KISKÖRE ÁLLAMIGAZGATÁSI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

KISKÖRE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 6/2002. (VI.03) Képviselő- testületi rendelet

ÁLLAMIGAZGATÁSI VÉLEMÉNYEZÉ SI ELJÁRÁS UTÁNI ÁT’vI~ZETÉSEIua~L MÓDOSÍTOTT

ANYAG

M6DOSITP~’56AL E6Y5~f3E6

KISKÖRE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS

3

A Helyi Építési Szabályzat felépítése

3

I. FEJEZET

4

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

4

A szabályzat hatálya és alkalmazása

4

A szabályozás elemei

4

Telekalakítás

5

Építés engedélyezése

6

Építmények elhelyezése

8

11. FEJEZET

10

TERVLETFELHASZNÁLÁS

10

m. FEJEZET

12

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

12

Kisvárosias lakóterület építési övezetei

12

Kertvárosias lakóterület építési övezetei

13

Falusias lakóterület építési övezetei

14

Településközpont vegyes terület

15

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

17

Egyéb ipari, gazdasági terület

18

Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület

18

Üdülőházas üdülőterület

19

Hétvégiházas üdülőterület

20

Különleges területek

21

Sportterület

21

Temető

22 ‚

Vásártér

.

23

Kemping

23

Termálfürdő

23

Strand

24

Meteorológiai állomás

25

Településgazdálkodási terület

25

Benzinkút terület

25

Szeméttelep területe

26

lv. FEJEZET

27

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

27

Közlekedési területek

27

Közműterületek

28

Zöldterület

30

Erdőterület

31

Mezőgazdasági terület

32

Általános mezőgazdasági terület

33

Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület

34

Vízgazdálkodási terület

34

V. FEJEZET

36

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

36

Épített környezet védelme

36

Táj és természeti értékek védelme

37

Környezetvédelem

38

VI. FEJEZET

40

Sajátos jogintézmények

40

VII. FEJEZET

41

Záró rendelkezések

41

2

BEVEZETÉS Kisköre Településrendezési Tervének elkészítésével Kisköre Nagyközség Önkormányzata megbízta a Mont~ Teampaimon Epítész és Mérnöki Iroda Kft-t. A megbízás a település korábbi belterületi rendezési tervének az Új Építési Törvény szerinti felülvizsgálatát, Új Településszerkezeti Terv elkészítését és ennek alapján a község Szabályozási Tervének és Helyi Epítési Szabályzatának kidolgozását tartalmazta. A Településszerkezeti Terv a település teljes igazgatási területére készített vizsgálaton, elemzésen alapult. A Terv keretében, az Önkormányzattal egyeztetve kidolgoztuk a község távlati fejlesztését és meghatároztuk a szabályozás koncepcióját. A Szerkezeti Terv figyelembe vette a község tradicionális, beállt területeinek sajátosságait és támaszkodott a korábbi belterületi rendezési terv mai és aktuális megoldásaira. A Településszerkezeti Tervet Kisköre Onkormányzat Képviselő- testülete jóváhagyta. A Szabályozási Terv (SZT) és a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) továbbfejlesztette a Szerkezeti Tervet és az érvényes Országos Területrendezési és Epítési Követelmények (OTEK) figyelembevételével meghatározta a beépítési, építési paramétereket és az Új beépítésre szánt területek szerkezeti kialakítását is. Megnevezte továbbá a településrendezési célok, feladatok megvalósításához szükséges sajátos jogintézmények körét is.

A Helyi Építési Szabályzat felépítése: I. fejezet: Az általános rendelkezéseket tartalmazza: egyrészt a szabályzat hatályát és a szabályozás elemeit, másrészt a telekalakítás, az építési engedélyezés és az épület elhelyezés feltételeinek előírásait. II. fejezet: A község terület felhasználási egységekbe való sorolását ismerteti. III. fejezet: A beépítésre szánt területek terület felhasználási egységeinek építési övezeti tagozódása és annak előírásai. IV. fejezet: A beépítésre nem szánt területek terület felhasználási egységeinek és övezeteinek tagozódása és annak előírásai. V. fejezet: A környezetvédelem szabályozását, valamint az épített és természeti értékek védelmét tartalmazza.

VI.

fejezet: A település területrendezése során igénybeveendő sajátos jogintézmények körét és az azokkal érintett területeket ismerteti.

VII. fejezet: A záró rendelkezéseket tartalmazza.

3

KISKÖRE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 6/2002. (‚[1.03) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Kisköre Nagyközség Önkormányzat Képviselő- testülete a helyi önkormányzatokról szóló- többször módosított- 1990. évi LXV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya és alkalmazása 1.*. (1) A Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: RÉSZ) szóló jelen rendelet Kisköre Nagyközség közigazgatási területén a rendelet mellékelt Szabályozási Tervek által szabályozott területekre vonatkozik. (2) A Helyi Építési Szabályzat csak a mellékelt M=1 :2000 és 1:4000 méretarányú belterületi, valamint az M=1:10000 méretarányú külterületi Szabályozási Tervvel együtt alkalmazható. (3) A település területén területet felhasználni, telket, építési telket, építési területet, közpark esetén területet kialakítani, építési tevékenységet folytatni, ilyen célú hatósági engedélyt adni az országos érvényű rendelkezések megtartása, valamint e rendelet és a mellékletét képező Szabályozási Tervnek megfelelően lehet. A szabályozás elemei 2.~. (1) Ajelen rendelet alapját képező Szerkezeti Terv módosításával is járó szabályozási elemek: szabályozási vonal, ha az különböző terület felhasználási egységeket választ el terület felhasználási egység határa terület felhasználási egység besorolása a Szabályozási Terven jelölt beépítésre szánt terület határa. —

—

—

—

(2) A Szabályozási Terv (SZT) módosításával járó kötelező erejű szabályozási elemek: szabályozási vonal építési övezet határa és paraméterei. —

—

(3) Az (1-2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek a további tervezési és építési tevékenység során irányadóként veendők figyelembe, illetve Részletes Szabályozási Terv (RSZT) készítésével pontosítandók. 4

(4) A kötelező erejű elemeket megváltoztatni csak a SZT és a HÉSZ együttes módosításával lehet. (5) Külön részletes szabályozási terv készítése nélkül beépíthetők azok a területek, amelyekre a Szabályozási Terv javasolt beépítést ad, amennyiben a beépítés elemei megvalósulnak és az övezeti, funkcionális előírások teljesülnek, amelyek a következők: javasolt útkialakítás javasolt telekosztás javasolt zöldfelület (közpark) övezeti paraméterek telepíthető épületek, építmények köre. Eltérés esetén részletes szabályozási tervet kell készíteni a területre. —

—

—

—

—

Telekalakítás

31. (1) Az 1 (1) bekezdésében meghatározott területen telekalakítás és építés csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint az Epítési törvény (Etv.) (1997. évi LXXVIII. törvény), az azt módosító 1999. évi CXV. törvény, a 253/1997 (XII.20.) Kormány rendelet az Országos Településrendezési és Epítési Követelményekről (továbbiakban: OTEK), valamint a telekalakításról szóló 85/2000. (XI.8) FVM rendelet alapján szabad. .~.

(2) Építési engedély csak rendezett telekre adható ki. Rendezettnek tekintendő egy telek, ha a Szabályozási Tervekben előírt telekalakítási eljárást (közterület céljára való területlejegyzés, stb.) maradéktalanul elvégezték és azt végrehajtották (kerítésáthelyezés, épületbontás, stb.) (3) Építési telek minimális szélessége új építési telek kialakítása esetén: oldalhatáron álló beépítés esetén 16 vagy 18 m (építési övezetek előírásai szerint) szabadonálló beépítés esetén: 20 m —

—

(4) 10 m-nél keskenyebb telken lakó- illetve fő funkciójú épület nem helyezhető el.

(5) Telekalakítási engedély csak olyan Új és visszamaradó telekre adható ki, amelyek egyszerű kontúrúak és kialakításuk lehetővé teszi az övezetnek megfelelő, a tömbre jellemző beépítést. (6) Közterületi kapcsolattal nem rendelkező telek esetében épületet elhelyezni, erre hatósági engedélyt kiadni nem lehet. A közterületi kapcsolatot telekegyesítéssel kell megoldani. (7) A jelen rendelet II. fejezetének építési övezeti előírásaiban szereplő legkisebb telekméreteket és telekszélességeket minden Új telekalakításnál be kell tartani. Ettől eltérni csak a kialakult telekosztású területeken történő további telekalakitás esetében lehet a következők szerint: Telekterület 10%-kal csökkenthető meglévő telkek telekmegosztásánál, közút szabályozásakor. —

5

—

Telekszélesség legkisebb mérete 14,0 m-re csökicenthető meglévő telkek megosztásakor, ha az övezetben előírt legkisebb telekterületek biztosíthatóak a megosztás után létrejövő telkeknél.

(8) Ha meglévő telkek, tömbök továbbosztása: hárornnál több telket érint, vagy nyeles telek kialakítása válik szükségessé, akkor a telekalakítás engedélyezése előtt a meglévő teljes tömbre beépítési (épület elhelyezési) alátámasztó tervet kell készíteni és engedélyeztetni. A tervben igazolni kell, hogy a telekalakítás az övezetre és a telektömbre jellemző beépítési módot, építészeti megjelenést nem akadályozza. —

—

Építés engedélyezése

(1) Belterületi beépítésre szánt területeken a közművesítettség vonatkozásában az építési engedély feltétele a következők biztosítása: közműves villamos energia- szolgáltatás közműves ivóvíz szolgáltatás közműves szennyvízelvezetés közműves gáz energia- ellátás a községi csapadékvíz elvezetés nyílt vagy fedett árokszerű kiépítettsége; illetve zárt csapadékvíz csatorna. —

—

—

—

—

(2)

Külterületen közművesítettség vonatkozásában—a mezőgazdasági terménytárolók kivételével- az építési engedély feltétele a következők biztosítása: közműves villamos energia- szolgáltatás az illetékes hatóságok által elfogadott egyedi ivóvízellátás az illetékes hatóságok által elfogadott korszerű, zárt szennyvízelhelyezés nyílt árokrendszerű csapadékvíz elvezetés a szennyezett teclmológiai víz keletkezése esetén a megfelelő előtisztítás és elhelyezés módjának meghatározása. Kiépített csatornahálózat esetén a szennyvizek rákötendők a csatornára. —

—

—

—

—

(3) Ipari-, gazdasági és állattartó épületek létesítése, bővítése, átalakítása esetén ki kell kérni az illetékes szakhatóságok állásfoglalását a szennyvíztisztítás és a szennyvízelvezetés módjáról. Ezek teljesítése az építési engedély feltétele. (4) Részben vagy egészben feltöltött területek építési területként való igénybevétel előtt a teljes területről összernggő talajmechanikai szakvélemény készítendő, amely alapján meg kell határozni azokat a sajátos jogi- és műszaki feltételeket, kötelezettségeket, amelyek bármilyen építési munka (útépítés, közművesítés, épület- és építményelhelyezés, stb.) során betartandók. (Alapozásra, épületelhelyezésre vonatkozó kikötések, egyedi talajmechanikai szakvélemény készítésének kötelezése.) A feltételek meghatározásának az építési területként való igénybevétellel együtt kell készülnie és arról az érintett tulajdonosokat értesíteni kell. A feltételek, kötelezettségek teljesülése az építési engedélyek kiadásának feltétele.

6

(10) Kisköre területén az üzemanyagtöltő állomás telepítéséhez szükséges hatástanulmánynak építészeti, városképi vizsgálatot, látványtervet is kell tartalmaznia. (11) Nyílt vízelvezető árok lefedése, azon áthajtó létesítése csak építési engedéllyel készülhet. (12) A beültetési kötelezettséggel érintett telkeknél az építési engedélynek tartalmaznia kell a növénytelepítésre vonatkozó kertészeti tervet is. Beültetési kötelezettséggel jelölt területeknél legalább 2 sor fasor telepítendő 5 méterenként.

Építmények elhelyezése ~1. (1) A község közigazgatási területén belül a Tisza- tó, a Tisza és a vízgazdálkodási rendszer építési telkein, területein épületet elhelyezni, építési tevékenységet folytatni csak a következők betartásával lehet: 1. Az illetékes természetvédelmi hatóságok hozzájárulása szükséges, amennyiben az építési tevékenység a Tisza folyó, illetve a Tisza- tó medrének partvonalát a töltések előtt és a szárazulatokon megváltoztatja. 2. A Tisza- tó vízterének természetes partja nem csökkenthető; az épített partszakaszok átépítése csak természetszerű módon történhet. 3. A vízügyi hatóságok előzetes engedélye szükséges, amennyiben az építési tevékenység a partszakaszok vagy a vízvédelmi rendszer (töltések) területét érinti. (2) Közterületen és közhasználat céljára átadott területen csak a közparkok (KP), kegyeleti parkok (KKP) és a közlekedési területek előírásaiban engedélyezett építmények, köztárgyak, idegenforgalmi és információs tájékoztató táblák, építmények helyezhetők el hatósági építési engedély alapján. (3) A hatósági engedély iránti kérelemhez csatolni kell az engedélyezési tervdokumentáció tartalmi követelményeinek Országos hatáskörű, vonatkozó előírásain túl a következőket: a kömyezetet is bemutató helyszíni fotót a tulajdonos és/vagy az Önkormányzat hozzájárulását látványtervet, színezési tervet. —

—

—

(4)

Közterületen és közhasználat céljára átadott területeken rendezvények esetén meghatározott ideig kivételesen elhelyezhetők a rendezvények célját szolgáló építmények. Ezeknek az építményeknek az állandó fennmaradására, fünkciój ára vonatkozóan semmiféle hatósági engedély nem adható ki.

(5) Közterületen és közhasználat céljára átadott területen építmények csak az OTÉK 26*., 39.*. és a 40.*-ban szereplő és az elhelyezés módjára vonatkozó előírások teljesítése esetén helyezhetők el. (6) Meglévő épületen csak akkor engedélyezhető építési tevékenység, továbbá engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően épített építmények csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, ha jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelnek, illetve az építési tevékenységgel az előírások teljesíthetők.

8

Jelen rendelet idején érintett területek: Kossuth utca- Gárdonyi Géza utca- Hovnéd utca telkei által körbezárt terület. Honvéd utca- Dózsa György utca- Klapka utca telkei által közbezárt terület. Hrsz. 370/l telek. Hrsz. 2380/3 telek. Hrsz. 2380/8 telek. Hrsz. 2380/9 telek. Hrsz. 23 80/12 telek. —

—

—

—

—

—

—

(5) A (4.) bekezdésben előírtaknak megfelelően kell eljárni, illetve talajmechanikai szakvéleményt kell mellékelni az építési engedélynek kérelmének benyújtásakor a következő területeken: Hrsz. 825/2 telek. Hrsz. 825/l telek. Arany János tér- Bem utca- Kossuth utca által bezárt terület. Hrsz. 1099 telek és Bem utca környéki terület. —

—

—

—

(6) Alacsonyan fekvő területeken történő építkezéskor az építési engedélyek feltétele: talajniechanikai szakvélemény és felszíni vízelvezetési terv benyújtása, az abban foglaltak teljesítésének igazolása. Az érintett területek a következők: Hrsz. 825/2 telek. Hrsz. 825/l telek. Széchenyi utca páros oldalán lévő teleksor telekvégei a Mátyás király utca és a vasút között. Tervezett sportterület: Hrsz. 0744 Hrsz. 0742 Hrsz. 0741- érintett, alátört számon Arpád utca páratlan oldalán lévő teleksor telekvégei a vasút és a Jókai utcai teleksor teleklábai között. —

—

—

—

-

—

(7) A Honvéd utca- Dózsa György utca- Klapka utca telkei által közbezárt terület jelen SZT szerinti beépítéséhez (a telekalakítási tervek elkészülte előtt) Új belvíz elvezetési tervet kell készíteni. A tervnek megfelelő belvíz elvezetési rendszer számára önálló területet, telket kell biztosítani. (8) Az egyes terület felhasználási egységekben akkor telepíthetők a kivételesen elhelyezhető funkciók épületei, ha azok az övezeti előírásoki~ak, továbbá a rendeltetése szerint külön hatósági előírásoknak megfelelnek, valamint ha a használatukból eredő sajátos hatások (forgalom, zaj, anyagszállítás, emisszió) nem korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát. Fentiek teljesülése és igazolása az építési engedély feltétele. (9) A beépítésre szánt területeken az építési paraméterek egyedi meghatározásakor a „K” kialakult állapottal jelölt előírások esetében a környező azonos területfelhasználású területek telkeinek és épületeinek elhelyezését, kialakítását, műszaki jellemzőit kell figyelembe venni.

7

(7) Az 5,0 m-es vagy am~ál nagyobb előkertben: kerti építmény közül csak a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedő lefedés nélküli terasz közmű becsatlakozás építménye kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály, tároló helyezhető el. —

—

—

(8) Az 5,0 m-nél kisebb előkertben csak: közmű becsatlakozás építménye kerítéssel egybeépített, vagy helyezhető el. —

—

azzal

összekapcsolt

huHadéktartály,

tároló

(9) A hátsókert legkisebb szélessége 7,0 m, ha a hátsókert közterülettel határos, egyéb esetben pedig legalább 6,0 m. (10) Az építési övezeteknél meghatározott legnagyobb építménymagasság épületeknél (templom, kápolna) a torony magasságával növelhető.

egyházi

(11) Településközpont vegyes területen a legnagyobb építménymagasság 10%-kal növelhető a telek homlokvonalain álló, főfunkciót szolgáló épület esetében, ha az előírt szintterületi mutató nem növekszik. Növelt építménymagasság esetén az építési engedélyezési tervhez utcaképet is kell mellékelni. (12) A lakóterületeken és a településközpont vegyes területén a főfunkciók legfeljebb két különálló épületben helyezhetők el. (13) A település területén főfunkciójú épület esetén: magastető hajlásszöge legfeljebb 45° lehet lapos tetős kialakításnál az építési engedélyhez tömegvázlatot és utcaképet is kell mellékelni. —

—

(14) Főfbnkciójú épület magastetős kialakításánál belterületen nem alkalmazható: hullámpala, műanyag hullámlemez. (15) Épületek színezésénél a helyi érdekvédelmi rendelet előírásait kell alkalmazni. (16) A TV, KEL, KL és FL jelű építési övezet telkein csak a helyi parkolási rendelet alapján lehet elhelyezni 3,5 t összsúlynál nehezebb tehergépjárművet, vagy számukra tárolóhelyet, épületet.

9

.

Termálfürdő

KTf

II. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS 6.*. (1) Kisköre területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület felhasználási egységekbe sorolhatók: Beépítésre szánt területek:

‚

.

.

.

Altalanos hasznalat szerint Lakóterületek Vegyes terület Gazdasági területek ..

Uduloteruletek

Kulonleges teruletek

Terület felhasználási egységek Sajátos használat szerint Megnevezes Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Településközpont vegyes terület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Egyéb ipari, gazdasági terület Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület Üdülőházas terület Hetvegihazas terulet .

‚

‚

.

‚

‚

..

Jel KL KEL FL TV KG IG MG

ÜÜ ..

UH

Sportterület Temető Vásártér Kemping

KSp KT KVt KK

Strand

KS

Meteorológiai állomás Településgazdálkodási terület Beazinkút terület Szeméttelep és dögkonténer Belterületi szántó

KMe KTg KB KSz, D

(2) Kisköre területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatunk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület felhasználási egységekbe sorolhatók.

‚O

Beépítésre nem szánt területek: Terület felhasználási egységek Általános használat szerint Közlekedési területek

Sajátos használat szerint Megnevezés Közút Vasút

Jel K

Közműtediletek

KVA, KVA*

Zöldterületek

Közpark Kegyeleti park Védelmi rendeltetéssel

Kp KKp Ev

Erdőterületek

Védelmi (turisztikai) rendeltetéssel Turisztikai rendeltetéssel Gazdasági rendeltetéssel

Ev(T) ET

Mezőgazdasági területek

Vízgazdálkodási területek

Általános mezőgazdasági terület ÁM Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület KM Csatorna Ves Holtág, halastó Vi~ AlVédelmi töltés Vízlépcső Gátőrház Haj 6kikötő

11

VT

Vv KV1 KV2

III. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Kisvárosias lakóterület építési övezetei KL 7.*. (1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási Terven 1CL jellel szabályozott terület felhasználási egység, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 10,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezkedő főíkrnkciójú épületek: lakóépület a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület járműtároló épület (sorgarázs) személygépkocsik, illetve 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek elhelyezésére. —

—

—

—

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét- a beépítési mód rng~ényében- a következő táblázat szerint kell meghatározni: ____

AZ ÉPITÉSI TELEK

Építmények Max. Minimális Ővezeti Beépítés Legnagyobb legnagyobb Legkisebb Legkisebb szintier. zóldícIületi Előkert jele módja beépítettsége épftménymagassága területe telekszélesség mutató aránya (m)

KL1 SZ 30 KL2 SZ 30 KL3 CS 40 SZ- szabadonálló CS- csoportos

10,5 7,5 3,0

1500 2000 K

20 20 K

1,0 0,6 0,4

50 50 30

(4) A KL3 jelű övezetben csakjárműtároló épületek (sorgarázsok) helyezhetők cl. (5) A kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy hulladéktartály- tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és rnrdőmedence, napkollektor, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, szabadonálló és legfeljebb 6,0 m magas antenna oszlop, zászlótartó oszlop, szélkerék, kerti épített tűzrakó hely, —

—

—

—

—

—

—

—

12

kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő. (6) A KL övezet területén a kialakult összefüggő zöldfelületek nem építhetők be. —

Kcrtvárosias lakóterület építési övezetci KEL 8.*. (I) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Tervben KEL jellel szabályozott terület felhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető, főfunkciójú épületek: legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. —

—

—

—

(3) Kivételesen elhelyezhető: a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény. .—

—

—

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét- a beépítési mód függvényében- a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Az ÉpÍÉsi TELEK

____

Építmények Max. Minimális Övezeti Beépítés Legnagyobb legnagyobb Legkisebb Legkisebb szintter. zőldfelületi jele módja beépítettsége építménymagassága területe telekszélesség mutató aránya (m) KEL-l S K K 180 6,0 0,5 30 KEL-2 0 45 4,5 440 12,0 0,5 30 KEL-3 0 25 4,5 700 16,0 0,5 50

KEL-4 KEL-S KEL-6 KEL?

0 0 0 O/SZ

KEL-S KEL-9

0/SZ

0

25 25 25 25

4,5 4,5 4,5 4,5-6,0

800 900 1000 1200

16,0 18,0 18,0 20,0

0,5 0,5 0,5 0,6

50 50 50 45

25 25

4,5

4,5-6,0

1200 2000

18,0 20,0

0,5 0,5

50 50

oldalhatáron álló sorház o/Sz oldalhatáron szabadonálló Kkialakult állapot 0S

13

Elökert

K K

K/SZT (5,Om) K K K oldalhatárnál K K oldalhatámál K

(5) A kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők cl: közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály- tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és Játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti viz- és fürdőmedence, napkollektor, épített tűzrakó hely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, tárolóépület, komposztáló, siló, ömlesztett anyag- és folyadéktároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadonálló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. —

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

(6) Az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 5%-át meg nem haladó méretű lehet. (7) Az övezetben elhelyezhető kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület nem haladhatja meg a 250 m2-t. (8) A KEL-l jelű övezetben a sorházakhoz tartozó kertek (hrsz. l393-tól 1422-ig nem építhetők be. Falusias lakóterület építési övezetei FL 9.~. (1) Falusias lakóterület a Szabályozási Terven FL jellel szabályozott terület felhasználási egység, annak legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú építmények elhelyezésére szolgál. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhető funkciójú épületek: lakóépület, mezőgazdasági építmény, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. —

—

—

—

—

—

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettséget, továbbá az építhető építménymagasság mértékét- a beépítési mód függvényében kell meghatározni, a mezőgazdasági, valamint a kézműipari építmények építménymagasságának kivételével: 14

ÉpíÉsi

Az TELEK Épitmények Max. Minimális ővezeti Beépítés Legnagyobb legnagyobb Legkisebb Legkisebb szinttcr. zöldfelületi Előkert jele módja beépítettsége épftménymagassága területe telekszélesség mutató aránya (m) FL-i 0 30 4,5 700 16,0 0,4 50 KJOTÉK FL-2 0 30 4,5 700 18,0 0,4 50 KISZT FL-3 0 25 4,5 900 16,0 0,4 50 K FL-4 0 25 4,5 900 18,0 0,4 50 K FL-S O/SZ 25 4,5-6,0 2000 K 0,4 50 K FL-6 0 25 4,5 K K 0,4 50 K 0/SZ- oldalhatáron vagy szabadonálló o oldalhatáron álló K kialakult állapot. -

(4) A mezőgazdasági építmények legnagyobb építménymagassága: 6,0 m. (5) A falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály- tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fűrdőmedence,- napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, hússütő, jégverem, zöldségverem, tároló, állatkifl~tó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadonálló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. —

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

(6) A melléképítmények körében engedélyezett épületek és építmények csak az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerint helyezhetők el és azok mérete a legnagyobb beépítettség 15%-át nem haladhatja meg. (7) Az övezetben elhelyezhető kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület nem haladja meg sem az 500 m2-t. Településközpont vegyes terület TV

101.

15

(1) A településközpont vegyes terület a Szabályozási Terveken TV jellel szabályozott terület felhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető főfünkciójú épületek- építmények: lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény. —

—

—

—

—

—

(3) A településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhető: nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. —

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét- a beépítési mód rnggvényében- a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Az ~pÍÉsi TELEK

____

______

Építmények Max. Minimális Övezeti Beépítés Legnagyobb legnagyobb Legkisebb Legkisebb szinttcr. zöldfelülcti jele módja beépítettsége építménymagassága területe telekszélesség mutató aránya (m)

TV1 TV2 TV3 TV4 TV5 TV6

0 30 4,5 900 0/HZ 35 7,5 900 O/HZ 35 7,5 1000 O/SZ 30 6,0 900 0/SZ 30 6,0 K SZ io 4,5 K o oldalhatáron álló 0/ HZ- oldalhatáron álló vagy hézagosan zártsorú 0/ SZ- oldalhatáron- vagy szabadonálló SZ szabadonálló

18,0 18,0 18,0 18,0 K K

0,5 0,9 0,9 0,6 0,5 0,1

40 35 35 35 40 30

_____

Előkert

K K K KJSZT K

-

-

(5) Településközpont vegyes területen az építmények legkisebb építménymagassága 4,5 m. (6) A településközpont vegyes területen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály- tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence,- napkollektor, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes területtel, szabadonálló és legfeljebb 10,0 m magas antenna oszlop, óra, zászlótartó oszlop. —

—

—

—

—

—

—

(7) Az övezetben a meglévő összefüggő zöldfelületek parkszerű kialakítása megtartandó és nem beépíthető.

16

(8) A TV6-os övezetben tömbparkoló létesíthető 3,5 t önsúlynál nem nagyobb gépkocsik számára. (9) A hrsz. 174 és hrsz. 175 számú telkeken és a TV4 jelű övezetben közcélú parkolót kell kialakítani. (10) A hrsz. 174 és hrsz. 175 számú telkek utcai homlokzatán Új kerítés nem létesíthető. (11) A TV3-as övezetben az Arany János téren piac elhelyezése biztosítandó. (12) Az Arany János tér- Bem utca- Dobó utca- Kossuth utca által határolt területen a felsorolt határoló utak terepszintjei megtartandók a jelenlegi állapotukban. A tömb telkeinek beépítését, tereprendezését ehhez kell igazítani, a telket tovább nem lehet feltölteni. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület KG 11.*. (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a Szabályozási Terveken KG jellel szabályozott terület felhasználási egység, amely elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető: minden fajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások igazgatási, egyéb irodaépület parkolóház, üzemanyagtöltő. —

—

—

—

(3) A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területen kivételesen elhelyezhető a (2) bekezdésben felsorolt funkciókhoz kapcsolódó egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. (4) A terület felhasználási egység övezeteiben az építményelhelyezés szabályai a következők:

Az ÉPtitsI TELEK Építmények Max. Minimális Ővezeti Beépítés Legnagyobb legnagyobb Legkisebb Legkisebb szintter. zöldfelületi jele módja beépítettsége építménymagassága területe telekszélesség mutató aránya (m)

KOl KG2

SZ 40 SZ 40 SZ- szabadonálló

7,5 7,5

1800 3000

(5) Az oldalkertek legkisebb szélessége: 5,0 m.

17

24 24

1,0 1,0

30 30

Előkert

10,0 10,0

(6) A minimális zöldfelületi méreteken belül a telekhatárok mentén fa- ás cserjesor telepítése kötelező, valamint kialakítandók a szabályozási tervben beültetési kötelezettséggel jelzett zöldterületek. Egyéb ipari gazdasági terület IG 12.*. (1) Az egyéb ipari, gazdasági területen elhelyezhető: mindenfajta ipari, gazdasági tevékenységi célú épület, az energiaszolgáltatási épületek, építmények, a településgazdálkodás épületei, építményei, igazgatási ás egyéb irodaépület, olyan kereskedelmi és szolgáltatási célú létesítmény, mely közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból védelmet nem igényel. (2) A terület felhasználási egység övezeteiben az építményelhelyezés szabályai a következők: —

—

—

—

—

4z ~wÍÉsi TELEK Epítmények . . . . . . Max. Minimális uvezeti Beépftés Legnagyobb legnagyobb Legkisebb Legkisebb szintter zőldfelületi jele módja beépftettsége építménymagassága területe telekszélesség mutatő~ aránya (m)

«3 SZ 30 SZ- szabadonálló

7,5

3000

24,0

0,8

30

Előkert

10,0

(3) Az oldalkert legkisebb szélessége: 5,0 m. (4) A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő, valamint kialakítandók a szabályozási tervben beültetési kötelezettséggel jelzett zöldterületek. Mezőgazdasági Üzemi gazdasági terület MG 13.*. (1)

Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági építmények, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgáló MG jellel szabályozott terület.

(2) Mezőgazdasági üzemi területen az OTÉK 19. el.

~.

és 29.

~.

szerinti építmények helyezhetők

(3) A terület építési övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők: a)kialakítható és beépíthető telek területe min. 3000 m2 b)a beépítési mód szabadonálló c)a beépítettség mértéke legfeljebb 30% d)a zöldfelület minimális aránya 30% e)az épületmagasság legfeljebb: 7,5 m.

18

(4)

Új épület a telekhatártól legalább

lOm távolságban létesíthető.

(5) A minimális zöldfelületi méreteken belül a telekhatárok mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő. (6) A területen csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági tevékenységi célú építmények alakíthatók ki, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással, nagy létszámú állattartó telepek kialakításával összeegyeztethetőek. Üdülőházas üdülőterület UU 14.*. (I) A területen kizárólag: üdülőépület, kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltató épületek, üdülőtábor, kemping, sportlétesítmény, az üdülőterület ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épületek helyezhetők el. —

—

—

—

—

—

(2) Az üdülőházas üdülőterület övezeteiben az épületelhelyezés szabályai a következők:

i’z ÉPÍÉSI TELEK

____

Építmények Max. Minimális Övezeti Beépítés Legnagyobb legnagyobb Legkisebb Legkisebb sziatter. zöldfelületi jele módja beépítettsége építménymagassága területe telekszélesség mutató aránya (m)

ÜlJ-l

ÜÜ-2

sz sz

is 15

6,0-10,5 6,0

5000 1000

30,0 20,0

0,5 0,3

55

55

Előkert

10,0 10,0

SZ- szabadonálló (3)

Új

épület telekhatártól legalább 5 in távolságban létesíthető.

(4) A terület felhasználási egység övezeteiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály- tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintet 1 m-nél nem magasabbra emelkedÉ~ lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 12 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas zászlótartó oszlop, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel). —

—

—

—

—

—

—

—

—

19

(5) Az üdülőövezetben csak a teljes közművesítettség és a burkolt úthálózat kiépítése után lehet az épületeket elhelyezni. (6) Az ÜÜ jelű építési övezetben a legkisebb területet elérő nagyságú telkek esetében megadott legkisebb telekniéret (szélesség, mélység) 10%-kal csökkenthető.

Hétvégiházas üdülőterület

aÜ 15.*. (1) Hétvégiházas üdülőterületen elhelyezhető: legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület, sportépítmény, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület, melyek területei nem haladhatják meg a 200 ni2-t. —

—

—

(2) A hétvégiházas üdülőterület övezetében az épület elhelyezés szabályai a következők:

Az ~pÍÉsi TELEK

____

_____

Építmények Max. Minimális Övezett Beépítés Legnagyobb legnagyobb Legkisebb Legkisebb szintter. zöldfelületi jele módja bcépítettsége építménymagnssága területe telekszélesség mntntó aránya Cm)

HÜ1 sz/o 15 HÜ2 sz is HÜ3 sz is SZ- szabadonálló 0 oldalhatáron álló

4,5

500

4,5

1000 800

4,5

16 18,0 18,0

0,3 0,3 0,3

60 60 60

_____

Előkert

5,0 5,0 5,0

—

(3) Az övezet telkein elhelyezhető melléképítmények: közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály- tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintet 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőniedenee, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 12 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas zászlótartó oszlop. —

—

—

—

—

—

—

—

(4) A főtünkciók és az azt kiszolgáló funkciók épületei telkenként csak egy épülettömegben helyezendők el. (5) Az üdülőövezetben csak a teljes közművesítettség és a burkolt úthálózat kiépítése után lehet az épületeket elhelyezni. (6) A HÜ1 jelű építési övezetben megadott beépítési mód szerint az épületek helyét a szabályozási tervben ábrázolt építési vonalak szerint kell alkalmazni.

20

(7) A HÜ1 jelű építési övezetben a legkisebb telekterületet elérő nagyságú telkek esetében megadott legkisebb telekméret (szélesség, mélység) 10%-kal csökkenthető. (8)

Szabálytalan alakú telkeknél a legkisebb telekszélesség a telek geometriai átlagszélességének felel meg. A legkisebb utcai telekhatár nem lehet kisebb 4,0 m-nél. Különleges területek K

16.*. (1) A különleges területek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetükre gyakorolt jelentős hatása és a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők: sportterület KSp KT temető vásártér KVt kemping KK termálWrdő KU KS strand KMe meteorológiai állomás településgazdálkodási terület KTg benzinkút terület KB szeméttelep és dögkonténer KSz, D —

—

—

—

—

—

—

—

—

—

Sportterület

KSp 17.*. (I) A sportterületen (KSp) a sportolás célját szolgáló szabadtéri sportlétesitmények és épületek, valamint a sportoláshoz kapcsolódó szolgáltatások és a szabadidő eltöltését szolgáló építmények helyezhetők el. (2) A terület építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét- a beépítési mód függvényében- a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Az f~pÍÉsi TELEK

I

Építmények I Max. Minimális Ővezeti Beépítés Legnagyobb legnagyobb Legkisebb Legkisebb sziatter. zöldfelületi jele módja beépítettsége építménymagassága területe telekazélesség I mutató aránya (in) I I

I

KSp-1 KSp-2

SZ 20 SZ 20 SZ- szabadonálló

10,5 4,5

5000 5000

21

50 30

I

0,4 0,3

I

40 40

Előkert

10,0 10,0

Temető KT 18.~. (1) A temetők területén csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények helyezhetők cl. (2) A területen az építményelhelyezés övezetei előírásai a következők:

Az ÉipíÉsi TELEK

____

_____

Építmények Max. Minimális Övczeti Beépítés Legnagyobb legnagyobb Legkisebb Legkisebb szintter. zöldfelületi jele módja beépítettsége építménymngassága területe telekszélesség mutató aránya (m)

KT-1 SZ iO KT-2 SZ io SZ- szabadonálló

7,5 4,5

K K

K K

0,1 0,1

Előkert

40 40

(3) A területen a legnagyobb építménymagasságok a következők: a) Altalános épitménymagasság: KT-l: 7,5 m KT-2: 4,5 b) Sírbolt (kripta), úrnasírbolt: 4,0 m. c) Urnaflilke (kolumbárium): 2,5 m. (4) A területen az elhelyezhető építmények közül a kegyeleti épületek (templom, kápolna, ravatalozó, sírbolt, harangláb, stb.) legnagyobb építménymagassága az építmények tornyának méretével növelhető. (5) A temető területén elhelyezhető építmények hatósági engedély iránti kérelméhez kertépítészeti tervet is be kell nyújtani. (6) A temetöhöz szükséges parkolót a szabályozási terv szerint, illetve telken belül kell kialakítani. Csak fásított parkoló létesíthető, legalább 1 db faJ 4 db gépkocsi. (7) A temető területén, atmak minden 150 m2-re után legalább 1 db lombos fát kell telepíteni. (8) A beültetési kötelezettség sávjába és a kerítés mentén legalább 2 sor fasor és 1 sor cserje telepítendő a temető telkén belül. (9) A temető mentén áttört kerítés létesíthető. Kerítés legnagyobb magassága; 2,0 m. (10) Temetők védőtávolsága 100,0 m. A védőtávolságba beszámítható a szabályozási tervben jelölt és a temető területén belül létesített 10 m széles növénysáv (beültetési kötelezettség). A védőtávolságon belüli előírásokat a 37.*. (8) bekezdése tartalmazza.

22

Vásártér KVT 19.*. (1) A vásártér területén csak a vásárok és kiállítások rendeltetésének megfelelő és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők cl. (2) A területen az építményelhelyezés övezetei előírásai a következők: AZ ÉRÉSI TELEK Építmények I I Max. Minimális övezeti Beépítés Legnagyobb legnagyobb Legkisebb Legkisebb sziutter. zöldfelületi ~I jele módja beépítettsége építménymagassága területe telekszélesség mutató I aránya (m) i I

KVjSZ~ 10 SZ- szabadonálló

I

6,0

I I I I jsoool

I I

40

0,11

40

I

Előkert min.

10,0

(3) A vásártér rendeltetésszerű használatához előírt- és azzal járó- meimyiségű és fajtájú járművek elhelyezését telken belül kell megoldani, a szabályozási terv szerint. Kemp ing KK 20.*. (1) A kemping területén az építményelhelyezés övezeti előírásai a következők: AZ ÉPÍÉ5I TELEK Építmények I I I Övezeti Beépítés Legnagyobb legnagyobb Legkisebb Legkisebb Max. I Minimális szintter. zöldfelületi I jele módja beépítettsége építménymagassága területe telekszélesség mutató aránya (m) I

I

KK~SzI

10 SZ- szabadonálló

I

II

I

4,5

4000

100

0,151

60

II

Elókert

I

10,0

(2) Az oldal- és hátsókeretek legkisebb szélessége 10,0 m. Termálfürdő K~f 21.*. (1) A termálftirdő területén a termálvízhez, illetve vízhez kötődő és a szabadidő eltöltését, a pihenést, a sportolást, az egészségügyet, valamint a termálvíz hasznosítását (palackozását, stb.) szolgáló építmények, épületek helyezhetők el.

23

(2) A területen az építményelhelyezés övezeti előírásai a következők:

Az itpiÉsi TELEK I

Építmények I Beépítés Legnagyobb legnagyobb Legkisebb Legkisebb Max. Minimális szinttcr. zöldfelületi módja beépítettsége építménymagassága területe telekazélesség I mutató aránya (m) I

Övezeti

I

jele

KTf SZ 10 SZ- szabadonálló

I

10,5

15000

100

I

0,25

40

Előkert min.

10,0

(3) Az oldal- és hátsókert legkisebb mértéke: 10,0 m. (4) A termálfürdő területén a Jászsági főcsatornával párhuzamos 20 m széles sávban zöldsáv alakítható ki ligetes fásítással telken belül. (5) A termálfürdő területének rendeltetésszerű használatához előírt járművek elhelyezését telken belül kell megoldani. Strand KS 22.*. (I) A strand területén a rendeltetésnek megfelelő építmények, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló építmények, közösségi szórakoztató, vendéglátó és sportépítmények helyezhetők el. (2) A településen az építményelhelyezés övezeti előírásai a következők:

Az ~ptÉ~i TELEK I

Építmények t Ővezeti Beépítés Legnagyobb legnagyobb Legkisebb Legkisebb Max. Minimális i sziatter. zöldfelületi jele módja beépítettsége építinénymagassága területe telekszélesség mutató aránya (m) I

I

KS~SZ~ 5 SZ- szabadonálló

I

Elő kert

I

4,5

10000

50

10,10

801

0

(3) A területen létesülő valamennyi épület, építmény, műtárgy, köztárgy, kerítés, közmű építési, létesítési engedélyhez a vízügyi hatóságok hozzájárulása szükséges. (4) A strand telekhatárán létesíthető kerítés csak áttört kialakítású és 1,5 m magasságú lehet. (5) A strand terület rendeltetésszerű használatához előírt mennyiségű és fajtájú járművek elhelyezésére önálló tömbparkoló létesítendő a szabályozási terv szerint (Ps) a strand területén kívül.

24

Meteorológiai áflomás KME 23.*. (1) A meteorológiai állomás területén csak a rendeltetésnek megfelelő és az állomás működtetésével közvetlenül kapcsolatos építmények, műtárgyak helyezhetők el. (2) A területen az épitményelhelyezés övezeti előírásai a következők:

Az ~ptÉsi TELEK Építmények

KMe SZ 15 SZ- szabadonálló

4,5

~ aránya

Előkert

50

OTEK

.

Övezett Beépítés Legnagyobb legnagyobb Legkisebb Legkisebb s~r jele módja beépítettsége építménymagnssága területe telekszélesség mutató’ (m)

K

K

0,15

.

.

Településgazdálkodási terület KTc 24.*. (1) A településgazdálkodási területen az építményelhelyezés övezeti előírásai a következők:

‚Az itPÍÉsi TELEK Építmények .

.

.

.

.

.

.

Max.

Minimális

30

0,25

40

uvezeti Beépités Legnagyobb legnagyobb Legkisebb Legkisebb sztntter zöldfelületi jele módja beépítettsége építménymagassága területe telekszélesség mutati aránya

KTg

oisz

Előkert

(m) 10

6,0

O/SZ- oldalhatáron szabadonálló

3000

Benzinkút terület KB 25.*. (1) A benzinkút területén csak az &zemanyagtöltéshez, a gépkocsik kiszolgálásához, ellátásához tartozó fkmkciók és a kapcsolódó szolgáltatások helyezhetők el. (2) A benzinkút területén önálló vendéglátó épület nem helyezhető el, A vendéglátó fünkció területe a 100 m2-t nem haladhatja meg. (3) A benzinkút telkének a nem a közúthoz kapcsolódó telekhatáraira legalább 2 sor fasor telepítendő.

25

Az itpíÉsi

TELEK Építmények ~ Övezeti Beépftés Legnagyobb legnagyobb Legkisebb Legkisebb Max. Minimális szintter. zöldfelületi jele módja beépítettsége építménymagassága területe telekszélesség mutató aránya (m) KB SZ 30 6,5 3000 20 0,3 20 I

Előkert

I

I

I

SZ- szabadonálló

I

I

(4) A temető mellett létesíthető berizinkút esetében a létesítéshez szükséges engedélyezési tervnek és hatástanulmánynak tartalmaznia kell a temető védőtávolságán belül előírt környezetvédelmi korlátozások teljesülését is (37.~. (8) bekezdés).

Szeméttelep területe KSZ 26.*. (I) A szeméttelep területén (KSZ) a rendeltetésnek megfelelően a kommunális szilárd hulladék lerakását, kezelését, feldolgozását szolgáló építmények, valamint kezelő- és szociális épület helyezhető el. I

s~z ÉPIÉSI TELEK

Építmények I Ővezeti Beépítés Legnagyobb legnagyobb Legkisebb Legkisebb Max. Minimális szintter. zöldfelületi jele módja beépítettsége építménymagassúga területe telekszélesség mutató aránya (m)

I

I

KSZ~SZbnax.1%I SZ- szabadonálló

I

4,5

Elő kert

~

K

K

O

(2) A dögkonténer (D) területén kizárólag konténeres tároló lehetséges.

26

O

O

lv. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési területek 27.*. (1) A közúti közlekedési területek kialakításának feltételei: A közúti közlekedési területeken a közlekedés műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség, stb.) és reklámépítmények helyezhetők cl. A keresztmetszet kialakítására: Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak legkisebb szélessége 14 m- ezen belül a legkisebb burkolatszélesség: 6,0 m. A tervezett utak szabályozási szélességét és a meglévő utak korrekcióinak méretét a szabályozási terv szerint kell kialakítani. A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterülete: országos mellékút esetén: 50- 50 m az úttengelytől mérve, gyűjtőutak esetén: 10- lOm az úttengelytől mérve. —

—

-

-

—

-

(2) Vasúti területek (KVk KVA*) Vasúti területeken a vasúti közlekedés létesítményei (az egyvágányú nyomvonal, az iparvágány, az állomás, stb.) jelenlegi területükkel megtartandók. A vasúti területeken belül a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetők el. A vasúti terület belterületi szakaszán (KVA*) az előzőeken kívül csak a következő épületek, építmények helyezhetők el: Allomásépület a kapcsolódó raktározási, karbantartási, igazgatási, szociális épülettel, szolgálati lakás és az áruszállítással kapcsolatos szolgáltatási, raktározási épületek, építmények. A KVA* jelű területen az épület elhelyezés és kialakítás feltételei a következők: beépítés mértéke: a teljes KVAt területnek legfeljebb 5%-a legnagyobb építménymagasság: 7,5 m beépítési mód: szabadonálló az utazóközönséget kiszolgáló és ellátó funkciók (váróterem, kereskedelem, szolgáltatás) csak az állomás épületen belül helyezhetők el. a területen az építési engedélyhez a teljes területet bemutató beépítési tervet kell mellékelni. Belterületi szintbeli út- vasút kereszteződés megtartandó: Damjanich utca- vasút. —

—

—

-

—

-

-

-

-

—

(3) Kerékpárutak: A 3209 j. útnak a Kossuth utca, a Kinizsi Pál utca és a Széchenyi utca közötti szakaszán a szabályozási szélességen belül kétsávos kerékpárutat kell kialakítani. —

(4) Gyalogút: Az 558 hrsz.-ú gyalogút szabályozási szélességén belül épület, építmény nem helyezhető el. —

27

(5) Üzemanyagtöltő állomások: A meglévő üzemanyagtöltő állomás megtartandó. Új töltőállomás csak a szabályozási terven jelölt különleges területen (KB) alakítható ki. —

(6) Parkolás: Az OTEK 42.~. szerinti és a helyi önkormányzat parkolási rendeletében meghatározott parkolási igényt elsődlegesen saját telken belül kell megoldani, kivétel ez alól: A strand (KS) területe, melynek parkolási igényét a bejárattól max. 100 m-re elhelyezkedő tömbparkolóban kell kielégíteni (meglévő tömbparkoló Ps). Azon telkek esetében, amelyek bejárata a TV-6-os övezetben elhelyezendő tömbparkolótól max. 100 m-re esik, a gépkocsi elhelyezésükbe a tömbparkoló is beszámítható. A parkolóhelyeket 5 parkolóhely Rilött fásítani kell: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db fa ültetendő. —

-

-

—

Közműterületek 28.*. (1) Belterületi vízfogyasztók részére közniüpótló berendezés telepítése nem engedélyezhető. (2) A Tisza árvédelmi töltéslábától a Tisza- tó és a Holt- Tisza (Bóka) pontjától számított 10,0-10,0 m széles sávot szabadon kell tartani. (3) A mentett oldali töltéslábtól 110,0 m-en, a vízoldali töltéslábtól 60,0 m-en belül anyaggödröt nyitni csak a KŐTIVIZIG Rt. Előzetes engedélyének birtokában lehet.

(4) A település kül- és belterületét érintő közmüvezeték hálózatok, azok műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő- a törvényerej fi rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített- biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek. (5) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével. (6) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett a MSZ 7487/2. szerint. (7) Vízvezeték védőtávolsága épület alapjától D 300 mm-ig 3,0 m, D 3 00-700 mm-ig 5,0 m. —

—

(8) A hálózaton föld felett tűzcsapokat kell telepíteni.

(9) Csatornahálózat védőtávolsága épület alapjától —

—

gravitációs csatornánál 3,0 m (nyomott szervízvezetékre a vízhálózat előírásai érvényesek) 28

(10) Ahol az elválasztott rendszerű szennyvízelvezető csatornahálózat kiépült ás az épület házi vízbekötéssel rendelkezik, ott a csatornára történő rákötést kötelezővé kell tenni! (11) Külterületi fogyasztók esetében közműpótló berendezés telepítése engedélyezhető, de technológiai szennyvíz keletkezése esetén olyan mértékű előtisztítás szükséges, melynek eredményeképpen az elszállításra kerülő szennyvíz minősége kielégíti a csatornába történő bevezetés feltételeit! (12) Az elválasztott rendszerű csapadékvíz- elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak megfelelően nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani. (13) Külterületi KÖTIVIZIG Rt. kezelésű belvízelvezető csatornák mentén mindkét parton 3,0-3,0 m-es sávot szabadon kell hagyni.

ViJiamosenergia- hálózatok (14) A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló fZild feletti távvezeték, villamos szabadvezetékek, erőművek, alállomások és villamosművek az 1pM 11/1984. (VIII.22.) számú törvényerejű rendeletben, továbbá a MSZ 151, a MSZ 172 ás a MSZ 7487 számú magyar szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek. (15) Villamosenergia- termelő Erőmű biztonsági övezete a területét határoló kerítéstől mérve plusz 15,0 méterig terjed. (16) Villamosenergia- átalakító alállomás biztonsági övezete a határoló kerítéstől mérve plusz 10,0 méterig terjed. (17) A Föld feletti villamos energiát szállító szabadvezeték hálózatok biztonsági övezete a szélső vezetékszálak függőleges síkjától mérve mindkét irányba terjedően: Nagyfeszültségű 120 kW-os szabadvezeték esetében 13,0 m Középfeszültségű 20 kW-os szabadvezeték esetében szimpla felfüggesztéssel, külterületen 5,0 m kettős felfűggesztéssel 2,5 m —

—

-

-

(18) 20/0,4 kW-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, a körüljárhatóságot ás 5,0 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni. (19) A meglévő és tervezett villamos szabadvezeték hálózatok további tervezési ás kivitelezési munkálatai során be kell tartani a vonatkozó 1994. évi XLVII. törvény, illetve a 34/1995. (P1.5.) Kormányrendelet és az 1/1967. (IV.28.) sz. NIM rendelet előírásait.

29

Távközlési hálózatok (20) A távközlési légvezeték hálózatok, fZ5ld alatti kábelek és alapépítmények a vonatkozó 1992. évi LXXII. sz. és az 1997. évi LXXVIII. sz. törvény, a 253/1997. (XII.20.) sz. Kormányrendelet és a 29/l999.QC6.) sz. KHV rendelet értelmében, valamint a MSZ 7487. sz. szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen- légvezetékes távközlési hálózatok esetében a legszélső vezetéktől- mért 1,0 méteres távolságú f1~ggőleges síkokig terjed. (21) A szabályozási terület távközlési és hírközlési alapellátása megfelelő, így közterületre Új antennák elhelyezésével nem számolunk. Föld alatti távközlési alépítményi és kábelhálózat esetében a tengelyvonaltól mért 1,0-1,0 m távolságig terjed. (22) Hálózatbővítés esetében a területfejlesztés igényeihez igazított, a jelenlegi adottságoknak megfelelően a MSZ 7487. sz. szabvány előírásai szerint a közterületeken a meglévő távközlési oszlopok felhasználásával és/vagy új oszlopsor kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével nyílik lehetőség. A tervezett távközlési hálózatoknak és megszakító létesítményeknek a terület 100%-os ellátását kell szolgálnia. Ide kell elhelyezni a törzs- és átkérő kábelhálózatokat is. A távbeszélő állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózatok részére a gyalogos közlekedés területsávja mellett a távközlési műtárgyak kiépíthetők minden utcában. Gázvezeték hálózatok (23) Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáz nyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit az 1pM 6/1982. (V.6.) számú törvényerejű, valamint a GÜMBSZ rendeletei, továbbá a MSZ 7084. és a MSZ 7487. számú szabványok a nyomásfokozatoktól rnggően a csővezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint rögzíti: nyomásszabályozó berendezések esetében 15,0 m nagyközépnyomású hálózatoknál 9,0-9,0 m középnyomású hálózatoknál 6,0-6,0 m —

—

—

(24) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSZ 7487. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell. Zőldterület Kp, KKp 29.*. (I) Zöldterület a szabályozási terveken KP jellel szabályozott közpark, növényzettel fedett közterület, valamint a szabályozási tervben KKp jellel szabályozott kegyeleti park. (2) Közpark területén az OTÉK 27.*. szerinti építmények helyezhetők el. (3) Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani.

30

(4) Közpark és kegyeleti park létesítése, rekonstrukciója és fenntartása kertépítészeti terv alapján történhet.

(5) Közpark területén építmények elhelyezéséhez építési engedély csak kertészeti szakvélemény alapján adható ki. (6) Közpark területén az épület elhelyezés feltételei: a) a beépítés mértéke legfeljebb 2 % b) az építménymagasság legfeljebb 4,5 m. (7) Közpark területén csak áttört kerítés létesíthető. (8) Kegyeleti park területén csak a rendeltetésüknek megfelelő köztárgyak helyezhetők el. (9) Kisköre beépitésre szánt területén a zöldfelületi rendszer részét képezik a meglévő és tervezett közparkok és fasorok, melyek nem szüntethetők meg. (10) A közutak szabályozási szélességén belül csak olyan módon létesíthető szegély menti vagy merőleges parkoló, hogy legalább 8,0 m-ként 1 db lombos fa telepíthető legyen, valamint a fák számára legalább l,Oxl,0 m szilárd burkolat nélküli felületet kell biztosítani a fatörzs körül (fatányér vagy tükör).

Erdőterület E 301. (1) Erdőterület a szabályozási terveken E jellel szabályozott, a főldhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágú terület, továbbá a Szabályozási Terv szerinti tervezett erdők területe. (2) A tervezett erdők területén a mezőgazdasági használat az erdősítésig korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők. (3) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából a) védelmi (Ev), b) gazdasági (E0), c) turisztikai (ET) rendeltetésű övezetekbe tartozik. (4) Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Ev) épületet elhelyezni nem lehet. Az OTEK 32.*-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(5) A védelmi rendeltetésű erdőterület Evj) jelű alövezetében elhelyezhetők a (4) bekezdés szerinti építmények, továbbá a szabadidő eltöltését, a turizmust, a pihenést, a testedzést szolgáló, de épületnek nem minősülő építmények is.

31

(6) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteiben (EG) az erdő rendeltetésének megfelelő erdőgazdálkodási és vízgazdálkodási célú épületek helyezhetők cl a következő feltételekkel: a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m2 (10 ha), b) a beépítés mértéke legfeljebb 0,1 %‚ c) az építménymagasság legfeljebb 4,5 m. (7) Turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeteiben (ET) az erdő rendeltetésének megfelelő, a pihenést, a testedzést és az erdőhöz kötődő rekreációt szolgáló építmények helyezhetők el, ha az erdőt az erdészeti hatóság egészségügyi- szociális, turisztikai elsődleges rendeltetésű erdővé minősíti át. (8) Turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeteiben a (7) bekezdés szerinti funkciójú épületek a következő feltételekkel alakíthatók ki: a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m2, b) a beépítés mértéke legfeljebb 1 %‚ c) az építménymagasság legfeljebb 4,5 m. (9) Erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő, nyeregtetős épületek alakíthatók ki. (10) Természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületen távközlési magasépítmény, adótorony, antenna nem létesíthető.

Mezőgazdasági terület 31.*. (1) A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, fZildhasználat, a beépítettség intenzitása, továbbá tájképi, környezetvédelmi, ökológiai érzékenysége szerint a következő terület felhasználási egységekre tagolódik: a) általános mezőgazdasági terület (AM), b) korlátozott hmkciójú mezőgazdasági terület (KM). (2) Az általános mezőgazdasági terület egyben tanya gazdasági terület, ahol lakóépület is létesíthető. ( A termőfóldről szóló 1994. évi LV. törvény 52.~. (3) bekezdése szerint nem kell földvédelmi járulékot fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelő módon a települési önkormányzat által meghatározott gazdasági (tanya, farmgazdaság) területen az Indokolt állandó ott lakáshoz és a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek létesítésére használják Fel.)

(3) Mezőgazdasági területen erdő létesíthető, de az erdőterületre vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a rendezési terv módosításával az erdő erdőterület terület felhasználás egységbe kerül.

32

Általános mezőgazdasági terület ÁM 32.*. (1) Általános mezőgazdasági terület az árutermelő gazdálkodásra alkalmas „ÁM” jellel szabályozott mezőgazdasági terület. (2) Az általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás és szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el. (3) Általános mezőgazdasági terület ÁM-I övezetében az építményelhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható telek területe legalább 1,0 ha, b) a beépíthető telek területe legalább 50,0 ha, c) a beépítési mód szabadonálló, d) a beépítettség mértéke legfeljebb 1 %‚ de az épületek összes alapterülete a hozzájuk tartozó udvarral együtt nem haladhatja meg az 1,0 ha-t (10 000m2-t), e) az építménymagasság legfeljebb 5,0 m lehet, I) az épületek a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhetők el. (4) Általános mezőgazdasági terület ÁM-II övezetében az építményelhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható telek területe legalább 1,0 ha, b) a beépíthető telek területe gazdasági épületek esetében legalább 5,0 ha, lakóépület esetében legalább 20,0 ha, c) a beépítési mód szabadonálló, d) a beépítettség mértéke legfeljebb 3%, de az épületek összes alapterülete a hozzájuk tartozó udvarral együtt nem haladhatja meg a 2,0 ha-t, e) az építménymagasság legfeljebb 7,5 m lehet, I) az épületek a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhetők el. —

—

(5) Általános mezőgazd~sági terület ÁM-III övezetében az építményelhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható és beépíthető telek területe legalább 3000 m2 (lakóépület az OTEK 29.~-a szerint létesíthető), b) a beépíthető telek szélessége legalább 20 m, c) a beépítési mód szabadonálló, d) a beépítettség mértéke legfeljebb 3%, de a gazdasági épületek összes területe nem lehet több 120 m2-nél, e) az építménymagasság legfeljebb 4,5 m, f) az előkert minimum 10 m, az oldalkert minimum 4 m lehet.

33

Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület KM 33.*. (1) A korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek táj- és természetvédelmi, tájkarakter védelmi, vízminőség- védelmi és ökológiai szempontból érzékeny, „KM” jellel szabályozott mezőgazdasági területek. (2) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen épült, távközlési magas építmény, adótorony nem létesíthető. (3) A területen az OTÉK 32.~-a szerinti építmények csak akkor alakíthatók ki, ha a táji természeti értékeket nem károsítják.

Vízgazdálkodási terület VT

(1) Vízgazdálkodási (egyéb) terület a vízmedernek az árvédelmi töltések (VT), a gátőrh& (KV1) és a hajókikötő (KV2) területe. (2) A vízmedrek területe: a Tisza medre; a Tisza- tó területe; a Vízlépcső (Vv) külterületi létesítményei; a kiskörei holtág és halastavak területe (VH); a csatornák területe (Vcs). —

—

—

—

—

(3) Vízgazdálkodási területen a) a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, b) a vízi közlekedéssel, c) a vízi sportolással, d) a strandolással, e) a halászattal, horgászattal, O a vízlépcső területén a funkciójával, g) a gátőrházzal, h) a hajókikötővel összefüggő építmények helyezhetők el a vízügyi jogszabályokkal összhangban a vízügyi hatóság egyetértésével.

34

(4) A gátőrház és a hajókikötő területén az építményelhelyezés szabályai a következők:

Az É~ptÉsi TELEK

____

Építmények Övezet! Beépítés Legnagyobb legnagyobb Legkisebb Legkisebb Max. züldfelületi Minimális szintter. jele módja beépftettsége épftménymagassága területe telekszélesség mutató aránya (m)

Ky1 Ky2

SZ SZ

io

4,5

K

15

3,0

1000

SZ- szabadonálló

35

K 20

0,2 0,15

40 40

Előkert

K+OTÉK

V. FEJEZET KÜLÖNLEGES REM)ELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKJtP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME Épített környezet védelme

(1) Kisköre Országos művi és táji természeti védelem alá eső területeit és objektumait a rnggelékben lévő felsorolás tartalmazza. (2) A helyi építészeti örökség védelmét a 66/l999.(VIII.13.) FVM rendelet: Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló rendelete alapján a Kisköre Nagyközség Onkormányzatának külön rendeletben kell szabályoznia. (3) A helyi védelenmek ki kell terjednie a település részleteire, melyek a helyi egyedi védelem körét alkotják. A helyi egyedi védelenmek rendelkeznie kell a következőkről: A. Helyi egyedi védelem alá helyezendő épületek: hrsz. hisz. hrsz. hrsz. hisz. hisz. hisz. hisz. hisz. hisz. hisz.

563- Széchenyi utca 92. 154- Erzsébet utca 12. 153- Erzsébet utca 14 132- Kossuth utca 37. 223- Erzsébet utca 19. 226- Erzsébet utca 21. 659/2- Kossuth utca 8-10 726- Alkotmány utca 3. 727- Alkotmány utca 5. 178- Béke utca 3. 651- Széchenyi utca

-

-

lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház volt Községháza lakóház lakóház volt lakóház római katolikus plébánia

B. A településre jellemző hagyományos és megőrzendő építészeti és településképi elemek körének meghatározása, mely terj edj en ki az épületek, lakóházak: tömegformálásaira tetőformájára homlokzati jellegére kerítés kialakítására közterületen megtartandó elemekre (ároklefedések) homlokzati színezésre közterületi növényzet pótlására —

—

—

—

—

—

—

(4) Kisköre teljes területén tájékoztató tábla csak a Tisza- tó és környéke egységes idegenforgalmi és információs táblarendszerében meghatározott kialakítású lehet. (5) Kisköre teljes területén az 1 m2-nél nagyobb tájékoztató táblák (cégérek, hirdető- illetve reklámhordozó táblák), azok tartószerkezeteinek elhelyezése csak hatósági engedély alapján lehetséges.

36

Kivétel az engedélyezett és erre a közcélra rendszeresített hirdető berendezéséken elhelyezett hirdetmények vagy a kulturális rendezvényeket esetenként és korlátozott ideig hirdető plakátok, zászlók hirdetmények. (6) Épületeken, építményeken, cégérek, hirdetőtáblák csak a teljes homlokzattal együtt kialakított és engedélyezett tervek alapján helyezhetők cl. A hatósági engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a helyszínt és környezetét is bemutató fényképet a tervezett tábla elhelyezését bemutató látványtervet, illetve építményen elhelyezett tábla esetén a teljes homlokzatot a tervezett táblát ábrázoló raj zot a műszaki paraméterek feltüntetésével a tervezett tároló szerkezet műszaki terveit színezési tervet hivatalos helyszínraj zot tulajdonosi hozzájárulást. —

—

—

—

—

—

—

(7) Kisköre teljes területén a közterületen elhelyezett vagy közterületről látható önálló reklámépítmények (a síkbeli táblák tároló szerkezeteinek kivételével) elhelyezése csak hatósági engedély alapján lehetséges. Az építmény legnagyobb magassága: építési telken épülettel, annak funkcióival kapcsolatban elhelyezett reklámépítmény esetén (p1.: benzinkút): 4,5 m; egyéb esetben 3,0 m. A hatósági engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a helyszínt és környezetét bemutató fényképet a tervezett építmény műszaki terveit az elhelyezendő hirdetés feltüntetésével színezési tervet hivatalos helyszínrajzot tulajdonosi hozzájárulást —

—

—

—

—

Táj és természeti értékek védehne 36.*. (I) Országos jelentőségű védett természeti terület a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet és a Közép- Tiszai Tájvédelmi Körzet szabályozási terv szerinti területe, ahol építmények elhelyezése az illetékes nemzeti park igazgatóság egyetértésével történhet. (2) Helyi jelentőségű természetvédelmi területen építmények elhelyezése jelen rendelet alapján az önkormányzat természetvédelmi rendeletével összhangban történhet. (3) Közterületen lévő fák, fasorok csonkolása, vagy kivágása csak akkor engedélyezhető, ha a) a fa egészségi állapota, b) a baleset- elhárítás, c) vagy közegészségügyi szempontok azt elkerülhetetlenül szükségessé teszik. (4) Kül- és belterületen az Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

37

Környezetvédelem

(1) A levegőtisztaság- védelem érsekében a település igazgatási területén csak olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyezőanyag- kibocsátása megfelel a 21/2001. (11.14.) Kormányrendelet és a 14/200lÁV.9) KöM- FüM- FVM együttes rendelet előírásainak. (2) A kommunális hulladéklerakó, dögtér 1000 m védőtávolságán belül mezőgazdasági területen lakóépület és állattartó telep nem létesíthető. (3) A szennyvíztisztító telep 500 m védőtávolságán belül a) mezőgazdasági területen lakóépület, b) beépítésre szánt területen lakóépület, élelmiszer és gyógyszerraktározó, feldolgozó és olyan élelmiszert is forgalmazó kereskedelmi létesítmény, amely közegészségügyi szempontból védelmet igényel nem létesíthető. (4) Mezőgazdasági területen az országos közutak és a vasút 50 m védőtávolságán belül lakóépület nem létesíthető. (5) Az üdülőterületek és lakóépületek határától, a Tisza árvédelmi töltésétől 500 m védőtávolságon belül nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető. (6) Kisköre területén hígtrágyás technológiával állattartó telep nem létesíthető. (7) A szabályozási terven jelölt vízelvezető és öntöző csatornák, halastavak medrétől 50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen lakóépület és állattartó építmény nem létesíthető. (8) Temetők 100 m-es védőtávolságán belül kegyeletet sértő tevékenység, továbbá zajos, szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási és szórakoztató létesítmény nem építhető. (9) A zaj ás rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj, vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó j ogszabályokban foglalt határértékeket nem haladj a meg. (10) Zajvédelmi szempontból csendes övezet a temetők körül 50 m széles védőövezet. (11) Az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységből származó zajterhelés nem lehet több: a) nappal 45 LACq,dB, éjszaka 35 LACq, dB határértéknél a temetők és csendes övezeteik területén, a közparkok ás kegyeleti parkok területén, üdülőterületeken, védett természeti területeken. —

—

—

—

38

b) nappal 50 LACq,dB, éjszaka 40 LACq, dB határértéknél lakóterületeken, településközpont vegyes területeken, c) nappal 60 LAeq,dB, éjszaka 50 LACq, dB határértéknél azokon a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken, ahol a helyi építési szabályzat lakóépület kialakítását is lehetővé teszi. —

—

(12) Dögtér, dögkonténer a szeméttelep szomszédságában a külterület- szabályozási terv szerint létesíthető. (13) A közcsatornával ellátott területeken szennyvizet be kell kötni a csatornahálózatba. (14) A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen a szennyvizek csak zárt gyűjtőkben helyezhetők el. Ha a keletkező szennyvíz meghaladja az 500 m3/ év mennyiséget, egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni a Vízügyi Igazgatóság engedélyével és a Környezetvédelmi Felügyelőség hozzájárulásával. (15) A belvízelvezető csatornák folyamatos karbantartásáról az üzemeltető köteles gondoskodni. (16) Nagy létszámú állattartó telep „Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény” 35.~-a felhatalmazása alapján csak elvi engedéllyel létesíthető. (A nagy létszámú állattartó telepet a 41/1997ÁV.28.) FM rendelet- Allategészségügyi Szabályzat- L számú melléklete határozza meg.) (17) A talaj, a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útszórási anyagot csak fedett szivárgásmentes vízzáró szigetelésű zárt tárolóban szabad tárolni. (18) A közcsatornára rákötött ingatlanok esetében, ahol előtisztítás szükséges (pl.: éttermek, konyhák) vagy megfelelően méretezett műtárgyak kiépítését és szakszerű üzemeltetését biztosítani kell. (19) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék, és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepre szállításról, illetve szabályos elhelyezéséről. (20) A Tisza- tóba és annak szivárgójába tisztított szennyvíz sem vezethető be közvetlenül.

39

VI. FEJEZET Sajátos j ogintézmények 38.*. (1) A település területének rendezése során a következő alkalmazandók: a) elővásárlási jog b) helyi közút céljára történő lejegyzés c) útépítési és közművesítési hozzájárulás d) beépítési kötelezettség e) beültetési kötelezettség.

sajátos jogintézmények

(2) Elővásárlási jog illeti meg Kisköre Nagyközség Ónkormányzatát a Szabályozási Tervben jelölt alábbi telkek esetében: közút nyitása céljából: lirsz. 20 (Kossuth utca 99.) hrsz. 1060 (Jókai utca 16.) brsz. 316 (Klapka utca 14.) hrsz. 767 (dobó utca 2.) —

—

—

—

(3) A szabályozási tervben szereplő hétvégihá.zas üdülőterület és üdülőházas üdülőterület területein a tervezett, illetve létesítendő helyi közutak és közművek költségei a fenti utakkal és közművekkel érintett ingatlanok tulajdonosait terhelik. (4) A szabályozási tervben szereplő hétvégiházas üdülőterület jelen rendelet hatálybalépésig be nem épített telkeinek tulajdonosait beépítési kötelezettség terheli 3 éven belül. A kötelezettség a beépítési lehetőség létrejöttétől számítandó. A kötelezettséget az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

(5)

A település területén a helyi közút céljaira történő lejegyzéssel közútszabályozásokat (szélesítés, korrekció) a szabályozási terv ábrázolja.

érintett

(6) A település területén a beültetési kötelezettséggel érintett területeket a szabályozási terv jelöli ki.

40

VII. FEJEZET Záró rendelkezések 394 (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg Kisköre Nagyközségi Tanács 13/1990.(VIII. 23.) sz. rendelete az Altalános Rendezési Terv helyi városrendezési és építési szabályzatáról hatályát veszti. (2) Jelen rendelet rendelkezéseit, a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. (3) A 12/2005.(XII. 01.) rendelettel módosított rendelet hatálybalépésének ideje: 2005. december 01.

P0 g

ester

jegyző

Kihirdetve: 2005. december01.

!

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. TELEPVLÉSRENDEZÉS 1.1 Településtörténet Kisköre településmagjának szerkezete az Alföldre jellemző kétutcás település alaprajzi rendszerét mutatja. A település szerkezeti alapját adó Széchenyi és Kossuth út mentén helyezkednek el a legfontosabb szolgáltató és középületek is. A két főutca T-alakú találkozása a templom előtti téren jelentette a település fejlődésének gyújtópontját is, azaz valószínűsíthető, hogy a község erről a pontról illetve a fenti két utcáról kezdett el fejlődni miután a 17. század végére kétbeltelkes halmazfaluból keresztutcás településsé vált. Az 1768-as tűzvész következtében két ház kivételével leégett a falu, mely után Új telkeket mértek ki és az 1767-ben történt fZ5ldközösség megszüntetését követően szabályos telekrendszert alakítottak Ici. A település szerkezetének fejlődését jól mutatják a katonai felmérések különböző korokból származó térképei. Az első 1 783-ból való katonai felvételezés még egy halmazosan épült falut mutat, melynek négy utcája van (a mai Széchenyi, Kossuth, Béke és Erzsébet utak). A következő felvételezés (1856-60) már sokkal rendezettebb faluképet mutat, mely valószínű, hogy földesúri falurendezés eredménye. Az 1783-as állapothoz képest több új utca is beazonosítható (Rév-, Alkotmány-, Hunyadi-, Rákóczi út) és a Kossuth Lajos út északi végén ábrázolva van a temető is. Az 1883-ban megtörtént harmadik katonai felmérés a község további területi fejlődéséről tanúskodik. Ekkorra már dominánssá válik Kisköre fejlődésében az a máig megfigyelhető trend, hogy a község kiterjedésében meghatározó irány a kelet- északkeleti. Az első világháborúig tartó időszakban a falu fejlődésében a peremek felé terjeszkedés volt jellemző északi irány elsődlegességével. A két világháború közötti időszakban jelentős változás az új temető létesítése, továbbá több új utcának a beépülése, illetve a régebbiek továbbépülése (Kinizsi-, Lehel-, Gárdonyi-, Kertalja-, Hegedűs utca). A második világháború után, az 1967 és 1973 között létesült Tisza II. vízlépcsőhöz tartozó erőmű építéséhez kapcsolódóan, jelentős, a település szerkezetét érintő beruházások történtek. A hagyományoktól teljesen idegen szerkezetet, beépítési módot és telekhasználatot jelent a hetvenes években Fsz.+ 2 em. és Fsz.+1 em. lapostetős épületekből álló lakótelep megépülése. Ez az un. Tisza II. lakótelep kiszolgáló intézményeivel az addigi településtesttől elszakadva egy Új településrész kialakulását eredményezte.

42

Az erőműhöz tartozó távvezetékrendszer ás védőtávzónája jelentős elválasztó területet képez a község, a Tisza- parti üdülő és a fent említett lakótelep lakóterülete között. A tárolóhoz kapcsolódva kialakuló üdülőterület, 1 987-től a lakóteleptől északi irányban a Jászsági öntöző főcsatornáig terjedő területen két ütemben épült ki. A hétvégiházas üdülőtelep az 1994-es években betelt, ezért a csatorna túloldalán a stranddal szemben újabb, eredetileg vállalati üdülők elhelyezésére szánt területet alakítottak ki. Az utóbbi időben lecsökkent kereslet miatt a terület telkeinek még ma is csupán kb. 39 %-a talált vevőre, a terület belső szerkezete, telekosztása felülvizsgálandó.

1.2 Településszerkezet Kisköre települése a történeti vizsgálatok, térképek alapján egyenletes, szerves fejlődéssel alakult ki az elmúlt kb. 200 év folyamán. A község magját képező Kossuth, Erzsébet, Béke Arany János ás Széchenyi utca környéke változatlan nyomvonallal, szerkezettel ma is Kisköre központi része. Az idők folyamán lezajlott fejlődés során a község egyenletesen terjeszkedett a peremek felé északi, nyugati és keleti irányban egészen addig, amíg el nem érte a folyamat a természetes, domborzati határokat: a mély fekvésű, talajvizes területeket északon és délen, valamint a keleti oldal mélyen fekvő, bányagödrös részeit. A község szerves növekedésének nyugati irányban a vasút szab határt. Az 1960-as, 1970-es években történt beruházásokat a község magjától elkülönülten telepítették keleti irányban a Jászsági főcsatorna környékére (Vízlépcső, Tisza II. lakótelep). Ezt a fejlesztési irányt folytatták keleti irányban az 1980-as évektől létesített üdülőtelepek is. A jelenlegi üdülésszerkezeti terv és az erre épülő szabályozási terv és a vizsgálatai igazolták, hogy a község eddigi és további természetes fejlődési iránya a keleti területeinek fejlesztése és a beépítés összekapcsolása az üdülőterületekkel. Kisköre beépített belterületi részei egy kiegyensúlyozottan fejlődött, hagyományos, beállt összképet mutatnak. A belterületi részek úthálózata, utcaképei alapvetően megváltoztak. A jelenlegi település kialakításából és a tervezett fejlesztésből adódó településszerkezeti problémák, az azokra elkészített szabályozási megoldások a következők: •

.

A község jelenlegi úthálózata, a szomszédos településekkel való kapcsolata megfelelő, de a hagyományosan, nem gépkocsiforgalonira tervezett keresztmetszeti méretek keskenyek. Lényeges eleme Kisköre településképének a 16-18 m széles átmenő forgalmat lebonyolító utcaszélesség, két oldali fasorral, árokkal, valamint az 1-3 m —es előkerttel létesített házsorok (kivétel Kossuth utca). Ani~ak érdekében, hogy megóvjuk a hagyományos uteaképet és elkerüljük a teljes házsorokat szanáló keresztmetszet növelést, a szabályozási szélesség bővítését beépített területen csak a Mátyás király utcánál javasoltuk, egyébként pedig csak az útcsatlakozások keresztmetszetét növeltük minden indokolt (átmenő forgalmat lebonyolító) helyen. A szerkezetileg „leszakadt” területrészek integrálárára két helyen volt szükség: 1. A község központjától leválóan, a villamos erőmű és az innen induló magasfeszültségi vezetéksor keleti oldalára lett telepítve az 1990-es években az

43

üdülöövezet, illetve a Tisza II. lakótelep. A területek egyetlen utcával kapcsolódtak a központi falurészhez (Klapka utca folytatása). Az üdülőövezet első üteme kiépült ás az oda irányuló forgalom intenzívvé vált, ami a további üdülőépítkezésekkel növekedni is fog. Mivel a község tervezett fejlesztése is keleti irányú (tehát az üdülök irányába), ezért a tervezett Új beépítések szerkezeti kialakítását és a meglévő úthálózatot úgy fejlesztettük, hogy legalább két új úttal összekötődjön a lakó- és az üdülőnegyed. 2. A vasúton túli lakóterület szintén elkülönülő, leváló helyzetben van a község központi részeitől. Ott a helyzet javítására csak korlátozottan van lehetőség, mivel az adottságok miatt a jelenlegi egy vasúti átjárón kívül újabb építése nem reális. A lakóterület szerkezeti adottságainak javítására a mostani zsákutcás hálózat megszüntetését és a vasút melletti rendezetlen közterületvasúti rakodótér szabályozását javasoltuk. •

Kisköre és a szomszédos települések közti kapcsolatot lebonyolító úthálózat áthalad a község központján. A várható forgalomnövekedés megterhelné a belterületi útrendszert, ezért a községek közötti közlekedés fejlesztésére új külterületi útvonalat szabályoztunk ki Pély felé és Tiszanána felől az üdülőterület felé.

Területhasználat, övezeti kialakítás Kisköre hagyományos telepítésére a kétutcás, egyenletes telekosztás és az egységes falusias területhasználat volt a jellemző. A község föutcája mindig is a Kossuth utca volt. Az utóbbi időben lezajlott változások eredményeképpen megindult egy markánsabb központtá alakulási folyamat, ami elsősorban a Kossuth utcát és a Széchenyi utcát érintette, a peremrészek családi házas területeit a folyamat nem érintette. A szabályozás során ezt a jelenséget figyelembe véve alakítottuk ki ás szabályoztuk az övezeteket. A Kossuth utcát és a Széchenyi utcát határoló tömböket településközpont vegyes területként jelöltük ki. Itt meghatároztuk a településközponti funkciók körét, és lehetőséget adtunk egy intenzívebb beépítésre (beépítési %: 30-35 %‚ építménymagasság: max 7,5 m). A központi terület- a település fejlődésének megfelelően- a falusias lakóterületek övezik, míg a peremterületek a kertvárosias lakóterület terület felhasználási egységeibe, övezetek lettek sorolva. A falusias lakóterületen a telepíthető funkciók körében a mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységek, a kézműipari és szolgáltató tevékenységek is elhelyezhetők. A kertvárosias lakóterületen az elhelyezhető funkciók köre szűkebb, mint a falusias lakóterületen. Itt jellemzőbb a lakófunkció. A falusias lakóterületen a beépítési %: 25-30%, míg a kertvárosias részen 25%. Kisvárosias lakóterületi övezetekbe soroltuk a meglévő Tisza II. lakótelep területét, amit a község hagyományos kialakításától eltérő megjelenése indokolt. A meglévő épületegyütteseken túl ilyen besorolású településfejlesztést nemjavasoltunk. Az üdülőterületeket- mint korábban ismertettük- a község központ területeitől elválasztva telepítették. Ennek következtében a tervezett bővítések is leválnak a településközponttól. Ennek javítására terveztük az összekötő utakat. A hétvégi házas üdülőterületek övezeti meghatározásánál a telepíthető funkciók körét úgy szabályoztuk, hogy ott bizonyos községi, közösségi épületek is elhelyezhetők legyenek, valamint, hogy a merev lakó- üdülőterületi elkülönülés ezzel is oldódjon (telepíthető funkciók: szolgáltatások, igazgatás, egészségügy, sport, stb.).

44

Településkép Kisköre települési értékét az egységes, hagyományos telepítési rendszeren kívül az egységes és beállt beépítés és a hagyományos épületállomány jellemzi. A község szinte teljes egészében oldalhatáron álló beépítésmódú, földszintes- magastetős házakból áll. Az utcaképekre az előkert nélküli vagy eca. 3,0 m-es előkerttel álló földszintes házsorok és a kétoldali fasorok, illetve ezek térarányjellemző. Noha a korábbi rendezési tervek lehetőséget adtak az épületmagasságok növelésére (homlokzatmagasság: 4, 5- 6, 0 m volt), ezt az építkezések során nem vették igénybe, illetve a megépült néhány emeletes épület elüt a környezetétől. A községre jellemző településkép megóvása érdekében az övezeti paramétereknél az építménymagasságokat a lakóterületeken 4,5 m-ben határoztuk meg. Alapvetően csak a településközponti övezetekben engedélyeztük a magasabb (4,57,5 m-es) építménymagasságot, de itt is differenciáltan, hogy az eltérő övezetekkel határolt utcák épület, illetve építménymagasságai egységesek legyenek mindkét oldalon. A mai, hagyományos állapottól alapvetően eltérő, növelt építménymagasságra azért nines szükség, mert a telkek mérete általában 800- 1200 m2 közötti, tehát az elhelyezhető épületterület nem szűkös (200-300 m2 bruttó m2 25% beépítéssel számítva). Ugyanezért megtartottuk a mértékadó oldalhatáron álló beépítési módot is a lakóterületeken. A településközpont meghatározott helyein (Kossuth utca) a hézagosan zártsorú beépítést is megengedtük, hogy természetes módon lehetőség legyen egy kisvárosi központ kialakulására (egy emeletes, zártsorú beépítés- utcakép).

Telekalakítás Kiemelten kezeltük a szabályozásban a telekalakítás kérdését. Erre azért volt szükség, hogy egyrészt a község döntően jó és egyenletes telekrendszerét, tömbjeit megóvjuk, másrészt azért, hogy a meglévő problémákat orvosoljuk. Ezek abból adódtak, hogy elindult egy kedvezőtlen telekmegosztási folyamat, amely miatt 10-12 m-es telekszélességek is kialakultak (sokszor csak néhányszáz m2-es telekterülettel), valamint mára építési telkekké váltak azok a korábbi keskeny szalagtelkek is, amelyeken régen csak mezőgazdasági művelés folyt). Fentiek miatt adtunk részletező előírást a meglévő telkek alakíthatóságára, ezért adtunk 10% eltérési lehetőséget és ezért nem tiltottuk a nyeles telkek alakítását.

Helyi értékvédelem A település helyi építészeti védelmére a szabályozásban felsoroltuk a helyi védelemre javasolt épületeket. Ezen kívül meghatároztuk azon építészeti elemek, kialakítások körét, melyet helyi érdekvédelmi rendeletben kell szabályozni, hogy a helyi építészeti karakter megőrződjék, mivel néhány, a hagyományoktól eltérően alakított új épületnél Jól láthatóan zavaró az eltérés (boltíves tornácok, harsány épületszínezés, meredek hajlásszögű tető). A hagyományos építészeti elemek egy részét a szabályozási előírásokban is rögzítettük (oldalhatáron álló beépítés, tetőhajlás, építőanyagok).

45

Sajátos szabályozási elemek Kisköre területén jelentkezik néhány oiyan egyedi probléma, melyeket a HÉSZ-ben és a szabályozási tervekben kezelni kell: Mélyen fekvő területek: ezeket a területeket részben elkerültük a beépítéseknél, részben pedig a beépithetőség feltételeit határoztuk meg (talajmechanikai szakvélemény). Feltöltött területek beépítése is szükségessé vált a közösség természetes terjeszkedése miatt, ezért az ilyen területek beépítését is külön feltételekhez kötöttük (talaj mechanika). A belvízelvezető rendszert is érinti a további építési terület terjeszkedése, itt is szabályoztuk a beépítés feltételeit. Kisköre része a Tisza- tó kiemelt üdülőkörzetének, ezért a NESZ-be beemeltük a korábban készült térségi szabályozási terv ide vonatkozó elemeit. Kisköre sajátos természeti értékeinek védelmére és használatára (Tisza- tó és Jászsági főcsatorna) közforgalmi terület (gyalogút) és növénytelepítési sávot szabályoztunk ki, hogy az értékes partszakaszok, természeti értékek ne lehessenek beépíthetőek, illetve kisajátíthatóak. —

—

—

—

—

2. KöRNYEZETVÉDELEM- ZÖLDFELÜLET Mivel Kisköre a Tisza- tó Kiemelt Üdülőkörzet területéhez tartozó település, ahol a turizmus a helyi gazdaság meghatározó része, ezért a környezetminőség védelme maghatározóan fontos feladat. Fontos továbbá a Tisza- tó, Tisza ökológiai rendszer védelme érdekében is „tiszta” környezet biztosítása. A település környezetvédelmi szempontból jelenleg kedvező helyzetben van, mert sem a területén, sem tágabb környezetében nem találhatók olyan létesítmények, amelyek a környezet minőségét jelentős mértékben elrontanák. Alapvető cél tehát ennek a kedvező helyzetnek a megtartása és a környezetminőség további javítása. Levegőtisztaság- védelem szempontjából a tervezési folyamat megindításakor a két táj védelmi körzet területe még kiemelten védett, a település egyéb területei Védett I kategóriába voltak besorolva. A Tisza- tó Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési terve pedig az üdülőkörzet teljes területét kiemelten védett kategóriába sorolta, ami azt jelenti, hogy Kisköre teljes igazgatási területén a legszigorúbb levegővédelmi előírásokat kell alkalmazni. Az időközben bekövetkezett jogszabályi változások Új helyzetet teremtettek. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14) Kormányrendelet új zónarendszer kialakítását írja elő. A rendelet szerint lehetőség van ökológiailag sérülékeny területek kijelölésére is. Véleményünk szerint a Tisza- tó Udülőkörzet területét ebbe a kategóriában kellene besorolni. Fontos új elem továbbá, hogy a légszennyező létesítmények körül védelmi övezetet kell kijelölni. Ezeknek a védelmi övezeteknek a hiányában mi a rendezési tervek készítésénél szokásos módon a szeméttelep, szennyvíztisztító telep körül jelöltünk Id 1000, illetve 500 m védőtávolságot. Védőtávolság igénye van a Tiszanánai Út mellett üzemelő hígtrágyás állattartó telepnek is. Mivel a területrendezési terv a hígtrágyás technológiák megszüntetését írja elő az üdülőkörzetben, ezért Kisköre rendezési tervében távlatban már egy korszerűbb, környezetkímélő technológiával számolunk, amelynek védőtávolság igénye nincs. A rendezési terv környezetvédelmi szempontból fontos eleme, hogy a vízlépcső területén kívül ipari gazdasági területet nem jelöl ki. Ezzel is hangsúlyozni kívánjuk, hogy az üdülőkörzet 46

így Kisköre- területén nem kívánatos jelentős környezetszennyező üzemek telepítése. Ezzel biztosítható, hogy üzemi eredetű levegőszeanyezés távlatban se jelentkezzen a térségben. A szennyvíztisztító telep lakterülettől 500 m távolságban található. Regionális teleppé való kiépítése folyamatban van. Olyan zárt technológiát kell alkalmazni, amely Kisköre levegőminőségét nem veszélyezteti és az 500 m védőtávolságnak is megfelel. A szeméttelep kialakítása az 1000 m védőtávolság biztosításával történt meg. Mivel a település északi irányban nem bővül, így a védőtávolság továbbra is biztosítható. Távlatban azonban környezetvédelmi szempontból mindenképpen kedvezőbb lenne a térségben egy regionális szeméttelep kialakítása, amelyhez Kisköre is csatlakozna. A helyi szeméttelep megszüntetésével, rekultivációjával ez a környezetszennyező forrás is megszüntethető lenne. A kommunális eredetű levegőszennyezés nem számottevő, mivel a gázhálózat kiépített. A közlekedési eredetű levegőszennyezés csak az országos közutak mentén számottevő, ami a közutak menti intenzívebb növénytelepítéssel mérsékelhető. A levegőminőség javításának közvetett eszköze a kondicionáló zöldfelületek kialakítása. Az intenzív parkosítás a település közparkjaiban, közterületein, illetve a település közül tervezett erdők kialakítása az üdülőterületekhez méltó települési környezetet teremt és a levegő minőségét is javítja. A zajvédelem szempontjából is kedvező a település helyzete. Üzemi eredetű zajterhelés a lakóterületet nem érint’ Az egyetlen jelentős üzemi létesítmény a vízi erőmű, amely a lakóterülettől kellő távolságban található, így annak zajhatása nem okoz problémát. A vasút mentén, illetve a településtől délre kijelölt kereskedelmi, szolgáltató területek a lakóterületektől elválasztottan kerültek kialakításra, így biztosítható azok zaj elleni védelme. A település területén az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységből származó zajterhelés szabályozására a 4/1984. (1.23.) EüM rendelet alapján tettünk javaslatot. A település lakóterületei laza beépítésű kertvárosias és falusias területek, így a településközpont vegyes területtel együtt területükön a zajterhelési határérték nappal 50 LAeq,db. Zajvédelmi szempontból javasoljuk csendes övezet kialakítását a temetők 100 m-es környezetében. A zajra érzékeny területeken- az üdülőterületeken, közparkokban, temetők és csendes övezetük területén- a zajterhelési határérték nappal 45 LACq,db, éjszaka 35 LACq,db. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken, ahol intézményi jellegű létesítmények és lakóépület is kialakítható, a zajterhelési határérték nappal 60 LA~4,db, éjszaka 50 LACq,db. A közlekedési eredetű zajterhelést a közúti és a vasúti közlekedés egyaránt okoz. A vasút mentén lévő lakóterületeken zajmérésekkel kell meghatározni, hogy a zaj mértéke meghaladja-e a határértékeket. Amennyiben határérték- túllépés tapasztalható, a lakóépületek védelmére a vasút mentén zajgátló fal alakítandó ki. A közúti közlekedés zajhatásának mérséklésére sok lehetőség nincs. A rendezési terv a településközpontban az Országos közutak mentén településközpont vegyes területet jelölt ki, ami lehetőséget ad a közút mentén zajra kevésbé érzékeny kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók kialakítására. A település közúthálózatának megtervezése során szempont volt a forgalom elosztása a gazdasági területek, üdülőterületek közvetlen- lakóterületet nem érintő- megközelítésének biztosítása. Ezzel a központi lakóterületek mérsékelten tehermentesíthetők.

47

A huHadék- elhelyezés Kiskörén megoldott. A település szeméttelepe környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból egyaránt megfelelő. Ennek ellenére távlati cél a térségben egy regionális szeméttelep kialakítása. Dögkút a település területén jelenleg nem üzemel, létesítése azonban az igen alacsony állatlétszám miatt nem indokolt. Dögkonténer kihelyezését javasoljuk viszont a szeméttelep szomszédságában. Igy őrzése, üzemeltetése a szemétteleppel együtt oldható meg és nem lesz szükség újabb védőtávolsággal korlátozni a mezőgazdasági termelést. Kisköre szennyvíztisztítása megoldott. A szennyvíztisztító telep fogadni fogja a település fölötti üdülőkörzeti települések szennyvizeit is. Ezt olyan technológiával kell megoldani, hogy legfeljebb 500 m védőtávolság igénye legyen. Hasonlóan fontos szempont továbbá, hogy a tisztított szennyvíz a Tisza vízminőségére káros hatással ne legyen. A szennyvíziszap elhelyezésének legkedvezőbb módja, ha mezőgazdasági területre kerül kihelyezésre. A kihelyezés azonban csak Úgy történhet, hogy a felszíni és a felszín alatti vizekre káros hatással ne legyen és a település környezet minőségét ne károsítsa (bűzhatás). A csatornahálózat kiépítettsége mellett vízvédelmi és talajvédelmi szempontból egyaránt fontos, hogy a rákötések is közelítsenek a 100%-hoz. Külterületen a szennyvíz szivárgásmentes zárt tárolóban helyezhető el, de ha a szennyvíz éves mennyisége meghaladja az 500 m3-t, akkor egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítését kell előírni. A talajvédelem és a vízvédelem szempontjából egyaránt szorgalmazható a sertéstelep hígtrágyás tecbnológiáj ának megszüntetése. A mezőgazdasági termelés szempontjából a termőföld biztosítása érdekében a belvízelvezető és öntöző csatornák rendszeres karbantartása, tisztítása elengedhetetlen. Ezzel megelőzhetö a település területén a belvízveszély is. A termőföld védelme szempontjából a racionális földhasználat elvének érvényesítésével, a rossz termőhelyi adottságú szikes területeken az ökológiai, természetvédelmi érdekeket is szolgáló extenzív, természet közeli gazdálkodás bevezetése lenne célszerű. A gyengébb minőségű- gazdaságosan nem művelhető- területek erdősítése is a térségfejlesztés fontos eszköze lehet. Településrendezési szempontból a lakóterületek és üdülőterületek környezetében, továbbá a holtág mentén indokolt erdőterületek kialakítása. A termőföld védelme érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a termőfcildről szóló 1994. évi LV. törvény 36.*-a szerint „a termőföld használó- választása szerint- köteles a termőföldet a művelési ágnak megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani.” Fontos feladat az állattartás helyi szabályozása is, amelyet külön önkormányzati rendelet tartalmaz. A rendeletet a helyi építési szabályzattal össze kell hangolni. Az állattartási rendeletnek tartalmaznia kell az állatok tartására, a trágyakezelésre, az állattartó építmények elhelyezésére, a védőtávolságokra vonatkozó szabályokat, továbbá az állattartással összefüggő környezetvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi szabályokat is. Tájreudezési Javaslat A tájrendezési javaslat kialakításánál és a külterületi szerkezeti terv és szabályozási terv elkészítésénél a Tisza- tó Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve volt a meghatározó. A

48

területrendezési terv térségi szabályozásának övezeti rendszere biztosítja a Tisza- tó térsége fünkciójához illeszkedő tájfejlesztés lehetőségét, a kiemelt üdülőkörzeti szerepkörnek megfelelő, az ökológia és a természetvédelem érdekeihez is illeszkedő térségi tájszerkezet kialakítását. Kisköre településszerkezeti és szabályozási tervének biztosítania kell a Tisza- tó, Tisza menti ökológiai rendszer fejlesztését, a természeti területek védelmét, területi bővítési lehetőségeit. Biztosítania kell a védett tájak közötti ökológiai kapcsolatot. Növelni kell az erdőterületek arányát elsősorban a település közvetlen környezetében és a rossz termőhelyi adottságú területeken. A Tisza- tó és Tisza mentén kialakított védőövezetben meg kell akadályozni olyan létesítmények kialakítását, amely a turizmust, a táj védelmét veszélyeztetheti. Az erdőterületek aránya Kisköre területén rendkívül alacsony, hiszen összefüggő erdők lényegében csak a Tisza hullámterén találhatók. Ezek az erdők a Közép- Tiszai Táj védelmi Körzet védett területei. Erdőterületek kialakítására a rendezési terv a Jászsági főcsatoma és a belterület között tesz javaslatot, erdősítést javasolunk továbbá a holtág mentén. Ezzel a település körül egy olyan turisztikai rendeltetést is szolgáló zöldövezeti rendszer alakulna ki, amely környezetvédelmi, f’.mkcionális és ökológiai szempontból is felértékelné kisköre táji környezetét. A holtág környezetében kialakított erdők mellett fontos a horgászvíz revitalizációja, ami a halgazdálkodás, a horgászat és természetvédelem érdekeit is szolgálja. A holtág által közrezárt mezőgazdasági terület jó minőségű termőfZ5ldjein olyan környezetkímélő gazdálkodást célszerű meghonosítani, amely ökológiai érdekeket nem sért és a vízminőségére sincs káros hatással. A Tisza- tó területrendezési terve a Kiskörei holtág és a közrezárt mezőgazdasági területeket a tájvédelmi körzet bővítésére jelölte Ici. Addig is az Országos védelem nem biztosítható, javasoljuk ennek az értékes területnek a helyi védelmét. A mezőgazdasági területeken a rendezési terv két tájszerkezeti egységet különböztet meg: korlátozott fünkciójú mezőgazdasági terület, általános mezőgazdasági terület. A korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen vízminőség- védelmi, települési környezetvédelmi, tájvédelmi, ökológiai szempontok figyelembevételével épületeket kialakítani nem lehet. —

—

Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területként szabályozta a településrendezési terv: a holtág által közrezárt területeket; a Tisza és a holtág árvédelmi töltései mentén lévő mezőgazdasági területeket; az üdülőterületekhez kapcsolódó mezőgazdasági területeket; a Tisza-tó területrendezési terve által ökológiai folyosóként szabályozott rossz termőhelyi adottságú szikes területeket; a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet kiskörei területét. —

—

—

—

—

Ezeken a területeken a termőhelyi adottságokhoz igazodó racionális mezőgazdasági használat a legeltetéses állattartás lehetne. Ezért a terv a Jászsági főcsatornától északra kijelölt olyan mezőgazdasági üzemi gazdasági területeket- részben meglevő majorokat-, ahol a területek gazdálkodásához, az állattartáshoz szükséges gazdasági épületek kialakíthatóak. Az általános mezőgazdasági területek a korlátozás alá nem eső árutermelésre alkalmas termőfüldek, ahol a mezőgazdasági termeléshez szükséges gazdasági épületek és lakóépület

49

egyaránt elhelyezhető. A terület felhasználási egységen belül azonban három övezet került kialakításra attól függően, hogy az épületek mekkora telken létesíthetők. Az ÁM-I övezet a Tisza- tó területrendezési terv védőövezetébe tartozó általános mezőgazdasági terület. A területrendezési terv szabályozása szerint itt legalább 100 ha-os összefüggő mezőgazdasági területen létesíthetők gazdasági épületek. Mivel ez a terület csatornákkal oly mértékben szabdalt, hogy a 100 ha-os összefüggő terület nem alakítható ki, javasoljuk a szabályozás módosítását és beépíthető telek területének 50 ha-ban való meghatározását. Az AM-Il övezet a területrendezési terv által nem szabályozott terület. Epületek elhelyezését ebben az övezetben olyan fejleszthető birtoknagysághoz javasoljuk kötni, amely már egyértelműen az árutermelést szolgálja. Ezt a telekméretet 5,0 ha-ban határozta meg a terv. Lényeges kérdése továbbá, hogy a lakóépület építése indokolt-e külterületen? Véleményünk szerint csak akkor indokolt, ha a birtok nagysága egy családot már eltartani képes és a gazdálkodáshoz az ott lakás feltétlenül szükséges. Ezt a birtoknagyságot a terv 20 ha-ban határozta meg a művelési ágtól függetlenül. Az kM-III övezet kialakításának indoka, hogy a belterületen az árutermelő állattartás konfliktusokat okoz, ezért indokolt külterületen olyan övezetek kialakítása, ahol melléktevékenységként az állattenyésztés konfiiktusmentesen folytatható és igény esetén a tanyák koncentráltan kialakíthatók. Két ilyen övezet kialakítását javasoljuk: a tervezett Pélyi út mentén, és a Tiszanánai út menti majortól északra. —

—

Tájrendezési szempontból a legkedvezőbb az lenne, hogy a már művelésből kivett infrastruktúrával ellátott és jól megközelíthető majorokban koncentrálódnának továbbra is a gazdasági épületek. Erre azonban csak Úgy van lehetőség, ha a majorokat nem mezőgazdasági területként szabályozzuk, hanem beépítésre szánt gazdasági területként. Ezzel ugyanis lehetővé válik, hogy az OTEK mezőgazdasági területen legfeljebb 3%-os beépítési lehetőségével szemben a majorok beépítettsége akár a 30%-ot is elérhesse. A jelenleg egyeztetés alatt álló „Vásárhelyi terv továbbfejlesztése” elnevezésű koncepció két olyan lehetséges vésztározót jelöl ki, mely érinti Kisköre külterületét (Tiszanánai vésztározó, Hanyi- Jászsági vésztározó). Mivel a koncepció jelenleg az egyeztetési folyamat kezdetén áll, annak javaslatai nem tekinthetőek véglegesnek. Ennek megfelelően a rendezési tervben nem jelöltük és nem vettük figyelembe ezeket a vésztározókat. Mindazonáltal fontos, hogy az önkormányzat külterületi építési igény jelentkezése esetén, tájékoztassa az építeni szándékozót a vésztározók létesítésének koncepciójáról.

Táj és természetvédelem A Tisza- tó és térsége területrendezési terve alapján, a 2/1978. OKTH számú határozattal szemben, a Kisköre területén lévő hullámtéri erdő a Közép- Tiszai Tájvédelmi Körzet része. A tájvédelmi körzet területére vonatkozó adatokat a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága adatszolgáltatás során erősítette meg. Az említett tájvédelmi körzet területe 9452 ha, 1978-ban kezdődött a védelem, bár egyes részei már korábban is védettek voltak. Látogatható, kivéve a madarak költési helyei a költési időszakban.

50

Kisköre és Tiszazug között két részletben, 136 km hosszú folyószakaszon védi a Tisza hullámterét. Kisköre területén a tájvédelmi körzet északi részének egy darabja található. Az északi rész foglalja magába még a Pélyi Madárrezervátumot és az Oballai Természetvédelmi Területet is. A hullámtér élőhelyei közül elsőként érdemes megemlíteni a fűz-nyár ligetredőket, amelyekhez nemes nyár ültetvények kapcsolódnak. A táj gazdag gerinctelen és gerinces állatvilágában (p1.: fekete gólya, kanalas gém, békázó sas, réti sas, szürke gém, kócsag, kárókatona, héja, vörös vércse, vörösbegy, erdei pinty, vízi denevér, erdei cickány, nyest, menyét, vadmacska és ritkán vidra). A gátak mentetlen oldalán húzódnak az án. kubik erdők, amelyeket a gátak építésekor keletkező anyagnyerő- gödrökbe hullámtörőnek telepítettek. A Közép- Tiszai Tájvédelmi Körzetnek a holtágak is értékes elemei, Kisköre területén a jelentős tájképi értéket képviselő Holt- Tisza a Burai rétet öleli körül, amely nem része a tájvédelmi körzetnek. A település északi határához csatlakozik a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet, amelynek egy kis része benyúlik Kisköre igazgatási területére (0389-0392, 0410 hrsz.). A tájvédelmi körzet területe összesen 8 199,2 ha, 1993~ban a 9/1993. (111.9) KTM rendelettel nyilvánították védetté. A füves puszták nem képeznek egységes területet, de a középhegység és a Tisza között jelentős közvetítő szerepük van. Lefolyástalan szikes tocsogói többször június végéig megmaradnak, így a szokásos sziki növények mellett, más nyílt, vizes legelőket kedvelő élőlények nyújtanak életteret. A település egyetlen helyi jelentőségű védett értéke a gátőrház mellett, a kiskörei Tisza- hídtól pár száz méterre található mintegy 250 éves kocsányos tölgy. A fa 15 m magas és 505 cm-es törzs körméretű. Régen valószínűleg birtokhatárt jelölhetett. (Magyarországi települések védett természeti értékei. Budapest, 1996- szerkesztette Tardy János). Jelentős természeti- táji értéket képviselnek a természetvédelmi oltalom alatt nem álló gyepes területek, egyrészt a védett Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet közelsége miatt, másrészt a településen kialakult erdőhiány miatt. A Holt- Tisza által körülzárt terület, a Tisza- tó térsége területrendezési terve alapján, a Közép- Tiszai Tájvédelmi Körzet bővítéseként szerepel. Fontos feladat lenne a holtág revitalizációja (friss vízellátás, növénytelepítés), mivel azzal a biológiai sokféleség, a biológiailag aktív felületek aránya növekedne. A védetté nyilváaítás nem zárná ki a Burai réten a hagyományos ártéri művelést, sőt az a terület felértékelődését is elősegítené. A tájvédelmi körzet bővítéséig indokolt lenne a terület helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítása. Természeti- táji szempontból értékes elemek a településen található vízfelületek (halastavak, Jászsági- főcsatorna, Tisza- tó), amelynek a hozzájuk kapcsolódó hullámtéri területekkel együtt fontos természeti területek, kondicionáló hatásuk is jelentős. A Tisza-tó Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve a Tiszai ökológiai rendszer és a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet közötti ökológiai kapcsolat biztosítása érdekében ökológiai folyosót jelölt ki, amelyet a rendezési terv korlátozott fűnkciójú mezőgazdasági területként szabályozott.

51

3. KÖZLEKEDÉS A város közlekedési jellemzőinek javítása érdekében elkészült írásos, illetve rajzi munkarészből álló korábbi szakági fejlesztési javaslatot a Helyi Epítési Szabályzat és Szabályozási Terv elkészítésénél felhasználtuk, s így a javasolt fejlesztések (utak nyitása, parkolás fejlesztése) megvalósítása és a szabályozásba való „átültetéssel” (p1.: új utcák kiszabályozása) megalapozott. Az Új kül- és belterületi útszakaszok, valamint útkorrekciók a terviapon a szabályozás lehetséges léptékének megfelelően kidolgozottak, figyelembe véve, hogy azok a legegyszerűbb műszaki megvalósítást biztosítsák. A közlekedési területek, a „közlekedési műszaki létesítmények” megfelelő színvonalú megtervezését és kialakítását a mindenkor hatályos szakági előírások, valamint az ajánlások általában megfelelően biztosítják. A keresztmetszet speciális kialakítására vonatkozó előírásokat a városkép szempontok tették szükségessé. A település főutak belterületi szakaszai mentén ugyanis fúnkeióváltás, s a beépítés intenzitásának növelése várható. A meglévő

(

keresztmetszet fa-, és zöldfelület állománya azonban nem eshet áldozatául a növekvő forgalomnak és parkolóhely igényeinek, ugyanakkor a „főutcák” komfortját növelő kerékpárutak számára is helyet kellett biztosítani. A belterület közúti forgalmának másik speciálisan szabályozott része a parkolás. A területközpont területének növekvő parkoló igényét és a közterületek védelmének biztosítását közcélú tömbparkolók kialakításával tartjuk megoldhatónak. E parkolók számára a városközpont tömbjeinek egy- egy részén lehetőség van. E területek azonban nem közlekedési területként, hanem a beépítésre szánt területen belül, a Településközpont vegyes terület egyik alövezeteként, vagy telkeiként jelennek meg. E szabályozás révén a központ fejlődése számára rugalmasabb háttér biztosítható. Az új utak, útszakaszok kialakításának indoklása kül-, illetve belterületen: . Az új utak, gyűjtőutak a belterület új fejlesztési területeinek logikus tagolását határozzák meg. Néhány esetben csomóponti korrekció szerepel, mely biztonságosabb közlekedést tesz lehetővé. • A külterületi utak átstrukturálásával a jelenlegi „külterületi gyűjtőút hálózat” átalakul; a mezőgazdasági területek megközelítése nemcsak egyszerűbbé válik, hanem kevesebb lesz a mezőgazdasági jármű „átmenő forgalma” is a belterületen. A vasúti területeken a szakági szabványok és a MÁV előírásai a közúthoz képest fokozottabb mértékben határozzák meg a területen való építés, fejlesztés előírásait, ugyanakkor ezt városképi, városfejlesztési szempontok alapján is pontosítani kellett. Az OTÉK-ban megengedett funkciók ugyanis igen tág fejlesztési lehetőséget biztosítanak, ezzel szemben a környezet forgalmi terhelését csak kis mértékben lehet növelni, a funkciók egy részének (p1.: szállás) a település egyéb területein való elhelyezése a község számára kedvezőbb.

4. KÖZMŰVESÍTÉS Előzmények

52

A közműfejlesztési javaslat a Kisköre Településszerkezeti Tervében meghatározott fejlesztési területeinek a flinkcióváltás során fellépő többlet igényeinek meghatározását, valamint azok biztosításának előzetes- elvi- javaslatát tartalmazza. A javaslat elkészítése során figyelembe vettük a KOTIVIZIG 538/2001. sz. vízügyi állásfoglalását.

vízi KÖZMŰVEK VízeHátás A település vízellátását a Tisza! 2011 vksz. alatt kiadott, illetve az azt módosító 15198-2/97 vízjogi üzemeltetési engedély szerint a Tiszamenti Vízművek Rt. biztosítja. A vízibázist 5 db kút alkotja, melyek talpmélysége 93,0- 241,8 m között változik. Az öt kút közül 2000. évben 3 db üzemelt, kettő pedig tartalék. A kitermelésre engedélyezett vízmennyiség 150 000 m3/év. A vízmű mértékadó kapacitása 1.050 m3/d. A kutak védőterülete ki van jelölve, a terület gondozott. A vonatkozó rendelet értelmében 2007. szeptember 01-ig meg kell határozni a vízibázis hidrogeológiai védőidomát, illetve védőterületét.

Vízigények A számított többlet vízigény biztosítása elsősorban a meglévő- használaton kívüli vízműkutak aktivizálásával, illetve- szükség szerint- új kutak létesítésével történhet.

Terület száma 1.

Helyrajzi szám

Beépíthető ter. nagys. ha

0744 0168/1 0168/2 0168/3 0491/7

0,13

1,26

5.

0599/24 0599/25 29

6.

2599/20

3,87

7.

0599/21 0599/22 0599/23

4,32

8.

2560

0,15

9.

01001-

3,9

2. 3.

4 .

3,82 -

-

Tervezett funkció sportterület távlati tartalék lakóterület vásártér kertvárosi lakóterület sportterület kertvárosi lakóterület hétvégi házas üdülőterület hétvégi házas üdülőterület hétvégi

53

Átl.napi vfzi~ény mid

Csúcs vízigény m/d

8,0

12,0

96,0

115,0

—‘20,0

20,0

32,0

38,0

8,0

12,0

95,0

113,0

194,0

388,0

8,0

16,0

176,0

352,0

01362

10.

2280/3 2280/4 2280/8

házas üdülőterület 200 ágyas szálloda

75,0

113,0

712,0 m3/d 19,8 1/sec

1179,0 m3/d =32,8 1/sec

2280/17 Összesen

=

Szennyvízelvezetés és kezelés A település belterülete teljes egészében csatornázottnak mondható, azonban a rákötések száma a vízfogyasztóknak csak mintegy 50-60%-át teszi ki. Elsődleges környezetvédelmi feladat a rákötések számának folyamatos növelése. A szennyvíztisztító telep kapacitása 700 m3/d. A T/5443 vksz-ú engedély alapján folyik a szennyvíztisztító telep 1300 m3M (télen 1000 m3/d) kapacitásra történő bővítése. A telep fogadja a Tisza- tó I. körzetének (Sarud, Tiszanána, Ujlőrincfalva, Poroszló) szennyvizét is.

A fejlesztési területekről elvezetendő szennyvízmennyiség: Terület száma

Elvezetendő szennyvíz m3/d

1 2 3

7,2 86,4 18,0 28,8 7,2 85,5 174,6 7,2 158,4 67,5

4 6 7 8 9 10 Összesen —

—

—

640,8 m3Id 17,8 1/sec

Az 1-6 sz. területi egység a községi gravitációs hálózathoz csatlakoztatható. A 7. sz. hétvégi házas terület a jelenleg üdülőtelep Termál utca, Fűzfa utca környéki hálózathoz illeszkedik. A Jászsági Főcsatorna bal partján lévő 8. és 9. sz. bővítési terület összesen 165,6 m3/d= 4,6 1/sec többlet szennyvizét a K-I. sz. átemelőbe kell vezetni.

Vízrendezés Kisköre, a fokozottan belvízveszélyes területek közé tartozik.

54

A település teljes területére 1997-ben készítette el a Keviterv Aqva Kft. a csapadékvíz elvezetési terveket 67-68/1997 számmal, mely alapján folyamatosan került kiépítésre a hálózat. A kül- és belterületi vízelvezető rendszerek folyamatos karbantartásáról és tisztításáról gondoskodni kell annak érdekében, hogy belvíz általi kár ne történhessen. A külterületi KOTIVIZIG Rt. kezelésében lévő belvizes létesítmények mindkét partján 3,0-3,0 m sávot szabadon kell hagyni.

Árvízvédelem A Tisza árvízvédelmi töltését, annak védősávjait (a töltéslábtól számított 10-10 m szélességben) szabadon kell hagyni, azok igénybevétele csak a KOTIVIZIG Rt. engedélyével, egyedi elbírálás alapján történhet. A mentett oldali töltéslábtól számított 110, a vízoldali töltéslábtól számított 60 m-en belül anyaggödröt nyitni csak a KOTIVIZIG Rt. előzetes engedélyével lehet. A Tisza folyót, annak töltéseit, valamint a védősávokat érintő építési munkák tervezési szakaszában a KOTIVIZIG Rt. Arvízvédelmi és Folyószabályozási Osztályával egyeztetést kell tartani, majd az elkészült terveket meg kell küldeni az Igazgatóság részére kérve a szakhatósági hozzájárulás kiadását. A KÖTIVIZIG Rt. kezelésében lévő területeken a vízgazdálkodási célok elsődleges ellátását kell biztosítani, ezért a területeket érintő munkák során az Igazgatósággal egyeztetni szükséges.

ENERGIA KÖZMÍÍIIÁLÓZATOK Kisköre település szerkezeti rendszerének szabályozási tervkoncepciójával kapcsolatos fejlesztési területek energia közmű igényei az alábbiak szerint alakulnak: .

.

.

..

Fejlesztési terulet 1. 2. 3.

.

..

Villamosenergiaigeny (kM’) .

.

Távközlési fővonal . igeny (analóg egység)

.

Foldgázigeny (Nm /o)

.

.

.

150 1500 100

30 500 20

4.

500

180

5.

300

60

50 450 15 150 100

6.

1500

500

450

7. 8.

900 150

100 50

300 60

9.

1500

200

500

Száfloda Összesen

200 6800

60 1700

125 2200

vrnamosenergia- ellátás

55

A fent rögzített villamosenergia- igények kielégítésére a Kiskörei 120/20 kW-os alállomás szolgál, mint primer oldali táppont. Az igények közvetlen villamosenergia- ellátása a meglévő, illetve létesítendő 20 kW-os szabadvezeték hálózatról táplált Új 20/0,4 kW-os transzformátorállomásoktól történhet. A fogyasztói csatlakozások kisfeszültségű földkábeles és kisfeszültségű szabadvezetések hálózatok kiépítésével valósíthatók meg. A fejlesztési területek közterületeinek közvilágítására a létesítendő 20/0,4 kW-os transzformátorállomások közvilágítási kapcsoló szekrényeitől táplált, az útkategóriáknak megfelelő, az épített környezet esztétikai igényeit kielégítő, formatervezett tartószerkezetekre szerelt, egyedi jellegű földkábeles, vagy szigetelt szabadvezetékes hálózatokkal táplált NA fényforrásos lámpatestekkel történhet.

Földgázcllátás

(

A fejlesztési területek földgáz igényeinek kielégítése a korábban kiépült községi hálózatról történhet. Az egyes területi igények kapcsán számítani kell a terhelési súlypont eltolódásokra és ennek következtében Új körzeti gáznyomás- szabályozók telepítése. Innen építhetők tovább a tervezett Új létesítmények fdldgáz ellátását szolgáló gerincvezeték hálózatok. Távközlés A távközlési igények kielégítésének érdekében a meglévő Kiskörei gócpont, valamint a községi távközlési alépítményi és légkábeles hálózat fejlesztésre szorul. A tervezett közintézmények ellátására Új alépítményi, a tervezett lakó- és üdülőterületek ellátására pedig Új légkábeles távközlési hálózatokat kell kiépíteni a meglévő távközlési alépítményi hálózati táppontoktól kiindulóan.

vrnamosencrgia- hálózatok (14) A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erőművek, alállomások és villamosművek az 1pM 1 1/1984.(VIII.22) számú törvényerejű rendeletben, továbbá a MSZ 151, a MSZ 172 és a MSZ 7487 számú magyar szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek. (15) Villamosenergia- termelő Erőmű biztonsági övezete a területét határoló kerítéstől mérve plusz 15,0 méterig terjed. (16) Villamosenergia- átalakító alállomás biztonsági övezete a határoló kerítéstől mérve plusz 10,0 méterig terjed. (17) A föld feletti villamos energiát szállító szabadvezeték hálózatok biztonsági övezete a szélső vezetékszálak függőleges síkjától mérve mindkét irányban terjedően: Nagyfeszültségű 120 kW-os szabadvezeték esetében 13,0 m Középfeszültségű 20 kW-os szabadvezeték esetében szimpla felfüggesztéssel, külterületen 5,0 m kettős felfüggesztéssel 2,5 m —

—

-

56

(18) 20/ 0,4 kW-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, a körüljárhatóságot és 5,0 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni. (19) A meglévő és tervezett villamos szabadvezeték hálózatok további tervezési és kivitelezési munkálatai során be kell tartani a vonatkozó 1994. évi XLVII. törvény, illetve a 34/1995. (Wi.) Kormányrendelet és az 1/1967. (IV.28.) sz. NIM rendelet előírásait. Távközlési hálózatok (20) A távközlési légvezeték hálózatok, föld alatti kábelek és alépítmények a vonatkozó 1992. évi LXXII. sz. és az 1997. évi LXXVIII. sz. törvény, s 253/1997. (XII.20.) sz. Kormányrendelet és a 29/1999. (X.6.) sz. KHV rendelet értelmében, valamint a MSZ 7487. sz. szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen- légvezetékes távközlési hálózatok esetében a legszélső vezetékektől- mért 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed. (21) Föld alatti távközlési alépítményi és kábelhálózat esetében a tengelyvonaltól mért 1,0-1,0 m távolságig terjed. (22) A szabályozási terület távközlési és hírközlési alapellátása megfelelő, így közterületre Új antennák elhelyezésével nem számolunk. (23)

Hálózatbővítések esetében a területfejlesztés igényeihez igazított, a jelenlegi adottságoknak megfelelően a MSZ 7487. sz. szabvány előírásai szerint a közterületeken a meglévő távközlési oszlopok felhasználásával és/vagy Új oszlopsor kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével nyílik lehetőség. A tervezett távközlési hálózatoknak és megszakító létesítményeknek a terület 100%-os ellátását kell szolgálnia. Ide kell elhelyezni a törzs- és átkérő kábelhálózatokat is. A távbeszélő állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózatok részére a gyalogos közlekedés területsávja mellett a távközlési műtárgyak kiépíthetők minden utcában.

Gázvezeték hálózatok (24) Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáz nyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit az 1pM 6/1982. (V.6) számú törvényerejű, valamint a GOMBSZ rendeletei, továbbá a MSZ 7084. és a MSZ 7487. számú szabványok a nyomásfokozatoktól függően a csővezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedően az atábbiak szerint rögzíti: nyomásszabályozó berendezések esetében 15,0 m nagyközépnyomású hálózatoknál 9,0-9,0 m középnyomású hálózatoknál 6,0- 6,0 m —

—

—

(25) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSZ 7487. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0- 1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.

57

58