Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013. (II.13) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3.§ (1),(2) bekezdésében, 19.§ (2) bekezdésében, 20.§ (3) bekezdésében, 21.§ (6) bekezdésében, 23.§ (3) bekezdésében, 33.§ (3) bekezdésében, 34.§, 54.§ kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§
Csolnok Község Önkormányzatának képviselő-testülete az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásával kapcsolatos bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával a polgármestert – továbbiakban: bérbeadó – bízza meg.
2.§
Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon, az ott meghatározott mellékletekkel az Önkormányzat Hivatalához kell benyújtani.
3.§
(1) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek szerződést. (2) Önkormányzati lakás bérleti joga csak másik lakásra cserélhető. (3) A bérlő lakásának 50%-át meg nem haladó részét lakás céljára, a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával legfeljebb egyévi időtartamra albérletbe adhatja, ha a bérlőre és a vele jogszerűen együtt élő személyekre az albérletbe adni kívánt területeken kívül személyenként legalább 6 m2 lakószoba-terület jut. (4) A bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnésével az albérleti jogviszony is megszűnik, az albérlő elhelyezéséről önmaga köteles gondoskodni. (5) Önkormányzati lakás nem lakás céljára csak kivételesen adható bérbe azzal a feltétellel, ha a lakásban, vagy a lakás egy részében folytatni kívánt tevékenység a lakosság szolgáltatásokkal való jobb ellátását szolgálja. A nem lakás céljára történő bérbeadást a Képviselő-testület hagyja jóvá.
4.§
(1) Az önkormányzati lakásokat a) szolgálati jelleggel, b) lakáspályázat elnyerésének jogcímén (szociális helyzet és piaci viszonyok), c) a bérleti jogviszony folytatása jogcímén, d) lakáscsere jogcímén és e) elhelyezési kötelezettség jogcímén lehet bérbe adni.
5.§
(1) Szolgálati jelleggel önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki az önkormányzat hivatalával vagy az önkormányzat intézményeivel köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban áll. (2) Az önkormányzati tulajdonú lakóépületben lévő orvosi lakás annak adható bérbe, aki Csolnok település háziorvosi teendőit látja el.
(3) Az önkormányzati lakások közül szolgálati jelleggel kell bérbe adni a lakástörvény hatálybalépésekor szolgálati bérlakásnak minősülő önkormányzati lakásokat. 6.§
(1) Az önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, de legfeljebb a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, illetve a munkaviszony fennállásának időtartamára adható bérbe. (2) A benyújtott kérelmek elbírálásánál a munkáltató véleményét ki kell kérni. (3) A kérelem teljesítésénél előnyt jelent: a) ha a munkavállaló jelenleg súlyos lakáskörülmények között él, b) ha a munkavállaló felújításra szoruló önkormányzati lakást is elfogad és vállalja annak saját költségen történő helyrehozatalát, a bérbeadóval e tárgyban kötött megállapodás keretei között, c) ha munkavállaló legalább 1 éve áll közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban, d) ha a munkavállaló községben való letelepedése a település érdekét szolgálja. (4) Az 5. § (1)–(2) bekezdésében rögzített feltétel megszűnését, illetve a határozott idő elteltét követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.
7.§
Önkormányzati lakások pályázati elbírálással a) szociális helyzet vagy b) piaci viszonyok alapján adhatók bérbe.
8.§
(1) Szociális helyzet alapján pályázók esetén az önkormányzati lakások bérbeadása során érvényesítendő szociális, jövedelmi, vagyoni feltételek a következők: a) a bérlő vagy házastársa (élettársa), illetve a vele együttlakó vagy együttköltöző közeli hozzátartozója tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakása és b) mind a bérlő családja, mind az együttköltöző közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a másfélszeresét és c) a bérlő családja nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szeresét meghaladja (2) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén egy évre szóló szerződést kell kötni a bérlővel. (3) Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén a jogos lakásigény mértéke: a) két személyig legfeljebb két lakószoba; b) öt személyig legfeljebb három lakószoba; c) hat és annál több személy esetén háromnál több lakószoba. (4) Ha a határozott időre szóló bérleti szerződés lejáratának időpontjában a bérlő jövedelmi, vagyoni viszonyai változatlanul megfelelnek az előírt feltételeknek, akkor kérelmére vele egy évre újabb bérleti szerződést kell kötni. Az erre irányuló kérelmet a határozott idő letelte előtt 30 nappal kell az Önkormányzat Hivatalához benyújtani. (5) Amennyiben a volt bérlő a szociális lakásokra vonatkozó feltételeknek nem felel meg, úgy a feltételek vállalása esetén a piaci viszonyok alapján történő bérbeadásra vonatkozó feltételek szerint kell vele bérleti szerződést kötni.
(6) Amennyiben a volt bérlő a piaci viszonyok alapján történő bérbeadás feltételeinek teljesítését nem vállalja, úgy a lakást a vele ott élőkkel együtt köteles 30 napon belül elhagyni. 9.§
(1) Önkormányzati lakás piaci viszonyok alapján történő bérbeadásakor a bérleti szerződést egy évre kell megkötni a bérlővel. A határozott idő leteltével a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást, a vele ott élőkkel együtt. (2) A határozott idő elteltével a bérbeadó kérelemre a lakásbérleti szerződést 1 évre ismételten megkötheti. Az erre irányuló kérelmet a határozott idő letelte előtt 30 nappal kell az Önkormányzat Hivatalához benyújtani.
10.§
(1) A meghatározott feltételek szerinti pályázatot a Képviselő-testület írja ki. A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot meg kell jelentetni a Csolnoki Kábeltelevízió képújságjában és ki kell függeszteni az önkormányzat hirdető tábláján. (2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: a) a bérbeadás jogcímét és az e rendeletben meghatározott pályázati feltételeket, b) a meghirdetett önkormányzati lakás műszaki állapotát és egyéb jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat) c) a lakbér összegét d) az önkormányzati lakás megtekintésének lehetőségére vonatkozó tájékoztatást, e) a pályázat benyújtásának és elbírálásának határidejét, és f) az egyéb pályázati feltételeket. (3) A pályázatot írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell: a) azokat az adatokat, melyek azt igazolják, hogy a kiírt pályázati feltételeknek megfelel és b) a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja. (4) A pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el és dönt a szociális helyzet vagy piaci viszonyok alapján történő bérbeadásról.
11.§
(1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól. (2) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki a) a bérlő gyermeke (örökbe fogadott, mostoha-, és nevelt gyermeke), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője) és b) a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik (3) Bérlőtársi szerződést kell kötni – a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére.
12.§
(1) Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekén) és annak házastársán, jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülőjén) kívül más személyt az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. (2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell az Önkormányzat Hivatalánál benyújtani. (3) A kérelemhez csatolni kell:
a) a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja és b) a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja. (4) A kérelmet a Képviselő-testület bírálja el. 13.§
A rendeletben előírt bérbeadói hozzájárulás csak akkor adható: a) ha a bérlőnek bérleti díj tartozása nincs b) legalább egy lakószoba a bérlő és családja használatában marad és c) a lakásba költözők és más jogszerűen ott lakók számát figyelembe véve a lakás egy használójára legalább 6 m2-es lakószoba rész jut.
14.§
(1) A bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit a bérleti szerződés tartalmazza. (2) Bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek, bérlőtársnak átadni. (3) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást és látja el komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, illetve elvégzi a lakástörvényben meghatározott bérbeadói feladatokat. (4) Ha a (3) bekezdésben foglalt megállapodás létrejön, a bérbeadó a bérlőnek a munkálatok elvégzésével kapcsolatosan felmerült és számlával igazolt költségeit egy összegben fizeti meg, a számlák benyújtását követő 30 napon belül. A bérlő a megtérítést bérleti díj beszámítás formájában is kérheti. (5) Bérleti díj beszámítás esetén, ha időközben a bérlő bérleti jogviszonya megszűnik, részére a fennmaradó költségkülönbözetet, a bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül meg kell téríteni. (6) Bérlő és a bérbeadó előzetesen, írásban megállapodhat, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsítheti. (7) A bérlő a lakás komfortfokozatának növelése és fűtésének korszerűsítése esetén bérleti díj beszámításra tarthat igényt, az ezt meghaladó, egyéb munkálatokat a saját költségén végezheti (végeztetheti) el. A beszámításra a 14. § (4) - (7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (8) A lakás átalakításával és korszerűsítésével, a kötelezettségek átvállalásával, teljesítésével és a költségek kiegyenlítésével kapcsolatos megállapodást a feleknek előzetesen, írásban kell rögzíteni. (9) Bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. (10) Bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente két alkalommal ellenőrzi. A bérlő az arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles.
15.§
(1) A bérlő a lakás használatáért bérleti díjat köteles fizetni, minden hónap 15. napjáig, egy összegben az önkormányzat részére. (2) Az önkormányzati bérlakások havi bérleti díjait a rendelet 2. melléklete állapítja meg. (3) A Képviselő-testület évente legfeljebb egy alkalommal módosíthatja a lakbért. A
módosított lakbér a következő év január 1. napjától alkalmazandó. (4) A lakásban lévő, vagy a lakásbérleményhez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségek (pl. orvosi rendelő, műterem, garázs) bérleti díját a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani. 16.§
(1) Önkormányzati lakás bérlőjét lakbértámogatás illeti meg, ha a) a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók 1 főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,5-szeres összegét és b) a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók nem rendelkeznek olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50-szeresét meghaladja és c) a fizetendő havi lakbér összege meghaladja a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók havi jövedelmének 40%-át. (2) Nem illeti meg lakbértámogatás azt a bérlőt, aki a) pályázat útján, nem szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakásban él, b) akinek lakbérhátraléka van. (3) A lakbértámogatás összege: a fizetendő havi lakbér 20%-a. A bérlő a támogatás megállapítása után a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles fizetni. (4) A lakbértámogatás iránti kérelmet az Önkormányzati Hivatalhoz kell írásban benyújtani a jövedelem-igazolással együtt. (5) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Képviselő-testület bírálja el. (6) A lakbértámogatás biztosításának időtartama egy év. Ezt követően újabb kérelmet lehet beterjeszteni.
17.§
Ha a bérleti szerződést a bérbeadó és a bérlő közös megegyezéssel szüntetik meg és a bérlő másik bérlakásra nem tart igényt, illetőleg az önkormányzat cserelakást nem tud felajánlani, a bérlőt pénzbeli térítésként maximum az éves lakbér összegének tízszerese illeti meg.
18.§
(1) Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a lakástörvény, sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 15 napon belül elhagyni. (2) Ha a lakást jogcím nélkül használó lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első 6 hónapjában az önkormányzati lakásra megállapított lakbér mértékét, 6–12 hónap között a lakbér kétszeres összegének megfelelő, azt követően a lakbér háromszoros összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni.
19.§
A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.
20. §
(1) Az Önkormányzat tulajdonát képező nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosíthatásáról a Képviselő-testület dönt. (2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek legfeljebb 3 éves határozott idejű bérleti szerződés formájában hasznosíthatóak. (3) Az üres, nem lakás céljára szolgáló helyiségek elsősorban pályázati eljárás
lefolytatása után adhatóak bérbe. (4) A pályázati eljárás során biztosítani kell, hogy a pályázók a bérbeadás jogi feltételeiről részletes tájékoztatást kapjanak. (5) A pályázatot a Képviselő-testület írja ki és a beérkezett ajánlatokat is a Képviselőtestület bírálja el. (6) Nincs szükség pályázat kiírására, ha: a) a határozott időre kötött bérleti szerződés megszűnése után a helyiséget az eredeti célra ugyanannak az érdekeltnek adják bérbe b) a helyiségre az önkormányzat szervének, intézményének, vagy társaságának van szüksége c) korábban hatályos jogszabályok szerint kötött szerződés értelmében a bérlőnek előbérleti joga van (7) Helyiségek ingyenes használatba adásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet. 21.§
A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét (település, utca, házszám), alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát, b) a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését, c) a bérleti szerződés - határozott vagy feltétel bekövetkezéséig tartó - időtartamát, d) a helyiség használatára alkalmassá tételéhez szükséges a leendő bérlő által saját költségen elvégezendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget, e) a pályázni jogosultak körét (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, stb.), f) a pályázati ajánlat benyújtási módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját és g) a bérleti díj alsó határát
22.§
A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell: a) a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát, és b) nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.
23.§
(1) A pályázaton csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta. (2) A Polgármester a pályázaton elnyert személlyel köti meg a bérleti szerződést a Képviselő-testület döntésének megfelelő tartalommal. (3) A bérleti szerződés azzal a pályázóval köthető meg, aki a legnagyobb összegű bérleti díj megfizetését, vagy azzal egyenértékű más szolgáltatás teljesítését és a pályázat egyéb feltételeit vállalja. (4) A Képviselő-testület a pályázatok elbírálásánál figyelembe veheti a helyiség tervezett felhasználását. A lakosság számára kedvezőbb funkció esetén dönthet az alacsonyabb ajánlatot tevő mellett is. (5) Ha a pályázat nyertese 15 napon belül nem köt a bérbeadással megbízott szervvel bérleti szerződést, a helyiségre a pályázati tárgyaláson részt vett következő legmagasabb bérleti díj fizetési ajánlatot tevő köthet bérleti szerződést.
24.§
(1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltségekkel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.
(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használati céljának megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze. 25.§
(1) A bérlővel írásbeli szerződést kell kötni. A Bérbeadó és a Bérlő jogaira, kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó. (2) A bérbeadó az (1) bekezdés szerinti megállapodásban egyes, a szerződésben meghatározott karbantartási, felújítási feladatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a munkák értékével emelt bér megfizetését vállalja.
26.§
A bérlő más személyt nem fogadhat be.
27.§
(1) Az elidegeníthető lakások forgalmi értékének meghatározásánál főbb szempontok: a lakás alapterülete, szobaszáma, komfortfokozata, állandó berendezési tárgyai, a lakás épületen és az épület településen belüli fekvése, tájolása, a lakás és az épület közös szerkezeteinek, berendezéseinek műszaki állapota, a lakáshoz tartozó közös használatú helyiségek és területek mértéke, állapota, telkes lakásingatlan esetében a telek forgalmi értéke és a lakottság ténye. (2) A forgalmi érték csökkentendő a bérlő által a bérbeadó hozzájárulásával elvégzett, számlákkal igazolható értéknövelő beruházások azon körével, melyeket a bérbeadó a bérlő részére nem térített meg. (3) Az (1) - (2) bekezdések szerint kialakított korrigált forgalmi érték 80 %-a képezi a Lakástörvény szerinti vételi vagy elővásárlási jog alapján értékesítendő lakások vételárát. (4) Az (1) bekezdés szerinti forgalmi érték képezi a megürült és kívülálló részére történő értékesítésre a Képviselő-testület által kijelölt lakások minimális vételárát, mely a licit alapját képezi. (5) Kijelölt lakás csak kivételes esetben és maximum hat hónapos határozott időre adható bérbe, a Képviselő-testület döntése alapján.
28.§
(1) Önkormányzati lakásnak az elővásárlásra jogosult részére történő értékesítésénél a 31.§ (3) bekezdés szerinti vételár 20 %-át a szerződéskötéskor kell megfizetni. (2) Az (1) bekezdés szerinti vevőt a vételárhátralék megfizetésére – kérelmére – 15 év részletfizetési kedvezmény illeti meg. (3) A (2) bekezdés szerinti részletfizetési kedvezmény esetén a vevő a vételárhátralékot évente a jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal fizetheti meg, havonta egyenlő részletekben. (4) Ha a vevő a vételárhátralékot, a biztosított 15 évnél hamarabb, egy összegben megfizeti, mentesül az egyösszegű megfizetés időpontjában még fennálló vételárhátralékot terhelő kamat megfizetése alól. (5) Amennyiben a vevő a vételárat egyösszegben kifizeti, úgy a hátralévő vételárból további 10 % kedvezmény illeti meg. (6) A Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt lakások esetén a kijelölő határozatban foglalt ajánlattal – vételárral – az elővásárlásra jogosult a kijelölő határozat keltétől számított három hónapig élhet. A kijelölő határozat keltét követő munkanapon az Önkormányzat köteles a határozatban foglalt ajánlatról, és az ajánlati kötöttség időtartamáról a bérlőt értesíteni.
29.§
(1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete jelöli ki az értékesítésre kerülő nem lakáscélú helyiségeket. (2) Elidegenítésre kijelölt helyiség vételárának alapja a helyiség forgalmi értéke.
30.§
(1) Az Lakástörvény és e rendelet alapján elidegeníthetővé vált önkormányzati lakások értékesítéséről a Képviselő-testület dönt.
31.§
Az e rendelet szerinti ügyintézés elektronikus úton nem biztosított.
32.§
A rendelet 2013. február 14. napján lép hatályba.
33.§
Hatályát veszti: Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2012. (XI.27) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról
…........................................ Tafferner József polgármester
…................................ Pőczéné Dr. Csorba Erika Jegyző
Záradék: Jelen rendelet 2013. február 13. napján kihirdetésre került.
1. melléklet a …/2013. (II.13.) önkormányzati rendelethez KÉRELEM Önkormányzati lakás bérbevételére Kérelmező neve: …………………………………………………………………………………. Anyja neve: ……………………………………………………………………………………… SZIG száma: ………………………………
Családi állapota: ……………………………
Születési hely: ……………………………
Születési idő: ………………………………
Állandó bejelentett lakcíme: …………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………
Tartózkodási hely: ……………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… Lakásba vele együtt költöző személyek, születési év és rokonsági fok megjelöléssel: 1. …………………………………………………………………………………………… 2. …………………………………………………………………………………………… 3. …………………………………………………………………………………………… 4. …………………………………………………………………………………………… 5. ……………………………………………………………………………………………
Munkahely neve, címe: …………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… Foglalkozása: ………………………………
Beosztása: ……………………………………
Jelen munkáltatónál a munkaviszony kezdete(év, hó, nap): …………………………………… Nettó havi átlagjövedelme: ………………… A vele közös háztartásban élők nettó havi átlagjövedelme: ……………………………………… Csolnok, 20..............................
................................................ kérelmező
A kérelemhez csatolni kell: 1. A havi átlagjövedelemre, illetve egyéb, rendszeres jövedelemre vonatkozó igazolást. 2.Jelenlegi lakáskörülményeinek leírását (milyen lakásban, milyen minőségben, hányadmagával lakik stb.) A lakás szolgálati jelleggel történő bérbeadása esetén: 1. Kinevezésre, alkalmazásra vonatkozó okirat másolatát. 2. A munkáltató javaslatát, véleményét. A lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén: 1. A rendelet 8. § (1) pontjára vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat.
2. melléklet a …/2013. (II.13.) önkormányzati rendelethez Önkormányzati lakások bérleti díjai Komfort nélküli I. övezet:
53,68 - Ft/nm
Auguszta u. 5/2. Köris u. 2/3. Szent B. u. 8/2., 18/1. Fenyves u. 5/4. Aknász u. 2. Malomköz 1/1. Komfortos I. övezet:
189,52 - Ft/nm
Auguszta u. 6/1. Gete u. 3. Madách u. 1., 3., 4., 6., 8., 10. Mikszáth u. 3., 6., 7. Móra F. u. 4., 7., 11., 19. II. övezet:
207,95 - Ft/nm
Auguszta u. 13/1., 13/2. Aknász u. 3. Banka u. 11. Borókás u. 27. Madách u. 2. III. övezet:
251,57 - Ft/nm
Borókás u. 5. IV. övezet: 301,87 - Ft/nm (szolgálati lakások) Kossuth L. u. 15. Petőfi u. 50. Szénbányászok u. 24. Szent B. u. 14/1.
