AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV. Egyeztetési anyag december 1. LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA

„AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS

LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA”

ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV

Egyeztetési anyag 2009. december 1.

2009. december 1.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008.

-1-

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1.

AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA

ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV

Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából Az elkészítésben közreműködő munkatársak: Csabai Lászlóné, Hajzer Gábor, Tóth Attila, Vattamány Terézia

Készítette:

A tanulmány kidolgozásában résztvevő szakértők: Barabás Eszter, Komádi Mónika, Ivánka-Tóth Dávid, Róka László 2009. december 1.


2


TARTALOMJEGYZÉK 1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .......................................................................................................... 5 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7

2

AZ EATT MÓDSZERTANA ÉS ILLESZKEDÉSE .......................................................................................... 5 A FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ÉS HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA ......................................... 5 AZ AKCIÓTERÜLETI CÉLKITŰZÉSEK, FEJLESZTÉSEK ÉS HATÁSOK ........................................................... 7 ÜTEMEZÉS ............................................................................................................................................ 11 PÉNZÜGYI TERV.................................................................................................................................... 12 A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE ............................................................................................... 12 AZ ELŐKÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ........................................................................................................ 13

A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE ....................................................................................................................................................... 14

3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA ......................................................................................................................................... 16 3.1 3.2 4

AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ................................................................................................................. 16 A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA ................................................................................................................ 19

HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................................... 21 4.1 AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE ............................................................... 21 4.2 MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA .................................................. 22 4.3 AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA ............. 28 4.3.1 Demográfiai helyzet ........................................................................................................................ 28 4.3.2 Gazdasági helyzet............................................................................................................................ 28 4.3.3 Társadalmi helyzet .......................................................................................................................... 29 4.3.4 Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet ........................................................................................... 30 4.3.5 Jövedelmi helyzet ............................................................................................................................ 31 4.3.6 Környezeti állapot ........................................................................................................................... 31 4.3.7 Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte ........................................................ 32 4.3.8 Közbiztonság ................................................................................................................................... 33 4.4 AZ AKCIÓTERÜLET MŰSZAKI-FIZIKAI, INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA ................. 34 4.4.1 Közlekedés....................................................................................................................................... 34 4.4.2 Közműhálózat értékelése ................................................................................................................. 34 4.4.3 Lakáshelyzet .................................................................................................................................... 35 4.4.4 Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota ...................... 36 4.4.5 Helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis............................................................................... 37 4.5 FUNKCIÓELEMZÉS ................................................................................................................................ 38 4.6 TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE ..................................................................................................... 39 4.7 A TULAJDONOSI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZÁNDÉKOK FELTÉRKÉPEZÉSE .................................................... 41 4.8 PIACI IGÉNYEK, LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE, INGATLANÁRAK BECSLÉSE .............................................. 42

5

FEJLESZTÉS CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK .......................................................................... 46 5.1 5.2 5.3 5.4

AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI, RÉSZCÉLJAI .................................................................... 46 A CÉLOK ILLESZKEDÉSE AZ OPERATÍV PROGRAMOK RENDSZERÉBE ..................................................... 52 AZ AKCIÓTERÜLET BEAVATKOZÁSAI.................................................................................................... 53 AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGE ................................................................................................................................................. 55 5.5 BEAVATKOZÁSI TÍPUSOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ..................................................................................... 56 5.6 AZ ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 KÖZÖTT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLÚ PÁLYÁZAT TARTALMA ........................................................................................................................................................ 59 5.6.1 Tevékenységek bemutatása.............................................................................................................. 59 5.6.1.1 felújítása 5.6.1.2 5.6.1.3 5.6.1.4 5.6.1.5 5.6.1.6 5.6.1.7

Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs épületének ................................................................................................................................................................ 62 Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása .................................................................................... 64 Kincskereső Óvoda külső felújítása........................................................................................................ 66 Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása........................................................... 68 Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése ......................................................... 69 A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása ................................. 76 Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ........................................ 78


3

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. 5.6.2 5.6.3

Összefoglaló indikátor táblázatok ................................................................................................... 80 Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében ............................. 84

5.6.3.1 5.6.3.2

Konzorciumi partnerek........................................................................................................................... 84 Támogatói csoport.................................................................................................................................. 88

5.6.4 A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok ................................................................ 89 5.7 A MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT PROJEKTEK A KÖZSZFÉRA FEJLESZTÉSEI NYOMÁN 90 5.8 A PÁLYÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓ, DE AZON KÍVÜL A KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT TEVÉKENYSÉGEK AZ AKCIÓTERÜLETEN ............................................................................................................. 91 5.9 SZINERGIA VIZSGÁLAT ......................................................................................................................... 93 5.10 A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORT IGÉNYEIHEZ ........................................ 95 5.10.1 A lakosság................................................................................................................................... 99 5.10.2 A vállalkozások ......................................................................................................................... 100 5.10.3 A civil szervezetek ..................................................................................................................... 101 5.11 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI ............................................................................... 102 5.11.1 Társadalmi-gazdasági hatások ................................................................................................. 102 5.11.2 Esélyegyenlőségi hatások.......................................................................................................... 103 5.11.3 Környezeti hatások.................................................................................................................... 103 5.11.4 Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok ................................................................... 105 5.12 A KOCKÁZATOK ELEMZÉSE ................................................................................................................ 106 5.13 A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE........................................................ 109 5.14 LEZAJLOTT PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSEK .......................................................................................... 110 6

PÉNZÜGYI TERV........................................................................................................................ 112

7

A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE.............................................................................. 113 7.1 AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA.......................................................... 113 7.1.1 A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei ............................................................... 113 7.1.2 Városfejlesztő Társaság működése Nyíregyházán......................................................................... 113 7.1.3 Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony ................................................. 116 7.1.4 Kompetenciák, felelősségi körök ................................................................................................... 116 7.1.5 Intézményi együttműködés............................................................................................................. 120 7.2 ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS ............................................................................................................. 121

8

MELLÉKLETEK .......................................................................................................................... 123 8.1 KIVONAT NYÍREGYHÁZA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDELETBŐL ....................................................................................................... 123 8.2 A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI ......................................................................................... 125 8.2.1 Összefoglaló a 2006 nyarán készített érkerti kérdőíves felmérés eredményeiről .......................... 125 8.2.2 A 2007 decemberében elvégzett lakossági kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai...... 129 8.2.3 A 2007 decemberében elvégzett képviselői kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai..... 130 8.2.4 Városfejlesztési kérdőív – 2009. április......................................................................................... 131 8.2.5 Városfejlesztési kérdőív – 2009. november ................................................................................... 133 8.3 A LAKOSSÁGI FÓRUM JELENLÉTI ÍVE .................................................................................................. 135 8.4 A TÁMOGATÓI CSOPORTTAL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK .......................................................... 137 8.4.1 Jelenléti ív a támogatói csoport megalakulásáról......................................................................... 137 8.4.2 Jegyzőkönyv a támogatói csoport alakuló üléséről....................................................................... 138 8.4.3 Jelenléti ív a támogatói csoporthoz való csatlakozásról ............................................................... 140 8.4.4 Jegyzőkönyv a támogatói csoporthoz való csatlakozásról ............................................................ 141 8.5 A TÁRSASHÁZAKKAL VALÓ EGYEZTETÉS DOKUMENTÁCIÓJA ............................................................. 143 8.5.1 Jelenléti ív ..................................................................................................................................... 143 8.5.2 Emlékeztető ................................................................................................................................... 144 8.6 A SZAKHATÓSÁGI EGYEZTETÉS KERETÉBEN 2007. DECEMBER 10-ÉN FELKERESETT SZERVEZETEK LISTÁJA ........................................................................................................................................................... 147 8.7 TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK ÉS TÉRKÉPEK JEGYZÉKE .................................................................................. 149


4


1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A nyíregyházi érkerti lakótelep komplex rehabilitációjára vonatkozó Előzetes Akcióterületi Tervet (EATT) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009-ben kiadott „Városfejlesztési Kézikönyv”, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által megjelentetett „Az akcióterületi terv módszertani szempontjai”, valamint a „Tervezési útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz” című módszertani útmutatók alapján dolgozta ki a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) – a városfejlesztés kötelezően előírt dokumentuma – 2008. januárjában elkészült, azt a Közgyűlés elfogadta. Az IVS-ben a város stratégiai céljain túl kijelölésre kerültek azok az akcióterületek, amelyeken belül a város különböző célú fejlesztéseket kíván megvalósítani. Az elfogadott IVS öt akcióterületet határoz meg, melyek közül jelen Előzetes Akcióterületi Terv az Érkerti lakótelep területére vonatkozik, és meghatározza azokat a konkrét fejlesztéseket, melyek a kétfordulós pályázati rendszer keretében benyújtásra kerülnek. Jelen tervezési dokumentum a kétfordulós pályázat első fordulójának benyújtásához szükséges Előzetes Akcióterületi Terv, amely több ponton hagy még kidolgozásra váró nyitott kérdéseket, mivel azok a tervezés jelen stádiumában még nem ismertek. Az itt részletesen ki nem fejtett kérdéseket a második fordulós pályázathoz benyújtandó részletes és végleges Akcióterületi Terv tartalmazza majd. 1.1

Az EATT módszertana és illeszkedése

Az Előzetes Akcióterületi Tervvel szemben az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség olyan szigorú módszertani előírásokat fogalmaz meg, amelyek biztosítják a megvalósítás-orientált dokumentum belső koherenciáját, a fejlesztések szakmai megalapozottságát és megvalósíthatóságát, valamint a projekt eredményeinek hosszú távú fenntarthatóságát. Az Előzetes Akcióterületi Terv központi gondolata funkcionalitás, azaz mind a helyzetelemzés, mind a célok megfogalmazása és a beavatkozások meghatározása során hangsúlyosan vizsgáltuk a város, az akcióterület és az egyes érintett létesítmények jelenlegi és fejlesztendő funkcióit. Az akcióterületi fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának átfogó, tematikus és városrészi célkitűzései megvalósuljanak. A fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Érkertre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása”. 1.2

A fejlesztési akcióterület kijelölése és helyzetének bemutatása

Az érkerti akcióterület kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe:

teljesítse az előírt feltételeket a szociális mutatók tekintetében; kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, közterek és a magánerős beruházások miatt indokoltak; megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen; funkcionális szempontból egy egységet alkosson úgy, hogy esetlegesen a funkcióváltásra és -bővítésre is megfelelő helyszínt kínáljon; a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke és a helyi civil szféra mobilizálásával.


5


A 0,31 km² kiterjedésű akcióterület Nyíregyháza belvárosától délnyugatra, a nagykörúton belül helyezkedik el, népessége a 2001. évi népszámlálás szerint 5708 fő, a jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint 5731 fő.

Az elsősorban nagyvárosias lakóövezeteket magában foglaló, a városi átlaghoz képest többnyire kedvezőtlenebb gazdasági, társadalmi jellemzőkkel rendelkező akcióterület teljesíti az előírt kritériumokat (a megadott mutatók közül a következőket). Indikátor típusa Alacsony gazdasági aktivitás Munkanélküliség magas szintje Szegénység és kirekesztettség magas szintje

Mutató megnevezése Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (%) Munkanélküliek aránya az akcióterületen (%) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya (%) Azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás (%) Az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyítva a városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra

Érkert

Referenciaérték

32,5

min. 28

11,5 4,5

min. 10,5 min. 4

11,2

min. 10

városi átlag 1,8szorosa

városi átlag legalább 1,3szorosa

Érkert városon belüli fekvése és megközelíthetősége kedvező: a városközpont közelsége relatíve javít a városrész intézményi, szolgáltatási és kereskedelmi ellátottságán, a többi városrészből való elérhetőséget az Érkert határvonalaként funkcionáló nagykörút, illetve a helyi buszjáratok biztosítják, a közeli vasút- és buszállomás pedig a városon kívülről érkezők számára is könnyen megközelíthetővé teszik a városrészt. Az épített környezet szempontjából a nagykörúttal körülhatárolt belvárosi területbe beékelődött lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll. A két ütemben (a ’60-as és a ’80-as években) megépített, szellősen telepített és zöldfelületekkel is elválasztott négy- és ötemeletes házak könnyedebb hangulatát az Érpatak főfolyása mellé és annak környékére telepített tízemeletes házak sora bontja meg. Lakótelep-jellegét enyhítik a házak közötti zöldfelületként funkcionáló terek. A városrész elsődleges szerepköre a lakófunkció. A városrész a településszerkezeti terv alapján nagyvárosias lakóterület, amelynek lakótelepi rehabilitációját a településrendezési terv is előirányozza.


6


A terület infrastrukturális ellátottságára jellemző, hogy az aszfalt burkolatú utak és járdák elöregedettek, elhasználódtak, a megépítésük óta jelentősebb burkolat megerősítések nem történtek. Gondot okoz a parkolóhelyek hiánya, bár a háztömbök szerviz útjai mellett jelentős számú parkoló épült, azok nem képesek a megnövekedett számú személygépjárművek befogadására. A városrész zöldterületi rendszere hiányos, gyakorlatilag nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben. A zöldfelületen lévő sétányok elavultak. A VIII-as főfolyás (Érpatak) partján lévő zöldfelület rendezetlen, az jelenleg nem tölt be sem rekreációs, sem ökológiai funkciót. Az érkerti lakótelep közszolgáltatásokkal való ellátottsága összességében kedvezőnek mondható, az alapszolgáltatások köre teljes mértékben elérhető a lakosság számára. A lakosság és a civil szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások körét bővíti a lakótelepen működő Nyírségi Civilház, amelynek jelenléte hozzájárul nemcsak a városrész, hanem az egész megye szervezett civil bázisához. A közszolgáltatások minőségének emelését korlátozza az intézmények nem megfelelő műszaki állapota és hiányos infrastrukturális felszereltsége. Az érkerti lakótelepen viszonylag magas a bűncselekmények száma és alacsony a lakosság biztonságérzete. Ennek elsődleges oka a prostitúció és a hajléktalanság, ami alapvetően befolyásolja a lakosok közérzetét. 1.3

Az akcióterületi célkitűzések, fejlesztések és hatások

A felvázolt problémák, valamint az elsődleges célcsoportok, azaz a lakótelep és a város lakossága, a civil szervezetek és a vállalkozások részéről jelentkező fejlesztési szükségletek alapján az érkerti szociális városrehabilitáció átfogó célkitűzése a következő: „Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével”. Ezt az alábbi részcélok elérésével lehet megvalósítani: 1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával 2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése A 2007-2013 közötti tervezési periódusra vonatkozó operatív programokat tekintve az érkerti lakótelep rehabilitációja az Észak-alföldi operatív program (ÉAOP) kiemelt projektjeként valósulhat meg (EAOP-2009-5.1.1/B konstrukció keretében). A célok eléréséhez Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezi:

Közösségi funkciót erősítő tevékenységek: - Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) felújítása Közszféra funkciót erősítő tevékenységek: - Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központtal egy épületben működő Érkerti Rendőrörs külső felújítása - Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása - Kincskereső Óvoda külső felújítása - Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) felújítása Városi funkciót erősítő tevékenységek: - Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése


7


Lakó funkciót erősítő tevékenységek: - Többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Az infrastrukturális, beruházási jellegű fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemek: - Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok - Szociális tevékenység a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére - Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok - A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok - Idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése - Városmarketing tevékenységek

A pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések többsége 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlant, míg egy része magántulajdonú és állami tulajdonú ingatlanokat érint.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.-16.

Vécsey Károly Általános Iskola Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág Utcai Óvoda tagóvodája) Kincskereső Óvoda VIII. számú főfolyás (Érpatak) Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ és Érkerti Rendőrörs épülete Akcióterületen lévő közterületek Társasházak


8


Az ÉAOP pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek mellett további fejlesztések (magánforrással megvalósuló fejlesztések, illetve a közszféra további fejlesztései) is hozzájárulnak a városrehabilitáció céljainak eléréséhez. Beavatkozás típusa

Projektelem neve Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása

Projekt rövid leírása A Nyírségi Civilháznak és az Érkerti Rendőrőrsnek helyet adó épület (Damjanich u. 4-6.) külső-belső felújítása - tető hő- és vízszigetelés, homlokzat hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítás Az épület külső homlokzati hőszigetelése, a lapostető hőés vízszigetelése, a tornaterem nyílászáróinak és héjazatának cseréje Az épület külső homlokzatának hőszigetelése, nyílászáró csere, lapostető hő- és vízszigetelése Az épület külső homlokzati hőszigetelése, lapostető szigetelése Damjanich sétány rekonstrukciója (D-ről a rendőrség, az Anno étterem és az élelmiszerbolt É-i homlokvonala, É-ról a lakótömbök homlokzata által határolt sétány és környezete, K-i lezárása a gyalogos híd, Ny-i lezárása az Árpád utca); Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (a patakmeder koronaélétől a 10 emeletes lakótömbök előtt futó járdáig, É-i határa a Damjanich sétány meghosszabbításának vonala, D-i határa a Toldi. u. 62. és 64. számú ingatlanok közötti terület magasságában); 1 db játszótér (kicsinyek játszótere) kialakítása a Toldi u. 64. számú épület előtti területen; Kosárpálya kialakítása, sportpálya és parkoló felújítása (Toldi u. 66. számú ingatlan előtti járda és a patakpart közötti térrészen); Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút kialakítása; Gyalogos híd építése az Érpatak fölött (Damjanich sétány meghosszabbításában); Hullámosított acéllemez áteresz-híd építése a Lehel utca folytatásában; Vécsey köz - parkoló építése és járda felújítása a Vécsey Károly Általános Iskolától D-re. A Toldi utcai tízemeletes, iparosított technológiával épült társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából (10 darab épület) - a homlokzat utólagos hőszigetelése kőzetgyapotos hőszigetelő rendszerrel, a tető utólagos hő- és vízszigetelése Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok Szociális tevékenység a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése Városmarketing tevékenységek

ROP támogatással

Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése

A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása

Az infrastrukturális, beruházási jellegű fejlesztéseket kiegészítő „soft” tevékenységek


9

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. Beavatkozás típusa Magánforrással (ROP projekttel párhuzamosan, vagy ROP projekt hatásaként)

Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként

Projektelem neve Nyílászáró-cserék a felújított lakó-épületekben Garázsok építése Marika presszó felújítása

Projekt rövid leírása A fejlesztés keretében megvalósuló társasház-felújítások nyomán a még ki nem cserélt ablakok kicserélése is megtörténik A fejlesztés keretében megvalósuló terület-előkészítési tevékenység nyomán új, egységes előírások szerinti garázsok épülnek az akcióterületen A közterületek megújítása nyomán a presszó felújítása is megtörténik.

Őzike bölcsőde energiahatékonysági felújítása

Őzike bölcsőde épületének felújítása

Érpatak mederrehabilitáció, víztisztító

A VIII. számú főfolyás (Érpatak) kezelője az akcióterületi fejlesztéssel párhuzamosan elvégzi a főfolyás rehabilitációját – városképhez illeszkedő vízfolyásrendezés mederburkolat cserével, rézsű- és padkafűvesítéssel

Parkolók kialakítása az Állomás téren Körforgalom kialakítása az Arany J. u.-Szarvas u. kereszteződésben Nagykörút délnyugati szakaszának megépítése Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése Érpatak további lefedése, az akcióterület közterületeinek további rendezése

Az akcióterület közelében új parkolóhelyek kialakítása Az akcióterület közelében a közlekedési feltételek javítása körforgalom kialakításával A Móricz Zsigmond utca és a Huszár sor négynyomúsítása, mellyel bezárul a várost körbevevő nagykörút, kialakul egy gyorsforgalmat biztosító, tehermentesítő út A telephely áthelyezésével és a barnamezős terület rendezésével értékes, funkcióváltásra alkalmas fejlesztési területek alakíthatók ki Az akcióterület közterületeinek további rendezése

Az érkerti szociális városrehabilitáció hatásaként a városrész komplex szociális, esztétikai és környezeti megújulása várható. A közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, a környezetminőség javításával (zöldfelületek, rekreációs területek, energiaracionalizálás) létrehozhatók a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság, valamint az itt működő civil szervezetek és vállalkozások komfortérzetét, növelik a településrész vonzerejét. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a jobb és biztonságosabb települési környezet megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott területhasználat érvényesítéséhez és a település-szerkezet átfogó javításához.


10


1.4

Ütemezés

A tervek szerint a projektelemek megvalósítása a 2010. szeptember 1-én kezdődik és lezárásuk 2012. augusztus 31-ig, illetve a soft elemek esetében 2013. augusztus 31-ig megtörténik. 2007.07.012008.12.31

2009 2010 I. II. I. II. Előkészítés

I.

2011 II.

I.

2012 II.

I.

2013 II.

IVS Előzetes Akcióterületi Terv (EATT) 1. forduló benyújtásához szükséges dokumentumok 2. forduló benyújtásához szükséges dokumentumok Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projektmenedzsment Közösségi funkció Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) felújítása Közszféra funkció Érkerti Rendőrörs felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) felújítása Városi funkció Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Lakó funkció Többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemek Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok Szociális tevékenység a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése Városmarketing tevékenységek


11


1.5

Pénzügyi terv

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek költségeiről, azok támogatásintenzitásáról, valamint a támogatásról és a szükséges saját forrásról. Ssz

A projekt neve

Támogatás intenzitása (%)

Költségvetés megoszlása Partneri (társasházak Támogatás Önkormányza esetében (Ft) ti önerő (Ft) lakossági) önerő (Ft)

Közösségi funkciók Nyírségi Civilház 1 85,00% 23 159 389 felújítása Közszféra funkciók Érkerti Rendőrőrs 2 85,00% 19 728 368 felújítása Vécsey Károly 3 Általános Iskola külső 85,00% 77 875 592 felújítása Virág Utcai Tagóvoda 4 85,00% 15 383 121 külső felújítása Kincskereső Óvoda 5 85,00% 20 260 455 külső felújítása Városi funkciók Városrész-központ kialakítása az 6 85,00% 341 997 500 Érkertben, közterületrehabilitáció Lakófunkciót erősítő tevékenység Toldi utcai 10 emeletes 7 társasházak külső 65,00% 340 805 953 felújítása Kapcsolódó soft elemek 8 Soft projektelemek 85,00% 92 650 000 Projektelőkészítés, menedzsment, tájékoztatás 9 Tájékoztatás 85,00% 3 400 000 10 Területelőkészítés 85,00% 12 750 000 11 Projekt-előkészítés 85,00% 33 150 000 12 Projekt menedzsment 85,00% 29 750 000 13 Tartalék 85,00% 38 250 000 ÉAOP 5.1.1./B pályázat 77,27% 1 049 160 377 költségvetése összesen

A projekt bruttó (16-os esetében nettó) ktg-e (Ft)

0

4 086 951

27 246 340

3 481 477

0

23 209 845

0

13 742 751

91 618 343

0

2 714 668

18 097 789

0

3 575 374

23 835 829

0

60 352 500

402 350 000

104 863 370

78 647 527

524 316 850

8 175 000

8 175 000

109 000 000

0 0 0 0 0

600 000 2 250 000 5 850 000 5 250 000 6 750 000

4 000 000 15 000 000 39 000 000 35 000 000 45 000 000

116 519 847

191 994 772

1 357 674 996

A részletes pénzügyi elemzésre a teljes és végleges Akcióterületi Terv kidolgozásakor kerül sor. 1.6

A megvalósítás intézményi kerete

A projekt kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. A megvalósítás a projekt komplexitása miatt széleskörű partnerségben valósul meg (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság Érkerti Rendőrőrs, Nyíregyházi Lakásszövetkezet, érintett társasházak), a támogatásban részesülő partnerek konzorciumot alkotnak. A megyei jogú városokkal szemben elvárás1, hogy városrehabilitációs projektjük végrehajtását városfejlesztő társaság közbeiktatásával valósítsák meg. Ezen elvárásnak Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy felel meg, hogy egy már cégjegyzékbe bejegyzett, 100%-os tulajdonában lévő, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság – a Nyíregyházi 1

Irányadó útmutatók: Városfejlesztési kézikönyv (2009. január 28.) Tervezési Felhívás és Útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz A Városfejlesztő Társaság létrehozását és működtetését segítő iránymutatás


12


Ipari Park Kft. – alapító okiratát módosította a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok biztosítása érdekében. 1.7

Az előkészítő tevékenységek

Nyíregyháza Város Önkormányzata 2006 nyarától tudatosan készül az érkerti lakótelep szociális városrehabilitációjának megvalósítására. Az előkészítés keretében különböző típusú tevékenységeket végzett el.

Szükségletfeltárás

Tevékenység Lakossági felmérés az Érkert lakótelepen a városrész rehabilitációjának tervezéséhez Városrehabilitációs kérdőívek

Tájékoztatás és nyilvánosság Stratégiaalkotás

Projektfejlesztés

Városfejlesztési fórumok Bencs-Program 2007-2013 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozása Támogatói csoport megalakítása Műszaki tanulmánytervek és tervezői költségbecslések készítése

Időszak 2006.07-2006.08. 2007.12-2007.12. 2009.04.-2009.11 2007-2009 2006 2007.09-2008.03. 2008.09-2009.12. 2009.11. 2008.10-2009.12.

Ahhoz, hogy 2010. szeptember 1-én el lehessen kezdeni a megvalósítást, 2010. júliusban le kell zárni a 2. szakasz előkészítő tevékenységeit, amelyek közül a legfontosabb a végleges Akcióterületi Terv és az engedélyes tervdokumentumok kidolgozása. A pontos útvonalterv meghatározására akkor kerül sor, ha a projektjavaslatot a kormány jóváhagyta.


13


2

A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE

Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS)2 öt olyan fejlesztési akcióterületet jelölt ki a 2007-2013 közötti időszakra, amelyek esetében a városrehabilitáció reálisan megvalósítható.

Tiszavasvári út menti laktanyák

Örökösfö ldi lakótelep

Érkerti lakótelep

Huszártelep

Belváros és a Búza téri piac környéke

1. táblázat Nyíregyháza fejlesztési akcióterületei az IVS-ben Cél

Funkció

Célcsoport

Költségvetés (millió Ft)

Önkormányzati forrás (%)

A városmag élővé tétele a központi kereskedelmi és szolgáltatási funkcióinak megerősítésével

gazdasági, közösségi, városi, közszféra

a város és a környező települések lakosai, vállalkozói, turisták, befektetetők

4 873

11,3

lakó, közösségi, városi, közszféra

a Huszártelep lakossága

700

29,3


az érkerti lakótelep lakossága

800

20


az örökösföldi lakótelep lakossága

500

20

gazdasági, közösségi, városi, közszféra, lakó

a város és a környező települések lakosai, vállalkozói, befektetetők

10 596,2

kb. 5%

A Huszártelep társadalmigazdasági leszakadásának megállítása a lakókörnyezet és az életminőség átfogó és fenntartható javításával A megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével Az örökösföldi lakótelep élhetőbbé tétele a hiányzó közszolgáltatások kialakításával és a közösségi terek megújításával A Tiszavasvári út menti laktanyák területének gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból optimális hasznosítása

A város többi részének fejlesztését más pályázati programok keretében és saját erőből kívánja végrehajtani. Az elsőként fejlesztendő akcióterületként a belvárost jelölte ki az IVS, ezt követték a szociális városrehabilitáció területei. Az akcióterületi rangsor meghatározása a következő szempontok alapján történt:

indokoltság, szükségesség: a fejlesztések időszerűsége, az érintett lakosság száma és szociális helyzete, a fejlesztések lakossági elfogadottsága;

hatások: a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, valamint hatása a város egészére, a város lakófunkciójára;

finanszírozás és fenntarthatóság: támogatás megszerzésének esélye, önkormányzati sajáterő nagysága, bevonható magánforrások mértéke, létrehozott kapacitások fenntarthatósága.

Az IVS hosszú távú, átfogó célja – a településfejlesztési koncepció alapján – a következő:

2

http://www.nyiregyhaza.hu/index.php / Önkormányzat / IVS Integrált Városfejlesztési Stratégia 090430_IVS_Nyiregyhaza.doc


14


Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaság megvalósítása és minőségi életkörülmények biztosítása A városrehabilitációs akcióterületi terv célrendszere ehhez teljes mértékben illeszkedik, hiszen a lakosság számára élhető, széleskörű szolgáltatásokat nyújtó városrészközpont kerül kialakításra intézmények, lakások és közterületek felújításával, valamint ESZA-típusú programok megvalósításával annak érdekében, hogy a beindult szegregációs folyamatok visszafordíthatók legyenek. Az Előzetes Akcióterületi Tervben megfogalmazott fejlesztések eltérő módon és különböző mértékben az összes középtávú, tematikus cél megvalósulásához hozzájárulnak. 2. táblázat Az EATT tevékenységeinek illeszkedése az IVS középtávú céljaihoz Tematikus cél Illeszkedés Az Érkert északi része a vasúttal érkezők számára egyfajta kapu T1. A külső és belső szerepet tölt be, ezért fontos a lakótelep településképi illeszkedése. megközelíthetőség és Emellett kiemelten fontos a parkolókapacitás bővítése városi és elérhetőség javítása városrészi szinten egyaránt. T2. Fejlett és innovatív A helyi vállalkozói réteg elsősorban az érkerti lakosság szükségleteinek vállalkozói infrastruktúra kiszolgálására épül. A vállalkozók számára is fontos emiatt az Érkert kiépítése a stabil és diverzifikált vonzerejének növelése, hiszen így hosszú távon nagyobb vásárlóerővel gazdasági struktúra rendelkező lakosság célterületévé válhat a lakótelep. kialakításához Az Érkert esetében kétféleképpen jelenhet meg a humánerőforrásT3. A gazdaság igényeihez fejlesztés, egyrészt a közösségi terek bővítése helyszínt biztosíthat a illeszkedő humánerőforráskülönböző felnőttképzések, önképző körök számára, másrészt javítani fejlesztés kell a közoktatás infrastrukturális feltételeit. Az Érkerti lakótelep elsősorban lakófunkciót tölt be, ezért közvetlenül kevéssé hat a város interregionális szerepkörére. Közvetett módon T4. A(z inter)regionális azonban hatása több tényező szempontjából is kimutatható: a már szerepkör erősítése említett szomszédos vasútállomás révén, a térségi szinten is jelentős civilszervezetek jelenléte miatt, valamint annak köszönhetően, hogy kellemes lakókörnyezetet biztosít a városba beköltözni vágyók számára. T5. A fenntartható turizmus Az Érkerti lakótelep esetében nem beszélhetünk turisztikai kialakítása és Nyíregyháza adottságokról és funkciókról. Egyedül az Érpatak megújult környezete versenyképes turisztikai jelenthet majd kuriózumot a városrészt felkeresők számára. célterületté tétele T6. Kiegyensúlyozott Az érkerti épületek, közterek és zöldfelületek építészeti, energetikai és településszerkezet kialakítása esztétikai rekonstrukciójával jelentős mértékben javul a településkép és és az épített környezet védelme a városi környezet. A környezeti fenntarthatóság kétféleképpen jelenik meg az T7. A természeti és környezeti akcióterületen: egyfelől a lakóépületek energetikai korszerűsítésével jelentős mértékben csökken a városrész környezetterhelése, másfelől állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése az Érpatak rekonstrukciója hozzájárul a zöldfelületek bővüléséhez és az élővízfolyások megőrzéséhez. T8. A lakosság egészségi Az energetikai korszerűsítés és a zöldfelületek fejlesztése preventív állapotának javítása és az módon hozzájárul a kedvezőbb környezeti feltételek csökkentéséhez és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulásához. egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T9. A magas szintű kultúra és a Az akcióterületen található Civilház a helyi lakosság fontos közösségi, közművelődés lehetőségeinek találkozási pontjává fejlődhet. Megfelelő ESZA típusú programokkal biztosítása erősíthetők a lakosok közti kötelékek és a helyi identitástudat. A kiválasztott akcióterületen végrehajtott fejlesztések az életminőség T10. A szociális biztonság növekedését eredményezik a lakótelep teljes népessége számára. A megteremtése szociális intézményfejlesztés segíti a társadalmi felzárkózást és kohéziót.

Az akcióterületi fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Érkertre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: „V2. Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása”.


15


3

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA

3.1

Akcióterület kijelölése

Nyíregyháza arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét tudja mozgósítani annak érdekében, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa – elősegítve ezáltal a városon belüli területi különbségek csökkenését. Mindezek mellett a konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térbelileg fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. A városrehabilitációs akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei és pályázatai, valamint a magánszféra beruházásai Nyíregyháza teljes területét érinteni fogják. 1. térkép A nyíregyházi akcióterületek elhelyezkedése

Az érkerti akcióterület kijelölése során az alábbi – IVS-ben megfogalmazott – alapelveket vettük figyelembe:

az akcióterület teljesítse legalább a minimálisan előírt követelményeket a szociális mutatók tekintetében;


16


az akcióterület kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak;

az akcióterület megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen;

funkcionális szempontból az akcióterület egy egységet alkosson úgy, hogy esetlegesen a funkcióváltásra és -bővítésre is megfelelő helyszínt kínáljon;

a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke és a helyi civil szféra mobilizálásával. 2. térkép Az érkerti akcióterület


17

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. 3. térkép Az érkerti akcióterület határai

Az érkerti akcióterületet az alábbi utcák határolják: Állomás tér – Huszár sor – Móricz Zsigmond utca – Szarvas utca – Vécsey köz – Vécsey utca – Toldi utca – Arany János utca. A város 275 km²-es területének 0,11%-án elterülő, 0,31 km² kiterjedésű akcióterület lakossága 2001-ben 5708 fő volt (a város 118 795 fős népességének 4,8%-a), ennek megfelelően népsűrűsége 18 412 fő/km2. A jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint a népesség 5 731 fő. Az akcióterületen történő városrehabilitációt elsősorban a városi környezet minőségi javítása és a társadalmi kohézió, valamint közvetett módon a gazdaságélénkítés motiválja különböző fejlesztési problémákon, illetve célokon keresztül, amelyek fontossági sorrendben az alábbiak:

a társadalmi szegregáció leküzdése az élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb és egészségesebb lakáskörülmények, lakókörnyezet megteremtése révén;

a helyi lakosságnak a szociális, oktatási-képzési, foglalkoztatási programok során megnövekedett adaptációs képessége hozzájárul a helyi közösségi összetartozás, és a település szintű társadalmi kohézió erősítéséhez;

a minőségi közösségi terek vonzzák az embereket és a tevékenységeket, hozzájárulnak a társadalmi elköteleződés erősödéséhez, erősítik a kulturális tevékenységeket, gyarapítják a társadalmi tőkét, növelik a gazdasági teljesítőképességet, kiterjesztik a zöldfelületi elemek rendszerét;


18


a jó minőségű közösségi terek hozzájárulnak a zöldfelületi elemek növekedéséhez, a vandalizmus csökkenéséhez, a tisztább közterületekhez és a csapadékvíz megfelelő elvezetéséhez;

az egyes területek vegyes hasznosítása hozzájárul a helyi létesítmények elérhetőségéhez, növeli a személyes biztonságérzetet, csökkenti az autóhasználatot;

a lakosok megnövekedett adaptációs képessége hozzájárul a helyi közösségi összetartozáshoz;

helyi tudásbázis, készségbázis létének biztosítása, a helyi vállalkozások életképességének növelése a település szintű társadalmi kohézió erősítéséhez;

a helyi létesítményekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása;

az adott terület, városrész értékeinek bővítése;

a közösségi infrastruktúra vegyes használatának biztosítása;

az adott terület kihasználtságának fokozása;

a funkcionális sűrűség növelése a társadalmi kapcsolatok erősödése, a kulturális sokszínűség, valamint a hatékonyabb működtetés céljából;

megfelelő számú parkoló kialakítása a helykímélés, az intenzitásnövelés és az adottságok miatt.

3.2

A jogosultság igazolása

Az érkerti akcióterület teljes mértékben megfelel a megyei jogú városok kiemelt városrehabilitációs projektjeivel szemben támasztott elvárásoknak. A „Tervezési felhívás és útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz” című módszertani útmutatóban az alábbi, az akcióterületek kijelölését meghatározó jogosultsági feltételek szerepelnek, amelyek mindegyikének eleget tesz az érkerti akcióterület:

Az akcióterület teljes területe belterületen van.

Minden beavatkozás az akcióterületen történik és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak.

Jogosult egy akcióterület támogatásra, amennyiben a lakónépessége min. 1000 fő lakótelepek esetében (a 2001. évi népszámlálás alapján a lakosság száma 5708 fő).

Az alábbi táblázat igazolja, hogy a Tervezési útmutatóban megfogalmazott 6 indikátor közül legalább hármat teljesít az akcióterület.


19

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. 3. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása Határérték a Érkert lakótelepeken Alacsony iskolázottság (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a KSH, 17,3% min. 20% 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben Népszámlálás Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében KSH, 14,2% max. 14% alacsony volt 2001-ben Népszámlálás Alacsony gazdasági aktivitás (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya KSH, 32,5% min. 28% 2001-ben Népszámlálás A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi KSH, 52,5% min. 60% lakónépességen belül magas volt 2001-ben Népszámlálás Munkanélküliség magas szintje (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben KSH, 11,5% Számítás: munkanélküliek száma/ min. 10,5% Népszámlálás (munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 nap) KSH, 4,5% min. 4% Népszámlálás Számítás: tartós munkanélküliek száma/ (munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Szegénység és kirekesztettség magas szintje (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001KSH, 11,2% min. 10% ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás Népszámlálás volt Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az Önkormányzati 5,9% min. 8% akcióterületen (jelen időszakban) nyilatkozat Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres városi átlag városi szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi legalább 1,3átlag 1,8átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra Önkormányzati szorosa szorosa (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, nyilatkozat (városi átlag: (39,65) lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, 21,84) adósságcsökkentési támogatás) A legfeljebb 3 éves gépjárművek alacsony aránya a lakások Önkormányzati városi átlag n.a. számához képest nyilatkozat max. 65%-a Erősen leromlott környezet (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások Önkormányzati 40,35% min. 60% magas aránya nyilatkozat A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a KSH, 2,8% nem releváns lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben Népszámlálás Magas volt a maximum egyszobás lakások KSH, 6,3% nem releváns aránya a lakott lakásokon belül 2001-ben Népszámlálás A lakóépületek alacsony energiahatékonysága Rossz energiahatékonyságú épületekben található lakások aránya Feltételek: 1982. december 31. előtt épült, energiakorszerűsítés nem Önkormányzati n.a. min. 50% nyilatkozat történt; az 1983. január 1. után épült, eredeti csomóponti tervekkel igazolható, hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein Indikátor típusa

Jelmagyarázat:

Adatforrás

az akcióterület teljesíti a mutatószámot

Forrás: KSH Népszámlálás 2001, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata


20


4

HELYZETELEMZÉS

4.1

Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése

A településrendezési terv a „lakótelepi karakterű” Érkertre vonatkozó részei alapján a következők mondhatók el az akcióterületről, amelynek fejlesztését a településszerkezeti terv is előirányozza:

Az akcióterület jelentős része a nagyvárosias lakóterület (Ln) kategóriájába tartozik, amely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) alapján „sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál”.

Az akcióterület néhány utcája kisvárosias lakóterület, amelyek annyiban különböznek az előzőtől, hogy az épületmagasság nem haladja meg a 12,5 métert.

A lakótelep tengelye az Érpatak, amelynek besorolása közpark jellegű zöldsáv és jelentősebb vízfolyás, azaz a zöldterületek (Z) és a vízgazdálkodási területek (VG) előírásait kell rá alkalmazni.

Az akcióterület területhasználati kategóriáinak jellemzőit a Mellékletek tartalmazzák. 4. térkép Az akcióterület a város szerkezeti tervén


21


4.2

Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása

A városrehabilitációs tevékenységgel érintett terület történeti előzményeit vizsgálva látható, hogy a vasút és a régi város közötti hajdani mocsaras legelő, az Érkert hosszú időn keresztül a város külső kertségének számított. Beépítése 1906 után kezdődött meg és mintegy 25 év alatt egy új városrész jött létre. 5. térkép Nyíregyháza rendezett tanácsú város térképe (1888)

Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város településrendezési terve (2003)

Az akkor kialakult városkép 2 ütemben az 1960-as és az 1980-as években változott meg teljes mértékben a házgyári jellegű lakótelep kialakításával, azóta jelentősebb felújítás nem történt. Nyíregyháza az elmúlt időszakban számos városrehabilitációs jellegű projektet valósított meg, amelyeknek köszönhetően több városrész, épület, közterület megújulhatott. 4. táblázat Korábbi és folyamatban lévő városrehabilitációs projektek Nyíregyházán


22

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. Pályázat megnevezése Pályázati konstrukció: HU2002/000-315.01.06. sz. PHARE program - Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése Cím: „Esély Centrum”: egykori laktanya hasznosítása a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének növelése érdekében

Beadás ideje

Igényelt támogatás (Ft)

Elnyert támogatás (Ft)

Saját erő

2003. november

712.496.520

712.496.520

79.166.280

Pályázati konstrukció: Regionális Fejlesztés Operatív Program 2.2.1. Városi Területek Rehabilitációja Cím: „Jósaváros közterületeinek rehabilitációja I. ütem”

2004. szeptember

300.015.000

300.015.000

33.335.000

Pályázati konstrukció: Regionális Fejlesztés Operatív Program 2.2.2. Városi Területek Rehabilitációja (barnamezős rehabilitáció) Cím: „A nyíregyházi Báthory I. és Vay Á. laktanyák hasznosítása – a Vay Á. laktanya ÉK-i részén lehatárolt beavatkozási terület és épületeinek rehabilitációja az esélyegyenlőséget növelő oktatási intézmények korszerű működési feltételeinek megteremtése érdekében.”

2005. május

1.034.973.094

1.034.973.094

115.000.000

Pályázati konstrukció: ÉAOP-5.1.1./B A megyei jogú városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslatai kidolgozása és megvalósítása Cím: „A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán”

2008. április

1.843.555.000

1.843.555.000 1.429.717.000

Az Érkerti akcióterületen több városrehabilitációs tevékenység is megvalósult az elmúlt évek folyamán. A szelektív hulladékgyűjtés érdekében gyűjtőszigetek kerültek kialakításra, ahol a fehér üveg, a színes üveg, a PET palack és a papír hulladékok elkülönítve gyűjthetők. Az akcióterületen jelenleg 10 helyen található gyűjtősziget.

•

Ssz. 1 2 3 4 5

5. táblázat Gyűjtőszigetek az Érkerti akcióterületen Cím Ssz. Cím Árpád u. 43. 6 Toldi u. 58-60. Árpád u. 64. 7 Toldi u.66. Árpád u.65. 8 Toldi u. ABC Árpád u.85-87. 9 Vécsey köz ABC Móricz Zs. u. 29-31. 10 Vécsey köz Trafik

Panel Program: Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának állami támogatása mellé Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata is társult, az Önkormányzati Minisztérium által kiírt pályázati feltételeket elfogadó ill. teljesítő jelentkező lakóközösségek részére támogatást nyújt. Érkertben az akcióterületen 23 lakóközösség vett részt a programban és vállalta épületében az utólagos hőszigetelési feladatok elvégzését és az épületgépészeti rendszerek energiatakarékos felújítását. A programban összesen 913 akcióterületi lakás érintett.

•

Ssz. 1 2 3

6. táblázat Érkert akcióterületén panelprogramban résztvevő épületek Lakás- Felújítás bruttó Állami Önkormányzati Épület szám költsége támogatás támogatás Árpád u. 39. 18 19 689 000 6 563 000 5 249 087 Árpád u. 41. 18 20 679 000 6 893 000 Árpád u. 49-51. 2003 30 13 098 788 4 366 263 4 366 263 (nyílászáró)

Pályázat beadása 2004 2006


23

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. Pályázat beadása 4 2008 5 2008 6 2003 7 2005 8 2008 9 2005 10 2003 11 2003 12 2008 13 2004 14 2003 15 2003 16 2003 17 2003 18 2002 19 2004 20 2008 21 2003 22 2008 Összesen: Ssz.

3

2008

23 2008 Összesen:

•

Épület Árpád u. 52-54 Árpád u. 57-59. Árpád u. 60-62. Árpád u. 61-63. Árpád u. 77-79. Árpád u. 85-87. Damjanich u. 1-11. Móricz Zs. u. 25-27. Móricz Zs. u. 29-31. Móricz Zs. u. 33-35. Móricz Zs. u. 37-39. Szarvas u. 109-111. Toldi u. 65. Toldi u. 66. Toldi u. 67. Toldi u. 79-83. Toldi u. 85-89. Toldi u. 91-93-95. Vécsey köz 19. Árpád u. 49-51. (homlokzat) Árpád u. 56-58.

Lakásszám 30 30 30 30 30 30 88 30 30 30 30 30 87 87 87 40 40 42 16 883

Felújítás bruttó költsége 39 136 328 39 660 485 17 859 000 34 825 266 38 939 736 34 496 572 68 409 051 10 847 500 43 113 122 15 840 638 18 815 400 10 128 750 37 750 000 37 750 000 34 754 000 41 601 000 39 552 458 16 638 000 18 503 760 652 087 854

Állami Önkormányzati támogatás támogatás 13 045 442 16 305 500 13 109 233 6 551 995 5 953 000 5 953 000 11 608 422 9 286 737 12 979 912 6 487 361 11 498 857 9 199 086 22 803 017 22 803 017 3 615 833 3 615 833 14 371 041 7 085 520 5 280 213 4 223 114 6 271 800 6 271 800 3 376 250 3 376 250 12 583 333 12 583 333 12 583 333 12 583 333 11 584 667 11 584 667 13 867 000 11 090 827 13 184 153 6 492 076 5 546 000 5 546 000 6 167 920 2 983 960 217 251 689 173 638 759

30

20 780 524

6 926 841

30 913

37 118 349 709 986 727

12 372 783 236 551 313

173 638 759

Nyitás Program: A Nyírtávhő Kft. műszaki és gazdasági megfontolások alapján 1996ban kidolgozta a „NYÍregyházi TÁvfűtési Szolgáltatások korszerűsítése” (röviden: „NYÍTÁS”) programot, amelyet a Közgyűlés 302/1996. (XI. 20.) számú határozatában elfogadott. A „NYÍTÁS” program keretén belül sor kerül a lakossági szekunder fűtőberendezés részleges átalakítására, mely radiátorszelep cserét, szükség szerint a radiátorkötések átalakítását, strangszabályozók beépítését, költségosztó készülékek elhelyezését tartalmazza. A beépített berendezések rendeltetésszerű használata során a lakóközösségek 10-25%-os hőenergia megtakarításokat tudtak elérni az elmúlt fűtési időszakokban. A program során sor kerül továbbá a hőközponti berendezések korszerűsítésére is, így rugalmasan és gazdaságosan elégíthetőek ki a változó fogyasztási elvárások. A korszerűsítés befejezéseként a lakóépületek külső homlokzatának termovíziós vizsgálatával hozzájárul a Kft. ahhoz, hogy a fogyasztók további energia-megtakarítást érhessenek el. Az Érkertben az akcióterületen 32 épületben összesen 1439 lakás vesz részt a programban. 7. táblázat Az érkerti akcióterületen „NYITÁS” programban résztvevő épületek Utca Házszámok Árpád u. 39. 41. 43. 49-51. 53-55. 57-59. 61-63. 65-67. 69-71. 73-75. 77-79. 81-83. 85-87. 89-91. 52-54. 56-58-. 60-62. 64-66. Móricz Zs. u. 25-27. 29-31. 33-35. 37-39. Szarvas u. 109-111. Toldi u. 56. 58. 60. 62. 64. 66. 68. 65. 69.

•

Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács decentralizált források felhasználására kiírt DEC-TEUT pályázati támogatásával 2006-ban az Érkertben felújításra kerültek az utak. Ebben a programban az akcióterületen a Deák Ferenc utca, Vécsey Károly utca, Árpád utca rekonstrukciója történt meg.


24


•

2007-2008-ban megvalósult a Deák Ferenc utca zöldfelületi felújítása. A járda és úttest közötti felhalmozódott föld nyesése, talajcsere, egységes fasor ültetése történt meg a Deák Ferenc utca Arany J. u.- Móricz Zs. u. közötti szakaszán

•

Az akcióterületen lévő játszóterek folyamatos karbantartása mellett az Árpád utca végén lévő játszótér teljesen felújításra került, oda az Európai Uniós normáknak megfelelő játszószerek telepítése valósult meg.

Az akcióterületen folyamatban:

az

alábbi

város-rehabilitációs

tevékenységek

vannak

jelenleg

•

ÉAOP-2007-3.1.4./B Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése pályázati felhívásra beadott „Közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése Nyíregyházán” projektet támogatásra érdemesnek ítélték. A fejlesztés keretében tervezett tevékenységek: buszmegállók infrastruktúrájának felújítása, új esőbeállók építése, forgalomirányítói és utasforgalmi épület felújítása, utas tájékoztatás javítása. Ebben a programban az akcióterületet érintően két-két autóbusz megállóhely rekonstrukciója történik meg az Állomás téren és a Szarvas utcán.

•

Előkészítés alatt áll az akcióterület déli részén a Nagykörút délnyugati szakaszának (Móricz Zsigmond utca és a Huszár sor négynyomúsításával) megépítése, mellyel bezárul a várost körbevevő nagykörút, kialakul egy gyorsforgalmat biztosító, tehermentesítő út. A fejlesztés feltétele a – jelenleg a Móricz Zsigmond utca túlsó oldalán található – Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése. A körút megépítésével és a barnamezős terület rendezésével értékes, funkcióváltásra alkalmas fejlesztési területek alakíthatóak ki.

A fentiek mellett az önkormányzat és az akcióterületen működő szervezetek több olyan pályázatot is benyújtottak, amelyek közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak a jelenlegi városrehabilitációs elképzelésekhez és/vagy az akcióterülethez. A benyújtott pályázatok többsége nem infrastrukturális beruházás, hanem sokkal inkább humán jellegű fejlesztés, amelyek a szolgáltatások elérhetőségének és minőségének javítását eredményezték. 8. táblázat Korábbi és folyamatban lévő projektek az akcióterületen Igényelt Elnyert Beadás Pályázat megnevezése támogatás támogatás ideje (Ft) (Ft) Civil Szolgáltató Központ működtetése 2005 Nemzeti Civil Alapprogram – Működési támogatás 2005 Felnőttképzési normatív támogatás szociálisgyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző képzéshez HEFOP 2.3.2. „Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok képezhetőségének és foglalkoztathatóságának javítása” Szociális asszisztens képzés ROP 3.2.1. FORTE Regionális modell értékű program a nonprofit foglalkoztatás fejlesztéséért Civil Szolgáltató Központ 2006 Nemzeti Civil Alapprogram – Működési támogatás 2006 Nemzeti Civil Alapprogram – Nonprofit szolgáltatók szakmai tanulmányútja Sz-Sz-B

Saját erő

2005

3.000.000

3.000.000

0

2005

4.993.100

3.100.000

0

2005

7.030.000

7.030.000

0

2005

39.469.488

39.469.488

0

2005

7.034.997

7.034.997

0

2005

3.150.000

3.150.000

0

2006

3.500.000

3.500.000

0

2006

6.997.280

3.500.000

0

2006

400.000

300.000

220.000


25

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. Pályázat megnevezése

Beadás ideje

Igényelt támogatás (Ft)

Elnyert támogatás (Ft)

Saját erő

megyébe Gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens képzés Közösen együtt a civil társadalom előmozdításáért Nemzeti Civil Alapprogram -„A partneri együttműködés problémáinak kezelése” című tréning az Észak-Alföldi régió civil szervezeteinek részvételével Felkészülés a civilek a kistérségben, nyelvi és informatikai képzés HEFOP 1.3.1. „Újra a munka világában – 40 év feletti nők munkaerő-piaci reintegrációja” HEFOP-2.2.1. „Segítés a segítőknek” – szociális területen dolgozó szakemberek képzése a nyírbátori kistérségben Nemzeti Civil Alapprogram – Észak-alföldi Regionális Civil Tanácsadói Szolgálat Nemzeti Civil Alapprogram – Működési támogatás 2007

2006

2.612.500

2.612.500

0

2006

5.481.680

5.481.680

0

2006

1.330.000

1.100.000

0

2006

6.960.657

2.575.000

0

2006

30.016.022

30.016.022

0

2007

10.544.988

10.544.988

0

2007

6.996.650

6.996.650

0

2007

6.517.680

3.500.000

0

2007

2.920.000

2.920.000

0

2007

200.000

200.000

0

2008

39.951.220

39.951.220

0

2008

6.946.388

3.400.000

0

Civil Szolgáltató Központ működtetése 2008

2008

4.000.000

4.000.000

0

Működési pályázat FVM

2008

4.4703.850

300.000

0

2008

7.000.000

7.000.000

0

2008

2.167.700

2.167.700

0

Civil Szolgáltató Központ működtetése 2007 Nemzeti Civil Alapprogram – Információs szolgáltató honlap kialakítása az Észak-alföldi Régió és Sz-Sz-B megyei civil szervezetek számára TÁMOP-1.4.1. Perifériáról a társadalombaszektorok összefogása a társadalmi esélyegyenlőségért Nemzeti Civil Alapprogram – Működési támogatás 2008

Nemzeti Civil Alapprogram – Észak-alföldi regionális Civil Tanácsadói Szolgálat Nemzeti Civil Alapprogram – Partnerségben a kistérségért


26

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. 6. térkép Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az akcióterületen


27


4.3

Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása

Az Érkert az egyik legkisebb területű (0,31 km²), de az egyik legnagyobb népsűrűségű (18 412 fő/km²) városrész, amely a nagykörúton belüli terület néhány utcából álló délnyugati részét foglalja el. Az Érkert fekvése és megközelíthetősége kedvező:

a városközpont közelsége relatíve javít a városrész intézményi, szolgáltatási és kereskedelmi ellátottságán,

a többi városrészből való elérhetőséget az Érkert határvonalaként funkcionáló nagykörút, illetve a számos helyi buszjárat biztosítja,

a közeli vasút- és buszállomás a városon kívülről érkezők számára is előnyössé teszi a városrész megközelíthetőségét.

4.3.1

Demográfiai helyzet

A város 247,46 km² területének 0,12%-án elterülő, 0,31 km² kiterjedésű akcióterület népessége a 2001. évi népszámlálás alapján 5708 fő. A város lakosságának 4,8%-a, az IVS-ben lehatárolt városrésznek pedig 69,9%-a lakik az érkerti akcióterület határain belül. A legfrissebb önkormányzati nyilvántartás szerint 5731 fő él az akcióterületen (118 874 fő Nyíregyházán), ezért az indikátor célértékének megállapításánál is ezt vesszük alapul. Az akcióterületen élő lakosság korcsoportos összetétele a városi átlagnál kedvezőbb, a munkaképes korú lakosság aránya magasabb, míg a fiatalok és az idősek aránya alacsonyabb itt, mint Nyíregyháza egészén. 1. ábra Az akcióterület és Nyíregyháza lakónépességének korcsoportos megoszlása 2001-ben (%) 15,4

15,5

15,7

17,1

Nyíregyháza

67,2 69,0 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

Forrás: KSH Népszámlálás

Jóllehet viszonylag magas a munkaképes korúak aránya, az öregedési index (99,4 időskorú/100 gyermekkorú) a városi átlaghoz (91,8 időskorú/100 gyermekkorú) képest mégis kedvezőtlen értéket mutat. A háztartások átlagos létszáma alacsony, ellenben magas az egyszemélyes (nyugdíjas) háztartások aránya. 4.3.2

Gazdasági helyzet

A foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásában – a városi tendenciáknak megfelelően – az Érkertben is a szolgáltatói ág dominál. Mindez megmutatkozik a – nagyrészt egyéni – vállalkozások esetében is: az összes városrész közül itt a legmagasabb a szolgáltatás jellegű ágazatokban tevékenykedő vállalkozások aránya (a teljes lakótelepen 86,3%). A vállalkozássűrűség évek óta az Érkertben az egyik legalacsonyabb, ami azt is jelezheti, hogy a foglalkoztatottak többsége alkalmazotti


28


státuszban van, illetve, hogy a dominánsan lakófunkciójú környezet nem biztosít megfelelő helyet és helyiséget a vállalkozások számára. A városrész részesedése a kiskereskedelmi üzletekből nem éri el azt az arányt, ami a népességszám alapján indokolt lenne. Ez elsősorban két tényezőnek tudható be: egyfelől a lakosság egy részének vásárlóereje csekély, másfelől a közeli városmag kereskedelmi egységeinek köszönhetően nem épültek ki jelentős párhuzamos kapacitások. A lakófunkció dominanciáját jelzi, hogy a kiskereskedelmi üzleteken belül magas az élelmiszerboltok aránya. Szintén a helyi lakosságra építenek a vendéglátóhelyek is, amelyek többsége az étterem kategóriába sorolható. Az akcióterület alacsony turisztikai vonzerejét jelzi, hogy szálláshely nem működik a lakótelepen. Az érkerti lakótelepen a KSH Nagyvárosok belső tagozódása című kiadványa alapján 708 vállalkozás található, amelynek 86,3%-a a lakosságot kiszolgáló szolgáltató szektorban tevékenykedik – ez is jelzi a városrész elsődleges lakófunkcióját. Az (építő)ipari vállalkozások aránya 12,4%, a mezőgazdasági vállalkozásoké pedig mindössze 1,3% – szemben a városi átlaggal, amely 15,7%, illetve 2,7%. Szintén eltérés mutatható ki az egyéni és társas vállalkozások megoszlása szempontjából: az előbbiek aránya az Érkertben csaknem 10 százalékponttal magasabb a városi értéknél (55,3%).

4.3.3

Társadalmi helyzet

A városrész lakóinak végzettség szerinti megoszlása többnyire megfelel a városi értékeknek. Érkert lakosságán belül folyamatosan csökken azok száma, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el, mivel több óvodai és általános iskolai feladat-ellátási hely is működik a városrészben, ahol kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az óvoda-, illetve tanköteles gyerekek mindenképpen bekerüljenek a nevelési-oktatási rendszerbe. Ennek ellenére még mindig a 15-59 év közötti lakosság 17,3%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az akcióterület 25 év feletti népessége körében a városi átlagnál alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya. 2. ábra A népesség végzettsége Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%) 25,0 20,0

19,8

18,1

16,2

16,1

17,3 14,2

15,0 10,0 5,0 0,0 Nyíregyháza

Érkert városrész

Érkert akcióterület

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

Forrás: KSH Népszámlálás

Az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya összességében nőtt, azonban mivel számuk fokozatosan csökken, ezért abszolút értékben a tendenciák nem ilyen egyértelműek. Az


29


érettségizettek számát tekintve 10 évvel ezelőtt oktatáspolitikai célként fogalmazódott meg, hogy a korosztály legalább 75%-a érettségit szerezzen, ezt az arányt a városrész már elérte. A városi tendenciáknak megfelelően abszolút értékben és arányaiban is növekszik az egyetemi, főiskolai diplomával rendelkezők aránya, de még így is csaknem 4 százalékponttal elmarad a városi átlagtól. A lakosság gazdasági aktivitását és szociális helyzetét a következő alfejezetek mutatják be.

4.3.4

Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a városrész helyzete gazdasági aktivitás szempontjából kedvezőnek tekinthető: a foglalkoztatottak aránya a népességhez viszonyítva itt az egyik legnagyobb (57,4%), míg a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a legkisebb (29,7%) Nyíregyháza városrészei közül. Ennek megfelelően a 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott száma is az érkerti lakótelepen az egyik legalacsonyabb. Szintén a munkaképes korosztály viszonylag magas arányának tudható be, hogy a háztartások 2/3-a rendelkezik foglalkoztatott személlyel. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgozók aránya (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak) viszonylag magas, 32,5%, meghaladja a szociális városrehabilitáció keretében megállapított jogosultsági értékhatárt. 9. táblázat Néhány szociális és munkaerő-piaci mutató Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%) Érkerti Érkert Mutató megnevezése Nyíregyháza akcióterület városrész Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 29,7 39,9 45,4 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

10,1

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 57,4 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,6 Forrás: KSH Népszámlálás

9,7

13,3

56,6

51,8

38

35,5

Az akcióterületen a munkanélküliség magas szintje jellemző: mind a munkanélküliek aránya, mind a tartós munkanélküliek aránya meghaladja a szociális városrehabilitáció keretében megállapított jogosultsági értékhatárokat. A munkanélküliségi ráta 2001-ben az akcióterületen (11,5%) nagymértékben meghaladta a települési átlagot: az ÁFSZ adatai alapján 2001 decemberében városi szinten csak 4,27% volt a munkanélküliségi ráta, azonban az eltérés egyrészt az adatfelvétel idejének, másrészt módszerének tudható be. A városra jellemző munkaerő-piaci tendenciákat tükrözi, hogy az állástalanok közül csak minden negyedik-ötödik tartós munkanélküli, ennél az akcióterületi adatok némileg rosszabb képet mutatnak: a tartós munkanélküliek aránya 4,5% volt. 2008 végén az akcióterületen 286 fő munkanélkülit tartottak nyilván, a nyíregyházi munkanélküliek (4817 fő) 6%-a tehát érkerti lakos (miközben a város népességének 4.8%-a él itt).


30


4.3.5 Jövedelmi helyzet Az érkerti akcióterületen a szegénység és kirekesztettség magas szintje jellemző, a vonatkozó mutatók értéke meghaladja a szociális városrehabilitáció keretében megállapított jogosultsági értékhatárokat:

Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt – ez az érték az akcióterületen 11,2%

Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás) – az akcióterületen a városi átlag 1,8-szerese a mutató értéke (a városi átlag 21,84%, az érkerti átlag 39,65%)

A szociális támogatások lakosságarányos számát figyelembe véve elmondható, hogy mind a szociális segélyben / támogatásban részesülők száma, mind a segélyek / támogatások összege meghaladja a városi átlagot. Ezt támasztja alá az is, hogy az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatások száma (855 db) megközelíti a városi érték (10 983 db) 7,8%-át, miközben a népesség esetében az akcióterület részesedése csak 4,8%. 10. táblázat Az akcióterület néhány szociális jellemzője 2008-ban Ezer lakosra jutó Abszolút érték lakosságarányos érték Érkerti Érkerti Nyíregyháza Nyíregyháza akcióterület akcióterület Rendszeres szociális segélyben fő 1 200 142 10 25 részesülők száma Rendszeres szociális segély Ft 392 523 000 28 365 904 3 302 009 4 949 556 összege Lakásfenntartási támogatásban fő 4 233 280 36 49 részesülők száma Lakásfenntartási támogatás Ft 143 097 000 10 627 000 1 203 770 1 854 301 összege Rendszeres gyermekvédelmi fő 4 870 219 41 38 támogatásban részesülők száma Az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatások száma (rendszeres db 10 983 855 92 149 szociális segély, lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás) Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

4.3.6

Környezeti állapot

Az épített környezet szempontjából a nagykörúttal körülhatárolt belvárosi területbe beékelődött lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll. A két ütemben (a 60-as és a 80-as években) megépített, szellősen telepített és zöldfelületekkel is elválasztott négy- és ötemeletes házak könnyedebb hangulatát az Érpatak főfolyása mellé és annak környékére telepített tízemeletes házak sora bontja meg. Lakótelep-jellegét enyhítik a házak közötti zöldfelületként funkcionáló terek. Mindez már jelzi, hogy a városrész elsődleges szerepköre a lakófunkció. A városrész a településszerkezeti terv alapján nagyvárosias lakóterület, amelynek lakótelepi rehabilitációját a településrendezési terv is előirányozza.


31


A lakótelep lakásállománya két szakaszban újult meg jelentősebben: a hatvanas és a nyolcvanas évek lakásépítésének köszönhető, hogy a második világháború előtt épült lakások aránya mindössze 5% körüli, továbbá, hogy az alacsony komfortfokozatú lakások aránya mindössze 2,9%, ellenben helyi vagy országos műemléki védettség alatt álló épület nincs az akcióterületen. A lakásállomány részletes bemutatását a Lakáshelyzet című alfejezet tartalmazza. A városrész zöldterületi rendszere hiányos (155 094 m²), gyakorlatilag nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben, jóllehet a parkfenntartásba bevont terület nagysága csaknem 18 hektár (177 975 m²), azonban ennek egy része a külterjesen kezelt területek kategóriájába tartozik. Ezen az állapoton nagymértékben javítana a városrész természetes szerkezeti elemét jelentő, sokszor szennyezett vizű Érpatak és rendezetlen környezetének megújítása, amely jelenleg nem tölt be sem rekreációs, sem ökológiai funkciót, ezzel szemben a környékét a városrész hiányos parkolási kapacitásának pótlására használja a lakosság. A rekreációs és közösségi funkciók megerősítését szolgálja a lakótelep 17 játszótere (6000 m²) és egy sportpályája. Az érkerti akcióterületen található az összes önkormányzati ingatlan több mint 1,7%-a, értékét tekintve azonban ennél nagyobb az akcióterület részesedése (2,9%). 11. táblázat Önkormányzati ingatlanok az érkerti akcióterületen Becsült érték Szám (db) Terület (m²) (ezer Ft) forgalomképes 39 27 178 853 434 korlátozottan forgalomképes 6 15 103 335 347 forgalomképtelen 17 174 226 2 472 214 lakások 145 7 515 734 090 intézmények 6 20 065 789 503 közterületek 18 178 039 2 020 983 egyéb 16 3 008 107328 Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter

A forgalomképes ingatlanok nagyobb része lakófunkcióval rendelkezik, ezek értéke 20%át teszi ki az összes akcióterületi ingatlan értékének. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok közül a bölcsőde, a 2 óvoda és az általános iskola műszaki állapota nem megfelelő (részletesen lásd a „Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota” alfejezetben).

4.3.7

Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte

Az érkerti lakótelep közszolgáltatásokkal való ellátottsága összességében kedvezőnek mondható, az alapszolgáltatások köre teljes mértékben elérhető a lakosság számára, néhány területen pedig speciális szolgáltatásokat is nyújtanak az intézmények (kivételt ez alól a centralizáltabban működő közigazgatás jelent). A városrész viszonylag kedvező fekvése miatt a közeli belvárosban egyébként is elérhető a közigazgatási, humán szolgáltatási, kereskedelmi és egyéb szolgáltatások széles köre. Az egészségügyi alapellátást egy gyógyszertár, illetve két orvosi rendelő 4-4 házi, illetve házi gyermekorvosa biztosítja, aminek köszönhetően kevés lakos jut egy orvosra (713,5 fő). A Drogambulancia a város egész lakossága számára nyújt speciális ellátást. Az akcióterületen egy általános iskola és két óvodai feladatellátási hely teszi elérhetővé a lakosság számára a közoktatást. A közszolgáltatások minőségének emelését korlátozza az intézmények nem megfelelő műszaki állapota és hiányos infrastrukturális felszereltsége.


32


Viszonylag széles a szociális szolgáltatások köre, a személyes gondozást egy bölcsőde, egy gyermekjóléti telephely, egy szociális gondozóház és két idősek nappali intézménye biztosítja (utóbbiak férőhelye 62 fő). A lakosság és a civil szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások körét bővíti a lakótelepen működő Nyírségi Civilház, amelynek jelenléte hozzájárul nemcsak a városrész, hanem az egész megye szervezett civil bázisához. A Civilházat 2000 óta az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság működteti, infrastrukturális szolgáltatásokat, tanácsadást, képzési lehetőséget biztosítanak a megyei szervezeteknek, kistérségi fórumokat szerveznek, civil könyvtárat működtetnek, pályázati információkat, hírlevelet és megyei civil szervezeti regisztert (Civil Almanach) jelentetnek meg. 12. táblázat Az akcióterületen található közszolgáltató szervezetek Szolgáltatás típusa Intézmény neve Intézmény címe Vécsey Károly Általános Iskola Vécsey köz 27. Oktatás Kincskereső Óvoda Árpád u. 52-58. Virág Utcai Óvoda Vécsey köz 29. Közművelődés KPVDSZ Művelődési Ház Szarvas u. 95. Szociális Nyírpazonyi Társulás Gyermekjóléti Központ Vécsey u. 15. szolgáltatások Őzike Bölcsőde Vécsey köz 31. Drogambulancia Árpád u. 41/a Fogorvosi Rendelőintézet Toldi u. 65/a Egészségügy Felnőtt- és gyermek körzeti orvosi rendelő Toldi u. 65/a Gyermek körzeti orvosi rendelő Vécsey köz 9. Érkert Gyógyszertár Toldi u. 51. Közbiztonság Nyíregyházi Rendőrkapitányság Érkerti Rendőrőrse Damjanich u. 4-6. Egyházak Arany Rózsakert Egyházközösség Vécsey u. 40. Civil szervezetek Nyírségi Civilház Damjanich u. 4-6.

4.3.8

Közbiztonság

Az érkerti lakótelep Nyíregyháza azon területei közé tartozik, ahol viszonylag magas a bűncselekmények száma és alacsony a lakosság biztonságérzete. Ennek elsődleges oka a prostitúció és a hajléktalanság, ami – mivel az utcán „zajlik” – alapvetően befolyásolja a lakosok közérzetét. Ezt ellensúlyozza a kihelyezett 3 térfigyelő kamera (főként az Állomás tér környékén), valamint a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Érkerti Rendőrőrse, ahol jelenleg 35 fő dolgozik (2007-ben 14 fő). 13. táblázat Közbiztonsági adatok 2008 MértékNyíregyháza egység Ismertté vált személy és vagyon elleni bűnesetek db 9 162 száma Bűnelkövetők száma db 10 228 Személyi sérüléssel járó közúti közlekedési db 428 balesetek száma

Érkerti akcióterület 244 130 5

Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az akcióterületen a bűnelkövetők száma 2007-ben 268 fő volt, ehhez képest nagymértékű javulást mutatnak a 2008-as adatok: 130 főre csökkent a bűnelkövetők száma, miközben a Nyíregyházán 2008-ban összesen több mint 10 200 bűnelkövetőt tartottak nyilván. Míg a megelőző években lakosságarányosan az Érkertben lényegesen több volt a bűnelkövető, mint városi szinten, addig 2008-ban ez a tendencia megfordult, az akcióterületi bűnelkövetők aránya a városi átlag harmada volt.


33


Az ismertté vált személy és vagyon elleni bűnesetek száma 2008-ban 244 db volt, az akcióterület részesedése a városban elkövetett ilyen típusú bűncselekményekből 2,6% volt 2008-ban (ez az arány 2007-ben 6,7% volt). A közbiztonság javulásához nagymértékben hozzájárul a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Érkerti Rendőrőrsének jelenléte az akcióterületen.

4.4 4.4.1

Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása Közlekedés

Az akcióterület déli és nyugati határoló szakasza a nagykörút, amelynek kiépítettsége azonban éppen ezen a szakaszon hiányos. A nagykörút délnyugati csomópontja balesetveszélyes, az útburkolat szélessége és állapota nem megfelelő. Mindez jelentős torlódást okoz az adott területen, valamint kismértékben hozzájárul ahhoz is, hogy az Érkert bizonyos észak-déli irányú utcái is egyfajta tranzitútként funkcionálnak. Emiatt egyes útszakaszok állapota nem megfelelő, valamint nehezíti a biztonságos közlekedést, hogy nincs kerékpárút a lakótelepen. 14. táblázat Az akcióterület néhány infrastrukturális jellemzője 2007-ben Érkerti Mértékegység akcióterület m 0 Kerékpárút hossza m 2 398 Gyűjtőutak hossza Kiszolgáló és lakóutak hossza m 2 720 Fizető parkolóhelyek száma db 0 Ingyenes parkolóhelyek száma db 1 140 Kerékpártárolók száma db 0 Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Jóllehet közvetlenül nem az akcióterület határain belül helyezkedik el, azonban mind városi, mind városrészi szinten meghatározó jelentőségű a közeli vasút- és buszállomás. Az Állomás tér gyakorlatilag Nyíregyháza egyik kapufunkciót betöltő területe, ezért is kiemelkedően fontos környezetének rendbetétele. Az akcióterület megközelíthetősége ennek köszönhetően helyi tömegközlekedéssel is viszonylag jó: a lakótelep belső részein buszmegálló nincs, de a határoló utcákon több buszjárat is megáll (Huszársor – 6, 20; Toldi utca – 7, 8, 8A, 18, 40; Arany János, Kígyó és Szarvas utcák – 12, 16, 24). Jelentős lakótelepi szintű problémaként jelentkezik a szűk parkolókapacitás (főként az esti időszakban), amelyet a lakosság az Érpatak partjának parkolási célú kihasználásával próbál ellensúlyozni.

4.4.2

Közműhálózat értékelése

Az akcióterületen található alap és középnyomású ivóvíz gerincvezetéki hálózat hossza közel 8 km. A terület ivóvíz gerincvezetéki hálózatának egy része Nyíregyháza közművesítésének első ütemében az 1960-as évek közepén, további részei pedig az 1970es évek első felében épült ki, a korszak vízépítési gyakorlatának megfelelően azbesztcement és acél csőanyag felhasználásával. Az alapnyomású hálózat kibővült az 1970-es évek második felében épült 10 emeletes házak vízellátást biztosító fokozott nyomású rendszerrel, acél csőanyag felhasználásával, közműfolyosóban vezetve. A gerincvezetéki hálózat életkora ennek megfelelően a 35-45 év, ami azbesztcement csőanyag várható élettartamát figyelembe véve 50-60%-os avultságot jelent. Az acél anyagú, földbe fektetett


34


csőanyagoknál ez az avultsági mutató 80-90%-os, a közműfolyosóban vezetett acél anyagú csöveknél 60-70%. Szükséges fejlesztések:

A fentiek és a meghibásodási mutatók figyelembevételével a területre vonatkozóan az azbesztcement anyagú vezetékek tekintetében a bekötővezetékek cseréje, illetve a bekötés mellett a gerincvezeték kitakarás nélküli technológiával való rekonstrukciója javasolt.

Elkerülhetetlen a talajban vezetett acél anyagú csövek cseréje.

A Vécsey utcának a Toldi utca és Vécsey köz közötti szakaszán a hiányzó gerincvezeték kiépítése szükséges.

A területen 2001-től 2008-ig a Nyírségvíz Zrt. rekonstrukciós program keretében elvégezte az Árpád utcán a DN 300-as vezetékről lecsatlakozó bekötések cseréjét, az Árpád utca nyugati oldalán lévő négyemeletes házak közműfolyosón kívül vezetett gerincvezeték cseréjét, a Toldi utcán az Érpatak keleti oldalán futó vezeték és bekötések cseréjét. Az akcióterületi szennyvízcsatornák jelenlegi állapota kielégítő. Az Árpád utcai tömbbelsőkben megoldandó az épületek előtti vakaknák tisztító nyílásokká való átépítése. A területen található betoncsatornák rekonstrukciója 15 éven belül szükséges. A „Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetése és tisztítási programja” tartalmaz a területen belül hálózatbővítéseket és rekonstrukciós munkálatokat is, melyek a városrehabilitáció idejéig valószínűsíthetően elkészülnek. Az Érkerti akcióterület gázellátását megvizsgálva a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. megállapította, hogy néhány helyen szükséges az üzemelő gázelosztó rendszereken beavatkozás (acél vezetékek cseréje, tolózár akna kiváltása). Az Érkerti városrész kisnyomású hálózat betáplálási pontja a Toldi utcai körzeti szabályozó állomás, amely a Lehel u., Toldi u., Huszár soron található társasházak gázellátását biztosítja. Az ellátott lakások száma kb. 400 db. Az akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódva a Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. tulajdonában lévő közműveken különböző ellenőrzési (vezetékek, illetve hőközpont) és kivitelezési (tereprendezés miatti átvezetések) munkálatokat kell elvégezni. Az Érkerti akcióterületen a közvilágítási fényforrások száma 469 db. A területen 8 db nyilvános távbeszélő-állomás található.

4.4.3

Lakáshelyzet

Az érkerti lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll, ezek a négy- és ötemeletes házak, valamint 10 db tízemeletes ház két ütemben (a 60-as és a 80-as években) épültek. A második világháború előtt épült lakások aránya mindössze 5% körüli. Mindezek következtében az alacsony komfortfokozatú lakások aránya mindössze 2,9%. Az Érkerti akcióterületen 127 lakóépületben 2156 db lakás található, a város teljes lakásállományának 4,3%-a. A lakóingatlanok átlagmérete városi szinten az Érkertben a legalacsonyabb (55 m²), ezzel párhuzamosan pedig városi viszonylatban kiemelkedően magas, 70%-os a kétszobás ingatlanok aránya.


35

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. 3. ábra A lakóingatlanok megoszlása szobaszám szerint a városban és az Érkertben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

5,6 8,3

16,6 9,1

42,3

70

32 16,2 Érkert 3 szoba

2 szoba

Nyíregyháza 1 szoba

4- szoba

Az önkormányzati tulajdonú lakások száma az akcióterületen 128 db, itt található a nyíregyházi 2 001 db önkormányzati lakás 6,4%-a. 15. táblázat A lakásállomány adatai, 2008. december 31. MértékNyíregyháza egység Lakások száma db 50 269 Lakóépületek száma db 23 788 Önkormányzati tulajdonú lakások száma db 2 001 Az 5 szintnél magasabb lakóházak aránya % 0,25 Az 5 szintnél magasabb lakóházakban % 9,45 található lakott lakások aránya Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Érkerti akcióterület 2 156 127 128 7,87 40.35

A 2001-2006 közötti időszakban megtörtént néhány lakóház komplex fűtési-energetikai, valamint homlokzat- és födémszigetelési felújítása (lásd „Megelőző városrehabilitációs fejlesztések” fejezet), ám az épületek kora és szerkezeti állapota, valamint a felújítással nyerhető energia-megtakarítás egyaránt a lakótelep rehabilitációját sürgetik. 4.4.4

Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota

A közcélú létesítmények közül az alábbiak vannak a legrosszabb műszaki állapotban, és szükséges felújításuk:

Őzike Bölcsőde (Vécsey köz 29-31.): 2008-ban tetőhéjazat-csere történt 12 millió forint értékben, de teljes külső és belső felújítás szükséges az állagmegóvás és a fenntarthatóbb üzemeltetés érdekében.

Kincskereső Óvoda (Árpád u. 52-58.): Az óvoda 1980-ban épült, kétszintes épület, előregyártott vasbeton vázas szerkezettel. 2007-ben nyílászárócsere történt (90%ban) 7 millió forint értékben, de homlokzati és födém hőszigetelés, valamint belső rekonstrukciók még szükségesek annak érdekében, hogy az épület hőtechnikai problémái megoldódjanak és az ellátás megfelelő körülmények között történjen.

Virág utcai Óvoda tagóvodája (Vécsey köz 29.): A Virág Utcai Óvoda Tagóvodája 1965-ben épült, kétszintes, előregyártott vasbeton vázas szerkezettel. Az épületben és az épületen nagyobb felújítás a nyílászáró csere kivételével nem történt, az épület épületfizikailag elavult, a mai energiahatékonysági szabványoknak nem felel meg, szükségszerű lenne a lapostető hő- és vízszigetelésének felújítása, homlokzat hőszigetelése.


36


Vécsey Károly Általános Iskola (Vécsey köz 27.): 2005-ben egy nagyobb belső felújítást hajtottak végre 41,3 millió forintos költségvetésből, megújult az intézmény belső világító, a fűtési rendszere, a vizesblokkok, a nyílászárók. Emellett ugyanakkor szükségesek nagyobb felújítások. Az épületek külső szigetelése csökkentené az energiafelhasználást. A tornatermi szárny magastető héjazata, nyílászárói cserére szorulnak, a homlokzati hőszigeteléssel (5200 m2) a hőtechnikai problémák megoldódhatnának. A lapostetős épületrész (1060 m2) hőszigetelését és átfedését szükséges megoldani. Az udvari sportpálya (1140 m2) burkolata balesetveszélyes, újra aszfaltozása szükséges. A salakpálya (1250 m2) is felújításra szorul, a körülötte lévő terepet rendezni szükséges, megoldva a csapadékvíz elvezetését.

A Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrörs közös épülete (Damjanich u. 4-6): az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült, 2002-ben került a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Állam osztatlan, közös tulajdonába. Az épület földszintjén működik az Érkerti Rendőrörs, emeletén pedig a Nyírségi Civilház. Az épület az építés óta nem volt még felújítva, a homlokzat, a nyílászárók hőhidasak, a fűtés gazdaságtalanul üzemeltethető. Elengedhetetlen az épület tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítása.

A közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapotának javítását az Önkormányzat jelen akcióterületi fejlesztés keretében tervezi megvalósítani.

4.4.5

Helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis Erősségek

Érkert fekvése és megközelíthetősége kedvező Az akcióterületen a városi átlagnál kissé magasabb munkaképes korú lakosság aránya Az akcióterület közbiztonsági helyzete javuló tendenciát mutat Az akcióterület közszolgáltatásokkal való ellátottsága kedvező A lakásállomány közművesítettsége megfelelő Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya alacsony

Gyengeségek

Az akcióterületen a városi átlagnál alacsonyabb a fiatalok (0-14 évesek) aránya Alacsony vállalkozássűrűség Magas az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgozók aránya Az akcióterületen élők körében a városi átlagnál magasabb a munkanélküliség szintje Mind a szociális segélyezettek száma, mind a segélyek összege meghaladja a városi átlagot Az akcióterület zöldterületi rendszere hiányos, rendezetlen A parkolási lehetőségek szűkösek A lakóépületek rossz energiahatékonyságúak A közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények többsége rossz állapotú A kerékpáros közlekedés feltételei hiányoznak

Lehetőségek

Pályázati források a városrehabilitációra Civil szervezetek megerősödése, szerepének felértékelődése Növekvő befektetői érdeklődés a város és az akcióterület iránt Multifunkciós közösségi terek iránti igény növekedése

Veszélyek

A fejlesztési források nem elegendőek a terület teljes rehabilitációjához és a hiányzó funkciók kiépítéséhez A gazdasági válság hatására csökkenő befektetői érdeklődés a terület iránt Népesség elöregedése, az inaktívak arányának emelkedése A hátrányos helyzetű csoportok arányának növekedése Más településrészek elszívó hatásának erősödése, elvándorlás


37


4.5

Funkcióelemzés

A funkcióelemzés keretében az akcióterületi terv számba veszi és elemzi az akcióterületen található funkciókat. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja be az akcióterületen található funkciókat (a Városfejlesztési Kézikönyvben található funkciócsoportok és funkciók szerinti bontásban), és azok hatókörét. A településszerkezeti és településhálózati sajátosságok miatt az Érkerti akcióterület elsősorban lakófunkciót tölt be. 16. táblázat Az akcióterületen található funkciók területi hatóköre Funkciók

Nemzetközi / Országos

Megyei / Regionális

Gazdasági funkciók

Közlekedési, távközlési funkciók

Közösségi funkciók

vasútállomás (az akcióterület közvetlen szomszédságában)

Nyírségi Civilház rendezvények

Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók

Humán szolgáltatási funkciók

Szociális Gondozási Központ (az akcióterület közvetlen szomszédságában)

Mikroregionális kiskereskedelmi üzletek vendéglátó egységek (étterem, fagylaltozó) szolgáltató ház zárt közcsatorna-hálózat közüzemi vízhálózat taxi szolgáltatás tömegközlekedés parkolók nyilvános telefon játszóterek sportpályák park, zöldterületek nyugdíjas klub egyházközösség rendőrség

körzeti orvos (háziorvos) gyermekorvos fogorvos gyógyszertár bölcsőde óvodák (2 db) általános iskola

A funkciók számbavétele alapján az Érkerti akcióterület mikroregionális szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt, az akcióterületen megtalálható funkciók nagy részének hatóköre az akcióterületre és annak közvetlen környezetére terjed ki. A nevelési-oktatási funkciók szerinti vonzáskörzet az oktatási szintnek megfelelő: a bölcsődébe, óvodákba és általános iskolába elsősorban az akcióterületen és annak közvetlen környezetében élő gyermekek járnak. Hasonló az egészségügyi szolgáltatások vonzáskörzete is: az alap ellátási formákat elsősorban az akcióterület lakosai veszik igénybe. Noha az oktatási-nevelési intézmények száma megfelelő, állapotuk azonban korszerűtlen, felújításra szorulnak. A lakótelepi akcióterületen – annak jellegéből adódóan – számos funkció nem található meg, ezek közül az állami, hatósági, közművelődési funkciókat az itt élők a közeli belvárosban vehetik igénybe, míg például posta az akcióterület közvetlen szomszédságában található. Bár közvetlenül nem az akcióterület határain belül helyezkedik el, azonban regionális, városi, és akcióterületi szinten meghatározó jelentőségű a közeli vasút- és buszállomás. Az Érkerti akcióterület vonzáskörzete csupán a civil szolgáltatások esetében terjed ki az akcióterület és a város határain túlra. Az akcióterületen működő Nyírségi Civilház a megyei civil szervezetek számára kínál szolgáltatásokat: infrastrukturális szolgáltatásokat, tanácsadást, képzési lehetőséget biztosít a megyei szervezeteknek, kistérségi fórumokat szervez, civil könyvtárat működtet, pályázati információkat biztosít, hírlevelet és megyei civil szervezeti regisztert jelentet meg. Ugyanakkor a Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrörs


38


közös épülete korszerűtlen, nem biztosítja a szolgáltatások magas színvonalú ellátását, felújításra szorul. Az egyes funkciók sűrűségét vizsgálva megállapítható, hogy a közlekedési funkciókon belül nem megfelelő az akcióterület parkolóhelyekkel való ellátottsága, jelentős problémát jelent a szűk parkolókapacitás. Funkcióhiány azonosítható a közterületek, zöldfelületek minősége terén: a zöldterületi rendszer hiányos, nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben, (holott a parkfenntartásba bevont terület nagysága 177 975 m², azonban ennek egy része a külterjesen kezelt területek kategóriájába tartozik). Az előzőek alapján megállapítható, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának az érkerti akcióterület fejlesztésére meghatározott célkitűzése – a lakótelep kedvező elhelyezkedésére építve a városrész vonzerejének növelése a nagyvárosias lakókörnyezet minőségi megújításával, ami magában foglalja a panellakások rekonstrukcióját, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közterek, parkok és játszóterek rendezését, a parkolási gondok megoldását, valamint a közbiztonság javítását – összhangban van a funkcióelemzés eredményeivel. A funkcióelemzés keretében megállapított funkcióhiányok pótlására az akcióterületi terv lehetőségeket teremt: a szociális városrehabilitációs pályázat keretében a projektgazda ezen hiányosságok felszámolását tűzi ki céljául. A közszféra és közösségi funkciók fejlesztésének szükségességét igényfelmérés is alátámasztja, gazdaságos fenntarthatóságukat pedig a kihasználtsági terv mutatja be. Az igényfelmérések és kihasználtsági tervek a mellékletek részét fogják képezni. 4.6

Tulajdonviszonyok értékelése

Az akcióterület ingatlanviszonyait – kiemelten kezelve az önkormányzati tulajdonú ingatlanállományt – 4.3.3 és a 4.8 fejezetek mutatják be részletesen. A pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések többsége 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlant érint, egy része állami illetve magántulajdon:

1. 2. 3. 4.

5.

a Damjanich u. 4-6. szám alatt található Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének tulajdonosai az önkormányzat és a magyar állam,

VIII-as főfolyás (Érpatak) tulajdonosa a Magyar Állam,

A felújítandó lakóépületek magántulajdonban, illetve magán és önkormányzati közös tulajdonban vannak.

17. táblázat Az érintett akcióterületi ingatlanok tulajdonviszonyai Ingatlan Helyrajzi szám Cím Tulajdonviszony Vécsey Károly Általános 6465/4 Vécsey K. köz 27. önkormányzati Iskola Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág Utcai Óvoda 6465/2 Vécsey K. köz 29. önkormányzati tagóvodája) Kincskereső Óvoda 6638 Árpád utca 52-58. önkormányzati állami VIII. számú főfolyás (kezelője: Felső-Tisza-vidéki 6579 Érpatak csatorna (Érpatak) Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) önkormányzati és állami Nonprofit Szolgáltató és (kezelője: Szabolcs-Szatmár6593/2 Damjanich út 4-6. Képzési Központ és Bereg Megyei Érkerti Rendőrörs épülete Rendőrfőkapitányság)


39

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. Ingatlan

Helyrajzi szám 6578, 6580 6592/40, 6521/20, 6465/3

Cím Toldi utca Érkerti lakótelep közterület

6.

Akcióterületen lévő közterületek

7.

Társasház

6521/5

Toldi utca 56.

8.

Társasház

6521/9

Toldi utca 58.

9.

Társasház

6521/11

Toldi utca 60.

10.

Társasház

6521/6

Toldi utca 62.

11.

Társasház

6521/7

Toldi utca 64.

12.

Társasház

6521/13

Toldi utca 66.

13. 14.

Társasház Társasház

6521/15 6593/4

Toldi utca 68. Toldi utca 65.

15.

Társasház

6593/8

Toldi utca 67.

16.

Társasház

6593/6

Toldi utca 69.

Tulajdonviszony önkormányzati magán és 14 db önkormányzati magán magán magán és 19 db önkormányzati magán magán magán és 2 db önkormányzati magán és 1 db önkormányzati magán magán és 1 db önkormányzati

7. térkép Fejlesztendő ingatlanok elhelyezkedése és tulajdonviszonyai az akcióterületen


40


4.7

A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése

A városrehabilitációs pályázat tervezését és végrehajtását Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata végzi szoros partnerségben az érintett városi, illetve akcióterületi szervezetekkel. Az együttműködés az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakára egyaránt kiterjed. Az akcióterületi fejlesztés teljes életciklusában részt vesznek a fejlesztéssel érintett létesítmények üzemeltetői, fenntartói, a helyi civil szervezetek, és a társasházak tulajdonosai. Pontos feladataikat az alábbi táblázat részletezi. 18. táblázat Az akcióterületi fejlesztésben résztvevő partnerek feladata az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakában Főbb feladatok a kiemelt projekthez kapcsolódóan Szervezet az előkészítésben a megvalósításban a fenntartásban elképzelések a fejlesztendő közterek kialakításához szakmai a megújított közterek és városképi és parkok fenntartása, szempontból gondozása, az utca fejlesztési szükségletek bútorok karbantartása, meghatározása, az szükség esetén javítáakcióterületen található sa, pótlása, cseréje a cég – a 2003. évi önkormányzati felújított önkormányzati CXXIX. törvény lakóingatlanok közötti tulajdonú Városüzemeltető rangsorolás felújítás előírásainak lakóingatlanok és Vagyonkezelő betartásával – részt céljából fenntartása, Kft. vehet a közterek és az akcióterületi vízi és karbantartása parkok megújításában közvilágítási közművek a cég hatáskörébe állapotának értékelése, tartozó közművek a kapcsolódó fejlesztési fenntartása, szükségletek, karbantartása, szükség lehetőségek feltárása esetén javítása, a beruházáshoz pótlása, cseréje szükséges közműfejlesztések tervezése, előkészítése Nyíregyházi az akcióterületi a cégek – a 2003. évi Távhőszolgáltató közművek állapotának CXXIX. törvény és a Kft. értékelése, a 16/2006. MeHVM-PM a cégek hatáskörébe tartozó közművek TIGÁZ-DSO kapcsolódó fejlesztési együttes rendelet fenntartása, Földgázelosztó szükségletek, közműberuházásra karbantartása, szükség Kft. lehetőségek feltárása vonatkozó előírásainak esetén javítása, Nyírségvíz Zrt. a beruházáshoz betartásával – részt EON Tiszántúli szükséges közműfejvehetnek az pótlása, cseréje Áramszolgáltató lesztések tervezése, akcióterületi Zrt. előkészítése közműfejlesztésekben Felső-Tisza-vidéki rehabilitált Érpatak Érpatak Érpatak Környezetvédelmi állapotának mederrehabilitáció mederrehabilitáció, és Vízügyi fenntartása, tervezése, előkészítése víztisztító Igazgatóság karbantartása Nyírségi Civilház infrastrukturális és részvétel a soft elemek működtetése Nyíregyházi Civil humán jellegű megvalósításában, a rendezvények, Fórum és annak fejlesztési szükségletek fejlesztés nyomonköveprogramok szervezése tagjai meghatározása az tésében a megújított akcióterületen lakosság aktivizálása létesítményekben a helyi társadalom folyamatos tájékoztatása az előkészítés, a megvalósítás és Város-Kép a fenntartás legfontosabb eseményeiről Nyíregyháza nyomtatott és Nonprofit Kft. elektronikus sajtótermékein keresztül


41

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. Szervezet

Többlakásos társasházak tulajdonosai, lakásszövetkezeti házak

Főbb feladatok a kiemelt projekthez kapcsolódóan az előkészítésben a megvalósításban a fenntartásban a fejlesztési szükségletek a lakóingatlanok beazonosítása a felújítására a felújított lakóingatlanokra vonatkozóan a lakóingatlanok vonatkozóan kivitelezés karbantartása a projektbe bevont megszervezése lakóingatlanok esetében a tervezés

Az ingatlanfejlesztési szándékok felmérése keretében – az akcióterület funkcióiból adódóan – elsősorban a lakossági és közösségi jellegű beruházásokra célszerű figyelmet fordítani. Az üzleti célú fejlesztések szempontjából az akcióterületen működő kiskereskedelmi egységek tulajdonosainak beruházási, felújítási szándékai várhatóak a közterületek megújítása hatásaként. A soft elemek megvalósításában a város maximálisan épít a helyi civil szférára: a civil szervezetekkel mind az önkormányzat, mind annak intézményei szorosan együttműködnek. Ezt jelzik többek között a Nyíregyházi Civil Koncepcióban foglaltak:

a civil szervezetek aktívan részt vesznek az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásában,

az önkormányzat rendszeresen támogatást nyújt civil szervezetek számára főként a szakbizottságok által működtetett pályázati alapok pénzügyi forrásaiból,

a civil szervezeteket bevonják a döntéshozatalba a Nyíregyházi Civil Fórum által delegált bizottsági tagokon keresztül.

Legfontosabb partner az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, amely a Civilházat működteti, és aktív kapcsolatot tart fenn a megyei, városi és akcióterületi civil szervezetekkel. A lakosság részéről várható egyrészt a fejlesztésekkel érintett társasházi tulajdonosok aktív együttműködése, másrészt a fejlesztések hatásaként hamarabb bekövetkezhet a tervezett lakossági fejlesztések kivitelezése, valamint az élénkülő közösségi életnek köszönhetően várható az akcióterületi lakosság aktívabb társadalmi részvétele is. A további együttműködési lehetőségekről és az egyes célcsoportok motiválhatóságáról, bevonhatóságáról a 40. táblázat nyújt részletes áttekintést. A partnerségi egyeztetések dokumentációját a Mellékletek tartalmazzák. 4.8

Piaci igények, lehetőségek felmérése, ingatlanárak becslése

A piaci viszonyok elemzésénél egy olyan területre térünk ki részletesen, amely a fejlesztések szempontjából releváns: az ingatlanárak változásának tendenciájára és a fejlesztések következtében várható alakulására. Az akcióterületi ingatlanok többsége magántulajdonban lévő lakóingatlan. Az akcióterületi ingatlanok árainak értékelése a KSH Ingatlanadattárára, a kínálati árak statisztikai elemzésére, valamint ingatlanpiaci helyzetjelentésekre épül. Mivel az ingatlanpiaci adatok megbízhatósága több tényező miatt (pl. a rendelkezésre álló adatok módszertani jellemzői, reprezentativitása, hitelessége, összehasonlíthatósága) nem minden esetben megfelelő, ezért több forrást is felhasználtunk a folyamatok bemutatására. Azonban a legnagyobb adatbázist tartalmazó kiadvány, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Ingatlanadattár sem teljes körű, az abból nyerhető adatok messzemenő következtetések levonására nem alkalmasak, inkább csak tájékoztató jellegű megállapításokat lehet általuk tenni. Fontos


42


felhívni a figyelmet arra is, hogy csak olyan utcákra vonatkozó adatokat tartalmaz, ahol az ügyletek száma ingatlantípusonként legalább 3 volt. 19. táblázat Lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai az érkerti akcióterület utcáiban (Ft/m²) 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Állomás tér Arany János utca Árpád utca

n.a. 39 36

n.a. 42 34

n.a. 53 43

n.a. 70 62

n.a. 83 89

n.a. 115 106

n.a. 142 132

164 152 142

246 156 133

223 145 134

221 153 146

n.a. 164 150

Damjanich utca Deák Ferenc utca

31 40

n.a. n.a.

39 62

85 79

94 87

107 99

144 127

n.a. 172

51 178

150 215

143 171

160 198

Huszár sor Lehel utca

23 n.a.

n.a. n.a.

n.a. n.a.

60 n.a.

64 n.a.

74 88

75 92

n.a. n.a.

n.a. n.a.

n.a. n.a.

209 n.a.

n.a. n.a.

Móricz Zsigmond utca Szarvas utca

42 42

n.a. n.a.

38 47

73 72

74 93

101 130

107 154

119 186

133 205

124 187

123 175

152 185

Toldi utca Vécsey köz

33 n.a.

38 n.a.

39 61

61 n.a.

79 n.a.

99 105

123 130

132 171

124 n.a.

130 n.a.

136 177

147 194

Vécsey utca Érkerti akcióterület Nyíregyháza

40

n.a.

n.a.

91

117

108

188

178

186

186

131

184

36,2

38

47,8

72,6

86,7

103

129

157

157

166

162

170

41

41

48

71

93

113

147

175

172

174

175

187

Forrás: Ingatlanadattár 1997-2008, KSH

Összefoglalóan megállapítható, hogy az érkerti akcióterületen a lakások átlagos ára – a 2000. év kivételével – változó mértékben, 4,6-12,6%-kal elmarad a nyíregyházi átlagtól. Ennek oka elsősorban a lakások állapotában és az akcióterület szociális státuszában keresendő, amit a viszonylag előnyös elhelyezkedés sem képes ellensúlyozni. Az egyébként sem kedvező helyzetet tovább árnyalják azok az utcák, amelyek nem tartoznak teljes hosszukban az akcióterülethez, azonban nem lehet leválogatni az adatokat házszám szerint. Ezek jellemzően azok az utcák, amelyek a belváros irányában folytatódnak (pl. Szarvas utca, Deák Ferenc utca), így többnyire magasabb árakkal jellemezhetők az érkerti átlaghoz képest. Hasonlóak a különbségek a panellakások, illetve a többlakásos társasházakban található lakások ingatlanárai között az Érkert és Nyíregyháza viszonylatában is azzal a különbséggel, hogy az érkerti panellakások ára 2002-2004 között és 2007-ben kismértékben meghaladta a nyíregyházi átlagot. Szembetűnő azonban a panel és az egyéb társasházi lakások árai közötti – országosan is jellemző – különbség, amely leginkább 2003 óta követhető nyomon: 2008-ban egy ugyanakkora panellakásért 15-20%-kal fizettek kevesebbet. Ezért is nagyon fontos a házgyári technológiával épült lakások – minimálisan – energetikai korszerűsítése, mivel a nyílászárók cseréjével és hőszigeteléssel a tapasztalatok szerint az energiafelhasználás 40-60%-kal csökkenthető. Az így olcsóbb fenntartásúvá váló lakások piaci értéke is magasabb lesz.


43

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. 4. ábra A panelépületek és a többlakásos társasházak lakásárainak változása az Érkertben és Nyíregyházán (Ft/m²)

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 panel - Érkert

34

33 68,5

panel - Nyíregyháza

34

35

69

123 139 147 126 127 145 149 91

114 134 139 133 133 138 161

többlakásos társasház - 36,6 37,7 48,8 74,9 96,4 107 128 159 180 171 164 166 Érkert többlakásos társasház Nyíregyháza

40

40

48

72

96

118 153 187 180 184 180 189

Általánosságban kijelenthető, hogy – az országos tendenciáknak megfelelően – a jelentős részben befektetési célra használt aránytalan lakástámogatási rendszer által teremtett konjunktúra megszűnt. A feltételek megváltozásával a kisbefektetők szabadulni igyekeznek az ilyen céllal vásárolt ingatlanjaiktól, így a kínálat meghaladja a keresletet. A városrészek közötti különbségek jelentősek, ami az árak mellett az értékesítések dinamikájában is megmutatkozik. Forgalmat jellemzően az egzisztenciájukat megteremtő első lakásvásárlók generálnak, akik számára – alacsonyabb árfekvésével – az Érkert is megfelelő kiindulási helyet jelenthet, de az akcióterületre összességében inkább az ingatlanpiaci stagnálás jellemző mind a forgalom, mind az árak tekintetében. Ezt a kedvezőtlen folyamatot ellensúlyozhatja a városrehabilitáció következtében előrejelezhető 5-10%-os áremelkedés (a rehabilitált közterek közelében fekvő és a felújított lakások esetében), amelyet jól példáz a jósavárosi lakótelep megújítása is, ahol a megújult települési környezet a kereslet fokozódását és az ingatlanárak emelkedését idézte elő. A nyíregyházi ingatlanpiac sajátossága, hogy a – bokortanyákkal és a város központi belterületétől viszonylag távol található, viszonylag különálló városrészekkel jellemezhető – településszerkezetnek köszönhetően a szuburbanizáció folyamata a közigazgatási határon belül megy végbe. Ez a szokásosnál nagyobb fokú rugalmasságot jelent a lakosság számára, ami miatt a városrészek vonzereje közötti különbségek az árakban is gyorsan érzékelhetőek. Az albérleti piac szempontjából az Érkert viszonylag kedvezőtlen helyzetben van: a keresletet elsősorban a főiskola generálja, amely a város északi részén, az Érkerttől


44


viszonylag távol helyezkedik el. Emiatt az albérleti díjak némileg alacsonyabbak a jósavárosi vagy az örökösföldi árakhoz viszonyítva (2008. szeptemberi adatok alapján egy átlagos méretű, 1,5-2 szobás lakás díja 34-35 ezer forint körül mozog). Az akcióterületen élő lakosok fejlesztések iránti igényének felmérése a partnerségi egyeztetések (tájékoztatók, fórumok és kérdőíves felmérések) keretében történt meg (erről részletesebben lásd a Partnerségi egyeztetések című fejezetet.) A felmérések eredményei a Mellékletek között találhatóak.


45


5

FEJLESZTÉS CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK

5.1

Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai

Annak érdekében, hogy a szociális városrehabilitáció céljait meghatározzuk, elengedhetetlen a háttérben meghúzódó szükségletek és problémák beazonosítása. Erre lehetőséget kínál a problémafa, amely az akcióterület gyengeségeit rendezi logikai, ok-okozati összefüggésbe. A gyengeségek közti logikai kapcsolat egy központi problémában öltött testet a problémaelemzés során, ez pedig az, hogy az Érkert által nyújtott életminőség nem megfelelő a város többi részéhez képest, ez csökkenti a lakótelep vonzerejét, ami egy szociális spirálhoz, a hátrányosabb helyzetű lakosság koncentrációjához, szegregációhoz vezethet. Az okok sokfélék, de alapvetően három fő csoportba rendezhetők – erre reagálhatnak a tervezett beavatkozások.

Egyrészt a közszolgáltatásokat nyújtó intézmény elavult műszaki állapota és hiányos infrastrukturális adottságai nem teszik lehetővé a magas színvonalú szolgáltatást, még akkor sem, ha egyébként a megfelelő képzettséggel és elhivatottsággal jellemezhető humán erőforrás rendelkezésre áll.

Másrészt a közterületek minőségi és mennyiségi mutatói több tekintetben nem felelnek meg azoknak a feltételeknek, amelyek a közterek multifunkcionalitását biztosítják (gondozott zöldfelületek, egyedi utcabútorok, Érpatak rehabilitációja stb.).

Ezekhez járulnak hozzá olyan szociális kimenetelű problémák, mint az iparosított technológiával épített lakóépületek leromlott állapota és a közbiztonság veszélyeztetettsége.

A városrehabilitációra irányuló projekt szükségességét tehát egyértelmű társadalmi igények, elvárások indokolják. Amennyiben az egyes projektelemek szükségességét vesszük figyelembe, akkor a társadalmi igényeken kívül az érintett intézmények 5.6 fejezetben bemutatott műszaki állapota és infrastrukturális felszereltsége is előtérbe kerül, ami az intézmények fenntarthatóságát is kedvezőtlenül befolyásolja. A jogszabályi kényszer elsősorban az akadálymentesítéssel kapcsolatban merül fel: a közintézményekben jelenleg sem a külső megközelíthetőség, sem a belső terek fizikai használata nem megoldott, valamint hiányzik az infokommunikációs akadálymentesítés is.


46

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. 5. ábra Az akcióterület problémáit bemutató problémafa Az érkerti lakótelep által nyújtott életminőség nem megfelelő, emiatt a városrész attraktivitása csökken

Szociális konfliktusok és problémák megjelenése

Az érintett intézmények nem korszerűek

A közterületek alulhasznosítottak, nem működnek valódi közösségi térként

Magas üzemeltetési, fenntartási költségek

Egyes köztereknél jellemző a monofunkcionalitás, a közlekedési funkció dominanciája

Intézmények alacsony energiahatékonysága

Intézmények elavult műszaki állapota

Intézmények hiányos infrastrukturális felszereltsége

Rossz állapotú panelházak jelenléte

Hajléktalanság és prostitúció miatt nem megfelelő közbiztonság

Érpatak leromlott környezete, ami parkolóként funkcionál a szűk kapacitás miatt

Utcabútorok alacsony száma

Kevés és leromlott állapotú zöldfelület

A szociális városrehabilitáció célkitűzéseit a problémafa tükörképeként értelmezendő célfa segítségével ábrázoljuk. 6. ábra Az akcióterület fejlesztési céljait bemutató célfa Az érkerti lakótelep által nyújtott életminőség emelkedik, emiatt a városrész attraktivitása erősödik

Az érintett intézmények korszerűek

A szociális konfliktusok és problémák csökkennek

Az Érkert közterületei valódi közösségi térként működnek

Reális üzemeltetési, fenntartási költségek

A közterek többségénél jellemző a multifunkcionalitás

Az intézmények energiahatékonysága magas Intézmények műszaki állapota jó

Intézmények infrastrukturális felszereltsége magas

A panelházak egy része műszakilag megújul

A közbiztonság javul


Érpatak környezete megújul

Elegendő és jó minőségű utcabútor

A zöldfelület kiterjedése nő, minősége javul

47


Ezek alapján az érkerti szociális városrehabilitáció általános, átfogó célkitűzése a következőképpen fogalmazható meg: Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével. Az Érkert esetében az alapvető célkitűzés a lakótelep kedvező elhelyezkedésére építve a városrész vonzerejének növelése a nagyvárosias lakókörnyezet minőségi megújításával, ami magában foglalja a panellakások rekonstrukcióját, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közterek, parkok és játszóterek rendezését, a parkolási gondok megoldását, valamint a közbiztonság javítását. Mindez hozzájárul a lakótelepi környezet oldásához, az egyre nagyobb mértékben jelentkező szociális problémák felszámolásához és a társadalmi kohézió erősödéséhez, ami által megakadályozható egy újabb szegregátum kialakulása. Mivel a városrész a belváros elérhető közelségében helyezkedik el, ezért olyan jellegű közszolgáltatások fejlesztésére célszerű hangsúlyt fektetni, amelyeket a lakossághoz a lehető legközelebb kell ellátni, vagyis a vegyes területhasználat csak az Érkert egyes részein szükségesek. A beavatkozások elsődleges célcsoportját a helyi lakosság alkotja, mivel azonban a városrész Nyíregyháza egyik kapuja, a vasútállomás mellett helyezkedik el, ezért közvetetten az ide érkezők is a fejlesztések haszonélvezőinek tekintendők. Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások egyik legfontosabb célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A város lakótelepein jellemző egyfajta népességcsere, amelynek eredményeként az Érkertben is lassan többségbe kerül az alacsonyabb társadalmi státuszú, csekély vásárlóerővel rendelkező lakosság. A lakótelep nagy részét lefedő akcióterület felértékelődéséhez olyan fejlesztések megvalósítása szükséges, amelyek elsősorban az életminőség és a lakókörnyezet javítását célozzák meg:

A város korábbi panelrekonstrukciós tapasztalait felhasználva sor kerül a Toldi utcai lakóépületek közös részeinek felújítására és energetikai korszerűsítésére.

Jelenleg a növekvő motorizáció és a helyhiány miatt a lakótelep több pontján gondot okoz a parkolás. A probléma megoldásához emelni kell a parkolóhelyek számát elsősorban a lakások, valamint az önkormányzati és civil intézmények közelében.

A jelenleg elhanyagolt, de városszerkezeti szempontból nagy jelentőségű Érpatakot a város és a lakótelep részévé kell tenni úgy, hogy a lakossági véleményekkel ellentétben ne csak az Érpatak közelében élők, hanem az akcióterület teljes lakossága a fejlesztés haszonélvezője legyen. A mederrehabilitáció elvégzésével lehetővé válik egy sétány létrehozása térburkolat kialakításával és gyaloghíd építésével.

Az érkerti oktatási, szociális és rendészeti intézmények esetében egyrészt infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani, másrészt a szolgáltatások körét és


7. ábra Az Érpatak lakótelepi szakasza

48


minőségét bővíteni, javítani kell (többek között ESZA-típusú beavatkozások megvalósításával), ami lehetővé teszi a városrész központi funkcióinak megerősítését is.

Az Érkert sajátossága Civilháznak köszönhetően a civil szervezetek nagyarányú és intenzív jelenléte. A projekt keretében kiemelt jelentősséggel bír a civil programok megvalósítása és a civil szervezetek közötti együttműködések bővítése, erősítése.

A fentieknek megfelelően a városrehabilitáció specifikus célja a magasabb minőségű lakókörnyezet és széleskörű szolgáltatások biztosítása a lakosság, a civil szervezetek és a vállalkozások számára intézmény- és közterület-fejlesztéssel. Az érkerti lakótelep köztereinek és zöldfelületeinek megújítása, az intézmények fizikai rekonstrukciója és tartalmi fejlesztése hozzájárul a (köz)szolgáltatások minőségének javulásához, a közösségi élet lehetőségeinek bővüléséhez. A komplex célkitűzés megvalósulásához az alábbi részcélok kapcsolódnak: 1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával A fejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy a lakosság közvetlen életminősége javuljon azáltal, hogy az iparosított technológiával épült panelházak homlokzata, szigetelése, közös részei megújításra kerüljenek. Mindezek – a főként energetikai – korszerűsítések hozzájárulnak a költséghatékonyabb fenntartáshoz és a lakások értékének emelkedéséhez, ami megakadályozza az akcióterület társadalmi szegregációját. 2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése Az Érkertben számos közszolgáltatást nyújtó intézmény található, amelyek infrastrukturális fejlesztése, a szolgáltatások színvonalasabbá tétele a civil és a közszféra funkcióinak megerősítését szolgálja. A közszolgáltatások esetében egyrészt célkitűzés a középületek megújult külsővel történő ellátása, másrészt a szolgáltatási infrastruktúra, eszközpark korszerűsítése. Az esélyegyenlőségi követelményeket is maximálisan figyelembe vevő korszerűsítések nyomán az érintett intézmények által nyújtott – elsősorban oktatási és közösségi – szolgáltatások a lakótelep teljes lakossága számára könnyebben elérhetővé válik. A főként önkormányzati tulajdonú épületek – részben energetikai – korszerűsítése a fenntartási költségek csökkentésével az üzemeltetők gazdálkodását is javítja. A civil és közszolgáltatások korszerűsítését az akcióterületi fejlesztések közül az oktatási intézmények, valamint a Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs közös épületének megújítása szolgálja, amelyekhez ESZA-típusú tevékenységek kapcsolódnak. Az átfogó cél érdekében az akcióterületi beruházásokon túlmenően szükséges az olyan közösségi akciók támogatása, amely az érintett épületek használatbavételét, a városi életbe való bekapcsolását, ezáltal pedig a helyi közösségi identitást erősíti. 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával Az érkerti lakótelep közösségi funkcióinak és a helyi lakosság identitásának megerősítéséhez a meghatározó épületek rekonstrukciója mellett elengedhetetlen az akcióterület köztereinek megújítása is, amelyek elsősorban a városi funkciók bővítése és az élhető város megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. A közterek megújításánál célkitűzés, hogy az egyes terek sajátos arculatuk megteremtésével alkalmasak legyenek a városi identitás, a közösségi érzés erősítésére. A közterületek megújításához kapcsolódik a lakótelep közlekedési feltételeinek javítása útfelújítással és parkolók kialakításával. 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése


49


Az érkerti lakótelep átfogó fejlesztése a horizontális fenntarthatósági és esélyegyenlőségi célkitűzések eléréséhez is hozzájárul. Egyrészt a zaj- és légszennyezettségi szint csökkentése irányába hatnak

a környezetbarát közlekedés feltételrendszerének javítását célzó intézkedések,

a városi zöldövezetek nagyarányú növelése a közterületek programján keresztül (a kialakított és/vagy megújított zöldfelületek),

valamint a közintézmények energiahatékonysági fejlesztése.

rekonstrukciós

Másrészt valamennyi beruházás az esélyegyenlőségi szempontok maximális figyelembevételével valósul meg, amelyek mind a fizikai környezet megfelelő kialakításában, mind a biztosított szolgáltatásokban megnyilvánulnak (intézmények energetikai korszerűsítése, akadálymentesítése, köztereken a zöldfelületek arányának növelése és minőségének javítása stb.).


50


Átfogó cél

20. táblázat Az akcióterületi fejlesztések átfogó céljának és részcéljainak indikátorai Mértékegység

Bázisérték (2008)

Célérték

Célérték elérésének időpontja

Forrás

output

m²

0

*

2013

Polgármesteri Hivatal

eredmény

fő

5731

5740

2013


hatás output

% db

0 0

75 10

2013 2012

Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal

output

db

0

870

2013


eredmény

KJ

0

*

2013


output

db

0

1

2013


output

db

0

3

2013


eredmény

db

*

*

2013


output

m²

0

*

2013


Felújított zöldfelület nagysága

output

m²

0

*

2013


Akadálymentesített önkormányzati intézmények száma az akcióterületen

output

db

0

*

2013


2013

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Mutató megnevezése

Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével.

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészen Lakossági elégedettség Felújított lakóépületek száma Felújítással érintett lakások száma Támogatás eredményeként elért energiamegtakarítás Felújított civil és közintézmények száma Felújított oktatási intézmények száma A fejlesztés nyomán újonnan kialakított / megerősített köz-, közösségi és profitorientált szolgáltatások száma a projekt által érintett akcióterületen Rehabilitált közterek és parkok nagysága

1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával

Részcélok

Mutató típusa

Cél/részcél

2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése

Levegőszennyezettség mértékének csökkenése

eredmény

%

0

* - az indikátor értéke később kerül meghatározásra


51

2%


5.2

A célok illeszkedése az operatív programok rendszerébe

A 2007-2013 közötti költségvetési periódusra vonatkozó operatív programokat tekintve az érkerti lakótelep rehabilitációja az Észak-alföldi operatív program (ÉAOP) kiemelt projektjeként valósulhat meg. Ennek megfelelően elsősorban ezt a programot mutatjuk be a stratégiai célrendszer felépítését követve. A projekt az ÉAOP átfogó célkitűzését tekintve elsősorban a területi különbségek csökkentéséhez járul hozzá. Az ÉAOP specifikus céljai közül a projekt legerősebben az épített és természeti környezet állapotának javításához kapcsolódik: a fejlesztések a települési életminőség és a lakókörnyezet kedvező irányú befolyásolásával elősegíti a régió funkciógazdag városhálózatának kialakulását. A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítését a számukra biztosított szolgáltatások teszik lehetővé. A rehabilitáció legszorosabban az ÉAOP 5. prioritásához, a Térségfejlesztéshez kapcsolódik. Ezen belül a projekt közvetlenül illeszkedik az épített környezet minőségének javítása operatív célhoz, amely a vonzó, biztonságos, egészséges lakó- és munkahelyi környezet megteremtésére irányul. A városrehabilitációnak köszönhetően alapvetően megújul egy városrész épített környezete az ott található közintézményektől kezdve a köztereken át a társasházakig. Mindez pozitív hatást fejt ki a városrész társadalmi és gazdasági felzárkózására, amivel csökkenthetők a településen belüli különbségek. A beruházások által nemcsak az érkerti lakótelep vonzereje emelkedik, hiszen azok egész Nyíregyháza fejlődésére kedvező hatást fejtenek ki.

8. ábra Az ÉAOP illeszkedésvizsgálatban megjelenő célrendszere

Közvetett a kapcsolat a prioritás másik két operatív céljával (természeti környezet állapotának megóvása, fejlesztése, civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése):

a városi zöldfelületek kialakítása indirekt módon javítja a település légszennyezettségi állapotát, egészségesebb életfeltételeket, valamint rekreációs lehetőségeket biztosít a lakosság és a turisták számára;

azzal, hogy a város több és jobb közösségi teret biztosít a város lakosságának, erősíti a civil öntudatot, a társadalmi önszerveződés formáit, valamint lehetőséget és helyszínt teremt számukra közösségi rendezvények szervezéséhez – elősegítve ezáltal a civil szféra erőteljesebb társadalmi szerepvállalását.

Az érkerti rehabilitáció végrehajtásához az ÉAOP-hoz kapcsolódó regionális akcióterveken belül az 5.1.1. konstrukció (Város- és településfejlesztési akciók) B komponense (Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések a megyei jogú városokban) nyújt támogatást. A támogatás alapvető célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai


52


megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a varos fejlődésébe. A lakótelep átfogó fejlesztésével a belváros közelében elhelyezkedő terület teljes mértékben bekapcsolódik a település vérkeringésébe – kibővítve a város rekreációs övezetét is funkcionális és térbeli szempontból egyaránt. A fenti célhierarchia mellett az ÉAOP külön fejezetet szán a régió gazdasági, társadalmi életében kiemelt szerepet játszó, térszervező erejű városhálózat fejlesztésének. A nyíregyházi városrehabilitáció több szempontból megfelel a regionális városfejlesztés deklarált alapelveinek:

maximálisan figyelembe veszi a településszerkezet sajátosságait,

kiszolgálja a kistérség, valamint a tágabb vonzáskörzet településeit (a Nyírségi Civilház fejlesztésével),

valamint erőteljes szinergiát mutat a közszolgáltatások újjászervezésével, amely elsősorban kistérségi szinten próbálja koncentrálni a humán szolgáltatásokat.

A szociális városrehabilitáció a tervezett fejlesztések révén, valamint az érkerti lakótelepen jelentkező társadalmi problémák miatt az ÉAOP-on belül más prioritások, illetve az ÉAOP-on kívül más operatív programok intézkedéseihez, konstrukcióihoz, komponenseihez is illeszkedik, ami a további lehetséges támogatási források feltárása miatt kiemelten fontos, jóllehet ilyen komplex módon, az összes projektelemre kiterjedően más programból a projekt nem valósítható meg. 21. táblázat A projektelemek illeszkedése más operatív programokhoz

Operatív program

Észak-alföldi operatív program

Társadalmi infrastruktúra operatív program

Egyéb forrás

5.3

Konstrukció/komponens 3.1.2. Önkormányzati utak fejlesztése 4.1.1. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése 4.1.4. Közösségi és rekreációs intézmények fejlesztése 4.1.5. Akadálymentesítés 5.1.3. A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése 1.2.3. „Tudásdepó-Expressz” – Összehangolt könyvtári szolgáltatások infrastruktúrafejlesztése 2.5.1. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásfejlesztése 3.3.2. Esélyegyenlőségi programok végrehajtása 5.2.5. Gyermekek és fiatalok integrációs programjai 5.5.1. Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációja 5.5.3. Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztő szervezetek támogatása 5.7.1. „Egyedül nem megy" a társadalmi kohéziót erősítő civil szervezetek programjainak és hálózatosodásának fejlesztésére 5.9.1. Társadalmi bűnmegelőzési célok megvalósítása Iparosított technológiával épült lakóépületek energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatására (Panel program)

Az akcióterület beavatkozásai

Az alábbi fejezet bemutatja, hogy melyek azok a beavatkozások, melyek megvalósításával a kitűzött célok elérhetők, és amelyeket az Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és partnerei az akcióterületen az elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek


53


elvégezni – az akcióterület fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében. A beavatkozások projektek megvalósítását jelentik. Az akcióterületi beavatkozások kijelölésére a problémákra és a célcsoportok igényeire adható válaszok, valamint a város és az akcióterület adottságainak minél jobb hasznosítása alapján került sor. A beavatkozások kiválasztásának további feltétele volt, hogy – a fejlesztéspolitikai keretek lehetőségei között – feleljenek meg az akcióterület és a városfejlesztés céljainak. A középtávon (2-7 év) tervezett akcióterületi beavatkozások között a közszféra és a magánszféra tevékenységei egyaránt megtalálhatóak. Ezek a következők: A. Városrehabilitációs célú állami támogatás keretében az önkormányzat és partnerei által megvalósítani tervezett fejlesztések:

Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs közös épületének felújítása

Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása

Kincskereső Óvoda külső felújítása

Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása



Kiegészítő, „soft” tevékenységek megvalósítása o Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok o Szociális tevékenység a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére o Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok o A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok o Idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése o Városmarketing tevékenységek

B. Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán B1. A magánszféra akcióterületi fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó (pályázattal párhuzamosan megvalósuló) fejlesztései:

Jelenleg nem ismert ilyen fejlesztés

B2. A magánszféra akcióterületi fejlesztéseket kiegészítő, indirekt fejlesztési elképzelései (az akcióterületi fejlesztések hatásaként)

Nyílászáró-cserék a felújított lakó-épületekben

Garázsok építése

Marika presszó felújítása

C. Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani (nem a ROP támogatott projekt része)

Őzike bölcsőde energiahatékonysági felújítása

Érpatak rehabilitációja

Parkolók kialakítása


54


Körforgalom kialakítása az Arany J. u. – Szarvas u. – Kígyó u. kereszteződésében

Nagykörút délnyugati szakaszának megépítése

Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése

Érpatak további lefedése, az akcióterület közterületeinek további rendezése

(A fenti vonal jelzi a ROP pályázathoz közvetlenül kapcsolódó és az azon túlmutató akcióterületi fejlesztések viszonyát.)

5.4

Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi elvárt nem fejlesztési tevékenységek végrehajtását tervezi a városrehabilitáció kapcsán annak érdekében, hogy a – volumenét tekintve elsősorban beruházásokban realizálódó – fejlesztések hatékonysága növekedjen.

Beépítési javaslat készítése: Az akcióterület kiemelt közterei esetében új beépítési javaslat készül a magánszféra esetleges befektetéseinek ösztönzése céljából. A konkrét épület-felújítások esetében fontos a szabályozási terv előírásainak betartatása a városképet zavaró beépítések elkerülése érdekében.

Műszaki támogatás: az Integrált Városfejlesztési Stratégiában és az Előzetes Akcióterületi Tervben megfogalmazott fejlesztési célok szempontjából feltárásra kerülnek az esetleges módosítási szükségletek a településrendezési terv aktuális felülvizsgálatakor.

Beruházói igények egyeztetése: a városrész lakófunkciója miatt nem számít a magántőke elsődleges célterületének. Ettől függetlenül meg kell vizsgálni a magántőke bevonásának lehetőségét és az erre irányuló szándékokat, ami hozzájárulhat az önkormányzat által biztosítandó sajáterő összegének csökkentéséhez. Amennyiben ez megvalósul, célszerű anyagi hozzájárulást kérni a közterek tervezett rekonstrukciójához, mert a rehabilitáció értékesebbé teszi a környező ingatlanokat.

Városmarketing stratégia elkészítése: a célcsoport-orientált stratégia megalapozza a városrehabilitáció lakossági kommunikációs koncepcióját, amelynek célja egyrészt a városrehabilitációs tevékenységek elfogadottságának és ismertségének növelése a helyi társadalom körében, másrészt a megújított létesítmények minél nagyobb fokú kihasználtsága.

Kiskereskedelmi egységek tudatos vonzása az akcióterületre: az alapvetően lakófunkciójú akcióterületen elsősorban a helyi lakosság kiszolgálására fókuszáló kiskereskedelmi egységek működnek. Alapos felmérést követően meghatározhatók a hiányfunkciók a kereskedelmi-szolgáltatási területen. A jövőben arra kell törekedni, hogy a lakossági igények minél magasabb fokú kielégítése történjen meg az Érkertben. Ösztönző lehet a parkolási lehetőségek javítása, valamint a portálfelújítóknak a helyi adó visszatérítése.

Hatóságokkal való együttműködés a szakágazati elképzelésekkel való összhang megteremtése céljából: az alábbi hatóságokkal való együttműködés projekt eredményes lebonyolítása érdekében elengedhetetlen (zárójelben az egyeztetés tárgya):

-

Észak-alföldi Regionális Közigazgatási (településrendezési terv módosítása),


Hivatal

Állami

Főépítész

55


-

Önkormányzati Minisztérium (településpolitikai kérdések),

-

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság (területfejlesztési kérdések),

-

Észak-alföldi Regionális kezdeményezések),

-

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Érpatak mederrehabilitáció).

Munkaügyi

Központ

(helyi

foglalkoztatási

A városrehabilitáció előkészítése során megkeresett szakhatóságok listája a Mellékletek között található.

5.5

Lakossági konzultáció: a város – korábbi gyakorlatának és az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglaltaknak megfelelően – a városrehabilitáció előkészítése és megvalósítása során is kiemelt figyelmet fordít a civil szervezetek és a lakosság bevonására. A rendszeres konzultációra a hagyományos lakossági fórumokon kívül az online lakossági fórumok is lehetőséget teremtenek. A lakosság véleményének beépítését szolgálják a már megvalósított és tervezett kérdőíves felmérések is. A városrehabilitáció jellegének megfelelően kiemelt szerepet játszanak a város életében meghatározó civil szervezetek, az érintettek aktív bevonása érdekében támogatói csoport alakult. Beavatkozási típusok és tevékenységek

A Városfejlesztési kézikönyv iránymutatásának megfelelően az akcióterületen tervezett vagy folyamatban lévő beavatkozások három kategóriába sorolhatók:

az EAOP-5.1.1/B komponens keretében megvalósítandó tevékenységek;

magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások;

kapcsolódó, közszféra által megvalósítani kívánt fejlesztések (folyamatban lévő, illetve az akcióterületi fejlesztés következő ütemében tervezett beavatkozások).

Az érkerti akcióterület megújítása nem öncélú fejlesztések halmaza, hanem egymáshoz kapcsolódó és egymás hatásait kiegészítő beavatkozások sorozata, amelyek célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével. A fejlesztéseket integráltan, logikus egymásra építésével kívánja a bevonandó partnerekkel szoros együttműködésben megvalósítani, oly módon, hogy azok további fejlesztések kiinduló, mozgató elemei lehessenek. A kijelölt beavatkozások – egymáshoz való térbeli és funkcionális kapcsolódásuk, szinergikus hatásuk révén – hozzájárulnak a helyzetelemzés során feltárt problémák megoldásához. Az alábbi térkép bemutatja az akcióterületet, valamint azon belül az egyes projektelemek elhelyezkedését, a fenti kategóriánként csoportosítva.


56

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. 8. térkép Az akcióterületi beavatkozások, projektelemek megnevezése és elhelyezkedése

1.

2. 3. 4. 5. 6.

Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs épületének felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Marika presszó felújítása Ablakcserék a felújított lakóépületekben Körút (Huszár sor – Móricz Zs. u.) fejlesztése (négynyomúsítás, új útvonal) Érpatak mederrehabilitáció, víztisztító Érpatak további lefedése, az akcióterület közterületeinek további rendezése Őzike bölcsőde energia hatékonysági felújítása Állomás tér parkolók építése Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése

A háromféle beavatkozás típus keretében megvalósuló fejlesztések hozzájárulását az akcióterület specifikus céljaihoz, a projektek megvalósítási feltételeit és tervezett időszakait következő GANTT diagram foglalja össze.


57

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. 22. táblázat A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése (tájékoztatás céljából) Beavatkozás típusa

Projekt neve Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása

ROP támogatással

Magánforrással (ROP projekttel párhuzamosan, vagy ROP projekt hatásaként)

Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása „Soft” tevékenységek

Jelmagyarázat:

2. és 4. részcél 2. és 4. részcél 2. és 4. részcél 2. és 4. részcél 3. és 4. részcél 1. részcél 2. és 4. részcél


3. részcél


3. részcél

Ablakcserék a felújított lakóépületekben Körút (Móricz Zs. u.) fejlesztése (négynyomúsítás, új útvonal) Érpatak rehabilitációja

Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként

Akcióterületi részcélhoz való hozzájárulás

Érpatak további lefedése, az akcióterület közterületeinek további rendezése Körforgalom kialakítása (Arany J. u. – Szarvas u. kereszteződés) Őzike bölcsőde energia hatékonysági felújítása

1. részcél 3. és 4. részcél 3. részcél 3. részcél 3. és 4. részcél 2. és 4. részcél

Állomás tér parkolók építése

3. részcél

Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése

3. részcél

Megvalósítás feltétele

2009 1

2

nem építési engedély köteles nem építési engedély köteles nem építési engedély köteles nem építési engedély köteles engedélyes terv, kiviteli terv nem építési engedély köteles programterv magánforrás, szükséges tervek, engedélyek magánforrás, szükséges tervek, engedélyek magánforrás állami döntés, szükséges tervek, engedélyek szükséges tervek, engedélyek pénzügyi források, szükséges tervek, engedélyek szükséges tervek, engedélyek szükséges tervek, engedélyek szükséges tervek, engedélyek állami döntés, szükséges tervek, engedélyek

megvalósítás


58

3

2010 4

1

2

3

2011 4

1

2

3

2012 4

1

2

3

2013 4

1

2

3

4


5.6

Az Észak-alföldi operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma

5.6.1

Tevékenységek bemutatása

Ebben e fejezetben részletesen bemutatjuk az érintett létesítmények jelenlegi helyzetét és az ott tervezett fejlesztéseket. A beavatkozások tervezése az alábbi szempontok figyelembevételével történt:

a beavatkozások eredményeként létrejönnek az akcióterületen a fizikai kereteik minősége szempontjából megújult funkciók, közösségi szolgáltatások;

az akcióterületi fejlesztés lehetőségeihez mérten ösztönzi az egységes városkép kialakulását;

a fejlesztések illeszkednek a városképbe esztétikai-építészeti minőségük alapján;

a beavatkozások révén a jelenlegi állapothoz képest bővített szolgáltatások, a meglévő szolgáltatások kibővített területen, magasabb minőségben valósulnak meg, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az akcióterület szélesebb körű szerepkört, feladatkört tudjon ellátni;

tekintettel van a fejlesztés a természeti és épített értékek megóvására;

a fejlesztés során a projektgazda előnyben részesíti a meglévő, használatban lévő épületállomány átalakítását az új létesítmények kialakításánál;

a projekt nem okozza az alacsonystátuszú lakosság arányának növekedését az akcióterületen, és a város más területein sem járul hozzá az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez;

a pályázat megfelelően alátámasztva tartalmazza, hogy a fejlesztések hatására az akcióterületen fokozottan érvényesül az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra és szociális szolgáltatások rendszeréhez való hozzáférés, és így biztosítottá válik számukra a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség.

Az egyes tevékenységek összefoglaló bemutatását a következő táblázat tartalmazza.


59

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. 23. táblázat: Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt neve

Projekt helyszíne

Gazdasági célú

Városi funkciót erősítő

Közösségi célú

Közszféra funkcióit erősítő

Lakás célú

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA


Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) felújítása

Érkerti Rendőrörs felújítása


Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok

Toldi utca, Damjanich utca, közterületek, Érpatak

Damjanich u. 4-6.

Damjanich u. 4-6.

Toldi u. 56. 58. 60. 62. 64. 66. 68. 65. 67. 69.

Felújított épületek, közterületek

6593/2

6521/5, 6521/9, 6521/11, 6521/6, 6521/7, 6521/13, 6521/15, 6593/4, 6593/6, 6593/8

6578, 6580 6592/40, 6521/20, 6465/3, 6579

hrsz

Projekt neve Projekt helyszíne hrsz Projekt neve Projekt helyszíne hrsz

6593/2

Projekt helyszíne hrsz

Vécsey köz 27. 6465/4

ESZA

Szociális tevékenység a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére Felújított épületek, közterületek

Árpád u. 52-58. 6638 Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Vécsey köz 29. 6465/2

Projekt neve


ERFA

Kincskereső Óvoda külső felújítása

Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása

„Soft” tevékenység

Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok Felújított épületek, közterületek A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok Felújított épületek, közterületek

60

Magánberuházás a projekttel párhuzamosan Nem támogatott

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap

Gazdasági célú

Városi funkciót erősítő

ERFA

ERFA

Közösségi célú

Közszféra funkcióit erősítő

Lakás célú

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ESZA Idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése Felújított épületek, közterületek

Projekt neve Projekt helyszíne hrsz Projekt neve Projekt helyszíne hrsz


„Soft” tevékenység

Városmarketing tevékenységek Felújított épületek, közterületek

61

Magánberuházás a projekttel párhuzamosan Nem támogatott


Az alábbiakban áttekintést nyújtunk az érintett létesítmények jelenlegi állapotáról, a felmerült szükségletekről, a jövőbeli funkciókról, valamint az egyes tevékenységek főbb ismérveiről. A fejlesztések részletes műszaki leírását a pályázati dokumentáció tartalmazza.

5.6.1.1 Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs épületének felújítása A Nyírségi Civilház épülete a vasútállomás közelében a város Érkerti lakótelepének központi részén található, négy- és tízemeletes panelházak környezetében. Az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült, az OTP Bank Rt. építtette egy nyíregyházi fióknak. Az épület 2002-ben került a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Állam osztatlan, közös tulajdonába, a földszint vagyonkezelője a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. Az épület két részre osztása a valósan használt nettó alapterület alapján történt.

Az épület földszintjét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság a használatbavételkor saját igényeire átalakította és abban az Érkerti Rendőrörs kapott helyett.

Az egész emeletet a Város kisebb átalakítás után a civil szervezetek rendelkezésére bocsátotta. A kéttulajdonú rész külön bejárata úgy lett megoldva, hogy a rendőrség használja az északi homlokzat közepén lévő régi főbejáratott, míg az emeleten lévő civil szervezetek egy másik ajtón keresztül a lépcsőházon keresztül jutnak fel az emeletre.

Az épület első emeletén 6 irodahelyiség, egy 50 fő befogadására alkalmas előadóterem, melegítőkonyha és mosdók találhatók. Az emelet hasznos alapterülete 365,28 m2. Az emeleti szint már meglehetősen lelakott, a beköltözés előtti felújításkor a régi burkolatokra PVC padlót, vagy padlószőnyeget ragasztottak, melyek már elhasználódtak. A szociális helységekben részben az eredeti mettlachi burkolat található, részben PVC-vel van leragasztva. A fali csempék és a szerelvények csak részlegesen voltak kicserélve. 9. ábra A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrörs közös épülete

24. táblázat A Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs közös épületének felújítása projekt összefoglalása Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Tevékenység neve Érkerti Rendőrörs épületének felújítása Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése


62

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Megvalósítás tervezett

Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. 6593/2 hrsz. Rendezett. • Önkormányzat tulajdona 54/100 arányban • Magyar Állam tulajdona 46/100 arányban (kezelője: SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság) A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: • Külső felújítás és belső átalakítás bővítés támogatható: Az akcióterület szociális kohéziójának és társadalmi kapcsolatainak erősítése érdekében non-profit információs, adatgyűjtő, kapcsolatépítő tevékenységet ellátó szolgáltató helyiségek, épületrészek kialakítása, felújítása, átalakítása • Külső felújítás és belső átalakítás, bővítés támogatható: Igazgatási és rendészeti szervek közül: rendőrség, rendőrkapitányság, rendőrőrs – amennyiben alternatív közbiztonsági programhoz kapcsolódik a fejlesztés, és így a rendészeti szerv jelenléte megerősödik az akcióterületen • közösségi funkció • közszféra funkció ERFA A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése. Felújított középület száma

output

db

1

Megvalósul a Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrörs közös épületének felújítása. A fejlesztés keretében az épület külső-belső felújítása, a tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítása valósul meg. Helyi, kistérségi lakosság Civil szervezetek Vállalkozások Közintézmények Az akcióterületen, valamint Nyíregyháza és környéke egészén társadalmi igény van a civil szolgáltatások fejlesztésére, a kulturált szolgáltatási környezet kialakítására. Az akcióterület lakossága körében egyértelmű igény jelentkezik a közbiztonság növelésére, amely nagyban befolyásolja az itt élők életminőségét. A magasabb szintű szolgáltatások kialakításához elengedhetetlen az épület fizikai megújítása. Az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült. A homlokzati festés foltszerűen le van kopva, az építés óta nem volt még átfestve. A teljes homlokzat hőhidas, az új előírásoknak nem felel meg. A bejárati ajtók hagyományos fémszerkezetek egyrétegű üvegezéssel, melyek teljesen hőhidasak. Az ablakok fából készültek kétrétegű üvegezéssel, az üveg tisztítása céljából szétcsavarozható kivitelben. A homlokzati nyílászárók nem felelnek a mai kor követelményeinek, teljes mértékben cserére szorulnak. A lapos tető szigetelése már elöregedett, gyakran meghibásodik, ill. a belső levezetésű összefolyók könnyen eldugulnak és rendszeresen beázást okoznak. A tető hőszigetelése olyan rossz, hogy a nyári időszakban délutánra az emeleti helységek több mint o 30 C -ra melegszenek fel, télen pedig a fűtés gazdaságtalanul üzemeltethető. Az épület fűtése a városi TÁVHŐ hálózatáról van megoldva, az épület mellett lévő földszintes részben lévő hőközponton keresztül. 2010.09.01.


63

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

2011.05.31. közösségi funkció 27 246 340

közszféra funkció 23 209 845

közösségi funkció 27 246 340




közösségi funkció 85,00

közszféra funkció 85,00



közösségi funkció 15,00

közszféra funkció 15,00

Tételes tervezői költségvetés és kivitelezésre alkalmas műszaki dokumentáció tervek, homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel

5.6.1.2 Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Az önkormányzati intézmény mai külső megjelenési formáját többszöri hozzáépítések során kapta. Megalakulásakor – 1963-ban – 13 tanteremmel, konyhával, ebédlővel, tornateremmel, sportudvarral és szolgálati lakással épült. Ekkor a 12. sz. Általános Iskola nevet kapta. 1967ben, majd 1988-ban tovább bővült. 1990-ben vette fel Vécsey Károly nevét. 10. ábra A Vécsey Károly Általános Iskola

Az iskola több épületből áll, az „A” jelű épület 1963-ban épült, háromszintes, hagyományos szerkezetű épület 1988-ban bővítésre került a „B” jelű épülettel, melyben 12x24 m-es


64


tornaterem található. A két épület 3431 m2 alapterületű. A „C” jelű épület kétszintes, hagyományos szerkezetű, 1967-ben épült, 376 m2 alapterületű. Az iskolában 23 osztályterem, 2 szaktanterem, 2 kiscsoportos szoba, egy fejlesztő szoba, 2 nevelői szoba, 5 iroda, 2 tornaterem, 4 szertár, egy könyvtárszoba, egy orvosi szoba, egy 100 fős étkező és a szükséges kiszolgáló helyiségek vannak. Az iskola jelenlegi 19 osztályába 449 tanuló jár, 11 napközis csoportban 276 tanuló van. A hátrányos tanulók száma 207 fő, a halmozottan hátrányos tanulók száma 63 fő. 25. táblázat A Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása projekt összefoglalása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Tevékenység szakmai leírása



Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft)

Nyíregyháza, Vécsey köz 27. 6465/4 hrsz. Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Külső felújítás támogatható: Közoktatási-nevelési intézmények Közszféra funkció ERFA A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása. A tevékenység konkrét célja, hogy az oktatási intézmény külső felújításával javuljon annak energiahatékonysága. Felújított középület száma

output

db

1

A tevékenység keretében megvalósul az épület külső homlokzati hőszigetelése, a lapostető hő- és vízszigetelése, a tornaterem nyílászáróinak és héjazatának cseréje A tornatermi szárny magastető héjazata, nyílászárói cserére szorulnak, a 2 homlokzati hőszigeteléssel (5200 m ) a hőtechnikai problémák 2 megoldódnak. A lapostetős épületrész (1060 m ) hőszigetelését és átfedését meg kell oldani. Helyi lakosság Közvetlen: akcióterület lakossága Közvetett: város lakossága Az iskola több épületből áll, az „A” jelű épület 1963-ban épült, háromszintes, hagyományos szerkezetű épület 1988-ban bővítésre került a „B” jelű épülettel, melyben 12x24 m-es tornaterem található. A két épület 2 3431 m alapterületű. A „C” jelű épület kétszintes, hagyományos 2 szerkezetű, 1967-ben épült, 376 m alapterületű. A „XXI. századi iskola” felújítási programban megújult az intézmény belső világító, fűtési rendszere, a vizesblokkok, a nyílászárók, azonban a külső felújítás halaszthatatlan. Az épületek külső szigetelése csökkenti az energiafelhasználást. 2011.06.01. 2011.08.31. 91 618 343


65

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

91 618 343 77 875 592 85,00

13 742 751 15,00

Tételes tervezői költségvetés és kivitelezésre alkalmas műszaki dokumentáció homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel

5.6.1.3 Kincskereső Óvoda külső felújítása Az óvoda 1980-ban épült, kétszintes épület. Az óvodában 4 foglalkoztató csoportszoba található, amelyek mindegyike rendelkezik gyermeköltözővel, mosdóval, emellett van egy tornaszoba, két iroda, nevelői szoba, és a szükséges kiszolgáló helyiségek. Az intézmény jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, kihasználtsága teljes. 11. ábra A Kincskereső Óvoda

Az udvari járdák balesetveszélyesek, ezért későbbi fejlesztések keretében ezek feltörése és új betonjárda építése (100 m2) indokolt. Az EU szabvány szerinti megfeleltetés, valamint az amortizáció indokolttá teszi az óvoda mind a négy csoportja udvari részének teljes körű felújítását, a játszószerek cseréjét, és ütésgátló burkolattal való ellátását (100 m2). 26. táblázat A Kincskereső Óvoda külső felújítása projekt összefoglalása Kincskereső Óvoda külső felújítása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése


66

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja

Nyíregyháza, Árpád u. 52-58. 6638 hrsz. Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Külső felújítás támogatható: Közoktatási-nevelési intézmények Közszféra funkció ERFA A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása. A tevékenység konkrét célja, hogy az oktatási intézmény külső felújításával javuljon annak energiahatékonysága.

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása


Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft)

Felújított középület száma

output

db

1

A tevékenység keretében megvalósul a homlokzati nyílászáró csere befejezése (lépcsőházi portálok korszerű műanyagra történő cseréje), a 2 homlokzat és a födém (680 m ) hőszigetelése. Helyi lakosság Közvetlen: akcióterület lakossága Közvetett: város lakossága Az óvoda 1980-ban épült, jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, kihasználtsága teljes. Az épület előregyártott vasbeton vázas szerkezettel, B-30-as vázkitöltő falazattal épült, héjazata hagyományos kavicsolt bitumenes lemezfedés A homlokzati nyílászárók cseréje 2007 évben 90%-ban elkészült, a lépcsőházi portálok cseréjének kivételével. Szükséges a nyílászáró csere befejezése és az épület hőszigetelése. A felújítással az épület hőtechnikai problémái megoldódnak, energia megtakarítást eredményezve. 2011.06.01. 2011.08.31. 23 835 829 23 835 829 20 260 455 85,00

3 575 374 15,00

-


67

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek


5.6.1.4 Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása A Virág Utcai Óvoda Tagóvodája 1965-ben épült, kétszintes, összesen nettó 733 m2 alapterületű épület. 4 foglalkoztató csoportszobájának mindegyike rendelkezik gyermeköltözővel, mosdóval, van egy tornaszoba, továbbá két iroda, nevelői szoba, és a szükséges kiszolgáló helyiségek. Jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, melyek kihasználtsága teljes. 12. ábra A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda)

27. táblázat A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása projekt összefoglalása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása

Nyíregyháza, Vécsey köz 29. 6465/2 hrsz. Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Külső felújítás támogatható: Közoktatási-nevelési intézmények Közszféra funkció ERFA A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása. A tevékenység konkrét célja, hogy az oktatási intézmény külső felújításával javuljon annak energiahatékonysága. Felújított középület száma

output

db

1

A tevékenység keretében megvalósul a lapos tető hő és vízszigetelésének felújítása, valamint a homlokzat hőszigetelése.


68

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. Célcsoport bemutatása


Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Helyi lakosság Közvetlen: akcióterület lakossága Közvetett: város lakossága Az óvoda 1965-ben épült, 100 férőhellyel rendelkezik, melyek kihasználtsága teljes. Az épület előregyártott vasbeton vázas szerkezetű, B-30 tégla vázkitöltő falazattal. A tető kavicsolt háromrétegű bitumenes lemezszigetelésű lapos tetővel, kehelyalapozással készült. Az épületen 2007 évben az egyesített szárnyú nyílászárók és az acélszerkezetű bejárati ajtók kicserélésre kerültek korszerű műanyag nyílászárókra (3 kamrás LOW-E kétrétegű üvegezés). Az épületben és az épületen nagyobb felújítás a nyílászáró csere kivételével nem történt, az épület épületfizikailag elavult, a mai energiahatékonysági szabványoknak nem felel meg, szükségszerű lenne a lapostető hő- és vízszigetelésének felújítása, homlokzat hőszigetelése. 2011.06.01. 2011.08.31. 18 097 789 18 097 789 15 383 121 85,00

2 714 668 15,00


5.6.1.5 Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Érkert közterületeinek jellemzése A nagyrészt panelházakkal és az ún. beton-blokkos 4 emeletes épületekkel beépített terület megközelítésére és kiszolgálására épült utak, járdák állapota a 30-40 éves kort hűen tükrözik. Az aszfalt burkolatú utak elöregedettek, elhasználódtak, a megépítésük óta jelentősebb burkolat megerősítések nem történtek. A rendkívül nagy, és egyre növekvő – agresszív hatású – forgalom, az időjárási tényezők, valamint a fejlesztésekkel együtt járó közműépítések jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az útburkolatok tönkrementek. Jellemzőek a burkolatokon a hossz-, és keresztirányú repedések, süllyedések. A


69


süllyedéseket különféle technológiai módszerekkel már javították, de ezekkel homogén felületeket nem sikerül kialakítani. A burkolatokon évről-évre egyre több kátyú keletkezik. A burkolatok szélét megtámasztó szegélykövek szintén elöregedtek, töredezettek, egy részük megsüllyedt, így néhol vízelvezető funkciójukat sem tudják betölteni. 13. ábra Az Érkerti lakótelep járdáinak jelenlegi állapota

Hasonló képet mutat a járdák állapota. A területen túlnyomórészt aszfalt burkolatú járdák vannak, de ezeknek egy része nem a „szabványos” aszfaltjárda rétegrenddel épült. Jellemző a korábbi betonjárdák utólagos „vékonyaszfalttal” történő lezárása, melyek az idők során elkoptak, elhasználódtak. Nagyon sok helyen tányérszerű kikopások és mozaikszerű repedések vannak. Az útburkolat és a járda közötti zöldfelületbe ültetett fák gyökerei a járda aszfaltburkolatát helyenként felnyomta, mely igen balesetveszélyes. Bár a háztömbök szerviz útjai mellett jelentős számú parkoló épült, mégis feltűnő, hogy nem képes a megnövekedett számú személygépjármű befogadására. Különösen gondot okoz a Toldi utcán lévő orvosi rendelőbe érkező betegek parkolása, mert a rendelő épülete körül mindössze 4-5 autó tud egy időben parkolni. (A néhány száz méterre lévő gyógyszertár előtt mindösszesen 2 autó.) Erre a problémára megoldást jelent, ha további parkolók kerülnek kialakításra. Ugyanez a probléma igaz a Vécsey Károly Általános Iskola melletti területre, a Deák Ferenc utcán. Itt az iskola, óvoda és kiserdő által határolt területen további parkolók létesítése szükséges. Az iskolai parkolás megoldására a tervek között szerepel egy magántulajdonú családi házas ingatlan megvásárlása. 14. ábra Gyalogos híd az Érpatakon keresztül a Lehel utca vonalán

Érkert zöldfelületeinek jellemzése A lakótelepen lévő gyepfelület átlagéletkora több mint 25 év, jelentős része ősgyep, amely növény összetétel nem felel meg a pázsit összetételének. A gyepfelület így teljes egészében


70


felújításra szorul. A területen lévő fák életkora 25–50 év, több mint fele vágásérett (csavarfűz, nyárfa,) valamint a fák lombkoronája visszametszésre, ifjításra szorul. Az 1970es évek fásítási programjában a lakosság által elültetett fák nem tervszerűen lettek ültetve, közel a lakásokhoz, utakhoz, közművekhez, ezek miatt a területen szegély és aszfalt elnyomódások, közműsérülések találhatóak. A területen lévő cserjék nagy része (kb.60 %-a) teljes cserére szorul életkoruk és fajösszetételük miatt. A játszóterek többsége az 1970-es években készült, emiatt azok nem felelnek meg a mai biztonságtechnikai szabvány előírásainak. Egyedül az Árpád utcán lévő fajátszótér komplexum felel meg a jelenleg érvényben lévő előírásoknak, de az ott lévő játszószerek is – a folyamatos karbantartás ellenére – felújításra szorulnak. 15. ábra Az Érkerti lakótelep parkjainak jelenlegi állapota

A zöldfelületen lévő sétányok elavultak, mivel a lakótelep építésekor épültek, kerti szegélyei töredezettek, gyöngykavicsos részein lévő anyagzáró réteg elhasználódott, így jelentős a gyomnövények kinövése, amely jelentősen megnöveli a fenntartás költségeit. A sétányok nagy részét az ott élő lakosok nem is használják, mivel a zöldterületen rövidebb úton járnak, ezzel kitaposva a gyepfelületet, így felújításkor, tervezéskor ezen nyomvonalakat figyelembe kell venni. A VIII-as főfolyás (Érpatak) partján lévő zöldfelület rendezetlen, a vízfelületet magról kelt fák szegélyezik, ez teljes egészében rendezésre és felújításra szorul. Az Érpatak a gyakori szennyezettsége miatt nem tölti be az egészséges zöldfelület funkcióját. A terület egészére jellemző, hogy a zöldfelület és parkolók közötti elzárás nem megoldott, így jelentős a parkoló autók miatt zöldfelület a kitaposása. A Toldi utcán lévő egyetlen szökőkút szocreál stílusban épült, esztétikailag és gépészetileg a mai kor igényeinek nem felel meg. Vízmélysége miatt fürdésre alkalmas, amit az ÁNTSZ nem tud megakadályozni. 16. ábra Az Érpatak jelenlegi állapota


71


Az alábbiakban bemutatjuk az érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja keretében tervezett valamennyi elemet, amely összesen 896,95 MFt nagyságrendű. Ebből az EAOP-2009-5.1.1/B pályázat keretén belül megvalósítani tervezett tételek összköltsége 402,35 M Ft. 28. táblázat Az érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja – a pályázat keretében tervezett elemek Terület Leírás Költség A pályázati program közterület-rehabilitációja során tervezett elemek: 1. terület: Damjanich sétány rekonstrukciója (D-ről a rendőrség, az Anno 102,65 MFt + elektromos étterem és az élelmiszer bolt É-i homlokvonala, É-ról a költség lakótömbök homlokzata által határolt sétány és környezete, K-i 14,8 MFt lezárása a gyalogos híd, Ny-i lezárása az Árpád utca) Pergolaépítés I. ütem Összesen: Burkolatbontás és díszburkolat készítés 117,45 MFt Vízjáték létrehozása gépészettel Meglévő pavilonok felújítása Parkosítás Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek kihelyezése Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése 3. terület: Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (a patakmeder 102,3 MFt + elektromos koronaélétől a 10 emeletes lakótömbök előtt futó járdáig, É-i költség határa a Damjanich sétány meghosszabbításának vonala, D-i 15,3 MFt határa a Deák Ferenc utca 62. és 64. sz.-ú ingatlan közötti terület magasságában) Összesen: Tereprendezés 117,6 MFt Pergolaépítés II. ütem Rendezvénytér kialakítása Új kávézó pavilon építése Parkosítás Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek kihelyezése Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése 4. terület: 1 db játszótér (kicsinyek játszótere) kialakítása 27,1 MFt Tereprendezés Játszószerek kihelyezése Parkosítás 5. terület: Kosárpálya kialakítása, sportpálya és parkoló felújítása (Deák 34,5 MFt Ferenc utca 66. sz.-ú ingatlan előtti járda és a patakparti sétány közötti térrész) Tereprendezés Játszószerek és fitness elemek kihelyezése Parkosítás Parkoló burkolatának felújítása 6. terület: Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút 34,7 MFt kialakítása Burkolatbontás és díszburkolat készítés Parkosítás Stégek kialakítása Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek kihelyezése Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése 9. terület: Gyalogos híd építése az Érpatak fölött (Damjanich sétány 13,7 MFt meghosszabbításában) 21,3 MFt Hullámosított acéllemez áteresz- híd építése a Lehel utca folytatásában 36,0 MFt Vécsey köz, parkoló építése és járda felújítása Az ÉAOP-5.1.1/B (Érkert) pályázat keretén belül megvalósítani tervezett 402,35 MFt tételek összesen


72

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. 9. térkép A tervezett közterület-rehabilitáció területei


73


29. táblázat Az érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja – II. ütemben tervezett elemek Terület Leírás Költség Egyéb forrásból (II. ütemben) megvalósítani tervezett elemek: 2. terület: Az Anno étterem, az élelmiszerbolt és a rendőrség mögötti 9,8 MFt zöldfelület (a kiszolgáló út peremvonaláig), valamint az épületek közötti zöldfelületek rekonstrukciója Parkosítás 4. terület: 1 db játszótér (tizenévesek játszótere) kialakítása 11,9 MFt Tereprendezés Játszószerek és fitness elemek kihelyezése Parkosítás 7. terület: A 10 emeletes lakótömbök nyugati homlokzata előtt futó járda és 23,6 MFt + elektromos az épületek közötti kikötések kialakítása költség Járdafelújítás 7,2 MFt Parkosítás Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek Összesen: kihelyezése 30,8 MFt Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése 8. terület: Érpatak részleges lefedése és parkolóbővítés (közpark északi 159,0 MFt + elektromos végében található jelenlegi parkoló bővítése) költség Ér- patak részleges lefedése új parkolók kialakítása 6,0 MFt céljából Parkoló bővítése Összesen: Meglévő játszótér bontása 165,0 MFt Parkosítás Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek kihelyezése Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése 50,4 MFt Toldi utca Érpatak partja, orvosi rendelő előtti terület, vegyes forgalmú út kialakítása Burkolatfelújítás Parkolók kialakítása Parkosítás Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek kihelyezése Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése 44,7 MFt Állomás tér rekonstrukciója Tereprendezés Burkolatbontás Aszfalt- és térkőburkolat építés Virágbolt áttelepítése és átépítése Csapadékvíz- elvezetés Parkosítás 25,6 MFt Volt Marika presszó felújítása 46,9 MFt Új garázssor kialakítása a Huszár soron 33,1 MFt Tervezett Állomás tér, felszíni új parkoló kialakítása egyéb 36,3 MFt Állomás tér, PROFI parkoló bővítése parkolók: 1,9 MFt Toldi utca 90 - 94. sz.- ú lakótömbök előtt új parkoló kialakítása 38,2 MFt Vécsey utca, parkoló átépítése és bővítése Érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja II. ütem 494,6 MFt


74


30. táblázat A Városrész központ kialakítása projekt összefoglalása Városrész központ kialakítása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)




Nyíregyháza, Toldi utca, Damjanich utca, Érkert közterületei 6578, 6580, 6592/40, 6521/20, 6465/3, 6579 hrsz. Rendezett, a közterületek a konzorcium 100%-os tulajdonát képezik Érpatak: állami tulajdon, kezelője a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: - Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése. - Felszíni (fizetős és ingyenes) nyílt parkolók bővítése és kialakítása parkolási koncepció alapján, valamint felújítása a rehabilitált közterületekhez kapcsolódóan. - Közlekedési fejlesztések - A közbiztonság és a közlekedésbiztonság javítását, a fejlesztés eredményeinek megőrzését szolgáló tevékenységek Városi funkció, közterületek fejlesztése ERFA A tevékenység célja Érkert köztereinek megújítása az élhető városrész megteremtése, az itt lakók életminőségének javítása érdekében. 2

Megújított közterületek nagysága output m * 2 Megújított zöldfelület nagysága output m * Megújított parkolóhelyek száma output db * * * * * A megvalósuló tevékenységek: - Damjanich sétány rekonstrukciója - Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása - Játszótér (kicsinyek játszótere) kialakítása - Kosárpálya kialakítása, sportpálya és parkoló felújítása - Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút kialakítása - Gyalogos híd építése az Érpatak fölött (Damjanich sétány meghosszabbításában) - Hullámosított acéllemez áteresz- híd építése (a Lehel utca folytatásában) - Parkoló építése és járda felújítása (Vécsey köz) Helyi lakosság Civil szervezetek Vállalkozások Közintézmények Az érkerti akcióterület közterületei, zöldfelületei nem töltik be jelenleg rekreációs funkciójukat. Az utak, járdák állapota nem megfelelő, burkolatuk elhasználódott, a lakótelepen gondot jelent a parkolóhelyek nem elegendő száma. A zöldterület gyepfelületei, a cserjék és a fák elöregedettek, a játszóterek és a sétányok elavultak. Az Érpatak partján lévő zöldfelület rendezetlen, felújításra szorul, az Érpatak gyakori szennyezettsége miatt nem tölti be az egészséges zöldfelület funkcióját. Az érkerti lakótelep közösségi funkcióinak és a helyi lakosság identitásának megerősítéséhez elengedhetetlen az akcióterület köztereinek megújítása, amelyek elsősorban a városi funkciók bővítése és az élhető város megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. A közterek megújításánál célkitűzés, hogy az egyes terek sajátos arculatuk


75

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. megteremtésével alkalmasak legyenek a városi identitás, a közösségi érzés erősítésére. Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

2012.03.01. 2012.08.31. 402 350 000

402 350 000 341 997 500 85,00

60 352 500 15,00

engedélyezés benyújtására alkalmas műszaki dokumentáció engedélyes tervek

5.6.1.6 A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása A Toldi utcai 10 db tízemeletes épületben épületenként 87 db lakás található, összesen több mint 2300 lakóval. 17. ábra A felújítandó lakóházak

Ezekben az épületekben lakókról elmondható, hogy az akcióterület átlagához viszonyítva magasabb a munkanélküliség, nagyobb az inaktívak aránya. A dolgozók az alacsonyabb presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgoznak.


76

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. 31. táblázat A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása projekt összefoglalása A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös Tevékenység neve részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése

Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)




Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az

Nyíregyháza, Toldi u.56. 58. 60. 62. 64. 66. 68. 65. 67. 69. 6521/5, 6521/9, 6521/11, 6521/6, 6521/7, 6521/13, 6521/15, 6593/4, 6593/6, 6593/8 hrsz.

Rendezett, a konzorcium 100%-os tulajdona (Többlakásos társasházak és lakásszövetkezet) A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak alapító okiratban/alapszabályban nem külön tulajdonként definiált elemeinek energiahatékonyság javításával egybekötött felújítása: Az épület fő strukturális elemeinek felújítása: tartószerkezeti elemek, tető, homlokzat, födémek felújítása, szigetelése Lakófunkciót erősítő ERFA Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával. Felújított lakóépületek száma

output

db

10

A tevékenység keretében megtörténik 10 db tízemeletes épület, iparosított technológiával épült társasházak és lakásszövetkezeti házak, közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából felújítása: a homlokzat utólagos hőszigetelése kőzetgyapotos hőszigetelő rendszerrel és a tető utólagos hő- és vízszigetelése. A tervezett hőszigetelő rendszer alapja a hangszigetelő, páraáteresztő és tűzálló ásványgyapot lap. A tűzálló hőszigetelésnek a 10 emeletes lakóépület homlokzat magassága miatt igen fontos szerepe van. A felújítások keretében tervezett tevékenység a tető utólagos hő- és vízszigetelése is. Helyi lakosság A Toldi utcán épült 10 emeletes toronyházak házgyári panelből készültek, amelyekben a 4 cm-es hőszigetelés nem elégíti ki az érvényes hőtechnikai előírásokat. A hőszigetelő képesség javítása csak hőszigetelő bevonatrendszer alkalmazásával biztosítható. A homlokzati hőszigetelő rendszerrel az egész épületben jelentős energiamegtakarítás érhető el, a homlokzatképzés időtálló, hosszú élettartamú lesz. 2011.03.01. 2011.11.30. 524 316 850 524 316 850 340 806 000 65,00


77

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

183 511 000 35,00 15,00 – önkormányzati saját forrás 20,00 – társasházak lakóinak saját ereje

Tételes tervezői költségvetés és kivitelezési ajánlatkérésre alkalmas műszaki dokumentáció homlokzatok színének egyeztetése a városi főépítésszel

5.6.1.7 Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek Az infrastrukturális fejlesztések kiegészítéseként hat különböző tevékenység valósul meg az akcióterületi fejlesztések keretében.

ESZA-típusú

soft

32. táblázat Az ESZA típusú beavatkozások összefoglalása „Soft” tevékenységek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)


Nyíregyháza, Érkerti akcióterület Rendezett, 100%os önkormányzati tulajdon Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek (ERFA típusú és ESZA típusú tevékenységek) Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ESZA A helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és a helyi foglalkoztatást javító programok révén az érkerti akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. Képzési-foglalkoztatási output fő programokban résztvevők száma Megvalósult programok száma output db Városmarketing akciók száma output db Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő program: Munkaerőpiaci tréningek, digitális írástudás fejlesztése, környezettudatos tréning Szociális tevékenység a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére: Az állampolgárok ismereteinek bővítése, a hajléktalanok problémáinak, élethelyzetének megismertetése, szolidaritás erősítése. Az állampolgárok információhoz juttatása az igényelhető szociális és egyéb ellátásokról, az azokhoz való hozzájutás segítése


78



Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Bűnmegelőzési, közbiztonsági program: áldozattá válás megelőzése, elkövetővé válás elkerülése. Célcsoportok minél szélesebb körű tájékoztatása. A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése – képzés, helyi kezdeményezések, életmód-programok, önszerveződő tevékenységek révén Városmarketing tevékenységek Helyi lakosság - Az érkerti városrészben élő regisztrált munkanélküliek, GYED-ről, GYES-ről visszatérő nők - Hátrányos helyzetű gyermekek, szülők Civil szervezetek Vállalkozások Közintézmények Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. 2010.09.01. 2013.08.31. 109 000 000 109 000 000 92 650 000 85,00

16 350 000 15,00

Programstruktúra kialakítása, összeállítása Közvetett támogatások eljárásrend


79


5.6.2

Összefoglaló indikátor táblázatok 33. táblázat A pályázat összefoglaló indikátortáblázata (a Tervezési felhívás és útmutató alapján szociális városrehabilitációra) Mutató neve

Mutató típusa (output/ eredmény)

A pályázat kötelező indikátorai: A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező eredmény vállalkozások számának növekedése

Mértékegység

Bázisérték

Minimálisan elvárt célérték

Célérték Célérték a elérésének megvalósítási időpontja időszak végén

Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén

Mutató forrása

db

0

-

2013

*

*

PH

output

fő

5731

1000

2013

5731

5731

PH

output

ha

0

-

2013

31

31

PH

eredmény

fő

0

-

2018

*

*

PH

Teremtett munkahelyek száma nők

eredmény

fő

0

-

2018

*

*

PH

Teremtett munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek

eredmény

fő

0

-

2018

*

*

PH

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Teremtett munkahelyek száma

Megőrzött munkahelyek száma

eredmény

A támogatott projektek eredményeként elért energia eredmény megtakarítás A pályázat további szakmai indikátorai: Új közösségi funkciók eredmény

Mutató mérésének módszere és gyakorisága Az akcióterületen a pályázat benyújtása és a jelentéstétel között bejegyzett új telephellyel rendelkező vállalkozások Önkormányzati nyilvántartás alapján a projekt végrehajtás lezárásakor Alaptérkép alapján a megvalósítást követően Munkahelyek éves átlagos száma (tényérték) – Munkahelyek száma (bázisérték) „Indikátor mérési és célérték számítási útmutató” alapján

fő

*

-

2018

*

*

PH

A kedvezményezetteknél megtartott, vagy az újonnan teremtett munkahelyeken (álláshelyeken) foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma FTE-ben számítva

TJ

0

-

2018

*

*

PH

Önkormányzati nyilvántartás alapján

db

0

-

2013

*

*

PH

A fejlesztés


80


Mutató neve


Mértékegység

Bázisérték



Mutató forrása

Az újfunkciók, szolgáltatások megnevezése: Civil szolgáltatások

betelepedése a projekt által érintett településrészen

A projekt révén megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett településrészen


5

eredmény

db

0

-

2013

Megnevezése: • óvoda • iskola • rendőrség • lakóépületek • közterek

5

PH

Létrehozott közösségi szintterületek nagysága *

A szociális rehabilitáció akcióterületén az egy lakásra eső szociális segélyben (rendszeres szociális támogatások, pl. 2009ben RÁT, RGYK) részesülők lakásszámhoz viszonyított aránya a települési átlaghoz képest Támogatással felújított lakóépületek száma Az akció keretében képzési –

Mutató mérésének módszere és gyakorisága eredményeként Újonnan betelepedő új funkciók, elérhetővé váló új szolgáltatások száma. Funkciók önkormányzati felmérése A fejlesztés eredményeként megerősített, minőségileg bővített funkciók, megőrzött szolgáltatások száma. Funkciók önkormányzati felmérése. A projekt keretében az érintett akcióterületen, településen végrehajtott közösségi célú ingatlanfejlesztés eredményeként létrejövő közösségi célú épület épületszerkezetek által elfoglalt területtel növelt alapterülete, ide értve az új építés, átalakítás, bővítés eseteit.

eredmény

m

2

0

-

2013

Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrs épületének felújítása

*

PH

hatás

%

0

-

2018

*

*

PH

Önkormányzati nyilvántartás alapján

output

db

0

-

2013

10

10

PH

output

fő

0

10

*

*

*

PH

Önkormányzati nyilvántartás alapján Önkormányzati


81

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. Mutató típusa (output/ eredmény)

Mutató neve

Mértékegység

Bázisérték




Mutató forrása

foglalkoztatási programban részt vevők száma

Mutató mérésének módszere és gyakorisága nyilvántartás alapján

* - az indikátor értéke a pályázat kidolgozásakor kerül meghatározásra 34. táblázat Tevékenységenkénti összefoglaló indikátortáblázat Tevékenység

Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs épületének felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása

Városrész központ kialakítása

A többlakásos társasházak és

Mutató neve


Mértékegység

Célérték Célérték a Báziselérésének megvalósítási érték időpontja időszak végén


Mutató forrása


output

db

0

2013

1

1

PH


output

db

0

2013

1

1

PH


output

db

0

2013

1

1

PH

output

db

0

2013

1

1

PH

output

m

2

0

2013

*

*

PH

output

m

2

0

2013

*

*

PH

output

db

2013

*

*

PH

output

db

2013

*

*

PH

output

db

2013

10

10

PH

Felújított középület száma Megújított közterületek nagysága Megújított zöldfelület nagysága Megújított parkolóhelyek száma Létrehozott új parkolóhelyek száma Felújított lakóépületek száma


0

82

Mutató mérésének módszere és gyakorisága

A projekt-előrehaladási jelentésekből és az egyéb projekt dokumentációkból nyomon követhető, ellenőrzése egyszer szükséges, a megvalósítás végén


Tevékenység

lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Soft tevékenységek Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok Szociális tevékenység a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése Városmarketing tevékenységek

Mutató neve


Mértékegység


Mutató forrása

Képzésifoglalkoztatási programokban résztvevők száma

output

fő

0

2013

*

*

PH


output

fő

0

2013

*

*

PH


output

fő

0

2013

*

*

PH


output

fő

0

2013

*

*

PH


output

fő

0

2013

*

*

PH

Városmarketing akciók száma

output

db

0

2013

*

*

PH

Célérték Célérték a Báziselérésének megvalósítási érték időpontja időszak végén

* - az indikátor értéke a pályázat kidolgozásakor kerül meghatározásra


83

Mutató mérésének módszere és gyakorisága


5.6.3

Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében

A szociális városrehabilitációs projekt gazdája Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. Ez alapján az akcióterületi fejlesztés megvalósítása, és a Közreműködő Szervezettel való kapcsolattartás, a szabályosság biztosítása, valamint a projekttel kapcsolatos elszámolások is az Önkormányzat felelősségi körébe tartozik. Az érkerti szociális városrehabilitációs fejlesztéshez kapcsolódó legfontosabb, stratégiai döntéseket az önkormányzat képviselőtestülete hozza meg, egyeztetve a megvalósításban résztvevő konzorciumi partnerekkel (további kedvezményezettek), és egyéb érintett szervezetekkel, támogatásban nem részesülő partnerekkel. 5.6.3.1 Konzorciumi partnerek A támogatásban részesülő partnerek konzorciumot hoznak létre abból a célból, hogy az EAOP-2009-5.1.1./B konstrukció keretében pályázatot nyújtsanak be, és a pályázat támogatása esetén az abban foglalt pályázati célt közös együttműködéssel megvalósítsák. A konzorcium tagjai a pályázatban meghatározott célok megvalósításában a cselekvési és pénzügyi ütemtervnek, valamint a költségvetésnek megfelelően, konzorciumi megállapodás keretei között részt vállalnak. A támogatásban részesülő konzorciumi partnerek szerepét az alábbi táblázat foglalja össze. 35. táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása 1. Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:

Partner szerepe a végrehajtásban:

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 2. Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?


Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság Költségvetési szerv 23.000.000 igen 19.728.368 igen 3.481.477 Érkerti Rendőrőrs felújítása Bűnmegelőzést elősegítő soft tevékenységek fejlesztési szükségletek megfogalmazása elképzelések megfogalmazása a közbiztonság javítását szolgáló beavatkozásokra részvétel az egyeztetéseken saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken költségkalkulációhoz információk biztosítása folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a projekt megvalósítása során Érkerti Rendőrőrs épületének üzemeltetése Nyíregyházi Lakásszövetkezet szövetkezet 104.863.370 Ft igen 68.161.190 Ft igen

84

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:


Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 3. Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:





20.972.674 Ft Toldi u.58. és Toldi u. 67. épületek, lakásszövetkezeti lakások külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u.58. és Toldi u. 67. épületek üzemeltetése Toldi u. 56. Társasház társasház 52.431.685Ft Igen 34.080.595 Ft Igen 10.486.337 Ft Toldi u. 56. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett folyamatos lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 56. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 60. Társasház társasház 52.431.685Ft Igen 34.080.595 Ft Igen 10.486.337 Ft Toldi u. 60. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal

85






Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 7. Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?


együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 60. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 62. Társasház társasház 52.431.685Ft Igen 34.080.595 Ft Igen 10.486.337 Ft Toldi u. 62. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett folyamatos lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 62. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 64. Társasház társasház 52.431.685Ft Igen 34.080.595 Ft Igen 10.486.337 Ft Toldi u. 64. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett folyamatos lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 64. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 66. Társasház társasház 52.431.685Ft Igen 34.080.595 Ft Igen

86

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:







10.486.337 Ft Toldi u. 66. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 66. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 68. Társasház társasház 52.431.685Ft Igen 34.080.595 Ft Igen 10.486.337 Ft Toldi u. 68. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken az érintett folyamatos kapcsolattartás lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 68. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 65. Társasház társasház 52.431.685Ft Igen 34.080.595 Ft Igen 10.486.337 Ft Toldi u. 65. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal

87

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 10. Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:


Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

szükséges információk biztosítása Toldi u. 65. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 69. Társasház társasház 52.431.685Ft Igen 34.080.595 Ft Igen 10.486.337 Ft Toldi u. 69. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 69. társasház épületének üzemeltetése

5.6.3.2 Támogatói csoport Ebben a fejezetben rövid áttekintést adunk ez egyéb, előkészítést, megvalósítást támogató, de nem konzorciumi szintű partnerekről. A vonatkozó útmutatók értelmében szociális városrehabilitáció esetén kötelezettség a projekt kialakítása és megvalósítása érdekében széles körű „támogatói csoportot” létrehozni a projektben potenciálisan érdekelt, ahhoz kapcsolódni tudó szervezetek (civilek, intézmények) részvételével. A támogatói csoport létrehozására azért volt szükség, mert a szociális városrehabilitációs projekt elsősorban társadalmi értelemben nagyon összetett, és a projekt hatékonyságához nagyban hozzájárul, ha minden érintett szereplő, aki a projekt komplexitásán javítani tud, szerepet vállal az előkészítésben és a megvalósításban. A támogatói csoport tagjai között vannak konzorciumi és nem konzorciumi partnerek. Az Érkert szociális városrehabilitációs program Támogató Csoportjának alakuló ülésén (a jelenléti ívet és a jegyzőkönyvet a Mellékletek tartalmazzák) a szervezetek képviseletében megjelentek kinyilatkozták, hogy az Érkert szociális városrehabilitációs projekt előkészítését, megvalósítását támogatják, ennek érdekében megalakítják „Az Érkert szociális városrehabilitációs projekt Támogató Csoportját” (rövidítve ÉTCS). A támogatói csoport tagjai az alábbi szervezetek:

Első Nyírségi Fejlesztési Társaság Nyíregyháza, Damjanich u.4-6.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság, Nyíregyháza, Bujtos u. 2., Érkerti Rendőrőrs Nyíregyháza, Damjanich u.4-6

Felső-Tisza-vidéki Széchenyi u. 19.

Periféria Egyesület, Nyíregyháza, Eötvös u.1.

Környezetvédelmi


és

Vízügyi

Igazgatóság,

Nyíregyháza,

88


Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4.

Vécsey Károly Általános Iskola, Nyíregyháza, Vécsey köz 27.

Vécsey Óvoda, Nyíregyháza, Vécsey köz 29.

Kincskereső Óvoda, Nyíregyháza, Árpád u. 52-58.

Szociális Gondozási Központ, Nyíregyháza, Vécsey köz 2.

Gyermekjóléti Szolgálat, Nyíregyháza, Báthory u. 10.

Toldi utcai felújítandó lakóépületek lakóközösségei.

A Támogató Csoport működési rendjére vonatkozóan a tagok az alábbiakban egyeztek meg:

a Támogató Csoport tevékenységének koordinálásával Első Nyírségi Fejlesztési Társaság operatív igazgatóját, Váradi Zsuzsannát bízzák meg;

a Támogató Csoport megbeszéléseinek helyszíne a Nyírségi Civilház tárgyalóterme (Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6.);

a Támogató Csoport legalább negyedévente tart megbeszéléseket;

a megbeszéléseket a Nyíregyháza MJV Önkormányzata hívja össze, amelyen tájékoztatást ad a projekt állásáról;

szükség szerint a koordinációs megbízott is kezdeményezheti a Támogató Csoport összehívását.

5.6.4

A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok

Az alábbiakban az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódó, jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatokat ismertetjük.

A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok és területelőkészítési feladatok : A rendezési terven alapuló projektek végrehajtásához szükséges az önkormányzat, vagy fejlesztő társasága számára új területek megszerzése. A pályázat keretében tervezett parkoló megépítéséhez szükséges egy magántulajdonú ingatlan megvásárlása. A program keretében tervezett városrészközpont kialakítás (közterület rehabilitáció) során szükséges a 6462 hrsz-ú, jelenleg magántulajdonban lévő ingatlan megszerzése a Vécsey Károly Általános Iskolától Dre megvalósítani tervezett parkoló építés és járda felújítás (Vécsey Köz) okán. Ennek során szükséges feladatok: o

o

o

2009 novemberében a rendezési Terv módosítását kezdeményezte az önkormányzat arra vonatkozóan, hogy az érintett ingatlan közterületi besorolást kapjon. E módosítás tervezett időszükséglete kb. 6 hónap. Ezzel párhuzamosan történhet meg igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő felkérése szakvélemény készítésére, amely alapján egyezségi tárgyalás kezdődhet a tulajdonos és az önkormányzat között. Ennek eredményessége esetén adás-vételi szerződés aláírására kerülhet sor. Amennyiben nem történik megegyezés, akkor a Rendezési Terv alapján a Közigazgatási Hivatal kisajátítási eljárást indíthat. Mindezeket követően kerülhet sor az ingatlanon elhelyezkedő épületre vonatkozó bontási terv elkészítésére, az engedély megszerzését követően az épület bontására, majd a tereprendezésre. Szintén szükséges a földhivatali nyilvántartásban való átvezetés is.


89


5.7

Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A településrendezési tervnek megfelelően vannak az önkormányzatnak útépítési és közműépítési feladatai, elsősorban a közterületrehabilitációhoz kapcsolódóan.

A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A zöldterületek, zöldfelületek kialakítása a közterületeken a közszféra által megvalósítandó feladatok sorába tartozik. A fejlesztendő, újonnan kiépítendő, vagy felújítandó területeket tételesen és az azokon elvégzendő fejlesztések tartalmát a közterület-rehabilitációs tevékenység műszaki dokumentációja tartalmazza.

Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák) rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A városfejlesztési akció végrehajtása során szükséges a helyi lakosság valós igényeinek kielégítése érdekében bizonyos közösségi szolgáltatásokat nyújtó, közcélú létesítmények rehabilitációja. A projekt keretében ilyen tevékenység a Nyírségi Civilház és az oktatási-nevelési intézmények felújítása. A tervezett fejlesztések tartósan fennmaradó, valós igényeken alapulnak.

Akadálymentesítés: A projekt keretében az önkormányzat feladata a felújítandó Nyírségi Civilház épületének akadálymentesítése.

Energiahatékonysági korszerűsítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában: A tervezett fejlesztések minden infrastrukturális eleménél szem előtt tartott szempont az energiahatékonyság növelése Ez az önkormányzat által ellátandó feladat az alábbi tevékenységekhez kapcsolódik: o

Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrörs közös épületének felújítása

o

Oktatási intézmények (1 iskola és 2 óvoda) külső felújítása

o

Lakóépületek energiahatékonysági felújítása

A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán

Az akcióterületen a városrehabilitációs fejlesztések hatásaként néhány további projekt megvalósítása várható a magánszféra részéről. Mivel ezek egyike sem tartozik a támogatható tevékenységek közé, ezért nem a pályázat keretében valósulnak meg, hanem attól függetlenül, de nagymértékben hozzájárulva az akcióterület további fejlesztéséhez. 36. táblázat A magánszféra által megvalósítandó projektek Projekt rövid leírása

Projekt helyszíne

Projekt gazda

Előkészítettség

Megvalósítás lehetséges kezdete és vége

Nyílászárócserék a felújított lakóépületekben

A fejlesztés keretében megvalósuló társasházfelújítások nyomán a még ki nem cserélt ablakok kicserélése is megtörténik

Toldi utca

magánszemélyek

projektelképzelés

2010

2011


A fejlesztés keretében megvalósuló területelőkészítési tevékenység nyomán új, egységes előírások szerinti garázsok épülnek az akcióterületen

Árpád u. – Huszár sor közötti terület

magánszemélyek

projektelképzelés

2012

2013


A közterületek megújítása nyomán a presszó felújítása is megtörténik.

Érkerti lakótelep közterület

magánszemély

projektelképzelés

2010

2011

Projekt neve


90


5.8

A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen

A városrehabilitációs projektelemeken túl az akcióterület fejlődéséhez egyéb fejlesztések is hozzájárulnak, melyek egy része magán az akcióterületen, más része az akcióterület közelében tervezett tevékenység. A következő táblázat részletesen bemutatja a megvalósítás alatt lévő, illetve a tervezett és lehetséges projekteket az akcióterületen.


91

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. 37. táblázat A közszféra által megvalósítandó egyéb tevékenységek Projekt neve

Projekt rövid leírása

Őzike bölcsőde energiahatékonysági felújítása Nyíri (46. sz.) belvízrendszer rehabilitációja [Érpatak (VIII. sz. főfolyás) természetközeli vízrendezése]

Őzike bölcsőde épületenergetikai felújítása A VIII. számú főfolyás (Érpatak) kezelője az akcióterületi fejlesztéssel párhuzamosan fejlesztést végez mederburkolat cserével és rézsű3 illetve padkarendezéssel

Parkolók kialakítása

Az akcióterület közelében új parkolóhelyek kialakítása

Körforgalom kialakítása

Az akcióterület közelében a közlekedési feltételek javítása körforgalom kialakításával

Nagykörút délnyugati szakaszának megépítése Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése Érpatak további lefedése, az akcióterület közterületeinek további rendezése

A Móricz Zsigmond utca és a Huszár sor négynyomúsítása, mellyel bezárul a várost körbevevő nagykörút, kialakul egy gyorsforgalmat biztosító, tehermentesítő út A telephely áthelyezésével és a barnamezős terület rendezésével értékes, funkcióváltásra alkalmas fejlesztési területek alakíthatók ki Az akcióterület közterületeinek további rendezése

Projekt helyszíne

Projekt gazda

Megvalósítás alatt lévő projektek Vécsey köz 29. Nyíregyháza Megyei Jogú Város VIII. számú főfolyás (Érpatak)

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Tervezett és lehetséges projekt Nyíregyháza Állomás tér Megyei Jogú Város Arany J. u. – Szarvas u. – Nyíregyháza Kígyó u. Megyei Jogú Város kereszteződés

Előkészítettség

KEOP pályázat-készítés folyamatban ÉAOP-5.1.2.D-20080070 A pályázatot a második fordulóra befogadták és értékelésre bocsátották. projekt-elképzelés

Tervezett összköltség eFt

Megvalósítás lehetséges kezdete és vége

58 836

2009

2010

267 238

2009.08.

2010.12.

70 000

2010

2012

2011

2011

terv kész, engedélyezés alatt

200 000

Móricz Zsigmond utca és Huszár sor

Nyíregyháza Megyei Jogú Város

Újratervezés szükséges

2 500 000

2012

2013

Móricz Zsigmond utca

MÁV

egyeztetés folyamatban

700 000

2012

2013

VIII. számú főfolyás, Érkert közterületek

Nyíregyháza Megyei Jogú Város

projekt-elképzelés

400 000

2013

2014

3

Az Érpatak (VIII. sz.) főfolyás első 18 km-es szakaszának illetve az érintett Nyíregyháza és Kótaj települések belvízvédelmének, biztonságos belvízelvezetésének biztosítása a főfolyás rehabilitációjával, természetközeli megoldások alkalmazásával a táji érték fokozásával. A projekt négy kiemelt munkafázisa: - Szarvasszigeti (Nyíregyháza-Nyírszőlős) mederelfajulásos csatornaszakaszon természetközeli meder kialakítása elsősorban rőzsefonatos rézsű- és partvédelemmel. - Városképhez illeszkedő vízfolyásrendezés Nyíregyháza belterületén, mederburkolat cserével és rézsű- illetve padkarendezéssel a legkritikusabb szakaszokon. - Két hordalékfogó műtárgy felújítása. - Vízminőség-kárelhárítási hely kialakítása Nyíregyházán


92


Mindennek eredményeként az akcióterület vonzereje növekszik, ami emelkedő lakásárakhoz vezet. Ezáltal csökkennek a városon belül kirajzolódó társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek, amelynek finanszírozásához a helyi lakosság is hozzájárul a lakásfelújítások költségeinek egy részével. A megvalósításhoz szükséges 1,357 milliárd forint költséggel szemben a városrehabilitáció közvetlenül nem eredményez jelentős bevételt az önkormányzat számára, azonban a pénzügyi eredményesség nem is tartozik – az akcióterület adottságai, illetve a fejlesztés jellege miatt nem is tartozhat – a program fő célkitűzései közé. Az érkerti beavatkozások pozitív előjelű gazdasági, társadalmi, környezeti egyenlege azonban a kedvező társadalmi folyamatoknak, az ingatlanállomány és a lakókörnyezet megújulásának, valamint a fűtésből származó emisszió csökkenésének az eredménye.

5.9

Szinergia vizsgálat

Az érkerti akcióterületen a pályázat keretében tervezett beavatkozások, a megelőző városrehabilitációs tevékenységek, és a kapcsolódó további beruházások egymással szinergikus kapcsolatban állnak, együttesen járulnak hozzá az akcióterület fejlődéséhez, a városközpont rehabilitáció átfogó célkitűzésének és részcéljainak eléréséhez. Az elmúlt évtizedben tudatosan zajlott a város és az akcióterület rehabilitációjához kötődő fejlesztési elképzelések megvalósítása, melyek célja a területileg kiegyensúlyozott fejlesztések megvalósítása, a lakosság életminőségének javítása volt. Az elmúlt években az önkormányzat több olyan pályázatot is megvalósított, amelyek a város infrastrukturális fejlődését segítették elő (pl. jósavárosi lakótelep rehabilitációja, egykori laktanyák átalakítása, belváros rehabilitációja) és közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak a jelenlegi városrehabilitációs elképzelésekhez és/vagy az akcióterülethez. Az akcióterületen eddig megvalósult fejlesztések elsősorban infrastrukturális beruházások megvalósítását jelentették (nyílászárócserék, fűtéskorszerűsítés a lakóházakban, kisebb közterület fejlesztések)amelyek a városközpont arculatát jelentős mértékben javították, a lakosság számára hiánypótló, hasznos, és kézzelfogható eredményekkel jártak. (A korábbi városrehabilitációs fejlesztéseket a „Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása” című fejezet mutatja be részletesen.) A jelenlegi fejlesztési célok és tervezett beavatkozások többek között az infrastrukturális elmaradások további kezelését célozzák akcióterületi szinten egyaránt, ugyanakkor a szociális városrehabilitáció keretében nagy teret kapnak azok a kezdeményezések, amelyek a társadalmi fejlődést, a közszféra és magánszféra kapcsolatainak erősítését segítik elő. A korábbi, a jelenlegi és a tervezett városfejlesztési célú beavatkozások szinergiája egy összefoglaló táblázat segítségével kerül bemutatásra. A táblázat alapján látható, hogy a megelőző, folyamatban lévő, és előkészítés alatt álló fejlesztések túlnyomó többsége hatással van egymásra, közöttük szinergikus hatások állapíthatóak meg.


93


Beavatkozás típusa

38. táblázat Az akcióterületi fejlesztések közötti szinergia Kapcsolódó fejlesztések (kapcsolódó fejlesztés sorszáma) SorA: B: Tevékenység szám C: alacsony közepes erős szinergia mértékű mértékű szinergia szinergia E1

Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az akcióterületen

E2 E3 E4 E5 E6 E7

P1 P2 ROP támogatással ÉAOP-5.1.1.B pályázat keretében megvalósítandó beavatkozások

Magánforrással (ROP projekttel párhuzamosan, vagy ROP projekt hatásaként)

A közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként

P3 P4

Szelektív hulladékgyűjtésgyűjtőszigetek Panel program NYITÁS program Útfelújítások (DEC-TEUT) Deák Ferenc utca zöldfelületi felújítása Játszótér felújítás Humán jellegű pályázatok a szolgáltatások elérhetőségének és minőségének javítására Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs közös épületének felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása

P5


P6


P7

„Soft” tevékenységek

M1 M2

Marika presszó felújítása Garázsok építése

M3

Ablakcserék a felújított lakóépületekben

K1

Körút (Móricz Zs. u.) fejlesztése (négynyomúsítás, új útvonal)

K2

Érpatak rehabilitációja

K3 K4 K5 K6 K7

Érpatak további lefedése, az akcióterület közterületeinek további rendezése Körforgalom kialakítása (Arany J. u. – Szarvas u. kereszteződés) Őzike bölcsőde energia hatékonysági felújítása Állomás tér parkolók építése Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése

P5 E3 E2

P6 P6 P5 E6

P5

E5

P5 P1, P7

P5

E7 P7

P3, P4

P7

P2, P4

P7

P2, P3

P7

K1, K4, K7

P1 M2

E1, E4, E5, E6 P7 M1 K2, K3

P7

E2, E3 M3

P2, P3, P4, P6 K6

E7 P1, P5 P5

P5 E2, E3 P6

P5 P5 K3 P5 K2 P5 P2, P3, P4 M2

P5

P5

A: alacsony mértékű, de érzékelhető szinergia B: közepes mértékű szinergia, a beavatkozások hozzájárulnak egymás eredményeinek megvalósulásához


94

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. C: erős szinergia, egymást támogató fejlesztések

A beavatkozások egymással térbelileg is összefüggésben állnak, a felújítandó lakóépületek egymás szomszédságában találhatóak, és valamennyi érintett tízemeletes lakóépület a kialakítandó városrészközpont és az Érpatak szomszédságában helyezkednek el. A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrörs közös épülete szintén a megújuló közterek közvetlen közelében található. A térbeli összefüggések térképes megjelenítését a „Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása” és a „Beavatkozási típusok és tevékenységek” című fejezetek tartalmazzák. A megvalósult és tervezett beavatkozások együttesen járulnak hozzá az akcióterület fejlesztéséhez, együttesen olyan eredményeket érve el, amelyeket önmagukban – egyedi projektekként – nem lennének képesek elérni.

5.10 A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez A városrehabilitáció célcsoportjainak azonosítása elsősorban a három típusú projektelem – a lakóépület-felújítás, az intézményfejlesztés és a közterület-rekonstrukció – mentén történhet meg, emellett meghatározhatók a projektelemek által közvetetten és közvetlenül érintett célcsoportok is. 39. táblázat A projektjavaslat célcsoportjai Közvetlen célcsoportok

Lakóépület-felújítás

érintett épületek lakói a beruházás környezetében élők a környező ingatlanok tulajdonosai

Intézményfejlesztés

a felújítandó intézmények szolgáltatásait igénybe vevők a beruházás környezetében élők a környező ingatlanok tulajdonosai

Köztér-rekonstrukció

az érkerti lakosság sportolók, kutyasétáltatók, autósok, kerékpárosok, a köztereken foglalkoztatottak a felújítandó közterek környezetében elhelyezkedő vállalkozások

Közvetett célcsoportok

a város teljes lakossága egyéb helyi és térségi vállalkozások

A városrehabilitáció fő célszegmenseit az Érkert és a környező városrészek lakossága alkotja, akik mind a felújított intézmények szolgáltatásait igénybe vehetik, mind a kialakított közterek használóiként szóba jöhetnek. Az alábbi táblázat beavatkozásonként mutatja be a legfontosabb célcsoportokat, azt követően pedig szövegesen jellemezzük az egyes célcsoportok jellemzőit, elvárásait, problémáit a fejlesztésekkel kapcsolatosan. A célcsoportokkal történt egyeztetések dokumentációját a Mellékletek tartalmazzák.


95


Tervezett beavatkozás

1.

2. 3. 4.

Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) felújítása, Érkerti Rendőrörs felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) felújítása

40. táblázat Az érintett célcsoportok bemutatása és rövid jellemzése beavatkozásonként Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés Bevonhatóság, motiválhatóság szempontjából Folyamatos tájékoztatás és együttműködés A kivitelezés idejére gondoskodni kell átmeneti szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a Az elhelyezésükről működtetés során egyaránt intézményekben Az intézményekben dolgozók munkakörülménye és ezáltal Motiválhatóságuk a fejlesztések foglalkoztatottak a nyújtott szolgáltatások színvonala nagymértékben javul megtervezésében és a létesítmények fenntartásában magas A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák Folyamatos tájékoztatás és együttműködés megoldódnak szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a A beruházás A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek működtetés során egyaránt környezetében kezelése elengedhetetlen Bizonyos, az adott terület külső megjelenését élők Az ingatlanok értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. Könnyen igénybe tudják venni az intézmény homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) szolgáltatásait Az intézmények megújulásával és a szolgáltatások Folyamatos tájékoztatás és együttműködés bővülésével a lakosság életminősége emelkedik szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a A város teljes A település épített környezetében jelentkező problémák működtetés során egyaránt lakossága Bevonhatósága a fejlesztésbe korlátozott csökkennek Folyamatos tájékoztatás és együttműködés A civil önszerveződések számára az intézmény szükséges különösen az előkészítés és a működtetés során annak érdekében, hogy a szolgáltatásokat, helyszínt és programokat egyaránt kínál, egyben a civil szervezetek is színesítik az intézmény célcsoport szükségleteinek megfelelő termeket, Civil szervezetek kínálatát előadókat alakítsanak ki, és hogy azok A hiányzó közösségi és bérelhető helyiségek kihasználtsága is magas legyen rendelkezésre állásával a helyi civil szféra tovább erősödik Egyébként is magas együttműködési hajlandóságuk ezáltal növelhető Rendszeres tájékoztatás és együttműködés A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek szükséges különösen a kivitelezés és a A beruházás Az üzlethelyiségek értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet működtetés során környezetében A fejlesztések miatt az akcióterületen megnövekedett Bizonyos, az adott terület külső megjelenését lévő vállalkozások (gyalogos-)forgalomnak köszönhetően emelkedik a javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. vállalkozások bevétele is homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) Részt vehetnek a kivitelezésben Rendszeres tájékoztatás és együttműködés Egyéb Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása szükséges különösen a kivitelezés és a működtetés során vállalkozások A fejlesztések miatt a növekvő (gyalogos)forgalomnak Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is Érintett célcsoportok


96

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. Tervezett beavatkozás

Érintett célcsoportok

A beruházás környezetében élők

5.


A város teljes lakossága

Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából A kivitelezés, illetve rendezvények idején konfliktusok jelentkezhetnek Az ingatlanok ára a fejlesztés miatt emelkedhet A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák megoldódnak A lakófunkciójú területek csökkenő tranzitforgalma iránti elvárás A közösségi terek nyújtotta rekreációs lehetőségek elsődleges haszonélvezői A közterületek megújulásával és közösségi terek kialakításával a lakosság életminősége emelkedik A települési környezetben jelentkező problémák megoldódnak

Civil szervezetek

A civil önszerveződések számára a megújult közterek helyszínt biztosítanak programjaik számára, egyben a civil szervezetek is színesítik a lakótelep kulturális és szabadidős kínálatát

A beruházás környezetében lévő vállalkozások

A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek Az üzlethelyiségek értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet A fejlesztések miatt az akcióterületen (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is

Egyéb vállalkozások

Részt vehetnek a kivitelezésben és a közterek programmal való megtöltésében egyaránt Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása A fejlesztések miatt a növekvő (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is


97

Bevonhatóság, motiválhatóság

Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a fenntartás során egyaránt Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a fenntartás során egyaránt Bevonhatósága a fejlesztésbe korlátozott Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen az előkészítés és a fenntartás során Egyébként is magas együttműködési hajlandóságuk ezáltal növelhető Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen a kivitelezés és a fenntartás során Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges főként a kivitelezés és a fenntartás során Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. Tervezett beavatkozás

Érintett célcsoportok Felújított ingatlanok lakói, tulajdonosai, üzemeltetői

6.

Lakóingatlanok felújítása

Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából A fejlesztés eredményeként alacsonyabb ingatlanfenntartási költségek jelentkezhetnek Ingatlanjaik értéke ennek köszönhetően emelkedik A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen

A nem felújított ingatlanok lakói, tulajdonosai

Ingatlanjaik értéke a felújított ingatlanokhoz képest csökken A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen

Vállalkozások

Részt vehetnek a kivitelezésben Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása

A város lakossága

A jó minőségű lakások kínálata bővül A település épített környezetében jelentkező problémák megoldódnak


98

Bevonhatóság, motiválhatóság

Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés és a kivitelezés során Motiválhatóságuk a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában magas Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés és a kivitelezés során Fel kell tárni számukra a lehetséges pályázati forrásokat a lakások felújítására Motiválhatóságukat a fűtési árak várható változásai befolyásolják Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges a kivitelezés során Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják A fejlesztésbe közvetlenül nem vonhatók be


5.10.1 A lakosság A lakosság jelentősége a projekt előkészítését és megvalósítását tekintve abban rejlik, hogy a célcsoport szükségleteit, elvárásait, motivációit és céljait alapvetően figyelembe kell venni. Az azonban, hogy a lakosság egyes csoportjai milyen mértékben és milyen formában érintettek akár a kivitelezés, akár a fejlesztés konkrét eredményeinek használata tekintetében, számos tényezőtől függ: a földrajzi érintettségtől, különböző demográfiai mutatóktól vagy a köztérhasználat céljától. Lakossági célcsoportok földrajzi lehatárolás szerinti jellemzése A tervezett fejlesztések nem azonos mértékben és nem azonos szempontokból érintik a város lakosságát. A felújítandó objektumokban vagy azok közvetlen környezetében élők számára a fejlesztések többnyire egyértelmű előnyökkel járnak: az ingatlanok felértékelődése, a lakókörnyezet minőségének nagyságrendi javulása várható. Ezzel szemben a kivitelezés átmeneti kellemetlenségeket, térhasználati konfliktusokat eredményezhet. Emellett amennyiben egy területen jelentősebb forgalomcsillapítás vagy -elterelés következik be, úgy egyes ingatlanok elérhetőségi ideje hosszabbá válhat. Mindezek miatt a közvetlenül érintett lakosság esetében a folyamatos tájékoztatás és az alkalmanként konzultációs lehetőség (pl. lakossági fórumok szervezése) elengedhetetlen. Ha tágabb értelemben vizsgáljuk a város teljes lakosságát (2008. december 31-én 118 874 fő), a kép árnyaltabb: egyfelől javul az épített környezet, másfelől lesznek olyan csoportok, amelyek esetében a fejlesztésből származó kedvező eredményeket a negatív változások kiolthatják (pl. egyes városrészekben a lakóingatlanok értéke relatíve csökkenhet). A konfliktusok elkerülése érdekében célszerű az érintettekkel egyeztetve megoldásokat keresni a lehetséges problémákra. A környező települések lakosságának egy része tanulás, munkavállalás vagy bevásárlás céljából rendszeresen felkeresi Nyíregyházát (a napi ingázási adatok szerint 100 helyben lakó foglalkoztatottra 119,2 helyben dolgozó jut, az ingázók 5,5%-a más megyéből érkezik Nyíregyházára). Számukra a közterület-fejlesztések (Állomás tér és környéke) eredményezhetik a komfortérzet növekedését. Lakossági célcsoportok demográfiai lehatárolás szerinti jellemzése A város lakosságának egyes demográfiai csoportjai eltérő mértékben és a nap különböző időszakaiban használják az érintett épületek és közterek nyújtotta rekreációs és szórakozási lehetőségeket. A kor és a családi állapot szerinti megoszlás alapján napközben elsősorban az idősek és a kisgyermekes szülők a közösségi terek használói – délután kiegészülve a diákokkal, akik az esti és az éjszakai órákban is jelen vannak a lakótelep közterein, hétvégén pedig a kör tovább bővül a családokkal. A közterek funkcióival kapcsolatos elvárások az egyes csoportok esetében gyakran különbözőek:

az idősek főként a nyugodt, csendes környezetet részesítik előnyben (a 60 év felettiek száma a városban 21 754 volt 2008-ban);

a kisgyermekes családok többnyire olyan aktív, sokrétű, biztonságos kikapcsolódási lehetőséget keresnek, amelyek kifejezetten a gyermekekre irányulnak, pl. játszótér, gyermekrendezvények, vásárlási lehetőség, családbarát illemhelyek (2008-ban a 0 és 14 év közötti korcsoportba 17 802-en tartoztak);

a fiatalok a közösségi tereket elsősorban találkozóhelyként használják, de jelentős szerepet töltenek be az esti, éjszakai rendezvények is – esetükben különösen fontos,


99


hogy a közterek, közparkok, közösségi létesítmények megfelelő és biztonságos szórakozási alternatívát jelentsenek a számukra (2008-ban 4 435 15-17 év közötti fiatal élt a városban). Az eltérő motivációk és célok valós vagy látens területhasználati konfliktusokhoz vezethetnek, amit úgy lehet feloldani, ha a különböző társadalmi csoportoknak megfelelő, multifunkcionális terek és zöldfelületek mellett olyan köztereket, helyiségeket is kialakítanak, amelyek egy-egy csoportra fókuszálnak (pl. játszótér, sportpálya stb.). Ezek a különböző funkciók ideális esetben a tér külső megjelenésében, berendezéseiben, utcabútoraiban is leképeződnek. Lakossági célcsoportok köztérhasználat szerinti jellemzése Az előbb bemutatott demográfiai csoportok (köz)térhasználati jellemzői mellett beazonosíthatók olyan további csoportok, amelyek speciális céllal és speciális igénnyel érkeznek a köztérre, közösségi létesítményekbe. Ezek egy része a terek rekreációs funkcióját használják ki (sportolók, kutyasétáltatók), más részük számára a tér „munkahelyként” funkcionál (művészek, kertészek, mozgóárusok, közmunkások). Mindkét esetben a közterek, közparkok megfelelő kialakítására és infrastrukturális felszereltségére kell hangsúlyt fektetni. A városi tér speciális használói az autósok és a kerékpárosok.

Az autósok számára a közterek fejlesztése számos gyakorlati problémát okozhat abban az esetben, ha a forgalom elől elzárt területek helyett nem jelölnek ki megfelelő alternatív útvonalakat.

Egyes közterek és közparkok, főként azok, amelyek jelentős „átmenő” forgalmat is lebonyolítanak, lehetőséget nyújtanak a kerékpárosok biztonságos és elkülönített közlekedésére, kitiltásuk a gyalogos övezetekből, ahogyan ez néhány hazai városban megtörtént, semmiképpen sem célszerű.

Mindkét említett közlekedési eszköz számára elengedhetetlen a parkolóhelyek, illetve kerékpártárolók megfelelő számú kialakítása. 5.10.2 A vállalkozások Az érintett vállalkozások többsége helyileg, fizikai értelemben kötődik a megújítandó területekhez, így alapvetően befolyásolják a lakótelep jellegét, arculatát, hangulatát – részben szolgáltatásaik, részben az általuk működtetett üzlethelyiségek külső, fizikai adottságai révén. Ide tartoznak

a helyi lakosság kiszolgálását végző szolgáltatók, kereskedők és vendéglátók,

a környező területek ingatlantulajdonosai és a potenciális ingatlanfejlesztők,

a közterületeket fenntartó Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. alapvető fontosságú a városi környezet és kiemelten a zöldfelületek minőségének javításában,

a reklámcégek, amelyek a minőségi hirdetőfelületek értékesítésével hozzájárulnak a közterek pénzügyi fenntarthatóságához,

továbbá az egyéb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások (hírlapárus, stb.).

A terek vonalas infrastruktúráját alapvetően a közműszolgáltatók határozzák meg (pl. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft., Nyírségvíz Zrt., E-On Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.), amelyek a közművek – a megújítandó közterületek tervezett funkcióinak megfelelő – kiépítését és üzemeltetését végzik el. A többi érintett vállalkozás elsősorban a projekttel kapcsolatos PR- és marketingtevékenységben, a közterek és intézmények ismertségének növelésében


100


játszhatnak jelentős szerepet, kiemelten a helyi média képviselői (pl. Város-Kép Kht., Nyíregyházi Városi Televízió Kht., www.nyiregyhaza.hu, www.nyirhalo.hu). A projekt előkészítése és megvalósítása során a fentiek mellett célszerű azokra a vállalkozásokra is figyelmet fordítani, amelyek a fejlesztések potenciális vesztesei lehetnek. Ezek jellemzően azok a vállalkozások, amelyek kiesnek a lakosság tipikus haladási útirányaiból. A velük való egyeztetésre alkalmas lehet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, még akkor is, ha az abban való részvétel nem kötelező a vállalkozások számára. 5.10.3 A civil szervezetek A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének jelentős formálói közé tartoznak. Véleményük a városrehabilitáció során tervezett fejlesztésekkel kapcsolatosan megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek közvetetten a projekt egyik fő célcsoportját, a lakosságot képviselik. Számukra a fejlesztések részben megteremthetik azokat az infrastrukturális feltételeket, amelyek a közösségi szinten hasznos tevékenységük végzéséhez szükségesek. Nyíregyházán a www.birosag.hu honlap 2009. november 16-ai adatai szerint összesen 1081 civil szervezet működött, amelyek közül 354 alapítvány. A nyíregyházi civil szervezetek nagy része kulturális, oktatási, sport és szabadidős tevékenységekkel foglalkozik, de jelentős a szociális és az érdekvédelmi szervezetek jelenléte is. 18. ábra A nyíregyházi és az érkerti civil szervezetek fő működési területeinek megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Nyíregyháza

Érkert

egészségügy

jog- és érdekvédelem

környezetvédelem

közbiztonság, polgárvédelem

kultúra

kutatás

oktatás

politika

sport és szabadidő

szociális szolgáltatások

egyéb

nincs adat

A nyíregyházi szervezetek közül minden 20. érkerti székhellyel rendelkezik. Az 55 érkerti civil szervezet jellemzője, hogy nagyobb arányban található közöttük szociális és oktatási jellegű, mint ahogy azt a városi szintű megoszlás mutatja. Érdekképviseleti és véleményezési funkciójuk mellett a civil szervezetek a közterületek és az intézmények használóiként szerepet játszhatnak a közösségi terek tartalommal való megtöltésében. Ezek közül a legjelentősebb az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, amely a felújítandó Nyírségi Civilházat is működteti. A szervezet tevékenységi köre rendkívül széleskörű, a térségfejlesztéstől kezdve a foglalkoztatási programok megvalósításán át kiterjed a civil érdekképviseletig.


101


A civil szervezetek egy további, elsősorban a közterek használatával szorosan összefüggő területen is aktívak, ez a közbiztonság és a bűnmegelőzés. (pl. polgárőrség). A szervezetek munkája több esetben kiegészül az ifjúságvédelemmel, ami a fejlesztendő objektumok szempontjából elsődleges területnek számít. A településfejlesztéssel foglalkozó egyesületeket, szervezeteket is célszerű bevonni az előkészítés és a megvalósítás folyamatába. A fentiek mellett a környezet- és természetvédelem az a terület, amely szintén szoros kapcsolatban áll a városrehabilitáció témakörével, elsősorban az Érpatak mederrehabilitációja és a zöldfelületek megújítása révén.

5.11 A tervezett fejlesztések várható hatásai 5.11.1 Társadalmi-gazdasági hatások Az érkerti szociális városrehabilitáció hatásaként a városrész-központ funkció jelentős megerősödése várható. A közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, a környezetminőség javításával (zöldfelületek, rekreációs területek, energiaracionalizálás stb.) létrehozhatóak a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság és az itt működő vállalkozások, civil szervezetek komfortérzetét, valamint növelik a településrész vonzerejét. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a jobb és biztonságosabb települési környezet megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott területhasználat érvényesítéséhez és a településszerkezet átfogó javításához. A társadalmi hatások hátterében elsősorban az intézmények felújítása áll. A Nyírségi Civilház felújításával egy olyan létesítmény jön létre, amely

megfelelő munkakörülményeket teremt a foglalkoztatottak számára;

alkalmas rendezvények szervezésére;

lehetőséget teremt a civil önszerveződések megerősödésére.

Az Érkerti Rendőrörs épületének felújításával egyrészt javulnak a foglalkoztatottak munkakörülményei, másrészt a rendészeti szerv jelenléte megerősödik az akcióterületen a kapcsolódó közbiztonsági, bűnmegelőzési programok révén. Az Érkerti Rendőrörs és az oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésének köszönhetően erősödik a közszféra funkció, amely elsősorban a helyi lakosság igényeit elégíti ki. Mindez hozzájárul a lakosság településrészhez kötődő identitásának megerősödéséhez. Részben hasonló hatásokat idéz elő a közterek rekonstrukciója, ugyanis amellett, hogy helyszínt kínálnak különböző méretű és jellegű rendezvények számára, közösségi térként is funkcionálnak, amelyek alkalmasak a társadalmi kohézió megerősítésére. A városrészközpont megújult közterén számos program és rendezvény lebonyolítására nyílik majd lehetőség, melyeknek pozitív társadalmi továbbgyűrűző hatásuk van, pozitívan hatnak a helyi civil szerveződésekre. A helyi identitást erősítő rendezvények révén növekszik a városrészben a lokálpatriotizmus, Érkertet az itt lakók egyre inkább magukénak fogják érezni. A közösségi élet szempontjából is jelentős városrész-központ kialakítás hozzájárul Érkert társadalmi és gazdasági fellendüléséhez, aminek hatására mérséklődnek a kedvezőtlen társadalmi folyamatok. A tervezett kapcsolódó „soft” tevékenységek társadalmi hatása egyértelműen pozitív: a munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok, a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítése, a bűnmegelőzési programok, a helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő programok, valamint az idős emberek és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése közösségformáló szerepet


102


töltenek be, emellett emelik a helyi társadalom tudásszintjét és munkaerő-piaci adaptációs képességét is. A gazdasági hatások egyrészt a felújítandó intézmények és épületek energiahatékonyságának növekedéséhez, másrészt a felújított társasházak piaci értékének növekedéséhez, valamint a projekt keretein túli magánerős akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódnak. A felújított társasházak hozzájárulhatnak a jelenleg inkább stagnáló ingatlanpiac dinamizáláshoz, valamint újabb teret kínálhatnak a különböző profilú kis- és középvállalkozások megjelenésének, ami a városrész gazdasági diverzifikációjához is hozzájárul. A gazdasági és társadalmi – valamint részben a környezeti – hatások eredőjeként növekszik az Érkerti akcióterület attraktivitása, amely a szelektív elvándorlás csökkenésében is megmutatkozik. A kedvező folyamatoknak köszönhetően megerősödik a városrész térségi és gazdasági szerepköre. 5.11.2 Esélyegyenlőségi hatások Az intézmények és a közterek megújítása során szükséges kiemelt figyelmet fordítani az esélyegyenlőségi csoportok szükségleteire:

A közterületek akadálymentesítése nemcsak a fogyatékossággal élők számára teszi lehetővé az érkerti létesítmények megközelíthetőségét és használatát, hanem a kisgyermekes szülők és az idősek számára is. Az akadálymentesség biztosításával olyan szolgáltatások is elérhetővé válnak a célcsoport számára, amelyeket korábban nem vagy csak segítséggel tudtak igénybe venni.

A kivitelezési munkálatok lehetőséget teremtenek arra, hogy hátrányos helyzetűek is bevonásra kerüljenek a megvalósításba közcélú, közhasznú és közmunka keretében – növelve ezáltal az érintett társadalmi réteg foglalkoztatottságát.

A fizikai környezet átalakítása mellett kiemelt figyelmet fordítunk a szolgáltatások szakmai fejlesztésére, tartalmi bővítésére is, amelynek több eszköze is van:

-

a megújult intézmények olyan programokat és foglalkozásokat kínálnak, amelyek részben vagy egészben esélyegyenlőségi csoportokat céloznak meg;

-

A Nyírségi Civilház emellett helyet biztosít különféle profilú civil szervezetek tevékenységére, amelyek között a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó szervezetek is fontos szerepet játszanak.

Mindezek a hatások hozzájárulnak a nagyobb mértékű társadalmi befogadáshoz és a helyi társadalom erősödő kohéziójához. 5.11.3 Környezeti hatások A kedvező környezeti hatások egy része az épületek fizikai megújításából fakad: az épületek átgondolt rekonstrukciójával kialakítható egy egységesebb, esztétikusabb településkép, és kiegyensúlyozottabbá tehető a lakótelep térszerkezete. Csökken az Érkert kihasználatlan vagy alulhasznosított közterületeinek száma, az újrahasznosított területek szervesen illeszkednek a városi szövetbe. Az egyes épületek energetikai rekonstrukciója (pl. homlokzatrekonstrukció, tetőszigetelés) jelentős energiamegtakarítást és ezáltal kedvezőbb emissziós értékeket eredményez, amely hosszú távon megmutatkozik a légszennyezettség csökkenő mértékében is. A közterek megújításával növekszik a város zöldterületeinek kiterjedése, valamint javul azok minősége és a növényzet összetétele. Mindez a fokozottabb transpiráció révén kedvezőbb városi mikroklímát is eredményezhet, valamint a növényzet oxigéntermelő és széndioxid-megkötő képessége révén javítja a levegő minőségét is, ugyanis a légszennyező anyagok egy részét a fák lombtömege képes megkötni.


103


A beavatkozások komplex környezeti hatásként a lakosság életminősége nagymértékben javulni fog. A pozitív környezeti hatások mellett szükséges figyelembe venni a negatív hatásokat is, amelyek bár jóval szerényebbek, időlegesen megzavarhatják a városlakók nyugalmát.

A beruházás megvalósítása során a projekt közvetlen környezetében számolni kell a környezeti terhelés, elsősorban a légszennyezés, zajterhelés ideiglenes növekedésével, az építkezések hatásaként. Ennek minimalizálása érdekében csak olyan kivitelezők kerülhetnek kiválasztásra, akik a környezetet védő módszereket, technológiákat (környezetbarát eszközök alkalmazása, védőfal stb.) alkalmaznak a beruházás során.

A megújult közterek és parkok, valamint az új rendezvények időszakosan nagy számú látogatót vonzanak majd, így időnként a parkolóhelyek, valamint az utak túlzsúfolttá válhatnak.

A fejlesztések egyenlege azonban mindenképpen pozitív, és hosszú távon a beruházás következtében a környezetet negatívan befolyásoló tevékenységgel nem kell számolni.


104


5.11.4 Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok 41. táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok Mutató neve

*

Célérték a projekt megvalósítási időszak végén *

Célérték a fenntartási időszak végén *

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

eredmény

*

*

*

*

*

*

fő

eredmény

*

*

*

*

*

*

fő

eredmény

*

*

*

*

*

*

fő/év

eredmény

*

*

*

*

*

*

fő/év

eredmény

*

*

*

*

*

*

db

eredmény

*

*

*

*

*

db

output

*

*

*

*

*

Típus

Bázis érték


Célértéke elérésének időpontja

3

eredmény

*

*

fő

eredmény

*

kWh

eredmény

fő

eredmény

t/év

eredmény

t

eredmény

t

Mértékegység

Fajlagos vízfelhasználás mértéke Fajlagos energiafelhasználás mértéke

teljes vízfelhasználás termelés v. szolgáltatás egysége teljes energiafelhasználás termelés v. szolgáltatás egysége Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) Ártalmatlanításra Ártalmatlanításra kerülő hulladék kerülő hulladék arányának mértéke Összes hulladék mennyisége A kistérségben élők Kistérségben élő foglalkoztatottságának foglalkoztatottak mértéke száma A foglalkoztatottak száma A fenntarthatósággal Tudásmegosztásban kapcsolatos résztvevők száma tudásmegosztáson Össz munkavállalói részt vett létszám munkavállalók száma Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma Akadálymentesített épületek száma

m

* - a pályázat kidolgozásakor kerül meghatározásra


105

Mutató forrása *


5.12 A kockázatok elemzése Az érkerti lakótelep megújítására irányuló nyíregyházi szociális városrehabilitáció megvalósítását veszélyeztető kockázatok alapvetően két csoportra oszthatók:

A megvalósítást akadályozó tényezőkre jellemző, hogy viszonylag csekély a bekövetkezésük valószínűsége, ellenben hatásuk a projekt megvalósítása szempontjából döntő jelentőségű. Az ilyen típusú kockázatok nagyobb része a pályázat előkészítési, tervezési folyamatára vonatkozik, amely kezelése elsődlegesen a város, másodsorban az általa igénybe vett szakértők és a pályáztató intézményrendszer hatáskörébe tartozik. A megvalósításhoz kapcsolódó többi kockázat megfelelő projektmenedzsment-tevékenységgel, körültekintő közbeszerzési eljárással megelőzhető. A megvalósítással kapcsolatosan a legnagyobb kockázat, hogy a város nem nyeri el a vissza nem térítendő támogatást.

A másik kategóriába a fenntartást veszélyeztető folyamatok tartoznak, amelyekben alapvető szerepet játszik az Érkert és szolgáltatásai iránti kereslet alakulása. A tendenciák egy részére – különösen a hazai és nemzetközi makrogazdasági-társadalmi folyamatokra – a város csak korlátozott befolyással bír, azonban a kockázatok jelentős része megfelelő marketingkommunikációval és a helyi társadalom aktivizálásával kezelhető.

A horizontális szemléletű kockázatok mindkét esetben ágazati megközelítésű kockázati területeket foglalnak magukban. A projekt kapcsán azonosításra került ágazati jellegű kockázatok a következők:

Műszaki kockázatok: Ebbe a csoportba tartoznak az előkészítés, a kivitelezés kockázatai, a meghibásodások, valamint egyéb technikai jellegű károk. A városrehabilitáció keretében műszaki kockázatot jelenthet, hogy a kivitelező esetlegesen eltér a műszaki tartalomtól vagy ütemtervtől.

Jogi szempontok: A jogi kockázatok közé a kapcsolódó jogszabályi környezet, a szabványok, a kibocsátási határértékek változása, és a további jogszabályváltozásokból eredő tényezők sorolhatóak. A projekt esetében ilyen változás volt az előkészítés során például az ÁFA mértékének változása, amely jelentős többlet terhet jelentett a projektgazdának. A megvalósítás során előreláthatólag nem várható ilyen változás, azonban ad hoc jelleggel mégis van rá esély.

Társadalmi szempontok: A társadalmi szempontú kockázatok közé a projekttel szembeni lakossági ellenállást, a közvélemény negatív megnyilvánulásait, illetve az általános társadalmi érdektelenséget sorolhatjuk. A szociális városrehabilitáció esetében nagyon fontos a társadalmi elfogadottság. Jelen fejlesztés előkészítése során nagymértékű társadalmi elfogadottság volt jellemző, azonban a megvalósítás és a fenntartás időszakában lehetséges, hogy egyes csoportok részéről csökken a támogatottság.

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontok: Ebbe a kategóriába a díjfizetési hajlandóság, és az üzemeltetői, fenntartói kockázatok tartoznak. A szociális városrehabilitáció legnagyobb pénzügyi kockázatát a társasház felújításokhoz kapcsolódó lakossági önerő biztosítása jelentheti, amely alapos előkészítéssel és szervezéssel kiküszöbölhető. További kockázatot jelenthet a támogatási források időben történő és megfelelő mértékű rendelkezésre bocsátása, de ezek vélhetően nem következnek be.

Intézményi szempont: Az intézményi kockázatok körébe az új, konkurens szereplők megjelenése, a


106


tervezett üzemeltetési struktúra változása, a közbeszerzés, valamint a közigazgatási átalakítás hatásai tartozhatnak. A fejlesztés tekintetében ilyen kockázati tényező felmerülése jelenleg nem várható. A felmerülő kockázatok részletes bemutatását – bekövetkezési valószínűségét és hatását, kezelésének lehetséges módját – a következő táblázat foglalja össze. 42. táblázat A városrehabilitációt veszélyeztető kockázatok és lehetséges kezelési módjaik Kockázat megnevezése A pályázat szakmai tartalma nem éri el a kívánt minőséget. Nem tud a pályázó vissza nem térítendő támogatást bevonni a projekt megvalósításába.

Valószínűség (1-7)*

Hatás (1-7)*

Kockázatkezelés módja

1

7

2

7

Hiányzik a projekt megvalósításához szükséges sajáterő.

1

7

A projekt előkészítése elhúzódik.

1

5

A megvalósításra vonatkozó kockázatok

A helyi lakosság nem elég motivált a fejlesztésekben való részvételre.

3

5

A projekt engedélyezési eljárása elhúzódik.

2

Az elhúzódó közbeszerzési eljárás miatt csúszik a fejlesztések megvalósítása.

2

Az igényelt támogatási részlet átutalása időben csúszik. A kivitelezés során előre nem látható műszaki problémák jelentkeznek.

5

4

5

Nem az előírt műszaki tartalommal készül el az épület.

1

6

Az indikátorok teljesítése nem lehetséges.

1

6

Külső szakértő cég bevonása a pályázat és a szükséges dokumentumok előkészítésébe Folyamatos kapcsolattartás a KSZ-szel és az IH-val

összes

Kiegyensúlyozott önkormányzati gazdálkodás Hitelfelvétel, magántőke bevonása A lakossági sajáterő bevonása érdekében rendszeres egyeztetések, tájékoztatók Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése a KSZ-szel Az érintett többlakásos társasházak részére rendszeres tájékoztatás nyújtása Folyamatos egyeztetés a projektelőkészítéstől a projekt lezárásáig a fejlesztendő ingatlanok lakóival, tulajdonosaival Támogatói csoport megalakítása és működtetése Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése Kompetens építészek és tervezők kiválasztása Folyamatos együttműködés az érintett hatóságokkal

összes összes

lakóingatlanok felújítása

összes

Megfelelő projektmenedzsment szervezet kialakítása A projekt-előrehaladási jelentések megfelelő elkészítése Folyamatos együttműködés a KSZ-szel

összes

Részletes tanulmánytervek készítése az érintett épületek és közterületek állapotának alapos felmérésével

összes

Megfelelő referenciákkal rendelkező kivitelező kiválasztása A közbeszerzési felhívásban szigorú feltételek meghatározása

összes

Teljesíthető és mérhető indikátorok meghatározása

összes

2

összes

összes

4

Külső szakértő cég bevonása a pályázat és a szükséges dokumentumok előkészítésébe Folyamatos kapcsolattartás a KSZ-szel és az IH-val

Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése Közbeszerzési szakértő alkalmazása

2

Érintett tevékenység


107

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. Kockázat megnevezése

A hasonló adottságú városrészek/intézmény ek konkurenciája tovább erősödik.

Hatás (1-7)*

4

3

7

1

A csökkenő reáljövedelmek miatt a lakáspiac stagnál.

3

2

Sem a lakosság, sem a helyi civil szervezetek nem lesznek megelégedve a projekt eredményével. Nem sikerül aktivizálni a helyi lakosságot a szolgáltatások igénybevételére, a közösségi terek használatára.

Kockázatkezelés módja

Az energiaárak tovább emelkednek.

A lakosság folytatódó elvándorlása miatt csökken a kereslet a közösségi terek és szolgáltatások iránt.

A fenntartásra vonatkozó kockázatok

Valószínűség (1-7)*

2

4

1

5

2

5

Az Érkert vonzereje továbbra sem erősödik.

2

4

Csökken a kereslet a közösségi létesítmények szolgáltatásai iránt

Fenntartási költségek jelentős mértékben emelkednek.

A megújított közterek állapota a gyakori rongálások miatt gyors ütemben romlik.

2

5

5

4

Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosok és közösségek aktivizálása, bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos megismerése Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosság aktivizálása és bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos felmérése Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosság aktivizálása és bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos felmérése

Alternatív energiaforrások bevonása a távhőellátásba Korszerű, energetikailag hatékony technológiák alkalmazása A foglalkoztatottak szemléletváltása a közüzemi szolgáltatások ésszerű használatára vonatkozóan Rendvédelmi szervek és bűnmegelőzési civil szervezetek hatékony (együtt)működése Térfigyelő kamerák kihelyezése a leginkább veszélyeztetett köztereken

4

Megfelelő közösségi kínálat összeállítása a helyi lakosság igényeinek megfelelően A helyi identitást erősítő eszközök alkalmazása

Rendszeres kommunikáció és promóció az elérhető szolgáltatásokról, programokról

2

Rendszeres konkurenciaelemzés végzése Részletesen megtervezett és következetesen Civilház fejlesztése, végrehajtott marketingkommunikációs tevékenység oktatási intézmények Egyedi kínálati csomag összeállítása fejlesztése Szoros együttműködés az érdekelt szervezetekkel Korszerű, energetikailag hatékony lakóingatlanok és technológiák alkalmazása intézmények Környezettudatos energiafogyasztásra való felújítása ösztönzés Részletesen megtervezett és következetesen lakóingatlanok végrehajtott marketingkommunikációs felújítása tevékenység a városrész vonzerejének növelésére

Érintett tevékenység

összes

összes

összes

összes

közösségi helyszínek létrehozására, megújítására irányuló projektelemek önkormányzati intézmények és közterek

közterek

* 1 – leggyengébb, 7 – legerősebb


108


5.13 A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a szociális városrehabilitáció keretében tervezett projektelemek időbeli ütemezését. 43. táblázat A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve 2007.07.012008.12.31

2009 I. II. Előkészítés

I.

2010 II.

I.

2011 II.

I.

2012 II.

I.

2013 II.

IVS Előzetes Akcióterületi Terv (EATT) 1. forduló benyújtásához szükséges dokumentumok 2. forduló benyújtásához szükséges dokumentumok Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projektmenedzsment Közösségi funkció Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) felújítása Közszféra funkció Érkerti Rendőrörs felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) felújítása Városi funkció Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Lakó funkció Többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemek Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok Szociális tevékenység a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése Városmarketing tevékenységek

A tervek szerint a projektelemek megvalósítása a 2010. szeptember 1-én kezdődik és lezárásuk 2012. augusztus 31-ig, illetve a soft tevékenységek esetében 2013. augusztus 31ig megtörténik.


109


Ahhoz, hogy 2010. szeptember 1-én el lehessen kezdeni a megvalósítást, 2010. júliusban le kell zárni a 2. szakasz előkészítő tevékenységeit, amelyek közül a legfontosabb a végleges Akcióterületi Terv és az engedélyes tervdokumentumok kidolgozása. A pontos útvonalterv meghatározására akkor kerül sor, ha a projektjavaslatot a kormány jóváhagyta. 5.14 Lezajlott partnerségi egyeztetések Az érkerti városrehabilitációs program előkészítése 2006 nyarán indult egy részletes lakossági kérdőíves felméréssel, amely a legfontosabb problémák és fejlesztési szükségletek felmérésére irányult. Az igényfelmérés 2007 decemberében a városi és városrészi funkciók fokozottabb figyelembevételével folytatódott a Nyíregyházi Napló közreműködésével: lakossági kérdőív kitöltésére volt lehetőség, amely elsődlegesen az egyes városrészek kihasználtságát és fejlesztési szükségleteit tárta fel. 2007 őszén kezdődött az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása, amely a város fejlesztési irányai mellett meghatározza az egyes fejlesztési akcióterületek beavatkozásait is. Mivel az IVS-ben megjelenített szempontok alapján az akcióterületek prioritási sorrendjét tekintve a legfontosabb a belvárosi akcióterület megvalósítása volt, ezért ezt követően, 2008 szeptemberében indultak meg az érkerti városrehabilitáció részletes tervezési munkálatai az Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozásával. Az IVS és az EATT nyilvánosságra hozatala nyilvános fórumok keretében megtörtént, a lakosság és a szakhatóságok tájékoztatása azóta is folyamatosan zajlik – részben a helyi média, részben fórumok segítségével –, és erre a tevékenységre a projekt teljes életciklusában szükség lesz. (Az IVS a város honlapján elérhető: http://www.nyiregyhaza.hu/index.php /Önkormányzat /IVS Integrált Városfejlesztési Stratégia 090430_IVS_Nyiregyhaza.doc) Az EATT kidolgozása keretében két kérdőíves felmérés zajlott az érkerti akcióterületen felmerülő igények és szükségletek felmérése céljából egyrészt 2009 áprilisában (a Nyíregyházi Naplóban megjelentetett és internet alapú kérdőívekkel), másrészt 2009 novemberében (a célcsoportokhoz direkt módon eljuttatott papíralapú kérdőívekkel). Mindezek mellett több, interaktív véleménynyilvánításra is lehetőséget teremtő egyeztető fórum is szervezésre került, ahol a városfejlesztési stratégia, valamint az akcióterületi fejlesztési célok, később pedig a konkrét fejlesztések kerültek bemutatásra. Az érkerti akcióterületen tervezett szociális városrehabilitációról, az annak keretében tervezett fejlesztésekről 2009. április 15-én került megrendezésre lakossági fórum az akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.). A következő lakossági fórum megrendezésére 2009. december 9-én kerül sor az akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.), ahol már a konkrét fejlesztésekről és költségekről is információkat kapnak a résztvevők. A kérdőíves felmérések és lakossági fórumok mellett további partnerségi egyeztetések történtek az érintett civil szervezetek, és további szervezetek, intézmények bevonásával:

Támogatói csoport alakuló ülése 2009. október 28-án: a támogatói csoport alakuló ülésén a meghívott szervezetek képviseletében megjelentek kinyilatkozták, hogy az Érkert szociális városrehabilitációs projekt előkészítését, megvalósítását támogatják, ennek érdekében megalakították „Az Érkert szociális városrehabilitációs projekt Támogató Csoportját” (rövidítve ÉTCS).

Többlakásos társasházak közös képviselőivel való egyeztetés 2009. november 17-én: a megjelentek egyeztették az akcióterületen tervezett lakóépület felújítások feltételeit, és megállapodtak arról, hogy az érintett lakók bevonása érdekében a


110


közös képviselők lakógyűléseket szerveznek. A megjelentek csatlakoztak a támogatói csoporthoz. Ezeken a tájékoztató rendezvényeken a résztvevők véleményezhették és igényeik bemutatásával, és megfelelő alátámasztásával érdemben befolyásolhatták az akcióterületi fejlesztések végleges tartalmát. A kérdőíveket, a kérdőívek feldolgozásának eredményeit, a lakossági fórumok jelenléti íveit és a lezajlott egyeztetések dokumentációját (jelenléti ívek, jegyzőkönyvek) a Mellékletek tartalmazzák.


111


6

PÉNZÜGYI TERV

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek költségeiről, azok támogatásintenzitásáról, valamint a támogatásról és a szükséges saját forrásról. 44. táblázat A pályázat összefoglaló költségvetése

Ssz.

A projekt neve

Támogatás intenzitása (%)

Költségvetés megoszlása Partneri (társasházak Támogatás Önkormányza esetében (Ft) ti önerő (Ft) lakossági) önerő (Ft)

Közösségi funkciók Nyírségi Civilház 1 85,00% 23 159 389 felújítása Közszféra funkciók Érkerti Rendőrőrs 2 85,00% 19 728 368 felújítása Vécsey Károly 3 Általános Iskola külső 85,00% 77 875 592 felújítása Virág Utcai Tagóvoda 4 85,00% 15 383 121 külső felújítása Kincskereső Óvoda 5 85,00% 20 260 455 külső felújítása Városi funkciók Városrész-központ kialakítása az 6 85,00% 341 997 500 Érkertben, közterületrehabilitáció Lakófunkciót erősítő tevékenység Toldi utcai 10 emeletes 7 társasházak külső 65,00% 340 805 953 felújítása Kapcsolódó soft elemek 8 Soft projektelemek 85,00% 92 650 000 Projektelőkészítés, menedzsment, tájékoztatás 9 Tájékoztatás 85,00% 3 400 000 10 Területelőkészítés 85,00% 12 750 000 11 Projekt-előkészítés 85,00% 33 150 000 12 Projekt menedzsment 85,00% 29 750 000 13 Tartalék 85,00% 38 250 000 ÉAOP 5.1.1./B pályázat 77,27% 1 049 160 377 költségvetése összesen

A projekt bruttó (16-os esetében nettó) ktg-e (Ft)

0

4 086 951

27 246 340

3 481 477

0

23 209 845

0

13 742 751

91 618 343

0

2 714 668

18 097 789

0

3 575 374

23 835 829

0

60 352 500

402 350 000

104 863 370

78 647 527

524 316 850

8 175 000

8 175 000

109 000 000

0 0 0 0 0

600 000 2 250 000 5 850 000 5 250 000 6 750 000

4 000 000 15 000 000 39 000 000 35 000 000 45 000 000

116 519 847

191 994 772

1 357 674 996

A saját forrásokat a konzorcium biztosítja, az Önkormányzat (mint konzorciumvezető) mellett az egyes konzorciumi tagok is vállalják a rájuk eső önrész biztosítását. A társasházak, lakásszövetkezet esetében megvalósul hozzájárulásainak egy számlán való összegyűjtése.

a

tulajdonosok

egyéni

A részletes pénzügyi számításokat, költség-haszon elemzéseket a Városfejlesztési kézikönyv előírásainak megfelelően a teljes Akcióterületi Terv fogja tartalmazni.


112


7

A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE

7.1 7.1.1

Az Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei

A megyei jogú városokkal szemben elvárás4, hogy városrehabilitációs végrehajtását városfejlesztő társaság közbeiktatásával valósítsák meg.

projektjük

Városfejlesztő Társaság létrehozását a városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához szükséges feladatok megoldása teszi indokolttá. A Városfejlesztő Társaságot létrehozó megyei jogú város, így Nyíregyháza Megyei Jogú Város is a városfejlesztő társaság működtetésével ezen feladatok ellátásához hatékonyabb, rugalmasabb és átláthatóbb piaci szemléletű menedzsmentet biztosít, egyúttal pedig ezen fejlesztő társaság egyidejűleg az önkormányzati költségvetés tehermentesítésére is képes. Mindezzel Nyíregyháza Megyei Jogú Város a középtávú lehetőségeket mérlegelve olyan forrás- és tervezési koordinációt valósít meg, amelynek révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetőek és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik azon túl, hogy a Városfejlesztő Társaság magántőke bevonására is alkalmas szervezet. A városfejlesztő társaság gazdasági társaság, létrehozására a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, míg a törvényességi felügyeleti, valamint a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásra pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak. 7.1.2

Városfejlesztő Társaság működése Nyíregyházán

A fentieknek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy felel meg, hogy egy már cégjegyzékbe bejegyzett, 100%-os tulajdonában lévő, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát módosította a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok biztosítása érdekében. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nyíregyházi Ipari Park Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.), mint egyszemélyes gazdasági társaság alapító okiratát módosította úgy, hogy az összhangba kerüljön az elvárt szabályozással. A Nyíregyházi Ipari Park Kft. székhelye 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9., egyszemélyi alapítója Nyíregyháza MJV Önkormányzata, fő tevékenysége 68.10'08 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele, törzstőkéje 28.000.000,- Ft, amely teljes egészében pénzbeli betétből áll. A társaság ügyvezetője Diczkó József, a társaságnál felügyelő bizottság működik – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kötelezően. A társaság könyvvizsgálatával kapcsolatos teendőket az INTER REAL AUDIT Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Rt., Szendrői Jenő könyvvizsgáló látja el. A gazdasági társaság alapító okirata – figyelemmel arra, hogy a társaság egyszemélyi tulajdonosa Nyíregyháza MJV Önkormányzata – a meghozott tulajdonosi határozatok alapján alkalmassá vált a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok teljesítésére. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény vonatkozó rendelkezései értelmében az egyszemélyes alapítású gazdasági társaságnál, így a fentebb részletesen megjelölt korlátolt felelősségű társaságnál sem működik taggyűlés, a taggyűlési hatáskörbe tartozó ügyekben a döntési jogkört az alapító, Nyíregyháza MJV Önkormányzata gyakorolja, alapítói határozatok formájában. 4

Irányadó útmutatók: Városfejlesztési kézikönyv (2009. január 28.) Tervezési Felhívás és Útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz A Városfejlesztő Társaság létrehozását és működtetését segítő iránymutatás


113


Az alapító okirat módosítása tárgyában Nyíregyháza MJV Önkormányzatának olyan alapítói döntést magába foglaló képviselőtestületi határozatot hozott, mely alapítói határozat módosítja a Nyíregyházi Ipari Park Kft. 2008. február 4. napján egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát, az alábbiak szerint: Feltétlenül szükséges az alapító okiratban a társaság célját meghatározó rendelkezés módosítása oly módon, hogy a társaság célja a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott követelményeknek, feladatoknak és célkitűzéseknek megfelelően kerüljön meghatározásra. A társaság célja Nyíregyháza Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciója stratégiai céljainak – mely stratégiai célok alkotják az integrált városfejlesztési stratégiát – megvalósítása, ezen belül átfogó célként való megvalósítása a stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaságnak, valamint biztosítása a minőségi életkörülményeknek. A fentieken belül a társaság középtávú tematikus céljai az alábbiak:

a külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása,

fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához,

a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés,

a(z inter)regionális szerepkör erősítése,

a fenntartható turizmus kialakítása és Nyíregyháza versenyképes turisztikai célterületté tétele,

kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme,

a természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése,

a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése,

a magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása,

a szociális biztonság megteremtése.

A városfejlesztő cég által ellátandó feladatok:

az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása:

akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata,

gazdaságfejlesztési elemek integrációja,

a gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása,

fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel),

fenntartás koordinációja,

további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása

a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése),

a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében),


114


az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele),

a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése),

az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele),

adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, az Irányító Hatósággal az érintett Közreműködő szervezettel, projekt partnerekkel, lakossággal, vállalkozókkal és a finanszírozásban résztvevő bankokkal),

az Akcióterületen projektmenedzsment:

megvalósuló

projektekkel

kapcsolatos

teljes

körű

o

a projekt megvalósulásának teljes körű adminisztratív feladatainak lefolytatása (elszámolások, dokumentációk elkészítése, beszerzése, felügyelete)

o

projekt végrehajtásához szükséges koordinációs feladatok ellátása

o

projekt költségek kontrollja

o

kockázatkezelések

o

változások menedzselése

o

projekt szerződéskötésének előkészítése, lebonyolítása

o

projekt időütemezés menedzselése

o

kapcsolattartás a támogató szervezettel, megvalósítókkal, Közreműködő Szervezettel, az önkormányzattal egyeztetetten

o

projekt menedzseléséhez kapcsolódó találkozók, workshop-ok szervezése

o

projekt lezárása, értékelése

o

kapcsolattartás a szállítókkal és a Közreműködő Szervezettel

o

a projekt belső monitoringjának megszervezése

o

tájékoztatási feladatok biztosítása.

A társaság cégjegyzékbe bejegyzett és az alapító okirat 8./ pontjában megnevezett jelenlegi ügyvezetője megfelel a városfejlesztő társaság vezetőjével szemben támasztott kritériumnak – melyek szerint ezen városfejlesztő társaság vezetőjének a városfejlesztési profilt kell képviselnie, ugyanakkor nem lehet vagyongazdálkodási, vagy üzemeltetési feladatokban érintett, és egyidejűleg a vezetőnek azon kritériumoknak is meg kell felelnie, miszerint ismeretekkel kell rendelkeznie műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, vagy közgazdasági területen. Az ügyvezetőt az alapító meghatározott időtartamra – melynek maximális időtartama 5 év – vagy határozatlan időtartamra is megbízhatja, jelen esetben célszerű a meghatározott időtartamú ügyvezetői megbízatás alkalmazása. Az alapító okirat felügyelő bizottságra vonatkozó 10./ pontjában meghatározott, cégjegyzékbe bejegyzett felügyelő bizottsági tagok – amennyiben nem felelnek meg a városfejlesztő társaság felügyelő bizottsága tagjaival szemben támasztott azon követelménynek, mely szerint a városfejlesztő társaság felügyelő bizottsága tagjai az alapító képviselő testületének tagjai közül kell, hogy kikerüljenek – visszahívása és új felügyelő bizottsági tagok, felügyelő bizottsági elnök megbízatása válik szükségessé. A felügyelő bizottság tagjainak megbízatását abban az esetben is célszerű és szükséges az ügyvezető


115


megbízatásával összhangba hozni, ha és amennyiben a jelenleg cégjegyzékbe bejegyzett felügyelő bizottsági tagok a fenti kritériumnak megfelelnek. A Nyíregyházi Ipari Park Kft. meglévő egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okiratának fentiek szerinti módosítását a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, így a módosított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság megfelel a városfejlesztő társasággal szemben támasztott szervezeti, társasági jogi feltételeknek. 7.1.3

Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony

A fentiek szerinti módosítással átalakított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság – a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott feladatok megvalósítása céljából – megbízási szerződést köt az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával. Ez a szerződés megbízási szerződés, mely szerződéstípusnak lényegi eleme, hogy a megbízott nem eredmény létrehozására, hanem gondos, a megbízó érdekeinek megfelelő képviseletre, eljárásra vállalkozik, tehát ez a szerződés nem eredmény, hanem gondossági kötelem. Ezen szerződéstípus alkalmazásával tehát a megbízási szerződés megkötésével a társaság meg tud felelni a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott azon kritériumnak, miszerint a társaság feladatait az Önkormányzat nevében és az ő számlájára végzi. A városfejlesztő egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnak Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával megkötendő, fentiek szerinti megbízási szerződés vonatkozásában tekintettel kell lenni a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. számú törvény rendelkezéseire is. A megbízási szerződésbe valamennyi, az együttműködés keretében megvalósítani kívánt feladatot rögzíteni szükséges, a megvalósítani kívánt feladatok szerint szükséges a szerződés-szerű teljesítést ütemezni, a szerződés-szerű teljesítés esetére megállapított megbízási díjakat pedig az egyes ütemek teljesítéséhez kapcsolódóan kell kifizethetővé tenni, az egyes ütemek teljesítésigazolásával egyidejűleg. A Városfejlesztő Társaság és az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által megkötendő megbízási szerződésben szabályozza az alábbiakat:

az önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlásának módját,

az akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozását,

a vagyongyarapítás nyereségének felhasználását,

az akcióterületi fejlesztések szabályozását,

a Városfejlesztő Társaság jogosítványait és kötelezettségeit,

az Önkormányzat jogosítványait és kötelezettségeit,

a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrást,

a vagyongazdálkodó és együttműködés módját.

üzemeltetésért

felelős

társasággal

való

esetleges

A fentiek egyidejű teljesítése esetén az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata teljesítheti a városfejlesztő társasággal szemben támasztott követelményeket oly módon, hogy megfelel a vonatkozó jogi szabályozásnak is. 7.1.4

Kompetenciák, felelősségi körök

A létrehozott Városfejlesztő Társaság szervezeti struktúrája, a működési rendszerben elfoglalt helye, és kapcsolatai úgy kerültek kialakításra, hogy az egyszerre szolgálja az Irányító Hatóság elvárásait, a kedvezményezett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának


116


érdekeit, és mindezekkel összhangban a megvalósítani kívánt városfejlesztési programok hatékony végrehajtását. A városfejlesztési programok megvalósítása, illetve az ehhez kapcsolódó támogatási források felhasználása érdekében a kedvezményezett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata szerződést köt az Irányító Hatósággal. A kedvezményezett alapvető kötelezettsége a Városfejlesztési Társaság előírások szerinti megalapítása, működési feltételeinek biztosítása, valamint a Kft. működésének folyamatos ellenőrzése, és az önkormányzat érdekeinek érvényesítése. In house megbízási szerződés keretében megbízza a Társaságot a programok menedzselésével, és a rehabilitációs vagyonkezelési feladatok ellátásával. Az egyszemélyes társaság ezen elvárások szerinti működtetésének akkor tud leginkább megfelelni az önkormányzat, ha a rendszer szereplői részére megfelelő kompetenciákat alakít ki, a feladatok lehatárolását, és a számonkérés rendszerét a tevékenységek jellegéhez alakítja. Az Önkormányzat a Városfejlesztési Társaságot ugyan a belváros fejlesztési program keretében hozta létre, de a társaság feladata az azt követően induló egyéb (köztük a jelenlegi) városfejlesztési programok menedzselése is. Az Önkormányzat képviselőtestülete mindenkor fenntartja magának a jogot arra, hogy állandó kontrollt gyakoroljon a fejlesztési programok vonatkozásában. Ennek megfelelően valamennyi stratégiai döntés meghozatala a testület joga és kötelezettsége, különös tekintettel az IVS és Akcióterületi Tervek, a rehabilitációs rendelet, pénzügyi tervek elfogadására, az IH-val és más szervezetekkel történő kötelezettségvállalásokra, valamint a társasági és személyi ügyekkel kapcsolatos döntések meghozatalára. Az operatív döntések meghozatala, a feladatok folyamatos nyomon követése a polgármester és – rajta keresztül – a polgármesteri hivatal, és illetékes osztályainak feladata. Különösen fontos szerep hárul e tekintetben a Városfejlesztési Irodára és a Főépítészre, akiknek alapvető feladata az IVS és Akcióterületi Tervek kidolgozása és folyamatos felülvizsgálata, a megvalósítás nyomon követése, valamint a városfejlesztési koncepcióval való összhangjának megteremtése. A Városfejlesztési Iroda háromoldalú információáramlást biztosít a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat és a Városfejlesztési Társaság között. Operatív szinten ellenőrzi a Városfejlesztési Társaság munkáját és azonnali jelzéseket tesz a döntéshozó számára az esetleges szabálytalan működés kapcsán. Előterjesztéseket készít az önkormányzat számára a városfejlesztési programok megvalósításához, valamint a Városfejlesztési Társaság szakmai és pénzügyi beszámolóit előkészíti és beterjeszti a képviselő testület számára. Az önkormányzat számára fontos napi szintű operatív ellenőrzést a Kft. Felügyelő Bizottságán, illetve annak elnökén keresztül képes ellenőrizni oly módon, hogy az alapszabályban meghatározott értékhatáron túl az ügyvezető csak a Felügyelő Bizottság elnökének ellenjegyzése mellett hozhat döntéseket. Ezzel a módszerrel rugalmasan és fennakadás nélkül valósíthatóak meg a programelemek, de nem sérül a tulajdonosi kontroll sem. A napi operatív munka biztosíthatósága érdekében szükséges olyan bizottsági elnököt választani, aki megfelelő szakmai képességekkel és gyakorlattal rendelkezik, és beosztásánál fogva napi szinten képes részt venni a városrehabilitációs programok végrehajtásában. A Kft. formában működő társaság ügyvezetője egyetemleges felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartozik mind az IH, mind pedig a MJV Önkormányzata irányába. Az ügyvezető kiválasztása kapcsán tekintettel szükséges lenni mindazokra a képességekre, melyek a feladatok végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek. A szakmai gyakorlat megléte mellett fontos, hogy rendelkezzen pénzügyi, közgazdasági ismeretekkel, legyen projekt menedzsment tapasztalata és műszaki jártassága. Az ügyvezető szakmai munkáját pedig a társaságban alkalmazott szakemberek, valamint a vele szerződéses kapcsolatban álló szakmai szervezetek irányításán keresztül valósítja meg.


117


A városfejlesztő társaságnál 2 fő – ügyvezető, titkárságvezető – alkalmazásban áll, a pénzügyi és műszaki feladatokat ellátó szakemberek megbízási szerződéses viszonyban állnak a társasággal.

Ügyvezető igazgató: feladata a társaság operatív irányítása, a munkáltatói jogkör gyakorlása, üzleti stratégia elkészítése, megvalósítása, új üzleti lehetőségek felkutatása, rendszeres beszámolás, jelentés a tulajdonos és a forrásgazdák (pl. IH, KSZ) felé, cégképviselet és kapcsolattartás a partnerekkel. Kompetenciák: felsőfokú pénzügyi, közgazdasági végzettség, minimum 5 év projekt menedzsment tapasztalat, műszaki jártasság, 1 idegen nyelv (angol) középfokú aktív nyelvismeret.

Műszaki menedzser: a projekt előkészítésében, a műszaki elemek kidolgozásában játszik szerepet, ugyanakkor a tervek felülvizsgálatára, esetleges átdolgozására a későbbiekben is szükség lehet. Kulcsszerepet játszik az Akcióterületen később megvalósuló fejlesztések kidolgozásában. A projektek megfelelő szintű előkészítéséhez további műszaki szakértő közreműködésére is szükség lehet. Kompetenciák: felsőfokú műszaki végzettség és minimum 5 év hasonló területen szerzett gyakorlat.

Projekt menedzser: feladata a projekt elemeinek nyomon követése, az előrehaladási és fenntartási jelentések összeállítása, a kifizetés-igénylési dokumentáció összeállítása. A támogatási tanácsadó felelős az RFÜ és az NFÜ felé történő kapcsolattartásért is. Új projekt előkészítése, projekt dokumentáció elkészítésének koordinálása, összeállítása. Kompetenciák: felsőfokú (gazdasági) végzettség, minimum 1 idegen nyelv (angol) középfokú ismerete, 5 éves projektmenedzselési tapasztalat.

Titkárságvezető: a Társaság titkársági és napi szintű ügyviteli feladatainak ellátása, az ügyvezető munkájának segítése, részvétel a jelentések készítésében. Kompetenciák: felsőfokú végzettség, minimum 1 idegen nyelv (angol) középfokú ismerete, minimum 2 év titkársági és ügyviteli gyakorlat.

A közbeszerzési, bonyolítói, műszaki ellenőri, könyvvizsgálói, jogi és kommunikációs feladatokat külső megbízások alapján látja el a szervezet. A Városfejlesztési Társaság a programok megvalósítása kapcsán több irányú beszámolási kötelezettséggel tartozik mind az IH, mind a Polgármesteri Hivatal és Városfejlesztési Iroda, a Felügyelő Bizottság és Közgyűlés irányába.

Az IH-val történő operatív kapcsolattartás keretében a rendszeres beszámolókon túl eleget tesz az IH soron kívüli információ igényének, valamint tájékoztatást ad a program megvalósítása kapcsán fellépő változtatásáról, egyeztet azok megvalósításnak lehetőségeiről.

A Közgyűlés számára negyedéves rendszerességgel pénzügyi és szakmai beszámolót készít a program megvalósításának állásáról, valamint azonnali jelzéssel él, amennyiben a stratégiai elemek megvalósításában változás áll elő.

A polgármester számára havi rendszerességű megvalósulási jelentést ad, illetve egyeztet mindazokban a kérdésekben, melyek a projektelemek megvalósítása szempontjából stratégiai jelentőséggel bírnak.

A Városfejlesztési Irodával napi szintű kapcsolatot tart, és egyeztet a programok megvalósítása kapcsán. Az Iroda számára leadja a Közgyűlés számára előterjesztendő beszámolókat, és tájékoztatja az IH-val történő kapcsolatok állásáról.

A Felügyelő Bizottság elnökével napi szintű operatív kapcsolatot tart, egyeztet a programok megvalósításáról, és engedélyezteti a hatáskörét meghaladó kifizetéseket. A Felügyelő Bizottság elnöke szükség szerint tájékoztatja a


118


polgármestert és a Közgyűlést a programban bekövetkezett stratégiai változásokról, engedélyt kér azok megvalósítására. Az Ügyvezető személyesen, és munkaszervezetén keresztül napi kapcsolatot tart a kivitelezőkkel a feladatok végrehajtása érdekében, gondoskodik a fejlesztések szerződés szerinti műszaki tartalommal történő, időbeni végrehajtásáról, a teljesítmények igazolásáról, az elvégzett feladatok pénzügyi teljesítéséről. 19. ábra Nyíregyházi Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság szervezeti ábrája

Szerződéskötés

Felügyelő Bizottság Elnök FB tag 1. FB tag 2.

Polgármester Városfejlesztésért felelős alpolgármester Képviselőtestület Bizottságok: • Városfejlesztési és környezetvédelmi • Városüzemeltetési • Gazdasági • Jogi

Projektpartnerek Konzorciumi partnerek •

• Nyíregyháza Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Iroda irodavezető Vagyongazdálkodási Iroda irodavezető Főépítész

Operatív kapcsolattartás

Városfejlesztő Társaság Külső szakértők Könyvelő Közbeszerzési szakértő Műszaki ellenőr Projektmenedzsment szakértő (soft) Lebonyolító Tervező (Kiviteli és engedélyes tervek) Jogi szakértő Kommunikációs szakértő

In house közbeszerzés/ Megbízási szerződés

Operatív kapcsolattartás

Irányító Hatóság

Nyíregyháza MJV Önkormányzata

Egyéb partnerek

Nyíregyházi Civil Fórum Elnök

Igazgató Titkárságvezető


SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei RendőrFőkapitányság Érkerti Rendőrőrs Lakástulajdonosok, lakásszövetkeze tek

Műszaki menedzser Projektmenedzser

119


A Városfejlesztő Társaság kritériumainak megfelelő egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság felügyelő bizottsága vonatkozásában megjegyzendő, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény vonatkozó rendelkezései értelmében a felügyelő bizottság ellenőrzi a gazdasági társaság működését, ezen ellenőrzési tevékenység gyakorlása során a felügyelő bizottság kontrollt is gyakorolhat a társaság ügyvezetője, illetőleg az általa meghozott döntések felett, ezáltal tehermentesítve az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatát, az ügyvezetői döntések feletti folyamatos ellenőrzés gyakorlásának kötelezettsége alól. A felügyelő bizottság jogkörének gyakorlása során pedig dönthet, hogy az ügyvezetői döntés jóváhagyása vonatkozásában kéri-e az alapító hozzájárulását, avagy sem. Ezen módszer alkalmazásával fenntartható az egyszemélyes társaság folyamatos működése, ellenőrzésének lehetősége oly módon, hogy az operatív kontroll rugalmasan gyakorolható, tehát nem szükséges minden ügyvezetői döntés kontrolljaként az alapító önkormányzat képviselő testületét összehívni. A városfejlesztési programokban résztvevő szereplők ilyen jellegű együttműködése képes biztosítani a programok hatékony végrehajtását, az érintett szereplők érdekeinek érvényesülését, a város hosszú távú városfejlesztési elképzeléseinek és vagyongazdálkodásának megvalósítását. 7.1.5

Intézményi együttműködés

A Városfejlesztő Társaságnak működése során számos intézménnyel kell együttműködnie az Akcióterületi fejlesztések sikeres lebonyolítása érdekében. A Társaság egyik legjelentősebb feladata a forrásgazdával (jelen eseten a ROP IH-val és KSZ-el), később a támogatóval való operatív kapcsolattartás, mely magában foglalja a Nyíregyháza MJV Önkormányzat nevében való jelentési kötelezettségeknek való megfelelést is. Operatív munkakapcsolatot épít ki a Társaság a Polgármesteri Hivatal különböző intézményeivel is; elsősorban a Városfejlesztési Irodával, a Főépítésszel, a Vagyongazdálkodási Irodával, amely egységekkel a tervezés és a megvalósítás, illetve az üzemeltetés során is szorosan együttműködik. A legszorosabb intézményi együttműködés a Társaság és Városfejlesztési Iroda között alakul ki, hiszen a szakmai koordinációért az Önkormányzat és a Városfejlesztő Társaság között a Városfejlesztési Iroda vezetője a felelős. A tervezés, de főként a megvalósítás és a fenntartás időszakában stratégiai partnerként jelentkezik a Nyíregyházi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft. Az együttműködés szabályozott formában jön létre, melyet az egyes projektelemekre is kiterjedően a várossal kötendő megbízási szerződés szabályoz. A projekt megvalósításába Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata több partnert kíván bevonni. A konzorciumi partnerek közötti felelősségi viszonyt a konzorciumi megállapodás rögzíti. Az operatív kapcsolattartás, a kezdő és időközi munkamegbeszélések lebonyolítása, és a konzorciumi partnerek pontos, határidőre való teljesítésének nyomon követése a Városfejlesztő Társaság feladata lesz. A Társaság feladata a projekten kívül partnerek, potenciális partnerek és stakeholderekkel való kapcsolattartás is. A civil szervezetek bevonása intézményesített keretek között történik a városfejlesztést érintő projektek megvalósításánál. Az Önkormányzat bevonja és rendszeresen tájékoztatja a Nyíregyházi Civil Fórumot minden, a város életét meghatározó fejlesztésnél. A Civil Fórum és az Önkormányzat közötti kapcsolattartásért városfejlesztési ügyekben a felelős alpolgármester a felelős. A Városfejlesztő Társaság az Önkormányzati beszámolókon túl köteles a Nyíregyházi Civil Fórum rendezvényein is tájékoztatást adni a projekt megvalósulásáról, illetve a következő akcióterületi fejlesztések tervezésénél a Civil Fórummal egyeztetni a tervezett projektelemekről, különös tekintettel az ESZA típusú soft projektelemekre.


120


Az alvállalkozókkal való napi szintű kapcsolattartás, szerződések előkészítése, a teljesítések ellenőrzése a Városfejlesztő Társaság feladata. A Társaság ugyancsak felelős a projekt megvalósulása során az úgynevezett kritikus út betartásáért, betartatásáért. Amennyiben ettől eltérését tapasztal az Önkormányzat, mint projektgazda felé, haladéktanul írásban jelentést készít és a beavatkozások lehetséges módozataira javaslatot tesz. 20. ábra Az intézményi és intézményközi együttműködések ábrája

Nyíregyháza MJV Önkormányzata

Irányító Hatóság

Projektpartnerek

Nyíregyháza Polgármesteri Hivatala

Projekten kívüli partnerek Nyíregyházi Civil Fórum

Nyíregyházi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft.

Városfejlesztő Társaság

Pénzügyi partnerek

7.2

Egyéb partnerek (befektetők, lakosság)

Alvállalkozók

Üzemeltetés, működtetés

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának célja az, hogy a létrehozott, illetve felújított létesítmények és közterek fenntartását, valamint az ott nyújtott magas színvonalú szolgáltatások hozzáférhetőségét hosszú távon is biztosítsa. A szociális városrehabilitáció során megvalósuló egyes projektelemek működtetéséhez szükséges forrást az önkormányzat elsősorban saját költségvetéséből biztosítja. A létrehozott/felújított épületek és közterek állapotának hosszú távú fenntarthatóságát a tulajdonos és a fenntartó/üzemeltető együttműködése garantálja. A támogatás kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által vezett konzorcium, amely mind a beruházás, mind a működtetés során a tulajdonosi jogok gyakorlója. A tulajdonos felelős a felújításáért, karbantartásáért, viseli annak terheit, jogosult annak hasznaira. Ezeket a jogokat és kötelezettségeket az önkormányzat átruházhatja intézményeire vagy a tulajdonában lévő gazdasági társaságokra.


121


Infrastrukturális fejlesztések: Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) felújítása, Érkerti Rendőrörs külső felújítása, érkerti oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése (Vécsey Károly Általános Iskola, Kincskereső Óvoda és Vécsey Károly utcai Óvoda külső felújítása): a megvalósulást követően a projektelemek fenntartását, tervszerű karbantartását az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg.

Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése: A közterület rehabilitációs projektek megvalósítása után a kialakított zöldfelületek, burkolatok fenntartása rendszeres gondozást igényel. Az útfelújítási projektelemek, a megújult burkolatok a megvalósítást követően karbantartást igényelnek. A pontos költségek a műszaki tervek birtokában számíthatóak ki.

A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása: A felújítások révén nő az érintett épületek energiahatékonysága. Az épületek megújult homlokzata nem igényel fenntartási hozzájárulást az önkormányzat részéről.

Kapcsolódó ESZA-típusú beavatkozások: Az ifjúsági és szabadidős programok, a képzési, oktatási programok, a helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók, valamint az egészségmegőrző programok városrehabilitációs programon túli további működtetése igény esetén pályázati forrásokból és szükség esetén önkormányzati támogatással is megvalósulhat.

45. táblázat Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása c. projekt tevékenységei és azok üzemeltetői Tevékenységi elem Üzemeltető Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ és Első Nyírségi Fejlesztési Társaság Rendőrőrs külső és belső felújítása Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság Városrész központ kialakítása, közterület Nyíregyháza Városüzemeltetési és rahabilitáció Vagyonkezelési Kft Vécsey Károly Általános Iskola felújítása Vécsey Károly Általános Iskola Vécsey közi tagóvoda felújítása Virág utcai Óvoda Kincskereső Óvoda felújítása Kincskereső Óvoda A társasházak és lakásszövetkezeti házak közös Társasházak részeinek felújítása Nyíregyházi Lakásszövetkezet

A működési költségek az alábbiak lehetnek:

üzemeltetési költség

karbantartási / fenntartási költség

pótlási / felújítási költség (későbbi évekre vonatkozóan)

A pontos üzemeltetési költségek a műszaki tervek ismeretében kalkulálhatóak. A működtetéssel kapcsolatos részletes számításokat a Városfejlesztési kézikönyvnek megfelelően a teljes Akcióterületi Terv fogja tartalmazni.


122


8 8.1

MELLÉKLETEK Kivonat Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló rendeletből

Kivonat Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 19/2005.(V. 5.) KGY rendeletből az akcióterület építési használati övezeteire vonatkozóan

LAKÓZÓNA (L) 6. § (1) Nagyvárosias lakózóna (Ln) a) A terület jellemzően nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, továbbá kivételesen - szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, többszintes parkolóház, valamint ahhoz kapcsolódó, épület alatti üzemanyagtöltő helyezhető el. c) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos építési telek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés 10 m széles sávban biztosítható. d) A zóna területén meglévő épület szintráépítéséhez az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyt kell benyújtani. Az elvi építési engedélyezési terv Önkormányzati tervtanácsi véleményezésre kötelezett. (2) Kisvárosias lakózóna (Lk) a) A terület jellemzően közepes laksűrűségű, általában több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá kivételesen - szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) A zóna területén elhelyezhető rendeltetési egységek (r. e.) számát a telek területének (m2) „x”-el való elosztása utáni, lefelé kerekített egész szám adja. „x” értéke: - 7,50 m építménymagasságig: 60 m2/r.e - 9,50 m építménymagasságig: 50 m2/r.e - 12,50 m építménymagasságig: 40 m2/r.e d) A lakások és a hozzájuk tartozó gépjármű tárolók egy rendeltetési egységnek számítanak. e) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos lakótelek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés – az építés helyét kivéve – 10 m széles sávban biztosítható.


123


KÖZPARK ZÓNA (Z) 12. § (1) A közparkok céljára kijelölt területen a terület min. 50%-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani, amennyiben szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak, szökőkutak létesíthetők. (2) A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, köztéri szobor, gyermekjátszótér, nyilvános WC) helyezhető el. (3) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (4) A zóna területén épület újonnan nem helyezhető el. (5) A területen a) terepszint alatti garázsok közpark vagy köztér területén elhelyezhetők, melyeket legalább 50 cm földtakarással kell ellátni, b) a terepszint alatti garázsok földtakarással együtt is legfeljebb 1,0 m-rel emelkedhetnek a terepcsatlakozás fölé. c) A terepszint alatti garázsok vagy parkolók részére építési telket kell kialakítani. A garázs fölötti zöldterületet közterületként kell kezelni. VÍZGAZDÁLKODÁSI ZÓNA (VG) 16. § (1) Vízfelülethez, vízfolyáshoz kötődő vízgazdálkodási zóna (VGf) a) A területbe - az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja, - az állóvizek medre és parti sávja, - a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, tartoznak. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad: a. egyéni horgásztanyák csak a kezelő hozzájárulásával építhetők. b. Az építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1%-át, és az új építmény magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.


124


A kérdőíves felmérések eredményei

8.2 8.2.1

Összefoglaló a 2006 nyarán készített érkerti kérdőíves felmérés eredményeiről

Összefoglaló a 2006 nyarán készített érkerti kérdőíves felmérés eredményeiről (200 kérdőív = háztartások 7%-a) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának „Bencs Programja” és Integrált Városfejlesztési Stratégiája tartalmazza a városban 2007-2013 közötti időszakban megvalósítandó fejlesztéseket, amelyek között szerepel az Érkert városrész rehabilitációja is. A városrész rehabilitációjának megtervezésében kiemelt szerepet játszik az érkerti lakosság lakókörnyezetéről alkotott véleménye, amelynek megismerése egy kérdőíves felmérés keretében 2006. július-augusztus hónapban történt meg. Az interjúkat és az értékelést az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság készítette Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából. A felmérés célja a lakótelepen élők jelenlegi lakótelepi problémáinak megismerése és a jövőbeli rehabilitációjával kapcsolatos elképzeléseinek vizsgálata volt. A felmérés földrajzi területe a véglegesen kijelölt akcióterületnél valamelyest nagyobb, az Arany János u. – Állomás tér – Huszár sor – Móricz Zsigmond u. – Virág u. – Kígyó u. által határolt belső tömbre terjed ki. A kérdezőbiztosok az adatfelvételt a városrészben élő személyek lakásán végezték. A felmérés reprezentativitását biztosítja, hogy a lakótelep minden utcájában található lakások 2%-a került be a mintába. A kutatásban megkérdezettek 39%-a (78 fő) férfi, 61%-a (122 fő) pedig nő. A válaszadók életkori eloszlásánál az 51 év feletti korcsoport aránya emelkedik ki. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a felmérések legnagyobb részt napközben történnek, ilyenkor pedig az idősebb korosztály tartózkodik otthon. Az iskolai végzettséget tekintve a megkérdezettek 3,5%-ának nincs meg az alapfokú iskolai végzettsége. Ezzel szemben a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya 80%, akik közül 31 fő rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Mivel a városrész lakótelep jellege megkérdőjelezhetetlen, ezért nem meglepő, hogy az itt lakók 83%-a társasházban lakik. Főként a 3 emeletnél magasabb épületek dominálnak. A lakásokban a válaszadók kétharmada tulajdonosként él. A lakókörnyezetükkel kapcsolatos elégedettséget az érkerti lakók jelentős része (86%) elégedett lakókörnyezetével, az emberek szeretnek az Érkertben élni (átlag 3,155). A költözéssel kapcsolatos kérdésnél válaszadók 57%-a gondolja úgy, hogy az elkövetkező két évben nem fog elköltözni a környékről, 24,5% ellenben szeretne máshová költözni. Ennek a legfontosabb oka, hogy az elköltözni vágyók jelentős része albérlő (42,5%), viszont saját tulajdonú lakást szeretne vásárolni. Emellett az okok között szerepelt a biztonságosabb és kellemesebb környék utáni vágy is. A következő kérdések a lakótelepen előforduló problémákra és megoldásokra kérdeztek rá. A válaszadók egy 1-től 4-ig tartó skála alapján adták válaszaikat. Átlagértékek alapján a lakótelepi lakosok legsúlyosabb problémának a hajléktalanok jelenlétét tartják (3,42). Főként az Árpád és a Damjanich utca lakóinak jelent nagy gondot. Ezt követik a járdák és utak állapota, a munkalehetőség hiánya, illetve az utcai prostitúció (az értékek 3,33 és 3,23 között mozognak). Fontos problémaként merült még fel az elhanyagolt, szemetes közterületek, a játszóterek rossz állapota, az utcákon fellépő kábítószer-fogyasztás, valamint a biztonságérzet hiánya (2,90 és 2,59 közötti értékek). A lakosság véleménye szerint ezen az állapoton javítana, ha az önkormányzat elvégezné a közterületek teljes felújítását, új járdákat létesítene, valamint továbbra is támogatást nyújtana az épületek fizikai állapotának felújításához. Erre a beavatkozásra a válaszadók szerint a Szarvas és Virág utca közötti résznek, a Toldi utcának, valamint az Árpád és Damjanich utca környékének van legnagyobb szüksége. Erősítené az itt lakók biztonságérzetét, ha térfigyelő kamerákat helyeznének ki. Fontos lenne, hogy az önkormányzat támogatást nyújtson a hátrányos helyzetű családok speciális problémáinak kezelésére. Az alappopuláció 95,5%-a szerint fontos az akadálymentesítés megvalósítása a lakótelepen (átlag 3,74). A lakosok a közterület-fejlesztés szempontjából fontos feladatnak tartják az új fák/növények telepítését, elsősorban a Nagykörút mellett, az Állomás környékén, az Arany János utcán, az Érpatak


125

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. partján, valamint a játszóterek és egyéb utak környékén. Emellett további utcabútorok kihelyezését is szeretnék az itt élők. A válaszadók 46,5%-a szerint a parkolási problémák megszüntetésének a legjobb eszköze egy parkolóház megépítése lenne a lakótelep mellett, 39,5% szerint pedig mélygarázs építése a legjobb megoldás a lakótelepen belül. Parkolási problémák főként az állomás és a víztorony közelében valamint az érkerti rendőrőrs környékén jelentkeznek. Az Érpatak felújításának megítélése vegyes. A válaszadók legnagyobb aránya (36%) szerint az egész lakóterületen élők közérzete javulna. 20,5% szerint csak a Toldi, Deák és az Árpád út lakóit érintené a rehabilitáció. 13,5% meglátása szerint a közvetlenül a patak mellett élőknek lenne jó ez a beruházás, 11,5% gondolja csak azt, hogy az egész városrészen jelentkezne pozitív hatás. A válaszadók a felsorolt lehetőségek közül a legfontosabb beavatkozásnak a járdák, utak felújítását tartják (átlag 8,4 és 7,47). Ezután következik a lakóépületek felújítása (6,25), majd pedig a patakpart rekonstrukciója (5,89). Utolsó helyen a nagykörút melletti zöldfelület kialakítása található, a lakótelep lakói előtérbe helyezik a városrész infrastrukturális fejlesztését. Nagykörút mellett zöldfelületek kialakítása Platánsor megújítása Közösségi tér kialakítása Patakpart felújítása Járdák felújítása Utak felújítása Lakóépületek és környezetük felújítása Iskolák, óvodák környezetének megújítása az Állomás tér rekonstrukciója

3,99 4,65 4,01 5,89 8,4 7,47 6,25 5,45 4,83 0

2

4

6

8

10

A sportolási lehetőségeket tekintve a lakosok 76,5%-a bizonyos mértékig elégedett volt, ezzel szemben a válaszadók 7%-a egyáltalán nem. A legtöbb megkérdezett szerint új sportpályákat szükséges építeni (átlag 3,66), valamint az Érpatak melletti terület átalakítása is megoldhatja ezt a problémát (átlag 3,355). Jelentős számú ott lakó szerint elég lenne a jelenlegiek felújítása, modernizálása (átlag 2,905). Hatékony megoldásnak tartják az új sportolási formák számára megfelelő pályák kialakítását, főként a fiatalok körében rendkívül népszerű és elterjedt gördeszka, görkorcsolya sportok gyakorlásához szükséges speciális pályák építését (átlag 2,98). 35 fő szeretné, ha uszoda is lenne a városrészben. A lakosok egy része akár személyesen is hajlandó részt venni a lakótelepen beinduló felújításban. Elsősorban a kulturális/szociális intézmények szolgáltatásainak igénybevételében, illetve a felújítási tervek, elképzelések véleményezésében, továbbá viszonylag magas a zöldterületek, közösségi terek gondozásában való részvételi hajlandóság is. A megkérdezetteknek lehetőségük volt javaslatokat tenni a felmerült problémák kezelésére. Tematikáját tekintve 7 kulcsterület merült fel az alábbi táblázatnak megfelelően. Probléma / javaslat Köztisztaság, parkosítás Hajléktalanok elhelyezése Közlekedés, utak javítása Közbiztonság erősítése, járőrözés Prostitúció kitiltása Sportolási lehetőség bővítése Csapadékvíz, szennyvíz elvezetése

Említések száma 46 34 30 20 16 11 6

Legtöbbször köztisztasággal, parkosítással kapcsolatos ötleteket adtak a válaszadók. Néhány ezek közül a teljesség igénye nélkül:


126


Több szeméttároló kuka Betontömb elszállítása a Deák F. utcáról és a mellett lévő fa kivágása (allergia miatt) Szennyvíz és csapadékvíz elvezetése (Jósa A. és Vécsey köz) Érpatak (rossz szagot áraszt) rendbetétele, kotrása, fű lekaszálása Galambpiszok eltakarítása Közterületek gyakoribb takarítása (Fűnyírás után szemét van, a kukából a szél kifújja a szemetet, a buszmegálló tele csikkel, kevés a szemétgyűjtő) Az utcabútorok elhanyagoltak Játszóterek körülkerítése fa kerítéssel, a kutyák kizárása céljából Toldi u. játszótér helyén egy EU szabványoknak megfelelő játszótér létesítése Nagykörút mellett széles zöldfelület lésítése. Virágosítás, fásítás a parkokban (lakosság bevonásával) Állomás téren padokkal ellátott park kialakítása Szökőkutak építése

A hajléktalanok elhelyezésével kapcsolatban néhány észrevétel:

Hajléktalanszálló átköltöztetése A hajléktalanok és ingyenélők ellátásának csökkentése, és motivációjának növelése álláskeresésre és állástalálásra Fokozott ellenőrzés és gondozás a hajléktalanság megszüntetése érdekében

Közlekedéssel kapcsolatos javaslatok:

az utak, járdák felújítása Az Almatároló környékének felújítása, forgalomjelző rendőrlámpa segítésével Fessék fel a zebrát a rendőrségnél a parkolók közötti részen és a boltok előtt Buszmegállónál zebra létesítése Állomás tér rendezése (életveszélyes a közlekedés) Jobb tömegközlekedési kapcsolat biztosítása más városrészekkel (Sóstófürdő, Örökösföld, Borbánya, Oros) A Nagykörút teljes befejezése sokat segítene a lakókörnyezet rendbetételén Kerékpárút – összeköttetés a belvárossal Körforgalom a Simai útnál (a kamionok elterelése) Buszmegállóba utcabútort Több parkolót Sűrűbb buszjáratok és korábban (pl. 4 – 4,30) Érpatak lefedése és parkoló ill. út alakítása a területén

Közbiztonsággal kapcsolatos javaslatok:

Határozottabb rendőri jelenlét, intézkedés, több járőrözés, éjszakánként is A lakosságot éjszaka zaklató romák megfékezése Éjszaka zajosak a motorosok, sok a csavargó és hajléktalan az utcán, a hajléktalanok a lépcsőházban telepednek meg Térfigyelő kamerák felszerelése, különösen a boltok környékén továbbá a Toldi utcára Közvilágítás bővítése (kiserdő) Fekete piac eltüntetése

Prostitúció jelenlétével kapcsolatos javaslatok:

Prostituáltak kitiltása Türelmi zóna kijelölése a városban

Sportolási lehetőségekre tett javaslatok:

Toldi u. focipálya bővítése Kosárlabdapálya, kosárpalánk Ping-pong asztalok Futópálya konditerem küzdősportok gyakorlásához hely kerékpár és gördeszka pálya kerékpárút teniszpálya


127


uszoda

Összességében elmondható, hogy kevés áttörő ötlet született a kérdőíves felmérésből, csak azt lehet érzékelni, hogy a lakók az önkormányzatra hagyatkoznak, és tőle várják a segítséget még a saját épületük vonatkozásában is. Rendszerint ugyanazokra a problémákra, megoldandó feladatokra helyezték a hangsúlyt az egymást követő kérdéseknél: a köztisztaság javítására, a járdák és utak felújítására, további zöldfelületek kialakítására és a közbiztonság javítására. A korlátozott pénzügyi források ellenére van olyan belső potenciál a lakótelepen, amelyre mindenképpen érdemes odafigyelni, ez pedig maguk a lakosok és a bennük rejlő aktivitás. Viszonylag jelentős arányban állították magukról a lakók, hogy hajlandóak lennének együtt gondolkodni, együtt dolgozni az önkormányzattal a lakótelep sorsának jobbításáért. Természetesen az együttműködésre pozitív választ adóknak csak egy töredéke vonható be valóban a fejlesztésekbe, de még ez a töredék is nagy erőt képviselhet, és megerősítheti az egyelőre még fellelhető lakótelepi identitástudatot.


128


8.2.2

A 2007 decemberében elvégzett lakossági kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai

Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiájának kidolgozásában jelentős szerepet játszott a lakosság véleményének megismerése és beépítése a dokumentumba. Az Érkerttel kapcsolatos lakossági véleményekre vonatkozóan az alábbi főbb megállapítások tehetők. Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései között csak elvétve jelenik meg az érkerti lakótelepre vonatkozó fejlesztés. Főként egész Nyíregyházát érintő általános fejlesztések jelentek meg, mindössze az állomás felújítása jelent meg, mint az Érkerthez kapcsolható fejlesztés. Hasonló jelenség – az általános érvényű fejlesztési szükségletek dominanciája – figyelhető meg az elkövetkezendő 5 évre vonatkozóan is. Legtöbbször közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési javaslatokat tettek a válaszadók (út- és járdafelújítás, kerékpárút-hálózat bővítése). Fontos feladatnak tartják új parkolók létesítését, akár mélygarázs formájában is. A közösségi terek esetében kiemelték a játszóterek korszerűsítését. Közszolgáltatásokat tekintve elsősorban a tömegközlekedési viszonyok javítása jelent meg, emellett közvilágítással és csatornázással kapcsolatos javaslatok is érkeztek. Kifejezetten az Érkertre vonatkozóan a lakótelep általános fejlesztése, a panelprogram további folytatása és a Nagykörút délkeleti szakaszának kiépítése jelent meg a válaszok között. A válaszadóknak alkalmuk nyílt arra, hogy városrészenként jelöljenek meg néhány általuk leginkább szükséges fejlesztést. A válaszadók az Érkert esetében gyakorlatilag minden területen szükségesnek ítélik a fejlesztéseket. A lakosság által legfontosabb feladat a lakótelep általános megújítása, valamint a közterek és parkok fejlesztése. Az érkerti lakótelep élhetőségét javíthatja még a középületek felújítása és a parkolási lehetőségek bővítése. A kérdőívet kitöltőknek lehetőségük volt a városrészek rangsorolására a fejlesztési szükséglet szempontjából. Az Érkert többször is megjelent a második és harmadik helyen, ami elsősorban annak tudható be, hogy a városrehabilitáció során már érintett Jósavárost követően ez a legrégebbi és a legrosszabb infrastrukturális és társadalmi helyzetben lévő lakótelep Nyíregyházán. A beérkezett kérdőívek alapján összességében elmondható, hogy a lakosok tisztában vannak a városban eddig történt fejlesztésekkel. Rendre szinte ugyanazok a fejlesztési irányvonalak jelentek meg a következő évekre vonatkozóan, melyek elsősorban az infrastrukturális fejlesztéseket és az épületfelújításokat emelték ki. A megkérdezettek válaszai alapján az Érkert további fejlesztésekre vár – elsősorban a lakótelepi környezet átfogó megújítása céljából.


129


8.2.3

A 2007 decemberében elvégzett képviselői kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai

A beérkezett kérdőívek alapján ágazatonként a következő fejlesztések megvalósítása szükséges:

Az oktatással kapcsolatban a képviselők az iskolák felszereltségére, az oktatók megbecsülésére, illetve a szakképzés átszervezésére hívták fel elsősorban a figyelmet. Az egészségügyi és szociális ellátást illetően az alapellátás tárgyi feltételeinek javítására helyeznék a hangsúlyt. Kiemelték az idősotthonok szerepét és fontosságát, hálózatuk bővítését. Népesedéspolitikai szempontból a nagycsaládosok lakáshoz jutásának elősegítését és a fiatal, képzett szakmunkások letelepedésének ösztönzését emelték ki. A tömegközlekedés és a közlekedési infrastruktúra esetében a buszmenetrend újragondolását, villamos vonal bevezetését, fedett megállók építését, valamint több parkolási lehetőség kialakítását szorgalmazzák. A városképpel, közterekkel és környezetvédelemmel kapcsolatos javaslatok között kiemelendő a fásítás, virágok ültetése, körforgalmak parkosítása, több játszótér és park kialakítása.

A képviselőknek lehetőségük nyílt arra, hogy a felsorolt lehetőségek közül városrészenként jelöljék meg az általuk leginkább szükségesnek tartott fejlesztést. Az Érkert esetében legtöbbször a szociális ellátórendszer fejlesztése, az utak, járdák állapotának javítása, illetve a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása fordult elő. Fontos feladat a parkolási és tömegközlekedési feltételek javítása, valamint a közterületek javítása. A képviselők maguk is megfogalmazhattak konkrét fejlesztési javaslatokat, melyek az egyes városrészek jövője szempontjából elengedhetetlenek. Az érkerti lakótelep esetében a parkok, közterületek, az utak és a járdák felújítása szerepelt a legfontosabbak között. Emellett fontos tényező a Nagykörút fejlesztésének befejezése, a panelprogram folytatása, illetve a közbiztonság javítása. A felmérés eredményeit összegezve elmondható, hogy a vizsgált városrész a képviselők szerint a fejlesztendő területek közé tartozik. Véleményük szerint elsősorban az infrastrukturális fejlesztések folytatása, valamint a környezetvédelem szempontjából a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása a követendő irányvonal.


130


8.2.4

Városfejlesztési kérdőív – 2009. április VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

Tisztelt Hölgyem, Uram!

Jelen kérdőív fontos eszköze Nyíregyháza Érkert városrész fejlesztésére vonatkozó Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozásával kapcsolatos kutatásnak. A kérdőíves felmérés célja olyan aktuális információk gyűjtése Érkert városrészre vonatkozóan, amelyek a lakosság által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat tükrözik. A válaszok figyelembevételével kerülnek véglegesítésre a fejlesztés tartalmi elemei. A kérdőíves felmérés 2009. április 15-től 2009. április 30-ig tart. Együttműködésére mindenképpen számítunk, hiszen a helyi lakosság tapasztalatai, elképzelései, ismeretei nélkül nem lehet releváns a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések előkészítése. A gyorsabb feldolgozás érdekében arra kérjük, hogy lehetőség szerint elektronikus úton töltse ki a kérdőívet, amely az alábbi címen érhető el: www.megakom.hu/erkert Amennyiben nincs lehetősége a kérdőív elektronikus továbbítására, akkor a kitöltött kérdőívet a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.) elhelyezett gyűjtődobozba is bedobhatja 2009. április 30-ig. 1. Ön Nyíregyháza Érkert városrészben lakik? (Kérjük, húzza alá!)

Igen

Nem

2. Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt évben a legfontosabb, Érkert fejlődése szempontjából legjelentősebb fejlesztések? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! 1. …………………………………………………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………………………………………………….. 3. …………………………………………………………………………………………........................... 3. Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? Nevezze meg a 3 legfőbb problémát! 1. …………………………………………………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………………………………………………….. 3. …………………………………………………………………………………………........................... 4. Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb, legjelentősebb fejlesztései az Érkertben? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! 1. …………………………………………………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………………………………………………….. 3. …………………………………………………………………………………………........................... 5. Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet az Érkerti városrészben? (Kérjük, jelölje meg!) kiváló jó elfogadható rossz Utak, utcák állapota Járdák állapota Parkolási lehetőségek a városrészben Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Egészségügyi intézmények műszaki állapota Egészségügyi ellátás színvonala Oktatási intézmények műszaki állapota Oktatás színvonala Szociális létesítmények műszaki állapota Szociális ellátás színvonala Kulturális és szabadidős lehetőségek a


131

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. városrészben Sportolási lehetőségek a városrészben Parkok, közterek aránya a városrészben Parkok, közterek állapota Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra, stb.) elérhetősége Vállalkozási feltételek a városrészben Munkahelyek száma Kereskedelmi szolgáltatások elérhetősége Kereskedelmi szolgáltatások színvonala Hulladékgyűjtés szervezettsége Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működése A városrész közúti megközelíthetősége A városrész tömegközlekedéssel való megközelíthetősége 6. Kérjük jelölje meg, hogy Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú fejlesztésekre! igen nem Közterületek fejlesztése A zöldfelületek állapotának javítása, parkok felújítása Játszóterek felújítása Érpatak környezetének rendezése Parkolási lehetőségek bővítése Utak, járdák állapotának javítása Oktatási intézmények felújítása, hőszigetelése Panel lakóházak közös részeinek felújítása, hőszigetelése Ifjúsági és szabadidős programok szervezése Képzési, oktatási programok szervezése Egészségmegőrző programok szervezése 7. A felsoroltakon kívül milyen egyéb fejlesztéseket tart indokoltnak a városrészben?

8. Személyes adatok - Neme (kérjük, karikázza be): Férfi - Legmagasabb iskolai végzettség (Kérjük, húzza alá!) Általános iskola

Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány

Középiskolai érettségi

Nő Egyetemi, főiskolai oklevél

Egyéb: …………………………

- Életkor: ………. év - Foglalkozási kör (Kérjük, húzza alá az Önre legjellemzőbb válaszlehetőséget!) Köztisztviselő

Közalkalmazott

Fizikai foglalkozású alkalmazott

Szellemi foglalkozású alkalmazott

Vállalkozó

Nyugdíjas

Diák

Egyéb: ……………………

9. Egyéb észrevételek, javaslatok:

Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárult az Érkerti városrész fejlesztéseinek megtervezéséhez!


132


8.2.5

Városfejlesztési kérdőív – 2009. november

ÉRKERT – VÁROSFEJESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Jelen kérdőív fontos eszköze Nyíregyháza Érkert városrész fejlesztésére vonatkozó Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozásával kapcsolatos kutatásnak. A kérdőíves felmérés célja olyan aktuális információk gyűjtése Érkert városrészre vonatkozóan, amelyek a lakosság által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat tükrözik. A válaszok figyelembevételével kerülnek véglegesítésre a fejlesztés tartalmi elemei. Együttműködésére mindenképpen számítunk, hiszen a helyi lakosság tapasztalatai, elképzelései, ismeretei nélkül nem lehet releváns a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések előkészítése. Kérjük a kitöltött kérdőívet 2009. november 30-ig jutassa el a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.) vagy a Nyírségi Civilházban (Damjanich u. 4-6.) elhelyezett gyűjtődobozba. Együttműködését köszönjük! 1. Ön Nyíregyháza Érkert városrészben lakik? (Kérjük, húzza alá!)

Igen

Nem

2. Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt évben a legfontosabb, Érkert fejlődése szempontjából legjelentősebb fejlesztések? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! 1. …………………………………………………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………………………………………………….. 3. …………………………………………………………………………………………........................... 3. Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? Nevezze meg a 3 legfőbb problémát! 1. …………………………………………………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………………………………………………….. 3. …………………………………………………………………………………………........................... 4. Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb, legjelentősebb fejlesztései az Érkertben? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! 1. …………………………………………………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………………………………………………….. 3. …………………………………………………………………………………………........................... 5. Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet az Érkerti városrészben? (Kérjük, jelölje meg!) Kiváló Jó ElfogadRossz ható Utak, utcák állapota Járdák állapota Parkolási lehetőségek a városrészben Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Egészségügyi intézmények műszaki állapota Egészségügyi ellátás színvonala Oktatási intézmények műszaki állapota Oktatás színvonala Szociális létesítmények műszaki állapota Szociális ellátás színvonala Kulturális és szabadidős lehetőségek a városrészben Sportolási lehetőségek a városrészben


133

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. Parkok, közterek aránya a városrészben Parkok, közterek állapota Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra, stb.) elérhetősége Vállalkozási feltételek a városrészben Munkahelyek száma Kereskedelmi szolgáltatások elérhetősége Kereskedelmi szolgáltatások színvonala Hulladékgyűjtés szervezettsége Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működése A városrész közúti megközelíthetősége A városrész tömegközlekedéssel való megközelíthetősége 6. Kérjük jelölje meg, hogy Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú fejlesztésekre! Nagyon Nem Fontos Szükséges fontos fontos Közterületek fejlesztése A zöldfelületek állapotának javítása, parkok felújítása Játszóterek felújítása Érpatak környezetének rendezése Parkolási lehetőségek bővítése Utak, járdák állapotának javítása Nyírségi Civilház felújítása Oktatási intézmények felújítása, hőszigetelése Panel lakóházak közös részeinek felújítása, hőszigetelése Ifjúsági és szabadidős programok szervezése Képzési, oktatási programok szervezése Egészségmegőrző programok szervezése 7. A felsoroltakon kívül milyen egyéb fejlesztéseket tart indokoltnak a városrészben?

8. Személyes adatok - Neme (kérjük, karikázza be): Férfi - Legmagasabb iskolai végzettség (Kérjük, húzza alá!) Általános iskola

Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány

Középiskolai érettségi

Nő Egyetemi, főiskolai oklevél

Egyéb: …………………………

- Életkor: ………. év - Foglalkozási kör (Kérjük, húzza alá az Önre legjellemzőbb válaszlehetőséget!) Köztisztviselő

Közalkalmazott

Fizikai foglalkozású alkalmazott

Szellemi foglalkozású alkalmazott

Vállalkozó

Nyugdíjas

Diák

Egyéb: ……………………

Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárult az Érkerti városrész fejlesztéseinek megtervezéséhez!


134


8.3

A lakossági fórum jelenléti íve


135



136


8.4 8.4.1

A Támogatói csoporttal kapcsolatos dokumentumok Jelenléti ív a támogatói csoport megalakulásáról


137


8.4.2

Jegyzőkönyv a támogatói csoport alakuló üléséről Jegyzőkönyv

Készült: 2009. október 28. (szerda) 10.30 órakor a Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatala, I. em. Kistermében (Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) Tárgy: Érkert szociális városrehabilitációs program Támogató Csoportjának alakuló ülésén Jelen vannak: Mellékelt jelenléti ív szerint Vattamány Terézia (Nyíregyháza MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala. Városfejlesztési Iroda vezető helyettese) tájékoztatja a megjelenteket, az Érkert szociális városrehabilitációs projekt tervezése és megvalósítása során alapkövetelmény, hogy a támogatható tevékenységek összeállításába és a megvalósításhoz kapcsolódó egyeztetésekbe bevonásra kerüljenek az érintett szervezetek, valamint a lakosság. A projektet támogató, a megvalósítást elősegítő szereplők részvételével úgynevezett „támogatói csoportot” kell létrehozni, amelynek tagjai szervesen részt vesznek az előkészítésben, és tevékenységükkel támogatják, kiegészítik a megvalósítást. Fontos, hogy Nyíregyháza MJV Önkormányzata fel tudjon mutatni megfelelő partneri támogatást az Érkert szociális városrehabilitációs program akcióterületének fejlesztése érdekében, és a tervezés során végzett nyilvánosságmunka és partnerség-építés során el tudja végezni a fejlesztési elképzelések társadalmi egyeztetését. A jelen ülést közvetlenül megelőző Érkert szociális városrehabilitációs projekt előkészítő megbeszélésen elhangzottak alapján az alábbi szervezetek együttműködésére számítunk: 1. Első Nyírségi Fejlesztési Társaság Nyíregyháza, Damjanich u.4-6. 2. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság, Nyíregyháza, Bujtos u.2., Érkerti Rendőrőrs Nyíregyháza, Damjanich u.4-6 3. Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. 4. Periféria Egyesület elnök Nyíregyháza, Eötvös u.1. 5. Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4. 6. Vécsey Károly Általános Iskola Nyíregyháza, Vécsey köz 27. 7. Vécsey Óvoda Nyíregyháza, Vécsey köz 29. 8. Kincskereső Óvoda Nyíregyháza, Árpád u. 52-58. 9. Szociális Gondozási Központ Nyíregyháza, Vécsey köz 2. 10. Gyermekjóléti Szolgálat Nyíregyháza, Báthory u. 10. 11. Toldi utcai felújítandó lakóépületek lakóközösségei


138


A mellékelt Jelenléti íven szereplő szervezetek képviseletében megjelentek kinyilatkozzák, hogy az Érkert szociális városrehabilitációs projekt előkészítését, megvalósítását támogatják, ennek érdekében megalakítják „Az Érkert szociális városrehabilitációs projekt Támogató Csoportját” (rövidítve ÉTCS). A Támogató Csoport működési rendjére vonatkozóan a tagok az alábbiakban egyeztek meg:

•

a Támogató Csoport tevékenységének koordinálásával Első Nyírségi Fejlesztési Társaság operatív igazgatóját, Váradi Zsuzsannát bízzák meg;

•

a Támogató Csoport megbeszéléseink helyszíne a Nyírségi Civilház tárgyalóterme (Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6.);

•

a Támogató Csoport legalább negyedévente tart megbeszéléseket;

•

a megbeszéléseket a Nyíregyháza MJV Önkormányzata hívja össze, amelyen tájékoztatást ad a projekt állásáról;

•

szükség szerint a koordinációs megbízott is kezdeményezheti a Támogató Csoport összehívását. k.m.f.t.

A jegyzőkönyvet készítette: Vattamány Terézia s.k. Hitelesítette: Váradi Zsuzsanna s.k


139


8.4.3

Jelenléti ív a támogatói csoporthoz való csatlakozásról


140


8.4.4

Jegyzőkönyv a támogatói csoporthoz való csatlakozásról


141



142


8.5 8.5.1

A társasházakkal való egyeztetés dokumentációja Jelenléti ív


143


8.5.2

Emlékeztető


144



145



146


8.6

A szakhatósági egyeztetés keretében 2007. december 10-én felkeresett szervezetek listája 1) Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész 4002 Debrecen, Pf.: 83., 4024 Debrecen, Piac u. 54. 2) Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14., 4401 Nyíregyháza, Pf.: 246. 3) ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kirendeltsége 4400 Nyíregyháza, Árok u. 41., 4401 Nyíregyháza, Pf.: 119. 4) BM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Erdő sor 5. 5) Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatóság SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Kirendeltsége 4400 Nyíregyháza, Hatzel tér 10. 6) Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. 7) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Iroda 4025 Debrecen, Piac u. 79. II. emelet 8) Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága 4024 Debrecen, Sumen u. 2. 9) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal 4400 Nyíregyháza, Báthory u. 13. 10) Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága Nyíregyházi Erdőfelügyeleti Osztály 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 35. 11) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 1. 12) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növényegészségügyi és Talajvédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33., 13) Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály 1885 Budapest, Pf.: 25. 14) Nyíregyháza Rendőrkapitányság 4400 Nyíregyháza, Stadion u. 5. 15) Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Építésügyi és Településfejlesztési Főosztály 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1. 16) Miskolci Bányakapitányság 3527 Miskolc, Soltész Nagy K. u. 5. 17) Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatóság 1675 Budapest, Pf.: 41. 18) Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Debreceni Igazgatóság


147


4025 Debrecen, Hatvan u. 43., 4001 Debrecen, Pf.: 230. 19) Honvédelmi Minisztérium Katonai Légügyi Hivatal Légiforgalmi és Repülőtér Felügyeleti Osztály 1885 Budapest, Pf.: 25. 20) Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Regionális Kirendeltség 4400 Nyíregyháza, Egyház u. 13-15. 21) IRM Határőrség Nyírbátori Igazgatósága Határrendészeti Osztály 4300 Nyírbátor, Bocskai u. 2-4. 22) Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala 1066 Budapest, Teréz krt. 38.


148


8.7

Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke

1. táblázat Nyíregyháza fejlesztési akcióterületei az IVS-ben ............................................................................... 14 2. táblázat Az EATT tevékenységeinek illeszkedése az IVS középtávú céljaihoz ................................................... 15 3. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása .................................................................................................. 20 4. táblázat Korábbi és folyamatban lévő városrehabilitációs projektek Nyíregyházán ........................................ 22 5. táblázat Gyűjtőszigetek az Érkerti akcióterületen............................................................................................. 23 6. táblázat Érkert akcióterületén panelprogramban résztvevő épületek ............................................................... 23 7. táblázat Az érkerti akcióterületen „NYITÁS” programban résztvevő épületek ................................................ 24 8. táblázat Korábbi és folyamatban lévő projektek az akcióterületen................................................................... 25 9. táblázat Néhány szociális és munkaerő-piaci mutató Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%) ........................................................................................................................ 30 10. táblázat Az akcióterület néhány szociális jellemzője 2008-ban ...................................................................... 31 11. táblázat Önkormányzati ingatlanok az érkerti akcióterületen ........................................................................ 32 12. táblázat Az akcióterületen található közszolgáltató szervezetek ..................................................................... 33 13. táblázat Közbiztonsági adatok 2008 ............................................................................................................... 33 14. táblázat Az akcióterület néhány infrastrukturális jellemzője 2007-ben .......................................................... 34 15. táblázat A lakásállomány adatai, 2008. december 31..................................................................................... 36 16. táblázat Az akcióterületen található funkciók területi hatóköre...................................................................... 38 17. táblázat Az érintett akcióterületi ingatlanok tulajdonviszonyai ...................................................................... 39 18. táblázat Az akcióterületi fejlesztésben résztvevő partnerek feladata az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakában................................................................................................................................. 41 19. táblázat Lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai az érkerti akcióterület utcáiban (Ft/m²) ......................... 43 20. táblázat Az akcióterületi fejlesztések átfogó céljának és részcéljainak indikátorai ........................................ 51 21. táblázat A projektelemek illeszkedése más operatív programokhoz................................................................ 53 22. táblázat A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése (tájékoztatás céljából) ............................... 58 23. táblázat: Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról......................................................................... 60 24. táblázat A Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs közös épületének felújítása projekt összefoglalása................................................................................................. 62 25. táblázat A Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása projekt összefoglalása........................................ 65 26. táblázat A Kincskereső Óvoda külső felújítása projekt összefoglalása........................................................... 66 27. táblázat A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása projekt összefoglalása.............. 68 28. táblázat Az érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja – a pályázat keretében tervezett elemek................... 72 29. táblázat Az érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja – II. ütemben tervezett elemek.................................. 74 30. táblázat A Városrész központ kialakítása projekt összefoglalása ................................................................... 75 31. táblázat A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása projekt összefoglalása............................................................................................................................................... 77 32. táblázat Az ESZA típusú beavatkozások összefoglalása.................................................................................. 78 33. táblázat A pályázat összefoglaló indikátortáblázata (a Tervezési felhívás és útmutató alapján szociális városrehabilitációra) ................................................................................................................................... 80 34. táblázat Tevékenységenkénti összefoglaló indikátortáblázat .......................................................................... 82 35. táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása ................................................................................................ 84 36. táblázat A magánszféra által megvalósítandó projektek................................................................................. 90 37. táblázat A közszféra által megvalósítandó egyéb tevékenységek .................................................................... 92 38. táblázat Az akcióterületi fejlesztések közötti szinergia.................................................................................... 94 39. táblázat A projektjavaslat célcsoportjai.......................................................................................................... 95 40. táblázat Az érintett célcsoportok bemutatása és rövid jellemzése beavatkozásonként.................................... 96 41. táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok............................................................ 105 42. táblázat A városrehabilitációt veszélyeztető kockázatok és lehetséges kezelési módjaik .............................. 107 43. táblázat A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve..................................................................... 109 44. táblázat A pályázat összefoglaló költségvetése ............................................................................................. 112 45. táblázat Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása c. projekt tevékenységei és azok üzemeltetői ..................................................................................................................................... 122 1. ábra Az akcióterület és Nyíregyháza lakónépességének korcsoportos megoszlása 2001-ben (%) ................... 28 2. ábra A népesség végzettsége Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%)................................................................................................................................................................ 29 3. ábra A lakóingatlanok megoszlása szobaszám szerint a városban és az Érkertben ......................................... 36 4. ábra A panelépületek és a többlakásos társasházak lakásárainak változása az Érkertben és Nyíregyházán (Ft/m²) .......................................................................................................................................................... 44


149

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv – EGYEZTETÉSI ANYAG, 2009. december 1. 5. ábra Az akcióterület problémáit bemutató problémafa..................................................................................... 47 6. ábra Az akcióterület fejlesztési céljait bemutató célfa ...................................................................................... 47 7. ábra Az Érpatak lakótelepi szakasza................................................................................................................. 48 8. ábra Az ÉAOP illeszkedésvizsgálatban megjelenő célrendszere ...................................................................... 52 9. ábra A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrörs közös épülete .......................................................................... 62 10. ábra A Vécsey Károly Általános Iskola........................................................................................................... 64 11. ábra A Kincskereső Óvoda.............................................................................................................................. 66 12. ábra A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda)................................................................................. 68 13. ábra Az Érkerti lakótelep járdáinak jelenlegi állapota................................................................................... 70 14. ábra Gyalogos híd az Érpatakon keresztül a Lehel utca vonalán.................................................................. 70 15. ábra Az Érkerti lakótelep parkjainak jelenlegi állapota ................................................................................. 71 16. ábra Az Érpatak jelenlegi állapota ................................................................................................................. 71 17. ábra A felújítandó lakóházak .......................................................................................................................... 76 18. ábra A nyíregyházi és az érkerti civil szervezetek fő működési területeinek megoszlása .............................. 101 19. ábra Nyíregyházi Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság szervezeti ábrája .................................... 119 20. ábra Az intézményi és intézményközi együttműködések ábrája..................................................................... 121 1. térkép A nyíregyházi akcióterületek elhelyezkedése.......................................................................................... 16 2. térkép Az érkerti akcióterület ............................................................................................................................ 17 3. térkép Az érkerti akcióterület határai ............................................................................................................... 18 4. térkép Az akcióterület a város szerkezeti tervén ............................................................................................... 21 5. térkép Nyíregyháza rendezett tanácsú város térképe (1888) ............................................................................ 22 6. térkép Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az akcióterületen............................................................. 27 7. térkép Fejlesztendő ingatlanok elhelyezkedése és tulajdonviszonyai az akcióterületen.................................... 40 8. térkép Az akcióterületi beavatkozások, projektelemek megnevezése és elhelyezkedése .................................... 57 9. térkép A tervezett közterület-rehabilitáció területei .......................................................................................... 73


150

AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV. Egyeztetési anyag december 1. LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA

Recommend Documents