BODA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS

1 BODA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS 1. A TELEPÜLÉS SZERKEZETE Boda a Nyugat-Mecsek déli lábánál fekvõ település. A megyeszékhely, Pécs távolsága nem éri el a 20 km-t, a másik közeli város, a szomszédos Szentlõrinc távolsága 10 km. Külterülete 1542 ha, belterülete 29 ha. Megközelítése a szomszédos Bicsérd területén haladó 6.sz. fõútról lecsatlakozó 66108 j. bekötõúton történik. Boda zsáktelepülés, ezt az adottságot a nyugodt lakókörnyezet megóvása érdekében távlatban is meg kívánja õrizni. A szomszédos települések Bükkösd, Bakonya, Bicsérd és Szentlõrinc. A külterületi tájhasználat a domborzati és éghajlati viszonyokhoz igazodott. Ennek megfelelõen a külterület északi felét a Mecsek nagyrészt kiváló termõhelyi adottságú erdõségei borítják. A falu az igazgatási terület közepén helyezkedik el, kertes mezõgazdasági területek, nagykiterjedésû szántók és kisebb gyepfelületek övezik. A külterület déli részén domináns a szántóföldi mûvelési mód. A nagykiterjedésû szántókat csak az észak-déli irányú Bodai-árkot kísérõ gyepfelület szakítja meg. Az igazgatási terület déli részén található szántók az éghajlati és talajadottságok következtében átlagon felüli minõségûek. A vízfolyásvölgyeket kísérõ gyep- és erdõsávok, valamint a falutól északra elterülõ erdõgazdasági területek természeti értéket képviselnek, az országos ökológiai hálózat részét képezik. Az északi erdõtömbök a Nyugat-Mecsek tájvédelmi körzethez tartoznak, egyben a Natura 2000 hálózat részét képezik. A Bodai-árok völgyében valaha vízimalom dolgozott. Az épület már eltûnt, de a helyén álló tanya még létezik. Boda borvidéki település. A falutól északra fekvõ kertes mezõgazdasági területen még jelentõs a szõlõterületek aránya, a keleti kertes mezõgazdasági területre ez már nem jellemzõ. A falu környezete az országos szõlõkataszter szerinti l. és ll. osztályú, szõlõtermesztésre alkalmas terület. Boda fõutcája a kétoldali, hagyományos fésûs beépítésû Petõfi Sándor utca. Az utca középsõ szakaszán, a templom körül alakult ki a falu kis intézményközpontja igazgatási, kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal. Késõbbi idõben, de még mindig hagyományos telekstruktúrával és beépítéssel jött létre a fõutcával párhuzamos, de annál domborzatilag magasabban fekvõ Rákóczi utca. A két utcát rövid keresztutcák kötik össze. Ezek közül a Jókai utca és a Mezõ Imre utca déli oldala hagyományos beépítésû, a Mezõ Imre utca északi oldalán a folyamatos fejlõdésének köszönhetõen új családi házak jelentek meg. Új kialakítású és beépítésû a Borbás köz és a Csend utca. A lakóterülethez dél felõl, a Bodai-árok völgyében rekreációs terület csatlakozik. A nagykiterjedésû zöldfelület a település déli kapuja. Kialakítása igényes, vízfelületek, sportpályák és parkosított területek borítják. Az itt és a falu egyéb pontjain tartott rendezvények komoly idegenforgalmi vonzerõt jelentenek. A terület északi részén és a Zrínyi utcában, mint bodai kuriózum, továbbfejlesztendõ turisztikai látványosságként jelenik meg a csak itt található aleurit kõzetkibúvás. A parkosított terület keleti részén feszik a település temetõje. A falutól délnyugatra található valamikori sertéstelep területén az állattartás megszûnt. TERVEZETT FEJLESZTÉS KÜLTERÜLETEN A külterületen a történetileg kialakult tájhasználat (a belterülettõl délre elterülõ nagykiterjedésû szántók, a belterületet északról övezõ kertterület, illetve az északi Boda településszerkezeti terve - felülvizsgálat

2 nagykiterjedésû erdõtömb) megõrzendõ. Szerkezeti változást az országos közúthálózat és a helyi kerékpárút hálózat fejlesztése, az országos és a megyei területrendezési tervhez való igazodásként erdõsítendõ területek kijelölése, valamint gazdasági funkciók elhelyezése jelent. Úthálózat fejlesztése • Új összekötõ út kiépítése Baranya megye területrendezési terve szerint Pellérd – Bükkösd – Szágy – Somogy megye nyomvonalon (elsõsorban a szomszédsági kapcsolatok erõsítésére) • Gyalogos, kerékpáros túraútvonal kijelölése a település bel- és külterületi nevezetességeinek felfûzésére Gazdasági területek • Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kijelölése a sertéstelep és a lakóterület között Erdõterületek • Gazdasági rendeltetésû erdõterület kijelölése a település nyugati részén a magasabbrendû tervekhez való illeszkedés céljából Különleges beépítésre nem szánt területek • Kutatási célú különleges terület kijelölése mélységi kutatólaboratórium céljára (aleurit kõzet kutatása) TERVEZETT BELTERÜLETEN A belterületen a szerkezeti fejlesztések lakó- és turisztikai célú funkciók elhelyezését szolgálják. Ehhez az érintett, ma még külterületi ingatlanokat belterületbe kell vonni, a szükséges közterületeket ki kell alakítani. Falusias lakóterületek • A nyugati belterületi határ mentén, meglévõ telekvégek felhasználásával (jelenleg is belterület) • A keleti kertes mezõgazdasági terület egy részén ökofalu céljára (belterületbe vonandó) Turisztikai funkciók • Idegenforgalmi célú különleges terület kijelölése a Bodai-árok völgyét kísérõ domboldalon (kereskedelmi szálláshely, konferenciaközpont) • Közparkok kialakítása o Bekötõút nyugati oldalán (településkapu - virágszobor park) o Bodai-árok völgyében (tanösvény, tematikus park) o Zrínyi utca (geológiai bemutatófal)

2. A KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET FELHASZNÁLÁSA Boda beépítésre szánt, illetve nem szánt területeit a településszerkezeti tervlap határolja le. 2.1 A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 2.1.1 LAKÓTERÜLET A település lakóterületei az OTÉK szerinti „Falusias lakóterület” területfelhasználási kategóriába sorolhatók. Boda településszerkezeti terve - felülvizsgálat

3 A megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0,5. TERVEZETT FEJLESZTÉS Falusias lakóterület Az újonnan beépíthetõ területek a következõk: • A nyugati belterületi határ mentén – kb. 25 építési telek • Ökofalu területén – kb. 100 építési telek A település területén falusias lakóterületen kialakítható építési telkek száma kb. 125 db. A megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0,5. Az új lakóterületek kialakítása és beépítése ütemezetten, tényleges építési szándékkal alátámasztva történjen. 2.1.2 GAZDASÁGI TERÜLET KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET A település területén jelenleg kereskedelmi, szolgáltató területfelhasználási kategóriába sorolható terület nincs. Tervezett fejlesztés •

A valamikori sertéstelep felhasználásával – kb. 3 ha

és

a

lakóterület

között

jelenlegi

szántóterület

A terület megközelítése a Rákóczi utca déli szakaszának 66108 úti kikötésével oldható meg. Az út megépítésével a gazdasági terület a lakóterület elkerülésével érhetõ el. A megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0,8. IPARI GAZDASÁGI TERÜLET A településen jelenleg ipari gazdasági terület kategóriába sorolható területek a következõk: JELENTÕS MÉRTÉKÛ ZAVARÓ HATÁSÚ TERÜLET • a településtõl délre található sertéstelep, ahol az állattartás megszûnt. A megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0,6. Tervezett fejlesztés EGYÉB IPARI TERÜLET • A sertéstelep távlatban egyéb ipari funkciót kapjon. A területen nagyüzemi állattartó tevékenység a továbbiakban nem engedélyezhetõ. A megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0,6. 2.1.4 KÜLÖNLEGES TERÜLET A település különleges területeit a településszerkezeti tervlap tünteti fel. A területek részben kialakultak, a terv távlatában megtartandók. Boda településszerkezeti terve - felülvizsgálat

4 Temetõ A temetõ területe távlatban megfelelõ, új temetõ kijelölése, vagy a meglévõ bõvítése nem szükséges. A határoló közterületek felõl élõsövénnyel kerítendõ el. A megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0,2. Tervezett fejlesztés Idegenforgalmi célú különleges területek • A Bodai-árok feletti domboldalon található 034 hrsz. szántó felhasználásával kereskedelmi szálláshely, konferenciaközpont kialakításának céljára - kb. 8000 m2 A megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0,4. 2.2 A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 2.2.1 KÖZLEKEDÉSI TERÜLET

Út

Kategória jelenleg

távlatban

Bükkösd és a 6. sz. út felé vezetõ új összekötõ út 66108 j. út külterületi mellékút, bekötõ út K.V.C. Mélységi külterületi mellékút, kutatólaboratórium egyéb út megközelítõ útja K.VI.C

külterületi mellékút, összekötõ út K.V.C. külterületi mellékút, bekötõ út K.V.C. külterületi mellékút, egyéb út K.VI.C.

Mezõgazdasági utak

külterületi mellékút, egyéb út K.VI.C

külterületi mellékút egyéb út K.VI.C.

Petõfi S. u. (66108 j.út.)

belterületi mellékút, gyûjtõút B.V.c.C.

belterületi mellékút, gyûjtõút B.V.c.C. belterületi mellékút, kiszolgáló út B.VI.d.C-D. belterületi mellékút, kiszolgáló út B.VI.d.B-D.

Tervezett kiszolgáló utak Meglévõ kiszolgáló belterületi mellékút, utak kiszolgáló út B.VI.d.B-D.

Közlekedési terület szélessége (m) 22 m

meglévõ (12-22 m) min. 10 m

meglévõ (szélesítés esetén min. 10 m) meglévõ (12-18 m) 10-12 m

meglévõ 5-28 m

2.2.2 ZÖLDTERÜLET Meglévõ, megtartandó zöldterületek és zöldfelületek • • •

Közpark játszótérrel a sportpályától északra Közpark a tó körül Játszótér a Mezõ Imre utca nyugati végén

Boda településszerkezeti terve - felülvizsgálat

5 Tervezett fejlesztés • • • • •

Közpark kialakítása a Bodai-árok mentén a geológiai bemutatófaltól északra a rendelkezésre álló tájrendezési terv figyelembevételével - tanösvény, tematikus park (031 és 035 hrsz., jelenleg legelõ mûvelési ág) – 3 ha Közpark kialakítása a virágszobor környezetében (055 hrsz., jelenleg legelõ mûvelési ág) – 1,1 ha Közpark kialakítása a Zrínyi utcai aleurit-kibúvás környezetében a rendelkezésre álló tájrendezési terv figyelembevételével (211 hrsz.) – 0,5 ha A tervezett utak fásítását el kell végezni. A gazdasági területek tájbaillesztését beültetési kötelezettség kimunkálásával meg kell követelni.

2.2.3 ERDÕTERÜLET A térségben az erdõgazdálkodás nagy jelentõségû, és terjedelmét tekintve is igen nagy területet foglal el. Az erdõterületek elsõsorban a település vonalától É-ra helyezkednek el, az igen meredek területek kivételével kiváló termõhelyi adottságúak. A település erdõterületei gazdasági, illetve védelmi rendeltetésûek. A védelmi rendeltetésû erdõk közül védett erdõk a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzethez tartozó erdõtömbök, a gazdasági területeket körülvevõ erdõsáv védõ erdõ. A tulajdonviszonyokat tekintve 1993 óta az erdõterületek jelentõs része magántulajdonba került. Az állami tulajdonú erdõk kezelõje a Mecseki Erdészeti ZRT. Tervezett fejlesztés •

A magasabbrendû tervekhez való illeszkedés érdekében erdõsítésre alkalmas terület jelölendõ ki a falutól nyugatra, jelenleg mezõgazdasági mûvelésû területek felhasználásával. Az erdõsítésre elõirányzott terület egy része az OTRT szerint kiváló termõhelyi adottságú erdõterület (korábbi topográfiai térképek szerint 30-40 éve erdõ borította).

2.2.4 MEZÕGAZDASÁGI TERÜLET A domborzati és éghajlati adottságokból következõen a mezõgazdasági tájhasználat az igazgatási terület déli kétharmadára jellemzõ. Ezen belül a lakóterületet kertes mezõgazdasági terület övezi. Boda borvidéki település. A falutól északra fekvõ kertes mezõgazdasági területen még jelentõs a szõlõterületek aránya, a keleti kertes mezõgazdasági területre ez már nem jellemzõ. A falu környezete az országos szõlõkataszter szerinti l. és ll. osztályú, szõlõtermesztésre alkalmas terület. Ezeken a területeken az OTRT szerint beépítésre szánt terület nem jelölhetõ ki. Miután a szõlõkataszterhez sorolt terület a belterületet teljes egészében körülvette, nem volt lehetõség beépítésre szánt fejlesztési terület kijelölésére. Ez ellehetetlenítette volna a keleti kertes mezõgazdasági területen elõkészítés alatt álló ökofalu-projektet. A probléma megoldása érdekében az önkormányzat kezdeményezte az érintett terület törlését a szõlõkataszterbõl. A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága a kérelmet elfogadta, a keleti kertes mezõgazdasági területet törölte a szõlõkataszterbõl. A külterület déli részén domináns a szántóföldi mûvelési mód. A nagykiterjedésû szántókat csak az észak-déli irányú Bodai-árok szakítja meg. Az igazgatási terület déli részén található szántók az éghajlati és talajadottságok következtében átlagon felüli minõségûek, az OTRT szerint kiváló termõhelyi adottságúak. A vízfolyásvölgyet kísérõ gyepsávok, valamint a falutól északra elterülõ legelõk természeti értéket képviselnek (országos ökológiai hálózat). Boda településszerkezeti terve - felülvizsgálat

6 Tervezett fejlesztés • •

A kialakult mezõgazdasági célú tájhasznosítás a tervezett ökofalu területének kivételével a jövõben is fenntartandó. A vízfolyás menti gyepfelületek jelenlegi állapotukban õrzendõk meg.

2.2.5 VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET A település igazgatási területének délkeleti része a pécs-tortyogói ivóvízbázis „B” hidrogeológiai védõterületén fekszik. A területen a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérõl szóló 123/1997.(Vll.18.) Korm.rendelet elõírásai betartandók. A külterület egyetlen jelentõs vízfolyása a Bodai-árok, amely észak-déli irányban metszi az igazgatási területet. Vízhozamára a településtõl délre horgász- és halastavakat telepítettek. Boda felszíni vizeinek befogadója is a Bodai-árok. A község utcáinak vízelvezetése rendezett, többségében burkolt árokkal rendelkeznek. Tervezett fejlesztés •

Az állandó vízfolyások és tavak karbantartását folyamatosan biztosítani kell, fokozott gondot kell fordítani a növényzet eltávolítására, illetve az árkokban keletkezõ eróziós károk kijavítására.

2.2.6 KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET Jelenleg a település sportpályái sorolhatók ide. A területek megtartandók, bõvítés nem tervezett. Tervezett fejlesztés •

A település keleti határában lévõ 024/3 és 024/4 hrsz. szántót mélységi kutatólaboratórium létesítése céljából vizsgálják. A felszín alatti létesítményben az aleurit kõzettel kapcsolatos kutatásokat végeznék. A felszínen a szántóföldi mûvelés tovább folyhat, az épületállomány elenyészõ, csak a mélybe jutást szolgálja. A kutatólaboratórium megközelítése a tervezett kelet-nyugati irányú összekötõ út felõl biztosítható. 3. VÉDETT, VÉDELEMRE TERVEZETT ÉS VÉDÕ TERÜLETEK

3.1 MÛVI ÉRTÉKVÉDELEM Országos védelem • A településen országos védettségû építmény nincs. Régészeti védelem A település területén különbözõ fokú régészeti védettséget élveznek a következõ területek: • Nyilvántartott régészeti lelõhely és környezete 1. Várhegy 2. Temetõi-dûlõ 3. Halas-tó 4. Pusztaszentegyház


7 •

Régészeti érdekû terület (talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület) 1. Õr-hegy: A középkori hadiút (Kaposi-út) mellett található feltételezett õrhely maradványai. 2. Csontavas: A területen elõkerült csontok és vaseszközök temetõre utalhatnak. 3. Hamvas-domb: Régi település maradványait sejtik a belterületi részen. 4. Ó-temetõ: Az egykori temetõ felparcellázott területe.

3.2 TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Ex-lege védett természeti terület (földvár) a Várhegy területén található, feltehetõen õskori, töltéssel körülvett település maradványai (Hrsz: 086/2-3., 092/4-5) A területen a természetvédelmi törvény elõírásait kell betartani. Védett természeti terület: a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet Boda igazgatási területét érintõ része (lehatárolás T-1 tervlapon). A területen a kezelési tervben elõírtak szerint kell eljárni. A NATURA 2000 hálózat részei a T-1 tervlapon jelölt területek. A területen az Élõhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó általános területi elõírásokat kell betartani. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területeken Baranya Megye Területrendezési Tervének az Országos Területrendezési Tervben elõírt módosításáig a vonatkozó hatályos jogszabályok (természetvédelmi, erdõvédelmi és vízügyi) szerint kell eljárni. A település területét a DD-KTVF-tõl kapott adatszolgáltatás szerinti tovább-bontásban magterület és ökológiai folyosó területe érinti. Baranya megye területrendezési terve szerint tájképvédelmi területnek tekintendõk a T-1 tervlapon lehatárolt területek. A területen törekedni kell a történetileg kialakult telekstruktúra és tájhasználat megõrzésére, ott csak tájbaillõ építmények helyezhetõk el. Helyi természeti érték Az egyedülálló aleurit kõzetkibúvást bemutató infópark és környezete – 035 hrsz. A területen a vonatkozó értékvédelmi rendelet szerint kell eljárni. Általános tájvédelmi szempontból • A területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megõrzésére. • A vadon élõ szervezetek élõhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni, illetve a természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élõhely típusára, a jellemzõ vadon élõ szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. • Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükrõl, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illõ rendezésérõl. 3.3 FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME Vízbázisvédelem


8 A település területét érinti a Pécs-Tortyogó ivóvízbázis „B” hidrogeológiai védõterülete. A védõterület lehatárolását a T-1 tervlap tartalmazza. A vízbázis védelme érdekében a területen a 123/1997.(Vll.18.) Korm.rendelet elõírásait kell alkalmazni. Szennyezõdésérzékenységi besorolás A település területe a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme szempontjából „érzékeny” szennyezõdés-érzékenységi besorolású. A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történõ közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelmérõl szóló, többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levõ települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet elõírásai szerint történhet. Nitrátérzékenység A nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történõ közzétételérõl szóló 43/2007.(Vl.1.) FVM rendelet szerint Boda nitrátérzékeny területû település. Nitrátérzékeny területeken be kell tartani a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjérõl szóló 59/2008.(lV.29.) FVM rendeletben lévõ „Helyes Mezõgazdasági Gyakorlat” kötelezõ elõírásait.

4. INFRASTRUKTÚRA HÁLÓZATOK 4.1 KÖZLEKEDÉS A tervezési terület Boda közigazgatási területe. A település térségében gyorsforgalmi út nem található. Tõle délre ≈3 km-re halad a 6. sz. I. rendû fõút. Országos II. rendû fõút szintén nincs a térségben. A 6. sz. fõút (K.III.B.) a 66108 j. Bodai bekötõ úton (K.V.B.) érhetõ el. A 6. sz. úton Pécs és az országos úthálózat többi útja jól megközelíthetõ. Boda regionális közúti kapcsolatai megfelelõek. A 6. sz. úttól délre halad a Budapest – Szentlõrinc - Pécs vasúti fõvonal. Bodától a legközelebbi vasútállomás Bicsérd. Boda regionális közlekedési kapcsolatai összességében megfelelõek. Boda és a szomszédos települések közúti kapcsolatai a délre található Szentlõrinc és Bicsérd települések felé megoldottak, de a nyugatra, északra és keletre található Cserdi, Bükkösd, Hetvehely és Bakonya csak nagy kerülõvel érhetõ el. A 6. sz. fõút település melletti szakaszán 2007. évi adat szerint az ÁNF 10423 E/nap, a nehéz gépjármû forgalom 994 j/nap. A 66108 j. úton az ÁNF 565 E/nap, a nehéz gépjármû forgalom 58 j/nap. A település belsõ úthálózatának gerincét a 66108 j. út bevezetõ szakasza (Petõfi S. u.) jelenti. A Petõfi S. utca kategóriája belterületi mellékút, gyûjtõút (B.V.c.C.). A burkolat szélessége 6 m. A beépített szakaszok mentén az egyik oldalon, a központ közelében mindkét oldalon járda van. A csapadékvíz elvezetést nyílt árkok biztosítják. A közterület szélessége 12-18 m. A település többi útja lakó, kiszolgáló út (B.VI.d.C.). Ezekben az utcákban a burkolatszélesség 3-5 m. Általában a járda és a vízelvezetõ árok is hiányzik. A közterület szélesség 5-28 m. A település tömegközlekedéssel (autóbusz közlekedéssel) ellátott. A település belterületén egy megálló pár és az autóbusz forduló található. Ezektõl a település lakott részei 500 m-en belüli gyaloglási távolsággal elérhetõk. A településen belül önálló kerékpárforgalmi létesítmény nincs. A település területén a parkolás megoldott.


9 Tervezett fejlesztés Külterületen Összekötõ utak • Baranya megye területrendezési terve szerint a település külterületét érinti a Pellérdet nyugatról elkerülõ út, amely a 6. sz. út keresztezése után Bükkösd-Szágy felé halad tovább (K.V.C.) és éri el Somogy megyét. Külterületi egyéb utak • A mélységi kutatólaboratórium közvetlen megközelítésére külterületi egyéb út (K.Vl.C.) építendõ ki a tervezett összekötõ útról indítva. Belterületen Kiszolgáló utak • Kiépítendõk a T-1 tervlapon jelzett kiszolgáló utak. 4.2 KÖZMÛVESÍTÉS •

•

• • •

Boda község vízellátása a Pécs, Tortyogói vízbázistól kiépített, NA 100 mm-es mûanyag nyomóvezetéken történik. A település kiegyenlítõ tárolóját a falu északi részén, a rendezési terven jelölt telken alakították ki. A vízellátó hálózat körvezetékes rendszerû, 80 és 100 mm-es mérettel épült ki. A vízellátó rendszert a Pécsi Vízmû ZRT üzemelteti, a Tortyogói vízbázisról a település vízigénye távlatban is kielégíthetõ. A település közmûves szennyvízelvezetése megoldott. A szennyvizeket Bakonya, Kõvágószõlõs, Kõvágótöttõs és Cserkút községek szennyvizeivel együtt a Pécs Városi csatornamûbe emelik át. A szennyvizek tisztítása a Pellérdi szennyvíztisztító telepen történik meg. A község szennyvízelvezetõ rendszere gravitációs, a mélyebben fekvõ épületeknél és a sportpályánál alkalmaztak nyomás alatti szennyvízelvezetést. A tervezett lakóterületek szennyvízelvezetése a meglévõ csatornarendszerre csatlakoztatott bekötésekkel történhet, a telek fekvésétõl függõen gravitációsan, vagy átemelõ szivattyúval. A település vezetékes gázhálózata kiépült, üzemeltetõje az E.ON DDGÁZ Zrt. A település villamos energiaellátása megoldott. A fejlesztési területek a meglévõ transzformátor állomásokról elláthatók. A mélységi kutatólaboratórium villamosenergia ellátása külön transzformátor állomás kiépítését igényli. A településen a csapadékvizek elvezetése nyílt árkokkal történik. A csapadékvizek befogadója a Bodai patak, a Bicsérdi árok mellékága. Az utcák viszonylag nagy lejtésûek, ezért a vízelvezetõ árkokat a méretezett szelvényig burkolattal kell kialakítani. A kialakítandó új utcában is célszerû megfelelõ mélységû burkolt árkot kialakítani, a kocsibejárók alatt méretezett, de minimum 40 cm-es átereszekkel. Az épületek tetõvizeinek elvezetését úgy kell megtervezni, hogy azok az utcában kialakított vízelvezetõ árokig gravitációsan kivezethetõk legyenek. Amennyiben a vízelvezetés a burkolt felületekrõl az utca felé nem oldható meg, a keletre lévõ telkek védelme érdekében a csapadékvizeket víztárolóba kell vezetni, és szivattyúval átemelni az utcai árokba. A tárolókban gyûjtött víz a telkeken öntözésre használható.

4.3 HÍRKÖZLÉS A településen föld feletti MATÁV hálózat mûködik. Az ellátás megfelelõ, a jelentkezõ igényeket kisebb építéssel ki lehet elégíteni. Szorgalmazni kell, hogy a föld feletti hálózatot földkábeles hálózat váltsa ki. A község területén adótorony nem található, új adótorony elhelyezése sem tervezett.


10 5. MAGASABB RENDÛ TERVEK BODA TERÜLETÉT ÉRINTÕ ÖVEZETEI 5.1. ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV (OTRT) Az érintett területek lehatárolását összesítve a településszerkezeti terv, övezeti bontásban a mellékelt átnézeti térképek tüntetik fel. 5.1.1 Az ország szerkezeti terve Az ország szerkezeti terve a település területét elsõdlegesen mezõgazdasági és erdõgazdálkodási területfelhasználású térségbe sorolja. Az erdõgazdálkodási térség aránya a ténylegeshez képest nagyobb, a közigazgatási terület északi kétharmadát fedi. A közúthálózatot a kialakult állapot szerint tünteti fel. Jelöli a települést keresztezõ MOL termékvezetéket. A településszerkezeti terv igazodik az ország szerkezeti tervében szereplõ területhasználatokhoz. Az erdõgazdálkodási térségnek jelölt területet az elõírásoknak megfelelõ arányban erdõsítésre irányozza elõ. 5.1.2 Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõség-védelmi terület övezete A településszerkezeti terven a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség a Pellérdi és Tortyogói vízbázisok védõövezetének kijelölésérõl szóló 8009-21/2008-9826 sz. határozata alapján került lehatárolásra. Tervezett fejlesztés a védett vízbázist nem érinti. 5.1.3 Kiváló termõhelyi adottságú erdõterület övezete Az érintett területek a településszerkezeti terven a léptékkülönbség okozta pontatlansággal, de beazonosíthatóan kerültek feltüntetésre. Tervezett, beépítésre szánt terület kijelölését igénylõ fejlesztés kiváló termõhelyi adottságú erdõt nem érint. Az ország szerkezeti tervének megfelelõen több, jelenleg nem erdõ mûvelési ágú, de az OTRT-ben kiváló termõhelyi adottságú erdõként szereplõ terület erdõsítését irányoztuk elõ. 5.1.4 Kiváló termõhelyi adottságú szántóterület övezete Szerkezeti tervi lehatárolása az OTRT szerint megtörtént. Tervezett fejlesztés kiváló termõhelyi adottságú szántót nem érint. 5.1.5 Országos ökológiai hálózat övezete Szerkezeti tervi lehatárolása az OTRT szerint, az övezet OTRT fogalomrendszere szerinti tovább-bontása (magterület – pufferterület – ökológiai folyosó) a DD-KTVF-tõl kapott adatszolgáltatás alapján megtörtént. Eszerint a település területét magterület és ökológiai folyosó területe érinti. Tervezett fejlesztés ökológiai hálózatot nem érint. 5.2. BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE (BM TRT) 5.2.1 A megye szerkezeti terve A megye szerkezeti terve a külterületet erdõgazdálkodási, belterjes és külterjes mezõgazdasági és hagyományos települési térség területfelhasználási kategóriába sorolja. A közlekedési hálózat elemei között szerepelteti a települést kelet-nyugat irányban metszõ, valamint a bodai bekötõutat észak felé, a hetvehelyi út irányába folytató út nyomvonalát. Boda településszerkezeti terve - felülvizsgálat

11 A településszerkezeti terv az erdõgazdálkodási térség területi arányának vonatkozásában az elõírt arányban jelöl erdõsítésre javasolt területeket. A kelet-nyugati összekötõ út tervezett nyomvonala meglévõ földút nyomvonalakat alapul véve pontosodott. Az északi útfejlesztés szerepel ugyan a településszerkezeti terven, de megvalósítását Boda önkormányzata nem támogatja. 5.2.2 Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõség-védelmi terület övezete A településszerkezeti terven a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség a Pellérdi és Tortyogói vízbázisok védõövezetének kijelölésérõl szóló 8009-21/2008-9826 sz. határozata alapján került lehatárolásra. Tervezett fejlesztés a védett vízbázist nem érinti. 5.2.3 Védett természeti terület övezete A megyei terv fogalomrendszerét az OTRT felülírta, az új fogalomrendszer szerinti bontás a megyei terv módosítását igényli. A településszerkezeti terv a DD-KTVF-tõl kapott adatszolgáltatás alapján tovább-bontott OTRT szerinti ökológiai hálózatot, valamint a jogszabályban helyrajzi szám szerint pontosított védett területeket (Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet, Natura 2000 hálózat) tünteti fel. 5.2.4 Kiváló termõhelyi adottságú szántóterület A területi lehatárolást az OTRT felülírta. A településszerkezeti terven az OTRT szerinti lehatárolás szerepel. 5.2.5 Tájképvédelmi terület Szerkezeti tervi lehatárolása a Bm TRT szerint, a szükséges pontosításokkal megtörtént. A vonatkozó elõírásokat a HÉSZ-ben kell kidolgozni. 5.2.6 Csúszásveszélyes terület övezete Szerkezeti tervi lehatárolása a Bm TRT szerint megtörtént. A vonatkozó elõírásokat a HÉSZben kell kidolgozni. 5.3. EGYÉB 5.3.1 Szõlõkataszter A települést körülvevõ általános és kertes mezõgazdasági területek termõhelyi adottságuk révén az országos szõlõkataszter szerinti l. és ll. osztályú szõlõterületnek minõsülnek. Ezeken a területeken az OTRT szerint beépítésre szánt terület nem jelölhetõ ki. Az önkormányzat a távlati fejlesztési elképzelések között szereplõ ökofalu megvalósítása érdekében a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságánál kezdeményezte az érintett terület vonatkozásában a szõlõkataszter módosítását. A módosítás megtörtént, a településszerkezeti terv a módosított területet tünteti fel.

6. BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZERINT TERÜLETFELHASZNÁLÁST MEGLÉVÕSÉGNEK VÉVE Boda településszerkezeti terve - felülvizsgálat

12 1. IDEGENFORGALMI CÉLÚ KÜLÖNLEGES TERÜLET KONFERENCIAKÖZPONT) – hatályos terv szerint közpark Jelenlegi területhasználat Közpark – 0,8 ha

(SZÁLLODA

ÉS

Aktivitásérték 6

Pontszám 4,8

Összesen 4,8

Tervezett területhasználat Aktivitásérték Különleges terület idegenforgalmi célra – 0,8 2,7 ha

Pontszám 2,2

Összesen 2,2

Aktivitásérték különbözet

-2,6

2. KERTES MG. TERÜLET A FALUTÓL ÉSZAKRA – hatályos terv szerint falusias lakóterület Jelenlegi területhasználat Falusias lakóterület – 1,8 ha

Aktivitásérték 2,5

Pontszám 4,5

Összesen 4,5

Tervezett területhasználat Kertes mg. terület – 1,8 ha

Aktivitásérték 6

Pontszám 10,8

Összesen 10,8


+6,3

3. SZÁNTÓTERÜLET (096/3 HRSZ.) – hatályos terv szerint kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Jelenlegi területhasználat Aktivitásérték Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület – 0,3 25,5 ha

Pontszám 7,6

Összesen 7,6

Tervezett területhasználat Szántó – 25,5 ha

Pontszám 76,5

Összesen 76,5

Aktivitásérték 3


+70,5

Összességében megállapítható, hogy a település igazgatási területére számított biológiai aktivitásérték az újonnan beépítésre szánt területeket alapul véve a hatályos tervhez képest 74,2 pontértékkel emelkedett.

Boda Község Önkormányzata Képviselõ-testületének ………. sz. határozatával elfogadva. Boda, ………………… …………………..…. polgármester

…………………………. jegyzõ


BODA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS

Recommend Documents