SZERKEZETI TERV LEÍRÁS ADORJÁS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ

Szerkezeti terv leírás

1 SZERKEZETI TERV LEÍRÁS ADORJÁS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ

1. A TELEPÜLÉS SZERKEZETE Adorjás Baranya megye déli, ezen belül az Ormánság keleti részén, Vajszlótól kb. 8 km-re keletre található. Távolsága a megyeszékhely Pécstől kb. 40 km. A legközelebbi város, Harkány kb. 18 km-re fekszik. Közúton kelet-nyugati irányban az 5804 sz. Harkány-SellyeDarány összekötő útról észak felé leágazó 58128 sz. bekötőúton érhető el. Észak felől a Pellérd-Harkány összekötő útról Diósviszlónál nyugat felé leágazó, részben önkormányzati tulajdonú úton közelíthető meg. Az 5804 sz. úttól délre halad a Középrigóc-Villány vasútvonal, aminek Adorjáson nincs megállója. A szomszédos települések Kórós, Drávapiski, Kémes, Cun, Sámos és Páprád. Adorjás a sámodi körjegyzőséghez tartozó település. Népességszáma stagnálóan 215 fő, ebből 71 gyerekkorú, ami hosszútávon bíztatóan alakíthatja a falu lakosszámát. Az alapfokú intézményellátást a körjegyzőségen belül oldották meg. Óvoda és általános iskola a szomszédos Sámodon működik, ezeket a gyerekek Volán autóbusz járatokkal érik el. Helyben az alapfokú kereskedelmi, egészségügyi és művelődési funkciók találhatók. Sok a munkanélküli, a regisztráltak száma 40-45 fő. A nyugdíjasok száma kb. 50 fő. Helyi foglalkoztató az Önkormányzat, az ingázók (kb. 30 fő) elsősorban Pécsre és Vajszlóra járnak dolgozni. Adorjás a Drávamenti-síkság középtájon belül a Fekete-víz síkja kistáj területén fekszik. A külterületi táj a kistáj jellegzetes jegyeit viseli magán. Felszínének jelentős része közel síknak mondható, tipikusan mezőgazdasági táj. A tájhasznosítás igazodott a domborzat adta lehetőségekhez, a jellemző tájhasználati mód a mezőgazdaság. Ezen belül döntő súllyal jelenik meg a szántóföldi növénytermesztés, az Ormánság területén hagyományos rétlegelőgazdálkodás csak a mélyebb fekvésű, vizenyősebb területeken maradt fenn. A faluhoz keletről csatlakozó nagykiterjedésű gyepfelület az országos ökológiai hálózat része. Az erdőterületek területi aránya is jelentős. A falutól északra három, míg a délnyugati Sámod-Cún-Adorjás határ-háromszögben egy nagyobb erdőtömb terül el. A település állandó vízfolyása a Kónica-csatorna, amely kanyargós medrével szinte a teljes igazgatási területet érinti. Már Kémes területén torkollik az Adorjás területét keleten határoló Pécsi-vízbe. Külterületi lakott helyként maradt fenn az 5804 sz. út nyugati kivezető szakasza melletti Mogyorócska valamikori csárdaépülete. Adorjás a bekötőút két oldalára települt egyutcás falu hagyományos szalagtelkekkel, fésűs beépítéssel. A főutca két oldalán, elszórtan találhatók a falu közintézményei. A rekreációs lehetőséget biztosító sportpályát a faluház mögötti területen alakították ki. A ma használatos temető külterületen, a főutcáról nyugat felé kiinduló, kőzúzalékos úton érhető el. A falu napjainkban már nem használt régi temetője a jelenlegitől délkeletre lelhető fel. Adorjáson külön helyrajzi számon szereplő közpark nincs, a sportpályához kapcsoltan a faluház udvarán alakítottak ki játszóteret és parkosított felületet. A településen gazdasági funkciójú terület nincs. A településszerkezet fejlesztése A külterület történetileg kialakult tájszerkezete távlatban is megőrzendő. Jelentős szerkezeti változás nem tervezett. A faluhoz délről kapcsolódó 079 hrsz. gyepterületet a hagyományos táji elemek megőrzése mellett az önkormányzat rekreációs célra kívánja hasznosítani.

Adorjás településszerkezeti terve


2

A belterületen nem tervezett szerkezeti változás, a temető felé vezető út két oldalán meglévő telekvégek felhasználásával új lakótelkek alakíthatók ki. A temető felé vezető utat szilárd burkolattal kell ellátni.

2. A KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET FELHASZNÁLÁSA A település területének beépítésre szánt, illetve nem szánt területeit a „T-1” jelű településszerkezeti tervlap határolja le. 2.1 A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 2.1.1 LAKÓTERÜLET A település lakóterületei az OTÉK szerinti „falusias lakóterület” területfelhasználási kategóriába sorolhatók. Új lakóterület kijelölése nem szükséges. A település a temető felé vezető út mentén elegendő, kb. 12 építési telek kialakítására alkalmas beépítetlen területtel rendelkezik az esetlegesen jelentkező építési igények fogadására. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,5. 2.1.2 KÜLÖNLEGES TERÜLET A település különleges területeit a „T-1” településszerkezeti tervlap tünteti fel. A területek kialakultak, a terv távlatában megtartandók. Temetők A temetők területe megtartandó. A régi temetőt kegyeleti parkként kell kialakítani és fenntartani. Az új temető elkerítéséről gondoskodni kell. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,2. Sportpálya A sportpálya ápolt, gondozott, területe megtartandó. Körülkerítését, a szegélyek fásítását meg kell oldani. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,02. 2.2 A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 2.2.1 KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET Közlekedési területek Út 5804. sz. Harkány – Sellye – Darány összekötő út 58128. sz. Kórósi bekötőút

Kategória jelenleg

távlatban

külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.) külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.C.)

külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.) külterületi mellékút, összekötő út (K.V.C.)


Közlekedési terület szélessége meglévő (18-22 m) meglévő (16-20 m)


3

Út

Kategória jelenleg

Egyéb közutak és külterületi mellékmezőgazdasági utak út, egyéb út (K.VIII.C.) Petőfi Sándor utca belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.B.) Tervezett kiszolgáló út Meglévő kiszolgáló utak Vasúti terület

(B.VI.d.B.-D.)

távlatban külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.C.) belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.B.) belterületi mellékút, kiszolgáló út (B.VI.d.D.) (B.VI.d.B.-D.)

Közlekedési terület szélessége meglévő vagy min. 10,0 m meglévő (18-24 m) 16,0 m meglévő (6-22 m) meglévő

2.2.2 ZÖLDTERÜLET Meglévő, közparkként lehatárolt zöldterület a település területén nincs 

Parkosított terület található játszótérrel a faluház udvarán.

Tervezett fejlesztés 

Rekreációs terület alakítandó ki a 079 hrsz. gyepfelület felhasználásával, a terület jelentéktelen hányadát igénybevevő vendéglátó, szolgáltató funkciójú épület elhelyezési lehetőségével – kb. 1,5 ha

2.2.3 ERDŐTERÜLET Az erdőterületek területi aránya jelentős. A falutól északra három, míg a délnyugati SámodCún-Adorjás határ-háromszögben egy nagyobb erdőtömb terül el. A meglévő erdőterületek gazdasági rendeltetésűek. Területi fejlesztés nem tervezett. 2.2.4 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET Adorjás külterülete kiegyenlített felszínű domborzati adottságából következően jellegzetesen mezőgazdasági táj. Ezen belül döntő súllyal jelenik meg a szántóföldi növénytermesztés, az Ormánság területén hagyományos rét-legelőgazdálkodás csak a mélyebb fekvésű, vizenyősebb területeken maradt fenn. A faluhoz keletről csatlakozó nagykiterjedésű gyepfelület az országos ökológiai hálózat része. Az igazgatási területen belvizes terület nincs. Tervezett fejlesztés    

A kialakult mezőgazdasági célú tájhasznosítás a jövőben is fenntartandó. A hagyományos tájhasználati módot jelentő rét-legelőgazdálkodást védeni kell. Kiemelten fontos érzékeny természeti területen fekvő fás legelő területén a 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. Termőföld más célú hasznosításához a területileg illetékes Földhivatal engedélye szükséges. Adorjás településszerkezeti terve


4

2.2.5 VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET A település állandó vízfolyása a Kónica-csatorna, amely kanyargós medrével szinte a teljes igazgatási területet érinti. Már Kémes területén torkollik az Adorjás területét keleten határoló Pécsi-vízbe. Tervezett fejlesztés   Az élő vízfolyások és az árkok karbantartását folyamatosan biztosítani kell.

3. VÉDETT, VÉDELEMRE TERVEZETT ÉS VÉDŐ TERÜLETEK 3.1 MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM Országos védelem Országos védettségű építmények  Református templom – Petőfi S. u. 45. – 20 hrsz. – M 353 – M ll. bírság-kategória Országos védelemre előterjesztett építmények  Petőfi Sándor u. 45. hrsz.: 20 Parókia, kerítés, I-II. vh. emlékmű  Mogyorócska hrsz.: 022 Csárda, gazdasági épület, kocsiszín Helyi védelem A helyi védelemre javasolt épületek védelméről a terv alátámasztó munkarészeként elkészült értékvizsgálat alapján a helyi építési szabályzat rendelkezik. Régészeti védelem A település területén különböző fokú régészeti védettséget élveznek a következő területek:  Nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete 1.) 020/2; 073; 051/2; 052/3. 2.) 074/12-14; 073; 072/2. 3.) 064/2. 4.) 072/2. 5.) 064/2.  Régészeti érdekű terület Mivel a nyilvántartásban szereplő lelőhelyek többségének a kiterjedése a felszíni jelenségek alapján csak hozzávetőlegesen volt megállapítható, a környezetüket, továbbá azokat a területeket, ahol a földrajzi adottságok és az adatgyűjtés során szerzett információk alapján jelenleg ismeretlen lelőhelyek feltételezhetők, régészeti érdekű területként kell kezelni. Az eddig megismert lelőhelyek a Pécsi-víz és a Kónica vizenyős völgyéből kiemelkedő alacsony magaslatokon találhatók. Ezért a hasonló adottságú helyek bel- és külterületen egyaránt régészeti érdekű területnek tekintendők. 3.2 TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Az ökológiai folyosó részei a T-1 tervlapon jelölt mező- és erdőgazdasági területek. A területen A Baranya Megyei Területrendezési Tervben előírtak szerint kell eljárni.



5

Az ökológiai folyosón belül a településen található fás legelő kiemelten fontos érzékeny természeti terület (ÉTT). Az érzékeny természeti területen betartandó előírásokat a 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelete tartalmazza, ennek 2.sz. melléklete szerint Adorjás kódszáma 06868. Baranya megye területrendezési terve szerint tájképvédelmi területnek tekintendők a T-1 tervlapon lehatárolt területek. A területen törekedni kell a történetileg kialakult telekstruktúra és tájhasználat megőrzésére, azon csak tájbaillő építmények helyezhetők el. Egyedi tájértéknek tekintendő a 079 hrsz. hagyásfás legelő. A terület rekreációs hasznosítása a meglévő táji értékek maximális megőrzése mellett történhet. Általános tájvédelmi szempontból  A területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére.  A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni, illetve a természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására.  Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről. 3.3 FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME Vízbázisvédelem A település területét sérülékeny ivóvízbázis nem érinti. Szennyeződésérzékenységi besorolás A település a felszín alatti vizek védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet. A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet. Nitrátérzékenység A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.



6

4. INFRASTRUKTÚRA HÁLÓZATOK 4.1 KÖZLEKEDÉS A tervezési terület Adorjás területe. A település Baranya megye déli részén, a Drávától nem messze, Pécstől  30 km-re található. Adorjás térségében gyorsforgalmi út nincs. Az I. és II. rendű főutak a térséget szintén elkerülik. Az 58. sz. főút keletre 15 km-re halad. A település külterületén halad keresztül az 5804. sz. Harkány – Sellye – Darány összekötő út, amely az Ormánsági településeket fűzi fel (K.V.B.). Ezen az úton, illetve a Vajszlónál csatlakozó Pécs – Vajszló összekötő úton, vagy Harkányon keresztül az 58. úton érhető el a megyeszékhely Pécs. Az 5804. sz. út felől az 58128. sz. bekötőúton érhető el a település belterülete. Az út kategóriája külterületen K.VI.C., belterületen B.V.c.C. A településen halad keresztül a Középrigóc – Villány vasútvonal. A vonalon átmenő áruforgalom nincs. Személyszállításban Sellye, Villány és Barcs állomásokon át lehet eljutni a vasúti törzshálózatra. A vasútvonalon az utazási igény kicsi a települések alacsony lélekszáma és a megállóhelyek gyaloglási távolságai miatt. Vasútállomás Sámodon és Kémesen az 5804. sz. út mellett található. Összességében Adorjás regionális közlekedési kapcsolatai megfelelőnek mondhatók. Adorjás és a szomszédos települések közúti kapcsolatai az országos közutak igénybevételével megoldottak. A település úthálózatának gerincét az 58128. sz. út átkelési szakasza (Petőfi S. utca) adja. Az út kategóriája belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.). Az úton a burkolat szélessége ~6,0 m. Mindkét oldalon vízelvezető árok és járda található. A közlekedési terület szélessége 1824 m. A település ehhez az úthoz csatlakozó többi útja belterületi mellékút, kiszolgáló út (B.VI.d.C.). Ezek közül csak a temetőhöz vezető út burkolt. A kiszolgáló utak mellett sem árok, sem járda nincs. A közlekedési terület szélessége 6–22 m között változik. A településen belül az 58128. sz. bekötőúton közlekedik autóbusz, a megállóhely pár a településközpontban, a vegyesboltnál van. A megállóhelyektől a település területe 500 méteres gyaloglási távolságon belül elérhető. A megállóhelyet napi 3 járat érinti, amelyek Vajszlóra közlekednek. A település külterületén az 5804. és 58128. sz. utak csomópontjában is van autóbusz megálló, innen Harkány, Siklós, Mohács, Sellye és Szigetvár közvetlenül elérhető. Kerékpárforgalmi létesítmény a településen nincs. Tervezett fejlesztés Külterületen A temető felé vezető út külterületi szakaszát szilárd burkolattal kell ellátni. Belterületen Kiépítendő a temető felé vezető kiszolgáló út. 4.2 KÖZMŰVESÍTÉS 

A község vízellátását a Kórós községgel közös saját vízellátó művel oldották meg. A vízbázis 1 db fúrt kút Kórós község belterületén lemélyítve. A kiegyenlítő tároló acélszerkezetű víztorony. A vízhálózat bővítésekor a javasolt csőanyag: KPE. Mérete körvezeték esetén Dk 90x5,8, ágvezeték esetén: Dk 110x10 mm. Az oltóvízellátásra föld feletti tűzcsapokat kell felszerelni. A temetői út mellett kialakítandó lakótelkek közművesítésére a meglévő Dk 63x5,8 mm-es vízvezeték cseréjét a lakóingatlanok építésekor Dk 110x10 mm-es méretűre elő kell irányozni.


Szerkezeti terv leírás 

  

7

A településen a szennyvizeket jelenleg egyedi gyűjtőkbe vagy szikkasztó aknákba vezetik, és szippantó autóval szállíttatják el a kijelölt szennyvízürítő helyre. Csatornahálózat hiányában az új ingatlanoknál a szennyvízelvezetésre továbbra is vízzáró gyűjtőket célszerű előírni. Távlatban a szennyvizek elvezetésére célszerű csatornaművet létesíteni. A szennyvízelvezetésre a település adottságai alapján nyomás alatti szennyvízcsatornát javaslunk egy központi átemelő teleppel. A szennyvizeket vagy egy kistérségi, vagy egy saját tisztító telepre kell vezetni, ahonnan a tisztított szennyvíz vízfolyásba vezethető. Saját tisztító telep esetén megvizsgálható nyárfás öntözőtelep alkalmazása is. Ebben az esetben csak mechanikai előtisztítást kell alkalmazni. A kisregionális csatornaművet a kistérség településeivel közösen célszerű kialakítani egy Baranyahidvég vagy Kisszentmárton külterületén létesítendő tisztító teleppel. A tisztított szennyvizek befogadója a Fekete-víz. A rendszerre csatlakozhat még a javaslatunk szerint Kórós, Sámod, Baranyahidvég, Kisszentmárton, Hirics, Vejti, Kemse, Zaláta és Lúzsok község. A község vezetékes gázhálózatának tervei elkészültek, a kiépítés megkezdődött. A település villamos energiaellátása megoldott. Új transzformátor állomás telepítése nem szükséges. A községben a csapadékvíz elvezetés az utak vízelvezetésével együtt nyílt trapézszelvényű árkokkal megoldott. A csapadékvizek befogadója a Kónica-csatorna, illetve a Pécsi-víz.

4.3 HÍRKÖZLÉS A település távbeszélő hálózata kielégítő. A folyamatosan jelentkező igények kisebb építéssel elláthatóak, nagyobb fejlesztés nem tervezett. A település területén hírközlési magaslétesítmény nem üzemel, telepítése a közeljövőben nem is tervezett.

Adorjás Község Önkormányzatának 32/2007.(V.21.) számú határozatával elfogadva. Adorjás, 2007. május 21. Tóth Gyula s.k. polgármester

Mészáros Gyula s.k. körjegyző


SZERKEZETI TERV LEÍRÁS ADORJÁS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ

Recommend Documents