BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS EGYEZTETÉSI ANYAG

BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS

1

EGYEZTETÉSI ANYAG

BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS EGYEZTETÉSI ANYAG

MEGBÍZÓ Balatonalmádi Város Önkormányzata 8220 Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1. TERVEZŐ Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20. Tel: 439‐04‐90, (20) 913‐8575, (30) 506‐7760 [email protected], [email protected] Településrendezés, építészet: Tájrendezés, Környezetvédelem: Közlekedés: Vízi közművek:

Ferik Tünde – okl. építészmérnök, vezető településrendező tervező TT/1É 13‐1259/06 Südi Beáta – építészmérnök

Szilágyi Hajnalka – okl. táj‐ és kertépítészmérnök TK 01‐5257 Kéthelyi Márton – okl. táj‐ és kertépítészmérnök

Lelkesné Frenyó Mária – közlekedéstervező építőmérnök KÉ‐T, K1‐d 01‐2319 Benson Tiborné – közműtervező 01‐1239 Kovács Péter – közműtervező T 01‐008

Energiaellátás‐hírközlés:

Gléz Dezső – közműtervező 01‐8635

2009. december balmádi_trtmod_egy_091112.doc

VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.


2

EGYEZTETÉSI ANYAG

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETŐ .................................................................................................................................... 3 2. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT ...................................................................... 4 2.1. LAKOSSÁGI KÉRELMEK ................................................................................................................................. 4 2.2. BELTERÜLETBE VONÁSI KÉRELMEK ............................................................................................................ 26 2.3. A TERÜLETI FŐÉPÍTÉSZI IRODA ÉSZREVÉTELEINEK TERVBE VALÓ ÉPÍTÉSE ................................................. 33 2.4. A VÖRÖSBERÉNYI TEMETŐ KORÁBBAN ELKÉSZÍTETT SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK BEILLESZTÉSE A HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVBE .......................................................................................................................... 34 2.5. A HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV DAT ALAPÚ TÉRKÉPRE VALÓ ILLESZTÉSE ................................. 36 2.6. ELLENTMONDÁSOK FELOLDÁSA A HÉSZ ÉS A SZABÁLYOZÁSI TERV KÖZÖTT ............................................. 36 2.7. A HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELMI SZABÁLYOK ÖNÁLLÓ RENDELETBEN TÖRTÉNŐ SZABÁLYOZÁSA ....... 37 2.8. LAKÓHÁZ ÉPÍTÉS LEHETŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA ÜDÜLŐÖVEZETBEN ....................................................... 37 2.9. TÁMFALGARÁZSOK ÉPÍTÉSI LEHETŐSÉGÉNEK SZABÁLYOZÁSA ÜDÜLŐTERÜLETEN................................... 37 2.10. AZ IDŐKÖZBEN ÉLETBE LÉPETT 37/2007. (XII. 13.) ÖTM RENDELET „AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKRÓL, VALAMINT A TELEKALAKÍTÁSI ÉS AZ ÉPÍTÉSZETI‐MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓK TARTALMÁRÓL” ELŐÍRÁSAINAK ÁTVEZETÉSE A HÉSZ‐BE; ........................................................................................................... 37

3. A BALATON TÖRVÉNYNEK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA ......................................................... 38 4. KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT ............................................................ 49 4.1. Biológiai aktivitásérték változás ................................................................................................................. 49

5. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT ............................................................................................ 52 6. KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT ................................................................................................... 53 6.1. VÍZI KÖZMŰVEK .......................................................................................................................................... 53 6.2. ENERGIA KÖZMŰVEK.................................................................................................................................. 53

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK – TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT ........... 64 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK – HÉSZ MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT ................................................. 81 MELLÉKLETEK .............................................................................................................................. 146



3

EGYEZTETÉSI ANYAG

1. BEVEZETŐ Balatonalmádi hatályos településrendezési terve 2005‐ben került jóváhagyásra. Már a tervek jóváhagyási időszakában érkeztek olyan lakossági vélemények, amelyeket adott tervezési fázisban már nem lehetett kezelni, valamint a terv jóváhagyása óta is érkeztek további lakossági kérelmek, amelyek a jóváhagyott szabályozás módosítását szorgalmazták, ezért a Képviselő‐testület 251/2005. (X.25.) Öh. számú határozatával a tervmódosítás előkészítéséről döntött. Az azóta eltelt időben több egyeztetés is történt a terv módosításának módját, illetve tartalmát illetően. A településrendezési terv módosítása végül az alábbi területeket érinti: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Lakossági kérelmek elbírálása és a településrendezési tervbe való illesztése (lásd 2. sz. melléklet); Belterületbe vonási kérelmek elbírálása és a településrendezési tervbe való illesztése; A Területi Főépítészi Iroda észrevételeinek tervbe való építése (lásd 1. sz. melléklet); A Vörösberényi temető korábban elkészített szabályozási tervének beillesztése a hatályos településrendezési tervbe (lásd 5. sz. melléklet); A hatályos településrendezési terv DAT alapú térképre való illesztése; Ellentmondások feloldása a HÉSZ és a Szabályozási terv között; A helyi építészeti értékvédelmi szabályok önálló rendeletben történő szabályozása; Lakóház építés lehetőségének biztosítása üdülőövezetben; Támfalgarázsok építési lehetőségének szabályozása üdülőterületen; Az időközben életbe lépett 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet „az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti‐műszaki dokumentációk tartalmáról” előírásainak átvezetése a HÉSZ‐be;

A megbízást követően lépett életbe a 2008. évi LVII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról, melynek előírásait a tervezés során figyelembe kell venni. Balatonalmádi településrendezési terv módosítás munkaközi anyagát a Balatoni területi tervtanács 2009. október 14‐én megtárgyalta. Jelen dokumentum a tervtanácsi állásfoglalás (lásd 10. sz. melléklet) figyelembevételével átdolgozott egyeztetési anyag, amely az OTÉK 3. sz. mellékletében meghatározott államigazgatási szervek részére kerül megküldésre. Az eredetileg felmerült változtatási igényekhez képest az Önkormányzat több esetben visszalépett. Az egyeztetési dokumentációban csak azok a kérések szerepelnek, amelyek tervi megoldása egyértelmű. A belterületbe vonások, s az azokkal összefüggő zöldterületek kijelölése a Balaton törvény előírásai következtében tulajdonosi konszenzus nélkül visszafordíthatatlan következményekkel járhatnak, ezért ezek a területek tartalék területként kerültek kijelölésre a településszerkezeti terven, s a szabályozási tervben a fejlesztést nem ábrázoltuk. Megvizsgáltuk azonban a belterületbe vonások magasabb rendű tervekkel való összhangját, a település biológiai aktivitásértékére tett hatását, s a környezeti értékelés részeként környezeti hatását, hogy a tulajdonosok és az Önkormányzat számára egyértelmű legyen a fejlesztés lehetősége. E területekre vonatkozóan egy tervezett szabályozási javaslatot, valamint közműfejlesztési, közelekedésfejlesztési, zöldterületi és környezetvédelmi alátámasztó munkarészeket is készítettünk. A belterületbe vonható területek tartalék területként való kijelölése tehát az önkormányzati elkötelezettség mellett a fejlesztés megvalósíthatóságát is segíti. A mellékelt Helyi Építési Szabályzat módosítási javaslata és a Településszerkezeti terv leírás módosítási javaslata úgy készült, hogy a véleményezők számára egyértelműen jelezze, mely bekezdések kerültnek törlésre (áthúzott szövegrész) és milyen új előírásokat (pirossal szedett szöveg) javasolnak tervezők előírni. Természetesen jóváhagyáskor már a megszokott jogszabály szerkesztési formában kerülnek dokumentálásra a rendelet és a határozat módosítási javaslatok. Ugyanígy, a szabályozási tervlapokon módosított rajzi elemeket kék színnel jelöltük a könnyebb értelmezhetőség érdekében.



4

EGYEZTETÉSI ANYAG

2. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT 2.1. LAKOSSÁGI KÉRELMEK A lakossági kérelmeket tervezők megvizsgálták. A helyszíni bejárást és a felsőbb rendű jogszabályok vizsgálatát követően tervezők javaslatot tettek a szabályozási terv módosítására vonatkozóan, amelyet a képviselő‐testület megtárgyalt és kisebb módosításokkal elfogadott. Néhány lakossági kérelem belterületbe vonási igényt fogalmaz meg, melyeket külön, a következő fejezetben ismertetünk. Így a lakossági kérelmek nyomán szükséges módosítások az alábbi táblázat szerinti munkarészeket érintik: MÓDOSÍTÁS SORSZÁMA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.

MÓDOSÍTANDÓ MUNKARÉSZEK SZABÁLYOZÁSI HELYI ÉPÍTÉSI SZERKEZETI TERV SZERKEZETI LEÍRÁS TERV SZABÁLYZAT X X X X Lásd belterületbe‐vonási kérelmek. (B6) A kérelmet a tervtanács nem támogatta, ezért az egyeztetési anyagban nem szerepel Lásd belterületbe‐vonási kérelmek. (B3) X A kérelemben foglaltak ellentétesek a Balaton törvény előírásaival, ezért nem vezethető át a településrendezési tervbe. X X X Lásd 8. pont Lásd 8. pont X X Lásd belterületbe‐vonási kérelmek. (B8) A módosítási igényt a képviselő‐testület elvetette. Lásd belterületbe‐vonási kérelmek. (B8) Lásd 8. pont A módosítási igényt a képviselő‐testület elvetette. Lásd belterületbe‐vonási kérelmek. (B5) X X X X X A módosítási igényt a képviselő‐testület elvetette. X X Lásd belterületbe‐vonási kérelmek. (B4) X X Lásd 8. pont Lásd 18. pont X X X X X X X Lásd belterületbe‐vonási kérelmek. (B3) X Lásd belterületbe‐vonási kérelmek. (B8) X X X X X X X X A módosítási igényt a képviselő‐testület elvetette. X X A kérelemben foglaltak ellentétesek a Balaton törvény előírásaival, ezért nem vezethető át a településrendezési tervbe. Lásd belterületbe‐vonási kérelmek. (B6) Lásd 8. pont Lásd 31. pont X X X X X X

A következőkben ‐ a fenti táblázat szerint ‐ egyenként ismertetjük a lakossági kérelmek nyomán javasolt módosításokat úgy, hogy a hatályos településszerkezeti terven kék színnel bekeretezve kiemeljük az érintett területet majd a településszerkezeti terv vonatkozó részének módosítási javaslatát. Közöljük továbbá az érintett területre vonatkozó hatályos szabályozási terv kivágatát, illetve kék színnel szedve a módosítási javaslatot.


BALATONALMÁDI 5 EGYEZTETÉSI ANYAG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 1. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Változtatással érintett terület 4364, 4366/1, 4367 hrsz Kérelem ismertetése A lakossági kérelem szerint a tulajdonos a terület északi részére vonatkozó beépítési tilalmat elfogadja, de kéri az erdőterület övezeti besorolásának megváltoztatását, mert a területen a valóságban nincsen erdő, valamint kéri a terület déli részének különleges területből lakóterületbe való átminősítését. Változtatási javaslat Az erdőterület más, beépítésre szánt területbe történő átsorolása nem lehetséges, mert a Balaton törvény 5.§‐ a kimondja, hogy a települések közigazgatási területén a településrendezési eszközökben erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és az erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet. A terület déli részének különleges területből való átminősítése azonban megtörténhet, a szomszédos telkekkel megegyező hétvégiházas üdülőterületbe való átsorolással, a következő szabályozási paraméterekkel: szabadonálló beépítési mód, legfeljebb 15%‐os beépítettség, max. 4,0 m építménymagasság, legkisebb kialakítandó telekméret 1100 m2. Így az 1,15 ha‐os területen a környező telektömbökkel megegyező beépítés alakulhat ki, míg a fennmaradó 1,38 ha‐os terület továbbra is Különleges‐ szabadidőközpont építési övezeti besorolásban marad, változatlan szabályozási paraméterekkel. Ezzel továbbra is biztosított marad, hogy az Óvári lelátó alatti terület nem aprózódik fel és nem épül be hétvégi házakkal. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

SZABÁLYOZÁSI TERV HATÁLYOS

MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT



6

EGYEZTETÉSI ANYAG

5. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Változtatással érintett terület 4927/1, 4927/4, 4928/1, 4928/3 hrsz Kérelem ismertetése A hatályos szabályozási terv a Hörpintő és a Pint utcák összekötését tartalmazza, érintve a 4927/4 hrsz‐ú telket. Az érintett telken azonban egy építési engedély alapján épített lakóház áll, ezért a tulajdonos kéri a tervezett útszakasz törlését a szabályozási tervből. Változtatási javaslat Városszerkezeti szempontból a Hörpintő és a Pint utcák összekötésére nagyon nagy szükség lenne, azonban a kiszabályozott összekötő szakaszt építési engedély alapján elépítették. Így a lakossági kérésnek helyt adva a tervezett útszakasz törlésre kerül. SZABÁLYOZÁSI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT



7

EGYEZTETÉSI ANYAG

7. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Változtatással érintett terület 91/5, 92 hrsz Kérelem ismertetése A tulajdonosok kérik, hogy a Fürj utcát ne kössék össze sem az Erkel Ferenc utcával, sem a Széchenyi István utcával, valamint azt, hogy a településrendezési terv ne tartalmazza a 92 hrsz‐ú telek keresztben való megosztását és ne maximálja 3‐ban a létrehozható telkek számát, hanem tegye lehetővé az építési övezetben előírt 900m2‐es legkisebb kialakítható telek alkalmazása esetén létrehozható további 4 telek kialakítását. Változtatási javaslat Már a jelenleg hatályos terv előtti településrendezési terv is tartalmazta a Fürj utca meghosszabbítását az Erkel utcáig, illetve a Széchenyi István utca szabályozási szélességének növelését. Településszerkezeti szempontból továbbra is indokolt a Széchenyi utca Fürj utcáig történő kikötése, hiszen a Széchenyi utca érintett szakasza nagyon hosszú (150m), vonalvezetése szabálytalan, a végén nem lehet megfordulni és végforduló létesítésére sincs elegendő hely. A Fürj utca jelenleg is zsákutca, ennek feloldása szintén fontos, ezért az utak szabályozásának tekintetében változtatás nem javasolt. A javasolt telekosztás és a kialakítható telkek 3 telekben való maximálásának törlése azonban tolerálható kérés, így a 92 hrsz‐ú telek akár 5 építési telekre is felosztható. SZABÁLYOZÁSI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT



8

EGYEZTETÉSI ANYAG

8. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT (ehhez tartoznak a 9., 10., 15., 25. és 40. módosítási kérelmek is) Változtatással érintett terület 390/4, 393/7 hrsz Kérelem ismertetése A 8. számú lakossági kérelem a 387/2 hrsz‐ú ingatlan tulajdonosától érkezett, aki kéri, hogy a Vízmosás utca 12m‐es szabályozási szélessége 8m‐re csökkenjen, illetve kerüljön törlésre a telkén vezetett 10m‐es szabályozási szélességű út, amely a Pipacs utca és a Vízmosás utca összekötését hivatott biztosítani. A 9. számú kérelmet a 393/6 hrsz‐ú telek tulajdonosa írta, amelyben a 393/7 hrsz‐ú közterület határának módosítását kérte. Az önkormányzat képviselőtestülete 48/2007.(II.22.) Öh határozata szerint a kérelmet támogatja. A 10. és 15. számú kérelmek a 390/4 hrsz‐ú földrészlet közlekedési területként való szabályozásának törlését kérte. Az önkormányzat képviselőtestülete 120/2008.(IV.24.) Öh határozata szerint a két kérelmet támogatja. A 25. számú kérelemben éppen ellenkezőleg, az érintett 390/4 hrsz‐ú útszakasz megtartásának szükségességét hangsúlyozza, majd ugyanezen kérelmező a 40. számon nyilvántartott kérelemben ‐ megismerve az út törlését támogató önkormányzati határozatot ‐ kérte, hogy az út törlése helyett 6m‐re csökkenjen annak szabályozási szélessége. Változtatási javaslat Az önkormányzat képviselőtestülete az általa támogatott kérelmek (9, 10 és 15 számú kérelmek) szerinti módosítások átvezetését kéri a településrendezési eszközökben, amelyeknek tervezők eleget tettek, bár szakmailag nem tudnak egyetérteni a döntéssel. A tervtanács is megjegyezte, hogy a javasolt magoldást nem támogatja, azonban az Önkormányzat továbbra is fenntartja a korábban meghozott határozatát, amelyek a 393/7 hrsz‐ú közterület határának módosítását és a 390/4 hrsz‐ú földrészlet közlekedési területként való szabályozásának megszüntetését támogatják. Tervezők véleménye szerint a mindössze 6m széles Pipacs utca kikötésének megoldása is mindenképpen szükséges lenne vagy a Kert utca vagy a Vízmosás utca irányába. Sajnos a hatályos településrendezési t erv jóváhagyása során a képviselő‐testület a Pipacs utca Kert utca felé történő kikötését a tervező javaslata ellenére elvetette, így alakulhatott ki az a helyzet, hogy a 391 hrsz‐ú teleknek csak délnyugati irányban, a Kert utcával van közterületi kapcsolata, így nem osztható tovább. A 10 és 15 számú kérelmek szerinti közterület szabályozásának törlése csak úgy lehetséges, ha az így kialakuló utca végén egy végforduló kerül kialakításra. A területen található zöldterület azonban így is elveszíti közterületi kapcsolatát a Pipacs utca felől és a tőle északkeletre, mélyen futó utcáról közelíthető csak meg. A 8., 25. és 40. számú kérelmekben foglaltak elutasítása javasolt, ugyanis a Vízmosás utca tervezett 12m‐es szabályozási szélessége továbbra is indokolt, mert ez az utca köti össze a Balázs Béla utcát és a Vöröshegyi utcát. Megjegyezni kívánjuk, hogy az OTÉK a lakóutcák szabályozási szélességét 16 m‐ben állapítja meg, így a szabályozott 12m már kedvezőbb, mint az országos előírások által megkövetelt érték. Összességében elmondható, hogy tervezők véleménye szerint a Településrendezési terv módosítása amellett, hogy szakmailag rossz megoldás, legalább annyi konfliktust fog eredményezni, mint a jelenleg hatályos terv.

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS






9

EGYEZTETÉSI ANYAG

11. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Változtatással érintett terület 3800, 3847/1, 3847/3, 3848/1, 3848/2, 3848/3, 3848/4, 3848/5 hrsz Kérelem ismertetése A kérelmező azt szeretné elérni, hogy a telektömböt, ahová saját lakótelke is tartozik, valamint a 3800 hrsz‐ú telek egy részét különleges lovassport terület helyett hétvégiházas üdülőterületbe sorolják át, hasonlóan a környező telektömbökhöz, hiszen a tulajdonosok közül senki sem szándékozik a lovassporthoz kapcsolódó tevékenységet folytatni a területen. Változtatási javaslat Mivel a területen tulajdonnal rendelkezők nem terveznek a lovassporthoz kapcsolódó tevékenységet folytatni, ezért támogatható a telkek hétvégiházas üdülőterületként való hasznosítása, hiszen a környező telektömbök használata is megegyező. A kérelmet elfogadva és igazodva a környező telektömbök szabályozásához, az érintett terület hétvégiházas üdülőterületbe való átsorolása javasolt. A déli telektömbben Üh3 építési övezetben szabadonálló beépítés mellet a legnagyobb megengedett beépítettség 15%, a legkisebb kialakítható telek mérete 900m2 és a legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5m. Az északi telektömbben Üh2 építési övezetben szabadonálló beépítés mellet a legnagyobb megengedett beépítettség 15%, a legkisebb kialakítható telek mérete 1100m2 és a legnagyobb megengedett építménymagasság 4,0m. Emellett a 3800 hrsz‐ú területen az erdőterület határát a földhivatali nyilvántartás szerint korrigáltuk. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT





10

EGYEZTETÉSI ANYAG

18. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT (ehhez tartozik a 26.módosítási kérelem is) Változtatással érintett terület 3801, 3802/2, 3803, 3804/3, 3806, 3807/3, 3820, 3821, 3822/6, 3822/7, 3822/8 hrsz Kérelem ismertetése A 18. számú kérelmet a Káplár és a Honvéd utcában ingatlannal rendelkező néhány tulajdonos nyújtotta be, amelyben kérik, hogy a Tavasz utca újonnan kiszabályozott, elsősorban a 3801 hrszú ingatlant érintő szakasza kerüljön törlésre a szabályozási tervből. A 26. számú kérelemben az szerepel, hogy a Huszár utca‐Tóállás utca‐Káplár utca által bezárt területet Üh3‐ból kerüljön át Üh7‐L építési övezetbe, valamint hogy a Huszár utca tervezett 10m‐es szabályozási szélessége 4m‐re csökkenjen. Változtatási javaslat A 18. sorszámú kérelem nem támogatható, mert a felvázolt módosítás eredményeképpen három zsákutca jönne létre. Megoldásként javasolható azonban, hogy a 3818 hrsz‐ú utca csak nyugati irányba, a Huszár utcához kerül kikötésre. A 26. számú kérelemben kért közterület korrekció a Huszár utca középső szakaszán végrehajtható, azonban így a Tavasz utca szabályozási szélességének 8m‐ről 10m‐re való növelése szükséges. A tulajdonos által kért övezetátsorolás eredményeként a telektömbben 550m2‐re csökkenne a kialakítható telkek mérete, ez az övezetátsorolás azonban nem támogatható. Ilyen kis méretű telkeket kizárólag a már kialakult telektömbökben szabályoz a szabályozási terv, a telkek 900m2‐nél kisebbre osztása semmiképpen nem kívánatos Balatonalmádi e területén, ezért a tömb övezeti besorolása változatlanul marad. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT





11

EGYEZTETÉSI ANYAG

19. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Változtatással érintett terület 4615/3, 4636/1 hrsz Kérelem ismertetése Kérelmező a Hunyadi u. 42. szám alatti ingatlanon található önkormányzati tulajdonú kutat szeretné megvásárolni. Változtatási javaslat Balatonalmádi város képviselőtestületének 47/2007.(II.22.) Öh. határozata szerint a kút önkormányzati tulajdonban tartását nem támogatja, ezért kezdeményezi a szabályozási terv módosítását, oly módon, hogy a kút és a hozzá tartozó terület forgalomképessé váljon. Ennek megfelelően a terület lakóterületbe való átsorolása javasolt. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT





12

EGYEZTETÉSI ANYAG

20. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Változtatással érintett terület 4483, 4496, 4498, 4499/1, 4499/2 hrsz Kérelem ismertetése A 4483 hrsz‐ú ingatlan tulajdonosa kéri, hogy ingatlanát sorolják át másik építési övezetbe, hogy telkét megoszthassa. Változtatási javaslat Méltányolva a kérelmező megosztási szándékát, valamint figyelembe véve a tömbben kialakult többi telek méretét, az érintett telektömb Üh1 építési övezetben fekszik, mely övezet szabályozási paramétereinek módosítása javasolt, azzal a kikötéssel, hogy a telek legfeljebb 3 telekre osztható fel. Egyidejűleg a telek védelme (TV) is törlésre kerül. Az építési övezet így szabadonálló módon építhető be legfeljebb 15%‐ban, a legnagyobb megengedett építménymagasság 4,0m, a legkiesebb kialakítható telek mérete 1500m2. Az így kialakuló telkek mérete még így is meghaladja a tömbben kialakult telekméreteket. SZABÁLYOZÁSI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT



13

EGYEZTETÉSI ANYAG

22. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Változtatással érintett terület 4668, 4669/14 hrsz Kérelem ismertetése A 4669/14 hrsz.‐ú saroktelek tulajdonosa kéri a telek melletti kiszélesedő közterület egy részének megvételi lehetőségét. Változtatási javaslat Elfogadva a módosítási kérelmet a közterület egy része lakóterületbe átsorolható úgy, hogy a közlekedési célú közterületen a megfelelő méretű belátási háromszög biztosított maradjon. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT





14

EGYEZTETÉSI ANYAG

24. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Változtatással érintett terület 4608/6 hrsz Kérelem ismertetése Kérelmező tulajdonában áll a 4608/6 ingatlan, valamint a telek megközelítését szolgáló 4608/1 hrsz‐ú magánút is, amelyeket összevont és így kialakult egy két oldalról nyeles telek. Kérelmező ennek megfelelően kéri az ingatlan teljes területének lakóterület építési övezetbe való átsorolását. Változtatási javaslat A kérelemnek megfelelően a közlekedési célú közterület lakóterületbe való átsorolása javasolt, mivel megszűnt a terület közterületi státusza. A korábbi közterületet a 4608/6 hrsz.‐ú telekhez csatolták, így az 2 irányból nyeles telekké vált. Az egykori magánút más telkeket nem szolgált ki. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT





15

EGYEZTETÉSI ANYAG

27. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Változtatással érintett terület 11044, 11045, 11046, 11047/1‐10, 11048, 11049/1, 11050 hrsz Kérelem ismertetése Az érintett területet a jóváhagyott településrendezési terv belterületbe vonásra javasolja és telekalakítási terv készítésének kötelezettségét írja elő a teljes területre. A jóváhagyott településrendezési terv a Balaton törvény előírásainak megfelelően a terület 10%‐án zöldterületet jelölt ki. Tulajdonosok a telekalakítási tervet elkészíttették. A terület részletes vizsgálatát követően olyan telekalakítási terv készült, amely a kijelölt zöldterület helyét módosította, s a tervezési terület súlypontjába helyezte. A terület tulajdonosai indítványozták is a településrendezési terv módosítását a telekalakítási tervben foglaltaknak megfelelően. Változtatási javaslat A területet a jóváhagyott településrendezési terv az akkori Balaton törvénnyel összhangban belterületbe vonásra javasolja és telekalakítási terv készítésének kötelezettségét írja elő a teljes területre. A jóváhagyott településrendezési terv a Balaton törvény előírásainak megfelelően a terület 10%‐án zöldterületet jelöl ki. Tulajdonosok a telekalakítási tervet elkészíttették. A terület részletes vizsgálatát követően olyan telekalakítási terv készült, amely a kijelölt zöldterület helyét módosította, s tervezői véleményünk szerint így városrendezési szempontból egy kedvezőbb megoldást nyújt, hiszen az új zöldterület a fejlesztési terület súlypontjában valósulhatna meg. A terület tulajdonosai indítványozták is a településrendezési terv módosítását a telekalakítási tervben foglaltaknak megfelelően. A Balaton törvény azonban nem teszi lehetővé a településrendezési tervben zöldterületi területfelhasználási egységbe sorolt területek más, beépítésre szánt területbe való átsorolását. A módosítási kérelem tervezők és az önkormányzat véleménye szerint – bár a hatályos Balaton törvény előírásaival nincs összhangban ‐ nem áll ellentétben a törvény szellemével, sőt létrejötte esetén magasabb értékű zöldterület kialakítására nyílna lehetőség, ezért kezdeményezi a településrendezési terv módosítását a telekalakítási tervnek megfelelően, bízva abban, hogy a terv egyeztetése során a BTSZ vonatkozó előírásai esetleg kedvezően módosulnak. További problémaként merül fel, hogy a belterületbe vonásra javasolt terület a jóváhagyott településrendezési eszközökben utcahatárosan került kijelölésre, azonban ezt szerzett jogként figyelembe véve adottságként kezeljük a módosítás során.

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS




28. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Változtatással érintett terület


BALATONALMÁDI 16 EGYEZTETÉSI ANYAG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 4004/2, 4006, 4016 hrsz Kérelem ismertetése A 4014 és 4015 hrsz.‐ú telkek tulajdonosai kérik, hogy az önkormányzati tulajdonú Gerle utca ingatlanjukat érintő szakaszát (4016 hrsz földrészlet) magánúttá minősítsék át. Változtatási javaslat A kérelmet elfogadva az érintett földrészlet közlekedési célú közterületből, hétvégiházas üdülőterületbe való átsorolását a képviselő testület támogatta, mert a Gerle utca Mátyás király utcáig való kikötését hosszú távon sem tervezi megvalósítani, így a 4004/2, 4006 hrsz‐ú telkek feltárását szolgáló út közlekedési célú közterületi besorolásának megtartását sem tartja indokoltnak. Tervezők tájékoztatták az önkormányzatot, hogy az Építési tv. szerint „csak beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű‐közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek” minősül építési teleknek. Ezek alapján a 4013 és 4014 hrsz telkek csak akkor maradhatnak építési telkek, ha az érintett útszakasz magánút lesz. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT





17

EGYEZTETÉSI ANYAG

29. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Változtatással érintett terület 3931, 3932, 3934, 3991 hrsz Kérelem ismertetése A 3934, 3938, 3939 és 3998 hrsz.‐ú telkek tulajdonosai bejelentik, hogy a Csalogány utca telkeikhez tartozó részét elbirtokolták, így kérik azok közterületi státuszának megszüntetését. A kérelem elbírálásával egyidejűleg az önkormányzat jelezte, hogy a 3931, 3932, 3934 hrsz.‐ú telkek telekosztása során igény merült fel a közterülethatár módosítására is. Ezt a kérelmet jelen kérelemmel egyidejűleg vizsgáltuk és kezeltük. Változtatási javaslat Figyelembe véve a kérelemben foglaltakat az érintett utcaszakasz megszüntetése és hétvégiházas üdülőterületbe való átsorolása megvalósítható. Mivel az érintett utcaszakasz megszűnik, az utcát a másik irányból 8m‐re ki kell szabályozni annak érdekében, hogy a tömb többi telke megfelelően feltárható legyen, valamint végfordulót is ki kell alakítani, hogy a zsákutcában lehetséges legyen gépjárművel megfordulni. A tervben foglalt javaslatokról feltétlenül tájékoztatni kell a szabályozással érintett telkek tulajdonosait. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT





18

EGYEZTETÉSI ANYAG

31. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT (ehhez tartozik a 41. módosítási kérelem is) Változtatással érintett terület 4635/1 hrsz Kérelem ismertetése A 31. módosítási kérelemben az érintett telek tulajdonosa kéri a telkét (4635/1 hrsz) kettészelő tervezett út visszavonását. Balatonalmádi képviselő‐testülete a 121/2009. (IV.30.) Öh. sz. határozatával a szabályozási tervet úgy kéri módosítani, hogy a Hordó utca szabályozása a 4635/1 hrsz‐ú ingatlant ne érintse. A 41. módosítási kérelemben a Hordó és Hunyadi utcai lakosok kérik a tervezett út megtartását, mivel annak kialakítása a csapadék‐ és szennyvízelvezetést is megoldaná. Változtatási javaslat Tervezők nem értenek egyet a kiszabályozott közlekedési közterület törlésével, de az Önkormányzat fenntartja a korábban meghozott határozatában foglaltakat, így az egyeztetési anyagban a terület kiszabályozása nem szerepel. Fontos azonban elmondani, hogy az önkormányzati határozatban foglaltak ellenére tervezők a 31. számú kérelem teljesítését továbbra sem támogatják, mert megvalósulása esetén zsákutca jön létre és problémát jelent a tömbbelsőben levő telkek feltárása, valamint a csapadék‐ és szennyvízelvezetés megoldása is. Megjegyezzük, hogy már az 1992‐ben hatályos településrendezési tervben is szerepelt a nevezett utca kiszabályozása, amely megkérdőjelezi a tulajdonos kártalanítási igényének jogosságát. Tervezők felhívják továbbá az Önkormányzat figyelmét arra, hogy a szabályozási terv módosítása a 41. sz. kérelmező érdeksérelmét eredményezi, s további konfliktusforrás lehet. HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT



19

EGYEZTETÉSI ANYAG

33. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Változtatással érintett terület 4262/1 hrsz Kérelem ismertetése A Baross Gábor utca lakói kérik, hogy az önkormányzati tulajdonú utca csak a 4262/3 hrsz.‐ú telek határáig tartson, onnan magánútként folytatódhasson. Változtatási javaslat A kérelmet elfogadva az érintett útszakasz lakóterületbe való átsorolása javasolt. Tervezők felhívják a figyelmet, hogy így a 4262/2 és /3 hrsz‐ú telkek csak akkor maradhatnak építési telkek, ha az érintett útszakasz magánút lesz, hiszen az Építési tv. szerint csak beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű‐közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek minősül építési teleknek. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT





20

EGYEZTETÉSI ANYAG

34. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Változtatással érintett terület 3862/2‐7 hrsz Kérelem ismertetése A 3862 hrsz. ingatlan tulajdonosa telkére megosztási tervet készített, melynek figyelembevételét kéri a településrendezési terv módosítása során. Változtatási javaslat A telekosztás a földhivatali nyilvántartásban már szerepel, hiszen a hatályos szabályozási tervben és HÉSZ‐ben foglaltak figyelembevételével készült. A telekosztási terv, és így a hiteles földhivatali alaptérkép is a Mátyás király utca 10 m‐re történő kiszabályozását tartalmazza, ezért a szerkezeti tervre és a szabályozási tervre vonatkozó módosítási javaslat ezt tartalmazza. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT





21

EGYEZTETÉSI ANYAG

35. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Változtatással érintett terület 098/142‐148, 098/159‐161, 099, 0100/7, 0100/13‐17, 0100/19‐23, 0100/25, 5375, 5376 hrsz Kérelem ismertetése A város önkormányzatának képviselőtestülete a Rákóczi u. 43. szám alatti területen kezdeményezi a településrendezési eszközök módosítását, hogy a területen környezetbarát ipari tevékeny végzésére lehetőség nyíljon. Változtatási javaslat A hatályos településrendezési tervben településközpont vegyes területként szabályozott terület kereskedelmi szolgáltató gazdasági területbe való ársorolása javasolt, úgy hogy a terület északi részén egy teleksornyi szélességben védelmi célú erdőterület kerüljön kialakításra. Balatonalmádiban a két benzinkút területén kívül nincs kereskedelmi‐szolgáltató gazdasági terület, így a munkahely teremtés céljából mindenképpen indokolt gazdasági területek kijelölése. A jelenleg kihasználatlanul fekvő településközponti besorolású területen az önkormányzat a megtelepedni kívánó vállalkozások számára kíván helyet biztosítani, amely a terület átsorolását indokolttá teszi. Az így kialakuló gazdasági terület a kijelölt zöldterületnek és véderdősávoknak köszönhetően nem befolyásolják negatívan a településképet. A módosítási javaslat nyomán az egyes tömbökben alkalmazható szabályozási paraméterek változatlanok maradnak, azonban ehhez a HÉSZ‐ben két új építési övezet létrehozása szükséges. (Gksz2 ‐ SZ, 1ha, 30%, 9,0m és Gksz3 – SZ, 5000m2, 20%, 6,0m) TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT





22

EGYEZTETÉSI ANYAG

37. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Változtatással érintett terület 2129 hrsz Kérelem ismertetése A 2129 hrsz‐ú telken található volt napközis otthon területére egészségház építését tervezi az önkormányzat. E célból Építészeti tervpályázatot írtak ki, ahol a zsűri által támogatott épület a jelenleg szabályozott építménymagasságot túllépi. Az építés mielőbbi megkezdése érdekében az önkormányzat kezdeményezi a tulajdonában álló ingatlan átsorolását olyan építési övezetbe, amely lehetővé teszi a jelenlegi 9,0m‐es legnagyobb megengedett építménymagasság helyett 10,5m‐es építménymagasság megállapítását. Változtatási javaslat Balatonalmádi központjában a tervpályázaton nyertes épület megvalósulása esetén nem születne túlzó épülettömeg vagy zavaró magasságú épületrész. Az építészeti tervpályázat továbbá azt is bemutatta, hogy az egészségházban elhelyezni szükséges funkciók megkövetelik a 10,5m‐es építménymagasságot. Fentiek értelmében javasolt a földrészlet Vt5 építési övezetből Vt3 építési övezetbe (SZ, 40%, 10,5m, 3000m2) való átsorolása. SZABÁLYOZÁSI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT



23

EGYEZTETÉSI ANYAG

42. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Változtatással érintett terület 70/2, 71/1, 74/1 hrsz Kérelem ismertetése A Szorosi u. 9. számú, 70/2hrsz.‐ú ingatlan tulajdonosai kérelmezték a telkükön áthaladó gyalogút megszüntetését. Változtatási javaslat Megvizsgálva a közlekedési szokásokat és a fő gyalogos irányokat a tervezett gyalogút megszüntethető, tehát a kérelem elfogadásra javasolt. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT





24

EGYEZTETÉSI ANYAG

43. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Változtatással érintett terület 2014, 2015, 2016, 2017 hrsz Kérelem ismertetése Az önkormányzat kezdeményezi a Margaréta utca ‐ Bajcsy‐Zsilinszky utca – Noszlopi Gáspár utca – Hadak útja által határolt telektömb átsorolását olyan építési övezetbe, amely lehetővé teszi a 2014 hrsz‐ú önkormányzati telek felosztását. Változtatási javaslat Javasolt a terület Vt4 építési övezetből Vt5 (SZ, 30%, 6,0m, 900m2) építési övezetbe való átsorolása. Az így kialakítható telkek mérete (900m2) még így is meghaladja a környező telektömbökben kialakult átlagos telekméreteket (550m2). SZABÁLYOZÁSI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT



25

EGYEZTETÉSI ANYAG

44. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Változtatással érintett terület 1653 hrsz Kérelem ismertetése A tulajdonos a telken található 2889m2 alapterületű Ramada szálló bővítését tervezi egy 172,5m2‐es zárt uszodával. A bővítés a telek beépítettségét 15,05%‐ról 15,95%‐ra emelné. A kérelmező olyan szabályozási paraméterek megfogalmazását kéri, amely a tervezett bővítést lehetővé teszi. Változtatási javaslat Az érintett telken a hatályos szabályozási előírások nem tesznek lehetővé semmiféle bővítést. Méltányolható a tulajdonos kérése, hiszen a mai elvárásoknak megfelelő szolgáltatásokhoz igazodó fejlesztés érdekében történne a bővítés. Így elfogadva a kérelemben foglaltakat egy új építési övezet kerül megállapításra (Vt11‐ Sz, 20, K, K). SZABÁLYOZÁSI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 2.2. BELTERÜLETBE VONÁSI KÉRELMEK

26

EGYEZTETÉSI ANYAG

A belterületi határ módosítása már a korábbi településrendezési terv készítése során is élénk vitát váltott ki, s a hatályos terv jóváhagyását követően is számos további belterületbe vonási kérelem érkezett a lakosság részéről. Ezek vizsgálata után a képviselő‐testület 10 helyszínen jelölt ki felülvizsgálandó belterületi szakaszokat. A B10 számon nyilvántartott kérelem teljesítése jogszabályi akadályokba ütközik, míg a B6 sorszámú területen ingatlannal rendelkező tulajdonosok között nincs konszenzus a belterületbe vonás kérdését illetően, így e területek belterületbe vonását a képviselő‐testület elvetette. A belterületbe vonási kérelmeket a képviselőtestület előzetesen azzal a kikötéssel támogatta, hogy a Balaton törvényben előírt belterületbe vonás esetén kialakítandó zöldterület teljes egésze a belterületbe vonással érintett területen valósul meg. A településrendezési terv módosításának munkaközi anyagában ennek megfelelően 8 helyszínen szerepelt belterületbe vonási javaslat. Tekintve azonban, hogy a hatályos BTSZ előírásai szerint a településrendezési eszközökben kijelölt zöldterület más területfelhasználási egységbe nem sorolható át, az Önkormányzat úgy döntött, hogy – bár elviekben e belterületbe vonásokat támogatja ‐ az egyes területek belterületbe vonását csak abban az esetben tartalmazza az egyeztetési anyag, ha a terület tulajdonosai megegyeztek a kijelölendő zöldterület pontos helyében. Tervezők mind a 8 helyszínen tettek javaslatot a kijelölendő zöldterület helyére, azonban jelen tervmódosítás keretein belül az Önkormányzat nem tervezi, hogy az összes érintett tulajdonost megkeresi és szükséges egyeztetéseket levezeti, így az a döntés született, hogy a lakossági kérelmekben szereplő belterületbe vonásokat a településszerkezeti terv tartalék területként tartalmazza. Így az Önkormányzat határozatban fejezi ki, hogy a belterületbe vonásokat támogatja, azonban nem kíván olyan szabályozást életbe léptetni, amely nem alapul az érintett tulajdonosok közös egyetértésén, s így a jövőben vitákra adhat okot. Amennyiben az érintett tulajdonosok meg tudnak egyezni a kijelölendő zöldterület helyében, úgy az Önkormányzat támogatja az érintett terület szabályozási tervének módosítását, természetesen a tulajdonosok költségére. Fentiek alapján a 8 belterületbe vonás közül a B1‐B5 területeket az egyeztetési anyag tartalék területként jelöl, e fejlesztési területeket tervezők az alátámasztó munkarészek készítésekor és a biológiai aktivitásérték számítása során figyelembe vették. A B8 számon nyilvántartott kérelem teljesítése jogszabályi akadályokba ütközik, hiszen a terület a település közigazgatási határához 200m‐nél közelebb fekszik, így beépítésre szánt terület kijelöléséhez területrendezési hatósági eljárást kell lefolytatni a településrendezési terv módosításától függetlenül, azt megelőzően. A B9 számon nyilvántartott kérelem teljesítése is jogszabályi akadályokba ütközik, mert a terület szőlő termőhelyi kataszteri területként nyilvántartott, ahol az OTrT előírásai szerint beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Egyedül a B7 számon nyilvántartott területre vonatkozóan módosul a szerkezeti‐ és szabályozási terv, mert a terület önkormányzati tulajdonban van. A belterületbe vonási kérelmek teljesítése a településrendezési terv alábbi munkarészeinek módosítását igényli: MÓDOSÍTÁS SORSZÁMA, ÉRINTETT TERÜLET MEGNEVEZÉSE

B1. B2. B3. B4. B5. B6. B7.

SZERKEZETI TERV

MÓDOSÍTANDÓ MUNKARÉSZEK SZABÁLYO‐ SZERKEZETI ZÁSI LEÍRÁS TERV

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Lozsánta Kürt utca Újhegy köz Fogoly utca Szömörce utca Vessző u. – Vödörvölgyi u. Volt honvédségi terület

X X X X X X X X X X A módosítási igényt a képviselő‐testület elvetette. X X X X A módosítási igény teljesítéséhez területrendezési hatósági B8. Vízmeder utca eljárás lefolytatása szükséges, ezért az Önkormányzat elvette. A módosítási igény teljesítését nem teszik lehetővé az OTrT B9. Mihály Rudolf utca előírásai, ezért az Önkormányzat elvetette. B10. Felsőörsi út A módosítási igényt a képviselő‐testület elvetette. A következőkben egyenként ismertetjük a belterületbe vonással érintett területeket úgy, hogy a hatályos településszerkezeti terven kék színnel bekeretezve kiemeljük az érintett területet. Amennyiben módosul, úgy közöljük továbbá az érintett területre vonatkozó hatályos szabályozási terv kivágatát, illetve kék színnel szedve a módosítási javaslatot. A B1‐B5 kérelmek esetében közöljük továbbá a szabályozási tervre vonatkozó módosítási javaslatot, amely a módosított szabályozási tervlapokon nem szerepel, csak a jövőbeni módosításhoz ad támpontot.



27

EGYEZTETÉSI ANYAG

B1. BELTERÜLETBEVONÁSI JAVASLAT ‐ LOZSÁNTA Változtatás javaslat leírása A belterület keleti részétől északra eső terület egészen Balatonfűzfő közigazgatási határáig a hatályos településszerkezeti tervben tartalék fejlesztési területként szerepel, különleges sport‐egészségügyi területként. A lakóterület tartalék területbe átsorolni javasolt terület a korábban kijelölt tartalék területnek csak egy töredéke, amelyet üdülő‐, lakó‐ és településközpont vegyes területfelhasználási egységbe sorolt területek vesznek körül. Az így kialakítható fejlesztési terület mérete 4,7 ha, ahol a későbbiekben a településrendezési eszközök módosítása során legalább 4700 m2‐nyi zöldterület kell kijelölni. A terület feltárását szolgáló utak szabályozási szélességét legalább 12 m‐ben kell majd megállapítani. A szabályozási terv készítése során a területet Lke3 építési övezetbe javasoljuk sorolni. Az így kialakítható telkek száma legfeljebb 40db lesz, ahol szabadonálló beépítéssel, legfeljebb 20%‐os beépítéssel és 4,5m‐es építménymagassággal építhetők be a minimum 900m2‐es építési telkek. Az így kialakuló lakóterület illeszkedik a kialakult településszövetbe és a környező telektömbök területhasználatához is. A belterületbe vonásra javasolt terület egy része a Balaton törvény szerint a turisztikai fejlesztési terület övezetével érintett egyedileg meghatározott térség, ahol lakóterület nem jelölhető ki. Ez a terület azonban nem haladja meg a település területén kijelölt turisztikai fejlesztési terület 5%‐át, így megfelel az 1996. évi XXI. a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 23/A.§ 2c) bekezdésében biztosított +/‐5%‐os eltérésnek. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

TULAJDONOSI KONSZENZUS ESETÉN JAVASOLT MÓDOSÍTÁS – II. TERVEZÉSI FÁZIS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV



28

EGYEZTETÉSI ANYAG

B2. BELTERÜLETBEVONÁSI JAVASLAT – KÜRT UTCA Változtatási javaslat leírása A tartalék lakóterületbe átsorolni javasolt terület Balatonalmádi belterületének északi határán, a Kürt utca mentén fekszik. A Kürt utca déli tömbje jelenleg is a belterülethez tartozik, így a jelenlegi belterület határ utcahatáron húzódik. A javaslat két teleknyi mélységű területre vonatkozik, ahol a jövőbeni településrendezési terv módosítás során a földrészletek kertvárosias lakóterület területfelhasználási egységbe való átsorolása javasolt, építési paramétereiben és a kialakítható telkek méretében igazodva a környező telektömbökhöz. A terület kiterjedése 1,4 ha, amelyből legalább 1400 m2 –t zöldterületként szükséges majd kijelölni. A belterületbe vonással egyidejűleg a Kürt utca szabályozási szélességének min. 12m‐re való növelése szükséges. A terület belterületbe vonása a településszerkezetet nem módosítja, célja az összközműves utca menti terület belterületbe vonása. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT






29

EGYEZTETÉSI ANYAG

B3. BELTERÜLETBEVONÁSI JAVASLAT – ÚJHEGY KÖZ Változtatási javaslat leírása A tartalék lakóterületként kijelölni javasolt terület Balatonalmádi belterületének északi határán, az Újhegy köz mentén fekszik. Az Újhegy köz keleti tömbje jelenleg is a belterülethez tartozik, így a jelenlegi belterület határ utcahatáron húzódik. A javaslat egy 8950 m2 kiterjedésű területre vonatkozik, ahol a településrendezési terv módosítása során a földrészletek kertvárosias lakóterület területfelhasználási egységbe való átsorolása javasolt, igazodva a környező telektömbökhöz (Lke2 építési övezet, ahol 1100 m2 a legkisebb kialakítható telek mérete, s a telek legfeljebb 20%‐ban építhető be, legfeljebb 4,5m építménymagassággal. A kijelölendő zöldterület minimális mérete 895m2. A belterületbe vonással egyidejűleg a telektömböt északról határoló út szabályozási szélességének 12m‐re való növelése is javasolt. A terület belterületbe vonása a településszerkezetet nem módosítja, célja az összközműves utca menti terület belterületbe vonása. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT






30

EGYEZTETÉSI ANYAG

B4. BELTERÜLETBEVONÁSI JAVASLAT – FOGOLY UTCA Változtatási javaslat leírása A lakóterületi tartalék területként kijelölni javasolt terület Balatonalmádi belterületének északi határán, a Fogoly utca mentén fekszik. A Fogoly utca keleti tömbje jelenleg is a belterülethez tartozik, így a jelenlegi belterület határ az utcahatáron húzódik. Az érintett telkektől délre fekvő, azonos adottságú telektömböt a hatályos településszerkezeti terv belterületbe vonásra javasolja, ehhez igazodik jelen javaslat is, ami illeszkedik a város kialakult szerkezetéhez. Az érintett terület 7426 m2 kiterjedésű, ahol a későbbiekben a földrészletek kertes mezőgazdasági területből kertvárosias lakóterület területfelhasználási egységbe való átsorolása javasolt, igazodva a környező telektömbökhöz (Lke2 építési övezet). Lke2 építési övezetben 1100 m2 a legkisebb kialakítható telek mérete, s a telek legfeljebb 20%‐ban építhető be, legfeljebb 4,5m építménymagassággal. A kijelölendő zöldterület mérete minimum 743m2 kell, hogy legyen. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT





BALATONALMÁDI 31 EGYEZTETÉSI ANYAG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS B5. BELTERÜLETBEVONÁSI JAVASLAT – SZÖMÖRCE UTCA Változtatási javaslat leírása A tartalék hétvégiházas üdülőterületként kijelölni javasolt telektömb Balatonalmádi belterületétől nyugatra, a Szömörce utca mentén fekszik. Az érintett területtől délre fekvő nagy kiterjedésű területet, valamint a tömbhöz keletről kapcsolódó két telket a hatályos településszerkezeti terv belterületbe vonásra javasolja. Ehhez kapcsolódóan került kijelölésre jelen, 9227 m2‐es terület is, amelynek hétvégiházas üdülőterületbe való átsorolása javasolt a jövőbeni településrendezési terv módosítása során, igazodva a környező telektömbökhöz (Üh3 építési övezet). Az így kialakítható hétvégiházas üdülőterületen a beépítési paraméterek megegyeznek a környező telektömbökben alkalmazottakkal (SZ, 900m2, 4,5m, 15%). A kijelöllendő zöldterület területe min 923 m2 kell, hogy legyen. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT






32

EGYEZTETÉSI ANYAG

B7. BELTERÜLETBEVONÁSI JAVASLAT – HONVÉDSÉGI TERÜLET Változtatási javaslat leírása Az önkormányzat tulajdonába került korábbi honvédségi terület jobb hasznosíthatósága érdekében szükséges a város belterületének nyugati peremén fekvő terület belterületbe vonása, s különleges szabadidőközpont területbe való átsorolása. Így egy nagy zöldfelülettel rendelkező turisztikai terület jöhet létre, ahol a kialakult telek 10%‐ban építhető be legfeljebb 6,0m építménymagasságú épületekkel. A kötelezően előírt zöldterület a terület északi, 10m‐ es területsávjában került kijelölésre, ami 1348 m2 zöldterületet eredményez az 1,27 ha kiterjedésű területen. A megfelelő megközelíthetőség érdekében javasolt továbbá egy 12m szabályozási szélességű feltáró út kiszabályozása is. A belterület tervezett bővítése a város szerkezetét nem módosítja, egy már kialakult beépítésre szánt terület jövőbeni hasznosítását szolgálja. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT




BALATONALMÁDI 33 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 2.3. A TERÜLETI FŐÉPÍTÉSZI IRODA ÉSZREVÉTELEINEK TERVBE VALÓ ÉPÍTÉSE

EGYEZTETÉSI ANYAG

Balatonalmádi településrendezési tervének 2005‐ben történt jóváhagyását követően a Területi Főépítészi Iroda észrevételekkel élt (lásd 1/d sz. melléklet, valamint ehhez kapcsolódóan a 1/a‐c sz. mellékletek), s kérte, hogy a településrendezési eszközök jövőbeni korrekciója esetén ezen észrevételekre is térjenek ki a tervek. Az alábbiakban a Területi Főépítészi iroda észrevételében foglalt pontokra utalva részletesen ismertetjük, hogy a településrendezési terv módosítása során hogyan vettük figyelembe a Területi Főépítészi Iroda észrevételeit. 1. A belterületbe vonások ütemezése helyett a képviselő‐testület egyidejűleg kialakítandó zöldterületek előírása mellett döntött. Ennek megfelelően a HÉSZ 3.§‐t módosítottuk és meghatározásra került az egyidejűleg belterületbe vonható területek köre, amelynek feltétele a megjelölt zöldterület előzetes kialakítása. A településrendezési eszközök módosítása egy további terület belterületbe vonását is tartalmazza, mely területen – összhangban a hatályos BTSZ előírásaival – legalább a terület 10%‐án zöldterület került kijelölésre, így az önállóan is végrehajtható. 3‐5. Az Önkormányzat a településrendezési eszközök módosításának egyeztetési eljárásával párhuzamosan külön kérelmet terjeszt az Állami Főépítész elé, melyben a HÉSZ‐ben alkalmazott megengedőbb előírások érvényesítéséhez az OTÉK 111.§ alapján kér hozzájárulást. (lásd 7. sz. melléklet) 6.

A településrendezési eszközök módosítása során Balatonalmádi Önkormányzata kezdeményezte, hogy a hétvégiházas üdülőterület építési övezetek mindegyikében biztosítson a Helyi Építési Szabályzat lakóépület építésére lehetőséget. Erről lásd külön a 2.8. fejezetet.

9.

Az észrevétel nem igényel intézkedést, hiszen az említett terület 71. sz. főút menti sávja tervezők minden szakmai érve ellenére nem került zöldterület‐közpark területfelhasználási egységbe, így nem is szerepel a meglévő zöldterületek között.

11. lásd 1. pont. 12. A Fenyő utcai terület (0156 és 0159 hrsz) BTSZ‐vel való összhangját a többi területtel együtt kezeli a Településrendezési terv módosítás, melyről a részletes kimutatást és ismertetést lásd a 3. fejezetben. 13. A zártkertrendezési tervlapokhoz kapcsolódó további dokumentációkat (övezeti besorolás, jelmagyarázat és szabályozási előírások) az Önkormányzat jelen egyeztetési anyaghoz csatolja. 14. Az Mk2 övezet szabályozási előírásait módosítottuk úgy, hogy azok ne tegyék lehetővé lakóépület építését az övezetben. Így Balatonalmádi településszerkezeti és szabályozási terve szerint az Mk3 és az Mk4 övezetekben lehetséges lakóépületet elhelyezni. E területek kiterjedése 29,58ha (Mk3 – 5,77ha, Mk3 – 23,81ha), ami a Balaton törvényben kijelölt 239,18ha kiterjedésű M‐2 térségi övezetnek a 12,37%‐a, ami a hatályos településrendezési terv készítése idején érvényben lévő Balaton törvény előírásaink megfelel. 15. A településrendezési terv és a BTSZ közötti összhang ismertetését és az egyes területek kimutatását lásd a 3. fejezetben. 18. A 3862 hrsz terület övezeti besorolása (hétvégiházas üdülőterület) a képviselőtestület döntésének megfelelően szerepel. 22. A HÉSZ 11.§ (6) bekezdést módosítottuk: „Üü3 és Üü4 építési övezetben, kialakult beépítés esetén, amennyiben új épület meglévő épület bontását követően épül, az új épület építménymagassága az elbontott épület építménymagassága, de legfeljebb 12,5 méter lehet.”

Üü3 és Üü4 építési övezetek kizárólag a vízpartpart‐rehabilitációs tanulmányterv hatálya alá eső területeken találhatók Balatonalmádiban, így a szabályozási előírás megfelel a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak.

23. A partvonal vezetését felülvizsgáltuk és a vízpart‐rehabilitációs tanulmányterv szerinti differenciálással tüntettük fel Balatonalmádi területén. 24‐29. A településszerkezeti tervet és a szabályozási tervet a vízpart‐rehabilitációs tanulmányterv tervlapjaival összevetettük és ahol szükséges volt javítottuk a településrendezési eszközöket. Az észrevételnek megfelelően tehát javításra kerültek a tervlapok a 1543/2, 1625 és 0113/13 hrsz‐ú ingatlanok esetében is.


BALATONALMÁDI 34 EGYEZTETÉSI ANYAG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 2.4. A VÖRÖSBERÉNYI TEMETŐ KORÁBBAN ELKÉSZÍTETT SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK BEILLESZTÉSE A HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVBE 2.4.1. Bevezető A Vörösberényi temető területére 2002‐ben elkészült egy állapotvizsgálat, majd egy szabályozási terv (Pannonterv Kft.) (lásd 5. sz. melléklet), amelynek államigazgatási egyeztetése megtörtént, azonban nem került jóváhagyásra. Az Önkormányzat kezdeményezte, hogy a településrendezési eszközök módosítása során kerüljön felülvizsgálatra a temető területére korábban készített szabályozási terv és tervezők illesszék be a hatályos tervekbe. 2.4.2. A temető területe Az Erkel Ferenc utca, Temető utca, Köztársaság utca és a Thököly utca által határolt temető területe Balatonalmádi belterületének északi részén található. A 28 hrsz‐ú ingatlanon elterülő római katolikus temető területe 9113 m2, a 29 hrsz‐ú ingatlanon fekvő református temető területe pedig 15932 m2, a két földrészlet területe összesen kb. 2,5 ha. A kerítéssel körbevett temető területe három fő egységre osztható fel: • • •

külön egységet képez a temető déli és nyugati része, amelyet már régóta használnak temetkezésre; külön területi egységnek tekinthető a ravatalozó körül kialakult újabb temetkezésre használt területrész; a harmadik területegység pedig a temető ÉK‐i része, amely egyelőre hasznosítatlan, területén nem történt még temetkezés.

A temetőben eddig csak koporsós temetkezés folyt. A ravatalozó előtt a temetkezésen résztvevő gyásznép számára kisebb murvázott terület került kialakításra. A kialakult sírok sűrű sorokban sorakoznak, megközelítésük még gyalogosan is nehéz. A meglévő gyalogutak hálózata rövid és keskeny. 2.4.3. A temető megközelíthetősége A temető elhelyezkedése a településen belüli megközelíthetősége szempontjából kedvező. A Vörösberényi temető fejleszthető északkeleti része és a ravatalozó a Temető utcai kapubejárón keresztül közelíthető meg. A római katolikus temetőrész a Thököly utcára, a református temetőrész pedig a Köztársaság utcára nyíló, gyalogosok számára kialakított bejáratokkal rendelkezik. A látogató forgalom részére parkolási hely a ravatalozóhoz vezető kapubejáró melletti füves területen és a temetőt övező utcákban – nem kijelölt felállási lehetőséggel – biztosított. 2.4.4. Zöldfelület A temető zöldfelületi fedettsége hiányos. A ravatalozó körül rendezett zöldfelület nem került kialakításra, a sűrű sorokban megépült sírok között nem maradt hely jelentősebb egységes növényállomány telepítésére. A Thököly utca felől épített kerítés mellett is hiányos növényállomány található. A sírok zöme műkőlappal fedett, tehát rajtuk virágágyás nem alakítható ki. 2.4.5. Környezetvédelem A temetőt minden oldalról csak közúttal elválasztott lakóterület övezi. Jelenleg a temető területén a környezetet jelentősen szennyező létesítmény, forrás nem ismeretes. A meglévő temetőrész területén szemétgyűjtő helyek és vízkivételi hely található. A temető egész területe kerítéssel körülkerített, a ravatalozó épülete villamos hálózatra csatolt. 2.4.6. Településrendezési javaslat A korábbi szabályozási terv előírásainak megfogalmazásakor döntő szempont volt az ÁNTSZ szakhatósági véleménye, miszerint koporsós temetkezés csak a lakóterület és temető, temetkezési hely közötti 50m‐es védőtávolság betartásával történhet. Így a szabályozási terv készítői 50m‐es telken belüli védőtávolságot tüntettek fel a temető telkén belül. Ezen előírása alkalmazására azonban ma már nem kötelezhető az önkormányzat, hiszen az OTÉK‐ban nem szerepel meglévő temetőtől megtartandó védőtávolságra vonatkozó előírás, s a telken belüli védőtávolság előírása az eddig kihasználatlan temetőrész hasznosítását lehetetlenítené el. Annak érdekében azonban, hogy a temető északkeleti részén történő új temetkezések ne zavarják a környező lakóterületeket, jelen módosítási javaslat a temető még hasznosítatlan területén 15m‐es sávban beültetési kötelezettséget jelöl. Ezzel egyidejűleg a területről az SZTK (szabályozási terv készítendő) jel törlésre került. A temető területét már a hatályos településszerkezeti és szabályozási terv is különleges temetőterületként jelöli, amely területre a alábbi előírásai vonatkoznak:



35

EGYEZTETÉSI ANYAG

„Temető (K‐t) 21.§ /1/ /2/

A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el. A különleges terület temető terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

övezeti jele

beépítési módja

K‐t

SZ

SZ K

/3/ /4/

kialakítható legkisebb területe (m²) K

AZ ÉPÍTÉSI TELEK megengedett legnagyobb beépítettsége (%) 10

építmények minimális zöldfelületi legnagyobb építmény‐ aránya (%) magassága (m) 6,0 80

‐ szabadon álló beépítés ‐kialakult állapot

A temetők körül, amennyiben lehetséges, telken belül min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó. A Vörösberényi temető terültét a Szabályozási terven jelölt területen a 62.§ (4) bekezdés szerinti beültetési kötelezettség terheli.”

Ezen felül a HÉSZ 53.§ /1/ bekezdés f) pontja is törlésre kerül, amely bekezdés a temető területére szabályozási terv készítésének kötelezettségét írja elő. A módosítási javaslatok nyomán a településszerkezeti terv módosítása nem szükséges, kizárólag a szabályozási tervet kell módosítani az alábbiak szerint: SZABÁLYOZÁSI TERV HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT


BALATONALMÁDI 36 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 2.5. A HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV DAT ALAPÚ TÉRKÉPRE VALÓ ILLESZTÉSE

EGYEZTETÉSI ANYAG

A hatályos településszerkezeti és szabályozási tervek a hiteles földhivatali nyilvántartási alaptérkép felhasználásával készültek. Mára már rendelkezésre áll a város DAT alapú alaptérképe. A hatályos tervek új alaptérképre való átdolgozását elvégeztük, helyenként apró korrekcióra volt szükség az eltérő állományokból fakadó pontatlanságok kijavítására az önkormányzattal egyeztetett módon. A módosítási javaslatok kidolgozása már az új alaptérképre illesztett településszerkezeti és szabályozási tervek felhasználásával készült. 2.6. ELLENTMONDÁSOK FELOLDÁSA A HÉSZ ÉS A SZABÁLYOZÁSI TERV KÖZÖTT Balatonalmádi város jóváhagyott szabályozási tervében és Helyi Építési Szabályzatában eltérő szabályozási paraméterek szerepeltek a 2347/1,2 és 2348 hrsz‐ú területekre vonatkozóan. Tervezők és az Önkormányzat egyetért abban, hogy a Szabályozási tervlapon szereplő szabályozási paraméterek az érvényesek, ezért a HÉSZ 8.§ (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK építési övezeti jele

Beépítési módja

Legkisebb kialakítható telekterülete (m²)

Legnagyobb megengedett beépítettsége (%)

Vt4

SZ

3000

20

Építmények legnagyobb Minimális zöldfelületi megengedett építmény‐ aránya (%) magassága (m)

7,5

60

A szabályozási terven több helyen olyan építési övezet került feltüntetésre, amelyeket a Helyi Építési Szabályzat nem tartalmaz, illetve a helyi védett épületek köre sem volt minden elemében megegyező a két dokumentumban. Ezek korrigálásra kerültek az alábbiak szerint: 7. tervlap ‐ Vadvirág utca–Balázs Béla utca–Malomvölgyi patak által határolt tömbben jelölt Lke23 építési övezet helyesen Lke15 építési övezetbe tartozik a HÉSZ‐nek megfelelő szabályozási paraméterekkel (O/30%/4,5m/K). 7. tervlap ‐ Balázs Béla utca–Ady Endre utca–Vajda János utca által határolt tömbben jelölt Lke27 építési övezet helyesen Lke15 építési övezetbe tartozik a HÉSZ‐nek megfelelő szabályozási paraméterekkel (O/30%/4,5m/K). 7. tervlap – A 650 hrsz‐ú telken (Veszprémi út 114.) álló épületen tévesen szerepel a helyi védett épület jel, ezért töröltük. 8. tervlap – A Táncsics Mihály utca végében fekvő K‐sp építési övezetbe sorolt terület építési övezetének jele helyesen K‐sp1 (SZ/30%/12,0m/1ha), melyet a Szabályozási terven és a HÉSZ‐ben is javítottunk. 9. tervlap – A 4226 hrsz‐ú telken (Kossuth L. u. 17) álló épületen tévesen szerepel a helyi védett épület jel, ezért töröltük. 10. tervlap – A 1617 hrsz‐ú K‐spv2 építési övezetbe sorolt telek szabályozási paramétereit a HÉSZ‐szel összhangban javítottuk (SZ/10%/6,0m/K). 10. tervlap – a 897 hrsz hrsz‐ú telken (Szabadság u. 2.) álló épületen tévesen szerepel a helyi védett épület jel, ezért töröltük, helyesen a 887/2 hrsz‐ú telken (Veszprémi út 29.) álló épület áll helyi védelem alatt, amely épületen a helyi védett épület jelet feltüntettük. 10. tervlap – a Bajcsy Zsilinszky u. ‐ Kölcsey F. u. ‐ Levendula u. – Csokonai Vitéz Mihály köz által határolt tömbök Lke4 építési övezeteinek szabályozási paraméterei a HÉSZ‐ben szereplő előírásoknak megfelelően (SZ/30%/6,0m/700m2) javításra került. 11. tervlap – az Egri J. u.‐Gárdonyi G. u.‐Vécsey K. u.‐Dózsa Gy. u. által határolt tömbök Üh5 építési övezeteinek szabályozási paraméterei a HÉSZ‐ben szereplő előírásoknak megfelelően (SZ/15%/4,5m/K(900)m2) javításra került. 11. tervlap – A 4192 hrsz‐ú telken (Dózsa Gy. u. 29.) álló épületen tévesen szerepel a helyi védett épület jel, ezért töröltük. 13. tervlap – a Galagonya utcától északra eső telektömb Lke3 építési övezetének szabályozási paraméterei a HÉSZ‐ben szereplő előírásoknak megfelelően (SZ/20%/4,5m/900m2) javításra került.


BALATONALMÁDI 37 EGYEZTETÉSI ANYAG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 2.7. A HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELMI SZABÁLYOK ÖNÁLLÓ RENDELETBEN TÖRTÉNŐ SZABÁLYOZÁSA Tervezők Ács István korábbi főépítésszel kidolgozták a helyi értékvédelmi rendelet tervezetét. A helyi értékvédelmi rendelet előkészítése a Településrendezési terv módosításával párhuzamosan történik, s amennyiben a rendelet jóváhagyásra kerül, javasolt a Helyi Építési Szabályzat egyes vonatkozó paragrafusainak törlése. Ennek megfelelően készültek a településszerkezeti leírás, a településszerkezeti terv, a Helyi Építési Szabályzat és a Szabályozási tervre vonatkozó módosítási javaslatok is. A Helyi Építési Szabályzatban a helyi és országos művi és természeti védelem alatt álló értékek listája a mellékletek közül kikerült és a függelékek között kapott helyet. 2.8. LAKÓHÁZ ÉPÍTÉS LEHETŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA ÜDÜLŐÖVEZETBEN A hatályos HÉSZ külön nevesíti azokat a hétvégiházas üdülőterületeket, ahol lakóépület építésére is nyílik lehetőség. A módosítások nyomán a módosított HÉSZ minden hétvégiházas üdülőterületen lehetővé teszi lakóház építését. Az előírások az OTÉK előírásainál megengedőbbek, így az OTÉK 111.§ alapján az OTÉK előírásaitól való eltéréshez kérelmet kell benyújtani az Állami Főépítésznek (lásd 7. sz. melléklet), s csak az Állami Főépítész jóváhagyásával érvényesíthetők az előírások. Ezzel egyidejűleg a HÉSZ‐ből és a Szabályozási tervről az egyes építési övezetek mellett szereplő, a lakóház építési lehetőséget jelző (L) jelet töröltük. 2.9. TÁMFALGARÁZSOK ÉPÍTÉSI LEHETŐSÉGÉNEK SZABÁLYOZÁSA ÜDÜLŐTERÜLETEN A hatályos HÉSZ hétvégiházas üdülőterület építési övezetben nem tér ki külön a garázsépítés lehetőségeire, szabályaira, ami megnehezítette az építési hatóság munkáját. Ezért a 12.§ a következő bekezdéssel egészül ki: „/9/ Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a) új épület esetén a fő épülettel egy tömegben; b) terepszint alatt (támfalgarázsként is); történhet.” 2.10. AZ IDŐKÖZBEN ÉLETBE LÉPETT 37/2007. (XII. 13.) ÖTM RENDELET „AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKRÓL, VALAMINT A TELEKALAKÍTÁSI ÉS AZ ÉPÍTÉSZETI‐MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓK TARTALMÁRÓL” ELŐÍRÁSAINAK ÁTVEZETÉSE A HÉSZ‐BE; Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 37/2007. (XII. 13.) számú rendelete újra szabályozta az engedélyhez kötött tevékenységek körét, meghatározta a bejelentéssel elvégezhető és az engedély nélkül végezhető építési munkákat és alapjaiban módosította az építésügyi hatósági eljárások rendjét. Ennek megfelelően szükséges volt Balatonalmádi Helyi Építési Szabályzatának módosítása, hogy a magasabb rendű jogszabállyal ellentétes előírásokat ne tartalmazzon.



38

EGYEZTETÉSI ANYAG

3. A BALATON TÖRVÉNYNEK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Az ún. Balaton törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet térségi szerkezeti tervét és a kiemelt térségi övezetek tervlapjait, valamint a Balatoni Területrendezési Szabályzatot állapítja meg. Az övezetek szabályozási előírásainak területi hatályát a kiemelt térségi övezetek tervlapjai határozzák meg, s az egy területre vonatkozó szabályozási előírások közül a szigorúbb előírást kell alkalmazni. A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT 1. A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervnek térségi szerkezeti tervében megállapított térségi területfelhasználási kategóriák a következő, legalább 5 ha kiterjedésű területi egységek:


BALATONALMÁDI 39 EGYEZTETÉSI ANYAG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS a) erdőgazdálkodási térség, b) mezőgazdasági térség, c) települési térség, d) vízgazdálkodási térség, e) egyedileg meghatározott térség, f) építmények által igénybe vett térség. Balatonalmádi területén a térségi szerkezeti terv települési, erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, vízgazdálkodási és egyedileg meghatározott térséget jelöl. A térségi szerkezeti terv által meghatározott területfelhasználási kategóriák területén az alábbi előírásokat kell betartani a településrendezési tervek készítése során: 1) az erdőgazdálkodási térséget legalább 95%ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni; 2) az mezőgazdasági térséget legalább 95%ban mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület nem jelölhető ki; 3) a települési térséget beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területbe kell sorolni úgy, hogy az új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m‐nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás keretében végzett területrendezési hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja; 4) az vízgazdálkodási térséget legalább 95%ban vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; 5) az egyedileg meghatározott térség a) a külön jogszabályban meghatározott különleges területek közül bányaüzem vagy a hulladéklerakó hely terület; b) a turisztikai fejlesztési terület övezetével érintett területen: i) üdülőházas üdülőterület; ii) a külön jogszabályokban meghatározott különleges területek közül a kemping, strand‐ és sportterület, az oktatás és szabadidőközpont terület, víziközlekedési, sport és turisztikai célú kikötő terület, nagy kiterjedésű sportolási célú terület, valamint iii) zöldterület és iv) erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolható. A Balaton törvény szerinti Terület területfelhasználási övezet (ha)

Balatonalmádi TRT‐ben szabályozott Terület területfelhasználási egység (ha)

erdőgazdálkodási térség

erdőterület

366,18

Megfelelés

402,04 ha

109,8% megfelel mezőgadasági térség 351,71 kertes és általános mezőgazdasági 427,81 121,64% terület megfelel A Balaton törvényben ábrázolt vízgazdálkodási térséget a hatályos településrendezési eszközök vízgazdálkodási területként szabályozzák, területükön beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A települési térségbe eső területeken nem kellett eltérni a BTSZ előírásaitól, a településrendezési terv azokkal összhangban van. A Lozsánta területén tartalék területként kijelölt kertvárosias lakóterület (lásd B1 belterületbe vonási javaslat) egy része (1,68 ha) a turisztikai fejlesztési terület övezetével érintett egyedileg meghatározott térség. Ez az 1,68 ha kiterjedésű terület a Balatonalmádi területén kijelölt 89,26 ha‐nyi turisztikai fejlesztési területnek mindössze 1,9%‐a, így megfelel az 1996. évi XXI. a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 23/A.§ 2c) bekezdésében biztosított +/‐5%‐os eltérésnek. 2. Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra‐hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok Balatonalmádi közigazgatási területét érintő közlekedésfejlesztési elemeket a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési terve nem tartalmaz.


BALATONALMÁDI 40 EGYEZTETÉSI ANYAG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS A közműlétesítmények közül Balatonalmádi területét csak a már meglévő nagynyomású és nagyközépnyomású gázhálózat nyomvonala érint. A Balatoni Területrendezési Szabályzat alapján a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas építmények közül: • • •

•

a szennyvízcsatorna‐hálózat létesítésének engedélyezésére csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep megléte esetén, illetve új tisztító építésekor azzal egyidejűleg kerülhet sor; 20 személygépkocsi befogadó képességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz‐csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető; a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából az országos jelentőségű védett természeti területen a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; a műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magasépítményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet az országos jelentőségű védett természeti területeken, valamint a térségi jelentőségű táj‐ és településkép védelmi terület övezetén kívül, a táj‐ és településképbe illeszkedően létesíthető.

Balatonalmádi hatályos helyi építési szabályzata a BTSZ fenti előírásaival összhangban van. 3. A Balaton kiemelt üdülőkörzet területére vonatkozó szabályok • •

•

•

•

•

•

A települések közigazgatási területén a településrendezési eszközökben erdőterület, és a zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és az erdőterület, illetve a zöldterület nagysága összességében nem csökkenhet. A vízpart‐rehabilitációs tanulmánytervben, továbbá a településrendezési tervben zöldterületi területfelhasználási egységbe sorolt, vagy az ingatlan‐nyilvántartás szerint önkormányzati tulajdonban lévő parkként, díszkertként, közkertként, illetve közparkként bejegyzett területen a) más területfelhasználási egység nem jelölhető ki; b) vízgazdálkodási terület tómederben területfelhasználási területekkel közvetlenül érintkező vízfelület, medencés kikötő nem alakítható ki; c) a létesítmények megközelítésére szolgáló gépjárműforgalom számára tervezett út, más jogszabályban meghatározott, kötelezően kialakítandó parkoló, kerékpárút, gyalogút, vendéglátó‐, sport‐, szabadidő‐létesítmény, illetve a terület gondozását szolgáló építmény a vízpart‐rehabilitációs tervben foglaltakkal összhangban létesíthető; A kiemelt üdülőkörzet területén lévő települések külterületi beépítésre nem szánt területén a még meglévő beépítetlen tóparti területeket – legkevesebb 50 méter széles sávban – a településrendezési tervekben és helyi építési szabályzatokban vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, és e területeken a helyi építési szabályzat előírásait az e törvény szerinti felszíni vízminőség‐ védelmi terület övezetre vonatkozó előírások szerint kell meghatározni. beépítésre nem szánt területein A kiemelt üdülőkörzet településeinek 3000 m2‐nél kisebb telket – közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület települési területfelhasználási egység kivételével – kialakítani nem szabad. Az országos jelentőségű védett természeti területeken a) 2700 m2‐nél kisebb telkek, b) a szántóművelési ágú területek nem építhetők be.” A kiemelt üdülőkörzet településeinek a) beépítésre szánt területén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna‐hálózatra való rákötés kötelező, b) beépítésre nem szánt területén a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna‐hálózatra való rákötése a szennyvízcsatorna‐hálózat átadását követő egy éven belül kötelező. A kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna‐hálózathoz történő csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI 41 EGYEZTETÉSI ANYAG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS adni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet. • A kiemelt üdülőkörzet településeire a természetvédelmi, tájesztétikai szempontokat, valamint a történeti településszerkezetet, a táj és település jellegét és az építészeti örökség (beleértve a helyi építészeti örökség) értékeit, az építészeti hagyományokat kiemelten figyelembe vevő településszerkezeti és szabályozási tervet, valamint helyi építési szabályzatot kell készíteni. • A település helyi építési szabályzatában rendelkezni kell a meglévő tájékoztató táblák, köztárgyak, hirdetőberendezések lebontásáról, újak elhelyezéséről. • A települések beépítésre szánt területén a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése – látványtervvel igazoltan – tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. • A települések beépítésre nem szánt területén a tájkarakter védelme érdekében a) terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%‐át nem haladhatja meg; b) 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni; c) a 10 méternél magasabb építmények vagy a 250 m2‐nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni. • Bányatelek csak az ország más területén föl nem lelhető ásványi nyersanyag, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai lelőhelyének területén állapítható meg. E területeket a településrendezési tervekben a külön jogszabály szerint az ásványvagyon‐védelem tekintetében illetékességgel és hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv vagy hatóság szakmai állásfoglalása alapján kell lehatárolni. • Az országos jelentőségű védett természeti területeken új külszíni művelésű bányatelek nem állapítható meg, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. • Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben különleges terület települési területfelhasználási egységbe sorolt területek közül a település belterületétől elkülönülő, meglévő temető, meglévő bányatelek terület, meglévő honvédelmi terület a településrendezési eszközökben a valóságos funkciójának megfelelően szabályozható. A BTSZ fenti előírásainak Balatonalmádi hatályos településrendezési eszközei és a tervezett módosítások megfelelnek. 4. A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti és partközeli településeire vonatkozó szabályok •

•

•

•

A települések beépítésre szánt területe nem növelhető azokon a településeken, ahol a szennyvízcsatorna‐hálózat nem épült ki, vagy a szennyvízcsatorna‐hálózat nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik, vagy a hálózatra rákötött lakások, illetve üdülőegységek száma nem éri el az összes lakás‐ és üdülőegység számának 80%‐át. A települések beépítésre szánt területein, belterületein, ahol a szennyvízcsatorna‐hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt és a meglévő épület rendeltetésének megváltoztatására – amennyiben a rendeltetés megváltozása többletszennyvíz kibocsátásával jár – irányuló engedély kiadása, illetve az engedély érvényének meghosszabbítása csak a szennyvízcsatorna‐hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű meglétéhez kötött feltétellel lehetséges. Ha az érintett telken keletkező szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna‐hálózat építőipari kivitelezése megkezdődött, az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatbavételi engedély csak a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna‐hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén adható ki. A települések beépítésre szánt területeinek növelésekor a területnövekmény legkevesebb 10%‐ának megfelelő, 50%‐ban azzal településszerkezeti kapcsolatban lévő közhasználatú zöldterületet kell biztosítani. A gazdasági terület települési területfelhasználási egység területének növelése esetén a közhasználatú zöldterület helyett védőerdő is kijelölhető. A beépítésre szánt terület csak a zöldterület, illetve védőerdő egyidejű létesítésével és a zöldterület települési önkormányzati tulajdonba adásával alakítható ki. A települések újonnan létesített zöldterületein legfeljebb 4%‐os beépítettséggel helyezhetők el vendéglátó‐, sport‐, szabadidő‐létesítmények, illetve a terület gondozását szolgáló építmények. VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI 42 EGYEZTETÉSI ANYAG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS • A kempingek területének más célra történő igénybevétele csak zöldterületként 4%‐os beépítettséggel vagy a turizmus fejlesztését szolgáló vegyes területként, üdülőházas üdülőterületként, illetve a különleges területfelhasználási egységek közül a vízpart‐rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott települési területfelhasználási egységként a) közvetlen Balaton‐parti kapcsolat esetén 15%‐os beépítettséggel; b) amennyiben a közvetlen parti kapcsolattal rendelkező 30 méter széles ‐ közhasználatú parti sétány kialakítására alkalmas ‐ zöldterület települési területfelhasználási egységbe tartozó terület tulajdonjogát a települési önkormányzat megszerezte, a balatoni vízpart‐rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, eredetileg közvetlen Balaton‐parti kapcsolattal rendelkező területen a visszamaradó telekre meghatározott települési területfelhasználási egység vízpart‐rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával; c) a balatoni vízpart‐rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, közvetlen Balaton‐parti kapcsolattal nem rendelkező területen meghatározott települési területfelhasználási egység vízpart‐rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával; d) a kiemelt üdülőkörzet partközeli településeinek területén lévő, a balatoni vízpart‐rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területen a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban meghatározható beépítési szabályok szerint történhet. • A vízpart‐rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken, ahol a kempingek területe nem került átsorolásra, a kempingek beépítettségének mértéke legfeljebb 15% lehet. • A meglévő strandok területe a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban csak zöldterület kialakítása céljából csökkenthető. A strandok területén telekfelosztás csak zöldterület kialakítása céljából, telekhatár‐rendezés csak zöldterületbe sorolás vagy a strandterület növelése, illetve a telekhatár kiigazítása céljából végezhető. A telekhatár‐rendezés során a strandterület parthossza nem csökkenthető. A strandok területének a) legfeljebb 10%‐a építhető be a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint, b) legkevesebb 65%‐át ‐ legkésőbb a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig ‐ növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.” • A kiemelt üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30%‐án legalább 5 méter széles közhasználatú parti sétány helye biztosítandó a vízpart‐rehabilitációs tanulmánytervek alapján felülvizsgált településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban, figyelemmel a természetes vegetáció megtartására. • A parti sétány kialakítására alkalmas területet a településszerkezeti tervben zöldterület vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. A IV‐V. osztályú nádas területén lévő parti sétány csak vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolható. Vízgazdálkodási területen elhelyezkedő parti sétányon kizárólag gyalog‐ és kerékpárút alakítható ki. • Parti sétány, illetve gyalog‐ vagy kerékpárút nem jelölhető ki az I‐III. osztályú minősített nádas területén. • Bányászati tevékenység – kutatási, bányabezárási és az utóhasznosítás érdekében végzett tájrendezési tevékenység kivételével – csak a települések közigazgatási területének a tó felületéről – látványtervvel igazolhatóan – nem látható részén engedélyezhető. A BTSZ fenti előírásainak Balatonalmádi hatályos településrendezési eszközei és a tervezett módosítások megfelelnek.



43

EGYEZTETÉSI ANYAG

5. A KIEMELT TÉRSÉGI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A Balaton törvény által meghatározott kiemelt térségi övezetek lehatárolását a törvény mellékletét képező tervlapok tartalmazzák. A Balatonalmádi területét is érintő kiemelt térségi övezetekre vonatkozó előírásokat a következőkben részletezzük. Balatonalmádi területén a Balaton törvény magterület és pufferterület térségi övezeteket határoz meg. Az e területekre vonatkozó előírások: Magterület övezete (Ö‐1) A magterület övezete tekintetében az OTrT által meghatározott előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: • a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg; • közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el; • új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; • őshonos fafajok használhatóak csak erdőtelepítéseknél; • új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként helyezhető el; • 10 m magasságot meghaladó építmény – kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével – nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető. • a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind kiemelten kell érvényesíteni; • energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. • a települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével történhet; • erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető; A pufferterület övezete (Ö‐3) Pufferterület övezete a Káli medencében a magterületek, az ökológiai folyosó területek és a települési területek kivételével a teljes medence. A pufferterület övezete tekintetében az OTrT által meghatározott előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: • • • • • • • • •

művelési ág váltásához, művelés alól kivonáshoz és a művelés alól kivett terület újrahasznosításához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges; országos jelentőségű védett természeti területen szántóművelési ágban építmény nem helyezhető el; a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken 2700 m2‐nél kisebb telkek nem építhetők be; új külszíni bányatelek nem állapítható meg; közlekedési építmények, új villamosenergia‐ellátási, táv‐ és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel létesíthetők; csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető; csak extenzív jellegű, vagy természet‐ és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni; a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind kiemelten kell érvényesíteni; energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.

Balatonalmádi településrendezési eszközei a BTSZ előírásaival összhangban vannak, s a módosítások a magterület és a pufferterület által érintett területeket nem érintik.


BALATONALMÁDI 44 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T‐1)

EGYEZTETÉSI ANYAG

A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetére az OTrT‐ben meghatározottak mellett az alábbi előírások alkalmazandók: • beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; • a művelési ág váltása, más célú hasznosítása, termelési szerkezet, valamint közmű és közút építése a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető; • a látványvédelmet, illetve egyes építményeket településrendezési és építészeti tervezés során kiemelten kell érvényesíteni; • országos jelentőségű védett természeti területen a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2‐nél kisebb telek nem építhető be, szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el; • új épület, építmény csak a történeti tájszerkezet, tájképi adottságok megőrzésével és a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; • hulladékgazdálkodási létesítmények nem létesíthetőek, kivétel komposztüzemek és hulladéktárolók; • a közműveket lehetőség szerint terepszint alatt kell elhelyezni; • csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető. Balatonalmádi hatályos településrendezési terve a térségi jelentőségű tájképvédelmi területbe tartozó övezet esetében a BTSZ előírásaival összhangban van, településrendezési eszközeinek módosítása a tájképvédelmi térségi övezetbe tartozó területet nem érint. A történeti települési terület övezetének (T‐2) Az övezet területét a településrendezési tervekben a tényleges kiterjedésnek megfelelően, szükség szerint védőövezetével együtt kell lehatárolni és a Balaton törvény törvény előírásait a településrendezési tervekben lehatárolt területen kell érvényesíteni. • A településeknek meg kell határozni, és elő kell írni a látványvédelmet, a településkép védelmet, a zöldfelületek fejlesztését, az épületek paramétereit, az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó előírásokat és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát; • A nyomvonalas közműveknek lehetőség szerint terepszint alatti építést kell biztosítani; • új üzemanyagtöltő állomás, valamit hulladékgazdálkodási létesítmény nem telepíthető. Balatonalmádi hatályos településrendezési eszközei a BTSZ‐ben meghatározott szempontok figyelembe vételével, alaposan kidolgozott örökségvédelmi hatástanulmányra alapozva készült. Jelen módosítások a HÉSZ vonatkozó előírásait nem módosították. A 20. számú lakossági kérelem szerinti módosítás nyomán a 4483 hrsz ingatlanról a védett telek jelölés törlésre került. Így a telek 3 részre felosztható, de a létrejövő telkek így is túllépik a tömbben kialakult telkek méretét. A tervek összhangban vannak a történeti települési terület övezetének előírásaival.



45

EGYEZTETÉSI ANYAG

Az ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezete (R‐2) Az övezet területén • beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; • építési tevékenység nem folytatható; • a tájrehabilitáció során a terület természeti, illetve természetközeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani; • a bányászattal érintett területen a természetközeli állapot visszaállítását, módozatait és szabályait az ásványvagyon‐védelem tekintetében illetékes hatóság által jóváhagyott tájrendezési előterv vagy tájrendezési terv alapján a településrendezési eszközökben kell meghatározni. A településrendezési eszközök módosítása a térségi övezetbe tartozó területeket nem érint, a hatályos tervek pedig összhangban vannak a BTSZ vonatkozó előírásaival. A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ‐1) A övezet területére az OTrT‐ben meghatározottak mellett az alábbi előírások alkalmazandók: • korlátozott vegyszer‐ és műtrágya‐használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható; • új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek, valamint hulladékátrakó állomás‐ és vegyszertároló nem létesíthető. A településrendezési eszközök módosítási javaslataiban foglaltak a BTSZ fenti előírásainak megfelelnek. A vízeróziónak kitett terület övezet (P‐2) A övezet területére az OTrT‐ben meghatározottak mellett az alábbi előírások alkalmazandók: • a művelési ág tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területeken erdősítéssel – kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket ‐ kell az erózió mértékét csökkenteni; • a már kialakult vízmosások rendezésével kapcsolatos feladatokat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kell meghatározni. A településrendezési eszközök módosítása a térségi övezetbe tartozó területeket nem érint, a hatályos tervek pedig összhangban vannak a BTSZ vonatkozó előírásaival.



46

EGYEZTETÉSI ANYAG

Települési terület övezete (U‐1) • új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki; • az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni; • a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni; • a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. Balatonalmádi településrendezési eszközeinek módosítása során új beépítésre szánt terület utcahatárosan nem került kijelölésre, s a megengedett legnagyobb építménymagasság is minden esetben a környező telektömbökhöz igazodóan került meghatározásra. Az általános mezőgazdasági terület övezetén (M‐1)

• •

•

•

•

• szántóművelési ágban lévő területen 20 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető, 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,3%‐át, és az 1000 m2‐t nem haladhatja meg; • gyepművelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető, 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%‐át és az 1000 m2‐t nem haladhatja meg; szőlőművelési ágban lévő területen 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető, 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%‐át, és a 800 m2‐t nem haladhatja meg; a Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított 2 ha alatti területű telkekkel rendelkező tulajdonos – ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha‐nál nagyobb – a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%‐át, egyúttal a beépített telkek beépítettsége a 25%‐ot nem haladhatja meg. Az 5 ha‐nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági terület övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni; gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető, 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%‐át, és az egyes épületek alapterülete az 1000 m2‐t nem haladhatja meg; épületet létesíteni csak a legalább 80%‐ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%‐án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%‐ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni; állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet – a lovasturizmus céljait VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI 47 EGYEZTETÉSI ANYAG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS szolgáló épület kivételével – tómedertől legkevesebb 1 000 méter, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni. • a lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak elhelyezéséről a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kell rendelkezni; • a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezővédő, útvédő fásításokat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban meghatározott módon kell telepíteni; • a vízfolyások menti 20‐20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani. • új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – parti és partközeli településen az adott településhez tartozó, a sem partinak, sem partközelinek nem minősülő településen pedig a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó – legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. A magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben szabályozott területeken a birtokközpont nem alakítható ki. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%‐át és a beépített telek területének 25%‐át nem haladhatja meg. • A majorok és gazdasági telephelyek gazdasági célú hasznosítását a településrendezési eszközökben kell szabályozni gazdasági területként, ahol környezetet nem zavaró gazdasági tevékenység folytatható. • Az övezetben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben különleges beépítésre szánt terület települési területfelhasználási egységként meghatározott területek közül a nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek kialakítása nem engedélyezhető. A településrendezési eszközök módosítása a térségi övezetbe tartozó területeket nem érint, s a hatályos tervekben foglaltak is összhangban vannak a BTSZ előírásaival. A kertgazdasági terület övezetén (M‐2) • • • • • •

beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2; művelt telekre 3%‐os beépítettséggel a műveléssel összefüggő gazdasági épületet lehet építeni; az építménymagasság a 4 métert, az építmény legmagasabb pontja a 6 métert nem haladhatja meg; lakókocsi lakókonténer nem helyezhető el; az egyes településeken az övezet területének legfeljebb 10%‐án a település szabályozási tervében és helyi építési szabályzatában kijelölt, a település belterületéhez közvetlenül kapcsolódó területeken, legkevesebb 3 000 m2 nagyságú művelt telken, legfeljebb 3%‐os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető; • műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%‐án intenzív kertészeti kultúra található; • szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) a telek méretétől függetlenül elhelyezhető.

Balatonalmádi településrendezési eszközeinek módosítása kertgazdasági övezetbe tartozó területet nem érint, s a hatályos tervekben foglaltak is összhangban vannak a BTSZ vonatkozó előírásaival. Az erdőterület övezetén (E‐1) • a szőlő művelési ágban történő hasznosítás az erdészeti hatóság által engedélyezhető. • a védett erdőben csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési, illetve erdészeti célból szabad építményt elhelyezni; • a nem védelmi célú erdőben épületet 10 ha‐nál nagyobb földrészleten legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni. • új vadaskert létesítése nem engedélyezhető. Balatonalmádi településrendezési eszközeinek módosítása erdőterület övezetbe tartozó területet nem érint, s a hatályos tervekben foglaltak is összhangban vannak a BTSZ vonatkozó előírásaival. Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet (E‐2) • beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; • az erdőtelepítésig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területfelhasználás folytatható; • a természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltokat meg kell őrizni.


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete (C‐1)

48

EGYEZTETÉSI ANYAG

• beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; • az erdőtelepítésre alkalmas területek övezetébe is besorolt földrészletek erdőterületként történő kijelöléséről a településrendezési eszközökben kell dönteni; • építeni csak a legalább 80%‐ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az M‐1 és az M‐2 övezethez tartozó szabályozási előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet; • szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.), amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem – szőlőműveléssel nem hasznosított területen is – a telek méretétől függetlenül elhelyezhető; Balatonalmádi településrendezési eszközeinek módosítása szőlő termőhelyi kataszter övezetbe tartozó területet nem érint és a hatályos tervek is összhangban vannak a BTSZ vonatkozó előírásaival. A turisztikai fejlesztési terület övezetén (Ü‐1) • az 5 ha‐nál nagyobb telkek építhetők be, legfeljebb 10%‐os beépíthetőséggel; • az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni • a telek területének legalább 50%‐át növényzettel fedetten kell kialakítani; • a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél lehetőség szerint a terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani A Lozsánta területén tartalék területként kijelölt kertvárosias lakóterület (lásd B1 belterületbe vonási javaslat) egy része (1,68 ha) a turisztikai fejlesztési terület övezetével érintett egyedileg meghatározott térség. Ez az 1,68 ha kiterjedésű terület a Balatonalmádi területén kijelölt 89,26 ha‐nyi turisztikai fejlesztési területnek mindössze 1,9%‐a, így megfelel az 1996. évi XXI. a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 23/A.§ 2c) bekezdésében biztosított +/‐5%‐os eltérésnek.



49

EGYEZTETÉSI ANYAG

4. KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT A településrendezési terv módosítása során javasolt változások jelentősebb környezeti hatással nem járnak. A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot megkerestük, hogy nyilatkozzon szükséges‐e a jogszabályban meghatározott környezeti vizsgálat elkészítése. 4.1. BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁS BELTERÜLETBE VONÁS 1. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat BELTERÜLETBE VONÁS 2. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat BELTERÜLETBE VONÁS 3. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat

Területhasználat

Terület (m2)

Biológiai aktivitásérték

Általános mezőgazdasági terület Kertvárosias lakóterület Zöldterület

47000 42300 4700

3 3 6

141000 126900 28200

Kertes mezőgazdasági terület Kertvárosias lakóterület Zöldterület

14000 12600 1400

6 3 6

84000 37800 8400

Kertes mezőgazdasági terület Közlekedési terület Kertvárosias lakóterület Zöldterület Közlekedési terület

8410 540 7515 895 540

6 0,6 3 6 0,6

50460 324 22545 5370 324

Kertes mezőgazdasági terület Közlekedési terület Kertvárosias lakóterület Zöldterület Közlekedési terület

6312 1114 5569 743 1114

6 0,6 3 6 0,6

37872 668 16707 4458 668

Kertes mezőgazdasági terület Közlekedési terület Hétvégiházas üdülőterület Zöldterület Közlekedési terület

8268 959 7345 923 959

6 0,6 4,2 6 0,6

49608 575 30849 5538 575

Különleges honvédségi terület Különleges turisztikai terület Zöldterület Zöldterület Közlekedési terület

12670 11322 1348 525 395

2,7 3 6 6 0,6

34209 33966 8088 3150 237

Biológiai aktivitásérték változás

141000 155100

14100

84000 46200

‐37800

50784 ‐22545 28239

BELTERÜLETBE VONÁS 4. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat

38540 ‐16707 21833

BELTERÜLETBE VONÁS 5. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat BELTERÜLETBE VONÁS 7. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat

50183 ‐13221 36962

34209 42054

7845

A biológiai aktivitásérték számításakor a tartalék területként kijelölt területeket is figyelembe vettük (B1‐B5), hogy bizonyított legyen, hogy a tulajdonosok megegyezése esetén a belterületbe vonás megvalósítható legyen, s már ez a tervezési fázis is kezelje a város biológiai aktivitás értékére tett hatásukat. A belterületbe vonások hatására a település biológiai aktivitás értéke 68328 értékkel csökken.


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS MÓDOSÍTÁS 1. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat MÓDOSÍTÁS 5. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat MÓDOSÍTÁS 8. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat MÓDOSÍTÁS 11. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat MÓDOSÍTÁS 18. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat MÓDOSÍTÁS 19. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat MÓDOSÍTÁS 22. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat MÓDOSÍTÁS 24. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat MÓDOSÍTÁS 27. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat MÓDOSÍTÁS 28. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat MÓDOSÍTÁS 31. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat MÓDOSÍTÁS 33. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat MÓDOSÍTÁS 34. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat

50

EGYEZTETÉSI ANYAG

Területhasználat

Terület (m2)

Biológiai aktivitásérték

Különleges terület szabadidőközpont

11547

3

34641

Hétvégiházas üdülőterület

11547

2,7

31177

Közlekedési terület

300

0,6

180


300

2,7

810


132

0,6

79

Kertvárosias lakóterület

132

3

396

Különleges lovassport terület

10871

3,5

38049


10871

2,7

29352


649

0,6

389


649

2,7

1752


22

0,6

13,2


22

3

66


148

0,6

89


148

3

438


468

0,6

281


468

3

1404


148

0,6

89


148

3

438


698

0,6

419


698

2,7

1885


833

0,6

500


833

3

2499


15

0,6

9


15

3

45


1018

2,7

2749


1018

0,6

611


Biológiai aktivitásérték változás

‐3464

630

317

‐8697

1363

52,8

349

1123

349

1465

1999

36

‐2138


51

EGYEZTETÉSI ANYAG

MÓDOSÍTÁS 35. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat MÓDOSÍTÁS 42. Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat

Településközpont vegyes terület Közlekedési terület Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Védelmi rendeltetésű erdő

92282 8076

0,7 0,6

64597 4846

87274

0,3

26182

13084

9

117756


133

0,6

80


133

3

399

74495

319

A lakossági kérelmek hatására a település biológiai aktivitás értéke 68199 értékkel nő. A módosítások nyomán tehát a településen a biológiai aktivitásérték 129 értékkel nő. Az Étv. 8.§ 82b) bekezdése előírja, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének ‐ a külön jogszabály alapján számított ‐ biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, amely előírásnak a településrendezési terv módosítása megfelel.



52

EGYEZTETÉSI ANYAG

5. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT A településrendezési eszközök módosítása a város közlekedési rendszerét befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. A módosítással érintett területek közlekedési kapcsolatát az egyes módosítási javaslatok leírásánál ismertettük, azok mindegyike lakó‐ kiszolgáló utak mentén helyezkedik el. Így a hatályos településrendezési terv alátámasztó munkarészében felvett mintakeresztszelvények átdolgozása nem vált szükségessé. A módosítás során fő szempont volt, hogy a területek feltárhatók maradjanak, az övezeti besoroláshoz tartozó útkategóriának megfelelő közúti kapcsolat biztosítva legyen. Az újonnan kiszabályozott lakóutak és minden további módosítás esetében figyelembe vettük, hogy a megfelelő rálátási háromszög (1. ábra) biztosított legyen. Két esetben (8 és 29. számú lakossági kérelmek nyomán) végforduló tervezése vált szükségessé, amelynek minimális helyigényét a 2. ábra szerint határoztuk meg.

1.ábra

2.ábra

A belterületbe vonási kérelmek teljesítésének feltétele, (a településrendezési munkarészekkel összhangban) a közterületek kialakításánál, hogy a megváltozott használathoz (szemétszállítás megkülönböztetett jármű, stb. forgalma, és közművezetékek, felszíni vízelvezetés) szükséges helyigényt biztosítani kell. Ez minden esetben 12m szabályozási szélességű lakóút biztosítását igényli.



53

EGYEZTETÉSI ANYAG

6. KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT 6.1. VÍZI KÖZMŰVEK Vízellátás Balatonalmádi város vízellátását az Észak‐kelet‐balatoni Regionális Vízmű hálózatáról (ÉKBRV) biztosítják. A rendszer ellátási körzete a Balatonakali–Balaton‐fűzfő közötti partszakasz települései és Felsőörs. A rendszer fő vízbázisai a balatonfüredi és balatonalmádi felszíni vízmű és számos mélyfúrású kút, illetve forrás. A regionális hálózat A Balatonfüred – Balatonalmádi között kiépített hálózaton átemelő gépházak segítségével történik a vízátadás. Az Alsóörs Római úti átemelőtől kiépített ∅300‐as vezeték a káptalanfüredi ∅200‐as hálózathoz csatlakozik, mely a balatonalmádi vízműig tart. A külső tűzivíz igényt a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendeletbe foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) alapján kell meghatározni. Szennyvízelvezetés és tisztítás A regionális rendszer Balatonalmádi szennyvízcsatornázását az 1983‐ra kiépült Észak‐kelet‐balatoni regionális szennyvízelvezető főműrendszer tette lehetővé, melynek bővítésével alakult ki a jelen állapot szerinti hálózat. A térség településeinek gravitációs főgyűjtő csatornái a parti sávban épített átemelőkbe csatlakoznak, melyekből nyomócsövön északkeleti irányban ‐ többszöri átemelés után – a Balatonfűzfő térségében lévő szennyvíztisztító‐telepre jut a szennyvíz. A nyersvíz nyomócső mellett – a Balatonfüred‐i és a Balatonfűzfő‐i szennyvíztisztító‐telep között épült egy tisztított szennyvizet szállító átemelő és nyomócső hálózat. Felszíni és csapadékvíz elvezetés Balatonalmádi a felszíni vízelvezetés szempontjából rendkívül kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik. A település belterülete 775 ha, míg a hozzá tartozó vízgyűjtő terület 4238 ha, tehát a város területét jelentős külvíz terheli. A külvizek a város területét érintve folynak le a befogadó Balatonba. 6.2. ENERGIA KÖZMŰVEK Villamosenergia‐ellátás Balatonalmádi és környéke villamosenergia‐ellátása 20 kV‐os feszültségszintű középfeszültségű elosztóhálózati vezetékrendszerrel a Veszprémi és az Aszófői 120/20 kV‐os villamos alállomások között kiépített 57. és 59. számú szabadvezetékes gerinchálózatokon keresztül történik. A város központi belterületének villamosenergia‐ ellátása fenti két gerincvezetéket összekötő 58. sz. 20 kV‐os földkábel hálózattal valósult meg. Fentieken túlmenően egy önálló középfeszültségű földkábel hálózat épült ki a Litéri 120/20 kV‐os alállomástól, mely kizárólag a tóparti regionális átemelők villamosenergia‐ellátását szolgálja, a tartalék betáplálások kiépítése az előzőekben vázolt kommunális középfeszültségű hálózatokról történik. Földgázellátás A térség földgázellátási táppontja az országos 40 bar‐os főelosztó hálózatról táplált fűzfői 40/6 bar‐os gázfogadó állomástól indított DK250 KPE nagyközép‐nyomású gázvezetékre csatlakozó balatonalmádi 6/4 bar‐ os körzeti gáznyomás szabályozó (a Lozsántai út – Szabolcs utca sarkán kapott helyet). A földgázszállító a MOL Nyrt., a térség gázszolgáltatója az E.ON Zrt. A gáznyomás szabályozótól csatlakozó meglévő középnyomású (pü 3,0 bar) PE KPE műanyag csővezeték‐hálózatokon keresztül történik a város területén a fogyasztók földgázellátása. Elektronikus hírközlés Balatonalmádi ellátása a HTCC csoportba tartozó Invitel Távközlési Zrt. 88‐as hívószámú góckörzetéhez tartozik. A térség távközlési szempontból ellátottnak tekinthető, a hálózat alanyi jogon létesül.


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS Mobil távközlés

54

EGYEZTETÉSI ANYAG

A terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető. Mobil távközlésre szolgáló új bázisállomás vagy adótorony, illetve egyéb hírközlési antennarendszerek elhelyezésére – szolgáltatói igény alapján – a település területén lehetőséget kell biztosítani, a módosított 46/1997 (XII. 29) KTM rendelet 9.§. ja és jb pontjai szerint az antenna telepítését a helyi önkormányzati rendeletekkel megtiltani nem lehet. A mobil 3G hálózat fejlesztéséhez szükséges 5‐600 méterenkénti 6 m magasság alatti antennatelepítésekhez a 37/2007 (XII. 13) ÖTM rendelet engedély nélkül biztosít lehetőséget. Hírközlés A „polgári” adatátvitelei és hírközlési kapcsolatok megvalósítására a meglévő távközlési hálózatokon keresztül van lehetőség. A Balatoni Hajózási hírközlő‐lánc hálózati elemeinek részegységei a kikötő térségében üzemelnek. Telekommunikáció A műsorszóró telekommunikációs adóállomások vételére egyedi és kisközösségi vevő állomások valósultak meg. A település területén lévő kábeltelevíziós hálózatot a UPC üzemelteti, amelyet a területen a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok tartóoszlopai hordozzák. Műholdas televízió műsor‐szolgáltatás A SAT‐TV szolgáltatás a DIGI Kft. UPC Rt., valamint a Magyar Telekom Nyrt. érdekkörében rendelhető. Következőkben a területi egységek vízi és energia közmű ellátását, fejlesztési igényeit és lehetőségeit tárgyaljuk. Vizsgáljuk azokat a területeket is, amelyeket a településrendezési terv módosítása csak tartalék fejlesztési területként jelölt ki, annak érdekében, hogy bemutassuk van‐e akadálya a jövőbeni belterületbe vonásoknak.


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS B1 LOZSÁNTA

55

EGYEZTETÉSI ANYAG

VÍZI KÖZMŰVEK Vízellátás A Lozsántai utcai beépítést az alapzónához tartozó, Építő utca‐Lozsántai utca‐Magaspart utca vonalán épült ∅80 ac. vezetéken át látják el ivóvízzel. A többlet vízigény Q=18,0m3/d, a külső tűzivíz szükséglet Qtű=900l/p. A tűzivíz igény biztonságos szolgáltatásához előzetesen javasoljuk az Építő utcai régi építésű ∅80 ac. vezeték ∅150 mm‐re történő bővítését, mely egyben csatlakozási lehetőséget is nyújthat a nyugatra lévő – korábban fejlesztésre előirányzott – terület részére. A területen belüli hálózat ∅100 KM.PVC csövekből építendő. Szennyvízelvezetés Jelenleg a Lozsántai utcán üzemelő szennyvízcsatorna fogadja be a Magaspart utcai törésponttól épült gravitációs csatornát. A Magaspart utca északi szakasza északkeleti irányba lejt, ezért az ingatlanok részére nyomott csatorna épült, melybe az ingatlanon belül telepített beemelőn át jut a szennyvíz. A terepviszonyok miatt a területen keletkező Qsz=14,4m3/d szennyvíz egy része szintén nyomott hálózaton keresztül vezetendő a gravitációs, NA200 KG.PVC. hálózatba, melynek befogadója a Lozsántai utcán lévő NA200 KG.PVC csatorna. Felszíni és csapadékvíz elvezetés A terület déli részéről lefolyásra kerülő csapadékvíz befogadója a 3‐0‐0 jelű Vörösberényi Séd, mely a Balatonba torkollik. Az északi területek vízelvezetése a vonatkozó helyszínrajzon jelölt irányba történhet. A terület beépítése, illetve a tervezett utak szabályozási szélessége lehetővé teszi nyílt árokhálózat létesítését. A lefolyásra kerülő csapadékvíz mennyisége: Qcs=107,4 l/sec. ENERGIA KÖZMŰVEK Villamosenergia‐ellátás A területfejlesztési javaslat megvalósítása során jelentkező egyidejű igény 95 kW. A lakossági fogyasztóknál ‐ a meglévő hálózatra való, csatlakozási‐díjtól mentes ‐ lakásonkénti csatlakozási értéke: 1x32A (7,4kW). A családi házas fogyasztók ellátása a meglévő kisfeszültségű hálózatról annak folytatásával, ill. bővítésével, nagy valószínűséggel megoldható. Az utcákon egyoldalas elrendezésű, kb. 7m fénypontmagasságú a 0,4kV‐os szabadvezeték hálózat (nagyobb részt) betongyámos faoszlopaira, ill. áttört gerincű vb. oszlopaira szerelt konzolokra tűzött, különféle kompaktfénycsöves lámpatestekben 24‐36W‐os kompakt fénycsövek világítanak. A közvilágítást az MSZ EN 13201‐1‐2..4. sz. szabvány szerinti, az un. „Megvilágítási helyzet" besorolás alapján kell létesíteni. A Lozsántai úton CE4 besorolási osztálynak megfelelő világítást javasolunk kialakítani. A lakóterület belső útjain célszerűnek tartjuk a D‐4 besorolást. Földgázellátás A területen az alábbi többlet energiaigény becsülhető: Egyidejű lakossági igény összesen: 65‐70 Nm3/h A javasolt hálózat nyomvonalát és méretét a helyszínrajzon feltüntettük, a nem jelölt vezetékek egységesen DN 32 KPE méretűek. Távközlés – Hírközlés – Telekommunikáció A Lozsántai út mindkét oldali járdájában párhuzamos páncél‐kábelhálózat halad. Az itt található ingatlanok ellátása részben kábeles leágazással, nagyobb részben a Lozsántai út páratlan oldalán haladó páncél‐ kábelhálózattal azonos nyomvonalakon kiépült léges hálózatról, légkábeles csatlakozással történik. A terület távközlési szempontból ellátottnak tekinthető. A csatlakozási pont meghatározása, valamint a hálózat kialakítása az INVITEL Távközlési ZRt. érdekkörébe tartozik Mobil távközlés


BALATONALMÁDI 56 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS A terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető.

EGYEZTETÉSI ANYAG

Telekommunikáció A tervezési terület teljes telekommunikációs hálózati ellátását a helyi adottságoknak megfelelően, a kábel TV hálózatok továbbépítésével lehet megoldani. Műholdas televízió műsor‐szolgáltatás A SAT‐TV szolgáltatás a DIGI Kft. UPC Rt., valamint a Magyar Telekom NyRt. érdekkörében rendelhető.


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS B2 KÜRT UTCA

57

EGYEZTETÉSI ANYAG

VÍZI KÖZMŰVEK Vízellátás A Kürt utcai, alapzónához tartozó ivóvíz hálózat ∅100 KM.PVC. csövekből épült, mely képes szolgáltatni a használati és oltóvíz igényt, melyek a következők: Q = 5,4 m3/d, Qtű = 900 l/p. Szennyvízelvezetés A Kürt utcában ∅200 KG.PVC. gravitációs csatorna üzemel, amely biztonsággal szállítja a Qsz=4,3m3/d szennyvizet. Csapadékvíz elvezetés A lefolyásra kerülő vízmennyiség Qcs=62,0l/sec, melyet az út mentén építendő kétoldali árokhálózattal kell elvezetni a Szorosi út irányába. ENERGIA KÖZMŰVEK Villamosenergia‐ellátás A Kürt utcában délkelet felől érkező 22 kV‐os szabadvezeték táplálja a terület kisfeszültségű ellátását biztosító 100/3 sz. 22/0,4kV‐os OTR transzformátorállomást. A terület kisfeszültségű ellátása légkábel‐vezetékes hálózatról történik. Kürt utcában délkelet felől érkező 22 kV‐os szabadvezeték tartószerkezetén került elhelyezésre a kisfeszültségű légkábel‐vezeték hálózat, valamint a közvilágítás (kétrendszerű hálózat). Az egyidejű lakossági igény összesen: 38 kW A fogyasztók ellátása a meglévő hálózatról, annak folytatásával, illetve bővítésével, nagy valószínűséggel megoldható. Az utcáiban egyoldalas elrendezésű, kb. 7m fénypontmagasságú a 0,4kV‐os szabadvezeték hálózat (nagyobb részt) betongyámos faoszlopaira, illetve áttört gerincű vb. oszlopaira szerelt konzolokra tűzött, különféle kompaktfénycsöves lámpatestekben 24‐36W‐os kompakt fénycsövek világítanak. Földgázellátás A Balatonalmádi 6/3 bar‐os körzeti gáznyomás szabályozó a Lozsántai út‐ Szabolcs u. sarkán található. A Kürt utca földgázellátása az Erkel Ferenc út DN63 PE középnyomású hálózatáról való leágazással történik a DN32 KPE vezetékkel. Az egyidejű lakossági igény összesen:20‐22 Nm3/h Távközlés – Hírközlés – Telekommunikáció A Kürt utcán és a határoló utcákban páncélos kábelhálózat halad. Az itt található ingatlanok ellátása kábeles leágazással történik. Mobil távközlés A terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető. Telekommunikáció A terület teljes telekommunikációs hálózati ellátását a helyi adottságoknak megfelelően, a kábel TV hálózatok továbbépítésével lehet megoldani. Műholdas televízió műsor‐szolgáltatás A SAT‐TV szolgáltatás a DIGI Kft. UPC Rt., valamint a Magyar Telekom Nyrt. érdekkörében rendelhető.


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS B3 ÚJHEGY KÖZ

58

EGYEZTETÉSI ANYAG

VÍZI KÖZMŰVEK Vízellátás Az ivóvíz ellátás az Újhegy utca felől kiépített vezetékről megoldott. Az ivóvíz igény Q=3,2 m3/d, a külső tűzivíz szükséglet Qtű=900 l/p, mely a hálózatról biztosítható. Szennyvízelvezetés Az Újhegy közben elvezetendő szennyvíz mennyisége Qsz=2,6 m3/d. A szennyvíz elvezetése a meglévő csatornán, illetve annak meghosszabbításán keresztül történhet. Csapadékvíz elvezetés Az Újhegy közben nem épült csapadékvíz elvezető hálózat. A szabályozást követően kétoldali árokhálózat építendő. A lefolyásra kerülő csapadékvíz mennyisége: Qcs=30,1l/sec. ENERGIA KÖZMŰVEK Villamosenergia‐ellátás Az Újhegy utca felől érkező kisfeszültségű légkábel‐vezeték hálózatról történik az Újhegy köz ellátása. Az egyidejű lakossági igény összesen: 26 kW A fogyasztók ellátása a meglévő hálózatról annak folytatásával, illetve bővítésével megoldható. A terület utcáiban egyoldalas elrendezésű, kb. 7m fénypontmagasságú lámpatestek világítanak. Földgázellátás Az Újhegy köz földgázellátása a Bartók Béla utcai DN63 KPE középnyomású hálózattól, az Újhegy utcában kiépült DN32 KPE vezetékről történik, DN32 KPE vezetékkel, melynek meghosszabítása szükséges. Az egyidejű lakossági igény összesen: 12‐14 Nm3/h A javasolt hálózat mérete DN 32 KPE. Távközlés – Hírközlés – Telekommunikáció Az Újhegy közben páncélos‐kábelhálózat halad. Az itt található ingatlanok ellátása kábeles leágazással történik. A meglévő hálózat továbbépítése szükséges. Mobil távközlés A terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető. Telekommunikáció A terület teljes telekommunikációs hálózati ellátását a helyi adottságoknak megfelelően, a kábel TV hálózatok továbbépítésével lehet megoldani. Műholdas televízió műsor‐szolgáltatás A SAT‐TV szolgáltatás a DIGI Kft. UPC Rt., valamint a Magyar Telekom Nyrt. érdekkörében rendelhető.


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS B4 FOGOLY UTCA

59

EGYEZTETÉSI ANYAG

VÍZI KÖZMŰVEK Vízellátás Az ivóvíz ellátás a Bartók Béla utca felől kiépített ∅100 KM.PVC. vezetékről, illetve annak meghosszabbításával történhet. Q=2,3 m3/d,

Ivóvíz igény:

Külső tűzivíz szükséglet: Qtű=900 l/p.

Szennyvízelvezetés Az elvezetendő szennyvíz mennyisége: Qsz =1,8m3/d, melyet a meglévő ∅200 KG.PVC. csatornán, illetve annak továbbépítésével kell elvezetni. Csapadékvíz elvezetés A Fogoly utcában nem épült vízelvezető hálózat. A lefolyásra kerülő csapadékvíz mennyisége Qcs=24,2l/sec, melyet a szabályozás során kiépítendő kétoldali nyílt árokhálózattal kell elvezetni a Bartók Béla utca irányába. ENERGIA KÖZMŰVEK Villamosenergia‐ellátás A terület kisfeszültségű ellátása légkábel‐vezetékes hálózatról történik. A Túzok utcában, a Fogoly utca sarkát megközelíti a kisfeszültségű légkábel‐vezeték hálózat. Az egyidejű lakossági igény összesen: 20 kW A fogyasztók ellátása a meglévő hálózat folytatásával megoldható. A terület utcáiban egyoldalas elrendezésű, kb. 7m fénypontmagasságú lámpatestek világítanak. Földgázellátás Túzok utcában a Fogoly utca sarkát megközelíti a D40 KPE vezeték, melyet meg kell hosszabbítani a terület ellátásához. Az egyidejű lakossági igény összesen: 10‐12 Nm3/h Távközlés – Hírközlés – Telekommunikáció A Túzok utcában a Fogoly utca sarkát megközelíti a meglévő léges hálózat, melyet tovább kell építeni. Mobil távközlés A terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető. Telekommunikáció A terület teljes telekommunikációs hálózati ellátását a helyi adottságoknak megfelelően, a kábel TV hálózatok továbbépítésével lehet megoldani. Műholdas televízió műsor‐szolgáltatás A SAT‐TV szolgáltatás a DIGI Kft. UPC Rt., valamint a Magyar Telekom Nyrt. érdekkörében rendelhető.


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS B5 SZÖMÖRCE UTCA

60

EGYEZTETÉSI ANYAG

VÍZI KÖZMŰVEK Vízellátás A Szömörce utcán, a Vöröshegyi úti ∅100 ac. vezetékről leágazva, ∅100 KM.PVC. ivóvíz hálózat üzemel, mely lehetővé teszi az üdülőterület Q=3,6 m3/d vízigényének ellátását. A külső tűzivíz szükséglet: Qtű = 900 l/p. Szennyvízelvezetés A Qsz=2,9 m3/d szennyvízmennyiség elvezetésére ∅200 KG.PVC. csatornát kell építeni a Vöröshegyi úti befogadóig. Csapadékvíz elvezetés A Szömörce utcán és környékén nem épült csapadékvíz elvezető hálózat. A lefolyásra kerülő Qcs=30,4l/sec vízmennyiséget a szabályozást követően, az út két oldalán építendő árokhálózattal kell elvezetni. ENERGIA KÖZMŰVEK Villamosenergia‐ellátás A terület kisfeszültségű ellátása légkábel‐vezetékes hálózatról történik. Kert utcában, a délkelet felől érkező 22 kV‐os szabadvezeték tartószerkezetén került elhelyezésre a kisfeszültségű légkábel‐vezeték, valamint a közvilágítási hálózat. Az egyidejű üdülőhelyi lakossági igény összesen: 25 kW A terület utcáiban egyoldalas elrendezésű, kb. 7m fénypontmagasságú lámpatestek világítanak. Földgázellátás A Kert utca felől a Vöröshegyi utcában érkező DN63 KPE középnyomású hálózatról, ágazik le a Szömörce utca a DN63 KPE vezetéke, melyet tovább kell építeni. Az egyidejű lakossági igény összesen: 8,0 Nm3/h Távközlés – Hírközlés – Telekommunikáció A Szömörce utcában páncélos kábelhálózat halad. Az ingatlanok ellátása kábeles leágazással történik. Mobil távközlés A terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető. Telekommunikáció A terület teljes telekommunikációs hálózati ellátását a helyi adottságoknak megfelelően, a kábel TV hálózatok továbbépítésével lehet megoldani. Műholdas televízió műsor‐szolgáltatás A SAT‐TV szolgáltatás a DIGI Kft. UPC Rt., valamint a Magyar Telekom Nyrt. érdekkörében rendelhető.


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS B7 VOLT HM TERÜLET

61

EGYEZTETÉSI ANYAG

VÍZI KÖZMŰVEK Vízellátás A Mátyás király utcától, illetve a Pinty utcától északra lévő terület vízigénye Q=10,0 m3/d. Az ellátáshoz ∅100 KM.PVC. vezetéket kell építeni a Mátyás király utcai vezeték végpontjától a területig a helyszínrajzon jelöltek szerint. Az ∅100 mm‐es vezetékről max. Qtű=1200 l/p vízmennyiség vételezhető, mely egyszintes beépítés esetén 500,0 m2, kettő, vagy több szint esetén 714,0 m2 nagyságú tűzszakasz létesítését teszi lehetővé. Szennyvízelvezetés A Mátyás király utcán, a 3863 hrsz‐ú ingatlanig épült ∅200 KG.PVC. szennyvízcsatorna. A területről lefolyásra kerülő szennyvíz mennyisége Qsz=8,0 m3/d, melyet a meglévő csatorna végaknájától építendő ∅200 KG.PVC. csatornán keresztül kell elvezetni. Csapadékvíz elvezetés A lefolyásra kerülő csapadékvíz mennyisége Qcs=133,7 l/sec, melyet részben északi, részben délnyugati irányban kell elvezetni a területen belül építendő nyílt vízelvezető hálózattal. ENERGIA KÖZMŰVEK Villamosenergia‐ellátás Középfeszültségű hálózat Balatonalmádi és környéke villamosenergia‐ellátása 20 kV‐os feszültségszintű középfeszültségű elosztóhálózati vezetékrendszerrel a Veszprémi és az Aszófői 120/20 kV‐os villamos alállomások között kiépített 57. és 59. számú szabadvezetékes gerinchálózatokon keresztül történik. A Veszprém felől érkező 22 kV‐os szabadvezeték hálózat délkelet felől érkező ágáról csatlakozik a terület mentén lévő 3862/7 hrsz alatti területen lévő 22/0,4kV‐os jelzés nélküli FOTR transzformátor állomásra. Kisfeszültségű hálózat A terület kisfeszültségű ellátása légkábel‐vezetékes hálózatról történik, mely a Dózsa György utcában délkelet felől érkezik a terület határára. A területet határoló utcákon meglévő légkábel‐vezeték hálózat van. Villamosenergia‐igények A területfejlesztési javaslat megvalósítása során, a K‐Tur területen összesen bruttó 1811,5 m2 szintterület alakítható ki, ellátására alábbi energiaigény becsülhető:

Egyidejű intézményi lakossági összesen: 50‐55 kW

A beruházási költségmegosztás a VET (A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. Törvény), valamint a végrehajtására vonatkozó 47/2002. (XII. 28.) GKM rendelete és az azt módosító 58/2005. (VII. 7.) GKM rendelet (a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről) alapján történik. Kisfeszültségű hálózat fejlesztése A tervezési területen az intézményi fogyasztó ellátása a meglévő hálózatról annak folytatásával, ill. bővítésével, nagy valószínűséggel megoldható. Közvilágítás A terület utcáiban egyoldalas elrendezésű, kb. 7m fénypontmagasságú a 0,4kV‐os szabadvezeték hálózat (nagyobb részt) betongyámos faoszlopaira, ill. áttört gerincű vb. oszlopaira szerelt konzolokra tűzött, különféle kompaktfénycsöves lámpatestekben 24‐36W‐os kompakt fénycsövek világítanak. A terület közvilágítását az MSZ EN 13201‐1‐2..4. sz. szabvány szerinti, az un. „Megvilágítási helyzet" besorolás alapján kell létesíteni. A lakóterület belső útjain célszerűnek tartjuk a D‐4 besorolást, melynek alkalmazása esetén CE5 osztály átlagos megvilágítás karbantartási értéke: Em 7,5 lx (min) (U0 egyenletesség: 0,4 min.) elegendő. A közvilágítással nem rendelkező utcákban a fentieknek megfelelő közvilágítás létesítése szükséges.


BALATONALMÁDI 62 EGYEZTETÉSI ANYAG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS A fényszennyezés csökkentése érdekében a lámpatestek káprázási indexe G6 teljesen ernyőzött (full cut‐off) kategória, valamint a védettsége (a kisebb karbantartási igény miatt) IP6x legyen, a fény színhőmérséklete, pedig 3‐4000 K legyen. Az avulás miatt szükséges lámpatestek, ill. fényforrások cseréjénél a fenti szabvány, valamint az előirt paraméterek betartását, javasoljuk. Hőenergia ellátás A tervezési terület környezetében a meglévő üdülő‐ és lakó épületek téli hőveszteségének pótlására és használati melegvíz előállítására gáz‐ és villamos energiát, valamint szilárd tüzelőanyagot alkalmaznak. Földgázellátás A térség földgázellátási táppontja az országos 40 bar‐os főelosztó hálózatról táplált fűzfői 40/6 bar‐os gázfogadó állomástól indított DN250KPE nagyközép‐nyomású gázvezetékre csatlakozó balatonalmádi 6/3 bar‐ os körzeti gáznyomás szabályozó (a Lozsántai út‐ Szabolcs u. sarkán kapott helyet). A földgázszállító a MOL NyRt, a térség gázszolgáltatója az E.ON Zrt. A Dózsa György utcában délkelet felől érkezik D40KPE középnyomású hálózat a terület határa közelébe, és a Pinty utcába, befordul. A terület földgázzal ellátottnak tekinthető. Földgázigény A területfejlesztési javaslat megvalósítása során a K‐Tur terület megengedhető maximális beépítése esetében az alábbi többlet energiaigény becsülhető:

Egyidejű intézményi igény összesen: 15 Nm3/h

A beruházási költségmegosztás a Földgázszállításról rendelkező 2003. évi XLII. Törvény és az azt kiegészítő a 74/2006. (X. 31.) GKM rendelet (az együttműködő földgázhálózat fejlesztéséért szedhető csatlakozási díjról) alapján történik. A felmerülő gáz energia igények kielégítése mindenkor a hivatalos energiaigény bejelentés alapján történik a fenti törvény szerint. A kiváltási (áthelyezési) munkák költségeit mindenkor a változtatás kezdeményezője viseli. Gázenergia ellátás fejlesztése A Szömörce utca meglévő,‐ és fejlesztésre kerülő területét javasolt hálózat nyomvonalát és méretét feltüntettük. Távközlés – Hírközlés – Telekommunikáció Távbeszélő hálózatok Balatonalmádi távbeszélő hálózati ellátása a HTCC csoportba tartozó Invitel Távközlési Zrt. 88‐as hívószámú góckörzetéhez tartozik. A Dózsa György utcában délkelet felől páncél‐kábelhálózat érkezik a terület határára. Az itt található ingatlanok ellátása kábeles leágazással történik. A terület távközlési szempontból ellátottnak tekinthető. Távközlő‐hálózatok kialakítása. A csatlakozási pont meghatározása, valamint a hálózat kialakítása az INVITEL Távközlési ZRt. érdekkörébe tartozik. A távközlési hálózat alanyi jogon létesül. Kivétel a kiváltási (áthelyezési) munkák költségei, mely mindenkor a változtatás kezdeményezőjét terheli. Mobil távközlés A terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető. Mobil távközlésre szolgáló új bázisállomás vagy adótorony, ill. egyéb hírközlési antennarendszerek elhelyezésére ‐ szolgáltatói igény alapján ‐ a település területén lehetőséget kell biztosítani, a módosított 46/1997 (XII. 29) KTM rendelet 9.§. ja és jb pontjai szerint az antenna telepítését a helyi önkormányzati rendeletekkel megtiltani nem lehet. A mobil 3G hálózat fejlesztéséhez szükséges 5‐600 méterenkénti 6 m magasság alatti antennatelepítésekhez a 37/2007 (XII. 13) ÖTM rendelet engedély nélkül biztosít lehetőséget. Hírközlés A „polgári”adatátvitelei, és hírközlési kapcsolatok megvalósítására a meglévő távközlési hálózatokon keresztül van lehetőség.


BALATONALMÁDI 63 EGYEZTETÉSI ANYAG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS A Balatoni Hajózási hírközlő‐lánc hálózati elemeinek részegységei a kikötő térségében üzemelnek. Telekommunikáció A műsorszóró telekommunikációs adóállomások vételére egyedi és kisközösségi vevő állomások valósultak meg. A település területén lévő kábeltelevíziós hálózatot az UPC üzemelteti, amelyet a területen a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok tartóoszlopai hordozzák. A terület teljes telekommunikációs hálózati ellátását a helyi adottságoknak megfelelően, a kábel TV hálózatok továbbépítésével lehet megoldani. Műholdas televízió műsor‐szolgáltatás A SAT‐TV szolgáltatás a DIGI Kft. UPC Rt., valamint a Magyar Telekom NyRt. érdekkörében rendelhető.



64

EGYEZTETÉSI ANYAG

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK – TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT


HATÁROZAT TERVEZET ………./2009………….. sz. önkormányzati határozat Balatonalmádi város képviselő‐testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§. (3) bekezdésének b) pontja alapján a 177/2005. (VI.30.) sz. Öh. határozattal módosított 231/2003. (X.30.) sz. Öh. határozattal jóváhagyott Településszerkezeti leírást és településszerkezeti tervet az alábbiak szerint módosítja. A módosított településszerkezeti terv és leírás a határozat mellékletei: 1. sz. melléklet: Balatonalmádi településszerkezeti terv szöveges leírása 2. sz. melléklet: Balatonalmádi településszerkezeti terve M 1: 10 000 tervlap …………………………….. ……………………………….. jegyző polgármester

65

1. sz. melléklet ‐ TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS MÓDOSÍTÁS 1.1. TELEPÜLÉSSZERKEZET‐TÁJSZERKEZET Balatonalmádi településszerkezetét továbbra is a földrajzi, domborzati adottságok, (a dombok és völgyek váltakozása, a patakok, patakvölgyek) a város történeti kialakulása („települések” összenövése) és a közlekedési nyomvonalak sajátos összessége határozza meg. Balatonalmádi tájszerkezete, mivel a külterület jelentősen szabdalt, az egyes tájelemek közötti kapcsolat esetleges vagy nincs, kizárólag a belterülettel szoros összhangban értelmezhető. Balatonalmádiban a tájhasználat jellegében és a tájszerkezetben alapvető változás nem következhet be, és a beépítésre szánt területek is csak kis mértékben növelhetők. Balatonalmádi jelenlegi szerkezete kialakultnak tekinthető, szerkezetet alakító jelentős változások nem tervezhetők. A település térségi szerepe adottságként kezelendő, így e területen sem szükséges jelentős, a település egészére vonatkozó változtatás. A település szerkezetét és területhasználatát a minőségi fejlesztést szolgáló belső korrekció jellegű fejlesztések kell hogy meghatározzák, illetve a szerkezetalakító javaslatok a megindult folyamatok koordinálására kell hogy vonatkozzanak. A település szerkezetének továbbra is meghatározó elemei - a több mint 7 kilométer hosszú Balaton‐part, - a vasút - a 71‐es út, a Veszprémi út és a Felsőőrsi út, mint országos fő és mellékutak, valamint a - Séd patak és a Remete patak, a patakvölgyek, s a domborzati tagoltság. A vasút—71‐es út szerkezetileg elválasztó szerepe adottságként kezelendő, a csomópontok átgondolásával és átrendezésével azonban elérendő, hogy a gyalogos forgalom kapcsolata a parti sávval közvetlenebbé váljon. A jelenleginél jelentősebb gépjárműforgalom parti sávba való terelése továbbra sem cél, a vasút menti városi területek parkolási célú használata, s e területek parti sávhoz való gyalogos kapcsolatának biztosítását kell megoldani. A part menti „gyűjtőútszakaszok” jelentős része továbbra sem kötendő össze, hogy e közlekedési vonalakat valóban kizárólag a célforgalom használja. A Felsőőrsi út és a Veszprémi út egyéb országos mellékutak, nyomvonal‐korrekciója szükséges. A Felsőőrsi út Óvári Ferenc utcai szakasza kiváltandó. A Veszprémi út teljes almádi városközponton áthaladó szakasza kiváltandó, úgy hogy a Veszprémi út a 71‐es úttal a Vörösberényi Iskola mögötti területen összekötésre kerül. A Veszprémi kerékpárút töltésen való vezetése mind közlekedési, mind tájesztétikai szempontból indokolt, a korábbi kerékpárút tervek alternatíváinak alkalmazása mellett. A településrendezési terv célja hogy Balatonalmádi ‐ a négy történelmében, korában, kialakulásának módjában és használatában teljesen eltérő településrész, ill. önálló település (Vörösberény, Budatava, Almádi, Káptalanfüred) egyesítésével létrejött város ‐ az egyes településrészek korábbi jellemzőit (úthálózat jellege, a telekstruktúra, a települési szövet, beépítés jellege, módja, intenzitása) továbbra is megtartsa, ill. erősítse a szerkezeti terv és a szabályozási terv készítése során. Az egyes településrészek, egységek önálló jellegének erősítésére a megindult folyamatokat koordinálva központok/alközpontok kijelölése szükséges.

66

1.2. BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS Balatonalmádi területén az alábbi területek vonhatók belterületbe, a területen kijelölt zöldterület egyidejű kialakításával és önkormányzati tulajdonba adásával: - A Felsőőrsi út és a Szabadságkilátó út közötti terület, a korábbi NEVIKI területe 3,9 ha, 0,4 ha zöldterülettel, - Rekettye utca környéke 4,9 ha, 0,6 ha zöldterülettel, - Glóbusz utca környéke 2,9 ha, 0,35 ha zöldterülettel, - Budatava északi terület – Lozsánta, Városkapu keleti terület 15,6 ha, 2,3 ha zöldterülettel - volt Honvédségi terület 1,27 ha, 1348 m2 zöldterülettel, összesen 39,46 ha, 4,92 ha zöldterülettel. Belterülethez csatolhatók továbbá az alábbi területek: - Fenyő utca menti terület 0,3 ha, - Vöröshegyi u. környéke 1,3 ha, - Aranyeső utca környéke 0,9 ha, - Pince utca környéke, 1,9 ha. A belterületbevonás feltétele azonban a település belterületén kijelölt a Kócsag utca mentén, a gázcsereteleptől a strandig tervezett új közpark (2,7 ha) egyidejű kialakítása és önkormányzati tulajdonba adása.

67

2. TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE Balatonalmádi Településszerkezeti Tervében foglalt területfelhasználási‐rendszer javaslata a következőkben kerül részletezésre. A konkrét területek normatív szabályozását a Szabályozási terv tartalmazza, itt csupán a Szerkezeti terv irányelvei által biztosított lehetőségeket és követelményeket foglaljuk össze. Az egyes területfelhasználási egységeknél meghatározásra került a tömbönkénti maximális szintterület‐sűrűség, mely természetesen a szabályozás során a tömb egyedi sajátosságát figyelembe véve alacsonyabb lehet. Az egyes területfelhasználási egységeknél dőlt betűvel a terület OTÉK‐kal harmonizáló definíciója is meghatározásra került, ez azonban nem része a határozatnak.

2.1. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Beépített és további beépítésre kijelölt területek, amelyen belüli építési övezetekben az építési telek megengedett beépítettsége legalább 10 %. Ezek azok a területek, amelyek a város fejlődésének és megújulásának elsődleges célterületei.

LAKÓTERÜLETEK Kisvárosias A terület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m‐es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen a lakóépületek mellett a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény is elhelyezhető.

Megengedett legnagyobb szintterület‐sűrűség: 1,5 Balatonalmádi területén kisvárosias lakóterületként: - a Budatava településrészen a lakótelep 3‐4‐(5) szintes épületeinek tömbje, - a Tas vezér utca menti sorházak, - a Budatavai lakótelephez kapcsolódó Kövesalja, Rozmaring út mentén található sorházak tömbje, - Almádi központhoz kapcsolódó Móra Ferenc ‐ Mikszáth Kálmán utcák között 2‐3 szintes társasházi épületek tömbje, - a volt Nevelőotthon területe, - az Óvári Ferenc utca mentén egy meglévő társasházi lakótömb került kijelölésre. A területek beállt lakóterületek, jelentős fejlesztés nem prognosztizálható. A Budatava lakótelepen a korábbi II. övezeti besorolás alapján épülhetett 5 szintes épület is, a jelenlegi besorolás a többi épület esetében esetlegesen felmerülő emeletráépítési lehetőséget is hivatott korlátozni. Új kisvárosias lakóterületként került kijelölésre - a volt Nevelőotthon tömbje, valamint a - Verseny utca ‐ József Attila utca sarkán lévő terület. Kertvárosias lakóterületek A terület laza beépítésű, összefüggő, kertes, 4,5 m‐es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyeken a lakóépületek mellett kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egészségügyi, szociális oktatási, egyházi épületek is elhelyezhetők.

Megengedett legnagyobb szintterület‐sűrűség: 0,6 Balatonalmádi esetében összefüggő kertvárosi karakterű (többségében állattartástól mentes) tömbök Vörösberény településrészen, Almádi településrész északi területén, a Balatonfűzfői út és a

68

Rákóczi út közötti területen, a korábbi Győr‐Veszprém‐Alsóőrs vasútvonal nyomvonalától keletre eső területeken, valamint a Felsőőrsi út és a Szabadságkilátó út közötti területeken kerültek kijelölésre. A tömbök többségében – Vörösberény őstelepülés‐része kivételével ‐ a lakó és üdülő funkció együttesen jelenik meg. Mivel a település szerkezeti tervének készítésekor egyik legfőbb cél a meglévő használathoz alkalmazkodó övezeti besorolás megkeresése mellett, hogy – a Településfejlesztési koncepció iránymutatása alapján –az állandóan lakott területek egységes szövetet alkossanak, a korábbi szabályozáshoz képest nagyobb lakóterület került kijelölésre ‐ a jelenlegi használat figyelembevételével, az üdülőterületek rovására, – az ezen kívüli üdülőterületeken azonban lakóterületi használat nem lehetséges. A település területén, a fejlesztési területek közül kertvárosias lakóterületként (Lke): - Lozsánta településhatár menti településrész 0,8 ha, - Pince utca környéke 1,8 ha, - Glóbus utca környéke 3,0 ha, - NEVIKI 4,0 ha, - Megyehegyi terület 2,0 ha, - Fogoly utca menti terület 7426m2 tartalék területként, - Újhegy köz menti terület 0,9 ha tartalék területként, - Kürt utca menti terület 1,4 ha tartalék területként, - Lozsánta kertvárosi terület 4,7 ha tartalék területként, - Megyehegyi terület 5,8 ha tartalék területként került kijelölésre. E mellett a belterületen korábban üdülőterületi területek, a megindult átépülési folyamatot figyelembe véve lakóterületi átsorolása javasolt területek: - 71‐es út és Rákóczi út környéke ( a Hét vezérről elnevezett utcák térsége), - Rozmaring, Viola utca menti területek, - Kisberényi úttól nyugatra eső terület lakóterülethez kapcsolódó része, - Felsőőrsi út és a Szabadság kilátó út közötti terület (Festőkről elnevezett utcák térsége). VEGYES TERÜLETEK Településközpont vegyes területek Ez a területfelhasználási egység biztosíthatja a változó igényeknek megfelelően a meglévő funkciók átalakulását. A területen olyan helyi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltatói, vendéglátói, egyházi, egészségügyi, stb. intézmények helyezked(het)nek el, melyek a (domináns) lakófunkciót – vagy üdülőfunkciót ‐ alapvetően nem zavarják. A terület ilyen funkciókkal való fejlesztésénél figyelembe kell venni, hogy az itt elhelyezhető intézmények (pl. panzió, vendégház, kulturális intézmények, kereskedelem stb.) forgalma a központot a lehető legkisebb mértékben terhelje, a parkolóigények kielégíthetőek legyenek.

Megengedett legnagyobb szintterület‐sűrűség: 1,5 Balatonalmádi településrészen településközpont vegyes területbe került a városközpont területe. E terület nemcsak az almádi településrész, hanem egész Balatonalmádi központjaként is működik, s egyes területekre a helyi igényeken túlmenően térségi központ szerepet is betöltő funkciók kerültek. A településközpont jelenlegi vegyes használatából, eltérő jellegű építészeti karakteréből adódóan a szabályozás során különösen körültekintő egyedi szabályozást igényel, amely a hagyomány‐kultúra minőség eszmerendszert szem előtt tartva, a meglévő értékek védelme mellett, a fejlesztés irányát is meghatározza. További településközpont vegyes területet jelölt ki a szerkezeti terv az egyes településrészek kialakult/kialakítható alközpontok területén. Vörösberény esetében az átalakuló központi területrész került e területfelhasználási egységbe. Így itt lehetőség nyílik a növekvő igények térrel‐területtel való ellátására, valamint a meglévő funkciók fokozatos átalakulásának helybiztosítására. 69

Káptalanfüred esetében a településrész központja, mint települési alközpont a Fecske utca környékén megindult kereskedelmi, ellátási területekhez kapcsolódva került ebbe a területfelhasználási egységbe, illetve e területhez kapcsolódva a 71‐es út keleti oldalán a strand melletti tömbök. Mivel itt üdülőterületi központról van szó, mely a lakóterületi központtól eltérő követelményeket kell, hogy kielégítsen, a szabályozás során egyedi kezelést igényel. Településközpont vegyes területen belül üdülőközpont alövezet javasolt (hétvégi ház építésének lehetőségével és lakóépület kizárásával)‐ amennyiben a területi Főépítészi Iroda az OTÉK‐tól való eltéréshez hozzájárul. Ugyancsak településközpont vegyes területi besorolást nyert a Határcsárda tömbje. (kiemelt jelentősége miatt.) A Budatava FÓRUM bevásárlóközpont környéke szintén településközpont vegyes területfelhasználású. Bár a terület jelenleg főként kereskedelmi ellátási központként működik, de a nemrégiben megépült gimnázium, a Bauxitkutató ipari jellegű használatának fokozatos visszaszorulása, a Tüzép kitelepítésének terve, már a terület átalakulási folyamatának megindulását jelenti. E területfelhasználási egységben azonban az OTÉK előírása szerint kivételes esetben nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény is elhelyezhető. Településközpont vegyes területként került kijelölésre a Lozsántai fejlesztési terület egy része is (8,9 3,7ha), ahol a budatavai vegyes terület használatának továbbfejlesztésre van lehetőség. GAZDASÁGI TERÜLETEK Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen gazdasági tevékenységi célú épületek mellett a tulajdonos, használó számára lakóépület, igazgatási és egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő(!), sportépítmény de kivételesen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, és egyéb közösségi szórakoztató épület is elhelyezhető.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület került kijelölésre a budatavai benzinkút tömbjében, valamint Káptalanfüreden, a 71‐es út mentén, a meglévő benzinkút és a mellette lévő fejlesztési területek tömbjében. A káptalanfüredi terület még be nem épített részén a területen a benzinkúthoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató funkciók elhelyezésére nyílik lehetőség. Új kereskedelmi szolgáltató gazdasági területként került kijelölésre a Lozsántai fejlesztési terület egy része is (7,9 ha). ÜDÜLŐTERÜLETEK Üdülőházas üdülőterület Az üdülőházas terület olyan üdülőépületek, üdülőtáborok elhelyezését szolgálja, amelyek jellemzően változó üdülői kör hosszabb tartózkodására alkalmasak. A terület OTÉK szerinti előírásai, 6,0 m‐es építménymagasságot meghaladó épületek elhelyezését biztosítják.

Megengedett legnagyobb szintterület‐sűrűség: 1,0 A Szerkezeti terv üdülőházas területként jelöli Budataván a Balaton‐parton lévő területek jelentős részét ( Hotel Nereus, Balaton Glas Hotel …), valamint a Ganz üdülő tömbrészét. Az Almádi partrészen a Budatava strandtól dél‐nyugatra eső egyelőre még rendezetlen hétvégiházas jellegű területeket, a Neptun utcai üdülőházas telkek, valamint a LOTTO üdülőtelep telkét. Balatonalmádi

70

központban jelentős nagyságú területen fekszik a száz éves hagyományokkal rendelkező Postás‐ üdülő, valamint az Árnyas panzió e területfelhasználási egységbe nyert besorolást. Hétvégiházas üdülőterület A hétvégiházas üdülőterületen telkenként legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el maximum 4,5 m‐es építménymagassággal. Mindezzel együtt a területen engedélyezhető általános, vagy kivételes jelleggel olyan építmények elhelyezése, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják.

Megengedett legnagyobb szintterület‐sűrűség: 0,2

Hétvégiházas üdülőterületen lakóépület elhelyezhető. Az előírás az OTÉK‐nál megengedőbb, ezért alkalmazásához az OTÉK 111.§ (2) alapján az Állami Főépítész hozzájárulása szükséges. A településen Káptalanfüred jelentős területrésze, az Öreghegy, a Pinkóczi utca környéke, a Szabadság utca korábban beépült déli része, Budataván a Bulcsú utca környéke, és a Lozsántai út melletti területek kerültek, a Parti sávban a Szúnyog utca menti területek, a Budatava utca környéke, és a Káptalanfüredi Kócsag és Vasút utcák menti területek kerültek hétvégiházas üdülőterületi területfelhasználási egységbe. A település területén, a fejlesztési területek közül hétvégiházas terület (Üh) - Pince utca fölötti terület, 7,5 ha tartalék területként, - Aranyeső utca, Vöröshegyi utca 2,3 ha, - Szömörce utca menti terület, 0,2 1,1 ha, - Pint utca, Rekettye utca menti terület 4,5 ha. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az előzőektől eltérő területek. Mindezek alapján a különleges területek hatásuk alapján két – egymástól lényegesen eltérő – csoportba sorolhatók. Az egyik csoportot a zöldfelületi jellegű intézmények (temető, sporttelep, strand stb.), a másik csoportot az egyéb egyedi kezelést igénylő különleges terület (pl. Honvédségi terület) alkotják.

Megengedett legnagyobb szintterület‐sűrűség: 0,5 A Különleges területek kialakításánál az a szándék vezérelte a Tervezőket, hogy a kijelölt területek adott célhoz kötötten, és csak ennek a célnak megfeleltetve kerüljenek felhasználásra, ezáltal biztosítva a koncepció célkitűzéseinek megvalósulását, területenként speciális szabályozási előírások alkalmazásával.

Különleges terület – zöldfelületi jellegű intézményterület strand A terület strand kialakítására és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.

A part menti településrészen a strandként használt és a jogilag strandként nyilvántartott területek kerültek e területfelhasználási egységbe kemping A település parti sávjában a meglévő kempingek területei kerültek e területfelhasználási egységbe, a kemping használat kizárólagosságával. Beépíthetőségük, használatuk a szabályozás során egyedileg kezelendő.

71

sportterület

A terület főként sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

A part menti településrészen a Szent László sétány mellett a meglévő sportterület, valamint a vörösberényi városközpont új sportterülete került e területfelhasználási egységbe sportterület‐vizisporttelep A parti sávban a meglévő és tervezett kikötök, csónakmenhelyek parti területei, ahol a kikötő kiszolgáló építményei mellett, szállás és kereskedelem, vendéglátás épületei is elhelyezhetők. sportterület‐szabadidőközpont A terület kizárólag közösségi célú szórakoztató, pihenést szolgáló, sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

Az Óvári lelátó környékén, a korábbi rendezési tervben idegenforgalmi szolgáltató területként szabályozott terület egy része került e területfelhasználási egységbe. A terület a szabályozás során egyedileg szabályozandó. Új különleges szabadidőközpont terület a volt Honvédségi terület (1,27 ha). sportterület‐lovassport területe A terület főként lovassporttal kapcsolatos közösségi célú, sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

- a Kerekes csárda környékén, valamint - a Pinkóczi csárda környékén került kijelölésre e terület. A Pinkóczi csárda környéke, mivel jelenleg külterület, mint meglévő terület szabályozandó a fejlesztési lehetőség kizárásával. nagy kiterjedésű sport‐egészségügyi terület (turisztikai‐rekreációs terület) A Balaton‐törvényben turisztikai fejlesztési területként (ű‐1) szabályozott terület.

E területfelhasználási egységbe a Lozsánta területe sorolható, tartalék területként. A későbbiek során a terület kialakítása, fejlesztése, beépítésének lehetősége kizárólag a Balaton‐törvény alapján szabályozható. A terület fejlesztése során a Btv. alapján biztosítandó 10 % zöldterület, közpark a fejlesztési területen belül jelölendő ki. nagy kiterjedésű sport terület (turisztikai terület) A Balaton‐törvényben turisztikai fejlesztési területként (ű‐1) szabályozott terület.

Káptalanfüred, Ifjúsági táborok területe került e területfelhasználási egységbe. A terület kialakítása, fejlesztése, beépítésének lehetősége kizárólag a Balaton‐törvény alapján szabályozható. A terület fejlesztése során a Btv. alapján biztosítandó 10 % zöldterület, közpark a fejlesztési területen belül jelölendő ki. temető A terület a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál

- külterületen 026/1, 027/6, 027/2 hrsz terület - belterületen a 28, 29 hrsz terület került e területfelhasználási egységbe A különleges területek várható beépítettsége a területek zöménél (strand, sportterület, sportterület‐ szabadidőközpont, turisztikai fejlesztési területek) az OTÉK‐ban a területfelhasználási egységnél előírtaktól szigorúbb beépíthetőséggel, kerül szabályozásra.

72

Különleges terület ‐ egyéb, egyedi kezelést igénylő különleges terület Közlekedési építmények területei Különleges övezeti besorolást kapott a vasútállomás területe Almádiban és a vasúti megállóhely területe Káptalanfüreden, valamint az autóbuszpályaudvar területe. Honvédségi terület Különleges övezeti besorolást kapott az Öreghegyen a kül‐ és a belterületet határán elhelyezkedő honvédségi terület.

73

2.2. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Beépítésre nem szánt területek azok, amelyeken belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 %.

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK A közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek, járdák, és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi közlekedés, valamint a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

A közlekedési területek közül a Szerkezeti terv feltünteti - a térségi és településszerkezeti jelentőségű közutak (71‐es út, 7217, 7218 sz. út) nyomvonalait (a javasolt nyomvonal‐korrekcióval) és csomópontjait, - a kerékpárút nyomvonalát, és nyomvonal‐alternatívákat, - a települési jelentőségű közterületi parkolókat, - valamint egyéb közlekedési területeket. ZÖLDTERÜLET ‐ KÖZPARK A település lakosságának pihenési, játék és mozgás igényét szolgáló, továbbá a biológiai aktivitással a környezet minőségét javító, településesztétikai értékű, növényzettel fedett közhasználatú közparkok területe.

A Balaton‐törvény azon előírása mely szerint a települési terület növelése esetén a növelés legalább 10 %‐át elérő zöldterület, közpark létesítendő, a tervben biztosított. Új közparkok a fejlesztési területeken: 1. Lozsánta belterületbe kerülő részén 2,3 ha 2. Glóbus utca mentén 0,2 ha 3. Megyehegy 0,4 ha 4. Neviki fejlesztési területen tervezett új közpark 0,6 ha 5. volt Honvédségi terület belterületbe vonásra javasolt területen 1348 m2, 6. Megyehegyi terület tartalék zöldterület‐fejlesztési területként 2,4 ha Új közparkok a belterületen: 1. Szúnyog utca menti új közpark 1,5 ha 2. Malomvölgy, Séd patak menti új közpark 0,2 ha 3. Pipacs utca ‐ Vadvirág utca melletti új közpark 0,2 ha 4. A Szent László sétány folytatásaként a camping előtt kialakítandó új közpark 0,5 ha 5. Volt Nevelőotthon területen a József Attila út mentén kialakítandó új közpark 2,3 ha 6. Kócsag utca mentén tervezett új közpark 2,7 ha ERDŐTERÜLETEK Az erdőterületek alapvető jelentőségűek az élővilág megőrzése és a települési környezet minősége szempontjából, valamint elsődleges fontosságúak tájesztétikai szempontból a maradék táji értékek és turisztikai vonzerő megtartása céljából. Az erdők funkciója a partközeli településeken elsődlegesen védelmi jellegű, ezért is szerepel a balatonalmádi erdők több mint 80%‐a a Balatonfelvidéki Nemzeti Park II. ütemében a védelemre tervezett területek között.

A szerkezeti terv erdőként jelöli: - a káptalanfüredi ifjúsági táborok erdőterületeit, - a Felső‐hegyi és az Öreghegy mögötti, feletti erdős, bozótos területeket, - a Kőhegy, Várhegy, Sátorhegy és a Malomvölgy erdőit, - a Megye‐hegy nagykiterjedésű erdőterületeit, illetve gyepes‐bozótos területeit, valamint a belterület erdőként nyilvántartott területeit,

74

- a Lozsánta területén kijelölt új kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek menti újonnan kijelölt véderdőt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A mezőgazdasági területek a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló területek

Balatonalmádi tájhasználatának, tájszerkezetének értékelésekor kiemelendő a mezőgazdasági területek termelési, tájesztétikai, táj‐ és településkaraktert meghatározó jelentősége. A mezőgazdasági területek a szerkezeti tervben ‐ általános mezőgazdasági ‐ kertes mezőgazdasági (kertgazdasági), területekre kerültek felosztásra. Az általános mezőgazdasági területek: ma elsősorban szántóföldi műveléssel, illetve gyepműveléssel hasznosított területek E területek tulajdonviszonyai a kárpótlást követően jelentősen megváltoztak, ez a tájhasználatban egyre jobban látszik. Cél e folyamat visszafogása, megfordítása. A szabályozás során szigorúan figyelembe veendő a Balaton‐ törvény övezeti szabályozása, mely szerint szántóföldi művelés esetén csak 20 ha‐nál nagyobb területre lehet építeni, elősegítve így a más célú hasznosítás távoltartását.

A kertgazdasági terület Balatonalmádi volt szőlőhegyi, majd zártkerti területén került kijelölésre. - Újhegy - Sátorhegy - Vöröshegy - Öreghegy Valamint a Balaton‐törvény alapján: - Pinkóczi csárda környéke - Halacs egy része A Balaton‐törvényben települési területként jelölt Fűzfő menti tömbök az újhegyi kertes mezőgazdasági területekhez kapcsolódóan, szintén kertes mezőgazdasági területként kerültek kijelölésre. A volt zártkerti területek közül a Vöröshegyi rész őriz egyedül a hagyományos szőlőhegyi tájra jellemző elemeket, ezért a szabályozási tervben ennek megfelelő szabályozást kell kialakítani. A zártkertek jelentős részét szőlőkataszter I. osztályból várhatóan II/a osztályba sorolták át. A szabályozást az átsorolásnak megfelelően kell elkészíteni. A területen a szőlőhegyi táj rendeltetésszerű használatától idegen épületek építésére engedély nem adható. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK Vízgazdálkodási terület a vízmedrek és árvédelmi töltések területe, ahol a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, a vízi sportolással, strandolással, horgászattal, öntözéssel összefüggő építmények alakíthatók ki. Vízgazdálkodási területek a vízfelületek és a nádassal borított területek. − a Balaton vízmedre − a két csatorna (Séd‐patak, Remete‐patak területe)

75

3. KÖZLEKEDÉS A szerkezeti terven jelölt különleges terület – épületnek minősülő közlekedési építmények területei a következők: - az autóbusz pályaudvar (meglévő) - Balatonalmádi vasútállomás területe (meglévő terület jelentős csökkentésével)) - Káptalanfüred vasúti megállóhely területe (a meglévő terület jelentős csökkentésével) A szerkezeti terven ábrázolt közlekedési rendszer, illetve közúthálózat hierarchiája: - Egyvágányú vasútvonal, azaz a 29 sz. MÁV fővonal (meglévő) - Országos II. rendű főút: 71. sz. főút, azaz a Balatonfűzfői út és a József Attila u. (meglévő) - Országos mellékút: 7217 sz. Veszprém – Balatonalmádi összekötő út, azaz a Veszprémi út (a közigazgatási határ és a Templom tér között meglévő nyomvonalon a Templom tér és a 71‐es út között, a szerkezeti terven jelölt korrekció szerint) - 7218 sz. Felsőörs – Balatonalmádi összekötő út, azaz a Felsőörsi út (a közigazgatási határ és a Óvári Ferenc u. között meglévő nyomvonalon, az Óvári Ferenc utca és a 71‐es út között a szerkezeti terven jelölt korrekció szerint) - Gyűjtőutak: Thököly út ‐ megszűnő összekötő út, száma: 72803 (meglévő), Rákóczi út (meglévő, terven jelölt továbbvezetés szerint), Noszlopy G. u. (meglévő), Tass u. (meglévő), Bajcsy Zsilinszky u. (meglévő), Kisberényi u. (meglévő), Pinkóczi u. (meglévő), Kompolthy u. (meglévő), Martinovics u. (meglévő), Kossuth Lajos u. (meglévő), Dózsa György u. (meglévő), Baross u. (meglévő), Petőfi u. (meglévő), Dr. Óvári F. u. (meglévő), Vécsei K. u. (meglévő), Szabadságkilátó u. (meglévő, terven jelölt továbbvezetés szerint), Káptalan u. (meglévő), Fecske u. (meglévő), Bartók Béla u. (meglévő) - Kiszolgáló illetve lakóutak: Az összes egyéb bel‐, és külterületi út. (meglévő és tervezett egyaránt) - Országos kerékpárút (országos): 71 sz. út mentén vezetet T8 sz. országos kerékpárút (meglévő) - Térségi kerékpárút: Veszprém – Balatonalmádi (a terven kijelölt nyomvonalon a Vödör völgy – Kisberényi út – Veszprémi út ‐ Árpád u. vonalon) és a Rákóczi út teljes vonalán, illetve a vasúti töltésen vezetve. - A település fő gyalogos útvonalai: Széchenyi sétány (meglévő, a szerkezeti terv szerinti továbbvezetéssel a vasúti területeken a parti sétányig), Káptalanfüred‐Budatava sétány a Véghelyi Dezső sétány (meglévő), Szent László sétány (kibővített területen) érintésével Fontosabb szintbeni közúti csomópontok: - A 7217 sz. Veszprémi út korrekciós, új szakasza, és a 71.sz. út találkozásában új csomópont alakítandó ki. A település átkelési szakaszának kapujaként működő csomópont körforgalmú kialakítással javasolt. - A vörösberényi Templom tér térségében a meglévő szintbeli csomópont az új 7217 sz. útszakasz kiépítésével egyidőben átépítendő. Javasolt kialakítás: hagyományos, lámpázható szintbeni csomópont. - Új csomópont kialakítása szükséges a 7218 sz. Felsőőrsi út tervezett szakasza és a 71 sz. főút csomópontjánál. Elsődlegesen hagyományos szintbeli csomópont kialakítása javasolt. - A Széchenyi sétány – József Attila út meglévő csomópontja átépítendő, elsősorban a gyalogosforgalom szintbeni átvezetése érdekében. - Petőfi Sándor u. – József Attila út csomópont a Petőfi utca gyűjtőúttá való visszaminősítése alapján, a Széchenyi sétány csomópont módosítás érdekében átépíthető. - A Fecske u. – 71‐es út. csomópont szintbeli csomópontjának kapacitás fejlesztése a Fecske u. – Káptalan u. gyűjtőút fejlesztése esetén szükségessé válhat.

76

-

A Bocskai István úton lévő csomópont meglévő közterületen történő módosítása a gyalogosközlekedés javítása és a Rákóczi úti új kerékpárút szakasz kialakítása esetén szükségessé válhat. Az egyéb fontosabb szintbeli csomópontok meglévő kialakítása megtartható.

Szintbeli vasúti kereszteződések: - A város 9 közúti‐vasúti kereszteződés közül kettő, a „Lottó üdülőtelep előtti” és a „Yacht camping előtti” megszüntetendő és a közöttük a Felsőörsi út ‐ József Attila út új csomópontjához kapcsolódóan alakítandó ki új közúti‐vasúti kereszteződés. A városban megtalálható többi meglévő közúti‐vasúti kereszteződés megtartandó. - A Káptalanfüredi meglévő gyalogos vasúti átjáró megtartandó, új gyalogos átjáró alakítandó ki a Széchenyi sétány nyomvonalában. Ennek megvalósíthatósága további egyeztetést igényel.

77

4. KÖZMŰELLÁTÁS 4.1 VÍZI KÖZMŰVEK VÍZELLÁTÁS Balatonalmádi város vízellátását az Észak‐kelet‐balatoni Regionális Vízmű hálózatáról (ÉKBRV) biztosítják. A rendszer ellátási körzete a Balatonakali–Balaton‐fűzfő közötti partszakasz települései és Felsőörs. A rendszer fő vízbázisai a balatonfüredi és balatonalmádi felszíni vízmű és számos mélyfúrású kút, illetve forrás. Balatonalmádi vízbázisai és névleges kapacitás: 3 Felszíni vízmű 12.000 m /d 3 Ferenc‐forrás 300 m /d 3 Káptalanfüredi kút 330 m /d 3 3 Az 500 m ‐es Megyehegy‐i és a 200 m ‐es Öreghegy‐i tározók környékén mélyített karsztvíz feltárások (próbakutak) az önkormányzat részére potenciálisan hasznosítható vízbázist jelentenek. A kitermelhető víz mennyiségének és minőségének meghatározása után tervet kell készíteni annak a meglévő hálózaton keresztül történő hasznosítására. A DRV Rt‐től kapott adatok szerint Balatonalmádi vízfogyasztását a következő mennyiségek jellemzik: Téli átlag: ~ 2000 m3/d Nyári átlag: ~ 5000 m3/d Nyári csúcs: ~ 9100 m3/d A fejlesztésre javasolt területek és a bekötendő üres telkek vízigénye: nyári átlag: 621,0 m3/d Nyári csúcs: 1.662,0 m3/d A távlati vízigény tehát: Qátlag: 5.620 m3/d 10.760 m3/d Qcsúcs: A vízbázis biztosítottnak tekinthető, a szükséges hálózati kiegészítéseket elő kell irányozni. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS Balatonalmádi szennyvízcsatornázását az 1983‐ra kiépült Észak‐kelet‐balatoni regionális szennyvízelvezető főműrendszer tette lehetővé, melynek bővítésével alakult ki a jelen állapot szerinti hálózat és szabályozó létesítmények. A térség településeinek gravitációs főgyűjtő csatornái a parti sávban épített átemelőkbe csatlakoznak, melyekből nyomócsövön északkeleti irányban ‐ többszöri átemelés után – a Balatonfűzfő térségében lévő szennyvíztisztító‐telepre jut a szennyvíz. A nyersvíz nyomócső mellett – a Balatonfüredi és a Balatonfűzfői szennyvíztisztító‐telep között épült egy tisztított szennyvizet szállító átemelő és nyomócső hálózat. A DRV Rt. tájékoztatása szerint Balatonalmádi területéről elvezetésre kerülő szennyvíz mennyisége: Téli átlag 1000‐1200 m3/d Nyári átlag 3000‐3500 m3/d Nyári csúcs 5000‐5500 m3/d A csatornázatlan és a fejlesztési területek bekötése esetén keletkező többlet szennyvíz nyári átlagban: 1.441,2 m3/d A távlatban elvezetendő szennyvíz tehát 4.450,0 – 4.950,0 m3/d mennyiségre tehető. 78

A csatornázásra kijelölt területi egységek hálózatépítését az elkészült, illetve készülő kiviteli tervek alapján kell megvalósítani a település önkormányzatának. FELSZÍNI ÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS Balatonalmádi a felszíni vízelvezetés szempontjából rendkívül kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik. A település belterülete 775 ha, míg a hozzá tartozó vízgyűjtő terület 4238 ha, tehát a város területét jelentős külvíz terheli. A külvizek a város területét érintve folynak le a befogadó Balatonba. A vízgyűjtő 71 sz. főút fölötti részén a terep átlagos lejtése 50‐100‰, míg a Balaton közelében csak 2‐ 10‰. Ebből következően a lefolyó víz sebességének csökkenése a 71 sz. főút és a MÁV vonal átereszeinél (és azok alatt) jelentős mértékű hordalék lerakódást eredményez. A belterület az 1960‐as évektől kezdve folyamatosan növekedett, a beépítés egyre intenzívebbé vált. A burkolt felületek növekedésével együtt járt a lefolyásra kerülő vízmennyiség növekedése. Az 1986‐ ban elkészült Balatonalmádi Felszíni Vízelvezetési Tanulmányterve (VÁTI Tsz.: 7450). a teljes vízgyűjtőt 11 részvízgyűjtő területre osztva ad megoldást a vízelvezetésre, a külvizek övárkos „megfogása” és a hordalék visszatartásának javaslatával együtt. A 11 részvízgyűjtő terület mindegyike egy‐egy Balatonba való bevezetési szelvényhez tartozik, melynek átvezető műtárgya épült a 71 sz. főút, illetve a MÁV vonal alatt. A tanulmány a teljes hálózatra vonatkozó iránymutatással szolgál a továbbtervezés számára. Ez alapján évekkel ezelőtt elkészült Budatava városrész csapadékvíz‐elvezetési terve, mely támogatás hiányában nem valósult meg. A felszíni és csapadékvíz elvezetés a Balatonalmádi Felszíni Vízelvezetési Tanulmányterve (VÁTI Tsz.: 7450). foglaltak alapján tervezendő tovább és építendő ki. 4.2 ENERGIA KÖZMŰVEK VILLAMOSENERGIA‐ELLÁTÁS Balatonalmádi primer oldali 20 kV‐os tápfeszültség ellátása a Veszprémi és az Aszófői 120/20 kV‐os villamos alállomásokat összekötő 20 kV‐os szabadvezeték hálózatokkal történik. A város belterületének ellátására pedig az 57. és 59. számú gerincvezetékeket összekötő 58. számú 20 kV‐os földkábel‐hálózat szolgál. A fenti gerincvezetékről táplált 20/0,4 kV‐os transzformátorállomások szolgáltatják Balatonalmádi közvetlen villamosenergia‐ellátását. A fejlesztési területek ellátására az érintett primer hálózati szakaszok továbbépítésével és új OTR 20/0,4 kV‐os transzformátorállomások telepítésével nyílik lehetőség. A többlet energiaigény FÖLDGÁZELLÁTÁS

4.850 kW.

A város földgázellátása a Fűzfői 40/6 bar‐os gázátadó‐állomástól Dk250 mm‐es KPE vezetékkel táplált balatonalmádi 6/4 bar‐os körzeti gáznyomásszabályozótól kiépített középnyomású PE műanyag csővezeték‐hálózatokon keresztül történik. A fejlesztésre kerülő területi egységek földgázellátása az érintett középnyomású hálózatokról, azok továbbépítésével oldható meg. 1.725 m3/ó.

A többlet földgáz szükséglet

79

TÁVKÖZLÉS Balatonalmádi távközlési ellátása az UTI‐BAKONYTEL Távközlési Rt. 88. számú góckörzetébe tartozik. A helyi távközlési alközponttól kiépített alépítményi, földkábeles és légvezetéki távközlési hálózatokon keresztül történik az előfizetők ellátása. A fejlesztési területeken az előfizetői igények a fenti távközlési hálózatok és az alközpont bővítését követően kielégíthetők. A többlet igény – analóg egyenéprtékben – 1240 fővonalra tehető.

80


81

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK – HÉSZ MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT


EGYEZTETÉSI ANYAG

Balatonalmádi Városi Önkormányzat .../2009. (.....) sz. rendelete a a Helyi Építési Szabályzatról szóló 16/2005. (VII.7.) sz. rendelet módosításáról Balatonalmádi Városi Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló ‐ többször módosított ‐ 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (3) bekezdés a) pontja szerint felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya és alkalmazása 1.§ /1/ E rendelet ‐ a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) ‐ hatálya Balatonalmádi város közigazgatási területére terjed ki. /2/ A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt M=1:2000 méretarányú – állami földmérési alaptérkép felhasználásával készült ‐ Szabályozási Tervvel együtt alkalmazható. /3/ Jelen építési szabályzat mellékletei: 1. sz. melléklet: Fogalommagyarázat 2. sz. melléklet: Művi értékvédelem – országos védelem 3. sz. melléklet: Művi értékvédelem – helyi védelem 4. sz. melléklet: Régészeti területek 5. sz. melléklet: Táj‐ és természetvédelem – országos védelem 6. sz. melléklet: Táj‐ és természetvédelem – helyi védelem 7. sz. melléklet: Balatonalmádi javasolt növényezete 8. sz. melléklet: Szabályozási Terv – M=1:2000 A szabályozás elemei 2.§ /1/ A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani a /2/ és a /3/ bekezdésben felsorolt szabályozási elemeket. /2/ Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szerkezeti terv és a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges: - szabályozási vonal, ha az különböző területfelhasználási egységeket választ el; - területfelhasználási egység határa; - területfelhasználási egység besorolása; - építési övezet/övezet határa, paraméterei; - belterület határa; - építési hely; - védett területek; - védőterületek, védőtávolságok; - sajátos jogintézmények; - telken belüli kötelező használatai mód (P, Sp, Park). /3/ Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges: - szabályozási vonal, ha az nem területfelhasználási egységeket választ el egymástól; - építési övezet határa és paraméterei. /4/ Az /1/‐/3/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési tevékenység során irányadóként veendők figyelembe.

82

Közigazgatási határ, belterülethatár módosítás 3.§ /1/ /2/

/3/

/4/

Balatonalmádi közigazgatási határa nem változik. Belterülethez csatolandhatók az alábbi területek a Szabályozási terven jelöltek szerint, a kijelölt zöldterület egyidejű kialakításával és önkormányzati tulajdonba adásával: - Fenyő utca menti terület 0,3 ha, - A Felsőőrsi út és a Szabadságkilátó út közötti terület, a korábbi NEVIKI területe 3,9 ha, 0,4 ha zöldterülettel, - Rekettye utca környéke 4,9 ha, 0,6 ha zöldterülettel, - Aranyeső utca környéke 0,9 ha, - Vöröshegyi u. környéke 1,3 ha, - Glóbusz utca környéke 2,9 ha, 0,35 ha zöldterülettel, - Pince utca környéke, 1,9 ha, - Budatava északi terület – Lozsánta, Városkapu keleti terület 15,6 ha, 2,3 ha zöldterülettel - volt Honvédségi terület 1,27 ha, 1348 m2 zöldterülettel, összesen 28,57 ha, 3,78 ha zöldterülettel. Belterülethez csatolhatók az alábbi területek a Szabályozási terven jelöltek szerint: - Fenyő utca menti terület 0,3 ha, - Vöröshegyi u. környéke 1,3 ha, - Aranyeső utca környéke 0,9 ha, - Pince utca környéke, 1,9 ha. A belterületbevonás feltétele a település belterületén kijelölt Kócsag utca mentén, a gázcsereteleptől a strandig tervezett új közpark (2,7 ha) egyidejű kialakítása és önkormányzati tulajdonba adása. Területet csak a meglévő belterülethez csatlakozóan lehet belterületbe vonni. A jelenlegi külterületi besorolású ingatlanokat úgy kell belterületbe vonni, hogy ne keletkezzenek belterülettel körbezárt külterületi földrészletek.

Telekalakítás és építés engedélyezése 4.§ /1/

Az 1.§. (1) bekezdésben meghatározott területen telket alakítani és építési munkát végezni csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad. /2/ A beépítésre szánt terület minden területfelhasználási egységén építési övezetében új épület építése csak teljesen közművesített (lásd OTÉK 8.§ (2)) építési telken engedélyezhető. /3/ Beépítésre nem szánt területen épületet elhelyezni ‐ amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára való csatlakozásra ‐ csak az illetékes hatóságok által elfogadott zárt szennyvíztároló, illetve a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító‐elhelyezési kislétesítmény berendezés megléte esetén lehet. /3a/ A közüzemi szennyvízelvezetés és ‐tisztítás kötelezettsége azokat az építési telkeket nem érinti, ahol olyan alternatív szennyvíztisztítási technológiát (lásd: Fogalommagyarázat) alkalmaznak, amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel. /3b/ Beépítésre nem szánt területen a közüzemi ivóvízellátás kötelezettsége azokat a telkeket nem érinti, ahol az ivóvízellátás egyedileg, az ÁNTSZ által elfogadott módon megoldott. /4/ Telekalakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként ‐ kialakult beépítés esetén, jelen szabályozás idején már meglévő zárványtelkek kivételével ‐ még átmenetileg sem jön létre: - nyúlványos (nyeles) telek;

83

/5/ /6/ /7/

/8/

/9/

/10/ /11/

/12/

- olyan telek, amely közútról, vagy jelen jogszabály jóváhagyását megelőzően kialakított magánútról gépjárművel nem közelíthető meg; és a létrejövő telek egyszerű kontúrú, alakja az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza. Újonnan kialakításra kerülő nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelkek feltárására alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m‐nél. Újonnan kialakításra kerülő magánút kizárólag meglévő zárványtelkek feltárására alakítható ki, szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m‐nél. Újonnan kialakításra kerülő építési telkek minimális telekszélessége az építési sávban (lásd: Fogalommagyarázat) : - oldalhatáron álló beépítés esetén: 16,0 m - szabadon álló beépítés esetén: 20,0 18,0 m A település már beépített részén, illetve a minimális kialakítható telekméretnél “K”‐val jelölt építési övezetekben, az építési sávban (lásd: Fogalommagyarázat), illetve a meglévő épületek vonalában - szabadonálló beépítés esetén 16,0 14,0 m szélességű - oldalhatáron álló beépítés esetén 14,0 12,0 m szélességű már kialakult telek is beépíthető, amennyiben mérete megfelel a /9/ bekezdésben foglaltaknak. A beépítésre szánt területeken az építési telkek legkisebb területei esetében a “K”‐val jelölt építési övezetekben a kialakult telkek – a szabályozási terven jelöltek kivételével ‐ Azokban az építési övezetekben, amelyeknél a legkisebb kialakítható telekméret „K”‐val jelölt – kivéve ha a Szabályozási terv másként rendelkezik – a kialakult építési telkek tovább nem oszthatók, telekhatárrendezés során a telek területe az övezeti minimális telekterületig építési övezetben meghatározott legkisebb telekterületig (a zárójelben jelölt mértékig) csökkenthető. A település beépítésre szánt területén, kialakult állapot esetén, a meglévő 550 m2‐nél nagyobb telkek a vonatkozó építési övezet előírásainak betartásával beépíthetők. Amennyiben egy építési telek: a) egy telek területe nem éri el az 550 m2‐t és/vagy; b) szélességi mérete legfeljebb 15 %‐al kisebb, mint a /8/ bekezdésben meghatározott; c) az épület kisvárosias lakóterület, üdülőházas üdülőterület, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, településközpont vegyes terület területfelhasználási egységbe kerül; új épület építése esetén elvi építési engedélyt kell kérni a telek beépítésével kapcsolatos, követelmények tisztázására. a telek beépíthetőségét az építési engedély iránti kérelmet megelőzően elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni, mely eljárás során vizsgálandó: - a csatlakozó szomszédos telkekhez és azok beépítéséhez való illeszkedés; - a szomszédos telkek és épületek rendeltetésszerű használatának és zavarmentességének biztosítása; - a közvetlen környezethez és az utcaképhez történő illeszkedés; - a tervezett épület és a szomszédos épületek tömegének aránya; - a beépítési vonal helye; - a zöldfelület aránya; - a tetőidom. Az elvi építési engedély kérelemtől az építésügyi hatóság – a jellemzők egyértelmű meghatározottsága esetében – eltekinthet. Amennyiben egy építési telek: - kisvárosias lakóterület, - üdülőházas üdülőterület, - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, - településközpont vegyes terület építési övezetben fekszik, új épület építése esetén elvi építési engedélyt kell kérni a

84

településképi és építészeti követelmények tisztázására. /13/ Ha egy telek szélességi mérete nem elégíti ki a /7/, /8/, /11/ bekezdésekben foglaltakat akkor: a) a meglévő épület, ha az övezet egyéb előírásait kielégíti felújítható, tetőtere beépíthető, de földszinti alapterülete nem bővíthető; b) új épület – Vörösberény helyi értékvédelmi terület kivételével ‐ a telekre nem építhető. /14/ Ha egy meglévő épület beépítési módja, építménymagassága eltér az övezeti előírástól, a meglévő épület – ha az övezet egyéb előírásait kielégíti ‐ felújítható, tetőtere beépíthető, az építési helyen belül bővíthető, használati módja megváltoztatható, de új épület csak az övezeti előírás szerinti építési helyen belül beépítési mód szerint építhető. /15/ A Városi Főépítész által irányított helyi tervtanácshoz véleményezésre be kell nyújtani azon épületek, építmények terveit, amelyek: - 300 m2 –nél nagyobb földszinti szintterületűek alapterületűek, - a település központjára Bajcsy Zsilinszky utca – József Attila utca – Baross Gábor utca – Ifjúság lépcső által határolt területre, valamint a Baross Gábor utca érintett szakaszának páros házszámú telkeire (2‐58.) készülnek, - kisvárosias lakóterületre készülnek, - a 71‐es út menti kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre készülnek, - a 71‐es út menti településközpont vegyes területre készülnek, - üdülőházas üdülőterületre készülnek, - a parti sávba vízpartrehabilitációs tanulmánytervvel érintett területre készülnek. /16/ A tervtanácshoz való benyújtás kötelezettsége alól kizárólag a városi főépítész véleménye alapján lehet eltérni. /17/ A település főépítésze, amennyiben ezek jelentősége megkívánja (kilátás, látvány, mikrokörnyezeten túlmutató kapcsolatok, takarás stb.) egyéb területre készülő terveket is benyújthat tervtanácshoz. /18/ Amennyiben egy telken a meglévő épület az övezet paramétereitől eltér (beépítettség, építménymagasság) az épület saját helyén újjá építhető, illetve rendeltetési módja megváltoztatható. /19/ Az építési övezetek telkein a minimális zöldfelületnek megfelelő nagyságú területen a növénytelepítésnek a használatbavételi engedély megkéréséig meg kell történnie. használatbavételi engedély akkor adható ki, ha az építési övezetekre kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú területen a több színtű (gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint) növényzet telepítése megtörtént. /20/ A Balaton vízpart menti, a Szabályozási terven jelöltek szerinti 15‐30 méteres területsávon belül új épület ‐ kikötő üzemeltetéséhez szükséges létesítmények kivételével ‐ nem építhető. /21/ A település területén bármely beépítésre szánt építési övezetben közműterület céljára telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható. 2 /22/ A beépítésre nem szánt területen 3000 m ‐nél kisebb telek – közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, véderdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterületek kivételével ‐ nem alakítható ki. /23/ A kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelülethez nem számítható be a kerti medence, vízfelület, gyephézagos burkolat, terepszint alatti létesítmény feletti beültetett kertrész. II. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 5.§

85

/1/

Balatonalmádi területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe építési övezetbe sorolandók: - Kisvárosias lakóterület (Lki) - Kertvárosias lakóterület (Lke) - Településközpont vegyes terület (Vt) - Településközpont vegyes terület – Üdülőközpont Káptalanfüred (Vt‐ÜK) - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) (Gksz‐Me) - Meglévő, kialakult kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - Üdülőházas üdülőterület (Üü) - Hétvégiházas üdülőterület (Üh) - Különleges területek sportterület (K‐sp) lovassport terület (K‐spl) vízisport terület (K‐vsp) strandterület (K‐str) kemping (K‐kemp) szabadidőközpont (K‐szk) Sportterület – turisztikai (K‐ sp‐tur) temető (K‐t) közlekedési építmények területe (K‐vá,K‐au) honvédségi terület (K‐H)

/1/

/2/

Kisvárosias lakóterület 6.§ Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lki jellel szabályozott területfelhasználási egység építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m‐ es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 12. §. (2) bekezdésben felsoroltak közül: - lakóépület; - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; - sportépítmény; - az OTÉK 12. §. (3) bekezdésben felsorolt kivételesen elhelyezhető épületek közül: - szálláshely szolgáltató épület; - igazgatási épület; helyezhető el, amennyiben az érdekelt szakhatóságok ehhez hozzájárulnak.

86

/3/

/4/

/5/

Az építési övezet építési telkein kivételesen sem helyezhető el: - üzemanyagtöltő állomás; - kézműipari épület; - termelő kertészeti építmény; - egyéb gazdasági építmény. Az építési övezet területén ‐ amennyiben az övezet egyéb előírásait kielégíti ‐ meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető, de új üdülőépület nem helyezhető el. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – A kisvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

övezeti beépítési jele módja Lki1 Lki2 Lki3 Lki4 Lki5 Lki6 K SZ * **

SZ SZ SZ SZ SZ SZ

kialakítható legkisebb területe (m²) 1ha 1500 K(900) K(900) K K‐U**

AZ ÉPÍTÉSI TELEK megengedett Építmények legnagyobb legnagyobb építmény‐magassága beépítettsége (%) (m) 15 7,5 20 6,0 30 7,5‐9,0‐12,5 40 6,0‐6,5‐7,5 K* 6,06,5‐7,5‐9,0 K* 12,5

mnimális zöldfelületi aránya (%) 65 60 50 35 50 50

‐ kialakult állapot ‐ szabadonálló beépítés ‐ lásd /6/ bekezdés ‐ lásd /7/ bekezdés

/6/

K‐val jellel jelölt legnagyobb beépítettség esetén a telek beépítettsége tovább nem növelhető, új épület csak meglévő épület bontása esetén, annak alaprajzi kontúrján belül építhető. /7/ K‐U jellel jelölt legkisebb telekterület esetén az építési övezetben az úszótelkes telek fenntartható. (lásd: Fogalommagyarázat) /8/ Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a) új épület esetén a fő épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén; c) terepszint alatt (támfalgarázsként is); történhet. /9/ A kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: - közmű‐becsatlakozási műtárgy, - hulladéktartály‐tároló (legfeljebb 2,0 m‐es belmagassággal), - kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m‐es mélységgel, 1 m2nagyságig), - kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m‐nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), - kerti víz‐ és fürdőmedence, ‐napkollektor, épített tűzrakóhely, - kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, - kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, - szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. /10/ Az építési övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek –a (8) bekezdés szerinti gépjárműtároló kivételével ‐ nem helyezhetők el. /11/ Az övezet területén új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását a 4.§ (11) Az építési övezetben az építési engedélyezési eljárást a 4.§ /12/ bekezdésben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze.

87

/12/ Az építési övezet területén a 4.§ (1112) bekezdés szerinti elvi építési engedélyezési eljárás során az új épület terveit, ‐ a 4.§ (15) alapján ‐ a Városi Főépítész által irányított tervtanács előtt véleményezés céljából be kell mutatni. /13/ Az építési övezet területén a kialakult összefüggő zöldfelületek, illetve a sportolási célú területek nem építhetők be. /14/ A Szabályozási terven jelöltek szerint a telken belüli használati módot meg kell tartani. (Sp– sportterület, P‐parkoló) Kertvárosias lakóterület 7.§ /1/ Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terven Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m‐es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. /2/ A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. §. (2) bekezdésben felsoroltak közül: - legfeljebb négylakásos lakóépület; - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület; az OTÉK 13. §. (3) bekezdésben felsorolt kivételesen elhelyezhető épületek közül: - legfeljebb 6 lakásos lakóépület; - a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény; - sportépítmény; - szálláshely szolgáltató épület; - igazgatási épület helyezhető el, amennyiben az érdekelt szakhatóságok ehhez hozzájárulnak. /3/ Az építési övezet építési telkein kivételesen sem helyezhető el: - üzemanyagtöltő állomás, - kézműipari épület, és - egyéb gazdasági építmény. /4/ Kertvárosias lakóterületen egyéb kereskedelmi szálláshely (pl. panzió) legfeljebb 6 szobaegységig elhelyezhető. /5/ Az építési övezet területén ‐ amennyiben az övezet egyéb előírásait kielégíti ‐ meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető, de új üdülőépület nem helyezhető el.

88

/6/

Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

övezeti jele

beépítési módja

kialakítható legkisebb területe (m²)

Lke1 Lke2‐(I) Lke3 Lke4 Lke5 Lke6‐(I) Lke7 Lke8 Lke9 Lke10 Lke11 Lke12 Lke13 Lke14 Lke15

SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ O O

1500 1100 900 700 700 K(3000) K(2000) K(900) K(900) K(700) K(700) K(550) K(550) K(550) K

AZ ÉPÍTÉSI TELEK megengedett építmények legnagyobb legnagyobb építmény‐ beépítettsége (%) magassága (m) 15 20 20 30 20 30 15 30 20 30 20 30 20 30 30 (K)

4,5 4,0‐4,5‐6,0 4,5‐6,0 4,5‐6,0 4,5 6,0 4,5 4,5‐6,0 4,5‐6,0 4,5‐6,0‐7,5 4,0‐4,5‐6,0 4,5‐6,0‐7,5 4,5‐6,0‐7,5 4,5‐6,0‐7,5 4,5

minimális zöldfelületi aránya % 65 60 60 50 60 50 65 50 60 50 60 50 60 50 50

K O SZ *

‐ kialakult állapot ‐ oldalhatáron álló beépítés ‐ szabadonálló beépítés ‐ lásd /7/ bekezdés

/7/

K‐val jellel jelölt legnagyobb beépítettség esetén a telek beépítettsége tovább nem növelhető, új épület csak meglévő épület bontása esetén, annak alaprajzi kontúrján belül építhető. /8/ Az Lke‐I jellel jelölt építési övezetben kizárólag intézményi funkció helyezhető el. /9/ Az építési övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést. /10/ Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén; c) terepszint alatt (támfalgarázs ként is) lehetséges. /11/ Az építési övezetben elhelyezhető épületeken kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként: - a /10/ bekezdés b, pontja szerinti járműtároló; - háztartással kapcsolatos tárolóépület; - barkács műhely; - műterem; - a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye; - a telken folyó mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei; - kereskedelmi‐, szolgáltató épület helyezhetők el. E rendelkezéstől használati mód változtatása esetén sem lehet eltérni.

89

/12/ Kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: - közmű‐becsatlakozási műtárgy; - hulladéktartály‐tároló (legfeljebb 2,0 m‐es belmagassággal); - kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m‐es mélységgel); - kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m‐nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); - kerti víz‐ és fürdőmedence, ‐napkollektor, épített tűzrakóhely; - kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; - háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; - kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; - szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. /13/ Az építési övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi. /14/ Az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület csak a 2 megengedett beépítési mérték 30 %‐át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m szintterületű lehet. /15/ Ha az övezetben a teleknagyság legalább 50 %‐kal meghaladja a minimálisan kialakítható telekterület nagyságát, abban az esetben az ezen felüli területrészre az övezetben előírt beépítettség 50 % ‐a engedélyezhető, Az építési övezet területén a kialakítható legkisebb telekterület másfélszeresét meghaladó telekméret esetén a beépítési mérték számításánál a kialakítható legkisebb telekterület másfélszerese feletti többletterületnek csak a fele vehető figyelembe, de a kialakuló beépítés így sem haladhatja meg a minimális teleknagyság esetében engedélyezhető beépítettség kétszeresét. /16/ Az övezet területén 550 m2 alatti telek esetében, illetve ha a telek szélességi mérete nem éri el a 4. § (7), (8) bekezdésben foglaltakat, új épületet elhelyezésének engedélyezései eljárását a 4.§ (11) bekezdésben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze. /17/ Az építési övezet területén 1,0 m‐nél nagyobb tereprendezési munkát igénylő teniszpálya nem helyezhető el. /18/ Vöröshegyen (Vadvirág utca, Kert utca, Szömörce utcától nyugtra eső területen) új épület talajmechanikai szakvélemény alapján, kizárólag talpkoszorúval építhető. Településközpont vegyes terület 8.§ /1/ A településközpont vegyes terület a Szabályozási Terveken Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási‐, kereskedelmi‐, szolgáltató, vendéglátó‐, szálláshely szolgáltató‐, egyházi‐, oktatási‐, egészségügyi‐, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. /2/ A településközpont vegyes területen, az OTÉK 16. §. (2) bekezdésben felsoroltak közül: - lakóépület, - igazgatási épület, - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, - egyéb közösségi szórakoztató épület, - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, - sportépítmény, - parkolóház, - továbbá hulladékudvar helyezhető el.

90

/3/

/4/

/5/

Az építési övezet építési telkein kivételesen sem helyezhető el: - üzemanyagtöltő állomás, - önálló főépületként kézműipari épület, és - egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény. Az építési övezet területén ‐ amennyiben az övezet egyéb előírásait kielégíti ‐ meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető, de új üdülőépület nem helyezhető el. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét ‐ a beépítési mód függvényében ‐ A településközpont vegyes terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

övezeti jele

Vt1‐(I) Vt2‐(V)** Vt3‐(I)*** Vt4 Vt5 Vt6‐(I) Vt7 Vt8 Vt9 Vt10 Vt11 K O SZ Z * ** ***

beépítési módja SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ O O Z SZ

kialakítható legkisebb területe (m²) 1ha 5000 3000 K(1500) K(900),900 K(550) K K(900) K(700) K(550) K

AZ ÉPÍTÉSI TELEK megengedett Építmények legnagyobb Minimális zöldfelületi legnagyobb építmény‐magassága aránya (%) beépítettsége (%) (m) 30 6,0‐7,5‐9,0‐12,0 50 20 6,0 60 30/40 6,0‐10,0‐10,5 50 30 6,0 55 30/40 6,0‐9,0 50/40 30 6,0‐7,5 50 K* K 50 30 6,0‐7,5 50 30/40 7,5 50/40 30/40 7,5‐9,0 50/40 20 K 50

‐kialakult állapot ‐oldalhatáron álló beépítés ‐szabadonálló beépítés ‐Zártsorú beépítés ‐ lásd /6/ bekezdés ‐ lásd /7/ bekezdés ‐ lásd /8/ bekezdés

/6/

K‐val jellel jelölt legnagyobb beépítettség esetén a telek beépítettsége tovább nem növelhető, új épület csak meglévő épület bontása esetén, annak alaprajzi kontúrján belül építhető. /7/ A Vt42‐V építési övezet területén a határcsárda telkére kizárólag vendéglátó funkció telepíthető. /8/ A Vt‐I jellel jelölt telek területén jelű építési övezetben – vasút és közút védőtávolságában – lakóépület nem helyezhető el. /9/ Legnagyobb beépítettségként 30/40%‐val jelölt övezetben kizárólag lakóépület építése esetén 30%, intézményi, kereskedelmi, vendéglátó vagy szolgáltató funkció esetén 40% a megengedett legnagyobb beépítettség. /10/ A településközpont vegyes területen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: - közmű‐becsatlakozási műtárgy, - hulladéktartály‐tároló (legfeljebb 2,0 m‐es belmagassággal), - kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m‐es mélységgel), - kerti építmény (szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m‐ nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), - kerti víz‐ és fürdőmedence, ‐napkollektor, kerti lugas.

91

/11/ Az övezet területén új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását a 4.§ (11) Az építési övezetben az építési engedélyezési eljárást a 4.§ /12/ bekezdésben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze. /12/ A szabályozási terven jelöltek szerint a telken belüli használati módot meg kell tartani. (Kp‐ zöldterület, park; Sp–sportterület, P‐parkoló) /13/ Az építési övezet területén a 4.§ (1112) bekezdés szerinti elvi építési engedélyezési eljárás során az új épület terveit, ‐ a 4.§ (15) alapján ‐ a Városi Főépítész által irányított tervtanács előtt véleményezés céljából be kell mutatni. Településközpont vegyes terület ‐ Káptalanfüred 9.§ /1/ A Településközpont vegyes terület – Káptalanfüred a Szabályozási Terveken Vt‐K jellel szabályozott területfelhasználási egység építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó‐, üdülő‐ és olyan helyi települési szintű igazgatási‐, kereskedelmi‐, szolgáltató, vendéglátó‐, szálláshely szolgáltató‐, egyházi‐, oktatási‐, egészségügyi‐, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással az üdülő funkcióra, s az üdülő‐ és lakónépesség kiszolgálását, a pihenés komfortosabbá tételét szolgálják. /2/ Az építési övezetben területen lakóház, üdülőház (társasüdülő), valamint az OTÉK 16. §. (2) bekezdésben felsoroltak közül: - lakóház; - üdülőház (társasüdülő); - igazgatási épület; - kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el. A bekezdés az OTÉK‐nál megengedőbb szabályozási elemet tartalmaz, melynek alkalmazásához az OTÉK 111.§ (2) alapján az Állami Főépítész hozzájárulása szükséges. /3/ Az építési övezet építési telkein kivételesen sem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás, valamint az OTÉK 16. §. (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. /4/ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét ‐ a beépítési mód függvényében ‐ A településközpont vegyes terület‐Káptalanfüred építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: övezeti beépítési jele iódja Vt‐K1 Vt‐K2 K SZ

/5/

SZ SZ

kialakítható legkisebb területe (m²) K(1100) K(1100)

AZ ÉPÍTÉSI TELEK megengedett Építmények legnagyobb Minimális zöldfelületi legnagyobb építmény‐magassága aránya (%) beépítettsége (%) (m) 20 4,5 60 15 4,5 65

‐ kialakult állapot ‐ szabadonálló beépítés

A területen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: - közmű‐becsatlakozási műtárgy, - hulladéktartály‐tároló (legfeljebb 2,0 m‐es belmagassággal), - kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m‐es mélységgel), - kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m‐nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

92

/6/

/7/

/8/

- kerti víz‐ és fürdőmedence, - napkollektor, - kerti lugas. Az övezet területén új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását a 4.§ (11) Az építési övezetben az építési engedélyezési eljárást a 4.§ /12/ bekezdésben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze. Az építési övezet területén a 4.§ (1112) bekezdés szerinti elvi építési engedélyezési eljárás során az új épület terveit, ‐ a 4.§ (15) alapján ‐ a Városi Főépítész által irányított tervtanács előtt véleményezés céljából be kell mutatni. A szabályozási terven jelöltek szerint a telken belüli használati módot meg kell tartani. (Kp‐ zöldterület, park; Sp–sportterület, P‐parkoló)

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 10. § /1/

/2/

/3/ /4/

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a Szabályozási terven Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység építési övezet, mely elsősorban nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek lehelyezésére szolgál. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19.§ (2) bekezdésében foglaltak közül: - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, - igazgatási, egyéb irodaépület, - parkolóház, üzemanyagtöltő, - sportépítmény helyezhető el, amennyiben az a tájat és a környezetet nem zavarja. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen önálló lakóépület kivételesen sem helyezhető el. A területfelhasználási egység övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: :AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti jele

beépítési módja

Gksz1 Gksz2 Gksz3

SZ SZ SZ

SZ K

kialakítható legkisebb területe m2 3000 1ha 5000

megengedett legnagyobb beépítettsége (%) 20 (K) 30 20

építmények legnagyobb építmény‐ magassága (m) 6,0 9,0 6,0

minimális zöldfelületi aránya % 40 40 40

‐ szabadonálló beépítés ‐ kialakult állapot

/5/ /6/

K jellel jelölt legnagyobb beépítettség esetén a telek beépítettsége tovább nem növelhető. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen új épület az utcai telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető. /7/ A minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 10 m‐es sávban többszintű növényzet (fa‐ és cserjesor) telepítése kötelező. /8/ Az övezet területén új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását a 4.§ (11) Az építési övezetben az építési engedélyezési eljárást a 4.§ /12/ bekezdésben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze. /9/ Az övezet 71‐es út menti területén a 4.§ (1112) bekezdés szerinti elvi építési engedélyezési eljárás során az új épület terveit, ‐ a 4.§ (15) alapján ‐ a Városi Főépítész által irányított tervtanács előtt véleményezés céljából be kell mutatni. /10/ Új ipari gazdasági jellegű létesítmény elhelyezése esetén ‐ ha a technológia igényli – az

93

üzembehelyezéssel egyidőben a szennyvizek egyedi előtisztításáról gondoskodni kell. /11/ Közlekedési utak mentén 50 m‐es távolságban az építési övezet területén szolgálati lakás nem építhető. Üdülőházas üdülőterület 11. § /1/ Üdülőházas üdülőterület a Szabályozási terven Üü jellel szabályozott területfelhasználási egység építési övezet, mely olyan üdülőépületek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük , valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. /2/ A területen kizárólag - üdülőépület; - szálláshely ‐ szolgáltató épületek közül a kereskedelmi szálláshelyek épületei; - üdülőtábor; - sportlétesítmény; - és olyan, az üdülőterület ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épület, melynek szintterülete legfeljebb az összes más funkciójú bruttó szintterület 25 %‐a helyezhető el. /3/ Az építési övezet területén kemping kivételes esetben sem helyezhető el. /4/ Az építési övezet területén meglévő épület használati módját az /1/ bekezdésben felsoroltaktól eltérő célokra megváltoztatni nem lehet. /5/ Az építési övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét ‐ a beépítési mód függvényében Az üdülőházas üdülőterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: övezeti beépítési jele módja Üü1 Üü2 Üü3 Üü4 K SZ *

/6/

/7/ /8/ /9/

SZ SZ SZ SZ

kialakítható legkisebb területe (m²) K(1ha) K(3000) K K

AZ ÉPÍTÉSI TELEK megengedett építmények legnagyobb minimális zöldfelületi legnagyobb építmény‐magassága aránya (%) beépítettsége (%) (m) 10 10 30 10

12,5 4,5 6,0 3,0 6,0‐7,5*

70 70 50 70

‐ kialakult állapot ‐ szabadonálló beépítés ‐ lásd /6/ bekezdés

Üü3 és Üü4 építési övezetben kialakult beépítés esetén, amennyiben új épület meglévő épület bontását követően épül, az új épület építménymagassága az elbontott épület építménymagassága, de legfeljebb 12,5 méter lehet. Az építési övezet építési telkein telekalakítás kizárólag telekhatárrendezés, illetve telekegyesítés lehet. Az építési övezet építési telkein több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető az övezetben előírt beépítési % betartásával. Az övezet területén új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását a 4.§ (11) Az építési övezetben az építési engedélyezési eljárást a 4.§ /12/ bekezdésben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze.

94

/10/ Az építési övezet területén a 4.§ (1112) bekezdés szerinti elvi építési engedélyezési eljárás során az új épület terveit, ‐ a 4.§ (15) alapján ‐ a Városi Főépítész által irányított tervtanács előtt véleményezés céljából be kell mutatni. /11/ Új épület a telekhatártól legalább 5 m távolságban létesíthető. /12/ A járművek telken belül: - fásított parkolóban (de ez nem számít bele a zöldfelületbe), - fő rendeltetést szolgáló épületben helyezhetők el. /13/ Az építési övezet területén gépkocsitároló önálló épületben nem helyezhető el. Hétvégiházas üdülőterület 12.§ /1/ Hétvégiházas üdülőterület a Szabályozási terven Üh jellel szabályozott területfelhasználási egység építési övezet, mely legfeljebb két egységes üdülőépületek elhelyezésére szolgál. /2/ A hétvégiházas övezetben elhelyezhető : - üdülőépület legfeljebb 2 egységig; - az üdülőnépesség ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; - szállásépület legfeljebb 12 fő befogadóképességig (6 szobaegység); - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró sportlétesítmény; - lakóépület legfeljebb 2 egységig (amennyiben ez az építési övezetben külön meghatározásra kerül). A bekezdés az OTÉK‐nál megengedőbb szabályozási elemet tartalmaz, melynek alkalmazásához az OTÉK 111.§ (2) alapján az Állami Főépítész hozzájárulása szükséges. /3/ A hétvégiházas övezetben kivételesen sem helyezhető el: - a terület rendeltetésszerű használatát zavaró egyéb gazdasági építmény, ipari, kézműipari létesítmény; - üzemanyagtöltő állomás; - önálló autómosó és meglévő épület használati módját e célra megváltoztatni sem lehet. /4/ Az építési övezet területén ‐ amennyiben az övezet egyéb előírásait kielégíti ‐ meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető, de új üdülőépület nem helyezhető el. /5/ Az építési övezet területén – amennyiben az övezet egyéb előírásait kielégíti – meglévő lakóház felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető, de új lakóépület csak abban az esetben helyezető el, ha azt az építési övezet paraméterei lehetővé teszik.

95

/6/

Az építési övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét ‐ a beépítési mód függvényében A hétvégiházas üdülőterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

övezeti jele

beépítési módja

Üh1 Üh2 Üh3‐(L) Üh4‐(L) Üh5 Üh6‐(L) Üh7‐(L) Üh8 Üh9

SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ

K SZ

kialakítható legkisebb területe (m²) 3000 1500 1100 900 K(1100) K(900) K(700) K(550) K(550) K

AZ ÉPÍTÉSI TELEK megengedett legnagyobb beépítettsége (%) 15 15 15 15 15 20 20 15 15

építmények minimális zöldfelületi legnagyobb építmény‐ aránya (%) magassága (m) 4,0 60 4,0‐4,5 60 4,0‐4,5 60 4,0‐4,5‐6,0 60 4,0‐4,5‐6,0 60 4,5 55 4,5‐6,0 55 4,0‐4,5‐6,0 60 4,5 70

‐ kialakult állapot ‐ szabadonálló beépítés

/6/ /7/

A Üh‐L jelű övezetekben lakóépület is elhelyezhető. Az építési övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést. /8/ Fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület, azaz Melléképület az építési övezet területén nem helyezhető el. /9/ Az övezet területén 550 m alatti telek esetében, illetve ha a telek szélességi mérete nem éri el a 4. § (7), (8) bekezdésben foglaltakat, új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását a 4.§ (11) bekezdésben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze. Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése: a) új épület építése esetén a fő épülettel egy tömegben; b) terepszint alatt (támfalgarázsként is) történhet. /10/ Ha az övezetben a teleknagyság legalább 50 %‐kal meghaladja a legkisebb kialakítható telekterület nagyságát, abban az esetben az ezen felüli területrészre az övezetben előírt beépítettség 50 % ‐a engedélyezhető, Az építési övezet területén a kialakítható legkisebb telekterület másfélszeresét meghaladó telekméret esetén a beépítési mérték számításánál a kialakítható legkisebb telekterület másfélszerese feletti többletterületnek csak a fele vehető figyelembe, de a kialakuló beépítés így sem haladhatja meg a minimális teleknagyság esetében engedélyezhető beépítettség kétszeresét. /11/ Meglévő kereskedelmi, szolgáltató funkciójú üzlet a telek méretétől függetlenül megtartható, felújítható. /12/ Káptalanfüred hétvégiházas üdülőterület helyi értékvédelmi területén az Egyedi építészeti előírások Káptalanfüred helyi értékvédelmi területére vonatkozó 51.§ foglaltakat is be kell tartani.

96

/13/ A hétvégiházas üdülőterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: - közmű‐becsatlakozási műtárgy; - hulladéktartály‐tároló (legfeljebb 2,0 m‐es belmagassággal); - kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m‐es mélységgel); - kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m‐nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); - kerti víz‐ és fürdőmedence, ‐napkollektor, épített tűzrakóhely; - kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; - háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; - kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; - szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. Különleges területek 13.§ /1/ Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők: a) sportterület (K‐sp) b) lovassport terület (K‐spl) c) vízisport terület (K‐vsp) d) strandterület (K‐str) e) kemping (K‐kemp) f) szabadidőközpont (K‐Szk) (K‐sp‐tur) g) sportterület – turisztikai terület h) temető (K‐t) i) közlekedési építmények területe (K‐vá)‐(K‐au) Honvédségi terület (K‐H) j)

/2/ A különleges területen önálló gépkocsitároló elhelyezése nem lehetséges.

/1/ /2/

Sportterület (K‐sp) 14.§ A terület főként sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. A sportlétesítmények területén kizárólag - sport építmények; - sport építmények kiszolgáló létesítményei; a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

97

/3/

Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét ‐ a beépítési mód függvényében A különleges terület ‐ sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

övezeti jele

beépítési módja

K‐sp 1 K‐sp 2 K‐sp 3

SZ SZ SZ

kialakítható legkisebb területe (m²) K(1100) 1ha K 3ha

SZ ‐ szabadon álló beépítés K ‐ kialakult állapot

/4/

/5/

/1/ /2/

/3/

/4/

építmények minimális zöldfelületi legnagyobb építmény‐ aránya (%) magassága (m) 4,5 12,0 60 9,5 60 4,5 60

Új sportépület, illetve ‐terület létesítése esetén a tervezett funkciónak megfelelően a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell, valamint az engedélyeztetésre benyújtott dokumentációnak kertészetépítészeti tervet is kell tartalmaznia. Az építési övezetben legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el. Lovassport terület (K‐spl) 15.§ A terület főként lovassport‐létesítményeinek elhelyezésére szolgál. A lovassport területen kizárólag: - lovassport építményei; - állattartó épületek, istállók, lovassport építmények kiszolgáló létesítményei, egyéb sportterületek; - a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények; - szállásépületek legfeljebb a beépíthető szintterület 20%‐án; valamint a sportterület üzemeltető tulajdonos, illetve a dolgozók szolgálati lakásai helyezhetők el. Az építési övezet területén ‐ amennyiben az övezet egyéb előírásait kielégíti ‐ meglévő hétvégi ház felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető, de új hétvégiház nem helyezhető el. Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét ‐ a beépítési mód függvényében A különleges terület – lovassport terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

övezeti jele

beépítési módja

K‐spl1 K‐spl2 K‐spl3

SZ SZ SZ

SZ

AZ ÉPÍTÉSI TELEK megengedett legnagyobb beépítettsége (%) 30 10 10

kialakítható legkisebb területe (m²) 900 3000 1ha

AZ ÉPÍTÉSI TELEK megengedett legnagyobb beépítettsége (%) 20 10 320

‐ szabadon álló beépítés

98

építmények minimális zöldfelületi legnagyobb építmény‐ aránya (%) magassága (m) 4,5 60 4,5 60 4,5 60

/5/

/6/ /7/

/1/ /2/

/3/

Új sportépület, illetve ‐terület létesítése esetén a tervezett funkciónak megfelelően a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell, valamint az engedélyeztetésre benyújtott dokumentációnak kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia. Az építési övezetben legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el. A telek és az épületek körül tájhonos fasort kell telepíteni. Vízisport terület (K‐spv) 16.§ A terület főként vízisport létesítményeinek elhelyezésére szolgál. A vízisport területen kizárólag - vízisport építményei; - vízisport építmények kiszolgáló létesítményei; - a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények; - szállásépületek; - valamint a sportterület üzemeltető tulajdonos, illetve a dolgozók szolgálati lakásai helyezhetők el. Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét ‐ a beépítési mód függvényében A különleges terület ‐ vízisport terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti jele

beépítési módja


megengedett legnagyobb beépítettsége (%)

K‐spv1 K‐spv2

SZ SZ

K(1,5ha) K

10 10

SZ K

/4/

/5/

/1/ /2/

/3/

építmények minimális zöldfelületi legnagyobb építmény‐ aránya (%) magassága (m)

4,5 6,0

60 60

‐ szabadon álló beépítés ‐ kialakult állapot

Új sportépület, illetve ‐terület létesítése esetén a tervezett funkciónak megfelelően a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell, valamint az engedélyeztetésre benyújtott dokumentációnak kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia. Az építési övezetben legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el. Strandterület (K‐str) 17.§ A terület strand kialakítására és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál. A strand területen kizárólag - a strand kiszolgáló épületei (zuhanyzók, WC‐k, kabinok, öltözők stb.); - a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények helyezhetők el. Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét ‐ a beépítési mód függvényében A különleges terület strandterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

övezeti jele

beépítési módja


AZ ÉPÍTÉSI TELEK megengedett legnagyobb beépítettsége (%)

99


K‐str 1 K‐str 2 K‐str 3 SZ K

/4/ /5/ /6/

SZ SZ SZ

K K(5000) K(1ha)

8 8 8

4,5 4,5 4,5

80 80 80


A meglévő strand átépítése, felújítása esetén a tervezett funkciónak megfelelően az OTÉK 34.§. alapján a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell. A strand területén a létesítendő építmények tartós fennmaradása érdekében az építési engedély feltételeként kötelező talajmechanikai vizsgálatok készítése. A strand területén a legalább 80% minimális zöldfelületi arány 50%‐án, azaz az összterület legalább 40%‐án fás növényzet telepítendő.

/1/ /2/

Kemping (K‐kemp) 18.§ A terület kizárólag kemping és létesítményeinek elhelyezésére szolgál. A kemping területen kizárólag - a kemping kiszolgáló épületei (zuhanyzók, WC‐k, kabinok, öltözők stb.); - a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények; - szállásépületek helyezhetők el.

/3/

Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét ‐ a beépítési mód függvényében A különleges terület kemping terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

övezeti jele

beépítési módja

K‐Kemp

SZ

SZ K

kialakítható legkisebb területe (m²) K

AZ ÉPÍTÉSI TELEK megengedett legnagyobb beépítettsége (%) 10

építmények minimális zöldfelületi legnagyobb építmény‐ aránya (%) magassága (m) 4,5 60


/4/

/5/

/1/

Új sportépület létesítése esetén a tervezett funkciónak megfelelően a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell, valamint az engedélyeztetésre benyújtott dokumentációnak kertészeti tervet is kell tartalmaznia. Új épület létesítése esetén az engedélyezésre benyújtott tervdokumentációnak kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia. Az építési övezetben legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el.

Szabadidőközpont (K‐szk) 19.§ A terület kizárólag szabadidőközpont és létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

100

/2/

/3/

A szabadidőközpont területén kizárólag: - sportépítmények; - kulturális építmények; - egyéb közösségi szórakoztató épületek; - a sport építmények kiszolgáló létesítményei; - a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények; - szállásépületek; - valamint a sportterület üzemeltető tulajdonos, illetve a dolgozók szolgálati lakásai helyezhetők el. Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét ‐ a beépítési mód függvényében A különleges terület szabadidőközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

övezeti jele

beépítési módja

K‐szk1 K‐szk2

SZ SZ

SZ

kialakítható legkisebb területe (m²) K(4000) 5ha

AZ ÉPÍTÉSI TELEK megengedett legnagyobb beépítettsége (%) 20 10

építmények minimális zöldfelületi legnagyobb építmény‐ aránya (%) magassága (m) 4,5‐6,0 60 6,0 60


/4/ /5/

/6/ /7/ /8/

A területen a lakó, illetve a szállásépületek aránya nem haladhatja meg a 40 %‐ot. Új sportépület, illetve szabadidőközpont terület létesítése esetén a tervezett funkciónak megfelelően a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell, valamint az engedélyeztetésre benyújtott dokumentációnak kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia. Az építési övezetben legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el. Az építési engedélyezési eljárás során a tervet a Balatoni Területi Főépítészi Irodához tervtanácsra be kell nyújtani. Az építési övezet területén létesítendő építmények tartós fennmaradása érdekében az építési engedély feltételeként kötelező talajmechanikai vizsgálatok készítése.

/1/

/2/ /3/

Sportterület, Turisztikai terület (K‐sptur) 20.§ A különleges terület sportterület, turisztikai terület a szabályozási terven K‐sptur jellel jelölt területfelhasználási egység építési övezet, mely a káptalanfüredi ifjúsági táborok területét jelöli. A területen kizárólag a turizmust szolgáló építmények helyezhetők el. Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét ‐ a beépítési mód függvényében A különleges terület turisztikai terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti jele

beépítési módja



K‐sptur

SZ

5 ha

8


6,0

SZ


/4/

A terület beépítése kizárólag szabályozási terv alapján lehetséges.

101

60

/5/ /6/

/1/ /2/

Az építési övezet területén meglévő épületek felújíthatók, helyreállíthatók, de nem bővíthetők. Az építési övezetben legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el. Temető (K‐t) 21.§ A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el. Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét ‐ a beépítési mód függvényében A különleges terület temető terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti jele

beépítési módja



K‐t

SZ

K

10


6,0

80

SZ K

‐ szabadon álló beépítés ‐kialakult állapot

/3/

A temetők körül, amennyiben lehetséges, telken belül min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó. A Vörösberényi temető terültét a Szabályozási terven jelölt területen a 62.§ (4) bekezdés szerinti beültetési kötelezettség terheli.” Közlekedési építmények területe (K‐vá, K‐au) 22.§ Épületnek minősülő közlekedési építmények területe a szabályozási terven K‐vá, K‐au jellel jelölt területfelhasználási egység építési övezet, mely vasútállomás, illetve autóbusz‐ pályaudvar területét jelöli. A K‐vá jellel jelölt terület kizárólag vasútállomás és egyéb, a vasút üzemelésével összefüggő gazdasági és intézményi funkciók elhelyezésére szolgál. A közlekedési építmények‐vasútállomás területen: - vasútállomás épületei - a területet használók – utazóközönség ‐ ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények - vasútállomás gazdasági és irodai kiszolgáló létesítményei, - szolgálati lakások helyezhetők el, illetve épület funkciója e célra megváltoztatható. A K‐au jellel jelölt terület kizárólag autóbuszpályaudvar elhelyezésére szolgál. A közlekedési építmények‐autóbuszpályaudvar területen: - autóbuszpályaudvar meglévő épülete - a területet használók – utazóközönség ‐ ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciójú épület; - az autóbuszpályaudvar gazdasági és irodai kiszolgáló létesítményei, helyezhetők el.

/4/

/1/

/2/ /3/

/4/ /5/

102

/6/

Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét ‐ a beépítési mód függvényében A különleges terület közlekedési építmények terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti jele

beépítési módja



K‐vá K‐au

SZ SZ

K(4000) K

K K

SZ K


6,0 6,0


/7/

/1/ /2/

Az építési övezetben legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el.

Honvédségi terület (K‐H) 23.§. A terület kizárólag honvédelmi létesítmények elhelyezésére szolgál. Épületelhelyezési igény esetén a területre Szabályozási Terv készítendő.

103

60 40

/1/

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 24.§ Balatonalmádi területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók: - Zöldterület (Zkp, Zkt) - Erdőterület (E) - Általános mezőgazdasági terület (Má) - Kertes mezőgazdaság terület (Mk) (V) - Vízgazdálkodási terület - Közlekedési terület (Kö) - Közműterület (Kmű) Zöldterület 25.§

/1/

Zöldterület (közpark, közterület) a szabályozási terven Zkp, Zkt szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység övezet. /2/ A zöldterületeken belül az elsődleges funkció, valamint az elhelyezhető épületek, építmények alapján turizmust szolgáló (vendégfogadó), sport, pihenő‐, díszpark, valamint vegyes – több funkciót hordozó – jellegű zöldterületek különböztethetők meg. A zöldterületen pihenést, szabadidő eltöltést, testedzést szolgáló építmény, vendéglátó épület, sport és kulturális célú épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. /3/ Közpark A zöldterület területének legalább 80%‐át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani. /4/ A tájkarakter megőrzése érdekében a zöldterületek kialakítása, felújítása során honos növényfajok telepítendők a 7. számú melléklet szerinti, a Balaton‐felvidéki Nemzeti Park által javasolt növénylista felhasználásával. /5/ Új zöldterületek kialakítása, illetve a meglévő zöldterületek felújítása kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező – a Magyar Építész Kamara Táj‐ és Kertépítész tagozatába tartozó – kerttervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. /6/ A település zöldfelületeinek védelme érdekében a szabályozási terven jelölt zöldterületeken, illetve a nem szabályozott meglévő zöldterületeken fák kivágása, valamint a növényzetet érintő beavatkozás csak közérdekből és abban az esetben engedélyezhető, ha azt a - fák egészségi állapota, - balesetveszély elhárítása, - közegészségügyi szempontok indokolják és az eltávolított növényzet pótlásáról gondoskodnak. /7/ A meglévő és tervezett zöldterületek megtervezéséről, megépítéséről, fenntartásáról illetve felújításáról az Önkormányzat folyamatosan gondoskodik. Zöldterületen legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épület építhető. /8/ A szabályozási tervben szereplő zöldterületeket – települési környezetvédelmi és településesztétikai szempontok miatt ‐ meg kell valósítani. /9/ A zöldterületeken a településre jellemző egységes útburkolatok és eligazító (tájékoztató) táblák helyezhetők el. /10/ A zöldterületeken tornyok, oszlopok, nagyméretű tájékoztató táblák nem helyezhetők el. /11/ A szabályozási terven jelölt zöldterületekre előírt főbb paramétereket a zöldterületek kialakításánál be kell tartani. A fentieken túl a következő előírások érvényesítendők:

104

/12/ A Z‐kp1 jelű közpark a káptalanfüredi vasútállomás előtti zöldfelület. A területen pihenőpadok, asztalok, „zöld” gépkocsiparkolók helyezhetők el. Épület nem helyezhető el. /13/ A Zkp2 jelű közparkban, a Felsőörsi út mentén, az új beépítésre szánt területen, pihenőpadok, asztalok, játszó és sport funkciójú területek helyezhetők el. Épület nem építhető. /14/A Zkp3jelű közparkban vendégfogadást és a fenntartást szolgáló épület, illemhely, pihenőpadok, asztalok, játszó és sport funkciójú területek helyezhetők el. A legnagyobb beépítettség mértéke 2%. A területre kertépítészeti terv készítendő. /15/ A Zkp4 jelű közparkban a Veszprémi út mentén pihenő, játszó és sport funkciójú területek helyezhetők el. Épület nem építhető. /16/ A Zkp5 jelű, a Dankó Pista út melletti jelenleg bozótos terület rendezett zöldterületté, közparkká alakítandó ki. A legnagyobb beépítettség mértéke 2%. /17/ A Zkp6 jelű területet, a város építészeti és történeti értékei közé tartozó Wesselényi‐kilátó épületének környékét a szabályozási terv közparkként szabályozza. A területen a kilátó épülete megőrzendő. A legnagyobb beépítettség mértéke 2%. A területen a vendéglátást szolgáló építmények, valamint a pihenést, sportolást szolgáló eszközök helyezhetők el. Az épület kilátásának védelmében annak környezetében kijelölt tájképvédelmi terület előírásai betartandók. /18/ A Zkp7 jelű, a Móra Ferenc utcai volt kőbányában kialakított új közparkot a szabályozási terv közparkként szabályozza. A legnagyobb beépítettség mértéke 2%. A területen a vendéglátást, pihenést, sportolást, valamint a zöldterületek fenntartását szolgáló építmények, eszközök helyezhetők el. /19/ A Zkp8 jelű, A Petőfi Sándor utca és a Baross Gábor utca sarkán meglévő közparkban kizárólag utcabútorok helyezhetők el. Épület nem helyezhető el. /20/ A Zkp9 jelű Széchenyi sétány – idős fáival a városközpont legértékesebb növényzettel rendelkező zöldterülete. A fák egészségi állapotát folyamatosan figyelni kell, szükség esetén a pótlásokra intézkedési javaslatot kell kidolgozni. Épület nem helyezhető el. /21/ A Zkp10 jelű terület Balatonalmádi egykori híres Öregparkjából a vasút feletti részen megmaradt területe. A megmaradt park és növényzet további csonkítása tilos. Épület nem helyezhető el. /22/ Zpk11 jelű: Az Auróra‐szálló körüli, a korábbi szabályozási tervben is közparkként szabályozott területet a jelenlegi terv továbbra is szabadon használható közparkként szabályozza. Épület nem helyezhető el. /23/ Zkp12 jelű: A kicsiny területű „Tábornok‐park”‐ot a Damjanich – Görgey – Hadak útja utcák találkozásánál az idős fák és a közterület megőrzése végett a szabályozási terv közparkként szabályozza. A terület növényállománya szükség esetén azonnal pótlandó. Épület nem helyezhető el. /24/ Zkp13 jelű: A Szabadság utca és a Kövesalja út sarkán lévő, a korábbi szabályozási tervben is közparkként szabályozott területet jelen szabályozási terv is közparkként jelöli ki. A gyepes területre kertépítészeti terv készítendő és a környező lakó‐ és intézményi területet használók igényeit kielégítő közpark létesítendő. A legnagyobb beépítettség mértéke 2%. A területen vendéglátást, pihenést, játszó és sporttevékenységet szolgáló építmények, eszközök helyezhetők el. /25/ Zkp14 jelű: A Budatava északi részén épített sorházak előtti, a 71‐es főúttal párhuzamosan futó zöldterülete. A közparknak elsődlegesen levegő és zajvédelmi, illetve díszítő (városkapu) funkciója van, ezért ennek megfelelően kell kialakítani. Épület nem helyezhető el. /26/ Zkp15 jelű: A Lozsántai új fejlesztési területen közpark alakítandó ki. A zöldterületet – amely egyben a város „fogadóparkja”, a városkapu része, kertészeti kiviteli terv alapján kell elkészíteni a beruházási szándékok ismeretében a területre készült szabályozási tervet

105

/27/

/28/ /29/

/30/

/31/

/32/

/33/

/34/

/35/

/36/

/37/

/38/

/39/

követően. A legnagyobb beépítettség mértéke 4%. A területen a vendégfogadáshoz, pihenés, sport, szabadidő eltöltéshez, illetve a terület fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el. Zkp16 jelű a Vörösberényi‐Séd mellett a még megmaradt természet‐közeli területeket zöldterületként kell megőrizni. Ennek egy része a Jegenye köz melletti növényzettel borított terület. Épület nem helyezhető el. A közműveket úgy kell elhelyezni, hogy a terület fásítása, a természetközeli jelleg fennmaradjon. Zkp17 jelű a Kert és a Vadvirág utca közötti bozótos területet pihenés és játék céljaira alkalmasan kell kialakítani a 0/391 hrsz‐ú telek szabályozási terven meghatározott részén. Zkp18 – Zkp19 jelű a Vörösberényi‐Séd mellett a patakvölgy természet‐közeli elemeit őrző keskeny területeket zöldterületként kell kialakítani. A közművek csak úgy helyezhetők el, hogy a terület természetközeli jellege fennmaradjon, illetve visszaállítható legyen. Épület nem helyezhető el. Zkp20 jelű tájképileg rendkívül érzékeny meredek vízmosásba hajló bozótos területet a Bodza utca végén extenzív fenntartású közparkként kell kialakítani. Épület nem helyezhető el. Zkp21 jelű a vörösberényi műemlék templom környezete a műemlék jellegére való figyelemmel közparkként alakítandó ki. A legnagyobb beépítettség mértéke 2%. A területen elsősorban a pihenést szolgáló eszközök, kerti bútorok helyezhetők el. Zkp22 jelű a Madách Imre tér közpark. A közpark meglévő növényállománya – elsősorban esztétikai és környezeti szempontból – megőrzendő, felújítandó. A legnagyobb beépítettség mértéke 2%. Zkp23 – Zkp24 jelű közpark a Veszprémi út két oldalán elsősorban esztétikai szempontból a városkapu jelleget kifejező zöldterület alakítandó ki. A fogadó előtti parkoló fásítandó. A területen elsősorban a pihenést szolgáló építmények, eszközök, kerti bútorok helyezhetők el. A legnagyobbbeépítettség mértéke 2%. A Zkp25 jelű a vasút és a tópart közötti zöldterületen a növényzetet a természetes vegetáció irányába szükséges módosítani. A beavatkozás csak a minél kedvezőbb természetközeli állapot érdekében végezhető. Épület nem helyezhető el. A Zkp26 jelű a két strand közötti területen a vendégfogadást és a zöldterületek fenntartását szolgáló épület, építmény helyezhető el. A legnagyobb beépítettség mértéke 4%. A területre kertépítészeti terv készítendő. A Zkp27 jelű a Kócsag utca előtti közpark területén a természetes vegetációra jellemző növényzet telepítése engedélyezhető. A meglévő magánstégek bontandók. A partrajutást közösségi móló kialakításával kell biztosítani. A sétálást és pihenést, valamint a tóra való rálátást szolgáló építmény a 2315/17 hrsz‐ú földrészleten helyezhető el. A legnagyobb beépítettség mértéke 1%. A Zkp28 jelű közpark – az ún. 4 méteres előtti parti sétány valamint a kemping melletti bozótos rész – közvetlen vízparti kapcsolata következtében az egyik leglátogatottabb partszakasz, ezért itt elsősorban a sétálást, pihenést szolgáló építmények, kerti bútorok valamint a esztétikai szempontból kedvező kertrészek, növénykiültetések helyezendők el. A Zkp29 jelű közpark a városközpont alatt lévő helyi védelem alatt álló öregpark. A park növényállományát fokozatosan fel kell újítani. A zöldfelület tovább nem csökkenthető, újabb parkoló és sportterületek nem jelölhetők ki és a további beépítés is tilos. A meglévő építmények és épületek felújítása lehetséges. A Zkp30 jelű közpark a Budatava keleti részén, a vasút és a nádas között helyezkedik el. A területen beavatkozás a minél kedvezőbb természetközeli állapot, illetve a vízpart megközelítését, a vízparti vegetáció bemutatását szolgálhatja. A területen épület nem építhető.

106

/40/ A Zkp31 jelű közpark területen a beavatkozás a kedvezőbb természetközeli állapot elérése érdekében történhet. A területen a vendégfogadást, szabadidő eltöltést és a terület fenntartását szolgáló épület, építmény helyezhető el. A legnagyobb beépítettség mértéke 2%. /41/ A Zkt jelű közterületek növényzettel fedetten, esztétikai jellegű, köztérként alakítandók ki. Zkt jelű közterületen épület nem helyezhető el. Erdőterület 26. § /1/ Erdőterület a Szabályozási terven „E” jellel szabályozott, erdő művelési ágú, illetve a településrendezési szabályozási terv által erdőnek javasolt fásodott területek. /2/ A szabályozási terven „EV” jellel jelölt erdőterületek védelmi rendeltetésűek. /3/ A védelmi rendeltetésű erdők – véderdők, illetve védett erdők – területén épületet elhelyezni nem lehet, kivéve a kettős rendeltetésű, az erdészeti ütemterv szerint parkerdőnek kijelölt erdőterületeket (EVPA). /4/ Az „EVPA” jelű erdőterületen ‐ amennyiben az erdő védelmi rendeltetését nem zavarják és ahhoz az erdészeti és a természetvédelmi hatóság hozzájárul ‐ távközlési magas építmény, adótorony antenna kivételével az OTÉK 32. §‐ban felsorolt építmények helyezhetők el, valamint a legalább 10 ha nagyságú telken, legfeljebb 0,3 % beépítettséggel a kirándulás, vendéglátás, sportolás céljait szolgáló épület építhető. A meglévő építmények a kialakult állapotnak megfelelő beépítettséggel felújíthatók, helyreállíthatók. /5/ Védelmi rendeltetésű erdőterületeken bánya nem nyitható. Az erdőkben természetszerű, az erdők rendeltetését (természetvédelem, tájképvédelem, turisztikai funkció) messzemenően figyelembevevő kíméletes erdőgazdálkodást kell folytatni. /6/ Az „EVB” jelű belterületi erdőterületek településvédelmi, illetve tájképvédelmi rendeltetésűek, ahol épület nem helyezhető el. /7/ Az „E1” jelű, a szabályozási terven különböző (településvédelmi, tájképvédelmi, talajvédelmi, vízvédelmi stb.) okból és célból erdőterületnek szabályozott területeken épület nem helyezhető el. /8/ Az „EPA” jelű erdőterület a Káptalanfüredi ifjúsági táborok épületei – a kialakult állapotnak megfelelő beépítettséggel ‐ felújíthatók, helyreállíthatók. /9/ Az „E2‐Rt” jelű jelenlegi és volt bányaterületeken tájrehabilitációs célú erdőtelepítést kell végrehajtani. A területekre tájrendezési terv készítendő, amelyben pontosan meghatározandó a rehabilitáció célját, az erdősítés lehetőségét nem veszélyeztető, anyagkitermelés nagyságrendje,a bányászatra kiadott engedélynek megfelelően. Mezőgazdasági területek 27. § /1/

/2/ /3/

/4/

A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a termőföld védelme, a termelési adottságok hasznosítása érdekében a Szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre övezetekre osztja: - általános mezőgazdasági terület (Má), - kertes mezőgazdasági terület (Mk). 2 A mezőgazdasági területen 3000 m ‐nél kisebb telek nem alakítható ki. A mezőgazdasági területen 1 méternél nagyobb bevágás, feltöltés csak építési engedéllyel végezhető, 1,5 méternél magasabb támfal –a bányasebek területét kivéve ‐ még engedéllyel sem nem létesíthető. A mezőgazdasági területen gazdasági rendeltetésű épületek építhetők.

107

a) A gazdasági épületekben kialakítható helyiségek: - Gazdasági célú: pince, présház, munkatér, szerszámtároló, vegyszertároló, géptároló és gyümölcstároló; - Pihenési célú: szoba, főzőhelység, WC, mosdó, zuhany; - Borturizmus célú: fogyasztótér, előkészítő, személyzeti WC és mosdó; - továbbá előtér, közlekedő lépcső, tornác, terepszinten levő terasz. b) A földrészleten egy gazdasági épület és egy pince helyezhető el a 28.§ és 29.§ szerinti beépítettséggel. Erkély, loggia, feltöltéses terasz nem létesíthető. c) Az Új épületet – az ettől eltérően kialakult beépítés kivételével ‐ a földrészlet közút felöli 20 m‐es sávjában, a hegygerinchez közeli ingatlanoknál a telek lejtő oldali végében kell elhelyezni. d) Az épületek tetőgerincre merőleges szélessége a 8,0 m‐t, a tetőgerinc irányú hossza a 12‐m‐t nem haladhatja meg. A tető hajlásszöge legalább 40°, legfeljebb 45° lehet. e) A tetőidom nyeregtető vagy összetett idom lehet, tetőfelépítmény – az íves záródású ökörszem ablak kivételével – nem létesíthető. f) Az épületek falazata tégla, kő továbbá egyéb kerámia vagy szilikát alapú falazóelem lehet. Látható felületként a vakolaton túl csak égetett agyag anyagú vagy mészhomok tégla és kő jelenhet meg. A faszerkezetek natúr, zöld vagy barna színűek lehetnek. A tető héjazata égetett agyag cserép vagy nád lehet. g) Tereprendezés csak az épület, pince építéséhez vagy a művelési feltételek érdekében végezhető, de az eredeti terepszinthez viszonyított mértéke nem haladhatja meg a 2,0 métert. 10%‐nál nagyobb meredekségű terep, valamint 1,0 métert meghaladó tereprendezés esetén tereprendezési tervet kell készíteni. Támfal is csak engedélyezett terv alapján, kizárólag kőből építhető. /5/ A mezőgazdasági utak tengelyétől mért 6‐6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhető el. /6/ A vadvédelmi kerítések kivételével csak tájhonos növényzettel takart, lábazat nélküli drótkerítés létesíthető. /7/ Mezőgazdasági területen – építési igénnyel nem járó – sportolási célú gyepfelület létesíthető. /8/ A meglévő gazdasági épületek a /4/ bekezdésben foglalt előírások betartása mellett felújíthatók, átalakíthatók. Általános mezőgazdasági terület (Má) 28. §

/1/

Az általános mezőgazdasági területbe az árutermelő mezőgazdasági termelésre alkalmas, illetve a nagykiterjedésű, elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű gyep, nádas területek tartoznak. /2/ Az általános mezőgazdasági területeken a mezőgazdasági hasznosításon kívül építmény igénnyel nem járó sportolási célú gyep, illetve erdő létesíthető. /3/ Az „Má1‐N” jelű mezőgazdasági területeken gyep, szántó, esetenként gyümölcs, illetve erdő művelési ág művelhető. /4/ Az „Má1‐N” jelű övezetben épület nem építhető. /5/ Az „Má2” jelű mezőgazdasági területen gyep művelési ág javasolható, esetenként szántó, gyümölcs, nádas, erdő művelési ág engedélyezhető. /6/ Az „Má2” jelű mezőgazdasági területen kizárólag hagyományos, tájba illő, a műveléshez szükséges gazdasági épület építhető, gyep és gyümölcs művelési ágú, 5 ha‐nál nagyobb telken. - A beépítettség mértéke legfeljebb 0,5%, - A beépített alapterület legfeljebb bruttó 200 m2 lehet, - A terepszint alatti beépítés a 3%‐ot nem haladhatja meg. /7/ A művelési ág változtatáshoz az illetékes hatóság engedélyét meg kell kérni.

108

/87/ Az Má3‐Rt jelű területet mezőgazdasági hasznosításra alkalmas módon kell rehabilitálni. A mezőgazdasági hasznosítás módját a területre készítendő tájrendezési tervben kell meghatározni. Kertes mezőgazdasági terület (Mk) 29. § /1/

A kertes mezőgazdasági terület, részben a kisüzemi jellegű termelés, illetve a saját ellátást szolgáló kertészkedés, döntő mértékben valamint az aktív szabadidő eltöltést biztosító kertészeti tevékenység számára kijelölt terület. /2/ A szabályozási terven a kertes mezőgazdasági területek Mk1, Mk2, Mk3, Mk4, Mk5, jellel jelölt területek. /3/ A szabályozás alapja a módosított szőlőkataszter, amely értelmében az I. osztályú területeket II. osztályúvá minősítették. Amennyiben a szőlőkataszter további módosítása történik, úgy jelen szabályozási terv előírásait felül kell vizsgálni. /4/ A kertes mezőgazdasági területeken a kertészeti termelést, termékfeldolgozást és tárolást szolgáló építmények (OTÉK 29. §), valamint a borturizmust szolgáló épületek helyezhetők el az övezeti paramétereknek megfelelően. /5/ A kertes mezőgazdasági területeken 3000 m2‐nél kisebb telek nem alakítható ki, az építhető épületek építménymagassága a 4,0 métert, a legmagasabb homlokzatmagassága a 6,0 métert nem haladhatja meg. Kizárólag tájba illő épületek építhetők. Medence, kerti tó nem létesíthető. 2 /6/ Az „Mk1” jelű kertes mezőgazdasági területen a legalább 1500 m nagyságú, szőlő vagy gyümölcs műveléssel hasznosított telken ‐ a tulajdonosok számától függetlenül ‐egyetlen, a terménytárolást, termékfeldolgozást szolgáló gazdasági épület építhető. 2 /7/ Az „Mk1” jelű kertes mezőgazdasági területen az építés feltétele a legalább 1500 m nagyságú és legalább 75%‐ban szőlő‐, vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telek. - A beépíthető telek legkisebb szélessége 16 m. - A beépíthetőség mértéke legfeljebb 3%. - A terepszint alatti beépíthetőség mértéke legfeljebb 5%. - Az övezetben 100 m2 bruttó földszint alapterületnél nagyobb épület nem építhető. /8/ Az „Mk2” jelű kertes mezőgazdasági területen szőlő‐, vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telken a tulajdonosok számától függetlenül egyetlen, a termékfeldolgozást, tárolást, a borturizmust szolgáló és meghatározott feltételek teljesítése esetén az ott lakást is lehetővé tevő gazdasági épület építhető. /9/ Az „Mk2” jelű kertes mezőgazdasági területen az építés feltétele: 2 - A legalább 3000 m nagyságú, legalább 75%‐ban szőlő‐, vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telek. - A beépíthető telek legkisebb szélessége legalább 20 m. - A beépíthetőség mértéke legfeljebb 3%. - A terepszint alatti beépíthetőség mértéke legfeljebb 5%. 2 - Az övezetben 120 m –nél nagyobb bruttó földszinti alapterületű épület nem építhető. 2 - A min. 3000 m nagyságú telken gazdasági épület építhető. /10/ Az „Mk3” jelű kertes mezőgazdasági területen szőlő‐, vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telken a tulajdonosok számától függetlenül egyetlen, a termékfeldolgozást, tárolást, a borturizmust szolgáló és meghatározott feltételek teljesítése esetén az ott lakást is lehetővé tevő lakóépület építhető.

109

/11/ Az „Mk3” jelű kertes mezőgazdasági területen az építés feltételei: 2 2 - Gazdasági épületet legalább 2000 m , lakóépületet legalább 3000 m nagyságú, legalább 75%‐ban szőlő vagy gyümölcs hasznosítású telken lehet elhelyezni. - A beépíthető telek legkisebb szélessége 20 m. - A beépíthetőség mértéke legfeljebb 3%. - A terepszint alatti beépíthetőség mértéke legfeljebb 5%. - Az övezetben bruttó 100, illetve lakóépület esetén 120 m2‐nél nagyobb földszinti alapterületű épület nem építhető. - Lakófunkciójú épület csak a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés esetén építhető. /12/ Az „Mk4” jelű kertes mezőgazdasági területen szőlő‐ vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telken a tulajdonosok számától függetlenül egyetlen, a termékfeldolgozást, tárolást, és meghatározott feltételek esetén az ott lakást is lehetővé tevő lakóépület építhető. /13/ Az „Mk4” jelű kertes mezőgazdasági területen az építés feltételei: 2 2 - Gazdasági épületet legalább 1500 m , lakóépületet legalább 3000 m nagyságú, legalább 75%‐ban szőlő vagy gyümölcs hasznosítású telken lehet elhelyezni. - A beépíthető telek legkisebb szélessége 16 m. - A beépíthetőség mértéke legfeljebb 3%. - A terepszint alatti beépíthetőség mértéke legfeljebb 5%. - Az övezetben gazdasági épület építése esetén 90, lakóépület építése esetén 120 m2‐nél nagyobb bruttó földszinti alapterületű épület nem építhető. - Lakófunkciójú épület kizárólag a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés esetén építhető. /14/ „Mk5” jelű kertes mezőgazdasági területen szőlő‐ vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telken a tulajdonosok számától függetlenül egyetlen, a termékfeldolgozást, tárolást szolgáló gazdasági épület építhető. /15/ „Mk5” jelű kertes mezőgazdasági területen az építés feltételei: 2

Gazdasági épületet legalább 2000 m nagyságú, legalább 75%‐ban szőlő vagy gyümölcs hasznosítású telken lehet elhelyezni. - A beépíthető telek legkisebb szélessége legalább 20 m. - A beépíthetőség mértéke legfeljebb 2%. - A terepszint alatti beépíthetőség mértéke legfeljebb 3%. 2 - Az övezetben bruttó 90 m ‐nél nagyobb földszinti alapterületű épület nem építhető. - Az erdőszegélyhez közel eső telkeken az épületeket a telek erdőtől távolabbi, alacsonyabb részén kell elhelyezni. - Az épületek építménymagassága a 3,5 m‐t nem haladhatja meg. /16/ Az Mk6 jelű kertes mezőgazdasági területen szőlő művelési ág esetén legalább 3000 m2, gyümölcs, illetve kert művelési ág esetén legalább 6000 m2 nagyságú telken, legfeljebb 2%os beépítettséggel gazdasági épületet lehet építeni. Egyéb művelési ág (szántó, gyep, erdő) nem építhető be. /17/ Az Mk7 jelű kertes mezőgazdasági területen épület nem helyezhető el. Vízgazdálkodási terület 30. § /1/ A V‐N jellel jelölt vízgazdálkodássali összefüggő terület a Balaton vízmedre és parti sávja, valamint a patakok, felszíni vizek medre és parti sávja. Az övezet területén épület nem helyezhető el. /2/ A tómedren kívüli V‐Sz jellel jelölt vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, vízi közlekedéssel, vízi sportolással, strandolással, halászattal és horgászattal, kikötőkkel, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el az érintett hatóságok előírásai szerint. -

110

Közlekedési területek 31.§ /1/

/2/

/3/ /4/ /5/ /6/ /7/

/8/

/9/ /10/ /11/ /12/ /13/

/14/ /15/ /16/ /17/

Közlekedési terület a szabályozási terven Kö‐u, Kö‐K jellel jelölt terület, az országos közutak (Kö‐u), a vasút (Kö‐K) és a helyi közutak területe, valamint a közterületekből elkülönített, hálózatszerűen kialakított közlekedés és a kapcsolódó létesítményeinek, ‐ kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, ill. mindezek csomópontjainak elhelyezésére szolgáló terület. Tervezett közlekedési területek szabályozási tervben biztosított építési területén és az utak védőtávolságán belül kizárólag olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek a közlekedési létesítmények megvalósítását nem lehetetlenítik el, illetve nem akadályozzák. A belterületi utak szabályozási szélességével meghatározott területsávjai mentén épületet, létesítményt elhelyezni, csak a szabályozási szélesség megtartásával lehet. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságait a Szabályozási terv ábrázolja. A meglévő 71. számú másodrendű főforgalmi út külterületi szakasza mentén a tengelytől számított 100‐100 m‐t védőtávolságot kell figyelembe venni. Ezen út belterületi szakaszán minimum 22 m szabályozási szélesség biztosítandó. Az alábbi országos közutak külterületi szakasza mentén - 7217. sz. Veszprémi út, - 7218. sz. Felsőőrsi út a tengelytől számított 50‐50 m védőtávolság biztosítandó, EzenAz alábbi országos összekötő utak, mellékutak belterületi szakaszán - 7217. sz. Veszprémi út, - 7218. sz. Felsőőrsi út a kialakult szabályozási szélesség , de min. 16,0 m, új szakasz építése esetén 22,0 m biztosítandó. A közlekedésfejlesztési javaslat munkarészben jelölt helyi gyűjtő utak szabályozási szélessége a Szabályozási terven ábrázoltak szerint biztosítandók. A lakóutak szabályozási szélessége új utca esetén minimum 12 m, ill. a kialakult beépítés esetén minimum 6,0 m, eltérő esetben a Szabályozási terven jelöltek szerint alakítandó ki. Közlekedési területen az OTÉK 26.§. (3) bekezdése szerinti építmények elhelyezhetők. A közlekedési területen építésügyi hatósági engedély csak a közlekedési hatóság egyetértésével adható ki. Az országos közutak és vasút külterületi szakasza mentén a meghatározott védőtávolságon belül építmény az érintett terület felhasználási egység, övezet előírásai és az OTÉK vonatkozó előírásai szerint helyezhetők el. A Szabályozási terven jelölt közutak távlati építési területén belül épületek nem helyezhetők el. A település területén valamennyi új beépítés számára az OTÉK 42.§. szerinti szükséges parkoló‐ mennyiséget saját telken belül kell megvalósítani. Közterületen a parkolóhelyeket 8 parkolóhely fölött fásítani kell, 4 parkolóhelyenként legalább 1 db környezettűrő, tájhonos, nagy lombkoronás fa ültetendő. A telkeken jelentkező parkolási igényt saját telken belül kell kielégíteni. Az Önkormányzat Helyi Parkolási Rendeletében ettől eltérő rendelkezések is előírhatók.

111

/18/ A koncentrált parkolási igények kielégítésére jelentős szintbeli gépjárműtárolókat kell fenntartani, illetve létesíteni alakíthatók ki a közlekedési célú közterületen és/vagy a parkolási igényt teremtő beépítésre szánt területeken: - Thököly Imre utca és Táncsics Mihály utca sarkán, - A Balatonfűzfői út és az új gyűjtő út találkozásánál, - A parti sétány mentén a Horgász utcában a Vízmű területén, - A Tempo ABC mellett a Széchenyi sétányon, - A Széchenyi sétányon, az autóbusz pályaudvar mellett, - A Babits Mihály utcában ( a postánál), - A Városház téren, - A Véghely Dezső utcában, a játszótér körül, - A Véghely Dezső utcában, a szennyvíztisztító telep mellett, - A Véghely Dezső utcában, a Yacht kemping mellett, - A József Attila utcában a benzinkút mellett, - A Sirály utcában végig a strand mentén, - A Vasút utcában a Nádas utcai vasúti átjárónál. /19/ A település területén a helyi érdekeltségű és a regionális kerékpárút nyomvonala a szabályozási terven került kijelölésre. /20/ A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére. /21/ Az utak burkolatának kialakításakor és a tűzcsapok elhelyezésekor figyelemmel kell lenni, hogy a tűzcsapról a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egynyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. Közmű területek, közműellátás Általános előírások 32. § /1/ A közműterület a közművek és hírközlési építményeinek elhelyezésére szolgál. /2/ A szabályozási terven Kmű‐SZÁ jellel jelölt övezet a szennyvízátemelő céljára kijelölt terület. /3/ A szabályozási terven Kmű‐V jellel jelölt övezet a Vízmű céljára kijelölt terület. /4/ A szabályozási terven Kmű‐Vmű jellel jelölt vízmű üzemeltetéséhez szükséges műszaki és kiszolgáló létesítmények szabadonálló módon legfeljebb 5%‐os beépítettséggel és legfeljebb 6,0 m‐es építménymagassággal építhetők. /5/ A szabályozási terven Kmű‐G jellel jelölt övezet a gázfogadó állomás, vagy más földgázellátási létesítmény céljára kijelölt terület. Részletes előírások 33. § /1/ A település bel‐ és külterületén lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő − a jogszabályokban és a vonatkozó szabványokban rögzített − biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek. /2/ A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével. /3/ A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni. /4/ A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett az MSz 7487/2. szabvány szerint. /5/ A megvalósításra kerülő új létesítményeket belterületen teljes közművesítéssel kell ellátni. /6/ A közműhálózatok, közműépítmények védőtávolságát közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha a vezeték és a védőtávolság

112

/7/ /8/

/9/

/10/

/11/

/12/ /13/ /14/

magánterületre esik – a közművezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni. Amennyiben csak a védőtávolság esik magánterületre, azt csak az építési engedély kiadásánál kell figyelembe venni. A közművesítésre kerülő telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni. Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell. A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését szakszerűen meg kell oldani. A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. Amennyiben fasor telepítésére közterületen helyhiány (kis szabályozási szélesség, bevágás) miatt nincs lehetőség, úgy az a szabályozási vonalon kívül (magánterületen) is megvalósítható. A területen tereprendezési munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni. A közművek felszín feletti létesítményeit tájhonos növényzettel takarni kell. Vízellátás ‐ tűzvédelem 34. §

/1/

A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható. /2/ A csarornahálózat megvalósulását követően házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötéssel egyidejűleg engedélyezhető. /3/ A mértékadó külső tűzivíz szükségletet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint a hálózaton biztosítani kell. /4/ Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon. /5/ A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani. /6/ Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. /7/ A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől legfeljebb 100 m megközelítési távolságra kell elhelyezni. /8/ A tűzcsapokat egymástól minimum 5,0 m távolságra szabad telepíteni. /9/ A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni. /10/ Védőtávolságok a MSz 7487/2 szabvány szerint biztosítandók: a) Ivóvízvezeték (épület alapjától) – D 300 mm‐ig 3,0 m ‐ D301‐700 mm‐ig 5,0 m

/1/

Szennyvízelvezetés 35. § A területen a szennyvizek szikkasztása szigorúan tilos.

113

/2/

A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat kötelezni kell a rákötésre és ezzel egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezéseket el kell bontani. /3/ A csatornahálózat megvalósulását követően házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna‐hálózatra történő rákötéssel egyidejűleg engedélyezhető. /4/ Védőtávolságok az alábbiak szerint biztosítandók: a) Gravitációs csatorna (épület alapjától) 3,0 m b) Szennyvíz nyomócső – D 300 mm‐ig 3,0 m /5/ Az átemelők környékén esetlegesen jelentkező szaghatás megszűntetéséről az üzemeltetőnek gondoskodni kell. Csapadékvíz elvezetés 36. § /1/ Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető! /2/ A fejlesztési területek csapadékvíz‐elvezetését nyílt csapadékvíz‐elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani. /3/ A kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj‐ iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba. /4/ A Balatonba történő csapadékvíz bevezetés előtt minden esetben az előbbi műtárgyat kell alkalmazni. /5/ Védőtávolságok: a) Csapadékcsatorna (épület alapjától) 3,0 m b) Felszíni vízfolyás partéltől 6,0 m széles szabadon hagyandó sáv. /6/ A külterületi parti sávban csak természetes kialakítású árokmeder létesíthető. Gázvezeték hálózatok 37. § /1/ Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáz‐nyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit az alábbiak szerint kell biztosítani: nagynyomású hálózat (kijelölve) 30,0 – 30,0 m nagyközépnyomású hálózat 5,0 – 5,0 m középnyomású hálózat 4,0 – 4,0 m gáznyomás‐szabályozó berendezés 10,0x10,0 m‐es terület /2/ A biztonsági övezeten belül tilalmak és korlátozások érvényesek, melyek betartása minden esetben kötelező. /3/ A földgáz hálózatok és berendezések további tervezési és kivitelezési munkái során be kell tartani a jogszabályokban és szabványokban rögzített előírásokat. /4/ Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSz 7487. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0‐1,0 m‐es védőtávolsággal biztosítani kell.

114

Villamosenergia‐hálózatok 38. § /1/

A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erőművek, alállomások és villamosművek jogszabályokban és szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek. /2/ 20 kV‐os villamos távvezeték hálózat esetében a védőtávolság a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért: külterületeken 5,0 – 5,0 m‐es belterületen, kettős felfüggesztés esetében 2,5 ‐ 2,5 m‐es függőleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet: külterületeken (1‐1 m‐es kartávolság + 5‐5 m‐es védőtávolság) 6,0 – 6,0 m belterületeken (1‐1 m‐es kartávolság + 2,5‐2,5 m‐es védőtávolság)3,5 – 3,5 m /3/ Föld feletti 0,4 kV‐os villamos szabadvezeték hálózat esetében a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért 1,0 – 1,0 m‐es függőleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet: (1‐1 m‐es kartávolság + 1‐1 m‐es védőtávolság) 2,0 – 2,0 m /4/ Föld feletti 0,4 kV‐os légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 – 1,0 m‐es függőleges síkokig terjed. /5/ A föld alatti villamos 20 kV‐os, 0,4 kV‐os, jelző‐, mérő‐, működtető‐, optikai kábel vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen 1,0 m‐es távolságú függőleges síkokig terjed. /6/ 20/0,4 kV‐os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében a körüljárhatóságot, védőtávolságot kell figyelembe venni. és itt 5 m‐es /7/ A középfeszültségű hálózatok és berendezések további tervezési és kivitelezési munkái során be kell tartani a vonatkozó a jogszabályok és szabványok előírásait. /8/ Az intenzív jellegű beépítési és intézményi területeken – új építés, vagy rekonstrukció során – mind a közép‐, mind a kisfeszültségű hálózatot földkábelként kell kialakítani. /9/ A közvilágítást az MSZ 20.154 külsőtéri világítási szabvány szerint kell kialakítani.

/1/ /2/

/3/

/4/ /5/

Távközlési hálózatok 39. § Föld feletti távközlési légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed. Föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények az MSz 7487. szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal mindkét oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed. Hálózatbővítéseket a MSz 7487. szabvány előírásai szerint a közterületeken a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat/oszlopsor kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével kell megoldani A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület 100%‐ os ellátását kell szolgálnia. A járdák alá kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs‐ és átkérő kábelhálózatokat

115

/6/ /7/ /8/

Nyilvános távbeszélő állomás elhelyezését a tervezett kereskedelmi‐szolgáltató épületek közterületi frontján lehet megvalósítani. Légvezetékes távközlési hálózat a 0,4 kV‐os villamos és a kábel TV hálózattal közös tartószerkezeten építhető. Mobil távközlésre szolgáló jelentős újabb bázisállomások vagy adótornyok közterületi elhelyezését nem tervezzük.

116

III. FEJEZET ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE Általános előírások 40. § /1/

/2/

/3/

/4/ /5/ /6/ /7/ /8/

/9/

/10/ /11/

/12/ /13/

Építmények elhelyezése, ha jelen szabályzat területfelhasználási egységekre és azokon belül az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásai szigorúbb szabályokat nem állapítanak meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet. A település területén az építési helyen kívüli tereprendezés mértéke nem lehet több, mint 1,0m. Az OTÉK 32.§ szerinti építmények, ha a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások másként nem rendelkeznek, valamennyi építési övezetben, övezetben elhelyezhetők. Az épületek elő‐, oldal‐ és hátsókertjeinek minimális méreteit illetően a külön nem szabályozott területeken, az OTÉK elő‐, oldal‐ és hátsókert előírásairól szóló 35. §‐ában foglaltak a mérvadóak. Az oldalkert méretét az OTÉK előírásai alapján kell meghatározni úgy, hogy annak mértéke 3m‐nél kisebb nem lehet. A /3/ bek betartása mellett, Oldalhatáron álló beépítés esetén, az épületszélesség nem lehet több, mint a telekszélesség 2/3‐a. Az előkert méretének meghatározásánál kialakult beépítés esetén – ha a Szabályozási terv külön nem jelöli – a szomszédos telkeken, ill. az utcában jellemző méreteket kell alkalmazni. Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert mérete min. 5,0 m, s az épület helye az így kijelölhető építési helyen belül szabadon megválasztható. Új beépítés esetén az előkert mérete: 5,0 m. Az előkertben - kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m‐nél magasabbra nem kiemelkedő lefedés nélküli terasz) - közműbecsatlakozás építménye - kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály, tároló is elhelyezhető. Oldalhatáron állóként szabályozott tömbben saroktelek szabadonállóként is beépíthető. Saroktelek esetében, a telek beépítési módjának figyelembevételével, az építési helyet az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon. Szabadonállóként szabályozott tömbben iker épület nem engedélyezhető, Két egységes lakóépület iker épületté nem osztható. Meglévő épületen csak akkor engedélyezhető építési tevékenység, továbbá az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően épített építmények csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, ha jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelnek, illetve az építési tevékenységgel az előírások teljesíthetők. A meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltozásával nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK és a HÉSZ előírásaival ellentétes. Balatonalmádi beépítésre szánt területén az építési engedély kérelemhez – amennyiben az új építésre vagy épületbővítésre vonatkozik ‐ a 45/1997. (XII.29.) KTM rendeletben foglaltakon túlmenően csatolni kell: ‐a telekről készült geodéziai felmérést, amelynek tartalmaznia kell: • a vízszintes és a magassági méreteket; • a meglévő épületek és építmények felmérését; • a meglévő növényállomány felmérését fafajtával és törzsátmérővel. ‐ egyszerűsített kertészeti és tereprendezési tervet, amelynek tartalmaznia kell: • a szükséges feltöltéseket és bevágásokat; • a kivágásra kerülő fákat és a tervezett fapótlást; • a telken belüli zöldfelületek kijelölését és használatát növényjegyzékkel; • a nem engedélyköteles építmények helyét,

117

/14/ /15/ /16/ /17/

/18/ /19/

‐ színezett homlokzatokat, ‐ utcaképet. A település területén távközlési magasépítmény, adótorony csak tájképvédelmi, tájesztétikai szakvélemény alapján helyezhető el. A település területén 6 m‐nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop csak tájképvédelmi, tájesztétikai szakvélemény alapján helyezhető el. Azokban az építési övezetekben, ahol az övezet előírásai ezt külön nem tiltják, több főépület is engedélyezhető, illetve melléképület építhető. A település területén építési engedélyt kell kérni: - épített tűzrakóhely, - kerthelyiség, - zöldfelületek csökkentésével járó burkolt felületek létesítése esetén. Lejtős telken az épület lejtő oldali homlokzatának magassága nem haladhatja meg a 6,0 m‐t, illetve az építési övezetben előírt legnagyobb építménymagasság+1,5m‐t. A település beépítésre nem szánt részén – ahol a HÉSZ ennél szigorúbb feltételt nem állapít meg – a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 10 %‐át nem haladhatja meg.

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE

Épített környezet védelme ‐ Országos védelem 41.§ /1/

/2/ /3/

/4/

Balatonalmádi országos művi értékvédelem alá eső épületeit, a műemléki lista pontosítását, a műemléki listáról törlendő épületet, valamint az országos védelemre javasolt épületeket a 2.sz. melléklet tartalmazza, a műemléki környezet minden egyes műemlék épület esetében a szabályozási terven került kijelölésre. Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések irányadók. Az országos védelemre javasolt épületek nyilvántartásba vételi eljárását az Önkormányzatnak kell kezdeményeznie. eljárásának lezárásáig az épületekre a helyi védelemre vonatkozó előírások érvényesek. Az országos védelem kimondásáig az épületekre a helyi védelemre vonatkozó előírások érvényesek. Az országos védelem alatt álló építményeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza.

Épített környezet védelme ‐ Helyi védelem 42.§ /1/

/2/

/3/

A helyi művi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza, melyben meg kell határozni és elő kell írni az épületek paraméterei mellett az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó elemeket és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát. A helyi védettség megállapításánál vagy visszavonásánál a meghozandó építészeti értékek helyi védelemre vonatkozó önkormányzati rendelet előírásai szerint kell eljárni. Az helyi védelem alatt álló építményeket és területeket a Szabályozási terv tartalmazza. A helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig ‐ átmenetileg ‐ a 43‐44.§.‐ban foglalt feltételekkel a 3. sz mellékletben felsorolt területek és épületek kerülnek védelem alá.

118

Helyi értékvédelmi terület 43.§ /1/ A helyi értékvédelmi terület határát 3. sz. melléklet /1/ pontja tartalmazza. Balatonalmádi területén a helyi értékvédelmi rendelet szerinti épületek, építmények állnak helyi védelem alatt. /2/ Helyi értékvédelmi területen a területrész szerkezetének, úthálózatának, telekosztás jellegének, a telkek méretének megváltoztatását célzó vagy eredményező tevékenység, a szabályozási terven jelöltek és a telekegyesítés kivételével nem végezhető. /3/ A helyi értékvédelmi területekre vonatkozó részletes előírásokat a 50‐52.§. tartalmazza. Helyi művi értékvédelem 44.§ /1/ Balatonalmádi területén a 3. számú melléklet /2/ pontja szerinti épületek és építmények javasoltak helyi védelem alá. a helyi értékvédelmi rendelet szerinti épületek, építmények állnak helyi védelem alatt. /2/ A helyi védett épületeken bármilyen külső változtatást eredményező építési tevékenység, bővítés, felújítás, átalakítás (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró‐csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) csak a helyi értékvédelmi rendeletben foglaltak alaoján lehetséges. főépítész előzetes szakvéleménye és építési engedély alapján végezhető. /3/ A helyi védett épületek esetében a tetőhéjazat cseréjét is kizárólag építési engedély alapján lehet elvégezni. Régészeti területek 45.§ /1/ Balatonalmádi régészeti területeit a 4. sz. melléklet tartalmazza, az egyes területek a Szabályozási terven pontosan lehatároltak. /2/ A régészeti érdekeltségű érintettségű területen, a Szabályozási terven jelölt kiterjedésben a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. /3/ A település területén található régészeti lelőhelyekre egységesen a 2001. évi LXIV. tv. 63.§. (4) bekezdés vonatkozik, amely szerint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. /4/ A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken történő földmunkával járó beruházások alkalmával a szükséges régészeti szakmunka mértékét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal esetenként, egyedileg, szakhatósági állásfoglalásban határozza meg. A földmunkával járó tevékenységet csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági állásfoglalásában megfogalmazott feltételek teljesülése esetén szabad elkezdeni.

Táji és természeti értékek védelme ‐ Országos védelem 46.§ /1/ /2/

Balatonalmádi országos táji és természeti értékvédelem alá eső területeit (Nemzeti Park) az 5.sz. melléklet tartalmazza, az egyes területek a Szabályozási terven pontosan lehatároltak. Balatonalmádi területén a Nemzeti Park területére eső területen épületek elhelyezése csak a Természetvédelmi Szakhatóság egyetértésével történhet.

119

Táji és természeti értékek védelme ‐ Helyi védelem 47.§ /1/

A helyi jelentőségű táji és természetvédelmi területek listáját és az egyedi tájértékeket a 6. sz. melléklet /1/, /2/pontja tartalmazza, az egyes területek a szabályozási terven pontosan lehatároltak. /2/ A helyi jelentőségű tájképvédelmi területek listáját a 6. sz. melléklet /3/ pontja tartalmazza, az egyes területek a szabályozási terven pontosan lehatároltak. /3/ A helyi jelentőségű táji és természetvédelmi területeken a táj, természet védelme érdekében fa kivágása, valamint a táj megjelenését megváltoztató tevékenység csak rekonstrukciós terv alapján végezhető. /4/ A helyi tájképvédelmi területeken a kilátópontról feltáruló látvány, illetve a város egyes pontjairól való rálátás védelmében a) az Óvári lelátó környékén, a Batthyány utca és a töltés által határolt területen a Kisjancsi villa épületének legmagasabb pontját meghaladó gerincmagasságú épület b) a Kerekes Csárda mentén a csárda teraszszintjét meghaladó gerincmagasságú épület nem építhető. /5/ A tájképvédelmi területeken létesítendő építmények engedélyezésekor szükséges a tájban való megjelenés, a tágabb környezetre gyakorolt hatás, az esztétikai értékben, látványban bekövetkező változás értékelése, minősítése. A tájképvédelmi területre benyújtandó építési engedély mellékleteként látványterv készítendő. Általános előírások a táji‐ és természeti értékek védelmére 48.§ /1/ Balatonalmádi területén a beépítésre nem szánt területek szabályozása és azokon épület elhelyezése a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával történhet. /2/ Balatonalmádi területén az élővilágot, a meglévő növényzetet, a természeti, illetve természetközeli területeket védeni szükséges. /3/ Külterületen az utak, kerékpárutak kialakításánál legalább egyoldali fasort kell telepíteni. 2 /4/ A külterületen meglévő lakóházak felújíthatók és egyszeri alkalommal legfeljebb 25 m ‐el bővíthetők. /5/ Külterületen 8 m‐nél keskenyebb szabályozási szélességű út nem alakítható ki. A meglévő utakon a biztonságos közlekedés érdekében 200 méterenként kitérőt kell kialakítani. /6/ Balatonalmádi Balaton‐parti külterületén a vízgazdálkodási övezetbe sorolt területen a vízpart‐ rehabilitációs tervben szereplő övezetek és építményeken kívül kizárólag nádas, gyep, valamint erdő művelési ágú területhasználat engedélyezhető. /7/ A település egész területén a kedvezőtlen látványt nyújtó tevékenységeket a telken belül oly módon kell elhelyezni és takarásukról gondoskodni (kerítéssel, növényzettel), hogy azok közterületekről, a főbb kilátópontokról ne legyenek láthatók, érzékelhetők. /8/ A település üzemeltetéséhez szükséges telephelyek, szolgáltató, termelő jellegű tevékenységek a Lozsánta beépítésre szánt területén, a településközpont vegyes területen helyezhetők el. E területen mind az egyes működő egységek telekhatárán, mind a szabályozási tömb határán többszintű növényzetből álló, min. 10 méter széles takarófásítás telepítendő. /9/ A szabályozási terven TV jellel jelölt védett telek az övezet paramétereitől függetlenül tovább nem osztható. /10/ A Vadvirág utcai geológiai bemutatóhely környezetében esztétikai és védelmi célú növényzet telepítendő a 390/5 hrsz‐ú telek szabályozási terven jelölt részén. Általános építészeti előírások 49.§

120

Az építési engedélyezés során kizárólag az anyaghasználatában, megjelenésében és színezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület építésére adható ki engedély. /2/ Az engedélyezés során vizsgálni kell: - az épület szerkezetét, a felhasznált anyagokat - a tetőhéjazat anyagát, - a nyílászárók anyagát, formáját, - a homlokzatképzést, - a tetőidom, tetőgerinc formáját, irányát, hajlásszögét, - a faszerkezetek és kőelemek megjelenését az épületen, - a kéményeket. /3/ A település területén nem alkalmazhatóak az alábbi építőanyagok: hullámpala, műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez. /4/ Balatonalmádi közigazgatási területén kétszintes tetőterű épület nem létesíthető. /5/ A település beépítésre szánt területén az építési telek utcai kerítését áttört szerkezetűként, kell kialakítani, úgy hogy a tömör felületek aránya nem haladhatja meg az 50 %‐ot. Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,50 m lehet. /6/ Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m‐t. /7/ A település egész területén ajánlott a drótfonatos kerítés építése, kerettel vagy keret nélkül, lábazattal vagy lábazat nélkül. /8/ A település területén 6,0 m építménymagasságú épület a pinceszint mellett legfeljebb 2 építményszinttel építhető. /9/ A település területén új épület csak oly módon engedélyezhető, hogy építése során a meglévő terep rendezésének mértéke nem haladhatja meg az 1,5 m‐t. A 1,5 m‐t meghaladó tereprendezés csak különösen indokolt esetben (életveszély elhárítás) engedély alapján végezhető. /10/ A telken szálláshely szolgáltatásként lakókocsit és üdülősátrat a település belterületén és a kertes mezőgazdasági övezetként kijelölt területen, és csak átmeneti tartózkodás céljára szabad felállítani, ha 50 m‐en belül a tisztálkodás és illemhely használati lehetőség biztosított, továbbá ha a telek ezáltal módosuló használata a szomszédos telkek és építmények rendeltetésszerű használatát nem akadályozza. /11/ A telken Szálláshely szolgáltatásként lakókocsit vagy sátrat, illetőleg huzamos tartózkodás célját szolgáló gépjárművet elhelyezni úgy szabad, hogy az azok által elfoglalt terület – 40 m2/egység számításba vételével – a rendelkezésre álló telek megengedett beépítési százalékán túl nem haladhatja meg a fennmaradó terület 35 %‐át. Egyedi építészeti előírások Vörösberény helyi értékvédelmi területre vonatkozóan 50.§ /1/ A 43.§, ill. a 2. sz. melléklet szerinti területen Vörösberény helyi értékvédelmi területén épület építése az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető: Szerkezet: hagyományos építőanyag. Tetőhéjazat: égetett cserép, nád, Nyílászárók: fa, Homlokzat: simított vagy tapasztott vakolat, Kerítés: lábazat nélküli terméskő, fa, fonott rőzse, sövény, drótfonatos kerítés növényzettel befuttatva (lásd. 7. sz. melléklet: növényjegyzék) /2/ A területen kizárólag magastetős épület helyezhető el, 35‐45o tetőhajlásszöggel, utcára merőleges tetőgerinccel. /1/

121

/3/ /4/ /5/

/6/ /7/

A területen legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el. A területen új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni. A területen meglévő épület felújítható, eredeti kontúrján belül visszaépíthető, tetőtere a szükséges térdfalemeléssel beépíthető, abban az esetben is, ha az övezetben előírt beépítettséget meghaladja. Támfalaknál, kerítéslábazatoknál és egyéb műtárgyaknál beton látható felületként nem jelenhet meg. A területen támfal, csak meglévő támfal felújításaként építhető, úgy hogy annak magasabb terepszinttől mért magassága nem lehet több 1,50 m‐nél.

/1/

/2/ /3/

/4/ /5/ /6/ /7/ /8/

Egyedi építészeti előírások Káptalanfüred helyi értékvédelmi területre vonatkozóan 51.§ A 43.§., ill. a 3. sz. mellékelt szerinti területen Káptalanfüred helyi értékvédelmi területén épület építése kizárólag a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető: - vakolt tégla vagy kőfal; - vörös homokkő; - égetett agyag cserép vagy természetes pala; - fém és fa szerkezet, illetve burkolat; - üveg. A területen magas és lapostetős épület egyaránt építhető. A területen fát kivágni, csak épület építése esetén a tervezett épület helyén, valamint életveszély elhárítás céljából lehet, ha az előírt fapótlás kétszeresének megfelelő fapótlást elvégezték. A területen az övezeti előírásoknál előírt zöldfelületi arány megléte a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. A területen legfeljebb 2 szintes épület helyezhető el. A területen új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni. A területen támfal, csak indokolt esetben (életveszély elhárítás) építhető. Meglévő lapostetős épület magastetővel történő lefedése esetén a kialakuló tetőtér csak abban az esetben építhető be, ha ezáltal a /5/ bekezdés szerinti legfeljebb 2 lakószintet nem lépi túl.

/1/ /2/ /3/ /4/

/5/ /6/

Egyedi előírások az Öreghegy déli oldalán lévő történelmi présház értékvédelmi területére 52.§ Az Öreghegy déli oldalán lévő történelmi présház és környezete védendő. A 11030, 10879, 10880 hrsz‐ú terület tovább nem osztható. Telekegyesítésen kívül telekalakítás nem végezhető. Az értékvédelmi területen új épület nem építhető. A meglévő épület felújítása kizárólag a helyi jellegzetes építőanyagok használatával lehetséges. Az épület bővítése a bástyák védelme mellett, kizárólag terepszint alatt lehetséges, a telek területe max. 5 %‐ig. A vöröskő támfalak megőrizendők, felújítandók A teraszok szőlővel telepítendők be, a művelés folyamatos fenntartása mellett. Szabályozási terv készítésének kötelezettsége

122

/1/

/2/ /3/

/1/

/2/

/1/

2/

/3/

53.§ Balatonalmádi egyes települési területén az összetett városrendezési feladatok megoldására a szabályozási terv részletesebb vizsgálatokon alapuló szabályozási terv készítésének kötelezettségét írta elő az alábbi területeken: a) Városkapu nyugati területet (Vörösberény iskola és kapcsolódó területek a szabályozási terven jelöltek szerint) – SZTK1 b) Városkapu keleti területet (Lozsánta‐Budatava menti terület, Fórum bevásárlóközpont környéke) – SZTK2 c) Rákóczi út 1462‐1464, 1476 hrsz terület a Tüzép és a korábbi Bauxit Kutató területét – SZTK3 d) József Attila utca‐verseny utca‐Óvári Ferenc utca által határolt a volt Gyermekotthon területét – SZTK5 e) A Káptalanfüredi Ifjúsági táborok területét – SZTK6 f) Vörösberényi temető területe – SZTK4 A szabályozási terv elkészültéig a 62.§ (3) bekezdés szerinti változtatási tilalom van hatályban. Vörösberény területére Az SZTK1 területre a szabályozási tervnek részletes építészeti, városképi hatástanulmányt kell tartalmaznia. Új beépítésre szánt vagy rehabilitálandó terület 54. § Az alábbi, a szabályozási terven TTK jellel jelölt új beépítésre szánt, illetve rehabilitálandó területeken az Étv 24.§ (2) bekezdés, illetve a 85/2000 rendelet 4.§ (7) bekezdés alapján telekalakítási terv készítendő: - Megyehegy utca környéki területre; - Sátorhegy utca – Zuzmó utca‐ Madách Imre utca menti területre; - Tűzmadár – Túzok – Fogoly utca által határolt területre; - Szabadságkilátó – Galagonya – utca – belterülethatár által határolt területre (NEVIKI); - Szömörce utca menti területre; - Tóállás utca menti területre; - Honvéd utca menti területre. A telekalakítási terv jóváhagyásáig telekalakítási engedély, illetve építési engedély nem adható. Reklám, hirdetőtábla 55. § Balatonalmádi teljes területén az 1 m2 méretet meghaladó, illetve a 2 vagy annál több egymás mellé helyezett cégér, reklámhordozó és hirdetőtábla kihelyezése csak építési engedély alapján lehetséges. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, hirdetmények, melyek az arra állandósított és engedélyezett hirdető‐berendezéseken helyezhetők el. Az építési engedély iránti kérelemhez műszaki dokumentációként csatolni kell: - a helyszínrajzot, - a tervezett reklám illetve hirdetőtábla, cégér elhelyezését bemutató látványtervet, - a hirdetőtábla, cégér vagy reklám műszaki paramétereit tartalmazó leírást, - a környezetet is bemutató helyszíni fotót. Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell megtervezni és kialakítani és engedélyeztetni. Utólagosan cégér vagy

123

hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve, külön építési engedély alapján helyezhető csak el. Közterületek, közterek kialakítása 56.§ /1/

/2/

/3/ /4/

/51/

/6/

/7/ /8/

Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést. Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha - a közterületen kívüli építmények előírásosan megközelíthetők - a gyalogossáv minimum 1,5 méter szélességét nem csökkenti - a felszíni vizek lefolyását, elvezetését nem akadályozza - a közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza - a járművezetők kilátását és a közutak forgalmát nem veszélyezteti. - Az építmények alapja vagy terepszint alatti része a közterület alá 0,5 méteren túl nem nyúlhat be. A közművekhez tartozó vagy más közérdekű tárgyakat, valamint a reklámhordozókat csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok a településképhez illeszkedjenek, a telek és az építmények rendeltetésszerű használatát és megközelítését ne akadályozzák, továbbá azok állagát ne rontsák. Balatonalmádi közigazgatási területén idegenforgalmi illetve vállalkozási célú információs tájékoztató táblákat kihelyezni – a közvilágítási oszlopokon elhelyezett táblák és a szabványos közúti jelzőtáblák kivételével ‐ csak az önkormányzat által telepített közterületi információs táblarendszer részeként, közterület‐használati engedély alapján lehet. A telek helyrajzi számát, illetőleg az épület házszámát a közterületről illetőleg a magánútról jól látható módon fel kell tüntetni. A táblák kihelyezésének kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli. Az önkormányzat az erről szóló külön rendelete alapján a házszámtáblák egységes kialakítását írhatja elő. A telektömbök sarkain utcanév táblákat kell elhelyezni. A táblák kihelyezésének kötelezettsége az önkormányzatot, annak tűrési kötelezettsége az ingatlantulajdonost terheli. A közterületi építmények elhelyezésével kapcsolatban egyebekben az OTÉK 39‐40. §‐ának előírásait kell alkalmazni.

Környezetvédelem Felszíni és felszín alatti vizek védelme 57.§ /1/ /2/

Balatonalmádi város helyi környezetvédelmi rendeletében foglaltakat be kell tartani. Balatonalmádi a 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet szerint „A” fokozottan érzékeny besorolású terület. Közigazgatási területen ezért kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek során a 10/2000. (VI.2.) KöM‐EüM‐FvM‐KHvM együttes rendeletben előírt határértékeket nem haladják meg. A hatályos, felszín alatti vízminőség‐védelmi előírásokat tartalmazó jogszabály szerint a felszín alatti vízminőség‐védelem szempontjából fokozottan érzékeny terület, s Balatonalmádi kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település. A felszíni vízminőség‐védelem szempontjából a települések teljes területe érzékeny besorolású. A területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyeket a vonatkozó rendelet lehetővé tesz és a besorolásnak megfelelő előírások alkalmazandók.

124

/3/

A beépítésre szánt területeken új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatornába történő bekötése törvényben előírt módon történő kezelése megoldott és biztosított. /4/ Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők, oda kizárólag a 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet I. védettségi kategóriájának megfelelő szennyvizek vezethetők. A felszíni, felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében, veszélyes hulladékot, növényvédőszert, műtrágyát, útsózási anyagot kizárólag engedélyezett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű , zárt tárolóedényben, fedett helyen, építményben lehet elhelyezni. /5/ A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A Balaton és a felszíni vízfolyások körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, illetve a felszín alatti vizeket, illetve a talajt szennyezik. /6/ A település beépítésre nem szánt területén állattartó épület a Balaton partjától 1000 méteren belül, illetve a vízfolyásoktól 200 méteren belül nem létesíthetők. /7/ A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelmét ‐ 50 méter széles sávban ‐ vízgazdálkodási övezet keretein belül kell biztosítani. /8/ A Balaton vízminőség‐védelme érdekében a tóba torkolló felszíni vizeken (Remete‐patak, Vörösberényi‐Séd) lévő hordalék‐ és uszadékfogók felújítandók és a keletkezett hordalékot rendszeresen el kell távolítani a mederből. /9/ Azon parkolóknál, ahonnan az elfolyó csapadékvizek a Balatonba kerülnek elvezetésre a torkolati szakasz elé olaj‐ és hordalékfogó műtárgy telepítése szükséges. /10/ Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telek határán teljesülniük kell. A levegő védelme 58.§ /1/ Balatonalmádi, mint mint a Balaton kiemelt üdülőkörzet partközeli üdülő települése, levegőtisztaság‐védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendő. /2/ Balatonalmádi területén a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet szerint védelmi övezetet igénylő tevékenység nem engedélyezhető. A rendelet hatályba lépését követően létesített új szennyező források körül a rendelet mellékletében meghatározott kiterjedésű védelmi övezetet kell kialakítani. A településre az általánosan érvényes levegőtisztaság‐védelmi értékek vonatkoznak. /3/ Új létesítmény, technológia létesítése, telepítése kizárólag akkor engedélyezhető, ha a 21/2001. (II.14.) Korm. rendeletnek megfelelő kibocsátási határértéket teljesíti. /4/ Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a közigazgatási területen nem folytathatók. /5/ A nagy forgalmú 71 számú főút mentén, ahol lehetséges zaj‐ és légszennyezést csökkentő növényzet ültetendő. /6/ A Megye‐hegyi hulladéklerakó rekultiválása, földdel való takarása, a lerakás felszámolása – a KÖFE 32054‐T/01‐es határozata szerint –elvégzendő A termőföld védelme 59.§ /1/ Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése a közigazgatási területen nem engedélyezhető. /2/ Építkezés során a terület‐előkészítés folyamán a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell. /3/ Az eróziónak kitett területeken talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával kell a termőtalaj lemosódását megakadályozni.

125

/4/ /5/

A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható. A tájkarakter védelme érdekében Balatonalmádi közigazgatási területén – kivéve a felhagyott bányasebek területét – 1,5 m‐nél nagyobb feltöltés, illetve bevágás nem engedélyezhető.

/1/

/2/

/3/ /4/

/1/

/2/

A zaj elleni védelem 60.§ A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a 8/2002. (III.22.) KöM‐EüM együttes rendeletben az üdülőterületre meghatározott határértéket nem haladhatja meg. Zajt, illetve rezgést okozó létesítmény, berendezés, technológiai és egyéb zajforrás Balatonalmádi beépítésre szánt területén kizárólag akkor létesíthető, üzemeltethető, ha az okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a 8/2002. (III.22.) KöM‐EüM együttes rendeletben előírt, az üdülőterületre és lakóterületre érvényes határértékeket nem haladja meg. A zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határérték teljesülése biztosított legyen. A jelentős forgalmú és zajkibocsátású utak zajvédelmi hatásterületén védendő terület nem alakítható ki. Hulladékgazdálkodás 61. § A hulladék gyűjtésével, ártalmatlanításával kapcsolatok tevékenységeket a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLII. tv. Alapján vonatkozó jogszabályok szerint kell végezni. Veszélyes hulladék gyűjtése és szállítása Balatonalmádi közigazgatási területén belül a 98/2000 (VI.15.) korm. rendelet illetve a 102/1996 (VII.21.) korm. rendelet hatályos a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint történhet.

126

IV. FEJEZET A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények 62.§ /1/

/2/

A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazhatók: a) elővásárlási jog b) változtatási tilalom c) helyi közút céljára történő lejegyzés d) beültetési kötelezettség e) helyrehozatali kötelezettség Elővásárlási jog illeti Balatonalmádi Város Önkormányzatát a Szabályozási terven jelölt, a Mihály R. utca/Paál László utcai 10879, 10880 hrsz területre, balatonalmádi közösségi borkultusz terület kialakítása céljából. Elővásárlási jog illeti továbbá Balatonalmádi Városi Önkormányzatot a vízpart‐rehabilitációs terv alapján kialakítandó közhasználatú zöldterületekre az alábbi ingatlanok vonatkozásában: 1519/12, 1519/14, 1519/15, 1519/16,

1519/17, 1543/2 (út része); 2315 (volt gázcseretelep), 2313/22, 2313/23, 0113/5, 2313/27, 2720/2, 2721/6 /3/

Változtatási tilalom terheli a szabályozási terv elkészültéig: - Városkapu nyugati területet (Vörösberény iskola és kapcsolódó területek a szabályozási terven jelöltek szerint); - Városkapu keleti területet (Lozsánta‐Budatava menti terület, Fórum bevásárlóközpont környéke); - Rákóczi út 1462‐1464, 1476 hrsz terület a Tüzép és a korábbi Bauxit Kutató területét; - József Attila utca‐verseny utca – Óvári Ferenc utca által határolt a volt Gyermekotthon területét; - A Káptalanfüredi Ifjúsági táborok területét; - A Vörösberényi temető területét. /4/ Beültetési kötelezettség terheli: - az Öreghegy értékvédelmi területét képező 11030, 10879 és 10880 hrsz‐ú területeket, - a volt nevelőotthon területét és környékét, ahol a szabályozási terven jelölt mélységben többszintes fás zöldfelület létesítendő; - a Vadvirág utca menti 390/5 hrsz‐ú területet, ahol a szabályozási terven jelölt mélységben többszintes fás zöldfelület létesítendő. /5/ Helyrehozatali kötelezettség terheli az alábbi ingatlanokat: a 1013, 1675/1 hrsz ingatlanokat. /6/ A beültetési és helyrehozatali kötelezettség elrendelését az építési hatóság – az Építési törvény 20.§ (3) bekezdés alapján – e rendelet kihirdetését követő 60 napon belül köteles határozattal az érintettekkel közölni.

127

Záró rendelkezések 63. § /1/ E rendelet 2005. augusztus 1‐én lép hatályba és ezzel egyidejűleg Balatonalmádi Önkormányzat Képviselőtestületének: - 8/1993.(IV.01.) Ör., 12/1997.(VII.15.) Ör. és 21/1998.(XII.30.) Ör. sz rendeletekkel módosított 5/1989.(III.28.) Tr. sz rendelete az Általános Rendezési Terv szabályozási előírásairól, - 22/1998.(XII.30.) Ör. sz rendelettel módosított 11/1992.(IV.24.) Ör. sz rendelete a város építési szabályzatáról; - 9/1998. (IX.30.) Ör. sz rendelete Balatonalmádi városközpont részletes rendezési tervéről - 54/1990. (XI.22.) Ör. sz rendelet Balatonalmádi Ipari szolgáltató telephely részletes rendezési tervéről - 19/1995.(IX.28.) Ör. sz rendelete Balatonalmádi‐Vörösberény központ RRT‐ről hatályát veszti. /2/ Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. /3/ Az 56. § /5/ bekezdésétől eltérő információs táblákat a rájuk vonatkozó közterület‐használati engedély érvényének lejártakor, de legfeljebb 2006. december 31‐ig tulajdonosaik kötelesek a közterületről kártalanítási igény nélkül eltávolítani. Balatonalmádi, 2009. …………...

Keszey János

Újlakiné dr. Pék Éva

Polgármester

Jegyző

Záradék: A rendeletet 2005. július 7. napján kihirdettem.

128

1. sz. melléklet FOGALOMMEGHATÁROZÁSOKAGYARÁZAT E rendelet alkalmazásában: a) Építési sáv: az a hely, ahová az épület homlokvonala kerül, az előkertre vonatkozó előírások betartásával. b) Főépület: fő rendeltetés szerinti funkciójú épület. c) Homlokzatmagasság (H): az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni. a. a kémények, szellőzőkürtök, tetőszerelvények magasságát. b. a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket, c. a vizsgálat homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságútetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak, d. terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, továbbá e. a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények („tetőépítmények”) homlokzatmagasságát, ha az a f. 12 m magasságot nem haladja

d) Kereskedelmi szálláshely: olyan létesítmény, amelyben a hasznosított szobák száma az ötöt, az ágyak száma a tizet, kempingek esetében a hasznosított területegységek száma az ötöt meghaladja, valamint üzletszerűen, egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatos napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt. e) Melléképület: fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület. f) Rendezett telek: rendezettnek tekinthető egy telek, ha a Szabályozási Tervekben előírt telekalakítási eljárást (közterület céljára való területlejegyzés stb.) maradéktalanul elvégezték, s azt végrehajtották (kerítésáthelyezés, épületbontás, stb.) g) Telekalakítási terv: A 85/2000. (XI.8) FVM rendelet alapján készítendő terv, legalább tömb nagyságú területre. (lásd fogalommagyarázat) A telekalakítás csak meglévő, vagy szabályozási terv szerint tervezett szabályozási vonal (meglévő, tervezett) figyelembe vételével készülhet. Ha a telekalakítási terv készítése során közterülethatár módosítása is szükségessé válik, úgy szabályozási tervet kell készíteni. egymással összevethető rajzi munarészekből és táblázatos jegyzékből álló dokumentáció, melynek alapja az ingatlan‐nyilvántartási térkép hiteles másolata, feltüntetve rajta a meglévő és a végrehajtható építési engedély szerinti építményeket is. h) Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határolt. ( Építési tv. 2.§, 25. pont.) A tömb határait jelentheti tehát a közterületi határ (meglévő szabályozási vonal), a belterülethatár, az igazgatási határ, valamint beépítésre nem szánt terület határa is. i) Oldalhatáron álló beépítés: mivel a beépítési mód nem az épület, hanem az építési hely elhelyezkedésére vonatkozik, oldalhatáron álló beépítésként szabályozott övezetekben az épület szabadon állóként is elhelyezhető, amennyiben ezt a telek adottságai lehetővé teszik. j) Kialakult telek: a település területén azon tömbbe tartozó telek, ahol a tömb felosztása már megtörtént, a tömbben található telkek tovább nem oszthatók. Telekhatárkorrekció a K jel mellett zárójelben jelölt mértékig lehetséges. Amennyiben a K jel mellett zárójelben szám nem található, úgy a telekalakítást telekegyesítésen kívül nem végezhető. k) Úszó telek: a tömbtelek területén külön tulajdonban álló épület részére kialakított földrészlet.

129

1. sz. melléklet függelék MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM ‐ ORSZÁGOS VÉDELEM /1/ A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint Balatonalmádi országos művi értékvédelem alá eső épületei és területei: Ssz

Műemlék védelmi szám

Cím

Ház sz.

Hrsz

Funkció

Megjegyzés

1.

MJ 5613

1.

706

M 5611

83.

1

3.

M 5612

Veszprémi – Thököly utca sarok

85.

2, 3

Magtár R. katolikus templom Hotel Kolostor Restaurant

Barokk 18. század

2.

Thököly utca Veszprémi – Thököly utca sarok

4.

M 5608

Veszprémi – Erkel F. utca sarok

107.

228

5. 6.

MJ 8842 MJ 10019

7.

MJ 9214

8.

MJ 5609

/2/

Újhegy dűlő 268. Bartók Béla utca 60. Dugonics‐ Rizling utca 13. sarok Veszprémi u.‐ Lehel utca sarok

‐

10149 10119/9 4671 ‐

Ref. Téri templom Présház Présház Présház‐ pince Nepomuki Szt. János szobor

Barokk 1777‐1779 Volt jezsuita rendház, barokk, 18. század Román, gótikus eredetű, átépítve barokk stílusban a 18. században Népi Népi Népi Barokk 18. század, a szobor nyilvántartási helyéről áthelyezve

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában pontosítandó épületek:

Ssz


Cím

Ház sz.

Hrsz

Funkció

Megjegyzés

1.

MJ 100076

Felsőőrs, Felsőőrsi út

1296

Lakóépület

Balatonalmádi közigazgatási területén nem található, Felsőőrsön van

/3/

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásából törlendő épületek:

Ssz


Cím

Ház sz.

Hrsz

Funkció

Megjegyzés

1.

M 5610

Malomvölgyi út

14.

632

Lakóház

Népi 1825, Országos védelme megszűnt

Hrsz

Funkció

Megjegyzés

/4/

Országos védelemre javasolt épületek:

Ssz


Cím

Ház sz.

1. 2. 3.

Baross Gábor utca 62. Bajcsy‐Zsilinszky utca 30.

4443/1 2023

Nyaraló Általános iskola Vasúti töltés

4.

Baross Gábor utca

2113

A pékség beltéri kemencéje, mint ipari műemlék

43.

130

Fatornácos villa Balatonalmádi‐Győr megszüntetett vasútvonal töltése

2. sz. melléklet függelék MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM ‐ HELYI VÉDELEM /1/ Balatonalmádi helyi értékvédelmi területe: a) Káptalanfüred üdülőterület Balatonfüredi út ‐ Alsóőrsi határút – Köcsi lépcső _ Árnyas utca – 2836, 2834, hrsz tekek északi határa – Alsóőrsi határút – belterülethatár –Szabadságkilátó utca – Berkenye köz ‐ Hóvirág utca északi teleksor északi határvonala – Káptalan utca ‐ Asztalos Sándor utca északi teleksor északi határvonala – Boróka utca – 2503 hrsz‐ú út által határolt terület b) Öreghegy Mihály R. utca/Paál László utca 10879, 10880 hrsz terület c) Vörösberény Ófalu területe Séd‐patak – Malomvölgyi utca – Hegyalja utca – Madách Imre utca – Veszprémi út által határolt terület /2/ Balatonalmádi helyi védelemre javasolt épületei: BELTERÜLET Ssz

Cím

Ház sz.

Hrsz

Fogoly utca Martinovics utca Veszprémi utca Bartók Béla utca Rekettye utca Baross G. utca – Kossuth L. utca sarok Vöröshegyi utca Töltés utca

8. 16. 29. 20. 11‐13. ‐

154/14 4454 887/2 156/10 374/10 366/1‐3

Pince Nyaraló Lakóépület Nyaraló Régi pince Hősi emlékmű

‐ Kurcz‐villa ‐ ‐ ‐ ‐

17. 14/b.

356/5 4368/6

‐ Kis Jancsi villa / Szalay villa /1891

21. 14. 10. 5‐7. 4.

4469 4380 4382/1 4483 4589

14. 15. 16. 17.

Szent Imre herceg utca Mikszáth K.‐Dankó P.u. Mikszáth K. utca Töltés ‐Kilátóhegyi utca Pinkóczi – Kompolthy utca Pinkóczi utca Kompolthy út Pinkóczi út Arany János utca

Présház Üdülőépület átépítés alatt Nyaraló Nyaraló Nyaraló Nyaraló Nyaraló

12. 16. 59. 6.

4583/3 4476/2 4663/6 2151

Nyaraló Nyaraló Nyaraló Nyaraló

18. 19. 20. 21. 22.

Szabadság utca Szabadság utca Veszprémi utca Bajcsy‐Zsilinszky utca Baross Gábor utca

39. 35. 20. 60. 62.

1015 1013 4793 2108 4443/1

23. Martinovics utca

8.

4448

24. Martinovics utca

6.

4447

Nyaraló Kúria Nyaraló Zeneiskola Fatornácos villa, nyaraló Fatornácos villa, lakóház Fatornácos villa, lakóház

Perczel villa I. ‐ Duda Bella villa ? Az Arany János utca teljes utcakép‐védelme javasolható. Csajági villa Felső Molnár villa (romos) ‐ Volt Községháza ‐

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Funkció

131

Megjegyzés

Lengei villa ‐ ‐ Rigó villa Perczel villa II.

‐ ‐

25. Martinovics utca 26. Baross Gábor utca

4. 61.

4446 2105

Fatornácos villa Fatornácos villa, nyaraló

27. 28. 29. 30. 31.

2. 64. 10. 7. 30.

4441 4768 2127 2059 2023

Fatornácos villa Szent Margit kápolna Nyaraló Postás üdülő Általános iskola

Komjáth A. köz Baross G. utca Park utca Széchenyi sétány Bajcsy‐Zsilinszky utca

32. Bajcsy‐Zsilinszky utca 33. Bajcsy‐Zsilinszky utca

29‐31. 2017 50. 2096

Óvoda Panzió

34. Bajcsy‐Zsilinszky utca

31.

35. Dr. Óvári F. utca 36. Káptalan utca 37. Kőrisfa utca

48. 2. 15.

38. Deák Ferenc utca 39. Deák Ferenc utca 40. Óvári F. utca

4. 1. 47.

41. Arany János utca

1.

Terike nyaraló / Becsák villa 2344 Régi villa 3084 Nyaraló 3073, Boldogasszony 3069 kápolna 4185/3 Lakóépület Nyaraló Nyaraló 2230 Szent Imre R. kat. templom + Szt Jobb kápolna 2157 Nyaraló

42. Óvári F. utca

54.

2347/2

43. Óvári F. utca 44. József Attila utca 45. József Attila utca 46. Dr. Óvári F. utca 47. Kossuth L. utca 48. Kossuth L. utca 49. Baross G. utca 50. Baross G. utca

20.

2321

59. 55. 23. 4. 5. 24. 22.

2238 2242 2205/6 2187/1 4250 2174 2176


5.

2159


12.

2148


9.

2161

1091

‐ Országos védelemre javasolt, a védelem kimondásáig átmenetileg helyi védett. Brenner villa, Borbála lak Jákói villa 1884. ‐ ‐ Országos védelemre javasolt, a védelem kimondásáig átmenetileg helyi védett. Kánya villa 1905 (Almádi Fürdő Rt első szállodája, 1886) 1900 előtti ‐ ‐ ‐ kertje is védendő ‐ ‐

54. Bajcsy‐Zsilinszky utca 14. 55. Véghely D. u. ‐Öregpark ‐

1653 1637/4

56. Széchenyi sétány 57. Neptun utca

5. 1‐3.

2058 1626/1

58. Mészöly G.‐ Csók István utca 59. Öreg‐hegyi utca

5.

2546

Az Arany János utca teljes utcakép‐védelme javasolható. Lakatlan Pápai Irgalmas nővérek nyaralója 1932 Nyaraló Wlaszaty villa, vagy Buzeczky villa Nyaraló Napsugár vöröskő ház Keszler villa Lakóépület Ireneon ház Lakóépület ‐ Szecessziós villa ‐ Református templom ‐ Közösségi ház volt, ma Bermüller villa, Magda lak 1910 nyaraló Nyaraló Az Arany János utca teljes utcakép‐védelme javasolható. Nyaraló Az Arany János utca teljes utcakép‐védelme javasolható. Lakóépület Arany János utca teljes utcakép‐ védelme javasolható. „Kakas csárda” Véghely villa 1884 előtti Liget kávéház 1928 Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. SZEŐKE villa, Mária lak 1927 BYC klubház volt a telken van egy Györgyi Dénes épület Nyaraló Bagolyvár

17.

5275

régi üdülőépület

132

Hudecz ház

60. Szigeti J. utca 61. Bajcsy‐Zsilinszky utca 62. ‐

32. 25. ‐

2960 2007 ‐

63. Baross Gábor utca

43.

2113

Nyaraló Evangélikus templom Vasúti töltés támfala, mint ipari emlékmű a megszüntetett Balatonalmádi‐Győr vasútvonalon A pékség beltéri kemencéje, mint ipari műemlék.

A régi káptalanfüredi iskola ‐ Országos védelemre javasolt, a védelem kimondásáig átmenetileg helyi védett.

Országos védelemre javasolt, a védelem kimondásáig átmenetileg helyi védett.

KÜLTERÜLET Ssz

Cím

1. Pinkóczy utca 2. Bartók Béla utca Vödörvölgyi utca 3. Öreg‐hegy

Ház sz.

Funkció

Megjegyzés

15. ‐ 34.

033/7 10127 026/1

lakóház présház Ravatalozó kápolna

‐ Jelenleg nyaraló 1909

‐

10879, 11030, 10880 10401 025/30

présház, lakóház

védendő az épület és a környezete

présház Pince ‐ présház

‐ Jelenleg lakóépület

Hrsz

Funkció

4. 5. Sátorhegy‐Bagóhegy 6. Remetevölgy

Hrsz

‐ ‐

ÉPÍTMÉNYEK Ssz

Cím

Köztársaság u. ‐ Thököly u.‐ Temető 2. Veszprémi utca Pinkóczy – Fehérkereszt 3. utca sarok Pinkóczy ‐Vessző utca 4. sarok Pinkóczy temető 5. 1.

6.

Kilátóhegyi utca

Ház sz.

Megjegyzés

1.

28, 29

Vöröskő síremlékek

29.

716/12 4625

kőkereszt fehér kőkereszt

1857

kőkereszt

1887

4489

vöröskő síremlékek+kereszt Óvári (Wesselényi) lelátó

133

1907

3. sz. melléklet függelék RÉGÉSZETI TERÜLETEK 4/1. Káptalánfüred I. A Balatonra lejtő, kissé meredek domb oldalán, a Veszprémbe vezető vasútvonal elágazásához közel a 1661‐1667 hrsz‐ú telkeken villaalapozás közben 1934‐ben későbronzkori mészbetétes edények kerültek elő. A villa közelében 1940‐ben egy ládára való mészbetétes edényt találtak. Ugyancsak ezen a területen 1953‐ban földforgatás közben 14 sírt szórtak szét. Fitz Jenő leletmentő ásatása további 5 sírt eredményezett. A szórthamvas és urnás sírok között egy kőpakolásos is volt. Az előkerült cserepek és edények a kisapostagi kultúrába tartoznak. Egy nagy későbronzkori bütyökfogantyús oldaltöredék is előkerült. A leletmentés során római cserepek is előkerültek. HRSZ: 2400/2‐3, 2401‐2404, 2406/1‐2, 2407‐2413, 2414/1, 2413, 2503, 2504, 2495‐2497, 2478, 2481, 2482, 2485/1‐2, 2486, 2392, 2393, 2395, 2398, 2360, 2366‐2390, 4/2. Káptalánfüred II. A domb alján, Káptalánfüredre vezető bejáró út mellett, Fülöp I. gyümölcsfaültetéskor római épület alapfalaira bukkant. A falakat kitermelte, kertjében ma is láthatók a habarcsos kövek, tegulák, imbrexek. Néhány vasszög és egy‐két edénytöredék is előkerült. HRSZ: 3435/1‐2, 3436/1‐2, 3437‐9, 3441/3‐4, 3442, 3443/1‐2, 3444‐5, 3446/1‐3, 3375, 3324/1‐2, 3325‐6, 3447, 3364/1, 3365, 3366/2‐3, 3367‐8, 3370‐3372, 3373/1‐2, 3449/1‐2, 3450/1‐2, 3451/1‐2, 3452‐3, 3454/1‐2, 3455/1‐2, 3456/1‐2, 3457, 4/3. Vasúti homokbánya A veszprém‐alsóörsi vasútvonal alatt, a Balatonra néző domboldalon, a homokbánya területén néhány őskori cserepet gyűjtöttek. HRSZ: 3529, 3530, 3528, 3527, 3526/1‐2, 3525, 3522, 3487‐97, 3499‐506, 3477, 3508‐13, 3514/1‐4, 3515‐20, 3521, 3507, 3479, 3469, 3478, 2450/1‐2, 2448‐9, 2451‐2, 2457/2‐5, 4/4. Öreghegy – Pedagógusüdülő A volt ORTE épület (Dózsa Gy. u. 23.sz.) alapozása alkalmával 3 csontvázat találtak, 1993‐ban újabb 3 sír került elő. A leletanyag alapján a temetőt X‐XI. századira keltezik. Ugyanitt 2 db Constantinus étterem és 1 db IV. századi kisbronz is előkerült. A Dózsa György u. 58. szám alól 1997‐ben egy É‐D‐i tájolású, népvándorlás kori kislány sírját tárta fel S. Perémi Ágota. 1998‐ban a Dózsa Gy. u. 60. szám előtt szintén egy népvándorlás kori sír került elő. A késő avar és a X‐XI. századi temető kiterjedése nem ismert, mivel ezen a területen nem volt feltárás, ezért itt megelőző feltárást kell a földmunkák előtt végezni. HRSZ: 3915/3‐4, 3917/2, 3918, 3919‐23, 3952/2, 3952/4, 3954‐60, 3961/1, 3966, 3970, 3973, 3974/1‐3, 4184, 4185/1, 4191, 4192, 4193, 4196, 3582, 3581, 3570‐3, 3567, 3584‐5, 3610, 3611/1, 3612‐3, 3627‐8, 3630‐1, 3634‐5, 3637/2‐3, 3689‐90, 3692, 3693, 3694/2, 3695/2, 3758, 4/5. Öreghegy A hegy oldalában, a volt Sulyok‐féle szőlők forgatásánál egy zsugorított csontváz mellett „markoló követ” találtak, melyet Véghely D. alispán szerzett meg. Ugyancsak az Öreghegyről, szintén a vasút mellől került a múzeumba egy szerpentin nyéllyukas balta. HRSZ: 02, 03, 05, 06, 07, 011

134

4/6. Lokhegy A hegy tetején és oldalában nagy kiterjedésű római település és temető fekszik. 1865‐ben pontosabban meg nem jelölt helyen kőlapokból összeállított római sírok kerültek elő edénymellékletekkel. Rómer F. említést tesz egy fekete égetett agyagból készült „koporsóról” is, amelyben bronztárgyakat találtak. További sírokra utaló adatokat találunk Kuzsinszkynál, ezekről csak annyit tudunk, hogy a Vörösberényből Almádiba vezető út kanyarulatánál, az ún. Nyéki földjén kerültek elő. Horváth Gy. Balatonalmádi lakos 1921‐ben egy római sírleletet ajándékozott a múzeumnak, melyet szőlőjében (Bajcsy Zsilinszky utcában) ástak ki. A sír korát a leletek alapján későrómaira határozták meg. 1966 őszében a Bajcsy Zsilinszky u. 92. szám alatt szintén későrómai sír került elő. A fent említett sírokkal egy területen, több ponton jelentkezett a telep is. Özv. Cseh G.‐né telkén (Bajcsy Zs. u. 61. sz. ) talált 2 db vörös homokkő oszlop 1912‐ben került a múzeumba. A szomszédos telkeken épületalapokat, oszlopköveket, téglákat, márványlap töredéket, falfestményeket vörös homokkő oszlopokat találtak. 1917 folyamán László E. egy bronz térdfibulát ajándékozott a múzeumnak. Ugyanitt egy római pénz is előkerült. 1975‐ben az Árpád u. 20. szám alatt szőlőforgatáskor nagy mennyiségű római kori edénytöredék került elő. 1983‐ban Previcz J. házánál szerelőakna ásásakor egy kerek 130×150 cm‐es római kori kemencét bolygattak meg. A Bajcsy Zsilinszky u. 90. szám elől 1974‐ben egy római fibula, egy fejesgyűrű és egy csat került a múzeumba. Házalapozáskor a Bajcsy Zsilinszky u. 97. szám alatti telken melléklet nélküli, K‐Ny‐i tájolású téglasír került elő. HRSZ: 720, 722, 750/1, 2132, 822‐824, 826‐834, 817/3‐4, 818/2‐7, 819/3‐5, 819/8‐9, 821/1, 821/3, 836‐844, 846, 847, 848/2‐3, 848/6, 850‐52, 854‐859, 860/1‐2, 861/1‐2, 862/2, 862/5‐6, 863, 864/1‐2, 865, 866/1‐2, 868‐871, 872/1‐2, 873‐876, 877/1‐2, 872/5‐6, 878, 879, 880/1‐2, 881/1‐2, 874‐876, 877/1‐2, 881/4‐5, 882/2, 883/10‐14, 884, 886/2‐5, 885/1‐2, 886/6‐7, 4848/3‐4, 4842, 4843, 4829, 4830, 4825/1‐2, 4823, 4824, 4817‐4820, 4807‐4812, 4806/1‐2, 4805/1‐2, 4804/3‐4, 4797‐4802, 4788‐4793, 4784, 4785, 4780, 4781, 4779/2, 4776/2‐3, 4775/1‐2, 4774, 4773/1‐2, 4768‐4772, 2108, 2107/2‐3, 2098‐2105, 2092‐2096, 2079, 2080, 1687, 1074, 1075/1‐2, 1047‐1051, 1037‐1041, 1044, 1025‐1034, 989/1, 972‐974, 978‐983, 984/2‐4, 985‐988, 945, 950‐959, 960/1‐2, 920/1‐2, 921‐929, 930/1‐2, 931‐934, 937‐942, 919/3, 892, 894‐898, 902/1‐2, 903, 904, 905/1, 906, 887/1‐2, 4/7. Kisberény A Kisberényi u. 13. sz. ház telkén szőlőforgatás közben római gyermek sírt és épületalapokat találtak. A sírt 5 vörös homokkőlapból építették, fenekét habarcsos téglatöredékkel bélelték ki. A sírból a csontvázon kívül egy üvegcsésze és egy IV. századi bronzpénz került elő. Az ugyanitt gyűjtött cserepek között néhány római, többségében azonban XI‐XII. századi, hullámvonaldíszes, vízszintesen körbefutó vonaldíszítésű, illetve fogaskerék technikás edénytöredék található. Ettől D‐re (Kisberényi u. 2. sz. ház telkén) két középkori beásás profilja figyelhető meg a löszös‐ agyagos partban, melyekből XV‐XVI. századi cserepeket gyűjtöttek. 2000‐ben a Kisberényi u. 35. szám alatt egy római kori téglasír került elő. A lelőhely az egykori Kisberény falu helyével azonosítható. A Kisberényi utcában egy római kori temetőt feltételezhetünk, amelynek sírjait a különböző földmunkák során folyamatosan találtak meg. HRSZ: 486, 4907/15, 4907/12, 4906/1‐2, 4906/4, 4903/3, 4902/1‐3, 4901/1, 4901/3, 368/1, 389, 459/3, 4898/4‐6, 4897/1, 4897/3, 4896/3, 4890, 4885, 4884/1, 4877, 4879/1‐2, 4882/1‐2, 4881/2, 4872/1, 4869, 4868/1‐2, 4866, 4867, 4767, 4676/6, 4676/8‐9

135

4/8. Budatava A Balaton árteréből alig kiemelkedő területen, a vasúti töltésnél 1908‐ban, a vasúttól Ny‐ra bronzkori mészbetétes edények kerültek elő. Az Útépítő Vállalat 1939‐ben rézkori cserepeket, állatcsontokat ajándékozott a Múzeumnak. 1957‐ben a NEVIKI strandjának parkjában kora római cserepeket gyűjtöttek. 1984‐ben a Rákóczi lakótelepen közműfektetés közben római sírokat találtak. 1984‐ben a Búzavirág u. 14. szám alatti területen római épületnyomok kerültek elő. 1987‐ben újabb 7 kőpakolásos III‐IV. századi és két I‐II. századi urnás temetkezést tárt fel S. Perémi Ágota. 1990‐ben Négyesi Lajos négy bronzérmet ajándékozott a Múzeumnak. 1996‐ban Négyesi Lajos a strand területén ‐ a vízből gyűjtött 4 db IV. századi bronzérmét, amelyeket a LDB‐nak ajándékozott. A fenti területen római kori épület illetve temetőnyomok találhatóak. HRSZ: 1199/10‐12, 1199/14, 1199/18‐24, 1199/26‐29, 1199/4, 1199/6, 1199/9, 1197, ,,96, 1200‐ 1206, 1208‐1227, 1232‐1245, 1247‐1255, 1267‐1282, 1283/1, 1308, 1197, 1898‐1913, 1915‐ 1924, 1937‐1942, 1944, 1945, 1112‐1163, 1165‐1168, 1173/7‐14, 1178/11‐15, 1178/17‐18, 1178/20‐27, 1179/8‐10, 1179/13‐14, 1180/8, 1180/13, 1180/10, 1180/15‐16, 1181/10, 1181/28, 1181/22 1411/1‐3, 1413, 1197, 1416/4‐5, 1641, 1416/10, 1599, 1603/2, 1416/1, 1831, 1832, 1834/3‐ 4, 1835, 1836 4/9. Bauxitkutató A Vöröberényi Séd torkolatából DNy‐ra 5‐6 m magasan emelkedő, meredek, kavicsos talajú teraszon középsőbronzkori bemetszéses edényeket, későbronzkori peremeket, I‐II. századi piros festésű oldaltöredékeket, dörzstál töredékeket találtak. Az építkezésnél egy XIV. századi vas – eszköz leletet találtak. A Bauxitkutató Vállalat székházával szemben téglacsíkot és vörös homokköveket figyelt meg az út menti árokban Palágyi Sylvia. HRSZ: 1450/1‐5, 1449, 1430/1‐4, 1428/1‐2, 1450/9‐10, 1446/1, 1442, 1427/1‐3, 1423/3‐4, 1426/5‐ 6, 1416/1, 1543/1‐2, 1542, 1540/2, 1541, 1539/1‐2, 1533‐1538, 1460/2, 1459/2‐3, 1456‐ 1458, 1439, 1440, 1430/6‐7, 1428/4‐5, 1427/7‐10, 1426/6‐7, 1426/1‐3, 1425/1‐2, 1421/4‐5, 1423/1‐2, 1422/1, 1422/3, 1420/1‐3, 1419/2, 1361/1‐3, 1363, 1417, 1327/1‐2 4/10. Téralja 1905‐ben a székesfehérvári‐tapolcai és a veszprém‐alsóörsi vasútvonalak találkozásához közel, a dombháton téglasírokat dúltak szét. HRSZ: 32687/1‐2, 2688, 2686/1, 2685/6‐9, 2686/2, 2318, 2590/1‐2, 2591, 2592, 2588/3‐4, 2522/14‐ 16, 2522/18, 2522/22 4/11. Vörösberény, református templom A Fő utca közepe táján, ovális alaprajzú kőkerítéssel körülvett kisebb dombon áll. A jelenlegi formájában háromboltozatos, D‐i oldalához épített tornyú terem‐templomot. 1739‐ben nagymértékben alakították. A korábbi építési periódusokat az 1886. évi ásatás és falkutatás tisztázta. A középkori templom körüli temető sírjai közül a legtöbb elpusztult, csupán a mélyebbre temetettek közül sikerült néhányat feltárni. Egyikben S‐végű hajkarikákat találtak. A cinterem középkorinak tartott kőfala az ásatások alapján XVIII. századinak bizonyult. 1968‐ban a templomtól DNy‐ra, az Alkotmány utcában a Veszprémből jövő Ny‐i oldalán villanyoszlop állításakor átégett földből Árpád‐kori kerámiát gyűjtött Palágyi Sylvia.

136

A templomtól DNy‐ra a Veszprémből jövő út Ny‐i oldalán villanyoszlop állításakor átégett földből Árpádkori kerámiát gyűjtött Palágyi Sylvia. A vörösberényi plébános értesítette a múzeumot 1984‐ben, hogy a jezsuita rendház átépítésekor a K‐ Ny‐i szárny végfalában egy római feliratos követ bontottak ki. A kő szélét növényi motívumok, a felirat alatt kantharosz díszíti. A kő azonos a CIL III. 4144 elveszettnek hitt kövével. HRSZ: 620, 579/1‐2, 578/1‐2, 2132, 232/1, 227/2‐4, 225/3, 228, 229/6‐8, 229/1, 231, 23, 22, 18/1 4/12. Kunföldek A Vöröshegy K‐i szegélyén, teraszos domboldal élén s a lejtőn foltokban őskori és középkori cserepeket gyűjtöttek. A lelőhelyet K felől mély völgy határolja. Az őskori cserepek közül neolitikus és későbronzkori töredékek vannak. A középkori anyag X‐XI. századi. A lelőhelyet Vörös – (a középkorban Szár ‐) Berény falu egyik részének határozták meg. 1991‐ben a vendéglő teraszának alapozásakor különböző gödrökből neolitikus kerámia és állatcsontok kerültek elő. Középkori településnyomok – a belterület kivételével – találhatók még 4/14‐15, ‐17. számú helyeken is. HRSZ: 10588/5‐6, 105589, 10590/1‐2, 10561, 10591/1‐2, 10592‐10604, 10605/1‐3, 10606, 10556/4‐ 5, 10558, 4935‐4941, 4943/5 4/13. Lokhegy A 4/6. számú lelőhely átnyúlik a vörösberényi határba is. 1903 előtt Somodri J. telkén, a pince fala mellett két csontváz került elő edénymellékletekkel, amelyek IV. századiak. 1911‐ben Plank K. telkén, kb 1,5 m mélyen római sírra akadtak, amelyet szétdúltak. A múzeumi ásatás során két újabb sír került elő, az egyiket azonban a telektulajdonos nem engedte kibontani. A kibontott másik sír külsőleg ovális formájú volt. Belső falait 1 cm vastagságban simára vakolták, feneke pedig 8 téglával volt kirakva. Tetejét 3 db durván faragott vörös homokkő lap fedte. A benne lévő csontváz jobb kezénél 8 db bronzpénz volt, Valens, Valentinianus és Gratianus veretei. A fej mellett egy kis üvegedény cserepei hevertek. A szomszédos Bodor‐telken építkezés közben falakat találtak. Innen került elő egy IV. századi, vörös homokkőből faragott, leveles oszlopfő, amelynek négy oldalán maszkos emberfő helyezkedik el. A Lokhegyről származik még egy vörös homokkő oszlopláb és egy leveles oszlopfő. 1911‐ben a Plank–féle telken előkerült római temető felett Laczkó Dezső avar sírokat talált. 1975 decemberében szőlő aláforgatásakor nagy mennyiségű római kori edénytöredéket találtak. Palágyi Sylvia egy 476×292 cm‐es, a felmenő falaknál legömbölyített, tapasztott aljú, földbemélyített római kori lakóházat tárt fel. 1983‐ban Previcz J. házánál szerelőakna ásásakor egy kerek 130×150 cm‐es római kori kemencét bolygattak meg. Magassága 140 cm, ebből az ívelt tapasztott égetőtér 80 cm. A rostélytéglákat egy téglából és egy kőből álló pillér támasztotta alá. Sok tubustöredék, nagyméretű edény és mázas. HRSZ: u.a. 4/6 4/14. Magtár környéke 1956‐ban Kovács G. telkén római falakat találtak. Az egyik fal mellett egy faragott, pontkörös díszítésű, egyik végén átlyukasztott csontlemez került elő. Ugyanott, a kertben 70 cm mélyen, 3 méter hosszan megmaradt vízvezetékcsöveket bontottak ki. A terület tele volt peremes tégla – és kőtörmelékkel, illetve előkerült egy későrómai barnamázas, több sorban rovátkolt díszítésű tál. Szórványosan középkori cserepek is előfordultak. 1993‐ban római kemencét találtak. 1996‐ban Palágyi Sylvia megelőző feltárást végzett a területen, ahol római kori köves folt, tégla és kerámiatöredéken kívül őskori és középkori edénytöredékeket talált.

137

HRSZ: 67, 705‐710, 716/17, 715/2‐3, 089, 099, 0100/24, 716/11‐12, 716/6, 716/15 4/15. Lokhegy alja A hegy K‐i oldalának aljánál római telepnyomok figyelhetők meg. Az itt gyűjtött cserepek között későrómai kancsó töredéke, szürke, fésűsdíszítésű oldaltöredékek, valamint Árpád‐kori cserép található. A római telep minden bizonnyal a 4/13‐14.sz. nagy településhez tartozik. HRSZ: 0100/20, 0100/3‐4, 0102/1, 0102/1, 0100/7, 0102/2, 4/16. Szilfa‐dűlő A Balaton melletti meredek domb fennsíkján későbronzkori és kelta cserepeket találtak. HRSZ: 098/111‐134, 098/154‐156, 0105/124‐130, 0105/39‐53, 0105/57‐66, 098/135, 0104 4/17. Középújhegy Kiss Á. 1955‐ben a Balatonra lejtő domboldalon a Pintér‐Kovács és a Csóri‐telek közötti szántásban szilixet talált. Csóri S. telkén talajszint alatti alapfalakra, esetleg földsáncra utaló nyomokat figyelt meg. A felszínről középkori cserepek is előkerültek. HRSZ: 82, 81, 84/1‐2, 85/1, 83, 80/3‐5, 79/6, 79/8‐9, 78, 70/3, 77/5, 75,74/1‐2, 79/4, 90/2‐3, 91/1, 91/3‐5, 92, 93/5, 86, 65/2, 66/1‐3, 39/1, 38/5‐6, 67/1‐2, 68, 69/1‐2, 70/1‐2, 71/1, 39/2, 38/9‐ 12 4/18. Középújhegyi szőlő 1903 tavaszán Regenye Gy. szőlőjében állítólag 11 csontvázat ástak ki. 1991‐ben a Bartók Béla u. 74. sz. előtt építkezés közben Ny‐K‐i tájolású melléklet nélküli csontvázas sírt talált Rainer Pál. Ugyanitt 1991‐ben Rainer Pál egy középkori, Ny‐K‐i tájolású, melléklet nélküli sírt tárt fel. HRSZ: 10021/1‐3, 10205/7, 5039, 5042/1, 5042/3, 10203/1‐2, 10201/1‐2 4/19. Közbirtokossági erdő Rhé Gy. a Romkút csermelye melletti erdőben őskori települést talált. Megelőzően feltárásra van szükség. 4/20. Várhegy A hegy Ny‐i oldalán 150‐200 méter hosszú, nagyjából É‐D‐i irányú sánc figyelhető meg. A lejtős oldalán árokkal ellátott sánc az É‐i végén 0,5‐1 méter magassága dél felé fokozatosan csökken. 4/21. Vasúti bevágás A Balatonra lejtő lankás domboldal aljában, a vasúti bevágásban ifj. Hollósi I. 1908‐ban bronzkori és római kori edényeket gyűjtött. HRSZ: 094/20‐26, 094/2‐8, 092/164‐165, 093, 094/1

138

4. sz. melléklet függelék

TÁJ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM – ORSZÁGOS VÉDELEM /1/ A Balaton‐felvidéki Nemzeti Park részeként védett természeti területek: 0113/5, 2313/5‐6, 2313/8, 2313/11, 2313/15‐16, 2712/2, 2713/1‐2, 2721/7‐10 hrsz‐ű ingatlanok. /2/ A Balaton‐felvidéki Nemzeti Park adatszolgáltatása szerinti Balatonalmádi országos természetvédelemre javasolt területeit a szabályozási terv védett természeti területként jelöli:

02‐012, 014,015/3, 018, 036‐042, 050‐051, 054‐056/5, 060,064, 066‐073, 076‐080, 082, 0112/3‐12, 10474 hrsz‐ú ingatlanok, ebből fokozottan védett a 10474 hrsz‐ú terület (0,6 ha) a leánykökörcsines erdő. 5. sz. melléklet függelék

TÁJ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM – HELYI VÉDELEM /1/ Balatonalmádi helyi táj és természetvédelmi területe: Védett terület: a) Öregpark 1633, 1634, 1635, 1637, 1639, 1640, 2285, 2286, 2287, 2296/1, 2297, 2298, 2299, 1638, 2288 hrsz. Védelemre javasolt terület: b) Káptalanfüred üdülőterület és Ifjúsági táborok területe, Balatonfüredi út ‐ Alsóőrsi határút – Igazgatási terület határa – Tábor utca – Szabadságkilátó utca – Hóvirág utca északi teleksor északi határvonala – Asztalos Sándor utca északi teleksor északi határvonala – Boróka utca által határolt terület, c) Balatonalmádi és Balatonfűzfő közötti Balaton vízpart menti terület.

/2/ Egyedi tájérték: a) Balatonfüredi út: Földtani természeti érték, homokkő formáció b) Vadvirág utca: Földtani természeti érték c) Vörösberény és Szentkirályszabadja közötti út menti földtani érték d) Balatonalmádi‐Győr megszüntetett vasútvonal töltése

/3/ Balatonalmádi helyi tájképvédelmi területe: a) b)

Óvári lelátó környéke Kerekes csárda környéke

139

6. sz. melléklet függelék

BALATONALMÁDI JAVASOLT NÖVÉNYZETE

(A Balaton‐felvidéki Nemzeti Park által összeállított lista) A lakóterület kertje:

Javasolt kialakításának előzménye és mintája a parasztkertek hagyománya, melynek számos vonása ma is megtalálható Balatonalmádin. Ezt kiegészíti a klimatikus adottságokból következő sajátos tájkarakter. Gyepterületek:

A szűk telkeken a legnagyobb helyet a gyepterület foglalja el. Kialakításánál az egyetlen fúből álló, fajszegény gyepek helyett a területen előforduló fűfajok és más alacsony növényzet használatával virágos gyep létesítése javasolt. Kialakítása történhet fűmag keverék vetésével. (Pl. Sport keverékkel megerősödő gyepre Margitsziget keverékkel és apró díszítő lágyszárúakkal fajgazdag, természetes hatású pázsit telepítése.) A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokban a környék szép vadvirágait lehet ültetni. Többféle fűmag használatával a természeteshez közelebb álló gyep kialakítása, célszerűen a természetes gyepterületen gyűjtött szaporító anyaggal (szakmai ismeretet kíván). Javasolt alkotók: francia perje (Arrhenatherum elatius) prémes gyöngyperje (Melica ciliate) kései perje (Cleistogenes serotina)

karcsú fényperje (Koeleria cristata) sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica) vékony csenkesz (Festuca valesiaca)

A fű felületét apró növésű lágyszárúak díszíthetik, pl: százszorszép (Bellis perennis) kakukkfű (Thynius.sp) hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga)

vajszmu or ogszem (Scabiosa ocroleuca) veronika fajok (Veronica sp) fehér here (Tri folium repens)

A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokban a környék szép vadvirágai telepíthetők: hóvirág (Galanthus nivalis) illatos ibolya (Viola odorata)

télizöld meténg (Vinca minor) gyöngyvirág (Convallaria majalis)

széles levelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium)

A kertet szegélyezhetik alacsony növésű kerti virágok, ill. helyenként magasabb virágos növények. Kedvező a fűszer és gyógynövények használata is. A kerítések, támfalak felületét díszcserjék sora élénkítheti. Nagyobb felület esetén feltétlenül szükséges a kőbástyára, kerítésre felkúszó, vagy lecsüngő növényzet telepítése

140

Alacsony növésű szegélyvirágok: porcsinrózsa (Portulaca grandiflora) (Hyacinthus sp) nárcisz (N. pseudonarcissus) (Dianthus barbatus) habszekfű (D. plumaris) körömvirág (Calendula officinalis) aranysáfrány (Crocus aureus) pompás nárcisz (N.incomparabilis) búzavirág (Centaurea cyanus)

árvácska (Viola wiltrockiana) jácintok fehér nárcisz (Narcissus poeticus) csupros tazetta nárcisz (N. tazetta) törökszegfű kerti szegfű (Dianthus carvophyllus) lenvirágú petúnia (Petunia hybrida) lila sáfrány (Crocus vernus) kék nőszirom (Iris germanica) törpe bársonyvirág (Tagetes patula) szikla‐bőrlevél (Bergenia crassifolia)

Magasabb kerti virágok: nefelejcs (Myosotis silvestris) kerti margaréta (Chrysanthhemum maximum)

őszirózsa fajok (Aster sp) mezei margaréta (C. leucantheum)

kerti szarkaláb (Consolida ajacis) tornyos harangvirág (Campanula pyramidalis) estike (Hesperis matronalis) japán árnyliliom (Hosta lancifolia) pálmaliliom (Pucca filamentosa) bugás lángvirág (Phlox paniculata) kerti fátyolvirág (Gypsophila elegans)

fehér liliom (Lilium candidum) ezüstös pipitér (Anthemis hiebersteiniaia) erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) tűzliliom (Lilium bulbiferuni) tulipánfélék (Tulipa sp.) oroszlánszáj (Antirrhinum majus bárányfarok (Amaranthus hypochondriacus)

Kerti díszként is használható fűszer‐ és gyógynövények: üröm fajok (Artemisia sp.) levendula (Lavandula angustifolia) kerti ruta (Ruta graveolens) kakukkfű fajok (Thymus serpyllum, TT sp.)

izsóp (Hypossus officinalis) rozmaring (Rosmarinus officinalis) orvosi zsálya (Salvia officinalis) bazsalikom (Ocvmum basalicum)

szederfajták (Ruhus sp.) közönséges orgona (Syringa ulgaris)

Kerítést kísérő díszcsejék: kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis)

egybibés galagonya (Craetegus monogyna) nyári orgona (Buddleia davídii) mályva (Hibiscus siriacus)

tűztövis (Pyracantha coccinea)

Felkúszó és lecsüngő növényzet (támfalra, kerítéshez, kőfal elé): trombita folyondár (Campsis radicans) sarkantyúka (Tropaeolum majus) tatár lonc (Lonicera tatarica) magyar lonc (Lonicera tellmaniana) borostyán (Hedera helix) kék hajnalka (Ipomoea tricolor) ligeti szőlő (Vitis silvestris) bíboros hajnalka (Ipomoea. purpurea) Kőfalakat, támfalakat élénkító növényzet (a kúszónövényekkel együtt alkalmazva) sziklai ternye (Alyssum saxatile) fehér varjúháj (Sedum album) rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum)

borsos varjúháj (Sedum acre )

A lakótelek fái:

Régen jellemzőek a haszonfák voltak, főleg a kevés permetezést igénylő gyümölcsfák. Más fákat csak megtűrtek ‐ nem vágtak ki ‐, ha kivételesen szép volt. pl: kislevelű hárs (Tilia cordata) vadkörte (Pyrus pyraster) Javasolt gyümölcsfák és cserjék

berkenye (Sorbus sp.) tölgy (Quercus sp.)

141

dió (Juglans regia) szilva (Prunus domestica) körte (Pyrus communis) mandula (Prunus dulcis) alma (Malus domestica) szőlő (Vitis vlnifera) egres (Ribe.s uva‐crispa) piros ribizli (Ribes spicatum)

őszibarack (Prunus persica) cseresznye (Cerasus sp.) kajszibarack (Prunus armeniaca) meggy (Prunus cerasus) eperfa (Morus alba) málna (Rubus ideaus) füge (Ficus carica) mogyoró (Corylus avellana).

Sajátos hangulatot adhat: a különféle dísztökök (Cucurbita pepo), napraforgó (Helianthus anzruus)

a kúszó bab (Phaseolus sp.),

mértéktartó alkalmazása. A lakótelken a felsorolt növényfajokból ízléssel összeválogatva alakítható ki a virágos gyep, néhány árnyékot adó (gyümölcs)fa, a széleken cserjék, virágok, a kerítést kísérő magasabb viágok vagy cserjesor, a nagyobb függőleges felületeket vagy kőfalat derítő kúszónövények, sziklai növényzet. A lakóházat, tornácot, falmélyedéseket cserepes dísznövények gazdagíthatják, legjellemzőbb a muskátli (Pelargonizrm zonale). KÖZTERÜLETEK, PARKOK NÖVÉNYZETE:

Alapvető szempont, hogy a területen honos növényfajok, fák és cserjék használatával alakítsák ki. A lágyszárúak, virágok a kezelt parkok jellegét ‐ a fák, bokrok nagyszámú alkalmazása esetén ‐ kevésbé határozzák meg, a nemesítésekkel távoli területeken honos virágok mindennapi alkalmazása elterjedt. Itt kevésbé elvárt a honos fajok alkalmazása, inkább a zöldfelületek karaktere határozza meg a kiválasztásukat. Fák a templom körül és a jelentősebb középületeknél: kislevelű hárs (Tilia cordata) vadgesztenye vagy bokrétafa molyhos tölgy (Quercus pubescens) hippocastanum) kocsánytalan tölgy (Quercus petrae) További honos fafajok:

(Aesculus

mezei juhar (Acer campestre) mezei szil (Ulmus minor) magas kőris (Fraxinus excelsior) virágos v. mannakőris (Fraxinus ornus) madárberkenye (Sorbus aucuparia) Színezheti az összetételt egy‐egy rezgő nyár (Populus tremula), nyír (Betula pendula), eperfa (Morus alba).

Cserjék madárbirs (Cotoneaster sp.) egybibés galagonya (Crataegus monogyna) veresgyűrű som (Cornus sanguinea) Díszcserjék közönséges fagyal (Ligustrum vulgare)

cserszömörce (Cotinus coggygria) kecskerágó (Euonymus sp.) kökény (Prunus spionosa)

mogyoró (Corylus avellana) orgona (Syringa vulgaris).

A lakókerteknél felsorolt gyümölcsfák, cserjék, kúszónövények is alkalmazhatók a hely függvényében. Kerülni kell a tájidegen fajok használatát, az adventív fajok betelepedését pedig minden áron megakadályozni! 142

Tájidegen fajok pl. a fenyők (Picea sp), vagy a tuják (Thuja occidentalis). Különösen az adventív fajok betelepítését kell megakadályozni, mert ellenőrizhetetlen mértékű szaporodásukkal a növényzet összetételében, a települési és természetes zöldfelületekben óriási károkat okoznak, terjeszkedésük meg nem állítható. Ide sorolható p1. a bálványfa (Ailarzthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa), akác (Robiznia pseudo‐ acacia), aranyvessző (Solidago canadensis, S. grgatrtea).

143

7. sz. függelék ‐ Épület elhelyezés lehetőségei a beépítési mód függvényében

144


146

MELLÉKLETEK


EGYEZTETÉSI ANYAG

BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS EGYEZTETÉSI ANYAG

Recommend Documents