Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014

Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2014.

Pedagógiai Program – Nevelési Program

TARTALOMJEGYZÉK

1. HELYZETELEMZÉS ....................................................................................................................... 10 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ............................................................................................... 12 2.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ................................................................................................................................ 13 2.2. CÉLJAINK, FELADATAINK, ESZKÖZEINK, ELJÁRÁSAINK ............................................................................................... 13 2.3 SAJÁTOS CÉL-, FELADAT- ÉS ESZKÖZRENDSZER ........................................................................................................ 15

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...................................... 17 4. A KÖRNYEZETI NEVELÉSRŐL: ...................................................................................................... 19 4.1. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE ....................................................................... 19 4.2. HELYZETELEMZÉS ............................................................................................................................................ 20 4.3 A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÁLTALÁNOS HOSSZÚ TÁVÚ CÉLJA:......................................................................................... 21 4.4. RÖVID TÁVÚ CÉLOK ÉS FELADATOK: .................................................................................................................... 23 4.5. A KÖRNYEZETI NEVELÉS AZ ISKOLA MINDEN PEDAGÓGUSÁNAK ÉS FELNŐTT MUNKATÁRSÁNAK FELADATA MINDEN TANÓRÁN ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOKON. ........................................................................................................... 24

4.6. KÖRNYEZETI NEVELÉS A TANÓRÁKON .................................................................................................................. 24 4.7. KÖRNYEZETI NEVELÉST SZOLGÁLÓ TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK, TEVÉKENYSÉGEK ................................................. 25 4.8. KÖRNYEZETI NEVELÉST SEGÍTŐ LEGFONTOSABB MÓDSZEREK .................................................................................... 27 4.9. A KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ ........................................................................ 28

5. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK; AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ................................ 28 5.1. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK KIEMELT FELADATAI: ...................................................................... 28 5.2. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉST ELSŐSORBAN A KÖVETKEZŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK SZOLGÁLJÁK:................................................ 29 5.3. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉST SZOLGÁLÓ TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK: ....................................................................... 30 5.4.AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT (ISKOLAORVOS, VÉDŐNŐ) SEGÍTSÉGÉNEK IGÉNYBE VÉTELE: .................................... 30 5.5 AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT KAPCSOLÓDÁSA AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMTERVÉHEZ ......................... 30 5.6 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ............................................... 31

2


6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................................................................................... 34 6.1 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................................................................................... 34

7. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ....................................................................................................... 37 7.1 A NEVELŐTESTÜLET MINDEN TAGJÁNAK FELADATA.................................................................................................. 37 7.2. A PEDAGÓGUSOK FELADATAI ............................................................................................................................. 37 7.3. AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSOK A PEDAGÓGUS MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATBAN .................................................................. 38 7.4. AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ....................................................................................................................... 39

8. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ............................................................................................................................ 41 8.1 TEHETSÉGES TANULÓK ...................................................................................................................................... 41 8.2 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEKKEL, TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .................................. 44 8.3 A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEK, TANULÓ ......................................................................................................... 50

9. MIGRÁNS TANULÓKKAL FOLYTATOTT PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .............................................. 51 10.AZ INTÉZMÉNY DÖNTÉSI FOLYAMATÁBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE ............................ 51 11.KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, A TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL ............................ 53 11.1. A TANULÓKAT AZ ISKOLA ÉLETÉRŐL, AZ ISKOLAI MUNKATERVRŐL, ILLETVE AZ AKTUÁLIS FELADATOKRÓL AZ ISKOLA IGAZGATÓJA, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT FELELŐS VEZETŐI ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK TÁJÉKOZTATJÁK: ............................................... 53

11.2. A TANULÓT ÉS A TANULÓ SZÜLEIT A TANULÓ FEJLŐDÉSÉRŐL, EGYÉNI HALADÁSÁRÓL A TANÍTÓK ÉS TANÁROK FOLYAMATOSAN (SZÓBAN, ILLETVE A TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEN KERESZTÜL ÍRÁSBAN) TÁJÉKOZTATJÁK. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK SZÜLEIVEL SPECIÁLLS FORMÁBAN KELL EGYÜTTMŰKÖDNI. ........................................................................... 53

11.3. A SZÜLŐKET AZ ISKOLA EGÉSZÉNEK ÉLETÉRŐL, AZ ISKOLAI MUNKATERVRŐL, AZ AKTUÁLIS FELADATOKRÓL AZ ISKOLA IGAZGATÓJA, A TAGISKOLA-VEZETŐK ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK TÁJÉKOZTATJÁK: ........................................................................ 53

12.A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK, A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI ..................... 55 13.A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI .................................................................................................................. 61 13.1. ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOKNÁL ............................................................................................................. 61 13.2. SPORTISKOLAI OSZTÁLYOKNÁL.......................................................................................................................... 62

3


14.A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE .......................................................................... 64 14.1. CÉL: ........................................................................................................................................................... 64 14.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES HELYISÉGEK, BÚTORZATOK ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAK, VALAMINT EGÉSZSÉG ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK FELSOROLÁSÁT A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ 11/1994.

(VI. 8.) MKM RENDELET 7. SZÁMÚ MELLÉKLETE TARTALMAZZA............................................. 64

15.AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI .......................................................................................... 66 15.1

A TANTÁRGYI RENDSZER ÉVES ÓRASZÁMAI AZ ISKOLÁBAN................................................................................... 67

15.2 TANTERVI ÓRÁK RENDSZERE ÉS A HETI ÓRASZÁMOK A NAT 2013 ALAPJÁN ............................................. 69

16.A NEVELÉS – OKTATÁS SZERVEZETI KERETEI ÉS TEVÉKENYSÉG FORMÁI ........................................ 70 16. 1. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS....................................................................................................................... 70 16.2. CSOPORTBONTÁS, KÉPESSÉGCSOPORTOK ........................................................................................................... 70 16.3. NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOK.................................................................................................... 70 16.4. EGÉSZ NAPOS ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS ........................................................................................................... 71 16.5. DIÁKÉTKEZTETÉS ........................................................................................................................................... 71 16.6. ÚJ TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDSZEREK ÉS ELJÁRÁSOK .............................................................................................. 72

17.TANÓRÁN KÍVÜL VÁLASZTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK....................................................................... 72 18.A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .............................................. 73 19.A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI ........................................................................... 74 19. 1. AZ 1. ÉVFOLYAMON: .................................................................................................................................... 74 19. 2. A 2-8. ÉVFOLYAMON: .................................................................................................................................. 74 19. 3. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA TÖRTÉNŐ LÉPÉSHEZ, A TANÉV VÉGI OSZTÁLYZAT MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ A TANULÓNAK OSZTÁLYOZÓVIZSGÁT TEHET, HA: .................................................................................................................................... 74

20.ÉRTÉKELÉSI RENDSZER AZ ISKOLÁBAN ........................................................................................ 75 20.1. AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI ................................................................................................................................ 75 20.2. AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI ................................................................................................................................... 76

21.SPORTISKOLA ............................................................................................................................ 82

4


21.1 SPORTISKOLAI KÉPZÉS ..................................................................................................................................... 82

22.AZ INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS PROGRAMJA ................................................................................ 86 23.A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ............................................................................... 90 24.A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK.......................................................................................... 90 24.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ................................................................................................... 90 24.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA ..................................................................................... 90 24.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ............................................................................................................ 91 24.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ........................................................................................ 91

25.LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ............................................................................................................ 92 26.MELLÉKLETEK............................................................................................................................. 93 1. TANESZKÖZJEGYZÉK ............................................................................................................................................ 94 2. ÚJ TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK......................................................................................................................100 3. FIZIKAI ÁLLAPOT MÉRÉSE ...................................................................................................................................107

5


Mottó:"Olyan lesz a jövő, mint a ma iskolája..." /Szent Györgyi Albert/

BEVEZETÉS 29970-1/2014/KOIR ügyiratszámú 2521. számú kiválásról szólódöntés, és a 2522 számú döntés az önálló intézménnyé válásról való határozat alapján 2014. szeptember 1- től mint Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola (2666 Balassagyarmat, Dózsa György út 17. OM:202983) újra önálló intézményként múködünk. Fenntartó: Klebersberg Intézményfenntartó Központ Balassagyarmati Tankerülete. Müködtető: Balassagyarmat Város Önkormányzata.

Iskolánkban az alapfeladatainkban folytatjuk a kompetencia alapú oktatást és az integrációs pedagógiai

rendszert.

Ezekre

a

stabilizálódó

és

folyamatos

fejlesztés

alatt

álló

tevékenységcsomagokra építjük a kompetencia alapú fejlesztés tanulását és megvalósítását. A fejlesztési stratégia hatással van iskolánk egészének működésére. Ez azt jelenti, hogy elsősorban tantestületünk és tanulóink jelentős szakmai/ módszertani fejlődés közepette élik mindennapjaikat. A komplex intézményfejlesztés kifejti hatását az iskolahasználók teljes körére is. Tudjuk, hogy egy

6


hosszú távú megújulási folyamat – pedagógiai kultúránk fejlődésének – elején járunk, de a tantestület nyitott az új út végigjárására. A pedagógiai program részei: 1. Nevelési program Az elfogadott alapelveink mellett megfogalmaztuk az intézményi célokat, feladatokat, majd ezekhez hozzárendeltük az általunk jónak tartott eszközöket, eljárásokat. 2. Helyi tanterv Mellékletei: - 1-4. évfolyam tantárgyi tanterve - 5-8. évfolyam tantárgyi tanterve - speciális tantervek: - sportiskola tanterve - IPR - kompetencia alapú programcsomag- tantervek - autizmus sprektum zavarral élők speciális tanterve - enyhe fokban értelmi fogyatékosok tanterve - nyelvi előkészítő osztály (migráns) terve Intézményi köznevelési és egyéb feladatai a szakmai alap dokumentum és az új speciális feladat szerint: Általános iskolai nevelés-oktatás  nappali rendszerű iskolai oktatása  alsó tagozat, felső tagozat  Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása  Sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai nevelése-oktatása spektrumzavar, értelmifogyatékos-enyhe értelmi fogyatékos  Integrációs felkészítés  képesség kibontakoztató felkészítés  migráns tanulók nevelése- oktatása-nyelvi előkészítő osztály (2014.10.15-től)

(autizmus

Egyéb nem köznevelési feladat  Napközi otthonos ellátás Sportiskolai feladat

Intézményszervezési változás: Foglalkozásokat 16 óráig kell szervezni, amelyen a tanuló részt vesz, 17 óráig a felügyeletet kell biztosítani (Nkt. 27.§ 2) • az iskola a tanulók heti kötelező órái és az osztályok (6. sz. M.) engedélyezett időkerete közti különbséget csoportbontásra és egyéb foglalkozáshoz veheti igénybe, a fenti órák terhére kötelező megszervezni a BTMN-es tanulók foglalkozásait •

7


• •

a heti időkeret az iskolában az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. heti 10 órát kell biztosítani a magántanulók foglalkozására az általános iskolában (szak orvosi, ill., szakértői javaslat).

NEVELÉSI PROGRAM

8


Küldetésnyilatkozat „Én azok közül, kik a magyar ifjúságnak a dolgát a tanulásban elősegítik - a legkisebb vagyok, de szándékomra nézve, amellyel a cél elérésére törekszem, nincs aki rajtam, kifogna”. (Apáczai Csere János) Mi, akik a Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola pedagógusai, dolgozói vagyunk, arra törekszünk, hogy iskolánk továbbra is megőrizze jó hírnevét, hogy büszkék lehessünk tanítványainkra a jövőben is. A szülőkkel együttműködve szeretnénk még eredményesebb munkát végezni, hogy a jövő kihívásai ne érjék váratlanul gyermekeinket. Arra törekszünk, hogy aziskola nyitott és tanulni kész szervezetként képes legyen gyorsan, és hatékonyan reagálni a folyamatosan változó igényekre. Ennek érdekében: 

Iskolánk minden tanuló számára esélyt kínál az eredményes tanulásra, egyéni képességeik maximális kibontakoztatására.

9




Tanulóinkat megtanítjuk az önálló ismeretszerzésre, a különböző tanulási technikákra.



Az iskolahasználók igényeinek megfelelően a sportiskolai osztályainknál harmadik évfolyamtól kezdve csoportbontásban tanítjuk a sportági órákat, anagy létszámú osztályainknál csoportbontásban az informatikát, a technikát valamint az idegen nyelv tantárgyakat.



A tehetséges tanulók sokrétű gondoskodásban részesülnek.



A tanulási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű gyerekeket korrepetálásokkal, személyre szabott fejlesztő programokkal segítjük.



A hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulókra külön figyelmet fordítunk.



Tiszteletben tartjuk a gyerekek jogait. A gyerekekkel való kapcsolatunkat az őszinteség, az emberi, a szakmai és a szociális felelősség hatja át.



Tantestületünk szakmai felkészültségét folyamatos képzéssel és önképzéssel magas szinten tartjuk.



A szülőkkel való kapcsolattartásra iskolánk különös gondot fordít.



Az iskola épületét és környezetét olyanná tesszük, amely tanulóink kényelmét és az eredményes munkavégzést szolgálja.



Nevelőmunkánk egyik kulcsterülete a gyermek – és ifjúságvédelmi tevékenység eredményessége.

1. Helyzetelemzés Intézményünk az 1969-70-es tanév második félévében kezdte meg működését. 1980-ban az iskola új épületszárnnyal és tizenhat tanteremmel bővült. 1990-ben elkészült a tornacsarnok. Iskolánk épületei, adottságai kedvezőek. Környezetünk esztétikus, rendezett. Az udvaron sportpályák, (beton és salak) parkosított terület található, ez mind megfelel a kor előírásainak, elvárásainak. Tárgyi eszközrendszerünk kimagasló, megfelelő számú, az IKT eszközök további beszerzése, széles körű használatának elterjesztése a folyamatos feladata tagiskolánknak. Jelenleg az épületeinkben, az évfolyamonkénti két, ill három párhuzamos osztály elhelyezése biztosított. 18 tanulócsoportunk (16 általános iskolai osztály, 1 szegregált összevont 1-2.osztályos gyógypedagógiai osztály és 1 migráns osztály külső helyszínen) osztálytermei mellett, három kooperatív

tanulásszervezési

eljárásra

alkalmas

csoportfoglalkoztató

termünk,

három

számítástechnika termünk (15-30 fő), az integrációs programokra alkalmas táncművészeti termünk, a különleges bánásmódot igénylő tanulóink fejlesztéséhez szükséges, logopédiai ellátásra is

10


alkalmas fejlesztő termünk, sportoláshoz, egészséges életmód kialkításához egy tornacsarnok, egy tornaterem négy salakos sportpálya, valamint egy műfüvespálya áll rendelkezésre a hatékony pedagógiai munka elvégzéséhez Melegítőkonyhánk és ebédlőhelyiségünk tanulóink helyben étkeztetését szolgálják. A tagiskola megközelítése, vidékről érkező tanulóink részére az új buszpályaudvar átadásával előnyösebb lett. Az iskolai könyvtár több mint 15 000 db példányszámmal egész nap gyermekeink rendelkezésére áll, s lehetőséget ad a változatosabb tanórák tartására. Gyakori színhelye különböző vetélkedőknek is. Intézményünkben zárt videólánc működik. Kialakítottunk egy média (mozi) termet az iskolai élet színesebbé tétele érdekében. Minden osztályban színes TV segíti az oktatómunkát és a kikapcsolódást. 10 tantermünkben fix interaktív tábla és két hordozható interaktív eszköz mellett több mint 100 db tanulói laptop segíti az új korszerű oktatást. Tanulói létszámunk 400 fő körül mozog. Elsősorban a város keleti feléből, lakótelepi illetve családi házas környezetből érkeznek. Az sportiskolai képzést nyújtó osztályainkba a város és város környékéről is beiskolázunk jelentkezőket. Tanulóink közel egynegyede bejáró tanuló. Hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók 31%-ot tesznek ki az összes tanulóhoz viszonyítva. Képzett tantestületünk biztosítja a kiváló szakmai hátteret. Szakos ellátottságunk 100%-os. A nevelőtestület 38%-a több diplomával is rendelkezik.A nevelőtestületünk jól képzett, igényes és innovatív. A beiskolázási körzetünkben a lakosság mind műveltségi, mind anyagi-szociális szempontból rendkívül változó összetételű. A heterogén összetételből adódóan rendkívüli sokszínűség jellemzi az iskola gyermekközösségét.A sokszínűségnek egyik előnye, hogy szociális helyzetre, iskolán belüli teljesítményre, érvényesülésre való tekintet nélkül tanulják meg elfogadni egymást, megismerni és tolerálni a másságot. A változatos tanulói összetétel polarizálja az iskola tevékenységét. Egyszerre és egyforma súlyú feladatként jelentkezik az esélyegyenlőség biztosítására való törekvés, a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatása és a tehetséges, jó képességű tanulók fejlesztése. Az ismeretek elmélyítését szolgálják a napközis és egyéb foglalkozások. A szabadidő hasznos eltöltését segíti az énekkar, a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola közreműködésével a szolfézs és hangszeres órák a színjátszó és egyéb szakkörök, valamint a BADISZVSE foglalkozásai. Iskolai galériánk ad helyet számos képzőművészeti kiállításnak. Diákjaink

szabadidejének

eltöltéséhez

sok

segítséget,

hasznos

keretet

nyújt

a

diákönkormányzat. Programjaink kialakításában elsődlegesen a gyermekek igényeit vesszük figyelembe. Az alsós és felsős osztályok „testvérkapcsolatban” vannak egymással. Nagyszabású éves rendezvényünk a dózsás napok, a farsang, a témahét, és a projekt. Iskolai ünnepélyeink,

11


nemzeti ünnepeinkről szóló megemlékezéseink magas színvonalúak. A városi rendezvényeken tanulóink és pedagógusaink rendszeresen képviselik iskolánkat. Kiemelt feladatként kezeljük környezetünk védelmét. Gyermekeink rendszeresen vesznek részt hasznos anyag, gyűjtő versenyben, valamint a veszélyes anyagokhoz tartozó elemgyűjtés is folyamatos tevékenység az intézményünkben. Környezetvédelmi és a „Földlakók” vetélkedőkön is formáljuk szemléletüket. Tanulóink ismeretszerzését támogató, előremutató kezdeményezésből nőtt ki az erdei iskola. Gyermekeink örömmel vesznek rész programjában, hiszen az itt szerzett tapasztalatok élményszerűek, jobban rögződnek. Az erdei iskolaaz ismeretszerzésen túl a személyiségfejlesztés sajátos színtere, mindez táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezzük. 1972 óta működik sporttagozat, 2007-től sportiskolai képzés labdarúgás és duatlon, triatlon sportágakra kiemelten, melyben a sportági felkészítésen túl ingyenes úszásoktatást biztosítunk a programban résztvevő tanulóknak. Igényeknek megfelelően sí táborainkban tanítjuk, technikailag fejlesztjük a kezdő és haladó sí tudással rendelkező tanítványainkat. A nyári szünidő programjait fonyód ligeti táborozásunk, az úszótáborunk, vízi tábor és a nyári kézműves tábor színesíti. Évek óta folyik a közlekedési ismeretek oktatása, és rendszeresen részt vesznek tanulóink prevenciós foglalkozásokon, mint pl. DADA, NMKH Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézet egészségfejlesztő foglalkozásai, Egészségesebb Nemzedékekért program. Iskolánk 2002-től bekapcsolódott a minőségbiztosítási munkába. Tantestületünk, dolgozóink azon munkálkodnak, hogy partnereinkkel minél jobb, eredményesebb kapcsolatot alakíthassunk ki. A minőségbiztosítás legfontosabb feladata, hogy szülő és gyerek elégedett legyen iskolánkkal. A felmérések és a kompetencia mérések adatai alapján iskolánk megítélése a szülők és a fenntartó véleménye szerint jó. Veszélyeztetett gyerekeinket ifjúságvédelmi felelős segíti. Szoros az együttműködésünk a nevelési tanácsadóval, családvédő szolgálattal. Tanulási, magatartási, beilleszkedési problémával, küszködő tanulóinkkal képzett gyógypedagógus kollégáink és fejlesztő pedagógusaink foglalkoznak.

2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

12


2.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK 2. 1.1. A tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és készségek fejlesztése 2.1.2. A tanítási-tanulási valamint nevelési folyamatok lehetőség szerint mind nagyobb mértékben szerveződjenek 

a demokratizmus



a humanizmus



az egyén tisztelete



a lelkiismereti szabadság



a személyiség fejlődése



az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása



nemzedékek közötti párbeszéd



a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége



az esélyegyenlőség érvényesítése



a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján.

2.1.3 Olyan erkölcsi és szellemi értékek közvetítése, mint a szeretet, a bizalom, a becsületesség, a munka, tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás, továbbá minden hátrányos megkülönböztetés elvetése. 2.1.4. Versenyképesség megőrzése, javítása 2.1.5. Az a tudás és a tudás megszerzéséért kifejtett erőfeszítés, valamint azok a viselkedésbeli jellemzők kiemelt értéknek tekintendők, amelyek nélkülözhetetlenek a magyar gazdaság pozíciójának erősítéséhez a világméretűvé vált gazdasági versenyben, valamint szerepet játszanak annak fenntartható növekedésében. 2.1.6. Kiemelt érték az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonysága és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatósága, hasznossága. 2.1.7. Fontos az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence megismerése, a nemzeti hagyományok, a nemzeti öntudat fejlesztése

2.2. CÉLJAINK, FELADATAINK, ESZKÖZEINK, ELJÁRÁSAINK Céljaink - A tanulók képességeinek és kulcskompetenciái nak

Feladataink

Eszközeink, eljárásaink

Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése - felkészítés az életen át történő tanulásra -alkalmazásképes tudás

13

-hatékony, új tanulási módszerek bevezetése - tevékenytetésre épülő tanulásszervezés - projektoktatás, témahét tantárgytömbösítés - műveltségterület tantárgyi bontás nélkül


kialakítása, kulcskompetenciák fejlesztése, úgymint: -anyanyelvi - az esélyegyenlőség -idegen nyelvi érvényesítése, a -matematikai leszakadás -természettudományos megakadályozása, -digitális tehetséggondozás -a hatékony, önálló tanulás -szociális és állampolgári -kezdeményezőképesség és vállalkozói - esztétilai-művészeti tudatosság és kifejező-képesség - sokszínű tevékenységrendszerének, a játékosság, a szi-muláció gazdag eszköztárának biztosítása - új tanulásszervezési módok alkalmazása - a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, egyénre szabott fejlesztése

- A sajátos nevelési igényű tanulók integrált és szegregált nevelése, oktatása, a tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása -Szegregációmen-tes együttnevelési környezet kialakítása a normál osztályoknál

- az egyéni teljesítményre, egyéni képességszintre támaszkodó tanulási technikák felismerése, elfogadása, elsajátítása és fejlesztése. -Egyéni, személyre és a sajátos nevelési igénynek megfelelő értékelés biztosítása, egyéni fejlesztés

- moduláris oktatás - az infokommunikációs technológia mint eszköz és taneszköz alkalmazása - a hagyományos tanulásszervezés (frontális osztálymunka, önálló munka stb.) mellett kooperatív, együttműködésre épülő tanulásszervezési eljárások (pl. csoportmunka, vita, drámapedagógia, kooperatív tanulás) - a belső és külső mérések eredményeit figyelembe vesszük

- speciális foglalkozások - tanórai és tanórán kívüli alkalmakat - a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően szervezzük a képességkibon-takoztató és integrációs felkészítést - gyógypedagógus szakembereket vonunk be a munkába - egyéni fejlesztési terveket készítünk, alkalmazunk -önálló gyógypedagógiai osztályt működtetünk (autizmus sprektumzavar, enyhe értelmi fogyatékos)

- biztonságos, alkotó légkör teremtése

- tanulóink személyiségnek tiszteletben tartása - a gyerekek bevonása saját iskolai életük megszervezésébe - az iskolai légkör feszültségmentességének biztosítása - a pedagógusok jóindulatú segítségének biztosítása a tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban

- tárgyi feltételrendszer biztosítása diákjaink

- élet közeli tanulási környe-zet kialakítása és megóvá-sa - az épület és eszközállo-mány állapotának folyama-

14

- személyes példaadásunkkal segítjük a gyermekeket abban, hogy önmagukat, társaikat és a felnőtteket is becsülni és tisztelni tudják - tanulóink nevelésére az adott közösségekben nagy gondot fordítunk: a közösségi lét szabályait szituációs játékok, szerepjátékok segítségével, stb. gyakoroltatjuk - lehetőséget teremtünk diákjainknak arra, hogy problémáikkal felkereshessék az iskola dolgozóit - a tanulócsoportok számának megfelelő számú tantermet és egyéb helyiséget biztosítunk. - folyamatosan modernizáljuk


színvonalas oktatáshoz és neveléshez

eszközállományunkat: a fenntartó,a szülői felajánlások valamint a pályázatok segítségével

tosfigyelemmel kísérése, karbantartáok,beszerzések megvalósítása

emberi kapcsolatok kialakítása, erkölcsi nevelés - az iskola életében - a család életében

- a kapcsolati lehetőségek - rendszeres kapcsolatot tartunk tanulóink megismertetése az érintett szüleivel, a családokkal, ennek formái: felekkel s azok lehetőség fogadóóra, szülői értekezlet, szülői fószerinti bővítése a partnerek, rumok, közös programok, kulturális - tanuló és tanuló, bemutatók, partneri igény és elégedett-ség - tanuló és pedagógus, felmérése, írásos és szóbeli közlé-sek, - tanuló és szülő, beszélgetések - szülő és pedagógus, - pedagógus és pedagógus - az iskolai létet irányító szabályzatok köközött vetelményeinek betartását szorgalmaz-zuk, szegregált és az íratlan „etikai kódex” elvárásait magunkra és társainkra nézve betartani szegregációmentes igyekszünk együttnevelési környezet kialakítása a közösségi érdekek és értékek alapján

- iskolánk részvételének megszervezése a különféle városi rendezvényeken, ill. a tanulók számára szerve-zett városi szintű megmozdulásokon

- a lakóhelyünk életében

nemzeti öntudat, hazafias nevelés

- a város által szervezett nemzeti és helyi ünnepségeken, egyéb rendezvényeken a tagiskolákban kialakított rend szerint tanulóinkkal részt veszünk - bekapcsolódunk a helyi programok szervezésébe

- ünnepségek szervezése, azokon való részvétel

- nemzeti ünnepeink méltó megünnep-lése iskolai szinten

- nemzeti értékeink megismerése,

- osztályfőnöki órák, kirándulások

- fizikai állapot javítása

-Mindennapos testmozgás biztosítása

- mindennapos testnevelés, testedzés

- a testi és lelki egészségre nevelés

- úszásoktatás

- úszás tanórai és szabadidős foglalkozásként

2.3 SAJÁTOS CÉL-, FELADAT- ÉSESZKÖZRENDSZER CÉL Közoktatási típusú sportiskolai képzés-

FELADAT

ESZKÖZ, ELJÁRÁS

Az egész életen áttartó, testkulturális tevékenységprofil

- a tudományos ismeretek felhasználásával az életés az edzéskornak, a funkcióérett-

15


ben: Sportemberré neve-lés Az egészség-tudatos magatartás és életmód kiala-kítása a felnövekvő nemzedékekben Az egészséges életmódra való törekvés belső motivációvá válása

Hagyományaink megőrzése, névadónk szellemi örökségének ápolása

kialakítása A tudatos pszichomotoros cselekvőképesség kompetenciájának megalapozása Alapvető viselkedési minták kialakítása, és alkalmazása a testnevelés eszközeivel Az élsport utánpótlásbázisát jelentő versenysport támogatása Az igény felkeltése az eszté-tikus test és a helyes testtartás kialakítására

ségnekmegfelelő edzésgyakorlatok - sportáganként kidolgozott sportágfej-lesztési programok -küzdelem és játék, sportágválasztó, tanulás módszertan modul tevékenykedtető, képességfejlesztő és differenciálpedagógiai szemléletű eljárásmódok -egymástól tanulás és a kooperatív tanulás alkalmazása -a kiválasztott sportágak megismertetése (labdarúgás, triatlon, kézilabda, és atlétika sportágak )

Névadónkhoz és iskolánkhoz kötődő hagyományaink ápolása

- névadónk tevékenységének megismertetése: évfolyamonkénti bontásban iskolánk történetének legfontosabb állomásainak beépítése az osztályfőnöki tanmenetbe

Dózsás-napok programsorozat megőrzése, és színvonalának emelése

- A Dózsás- napok programjai: MI-TI-Ők, területi természet-és környezetvédelmi vetélkedő (3-4. osztályosoknak),

Halloween- nap

-Árpád-kupa

Szent Martin nap

Névadónk szobrának koszorúzása,

Témahét Projekt

a környezettudatos magatartás kialakítása

A drámapedagógia eszközeivel a csoportlégkörkialakítá-sa, gyerekek személyiségéneknyitottságának fejlesztése, gátlásaik oldása, a játékban való részvétel iránti igény felkeltés, önmegvalósítás, önkifejzés,beszédművel és fejlesztése

-az iskolai és otthoni élet tudatos szervezése, gyakoroltatása

-személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás verbális és non-verbális kommunikáció fejlesztése improvizációs technikák elsajátítása

Dózsa Galéria kiállítás, rajzpályázat, vetélkedő, iskoladíszítés, bál, lampionos fel-vonulás, futóverseny - környezetismereti vetélkedők szervezése (Földlakók, városi vetélkedő) -tantermek, közös terek dekorálása, rendben tartása -osztályok közötti tisztasági verseny. -világnapok rendezvényeinek szervezése -játékalkalmak, különféle gyakorlatok – ritmusgyakorlatok, szabályjátékok, szituációs és improvizációs játékok, mondókák és bábjátékok, kiszámolók, mesék, mondák, legendák , a szépirodalmi és népi alkotások dramatizálása esztétikai jellegű tevékenység bevonása(mesélés, éneklés, rajzolás, színjátszás, verselés) színházi előadások

16


3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK CÉLOK

FELADATOK

ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK

Az értelmi képesség fejlesztése, gyarapítása érdeklődésük felkeltése

-A tanulók tanulás iránti motivációjának fejlesztése -Helyes tanulási szokások kialakítása -A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósí-tása, oktatás, nevelés egységes feladatellátása

Szociális kompetencia, élet-vitel, ill. életpályaépítéskompetenciafejlesztésével sokoldalú személyi-ség kialakítása

-A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése -Olyan iskolai légkör kialakítása, amely elősegíti, hogy a tanulók folyamatosan megtapasztal-hassák az egyének, csoportok megértésének, segítőkészsé-gének előnyeit, hiányuk káros következményeit. -Egyértelmű magatartási szabályok -A tanulók személyiségénekszéleskörűfejlesztése -Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése -A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása -Reális teljesítményértékelés

A tanulás tanítása

 A tanulók életkorának, egyéniségének megfelelő tanulási módok ajánlása, tanítása Az egyéni tanulási útvonal, differenciált fejlesztés biztosítása -Fokozatos önállóságra nevelés, lényegkiemelés képességének fejlesztése

-tanórák és más foglalkozások, szabadidős tevékenységek -egyénre szabott megismerési folyamat az érdeklődés felkeltése, szinten tartása, új célok, lehetőségek kijelölése -tudományos diákmunkák, tanulmányi vetélkedők - audiovizuális eszközök használata -interaktív tanulás önállóan a számítógép segítségével - korszerű tanulási tevékenységek:csoportmunka, projektek, kooperatív technika -szociális szokások, minták elsajátítása tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon -önkiszolgálás, segítés, felelősök szerepe -szokásrend kialakítása a tanteremben, tanítási órákon, az eszközök kezelésében, udvaron, ebédlőben, társakkal, felnőttekkel szemben -viselkedés alapvető szabályainak megis-merése, gyakorlása szituációs játékokban -egyéni „érzékenység” elfogadása, csopor-tok, közösségek, barátságok kialakulása -egymás mellett élés alapvető szabályainak alkalmazása - választékos, közérthető kommunikáció  a reális „ÉN kép”, és környezeti kép kialakítása, játékos önismereti beszélgetések, szociometriai felmérések  pozitív visszacsatolások, önbizalom erő-sítés a különböző képességek és kész-ségek figyelembe vételével  segítség pozitív és negatív élmények feldolgozásában  nevelői korrekciók, a tanulók véleményének tisztelete  szemléletés, szemléltető tanítás, tanulás  a tanulás értelmének megmutatása a tanulók fejlődésén keresztül  fokozatos önállóságra nevelés tanórai differenciálással  önálló munkák, feladatok, versenyfela-datok alkalmazása,szövegértési feladatok, emlékezetfejlesztés alkalmazása

Vitakultúra,

-Kialakítani és fejleszteni a tanulók

 vélemény

Önismeret, önértékelés, önszabályozás önbecsülés fejlesztése

17

kialakítása,

meggyőző

érvelés


együttműködés, egyéni és közös feladatvállalás -fejtsék ki saját véleményüket felmerülő témák, dolgok iránt

vitakultúráját, a saját vélemény kialakítását, érvelést, illetve más véleményének elfogadását, és az azzal való azonosulást. Együttműködési készség kialakítása, legyenek képesek a tanulók munka- és feladat megosztásra a közös cél eléréséért

Az információszerzés és feldolgozás képességének fejlesztése

Az információszerzés és információ feldolgozás, felhasználás módjainak elsajátítása

Problémameg-oldó és alkotó-képesség elő-térbe állítása, alkotó képzelet fejlesztése

Az alkotó és problémamegoldó gondolkodásmód kialakítása Kognitív képességek, illetve intellektuális készségek fejlesz-tése, logikus gondolkodásra nevelés valamennyi tanórán és foglalkozáson. Alkotó jellegű feladatok biztosítása Kialakítani a tanulókban, hogy képesek legyenek megszervezni az önálló tanulásukat, figye-lembe véve saját korlátaikat, ill. az elsajátítandó, ismétlendő tananyagot DÖK, osztályközösségek, szülői szervezetek, munkaközösségek munkájának segítése, lehetőségteremtés a tanulók együttműködésére

A tanulásszervezésben a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása A kezdeményezőkészség és a szervezőkészség erősítése -a szülőföld, lakóhely iránti szeretet, -a népünk múltjának, néphagyományának feltárása

diákjaink megalapozott műveltséggel,egész sé-gesvilágszemlélettel,reális vlágképpelrendelkezzenek

technikájának, módszereinek elsajátítása  a kompromisszumkészség fejlesztése vitakörök, fórumok keretében  versenyfeladatok megoldása tanulmányi versenyeken, órai munka során  az „önkéntesség” díjazása a jutalmi rendszerben  az egyén és csoport közötti különbségek bemutatása gyakorlati példákon keresztül  az információhoz jutás folyamatainak bemutatása, (nyomtatott és elektronikus média, internet, könyvtár, stb.)  az információ feldolgozásának szükségessége(újságírás, cikkek, közlemények írása) az információtovábbítás lehetősé-geinek vizsgálata -a probléma megoldás folyamatainak bemutatása a felismeréstől a feldolgozásig -szituációk, szerepjátékok alkalmazása -alkotóképesség új dimenzióinak megnyi-tása, festés, rajzolás, szobrászat, digitális művészet, (rajzfoglalkozás, szakkör)  a tanuló motiváltságának megőrzése, az általa készített alkotások elbírálásával, kiállításával - elméleti és gyakorlati tanácsok, módsze-rek az időbeosztás megszervezésére - széleskörű elérés, illetve hozzáférés biz-tosítása a tananyagok, dokumentációk, háttér információkhoz, törzsanyaghoz - a könyvtár, számítástechnikai terem - testnevelés, versengések - közművelődési és tanulmányi versenyek - DÖK által szervezett, támogatott programok

- tanulóink megismertetése nemzeti kultúránk és történelmünk főbb eseményeivel, kiemelke-dő személyiségeivel és hagyományaival - a lakóhely megismertetése

- a nemzeti, helyi és iskolai ünnepségeket a DÖK segítségével rendezzük meg - a helyi vonatkozások kiemelésével táplál-juk a gyermekekben a haza, a szülőföld i-ránti szeretetet, a Palócföldhöz való kötő-dést - nemzeti lovas kultúra megismerése

-olyan ismeretek közlése, me-lyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben

- a tanulók alapkészségeit fejlesztjük, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható alapműveltséget, valamint a világképük formálódását, a világban való eligazodásukat segítő információkat nyújtunk

18


KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

4. A KÖRNYEZETI NEVELÉSRŐL: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemről, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak. Gondoskodni kell arról, hogy a természetvédelem oktatása már óvodás kortól tudományosan megalapozott és egyúttal élményszerű legyen. Mai olykor eldologiasult, anyagiasodott korunkban gyakran hallani, hogy mindenre megoldás a pénz. Természetesen a környezetvédelem is pénzbe kerül, de ugyanolyan szükséges a szemléletváltás, a meggyőzés, a hit, amelyért akár áldozatvállalásra is képesek vagyunk, vagy azzá válhatunk. E magatartásmód kialakításának eszköze a környezeti nevelés. A környezeti nevelés a „bölcsőtől a sírig” tartó folyamat. A természetszeretetre és védelemre nevelést lakóhelyünk élővilágának, a természetes és mesterséges környezet, a kultúrtörténeti emlékek, a helyi értékek megismertetésével kezdhetjük. Ezek során a gyermekek pozitív attitűdökkel gazdagodnak. A rácsodálkozást követi a természet megszeretése, tisztelete, majd védelme az érte való cselekvés esetleg áldozatvállalás.

Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközponti tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek, játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt.

4.1. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE A Kormány 243/2003. számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (NAT) értelmében a környezeti nevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai

19


oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8.§ A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16.§ A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. A törvény 54.§ (1) bekezdése szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. számú határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemről, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.” A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény (2000. évi XLIII. törvény) 54.§-a kimondja, hogy a Kt. 54-55.§-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik.

4.2. HELYZETELEMZÉS Nevelőmunkánkban eddig is kiemelt helyen volt a környezeti, környezetvédelmi nevelés. Jelenleg is tart a felső-tagozatos tanulóinknak szervezett „FÖLDLAKÓK VAGYUNK” vetélkedő, amelynek győztesei jutalmul, az előző tanévek végén kiránduláson vettek részt. (Planetárium, Tropikárium, Állatkert…) Rendszeresen megemlékeztünk a környezetvédelmi világnapokról,

20


vetélkedőkkel,

faliújságon,

rövid

műsorral,

kirándulással,

akadályversennyel.

A

természettudományos tantárgyak tanításakor a természetvédelemre, környezetvédelemre külön figyelmet fordítunk. Iskolánk tantermeiben, aulájában nagyon sok szép növényt nevelünk a két épületrészt összekötő kiállítószekrényben bemutatjuk tanítványaink munkáit (szemétszobrok, „zöldszobrok”, rajzok, természetes anyagokból készített dísztárgyak) Nagy udvarral rendelkezünk, de mivel a testnevelést emelt óraszámban tanítjuk, ez a terület elsősorban a sportot szolgálja. Az épület előtt azonban szép zöld területen padok és fából készült játékok várják a gyerekeket. Az iskola közelében lévő játszóteret rendszeresen a mi iskolánk tanulói takarítják. Nagyon jó munkakapcsolatot alakítottunk ki a város környezetvédelmi referensével és az Ipoly Unió munkatársaival. Részt vettünk a város és környékének illegális szeméttelepeinek feltérképezésében (tájsebészet). Minden tanévben két alkalommal papírgyűjtést szervezünk. Rendszeresen rész veszünk a város és a környék iskoláinak természetvédelemmel foglalkozó programjaiban (versenyek).

4.3 A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÁLTALÁNOS HOSSZÚ TÁVÚ CÉLJA: A környezeti nevelés célja és feladatai: 

a pozitív attitűdök megerősítése,



az érzelmek mellett a tudati elemek, ismeretek felhasználása a tanulási folyamatban,



az élményszerű megismerés,



önálló tanulói tevékenységi formák gyakoroltatása,



megfigyelő és összehasonlító, rendszerező képességek fejlesztése.

Követelmények: 

A gyermekekben alakuljon ki a tisztaság fogalma, törekedjenek saját maguk, szűkebb és tágabb környezetük rendjére.



Ismerjék meg a társadalmi környezet őket körülvevő formáit, azok értékeit, és tudják megfogalmazni e területen saját szerepüket.

 

Ismerjék a lakóhely építészeti értékeit. Ismerjék a közvetlen környezet élőlényeinek néhány képviselőjét és élőlény együtteseit.

21




A lakóhely közeléből ismerjenek meg egy védett területet.



Mutassunk be lakóhelyünkről egy-két környezeti gondot.



A világ problémái közül a saját szintjükön ismerkedjenek meg néhánnyal (édesvízhiány, táplálékigény).

 Az egészséges életmód igényének kialakításához szükséges táplálkozási, mozgási és pihenési szokásrendszer. 

Ismerjék meg a biokertészet értékeit.

 Tudják, hogy a vegyszerek, tisztítószerek használatának mérséklésével önmagukat és környezetüket egyaránt védhetik. 

Ismerjék meg a takarékos életvitel és fogyasztói szokásokra való törekvés elveit.

Célok: 

elősegíteni a Világegyetem egészének, mint létező értéknek a tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is annak környezetével, kultúrájával együtt



hozzájárulni a Föld egészséges, természetes ökológiai folyamatainak visszaállításához



segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését



elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását



kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást



érzékennyé tenni tanulóinkat a környezet állapota iránt



bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába

A környezeti nevelés céljaként megfogalmazott fenntartható fejlődés, környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: fenntartható fejlődés: A jelenlegi generáció szükségleteiknek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését a növekedés korlátai: A Föld, és a földi erőforrások végességéből adódó korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi javainak folyamatos gyarapodását

22


alapvető emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférésre, és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósítására az elővigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az ökológiai folyamatokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott kölcsönös függőség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben

4.4. RÖVID TÁVÚ CÉLOK ÉS FELADATOK:

(C) - a környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg (F) - a szaktárgyi és osztályfőnöki tanmenetekben jelöljük a feladatokat és a módszereket is (C) - tantárgyközi kapcsolatok erősítése, hogy egységben lássák tanítványaink az egy témához kapcsolódó ismereteket (F) - versenyek, vetélkedők az egész iskolai életre ható átfogó projektek szervezése (C) - a pedagógus és az iskola felnőtt dolgozóinak, a szülőknek a személyes példája (F) - képzésben, továbbképzésben való részvétel, szülői értekezletek, fórumok szervezése (C) - az iskola tisztaságának javítása, a szemét és a szennyvíz mennyiségének csökkentése, esztétikus környezet kialakítása és megőrzése, takarékoskodás vízzel és villannyal (F) - tisztasági őrjárat, szelektív hulladékgyűjtés (papír, szárazelem, alumínium doboz) szervezése, helyes vásárlói szokások kialakítása … (C) - szűkebb környezet értékeinek, problémáinak, hagyományainak megismerése (F) - vizsgálódás, kutatás, adatgyűjtés, vetélkedők (pl.: Ki tud többet az Égerlápról?)

23


Ezen célok megvalósításához fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást és elkötelezettséget. A környezeti nevelés rendszer-szemléletű, lehetővé teszi az egészből a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik hanem az élet más színterein is a környezet problémás soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti, társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon. /természeti környezet: a település és környezete szűkebb, tágabb földrajzi jellemzői (növény és állatvilága, társulásai) megismerése, védelme; társadalmi környezet: a település jellemzői; hagyományápolás/

GONDOLKODJ GLOBÁLISAN, CSELEKEDJ LOKÁLISAN! Egyedül nem megoldható, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés. Fontos a problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása és fejlesztése.

4.5. A KÖRNYEZETI NEVELÉS AZ ISKOLA MINDEN PEDAGÓGUSÁNAK ÉS FELNŐTT MUNKATÁRSÁNAK FELADATA MINDEN TANÓRÁN ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOKON.

4.6. KÖRNYEZETI NEVELÉS A TANÓRÁKON

A NAT és a kerettanterv tartalmi elemeire építve a pedagógusok minden tantárgy tanmenetében jelölik azokat a tananyagokat, amelyek kapcsolódnak a környezeti nevelés célkitűzéseihez. A legtöbb lehetőséget az alábbi tantárgyak ismeretanyaga biztosítja:    

környezet- és természetismeret biológia kémia földrajz

24




technika és életvitel

4.7. KÖRNYEZETI NEVELÉST SZOLGÁLÓ TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK, TEVÉKENYSÉGEK

I. Az iskolai lehetőségek 1. Az osztályterem Az osztályterem esztétikája a környezetkultúra fokmérője is. Az igényesség, a harmóniára való törekvés, a tisztaság alapkövetelménye, a legszerényebb tárgy adottságok mellett is megnyilvánulhat. Az osztályterem az otthon melegének biztosítása mellett iskolás korban is sok nevelési lehetőséget biztosít. A virágsarok, a tablók, a természetes anyagokból különböző

foglalkozásokon,

kirándulásokon

készült

saját

munkák

mutatják

a

környezetkultúrát. Az iskola hagyományainak, a település helyi értékeinek is tükröződnie kell a falakon.

2. A faliújság A biológiai, természet- és környezetvédelmi híradó, faliújság a tájékoztatást, orientálást is segíti. Ennek gondozói tanítói irányítással már a kisdiákok is lehetnek. Elhelyezhetők ide aktuális hírek, pályázati felhívások, diákmunkák, stb.

3. Iskolarádió A rádiót működtető diákcsapat támogatásával irányításával sokféle környezetvédelmi feladat is megvalósítható: 

tudósíthat környezetvédelmi akciókról, 

az iskola közössége előtt elismerésben részesítheti a kiemelkedő munkát

végző tanulókat, 

interjúkat készíthet híres emberekkel, hiteles társaikkal



rendezvényeket népszerűsíthet,



heti vagy havi rendszerességgel feladványokat, feladatokat adhat,



Jeles Napokra műsorokat készíthet, sugározhat.

25


4. A folyosó, a zsibongó Igen sokféle célból sok tanulót szólíthatunk meg, ha kiállításokat szervezünk e helyeken: 

természet iránti érdeklődés felkeltése: védett növények, gyógynövények,

nemzeti parkok tablóival, a megyénkben élő természetfotósok alkotásaival, 

valamilyen iskolában szervezett tevékenység bemutatása: túra, szakkör,

tábor, környezetvédelmi nap,  

Jeles Napok megünneplése, valamilyen közösség bemutatkozása: egy adott osztály tanóráin készült

munkái, tablói, 

iskolai program előkészítése: kirándulás,



művészeti alkotások bemutatása: épített környezetről,

 

valamilyen környezetvédelmi problémára irányítani a figyelmet, pályázati eredmények bemutatása.

5. A könyvtár A sokoldalú információgyűjtés a tanulás tanítása, az olvasóvá nevelés, a környezeti nevelő számára is ad feladatokat. A könyvtár sokoldalú felhasználásából, lehetőségeiből néhányat emelünk ki. A könyvtár zöld polca, a témánkhoz illeszkedő könyveket, folyóiratokat, újságokat, a település múltjával, jelenével foglalkozó kiadványokat egy helyen célszerű elhelyezni. Így a kisiskolás is könnyen eligazodhat. Tanórai és napközis foglalkozások is szervezhetők ez által. A videó-tárban is célszerű külön tárolni az örvendetesen bőséges e témához illeszkedő filmfelvételeket. Az utóbbi időben megnőtt területünkön a számítógépes CD kiadványok száma. Köztudott, hogy az egészen kicsiny gyermekek is milyen sok időt töltenek a TV és a számítógép előtt, élni kell tehát programkínálattal, az ízlésvilág formálásának lehetőségével. Érdemes összeállítanunk és a könyvtárban elhelyeznünk egy olyan listát, amely a mi iskolánk valamennyi diákjának ajánlott műveket tartalmazza. (Pl.: Gyöngyvirágtól lombhullásig, Rezdülések, Sivatagi show, Nemzeti parkjaink.) 6. A napközi A képességfejlesztésnek, az egyéni foglalkozásnak, a tehetséggondozásnak, a környezeti nevelésnek ideális színtere. Nagyon fontos, hogy ne a helyhez kötött, délelőtti munkaformák domináljanak. Minél gyakrabban hagyjuk el az osztálytermet, sétáljunk a településen, keressük fel a környék parkjait, művelődési intézményeit. Az élményeket beszéljük meg. A

26


környezetvédelmi akciók, kiállítások, gyűjtőmunkák is sok érdekes elfoglaltságot kínálnak. A mozgásos, manuális tevékenységek domináljanak. (Agyagozás, szövés, stb.)

7. Szakkör Elsősorban a tehetséggondozás érdekében és érdeklődési körökre szerveződik. Sokféle tematikát és munkamódszert tesz lehetővé. Bőséges szakirodalom van segítségünkre. 8. Környezetvédelmi nap Valamennyi

tevékenység

pedagógusközösség

által

irányított,

de

az

életkor

előrehaladtával egyre nagyobb önállóságot adhatunk tanítványainknak e programok szervezésében. Ugyanakkor a segítő, gondoskodó szakmai támogatásunkat érezzék.

Környezetvédelmi jeles napok megünneplése     

március 22. a Víz Világnapja április 22. a Föld Napja május 10. Madarak és Fák Napja június 5. Környezetvédelmi Világnap szeptember 23. Takarítási Világnap

- az erdei iskola és a táborok foglalkozásai - tanulmányi kirándulások - akadályversenyek - a város, a környék, a megye természeti értékeit és problémáit bemutató kiállítás rendezése - versenyeken való részvétel - szülők számára előadások szervezése (pl.: környezetvédelem a háztartásban) - környezetvédelmi akciók szervezése (hulladékgyűjtés, parlagfű-szedés, játszótér karbantartása, tisztasági versenyek, tájsebészet …) - iskolai kiadványok készítése (iskolaújság) - iskolakert gondozása

4.8. KÖRNYEZETI NEVELÉST SEGÍTŐ LEGFONTOSABB MÓDSZEREK

- kreatív munka (gyűjtés, térkép készítése)

27


- művészeti alkotások (rajz, zene, irodalom, fotó, videofilm készítés) - dráma-, szituációs-, és érzékelést fejlesztő játékok - riportok készítése - projekt (globális felmelegedés, savas eső) - előadások (önálló ismeretszerzés)

4.9. A KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ minden tanév augusztus 31-ig külön egy évre szóló munkaterv készül, amelyet a környezeti nevelési munkacsoport állít össze. A munkatervet a tantestület fogadja el. A tanév során félévkor és év végén a munkacsoport beszámol az addigi tevékenységekről, eredményekről.

5. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK; AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

Az egészségmegőrzés fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell, hogy legyen. Az ártalmakkal való találkozás előtt,

a

döntési

szituációkat

megelőzően

kell

segítséget

nyújtanunk.

A

harmonikus

személyiségektől elválaszthatatlan a konfliktusok kezelésében való jártasság.

5.1. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK KIEMELT FELADATAI: 

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;



tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel

5.1.1. Az egészséges táplálkozás (tanulói gyümölcsprogram folytatása, a közétkeztetés befolyásolása a helyes irányba, az iskolai büfék, automaták kínálatának ellenőrzése)

28


5.1.2. Az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás (megelőző és felvilágosító munka) 5.1.3. Az aktív életmód, a sport, a szabadidő hasznos eltöltése (mindennapos testnevelés, szervezett szabadidős programok) 5.1.4.A személyi higiénia területén (tiszta és egészséges környezet biztosítása, tisztálkodó eszközök biztosítása) 5.1.5.A szexuális fejlődés területén (védőnői előadások, felvilágosító tevékenység osztályfőnöki és biológiaórán) Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

5.2. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉST ELSŐSORBAN A KÖVETKEZŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK SZOLGÁLJÁK: Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: -

a heti öt kötelező testnevelésóra,

-

az iskolai vagy diáksport egyesületi sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,

-

a tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás, tánc, úszás,

-

lovaglás, a napközi otthonban játékos, egészségfejlesztő testmozgás Az osztályfőnöki óra: 

egészségnevelés DADA – program, mentálhigiénés programok



személyi higiéné



életmód és táplálkozás – védőnői előadás



pályaalkalmassági vizsgálat – iskolaorvos, védőnő



szexuális felvilágosítás – védőnői előadás



Johnson & Johnson – program

Egészségtan: az emberi test felépítése és működése Biológia: egészséges táplálkozás, környezetszennyezés hatása az élővilágra Technika, életvitel: 

Egészséges táplálkozás



Korszerű ételek készítése – terítési verseny



Életmód és veszélyes anyagok – elemgyűjtés, papírgyűjtés

Kémia: A környezet hatása az élővilágra

29


Testnevelés:

Fizikai erőnlét fejlesztése, alap-mozgáskultúra fejlesztése

5.3. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉST SZOLGÁLÓ TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK: szakkörök(IVK; csecsemőápolási, táplálkozási, túra); minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; félévente egészségnap; szülők akadémiája: egészségnevelési előadások szülők részére, részvétel az Egészségesebb nemzedékekért Közhasznú Egyesület programjában

5.4.AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT (ISKOLAORVOS, VÉDŐNŐ) SEGÍTSÉGÉNEK IGÉNYBE VÉTELE: 

félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;



a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.



az egészségnevelés támogatói iskolánkban: -

gyermekorvos, védőnő

-

rendőrség

-

osztályfőnökök

-

szaktanárok

-

vöröskeresztes tanár

5.5 AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT KAPCSOLÓDÁSA AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMTERVÉHEZ

Az egészségmegőrzés szorgalmazása, átfogó összefogást igénylő tevékenység. Hatékonyságra akkor számíthatunk ha folyamatos, következetes, egyeztetett elveken alapul a család és a nevelési intézményen belül tevékenykedők között. Az iskolán belül az egészségmegőrzési-nevelési folyamat hatékonyságát segíti az iskola eü. szolgálat, két tagja az iskolaorvos és a védőnő. Az iskolaorvos, aki házi gyermekorvos az iskolán belüli fő tevékenysége: 

kampányoltások során az orvosi felelősséget igénylő feladatok



egészségi állapot romlásra utaló tünetek korai felismerése ( másodlagos prevenció ) 1-3, 57. évfolyamon



kiszűrt tanulók szakorvoshoz utalása, gondozásuknak irányítása

30


Az egészségnevelés szempontjából a szolgálat fő pillére a védőnő: 

aki tervezi, szervezi, koordinálja az isk. eü. tevékenységet



szorosan együttműködik az iskolaorvossal, pedagógusokkal, szülőkkel



munkája során információkat gyűjt az iskolaközösség helyzetéről, szűrővizsgálatai során a tanulók

egészségügyi

állapotáról,

az

adatokat

dokumentálja,

meghatározza

a

szükségleteknek megfelelő célokat , kiválassza a célok eléréséhez szükséges eszközöket 

Az egészségügyi ismeretei, gyakorlatias szaktudásával, tapasztalataival fokozhatja az egészségnevelés erejét, hatékonyságát, segíti a pedagógusok munkáját a következő területeken: -

1-4. évfolyamon: napirend, személyi higiénia,

-

5. évfolyamon: kiemelten az egészséges táplálkozás

-

6. évfolyamon: a serdülőkori változások, védőoltások jelentősége

-

7-8. évfolyamon: serdülőkor problémái, reprodukciós egészségvédelmi ismeretek, szenvedélybetegségek megelőzése, családi életre nevelés

Az egészségnevelés színterei a védőnő számára:a kiscsoportokban zajló védőnői szűrés során egyéni gondozás az önálló védőnői tanácsadásón berendelés és önkéntes megjelenéskor, higiéniai szűrés során, védőoltások idején, egészségnevelési órákon ahol a tanulók aktív részesei a folyamatnak, a mondanivaló életszerű gyakorlati példákkal illusztrált és a hatékonyság érdekében 12-15 fős csoportokban zajlik

5.6 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az EMMI 128.§ (3) a nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, köztük az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására. 

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját.



A fenti ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a természetismeret, biológia, testnevelés és osztályfőnöki órák keretei között folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelően történik. Osztályfőnöki órán az iskolai védőnő tartson szakmai felkészítést a témáról!

31




A tanulmányi kirándulások is kiváló lehetőséget kínálnak az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására. Az iskola éves programjában az egészségnapon készítjük fel diákjainkat az előforduló baleseti helyzetek elkerülésére és megoldására.



Az iskola eddigi hagyományainak megfelelően tanulóink továbbra is minden tanévben vegyenek részt a Városi Vöröskereszt által szervezett elsősegély-nyújtási versenyen!



TÁMOP 3.1.4-12/2. pályázat elsősegély ismereteket nyújtó foglalkozásai, egészségnapjai

5.6.1 Az elsősegélynyújtás tanításának tartalmi elemei Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók • ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; • ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; • ismerjék fel a vészhelyzeteket; • tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; • sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; • ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; • sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; • a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

32


3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: • az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; • tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; • támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: • a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY Biológia

Kémia

Fizika Testnevelés •

ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések - forrázás - magasból esés

az ötödik – nyolcadik, évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik, évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: • szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); • évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

5.6.2. Az elsősegély-nyújtási ismeretek tanítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül: • osztályfőnöki

33


• • •

biológia környezetismeret testnevelés tantárgyakban valósul meg

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon kívül: • szakkör • előadás • gyakorlati bemutatón valósul meg Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) elméleti oktatás b) gyakorlat Az elsősegély-nyújtásban résztvevő személyek: • osztályfőnök • szaktanár • iskolaorvos • védőnők • Országos Mentőszolgálat szakelőadói

6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

6.1 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOSFELADATOK Az iskolai kollektíva két közösség szerves egységét képezi: a tanulókét és a pedagógusokét. Tevékenységük kölcsönösen feltételezi egymást, az egyik nem működhet sikeresen a másik nélkül! A sikeres együttmunkálkodás feltétele, hogy a közösségfejlesztés egységes pedagógiai folyamat legyen, amely tudatos tervszerűséget vár el a nevelőtestület minden tagjától. A fejlődésben meghatározó szerepet játszik a közös célok és távlatok, de ugyanúgy a hagyományok is a közösségi élet fontos mutatói. Ezek csak az együttdolgozás eredményeként válhatnak valósággá. A közösségfejlesztés egységes pedagógiai folyamatának megvalósulását nehezíti az a tény, hogy nagy iskola vagyunk. Feladatunk az lenne, hogy kisebb, emberközelibb csoportokat hozzunk létre. Ezekben szorosabbá válhatnak az emberi kapcsolatok.

34


Az osztályszintű rendezvényekkel közelebb jut egymáshoz gyermek és nevelő. Itt gyakran találkozhatunk a gyermekek olyan tulajdonságaival is, amelyek a tanulási tevékenység során rejtve maradnak. Ha egy-egy gyermek így sikerélményhez juthat, könnyebben is irányítható. Nagyon fontos, hogy a nevelés elsőbbrangú legyen a tárgyi tudásnál. Hiába nevelünk nagy tudású gyerekeket, ha azt a társadalmi életben nem tudják majd kellő alkalmazkodóképesség nélkül hasznosítani. A „nevelési szint” problémáit csak akkor tudjuk enyhíteni, ha mi magunk, nevelők is jó példával tudunk előljárni. Ha tanóráinkon nem állunk meg egy etikai probléma megbeszélésére, ha ezt azonnal nem vetítjük ki a tanulók mindennapi életére, sokkal nagyobb hibát követünk el, mintha nem tanítunk meg egy tényanyagot akkor és ott. A nevelésnek nem lehet egyetlen helye az osztályfőnöki óra, legföljebb csak problémafelvető, összegző területe a nevelésnek. A természeti környezet megóvását sem elég tantárgyként kezelni. Ha egy gyermek soha nem lát felnőttet helyesen viselkedni egy adott szituációban, akkor azt alkalmazni maga csak nehezen vagy soha nem fogja. Iskolánkban különböző speciális foglalkoztatást nyújtó osztályok vannak. Ezek a tevékenységi területek /sport, nyelv, dráma/ önmagukban is élményt nyújtóak, a személyiséget pozitívan befolyásoló tényezők, ha nem egymás ellen, hanem egymásért is folyik bennük a munka.

35

CÉL: Közösségi szellem kialakítása, fejlesztése. A pozitív értékek iránti fogékonyság erősítése. A demokrácia mindennapi és iskolai életben való alkalmazása. Tolerancia a másság elfogadtatására. A szolidaritás érzésének kialakítása. A hazaszeretet érzésének erősítése, a hagyományok ápolása, ünnepségek értékének megőrzése. Szűkebb és tágabb környezet értékeinek védelmére való nevelés.

CÉLOK

FELADATOK

ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK

Közösségkialakítás, közösségfejlesztés

Kapcsolattartás a gyermek környezetével Tanuló-tanuló, tanuló-tanár, tanárszülő kapcsolat alakítása

- Szülői értekezletek, szülői munkaközösség, családlátogatás: feljegyzés készítése - Közös osztály, iskolai és iskolán kívüli programok, ahol a szülők is részt vehet-nek, kirándulás, túra a rendes munkaidőn belül.

Közösségi szellem kialakítása, fejlesztése

- Egészséges versenyszellem kialakítása, az összefogás szükségességének felismertetése csoportos tevékenységek útján

- Klubdélutánokon közös játék, ügyességi, szellemi vetélkedő - Gyermeknapi rendezvénye, farsangi bál, jelmezverseny

Erkölcsi szemlélet fejlesztése

becsületesség, küzdőszellem, negatív magatartásformák elítélése, pozitívak elfogadása - Óvják a természet értékeit, vigyázzanak szűkebb és tágabb környezetük értékeire.

- Osztályfőnöki és tanórákon: beszélgetés, tesztek, feladatlapok, szituációs játékok, szociometriai felmérés - Természetvédelmi terület,Vadaspark - Túrák: őszi vagy tavaszi túra, akadályverseny, vetélkedők, sportversenyek, csapatversenyek

Nyitottság kialakítása, tolerancia a másság elfogadtatására

Nyitottá tenni a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt.

- Helyi hagyományok, népszokások őrzése, továbbadása: etnikai folklór – tánc, zene, drámapedagógia, osztályfőnöki óra

Szűkebb és tágabb környezet értékei-nek védelmére való nevelés

Környezeti értékek védelme és gyarapítása

- Iskolai munkaeszközök védelme, óvá-sa, rendben tartása - Ne pazaroljanak fölöslegesen! - Az iskola környékének közös rendben tartása, rendezése, parkosítása, közösen végzett munka a DÖK vezetésével

A demokrácia mindennapi és iskolai életben való alkalmazása

A demokrácia fogalmának megismertetése, jelentősége Jogok és kötelességek megismerése és gyakorlása Konfliktushelyzetek kezelésének fejlesztése

- Beszélgetések az osztályfőnöki órákon - Alkalmazása a tanórákon - Jogorvoslat lehetősége - Egyeztető eljárás és fegyelmi tanács működtetése Iskolai diákönkormányzat működtetése

Ismerjék meg a helyi természeti és emberi környeze-tet.

A kommunikációs kultúra fejlesztése

önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képessége

- Iskolaújság készítése, amely képet ad az iskola életéről, eseményeiről és tük-rözi a tanulók véleményét. - Iskolarádió: a zene mellett tudósítson a mindennapi eseményekről, használja fel lehetőségeit az információnyújtás, véleményformálás terén.

Pedagógiai Program – Nevelési Program Az összetartozás, a szolidaritás érzésének kialakítása

A közösség erejébe vetett hit érzésének fejlesztése /osztályközösség fejlesztése is!/ Egymás sikerének elismerése, együtt örülni tudás, az empatikus készség fejlesztése

- Csoportos és egyéni versenyeken való részvétel /tanulmányi, műveltségi/ - Sportversenyek

A pozitív értékek iránti fogékonyság erősítése Az integrált nevelés során eljutni az inklúzív pedagógiai szemléletű oktatáshoz

A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása és ennek tanúsítására neveljük tanulóinkat, tanulói közösségeinket.

- Közösségi rendezvényeken és a mindennapi életben való részvételük segítése

A hazaszeretet érzésének erősítése, a hagyományok ápolása, ünnepségek értékének megőrzés

- Legyenek büszkék iskolájukra, öregbítsék annak jó hírnevét.

SNI tanulók befogadása, sérülésükből adódó hátrányaik csökkentéséhez segítőkészség kialakítása a közösségben - Ünnepségek rendezése - Iskolai hagyományok őrzése - Részvétel a városi ünnepélyeken

7. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

7.1 A NEVELŐTESTÜLET MINDEN TAGJÁNAK FELADATA 

legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát,



a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése,



szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát,



a városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni.

7.2. A PEDAGÓGUSOK FELADATAI 

A tanítási órákra való felkészülés,



•A tanulók dolgozatainak javítása.



•A tanulók munkájának rendszeres értékelése,

Pedagógiai Program – Nevelési Program 

•A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,



•Felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,



•Kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



•Tanulmányi versenyek lebonyolítása,



•Tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



•Felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



•Iskolai kulturális és sportprogramok szervezése,



•Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



•Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



•Részvétel a nevelő testületi értekezleteken, megbeszéléseken,



•Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



•A tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,



•Tanulmány kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



•Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



•Részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



•Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



•Az iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



•Szertárrendezés, leltárok és szaktantermek rendben tartása



•Osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása,

7.3. AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSOK A PEDAGÓGUS MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATBAN 

A pedagógusok általános működési feladatait / ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok stb. / az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk.


Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét.



Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése.A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja.

Tételesen: 

a tantervek végrehajtása



a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása;



a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat /pl.: helyettesítés, ügyelet/;



a problémák nyílt mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő hangnemben tanulóval szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt;



az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik;



a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll;



a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi



a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz



a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi;



a védő- óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén.



gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről;



kulturált viselkedés, öltözködés / ünnepélyeken a közösség íratlan törvényének betartása/; ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott öltözködés.

7.4. AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI 

Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki.



Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi.



Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti.



Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és

Pedagógiai Program – Nevelési Program önkormányzó

képességük

fejlesztése.

Munkájában

támaszkodik

a

diákönkormányzat

vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket. 

Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel.



Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért.



Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel.



Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét.



Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra.



A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel.



A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát.



Családlátogatást a veszélyeztetett tanulóknál tanév elején ajánlott végeznie a gyermekvédelmi felelőssel együtt. Utána csak akkor, ha az igazgató, a szaktanárok és ő maga szükségesnek tartja a tanulmányi munka, szülői- gondviselői munka elmulasztása, valamint magatartási problémák miatt. Új osztályában a tanév végéig ajánlott minden családot meglátogatni, a családlátogatás időpontját köteles a haladási naplóba jelezni.



Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart.



Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit.



Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e.



Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri.



A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről.



A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti.



Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik.



Ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését, indokolt esetben az engedélyt visszavonhatja.



A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét.



Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 napon belül.


8. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 8.1 TEHETSÉGES TANULÓK

A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése. A magasabb szintű gondolkodási képességek erősítése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség kibontakoztatását serkenti: • a megfelelő légkör megteremtése, • a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, • a bizalom, • a megfelelő szervezeti strukturáltság, • a játékosság. A tehetség kibontakoztatását gátolja: • a kreativitás lebecsülése, • a túlzott fegyelem, • a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Erre kötelez minket a világban elszórtan élő magyar származású tudósok öröksége is. Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Ehhez pedagógusaink rendelkezzenek megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel 8.1.1. Forrásaink: • • • •

óvodai vélemények egyéb jelzések (zene, sport stb.) pedagógusok megfigyelései szülők, környezet véleménye

8.1.2. Módszerek: • • • • •

óvodai látogatás iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése kötetlen beszélgetések (szülők, edzők stb.) pedagógus (osztályfőnök, szaktanár) céltudatos munkája adatgyűjtés

Pedagógiai Program – Nevelési Program A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni kell. Ez a környezet, s ezen belül ez az iskola feladata. Ehhez azonban ismernünk kell a tehetség megnyilvánulási formáit: 1. tudományos tehetség 2. vezetői tehetség 3. pszichomotoros tehetség 4. művészi tehetség Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűsséggel bármely társadalmi rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a vele született vagy tanult tehetséget. Az esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kedvezőtlen helyzetben élő, jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik kifejlesztésének a lehetőségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek fejleszthetők. Ahányféle emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé, s szinte ahány ember, annyi tehetséges ember is van. A felismert tehetség neveléséhez világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő nevelési koncepcióra és következetes, szorgalmas munkára van szükség. 8.1.3. A tehetséggondozás szervezeti formái •

• • • • • • • • •

Célok

A tanítási órán differenciált feladatok biztosítása. Csoportbontásnál fontos a viszonylagos homogenitás, hogy a tehetséges gyermekek a velük versenyképes kortárstanulókkal ismételten összemérhessék képességeiket, erejüket. Megvalósulhat a tantervdúsítás, tananyag gazdagítás. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak, gazdagíthatják a követelményrendszert, projektet készíthetnek, gyűjtő- és kutatómunkát végezhetnek. Emelt óraszámú tantárgyak tanítása Szakkörök, klubok Második idegen nyelv Pályázatok Képzőművészeti kiállítások Versenyekre felkészítés (iskolai, kerületi, budapesti, országos) Vetélkedők Középiskolai előkészítők Szaktáborok, sporttáborok, vándortáborok, nyelvi táborok, erdei iskolák

Feladatok

Kritériumok

Iskolánk célja a tehetséges Látogatás az óvodában, A partnerekkel való tanulók korai felismerése, hogy illetve az óvónők látogatása az permanens kapcsolattartás. minél hamarabb elkezdhessük iskolában, az óvónők fejlesztésüket. véleményének kikérése. Osztályfőnökök, szaktanárok megfigyelései, céltudatos adatgyűjtés. Tehetségazonosítás - mérések Iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése beszélgetés a szülőkkel, edzőkkel, tanárokkal.

Pedagógiai Program – Nevelési Program Célok

Feladatok

Célunk a felismert tehetség A szükséges szakmai fejlesztése, ösztönzése, támogatás biztosítása, melynek kibontakoztatása az eszközei: önmegvalósítás jegyében.  tanórai csoportbontás, differenciálás;  érdeklődés alapján szerveződő szakkörök, klubok;  tagozatos, speciális tantervű osztályok létrehozása;  tantervdúsítás;  tanulmányi versenyekre való felkészítés;  középiskolai előkészítő tanfolyamok;  táborok, erdei iskola. Célunk az esélyegyenlőség biztosítása valamennyi tehetséges gyermek számára társadalmi hovatartozástól függetlenül.

Kritériumok A szakkörök és klubok sikeres működése. Tanulmányi versenyeken való sikeres részvétel. Sikeres felvételi vizsgák (továbbtanulás). Közösségi produkciókban való sikeres szereplés. Egyéni publikációk, létrehozása.

produktumok, műalkotások

Kiegyensúlyozott, elégedett, sikeres gyerekek Meg kell próbálnunk Táborozási hozzájárulások kompenzálni a családi és anyagi elnyerése, pályázatok háttér hiányosságait. felhasználásával. Pályázatok útján biztosítanunk kell a szükséges anyagi, tárgyi feltételeket azon tehetséges tanulók részére, akik rossz anyagi körülmények között élnek. Hozzáférhetővé kell tennünk számukra a különböző szakkönyveket, folyóiratokat, feladatgyűjteményeket. Feladatunk a lehetséges A tanulók találják meg a helyes utak, lehetőségek minél tehetség gyümölcsöztetésének tágabb körét bemutatni. módját.

Célunk, hogy a tanulók vállalják tehetségüket és használják fel az érvényesülésükhöz. Tudjuk, hogy a A családnak tudtára kell adni A család lehetőségeihez tehetséggondozás csak a család a felismert tehetséget, a mérten támogassa mind támogatása mellett lehetséges, fejlesztés lehetőségét, formáját, anyagilag, mind erkölcsileg a ezért célunk a családdal való helyét. gyermek fejlesztését. együttműködés. Folyamatosan informálni kell az aktuális helyzetről, az elért (rész) eredményekről, sikerekről, kudarcokról.

Pedagógiai Program – Nevelési Program 8.2 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEKKEL, TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

Az iskola – a szakmai alapdokumentumának megfelelően – vállalja a szakértői vélemény alapján általános iskolában oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatását.

8.2.1. Integrált oktatás Az intézmény ellátja azon sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integrált körülmények között oktathatók. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése és oktatása – az enyhe értelmi fogyatékosság kivételével – a normál tantervi tartalmak és követelmények szerint folyik. Az enyhe értelmi fogyatékosok fejlesztése a gyógypedagógus irányítása, koordinálása mellett, a számukra készült kerettanterv alapján történik. Az óraterv szabadon tervezhető óráit egyéni foglalkozásra is fordíthatják. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése több éve, gyógypedagógusok veze-tésével integráltan folyik. Ebbe a körbe tartoznak a testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) beszédfogyatékos tanulók, hallás sérültek és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók.

A FEJLESZTÉS ALAPELVEI

A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése iskolánkban gyógypedagógiai tanár, logopédus és gyógytestnevelő kollégák alkalmazásával történik. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik.

AZ ISKOLAI NEVELÉS OKTATÁS SORÁN KIEMELT FELADAT:



Az egészséges énkép és önbizalom kialakítása



A kudarctűrő képesség növelése


Az önállóságra nevelés

A speciális célok és feladatok meghatározásában segítséget ad a32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelv A fejlesztést segítő tevékenységformák, módszerek: 

egyéni bánásmód, egyéni foglalkoztatás



egyénre szabott feladatok kijelölése



hosszabb türelmi idő biztosítása



pozitív megnyilvánulások megerősítése



a tanítási program változatos feldolgozása;



a gyermek/tanuló sokoldalú tevékenykedtetése;



a tananyag differenciált feldolgozása;



folyamatos pozitív megerősítés,



az egyéni tanulási stílus és ütem tekintetbe vétele;



teljesítményszintek széles sávjának elfogadása;



pármunka, csoportmunka, valamint egyéni feldolgozás váltakozása;

SPECIÁLIS FEJLESZTÉS CÉLJAI, FELADATAI

Diszlexia, diszgráfia: Ebbe a tanulási zavar fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései organikus eltérései, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok húzódnak meg. Súlyosabb formája irreverzibilis a közép és felsőfokú oktatásra is kiható. A fejlesztés célja az iskolás korban a mindenkori osztályfoknak megfelelő értő olvasás-írás készséget fejleszteni, kifejező készséget emelni, az olvasás és írás eszközzé válását elősegíteni. A fejlesztés feladatai: 

a testséma biztonságos kialakítása



a téri és időrelációk tudatosítása



a vizuomotoros koordináció gyakorlása



a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése



az olvasás, írás tanítása lassított tempójú, nyújtott ütemű szótagoló módszerrel



az olvasás, írás folyamatos fejlesztése



a kompenzáló technikák alkalmazása


az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel.

Diszkalkulia: Különböző számtani műveletek, matematikai jelek kifejezések, szabályok megértésének a számjegy, számkép felismerésének a számok sorrendiségének nehézsége. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg. Nehezítetté válik a megértés folyamata, a műveletek, sor-és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése. Súlyos elmaradásuk a matematikai gondolkodást nehezíti. A fejlesztés feladatai: 

az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése



a testséma kialakítása



a téri relációk biztonsága



a szerialitás erősítése



a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságok alkalmazása

a fogalmak, szám-és műveletfogalmak kialakítása eszközhasználattal.

A nyelvi fejlődés zavara következtében kialakult sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység Szűrés, diagnosztizálás Nevelési tanácsadóban logopédus szűrése alapján a diagnózist a Szakértői Bizottság állapítja meg. Együttműködés a speciális fejlesztő programok alkalmazásában, a munka eredményességének vizsgálatában a szakemberekkel (szakszolgálat, szakorvos), a családdal, gyermekkel/tanulóval. Módszere: 

egyéni és csoportos konzultáció;



írásos javaslatok, tematikák egyénre szabott összeállítása, kidolgozása;



egyéni fejlesztési tervek, foglalkozások dokumentálása, a haladás félévenkénti értékelése



beszámolók összeállítása.



ellenőrzés

Speciális programok:  Szótagoló, elemző olvasástanítási módszer alkalmazása (Meixner: Játékház vagyCsabay: Lexi program vagy Adamikné: Mesék csodái) az első osztályban;  Sindelar készségfejlesztő gyakorlóprogram a részképesség zavarral küzdő tanulók számára;  MSSST fejlesztő program,

Pedagógiai Program – Nevelési Program  Ayres terápiás lehetőség a szenzoros integráció zavarával küzdő gyermekek/tanulók számára; A beszédfogyatékossága miatt sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - logopédus tanár/terapeuta az együttműködés során: a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c)

segítséget

nyújt

a

tanuláshoz,

művelődéshez

szükséges

speciális

segédeszközök

kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

Az integrálható enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulókkal kapcsolatos pedagógiai szakmai tevékenységek a szegregált kis létszámú gyógypedagógiai osztályunknál megegyezően történik. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS RENDJE ÉS KÖVETELMÉNYEI

Sajátos nevelési igényű tanulónál a szakértői véleményben foglaltak alapján kell eljárni a szülővel egyeztetve. Az írásbeli és szóbeli ellenőrzés arányának megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló sérülését, társaitól való elmaradását.

8.2.2. Szegregált oktatás 

Az intézmény ellátja azon sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján autizmus spektrumzavar, értelmifogyatékos-enyhe értelmi fogyatékos besorolást kaptak.

Enyhe értelmi fogyatékos:gyermekek Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét.

Pedagógiai Program – Nevelési Program A helyi tantervünk készítésénél a Nat-ban foglaltakat vettük figyelembe, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmaknál, és fejlesztendő készségek és képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A műveltségi területek tartalmai segítenek abban, hogy a tanulói képességek mind magasabb szintre fejlődjenek az egyénileg meghatározott lehetőségek határain belül. Fejlesztendő területek:  szókincs  önművelés kialakítása  térbeli, síkbeli tájékozódás  kommunikáció  probléma megoldás  figyelem, gondolkodás, emlékező képesség, analizáló, szintetizáló képesség  Vizuális, akusztikus, fonematikus észlelés, érzékelés  személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a szociális érzékenységet, az értékvédő magatartás kialakítása, a környezetért érzett felelősség  saját testkép, testséma kialakítása  finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség

A pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) gyermekek Az autizmussal élő gyermek problémájának lényege a szociális-kognitív és kommunikációs készségek fejlődésének zavara, amely a személyiség fejlődésének egészét áthatja (pervazív), és általában fogyatékos állapothoz vezet. Az autizmussal élő gyermekek csoportjába soroljuk mindazokat az autisztikus állapotban lévő, vagy korszerű kifejezéssel az autisztikus spektrum zavarba (autismspectrumdisorder, ASD) tartozó gyermekeket, akikről közös szükségleteik alapján, az ellátás szempontjából, így pedagógiai szempontból is egységesen kell gondolkoznunk, mert általános értelmi képességeiktől függetlenül azonos jellegű, speciális szükségleteiket kielégítő, sajátos nevelési megközelítésre van szükségük.

Nevelési-oktatási cél: 

felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése



kommunikációs és egyéb kognitív készségek kompenzálása



másodlagos (pl. viselkedés-) problémák kezelése, a mindennapi gyakorlati készségek kialakítása



testi egészség megóvása

Pedagógiai Program – Nevelési Program A nevelés és oktatás feladatai: a.) A nevelés-oktatás feladata a sérülésből következő fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása a következő területeken:  Elemi pszichoszomatikus funkciók  Szenzomotoros készségek  Szociális készségek  Kommunikáció  Kognitív készségek b.) A sérülésből adódó szükségletekhez adaptált környezet megteremtése. c.) A biztonságérzet kialakítása a fejleszthetőség és az önálló tevékenykedés feltételeként. d.) Egyéni fejlesztési tervek kialakítása a gyermek szükségleteinek megfelelően és a család igényeinek messzemenő figyelembevételével. e.) A deviáns fejlődésmenetből következő zavaró vagy veszélyes viselkedésformák megelőzése és kezelése. f.) A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák kialakítása a családi, iskolai és iskolán kívüli környezetben. g.) Az elsajátított ismeretek, készségek bővítése, szinten tartása, általánosítása. h.) A felnőttkori adaptáció részeként munkára való előkészítés. A fejlesztés fő területei: I. II. III. IV.

A szociális készségek fejlesztése A kommunikációs készségek fejlesztése Kognitív készségek fejlesztése A szenzomotoros készségek fejlesztése

Az autizmus következménye olyan deviáns fejlődésmenet, melyben az egyes fejlődési fokok nem feltétlenül épülnek egymásra (pl. a nyelvet használó tanulónál a beszéd kialakulását nem előzi meg a preverbális kommunikáció értése és használata). Az egyes fejlődési területek között lehetnek szakadékszerű különbségek, de a fejlődési szintek között, és azokon belül is egyenetlen a fejlődés. A deviáns fejlődés kompenzálására inadaptív kognitív stratégiák, viselkedésproblémák alakulnak ki, melyek szakszerű terápiás és oktatási módszerekkel megelőzhetőek illetve korrigálhatóak. A tanulók habilitációjának, oktatásának alapja fejlettségük, képességeik részletes ismerete. Az egyes tanulók képességstruktúrája formális (pl. pszichológiai vizsgálatok az intelligencia mérésére) és informális felmérésekkel (pl. fejlődési kérdőív és felmérő feladatlapok) ismerhető meg. Az egyénre szabott felmérések funkciói a következők: Az ép gyermek fejlődésmenetéhez hasonlítják az autizmussal élő gyermek fejlődését, melynek mentén kirajzolódnak a tanuló erősségei és gyengébb, illetve hiányzó képességei. Regisztrálja a tanuló önmagához mért fejlődését. A mérés eredménye irányadó az egyénre szabott tananyag összeállításában, a habilitációs területek kiválasztásában, az egyéni eszközök és stratégiák meghatározásában és abban, hogy a tanítási célok fontossági sorrendjét a

Pedagógiai Program – Nevelési Program szülőkkel egyeztetve megállapíthassa a pedagógus. A mérés eredményétől függően korrigálható az egyéni fejlesztési terv, ellenőrizhető a fejlesztés eredményessége. A tervezés rövid, közép- és hosszútávú. A pedagógiai felméréseket tanévenként háromszor szükséges elvégezni.

8.3 A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEK, TANULÓ A veszélyeztető körülmények, amelyekből egy-egy gyermek szociális hátránya adódik, összefoglalva a következők: 1. Szülők deviáns viselkedése (pl. alkoholizmus, kriminalitás) 2. Kedvezőtlen

családi

szerkezet

(gyermekét

egyedül

nevelő

szülő,

nevelőszülő) 3. Alacsony iskolai végzettség 4. Kedvezőtlen lakásviszonyok 5. Alacsony vagy létminimum alatti jövedelmi viszonyok 6. Szülők tartós betegsége 7. Etnikai kisebbségből fakadó problémák Az iskolában a szociális hátrányok enyhítését szolgálhatják a következő tevékenységi formák: CÉLOK A szociális hátrányok enyhítése

FELADATOK A szociális hátrányokkal küzdők felderítése Helyi, regionális, országos támogatások megszerzése

ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK Környezettanulmány készítése és kapcsolat felvétele: - családdal, - védőnővel, - iskolaorvossal, - óvodával, - gyermekjóléti szolgálattal Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatások alkalmával. Pályázatok figyelése, készítése, ösztöndíjak

.A szociális hátrányokkal küzdők segítése

A szociális és kulturális hátrányokkal induló gyerekek művelődési esélyeinek növelése

- a tanulmányi eredmények javítása, bukások csökkentése

- Ingyenes tankönyv - Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon - Szociális segélyezésüket - Napközis csoport működése - Kedvezményes étkeztetés a szociálisan rászorulóknak - differenciálás Választható csoportok: napközi, énekkar, diáksportkör, rajzszakkör Beiratkozás a könyvtárba, könyvtári órák Egyéni foglalkozások segítik a gyenge képességű tanulók felzárkózását. Tehetséggondozás

Pedagógiai Program – Nevelési Program Pályaorientációs tevékenység

A tanulók egészségi állapotának javítása

A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése

Folyamatos kapcsolat fenntartása az iskolaorvossal, védőnővel Tanári kíséret az egészségügyi szűrővizsgálatokra Drog-és bűnmegelőzési program

- biztosítjuk a képes- a hátrányos helyzetű tanulóinknál oktatásuk, ségfejlesztést, felnevelésük során, egyéni képességeiket figyelembe alapú oktatás segítse a zárkóztatást, tehetvesszük: felmérésekkel, kérdőívek kitöltésével, hátrányos helyzetű tanulók séggondozást egyéni elbeszélgetéssel, tanulási szokásaik esélyegyenlő-ségének -meghatározzuk a tamegfigyelésével biztosítását, ill. nulási hátrány oka-it, - integrációs pedagógiai rendszert működtetünk megvalósulását kijelöljük a fej- együttműködve a családokkal, a gyerekek és - diákjaink szocio-kulturális lesztendő területeket családjaik megismerése után fogunk hozzá a különbsége enyhüljön - a diákjaink különbségek csökkentéséhez szocializációját segítjük - A kompetencia

9. MIGRÁNS TANULÓKKAL FOLYTATOTT PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A migráns csoporton belül a magyar kultúrától nagyon különböző kultúrájú és anyanyelvű migráns gyerekek beilleszkedése sokkal nehezebb. Ez mind az önkéntvándorlókról, mind a kényszervándorlókról elmondható. Kevesebbet érintkeznek osztálytársaikkal, magyar beszéd- és íráskészségük lassan fejlődik – előbbi jobbára az iskolai szlengben merül ki –, lemaradnak a tanulásban, sok esetben évet ismételnek, ami mind az integrációjukra, mind a személyiség fejlődésükre negatívan hat. A helyzetet súlyosbítja, ha a szülők nem tudnak elegendő időt fordítani gyerekükre, aki így ingerszegény környezetben, közösség hiányában a sajátnyelvét sem tanulja meg rendesen.

„mindig a napi helyzet diktálta, hogy mit lehet tenni”

10. AZ INTÉZMÉNY DÖNTÉSI FOLYAMATÁBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE Tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatban • Nkt. 48.§ (4), EMMI r. 120.§ • DÖK-ön keresztül- osztálygyűlés • DÖK megválasztása: szeptember- pedagógus megbízása – diákközgyűlés tanév rendje szerint

Pedagógiai Program – Nevelési Program • • •

DÖK javaslatot tehet: tanórán kívüli foglalkozások szervezésére, 1 tanítás nélküli munkanap programjára, DÖK vélemény nyilváníthat: egész közösséget érintő kérdésekben, pályázatok, sportkör, könyvtár, énekkar, szakkörök programjával, működésével kapcsolatban Egyéni: pedagógiai programon belüli tantárgyválasztás és pedagógus választás lehetősége

Tanulóink és tanáraink egyaránt szabadon és ingyen használhatják az iskola számítógépes erőforrásait a nap jelentős részében. A könyvtár nyitvatartási idejében (reggel 8 és délután 3 óra között), az internet és az egyéb lehetőségek a diákok rendelkezésére állnak. A tanárok az iskola nyitvatartási ideje alatt használhatják a tanári számítógépeit. Az épületben lévő vezeték nélküli internet is elérhető mind tanáraink, mind pedig diákjaink számára. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét. A diákönkormányzat (továbbiakban DÖK) képviseleti alapon működik: az osztályok választott képviselőket delegálnak a szervezetbe. A DÖK évente egy alkalommal diákparlamentet hívhat össze, illetve képviseltetheti magát a megyei Diákparlamenten. A DÖK a Nkt 48§-ban, illetve a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározottak alapján működik. A diákbizottság saját működését a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott SZMSZ-ben fogalmazza meg. A nevelőtestület a jóváhagyást csak akkor tagadhatja meg, ha a diákönkormányzat munkáját szabályozó SZMSZ jogszabálysértő vagy ellentétes a fontos iskolai dokumentumokkal (SZMSZ, Pedagógiai program, házirend) A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről • a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról • hatáskörei gyakorlásáról egy tanítás nélküli munkanap programjáról A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelés-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai DÖK a következő kérdésekben kell kikérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor • a házirend elfogadása előtt • a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, • a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, • a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, • az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, • az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, • a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, • az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben A DÖK programokat kezdeményezhet az iskola diákjai számára, részt vesz a az iskolai életben hagyományosan meglévő, valamint új rendezvények megszervezésében és megvalósításában


11. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, A TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL

11.1. A TANULÓKAT AZ ISKOLA ÉLETÉRŐL, AZ ISKOLAI MUNKATERVRŐL, ILLETVE AZ AKTUÁLIS FELADATOKRÓL AZ ISKOLA IGAZGATÓJA, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT FELELŐS VEZETŐI ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK TÁJÉKOZTATJÁK: 

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,



a diákönkormányzat vezetői havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,



az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

11.2. A TANULÓT ÉS A TANULÓ SZÜLEIT A TANULÓ FEJLŐDÉSÉRŐL, EGYÉNI HALADÁSÁRÓL A TANÍTÓK ÉS TANÁROK FOLYAMATOSAN (SZÓBAN, ILLETVE A TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEN KERESZTÜL ÍRÁSBAN) TÁJÉKOZTATJÁK.A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK SZÜLEIVEL SPECIÁLLS FORMÁBAN KELL EGYÜTTMŰKÖDNI. 11.3. A SZÜLŐKET AZ ISKOLA EGÉSZÉNEK ÉLETÉRŐL, AZ ISKOLAI MUNKATERVRŐL, AZ AKTUÁLIS FELADATOKRÓL AZ ISKOLA IGAZGATÓJA, A TAGISKOLA-VEZETŐK ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK TÁJÉKOZTATJÁK: 

az iskola igazgatója és a tagiskola-vezetők legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,



az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.



Nyilvánosság biztosítása a kompetencia alapú oktatásról



Az SNI tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás (indokolt esetben) Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet feladata az együttműködés növelése érdekében

Pedagógiai Program – Nevelési Program   

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők megnyerése, szemléletformálása kooperatív technikák alkalmazásával a szülők tájékoztatása -

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

-

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

-

a helyi tanterv követelményeiről,

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

-

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

-

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémákról,



a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

c) Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.

d) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Témahét, projekthét megszervezése, lebonyolítása f) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. g)

Szülők-nevelőktalálkozója

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel.


12. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK, A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI A tanulmányok alatti vizsgák szabályai: 1. osztályozó vizsga: 20/2012-es EMMI r. 51.§-a hiányzás, felmentés, engedély esetén megszervezése - eredménye 2. javítóvizsga 64.§ (7) o legfeljebb 3 tantárgyból bukik, o ha osztályozóvizsgáról távol marad 3. különbözeti vizsga 64.§ (5) A vizsgák követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. Vizsgabizottság: 3 tagú, legalább 2 fő adott tantárgyat tanító Szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető A tanulmányok alatti vizsga és az alkalmassági vizsga szabályai: Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül a tanulmányi vizsgák és az alkalmassági vizsgák szabályait Jogszabályi háttér: a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a tanulmányi kötelezettségek teljesítéséről 64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c)6 az 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. (3) Egy osztályozó vizsga - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. (6) Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

Pedagógiai Program – Nevelési Program (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. (8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. 65. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. (2) Tanulmányok alatti vizsgát - az e rendeletben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. (3) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. (4) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. 66. § (1) A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. (2) A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. (3) A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. (4) A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig - alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakközépiskolában húsz óráig - tarthat. 67. § (1) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően - így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában - kell elkészíteni. (2) Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. (3) A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható.

Pedagógiai Program – Nevelési Program (4) Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. (5) Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. 68. § (1) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. (2) A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. (3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. (4) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le.

(5) Ha a vizsgázó a (4) bekezdés d) pontja alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 69. § (1) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - harmadik vizsgaként is megszervezhető. (2) Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. (3) Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. (4) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. (5) Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját.

Pedagógiai Program – Nevelési Program (6) Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. (7) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. 70. § (1) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. (2) A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. (3) A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és - amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. (4) Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. (5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. (6) A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. (7) A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. (8) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. 71. § (1) Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. (2) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. (3) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. (4) Ha a vizsgázónak a 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

Pedagógiai Program – Nevelési Program (5) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. (6) A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. 72. § (1) A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. (2) A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - az iskola igazgatója hagyja jóvá. (3) A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. (4) A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. (5) A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. (6) A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. (7) A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. 73. § (1) A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés - szakképzési törvényben meghatározott - országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának (2) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. (3) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. (4) A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. [20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról] A tanulmányok alatti vizsgák (a továbbiakban: vizsga) a következők: • javítóvizsga • osztályozó vizsga • különbözeti vizsga • pótló vizsga A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend

Pedagógiai Program – Nevelési Program • • • • •

•

•

A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz. A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.

Vizsgaforma, vizsgarészek • szóbeli vizsga • írásbeli vizsga A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai 1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. 2. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. 3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 4. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. 5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. 6. A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt. 7. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. 8. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. 9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. 10. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan 11. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. 12. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. 13. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. 14. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni.

Pedagógiai Program – Nevelési Program 15. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. 16. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. 17. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.

13. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 13.1. ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOKNÁL

Iskolánk a fenntartó által meghatározott létszám függvényében veszi fel a jelentkező tanköteles korú tanulókat. A beiratkozással létrejön a tanulói jogviszony, mely a törvényi feltételeknek megfelelően működik, illetve szűnik meg. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: 

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;



az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

A tanulók felvételéről - a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével - az iskola igazgatója dönt. Az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes, és az érintett osztályfőnök véleményét.

Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni.

Pedagógiai Program – Nevelési Program Ahátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat ellátási helye található. A hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat ellátási helye található. Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja

13.2. SPORTISKOLAI OSZTÁLYOKNÁL

A sportiskolai programunkba jelentkező egészségileg alkalmas, felvételi követelményeknek megfelelt,tanulók beiskolázása a beiskolázási körzetünktől függetlenül mindenki számára nyitott. Bekerülési lehetőség a képzésbe:    

Képzésbe való beiratkozással Egészségügyi alkalmassággal Sportági egyesületi tagsággal Testnevelés és sport blokk követelményeinek kimagasló teljesítésével

Az első évfolyamra a bekerülés feltétele, hogy a tanulók egy kiválasztási felmérésen vegyenek részt a sportiskolai célok teljesítése érdekében szükséges követelmények elsajátítására való alkalmasság tekintetében.

Kiválasztási felmérés próbái:

Próba

Értékelés alapja

30 m-es síkfutás

másodperc

helyből távolugrás

centiméter

zsámolyra szökdelés

db/30 másodperc

Pedagógiai Program – Nevelési Program szem-kéz koordináció

osztályozás (1-5)

akadálypróba időre

másodperc

alkat

osztályozás (1-5)

Eredmények az alábbi táblázat alapján pontokra számítandók át:

30m-es síkfutás

helyből távol

Fiú

leány

fiú

leány

5

5,8

5,9

130

125

20

25

4

6,0

6,2

125

120

18

30

3

6,3

6,5

120

115

16

35

2

6,8

7,0

115

110

15

40

1

7,5

7,7

110

105

14

45

0

7,6

7,8

105

100

13

46

Pont

szökdelés

akadálypálya

A kiválasztó felmérés pontérték táblázata alapján készült összesített rangsor szerint vehetők fel a jelentkezők. Az alsó határ megállapítása a testnevelő tanári munkaközösség joga, függ a jelentkező és a felvehető diákok számától. A kiválasztó felmérés alapján megfelelt tanulóknak orvosi alkalmassági vizsgálaton kell részt venni, az ezen, megfelelt tanulók nyernek felvételt az első évfolyamra. Évközben a képzésbe érkező új tanulóknak egyéni haladással fejlesztési feladatok meghatározásával, pedagógus, testnevelő és edző segítésével kell a meglévő hiányosságokat akár közismereti, akár a sport és testnevelés területén pótolni. Nekik is, orvosi alkalmassági vizsgálaton kell részt venni a bekerülés feltételeként. Kikerülés a képzésből:   

Tanulói jogviszony megszűnésével Másik képzésbe való átjelentkezéssel Testnevelés és sport blokk követelményeinek nem teljesítésével


14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 14.1. CÉL: 

Megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során.



Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a számítógép állomány korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében-



A hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződjön, amely hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését.

14.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES HELYISÉGEK, BÚTORZATOK ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAK, VALAMINT EGÉSZSÉG ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK FELSOROLÁSÁT A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ 11/1994. (VI. 8.) MKM RENDELET 7. SZÁMÚ MELLÉKLETE TARTALMAZZA. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben a mellékletben szereplő alapfelszerelések és eszközök szolgálják.


HELYI TANTERV


15. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI Az új NAT a 110/2012. Kormányrendelet alapján 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba, első alkalommal a 2013/14. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első és ötödik évfolyamán. Ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni. Az iskola e rendelet melléklete alapján áttekintette pedagógiai programját, és a szükséges változásokat átvezette. A Nemzeti alaptanterv alapján készített tantervek közül választottunk, és azt építettük be helyi tantervként a pedagógiai programba. Intézményünkben hagyományos tantárgyi szerkezetben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás az elkövetkező tanévekben: NAT = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv. NAT 2013 = A 110/2012. Kormányrendelet alapján

TANÉV

ÉVFOLY AM

2012-2013

1.

2.

3.

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT NAT

2013-2014 NAT 2013

2014-2015 NAT 2013 NAT 2013

4.

5.

6.

7.

8.

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT NAT 2013

NAT

NAT

NAT

NAT NAT 2013

NAT

NAT

NAT

2013 2015-2016 NAT 2013 NAT 2013 NAT 2013

2016-2017 NAT 2013 NAT 2013 NAT 2013

NAT

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT

NAT

NAT

2013

2013

NAT

NAT

NAT

2013

2013

2013

Pedagógiai Program – Nevelési Program 15.1A TANTÁRGYI RENDSZER ÉVES ÓRASZÁMAI AZ ISKOLÁBAN

15.1.1 ALSÓ TAGOZAT

Tantárgy

1.osztály

2.osztály

3.osztály

4.osztály

a

b

a

b

a

b

a

b

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Erkölcstan Küzd-játék, dráma-tánc

259

259

259

259

259

259

148

148 37 37 74 74 37 185 37 37

148

148 37 37 74 74 37 185 37 37

148

148 37 37 74 74 37 185 37 37

259 74 148 0 37 74 74 37 185 37 37

259 74 148 37 37 74 74 37 185 37 37

Sportág választó

37

Kötelező óraszám össz:

925

37 74 74 37 185 37 37

37 74 74 37 185 37 37 37

925

925

37 74 74 37 185 37 37 37

925

925

37 925

999

999

15.1.2 FELSŐ TAGOZAT Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

5.osztály

6.osztály

7.osztály

8.osztály

a

b

a

b

a

b

a

b

148 74 111 148 37 74

148 74 111 148 37 74

148 74 111 148 37 93

148 74 111 148 37 93

148 74 111 111 37

148 74 111 111 37

148 74 148 111 37

148 74 148 111 37

74 74 56 56 37 37 37 185 37

74 74 56 56 37 37 37 185 37

56 56 74 74 37 37 0 185 37

56 56 74 74 37 37 0 185 37

37 37 37 185 37

37 37 37 185 37

37 37 37 185 37

37 37 37 185 37

Pedagógiai Program – Nevelési Program Erkölcstan Sporterkölcstan Küzdelem és játék, dráma-tánc Sportág választó Tanulás módszertan Nép-és honismeret Kötelező óraszám összesen: 

37

37

37

37

37

37

19

19

37

37

19

19

19

19

37 18,5 18,5

37 37

37 18,5 18,5

37 37

1036 1036 1038 1038 1148 1148 1148 1148

Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és

követelményei megfelelnek a kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 

Idegen nyelvként az angol vagy a német nyelv tanulását választhatják.



Az autista és az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek nevelésének, oktatásának

tanterve a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei alapján készült. 

A kompetencia-fejlesztések minden műveltségterületen megjelennek, a műveltségterületek

fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. .A kompetenciafejlesztés adott osztályokban kompetencia alapú programcsomagok alkalmazásával valósul meg. A kompetencia alapú programcsomagok esetében a részletes tananyagot és a követelményeket a tantárgyi programtervek tartalmazzák tantárgyanként és évfolyamonként.

Pedagógiai Program – Nevelési Program 15.2 TANTERVI ÓRÁK RENDSZERE ÉS A HETI ÓRASZÁMOK A NAT 2013 ALAPJÁN

1

4

5

6

7

8 Normál Sportiskol a

Magyar nyelv és irodalom

3

Normál Sportiskol a

Tantárgy

2

Normál Sportiskol a Normál Sportiskol a Normál Sportiskol a Normál Sportiskol a Normál Sportiskol a Normál Sportiskol a

Osztály

7

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

7

7

7

7

7

7

7

Történelem Nép-és honismeret

0,5 0,5

Idegen nyelv

2

2

3

3

3

3

3

3

4

4

Matematika

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

3

3

3

3

Erkölcstan Informatika Környezetismeret

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

Fizika

2

2

1,5 1,5

Biológia

2

2

1,5 1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

Természetismeret

2,5 2,5

Kémia

1,5 1,5

2

2

Földrajz-

1,5 1,5

2

2

Ének–zene.

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra Technika, életv. és gyak

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1

1

Testnev. és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

1

1

1

1

Osztályfőnöki Kötelezően választandó Informatika

1

1

1

1

Sporterkölcstan Küzdelem - játék Dráma-tánc Sportágválasztó Tanulás módszertan Kötelező tanóra

1 1

1 1

1

1 1

1

1 1

1

1 1

0,5 0,5

1

0,5

0,5

0,5

0,5 1

1 1

1

0,5 0,5

25 25 25 25 25 25 27 27 28 28 28 28 31 31 31 31


16. A nevelés – oktatás szervezeti keretei és tevékenység formái

16. 1. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS A programfejlesztés egyik célja a kompetencia alapú oktatás elterjesztése közoktatásunkban. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége.Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyikelengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás, vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés.

A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek:  hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás.  habilitációs és rehabilitációs tevékenység  multikulturális tartalmak  tanórai differenciálás (heterogén csoport.)  kooperatív tanulás  a drámapedagógia eszközei  tevékenységközpontú pedagógiák eszközei  projektmunka (egyéni és csoportos)  prezentációs technikák  módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.

16.2. CSOPORTBONTÁS, KÉPESSÉGCSOPORTOK A tantermek mérete és az osztálylétszámok függvényében kiscsoportos bontást alkalmazunk a technika és informatika tantárgyban. Az idegen nyelv kiscsoportos bontására is törekszünk, hogy a tanítás hatékonysága érdekében a lassabban és gyorsabban haladó tanulók az egyéni sajátosságaiknak megfelelő bánásmódhoz hozzájussanak. Sportiskolai képzésnél a harmadik évfolyamtól kezdve a választott sportági és nemek szerinti bontást hajtunk vére a szakági képzésnél.

16.3. NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOK

Pedagógiai Program – Nevelési Program A közoktatási törvénynek megfelelően a tanulóknak délutáni időben napközis és tanulószobai foglalkozásokat szervezünk. A napközis csoportok szervezésénél az egy osztályba járók közösségét tekintjük egységnek. Összevont napközis vagy tanulószobai csoportokat akkor szervezünk, ha a csoportlétszám egy osztályból nem tevődik ki. A napközi otthon igyekszik egészséges napirendet kialakítani a gyermekben. Az adott gyermekcsoport életkorának megfelelő időtartamú és minőségű szabadidőt biztosítunk, hogy feltöltődhessen az önálló tanulásra. Igyekszünk elsajátíttatni az önálló tanulmányi munka módszereit és feltételeinek megteremtését. Fejleszteni kívánjuk felelősség és kötelesség tudatát munkájával, társaival szemben. Kihasználjuk a közösség személyiségformáló hatását. Differenciálást és változatos tanulásszervezési munkaformákat alkalmazunk.

16.4. EGÉSZ NAPOS ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS Olyan iskolaszervezési forma, amelyben a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve 16 óráig szervezzük meg. Ez a tanulásszervezési forma lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind aehetséggondozás sajátos tevékenységeit, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak. Az osztályban folyó iskolaotthonos oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét. Távlati célként tekintünk az egész napos nevelés-oktatás bevezetésére, amennyiben a feltételek mind személyi, mind anyagi, eszköz és feltétel rendszerben rendelkezésünkre állnak.

16.5. DIÁKÉTKEZTETÉS A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek vagy menzát igényelnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola működtetője által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.

Pedagógiai Program – Nevelési Program 16.6. ÚJ TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDSZEREK ÉS ELJÁRÁSOK 16.6.1. Kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása és lehetőségei Teljes lefedettséggel, a tantárgy teljes óraszámában alkalmazott: Szövegértés-szövegalkotás magyar tantárgyban:

1-4. évfolyam 5-8. évfolyam

Matematika-logika kompetenciák matematika tantárgyban:


Beépítve más tantárgy anyagába (évi 30 óra, 25% eltérés megengedhető): Szövegértés-szövegalkotás környezetismeret tantárgyban:

3-4. évfolyam

Szövegértés-szövegalkotás történelem tantárgyban:

5-8. évfolyam

Matematika-logika kompetenciák környezetismeret tantárgyban:

1-4. évfolyam

Matematika-logika kompetenciák testnevelés tantárgyban:

1-4. évfolyam

Matematika-logika kompetenciák fizika tantárgyban:

7-8. évfolyam

Szociális kompetenciák fejlesztése osztályfőnöki órán és délutáni foglalkozáson: 3-8. évfolyam Szociális kompetenciák fejlesztése matematika és magyar órákon:5-8. évfolyam Életpálya építés osztályfőnöki órán és délutáni foglalkozáson:

7-8. évfolyam

Délutáni foglalkozások keretében alkalmazott: Szövegértés-szövegalkotás napközi keretében: Szociális kompetenciák fejlesztése napközi keretében:


16. 6. 2. Tantárgytömbösítés, műveltségterület oktatása tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás, témahét, projekt (leírásuk a mellékletben található) 16. 6. 3.Tanulói laptop program Célja a közoktatási intézmények számítógép állományának korszerűsítése Interaktív táblák használata

17. Tanórán kívül választható tevékenységek 

szakköri foglalkozások a TÁMOP 3.1.4-2012 segítségével: elsősegélynyújtó, pénzügyi ismeretek, agresszió-és konfliktuskezelés, családi életre nevelés, lovaglás, úszás



nyelvvizsga és verseny felkészítők



differenciált foglalkozások elsősorban magyar és matematika tantárgyakból



énekkari foglakozások



sportköri foglalkozások alsó és felső tagozatban atlétika, triatlon, labdajátékok, úszásoktatás megtartásával


tanulmányi kirándulások



táborok, erdei iskolák

Minden tanórán kívüli foglalkozásra való jelentkezés önkéntes, ez után a részvétel kötelező, szervezésük feltétele a szülők beleegyezése és hozzájárulása. A tanórán kívüli foglalkozások indításáról – a felmerült tanulói és szülői igények és az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév végéig a tagiskola nevelőtestülete dönt.

18. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak, és szerepelnek az oktatási információs rendszerben. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: 

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, a tantervben rögzített követelményeknek.



A kompetencia-fejlesztést szolgáló kiadványok előnyt élveznek.



A tartós tankönyveket részesítjük előnyben.



Az SNI tanulók speciális igényei



A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét jobbító esetben vezetünk be.

Az iskola arra törekszik, hogy költségvetési keretből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a tankönyveket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Kötelesek azok állapotára ügyelni. A tankönyvek kiválasztásakor a hasonló típusúak közül a kedvezőbb árfekvésűeket választjuk.


19. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 19. 1. AZ 1. ÉVFOLYAMON: A tanuló az előírt tanulmányi követelmények teljesítésétől függetlenül magasabb évfolyamba lép, kivéve, ha az igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni a követelményeket, és a tantestület évfolyamismétlésre vagy osztályozóvizsgára utasítja. A szülő kérésére engedélyezhető az évfolyam megismétlése. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján a szülő kérésére – az igazgató és a tagiskola-vezetők 

mentesíthetik az értékelés és minősítés alól



egyéni továbbhaladást engedélyezhetnek.

19. 2. A 2-8. ÉVFOLYAMON: A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előirt minimum tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A 2-8. évfolyamon a tanév végén "elégtelen" osztályzatot kap, függetlenül a tantárgyak számától, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Bármely tantárgyból való sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló az évet megismételheti. A szülő kérésére engedélyezhető az évfolyam megismétlése. Engedélyezhető abban az esetben is, ha a tanuló különben felsőbb évfolyamba léphetne. A magasabb évfolyamba lépés alapfeltétele minden évfolyamnál a minimum követelmények teljesítése. A minimum követelmények a helyi tanterv követelményeinél megtalálhatóak.

19. 3. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA TÖRTÉNŐ LÉPÉSHEZ, A TANÉV VÉGI OSZTÁLYZAT MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ A TANULÓNAK OSZTÁLYOZÓVIZSGÁT TEHET, HA: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól;



az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;


magántanuló volt.



a tanuló igazolt, illetve igazolatlan óráinak száma egy tanévben meghaladja a 250 órát, vagy egy tantárgy tanítási óráinak harminc százalékáról mulasztott, és év végén nem osztályozható.



A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: o

1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika

o

2-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret

o

5-6.

évfolyam:

magyar

nyelv,

magyar

irodalom,

matematika,

történelem,

természetismeret, idegen nyelv, informatika o

7-8. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv, informatika

20. Értékelési rendszer az iskolában 20.1. AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI A tanulók továbbhaladásához elsődleges a NAT alapján készült helyi tanterv követelményeihez való viszonyítás, az ahhoz mért tudás megállapítása és teljesítése. A tanulóknak a PP-ben, helyi tantervben megfogalmazott céloknak megfelelően kell teljesíteni a követelményeket a kívánt értékeléshez, érdemjegyhez. Speciális esetekben a tanuló saját képességeinek figyelembe vételével egyéni haladásra is lehetőség van.(Szakértői vélemény alapján.) Sajátos nevelési igényű tanulónál a szakértői véleményben foglaltak alapján kell eljárni a szülővel egyeztetve. Az írásbeli és szóbeli ellenőrzés arányának megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló sérülését, társaitól való elmaradását. Az 1. évfolyamon félévkor és az év végén, szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Évközi minősítésnél %-os értékelést és érdemjegyet is kaphatnak a tanulók. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét, feltárjuk a tanuló fejlődését akadályozó tényezőket. Tájékoztatást adunk arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola. Félévkor a 2-8. évfolyamon a tájékoztató füzetben 1-5-ig osztályzattal értékeljük a tanulók előmenetelét. Év végén, a 2-8. évfolyamon a bizonyítványban betűvel írjuk az osztályzatot (kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen).


20.2. AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI 20.2.1. Személyes, verbális értékelés Értékelési rendszerünkben kiemelkedő szerepe van a személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Az alábbiak szerint jelenhet meg. 

elsősorban a tanórák folyamatában megjelenő – szabályozó típusú megnyilvánulások



közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés, kiemelten a kooperatív óráknál



kiemelkedő teljesítmények az egész közösség előtti – osztályfőnöki órákon, iskolagyűléseken, tanévzárókon – értékelése



pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyermekekkel, szülőkkel

20.2.2. Írásbeli, szöveges értékelés lehetőségei 

a tanulók írásbeli munkájához fűzött megjegyzések, észrevételek, részletes kiegészítések

Az 1-4. évfolyamon a tanulóhoz szóló szöveges értékelés, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart a nevelők, szülők és gyermekek számára. Ezáltal segíti a helyes önértékelést, a reális önismeretet. Rávilágít arra, hogy a tanuló önmagához képest hogyan fejlődik. Kiemeli és megmutatja a továbblépés lehetőségeit. A félévi és tanév végi értékelés az értékelő lapok alapján előre meghatározott minősítések szerint aláhúzással vagy mondatokkal történik. A tanulót év közben az osztálynaplókban folyamatosan havonta kell értékelni. Az első évben idegen nyelvet tanulóknál szöveges minősítés is alkalmazható. A szöveges értékeléseket minden osztálynál félévkor értékelő lapon, év végén bizonyítvány pótlapon kapják meg a tanulók. Első évfolyamon negyedéves értékelésre is sor kerül novemberben. Minősítési kategóriák: o

kiválóan teljesített

o

jól teljesített

o

megfelelően teljesített

o

felzárkóztatásra szorul

A minősítésnek a tanuló teljesítményére, szorgalmára, magatartására vonatkozó megállapításokat kell tartalmaznia. Az első évfolyamról kiállított bizonyítványok „ Záradék ”rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket.

Pedagógiai Program – Nevelési Program Az első évfolyamon a tanuló szöveges minősítése a miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon (pótlapokon) történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlap – jegyzékében (a megadott rovatok kitöltésével) igazolni.

20.2.3. Osztályozás 

a tantárgyak, osztályozott tevékenységek követelményeit előre közöljük a tanulókkal



a helyi tantervben meghatározott követelményekhez és teljesítmény kritériumokhoz igazodva történik



a felmérések százalékos értékelése tantárgyanként, évfolyamonként egységes, de figyelembe vesszük az osztályok összetételét és a tanulók egyéni képességeit



a szaktanárok közlik a tanulókkal az érdemjegyre történő számonkérés formáit, a minimum megszerzendő osztályzatok számát ( legalább havonta

1érdemjegy, heti 1órás tantárgynál

félévenként 3 érdemjegy ), a félévi és év végi minősítés szempontjait

20.2.4. Országos mérések és belső vizsgák lehetőségei Az iskola tanulói a nevelőtestület döntése alapján vizsgát tesznek: 7. osztály végén:

idegen nyelvből írásban és szóban

8. osztály végén:

magyar irodalomból

Belső vizsgarendszerünk célja az eredmények mérése, a vizsgaszituáció kipróbáltatása, az adott szakaszban elsajátított ismeretek rendszerező áttekintése. A vizsga érdemjegye egyharmados beszámítással befolyásolja az év végi osztályzatot.

Az országos mérések (kompetencia-mérés) kiértékelését a központi javítókulcsok, programok közzététele után kijavítjuk. Az eredményeit az oktató-nevelő munka során - a tanulók egyéni fejlesztéséhez, a tananyag megválasztásához felhasználjuk. Amennyiben a kiértékelésekre tanév végéig sor kerül az egyéni teljesítmények csak pozitív esetben számíthatók be az év végi osztályzatba. Az osztályok és az iskola eredményeiről a tanulókat és a szülőket tájékoztatjuk. 20.2.5. Műveltségterületek bontás nélküli oktatása Értékelésüknél a tanulók egy érdemjegyet kapnak a műveltségterület megjelölésével.

Pedagógiai Program – Nevelési Program 20.2.6. Az új tanulásszervezési eljárások Az új tanulásszervezési eljárások keretében (kooperatív tanulás, csoportmunka, projektek, moduláris oktatás, stb) kialakult sokszínű tevékenységformákat is értékelhet a pedagógus. Értékelhető tevékenységek: 

Projektekben való részvétel



Témahétbe való bekapcsolódás



Csoportmunkában végzett tevékenység



Gyűjtőmunka



Házi dolgozat egyéni és csoportos elkészítése



Prezentáció készítése



Produktum készítése

A kapott érdemjegy a feladat súlyának és a tanuló aktivitásának arányában beszámít az értékelésbe. 20.2.7. Írásbeli beszámoltatás Írásbeli felmérést, témazárót (dolgozatot) csak előzetes bejelentés után írathat a nevelő. A dolgozat előtt összefoglaló, ismétlő órát kell tartani, mely a várható írásbeli beszámoló témakörét érinti. Egy tanítási napon a tanulók két dolgozatnál többet nem írhatnak, a korábban bejelentett, előkészített dolgozat élvez elsőbbséget. A tanulók és nevelők feladata az előzetes egyeztetés. Nem minősül dolgozatnak a napi lecke írásos számon kérése A pedagógus 2 héten belül kijavítja a dolgozatokat, az ez után kiadott dolgozatok érdemjegyét a tanuló nem köteles elfogadni. A felmérések, témazárók érdemjegyei meghatározóbbak a tanuló félévi és év végi értékelésénél. A naplóban piros színnel jelölve kerülnek ezek az érdemjegyek. 20.2.8. Tájékoztató füzet A nevelők és szülők a gyermekekre vonatkozó információit a tájékoztató füzetben közlik. Ebből értesül a szülő gyermeke előmeneteléről, iskolai rendezvényekről, dicséretről és elmarasztalásról. Az osztályfőnök negyedévente ellenőrzi a tanulók tájékoztató füzetét. A hiányzó érdemjegyeket, bejegyzéseket a napló alapján pótolja. A tájékoztató füzetek ellenőrzésének dátumát az osztálynaplóba kell bejegyezni. 20.2.9. Házi feladat A házi feladat minden tanulónak azonos, pontosan meghatározott, az aktuális tananyaghoz kapcsolódik, illetve ismétlés. A jó képességűeknek – differenciáltan - szorgalmi feladat adható.

Pedagógiai Program – Nevelési Program Az SNI tanulóknál a házi feladat egyénre szabott, és figyelembe veszi a tanuló egyéni szintjét, a tanulóra szabott egyéni követelményt. A házi feladat elkészítések ideje 1-1 tantárgyból – egy átlagos képességű tanulónál – ne haladja meg alsó tagozatban 15 percet, felső tagozaton 30 perc Házi feladat ellenőrzése részben vagy egészben történjen meg a következő tanórán. 20.3. Magatartás és szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom minősítését a tanulók és a szaktanárok véleményének kikérése után az osztályfőnök végzi. A minősítést a tájékoztató füzetben rögzítik, melyet a szülő aláírásával tudomásul vesz. A tanuló év végi érdemjegye az évközi minősítésekből tevődik össze, attól el nem térhet. Minősítési kategóriák: Magatartás:

példás jó változó rossz

Szorgalom:

példás jó változó hanyag

A minősítést a tanuló az alábbi táblázatban foglalt kritériumok szerint kapja. Mind magatartásból, mind szorgalomból négy területre vonatkozó személyiségi jegyeket vizsgálnak a nevelők. Ezeket az elvárásokat a tanulók megismerik, a házi rendben szövegesen is megkapják, ezáltal a szülők is nyomon követhetik gyermekeik fejlődését.


Értékelési szempontok Magatartás viszonya a közösséghez

példás

jót

közösségi normák irányítják

a közösségi életben szívesen

tetteit

a házirendet követelményeit megtartja és megtartatja

aktív, tudatosan vállalja az iskola követelményeit

felelősségérzet

fejlett, pozitív tettekben, kezdeményezésekben mutatkozik meg, vállalja a közösség vezetését -

tudatosan nem árt a

vesz részt, annak kialakítását

közösségének de nem lehet rá

nem befolyásolja

számítani, megnyilvánulásai

a házirend szabályait megtartja

megbízhatatlanok

rossz rendszeresen árt a közösségnek, megbízhatatlan a házirend szabályait rendszeresen megszegi

a házirendet többé kevésbé megtartja

társaival személyisége

változó

bár passzív, viselkedésére nincs panasz nem kezdeményez, de elfogadja a kezdeményezést, a közösségi feladatokat

hajlamos a fegyelem megsértésére sodródik a közösség

jellemzője a rendszeres fegyelmezetlenség negatív tetteivel kerül

mellett, a közösségi

középpontba felelősségérzete

feladatokat

nincs

végrehajtja

csoportmunkában társai érdekeit figyelembe veszi segítőkészség

foglalkozik társaival, keresi

együtt érez a problémákkal

szimpátiája ingadozó,

a javítás útját, közös

küzdő tanulókkal de nem

csoportmunkában csak a

gondolkodás jellemzi a

foglalkozik velük, saját

számára elfogadható

társait akadályozza, a közös feladatokat megtagadja

80

Pedagógiai Program – Nevelési Program feladatok megoldásánál

szorgalom tanulmányi munka

kötelességtudás

előmenetele irányítja

példás

tanulókkal dolgozik

jó

céltudatos, igényes

átlagos tanulmányi munka,

változó hullámzó teljesítményű,

hanyag figyelmetlen,

folyamatos, rendszeres, pontos, csak a kötelező feladatokat végzi képességein alul teljesít,

megbízhatatlan, nem végzi el

megbízható

feladatát

magas fokú, minden rábízott feladatot elvégez

el

figyelmetlen ösztönzésre vár, csak

motiválással tehető aktívvá

alulmotivált, kevés feladat végzésére ösztönözhető

nem törődik kötelességeivel, a rábízott feladatokat megtagadja

érdeklődés

széleskörű, tananyagon felül

tananyagon belül teljesít

szétszórt

is produkál önállóság szintje

önálló, önellenőrző, plusz

felkelteni, közömbös ösztönözni kell és ez hatásos

feladatokat vállal, produktumai tanulására, csoportban készített igényesek

érdeklődését nehéz

feladatai megfelelőek

önállótlan, a segítséget

segítségre nem tart igényt

elfogadja, csoportos

vagy elutasítja a segítséget,

feladatokba nem mindig

csoportos és egyéni munkákat

bevonható

nem készít

81


21. SPORTISKOLA Sportiskolai képzés számára szükséges feltételek biztosításaként 1990-ben épült a tornacsarnok,egy tornaterem, és öt udvari sportpálya áll rendelkezésre, amelyből az egyik a legkorszerűbb műfüves pálya. 2005 nyarától, az újrainduló sportiskolai képzés pályázati feltételeinek elnyerése után az ország 57 sportiskolai intézménye között tartják számon a iskolánkat. Az intézményi struktúra változása végett csak a 2008-09-es tanévtől tudtuk bevezetni a sportiskolai képzést, felmenő rendszerben. Ez a képzés váltotta fel a kiváló szinten működő emelt szintű testnevelési képzésünket. A tanulók mozgásigényét a játékos formától a szakirányú edzésekig elégítjük ki. A népszerű és sok dicsőséget hozó labdarúgás mellett választhatják még a kézilabda, atlétika és a triatlon sportágakat, melyeket az anyagi lehetőségekhez képest az elkövetkezendő években is biztosítani szeretnénk. Mai és – még inkább jövőbeli társadalmunk egyik legnagyobb kihívása az egészséges életmód biztosítása gyermekeink és az egész felnőtt társadalom számára. Kiváló tárgyi és személyi lehetőségek mellett bebizonyosodott, hogy ezen, tanulók tanulmányi eredménye is jobb a társaikénál.

21.1 SPORTISKOLAI KÉPZÉS „Közoktatási típusú sportiskola olyan közoktatási intézmény, amely a sportoló fiatalok iskolai és sportbeli kötelezettségeinek összehangolását a legmagasabb szinten biztosítja. Ennek a feladatának az iskola leginkább akkor tud megfelelni, ha olyan tudásrendszert közvetít, amely segíti a sportoló diákokat a természetben és a társadalomban, való eligazodásban, önmaguk megismerésében. Cél, hogy az élsportoló diákok műveltségképe ugyanolyan gazdag és komplex legyen, mint a nem sportoló társaik műveltségképe. Ugyanakkor az iskola vegye figyelembe és alkalmazkodjon a sportoló, élsportoló diákok időbeli leterheltségéhez, segítse a fiatalokat a tudatos élsportolóvá válás folyamatában a megfelelő sportspecifikus tudáselemek közvetítése révén. „ Iskolánkban a sportiskolai rendszer kiépítése kettős cél megvalósítása érdekében történt:  Az egyik, az egészségtudatos magatartás és életmód kialakítása a felnövekvő nemzedékekben, amely lehetővé teszi, hogy kikerülve a közoktatás rendszeréből a testmozgást és sportokat szerető állampolgárokként éljék mindennapjaikat.  A másik, az élsport utánpótlásbázisát jelentő versenysport támogatása. A kettős cél együtt, egymást erősítve valósítandó meg, ez a kettős főcél alkalmat ad arra, hogy a sportban tehetséges gyermekek minőségi neveléséhez – oktatásához - képzéséhez szükséges hátteret a közismereti jellegű és sportiskolai osztályokban folyó sportmunka összehangolásával, komplexebben lehet biztosítani.

82


A célok eléréséhez elengedhetetlen:



Az egész életen át tartó, testkulturális tevékenységprofil kialakítása.



A tudatos pszichomotoros cselekvőképesség kompetenciájának megalapozása.



Alapvető viselkedési minták kialakítása, és alkalmazása a testnevelés eszközeivel.



Az egészséges életmódra való törekvés belső motivációvá válása.



Az igény felkeltése az esztétikus test és a helyes testtartás kialakítására.

1974 óta működő sportiskola, majd emeltszintű testnevelés oktatása után az újjászerveződő sportiskolai képzésben folytatjuk a sport és az egészségre nevelés iránti elkötelezettségünket. A sportiskolai képzést felmenő rendszerben indítottuk el a 2008/09-es tanévtől kezdődően 1. és 5. osztályainknál. Évfolyamonként az „A” osztályaink érintettek a képzésben.

Több mint 30 éve a iskolánk tevékenységközpontjában a testnevelés áll. A sportképesség felmérése alapján kiválogatott 6-14 éves tanulók számára biztosítjuk a helyi tantervünkben megfogalmazott követelmények elsajátítását, emellett tehetségük kibontakoztatását a testnevelés és sport területén.

21.1.1.Sportiskolai

képzésünknél

alkalmazott

műveltségterületek

és

modulok

tanterveiről: Sportiskolai osztályainknál az iskola helyi tantervében megfogalmazottak érvényesek a közismereti tantárgyaknál tartalomra, követelményekre, értékelésre, továbbhaladásra, stb., míg a testnevelés és sport területnél az általános képzés mellett a sportági akkreditált kerettantervekben (labdarúgás, triatlon) leírtak az irányadók. A tanulásmódszertana tantervi feladatait, követelményeit az ötödikes osztályfőnöki tanterv anyagához csatoltuk, míg a küzdelem és játék modul tantervi anyagát a magyar nyelv és irodalom műveltség terület tantervébe integráltuk. Biztosítjuk a szaktanári és osztályfőnöki munkában a sporttámogatói attitűd érvényesülését. (érdeklődés, elismerés, tolerancia)

21.1.2. Sportiskolai feladataink: A nyolc évfolyamon az általános készségek képességek és a mozgáskultúra fejlesztése a fő cél, de mellette időkeretet biztosítunk 1-2. évfolyamon heti 1-1 órában, 3. évfolyamtól kezdődően heti 2-2órában a kiválasztott sportágak megismertetésére. A sportági képzést labdarúgás és triatlon

83

Pedagógiai Program – Nevelési Program sportágakból, az iskola alkalmazásában lévő testnevelőkkel a szakedzői útmutatások, irányítások figyelembevételével látjuk el. A sportági képzésekhez szükséges sportági tantervek részei a sportiskolai kerettantervünknek. A sportiskolai osztályok működése, Balassagyarmat város és térsége utánpótlás-nevelési rendszerének alapjául is szolgál. Két sportágban folytatunk sportági szakrendszerű képzést. Labdarúgásban a BSE Palóc Farkasok Utánpótlás Egyesület, triatlonban a Kiss Árpád VDSE utánpótlás korosztályos versenyzőinek a bázis intézményévé válunk így. A sportiskolai képzésben testnevelő tanári, tanítói - testnevelés és sport műveltségterülettel rendelkező, valamint edzői-, szakedzői képesítéssel lehet foglalkozásokat vezetni. Elsőtől a hatodik évfolyamon heti 4,5 óra, hetedik-nyolcadik évfolyamon heti 4 óra a testnevelés és sport területére fordított tanórai időkeret.2012 szeptember 1-től a mindennapos testnevelés bevezetése a sportiskolai képzésünket is érintette. Felmenő rendszerben a heti 5 óra testnevelés órára térünk át. A harmadik évfolyamtól kezdve a szakági tanórák csoportbontásban történnek. 1-4. évfolyamig évi 1 alkalommal EKG és laboratóriumi szűrésen vesznek részt a sportiskolai képzés résztvevői, a felsőbb évfolyamokon a sportági szakágaknak megfelelő sportorvosi vizsgálat látja el a sportolók egészségügyi felügyeletét.

21.1.3 Sportiskola kiemelt fejlesztési feladatai a sportemberré nevelés szempontjából: A sportemberré nevelés szempontjából relevánsak a következő kiemelt feladatok: Valamennyi tantárgy tanterve tartalmazza a „testi és lelki egészség” fejlesztésének szempontjait, nemkülönben a hazát képviselő élsportolói pálya szempontjából a „hon és népismeret”, a nemzetközi versenyéletbe való korai bekapcsolódás szempontjából az „európai azonosságtudat és az egyetemes kultúra” kiemelt fejlesztési feladatainak érvényesítését. Nemcsak sportemberként, de emberként, majdani családalapítóként, állampolgárként is különösen fontos az „énkép és önismeret” értékeinek közvetítése. Szintén a tantárgyi rendszerben jelenítjük meg azokat a pedagógiai feladatokat, melyek az egészségfejlesztéssel, a környezetvédelemmel és a fogyasztóvédelemmel függenek össze. Kiemelt, érintett

tantárgyak

az

egészségfejlesztéssel

és

környezetvédelemmel

kapcsolatban

a

természettudományos tantárgyak, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban pedig a társadalomismeret kap elsősorban hangsúlyt. A kulcskompetenciák részeit képző területeknek (kreativitás, kezdeményezőképesség, probléma megoldás, kockázatértékelés, döntéshozatal, érzelmek kezelése stb.) fejlesztésének jó színtere a sport a testnevelés, a versenyekre való felkészülés, versenyzés.

84

Pedagógiai Program – Nevelési Program A személyiség és közösség fejlesztésének kiváló színtere a sportiskolai képzés.

21.1.4 Sportiskola pedagógiai elemei iskolánkban: A sportolói felkészítés a tudományos ismeretek felhasználásával az élet- és az edzéskornak, a funkcióérettségnek megfelelő edzésgyakorlatot követve történik a sportolói személyiségjegyek, az általános és speciális fizikai képességek, valamint a sportági technika, taktika kialakítása érdekében. Mindehhez szükséges a speciális tanterv szerinti testnevelés órák és az edzések összhangjának a megvalósítása. Sportáganként kidolgozott sportágfejlesztési programok segítségével, akkreditált sportnevelési tantervek alapján, egységes tananyag szerint, napi rendszerességgel valósul meg a sportnevelés és oktatás intézményünkben.

A tanulók között az egyéni fejlődésük és érdeklődésük tekintetében vannak lényeges különbségek ezért tanítási-tanulási folyamatoknál fokozottan, előnyben kell részesíteni a tevékenykedtető, képességfejlesztő és differenciálpedagógiai szemléletű- eljárásmódokat, valamint az egymástól tanulást, és a kooperatív tanulás alkalmazását.

A sportbeli tanítás-tanulás folyamatának legintenzívebb szakasza időben egybeesik a tankötelezettségi korral. A sportoló gyermekek és fiatalok fejlődését, személyiségük gazdagodását, a sporttevékenységükből adódó túlterheltség csökkentését is ellátja a sportiskolai képzés a helyi sportiskolai tanterv által előírtak alapján.

Az alapfokú sportoktatás megalapozza a sportoló tanulók, gyerekek szomatikus műveltségét (testnevelési, egészségnevelési, edzéselméleti, sportági stb. kultúráját), továbbá előkészíti és felkészíti a versenysportban történő részvételre és a szakirányú továbbtanulásra.

85


21.1.5. Esélyegyenlőség sportiskolai képzésnél:

A sportiskolai programunkba jelentkező egészségileg alkalmas hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók beiskolázása a beiskolázási körzetünktől függetlenül mindenki számára nyitott. Törekszünk hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű a sportban kiemelkedő tehetségű tanulók támogatására mind erkölcsi, mind (lehetőségeinkhez mérten) anyagi téren is egyaránt. A sportiskolai képzés során törekszünk arra, hogy az iskola hangulata légköre olyan legyen, hogy serkentse a pedagógiai folyamat résztvevőit a hatékony munkára. Olyan légkört igyekszünk biztosítani, melyben diákjaink jól érzik magukat, melyben bizalommal fordulhatnak tanáraikhoz, edzőikhez a problémájuk megoldása érdekében. Ezért a nevelés-oktatás minden területén ismerniük kell és elfogadni a velük szemben támasztott követelményeket, elvárásokat. Személyiségük alakítása, formálása közben tiszteletben tartjuk jogaikat, életkoruknak megfelelő formában lehetőséget adunk az iskolai élet formálásában való részvételre. Az emberközpontú, sportember központú iskola polgárai között az emberi kapcsolatok a bizalomra, egymás tiszteletére épülnek tanuló-tanuló, pedagógustanuló, pedagógus-szülő és pedagógus-pedagógus, edző-tanuló, edző-pedagógus, edző-szülő között.

22. Az integrációs felkészítés programja A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei Az alkalmazott program, tevékenység neve, egyéb

Mely évfo-

azonosítója (pl. átvett program esetén a fejlesztő, kiadó)

lyamokon ?

1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek 1.1 Az önálló tanulást segítő fejlesztés a tanulási és magatartási

Tanulás tanítása a tantárgyi tevékenységbe beépítve

1-8. o.

zavarok kialakulását

Módszertani megújulás (kooperatív, projekt,

1-8.o.

megelőző programok

tevékenységközpontú, differenciálás)

86


Az alkalmazott program, tevékenység neve, egyéb

Mely évfo-


lyamokon ?

az önálló tanulási

Könyvtárlátogatás

.

képességet kialakító

Kulturális kiegészítő program:

programok

Színházlátogatás

1-4.o.

Bábszínház

a tanulók önálló –

Múzeumlátogatás

1-8.o.

Filharmónia

4-8.o.

Kézműves foglalkozások

2-8.o.

Iskolaotthon működtetése

1-2.o.

életkornak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozások tanulási motivációt erősítő

és fenntartó tevékenységek Napközis ellátás Internet használat (tanórán kívül, heti egy nap)

5-8.o 5-8.o.

IKT eszközhasználat a tanítási órákon Tantestületen belüli műhelymunka

5-8.

1.2 Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése tantárgyi képességfejlesztő Magyar felzárkóztató, Matematika felzárkóztató

4-6.o

programok

Kémia felzárkóztató,Angol felzárkóztató

7.o.

Tehetséggondozás és felzárkóztatás osztályonként

1-4.o.

Könyvtári információk igénybevétele naponta, az iskolai nyitva

1-8.o.

tartás alatt korlátlan (gyűjtőmunka) (önálló könyvtára van az iskolának) kommunikációs

Számítástechnika szakkör

. 5-8.o

képességeket fejlesztő

Nyílt internet a könyvtárban és a számítástechnika teremben

1-8.o.

programok

délutánonként Az iskola és a város közösségi rendezvényei, ünnepségei

1-8. o.

Szaktárgyi versenyek

1-8.o.

komplex művészeti

Néptánc, modern tánc

1-2.o

programok

Zeneiskola kihelyezett tagozatai: szolfézs, tánc

1-4.o.

1.3 A szociális kompetenciák fejlesztése

87


Az alkalmazott program, tevékenység neve, egyéb

Mely évfo-


lyamokon ?

közösségfejlesztő,

Az iskola hagyományápoló és építő programjai (min. 10 )

1-8.o.

közösségépítő programok

Kulturális programok (színház, mozi, múzeumlátogatások)

1-8.o.

DÖK tevékenység

1-8.o.

Projekttermékek értékelése és kiállítása (iskolai vásárok) mentálhigiénés programok

Egészséges életmód program: úszás

1-4

Kézilabda, atlétika, labdarúgás, triatlon

5-8.o

Természetjárás

1-8.o

Terítési verseny az előítéletek kezelését

Az iskola minden közösségfejlesztő programja

1-8.o.

szolgáló programok

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek patrónusi, mentori

„Útravaló” ösztöndíjprogram

7-8. o.

Egészségesebb nemzedékekért Közhasznú Egyesület

Feljegyzések

modern tánc, zeneiskola kihelyezett tagozatai:szolfézs, tánc

1-4.o.

vagy tutori rendszer működtetése együttműködés civil (pl. tanodai) programmal művészeti körök

3. Az integrációt segítő módszertani elemek egyéni haladási ütemet A nem szakrendszerű oktatás korrepetálásai

5..o.

segítő differenciált tanulásszervezés kooperativitás

Kooperatív tanulásszervezés, csoportmunka

1-8.o.

projektmódszer

Projektnapok, projekthét

1-8.o.

drámapedagógia

Tantárgyakon belül Az iskolai és városi rendezvényeken való szerepeltetés

88

Pedagógiai Program – Nevelési Program 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái értékelő

Munkaközösségek szakmai munkája (alsós, osztályfőnök, idegen

esetmegbeszélések

nyelvi és természettudományi) Az SNI-s tanulókat fejlesztő pedagógusok és az osztályban tanítók együttműködése Vezetői team munka Együttműködés a DÖK-kel

problémamegoldó

Szakmai team munka (egy osztályban tanítók, versenyeztetők,

1-8.o.

fórumok

iskolaotthonban tanítók, tanító – napközis nevelő)

1-8.o.

Osztályszinten – felelősi rendszer

hospitálásra épülő

Diákfórum

1-8.o.

Óvoda és az iskola pedagógusai között

nagy csoportos

együttműködés

óvónénik 1-2.o.-os mk. Munkaközösségeken belül

1-8.o.

5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei szöveges értékelés –

Az egy osztályban tanítók team munkája

1-8. osztály

Minden hhh tanulóról vezeti az osztályfőnök

1-8.o.

árnyalt értékelés egyéni fejlődési napló

A tanulói portfolió része

6. Multikulturális tartalmak multikulturális tartal-

Magyar nyelv és irodalom, történelem, rajz, ének-zene, technika

mak megjelenítése a

tantárgyi programokba beépítve

1-8.o.

különböző tantárgyakban, ill. projektforma alkalmazása

7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

89

Pedagógiai Program – Nevelési Program pályaorientáció

Működik középiskolára felkészítő program magyar, matematika és

8.o.

angol nyelvből 8. osztályban Osztályfőnöki munkatervekben

6-8.o.

továbbtanulásra

Nyílt napokon, továbbtanulási börzéken való részvétel biztosítása,

7-8.o.

felkészítő program

szervezése

23. A tanulók fizikai állapotának mérése A köznevelésről szóló törvény kimondja, hogy az általános iskolában évente egy alkalommal, gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Iskolánk a kiadott segédletek felhasználásával: a Testnevelési Munkaközösség által meghatározott, Netfit (20/2012Viii.31. EMMI rendelet) és a Hungarofit tesztsora alapján végezzük a méréseket. A mérőeszközt a melléklet tartalmazza.

24. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 24.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2018. augusztus 31. napjáig – szól.

24.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

90

Pedagógiai Program – Nevelési Program A 2013/14. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a nevelési program felülvizsgálatát, értékelését, a következő évben a helyi tanterv felülvizsgálatát, értékelését. A nevelőtestület felkéri a szülői szervezetet, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2013/14. tanév lezárását követően elemezze.

24.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

A tanulók képviseletében a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselők javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

24.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A

pedagógiai

program

egy-egy

példánya

a

következő

személyeknél,

illetve

intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában,

-

az iskola igazgatójánál;

-

az iskola igazgatóhelyetteseinél

-

az iskola honlapján

91


25. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Intézmény A nevelési és az intézmény pedagógiai programját a nevelőtestület 2014. november 26-án egyhangúlag elfogadta.

.................................................. a pedagógus közösség tagjai



Véleményezési jogát gyakorolta a diákönkormányzat. .................................................. diákönkormányzat vezetője Véleményezési jogát gyakorolta a szülői szervezet vezetője .................................................. szülői szervezet vezetője

Véleményezési jogát gyakorolta a Intézményi Tanács vezetője .................................................. az Intézményi Tanács vezetője

Balassagyarmat, 2014. november 26. (P.H.) igazgató

92


26. Mellékletek

1. Taneszközjegyzék 2. Új tanulásszervezési eljárások 3. Fizikai állapot mérése 4. Fenntarthatósági táblázatok

93

Pedagógiai Program – Nevelési Program 1. TANESZKÖZJEGYZÉK A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján tantárgyanként:

a)

Az 1-4. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök

(tantermenként): -

b) c)

Képek, betűkártyák, szótagkártyák. Hívóképek. Írott és nyomtatott ABC. (falikép) Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép) Betűsín. Írott kis és nagy ABC. Bábok (10 db). Fali tablók:  Hangtani ismeretek  Szavak alakja, jelentése  A szó  A mondat

-

Gyermeklexikon (10 db). Szólások, közmondások könyve. Nemzeti jelképek. (falitabló) Falitáblák:  Igék  Az igenév  A teljes hasonulás  Mondat - Történelmi arcképsorozat. - Helyesírási szabályzat és szótár (10 db) - Diasorozat: Ünnepein

Az 1-4. évfolyamon a matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): Űrmértékek (cl, dl, l). - Helyiérték-táblázat. Demonstrációs óra. - Kéttányéros mérleg és súlysorozat. Táblai vonalzók. - Hőmérő. Táblai körző. - Színes rudak. Számkártyák (1-1000-ig).

Az 1-4. évfolyamon a környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Az idő (oktatótábla).  Életközösségek III. Iskolai iránytű.  Életközösségek IV. Magyarország domborzati térképe.  Vadon nőtt gyógynövényeink. Magyarország közigazgatási térképe a  Dunántúli középhegység. megyecímerekkel.  Dunántúli dombvidék. - Diasorozat  Alpokalján.  Mezőgazdasági növények - Ásványok.  Állattenyésztés - Magyar nemzet jelképei (falitabló)  Falu és város élete - Élő természet (diapozitívek).  Veteményeskert, baromfiudvar - Testünk (videofilm). - Videokazetták: - Közlekedés szabályai (videofilm).  Életközösségek I.  Életközösségek II. -

d) Az 1-4. évfolyamon az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Ritmus eszközök: triangulum, xilofon,  Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, kisdob. vegyeskar. - Zenehallgatási anyagok hangkazettán  Iskolai ünnepek újabb dalai. vagy CD-n:  Európai népdalok.  Magyar népzenei anyag.  Egyházi énekek.  Gyermekdalok.  Jeles napok, ünnepkörök dalai.  Himnusz.  Kórusművek, műzenei szemelvények.  Szózat.  Magyar és rokon népek dalai. e) Az 1-4. évfolyamon a rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Műalkotások sorozat a 4. évfolyam számára f)

Az 1-4. évfolyamon a technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Olló, kés, vonalzó (40 db). - Mintázó eszközök (20 db).

94

Pedagógiai Program – Nevelési Program - Építőkocka (fa). - Szövőkeret (33 db). g) -

- Csiszolópapír.

Az 1-4. évfolyamon testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Síp. - Jelzőszalagok (10 db). Gumilabda (20 db). - Ugrószekrény (1 db). Ugrókötél (20 db). - Dobbantó (1 db). Kislabda (20 db). - Tornaszőnyeg (4 db). Tornapad (3 db). - Bordásfal (10 db). Tornazsámolyok (6 db). - Mászókötél (5 db). Medicinlabda (10 db). - Mérőszalag (1 db). Karika (20 db).

Az 5-8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök: Írói arcképsorozat (3 db).  Hangtan. Magyar értelmező szótár (5 db).  A teljes hasonulás. Szinonima szótár (5 db).  Jelentéstan. Helyesírási tanácsadó szótár (5 db).  Szótan. Életrajzi lexikon (2 db).  A szófajok. Helyesírási szabályzat és szótár (20)  Jelentés. Könyv:  Szerkezet.  Népmesegyűjtemények (10 db).  Mondattan.  O. Nagy Gábor: Magyar szólások és  Magyar nyelvemlékek. közmondások (3 db).  Nyelvcsaládok.  Gabnai Katalin: Drámajátékok (5db) Egyéb eszközök:  Kaposi László: Drámafoglalkozások  Petőfi (diasorozat). (3db)  Fogalmazás 5. (diasorozat).  Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (20 db)  Arany János: Toldi (diasorozat).  Gárdonyi Géza: Egri csillagok (20 db)  Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm).  Mikszáth Kálmán: Szent Péter  A főnév (oktatócsomag). esernyője (15 db).  Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm)  Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig  Ady és a nyugatosok, József Attila (20 db). (diafilm). - Falitablók:

h) -

i)

j)

A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Falitérkép:  Az ókori Kelet.  Az ókori Görögország.  A Római Birodalom.  A magyar népvándorlás és a honfoglalás.  Magyarország a korai feudalizmus idején.  A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig.  A tatárjárás Magyarországon 1241-42.  A Föld népei a XIV-XV. században.  Magyarország 1526-1606.  Európa a XIV-XV. században.  A feudális Magyarország a XV. században.  Magyarország a XVII. században.  Magyarország népei a XVIII. század végén.  Európa a XVIII. század végén.  Európa a XIX. század második felében.  Európa az I. világháború idején.



Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914ben.  A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975).  Európa a II. világháború idején. Videokazetta:  Az ókori Görögország  Pompei, Róma Egyéb:  Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).  Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).  A magyar államcímer története (falikép).  Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép).  A középkori társadalom (falikép).  Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához.  Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához.

Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv, - Project English 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, szemléltető képsor). videokazetta, munkafüzet videokazettához).

95

Pedagógiai Program – Nevelési Program - New Project 1., 2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). - Videokazetták:  MuzzyinGodoland  MuzzyComes Back k)

l)

   -

The wrongtrousersWindora WindowonBritain I-II. GuidetoBritain CD-ROM: Mano angol

A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Tematikus képek. - Időbeli, módbeli segédigék (falitabló). - Büderchenkommtanz mit mir (hangkazetta, - A személyes névmás (falitabló). daloskönyv). - Az elöljárószó (falitabló). - Schulbus I. (munkatankönyv, - A melléknév ragozása (falitabló). hangkazetta). - A személyes névmás ragozása (falitabló). - A névelő (falitabló). - A főnév ragozása (falitabló). - Gyenge ige ragozása (falitabló) - Deutschmobil II-III (tankönyv, munkafüzet, - A főnév szótári alakjai (falitabló). hangkazetta). - Időbeli, módbeli segédigék (falitabló). - A birtokos névmás (falitabló). - Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet, - A melléknév ragozása (falitabló). hangkazetta). - Németország (falitérkép). - Erős ige ragozása (falitabló). Az 5-8. évfolyamon a matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Táblai körző fa (1 db). - Mértékegységek (falikép). 0 Táblai vonalzó 45 -os fából (5 db). - Kocka, téglatest (testek). 0 Táblai vonalzó 60 -os fából (5 db). - Űrmérték sorozat. 3 Táblai szögmérő fából (5 db). - Szétszedhető dm Méterrúd fából (1 db). - Terület és kerületszámítások (falikép). Alaphálók, alapábrák (2 db). - Műanyag henger, gömb, kocka Sík és mértani modellezőkészlet (2 db). - Műanyag kúp, Számegyenes, koordinátarendszer - Műanyag gúla (írásvetítő-fólia). - Műanyag hatszög alapú hasáb. - Helyiérték-táblázat (írásvetítő-fólia) - Műanyag ötszög alapú hasáb. - Kétkaros mérleg és súlysorozat. - Művelet tört és egész számokkal (falikép) - Derékszögű koordinátarendszer - Négyszögek csoportosítása (falikép) (írásvetítő-fólia). -

m) -

Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pentium számítógép (36 db).  A számítógép belső felépítése Monitor (SVGA) (36 db). (IBM02) Laptop (10 db)  Az input-output eszközök Közháló szekrény (1 db) csatlakoztatása Hálózati eszközök (6 db)  A billentyűzet. Wifi eszközök (4 db) - Alapvető programok: FF lézer nyomtató (7 db)  MS Windows XP op rendszer Színes lézernyomtató (1 db)  MS Windows Server 2003 és 2008 Projektor (4 db)  MS Office XP programcsomag Digitális fényképezőgép (1 db)  Viruskereső és tűzfal program Lapscanner (1 db)

- Falitablók: n) A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz - Ausztrália és Óceánia gazdasági élete tanításához. (falitérkép). - 5-8. osztályos írásvetítő-fólia sorozat a - Afrika domborzata (falitérkép). környezetismeret és a földrajz - Ausztrália és Új-Zéland domborzata tanításához. (falitérkép). - Kőzetgyűjtemény. - Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata - 5-8. osztályos táblai vaktérkép sorozat. és vizei (falitérkép). - Magyarország térképe (falitérkép). - Ázsia domborzata és vizei (falitérkép). - A Föld éghajlata (falikép). - Európa domborzata és vizei (falitérkép). - A Föld természetes növényzete (falikép). - Európa országai (falitérkép). - A Föld domborzata (falitérkép). - Észak-Európa (falitérkép). - A Föld felszíne (dombortérkép). - Kelet-Európa (falitérkép). - A Föld morfológiai térképe a tengerfenék - Ázsia domborzata (falitérkép). domborzatával (falitérkép). - Közép Európa (falitérkép). - A Föld forgása és keringése (falikép). - A Kárpát-medence domborzata és vizei - Afrika domborzata és vizei (falitérkép). (falitérkép).

96

Pedagógiai Program – Nevelési Program -

o) -

p) -

Videofilmek:  Az élő bolygó  A világjáró nagypapa mesél (Borneó) A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök. Írásvetítő-fóliasorozat (fizika 6-8. osztály). Mágneses rúdpár fatokban. Táblai mágnes 25 mm-es. Fényből áram (videokazetta). Részecskemodell (videokazetta). Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat). SI mértéktáblázat (falikép). Mágneses készlet (komplett). A naprendszer (tabló). Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 10 db). Mikola-cső (10 db). Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 10 db). Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (25 db). Rugós erőmérő (25 db). Kétkarú emelő (5 db). Karos mérleg, súlysorozattal (5 db). Hőmérő. Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db). A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Biológiai egységcsomag. Bonctű. Csíráztató. Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához. Kézi nagyító (15 db). Metszettároló, metszetsorozat Mikroszkopizáló. Lámpa. Mikroszkóp. Almafa (oktatótábla). Rovarok (oktatótábla). Lepkék (oktatótábla). Sertés koponya. Juh koponya. Madár csontváz. Emlős csontváz. Fogtípusok. Lábtípusok, Izeltláb Szarvasmarha (falikép). Házityúk (oktatótábla). Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Fenyő (oktatótábla). Erdei pajzsika (oktatótábla). Kocsányos tölgy virága (oktatótábla). Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák). Keresztes pók (oktatótábla). Mókus (oktatótábla). Sün (oktatótábla). Szarka (oktatótábla). Sertés koponya. Róka (oktatótábla). Szarvas v. őzagancs. Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Görény (oktatótábla). Sáska (oktatótábla). Ürge (oktatótábla).

 Az egyetlen föld I-IV.  Képes haza-járás

Kétütemű motorminta (1 db). Négyütemű motorminta (1 db). Áramátalakító (1 db). Csengőreduktor (1 db). Dugaszos ellenállásszekrény (1 db). Generátor minta (1 db). Elektromotor és generátor (4 db). Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db). Transzformátor modell (2 db). Mérőműszer (Voltax) (25 db). Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (25 db). Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (25 db). Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2 db). Prizmatartó (1 db). Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára (15 db).

- Varjú (oktatótábla). - Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). - Hal (csontváz). - Béka (csontváz). - Rák testfelépítése (oktatótábla). - Fürge gyík (csontváz). - Nemzeti parkjaink (falitérkép). - Falitablók:  A sejtmagnélküli egysejtűek  Szivacsok, csalánozók  Gyűrűsférgek  Puhatestűek  Ízeltlábúak  Gerincesek  Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok  Nyitvatermők  Zárvatermők  A lomblevél működése  A virág és virágzat  Termések, terméstípusok  Fásszár keresztmetszete  Egyszikű szár keresztmetszete - Az emberi bőr (bőrmetszet). - Emberi csontváz. - Videofilmek:  A csodálatos emberi test  Az élet formái  Vizek és vízpartok élővilága  Védett természeti értékeink  Mo. állatvilága I-X. - Emberi torzó. - Lapos és csöves csont metszete. - Emberi nyelv fogakkal (modell). - Légzés (oktatótábla). - Szív-modell. - Vese (metszet).

97

Pedagógiai Program – Nevelési Program - Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla). - Szem (modell).

- Hallás és egyensúly szerv (modell). - Emberi fejmetszet. - Fül (modell).

q) Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Videofilmek:   Az élelem  Alapvető élelmiszerek   Az izmok és a mozgás   A dohányzás és az egészség  Vigyázz a gyógyszerekkel r) s)

A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Kémcső (50 db). Főzőpohár (25 db). Óraüveg (10 db). Borszeszégő (10 db). Kémcsőfogó (10 db). Vasháromláb (10 db). Porcelánbetétes háló (10 db). Vízbontó készülék (1 db). Kalotta molekulamodell (1 garnitúra).

Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós rendszere

-

Pálcika modell (1 garnitúra). Mágneses atommodell (1 garnitúra). Kémia IX. Videofilm Falitablók:  Fémek jellemerősségi sora  Periódusos rendszer - Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. o. kémia tanításához (1 db).

Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Pianínó. - Videofilmek: - A kerettantervben szereplő zenehallgatási  Tánctípusok. anyag hangkazettán vagy CD lemezen.  40 éves az MRT Gyermekkórusa - 1 beépített magnó, lemezjátszó  Jeles napok népszokásai. - 1 hordozható CD-lejátszó - Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, - Kották eszközök.

t) -

Az 5-8. évfolyamon a rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák. - Videofilmek: Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz.  Képzőművészet a honfoglalás idején Táblai körző (fém hegyű).  A román stílus 0 60 -os táblai vonalzó.  A gótika 0 45 -os táblai vonalzó.  Reneszánsz 100 cm-es táblai vonalzó.  XIX. század művészete Táblai szögmérő.  XX. század művészete Műanyag, átlátszó kocka, tégla.  Népművészeti értékeink Demonstrációs testek (fa).  Korok művészete I-V. Diapozitívek: a kerettantervben a  Építészet megismertetésre, elemzésre ajánlott  Szőnyi István műalkotásokról (1-1 db).

u) -

Az 5-8. évfolyamon a technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Fareszelő lapos 25x200 (15 db). - Kézi fúró (amerikáner) (4 db). Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 db). - Lemezvágó olló (10 db). Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15) - Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db). Vasreszelő lapos 25x200 (15 db). - Szerelő készlet, gépelemek tanításához (4 db). Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15). - Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db). Vasreszelő félgömbölyű 25x200 (15 db). - Asztali fúrógép (állványos) (1 db). Laposfogó (10 db). - Asztali körfűrész (1 db). Kalapács 15-20 dekás (15 db). - A gépek (falitabló) (3 db). Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15 db). - Kerékpár (1 db). Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db). - KRESZ -táblák (oktató táblák) (1-1 db). Lyukfűrész (10 db). - LEGO-DACTA építőkészlet (4 db).

v)

Az 5-8. évfolyamon a testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Kosárlabda (10 db). - Stopper (2 db) Kézilabda (30 db). - Mérőszalag (2 db) Focilabda (15 db). - Ugródomb (1 db). Talajszőnyeg (6db) - Magasugrómérce fém (1 pár). Kézilabda kapu (1 pár) - Magasugróléc (3 db). Kosárlabda állvány (1pár) - Maroklabda (10 db). Szöges cipő (30 pár) - Súlygolyó 3 kg (2 db).

-

98

Pedagógiai Program – Nevelési Program -

Súlygolyó 4 kg (2 db). Tornaszekrény (2 db). Dobbantó (2 db). Tornazsámoly (8 db). Medicinlabdák (20 db). Ugráló kötél (20 db). Kézi súlyzók (30 db). Mászókötél (2 db)

99

2. ÚJ TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK Tantárgytömbösítés 1. Bevezetés A közoktatási rendszer változása szükségszerűvé vált, a partneri igények újszerű a kor követelményeihez igazodó kívánalmaira. Intézményünk innovációs tevékenysége felerősödött az utóbbi években, megvalósulását pályázatok segítségével próbáljuk biztosítani melyek a szakmai kiteljesedésen túl, lehetőséget adnak a tárgyi feltételek biztosítására is. A diákok az őket ért különböző környezeti hatásokkal, előzetes műveltségi szintekkel érkeznek az iskoláinkba, hiszen családi és anyagi helyzetük, szociális és kulturális viszonyaik nem azonos meghatározottságokat hordoznak. A különböző mértékben tehetséges, ügyes, okos vagy lassú gyerekek ugyanazt a napi időbeosztást kapják. Megállapíthatjuk, hogy a tanítást - tanulást segítőt oktatási rendszerünk már teljes mértékben nem elégséges a mai gyermekek neveléséhez-oktatásához. A szülői és fenntartói elvárások fokmérője az országos kompetenciamérésen elért eredmények lettek. A kor kihívásai, változásai a tevékenység központúbb és különböző kompetenciákat igénylő élethelyzetekre való felkészülést a régi poroszos iskolarendszerrel nem tudjuk teljes mértékben megvalósítani, vállalnunk kell a célok eléréséhez az új módszertani-, új tanulásszervezési eljárások bevezetését az iskolai folyamatok rugalmasabbá tételét.

A tantárgytömbösített oktatás az új tanulásszervezési eljárások bevezetésének egyik fontos, és a TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0109 kódszámú pályázat egyik kötelező eleme. Mint minden módszernek, így ennek is számos előnye és hátránya létezik. Feladatunk, hogy ezek közül hangsúlyosabbá tegyük az előnyöket és a gyakorlat során, igyekezzünk a hátrányokat minimálisra csökkenteni. Előnyként jelentkezik, hogy -

a tananyag nem tagolódik szét 1-1 tanítási órára

-

a tanulók figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy területre koncentrálódik

-

e területen belül, a tanagyagot különböző megközelítésben, változatos eszközökkel tanulhatják

-

ideális esetben a hagyományos óraszerkezet rugalmasan igazodik a tananyaghoz és a tanulókhoz

-

az oktatási formákat jobban jellemzi a tanulóközpontúság, a feladatközpontú ismeretelsajátítás

-

nagyobb léptékkel haladnak a tanulók a tananyagban

-

több idő van az adott téma elmélyítésére

-

munkamegosztáson alapul

100

Várhatóan -

újrakezdéskor átstrukturálva, érettebben adják elő az ismeretet

-

ez a munkabeosztás nyugodt, fegyelmezett tevékenységre szoktat (a szétszórt, a tanuló számára túlzottan inger gazdag környezetben)

-

felelősségérzetet erősít

-

eltérősége miatt sok tanulónál jobb eredményt hoz

-

folyamatos a tevékenység színvonala, eredménye

-

az eredmény biztosabb, mint a szétszórt szakórai tanulásé

2. Törvényi háttér Tantárgytömbösített oktatást a szakrendszerű oktatásban a Kt. 52.§(3) szerint a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15 %- a mértékig, a minimális célértéket 3 év alatt felmenő rendszerben kell elérni a választott műveltségterületek/tantárgyak keretein belül. 17/2004. (V. 20.) OM rendelet- a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról az intézmények más tantárgyi szerkezetet is kialakíthatnak.

2.1 a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. 2.2 A KT. 52§-a (3) bekezdése alapján a szakrendszerű oktatás kötelező tanóra foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi órakeret: 

2009/2010. tanévben legalább 5 százalékának



2010/2011 tanévben legalább 10 százalékának



2011/2012 tanévben legalább 15 százalékának felhasználásával kell megszervezni a következők szerint:

2.2.1. a tanítási ciklusoknak legalább kéthetenként kell váltaniuk egymást, 2.2.2. a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek, tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük, 2.2.3. a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie, 2.2.4. az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani.

101

2.3 Tantárgytömbösítés megszervezésekor figyelemmel kell lenni: 2.3.1 A tanulók heti óraszámára 2.3.2 A pedagógusok kötelező óraszámára 2.3.3. A pedagógusok túlórakeretére 2.3.4. Tanítási időkeretre 2.3.5. A tantárgy éves óraszámár 2.3.6. A tantárgyfelosztásra 2.3.7. A bevont és nem bevont osztályok órarendjére 2.3.8. A tanítás minőségére

3. Tantárgytömbösítés tervezése, ütemezése 3.1

A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak kiválasztása.

3.2

A tantárgyi bontás nélküli műveltségterület kiválasztása

3.3

A kiválasztott szervezeti formák összhangjának megteremtése

3.4

A humán erőforrás felmérése, a továbbképzési program módosítása.

3.5

Az új tanulásszervezési eljárás szerint tanítók körének meghatározása.

3.6

Időkeret meghatározása – pályázati feltételek, Pedagógiai program

3.7

A tantárgyi tartalmak „tömbösítése”

3.8

Tanmenetek kidolgozása

3.9

A szükséges új ismerethordozók beszerzése, elkészítése

3.10 A tantárgytömbösítés beillesztése az intézményi órarendbe 3.11 Az értékelési rendszer kidolgozása 3.12 Fejlesztésre szoruló tanulók felmérése, a fejlesztendő terület megjelölésével 3.13 A tanév végén eredményesség-vizsgálat, és ennek tükrében a szükséges korrekciók beépítése.

4. Alkalmazott segédletek: - tantárgyi tanmenetek - közös fogalomrendszer - tantárgyspecifikus nyomtatott, audio, video stb. oktató eszközök 5. Alkalmazható segédletek: - blokkokra kialakított egységesített tanmenet szerkezet - blokkokra kialakított, egységesített értékelőlap - a minőségbiztosításhoz kialakított tanulói és tanári értékelőlap

102

6. A tömbösítési rendszerben alkalmazott módszerek, eljárások, technikák - hagyományos tanulási-tanítási eljárások és technikák - új tanulási-tanítási eljárások és technikák (pl.: kooperatív tanulási, eljárások, technikák) - IKT alkalmazása egyénileg, csoportban és frontálisan stb. 7. A házi feladat szabályai a tömbösített oktatásban - törekedni kell az ismeretek legtöbbjének tanórán való elsajátítására - a másnapra, vagy a következő hétre megtanulandó ismeretanyag mennyisége lehetőség szerint ne lépje túl a 2 tanítási egység ismeretanyagának mennyiségét - lehetőség szerint segítse az otthoni vagy a tanulószobai tanulást az órai vázlat - házi feladatként gyűjtőmunka, kiselőadás, házi dolgozat, gyakorlati munka, valamint egyéb tantárgyfüggő megfigyelés, dokumentációkészítés, rajz vagy egyéb kreatív feladat is adható 8. A tömbösítési rendszerben alkalmazható számonkérési és értékelési formák 8.1. Csoportjegy, - ami szerezhető a hagyományos csoportos, illetve a kooperatív csoportmunkában elvégzett szóbeli, írásbeli, számítógépes, valamint gyakorlati feladatok értékelésénél - a csoportjegyet a csoport minden tagja a közösen elvégzett feladatok megoldása után egységesen megkapja (a kiv. képező esetek eldöntése a szaktanár joga és feladata) - értéke egy egységnyi a szerzett osztályzatok között - jelölésére ajánlott a zöld szín használata 8.2. Egyéni jegy, - ami szerezhető szóbeli egyéni felelet, írásbeli egyéni felelet, számítógépes egyéni felelet, gyűjtőmunka, kiselőadás, házi dolgozat, gyakorlati munka, tantárgyfüggő megfigyelés, dokumentációkészítés, rajz vagy egyéb kreatív feladat értékelésénél - értéke két egységnyi a szerzett osztályzatok között ( Ennek egyértelmű változata, ha az egyéni jegyért elvégzendő feladat két részfeladatból áll, így akár 2 egymástól eltérő osztályzatot is szerezhet a tanuló. Ennek eldöntése a szaktanár joga és feladata.) - jelölésére ajánlott a kék szín használata 8.3. Egyéni témazáró jegy, - mely szerezhető írásbeli, vagy szóbeli témazáró felelet, esetleg „házi vizsga” értékelésekor

103

- értéke három egységnyi a szerzett osztályzatok között ( Ennek egyértelmű változata, ha a témazáró jegyért elvégzendő feladat három részfeladatból áll, így akár 3 egymástól eltérő osztályzatot is szerezhet a tanuló. Ennek eldöntése a szaktanár joga és feladata.) - jelölésére ajánlott a piros szín használata 9. A dokumentálás formája Az osztálynaplók tartalmazzák, a tömbösített órák egyezményes jeleit, a bekarikázást a tantárgytömbös órák napi óraszámainál. 10. Tömbösített óraszámok intézményi keretei: 2009/2010-es tanév Dózsa Gy. 2010/2011-es tanév Dózsa Gy. 2011/2012-es tanév Dózsa Gy.

(tömbösített keret 5%) heti óraszám

éves óraszám

9,55

353,35


éves óraszám

18,25

675,25


éves óraszám

27,38

1012,9

A további tanévek a 15 %-os kerettel kerülnek megszervezésre. A tantárgytömbösítés intézményi megvalósítását a mindenkori éves munkatervek tartalmazzák.

Moduláris oktatás A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell, hogy kövessenek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálni a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is.

104

A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya. Az oktatási programok elemi egységekből (modulokból) felépülő jellege lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás flexibilitását, vagyis a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. A választható modulok rendszere azt jelenti, hogy mind a tanár, mind a diák számára váltási lehetőségeket biztosít: egyes modulok szabadon változtathatók a tanulási-tanítási folyamatok aktuális és távlatos szükségletei szerint. Szintezett feladatrendszert alkotnak, melyek lehetővé teszik az egyazon tartalmi területen belüli differenciált képességfejlesztést, és a tanulók egyéni ütemű előrehaladását, ezen túl a nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanítási / tanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében az oktatási programok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, amelyek között az epochális feldolgozás lehetőségét biztosító átfogó szakaszok is szerepelnek a hagyományos, a kötött heti óraszámmal működő eljárások mellett. A gyerekek a tananyagot témák szerint csoportosítva tanulják nem passzív befogadóként, hanem tevékeny résztvevőként. A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is. Az intézmény választható moduljai: 

Környezetvédelem



Egészségvédelem



Művészetek

A moduláris oktatás tagintézményi megvalósítását a mindenkori éves munkatervek tartalmazzák.

1.4.4. Projektoktatás, pedagógiai projekt: Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jelennek meg, hanem a gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más gyerekek, más tanárok dolgoznak rajta.

105

A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít. 1.4.5. Műveltségterület oktatása tantárgyi bontás nélkül A TÁMOP 3.1.4 /2010. pályázat fenntarthatósága érdekében alkalmazási terület: Ember és társadalom: társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, emberismeret, történelem és etika .

1.4.6. Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok. Az intézmény pedagógiai programjába rendszerszerűen beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált, a kereszttantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására alkalmasak. (Ilyenek lehetnek például: városi ökológiai téma; a lovagkor; a nagy földrajzi felfedezések; antik tudomány, vallás, művészet; vállalkozási kompetenciák, idegen nyelvi hét, stb.

106

3. FIZIKAI ÁLLAPOT MÉRÉSE

Mérések szükségessége Az utóbbi években kimutathatóan romlott a gyermekek és fiatalok egészségi állapota, teherbíró képessége. Az egészségtelen életmód, kevés mozgás, nem megfelelő táplálkozás következményeként egyre több a gerincbeteg, túlsúlyos gyermek. Az egészségügyi világszervezet megfogalmazása szerint: az egészség a jó testi, lelki és szociális környezet állapota. Ha megfelelő az egyensúly, -. testi, lelki és szociális értelemben – annál egészségesebb az ember. Az iskolában leginkább a testi egészség fejlesztésére van lehetőség, ezen keresztül érhetünk el megfelelőbb hatást a gyermekek lelki egészségének formálására. Iskolánk a kiadott segédletek felhasználásával: a Testnevelési Munkaközösség által meghatározott, és a Hungarofit tesztsora alapján végzi a méréseket1-4. évfolyamon. Az 5-8. évfolyamon a törvényi szabályozás és az eljárásrend szerint a NETFIT rendszert vezetjük be 2015.1.05-től.

HUNGAROFIT rendszer:

A mérések célja, gyakorlati haszna Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző, egészségjavító hatásának növelése, és tudatosítása a tanulók körében. Minőségellenőrzés Az általános teherbíró - képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. Szembesülés a pillanatnyi fizikai állapottal, és viszonyítási lehetőség a megadott követelményekhez. Minőségbiztosítás Minden tanuló – képesség szerinti differenciált terheléssel szükség esetén felzárkóztató programok biztosításával – úgy jusson el a felnőttkorba, hogy egészséges fizikai állapotban legyen és ezt az értéket megőrizni, törekedjen. Minden tanévben a kiváló és extra minősítést elért, (vagy bármely motorikus próbában kiváló teljesítményt nyújtó) rendszeresen sportolni vágyó fiatal – az általa megjelölt sportágban – szakértő edző irányításával kezdje el az élsportolói pályára való felkészülést. Rendszeres testedzés egészségmegtartó és javító szerepének tudatosítása

107

A fizikai állapot méréséhez önálló, tudatos alkalmazkodás, sportági elméleti ismeretek szükségesek. Ezzel a tanuló sportági ismeretei bővülnek, és készség szintre emelkednek. A testmozgás fejleszti az akaratot, a fegyelmet, önfegyelmet, önismeretet és önbecsülést.

A tanítók és testnevelők feladata Egységes minőség-ellenőrzés Az országos adatszolgáltatáshoz szeptemberben és májusban elvégzik a mellékelt táblázat szerinti fizikai méréseket, motorikus próbákat. Rögzítik a teljesítményt és eredményt, pontozzák az adatokat és minősítenek a mérések között, betartják a megfelelő sorrendet, és a tesztek előírásait. Biztosítják a mérések közti pihenést, a tanulók biztonságos sportolását. Bátorítják, többlet teljesítményre ösztönzik a gyermekeket a jobb eredmények és az önbizalom elérése érdekében. Egységes minőségbiztosítás Feltárják az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat. Képesség szerinti differenciált terheléssel törekednek azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzéssel - a szülőkkel, tanulókkal közösen növelik a gyermekek fizikai képességeit és testi, lelki egészségét. Kialakítják a tanulókban a testedzés utáni vágyat, és több versenysportolót nevelnek. Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével, tervezett foglalkozásokon elemzik a rendszeres testedzés hatását. Nyomon követhetővé teszik a változásokat a tanárok, tanulók és szülők számára. Ezzel fejlesztik a fiatalok önismeretét, tárgyilagos önértékelését, akaratát és önbecsülését. A mérések során kiugró teljesítményt nyújtó, sportolni vágyó gyerekeket - ha a helyi lehetőségek megengedik - az élsport felé irányítják.

Az adatok nyilvántartása Az „Egyéni adatlapokat” osztályonkénti bontásban elkészíti. Vezeti az osztályonkénti adatlapot, és az intézményi összesítőket. A szabályosan dokumentált adatokat továbbítja az iskolaegészségügy felé.

108

Osztályonkénti összesített adatlap a tanulók fizikai teljesítményének nyilvántartásához Az intézmény neve, címe: .................................................. A vizsgálatot végző tanár neve:.................................Osztály:............. A tanulók neve Születési: év, hó nap

1.év 2.év 3.év 4.év 5.év 6.év 7.év 8.év

A felméré s ideje: 20......... /...... .tanév

Minős ítés: ponts zám össze sen

Aerob állóképessé gi próbában elért eredmény 2000 m Teljes Pon ítmén t y

Helyből távolugrás (cm)

Fekvőtáma szban karhajlítás- és nyújtás (db)

Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés (db) Telje Pont Telje Pont Telje Pont sítmé sítm sítm ny ény ény

Hanyattfek vésből felülés térdérintés sel (db) Telje Pont sítm ény

Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz

Intézményi összesített jelentőlap a tanulók fizikai állapotának minősítéséről Az intézmény megnevezése:______________ Címe ___________________ Tel.:__________________Fax:________________E-mail ______________________ A vizsgálatok elvégzéséért felelős tanár neve:______________________________ A vizsgálat ideje: ____________________

Osztály

01

1

02

2

03

3

04

4

05

5

Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése

(140 pontos skála alapján)

0-20. 5 pont igen gyenge

21-40. 5 pont gyenge

41-60. 0 61-80.5 pont pont kifogásolh közepes ató

81-100. 5 pont jó

101-120.5 121-140 pont pont kiváló extra

Lány Fiú

Lány Fiú

Lány Fiú

Lány Fiú

Lány Fiú

Megvizsg ált tanúlók száma (fő)

E/1. tábla.

Lány Fiú

Lány

109

Fiú

06

6

07

7

08

8

Összesen

1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal szeptember, illetve május hónapban. (A felmérés a “Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: Mini Hungarofit1+4 motorikus próba 1. Aerob állóképesség mérése 2000 m síkfutás. 2. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére) 2. Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére) 3. Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérésére) 1.feladat:HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük centiméterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

110

1

1.00

1.10

1.23

1.34

1.45

1.55

1.64

1.72

2

1.03

1.13

1.26

1.37

1.48

1.58

1.67

1.75

3

1.06

1.16

1.29

1.40

1.51

1.61

1.70

1.78

4

1.09

1.19

1.30

1.43

1.54

1.64

1.73

1.81

5

1.12

1.22

1.34

1.46

1.57

1.67

1.76

1.84

6

1.15

1.25

1.37

1.49

1.60

1.70

1.79

1.87

7

1.18

1.28

1.40

1.52

1.63

1.73

1.82

1.90

8

1.21

1.31

1.44

1.55

1.66

1.76

1.85

1.93

9

1.24

1.34

1.47

1.58

1.69

1.79

1.88

1.96

10

1.27

1.37

1.50

1.61

1.72

1.82

1.91

1.99

11

1.30

1.40

1.53

1.64

1.75

1.85

1.94

2.02

12

1.33

1.43

1.56

1.67

1.78

1.88

1.97

2.05

13

1.36

1.45

1.59

1.70

1.81

1.91

2.00

2.08

14

1.39

1.48

1.62

1.73

1.84

1.94

2.03

2.11

15

1.42

1.52

1.65

1.76

1.87

1.97

2.06

2.14

16

1.45

1.56

1.68

1.79

1.90

2.00

2.09

2.17

17

1.48

1.58

1.72

1.82

1.93

2.03

2.12

2.20

18

1.51

1.62

1.76

1.85

1.97

2.07

2.16

2.24

19

1.54

1.66

1.80

1.89

2.01

2.11

2.20

2.28

20

1.57

1.70

1.84

1.94

2.05

2.15

2.24

2.32

21

1.61

1.74

1.87

1.98

2.09

2.19

2.28

2.36

111

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Évfolyam 1

0.97

1.08

1.17

1.24

1.31

1.38

1.43

1.47

2

1.00

1.11

1.20

1.27

1.34

1.41

1.45

1.50

3

1.03

1.14

1.23

1.30

1.37

1.44

1.48

1.53

4

1.06

1.17

1.26

1.34

1.40

1.47

1.51

1.56

5

1.09

1.20

1.29

1.38

1.43

1.50

1.54

1.59

6

1.12

1.23

1.32

1.41

1.45

1.53

1.57

1.62

7

1.15

1.26

1.35

1.44

1.48

1.56

1.60

1.65

8

1.19

1.29

1.38

1.47

1.51

1.59

1.63

1.68

9

1.22

1.32

1.41

1.50

1.54

1.62

1.66

1.71

10

1.25

1.35

1.44

1.53

1.57

1.65

1.69

1.74

11

1.29

1.38

1.48

1.56

1.60

1.68

1.72

1.77

12

1.32

1.41

1.50

1.59

1.63

1.71

1.74

1.80

13

1.35

1.44

1.53

1.62

1.66

1.74

1.77

1.84

14

1.39

1.48

1.57

1.65

1.69

1.77

1.80

1.87

15

1.41

1.50

1.60

1.68

1.72

1.80

1.83

1.90

16

1.44

1.53

1.64

1.71

1.76

1.84

1.87

1.94

17

1.47

1.57

1.67

1.74

1.80

1.87

1.91

1.98

18

1.50

1.60

1.70

1.77

1.84

1.90

1.95

2.02

19

1.54

1.64

1.74

1.80

1.88

1.94

1.99

2.05

20

1.57

1.68

1.78

1.84

1.92

1.98

2.03

2.08

21

1.61

1.72

1.81

1.88

1.96

2.02

2.07

2.11

2. feladat:HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam:négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat:a tanuló az 1. ütem törzsemelést végez, 2. ütem összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütem visszanyit tarkórátartásba, 4. ütem törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt folyamatosan végrehajtott törzsemelések száma.

112

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Lányok (4 motorikus próba érték.-e esetén)

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

1. 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

8.

évfolyam

1

16 19 22 25 28 29 30 32

1

20 22 24 26 28 30 32 34

2

20 23 24 29 32 33 34 36

2

24 26 28 30 32 34 36 38

3

24 27 28 33 36 37 38 40

3

28 30 32 34 36 38 40 42

4

28 31 32 37 40 41 42 44

4

32 34 36 38 40 42 44 46

5

32 35 36 41 44 45 46 48

5

36 38 40 42 44 46 48 50

6

36 39 40 45 48 49 50 52

6

40 42 44 46 48 50 52 54

7

40 43 44 49 52 53 54 56

7

44 46 48 50 52 54 56 58

8

44 47 48 53 56 57 58 60

8

48 50 52 54 56 58 60 62

9

48 51 51 57 60 61 62 64

9

52 54 56 58 60 62 64 66

10 52 55 56 61 64 65 66 68

10 56 58 60 62 64 66 68 70

11 56 59 60 65 68 69 70 72

11 60 62 64 66 68 70 72 74

12 60 63 64 69 72 73 74 76

12 64 66 68 70 72 74 76 78

13 64 67 68 73 76 77 78 80

13 68 70 72 74 76 78 80 82

14 68 71 74 77 80 82 83 84

14 72 74 76 78 80 82 84 86

113

3. feladat:HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat:a tanulóüljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés:aszünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

Lányok (4 motorikus próba é-e esetén)

8.

1.

évfolyam

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

25 28 31 34 36

38

40

42

1

20 23 26 29 32 34 36

38

2

30 33 36 39 41

43

45

47

2

25 28 31 34 36 38 40

42

3

35 38 41 44 46

48

50

52

3

30 33 36 39 41 43 45

47

4

40 43 46 49 51

53

55

57

4

35 38 41 44 46 48 50

52

5

45 48 51 54 56

58

60

62

5

40 43 46 49 51 53 55

57

6

50 53 56 59 61

63

65

67

6

45 48 51 54 56 58 60

62

7

55 58 61 64 66

68

70

72

7

50 53 56 59 61 63 65

67

8

60 63 66 69 71

73

75

78

8

55 58 61 64 66 68 70

72

9

65 68 71 74 76

78

80

82

9

60 63 66 69 71 73 75

77

10 70 73 76 79 81

83

85

87

10 65 68 71 74 76 78 80

82

11 75 78 81 84 86

88

90

92

11 70 73 76 79 81 83 85

87

12 80 83 86 89 91

93

95

97

12 75 78 81 84 86 88 90

92

13 85 88 91 94 96

98

100 102

13 80 83 86 89 91 93 95

97

14 90 93 96 98 100 102 104 106

14 85 88 91 94 96 98 100 102

4. feladat:FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar).

100

Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba érték. esetén) 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

Lányok (4 motorikus próba érték-e esetén)

8.

1.

évfolyam

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

5

7

9

11

13

15

17

19

1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

7

9

11

13

15

17

19

21

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

9

11

13

15

17

19

21

23

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

11

13

15

17

19

21

23

25

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

13

15

17

19

21

23

25

27

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

15

17

19

21

23

25

27

29

6

4

5

6

7

8

9

10

11

7

17

19

21

23

25

27

29

31

7

5

6

7

8

9

10

11

12

8

19

21

23

25

27

29

31

33

8

6

7

8

9

10

11

12

13

9

21

23

25

27

29

31

33

35

9

7

8

9

10

11

12

13

14

10

23

25

27

29

31

33

35

37

10

8

9

10

11

12

13

14

15

11

25

27

29

31

33

35

37

39

11

9

10

11

12

13

14

15

16

12

26

28

30

32

34

36

38

40

12

10

11

12

13

14

15

16

17

13

27

29

31

33

35

37

39

41

13

11

12

13

14

15

16

17

18

14

28

30

32

34

36

38

40

42

14

12

13

14

15

16

17

18

19

101

5. feladat: 2000 m síkfutás Pontozási táblázatok: 2000 m síkfutás (perc, mp). Hungarofit pontérték táblázat: 7-16 éves korú leányok számára. Pont- 7 érték éves

8 éves

9 éves

1

21' 03

20' 20

1

21' 03

2

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

19' 50 18' 45

18' 28

18' 11 18' 03 17' 55 17' 47 17' 39

20' 20

19' 50 18' 45

18' 28

18' 11 18' 03 17' 55 17' 47 17' 39

20' 41

20' 00

19' 31 18' 19

18' 11

17' 55 17' 47 17' 39 17' 31 17' 23

3

20' 20

19' 40

19' 12 18' 03

17' 55

17' 39 17' 31 17' 23 17' 16 17' 01

4

20' 00

19' 21

18' 54 17' 47

17' 39

17' 23 17' 16 17' 01 16' 54 16' 47

5

19' 40

19' 03

18' 36 17' 31

17' 23

17' 01 16' 54 16' 47 16' 40 16' 33

6

19' 21

18' 45

18' 11 17' 16

17' 01

16' 47 16' 40 16' 33 16' 26 16' 20

7

19' 03

18' 19

17' 55 17' 01

16' 47

16' 33 16' 26 16' 20 16' 13 16' 06

8

18' 45

18' 03

17' 39 16' 47

16' 33

16' 20 16' 13 16' 06 16' 00 15' 54

9

18' 19

17' 47

17' 23 16' 26

16' 20

16' 06 16' 00 15' 54 15' 47 15' 41

10

18' 03

17' 31

17' 01 16' 13

16' 06

15' 54 15' 47 15' 41 15' 35 15' 23

11

17' 47

17' 16

16' 47 16' 00

15' 54

15' 41 15' 35 15' 23 15' 17 15' 11

12

17' 31

16' 54

16' 33 15' 47

15' 35

15' 23 15' 17 15' 11 15' 06 15' 00

13

17' 16

16' 40

16' 20 15' 35

15' 23

15' 11 15' 06 15' 00 14' 54 14' 49

14

16' 54

16' 26

16' 06 15' 23

15' 11

15' 00 14' 54 14' 49 14' 43 14' 38

15

16' 40

16' 13

15' 54 15' 06

15' 00

14' 49 14' 43 14' 38 14' 33 14' 27

16

16' 26

16' 00

15' 35 14' 54

14' 49

14' 38 14' 33 14' 27 14' 22 14' 17

17

16' 13

15' 47

15' 23 14' 43

14' 38

14' 27 14' 22 14' 17 14' 12 14' 07

18

16' 00

15' 35

15' 11 14' 33

14' 27

14' 17 14' 12 14' 07 14' 02 13' 57

19

15' 47

15' 17

15' 00 14' 22

14' 17

14' 07 14' 02 13' 57 13' 52 13' 48

20

15' 35

15' 06

14' 49 14' 12

14' 07

13' 57 13' 52 13' 48 13' 43 13' 38

21

15' 17

14' 54

14' 38 14' 02

13' 52

13' 48 13' 38 13' 34 13' 29 13' 24

22

15' 06

14' 43

14' 27 13' 52

13' 43

13' 38 13' 29 13' 24 13' 20 13' 16

23

14' 54

14' 33

14' 17 13' 43

13' 34

13' 29 13' 20 13' 16 13' 11 13' 07

24

14' 43

14' 22

14' 07 13' 34

13' 24

13' 20 13' 11 13' 07 13' 03 12' 58

25

14' 33

14' 12

13' 57 13' 24

13' 16

13' 11 13' 03 12' 58 12' 54 12' 50

26

14' 22

14' 02

13' 48 13' 16

13' 07

12' 58 12' 54 12' 50 12' 46 12' 38

27

14' 12

13' 52

13' 38 13' 07

12' 58

12' 50 12' 46 12' 38 12' 34 12' 30

28

14' 02

13' 38

13' 29 12' 54

12' 46

12' 38 12' 34 12' 30 12' 26 12' 22

29

13' 52

13' 29

13' 20 12' 46

12' 38

12' 30 12' 26 12' 22 12' 18 12' 11

30

13' 43

13' 20

13' 11 12' 38

12' 30

12' 22 12' 18 12' 15 12' 07 12' 04

31

13' 34

13' 11

12' 58 12' 30

12' 22

12' 15 12' 11 12' 07 12' 04 11' 56

32

13' 24

13' 03

12' 50 12' 18

12' 11

12' 07 12' 04 12' 00 11' 56 11' 53

33

13' 16

12' 54

12' 38 12' 11

12' 04

12' 00 11' 56 11' 53 11' 49 11' 46

34

13' 07

12' 46

12' 30 12' 04

11' 56

11' 49 11' 46 11' 42 11' 39 11' 36

101

35

12' 54

12' 34

12' 22 11' 56

11' 49

11' 42 11' 39 11' 36 11' 32 11' 29

36

12' 46

12' 26

12' 11 11' 49

11' 42

11' 36 11' 32 11' 29 11' 26 11' 19

37

12' 38

12' 18

12' 04 11' 42

11' 36

11' 29 11' 26 11' 19 11' 16 11' 13

38

12' 30

12' 11

11' 56 11' 36

11' 29

11' 19 11' 16 11' 13 11' 10 11' 07

39

12' 22

12' 04

11' 49 11' 29

11' 19

11' 13 11' 10 11' 07 11' 04 11' 01

40

12' 15

11' 56

11' 42 11' 22

11' 13

11' 07 11' 04 11' 01 10' 58 10' 55

41

12' 07

11' 49

11' 36 11' 16

11' 07

11' 01 10' 58 10' 55 10' 52 10' 49

42

12' 00

11' 39

11' 29 11' 10

11' 01

10' 55 10' 52 10' 49 10' 46 10' 43

43

11' 53

11' 32

11' 22 11' 04

10' 55

10' 49 10' 46 10' 43 10' 40 10' 37

44

11' 46

11' 26

11' 16 10' 58

10' 49

10' 43 10' 40 10' 37 10' 34 10' 32

45

11' 39

11' 19

11' 07 10' 52

10' 43

10' 37 10' 34 10' 32 10' 29 10' 26

46

11' 32

11' 13

11' 01 10' 46

10' 37

10' 32 10' 29 10' 26 10' 23 10' 21

47

11' 26

11' 07

10' 55 10' 37

10' 32

10' 26 10' 23 10' 21 10' 18 10' 15

48

11' 19

11' 01

10' 49 10' 29

10' 26

10' 21 10' 18 10' 15 10' 13 10' 10

49

11' 10

10' 52

10' 43 10' 23

10' 18

10' 13 10' 10 10' 08 10' 05 10' 03

50

11' 01

10' 46

10' 37 10' 18

10' 13

10' 08 10' 05 10' 03 10' 00 9' 58

51

10' 52

10' 40

10' 32 10' 13

10' 08

10' 03 10' 00 9' 58

9' 55

9' 53

52

10' 43

10' 34

10' 26 10' 08

10' 03

9' 58

9' 55

9' 53

9' 50

9' 48

53

10' 37

10' 29

10' 21 10' 03

9' 58

9' 53

9' 50

9' 48

9' 45

9' 43

54

10' 32

10' 21

10' 15 9' 58

9' 53

9' 48

9' 45

9' 43

9' 41

9' 38

55

10' 26

10' 15

10' 10 9' 53

9' 45

9' 43

9' 41

9' 38

9' 36

9' 34

56

10' 21

10' 10

10' 05 9' 48

9' 41

9' 36

9' 34

9' 31

9' 29

9' 27

57

10' 15

10' 05

10' 00 9' 41

9' 36

9' 31

9' 29

9' 27

9' 25

9' 22

58

10' 10

10' 00

9' 53

9' 36

9' 31

9' 27

9' 25

9' 22

9' 20

9' 18

59

10' 05

9' 55

9' 48

9' 31

9' 27

9' 22

9' 20

9' 18

9' 16

9' 14

60

9' 58

9' 50

9' 43

9' 27

9' 22

9' 18

9' 16

9' 14

9' 12

9' 10

61

9' 50

9' 45

9' 38

9' 22

9' 18

9' 14

9' 12

9' 10

9' 08

9' 05

62

9' 43

9' 38

9' 31

9' 16

9' 14

9' 10

9' 08

9' 05

9' 03

9' 01

63

9' 38

9' 34

9' 27

9' 12

9' 08

9' 03

9' 01

8' 59

8' 57

8' 55

64

9' 34

9' 27

9' 20

9' 08

9' 03

8' 59

8' 57

8' 55

8' 53

8' 51

65

9' 29

9' 22

9' 16

9' 03

8' 57

8' 55

8' 53

8' 51

8' 49

8' 47

66

9' 25

9' 18

9' 12

8' 59

8' 53

8' 51

8' 49

8' 47

8' 46

8' 44

67

9' 20

9' 14

9' 08

8' 55

8' 49

8' 47

8' 46

8' 44

8' 42

8' 40

68

9' 16

9' 10

9' 03

8' 51

8' 46

8' 44

8' 42

8' 40

8' 38

8' 36

69

9' 12

9' 05

8' 59

8' 47

8' 42

8' 40

8' 38

8' 36

8' 34

8' 32

70

9' 08

9' 01

8' 55

8' 42

8' 38

8' 34

8' 32

8' 31

8' 29

8' 27

71

9' 03

8' 57

8' 51

8' 38

8' 34

8' 31

8' 29

8' 27

8' 25

8' 23

72

8' 59

8' 53

8' 46

8' 34

8' 31

8' 27

8' 25

8' 23

8' 22

8' 20

73

8' 55

8' 47

8' 42

8' 31

8' 27

8' 23

8' 22

8' 20

8' 18

8' 17

74

8' 51

8' 44

8' 38

8' 27

8' 23

8' 20

8' 18

8' 17

8' 15

8' 13

75

8' 47

8' 40

8' 34

8' 23

8' 20

8' 17

8' 15

8' 13

8' 11

8' 10

102

76

8' 44

8' 36

8' 31

8' 20

8' 17

8' 13

8' 11

8' 10

8' 08

8' 06

77

8' 40

8' 32

8' 27

8' 17

8' 11

8' 08

8' 06

8' 05

8' 03

8' 02

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

2000 m síkfutás (perc, mp). Hungarofit pontérték táblázat: 7-16 éves korú fiúk számára. Pontérték

7 éves

8 éves

9 éves

1

20' 20

19' 03

2

20' 10

3

10 éves

11 éves

12 éves

17' 09 16' 33

15' 41

14' 54 14' 22 13' 48 13' 24 13' 07

18' 45

16' 47 16' 20

15' 29

14' 43 14' 12 13' 38 13' 16 12' 58

20' 00

18' 28

16' 33 16' 06

15' 11

14' 33 14' 07 13' 29 13' 07 12' 50

4

19' 40

18' 11

16' 20 15' 54

15' 00

14' 22 13' 52 13' 20 12' 58 12' 42

5

19' 21

17' 55

16' 06 15' 41

14' 49

14' 12 13' 43 13' 11 12' 46 12' 34

6

19' 03

17' 39

15' 54 15' 29

14' 38

14' 07 13' 34 13' 03 12' 38 12' 26

7

18' 45

17' 23

15' 41 15' 11

14' 27

13' 52 13' 24 12' 54 12' 30 12' 18

8

18' 28

17' 09

15' 29 15' 00

14' 17

13' 43 13' 16 12' 46 12' 22 12' 11

9

18' 11

16' 47

15' 11 14' 49

14' 07

13' 34 13' 07 12' 38 12' 15 12' 04

10

17' 55

16' 33

15' 00 14' 38

13' 52

13' 24 12' 58 12' 30 12' 07 11' 56

11

17' 39

16' 20

14' 49 14' 27

13' 43

13' 16 12' 46 12' 22 12' 00 11' 49

12

17' 23

16' 06

14' 38 14' 17

13' 34

13' 07 12' 38 12' 15 11' 49 11' 42

13

17' 09

15' 54

14' 27 14' 07

13' 24

12' 58 12' 30 12' 07 11' 42 11' 36

14

16' 47

15' 41

14' 17 13' 52

13' 16

12' 46 12' 22 12' 00 11' 36 11' 29

15

16' 33

15' 29

14' 07 13' 43

13' 07

12' 38 12' 15 11' 53 11' 29 11' 22

16

16' 20

15' 11

13' 52 13' 34

12' 58

12' 30 12' 07 11' 46 11' 22 11' 16

17

16' 06

15' 00

13' 43 13' 24

12' 46

12' 22 12' 00 11' 39 11' 16 11' 07

18

15' 54

14' 49

13' 34 13' 16

12' 38

12' 15 11' 49 11' 32 11' 10 11' 01

19

15' 41

14' 38

13' 24 13' 07

12' 30

12' 07 11' 42 11' 26 11' 01 10' 55

20

15' 29

14' 27

13' 16 12' 58

12' 22

12' 00 11' 36 11' 19 10' 55 10' 49

21

15' 11

14' 17

13' 07 12' 46

12' 15

11' 49 11' 29 11' 10 10' 49 10' 43

22

15' 00

14' 07

12' 58 12' 38

12' 07

11' 42 11' 22 11' 01 10' 43 10' 37

23

14' 49

13' 52

12' 46 12' 30

12' 00

11' 36 11' 16 10' 55 10' 37 10' 32

24

14' 38

13' 43

12' 38 12' 22

11' 53

11' 29 11' 10 10' 49 10' 32 10' 23

25

14' 27

13' 34

12' 30 12' 15

11' 46

11' 22 11' 01 10' 43 10' 26 10' 18

26

14' 17

13' 24

12' 22 12' 07

11' 39

11' 16 10' 55 10' 37 10' 18 10' 13

27

14' 07

13' 16

12' 15 11' 56

11' 32

11' 10 10' 49 10' 32 10' 13 10' 08

28

13' 52

13' 07

12' 07 11' 49

11' 26

11' 01 10' 43 10' 26 10' 08 10' 03

29

13' 43

12' 58

12' 00 11' 42

11' 19

10' 55 10' 37 10' 18 10' 03 9' 58

30

13' 34

12' 46

11' 53 11' 36

11' 13

10' 49 10' 32 10' 13 9' 58

9' 53

31

13' 24

12' 38

11' 46 11' 29

11' 07

10' 43 10' 26 10' 08 9' 53

9' 45

32

13' 16

12' 30

11' 39 11' 22

11' 01

10' 37 10' 18 10' 03 9' 48

9' 41

33

13' 07

12' 22

11' 32 11' 16

10' 55

10' 32 10' 13 9' 58

9' 43

9' 36

34

12' 58

12' 15

11' 26 11' 10

10' 49

10' 26 10' 08 9' 53

9' 38

9' 31

35

12' 46

12' 07

11' 19 11' 04

10' 40

10' 18 10' 03 9' 45

9' 34

9' 27

103

36

12' 38

11' 56

11' 13 10' 58

10' 34

10' 13 9' 58

9' 41

9' 29

9' 22

37

12' 30

11' 49

11' 07 10' 52

10' 29

10' 08 9' 53

9' 36

9' 25

9' 18

38

12' 22

11' 42

11' 01 10' 46

10' 23

10' 03 9' 48

9' 31

9' 20

9' 12

39

12' 15

11' 36

10' 55 10' 40

10' 18

9' 58

9' 43

9' 27

9' 16

9' 08

40

12' 07

11' 29

10' 49 10' 34

10' 13

9' 53

9' 38

9' 22

9' 12

9' 03

41

12' 00

11' 22

10' 43 10' 29

10' 08

9' 48

9' 34

9' 18

9' 08

8' 59

42

11' 49

11' 16

10' 37 10' 23

10' 03

9' 43

9' 29

9' 12

9' 03

8' 55

43

11' 42

11' 10

10' 32 10' 18

9' 58

9' 38

9' 22

9' 08

8' 59

8' 51

44

11' 36

11' 01

10' 26 10' 13

9' 53

9' 34

9' 18

9' 03

8' 55

8' 47

45

11' 29

10' 55

10' 18 10' 08

9' 45

9' 29

9' 14

8' 59

8' 51

8' 42

46

11' 22

10' 49

10' 13 10' 03

9' 41

9' 25

9' 10

8' 55

8' 47

8' 38

47

11' 16

10' 43

10' 08 9' 58

9' 36

9' 20

9' 05

8' 51

8' 42

8' 34

48

11' 10

10' 37

10' 03 9' 53

9' 31

9' 16

9' 01

8' 47

8' 38

8' 31

49

11' 01

10' 32

9' 58

9' 48

9' 27

9' 12

8' 55

8' 42

8' 34

8' 27

50

10' 55

10' 26

9' 53

9' 43

9' 22

9' 08

8' 51

8' 38

8' 31

8' 23

51

10' 49

10' 18

9' 48

9' 38

9' 18

9' 03

8' 46

8' 34

8' 27

8' 20

52

10' 43

10' 13

9' 43

9' 34

9' 12

8' 59

8' 40

8' 31

8' 23

8' 15

53

10' 37

10' 08

9' 38

9' 29

9' 08

8' 55

8' 34

8' 27

8' 20

8' 11

54

10' 32

10' 03

9' 34

9' 25

9' 03

8' 49

8' 31

8' 23

8' 15

8' 08

55

10' 26

9' 58

9' 29

9' 20

8' 59

8' 44

8' 27

8' 20

8' 11

8' 05

56

10' 18

9' 53

9' 25

9' 16

8' 55

8' 38

8' 23

8' 15

8' 08

8' 02

57

10' 13

9' 48

9' 20

9' 12

8' 51

8' 34

8' 20

8' 11

8' 05

7' 58

58

10' 08

9' 41

9' 16

9' 05

8' 47

8' 31

8' 15

8' 08

8' 02

7' 55

59

10' 03

9' 36

9' 12

8' 59

8' 42

8' 27

8' 11

8' 05

7' 58

7' 52

60

9' 58

9' 34

9' 05

8' 55

8' 38

8' 23

8' 08

8' 02

7' 55

7' 48

61

9' 53

9' 29

9' 01

8' 53

8' 34

8' 20

8' 05

7' 58

7' 52

7' 45

62

9' 48

9' 20

8' 57

8' 47

8' 31

8' 15

8' 02

7' 55

7' 48

7' 42

63

9' 43

9' 16

8' 51

8' 42

8' 27

8' 11

7' 58

7' 52

7' 45

7' 39

64

9' 38

9' 12

8' 47

8' 38

8' 23

8' 08

7' 55

7' 48

7' 42

7' 36

65

9' 34

9' 08

8' 44

8' 34

8' 20

8' 05

7' 52

7' 45

7' 39

7' 33

66

9' 29

9' 03

8' 40

8' 31

8' 15

8' 02

7' 48

7' 42

7' 36

7' 29

67

9' 25

8' 59

8' 34

8' 27

8' 11

7' 58

7' 45

7' 39

7' 33

7' 26

68

9' 20

8' 55

8' 31

8' 23

8' 08

7' 55

7' 42

7' 36

7' 29

7' 23

69

9' 14

8' 51

8' 27

8' 18

8' 05

7' 52

7' 39

7' 33

7' 26

7' 20

70

9' 08

8' 47

8' 23

8' 13

8' 02

7' 48

7' 36

7' 29

7' 23

7' 18

71

9' 03

8' 44

8' 20

8' 10

7' 58

7' 45

7' 33

7' 26

7' 20

7' 15

72

8' 59

8' 38

8' 15

8' 06

7' 55

7' 42

7' 30

7' 23

7' 18

7' 12

73

8' 55

8' 34

8' 11

8' 03

7' 52

7' 39

7' 27

7' 20

7' 15

7' 09

74

8' 51

8' 31

8' 08

8' 00

7' 48

7' 36

7' 24

7' 18

7' 12

7' 06

75

8' 47

8' 27

8' 05

7' 57

7' 45

7' 33

7' 22

7' 15

7' 09

7' 04

76

8' 44

8' 23

8' 02

7' 54

7' 42

7' 29

7' 19

7' 12

7' 06

7' 01

104

A tanulók minősítése az öt feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

0 – 20

igen gyenge

21 – 40

gyenge

41 – 60

elfogadható

61 – 80

közepes

81 – 100

jó

101 – 120

kiváló

121 – 140

extra

A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: igen gyenge, az IGEN

0.0 –

egészséges létezés stabil megtartáshoz szükséges szint eléréséig

GYENGE 20.pont nagyfokú, tudatos fejlesztést igényel. Az egyes motorikus próbákban jelzett pontértékek alapján, az igen gyenge-gyenge minősítést jelző kategóriák értékhatárainak figyelembe vételével. A legnagyobb hiányosság: pl. a tartós futás, és a vállöv,- és a karizmok erő-állóképessége területén mutatkozik. Javaslat: a pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő fokozatos terhelés biztosításával, a tanórai testneveléssel együtt heti 4-5 alkalommal, alkalmanként egy óra rendszeres, „felzárkóztató” jellegű testedzés, az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint eléréséig. A gyermek fizikai állapota: gyenge. GYENGE

21.0–

A legnagyobb hiányosságok: pl. a tartós futás és hasizmok erő-

40. pont állóképessége területén mutatkozik. A fizikai állapota nagyfokú tudatos fejlesztést igényel. Javaslat: a pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő fokozatos terhelés biztosításával, a tanórai testneveléssel együtt heti 4-5 alkalommal, alkalmanként egy óra – elsősorban a hiányosságok felszámolására irányuló – rendszeres testedzés, az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint eléréséig.

105

A tanuló fizikai állapota kifogásolható. KIFOGÁ

41.0-

Kisebb hiányosságok mutatkoznak: pl. a hát, és a hasizmok erő-

SOLHAT 60. pont állóképessége területén. Javaslat: a pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő fokozatos

Ó

terhelés biztosításával, a tanórai testneveléssel együtt heti 4 alkalommal, alkalmanként egy óra rendszeres, felzárkóztató jellegű testedzés, az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint eléréséig. A tanuló fizikai állapota közepes. KÖZEPE S

61.0 –

Elérte az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges

80. pont szintet. Javaslat: a tanórai testneveléssel együtt heti 4 alkalommal, alkalmanként egy óra rendszeres testedzés. A továbbiakban arra kell törekedni, hogy – ha egy mód van rá, tovább javítson edzettségén, de – legalább ezt a szintet megőrizze. A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége jó.

JÓ

81. –

Az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet

100.

kiválóan teljesítette. Az amatőr szinten versenyző – heti 3-4 órát

pont

edző – sportolók között jól bírja az általános és sportág speciális terhelést. Javaslat: az egészséges létezés stabil megtartásához és az amatőr szintű versenyzéshez szinten tartás. Élsportolói szint eléréséhez az általa kiválasztott sportághoz szükséges szintre fejlesztés. A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: kiváló.

KIVÁLÓ

101.120. pont

Néhány, – elsősorban „technikai” – sportágban eléri az élsportolók számára „szükséges”, vagy „kell” értéket. Javaslat: az általa versenyszerűen űzött sportágtól függően további fejlesztés, vagy szinten tartás. A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: extra.

EXTRA

121.-

Az általános fizikai teherbíró-képessége elérte azt a szintet, hogy

140.0

valamennyi sportágban – nagyobb egészségkárosodás nélkül

pont

kiválóan terhelhető a felkészülési és a versenyidőszakban sportág specifikusan is, és nagyobb formaingadozás nélkül versenyezzen. Javaslat: élsportolói pályafutás alatt, folyamatos szinten tartás.

106

Mivel az előbbiek központi felmérések, ezért kötelező a végrehajtása. Azonban vannak benne olyan felmérések, amelyek nem tökéletesen jók a fizikai állapot megállapításához, hiszen a tanulók egy része technikailag nem tudja helyesen elvégezni a feladatokat. Ezért az 1-8. évfolyamokon még további felméréseket is végzünk. Ezek a felmérések külön füzetbe kerülnek, melyekben a testnevelő össze tudja hasonlítani a tanuló éves fejlődését. Szintén ősszel és tavasszal történik a felmérés, de itt nincs pontozási rendszer, csak a nevelő számára ad fontos tájékozódást. Testnevelők és testnevelést tanítók által vezetett felmérések: 1-4. osztály: 50m futás, kislabda hajítás, távolugrás 5-6. osztály: 60m futás, 600m futás, medicinlabda dobás, labdapattogtatás falhoz, 4 ütemű fekvőtámasz, súlypontemelkedés, kislabda hajítás, távolugrás 7-8. osztály: 100m futás, 800m futás, medicinlabda dobás, labdapattogtatás falhoz, 4 ütemű fekvőtámasz, súlypontemelkedés, kislabda hajítás, távolugrás, súlylökés (3kg ill. 4 kg) 

50m,60m és 100m futás időre történik, a gyorsaság felmérésére szolgál.



100m és 800m futás időre történik, az állóképesség felmérésére szolgál.



Medicinlabda dobás: 5-6. osztályosok és 7-8. osztályos lányok 2 kg-os, a többiek 3kgos medicinlabdával távolságra. Dobásiránynak háttal állva két kézzel, fej fölött történik a dobás, cm pontossággal mérve. Felsőtest és karerő mérésére szolgál. 2 kísérlet.



Labdapattogtatás falhoz: kézilabdával, 2m-re egy nagyobb falfelülettől, 30 mp alatt hányszor tudja felső egykezes dobással a falhoz dobni a labdát. Ügyesség és labdás technikai szint felmérése.



Súlypontemelkedés: speciális mérőállvány mellett: alapállás, egyik kéz felnyújtása, álló helyzetből történő felurás, milyen magasságig tudja emelni a felnyújtott kezét. A kettő közötti különbség adja cm-ben a súlypontemelkedést. Ruganyosság felmérésére szolgál. 2 kísérlet.



Kislabdahajítás: 50cm-es pontossággal, 3 kísérlet



Távolugrás: cm-es pontossággal, 3 kísérlet az elugrás helyétől



Súlylökés: cm-es pontossággal, 3 kísérlet



Ezeket, a felméréseket pontozás nélkül értékeljük az éves fejlődést figyelve.

107

A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése

Fenntarthatóság időtartama

Implementáció éve Célok, indikátorok 2009/2010 Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

Matematika 1. évf. 1.b

1-2 évf

igen

igen

igen

igen

szövegértés 1. évf.1.a

1-2 évf

igen

igen

igen

igen

Szociális kompetencia B,osztályfőnöki 5.évf. 5.b

5-6. évf.

igen

igen

igen

igen

Szövegértés-szövegalkotás B,történelem 5.évf. 5.a

6

igen

igen

igen

igen

Matematika B.környezetismeret 3. évf. 3.b

3-4

igen

igen

igen

igen

Szociális kompetencia C, napközi 11.csop

napközis csop

igen

igen

igen

igen

10%

15

15

15

15

5.b (magyar, történelem, ének), 7.b és 8.b (kémia, földr., fiz., biológia)

igen

igen

igen

igen

Történelem- etika 7. évf.

igen

igen

igen

igen

25

25

25

25

5% Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban, 5-10-15%

6.a és 6.b oszt.: magyar, történelem, ének

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli okt.

Környezet-technika 3. évf. 3.b

Digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %)

25

A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése,

Pedagógiai program:mérhető célok,eszközök, eljárások Esélyegyenlőségi terv Munkaterv,feladatok, tevékenységek

igen

igen

igen

igen

igen

moduláris oktatás

igen

igen

igen

igen

igen

témahét

igen

igen

igen

igen

igen

108

projekt

igen

igen

igen

igen

igen

Önálló intézményi innováció megvalósítása

óvoda - iskola átmenet

igen

igen

igen

igen

igen

Jó gyakorlatok átvétele

Tanulói laptop program

igen

igen

igen

igen

igen

109

Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014

Recommend Documents