SZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS. - Egyeztetési anyag

KKT. KKT. 7700 MOHÁCS, HUNYADI JÁNOS U. 10.

TEL./FAX: 69/300-487, MOBIL: 30/489-7800

SZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS - Egyeztetési anyag – Gáll Csaba okleveles építészmérnök vezető településtervező TT/1É-02-0074

2013. július

KARC-H10 Kkt.

Szeremle - szerkezeti terv leírás

SZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS 1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Szeremle község a Dél-Dunántúli Régióban, Bács-Kiskun megyében fekszik. A Bajai kistérséghez, a város vonzáskörzetéhez tartozó, közigazgatásilag azzal közvetlenül szomszédos település. Területét nyugaton a Duna határolja, ez egyben a nyugati irányú közvetlen közlekedési kapcsolatait is lezárja. A település központja 6,5 km távolságra van az 51. főúttól, ezen keresztül kapcsolódhat be az országos közúthálózatba. A főúton 10 km-t megtéve – Baja belterületén is áthaladva, majd az 55. főútra csatlakozva - lehet eljutni a bajai Duna-hídhoz, ezen keresztül pedig újabb 20 km megtételével már az M6-os autópálya is elérhető. A közigazgatásilag közvetlenül szomszédos települések: - Északon, északkeleten: Baja - Keleten és délen: Bátmonostor - Délen: Dunafalva - Nyugaton: Báta (szinte teljes egészében a Duna túloldalán) Szeremle közúton a Bajától délre - a város déli belterületi részén - az 51. számú főútból leágazó 51144. jelű szeremlei mellékúton (bekötőúton) közelíthető meg. Szeremle „zsáktelepülés” jellegét az oldja, hogy a múlt század végén a települést kelet-nyugat irányban átszelő bekötőút kifut a dunai töltésig, ahol a múlt század végén a töltés tetejét megerősítve és leaszfaltozva korlátozott használatú ideiglenes utat építettek ki Dunafalváig. A legközelebbi város a szomszédos Baja (8 km), Bátaszék (30 km) és Nagybaracskán áthaladva, valamint kompközlekedés igénybevételével Mohács (40 km). A megyeszékhely Kecskemét közúton 115 km, a déli határátkelőhely Hercegszántó 32 km távolságra van. A településnek vasúti kapcsolata nincs, de a bajai vasútállomás közelsége jó lehetőséget biztost a vasúti személyszállítás igénybevételére. A tömegközlekedés közúton buszjáratokkal (5 jártpárral) Baja felé biztosított, minden más település csak innen, átszállással érhető el A települések közötti kötődéseket a fent vázolt közlekedési lehetőségek alapvetően meghatározzák. A Baja felé kiépített vonalas infrastruktúra (úthálózat, energiavezeték- és, vízhálózat), a munkaerőmozgás (ingázás), valamint a történelmi hagyományok elsősorban a közeli városhoz való kötődést erősítik. A város közelsége emellett segítséget is jelent a helyi gazdasági társaságok és vállalkozások működéséhez, de a város lakosságelszívó hatása egyre nehezíti az egyes intézmények fenntartását, üzemeltetését. Térségi ellátású intézmény nincs a településen. A község lakosságának száma a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 1575, jelenleg 1502 fő - folyamatosan, de egyre kisebb mértékben csökkenő. Az utóbbi időben azonban megjelentek a környező kistelepülésekről, vagy akár a városból ideköltöző családok is.

2.

KARC-H10 Kkt.


2. A TELEPÜLÉS SZERKEZETE 2.1. Természetföldrajzi adottságok Szeremle község teljes közigazgatási területe 3464 ha. A belterület nagysága 229 ha. A település az Alföld nagytáj, Dunamenti-síkság középtáj továbbá a Mohács sziget kistáj része. A kistáj 85 és 143 m közötti tszf-i magasságú ártéri síkság. Szeremle a kistáj Ny-i határán fekszik, ahol a löszös hordalékkúp-síkság meredek, 15-20 m-es inaktív parttal szakad le a Dunára. A kistáj Würm közepéig a Ny-ról érkező patakok hordalékkúpja volt, ahova már csak a finomabb szemcséjű üledékek jutottak el. Jellemző a kistájra az ÉNyDK-i, és az ÉK-DNy-i szerkezeti irányok, melyek a Duna folyásirányát is befolyásolták. A kistáj Baranya, és Bács-Kiskun megye területén helyezkedik el. Az éghajlatát tekintve meleg, mérsékelten száraz éghajlatú. A napfényes órák száma évente 2060 – 2070 óra. Az évi középhőmérséklet 10,7-10,8ºC, a középhőmérsékletet meghaladó napok száma 196 nap, a fagymentes időszak hossza 200 nap. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérséklete sok év átlagában 34,7ºC, a leghidegebb napok minimum hőmérséklete: 16,0-16,5ºC. Az évi csapadékösszeg 610-630mm. Az ariditási index 1,12-115. Leggyakoribb szélirány az ÉNy-i. A kistáj fontosabb vízrajzi adatai, hogy a kistájat a Ny-i oldalán a Duna főmedre, K-i oldalon a Baracskai Duna határolja, ezekhez a nagy vízfolyásokhoz számos csatorna kapcsolódik. Az állóvizek száma jelentős, jellegzetesen főként holtmedrek az állóvizek. A talajvíz mélysége 2-4 m között van, sok helyen ennél sekélyebb. A terület a növényzetét illetően a Dél-Alföldi flórajárásba tartozik, potenciális erdőtársulásai a part menti bokorfüzesek, fűz-, nyár-, és égerligetek, –. a tölgy, kőris, szil ligeterdők, vagy azok elnyárasodott változatai és a gyertyános kocsányos tölgyesek. A kistájon belül 7 féle talajtípus fordul elő, területileg azonban az öntéstalajok dominálnak, nyers öntéstalaj 14%, réti öntéstalaj 78%-os területi aránnyal vesz részt a terület talajainak alakításában. A község déli határában lévő talajok rendkívül termékenyek, országos szinten is kiemelkedőek, kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezetébe tartoznak. A község igazgatási területén nem található az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásban szereplő földrészlet, sem földtani veszélyforrás. Szeremle déli, Dunafalvával érintkező területe tartozik felszín alatti vizek kiemelt vízminőség-védelmi területéhez.

2.2. A kialakult településszerkezet A község szerkezetét alapvetően az egykori fő úthálózat határozza meg. A két legfontosabb út kelet-nyugat irányú, ezen belül a kialakult keresztutcák már sok esetben szabálytalan vonalvezetésűek. Az utcák között változó méretű és beépítésű telkek helyezkedne el, ez adja a település halmazos szerkezetét. Az újabb építésű délnyugati és keleti lakóterületek már szabályos osztású és beépítésű lakótelkekből állnak. A külterület nagy része szántóterület, ahol a területeket az intenzív mezőgazdasági tevékenység foglalja el. A belterület közvetlen közelében – attól nyugatra - és attól kicsit

3.

KARC-H10 Kkt.


távolabb – keletre - található két gazdasági terület, (szövetkezeti, állami gazdasági telephelyek), állattartó telep illetve géppark. Ezek megmaradásával hosszútávon lehet számolni. Kertes területek, a belterületet övező sávban, a falu délkeleti és nyugati oldalán alakultak ki. Tanyák csak elvétve, kis számban fordulnak elő, megjelenésük nem meghatározó, de meglétük fenntartható. Meghatározó jelentőségű, tájképvédelmi és védett természeti területek a települést körbevevő vízfolyások és holtágak, az azok mentén kialakult vizes élőhelyek és erdőterületek valamint az ártéri területek. A belterület egységes, szerves fejlődést mutat, ahol viszonylag kevés a közbeékelődő beépítetlen ingatlan. A települést keletről megközelítő, és egy kettős kanyar után keletnyugati irányban átszelő bekötő úttal (Fő utca) párhuzamos és arra közel merőleges utcák alakítják a lakótömböket. A település szinte teljes belterülete falusias lakókörnyezet, csak a délkeleti határán jelenik meg egy kisebb gazdasági tömb. A meglévő intézmények is a kialakult lakókörnyezetbe illeszkednek. Általánosan jellemző az oldalhatáron álló beépítés, de a Fő és Kossuth Lajos utcákban nagy számban találhatók a teljes telekszélességet elfoglaló zártsorú beépítésű lakóházak is. Az utcák legtöbbjében az épületek hagyományosan előkert nélkül az utcai telekhatárra épültek – csak a később, a nyugati és keleti településszélen kialakult új beépítésű területeknél létesült előkert. Üdülőterülete nincs a községnek. Meghatározó belterületi zöldfelületi eleme korábban nem volt a településnek. A bekötőút észak-déli szakasza mentén (Hunyadi utca) az egykori agyaggödör helyén most van lehetőség a rekultiváció kapcsán jelentős értékű zöldfelület, közpark kialakítására, míg a Hunyadi és Fő utcák csatlakozásánál is csak az elmúlt évtizedben vált véglegessé a terület parkként történő használata. Ezen felül az utcák fásításával lehet még kedvezőbb környezeti és esztétikai hatást elérni a település zöldfelületi rendszerében. A nagy területigényű sportpálya is külterületen, a Kamarás-Duna (Sugovica) melletti ártéren foglal helyet. A terület telken belüli fejlesztése – elhelyezkedése ellenére - indokolt. A település temetője a keleti oldalon közvetlenül csatlakozik a belterülethez, fejlesztési, bővítési területe hosszútávon biztosított.

2.3. A tervezett fejlesztések 2.3.1. A Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervében szereplő övezetek A fenti tervben szereplő, a települést érintő területfejlesztési övezetek a következők: a) A település külterületének középső (a belterülettől délre fekvő) része kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe esik. Ennek megfelelően s általában a termőföldeket, mezőgazdasági területeket kis mértékben érinti a terv. A tervezett összekötő út által igénybe vett területeken kívül a csak a belterülethez keletről közvetlenül csatlakozó új gazdasági terület bővítése történik egykori mezőgazdasági termőterület kárára – csak a szükséges mértékben, a védett szántóterületet nem érintve. A tervezett új gazdasági terület nagysága: 2,9 ha b) Kiváló termőhelyi adottságú erdő övezetbe tartozik a Duna, Kamarás-Duna és ÖregDunai melletti ártéri, valamint a Ferenc-csatorna felett erdőterületek egy része. E területek a tervben védett erdőterületek, használatuk a jövőben nem változik c) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe tartozik az előző pontban említett területek nagy része, ezek különböző természeti védettséget élvezve jelenlegi használatukban megőrizendő területként szerepelnek a tervi fejlesztési

4.

KARC-H10 Kkt.

d)

e)

f)

g)

h)

i)


elképzelésekben. Ezen felül ebbe az övezetbe kapott besorolást a település déli zártkerti területének egy része valamint a temető és környezete. Ezen területek felhasználása sem változik a jövőben a terv szerint. Kiemelten érzékeny, felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetbe tartozik a település igazgatási területének délnyugati, tulajdonképpen a dunafalvai vízbázishoz tartozó területe. Ez egyben része a fent felsorolt b) és c) övezeteknek is, jelenlegi használatában (erdőterület) nem lesz változás, ez pedig nem veszélyezteti a vízbázist. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezetbe tartozik a teljes közigazgatási terület. Tkp. a Duna 1450-1497 szelvények közötti szakasz vízgyűjtőjén lévő befogadók tartoznak ide. Az övezet lehatárolása a települések közigazgatási területére vonatkozik, nem a természeti viszonyok alapján lehatárolt vízgyűjtő területként jelenik meg. Magterület és ökológiai folyosó övezetbe tartozik több, korábban - b) és c) pontokban - is felsorolt terület, valamint ezek mellett egy-két újabb természetközeli terület, rét, legelő. Ezen területek pontos lehatárolása megtörtént, védett természeti értékként kerülnek jelölésre a tervekben. Rendszeres belvízjárta területi övezetbe tartozik a település északkeleti szántóterülete. Beépített illetve beépítésre szánt területet a kijelölt övezet nem érint. A szántóterületről a belvizek a meglévő árkok segítségével, azok korszerűsítésével és karbantartásával elvezethetők. Nagyvízi meder övezetbe tartozik a a település teljes ártéri területe a Duna és a Kamarás-Duna (Sugovica) mentén. A 2013. évi eddigi legmagasabb dunai vízállás során bebizonyosodott, hogy a kiépített védművek megfelelő védelmet biztosítanak árvíz esetén. Az övezetben beépített illetve beépítésre szánt terület nincs. Vízeróziónak és széleróziónak kitett területi övezetbe sorolják a település teljes közigazgatási területét. A területrendezés leginkább a területfelhasználás változtatásán keresztül segíthetné az erózió elleni védelmet, de egyéb okok és érdekek miatt a nagytáblás mezőgazdasági termelés és birtokrendszer a jövőben nem változik A szél pusztító hatása elleni védekezésre leginkább a mezővédő erdősávok, fasorok uralkodó szélirányra merőleges telepítése, talajkímélő technológiák helyes megválasztása, kis adagokban történő öntözés, megfelelő növényszerkezet kialakítása, bizonyos esetekben pedig a művelési ág megváltoztatása a megfelelő mód, amelyet a rendezési terv jelenleg nem képes befolyásolni.

2.3.2. A településszerkezet fejlesztése A külterület történetileg kialakult tájszerkezete zömmel távlatban is megőrizendő. Alapvető szerkezeti változásra okot adó fejlesztés csak nagyon kis részben érinti a települést. Az országos közúthálózat fejlesztésének részeként tervezett, de csak távlati megvalósítás előtt álló Szeremle – Dunafalva összekötő útnak a belterületet is elkerülő nyomvonala érint egy régészeti lelőhelyet, de elkerüli a természeti területeket. Javasolt nyomvonala jelenlegi mezőgazdasági utakat fed le, ezért majdani megépülése csak kis mértékben választja majd szét a jelenleg egybefüggő mezőgazdasági területeket. Azok használatát azonban –az általa elfoglalt területek kivételével- semmiképpen nem módosítja. Emellett viszont jelentős kihatással lehet a térség fejlődésére. A községtől keletre és délnyugatra a településről kivezető jelenlegi összekötő út szintbeni csomóponti leágazással kapcsolódik majd a tervezett új összekötő úthoz. A vasúthálózat eddig is és ezután is elkerüli a települést, Szeremle településszerkezetét érintő hálózati fejlesztése nem tervezett.

5.

KARC-H10 Kkt.


A fentiek figyelembe vételével a külterületre vonatkozó alapvető feladatok: A külterületi meglévő gazdasági területek a kialakult telkeken belül fejleszthetők. A lakott területet övező termőföldeket védeni kell, bármilyenek is a tulajdonviszonyok. Védeni kell a termőföld termékenységét, és minőségét egyaránt. Az Országos Területrendezési Terv, valamint a megyei területfejlesztési terv szerint az integrált földhasználati rendszer alapelvének megfelelően a termőterületeket mindenütt arra, és olyan intenzitással kell hasznosítani, amire az a legalkalmasabb, illetve amit károsodás nélkül képes elviselni. Ennek értelmében a természeti adottságokon, és a történelmi hagyományokon alapuló tájhasználatot tovább kell folytatni. A település körbevevő összefüggő erdőterületek védendő és fejlesztendő természeti értékek. Szeremle területét az ökológiai hálózat jelentős mértékben érinti. Az érintett terület döntő többsége az ökológiai folyosó. Lehatárolását a településszerkezeti és a szabályozási terv tartalmazza. A település területén a Natura 2000 hálózat is megtalálható. Az ökológiai hálózat, és a Natura 2000 terület, mivel természeti területre vonatkoznak, mint két védettségi kategória sok helyen ugyanazt a területet fedi le. Ezen felül valamennyi rét és valamennyi további erdőterület, továbbá a természetközeli területek (nádas, mocsár) megtartandó természeti területek. Ezeken területeken a művelési ágváltáshoz a DDNP Igazgatóság hozzájárulása szükséges. A belterület, illetve a beépítésre szánt területek változásai, a szerkezeti fejlesztések elsősorban a lakó, valamint a gazdasági funkciók elhelyezését a beépítetlen belterületi tömbök felhasználását, és megújulását szolgálják. Emellett fontos fejlesztési feladat a zöldfelületek, parkok területének növelése, fejlesztése és kertészeti kialakítása. Lakófunkció számára kialakítandó területek A lakóterületi fejlesztések a jelenlegi belterületi határon belül maradnak. A már kialakult lakótömbökben is van még beépítésre váró építési telek. Elsődleges feladat a meglévő lakótömbökben az üres telkek beépítése, illetve az elhagyott épületek megújítása. Ezen túlmenően a közép- és hosszútávon fejleszthető lakóterületek: A Dózsa György és Béke sor utcák közötti tömb déli oldalának beépítése a meglévő hátsókertek leválasztásával, a Béke sor utca szélesítésével és a terület előközművesítése után. Hrsz: 316-371 A köztársaság utcától északra fekvő lakótömbök a terület ár- és belvízvédelmi rendezéséig építési tilalom alatt állnak. Gazdasági funkció számára kialakítandó területek A meglévő majorok, a géppark fejlesztése, esetleges bővítése mellett új gazdasági területté alakítandó rövid- és középtávon: A Hunyadi utcától délre , a közpark mögött fekvő terület – kereskedelmi és szolgáltató területként Hrsz: 398 A Hunyadi utcától délre fekvő 387-396 hrsz ingatlanok telekrendezés után ipari területként A település keleti oldalán a 877-880 és 1001-1002 hrsz alatti ingatlanok ipari területként Különleges funkció számára biztosított területek Intézményi fejlesztési célokat szolgáló, a falusias lakóterületi funkcióba nem illeszkedő beruházások, feladatok számára biztosítandó területek: A külterületen, ártéren fekvő sportpálya szabadidős és sportcélokra tovább fejleszthető. Területi bővítése nem javasolt, a fejlesztés telken belül megoldható. Hrsz: 0167/3 A település keleti oldalán lévő temető bővítési területe hosszútávon biztosított. Hrsz: 0296/2-5

6.

KARC-H10 Kkt.


Üdülőterülettel nem rendelkezik a település, ilyen irányú fejlesztési elképzelés nem szerepel a közép és hosszú távú fejlesztési koncepcióban

3. A KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET FELHASZNÁLÁSA A település területének beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területeit a T-1 jelű településszerkezeti tervlap határolja le.

3.1 A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 3.1.1. LAKÓTERÜLET A település jelenlegi lakóterületei az OTÉK szerint „falusias lakóterület” területfelhasználási kategóriába sorolhatók. A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5. Tervezett fejlesztés (falusias lakóterületként) Foghíjak ( beépítetlen telkek): Széchenyi utca 10 lakótelek Wesselényi utca 3 lakótelek A településen falusias lakóterületen elhelyezhető lakóépületek száma 15 db Hosszú távon a Béke sor utca tovább fejleszthető, bővíthető: 15-20 lakótelek 3.1.2. GAZDASÁGI TERÜLET A település gazdasági területeit a T-1 szerkezeti tervlap tünteti fel. A település meglévő külterületi gazdasági területei (a majorok) az OTÉK szerinti „ipari terület” területfelhasználási kategóriába sorolandó: Jelentős mértékű zavaró hatású területek. Rendezett telepek, de tájba illesztő fásításuk máig csak részben történt meg. Megoldandó a gazdaságok területének környezethez illesztése, növényesítése. A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0 Tervezett fejlesztés A területeken a telekhatár mentén 15 méter széles, kertészeti terv alapján megvalósított többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

Az újonnan beépíthető területek a következők: Ipari terület A település keleti oldalán, egykori külterületi földrészek bevonásával. 3ha A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0. A Hunyadi utcától délre, telekrendezés után felhasználható terület 1-1,5 A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0. Kereskedelmi-szolgáltató terület A Hunyadi utca déli oldalán, a közpark mögötti területen 0,6 ha. A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0. 3.1.3. KÜLÖNLEGES TERÜLET A település különleges területeit a T-1 szerkezeti tervlap tünteti fel. A területek nagyrészt kialakultak, a terv távlatában jórészt megtartandók, jelenlegi területükön belül, vagy az mellett fejlesztendőek. Temető A belterületi temető területe megtartandó, bővítése jelenleg nem szükséges. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,2. A telken belüli védőfásítás illetve a teljes terület

7.

KARC-H10 Kkt.


8.

fásítása kertészeti terv alapján alakítandó ki. Sportterület A meglévő sportpályán fejlesztés a jelenlegi területen belül lehetséges. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,2.

3.2 A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 3.2.1. KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET Közlekedési területek Út Kategória jelenleg 51144. j. Szeremle – (Dunafalva) Fő utcai rákötés az elkerülő útra Meglévő mezőgazdasági utak szélesítés esetén 51144. j. út jelenlegi átkelési szakasza (Hunyadi és Fő utca) Fő utcai rákötés az elkerülő útra Meglévő lakóutcák, szélesített kiszolgáló utak Meglévő kiszolgáló utak Önálló gyalogút

külterületi mellékút összekötő út

külterületi mellékút, egyéb út K VI.C Belterületi mellékút, gyűjtőút B.V.c.C.

távlatban külterületi összekötő út K.V.B külterületi bekötő út K.V.C külterületi mellékút, egyéb út K.VI.C külterületi mellékút, egyéb út K.VI.C Belterületi mellékút, gyűjtőút B.V.c.C.

Belterületi mellékút, gyűjtőút B.V.c.C. belterületi mellékút, belterületi mellékút, kiszolgáló út gyűjtőút B.VI.d.B-C B.VI.d.C belterületi mellékút, B.VI.d.B-C kiszolgáló út B.VI.d.C gyalogút Gyalogút K.X., B.X

Közlekedési terület szélessége tervezett: 20 m

20 m meglévő 4-12 m min. 10 m Meglévő 12-18 m

20 m min.10 m meglévő 5-20 m min. 4 m

A Szeremle – Dunafalva összekötő út (51144. j. út) számára Szeremlét elkerülő nyomvonalat javasolunk. Korábban több változatot is vizsgáltak, ezek közül az Önkormányzat által kiválasztott nyomvonalat szerepeltetjük a tervben. A jelenlegi nyomvonal (Hunyadi és Fő utca) továbbra is gyűjtőút marad (B.V.c.C). A közlekedési terület szélessége nem változik. A terület-felhasználás változásával összhangban néhány keskeny kiszolgáló út közlekedési területének kiszélesítését tervezzük (B.VI.d. B-D.). A közlekedési terület szélessége 12-16 m. A tervezett utak javasolt keresztmetszeti kialakítását a tervezett jellemző keresztszelvények tervlapon mutatjuk be. Önálló kerékpárút a településen nem épül. A gyalogos közlekedés a belterületen általában az utak mindkét oldalán kiépített járdán biztosított. Vegyes forgalmú utcák a Kinizsi és Ady Endre és Rózsa utcák. Önálló gyalogút jelenleg a Fő utca és a Dózsa Gy. utcák között, a templom és az iskola mellett húzódik. Parkolóhelyek: A lakóterületekhez szükséges parkolóhelyek telken belül biztosíthatók. Az intézményekhez kapcsolódó parkolóigény – ahol a meglévő telek ezek megépítéséhez nem elegendő – a közterületeken jelenleg is biztosított. Új beruházás esetében meg kell követelni a gépjárművek telken belüli elhelyezését.

KARC-H10 Kkt.


– autóbusz-közlekedés A meglévő autóbusz közlekedésben lényeges változás nem várható. A Szeremle – Dunafalva összekötés megépülése után a Baja – Dunafalva közötti járatok áthelyezése lehetővé válik az új útszakaszra. – kerékpár-közlekedés A kerékpár közlekedésnek mind a helyi forgalomban, mind a turisztikában egyre nagyobb szerepe van. A településen belüli gépjárműforgalom nagysága nem indokolja önálló kerékpárutak építését. Közmű- területek Szeremle teljes közműellátásából a csak a csatornahálózat kiépítése hiányzik. Megvalósítása a jelenlegi közterületek igénybevételével, a már meglévő vezetékes ivóvíz és földgázhálózat figyelembevételével kivitelezhető. Megvalósulásáig az egyedi szennyvízkezelés vagy egyedi szennyvíztisztító berendezéssel de legalább zárt szennyvíztárolóval biztosítandó. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséhez esetleg szükséges üzemi terület a kijelölt gazdasági területeken biztosítható, új közmű-terület kialakítására nincs szükség. 3.2.2. ZÖLDTERÜLET A település zöldterületi rendszere belterületen a települési parkokból, az utcai fasorokból és a belterületi telkek zöldfelületéből tevődik össze. A viszonylag keskeny közterületek és a sűrű beépítés a parkok és utcafásítás extenzív bővítését behatárolják. Meglévő, megtartandó, javítandó zöldterületek és zöldfelületek - Templomkertek és kapcsolódó intézmények (Hrsz 289, 291, 294, 297, 299) - Közpark a Hunyadi és Fő utcák kereszteződésénél. (Hrsz 401) - Széles, fásított utcafelületek (Kossuth L., Dózsa Gy. Rózsa, Wesselényi, Radnóti M., Új sor L utca) - Petőfi S. utca teresedése Tervezett fejlesztés A falu közterületeinek szakmailag megfelelő rendezésével (táj vagy kertépítész által készített terv alapján) a falu kialakíthatná mindazokat a tárgyi-környezeti feltételeket, melyek által a rekreációs, turisztikai értékei magas szintre fejleszthetők. Utcánként változó, de ugyanazon fafajjal és a helyhez illeszkedő növényzettel rendszert alkotó egységes fásítási módszer alkalmazása sokat segíthet az utcakép általános megjelenésén. A keskenyebb utak mentén egyöntetű cserje, vagy évelő növényzet ültetése barátságossá, és sajátossá teheti az utcaképet. A meglévő zöldfelületek kertépítészeti tervek alapján történő rendezése, újrabútorozása Rendezett településkép alakítható ki, ha egységesen kidolgozott utcafásítási rendszer szerint történik a fák telepítése. Az adottságokat kihasználva települési szintű közparkká fejlesztendő Hunyadi utca bevezető szakasza melletti egykori anyaglelőhely 1,2 ha 3.2.3. ERDŐTERÜLET Az erdőterületek a külterületen jelenleg gazdasági és védelmi erdő minősítésűek. Kiváló termőhelyi adottságú erdő övezetbe soroltak ezen felül több szempontból védett természeti értéket képeznek a védelmi erdők. A település közigazgatási területen belül meglévő, és ez után telepítésre kerülő valamennyi erdőművelési ágú területnél figyelembe kell venni azt, hogy a meglévő erdők művelése, az erdők letermelése, és új erdő telepítése a szakmai felügyeletet biztosító Erdészeti Szolgálat ellenőrzése és szakmai felügyelete mellett végezhető. Tervezett fejlesztés

9.

KARC-H10 Kkt.


Az erdőterületek, mint a legmagasabb szintű ökoszisztémák olyan természetközeli állapotot tartanak fenn, melyek emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak. Valamennyi erdőterületet természeti területnek kell tekintenünk, melyet védenünk és őriznünk kell. Ezen túlmenően:

A gazdasági területeken a környezethez való szerves kapcsolódás megköveteli hogy a területek növény-sávval legyenek lehatárolva, és a területen belüli, funkció nélküli területek is fásítva legyenek. 3.2.4. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET A tájhasználat a morfológiai és a talajadottságok következtében nagyobb részt mezőgazdasági jellegű. A Duna vonalától, ill. a településtől K-re egyöntetűen szántóföldi növénytermesztés folyik. Csak néhány apróbb erdőfolt található a területen, a Duna menti erdős területeken kívül. A szántóterületek igényesen ápoltak. Jellegzetesen mezőgazdasági a táj a szántók környezetében, a nyitott látóhatárt erdőfolt alig-alig zavarja. A talaj védelme az állam és a földhasználó, ill. a beruházó és az üzemeltető közös feladata. A rét-legelőgazdálkodás is, mint tájhasználat is megjelenik a területen, első sorban a vízfolyások mentén kisebb- nagyobb foltokban. Ezek a területek természetközeli állapotuk folytán botanikai ritkaságokat is hordozhatnak magukban. A művelési ág megtartandó. A kisebb mocsarak, nedves rétek és nádasok un. vizes élőhelyek, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. Ennek értelmében valamennyi mocsár és rét szintén védendő természeti terület. Kertes területek csak a települést körbeölelő déli és nyugati területeken találunk. Ezek jellemzően beépítetlen ingatlanok. A kialakult szerkezet fenntartása mellett védeni kell a termőföld termékenységét, és minőségét egyaránt. Tervezett fejlesztés A kialakult mezőgazdasági célú hasznosítás megtartandó Az építési tilalommal terhelt északi belterületi ingatlanok belterületi kertként hasznosítandóak A vízfolyások melletti gyepfelületek és mocsarak jelenlegi állapotukban őrizendők meg. 3.2.5. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET A települést tulajdonképpen körbeveszik a Duna és mellékágai illetve holtágai. Vízgazdálkodási területhez tartoznak - a folyóvizek, azok medre és parti sávja valamint védőtöltéseik. Ezek nyugaton a Duna, északon a Kamarás-Duna (Sugovica), Keleten a Ferenc Csatorna, délen dél-keleten az Öreg-Duna. - a közcélú nyílt csatornák, árkok medre és parti sávja - vízbeszerzési területek és védőterületeik A vízfolyások környezetében fokozottan figyelmet kell fordítani a környezetkímélő tevékenységek folytatására. Bárminemű hulladékot a vízbe helyezni tilos. A partvonal mentén hulladék lerakását - akár csak átmenetileg is- meg kell akadályozni.

10.

KARC-H10 Kkt.


4. VÉDETT, VÉDELEMRE TERVEZETT ÉS VÉDŐ TERÜLETEK 4.1. Művi értékvédelem Országos védelem A településen egy műemlék található: a) Fő utca 54-56. hrsz:291 Református. templom, barokk 1757-66 Helyi védelem Az építészeti értékek helyi védettségét a terv alátámasztó munkarészeként elkészült értékvizsgálat alapján önálló önkormányzati rendelet szabályozza. Régészeti védelem a) A településen védetté nyilvánított régészeti lelőhely nincs b) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek: Sorsz. A terület megnevezése KÖH száma Az érintett ingatlanok hrsz-a 1. Ifj. Fazekas Pál kertje 27584 456, 459, 460 2. Belterület 27585 443, 447, 449 3. Kozma János földje 27586 320, 321, 322, 325 4. Sánta Kálmán kertje 27587 281, 283, 286 5. Kőrösi Béni földje 27588 6. Görönd 27589 0162/1, 0162/3, 0162/7, 0172/23, 7. Temetőhegy 27590 088/10-11, 8. Nagypandúr 27591 9. Felső Illés kertje 27592 230, 231, 232 10. Ártér 27593 065/3 11. Dózsa György út 27594 116 12. Általános iskola 27595 296, 297 13. Mező utca 879, 1002 14. Téglaégető 088/1 15. Wesselényi utca 821/4, 821/6, 821/8, 821/10, 843, 846/1-2, 847, 850 16. Fő utca 32. 446 17. Dögkút 0150/5 18. Borbácska dűlő 0160/6

4.2. Táj- és természetvédelem A védett természeti értékeket a T-1 tervlap határolja le. Az ökológiai hálózatnak, -mely országos hálózat- a tervezési területre eső része feltüntetésre került a szerkezeti tervlapon. Ez a természeti területek egy részét foglalja magába. Az ökológiai hálózat területén a természeti állapot fenntartása kiemelten fontos feladat. Az ökológiai hálózat területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az ökológiai hálózat területére az 1996. évi LIII. törvény 53§ (3) pontjában foglaltak az irányadóak. A település területén a Natura 2000 hálózat is megtalálható. Az ökológiai hálózat, és a Natura 2000 terület, mivel természeti területre vonatkoznak, mint két védettségi kategória sok helyen ugyanazt a területet fedi le. A Natura 2000 területekre vonatkozó rendelkezéseket a 275/2004 (X.8.) sz. kormányrendelet tartalmazza. Szeremle közigazgatási területén a Natura 2000 területeket a szerkezeti terv lehatárolja. A pontos helyrajzi számos lehatárolás a 14/2010(V.11)KvVM rendelet szerint (4.3.12. pontban Gemenc HUDD10003 jellel)) melyek, un. különleges madárvédelmi területek, és a kiemelt jelentőségű természetmegörzési területek. (A tételes felsorolás a táji alátámasztó munkarészben)

11.

KARC-H10 Kkt.


Egyéb természeti területek a terven jelölt mocsaras területek, legelők, rétek területei. A területen az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény előírásait kell betartani.

4.3. Felszíni és felszín alatti vizek védelme Kiemelten érzékeny, felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetbe tartozik a település igazgatási területének délnyugati, tulajdonképpen a dunafalvai vízbázishoz tartozó területe. A terület használata jelenleg erdő, ebben változás lesz. Beépítésre szánt és intenzív szántóterületektől távol eső, védett területen található. A felszín alatti vizek védelmének érdekében be kell tartani a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait. Be kell tartani a vizek mezőgazdaság eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001 (IV. 3.) Kormányrendelet előírásait, különös tekintettel arra, hogy e rendelet 2. melléklete alapján a település nitrátérzékeny területen helyezkedik el. Szeremle kommunális és egyéb hulladéka 2004 óta a vaskúti regionális hulladéklerakóba kerül. A településtől délre fekvő egykori szilárd hulladéklerakó (hrsz 0160/30) 2002-ben, a folyékony hulladék leürítő hely (hrsz 0124/2) 2003-ban zárt be. Mindkét terület teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata és rekultivációs terve elkészült. A község területén illegális szemétlerakó nem található.

4.4. Levegőtisztaság védelem Mivel a település a nagyobb forgalmú útvonalaktól távol esik, ezért levegője viszonylag jó minőségű – a térség egyik legkevésbé szennyezett, legkevésbé terhelt levegőjű települése. A légszennyezettség nem számottevő. A közlekedési területek – az új összekötő út - kijelölése során gondoskodni kell a valószínűsíthető forgalom függvényében szükséges védősávok, zöldsávok kialakításához szükséges területek meglétéről. Új utak csak ilyen védőterületek létesítésével építhetők. A meglévő gazdasági tevékenységek folytatása, a rendeltetési mód változások, új beruházások megvalósítása, valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység a jövőben csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet. A fűtési és technológiai célú energiaigények kielégítésénél a leginkább környezetbarát energiahordozót illetve a megújuló energiát hasznosító berendezéseket előnyben kell részesíteni.

4.5. Szennyvízkezelés Szeremlén nincs közüzemű szennyvízcsatorna-hálózat. Megépítése illetve a szennyvíztisztítás más módon történő végleges megoldása régóta fel-felvetődő probléma. Többféle terv és elgondolás ellenére eddig nem sikerült forrást találni a megvalósításhoz, de mielőbb meg kell találni a probléma megoldását. A település csatornával, vagy egyedi szennyvíztisztító közműpótló berendezésekkel, de rövid időn belül meg kell, hogy oldja a keletkező kommunális szennyvíz ártalmatlanítását. Addig az egyedi szennyvízkezelés kizárólag zárt szennyvíztárolókkal biztosítható. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséhez szükséges üzemi terület a kijelölt gazdasági területeken biztosítható, új közmű-terület kialakítására nincs szükség. A meglévő és még üzemelő szennyvíz-szikkasztókat folyamatosan meg kell szüntetni.

4.6. Zaj és rezgés elleni védelem Jelenleg zajkibocsátó üzem a településen nem található, a terület üzemektől származó zaj szempontjából nem terhelt. Egyéb zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység a

12.

KARC-H10 Kkt.


jövőben is csak úgy létesíthető, üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védett területeken. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területen megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

5. INFRASTRUTÚRA HÁLÓZATOK 5.1. Közművesítés, energiaellátás Szeremle község úthálózatának állapota kielégítő, a belterületi utak jórészt aszfaltozottak, de egyes szakaszokon javításra szorulnak. A településen halad át az országos hálózat részét képező 51144. jelű bekötőút - az ezt kiváltó elkerülő szakasz a beépített területektől keletre és délre tervezett. Az út jelenlegi belterületi szakaszából ágaznak ki a lakóutcák: A településen a vezetékes ivóvízellátás a kiépített gerincvezeték-hálózattal 95%-ban megoldott. A község vízellátása a Baja Környéki Kistérségi Vízmű vízellátó rendszeréről biztostott. A vízbázis kútjai Dávodon találhatók. A közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 600 feletti. Külterületen a vízellátás egyedi fúrt kutakból biztosított és biztosítható a jövőben is. A szennyvízcsatorna-hálózat megvalósításra vár. Az elektromos hálózat kialakítása még az 1960-as években befejeződött. Az azóta már elhasználódott faoszlopok cseréje és a hálózat átépítése a 2003. év végére fejeződött be. Háztartási villamosenergia fogyasztók száma: 650. A vezetékes földgázellátást az 1990-es évtized közepén valósították meg. A település közigazgatási területére DK felől érkezik a 8 bar nagyközép-nyomású gázvezeték. A belterületen kialakított nyomásszabályozótól (hrsz821/1) 3 bar nyomású gerincvezeték épült ki. Háztartási gázfogyasztók száma: 390. Mind a nyomásszabályozó, mind pedig a hálózat rendelkezik szabad kapacitással, bővítése is megoldható.

5.2. Hírközlés A településen a telefonhálózat kiépült, az országos és nemzetközi távhívó hálózatba bekötötték. Üzemeltetője az EMITEL ZRt. A település körzetszáma: 79. A telefonhálózat részben alépítmény és kábel, jórészt légvezeték kialakítással létesült. Átfogó rekonstrukció nem tervezett, de a hálózat fejleszthető. A településen két mobiltelefon-torony épült: - a településtől keletre 1002 hrsz alatt – Vodafone-torony - 0160/33 hrsz alatt, a Kamarás-Duna Kft majorjában – Telenor-torony. A községben kábel-TV hálózat üzemel. Légvezetékkel épült ki, központja a Szabadság utcában található. A hálózat bővíthető. Tervezett fejlesztés A településen belül új út a tervezett új kiszolgáló út bekötésére épül a Fő utca folytatásában. Az út kategóriája: B.VI.d.B-D. A közlekedési terület szélessége: 20 m. Meglévő kiszolgáló utak szélesítése legalább 10 m közlekedési terület biztosításával történjen. Az új közlekedési területek szélessége: 14 m. A meglévő és tervezett utak szabályozási szélessége hosszú távon biztosítja - az akár a védőtávolságok betartásával egymás mellé fektetett közüzemi-, energia-ellátó- és hírközlési hálózatok kiépítését illetve fejlesztését. Mielőbb megoldandó a településen a szennyvízkezelés

13.

SZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS. - Egyeztetési anyag

Recommend Documents