A TOLCSVAI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014

A TOLCSVAI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2014.

1

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető I. A TOLCSVAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JOGI STÁTUSZA II. HELYZETELEMZÉS III. FELMÉRÉSEK ÉRTÉKELÉSE, CÉLCSOPORTJAI IV. FELTÉTEL- ÉS ESZKÖZRENDSZER FEJLESZTÉSEK

4 5 6 9 10

A., NEVELÉSI PROGRAM 11 I. Pedagógiai alapelveink 11 II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai eszközei, eljárásai 13 III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 15 IV. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 17 V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 18 1. A tanítási órák 18 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek 18 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek 20 4. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése 20 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 20 6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 21 7. Szociális hátrányok enyhítése 28 VI. A pedagógusok helyi intézményi feladati a nevelés-oktatás folyamatában 28 VII. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 31 VIII. A szülő, a tanuló, a pedagógus, az intézmény partnereivel való együttműködés formái 37 IX. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 40 X. Iskolai egészségnevelési program 42 XI. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 44 XII. Iskolai környezeti nevelési program 46 XIII. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési,rendszere47 XIV. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei58 XV. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 58 XVI. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, azok gyakorlásának rendje 58 XVII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő- és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 59 2

B., HELYI TANTERV I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények II. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei III. A magasabb évfolyamba lépés feltételei IV. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei V. Tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése VI. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása VII. A tanulók fizikai állapotának mérése C., A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

60

60 74 74 75 76 87 87

88 88 88 88 88

MELLÉKLETEK 1. számú 2. számú 3. számú 4. számú 5. számú 6. számú

Egészségnevelési program Környezeti nevelési program Eszközök és felszerelések jegyzéke A tanulók fizikai állapotának mérése Kulcskompetenciák és azok fejlesztési területei Pénzügyi és gazdasági ismeretek

3

A TOLCSVAI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Bevezető rész

Tolcsva község a Zemplén hegység tövében és déli lankáin mintegy 100-150 méteres tengerszintfeletti magasságban a Tolcsva-patak két oldalán terül el. A honfoglalás idején minden valószínűség szerint már település volt, hisz a síkság és hegyvidék találkozásánál fekszik, így a földrajzi adottságok is kedveztek az ember letelepülésének. Az erdő adta a vadat, a közeli folyó, a Bodrog a halat, a füves völgyek pedig az állatállomány részére a legelőt biztosították. A település hajdan Tulchua, Tolchowa, majd később Tolczva, Nagy Tolcsva néven szerepel. A Tolcsva patakot már Anonymus is említi. A XIV. sz. közepén megnevezett magyar nemzetségek között Zemplén Vármegyei nemzetségként tűntetik fel a Tolcsva nemzetséget. A középkorú település nagymértékű fejlődését az egyre növekvő szőlőművelés segítette elő. A XIV-XV. századi mezővárosok között ott volt Tolcsva is. Ismereteink, adataink szerint a XVIII. sz. elejétől már működtek Tolcsván felekezeti iskolák. Legnagyobb múlttal a reformátusok, majd a római katolikusok és a görög katolikus iskola büszkélkedhetett, majd a XIX. sz. közepétől az izraelita elemi népiskola. A hegyaljai városok között Újhely és Sárospatak után Tolcsván alakították a harmadik óvodát 1870. november 30-án. 1948. augusztus 8-án a felekezeti iskolák összefonásával teremtették meg az állami általános iskolát, jelenlegi iskolánk jogelődjét.

4

I.

A TOLCSVAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JOGI STÁTUSZA

1. Az iskola hivatalos elnevezése: TOLCSVAI ÁLTALÁNOS ISKOLA 2. Az iskola székhelye: Tolcsva, Kossuth út 37. 3. Az iskola jellege (feladata): A Tolcsvai Általános Iskola nyolc évfolyammal rendelkező nevelési-oktatási intézmény. Tagintézménnyel nem rendelkezik. Az iskola feladata biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást,ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. Az iskola alaptevékenysége az általános iskolai nevelés és oktatás, melynek során nappali tagozatos tanítást végez, továbbá biztosítja igény szerint az alapfokú művészeti oktatást. Az intézmény megnevezése:Tolcsvai Általános Iskola Feladat ellátási helyei, az intézmény székhelye: 3934 Tolcsva, Kossuth u. 37. Az intézmény telephelye: 3934 Tolcsva, Kossuth u. 62. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapít székhely: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Típusa: Általános Iskola OM azonosító: 029-172 Évfolyamok száma: 8 Engedélyezett maximális gyermek (tanuló) létszám: 230fő Közalkalmazottak összes létszáma: 19 fő Pedagóguslétszám: 15 főállású, 3 fő óraadó, 1 PÉP programos Köznevelés és egyéb alapfeladatok 6.1. 3934 Tolcsva, Kossuth L. út 37. 6.1.1. általános iskola nevelés-oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. alsó tagozat (4.o.), felső tagozat (5-8.o.) 6.1.1.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelés-oktatása (autista, mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos és beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő) 6.1.2. iskola maximális létszáma: 140fő 6.1.3. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.2. 3934 Tolcsva, Kossuth L. út 62. 6.2.1. általános iskola nevelés-oktatás 6.2.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.2.1.2. alsó tagozat (1-3.o.) 6.2.1.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelés-oktatása (autista, mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos és beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő) 5

6.2.2. iskola maximális létszáma: 90fő 6.2.3. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 4. Az iskola igazgatójának megbízása: Az iskola igazgatóját a nevelőtestület és a fenntartó véleményezése alapján az oktatásért felelős miniszter bízza meg 5 évre, pályázat alapján. 5. Az iskola önálló jogi személy, kötelezettségvállalásra a KLIK jogosult. 6. A feladatok ellátásához az iskolának rendelkezésre áll: - a Kossuth út 37. szám alatt 7 tanterem, 1 tornaszoba, 1 könyvtár, 1 számítástechnikaterem, - a Kossuth út 62. sz. alatt 4 tanterem, A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak az iskolában leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök. Az iskola a rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelő és oktató feladatainak ellátásához szabadon használhatja. 7. Az iskola a rendelkezésére álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékkén felajánlani. 8. A munkáltatói jogokat teljes egészében a fenntartó, a (KLIK) gyakorolja. 9. Az iskola postacíme: 3934 Tolcsva, Kossuth út 37. Telefonszám: 47/384-125, Fax:47/584-002. E-mail: [email protected]; [email protected] Web: www.altisk-tolcsva.atw.hu 10. Az iskola vezetője, a módosított pedagógiai program benyújtója: Szabó Zoltán II.

HELYZETELEMZÉS

1. Tárgyi feltételek Az intézmény 8 évfolyamos általános iskola, a település egyetlen iskolája. Az intézmény kettő udvaron 2 épületben helyezkedik el. Legrégebbi épülete ( Szirmay-Waldbott kastélyból kialakított iskola több, mint 140 éves). Az 1980-90-es évek között nyert felújítást a kastély épülete, az iskola épületében vizesblokk, WC kialakítása, a tornaterem öltözőjének, zuhanyzójának kialakítása, az udvarok sár és pormentessé tétele történt meg. 1992. illetve 1994-ben mindkét épületben bevezettük a központi fűtést, ahol a kazánok gázzal működnek, 2000-ben hőfokszabályzóval korszerűsítettük. Az iskola rendelkezik az 1. sz. épület szomszédságában sportpályával és pihenőparkkal. (Az iskola udvara is alkalmas sportolásra.) 2000-ben egy szolgálati lakást tanteremmé alakítottunk át, gázfűtéssel és energiatakarékos világítással. Riasztóberendezés lett kiépítve és ISDN vonal bevezetve. A két épületben összesen 10 tantermünk van (max. 18-20 tanuló elhelyezésére alkalmas), ezenkívül rendelkezünk egy kisméretű tornaszobával, öltözővel, zuhanyzóval, számítástechnikai teremmel, egy közös melegítő és ebédlőkonyhával, valamint egy csodálatos könyvtárral. 6

A kastély épületében található egy faburkolatos (Szirmay) terem, mely értekezletek, tanácskozások, összejövetelek, hangverseny megrendezésére alkalmas 50-60 fő részére. Itt található a nevelői szoba, (melyből van még egy kisméretű a 3. sz. épületben (alsó tagozat), valamint az igazgatói iroda. Ezen kívül van szertárnak kialakított helyiségünk (alsó tagozatos, matematika-fizika, kémia, testnevelés). Az iskola bútorzata megfelelő, az általános iskolai oktatás alapkészletével rendelkezünk, de ezek elhasználódási foka magas. A számítástechnika terem, a tornaszoba és a szertárak felszereltsége jelenleg kielégítő. Elkészült egy 14 fős angol nyelvi laboratórium (2010. május). 2011-ben fejeződött be a TIOP 1.1.1-es pályázatunk, Digitális eszközök beszerzése és üzembe helyezése az IKT oktatás bevezetése érdekében a Tolcsvai Általános Iskolában címmel, mely lehetővé tette a számítástechnika terem eszközeinek fejlesztését és 7 tanterem digitális táblával való felszerelését További terveink között szerepel még egy SNI-s fejlesztő terem kialakítása. Az audiovizuális eszközellátottságunk közepesnek mondható, bár sok készülék már nem a legkorszerűbb. Rendelkezünk digitális táblákkal, televíziókkal, videomagnókkal, videokamerával, lemezjátszókkal, digitális fényképezőgéppel, fénymásolóval, hangosító berendezéssel is. Terveink között szerepel még egy korszerű, normál méretű, több célra használható (a község lakói számára is) tornaterem megépítése. A pályázati lehetőségeket figyelembe véve szükséges lenne a községi parkban található kézilabda pálya újra aszfaltozása. Az iskola nyílászáróinak részleges felújítása megtörtént az utcai fronton, de a hátsó részen is szükséges lenne az felújítása. Tervezzük a kastély épület teljes körű felújítását, szükséges lenne a tantermek erősen megrongálódott műanyag lambéria burkolatának cseréjére. Az alsó és felső tagozat udvaraira tervezzük pihenőpadok vásárlását. Folyamatos feladat a tantermek bútorzatának és a taneszközöknek a cseréje, fejlesztése. 2.

Személyi feltételek

Az oktató-nevelő munka személyi feltételei biztosítottak az intézményben. A tantestület létszáma 15 fő, valamennyien szakképzett pedagógusok. Megoszlás: a./ iskolai végzettség alapján: 8 főiskolát végzett tanító 7 főiskolát végzett tanár b./ munkaköri beosztás alapján: 1 igazgató, 1 ig. helyettes, 13 beosztott pedagógus, c./ az oktató-nevelő munkát 1 fő isk. titkár segíti. Valamint 2 fő technikai dolgozónk van. A nevelőtestület munkához való viszonya, munkafegyelme, szakmai felkészültsége jónak mondható, igénylik és részt vesznek a különféle szakmai továbbképzéseken, melyek tapasztalatait az oktató-nevelő munkában kamatoztatják. 3. Tanulói összetétel Iskolánkban 2013/2014-es tanévben 133 fő gyermek tanul az alábbi megoszlásban: 23fő 1.osztályos – egy tanulócsoportban, 11fő 2. osztályos – egy tanulócsoportban, 11fő 3. osztályos – egy tanulócsoportban, 16fő 4. osztályos – egy tanulócsoportban, 7

15fő 5. osztályos – egy tanulócsoportban, 21fő 6. osztályos – egy tanulócsoportban, 14fő 7. osztályos – egy tanulócsoportban 22fő 8. osztályos – egy tanulócsoportban. A 2014/2015-ös tanévben 127 fő tanulónk van. 16fő 1.osztályos – egy tanulócsoportban, 20fő 2. osztályos – egy tanulócsoportban, 10fő 3. osztályos – egy tanulócsoportban, 13fő 4. osztályos – egy tanulócsoportban, 17fő 5. osztályos – egy tanulócsoportban, 15fő 6. osztályos – egy tanulócsoportban, 22fő 7. osztályos – egy tanulócsoportban 14fő 8. osztályos – egy tanulócsoportban. A tanulók szociális helyzetét a 33%-os cigány etnikum és a 35-40%-os szülői munkanélküliség határozza meg. Mindezekből következik, hogy sok a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanuló, akik különféle szociális támogatásokra, ingyen tankönyvre vannak utalva, mert csak így képesek elvégezni az általános iskolát. Évről-évre egyre több gyerek szorul különleges bánásmódra, logopédiai, fejlesztő pedagógiai segítségre. 4. Az intézmény eredményessége Tanév

Végzett Gimná8.osztályos ziumba fő 1997/1998. 40 6 1998/1999. 31 9 1999/2000. 19 1 2000/2001. 36 3 2001/2002. 25 3 2002/2003. 32 7 2003/2004. 25 2 2004/2005. 24 7 2005/2006. 26 7 2006/2007. 21 4 2007/2008. 27 8 2008/2009. 19 4 2009/2010. 30 7 2010/2011. 21 7 2011/2012. 20 3 2012/2013 13 0 2013/2014 22 10

Szakközép SzakSzak%-os iskolába képző iskolába arány NYERT FELVÉTELT 22 11 97,5 16 6 100 11 7 100 16 15 94,4 9 13 100 14 11 100 15 8 100 13 4 100 10 9 100 9 8 100 10 8 1 100 10 5 100 9 13 1 100 11 3 100 7 5 5 100 10 3 100 2 4 6 100

Volt diákjaink között van már közgazdász, ügyvéd, számítástechnikai szakember, pedagógus, mérnök, kutató biológus, sikeres vállalkozó és számos más elismert és megbecsült szakember.

8

5. Az intézmény kapcsolatrendszere Intézményünk nem csak az oktató-nevelő munka színtere, hanem a település fontos kulturális centruma is, hiszen a községi, állami és egyházi megemlékezések, ünnepélyek állandó résztvevője, szervezője és lebonyolítója, nagyon sokszor helyszíne is. Saját kulturális programjaink és rendezvényeink is vannak szép számmal, melyek nyitottak a község felnőtt lakói előtt is. Ugyancsak szerepünk van a sport- és szabadidős tevékenységek szervezésében, lebonyolításában és ezek helyszínének biztosításában is. Helyt adunk intézményünkben más jellegű társadalmi eseményeknek is pl. kiállítás, könyvbemutató, hangverseny, író-olvasó találkozók, vándorgyűlések, stb.: illetve felszerelést biztosítunk egyes rendezvényekre. Elmondható tehát, hogy az iskola nem csupán a gyerekeké, ahol csak tanítás történik, hanem valóban a községé és a település igényeinek, elvárásainak kíván megfelelni a jövőben is. Ehhez eddig is megkaptuk a szükséges támogatást az önkormányzattól, a szülőktől és más szervezetektől s erre a jövőben is számítunk, támaszkodunk. 6. Irányítás Az iskola irányítását az igazgató és az igazgatóhelyettes végzi. Az iskolavezetéshez tartoznak: - a diákönkormányzatot patronáló pedagógus - az alsó tagozatos munkaközösség vezető - a gyermek és ifjúságvédelmi felelős III. A FELMÉRÉSEK ÉRTÉKELÉSE, CÉLCSOPORTJAI Célja: a/ a tanulók minősítése, b/ visszajelzés szülőnek, iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról. Az értékelésnél elsődlegesen figyelembe veendők: a szóbeli, írásbeli ellenőrzés, felmérés, órai aktivitás, versenyeken való szereplés, tanórán kívüli tevékenységek. Első évfolyamon félévkor és év végén szöveges értékelés. Második évfolyamtól érdemjegyekkel történő értékelés. Felmérések 1.évfolyam végén: szintfelmérés olvasásból és matematikából (írásbeli). 2. évfolyam végén: szintfelmérés olvasásból és matematikából (írásbeli) 3. évfolyam végén: szintfelmérés olvasásból és matematikából (írásbeli) 4. évfolyam végén: szintfelmérés olvasásból és matematikából (írásbeli) 6. évfolyam végén: országos kompetenciamérés magyarból és matematikából 8. évfolyam végén: országos kompetenciamérés magyarból és matematikából

9

IV. A FELTÉTEL- ÉS ESZKÖZRENDSZER FEJLESZTÉSEK A megválasztott módszerek szabadon alkalmazhatók, az eszközök használata pedig egyrészt a pedagógiai kulturáltság, másrészt a rendelkezésre álló feltételek függvénye. a/

Az óvoda és iskola közötti átmenet problémáinak leküzdésében segít: tájékoztató szülői értekezlet az iskolában a leendő első osztályosok szüleinek, közös továbbképzése, foglalkozások, iskolalátogatás, a nagycsoportos óvodásoknak.

b/

A magyar nyelv és irodalom oktatása alsó tagozatban az Apáczai-s program alapján folyik. (1-2)-(3-4.o.)

c/

Az alsó tagozaton 4 éven keresztül ugyanaz az osztálytanító, de a testnevelés tantárgy oktatását testnevelés műveltségi területtel rendelkező is végezheti 1. osztálytól. Kiscsoportos oktatás a válaszható órák keretében történik, ennek célja, hogy az idegen nyelvi és informatikai oktatás hatékonyabb legyen.

d/

Az eszközrendszerünk jónak mondható, de a rendelkezésre állók között sok az elavult, javításra ill. selejtezésre váró. A fejlesztésre szoruló eszközök: Tornatermi (főleg alsó tagozati) sportszerek, audiovizuális eszközök, szaktantermi rendszer felszerelései, tankonyha, informatikai géppark modernizálása, nyelvi labor továbbfejlesztése, napközi csoportok felszerelései, eszközei. Feladataink az eszközrendszer fejlesztése terén: - a még használható eszközök pontos számbavétele, a használhatatlanok selejtezése, - a javításra várók felújítása, a legszükségesebb hiányok pótlása, - a házilag előállítható eszközök fejlesztésére külső és belső erők mozgósítása (szülők, pedagógusok, karbantartók).

e/

f/

Épület felújítási és bővítési tervek, elképzelések füves sportpálya, röplabdapálya karbantartása, korszerűbb nagyméretű tornaterem megépítése. Személyi feltételeink jók, szakos ellátottságot a tankerület óraadók alkalmazásával oldotta meg..

Továbbá: bekapcsolódunk a meghirdetett szakmai továbbképzésekbe, valamint kerettantervvel kapcsolatos, új módszereket, eszközöket bemutató tanfolyamokba. Részt veszünk a helyi és intézményközi munkaközösségi foglalkozásokon, bemutatókon. A programban együttműködő partnereink: a fenntartó, iskolaszék, szülői munkaközösség, szülők, hitoktatók és mindazok, akik felvállalják, vállalták, hogy segítik és támogatják a felnövekvő új nemzedék oktatását, nevelését.

10

A, NEVELÉSI PROGRAM

I.

PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

ISKOLÁNK NEVELŐTESTÜLETÉNEK PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA A tolcsvai általános iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol a tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:  Tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, s mindegyikükben az értékeket próbáljuk felfedezni.  A gyerekeket bevonjuk a saját iskolai életük megszervezésébe, ahol nagy feladatot lát el a diákönkormányzat.  A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük.  Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük.  Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítésére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban.  Az iskola életében a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló (viszonyában az elfogadó) - tanuló és nevelő (kapcsolatában a kölcsönös bizalom) - szülő és nevelő (oldaláról a nyitottság, a partnerség, korrektség) - nevelő és nevelő (kapcsolatában a szakmai tisztelet, az együttgondolkodás, az előremutató véleménycsere) hatják át a nevelés-oktatás minden szintjét. 2. Iskolánkban a teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:  A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, mindennapi életben hasznosítható, tovább építhető alapműveltséget nyújt.  Iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismeretek közül, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat a szűkebb és tágabb környezetükben.  Az iskola oktató tevékenységének célját, a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk.  Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit.  Törekszünk a humánumra, az egyén és közösségek iránti tiszteletre.  Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat, egészséges önkritikai és kritikai szellem kialakítására törekszünk. 11

 

Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak, és helyes formáinak kialakításában, a (beszédstílus javítására, a durvaság agresszivitás visszaszorítására). Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyerekekben a haza a szülőföld iránti szeretetet.

3. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:    

Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők. (fogadóórák, szülőértekezletek) Továbbá ápolja és építi az eddigi kapcsolatait a községben lévő óvodával, közművelődési intézménnyel (közös hospitálások, ünnepségek rendezése). A nevelők fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola eddigi hagyományaihoz híven képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken és ilyen a tanulók számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:  Humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó  Érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, gyakorlatias  Becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, mások sikerében osztozni tud  Képes a problémák érzékelésére, megoldására  Képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében  Jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban)  Van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást  Öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban  Ismeri a tanulás helyes, és hatékony módszereit  Képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni  Tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti  Képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban  Mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik  Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket - a természet, a környezet értékeit - más népek értékeit, hagyományait - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményei  A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben  Ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat  Ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat 12



Ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit.  Viselkedése udvarias, beszéde kulturált.  Társaival együttműködik.  Szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli.  Szereti hazáját, képes szeretetet adni és kapni.  Megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket.  Szellemileg és testileg egészséges és edzett.  Egészségesen él, szeret sportolni, mozogni.  Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanulónk személyiségében, de nevelőink mindennapi nevelő-oktató munkájuk azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

II.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermek nyitottságára, fogékonyságára, érdeklődésére, és aktivitására építve, a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos, értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé, és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1) Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt. 2) Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, balesetek megelőzése). 3) Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). A felelősség vállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4) Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5) A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6) Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak, tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet mentességre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 7) A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 13

8) A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk hagyományaik tiszteletben tartása. 9) Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolában folyó nevelő, oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1) Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2) Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások. 1. Szokások kialakítását célzó beidegző módszerek

-

Közvetlen módszerek követelés gyakoroltatás segítségadás ellenőrzés ösztönzés

-

-

-

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

- Elbeszélés , tények, jelenségek, műalkotások bemutatása. - Nevelő személyes példamutatása 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, kialakítása) beszélgetés - Tanulók önálló elemző munkája

Közvetett módszerek A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadás Hagyományok kialakítása Követelés, ellenőrzés Ösztönzés Önálló ismeretszerzés

A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita 14

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha az iskolánk végzős diákjainknak legalább a 90%-a a 8. osztály végén:  Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés- oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeihez. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége- vagyis több mint 50%-a a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)  Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.  Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolathoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat.  Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. A fejlesztendő kulcskompetenciák a IX. számú mellékletben találhatók.

III.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Nevelésünk objektív alapja társadalmi viszonyainkban rejlik, de szubjektív feltételei magában a személyiségben lelhetők fel. Személyiségfejlesztő oktatás a tanulók különböző képességeinek fejlesztésében alapszik (erkölcsi, testi, esztétikai, akarati, érzelmi, értelmi). A nevelési oktatási folyamat kapcsán fejlesztjük a tanulók önismeretét, problémaérzékenységüket, megfigyelőképességüket, eddzük akaratukat, segítünk azonosulni a megfelelő értékekkel. Meg kell ismernünk minél alaposabban gyermekeinket, a magatartásukat meghatározó testi-lelki sajátosságukat. Csak így lehet helyesen értelmezni cselekedeteiket, így tudunk segíteni személyiségük kibontakozásában, és csak így tudunk megfelelni a nevelésükben ránk háruló feladatoknak. A gyermek megfelelő fejlődésének előfeltétele a magával hozott adottságokon kívüla pozitív környezeti hatások sorozata, azaz a helyes fejlesztő jellegű nevelés. Nem felejthetjük el azonban, hogy nemcsak pozitív, hanem negatív környezeti hatások is érik, amelyek szerepet játszanak műveltségük, jellemük kialakításában. Fontos szerepe van az iskolán kívül a családnak, az óvodának a személyiség kialakításában. Személyiségfejlődésében legfontosabb szerepe van a játéknak, ami az élményekben gazdag kisgyerekkor alapja. A tanuló cselekedetei folyamán tudása, képességei fejlődnek, s kialakulnak jellemvonásai. A sikerélmények mellett sokszor kudarcok is érik a tanulókat. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. (pl.: Az erkölcsi elvek megértése, a bennük való eligazodás, helyes erkölcsi ítéletek alkotása, mely a helyes gondolkodás segítségével valósíthatók meg.) 15

2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, képességek kialakítása, fejlesztése. kialakítása. (Megfigyelőképesség, gondolkodás fejlesztése, helyes gondolkodás fejlesztése.)

illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges A világ megismerésére való törekvés igényének problémaérzékenység, rugalmas fegyelmezett tanulási szokások kialakítása, kombinatorikus

3. A tanulók közösségi /társas kapcsolatra felkészítő / nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, melyet a fegyelmezettség következetesség kíséri. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségeinek kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, akaraterő fejlesztés, higgadtság, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség személyes felelősség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A népi kultúra és értékrend megismerése, a szűkebb szülőföld hagyományainak feltárása, és ezen keresztül a hazaszeretet erősítése, egészséges identitástudat kialakítása, különböző vallások, azonosság tudat iránti nyitottság megteremtése. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felépítése. 7. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakorlására. 9. A tanulók testi nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Sportjátékok révén a tanulók problémamegoldó és alkalmazkodó képességének fejlesztése. 10. A tanulók esztétikai nevelése Feladat: A valóság felfedezésére és formálása a benne rejlő esztétikum közvetítése. Fejlesszük a megismerő gondolkodó kifejező alkotó képességüket az önkifejezés biztosítása mellett. 16

IV.

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A tanulók személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Az iskolai közösség alapja az osztályok együttese. Az osztályközösség azonos életkorú gyerekek tanulásának, nevelésének, szabadidős tevékenységének a színtere. Az osztályfőnök feladata, hogy elősegítse a közösséghez tartozó gyermekek közötti jó kapcsolatot. A játék a gyermek legkedvesebb tevékenysége, amely nemcsak az egészség, a mozgásügyesség, a gyorsaság, és állóképesség fejlesztése szempontjából jelentős, hanem erősíti kisebb közösségük szellemét, fejleszti akaratukat, küzdőképességüket, egymás közötti együttműködésüket és a különböző normákhoz való alkalmazkodásukat. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai, tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodnia kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakításától az autonóm, önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek munkájának megszervezése Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése, és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

17

V.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

1. Tanítási órák A tanulói személyiségfejlesztésnek legfontosabb színtere a hosszabb tanítási, tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskolai nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyerekeket tanulásra ösztönzik és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezési formákat, amelyek a tanulók munkához való viszonyát, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakban nyújtott teljesítményéhez. E faladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik.  Az I. évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére, kislétszámú osztályt szervez az iskola.  A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 2. Az iskolában nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: A./ Hagyományőrző tevékenységek  Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, farsangkor, gyermeknapon, jótékonysági rendezvény alkalmával, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.  A könyvtárunkban fellelhető, helytörténeti és néprajzi emlékeket őrző gyűjtemény található. B./ Diákönkormányzat.  A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. C./ Egyéb foglalkozások: Az NKT. 27.§. (2) értelmében a délutáni foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy ezek legalább 16 óráig tartsanak, kötelező a tanulóknak a 16 óráig való benntartózkodás - 17 18

óráig gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Ezt egyéb foglalkozások szervezésével oldjuk meg. Egyéb foglalkozás: napközis foglalkozás, tehetséggondozó, felzárkóztató, iskolai sportkör, szakkör, versenyek, vetélkedők, szabadidős foglalkozások, énekkar, középiskolai előkészítők, egyéni és csoportos fejlesztések. A 16 óráig történő benntartózkodás alól felmentést az iskola igazgatója adhat a szülő írásbeli kérelmére. D./ Napközis csoportok: Egyéb foglalkozások keretében szervezünk napközis csoportokat, melynek létszáma az Nkt. 4. melléklete szerint 14 főtől 27 főig terjedhet. A délutáni csoportokat két-két évfolyamra vonatkozóan hirdetjük meg, mely eleget tesz majd a csoportlétszámnak, létszámtúllépés estén a fenntartó engedélyét kérjük. A csoportokba HH, HHH, BTMN-s, SNI-s és minden kiemelt figyelmet igénylő tanulót várunk, akik éppen nem az aktuális egyéb délutáni foglalkozásokon tartózkodnak. A napközis foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, a napközis foglalkozást vezető nevelő engedélyével történhet. E./ Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk.  A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. A további tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. F./ Iskolai sportkör Az iskolai szakkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. G./ Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. H./ Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. I./ Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A 19

tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. J./ Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőnek kell fedezni. K./ Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestületet, a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (túrák, kirándulások, táborok, színház és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. L./ Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. M./ Iskolai létesítmények, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (sportlétesítmények, számítógép) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használhatják. N./ Hit és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató felelősségétől függetlenül - hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek  Szoros kapcsolat a helyi óvodai intézménnyel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal.  A kis létszámú osztályok  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.  A délutáni foglalkozások, a családlátogatások.  Felzárkóztató foglalkozások.  A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai.  A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segíti  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.  A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása.  A tehetséggondozó foglalkozások.  Az iskolai sportkör.  A szakkörök, felvételi előkészítők.  Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.)  A szabadidős foglalkozások (pl. színház és múzeumlátogatások)  Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.  A továbbtanulás segítése. 20

5. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Jogszabályok Nkt. 69.§ (2) f) bekezdése alapján Az iskola pedagógia programja meghatározza:  Az iskola életét, a tehetség, a képesség kibontakozását, a szociális hátrányok, a beilleszkedés, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységet  A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, továbbá a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot"  A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) Az iskolai gyermekvédelmi feladatok Követnünk kell a gyermekvédelmi törvény alapelveit, a gyermeki jogokról szóló előírásait, ismernünk kell a gyermekvédelem intézményének egészét. Eljárásaink során figyelembe kell vennünk a gyermekek mindenek felett álló érdekét. Az iskolai gyermekvédelem elsődleges feladata a prevenció. A nevelési-oktatási intézményünk gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatait a közoktatási törvény 41.§ (6) bekezdése alapján dolgoztuk ki. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Mindezek a feladatok segítésére gyermek és ifjúságvédelmi felelős működik iskolánkban. Feladata: - A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulnak. - Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. - A veszélyeztető okok meglétében értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. - Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. - A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. - Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: 1. Felderítjük a gyermekek és a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat. 2. Pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására. 3. Szükség esetén a gyermek és a tanuló érdekében intézkedést kezdeményezünk. Alapvető feladataink: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, - mindezeket jelezni kell a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek, - együttműködünk a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, 21

-

továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

Pedagógiai eljárások a gyermekvédelemben, jogszabályi hátterek tükrében. 

Feladatunk: A tanulók személyiségének fejlesztése, képességeinek kibontakoztatása, a szülőkkel történő együttműködések alapján. A gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének kibontakoztatásában.  Feladatunk: Ha a gyerek magántanulóvá válása nem szolgálja a gyermek érdekeit, hátrányos neki ez az állapot, vagy nem lehet arra számítani, hogy a megkezdett tanulmányait be fogja fejezni, akkor hivatalosan járunk el a tartózkodási hely szerinti illetékes jegyzőnél. Magántanulóként tanulmányaikat folytató tanulók heti 10 órás felkészítésben részesülnek az 52.§(12) bekezdésében foglaltak szerint.  Feladatunk: A tanuló jogairól és kötelességeiről szóló törvény nemcsak pedagógiai hanem gyermekvédelmi üzenetet is hordoz. - Személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátás - Különleges gondozás - Rehabilitációs ellátás - Pedagógiai szakszolgálat segítségnyújtása Mindezek ellátásában pedagógusaink felelősségét a megelőzés, feltárás, megszüntetés feladatai biztosítják. 

Feladatunk: A "más fogyatékosok" kategóriájába sorolt különleges gondozást igénylő gyerekek számára biztosítjuk az integrált oktatás keretén belül testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését a pedagógiai munka folyamán.



Feladatunk: A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő és más fogyatékos tanulók esetében alkalmazzuk az értékelés és minősítés alóli részleges mentesítésüket, egyéni fejlesztési terv alapján felzárkóztatásuk a többiekhez. (Különböző módszerek alkalmazása: hosszabb felkészülési idő, szóbeli beszámoló helyett írásbeli beszámoló vagy fordítva). Az átható fejlődési zavarral küzdő a pszichés fejlődés egyéb zavara miatt részképességés iskolai teljesítményzavarral küzdő, ennek következtében fejlődésében és a tanulási folyamatban tartósan akadályozott gyermekek esetében (például: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, autizmus, kóros hiperaktivitás, figyelemzavar) a fejlesztés sajátos szakértelmet igényel, ezért figyelembe vesszük a Nevelési Tanácsadó véleményét, és igényeljük a gyermekek egyéni fejlesztését.



Feladatunk: Az igényfelmérések alapján minden gyerek számára többféle lehetőség biztosítása nevelő-oktató munkánk folyamán a kötelező érvényű, de szabadon választható, és a szabadon szervezhető időkeret felhasználásáról. A tanórán kívüli osztály és csoportfoglalkozásokról melyek sok lehetőséget biztosítanak a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására. GYERMEKVÉDELMI CÉLOK

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását. 22

 Felzárkóztatás és tehetséggondozás - Képesség szerinti sávos bontás /a csoportok színvonalának megfelelően, a fejlődést biztosító tanmenetek / - Kötelező tantárgyakon kívüli foglalkozásokon, szakkörökön elegendő lehetőség biztosítása a tanulóknak a személyiségfejlődésre, - Képesség szerinti bontás kipróbálása, - Az első osztályban a módszerek helyes megválasztása /pl.: sok gyermek szociokulturális hátránnyal indul, Meixner - féle program / - Konzultáció tanárral tanulási problémákról - Könyvtárhasználat  Indulási hátrányok csökkentése - Egyéni foglalkozások, korrepetálások, - Felzárkóztató csoportba kerülés, - Tanórán differenciálás, fokozott segítségnyújtás, - Pótló, helyettesítő korrigáló nevelés - Személyiségfejlesztő tréningek, - A nevelési intézményen belül igénybe vehető szociális szolgáltatások, ellátások, - Szabadidős programok biztosítása, - Nevelési intézményen kívüli alapellátásokhoz segítségnyújtási formákhoz juttatás, - Tájékoztatás-, tanácsadás szülőknek,  Felvételire való felkészítés - Ennek érdekében a 8. osztályos tanulóink részére a szabadon felhasználható órakeret terhére felkészítő foglalkozásokat szervezünk matematikából, magyarból és angolból  Tehetséggondozás - Felkészítés tanulmányi versenyre, - Szakkör, önképzőkör működtetése, - Öntevékeny könyvtár-és számítógép használat, - Tornaterem, edzőterem használata, - Az iskolán kívül működő tehetséggondozó műhelybe való patronálás  Pályaválasztás segítése Képesség Önismeret öndefiníciós törekvés támogatása Érdeklődés Pályaismeret és társadalmi lehetőségek közötti eligazodás segítése. Döntés előkészítés - Osztályfőnöki órák egy részét a tanulók önismeretének fejlesztésére fordítják és a tantárgyakban megtervezett módon 4 éven keresztül pályára vonatkozó ismereteket tanítanak. - Félévenként egy vagy két teljes napot pályaorientációs tevékenységekre fordítanak. Ismerkednek tűzvédelmi, adminisztrációs, banki, főzési, stb. eszközökkel. - A pályák ismeretéhez kötődő versenyek rendezése. A folyamat végül egyéni tanácsadással, beszélgetéssel zárul, amelyet az illetékes munkaügyi hivatal szakemberei tartanak. - A pályaorientációs folyamatot kihelyezett szakember vezeti. - A 7. osztály első félévében önismereti foglalkozásokat végeznek, majd ezt követi a pályaismeret.  Személyes, egyéni tanácsadás 23

-

Humán szolgáltatás, a tanácsadó nem ítél, hanem támogat, Előre látható, vagy váratlanul fellépő élethelyzetekben támogatást nyújtson a tanulóknak egyéni igénye szerint. Formái:  Egyéni beszélgetés,  Csoportos foglalkozás,  Filmvetítés,  Felvilágosítás  Előadás

 Egészségvédő programok /drogmegelőző / A program tartalma: információ, önismeret, döntéshozatal, stresszkezelés. Egészséges életmód, életvezetés.  Családi életre nevelés - A családi életre nevelés témaköreinek beépítése a helyi tantervbe. A kötelező és nem kötelező tanórákon elsajátítandó ismeretek, kialakítandó jártasságok, készségek kőre (pl. osztályfőnöki óra, biológiaóra, egészségtanóra, hit- és erkölcstanóra, családi ismeretek óra). - Módszerek:  Báb- és szerepjátékok, drámapedagógia  Családrajz, családalbum, családnapló, családfa készítése  Élménybeszámolók a családban  Oktató-nevelő filmek megtekintése, feldolgozás  Művészi alkotások megismerése, elemzése  Napközis foglalkozások - A tanulók étkezési ellátásának figyelemmel kísérése Szempontok:  Az élet minősége  Az étkezés egészségügyi követelményei /higiéné, az étkezésre fordított idő mennyisége / A tanulmányi munka segítése  Fokozottabb ellenőrzés a tanulási foglalkozásokon  Fokozottabb differenciálás a segítségnyújtásban: több segítség nyújtása a hátrányos helyzetű, ill. a lassabban haladó tanulók számára  Az önálló tanulás szokásainak kialakítása  Tanulási tempó fokozása  A tanulási készségek kialakításában, fejlesztésében közreműködés (szövegértés, memoriterek, olvasástechnika)  A tanulási technikák megismerése, alkalmazása Nevelő célzatú szabadidős foglalkozások A foglalkozások megtervezésének kritériumai  A korosztálynak megfelelő kínálat, választási lehetőség biztosítása  Egészséges napirend (levegőzés, testmozgás, játék)  Tartalmas, élményt nyújtó programok  Az irányított és a szabadfoglalkozások aránya 24

 

A nevelési feladatok súlypontozása (pl. a könyv, az irodalmi értékeke megszerettetése, olvasóvá nevelés, rendszeres könyvtári foglalkozásokkal) A napközis és tanulószobás tanulók külön iskolai elfoglaltságainak (szakkör, korrepetálás, sportkör stb.) illeszkedése a napközi rendjére.

 Iskolai étkezési lehetőségek - minden olyan tanuló számára, aki ezt igényli, ebédelési lehetőséget biztosít a helyi önkormányzat  Az egészségügyi szűrővizsgálatok - ortopéd szűrés - fogászati szűrés, - általános szűrés - szemészeti szűrés  Tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) - a korosztálynak megfelelő kínálat, választási lehetőségek biztosítása - tartalmas, élményt nyújtó programok - szakkör, sportkör  Tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás) - Segélykérés leggyakrabban az önkormányzat anyagi támogatásának igénylését jelenti. Ez elsősorban étkezési támogatás biztosítását, tankönyv és tansegélyt jelent. - Lehetőségünk van további segítséget kérni a Tolcsvai Nebulókért Alapítványtól. Gyermekvédelmi tevékenységek az iskolában - Kapcsolat a családdal - Anyagi támogatás - Pedagógiai eljárások - Szervezeti lépések az iskolában - Gyermekvédelmi hálózat igénybevétele - Új típusú szervezetek létrehozása és/vagy átlépés más alrendszerekbe - Egyéb nem operatív jellegű, nem közvetlen gyermekvédelmi eljárások Kapcsolat a családdal - Ide sorolható eljárások: személyes beszélgetés, családlátogatás, a szülői támogatás megnyerése, fogadóóra, szülői értekezlet a családok aktív bevonása (érdekeltté tétele) az iskolai programba, programok szervezésébe, különös tekintettel gyermeküket egyedül nevelő elvált szülőkre.  Anyagi támogatás Az anyagi támogatás leggyakrabban az önkormányzat anyagi támogatásának igénylését és segélykérését jelenti. Ez elsősorban étkezési támogatás biztosítását, megszerzésében való közreműködését, ill. a tankönyv és tansegélyt jelent. Alapítványi és pénzbeli támogatások lehetőségeinek megteremtése.  Pedagógiai eljárások - Külön foglalkoztatás - Egyéni bánásmód 25

-

Megfelelő légkör tanár és gyermek között Érzelmi kapcsolat erősítése tanár és diák között Speciális közösségi és szabadidős fejlesztő foglalkozások Szünidős programok, táborok, üdültetés Felvilágosító munka Speciális témájú felkészítés (drog prevenció DADA program) Gyermeki jogokkal kapcsolatos tájékoztatások Tanácsadások DÖK szerepe

 Szervezeti lépések az iskolában A gyermekvédelmi problémákra adott lehetséges válaszok és tevékenységek sajátos típusa az, amikor az iskola valamilyen szervezeti átalakítással, vagy szervezetre ható, a szervezetre vonatkozó lépéssel próbál az adott gyermekvédelmi problémára válaszolni. Ilyen pl. a veszélyeztetett gyerekek napközi otthonba juttatása. A problémaelemek közt szerepelhet a problémás gyerekek fejlesztő célú időleges kiemelése is az adott osztályból, közösségből. Ugyanez megjelenhet szegregációként is, amikor a problémás tanköteles gyerekeket "átirányítják" másik iskolába, esetleg ifjúsági tagozatra vagy magántanulónak. A szervezeti lépések másik iránya az iskolavezetés, illetve a kollégák bevonása a problémákba, együttműködésük megnyerése. A pedagógusok ekkor igénylik a speciálisan más szakemberek segítségét. (iskolapszichológus, családpedagógus, könyvtáros, gyógytornász, logopédus.)  Tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A gyermekvédelmi hálózat igénybevétele Gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk során az iskolák első számú partnere az önkormányzat, ezen belül a szervezeteknek szociális ellátásokkal vagy a gyámhivatali típusú tevékenységekkel foglalkozó egységei. Az iskola főképpen segélykérőként (ajánlóként javaslattevőként) jelenik meg. Ezt a szerepét felerősíti, hogy az önkormányzatok bizonyos új típusú gyermekvédelmi segélyek igénylőitől nemcsak iskolalátogatási igazolást kérnek, de gyakorta kérik az iskola megerősítő-támogató véleményét is (pl. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében). Az önkormányzathoz fordulás tervei közt utalásszerűen megjelenik, mint gyermekvédelmi tevékenység az igazolatlanul hiányzó problémás gyerekek szüleinek feljelentése (jelzés jegyző felé). Előfordul esetenként a rendőrséghez, bírósághoz fordulás. A "gyermekvédelmi hálózat" leginkább működtetett szereplői a Nevelési Tanácsadók.  Új típusú szervezetek létrehozása és/vagy átlépés más alrendszerekbe. Vannak intézmények, amelyek kortárssegítő szolgálat bevonását tervezik a gyermekvédelmi problémák megoldásába. A civil segítő szervezetek /karitatív mozgalmak és gyermekszervezetek / továbbá az egyházak tervezett bevonása is megjelenik.  Egyéb nem operatív jellegű, nem közvetlen gyerekvédelmi eljárások: 1. A veszélyeztetett tanulók nyilvántartása. 2. Az iskola/tanárok pedagógiai kultúrájának fejlesztése. 3. Az osztálynaplók speciális szempontú vizsgálata a veszélyeztetett gyerekeknél (túlkorosság, gyakori hiányzások, a tanulmányi eredmény hirtelen romlása.) 4. Az iskolai, szülői és diákszervezetek tájékoztatása az iskola gyermekvédelmi helyzetéről, problémáiról. 26

Ha az egyes eljárásokat csoportosítjuk, akkor a tapasztalatok alapján az alábbi gyakorisági "rangsor" állítható fel. - Önkormányzati anyagi támogatás, segély kijárása - Külön foglalkozás a veszélyeztetett gyerekekkel, egyéni bánásmód - Önkormányzatok (szociális osztályhoz, gyámhivatalhoz) fordulás - Családlátogatás - Étkezés, étkezéshez juttatás - Megfelelő légkör, odafigyelés, a tanuló-pedagógus érzelmi kapcsolat erősítése - Orvos, védőnő segítségnyújtása A gyakori ellátásokról megállapítható, hogy általában együttvéve körülírják az iskola lehetséges komplexitásra törő gyerek és ifjúságvédelmi eszközrendszerét. Tájékoztató értékű a sajátos, egyedi megoldások megjelenítése is. Egy-egy programmal megjelent eljárások: - Segítségnyújtás új kollégáknak, új osztályfőnököknek a gyermekvédelmi munkában - A külön élő szülők bevonása a gyermek életébe - Beszélgetés a tanulóval hivatalos személy jelenlétében - Szociálpedagógus alkalmazása, a gyermek szerető megértése - A pedagógus derűs személyiséggé válására való törés - Az iskola belső tereinek és udvarának harmóniáját sugárzó kialakítása és díszítettsége. - Az SZVT-választmány gyermekvédelmi felelőseinek bevonása a gyermekvédelmi munkába - Szükség esetén együttműködés a rendőrséggel - Gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelése - Szempontok adása a családlátogatáshoz - Kortárs segítő szolgálat igénybevétele. Ebben az értelemben az iskolai gyermekvédelem valamennyi pedagógus napi pedagógiai (nevelő-oktatói) kompetenciájához tartozik. A másik értelmezés magáról a sajátos gyermekvédelmi kultúráról szól. Ebben a felfogásban a pedagógusnak az a dolga, hogy - Tudatosan figyelje a gyermekeket, a tanulókat, azok kijelölt csoportját - Gyakorolja a prevenciót - Avatkozzék be - Prevencióra, beavatkozásra kész, képes kompetenciákat keressen környezetében - Prevencióra kérjen/szólítson fel más kompetens személyt vagy szervezetet - Beavatkozásra kérjen/szólítson fel más kompetens személyt vagy szervezetet - Prevencióra, beavatkozásra alkalmas kompetenciáit folyamatosan fejlessze. 6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik.  A kis létszámú osztályok indítása  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  A nívócsoportos oktatás  A egyéb foglalkozások  Az egyéni foglalkozások  A felzárkóztató foglalkozások 27

 

Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A továbbtanulás irányítása, segítése

7. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  A felzárkóztató órák  A diákétkeztetés  A felzárkóztató foglalkozások  Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.  A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai  A szülők, a családok nevelési életvezetési gondjainak segítése  A családlátogatások  A továbbtanulás irányítása, segítés  Az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége  A tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek  Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. VI. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A NEVELÉSOKTATÁS FOLYAMATÁBAN Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. Az osztályfőnökök és a pedagógusok  napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük;  tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;  tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi;  a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;  gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet;  a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;  rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen; 28

 az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen;  a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli;  az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 7 munkanapon belül köteles kijavítani;  a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el;  fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét;  biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek;  feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése;  tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően;  különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során;  a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására;  a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait;  a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja;  a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli;  megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor;  az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra;  foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket;  állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a 29

család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi - emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. A feloldódáshoz más környezet kell, mint a hagyományosan merev tantermi berendezés, az egymás hátát látó gyerekekkel. A falon legyen lehetőség "területeket" kialakítani saját osztály-, faliújságra, akár falfirkára is. Ki lehessen alakítani osztálykuckókat. Legyen a teremben hagyományos és modern audiovizuális eszköz, fényképezőgép, kartonok, színes papírok, ollók, ragasztó, színes ceruzák, zsírkréta, festékek, folyóiratok, könyvek, művészeti alkotások reprodukciói, bábok. Nem szükséges minden órát ebben a megszokott környezetben tartani, lehet színhely: könyvtár, múzeum, közösségi ház, vagy éppen a természet. Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői  

 

 

Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak. Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal. Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 5. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret). Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és 30



hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt. VII. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

Kiemelt figyelmet igénylő tanuló: a. különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: - a sajátos nevelésű igényű - a beilleszkedési, tanulási, és magatartási zavarokkal küzdő - kiemelten tehetséges tanuló b. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógia tevékenység: A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkóztat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A komplexitás elvének érvényesítése szellemében a fejlesztés az alábbi területeket öleli fel: - mozgás (nagy- és finommozgás), - testséma, - téri orientáció, - percepció, melyekhez mindig kapcsolódik a verbális tudatosítás. A fejlesztésbe bekerülők köre : o Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak. o A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (továbbiakban: szakértői bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek. A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével és aktív támogatásával végezhető. A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértői bizottság megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, stb.). Szervezeti formái - Egyéni fejlesztés (1-3 fő), - Kiscsoportos fejlesztés (4- 6 fő), a szakvéleményben illetve a szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint. A fejlesztés célja : személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember pozitív énkép, jó kommunikációs képesség kialakítása - Idegrendszer fejlődésének biztosítása - Mozgásfejlődés - Érzelmi élet fejlődése - Beszéd fejlődése - Érzékszervek fejlődése Prevenció

31

Részképesség zavarok megszüntetése Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás) Ismeretek bővítése Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés. A fejlesztés elmélete és módszertana A tanulási alkalmasság megítéléséhez szükséges pszichikus funkciók: - pontos és differenciált vizuális észlelés - forma, méret, szín pontos felfogása - összetartozó részek értelmes egészként való észlelése - megadott formák–színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetből - adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése - vizuális információk téri elrendezése - vizuális információk sorba rendezése - a hallott (auditív) információk pontos észlelése, megkülönböztetése – adott hangok kiemelése - adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok egységbe foglalása - összerendezett, koordinált mozgás, szem-kéz összerendezett, célszerű együttes mozgása - a látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása (a keresztcsatornák együttműködése) - rövid idejű vizuális-verbális memória - szándékos figyelem - kb. 10 perces figyelemkoncentráció Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez Szeptember: szintfelmérések; csoportalakítások; egyéni fejlesztési tervek kidolgozása; a kijelölt fejlesztési területek negyedévenkénti felülvizsgálata, havonkénti nyomon követéssel az egész tanév folyamán. Szeptembertől - januárig: egyéni és csoportos fejlesztések Február: értékelések, tájékoztatás a szülők felé Februártól májusig: egyéni és csoportos fejlesztések Június: értékelések, tájékoztatás a szülők felé A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 1. A gyermek iskolába kerülését követő időszakban:  Személyes megfigyelés: - tisztaság, - ruházat, - higiéniai ismeretek, - higiéniai szokások.  Nyelvismeret és használat megfigyelése.  Társas viselkedés minősége, szintje, speciális vonásai. Kiemelten figyelembe venni: - otthoni elhanyagoló környezet (alkoholizmus, agresszió, családon belüli erőszak), 32

-

a gyermek játéktevékenysége, melyben tükröződnek az otthoni élethelyzetek, azok megoldásai, a gyermek „előélete” (járt-e óvodába, bölcsődébe).

1. Folyamatosan:  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  Felzárkóztató, rehabilitációs órák  Mindenfajta szakköri tevékenységbe való bevonás  önkifejezési módok megismerésének biztosítása.  Segítségnyújtás a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére  Személyes, bizalmi kapcsolat a gyerekekkel, szülőkkel  Szoros együttműködés napi rendszerességgel az osztályfőnök, az osztálytanítók és a napközis csoport vezetője között az információátadás pontossága és gyorsasága érdekében.  Személyes példaadás a társadalmilag elfogadott normák terén.  Higiéniai ismeretek, szokások kialakítása: kiemelten az étkezés, WC használat, technika és sportfoglalkozások alkalmával.  Kommunikáció: A pedagógusok részéről a mondanivaló egyszerű, pontos megfogalmazása, a gyermekektől tartalmilag és szerkezetileg adekvát válaszok elvárása (egészmondatos, nyelvtanilag helyes beszéd).  Következetesség a gyermek számára nem ismert normák ismertetésében, később gyakoroltatásában.  Következetesség az agresszív cselekmények negatív értékelésében és nemagresszív probléma- megoldási módok tanításában, számonkérésében.  Továbbtanulás segítése, irányítása  Családlátogatás.  Gyermekvédelmi felelős munkája

2. Problematikus helyzetben: A gyermek veszélyeztetettsége esetén jelzéssel élünk a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezünk a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A gyermekvédelmi tevékenységben részt vevő szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében egymással együttműködnek és egymást kölcsönösen tájékoztatják. Minden esetben keresnünk kell az együttműködést a szülővel szóban és írásban, rendszeresen információkat adni és kapni akkor is, ha a szülő elutasító az iskolával szemben. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Hitvallásunk a rászoruló tanulók megkülönböztetett segítése, fejlesztése. Ezért feladatunk a szolgáltatásainkhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, az esélyteremtés, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlőség előmozdítása nevelő-oktató munka minden területén: - a beiratkozásnál, - a tanításban, ismeretközvetítésben - a gyerekek egyéni fejlesztésében - tanulói előmenetelben - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében - a pályaorientációban, a pályaválasztásban 33

- a humánerőforrás-fejlesztésben - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban (szülőkkel, segítőkkel, szakmai és társadalmi környezettel). Folyamatos feladataink A kiemelt figyelmet igénylő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pontos nyilvántartásának vezetése. Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson. A lemaradókat, nehézségekkel küszködőket tanulókat korrepetálással, egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük. A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a tanulókkal, a családsegítő szolgálattal és egyéb partnerekkel. A gyermekek érdekében meghatározó feladatunknak tekintjük a drogprevenciót, a bűnözés elleni küzdelmet, a bűnmegelőzést. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel és kompetens szakemberekkel. Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem juthatnának hozzá. Minden rászoruló gyermek számára biztosítjuk a napközis ellátást. Rendszeresen figyeljük azokat a pályázatokat, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását szolgálják, és lehetőség szerint részt veszünk azokon. Felelősségek: -

-

-

Az intézmény vezetője, az iskolavezetés felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára ismert legyen az iskola esélyegyenlőségi terve, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelősségük annak biztosítása is, hogy az iskola dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben a szükséges lépések megtételéért. Az igazgató felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Minden az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje az intézmény esélyegyenlőségi programját és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

TEHETSÉGGONDOZÁS A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése. A magasabb szintű gondolkodási 34

képességek erősítése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség kibontakoztatását serkenti:  a megfelelő légkör megteremtése,  a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje,  a bizalom,  a megfelelő szervezeti strukturáltság,  a játékosság. A tehetség kibontakoztatását gátolja:  a kreativitás lebecsülése,  a túlzott fegyelem,  a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Erre kötelez minket a világban elszórtan élő magyar származású tudósok öröksége is. Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Ehhez pedagógusaink rendelkezzenek megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel. Forrásaink: – óvodai vélemények – egyéb jelzések (zene, sport stb.) – pedagógusok megfigyelései – szülők, környezet véleménye Módszerek: – óvodai látogatás – iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése – kötetlen beszélgetések (szülők, edzők stb.) – pedagógus (osztályfőnök, szaktanár) céltudatos munkája – adatgyűjtés A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni kell. Ez a környezet, s ezen belül ez az iskola feladata. Ehhez azonban ismernünk kell a tehetség megnyilvánulási formáit: 1. tudományos tehetség 2. vezetői tehetség 3. pszichomotoros tehetség 4. művészi tehetség 35

Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűsséggel bármely társadalmi rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a vele született vagy tanult tehetséget. Az esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kedvezőtlen helyzetben élő, jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik kifejlesztésének a lehetőségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek fejleszthetők. Ahányféle emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé, s szinte ahány ember, annyi tehetséges ember is van. A felismert tehetség neveléséhez világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő nevelési koncepcióra és következetes, szorgalmas munkára van szükség. A tehetséggondozás szervezeti formái  A tanítási órán differenciált feladatok biztosítása. Csoportbontásnál fontos a viszonylagos homogenitás, hogy a tehetséges gyermekek a velük versenyképes kortárstanulókkal ismételten összemérhessék képességeiket, erejüket. Megvalósulhat a tantervdúsítás, tananyag gazdagítás. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak, gazdagíthatják a követelményrendszert, projektet készíthetnek, gyűjtő- és kutatómunkát végezhetnek.  Szakkörök  Pályázatok  Képzőművészeti kiállítások  Versenyekre felkészítés (iskolai, regionális, országos)  Vetélkedők  Középiskolai előkészítők  Szaktáborok, sporttáborok, vándortáborok, nyelvi táborok Célok Iskolánk célja a tehetséges tanulók korai felismerése, hogy minél hamarabb elkezdhessük fejlesztésüket.

Célunk a felismert tehetség fejlesztése, ösztönzése, kibontakoztatása az önmegvalósítás jegyében.

Feladatok Látogatás az óvodában, illetve az óvónők látogatása az iskolában, az óvónők véleményének kikérése. Osztályfőnökök, szaktanárok megfigyelései, céltudatos adatgyűjtés. Iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése beszélgetés a szülőkkel, edzőkkel, tanárokkal. A szükséges szakmai támogatás biztosítása, melynek eszközei:  tanórai csoportbontás, differenciálás;  érdeklődés alapján szerveződő szakkörök,  tantervdúsítás;  tanulmányi versenyekre való felkészítés;  középiskolai előkészítő tanfolyamok;

Kritériumok A partnerekkel való permanens kapcsolattartás.

A szakkörök sikeres működése. Tanulmányi versenyeken való sikeres részvétel. Sikeres felvételi vizsgák (továbbtanulás). Közösségi produkciókban való sikeres szereplés. 36

Célok

Feladatok  táborok,

Kritériumok Egyéni produktumok, publikációk, műalkotások létrehozása.

Kiegyensúlyozott, elégedett, sikeres gyerekek Célunk az esélyegyenlőség Meg kell próbálnunk Táborozási hozzájárulások biztosítása valamennyi kompenzálni a családi és elnyerése, a kerületi tehetséges gyermek számára anyagi háttér hiányosságait. önkormányzati stb. társadalmi hovatartozástól Pályázatok útján biztosítanunk pályázatok felhasználásával. függetlenül. kell a szükséges anyagi, tárgyi feltételeket azon tehetséges tanulók részére, akik rossz anyagi körülmények között élnek. Hozzáférhetővé kell tennünk számukra a különböző szakkönyveket, folyóiratokat, feladatgyűjteményeket. Célunk, hogy a tanulók Feladatunk a lehetséges A tanulók találják meg a vállalják tehetségüket és helyes utak, lehetőségek minél tehetség használják fel az tágabb körét bemutatni. gyümölcsöztetésének érvényesülésükhöz. módját. Tudjuk, hogy a A családnak tudtára kell adni A család lehetőségeihez tehetséggondozás csak a család a felismert tehetséget, a mérten támogassa mind támogatása mellett lehetséges, fejlesztés lehetőségét, anyagilag, mind erkölcsileg ezért célunk a családdal való formáját, helyét. a gyermek fejlesztését. együttműködés. Folyamatosan informálni kell az aktuális helyzetről, az elért (rész) eredményekről, sikerekről, kudarcokról. VIII. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS , AZ INTÉZMÉNY PARTNEREIVEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskola munkatervéről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén.  A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat faliújságán keresztül.  Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestület vagy iskolaszékkel. 37

4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten.  Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: A./ Családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve a tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. B./ Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti együttműködés kialakítása  A szülők tájékoztatása - Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, helyi tanterv következményeiről - Az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól - Az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról - Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról - A gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről - Az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról  A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. C./ Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) D./ Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. E./ Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. F./ Az intézményi partnerekkel való együttműködés formái Célkitűzések Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézmény-

Feladatok A partnerközpontú hálózat kiépítése.

Kritériumok Közös gondolkodás, a felelősség vállalása.

38

Célkitűzések fenntartó, intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása. Tanulóink többsége különböző társadalmi és természeti környezetből érkezik. Ezért különösen fontos a szülői közösségek kialakítása és fejlesztése.

Feladatok

A környéken lakók segíteni tudnak minket: - iskoláink környezetének ápolásában, tisztántartásában, - programjaink megvalósításában. Nagyon sok a hátrányos Az iskola segítséget adhat: helyzetű, csonka család, és az rendezvények ő érdekeiket nehéz feladat megtartásához, összefogni. -hasznos hulladék gyűjtéséhez, -akciók, kulturális és sport programok szervezéséhez. A szülők szervezett III. Szülői együttműködése törvény adta Választmányi testület jogaik és kötelességeik (SZVT) érvényre juttatására. - dönt saját szervezeti és működési rendjéről. - feladata az iskolai és családi nevelés összehangolása, vélemények és javaslatok közvetítése az iskola felé, - az intézményt segítő kezdeményezések, munkák szervezése, - mozgósítás az iskolai rendezvényekre, - pályázatok írása, - szülők közötti kapcsolattartás, - vezetőit az igazgató összehívhatja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól, aktuális problémákról. A tanuló körülményeinek Szükség esetén az objektív megismerése. osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel, esetleg családgondozóval családlátogatásra megy. A családlátogatás keretében lehetőség nyílik környezettanulmány

Kritériumok

Ki kell alakítani az iskola és a környéken lakók barátságos, kölcsönös segítségnyújtáson alapuló kapcsolatát.

Az iskola életének ne csak szemlélői, hanem aktív résztvevői legyenek a szülők.

A látogatás hatása úgy befolyásolja a szülőket, hogy tudatosuljanak bennük nevelési feladataik, s a család életében megvalósuljanak az eredményes nevelés feltételei.

39

Célkitűzések

Feladatok végzésére. Ez alkalomból a következőket vizsgáljuk: - szociális helyzet, a tanuló helye a lakásban, - családi légkör, a gyermek helyzete a családban, nevelési elvek, konkrét nevelés (testi, értelmi, erkölcsi, esztétikai), - szabadidő eltöltése, - a család véleménye az iskoláról, a pedagógusokról, - a gyermek iskolai munkájának támogatása a szülő részéről.

Kritériumok

IX. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül a tanulmányi vizsgák és az alkalmassági vizsgák szabályait A tanulmányok alatti vizsga helyi szabályainak kialakítása azokat a normákat tartalmazzák, amelyek a vizsgán való részvétel és a vizsgázás valamint a vizsgáztatás meghatározható intézményi specifikumait érintik. A tanulmányok alatti vizsga (javítóvizsga, osztályozó vizsga, különbözeti és pótló vizsga) a tanulmányi kötelezettség teljesítésének atipikus formája. A tanulmányok alatti vizsgák (a továbbiakban: vizsga) a következők: a) javítóvizsga b) osztályozó vizsga c) különbözeti vizsga d) pótló vizsga A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend  A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet.  A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz.  A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap  Egy vizsgaidőszakban legfeljebb egy évfolyam tananyagából tehető vizsga.  Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek 40

szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, (valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.  A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap.  A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt. Vizsgaforma, vizsgarészek - szóbeli vizsga - írásbeli vizsga A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai 1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. 2. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. 3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 4. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. 5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. 6. A tanulónak az írásbeli vizsgán a feladat kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt. 7. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. 8. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. 9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. 10. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan 11. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. 12. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. 13. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. 14. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. 15. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni.

41

16. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. 17. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. 18. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie. X. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.  Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;  A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében - foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel.  a táplálkozás,  az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás,  a családi és kortárskapcsolatok,  a környezet védelme, a személyes higiénia  az aktív életmód, a sport,  a szexuális fejlődés területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak a feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás;  A helyi tantervben szereplő tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;  Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (csecsemőápolási, túra); minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;  Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele:  félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;  a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. A tolcsvai Általános Iskola részletes Egészségnevelési programja az 1. sz. mellékletben található.Itt található a HUNGARO-FITT mérés részletes leírása. A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen 42

keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával: - egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával); - mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is); - a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú - pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok ) - számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy hatékony (= bensővé váló) oktatása. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában:  Az egészség fogalma.  A krónikus beteg egészsége.  Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk.  A környezet egészsége.  Az egészséget befolyásoló tényezők.  Szájhigiénia.  A jó egészségi állapot megőrzése.  A betegség fogalma.  Megelőzhető betegségek.  A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata.  Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása.  Lelki eredetű táplálkozási zavarok.  A beteg ember táplálásának sajátosságai.  A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata.  Az egészséghez szükséges testmozgás.  A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában.  A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában.  Gerincvédelem, gerinckímélet.  Balesetek, baleset-megelőzés.  A lelki egészség.  Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében.  A két agyfélteke harmonikus fejlődése.  Az érett, autonóm személyiség jellemzői.  A társas kapcsolatok.  A nő szerepei.  A férfi szerepei.  A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs.  A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.  A gyermekáldás.  A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére.  A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában.  A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés). 43

        

Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai. A média egészséget meghatározó szerepe. Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja. Fogyasztóvédelem. Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás. Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése. Iskola-egészségügy igénybevétele. Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. Otthoni betegápolás.

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők):  a tanulási eredményesség javítása;  az iskolai lemorzsolódás csökkenése;  a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése;  a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése;  bűnmegelőzés;  a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal;  az önismeret és önbizalom javulása;  az alkalmazkodó készség, a stressz kezelés, a problémamegoldás javulása;  érett, autonóm személyiség kialakulása;  a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése;  a társadalmi tőke növelése. XI. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet. Elméleti alapvetés Az elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a NKT kompetenciaterületi tudásanyagának, ahogyan ez az eddigiekben oktatott tantárgyi tartalmak közül az osztályfőnöki, egészségtan, biológia tematikához is köthető, így onnan is átemelhetőek a konkrétumok. Lényeges, hogy ez a témaanyag az iskolai éves munkatervvel koegzisztens módon kerüljön kidolgozásra, pontosabban a munkaterv kövesse a pedagógiai programot. Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az 44

iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket; – tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; – ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel – tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás 45

Fizika testnevelés –

-

égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés

az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: – szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); – minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; – évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. XII. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  A tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása,  A tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;  A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében - foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. 2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a tanórai valamint az 5.-8. évfolyamon osztályfőnöki órák keretében feldolgozott ismeretek biztosítják.  A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére, minden évben a "Föld napja" alkalmából történő megemlékezés a 46

környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel; minden tanévben egy alkalommal "környezetvédelmi őrjárat" szervezése a településen; a hetedik vagy nyolcadik évfolyamon látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertben, valamint a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban. A Tolcsvai Általános Iskola részletes Környezeti Nevelési programja a pedagógiai program 2. sz. mellékletében található. XIII. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, RENDSZERE A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartók és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelését szolgálja. Ellenőrzés, mérés 1. Az iskolában folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. 2. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl az SZMSZ, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente – az iskolai munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. 3. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti. A./ a pedagógusok esetében az igazgató, az igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezető, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint a külső szakértők. B./ a tanulók estében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. 4. A pedagógiai munka ellenőrzésére elsősorban az alábbi területekre terjed ki. : A./ A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül :  A tanár- diák kapcsolata, a tanulói személyiség tiszteletben tartására.  A szülőkkel való kapcsolattartásra  A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen: - a nevelő előzetes felkészülésére - A tanítási óra felépítése és szervezése - a tanítási órán alkalmazott módszerek - A tanulók, ellenőrzése, értékelése - A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. - Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése - A felzárkóztatás és tehetséggondozás  Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítése  A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre  A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátására  A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására 47



A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára.

B./ A tanulók iskolai munkáján belül:  A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira  A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyból nyújtott teljesítményre.  Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre.  A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. 5. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított és az iskolai munkaterv részét képező – belső ellenőrzési terv alapján. 6. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. 7. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: A./ A pedagógusok körében: - az iskolai klíma vizsgálata (5 évente az igazgatói megbízás lejárata előtti tanévben) Felelős: Igazgató - SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása. (2 évente) Felelős: Igazgató - A pedagógusok értékorientációs vizsgálata (5 évente az igazgató megbízás lejárata előtti tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén.) Felelős: Igazgató B./ A szülők körében - szülői elégedettség mérése: 1. Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban.(Évente a tanév utolsó szülői értekezletén) Felelős: osztályfőnök 2. Kérdőíves módszerrel a 2., 4., 6., 8. évfolyamon (3 évente) Felelős: Igazgató C./ A tanulók körében - A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések:  Szociometriai vizsgálat a 4. a 6. és a 8. évfolyamon (Évente) Felelős: osztályfőnök  Tanulói elégedetlenség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos osztályokban. (Évente) Felelős: osztályfőnök  Tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 5. és a 8. évfolyam elején. (Évente) Felelős: osztályfőnök - A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések:  Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: Osztálytanítók, szaktanárok  Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom , a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyból a tantárgynak az adott feldolgozott teljes tananyagát és fő 48



követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelős: alsó tagozatos munkaközösség vezetője, osztálytanítók Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: 1. Olvasás, szövegértés: a 2., a 4., az 5., és 7. évfolyamon évente. Felelős: osztálytanítók, magyar szakos nevelők 2. Matematika: a 6., és a 8. évfolyamokon évente. Felelős: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelők. 3. Testnevelés: a 4., és a 7 évfolyamon évente. Felelős: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelők

Értékelés 1. Az iskolában folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. 2. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: - az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére - tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére, - A tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkára, magatartásra és viselkedésre. 4. A./ Intézmény nevelő munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízás lejártakor – a tanulók, szülők és nevelők véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli. B./ a nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai:  Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai.).  A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok).  A tanítási- tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkózás és tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása.)  A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredménye (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók).  A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). 49



Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve).  Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve.) 5. A./ A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következő szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese és a nevelő munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban – az érintett nevelő kérésére azonban írásban végzik. B./ A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: Az óra célja és tartalma  Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját?  Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe?  Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól?  Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e - a szakmai (pedagógiai) szempontoknak - a tudományosság elvének - a tanulók életkori sajátosságának Az óra felépítése és szervezése  Az óra felépítése megfelel- e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatoknak?  Milyen az óra technikai szervezése, a nevelői időbeosztás?  Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat?  Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység)?  Szervezett- e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai? Az órán alkalmazott módszerek  Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre /tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb./  Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a használásuk?  Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.)  Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre? - Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli - Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? - Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő- e ez?  A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását?  Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiváltsága?  A tanórán alkalmazott módszerek megfelelnek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatoknak?

50

A tanulók munkája és magatartása  Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem?  Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya?  Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága?  Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?)  Milyen a tanulók kapcsolata a nevelőkkel?  Milyen a tanulók kapcsolata egymással? A nevelő munkája, egyénisége, magatartása  Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése?  Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, bíztató, együtt érző?  Mi jellemzi a nevelők beszédkultúráját, kérdésfeltevését?  Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély?  Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai?  Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel?  Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét?  Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő?  Milyen a tanterem rendje, tisztasága? Az óra eredményessége  El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt?  Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről?  Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő?  Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (Pl.: Önálló tanulás módszereinek megismertetése, értő olvasás gyakorlása, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.)  Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül? C./ A pedagógusok munkájának értékelése  Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).  Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése  A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, részvétel.  Az iskolai diákönkormányzat működésében való aktív részvétel  A diák- önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.  A diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet  Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel.  A tehetséges tanulók gondozása.  Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutató, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel. 51



             

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyre, vetélkedőkre stb. - Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében. Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. Továbbképzésekben való részvétel. A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak. Az iskolai munka eredményességének javítása. Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége. Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás. Az iskolai alapítvány működésének segítése Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció). - Munkaköri kötelezettségen túli feladatvállalások: Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzés stb.) A pályakezdő vagy iskolánkban újonnan került nevelők munkájának beilleszkedésének segítése. Önként vállalt feladatok, megbízások a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel).

Az iskola képviselete  Részvétel a szülői munkaközösség által szervezett rendezvényeken, azok segítése.  Tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban a sajtóban.  Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai- pedagógiai, illetve értékképviseleti tevékenységekbe.  Érdeklődés a városi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel.  Aktív részvétel, tisztségek vállalása, a város társadalmi, kulturális, sport, stb. életében. Tanulásirányítás, a tanórai oktató- nevelőmunka színvonala.  Előzetes felkészülés a tanítási órára.  A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke.  A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés.  A tanulók munkája a magatartása a nevelő óráján.  A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)?  A tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon (felső tagozat, középiskola) A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás  Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség, napközis csoport kialakítása. 52

  

A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes közös tevékenysége. A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési magatartási, és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás. Gyermekvédelmi feladatok ellátása.

A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése.  Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek.

A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival:  A nevelő rendszeres kapcsolatot tart fenn a rábízott tanulócsoportok többi pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, napközis csoportvezető az osztályfőnökkel, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással. Személyes példamutatás  A tanulókkal, a szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető formáit.  Magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára. Munkafegyelem a munkához való viszony  A munkaköri kötelezettségek teljesítése  A tanítási órák pontos és eredményes megtartása.  Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása  Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak, pontosság).  A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása.  A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt, és pedagógiailag szakszerű. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.  Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemzőkészség, vitakészség, önálló vélemény.  Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért. A vezetői feladatok ellátása  A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékesítés.  A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért? Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel, és kollégákkal  Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. 53

 

A nevelő a szülő felé ellátja az iskolai képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása.

A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése  A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje  A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése Szakmai feszültség.  Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.)  Az iskolában hasznosítható szakképzések száma  Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga  Tudományos fokozat.  Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban. A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése.  A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása és veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál.  Eredményes középiskolai jelentkezés elősegítése az előbb felsorolt tanulók esetében is. Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése.  A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon. A tanuló továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei.  A nevelő által tanított tárgyból a középiskolai felvételein elért eredmények. 6. A./ A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. B./ A tanuló közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók.) - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei. - Az osztályközösség társas szervezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése). - Nevelési szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók.) - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel.) - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával.). 54

- Milyen felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  Milyen változások történtek?  Milyen új problémák jelentkeztek?  Milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 7. A./ A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban- és a tájékoztató füzeten keresztül írásbanértékelik. B./ Az osztályfőnökök a tanulói értelmi fejlettség, viselkedését jellemvonásait az alábbi szempontok alapján írásban minden tanév végén értékelik. A tanuló  Figyelme:  Koncentrált, kitartó, rendezett  Kevéssé tartós, nem rendszeres  Képtelen a figyelemkoncentrációra  Megértése, felfogásmódja  Gyors és biztos  Lassú, de biztos  Lassú és bizonytalan  Gyors, de felszínes  Emlékezése:  Könnyen, értelmesen jegyez meg  Könnyen, mechanikusan jegyez meg,  Rosszul, nehezen jegyez meg  Megfigyelőképessége:  Átfogó, lényegre irányuló  Egy területen alapos  Erősebb irányításra szorul  Munkatempója  Gyors  Normál  Lassú  Fegyelmezettsége ♦Önmaga fegyelmezésére képes ♦Passzivitásból, félelemből fegyelmezetlen ♦Fegyelmezetlen, rendbontó  Gondolkodása  Fejlett kombinatív készség, logikus következtetés  Irányításra szorul, kissé lassú  Összefüggések felismerésére, önálló problémamegoldásra nem képes  Érdeklődése  Sokoldalú, tartós  Egyoldalú, tartós  Kialakulatlan, változó   Tanulásmódja  Könnyen, értelmesen, eredményesen tanul  Nehezebben, de értelmesen és eredményesen tanul  Nehezen, kevés eredménnyel tanul  Kifejezőkészsége 55









♦Szóban fejlett, pontos ♦Írásban fejlett, pontos ♦Nehézkes, pontatlan A tanuló viselkedése, jellemvonásai az iskolai munkában  Törekvő, készséges, megbízható, gondos  Hangulata szerint változó, felületes  Megbízhatatlan, hanyag, zavaró, ellenszegülő. Társaival szemben: ♦A segítőkész, barátságos, együtt érző, nyílt ♦Fegyelmezett, szerény, csendes, zárkózott, passzív ♦Érvényesülésre törő, uralkodni vágyó ♦Önértékelése  Megalapozott, kiegyensúlyozott, jogos önbizalom  Szélsőségesen felértékelő, túlzott magabiztosság  Az önbizalom hiánya, belső gyengeség ♦Érzelmi élete:  Vidám, lelkes, optimista, lobbanékony  Kiegyensúlyozott, tartózkodó ♦Szeszélyes, ingerlékeny, kötekedő Akarati vonások: ♦Kitartó, szava álló, állhatatos ♦Változó szorgalmú, biztatást igénylő ♦Akarati erőfeszítésekre nem képes. Reagálása jutalmazásra és büntetésre ♦Tartósan, mélyen érinti, eredményes ♦Kissé érzékelten, rövid ideig hatékony ♦Elhárítja, önigazolást keres, menti magát.

C, A tanulók tanulmányi munkájával kapcsolatos értékelési feladatokat az iskola helyi tanterve tartalmazza.

56

XIV. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánkat kötelező beiskolázási körzethatár köti, a körzethatárból minden tanköteles korú tanulót felveszünk. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 2. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor lehetőleg be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő (ha van, a gyermek) személyi igazolványát, lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai szakvéleményt; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét; 3. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 4. Tanulók átvételéről a szülő kérésére, a tanuló előző tanulmányi, magatartás és szorgalom érdemjegyeinek figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. XV. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Hitvallásunk a rászoruló tanulók megkülönböztetett segítése, fejlesztése. Ezért feladatunk a szolgáltatásainkhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, az esélyteremtés, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlőség előmozdítása nevelő-oktató munka minden területén: - a beiratkozásnál, - a tanításban, ismeretközvetítésben - a gyerekek egyéni fejlesztésében - tanulói előmenetelben - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében - a pályaorientációban, a pályaválasztásban - a humánerőforrás-fejlesztésben - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban (szülőkkel, segítőkkel, szakmai és társadalmi környezettel). Folyamatos feladataink A kiemelt figyelmet igénylő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pontos nyilvántartásának vezetése. Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson. 57

-

A lemaradókat, nehézségekkel küszködőket tanulószobával, korrepetálással, egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük. A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a tanulókkal, a családsegítő szolgálattal és egyéb partnerekkel. A gyermekek érdekében meghatározó feladatunknak tekintjük a drog prevenciót, a bűnözés elleni küzdelmet, a bűnmegelőzést. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel és kompetens szakemberekkel. Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem juthatnának hozzá. Minden rászoruló gyermek számára biztosítjuk a napközis és tanulószobai ellátást. Rendszeresen figyeljük azokat a pályázatokat, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását szolgálják, és lehetőség szerint részt veszünk azokon.

Felelősségek: Az intézmény vezetője, az iskolavezetés felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára ismert legyen az iskola esélyegyenlőségi terve, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelősségük annak biztosítása is, hogy az iskola dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben a szükséges lépések megtételéért. Az igazgató felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Minden az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje az intézmény esélyegyenlőségi programját és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. XVI. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI, AZOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 1. A Nkt 48.§-a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. 2. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételét, jogaik gyakorlását a diákönkormányzat működési rendje határozza meg „A tanulók, a tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.”

58

3. Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez. 4. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint évente legalább egy alkalommal hívható össze. 5. A Nkt. 48. §. (4) bekezdésben szabályozott kérdésekben nevelőtestület az IDB-n keresztül kéri ki a diákönkormányzat véleményét. A véleménykérés szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának az osztály számít. 6. Az iskolai DÖK jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: - Jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor. - A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor - Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor - A házirend elfogadásakor és módosításakor. alapján tanulóinknak az őket érintő kérdésekről a következő módokon 7. Információt szolgáltatunk tanulóinknak az alábbi csatornákon: - Faliújság hírein, osztályfőnöki órákon - DÖK havonkénti megbeszélései - Éves diákközgyűlés - Kötetlen beszélgetések az iskola igazgatójával, vezetőivel 8. Véleménynyilvánítási lehetőségek: - szakórán - osztályfőnöki órán - DÖK havonkénti megbeszélésein - kötetlen beszélgetéseken az iskola igazgatójával, vezetőivel - az éves diákközgyűlésen XVII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló Nkt.9.§ (3) tartalmazza. 1. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben lehetőség szerint az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. 2. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a 59

"Funkcionális taneszköz jegyzék" alapján tantárgyanként a 3. sz. mellékletben találhatók. B., HELYI TANTERV I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS A KÖVETELMÉNYEK Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017

1.

2.

3.

ÉVFOLYAM 4. 5. 6.

7.

2013 2008+ 2008 2008 2013 2008+ 2008

8. 2008

2013 2013 2008+ 2008 2013 2013 2008+ 2008 2013 2013 2013 2008+ 2013 2013 2013 2008+ 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

2013

Kerettanterv az általános iskola 1- 4 osztályára Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon felmenő rendszerben 2013-2017. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan/hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Szabadon választható órakeret (angol, informatika) Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

4+1 1 1 2 2 1 5

4+1 1 1 2 2 1 5

3. évf. 6+1. 1 4+1 1 1 2 2 1 5

4. évf. 6+1 2+1 4 +1 1 1 2 2 1 5 3

2

2

3

2

2

2

2

25

25

25

27

60

Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon felmenő rendszerbe a 2013-2017-es tanévtől Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan/hit és erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Pénzügyi és gazd.alapismeretek Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Szabadon választható órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4

6. évf. 4 3 3+1

7. évf. 3+1 3 3+1

8. évf. 4 3 3+1

2

2

2

2+1

1 2

1 2

1

1

2

1+ 0,5

2 1+0,5 1+0,5 1 1

1+0,5 2 2 1 1 1

1 1+ 1

1 1+1

1

1

1 1 5 1 2

1 1 5 1 3

1 1 5 1 3

1

3

3

4

4

28

28

31

31

5 1 3

61

Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és a rendelkezésre álló órakeret 1-4. évfolyamon felmenő rendszerbe a 2013-2014-es tanévtől

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 7+1 7+1 6+1 6+1 Magyar nyelv és irodalom 1 1 1 2+1 Idegen nyelvek 4+1 4+1 4+1 4 +1 Matematika 1 1 1 1 Erkölcstan/hit és erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 2 2 2 2 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Informatika 5 5 5 5 Testnevelés és sport 2 2 3 3 Szabadon tervezhető órakeret 25 25 25 27 Rendelkezésre álló órakeret 2 2 2 2 Választható óra 27 27 27 29 Tanuló terhelhetősége 25 25 26 26 Tanuló heti időkerete 16 16 16 17 Napközi 1 1 1 1 Sportkör 2 2 2 2 Korrepetálás 2 2 2 2 Diff.képesség fejl.1-3 fős 2 2 2 2 BTM 2 2 2 2 Tehetséggondozás 52 52 52 55 Osztályok heti időkerete

62

Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és a rendelkezésre álló órakeret 5-8. évfolyamon felmenő rendszerbe a 2013-2014-es tanévtől Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 4 4 3+1 4 Magyar nyelv és irodalom 3 3 3 3 Idegen nyelvek 4 3+1 3+1 3+1 Matematika 2 2 2 2+1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 1 1 1 1 Erkölcstan/hit és erkölcstan 2 2 Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pénzügyi és gazdasági alapismeretek Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható óra A tanulók maximális terhelhetősége Tanuló heti időkerete Csoportbontás Napközi Sportkör Korrepetálás Szakkör középisk. előkészítő jellegű BTM Tehetséggondozó szakkör Osztályok heti időkerete

2

1 1+ 1 1 1 1 5 1

1 1+1 1 1 1 5 1

2 28 3 31 20 1 12+3 1 3 2 1 51

3 28 3 31 20 1 12+3 1 3 2 1 51

1+ 0,5

2 1+0,5 1+0,5 2 1+0,5 2 1 1 1 1 1 1 5 1 3 31 4 35 21 1 12+3 1 3 2 1 56

1 5 1 1 3 31 4 35 21 1 11+4 1 3 3 2 1 56

Csoportbontást az informatika tantárgy esetében ott alkalmazzuk, ahol a létszám meghaladja a 15 főt (ennyi a számítástechnika terem kapacitása). A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak. 63

Heti óraszámok FELSŐ tagozat 2012/2013

5.évfolyam 2.félévi Éves órszám óraszám

Magyar nyelv és irodalom Történelem és államismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Természetism. Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-Zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Oszt.f. Pénzügyi és gazd.alapism. Erkölcstan/Hit-és erkölcst. Hon- és népism. Ember és Társ. etika Mozgókép és média Egészségtan Összesen

4

4

148

4

4

148

3

4

129

4

3

129

2 3 4 1 2

2 3 4 1 1

74 111 148 37 55

2 3 3 1 2

2 3 4 1 2

74 111 129 37 74

2 3 3 1

2 3 4 1

74 111 129 37

2 3 4 1

3 3 3 1

92 111 129 37

2 2 1 2 1 1 1 2 1

1 1 2 1 1 1 1 3 1

55 55 55 55 37 37 37 111 37

2 1 1 1 1 1 0 3 1 1

1 2 2 2 1 0 1 2 1 1

55 55 55 55 37 18,5 18,5 111 37 37

0

1

18,5

25

26

995,5

37 55 37 111 37

1 1

1 1

37 37

25

25

924

1 2 1 3 1

23

1 1 1 2 1

22,5

37 55 37 111 37

850

25

26

959

1.félévi óraszám

8.évfolyam 2.félévi Éves óraszám óraszám

1.félévi óraszám

1 2 1 3 1

1.félévi óraszám

7.évfolyam 2.félévi Éves óraszám óraszám

Tantárgy

1 1 1 3 1

1.félévi óraszám

6.évfolyam 2.félévi Éves óraszám óraszám

64

Heti óraszámok ALSÓ tagozat 1. Évfolyam

2. Évfolyam

Kötelező tanítási 1. félévi 2. félévi Éves óra- 1. félévi 2. félévi szám órasz. óraszám órák tantárgyai: órasz. órasz. Magyar nyelv és irodalom

8

8

296

8

8

2012/2013.

3. Évfolyam

4. Évfolyam

Éves órasz.

1.félévi órasz.

2.félévi órasz.

Éves óraszám

1.félévi órasz.

2.félévi órasz.

Éves óraszám

296

8

8

296

7

7

259

1

1

37

3

3

111

Idegen nyelv angol Matematika

5

4

166,5

5

4

166,5

5

4

166,5

4

4

148

Környezetism.

1

1

37

1

1

37

1

2

55

2

2

74

Ének-zene

1

1

37

1

2

55,5

1

1

37

1

2

55,5

Rajz

1

2

55,5

1

1

37

1

1

37

2

1

55,5

Erkölcstan/ Hit-és erkölcst.

1

1

37

Technika

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Testnevelés

3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

Kötelező tanítási órák összesen:

21

21

777

20

20

740

21

21

776,5

26

26

851

65

Heti óraszámok FELSŐ tagozat 2013-2014.

Tantárgy

1.félévi óraszám

Magyar nyelv 2-2 és irodalom Történelem és 2 államismeret 3 Idegen nyelv 4 Matematika 1 Informatika 2 Természetism. Fizika Biológia Kémia Földrajz 1 Ének-zene 2 Rajz 1 Technika és életvitel 5 Testnevelés 1 Oszt.f. Pénzügyi és gazd.alapism. 1 Erkölcstan/Hit-és erkölcst. 1 Hon- és népism. Ember és Társ. etika Mozgókép és média Egészségtan Összesen 28

5.évfolyam 2.félévi Éves órszám óraszám

1.félévi óraszám

6.évfolyam 2.félévi Éves óraszám óraszám

1.félévi óraszám

7.évfolyam 2.félévi Éves óraszám óraszám

1.félévi óraszám

8.évfolyam 2.félévi Éves óraszám óraszám

2-2

74-74

2-2

2-2

74-74

3

4

I:74,ny:55

4

3

I:74,NY:55

2 3 4 1 2

74 111 148 37 74

2 3 3 1 2

2 3 4 1 2

74 111 129 37 74

2 3 3 1

2 3 4 1

74 111 129 37

2 3 4 1

3 3 3 1

92 111 129 37

2 2 1 2 1 1 1 3 1

1 1 2 1 1 1 1 3 1

55 55 55 55 37 37 37 111 37

2 1 1 2 1 1 0 3 1

1 2 2 1 1 0 1 3 1

55 55 55 55 37 18,5 18,5 111 37

0

1

18,5

26

26

962

1 2 1 5 1

37 74 37 185 37

1 1

37 37

28

1036

1 2 1 3 1

23

1 1 1 3 1

23

37 55 37 111 37

850

26

26

959

66

Heti óraszámok ALSÓ tagozat 1. Évfolyam

2. Évfolyam

Kötelező tanítási 1. félévi 2. félévi Éves óra- 1. félévi 2. félévi szám órasz. óraszám órák tantárgyai: órasz. órasz. Magyar nyelv és irodalom

8

8

296

8

8

2013-2014.

3. Évfolyam

4. Évfolyam

Éves órasz.

1.félévi órasz.

2.félévi órasz.

Éves óraszám

1.félévi órasz.

2.félévi órasz.

Éves óraszám

296

8

8

296

7

7

I:148 NY:111

1

1

37

3

3

111

Idegen nyelv angol Matematika

5

5

185

5

4

166

5

4

167

4

4

148

Környezetism.

1

1

37

1

1

37

1

2

55

2

2

74

Ének-zene

2

2

74

1

2

56

1

1

37

1

2

55

Rajz

2

2

74

1

1

37

1

1

37

2

1

55

Erkölcstan/ Hit-és erkölcst.

1

1

37

Technika

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Testnevelés

5

5

185

3

3

111

3

3

111

3

3

111

Kötelező tanítási órák összesen:

25

25

925

20

20

740

21

21

777

23

23

851

67

Heti óraszámok FELSŐ tagozat 2014-2015 Ált. Isk. Tanterv 2013 5.évfolyam 2.félévi Éves órszám óraszám

1.félévi óraszám

Ált. Isk. Tanterv 2004

6.évfolyam 2.félévi Éves óraszám óraszám

1.félévi óraszám

7.évfolyam 2.félévi Éves óraszám óraszám

1.félévi óraszám

8.évfolyam 2.félévi Éves óraszám óraszám

Tantárgy

1.félévi óraszám

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

4 3

4 3

144 108

4 3

4 3

144 108

3 3

4 3

126 108

4 3

3 3

Matematika

4

4

144

4

4

144

3

4

126

4

3

Történelem

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

3

90

Természetismeret

2

2

72

2

2

72

-

-

-

-

-

-

Erkölcstan/Hit-és erkölcst. Hon- és népism. Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Oszt.f. Pénzügyi és gazd.alapism. Mozgókép és média Összesen

1 1 1

1 1 1

36 36 36

1 1 1

1 1 1

36 36 36

-

-

-

1 2 1 5 1

36 72 36 180 36

1 2 1 5 1

1 2 1 5 1

36 72 36 180 36

1 1 1 2 1 1 1 1 3 1

-

1 2 1 5 1

1 2 2 1 2 1 1 1 3 1

36 54 54 54 54 36 36 36 108 36

28

28

1008

28

28

1008

26

26

936

1 2 1 1 1 1 1 0 3 1 1 1 27

1 1 2 2 2 1 0 1 3 1 1 0 27

36 54 54 54 54 36 18 18 108 36 36 18 972

126 108 126

68

Heti óraszámok ALSÓ tagozat 2014-2015 Ált. Isk. Tanterv 2013 Ált. Isk. Tanterv 2004 1. Évfolyam Kötelező tanítási órák tantárgyai: Magyar nyelv és irodalom

1. félévi 2. félévi órasz. órasz. 8

8

Éves óraszám 288

2. Évfolyam

3. Évfolyam

4. Évfolyam

1. félévi órasz.

2. félévi óraszám

Éves órasz.

1.félévi órasz.

2.félévi órasz.

Éves óraszám

1.félévi órasz.

2.félévi órasz.

Éves óraszám

8

8

288

8

8

288

7

7

252

1

1

36

3

3

108

Idegen nyelv angol Matematika

5

5

180

5

5

180

5

4

162

4

4

144

Környezetism.

1

1

36

1

1

36

1

2

54

2

2

72

Ének-zene

2

2

72

2

2

72

1

1

36

1

2

54

Rajz

2

2

72

2

2

72

1

1

36

2

1

54

Erkölcstan/ Hit-és erkölcst.

1

1

36

1

1

36

Technika

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Testnevelés

5

5

180

5

5

180

3

3

108

3

3

108

Kötelező tanítási órák összesen:

25

25

900

25

25

900

21

21

756

23

23

828

69

Heti óraszámok FELSŐ tagozat 2015-2016 Ált. Isk. Tanterv 2013 5.évfolyam 2.félévi Éves órszám óraszám

1.félévi óraszám

Ált. Isk. Tanterv 2004

6.évfolyam 2.félévi Éves óraszám óraszám

1.félévi óraszám

7.évfolyam 2.félévi Éves óraszám óraszám

1.félévi óraszám

8.évfolyam 2.félévi Éves óraszám óraszám

Tantárgy

1.félévi óraszám

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

4 3

4 3

144 108

4 3

4 3

144 108

4 3

4 3

144 108

4 3

3 3

Matematika

4

4

144

4

4

144

4

4

144

4

3

Történelem

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

3

90

Természetismeret

2

2

72

2

2

72

-

-

-

-

-

-

Erkölcstan/Hit-és erkölcst. Hon- és népism. Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Oszt.f. Pénzügyi és gazd.alapism. Mozgókép és média Összesen

1 1 1

1 1 1

36 36 36

1 1 1

1 1 1

36 36 36

-

-

-

1 2 1 5 1

36 72 36 180 36

1 2 1 5 1

1 2 1 5 1

36 72 36 180 36

1 1 2 2 2 1 1 1 1 5 1

36

1 2 1 5 1

1 1 2 2 1 2 1 1 1 5 1

36 72 72 54 54 36 36 36 180 36

28

28

1008

28

28

1008

31

31

1116

1 2 1 1 1 1 1 0 3 1 1 1 27

1 1 2 2 2 1 0 1 3 1 1 0 27

36 54 54 54 54 36 18 18 108 36 36 18 972

126 108 126

70

Heti óraszámok ALSÓ tagozat 2015-2016 Ált. Isk. Tanterv 2013 2. Évfolyam

1. Évfolyam Kötelező tanítási órák tantárgyai: Magyar nyelv és irodalom

1. félévi 2. félévi órasz. órasz. 8

8

Éves óraszám 288

Ált. Isk. Tanterv 2004

3. Évfolyam

4. Évfolyam

1. félévi órasz.

2. félévi óraszám

Éves órasz.

1.félévi órasz.

2.félévi órasz.

Éves óraszám

1.félévi órasz.

2.félévi órasz.

Éves óraszám

8

8

288

7

7

252

7

7

252

1

1

36

3

3

108

Idegen nyelv angol Matematika

5

5

180

5

5

180

5

5

180

4

4

144

Környezetism.

1

1

36

1

1

36

1

1

36

2

2

72

Ének-zene

2

2

72

2

2

72

2

2

72

1

2

54

Rajz

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

1

54

Erkölcstan/ Hit-és erkölcst.

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Technika

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Testnevelés

5

5

180

5

5

180

5

5

180

3

3

108

Kötelező tanítási órák összesen:

25

25

900

25

25

900

25

25

900

23

23

828

71

Heti óraszámok FELSŐ tagozat 2016-2017 Ált. Isk. Tanterv 2013 5.évfolyam 2.félévi Éves óraszám óraszám

1.félévi óraszám

Ált. Isk. Tanterv 2013

6.évfolyam 2.félévi Éves óraszám óraszám

1.félévi óraszám

7.évfolyam 2.félévi Éves óraszám óraszám

1.félévi óraszám

8.évfolyam 2.félévi Éves óraszám óraszám

Tantárgy

1.félévi óraszám

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

4 3

4 3

144 108

4 3

4 3

144 108

4 3

4 3

144 108

4 3

4 3

Matematika

4

4

144

4

4

144

4

4

144

4

4

Történelem

2

2

72

2

2

72

2

2

72

3

3

108

Természetismeret

2

2

72

2

2

72

-

-

-

-

-

-

Erkölcstan/Hit-és erkölcst. Hon- és népism. Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Oszt.f. Pénzügyi és gazd.alapism. Mozgókép és média Összesen

1 1 1

1 1 1

36 36 36

1 1 1

1 1 1

36 36 36

1 2 1 5 1

1 2 1 5 1

36 72 36 180 36

1 2 1 5 1

1 2 1 5 1

36 72 36 180 36

1 1 2 2 1 2 1 1 1 5 1

1 1 2 2 2 1 1 1 1 5 1

36 36 72 72 54 54 36 36 36 180 36

28

28

1008

28

28

1008

31

31

1116

1 1 2 1 2 2 1 1 0 5 1 31

1 1 1 2 2 2 1 1 0 5 1 31

36 36 54 54 72 72 36 36 0 180 36 1116

144 108 144

72

Heti óraszámok ALSÓ tagozat 2016-2017 Ált. Isk. Tanterv 2013 Ált. Isk. Tanterv 2013 2. Évfolyam

1. Évfolyam Kötelező tanítási órák tantárgyai: Magyar nyelv és irodalom

1. félévi 2. félévi órasz. órasz. 8

8

Éves óraszám 288

3. Évfolyam

4. Évfolyam

1. félévi órasz.

2. félévi óraszám

Éves órasz.

1.félévi órasz.

2.félévi órasz.

Éves óraszám

1.félévi órasz.

2.félévi órasz.

Éves óraszám

8

8

288

7

7

252

7

7

252

1

1

36

3

3

108

Idegen nyelv angol Matematika

5

5

180

5

5

180

5

5

180

5

5

180

Környezetism.

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Ének-zene

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

Rajz

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

Erkölcstan/ Hit-és erkölcst.

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Technika

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Testnevelés

5

5

180

5

5

180

5

5

180

5

5

180

Kötelező tanítási órák összesen:

25

25

900

25

25

900

25

25

900

27

27

972

73

II. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet térkép) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (tornafelszerelés, rajzfelszerelés). 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve a szaktanárok határozzák meg, az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnybe részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 1. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 2. Általános iskolánkban az adaptált kerettanterveknek megfelelően az alábbi tankönyvcsaládokat használjuk: Alsó tagozat 1-4. osztályaiban az Apáczai Kiadó által kiadott tankönyveket használjuk minden tantárgynál. Felső tagozat Magyar irodalom, nyelvtan: Apáczai Kiadó tankönyvei. Matematika:Műszaki és Mozaik Kiadó tankönyvei Történelem: Mozaik Kiadó tankönyvei Természetismeret: Mozaik Kiadó tankönyvei Angol nyelv: Oxford Kiadó tankönyvei Biológia-kémia- földrajz: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó tankönyvei Fizika: Mozaik Kiadó Ének-zene: Nemzedékek Tudása tankönyvkiadó tankönyvei Technika: Műszaki Tankönyvkiadó tankönyvei Rajz: Nemzedékek Tudása tankönyvkiadó tankönyvei III. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A 4.-8. évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

74

2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbtanuláshoz. 3. Ha a tanuló a 2-8. tanév végén bármennyi tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. A 2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. - Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse. - Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott - Magántanuló volt. 5. a 250 óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz 6. Az 1. évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. 7. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ez az iskola valamennyi évfolyamán alkalmazható. 8. 2012.szeptember 1-jétől az általános iskolás tanulók tankötelezettsége a 16. évük betöltéséig tart( az SNI-sek kivételével). A tankötelezettség a 16. életév betöltését követő napon megszűnik. Megszűnik a tanulói jogviszony az Nkt. 53§ (2) alapján, a tankötelezettség megszűnése után, - ha a szülő a tanuló egyetértésével, írásban bejelenti, hogy kimarad-, a bejelentés tudomásulvételének napján. IV. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI, A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 1. Iskolánk a beiskolázási környezetéből- melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az 1. osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyerekek felvételét. 3. Az első osztályba történő beiratkozások be kell mutatni:  A gyermek születési anyakönyvi kivonatát  A szülő személyi igazolványát  A gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyerek óvodás volt)  A nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta.)  Szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

75

4. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát  a szülő személyi igazolványát  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyek előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tananyagból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismertetni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülők kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével az iskola igazgatója dönt. 7. Ha a körzeten kívül tanuló az 1-4. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 5-8. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de a tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója e véleményének figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhely szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell. Tekintettel arra, hogy intézményünk SNI- is gyermek nevelését biztosító intézmény, a tanulói jogviszony létesítéséhez szakértői bizottság javaslata kell. V. TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon) matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:  Az 1-4. évfolyamon az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.  A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik.  Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 76

 A nem szakrendszerű képzésben nyújtott tanulói teljesítmény értékelése továbbra is műveltségi területhez, illetve a tantárgyakhoz kapcsolódik. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban a követelmények elsajátítását írásban az alábbi módon értékeljük: Az értékelés Fajtája

Ideje

Célja Formája

Kezdete Diagnosztikus Feltárja a szintet, feladatot határoz meg, helyzetet mér fel. Csoportba sorolás esetén, a szakasz elején, a tanulási problémák esetén, tanárváltáskor. Visszajelzés tanár, diák, szülő számára. Rövid dolgozat (osztályozni nem ajánlott) a teljesítményt pontban, vagy százalékban fejezi ki.

  

Folyamata Formatív

Vége Szummatív Minősítő értékelés, a tanulás időt lezárja.

Időben rendszeresen elosztott gyakorisággal, a folyamat teljes idejében. A tanulás és értékelés kölcsönhatásának érvényesítése. Írásbeli felelet Szóbeli felelet osztályfeleltetés.

Félév, évvégén, témakörök végén

Összegzés, minősítés, értékelés. Témazáró Szóbeli- írásbeli feleltetés.

Az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, a technika tantárgyból félévente valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva A többi tantárgy esetében 1-1 témakörön belül A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: - az első évfolyamon minden tantárgy esetében a teljesítményét évközben fekete vagy piros ponttal, illetve piros csillaggal értékeljük, valamint haladás tempóját mutató értékelő táblát is használunk, és választható jelleggel jutalomkártyák adhatók a magatartás és szorgalom értékelésére, félévkor és év végén pedig szöveges értékelést alkalmazunk. Értékelés az 1. osztályban Magatartás:  Példamutató, fegyelmezett  Jó, alkalmazkodó 77

 Gyakran fegyelmezetlen, hátráltatja a közösség munkáját  Nehezen kezelhető, nincs önfegyelme, társaival durva, verekedős Szorgalom:  Tanórákon aktív, feladatvégzése pontos, igényes, figyelme tartós  Igyekvő, munkájában kisebb pontatlanságok tapasztalhatók, képességeinek megfelelőn teljesít  Órán figyel, de nem aktív  Pontatlanul dolgozik, figyelme gyakran elkalandozik, teljesítménye elmarad képességei mögött  Munkatempója lassú, figyelmeztetésre dolgozik, fáradékony  Nincs feladattudata, figyelme szétszórt Beszéd:     

választékosan fejezi ki magát, kerek mondatokat használ rövid mondatokkal, kevés szóval fejezi ki magát szavakban fejezi ki magát kérdésre is csak szavakban fejezi ki magát tisztán, érthetően beszél, beszédhibás

Olvasás:  betűfelismerés: - gyors - jó - lassú - hibás  összeolvasás: - jól szótagol - hibásan szótagol - nem kielégítő, nem olvas össze - szóképekben olvas - folyamatosan olvas  megértés: - már megérti a mondatokat is - megérti az olvasott szavakat - 2-3 betűs szavakat ért meg - nem érti meg, amit olvas Írás:  a betűk alakítása: - szabályos - elég jó - némely betűje egyéni - elfogadható - torzított  a betűk kapcsolása: - szabályos - elég jó - kevés kapcsolási hiba - elfogadható - a betűtávolság hibás 78

- sok hiba - rossz  íráshasználat: - képes önállóan szavakat írni - diktálás után ír - nyomtatottról írottra másol - még csak írottról másol - írottról sem másol  vonalrendszer használata: - biztonságos - bizonytalan  füzetmunkája: - szép, rendes - elég jó - elfogadható - rendetlen, gondatlan Matematika:  Az összefüggéseket jól látja, logikusan gondolkodik  Az összefüggések meglátásában segítségre szorul  Gondolkodása lassú  Kevés hibával dolgozik  Megoldásaiban sok a hiba, gyenge  Kevés nevelői segítséggel dolgozik  Sok nevelői segítséget igényel  Segítséggel sem oldja meg a feladatot  Füzetmunkája: - Szép, rendes - Elég jó - Elfogadható - Rendetlen, gondatlan Környezetismeret  jól tájékozott  kevésbé tájékozott  ismeretei hiányosak Rajz:  Az alapszíneket munkájában: - Jól ismeri és magabiztosan használja - Megfelelően ismeri és használja - Öncélúan használja  Egyéni élményeit: - Kiválóan ki tudja fejezni - Ügyesen fejezi ki - Elfogadhatóan fejezi ki  Az elemi térviszonyokat: - Ügyesen építi be munkáiba - Életkorának megfelelően - Téveszti és rosszul alkalmazza  Egyszerű tárgyakat: - Önállóan létrehoz - Segítséggel készít 79

- Nem képes létrehozni  A felszerelése, eszközei: - Hiánytalan - Hiányos - Nincs Testnevelés  Az utasításokat: - Megérti és végrehajtja - Nem hajtja végre  A tanóra feladatait utasítás alapján: - Ügyesen végrehajtja - Megfelelően végrehajtja - Nem tudja végrehajtani - Nem akarja végrehajtani  Mozgáskészsége: - Jó - Átlagos - Gyenge  A munkához való hozzáállása: - Megfelelő - Változó - Nem megfelelő  A játékokban: - Örömmel és fegyelmezetten vesz részt - Fegyelmezetlenül vesz részt - Nem szívesen vesz részt

-

Ének:  A tanult dalokat: - Önállóan, tisztán tudja énekelni - Segítséggel énekli - Csak csoportban énekli  Ritmusértékeket: - Felismeri - Segítséggel ismeri fel - Nem ismeri fel  A tanult hangjegyek kézjelét: - Felismeri és használja - Segítséggel ismeri fel - Nem ismeri fel Erkölcstan tantárgy 1-8. évfolyamig

Az Nkt. 35. §-a a következő szöveggel lép hatályba: Az állami fenntartású iskola 1-8. évfolyamán az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható hit- és erkölcstanóra a kötelező tanórai foglalkozások része.” (1) a foglalkozások nem választhatók, hanem kötelezők (2) az órák szervezési rendje a tanítási órákhoz kötődik (3) az iskolának és az egyháznak együtt kell működni a szervezésben (4) a hit- és erkölcsoktatás tartalmát az egyház határozza meg (5) a tárgyi feltételeket az iskola biztosítja 80

(6) a hitoktatást végző egyházi személy képesítési követelményei Az hit- és erkölcstan szöveges értékelése: 1. A tanuló részvétele az órai munkában a. aktív és együttműködő. b. részben együttműködő. c. változó, ritkán együttműködő. d. elutasító, nem működik együtt. 2. A tanult bibliai történetek és témák iránt a. érdeklődő, a tanultakra jól emlékszik és képes alkalmazni azokat. b. általában érdeklődő, a tanultakat részben emlékszik és részben képes alkalmazni azokat. c. nem érdeklődő, de a figyelmét felkeltő témákra emlékszik és képes alkalmazni azokat. d. nem érdeklődő, felzárkóztatásra szorul. 3. A tanuló az órai munka során különösen szívesen foglalkozik a következőkkel: a. bibliai történetek hallgatása és játékos feldolgozása. b. énekek, dalos játékok. c. munkafüzeti feladatok. d. társas feladatok, csoportmunka. e. rajzos feladatok. Az erkölcstan tantárgy értékelése A félév/tanév során a tanuló a. kiválóan teljesített. b. jól teljesített. c. megfelelően teljesített értékelést kap. A tanuló:  a tanszereit rendben tartja, a tanórákra mindig elhozza  tanszereit hiányosan hozza el, ezzel az osztály munkáját is hátráltatja.  Házi feladatait: - rendszeresen elkészíti - gyakran pontatlan - hiányos - A 2-8. évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. - Az első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

81

Értékelés a 2. osztályban A második évfolyamtól felmenő rendszerben félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Magatartás:  Példamutató, fegyelmezett  Jó, alkalmazkodó  Gyakran fegyelmezetlen, hátráltatja a közösség munkáját  Nehezen kezelhető, nincs önfegyelme, társaival durva, verekedős Szorgalom:  Tanórákon aktív, feladatvégzése pontos, igényes, figyelme tartós  Igyekvő, munkájában kisebb pontatlanságok tapasztalhatók, képességeinek megfelelőn teljesít  Órán figyel, de nem aktív  Pontatlanul dolgozik, figyelme gyakran elkalandozik, teljesítménye elmarad képességei mögött  Munkatempója lassú, figyelmeztetésre dolgozik, fáradékony  Nincs feladattudata, figyelme szétszórt 7. Az első évfolyamon félévkor és év végén a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. 8. A 2-8. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév illetve év során szerzett érdemjegyek és a tanuló, év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Érdemjegy és érdemjegy között különbség van, tehát a naplóban az egyértelműség kedvéért egységesen a következő színeket használjuk: Szóbeli felelet kék, írásbeli felelet – zöld, témazáró-piros, szorgalmi-fekete. A félévi és a tanév végi osztályzatok az adott időszakban megszerzett érdemjegyekből alakulnak, melyben kiemelt szerepe van a témazáróknak. A tanév végi osztályzatoknál az egész éves teljesítmény értékeljük, a fejlődési tendenciát is figyelembe vesszük. 9. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Ennek megfelelően az osztályzat akkor: Jeles /5/: ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. Jó /4/: ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak.

82

Közepes /3/: ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre / javításra, kiegészítésre / többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között). Elégséges /2/: ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem érti. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. (Akar, de nem megy.) Elégtelen /1/: ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. 10. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 11. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 12. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény

Érdemjegy 0-33% 34-50% 51-75% 76-90 % 91-100%

elégtelen (1) elégséges(2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A 2. évfolyamtól a 8. évfolyamig a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: A/ A következő tanítási órák tantárgyai közül: I. 2-4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés II. 5-6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, énekzene, rajz, technika, testnevelés. III. 7-8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. B/ A nem kötelező tanítási óra tantárgya: IV. 1-2-3. évfolyamon: angol 13. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. 83

évfolyamon a példás (5), jó (4), változó(3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 14. A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök minden hónap végén értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 15. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei A/ Példás (5) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja  tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik  kötelességtudó, feladatait teljesíti  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti  tisztelettudó  társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkész.  Az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz  Óvja és védi az iskola felszereléseit  Nincs írásbeli figyelmeztetése, intője B/ Jó (4) az a tanuló, aki:  A házirendet betartja  A tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik  Feladatait a tőle elvárható módon teljesíti  Feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat csak teljesíti  Az osztály vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt  Nincs írásbeli intője, megrovása C,/Változó (3) az a tanuló aki:  Az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be  A tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik  Feladatait nem minden esetben teljesíti  Előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva  A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik  Igazolatlanul mulasztott  Osztályfőnöki intője van. D/ Rossz (2) az a tanuló:  A házirend előírásait sorozatosan megsérti  Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti  Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen  Társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik  Viselkedés romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza  Több alkalommal igazolatlanul mulaszt

84

 Több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése 16. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább 3-nak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 17. A tanulók szorgalmának értékelésénél, a minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2), érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 18. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. 19. A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. 20. Az iskolában a szorgalom értékelésének és a minősítésének követelményei a következő: A./ Példás (5) az a tanuló, aki:  Képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt  Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi  A tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi  Munkavégzése pontos, megbízható  A tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz  Taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. B./ Jó (4) az a tanuló, aki:  Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes, tanulmányi teljesítményt nyújt.  Rendszeresen megbízhatóan dolgozik  A tanórákon többnyire aktív  Többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti  Taneszközei tiszták, rendezettek. C./ Változó (3) az a tanuló, akinek:  Tanulmányi eredménye elmarad képességeitől  Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti  Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik  Érdemjegyeit osztályzatait több tantárgyból is elrontja  Önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre felügyelettel dolgozik. D./ Hanyag (2) az a tanuló aki:  Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében  Az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg.  Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen  Feladatait többnyire nem végzi el  Felszerelése hiányos, taneszközei rendezetlenek

85

 A tanuláshoz nyújtott nevelői és tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül  Félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 21. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  Példamutató magatartást tanúsít, vagy  Folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  Az osztály illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy  Iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt  Bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. 22. Az iskolai jutalmazás formái: a./ Az iskolában tanév közben elismerésként a következő ♦szaktanári dicséret ♦napközis nevelői dicséret ♦osztályfőnöki dicséret ♦igazgatói dicséret ♦nevelőtestületi dicséret b./ Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén ♦szaktárgyi teljesítményért ♦ példamutató magatartásért ♦ kiemelkedő szorgalomért ♦ példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c./ Az egyes tanévek végén, valamint a 8 éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d./ Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e./ Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f./ A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben s jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, s azt a szülő tudomására kell hozni az üzenő füzeten vagy ellenőrzőn keresztül. 23. Azt a tanulót, aki ♦ tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy ♦ a házirend előírásait megszegi, ♦ igazolatlanul mulaszt, ♦ bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell 86

részesíteni. 24. Az iskolai büntetések formái: ♦szaktanári figyelmeztetés ♦napközis nevelői figyelmeztetés ♦osztályfőnöki figyelmeztetés háromszor adható, jelölendő ellenőrzőben, naplóban ♦ osztályfőnöki intés kétszer adható, jelölendő ellenőrzőben, naplóban ♦ osztályfőnöki megrovás egyszer adható, jelölendő ellenőrzőben, naplóban ♦ igazgatói figyelmeztetés, jelölendő ellenőrzőben, naplóban ♦ igazgatói intés, jelölendő ellenőrzőben, naplóban ♦ igazgatói megrovás, jelölendő ellenőrzőben, naplóban A következő fokozatok csak fegyelmi eljárás lefolytatásával adhatók: ♦megrovás, szigorú megrovás ♦meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése ♦áthelyezés másik osztályba, iskolába Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és ezt a szülő tudomására kell hozni. VI. A DÉLUTÁNI, OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képesség fejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.  Az első-ötödik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl - nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.  A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. VII.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az eredményekhez tartozó pontszámokat a 8. sz. melléklet tartalmazza. Itt található a Hungaro-fitt mérés leírása, amelyet 2013 tavaszán kell elvégezni.

elért

87

C./ A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje: 1. Az iskola 2004.szeptember 1. napjától szervezi meg a nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig szól. 4. A pedagógiai program a törvényi rendelkezéseknek megfelelően 2013-03-31.–i hatállyal átdolgozásra került, a helyi tantervre vonatkozó rész 2013-09.01.-i hatállyal lép életbe. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2013/14-as tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a ped. program teljes – minden fejezetre kiterjedő - felülvizsgálatát, értékelését és szükség esetén ezen, pedagógiai programot módosítani kell. 3. A nevelőtestület felkéri az iskolaszéket, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását minden tanév lezárását követően átfogóan elemezze. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: 1. Az iskola igazgatója  Nevelőtestület bármely tagja  Nevelők szakmai munkaközösségei  Iskolaszék  Az iskola fenntartója 2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diák önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala. 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program 1-1 példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  Az iskola fenntartójánál  Az iskola irattárában  Az iskola könyvtárában  Az iskola nevelői szobában  Az iskola igazgatójánál  A nevelők szakmai munkaközösségének vezetőjénél 88

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1. A pedagógiai programot a Tolcsvai Általános Iskola Nevelőtestülete 2014.06.20. napján tartott ülésén elfogadta. Tolcsva, 2014.06.20. ………………………….. Szabó Zoltán sk. isk.igazgató

2. Az Intézményi Tanács nem él véleményezési jogával a pedagógiai program módosításával kapcsolatban. Tolcsva, 2014. 06.20. ……………………………… Molnár Istvánné Intézményi Tanács elnöke

3. A pedagógiai programot az iskola Diákönkormányzata 2014.06.20. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Tolcsva, 2014-06-20.

…………………………… Pejkó Imre DÖK-titkára

…………………………… Hochrekné Szabó Csilla. DÖK-patronáló tanár

89

4. A pedagógia programot a Szülői Választmányi Testület iskolai vezetősége 2014.06.20. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Tolcsva, 2014-06-20 ………………………… Oldalné Palkovics Magdolna SZVT elnöke

5. A pedagógiai programot az Iskolaszék 2014.06.20. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Tolcsva, 2014-06-20 …………………………….. Szemánné Hajdu Éva Iskolaszék elnöke

…….……………………….. Donkó József KLIK Sárospataki Tankerülete Tankerületi igazgató

Sárospatak, 2014.06.25.

90

1.sz.melléklet

A Tolcsvai Általános Iskola Egészségnevelési Programja Bevezetés Az egészség fogalma Az egészségről alkotott nézetek nagyon változatosak, az egészség többféleképpen is definiálható: az egyszerűbb megközelítések mellett léteznek átfogó filozofikus vagy morális felfogások is. Tökéletes, minden szemléletet kielégítő definíciót eddig még nem sikerült alkotni. Az Egészségügyi világszervezet által megfogalmazott definíció az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felől közelíti meg, és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget alapvető emberi jognak, "az élethez szükséges erőforrásnak" tekinti, mely egyben társadalmi befektetés is. Az egészség a teljes testi, lelki, szociális jóléti állapot. Akkor vagyunk egészségesek, ha zavartalan az életműködésünk. Törvényi háttér A KT. 48.§ (3). Az iskolanevelési programjának részeként el kell készíteni az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskolai-egészségügyi szolgálat véleményét. 1. a 2003. évi LXI törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek. 2. a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet. 3. A 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott "Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására". 4. Az 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról. 5. A 46/2003. Sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról. 6. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény. 7. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. 8. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete.

91

9. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 10.A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv. Az iskola szerepe és lehetősége az egészségnevelésben Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés - leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkoholés drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Az iskola a gyerekekre gyakorolt hatása - tananyagok - spirálisan ismétlődő témakörök: - A biztonság kialakítása - A test tisztasága - A mozgás - Tartásjavítás - Növekedés, változás - Családalapítás - Egészséges környezet

92

I.

Az iskola egészségnevelés célja, feladata I.1. Általános célok Az egészséges életmódra nevelés célja a gyerekek, tanulók személyes részvételén keresztül az attitűd és szemléletek formálása, a család és a közösség értékeinek megőrzése az egészséges életmód kialakításának érdekében. Cél: - Az önmagával, társaival az épített és természetes környezetével harmóniában élő, egészséges és felelősen cselekvő személyiség kialakítása. - Felelős állampolgári magatartás kialakítása. - Ismeretek, szabályok, összefüggések megértése. I.2. Helyi célok Olyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani: - ahol az iskola tárgyi környezete, az emberi kapcsolatok minősége egészségmegtartó és emberbarát. - ahol az egészségnevelési tevékenység átfogó, integráns részévé válik az iskolai nevelésnek és oktatásnak - ahol valamennyi tantárgyat áthatja, valamint átszövi az iskola mindennapjait, s az iskolai élet szerves részévé válik az egészségnevelés - ahol az egészségnevelési iskolai tevékenységbe bevonja a családokat, s hatni tud a családokra és környezetükre. - ahol lehetőség van az iskola falain belül az egészséges életmód gyakorlására (mindennapi testedzés, stresszmentesség, étkezési kultúra) - ahol az iskola a lehetőségéhez mérten módot ad a hátrányos helyzetű tanulók családtagjai számára az egészséges életmód elemeinek elsajátítására. I.3. Az egészségnevelés legfontosabb feladatai: -

II.

a felvilágosító munka a megelőzés / prevenció / egészségünk védelme az egészség megóvása

Az egészséges életmód fejlesztő programjai  Személyi higiénés, testápolási programok  Egészséges öltözködési program 93

   

Egészséges táplálkozást propagáló program Gyermekbaleset megelőzése Mozgásprogramok Drogprevenció

 Személyi higiénés, testápolási programok  A személyi tisztálkodást készséggé fejlesztő program  Signal fogápolási program  A fertőző betegségek elkerülését célzó szokásalakítás  Always-program (segítség a serdülőkori higiéniai problémák megoldásához)  Egészséges öltözködési program  Megfelelő öltözködés, szokássá alakítása  Ruhaviselés, ruhaváltás gyakorlata  Egészséges táplálkozást propagáló program  Kulturált étkezési szokások kialakítása  Egészséges táplálkozási szokások ismertetése technika, biológia, természetismeret és osztályfőnöki órák keretében  Iskolai étkeztetéssel, étkezéssel kapcsolatos szükséges változtatások kezdeményezése (pl: a tízórait minden tanuló a padjában ülve, szalvétával megterített padon fogyassza el, nyugodt körülmények között.)  Gyermekbaleset megelőzése  Kockázatok, veszélyek felismerésének segítése, a felelősségvállalás kérdése  Közlekedési szabályok gyakorlása  Balesetek megelőzésének gyakorlása  Mozgási programok  Tartásjavítás, mozgásos játékok bővítése  Szabadban való tartózkodás mozgásprogramjai  Mindennapos testmozgás - heti három testnevelés órán felül megfelelő mozgáslehetőségek biztosítása  Gyógytestnevelési csoportok működtetése, szakorvosi igazolások alapján III.

Helyzetelemzés III.1. Tolcsva természeti - földrajzi környezetének adottsága Magyarország ÉK-i részén, Tokaj-hegyalja középső területén a Tolcsva patak két partján fekszik. A község fekvése, éghajlata, földrajzi és 94

természeti adottsága révén szőlő és bortermelésre a legalkalmasabb. A szennyező források is ebből adódnak, hisz a szőlő permetezése a levegőt, a gyomirtók, műtrágya használata a talajt és a vizet szennyezik. Iskolánk három régi épületben működik, sajnos főutca két oldalán, ami sok balesetveszélyt rejt magában. III.2. Tolcsva gazdasági, társadalmi adottságai Községünkben kevés munkalehetőség van, ebből adódik, hogy sok a munkanélküli, folyamatos az elszegényedés. A születések száma évről évre csökkenő tendenciát mutat a magyar lakosságnál, még az etnikum körében nő. Településünkön leggyakrabban előforduló betegségtípusok: - Légzőszervi megbetegedések - Magas vérnyomás és annak szövődményei - Mozgásszervi, reumás betegségek - Anyagcsere betegségek (cukorbaj, köszvény, zsíranyagcsere zavarok stb.) - Gyomor- bélrendszeri és vese- húgyúti bántalmak Gondozási - megelőzési feladatokat is folyamatosan végez a háziorvos rendszeres szűrővizsgálatok formájában: - Hipertonia, - Diabetes mellitus, - Koszorúér betegség, - Rosszindulatú daganatos betegség, - Krónikus alkoholizmus, - Asthma bronchiale és légúti allergia stb. miatt. Az iskolai egészségügyi feladatokat Dr. Búza Valéria végzi a védőnő, Nagy Istvánné és az ápolónő bevonásával. - Kötelezően előírt szűrővizsgálatok (belgyógyászati, szemészeti, hallás vizsgálat, stb.) - A testnevelési - gyógytestnevelési besoroláshoz szükséges vizsgálatokat - szakorvosok bevonásával. - Tisztasági ellenőrzések - Élelmezés ellenőrzése - Védőoltások elvégzése - Fogászati szűrés - szakorvos bevonásával. Iskolánk tanulóinak 17%-a tartozik a roma kisebbséghez, mindnyájan hátrányos helyzetűek és kb. 5%-ra tehető azon gyerekek száma, akik veszélyeztetettek. Náluk van leginkább szükség a megfelelő egészségnevelésre, a megfelelő életmód kialakítására, stb. 95

Községünk infrastruktúrája viszonylag fejlett, kiépített áram, kábeltelefon szolgáltatás, ivóvíz, szennyvíz vezetékrendszerrel rendelkezik. III.3. Az iskola bemutatása  Iskola belső  Iskolánkban 15 osztályterem található, melyek nem túl nagyok, de az osztálylétszámokhoz megfelelnek. Mind a természetes, mind a mesterséges megvilágítás jó. Berendezésük megfelelő, bár néhány felszerelés cserére szorul. A termeket naponta takarítják, mely a padok és a padlózat fertőtlenítő le és felmosásából, portalanításából áll. Évente egyszer tisztító meszelésre is sor kerül. Az osztályfőnökök szobanövényekkel igyekeznek szebbé, hangulatosabbá tenni a termeket. A 16 tanulócsoportnak egyetlen tornaterem áll rendelkezésre, aminek az alapterülete nem túl nagy, de magassága miatt tágasnak tűnik, két öltöző (fiú, lány) tartozik hozzá, melyben zuhanyozók is vannak. Iskolánkban csak melegítőkonyha működik, s hozzá egy 24 fős ebédlő tartozik. Ez az iskolában étkező gyermekek számához képest kicsi, zsúfolt, fejlesztésre szorul. A napközis tanulók a tízórait is itt fogyasztják el, míg a többi tanuló az osztályteremben, pedagógus felügyelet mellett. A tantermekben folyóvizes kézmosásra nincs lehetőség, de van egy külön mosdókagylókkal, csapokkal felszerelt helyiség, ahol étkezés előtt ezt megtehetik a gyerekek. A mellékhelyiségek az iskola épületén belül a folyosókról nyílnak. Kb. 10 tanulóra jut egy WC. Iskolánk egészséges vezetékes vízzel és csatornával rendelkezik. A fűtése gázzal történik.  Iskola külső  Mind az alsó, mind a felső tagozat tágas, por és sármentes udvarral rendelkezik, mely sportolási célokra is használható. Az óraközi szüneteket, - ha az időjárás engedi - itt töltik a gyerekek, ahol szabadon játszhatnak, mozoghatnak kedvükre. Hátrányuk a kevés zöld terület, de az udvarok tiszták, több helyen van hulladékgyűjtő, melyek naponta ürítésre kerülnek. IV.

Az egészséges életmódra nevelés az általános iskolában tanórán és tanórán kívül

IV.1. Egészségnevelés tanórán  Alsó tagozat - testnevelés, olvasás, környezet ismeret, technika és rajz órákon 96

 Felső tagozat:  Osztályfőnöki órák /minimum évi 10 óra/ Témái: 5. oszt. Életmódok és az egészség 6. oszt. Korlátok és lehetőségek 7. oszt. Függetlenségi törekvések és az egészség 8. oszt. Felelősséged a jövődért  természetismeret és biológia órák  technika órák  kémia órák  testnevelés órák /heti 3 óra/ mindennapos testnevelés programja IV.2. Egészségnevelés területei tanórán kívül  szakkörök  sportrendezvények /mindennapos testedzés, tömegsport, versenysport, ISK stb./  tanulmányi séták  tanulmányi kirándulások  akciók /takarítás, virágosítás, fásítás,/  nyári táborok  előadások /védőnő, szakorvos, fogász, rendőrség, ANTSz/

V.

Módszerek az egészségnevelésben A választott módszerekkel teremtjük meg a lehetőséget céljaink elérésére. Az élményszerző, kompetenciafejlesztő tanulás a gyermekeket elmozdítja a tankönyv mellől, sok-sok más tanulási eszköz használatára ad lehetőséget. A problémák gyakorlati felismerésére és megoldására sarkall, és ennek kínál újszerű terepet a környezetünkkel való kitágult együttműködés is. Az új tanulási technikák megválasztásánál elsősorban az életkori sajátosságokat és a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás, az esélyteremtés, valamint az integrációs lehetőségek szempontjait vesszük figyelembe. A problémafelvetést, véleményformálást nagyban segíti a médiában szerzett tapasztalat, a saját tágabb környezetünk mindennapi eseményei. Mindennapi életvitelünk, vásárlási szokásaink, a gyerekek által megfigyelhető viselkedési formák stb. kérdésfelvetéssel, szövegértelmezéssel, kulcsfolyamatok követésével tapasztalati alapot nyújtanak, egyben lehetőséget is a magatartásformálásra. 97

Fontos, hogy az emocionális feladatok végzésére is teremtsünk kereteket, végezhessenek páros és csoportos munkát, amelyek kiválasztásában, megtervezésében és elvégzésében érdeklődésül és motivációik alapján egyénileg vehetnek részt. Információgyűjtés leghatékonyabb lehetősége az Internet, de ez egy kényes kérdés, mert nem biztos, hogy tudjuk kontrollálni az ott folyó kutatómunkát, fel tudunk-e dolgozni minden ott szerzett információt. A mindennapos testmozgás megszervezésében vigyázunk, nehogy gépiesen elvégzett feladattá váljon, hanem valóban betölthesse küldetését, szolgálja a gyerekek egészséges testi fejlődését, és hogy gyermekségüket, a nagy mozgásigényt, minél teljesebben meg tudják élni. A felsorolt módszereket még másokkal kiegészítve, valamennyit egymással kombinálva és a megfelelő tartalmakhoz úgy rendelve, hogy azok leginkább megfeleljenek a tanulók életkori sajátosságainak, érhetjük el a legjobb eredményeket. VI.

Összesített iskolai egészségnevelési program

VI.1. osztályonként Évf. Tevékenységek 1. Tájékozódás a saját testen. Testünk működésének, változásainak megfigyelése különböző hatásokra. Óvodai szokások folytatása, gyakorlása. A helytelen szokások megbeszélése. Játékok, dramatikus helyzetgyakorlatok a helyes öltözködéssel, tisztálkodással, a betegséggel, balesettel kapcsolatban. 2.

A 8-9 éves gyermek helyes napirendjének kialakítása. Különböző mérések elvégzése a saját testen. Fogalomalkotás a belső szerveinkről, szerepükről. Fog- és testápolási technikák gyakorlása. Beszélgetések, dramatikus gyakorlatok a sérülés, betegség, gyógyítás, gyógyulás, a fogyatékos, sérült emberekhez fűződő viszonyok témakörében.

Témakörök, tartalmak Testünk és életműködésünk: Testünk főbb részei. Szervezetünk megfigyelő ritmusai (szívdobogás, légzés, alvás és ébrenlét, mozgások). Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. Az egészség és a betegség. Az évszakoknak és az időjárásnak megfelelő öltözködés. A tisztálkodás. A leggyakoribb balesetek megelőzésének módja. Segítségkérés balesetkor (mentők, tűzoltók, rendőrség). Testünk, életműködésünk Életműködéseink főbb jellemzői (mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés). Legfontosabb szerveink szerepe életünkben. A helyes fog- és testápolás. A fogorvos és az orvos gyógyító munkája. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó 98

3

Az életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítása a társakéival. A magatartási és illemszabályok, valamint a betegségek, balesetek megelőzése közötti oksági összefüggések keresése (pl. kézmosás, zsebkendőhasználat). Dramatikus játékos során a helyes egészségszokások gyakorlása.

4.

Megfigyelés, mérés a testen. A mérések rögzítése, tanítói segítséggel. Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről, helyes és helytelen szokásainkról. Veszélyhelyzetek elemzése.

élősködők.) Fogyatékos, sérült embertársaink. Testünk, életműködésünk: Testünk mérhető tulajdonságai. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. Egészséges életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport. A betegség tünetei (rossz közérzet, láz, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés). A leggyakoribb fertőző betegségek és megelőzésük. A védőoltások fontossága. A beteglátogatás, betegápolás szabályai. A kuruzslás veszélyei. Testünk és életműködésünk: Az emberi életkor szakaszai. A különböző korú emberek szervezetének, életműködésének, viselkedésének összehasonlítása. Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A kerékpáros balesetek elkerülése

5. évfolyam Életmódok és az egészség

1

Óracímek Mi minden értendő az egészég fogalmába? Mi tesz engem egészségessé? Az óra központi témája annak megértetése a gyerekekkel, hogy az emberek különbözőképpen gondolkodnak arról, hogy mit is jelent az egészség, valamint egészségesnek lenni. Másképp vélekedhetnek erről a kérdésről a különböző szakmák képviselői (pl. az egészségügyi dolgozók), a fiatalok, az idősek vagy akár a mozgássérült emberek. A gyerekekhez el kell, hogy jusson, hogy az egészség nem csupán valamilyen betegség hiányát jelenti, tehát a fizikai egészséget, hanem a lelki, érzelmi kiegyensúlyozottságot, valamint szociális jólétet is. Mindez magában rejti azt, hogy egészségesek többféleképpen is lehetünk. Az órán a gyerekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy átgondolják, mi teszi őket és általában az embereket egészségessé, mit tehetnek saját maguk az egészségükért, 99

valamint ki segíthet abban, hogy egészségesek maradjanak. Ajánlott órai tevékenység: Egészségpiac 2

Mi is az, az életmód?

3

Az óra fő témája annak átgondolása a gyerekekkel, hogy mit is értünk életmód alatt. Az életmódnak többféle összetevője van, mint például az, hogy mennyit mozgunk, milyenek emberi kapcsolataink, a közérzetünk, milyen az önbecsülésünk, vagy hogyan tudjuk a kockázatokat környezetünkben felismerni és elkerülni. Mindezen összetevők látszólag függetlenek egymástól, mégis minden elem alapvető és egyenrangú szerepet játszik a kiegyensúlyozott életvitel megvalósításában, mely jó egészségi állapotunkkal is szorosan összefügg. Az óra során a gyerekek végiggondolhatják, hogyan is él az ő családjuk, milyen az életmódjuk, van-e különbség egyes családtagjaik életmódja között. Mindezt megoszthatják osztálytársaikkal, ami lehetőséget kínál arra, hogy felfedezzék az egyes családok közötti különbségeket és hasonlóságokat. Mitől egészséges az én életmódom?

4.

Kutatások bizonyítják, hogy a jó egészségi állapot, valamint az egészséges életmód szorosan összefüggnek egymással. Tudjuk, hogy rendkívül sokféle életmód létezik, melyek valójában egyénre szabottak is. Az egészséges életmód fogalmának is ilyennek kell lennie, hogy alkalmazhassuk egyéni esetekre is, valamint szükség esetén változtathassunk rajta. Ugyanis változhat az életmód az életkor előrehaladtával, az orvosi ismeretek bővülésével vagy új kockázati tényezők megjelenésével. Az emberek társadalmi hovatartozásuk, szokásaik, vallásuk, de testi adottságaik alapján is különböző életmódokat élnek, amelyek közül mind lehet egészséges. Nem mondhatjuk, hogy csak egy járható út van, csak egyfajta egészséges életmód létezik, pontosabb, ha bevezetjük az egészséges életmódok fogalmát. A gyerekekkel meg kell értetni ezeket az egyéni különbségeket, valamint azt, hogy "mindenkinek vannak gazdálkodható lehetőségei", mivel mindenkinek az életmódjában vannak olyan elemek, melyek egészségesek, és bizonyos fokú változtatásra is mindenki képes. Életmód és táplálkozás A cél, hogy rávezessük a gyerekeket arra, hogy a táplálkozás életmódunk egyik nagyon fontos összetevője, és különösen fontos az egészségünk és boldogságunk szempontjából. A gyerekek egyheti étrendjük megírásával alkalmat kapnak arra, hogy áttekintsék, hogyan táplálkoznak, és melyek családjuk étkezési szokásainak jellegzetességei. Lehetőségük nyílik arra is, hogy összevethessék saját családjuk szokásait más családokéival. Fontos kiemelni a tanulók számára azt, hogy az egészséges táplálkozás valójában a megfelelő egyensúlyon alapul. Bevezethetjük az órán az egészséges és a kevésbé egészséges ételek fogalmát, kerülve az egészségtelen szót. 100

5.

Beszélgethetünk a különböző tápanyagokról, a túlzott zsír-, cukor-, illetve só fogyasztásról, valamint hogy a gyerekek mennyit fogyasztanak ezekből. El kell fogadtatni a gyerekekkel, hogy végső soron ők felelősek a tápláléknak a kiválasztásáért, amely a szervezetükbe kerül. Hangsúlyozni kell, hogy nem azt várjuk tőlük, hogy étkezésüket teljes mértékben megváltoztassák, hanem azt, hogy tudatosságra próbáljanak törekedni táplálékuk megválasztásában. Az életmód és a biztonság megőrzése Bár a kutatások azt bizonyítják, hogy a gyerekek ebben a korban már átfogó nézetekkel rendelkeznek a biztonságuk megőrzésével kapcsolatos kérdésekről, mindenképpen hangsúlyoznunk kell számukra, hogy biztonságérzetünk több tényezőből tevődik össze. A sokat emlegetett testi vagy fizikai biztonság mellett a lelki biztonság fontosságát is ki kell emelnünk. Meg kell tanulniuk, hogy nemcsak a testüket, hanem az érzéseiket is meg kell óvni a fenyegetettségtől és sérüléstől. Tudatosítani kell bennük az érzelmek és a biztonság közötti összefüggéseket. Az érzelmek, melyek az egészségnek és a jóllétnek fontos részét képezik, jelentős szerepet játszanak abban, hogy segítségükkel felismerjék a lehetséges veszélyeket és a kockázatokat. Ugyanakkor az erős érzelmi hatások (pl. izgalom, idegesség, kétségbeesés, fenyegetettség) viselkedésmódunk alakulását befolyásolhatják, gyakran okozhatnak különféle baleseteket is, azáltal, hogy elnyomják a tudást, tapasztalatot, az előzőleg már jól begyakorolt készségeket és akár azokat a szabályokat is, amelyeknek korábban engedelmeskedtek.

6.

7.

Az életmód és a veszélyes anyagok Rengeteg veszélyes anyag létezik a környezetünkben, itt azonban azok kerülnek az óra középpontjába, melyek összefüggésben állnak életmódunkkal: a cigaretta, az alkohol és a pszicho aktív szerek. Az óra központi témája azok az életmóddal kapcsolatos veszélyes anyagok, amelyek szerepet játszanak saját életünkben vagy amelyekkel esetleg a jövőben találkozhatunk. A gyerekekkel való beszélgetés során el kellene jutni odáig, hogy a gyerekek maguk fogalmazzák meg, miért is veszélyesek számukra azok az anyagok, amelyeket megneveztek. Fontos, hogy az óra lehetőséget adjon annak áttekintésére is, hogy a gyerekek milyen társadalmi helyzetekben kerülhetnek kapcsolatba ezekkel a - legális vagy tiltott - anyagokkal, és mely helyzetekben kínálhatják meg őket velük. Tudatosítani kell a gyerekekben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos döntéseik hatását is későbbi életükre. Az életmód és a kapcsolatok Az óra legfontosabb feladata annak megértetése a gyerekekkel, hogy kapcsolatrendszerekben élünk, valamint hogy saját kapcsolatrendszereinknek mi vagyunk a középpontjában. Korábban már megfogalmazódott, hogy kapcsolataink minősége is életmódunk 101

8.

9.

10.

jellemzője. Ezen az órán arról esik szó, hogy milyen típusú kapcsolataink lehetnek, miként formálódnak ezek a kapcsolatok, valamint milyen hatással vannak ezek hétköznapjainkra. Az óra lehetőséget ad arra, hogy a tanulók áttekintsék saját kapcsolatrendszereiket, és bemutassák ezeket egymásnak. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy bizonyos kapcsolataink naponta változhatnak, és változnak is. Módot kell adni az órán arra is, hogy a gyerekek megfogalmazzák a családi kapcsolatrendszerben való élés előnyeit és esetleges hátrányait. Fontos, hogy valamilyen módon azok a gyerekeke is bevonódjanak az órai munkába, akiknek esetleg nincs családjuk. Ajánlott tevékenység: Kapcsolatháló megrajzolása. Az életmód és a növekedés Visszautalva a korábbi órák beszélgetéseire, a gyerekek emlékezhetnek arra, hogy életmódjukat mennyi minden befolyásolhatja. Ezek között az egyik legfontosabb tényező az életkor változása. Életkorunk előrehaladtával rengeteg minden változik mind bennünk, mind körülöttünk. Megváltozhatnak értékeink, attitűdjeink, szokásaink, időbeosztásunk és mindezzel együtt egyszerű hétköznapjaink is. Növekedésüknek ebben a szakaszában a gyerekek életében is ugyancsak sok változás meg végbe. Egyre önállóbbakká válnak, egyre több döntés hoznak meg egyedül, mely életmódjukra is hatással van vagy lehet. Ez az óra ezekre a növekedéssel kapcsolatos változásokra próbál rávilágítani, hangsúlyozva, hogy a változás életünk természetes velejárója, melynek egyaránt vannak jó és rossz pillanatai. Az életmód és a környezet Az emberek - felnőttek és gyerekek -, tehát mi magunk "alkotórészei" vagyunk a környezetnek, melyben élünk. Ezen az órán megpróbáljuk feltárni és tisztázni mit értünk "környezet" kifejezésen. A gyerekek próbálják meg szavakból vagy akár képekből felépíteni környezetük világát. A beszélgetés során megfogalmazhatják, mi az, amit szeretnek környezetükben, mi az, amire vágynak, mi az, amire szükségük van, és mit nem szeretnek benne. Fontos annak az áttekintése is az órán, hogy milyen kapcsolat van életmódunk, környezetünk minősége, valamint egészségünk között. Befejezésképpen a gyerekek gondolják végig a közösségükben felmerülő legfontosabb, környezettel kapcsolatos kérdéseket is, valamint megbeszélhetjük, hogy vajon maguk mit tudnának tenni környezetükért. Az óra fontos üzenetei, hogy a környezet hatással van mindennapjainkra, és minősége egészségi állapotunkat jelentősen befolyásolja, valamint mindannyian felelősséggel tartozunk környezetünk állapotáért. Hogyan befolyásolhatom az életmódomat? - Életmódjavító szerződés megkötése Az óra fő témája a tudatosság szerepe az életmódot illető szokások tekintetében. Az elmúlt órákon sokat beszélgettek az életmódról, az életmód összetevőiről, egészséges életmódról, valamint, hogy milyen is a mi életmódunk. Ezen az órán a gyerekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy megkössenek egy ún. életmódjavító szerződést, amely arra készteti őket, hogy tudatosan végiggondolják, hogy mi az, ami változtatásra szorul az 102

életmódjukban, és mi az, aminek a megváltoztatását vállalni is tudják. A szerződésnek - bár betartását komolyan elvárjuk a gyerekektől valójában szimbolikus jelenősége van: azt próbálja tudatosítani bennük, hogy annak elérésében, hogy egészségesebb és teljesebb életet éljenek, nagyon fontos, hogy kritikusan tudják szemlélni cselekedeteiket, valamint tudatosan próbáljanak törekedni arra, hogy változtassanak életmódjuk egyegy összetevőjén. 6. évfolyam Korlátok és lehetőségek

1

2

3

Óracímek Amiről én döntök, és amiről nem Egy korábbi óra során már megfogalmazódott, hogy a gyerekek eben az életkorban egyre önállóbbá válnak, egyre több önálló döntést hoznak meg, ami valójában egyre több önálló döntést hoznak meg, ami valójában felelősségérzetük növekedésével is kell, hogy járjon. Az óra lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek végiggondolják, hogy a velük kapcsolatos döntések területén mi változott az elmúlt időszakban, melyek azok a helyzetek vagy dolgok, amelyekben korábban nem maguk döntöttek, most már viszont igen. Csoportosíthatják döntéseiket aszerint, hogy életük mely területével kapcsolatosak. Az óra a felhozott példák felhasználásával lehetőséget ad a döntés fogalmának a tisztázására, annak megválaszolására, hogy minek köszönhetően változik a döntési kompetencia, valamint felhívja a figyelmet egy-egy döntéssel járó felelősségre, a lehetséges következményekre. Légy bátor IGEN-t mondani! Az óra középpontjában a döntések meghozatalát befolyásoló tényezők áttekintése áll. Fel kell hívni a gyerekek figyelmét arra, hogy döntéseink meghozatalánál talán néha tudattalanul, de több mindent számba veszünk. Döntéseinket így sok tényező befolyásolhatja, melyek segíthetik, vagy éppen megnehezíthetik a döntést. Hangsúlyozzuk a különböző külső és belső tényezők, valamint a különféle jelzések felismerésének, valamint a pillanatnyi és hosszú távú negatív következmények és előnyök mérlegelésének fontosságát. Légy bátor NEM-et mondani! Az óra célja különböző kommunikációs technikák elsajátítása, a kommunikációs készségek fejlesztése. Külön hangsúly helyeződik arra, hogy hogyan tudják a gyerekek felismerni a csoportnyomás jelzéseit körülöttük. Ebben a korban ez kiemelkedő fontosságú, hiszen az egészségkárosító szokások kialakulásában a csoportnyomásnak döntő szerepe lehet, az óra címe is valójában a csoportnyomásnak való ellenállást fejezi ki. A gyerekeknek ki kell fejleszteniük olyan készségeket, melyek segítik őket gondolataik, akaratuk megfelelő kifejezésében, érvényre juttatásában és a konfliktusok elkerülésében. 103

4

5

6

7.

Amiről én döntök: mit eszem? Fontos szót ejteni két olyan tényezőről, mely életünk több területén nagy fontossággal bír, és hatással van ránk: ezek a divat és a reklám. Az óra keretében egyrészt ezek hatását vizsgáljuk az étkezéssel kapcsolatos döntéseinkre. Átgondolhatják a gyerekek, hogy mi is lehet a reklámok célja, valamint mik azok a stratégiák, melyeket a reklámozók előszeretettel használnak. A reklámok értelmezése nem könnyű feladat, ebben segíthet ez az óra (pl. a reklámok sokkal inkább egy úgynevezett "életérzést", vagyis egyfajta életszituációt közvetítenek, mint magát a terméket). Hogyan hat a divat az étkezésünkre? Miért járunk például előszeretettel gyorséttermekbe, ahelyett, hogy nyugodt körülmények között otthon, például családunk körében étkeznénk? Mi az, ami vonz bennünket? A válasz nehéz, de talán a témáról való beszélgetés felhívja a figyelmet a reklámok és a divat káros hatásaira. Ugyancsak ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik, hogy ételválasztásunkat sajnos nemcsak egyéni ízlésünk befolyásolja, hanem léteznek különböző kényszerdiéták, melyek betartása kötelező bizonyos emberek számára jó egészségi állapotuk fenntartásához (pl. tej érzékenyeknek tejmentes diéta, cukorbetegeknek speciális diéta). Ilyenkor személyes döntéshozásunk korlátozott. Fontos, hogy a gyerekekkel el tudjuk fogadtatni társaik eltérő, megkötött étkezési szokásaikat. Amiről én döntök: mozgás és személyes higiéné Ebben az életkorban a rendszeres testmozgás szinte mindenki számára természetes, a gyerekeknek alapvető igényük van rá. Az életkor előrehaladtával azonban a fiatalok egyre kevesebbet mozognak, amit különböző okokkal indokolnak. Ezen óra elsősorban arra koncentrál, hogy megfogalmazza, mit érzünk, amikor olyan mozgást végzünk, amelyik örömet szerez, nem pedig olyat, amely speciális képességeket vagy ügyességet kíván. Fogalmazzák meg azt is a gyerekek, hogy miért nehéz a rendszeres testmozgás. Beszélgethetnek a szépségideálnak való megfelelés vágya vagy a "menőként", "jó fejként" való feltűnés és a testmozgás kapcsolatáról. A téma egyidejűleg alkalmat ad arra is, hogy a személyi higiénével kapcsolatos néhány kérdésről is beszélgessenek. Amiről én döntök: veszélyes anyagok, dohányzás, alkohol- és kábítószerfogyasztás I. A két óra célja valójában kettős. Egyrészt megpróbál a gyerekekben egy általános és kiegyensúlyozott képet adni a fentebb említett anyagok természetéről és az előírásoknak megfelelő és helytelen alkalmazásukkal kapcsolatos kérdésekről, valamint megpróbálja megtanítani a gyerekeket arra, hogy azokban a helyzetekben, amelyekben valamilyen - legális vagy tiltott - anyaggal kínálják őket, megfelelő döntéseket tudjanak hozni. Az óra valójában nem ismereteket akar átadni. Nagy valószínűséggel minden gyerek tudja, hogy ezeknek az anyagoknak a használata káros egészségünkre. Amiről én döntök: veszélyes anyagok II. Az előző óra folytatása. 104

8

9

10

Amiről én döntök: környezet Az óra legfőbb feladata az egyén és a környezet közötti kölcsönhatás tudatosítása a gyerekekben. A korábbi órákon már beszélgettek arról, hogy személyes döntéseink és választásaink milyen mértékben hatnak egészségünkre. Életmódunk több összetevője, mint például táplálkozásunk vagy esetleges egészségkárosító szokásaink többnyire saját döntéseink eredményeképpen formálódnak. A "környezet" azonban az előbb említettekkel érdekes ellentétben áll, ugyanis a személyes döntések és választások nem igazán tudják befolyásolni, és ez általában elriasztja a gyerekeket, valamint a hétköznapi embereket attól, hogy aktívan részt vegyenek a környezettel kapcsolatos vitákban és feladatokban. Ezért mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy bár látszólag ebben a kérdésben a nem szakembereknek passzív szerepük van, és ezáltal úgy tűnik, mi vagyunk azok, akiket a környezetünk alakít, mégis mi is formáljuk vagy formálhatjuk közvetlen környezetünket. Valójában egyfajta kölcsönhatásról van szó, amelyben mindenki vállalhat aktív szerepet, mindenki tehet valamit azért, hogy javítson környezete állapotán. Az óra ugyancsak lehetőséget ad arra, hogy beszélgessenek olyan környezeti problémákról is, amelyek világszerte aggodalomra adnak okot. Ezek a döntések, de HOGYAN? Életünk során döntések sokaságával kell szembenéznünk, melyek hol kisebb súlyúak, hol nagyon komolyak és későbbi életünkre hatással lehetnek. De hogyan hozzuk meg döntéseinket? Milyen lépésekből áll egy döntésmeghozatal? Az óra központi témája a különféle döntési technikák megismertetése a gyerekekkel. Tudatosítani kell bennük, hogy a döntéshozásnak különbözőmódjai vannak, és hogy egy probléma megoldására és a döntésre mindig többféle lehetőség van. Rá kell világítani arra is, hogy az emberek személyisége is hatással lehet döntéseinkre: különböző emberek különböző helyzetekben eltérő döntéseket hozhatnak. A döntéshozás során azonban ideális esetben megvizsgáljuk a különböző lehetőségek jó és rossz oldalait, racionálisan mérlegeljük az előnyöket és a hátrányokat. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy érzelmeink is gyakran befolyásolják döntéseinket, így gyakran a racionalitás ellenére is cselekszünk. A döntéshozás gyakran nagyon nehéz, de ez életünk természetes velejárója. Mai döntések - holnapi következmények Az elmúlt órákon sok szó esett már arról, hogy mi befolyásolja döntéseinket, milyen döntési technikák léteznek, valamint milyen döntéseket kell meghoznunk életünk különböző területein. Ez az óra megpróbál rávilágítani az önvizsgálat szerepére későbbi döntéseink meghozatalában. A hangsúly itt arra tevődik át, hogy fontos-e felülvizsgálni korábbi döntéseinket, hasznos lehet-e az számunkra, tanulhatunk-e belőle valamit. Léteznek bizonyos közmondások, mint "Okos ember más kárán tanul!" vagy "Kétszer nem léphetsz ugyanabba a 105

folyóba!", melyek jól kifejezik a témával kapcsolatos emberi dilemmákat. Vajon mennyire könnyű követni az első közmondás tanácsát, és beletörődni a második által kifejezett helyzetbe? Szó kell, hogy essék itt az egyes döntéseinkkel kapcsolatos felelősség kérdéseiről, valamint a döntéshozatal lehetséges következményei felmérésének fontosságáról is.

7. évfolyam Függetlenségi törekvések és az egészség

1

2

3

Óracímek Változások kora - Hogyan nézek ki? Ezen életszakaszt hívhatjuk a változások korának: a gyerekek rövid idő alatt egy sor alapvető testi, érzelmi és társas kapcsolati változások mennek keresztül, mely gyakran elégedetlenséget szül önmagukkal szemben. Az óra ezekre a változásokra világít rá azáltal, hogy megpróbálja kideríteni, mennyit tudnak és értenek meg a gyerekek a növekedéssel járó testi változásokról. Fontos az érzelmekre összpontosítani, mivel sok fiatalban olyan új, erőteljes érzelmek támadnak változó testükkel kapcsolatban, amelyek eltérnek a barátsággal, az otthonnal és az iskolai élettel kapcsolatos érzelmeiktől. Változások kora- Hogyan érzem magam? Tulajdonságok, társas kompetenciák: Mi befolyásolja a jóllétemet? Ez az óra az előző folytatásának tekinthető. A gyerekek a pedagógus segítségével azt vizsgálják, hogy miként tudják felismerni a jóllétüket befolyásoló tényezőket. Melyek azok a társas és egyéb helyzetek, amelyekben maradéktalanul jól érzik magukat és melyek azok, amelyekben nem. Választ keresnek arra a kérdésre, hogy milyen megoldásokat keresnek a jó közérzet előidézése során. Szerep- és szituációs játékok segítségével egyrészt az ilyen helyzetek sajátosságait vizsgálják, másrészt pedig kísérletet tesznek saját érzéseik megnevezésére, leírására. Hogyan látom családomat? Hogyan látnak ők engem? Családi mindennapok. Családi elvárások - egyéni törekvések (konfliktusok, megoldások, szabályok, örömök). A család még ebben az életkori csoportban is kiemelkedő fontosságú. A 13 év körüli gyerekek egészen másként látják önmagukat, mint családtagjaik őket. Ez a körülmény nem kevés feszültség és összeütközés forrása. Fontos tehát foglalkozni a különböző nézőpontokkal. A családi konfliktusok másik csoportja ahhoz a problémához kötődik, hogy a serdülő szemében fokozatosan veszít a család, kiváltképpen a szülő a megkérdőjelezhetetlen tekintélyéből. A jelenség további aspektusa abból a körülményből fakad, hogy az önmagát tévedhetetlennek tettető helyzet valamennyi szereplője motiváltan, saját igazát abszolutizálva cselekszik. Ezt a jelenséget kell az óra során konkrét családi mindennapokból kölcsönzött példákon keresztül 106

4

5

6

7

8

megvitatni a gyerekekkel annak érdekében, hogy az ő mindennapi feszültségeiket lehessen csökkenteni. Ezek a feszültségek ugyanis gyakran vezetnek valamilyen egészséget veszélyeztető magatartásforma kipróbálásához. Hogyan látom barátaimat? Hogyan látnak ők engem? Ki lehet barát? Elég jó-e nekem? Elég jó vagyok-e neki? Tulajdonságok vs. Szociális kompetenciák. A kortárskapcsolatok ebben az életkorban mindennél nagyobb jelentőséggel bírnak a gyerekek életében. Életük egyik meghatározó motívuma, hogy miként tudnák meglelni önmagukat, identitásukat. A társas élet egyik központi motívuma, hogy milyen irányzathoz tartoznak. Az irányzathoz tartozás meghatározza öltözködésüket, zenei ízlésüket. Ennek mentén szerveződnek, illetőleg szilárdulnak meg a barátságok. Spontán módon is felmerül a kérdés, milyenek ők, milyennek szeretnék magukat láttatni és milyennek látják őket a többiek? Az óra során ezeket a kérdéseket lehet körüljárni, empátiás és kommunikációs készségeik fejlesztésével. Változások a kapcsolataimban: Barátok és ellenségek Ez az óra az előző folytatása, ugyanezt a társas kapcsolati problémakört hivatott körüljárni, a tárgyalás fókuszát egy további szemponttal bővítve: mi a különbség ma a társválasztásban, mint két évvel ezelőtt. Az időperspektíva bevezetése lehetővé teszi, hogy az aktuálisan alkalmazott kritériumok megfogalmazódhassanak. Fontos, hogy az adott közösségen (osztályon) belüli átrendeződések, melyek a társas alakzatban beálltak, ne sértsenek semmilyen személyes érzékenységet. Változások a kapcsolataimban: Barátság vagy szerelem? 7. osztályban vagyunk, egyre több esetben indokolt feltételezni, hogy szerelmek szövődnek, sok esetben persze nem az osztálytársak között. De még ezek a szerelmek is begyűrűznek az osztályba. Mit érez az, aki szerelmes, mit gondol, hogyan látja a másikat, mit képzelünk majdani szerelmünkről? Ezekről a fontos kérdésekről kötetlen formában, a szerepés szituációs játék lehetőségeinek a segítségével érdemes beszélgetni. Szépirodalmi mű is képezheti ennek a beszélgetésnek az alapját (svéd gyermekversek!). Fontos lenne, ha szó kerülne a szerelem testi vonatkozásairól is, hiszen ez amúgy is a gyerekek mindennapi fantáziálásának fontos részét képezi. Kihívás vagy szenvedély: veszélyes anyagok Ebben az évben ismét szükséges a veszélyes anyagokról beszélni. A gyerekek már tudják, hogy vannak legális és tiltott veszélyes anyagok, azt is tudják, hogy azok milyen szempontból jelentenek veszélyt saját életükre. Ezen az órán már nem szükséges ezeket az ismereteket hangsúlyozni, inkább olyan szituációs játékot lenne szerencsés kezdeményezni, amely lehetővé teszi, hogy a gyerekek kimondják saját aggályaikat például az illegális anyagok használatával kapcsolatban, vagy esetleg beszámoljanak saját létező és az esetek túlnyomó többségében rémületet vagy csalódást keltő tapasztalataikról. A veszélyes anyagok és a kapcsolatok 107

9

10

A serdülőkor igazi létkérdéseiről van szó: Mindenben egyformának kell-e lenni? Hogyan tudunk tartozni valahová úgy, hogy megőrizzük egyéni vonásainkat? A veszélyes anyagok használata általában a kortárscsoport nyomására kezdődik el: olyan "snassz" nem kérni a cigiből, nem inni a sörből. S bizony gyakran nehéz kilógni a társaságból. Az órán annak megbeszélésére szükséges sort keríteni, hogy miért nehéz elütni a többségtől, mi kell ahhoz, hogy megbecsülésre tegyünk szert a kortárscsoportban. Miképpen lehet a társkapcsolati nyereségeket úgy maximalizálni, hogy egyéni életünk esélyeit ne veszélyeztessük. Biztonság a változásokban Egy idő tájt tovább folytatódik a testi-lelki kapcsolati átrendeződés. Nézzük meg, hogy mit okoznak ezek a változások! Az egyéni tapasztalatok számbavétele révén láthatóvá válik, hogy alkalmasint segítségre van szükség ahhoz, hogy ismét megtaláljunk egy törékeny egyensúlyt. Mi, és ki segíthet az új egyensúly kialakításában? Előretekintés/visszatekintés Az év utolsó órájához érkeztünk. Ez az óra az előző szerves folytatása. Folytassuk a leltár készítést, és nézzük meg milyen további változásokra számíthatunk!

8. évfolyam Felelősséged a jövődért

1

2

Óracímek Környezetünk védelme - az egyéni felelősség kérdései A környezetvédelemre legtöbbször úgy tekintünk, mint egy hatáskörünkön kívüli feladatra, amely a kormányokra vagy a nagyvállalatokra tartozik, bár tudjuk, hogy más érdekcsoportok is befolyásolhatják. Éppen ezért fontos tudatosítani a gyerekekben, hogy már ebben a korban is lehet tennivalójuk ezen a területen. Gondolkodjanak el együtt azon, hogy a saját helyükön vajon mit tudnának tenni a környezetükért? Különböző döntéseink, választásaink, melyekre a reklámok igencsak hatással vannak, ugyancsak befolyásolhatják környezetünket. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy minden cselekedetük hatással van a környezetükre, és még ha csekély mértékben is, de kutatások, együttműködések, demokratikus eljárások és főként egyéni akciók révén pozitív hatással lehetnek környezetük alakulására. Bátorítani kell őket, hogy vegyék észre, értékeljék és tegyenek valamit környezetük javítása érdekében. Gondolkozz globálisan - cselekedj lokálisan A környezettel foglalkozó órák keretén belül a gyerekek mindenképpen személyes élményt szerezzenek arról, hogy ők maguk is tehetnek valamit közvetlen környezetükért, szépíthetnek, javíthatnak rajta. A legjobb 108

3

4

5

6

módszer ennek elérésére, ha a gyerekek egy projektet dolgoznak ki az iskolában vagy annak közelében. A projektkészítés célja, hogy felhívjuk a figyelmüket a különböző társadalmi-politikai folyamatokra, melyek kihatnak az egészségünkre, hiszen azt már tudják, hogy az nem csupán életmódunk függvénye. Mindemellett a feladat megtervezése és kivitelezése során a tanulók ismereteket szerezhetnek arról, hogy mi a projekt, gyakorolhatják a projektszerű gondolkodást. A feladat megválasztásánál mindenképpen törekedni kell arra, hogy viszonylag könnyen megvalósítható legyen a projekt, ne tűzzenek ki a tanulók irreális célokat, ezért a feladat kiválasztása során a tanár szerepe alapvető. Fontos, hogy a gyerekek előre meghatározzák, mit szeretnének elérni rövid, illetve középtávon, valamint mindenképpen legyen lehetőségük egy későbbi időszakban munkájuk értékelésére és elemzésére. Alternatív étrendek Ebben az évben ismét szót ejtünk a táplálkozásról. E téma tárgyalása során érdemes ismereteket is nyújtani a gyerekeknek elsősorban annak érdekében, hogy lássák: az étkezési szokások egy értelmes rendbe szervezve alakultak ki. Segítséget jelenthet, ha a jelenséget kultúrtörténeti összefüggésben tárgyaljuk, és kitérünk bizonyos érdekességekre. Érdekes lehet különböző étkezési rendek (vallási tiltások és előírások) történetitársadalmi kontextusának áttekintése, valamint annak elemzése, hogy ezek milyen hatást gyakoroltak az emberek életére. Változtassunk! Táplálkozás Az egészségfejlesztés sok esetben kíván életmód-változtatást. Az étkezési szokások viszonylag kockázatmentes területet jelentenek e témakör áttekintése szempontjából. Az óra keretében beszéljék meg a gyerekek, hogy miért lehet szükség az étrend megváltoztatására, hozzanak ezzel kapcsolatos családi vagy az ismeretségi körből adódó példákat. Elemezzék, lehetőleg kisebb csoportokban, hogy milyen nehézségek támadtak e változások megvalósítása során, valamint milyen haszonnal jártak. Vizsgálják meg azt a szempontot is, hogy vajon mindenképpen szükség van-e változtatásra. Ismét szóba kerülhet a divat, illetőleg a reklámok szerepe. Lásd az összefüggést (testmozgás), nem késő elkezdeni! Ebben az életszakaszban gyakran nem "menő" az, aki mozog. Más a "menőség" kritériuma. Vizsgálják meg a gyerekek, hogy mi minden jó származhat a gyakori, fárasztó testmozgásból, milyen közös élményekben lehet részük, hogy elérhető-e ez a jó érzés bármi egyéb módon. Érdemes ezt az órát valamikor az osztálykirándulást megelőző időszakban tartani vagy közvetlenül az után, amikor lehet utalni az együttes erőfeszítés, játék addicionális előnyeire is: a barátságokra, közös élményekre. Így, ebben az összefüggésrendszerben tekinthetjük a testmozgást kulcsfontosságú egészségforrásnak. Látsz-e változást életmódodban? A 8. Osztály az összefoglalások, áttekintések időszaka. Az 109

7

8

9

10

egészségfejlesztés terén is ezt tesszük: a saját élményeket hangsúlyozva áttekintjük, hogy mi is változott életmódunkban az elmúlt 4 év során. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy örülünk-e ezeknek a változásoknak vagy sem. Fontos annak megértése és átélése, hogy a változások elkerülhetetlenek, s hogy a kedvezőtlennek tartott elemek nélkül nem élvezhetnénk a kedvezők jótéteményeit sem. Mit változtatnál? A 8. Osztály az áttekintések és összefoglalások mellett egyben arra is alkalmat ad, hogy jövőre vonatkozó elképzelések fogalmazódjanak meg. Nemcsak továbbtanulási tervek körvonalazódnak - egyébként kötelező jelleggel -, hanem élettervek is. Ezen az órán az életmódra vonatkozó jövőbeni tervekkel foglalkozzunk az egészséggel összefüggésben. Hogyan legyünk sikeresek (kapcsolatainkban, munkánkban)? A jövőbeni tervek szövögetése során szinte mindenki saját sikertörténetét írja. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy ki az, akit ma sikeresnek tartunk, milyennek látjuk a sikeres ember életét? A sikeres ember milyen jellemzőit tudják a gyerekek azonosítani? Vajon mindenki számára ugyanazt jelenti-e a sikeresség? Milyen más mérce képzelhető el? E kérdések megbeszélését segítheti valamilyen szépirodalmi forrás feldolgozása is (pl. S. Maugham: Edward Barnard bukása). Mit ajánlasz a mai ötödikeseknek? Visszatekintés az elmúlt évekre. Főbb változások, múltbéli döntések. Ezek alapján mit javasolhatunk? Életed 10 év múlva Ezen az órán a gyerekek egy rövid fogalmazást írnak "Életem 10 év múlva" címmel. Ez a fogalmazás képezheti alapját annak a beszélgetésnek, amely a pályaválasztásról, a jövőképről, a vágyakról és a realitásokról szól majd.

VI.2. Éves szinten, havi lebontásban  Szeptember  Osztálytisztasági verseny  Testnevelési csoportbeosztás  Személyi higiénia ellenőrzése  Signal fogápolási program.  Október  Az egészséges táplálkozás  Élelmezés ellenőrzése  Gyógytestnevelő csoport ellenőrzése  Életvezetési ismeretek és készségek  MMR oltás 110

 Fogászati ellenőrzés 1-2 osztály  November  3. osztály szűrővizsgálata  speciális szűrések  fokozott gondozást igénylők folyamatos ellenőrzése  egészség testben, lélekben  fogászati ellenőrzés 3-4 osztály  December  Serdülőkori problémák (Johnson & Johnson)  Tisztasági vizsgálatok  Elmaradt vizsgálatok pótlása  Fogászati ellenőrzés 5. Osztály  Január  Pályairányítási szemponti vizsgálatok  Szenvedélybetegségek, szexuális nevelés  Tisztasági vizsgálatok  Fogászati ellenőrzés 6. osztály  Február  5. osztályban szűrővizsgálat  továbbtanulási lapok véleményezése  a serdülőkorral összefüggő identitásválság és más, elsősorban iskolai eredetű problémák kezelése  fogászati ellenőrzés 7. osztály  Március  7. osztályban szűrővizsgálat lebonyolítása  tisztasági ellenőrzés  fogászati ellenőrzés 8. osztály  Április  8. osztály Hepatitis "B" elleni oltás  Tapasztalatcsere a játékos egészségfejlesztő testmozgásokról  A napközis foglalkozások és a kultúrált táplálkozás ellenőrzése  Május  Ortopédiai szűrővizsgálat, szakrendelésre irányítás  Tavaszi kirándulás  Tisztasági ellenőrzés  Június  Baleset megelőzési tanácsadás a nyári szünetre 111

VII. Kapcsolatépítés, és az egészségvédő szervekkel együttműködés  Szellemi erőforrások:  Meglévő szakemberek:  Iskolán kívül: - Védőnő - Orvos - Családsegítő  Iskolán belül: - Munkaközösség-vezetők - Gyermekvédelmi felelős - Szakkör-vezetők - Gyógytestnevelő - Biológia tanár  Hiányzó szakemberek:  Iskolán kívül: - Drogkoordinátor - Mentálhigiénikus - Környezetvédő szakember  Iskolán belül: - Szabadidő szervező VII.1. Külső kapcsolatok Partnerlista Partner megnevezése

Kommunikáció módja

Fejlesztő pedagógus Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat Sárospatak Comenius u. 18. Pszichológus Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat Sárospatak Comenius u. 18.

Beszélgetés, telefon (300-405)

Beszélgetés, levél telefon 311-405

Iskolai kapcsolattartó neve Intézményvezető Tanítók

Személyi partner

Igazgató

Molnár Marianna

Pingor Zsoltné Suhaj Sára Kinga

112

Családgondozó Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat Sárospatak Comenius u. 18. Iskolaorvos Tolcsva Szabadság tér 8. Védőnő Tolcsva Szabadság tér 16. KINCSEM étterem Tolcsva Szabadság tér 5. ÁNTSZ Sárospatak Béla király tér 16.

Beszélgetés, telefon 311-500 70/2557677

Ifjúságvédelmi felelős

Fráter István

Beszélgetés telefon 384-211

Igazgató igazgatóhelyettes

Dr. Búza Valéria

Beszélgetés telefon 384-602

Igazgató igazgatóhelyettes

Nagy Istvánné

Beszélgetés telefon 384-292

Igazgató napközis nevelők

Étterem vezető Varga István

Beszélgetés, levél, Igazgató telefon 311-096 511-034 511-035 Rendőrség Beszélgetés Igazgató Tolcsva, Szent I. u. előadás ifjúságvédő 11. telefon 384-237

Becskeházi Ferenc

VIII. Ellenőrzés értékelés az egészségnevelés terén Az értékelés tartalma az iskolai cél- és értékrendszer szerinti bontásban a különböző korcsoportok céljainak megfelelő kompetencia fejlettségi szintre vonatkozik.  Az ellenőrzés szempontjai:  Legyen folyamatos, következetes és változatos  Igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz  Jellemezze a segítőkészség és a humanizmus,  Gyakorlat- és tevékenységorientált.  Az értékelés szempontjai:  A tevékenység során tanúsított aktivitás  A tananyaghoz való viszonyulás  Az életszerűség  Az értékelés módja és fajtái:  Az órai szereplés és aktivitás  A helyzetgyakorlatok változatossága  Beszámolók, kiselőadások, feleletek  Versenyek eredményei  Kérdőívek.

113

Mivel iskolánkban az egészségnevelést különböző tantárgyi kereteken belül valósítjuk meg így a teljesítmény- és eredménymérés szempontjai megegyeznek az adott tantárgyéval.

IX.

Taneszközök Videofilmek Az élelem Alapvető élelmiszerek Az izmok és a mozgás A dohányzás és az egészség Vigyázz a gyógyszerekkel Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós rendszere

X.

Mellékletek:

1. sz. Mindennapos testnevelés részletes programja 2. sz. Tábori program 3. sz. Település egészségfejlesztési terve

XI.

Irodalom jegyzék

Oktatási Minisztérium: Kerettantervi segédlet Modinfó: Minta Pedagógiai Program Pauz-Westermann: Módszertani segédanyag a pedagógiai program felülvizsgálatához, módosításához Közellátási Körzet: Egészségnevelési program modellje

114

2.sz.melléklet

Környezeti nevelési program Tolcsvai Általános Iskola Az iskolai környezeti nevelés szükségessége: Amilyen a jelen iskolája, olyan lesz a jövő társadalma. Valószínű az állítás fordítottja is sok igazságot hordoz. Ugyanis egyetlen oktatási intézmény sem függetlenítheti, függetleníti magát az őt körülvevő társadalomtól, természeti és épített környezettől. Az iskola használói, a szülők, a fenntartó önkormányzatok, a társadalmi megítélés (stb.) hatnak a működésre. A tanulók ítéletéről nem is beszélve. Ugyanakkor az iskola nem lehet csak pillanatnyi elvárások kiszolgálója, konzervatív, hagyományos értékeket is kell közvetítenie, miközben a gyorsan változó, néha csak jósolható jövőre szeretné felkészíteni a tanuló ifjúságot. Számos feladat áll előttünk:  Európai Unióhoz való csatlakozás, ahol már program az élethosszig tartó tanulás, ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy 2010-re az Unió legrosszabbul teljesítő oktatási rendszerei közé kerülhetünk.  A környezeti és környezetvédelmi problémák sokasága, ezek komplex, globális, és az egész XXI. századot meghatározó volta belátható időn belül szükségszerű paradigmaváltást indukál. (15 év múlva egy milliárddal növekszik az emberiség száma, az elszegényedés fokozódik, ivóvízhiány léphet fel, a fogyasztás visszaesése miatt túltermelési válság lép fel.)  Népünk egészségi állapotának mutatói, a viszonylag alacsony átlagéletkor, az életminőség romlása, a kétmillió allergiás szenvedése e problémára irányítja a figyelmünket. A halálokok 40%-ért a szennyezett környezet tehető felelőssé. A vegyszerek immunrendszerre, az agy elektromos jeleire, a termékenységre (terméketlenségre) gyakorolt hatása bizonyított tény. Önmagunk védelme érdekében is gyors cselekvésre, szemléletváltásra van szükség.  A környezeti nevelés a bioszféra, benne az ember, s valamennyiünk életben maradásához - a lenni és folytatódni életprogram megvalósításához -, a szükséges feltételek fenntartására, védelmére irányuló nevelés. A környezetvédelmi ismeretek és az ökológiai szemlélet kialakítása minden állampolgár és minden szakma számára elengedhetetlen, a fenntartható fejlődés irányába való előrelépés igénye miatt. A környezeti nevelés a "bölcsőtől a sírig" tartó folyamat. A természetszeretetre és védelemre nevelést lakóhelyünk élővilágának, a természetes és mesterséges környezet, a kultúrtörténeti emlékek, a helyi értékek megismertetésével kezdhetjük. Ezek során a gyermekek pozitív attitűdökkel gazdagodnak. A rácsodálkozást követi a természet megszeretése, tisztelete, majd védelme az érte való cselekvés esetleg áldozatvállalás.

1. a környezeti nevelési program alapjai Nevelési feladataink meghatározásai:  Törvényi szabályozók 115

    

Regionális, megyei fejlesztési stratégiák, programok A globalizmus kihívásai Szülői elvárások, igények, szülői teherbíró képességek Iskolai hagyományok A rendelkezésre álló humán erőforrás, a tantestület személyi összetétele, orientáltsága, felkészültsége.

1.1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai:  8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.  16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.  18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.  70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok: Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok 116

védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja:  Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják.  A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket.

Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű 117

jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás. Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.

1. 2. Helyzetkép Az iskola környezetének (földrajzi, természeti, szociális), építési és berendezési adottságainak, irányítási- és életviteli, szokásbeli sajátságainak, illetve hagyományainak bemutatása.

Helyi értékek és szerepük 1. Külső: a település és a régió  Földrajzi fekvés: Magyarország ÉK-i részén, Tokaj-hegyalja középső területén a Tolcsva patak két partján helyezkedik el. Szerencs és Sátoraljaújhely városok között. Nevét a Tolcsva patakról kapta, tengerszint feletti magassága: 140 méter.  Társadalmi, gazdasági adottságok: 820 háza és kb. 2200 fő lakosa van. A települést már 1255-től jegyzik. Hegyei jáspist, obszidiánt és kalcedont is tartalmaznak. Hajdani várának romjai, /mely IV. Béla korabeli volt a múlt század közepéig még látható volt, ma már csak a hegy viseli nevét. Híves nemesi családjai: Tolcsvai János és fiai /1366-ban/ Debrői István /1398-ban/ Keéri László /1404-ben/ Toronyi Pál /1410-ben/ Csicseri család /1414-1445-ig/ 1446-tól a Tolchvai és Upori család, Mezőssyek, Dessewffyek, míg 1602-ben a Lónyay, 1630-ban már a Rákóczi család birtoka. 1486-ban Nagytolcsva mezővárosi rangot kap. Az 1700-as évek második felében került Tolcsva a Gróf Szirmay és utána a báró Waldbott Frigyes családok tulajdonába. A Waldbott kastély ma is áll, a község általános iskolája működik benne. Ezen kívül több régi kastély, úrilak és kúria, többek között a Dessewfy 118

kastély, a Rákóczi kastély, valamint műemlék és műemlék jellegű épület található a községben. A településen három templom található. A római katolikus templom 1280-ban épült, ezt követően többször lett átépítve. Legérdekesebb a ma is látható gótikus része. 1809-ben a szent koronát Munkács és Budapest közötti útján egy napig ebben a templomban őrizték. A görög katolikus templomot 1760-ban a református templomot 1830-ban építették. A község fekvése, éghajlata, földrajzi és természeti adottsága a szőlő és bortermelés hagyományait és kultúráját fejleszti az évek során és teszi világhírűvé a települést. Fő szőlőtermő fajták: a Furmint, Hárslevelű és Muscát Lunel. A "gönci" hordó, mely az aszú borokat tárolja és érleli a pincék mélyén a híres "tokaji aszút" majd palackozás után szállítják el szinte a világ minden részére. A Tokaj Kereskedőház nagy palackozója után ma már néhány kisebb egyéni palackozó is működik a községben. A község ellátásáról a Tolcsva és Vidéke Kereskedelmi Kft. és a helyi vállalkozó kereskedők is gondoskodnak. Van a községben iskola, óvoda, napközi otthon, idősek klubja, művelődési ház, községi és iskolai könyvtár, posta, takarékszövetkezet, gyógyszertár, panzió, vendéglő és hetente egyszer piac. Infrastruktúrája viszonylag fejlett: kiépített áram, telefon szolgáltatás, ivóvíz, szennyvíz vezetékrendszer. Tavasztól őszig virágok díszítik a közutak, terek mentét. Sajnos az utak minősége javításra szorul. További problémák:  Sok munkanélküli van, kevés a munkalehetőség  Régió helyzete fejlesztésre szorul 2.Belső: az iskola  Iskolánk külső-belső környezete: Iskolánknak több épülete van. A felső tagozat báró Wadbott Kelemen kastélya volt, műemlékvédelmi épület, szép patinás jelleggel. Szirmay termünk iskolai rendezvények lebonyolításának egyik fő helyszíne. E terem és könyvtárunk belső fa borításai, színes faberakásai turisztikai látványosságnak tekinthetők. Az alsó tagozat 2 épülete szintén régi; felekezeti iskolák voltak benne a 2. világháború előtt. A két épületnek közös udvara van. A tantermek berendezése kielégítő, bár van néhány terem, amelynek bútorzata cserére szorul. A tantermek nem túl nagyok. A felszereltségük a taneszközök megfelelőek. Világítási rendszere modern, megfelelő, gázfűtés rendszere jó, megfelelő infrastruktúrával rendelkezik. A tornaterem kapacitása nem kielégítő, mivel egyszerre több osztálynak van testnevelés órája. Az udvar: mindkét tagozat udvara tiszta, por- és sármentes, tágas sportolási célokra is használható. Hátrányuk: kevés a fa, a virág és a pad vagy valamilyen ülő alkalmatosság. A felső tagozat melletti parkban megtalálhatók a padok és a fák. Sajnos ezt nem csak tanulóink használják, így gyakran szemetes. Több hulladékgyűjtő elhelyezésével és ezek gyakoribb ürítésével ezen is lehetne segíteni. A településről, így iskolánkból is hetente egyszer szállítják el a hulladékot. A szelektív hulladékgyűjtés még nem valósult meg, s ez által a hulladék újrahasznosítása sem.

1. 3. Erőforrrások 1. Belső személyi erőforrások 1. 1. Személyi: Belső: tanárok, diákok, technikai dolgozók, iskolaorvos, védőnő, pszichológus 119

Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció Technikai dolgozók: szelektív gyűjtés segítése, programok segítése, beszerzések Tanulók: tantermek, zöld területek havonkénti rendezése, hulladékgyűjtés Humán erőforrások: A környezeti nevelés hitelességét valódi arculata, életviteli szokásai, mindennapi viselkedései, történései adják. A következő kulcskompetenciákkal rendelkezve alapelveink:  Az iskola egész tevékenységrendszerébe épüljön be a környezeti kultúra, amelynek alapja a megfelelő, naprakész tudás, felkészültség, és tapasztalat.  Környezettudatos szemlélet, elkötelezettség a mindennapi életvitelben.  Érzékenység a helyi problémáktól a globálisig.  Együttműködés, igazi tantestületi munka.  Az intézmény összes dolgozójával, a szülőkkel partneri viszony kialakítása. 2. Külső személyi erőforrások:  önkormányzat, iskolaszék, szülők, lakosság, civil szervezetek, egyéb partnerek stb. 3. Anyagi források: A szükséges anyagi erőforrások megtervezése a költségigényes tanulásszervezési módoktól az épület környezetbarát módon való működtetésének feltételeiig mindenre terjedjen ki. Azokat a környezeti nevelési programokat és célokat, melyeket a kötelező tanórai (hagyományos és nem hagyományos) keretek keretekbe építünk be a kormányzat az önkormányzatokon keresztül támogatja. Ezért fontos  Állami források: KvVM pályázatai (KAC), OM pályázatai, közös pályázat, pl. erdei iskolák támogatása.  Önkormányzati és nemzetközi források: működési támogatás, magánalapítványi, EU-s támogatások  Magánforrások: alapítványok, szponzorok  Egyéb bevételek: pl. hulladékgyűjtésből származó bevétel, megtakarítások, vállalkozások stb.

2. Alapelvek, célok, FELADATOK 2.1. Alapelvek, jővőkép, hosszútávú célok Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszer-szemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó 120

folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A környezeti nevelés célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. Elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntarthatóságát. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére. Ismerjék fel a környezettudatos állampolgári kötelességeiket, gyakorolják ezzel kapcsolatos jogaikat. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése.

2.2. Konkrét célok 

    





A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását. Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. Kis létszámú osztályok fenntartása, ahol a pedagógusok jobban oda tudnak figyelni a gyerekek előrehaladására, problémáira. A kis létszám lehetővé teszi, hogy felfedezzük a gyerekek bizonyos irányú tehetségét, és módunkban áll érdeklődési körüknek megfelelően terelgetni őket azon az úton, melyen tehetségüket kibontakoztathatják. A kis közösségi létszám lehetővé teszi a könnyebb együttműködést, a szereteten alapuló nevelés szolgálatát. A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technikaéletvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy 121

                     

az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel. A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret és a környezet tantárgy keretében. Konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás a felsőbb évfolyamokon a természetismeret és a hozzá kapcsolódó tantárgyak keretében. Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. Az egészséges életmód, életvitel lehetőségének megteremtése Az élet tisztelete és védelmének igénye A globális problémák megismerése, összefüggések megértése A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben Takarékos fogyasztási szokások és figyelmes anyaghasználatra nevelés (energiatakarékosság, papír újrahasznosítása stb.) Alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása Környezettudatos magatartás, környezetért felelős, motivált életvitel kialakításának elősegítése A természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokás rendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása Az igényes környezeti kultúra megalapozása a tantermekben, az iskola belső terében, az iskola körül A személyiség sokoldalú formálása, nyitott önálló személyiséggé válás Az akarat fejlesztése, a kíváncsiság fenntartása A tanulás tanítása Az önművelődés igényének kialakítása Konfliktus kezelés elősegítése A munka, a kiemelkedő teljesítmény megbecsülése Természetvédelemmel kapcsolatos informálódás Saját település értékeinek megőrzése, gondjainak megismerése

2. 3. A környezeti nevelés feladatai -

-

hatékonyabb munkáltató jellegű módszerek alkalmazása:  motiváció, kíváncsiság felkeltése  tapasztalaton alapuló megismerés  sokféle szemléltetés  önálló és csoport munka  gondolkodási képességek fejlesztése tanulásban az esélyegyenlőség biztosítása (felzárkóztatás, tehetségfejlesztés) helyi természeti, történeti, építészeti és humán értékek megismertetése a természetben végzett megfigyelésekkel (túrák, kirándulások, erdei iskolák) a lakóhely élővilágának megszerettetése lehetőségek biztosítása a szabadidő értelmes eltöltéséhez fejlesszük ki a tanulók felelősség érzetét családjuk, tágabb környezetük, lakóhelyük, hazájuk iránt az egészségesebb életmód érdekében alakítsuk igénnyé:  a mozgást, természetjárást  a személyes higiénét 122

 

a helyes táplálkozást a lelki egészség fejlesztését

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formája lehet  hagyományos, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük, illetve  nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelkedő jelentőségű a környezeti nevelés szempontjából (pl. projektmódszer, erdei iskola, témanap-témahét, terepgyakorlat stb.) Ezek olyan tanulásszervezési formák, amelyeknek éppen az, az egyik meghatározó jellege, hogy nem tanórakeretben történnek. 

3.1. Tanórai keretek     

tantárgyakba beépítve ( a 10.1. és 10.2. Mellékletben található részletesen) erdei iskola tanulmányi kirándulás sportnap osztályfőnöki órákon környezet-és egészségvédelmi témák (10.3. Mellékletben található részletesen)  testnevelés, lehetőleg minden nap Hagyományos tanórai foglalkozások - tanórák, napközis foglalkozások - szakkörök, sportkörök - iskolai ünnepélyek, megemlékezések, egyéb rendezvények - versenyek, pályázatok, vetélkedők - sportnapok, kirándulások, túrák - környezetvédelmi napok: Madarak és fák napja - erdei iskola - számonkérési, ellenőrzési rendszerek - kapcsolatok kiépítése, működtetése:  fenntartóval  szülőkkel  civil szervezetekkel - iskolai papírgyűjtés - múzeumok, Vadaspark, barlangok megtekintése- tanulmányi kirándulások alkalmával - népszokások felelevenítése - kézműves foglalkozások - színjátszás, drámapedagógia, népi tánc - faliújság szerkesztése - könyvtári órák

3. 2. A nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás Kötelező tananyag elsajátítása nem hagyományos (45 perces) órakeretek között is történhet.

123

Tanulmányi séta A terepen a környezet valóságában lehet a tudást megszerezni. Több tantárgy ismeretét is integrálja. • tájékozódási gyakorlatok • növényhatározás • lakóhely megismerése

Tanulmányi kirándulás, osztálykirándulás Pedagógiai értéke jelentős. A tanulóközösség összekovácsolása, élményszerzés, az együttlét öröme ötvöződik az új tájak, nevezetességek felfedezésével, megismerésével. Választható helyszínek évfolyamokra lebontva: 1. évfolyam: Huta vagy Aranyosi völgy 2. évfolyam: Kőkapu, Vadaspark 3. évfolyam: Sárospatak 4. évfolyam: Miskolc 5. évfolyam: Eger - Szilvásvárad; Zempléni körút; Mátrai körút, Bükk 6. évfolyam: Aggtelek - Jósvafő; Mátrai körút; Telkibánya, Kékes, 7. évfolyam: Debrecen-Hortobágy; Nyíregyháza-Tokaj; Hollókő- Gyöngyös; 8. évfolyam: Budapest; Dunakanyar;

Erdei iskola Az erdei iskola olyan több napos, a szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő, nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő – beavatkozó megismerő tevékenységére építik. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységhez kötődő szocializáció. Az erdei iskola szeretné a tanulót bekapcsolni a környezetbe, a természetbe azért, hogy megismerje és megtanuljon vele együtt élni.

Az erdei iskola pedagógiai jellegzetességei A természetben való tanulás új technikákat és módszereket igényel, elsősorban az ismeretszerzés érzéki oldala dominál. A megismerés folyamata cselekvő, felfedező magatartást igényel. Önállóságot, kezdeményezést, helyzetfelismerést, valamint az egymásra utaltságon és a partneri viszonyon alapuló kooperációt feltételez.

Az erdei iskola a környezeti nevelés sajátos színtere és eszköze -

a környezet értékeinek tudatosítására és védelmére nevel az erdei iskola magában a természetben foglal helyet közvetlen környezetvédelmi tevékenységeket tartalmaz szemléletet alakít, amely szabályozhatja a gyerekek cselekedeteit, magatartását a természeti és az ember által alkotott környezet óvására és védésére

Az erdei iskola programja a 10.4. sz. melléklet

124

A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei, lehetőségei - szakkörök - nyári tábor - környezetvédelmi akciók - kapcsolattartás a médiával - hulladékgyűjtés (évente egyszer papírgyűjtés) - vetélkedők, tanulmányi versenyek - művészeti csoportok, ünnepségek - iskola melletti park ápolása - a tanítás nélküli munkanapok terhére felhasználhatók közül: 1 nap: őszi kirándulás vagy téli szánkózás (időjárástól függ), 1nap: Madarak és fák napja, melyre tervezhetünk kirándulást és/ vagy sportvetélkedőt, 1 nap: Gyermeknap- színtere az iskolaudvar és a park. - témanap – témahét: iskolánkban még nincs hagyománya - Jeles Napok: hagyományosan, minden évben megtartott, állandó programmal rendelkező jeles napok: iskolánkban ilyen a Madarak és Fák Napja A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Február 2. Március 6. Március 22. Március 23. Április 3. Április 4. Április 7. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8.

Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás Ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja 125

Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. November 17. November 27. December 1. December 29.

Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni világnap Biodiverzitás Védelmének Napja

4. Módszerek Használhatunk hagyományos módszereket, de a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabbak az élményalapú, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek. Törekedni kell ezek minél sokoldalúbb alkalmazására. Környezeti nevelésnél alkalmazható tanulási módszerek: -

-

kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos vélemény formálás témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása szövegértelmezés, lényegkiemelés, annak megvitatása kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése tényanyag gyűjtése, jegyzetelése, jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása új ismeretekhez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan információrögzítés együttműködéssel, csoportos asszociációs feladatok esszé kidolgozása (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással) házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok tükrében követelmények megfogalmazása, tesztkészítés, tesztértékelés problémamegoldó gyakorlat ötletekkel, értékeléssel adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadás tartása fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek definiálása, pontosítása vélemények gondolatok társítása posztereken, könyvtári kutatás adatbázis kezelése egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása adott témának analitikus, analógiás és holisztikus (sok szempontszerinti) körüljárása

5. eszközök 5. 1. Taneszközök  Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok.  Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók.  Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.).  Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, ugrálókötél stb.)  Anyagok és eszközök a fafaragó és képzőművészeti foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) 126

 Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok)

5. 2.Környezeti nevelésben alkalmazandó eszközök -

-

tanórák, napközis foglalkozások szakkörök, sportkörök iskolai ünnepélyek, megemlékezések, egyéb rendezvények versenyek, pályázatok, vetélkedők országos, községi és iskolai akciók sportnapok, kirándulások, túrák környezetvédelmi napok: jeles napok erdei iskola számonkérési, ellenőrzési rendszerek kapcsolatok kiépítése, működtetése: • fenntartóval • szülőkkel • civil szervezetekkel madáretetés iskolai papírgyűjtés múzeumok, Vadaspark, barlangok megtekintése népszokások felelevenítése kézműves foglalkozások ( fafaragó, képzőművészeti) színjátszás, drámapedagógia, irodalmi színpad faliújság szerkesztése könyvtári órák

6. Az iskolai környezet A példamutató iskolai környezet tényezői  termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítás az iskolában, ügyeljünk a világosságra és a megfelelő hőmérsékletre  az iskolaudvar zöldítése: próbáljunk minél több zöld területet csempészni az iskola udvarára, törekedjünk rá, hogy legyen minél több fa, hozzunk létre virágos kertet, sziklakertet, melyet a gyerekek szívesen gondoznak  helyezzünk el padokat az udvaron is, hogy a gyerekek le tudjanak ülni  anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskola működtetése  egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé  gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése  szelektív hulladékgyűjtés  pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása  délutáni foglalkozás megszervezése, napközi: iskolánkban a napközi ideje általában 3 óra, ebből 1 óra tanulás, 1 óra szakkörök, könyvtár, korrepetálás, énekkar, 1 óra pedig olyan szabadfoglalkozás, amikor különböző helyszínekből a gyerekek választhatnak; következő helyszínek vannak: fafaragó, népi táncos és művésztanodai foglalkozás, sport, séta, csoportos és ügyességi játékok, videofilm-vetítés, csendes/ játszó sarok, ahol beszélgetni, társasozni, sakkozni stb. lehet.  energiagazdálkodás, vízgazdálkodás: nyílászárók megfelelő szigetelése, energiatakarékos izzók beszerelése, víztakarékos WC tartályok felszerelése.

127

7. Kommunikáció Iskolán belül: Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, osztályfőnökök tájékoztatása, szülői értekezletek, fogadóórák, levélben, ellenőrzőben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok, bemutatkozó est, kiállítások Iskolán kívül: Tájékoztató füzet, szülői faliújság, szülői értekezletek, iskolaszék, SZMK-megbeszélések, Település hangosbemondója, önkormányzat faliújsága, nyílt programok, Internet

8. Minőségbiztosítás / minőség-ellenőrzés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük.

8. 1. A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlata színvonalának minősítése: 

       

Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés. Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését. Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson. Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg.

A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsuk:  a tanulói kíváncsiság megőrzését;  az aktivitás fenntartását és megerősítését;  a belső motivációs bázis fejlesztését;  az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését;  a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit;  a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére;  az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai:  Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás. 128

 Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet.  Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez.  Fontos az összefüggések meglátásának segítése. A környezet-egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg.

8. 2. A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Eredményvizsgálatunk - egyes tanulók esetében  az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására  a szociális képességek alakulására  a beállítódások és értékorientáció fejlődésére  a csoporthelyzet megismerésére  a konfliktuskezelés módjára irányul. - osztályközösségek esetében  a csoportviszonyok alakulásának  a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak  az informális kapcsolatrendszernek, a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek:  folyamatkövető megfigyelés  célzott megfigyelés  helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat)  tevékenységelemzés  egyéni és csoportos megbeszélés, interjú. A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz. Választott módszereink lehetnek:  a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése  spontán és irányított személyes beszélgetések  írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat  nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése  a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata

9. Továbbképzések Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok, tanulmányút, mint lehetőség, továbbképzés az iskolába meghívott szakértők segítségével az egész tanári kar és a többi dolgozó számára. Külső: körzeti megyei, országos konferenciákon (TKTE, KOKOSZ, MKE, MBT) rendezvényeken való részvétel. Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken: meg kell tervezni, hogy az iskola egy évben hány főt küld továbbképzésre, és milyen hiányterületek vannak, amihez jó lenne, ha a tantestületből értene valaki.

129

10. MELLÉKLET 10. 1. A környezeti nevelés lehetőségei az általános iskola alsó tagozatán KÖRNYEZETISMERET 1. osztály Témakörök, tartalmak Tevékenységek Az időjárás elemeinek (napsugárzás, Az időjárás elemeinek és változásának hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék) megfigyelése, rajzos rögzítése. A megfigyelése. A víz megjelenési formái a megfigyelés során a víz megjelenési természetben. A patakpart egy része, fölött formáinak felismerése. védnökség. Időjárási naptár készítése. Szimbolikus jelek (nap, felhő, eső, stb.) használata. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi Részvétel a helyben hagyományos szokások. ünneplésben. Pl. Madarak és fák napja. A közvetlen környezetben előforduló gyakori Növények gondozása az osztályban, növények, állatok megfigyelése. Elemi iskolakertben (öntözés, ültetés, magvetés). ismeretek a növénygondozásról. Élősarok Séta az iskola közelében lévő kertbe, parkba. kialakítása. Madarak megfigyelése. Kedvenc házi vagy hobbiállatok bevitele az osztályba (aranyhörcsög, halak, tengerimalac). Növények gondozása az osztályban. Aranyfa, barka hajtatása februárban. Virágos növények magjainak elvetése. 2. osztály Témakörök, tartalmak Tevékenységek Érzékszerveink szerepe a környezet A tulajdonságok (alak, szín, felület, megismerésében. A környezetben előforduló alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, anyagok érzékelhető tulajdonságai.

hang stb.) megtapasztalása.

Az anyagok csoportosítása. Az anyagok tulajdonsága és felhasználhatóságuk közötti kapcsolat. - szelektív hulladékgyűjtés - patak tisztasága - környezetvédelem! A termesztett növények megfigyelése. Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban.

Kitaláló játékok: letakart tárgyak felismerése tapintás alapján; élelmiszerek felismerése ízlelés alapján; hangszerek hangjának felismerése, különböző zörejeknek az azonosítása a zajkeltő tárggyal. Kapcsolat keresése tulajdonság és funkció között. Az anyagok azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik. Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontsor alapján. Vizsgálódás kertben, gyümölcsösben, veteményesben. Séta a piacon. Zöldségfélék, gyümölcsök gyűjtése, vásárlása, tisztítása, saláták készítése.

130

A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, összehasonlítása. Babültetés, hagymahajtatás.

Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). A megfigyelt jelenségek okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Kutya, házityúk gondozás, az ember felelőssége az állatok életében. Képek sorba rendezése, a növények, állatok fejlődése időrendjében. Virágpalánták nevelése különböző helyzetekben: fény, víz megvonásának következményei.

Életműködésünk főbb jellemzői. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, számítógép, vérszívó élősködők- kullancs).

Képek, szavak sorba rendezése. Szituációs játékok, bábozás. Az iskolai életrend tudatos alakítása: tanulás, levegőzés, mozgás, pihenés, étkezés ideje. A gyerekek korábbi élményeinek meghallgatása, elkerülési lehetőségek. Napirend, heti rend tanácsok!

A település és környéke felszínének jellemző formái, vizei. Nevezetességeink.

Természeti értékeink szépségének felfedeztetése. Séta vagy kirándulás. A tapasztalatok rajzos rögzítése. Képgyűjtemények (fényképek) készítése. Üzemlátogatás. 3. osztály Témakörök, tartalmak Tevékenységek Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem Tévéműsorok és az azokban esetleg megszerezhető ismeretek forrásaival előforduló helyes és téves (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes tájékoztatások megfigyelése, határozók, térképek, álló és mozgóképek).

elemzése.

A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl.: fény, talaj időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. Babhajtatás. Helyes viselkedésünk a természetben. A parkban élő állatok etetése, megfigyelése. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre.

Tévéműsorban a természetfilmek megjelölése. Mit nézzenek a gyerekek a televízióban? Könyvtári órák. Előzetes feladatok „búvárkodásra” enciklopédiákból, határozókból. Palánták nevelése különböző feltételek között: fény, víz, talaj megvonása, talaj szennyezése. Az ember szerepe a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Megfigyelések, mérések. Gyűjteménykészítés: jó és rossz a környezetünkben.

4. osztály Témakörök, tartalmak Az otthon tisztasága, szennyező forrásai.

Tevékenységek Környezetünkből vett vízminták egyszerű 131

Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. A Tolcsva-patak (Esze T. u.) szennyezettségének megfigyelése, vizsgálata. (mintavétel) Különválogató hulladékgyűjtés.

vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (nagyító, szűrőpapír).

Jelentőségének felismerése és szükségességének belátása. Elhasznált elemek, papír, komposztálható hulladék elkülönített gyűjtése otthon. A környezet szennyeződése miatt kialakuló Kapcsolat keresése az egyes anyagok veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem tulajdonságai és a környezetszennyezés lehetőségeinek megismerése. között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink Videofilm, búvárkodás a könyvtárban. és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. Az ember hatása az élőhelyekre. A természet Képek, cikkek gyűjtése a védelmének fontossága, védett helyi természetvédelemről. A közeli (Huta) természeti értékek. természetvédelmi terület vagy természet közeli hely felkeresése, megismerése. Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget Reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és károsító szokások (dohányzás, helytelen a valóság között. táplálkozás mozgáshiány). Rajz és vizuális kultúra 1. osztály Témakörök, tartalmak Tevékenységek Kifejezés, képzőművészet Rácsodálkozás a természet szép látványára. Élmények, személyes hangú kifejezése rajzokban, (pl. állatokhoz, növényekhez kötődő témák). Virágok, csigaházak, tollak, termések gyűjtése, rendezgetése. Lenyomatok készítése. Nyomatok. Tárgy- és környezetkultúra Díszítés. A környezet szépítése. Harmonikus környezet kialakítása az osztályban: képek, növények. Az esztétikum fenntartása. 2. osztály Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció

Tárgy és környezetkultúra Népi játékszerek (kukoricából termésekből) Technikák gesztenye, levélnyomat, krumplinyomda, termésbábok

Tevékenységek Élőlények ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl.: évszakok, időjárás). Képeskönyv készítése: a négy évszak. Tárgyak csoportosítása. Használat és jelentés. A tárgyak üzenetének megfejtése. Konstruálás talált tárgyakból (pl. termések, textilek, nemezelés gyapjúból). Bábok zöldségekből: krumplimalac, 132

káposztatündér, szemétszörnyek készítése. 3. osztály Témakörök, tartalmak A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása Vizuális kommunikáció

Tevékenységek Séták, kirándulások alkalmával a jellemző színek, formák megfigyelése, később ennek felelevenítése.

4. osztály Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció "Rajzfilm"

Tárgy és környezetkultúra

Tevékenységek

Tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). „Házimozi” – játék. Város, falu konstruálása. A jellemző formák megkeresése. Játszótér tervezése, makett készítés. Utcarészlet.

Technika és életvitel 1. osztály Témakörök, tartalmak Tevékenységek A természetes és mesterséges környezet Ismerkedés az anyagokkal, pl.: agyag, anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai homok, fa, termések, levelek, szalma, nád. és anyagaik. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata A természetes anyagok. Az anyagokhoz érzékszervekkel. Összefüggések felismerése kötődő mesterségek érzékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között az anyagok alakítása során. Termésbábok készítése. A gyalogos közlekedés szabályai. A közlekedés környezetszennyezése 2. osztály Témakörök, tartalmak Tevékenységek Védekezés a környezet kellemetlen hatásai Az ember és környezete. ellen. A természetes és mesterséges Az évszakok és az időjárási elemek környezet. A lakóhely és lakótér. Az ember megismerése. A környezet káros hatásainak természetátalakító munkája. felismerése és a védekezés módozatainak fölsorolása. A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőik elmondása. Makett készítés: ház hajtogatása. Berendezés. Öltöztetőbaba készítése Az anyagok feldolgozása. Takarékos Tárgyak készítése (pl.: vesszőből, faágakból, anyagfelhasználás. háncsból, kukoricaszárból, nádból, Környezetbarát papír, anyagok gyékényből).A maradék anyagok tárolásának újrahasznosítása. megszervezése.

3. osztály Témakörök, tartalmak Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. A hasznosítható élettelen anyagok.

Tevékenységek A környezet tárgyainak anyagai és eredetének megismerése. Gyűjtőutak: kukoricacsuhé, fűzfa-vessző, 133

Háztartástan, életvitel Háztartási eszközök és biztonságos használatuk. Lakóhelyi szolgáltatások.

tobozok, gyűjteménykészítés, rendezés. Videofilmek. CD-ROM A háztartást megkönnyítő eszközök megismerése és használatuk gyakorlása. Helyes idő-, anyag- és pénzbeosztás. A háztartásban előforduló különböző energiafogyasztó berendezések megismerése. Környezetbarát fogyasztási szokások, hulladékkezelés, víztakarékosság.

4. osztály Témakörök, tartalmak Épített környezet, korszerű építmények: épületek, utak, alagutak, hidak, felüljárók, toronyházak, tornyok. A nagyvárosi élet.

Tevékenységek A városi és falusi élet összehasonlítása és vélemény megfogalmazása. A nagyvárosi élet előnyeinek és hátrányainak megbeszélése. Képgyűjtemények készítése. Szituációs játékok. Az anyagok átalakítása. Az alapanyag, a Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a résztermék, a félkész termék, a termék, a legkevesebb hulladékra törekvés a hulladék és a melléktermék fogalma. munkafolyamatokban. Mesterségek és Famunka, szövés termékeik. Hogyan készül? Egy-egy termék elkészítésének folyamata. Az emberi alkotással létrehozott terek Egyszerű makettek készítése. esztétikai követelményei. Működőképesség és Hidak, viaduktok, toronyházak, alagutak. A esztétikum. lakóhely legszebb épületei. A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, Közlekedés eszközökkel. A kerékpáros vízi, légi közlekedés. közlekedés gyakorlása, táblák, lámpák, Helyi és távolsági közlekedés. Tutaj. útburkolati jelek megismerése. Különböző közlekedési módozatok környezetszennyezési problémái. Környezetbarát szállítási módok.

Magyar nyelv és irodalom 1–4. osztály Témakörök, tartalmak Irodalom, szövegértés A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témán alapuló rövid szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő művek.

Tevékenységek

1.o.: Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. 2.o.: A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. 3.o.: A szereplők cselekedeteinek, érzelmeinek, tulajdonságainak megfigyelése. Kérdések és válaszok megfogalmazása. 4.o.: Érzelmek, emberi kapcsolatok, fölismerése, értékelése a művekben. Több szempont figyelembevétele a szereplők viselkedésének megfigyelésében. 134

Pl.: Zelk Zoltán: Párbeszéd Nemes Nagy Ágnes: Madarak Móra Ferenc: A másik macska Kányádi Sándor: A születés öröme Fekete István: Tüskevár Testnevelés Témakörök, tartalmak Szabadidős sporttevékenységek

Témakörök, tartalmak Szabadidős sporttevékenységek u.a. 1.2. osztályban

Témakörök, tartalmak Szabadidős sporttevékenységek u.a. mint 1.2.3. osztályban

1–2. évfolyam Tevékenységek Séták, szánkózás, hócsata, hóemberépítés. Ügyességet fejlesztő közlekedési eszközök. A mozgás örömének átélése, a szabad levegőn való tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. 3. évfolyam Tevékenységek Gyalogos, kerékpáros túrák, hócsata, szánkózás. A természeti környezet sajátosságai a túrák során. Helyes viselkedés a természetben. Természeti értékeink megismerése. 4. évfolyam Tevékenységek Számháború. Helyes viselkedés a természetben. A zaj is szennyezi a természetet! Tájékozódás a terepen.

Ének-zene 1. évfolyam Témakörök Tartalmak Ünnepkörök dalai (mikulás, lucázás, Dalos játékok előadása. Éneklés szöveggel karácsony, márc. 15., Anyák napja). emlékezetből. Művészeti értékű komponált gyermekdalok (pl. gyermek és környezete: természeti és Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása. emberi környezet témákban). Tárgyi, környezeti zajok, zörejek.

2. évfolyam Témakörök Újabb népi mondókák. Népi gyermekjátékdalok, népszokások. Ünnepkörök dalai (mikulás, lucázás, karácsony, márc. 15., Anyák napja).

Tartalmak Időjárásra, időjárás-változásra, évszakokra, természetre utaló mondókák. 3. évfolyam Tartalmak

Témakörök Szerepjátszó gyermekjátékok. Magyar népdalok, népszokások dalanyagának bővítése. Európai gyermekdalok. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai. Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi népszokások).

135

4. évfolyam Tartalmak

Témakörök Jeles napok, ünnepkörök dalai. 1-4. o. Évszakok megjelenése a zenében. Zenehallgatás: Hangszerek természetes anyagokból (nádsíp, tökdob)

10. 2. A környezeti nevelés tartalma az általános iskola felső tagozatán Magyar nyelv és irodalom 5. évfolyam

6. évfolyam

Célok: megérteni, írni, gondolkodni tanít ezzel valamennyi tantárgy tanulását segíti. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tárgyról, lakókörnyezetünkről. Petőfi Sándor: Az Alföld Tájékozódás a dokumentumtípusok között: szépirodalom és ismeretközlő könyvek, segédkönyvek (szótárak, lexikonok).

Tananyagrészek, tartalmak Általános személyiségfejlesztés. Környezet leírása, közlése és a környezeti leírás befogadása. A családdal, iskolával, lakóhellyel kapcsolatos érzések leírása. Verselemzés, mesék feldolgozása dráma-pedagógiai módszerekkel. Regényelemzés, filmvetítés.

Gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg. A talált adatok célszerű gondos elrendezése, vázlatban jegyzetben. A mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott információhordozóinak felhasználásával.

Környezet ábrázolása, leírása Példakép megfogalmazása, ballada feldolgozások drámapedagógiai módszerekkel.

8. évfolyam

Tapasztalatszerzés a mindennapi élet hivatalos iratainak megfogalmazásában.

Állampolgári nevelés a környezeti nevelésben. Erkölcsi ítéletalkotás, véleményalkotás. Verselemzések. Petőfi : Egy gondolat bánt engemet…, Radnóti: Nem tudhatom

Idegen nyelv

Témakör: természeti környezetünk: a természet megóvása, Földünk nevezetes. Ház, lakás. Mindennapi életünk. Vásárlás, étkezés. Időjárás, egészség, betegség.

7. évfolyam

Matematika

Saját vélemény megfogalmazása. Versek összehasonlító elemzése.

Globális nevelés, fenntarthatóság. Képleírás, párbeszéd, fogalmazás, beszélgetés. Újságcikkek, fordítások, képek gyűjtése, tabló készítése; Projekt készítése Tolcsva középületeiről, látványosságairól. Természeti környezetben megtartott óra. Video, kiselőadás, szituációs párbeszéd. Cél: a tanulókat körülvevő konkrét Statisztikák készítése, értelmezése. környezet mennyiségi és térbeli Táblázat-, grafikonkészítés. viszonyainak megismertetése; adatok Átlagszámítások. gyűjtése környezetünkből; matematika a Mérések teremben, udvaron. természettudományokban. Számítások környezetszépítéssel, 136

A környezeti nevelést leginkább a szöveges feladatoknál végezhetünk. Az összefüggések, grafikonok, függvények leolvasása eligazíthatja a tanulókat a környezetterhelésről szóló újságcikkek, tévériportok helyesebb megértésében.

védelemmel kapcsolatban: pl Mennyibe kerülhet évente a falu virágosítása, ezek rendben tartása? Hány tanuló tartózkodhat a teremben, ha fejenként 3 köbméter levegőre van szükség, százalékos összetétel számítása stb. A matematikaoktatásba beépíthető sok környezeti nevelést szolgáló példa, amely a valóságból indul ki, absztrakt gondolkodással, számításokkal folytatódik, végül az eredmények és a tapasztalatok összevetésével fejeződik be. Hatékony informatikai és kommunikációs technológia elősegítése Ember- és környezetkímélő munkakörnyezet kialakítása, megóvása. A káros hatások ellensúlyozásának ismertetése (alacsony sugárzású monitor, helyes testtartás stb.).Az informatika oktatás során keletkező szennyező hulladékok szelektív gyűjtésére való figyelemfelhívás.

Informatika

Cél: Táblázatok kezelése, katalógusokban való eligazodás.

5. évfolyam

A természet elemeinek reprodukálása, szerkezetük, sokféleségüknek érzékelése. Szakkörön is.

6. évfolyam

Évszakok, Egy virág „élete”. Elektronikus levelezés, Ergonómiai elvek és megoldások megismerése; kíméletes géphasználat;

Tudatosítjuk, hogy az e-mail nemcsak gyors, de papírt sem fogyaszt, így papírt, fát, környezetet kímél. Szállítási feladatok sincsenek, így üzemanyag takarékos közlési mód is.

7. évfolyam

A hardverismeretnél kitérünk az ergonómiai elvekre, a hitech alkatrészek környezet- és egészségkímélő hatására.

8. évfolyam

Táblázatok összeállítása környezeti katasztrófákról, környezetbarát anyagokról és eseményekről. A gyűjtőmunka anyagának feldolgozása szövegszerkesztéssel, kiegészítése saját rajzzal, beszkennelt, letöltött képpel. Mozgófilm és prezentáció készítése. Virág, fa szerkezetének megrajzolása, növekedésének érzékeltetése a programírással. Adatbázis létrehozása: hazai védett madárfajok – szűrés, lekérdezés.

Tudatosodjék a tanulókban, hogy természetes emberi törekvés az egészség és környezet egyre színvonalasabb megkímélése, ennek érdekében újabb, káros hatásoktól egyre mentesebb termékek megjelenése az informatikai piacon is. A gyűjtés, feldolgozás, programok készítése során olyan szintű ismeretekhez, élményekhez jutnak a gyerekek, melyek hatására várhatóan meg is óvják környezetüket, kiállnak a környezetkárosító cselekedetek, tervek ellen.

137

Történelem és Célok: a tantárgy alapot ad a állampolgári demokratikus közéletben való ismeretek, hon- és tudatos részvételhez. népismeret Annak megismerése, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy ország, térség fejlődésére. A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás kialakítására. 5. évfolyam Vadászat, halászat, gyűjtögetés, természeti népek napjainkban Földművelés, állattenyésztés, termelés, természetimádás Öntözéses földművelés Természet és gazdaság görög és a római világban Finnugor nomád pásztorkodás

Állampolgári neveléssel való kapcsolat: a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatához való hozzájárulás. Tevékenység: a múlt egyes elemeinek, tevékenységének megismerése és rekonstruálása mellett jövőtervezés, rajzok, fogalmazások.

6. évfolyam

Falvak elhelyezkedése; épületek, szántók, legelők, kert; eszközök; az évszaknak megfelelő munkák; az erdő adta megélhetési lehetőségek megfigyelése feladatlapok segítségével rögzítése, feldolgozása; az ipar megjelenése és természetátalakítása. Egyéni beszámolók, kiselőadások: Európa gazdagodása és fejlődése milyen „árat” fizettetett az indiánkultúrákkal és népekkel.

Város és falu

Az újkor: gyarmatok, manufaktúra, világkereskedelem

Videofilmek közös megtekintése feladatlapok kitöltésével. Szituációs játék – varázslás. Videó Egyiptomról. Egyéni beszámolók, kiselőadások könyvek, filmek alapján a környezeti adottságokról.

7. évfolyam

A polgári átalakulás: a mezőgazdaság és a gépek forradalma Az iparvárosok kialakulása, Magyarország a millenniumi ünnepségek, a világkiállítás idején /fények és árnyékok/.

Egyéni beszámolók, kiselőadások a természeti környezet átalakításáról /bányászat / és szennyezéséről; az épített környezet és az emberi kapcsolatok elsivárosodásáról /munkás bérlakások/ és gazdagodásáról /gyártulajdonosok palotái, úthálózat, vasúthálozat/; ez utóbbi környezetszennyezéséről.

8. évfolyam

Az ökológiai problémák

Egyéni beszámolók és kiselőadások az egyéb tanórákon, a tömegtájékoztatásban megismert problémákról; külföldi és hazai jó és rossz megoldásokról; a bekövetkezett katasztrófákról és arról, hogyan lehetett volna elkerülni őket /pl. 2000. évi hazai árvíz/; a régiók, a kisebb közösségek, az osztály lehetőségei 138

A fogyasztói társadalom problémái

A népességrobbanás a világ szegényebb felén

A globalizáció problémája

Az Európai Unióba való belépésünk problémái

(papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, a szemetelés, a zaj-, idegiártalmak csökkentésére). Fogalmazások, rajzok, tablók készítése a jövő városairól, otthonairól – otthoni munka. Beszélgetés, hogyan őrizheti meg egy kis ország a kultúráját, szokásait, identitását. Előzetes beszélgetés arról, mit tehet az ország, és mit tehet az egyén, akár a tanuló is, hogy a csatlakozás előnyeiből minél többet élvezhessen; a hátrányokat pedig a lehetőség szerint minimalizálja.

Fizika

Cél: annak felismertetése, hogy a fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet

7. évfolyam

Közlekedőedények: környezetvédelmi vonatkozások: kutak, vizek szennyezettsége. Energiatermelés- források: hagyományos és megújuló energia fajták

Egyszerű mérések adatfeldolgozás, grafikonok, diagramok értékelése. Cikkek, képek gyűjtése a víz- és talajszennyezésről, azok hatásáról. Energia számítás: hogyan lehet az energiával takarékoskodni? A víz fizikai tulajdonságai, kísérlet: halmazállapot változások vizsgálata.

8. évfolyam

Az egyes elektromos fogyasztók, háztartási gépek teljesítményének, fogyasztásának megállapítása. Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentősége. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása.

Fogyasztásmérők leolvasása. Elektromos fogyasztás összehasonlítása neoncsövek és izzólámpák esetén, számítások. Háztartási energiafogyasztással kapcsolatos kiadások elemzése, energiatakarékossági lehetőségek otthon, iskolában.

Cél: a tanulók legyenek tisztában, a földi élővilág sokféleségével, e sokféleség értékével, segítsék elő e változatosság fennmaradását. A globális problémák és a rá adható biológiai válaszok bemutatása. Az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás és a környezet között lévő kapcsolatok bemutatása. 7. évfolyam

A földi élővilág általános jellemzése. Az Videó- anyagok megtekintése, életközösségek pusztulásának okai, szakirodalmak tanulmányozása, védelmük jelentősége a földi élet és az aktualitások figyelemmel kísérése, 139

ember szempontjából. A forró övezet: az őserdők pusztulása és védelme, az elsivatagosodás. A mérsékelt övezet: a lomberdők, a füves puszták, a tajga és védelmük. A hideg övezet: a tundra, sarkvidék és védelmük. Tengerek: életközösségek, szennyezés megelőzés és öntisztulás. Rendszerezés: különböző élőlénycsoportok jelentősége és védelme, táplálékláncok

megbeszélése. Önálló információgyűjtés különböző életközösségekről, élőhelyekről. Kiselőadások, poszterek készítése. Látogatás valamelyik vadasparkba vagy állatkertbe. Az élőlények életmódja, élőhelye, szervezete közötti összefüggés megfigyelése. Szituációs játék az ember bioszférára gyakorolt hatásával kapcsolatban.

8. évfolyam

A mozgásszegény életmód következményei. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. Az egészséges táplálkozás.

Kémia

Cél: Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének a szemléletét. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy ők maguk is sokat tehetnek a környezet és saját egészségük megóvása érdekében.

7. évfolyam

A megismert anyagok szerepe a mindennapi életben helyes használatuk, egészség- és környezetkárosító hatásaik Levegőszennyezés: üvegházhatás, savas eső, szmog.

8. évfolyam

Építkezések anyagai, Oldatok kémhatása, mérések, pH. energiagazdálkodás, tűzifa, természetes A vízkeménység okai, és mesterséges szenek, kőolaj, földgáz, következményei, atomenergia, elektromos áram. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Levegőszennyezés: üvegházhatás, savas eső, szmog. Vízszennyezés.

Természetismeret Cél: az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások kialakítása. A környezet állapota iránti érzékenység. A tanuló lássa be, hogy ő maga is felelős a természet jövőjéért. Ismerje a leggyakoribb környezetszennyezéseket.

A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése, értelmezése. Beszélgetés, tanulói gyűjtőmunka, kiselőadások a vegyszerek élővilágra gyakorolt hatásáról környezetszennyezésekről. Légszennyezéssel kapcsolatos adatok elemzése.

A KN valamennyi főbb területének tartalmait és nevelési céljait lehetővé tevő tananyagok a tanóra, nyári tábori helyszíneken, kirándulásokon.

140

5. évfolyam

Az időjárás és az éghajlat elemei. A víz körforgása. A vízkészletek védelme. A talaj védelme. Felelős magatartás a természetben. A legismertebb háziállatok és termesztett növények. Az állatvédelem legfontosabb szabályai.

6. évfolyam

A hazai élővilág. A füves területek és Környezetkárosító tényezők védelmük. A lakóhely környékének elemzése. védett, és nem védett természeti értékei. Poszter készítése helyi értékekről. Tudatosítani a társadalom működése és a környezet állapota közötti összefüggéseket. Megismertetni a társadalmi és természeti értékeket. Beszélgetés a megújuló Európa: az országok kapcsolata a energiaforrások hasznáról, a földrajzi környezettel. kőolajszállítás veszélyeiről. TV. Térképek, ábrák, statisztikai adatok elemzése. Magyarország földrajza. Történelmi visszatekintés földrajzi Természeti adottságaink és szempontból. Kiselőadások; erőforrásaink, medencejelleg. A belvíz, fotók, képeslapok gyűjtése, tabló az árvíz és a hóesés okozta veszélyek. készítése. Népesedési folyamatok. Népesedési problémák okainak feltárása. Kiselőadás hazánk nevezetességeiről. Terméklista gyűjtése hazai termékeinkről, kivitelünkről.

Földünk és környezetünk 7. évfolyam

8. évfolyam

Technika és életvitel, háztartástan

Cél: annak megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre. A technikai nevelés alkalmas a környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatására.

5. évfolyam

Az ember környezet átalakító tevékenysége. A levegőszennyezés és elkerülésének módjai. A kerékpáros, gyalogos és tömegközlekedés. Háztartástan: egészséges táplálkozás, a hulladékok kezelése. Közlekedés: légi vízi tisztasága szárazföldi Energiahordozók: megújuló és nem

Tapasztalatgyűjtés, megfigyelések, egyszerű mérések kísérletek. Évszakok jellemzése. A víz fizikai tulajdonságai, kísérlet: halmazállapot változása. Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel? Számítások. Cikkek, aktuális hírek gyűjtése vízszennyeződésekről. Beszélgetés házi kedvencek megfelelő tartásáról.

Mesterséges környezeti tényezők listázása. Megfigyelés: milyen növények, állatok élnek környezetünkben? Milyen az épületek állapota? Térképvázlat készítése, fák bejelölésével. Hétvégi élelmiszer-bevásárlás anyagainak csoportosítása. Milyen alkotórészeket tartalmaznak? 141

megújuló.

Megfigyelés: mit tartalmaz a háztartási szemét? Hogyan csoportosíthatjuk a hulladékokat?

6. évfolyam

Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. Műanyagok→ kaucsuk (esőerdők védelme). Környezetvédelem. Talaj-, víz-, légszennyezés. Hulladék kezelése, tárolása, szelektív gyűjtése.

Beszélgetés az ember és a természet kapcsolatáról, a természet anyagainak hasznosítási módjairól. Környezetkímélő technológiák Szelektív hulladékgyűjtés lehetőségei környékünkön.

7. évfolyam

A fosszilis energiahordozók. Az erőművek bemutatása. Alternatív energia-források: (nap, szél, biomassza, geotermikus energia). Az alternatív energiahasznosítás. A közlekedési eszközök környezetkímélő használata. Energiatakarékosság a lakásban.

Környezetkárosító hatások. Villany-, gázszámlák tanulmányozása. Hogyan takarékoskodhatunk otthon, és az iskolában az energiával?

8. évfolyam

A napelemek és egyéb környezetkímélő energiaforrások. Víztakarékosság. Energiatakarékosság lehetőségei a fűtés során. A fogyasztói társadalom és a reklám. Lakás fűtésében, vízellátásában takarékosság. Energia megtakarítási lehetőségek. Szemét-hulladékgyűjtés, tárolás, ártalmatlanítás Gyermekdalok, népdalok, népszokások a magyar és más népek kultúrájában. Zenehallgatás a természettel kapcsolatban (Vivaldi: Négy évszak stb.). Cél: Élmények képi megfogalmazása. Egyszerű a természetben előforduló anyagok (termések, növények) felhasználása az alkotásokban. Természeti értékek megfigyelése majd megjelenítése. Rajzpályázatokon való részvétel. Cél: Rendszeres testmozgás örömére való rávezetés. Egészséges életmód bemutatása. Érezzen felelősséget saját egészségéért. Igényelje a szabadban végzett testmozgást, a becsületes versengést. Értékelje társai teljesítményét. Az emberiség természetátalakításának következményei. Mit tehetünk

Beszélgetés, képek, szemelvények bemutatása alternatív energiaforrásokról. A jövő környezetkímélő közlekedésének megtervezése. Vízzel való takarékoskodás megtervezése otthon, iskolában.

Ének-zene

Rajz

Testnevelés

Egészségtan 6-8. évfolyam

Zenei élmények értelmezése, szóbeli megfogalmazásuk. A természet megjelenítése. Közös éneklések „Hulladékok” felhasználása.

Egészséges életmód, táplálkozás. Jó és rossz szokások. 142

környezetünk védelmében? Az ember teste és egészsége. Ép testben ép lélek

Közvetlen környezetünk tisztán tartása.

10. 3. Osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés Az osztályfőnök munkálkodása nyomán vállnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései (vetélkedők, versenyek, kirándulások). Az osztályterem hangulata atmoszférája utal a benne élő közösségre, a közösség környezetkultúrájára. Javasolt témakörök: 5, évfolyam: • A közösségben elfoglalt hely • Felelősségvállalás • Saját környezetünk megteremtése 6. évfolyam: • A környezet hatásai • Természeti értékek • Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek 7. évfolyam • A fogyasztói társadalom • A hulladék, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás 8. évfolyam • Energia, energiatakarékosság

10. 4. Erdei iskolánk részletes programja. Erdei iskola helye:

Újhuta, Ifjúsági tábor

Résztvevők:

Tolcsvai Általános Iskola

Erdei iskolánk konkrét céljai: A Zempléni- hegység gazdag vidékének természeti szépségének, érdekes állat- és növényvilágának, rejtett hegyi falvainak és népeinek megismerése. Fontos, hogy a tanulók megismerjék a környék múzeumait, a hegyvidéket. Fontos, hogy az iskolai rendtartás érvényesüljön az erdőben is. Önálló tapasztalatok, új ismeretek szerzése játékosan. Az iskola és a természet összefonódik 5 nap alatt. A magyar nyelv és irodalom, természetismeret órákon feldolgozzuk az erdőn közvetlenül szerzett tapasztalatainkat. Technika és rajz órán a termésekből játékokat, különböző figurákat készítünk. Megvizsgáljuk a források vizeit, fakéreg mintákat veszünk, tisztítjuk a patakokat. 1. nap hétfő: A tábor és közvetlen környezetének megismerése. De.:

- Megnyitó, szállás elfoglalása, csoportok kialakítása - Ismerd meg az erdőt, túra a közeli erdőben (az erdő fogalma, alkotói, felépítése, szezonális és ciklusos változások, Magyarország fás társulásai, tájékozódás az erdőben.)

Ebéd. 143

- Séta a faluban (Középhuta) A középhutai szlovák tájház megtekintése. Este: - Ökológiai játékok - erdei tápláléklánc készítése - Dia előadás a Zempléni - tájvédelmi körzetről Du.:

2. nap kedd: Időjárás, növényhatározás, terepmunka. - Túra a Zsidó-rétre (növényfelismerés, termések, levelek gyűjtése, az időjárás elemeinek megfigyelése, felhőfajták felismerése). Ebéd a terepen. Du.: - Visszaút a táborba a Flórika-forrást érintve. (a forrásvíz tisztaságának vizsgálata, a patak mikroflórájának megismerése, kétéltűek felismerése, foltos szalamandra, gőte). Este: - A gyűjtött termések, levelek, gyógynövények rendszerezése, - Belőlük tablók, gyűjtemények készítése, - Diaelőadás: gyógynövények, gyógyhatású gombák, gyógytea kóstolás. De.:

3. nap szerda: Élő, élettelen természet - Séta a legközelebbi kőbányában. (Kőzetgyűjtés, meghatározás: andezit, andezittufa. Ásványok, kőzetek szerepe a hegyvidéken élő emberek életében. Du.: - A három falu múltjának felkutatása, az üvegfúvók és a szénégetők nyomában. Este: - Diaelőadás: a Zempléni-hegység ásványai és kőzetei. De.:

4. nap csütörtök: Ember és erdő kapcsolata - Túra Eszkálára erdei vezetővel. (iránytű használata, tájékozódás a térképen, térképjelek, térkép színek megtanulása, turista útvonalak és jelek megismerése, használata) Du.: - Gyűjtött anyagokból (fakéreg, kövek, kavicsok, levelek, termések) ajándéktárgyak készítése. - Mi tetszett a legjobban! - fogalmazás írása. Este: - Értékelés, jutalmazás, kiállítás. - Csillagok megfigyelése, vadles. - Tábortűz. De.:

5. nap péntek: Egész napos kirándulás busszal. Indulás Újhutából. Útvonal: Regéc - Várrom megtekintése Vizsoly - Templom, biblia megtekintése Boldogkőváralja - Vár Gönc - Huszita-ház Telkibánnya - Bányászati-múzeum, jégbarlang Fűzérradvány - Károlyi-kastély A kirándulás végén hazautazás. Az öt nap során lehetőség van az erdei iskolában folyamatos madár és erdei állatok megfigyelésére. A táborban a résztvevők sportolhatnak (labdarúgás, asztalitenisz, tollaslabda, lábtangó).

144

3. sz. melléklet A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: 2. Alsó tagozatos Magyar nyelv és irodalom: Alsó tagozatos applikációs készlet Faliképek a beszédfejlesztéshez Kis írott betűs ABC Kis nyomott betűs ABC Kirakható betűsorozat, tanári (műanyag) Szótagkártya sorozat, tanári (műanyag) Magyar nyelvtan garnitúra (10 db) Hangtani ismeretek összefoglal Az igék A mondat A jelzők rendszere Teljes hasonulás Matematika Mágneses törtek, táblával Szétszedhető köbdeciméter Műanyag átlátszó téglatest Műanyag átlátszó téglalapalapú gúla Műanyag átlátszó háromszögalapú hasáb Kicsi fehér kocka (színes rudakhoz) Méterrúd, fából Kéttányéros mérleg, súlykészlettel

Himnusz, falitabló Szózat, falitabló Nagy írott ABC Nagy nyomott betűs ABC Betűsín, fából Betűtartó, falra akasztható A szavak alakja és jelentése A szó Az igenév Az állítmány fajtái Az ok-és célhatározó

Tanári demonstrációs óra Műanyag átlátszó kocka Műanyag négyzetalapú gúla Műanyag átlátszó henger Színes rudak Abakusz, 10 rudas 120x80 Űrmérték, cl, dl, l Táblai rajzeszköz készlet,

Környezetismeret Domborzati földgömb, átmérő: 25cm

Tanári duplex földgömb Kivilágítható Csillagászati földgömb csillagképekkel Magyarország domborzata, Természetvédelmi térkép Magyarország megyéi, térkép iskolai iránytű Magyarország domborzata és vizei, térkép Kézi nagyító Időjárásjelző (barométer, higrométer, alkoholos hőmérő) 145

Ének Chames (hangsor) Csörgődob Csuklóra csatolható száncsengő Kézi csörgő, 2 csörgős Metallofon 1 oktávos Rumbacsörgő, kicsi Tornadob műanyag keretes, ütővel

Cintányér, átmérő: 12cm Csörgőkarika, fém Furulya Bekton (C-szoprán) Hangvilla Ritmusfa (clavesh) Triangulum Ujj cintányér

Technika Szerelőkészlet 1.o. Gyermek olló, kerek végű Lako Gyermek olló, hegyes végű, Lako

Szerelőkészlet 2.o. Szerelőkészlet 3-4.o.

Matematika faliképek Matematika II. (számolás 100-ig) Matematika III. (szorzás 100-ig) Matematika IV. (számolás 1 millióig) Matematika V. (terület, űrmérték, idő) Számegyenes - tábla fölé függeszthető

Szorzótábla Mértékegységek Területszámítások Szorzótábla, római számok

Alsós oktatótáblák 80x110cm A virágos növény részei A fák A háziméh Az éticsiga A hüllők A galamb Az ember testtájai Az emberi test felépítése II.

A virág és a termés A gombák A giliszta A bogarak A ponty A kutya Az emberi test felépítése I. Az emberi élet szakaszai

Természetvédelmi falikép 50x70cm Fokozottan védett növényeink I. Védett és fokozottan védett növényeink II. Védett és fokozottan védett növényeink III. Védett és fokozottan védett növényeink IV. Védett madaraink Denevérek Ősi háziállataink I. Ősi háziállataink III.

Védett növények I. Védett emlősök I. Védett emlősök II. Védett hüllők Védett kétéltűek Nappali lepkék Ősi háziállataink II. Védett barlangjaink

Környezetvédelmi falikép 1-4.o. Háziállatok Vadállatok I.

A ház körül élő állatok Vadállatok II. 146

Hüllők és kétéltűek A tenger állatvilága Gyümölcsök Testünk Testmagasságmérő Angol ABC-szóképek

Rovarok Őslények Járművek, közlekedés Szorzótábla ABC tabló

3. Felső tagozat Matematika Négyzetrácsos falitábla Táblai vonalzók Táblai körző Számegyenes Kéttányéros mérleg Mágneses tábla Szétszedhető dm3 Demonstrációs élváz modell készlet m-es lap modell Demonstrációs lyukastábla 1mx1m-es Matematikai oktató falitábla Lyukas és szöges tábla gumigyűrűkkel es) Műszer a kerület hosszúságának Kijelölésére és a pí szám megkeresésére Fizika Tanulókísérleti hőmérő Tanulói karosmérleg emelő tartozékokkal Súlysorozat a tanulói karosmérleghez Mechanikai tanulókísérleti készlet Mechanikai demonstrációs készlet (tanári) Tanulókísérleti V-A mérő (Voltax) Elektromosságtani tanulókísérleti készlet készlet Mikola-cső Csengőreduktor Elektromos motor és generátor modellje Lejtő a változó mozgás és a mozgási energia vizsgálatához Elektroszkóp Szétszedhető iskolai transzformátor Iránytű műanyag tokban Középállású demonstrációs mérőműszer Demonstrációs alapkészlet

Űrmérték sorozat (cl, dl, l) Méterrúd Táblai szögmérő Szám és jelkártya Súlysorozat Demonstráció m3 Műanyag testsorozat Síkmértani modellező Tanári demonstrációs óra Geometriai falitáblák Színes rúd készlet Dienes-készlet (2-es,3-as,4Korongok törtek oktatásához Írásvetítő Tanári demonstrációs hőmérő Mérőhenger (150 cm3) Rugós erőmérő (2,5 N) Hőtani tanulókísérleti készlet Műanyag kád Füles pohár Fénytani tanulókísérleti Zsebtelep Optikai pad Elektrovaria Tápegység elektrovariához Könnyen mozgó kiskocsi Műanyagrúd Hálózati tápegység Ködfénylámpa Üvegrúd Borszeszégő 147

Vas háromláb azbeszthálóval Rúdmágnes Bimetálszalag mintája Mágnespatkó Üvegeszközök, edények Kaloriméter Gravesande készülék Gázok tágulása hő hatására Folyadékáramlás hő hatására Üvegprizma Készlet az elektromos áram oktatásához 1200 menetes tekercs Változtatható ellenállás Merülőforraló Hangvilla Írásvetítő Forgómozgást vizsgáló készülék Fizikusok arcképsorozata SI mértékrendszer Kémia, fizika szertármérleg Négyütemű robbanómotor metszetének mintája Technika Olló Acél vonalzó Bőrlyukasztó 8 mm Iratkapcsoló Levélmérleg Laminálógép Csípőfogó Kalapács Lemezlyukasztó 3mm Kúpos fogó Simító reszelő Lapos vágó Fémfűrész Forrasztópáka (24 V 60 W) Tolómérő Menetmetsző-fúró készlet (M3-M12) Fonálfűrész + tartozékai Csavarhúzó (lapos) 3,5 mm, 5mm Csavarhúzó (csillag) Rugós erőmérő (2,5 N-os) Biztonsági transzformátor Fémcsigafúrók 2-2,5-3-3,5-4-5-8-10 mm Lapos véső 10 mm Szerelőkészlet a gépelemek tanításához Technic legoa mechanizmusok tanításához Kétütemű robbanómotor modellje Csillag-villás kulcskészlet Kerékpár pumpa Kenőolaj, kenőzsír Kerékpárszerelés speciális szerszámai: - kormánycsapágy-kulcs - küllőkulcs - pedálkulcs

Kés Bőrlyukasztó 3mm Ár Fenőkő Papírvágó gép Satu Lemeznyíró olló Lemezlyukasztó 2 mm Pontozó Lapos fogó Fakalapács Keresztvágó Kézi fúrógép Mérőszalag Menetfúró (I.II.III.) M6 Menetmetsző M6 Illesztő fűrész Harapó fogó Faderékszög Kerek reszelő Lapos véső 6 mm Ráspoly Állványos fúrógép Asztali köszörű Gőzgép modell Kerékpár Imbuszkulcs készlet Gumi szerelő vas Zsírzó pisztoly Közlekedési ügyességi pálya tartozékai - billenő palló - rázópad 148

- hajtóműcsapágy csésze kulcsa - kónusz-kulcs - hajtókar lehúzó Kombinált mérőműszer (V, A,) egyen- és váltakozó áram Elektromos főzőlap Törpe feszültségű hálózat (4-6-9-24 V-os) Elektrotechnika I. II. szerelőkészlet Rajtábla Fóliasorozat a technika tanításához tan. Robot Evolution építőrendszer (működő robotmodellek és programozásuk egyszerűen) EDISON multimédiás program (az elektromosság alapjai) program Találmányok és feltalálók multimédiás program Egy alkalommal beszerezhető, de több éven át használható szerelési anyagok (falon kívüli kivitelben) Dugaszoló aljzat (védőföldeléses) E 27-es foglalat Csengőnyomó Csengőreduktor 24 V/9V Huzalcsupaszoló Háztartástan tanításához Kés, kanál, villa, hámozó kés Műanyag tálca Lábas 2 l, 4 l, 8 l, Fazék 4 l, 8 l, 10 l, Palacsintasütő Vágódeszka Villanysütő Robotgép Hímző cérnák Horgolótű Mérőszalag Mezőgazdaság tanításához Ásó, kapa, kis kapa, gereblye Gereblye Lapogató deszka Locsolócső 20 m

- bóják - szélességi és magassági akadályok Pillanatforrasztó Fázisceruza Vasaló Elektromos motor modellje Kézi nagyító Fóliasorozat a háztartástan TechnoMir modulelvű interfész rendszer ARCAD vagy +DHOME Architect lakástervező Alternatív kapcsoló Csillárkapcsoló Kismegszakító E 27-es 24 V-os izzó Elektromos csengő Banándugó

Tányér: mély, lapos, kis Pohár Reszelő Tésztaszűrő Tepsi 2 lapos tűzhely Mikrohullámú Fonalak Sifon vászon Kötőtű Varrógép Sorhúzó Kosár különböző locsolókanna 149

Angol Magnetofon TK-ek hanganyaga kazettán Témaköröket ábrázoló képek Nyelvtani táblázatok Nagy-Britannia, USA térkép Tanári kézikönyvek Egy csoport létszámának megfelelő Tesztkönyvek angol-magyar, magyar-angol kisszótár Nyelvtani gyakorlókönyvek több példányban Fénymásolási lehetőség Számítógép, oktatóprogramok TV, video Írásvetítő Dalos kazetta Nyelvi játékok (dominó, társasjáték, Easy reading szókártya, játéktelefon) Gyermekversek angolul London utikönyv Brit civilizáció (könyv) Oxford Advenced Learner s dictionary (szótár) Testnevelés Tornaterem (nem szabv.) Távol-magasugró gödör Mentőláda Asztalitenisz ütő Gerenda Kosárlabda állvány Mászókötél Röplabda állvány, háló Magasugró állvány Magasugró léc Tornapad Ugrószekrény Ugródeszka Öltözőpad Kézilabda Kosárlabda Röplabda Gumikötél Karika Szögescipő Gereblye Jelzőszalag Mérőszalag Rádiósmagnó

Fiú-lány öltöző Futópálya Asztalitenisz asztal Asztalitenisz háló Gyűrű Kosárlabda palánk Mászórúd Kézilabda kapu Kézilabda háló Talajszőnyeg Ugródomb Bordásfal Zsámoly Kislabda Medicinlabda Football labda Gumilabda Ugrókötél Jégkorcsolya Ásó Stopperóra Rajttámla Sportmez

Informatika Tábla (flipcart) Lemezek DOS Win 98

Számítógép asztal Lemeztartó Turbó Pascal Office 150

Coreldraw Nyomtató Hálózati kártya HUB

Számítógép ISDN Kábelek

Rajz (tanterem ill. szaktanterem vonatkozásában) Tanulói asztalok (lehetőség szerint állítható Hozzávaló székek magasságú, dönthető lapú, peremes (magasságuk megfelelő egyszemélyes asztalok) legyen egymáshoz) Nagyméretű nevelői asztal Könyvszekrény (felül (tárolásra alkalmas legyen) üveges, alul zárt) Eszköztároló szekrények Eszköztároló szekrények (tanulói felszerelés részére) (tanári eszközök részére) Nagyméretű tábla Műanyag kádak Egy kisebb mágneses tábla 100x100-as Műanyag jól zárható Vízcsap (hiánya esetén 2 10 l-es vödör) fedeles hordó Vetítővászon Írásvetítő Modellasztal Szeméttároló Lámpatestek Hordozható lámpa v. reflektor Alapvető mértani testek fából v. műanyagból Ugyanezek kézi modelljei készült színes modelljei (kockák, téglatestek, kúp, henger, csonkakúp, gömb) Tapétavágó kés Olló Művészettörténeti diasorozat Diavetítő (népművészeti is) Audio-vizuális eszközök zárható Tv + video Tárolását biztosító szekrény Videotéka (korok, művészetek) CD vagy lemezjátszó Videokamera Fényképezőgép

AUDIO-VIZUÁLIS ESZKÖZÖK ÉS KIEGÉSZÍTŐK Színes tv Video Tanári mikroszkóp Tanulói mikroszkóp Írásvetítő Vetítővászon Diavetítő Biológia-földrajz szaktanterem Növényi, állati, emberi szövetek Spórák, keményítő, vitaminok stb. Színes írásvetítő fóliasorozat Emberi szervezet működése Az élet keletkezése a Földön

Mikroszkópi metszetek Emberi test 1, 2 Növény és állat szervezettan Az egészséges életmód Nemi élet 151

Az élővilág evolúciója A gerincoszlop rendellenességei Csöves csontok belső szerkezete 16 részes szerveket tart. Torzó Szemmodell Vesemodell Fogak Fej- és orrmodell Idegrendszeri falikép Emésztőrendszer Kiválasztó szervrendszer Belső elválasztású mirigyek Méhen belüli fejlődés Petesejt beágyazódás és fejlődése Emberi szaporodás dombor okt. táb. Háziállatok falitábla Gyümölcsök Ehető és mérgező gombák Virágtól a gyümölcsig 1, 2 Az erdők növényei A folyók, tavak élővilága Mező életközössége Kisnövényhatározó Hüllők, kétéltűek, rovarok jellemzői Kígyók, pókok, folyamirák jellemzői A sarki régiók állatvilága Tengerek, cápák, bálnák, delfinek Levél szerkezete Gyökércsúcs modell Zárvatermők megtermékenyítése Búza virága Tulipán virága Terméstípusok Emlős lábsor Állati fogtípusok Halcsontváz Macskakoponya Szarvasmarha koponya Cserebogár fejlődése Kitömött papagáj Védett kétéltűek falitabló Védett madaraink

Csontváz modell Koponya modell Izomzati torzó Szívmodell Agymodell Fülmodell Gégemodell Érrendszeri falikép Sejtek- szövetek Bőr Légzőszervrendszer Szaporító-szervrendszer Emberi élet szakaszai Sejtosztódás I. mitózis Sejtosztódás II. meiózis Ház körül élő állatok Konyhakerti növények A kert élővilága Az erdő állatai 1, 2 A vízpartok élővilága Édesvízi halak A rétek, legelők élővilága Állatismeret A trópusi esőerdők élővilága A szavanna állatai Magashegyek élővilága Tengerek állatvilága Növényi sejtmodell Egyszikű szár Kétszikű szár Almafa virága Fás szár szerkezete Védett növények faliképe 1-4 Madár lábtípusok Békacsontváz Verébcsontváz Kutyakoponya Vaddisznó koponya Kitömött kölyök róka Kitömött házi kacsa Védett hüllők falitabló Védett emlősök 1, 2

Földrajz Kontinensek földrajza Diafilm sorozatok biológia, földrajz

Magyarország földrajza Csillagászat 152

Videofilmek Hazai tájak életközössége Távoli tájak életközössége Naprendszer és Nap Csillagászati földgömb 30 cm Szerkezeti földgömb, szétszedhető Naprendszerünk Csillagtérkép Hegyképződés Felszíni formák Magassági növényzeti övek Föld vetődése Vulkán modell Föld domborzata és vizei Föld természetes növénytakarója Észak-Ázsia domb. és vizei, orsz. Dél-Ázsia domb. és vizei, orsz. USA domb. és ipari közrezei Afrika domb., országai Európa domb., országai Magyarország domb. és vizei közl. Térképtartó szekrény Kémia Mérőeszközök: Mérőhenger: 25-50-100-500-1000 cm3 Büretta, oldalcsapos 12 cm3-es Pipetta 10-20-50 cm3-es F Laboratóriumi üvegedények: Kémcső: Jénai 160x16 mm F Egyszerű 130x13 mm F Erlenmeyer-lombik - 25-50-100-200-500 cm3-es Gömblombik és talpasgömblombik -100-200-500-100 cm3-es Frakcionáló lombik: -50-100-200-1000 cm3-es Petri-csésze Kristályosító csésze Csepegtető tölcsér F Óraüveg, különböző méretű F Égetőkanál (üveg) F Dörzstál (porcelán) + törő

Természetvédelem Magyarország tájai Univerzum Föld és Hold Domborzati földgömb 30 cm Oktatótáblák Hold és holdfogyatkozás Föld fogása és keringése Monszun, passzátszél Karszt jelenségek Műanyag modellek Föld gyűrődése Falitérképek Föld csapadéktérképe Ázsia domborzata Délkelet-Ázsia, Kína, Japán Észak-Amerika domb. Dél-Amerika domb. Ausztrália és Óceánia FÁK országai Magyarország megyéi és Térképtartó állvány

Rázóhenger Cseppentő F Hőmérő (belsőskálás) F

Főzőpohár: 25-50-200-500 cm3-es F Gázfelfogó henger F Állólombik - 50-100-250 cm3-es Üvegkád F Párolócsésze Tölcsér (üveg) F Lupe F Üvegbot Porcelántál Liebig-hűtő 153

Vízbontó (Hoffman féle) F Gázfejlesztőkészülék (csiszolt dugós) F Üvegcső (különböző alakú) Fémeszközök: Bunsen-állvány F Vas háromláb F Tégelyfogó F Agyagháromszög Lombikfogó F Hűtőfogó Reszelő Kés Harapófogó Dugófúró sorozat Égetőkanál (acél) Műanyageszközök Vegyszerkanál F Tölcsér Kád Gumigyűrű Gumidugók (különböző méret) F Mosópalack Faeszközök Gyújtópálca F Parafadugók (különböző méret) F Szárítóállvány Melegítő eszközök Borszeszégő F Műszerek, tartozékok Diavetítő V-A mérőműszer F /fizikával közös/ Táramérleg, súlysorozattal F /fizika/ Elsősegélynyújtás eszközei Mentőláda (felszerelt) F! Szemmosó pohár Törlőruha F! Tárolóedények és eszközök Porüveg csiszolt dugóval Méregszekrény F! Demonstrációs asztal Vegyszerek és anyagok Aceton Alumíniumreszelék

Kipp-féle készülék Gázmosó palack

Brüttea-állvány Azbesztes drótháló F Acélcsipesz F Szűrőkarika F Bürettafogó Kettős szorítódió F Mérőszalag (acél) Kalapács Hoffman-szorító F Dugófúró élesítő Mágnespatkó Kémcsőkefe F Előkészítő tálca Kémcsőszárító Gumicsövek Műanyagcsövek Kémcsőfogó F Kémcsőállvány F

Elektromos főzőlap Analitikai mérleg Írásvetítő F Vezeték csatlakozókkal F/fiz Védőszemüveg F! Szemmosó pohár Gumikesztyű Cseppentőüveg Tároló szekrény F! Alumíniumdrót F Alumínium-por F 154

Alumínium-szulfát Ammónium-klorid Ammónium-rodanid Bárium-hidroxid Bauxit F Benzol Bróm Celofán Cink (granulált) F Dőrzspapír F Etil-alkohol 96%-os F Etiléter Étolaj Fenolftalein oldat F Foszfor, vörös F Gépolaj Glicerin F Gyapjúfonal Hangyasav, tömény Higany (II.) nitrát Homok (tisztított) Jód F Kalcium-karbid F Kalcium-nitrát Kalcium-szulfát, égetett Kaucsuk, nyers Kálium-dikromát Kálium-jodidos jódoldat Kálium-permanganát F Kénpor Kénsav, tömény F Kőolaj (nyers) Lakmus oldat F Lakmuspapír vörös és kék F Magnéziumpor Mangán (N)-oxid Márvány Nárium-hidrogén-karbonát Nátrium-karbonát, kristályos F Nátrium-karbonát, vízmentes Olajsav Ólomreszelék Ón Paraffinolja Pirit Polietilén darabok

Ammónium-hidroxid F Ammóniumnitrát Bekelit-darabok Bárium-klorid Benzin F Borkősav Burgonya F Cinkpor F C-vitamin Ecetsav (tömény) F Etil-acetát Ezüst-nitrát Faszén F Foszfor, fehér Fukszin Gyertya F Gyufa F Gyorstesztek (különféle) Hidrogén-peroxid tömény Higany (II)-oxid F Horzsakő Kalcium F Kalcium-karbonát Kalcium-szulfát, kristályos F Karbamid Kálium Kálium-jodid Kálium-nitrát F Keményítő F Kén darabos F Kockacukor F Kloroform Lenolaj Liszt Magnéziumszalag F Mosószer Nátrium F Nátrium-hidroxid F Nátrium-klorid f Nátrium-tioszulfát (fixirsó) F Óvollemez Ólom-exetát Paraffin, szilárd PH papír F Poliamidszál PVC darabok 155

Plexiüveg Rézreszelék F Réz-szulfát, kristályos F Sósav, tömény F Szén, aktív granulált F Szén-diszulfid Szőlőcukor F Terpentin Univerzálindikátor papír Vasreszelék F Vas (II)-szulfid Vas (III)-nitrát Vatta Világító olaj (petróleum) Zsír Modellek, táblázatok Kalottmodell készlet F Mágneses applikációs modell készlet Elemek jellemerősségi sora F F Ásvány és kőzetgyűjtemény F földrajzzal közösen Történelem Világtörténelmi térképek Az ókori Görögország (i.e.8-4sz.) Nagy Sándor birodalma (Európa Nagy Sándor korában) Bibliai országok - Pál apostol utazásai Nagy földrajzi felfedezések és gyarmatosítások (1492-1648) Európa a XI.XIII. században Európa a francia forradalmak korában monarchia (1700-1789) Európa 1799-1815 I. Napóleon kora Magyarország ezeréves történelme, a honfoglalástól napjainkig Vaktérképek Európa az I. világháború előtt 1871-1914 A Föld a két világháború között 1919-1939 Európa a II. világháború után

Rézdrót Réz-oxid fekete F Salétromsav, tömény F Szappan Szén, ásványi Szén-tetraklorid F Szterainsav Timsó Vaslemez Vas (III)-klorid F Vas (II-oxalát Vas (III)-oxid Vazelin Zselatin

Pálcikamodell készlet F Periódusos rendszer F Írásvetítő fóliasorozat 7-8.o. Diakép sorozatok

Az ókor keleti birodalmak A római Világbirodalom A Frank birodalom 486-911 Európa a népvándorlások idején (375-580) A trianoni béke következményei Az Osztrák-Magyar (1867-1918) Európa a XIX-XX. században Európa 1871-1899 Európai szövetségek Európa az I. világháború után 1918-1932 Európa 1937-1945 A hitleri diktatúra A Föld a II. világháború után 156

1945-1975 A Föld a XVII-XVIII. sz.-ban 1763-1860 USA: Függetlenségi háború, forradalom Európában A Föld országai napjainkban A '90-es évek háborúi, konfliktusai ig Az USA államainak kialakulása a XIX-XX. sz.-ban Szakkönyvek, segédkönyvek Történelmi fóliasorozatok Ének Elektromos orgona Kottaállvány Ritmus- és dallamhangszerek készlete Dobok, triangulumok, xilofonok, furulyák Magnetofon, CD lejátszó Kulcs a muzsikához: 15 db-os hangkazetta falitábla, Zeneismereti falitabló, Kulcs a muzsikához 8 db-os zenetörténeti oktatótabló Zeneszerzők arckép-sorozat, 29 db Magyar irodalom és nyelv Magyar irodalomtörténeti térkép 100x70 Írói arcképsorozat - fényképsorozat 29 db fóliázva, keretezéssel 25x35 Írói arcképsorozat-fényképsorozat 29 db keret nélkül, fóliázva 25x35 Hangkazetták, CD-k Nyelvtani falitablók A szavak alakja és jelentése Az igék A mondat A jelzők rendszere Hangtani ismeretek összefoglalása-a beszédhangok Magyar értelmező kéziszótár A magyar helyesírás szabályai Magyar helyesírási szótár A helyesírási képesség fejl. Gyakorlása Magyar szólások, közmondások A helyesírási képesség mérése, ellenőrzése

1945-1980 Európa és a Szovjetunió 1907-1939 Nagy Októberi Szocialista Forradalom A FÁK országai Afrika gyarmatosítása 1939Európai Unió - tematikus térkép fotókkal, adatokkal Videófilmek Diasorozatok

Hangvilla Mágneses hangjegy-tábla Táblaíró készlet, 4 színű Hangoszlop Kazetták, CD lemezek Zenei ötvonalas fehér filctollal írható A világ híres operaházai poszter

Irodalmi fogalomtár Világirodalmi lexikon Kötelező és ajánlott olvasmányok olvasónaplói Szakkönyvek A szó Az igenév Az állítmány fajtái Az ok-és célhatározó Teljes hasonulás Idegen szavak kéziszótára Magyar szinonima szótár Mi fán terem? Magyar szókincstár Magnetofon, CD-lejátszó 157

4. sz. melléklet

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás - és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám

1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

4.

5. évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81 1.73 1.84 1.76 1.87 1.79 1.90 1.82 1.93 1.85 1.97 1.89 2.01 1.94 2.05 1.98 2.09

6.

7.

8.

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1-91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36 158

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám

1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

4.

5. évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45 1.44 1.48 1.47 1.51 11.50 1.54 1.53 1.57 1.56 1.60 1.59 1.63 1.62 1.66 1.65 1.69 1.68 1.72 1.71 1.76 1.74 1.80 1.77 1.84 1.80 1.88 1.84 1.92 1.88 1.96

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.64 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

159

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

4. 5. Évfolyam 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80

6.

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

6.

7.

8.

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

4. 5. Évfolyam 25 28 29 32 33 36 37 40 41 44 45 48 49 52 53 56 57 60 61 64 65 68 69 72 73 76 77 80

160

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiindulón helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Pontszám 1 2 3 4 5 6

1. 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

1. 20 25 30 35 40 45

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 28 31 34 36 38 33 36 39 41 43 38 41 44 46 48 43 46 49 51 53 48 51 54 56 58 53 56 59 61 63 58 61 64 66 68 63 66 69 71 73 68 71 74 76 78 73 76 79 81 83 78 81 84 86 88 83 86 89 91 93 88 91 94 96 98 93 96 98 100 102 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 2. 3. 4. 5. 6. évfolyamok 23 26 29 32 34 28 31 34 36 38 33 36 39 41 43 38 41 44 46 48 43 46 49 51 53 48 51 54 56 58

7.

8.

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

7.

8.

36 40 45 50 55 60

38 42 47 52 57 62 161

7 8 9 10 11 12 13 14

50 55 60 65 70 75 80 85

53 58 63 68 73 78 83 88

56 61 66 71 76 81 86 91

59 64 69 74 79 84 89 94

61 66 71 76 81 86 91 96

63 68 73 78 83 88 93 98

65 70 75 80 85 90 95 100

67 72 77 82 87 92 97 102

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 7 9 11 13 15 9 11 13 15 17 11 13 15 17 19 13 15 17 19 21 15 17 19 21 23 17 19 21 23 25 19 21 23 25 27 21 23 25 27 29 23 25 27 29 31 25 27 29 31 33 27 29 31 33 35 28 30 32 34 36 29 31 33 35 37 30 32 34 36 38

7.

8.

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42 162

Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. 1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 1 2 2 3 4 2 2 3 4 5 2 3 4 5 6 3 4 5 6 7 4 5 6 7 8 5 6 7 8 9 6 7 8 9 10 7 8 9 10 11 8 9 10 11 12 9 10 11 12 13 10 11 12 13 14 11 12 13 14 15 12 13 14 15 16 13 14 15 16 17

7.

8.

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

5. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 - 11 12 - 22 23 - 33 34 - 43 44 - 52 53 - 63

Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

163

5. sz. melléklet

A kulcskompetenciák és azok fejlesztési területei Kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magába foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (halott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai 164

gondolkodásmódhoz kacsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeket, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, 165

továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A kulcskompetenciák egyformán fontosak, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.

Kiemelt fejlesztési feladatok Fejlesztési feladataink elsősorban a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti Alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképében, ha maguk is részesévé válnak az értékek megnevezésének, megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók minderre képesek legyenek, a tanítás-tanulás egész 166

folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbek érezzék magukat saját életpályájuk alakításában. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, ismerjék meg hazánk földrajzát, történelmét, irodalmát, mindennapi életét. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetősségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká Fontos az is, hogy nyitottak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. Törekednünk kell arra, hogy tanulóink közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének – így iskolánknak isalapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Ehhez elsősorban ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek elsajátításához az Ember és társadalom műveltségterület és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára való tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. 167

Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni értékeik kapcsolatát. Nemcsak az egyén érdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért az iskolai nevelés során kellő figyelmet kell fordítanunk a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző tantárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyereket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények kialakításában. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Ismerniük kell a könyvtár keresési módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. A tanulás megszervezhető iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módját, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. 168

Fontos feladata kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktus kezelése, az életminőség javítása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése,a teljesebb élet megszervezése. Testi lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásának és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok feladata a gyerekek felkészítése arra, hogy önállóan helyes döntéseket tudjanak hozni egészséges életvitelük kialakításához. A pedagógusok feladata továbbá a sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása is. Ismertessék meg a környezet egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Támogatást kell nyújtanunk a káros, függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel és a családi életre való felkészítéssel. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskolai- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Az iskolának – a tanuló életkorához és a lehetőségéhez képest- átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A pályaorientáció csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. 169

Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában „ A Tolcsvai Általános Iskola helyi tanterve – az óraszámok változatlanul hagyása mellett – előírja a természettudományok súlyának növelését. Az említett műveltségi területnek különös figyelmet adunk az oktatási folyamatban, és a vonatkozó kompetenciákat a többi tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek során is fejlesztjük. A kidolgozandó tanmenetekben átjárókat és kapcsolódási pontokat keresünk a többi tantárgyhoz.” „Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban.” „Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát.” „Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket, hogy rögzítjük: a mérések napján tanulóinknak felmentést adunk – a testnevelés és a szabadon választott órák kivételével – a többi tanórán való kötelező részvétel alól.” „Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást.”

170

6.sz.melléklet

GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI KULTÚRA 8. évfolyam A Gazdasági és pénzügyi kultúra I. tanterv a NAT gazdasági és pénzügyi neveléssel, valamint a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia fejlesztésével kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja, épít a technika, életvitel és gyakorlat, valamint a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tanterv vonatkozó részeire. Önálló tanterv, de erősíti a Vállalkozzunk! I. általános iskolai kerettanterv megvalósítását. A Gazdasági és pénzügyi kultúra I. két fontos szereplőn keresztül vezet be a gazdaság és pénz világába. Első részében a családok gazdálkodásán, második részében az egész nemzetgazdaság működésén keresztül mutatja meg a piacgazdaság legfontosabb folyamatait. A családok felelős gazdálkodása nélkül a nemzetgazdaság, az ország sem gyarapodhat, ezért rendkívül fontos, hogy a felnövekvő generáció felkészült legyen saját háztartásának racionális vezetésére. Éppen ezért a tantárgy egyik fő célja a diákok tudatos, felelős családi gazdálkodási készségének támogatása. Ennek keretében meg kell ismertetni az egyéni pénzügyi tervezés alapjait, meg kell alapozni az ésszerű és a fenntarthatóságot is figyelembe vevő vásárlási döntéseket és a megtakarítási és hitelfelvételi döntéseket segítő képességeket. A tantárgy tanítása ki kell hogy alakítsa az önmagáért, jövőjéért felelősséggel tartozó, öngondoskodó magatartást és a mások problémái felé nyitott, támogató hozzáállást. Fontos célja a tantárgynak, hogy a diák már gyerekstátuszban is ne csak fogyasztó, hanem a családi gazdálkodást értő résztvevője legyen a család közösségének, legyen képes saját zsebpénzét ésszerűen beosztani, felhasználni. Ismerjen meg családi költségvetési sémákat (háztartási naplókat), a költségvetésben legyen képes összegyűjteni a felmerülő kiadásokat, bevételeket, tudjon következtetni a megtakarítási, hiteltörlesztési lehetőségekre, ez alapján váljon képessé a hitelfelvételről való felelős döntésre. Váljon a diákok számára egyértelművé, hogy szoros kapcsolat van a családok rövid és hosszú távú pénzügyi döntései között. A tantárgy fejlessze a gazdasági, pénzügyi természetű problémák alternatív megoldási lehetőségének tudatosítását. Ismerjen kockázatokat, bizonytalanságokat egy család jövőjében, és ismerjen segítő megoldásokat, válaszokat a felmerülő problémákra. Meg kell értetni, hogy az egyéni sikerek és a közösség, az ország egészének eredményessége hosszú távon összefüggnek, elválaszthatatlanok. A nemzetgazdaság működésének bemutatásával ismerje meg a diák annak a piacgazdaságnak, országnak a működését, amiben élünk, értse meg azokat a lehetőségeket és korlátokat, amiket a piacgazdaság nyújt az egyén számára. Értse meg, miért fontos részt venni a termelésben, miért fontos a lelkiismeretesen, tervezetten, szervezetten végzett munka, az igazságos elosztás, gondoskodás a gyerekekről, az idősekről, és mi a jelentősége a szolidaritásnak. Értse és ismerje, mi a jólét és a jóllét fogalma, tartalma, különbsége, kapcsolata. Ismerje fel a szükségletek és korlátok kapcsolatát mind az egyén, mind az országok szintjén. Értse meg a növekedés fogalmát, feltételeit és korlátait, valamint a hosszú távú felelős gondolkodás, a fenntarthatóság biztosítékait. Értse meg, hogy a túlfogyasztás, az erőforrások túlzott kimerülése milyen hatással van az ország és a saját jövőjére, és mit tehet ő ennek elkerülése érdekében. Ismerje a piacgazdaság működését, értse a termelés és a fogyasztás, a keresletkínálat közötti összefüggéseket. Tudja, hogy mi a verseny, hogyan működnek együtt és 171

miként versenyeznek a gazdaság szereplői. Tanulja meg, hogy lehetséges etikus verseny a gazdasági szférában is. Lássa át a pénz szerepét a hazai és nemzetközi gazdaságban. Ismerje meg a gazdaság kulcsszereplőit és a kapcsolatrendszerüket bemutató modellt. A tantárgy célja, hogy a diák lássa át a külkereskedelem jelentőségét egy olyan külkereskedelemre nyitott országban, mint hazánk, legyen tájékozott Magyarország exportés importcikkeiről. Értse meg, hogy a piacgazdaságban miért van szükség államra, mi az állam funkciója, és melyek azok a feladatok, amelyeket a piacgazdaság önmagában nem vagy nem kielégítően szabályoz. Ismerje az állami feladatok ellátásához szükséges fontosabb forrásokat, illetve hogy mire költi az állam a befolyt összegeket. Értse meg, miért fontos az adómorál javítása, a korrupció visszaszorítása. Legyen tisztában az államadósság fogalmával és következményeivel. A tantárgy gazdasági oldalról alapozza meg az egyéni felelősségvállalást, az aktív állampolgári magatartást. Módszertanilag sok konkrét eset, adatgyűjtés feldolgozásával jutnak a diákok új ismerethez, döntési helyzetbe, ok-okozati összefüggés felismeréséhez. Ezáltal gondolkodási képességük fejlődik, valamint tudatosul bennük, hogy környezetükben számtalan dolognak van gazdasági, pénzügyi vonatkozása. A csoportban, esetjátékokban végzett feladatokkal, vitákkal fejlődik kommunikációs készségük, érvelési technikájuk, és e sajátos terület szakmai szókincsével is gyarapodnak. A tantárgy hozzájárul a diákok önismeretének gazdagításához. A családi gazdálkodást bemutató tananyagrész feldolgozását végigkíséri egy tanulságokat tudatosító módszer, a Tippgyűjtés, amely erősíti a megbeszélt, legfontosabb „tilalomfák” és „ajánlások” megjegyzését. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve egyes részek feldolgozhatóak a diákokkal együtt alkotott „Gazdálkodj tudatosan” társasjátékban, amellyel a gyerekek kreativitása, azonosulása is érvényesülhet. A Gazdasági és pénzügyi kultúra tantárgy első része a családok gazdálkodásával foglalkozik. A témával összefüggésben a diákoknak lehetnek tapasztalatai, amelyeket megfontoltan kell bevonni a tananyag feldolgozása során. A gyerekek mindennapjaikban megélik a társadalmi különbségeket, osztályon belül is jelentős szóródás lehet a családok anyagi lehetőségei között. Éppen ezért körültekintően kell eljárni az egyes témák feldolgozásakor. Ne kérjünk az egyes családok gazdálkodásáról adatot, célszerű az általános szinten megragadni a családi költségvetés bevételi és kiadási oldalát. A háztartásstatisztika adatai segítenek az eltérő jövedelmi viszonyok között élők eltérő fogyasztásáról, megtakarítási lehetőségeiről beszélni. Fontos hangsúlyozni, hogy az anyagi különbségek nem emberi és értékbeli különbségek. A gyerekek még elsősorban fogyasztói és nem előállítói a javaknak. Iskolai munkájuk, közösségi magatartásuk, feladatokban való részvételük mutatja meg és fejleszti képességeiket, értékeiket.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A család is gazdálkodik…

Órakeret 2 óra

A családban megélt gazdálkodási tapasztalatok.

A saját család gazdasági funkcióinak felismertetése. A szűkösség problémájának, valamint egy átlagos család A tematikai egység megélhetéséhez felhasználható erőforrások megismertetése. nevelési-fejlesztési A családi munkamegosztás jelentőségének és az egymásért végzett céljai munka felelősségének tudatosítása. Információszerzés, - felhasználás fejlesztése: meghatározott 172

szempontból adatok gyűjtése, rendszerezése és abból következtetések levonása. Fejlesztési követelmények

Ismeretek Családból háztartás A család gazdasági funkciói és kapcsolatai: fogyasztás, jövedelemszerzés, vásárlás, termelés, munkavégzés, megtakarítás, befektetés, adózás, adományozás, a munkaerő „újratermelése”, önkéntesség. A szűkösség problémája, a gazdálkodás szükségessége a családban. A háztartás fogalma. Erőforrásaink a megélhetéshez Szaktudás, munkavégző képesség, tulajdon, idő… Munkavégzés, önkiszolgálás a családban Munkamegosztás, munkaszervezés, gazdálkodói felelősség egymásért.

Egy elképzelt konkrét család gazdálkodásának leírásában a családok gazdasági funkcióinak felismerése, a gyűjtött ismeretek és a saját családi tapasztalatok alapján általánosítás. Ábra, gondolattérkép készítése a családok lehetséges gazdasági kapcsolatairól.

Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: a családi munkamegosztás, gazdálkodás. Matematika: halmazok.

Mi van, mi nincs? Családi esettanulmányok alapján megválaszolni: milyen erőforrásokkal rendelkeznek a háztartások a megélhetésükhöz? A gyűjtött ismeretek összegzése. Kérdőív segítségével statisztikai felmérés az osztályban: Ki milyen munkát végez a családban? Ki nem tud dolgozni? Kiről kell gondoskodni? A gyűjtött adatok rendszerezése, a tapasztalatok megbeszélése. Egy család ésszerű munkamegosztása. Tippgyűjtés (tanulságok levonása): minden megbeszélt témához kapcsolódóan a legfontosabb tanulások plakátszerű megjelenítése.

I.

Család, háztartás, szűkösség, fogyasztás, jövedelemszerzés, Kulcsfog jövedelemtermelés, vásárlás, termelés, munkavégzés, megtakarítás, almak/ befektetés, adózás, adományozás, gondoskodás, a munkaerő fogalmak „újratermelése”, önkéntesség, munkavégző képesség, tulajdon, szervezés, munkamegosztás, felelősség.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A családi költségvetés, avagy a háztartások pénztárcája

Órakeret 4 óra

A diákok családi tapasztalatai. Saját zsebpénzzel való gazdálkodás tapasztalata.

A tematikai egység A családok legfontosabb bevételeinek és kiadásainak megismertetése. nevelési-fejlesztési Ismeretek alkalmazása a családi költségvetés valamely formában történő összeállítására és vezetésére. céljai 173

Szempontok megismerése, amelyekre figyelve csökkenthetők a vásárlás anyagi természetű kockázatai, ezáltal a vásárlói tudatosság erősítése. A tartalék fontosságának megértetése, az összefüggés bemutatása a megtakarítási lehetőség és a hitelfelvétel között. Adatok elemzésével logikus következtetésre jutás, ezáltal a döntéshozó képesség megalapozása. Ismeretek

Fejlesztési követelmények

A család bevételei Munkából, tulajdon hasznosításából, a társadalmi juttatásokból származó és egyéb bevételek.

Rövid családi esettanulmányok, háztartási naplók alkalmazásával a főbb bevételi források (munkabér, jutalom, bérleti, díj, kamat, társadalmi juttatások, nyeremények, nyugdíj stb.) A család kiadásai tudatosítása, rendszerezése. Mennyiből lehet megélni? Esettanulmány: Két eltérő A családi kiadások főbb jövedelmű család havi csoportjai, a fogyasztási szerkezet kiadásainak összevetése azonos szerényen és gazdagon. csoportosítás alapján (háztartásstatisztikai adatok Kockázatok a vásárláskor feldolgozásával, háztartási Minőség, ár, jótállás, fogyasztói naplókkal). jogok, felelősség a vásárláskor. Az adatok alapján a kiadási csoportok azonosítása, színes Nagy értékű vásárlások, hitelek kördiagram készítése, elemzése. Döntési szempontok, lehetséges pénzügyi források. Az áruhitelek. A tudatos vásárlói magatartást segítő honlap, kiadvány Költségvetési egyensúly feldolgozása. Többlet vagy hiány? (Tanácsadói szerepben: Van-e lehetőség megtakarításra, problémákra információkeresés vagy többletforrás kell? az adott források felhasználásával.)

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: gazdasági válságok; családi költségvetés, bevételek, kiadások. Matematika: statisztika, viszonyszámok. Technika, életvitel és gyakorlat: Háztartás – családi gazdálkodás. Tudatos vásárlás. Takarékosság.

Döntési játék csoportokban: Melyik megoldást választjuk? Mosogatógépet/autót/… vásárol a család. Egyszerűsített költségvetés alapján kell a hitelkínálatból az adott áru vásárlásához szükséges hitelt kiválasztani. A döntések indoklása, megbeszélése. Különböző jövedelmű családok költségvetése alapján a költségvetési egyenleg megállapítása. Tippgyűjtés (tanulságok levonása). II.

Kulcsfog Családi költségvetés, háztartási napló, munkával összefüggő, tulajdonból 174

almak/ származó jövedelem, társadalmi juttatás, transzfer, egyéb bevétel, kiadási fogalmak csoport, folyó kiadás, beruházás, megtakarítás, hitelfelvétel, hiteltörlesztés, költségvetési egyenleg.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Hitelfelvétel

Órakeret 2 óra

Előzetes tudás

Kölcsönzéssel, hitellel, adóssággal kapcsolatos tapasztalatok.

Annak megértetése, hogy a hitel lehetőséget teremt egy fontos családi igény kielégítésére, a felelős hitelfelvétellel jobban élhet a család. Egy hitelszerződés aláírásával járó kötelezettségek megismertetése. Olyan okok, kockázatok megismertetése, amelyek a hiteltörlesztés A tematikai egység nemfizetéséhez vezethetnek. nevelési-fejlesztési Példák megismertetése a hiteltörlesztést garantáló biztosítékokra. céljai A nemfizetés lehetséges következményeinek megismertetése. Az ismeretek alkalmazása: javaslattétel az adósságkezelésre. Mindezek alapján annak elősegítése, hogy váljon körültekintővé egy majdani hitelfelvétel mérlegelésében. Ismeretek Hitelek a családi gazdálkodásban Hiteltípusok. Egy hitelszerződés és következményei A szerződő felek, biztosítékok. A devizahitelek sajátosságai. A nemfizetéshez vezető okok Váratlan változások a hitelszerződés megkötése után. Családi problémák: betegség, munkanélküliség, gyermekvállalás stb. Külső okok: árfolyamváltozás, kamatváltozás, jövedelemcsökkenés stb. A nemfizetés következményei: a KHR-rendszer, adósságspirál, fedezet, jelzálog eladása, kezességvállalás terhei. Adósságkezelés Megoldáskeresés: átütemezés, végtörlesztés, szigorú pénzkezelés (amiről még le lehet mondani).

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Gyűjtőmunka: Milyen családi Technika, életvitel és célokat valósítottak meg hitelből gyakorlat: családi a környezetedben? gazdálkodás. Hitelfelvétel ésszerűen: egy megalapozott, számításokkal alátámasztott hitelfelvételi döntés bemutatása.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hitel.

Cél: az egyensúly! – komplex esettanulmány egy család eladósodásáról és az adósságkezelésről. Egy-egy kérdés csoportos feldolgozása: 1. Hogyan került sor a hitel felvételére? (Mire vették fel, megalapozott volt-e? Milyen kockázatok kapcsolódtak a hitelfelvételhez?) 2. Milyen tényezők (okok, körülmények) vezettek a hiteltörlesztés elmaradásához? 3. Milyen következményei lehetnek a nemfizetésnek (fedezet, kezes, jelzálog, adóslista – Központi Hitelinformációs Rendszer – KHR). 4. Hogyan lehet helyreállítani 175

az egyensúlyt? Hogyan lehet a terheket csökkenteni? Honnan lehet több pénzhez jutni? A kérdések megválaszolása után közös egyeztetés, értékelés. Tippgyűjtés (tanulságok levonása) III.

Kulcsfog Adós, hitelező, kezes, zálog, jelzálog, törlesztő részlet, kockázat, almak/ nemfizetés, árfolyamváltozás, kamatváltozás, KHR-rendszer, fogalmak adósságkezelés, végtörlesztés, átütemezés

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Megtakarításból befektetés? Banki kapcsolatok

Órakeret 3 óra

Családi megtakarítások, befektetések tapasztalatai.

A bankszámlák és bankkártyák használatában rejlő előnyök megismertetése. A megtakarítás és befektetés különbségének megértetése. A tematikai egység Kritikai gondolkodás fejlesztése: tudjon a kockázat szempontjából nevelési-fejlesztési befektetések között különbséget tenni; ismerjen fontosabb befektetési formákat és tudja, hogy milyen élethelyzetben melyiket célszerű céljai választani. A megtakarítási célok és ezek eléréséhez kapcsolható befektetési lehetőségek összefüggésének felismertetése. Ismeretek Korszerű pénzkezelés A perselytől a bankszámláig. A család banki kapcsolatai és kiadásainak fizetési módjai. Elhalasztott vásárlások A megtakarítások céljai és formái. Befektetések Szempontok: kockázat, hozam, idő, pénzösszeg, hozzájutás (likviditás). A legismertebb családi befektetések (betét, értékpapír, ingatlan, életbiztosítás) és a kapcsolódó fogalmak (árfolyam, EBKM – egységesített betéti kamatláb mutató).

Fejlesztési követelmények Statisztikai felmérés az osztályban: mit tudunk a család banki kapcsolatairól:  Hol vezeti a család a bankszámláját?  Mire jó a bankszámla?  Van-e bankkártyája a családnak?  Mire használhatjuk a bankkártyát? A felmérés tapasztalatainak megbeszélése, szükség szerinti kiegészítése. Kidolgozott esettanulmány alapján egy család megtakarítási lehetőségének, céljainak és a megtakarítás szempontjának megbeszélése. A megtakarítás és befektetés kapcsolatának értelmezése. A megbeszéltek általánosítása, a befektetési szempontok alapján a

Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: családi gazdálkodás, takarékosság. Matematika: alapműveletek, kamatszámítás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: megtakarítások, pénzformák, pénzkezelés, pénzintézetek.

176

leggyakoribb befektetési típusok bemutatása. Kapcsolódó reklámok értékelése. A magyar háztartások megtakarítási adatai: KSHadatok bemutatása. Az árfolyamváltozás hatása a hozamra – összefüggések felismerése. Tippgyűjtés (tanulságok levonása). IV.

Kulcsfog Megtakarítás, bankszámla, bankkártya, átutalás, közüzemi számla, almak/ megtakarítási motívum, kockázat, hozam, betét, értékpapír, ingatlan, fogalmak életbiztosítás, EBKM, árfolyam.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Zsebpénz, avagy egy diák gazdasági szerepei

Órakeret 3 óra

Saját vásárlási, megtakarítási, pénzkezelési élmények. Osztálypénz gyűjtése.

A szűkösség, a fenntarthatóság problémájának megvilágítása. A gazdálkodói magatartás, döntések és adófizetői szerep tudatosságának erősítése. A saját szokások tudatosításával az önismeret fejlesztése. A takarékos és A tematikai egység fenntartható vásárlás, fogyasztás formáinak megismertetése során a nevelési-fejlesztési tudatos magatartás erősítése. céljai A hosszú távú gondolkodás fejlesztése a pénzügyi döntésekben. A kamatos kamat jelentőségének felismertetése a megtakarításokban. A saját segíteni tudás felismertetése, a másokért vállalt felelősség erősítése. Ismeretek Egy diák lehetséges bevételei Zsebpénz, ajándékok, családi „hasznosságok” (üvegvisszaváltás, papírgyűjtés…), munkavégzés stb. A bevételek felhasználása A szűkösség problémája. Vásárlások, célzott megtakarítások (gyűjtök egy….), távoli, bizonytalan célú megtakarítások. Megtakarítás munkával. 72-es szabály. Mi is adózunk? Áfa és kamatadó a diákok gazdálkodói szerepében.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Két gyerek zsebpénzsztorija: Hangya Balázs és Tücsök Bogi hogyan gazdálkodik a pénzzel? Tanulságok megbeszélése. Bevételek, kiadások főbb típusainak felismerése. „Hangyák” és „Tücskök” az osztályban, ki hova tartozik, önismeret.

Technika, életvitel és gyakorlat: felelősség másokért, önkéntesség. Matematika: kamatszámítás, kamatos kamat.

Hogyan lehet a vágyakat és a szűkös erőforrásokat összehangolni? Hogyan vásárolunk? Hogyan lehet a vásárlásainkkal is takarékoskodni? A fenntarthatóság elve a vásárlásban, fogyasztásban. Beszélgetés a kérdésekről, 177

próbavásárlás. És akinek nincs? Adományaink tettel/pénzzel?

Közvélemény-kutatás: Mire gyűjtenek a diákok? Adatok feldolgozása és bemutatása. Két eltérő megtakarítási magatartás számszerűsítése hosszú távon. (A kamatos kamat csodája.) Vajon tudunk-e segíteni a rászorulóknak? Beszélgetés az önkéntességről. Tippgyűjtés (tanulságok levonása)

V.

Kulcsfog Szűkösség, zsebpénz, takarékosság, körültekintő vásárlás, megtakarítás, almak/ kamat, kamatos kamat, 72-es szabály, áfa, kamatadó, adomány, fogalmak önkéntesség.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 2 óra

Gazdasági kockázatok a családban Családi problémák megélése (betegség, veszteségek).

A társadalombiztosítás alapelemeinek, feltételeinek megismertetése, a befizetések és jogosultságok kapcsolatának megértetése. A tematikai egység Kritikai gondolkodás fejlesztése: a gazdasági természetű kockázatok nevelési-fejlesztési felismerése, kezelési technikák megismerése. A hosszú távú gazdálkodói felelősség erősítése önmagáért, családjáért. céljai A saját lehetőségek, erkölcsi kötelesség felismertetése a rászorulók segítésében. Ismeretek Betegség, rokkantság Hogyan és miből gondoskodik a társadalom a betegekről, rokkantakról? Betegállomány, táppénz, egészségügyi ellátás rendszere Magyarországon. Munkanélküliség Milyen ellátásra, mennyi ideig jogosult egy regisztrált munkanélküli? Veszteségek, csapások Károk és kezelésük a háztartásokban (törés, betörés, autókár, károkozás másnak). A biztosítások leggyakoribb típusai a háztartásokban.

Fejlesztési követelmények Esettanulmányok és megbeszélésük: Családi történetek. Mit lehet tenni, ha  tartósan beteg lesz az egyik szülő;  munkanélküli lesz az egyik szülő,  elég, beázik, karambolos lett a…

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: munkanélküliség. Technika, életvitel és gyakorlat: rászorultság, társadalom-biztosítás, önkéntesség.

Következmények és kezelési lehetőségük. Felkészülés a váratlan helyzetekre. Beszélgetés az esetekről, általánosítás és tanulságok megfogalmazása. 178

„Segítségek a bajban” címmel Öngondoskodás, hosszú távú gondolattérkép, rajz készítése. gondolkodás (Segédletek, amelyek a lehetséges Hogyan lehet csökkenteni a támogatásokat, intézményeket bajokból származó veszteségeket? írják le.) A tartalék jelentősége. Esetjáték-esettanulmány: Társadalmi szolidaritás Kis családokban (csoportokban) Hogyan gondoskodik az állam/a eseménykártyák feldolgozása: társadalom/egy-egy közösség a milyen ötletük van a rászorultakról? „családoknak” a kártyákon Hogyan tudunk egymásnak található problémák megoldására. segíteni, ha bajba jutunk? Mit tehetnek a családok egymásért? A társadalmi felelősség értelmezése a családban. Felmérés az osztályban: hogyan támogatják a családok a rászorulókat? Tippgyűjtés (tanulságok levonása). VI.

Kulcsfog Betegállomány, táppénz, egészségügyi ellátás, munkanélküliség, biztosítás almak/ (élet-, baleset-, vagyon-, felelősségbiztosítás), öngondoskodás, tartalék, fogalmak társadalmi szolidaritás, önkéntesség, rászorultság, felelősség, pénzügyi fogyasztóvédelmi intézmény.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A gazdaság – igények és lehetőségek

Órakeret 3 óra

Saját maga, családja, környezetében élők igényeinek, lehetőségeinek, erőforrásainak ismerete. A földrajzban megismert országok fejlettségi különbségei. A történelemben tanult technikai változások és a szükségletek, valamint kielégítési módjuk megváltozása.

Annak megértetése és tudatosítása, hogy milyen erőforrások határozzák meg egy ország fejlődési lehetőségeit. A tematikai egység A szűkösség fogalmával kapcsolatban annak megértetése, hogy az nevelési-fejlesztési igények kielégítésének miért vannak prioritásai, miért kellenek döntési alternatívák az erőforrások felhasználásban. céljai A fenntarthatóság jelentőségének, felelősségének megértetése mind a társadalom, mind az egyén esetében. Ismeretek Szegény és gazdag országok, erőforrások A szegénység, ill. gazdagság értelmezése. Egy nemzetgazdaság erőforrásai: földrajzi és társadalmi erőforrások. A fejlettséget

Fejlesztési követelmények Választható esettanulmány feldolgozása: Miből élünk? V1. Három ország (köztük Magyarország) gazdaságának elemzése, az erőforrások,

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: egy-egy ország, térség fejlődésének mozgatórugói az 179

meghatározó tényezők (GDP, természeti erőforrások, népesség, szaktudás, termelékenység, hatalmi státusz stb.). A szükségletek és a termelés kapcsolata. A szűkösség problémái A termelési tényezői, a termelési folyamat, a termék és szükséglet összefüggése. Szűkösség, döntési alternatívák, gazdálkodás az erőforrásokkal. A növekedés korlátai és a fenntarthatóság Az ökológiai lábnyom értelmezése. Fenntarthatóság, felelősség az egyén és az ország és a Föld szintjén.

fejlettség és fejlődési lehetőségek újkori történelemben. elemzése (statisztikai adatok, történelmi, természeti, gazdasági Földrajz: az országok körülmények). és a gazdasági fejlettség alapadatai. V2. Esetjáték: szükségletek, termelés, munkamegosztás, Technika, életvitel és társadalomszervezés. Egy lakatlan gyakorlat: termelés, sziget erőforrásainak és az főzés, tervkészítés, emberek tudásának, munkavégző technológia, képességeinek felhasználásával a takarékosság, túlélés feltételeinek, a jólét hatékonyság. lehetőségének megteremtése, megszervezése. Erkölcstan: Fogyasztás és Tapasztalatszerzés: ökológiai lábnyom. Erőforrások és termelési Közös jövő, egyéni lehetőségek összefüggése felelősség. csoportos döntési játékban (papír, olló, vonalzó, ceruza, körző felhasználásával egyszerű termelési folyamat megszervezése, piacra termelés, verseny). Tapasztalatok, tanulságok összegzése. Vita: Jólétben vagy jól szeretnék élni? A jólét és jóllét különbségei. Az ökológiai lábnyom. A fenntarthatóság kritériumai. Plakátkészítés: Országok ökológiai lábnyoma.

VII.

Nemzetgazdaság, GDP, piac, természeti, társadalmi erőforrás, szaktudás, Kulcsfog termelésszervezés, nagyhatalom, nyersanyag, szegénység, szegény és almak/ gazdag ország, szükséglet, termék, termelés, szolgáltatás, szűkösség, fogalmak döntési alternatíva, a növekedés korlátai, fenntartható fejlődés, ökológiai lábnyom, jólét, jóllét.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A piacgazdaság, amelyben élünk

Órakeret 6 óra

A piacgazdaság szereplői a diákok környezetében (termelő, szolgáltató kereskedő vállalkozások, bankok). A pénzről szerzett történelmi, földrajzi ismeretek, saját, családi tapasztalatok (vásárlás, külföldi pénzhasználat).

A tematikai egység A kereslet és kínálat egymásra hatásának, a piaci információk nevelési-fejlesztési jelentőségének megértetése a termelési és fogyasztási döntésekben. A rendszerszemlélet, a modellalkotó képesség fejlesztése a gazdaság céljai 180

sokféle szereplője kapcsolati rendszereinek megismertetése során. Ismeretek A piacgazdaság fogalma, jellemzői. Magántulajdon, piac, verseny. A piacgazdaság kiépítése Magyarországon. A piac szerepe a gazdaságban A piac mint a termelés és fogyasztás kapcsolata, információk és döntések a piac segítségével. A verseny előnyei és problémái, versenyetika.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Döntési játék csoportokban: A piaci mechanizmus működése, pl. egy gyümölcspiacon. Kereskedői szerepben vásárlási és eladási döntéseken keresztül a kereslet és kínálat egymásra hatásának megélése. A tapasztalatok összegzése, általánosítása.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Pénzintézetek. A pénz kialakulása, funkcióváltozása. A piac és verseny szerepe a nemzetgazdaságok fejlődésében a XVIII. és XIX. században.

Gyűjtőmunka: Verseny a vállalatok között. A diákok környezetében működő A pénz fogalma és funkciói vállalkozások versenyének A pénz szerepe a gazdaságban. A konkrét jelenségei. A verseny pénz mint értékmérő eszköz, előnyeinek és problémáinak, forgalmi eszköz, felhalmozási egészségtelen kinövéseinek eszköz, fizetési eszköz és értékelése. világpénz. Kiselőadás: Szereplők és kapcsolatok a Fair trade kereskedelem. gazdaságban A vállalatok, háztartások, állam- Gyűjtőmunka, kiállítás: önkormányzat egyszerűsített A pénz története/Fizetőeszközök kapcsolatrendszere, a napjainkban. piacgazdaság modelljében. Fogyasztási cikkek piaca és Vita: erőforrások piaca. Vállaljanak-e szerepet a Pénzügyi közvetítők. vállalatok a város/falu életében? Civil szerveződések. Miért vállalnak el civil szervezetek állami feladatokat? Lehet-e önkormányzati vezetőnek a településen saját vállalkozása? Kaphat-e önkormányzati megrendelést?

Földrajz: A piac működésének alapelvei. Nemzeti és közös valuták, a pénz szerepe, fizetési módok.

Tapasztalatszerzés modelljátékban: Vállalkozó és háztartás szerepben a diákok az erőforrások, termelés és termék (áru) körforgását, adásvételét élik meg (termelési tényezők piaca, fogyasztási cikkek piaca, erőforrásoktermelés összefüggése). A tapasztalatok és a piacgazdaság modelljének összevetése. Látogatás vagy vendégfogadás: Pénzügyi közvetítők (pl. 181

bank)/civilek az iskola környezetében. Mi a szerepük a gazdaság működésében? VIII.

Piacgazdaság, magántulajdon, piac, termelési tényezők piaca, fogyasztási Kulcsfog cikkek piaca, nemzetgazdaság, termelés, fogyasztás, vállalkozás, becsületes almak/ kereskedelem, piaci verseny, versenytárs, monopolhelyzet, versenyetika, fogalmak állam, önkormányzat, civil szervezet, árupénz, pénz, pénzfunkció, pénzforma, euró, infláció, hitel, adó.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Világpiaci kapcsolatok – határon innen és túl

Előzetes tudás

Importcikkek a fogyasztásunkban. Valuták, valutaváltás, árfolyam ismerete. Magyar termékek külföldön. Külföldi termékek hazánkban.

Órakeret 3 óra

A külkereskedelem jelentőségének, szerepének, nyitottságunk, érzékenységünk megértetése a világpiaci változásokra. Az árfolyamváltozás kettős hatásának, összefüggésének megértetése a A tematikai egység külkereskedelemmel. nevelési-fejlesztési A helyi termékek jelentőségének tudatosítása a fenntarthatósággal céljai összefüggésben. A kritikai gondolkodás fejlesztése előnyök és hátrányok, érvek és ellenérvek összevetése során. Ismeretek

Fejlesztési követelmények

A magyar és a külföldi termékek fogyasztásunkban A magyar gazdaság és a világpiac összefüggése, a nemzetközi munkamegosztás jelentősége. Multinacionális vállalatok.

Gyűjtőmunka: Helyi, hazai és külföldi termékek a környék boltjaiban. A nemzetközi munkamegosztás előnyei és problémái. (Helyi termelés, lokalitás, fenntarthatóság összefüggése.)

Külkereskedelmünk szerkezete, partnereink Magyarország külkereskedelmi partnerei az EU-ban és az EU-n kívül. A külkereskedelem összetétele, jelentősége. A nyitott gazdaság értelmezése. Pénz a nemzetközi piacon Valuta, deviza fogalma, árfolyama. Az euró.

Szituációs játék: A helyi gazdák szövetsége helyben előállított terméket szeretne eladni a boltban. Milyen érvek szólnak mellette, ellene?

Kapcsolódási pontok Földrajz: Külkereskedelem. Nemzeti és közös valuták, valutaváltás, árfolyamok. A magyar gazdaság szerkezete, külkapcsolatai. Matematika: diagramok, táblázatok, grafikonok – adatleolvasás, készítés, értelmezés.

Statisztikai adatok Magyarország külkereskedelmének szerkezetéről, irányáról, méretéről – diagramkészítés, értelmezés. Szerepjáték – szerepkártyák: Különböző gazdasági szereplők hogyan élik meg a devizaárfolyamok változását? A változások hatása az export, import alakulására. 182

Vita: Magyarország EU-tagságának előnyei, hátrányai. IX.

Kulcsfog Világpiac, export, import, fenntarthatóság, helyi termék, multinacionális almak/ vállalat, külkereskedelem, külkereskedelem szerkezete, nyitott gazdaság, fogalmak valuta, deviza, valutaváltás, árfolyam, euró.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 4 óra

Miért van szükség az államra? Az állam kialakulása, az állam változó szerepe. Adófajták, a diák, illetve családja tagjainak adófizetése.

Az állami szerepvállalás okainak, az állam feladatainak megértetése. A tudatos és felelős magatartás erősítése: annak megértetése, hogy miért A tematikai egység kell adózni, miért fontos az államnak és az adózó állampolgárnak az nevelési-fejlesztési adómorál javítása, a feketegazdaság és a korrupció visszaszorítása. Az összefüggés felismertetése a túlköltekezés és eladósodás között. céljai Az ésszerű gazdálkodás és takarékosság jelentőségének megértetése az ország egészére vonatkoztatva is. Ismeretek A piaci működés ellentmondásai Környezetszennyezés, a verseny problémái, monopóliumok, közjavak, válság, szegénység, esélykülönbségek a társadalomban. Az állami szerepvállalás és ennek költségei Rendfenntartás (rendőrség, honvédelem), egészségügy, oktatás, kultúra, közjavak, állami intézmények, nyugdíjrendszer működtetése, szociális kiadások. Miből költ az állam? Állami bevételek: Néhány fontosabb adó (személyi és vállalati jövedelemadó, a bér közterhei, forgalmi adó, és a fogyasztási adó), vámok, illetékek, privatizáció, kölcsönök. Az adófizetők kötelessége, felelőssége és joga A tudatos és felelős állampolgár.

Fejlesztési követelmények Aktuális országos vagy helyi hírek gyűjtése a környezetszennyezés, a szegénység, a társadalmi problémák témaköréből. Vita: Ki oldja meg a piac, a környezetszennyezés, a szegénység, az esélykülönbségek problémáit? Mi a feladata e gondok enyhítése érdekében az államnak, az önkormányzatnak? Szerepjáték: Vita egy helyi önkormányzat költségvetéséről. A szűkösség problémája, teendők rangsorának felállítása különböző képviselői szerepek, érdekek ütköztetése során.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az állam kialakulása, az állam szerepének változása. Földrajz: nemzetközi szervezetek. Technika, életvitel és gyakorlat: egy tevékenységhez kapcsolódó költségek. Erkölcstan: Az emberiség globális problémái. Egyenlőtlenségek és igazságosság a társadalomban, szolidaritás.

Vita: Miért fontos az államnak és az állampolgárnak a feketegazdaság Matematika: és a korrupció visszaszorítása? százalékszámítás. Egyszerűsített számítási feladatok: Hogyan számítják ki:

Eladósodott állam, eladósodott 183

ország A kiadási többlet és az államadóság összefüggése. Az egy főre jutó államadósság. A takarékosság és kiadáscsökkentés kényszere és nehézségei.

 egy termék áfáját?  egy foglalkoztatott jövedelemadóját?  egy vállalakozás nyereségadóját? „Mit tennénk, ha…” döntési játék: Milyen választ adna a nemzetgazdasági miniszter? Eseménykártyák: visszaesés van a világgazdaságban, a forint leértékelődött az euróhoz képest, infláció alakult ki, nőtt a munkanélküliség stb. Adatelemzés: Statisztikai adatok a magyar államadósság alakulásáról.

X.

Környezetszennyezés, szegénység, a verseny problémái, monopólium, Kulcsfog közjavak, válság, adó, adózás, személyi és vállalati jövedelemadó, bér almak/ közterhei, forgalmi adó, fogyasztási adó, vám, illeték, privatizáció, kölcsön, fogalmak államadóság, GDP-arányos államadóság, honvédelem, rendőrség, kormányzati intézmény, oktatás, kultúra, egészségügy, költségvetés, bevétel, kiadás, deficit, költségcsökkentés, feketegazdaság, korrupció.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Egy ország polgára – az egyén gazdasági szerepe

Órakeret 1 óra

Történelemformáló hősök és az átlagember szerepe, felelőssége különböző korokban a hétköznapokban és nagy eseményekben. Saját gazdasági szerepeinek tapasztalatai. Diákönkormányzatban szerzett tapasztalatok.

Saját gazdasági szerepek tudatosítása. A tematikai egység A felelős magatartás erősítése az egyén, a társadalom és az állam nevelési-fejlesztési kölcsönös felelősségének, egymásrautaltságának, a jogok és céljai kötelezettségek összhangjának megértetése során. Ismeretek Szerepeink a gazdaságban Az egyén mint  fogyasztó,  munkavállaló,  adófizető,  megtakarító,  hitelfelvevő,  adományozó, segítő, önkéntes,  vállalkozó,  választópolgár.

Fejlesztési követelmények Gyűjtőmunka aktuális cikkekből: Gazdasági szerepek, társadalmi szerepvállalás a hétköznapi ember és néhány híresség életében.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Az egyén szerepe a történelemben. Állampolgári alapismeretek.

184

XI.

Kulcsfog Egyén, társadalom, állam, választópolgár, civil kezdeményezés, jog, almak/ kötelesség, felelősség. fogalmak

A tanuló érti a szűkösség fogalmát és szerepét a család és egy ország gazdálkodásában. Modellszerűen átlátja a családok gazdasági funkcióit és kapcsolatait a többi gazdasági szereplővel. Tisztában van azzal, hogy a gazdasági célok több úton is elérhetők, képes az alternatív megoldások mérlegelésére. Tájékozott a háztartások legfontosabb erőforrásairól, bevételeiről, kiadási csoportjairól, képes egyszerű családi költségvetés összeállítására és vezetésére. Fel tud sorolni a tudatos vásárlást, a fenntarthatóságot biztosító szempontokat. Érti a családi költségvetés, a megtakarítás és hitelfelvétel összefüggését, egymásra hatását. Ismeri a hitelfelvétellel járó kockázatok főbb típusait, a nemfizetés következményeit és a pénzügyi zavarok kezelésének néhány lehetőségét. Ismeri a jellemző befektetési típusokat és az ezek közti választás főbb szempontjait. Tisztában van saját gazdasági szerepével, ismeri saját gazdálkodási attitűdjét, képes saját céljaival összefüggő rövid és hosszabb távú pénzügyi tervezésre. Ismer gazdasági természetű kockázatokat a családok életében, tud javaslatot tenni ezek negatív hatásának csökkentésére, elkerülésére. Érti a családok és saját szerepét a rászorultak támogatásában, a társadalmi felelősségvállalásban, az önkéntes feladatok végzésében. A fejlesztés várt Képes a gazdálkodással kapcsolatos főbb alapelvek tanács formájában eredményei a történő megfogalmazására, az elvek gyakorlati képviseletére. ciklus végén Érti a piacgazdaság működésének alapelveit, legfontosabb szereplőinek kapcsolatrendszerét. Ismer történelmi, földrajzi, társadalmi okokat, amelyek egy-egy ország szegénységét, gazdagságát eredményezik. Alapvető ismeretei vannak a piac fogalmáról, szerepéről, működéséről. Érti a verseny fogalmát, látja annak előnyeit, árnyoldalait, megértette, hogy miért fontos a versenyetika, és ő is tehet az etikus versenyért. Ismeri a pénz fogalmát, legfontosabb funkcióit, nemzetközi formáit. Átlátja, hogy a legfontosabb gazdasági szereplők: a vállalatok, a háztartások, az állam és az önkormányzatok, a pénzügyi közvetítők, a civil szerveződések között milyen kapcsolatok alakultak ki, hogyan működik a gazdaság. Megértette, hogy fogyasztásunkban szerepet játszanak a hazai és a külföldről származó termékek. Konkrét példákat tud mondani, hogy miért szükséges egy-egy terméket külföldről behozni, megértette, hogy miért és mennyiben segíti a gazdaság fejlődését, ha hazai, helyi terméket vásárolunk. Tudja az export és az import fogalmát, ismeri külkereskedelmünk alapvető szerkezeti felépítését. Tisztában van azzal, hogy szükség van az államra, fel tudja sorolni az állam feladatait, hogy mire kell az államnak pénzt költenie. Megértette az adózás jelentőségét, ismeri a főbb adónemeket. Érti, hogy miért hátrányos a társadalom számára a feketegazdaság. 185

Érti, hogy mit jelent az ország eladósodottsága, melyek ennek gyakorlati következményei. Tisztában van azzal, hogy az egyéni sikerek és a közösség, az ország egészének jóléte hosszú távon összefüggnek, egymástól elválaszthatatlanok.

186

6.sz.melléklet GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI KULTÚRA I. 7–8. évfolyam A Gazdasági és pénzügyi kultúra I. tanterv a NAT gazdasági és pénzügyi neveléssel, valamint a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia fejlesztésével kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja, épít a technika, életvitel és gyakorlat, valamint a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tanterv vonatkozó részeire. Önálló tanterv, de erősíti a Vállalkozzunk! I. általános iskolai kerettanterv megvalósítását. A Gazdasági és pénzügyi kultúra I. két fontos szereplőn keresztül vezet be a gazdaság és pénz világába. Első részében a családok gazdálkodásán, második részében az egész nemzetgazdaság működésén keresztül mutatja meg a piacgazdaság legfontosabb folyamatait. A családok felelős gazdálkodása nélkül a nemzetgazdaság, az ország sem gyarapodhat, ezért rendkívül fontos, hogy a felnövekvő generáció felkészült legyen saját háztartásának racionális vezetésére. Éppen ezért a tantárgy egyik fő célja a diákok tudatos, felelős családi gazdálkodási készségének támogatása. Ennek keretében meg kell ismertetni az egyéni pénzügyi tervezés alapjait, meg kell alapozni az ésszerű és a fenntarthatóságot is figyelembe vevő vásárlási döntéseket és a megtakarítási és hitelfelvételi döntéseket segítő képességeket. A tantárgy tanítása ki kell hogy alakítsa az önmagáért, jövőjéért felelősséggel tartozó, öngondoskodó magatartást és a mások problémái felé nyitott, támogató hozzáállást. Fontos célja a tantárgynak, hogy a diák már gyerekstátuszban is ne csak fogyasztó, hanem a családi gazdálkodást értő résztvevője legyen a család közösségének, legyen képes saját zsebpénzét ésszerűen beosztani, felhasználni. Ismerjen meg családi költségvetési sémákat (háztartási naplókat), a költségvetésben legyen képes összegyűjteni a felmerülő kiadásokat, bevételeket, tudjon következtetni a megtakarítási, hiteltörlesztési lehetőségekre, ez alapján váljon képessé a hitelfelvételről való felelős döntésre. Váljon a diákok számára egyértelművé, hogy szoros kapcsolat van a családok rövid és hosszú távú pénzügyi döntései között. A tantárgy fejlessze a gazdasági, pénzügyi természetű problémák alternatív megoldási lehetőségének tudatosítását. Ismerjen kockázatokat, bizonytalanságokat egy család jövőjében, és ismerjen segítő megoldásokat, válaszokat a felmerülő problémákra. Meg kell értetni, hogy az egyéni sikerek és a közösség, az ország egészének eredményessége hosszú távon összefüggnek, elválaszthatatlanok. A nemzetgazdaság működésének bemutatásával ismerje meg a diák annak a piacgazdaságnak, országnak a működését, amiben élünk, értse meg azokat a lehetőségeket és korlátokat, amiket a piacgazdaság nyújt az egyén számára. Értse meg, miért fontos részt venni a termelésben, miért fontos a lelkiismeretesen, tervezetten, szervezetten végzett munka, az igazságos elosztás, gondoskodás a gyerekekről, az idősekről, és mi a jelentősége a szolidaritásnak. Értse és ismerje, mi a jólét és a jóllét fogalma, tartalma, különbsége, kapcsolata. Ismerje fel a szükségletek és korlátok kapcsolatát mind az egyén, mind az országok szintjén. Értse meg a növekedés fogalmát, feltételeit és korlátait, valamint a hosszú távú felelős gondolkodás, a fenntarthatóság biztosítékait. Értse meg, hogy a túlfogyasztás, az erőforrások túlzott kimerülése milyen hatással van az ország és a saját jövőjére, és mit tehet ő ennek elkerülése érdekében. Ismerje a piacgazdaság működését, értse a termelés és a fogyasztás, a keresletkínálat közötti összefüggéseket. Tudja, hogy mi a verseny, hogyan működnek együtt és miként versenyeznek a gazdaság szereplői. Tanulja meg, hogy lehetséges etikus verseny a gazdasági szférában is. 187

Lássa át a pénz szerepét a hazai és nemzetközi gazdaságban. Ismerje meg a gazdaság kulcsszereplőit és a kapcsolatrendszerüket bemutató modellt. A tantárgy célja, hogy a diák lássa át a külkereskedelem jelentőségét egy olyan külkereskedelemre nyitott országban, mint hazánk, legyen tájékozott Magyarország exportés importcikkeiről. Értse meg, hogy a piacgazdaságban miért van szükség államra, mi az állam funkciója, és melyek azok a feladatok, amelyeket a piacgazdaság önmagában nem vagy nem kielégítően szabályoz. Ismerje az állami feladatok ellátásához szükséges fontosabb forrásokat, illetve hogy mire költi az állam a befolyt összegeket. Értse meg, miért fontos az adómorál javítása, a korrupció visszaszorítása. Legyen tisztában az államadósság fogalmával és következményeivel. A tantárgy gazdasági oldalról alapozza meg az egyéni felelősségvállalást, az aktív állampolgári magatartást. Módszertanilag sok konkrét eset, adatgyűjtés feldolgozásával jutnak a diákok új ismerethez, döntési helyzetbe, ok-okozati összefüggés felismeréséhez. Ezáltal gondolkodási képességük fejlődik, valamint tudatosul bennük, hogy környezetükben számtalan dolognak van gazdasági, pénzügyi vonatkozása. A csoportban, esetjátékokban végzett feladatokkal, vitákkal fejlődik kommunikációs készségük, érvelési technikájuk, és e sajátos terület szakmai szókincsével is gyarapodnak. A tantárgy hozzájárul a diákok önismeretének gazdagításához. A családi gazdálkodást bemutató tananyagrész feldolgozását végigkíséri egy tanulságokat tudatosító módszer, a Tippgyűjtés, amely erősíti a megbeszélt, legfontosabb „tilalomfák” és „ajánlások” megjegyzését. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve egyes részek feldolgozhatóak a diákokkal együtt alkotott „Gazdálkodj tudatosan” társasjátékban, amellyel a gyerekek kreativitása, azonosulása is érvényesülhet. A Gazdasági és pénzügyi kultúra tantárgy első része a családok gazdálkodásával foglalkozik. A témával összefüggésben a diákoknak lehetnek tapasztalatai, amelyeket megfontoltan kell bevonni a tananyag feldolgozása során. A gyerekek mindennapjaikban megélik a társadalmi különbségeket, osztályon belül is jelentős szóródás lehet a családok anyagi lehetőségei között. Éppen ezért körültekintően kell eljárni az egyes témák feldolgozásakor. Ne kérjünk az egyes családok gazdálkodásáról adatot, célszerű az általános szinten megragadni a családi költségvetés bevételi és kiadási oldalát. A háztartásstatisztika adatai segítenek az eltérő jövedelmi viszonyok között élők eltérő fogyasztásáról, megtakarítási lehetőségeiről beszélni. Fontos hangsúlyozni, hogy az anyagi különbségek nem emberi és értékbeli különbségek. A gyerekek még elsősorban fogyasztói és nem előállítói a javaknak. Iskolai munkájuk, közösségi magatartásuk, feladatokban való részvételük mutatja meg és fejleszti képességeiket, értékeiket.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A család is gazdálkodik…

Órakeret 2 óra

A családban megélt gazdálkodási tapasztalatok.

A saját család gazdasági funkcióinak felismertetése. A szűkösség problémájának, valamint egy átlagos család A tematikai egység megélhetéséhez felhasználható erőforrások megismertetése. nevelési-fejlesztési A családi munkamegosztás jelentőségének és az egymásért végzett munka felelősségének tudatosítása. céljai Információszerzés, -felhasználás fejlesztése: meghatározott szempontból adatok gyűjtése, rendszerezése és abból következtetések levonása. Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok 188

Családból háztartás A család gazdasági funkciói és kapcsolatai: fogyasztás, jövedelemszerzés, vásárlás, termelés, munkavégzés, megtakarítás, befektetés, adózás, adományozás, a munkaerő „újratermelése”, önkéntesség. A szűkösség problémája, a gazdálkodás szükségessége a családban. A háztartás fogalma. Erőforrásaink a megélhetéshez Szaktudás, munkavégző képesség, tulajdon, idő… Munkavégzés, önkiszolgálás a családban Munkamegosztás, munkaszervezés, gazdálkodói felelősség egymásért.

Egy elképzelt konkrét család gazdálkodásának leírásában a családok gazdasági funkcióinak felismerése, a gyűjtött ismeretek és a saját családi tapasztalatok alapján általánosítás. Ábra, gondolattérkép készítése a családok lehetséges gazdasági kapcsolatairól.

Technika, életvitel és gyakorlat: a családi munkamegosztás, gazdálkodás. Matematika: halmazok.

Mi van, mi nincs? Családi esettanulmányok alapján megválaszolni: milyen erőforrásokkal rendelkeznek a háztartások a megélhetésükhöz? A gyűjtött ismeretek összegzése. Kérdőív segítségével statisztikai felmérés az osztályban: Ki milyen munkát végez a családban? Ki nem tud dolgozni? Kiről kell gondoskodni? A gyűjtött adatok rendszerezése, a tapasztalatok megbeszélése. Egy család ésszerű munkamegosztása. Tippgyűjtés (tanulságok levonása): minden megbeszélt témához kapcsolódóan a legfontosabb tanulások plakátszerű megjelenítése.

XII.

Család, háztartás, szűkösség, fogyasztás, jövedelemszerzés, Kulcsfog jövedelemtermelés, vásárlás, termelés, munkavégzés, megtakarítás, almak/ befektetés, adózás, adományozás, gondoskodás, a munkaerő fogalmak „újratermelése”, önkéntesség, munkavégző képesség, tulajdon, szervezés, munkamegosztás, felelősség.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A családi költségvetés, avagy a háztartások pénztárcája

Órakeret 4 óra

A diákok családi tapasztalatai. Saját zsebpénzzel való gazdálkodás tapasztalata.

A családok legfontosabb bevételeinek és kiadásainak megismertetése. Ismeretek alkalmazása a családi költségvetés valamely formában történő A tematikai egység összeállítására és vezetésére. nevelési-fejlesztési Szempontok megismerése, amelyekre figyelve csökkenthetők a vásárlás céljai anyagi természetű kockázatai, ezáltal a vásárlói tudatosság erősítése. A tartalék fontosságának megértetése, az összefüggés bemutatása a 189

megtakarítási lehetőség és a hitelfelvétel között. Adatok elemzésével logikus következtetésre jutás, ezáltal a döntéshozó képesség megalapozása. Ismeretek

Fejlesztési követelmények

A család bevételei Munkából, tulajdon hasznosításából, a társadalmi juttatásokból származó és egyéb bevételek.

Rövid családi esettanulmányok, háztartási naplók alkalmazásával a főbb bevételi források (munkabér, jutalom, bérleti, díj, kamat, társadalmi juttatások, nyeremények, nyugdíj stb.) A család kiadásai tudatosítása, rendszerezése. Mennyiből lehet megélni? Esettanulmány: Két eltérő A családi kiadások főbb jövedelmű család havi csoportjai, a fogyasztási szerkezet kiadásainak összevetése azonos szerényen és gazdagon. csoportosítás alapján (háztartásstatisztikai adatok Kockázatok a vásárláskor feldolgozásával, háztartási Minőség, ár, jótállás, fogyasztói naplókkal). jogok, felelősség a vásárláskor. Az adatok alapján a kiadási csoportok azonosítása, színes Nagy értékű vásárlások, hitelek kördiagram készítése, elemzése. Döntési szempontok, lehetséges pénzügyi források. Az áruhitelek. A tudatos vásárlói magatartást segítő honlap, kiadvány Költségvetési egyensúly feldolgozása. Többlet vagy hiány? (Tanácsadói szerepben: Van-e lehetőség megtakarításra, problémákra információkeresés vagy többletforrás kell? az adott források felhasználásával.) Döntési játék csoportokban: Melyik megoldást választjuk? Mosogatógépet/autót/… vásárol a család. Egyszerűsített költségvetés alapján kell a hitelkínálatból az adott áru vásárlásához szükséges hitelt kiválasztani. A döntések indoklása, megbeszélése.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: gazdasági válságok; családi költségvetés, bevételek, kiadások. Matematika: statisztika, viszonyszámok. Technika, életvitel és gyakorlat: Háztartás – családi gazdálkodás. Tudatos vásárlás. Takarékosság.

Különböző jövedelmű családok költségvetése alapján a költségvetési egyenleg megállapítása. Tippgyűjtés (tanulságok levonása). XIII.

Családi költségvetés, háztartási napló, munkával összefüggő, tulajdonból Kulcsfog származó jövedelem, társadalmi juttatás, transzfer, egyéb bevétel, kiadási almak/ csoport, folyó kiadás, beruházás, megtakarítás, hitelfelvétel, hiteltörlesztés, fogalmak költségvetési egyenleg. 190

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Hitelfelvétel

Órakeret 2 óra

Előzetes tudás

Kölcsönzéssel, hitellel, adóssággal kapcsolatos tapasztalatok.

Annak megértetése, hogy a hitel lehetőséget teremt egy fontos családi igény kielégítésére, a felelős hitelfelvétellel jobban élhet a család. Egy hitelszerződés aláírásával járó kötelezettségek megismertetése. Olyan okok, kockázatok megismertetése, amelyek a hiteltörlesztés A tematikai egység nemfizetéséhez vezethetnek. nevelési-fejlesztési Példák megismertetése a hiteltörlesztést garantáló biztosítékokra. céljai A nemfizetés lehetséges következményeinek megismertetése. Az ismeretek alkalmazása: javaslattétel az adósságkezelésre. Mindezek alapján annak elősegítése, hogy váljon körültekintővé egy majdani hitelfelvétel mérlegelésében. Ismeretek Hitelek a családi gazdálkodásban Hiteltípusok. Egy hitelszerződés és következményei A szerződő felek, biztosítékok. A devizahitelek sajátosságai. A nemfizetéshez vezető okok Váratlan változások a hitelszerződés megkötése után. Családi problémák: betegség, munkanélküliség, gyermekvállalás stb. Külső okok: árfolyamváltozás, kamatváltozás, jövedelemcsökkenés stb. A nemfizetés következményei: a KHR-rendszer, adósságspirál, fedezet, jelzálog eladása, kezességvállalás terhei. Adósságkezelés Megoldáskeresés: átütemezés, végtörlesztés, szigorú pénzkezelés (amiről még le lehet mondani).

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Gyűjtőmunka: Milyen családi Technika, életvitel és célokat valósítottak meg hitelből gyakorlat: családi a környezetedben? gazdálkodás. Hitelfelvétel ésszerűen: egy megalapozott, számításokkal alátámasztott hitelfelvételi döntés bemutatása.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hitel.

Cél: az egyensúly! – komplex esettanulmány egy család eladósodásáról és az adósságkezelésről. Egy-egy kérdés csoportos feldolgozása: 5. Hogyan került sor a hitel felvételére? (Mire vették fel, megalapozott volt-e? Milyen kockázatok kapcsolódtak a hitelfelvételhez?) 6. Milyen tényezők (okok, körülmények) vezettek a hiteltörlesztés elmaradásához? 7. Milyen következményei lehetnek a nemfizetésnek (fedezet, kezes, jelzálog, adóslista – Központi Hitelinformációs Rendszer – KHR). 8. Hogyan lehet helyreállítani az egyensúlyt? Hogyan lehet a terheket csökkenteni? Honnan lehet több pénzhez jutni? 191

A kérdések megválaszolása után közös egyeztetés, értékelés. Tippgyűjtés (tanulságok levonása) XIV. Kulcsfog Adós, hitelező, kezes, zálog, jelzálog, törlesztő részlet, kockázat, almak/ nemfizetés, árfolyamváltozás, kamatváltozás, KHR-rendszer, fogalmak adósságkezelés, végtörlesztés, átütemezés

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Megtakarításból befektetés? Banki kapcsolatok

Órakeret 3 óra

Családi megtakarítások, befektetések tapasztalatai.

A bankszámlák és bankkártyák használatában rejlő előnyök megismertetése. A megtakarítás és befektetés különbségének megértetése. A tematikai egység Kritikai gondolkodás fejlesztése: tudjon a kockázat szempontjából nevelési-fejlesztési befektetések között különbséget tenni; ismerjen fontosabb befektetési formákat és tudja, hogy milyen élethelyzetben melyiket célszerű céljai választani. A megtakarítási célok és ezek eléréséhez kapcsolható befektetési lehetőségek összefüggésének felismertetése. Ismeretek Korszerű pénzkezelés A perselytől a bankszámláig. A család banki kapcsolatai és kiadásainak fizetési módjai. Elhalasztott vásárlások A megtakarítások céljai és formái. Befektetések Szempontok: kockázat, hozam, idő, pénzösszeg, hozzájutás (likviditás). A legismertebb családi befektetések (betét, értékpapír, ingatlan, életbiztosítás) és a kapcsolódó fogalmak (árfolyam, EBKM – egységesített betéti kamatláb mutató).

Fejlesztési követelmények Statisztikai felmérés az osztályban: mit tudunk a család banki kapcsolatairól:  Hol vezeti a család a bankszámláját?  Mire jó a bankszámla?  Van-e bankkártyája a családnak?  Mire használhatjuk a bankkártyát? A felmérés tapasztalatainak megbeszélése, szükség szerinti kiegészítése. Kidolgozott esettanulmány alapján egy család megtakarítási lehetőségének, céljainak és a megtakarítás szempontjának megbeszélése. A megtakarítás és befektetés kapcsolatának értelmezése. A megbeszéltek általánosítása, a befektetési szempontok alapján a leggyakoribb befektetési típusok bemutatása. Kapcsolódó reklámok értékelése. A magyar háztartások

Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: családi gazdálkodás, takarékosság. Matematika: alapműveletek, kamatszámítás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: megtakarítások, pénzformák, pénzkezelés, pénzintézetek.

192

megtakarítási adatai: KSHadatok bemutatása. Az árfolyamváltozás hatása a hozamra – összefüggések felismerése. Tippgyűjtés (tanulságok levonása). XV.

Kulcsfog Megtakarítás, bankszámla, bankkártya, átutalás, közüzemi számla, almak/ megtakarítási motívum, kockázat, hozam, betét, értékpapír, ingatlan, fogalmak életbiztosítás, EBKM, árfolyam.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Zsebpénz, avagy egy diák gazdasági szerepei

Órakeret 3 óra

Saját vásárlási, megtakarítási, pénzkezelési élmények. Osztálypénz gyűjtése.

A szűkösség, a fenntarthatóság problémájának megvilágítása. A gazdálkodói magatartás, döntések és adófizetői szerep tudatosságának erősítése. A saját szokások tudatosításával az önismeret fejlesztése. A takarékos és A tematikai egység fenntartható vásárlás, fogyasztás formáinak megismertetése során a nevelési-fejlesztési tudatos magatartás erősítése. céljai A hosszú távú gondolkodás fejlesztése a pénzügyi döntésekben. A kamatos kamat jelentőségének felismertetése a megtakarításokban. A saját segíteni tudás felismertetése, a másokért vállalt felelősség erősítése. Ismeretek Egy diák lehetséges bevételei Zsebpénz, ajándékok, családi „hasznosságok” (üvegvisszaváltás, papírgyűjtés…), munkavégzés stb. A bevételek felhasználása A szűkösség problémája. Vásárlások, célzott megtakarítások (gyűjtök egy….), távoli, bizonytalan célú megtakarítások. Megtakarítás munkával. 72-es szabály. Mi is adózunk? Áfa és kamatadó a diákok gazdálkodói szerepében. És akinek nincs? Adományaink tettel/pénzzel?

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Két gyerek zsebpénzsztorija: Hangya Balázs és Tücsök Bogi hogyan gazdálkodik a pénzzel? Tanulságok megbeszélése. Bevételek, kiadások főbb típusainak felismerése. „Hangyák” és „Tücskök” az osztályban, ki hova tartozik, önismeret.

Technika, életvitel és gyakorlat: felelősség másokért, önkéntesség. Matematika: kamatszámítás, kamatos kamat.

Hogyan lehet a vágyakat és a szűkös erőforrásokat összehangolni? Hogyan vásárolunk? Hogyan lehet a vásárlásainkkal is takarékoskodni? A fenntarthatóság elve a vásárlásban, fogyasztásban. Beszélgetés a kérdésekről, próbavásárlás. Közvélemény-kutatás: Mire gyűjtenek a diákok? 193

Adatok feldolgozása és bemutatása. Két eltérő megtakarítási magatartás számszerűsítése hosszú távon. (A kamatos kamat csodája.) Vajon tudunk-e segíteni a rászorulóknak? Beszélgetés az önkéntességről. Tippgyűjtés (tanulságok levonása) XVI. Kulcsfog Szűkösség, zsebpénz, takarékosság, körültekintő vásárlás, megtakarítás, almak/ kamat, kamatos kamat, 72-es szabály, áfa, kamatadó, adomány, fogalmak önkéntesség.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 2 óra

Gazdasági kockázatok a családban Családi problémák megélése (betegség, veszteségek).

A társadalombiztosítás alapelemeinek, feltételeinek megismertetése, a befizetések és jogosultságok kapcsolatának megértetése. A tematikai egység Kritikai gondolkodás fejlesztése: a gazdasági természetű kockázatok nevelési-fejlesztési felismerése, kezelési technikák megismerése. A hosszú távú gazdálkodói felelősség erősítése önmagáért, családjáért. céljai A saját lehetőségek, erkölcsi kötelesség felismertetése a rászorulók segítésében. Ismeretek Betegség, rokkantság Hogyan és miből gondoskodik a társadalom a betegekről, rokkantakról? Betegállomány, táppénz, egészségügyi ellátás rendszere Magyarországon. Munkanélküliség Milyen ellátásra, mennyi ideig jogosult egy regisztrált munkanélküli? Veszteségek, csapások Károk és kezelésük a háztartásokban (törés, betörés, autókár, károkozás másnak). A biztosítások leggyakoribb típusai a háztartásokban. Öngondoskodás, hosszú távú gondolkodás Hogyan lehet csökkenteni a

Fejlesztési követelmények Esettanulmányok és megbeszélésük: Családi történetek. Mit lehet tenni, ha  tartósan beteg lesz az egyik szülő;  munkanélküli lesz az egyik szülő,  elég, beázik, karambolos lett a…

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: munkanélküliség. Technika, életvitel és gyakorlat: rászorultság, társadalom-biztosítás, önkéntesség.

Következmények és kezelési lehetőségük. Felkészülés a váratlan helyzetekre. Beszélgetés az esetekről, általánosítás és tanulságok megfogalmazása. „Segítségek a bajban” címmel gondolattérkép, rajz készítése. (Segédletek, amelyek a lehetséges támogatásokat, intézményeket 194

bajokból származó veszteségeket? írják le.) A tartalék jelentősége. Esetjáték-esettanulmány: Társadalmi szolidaritás Kis családokban (csoportokban) Hogyan gondoskodik az állam/a eseménykártyák feldolgozása: társadalom/egy-egy közösség a milyen ötletük van a rászorultakról? „családoknak” a kártyákon Hogyan tudunk egymásnak található problémák megoldására. segíteni, ha bajba jutunk? Mit tehetnek a családok egymásért? A társadalmi felelősség értelmezése a családban. Felmérés az osztályban: hogyan támogatják a családok a rászorulókat? Tippgyűjtés (tanulságok levonása). XVII. Kulcsfog Betegállomány, táppénz, egészségügyi ellátás, munkanélküliség, biztosítás almak/ (élet-, baleset-, vagyon-, felelősségbiztosítás), öngondoskodás, tartalék, fogalmak társadalmi szolidaritás, önkéntesség, rászorultság, felelősség, pénzügyi fogyasztóvédelmi intézmény.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A gazdaság – igények és lehetőségek

Órakeret 3 óra

Saját maga, családja, környezetében élők igényeinek, lehetőségeinek, erőforrásainak ismerete. A földrajzban megismert országok fejlettségi különbségei. A történelemben tanult technikai változások és a szükségletek, valamint kielégítési módjuk megváltozása.

Annak megértetése és tudatosítása, hogy milyen erőforrások határozzák meg egy ország fejlődési lehetőségeit. A tematikai egység A szűkösség fogalmával kapcsolatban annak megértetése, hogy az nevelési-fejlesztési igények kielégítésének miért vannak prioritásai, miért kellenek döntési alternatívák az erőforrások felhasználásban. céljai A fenntarthatóság jelentőségének, felelősségének megértetése mind a társadalom, mind az egyén esetében. Ismeretek Szegény és gazdag országok, erőforrások A szegénység, ill. gazdagság értelmezése. Egy nemzetgazdaság erőforrásai: földrajzi és társadalmi erőforrások. A fejlettséget meghatározó tényezők (GDP, természeti erőforrások, népesség, szaktudás, termelékenység, hatalmi státusz stb.).

Fejlesztési követelmények Választható esettanulmány feldolgozása: Miből élünk?

Kapcsolódási pontok

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: egy-egy V1. Három ország (köztük ország, térség Magyarország) gazdaságának fejlődésének elemzése, az erőforrások, mozgatórugói az fejlettség és fejlődési lehetőségek újkori történelemben. elemzése (statisztikai adatok, történelmi, természeti, gazdasági Földrajz: az országok körülmények). és a gazdasági 195

fejlettség alapadatai. A szükségletek és a termelés kapcsolata. A szűkösség problémái A termelési tényezői, a termelési folyamat, a termék és szükséglet összefüggése. Szűkösség, döntési alternatívák, gazdálkodás az erőforrásokkal. A növekedés korlátai és a fenntarthatóság Az ökológiai lábnyom értelmezése. Fenntarthatóság, felelősség az egyén és az ország és a Föld szintjén.

V2. Esetjáték: szükségletek, termelés, munkamegosztás, társadalomszervezés. Egy lakatlan sziget erőforrásainak és az emberek tudásának, munkavégző képességeinek felhasználásával a túlélés feltételeinek, a jólét lehetőségének megteremtése, megszervezése. Tapasztalatszerzés: Erőforrások és termelési lehetőségek összefüggése csoportos döntési játékban (papír, olló, vonalzó, ceruza, körző felhasználásával egyszerű termelési folyamat megszervezése, piacra termelés, verseny). Tapasztalatok, tanulságok összegzése.

Technika, életvitel és gyakorlat: termelés, főzés, tervkészítés, technológia, takarékosság, hatékonyság. Erkölcstan: Fogyasztás és ökológiai lábnyom. Közös jövő, egyéni felelősség.

Vita: Jólétben vagy jól szeretnék élni? A jólét és jóllét különbségei. Az ökológiai lábnyom. A fenntarthatóság kritériumai. Plakátkészítés: Országok ökológiai lábnyoma. Nemzetgazdaság, GDP, piac, természeti, társadalmi erőforrás, szaktudás, XVIII. Kulcsfog termelésszervezés, nagyhatalom, nyersanyag, szegénység, szegény és almak/ gazdag ország, szükséglet, termék, termelés, szolgáltatás, szűkösség, fogalmak döntési alternatíva, a növekedés korlátai, fenntartható fejlődés, ökológiai lábnyom, jólét, jóllét.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A piacgazdaság, amelyben élünk

Órakeret 6 óra

A piacgazdaság szereplői a diákok környezetében (termelő, szolgáltató kereskedő vállalkozások, bankok). A pénzről szerzett történelmi, földrajzi ismeretek, saját, családi tapasztalatok (vásárlás, külföldi pénzhasználat).

A kereslet és kínálat egymásra hatásának, a piaci információk A tematikai egység jelentőségének megértetése a termelési és fogyasztási döntésekben. nevelési-fejlesztési A rendszerszemlélet, a modellalkotó képesség fejlesztése a gazdaság céljai sokféle szereplője kapcsolati rendszereinek megismertetése során. Ismeretek A piacgazdaság fogalma, jellemzői.

Fejlesztési követelmények Döntési játék csoportokban: A piaci mechanizmus működése,

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és 196

Magántulajdon, piac, verseny. A piacgazdaság kiépítése Magyarországon. A piac szerepe a gazdaságban A piac mint a termelés és fogyasztás kapcsolata, információk és döntések a piac segítségével. A verseny előnyei és problémái, versenyetika.

pl. egy gyümölcspiacon. Kereskedői szerepben vásárlási és eladási döntéseken keresztül a kereslet és kínálat egymásra hatásának megélése. A tapasztalatok összegzése, általánosítása.

Gyűjtőmunka: Verseny a vállalatok között. A diákok környezetében működő A pénz fogalma és funkciói vállalkozások versenyének A pénz szerepe a gazdaságban. A konkrét jelenségei. A verseny pénz mint értékmérő eszköz, előnyeinek és problémáinak, forgalmi eszköz, felhalmozási egészségtelen kinövéseinek eszköz, fizetési eszköz és értékelése. világpénz. Kiselőadás: Szereplők és kapcsolatok a Fair trade kereskedelem. gazdaságban A vállalatok, háztartások, állam- Gyűjtőmunka, kiállítás: önkormányzat egyszerűsített A pénz története/Fizetőeszközök kapcsolatrendszere, a napjainkban. piacgazdaság modelljében. Fogyasztási cikkek piaca és Vita: erőforrások piaca. Vállaljanak-e szerepet a Pénzügyi közvetítők. vállalatok a város/falu életében? Civil szerveződések. Miért vállalnak el civil szervezetek állami feladatokat? Lehet-e önkormányzati vezetőnek a településen saját vállalkozása? Kaphat-e önkormányzati megrendelést?

állampolgári ismeretek: Pénzintézetek. A pénz kialakulása, funkcióváltozása. A piac és verseny szerepe a nemzetgazdaságok fejlődésében a XVIII. és XIX. században. Földrajz: A piac működésének alapelvei. Nemzeti és közös valuták, a pénz szerepe, fizetési módok.

Tapasztalatszerzés modelljátékban: Vállalkozó és háztartás szerepben a diákok az erőforrások, termelés és termék (áru) körforgását, adásvételét élik meg (termelési tényezők piaca, fogyasztási cikkek piaca, erőforrásoktermelés összefüggése). A tapasztalatok és a piacgazdaság modelljének összevetése. Látogatás vagy vendégfogadás: Pénzügyi közvetítők (pl. bank)/civilek az iskola környezetében. Mi a szerepük a gazdaság működésében? XIX. Kulcsfog Piacgazdaság, magántulajdon, piac, termelési tényezők piaca, fogyasztási almak/ cikkek piaca, nemzetgazdaság, termelés, fogyasztás, vállalkozás, becsületes 197

fogalmak kereskedelem, piaci verseny, versenytárs, monopolhelyzet, versenyetika, állam, önkormányzat, civil szervezet, árupénz, pénz, pénzfunkció, pénzforma, euró, infláció, hitel, adó.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Világpiaci kapcsolatok – határon innen és túl

Előzetes tudás

Importcikkek a fogyasztásunkban. Valuták, valutaváltás, árfolyam ismerete. Magyar termékek külföldön. Külföldi termékek hazánkban.

Órakeret 3 óra

A külkereskedelem jelentőségének, szerepének, nyitottságunk, érzékenységünk megértetése a világpiaci változásokra. Az árfolyamváltozás kettős hatásának, összefüggésének megértetése a A tematikai egység külkereskedelemmel. nevelési-fejlesztési A helyi termékek jelentőségének tudatosítása a fenntarthatósággal céljai összefüggésben. A kritikai gondolkodás fejlesztése előnyök és hátrányok, érvek és ellenérvek összevetése során. Ismeretek

Fejlesztési követelmények

A magyar és a külföldi termékek fogyasztásunkban A magyar gazdaság és a világpiac összefüggése, a nemzetközi munkamegosztás jelentősége. Multinacionális vállalatok.

Gyűjtőmunka: Helyi, hazai és külföldi termékek a környék boltjaiban. A nemzetközi munkamegosztás előnyei és problémái. (Helyi termelés, lokalitás, fenntarthatóság összefüggése.)

Külkereskedelmünk szerkezete, partnereink Magyarország külkereskedelmi partnerei az EU-ban és az EU-n kívül. A külkereskedelem összetétele, jelentősége. A nyitott gazdaság értelmezése. Pénz a nemzetközi piacon Valuta, deviza fogalma, árfolyama. Az euró.

Szituációs játék: A helyi gazdák szövetsége helyben előállított terméket szeretne eladni a boltban. Milyen érvek szólnak mellette, ellene?

Kapcsolódási pontok Földrajz: Külkereskedelem. Nemzeti és közös valuták, valutaváltás, árfolyamok. A magyar gazdaság szerkezete, külkapcsolatai. Matematika: diagramok, táblázatok, grafikonok – adatleolvasás, készítés, értelmezés.

Statisztikai adatok Magyarország külkereskedelmének szerkezetéről, irányáról, méretéről – diagramkészítés, értelmezés. Szerepjáték – szerepkártyák: Különböző gazdasági szereplők hogyan élik meg a devizaárfolyamok változását? A változások hatása az export, import alakulására. Vita: Magyarország EU-tagságának előnyei, hátrányai.

XX.

Kulcsfog Világpiac, export, import, fenntarthatóság, helyi termék, multinacionális almak/ vállalat, külkereskedelem, külkereskedelem szerkezete, nyitott gazdaság, fogalmak valuta, deviza, valutaváltás, árfolyam, euró. 198

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 4 óra

Miért van szükség az államra? Az állam kialakulása, az állam változó szerepe. Adófajták, a diák, illetve családja tagjainak adófizetése.

Az állami szerepvállalás okainak, az állam feladatainak megértetése. A tudatos és felelős magatartás erősítése: annak megértetése, hogy miért A tematikai egység kell adózni, miért fontos az államnak és az adózó állampolgárnak az nevelési-fejlesztési adómorál javítása, a feketegazdaság és a korrupció visszaszorítása. Az összefüggés felismertetése a túlköltekezés és eladósodás között. céljai Az ésszerű gazdálkodás és takarékosság jelentőségének megértetése az ország egészére vonatkoztatva is. Ismeretek A piaci működés ellentmondásai Környezetszennyezés, a verseny problémái, monopóliumok, közjavak, válság, szegénység, esélykülönbségek a társadalomban. Az állami szerepvállalás és ennek költségei Rendfenntartás (rendőrség, honvédelem), egészségügy, oktatás, kultúra, közjavak, állami intézmények, nyugdíjrendszer működtetése, szociális kiadások. Miből költ az állam? Állami bevételek: Néhány fontosabb adó (személyi és vállalati jövedelemadó, a bér közterhei, forgalmi adó, és a fogyasztási adó), vámok, illetékek, privatizáció, kölcsönök. Az adófizetők kötelessége, felelőssége és joga A tudatos és felelős állampolgár. Eladósodott állam, eladósodott ország A kiadási többlet és az államadóság összefüggése. Az egy főre jutó államadósság. A takarékosság és kiadáscsökkentés kényszere és nehézségei.

Fejlesztési követelmények Aktuális országos vagy helyi hírek gyűjtése a környezetszennyezés, a szegénység, a társadalmi problémák témaköréből. Vita: Ki oldja meg a piac, a környezetszennyezés, a szegénység, az esélykülönbségek problémáit? Mi a feladata e gondok enyhítése érdekében az államnak, az önkormányzatnak? Szerepjáték: Vita egy helyi önkormányzat költségvetéséről. A szűkösség problémája, teendők rangsorának felállítása különböző képviselői szerepek, érdekek ütköztetése során.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az állam kialakulása, az állam szerepének változása. Földrajz: nemzetközi szervezetek. Technika, életvitel és gyakorlat: egy tevékenységhez kapcsolódó költségek. Erkölcstan: Az emberiség globális problémái. Egyenlőtlenségek és igazságosság a társadalomban, szolidaritás.

Vita: Miért fontos az államnak és az állampolgárnak a feketegazdaság Matematika: és a korrupció visszaszorítása? százalékszámítás. Egyszerűsített számítási feladatok: Hogyan számítják ki:  egy termék áfáját?  egy foglalkoztatott jövedelemadóját?  egy vállalakozás nyereségadóját? „Mit tennénk, ha…” döntési

199

játék: Milyen választ adna a nemzetgazdasági miniszter? Eseménykártyák: visszaesés van a világgazdaságban, a forint leértékelődött az euróhoz képest, infláció alakult ki, nőtt a munkanélküliség stb. Adatelemzés: Statisztikai adatok a magyar államadósság alakulásáról. Környezetszennyezés, szegénység, a verseny problémái, monopólium, XXI. Kulcsfog közjavak, válság, adó, adózás, személyi és vállalati jövedelemadó, bér almak/ közterhei, forgalmi adó, fogyasztási adó, vám, illeték, privatizáció, kölcsön, fogalmak államadóság, GDP-arányos államadóság, honvédelem, rendőrség, kormányzati intézmény, oktatás, kultúra, egészségügy, költségvetés, bevétel, kiadás, deficit, költségcsökkentés, feketegazdaság, korrupció. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Egy ország polgára – az egyén gazdasági szerepe

Órakeret 1 óra

Történelemformáló hősök és az átlagember szerepe, felelőssége különböző korokban a hétköznapokban és nagy eseményekben. Saját gazdasági szerepeinek tapasztalatai. Diákönkormányzatban szerzett tapasztalatok.

Saját gazdasági szerepek tudatosítása. A tematikai egység A felelős magatartás erősítése az egyén, a társadalom és az állam nevelési-fejlesztési kölcsönös felelősségének, egymásrautaltságának, a jogok és céljai kötelezettségek összhangjának megértetése során. Ismeretek Szerepeink a gazdaságban Az egyén mint  fogyasztó,  munkavállaló,  adófizető,  megtakarító,  hitelfelvevő,  adományozó, segítő, önkéntes,  vállalkozó,  választópolgár.

Fejlesztési követelmények Gyűjtőmunka aktuális cikkekből: Gazdasági szerepek, társadalmi szerepvállalás a hétköznapi ember és néhány híresség életében.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Az egyén szerepe a történelemben. Állampolgári alapismeretek.

XXII. Kulcsfog Egyén, társadalom, állam, választópolgár, civil kezdeményezés, jog, almak/ kötelesség, felelősség. fogalmak A fejlesztés várt A tanuló érti a szűkösség fogalmát és szerepét a család és egy ország gazdálkodásában. eredményei a ciklus végén Modellszerűen átlátja a családok gazdasági funkcióit és kapcsolatait a 200

többi gazdasági szereplővel. Tisztában van azzal, hogy a gazdasági célok több úton is elérhetők, képes az alternatív megoldások mérlegelésére. Tájékozott a háztartások legfontosabb erőforrásairól, bevételeiről, kiadási csoportjairól, képes egyszerű családi költségvetés összeállítására és vezetésére. Fel tud sorolni a tudatos vásárlást, a fenntarthatóságot biztosító szempontokat. Érti a családi költségvetés, a megtakarítás és hitelfelvétel összefüggését, egymásra hatását. Ismeri a hitelfelvétellel járó kockázatok főbb típusait, a nemfizetés következményeit és a pénzügyi zavarok kezelésének néhány lehetőségét. Ismeri a jellemző befektetési típusokat és az ezek közti választás főbb szempontjait. Tisztában van saját gazdasági szerepével, ismeri saját gazdálkodási attitűdjét, képes saját céljaival összefüggő rövid és hosszabb távú pénzügyi tervezésre. Ismer gazdasági természetű kockázatokat a családok életében, tud javaslatot tenni ezek negatív hatásának csökkentésére, elkerülésére. Érti a családok és saját szerepét a rászorultak támogatásában, a társadalmi felelősségvállalásban, az önkéntes feladatok végzésében. Képes a gazdálkodással kapcsolatos főbb alapelvek tanács formájában történő megfogalmazására, az elvek gyakorlati képviseletére. Érti a piacgazdaság működésének alapelveit, legfontosabb szereplőinek kapcsolatrendszerét. Ismer történelmi, földrajzi, társadalmi okokat, amelyek egy-egy ország szegénységét, gazdagságát eredményezik. Alapvető ismeretei vannak a piac fogalmáról, szerepéről, működéséről. Érti a verseny fogalmát, látja annak előnyeit, árnyoldalait, megértette, hogy miért fontos a versenyetika, és ő is tehet az etikus versenyért. Ismeri a pénz fogalmát, legfontosabb funkcióit, nemzetközi formáit. Átlátja, hogy a legfontosabb gazdasági szereplők: a vállalatok, a háztartások, az állam és az önkormányzatok, a pénzügyi közvetítők, a civil szerveződések között milyen kapcsolatok alakultak ki, hogyan működik a gazdaság. Megértette, hogy fogyasztásunkban szerepet játszanak a hazai és a külföldről származó termékek. Konkrét példákat tud mondani, hogy miért szükséges egy-egy terméket külföldről behozni, megértette, hogy miért és mennyiben segíti a gazdaság fejlődését, ha hazai, helyi terméket vásárolunk. Tudja az export és az import fogalmát, ismeri külkereskedelmünk alapvető szerkezeti felépítését. Tisztában van azzal, hogy szükség van az államra, fel tudja sorolni az állam feladatait, hogy mire kell az államnak pénzt költenie. Megértette az adózás jelentőségét, ismeri a főbb adónemeket. Érti, hogy miért hátrányos a társadalom számára a feketegazdaság. Érti, hogy mit jelent az ország eladósodottsága, melyek ennek gyakorlati következményei. Tisztában van azzal, hogy az egyéni sikerek és a közösség, az ország egészének jóléte hosszú távon összefüggnek, egymástól elválaszthatatlanok.

201