TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV (115/2014.(XII.15.) határozattal jóváhagyott) 1. Településszerkezeti terv m=1:10 000 SZT 2. Szerkezeti terv leírása 3. Változások 4. Területi mérleg 5. A területrendezési tervvel való összhang igazolása 6. A biológiai aktivitásérték számítás eredménye
2. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 2.1.Területfelhasználás Településszerkezet A külterület történetileg kialakult tájszerkezete zömmel távlatban is megőrizendő. Alapvető szerkezeti változásra okot adó fejlesztés csak nagyon kis részben érinti a települést. Az országos közúthálózat fejlesztésének részeként tervezett, de csak távlati megvalósítás előtt álló Szeremle – Dunafalva illetve Szeremle-Bátmonostor javasolt nyomvonala jelenlegi mezőgazdasági utak nyomvonalán tervezett. Szeremle településszerkezetét érintő hálózati fejlesztése nem tervezett. A belterület, illetve a beépítésre szánt területek változásai, a szerkezeti fejlesztések elsősorban a lakó, valamint a gazdasági funkciók elhelyezését a beépítetlen belterületi tömbök felhasználását, és megújulását szolgálják. Az igazgatási terület használati ill. beépítési szempontból az alábbi OTÉK szerinti területfelhasználási kategóriákba sorolt. Beépítésre szánt területek A belterület - jelenlegi és a tervezett bővítés - és a külterületi majorok beépítésre szántak. Építési használatuk szerint a következők: Lakóterület, amely falusias lakóterület Vegyes terület, amely településközpont terület Gazdasági terület, amely kereskedelmi szolgáltató-, és ipari terület Különleges terület, amely mezőgazdasági üzem Lakóterületek A beépítésre szánt területen belül a legnagyobb kiterjedésű területfelhasználási kategória. A csökkenő népességszám és a lakásépítési tendenciából következően új lakóterület nem kerül kijelölésre. A lakóterület egésze a hagyományokra való tekintettel falusias lakóterületi besorolású, ahol földszintes legfeljebb tetőtérbeépítésű lakóházak, azok kiegészítő épületei (garázs, állattartó épületek... stb) és a lakóterületet nem zavaró kereskedelmi , szolgáltató épületek helyezhetők el. A falusias lakóterületen a beépítési sűrűség: max: 0,5 Településközpont terület A településközpont terület a község súlypontjában a Fő u. , Dózsa Gy. u. Szabadság u. és a ref templom melletti gyalogosköz között. Itt találhatók a meghatározó intézmények: a templomok, községháza, az iskola, az óvoda. Településközpont területen a beépítési sűrűség: max 2,4. Gazdasági területek Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek. A gazdasági terület: kereskedelmi szolgáltató terület és ipari terület. Kereskedelmi, szolgáltató terület a nem jelentős zavaró gazdasági tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál. Beépítésre szánt területen belül a legnagyobb kiterjedésű területfejlesztés ebben a kategóriában valósul meg. A temetőtől nyugatra mintegy 3 ha, a Dózsa Gy. u. nyugati és a Hunyadi u. déli végének találkozásában lévő terület kerül kereskedelmi szolgáltató területbe. A csatlakozó lakóterületek védelme szabályozás eszközzel (védőzölddel) biztosítható. Kereskedelmi szolgáltató területen a beépítési sűrűség: max 2,0 Ipari területen a közüzemi szolgáltatással kapcsolatos beépítések valósíthatók meg. Ipari területen a beépítési sűrűség: max 1,5. Különleges területek Különleges beépítésre szánt területbe a mezőgazdasági üzemek tartoznak. Beépítésre nem szánt területek A beépítésre nem szánt területek az alábbiak Közlekedési-, és közműelhelyezési, hírközlési terület Zöldterület Erdőterület Mezőgazdasági terület Természetközeli terület Vízgazdálkodási terület Különleges beépítésre nem szánt területek 2
Közlekedési -, és közműterületek Közlekedési területek az alábbiak : Országos közút: 51144. jelű Baja -Szeremle bekötőút. Országos közúthálózat elemeivé is fejleszthető a meglévő földutak nyomvonalán, közterületi szélesítéssel és burkolatépítéssel megvalósuló településközi összekötőutak Dunafalva és Bátmonostor irányába javasoltak. Zöldterületek A zöldterületbe a már meglévő növényzettel borított közösségi célú (pihenést, testedzést szolgáló) területek tartoznak. Erdőterületek Erdőterületbe az erdőként nyilvántartott -ártéren kívüli- területek soroltak. Rendeletetésük szerinti tagolásukat (gazdasági, védelmi) a településszerkezeti terv nem tartalmazza, mivel annak meghatározása erdészeti hatósági jogkörbe tartozik. Mezőgazdasági terület Mezőgazdasági terület általános és kertterület. Általános mezőgazdasági terület a község külterületének meghatározó része a beépítésre nem szánt terület jellemzően ide tartozik. Kertterületbe a belterületen és annak térségében találhatók. A gazdasági és a sportterületi fejlesztés is kertterület helyén javasolt. Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási területbe a Duna és mellékágai, az árvízi töltés, a hullámtér és a nyílt csatornák tartoznak. A horgásztanyák vízgazdálkodási terület „kialakult beépítés” övezetébe tartoznak, mivel a jogszabályi előírások miatt üdülőterületbe nem kerülhetnek. A hatályos rendelet értelmében ugyanis „nagyvízi mederkezelési terv hiányában a folyószakasz mederkezelője akkor járulhat hozzá az építmény elhelyezéshez, ha a kérelem a) a folyómeder használatával és a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítmény, valamint kikötői, rév-, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény elhelyezésére irányul; b) közcélú nyomvonalas építmény vagy vízilétesítmény elhelyezésére irányul, és az építmény, vízilétesítmény az árvízlevezetési viszonyokat nem befolyásolja kedvezőtlenül c) a nagyvízi mederben fekvő települési belterületen történő építmény-elhelyezésre irányul, és a megvalósítandó építmény árvíz elleni védelmének biztosítását ideiglenes védmű kiépítésével a települési önkormányzat - a fővárosban Budapest Főváros Önkormányzata - vállalja.” Természetközeli terület A természetközeli terület (mocsár) meglévő nyilvántartás szerinti területével tartozik ebbe a kategóriába. Különleges beépítésre nem szánt területek A temető bővítése tervezett. Az ártéri sportpálya mentett részre kerül. Ökoturisztikai terület a védgát és a Köztársaság utca között jelölt. 2.2. Tájrendezés, természetvédelem, zöldfelületek Az igazgatási területet érintően tájhasználatot, a tájszerkezetet befolyásoló elhatározás nem tervezett. Alapvetően a táj megtartása a cél. A tájat befolyásoló új elemekkel (településközi összekötőút, szélvédő erdősáv, gazdasági terület) sem feltételezhető, hogy a kialakult táj lényegileg változna. A természetes állapot visszaállítását célozza meg az időszakosan vízzel elárasztott mélyfekvésű rész ökoturisztikai célú beépítésre nem szánt területi átsorolása. A külterületi szerkezetét meghatározó szerkezeti vonalak: a Duna és mellékágai (Szeremlei Duna, ÖregDuna) és Ferenc csatorna menti terület jellemzően természetesek, megtartásuk a természetvédelem eszközeivel biztosított. Az országos (Duna-Dráva Nemzeti Park) és nemzetközi (NATURA 2000.) természetvédelmi területi határvonalakat és az ökológiai hálózatba tartozókat: ökológiai folyosó és magterület a szerkezeti terv tartalmazza. A belterületi zöldfelületi rendszer hálózati elemeinek az utcafásításokat tekintjük. Területi elemei az intézményekhez kapcsolódó és a bevezető út (Hunyadi u., Fő u.) menti zöldterület. A beépítés jellegéből következően újabb közhasználatú zöldfelületek kijelölésére nincs lehetőség. A belterületi beépítésekhez kapcsolódó és a tömbbelső önálló telekként nyilvántartott belső kertek megtartását a településszerkezeti terv biztosítja. 3
2.3. Ö r ö k s é g v é d e l e m Épített örökség Országos védettségű műemlék a ref. templom. Dunával együttélő Szeremle 1773-ban települt mai helyére. A belterület eredeti utcaszerkezete a szalagtelkes (Fő u., Dózsa u. Kossuth u.) és azok közökkel való feltárásából adódó halmazos szerkezet történeti örökség, megtartása a településrendezés és a helyi értékvédelem eszközeivel biztosítható. A településszerkezet megtartása, a településkarakter szerinti építési övezeti tagolás illetve szabályozás a településrendezési eszköz az épített örökség megtartására. A helyi védelemre javasolt épületek felvétele a helyi értékvédelmi rendelet szakmai megalapozását szolgálja. Régészeti örökség A településen nagyszámban vannak régészeti lelőhelyek. A nyilvántartott lelőhelyeket a szerkezeti terv ábrázolja. 2.4. A közlekedés A település az országos közúthálózathoz az 51144. jelű országos közúton keresztül kapcsolódik. A településközi ú t h á l ó z a t fejlesztése Dunafalva és Bátmonostor felé egyaránt javasolt. 2.5. A közműellátás Beépítésre szánt részleges közművesítés az építés feltétele, ami a villamos energia, az ivóvíz, a közterületi csapadékvíz-elvezetést jelenti. A szennyvízcsatornázás megoldásának reális lehetősége nem áll fenn, ezért a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóval feltételezett. 2.6. a környezetvédelem A település környezetvédelmi programjában és az alátámasztó munkarészben ismertetettek szerint a környezetvédelmi szempontok érvényesíthetők. 2.7. A védőterületek és védősávok (meghatározva a más jogszabállyal érvényesülő elemeket is) Telekhatáron túlnyúló védelmi területek infrastrukturális elemekhez kapcsolódók: Országos közutak: 51144. jelű: 50m Közművek, távvezetékek: illető szabványoknak és ágazati előírásoknak megfelelő
3. VÁLTOZÁSOK Szeremle nem rendelkezik településszerkezeti tervvel. A változásokat a földhivatali nyilvántartás és a tényleges beépítéshez viszonyítjuk. Településhálózati és tájhasználati változás A településhálózat hosszútávon nem változik. A külterület történetileg kialakult tájszerkezete távlatban is megőrizendő. Alapvető szerkezeti változásra okot adó fejlesztés csak nagyon kis részben érinti a települést. Az országos közúthálózat fejlesztésének részeként tervezett, de csak távlati megvalósítás előtt álló Szeremle – Dunafalva, Szeremle-Bátmonostor összekötő út megvalósítása, mivel meglévő nyomvonalakon tervezett nem jelent változtatást a tájhasználatban.
Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A lakóterületi fejlesztések a jelenlegi belterületi határon és kialakult szerkezeten belül maradnak. A már kialakult lakótömbökben is van még beépítésre váró építési telek. Elsődleges feladat a meglévő lakótömbökben az üres telkek beépítése, illetve az elhagyott épületek megújítása. Új beépítésre szánt terület kijelölése csak a település keleti oldalán történik: gazdasági területként történő hasznosítással. 4
Területf elhasználás Beépítésre szánt területek A beépítésre szánt területek méretében lényegi változás nem tervezett. Mezőgazdasági terület rovására kerül gazdasági terület (kereskedelmi szolgáltató) a belterület ÉK-i végébe és az ahhoz kapcsolódó egykori zártkert helyére. A Hunyadi u. déli vége és a Dózsa u. találkozásában lévő belterületi parlag és állattartó terület helyén kereskedelmi szolgáltató terület javasolt. Beépítésre nem szánt területek A településfejlesztési koncepcióból következően, a természetvédelmi és vízvédelmi szempontokat érvényesítve ökoturisztikai terület kerül kijelölésre, ami a településszerkezeti terv legnagyobb kiterjedésű területfelhasználási változtatása. Új sportpálya kijelölését a meglévő védgáton belüli elhelyezése indokolja. Változó területf elhasználások át nézeti lapja Beépítésre szánt területek Kereskedel mi s zol gáltató terület
A kereskedelmi szolgáltató területek beépítéssel határos telekoldalain beültetési kötelezettségű területsáv javasolt, a különböző funkciók elválasztására. Beépítésre nem szánt területek Sportpálya Ökoturisztikai terület
Erdő
5
4. TERÜLETI MÉRLEG (A számítás 0,5 ha-os kerekítéssel készült.) Beépítésre szánt területek Területfelhasználás Falusias lakóterület Településközpont terület Gazdasági terület Kereskedelmi szolgáltató Ipari Különleges beépítésre szánt terület
terület (ha) meglévő 75 1,5
terület (ha) tervezett 71 1,5
1 0,5 10
10,5 0,5 10
Számítás a következők szerinti: Lakóterület: Meglévő lakóterület: beépített lakótelkek összes területe Tervezett lakóterület: beépített lakótelkek csökkentve az ökoturisztikai területtel növelve a foghíjtelkekkel Településközpont terület: Fő u., Szabadság u., Dózsa u., gyalogosköz közötti terület Gazdasági terület: Meglévő kereskedelmi szolgáltató terület: gazdasági célú beépítést tartalmazó telkek. Tervezett kereskedelmi szolgáltató terület: meglévő és tervezett fejlesztés (9,5 ha) Ipari terület: Közművek és hírközlési építményeket tartalmazó telek (gázfogadó, hírközlés területigényes létesítményeinek telke) Különleges beépítésre szánt területek: Meglévő: mezőgazdasági üzemi terület földhivatali nyilvántartás szerint Beépítésre nem szánt területek Területfelhasználás Zöldterület Mezőgazdasági terület Általános mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Erdőterület Vízgazdálkodási terület Természetközeli terület Különleges beépítésre nem szánt terület Közlekedési terület
terület (ha) meglévő 1,5
terület (ha) tervezett 1,5
10,5 212 715 23 12 63
2.388 7,5 214,2 715 23 21,5 65
Mezőgazdasági terület: Általános mezőgazdasági terület: mentett területen mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott telkek. Kertes mezőgazdasági terület: belterületen kertként használt, a lakótelkektől használatban és formájában is eltérő telkek belterülettel határos apróparcellás mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott telkek Erdőterület: Meglévő: Mentett területen (védgáton kívüli) mezőgazdasági erdő ágban nyilvántartott telkek Tervezett: meglévő erdő temető mellett tervezett erdővel (2,2 ha) növelve Vízgazdálkodás terület: mentetlen terület (védgáton belüli) a művelési ágaktól függetlenül Duna mellék és holtágaival együtt, csatorna, tó Természetközeli terület (mocsár) a védgáton kívüli területen Különleges beépítésre nem szánt terület Meglévő: temető Tervezett: meglévő ökoturisztikai területtel (8 ha) és sportterülettel (1,5 ha) növelve 6
5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési Tervet és a 2014. január 1-jétől hatályos OTrt-T veszi alapul. Ország szerkezeti terv 2008. 07.01. (hatályos megyei terv alapja)
Hatályos OTrT 2014. 01.01.-
A szerkezeti terven a települést érintő változás a mezőgazdasági térséget felváltó vegyes területi térség a védgáton belül: a hullámtérben. A hullámtér az OTÉK szerint vízgazdálkodási területbe sorolandó. Ezért az OTrT területfelhasználási változtatását figyelmen kívül hagyva a megyei területrendezési terv területfelhasználási megfelelését igazoljuk. A területrendezési terv hálózati elemei (térségi kerékpárút) a településszerkezeti tervben megvannak. Megye térségi szerkezeti terve
7
A térségi területfelhasználási kategóriák megoszlása Szeremle területén a hatályos megyei terv szerint: Térségi kategória megnevezése Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki térség Vízgazdálkodási térség Igazgatási terület összesen
területe (ha) 240 2.814 107 (meglévő belterület mérete) 304 3.464
Településrendezési terv területfelhasználának követelményei (Biztosítandó min) Terv szerint (ha) (ha) Területfelhasználás 214 (megyei terv 85%-a) 204 Erdőterület (megyei terv 85%-a) 2.392 2.418 Mezőgazdasági terület Mező és erdőgazdasági terület 2.596 együtt 2.632 107 117 Hagyományosan vidéki térség (megyei terv 90%-a) Vízgazdálkodási térség 273 715 Igazgatási terület összesen 3.464 A területrendezési terv területfelhasználásra vonatkozó követelményei fentiek szerint teljesülnek. Országos övezeti megfelelés Ökológiai hálózat 2008. 07.01.(megyei terv alapja)
Ökológiai hálózat 2014. 01.01.
Az övezet kiterjedése nem változott, a hatályos megyei terv magterület és ökológiai folyosó övezetei figyelembe vehetők.
8
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki az OTrT szerint. A településszerkezeti terv gazdaságfejlesztési helyszíne az övezettel érintett lehet. Az övezet konkrét lehatárolására vonatkozó adatszolgáltatási kérelem a FŐMI felé megtörtént. FÖMI/6877-2/2014. számú levelükben a kormányrendeletben adatszolgáltatásra kötelezett szervként az adatbázis hiányára hivatkozva adatot nem szolgáltattak. A földminőségekre vonatkozó adatok alapján a lehatárolást a következőkben tervező elvégezte el. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezet határvonalának pontosítása Tervezett beépítésre szánt terület (Gksz) határa művelésből kivett telkek: (adótorony, temető)
SZ3 minőségű szántóterületi telkek
SZ1 minőségű szántóterületi telkek: 9
Fentiekből egyértelmű, hogy a „kivett”: adótorony, temető nem lehet kiváló termőhelyi adottságú. SZ3 minőségű szántó szintén nem tekinthető kiváló termőhelyi adottságúnak, amit alátámaszt az is, hogy a kapcsolódó részeken csak SZ1 minőségű szántók tartoznak a kiváló termőhelyi adottságú szántó övezetbe. Az övezeti határ pontosításaként a „kivett” és SZ3 minőségű szántóterületek kivehetők a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetből. Az így pontosított övezet alaptérképre vetített ábrázolása következő.
Szeremle igazgatási területétéből a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületi övezettel érintett terület: 900 ha A határmódosítással érintett övezet nagysága: 7 ha, ami az övezet 0,78 %-a. az OTrT 12.§(4) bekezdésben megadott 5% alatti érték.
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületi övezet
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületi övezet határ módosítással 10
Jó termőhelyi adottságú szántóterület
A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni az OTrT. Terv az övezettel érintett helyszíneken beépítést nem tartalmaz.
Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület
Az övezet által érintett területek jelenleg is erdők, változtatás az övezettel érintett területen nem tervezett. Világörökségi és világörökség várományosi terület övezete Az övezet nem érinti a települést. Országos vízminőség-védelmi terület övezete
Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani az OTrT szerint. NEKI adatszolgáltatása szerint a vízvédelmi területek lehatárolása megtörtént.
11
Nagyvizi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése érdekében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe
Kiemelt fontosságú honvédelmi terület Az övezet nem érinti a települést.
Térségi övezetekkel való megfelelés Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület
OTrT szerint: 21. §(1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. 12
(4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. Fenti feltételeket jelen településrendezési eszközök biztosítják. Magterület övezet (1028 ha) Ökológiai folyosó övezet (152 ha) Pufferterület övezet nem érinti a települést.
Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A településszerkezeti terv az övezettel érintett részeken beépítést nem tartalmaz. Erdőtelepítésre javasolt terület Hatályos megyei terv erdőtelepítésre alkalmas terület övezete nem érinti a települést. Hatályos megyei terv Ásványi nyersanyag vagyon-terület övezete nem érinti a települést. Rendszeresen belvízjárta terület övezete (649 ha)
A rendszeres belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. A már kialakult beépítés is érintett az övezettel. Kismérvű területi bővítésnél műszaki megoldásokkal és a belvízrendezési tervben foglaltak megvalósításával kell a belvíz elleni védelem biztosítható. Az övezet a településszerkezeti terven ábrázolt. Földtani veszélyforrás területe övezet nem érinti a települést. 13
6. BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE Biológiai aktivitásérték számítása a 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet alapján készült. Kiinduló állapotnak beépített területen a kialakult állapotot, az egyéb területen a hullámtér kivételével az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett művelési ág szerinti területfelhasználást tekintjük. Hullámtér (Duna, Szeremlei-Duna partvonala és az árvédelmi fővédvonal közötti terület) vízgazdálkodási területbe kerül változatlan területfelhasználással. Biológiai aktivitásérték kiinduló állapot szerint Területfelhasználás Falusias lakóterület Településközpont terület Gazdasági terület Kereskedelmi szolgáltató Ipari Különleges beépítésre szánt terület Mezőgazdasági üzem Zöldterület Mezőgazdasági terület Általános mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Erdőterület Vízgazdálkodási terület Természetközeli terület Különleges beépítésre nem szánt terület1 (temető) Közlekedési terület Összesen
1
Terület (ha) 75 1,5
Értékmutató 2,4 0,5
Biológiai aktivitásérték 180 0,7
1 0,5
0,4 0,4
0,4 0,2
10 1,5
0,7 6
7 9
2.396 10,5 212 715 23
3,7 5 9 6 8
8.865,2 52,5 1.908 4.290 184
2,5 63
6 0,6
15 37,8 15.549,8
Sporttelep vízgazdálkodási területhez számítva 14
Változó területfelhasználások A változó területfelhasználásokat az alábbi rajzi melléklet tartalmazza: Ök (ökoturisztikai terület: 8 ha) Gksz1 (kereskedelmi szolgáltató terület: 3 ha) Eg (Erdő: 1,5+0,7 ha) Gksz3 (5 ha)
Sp (sportpálya: 1,5 ha)
Gksz2 (kereskedelmi szolgáltató terület: 1,5 ha)
Biológiai aktivitásérték a változó területfelhasználások kiinduló állapota szerint Terület Területfelhasználás Terület Értékmutató Biológiai aktivitás jele (ha) érték 5 25 kertes mezőgazdasági terület 5 Ök 2,4 7,2 falusias lakóterület 3 1,5 5 7,5 Gksz1 kertes mezőgazdasági terület falusias lakóterület 1,5 2,4 3,6 3,7 8,1 általános mezőgazdasági terület 2,2 Eg 3,7 18,5 5 Gksz3 általános mezőgazdasági terület 3,7 5,5 általános mezőgazdasági terület 1,5 Sp 2,4 3,6 1,5 Gksz2 falusias lakóterület összesen 21,2 79 Biológiai aktivitásérték a változó területfelhasználások tervezett állapota szerint Terület Területfelhasználás Terület Értékmutató Biológiai aktivitás jele (ha) érték 6 48 ökoturisztikai terület 8 Ök 0,4 1,2 3 Gksz1 kereskedelmi szolgáltató terület 9 19,8 erdő 2,2 Eg 0,4 2,0 5 Gksz3 kereskedelmi szolgáltató terület 6 9 sportterület 1,5 Sp 1,5 0,4 0,6 Gksz2 kereskedelmi szolgáltató terület összesen 21,2 80,5 A változó területfelhasználásokra számított biológiai aktivitásérték különbözet: 80,5-79=1,5. Biológiai aktivitásérték tervezett állapot szerint a változó területfelhasználások figyelembevételével: 15.549,8 + 1,5= 15.551,3 A biológiai aktivitásértékre vonatkozó jogszabályi feltétel tehát teljesül. 15
