BALATONALMÁDI. dr. Óvári Ferenc Verseny utca József Attila utca által határolt terület SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG

BALATONALMÁDI

1

EGYEZTETÉSI ANYAG

A VOLT NEVELŐOTTHON ÉS KÖRNYÉKE

BALATONALMÁDI VOLT NEVELŐOTTHON ÉS KÖRNYÉKE dr. Óvári Ferenc – Verseny utca – József Attila utca által határolt terület

SZABÁLYOZÁSI TERV – EGYEZTETÉSI ANYAG MEGBÍZÓ Balatonalmádi Város Önkormányzata 8220 Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1. TERVEZŐ Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20. Tel: 439‐04‐90, (20) 913‐8575, (30) 506‐7760 [email protected], [email protected] Településrendezés, Ferik Tünde – okl. építészmérnök, vezető településrendező tervező építészet: TT/1É 13‐1259/06 Südi Beáta – építészmérnök Tájrendezés, Szilágyi Hajnalka – okl. táj‐ és kertépítészmérnök TK 01‐5257 Környezetvédelem: Kéthelyi Márton – okl. táj‐ és kertépítészmérnök Közlekedés: Lelkesné Frenyó Mária – közlekedéstervező építőmérnök KÉ‐T, K1‐d 01‐2319 Vízi közművek: Benson Tiborné – 01‐1239 Kovács Péter – T 01‐008 Energiaellátás‐hírközlés: Gléz Dezső – 01‐8635 2009. augusztus balmádi_vkz_egy_090703.doc

VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI

2

EGYEZTETÉSI ANYAG


TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ, ELŐZMÉNYEK .................................................................................................................................... 3 2. VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................................ 4 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK ........................................................................................................................... 5 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ................................................................................................................................... 5 SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ............................................................................................... 7 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ............................................................................................................................ 15 1. BEVEZETŐ .......................................................................................................................................................... 16 1.1. Alaptérkép .................................................................................................................................................. 16 1.2. A tervezési terület rövid ismertetése, elhelyezkedése .............................................................................. 16 2. A TERÜLETRE VONATKOZÓ HATÁLYOS TERVEK ELEMZÉSE ............................................................................... 17 2.1. 2000. évi CXII. Törvény a Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról .................................................................................................. 17 2.2. Hatályos településrendezési terv ............................................................................................................... 19 3. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT ....................................................................................................................... 20 3.1. Városrendezési tendenciák a területen ..................................................................................................... 20 3.2. A módosítási javaslat előírásai ................................................................................................................... 21 3.3. Környezetalakítási javaslat ......................................................................................................................... 23 4. ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLAT ................................................................................................................................. 24 4.1. Épített értékek ........................................................................................................................................... 24 4.2. Régészeti értékek ....................................................................................................................................... 24 5. TÁJRENDEZÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT .......................................................................................... 25 5.1. Zöldfelület .................................................................................................................................................. 25 5.2. Környezetvédelem ..................................................................................................................................... 25 6. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT .................................................................................................................. 26 6.1. Bevezető ..................................................................................................................................................... 26 6.2. Úthálózat .................................................................................................................................................... 26 6.3. Gyalogos és kerékpáros közlekedés ........................................................................................................... 28 6.4. Parkolás ...................................................................................................................................................... 29 6.5. Autóbusz közlekedés ................................................................................................................................. 29 6.6. Vasúti közlekedés ....................................................................................................................................... 29 6.7. Hajózás ....................................................................................................................................................... 30 7. KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT .......................................................................................................................... 31 7.1. Előzmények ................................................................................................................................................ 31 7.2. A tervezett beépítés ................................................................................................................................... 31 7.3. Vízi közművek ............................................................................................................................................. 31 7.4. Energia közművek ...................................................................................................................................... 33 7.5. Távközlés – Hírközlés – Telekommunikáció ............................................................................................... 35 MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................................ 37


BALATONALMÁDI

3

EGYEZTETÉSI ANYAG


1. BEVEZETŐ, ELŐZMÉNYEK Jelen dokumentum Balatonalmádi volt nevelőotthon területeként ismert, József Attila utca ‐ Verseny utca – Óvári Ferenc utca által határolt kb. 8 ha‐os területre készített szabályozási terv egyeztetési anyaga, amely Balatonalmádi Város Önkormányzatának megbízásából készült. A volt nevelőotthon és környékeként ismert területen fekvő földrészletek helyrajzi száma: 2347/1‐2, 2348‐2352 és, 2355‐2357. A Balatonalmádi teljes közigazgatási területén hatályos Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és Szabályozási terv 2005‐ben került jóváhagyásra. Időközben több magasabb rendű jogszabály is módosult, amelynek eredményeként jelen szabályozási terv készítésével párhuzamosan folyik a HÉSZ jogszabályi változások miatt szükséges módosítása is. Jelen terv a jelenleg hatályos szabályozási terv módosítása, amely a város egész területén hatályos szabályozási tervének részeként kerül majd jóváhagyásra. Jelen terv feladata kizárólag a tervezési területen alkalmazandó szabályozási előírások megfogalmazása, a település egyéb területeire, a HÉSZ egyéb fejezeteire nem terjed ki. A tervezési terület nagy részét fejlesztési szándékkal egy befektető megvásárolta, s annak érdekében, hogy ingatlanfejlesztésre alkalmassá tegye, szabályozási terv készítését kezdeményezte, mivel a tervezési területre a város hatályos Településrendezési terve Szabályozási terv készítésének kötelezettségét írja elő. A volt nevelőotthon területe és környéke Balatonalmádi Szabályozási tervében változtatási tilalommal terhelt terület, amelyre az összetett városrendezési feladatok megoldására részletesebb vizsgálatokon alapuló szabályozási terv készítendő. A munka előkészítéseként Befektető tárgyalásokat kezdeményezett Balatonalmádi Önkormányzat vezetőivel, s ezzel egyidejűleg megbízta a Völgyzugoly Műhely Kft‐t a településrendezési szerződést megalapozó településrendezési vizsgálatok elkészítésével. A településrendezési vizsgálatok elkészültét követően Befektető településrendezési szerződés keretein belül állapodott meg az Önkormányzattal a területen alkalmazandó szabályozási paraméterekről. A Településrendezési terv módosítását megalapozó vizsgálatok dokumentációja 2009. februárban elkészült. A vizsgálatokat követően a tervezési területre tervezők elkészítették a tervezési terület beépíthetőségét bemutató szabályozási koncepciót. A szabályozási koncepció készítése során tervezők egyeztetéseket folytattak a terület tulajdonosával, a város korábbi és jelenlegi főépítészével, az építési osztállyal és a város polgármesterével is. A szabályozási koncepcióban foglaltakat Befektető és az Önkormányzat megvitatta és az egyeztetési anyag elkészítésében állapodott meg. Jelen munkarész a korábban elkészült szabályozási koncepcióra épülő szabályozási terv egyeztetési anyaga, amely az egyeztetésben érdekelt államigazgatási szerveknek kerül megküldésre.


BALATONALMÁDI

4

EGYEZTETÉSI ANYAG


2. VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ A vizsgált terület Balatonalmádi hatályos Településrendezési tervével és az Önkormányzattal megkötött tervezési szerződéssel összhangban a Szabályozási terv készítésének kötelezettségével terhelt, a 71. sz. főút mellett fekvő, kb. 6 ha nagyságú terület. Ezen felül, Tulajdonos kérésére, a Szabályozási terv készítésének kötelezettségével terhelt területtől északra fekvő telektömb is a tervezési területhez került. Így a tervezési terület kiterjedése közel 8 ha. Elhelyezkedése és beépítetlensége folytán Balatonalmádi egyik kimagasló potenciállal rendelkező fejlesztési területe, amelyen egy jól megválasztott ingatlanfejlesztés az egész város életét pozitívan befolyásolhatja. A terület infrastrukturális adottságai nem akadályozzák annak fejleszthetőségét, korlátot elsősorban Balatonalmádi hatályos településrendezési terve jelent, ezért is indult meg annak módosítása. A tervezési terület nagy része magántulajdonban van, de e területek jelentős hányada egy kézben összpontosul, s emellett jelentős tulajdonhányadot tudhat magáénak a város önkormányzata is. A tervezési terület adottságai így nagyobb arányú fejlesztések lehetőségét hordozzák magukban, s ennek a tulajdonviszonyok is kedveznek. Semmiképpen sem kívánatos a terület felaprózódása, kisebb telkekre történő felosztása. A város hatályos rendezési terve is e szempontok alapján fogalmazta meg a területre vonatkozó szabályozási paramétereket úgy, hogy közben szem előtt tartotta a környező területek beépítettségének és használatának jellegét is. A környező tömbök üdülőterületből jellemzően kertvárosias lakóterületté váltak, ahol jellemzően 15‐20%‐os beépítettség a megengedett. Továbbra is cél olyan szabályozási előírások megfogalmazása, amelyek csak olyan épületek építését és csak olyan funkciók megtelepedését teszik lehetővé, amelyek nem zavarják a környező tömbök lakóit és nem rontják az ingatlanok értékét (pl. rálátás a Balatonra). Az előzetes egyeztetések egyértelművé tették, hogy a településszerkezeti terv területhasználatra vonatkozó előírásait módosítani nem szükséges, hiszen a jelenleg övezeti besorolás a terület sokoldalú hasznosítását teszik lehetővé. Szükséges azonban a terület közlekedési rendszerének átgondolása, elsősorban a vasúti átjárók tekintetében, amelynek eredményeképp módosulhat a településszerkezeti terv közlekedési elemekre vonatkozó része.


BALATONALMÁDI

5

EGYEZTETÉSI ANYAG


JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI

6

EGYEZTETÉSI ANYAG


Határozat tervezet ……………… sz. önkormányzati határozat Balatonalmádi város önkormányzatának képviselő‐testülete megállapítja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§ (3) bekezdésének b) pontja alapján Balatonalmádi 213/2003. (X.30.) határozattal jóváhagyott és 177/2005. (VI.30.) határozattal módosított településszerkezeti tervének módosítását. A határozat melléklete Balatonalmádi településszerkezeti tervlapjának módosítása.


BALATONALMÁDI

7

EGYEZTETÉSI ANYAG


Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat


BALATONALMÁDI

8

EGYEZTETÉSI ANYAG


Balatonalmádi város önkormányzat képviselő‐testületének …./2009 (……..) sz. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról szóló 16/2005. (VII.7.) sz. rendelet módosításáról Balatonalmádi város Önkormányzat Képviselő‐testülete a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésben biztosított felhatalmazás és az Épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés a) pontja szerint a Helyi Építési Szabályzatról szóló 16/2005. (VII.7.) sz. rendeletet az alábbiak szerint módosítja: 1.§ Általános rendelkezések /1/ Jelen rendelet hatálya Balatonalmádi dr. Óvári Ferenc utca – Verseny utca és József Attila utca által határolt területére terjed ki. /2/ A HÉSZ 1.§ /3/ bekezdése az alábbiak szerint kiegészül: 9. sz. melléklet: a 2005. VII. 7. után készült szabályozási tervek jegyzéke és térképe 10. sz. melléklet: a 2005. VII. 7. után készült szabályozási tervek tervlapjai /3/ A HÉSZ melléklete 9/a,b. sz. mellékletként kiegészül jelen rendelet 1/a,b. sz. mellékletével. /4/ A HÉSZ melléklete 10. sz. mellékletként kiegészül jelen rendelet 2. sz. mellékletével. 2.§ /1/ A HÉSZ 4.§ /11/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Amennyiben egy építési telek: - területe nem éri el az 550 m2‐t és/vagy; - szélességi mérete legfeljebb 15 %‐al kisebb, mint a /8/ bekezdésben meghatározott; új épület építése esetén elvi építési engedélyt kell kérni a telek beépítésével kapcsolatos, követelmények tisztázására.” /2/ A HÉSZ 4.§ /12/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Amennyiben egy építési telek: - kisvárosias lakóterület, - üdülőházas üdülőterület, - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, - településközpont vegyes terület építési övezetben fekszik, új épület építése esetén elvi építési engedélyt kell kérni a településképi és építészeti követelmények tisztázására.” 3.§ /1/ A HÉSZ 6.§ /1/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lki jellel szabályozott építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m‐es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.” /2/ A HÉSZ 6.§ /2/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „A kisvárosias lakóterületen: - lakóépület; - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; - sportépítmény; - szálláshely szolgáltató épület; - igazgatási épület; helyezhető el.” /3/ A HÉSZ 6.§ /3/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Az építési övezet építési telkein kivételesen sem helyezhető el: - üzemanyagtöltő állomás; - kézműipari épület; - termelő kertészeti építmény; - egyéb gazdasági építmény.”


BALATONALMÁDI

9

EGYEZTETÉSI ANYAG


/4/ A HÉSZ 6.§ /4/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Az építési övezet területén ‐ amennyiben az övezet egyéb előírásait kielégíti ‐ meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető, de új üdülőépület nem helyezhető el.” /5/ A HÉSZ 6.§ /5/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „A kisvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: övezeti beépítési jele módja Lki1 Lki2 Lki3 Lki4 Lki5 Lki6

SZ SZ SZ SZ SZ SZ

kialakítható legkisebb területe (m²) 8000 1500 K(900) K(900) K K‐U**

AZ ÉPÍTÉSI TELEK megengedett Építmények legnagyobb legnagyobb építmény‐magassága beépítettsége (%) (m) 20‐25*** 20 30 40 K* K*

8,0 6,0 7,5 6,5 6,5‐7,5‐9,0 12,5

mnimális zöldfelületi aránya (%) 40‐45‐50**** 60 50 35 50 50

K ‐ kialakult állapot SZ ‐ szabadonálló beépítés * ‐ lásd /6/ bekezdés ** ‐ lásd /7/ bekezdés *** ‐ lásd /15/ bekezdés **** ‐ lásd /16/ bekezdés”

/6/ A HÉSZ 6.§ /8/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a) új épület esetén a fő épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén; c) terepszint alatt (támfalgarázsként is); történhet.” /7/ A HÉSZ 6.§ /10/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Az építési övezet területén állattartást szolgáló építmények nem helyezhetők el.” /8/ A HÉSZ 6.§ /11/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Az építési övezetben az építési engedélyezési eljárást a 4.§ /12/ bekezdésben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze.” /9/ A HÉSZ 6.§ /12/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Az építési övezet területén a 4.§ (12) bekezdés szerinti elvi építési engedélyezési eljárás során az új épület terveit, ‐ a 4.§ (15) alapján ‐ a Városi Főépítész által irányított tervtanács előtt véleményezés céljából be kell mutatni.” /10/ A HÉSZ 6.§ az alábbi /15/ bekezdéssel egészül ki: „Lke1 építési övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség 20%, ami kereskedelmi szálláshely létesítése esetén 25%.” /11/ A HÉSZ 6.§ az alábbi /16/ bekezdéssel egészül ki: „Lke1 építési övezetben a kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke: a) kereskedelmi szolgáltató funkciójú épület építése esetén 40%; b) szálláshely szolgáltató funkciójú épület építése esetén 45%; c) egyéb esetben 50%.” /12/ A HÉSZ 6.§ az alábbi /17/ bekezdéssel egészül ki: „Lke1 építési övezetben a terepszint alatti beépítés maximális mértéke 35%.”


BALATONALMÁDI

10

EGYEZTETÉSI ANYAG


4.§ /1/ A HÉSZ 8.§ /3/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Az építési övezet építési telkein kivételesen sem helyezhető el: - üzemanyagtöltő állomás, - önálló főépületként kézműipari épület, és - egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény.” /2/ A HÉSZ 8.§ /4/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Az építési övezet területén ‐ amennyiben az övezet egyéb előírásait kielégíti ‐ meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető, de új üdülőépület nem helyezhető el.” /3/ A HÉSZ 8.§ /5/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „A településközpont vegyes terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: övezeti jele

Vt1‐(I) Vt2‐(V)** Vt3‐(I)*** Vt4 Vt5 Vt6 Vt7 Vt8 Vt9 Vt10 K O SZ Z * ** ***

beépítési módja SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ O O Z

kialakítható legkisebb területe (m²) 1ha 5000 3000 3000 K(900),900 K(550) K* K(900) K(700) K(550)

AZ ÉPÍTÉSI TELEK megengedett Építmények legnagyobb Minimális zöldfelületi legnagyobb építmény‐magassága aránya (%) beépítettsége (%) (m) 30 6,0‐7,5‐9,0 50 20 6,0 60 30/40 6,0‐10,0‐10,5 50 25 8,0 55 30/40 6,0‐9,0 50/40 30 6,0‐7,5 50 K* K* 50 30 6,0‐7,5 50 30/40 7,5 50/40 30/40 7,5‐9,0 50/40

‐ kialakult állapot ‐ oldalhatáron álló beépítés ‐ szabadonálló beépítés ‐ zártsorú beépítés ‐ lásd /6/ bekezdés ‐ lásd /7/ bekezdés ‐ lásd /8/ bekezdés”

/4/ A HÉSZ 8.§ /11/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Az építési övezetben az építési engedélyezési eljárást a 4.§ (12) bekezdésben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze.” /5/ A HÉSZ 8.§ /13/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Az építési övezet területén a 4.§ (12) bekezdés szerinti elvi építési engedélyezési eljárás során az új épület terveit, ‐ a 4.§ (15) alapján ‐ a Városi Főépítész által irányított tervtanács előtt véleményezés céljából be kell mutatni.”

5.§ /1/ A HÉSZ kiegészül az alábbi 52/A. §‐sal: „52/A.§ Egyedi építészeti előírások a dr. Óvári Ferenc utca ‐ Verseny utca – József Attila utca által határolt területre /1/ A területre vonatkozó előírások az SZTM1 számú szabályozási tervvel együtt alkalmazandók. /2/ A területen létesülő épületek egyeik homlokzatmagassága sem haladhatja meg az Óvári Ferenc utca szintjétől számított 12,0 m‐t. /3/ Kereskedelmi funkciójú épület építése esetén az eladótér bruttó alapterülete önálló rendeltetési egységenként nem haladhatja meg a 2500m2‐t.


BALATONALMÁDI

11

EGYEZTETÉSI ANYAG


/4/ A területen a beültetési kötelezettséggel terhelt területen többszintes növényzetet kell telepíteni. A beültetési kötelezettséggel terhelt terület közforgalmú épület építése esetén a telken létesítendő épületek megközelítése céljából feltáró úttal megszakítható. /5/ Az Lke1 építési övezetben a beültetési kötelezettség kereskedelmi funkciójú épület építése esetén, a szabályozási tervben meghatározottak szerint, egy szakaszon elhagyható abban az esetben, ha telken belül az elmaradt beültetéssel megegyező nagyságú területen összefüggő, többszintű fás beültetésű terület kerül kialakításra. /6/ A terület régészeti érdekű területnek minősül, ahol a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. /7/ A területen az építési engedély iránti kérelemnek kertépítészeti tervet is tartalmaznia kell. /8/ A 71. sz. főút érintett szakaszán különszintű gyalogosátkelő létesíthető. 6.§ /1/ A HÉSZ 53.§ (1) bekezdés d) pontja törlésre kerül. 7.§ /1/ Jelen rendelet a kihirdetést követő 60. napon lép hatályba. /2/ Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően kell alkalmazni. Balatonalmádi, 2009………………………… Ujlakiné Dr. Pék Éva Keszey János Jegyző polgármester VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI

12

EGYEZTETÉSI ANYAG


MELLÉKLETEK VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI

13

EGYEZTETÉSI ANYAG


1a. sz. melléklet „9/a. sz. melléklet 2005. VII. 7. után készült szabályozási tervek jegyzéke” Sorszám M1

Terület megnevezése Dr. Óvári Ferenc utca – Verseny utca – József Attila utca által határolt terület

„


Szabályozási Terv nyilvántartási száma SZTM1

BALATONALMÁDI

15

EGYEZTETÉSI ANYAG


ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK


BALATONALMÁDI

16

EGYEZTETÉSI ANYAG


1. BEVEZETŐ 1.1. Alaptérkép A tervezési munka hiteles földhivatali nyilvántartási alaptérképre készült, mely Balatonalmádi digitális DAT alapú térképe. Az alaptérkép a pontosítások következtében egyes elemeiben eltérést mutat a korábbi térképekhez képest, de ez érdemben nem befolyásolja a tervezést. 1.2. A tervezési terület rövid ismertetése, elhelyezkedése A vizsgált terület Balatonalmádi hatályos Településrendezési tervével összhangban a Szabályozási terv készítésének kötelezettségével terhelt, a 71. sz. főút mellett fekvő, kb. 6 ha nagyságú terület. Ezen kívül a Szabályozási terv készítésének kötelezettségével terhelt területtől északra fekvő telektömb is a terv részét képezi. A tervezési terület Balatonalmádi utolsó nagy kiterjedésű, belterületi beépítetlen területe. A város központjának közvetlen szomszédságában, attól délre található területet a Balaton parti területektől a 71. számú út és a vasútvonal választja el. Ez a mesterséges határ korlátozza a part menti területsáv megközelíthetőségét. A terület nagy része jelenleg jellemzően beépítetlen, gondozatlan növényzettel borított. Épületek a déli fekvésű, kisebb telkeken állnak, e területen lakóépületek és egy kisebb, kempingként hasznosított terület található. Az északi telkeken több használaton kívüli épület is áll, a korábbi iskola és nevelőotthon épületei, köztük a helyi védelem alatt álló pápai irgalmas nővérek egykori nyaralója. A tervezési területet nyugatról határoló, meglehetősen szűk dr. Óvári Ferenc utcán át halad a 71.sz. főút és a Felsőörs közötti közúti forgalom. A terület a helyi és helyközi buszok megállói és a vasútállomás közelsége folytán tömegközlekedési eszközzel is könnyen megközelíthető.


BALATONALMÁDI

17

EGYEZTETÉSI ANYAG


2. A TERÜLETRE VONATKOZÓ HATÁLYOS TERVEK ELEMZÉSE 2.1. 2000. évi CXII. Törvény a Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Az Országgyűlés ‐ figyelemmel arra, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén a táji, természeti és települési környezet minőségének védelme a megelőzés elvének érvényesítésével olyan véges és nehezen megújuló környezeti értékek megóvását szolgálja, amelyek a jelentős gazdasági potenciált képviselő üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez is szükségesek ‐ a térség kiegyensúlyozottabb területi fejlődése érdekében a területhasználat módjáról és szabályairól, valamint az előírások érvényesítésének garanciáiról a megalkotta az ún. Balaton törvényt. A törvény célja a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén az érintett önkormányzatok, szakmai‐, gazdasági‐ és társadalmi szervezetek egyetértésével a területrendezés alapvető feladatainak és szabályainak megállapítása. A Balaton törvény legutolsó módosítása 2008. decemberben történt. Balatonalmádi hatályos településrendezési terve 2005‐ben került jóváhagyásra, így nem tesz eleget maradéktalanul a hatályos Balaton törvényben előírtaknak. Az alábbiakban a Balaton törvénynek csak azon előírásait ismertetjük, amelyek érdemben befolyásolhatják a tervezési terület hasznosíthatóságát, illetve a készülő Szabályozási terv előírásait. A térségi szerkezeti terv Balatonalmádi teljes belterületét, így a tervezési területet is jellemzően települési területként szabályozza, ezen övezeti besorolás nem jelent korlátot a tervezési terület hasznosíthatóságára nézve. A térségi szerkezeti terv mellett a törvény kiemelt térségi övezeti tervlapokat is tartalmaz. Ezek közül a tervezési területet a történeti települési terület övezete (T‐2), a felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ‐1) és a települési terület övezete (U‐1) érinti. Történeti települési terület övezete (T‐2) „27. § (1) A történeti települési terület övezetének (T‐2) területét ‐ a kulturális örökségvédelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek állásfoglalása alapján ‐ a településrendezési tervekben a tényleges kiterjedésnek megfelelően a (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében szükség szerint védőövezetével együtt kell lehatárolni és e törvény előírásait a településrendezési tervekben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) A történeti települési terület övezete (T‐2) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a történeti települési terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) a település szabályozási tervében, a helyi építési szabályzatban és a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletben ‐ a külön jogszabályban meghatározottak szerint ‐ meg kell határozni, és elő kell írni a látványvédelmet, a településkép‐védelmet, a zöldfelületek fejlesztését, az épületek paramétereit, az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó előírásokat és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát; b) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; c) új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító és hulladékátrakó állomás nem létesíthető.” Mivel ilyen kiemelt térségi övezet a hatályos településrendezési terv készítése iején még nem érintette a települést, így a történeti települési terület nem került kijelölésre Balatonalmádiban. A hatályos településrendezési tervet azonban egy nagyon részletes örökségvédelmi hatástanulmánya alapozta meg. Így Balatonalmádi területén 75 db helyi védett épület/építmény és három nagy kiterjedésű helyi értékvédelmi


BALATONALMÁDI

18

EGYEZTETÉSI ANYAG


terület került kijelölésre. A hatályos helyi építési szabályzat ezen felül részletes építészeti előírásokat és a kilátás védelemre vonatkozó előírásokat is tartalmaz. A tervezési terület helyi értékvédelmi területtel nem érintett, egyedül egy helyi védett épület található rajta, amely védettség továbbra is fennmarad (erről lásd részletesen a 4.1. bekezdést) Az épített értékek védelméről jelenleg csak a helyi építési szabályzat rendelkezik, de a város önálló örökségvédelmi rendelete előkészítés alatt áll. Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ‐1) „31. § A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ‐1) tekintetében az OTrT által meghatározott kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség‐védelmi terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet előírásai mellett a következő előírások alkalmazandók: a) korlátozott vegyszer‐ és műtrágya‐használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható; b) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep ‐ kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás ‐ és vegyszertároló nem létesíthető.” A tervezési terület Balatonalmádi belterületén található beépítésre szánt terület, ahol mezőgazdasági tevékenység végzését, illetve új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep, hulladékátrakó állomás, valamint vegyszertároló létesítését a szabályozási előírások nem teszik lehetővé. Települési terület övezete (U‐1) „37. § A települési terület övezetén (U‐1): a) a településszerkezeti terveknek a történeti, építészeti, településszerkezeti, környezeti és természeti adottságokkal, valamint a felszíni vízrendezéssel, közművesítéssel, környezetalakítással, tájrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpart‐ rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni; b) új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki; c) az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni; d) a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni; e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.” Készítésének idején Balatonalmádi településszerkezeti terve a hatályos Balaton törvény előírásaival összhangban készült, jelen tervmódosítás a településszerkezeti tervet a területhasználat tekintetében nem érinti. A területen alkalmazott szabályozási előírások és a környezetben lévő épületek építménymagasságához való alkalmazkodás a Balaton törvény előírásainak figyelembevételével készült (lásd a „településrendezési javaslat” fejezetben). VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI

19

EGYEZTETÉSI ANYAG


2.2. Hatályos településrendezési terv Balatonalmádi területe a Balaton kiemelt Üdülőkörzethez tartozik, ezért a település településrendezési tervének a Balaton törvény előírásait figyelembe kell vennie. Ennek megfelelően Balatonalmádi településrendezési terve, amelyet 2005‐ben hagytak jóvá, a Balaton törvény akkori előírásaival összhangban, valamint az akkor érvényes egyéb jogszabályi előírások figyelembevételével készült el. Balatonalmádi településrendezési tervének jóváhagyása óta módosult „az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, a 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési tervről és a Balaton törvény is, valamint életbe lépett a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet „az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti‐műszaki dokumentációk tartalmáról”, amely jogszabályok előírásait ugyancsak figyelembe kell venni a vizsgált területre készítendő Szabályozási tervben. Fontos, a tervezési területet érintő, településszerkezeti jelentőségű szabályozási elem a Felsőőrsi út József Attila utcai kikötése a 2349 hrsz‐ú árok területén és környezetében. A Felsőőrsre vezető 7218. számú országos mellékút belterületi szakasza a Felsőőrsi út – Dr. Óvári Ferenc utca nyomvonalon, a tervezési területtől délre, a Határ csárdánál köt a 71. számú útba (József Attila utca). Az útszakasz szűk keresztmetszete és kedvezőtlen nyomvonalvezetése miatt a hatályos településszerkezeti‐ és szabályozási tervben a tervezési területen kiszabályozásra került egy 22 m‐es szabályozási szélességű új út, amely a Felsőőrsi út közvetlen kikötését hivatott biztosítani. A Felsőőrsi út új kikötésével szemben a hatályos településrendezési terv egy új vasúti átjáró létesítését javasolja a sportpálya és a Yacht kemping vonalában fekvő vasúti átjárók megszüntetését követően. Mivel a vizsgált terület déli része Balatonalmádi utolsó beépítetlen, összefüggő központi zöldfelülete, s a Településrendezési terv készítésekor a terület jövőbeni szerepét nem lehetett egyértelműen meghatározni, ezért a hatályos Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat részletesebb vizsgálatokon alapuló szabályozási terv készítésének kötelezettségét írta elő a területre. A részletes Szabályozási terv elkészültéig a területet változtatási tilalom terheli. Iránymutatásként azonban a hatályos Szabályozási terv megállapította a területre a szabályozásakor alkalmazandó keretértékeket, s a területet kisvárosias lakóterület építési övezetbe sorolta. Az építési övezetben legfeljebb 15%‐os beépítettség, 7,5 m‐es építménymagasság a megengedett, legalább 65%‐os zöldfelületi arány mellett, s a kialakítható legkisebb telekméret 1 ha. A szabályozási előírások szerint kisvárosias lakóterületen: • lakóépület, • a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület, • egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, • sportépítmény helyezhető el. Szálláshely szolgáltató épület, illetve igazgatási épület csak kivételesen, az érdekelt hatóságok hozzájárulása esetén létesíthető. Kisvárosias lakóterületen meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete bővíthető, tetőtere beépíthető, de új üdülőépület nem helyezhető el. Az építési övezet területén új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze. A területen az építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében a kialakítandó épületek funkciójának megfelelő parkolási igényeket és szociális épületeket a telken belül kell biztosítani. A tervezési terület északi részén fekvő 3 telek a terület déli részétől eltérően településközpont vegyes építési övezetbe került. Az építési övezetben legfeljebb 20%‐os beépítettség, 7,5 m‐es építménymagasság a megengedett, legalább 60%‐os zöldfelületi arány mellett, s a kialakítható legkisebb telekméret 3000m2. A településközpont vegyes területen: • lakóépület, • igazgatási épület, • kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, • egyéb közösségi szórakoztató épület, • egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, • sportépítmény, • parkolóház, • továbbá hulladékudvar helyezhető el. VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI

20

EGYEZTETÉSI ANYAG


Üzemanyagtöltő állomás, önálló főépületként kézműipari épület és egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény csak kivételesen, az érdekelt hatóságok hozzájárulása esetén létesíthető. Az építési övezet területén meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete bővíthető, tetőtere beépíthető, de új üdülőépület nem helyezhető el. Az építési övezet területén új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze. Annak érdekében, hogy a vizsgált terület összefüggő zöldfelületi jellege részben megmaradjon, az Építési törvény adta lehetőséggel élve, a Szabályozási terv a terület déli részén, a 71.sz. főút menti 35m‐es sávban, az északi részen pedig 10m‐es sávban beültetési kötelezettséget állapít meg. A teljes tervezési területre további korlátozást jelent a területtől keletre fekvő vasútvonal 50m‐es védőtávolsága, ami a terület keleti sávját érinti. Fontos, településszerkezeti jelentőségű szabályozási elem továbbá a Felsőőrsi út József Attila utcai kikötése a 2349 hrsz‐ú árok területén és környezetében. A Felsőőrsre vezető 7218. számú országos mellékút belterületi szakasza a Felsőőrsi út – Dr. Óvári Ferenc utca nyomvonalon, a tervezési területtől délre, a Határ csárdánál köt a 71. számú útba (József Attila utca). Az útszakasz szűk keresztmetszete és kedvezőtlen nyomvonalvezetése miatt a hatályos szabályozási tervben a tervezési területen kiszabályozásra került egy 22 m‐es szabályozási szélességű új út, amely a Felsőőrsi út közvetlen kikötését hivatott biztosítani. A Felsőőrsi út új kikötésével szemben a hatályos szabályozási terv egy új vasúti átjáró létesítését javasolja a sportpálya és a Yacht kemping vonalában fekvő vasúti átjárók megszüntetését követően. A szabályozási terv készítése során meg kell vizsgálni az új vasúti átjáró megvalósíthatóságának lehetőségét és korlátait. A város Településrendezési tervének általános módosítása jelenleg előkészítés alatt áll. A hatályos tervek módosítását elsősorban a jóváhagyását követően életbe lépett jogszabályi változások, valamint az időközben beérkezett lakossági észrevételek indokolják.

3. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT 3.1. Városrendezési tendenciák a területen A 2005‐ben jóváhagyott, jelenleg hatályos Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyását megelőzően, a Balatonalmádi területére készült Általános Rendezési Terv még a jelenlegitől eltérő jogszabályi környezetben, az OÉSZ alapján készült. Az akkori tervlapon a 2350 hrsz telek északi része és az attól északra fekvő területek intézményi területként szerepelnek, ahol – az iskola telkének kivételével ‐ kereskedelmi szálláshelyférőhelyek kialakítását engedélyezték az előírások. A terület déli részén található 2352 és 2355‐57 hrsz telkek ugyancsak intézményi besorolást kaptak, területükön idegenforgalom, kereskedelem és vendéglátás lehetőségét is biztosította a terv. A tervezési terület közepén elhelyezkedő 2351 hrsz telek területe a 71.sz. főútig kiterjesztett területsávban közparkként került szabályozásra. A hatályos rendezési tervben változtatási tilalommal terhelt területen a beépítési terv készítendő jelkulcs szerepelt. A területen a megengedett legnagyobb beépítettség 10%, míg a megengedhető legnagyobb építménymagasság 6,5 m volt. Megállapítható tehát, hogy a korábbi rendezési terv idegenforgalmi szempontból kiemelt szerepet szánt a vizsgált területnek, amely szerepet a Balaton idegenforgalmát kiszolgáló épületek létesítésének biztosítása mellett egy nagy kiterjedésű városi közpark kijelölésével tervezett erősíteni. Balatonalmádi hatályos településrendezési terve – a megnövekedett beépítési igények figyelembevételével ‐ a fentiekkel összecsengő szabályozási elemeket fogalmazott meg, más szabályozási eszközöket használva és természetesen az időközben megváltozott jogszabályokkal összhangban. A jelenleg hatályos településrendezési tervben kisvárosias lakóterületként kijelölt területen engedélyezhető funkciók köre bővült, a szálláshely‐ szolgáltatás és a kereskedelem mellett lakóépületek építése is megengedett, legfeljebb 15%‐ban. A területet északról, nyugatról és délről körülölelő tömbökben a hagyományosan hétvégiházas üdülőterületek fokozatosan kertvárosias lakóterületté váltak és így is kerültek szabályozásra, ahol a korábbi 15%‐os maximális beépíthetőség 20%‐ra módosult. Emellett az eredeti 4,5 m‐es építménymagasság több környező, elsősorban az északra fekvő telektömbökben – a meglévő épületek építménymagasságával összhangban ‐ 6,0‐9,0 m között került meghatározásra a megengedett legnagyobb építménymagasság. Időközben a keleti, part menti területeken is megengedetté vált a nagyobb arányú beépítések alkalmazása. A Balaton törvény korábbi, 2006. évben történt módosítása a Balaton parti kempingek beépíthetőségét 10%‐ról 15%‐ra emelte. A nem vízparti kempingekről külön nem rendelkezik, azok további szabályozását a vízpart‐ rehabilitációs kormányrendelet szerint kell meghatározni. A vízpart‐rehabilitációs kormányrendelet a maximális VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI

21

EGYEZTETÉSI ANYAG


beépíthetőségről azonban ugyancsak nem rendelkezik, a kempingterületekre vonatkozóan 8 méterben állapítja meg a kempingek területén megengedhető maximális építménymagasságot és 70%‐ban az aktív zöldfelület minimális mértékét, mely kb. 20% maximális beépíthetőséget eredményez. Ezek a jogszabályi változtatások lehetőséget kívánnak adni a kempingek nagyobb volumenű fejlesztésére, amelyet kihasználva már meg is indult a szomszédos kemping telektömbjét érintő szabályozási terv módosítása. Habár a város akkori képviselő‐testülete az ÁRT‐ben kijelölt új városi közpark kialakítását nem támogatta, felismerve a terület összefüggő zöldfelületének értékét, a 71. sz. főút menti beültetési kötelezettség és az építési telkeken biztosítandó 65%‐os minimális zöldfelületi arány előírásával biztosítottnak látta a terület jellegének megőrzését. 3.2. A módosítási javaslat előírásai A tervezési területet a hatályos településrendezési tervben foglaltakkal összhangban két részre osztva kezeljük. A tervezett módosítás a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó elemeinek módosítását nem igényli, az érintett területek övezeti besorolása és városszerkezeti szerepe nem változik. A településszerkezeti terv módosítása kizárólag a területet érintő vasúti átjárók rendszerének tervezett átalakítása miatt szükséges. (lásd Közlekedésfejlesztési javaslat) A tervezési területen tehát kizárólag a szabályozási paraméterek és előírások módosulnak. Fentiek alapján a két területrész különböztethető meg: • •

a Verseny utca – József Attila utca – Óvári Ferenc utca – 2349 hrsz‐ú árok által határolt terület, továbbiakban északi területrész; a József Attila utca‐ Óvári Ferenc utca és a 2349 hrsz‐ú árok által határolt terület, továbbiakban déli területrész.

A szabályozási előírásokat az elvégzett vizsgálatok, valamint a tulajdonos és az önkormányzat között létrejött településrendezési szerződésben foglaltak figyelembevételével állapítottuk meg. 3.2.1. Déli területrész Építési övezet besorolása: Kisvárosias lakóterület (Lki) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető: a) lakóépület, b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) sportépítmény, A kisvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető: a) szálláshely szolgáltató épület, b) igazgatási épület, c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény. d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület. A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el: a) termelő kertészeti építmény, b) üzemanyagtöltő, c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. Legkisebb kialakítható telek mérete: 8000m2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség legnagyobb megengedett mértéke: • kereskedelmi szálláshely funkció esetén 25%; • egyéb esetben 20% azzal a kikötéssel, hogy kereskedelmi funkció esetén önálló rendeltetési egységenként az eladótér nettó alapterülete nem haladhatja meg a 2500 m2‐t. A megengedett legnagyobb építménymagasság: 8,0 m A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: teljes közművesítettség


BALATONALMÁDI

22

EGYEZTETÉSI ANYAG


A zöldfelület legkisebb mértéke: • • •

kereskedelmi szolgáltató funkció esetén 40% szálláshely szolgáltató funkció esetén 45% egyéb funkció esetén 50%

Terepszint alatti maximális beépítettség: 35% Az alkalmazott szabályozási paraméterek a hatályos szabályozási tervben foglaltaknál intenzívebb beépítést tesznek lehetővé. Mivel a város vezetése nem elsősorban a lakóterületek bővülését, hanem egy magasabb szintű szálláshely‐szolgáltató épületegyüttes létrejöttét támogatja, ezért differenciált szabályozási előírások kerültek megfogalmazásra, amelyek szálláshely‐szolgáltató épület építése esetén megengedőbb paramétereket biztosítanak. A megengedett legnagyobb építménymagasság 8,0m, amely illeszkedik a területtől északra fekvő telektömbökben megengedett építménymagassághoz (9,0m), valamint a 71.sz. főút másik oldalán fekvő kemping tulajdonosa által szorgalmazott 8,0m‐es építménymagassághoz is. Az alábbi táblázat a hatályos szabályozási tervben és helyi építési szabályzatban rögzített paramétereket és a módosítási javaslat szerinti szabályozási paramétereket foglalja össze. Hatályos szabályozási paraméterek A déli területrészre vonatkozó a déli területrészen szabályozási paraméterek módosítási javaslata Kialakítható legkisebb 1 ha 8000 m2 telekterület mérete A beépítettség legnagyobb 20‐25% (az épülő épület funkciójától 15% mértéke függően) A megengedett legnagyobb 7,5 m 8,0 m építménymagasság A zöldfelület legkisebb mértéke 40‐45‐50% (az épülő épület 65 % funkciójától függően) Habár a minimális zöldfelület mértéke a hatályos tervekben foglaltaknál alacsonyabb értéken került megállapításra, a beültetési kötelezettséggel terhelt területen az Építési törvény figyelembevételével többszintes, összefüggő növényzetet kell telepíteni. A beültetési kötelezettséggel terhelt terület közforgalmú épület építése esetén – a településrendezési szerződésben foglalt megállapodásnak megfelelően ‐ a telken létesítendő épületek megközelítése céljából feltáró úttal megszakítható. A beültetési kötelezettség kereskedelmi funkciójú épület építése esetén, a szabályozási tervben meghatározottak szerint, egy szakaszon elhagyható, de a telken megmaradó zöldfelületnek többszintes fás beültetésűnek kell lennie. 3.2.2. Északi területrész Az északi területrész szabályozási előírásai a legnagyobb megengedett beépítettség és a legnagyobb megengedett építménymagasság kivételével a hatályos Helyi Építési Szabályzatban foglaltaknak megfelelőek. A megváltozott szabályozási paraméterek az alábbiak:

A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség legnagyobb mértéke

Hatályos szabályozási paraméterek az északi területrészen

Az északi területrészre vonatkozó szabályozási paraméterek módosítási javaslata

7,5 m

8,0 m

20%

25%


BALATONALMÁDI

23

EGYEZTETÉSI ANYAG


3.3. Környezetalakítási javaslat A következőkben több lehetséges beépítési javaslatot is ismertetünk, melyek mindegyikét lehetővé teszik a szabályozási előírások. Célunk bemutatni, hogy a differenciált szabályozási paraméterek esetén funkcionálisan hogyan tagolódhat a tervezési terület, s a különböző alternatívák milyen beépítéseket eredményezhetnek.

legkisebb kialakítható telek

Beépítési százalék

Beépíthető terület

Szintszám

Építmény‐ magasság

Szintterületi mutató

Beépíthető szintterület összesen

Minimális zöldfelület mértéke

Minimális zöldfelület mérete

2 5000 m

25%

2170 m2

2,67

8,0 m

0,67

5816 m2

55%

4774 m2

2 5000 m

25%

2192 m2

2,67

8,0 m

0,67

5876 m2

55%

4824 m2

Beépítési százalék

Beépíthető terület

Kereskedelem 2 8680 m Oktatási terület 2 8770 m

legkisebb kialakítható telek

Telekméret

ÉSZAKI TERÜLET

Építmény‐ magasság

Szintterületi mutató

Beépíthető szintterület összesen

Minimális zöldfelület mértéke

Minimális zöldfelület mérete

8000 m2

25%

10016 m2

2,67

8,0 m

0,67

26843 m2

45%

18029 m2

2 8000 m

20%

3313 m2

2,67

8,0 m

0,53

8778 m2

50%

8182 m2

Szintszám

Telekméret

DÉLI TERÜLET

A változat Szálloda 40064 m2 Lakóterület 16563 m2

B változat Kereskedelmi 2 egység 13000 m Szálloda 2 17000 m Lakóterület 2 26627 m

2

2

8000 m

20%

2600 m

2,67

8,0 m

0,53

6890 m2

40%

5200 m2

8000 m2

25%

4250 m2

2,67

8,0 m

0,67

11390 m2

45%

7650 m2

2 8000 m

20%

5325 m2

2,67

8,0 m

0,53

14112 m2

50%

13314 m2

20%

2

8,0 m

0,53

30012 m2

50%

28314 m2

C változat Lakóterület 2 56627 m

2

8000 m

11326 m

2,67

Mivel az érintett terület Balatonalmádi legnagyobb központi beépítetlen területe, így elsősorban – ahogy azt a szabályozási paraméterek is tükrözik – a kereskedelmi szálláshely létesítése támogatott a tervezési területen. (A változat) Megtörténhet azonban, hogy Befektető nem tudja a rendelkezésére álló terület teljes egészét szálláshely szolgáltató területként hasznosítani, így a terület kisebb telkekre tagolódhat és változatos területhasználat alakulhat ki. (B változat) A harmadik változat (C változat) pedig azt az esetet mutatja be, amikor a terület kizárólag kisvárosias lakóterületként hasznosul. E változat szolgálná a legkevésbé a város érdekeit, hiszen az egyik legmagasabb értéket jelentő és fejlesztési potenciált hordozó területén olyan funkció telepedne meg, amely a város más területein is megvalósulhatna.


BALATONALMÁDI

24

EGYEZTETÉSI ANYAG


4. ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLAT 4.1. Épített értékek A tervezési terület országos védelem alatt álló épület nem található. A tervezési területen található azonban a pápai Irgalmas nővérek egykori nyaralója, amely épület helyi védelem alatt áll. A nyaralóépületet a Paulai Szent Vincéről elnevezett Magyarországi Irgalmas Nővérek központi háza építtette a Veszprémi Rendház számára. A telekkönyvi adatok szerint az 1918‐ban vásárolt telken hamarosan (háborús évek ellenére) felépült a ház, mert már az 1923 évi kataszteri térképen szerepel. Az alagsor + földszint + emeletes épülethez csatlakozó földszintes, íves záródású nyílásokkal kialakított teraszra, még az 1930‐as években egy emeleti teraszt építettek, ahonnan gyönyörű kilátás nyílott annakidején a Balatonra. 1950‐ben államosították, mint egyházi tulajdont és a szomszédos Nevelőotthon (eredetileg az Országos Gyermekvédő Liga Zsófia Gyermekszanatóriuma) igazgatói lakása, valamint irodák kerültek bele. Napjainkban már csak nyomokban őrzi az eredeti, 1930‐as architektúráját. Jelenleg lakatlan és rendkívül leromlott állapotban hasznosításra vár. Az épület továbbra is helyi védelem alatt áll. A jövőben a város készülő helyi értékvédelmi rendelete fogja részletesen szabályozni az épített értékek helyi védelmét.

AZ ÉPÜLET EREDETI ÁLLAPOTÁBAN

AZ ÉPÜLET MA 4.2. Régészeti értékek A tervezési területen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adatszolgáltatása szerint régészeti lelőhely nincs, azonban a terület közvetlen közelében található 7343 és 7344 számon nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatók, melyek pontos kiterjedése nem ismert, ezért a tervezési terület régészeti érdekű területnek minősül.


BALATONALMÁDI

25

EGYEZTETÉSI ANYAG


5. TÁJRENDEZÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT 5.1. Zöldfelület A Helyi Építési Szabályzat módosítása a jelenleginél megengedőbb beépítési paramétereket határoz meg a tervezési területre, így a zöldfelület legkisebb mértékét illetően is. Az épület funkciójától függően 10‐20%‐kal csökkenti a módosítás a zöldfelület legkisebb mértékét, azonban a terület továbbra is képes megőrzni a zöldfelületi jellegét azáltal, hogy a szabályozott értékek az OTÉK‐ban előirányzott érték többszöröse. A dr. Óvári Ferenc – Verseny utca – József Attila utca által határolt területen viszonylag jó kondicionáló zöldfelület található, melynek egyik meghatározó eleme a déli területrészen a 71. sz. főút mellett húzódó 30‐40 m széles, pionír fajokból álló társulás. A terv egyik fontos része, hogy a hatályos szabályozási terv előírásait megőrizve a főúttól nyugatra a déli területrészen 35 m, az északi területrészen 10 m széles sávban beültetési kötelezettséget ír elő. Kiemelkedő feladata van ennek a zöldfelületnek, hiszen pufferterületként szolgál a 71. sz. főút forgalmából eredő környezeti hatások (levegőszennyezés, zajterhelés) mérséklésében. A növénysáv jelenleg vegyes egészségi állapotú és esztétikai értékű, változatos fajösszetételű állomány, mely az elöregedés fázisába lépett. A beültetési kötelezettséggel érintett területrészen az állomány felújításáról gondoskodni kell, mely során figyelembe kell venni a kilátási‐rálátási viszonyokat, hiszen a megengedett legnagyobb építménymagasság is növekedett a területen. A beültetési kötelezettséggel terhelt ingatlanokon az építési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell kertépítészeti tervet is. 5.2. Környezetvédelem A környezeti elemek szempontjából a Helyi Építési Szabályzat módosítását követően a környezeti állapotban – zajterhelés, felszíni‐ és felszín alatti vizek, talaj, hulladékkezelés ‐ számottevő változás nem történik. A területre vonatkozó és rendelkezésre álló mérési adatok alapján megállapítható, hogy Balatonalmádi levegőjének minősége megfelelő. A kereskedelmi, idegenforgalmi funkció megjelenésével várható, hogy a területen található funkciók forgalmat generálnak, azonban ettől nem várható környezeti terhelés jelentős növekedése. A dr. Óvári Ferenc utcai ingatlanok védelme érdekében cél, hogy a forgalmat a József Attila utca felől oldják meg a kereskedelmi, idegenforgalmi funkciójú ingatlanok, s csak a célforgalom kerüljön a lakófunkciójú ingatlanok esetén a dr. Óvári Ferenc utcába. A területet érő környezeti hatások csökkentése érdekében – a 5.1. fejezetben foglalt – 71. sz. főút melletti, 35 m széles, beültetési kötelezettséggel terhelt területsáv kiemelkedő jelentőségű.


BALATONALMÁDI

26

EGYEZTETÉSI ANYAG


6. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT 6.1. Bevezető A jelenleg hatályos településrendezési terv a területet érintő vasúti átjárók rendszerének egyszerűsítését javasolja, melynek eredményeként a városi sportpálya és a Lottó üdülőtelep közötti, valamint a Yacht kemping előtti vasúti átjárók megszüntetésre kerülnének, s helyettük egy új vasúti átjáró épülne, a tervezett Felsőőrsi út új csomópontjában. Jelen tervkészítés folyamán a vasúti átjáró kérdésében tervezők már folytattak egyeztetéseket a MÁV illetékes munkatársaival. A két jelenleg nem megfelelő műszaki kialakítású vasúti átjáró megszüntetését és a területen egy megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező vasúti átjáró kialakítását mind tervezők, mind a MÁV munkatársai támogatandónak tartják. Javaslatunk szerint azonban a hatályos szabályozási tervtől eltérően egy új vasúti átjáró létrehozása helyett az egyik, már meglévő átjáró átépítése lenne célszerű. Ezért a szabályozási terv módosítása a városi sportpályánál található meglévő vasúti átjáró megtartását és továbbfejlesztését, valamint a Yacht kemping előtti vasúti átjáró megszüntetését javasolja, s új vasúti átjáró kijelölését nem tartalmazza. A Felsőörsi út és a 71. sz. főút összekötését a terv a jelenleg hatályos szabályozási tervvel összhangban továbbra is tartalmazza, annak ellenére, hogy az útszakasz megvalósítása rövidtávon nem várható, azonban hosszútávon mindenképpen szükséges a város közeledési rendszerének javítása érdekében. 6.2. Úthálózat A tervezési terület településen belüli, illetve szomszédos településekkel való közúti kapcsolatát meghatározóan a 71. számú főút (József Attila út) biztosítja. A főútvonal távlatban várható forgalomterhelését és forgalom összetételét az alábbi táblázat mutatja be: 2030 év

ÁNF E/nap

Személy gk. j/nap

Tehergk. j/nap

Autóbusz j/nap

Motor j/nap

Nehéz jármű j/nap

átlag *

12.105

6.818

1.608

120

55

369

* számított érték ÁNF: átlagos napi forgalom E: személygépjármű egyenérték J: jármű

A 71. sz. főút Balatonfűzfő és a 84. sz. főút közötti szakaszán, a júliustól – augusztusig terjedő időszakban a forgalom nagysága 1,90 – 2,20‐szor nagyobb az évi átlaghoz képest. Csúcsforgalom idején a 2,2‐es szorzó alkalmazásával 2030‐ban az ÁNF=26.631 E/nap. A 71. sz. főút terhelésének nagyságára és forgalmi összetételére hatással lehet a Veszprém ‐ Tapolca között átépülő 7301 sz. összekötőút, mely lényegében a 71. sz. főúttal párhuzamos kapcsolatokat biztosít. A 7301 sz. út tervezett tehermentesítő szerepe akkor lesz érzékelhető a településen, ha az kiépül a 75‐ös útig (Keszthelyig), megépülnek a tervezett település elkerülő szakaszok, és a 71. sz. főúttól az észak‐déli átkötések. A közúti hálózatfejlesztés a 71. sz. főút átmenő forgalmának csökkenését eredményezheti. Balatonalmádiban jelenleg a tervezési terület a 71. számú útról, a Verseny utcáról és a Dr. Óvári Ferenc utcáról egyaránt megközelíthető. A tömbben tervezett fejlesztések lakóterület, szálloda, kereskedelem, amit a terv három változatban javasol. A Felsőörsi úttól keletre eső terület mindhárom változatban azonos, a nyugatra eső területen belül a különböző beépítések aránya adja a változatokat, melyek mértékét a parkolási fejezet táblázatai tartalmazzák. A városi főúthálózatának hiányzó eleme a Felsőörsi út és a 71. sz. főút közötti direkt – Dr. Óvári Ferenc utcát nem érintő – kapcsolat. A hatályos szabályozási tervben a Felsőörsi út 22,0 m‐es szabályozási szélességgel került kiszabályozásra a jelenlegi út folytatásaként, keresztezve a 71‐es számú utat, és vasutat a parti sáv irányába. A jelenleg meglevő két vasúti keresztezés helyett, (AS 513+83, és AS 516+44 sz. szelvényben lévő) az AS 515+73 sz. szelvényben új vasúti ‐ közúti átjáró építését javasolva. A szabályozási tervben megvizsgáltuk ennek a csomópontnak megépíthetőségét, melyet az alábbi ábra tartalmaz.


BALATONALMÁDI

27

EGYEZTETÉSI ANYAG


A Felsőörsi úti 71. számú csomópont parti sáv irányú kapcsolattal

Az út továbbvezetése a parti sáv irányába, a csomópont kialakítása, és a tervezett szintbeni vasúti keresztezés az alábbiak miatt nem szerencsés: − a vasúti jelzőberendezéssel összehangolt közúti jelzőlámpás forgalomirányítás a négyágú csomópont esetében bonyolult és költséges, − a létesítendő vasúti keresztezésnél a belátási háromszög nem biztosítható (V=400 m), − az út egy nyílt vízelvezető árok működését zavarja, − a vasút és a vízpart közötti terület Tempo 30‐as forgalomcsillapított, kizárólag célforgalom számára javasolt terület, melyhez direkt kapcsolni egy magasabb rendű út forgalmát nem szerencsés. Eltérően a hatályos szabályozási tervtől, javaslatunk szerint a Felsőörsi utat a 71. számú útig kell csak kiépíteni, és ahhoz háromágú „T” csomóponttal csatlakoztatni. A csomópont kialakítása így mind szerkezeti, mind forgalomtechnikai szempontból lényegesen egyszerűbb megoldást eredményez. A tervezett csomópontban mindenirányú kapcsolat biztosított, a Felsőörsi út irányába önálló balra kanyarodó sáv kiépítése javasolt, hogy a főút forgalma ne torlódjon vissza. A Verseny utca meglévő vasúti kereszteződésénél a csomópont kialakítására két alternatívát ábrázoltunk: 1. változat: a jelenlegi forgalmi rend megtartása; 2. változat: önálló balra kanyarodó sáv kialakításával a parti sáv irányába. A 2. változat a távlati forgalom növekedés függvényében válhat szükségessé.


BALATONALMÁDI

28

EGYEZTETÉSI ANYAG


A Felsőörsi út csatlakozásnál a gyalogos átkelőhely biztonságos gyalogos és kerékpáros átvezetését szolgálná a keresztirányú „lassító” csíkozással történő előrejelzés. A csomópontoknál és közvetlen környezetükben elsősorban a gépjárművek hatékony sebességcsökkenését, az előírt sebesség betartását (lakott területen 50 km/ó) kell elérni a gyalogosok biztonságos átközlekedéséhez. A Verseny utca és a parti út (Véghely Dezső utca) csatlakozását megtartottuk, meglévő vasúti keresztezés és biztonsági berendezések változatlanul maradnak, a vonatkozó előírások szerint szükséges rálátási háromszögön belül a zavartalan belátást biztosítani kell a meglévő útcsatlakozáson keresztül. A tervezett utak keresztmetszeti elrendezését a javasolt keresztszelvényen c. rajz tartalmazza. A tervezésnél az ÚT 2‐1.201:2008 és az ÚT 2‐1.225:2005 Útügyi műszaki előírásokat tartottuk be. 6.3. Gyalogos és kerékpáros közlekedés A tervezési területet közvetlenül nem érinti a meglévő országos kerékpár‐úthálózat "Balaton körüli kerékpárút”‐ ja. A tervezési területen megvalósuló építmények rendeltetésszerű használatához szükséges kerékpárokat telken belüli javasoljuk elhelyezni, melyek számát az alábbi táblázatok tartalmazzák. ”A” Megnevezés

Déli terület

szálloda lakóterület

Északi terület

kereskedelem meglevő iskola

Tervezett beépítés nettó bruttó m2 m2 26.843 540 szoba (8.778) 100 lakás 100 lakás 5.816 2.900 m2 5.878

Kerékpár/db OTÉK szerint tervezett szükséges 72 72 100 100

‐

21

21

‐

‐

„B” Megnevezés

Déli terület Északi terület

kereskedelem szálloda lakóterület kereskedelem meglevő iskola

Tervezett beépítés nettó bruttó m2 m2 6890 3445 m2 11390 230 szoba (14112) 180 lakás 180 lakás 5.816 2.900 m2 5.878

‐

Kerékpár/db OTÉK szerint tervezett szükséges 23 23 30 30 180 180 21

21

‐

‐

„C” Megnevezés

Déli terület

lakóterület

Északi terület


Tervezett beépítés nettó bruttó m2 m2 (30012) 400 lakás 400 lakás

Kerékpár /db OTÉK szerint tervezett szükséges 400 400

5.816

2.900 m2

21

21

‐

‐

‐

‐

A gyalogos közlekedést a csomópontokban gyalogos átvezetés segíti, a tervezett út, illetve a meglévő utak mentén, a hiányzó járdák kiépítését javasoljuk. A szabályozási előírások lehetővé teszik továbbá, hogy a 71. sz. főutat külön szintű gyalogosátjáró keresztezze. VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI

29

EGYEZTETÉSI ANYAG


6.4. Parkolás A tervezési területen belül a parkolást a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő módon és mennyiségben (OTÉK szerint) telken belül kell biztosítani. A fejlesztés keretében három beépítési változat került kialakításra, melyek rendeltetésszerű használatához szükséges parkolók számát az alábbi táblázatok mutatják be: Parkolási mérleg „A” változat Megnevezés

Déli terület

szálloda lakóterület

Északi terület


Tervezett beépítés nettó bruttó m2 m2 26.843 540 szoba (8.778) 100 lakás 100 lakás 5.816 2.900 m2 ‐

‐

Parkoló/db OTÉK szerint tervezett szükséges 540 P140 G400 100

P100

‐

150

P60

G90

‐

‐

‐

Parkolási mérleg „B” változat Megnevezés

Déli terület

kereskedelem szálloda lakóterület

Északi terület


Tervezett beépítés nettó bruttó m2 m2 6890 3445 m2 11390 230 szoba (14112) 180 lakás 180 lakás 5.816 2.900 m2 ‐

‐

Parkoló/db OTÉK szerint tervezett szükséges 182 P182 ‐ 230 P60 G170 180

P180

‐

150

P60

G90

‐

‐

‐

Parkolási mérleg „C”változat Megnevezés

Déli terület

lakóterület

Északi terület


Tervezett beépítés nettó bruttó m2 m2 (30012) 400 lakás 400 lakás

Parkoló/db OTÉK szerint tervezett szükséges 400

P400

‐

5.816

2.900 m2

150

P60

G90

‐

‐

‐

‐

‐

6.5. Autóbusz közlekedés A település autóbusz közlekedését a Balaton Volán Zrt. busz közlekedése jelenti. A Volán Zrt. menetrendszerinti járatai a településen belül található megállóhelyeken biztosítani tudják a felmerülő utazási igényeket. A tervezési terület térségében is található autóbusz megállóhely. A jelenlegi ellátottság és a hozzá kapcsolódó létesítmények fejlesztése nem indokolt. 6.6. Vasúti közlekedés Balatonalmádit a 29. számú Székesfehérvár‐Tapolca vasútvonal a 71. számú úttal párhuzamosan keresztezi. A vasúti megállótól nyugati, Tapolca irányába három vasúti átjáró (jelzőlámpás, félsorompóval biztosított) teszi lehetővé a parti sáv és a 71. sz. főúti közötti kapcsolatot. A három átjáróból kettő a tervezési terület térségében van. A Verseny utcait, az AS 513+83. számú átjárót megtartása javasoljuk.


BALATONALMÁDI

30

EGYEZTETÉSI ANYAG


A Campingnél lévő AS 516+44 számú szelvényben lévő vasúti átjáró megszűntetését javasoljuk a Felsőörsi út meghosszabbítása, és 71. sz. főúti csatlakozását biztosító csomópontja kiépítésével egyidejűleg. Ez a vasúti átjáró ma is szűk, balesetveszélyes. A terv javaslata egyeztetésre került a MÁV Vezérigazgatósággal. (lásd melléklet) 6.7. Hajózás A tervezési terület nem határos a vízparttal, attól a vasútvonal és a főútvonal is elválasztja. Ennek megfelelően a hajózás kérdésköre nem érinti a tervezési területet. Balatoni hajó közlekedés idény szerint változó menetrendszerinti járatokkal szolgálja elsősorban az idegenforgalom közlekedését.


BALATONALMÁDI

31

EGYEZTETÉSI ANYAG


7. KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT 7.1. Előzmények A meglévő közműhálózatok vízszintes és magassági vonalvezetését a Pannon Geodézia Kft. által rendelkezésünkre bocsátott digitális állomány, illetve üzemeltetői nyilvántartási adatok és helyszíni szemrevételezés alapján, a mellékelt K‐1, K‐2 jelű helyszínrajzokon tüntettük fel. 7.2. A tervezett beépítés A Vt övezetbe tartozó terület jelenleg érvényes beépíthetősége 20%, mely a jelen terv szerint 25%‐ra növekszik. A min. telekméret 3000 m2. Az Lki övezet beépíthetősége a jelenlegi 15%‐ról 20‐25%‐ra növekszik. A min. telekméret 8000 m2. Jelen terv a megnövekedett beépíthetőség által szükségessé tett többlet közműigények ellátására tesz szakági javaslatot. 7.3. Vízi közművek Vízellátás Balatonalmádi város vízellátását az Észak‐kelet‐balatoni Regionális Vízmű hálózatáról (ÉKBRV) biztosítják. A rendszer ellátási körzete a Balatonakali–Balaton‐fűzfő közötti partszakasz települései és Felsőörs. A rendszer fő vízbázisai a balatonfüredi és balatonalmádi felszíni vízmű és számos mélyfúrású kút, illetve forrás. A regionális hálózat A Balatonfüred – Balatonalmádi között kiépített hálózaton átemelő gépházak segítségével történik a vízátadás. Az Alsóörs Római úti átemelőtől kiépített ∅300‐as vezeték a káptalanfüredi ∅200‐as hálózathoz csatlakozik, mely a balatonalmádi vízműig tart. A városi hálózat jelentős elemét képezi a tervezési területre déli irányból érkező ∅200 ac. alapzónai vezeték, mely a Véghelyi Dezső utcán épült, a Verseny utcáig. Erről a vezetékről a szennyvíz átemelőnél ágazik le egy ∅150 ac. vezeték, mely a MÁV vonalát keresztezi, majd a József Attila utcán kétfelé ágazik. Az északi ág a Verseny utcáig, a déli ág az Óvári utcai átemelőig tart. A Verseny utcai és a dr. Óvári Ferenc utcai csatlakozó hálózat ∅100 ac. csövekből épült. A hálózat érintett szakaszán négy db. tűzcsap üzemel. Nyomásviszonyok szempontjából a terület kedvező helyen fekszik, tekintve, hogy a terep 113,30‐105,60 m Bf. szintek között, a Budai Nagy Antal utcai 300 m3‐es tározómedence túlfolyószintje 165,0 m Bf., a 2000 m3‐es tározómedence túlfolyószintje 167,30 m Bf. szinten helyezkedik el. A terület ivóvíz ellátása a körvezeték hálózatnak és a magassági elhelyezkedésnek köszönhetően biztonságosnak tekinthető. A tervezett létesítmények vízigénye: Vt jelű terület: Lki jelű terület: összesen:

35,3 m3/d = 1,0 l/sec 114,5 m3/d = 3,2 l/sec 149,8 m3/d = 4,2 l/sec

A külső tűzivíz szükséglet A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet szerint a hálózaton biztosítani kell az alábbiak szerint: Vt jelű terület: 2100 l/p Lki jelű terület: 2400 l/p Az oltóvíz szolgáltatás lehetőségei A dr. Óvári Ferenc utcai ∅100 ac. vezetékről v=2,5 m/sec vízsebesség mellett Qtű = 1200 l/p vízmennyiség vételezhető, mely egyszintes beépítésnél 500,0 m2, 2‐5 szintig 714 m2 nagyságú tűzszakasz létesítését teszi lehetővé. A József Attila utcai ∅150 ac. vezetékről azonos vízsebesség mellett Qtű = 2700 l/p vízmennyiség vehető le, mely egyszintes beépítésnél 2500 m2, 2‐5 szintig 3570 m2 nagyságú tűzszakasz kialakítására ad lehetőséget. A hálózaton a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m. megközelítési távolságra föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. A tűzcsapokat egymástól 5 m‐en belül nem szabad elhelyezni. VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI

32

EGYEZTETÉSI ANYAG


Szennyvízelvezetés és tisztítás A regionális rendszer Balatonalmádi szennyvízcsatornázását az 1983‐ra kiépült Észak‐kelet‐balatoni regionális szennyvízelvezető főműrendszer tette lehetővé, melynek bővítésével alakult ki a jelen állapot szerinti hálózat. A térség településeinek gravitációs főgyűjtő csatornái a parti sávban épített átemelőkbe csatlakoznak, melyekből nyomócsövön északkeleti irányban ‐ többszöri átemelés után – a Balatonfűzfő térségében lévő szennyvíztisztító‐telepre jut a szennyvíz. A nyersvíz nyomócső mellett – a Balatonfüred‐i és a Balatonfűzfő‐i szennyvíztisztító‐telep között épült egy tisztított szennyvizet szállító átemelő és nyomócső hálózat. A helyszínrajzon jelölt VI. sz. regionális átemelőtől a nyers szennyvíz nyomóvezeték ∅400 ac. mérettel a Véghelyi Dezső utca, míg a tisztított szennyvizet szállító ∅500 ac. nyomócső a Szent László sétány vonalán épült. A települési hálózat A VI. sz. regionális átemelő fogadja be a Véghelyi Dezső utcán két irányból érkező ∅30 ma. csövekből épült gravitációs hálózatot. Az északi ág gyűjti össze a Verseny utca felől elvezetésre kerülő szennyvizet. A déli ágba torkollik a dr. Óvári Ferenc utcán épült ∅40 ac. csatorna, mely a tervezési területen lévő ingatlanok házi bekötőcsatornáit fogadja be. Az elvezetésre kerülő szennyvíz mennyisége: Vt jelű terület: 31,8 m3/d = 0,9 l/sec Lki jelű terület: 103,1 m3/d = 2,9 l/sec összesen: 134,9 m3/d = 3,8 l/sec A szennyvíz közcsatornába történő vezetésénél törekedni kell a meglévő házi bekötőcsatornák felhasználására. Felszíni és csapadékvíz elvezetés Balatonalmádi a felszíni vízelvezetés szempontjából rendkívül kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik. A település belterülete 775 ha, míg a hozzá tartozó vízgyűjtő terület 4238 ha, tehát a város területét jelentős külvíz terheli. A külvizek a város területét érintve folynak le a befogadó Balatonba. A tervezési terület túlnyomó részéről lefolyásra kerülő csapadékvizek közvetlen befogadója a dr. Óvári Ferenc utca déli részén lévő árokhálózat, illetve a József Attila utca mentén épült ∅30/b csapadékcsatorna. Előbbi a CS 8‐0‐0, utóbbi az Lki övezetbe tartozó terület északi határát képező CS 7‐0‐0 jelű települési fő vízelvezető árokba vezeti a csapadékvizet, melyen keresztül az a Balatonba kerül. A CS 7‐0‐0 jelű települési fő vízelvezető árok Dr. Óvári Ferenc u.‐József Attila u. közötti szakasza a továbbiakban is nyílt árok marad, melyet korláttal kell elválasztani a Felsőörs felé vezető forgalmi sávtól. A tervezési területről lefolyásra kerülő csapadékvíz mennyisége: Terület

Vízgyűjtő terület (ha) 1,90 7,14

Lefolyásra kerülő csapadékvíz (l/sec) jelenleg terv szerint többlet 57,8 86,6 28,8 187,6 325,6 138,0

Befogadó terhelése jele (l/sec) Vt jelű Cs 7‐0‐0 86,6 Lki jelű Cs 7‐0‐0 135,8 Cs 8‐0‐0 189,8 A területi egységek vízelvezetését a befogadó korlátozott mélysége miatt felszínközeli fedett árok, illetve folyóka rendszer építésével javasoljuk megoldani, melyek hordalékfogó műtárgyon keresztül kötendők be a települési főárkokba. A József Attila utca vonalával párhuzamos fő vízelvezető fedett árok fogadja be a kialakításra kerülő ingatlanokról lefolyásra kerülő csapadékvizet, az árokhoz csatlakozó, belső folyóka rendszeren keresztül.


Befogadó vízfolyás

BALATONALMÁDI

33

EGYEZTETÉSI ANYAG


7.4. Energia közművek Villamosenergia‐ellátás Középfeszültségű hálózat Balatonalmádi és környéke villamosenergia‐ellátása 22 kV‐os feszültségszintű középfeszültségű elosztóhálózati vezetékrendszerrel a Veszprémi és az Aszófői 132/22 kV‐os villamos alállomások között kiépített 57. és 59. számú szabadvezetékes gerinchálózatokon keresztül történik. A városközpont villamosenergia‐ellátása a fenti két gerincvezetéket összekötő 58. sz. 22 kV‐os (1 jelű) földkábel hálózattal valósult meg, mely a József Attila út nyugati (páratlan) oldalán érkezik a területre, majd a szemközti 2313/13 hrsz. alatti TVSK vízi sporttelep magasságában vált át szabadvezeték hálózatra. A tóparti regionális szennyvízátemelő telepek kizárólagos villamosenergia‐ellátására egy önálló (2 jelű) középfeszültségű földkábel hálózat épült ki a Litéri 132/22 kV‐os alállomásról. A hálózat a Szent László sétány vonalán közelíti meg a területet, és a 2311, és a 2313/13 hrsz. alatti ingatlanokon keresztül érkezik a 2314 hrsz. alatti szennyvízátemelő telep területére. A szennyvízátemelő telep területén felfűzi, annak üzemét ellátó 22/0,4 kV‐os VHTRk típusú transzformátorállomást és a területről kilépve a kerékpárút mentén elhagyja a körzetet. A József Attila úti 22 kV‐os szabadvezeték hálózatról ágazik le, az úttestet és a vasútvonalat keresztezve a szennyvízátemelő telepen lévő 1‐33 sz. 22/0,4 kV‐os OTR állomást tápláló szabadvezeték szakasz. Ez a transzformátorállomás biztosítja az átemelő telep tartalék, valamint a környező ingatlanok 0,4 kV‐os ellátását földkábeles csatlakozással. A terület kisfeszültségű hálózatát tápláló 1‐8 sz. 22/0,4 kV‐os VHTRk állomás a József Attila út nyugati (páratlan) oldalán került telepítésre. A szabályozási terv szintjén, a két beépítési terület többlet villamosenergia‐igénye az alábbiak szerint becsülhető: Vt terület: 210 kW Lki terület: 1.000 kW összes becsült többlet igény: 1.210 kW A beruházási költségmegosztás a VET (A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. Törvény), valamint a végrehajtására vonatkozó 47/2002. (XII. 28.) GKM rendelet, és az azt módosító 58/2005. (VII. 7.) GKM rendelet (a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről) alapján történik. A lakossági fogyasztóknál – a meglévő hálózatra való csatlakozási‐díjtól mentes – lakásonkénti csatlakozási értéke: 1x32A (7,4kW). Villamosenergia‐ellátás Fenti teljesítményigény szolgáltatásához a Vt jelű terület esetében, a meglévő 22 kV‐os kábelhálózatról üzemelő1‐8 sz. 22/0,4 kV‐os VHTRk állomás kieső teljesítménye elegendőnek látszik. Az intézményi területek esetében, a meglévő 22 kV‐os kábelhálózatról, a szabadvezeték hálózati csatlakozás előtti felhasításával csatlakozó, javasolt új BHTRk kompakt 22/04 kV‐os transzformátorállomás telepítése szükséges. A másik javasolt új BHTRk kompakt 22/04 kV‐os transzformátorállomás táplálása a József Attila úti 22 kV‐os szabadvezeték hálózatról nyugati irányban leágazó vonalról kábeles csatlakozással történik. A javasolt nyomvonalat a mellékelt szakági tervlapon rögzítettük. Kisfeszültségű hálózat A kisfeszültségű ellátás részben kábeles betáplálású, szabadvezetékes hálózatról történik. A dr. Óvári Ferenc utca páros oldalának kerítésvonala mentén végighalad az utca ingatlanait ellátó 0,4 kV‐os szabadvezeték hálózat. A 2349 hrsz. alatti árok északi oldalának közelében, a József Attila út kerítésvonalában meglévő 1‐8 sz. 22/0,4 kV‐os VHTRk állomásból kiinduló a 2346 és a 2347/2 hrsz. alatti ingatlanok területén keresztülhaladó 0,4 kV‐os földkábelek látják el a dr. Óvári Ferenc utca szabadvezeték hálózatát, valamint az ott lévő ingatlanokat villamos energiával.


BALATONALMÁDI

34

EGYEZTETÉSI ANYAG


Kisfeszültségű hálózat fejlesztése A meglévő kisfeszültségű hálózat kiváltása: ‐

a dr. Óvári Ferenc utca páros oldalának kerítésvonala mentén végighaladó, az utca ingatlanait ellátó 0,4 kV‐os szabadvezeték hálózat helyett, a meglévő kábel csatlakozásokig egy új 0,4 kV‐os kábelívet kell kiépíteni az új transzformátorállomásból.

‐

A József Attila úti meglévő és új transzformátorállomásait a fenti kábelkörbe szükséges bekötni, a tényleges terheléstől függő kábelívekkel.

Közvilágítási hálózat A terület közlekedési útjain a közvilágítás rendszerének táppontjait a közép/kisfeszültségű transzformátorállomásokba telepített közvilágítási kapcsolóegységek képezik. A környezet közvilágítása vegyes képet nyújt: ‐

A József Attila úti meglévő és új nyugati (páratlan) oldalán, a 22 kV‐os földkábel hálózattal rendelkező szakaszon, a közvilágítás betongyámos, fa „A” oszlopokon íves oszloptoldó karokra – a 22 kV‐os szabadvezetékes szakaszon pedig, a hálózat tartóoszlopaira rögzített íves karokra – szerelt Thorn Pilote T1 PC burás IP66 védettségű lámpatestekben 100‐150 W‐os nagynyomású nátriumlámpák világítanak, légkábel vezetékes táplálással.

‐

A dr. Óvári Ferenc utca szabadvezeték hálózatának áttört gerincű tartóoszlopaira rögzített, íves oszloptoldó karokra szerelt Thorn Riga IP65 védettségű lámpatestekben 50, vagy 70 W‐os nagynyomású nátriumlámpák – valamint a hálózat alatt szerelt, tartócsonkra tűzött Thorn Beta 2 IP65 védettségű lámpatestekben 36W‐os kompaktfénycsövek – világítanak szabadvezetékről táplálva.

Javasolt közvilágítás A terület közvilágítását az MSZ EN 13201‐1‐2..4. sz. szabvány szerinti, az un. „Megvilágítási helyzet" besorolás alapján kell létesíteni. A közvilágítással nem rendelkező utcákban a fentieknek megfelelő közvilágítás létesítése szükséges. A fényszennyezés csökkentése érdekében a lámpatestek káprázási indexe G6 teljesen ernyőzött (full cut‐off) kategória, valamint a védettsége (a kisebb karbantartási igény miatt) IP6x legyen. A lakóutcákban a fény színhőmérséklete 3‐4000 K legyen, itt kerámia‐kisülőcsöves fémhalogén lámpák (melyek a nagynyomású nátrium lámpákkal csereszabatosak) alkalmazását írjuk elő a jobb szín és alak felismerhetőség miatt. Az avulás miatt szükséges lámpatestek, illetve fényforrások cseréjénél a fenti szabvány, valamint az előirt paraméterek betartását, javasoljuk. Hőenergia ellátás A meglévő lakó‐ és intézményi épületek téli hőveszteségének pótlására és használati melegvíz előállítására gáz és (vagy) villamos energiát alkalmaznak. Megújuló energiahordozók használata Itt kívánjuk felhívni a figyelmet a megújuló energiahordozók használatára. A napenergia, föld és a levegő hőtartalmát kihasználó berendezésekre, valamint az un. passzív házak (a meglévő építési előírások [„k”] tényezőjénél erősebb szigetelés) építésének lehetőségére. A helyi adottságoknak megfelelően a fentiek házasításával, illetve azok egyedi és (vagy) kombinált alkalmazásával csökkenthető a környezetünk szennyezése. Ezzel komoly mennyiségű energiát takaríthatunk meg, valamint a rohamosan növekvő energiaárakat figyelembe véve a megtérülési idő csökken, valamint kisebb a káros anyag kibocsátás is. Magyarországon a napkollektorok, valamint a föld és a levegő hőtartalmát kihasználó, az un. hőszivattyús berendezések, illetve ezek kombinációjának alkalmazása a leggyakoribb. A föld hőtartalmát kihasználó hőszivattyús berendezés fúrt kút alkalmazása esetén engedélyköteles! A szélenergia alkalmazása csak a lakott területektől távolabb képzelhető el a zajártalom miatt. A napelemek által termelt villamos energiatárolás gazdaságossága egyre javul, ezért célszerű az egyébként is szünetmentes villamos energiát igénylő mérő és irányítástechnikai, számítástechnikai és biztonsági világítási rendszereknél alkalmazni.


BALATONALMÁDI

35

EGYEZTETÉSI ANYAG


Földgázellátás A térség földgázellátási táppontja az országos 40 bar‐os főelosztó hálózatról táplált fűzfői 40/6 bar‐os gázfogadó állomástól indított DN250 KPE nagyközép‐nyomású gázvezetékre csatlakozó balatonalmádi 6/3 bar‐ os körzeti gáznyomás szabályozó. A földgázszállító a MOL Nyrt, a térség gázszolgáltatója az E.ON Zrt. A gáznyomás szabályozótól csatlakozó meglévő középnyomású (pü 3,0 bar) PE műanyag csővezeték‐ hálózatokon keresztül történik a város területén a fogyasztók földgázellátása. A területen lévő ingatlanok földgázellátása a dr. Óvári Ferenc utca DN90 PE középnyomású hálózatáról való leágazással történik. A József Attila utcai DN63 PE vezeték a terülttől távolabb eső, 2318 hrsz. alatti ingatlanig épült ki. A fenti hálózatról leágazó DN63 PE vezeték a Kristóf‐kemping környékén keresztezi a MÁV vonalat, majd a Véghelyi Dezső utcán húzódik a 2313/13 hrsz‐ú vízisport‐telepig. Földgázigény A szabályozási terv megvalósítása során, a fejlesztési területek földgázigénye az alábbiak szerint becsülhető: Vt terület: 75 Nm3/ó Lki terület:: 380 Nm3/ó összes becsült többlet földgáz igény: 455 Nm3/ó A beruházási költségmegosztás a Földgázszállításról rendelkező 2003. évi XLII. Törvény, és az azt kiegészítő a 74/2006. (X. 31.) GKM rendelet (az együttműködő földgázhálózat fejlesztéséért szedhető csatlakozási díjról) alapján történik. A kiváltási (áthelyezési) munkák költségeit mindenkor a változtatás kezdeményezője viseli. A felmerülő gázenergia igények kielégítése mindenkor hivatalos energiaigény bejelentés alapján történik, a fenti törvény szerint. 7.5. Távközlés – Hírközlés – Telekommunikáció Távbeszélő hálózatok Balatonalmádi távbeszélő hálózati ellátása a HTCC csoportba tartozó, Invitel Távközlési Zrt. 88‐as hívószámú góckörzetéhez tartozik. A gócközponti, a HTI és az átkérő kábelek az alközpont irányába a 71 sz. főút vonalával, párhuzamos nyomvonalvezetéssel érik el a települést, illetve haladnak keresztül rajta. Az új alközponthoz kiépített leágazás a Széchenyi sétányon csatlakozik a Posta épületéhez. A dr. Óvári Ferenc utca páratlan oldali járdájában párhuzamos alépítményi és páncélos kábelhálózat halad, az itt található ingatlanok ellátása kábeles leágazással történik. Az utca páros oldalának kerítésvonalában, a 2443‐ 2244 hrsz. alatti ingatlanok meghosszabbított kerítés vonala és a 2349 hrsz. alatt nyilvántartott árok közötti szakaszán páncélos kábelhálózat szakasz húzódik. A Ferenczy Károly és az Alpár Ignác utca sarkán nyilvános távbeszélő állomás üzemel, mely mellett kábelhálózati elosztószekrény is található. A betorkoló utcák ellátása az alépítményi hálózatról leágazó kábel, vagy légvezetékes hálózatról történik. A terület távközlési szempontból ellátottnak tekinthető. A távbeszélő ellátás alanyi jogon történik, Mobil távközlés A tervezési terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető. Mobil távközlésre szolgáló új bázisállomás vagy adótorony, ill. egyéb hírközlési antennarendszerek elhelyezésére ‐ szolgáltatói igény alapján ‐ a település területén lehetőséget kell biztosítani, a módosított 46/1997 (XII. 29) KTM rendelet 9.§. ja és jb pontjai szerint az antenna telepítését a helyi önkormányzati rendeletekkel megtiltani nem lehet. A mobil 3G hálózat fejlesztéséhez szükséges ‐ az épületeken elhelyezett ‐ 5‐600 méterenkénti 6 m magasság alatti antennatelepítésekhez, a 37/2007 (XII. 13) ÖTM rendelet engedély nélkül biztosít lehetőséget. Hírközlés A „polgári” adatátviteli és hírközlési kapcsolatok megvalósítására a meglévő távközlési hálózatokon keresztül van lehetőség. A Balatoni Hajózási hírközlő‐lánc hálózati elemeinek részegységei a tervezési terület közelében, a kikötő térségében üzemelnek. VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI

36

EGYEZTETÉSI ANYAG


Telekommunikáció A műsorszóró telekommunikációs adóállomások vételére egyedi és kisközösségi vevőállomások valósultak meg. A település területén lévő kábeltelevíziós hálózatot az UPC üzemelteti, melyek nyomvonalai a távközlési hálózatokkal azonos nyomvonalakon, alépítményekben, légkábeles tartószerkezeteken, illetve helyenként a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok tartóoszlopaira szerelten kerültek kiépítésre. A dr. Óvári Ferenc utca páros oldalának kerítésvonala mentén végighaladó 0,4 kV‐os szabadvezeték hálózat tartószerkezetén végighalad az UPC kábel TV hálózata, melyen teljes körű (kábel TV, Internet és távbeszélő) szolgáltatás rendelhető. A fenti rendszer lehetővé teszi előfizetői részére szinte valamennyi földi és műholdas sugárzású műsorszóró telekommunikációs adóállomás vételét. A tervezési terület teljes telekommunikációs hálózati ellátását egyedi, vagy kisközösségi, illetve a helyi adottságoknak megfelelően, a kábel TV hálózatok továbbépítésével lehet megoldani. Műholdas televízió műsor‐szolgáltatás A SAT‐TV szolgáltatás a DIGI Kft., UPC Rt., valamint a Magyar Telekom Nyrt. érdekkörében rendelhető.


BALATONALMÁDI

37

EGYEZTETÉSI ANYAG


MELLÉKLETEK


AZ ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÉLEMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA TOVÁBBI VÉLEMÉNYEZŐK

DÉL‐DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI 1. HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA KAPOSVÁRI ALIRODA MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL 2. VESZPRÉM MEGYEI HIVATAL ÉLELMISZERLÁNC‐ BIZTONSÁGI‐ ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓSÁG MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL 3. VESZPRÉM MEGYEI HIVATAL NÖVÉNY‐ ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁG

4.

KÖZÉP‐DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

5. BALATONI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

ELJÁRÁSBAN RÉSZT KÍVÁN

NEM KÍVÁN

VENNI

RÉSZT VENNI

X

(?)

X

X

X

6.

ÁNTSZ BALATONFÜREDI, BALATONALMÁDI, TAPOLCAI, SÜMEGI KISTÉRSÉGI INTÉZETE

X

7.

VESZPRÉM MEGYEI IGAZGATÓSÁG

X

8.

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG KÖZÉP‐DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁGA

X

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG 9. KÖZÉP‐DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁGA KÖZLEKEDÉSI ALÁGAZATOK FŐOSZTÁLY

X

KATASZTRÓFAVÉDELMI

MEGJEGYZÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK Felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezet kidolgozásakor már a módosított BTSZ‐t figyelembe kell venni. Hiányolja a területre készített tanulmánytervet, így konkrét észrevételeket nem tud tenni. Egyebekben ismerteti az alkalmazandó jogszabályokat és a terv véleményezési eljárásának pontos menetét. Nem nyilatkozott. A szabályozás alá vont területek nem mezőgazdasági területek. Szakhatósági hozzájárulást hatáskör hiányában nem áll módjukban kiadni. Felhívja a figyelmet a hatályos, alkalmazandó jogszabályokra. Az érintett terület a város átszellőzését biztosító zöldfolyosó része. A terület biológiailag aktív felület, a települési környezet számára jelentős kondicionáló zöldfelületi elem, melyek vizuális‐esztétikai és tájökológiai szerepe egyaránt jelentős. A szabályozási terv készítése során figyelembe kell venni a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő területi elhelyezkedést, zöldfelületi rendszer kialakítást. Kéri megvizsgálni, hogy a benyújtandó terv környezeti vizsgálat köteles‐e, és erről tájékoztatást kér. Felhívja a figyelmet a hatályos, alkalmazandó jogszabályokra. Amennyiben a szerkezeti terv által előírt területfelhasználási érvényesülnek, a szabályozási terv készítésének folyamatában nem kíván részt venni. A kérelmet közegészségügyi szempontból támogatja. Felhívja a figyelmet a hatályos, alkalmazandó jogszabályokra, s a további véleményezési eljárásban csak akkor kíván részt venni, ha azt jogszabály előírja. A tervezés során az építési jogszabályok, kötelező nemzeti szabványok tűzvédelmi előírásain túlmenően az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait kell figyelembe venni. Felhívja a figyelmet a hatályos, alkalmazandó jogszabályokra, útügyi műszaki előírásokra. Az országos közutat érintő kérdésekben a Magyar Közút Kht. véleményét kéri figyelembe venni. Kéri az egyeztetési anyag tervlapjait papír alapú tervként benyújtani. Felhívja a figyelmet arra, hogy a szabályozási tervek véleményezését a központi hivatal helyett a regionális igazgatóságok végzik.

10.

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL KÖZÉP‐DUNÁNTÚLI IRODA

X

11. VESZPRÉM MEGYEI FÖLDHIVATAL MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL 12. VESZPRÉM MEGYEI ERDÉSZETI IGAZGATÓSÁG MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL 13. VESZPRÉM MEGYEI FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁGA HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HADMŰVELETI ÉS 14. KIKÉPZÉSI FŐOSZTÁLY 15. BALATONALMÁDI VÁROSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI 16. MINISZTÉRIUM TERÜLETRENDEZÉSI ÉS TELEPÜLÉSÜGYI FŐOSZTÁLY KÖZÉP‐DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI 17. KÖZPONT VESZPRÉMI KIRENDELTSÉG ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT

X

18. VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG POLGÁRI LÉGIKÖZLEKEDÉSI IGAZGATÓSÁG NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALA SOPRONI IGAZGATÓSÁG VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE ALSÓÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL SZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL LITÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL

Felhívja a figyelmet a pápai Irgalmas Nővérek nyaralójának helyi védettségére, s továbbra is védeni javasolja. A 7,5m‐es homlokzatmagasság nem illeszkedik a környezetébe, ezért javasolja a 6 m‐es maximális homlokzatmagasságot. Javasolja továbbá tájba illő, természetes anyagokból készült épület építését. A terület régészeti érdekű területnek minősül, mivel földmunkák során régészeti jelenségek előkerülése valószínűsíthető. A földrészlet az ingatlan‐nyilvántartás szerint nem minősül termőföldnek, ezért észrevételt nem tesz.

X

Felhívja a figyelmet a területen található számottevő faállományra.

X

Felhívja a figyelmet a hatályos, alkalmazandó jogszabályokra.

X

Nem tesz észrevételt. Nem nyilatkozott

X

Nem nyilatkozott, nem érintett.

Nem nyilatkozott.

X

A szabályozási terület beépítésének építésföldtani akadálya nincsen. Ajánlja az építésföldtani viszonyokat talajmechanikai vizsgálattal tisztázni. A szabályozás ásványvagyon védelmi érdekeket nem sért. Védett földtani érték nincs a területen.

X

Hozzájárul a terv készítéséhez.

X

A település fejlődése és az építés rendje szempontjából településrendezési eszközként figyelembe vehető saját terve vagy intézkedése nincs.

X

További tájékoztatást kér a területen történt törmelék lerakással kapcsolatban.

Nem nyilatkozott.

X

A további véleményezési eljárásban nem kíván részt venni.

Nem nyilatkozott.

X


BALATONFŰZFŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL BALATONKENESE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA – 27. POLGÁRMESTERI HIVATAL 26.

Nem nyilatkozott.


BALATONALMÁDI. dr. Óvári Ferenc Verseny utca József Attila utca által határolt terület SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG

Recommend Documents