazat: 853200 Szakmai középfokú oktatás Körbélyegzője: a Magyarország címere, „Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium, Győr" felirattal Alapítás időpontja: 2013. 08. 01. Az alapító okirat száma: KGF/1172/2/2013 Fenntartó: Földművelésügyi Minisztérium Felügyeleti szerv: Földművelésügyi Minisztérium Az iskola jogi személy. Az iskola azonosító adatai: Törzskönyvi azonosító száma: 823203 Önálló szerv neve: Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Számlavezető bank: Magyar Államkincstár, 9024 Győr, Hunyadi u. 6/a. Számlaszáma: 10033001-00333939-00000000 Statisztikai számjele: 15823209-8532-312-08 OM azonosítója: 030741 Adószáma: 15823209-2-08 A” Jó Tanulókért Alapítvány” adószáma: 18536890-1-08 A” Jó Tanulókért Alapítvány” számlaszáma: 11737007-20597311-00000000 Az iskola telefonszámai: 96/ 427-522 (fax: 117 mellék) 96/ 427-731 96/ 427 931 96/ 526-459 Levélcím: Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium 9028 Győr, Régi Veszprémi út 1-3. E-mail cím: [email protected],hu Honlap: www.veresp-gyor.sulinet.hu 5

Az iskola működése:  Az iskola alkalmazotti köre az igazgatóból, a nevelőtestületből és egyéb foglalkoztatott dolgozókból áll. Az igazgató a nevelőtestület tagja.  Az iskola igazgatóját nyilvános pályázat útján a Vidékfejlesztési Minisztérium minisztere bízza meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgató magasabb vezető beosztású közalkalmazott. Az iskola többi alkalmazottja tekintetében a munkaviszony létesítése és munkaviszony megszüntetése tekintetében a jogokat az iskola igazgatója gyakorolja.  Az iskolában a nevelés és oktatás pedagógiai program szerint folyik. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.  Az intézmény besorolása: A tevékenység jellege szerint: közszolgáltató költségvetési szerv A közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény A feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő és önállóan gazdálkodó  Az iskola alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből, munkaterve alapján látja el.  Az iskola költésvetését felügyeleti szerve évente engedélyezi. Az iskola szakmai főhatósága: Földművelésügyi Minisztérium Az iskola igazgatója: Gazdag Andrea Önmeghatározás A Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium 1962 óta működik Győrben, a Győr-Szabadhegy városrészben. Az iskola a szakközépiskolai, szakiskolai és kollégiumi (többcélú) tevékenységét közös igazgatású intézményként, szakmailag egységes szervezet keretében végzi. E tevékenységét a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmák területén gyakorolja. Fő hivatása a szakemberképzés. A szakközépiskolában a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik. A szakképző iskolában a 2012/2013-as tanévben utoljára felmenő rendszerben a szakképzést megelőzően kilencedik és tizedik évfolyam is elvégezhető. A szakképzés a 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet szerint az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) által meghatározott évfolyamon fejeződik be. Az iskola a szakközépiskolai, valamint egyéb szakmai képzést, nevelést és oktatást felnőtt oktatás keretében is megszervezheti esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. 6

Az iskola Pedagógiai programját a diákönkormányzati, és a szülői szervezetek véleményezik és a nevelőtestület fogadja el.

II. fejezet

Az iskola nevelési programja II. 1. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eszközei, eljárásai II.1.1. Pedagógiai alapelvek, értékek, célrendszer Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják, amelyeknek természetesen meg kell, hogy feleljenek az iskolák. Az Európai Unió országaiban a megoldás a kulcskompetenciák meghatározásában és iskolai fejlesztésében rejlik: a kulcskompetenciák birtoklása biztosítja az unió valamennyi polgárának a gyors és hatékony alkalmazkodást a változásokkal átszőtt, modern világhoz. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy a magyar polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz. A kulcskompetenciák azok a készségek, képességek, attitűdök, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Napjainkban felértékelődött az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyik területhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetettebb rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia esetében megtalálható, például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Fontos megemlíteni, hogy iskolánkba közel azonos, közepes képességű, valamint neveltségi szintű tanulók kerülnek beiskolázásra. Emiatt nevelési 7

céljaink és feladataink mindkét iskolatípusban megegyeznek. Programunkban emiatt olyan gyakorlatot követünk, hogy mesterségesen nem választjuk ketté, művileg alkotott fejezetekkel a két képzési típus nevelési céljait, és feladatait, hanem az egyes, csak az egyik iskolatípusra jellemző kérdésekre a programban külön utalunk. Tesszük ezt azért is, mert az átjárhatóvá tett iskolarendszer ezt is követeli tőlünk. A tanításnak az iskola jellegéből adódóan az ismeretszerzésre is kell irányulnia, valamint azoknak a készségeknek, képességeknek a fejlesztésére, amelyek lehetővé teszik az ismeretek segítséggel, vagy önállóan történő elsajátítását, alkalmazását. A szakmák elsajátítása nem nélkülözheti az alapvető ismeretek megtanítását, befogadását, a gyakorlati tudás megalapozását. A nevelő-oktató munka épít a tanulók együttműködési készségére és akaratára, középpontba helyezve a tanulók tudásának, képességének fejlesztését úgy, hogy ezáltal hozzájáruljon a személyiségük kiteljesedéséhez. A tanulóknak így lehetősége nyílik az alkalmazásképes tudás, az élethosszig tartó tanulás képességének, a személyes boldoguláshoz szükséges kompetenciák megszerzésére, és egyenlő esélyekkel láthatnak hozzá a társadalomba való sikeres beilleszkedéshez. Tevékenységét az iskola a világnézeti pluralizmus és semlegesség jegyében végzi. Legfőbb nevelési értékeink az alábbiak:  az ember társadalmi feladatának ismerete  az egyén fizikai és értelmi képességeinek felismerése és fejlesztése  az ember közösségi életét szabályozó erkölcsi értékek felismerésére való képesség: emberszeretet, az emberi élet védelme, igazság és igazságosság  az önálló véleményalkotás és - nyilvánítás képességének kialakítása  hivatás és elkötelezettség vállalása a családban és a társadalomban  emberi szabadságjogok védelme és megtartása  a társadalom és a népek közti kapcsolatban a szolidaritás és a béke szolgálata  a különböző kultúrák, változatos emberi értékeket képviselő vallási felekezetek megbecsülése, tiszteletben tartása  más népek kultúrája iránti nyitottság, megértés  a Földet, az emberiséget, az egyént fenyegető globális problémák, konfliktusok felismerése, a hatások csökkentése érdekében tett egyéni cselekvések felvállalása  a hagyományok, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése.

8

Általános céljaink:  A kulcskompetenciákon alapuló oktatási struktúra megteremtése és működtetése.  Az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás.  Igazodás a tanulók egyéni fejlődési üteméhez.  Nyitottság. Rugalmasság. A piac és a gazdasági környezet igényeinek figyelemmel kísérése a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységben.  Hagyományos keretek közt végrehajtott korszerű oktatás.  Gyermekközpontúság az alapozásban, teljesítményközpontúság a szakképzésben.  Aktivitásra ösztönző, cselekedtető technikák alkalmazása.  A fiatalok személyiségfejlődését elősegítő (pozitív irányú) és nem korlátozó iskola megvalósítása. Konkrét céljaink: Az iskolánk, mint többcélú intézmény, továbbra is megtartja a mezőgazdasági és élelmiszeripari képzés terén meglévő regionális szakképző központ jellegét, hiszen ehhez vannak meg a személyi és tárgyi feltételeink. Természetesen az eddigieknél még rugalmasabban kell, hogy alkalmazkodjék a munkaerőpiac változásaihoz, a társadalmi igényekhez. Az a koncepcionális válság, mely évek óta jellemezte a szakképzést nevezetesen: „ki a megrendelő?” - megoldódni látszik. Egyértelműen a piac. Márpedig ha ez így van, akkor úgy kell felépíteni képzési struktúránkat, hogy az eddigieknél több szakma képzésére készüljünk fel, és ezek között rövid idő alatt tudjunk váltani, követve a munkaerőpiac aktuális igényeit. Ebből következő konkrét célunk, hogy a tanulók képességeinek fejlesztése előtérbe kerüljön, és annak rendelődjön alá a megtanítandó tananyag. Az eddigi szakmastruktúránkat az esetleg újonnan felmerülő munkaerő-piaci igénynek megfelelően módosítjuk. Megőrzendő értékként visszük tovább azt az eddig is meglévő célunkat: minden egészséges gyermek számára biztosítanunk kell az eredményes életvitel, életpálya kialakításához szükséges kulcskompetenciák, ismeretek, szokások kialakítását és fokozott fejlesztését. A "hozzáadott érték" sokkal több kell hogy legyen, egy jobb beiskolázási mutatókkal rendelkező gimnáziuménál. Arra törekszünk, hogy a tanulók alkalmassá váljanak:  az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló, kreatív munkára 9

   

a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére a termelési, szolgáltatási és más értéktermelési folyamatok alakítására a szakközépiskolai tanulók a felsőfokú tanulmányok megkezdésére önálló életvitel kialakítására, az állampolgári jogok gyakorlására, a családalapításra.

II.1.2. Az iskolában folyó oktató-nevelőmunka eljárásrendszere, módszerei, eszközei Oktatás A kompetencia alapú oktatásban hangsúlyossá tesszük a tevékenységközpontú tanulásszervezést. Az iskolák mindennapjaiban megjelentetjük a kooperatív módszereket, technikákat, megvalósítjuk a projekt alapú oktatást és nagy hangsúlyt helyezünk a differenciálás módszereire. E cél érdekében széles körben megismerkedünk az új pedagógiailag eredményes módszerekkel. A projekt oktatás: A tantestület tagjai 30 órás tanfolyamok keretében ismerkedtek a módszerrel, melyet tanítási évenként egy téma projektmódszerű feldolgozásával gyakorolják, ami az éves munkatervben is megjelenik. A módszer általános használatát így kívánjuk bevezetni. Nevelés A nevelési eszközt a köznyelv leggyakrabban a „módszer” fogalmával azonosítja. A tanulók azon fő tevékenységformáit értjük alatta, amelyben a nevelési folyamat realizálódik. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a nevelési módszer nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységekre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Közismert tény, hogy szinte minden nevelési szituációt más-más módszerrel, vagy módszerkombináció alkalmazásával oldhatunk meg. A szakirodalom a nevelés valamennyi feladatára több alkalmazható módszert sorol fel, melyek közül a program ezen részében a magatartásra ható módszereket ismertetjük. II. 1. 2. 1. A magatartásra ható ösztönző eljárások, módszerek A tanulói közösségek vagy az egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi vagy egyéb irányú munkájában elért jó eredmények jutalmazása fontos pedagógiai eszköz. Az egyes tanulók jutalmazásának lehetőségei:

10

 az osztályfőnök, a szaktanár a tanulót példaként állítja az osztályközösség elé és dicséretét az ellenőrző könyv útján indoklással a szülőknek is tudomására hozza.(szaktanári, osztályfőnöki dicséret)  Az igazgató az osztálya vagy az iskolája hírnevét teljesítményével növelő tanulót dicséretben részesíti, és erről a szülőket írásban értesíti. (igazgatói dicséret)  Az osztályban tanító tanárok határozataként az osztályfőnök megdicséri a kötelességét huzamos időn át példamutatóan teljesítő, kiváló tanulmányi eredményt elérő tanulót, és ezt félévkor az ellenőrző könyvbe, tanév végén az anyakönyv és a bizonyítvány jegyzet rovatába beírja. (Oklevél év végén)  Az iskolai közösség érdekében folyamatosan végzett, igen jelentős, a kötelességen túlmenő tevékenységéért a nevelőtestület dicséretben részesíti a tanulót. Egyéb jutalmazási lehetőségek  "A Jó tanuló-jó sportoló" elismerést adományozható tanévenként egy tanulónak, aki a tanulmányi munkában és a sporteredményekben is kimagaslót alkotott. Ezt a tanulót tárgyjutalomban is részesítjük.  A közösségi munkában és iskolai szintű rendezvény lebonyolításában a legjobb eredményeket felmutató osztályt a tanév befejezése után egy napos jutalomprogrammal honoráljuk.  Az SZKT országos versenyen 1-6. helyezést elért tanulókat a bázisüzem jutalomban részesítheti, valamint az iskola az évzáró ünnepségen könyvjutalomba részesíti.  A tanulmányi idő alatt legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó tanulókat könyvjutalomba részesítjük.  A kiemelkedő eredményű végzős tanulókat ballagási ünnepélyünkön jutalmazzuk.  Kiemelkedő szorgalomért, magatartásért, közösségi munkáért, hiányzás nélküli tanévért az arra érdemes diákunk tárgyjutalmat kap.  Kollégiumi dicséretben és tárgyjutalomban részesülhet magatartásában, szorgalmában, közösségi munkájában kimagaslóan teljesítő kollégista. A jutalmazás ideje A dicséretben, jutalomban részesült tanulókat a nevelőtestület a tanév végén a folyamatosan szervezett gyakorlati oktatás alatti illetve a nyári szünetben szerzett érdemekért a következő tanév elején jutalmazhatja.

11

Iskolánk alapítványa, a Veres Péter Jó Tanulókért Alapítvány – az Alapító Okirat és a Kuratórium döntéseinek értelmében – a jó tanulókat anyagi elismerésben is részesítheti. A jutalmazás, dicséret javaslattevői A tanulókat csoportos vagy egyéni jutalmazásra a nevelőtestület bármely tagja, a diákotthoni és az iskolai diákönkormányzat, a gyakorlati hely vezetője terjesztheti elő. A tanulói elismerések rögzítése Minden tanulmányi és szakmai eredmény jutalmazását az ellenőrző könyvbe, az osztálynaplóba, valamint az igazgatói és a nevelőtestületi dicséretet az anyakönyvi lapra és a tanulói bizonyítványba is be kell írni. A magatartásra ható kényszerítő eljárások, módszerek  A tanulót - helytelen magatartása, tanulmányi kötelezettségeinek sorozatos elmulasztása esetén – a kollégiumi nevelő, a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgató, a nevelőtestület figyelmezteti.  Büntetésben kell részesíteni azt a tanulót, aki az iskolai és kollégiumi rendszabályokat (házirendet) súlyosan vagy ismételten megsérti, azt a szakképző évfolyamos tanulót, aki a vállalat munkarendjét illetőleg a szakmai gyakorlat előírásait nem tartja meg. A büntetés módját, a kiszabható büntetést az Házirend mellékletében szereplő fegyelmi szabályzat rögzíti.

II.1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. A személyiségfejlesztés kiemelt feladata a pozitív énkép, az önismeret és önértékelés fejlesztése életszerű helyzetekben, szituációkban. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy a nevelés-oktatás színtere:  nemcsak az iskola, hanem  a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

12

Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:

II. 1.3.1. Nemzeti öntudat és hazafias nevelés  A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát.  Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését.  Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját.  Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.  Szorgalmazzuk a tanulók családjainak együttműködésével az emberi és társadalmi értékek elsajátítását, figyelve a nyílt és kiegyensúlyozott személyiség kibontakoztatására  Igyekszünk kibontakoztatni bennük a közösségteremtő erőt az emberek és az események megértésének kialakításával  Gyakoroltatjuk a szolidaritás gondolatát a lemondás és az önzetlen segítségadás alkalmaival  Különös gondot fordítunk a mások iránti tisztelet és a velük való közreműködési kézség kialakítására, a dialógus, a szolgálatkészség és a társadalmi érintkezés formáinak gyakorlásával,  Szorgalmazzuk a társadalmi és gazdasági élet törvényeinek megismertetését, a társadalom különböző rétegeinek hiteles bemutatásával  Az iskola életében a közéleti felelősségre felkészítjük a tanulókat  Szakszerű segítséget veszünk igénybe a sérült és a nehezen beilleszkedő tanulók nevelésében. II. 1.3.2. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

13

 A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között.  A cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi.  Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket.  A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését.  A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. II. 1.3.3. Az erkölcsi nevelés terén  A szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk az iskolában  Segítjük a növendékek korának megfelelően az erkölcsi meggyőződés kialakítását és kibontakozását  Fontosnak tartjuk a társadalmi és a helyi ünnepeken való részvételt és ezen keresztül a hagyományok tiszteletét. II. 1.3.4. A testi és lelki egészségre nevelés terén: Az iskola célja, a nevelés ezen területén az, hogy olyan fiatalokat bocsássunk ki az oktatási ciklus végén, akikben:      

Erős a motiváció az egészséges életvitelre. Képessé váltak a felnőtt társadalom kihívásaihoz való alkalmazkodásra, Tudnak felelősségteljesen dönteni, Képesek az önálló életvitelre, Tanulják meg az egészséget választani. Mindezek elérése érdekében törekszünk, hogy felvértezetté tegyük őket arra, hogy a folyamatosan jelenlévő csábításoknak (drog, cigaretta, egészségtelen táplálkozás) ellent tudjanak állni, hogy értelmes aktivitást igénylő tevékenységekben érvényesüljön önmegvalósítási igényük. Az iskolai egészségnevelés hozzájárul ahhoz, hogy a tanulóink kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek, egy, a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerni és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. El kell érnünk, hogy a tanulóink értsék az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységeket is maguk 14

után vonjanak. Munkánk során prioritást élvez a lelki egészségvédelem, a mentálhigiéné, melynek tartalma az egyéni és a közösségi kapcsolatok erősebbé, fejlettebbé, magasabb szervezettségűvé tétele. Ez a szemléletmód garanciája annak, hogy minden tanár megtalálja a kapcsolódási pontot a saját tantárgya vonatkozásában. Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló legyen képes  Objektíven felmérni saját egészségi állapotát,  Ismerje meg az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit,  Törekednünk kell annak elérésére, hogy az egészségért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. Ezen a területen jelentkező konkrét feladatainkat komplex módon tartalmazza az egészségnevelési programunk, melyet a pedagógiai program után csatolt mellékletben közlünk. II. 1.3.5. Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezeti nevelés alapértékei:  Megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel;  Kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; Képessé tesz:  A környezet változásainak, jelzéseinek felfogására;  Összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére;  A problémák megkeresésére, okainak megértésére;  Kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére;  Az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben;  A környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre A nevelés ezen területén elvégzendő konkrét feladatainkat tartalmazza környezeti nevelési programunk, melyet a pedagógiai program után csatolt mellékletben közlünk. II. 1.3.6. Az önismeret és társas kultúra fejlesztése

15

Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja.  Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését.  Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra.  Az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.  Megismertetjük az emberi környezet esztétikumának kialakítását a lakásban, az iskolában  A szabatos fogalmazásra, a szép írásra, az igényes és gondos munkára neveljük tanulóinkat  Személyes tárgyaik gondozására, rendben tartására és megbecsülésére neveljük diákjainkat  A természet és a környezet megbecsülésére és védelmére neveljük tanítványainkat  Neveljük az öltözködés és megjelenés gondozottságára, ízléses és egyszerű formáira. Az esztétikai nevelés beépül a rajz és vizuális kultúra, művészetek tantárgyak helyi tantervébe. II. 1.3.7. A családi életre való nevelés Alapvető feladat:  A tanulók megismerjék és megértsék a szilárd, kiegyensúlyozott boldog családi élet kialakításának feltételeit, módját, felismerjék akadályait.  Sok tanulónk érkezik problémás, szociálisan hátrányos, esetleg csonka családból. Az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős, a védőnő egyéni törődéssel is segítheti a családból hozott tapasztalatok feldolgozását, a gondok megoldását.  Sokat kell tenni azért, hogy tanulóink megértsék a felelősség és a hűség fontosságát a párkapcsolatokban, hogy ezzel nagyon sokat tehetnek a korosztályt veszélyeztető betegségek ellen is. 16

II.1.3.8. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Célunk:  A tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén.  Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát.  Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát.  A köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Kiemelt fejlesztési feladatnak tekintjük tanulóink felkészülését a felnőtt életre, amelyben a gazdasági és pénzügyi nevelés kialakítása jelentős hangsúlyt fektetünk. II.1.3.9. A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok Az élet diktálta szükségszerűség, hogy a jövő munkavállalójának rendkívül sokat kell adminisztratív feladatokat is elvégeznie (pályázat írások, elszámolások, adóbevallás elkészítése, stb.) Ennek fejlesztése érdekében a 9. évfolyamokon a szakmai előkészítésre ajánlott központi óratervek közül azt a változatot választottuk, amelyik ezek megtanulására kiemelt súlyt fektet (lásd ott). II.1.3.10. Pályaválasztási és pályaorientációs célok, feladatok A pedagógiai programunkban a következő célokat és feladatokat és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket építjük be. Célok:  A pályaorientáció intézményi megjelenítésének erősítése, fokozása  A tanulók igényeinek felmérése, tanácsadási feladatok ellátása  Tudatos felkészítés a választott pályára, hivatásra  Továbbtanulásra felkészítés  Munkába állásra felkészítés 17

 Moduláris képzési rendszer fenntartása  Az élethosszig tartó tanulás kompetenciáinak megalapozása Feladatok:  A pályaorientációs tanácsadás személyi és elméleti feltételeinek megteremtése  Szakirányú továbbképzéseken való részvétel biztosítása  A pályaorientációs felmérések végzése  Nyilvántartások, fejlesztési tervek készítése  Szakértők bevonása a pályaorientációs tevékenységbe (Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási Tanácsadó, munkáltatók, stb)  Gyakorlati képzéseket lebonyolító üzemek és vállalkozások bemutatása a tanulóknak, szülőknek II. 1.3.11. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség  Ösztönözni kell a tanulókat személyiségük fejlesztésében, kibontakoztatásában  Célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenységet, segítő magatartás kialakítását tanulóinkban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét  A segítő magatartás számos képességet igényel és fejleszt is (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen. A 2012/2013. tanévben 9. évfolyamot megkezdett szakközépiskolai tanulók az érettségi vizsgát csak úgy kezdhetik meg, ha teljesítették az 50 órás közösségi munkát. II. 1.3.12. Médiatudatosságra nevelés A tanulók a globális nyilvánosság felelős résztvevőjeként értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítására és tevékenység-központúsága révén felkészíti a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszerzésére, tudatos kialakítására.  A tanulók megismerkednek a média működésével  A média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolattal  A valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, 18

 A médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével II. 1.3.13. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata.  A tanulók érdeklődését kell felkelteni az iránt, ami a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatos  A módszerek, megfigyelések felhasználása  A könyvtári és más információforrások alkalmazása  Az előzetes ismeretek és tapasztalatok hasznosítása  Fontos a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményének növelése, értékelése.(egyéni és csoportos tanulási módszerek)

II.1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai

az

A társas kapcsolatok fejlesztésénél előtérbe helyezzük a tanulók toleranciára nevelését, az együttműködési készség kialakítását, az inkluzív (kirekesztés mentes) iskola megteremtését, a másság elfogadását. Az emberi élet alapja a társas valóság (társas mező). Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik. A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a közösség (család, iskola, egyház, baráti kör, sportkörök, művészeti csoportok, különböző egyesületek…) Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítése az egyén fejlődését, képességeinek kibontását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: család, iskola, az iskolán kívüli közösségek A pedagógiai program szempontjából a közösségi nevelés iskolai kereteken belüli területeit vesszük sorra. Ezek a : - tanórák, - tanórán kívüli, pedagógusok és felkért személyek által szervezett iskolai foglalkozások, - a diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások, 19

- diák-önkormányzati munka, - szabadidős tevékenység, kirándulások. Külön kiemelendő, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkozatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen - megjelenésükkel, - viselkedésükkel, - beszédstílusukkal, - társas kapcsolataikkal valamennyien példaként állnak a diákok előtt. II. 1.4.1. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, az osztályközösséget pedig a Hankiss-féle definíció szerint a: -

közösségi érdek közös cél közös értékrend tudat tartja össze.

Mivel az osztályközösség egyrészt a tanulók fő tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig valójában a tanulók spontán, véletlenszerű gyülekezete, ezért a legfontosabb célunk ebből a leginkább nem nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely képes: - a közös cél érdekében hajlandó - a közös értékrend elfogadására és - az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Ennek a célnak a megvalósításához több esztendő kitartó, állhatatos és türelmes munkájára van szükség. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik: - segítik a tanulók kezdeményezéseit - hozzájárulnak a közvetlen tapasztalatszerzéshez - a közvetlen tapasztalatszerzés elősegíti a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel 20

- elegendő lehetőséget biztosítanak a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére - megalapozzák a nemzettudatot, elmélyítik a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet - ösztönöznek a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre - képessé teszik a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére - kialakítanak a tanulóban bátorító, vonzó jövőképet, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyok erősödését - kialakítják a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. - irányítják a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában. - kifejlesztik a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikus módon történő használatának képességét - ismereteket adnak a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére - személyi, tárgyi környezetük segíti azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulást, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják - fejlesztik a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást - A szexuális kultúra a magatartás kérdéseire irányul, figyelmet fordít a családi életre a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre - átfogó képet adnak a munka világáról - az általuk alkalmazott változatos munkaformák erősítik az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. II.1.4.2. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formák és a közösen átélt kirándulások, túrák, szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. 21

A tanár feladatai: - nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére - átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését - ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek - a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez - a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzését. II.1.4.3. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi az osztályfőnöki munkaközösség munkaterve alapján. Az osztályfőnök feladatai: - Rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. - Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. - Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. - Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház, múzeumlátogatás) szervez. - Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. - Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. - Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. - Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

22

- Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. - Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, hiányzásait és erről rendszeresen tájékoztatja a szülőket és az illetékes szerveket. - A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt írásban értesíti. - Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. - Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. - A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. - Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. - A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. - Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. - Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. - Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. - Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. - Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. - Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). - Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. - Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. - Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. - A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót szóban vagy írásban figyelmezteti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. - Figyelemmel kíséri a tanulók kötelező tanórai és a vállalt tanórán kívüli foglalkozások hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a 23

-

-

mulasztásokat az osztálynaplóban/elektronikus naplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekről. Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót/elektronikus naplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév közben hetente ellenőrzi a tanuló ellenőrzőjét. Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról: - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településről bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő - Kollégisták létszáma Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról: - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga

24

- Az osztály tanulmányi átlaga és az igazolt, igazolatlan hiányzás osztályátlaga - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei - Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Végzős osztályok továbbtanulás jellemzői - A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat. Az osztályfőnöki órák témái: - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség diákönkormányzati tagjának megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák:

25

- Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15én. - Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. - Megemlékezés az iskola névadójáról. - Osztálykirándulás előkészítése. II.1.4.4. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzat (továbbiakban: DÖK) a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a pedagógus segítővel (v. pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A DÖK tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladat: - olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak - kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése - a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése

26

- olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség - közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése - a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése - olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. A DÖK tevékenységét a szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon végzi. A DÖK az osztályközösségekre épül. Ezekben a diákok érdekképviseletét, a diákélet szervezését egy választott testület, az osztály képviselő, ennek helyettese, a kultúrfelelős, pénztáros, a sportfelelős stb. látja el az osztályfőnök támogatásával. A testületbe bármelyik diák beválasztható. A képviselők az iskolai diákönkormányzat tagjai és ők választják meg a DÖK tisztségviselőit. A DÖK elnökét és helyettesét az iskola minden nappali tagozatos tanulójának szavazatai alapján egyszerű szótöbbséggel választják (ld. DÖK működési szabályzata és Knt. 48.§) A diákönkormányzat munkáját tanár segíti. Az iskolai diákönkormányzat legfontosabb fóruma a diákközgyűlés, ahová az osztályok, közösségek választott képviselőket delegálnak. Az évi rendes diákközgyűlésen a DÖK elnöke beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A választott képviselők diáktársaik nevében kérdéseket intézhetnek az iskola vezetőihez, a fenntartóhoz, egyéb intézmények vezetőihez. A felmerült problémákat a fórum megrendezése előtt 15 nappal írásban eljuttatják el az érintettekhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal a DÖK vezetősége nyilvánosságra hozza A diákönkormányzat kapcsolatot létesíthet iskolán kívüli diákszervezetekkel. A külső diákszervezeteknek jogszerű szervezeti és működési szabályzattal kell rendelkezniük. Külső diákszervezetek az iskolai diákönkormányzat nevében nem járhatnak el. A diákpanaszok kezelése több fórumon is lehetséges. Ha egy diák úgy véli, hogy őt sérelem érte, elnökéhez, az osztályfőnökhöz, csoportvezetőhöz, a diákmozgalmat segítő tanárhoz, az igazgatóság, a nevelőtestület bármelyik tagjához fordulhat, kiskorú tanuló esetén a szülő is élhet panasszal. A panaszról értesült fél kötelessége a panasz kivizsgálása és annak eldöntése, hogy a diákot milyen szintű jogsérelem érte. A jogsérelem megszüntetése érdekében intézkednie kell. Egyéb panasz esetén az orvoslásra kísérletet kell tennie. Írásban benyújtott panasz esetén a választ írásban kell megadni 30 napon belül. 27

A tanuló az őt tanító pedagógus munkájáról sokféle módon nyilváníthat véleményt. Ha a véleménynyilvánítása a Knt. 46.§ (6) pontjának megfelelően történik, semmiféle retorzió nem érheti. A véleménynyilvánítás hivatalos formái az alábbiak: - Bármikor elmondhatja véleményét a diák és a tanár által egyezetett módon. - A diákközgyűlésen, ha ezt a választott képviselői testület az iskola egészének életét érintő kérdésnek ítéli meg. Adott esetben (képviselő révén) írásos válasz is kérhető. - Szervezett formában történő véleménynyilvánítás keretében (pl.: kérdőíven, melyet a diákönkormányzat hagy jóvá) - Osztályfőnöki órán A hivatalosan elhangzott, vagy leírt véleményeket az érintettek körének mérlegelnie kell. Ha a diákok által megfogalmazott egyéni v. csoportos vélemény - akár pozitív, akár negatív - megerősítést nyer az osztály, tanulócsoport, a DÖK vagy a diákkör részéről, akkor az iskolavezetés azt figyelembe veszi értékeléseiben és későbbi döntései során. A tanárok munkáját név szerint értékelő, bármilyen közvélemény-kutatás dokumentumai sem az iskolai, sem az iskolán kívüli nyilvánosság keretei között nem publikálhatók. A tanárok munkáját név szerint értékelő bármilyen közvélemény kutatás dokumentumait az érintett tanárok és az iskola igazgatója kaphatja kézhez. Diákjainknak az iskolai, kollégiumi rendezvények szervezésében, tartalmának formálásában komoly szerep jut. Támogatunk minden olyan egyéni és csoportos kezdeményezést, amely a pedagógiai program alapelveivel összhangban van, és ami a diákok reális igényeit elégíti ki. II.1.4.5. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák közé szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket, élményre épülő problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. A feladatok ellátása az osztályfőnökökre, a szaktanárokra egyaránt hárul. Feladat: - jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel - olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket. 28

- Csoporton belüli kapcsolatok erősítése - Csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása az együttműködés megalapozása / fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása az együttműködés megalapozása / fejlesztése - A tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés, - Az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítható ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor és réteg-specifikus jellemzők figyelembevétele és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód - A tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön - Olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét erősítve ezzel a közösséghez való kötődést - Olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. A szabadidős tevékenységek főbb területei iskolánkban -

Nemzeti és társadalmi ünnepségek, megemlékezések hagyományok Kultúra és műveltség átadás (öntevékeny körök) Szórakozás, kikapcsolódás Egészségnevelés, szocializáció és ifjúságvédelem

II.1.5. Kiemelt figyelmet igénylő pedagógiai tevékenység helyi rendje

tanulókkal

kapcsolatos

II.1.5.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális ás állampolgári kulcskompetencia fejlesztésével csökkentjük a tanulók között meglévő szociális hátrányokat és elősegítjük az egyenlő esélyek elvének érvényesülését a továbbtanulásnál és a munkaerőpiacon. Mint az ország legtöbb iskolájában, iskolánkban is fokozatosan nő a munkanélküli illetve az egyre nehezebb körülmények között élő szülők gyermekeinek száma. Ezért már a tendencia kialakulásának kezdetén 29

felfigyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk elsősorban a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni. A program célja, segíteni a tanulók ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését. Fontos az olyan tanulók iskolai és kollégiumi környezetbe való beilleszkedésének segítése, akik: - szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, - családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek - iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek - csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek - munkanélküli szülők gyermekei - átmenetileg hátrányos helyzetűek - áttelepült, beköltözött új tanulók - tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait. A hátrányos helyzetű tanulók folyamatos fejlődése és figyelemmel kisérése miatt Intézkedési tervet dolgoztunk ki. II.1.5.1.1. A program távlati ütemterve, éves program időpont feladat Felelős 1. március -április A hátrányos helyzetű tanulók felmérése, Osztályfőnökök Kollégiumi regisztrálása a hátrány meghatározása 2. május

3. szeptember

4. október-június 5. május

nevelők A regisztrált halmozottan hátrányos helyzetű Osztályfőnöki mköz.vezető, tanulók jelentése A tevékenységi formák megtervezése a kollégium vezető és Ifjúságvéd. fel.

következő tanévre A szociális hátrányok enyhítését szolgáló Osztályf. Mköz. Kollégiumi tevékenységek ütemtervének elkészítése

nevelők Ifjúságvéd. felelős Tevékenységi formák megvalósítása Osztályf.mköz.v. Kollégiumi vezető ütemterv szerint Ifjúságv.felelős Eredmények számbavétele, fejlesztési Iskolavezetés

tevékenységek megtervezése a következő 30

tanévre

II.1.5.1.2. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják. -

-

Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése Drog- és bűnmegelőzési programok Mentálhigiénés programok Pályaorientációs tevékenység Kirándulások, országjárások Felvilágosító munka s szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (Tv, iskolaújság, levél…) Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

II.1.5.2. A tanulási kudarcnak kitett, beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő tanulók felzárkóztatását segítő programok Fontos feladatunk a tanulási esélyegyenlőség segítése. Ennek érvényesítéséhez iskolánk a fenntartókkal, családokkal, civil szervezetekkel együttműködve biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit: kulcskompetenciák megalapozása, tanulási nehézségek feltárása, tanulók személyiségének a megismerése – az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények alkalmazása. A szociális hátrányok és a tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató tevékenységeket órarendbe illesztve differenciált foglalkozás keretében, illetve tanítási órán kívüli foglakozásokon, vagy diákotthoni tanulószobai foglalkozások keretében valósítjuk meg. Hivatásunk lényege arra kötelez bennünket, hogy természetesnek tartsuk a sokféleséget, kezelni tudjuk ennek a tanulmányi munkával és a magatartással összefüggő következményeit. A sokféleséget magában hordozó közeget céljainkkal egyező nevelési közegnek értékeljük. Ugyanakkor, tudatosan kell viszonyulnunk a sokféleségből azokkal az esetekkel, akik értékeikkel, magatartásukkal, munkájukkal károsan befolyásolják társaikat, őket a pozitív 31

társadalmi és iskolai követelmények teljesítésétől távolítják. Kicsit tágítva a konkrét fogalmat, az ebbe a körbe sorolható tanulókat nevezzük eltérő magatartásúnak. Az előképzettségben meglévő eltérések, valamint a tanulási és a képességbeli különbségek feltárása, ezen belül a segítségre szorulók felderítése az alapja annak a munkának, amit tanulóink segítése érdekében végeznünk kell. Ez irányú munkák fázisai: - az induló helyzet felmérése - a felmerülő krónikus problémák folyamatos, az akut problémák azonnali kezelése - a szinten maradás segítése - felzárkóztató foglalkozások szervezése A helyzet felmérése, elsősorban az osztályfőnökök és a csoportvezető nevelőtársak feladata, felismerésében azonban sokat segíthetnek a szaktanárok is. A felmérés lehet: -

kérdőíves egyéni beszélgetés révén (pszichológus közreműködése) szülői elbeszélések alapján tanulói fegyelmezetlenségek ok feltárásával

A felmérést követően az osztályfőnökök és csoportvezető nevelőtanárok, és az ifjúságvédelmi felelős konkrét, egyénre szabott cselekvési tervet dolgoz ki. A cselekvési terv tartalmazza: -

családlátogatást szociológiai elemzést iskolaorvosi konzultációt egyéni beszélgetéseket

Felzárkóztató foglalkozások szervezése A felméréseket követően a szaktanárok, osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezetők elkészítik a felzárkóztatás tematikus időtervét. Foglalkozások formái, keretei: - tantárgyi felzárkóztatás, tanórán kívüli foglalkozásokként, legalább fél éves tematika alapján

32

- képességfejlesztés, iskolai vagy kollégiumi keretben, egyéni tematika alapján. A szinten maradás segítése A tanulók eredményes felzárkóztatását követően, tanulmányaik során is szükségük lehet segítségre. Az erre való rászorultságot a tanulmányi teljesítmények jelzik. Ha a tanulmányi teljesítmények magatartási és motivációs problémákkal párosulnak, akkor a szülőkkel együtt tervezzük meg a szükséges eljárást. A segítségnyújtás formái, keretei: - differenciált tanórai foglalkoztatás, egyéni feladatok kitűzése - korrepetáló tanórai foglalkoztatás, tanórán kívüli foglalkozásként. Tantárgyi eredménytelenek számára kötelező jelleggel  kollégiumi konzultáció igénybevétele  tanulótársak szervezése

II.1.5.3. A tehetség, tevékenységek

képességek

kibontakoztatását

segítő

Lehetőséget kell teremteni a tehetséges tanulóknak képességeik kibontakoztatására. A 10. évfolyamokon kiemelt feladatként kezeljük a tanulók képességszintek szerinti fejlesztését, az OKM eredményeinek feladat-és osztályszintre történő lebontásával és beépítésével a nevelési-oktatási folyamatba. Ezt a differenciálás minden tanulót és tantárgyat érintő alkalmazásával valósítjuk meg. Tizedik évfolyamon, a tanév végén történő országos kompetenciamérés eredményeinek figyelembevételével tervezzük meg a készség- és képességfejlesztést. Tanítványaink között mindig vannak olyanok, akik valamilyen területen tehetségesnek mondhatók, akiknek sajátos igényeik vannak, akik többet tudnak teljesíteni társaiknál, az iskola érvényes követelményeinél. Velük a tehetséggondozás keretében kívánunk foglalkozni. E címszó alatt tehát az adottság az érdeklődés és a teljesítmény kategóriák szerint sajátos jellemzőkkel rendelkező tanulók foglalkozatását soroljuk. A tehetséggondozás fázisai: - felmérés - a tehetséggondozás lehetőségei - a tehetséggondozás eredményei Az adottság felismerése: 33

elsősorban a szaktanári tevékenység része, az teljesítménynek is ehhez van a legszorosabb kapcsolata

érdeklődésnek

és

a

Feladatok: - a szaktanárok jelzik észrevételeiket az osztályfőnöknek - egyéni fejlesztési program kidolgozása - az éves munkaterv keretei között: diákköri munka, verseny kezdeményezése, szervezése A tehetséggondozás lehetőségei: - az egyéni fejlesztési program szerint tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódnak. Feladatai: - tanórai differenciált foglalkoztatás, egyéni feladatok, megbízatások - diákköri tevékenység: szakkör, érdeklődési kör, művészeti kör, sportkör, vállalkozói program - versenyekre való felkészülés / felkészítés (tanulmányi, szakmai, kulturális, sport ) Szakkör indítása: A szakkörök szeptember harmadik tanítási hetében indulnak és a munkájuk a tanév vége előtt három héttel zárul. A végzős tanulók ballagása után a szakköri létszámok ellenőrzésre kerülnek. A tanítási év elején szaktanári vagy tanulói kezdeményezésre történik a szakkörök meghirdetése. A szakköri munka indításához legalább tíz tanuló jelentkezése szükséges, és tanulmányi eredménytől függően csak 3,0 átlagtól jobb eredménnyel rendelkező tanulóknak ajánlott. A szakköri tevékenység a szakköri munkaterv alapján történik. A szakköri foglalkozásokról és a hiányzásokról a szakkör vezetője köteles szakköri naplót vezetni valamint az osztályfőnök felé a napló haladási részébe beírt hiányzást jelezni. A tanulók hiányzásaikat az osztályfőnök felé igazolni kötelesek. Sportkör működtetése: Az előző tanítási év májusában történő igényfelmérés alapján a sportkörök számát a nevelőtestület határozza meg. (16/2004.(V.18.) OM-GyISM együttes rendelet alapján) A sportköri foglalkozások a tanítási év szeptemberének második hetétől a tanév utolsó előtti hétéig tartanak. A sportkör indításához legalább tíz tanuló jelentkezése szükséges. A végzős tanulók ballagása után a sportköri létszámok ellenőrzésre kerülnek.

34

Az iskolai sportkör a tanórai testnevelés órákkal, a tömegsport órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a versenyekre. A tehetséggondozást az egyéni fejlesztési program és a működő csoportok tevékenysége alapján évente értékelni kell. Az értékelés, fejlesztési javaslatokat is fogalmazzon meg. A tehetséggondozás terén különösen fontosnak tartjuk az alábbi versenyekre történő felkészítést: Közismereti versenyek Megszervezésük a közismereti munkaközösség feladata. Cél a kompetenciákra és gyakorlati tudásra épülő vetélkedők, versenyek szervezése. A versenyek megnevezését és időpontját a közismereti munkaközösség éves programja és az iskola éves programterve tartalmazza. Szakmai versenyek Lebonyolítása a szakmai munkaközösség feladata. A lebonyolítás ideje: minden év február, március hónap Kisfaludy Napok A pályázatok segítése a magyar, történelem, ének-szakos tanárok feladata. Ugyancsak ők segítik a különböző művészeti versenyekre való felkészülést is. A pályázatok gépeléséről és nyomtatásáról a pályázó tanulók gondoskodnak. Országos versenyekre való felkészítés, és azokon való részvétel, pl.: Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Verseny Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek Tudományos diákpályázatokon való részvétel (pl.: Természet Világa Tudományos Diákpályázat)

II.1.6. A szülő, a tanuló, kapcsolattartásának, és az továbbfejlesztésének lehetőségei

pedagógus és intézmény együttműködés formái,

Kiemelt figyelmet fordítunk a kompetencia alapú oktatás során megváltozott pedagógus szerepre, mely nagymértékben befolyásolja a tanár-diák kapcsolatot. Az oktatás során a hagyományos tanári szerepek egyre inkább háttérbe kerülnek, és a tanár a tanórákon és a tanórán kívüli foglakozásokon inkább segítő szerepben van jelen.

35

Fontos, hogy minden szülői fórumon (SZM megbeszélése, szülői értekezletek, stb.) megtörténjen a szülők tájékoztatása, a kompetencia alapú oktatás előnyeiről, a kulcskompetenciák fejlesztésének fontosságáról és a nyilvánosságra hozott OKM eredményeinek helyes értelmezéséről. Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény, csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés - alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség - megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység - feltételei: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, őszinteség - eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi két témakör köré rendeztük. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várhatjuk el: -

aktív részvételt az iskolai rendezvényeken őszinte véleménynyilvánítást együttműködő magatartást nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését érdeklődő-segítő hozzáállást szponzori segítségnyújtást

Iskolánk, pedagógusaink, a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat ajánlja: - rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról - előre tervezett szülői értekezletek - fogadóórák - pályaválasztási tanácsadás Továbbfejlesztés lehetőségei - nyílt napok, nyílt órák szervezése 36

- rendkívüli szülői értekezletek - előadások szervezése, pszichológus, egészségügyi szakember (iskolaorvos, védőnő, rendőrök) meghívásával, - családlátogatás - közös kirándulások (az osztályok igény szerint szakmai tanulmányutat, kirándulást szervezhetnek.)

II.1.7. Az iskola környezeti-nevelési és egészségnevelési programja Alapvető célok: Váljanak tanulóink környezettudatos magatartásúvá és a környezetért felelős emberré. Célunk diákjainkban kialakítani az olyan életmód iránti igényt, amellyel megerősíthetik testi, lelki egészségüket. Kiemelt cél a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése. Az iskola részletes környezeti-nevelési illetve egészségnevelési programjai a Mellékletben olvashatók.

II.1.8. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 2. melléklete meghatározza a minimális eszközök, felszerelések jegyzékét, amivel minden iskolának rendelkeznie kell. A NAT kompetencia-alapú oktatásra való áttérés jegyében eszközjegyzékünket felülvizsgáltuk, s iskolánkban rendelkezésre álló forrásokból (saját bevételekből), a fenntartó támogatásából, valamint pályázati forrásokból az eszköztárunkat kiegészítjük. Az eszközfejlesztés folyamatos. A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján az iskola nem rendelkezik: - Megfelelő nagyságú és színvonalú aulával és tornateremmel - Távol-, és magasugró gödörrel, mászórúddal és - Laboratóriumi elszívó berendezéssel

II.1.9. Az iskola hagyományos rendezvényei II.1.9.1. Az iskola névadójához kapcsolódó hagyományok "Veres Péter" nap Megszervezése diák-önkormányzati feladat

37

Rendszerint ezen a napon történik a "Vadvirág Kupa" hagyományos ifjúsági lovasverseny megrendezése is. Megemlékezés névadónk születéséről Minden évben, január 6-án. Koszorúzás a Kopjafánál. II.1.9. 2. Hagyományos iskolai ünnepélyek, megemlékezések Tanévnyitó ünnepély Időpontja: az első tanítási nap 8.00 órakor A műsor összeállításáért az iskola igazgatója, illetve az által megbízott szaktanár felelős Aradi vértanúk napja Ünnepi faliújság készítése a DÖK közreműködésével, osztályszintű megemlékezések. Történelmi eseményekhez kapcsolódó megemlékezések Megemlékezés az 1956-os forradalomról Megemlékezés az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól Megemlékezés a holocaust áldozatairól Nemzeti összetartozás napja Helye: a felvonulási tér vagy a tornaterem A műsor felelőse: a feladatellátási tervben megbízott szaktanár, időpontja az éves munkatervben meghatározott. Központi karácsonyfa állítása Szervezők a végzős osztályok osztályfőnökei Diákotthoni karácsonyest Időpontja: a téli szünet kiadását megelőző második nap délutánja vagy estéje. Szervezője: a kollégium vezetője által megbízott személy A műsor összeállításáért a diákotthoni nevelőtestület és a feladatellátási tervben megbízott tanár a felelős. Szalagavató Időpontja: január utolsó péntekje Helye: az iskola tornaterme Megszervezéséért felelős az osztályfőnöki munkaközösség vezető és a kijelölt 10. évfolyamos osztályok. Ballagás 38

Ideje: évenként a munkatervben kerül meghatározásra Helye: labdarúgó pálya Megszervezéséért felelősek a mindenkori évfolyamok valamint a szakközépiskolai 11. évfolyamos osztályok A főszervező a szakmai igazgatóhelyettes. Tanévzáró ünnepély Időpontja: június utolsó hete Helye: az intézet udvara Felelősök: az általános igazgatóhelyettes és a feladatellátási tervben megbízott tanár. Itt történik a kiemelkedő tanulmányi munkát teljesítők jutalmazása is. II.1.9.3. A tanulókat érintő, hagyományosan visszatérő versenyek, vetélkedők, programok -

Csikóavatás Adventi kiállítás Mikulásnapi ünnepség Sportkarácsony Magasugró-gála Valentin-napi kiállítás Csúcsbeállító kosárlabda Bakonyi kirándulás Kollégiumi ballagás

II.1.10. Öntevékeny körök Működésük a legelterjedtebb a művészeti nevelésre épül, (énekkar, színjátszó csoport) de ide sorolható az iskolai újság, az iskolarádió is. Az öntevékeny körökben a személyiségfejlesztés speciális területei is teret kaphatnak. Komoly lehetőség kínálkozik a közösségfejlesztésre és olyan tehetséggondozásra, amely a speciális készségeket tudja fejleszteni. Nagyon fontos ezen öntevékeny csoportok életében a "produktum" mint a közös cél és közös tevékenység "végterméke" A létrehozandó produktum (újság, előadás, műsor) tudja összekovácsolni, munkára késztetni a társaságot. Az így létrejött alkotásnál nem elsősorban annak a színvonala a fontos, hanem a közös alkotás öröme. Az iskolai programok szervezésénél lehetőség nyílik az öntevékeny körök bemutatkozására. Szervezésüknél a szakköröknél felsorolt teendők követendők.

39

Az iskolai újság és az iskolarádió működési rendjét a DÖK munkaterve szabályozza.

II.1.11. Gyermek és ifjúságvédelem Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi tevékenysége alapvetően problémamegelőző, preventív jellegű. Nem áll módunkban a családok helyzetén változtatni, sem pedig konkrét problémakezelő tevékenységet kifejteni. Ugyanakkor feladatunk fontos részét képezi: - teljesítményzavar, viselkedészavar, kapcsolatzavar felismerése - az ilyen esetekben az okok konkrét vizsgálata - a megoldási lehetőségek keresése, ilyenek kezdeményezése Iskolánkban a feladat általában a nevelőtestület minden tagjára kiterjed. Sajátos felelősséget az osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezetők viselnek elsősorban az általuk irányított közösségbe tartozó gyermekekért. Iskolánkban a gyermekvédelmi felelős fogja össze és operatív módon végzi a gyermek- és ifjúság védelemmel kapcsolatos tevékenységeket. A gyermekvédelmi felelős feladatkörébe tartozik:  információkat nyújt a veszélyeztetettségről  iskola pszichológussal kapcsolatot tart  nyilvántartást vezet a veszélyeztetett tanulókról és a hátrányos helyzetű tanulókról  statisztikát, véleményeket készít  problémakezelő megoldásokat kezdeményez A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggésben minden nevelőnek feladata, hogy segítséget nyújtson a tanítványainak ahhoz, hogy:  tudatosuljon bennük az egészséges életvitel fontossága  kifejlődjön az önértékelés és önfejlesztés képessége  mindenkiben fejlődjön a konfliktustűrő és kezelő képesség Ezen szerteágazó tevékenységhez módszerek lehetnek például a következők: - tájékoztatás (ismeretterjesztés, kapcsolattartás az egészségügyi intézményekkel a családokkal a rendőrséggel) - tájékozódás (beszélgetések révén, felmérésekkel) - egyéni foglalkozás 40

- szakemberhez irányítás (nevelési tanácsadó, családsegítő központ, pszichológus stb.) Anyagi támogatás rászorultság esetén a polgármesteri hivatalok szociális csoportjától, az iskolai alapítványtól, pályázatok útján, szponzori forrásból biztosítható. Az iskola tevékenységi lehetőségei a veszélyeztetettség esetén: - nevelési segítség, tanácsadás, együttműködés a szülőkkel - javaslat a Családsegítő Központ szolgáltatásainak igénybevételére - segélykérelem kezdeményezése - a gyámhatóság megkeresése a felderített problémával. Az iskola a problémakezelő megoldásokkal az alábbi szervekhez fordulhat: - Gyermek és Ifjúságvédő Intézet - Kormányhivatal - Gyermekjóléti központok - Nevelési Tanácsadó - Családsegítő Központ - Egészségügyi intézmények

II.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Az ellenőrzés és értékelés mindegyike nagyon fontos vezetési funkció, bár-szakmájából adódóan, valamennyi pedagógus folyamatosan végez ellenőrzést és értékelést a tanórákon. Ez utóbbiak módjáról a pedagógiai programnak III. fejezetében szólunk részletesebben. Az ellenőrzéssel a kulcskompetenciák megjelenését, érvényesülését, manifesztálódását vizsgáljuk. Munkánk hatékony működést segítjük elő, a tények okait keressük, ami lehetővé teszi a hiányok pótlását, a hibák kijavítását, a valós eredmények és a tetszetős látszatok megkülönböztetését, az eredmények megerősítését, az érdekükben alkalmazott jó módszerek elterjesztését. Alapelv: ellenőrizni csak a megkezdett munkát lehet!

II.2.1. Az ellenőrző munka Az iskolában folyó ellenőrző munkát annak tartalma formája alapján több csoportba oszthatjuk. Tartalom alapján az iskolában 3 fő típusú ellenőrzés végzünk. a, komplex ellenőrzés (az iskola egészére kiterjedően) 41

b, ágazati ellenőrzést (egyes terület pl. gazdasági, pénzügyi terület ellenőrzése) c, tanórai ellenőrzést Az ellenőrzés formája szerint két alaptípusú ellenőrzés jellemző iskolánkban is. - folyamat ellenőrzés: a folyamat befolyásolása, esetleges korrigálása, megerősítése érdekében - kimenet ellenőrzés: a visszacsatolás érdekében Egy iskolában, így a miénkben is fontos összegyűjteni azokat a területeket, amelyeket célszerű bizonyos időközönként ellenőrizni. Az ellenőrzését elvégezhetjük: - folyamatosan - időközönként visszatérően - alkalmanként. A folyamatosan végzett ellenőrzésnél ellenőrizzük: - a határidők betartását - végrehajtások színvonalát - tanításra, oktatásra vonatkozó okmányok vezetését (naplók, enapló, anyakönyvek, tanuló-nyilvántartások, osztályozó, javítóvizsgák jegyzőkönyveit…) - adminisztráció pontos és törvényes vezetését - gazdálkodási, ügyviteli tevékenységet (számviteli terv, pénzkezelés, munkaerő és bérgazdálkodás, készletgazdálkodás, beruházások, felújítások, vagyonvédelem, élelmezési tevékenység) - egészséges és biztonságos munkafeltételek meglétét - osztályozást, értékelést - osztályfőnöki teendőket - munkatervi feladatok határidőre való teljesítését - az intézményi vagyontárgyak használatának szabályszerűségét - tanulmányi eredményeket Az időközönként visszatérően végzett ellenőrzésével megvizsgáljuk: Az adminisztrációt: - helyettesítések, a 32 óra vezetését, bizonylatolást - előírt nyomtatványok használatát A pedagógiai tevékenységet: - tantárgyfelosztást, munkabeosztást (tartalmi, formai szempontok alapján) 42

-

az óraszám tervezésének törvényi megfelelőségét az órarendet, órakedvezmények, tantárgyak sorrendisége szakkörök ütemtervét szaktárgyi versenyek megszervezését a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának elvégeztetését tanterveket, tanmeneteket munkatervi iratok vezetését a tervezési és beszámolási feladatok teljesítését ünnepségek, rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatokat

Az alkalmanként végzett ellenőrzés során ellenőrizzük: -

szakszerű, törvényes működést takarékos gazdálkodást gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat tankötelezettségről szóló törvény maradéktalan érvényesülését tartalmi és formai szempontból értekezletek jegyzőkönyveit szakmai szertárak fejlesztését, anyagok, eszközök gazdaságos használatát szabadidős programokat szakmai jellegű kirándulások tervezését, tervezését, tanári felügyelet meglétét tanórán kívüli tevékenységeket, (könyvtár, tanfolyamok, ügyelet) tanítási órákat foglalkozásokat (kötelező, nem kötelező órákat, szakköröket, tehetséges tanulókkal való differenciált foglalkozást pályázatírás megszervezését

Az ellenőrzés szereplői az iskolánkban Ki végzi? Igazgató Igazgató-helyettesek Kollégiumi vezető Gazdasági vezető Gyakorlati oktatásvezető Munkaközösség-vezetők Tanár Gondnok

Kit ellenőriz (értékel)? Valamennyi közösséget és egyént Az irányításuk alatt dolgozó személyeket Kollégiumi nevelőtanárokat Technikai dolgozókat Gyakorlati oktatókat A vezetésük alatt álló pedagógusokat A kollégákat, diákokat Az irányítása alatt lévő technikai dolgozókat

43

Az ellenőrzésben jelentős a szakmai munkaközösségek, és évfolyamközösségek vezetőinek a szerepe. Meghatározott feladatvégzést nekik kell ellenőrizniük, mégpedig úgy, hogy amikor csak lehet, az ellenőrzésbe bevonják az adott kisebb közösség minden tagját, vagy annak egy részét. Ha például, a szakmai munkaközösség ellenőrzi egy tantárgy eredményességét, azzal a munkaközösség vezetője megbízhat tapasztalt kollégákat, akik az eredményfelmérést valamennyi osztályban elvégzik. Ha a közösségek neveltségi szintjét pl.: a tanulói önkormányzat működését vagy a termelő gyakorlati munka problémáit vizsgálják, ezeket a feladatokat a szakmai közösségek, illetve tagozatok végzik el. Ily módon kialakul az önellenőrzési igény és képesség, amely egyrészt növeli a személyes felelősséget, másrészt hozzájárul a tapasztalatok cseréjéhez, egymás munkamódszerének megismeréséhez. A vezető ellenőrzése kapcsolódik a szervezeti egységek, a szakmai közösségek a pedagógusok egyéni ellenőrzéshez, így nagyobb terület átfogóbb ellenőrzésére vállalkozhatnak. Az ellenőrzés demokratizmusa azt jelenti, hogy a belső ellenőrzést az egész testület végzi az igazgató irányításával. A belső ellenőrzés ilyen módszere javítja a pedagógusok közérzetét, mert nyilvánvalóvá válik számukra, hogy munkájuk megítélése nem egy ember nem egy vezető szubjektív érzésétől függ. Az ellenőrzésnél alkalmazott leggyakoribb módszereink - a folyamatos adatszolgáltatás elemzése - munkafolyamatba épített ellenőrzés során, az új munkafázis az előző munkafázis ellenőrzésével kezdődik - adatellenőrzéssel - tevékenységellenőrzéssel, funkcionális ellenőrzés - beszámoltatás - aláírási jog gyakorlása - helyszíni ellenőrzés - határidő nyilvántartási rendszer alapján - óralátogatás - dokumentum, iratok, okmányok ellenőrzése tételesen vagy szúrópróbaszerűen, formailag vagy tartalmilag, folyamatosan vagy alkalomszerűen. Az ellenőrzés megtervezése, dokumentálása Az előzőekben összefoglalt ellenőrzési területeken végzett munkát tanévenként tervezzük meg. Ehhez minden évben az elkészítjük az ellenőrzési tervet, amit jóváhagyása után az éves munkatervhez csatolunk. Az iskolai ellenőrzési terv nyilvános! A tanévben a kiemelt ellenőrzési feladatokat is az éves munkaterv tartalmazza. 44

II.2.2. Értékelés Mint korábban szóltunk róla, a tanév során minden pedagógus rendszeresen értékeli- de nem mindig osztályozza- a tanulók teljesítményét, tudását, neveltségi állapotát. Fontos, hogy az értékelésben a legkorszerűbb módszereket alkalmazza, és körültekintően járjon el. Ugyanezeket a követelményeket érvényesítsék a vezetők is a tanárok munkájának értékelésében. A pedagógusok különösen érzékenyen reagálnak arra, ahogyan működésüket értékelik. A vezetők körültekintően és felelősségtudattal végzett értékelése példát mutat a pedagógusoknak abban is, hogyan lehet a tanulóifjúságot módszeresen és következetesen értékelni, nevelő hatást gyakorolva ezzel is a fejlődő személyiségre. Az iskolai értékelés szintjei: - az iskolai munka értékelése - a tanári munka általános és tanórai értékelése II.2.2.1. Az iskolai munka értékelése Általában évente értékeljük az iskolai munkát. Ez az értékelésnek bizonyos szakaszosságát teszi szükségessé. Ez a szakaszosság nem jelenthet kampányszerűséget. A tanév végi értékelés összegezése eredményeként szülessen meg. Különbséget kell tennünk a félévi és a tanév végi értékelés között. A félévi értekezleten nem szükséges és nem is célszerű az iskolai munka egészére kitérni. A munkatervben előre megtervezzük, hogy a tanév első felében mit tartunk az ellenőrzés fő területének. A félévi értekezleten e megtervezett ellenőrzések tapasztalatai alapján számolunk be az iskolai munka néhány kérdéséről. Olyan témaköröket, nevelési területeket, elemezhetünk, amelyeknek megvalósítását az adott tanévben vagy félévben különösen fontosnak ítélünk. A megkezdett új feladat vagy a ciklikusan visszatérő, az oktató-nevelő munkát érintő félévi tapasztalatok - eredmények, illetve lemaradások - alapján vitathatjuk meg az okokat, értékelhetjük az egyes csoportok, személyek munkáját, módszereit. Beszámol az iskola személyi és tárgyi feltételeinek alakulásáról, pedagógiai munkájának eredményéről az igazgató, a tanulmányi munkáról az általános igazgató-helyettes, az időarányosan elvégzett szakmai munkáról a szakmai igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatásvezető, a kollégium vezetője és a munkaközösség vezetők. A tanév végi értekezleten az iskolai munka egészéről adunk helyzetképet. Ilyenkor beszámolunk a tanév elején elfogadott munkaterv teljesítéséről is. Az 45

egész évi munka elemzését és értékelését mindig az igazgató végzi. A beszámoló tartalmazza a következő év célkitűzésit és tennivalóit is. A beszámoló előkészítésében nagy szerepük van a szakmai munkaközösségeknek, a tagozatok önellenőrzési és elemzési tapasztalatainak. Nem tartjuk célszerűnek, hogy a munkaközösségek minden esztendőben, minden osztályban eredményvizsgálatot végezzenek, mert ez túlságosan megterhelővé és mechanikussá válik. Tapasztaljuk, hogy az eredményvizsgálatba befektetett energia nincs arányban azzal a végkövetkeztetéssel, amihez egyszerűbb úton is el lehet jutni. (Ezért helyes a szaktanácsadók, a független szakértők bevonása ebbe a munkába meghatározott időnként. ) A pedagógusok széles körű bevonása a beszámoló előkészítésébe nem helyettesítheti az iskola vezetőinek folyamatos ellenőrzési tapasztalatait. Mindez együttesen szükséges ahhoz, hogy az igazgató reális összefoglalót készíthessen. A teljeskörű intézményértékelés idejét és szempontjait az IMIP tartalmazza. II.2.2.2. A tanári munka értékelése Gyakran előfordul, hogy elmulasztjuk a pedagógusok munkájának értékelését. Természetesnek tartjuk, hogy munkatársaink jól dolgoznak, lelkiismeretesen elvégzik feladataikat. Megfeledkezünk arról, hogy az értékelés, az elismerés mozgósít az újabb feladatok színvonalas megoldására. A pedagógusok munkahelyhez kötődése, kiegyensúlyozott nyugodt közérzete abból is fakad, hogy tudják és érzik: törekvéseiket, munkájukat észreveszik, értékelik. Az értékelés a pedagógus számára munkájának megbecsülését jelenti. Megerősítjük pedagógiai módszereinek alkalmazásában, szemléletében és tudatossá tehetjük az eddig esetleg csak ösztönösen végzett munkát. Az értékelés konkrétsága megkönnyíti a pedagógus számára a vezetői megállapítások elfogadását, hozzájárul a munka továbbfejlesztéséhez. A pedagógusnak saját személyisége értékeléséhez sikerélményre van szüksége. Mindezt a reális és megalapozott értékelés erősíti meg. A siker tudata elégedettséget a jól végzett munka örömét nyújtja és olyan érzelmi állapotot vált ki amely fokozza az aktivitást. A reális értékelés mindig számításba veszi azokat a körülményeket, amelyek a cselekvésre ösztönöztek vagy azok indítékául szolgáltak. Az értékelés csak akkor hasznos, ha a pedagógust munkájának továbbfejlesztésére hibáinak kijavítására ösztönzi. Súlyosabb mulasztás esetén nemcsak javaslatot teszünk a munka javítására, hanem utasítást is adunk. Ilyen utasítás lehet a továbbképzésre, önképzésre, hospitálásra való felszólítás. Előírhat az utasítás konkrét határidőket bizonyos munkák elvégzésére. Kitérhet a fegyelmezettebb munkavégzésre, felszólíthat a közös munkába való bekapcsolódásra. 46

A tanári munka értékelésének legfőbb céljai, módszerei iskolánkban Az értékelések céljai Módszerei A kitűzött célok, feladatok teljesítésére Értekezlet való ösztönzés A munkavégzés hatékonyságának Megbeszélés javítása A problémák, eredmények feltárása Négyszemközti beszélgetés A továbbfejlesztés lehetőségeinek Beszámolók elemzése megbeszélése A tanórai és tanórán kívüli munka Jelentések készíttetése színvonalának emelése Az adminisztrációs munka pontossága Csoportos értékeléssel A határidők pontos betartása Minőségi értékelés alapján Az iskola belső légkörének javítása Összegző értékelés alapján Az iskola nyitottságának fokozása Mennyiségi értékelés mérés során A tanári munka értékelésének szempontjai A tanári munka komplex volta miatt a célszerű külön értékelni a tanárok azon munkáját, amit mint az iskola egyik dolgozója végez és a tanórai munkáját. Ezek szempontjait az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) tartalmazza.

II.3. Az iskola információs rendszere II.3.1. Nevelőtestület  a vezetőség döntéseiről, határozatairól havi rendszerességgel vagy szükség esetén összehívott munkaértekezleteken, vagy a tanári faliújságra kifüggesztett hirdetéseken keresztül értesül.  a havi feladatokat a munkaközösségi értekezleten történő egyeztetés után, minden hó elején a tanári hirdetőtáblára kitett értesítés tartalmazza.  az éves feladatokat az általuk elfogadott iskolai munkaterv és a feladatellátási terv tartalmazza.

II.3.2. A tanulóifjúság  a tanterem beosztásról, az ügyeleti rendről, a heti gyakorlati ütemezésről a folyosón lévő faliújságokon kap tájékoztatást  a napi híreket, információkat az iskolarádión közöljük  a tanév rendjére vonatkozó információkat a tanév elején és utána folyamatosan az ellenőrző könyvbe íratjuk be.

II.3.3. A szülők 47

 évente két alkalommal: októberben és februárban szülői értekezletet és szülői munkaközösségi megbeszélést tartunk  ugyancsak évente két alkalommal novemberben és áprilisban fogadóórákat tartunk  a napi információkat az ellenőrző könyv útján ill. az e-naplón keresztül közöljük a szülőkkel

II.3.4. Intézményi tanács Az intézményvezető félévente egy alkalommal tájékoztatja az intézményi tanácsot az intézmény működéséről Knt. 73.§ alapján.

II.3.5. Az "iskola felé irányuló információ" rendszere A nevelőtestület a munkaközösség vezetőkön keresztül és személyesen informálja az iskola vezetőit. A tanulók osztályfőnökeik és választott képviselőjük útján informálhatják a tantestületet, iskolarádión és faliújságon keresztül társaikat. A szülők telefonon, interneten, személyesen vagy ellenőrző útján léphetnek kapcsolatba az iskolával.

48

III. fejezet

A helyi tanterv III.1. A szakközépiskolai tanulók óraterve A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő - oktató tevékenység folyik. A kerettantervek alapján megvalósuló pedagógiai folyamat köti össze a tanulók teljesítményében tükröződő általános iskolai nevelést és oktatást, illetve az érettségi és felvételi követelményekben, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott igényeket. A 2011/2012. tanévben a szakközépiskolai tanulók óraterv módosításának elkészítésekor az alábbiakat tartottuk elsődlegesnek:  A képzésünk agrárorientációs jellegéből adódóan a kémia és biológia tantárgyak 9. évfolyamos óraszámát évfolyamonként összesen 148 órában határoztuk meg. A 10. évfolyamon a szakmai orientációs elmélet óraszámának növelésével biztosítjuk a biológia és kémia tantárgy szakirányú tanítását szakmacsoportonként.  A szakmai orientáció, valamint a szakmai alapozás tantárgyaknál a „Mezőgazdasági szakmacsoportos alapismeretek, és alapgyakorlatok” című központilag kiadott szakmai tanterveket használjuk, lehetővé téve ezzel, hogy a tanulók ezt a tantárgyat is választhassák érettségi tantárgyként.  Az óratervben nem határoztuk meg az emelt szintű érettségire felkészítő emelt szintű óraszámokat. Ezeket - igény szerint - a nem kötelező időkeret terhére szervezzük meg a 11-12. évfolyamokon.

49

A szakközépiskolai tanulók óraterve

Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai alapismeretek elmélet Szakmai alapismeretek gyakorlat Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Összesen Órarendbe illeszkedő a szabad órakeret terhére: Felzárkóztatás idegen nyelvből Felzárkóztatás matematikából

Mezőgazdaság szakmacsoport 2011/2012. tanévtől kifutó rendszerben Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 2 2 2

2 2 2

3 1 2

12. 3É 1 3É

1 4 3 1

4 3 1

4É 4É

4É 4É

1

1

1 2 1 1

1 2 1 2

1 3+2

1 2

2 2 2 2

1 1 2 2

3 VÉ

3 VÉ

4

4 VÉ

4

4

31

30

2

27

28

1(csoportonként)

1(csoportonként)

1(csoportonként)

1(csoportonként)

1 (évfolyamonként)

1 (évfolyamonként)

1(évfolyamonként)

1(évfolyamonként)

É érettségire felkészítés miatt emelt óraszám, VÉ választható érettségi tárgy miatt emelt óraszám A 9. és 10. osztályokban a törvényben előírt heti kötelező 27,5 órát 9.évfolyamban 27 órára és 10. évfolyamban 28 órára módosítottuk.

50

Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó ismeretek - Élelmiszer-kémia - Mikrobiológia és élelmiszerhigiénia - Élelmiszer-ipari műveletek és gépek - Gazdálkodási és szervezési alapismeretek Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó gyakorlat - Laborgyakorlat - Informatika gyakorlat Szakmai alapismeretek (élelm. szakmacsoportos) Összesen Órarendbe illeszkedő a szabad órakeret terhére: Felzárkóztatás idegen nyelvből Felzárkóztatás matematikából

Élelmiszeripar szakmacsoport 2011/2012. tanévtől kifutó rendszerben Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11.

12.

2 2 2

2 2 2

3 1 2

3É 1 3É

4 3 1

4 3 1

1 4É 4É

4É 4É

1 2 1 1 2 2 2

1 2 1 2 1 1 2

1 1 3+2

1 1 3+2

3É

3É

5

5

3 1 1

1 4

2

2

1 1

2

72

144

27

28

32

32

1(csoportonként)

1(csoportonként)

1(csoportonként)

1(csoportonként)

1(évfolyamonként)

1(évfolyamonként)

1(évfolyamonként) 1(évfolyamonként)

É érettségire felkészítés miatt emelt óraszám. A 9. és 10. osztályokban a törvényben előírt heti kötelező 27,5 órát 9.évfolyamban 27 órára és 10. évfolyamban 28 órára módosítottuk.

51

A 2013/2014-es tanévtől kezdődően az 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet 6.melléklete alapjá a szakközépiskolai képzés iskolánkban felmenő rendszerben a Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama kerettanterv szerint történik. Az évfolyamonkénti csoportbontások alapja a tanulók évfolyamon belüli képesség- és tudásszintje, felkészültsége illetve adott tantárgyak esetén a tárgyi feltételek megléte. A tanórai differenciálás az egyes tantárgyak csoportbontására is ad lehetőséget. A Nkt. 6. melléklete alapján az engedélyezett heti időkeretek figyelembe vételével történik a csoportbontások meghatározása. Csoportbontások alkalmazása:  idegen nyelv  informatika (szaktanterem befogadó képessége miatt)  matematika (tantervben előírt kompetenciák alapján)  magyar nyelv (tantervben előírt kompetenciák alapján)  szakképzés gyakorlati csoportjai szakmánként  szakképzés gyakorlati csoportjai tanműhelyek kapacitása alapján  felzárkóztatás, érettségi vizsgára felkészítés Az intézményben a szakmai gyakorlati képzés külső gyakorlati helyen (együttműködési megállapodás) illetve iskolai tanműhelyekben történik. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók fejlesztése a szakértői véleményben leírtak szerint történik, gyógypedagógus szaktanár segítségével, egyéni fejlesztési terv alapján, figyelembe véve a BNO kódot. A közismereti tantárgyak és az osztályfőnöki órák tananyagában szerepel a könyvtárhasználat, így az iskolai könyvtár könyvtár-pedagógusa a délelőtti tanítási órákban biztosítja ennek a tananyagnak a feldolgozását. Mezőgazdaság ágazat Állattenyésztő és állategészségügyi technikus

2013/2014.tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak

9. évf.

10. évf. 11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

2

2+1*

3

3+1*

1 2 1

1

1* 2 2 2

2 2 1 1 52

Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Állattenyésztés I. Anatómia és élettan I. Takarmányozástan Takarmánynövény-termesztés Állatok egészségvédelme I. Gazdálkodási alapismeretek Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1* 1 3+2 1

1 1* 3+2 1

1* 1*+1* 3+1+(1*) 1

1* 1* 3+1+(1*) 1

6

7

8

11

0,5+0,5* 0,5+0,5* 0,5 1 1 0,5

1

2+1* 3 5+1*

2 4+1* 6+1*

1 1 2 5+1* 7+1*

0,5* 2 3+0,5* 7+0,5* 10+0,5*+0,5*

70

105

140

-

4 35

4 36

4 35

4 35

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

Élelmiszeripar ágazat Élelmiszeripari technikus

2014/2015.tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak

9. évf. 10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

2

2+1*

3

3

1 2 1

1

1* 1* 3+2 1

1* 1* 3+2 1

1* 2 2 2 1* 1 3+2 1 53

2 2 1 1 1 1* 3+2 1

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Élelmiszeripari műveletek és gépek Műszaki alapismeretek Laboratóriumi alapismeretek Élelmiszeripari anyagismeret Élelmiszeripari technológiák Élelmiszer-kémia Mikrobiológia Élelmiszeripari vállalkozások Szakmai elmélet összesen A működtetés gyakorlati feladatai Szakmai gyakorlat összesen Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

6

7

8

11

3

4

0,5

1,5 0,5 2,5

1,5+0,5* 0,5 1,5

1,5+0,5* 1 0,5+0,5* 1 2

2,5+0,5*

1,5+0,5* 1 5

6+1*

7+1*

1* 5+1* 70

6+1* 105

7+1* 140

1 9,5+0,5* 0,5+0,5* 0,5+0,5* 10+1* -

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve.

Élelmiszeripar ágazat Élelmiszeripari analitikus technikus

2013/2014.tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

2

2+1*

3

3

1 2 1

1

1* 1* 3+2 1

1* 1* 3+2 1

8

11

1* 2 2 2 1* 1 3+2 1

2 2 1 1 1 1* 3+2 1

6

7

0,5+0,5* 54

biztonság Élelmiszeripari műveletek és gépek Műszaki alapismeretek elmélete Laboratóriumi alapismeretek Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat Élelmiszeripari anyagismeret Élelmiszeripari technológiák Élelmiszer-kémia Mikrobiológia Élelmiszeripari vállalkozások Szakmai elmélet összesen A működtetés gyakorlati feladatai Szakmai gyakorlat összesen Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

3 1,5+0,5* 1,5

0,5

0,5

2,5

1,5

4

1,5+0,5* 1 0,5+0,5* 1

2

2,5+0,5*

1,5 1 5+1*

6

7+1*

5+1* 70

1* 6+1* 105

7+1* 150

1 9,5+0,5* 0,530,5* 0,5+0,5* 10+1* -

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve.

Élelmiszeripar ágazat Élelmiszeripari analitikus technikus

2014/2015.tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Élelmiszeripari műveletek és

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

2

2+1*

3

3

1 2 1

1

1* 1* 3+2 1

1* 1* 3+2 1

8

11

3

4

1* 2 2 2 1* 1 3+2 1

2 2 1 1 1 1* 3+2 1

6

7

0,5

55

gépek Műszaki alapismeretek elmélete Laboratóriumi alapismeretek Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat Élelmiszeripari anyagismeret Élelmiszeripari technológiák Élelmiszer-kémia Mikrobiológia Élelmiszeripari vállalkozások Szakmai elmélet összesen A működtetés gyakorlati feladatai Szakmai gyakorlat összesen Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

1,5 0,5

1,5+0,5* 1,5+0,5* 1 0,5 0,5+0,5* 1

2,5

1,5 2

2,5+0,5*

1,5+0,5* 1 5

6+1*

7+1*

1* 5+1* 70

6+1* 105

7+1* 150

1 9,5+0,5* 0,5+0,5* 0,5+0,5* 10+1* -

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve.

III.2. A szakiskolai tanulók óraterve Húsipari termékgyártó (előrehozott szakképzés: 2011.szeptember 01-től) A 2011/2012. tanévtől kifutó rendszerben Tantárgyak megnevezése Idegen nyelv Anyanyelv Történelemi,és állampolgári ismeretek Matematika Művészetek Tanulás Természettudományi ismeretek Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat* Nyári összefüggő szakmai gyakorlat*

I. évfolyam

II. évfolyam

III.évfolyam

1 3 3

1 -

-

2 3 1 2

1

-

2 3+2 1 4 7 140

3 1 6 21 140

2 1 10 21 -

Pék (előrehozott szakképzés: 2011.szeptember 01-től) A 2011/2012. tanévtől kifutó rendszerben Tantárgyak megnevezése Idegen nyelv Anyanyelv

I. évfolyam

II. évfolyam

III.évfolyam

1 3

-

-

56

Történelemi,és állampolgári ismeretek Matematika Művészetek Tanulás Természettudományi ismeretek Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat* Nyári összefüggő szakmai gyakorlat*

3

-

-

2 3 1 2

-

-

2 3+2 1 4 5 140

3 1 17 12 140

2 1 11 18 -

Lótartó és-tenyésztő (előrehozott szakképzés: 2011.szeptember 01-től) A 2011/2012. tanévtől kifutó rendszerben Tantárgyak megnevezése

I. évfolyam

II. évfolyam

III.évfolyam

Idegen nyelv Anyanyelv Történelemi,és állampolgári ismeretek Matematika Művészetek Tanulás Természettudományi ismeretek Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat* Nyári összefüggő szakmai gyakorlat*

1 3 3

-

-

2 3 1 2

-

-

2 3+2 1 4 6 140

3 1 10 18 140

2 1 12 18 -

A 2013/2014-es tanévtől kezdődően az 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet 8.melléklete alapján a szakiskolai képzés iskolánkban felmenő rendszerben a Kerettanterv a szakiskolák számára jóváhagyott kerettanterv szerint történik. HÚSIPARI TERMÉKGYÁRTÓ 34 541 03 A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 2 1 kommunikáció Idegen nyelv 2 2 Matematika 2 1 Társadalomismeret 2 1

57

11. évfolyam 1* 2 0,5 *

Természetismeret Informatika Testnevelés Osztályközösség-építő Program Szabad órakeret Összesen: Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munkavédelem, tűzvédelem, higiénia Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Szakmai technológia Szakmai gépek Szakmai elmélet összesen Élelmiszervizsgálat gyakorlat Technológia gyakorlat Géptani gyakorlat Európa Uniós alapismeretek Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

3 1* 4+(1*)

2+(3*)

2+(3*)

1 +1*

1

1

1 óra infó 18 óra

11 óra-3

1,5 óra 9,5 óra-3

0,5+0,5* 0,5 2 0,5 1,5+0,5*

3,5+0,5* 5,5+1,5* 3 6 1* 9+1* 14,5+2,5* 140

2

0,5+0,5*

4 2 8 2*

2,5 1 7+0,5*

14 1

14+2* 2

15+2*+3* 23+2*+3* 140

16+2*+3* 23+2,5*+3* -

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

HÚSIPARI TERMÉKGYÁRTÓ 34 541 03 A 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 2 1 kommunikáció Idegen nyelv 2 2 Matematika 2 1 Társadalomismeret 2 1 Természetismeret 3 Informatika 1* Testnevelés 4+(1*) 2+(3*)

58

11. évfolyam 1* 2 0,5 * 2+(3*)

Osztályközösség-építő Program Szabad órakeret Összesen: Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munkavédelem, tűzvédelem, higiénia Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek

1 +1*

1

1

1 óra infó 18 óra

11 óra-3tesi

1,5 óra 9,5 óra-3tesi

0,5 0,5 2 0,5 1,5 2

0,5+1,5* 2,5

Szakmai technológia

3,5+0,5*

Szakmai gépek Szakmai elmélet összesen Élelmiszervizsgálat gyakorlat Technológia gyakorlat Géptani gyakorlat Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

4 2 8 2*

1 7+1,5*

14 1 15+2*+3* 23+2*+3* 140

14+1* 2 16+1*+3* 23+2,5*+3* -

5,5+0,5* 3+2* 6* 9+2* 14,5+2,5* 140

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

PÉK Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Informatika Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret

34 541 04 A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben 9. évfolyam 10. évfolyam

11. évfolyam

2

1

1*

2 2 2 3 1* 4+(1*)

2 1 1 +1* 1* 3+(2*)

2 0,5 * 1* 1* 3+(2*)

1 +1*

1

1

1 óra

-

1,5 óra

59

Összesen: Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Szakmai számítás Vállalkozás és kereskedelem Tésztakészítés és gépei Tésztafeldolgozás és gépei Kelesztés és gépei Sütés és berendezései Mézeskalács készítés és eszközei Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat Élelmiszervizsgálat gyakorlat Európa Uniós alapismeretek Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

18 óra

11 óra

9,5 óra

1 2

0,5+0,5* 2 1 1+1*

0,5+0,5*

1

3

7

5 1 1+0,5* 1,5+0,5* 8,5+0,5*

11

8+2,5*

6+1*

12

12 3

1* 6+2* 14,5+2,5* 140

12+2* 23+2* 140

15 23+2,5* -

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

PÉK Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Informatika Testnevelés* Osztályközösség-

34 541 04 A 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben 9. évfolyam 10. évfolyam

11. évfolyam

2

1

1*

2 2 2 3 1* 4+(1*) 1 +1*

2 1 1 +1* 1* 3+(2*) 1

2 0,5 * 1* 1* 3+(2*) 1

60

építő Program Szabad órakeret Összesen: Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Szakmai számítás Vállalkozás és kereskedelem Tésztakészítés és gépei Tésztafeldolgozás és gépei Kelesztés és gépei Sütés és berendezései Mézeskalács készítés és eszközei Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat Élelmiszervizsgálat gyakorlat Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

1 óra (info) 18 óra

11 óra

1,5 óra 9,5 óra

1 2

0,5+0,5* 2 1 1+1*

0,5+0,5*

1

3

7

5 1 1 1,5

1*

8,5+1,5*

11

8+1,5*

6+1*

12

12 3

6+1* 14,5+2,5* 140

12+2* 23+2* 140

15+1* 23+2,5* -

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Informatika Testnevelés* Osztályközösség-építő

DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ 34 622 01 A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben 9. évfolyam 10. évfolyam

11. évfolyam

2

1

1*

2 2 2 3 *1 4+(1*) 1 +1*

2 1 1 +1*

2 0,5* 1* 1* 3+(2*) 1

1* 3+(2*) 1 61

Program Szabad órakeret Összesen: Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

1 (info) 18 óra

11 óra

1,5 9,5 óra

0,5+0,5* 0,5+0,5*

Foglalkoztatás I. Gazdálkodási alapismeretek Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki alapismeretek Munkavállalói ismeretek Dísznövénytermesztés 1. Dísznövénytermesztés 2. Műszaki ismeretek Dísznövénytermesztés 3. Szakmai elmélet összesen Gazdálkodási alapgyak Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek gyakorlat Műszaki ismeretek gyakorlatok Dísznövénytermesztés gyakorlat Európa Uniós alapismeretek Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

2 1 1 2+1* 2

0,5*

1

5 4 1 6,5+1,5*

11

6,5+0,5* 9+1,5* 1

2 3 3,5 3

12

9,5

1* 8+1* 14,5+2,5* 140

12+2* 23+2* 140

14+1* 23+2,5* -

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció

DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ 34 622 01 A 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben 9. évfolyam 10. évfolyam 2

1

62

11. évfolyam 1*

Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Informatika Testnevelés* Osztályközösség-építő Program Szabad órakeret Összesen: Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gazdálkodási alapismeretek Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki alapismeretek Munkavállalói ismeretek Dísznövénytermesztés 1. Dísznövénytermesztés 2. Műszaki ismeretek Dísznövénytermesztés 3. Szakmai elmélet összesen Gazdálkodási alapgyak Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek gyakorlat Műszaki ismeretek gyakorlatok Dísznövénytermesztés gyakorlat Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

2 2 2 3 *1 4+(1*)

2 1 1 +1* 1* 3+(2*)

2 0,5 * 1* 1* 3+(2*)

1 +1*

1

1

1 (info) 18 óra

11 óra

1,5 9,5 óra

0,5+0,5* 0,5+0,5* 2 1 1 2+1* 2

0,5*

1

5 4 1 6,5+1,5*

11

6,5+0,5* 9+1,5* 1

2 3 3,5 3+1*

12

9,5

8+1* 14,5+2,5* 140

12+2* 23+2* 140

14+1* 23+2,5* -

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

63

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Informatika Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen: Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Növényismeret és kezelés Virágkötészet Virágeladás alapjai Virágkereskedelem Vállalkozási ismeretek Szakmai elmélet összesen Növényismeret és kezelés gyakorlat Virágkötészet gyakorlat Virágeladás alapjai gyakorlat Virágkereskedelem gyakorlat Vállalkozási gyakorlat Európa Uniós alapismeretek Szakmai gyakorlat Összesen

VIRÁGKÖTŐ ÉS VIRÁGKERESKEDŐ 34 215 04 A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben 9. évfolyam 10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1

1*

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra *1 óra 3+2 óra

2 1 1 +1* 1* 3+(2*)

2 0,5* 1* 1* 3+(2*)

1 óra

1

1

1 óra 18 óra

11 óra

1,5 óra 9,5 óra

2

0,5+0,5* 2 2

0,5+0,5*

2 3 2

2+1* 2 3 1*

2 1,5 3

7,5+0,5*

9+2*

11+0,5*

2+1*

3

2

3

4

4

2

4

2*

3

3 3

1* 7+2* 14,5+2,5*

14 23+2* 64

12+2* 23+2,5*

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

140

140

-

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Informatika Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen: Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Tartás és takarmányozás Anatómia és egészségtan Lótenyésztés Gazdálkodási ismeretek Lovaglás Fogathajtás Szakmai elmélet összesen Tartás és takarmányozás gyakorlata Anatómia és egészségtan gyakorlata Lótenyésztés gyakorlata

LOVÁSZ 34 621 02 A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben 9. évfolyam 10. évfolyam

11. évfolyam

2

1

1*

2 2 2 3 1* 4+(1*)

2 1 1 +1*

2 0,5* 1*

1* 3+(2*)

1* 3+(2*)

1+1*

1

1

1 óra(info) 18 óra

11 óra

1,5 óra 9,5 óra

2

0,5+0,5* 2nyelv 3

2

1

1

2 1*

1 2

1 5,5+1,5*

2 2 10+1*

1 1 11,5+0,5*

4

4

4

0,5+0,5*

2 1+1*

2

1

1

65

2

Lovaglás gyakorlata Fogathajtás gyakorlata Európa Uniós alapismeretek Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

2 2

3+1* 3

3 2,5

1* 9+1* 14,5+2,5* 140

13+1* 23+2* 140

11,5+2* 23+2,5* -

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Informatika Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen: Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Tartás és takarmányozás Anatómia és egészségtan Lótenyésztés Gazdálkodási ismeretek Lovaglás Fogathajtás Szakmai elmélet összesen

LOVÁSZ 34 621 02 A 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben 9. évfolyam 10. évfolyam

11. évfolyam

2

1

1*

2 2 2 3 1* 4+(1*)

2 1 1 +1*

2 0,5* 1*

1* 3+(2*)

1* 3+(2*)

1+1*

1

1

1 óra(info) 18 óra

11 óra

1,5 óra 9,5 óra

2

0,5+0,5* 2nyelv 3

2

1

1

2 1*

1 2

1

2 2 10+1*

1 1 11,5+0,5*

0,5+0,5*

2 1+1*

5,5+1,5*

66

Tartás és takarmányozás gyakorlata Anatómia és egészségtan gyakorlata Lótenyésztés gyakorlata Lovaglás gyakorlata Fogathajtás gyakorlata Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

4

4

4

1*

2

1

1

2

2 2

3 3

3 2,5

9+1* 14,5+2,5* 140

13+1* 23+2* 140

11,5+2* 23+2,5* -

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY,FALUSI VENDÉGLÁTÓ 34 811 02 A 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 2 1 1* Kommunikáció Idegen nyelv 2 2 2 Matematika 2 1 0,5*+0,5* Társadalomismeret 2 1+1* Természetismeret 3 Informatika 1* 1* 1* Testnevelés* 4+(1*) 3+(2*) 3+(2*) Osztályközösség1 +1* 1 1 +0,5* építő Program Szabad órakeret 1 óra(info) 1,5 óra Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság

0,5+0,5*

0,5+0,5* 2nyelv

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Családellátás, gondozás Lakókörnyezet

3

2 1 67

kialakítás Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek Vendéglátás, idegenforgalom Napi tevékenységek gyakorlata

2 2

2 1

Falusi vendégfogadás Varrási, kézimunkázási alapismeretek Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás

Szakmai elmélet összesen Család- és háztartásellátási gyakorlat Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat Napi tevékenységek gyakorlata Varrás, kézimunkázás gyakorlat Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat

Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

1

1

1

1

7,5+1,5*

7

6,5+0,5*

3

2*benti gyak

4

4

4,5

1*

8

2*

4

4

0,5+0,5* 0,5+0,5*

8 7+1* 14,5+2,5* 140

16+2* 23+2* 140

16,5+2* 23+2,5*+2* -

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

A pedagógiai programunkban külön választottuk a szakközépiskolai és szakiskolai, valamint a mindkét iskolatípusban használt tanterveket. A tantárgyak teljes és részletes tanterveit a pedagógiai program mellékletében található.

III.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az intézményünkben a 2013/2014. tanév megtervezésének egyik igen fontos feladata a tankönyvellátás biztonságos megszervezése. A jogszabályokban történt változások miatt a tankönyvellátással kapcsolatos új előírások, feladatok vannak. Jogszabályi változások: 68

• A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény • A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet A tankönyv minősítést elnyerő tankönyvek választhatók a tanárok által az www.oktatas.hu oldalon a hivatalos tankönyvjegyzékből. Kikötések:  a választott tankönyv egy tanéven belül nem változtatható  a szülők felesleges költségekbe nem kényszeríthetők  a munkaközösségeknek a tankönyvek jegyzékeként minden év január 15-ig kell véglegesíteni  a használatos füzetek formáját a szaktanár előre meghatározhatja  a tankönyvek térítésénél, ingyenességénél, illetve térítési könnyítéseknél mindig az érvényben lévő jogszabályokat alkalmazzuk  a tankönyvek ingyenes igénybevételének módjai: új tankönyvek biztosításával ill. az iskolai könyvtár állományából vagy a tartós tankönyv állományából történik.

III.4. Az iskola magasabb évfolyamba lépésének feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve a szakképzési évfolyamra akkor léphet, ha az előírt tanulmányi kötelességeket teljesítette. Ezeket a tantárgyi tantervek minimumkövetelményei határozzák meg, melyet valamennyi tanterv évfolyamonként tartalmaz és az iskola honlapján minden tanítási évben aktualizálva megtalálható. Külön kiemelendő a Nkt. 46.§-a szerint a tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a tanítási órákon, szakmai gyakorlatokon. A részvételi kötelezettség nem teljesítésének egyik lehetséges jogkövetkezménye az, hogy a tanuló mulasztása miatt nem osztályozható és év végén, az osztályozó vizsgán elégtelen osztályzatot kap, vagy nem jelenik meg, akkor a tanévet a tanköteles tanulónak meg kell ismételnie. A nem tanköteles diák eldöntheti, hogy megismétli a tanévet, vagy elhagyja az iskolát. Fontosnak tarjuk kiemelni, hogy a tantestületnek nem kötelessége engedélyezni az osztályozó vizsgát a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51.§(8) bekezdése értelmében. Az iskola magasabb évfolyamába, illetve a szakképzési évfolyamra a tanulót nem kell beíratni. A kivételes képességekkel rendelkező tanulók - írásbeli kérésük alapján egy vagy két tanév vagy tantárgy anyagát az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesíthetik.

69

A kérvényeket az igazgatóhoz kell benyújtani. A tantárgyi beszámoltatás (osztályozó vizsga) időpontjáról az iskola vizsgaszabályzata rendelkezik. A tanuló kérvényéhez csatolni kell a szaktanárok támogató nyilatkozatát. A beszámoltatást a szaktanárokból álló bizottság végzi. A bizottság elnöke az igazgató, vagy az általa megbízott személy. A sikertelen beszámolás esetén a tanuló a régi osztályában folytatja tanulmányait. Sikeres beszámoló esetén a tantárgy vagy a tanév idejére a tanuló felmentést kaphat az iskolába járás alól.

III.5. Átjárhatóság III.5.1. Beiskolázás Bekerülés feltételei a szakközépiskolába:

A tanulókat a hozott és a szerzett pont (max. 200 pont) összesítése alapján rangsoroljuk. Felvétel során az iskola meghatározhatja a bekerülés min. pontszámát, amit a felvételi tájékoztatóban közzétesz. Hozott pont: Az általános iskola 5. 6. 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi (magyar nyelv és magyar irodalom osztályzatának átlaga, idegen nyelv, történelem, matematika, kémia, biológia) osztályzatait összeadjuk. (max. 100 pont) Szerzett pont: A központi írásbeli vizsgán elért eredmény alapján. (magyar nyelv max. 50 pont, matematika max. 50 pont) A központi írásbeli vizsgán a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulónak a Nkt. 51.§ (5.) bekezdése és a szakértői vélemény alapján a hosszabb felkészülési időt ill. segédeszköz felhasználását biztosítjuk. Az SNI-s tanulók felvételi pontszámítása: Ha a tanuló érvényes szakértői vélemény alapján mentesül a felvételi tárgy értékelése és minősítése alól, és ezért nem rendelkezik osztályzattal, akkor méltányos elbírálásban részesíthető más tárgy eredményének beszámításával. Ez alól kivétel, ha a képzés végén, az érettségi vizsgán nem mentesíthető a vizsgatárgy alól, ekkor a pontjait a felvételi tárgy osztályzatának 0 értékkel való beszámításával számoljuk. Pontazonosság esetén:  A központi írásbeli dolgozatok összpontszáma alapján.  A 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi magyar nyelv, magyar irodalom, matematika tantárgyak jegyeinek összesítése alapján rangsorolunk

70

A sajátos helyzetet az iskola Házirendje szabályozza! A sikeres felvételhez az alkalmasság orvosi igazolása szükséges. Bekerülés feltételei a szakiskolai képzésbe:

A tanulókat a hozott pont, valamint a szakképzésről szóló CLXXXVII. törvény 27.§ (4) bekezdése szerinti követelmények alapján rangsoroljuk. Hozott pont: Az általános iskola 5. 6. 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi (magyar nyelv és magyar irodalom osztályzatának átlaga, idegen nyelv, történelem, matematika, kémia, biológia) osztályzatait összeadjuk.(max.100 pont) Az SNI-s tanulók felvételi pontszámítása: Ha a tanuló érvényes szakértői vélemény alapján mentesül a felvételi tárgy értékelése és minősítése alól, és ezért nem rendelkezik osztályzattal, akkor méltányos elbírálásban részesíthető más tárgy eredményének beszámításával. Pontazonosság esetén:  A 5. 6. 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi magyar nyelv, magyar irodalom, matematika tantárgyak jegyeinek összesítése alapján.  A 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi magyar nyelv, magyar irodalom, matematika tantárgyak jegyeinek összesítése alapján. A sajátos helyzetet az iskola Házirendje szabályozza! A sikeres felvételhez az alkalmasság orvosi igazolása szükséges.

III.5.2. Az iskolán belüli képzési szintváltás A korábbi gyakorlat bebizonyította, hogy a szakiskolából, még az általunk meghatározott szigorú feltételek megléte esetén is, a szakközépiskolai képzési szintre átvett 9. és a 10. évfolyamos tanulók, a magasabb követelményeknek nem tudtak megfelelni! Emiatt a 2005-2006-os tanévtől kezdődően szakiskolából szakközépiskolába csak a 9. évfolyamba veszünk át olyan tanulókat, akik teljesítették a szakközépiskola bekerülési feltételeit. Azon 9. és 10. évfolyamos szakközépiskolai tanulóinknak, akik a kötelező és a választható érettségi tantárgyakból évvégén elégtelen jegyet kapnak, ill. nem érik el a 2,5 tanulmányi átlagot, javasoljuk a szakiskolai képzésbe való átlépést. A javaslattétel a tanulóval és szüleivel való személyes megbeszélés során történik. A szakközépiskolából szakiskolába a tanuló elvégzett 10. év végén megkötés nélkül, a létszámhatárok figyelembe vételével, átvehető 11.szakképző évfolyamra. 71

A szakközépiskolai végzettséggel és/vagy érettségi vizsgával rendelkező tanulók számára 2 éves szakképzés indítható szakiskolai szakmákban a Nkt. 4.mellékletének megfelelő csoportlétszám meglétével. A szakmaváltást a szülő vagy a nagykorú tanuló az adott tanítási év szeptemberében írásban kérheti.

III.5.3. Átvétel másik iskolából 2013/2014. szakközépiskolai évfolyamától, kifutó rendszerben

tanév

10.

Ez a szabályozás azokra a tanulókra vonatkozik, akik a felvételi időszakon kívül jelentkeznek iskolánkba. Az ilyen tanuló átvételének szabályai az adott osztály létszámainak függvényében:  másik iskolából fegyelmi vétség miatt eltávolított tanulót nem vesszük át  csak azt a tanulót vesszük át, akinek tanulmányi eredménye eléri annak az osztálynak az átlagát, ahova a tanulót felvennék.  szakközépiskolai osztályokba jelentkezés esetén az átvétel feltétele a központi írásbeli feladatlap eredményes megírása.  más iskolából csak indokolt esetben veszünk át október 1. után tanulót.  osztályozó ill./vagy különbözeti vizsga a tanuló számára előírható.

III.5.4. Kilépés az iskolából A tanulók tanulóviszonya: kimaradással, kizárással és a tanulmányok befejezésével szűnhet meg. Kimaradással megszűnik:  a tanköteles tanuló jogviszonya az átvétel napján, ha a tanulót másik iskola átvette  kimaradással megszűnik a nem tanköteles tanuló jogviszonya: a bejelentés tudomásul vételének napján, ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad Kizárás: A fegyelmi határozat jogerőre emelkedése napján, ha a tanuló a "kizárás az iskolából" fegyelmi büntetést kapott.

72

Csak nem tanköteles tanuló jogviszonya szüntethető meg az alábbi indokok alapján  az iskola kötelező foglalkozásáról a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott  a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, ha a tanuló jogviszonyát az igazgató fizetési hátralék miatt szünteti meg  az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. A tanulmányok befejezése miatt megszűnik a tanuló jogviszonya Az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, a szakközépiskolában abban az esetben, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván tovább tanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább. Szakiskolában és a szakközépiskolában folyó szakképzésben:  az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján  ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján  ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván tovább tanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltétek hiányában nem tanulhat tovább.

III.6. Értékelés, vizsgáztatás A tanulók tudásának, magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése a Nkt. 54. § 2. pontjában foglalt értékelési kategóriák szerint történik.

III.6.1. Az értékelés rendszeressége A pedagógiai programunkban az értékelés gyakoriságát nem naptári egységben kötötten rögzítjük. Alapelv: a félév során a tanulónak annyi érdemjeggyel kell rendelkeznie, hogy félévi munkáját megnyugtató és reális módon értékelni tudjuk. Ez tantárgyanként legalább havonta egy, de félévente legalább 3 érdemjegy.

73

A szóbeli ellenőrzés formái: a.) Felelet: az aktuális tananyagra vonatkozik, melynek formája az ismeretek önálló elmondása 5-10 percben. A számonkéréseknél előnyt élvező forma, a kommunikációs készség fejlesztése érdekében. b.) Kiselőadás: otthoni, önálló felkészülés után tartott szóbeli beszámoló szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. Az írásbeli számonkérés formái : a) Év eleji tudásszintmérő dolgozat (bemeneti teszt) a 9. évfolyamosok számára magyar nyelvből, matematikából, idegen nyelvből, eredménye %os értékelésű, tájékoztató jellegű b) Írásbeli felelet: írhatja a teljes tanulócsoport, vagy annak csak töredékrésze. Célja, hogy elsősorban azoknál – az elméleti ismereteket is tartalmazó – tantárgyaknál, ahol a tantárgy óraszáma nem éri el a heti kettő órát, elősegíteni az elegendő lehetőséget a tanuló számára arra, hogy a tananyagban való jártasságát bizonyíthassa. Tartalma 1-2 tanórai tanegység és azzal szorosan összefüggő ismeret lehet. Ezt a tanár nem köteles előre bejelenteni; a feleletre adott érdemjegy a szóbeli feleletre adott osztályzatéval azonos súlyú. c) Röpdolgozat – feladatlap: az adott szaktárgyi témakör súlyozott részéből a teljes tanulócsoport írja. d) Témazáró dolgozat: egy adott témakör anyagából – előzetes bejelentés és gyakorló rendszerező ismétlés után – íratott írásbeli munka. Egy tanítási napon egy tanuló maximum két témazáró dolgozatot írhat. A koordinálás az osztályfőnökök feladata. e) Otthon elkészítendő házi dolgozatok irodalom, idegen nyelv, természettudományos tantárgyakból, feladatsorok kidolgozása matematikából, fizikából. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. Az írásbeli számonkérés értékelése: Általános értékelési határok:

0-34% 35-50% 51-69% 70-84% 85-100% 74

elégtelen(1) elégséges(2) közepes(3) jó(4) jeles(5)

A megadott értékektől a szaktanár a téma fontossága, valamint az osztály teljesítménye alapján indokolt esetben eltérhet. Az osztályzatok jelölése: A tanulók osztályzattal való értékelésénél a különböző jellegű osztályzatok más és más színnel kerülnek be a naplóba. Egységesen alkalmazzuk a következő színjelölést:  Témazáró dolgozatok  Szóbeli és írásbeli feleletek, röpdolgozatok:  Egyéb érdemjegy: (gyűjtőmunka, kiselőadás, házi dolgozat, órai munka, stb.)

piros szín kék szín zöld szín

Az osztályzatok súlya:  A diagnosztikus méréseket nem osztályozzuk, százalékosan értékeljük, (szintfelmérés)  A formatív mérések egy részét nem osztályozzuk (tájékoztató jellegűek), legfeljebb gyakorlati jegyként (zöld jegy – fele értékben számít) számíthat be az írásbeli házi dolgozat.  Az írásbeli feleletek, röpdolgozatok a szóbeli felelet értékelésével azonos, kék osztályzatot (egyszeres érték) kapnak.  A szummatív mérések (többnyire témazáró dolgozatok) piros jegyet kapnak, súlyozottan számítanak.  A félévi érdemjegy egy súlyozott jegynek számít az év végi eredmény kialakításában Az egyes tantárgyak érdemjegyét:    

Ismeretszintje és a tanuló tantárgyhoz való viszonya, hozzáállása. Az elsajátított készség, képesség szintje. Két értékelés közötti fejlődés határozza (javuló tendencia). A félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál a témazáró írásbeli dolgozatok hangsúlyosabb szerepet kapnak.  A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy-egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.  Tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) utáni első szakórán nem iratunk témazáró dolgozatot. 75

 A témazárókat a hiányzó tanulók kötelesek pótolni, ennek módjáról a szaktanár dönt. A témazáró dolgozatok javítási és értékelési módját a tanár köteles ismertetni a tanulókkal, valamint a dolgozatokat visszagyűjteni és a tanítási év végéig megőrizni. Házi feladatok szabályai  A házi feladatok legfontosabb funkciója, a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.  Az írásbeli és szóbeli házi feladatok mennyisége és minősége igazodik az optimális terhelés szintjéhez úgy, hogy bizonyos ismereteket gyakorlattal erősítsen meg, adjon lehetőséget a tanulók egyéniségének kibontakoztatásához, ne okozzon felesleges és unalmas terheket.  Az írásbeli feladat a tanuló számára könnyen kivitelezhető legyen: tankönyvi kérdésekre adandó válasz, tankönyvi, példatári feladatok megoldása.  A tanulónak legyen lehetősége választani a feladatok között (differenciálás).  A következő tanórán a házi feladat ellenőrzése, javítása megoldható legyen.  A szóbeli házi feladat fontos kritériuma, hogy tudja a tanuló, mit kell megtanulnia, és hol találja meg azt (könyv, füzet).  Rendszeresen adhatók feladatok hétvégére és a szünetek időtartamára is, de legfeljebb csak annyi, amennyit az egyik óráról a másikra adnánk. Sajátos nevelési igényű tanulók foglakoztatása és számonkérése Intézményünkben az SNI tanulók foglalkoztatása osztálykeretben, integráltan történik. A szóbeli vagy írásbeli feleletnél, dolgozatnál - Nkt. 51.§ (5.) bekezdése és a szakértői vélemény alapján - a hosszabb felkészülési időt ill. segédeszköz felhasználását engedélyezzük az adott tantárgyból, figyelembe véve a tanóra körülményeit. Az SNI szakiskolai tanulók 16 éves korukig vagy addig, míg nem a szakképzés szakaszban vannak illetve az érettségi felkészítő szakaszban a szakközépiskolai tanulók a törvényben előírt fejlesztésre járniuk kell. Ha a tanuló a szakértői vélemény alapján az adott tantárgy értékelése és minősítése alól fel van mentve, akkor is óralátogatási kötelezettsége van a tudásszint fenntartása érdekében. A testnevelés tantárgyból a tanulók orvosi javaslat alapján, az igazgató határozata után kaphatnak felmentést. 76

III.6.2. Az értékelésről adott információ A tanuló szóbeli, írásbeli munkáját érdemjeggyel értékeljük. Az érdemjegyet szóbeli felelet esetén a tanulóval az osztály előtt a felelés végén közölni kell. Az írásbeli számonkérés érdemjegyét a dolgozatra ráírja a szaktanár, és kézjegyével hitelesíti. Az értékelt dolgozatokat a tanulónak joga megismerni. Az értékeléshez az OM által rendszeresített nyomtatványokat használjuk, nevezetesen: az osztálynaplót, amelybe a tanár: az ellenőrző könyvet, amelybe a tanuló írja be az érdemjegyet. Az ellenőrzőbe beírt érdemjegyet a tanár kézjegyével hitelesíti. A tanulók érdemjegyei alapján a félévi és év végi osztályzatokat a szaktanár az osztálynapló megfelelő rubrikájában tintával zárja le. A szülő az ellenőrző könyvet havonta aláírja, amely meglétét az osztályfőnök ugyancsak havonta ellenőrzi. A szülők a tanuló előmeneteléről és hiányzásairól tájékozódhatnak a taninform rendszerben vezetett e-napló útján.

III.6.3. A magatartás és a szorgalom minősítésének követelményei III.6.3.1. A magatartás értékelésének szempontjai:    

a közösség érdekében végzett tevékenység kötelességtudás, felelősségérzet segítőkészség, együttműködés viselkedés, őszinteség, hangnem

Példás minősítést kap az a tanuló, aki:  erkölcsi szempontból pozitív irányultságú  részt vesz az iskolai közösségek életében, azokban jól érzi magát, kezdeményező, részt vesz a közösség vezetésében  képessége szerinti tanulmányi munkája kifogástalan  segíti társait tanulmányi munkájukban, problémáik megoldásában  betartja az iskolai rendszerszabályokat, igyekszik társaival is betartani azokat  kultúráltan viselkedik, megfelelő hangnemet használ társaival, tanáraival idegenekkel szemben. Jó minősítést kap az a tanuló, aki:  betartja az iskolai rendszabályokat  aktív részese a közösség életének, nem vét a társai érdekei ellen  tanulmányi és egyéb kötelességeit teljesíti  fegyelmezett, betartja a kultúrált viselkedés normáit 77

 együttműködik társaival Változó minősítést kap az a tanuló, aki:  az iskolai közösségek életében megbízhatatlanul vesz részt,  esetenként vét az iskola rendszabályai ellen  kötelességteljesítésében ingadozó  gyakran fegyelmezetlen, nem megfelelő hangnemet használ társaival, tanáraival szemben, egyben udvariatlan, nyegle  írásbeli osztályfőnöki vagy igazgatói intést kap az iskolai rendszabályok megsértéséért.       

Rossz minősítést kap az a tanuló, aki: szándékosan árt a közösségnek, bomlasztja azt, a közösség kezdeményezési, döntései ellen cselekszik kötelességeit, kötelezettségeit nem teljesíti a közösség segítségét, segítőkészségét elutasítja, gorombaság, megengedhetetlen hangnem és viselkedés jellemzi igazgatói és nevelőtestületi megrovásban részesül Megjegyzés: Az a tanuló, aki félévkor vagy év végén bármelyik tárgyból elégtelen osztályzatot kap, nem lehet példás magatartású. III.6.3.2. A szorgalom értékelésének szempontjai    

a tanulmányi munkához való viszony az órákon való aktivitás, viselkedés segítség adása, kérése, igénybevétele a jobb eredmény eléréséért a tanulmányi szint növelése, csökkenése

Példás szorgalmú az a tanuló, aki:  céltudatosan, ésszerűen végzi munkáját, munkavégzése pontos, megbízható  érdeklődésének megfelelő többletfeladatot is vállal  képességeinek, adottságainak megfelelő eredményt ért el  tanítási órákon figyel, aktív  társainak tanulmányaikban segítséget nyújt, társaitól szükség esetén segítséget kér, Jó szorgalmú az a tanuló, aki:  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik  órákon figyel, feladatait elvégzi  társainak segítséget nyújt, társaitól szükség esetén segítséget kér  iskolai, kollégiumi megbízásait jól ellátja 78

Változó szorgalmú az a tanuló aki:  munkavégzésében ingadozó  órákon többször figyelmetlen, pontatlan  önállótlan, csak külső hatásra végzi munkáját  társai által nyújtott, segítséget csak időlegesen fogad el, segítséget nem kér. Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki:  tanulmányi munkáját ne végzi el rendszeresen, valamelyik tárgyból bukik  órákon figyelmetlen, feladatait nem készíti el  társaitól segítséget nem kér a felajánlott segítséget elutasítja  érdektelen, munkához való viszonyát a közöny jellemzi Megjegyzés: a kollégista tanuló magatartás és szorgalom jegyének megállapításánál a kollégiumi magatartását és szorgalmát figyelmen kívül kell hagyni. III.6.3.3. A magatartás és a szorgalom értékelése A magatartás és a szorgalom értékelésének kialakítása az osztályfőnök felelősségi körébe tartozik. Az osztályfőnök az értékelés kialakításában sokoldalú információira támaszkodik. Az értékelés kialakításába be kell vonnia az érintett tanulót az osztályközösségét a tanuló kollégiumi csoportvezetőjét és tanárait. Az említettek véleményének meghallgatásával az adott időszak jellemzői alapján alakítja ki értékelését. Tantestületi döntés értelmében: A magatartás és szorgalom jegyeket a félév és a tanév végére az osztályfőnök a szaktanárral történő egyeztetés után félévkor tintával, év végén ceruzával zárja le. Az osztályzatokat a tanév végén az osztályozó konferencia véglegesíti. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a végleges osztályzatról, valamint a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha a szaktanár év végi osztályzata a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek 79

okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

III.7. Vizsgák III.7.1. Tanulmányok alatti vizsgák A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet és az iskola vizsgaszabályzata szabályozza. Osztályozó vizsga: a tanév során két alkalommal (félévkor és a tanév szorgalmi időszakának a végén) szervezzük. A vizsga ideje: a félév és a szorgalmi időszak két utolsó tanítási napja. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a javítóvizsga elkerülése érdekében a tanulók osztályozó vizsgát tehetnek. Kötelező osztályozó vizsgát tennie a tanulónak a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 64.§ (2) bekezdése által felsorolt esetekben. Az osztályozó vizsgán résztvevő magántanulók a Nkt. 55.§ alapján kérhetik a készségtárgyak vizsgája alóli mentességet. Az iskolánkban oktatott készségtárgyak: testnevelés, ének-zene, rajz és –vizuális kultúra.

III.7.2. Érettségi vizsgák Az iskolák mai gyakorlatában a tanítás-tanulás folyamatán belül a hangsúly alapvetően a tanítás mozzanatára helyeződik. Az oktatási folyamat egyre inkább a kimenet szabályozásra koncentrál. Így megnő a tanítás mellett az értékelés, az eredmény visszajelző funkciója. Ezért gyermeknek, tanárnak - de ezzel egyidejűleg szülőnek is - szüksége lesz a vizsgák követelményeinek fokozatos megismerésére. Az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat általánosan és tantárgyanként részletesen is megszabja. A központilag meghatározott feladatokat az iskola helyi tételekkel, témákkal egészíti ki. Az érettségi vizsgán a tanuló kötelező és választható tantárgyakból ad számot tudásáról és dönt arról, hogy középszinten, vagy emelt szinten kíván e vizsgázni. Az eredményes vizsgához 5 vizsgatárgy letétele szükséges. A 2012/2013.tanévtől beiskolázott tanulókra vonatkozik az 50 órás közösségi szolgálat, amit érettségire jelentkezés előtti 3 tanévben kötelesek teljesíteni. (20/2012.EMMI rendelet 133.§) A vizsgázó kötelezően választott vizsgatantárgy mellett további vizsga tantárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatantárgyak). Azokból a 80

tantárgyakból, amelyekből a vizsgázó e szabályzatban foglaltak alapján érettségi vizsgát tehet, a vizsgatantárgy választásának joga nem korlátozott. A vizsgatantárgy választásának jogával a vizsgaidőszak rendjéhez, ezen belül a kitűzött vizsganapokhoz igazodva lehet élni. A kötelező vizsgatantárgyak az általános vizsgakövetelményekre épülnek a továbbiakban: általános vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgy. Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy a vizsgatantárgy milyen vizsgarészekből áll. A vizsgarészek a következők: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. Az érettségi vizsgán a következő vizsgatantárgyakból kötelező vizsgát tenni:    

magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv

A kötelezően szabadon választható vizsgatantárgy lehet: Az általános vizsgakövetelményekre épülő a kötelező vizsgatantárgyak közé nem tartozó vizsgatantárgy. A Nkt. szerint a 2013/2014. tanévtől kezdődően beiskolázott 9. évfolyamos tanulók a négy kötelező érettségi vizsgatantárgy mellett egy szakmai vizsgatárgyat kötelesek választani az érettségi vizsgán. A vizsgázó maga dönti el, hogy az egyes tantárgyakból milyen szintű érettségi vizsgát tesz. Az iskola, a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően helyi tantervében biztosítja, hogy a tanuló a kötelező vizsgatárgyakból emelt szinten is fel tudjon készülni az érettségi vizsgára. A kötelező vizsgatárgyakon kívül biológiából és kémiából lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanuló szintén fel tudjon készülni az emelt szintű vizsgára. A többi tárgyakból, igény esetén a jogszabályban rögzítettek szerint, megállapodás alapján biztosítjuk. Az iskola biztosít érettségire felkészítést magyar nyelvből, idegen nyelvből, matematikából, amin a tanulónak szeptemberi jelentkezése után kötelező a megjelenés. A tanulónak lehetősége van az érettségi vizsgaszabályzat értelmében előrehozott érettségit tenni az általa választott tantárgyból, szaktanári vélemény alapján.(Az előrehozott érettségi 2014. év tavaszi érettségi időszakától csak idegen nyelv és informatika tantárgyakból lehetséges.) A sikeres, előrehozott érettségi letétele után a tanulónak, a tudásszint fenntartása érdekében, ajánlott a tanórát továbbra is látogatnia, az óralátogatás alóli felmentéséről egyedi elbírálás alapján az igazgató dönt. Ha a vizsgázót a 100/1997.(VI.13.) Korm.rendelet alapján a kötelező érettségi vizsgatantárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a 81

középiskolában az értékelés, minősítés alól, helyette a választott vizsgatantárgyból tesz érettségi vizsgát, ill. a jogszabály által meghatározott kedvezményekre jogosult. Az országos tanulmányi versenyen - a versenykiírásban meghatározott helyezést elérő tanuló abból a tantárgyból, amelyből a helyezést elérte, teljesítette az emelt szintű érettségi vizsga vizsgakövetelményeit és az érettségi vizsgán nem kell számot adnia tudásáról. III.7.1.1. Az érettségi vizsgára felkészítés 2012/2013.tanévtől kifutó rendszerben

iskolai

feladatai

a

Az igazgató minden év március 15-ig elkészíti, és közzéteszi tájékoztatóját arról, hogy a következő tanévben a választható tantárgyakból milyen szinten kívánja a felkészítést megszervezni. Ennek alapján a 10. évfolyamon tanulók május 20-ig dönthetnek arról, hogy mely tantárgyból szeretnének emelt óraszámú felkészítésre járni a következő tanévben és ezen szándékukat írásban jelzik a beiskolázásért felelős igazgató helyettesnek. Az iskola biológia és kémia tantárgyakból biztosít emelt szintű érettségi felkészítést a szabadon választható órakeret terhére. A tanulók a tantárgy választása után egy tanévig kötelesek az adott tanórákra járni az érvényes jogszabályok alapján. Az iskolánkban nincs lehetősége a tanulóknak szaktanár választására, mivel az emelt óraszámban tanított tantárgyak (biológia, kémia) esetén a szakos kollégák száma egy-egy fő. A jelentkezés egy tanévre szól, és a mulasztás szempontjából is a felkészítés teljes értékű tanórának számít. Módosításra a tanulónak, a következő tanév hasonló időszakában, ugyancsak írásban van lehetősége. III.7.1.2. Az érettségi vizsga témakörei A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ b-h. pontja alapján az iskoláknak a pedagógiai programunkban kell rögzíteniük a középszintű érettségi vizsga témaköreit. Ezt Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza. http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/vizsgatargyak

III.8. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérési módszerei A hazai és a nemzetközi szakirodalom szerint az egyén általános fizikai teherbíró-képességének minősítése – az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésével – a pillanatnyi teljesítmény-élettani paraméterek ismeretében végezhető el. Az egyén általános fizikai teherbíró82

képességét legpontosabban laboratóriumi és pályán végzett terheléses műszeres vizsgálatokkal és az arra adott élettani reakciók értékelésével az egészségügyben dolgozók határozzák meg. A gyakorlati élet azt mutatja, hogy a vizsgálati módszer egyszeri, rendszeres vagy időszakos (pontos) elvégzésének (még az élsportolók esetében is) nagyon sokszor idő és anyagi korlátjai vannak. Még a jól felkészített elméleti és gyakorlati szakemberek számára is komoly gondot okoz a vizsgálati eredmények átkonvertálása, a mindennapi edzéstervhez illesztése. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének mérésére iskolánkban is alkalmazott próbák minden intézményben elvégezhetők. Objektív, a pillanatnyi teljesítmény élettani paramétereinek mérésére alkalmas egyszerű vizsgálati módszer, és bár a kondicionális állapot műszerek nélküli mérése sokak számára megbízhatatlan eredménynek tűnik, de – hasznossága, praktikussága, minimális idő- és költségigénye miatt – az utóbbi időben szerte a világon ismét előtérbe került. A próbák elvégzésével (ha nem is olyan pontosan, mint a laboratóriumi terheléses vizsgálatok során) megbízható adatokat kapunk – a pillanatnyi teljesítmény élettani paraméterek műszerek nélküli mérésével – az aerob kapacitásról, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma, valamint azon izomcsoportok erejéről, erő-állóképességéről, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leginkább igénybe veszünk. A fentiek értelmében a tanulók általános fizikai teherbíró-képességének rendszeres mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz a tanár kezében, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztéséhez. (Szükség esetén egyéni vagy csoportos felzárkóztató programok elkészítéséhez.) III.8.1. A vizsgálati módszer gyakorlati végrehajtása  A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést.  A könnyített – és a gyógy-testnevelésre utaltak – szakorvosi véleményezés alapján – általános izomerejük minősítéséhez csak az orvos által nem tiltott, de legalább három motorikus próbát végezzenek el.  Ha a tanulót bármilyen oknál fogva csak a futás alól menti fel az orvos, akkor részükre a kocogást javasoljuk, és ez esetben az önmagához viszonyított fejlődés értékelését, kell előtérbe helyezni.  A vizsgálati módszert alkotó motorikus próbák egyszerűek, természetes mozgásra épülnek, ezért mindkét nem minden korosztálya 83

már rövid gyakorlási időszak után könnyedén el tudja sajátítani a próba megfelelő végrehajtásához szükséges technikai szintet.  A vizsgálat megkezdése előtt a résztvevőket tájékoztatni kell a vizsgálat céljáról, gyakorlati hasznáról és az elvégzendő feladatokról. A próbák elvégzése, az elért teljesítmény értékelése, a tanulók egyre aktívabb bevonásával az iskolában alkalmazott útmutató alapján történik. III.8.2. Általános mérési szempontok  A mérés megkezdése előtt a tanulókat minden esetben szükséges tájékoztatni a mérés céljáról, gyakorlati hasznosságáról és az elvégzendő feladatokról.  Valamennyi próbát tornateremben, (vagy sportudvaron) tornaruhában – sportöltözetben célszerű végezni, végeztetni.  A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés.  Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbában 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértékeket (a megadott táblázat segítségével) meghatározni.  Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez.  A fizikai teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat legcélszerűbb annak a pedagógusnak végezni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik.  A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék. III.8.3. Az iskolánkban alkalmazott, a kondicionális képességek felmérésére szolgáló tesztek Már hatodik éve alkalmazzuk ugyanazokat a gyakorlatokat a fizikai állapot felmérésére, így már kialakultak bizonyos normák, melyekhez viszonyíthatunk. A tesztek több képesség mérésére szolgálnak. Vizsgáljuk:  az aerob ill. anaerob állóképesség,  a mozgás ill. mozdulat-gyorsaság,  a dinamikus láberő, 84

 az erő- és erőállóképesség aktuális szintjét. A feladatokat és a szinteket a következő táblázat szemlélteti: III.8.4. MINDENNAPOS testnevelés az iskolánkban A Nkt. törvény értelmében az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából három órát az órarendbe beépítve szervezünk meg, a heti két órát sporttevékenységekre (úszás, néptánc, szabadtéri sportok, hagyományos magyar történelmi sportok) vagy iskolai sportfoglalkozáson ill. sportkörben való sportolással, vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett sporttevékenységgel teljesítheti. A Nkt.27.§(11) értelmében a szakiskolai tanulók csak a közismereti és a szakmai elméleti tanítási napokon teljesítik a mindennapos testnevelés óráit, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak és a felhasználásáról az iskola dönt.

.

85

HELYI TANTERVEK 2013/2014. tanévtől Szakközépiskolai és szakiskolai közismereti tantárgyak helyi tantervei ( A helyi tantervek a Pedagógiai program mellékletében találhatók! )

86

IV. fejezet

Szakmai program IV. 1. Az iskolai szakmai képzés rendszere IV. 1. 1. Képzésünk célja A szakképesítések munkaterületeihez tartozó munkakörök betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Ki kell alakítani a munkakör elvégzéséhez szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Szakmáink iránt nagy az érdeklődés, többszörös a túljelentkezés. „Szakképzési piackutatásunk” során kirajzolódott az az igény, amely alapján képzésünk jövőbeli irányát meghatároztuk. A szakképzés elmúlt évtizede alatt a sok probléma közepette egy pozitív változást is észre kell venni. Iskolánkban, évek óta, a beiskolázásunk egyik hátráltatója volt, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások nyitásának nem volt feltétele a szakirányú végzettség megléte. Gyakorlatilag bármely szakmai végzettséggel engedélyezték mezőgazdasági vállalkozások indítását. Az EU-hoz történő csatlakozásunkkal a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelési feltételek szabályozásai alapvetően megváltoztak. Különös hangsúlyt kapott a szakképzett munkaerő alkalmazása. Ennek számos bizonyítéka közül kiemelendő a támogatások mértékének szakirányú végzettséghez kötése. Ez mindenképpen felértékelte, és keresetté tette szakképzésünket. Így iskolánkban is kidolgoztunk olyan stratégiákat, amelyek lehetővé teszik az új körülményekhez való alkalmazkodást. A szakmai képzésünk korszerűsítése érdekében az alábbi, alapvető stratégiai pontokat követjük:

87

1. Piacképesség  A szakmastruktúrát felülvizsgálva, csak piacképes, néhány esetben (pl. húsipari termékgyártó, pék-cukrász, pék) hiányszakmák oktatására koncentrálunk, elhagyva, és lecserélve a munkaerő-piacon nem eladható szakmákat Minden szakmánk iránt van munkaerő-piaci igény, sőt különösen húsipari szakmunkásból a piaci igények messze meghaladják a képzett, és kibocsátott ifjú szakemberek számát. Az előrehozott szakképzések indítása is ezen elképzelésünket erősíti. Ugyancsak meghaladja a kereslet a kínálatot pék-cukrász, pék, a lovász, és az állattenyésztő és állategészségügyi technikus, élelmiszeripari analitikus technikus szakemberekből is.  Gondot fordítunk szakmáink egymásra-épülésére is. Példaként említhető, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően az élelmiszeripari technikus képzés után diákjaink választhatnak a hús- és baromfiipari szaktechnikus vagy a sütő- és cukrászipari szaktechnikus képzettség megszerzése között vagy akár mindkettőt megszerezhetik a közös moduloknak köszönhetően. Ugyanígy a lovász szakképesítés ráépülése a belovagló szakképesítés.  Kidolgoztuk az „átjárhatóság” működő modelljét is. Elvben, a 9-10. osztályos tanulók, bizonyos feltételek megléte esetén, képzési szintet válthatnának. Az évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy ez a váltás csak egy irányban működik hatékonyan: a szakközépbőlszakmunkásképzésbe való átmenet. Ennek fordítottja majdnem minden esetben kudarccal járt. Ennek elkerülése érdekében hosszú évek óta azt a módszert követjük, miszerint az érettségizni vágyó szakiskolai tanulóinkat a 10. tanév elvégzése után átirányítjuk azokba a szakközépiskolákba, ahol a szakmai képzés ideje alatt ( nálunk általában 3 éves a szakmai képzés időtartama) leérettségizhetnek, mivel ott 3 év alatt szerezhetik meg az érettségi bizonyítványt.  A szakmáink átalakításánál elkerültük a látható zsákutcákat. Bár beiskolázásnál csábítónak hatott, de a munkaerő-piaci elemzéseket ismerve, nem indítottunk agrármarketing képzést, korábban háziasszony , falusi turizmus szakokat, mert előre látható volt, hogy a végzett szakembereknek elhelyezkedési gondjaik lesznek 2. Tartalmi megújulás  Megújítottuk a szakemberképzés tartalmi elemeit. Olyan tantárgyak kerültek hangsúlyosan a képzésünkbe, mint a kereskedelmi- és vállalkozói ismeretek, a gazdálkodási ismeretek, az informatika, vagy az idegen nyelv, környezetvédelem 88

 Megteremtettük annak képzési feltételeit, hogy tanulóink a képzési idejük alatt minél több szakképesítést szerezhessenek A szakmai tantervek bizonyos szabadon felhasználható órakeretet tartalmaznak. Döntésünk értelmében ezeket az óraszámokat nemcsak valamelyik tantárgy óraszámának növelésére, hanem bizonyos, a szakmához kötődő, mai szóhasználattal élve: modulok beemelésére fordítottuk. Ennek eredményeként a dísznövénykertész tanulóknak tanulmányuk végén lehetőséget biztosítottunk arra, hogy megszerezzék a virágkötő szakképesítést is, az állategészségügyi technikus tanulók pedig, tanulmányi idejük alatt nemcsak érettségi, és szakmai bizonyítványt, hanem, önköltséges alapon, mezőgazdasági vontatóvezetői jogosítványt is szerezhetnek. Ugyancsak megszerezhetik tanulmányi idejük alatt a vontatóvezetői bizonyítványt a lovas, és a kertész szakok tanulói is. A lovász szakon tanulók „rajtengedélyt” is szerezhetnek, amely alapfeltétele a különböző versenyeken való indulásnak.

IV.1.2. Szakképesítéseink rendszerben

szakmacsoportok

szerint

kifutó

Mezőgazdaság szakmacsoport: OKJ azonosító szám

A szakképesítés köre elágazás

FEOR Képzés Belépő szám ideje évfolyam 3124 2 év 13.

A szakma megnevezése Húsipari termékgyártó Pék-cukrász

A szakképesítés köre szakképesítés

FEOR Képzés Belépő szám ideje évfolyam 7211 3év 9..

szakképesítés

7216

3 év

11.

Pék

szakképesítés

6116

3 év

9.

A szakma megnevezése Állategészségügyi technikus Lótartó és-tenyésztő

54 621 03 0010 54 01 31 621 04 0000 00 szakképesítés 6134 3 év 9. 00 33 622 01 1000 00 Dísznövénykertész* szakképesítés 6116 3 év 11. 00 * A dísznövénykertész szakmánál a szabad sávban tanítjuk a virágkötő szakképesítés tananyagát

Élelmiszeripar szakmacsoport: OKJ azonosító szám 31 541 01 1000 00 00 33 541 05 1000 00 00 33 541 04 0000 00 00

89

Vegyipar szakmacsoport: OKJ azonosító szám 54 524 01 0010 54 03

A szakképesítés köre elágazás

A szakma megnevezése Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus

FEOR Képzés Belépő szám ideje évfolyam 3129 2 év 13.

Előrehozott. szakképzés a 2011/2012-es tanévtől két szakmában indult, a lótartó és -tenyésztő, a húsipari termékgyártó és a pék képzésekben. Minden évben részt vettünk tanulmányi országos versenyeken, minden szakmában szép eredményekkel büszkélkedhetünk. Az indított tanulók kiválasztása iskolai elődöntők, „szintvizsgák” eredményei alapján történt. A szintvizsgákat „házi jelleggel” szervezzük, mivel egyik szakmánknál sem volt kötelezően előírva az SZVK- ban.

A 2013/2014. tanévtől induló képzéseink felmenő rendszerben A szakmacsoport száma és megnevezése: 21. Élelmiszeripar Szakközépiskolai képzés: A szakképesítés OKJ azonosító száma 54 541 02 54 541 01

A szakképesítés megnevezése Élelmiszeripari technikus Élelmiszeripari analitikus technikus

Szakiskolai képzés: A szakképesítés OKJ azonosító száma 34 541 03

A szakképesítés megnevezése Húsipari termékgyártó Pék

34 541 04

A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Szakközépiskolai képzés: A szakképesítés OKJ azonosító száma 54 621 01

A szakképesítés megnevezése Állattenyésztő és állategészségügyi technikus

90

Szakiskolai képzés: A szakképesítés OKJ azonosító száma 34 215 04

A szakképesítés megnevezése Virágkötő és virágkereskedő

34 622 01

Dísznövénykertész

34 621 02

Lovász

34 811 02

Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó

Szakképesítés-ráépülések (szakközépiskolai, szakiskolai) A szakképesítés OKJ azonosító száma 55 541 04

A szakképesítés megnevezése ráépülés Hús- és baromfiipari szaktechnikus

55 541 06

Sütő-és cukrászipari szaktechnikus

55 621 02

Növényvédelmi szaktechnikus

55 622 01

Kertészeti szaktechnikus

35 215 02

Virágdekoratőr

35 622 01

Gyógy-és fűszernövénytermesztő

35 813 01

Belovagló

IV. 1. 3. Szakközépiskolai szakok A meghirdetett szakközépiskolai szakok közül minden tanévben azokat indítjuk, amelyeknél:  legalább egy osztálynyi tanuló  szakonként legalább egy tanulócsoportnyi tanuló jelentkezik A szakközépiskolai szakképzési 13-14. évfolyamos tanulók szakmai képzése, indokolt esetben, a tananyag átcsoportosításával, a tartalom sérülése nélkül, változatlanul két tanév alatt, de összevontan is oktatható. Az összevonás anyagi többletköltséggel nem járhat.

IV. 1. 4. Szakiskolai szakok 91

A 2013/2014. tanévtől szakmáink egyformán 3 éves képzés keretén belül sajátítható el. A 2010-2011-es tanévtől - szülői és tanulói igények figyelembe vételével – lehetőségünk nyílt az előrehozott szakképzésre, ami azt jelenti, hogy 3 tanév alatt szakképesítés szerezhető. Iskolánkban jelenleg három szakot érintett:  Lótartó és –tenyésztő  Húsipari termékgyártó  Pék A 2010/2011. tanévtől a szakiskolába a 9. évfolyamra, jelentkezés szakmacsoportra történt, így a szakmabontásra a 10. évfolyam sikeres befejezése után kerülhet sor. Az érintett szakmák: dísznövénykertész és pék-cukrász. A szakmákra a tanulók a 10. évfolyam I. félévének elvégzése után jelentkezhetnek az iskolában külön erre a célra rendszeresített jelentkezési lapon. Az iskolánk tanulói február 15-ig, a külsős tanulók március 1-ig adhatják le jelentkezési lapjukat iskolánkban. A jelentkezés módja:  a tanulók a jelentkezési lapon feltüntetik a 9. évfolyam végi és a 10. félévi tanulmányi eredményeiket  az általuk választott sorrendben felírják az iskolában oktatott szakok közül melyiket kívánják választani  itt kell feltüntetni, ha a 10. évfolyam után másik iskolában kívánnak továbbtanulni  a jelentkezési lapot szüleikkel, gondviselőjükkel aláíratják A felvétel módja A jelentkezés után a tanulókat eredményeik alapján szakonként rangsorba rakjuk, ennek alapján döntünk a felvételről. Alapelv: a meghirdetett szakiskolai szakok közül minden tanévben azokat indítjuk, amelyeknél:  legalább egy osztálynyi tanuló, vagy  legalább egy tanulócsoportnyi tanuló jelentkezik. (utóbbi esetben több szakos tanulókból álló heterogén osztályokat alakítunk ki.)

92

Az induló szakmunkás 11. évfolyamos osztályok számát egy osztályban határozzuk meg. A fenti szakok közül tanévenként szeptember hónapban véglegesítjük a következő tanévre meghirdetett szakmák listáját. Ebben figyelembe vesszük a munkaerőpiac, valamint az illetékes szakmai kamarák igényeit is. A kiválasztott, és jóváhagyott szakok jegyzékét a minden tanévben megrendezésre kerülő Szakmai Napon, valamint a Nyitott Kapuk Napján tesszük közzé az általános iskolák, a szülők és a tanulók felé. Ez a jegyzék jelenik meg a pályaválasztási hivatalos kiadványokban, és az iskola honlapján is.

IV. 2. Szakmai oktatás IV. 2. 1. Általános megállapítások 2008. szeptember 1-től minden szakmát modul szerint oktatunk. 2010.szeptember 1-től két szakmánkban az előrehozott szakképzést választották az iskolánkban jelentkezők két szakmában: - lótartó és-tenyésztő - húsipari termékgyártó 2013.szeptember 1-től minden szakmánk beiskolázása a 150/2012. (VII.6.) Korm. rendeletben előírt Országos Képzési Jegyzékben engedélyezettek szerint történt. A tantárgyak kialakítását, tananyagtartalmát az SZVK-k és a Szakképzési Kerettanterv-ek kötelezően előírják, a szabad órakeretek kiosztásánál figyelembe vettük az elmélet/ gyakorlat kötelező arányát. A szakmák speciális sajátosságai miatt nagyon elenyésző a közös modulok száma. A modulok tananyagegységeinek óratervbe való beépítését külön csatolt melléklet táblázatos formában tartalmazza. A szakképzés során nyújtott teljesítmény ellenőrzésének formáját, a hiányzások igazolását az iskola által kidolgozott „Pedagógiai program” helyi tanterv része tartalmazza. A külsős gyakorlati helyeken lévő tanulók hiányzásainak jelzése, nyilvántartása az iskola házirendjében meghatározottak szerint, és a szakképzési tv. elvei szerint történik. A gyakorlati érdemjegyek kialakításánál a gyakorlati helyek felelős oktatóinak javaslatai az irányadóak. 93

Újdonságként jelentkezik az „ új OKJ „ szerinti szakmákra vonatkozóan a szintvizsga kötelezettsége, mely szerint a gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében. Gyakorlati megvalósítása jelenleg kidolgozás alatt áll. A szakképzés jogi háttere: A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a különböző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. „Kifutó” rendszerben megmaradt még az „előrehozott szakképzés” három szakmában: - lótartó és-tenyésztő - húsipari termékgyártó - pék Valamint a 9-10. évfolyamra épülő: - pék-cukrász - dísznövénykertész Illetve az érettségire épülő technikus szakmáink a 14. évfolyamon: - Állategészségügyi technikus - Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus

IV. 2. 2. Szakmai óratervek Az óratervek a szakképzési kerettantervekben meghatározottak figyelembevételével készültek. Szakképzéseinknél a szabad órakeret kitöltése a helyi sajátosságoknak, igényeknek megfelelően történik az előírt elmélet /gyakorlat arányának figyelembe vételével akár évenkénti változtatásokkal.

94

Az évközi összefüggő gyakorlat (nyári összefüggő szakmai gyakorlat) időtartamát az SZVK-k, és a Szakképzési Kerettantervek szabályozzák. A szakiskolai 3 évfolyamos képzésnél a 9. és 10. évfolyamot követően is 140 óra. Szakközépiskolai képzésnél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakmai programunk mellékletként a jelenleg érvényes szakmai óraterveket közöljük.(lásd: külön csatolt mellékletek) A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos szakképzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 912. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. (A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!) Továbbra is rögzítjük, és fenntartjuk azon véleményünket ill.fenntartónk felé jeleztük hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmák OKJ-be kerülését előkészítő központi tervezés rosszul mérte fel a lehetőségeket. Véleményünk szerint a Kertész és növényvédelmi technikus és a Pék-cukrász képzés is hiányként jelentkezik a 8. osztályos tanulók választhatósági listáján. Fontosnak tartjuk, hogy minden szakmánknál a 9. évfolyam gyakorlatainak tárgyi feltételei iskolánkban adottak; mezőgazdasági, és élelmiszeripari szakmai bázisunk rendelkezésre áll. (2011. évi CLXXVII. törvény a szakképzésről 26.§ (1) )

IV. 2. 3. Gyakorlati oktatás Iskolánk 198 ha tangazdasági földterülettel, korszerű erő- és munkagépparkkal rendelkezik. Az új oktatási környezet kialakítása érdekében 95

tanműhelyeket, gyakorlóhelyeket alakítottunk ki iskolánk területén. A gyakorlatok tanítási egységeinek feldolgozásához tankertet, dísznövénykertész, élelmiszeripari tanműhelyt, mikroszaporító laboratóriumot, üvegházat, lovardát, lóversenypályát, agrár-, élelmiszer-analitikai-, informatikai labort hoztunk létre, amelyek együttesen új minőségi képzési adottságokat teremtettek meg. Istállónkban 12 ló: 6 angol telivér, 3 angló-arab 1 gidrán és 2 bardigiano fajtájú ló várja a lovas tanulókat. A külsős gyakorlatok a tanulószerződésekben, vagy a gazdálkodó szervezet és az iskola által kötött megállapodásokban rögzítettek szerint gyakorlati képzőhelyeken történik. A gyakorló üzemek az Agrárkamara által akkreditáltak, ahol az iskolai tanterveknek megfelelően folytatódik a gyakorlati szakképzés, amelyet az előírt feltételeknek megfelelt szakember koordinál. A helyszínek változatosak a nagyüzemektől kezdve a kisvállalkozásokig széles a paletta.

IV. 2. 4. Szakmai vizsgák IV. 2. 4. 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzés, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. (Egyik képzésünknél sincs kötelező modulzáró vizsga előírás).

IV. 2. 4. 2. A szakmai vizsga részei „Kifutó rendszerű képzéseinknél” az SZVK-k alapján modulos vizsgarendszer szerint történik. A vizsgakövetelmények szakképesítésenként eltérőek, több szakmánál nincs írásbeli vizsga, a szakiskolai szakképzéseknél a gyakorlati vizsgák jóval nagyobb súllyal esnek latba, mint a szóbeli vizsgák. A szóbeli, és az írásbeli tételek központilag előírtak, a gyakorlati tételeket az iskola állítja össze. A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakképesítésenként egyetlen osztályzatot kap. Az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). Ha a vizsgarészen, illetve vizsgarészeken nyújtott teljesítmény 50% vagy az alatti, akkor az egyes feladatok javítási-értékelési útmutatója szerinti értékeléssel meg kell állapítani, hogy a vizsgázó megfelelt-e a rész-szakképesítés követelménymoduljainak.

96

Az „új OKJ” szerint indított képzések vizsgáztatási követelménye meghatározza a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeit, mely szerint az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak. A komplex szakmai vizsga (központi írásbeli, szóbeli, gyakorlati) a szakmai és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szakmai követelményeknek a szakképzési kerettanterv szerinti, elsajátítását egységes eljárás keretében méri. Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a komplex szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. A komplex szakmai vizsgák szóbeli tételei egyik szakmánknál sem kerültek ezidáig kidolgozásra, ez viszont nagyban megnehezíti szakmai tanáraink oktató munkáját. Iskolánkban komplex vizsga 2015. májusában lesz először. A sikeres szakmai vizsgát tett tanuló kérheti az EUROPASS bizonyítványkiegészítő kiállítását. Az EUROPASS bizonyítvány-kiegészítő kiállítását, - térítési díj ellenében -, az intézményvezetőtől írásban kell kérni.

IV. 2. 4. 3. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A modulos szakmai vizsga részeinek ismételt teljesítése alóli vizsgafelmentés tárgyában a szakmai vizsgabizottság dönt. A vizsgafelmentés iránti kérelmet a vizsgára jelentkezéskor írásban kell benyújtani a vizsgaszervezőnek. Ha ugyanaz a modul, ugyanazokkal a vizsgarészekkel, tehát korábban teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendeletben előírtakat akkor a vizsga letétele alól mentesül a vizsgázó. A közös modulokat iskolánk modultérképe tartalmazza. Mentesül az adott vizsgarész letétele alól az a vizsgázó, aki a vizsgarész követelményét a szakképesítésért felelős miniszter által meghirdetett országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott teljesítményt eléri. Ilyen esetben az osztályzatot a súlyozás figyelembevételével a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények átlaga szerint, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló hatályos rendelet alapján kell megállapítani. A sajátos nevelési igényű vizsgázó komplex szakmai vizsgán való mentesítésével kapcsolatban a 2011.év CLXXXVII: törvény a szakképzésről 8. fejezete részletes eligazítást nyújt.

97

98

IV.3. Szakmai program mellékletei

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola szakképzésének modultérképe

99

100

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola szakképzésének modultérképe 2013/2014. tanévtől

101

102

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola óratervei modul tananyagegységek szerint

103

ÓRATERV Mezőgazdaság szakmacsoport Állategészségügyi technikus szakma OKJ száma: 54 621 03 0010 54 01

Érvényes: 2008. szeptember 01 -től

104

Osztályfőnöki óra Elméleti óraszám: 68, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM Munka-és környezetvédelem Elméleti óraszám: 68, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 386/3.1/x1375-06 Állatjollét környezetvédelem 1375-06 Állategészségügy, szaporodásbiológia feladatai 386/1.3/x1376-06 Tűz- tűzoltással kapcsolatios teendők 1376-06 Munka-, tűzvédelem,adminisztráció feladatai 386/1.1/x1376-06 Balesetelhárítási elsősegélynyújtási 1376-06 Munka-, tűzvédelmi ismeretek tűzvédelem,adminisztráció feladatai 386/1.3/x1386-06 Munkavédelmi ismeretek 1386-06 Biztonsági és adminisztrációs feladatok 386/1.1/x1386-06 Környezetvédelmi ismeretek 1386-06 Biztonsági és adminisztrációs feladatok Gazdálkodási és szervezési ismeretek Elméleti óraszám: 204, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 386/4.1/x1376-06 Vállalkozási ismeretek 1376-06 Munka-, tűzvédelem,adminisztráció feladatai 386/2.3/x1386-06 A gazdálkodás eredménye 1386-06 Biztonsági és adminisztrációs finanszírozás feladatok 386/5.1/x1376-06 Jogi munkajogi alapismeretek 386/2.1/x1386-06 A gazdálkodás feltételei 386/2.2/x1386-06 Az üzleti vállalkozás 386/2.4/x1386-06 Üzleti tervezés marketing ismeretek

105

1376-06 Munka-, tűzvédelem,adminisztráció feladatai 1386-06 Biztonsági és adminisztrációs feladatok 1386-06 Biztonsági és adminisztrációs feladatok 1386-06 Biztonsági és adminisztrációs feladatok

Állattenyésztés Elméleti óraszám: 272, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, ,Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 386/1.5/x1385-06 A természetes és mesterséges 1385-06 Szaporítási feladatok termékenyítés előkészítésének ismerete 386/1.3/x1385-06 A szaporítás állattenyésztési alapjai 1385-06 Szaporítási feladatok (szarvasmarha juh kecske) 386/1.1/x1375-06 Állati test felépítésének működésének 1375-06 Állategészségügy, ismerete szaporodásbiológia feladatai 386/1.6/x1385-06 Természetes és mesterséges 1385-06 Szaporítási feladatok termékenyítési alapismeretek 386/1.3/x1384-06 Takarmányismeret 1384-06 Állatjólléti és-higiéniai feladatok 386/1.4/x1384-06 Takarmányozási ismeretek 1384-06 Állatjólléti és-higiéniai feladatok 386/1.4/x1385-06 A szaporítás állattenyésztési alapjai 1385-06 Szaporítási feladatok (baromfi) 386/3.2/x1387-06 Mozgatás 1387-06 Asszisztensi és állatápolási feladatok 386/1.8/x1384-06 Tartástechnológiai ismeretek 1384-06 Állatjólléti és-higiéniai szarvasmarha juh kecske feladatok 386/1.1/x1385-06 A szaporítás anatómiai élettani alapjai 1385-06 Szaporítási feladatok 386/1.6/x1384-06 Tartástechnológiai ismeretek baromfi 1384-06 Állatjólléti és-higiéniai és kisállat feladatok 386/1.7/x1384-06 Tartástechnológiai ismeretek sertés ló 1384-06 Állatjólléti és-higiéniai feladatok 386/2.4/x1387-06 A vemhesség zavarai kedvenc 1387-06 Asszisztensi és állatápolási állatokon feladatok 386/1.2/x1385-06 A szaporítás állattenyésztési alapjai 1385-06 Szaporítási feladatok (sertés ló kisállatok)

106

Állatok egészségvédelme Elméleti óraszám: 340, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 386/1.1/x1388-06 Állat- és állomány-egészségtani 1388-06 Hatósági munka feladatai ismeretek 386/1.3/x1375-06 Állatok egészségvédelmének ismerete 1375-06 Állategészségügy, szaporodásbiológia feladatai 386/2.1/x1375-06 Szaporodásbiológiai ismeretek 1375-06 Állategészségügy, szaporodásbiológia feladatai 386/2.1/x1384-06 Általános állathigiéniai ismeretek 1384-06 Állatjólléti és-higiéniai feladatok 386/1.2/x1387-06 Műtéttani alapismeretek 1387-06 Asszisztensi és állatápolási feladatok 386/1.1/x1387-06 Általános sebészeti ismeretek 1387-06 Asszisztensi és állatápolási feladatok 386/4.1/x1387-06 Diagnosztikai ismeretek 1387-06 Asszisztensi és állatápolási feladatok 386/2.1/x1387-06 Szülészeti és szaporodásbiológiai 1387-06 Asszisztensi és állatápolási asszisztencia ismeretei kedvenc állatokon feladatok 386/2.2/x1387-06 Vemhességvizsgálat kedvenc állatokon 1387-06 Asszisztensi és állatápolási feladatok 386/2.3/x1384-06 Az egyes állatfajok tartásának 1384-06 Állatjólléti és-higiéniai higiéniája baromfi és kisállat sertés ló feladatok 386/2.4/x1384-06 Az egyes állatfajok tartásának 1384-06 Állatjólléti és-higiéniai higiéniája szarvasmarha juh kecske feladatok 386/2.2/x1384-06 Takarmányozáshigiénia 1384-06 Állatjólléti és-higiéniai feladatok 386/4.1/x1388-06 Járványtani ismeretek 1388-06 Hatósági munka feladatai 386/2.4/x1375-06 Szülészeti szaporodásbiológiai zavarok 1375-06 Állategészségügy, szaporodásbiológia feladatai

Állategészségügyi szakigazgatási, és minőségbiztosítási ismeretek Elméleti óraszám: 136, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 386/1.5/x1375-06 Állategészségügyi szakigazgatás 1375-06 Állategészségügy, szaporodásbiológia feladatai 386/3.1/x1388-06 A határállomási munka ismeretei 1388-06 Hatósági munka feladatai 386/2.3/x1388-06 Az állatok levágásának állat- és 1388-06 Hatósági munka feladatai

107

A tananyagegység megnevezése,azonosítója környezetvédelme 386/1.1/x1384-06 Állatvédelmi ismeretek 386/2.2/x1388-06 Részletes élelmiszer-higiéniai ismeretek 386/2.1/x1388-06 Általános élelmiszer-higiéniai ismeretek 386/3.2/x1375-06 Állat- élelmiszerhigiénia

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 1384-06 Állatjólléti és-higiéniai feladatok 1388-06 Hatósági munka feladatai 1388-06 Hatósági munka feladatai 1375-06 Állategészségügy, szaporodásbiológia feladatai

Informatika Elméleti óraszám: 72, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja Informatikai ismeretek Munka-és környezetvédelem gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 57, Gyakorlati óraszám: 12, ,Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 386/1.2/x1386-06 Környezetvédelmi gyakorlat 1386-06 Biztonsági és adminisztrációs feladatok 386/1.4/x1386-06 Munkavédelmi gyakorlat 1386-06 Biztonsági és adminisztrációs feladatok 386/1.2/x1376-06 Balesetelhárítás elsősegélynyújtás 1376-06 Munka-, tűzvédelem,adminisztráció feladatai Gazdálkodási és szervezési ismeretek gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 60, Gyakorlati óraszám: 33, Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 386/6.1/x1376-06 Gazdálkodási ismeretek 386/2.1/x1376-06 Adminisztrációs feladatok elvégzése 386/2.5/x1386-06 Gazdasági számítások pályázatírás

108

1376-06 Munka-, tűzvédelem,adminisztráció feladatai 1376-06 Munka-, tűzvédelem,adminisztráció feladatai 1386-06 Biztonsági és adminisztrációs feladatok

Állattenyésztési gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 273, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 386/1.6/x1375-06 Az állatok kezelése

1375-06 Állategészségügy, szaporodásbiológia feladatai 1375-06 Állategészségügy, szaporodásbiológia feladatai

386/1.2/x1375-06 Állatok viselkedése életjelenségei

386/1.9/x1384-06 Tartástechnológiai gyakorlat 386/1.8/x1385-06 Inszeminálás és fedeztetés 386/1.9/x1385-06 Vemhességvizsgálat 386/1.7/x1385-06 Előkészület a pároztatásra

1384-06 Állatjólléti és-higiéniai feladatok 1385-06 Szaporítási feladatok 1385-06 Szaporítási feladatok 1385-06 Szaporítási feladatok

386/3.1/x1387-06 Állatápolás

1387-06 Asszisztensi és állatápolási feladatok

386/2.3/x1375-06 Az ellés fialás levezetése

1375-06 Állategészségügy, szaporodásbiológia feladatai

Állatok egészségvédelme gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 183, Gyakorlati óraszám: 18, Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 386/2.7/x1387-06 Szülészeti és szaporodásbiológiai 1387-06 Asszisztensi és állatápolási asszisztencia feladatok 386/1.4/x1375-06 Állatok egészségvédelme 1375-06 Állategészségügy, szaporodásbiológia feladatai 386/2.2/x1375-06 Ellés fialás szülészeti segélynyújtás 1375-06 Állategészségügy, szaporodásbiológia feladatai 386/2.5/x1375-06 Ellés fialás szülészeti 1375-06 Állategészségügy, segélynyújtásellés fialás utáni teendők szaporodásbiológia feladatai 386/1.7/x1375-06 Fertőtlenítés sterilezés 386/4.2/x1387-06 Diagnosztikai segédkezés 386/2.5/x1387-06 Szülészeti segélynyújtás kedvenc állatoknak

1375-06 Állategészségügy, szaporodásbiológia feladatai 1387-06 Asszisztensi és állatápolási feladatok 1387-06 Asszisztensi és állatápolási feladatok

386/2.6/x1387-06 Segédkezés az involúciós vizsgálatban 1387-06 Asszisztensi és állatápolási feladatok 386/1.2/x1388-06 Állat- és állomány-egészségtan 1388-06 Hatósági munka feladatai 386/2.3/x1387-06 Segédkezés kedvenc állatok 1387-06 Asszisztensi és állatápolási vemhességvizsgálatában feladatok

109

A tananyagegység megnevezése,azonosítója 386/4.2/x1388-06 Járványtani gyakorlat 386/1.3/x1387-06 Sebészeti asszisztencia

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 1388-06 Hatósági munka feladatai 1387-06 Asszisztensi és állatápolási feladatok

Állategészségügyi szakigazgatási, és minőségbiztosítási gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 194, Gyakorlati óraszám: 122, Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 386/2.4/x1388-06 Élelmiszer-higiéniai gyakorlat 1388-06 Hatósági munka feladatai 386/2.5/x1384-06 Tartáshigiénia ellenőrzése 1384-06 Állatjólléti és-higiéniai feladatok 386/3.1/x1376-06 Minőségbiztosítással kapcsolatos 1376-06 Munka-, feladatokat végez tűzvédelem,adminisztráció feladatai 386/1.5/x1384-06 Takarmányozás ellenőrzése 1384-06 Állatjólléti és-higiéniai feladatok 386/1.2/x1384-06 Állatvédelmi gyakorlat 1384-06 Állatjólléti és-higiéniai feladatok 386/3.2/x1388-06 Segédkezés az állategészségügyi 1388-06 Hatósági munka feladatai határállomási munkában 386/2.5/x1388-06 Az állat- és környezetvédelem 1388-06 Hatósági munka feladatai megvalósítása a vágás során Nyári összefüggő szakmai gyak. Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 140, A szezonális jellegű gyakorlatok végrehajtása, A szakma műveléséhez szükséges huzamosabb ideig tartó összefüggő munkavégzés Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Elméleti óraszám: 136, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére alkalmas. Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 272 Csoportbontás: Létszámfüggő Új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére alkalmas.

110

ÓRATERV Vegyipar szakmacsoport Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus szakma OKJ SZÁMA: 54 524 01 0010 54 03

Érvényes: 2008. szeptember 01-től

111

Osztályfőnöki óra Elméleti óraszám: 68, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM Kémia Elméleti óraszám: 240, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 178/1.1/x2049-06 Általános kémia 2049-06 Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus feladatok 178/1.2/x2049-06 Kémiai számítások 2049-06 Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus feladatok 178/1.3/x2049-06 Szervetlen kémia 1. 2049-06 Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus feladatok 178/1.4/x2049-06 Szervetlen kémia 2. 2049-06 Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus feladatok 178/1.1/x2050-06 Szénhidrogének 2050-06 Laboratóriumi technikus feladatok 178/1.2/x2050-06 Halogénszármazékok 2050-06 Laboratóriumi technikus feladatok 178/1.3/x2050-06 Nitrogéntartalmú vegyületek 2050-06 Laboratóriumi technikus feladatok 178/1.4/x2050-06 Hidroxiszármazékok 2050-06 Laboratóriumi technikus feladatok 178/1.5/x2050-06 Éterek 2050-06 Laboratóriumi technikus feladatok 178/1.6/x2050-06 Oxovegyületek 2050-06 Laboratóriumi technikus feladatok 178/1.7/x2050-06 Karbonsavak 2050-06 Laboratóriumi technikus feladatok 178/1.8/x2050-06 Makromolekulák 2050-06 Laboratóriumi technikus feladatok Fizikai kémia Elméleti óraszám: 144, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 178/4.1/x2049-06 Fizikai kémia 1/A 2049-06 Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus feladatok 178/4.2/x2049-06 Fizikai kémiai számítások 1/A 2049-06 Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus feladatok 178/4.3/x2049-06 Fizikai kémia 1/B 2049-06 Laboratóriumi technikus és

112

A tananyagegység megnevezése,azonosítója 178/4.4/x2049-06 Fizikai kémiai számítások 1/B

Szakképesítés szakmai követelmény modulja vegyipari technikus feladatok 2049-06 Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus feladatok

Szakmai ismeretek Elméleti óraszám: 512, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 178/3.1/x2050-06 Előkészítő műveletek 2050-06 Laboratóriumi technikus feladatok 178/3.2/x2050-06 Hőátadási műveletek 2050-06 Laboratóriumi technikus feladatok 178/3.3/x2050-06 Elválasztási műveletek . 2050-06 Laboratóriumi technikus feladatok 178/3.4/x2050-06 Desztillálás szublimálás 2050-06 Laboratóriumi technikus feladatok 178/3.5/x2050-06 Extrahálás 2050-06 Laboratóriumi technikus feladatok 178/1.1/x2069-06 Gravimetria elmélete 2069-06 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok 178/2.2/x2069-06 Titrimetria (acidi-alkalometria) 2069-06 Élelmiszerminősítő elmélete laboratóriumi technikus feladatok 178/2.3/x2069-06 Titrimetria (csapadékos) elmélete 2069-06 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok 178/2.4/x2069-06 Titrimetria (oxidi-reduktometria) 2069-06 Élelmiszerminősítő elmélete laboratóriumi technikus feladatok 178/2.5/x2069-06 Titrimetria (komplexometria) 2069-06 Élelmiszerminősítő elmélete laboratóriumi technikus feladatok 178/3.1/x2069-06 Reológia elmélete 2069-06 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok 178/4.1/x2069-06 Optikai mérőműszerek elmélete 2069-06 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok 178/5.1/x2069-06 Elektroanalitikai mérőmódszerek 2069-06 Élelmiszerminősítő elmélete laboratóriumi technikus feladatok 178/6.1/x2069-06 Kromatográfia elmélete 2069-06 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok 178/7.1/x2069-06 Termoanalitika és kalorimetria 2069-06 Élelmiszerminősítő elmélete laboratóriumi technikus feladatok 178/8.1/x2069-06 Analitikai eljárások 2069-06 Élelmiszerminősítő automatizálásának lehetőségei laboratóriumi technikus feladatok 178/9.1/x2069-06 Mikrobiológiai vizsgálatok elmélete 2069-06 Élelmiszerminősítő 1. laboratóriumi technikus feladatok 178/9.2/x2069-06 Mikrobiológiai vizsgálatok elmélete 2069-06 Élelmiszerminősítő

113

A tananyagegység megnevezése,azonosítója 2. 178/10.1/x2069-06 Érzékszervi vizsgálatok elmélete

Szakképesítés szakmai követelmény modulja laboratóriumi technikus feladatok 2069-06 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok

Élelmiszer ellenőrzés Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 178/11.1/x2069-06 Minőségbiztosítási vizsgálatok 2069-06 Élelmiszerminősítő elmélete laboratóriumi technikus feladatok Környezetvédelem Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 178/7.1/x2050-06 Környezetvédelem alapjai 2050-06 Laboratóriumi technikus feladatok Élelmiszeripari technológia Elméleti óraszám: 236, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 178/12.1/x2069-06 Élelmiszergyártás folyamata (elmélet) 2069-06 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok Gazdasági és szervezési-, munkajogi-, munkavédelmi-, higiéniai ismeretek Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 178/6.1/x2050-06 Gazdasági és szervezési ismeretek 2050-06 Laboratóriumi technikus feladatok 178/2.1/x2050-06 Munkajogi ismeretek 2050-06 Laboratóriumi technikus feladatok 178/5.1/x2050-06 Általános vegyipari munka- baleset- és 2050-06 Laboratóriumi technikus tűzvédelmi feladatok feladatok Higiéniai ismeretek -

114

Mikrobiológia és táplálkozás-élettan Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja Mikrobiológia Táplálkozás-élettan Szakmai gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 816, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 178/2.1/x2049-06 Fizikai jellemzők mérése 2049-06 Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus feladatok 178/2.2/x2049-06 Oldatkészítés 2049-06 Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus feladatok 178/2.3/x2049-06 Analitika 2049-06 Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus feladatok 178/3.1/x2049-06 Bevezetés a laboratóriumi műveletekbe 2049-06 Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus feladatok 178/4.1/x2050-06 Ionok vizsgálata 2050-06 Laboratóriumi technikus feladatok 178/4.2/x2050-06 Titrimetria 2050-06 Laboratóriumi technikus feladatok 178/4.3/x2050-06 Műszeres mérések 2050-06 Laboratóriumi technikus feladatok 178/2.1/x2069-06 Gravimetria gyakorlata 2069-06 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok 178/2.6/x2069-06 Titrimetria gyakorlata 2069-06 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok 178/3.2/x2069-06 Reológia gyakorlata 2069-06 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok 178/4.2/x2069-06 Optikai mérőműszerek gyakorlata 2069-06 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok 178/5.2/x2069-06 Elektroanalitikai mérőmódszerek 2069-06 Élelmiszerminősítő gyakorlata laboratóriumi technikus feladatok 178/6.2/x2069-06 Kromatográfia gyakorlata 2069-06 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok 178/8.2/x2069-06 Analitikai eljárások automatizálásának 2069-06 Élelmiszerminősítő lehetőségei a gyakorlatban laboratóriumi technikus feladatok 178/9.3/x2069-06 Mikrobiológiai vizsgálatok gyakorlata 2069-06 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok

115

A tananyagegység megnevezése,azonosítója

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 178/10.2/x2069-06 Érzékszervi vizsgálatok gyakorlata 2069-06 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok 178/11.2/x2069-06 Minőségbiztosítási vizsgálatok 2069-06 Élelmiszerminősítő gyakorlat laboratóriumi technikus feladatok 178/12.2/x2069-06 Élelmiszergyártás folyamata 2069-06 Élelmiszerminősítő (gyakorlat) laboratóriumi technikus feladatok 178/7.1/x2069-06 Termoanalitika és kalorimetria 2069-06 Élelmiszerminősítő elmélete laboratóriumi technikus feladatok 178/8.1/x2069-06 Analitikai eljárások automatizálásának 2069-06 Élelmiszerminősítő lehetőségei laboratóriumi technikus feladatok 178/9.1/x2069-06 Mikrobiológiai vizsgálatok elmélete 1. 2069-06 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok 178/9.2/x2069-06 Mikrobiológiai vizsgálatok elmélete 2. 2069-06 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok 178/10.1/x2069-06 Érzékszervi vizsgálatok elmélete 2069-06 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok Nyári összefüggő szakmai gyak. Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 90, Csoportbontás: Létszámfüggő A szezonális jellegű gyakorlatok végrehajtása, A szakma műveléséhez szükséges huzamosabb ideig tartó összefüggő munkavégzés Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Elméleti óraszám: 68, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére alkalmas A tananyagegység megnevezése,azonosítója 178/5.1/x2049-06 Szakmai idegen nyelv 1/A 2049-06 Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus feladatok 178/5.2/x2049-06 Szakmai idegen nyelv 1/B 2049-06 Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus feladatok 178/13.1/x2069-06 Szövegszerkesztés 2069-06 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok 178/13.2/x2069-06 Táblázatkezelés 2069-06 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám:136 Csoportbontás: Létszámfüggő Új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére alkalmas.

116

ÓRATERV Mezőgazdaság szakmacsoport Lótartó és –tenyésztő szakma OKJ száma: 31 621 04 0000 00 (Készült az NSZFI ajánlásával:”Módszertani segédanyagok az előrehozott szakképesítések helyi szakmai programjainak kialakításához”)

Érvényes: 2011.szeptember 01 -től

117

Munka-környezetvédelem Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 401/3.0/1693-06 A lótenyésztés munkavédelme 1693-06 Tenyésztési feladatok Gazdálkodási és szervezési ismeretek Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 401/4.0/1693-06 A lótenyésztés gazdaságtana 1693-06 Tenyésztési feladatok 401/5.0/1693-06 A lótenyésztés jogi vonatkozásai

1693-06 Tenyésztési feladatok

Lótenyésztés Elméleti óraszám: 104, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 401/1.0/1693-0 Lovak tenyésztése 1693-06 Tenyésztési feladatok Lóhasználat és versenyzési ismeretek Elméleti óraszám: 308, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 401/1.0/1688-06 Lovak gondozása 1688-06 Gondozási feladatok 401/4.0/1688-06 Lovak kiképzése

1688-06 Gondozási feladatok

401/5.0/1688-06 Eszközök karbantartása

1688-06 Gondozási feladatok

401/6.0/1688-06 Lószállítás

1688-06 Gondozási feladatok

401/7.0/1688-06 Környezet és állatvédelmi feladatok .1688-06 Gondozási feladatok 401/1.0/1694-06 Lovaglás I.

1694-06 Lovaglási feladatok I.

118

A tananyagegység megnevezése,azonosítója 401/1.0/1695-06 Fogathajtás I

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 1695-06 Fogathajtási feladatok I.

Takarmányozástan Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 401/2.0/1688-06 Lovak takarmányozása 1688-06 Gondozási feladatok 401/7.0/1688-06 Környezet és állatvédelmi feladatok

1688-06 Gondozási feladatok

Lovak egészségvédelme Elméleti óraszám: 68, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 401/3.0/1688-06 Lovak egészségvédelme 1688-06 Gondozási feladatok 401/6.0/1688-06 Lószállítás

1688-06 Gondozási feladatok

401/7.0/1688-06 Környezet és állatvédelmi feladatok

1688-06 Gondozási feladatok

401/8.0/1688-06 Üzemeltetési feladatok

1688-06 Gondozási feladatok

Lótartás műszaki ismeretei Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 401/5.0/1688-06 Eszközök karbantartása 1688-06 Gondozási feladatok 401/6.0/1688-06 Lószállítás

1688-06 Gondozási feladatok

401/7.0/1688-06 Környezet és állatvédelmi feladatok

1688-06 Gondozási feladatok

401/8.0/1688-06 Üzemeltetési feladatok

1688-06 Gondozási feladatok

119

Munka és környezetvédelem gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 60, Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 401/2.0/1693-06 A lótenyésztés munkavédelme 1693-06 Tenyésztési feladatok Takarmányozástan gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 48, Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 401/2.0/1688-06 Lovak takarmányozása 1688-06 Gondozási feladatok 401/7.0/1688-06 Környezet és állatvédelmi feladatok

1688-06 Gondozási feladatok

Lótenyésztés gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 341, Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 401/1.0/1693-0 Lovak tenyésztése 1693-06 Tenyésztési feladatok Lóhasználat és versenyzési ismeretek gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 977, Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 401/1.0/1688-06 Lovak gondozása 1688-06 Gondozási feladatok 401/4.0/1688-06 Lovak kiképzése

1688-06 Gondozási feladatok

401/5.0/1688-06 Eszközök karbantartása

1688-06 Gondozási feladatok

401/6.0/1688-06 Lószállítás

1688-06 Gondozási feladatok

401/7.0/1688-06 Környezet és állatvédelmi feladatok .1688-06 Gondozási feladatok 401/1.0/1694-06 Lovaglás I.

1694-06 Lovaglási feladatok I.

401/1.0/1695-06 Fogathajtás I

1695-06 Fogathajtási feladatok I.

120

Lovak egészségvédelme gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 116, Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 401/3.0/1688-06 Lovak egészségvédelme 1688-06 Gondozási feladatok 401/6.0/1688-06 Lószállítás

1688-06 Gondozási feladatok

401/7.0/1688-06 Környezet és állatvédelmi feladatok

1688-06 Gondozási feladatok

401/8.0/1688-06 Üzemeltetési feladatok

1688-06 Gondozási feladatok

A lótartás műszaki ismerete gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 38, Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 401/5.0/1688-06 Eszközök karbantartása 1688-06 Gondozási feladatok 401/6.0/1688-06 Lószállítás

1688-06 Gondozási feladatok

401/7.0/1688-06 Környezet és állatvédelmi feladatok 401/8.0/1688-06 Üzemeltetési feladatok

1688-06 Gondozási feladatok 1688-06 Gondozási feladatok

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 2x140, Csoportbontás: Létszámfüggő A szezonális jellegű gyakorlatok végrehajtása, a szakma műveléséhez szükséges huzamosabb ideig tartó összefüggő munkavégzés Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM Új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére szolgál Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: Létszámfüggő Új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére szolgál

121

ÓRATERV Élelmiszeripar szakmacsoport Pék szakma OKJ száma: 33 541 04 0000 00 00 (Készült az NSZFI ajánlásával:”Módszertani segédanyagok az előrehozott szakképesítések helyi szakmai programjainak kialakításához”)

Érvényes: 2011.szeptember 01 -től

122

Munkavédelem és higiénia Elméleti óraszám: 72, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 416/1.0/0509-06 Általános élelmiszer-ipari munka0509-06 A munkakezdés feladatai baleset-,tűz és környezetvédelmi feladatok 416/3.0/0509-06 A munkaterület átvétele anyagismeret- 0509-06 A munkakezdés feladatai elmélet Anyagismeret Elméleti óraszám: 108, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 416/1.0/0510-06 Gyártás előkészítése 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése 416/2.0./0510-06 Gyártás befejezése 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése Minőségbiztosítás, mikrobiológia Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 416/2.0/0509-06 Minőségbiztosítás higiénia az 0509-06 A munkakezdés feladatai élelmiszeriparban Alapmérés Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 416/1.0/0511-06 Alapmérések 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás Pék technológia és szakmai gépek Elméleti óraszám: 792, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 416/2.0/0511-06 Dokumentálás 0511-06 Mérések, dokumentálás,

123

A tananyagegység megnevezése,azonosítója 416/1.0/0532-06 A tésztafeldolgozás műveletei 416/2.0/0532-06 Kenyér- és péksüteménytészta feldolgozás műveletei 416/3.0/0532-06 Finom pékáru-feldolgozás műveletei I. 416/4.0/0532-06 Finom pékáru-feldolgozás műveletei II. 416/1.0/0533-06 A kelesztés feltételei 416/2.0/0533-06 A kelesztés műveletei 416/1.0/0534-06 A sütés feltételei 416/2.0/0534-06 A sütés folyamatai 416/1.0/0534-06 A sütés feltételei 416/2.0/0534-06 A sütés folyamatai 416/1.0/0535-06 A sütőipar nyersanyagai 416/2.0/0535-06 Tésztakészítési eljárások 416/3.0/0535-06 Kenyértészta készítése 416/4.0/0535-06 Péksütemények készítése

Szakképesítés szakmai követelmény modulja gazdálkodás 0532-06 Tésztafeldolgozás 0532-06 Tésztafeldolgozás 0532-06 Tésztafeldolgozás 0532-06 Tésztafeldolgozás 0533-06 Kelesztés 0533-06 Kelesztés 0534-06 Sütés 0534-06 Sütés 0534-06 Sütés 0534-06 Sütés 3136-10 Tésztakészítés 3136-10 Tésztakészítés 3136-10 Tésztakészítés 3136-10 Tésztakészítés

Gazdasági ismeretek Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 416/3.0/0511-06 Gazdálkodás, kereskedelem 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás

Munkavédelem és higiénia gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 87, Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója 416/1.0/0509-06 Általános élelmiszer-ipari munkabaleset-,tűz és környezetvédelmi feladatok 416/3.0/0509-06 A munkaterület átvétele anyagismeretelmélet

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 0509-06 A munkakezdés feladatai 0509-06 A munkakezdés feladatai

Anyagismeret gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 126, Csoportbontás: Létszámfüggő

124

A tananyagegység megnevezése,azonosítója 416/1.0/0510-06 Gyártás előkészítése 416/2.0./0510-06 Gyártás befejezése

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése

Minőségbiztosítás, mikrobiológia gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 46, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 416/2.0/0509-06 Minőségbiztosítás higiénia az 0509-06 A munkakezdés feladatai élelmiszeriparban Alapmérés gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 48, Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 416/1.0/0511-06 Alapmérések 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás Pék technológia és szakmai gépek gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 205, Gyakorlati óraszám: 721, Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 416/2.0/0511-06 Dokumentálás 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 416/1.0/0532-06 A tésztafeldolgozás műveletei 0532-06 Tésztafeldolgozás 416/2.0/0532-06 Kenyér- és péksüteménytészta 0532-06 Tésztafeldolgozás feldolgozás műveletei 416/3.0/0532-06 Finom pékáru-feldolgozás műveletei I. 0532-06 Tésztafeldolgozás 416/4.0/0532-06 Finom pékáru-feldolgozás műveletei II. 0532-06 Tésztafeldolgozás 416/1.0/0533-06 A kelesztés feltételei 0533-06 Kelesztés 416/2.0/0533-06 A kelesztés műveletei 0533-06 Kelesztés 416/1.0/0534-06 A sütés feltételei 0534-06 Sütés 416/2.0/0534-06 A sütés folyamatai 0534-06 Sütés 416/1.0/0534-06 A sütés feltételei 0534-06 Sütés 416/2.0/0534-06 A sütés folyamatai 0534-06 Sütés 416/1.0/0535-06 A sütőipar nyersanyagai 3136-10 Tésztakészítés

125

A tananyagegység megnevezése,azonosítója 416/2.0/0535-06 Tésztakészítési eljárások 416/3.0/0535-06 Kenyértészta készítése 416/4.0/0535-06 Péksütemények készítése

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 3136-10 Tésztakészítés 3136-10 Tésztakészítés 3136-10 Tésztakészítés

Gazdasági ismeretek gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám:39, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 416/3.0/0511-06 Gazdálkodás, kereskedelem 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 2x140, Csoportbontás: Létszámfüggő A szezonális jellegű gyakorlatok végrehajtása, A szakma műveléséhez szükséges huzamosabb ideig tartó összefüggő munkavégzés Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Csoportbontás: NEM Új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére alkalmas. Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám:108 Csoportbontás: Létszámfüggő Új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére alkalmas.

126

ÓRATERV Élelmiszeripar szakmacsoport Húsipari termékgyártó szakma OKJ SZÁMA: 31 541 01 1000 00 00 (Készült az NSZFI ajánlásával:”Módszertani segédanyagok az előrehozott szakképesítések helyi szakmai programjainak kialakításához”)

Érvényes: 2011. szeptember 1-től

127

Húsipari technológia Elméleti óraszám: 372, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 414/1.0/0510-06 A gyártás előkészítése 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése 414/2.0/0510-06 A gyártás befejezése 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése 414/1.0/0511-06 Alapmérések 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 414/2.0/0511-06 Dokumentálás 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 414/1.0/0544-06 Vágóállatok jellemzői, vágásra 0544-06 Elsődleges feldolgozás előkészítés 414/2.0/0544-06 Elsődleges feldolgozás műveletei I. 0544-06 Elsődleges feldolgozá 414/3.0/0544-06 Elsődleges feldolgozás műveletei II. 0544-06 Elsődleges feldolgozás 414/4.0/0544-06 Vágóállatok húsrészei, csontjai 0544-06 Elsődleges feldolgozás 414/5.0/0544-06 Melléktermék feldolgozása 0544-06 Elsődleges feldolgozás 414/2.0/0519-06 Zárás és ellenőrzése 0519-06 Hús- és tartósítóipari nyersanyag-feldolgozás 414/3.0/0519-06 Hőkezelés 0519-06 Hús- és tartósítóipari nyersanyag-feldolgozás 414/4.0/0519-06 Hőelvonás 0519-06 Hús- és tartósítóipari nyersanyag-feldolgozás 414/1.0/0545-06 Gyártási alapanyagok 0545-06 Másodlagos feldolgozás 414/2.0/0545-06 Tartósítás módszerei, berendezései 0545-06 Másodlagos feldolgozás 414/3.0/0545-06 Húskészítmények gyártástechnológiája 0545-06 Másodlagos feldolgozás 414/1.0/0546-06 Húskészítmények gyártása I. 0546-06 Késztermékgyártás és értékesítés a húsiparban 414/2.0/0546-06 Húskészítmények gyártása II. 0546-06 Késztermékgyártás és értékesítés a húsiparban Húsipari gépek Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 414/1.0/0510-06 A gyártás előkészítése 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése 414/2.0/0510-06 A gyártás befejezése 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése 414/1.0/0544-06 Vágóállatok jellemzői, vágásra 0544-06 Elsődleges feldolgozás előkészítés 414/2.0/0544-06 Elsődleges feldolgozás műveletei I. 0544-06 Elsődleges feldolgozás

128

A tananyagegység megnevezése,azonosítója 414/3.0/0544-06 Elsődleges feldolgozás műveletei II. 414/5.0/0544-06 Melléktermék feldolgozása 414/1.0/0519-06 Keverés célja, gépei 414/2.0/0519-06 Zárás és ellenőrzése 414/3.0/0519-06 Hőkezelés 414/4.0/0519-06 Hőelvonás 414/2.0/0545-06 Tartósítás módszerei, berendezései 414/3.0/0545-06 Húskészítmények gyártástechnológiája 414/1.0/0546-06 Húskészítmények gyártása I. 414/2.0/0546-06 Húskészítmények gyártása II.

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 0544-06 Elsődleges feldolgozás 0544-06 Elsődleges feldolgozá 0519-06 Hús- és tartósítóipari nyersanyag-feldolgozás 0519-06 Hús- és tartósítóipari nyersanyag-feldolgozás 0519-06 Hús- és tartósítóipari nyersanyag-feldolgozás 0519-06 Hús- és tartósítóipari nyersanyag-feldolgozás 0545-06 Másodlagos feldolgozás 0545-06 Másodlagos feldolgozás 0546-06 Késztermékgyártás és értékesítés a húsiparban 0546-06 Késztermékgyártás és értékesítés a húsiparban

Munkavédelem és higiénia Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 414/1.0/0509-06 Általános élelmiszer-ipari 0509-06 A munkakezdés feladatai munka-, baleset-, tűz és környezetvédelmi feladatok 414/2.0/0509-06 Minőségbiztosítás, higiénia az 0509-06 A munkakezdés feladatai élelmiszer-iparban 414/3.0/0509-06 A munkaterület átvétele, anyagismeret 0509-06 A munkakezdés feladatai Gazdasági és kereskedelmi ismeretek Elméleti óraszám: 136, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 414/3.0/0511-06 Gazdálkodás és kereskedelem 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 414/3.0/0546-06 Értékesités a húsiparban 0546-06 Késztermékgyártás és értékesítés a húsiparban

129

Gépműszer gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 565, Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 414/1.0/0510-06 A gyártás előkészítése 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése 414/2.0/0510-06 A gyártás befejezése 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése 414/1.0/0544-06 Vágóállatok jellemzői, vágásra 0544-06 Elsődleges feldolgozás előkészítés 414/2.0/0544-06 Elsődleges feldolgozás műveletei I. 0544-06 Elsődleges feldolgozás 414/3.0/0544-06 Elsődleges feldolgozás műveletei II. 0544-06 Elsődleges feldolgozás 414/5.0/0544-06 Melléktermék feldolgozása 0544-06 Elsődleges feldolgozás 414/1.0/0519-06 Keverés célja, gépei 0519-06 Hús- és tartósítóipari nyersanyag-feldolgozás 414/2.0/0519-06 Zárás és ellenőrzése 0519-06 Hús- és tartósítóipari nyersanyag-feldolgozás 414/3.0/0519-06 Hőkezelés 0519-06 Hús- és tartósítóipari nyersanyag-feldolgozás 414/4.0/0519-06 Hőelvonás 0519-06 Hús- és tartósítóipari nyersanyag-feldolgozás 414/2.0/0545-06 Tartósítás módszerei, berendezései 0545-06 Másodlagos feldolgozás 414/3.0/0545-06 Húskészítmények gyártástechnológiája 0545-06 Másodlagos feldolgozás 414/1.0/0546-06 Húskészítmények gyártása I. 0546-06 Késztermékgyártás és értékesítés a húsiparban 414/2.0/0546-06 Húskészítmények gyártása II. 0546-06 Késztermékgyártás és értékesítés a húsiparban Kereskedelmi és értékesítési gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 211, Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 414/3.0/0511-06 Gazdálkodás és kereskedelem 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 414/3.0/0546-06 Értékesités a húsiparban 0546-06 Késztermékgyártás és értékesítés a húsiparban

130

Húsipari technológia gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 980, Csoportbontás: Létszámfüggő A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 414/1.0/0510-06 A gyártás előkészítése 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése 414/2.0/0510-06 A gyártás befejezése 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése 414/1.0/0511-06 Alapmérések 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 414/2.0/0511-06 Dokumentálás

0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás

414/1.0/0544-06 Vágóállatok jellemzői, vágásra előkészítés 414/2.0/0544-06 Elsődleges feldolgozás műveletei I. 414/3.0/0544-06 Elsődleges feldolgozás műveletei II. 414/4.0/0544-06 Vágóállatok húsrészei, csontjai 414/5.0/0544-06 Melléktermék feldolgozása 414/2.0/0519-06 Zárás és ellenőrzése

0544-06 Elsődleges feldolgozá

414/3.0/0519-06 Hőkezelés 414/4.0/0519-06 Hőelvonás 414/1.0/0545-06 Gyártási alapanyagok 414/2.0/0545-06 Tartósítás módszerei, berendezései 414/3.0/0545-06 Húskészítmények gyártástechnológiája 414/1.0/0546-06 Húskészítmények gyártása I. 414/2.0/0546-06 Húskészítmények gyártása II.

131

0544-06 Elsődleges feldolgozás 0544-06 Elsődleges feldolgozás 0544-06 Elsődleges feldolgozás 0544-06 Elsődleges feldolgozás 0519-06 Hús- és tartósítóipari nyersanyag-feldolgozás 0519-06 Hús- és tartósítóipari nyersanyag-feldolgozás 0519-06 Hús- és tartósítóipari nyersanyag-feldolgozás 0545-06 Másodlagos feldolgozás 0545-06 Másodlagos feldolgozás 0545-06 Másodlagos feldolgozás 0546-06 Késztermékgyártás és értékesítés a húsiparban 0546-06 Késztermékgyártás és értékesítés a húsiparban

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 2x140, Csoportbontás: Létszámfüggő A szezonális jellegű gyakorlatok végrehajtása, A szakma műveléséhez szükséges huzamosabb ideig tartó összefüggő munkavégzés Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM Új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére alkalmas. Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám:0 Csoportbontás: Létszámfüggő Új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére alkalmas.

132

ÓRATERV Élelmiszeripar szakmacsoport Pék-cukrász szakma OKJ száma: 33 541 05 1000 00 00

Érvényes: 2008.szeptember 1-től

133

11. évfolyam Osztályfőnöki Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Testnevelés Elméleti óraszám: 72, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Munkavédelem és higiénia Elméleti óraszám 36, osztálykeretben, elméleti szaktanterem Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 413/1.1/x0509-06 Elsősegélynyújtás munkabiztonság 0509-06 A munkakezdés feladatai környezetvédelem elméleti ismeretei Anyagismeret Elméleti óraszám 36, osztálykeretben, elméleti szaktanterem Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 413/3.1/x0509-06 A munkaterület átvétele anyagismeret- 0509-06 A munkakezdés feladatai elmélet 413/1.1/x0510-06 Az előkészítő műveletek elméleti 0510-06 Gyártás előkészítése és alapjai befejezése 413/2.1/x0510-06 A befejező műveletek elméleti alapjai 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése Minőségbiztosítás, mikrobiológia Elméleti óraszám 36 osztálykeretben, szaktanterem Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 413/2.1/x0509-06 Minőségbiztosítás higiénia elmélete az 0509-06 A munkakezdés feladatai élelmiszeriparban 413/2.1/x0511-06 A dokumentálás alapjai 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás Alapmérés Elméleti óraszám 36 , osztálykeretben, szaktanterem Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja

134

A tananyagegység megnevezése,azonosítója 413/1.1/x0511-06 Az alapmérések elméleti alapjai

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás

Pék technológia Elméleti óraszükséglet: 108, osztálykeretben, elméleti szaktanterem Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 413/1.1/x0535-06 A sütőipar nyersanyagai előkészítésük 0535-06 Tésztakészítés, tésztaszárítás a feldolgozásra (elmélet) 413/1.2/x0535-06 A liszt tárolásának és szállításának 0535-06 Tésztakészítés, tésztaszárítás eszközei nyersanyag-előkészítő berendezések (elmélet) 413/2.1/x0535-06 A tésztakialakulás- és a tésztaérés 0535-06 Tésztakészítés, tésztaszárítás folyamatai tésztakészítési eljárások 413/2.2/x0535-06 A tésztakészítés technikai megoldásai 0535-06 Tésztakészítés, tésztaszárítás Cukrász technológia Elméleti óraszám: 72, osztálykeretben, elméleti szaktanterem Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 413/2.1/0536-06 A cukrászati termelés berendezései 0536-06 Cukrászati termékgyártás (elmélet) 413/1.1/0536-06 Cukrászüzemi ismeretek a termelés 0536-06 Cukrászati termékgyártás gépei eszközei (elmélet) 413/3.1/0536-06 Cukorkészítmények előállítása (elmélet) 0536-06 Cukrászati termékgyártás 413/4.1/0536-06 Bevonóanyagok előállítása (elmélet) 0536-06 Cukrászati termékgyártás 413/5.1/0536-06 Töltelék előállítása (elmélet) 0536-06 Cukrászati termékgyártás 413/6.1/0536-06 Gyümölcstartósítás (elmélet) 0536-06 Cukrászati termékgyártás 413/7.1/0536-06 Élesztős tészta előállítása (elmélet) 0536-06 Cukrászati termékgyártás 413/2.1/x0511-06 A dokumentálás alapjai 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás Gazdasági ismeretek Elméleti óraszám 36, osztálykeretben, elméleti szaktanterem Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 413/3.1/x0511-06 A vállalkozási és kereskedelmi 0511-06 Mérések, dokumentálás, ismeretek elméleti alapjai gazdálkodás

135

Munkavédelem és higiéniai gyakorlat Gyakorlati óraszám 36 , csoportbontásban, tanműhely A tananyagegység megnevezése,azonosítója 413/1.2/x0509-06 Elsősegélynyújtás munkabiztonság környezetvédelem

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 0509-06 A munkakezdés feladatai

Anyagismeret gyakorlat Gyakorlati óraszám 100, csoportbontás, tanműhely A tananyagegység megnevezése,azonosítója 413/3.2/x0509-06 A munkaterület átvétele anyagismeret gyakorlat 413/1.2/x0510-06 A gyártás előkészítő műveletek 413/2.2/x0510-06 A gyártást befejező műveletek

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 0509-06 A munkakezdés feladatai 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése

Minőségbiztosítási gyakorlat Gyakorlati óraszám 72, 18 hét, csoportbontás, termelőműhely A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 413/2.2/x0509-06 Minőségbiztosítási és higiéniai 0509-06 A munkakezdés feladatai gyakorlat az élelmiszer-iparban 413/2.2/x0511-06 Dokumentálás a gyakorlatban 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás Alapmérés gyakorlat Gyakorlati óraszám 36, 18 hét, csoportbontásban, laboratórium A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 413/1.2/x0511-06 Alapmérések gyakorlati megoldásai 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás Pék technológiai gyakorlat Gyakorlati óraszám: 121 , 18 hét, csoportbontásban, tanműhely A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 413/1.3/x0535-06 A sütőipar nyersanyagai előkészítésük 0535-06 Tésztakészítés, tésztaszárítás a feldolgozásra (gyakorlat) 413/2.3/x0535-06 Tésztakészítési eljárások a dagasztás 0535-06 Tésztakészítés, tésztaszárítás módjai

136

Cukrász technológiai gyakorlat Gyakorlati óraszám: 139, csoportbontásban, tanműhely A tananyagegység megnevezése,azonosítója

Szakképesítés szakmai követelmény modulja

413/2.2/0536-06 A cukrászat berendezéseinek alkalmazása (gyakorlat) 413/1.2/0536-06 A cukrászat gépeinek eszközeinek alkalmazása (gyakorlat)

0536-06 Cukrászati termékgyártás

413/3.2/0536-06 Cukorkészítmények előállítása (gyakorlat) 413/4.2/0536-06 Bevonóanyagok előállítása (gyakorlat) 413/5.2/0536-06 Töltelék előállítása (gyakorlat) 413/6.2/0536-06 Gyümölcstartósítás (gyakorlat) 413/7.2/0536-06 Élesztős tészta előállítása (gyakorlat)

0536-06 Cukrászati termékgyártás

413/2.2/x0511-06 Dokumentálás a gyakorlatban

0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás

0536-06 Cukrászati termékgyártás

0536-06 Cukrászati termékgyártás 0536-06 Cukrászati termékgyártás 0536-06 Cukrászati termékgyártás 0536-06 Cukrászati termékgyártás

Gazdasági ismeretek gyakorlata Gyakorlati óraszám 36, 18 hét, csoportbontásban, számítógépes terem, tanbolt A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 413/3.2/x0511-06 Vállalkozás működtetése kereskedelmi 0511-06 Mérések, dokumentálás, tevékenység gazdálkodás Nyári összefüggő szakmai gyak. Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 140, Csoportbontás: Létszámfűggő A szezonális jellegű gyakorlatok végrehajtása, A szakma műveléséhez szükséges huzamosabb ideig tartó összefüggő munkavégzés Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM Új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére alkalmas. Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám:108 Csoportbontás: Létszámfűggő Új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére alkalmas.

137

12.évfolyam Osztályfőnöki Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Testnevelés Elméleti óraszám: 72, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Pék technológia Elméleti óraszükséglet: 144,elméleti szaktanterem, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója 413/1.1/x0532-06 A tésztafeldolgozás műveleteinek elméleti alapjai 413/3.1/x0535-06 Kenyértészta készítés elmélete 413/4.1/x0535-06 Péksütemények finom pékáruk egyéb sütőipari termékek tésztájának készítése 413/2.1/x0532-06 Kenyér- és péksüteménytészta feldolgozása (elmélet) 413/3.1/x0532-06 Finom pékáruk: tojással dúsított leveles tészta feldolgozása (elmélet)

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 0532-06 Tésztafeldolgozás 0535-06 Tésztakészítés, tésztaszárítás 0535-06 Tésztakészítés, tésztaszárítás 0532-06 Tésztafeldolgozás 0532-06 Tésztafeldolgozás

Cukrász technológia Elméleti óraszám: 144 , elméleti szaktanterem, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 413/8.1/0536-06 Omlós- vajas- felvert- hengerelt0536-06 Cukrászati termékgyártás forrázott- mézes tészta előállítása (elmélet) 413/9.1/0536-06 Sütési eljárással készült félkész 0536-06 Cukrászati termékgyártás termékek előállítása (elmélet) 413/10.1/0536-06 Kikészített sütemények előállítása: 0536-06 Cukrászati termékgyártás torták szeletek tekercsek (elmélet) 413/11.1/0536-06 Kikészített sütemények előállítása: 0536-06 Cukrászati termékgyártás minyonok desszertek (elmélet) Szakmai gépek Elméleti óraszám: 72, elméleti szaktanterem, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja A sütő szakma gépi berendezése -

138

Pék technológiai gyakorlat Gyakorlati óraszükséglet: 270 , csoportbontás, tanműhely A tananyagegység megnevezése,azonosítója 413/1.2/x0532-06 A tészta osztása mérése egyszerű alakítási műveletek (gyakorlat) 413/3.2/x0535-06 Kenyértészta készítés gyakorlata 413/4.3/x0535-06 Finom pékáruk egyéb termékek tésztájának készítése 413/4.2/x0535-06 Péksütemények tésztájának készítése 413/2.2/x0532-06 Kenyér- és péksüteménytészta feldolgozása (gyakorlat) 413/3.2/x0532-06 Finom pékáruk: tojással dúsított leveles tészta feldolgozása (gyakorlat)

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 0532-06 Tésztafeldolgozás 0535-06 Tésztakészítés, tésztaszárítás 0535-06 Tésztakészítés, tésztaszárítás 0535-06 Tésztakészítés, tésztaszárítás 0532-06 Tésztafeldolgozás 0532-06 Tésztafeldolgozás

Cukrász technológiai gyakorlat Gyakorlati óraszám: 270 , csoportbontásban, tanműhely A tananyagegység megnevezése,azonosítója 413/8.2/0536-06 Omlós- vajas- felvert- hengereltforrázott- mézes tészta előállítása (gyakorlat) 413/9.2/0536-06 Sütési eljárással készült félkész termékek előállítása (gyakorlat) 413/10.2/0536-06 Kikészített sütemények előállítása: torták szeletek tekercsek (gyakorlat) 413/11.2/0536-06 Kikészített sütemények előállítása: minyonok desszertek (gyakorlat)

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 0536-06 Cukrászati termékgyártás 0536-06 Cukrászati termékgyártás 0536-06 Cukrászati termékgyártás 0536-06 Cukrászati termékgyártás

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 140, Csoportbontás: Létszámfüggő A szezonális jellegű gyakorlatok végrehajtása, A szakma műveléséhez szükséges huzamosabb ideig tartó összefüggő munkavégzés Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM Új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére szolgál Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám:108 Csoportbontás: LétszámfüggőÚj tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére szolgál

139

13. évfolyam Osztályfőnöki Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Testnevelés Elméleti óraszám: 72, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Pék technológia Elméleti óraszám: 128 ,elméleti szaktanterem, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 413/4.1/x0532-06 Finom pékáruk: omlós egyéb sütőipari termékek tésztájának feldolgozása (elmélet) 413/1.1/x0533-06 A kelesztés feltételei folyamatai technikai megoldásai (elmélet) 413/2.1/x0533-06 Kenyerek péksütemények finom pékáruk kelesztése (elmélet) 413/1.1/0534-06 A sütés feltételei folyamatai technikai megoldásai (elmélet) 413/2.1/0534-06 Kenyerek péksütemények finom pékáruk sütése (elmélet)

0532-06 Tésztafeldolgozás 0533-06 Kelesztés 0533-06 Kelesztés 0534-06 Sütés 0534-06 Sütés

Cukrász technológia Elméleti óraszám:128, elméleti szaktanterem, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 413/12.1/0536-06 Kikészített sütemények előállítása: 0536-06 Cukrászati termékgyártás csemegék krémesek tejszínhabos sütemények (elmélet) 413/13.1/0536-06 Teasütemények előállítása (elmélet) 0536-06 Cukrászati termékgyártás 413/14.1/0536-06 Hidegcukrászati készítmények 0536-06 Cukrászati termékgyártás (elmélet) Szakmai gépek Elméleti óraszám: 32, elméleti szaktanterem, Csoportbontás: NEM A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja A cukrász szakma gépi berendezése Gazdasági ismeretek Elméleti óraszám 36, osztálykeretben, elméleti szaktanterem, Csoportbontás: NEM

140

A tananyagegység megnevezése,azonosítója 413/3.1/x0511-06 A vállalkozási és kereskedelmi ismeretek elméleti alapjai

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás

Pék technológiai gyakorlat Gyakorlati óraszám: 240, csoportbontásban, tanműhely A tananyagegység megnevezése,azonosítója

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 413/4.2/x0532-06 Finom pékáruk: omlós egyéb sütőipari 0532-06 Tésztafeldolgozás termékek tésztájának feldolgozása (gyakorlat) 413/1.2/x0533-06 A kelesztés feltételei folyamatai 0533-06 Kelesztés technikai megoldásai (gyakorlat) 413/2.2/x0533-06 Kenyerek péksütemények finom 0533-06 Kelesztés pékáruk kelesztése (gyakorlat) 413/1.2/0534-06 A sütés feltételei folyamatai technikai 0534-06 Sütés megoldásai (gyakorlat) 413/2.2/0534-06 Kenyerek péksütemények finom 0534-06 Sütés pékáruk sütése (gyakorlat) Cukrász technológiai gyakorlat

Gyakorlati óraszám: 240 , csoportbontásban, tanműhely A tananyagegység megnevezése,azonosítója

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 0536-06 Cukrászati termékgyártás

413/12.2/0536-06 Kikészített sütemények előállítása: csemegék krémesek tejszínhabos sütemények (gyakorlat) 413/13.2/0536-06 Teasütemények előállítása (gyakorlat) 0536-06 Cukrászati termékgyártás 413/14.2/0536-06 Hidegcukrászati készítmények 0536-06 Cukrászati termékgyártás (gyakorlat) Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM Új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére szolgál. Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám:96 Csoportbontás: Létszámfüggő Új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére szolgál

141

ÓRATERV Mezőgazdaság szakmacsoport Dísznövénykertész szakma OKJ SZÁMA: 33 622 01 1000 00 00

Érvényes: 2008.szeptember 01 -től

142

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

1/11. évfolyam Osztályfőnöki óra Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: , Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Testnevelés Elméleti óraszám: 72, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: , Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Növénytan Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, osztálykeretben A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/1.1/x2220-06 A növények külső és belső felépítése 2220-06 Kertészeti alapismeretek 388/1.2/x2220-06 A növények életjelenségei 2220-06 Kertészeti alapismeretek 388/1.3/x2220-06 Növényrendszertan 2220-06 Kertészeti alapismeretek 388/1.4/x2220-06 Környezettan 2220-06 Kertészeti alapismeretek. Termesztési ismeretek Elméleti óraszám: 72, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, osztálykeretben A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/2.1/x2220-06 A kertészeti termesztés tárgyi feltételei 2220-06 Kertészeti alapismeretek 388/2.2/x2220-06 Éghajlattan 2220-06 Kertészeti alapismeretek 388/2.3/x2220-06 Talajtan 2220-06 Kertészeti alapismeretek 388/2.4/x2220-06 Talajművelés 2220-06 Kertészeti alapismeretek 388/2.5/x2220-06 Trágyázás 2220-06 Kertészeti alapismeretek 388/2.6/x2220-06 Öntözés 2220-06 Kertészeti alapismeretek 388/2.7/x2220-06 Növényvédelem 2220-06 Kertészeti alapismeretek

Műszaki ismeretek Elméleti óraszám: 72, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, osztálykeretben A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/4.1/x2220-06 Anyagismeret 2220-06 Kertészeti alapismeretek 388/4.2/x2220-06 A műszaki ábrázolás alapjai 2220-06 Kertészeti alapismeretek 388/4.3/x2220-06 Gépelemek szerkezeti egységek 2220-06 Kertészeti alapismeretek 388/4.4/x2220-06 Belsőégésű motorok 2220-06 Kertészeti alapismeretek 388/4.5/x2220-06 Az erőgépek szerkezeti felépítése 2220-06 Kertészeti alapismeretek 143

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tananyagegység megnevezése,azonosítója 388/4.6/x2220-06 Villanymotorok 388/4.7/x2220-06 A termesztés, növényápolás gépei

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 2220-06 Kertészeti alapismeretek 2220-06 Kertészeti alapismeretek

Munkavállalói ismeretek Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, osztálykeretben A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/1.1/x2221-06 Munkavédelmi szabályozás és 2221-06 Munkavállalói ismeretek felügyelet 388/1.2/x2221-06 Munkáltatók és munkavállalók 2221-06 Munkavállalói ismeretek munkavédelmi jogai és kötelességei 388/1.3/x2221-06 Balesetek baleset-elhárítás 2221-06 Munkavállalói ismeretek 388/1.4/x2221-06 A munkavégzés jellegzetességei 2221-06 Munkavállalói ismeretek 388/1.5/x2221-06 Munkaegészségtan 2221-06 Munkavállalói ismeretek 388/1.6/x2221-06 Munkalélektan 2221-06 Munkavállalói ismeretek 388/1.7/x2221-06 A kertészeti munkavégzés 2221-06 Munkavállalói ismeretek biztonságtechnikája 388/1.8/x2221-06 Tűz- és robbanásvédelem 2221-06 Munkavállalói ismeretek 388/1.9/x2221-06 Környezetvédelem 2221-06 Munkavállalói ismeretek 388/1.10/x2221-06 Természetvédelem 2221-06 Munkavállalói ismeretek 388/1.11/x2221-06 Munkajogi ismeretek 2221-06 Munkavállalói ismeretek Dísznövénytermesztés Elméleti óraszám: 144, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, osztálykeretben A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/1.1/x2223-06 Egynyári dísznövények 2223-06 Szabadföldi dísznövénytermesztés 388/1.2/x2223-06 Kétnyári dísznövények 2223-06 Szabadföldi dísznövénytermesztés 388/1.3/x2223-06 Évelő dísznövények 2223-06 Szabadföldi dísznövénytermesztés Termesztési gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 54, csoportbontásban A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/3.1/x2220-06 A kertészeti termesztés tárgyi 2220-06 Kertészeti alapismeretek feltételeinek megismerése 388/3.2/x2220-06 Éghajlattani gyakorlatok 2220-06 Kertészeti alapismeretek 144

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tananyagegység megnevezése,azonosítója 388/3.3/x2220-06 Talajtani gyakorlatok 388/3.4/x2220-06 Trágyázási gyakorlatok 388/3.5/x2220-06 Növényvédelmi gyakorlatok

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 2220-06 Kertészeti alapismeretek 2220-06 Kertészeti alapismeretek 2220-06 Kertészeti alapismeretek

Műszaki gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 126, csoportbontásban A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/5.1/x2220-06 Kéziszerszámok, anyagok ismerete, 2220-06 Kertészeti alapismeretek használata 388/5.2/x2220-06 Gépelemek, szerkezeti egységek 2220-06 Kertészeti alapismeretek ismerete 388/5.3/x2220-06 Motorok szerkezete, működtetése 2220-06 Kertészeti alapismeretek 388/5.4/x2220-06 Erőgépek szerkezete, működtetése 2220-06 Kertészeti alapismeretek 388/5.5/x2220-06 Elektromos berendezések, 2220-06 Kertészeti alapismeretek villanymotorok működtetése 388/5.6/x2220-06 Erőgépek, munkagépek 2220-06 Kertészeti alapismeretek összekapcsolása 388/5.7/x2220-06 A termesztés, növényápolás gépeinek 2220-06 Kertészeti alapismeretek üzemeltetése Dísznövénytermesztés gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 324, csoportbontásban A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/2.1/x2223-06 Egynyári dísznövények ismerete 2223-06 Szabadföldi dísznövénytermesztés 388/2.2/x2223-06 Kétnyári dísznövények ismerete 2223-06 Szabadföldi dísznövénytermesztés 388/2.3/x2223-06 Évelő dísznövények ismerete 2223-06 Szabadföldi dísznövénytermesztés 388/2.4/x2223-06 Szakmai számítások szabadföldi 2223-06 Szabadföldi dísznövénytermesztésből dísznövénytermesztés 388/2.5/x2223-06 Lágyszárú szabadföldi növények 2223-06 Szabadföldi magvetése dísznövénytermesztés 388/2.6/x2223-06 Lágyszárú szabadföldi növények 2223-06 Szabadföldi dugványozása dísznövénytermesztés 388/2.7/x2223-06 Lágyszárú szabadföldi növények 2223-06 Szabadföldi tőosztása dísznövénytermesztés 388/2.8/x2223-06 Lágyszárú szabadföldi növények 2223-06 Szabadföldi tűzdelése dísznövénytermesztés 388/2.9/x2223-06 Lágyszárú szabadföldi növények 2223-06 Szabadföldi 145

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tananyagegység megnevezése,azonosítója nevelése ápolása 388/2.10/x2223-06 Lágyszárú szabadföldi növények palántaültetése 388/2.11/x2223-06 Lágyszárú szabadföldi növények átültetése, gondozás 388/2.12/x2223-06 Lágyszárú szabadföldi növények szedése, áru-előkészítése

Szakképesítés szakmai követelmény modulja dísznövénytermesztés 2223-06 Szabadföldi dísznövénytermesztés 2223-06 Szabadföldi dísznövénytermesztés 2223-06 Szabadföldi dísznövénytermesztés

Nyári összefüggő szakmai gyak. Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 140, Csoportbontás: Létszámfüggő A szezonális jellegű gyakorlatok végrehajtása. A szakma műveléséhez szükséges huzamosabb ideig tartó összefüggő munkavégzés Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Elméleti óraszám: 108, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A szabad órakeretet meghatározott új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére szolgál: virágkötészet, kertfenntartás Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 144 Csoportbontás: Létszámfüggő A szabad órakeretet meghatározott új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére szolgál: virágkötészeti Feladatok gyakorlása.

146

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

2/12. évfolyam Osztályfőnöki óra Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: , Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Testnevelés Elméleti óraszám: 72, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: , Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, osztálykeretben A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/1.1/x2219-06 Vállalkozási alapfogalmak 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 388/1.2/x2219-06 Vállalkozások létrehozása 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 388/1.3/x2219-06 Vállalkozások működtetése 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 388/1.4/x2219-06 Vállalkozások átszervezése, 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi megszüntetése ismeretek 388/1.5/x2219-06 Vállalkozás-pszichológia 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 388/1.6/x2219-06 Jogi alapismeretek 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 388/1.7/x2219-06 Gazdálkodási alapismeretek 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 388/1.8/x2219-06 Piac 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Műszaki ismeretek Elméleti óraszám: 72, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, osztálykeretben A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/3.1/x2224-06 Termesztőberendezések műszaki 2224-06 Fásszárú létesítményei dísznövénytermesztés 388/3.2/x2224-06 A dísznövénytermesztésben 2224-06 Fásszárú használatos speciális gépek, eszközök dísznövénytermesztés 147

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Dísznövénytermesztés Elméleti óraszám: 180, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, osztálykeretben A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/1.1/x2224-06 Díszfaiskola létesítése és felszerelése 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 388/1.2/x2224-06 Fásszárú növények szaporítása 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 388/1.3/x2224-06 Fásszárú növények nevelése, ápolása 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 388/1.4/x2224-06 Fásszárú növények kitermelése, áru2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés előkészítése 388/1.5/x2224-06 Lombhullató díszfák 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 388/1.6/x2224-06 Lombhullató díszcserjék 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 388/1.7/x2224-06 Kúszó cserjék 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 388/1.8/x2224-06 Fenyőfélék 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 388/1.9/x2224-06 Örökzöld lomblevelű dísznövények 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés Mikroszaporítás Elméleti óraszám: 72, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, osztálykeretben A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/1.1/x2226-06 A növényi sejtek szövetek felépítése 2226-06 Mikroszaporítás 388/1.2/x2226-06 A növényi sejtek szövetek működése 2226-06 Mikroszaporítás 388/1.3/x2226-06 A szövettenyésztés eszközei, anyagai 2226-06 Mikroszaporítás 388/1.4/x2226-06 A növényi tápanyagok, 2226-06 Mikroszaporítás növekedésszabályozó anyagok 388/1.5/x2226-06 A növény fejlődését befolyásoló 2226-06 Mikroszaporítás tényezők 388/1.6/x2226-06 A szövettenyésztés munkaműveletei 2226-06 Mikroszaporítás

148

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Vállalkozási és kereskedelmi gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 126, csoportbontásban A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/2.1/x2219-06 A vállalkozások beindításával 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi kapcsolatos gyakorlati teendők ismeretek 388/2.2/x2219-06 Hitelkérelem iratai pályázatok 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi készítése ismeretek 388/2.3/x2219-06 Munkaviszony létesítésével és 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi megszüntetésével kapcsolatos iratok kezelése ismeretek 388/2.4/x2219-06 Gazdálkodás ügyviteli nyomtatványai 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 388/2.5/x2219-06 Árképzés, árazás 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 388/2.6/x2219-06 Üzleti terv készítése 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 388/2.7/x2219-06 Marketing a vállalkozásban 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 407/2.8/x2219-06 A kereskedelmi vállalkozások 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi legfontosabb bizonylatainak kezelése ismeretek 407/2.9/x2219-06Áruforgalmi feladatok 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 407/2.10/x2219-06 A leltározás munkafolyamata 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 407/2.11/x2219-06 Kereskedelmi számítási feladatok 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Informatika Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 72, Gyakorlati óraszám: 0, csoportbontásban A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/3.1/x2219-06 Számítógép használata a 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi vállalkozásokban ismeretek 388/3.2/x2219-06 Számítógép használata az 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi adminisztráció elvégzésében ismeretek 388/3.3/x2219-06 Internet használata a vállalkozásokban 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Műszaki gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 90, csoportbontásban A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 149

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tananyagegység megnevezése,azonosítója 388/4.1/x2224-06 Termesztőberendezések műszaki létesítményeinek megismerése 388/4.2/x2224-06 A dísznövénytermesztésben használatos erő- és munkagépek eszközök működtetése 388/4.3/x2224-06 A dísznövénytermesztésben használatos talajművelő gépek eszközök működtetése 388/4.4/x2224-06 A dísznövénytermesztésben használatos tápanyag-utánpótló gépek eszközök működtetése 388/4.5/x2224-06 A dísznövénytermesztésben használatos öntözőberendezések, gépek, eszközök működtetése 388/4.6/x2224-06 A dísznövénytermesztésben használatos növényvédelmi gépek, eszközök működtetése

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés

Dísznövénytermesztés gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 216, csoportbontásban A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/2.1/x2224-06 Lombhullató díszfák növényismerete 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 388/2.2/x2224-06 Lombhullató díszcserjék 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés növényismerete 388/2.3/x2224-06 Kúszó cserjék növényismerete 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 388/2.4/x2224-06 Fenyőfélék növényismerete 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 388/2.5/x2224-06 Örökzöld lomblevelűek 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés növényismerete 388/2.6/x2224-06 Szakmai számítások a fásszárú 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés dísznövénytermesztésből 388/2.7/x2224-06 Faiskolai üzem megismerése 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 388/2.8/x2224-06 Díszfák és cserjék ivaros szaporítása 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 388/2.9/x2224-06 Fásszárú növények dugványozása 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 388/2.10/x2224-06 Fásszárú növények oltása, szemzése 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 388/2.11/x2224-06 Fásszárú növények szaporítása 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés sarjakkal bujtással tőszétosztással 388/2.12/x2224-06 Telepítés nevelőtáblába 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 388/2.13/x2224-06 Fásszárú növények nevelése ápolása 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 388/2.14/x2224-06 Fásszárú növények kitermelése, áru- 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés előkészítése

150

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 140, Csoportbontás: Létszámfüggő A szezonális jellegű gyakorlatok végrehajtása. A szakma műveléséhez szükséges huzamosabb ideig tartó összefüggő munkavégzés Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Elméleti óraszám: 108, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A szabad órakeretet meghatározott új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére szolgál: virágkötészet, kertfenntartás Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 144 Csoportbontás: NEM A szabad órakeretet meghatározott új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére szolgál: virágkötészeti Feladatok gyakorlása.

151

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

3/13. évfolyam Osztályfőnöki óra Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: , Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Testnevelés Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: , Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, osztálykeretben A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/1.9/x2219-06 Adózás, járulékfizetési kötelezettség 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 388/1.10/x2219-06 Számvitel 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 388/1.11/x2219-06 Üzleti terv 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 388/1.12/x2219-06 Marketing 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 388/1.13/x2219-06 Vezetési és szervezési ismeretek 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 388/1.14/x2219-06 Agrártámogatások rendszere 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 388/1.1/x2222-06 Az áruforgalom lebonyolításának személyi és tárgyi feltételei

2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek

407/1.16/x2219-06 Árubeszerzés

2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek

407/1.17/x2219-06 Készletezés 407/1.18/x2219-06 Értékesítés

Munkavállalói ismeretek Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, osztálykeretben A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/1.7/x2221-06 A kertészeti munkavégzés 2221-06 Munkavállalói ismeretek biztonságtechnikája 388/1.8/x2221-06 Tűz- és robbanásvédelem 2221-06 Munkavállalói ismeretek 388/1.9/x2221-06 Környezetvédelem 2221-06 Munkavállalói ismeretek 152

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tananyagegység megnevezése,azonosítója 388/1.10/x2221-06 Természetvédelem 388/1.11/x2221-06 Munkajogi ismeretek

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 2221-06 Munkavállalói ismeretek 2221-06 Munkavállalói ismeretek

Dísznövénytermesztés Elméleti óraszám: 128, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, osztálykeretben A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/1.1/x2225-06 A növényházi termesztés jellemzői 2225-06 Növényházi dísznövénytermesztés 388/1.2/x2225-06 Cserepes levéldísznövények 2225-06 Növényházi dísznövénytermesztés 388/1.3/x2225-06 Különleges nevelést igénylő levéldísznövények

2225-06 Növényházi dísznövénytermesztés

388/1.4/x2225-06 Vágott levéldísznövények

2225-06 Növényházi dísznövénytermesztés 2225-06 Növényházi dísznövénytermesztés 2225-06 Növényházi dísznövénytermesztés 2225-06 Növényházi dísznövénytermesztés 2225-06 Növényházi dísznövénytermesztés

388/1.5/x2225-06 Cserepes virágzó dísznövények 388/1.6/x2225-06 Növényházi vágott virágok 388/1.7/x2225-06 Dísznövények hajtatása 388/1.8/x2225-06 Dísznövények áru-előkészítése Mikroszaporítás

Elméleti óraszám: 96, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, osztálykeretben A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/1.6/x2226-06 A szövettenyésztés munkaműveletei 2226-06Mikroszaporítás 388/1.7/x2226-06 Szövettenyésztésre felhasználható 2226-06Mikroszaporítás növények Dísznövénytermesztés gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 224, csoportbontásban A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/2.1/x2225-06 Levéldísznövények ismerete 2225-06 Növényházi dísznövénytermesztés 388/2.2/x2225-06 Növényházi virágzó dísznövények 2225-06 Növényházi ismerete dísznövénytermesztés 388/2.3/x2225-06 Szakmai számítások a növényházi 2225-06 Növényházi dísznövénytermesztésből dísznövénytermesztés 153

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tananyagegység megnevezése,azonosítója

Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/2.4/x2225-06 Növényházi dísznövények magvetése 2225-06 Növényházi dísznövénytermesztés 388/2.5/x2225-06 Növényházi dísznövények 2225-06 Növényházi dugványozása dísznövénytermesztés 388/2.6/x2225-06 Növényházi dísznövények tőosztással, 2225-06 Növényházi sarjakkal és indáról történő szaporítása dísznövénytermesztés 388/2.7/x2225-06 Növényházi cserepes növények ápolási 2225-06 Növényházi munkái dísznövénytermesztés 388/2.8/x2225-06 Cserepes növények átültetése 2225-06 Növényházi dísznövénytermesztés 388/2.9/x2225-06 Növényházi vágott virágok nevelési, 2225-06 Növényházi ápolási munkái dísznövénytermesztés 388/2.10/x2225-06 Hagymás, hagymagumós évelő 2225-06 Növényházi növények hajtatása dísznövénytermesztés 388/2.11/x2225-06 Növényházi dísznövények áru2225-06 Növényházi előkészítése dísznövénytermesztés Mikroszaporítás gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 224, csoportbontásban A tananyagegység megnevezése,azonosítója Szakképesítés szakmai követelmény modulja 388/2.1/x2226-06 Anyanövények kiválasztása 2226-06Mikroszaporítás 388/2.2/x2226-06 Táptalaj készítése 2226-06Mikroszaporítás 388/2.3/x2226-06 Szakmai számítási feladatok 2226-06Mikroszaporítás mikroszaporításból 388/2.4/x2226-06 Mikroszaporítás táptalajra helyezés 2226-06Mikroszaporítás 388/2.5/x2226-06 Tőszétosztás, új táptalajra helyezés 2226-06Mikroszaporítás 388/2.6/x2226-06 Ápolási munkák végzése 2226-06Mikroszaporítás 388/2.7/x2226-06 Áru-előkészítés 2226-06Mikroszaporítás Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Elméleti óraszám: 108, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM A szabad órakeretet meghatározott új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére szolgál: virágkötészet, kertfenntartás Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 144 Csoportbontás: Létszámfüggő A szabad órakeretet meghatározott új tananyagegységek feldolgozására vagy egyes témakörök elmélyítésére szolgál: virágkötészeti Feladatok gyakorlása. 154

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola összefoglaló szakmai óratervei

155

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZAKKÖZÉPISKOLA óraterv 2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben Állategészségügyi technikus OKJ: 54 621 03 0010 54 01 Elmélet/Gyakorlat aránya 50/50% Sorszám

Tantárgy megnevezése

I. évfolyam (36 hét) (óraszám)

II.évfolyam (32hét) (óraszám)

Összes óraszám

Kötelező elméleti órák 1. 2.

Osztályfőnöki óra* Munka- és környezetvédelem

36 36

32 32

68 68

3.

108

96

204

4.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek Állattenyésztés

144

128

272

5.

Állatok egészségvédelme

180

160

340

6.

Állategészségügyi szakigazgatási és minőségbiztosítási ismeretek Informatika

72 72

64 -

136 72

Kötelező elmélet összesen

648

512

1160

8.

Szakmai gyakorlat

504

448

952

9.

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen Kötelező tantárgyak összesen Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen

140

-

140

644 1292 108

448 960 160

1092 2252 268

-

-

-

108

160

268

1400

1120

2520

7.

10. 11.

Összes óraszám

* A szakmai elméleti óraszámba az elmélet/gyakorlat arányánál nem számítandó be A szakmai gyakorlat javasolt szervezési formája: mindkét évfolyamon heti 14 óra Az összes óraszám a nyári összefüggő szakmai gyakorlat óraszámát is tartalmazza

156

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Javasolt óraterv Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus képzés OKJ: 54 524 01 0010 54 04 Elmélet/Gyakorlat aránya 60/40% Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

10. 11.

12.

13.

Tantárgyak megnevezése Kötelező elméleti órák Kémia Fizikai kémia Szakmai ismeretek Élelmiszer ellenőrzés Környezetvédelem Élelmiszeripari technológia Gazdasági és szervezési-, munkajogi-munkavédelmi- és higiéniai ismeretek Mikrobiológia és táplálkozás élettan Osztályfőnöki óra* Kötelező elmélet összesen Szakmai gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező gyakorlat óraszám Kötelező tantárgyak összesen Szabadon választható kötelező szakmai elmélet (informatika,idegen nyelv) Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen Összesen

I. évfolyam (36 hét) (óraszám)

II.évfolyam (32 hét) (óraszám)

Összes óraszám

144 144 288 108

96 224 64 32 128

240 144 512 64 32 236

-

32

32

-

32

32

36 720

32 640

68 1360

432 90

384 -

816 90

522 1242

384 1024

906 2266

36

32

68

72

64

136

108

96

204

1350

1120

2470

* A szakmai elméleti óraszámba az elmélet/gyakorlat arányánál nem számítandó be A szakmai gyakorlat javasolt szervezési formája: mindkét évfolyamon heti 14 óra Az összes óraszám a nyári összefüggő szakmai gyakorlat óraszámát is tartalmazza

157

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZAKKÖZÉPISKOLA óraterv Mezőgazdaság szakmacsoport Állattenyésztő és állategészségügyi technikus A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak

9. évf.

10. évf. 11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

2

2+1*

3

3+1*

1 2 1

1

1* 1*+1* 3+1+(1*) 1

1* 1* 3+1+(1*) 1

8

11

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Állattenyésztés I. Anatómia és élettan I. Takarmányozástan Takarmánynövény-termesztés Állatok egészségvédelme I. Gazdálkodási alapismeretek Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1* 2 2 2 1* 1 3+2 1

2 2 1 1 1 1* 3+2 1

6

7

0,5+0,5* 0,5+0,5* 0,5 1 1 0,5

1

2+1* 3 5+1*

2 4+1* 6+1*

1 1 2 5+1* 7+1*

0,5* 2 3+0,5* 7+0,5* 10+0,5*+0,5*

70

105

140

-

4 35

4 36

4 35

4 35

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a NKt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

158

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Állattenyésztő és állategészségügyi technikus 13-14. évfolyam A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben 1/13. évf. 2/14.évf. Ágazati SzakképesítésTantárgyak szakképzés specifikus közismeret utolsó nélkül évfolyama Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és 0,5+0,5* biztonság Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Állattenyésztés I. 2 Anatómia és élettan I. 1 Takarmányozástan 1,5+0,5* Takarmánynövény-termesztés 0,5+0,5* Állatok egészségvédelme I. 1,5+0,5* Gazdálkodási alapismeretek 3,5+0,5* Műszaki ismeretek 1 Anatómia és élettan II. 1 Állatok egészségvédelme II. 7 Munkavállalói ismeretek I. 0,5 Állattenyésztés II. 6,5 Munkavállalói ismeretek II. 0,5 Osztályfőnöki óra 1* 1* Szakmai elmélet összesen 10,5+3,5* 19+1* Szakmai gyakorlat 20,5+0,5* 12+3* Összesen 31+4* 31+4* Nyári összefüggő 160 szakmai gyakorlat Állattenyésztő és állategészségügyi technikus 13-14. évfolyam A 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben 1/13. évf. 2/14.évf. Ágazati SzakképesítésTantárgyak szakképzés specifikus közismeret utolsó nélkül évfolyama Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és 0,5 biztonság Foglalkoztatás II. 0,5+0,5* 159

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Foglalkoztatás I. Állattenyésztés I. Anatómia és élettan I. Takarmányozástan Takarmánynövény-termesztés Állatok egészségvédelme I. Gazdálkodási alapismeretek Műszaki ismeretek Anatómia és élettan II. Állatok egészségvédelme II. Munkavállalói ismeretek I. Állattenyésztés II. Munkavállalói ismeretek II. Osztályfőnöki óra Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

2 2 1 1,5 0,5 1,5+0,5* 3,5

1* 10,5+1,5* 20,5+2,5* 31+4*

1 1 7 0,5 6,5 0,5 1* 19+1,5* 12+2,5* 31+4*

160

-

Élelmiszeripari technikus A 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak

9. évf. 10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Szakmai tantárgyak

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

2

2+1*

3

3

1 2 1

1

1* 1* 3+2 1

1* 1* 3+2 1

8

11

1* 2 2 2 1* 1 3+2 1

2 2 1 1 1 1* 3+2 1

6

7

160

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Élelmiszeripari műveletek és 3 4 gépek Műszaki alapismeretek 1,5 1,5+0,5* 1,5+0,5* 1 Laboratóriumi alapismeretek 0,5 0,5 0,5+0,5* 1 Élelmiszeripari anyagismeret 2,5 1,5 Élelmiszeripari technológiák 2 2,5+0,5* Élelmiszer-kémia 1,5+0,5* Mikrobiológia 1 Élelmiszeripari vállalkozások 1 Szakmai elmélet összesen 5 6+1* 7+1* 9,5+0,5* A működtetés gyakorlati feladatai 0,5+0,5* Szakmai gyakorlat összesen 1* 0,5+0,5* Összesen 5+1* 6+1* 7+1* 10+1* Nyári összefüggő 70 105 140 szakmai gyakorlat A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. Élelmiszeripari technikus 13-14.évfolyam A 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben 1/13. évf. 2/14.évf. Ágazati SzakképesítésTantárgyak szakképzés specifikus közismeret utolsó nélkül évfolyama Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és 0,5+0,5* biztonság Foglalkoztatás II. 0,5+0,5* Foglalkoztatás I. 2 Élelmiszeripari műveletek és 7 gépek Műszaki alapismeretek 5 Laboratóriumi alapismeretek 2 Élelmiszeripari anyagismeret 4 Élelmiszeripari technológiák 4 Élelmiszer-kémia 1,5+0,5* Mikrobiológia 1 Élelmiszeripari vállalkozások 1 1* Élelmiszer-előállítás folyamatai 6 Élelmiszer-higiénia 2 Minőség- biztosítás 1,5+0,5* Osztályfőnöki óra 1* 1* Szakmai elmélet összesen 26+2* 12+3* 161

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Műszaki alapismeretek gyakorlat Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat A működtetés gyakorlati feladatai Élelmiszeripari alapmérések gyakorlat Élelmiszer-előállítás folyamatai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

2 2 1 12 7 5 31+4* 160

19+1* 31+4*

Élelmiszeripari analitikus technikus A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Élelmiszeripari műveletek és gépek Műszaki alapismeretek elmélete Laboratóriumi alapismeretek Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat Élelmiszeripari anyagismeret

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

2

2+1*

3

3

1 2 1

1

1* 1* 3+2 1

1* 1* 3+2 1

8

11

3

4

1* 2 2 2 1* 1 3+2 1

2 2 1 1 1 1* 3+2 1

6

7

0,5+0,5*

1,5+0,5* 1,5

0,5

0,5

2,5

1,5

162

1,5+0,5* 1 0,5+0,5* 1

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Élelmiszeripari technológiák 2 2,5+0,5* Élelmiszer-kémia 1,5 Mikrobiológia 1 Élelmiszeripari vállalkozások 1 Szakmai elmélet összesen 5+1* 6 7+1* 9,5+0,5* A működtetés gyakorlati feladatai 0,530,5* Szakmai gyakorlat összesen 1* 0,5+0,5* Összesen 5+1* 6+1* 7+1* 10+1* Nyári összefüggő 70 105 150 szakmai gyakorlat A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. Élelmiszeripari analitikus technikus A 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Élelmiszeripari műveletek és gépek Műszaki alapismeretek elmélete Laboratóriumi alapismeretek Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat Élelmiszeripari anyagismeret Élelmiszeripari technológiák

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

2

2+1*

3

3

1 2 1

1

1* 1* 3+2 1

1* 1* 3+2 1

8

11

3

4

1* 2 2 2 1* 1 3+2 1

2 2 1 1 1 1* 3+2 1

6

7

0,5

1,5 0,5

1,5+0,5* 1,5+0,5* 1 0,5 0,5+0,5* 1

2,5

1,5 2

163

2,5+0,5*

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Élelmiszer-kémia 1,5+0,5* Mikrobiológia 1 Élelmiszeripari vállalkozások 1 Szakmai elmélet összesen 5 6+1* 7+1* 9,5+0,5* A működtetés gyakorlati feladatai 0,5+0,5* Szakmai gyakorlat összesen 1* 0,5+0,5* Összesen 5+1* 6+1* 7+1* 10+1* Nyári összefüggő 70 105 150 szakmai gyakorlat A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. Élelmiszeripari analitikus technikus 13-14.évfolyam A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben 1/13. évf. 2/14.évf. Ágazati SzakképesítésTantárgyak szakképzés specifikus közismeret utolsó nélkül évfolyama Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és 0,5+0,5* biztonság Foglalkoztatás II. 0,5+0,5* Foglalkoztatás I. 2 Élelmiszeripari műveletek és 7 gépek Műszaki alapismeretek elmélete 5 Műszaki alapismeretek gyakorlat Laboratóriumi alapismeretek 2 Élelmiszeripari anyagismeret 4 Élelmiszeripari technológiák 4 Élelmiszer-kémia 1,5+0,5* Mikrobiológia 1 Élelmiszeripari vállalkozások 1 Mikrobiológia és higiénia 2 Minőségbiztosítás 0,5+0,5* Élelmiszeranalitika 6 Fizikai-kémia 1+1* Osztályfőnöki óra 1* 1* Szakmai elmélet összesen 26+2* 12+3* Műszaki alapismeretek gyakorlat 2 Laboratóriumi alapismeretek 2 gyakorlat A működtetés gyakorlati feladatai 1 Élelmiszeranalitika gyakorlat 16 164

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szakmai számítás 1* 1,5 Számítógépes adatfeldolgozás 1* 1,5 Szakmai gyakorlat összesen 5+2* 19+1* Összesen 31+4* 31+4* Nyári összefüggő 160 szakmai gyakorlat A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve.

Ráépülések óratervei 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben HÚS-ÉS BAROMFIIPARI SZAKTECHNIKUS 55 541 04 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelménymodulok

10915-12 Hús- és baromfiipari termékelőállítás

Tantárgyak

Elméleti heti óraszám

Húsipari termékelőállítás Húsipari termékelőállítás gyakorlat Baromfiipari termékelőállítás Baromfiipari termékelőállítás gyakorlat

Összes óra

Gyakorlati heti óraszám

7,5

12 5

7 12,5

19

Összes óra

31,5

SÜTŐ-ÉS CUKRÁSZIPARI SZAKTECHNIKUS 55 541 06 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelménymodulok 10917-12 Sütőipari és cukrászati termékgyártás

Tantárgyak

Elméleti Gyakorlati heti óraszám heti óraszám

Sütőipari gyártástechnológia

5

Cukrászipari gyártástechnológia

5

Sütő- és cukrászipari gépek működése Sütő- és cukrászipari gyártástechnológia

165

2,5 19

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

gyakorlat Összes óra

12,5

19

Összes óra

31,5

NÖVÉNYVÉDELMI SZAKTECHNIKUS 55 621 02 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Növényvédőszerismeret és használat 11062-12 Növényvédőszer Növényvédőszerismeret és használat ismeret és használat gyakorlat Általános növényvédelem 11063-12 Növényvédelmi Növényvédelmi technológiák technológiák Növényvédelmi gyakorlatok Növényvédőszer kijuttatása 11064-12 Növényvédő szerek Növényvédőszer kijuttatása kijuttatása gyakorlat Összes óra:

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

4,5

2 5 2 12 1

5 12,5

19

Összes óra:

31,5

KERTÉSZETI SZAKTECHNIKUS 55 622 01 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelménymodulok 11058-12 Gyümölcstermesztés 11059-12 Szőlőtermesztés (Kertészeti szaktechnikus)

Tantárgyak

Gyümölcstermesztés

Elméleti Gyakorlati heti óraszám heti óraszám

3

Gyümölcstermesztés gyakorlat Szőlőtermesztés Szőlőtermesztés gyakorlat

166

5 3

5

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

11060-12 Zöldségtermesztés

Zöldségtermesztés

3

Zöldségtermesztés gyakorlat

4

Dísznövénytermesztés 11061-12 Dísznövénytermesztés Dísznövénytermesztés gyakorlat

3,5 5

Összes óra:

12,5

Összes óra:

19 31,5

SZAKISKOLAI óraterv 2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben Lótartó és-tenyésztő (előrehozott szakképzés: 2011.szeptember 01-től) OKJ: 31 621 04 0000 00 00 Elmélet/Gyakorlat aránya 40/60% Tantárgyak megnevezése

Összes óraszám

-

III. évfolyam 32. hét -

72 108 36 72 72 72 36 36

72 36 36 36

64 32 64 32

72 108 36 72 72 208 104 36 64 104

Lóhasználat és versenyzési ismeretek* Takarmányozástan* Lovak egészségvédelme* A lótartás műszaki ismeretei* Környezet- és természetvédelem* Erőnlétfejlesztés, lovastechnika* Szakmai idegen nyelv* Kötelező szakmai elmélet összesen

108 72 216

72 36 36 72 108 396

128 64 32 64 384

308 64 68 36 72 172 72 996

Szakmai gyakorlat* Nyári összefüggő gyak.*

180 140

576 140

544 -

1300 280

Idegen nyelv Anyanyelv Történelemi és állampolgári ismeretek Matematika Művészetek. Tanulástechnika Természettudományi ismeretek Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Munka- és környezetvédelem* Gazdálkodási és szervezési ismeretek* Lótenyésztés*

I. évfolyam 36. hét 36 108 108

II. évfolyam 36. hét

167

36 108 108

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Kötelező gyakorlat összesen*

320

716

544

1580

Kötelező tantárgyak *összesen Szabadon választható kötelező szakmai elmélet (vizsgára,versenyrekészítés,beszédtechnika gyakorlása) Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat (vizsgára,versenyre készítés) Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen* Összes óraszám

536 -

1112 -

928 32

2576 32

36

36

32

104

36

36

64

136

1292

1256

1088

3636

Felzárkóztatás a szabad órakeret terhére a szükséges kompetenciák szerint * jelölés: a szakmai tantárgyakat jelöli

  

   

72 (évfolyamonként)

Az osztályfőnöki óra tananyagába beépítésre került a tanulás (27 óra) és a történelmi, szociális, állampolgári kompetencia (54 óra) területek egyes témakörei. A digitális kompetencia (36 óra) 10. évfolyamtól beépül a többi kompetencia területbe ill. a szakmai tantárgyak anyagába, informatika tanterem kihasználásával. A matematika kompetencia (36 óra) terület tananyagát a 9. évfolyamtól a Lóhasználat, a 10. évfolyamtól a Gazdálkodási és szervezési ismeretek és a Műszaki ismeretek, 11. évfolyamtól a Takarmányozástan tantárgyak tananyagába építjük be. Az anyanyelvi kompetencia terület tananyag egységei (18 óra) megjelennek a szakmai tantárgyakban, valamint a szabadon választható kötelező szakmai elméletben. A természettudományos kompetencia tananyag egységei (36 óra) a Környezet- és természetvédelem, valamint a Lovak egészségvédelme tantárgyakba épül be. A szakmai gyakorlat javasolt szervezési formája: az első évfolyamon heti 5 óra, a második évfolyamon heti 16 óra és harmadik évfolyamon heti 17 óra Az összes óraszám a nyári összefüggő gyakorlat óraszámát is tartalmazza

Húsipari termékgyártó (előrehozott szakképzés: 2011.szeptember 01-től) OKJ: 31 541 01 1000 00 00 Elmélet/Gyakorlat aránya 30/70% Tantárgyak megnevezése

Idegen nyelv Anyanyelv Történelemi,és állampolgári ismeretek Matematika

I. évfolyam (36 hét) (óraszám 36 108 108

II. évfolyam (36 hét) (óraszám 36 -

III.évfolyam (32 hét) (óraszám -

Összes óraszám

72

-

-

72

168

36 144 108

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Művészetek Tanulás Természettudományi ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki Húsipari technológia* Húsipari gépek* Munkavédelem és higiénia* Gazdasági és kereskedelmi ismeretek* Informatika* Szakmai idegen nyelv* Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia* Szakmai számítások* Kötelező szakmai elmélet összesen* Szakmai gyakorlat* Nyári összefüggő szakmai gyakorlat* Kötelező gyakorlat összesen Kötelező szakmai tantárgyak összesen*

Szabadon választható kötelező szakmai elmélet (vizsgára,versenyre készítés,környezetvédelem)* Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen* Összes óraszám* Felzárkóztatás a szabad órakeret terhére a szükséges kompetenciák szerint

108 36 72

36

-

108 36 108

72 36 108 36 -

72 36 72 72

64 32 192 64 64

208 104 372 64 36 136

72 72 -

36

-

72 72 36

288

36 216

320

36 824

252 140

648 140

576 -

1476 280

392 680

788 1004

576 896

1756 2580

-

32

32

-

32

32

1024

3536

1328

1184

72 (évfolyamonként)

* jelölés: a szakmai tantárgyakat jelöli

   

Az osztályfőnöki óra tananyagába beépítésre került a tanulás (27 óra) és a történelmi, szociális, állampolgári kompetencia (54 óra) területek egyes témakörei. A digitális kompetencia (36 óra) 10. évfolyamtól beépül a többi kompetencia területbe ill. a szakmai tantárgyak anyagába, informatika tanterem kihasználásával. A matematika kompetencia terület tananyagát (36 óra) a 10. évfolyamtól a Szakmai számítások tantárgy, és Gazdálkodási és szervezési ismeretek tananyagába építjük be. A természettudományos kompetencia (36 óra) terület környezetvédelemmel foglalkozó tananyag részei megjelennek a szakmai tantárgyakban, valamint a szabadon választható kötelező szakmai elméletben.

169

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM



Az anyanyelvi kompetencia terület tananyag egységei (18 óra) megjelennek a szakmai tantárgyakban, valamint a szabadon választható kötelező szakmai elméletben.



A szakmai gyakorlat javasolt szervezési formája: az első évfolyamon heti 7 óra, a második, és harmadik évfolyamon heti 18 óra



Az összes óraszám a nyári összefüggő szakmai gyakorlat óraszámát is tartalmazza Pék (előrehozott szakképzés: 2011.szeptember 01-től) OKJ: 33 541 04 0000 00 00 Elmélet/Gyakorlat aránya 40/60%

Tantárgyak megnevezése

I. évfolyam (36 hét) (óraszám) 36 108 108

II. évfolyam (36 hét) (óraszám) -

III.évfolyam (32 hét) (óraszám) -

Összes óraszám

72 108 36 72 180 36 36 36 72 -

180 36 72 36 396 36 36 36 -

64 32 224 64 64

72 108 36 108 208 104 108 72 692 100 36 36 64

Kötelező szakmai elmélet összesen* Szakmai gyakorlat* Nyári összefüggő szakmai gyakorlat* Kötelező gyakorlat összesen Kötelező szakmai tantárgyak összesen*

144

612

352

1108

216 140

432 140

576 -

1224 280

356 500

572 1184

576 928

1504 2612

Szabadon választható kötelező szakmai elmélet

-

32

32

1024

3536

Idegen nyelv Anyanyelv Történelemi,és állampolgári ismeretek Matematika Művészetek Tanulás Természettudományi ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki Anyagismeret Munkavédelem és higiénia Pék technológia Szakmai gépek Alapmérés Minőségbiztosítás,mikrobiológia Gazdasági ismeretek

(vizsgára,versenyre készítés,környezetvédelem)* Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen* Összes óraszám*

-

1328

1184

170

36 144 108

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Felzárkóztatás a szabad órakeret terhére a szükséges kompetenciák szerint

72 (évfolyamonként)

* jelölés: a szakmai tantárgyakat jelöli

  

Az osztályfőnöki óra tananyagába beépítésre került a tanulás (27 óra) és a történelmi, szociális, állampolgári kompetencia (54 óra) területek egyes témakörei. A digitális kompetencia (36 óra) 10. évfolyamtól beépül a többi kompetencia területbe ill. a szakmai tantárgyak anyagába, informatika tanterem kihasználásával. A matematika kompetencia terület tananyagát (36 óra) a 10. évfolyamtól a Szakmai számítások tantárgy, és Gazdálkodási ismeretek tananyagába építjük be.

Pék-cukrász OKJ: 33 541 05 1000 00 00 Elmélet/Gyakorlat aránya 40/60% Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11.

12.

13. 14.

Tantárgyak megnevezése Kötelező elméleti órák Osztályfőnöki óra* Testnevelés* Munkavédelem és higiénia Anyagismeret Minőségbiztosítás, mikrobiológia Alapmérés Pék technológia Cukrász technológia Gazdasági ismeretek Szakmai gépek Kötelező elmélet összesen Szakmai gyakorlat pék Szakmai gyakorlat cukrász Szakmai gyakorlat összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat pék Nyári összefüggőszakmai gyakorlat cukrász Nyári összefüggő gyakorlat összesen Kötelező gyakorlat összesen Kötelező tantárgyak összesen Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Szabadon választható kötelező

I. évfolyam (36 hét) (óraszám)

II.évfolyam ( 36 hét) (óraszám)

III.évfolyam (32 hét) (óraszám)

Összes óraszám

36 72 36 36 36 36 108 72 36 468 270 270 540 70

36 72 144 144 72 468 270 270 540 70

32 64 128 128 32 32 416 240 240 540 -

104 208 36 36 36 36 380 344 68 104 1352 780 780 1560 140

70

70

-

140

140

140

-

1280

680 1148 36

680 1148 36

480 896 32

1840 3192 104

108

108

96

312

171

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

szakmai gyakorlat Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen Összesen

144 1292

144 1292

128 1024

416 3608

* A szakmai elméleti óraszámba az elmélet/gyakorlat arányánál nem számítandó be A szakmai gyakorlat javasolt szervezési formája: mindhárom évfolyamon heti 18 óra Az összes óraszám a nyári összefüggő szakmai gyakorlat óraszámát is tartalmazza

Dísznövénykertész szakma OKJ száma: 33 622 01 1000 00 00 Elmélet/Gyakorlat aránya 40/60% Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8. 9.

10. 11. 12.

I. évfolyam (36 hét) (óraszám)

II. évfolyam (36 hét) (óraszám)

III évfolyam (32 hét) (óraszám)

Összes óraszám

Kötelező szakmai elméleti tantárgyak Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki ismeretek Munkavállalói ismeretek Dísznövénytermesztés Mikroszaporítás

36 72 72 36 144 -

36 72 180 72

64 32 128 96

100 36 72 144 68 452 168

Kötelező szakmai elméleti tárgyak összesen

360

360

320

1040

Kötelező szakmai gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

504 140

504 140

448 -

1456 280

Kötelező szakmai gyakorlat összesen

644

644

448

1736

Kötelező szakmai óraszám összesen

1004

1004

768

2776

Kötelező elméleti tantárgyak Osztályfőnöki* Testnevelés*

36 72

36 72

32 64

104 208

Kötelező elméleti tantárgyak összesen

108

108

96

312

Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Idegen nyelv Virágkötészet, kertfenntartás Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat

36 72 144

36 72 144

32 64 128

104 208 416

252

252

224

728

Tantárgy megnevezése

Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen

172

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Összes óraszám

1364

1364

1088

* A szakmai elméleti óraszámba az elmélet/gyakorlat arányánál nem számítandó be A szakmai gyakorlat javasolt szervezési formája: mindhárom évfolyamon heti 18 óra ( 7,7,4 óra) A szabadon választható kötelező szakmai elméleti órák megtartása a négyórás gyakorlati napon történik Az összes óraszám a nyári összefüggő szakmai gyakorlat óraszámát is tartalmazza

173

3816

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZAKISKOLAI óratervei HÚSIPARI TERMÉKGYÁRTÓ 34 541 03 A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 2 1 kommunikáció Idegen nyelv 2 2 Matematika 2 1 Társadalomismeret 2 1 Természetismeret 3 Informatika 1* Testnevelés 4+(1*) 2+(3*) Osztályközösség-építő 1 +1* 1 Program Szabad órakeret 1 óra infó Összesen: 18 óra 11 óra-3 Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és 0,5+0,5* biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munkavédelem, tűzvédelem, higiénia 1,5+0,5* Vállalkozási és kereskedelmi 2 ismeretek Szakmai technológia Szakmai gépek Szakmai elmélet összesen Élelmiszervizsgálat gyakorlat Technológia gyakorlat Géptani gyakorlat Európa Uniós alapismeretek Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

3,5+0,5* 5,5+1,5* 3 6 1* 9+1* 14,5+2,5* 140

11. évfolyam 1* 2 0,5 * 2+(3*) 1 1,5 óra 9,5 óra-3

0,5 2 0,5 0,5+0,5*

4 2 8 2*

2,5 1 7+0,5*

14 1

14+2* 2

15+2*+3* 23+2*+3* 140

16+2*+3* 23+2,5*+3* -

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a NKt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

174

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

HÚSIPARI TERMÉKGYÁRTÓ 34 541 03 A 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 2 1 kommunikáció Idegen nyelv 2 2 Matematika 2 1 Társadalomismeret 2 1 Természetismeret 3 Informatika 1* Testnevelés 4+(1*) 2+(3*) Osztályközösség-építő 1 +1* 1 Program Szabad órakeret 1 óra infó Összesen: 18 óra 11 óra-3tesi Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és 0,5 biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munkavédelem, tűzvédelem, higiénia 1,5 Vállalkozási és kereskedelmi 2 ismeretek Szakmai technológia Szakmai gépek Szakmai elmélet összesen Élelmiszervizsgálat gyakorlat Technológia gyakorlat Géptani gyakorlat Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

11. évfolyam 1* 2 0,5 * 2+(3*) 1 1,5 óra 9,5 óra-3tesi

0,5 2 0,5 0,5+1,5* 2,5

3,5+0,5* 5,5+0,5* 3+2* 6* 9+2* 14,5+2,5* 140

4 2 8 2*

1 7+1,5*

14 1 15+2*+3* 23+2*+3* 140

14+1* 2 16+1*+3* 23+2,5*+3* -

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

175

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

PÉK Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Informatika Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen: Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Szakmai számítás Vállalkozás és kereskedelem Tésztakészítés és gépei Tésztafeldolgozás és gépei Kelesztés és gépei Sütés és berendezései Mézeskalács készítés és eszközei Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat Élelmiszervizsgálat gyakorlat Európa Uniós alapismeretek Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

34 541 04 A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben 9. évfolyam 10. évfolyam

11. évfolyam

2

1

1*

2 2 2 3 1* 4+(1*)

2 1 1 +1* 1* 3+(2*)

2 0,5 * 1* 1* 3+(2*)

1 +1*

1

1

1 óra 18 óra

11 óra

1,5 óra 9,5 óra

1 2

0,5+0,5* 2 1 1+1*

0,5+0,5*

1

3

7

5 1 1+0,5* 1,5+0,5* 8,5+0,5*

11

8+2,5*

6+1*

12

12 3

1* 6+2* 14,5+2,5* 140

12+2* 23+2* 140

15 23+2,5* -

176

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

PÉK Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Informatika Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen: Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Szakmai számítás Vállalkozás és kereskedelem Tésztakészítés és gépei Tésztafeldolgozás és gépei Kelesztés és gépei Sütés és berendezései Mézeskalács készítés és eszközei Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat Élelmiszervizsgálat gyakorlat Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő

34 541 04 A 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben 9. évfolyam 10. évfolyam

11. évfolyam

2

1

1*

2 2 2 3 1* 4+(1*)

2 1 1 +1* 1* 3+(2*)

2 0,5 * 1* 1* 3+(2*)

1 +1*

1

1

1 óra (info) 18 óra

11 óra

1,5 óra 9,5 óra

1 2

0,5+0,5* 2 1 1+1*

0,5+0,5*

1

3

7

5 1 1 1,5

1*

8,5+1,5*

11

8+1,5*

6+1*

12

12 3

6+1* 14,5+2,5* 140

12+2* 23+2* 140

15+1* 23+2,5* -

177

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

szakmai gyakorlat A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Informatika Testnevelés* Osztályközösség-építő Program Szabad órakeret Összesen: Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ 34 622 01 A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben 9. évfolyam 10. évfolyam

Foglalkoztatás I. Gazdálkodási alapismeretek Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki alapismeretek Munkavállalói ismeretek Dísznövénytermesztés 1. Dísznövénytermesztés 2. Műszaki ismeretek Dísznövénytermesztés 3. Szakmai elmélet összesen Gazdálkodási alapgyak Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek gyakorlat Műszaki ismeretek

11. évfolyam

2

1

1*

2 2 2 3 *1 4+(1*)

2 1 1 +1* 1* 3+(2*)

2 0,5* 1* 1* 3+(2*)

1 +1*

1

1

1 (info) 18 óra

11 óra

1,5 9,5 óra

0,5+0,5* 0,5+0,5* 2 1 1 2+1* 2

0,5*

1

5 4 1 6,5+1,5*

11

6,5+0,5* 9+1,5* 1

2 3 3,5 178

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

gyakorlatok Dísznövénytermesztés gyakorlat Európa Uniós alapismeretek Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

3

12

9,5

1* 8+1* 14,5+2,5* 140

12+2* 23+2* 140

14+1* 23+2,5* -

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Informatika Testnevelés* Osztályközösség-építő Program Szabad órakeret Összesen: Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ 34 622 01 A 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben 9. évfolyam 10. évfolyam

Foglalkoztatás I. Gazdálkodási alapismeretek Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki alapismeretek Munkavállalói ismeretek Dísznövénytermesztés 1. Dísznövénytermesztés 2. Műszaki ismeretek Dísznövénytermesztés 3.

11. évfolyam

2

1

1*

2 2 2 3 *1 4+(1*)

2 1 1 +1* 1* 3+(2*)

2 0,5 * 1* 1* 3+(2*)

1 +1*

1

1

1 (info) 18 óra

11 óra

1,5 9,5 óra

0,5+0,5* 0,5+0,5* 2 1 1 2+1* 2

0,5*

1

5 4 1 6,5+0,5* 179

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szakmai elmélet összesen Gazdálkodási alapgyak Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek gyakorlat Műszaki ismeretek gyakorlatok Dísznövénytermesztés gyakorlat Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

6,5+1,5*

11

9+1,5* 1

2 3 3,5 3+1*

12

9,5

8+1* 14,5+2,5* 140

12+2* 23+2* 140

14+1* 23+2,5* -

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Informatika Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen: Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Növényismeret és kezelés Virágkötészet

VIRÁGKÖTŐ ÉS VIRÁGKERESKEDŐ 34 215 04 A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben 9. évfolyam 10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1

1*

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra *1 óra 3+2 óra

2 1 1 +1* 1* 3+(2*)

2 0,5* 1* 1* 3+(2*)

1 óra

1

1

1 óra 18 óra

11 óra

1,5 óra 9,5 óra

2

0,5+0,5*egy tanár 2nyelv 2

2+1*

2

0,5+0,5*

2 3 180

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Virágeladás alapjai Virágkereskedelem Vállalkozási ismeretek Szakmai elmélet összesen Növényismeret és kezelés gyakorlat Virágkötészet gyakorlat Virágeladás alapjai gyakorlat Virágkereskedelem gyakorlat Vállalkozási gyakorlat Európa Uniós alapismeretek Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

2

2 3 1*

1,5egy tanár 3

7,5+0,5*

9+2*

11+0,5*

2+1*

3

2

3

4

4

2

4

2*

3

3 3

1* 7+2* 14,5+2,5* 140

14 23+2* 140

12+2* 23+2,5* -

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Informatika Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen: Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság

LOVÁSZ 34 621 02 A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben 9. évfolyam 10. évfolyam

11. évfolyam

2

1

1*

2 2 2 3 1* 4+(1*)

2 1 1 +1*

2 0,5* 1*

1* 3+(2*)

1* 3+(2*)

1+1*

1

1

1 óra(info) 18 óra

11 óra

1,5 óra 9,5 óra

0,5+0,5* 181

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Tartás és takarmányozás Anatómia és egészségtan Lótenyésztés Gazdálkodási ismeretek Lovaglás Fogathajtás Szakmai elmélet összesen Tartás és takarmányozás gyakorlata Anatómia és egészségtan gyakorlata Lótenyésztés gyakorlata Lovaglás gyakorlata Fogathajtás gyakorlata Európa Uniós alapismeretek Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

2

0,5+0,5* 2nyelv 3

2

1

1

2 1*

1 2

1 5,5+1,5*

2 2 10+1*

1 1 11,5+0,5*

4

4

4

2 1+1*

2

1

1

2

2 2

3 3

3 2,5

1* 9+1* 14,5+2,5* 140

13+1* 23+2* 140

11,5+2* 23+2,5* -

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Informatika

LOVÁSZ 34 621 02 A 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben 9. évfolyam 10. évfolyam

11. évfolyam

2

1

1*

2 2 2 3 1*

2 1 1 +1*

2 0,5* 1*

1*

1*

182

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen: Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Tartás és takarmányozás Anatómia és egészségtan Lótenyésztés Gazdálkodási ismeretek Lovaglás Fogathajtás Szakmai elmélet összesen Tartás és takarmányozás gyakorlata Anatómia és egészségtan gyakorlata Lótenyésztés gyakorlata Lovaglás gyakorlata Fogathajtás gyakorlata Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

4+(1*)

3+(2*)

3+(2*)

1+1*

1

1

1 óra(info) 18 óra

11 óra

1,5 óra 9,5 óra

2

0,5+0,5* 2nyelv 3

2

1

1

2 1*

1 2

1 5,5+1,5*

2 2 10+1*

1 1 11,5+0,5*

4

4

4

1*

2

1

1

2

2 2

3 3

3 2,5

9+1* 14,5+2,5* 140

13+1* 23+2* 140

11,5+2* 23+2,5* -

0,5+0,5*

2 1+1*

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY,FALUSI VENDÉGLÁTÓ 34 811 02 A 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Magyar nyelv és 2 1 1* irodalom 183

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Informatika Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen: Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság

2 2 2 3 1* 4+(1*)

2 1 1+1*

2 0,5*+0,5* -

1* 3+(2*)

1* 3+(2*)

1 +1*

1

1 +0,5*

1 óra(info) 18 óra

11 óra

1,5 óra 9,5 óra

0,5+0,5*

0,5+0,5* 2nyelv

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Családellátás, gondozás Lakókörnyezet kialakítás Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek Vendéglátás, idegenforgalom Napi tevékenységek gyakorlata

3

2 1

2 2

2 1

Falusi vendégfogadás Varrási, kézimunkázási alapismeretek Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás

Szakmai elmélet összesen Család- és háztartásellátási gyakorlat Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat Napi tevékenységek gyakorlata Varrás, kézimunkázás gyakorlat

1

1

1

1

7,5+1,5*

7

6,5+0,5*

3

2*benti gyak

4

4

4,5

1*

8

2*

4

4

0,5+0,5* 0,5+0,5*

184

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat

Szakmai gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

8 7+1* 14,5+2,5* 140

16+2* 23+2* 140

16,5+2* 23+2,5*+2* -

A ‫ ٭‬az adott óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lett megemelve. A testnevelés óra nem teljesíthető részét a Nkt. értelmében szabad órakeret részévé vált, amit a *-gal lelölt tantárgyak óraszámemelésére fordítottunk.

Ráépülések óratervei 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben Szakiskola VIRÁGDEKORATŐR 35 215 02 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak Térberendezés

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

4

Térberendezés gyakorlat Tervkészítés 11078-12 Térberendezés

Tervkészítés gyakorlat Művészeti ismeretek Rajz és műszaki ismeretek Rajz és műszaki gyakorlat

Összes óra: Összes óra:

9 1,5 3 3 4 7 19

12,5 31,5

GYÓGY_ÉS FŰSZERNÖVÉNTERMESZTŐ 35 622 01 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai Elméleti Gyakorlati követelményTantárgyak heti óraszám heti óraszám modulok

185

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gyógynövény- és drogismeret

3

Gyógynövény- és drogismeret gyakorlat

1,5

Gyógynövénytermesztés 11026-12 Gyógynövénytermesztés Gyógynövénytermesztés gyakorlat

5 8

Műszaki ismeretek

1

Műszaki ismeretek gyakorlat

1,5

Fűszernövénytermesztés 11027-12 A fűszernövény termesztés

2,5

Fűszernövénytermesztés gyakorlat

6

Műszaki ismeretek

1

Műszaki ismeretek gyakorlat

2

Összes óra:

12,5

Összes óra:

19 31,5

BELOVAGLÓ 35 813 01 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai Elméleti Gyakorlati követelményTantárgyak heti heti modulok óraszám óraszám Kiképzési és képzési 2 ismeretek Lovak 0,5 sportsérülései Versenyzési 11018-12 A ló 1 ismeretek belovaglásának feladatai Edzéstan 2 Sportló tenyésztése és takarmányozása Lovaglás gyakorlat 186

1 25

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Összes óra Összes óra

6,5

25 31,5

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola kerettantervei a

2013/2014.tanévtől

187

Helyi tanterv Mezőgazdaság szakmacsoport Állattenyésztő és állategészségügyi technikus OKJ SZÁMA: 54 621 01

Érvényes: 2013. szeptember 1-től

188

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök 9.

11499-12 Foglalkoztatá s II

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

gy ögy

10.

e

gy ögy

11.

e

gy ögy

12.

e

Ágazati szakközépiskolai SzakképesítésÁgazati képzés óraszáma specifikus A szakközépiskolai a közismeret szakképzés szakképzés képzés nélkül óraszáma összes összes óraszáma 5/13. és óraszáma 9-12. évfolyam 2/14. 1/13.

gy

e

gy

ögy

e

gy

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése

189

16

16

4

4

4

4

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

8

8

8

8

24

24

24

24

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs

11495-12 Takarmányozástan és általános állattenyésztés

Állattenyésztés I. Alapfogalmak, értékmérők A gazdasági állatok nemesítése

18

68

72

68

32

18

20

18

13

13

15

13

5

5

5

5

8

8

8

8

12

12

12

12

12

12

12

12

36

36

36

36

12

12

12

12

18

Elhelyezés, ápolás A ló elnevezései, értékmérői, fajtái, nemesítése A ló szaporítása, felnevelése, takarmányozása, ápolása, elhelyezése Tejgazdaságtan Anatómia és élettan I. A gazdasági állatok testének anatómiai felépítése, a testtájak

18

190

csontos alapja, az emlősök és madarak testtájai A gazdasági állatok emésztőkészülékének felépítése, az 12 emésztés folyamata és az anyagforgalom A gazdasági állatok hím és női nemi készülékének 12 anatómiai felépítése és működése, a szaporodás

12

12

12

12

12

12

Takarmányozástan

36

36

54

36

A takarmányok alkotórészei, takarmányozási alapismeretek

12

12

16

12

Takarmányismeret

15

15

26

15

9

9

12

9

18

18

18

18

Talajművelés

10

10

10

10

Szaporítás, növényápolás

5

5

5

5

Betakarítás,

3

3

3

3

A gazdasági állatok táplálóanyag szükséglete, a takarmányozás gyakorlati végrehajtása Takarmánynövénytermesztés

191

tartósítás, terménytárolás Állatok egészségvédelme I. Az állat és környezete Az egészség, a csökkent termelő képesség és a betegség A betegségek gyógykezelése és megelőzése, az állatok jóléte és az állatvédelem Mezőgazdasági alapgyakorlatok Általános állattenyésztés Anatómia és élettan I. Takarmányozástan Takarmánynövénytermesztés Állatok egészségvédelme I.

108

70

144 105

36

24

18

72

46

36

36

54

36

8

8

10

8

16

16

25

16

12

12

19

12

72

70

96

12

90

69

36

24

32 72

70

665

468

118

665

90

62

21

90

118

80

14

118

159

102

28

159

92

68

14

92

142

84

21

142

20

48

Lótenyésztés

48

48

52

Tejgazdaságtan

16

16

20

192

16

10960-12 Vállalkozás, kereskedelmi alapok 10957-12 Állattenyésztés és állategészségügy műszaki alapjai

Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodás alapismeretei Vállalkozási alapismeretek

36

64

126

100

36

48

36

32

32

42

32

16

16

18

16

16

16

18

16

36

Marketing Európai Uniós ismeretek Gazdálkodási alapgyakorlatok

100

108 70

306

270

24

30

48

202

156

Adminisztráció

40

40

42

40

Kommunikáció

40

40

42

40

Adózási ismeretek

24

Vállalkozás gyakorlata

84

128

70

42

306 24

42

202

Műszaki ismeretek

32

32

Anyagismeret

5

5

Gépelemek

5

5

12

12

7

7

3

3

Állattartó épületek és technológiai berendezéseik Fejés és tejkezelés gépei és berendezései Gépek, készülékek a rendelőben Műszaki gyakorlat

48

48

Állattartó épületek és technológiai

18

18

193

berendezéseik Trágyaeltávolítás, trágyakezelés gépei

6

6

Fejési rendszerek

18

18

6

6

Gépek, készülékek a rendelőben Anatómia és élettan II. Az állategészségügy anatómiája és élettana Izomtan

10958-12 Állategészségtan

A keringési szervek rendszere A légzőkészülék anatómiai felépítése A kiválasztó szervek A szabályozó készülék A hobbiállatok anatómiája Állatok egészségvédelme II. A betegségek felismerése, gyógykezelése Általános járványtani ismeretek A szarvasmarhatartás állat-egészségügyi és higiéniai kérdései 194

32

32

3

3

3

3

4

4

3

3

3

3

8

8

8

8

224

224

9

9

5

5

32

32

A juhtartás állategészségügyi és higiéniai kérdései A sertéstartás állategészségügyi és higiéniai kérdései A baromfitartás állategészségügyi és higiéniai kérdései Sebészeti ismeretek Szülészet és szaporodásbiológia Hobbiállatok egészségvédelme Élelmiszer-biztonság Munkavállalói ismeretek I. Az állategészségügy munka-, tűz- és környezetvédelme Szakigazgatási ismeretek Az állatorvosi rendelő Adminisztráció és dokumentáció Állategészségtan gyakorlat Segédkezés a betegvizsgálatban Segédkezés a diagnosztikai

195

15

15

32

32

32

32

32

32

32

32

32

32

3

3

16

16

4

4

4

4

5

5

3

3 192

192

30

30

6

6

boncolásban A betegségek gyógykezelése, megelőzése Egyszerűbb kezelések és életmentő beavatkozások Sebészeti segítségnyújtás Szülészeti és szaporodásbiológiai segítségnyújtás Járványtani, állathigiéniai és állatvédelmi gyakorlatok Élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos gyakorlat

10959-12 Állattenyésztés

Állattenyésztés II.

18

18

30

30

42

42

42

42

18

18

6

6

208

208

32

32

20

20

Juhtenyésztés

32

32

A sertés elnevezései,

20

20

A szarvasmarha elnevezései, értékmérői, fajtái, nemesítése, szaporítása és felnevelése A szarvasmarha tartástechnológiái

196

értékmérői, fajtái és hibridjei, nemesítése A sertés szaporítása, felnevelése, takarmányozása, hizlalása, elhelyezése Baromfitenyésztés Tyúktenyésztés Baromfitenyésztés Lúd-, kacsa- és pulykatenyésztés Egyéb állatfajok tenyésztése Munkavállalói ismeretek II. Az állattenyésztés munka-, tűz- és környezetvédelme Munkaszervezés és ellenőrzés Állattenyésztési támogatások igénylése Dokumentáció, adminisztráció Állattenyésztés gyakorlat Szarvasmarhatenyésztés gyakorlata Sertéstenyésztés gyakorlata Juhtenyésztés 197

32

32

32

32

20

20

20

20

16

16

5

5

6

6

2

2

3

3 144

144

36

36

42

42

24

24

gyakorlata Baromfitenyésztés gyakorlata Egyéb állatfajok tenyésztésének gyakorlata Összesen

72 108

Összesen

180

70

72 144 216

105

72 180 252

140

96 224

1283

320

1283

Elméleti óraszámok/aránya

920/40,4%

Gyakorlati óraszámok/aránya

1355/59,6%

198

378

738

1116

160

608 992

30

30

12

12

384

2275 2275

Helyi tanterv Mezőgazdaság szakmacsoport Mezőgazdasági technikus OKJ SZÁMA: 54 621 02

Érvényes: 2013. szeptember 1-től

199

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök 9.

10.

11.

12.

Ágazati Ágazati szakközépiskolai szakközépSzakképesítésiskolai képzés óraszáma specifikus a közismeret képzés szakképzés nélkül összes óraszáma óraszáma 5/13. és 9-12. 2/14. 1/13. évfolyam

11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 11500-12 Munkahelyi (érettségire épülő Foglalkoztatás II. egészség és biztonság képzések esetén)

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy

e

gy

ögy

e

A szakképzés összes óraszáma

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

gy

Munkahelyi egészség és biztonság

18

18

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

200

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök 9.

e Állattenyésztés I. Alapfogalmak, értékmérők A gazdasági állatok nemesítése

18

gy ögy e

10.

11.

12.

gy ögy e

gy ögy

18

e 32

gy

e

gy

ögy

e

gy

68

72

68

18

20

18

13

13

15

13

5

5

5

5

8

8

8

8

12

12

12

12

12

12

12

18

Elhelyezés, ápolás

Ágazati szakközépiskolai SzakképesítésÁgazati képzés óraszáma specifikus A szakközépiskolai a közismeret szakképzés szakképzés képzés nélkül óraszáma összes összes óraszáma 5/13. és óraszáma 9-12. évfolyam 2/14. 1/13.

A ló elnevezései, értékmérői, fajtái, nemesítése 11495-12 Takarmányozástan A ló szaporítása, felnevelése, és általános takarmányozása, állattenyésztés ápolása, elhelyezése Tejgazdaságtan

12

Anatómia és élettan I.

36

36

36

36

A gazdasági állatok testének anatómiai felépítése, a testtájak csontos alapja, az

12

12

12

12

201

emlősök és madarak testtájai A gazdasági állatok emésztőkészülékének felépítése, az emésztés folyamata és az anyagforgalom A gazdasági állatok hím és női nemi készülékének anatómiai felépítése és működése, a szaporodás

12

12

12

12

12

12

12

12

Takarmányozástan

36

36

54

36

A takarmányok alkotórészei, takarmányozási alapismeretek

12

12

16

12

Takarmányismeret

15

15

26

15

9

9

12

9

Takarmánynövénytermesztés

18

18

18

18

Talajművelés

10

10

10

10

5

5

5

5

3

3

3

3

A gazdasági állatok táplálóanyag szükséglete, a takarmányozás gyakorlati végrehajtása

Szaporítás, növényápolás Betakarítás, tartósítás, terménytárolás

202

Állatok egészségvédelme I. Az állat és környezete Az egészség, a csökkent termelő képesség és a betegség A betegségek gyógykezelése és megelőzése, az állatok jóléte és az állatvédelem Mezőgazdasági alapgyakorlatok Általános állattenyésztés Anatómia és élettan I. Takarmányozástan Takarmánynövénytermesztés Állatok egészségvédelme I.

10960-12 Vállalkozás, kereskedelmi alapok

108

70

144 105

36

24

18

72

46

36

36

54

36

8

8

10

8

16

16

25

16

12

12

19

12

72

70

96

12

90

69

36

24

32 72

70

665

468 118

665

90

62

21

90

118

80

14

118

159

102 28

159

92

68

14

92

142

84

21

142

20

48

Lótenyésztés

48

48

52

Tejgazdaságtan

16

16

20

Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodás alapismeretei Vállalkozási alapismeretek

36

64

100

126

100

36

48

36

32

32

42

32

16

16

18

16

36

Marketing

203

16

Európai Uniós ismeretek Gazdálkodási alapgyakorlatok

16 108 70

16

16

306

270

24

30

48

202

156

Adminisztráció

40

40

42

40

Kommunikáció

40

40

42

40

Adózási ismeretek

24

Vállalkozás gyakorlata

84

70

128

18 42

306 24

42

202

Géptan

64

64

Műszaki alapismeretek

16

16

16

16

16

16

16

16

Erőgépek felépítése és működése Növénytermesztés gépeinek felépítése és működése Állattenyésztés épületei, gépei

11052-12 Gépüzemeltetés és Géptan gyakorlat Gépelemek, erőgépek -karbantartás és karbantartásuk Növénytermesztés gépeinek beállítása, üzemeltetése, karbantartása Állattenyésztés épületeinek, gépeinek üzemeltetése, karbantartása 11053-12

96

96

18

18

42

42

36

36

Növénytermesztés

208

208

Általános

80

80

204

Szántóföldi növénytermesztés növénytermesztés Részletes növénytermesztés Növénytermesztés adminisztrációja

128

128

32

32

Bizonylatok kiállítása

10

10

Támogatásigénylés

6

6

Munkaszervezés

16

16

Növénytermesztés gyakorlat Meteorológiai gyakorlat Talajmintavétel, talajvizsgálat Vetőmagmintavétel, vetőmagvizsgálat Termesztéstechnológiai gyakorlatok

112

112

12

12

12

12

12

12

76

76

192

192

32

32

20

20

Juhtenyésztés

32

32

A sertés elnevezései, értékmérői, fajtái és hibridjei, nemesítése

20

20

A sertés szaporítása,

32

32

Állattenyésztés II. A szarvasmarha elnevezései, értékmérői, fajtái, nemesítése, szaporítása és felnevelése 11054-12 Állattenyésztés és A szarvasmarha tartástechnológiái -tartás

205

felnevelése, takarmányozása, hizlalása, elhelyezése Tyúktenyésztés Pulyka-, lúd- és kacsatenyésztés Állattenyésztés adminisztrációja Állattenyésztési bizonylatok kiállítása Állattenyésztési támogatások igénylése Állattenyésztési munkák szervezése Állattenyésztés gyakorlat Szarvasmarhatenyésztési gyakorlatok Juhtenyésztési gyakorlatok Sertéstenyésztési gyakorlatok Baromfitenyésztési gyakorlatok

206

36

36

20

20

32

32

6

6

5

5

21

21 112

112

36

36

16

16

36

36

24

24

Kertészeti gyakorlat 11082-12 Gyümölcstermesztés Kertészeti növénytermesztés Szőlőtermesztés Zöldségtermesztés Összesen Összesen

72

108

180

70

72

144 216

105

72

180 252

140

96

224

320

1283 1283

378

738

1116

Elméleti óraszámok/aránya

5 évfolyamos képzésben 920/40,4% (2 évfolyamos képzésben 986/43,5%)

Gyakorlati óraszámok/aránya

5 évfolyamos képzésben 1355/59,6% (2 évfolyamos képzésben 1282/56,5%)

207

160

608 992

64

64

20

20

20

20

24

24

384

2275 2275

Helyi tanterv Élelmiszeripar szakmacsoport Élelmiszeripari technikus OKJ SZÁMA: 54 541 02

Érvényes: 2013. szeptember 1-től

208

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodul

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak, témakörök 9.

11499-12 Foglalkoztatás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e

gy

10. ögy

e

gy

11. ögy

e

gy

12. ögy

e

Munkahelyi egészség és 18 biztonság Munkavédelmi 4 alapismeretek Munkahelyek 4 kialakítása Munkavégzés személyi 2 feltételei Munkaeszközök 2 biztonsága Munkakörnyezeti 2 hatások Munkavédelmi 4 jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése

209

Ágazati szakközépisko SzakképesítésÁgazati lai képzés szakközépiskol specifikus A óraszáma a ai képzés szakképzés szakképzés közismeret összes óraszáma összes nélkül óraszáma 5/13. és óraszáma 9-12. évfolyam 2/14. 1/13.

gy

e

gy

ögy

e

gy

18

18

18

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4 16

16

4

4

4

4

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

8

8

8

8

24

24

24

24

Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs

10894-12 Élelmiszeripari műveletek és gépek

Élelmiszeripari műveletek és gépek Közegáramlás törvényei és gépei Szétválasztó műveletek és gépek Homogenizáló műveletek és gépek Műveletek szemcsés anyagokkal Kalorikus műveletek Anyagátadási műveletek

108

128

236

252

252

60

60

63

63

30

30

33

33

18

18

20

20

15

15

18

18

65

65

68

68

48

48

50

50

210

Műszaki alapismeretek Géprajzi alapismeretek Gépelemek Műszaki alapismeretek gyakorlat Géprajz gyakorlat Gépelemek gyakorlat Laboratóriumi alapismeretek Laboratóriumi alapfogalmak Tömeg-, térfogat, sűrűségmérés Homogenizáló, szétválasztó műveletek Érzékszervi, reológiai vizsgálatok Gravimetria Titrimetria Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat Méréstechnikai alapok Tömeg-, térfogat-

54

54

54

32

54 54 35

54

32 35

49

35 49 18

18

35 18

32

194

180

180

54

54

54

140

126

126

119

72

35

18

84

54

56

128 18

56

110

86

72

72

6

6

6

6

12

12

14

14

18

14

14

18

14

12

16 16

12 12

12 12

18

18 16 16 35

56

105

196

72

104

176

10

10

10

25

25

25

211

, sűrűség- mérés

10895-12 Általános élelmiszeripari technológiák

Homogenizáló, szétválasztó műveletek Érzékszervi, reológiai vizsgálatok

32

30

24

7

30

14

21

Gravimetria

14

21

21

Titrimetria

42

21

21

14

18

18

14

14

14

21

16

16

Viszkozitás mérése Mikrobiológiai vizsgálatok Adott iparágak megfelelő laboratóriumi vizsgálatok Élelmiszeripari anyagismeret Élelmiszeripar főbb ágazatai Növényi eredetű nyersanyagok Állati eredetű nyersanyagok Adalékanyagok Élelmiszeripar környezete Élelmiszeripari technológiák

90

54

144

144

144

4

4

4

4

43

43

43

43

43

43

43

43

30

30

30

30

24

24

24

24

152

144

144

72

80

212

Malom- és keveréktakarmány gyártás Sütőipar, cukrászipar Tartósítóipar Tejipar Dohányipar, növényolajipar, margaringyártás Bor és pezsgőgyártás Cukorgyártás, édesipar Erjedésipar Hús és baromfiipar Élelmiszerek csomagolása Élelmiszerkémia Nitrogéntartalmú szerves vegyületek (aminok, aminosavak, heterociklusos vegyületek, fehérjék) Enzimek Szénhidrátok és biokémiai

8

8

8

8

20

20

20

20

18 18

18 18

16 16

16 16

8

8

8

8

12

12

12

12

18

18

18

18

26

26

24

24

20

20

18

18

4

4

4

4

54

54

54

54

13

13

13

13

5

5

5

5

13

13

13

13

213

reakcióik Lipidek és élelmiszeripari változásaik

10890-12 Élelmiszeripari vállalkozások működtetése

Élelmiszertechnol ógiai adalékok Mikrobiológia A mikroorganizmusok szervezettana Mikroorganizmusok életfeltételei és életfolyamatai A mikroorganizmusok hasznos tevékenysége A mikroorganizmusok káros tevékenysége A mikroorganizmusok életműködésének irányítása Élelmiszeripari vállalkozások Vállalkozási formák és lehetőségek Vállalkozás

13

13

13

13

10

10

10

10

36

36

36

36

6

6

6

6

7

7

7

7

8

8

8

8

8

8

8

8

7

7

7

7

32

32

36

36

3

3

3

3

10

10

12

12

214

létrehozása Vállalkozás működtetése Vállalkozás átalakítása, megszüntetése A működtetés gyakorlati feladatai

16

16

18

18

3

3

3

3

10904-12 Higiénia és minőségbiztosí tás

10903-12 Élelmiszeripari alapmérések

Dokumentáció Értékesítési adminisztráció Adózási adminisztráció Nyilvántartások vezetése Élelmiszeripari alapmérések Élelmiszeripari műveltekhez kapcsolódó mérések, vizsgálatok Komplex laboratóriumi vizsgálatok Élelmiszerelőállítás folyamatai Alap,- segéd,- és járulékos anyagok

215

16

36

36

4

9

9

4

9

9

4

9

9

4

9

9 384

384

80

80

304

304

192

192

24

24

Termékcsoportok Élelmiszerelőállítási folyamatok Élelmiszerelőállító gépek és berendezések Szakmai számítások Higiénia, mikrobiológia, minőségbiztosítá s Dokumentáció készítése Élelmiszerelőállítás folyamatai gyakorlat Anyagok előkészítése Termékek előállítása Dokumentáció készítése Élelmiszer higiénia Higiénia szabályozása Élelmiszerek biztonságát meghatározó

216

48

48

40

40

32

32

24

24

16

16

8

8

224

224

24

24

184

184

16

16

64

64

8

8

16

16

tényezők Műszaki higiénia Élelmiszerfeldolgozás biztonsága Minőségbiztosítás Jó higiéniai gyakorlat ISO 22000 HACCP Minőségbiztosítás dokumentumai Összesen Összesen

180 180

0

70

216 216

0

105

252 252

0

140

304

16

320

936

180

1116

Elméleti óraszámok/aránya

5. évfolyamos képzés esetén elmélet: 1336, gyakorlat 939 arány 58,7% - 41,3 %

Gyakorlati óraszámok/aránya

2. évfolyamos képzés esetén elmélet: 1320, gyakorlat 948 arány 58,2% - 41,7 %

217

160

30

30

10

10

48

48

16

16

24

24

8

8

384

608 992

Helyi tanterv Élelmiszeripar szakmacsoport Élelmiszeripari analitikus technikus OKJ SZÁMA: 54 541 01

Érvényes: 2013. szeptember 1-től

218

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök 9.

10.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e gy ögy e gy ögy

11. e

gy ögy

12. e

Munkahelyi egészség 18 és biztonság Munkavédelmi 4 alapismeretek Munkahelyek 4 kialakítása Munkavégzés 2 személyi feltételei Munkaeszközök 2 biztonsága Munkakörnyezeti 2 hatások Munkavédelmi jogi 4 ismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam

gy

Ágazati szakközépiskolai Szakképesítésképzés óraszáma specifikus a közismeret szakképzés nélkül óraszáma 5/13. és 2/14. 1/13. e

gy

ögy

e

A szakképzés összes óraszáma

gy

18

18

18

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4 16

16

4

4

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése

219

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10894-12 Élelmiszeripari műveletek és gépek

Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Élelmiszeripari műveletek és gépek Közegáramlás törvényei és gépei Szétválasztó műveletek és gépek Homogenizáló műveletek és gépek Műveletek szemcsés anyagokkal

108

128

236

252

60

60

63

30

30

33

18

18

20

15

15

18

65

65

68

48

48

50

32

194

180

54

54

140

126

119

128

72

35

18

18

Kalorikus műveletek Anyagátadási műveletek Műszaki alapismeretek Géprajzi alapismeretek Gépelemek Műszaki alapismeretek gyakorlat Géprajz gyakorlat

54

54

54

54 54 35

54 49

32 35

35

220

64

64

8

8

8

8

24

24

24

24 252

180

56

128

Gépelemek gyakorlat Laboratóriumi 18 alapismeretek Laboratóriumi 6 alapfogalmak Tömeg-, térfogat-, 12 sűrűségmérés Homogenizáló, szétválasztó műveletek Érzékszervi, reológiai vizsgálatok Gravimetria Titrimetria Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat Méréstechnikai alapok Tömeg-, térfogat-, sűrűség- mérés Homogenizáló, szétválasztó műveletek Érzékszervi, reológiai vizsgálatok Gravimetria Titrimetria Viszkozitás mérése Mikrobiológiai vizsgálatok Adott iparágak megfelelő

35

49

110

86

72

6

6

12

14

18

14

18

14

16 16

12 12

196

176

72

10

10

10

10

25

25

25

25

32

32

30

30

24

24

21

7

14 42 14

14 42 14

14 32 14

21 21 18

14

14

14

14

21

21

16

16

18

18

32

18 18 16 16 35

56

105

221

54

56

84

72

104

14

176

10895-12 Általános élelmiszeripari technológiák

laboratóriumi vizsgálatok Élelmiszeripari anyagismeret Élelmiszeripar főbb ágazatai Növényi eredetű nyersanyagok Állati eredetű nyersanyagok

144

144

4

4

4

43

43

43

43

43

43

30

30

30

24

24

24

152

144

8

8

8

Sütőipar, cukrászipar

20

20

20

Tartósítóipar

18

18

16

Tejipar Dohányipar, növényolajipar, margaringyártás

18

18

16

8

8

8

12

12

12

18

18

18

26

26

24

Hús és baromfiipar

20

20

18

Élelmiszerek csomagolása

4

4

4

Adalékanyagok Élelmiszeripar környezete Élelmiszeripari technológiák Malom- és keveréktakarmány gyártás

Bor- és pezsgőgyártás Cukorgyártás, édesipar Erjedésipar

90

54

72

80

222

144

144

Élelmiszer-kémia

54

54

54

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek (aminok, aminosavak, heterociklusos vegyületek, fehérjék)

13

13

13

Enzimek

5

5

5

13

13

13

13

13

13

10

10

10

36

36

36

6

6

6

7

7

7

8

8

8

8

8

8

7

7

7

Szénhidrátok és biokémiai reakcióik Lipidek és élelmiszeripari változásaik Élelmiszertechnológiai adalékok Mikrobiológia A mikroorganizmusok szervezettana Mikroorganizmusok életfeltételei és életfolyamatai A mikroorganizmusok hasznos tevékenysége A mikroorganizmusok káros tevékenysége A mikroorganizmusok életműködésének irányítása

223

54

36

10890-12 Élelmiszeripari vállalkozások működtetése 10891-12 Mikrobiológia, higiénia és minőségbiztosítás

Élelmiszeripari vállalkozások Vállalkozási formák és lehetőségek Vállalkozás létrehozása Vállalkozás működtetése Vállalkozás átalakítása, megszüntetése A működtetés gyakorlati feladatai Dokumentáció Értékesítési adminisztráció Adózási adminisztráció Nyilvántartások vezetése Mikrobiológia és higiénia Higiénia szabályozása Élelmiszerek biztonságát meghatározó mikrobiológiai tényezők Műszaki és személyi higiénia

32

32

36

3

3

3

10

10

12

16

16

18

3

3

3

36

16

36

4

9

4

9

4

9

4

9

32

64 6

32

20

224

64

Élelmiszerfeldolgozás biztonsága

6

Minőségbiztosítás

16

10892-12 Élelmiszeranalitika

Jó higiéniai gyakorlat ISO 22000, HACCP Minőségbiztosítás dokumentumai Élelmiszeranalitika Alapmérések elmélete pH mérés, potenciometria

16

4 8 4 192 12 18

Konduktometria

6

Refraktometria, polarimetria

12

Spektrofotometria

18

Kromatográfia, alkohol és extrakt tartalom meghatározás Fehérje-, zsiradéktartalom meghatározás

20

18

Mikrobiológia

12

Komplex élelmiszervizsgálat ok

56

225

192

Élelmiszerek érzékszervi bírálata

20

Fizikai-kémia

32

Halmazállapotok

8

Oldatok, kolloidok

12

10893-12 Élelmiszeranalitikai vizsgálatok

Kémiai egyensúly, elektrokémia Élelmiszeranalitik a gyakorlat Alapméréseket végez pH mérés, potenciometria

32

12 512 40 40

Konduktometria

40

Refraktometria, polarimetria

35

Spektrofotometria

50

Kromatográfia, alkohol és extrakt tartalom meghatározás Fehérje-, zsiradéktartalom meghatározás

40

40

Mikrobiológia

35

Élelmiszerek érzékszervi bírálata Komplex élelmiszervizsgálat

25 167

226

512

ok Számítógépes adatfeldolgozás Vizsgálati eredmények matematikai értékelése Mérési eredmények dokumentálása Minőségi következtetések

48

16

22 10

Szakmai számítás

48

Gravimetria, titrimetria Műszeres vizsgálatok Mikrobiológiai, érzékszervi vizsgálatok Összesen: Összesen:

48

48

19 19 10 18 0 180

0

70

21 6

0

216

105

252

0

140

304

252

16

320

1283

936

180

1116

160

384

608 992

Elméleti óraszámok/aránya

1336/58,7%(4+1. évfolyamos képzés esetén)

; 1320/58,2%(2. évfolyamos képzés esetén)

Gyakorlati óraszámok/aránya

939/41,3%(4+1.évfolyamos képzés esetén)

; 948/41,8%(2.évfolyamos képzés esetén)

227

2275 2268

Helyi tanterv Mezőgazdaság szakmacsoport Virágkötő és virágkereskedő OKJ SZÁMA: 34 215 04

Érvényes: 2013. szeptember 1-től

228

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul

Munkahelyi egészség és biztonság

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Óraszám

Tantárgyak/témakörök

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

Óraszám

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

e

e

gy

ögy

gy

ögy

11497-12 Foglalkoztatás I.

e

gy

1. évfolyam e

gy

ögy

2. évfolyam Összesen

e

gy

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

16

16

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

4

4

Álláskeresés

4

4

4

4

Munkanélküliség

4

4

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

64

64

Nyelvtani rendszerezés 1

10

10

10

10

Nyelvtani rendszerezés 2

10

10

10

10

Foglalkoztatás II.

11499-12 Foglalkoztatás II.

3/11. évfolyam Összesen

229

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

24

24

Munkavállalói szókincs

20

20

20

20

64

208

144

64

208

26

26

26

26

26

26

20

20

20

20

20

20

30

30

30

22

22

22

Növényismeret és kezelés Növénytani alapismeretek Dísznövény termesztési alapismeretek Egy- és kétnyári dísznövények Évelő dísznövények

11074-12 Növényismeret és -kezelés

Lombhullató díszfák és díszcserjék Örökzöld díszfák és díszcserjék Növényházi levéldísznövények Növényházi virágos dísznövények Növényismeret és – kezelés gyakorlat Dísznövény termesztési alapismeretek Cserepes és vágott növények kezelése Egy- és kétnyári dísznövények Évelő dísznövények

72

72

72

108

34

34

34

30

30

30

64

244

180

30

30

30

21

21

21

21

21 35

21 35

35

230

80

260

11075-12 Virágkötészet

Lombhullató díszfák és díszcserjék Örökzöld díszfák és díszcserjék Növényházi levéldísznövények Növényházi virágos dísznövények Virágkötészet A virágkötészet fogalma, története Virágkezelések Anyagok, eszközök A virágkötészet törvényei Virágkötészeti stílusok Tűzött virágdíszek Csokrok Koszorúk Díszítő csomagolások Haj- és ruhadíszek Növény-összeültetések Száraz és selyem virágdíszek Virágdíszek összerendezése Virágkötészet gyakorlat Virágkezelések elvégzése Anyagok, eszközök

108

38

38

38

35

35

35

72

32

32

40

32

40

64

32 244

10 8 8

10 12 32 42 12 20 26 26 10 8 8

12 26

10 12 32 42 12 20 26 26

108 31 28

144

128

231

144

96

240

28 10 9 9

10 12 30 40 10 18 24 28 10 9 9

12

12

12

26 380 31 28

28

28 476 52 46

10 12 30 40 10 18 24

252 52 46

224

ismerete, használata Színek és formák gyakorlati alkalmazása Virágkötészeti stílusok alkalmazása

35

35

60

60

14

14

24

24

40 50 54

70

Tűzött virágdíszek készítése Csokrok készítése Koszorúk készítése Díszítő csomagolások készítése Haj- és ruhadíszek készítése Növény-összeültetések készítése Száraz és selyem virágdíszek készítése Virágdíszek összerendezése Virágeladás alapjai A vállalkozási formák és a kereskedelem rendszere Árurendszerek, minőség 11077-12 Áruátvétel Virágeladás alapjai Raktározási, leltározási munkák Az értékesítés előkészítése, árukirakodás

40 50 54

48 52

70 48 52

14

14

14

14

21

21

20

20

28

28

26

26

28

28

27

27

37

37 144

37 144

37 144

12 18 16

12 18 16

12 18 16

12 18 16

26

26

26

26

12

12

12

72

72

12

232

A vásárlási indítékok megismerése Az értékesítési módok alkalmazása Az értékesítés folyamata A fogyasztói reklamációk intézése Virágeladás alapjai gyakorlat Az áruátvétel gyakorlati lebonyolítása A raktározás, leltározás lebonyolítása Értékesítést előkészítő munkák Értékesítési munkák Vevő fogadása, tájékoztatása A pénztárgép kezelése Virágkereskedelem A beszerzési döntések és szervezések A készletezési döntések és szervezések 11076-12 Virágkereskedelem Az eladási árak kialakítása A pénzforgalom lebonyolítása Az áruforgalmi döntések

12

12

12

12

16 24

16 24

16 24

16 24

8

8

8

8

72

144

216

252

252

21

21

35

35

28

28

49

49

23

23 56

35 56

35 56

56 32 156

56 21 144

56 21 144

56 56 32 108

48

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

24 48

24 48

22 40

22 40

233

hatása az eredményre A marketing alapfogalmai A vásárlói magatartás, vásárlói típusok A piackutatás Marketingstratégia, piacverseny Marketingkommunikáció, PR Virágkereskedelem gyakorlat A forgalom elemzése, tervezése A készletek elemzése A költségek elemzése Az eredmény elemzése A vásárlói magatartás, vásárló típusok Piackutatás és módszerei a gyakorlatban Marketingstratégia és PR a gyakorlatban Vállalkozási ismeretek Vállalkozási formák Vállalkozás működtetési feltételei Vállalkozások gazdálkodása

4

4

4

4

8 10

8 10

8 10

8 10

12

12

12

12

14

14

12

12

108

96

204

128

128

21 21 28 38

14 14 14 28

14 14 14 28

28

28

14

14

21

21

14

14

47

30

96 12

47 96 12

96 12

30 96 12

16

16

16

16

24

24

24

24

21 21 28 38

234

Vezetési ismeretek, vállalkozás irányítása Vállalkozások előírásai Vállalkozási gyakorlat Vállalkozások alapításának, megszüntetésének gyakorlata Vállalkozások működtetési feltételei Üzleti terv készítése Vállalkozások működtetése a gyakorlatban Előírások alkalmazása a gyakorlatban

28 16

Elméleti óraszámok/aránya

324 504 140 828 946=40%

Gyakorlati óraszámok/aránya

1420=60%

Összesen: Összesen:

270 252 522

140

235

352 736

96

28 16 96

14

14

28 21

28 16 96

28 16 96

14

14

14

28 21

28 21

28 21

28 21

21

21

21

21

21

12 384

12 2366 2366

12 450 684 1134

12 480 528 1008

160

930=40% 1372=60%

12 2302 2302

Helyi tanterv Mezőgazdaság szakmacsoport Dísznövénykertész OKJ SZÁMA: 34 622 01

Érvényes: 2013. szeptember 1-től

236

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul

Óraszám

Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam e Munkahelyi egészség és biztonság

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II.

gy

ögy

2/10. évfolyam e

gy

ögy

Óraszám 3/11. évfolyam e

Összesen

gy

1. évfolyam e

gy

ögy

2. évf. e

Összesen

gy

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

16

16

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

4

4

Álláskeresés

4

4

4

4

Munkanélküliség

4

4

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

64

64

237

Nyelvtani rendszerzés 1

10

10

10

10

Nyelvtani rendszerezés 2 Gazdálkodási alapismeretek A gazdálkodás alapismeretei

10

10

10

10

36

32 13 13 3 3

36 14 14 4 4

Vállalkozási alapismeretek Marketing

10960-12 Vállalkozás, kereskedelmi alapok

Európai Uniós ismeretek Gazdálkodási alapgyakorlatok Adózási ismeretek

32 6 12 8 6

Vállalkozás gyakorlata Adminisztráció Kommunikáció

10961-12 Kertészeti alapismeretek

32

32 6 12 8 6

Növénytan A növények külső és belső felépítése A növények életjelenségei

36

36

14

Növényrendszertan

8

Környezettan

6

14 8 8 6 72

8

Termesztési ismeretek A kertészeti termesztés tárgyi feltételei Éghajlattan

72

Talajtan

14

Talajművelés

10

Trágyázás

10

Öntözés

10

Növényvédelem

12

Termesztési ismeretek

4 12 14 10 10 10 12

4 12

54

54 238

gyakorlat A kertészeti termesztés tárgyi feltételeinek megismerése Éghajlattani gyakorlatok

10

Talajtani gyakorlatok

10

Trágyázási gyakorlatok

10

Növényvédelmi gyakorlatok

14

Műszaki alapismeretek

72

Anyagismeret

6

A műszaki ábrázolás alapjai Gépelemek, szerkezeti egységek Belsőégésű motorok Az erőgépek szerkezeti felépítése Villanymotorok A termesztés, növényápolás gépei Műszaki alapismeretek gyakorlat Kéziszerszámok, anyagok ismerete, használata Gépelemek, szerkezeti egységek ismerete Motorok szerkezete, működtetése Erőgépek szerkezete, működtetése

4

Elektromos berendezések, villanymotorok működtetése

10 10 10 10 14

10

72 6 4 10 12

10 12

1

7 1

32

32

7

126

126

6

7

6

7

15

14

15

21

6

7

239

10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek

10963-12 Szabadföldi dísznövénytermesztés

Erőgépek, munkagépek összekapcsolása A termesztés, növényápolás gépeinek üzemeltetése Munkavállalói ismeretek Munkavédelmi szabályozás és felügyelet Munkáltatók és munkavállalók munkavédelmi jogai és kötelességei A munkavégzés jellegzetességei Munkaegészségtan

56

56 36

2

2

2

2

5

5 4 2

4 2

Környezetvédelem

4

Természetvédelem

2

Munkajogi alapismeretek

4

Kétnyári dísznövények Évelő dísznövények

14

36

Munkalélektan A kertészeti munkavégzés biztonságtechnikája Tűz- és robbanásvédelem

Dísznövénytermesztés 1. Egynyári dísznövénytermesztés Egynyári dísznövényismeret

22

5 4

180

180

5 4 4 2 4 162

36

32

36 16

36 16

10

10

36

32

Évelő dísznövénytermesztés

240

162

Évelő dísznövényismeret

46 Dísznövénytermesztés 1. gyakorlat Dísznövénytermesztés

108

36 216

324

252

általános ismeretei

33 Egynyári dísznövények ismerete

24

21

12

7

Kétnyári dísznövények ismerete Évelő dísznövények ismerete Szakmai számítások szabadföldi dísznövénytermesztésből Lágyszárú szabadföldi növények magvetése Lágyszárú szabadföldi növények dugványozása Lágyszárú szabadföldi növények tőosztása Lágyszárú szabadföldi növények tűzdelése Lágyszárú szabadföldi

39

35

12

7

21

30

42

9

18

28

12

7

30

35

24

21

12

14

12

7

9

növények nevelése ápolása Lágyszárú szabadföldi növények palántázása Lágyszárú szabadföldi növények átültetése,

241

252

gondozása Lágyszárú szabadföldi növények szedése, áruelőkészítése Dísznövénytermesztés 2. Díszfaiskola létesítése és felszerelése Fásszárú növények szaporítása Fásszárú növények nevelése, ápolása Fásszárú növények kitermelése, áru-előkészítése Lombhullató díszfák Lombhullató díszcserjék Kúszó cserjék

10964-12 Fenyőfélék Fásszárú Örökzöld lomblevelű dísznövénytermesztés

dísznövények Dísznövénytermesztés 2. gyakorlat Lombhullató díszfák növényismerete Lombhullató díszcserjék növényismerete Kúszó cserjék növényismerete Fenyőfélék növényismerete Örökzöld lomblevelűek növényismerete Szakmai számítások a

27

28

144

144

108

4

4

10

10

12

12

2 36 36

2 38 38

4 24

4

32

140

20

16

12 216

216

198

192

18

18

12

18

18

18

6 12

18 24

6 6

18 18 242

390

fásszárú dísznövénytermesztésből Faiskolai üzem megismerése Díszfák és cserjék ivaros szaporítása Fásszárú növények dugványozása Fásszárú növények oltása,

6

6

12

12

6

18

36

12

36

szemzése

12 Fásszárú növények szaporítása sarjakkal bujtással tőszétosztással Telepítés nevelőtáblába Fásszárú növények nevelése ápolása Fásszárú növények kitermelése, áru-előkészítése Műszaki ismeretek Termesztőberendezések műszaki létesítményei A dísznövénytermesztésben használatos speciális gépek, eszközök Műszaki ismeretek gyakorlat Szerkezettan Termesztőberendezések műszaki létesítményei A dísznövénytermesztésben használatos speciális gépek, eszközök

24

6 18

6 6

12 24

42

12

42

18

6

24

36

36

32

14

12

22

20 112 34

243

112

32

96 30

27

24

51

42

96

208

Dísznövénytermesztés 3. A növényházi termesztés

208

192

192

jellemzői 12

14 10

36

36

24

20

6

4

36

36 10

16 Cserepes levéldísznövények Cserepes levéldísznövénytermesztés Különleges nevelést igénylő levéldísznövények Vágott levéldísznövények Cserepes virágzó dísznövények Növényházi vágott virágok Növényházi vágott virágok 10965-12 termesztése Növényházi dísznövénytermesztés Dísznövények hajtatása Dísznövények áru-

12

8

36 6

4

2

18

18

36

előkészítése Mikroszaporítás elmélete

Dísznövénytermesztés 3. gyakorlat

304

Levéldísznövények ismerete Növényházi virágzó

304

320

35

35

21

20

14

10

dísznövények ismerete Szakmai számítások a

244

320

növényházi dísznövénytermesztésből Növényházi dísznövények magvetése Növényházi dísznövények dugványozása Növényházi dísznövények tőosztással, sarjakkal és indáról történő szaporítása Növényházi cserepes növények ápolási munkái Cserepes növények átültetése Növényházi vágott virágok nevelési, ápolási munkái Hagymás, hagymagumós

31

35

35

30

21

15

35

35

35

35

21

35

7

15

7

15

évelő növények hajtatása Növényházi dísznövények áru-előkészítése Mikroszaporítás gyakorlat Összesen: Összesen:

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

234 288 522

140

396 432 828

140 918/ 38,8% 1448/ 61,2%

245

42 448

288 736

2366

504 630 1134

40 368 640 160 1008 872/ 37,9% 1430/ 62,1%

2302

Helyi tanterv Mezőgazdaság szakmacsoport Lovász OKJ SZÁMA: 34 621 02

Érvényes: 2013. szeptember 1-től

246

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul

Munkahelyi egészség és biztonság

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Óraszám

Tantárgyak/témakörök

Óraszám

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

e

e

e

gy

ögy

gy

ögy

11497-12

gy

e

gy

ögy

2. évfolyam e

Összesen

gy

18

18

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

16

16

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

4

4

Álláskeresés

4

4

4

4

Munkanélküliség

4

4

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

64

64

Foglalkoztatás II.

11499-12 Foglalkoztatás II.

1. évfolyam

Összesen

247

Foglalkoztatás I.

10951-12 Lógondozási feladatok

Nyelvtani rendszerzés 1

10

10

10

10

Nyelvtani rendszerezés 2

10

10

10

10

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

24

24

Munkavállalói szókincs

20

20

20

20

Tartás és takarmányozás

72

72

96

240

144

96

240

A ló környezeti igényei

18

18

32

68

54

16

70

A ló ápolása

18

18

36

18

16

34

Takarmányozástan

36

36

136

72

64

136

64

Tartás és takarmányozás gyakorlata

144

144

128

416

216

192

408

A ló elhelyezése, istállórend

36

36

32

104

54

48

102

A ló ápolása és mozgatása

36

36

32

104

54

48

102

Lószerszámok ismerete és karbantartása

36

36

72

36

32

68

36

36

136

72

64

136

Takarmányismeret, a ló takarmányozása Anatómia és egészségtan A ló felépítése, mozgása, szervei

36

72

18

36

64 32

248

140

72

64

136

54

36

16

52

Egészséges és beteg ló életjelenségei, a betegségek

18

36

Anatómia és egészségtan gyakorlata A ló testalakulásának megítélése, a használhatóság Egészségi állapot megítélése, betegségek tünetei Sérült, illetve beteg ló kezelése, időszaki kezelések

11016-12 Lótenyésztési feladatok

Lótenyésztés

36

A ló kialakulása és háziasítása Lófajták

86

32

48

84

72

72

72

72

18

18

18

18

18

18

18

18

36

36

36

36

72

32

140

72

18

18

18

18

18

18

18

18

68

18

A lovak tenyésztése

36

Lovas viselkedéskultúra A ló tartásának és tenyésztésének biztonságtechnikája

18

18

18

18

Lótenyésztés gyakorlata

36

36

32

36

64

249

136

64

136

48

66

16

16

18

18

72

64

136

A ló küllemi bírálata, külső és belső értékmérők

18

A lovak tenyésztése A ló tartásának és tenyésztésének biztonságtechnikája Gazdálkodási ismeretek Gazdálkodás és vállalkozás általános feltételei Kommunikáció és marketing

18

16

52

36

16

52

18

32

50

18

32

50

16

34

18

16

34

18

Jogi alapok

11017-12 Lovaglási feladatok I.

64

64

64

16

16

16

16

16

16

16

16

32

32

32

32

32

140

72

64

136

36

36

Lovaglás

36

72

Felkészülés a lovaglásra

18

18

A lovaglás alapjai

18

36

16

70

18

48

66

18

16

34

18

16

34

A hátasló használata

36

Lovaglás gyakorlata

72

108

96

276

180

144

324

Szerszámozás

36

36

32

104

72

32

104

Lovaglási feladatok

36

54

48

138

90

80

170

18

16

34

18

32

50

Pályaépítés

10953-12 Fogathajtási

64

Fogathajtás

72

A fogathajtás szerszámai,

36

32

250

104

72

36

36

32

104 36

feladatok

eszközei, előkészületei A fogathajtás alapjai

18

16

34

18

16

34

A ló használata fogatban

18

16

34

18

16

34

Fogathajtás gyakorlata

72

108

80

260

144

Kocsik, hintók felépítése, karbantartás

18

36

16

70

54

Fel-, leszerszámozás, beés kifogás

18

36

32

86

54

32

86

Fogathajtási feladatok

36

36

32

104

36

112

148

368

2086

544

2142

Összesen: Összesen:

198

324 522

140

360

468 828

140

368 736

2366

450

684

1134

144

54

160

464

1008

Elméleti óraszámok/aránya

926 / 39,14 %

914 / 39,70 %

Gyakorlati óraszámok/aránya

1440 / 60,86 %

1388 / 60,30 %

251

288

2302

Helyi tanterv Élelmiszeripar szakmacsoport Húsipari termékgyártó OKJ SZÁMA: 34 541 03

Érvényes: 2013. szeptember 1-től

252

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul

Munkahelyi egészség és biztonság

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Óraszám

Tantárgyak/témakörök

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

Óraszám

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

e

e

gy

ögy

gy

ögy

11497-12 Foglalkoztatás I.

e

gy

1. évfolyam e

gy

ögy

2. évfolyam

e

Összesen

gy

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

140

140

4

160

16

16

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

4

4

Álláskeresés

4

4

4

4

Munkanélküliség

4

4

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

10

10

10

10

Nyelvtani rendszerezés 2

10

10

10

10

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

24

24

Munkavállalói szókincs

20

20

20

20

Foglalkoztatás II.

11499-12 Foglalkoztatás II.

3/11. évfolyam Összesen

253

Munkavédelem, tűzvédelem, higiénia összesen

54

16

70

54

16

70

23

23

23

23

23

23

23

23

Biztonságos munkavégzés feltételei Higiéniai követelmények 10926-12 A húsipari és malomipari munkavégzés követelményei

Élelmiszerbiztonság minőségbiztosítás Tűzvédelem

16 8

16

8

8

8

8

8

16

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek összesen

72

16

88

36

48

84

18

4

22

12

8

20

18

4

22

12

16

28

4

4

12

12

Vállalkozási alapismeretek Élelmiszer értékesítés előírásai Vállalkozás

254

működtetése Élelmiszervizsgálat gyakorlat összesen

108

108

108

108

27

27

27

27

eljárások

54

54

54

54

Szakmai számítások

27

27

27

27

Laboratóriumi alapismeretek Élelmiszervizsgálati

Szakmai technológia összesen 10927-12

126

144

80

350

180

128

308

Vágóállatok szervezeti felépítése

40

8

48

24

6

30

Vágóállatfajok, fajták

14

2

16

8

4

12

Vágástechnológiák

40

10

50

28

10

38

32

6

38

16

10

26

Vágóhídi munka

Vágási termékek hasznosítása

255

Szakmai gépek összesen

72

Géptani alapismeretek

8

32

104

72

8

8

32

20

64

136 8

Elsődleges feldolgozás gépei

12

20

24

44

Technológia gyakorlat összesen

216

504

448

1168

666

576

1242

80

210

90

80

210

36

64

100

96

96

12

24

36

30

30

Elsődleges feldolgozás műveletei

100

30

40

Géptani gyakorlat összesen Gépeket, eszközöket használ 10928-12

256

Darabolás, csontozás

Szakmai technológia Vágási termékek felhasználhatósága

62

8

70

26

12

38

10

5

15

10

10

20

Szakmai gépek Darabolás, csontozás gépei

Technológia gyakorlat Állati test darabolása, csontozása

216

140

150

50

140

696

16

28

300

50

264

614

30

30

Géptani gyakorlat Gépeket, eszközöket használ

12

Szakmai technológia

257

Tartósító eljárások 10929-12 Másodlagos

20

12

32

24

22

46

20

12

32

16

20

36

30

12

42

26

22

48

34

15

49

34

30

64

Készítménygyártáshoz szükséges anyagok

húsipari

Húskészítmények

feldolgozás

gyártási műveletei

Szakmai gépek Másodlagos feldolgozás gépei

Technológia gyakorlat Húsipari termékek gyártása

204

30

200

434

24

36

226

40

182

448

36

36

Géptani gyakorlat Gépeket, eszközöket használ

12

258

10930-12

Szakmai technológia

Húsipari

Húsok,

értékesítés

húskészítmények ismerete

12

10

22

12

22

34

36

4

40

12

12

24

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi alapismeretek

Technológia gyakorlat Húsbolti eladás

Összesen:

50

198

324

288

540

140 Összesen:

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

522

30

224

28

108

512

2366

50

360

774

140 828

30

336

130

672

2302

160 736

2366

1134

1008

710 / 30%

696 / 30 %

1656 / 70 %

1606 / 70 %

259

50

2302

Helyi tanterv Élelmiszeripar szakmacsoport Pék OKJ SZÁMA: 34 541 04

Érvényes: 2013. szeptember 1-től

260

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul

Óraszám

Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam e Munkahelyi egészség és biztonság

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

gy ögy

Óraszám

2/10. évfolyam e

gy ögy

3/11. évfolyam e

Összesen

gy

1. évfolyam e

gy ögy

2. évfolyam Összesen

e

gy

18

18

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

4

4

Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

16

16

11499-12

Munkajogi alapismeretek

4

4

4

4

Foglalkoztatás II.

Munkaviszony létesítése

4

4

4

4

Álláskeresés

4

4

4

4

Munkanélküliség

4

4

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

64

64

Nyelvtani rendszerezés 1

10

10

10

10

Nyelvtani rendszerezés 2

10

10

10

10

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

24

24

Munkavállalói szókincs

20

20

20

20

11497-12 Foglalkoztatás I.

10937-12 Előkészítő és befejező műveletek

Szakmai gyakorlat.1. Technológiai, termelési számítások

36

36

64

9

9

14 261

136 32

72

64

136

17

14

31

A munkaterület átvétele A nyersanyagok átvétele, tárolása, előkészítése Csomagoló anyagok átvétele, csomagolás Raktározás, hulladékkezelés Szakmai számítás Alapszámítások Nyersanyagok helyettesítése Kenyérfélék anyagfelhasználása Péksütemények anyagfelhasználása Töltelékszámítás

6

6

10

10

10

18

7 4

7 4

14 8

36 5 2

32 5 2

10

15

5

30

14

11 5 4 96 6 12

25 5 4 96 6 12

21

Laboratóriumi alapismeretek Minőség, minőségellenőrzés Általános laboratóriumi mérések, műveletek Mennyiségi meghatározások Sütőipari szakmai vizsgálatok Érzékszervi jellemzők vizsgálata Gazdálkodás Vállalkozás Munkaviszony létesítése, megszüntetése Marketing

28

36 20 6

Élelmiszervizsgálat gyakorlat

Vállalkozás és kereskedelem

38

16 104 30 10

Kapacitás-számítás

10934-12 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás

22

36 10 6 20

13

10

23

20

18

38

14 8

14 8

28 16 68 10 6

32

20 23 5 4 96 6 12

23 5 4 96 6 12

21

21

21

15 24

15 24

15 24

15 24

18

18

18

18

72 15 30

32 3

104 18 30

72 15 30

32 3

104 18 30

3

3

6

3

3

6

15

3

18

15

3

18

262

252 120 60 20 20 20

9 108 18 33 15 15 15

12

12

Kereskedelem Tésztakészítés és gépei A sütőipar nyersanyagai Tésztakészítés elméleti alapjai Kenyérfélék előállítása Péksütemények előállítása

10938-12 Tésztakészítés

Finom- pékáruk előállítása Egyéb sütőipari termékek előállítása Szakmai gyakorlat.2. Technológiai, termelési számítások Kovászkészítés Tésztakészítés Kenyérfélék előállítása Péksütemények előállítása

10939-12 Tésztafeldolgozás

Finom- pékáruk előállítása Egyéb sütőipari termékek előállítása Tésztafeldolgozás és gépei A sütőipari termék-előállítás feltételei A tésztafeldolgozás elméleti alapjai Kenyérfélék tésztafeldolgozása Péksütemények tésztafeldolgozása Finom pékáruk tésztafeldolgozása Egyéb sütőipari termékek tésztafeldolgozása

23

32 360 138 93 35 35 35

9 252 110 62 20 20 20

24

20

23

32 252 110 62 20 20 20 20

72

144

64

280

144

160

304

11

24

10

45

24

26

50

10 11 10 10 10

20 24 23 23 23

8 10 9 9 9

38 45 42 42 42

20 24 23 23 23

22 28 25 25 25

42 52 48 48 48

10

7

9

26

7

9

16

180

180

180

180

72

72

72

72

12

12

12

12

25

25

25

25

35

35

35

35

24

24

24

24

12

12

12

12

263

Szakmai gyakorlat.3. A sütőipari termék-előállítás feltételei Technológiai, termelési számítások Kenyérfélék tésztafeldolgozása Péksütemények tésztafeldolgozása Finom pékáruk tésztafeldolgozása Egyéb sütőipari termékek tésztafeldolgozása Kelesztés és gépei A kelesztés elméleti alapjai

36

72

64

172

144

96

240

5

10

8

23

20

12

32

5

5

8

18

10

7

17

5

15

10

30

30

20

50

6

12

10

28

24

18

42

10

20

20

50

40

27

67

5

10

8

23

20

12

32

Kenyérfélék kelesztése Péksütemények kelesztése 10940-12 Kelesztés, vetés-előkészítés

Finom pékáruk kelesztése Egyéb sütőipari termékek kelesztése Szakmai gyakorlat.4. Kenyérfélék kelesztése Péksütemények kelesztése Finom pékáruk kelesztése Egyéb sütőipari termékek kelesztése Sütés és berendezései

10941-12 Sütés

32 6 9 8 7

32 6 9 8 7

2

2

64 12 18 16 16

64 12 18 16 16

2

36 6 10 10

72 20 18 17

64 18 18 18

172 44 46 45

72 20 18 17

64 18 18 18

2 136 38 36 35

10

17

10

37

17

10

27

32 12 8 8 2

A sütés elméleti alapjai Kenyérfélék sütése Péksütemények sütése Finom pékáruk sütése

264

32 12 8 8 2

64 20 15 16 8

64 20 15 16 8

Egyéb sütőipari termékek sütése Szakmai gyakorlat.5. Kenyérfélék sütése Péksütemények sütése Finom pékáruk sütése Egyéb sütőipari termékek sütése Mézeskalács készítés és eszközei Mézes tészta készítés alapjai

2 36 10 10 10

72 20 20 20

64 18 18 18

6

12

10

Mézes tészta készítése és érlelése Mézes tészta feldolgozása Mézes tészta sütése

10942-12 Mézeskalács készítés Mézes tészta, díszítése és készárukezelése Szakmai gyakorlat.6. Mézes tésztakészítés és érlelés Mézes tészta feldolgozás Mézes tészta sütése Mézes tészta, díszítése és készárukezelése Összesen: Összesen:

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

306 216 140 522

2 172 48 48 48 28

5 72 20 20 20

64 18 18 18

5 136 38 38 38

12

10

22

48

48

96

96

5

5

10

10

15

15

26

26

15 8

15 8

25 20

25 20

5

5

15

15

36 10 10 6

64 17 17 14

100 27 27 20

72 20 20 12

96 26 26 18

168 46 46 30

10

16

26

20

26

46

396 432 256 480 140 828 736 958/40,49 1408/59,50

265

2086 2366

558 576 160 1134

368 640 1008

926/40,22 1376/59,77

2142 2302

Helyi tanterv Mezőgazdaság szakmacsoport Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó OKJ SZÁMA: 34 811 02

Érvényes: 2013. szeptember 1-től

266

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul

Munkahelyi egészség és biztonság

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Óraszám

Tantárgyak/témakörök

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

Óraszám

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

e

e

gy

ögy

Gy

ögy

11497-12 Foglalkoztatás I.

11033-12 Család-

e

gy

1. évfolyam e

gy

ögy

2. évfolyam Összesen

e

gy

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

16

16

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

4

4

Álláskeresés

4

4

4

4

Munkanélküliség

4

4

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

64

64

Nyelvtani rendszerezés 1

10

10

10

10

Nyelvtani rendszerezés 2

10

10

10

10

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

24

24

Munkavállalói szókincs

20

20

20

20

Foglalkoztatás II.

11499-12 Foglalkoztatás II.

3/11. évfolyam Összesen

Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési

108

108

267

108

108

és háztartásellátás alapismeretek Élelmiszerismeret, élvezeti cikkek (jellemzők, vásárlás, tárolás) Táplálkozási alapismeretek Élelmezés-egészségügyi ismeretek Konyhatechnikai berendezések, eszközök Nyersanyag előkészítés, ételkészítési alapműveletek Ételkészítés ételcsoportok alapján Terítés és tálalás a háztartásban Családellátás, - gondozás Család és háztartás Gondozás, nevelés a különböző életkori szakaszokban Egészségügyi alapismeretek Házi betegápolás Elsősegélynyújtás Közösségi családsegítés Lakókörnyezet kialakítás Lakáskialakítás és lakberendezés Lakóépületek környezete, gondozása

24 9

24 9

24 9

24 9

9

9

9

9

6

6

6

6

24

24

24

24

27

27

27

27

9 72 20

9 72 20

9 72 20

9 72 20

20 6 15 8 3 36

20 6 15 8 3 36

20 6 15 8 3 36

20 6 15 8 3 36

14

14

14

14

4

4

4

4

268

Lakásgondozás Fehérnemű- és ruhaápolás Lakókörnyezeti munka-, tűzés környezetvédelem Család- és háztartásellátási gyakorlat Konyhai munkák, ételkészítési alapgyakorlatok Lakókörnyezet gondozási és ruhaápolási gyakorlatok Ápolási, gondozási gyakorlatok

8 6

8 6

8 6

8 6

4

4

4

4

108

108

144

144

60

60

76

76

15

15

20

20

33

33

48

48

Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek 11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel

11035-12 Vendéglátás

Üzemgazdasági alapfogalmak Vállalkozási alapismeretek

Pénzügyi alapismeretek Adózási, bérezési, munkaügyi alapismeretek Ügyviteli ismeretek Vendéglátás, idegenforgalom Idegenforgalmi alapismeretek Vendéglátás fogalma, feltételei, fogyasztóvédelem

64

64

64

64

14

14

14

14

20

20

20

20

8

8

8

8

6

6

6

6

16

16

16

16

72

72

72

72

8

8

8

8

8

8

8

8

269

11036-12 Napi tevékenységek

11037-12 Falusi vendégfogadás

Vendégfogadási feladatok Vendéglátási, értékesítési tevékenység szabályozása Programok, gyermekprogramok szervezése Kommunikáció, kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés Marketing tevékenység Napi tevékenységek gyakorlata Árubeszerzés, élelmiszertárolás, értékesítés Ételkészítés, terítés, felszolgálás Speciális étrendi igényeknek megfelelő ételkészítés Saját termelésű termékek feldolgozása, tartósítása Takarítás, karbantartás Falusi vendégfogadás Falusi vendégfogadás általános kérdései Falusi vendégfogadás

8

8

8

8

10

10

10

10

8

8

8

8

20

20

20

20

10

10

10

10

288

288

288

288

56

56

56

56

96

96

96

96

52

52

44

44

40

40

40

40

44

44

44

44

72

72

72

72

8

8

8

8

12

12

12

12

270

tárgyi feltételrendszere Falusi vendégfogadás szabályai Programszervezés Hagyományőrzés Gyermekprogramok szervezése Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat

18

18

18

18

14

14

14

14

12

12

12

12

8

8

8

8

Vendéglátás általános gyakorlata Falusi vendéglátás sajátosságai Programok, gyermekprogramok szervezése Családi gazdaság, vendégfogadás, falusi turizmus tanulmányozása

Varrási, kézimunkázási alapismeretek 11038-12 Kreatív Textilipari anyagismeret textilfeldolgozás Kézimunkák, díszítések Ruhakészítési alapismeretek Lakástextíliák

256

256

256

256

72

72

72

72

88

88

88

88

48

48

48

48

48

48

48

48

36

36

32

32

8

8

8

8

10

10

8

8

14

14

12

12

4

4

4

4

271

Varrás, kézimunkázás gyakorlat

11039-12 Mezőgazdasági termelés és feldolgozás

Varróeszközök, kézi öltések Hímzés Varrógép, gépi varrások Textíliák javítása Kötény varrása Szoknyakészítés kész szabásminta használatával Blúzkészítés kész szabásminta használatával Kötés, horgolás Ruhadarabok készítése kész szabásminta használatával Egyéb kézimunkák Vizsgaremek készítés Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Kertművelési, termék feldolgozási alapismeretek Zöldségtermesztés Fűszer- és gyógynövények termesztése Gyümölcstermesztés Szőlőtermesztés Dísznövénytermesztés Állattartás, állati termékfeldolgozás Állattartási alapismeretek

144 20 20 40 16 20

128

272 20 20 40 16 20

256 20 16 40 12 16

256 20 16 40 12 16

28

24

24

32 16

32 16

32 16

32 16

36 20 24

36 20 24

36 20 24

36 20 24

28

18 12 6

36

32

18 8 18 12 12

18 14

36

32

272

86

54

12 24

12 24

8 18 12 12 86 14

32

12 24 8

18 12 12 54 14

86

32

8 18 12 12 86 14

Baromfitartás Nyúltartás Sertéstartás Lótartás Szarvasmarha és juhtartás Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat Zöldségtermesztés Fűszer- és gyógynövények termesztése Gyümölcstermesztés Szőlőtermesztés Dísznövénytermesztés Általános állattartás, higiénia Takarmányozás Baromfi- és nyúltartás Hobbiállatok gondozása Sertéstartás Lótartás Szarvasmarha és juhtartás

Összesen: Összesen: Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

4

16 6 14

20 6 18 8 20

4 8 20

144 60

144 36

144

432 96

18 27 27

18 44 27 27

18 54

24 12 48 16 48 18 54

528

2086

44

24 12 32 16

16 48

270

252

522

140

252

576

828

140

730/30,9% 1636/69,1%

273

208

736

2366

20 6 14

20 6 18 8 20

4 8 20 216 66

256 32

472 98

24 32 32

24 48 32 32

56 24 56

24 12 48 18 56 24 56

768

2142

48

24 12 48 18

486

648

1134

160

240

1008 726/31,5% 1576/68,5%

2302

V. fejezet A kollégium nevelési programja "... Mit ma elvetünk, holnap beérik, de értékét csak később ismerjük fel, (...) mikor hasznosul. Phaedrus: Példázat a magról

I. Bevezetés 1. Pedagógiai programunk összeállítását a Köznevelési törvény 17. §-a írja elő. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja összhangban a Köznevelési törvénnyel megalapozza és kijelöli a szakmai fejlesztés irányait, valamint meghatározza a közoktatási kollégiumok nevelési alapelveit. A kollégium programja igazodik az iskola pedagógiai programjához, magában foglalja az elmélet és a gyakorlat adta lehetőségeket. Megfelel a jogszabályok által előírt tartalmi és szerkezeti kritériumoknak és részletes helyzetfeltárásra építve, határozza meg a kollégiumi nevelés alapelveit, célkitűzéseit, követelményeit, feladatait, a tevékenység-, és az eszközrendszert, valamint az ellenőrzés és az értékelés rendszerét. 2. A társadalmi változások nemcsak a rendszer, hanem az emberek szemléletében is változásokat, módosításokat idéztek elő. Az emberi értékek folyamatosan változnak, és ez magában hordozza a gondolkodás és a szemléletmód megváltozásait is. A magyar iskolarendszer is átalakulásban van, a szülők és a tanulók is véleményt nyilváníthatnak az oktató-nevelő munkát meghatározó alapdokumentumok kialakításánál. Az alapprogram azokra a hazai és európai nevelési értékekre és haladó hagyományokra épít, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést, különös tekintettel a humanista, nemzeti, közösségi értékekre, továbbá a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, az esélykülönbségek csökkentésében, a kultúraközvetítésben betöltött szerepükre. Felhasználja - többek között – a pedagógiai, pszichológiai, szociológiai tudományok korszerű kutatási eredményeit.

274

Figyelembe veszi a Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben, egyezményekben vállalt kötelezettségeket, a gyermekek nevelésével, oktatásával és védelmével összefüggő törvényeket, jogszabályokat. A kollégiumban folytatott nevelési és tanítási alapelveket át kell tehát fogalmaznunk, és új tartalommal kell megtölteni azokat az általános emberi értékeket és a tudást, ami nélkül a jövő társadalma sem létezhet. Pedagógiai programunk vállalja az iskolai, valamint kollégiumi nevelés összehangolását. Szemléletében és nevelési céljaiban igyekszik alkalmazkodni társadalom és a kor elvárásaihoz, egységesíteni a múlt megőrzendő értékeit és a mai ifjúság szükségleteit. Szervezeti struktúrája, nevelési folyamata, cselekvésrendszere hatékonyan törekszik a pedagógiai programban megfogalmazott célok megvalósítására. A nevelési program összeállításánál alapul vett jogszabályok, dokumentumok, szempontok  2011. évi CXC. törvény a köznevelésről  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről  326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet  Az iskolai pedagógiai program, minőségirányítási program  59/2013. EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról  hagyományok, lehetőségek  tanulói igényfelmérés

II. Helyzetelemzés A kollégium neve: Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Kollégiuma Székhely: 9028 Győr, Régi Veszprémi u. 1-3. Telefon/fax: 96/427-522 Email cím: [email protected] Szervezése: iskolával egybe szervezett Alakulása: 1972. 275

Az iskola és a kollégium fenntartója: Vidékfejlesztési Minisztérium Kollégiumunk iskolánkkal közös irányítás alatt működik. Kollégistáink túlnyomó többségét saját iskolánk adja, ami meghatározza a tanulás követelményeit, a nevelési célokat s a feladatok végrehajtását. 1. Személyi feltételek: A kollégiumban a nevelési feladatokat egy fő kollégiumvezető mellett ötfős nevelőtanári testület látja el. A nevelőtestület tagjai a törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkeznek. A nevelőtanároktól elvárás a rendszeres önképzés, a korszerű szakmai ismeret, empátia, a pedagógiai kommunikáció, a tanulók iránti tisztelet, bizalom és szeretet. Egyéniségével, műveltségével, életmódjával, megjelenésével példaként szolgál a tanulók számára. A tanárok közül hárman csoportvezetői feladatokat is ellátnak. A csoportok kialakítása során a hasonló életkort, képzési irányt vesszük figyelembe. A helyettesítést az iskola tanárai végezhetik. A 326/2013. Kormányrendelet 4. melléklete 50 tanuló fölött 1 fő ápoló finanszírozását irányozza elő, számunkra jelenleg ez nem biztosított. 2. Tárgyi feltételek: Iskolánk koedukált kollégiumot üzemeltet. Az Alapító Okirat a kollégiumi férőhelyek számát 85 főben állapította meg. Ezzel szemben a tényleges férőhelyszám 102 fő. Ez az alábbiak szerint áll rendelkezésre: a háromszintes épületben a földszinten, és második emeleten tíz szoba áll a lányok rendelkezésére, míg az első emeleten hét szoba áll a fiúk rendelkezésére, szobánként öt - hat ággyal. Az elhelyezések azért alakultak így, mert a lány tanulók létszáma több éve közel duplája volt a fiúkénak. A kollégiumi létszám 2013/20134-es tanév elején 57 fő. A tanulást hat tanterem segíti, melyek délután tanulószobaként működnek, mindenkinek biztosítva a megfelelő tanulási feltételeket. Az 1972 óta működő épületben fűtés- és világításkorszerűsítést végeztek a 2009-2010. tanévben, de ezen kívül komolyabb felújítás nem történt, ami a vizesblokkokon, szekrényeken és a járófelületeken, szellőzőkön nagyon meglátszik. Melegítő konyhával rendelkezünk, amellyel biztosítjuk tanulóink napi háromszori étkezését. A sportolásra rendelkezésre áll: füves futballpálya 276

kispályás füves futballpálya bitumenes kézilabdapálya tornaterem A szabadidő aktív eltöltésére rendelkezésre áll még több asztalitenisz, biliárdasztal és több DVD-lejátszó, Hifi-berendezés. 3. Pénzügyi feltételek A kollégium közös pénzügyi irányítású az iskolával. Az anyagi, pénzügyi fedezetet a Vidékfejlesztési Minisztérium biztosítja. 4. Eszköz- és felszerelésjegyzék: A kollégium az előírt helyiségek közül nem rendelkezik betegszobákkal, mosó- és szárítóhelyiség sincs kialakítva. A bútorzat hiányosságai: nyitott és zárt könyvszekrények a tanulószobákban, cipőtárolók, tükrök szobánként, éjjeli szekrények, éjjeli lámpák tanulónként. Ágynemű-garnitúrát és ágyneműhuzat-garnitúrát sem tudunk biztosítani. Mindezeket pályázatokon elnyert összegekből szándékozunk folyamatosan pótolni, illetve ha erre az intézmény költségvetése fedezetet nyújt. Hagyományrendszerünk és éves feladattervünk: Kollégiumunk 41 éves fennállása alatt számos hagyomány alakult ki. Évről évre megszervezzük diákjainknak a Mikulás ünnepséget, karácsony előtt a kollégistáknak ünnepi estet rendezünk. Végzőseinktől a kollégiumi ballagás keretében veszünk búcsút, illetve a ballagók a városi rendezvényen is részt vettek. Hagyományosan működik a szabadon választható foglalkozás keretében kézműves szakkör, melyet szakavatott kolléganő, a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa vezet. A kollégium hagyományainak fejlesztése Hagyomány volt a kollégisták bérletes színházlátogatása, ez sajnos elsősorban anyagi okok miatt – megszűnt, jelenleg egy kiválasztott előadás csoportos megtekintése a célunk. Szeretnénk hagyományt teremteni a várossal ismerkedő sétákból. Érdemes Győrben a fiataloknak a történelmi, művészettörténeti, építészeti emlékeket is megmutatni, hiszen önállóan ők ezeket az értékeket nem látják és találják meg városunkban.

277

Szeretnénk bekapcsolódni a város kulturális életébe, a fesztiválok, a kulturális rendezvények szervezett látogatása is terveink között szerepel. Kiemelt szerepet kap ebben a József Attila Művelődési Ház programja. Új feladatot jelent számunkra, hogy a március 15-i ünnepi műsort önállóan kell összeállítanunk, előadnunk. Ezzel is új hagyományt teremtünk az intézményben. A kollégium éves programja: Augusztus: A tanév előkészítése Szeptember: Beköltözés Tanévnyitó, beilleszkedés Házirend ismertetése Szülői értekezlet a 9. évfolyamon Helyzetfelmérések és elemzések Tanulási módszerekkel való ismerkedés Tanulmányi verseny meghirdetése (értékelés félévenként) Könyvtárral való ismerkedés Szabadon választható foglalkozások meghirdetése Részvétel az iskola 50 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepi héten Tanév eleji adminisztráció – adatlapok, dokumentumok, diákigazolványok Október: Hiányosságok pótlása (adminisztráció, felszerelés) Szülői értekezlet a felsőbb évfolyamoknak Differenciált képességfejlesztés bevezetése Diákotthoni közgyűlés Házirend felülvizsgálata, módosítása Diákönkormányzat ötleteinek megvitatása Szabadon választott foglalkozások beindítása Elsőévesek beavatása Tanulmányi helyzet felülvizsgálata Filmklub Faliújság – az aradi vértanúk tiszteletére, október 23.

November: Könyvtári foglalkozás Felzárkóztatás folytatása 278

Tehetséggondozás beindítása Filmklub Házi versenyek meghirdetése és lebonyolítása Szülői fogadóóra December: Mikulás ünnepség Kollégiumi karácsony Korrepetálások folytatása Háziversenyek folytatása Könyvtári foglalkozás Tanulmányi helyzet felülvizsgálata Január: Előkészületek az első félév lezárására Értékelés (félévi tanulmányi eredmény) Háziversenyek Korcsolyázás Filmklub Február: Könyvtári foglalkozás Filmklub Félév értékelése Szülői értekezlet Differenciált képességfejlesztések átszervezése Háziversenyek Ünnepi műsor készítése Tanulmányi helyzet felülvizsgálata Március: Filmklub Készülés a szakmai versenyekre Az ünnepi műsor készítése, előadása Április: Tanulmányi helyzet felülvizsgálata Könyvtári foglalkozás Filmklub Szülői fogadóóra

279

Május: Diáknap Felkészülés az év végi vizsgákra Felzárkóztatások folytatása Versenyek befejezése, eredményhirdetés Ballagási faliújság készítése Városi kollégiumi ballagás Iskolai ballagás Végzős kollégisták búcsúztatása Június: Tanév értékelése és lezárása A kiköltözés szervezése Kapcsolatrendszer A kollégium és az iskola kapcsolata A kollégium vezetője rendszeresen részt vesz az iskolavezetőség és a kollégiumi életet érintő alkalmakkor az iskolai munkaközösségek vezetőinek megbeszélésein, ezután tájékoztatja a kollégium nevelőtanárait, az iskolát és a kollégiumot érintő aktualitásokról. A kollégium vezetője és a nevelőtanárok részt vesznek az iskolai értekezleteken, megbeszéléseken. A kollégisták többsége iskolánk tanulója. Tanulási eredményeikről, viselkedésükről napi képet kapunk az osztályfőnökök és tanáraik közvetlen információja alapján. A nevelőtanárok folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a tanulók osztályfőnökeivel, szaktanáraival, és kölcsönösen tájékoztatják egymást a diákok tanulmányi eredményességéről, magatartásáról. A kollégisták jegyeit a csoportvezetők folyamatosan ellenőrzik, betekintve az osztálynaplókba és az elektronikus naplóba. A kollégiumi munka kollektív munka része, az iskolai tanár kollégák munkája és igyekezete is. Nélkülük a kollégium nem tudna eredményt elérni, ezért számít iskolai segítségre, hiszen a közös munka eredménye az iskolában is tapasztalható. Illetve a nevelők is jelzik az eredményeket, a gondokat a tanár kollégáknak. Kollégium és a diákönkormányzat kapcsolata Meg kell szervezni, hogy a diákönkormányzat ne csak legyen, hanem funkcionáljon is. A kollégiumban a társadalmi, állampolgári szerepekkel, a demokrácia alapelemeinek tanulmányozásával folyamatosan kell foglalkozni. 280

A diákönkormányzatot segítő tanár feladatkörébe tartozik: összekötő diákság-diák önkormányzat-tantestület között segíti, támogatja, ha kell, ellenőrzi tevékenységüket tapasztalatával segíti a szabadidős tevékenység szervezését, lefaragja a szélsőségeket a tantestületben képviseli a diákok érdekeit ismernie kell az ifjúságra vonatkozó jogokat, kötelességeket a tanár nem főnök, hanem segítő. Fontos a jó együttműködés, amely a tanáron és a diákokon múlik. Két évre szóló választással a Diáktanács elnöke látja el a feladatát. Segítőtársai: a szintvezetők és helyetteseik, valamint a szobaparancsnokok. Őket évente választjuk. Feladatukhoz tartozik: A rendezvények megszervezése közösségi kérések beterjesztése. Különféle sportesemények megszervezése. A fegyelmi tárgyaláson a diákok képviselője. A jutalmazásra javaslatot tesznek. A házirend, napirend kialakításánál véleményező szerepük van. Az önkormányzathoz szorosan hozzátartozik a kollégiumi önkiszolgálás. A kollégium és a szülői ház kapcsolata Év elején a kollégiumba való beköltözés alkalmával a kollégium vezetője közös tájékoztatást tart, ahol a kollégium elvárásait, a házirend szabályait a szülőkkel ismerteti. A hátrányos helyzetű tanulók létszámát felmérjük, mind tanulási, mind anyagi segítséget próbálunk részükre adni. Évente négy alkalommal az iskolai szülői értekezletek és fogadónap alkalmával várjuk a szülők érdeklődését. Nevelőink minden héten egy meghatározott órában szülői fogadóórát tartanak. Természetesen rendelkezésre állunk ezen kívül is munkaidőnkben akár személyesen, akár telefonon. Az egész kollégiumot érintő ügyekben a kollégium vezetője rendkívüli szülői értekezletet tarthat. A tanulási, viselkedési problémák esetén, telefonon vagy levélben (e-mail) értesítjük a szülőket. Az eredményes kollégiumi munka érdekében a nevelőkre sokrétű munka vár, meg kell oldani a tanulók magánéleti, érzelmi és tanulmányi gondjait is.

281

III. A kollégium szerepe Társadalmi szerep A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. A kollégium együttműködik az érdekelt iskolákkal, figyelembe véve azok pedagógiai célkitűzéseit. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára - lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül - biztosítsa a minőségi tudáshoz történő hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében. A kollégium hármas feladatot tölt be. Ellátási szinten: Megteremti a lakhatási feltételeket azoknak, akiknek lakhelyük távolsága miatt nem volna lehetősége tanulmányaikat iskolánkban folytatni. Ez esélyegyenlőséget jelent a távolabb élő tanulók számára, biztosítja szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítését. 1.)

2.) A tanulók életkorának megfelelő életrendet biztosít, megfelelő biológiai és egészségügyi feltételrendszer megteremtésével. Tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. Pedagógiai funkció: A kollégiumi nevelés sokrétű feladatkört ölel fel, ezek a tanulás, tanítás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, szocializációs, pályaorientációs funkciók, valamint a közösségi szerepek elsajátítása. Elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló "mikro-társadalomban" a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását. Támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez 3.)

a. A nevelés területén: Család-helyettesítő funkció Szocializációs funkció Személyiségformáló funkció Nevelési értékeket közlő funkció b. Az oktatás területén 282

Hátrányos helyzet megszüntetése Szakma megszerzésének elősegítése A jó iskolai teljesítmény feltételeinek megteremtése c. Szabadidős tevékenységek szervezése.

IV. A kollégium értékrendszere A kollégiumi nevelést meghatározó értékek: 1.) Az érzelmi élet szempontjából fontos értékek:  Szüleik, testvéreik szeretete, tanáraik, szobatársaik, a kollégiumban és környezetükben élő emberek tisztelete, a másság elfogadása.  Hazájuk, szülőföldjük, a küldő és befogadó környezet szeretete. Környezetük megbecsülése.  Felelősségérzet, felelősségtudat, felelősségvállalás, kötelességtudat, kötelességérzet, kötelesség vállalása önmagukkal, társukkal, barátjukkal, társaikkal, szobatársaikkal, csoportjukkal, kis és nagy közösségükkel szemben.  Önismeret, önbizalom, önbecsülés, önfejlesztés, erényeik tudatos erősítése, a hibák kiküszöbölése, önmaguk elfogadása.  A kollégista a tanulásban, a kollégiumi munkákban legyen szorgalmas, céltudatos, fejlessze akaratát s egyéb, a jellemét befolyásoló tulajdonságait.  Legyen élmény számára az egyéni siker éppúgy, mint csoportja, közössége sikeressége, eredményessége!  Legyen képes a konfliktusok feloldására, a lehangolt periódusok, a nehézségek átvészelésére! 2.) Etikai, világszemléleti értékek  Az élet, a gyermek, a család védelme, tisztelete, szeretete, az egymáshoz való alkalmazkodás, az illemtudó viselkedés, a tisztességes, az erkölcsös, a becsületes emberi magatartás.  Egymás iránti türelem, a segítségnyújtás a bajban, tanulásban, a személyi, a magán- és a közösségi tulajdon tisztelete, etikai, esztétikai, természeti és az ember által létrehozott értékek becsülése, a szülők és a szülők munkájának megbecsülése.

283

 A másik nemhez való erkölcsös kapcsolat kialakítása. Szabados, értékvesztett világunkban is arra kell nevelni, hogy az ilyen kapcsolatok tiszták, személyiségépítők legyenek. 3.) A műveltség, a tudás, a tanulás értékként való elfogadása  A tanulmányi munka irányítása, megszervezése.  Minden kollégistánk a képességeinek megfelelően teljesítsen, optimális legyen a megterhelése, képességei fejlődjenek.  Fontos a tehetséges tanulók felkutatása, tehetségük gondozása, alkotóképességük kibontakoztatása, a gyengébb tanulók felzárkóztatása, hiányaik pótlása, segítségnyújtás,  Az életpályára való felkészülés, orientáció. 4.) Egészséges életmód  A higiénés szokások kialakítása, rögzítése.  A fizikai és lelki egészség védelme, a tisztasággal, a tisztálkodással, a takarítással kapcsolatos szabályok betartatása.  A rendezett életvezetés, az egészséges bioritmusok kialakítása, a szenvedélybetegségektől való elhatárolódás.  A testedzés, sportolás, a szabad levegőn tartózkodás.  Italozástól, dohányzástól való tartózkodás.  A drogok teljes elutasítása.  Fertőző és nemi betegségek ismerete, megelőzése. 5.) Kulturális, művészeti értékek  Kulturált magatartás, viselkedés, jó ízlés, megfelelő öltözködési szokások, a kirívó haj- és ruhaviseletek elkerülése, kiegyensúlyozott életvitel.  A szabadidő kulturált, a személyiséget gazdagító eltöltése.  Értékes könyvek olvasására, tartalmas filmek megnézésére, múzeumlátogatásra, színházlátogatásra szoktatás.  Az esztétikai élmény igényének felkeltése, az esztétikum észlelése.  Tudatosítani kell növendékeinkben, hogy a természet szépségei, a műalkotások, az irodalmi művek, a filmek, zeneművek a táncok stb. ismerete az általános műveltség része. 6.) A természeti értékek és azok védelme  A természet kincseinek védelme minden fiatal kötelessége.  A környezet szennyezőivel szemben fellépni kötelesség.  A fák, füvek, virágok szeretete, védelme, értékes állatvilágunk féltő őrzése kötelességünk. 284

V. Kollégiumunk célrendszere A kollégiumi nevelés célja A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei:  az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése, demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása;  a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat;  intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében;  az alapvető erkölcsi normák betartása;  az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele;  a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése;  építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére;  a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés.

VI. A kollégium nevelési feladatai A nevelésünket meghatározzák az értékek, melyből magunk számára célokat alakítottunk ki. Ezekből következnek a feladataink, fontos, hogy a feladataink végrehajthatóak legyenek. Lényeges, hogy a feladatokhoz a feltételek meglegyenek, és mindez a tanítási és a tanulók motiváltak legyenek a feladat elvégzésére.  A tanulási kultúra fejlesztése Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Napjaink információs áradatában meg kell tanítanunk diákjainkat arra, hogy az internet adta lehetőségeket hogyan kell helyesen használni tudásuk gyarapítása érdekében. Fejleszteni kell növendékeink körében a tanulási ambíciót. A megfelelő szintű tanulási ambíció kialakulásának és fennmaradásának elősegítése a bonyolult

285

nevelési feladatok közé tartozik. Fejlődése megnöveli a tanulási eredményességét és a személyiség fejlődését. Fontos a tanulási motívumok - az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának - fejlesztése, hangsúlyt kell helyezni annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás, ezáltal készüljenek fel az élethosszig tartó folyamatos tanulásra.  Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A kollégium olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek felismerése, és kibontakoztatásuk segítése. Támogatja a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. A kollégium - az iskolákkal együttműködve - valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést.  A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése A kollégium - mint közösségi helyszín - a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. Segít az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. Értékátadás funkciójának úgy tud eleget tenni, ha önmaga is szilárd értékrenddel bír. A kollégiumi nevelés folyamatában meghatározó szerepet játszik a pozitív szociális szokások kialakítása, a kollégiumi életrend kialakításával, működtetésével lehet megvalósítani azt a feltételrendszert, amelyben a tanulók biztonságban és jól érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak. Fontos a szociális viselkedés alapvető szabályainak, a közösségi együttélés szabályainak elsajátíttatása, a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség, az érdekérvényesítő képesség, a demokratikus viselkedés szabályainak elsajátíttatása. 286

Tanuló közösségeknél, ahol a szocializáció elmarad, utóbb megjelennek személyes kötődés és az érzelmi kapcsolat hiánya miatt hátrányos helyzetűvé váló gyermekek, akik egyéni törődést igényelnek. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra, stb.) nevelés. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet, és megfelelő teret kap a kollégiumi diák önkormányzati rendszer.  Az egészséges és kulturált életmódra nevelés A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A nevelési folyamat egyik rendkívül fontos területe az egészséges életmódra nevelés, melynek keretében tanulóink egészségének megőrzésére, védelmére, a helyes táplálkozásra, a higiéniai szabályok betartására, a kiegyensúlyozott életritmus kialakítására, a mentális egészségre, az önművelés és szórakozás egyensúlyának létrehozására kell törekednünk. A káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol) kialakulásának megelőzősére fokozott hangsúlyt kell helyeznünk. A kollégium kulturális- és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt.  Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai. A természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. A kollégium kiteljesíti a nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kultúrájának értékeit, nemzeti, történelmi és vallási hagyományainkat, jellegzetességeinket megismertető iskolai tanulmányokat, ezzel is erősíti a tanulók hazaszeretetét. A világról kialakított képben kiemelt helyet kap az 287

Európához való kötődésünk, az európai kultúrkör. A nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, nyelvének szokásainak ápolása és fejlesztése.  Szabadidő tartalmas eltöltése A szabadidő helyes felhasználása tervszerű pedagógiai tevékenység. Minél változatosabb, színvonalasabb tevékenységek lehetőségeit kell megteremtenünk a kollégiumban. A lehetőségek között válogatva élvezhessék lakóink az aktív pihenést, és ily módon felnőtt korukra is szokásukká váljék a szabadidő igényes és tartalmas eltöltése. Ebben a nevelési folyamatban is jelentős szerepet tölt be a kollégiumi diákönkormányzat. A pedagógiai tevékenység ellenőrzése, értékelése A pedagógiai folyamat elengedhetetlen része, - úgy a tanár, mint a tanuló számára - a folyamatos ellenőrzés, értékelés. Az ellenőrzés és az értékelés révén pontos képet kapunk a nevelési folyamatban meghatározott feladatok teljesítésének szintjéről. Nélkülözhetetlen azért is, hogy a szülők tájékoztatása megfelelő, egyértelmű legyen, illetve a gyermek személyiségfejlődésének, tanulmányi munkájának lényegi elemeire utaljon. Értékelésére többféle módszer kínálkozik. Szöveges, számszerű, illetve kombinált értékelési módszerek. A kiemelt ellenőrzési területet az éves munkaterv tartalmazza, a munkaköri kötelezettségek, a naplók vezetésének ellenőrzése folyamatosan történik. Az ellenőrzési terv elkészítése a kollégiumvezető feladata, az ellenőrzést a kollégium vezetője, valamint szúrópróbaszerűen az iskola igazgatója és általános igazgatóhelyettese végzi. Időszakos összegző értékelés 2 hónap eltelte után történik, valamint szülői értekezlet előtt készül. Az időszakos értékelést a csoportvezető nevelőtanárok készítik el. Hagyományos értékelést a pedagógiai munkáról, a kollégium működéséről félév és tanév végén a nevelőtestületi értekezleten a kollégium vezetője tart.

VII. A kollégiumi nevelés eredményessége A kollégium - a szülővel és az iskolával együttműködve - hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való 288

beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket:  elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat;  képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására;  sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulásnak a képességével;  kialakul reális társadalomképe;  rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel;  tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra;  képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére;  másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi;  ismeri nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kulturális, történelmi hagyományait. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását. A kollégiumban a mérés, értékelés rendszeres, hiszen az intézménynek folyamatosan szüksége van információra, melyek az intézeti pedagógiai programban rögzített célokról és feladatokról tájékoztatást adnak. A jövőben ezek gyűjtését, rendszerezését korszerűen és tervszerűen kell elvégezni. A pedagógiai környezet értékelése mellett vizsgálni kell az egyén fejlődését, a szociokulturális tulajdonságok minőségét és ezt értékelnünk kell. A nevelőnek, de magának a tanulónak is fontos, hogy rendszeres visszajelzést, megerősítést kapjon hol tart a fejlődési folyamatban. Vizsgálnunk kell, hogy a tanuló mire képes, mennyire törekszik, mit hogyan tesz. A legfontosabb feladat a tanulmányi munka, eredmény értékelése. Ilyenkor tisztában kell lenni azzal, hogy nemcsak ezt, hanem a tanuló iskolához, tanárához való viszonyát is mérjük. Az a jó gyakorlat, mikor tantárgyanként értékelünk, így a fejlesztés formáit is meghatározhatjuk. Fontos a tanulmányi munka mellett a közösségi munka értékelése, de ne feledkezzünk meg róla, hogy így is a képesség szerinti állapotot értékeljük. Arra kell törekedni, hogy a teljesítményt a tanuló adottságaihoz mérjük. 289

Az értékelés legyen teljes visszajelzés, emeljük ki és dicsérjük a pozitív változásokat, segítsük a hibák kijavítását, az eredmények javításához nyújtsunk segítséget. A neveltséget megbízhatóan a viselkedés folyamatos megfigyelésével lehet ismerni. Hogy a nevelés eredményessége megbízhatóan minősíthető legyen, a következő kérdésekre kell válaszolni:  Milyen a kollégium nevelési rendszerének pedagógiai állapota?  Különböző tényezők (iskola, otthon, környezet) a jellemző állapot kialakításában milyen módon vesznek részt? Nagyon fontos a tanulói önértékelés is, a kommunikációs zavarok leküzdésében a pedagógusnak döntő szerepe van. Az értékelés típusai:  Diagnosztizáló, (fontos a helyzetfelmérés).  Normatív (a pedagógia folyamat közben tájékoztat, tehát fejlesztő). Értékelés módszerei:  Tájékozódás dokumentumokból (jegyek figyelemmel kisérése, ellenőrző)  Tanulmányi eredmények értékelése (szaktanárok, osztályfőnökök segítsége)  Állapotfelmérés (tesztlap, beszélgetés)  Állapotfelmérés értékelése (közös megbeszélés)  Neveltségi szint értékelése  Intellektuális képességek értékelése (felmérés)  Tesztlap  Kölcsönös beszélgetés A kollégiumi nevelés eredményességének mutatói:  A kollégiumi szolgáltatást igénybevevő tanulók száma.  A kollégista tanulók tanulmányi eredménye az osztályátlagokhoz viszonyítva.  A lakószobák, a közösségi helyiségek gondozottsága, rongálások száma  A kollégista tanulók és szüleik véleménye.

290

VIII. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai alapelvei és módja A kollégiumi tevékenységek kötelező, valamint szabadon választható, csoportos, illetve egyéni foglalkozások keretében történnek. A foglalkozások szervezésében, lebonyolításában a kollégium arculatának sajátosságainak tükröznie kell.  A kollégium biztosítja a tanulók testi-lelki fejlődésének feltételeit: a rendszeres étkezést, tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást.  Figyelembe veszi a sajátos tanulói, szülői és iskolai igényeket, az intézményi hagyományokat és szokásokat  A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy – a jogszabályi keretek megtartásával – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjon  A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégiumi vezetője a nevelőtestülettel együtt úgy alakítja, hogy a belső és a külső környezet változásait figyelembe veszi

Éves munkaterv és foglalkozások 1. Kötelező foglalkozások A kollégium biztosítja a kötelező foglalkozások rendszeres, tervezett, csoportos vagy egyéni keretben való szervezését. A kötelező foglalkozások időtartalma összesen 15 óra/hét/kollégista. 1.1. Felkészítő foglalkozások (14 óra/hét/csoport) Tanulást segítő foglalkozások (13 óra/hét): rendszeres iskolai felkészülést biztosító (kötelező szilenciumi foglalkozások), tehetséggondozó, felzárkóztató, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladását, sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatását biztosító foglalkozások, szakkörök, diákkörök (ezek a kötelezően választott és szabadon választható foglalkozások keretein belül kerülhetnek megrendezésre). 1.1.1 Tanulás - tanulmányi munka A tanulóknak legfontosabb a tanulás, a szilenciumok megszervezése.  Kötelező tanulási idő 3 óra  A szorgalmi időben a kollégium szilenciumi rendje: 16.15 – 17.00 291

17.15 – 18.00 18.15 – 19.00  A kollégista tanulók egyéni szilenciumi beosztása a tanulmányi eredmény alapján a nevelőtanárral történő megbeszélés és a kollégiumvezetővel történő egyeztetés után lép életbe.  Egyéni felmentést a szilenciumi foglalkozás alól, egyéni elbírálás alapján, szülői kérésre, orvosi szakvéleményre a kollégium vezetője adhat. Az egyéni szilenciumi beosztás tanulmányi átlagtól függően: Szakközépiskolai tanulóknál: - 3.6 tanulmányi átlag 3.7 – 4.0 tanulmányi átlag 4.1 – 4.2 tanulmányi átlag 4.2 tanulmányi átlag felett

3 tanulószoba 2 tanulószoba 1 tanulószoba önálló tanulás

Szakmunkás tanulóknál: – 3.0 tanulmányi átlag 3.1 – 3.4 tanulmányi átlag 3.5 – 3.8 tanulmányi átlag 3.8 tanulmányi átlag felett

3 tanulószoba 2 tanulószoba 1 tanulószoba önálló tanulás

Az érettségiző osztályok diákjai délutánonként külön tanteremben együttesen készülhetnek fel az érettségi tételekből. A tanulás másik szervezett keretekben történő formája az önálló tanulás, amit a kimagasló tanulmányi eredményt elérők folytathatnak a szobájukban. A tanulás szervezése a.)

b.)

   

Előkészítő szakasz tájékozódás iskolai teljesítményről, kötelező feladatok számbavétele, egyéni tanulás megszervezése, sorrend megbeszélése egyéni tanulás során várható segítséget igénylő feladatok.

Önálló szakasz  lecke megtanulása, írásbeli elkészítése,  értelmes, megértésen alapuló tanulás szakaszai,  lényegkiemelés, 292

   

c.)

anyag tagolása, fogalomalkotás, fogalmak rendszerbe állítása, és alkalmazása különböző területeken, a tananyaghoz szükséges segédeszközök használata, lexikon alkalmazása stb. Értékelés, ellenőrzés szakasza.

Az elsősök felkészítése, tanulásuk megszervezése Az első félévben két hónapig a kötelező szilenciumi foglalkozásokon részt kell venniük, ez idő alatt megismerjük tanulási szokásaikat, eredményeiket, kapacitásukat. Kiscsoportos beszélgetés, előadás keretében, folyamatosan megismertetjük velük a hatékony tanulás módszereit, a kollégiumban bevált szokásokat. Segítünk tanulási idejük beosztásában. Figyelünk rá, hogy ne csak kedvenc tantárgyaikat tanulják. A szilenciumi foglalkozások a tanulóban zajlanak. Biztosítjuk a csendet és a nyugalmat, hogy a tanulókat a felkészülésben ne zavarja semmi. Az elsősöknél és a gyengén tanuló diákoknál kikérdezést is szervezünk, ez szükséges rossz, mivel nehezen értik meg, hogy ez az ő érdekükben történik. Ilyenkor a kikérdező tanár nagy gondot fordít arra, hogy a tanuló a törvényszerűségeket, összefüggéseket felismerje. 1.1.2. A tanulók korrepetálása és felzárkóztatása A tanulás szervezéséhez szorosan hozzátartoznak a korrepetáló és felzárkóztató foglalkozások. Korrepetálással a napi ismeretek elsajátításában tapasztalt hiányosságokat pótoljuk kis csoportokban. Míg a felzárkóztató foglalkozások során valamely tárgyból lemaradt tanulókat kívánjuk megfelelő szintre emelni. A felzárkóztatások igény szerint, vagy egyéni megkeresésre a kollégiumi nevelőtanárok végzettségének figyelembe vételével, esetlegesen az iskolai szaktanárok bevonásával történik. A kollégisták legnagyobb részénél kimutatható a bizonyos tudáshátrány matematikában, idegen nyelvekben, magyar nyelvtanban. A felzárkóztatás fázisai a.) az induló helyzetet felmérjük jegyek vagy teszt segítségével, a jegyeknél konzultálunk a szaktanárokkal, 293

b.) megszervezzük a felzárkóztató foglalkozást, figyelemmel kísérjük a megjelenést és az elért eredményeket, a tanulási szokások felmérése után egyéni tematikát, feladatokat dolgozunk ki a tanulók számára. c.) A segítségnyújtás formái - korrepetáló foglalkozás - kötelező jellegű - felzárkóztató foglalkozás - kötelező jellegű - egyéni konzultáció

1.1.3 Tehetséggondozás A kreatív, tehetséges tanulókat kívánja ösztönözni a mind nagyobb siker elérésére. Velük tehetséggondozás során kívánunk foglalkozni. A szakköri tevékenység megszervezése közös feladat a szaktanárokkal. Tehetséggondozás szakaszai a.) felmérés (a helyzet felmérése elsősorban az osztályfőnökök és a csoportvezető nevelők feladata, sokat segíthetnek a szaktanárok is) A felmérés lehet:  kérdőíves  egyéni beszélgetés révén  szülői megbeszélések alapján b.) A tehetséggondozás lehetőségei  egyéni fejlesztési program kidolgozása szaktanárok segítségével  diákköri munka, szakköri foglalkozás segítése, koordinálása  versenyek kezdeményezése, megszervezése (közismereti, szakmai verseny), lehetőségei főleg az iskolai tanórai foglalkozásokhoz kapcsolódnak  tanórai differenciált foglalkozás egyéni feladatok, megbízások, szabad időben  diákköri tevékenység, szakkör érdeklődési kör, sportversenyekre való felkészülés, felkészítés, szakmai pályázat c, Értékelésük fontos, hogy fejlesztési elképzelést is tartalmazzon. A kollégiumban céltudatos, tervszerű nevelési folyamat, mely hatással van az egyénre és személyiségére.

294

1.2. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások A személyes törődést biztosító foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére; A csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait; a konfliktus-kezelőképességet. A tanulók részére a heti egy alkalommal megtartott csoportfoglalkozásokon való részvétel kötelező. Egyéni és kiscsoportos beszélgetések alkalmával a tanulók bizalommal fordulhatnak a kollégium nevelőtanáraihoz és vezetőjéhez, ha személyes problémájuk megoldásához felnőtt segítségét kérik. 1.2.1. Csoportfoglalkozások (1 óra/hét – ennek 60 %-a tematikus)  Tematikus foglalkozások: a rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezési formák figyelembe vételével – konkrét célok, feladatok, módszerek  Általános csoportfoglalkozások: a kollégiumi élethez, a csoport életéhez kapcsolódó feladatok, tevékenységek (az időkeret 40%-a)  A csoportfoglalkozások ideje: 19.30-20.30 1.2.2. Speciális ismereteket adó foglalkozások  Egyéni törődést biztosító foglalkozások (felzárkóztatás, tehetséggondozás)  A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: a kollégium által biztosított 1 óra/hét. A lehetőségekből szabadon válaszható, de választani kötelező. Ezek lehetnek: az egészséges és kulturált életmódra nevelés, diáksport, a természeti környezet ápolása, vagy irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességek, kreativitás fejlesztése, vagy öntevékeny diákkörök működése, speciális ismeretek, tanfolyam

295

A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégiumi csoportfoglalkozások kerettervét és éves óraszámát az 59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A kötelező csoportfoglalkozások témakörei TÉMAKÖRÖK 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés

296

A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma:

TÉMAKÖR

9. 10. 11. 12. 13–14. évfolyam, évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

A tanulás tanítása

3

2

2

2

1

Az erkölcsi nevelés

2

2

2

1

1

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

2

2

2

1

1

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

2

2

2

1

2

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

1

1

1

1

1

A családi életre nevelés

1

2

2

3

3

Testi és lelki egészségre nevelés

2

2

2

2

2

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

2

2

2

1

1

Fenntarthatóság, környezettudatosság

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Gazdasági és pénzügyi nevelés

2

2

2

3

3

Médiatudatosságra nevelés

1

1

1

1

1

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

Pályaorientáció

297

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat – részben vagy egészben – a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg 1. Témakör: Tanulásmódszertan A témakör célja, feladatai: A tanulásmódszertan az iskolai tanulás hatékonyságának a növelését szolgálja, segíti a tanórákra való felkészülést. Fejlesztési követelmények: A kollégista ismerje meg a hatékony tanulási eljárásokat, tudja kiszámítani az egyéniségének legmegfelelőbb módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudjon a „felelés-helyzetben” teljesíteni. Tevékenységek és módszerek: A tanulási módszerek ismertetése, a tanulási szabályok tudatos alakítása, korrekciója, a módszerek gyakorlása valóság közeli helyzetben. Könyvtári ismeretek „segítségül” hívása, a szellemi munka gyakorlása. 2. témakör: Az erkölcsi nevelés A témakör célja, feladatai: Fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, azok beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe. Választ találjanak a mindennapokban felmerülő erkölcsi kérdésekre, problémákra. Fejlesztési követelmények: Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét. Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra. Tevékenységek és módszerek: Szerepgyakorlatokon, példákon keresztül mutassunk rá az erkölcsfelelősségre! Irodalmi, történelmi példákon érzékeltessük az erkölcsi választásokat, értékeljük ezeket! Ismertessünk erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket! 3. Témakör: Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

298

A témakör célja, feladatai: Sajátítsák el a tanulók azokat az ismereteket, amelyek hazájuknak, népüknek megismerését, megbecsülését, a szülőföld szeretetét erősíti bennük. Gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek a szűkebb és tágabb közösséghez tartozás élményét alapozza meg. Fejlesztési követelmények: Ismerje nemzeti kultúránk értékeit, hagyományait! Legyen nyitott más népek kultúrája iránt! Ismerje nemzeti szimbólumainkat, településünk értékeit, hagyományait! Tevékenységek és módszerek: Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt a településhez, az országhoz, a nemzethez. Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait. Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét. 4. Témakör: Állampolgárságra, demokráciára nevelés A témakör célja, feladatai: A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértése. A felelős állampolgári magatartás kívánalmainak megismerése. Fejlesztési követelmények: Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során. Tevékenységek és módszerek: Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat. Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét. A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát.

299

5. Témakör: Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A témakör célja, feladatai: Alakuljanak ki az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Sajátítsák el a mások helyzetébe történő beleélés képességét, mások elfogadásának képességét. Fejlesztési követelmények: Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat. Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása. Tevékenységek, módszerek: Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit. A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott önismeret kialakítását. Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait. Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket. 6. Témakör: A családi életre nevelés A témakör célja, feladatai: A harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények: Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága. Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban. Tevékenységek és módszerek: Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát. Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon. Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi közösségben. Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét és kialakításának folyamatát. 300

7. Témakör: Testi és lelki egészségre nevelés A témakör célja, feladatai: Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása. Olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények: Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait. Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód. Tevékenységek és módszerek: Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit. Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit. Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre. 8. Témakör: Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A témakör célja, feladatai: A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények: Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt. Tevékenységek és módszerek: Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét. Az együttműködés, egymásra figyelés 301

képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását. 9. Témakör: Fenntarthatóság, környezettudatosság A témakör célja, feladatai: A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények: Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. Tevékenységek és módszerek: Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezetre káros anyagokat és tevékenységeket. Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet egészséges együttélését. A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő tevékenységeket, akciókat. Mutassuk be az újrahasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatóságát. 10. Témakör: Pályaorientáció A témakör célja, feladatai: Képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények: Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. Tevékenységek és módszerek: Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetőségeit. 302

Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatók. Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit. Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést. 11. Témakör: Gazdasági és pénzügyi nevelés A témakör célja, feladatai: Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel. Fejlesztési követelmények: Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel. Tevékenységek és módszerek: Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak. Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.) Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit. Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit és a működési módjukat. 12. Témakör: Médiatudatosságra nevelés A témakör célja, feladatai: Értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van. Fejlesztési követelmények: Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására. Ismerje a reklám hatását a

303

fogyasztásra. Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. Tevékenységek és módszerek: Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, e-book stb.) használatának gyakorlása. Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül. Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében. Az internetés játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása. /A heti 1 óra csoportfoglalkozás - mint kötelező foglalkozások által fel nem használt - óraszámai felett a csoport nevelője szabadon rendelkezik. A foglalkozásokra olyan témát válasszon, ami aktuális és a tanulók érdekeit szolgálja!/ 2. Szabadon választható foglalkozások: (éves tervezet) –szeptember 30.             

sport, tanulmányi, szakmai kulturális verseny, házibajnokság, diáknap, szakkörök, filmklub, színház-, mozilátogatás, könyvtári foglalkozások, előadások, kirándulások, kollégiumi napok, zenés rendezvények, kapcsolat (művelődési ház)

2.1. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások a kötelezően választott és fakultatív foglalkozások keretei között kerülnek megszervezésre. A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, a kollégiumban élő nemzeti, etnikai

304

kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájukhoz való kötődésének erősítése; A kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget; A kollégium szakmai foglalkozások szervezésével segíti - a működésében fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő - diákkörök fejlődését. a) Kulturális tevékenység A kulturális, művészeti, esztétikai, vizuális nevelés a szabad idő kulturált eltöltésének fő része. Szorosan kapcsolódik a tanulmányi munkához, az életmód kialakításhoz. Ezek során arra törekszünk, hogy a kollégisták az esztétikai értékeket észleljék, felismerjék, befogadják és átéljék, tudatosodjon bennük, hogy az irodalmi művek, a filmek, a zene, a népművészet, és a táncművészet része az egyetemes emberi kultúrának. A kulturális programoknak olyanoknak kell lenniük, hogy lehetőleg minden tanuló megtalálja benne az érdeklődésének megfelelőt. A vizuális nevelést, a szabadidő eltöltést a tv rendszer, valamint videó lánc biztosítja. Célunk, hogy ne csak tartalmatlan akciófilmeket, hanem maradandó értékű alkotásokat is nézzenek tanulóink. Ezért a könyvtári filmklubot ajánljuk diákjainknak. A késő estékbe nyúló alkotásokat engedéllyel lehet megnézni. Az ismeretszerzést, szórakozást biztosítják az internet hozzáféréssel rendelkező számítógépek. b) Színházlátogatás A színházszervezés során tanulóink bérletet vásárolhatnak. Hátrányos helyzetű tanulóinknak anyagi lehetőségeitől függően a kollégium vásárol színházjegyet. Célunk, hogy minden kollégista megismerje belülről a színházat, a színház hangulatát, a színházi illemet, értékes előadásokat. Fontos a fokozatosság, az egyes színdarabokat előzetesen ismertetni, majd értékelni kell. Kollégiumunk könnyebb helyzetben van, mivel a városban színház működik, így látogatása különösebb technikai akadályba nem ütközik. Cél, hogy tanulóink közül minél többen rendelkezzenek bérlettel. c) Könyvtár Ezt a tevékenységet könyvtár szakos tanár irányítja, zömmel kollégista tanulók veszik ki a részüket belőle, mivel az iskolával egybeszervezett tevékenység. Lényege, hogy a könyvtár megfeleljen funkciójának, a kollégisták 305

hozzájussanak a szükséges könyvekhez. Fontos a mai nehéz gazdasági helyzetben a könyvállomány gyarapítása, a megfelelő szakkönyvek beszerzése, és információjuk átadása. Fontos a kötelező olvasmányok, és a kollégisták olvasási szokásainak, igényeinek ismerete. A könyvtáros feladata, hogy felhívja a figyelmet az új és értékes könyvekre, olvasókört szervezzen. d.) Szomatikus nevelés A szabadidő eltöltésének, az aktív pihenésnek legfontosabb kitöltése a sport és játékok megszervezése. Ez folyamatosan egész évre kiterjedő irányító és szervező munkát igényel. Együtt kell működni az iskolai testnevelő tanárokkal, egyéb csoportokban sportoló kollégisták edzőivel. Figyelni kell az ideális leterhelésre. Fontos, hogy a tanulók az egyoldalú szellemi tevékenység mellett fizikai terheléssel járó tevékenységet is folytassanak, hogy minden kollégista kivegye a részét az aktív pihenésben, szabad idejüket sportolással, sétával töltsék ki. Mivel iskolánk, kollégiumunk kedvező helyzetben van, sok olyan területtel rendelkezik, ahol a sporttevékenységet lehet folytatni, csak tanulóink hozzáállásán múlik a sporttevékenység. A sporttevékenységet háromféle módon folytatják tanulóink. 1. Klubszerű keretek között, a testnevelő tanár irányításával foglalkozhatnak labdarúgással, kézilabdával, kosárlabdával, hetente 2 alkalommal, edzés vagy verseny formájában. Így öregbítik sikereik iskolánk, kollégiumunk hírnevét. A csapatok nagy része a kollégium tanulóiból kerül ki. 2. Az esti kollégiumi sportfoglalkozások, melyek tavasszal és ősszel a szabadban folynak. Itt a nevelő tanár kíséretében sportolnak növendékeink, általában a labdajátékok a kedveltebbek. 3. Egyéni sportolási lehetőségek. Asztalitenisz áll rendelkezésre és a kondizás is népszerű tanulóink körében. Minden tanévben megrendezzük a kispályás labdarúgó, kézilabda, kosárlabda, asztalitenisz bajnokságot, a győzteseket jutalmazzuk. Különleges sportolási lehetősége a lovaglás, ami klubszerű keretek között zajlik. Tanulóinaknak ez is rendelkezésére áll. A lovasok különböző versenyeken, bemutatókon szerepelnek. Ez a tevékenység jó példája a ló és lovas összhangjának, az állatszeretetnek, a sportolás jellemformáló szerepének.

306

Célunk, hogy a sportolással is elősegítsük a testileg és lelkileg egészséges tanulói életmód kialakítását. e.) Egészséges életmódra nevelés Fontos tanulóink egészségének megőrzése és fenntartása. Olyan motivációs bázist kell adni, ami őket egész életükön át egészségük megőrzésére ösztönözi. Felkészítjük kollégistáinkat, hogy képesek legyenek a helyes életmód érdekében döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Ennek érdekében a káros szenvedélyek elkerülésének módjaival is meg kell őket ismertetni. Meg kell előzni a káros függőséghez vezető szokások kialakulását. A dohányzás elleni küzdelemben, előadások során az aktív és passzív dohányzás ártalmaira fel kell hívni a figyelmet. A dohányzás tilalmát a kollégiumban külön figyelemmel kell kísérni. Az alkoholfogyasztás: A hazulról hozott szokásokat fel kell térképezni, felhívni a figyelmet a túlzott alkoholfogyasztás káros következményeire, különösen a fiatal szervezetet érintő ártalmaira, a széteső családi kapcsolatokban betöltött szerepére. A drogfogyasztás megelőzésére intenzív propagandát kell folytatni. Figyelni kell az esetleges drogfüggő tanulókat. A diszkók hatásait ki kell küszöbölni. Képezni kell a nevelőket, hogy a drogfogyasztás első tüneteit észlelni tudják, és tisztában legyenek teendőikkel. Környezeti nevelés, környezetvédelem Iskolánk, kollégiumunk Győr külvárosában, egy szép, parkosított területen fekszik. Rá kell ébreszteni tanulóinkat arra, hogy közvetlen környezetük rendje, tisztasága is a környezetvédelemhez tartozik. A környezeti nevelés részeként fontos, hogy tanulóink elsajátítsák: a) Az öltözködés, a környezet és a lakáskultúra legfontosabb ismereteit, a kollégiumi és városi környezet rendben tartásának követelményét. Észre kell venniük, hogy az egészségvédelemhez hozzátartozik öltözködésük. Kirívó viseletükkel egy-egy viselkedési attitűdöt árulnak el magukról. Rá kell vezetni őket, hogy a szakadt ruha, különféle fényképekkel, rémekkel festett pólók nem méltók hozzájuk. A deviáns viselkedésűeket egyéni elbeszélgetéssel vezetjük rá, hogy változtassanak viselkedési, öltözködési kultúrájukon. b) A természeti környezeti neveléssel kapcsolatban, törekszünk - a természetes környezetükhöz való optimális viszony kialakítására, 307

- a természet, a környezet védelmére, a növény- és állatvédelemre, - a kollégium parkjának rendbe tételére - az urbanizáció hátrányainak megismertetésére c) Az ember alkotta, épített környezetünkhöz való viszonyban fontos a kollégium épületének, szobáinak rendben tartása, a környezeti higiénia kialakítása, az eszközök értékmegőrzése. a környezet épületeiben előforduló hulladék kezelése A veszélyes hulladék tárolására, különösen fel kell hívni a figyelmet. Ki kell alakítani a tisztaság, rend iránti igényt. Külső környezetünk, esztétikus és harmonikus legyen, a parkosítás, virágosítás ne csak szépérzékünket fejlessze, hanem lelki pihenést is jelentsen. Ezt fokozatos szoktatással, a teremtő munka iránti igénnyel saját magunknak kell kialakítani. Legfontosabb azonban a környezetvédő szemléletre való nevelés, hogy tanulóink nyitott szemmel járjanak, vegyék észre környezetük minden egyes jelenségét, a tennivalókat, mellyel saját életüket szebbé, tisztábbá tehetik. Védhetik önmaguk, kollégiumuk, lakhelyük élővilágát, a pusztulástól, a környezeti szennyeződéstől, maguk és az eljövendő generációk számára.

Gyermek- és ifjúságvédelem "A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátást, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. A gyermekvédelem „szűkebb értelemben a nehéz élethelyzetbe kerülő és/vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermekek szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítése" (Strauszné Simonyi Erzsébet: Gyermek- és ifjúságvédelem. In: Korszerű iskolavezetés 1996. április, E. 6. 1. 2.p.) Növendékeink között egyre több olyan gyermek található, aki hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett, akinek a szülei munkanélküliek, akinek a szülei elváltak. Egyre nagyobb terheket cipelnek az ún. középosztályba sorolhatók is, gyermekeiken gyakran érzékelhető valamilyen családi helyzetromlásból kialakult neveltségi hátrány. Kollégiumunkban gondot jelent a hátrányos helyzetű növendékek felkutatása, hátrányaik csökkentése, helyzetük javítása, segítésük. A növendék, a kollégium - és tegyük hozzá a kollégiumi tanár is - az iskola, az iskolai tanárok állandó kontrollja alatt van. Az iskola tanulmányi követelménye, 308

az ottani házirend, tanítási rend jórészt meghatározza a kollégista életmódját, tanulási ritmusát. A kollégium - ha saját belső rendje, saját önálló arculata, független működési szabályzata is van, - nem térhet ki az iskolai kapcsolatok, az iskolai kontroll alól. Alapvető dolog, hogy felmérjük, feltérképezzük, felkutassuk azt, hogy kik tartoznak a hátrányos helyzetűek közé, ki milyen hátrányokat cipel magával. Itt nemcsak a szociális hátrányosságot kell figyelembe venni, hanem minden egyebet, amit jeleztünk. Eztán ki kell alakítanunk a segítés stratégiáját és taktikáját.  a tanulói fegyelmezetlenségek okának feltárásával  A felmérést követően az osztályfőnökök, csoportvezető nevelőtanárok és az ifjúságvédelmi felelős konkrét, egyénre szabott cselekvési tervet dolgoznak ki.  Ez tartalmazza: családlátogatást szociológiai elemzést iskolaorvosi konzultációt egyéni beszélgetéseket Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy anyagiak miatt egyetlen növendéknek se kelljen elhagyni a kollégiumot. A szülőkkel, az önkormányzattal, a tanulóval, az igazgatósággal összefogva kell megteremteni a kollégiumi tagság, a kollégiumban lakás, étkezés, tanulás és létezés feltételeit. Szociális segélyt az iskola, a fenntartó, a tanuló lakóhelyi önkormányzata nyújthat. Az előbb idézett tanulmány szerint a hivatásos gyermekvédelem a gyermekek és fiatalok hét csoportját célozza meg tevékenységével: 1./ A hátrányos helyzetűeket, 2./ a veszélyeztetetteket, 3./ a beteg, egészségkárosodott, fejlődési rendellenességben szenvedőket, 4./ a fogyatékosokat, 5./ a szociálisan elmaradott gyermekeket és fiatalokat, 7./ a deviáns viselkedésűeket. A kollégiumokban többnyire a hátrányos helyzetűekkel és a veszélyeztetettekkel találkozunk és foglalkozunk. A veszélyeztetettek közé sorolhatjuk azokat, akik a nehezen nevelhetőség, a deviancia egyes, általában enyhébb jegyeit is magukon viselik.

309

Kollégiumainkban: a szociális, anyagi, a kulturális, műveltségi, a földrajzi, lakókörnyezeti hátrányokat, illetve ezek együttes megjelenési formáit, a halmozottan hátrányos helyzet mutatóit, jellemzőit szoktuk vizsgálni, megtalálni. Ezek természetesen nevelési és oktatási problémaként jelentkeznek a kollégiumban. A kollégiumba kerülő gyermekek eleve hátránnyal indulnak, hiszen családjuktól el kell szakadniuk, mert az iskola, amelyet választottak nincs a körzetükben. Ismernünk kell azokat a törvényeket, állásfoglalásokat, amelyek jogi garanciákat is nyújtanak a gyermekeknek és családjainknak a szociális biztonságuk megteremtésének és ellátásuk lehetőségeinek biztosításáról. A műveltségi lemaradás felszámolása mind a tehetséges, kreatív, mind a gyengébb tanulók esetében a kollégium és az iskola feladata, az együttműködés elengedhetetlen. A hátrányos helyzetű tanulók egy része veszélyeztetett is valamilyen téren, valamilyen szinten. A veszélyeztetettség a kollégiumban azt jelenti, hogy valamely növendékünk normális fejlődése erkölcsi, szociális, értelmi, tanulmányi, műveltségi, vagy testi, egészségi szempontból nem biztosított. Nagy veszélyt jelentenek a; a/ szabados életformá b/ dohányzás, italozás, c/ drogárusítás, ill. drogfogyasztás megjelenése, d/ kisvallások és szekták. A kellően fel nem készített, jellemében labilis, életcéljában kevésbé stabil kollégistát könnyen magukkal sodorhatnak egyének, csoportok. A kollégiumi fegyelem, napirend és szabálysértések, közös tevékenységek alól való kibúvás, kollégiumi kötelességeik, kapcsolataik elhanyagolása, egyre nagyobb késések, kiszökése, italbehozások, benti dohányzás, a tanulás semmibevétele, a közösségi élet normáinak fokozott megsértése. Nem elhanyagolható az sem, hogy növendékeink a környezetükből, sokszor otthonukból hozzák a negatív mintákat, az alkoholizálást, a brutalitást, a csavargásra való hajlandóságot, az antiszociális magatartási formákat. A gyermekvédelmi intézményekkel együtt oda kell figyelni nemcsak a veszélyeztetett gyermekekre, hanem a kollégium minden lakójára.

310

Két alapvető feladatot kell ellátnia a kollégiumnak: egyrészt, megelőzni növendékeink testi, vagy lelki károsodását, másrészt a már bekövetkezett károsodásokat orvosolni, megszüntetni. Tehát munkánknak két lényeges eleme van: a prevenció és a korrekció. A két szakasz nehezen választható el egymástól, a megelőzést tekintjük az elsődleges feladatnak, időben beavatkozva a nevelés folyamatába, védelmet tudunk nyújtani a negatív hatások ellen. Hogy ezt megtehessük, ismerni kell a szülőket, a családok helyzetét, helyzettanulmányt kell készíteni. A gyermekvédelemben minden munkánkat igen tapintatosan, humánusan kell végeznünk. 1. Minden kollégistát, előítéletek nélkül segítünk, védünk. 2. Tiszteletben tartjuk a kollégisták egyéniségét, emberi, gyermeki, személyiségi jogait, emberi méltóságát. 3. Senkit nem részesítünk igazságtalanul előnyben, de a beavatkozás érdekében rangsorolunk a hátrányosság és a veszélyeztetettség mértékét illetően. 4. Minden kollégistához szeretettel és tapintattal közelítünk. 5. Nem kíváncsiskodunk. 6. A megszerzett információkat titokban tartjuk, a kollégista helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk. Egyéni információkat titokként kezelünk. Kivétel, ha a kollégiumi vagy iskolai közösség bármely tagja, vagy egésze súlyosan veszélyeztetve van. Együttműködést kell kialakítani az iskolai ifjúságvédelmi felelőssel, a nevelési tanácsadóval, a gyermekvédelmi intézettel, a helyi önkormányzat gyermekvédelmi és gyámügyi feladatot ellátó osztályával. Iskolai, kollégiumi drogmegelőzési program A drogfogyasztás káros hatásának visszaszorítása a felnövő nemzedék egyik legnagyobb problémája. Győr, ezen belül iskolánk környéke enyhén fertőzött, de tanulóink mind gyakrabban találkoznak a drogok kínálatával és a fogyasztásával. Felmérések a kockázati faktorok szerint: a./ Pszichológiai  a drog kipróbálásának kérdése hogyan hat  inger és kockázatkereső magatartás  stresszhelyzettel járó problémák, problémamegoldás hiánya 311

 szorongás, depresszió feloldása droggal  szociális fejlődési visszamaradottság, realitás téves észlelése b./ Családi kockázati tényezők  a szülők alkoholizmusa és a drogfogyasztás összefügg  érzelmi nevelés hiánya /válás miatt/  szélsőséges szülői viselkedés  családi erőszak  gyermekkori trauma c./ Kortárs hatások d./ Kulturális hatás e./ A tágabb társadalom érték- és normarendje közrejátszik a droghasználat kialakulásában. f./ a törvény, a jogi szabályozás, a társadalom értékrendje részben ítéli el a drogfogyasztást, és néha szemet huny. A drog elleni küzdelem formái Prevenciós irányzatok a./ információ a drog negatív hatásairól b./ érzelmi nevelés c./ társas hatás modell A drogfogyasztásnak nagy szerepe van, a társas hatások kiküszöbölése fontos, mivel ezek elősegíthetik a drogozást. d./ drog alternatívák – A kockázatkeresés kielégítése sporttal, művészettel. e./ drog alternatívák megközelítése, személyiségfejlesztés, probléma-megoldó készség fejlesztése A prevenció színterei: 1./ Család legfontosabb, tiszta erkölcsi értékeket közvetítsen. 2./ Iskola-kollégium. Az elsődleges prevenció fő színtere. Össze kell kötni a legitim és a nem legitim drogok elleni küzdelemmel. A küzdelembe az iskola mellé a családot is be kell vonni.  A kortárs médiahatásokat is kell alkalmazni.  A drogprogramot be kell építeni a tananyagba.  Fontos szervezni: Egészségnapot, Dohányzásmentes napot  Figyelembe kell venni az iskola szervezeti alakulását és az iskolát körülvevő helyi közösség felépítését is. 312

 Szabadidőt célszerű programmal kitölteni.  Média célja a drog elleni küzdelemben: Érzékenység fokozása Információközlés Attitűdváltás Viselkedésváltozás Gyermekvédelmi intézményrendszer Koordinálás, tanácsadás Jelzőrendszer működtetése Prevenció cselekvési terve Hosszútávú: Drog terjedésének megakadályozása Iskolai szerep: drogkoordinátor, kisegítők, diáktanács Egészségügyi szolgálat, ifjúságvédelmi felelős Kialakítani az iskolai drogmegelőző tervet Középtávú: Működő drogprogramok, ahol fiatalok tartózkodnak. Fokozni kell a drog káros hatásainak ismeretét Információ tanár, szülő felé, jeladás Az iskolai egészségfejlesztés koordinálása, integrálása más tárgyakhoz. Rövidtávú:

Monitorozás, kiértékelés Prevenciós program hatékonyságellenőrzése Adatbázis Prevenciós struktúra kialakítása Városi mentálhigiéniás hálózat Hálózattámogató rendszer kiépítése

Saját intézményünknél Drogstratégia kidolgozása Személyiségfejlesztő programok óratervbe illesztése Drogkoordinátorok és szabadidős tanár segítése Tanárok továbbképzése Drogellenes pályázatok kiírása Drogellenes rendezvények Mivel kollégiumunk és iskolánk kevésbé fertőzött, ezért célunk a drogfertőzés megakadályozása.

313

IX. Nevelési eszközrendszer a kollégiumi nevelésben Nevelési eszközrendszerek a nevelési-oktatási képzési célok megközelítésekor, a tevékenységek megvalósításakor használható nevelési eszközök módszerek, eljárások, valamint objektív felszerelési feltételek együttese. nevelési módszer - a célok megvalósításában alkalmazott nevelési eljárások együttese. Nevelési módszerek a kollégiumban A törvény módszertani szabadságot ad a kollégiumoknak és tanároknak. Fontos a differenciálás 1. Példa- és eszményképet állítunk tanulóink elé. Személyes példával szolgálunk. Csak úgy nevelhetünk, ha magunk is a kijelölt érték szerint cselekszünk. 2. Követelmény A követelményrendszer, kötelességek szabályok betartása direkt hatást gyakorol a nevelendő gyermekekre. 3. Szoktatás, gyakoroltatás A kollégista, tanulói szerep, valamint a kollégiumi tevékenységek, együttélési szabályok megtanulásának és elfogadásának a beilleszkedéshez szükséges tulajdonságok bevésésének módszere. 4.Meggyőzés és tudatosítás: A kollégiumi élet szabályainak és együttélési normák elfogadásának tudatosodása a kollégiumi életben 5. Egyénre, csoportra, közösségre való közvetett ráhatás Indirekt módszer. A csoport tagjai közötti kölcsönhatások, ez lehet példamutatás, értékelés, ellenőrzés 6. Ellenőrzés, értékelés 7. Jutalmazás, büntetés 8. A tanulás, képzés irányítása

314

Érvényességi rendelkezések A Pedagógiai Program érvényességi ideje: 2014. szeptember 01-től, visszavonásig. Nyilvánosságának biztosítása, elhelyezés, hozzáférés: A Pedagógiai Program mindenki számára elérhető az iskola honlapján és nyomtatott formában az iskola könyvtárában, igazgatói irodájában. A Pedagógiai Program felülvizsgálatának, módosításának mechanizmusa: A Pedagógiai Programot minden év április 30-ig felül kell vizsgálni. Az utolsó módosítás elfogadásának időpontja: 2014. március 31. a 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet 11.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint. A Pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, majd az intézmény vezetője hagyja jóvá, a fenntartó egyetértése szükséges, ha a program rá többletkötelezettséget ró.

UTÓSZÓ Az eredményes kertészet egyik feltétele a gyümölcsfák metszése. Aki már valaha is kísérletezett vele, tudja nagyon jól, hogy nem lehet a fáknak az ollóval és fűrésszel csak úgy nekimenni. Pontosan tudni kell, hogy a fa milyen korban van, és mit szeretne elérni az ember. Az első években erőteljes hajtásokat és ágakat kell nevelni, hogy majd legyen miből a koronát kialakítani. Később a termő részeket kell serkenteni. Ismerni kell a különböző rügyeket és azt hogy tőlük milyen távolságra kell metszeni ahhoz, hogy a kívánt hatás létrejöjjön. Az alakítás során szeretni kell a fát, hogy érezze: nem fájdalmat, hanem egészséget adunk. A föld alatt is él a fa, ott is törődni kell vele. Környezetét meg kell tisztítani a kártevőktől és gyökereihez elegendő tápanyagot kell juttatni, hiszen majdnem a fele a földben él. Az ember élete során fejlődése és tevékenysége szempontjából pontosan olyan mint a gyümölcsfa: gondozásra, nevelésre szorul. Ezt a feladatot hosszú ideig a szülők és a nevelők látják el. De ahogy a jó kertésznek ismernie kell a faápolás csínját-bínját, úgy a szülőnek is tudnia kell mi vár gyermekére, mikor elengedi kezét az iskola kapujában, és rábízza a pedagógusokra. Talán ebben segített mindaz, ami az előző oldalakon olvasható. S innentől kezdve oldódik a

315

feszültség a bizalmatlanság, hogy átadja helyét a kölcsönös bizalomnak a közös emberformálásnak. A Pedagógiai programunk vitathatatlan célja, hogy az iskola a pedagógusok szemléletmódjában a megtanítandó tananyag fontosságát a gyermek fontossága, a kulcskompetenciák személyiségbe történő beépítése váltsa fel. Győr, 2014. szeptember 1.

Gazdag Andrea Igazgató

316

Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola 9028 GYŐR, Régi Veszprémi út 1-3. Tel/fax: 96/427-522 E-mail: [email protected]

Jegyzőkönyv

Készült: Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola tantestületi értekezletén Dátum: 2014. április 1. Nevelőtestület részéről módosító vélemény a Pedagógiai programmal kapcsolatban nem merült fel. Az intézményvezető a Pedagógiai programot jóváhagyta.

………………………… Gazdag Andrea

317