5600 Békéscsaba, József Attila utca 2 4

5600 Békéscsaba, József Attila utca 2–4.

Ügyiratszám: III-B-004-67-30/2012.

Beszámoló a

Békés Megyei Kormányhivatal 2011. évi tevékenységéről

Jóváhagyom:

Erdős Norbert kormánymegbízott

2012. február 15.

Tartalomjegyzék 1. A Békés Megyei Kormányhivatal működtetésével összefüggő funkcionális feladatok, szervezeti változások ....................................................................................................................................................... 4 1.1. Gazdálkodás ....................................................................................................................................... 4 1.1.1. A Békés Megyei Kormányhivatal 2011. évi pénzügyi, gazdálkodási tevékenységének bemutatása, értékelése ........................................................................................................................... 4 1.1.2. 2011. évi kiadások és bevételek teljesítése .................................................................................. 5 1.1.3. Takarékossági intézkedések végrehajtása ................................................................................... 6 1.1.4. Szállítói és vevői kintlévőségek bemutatása különös tekintettel a jogelőd szervektől átvett tételekre ................................................................................................................................................... 7 1.2. Személyügy, képzések .......................................................................................................................... 7 1.2.1. Az eltérítések, illetménykiegészítések száma és mértéke ............................................................ 7 1.2.2. A tartós távollévők, valamint a munkavégzés alól mentesítettek száma ...................................... 8 1.2.3. A képzések hatása a konkrét feladatok ellátására, a képzések kapcsán levonható következtetések, tapasztalatok, eredmények.......................................................................................... 8 1.3. A kormányhivatalt érintő feladat- és hatáskörök változása ................................................................... 9 1.3.1. Feladat és hatáskörök változása 2011. évben .............................................................................. 9 1.3.2. A főbb változásokhoz kapcsolódóan megtett intézkedések és ezek eredményei ...................... 10 1.3.3. A kormányhivatalt érintő 2012. január 1-jétől hatályba lépő jogszabályi változásokhoz kapcsolódóan megtett előkészítő munkálatok rövid ismertetése .......................................................... 15 1.4. Végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos feladatellátás gyakorlata......................................................... 17 1.4.1. A törzshivatalban, illetve a szakigazgatási szerveknél a feladatellátásban részt vevő szervezeti egységek feladatai, a feladatmegosztás szempontjai ........................................................................... 17 1.4.2. Végrehajtással érintett, illetve a végrehajtással nem érintett, 60 napon túli, lejárt követelésállomány nyilvántartásának módja, a nyilvántartás frissítésének gyakorlata és gyakorisága 17 1.4.3. A végrehajtási eljárások koordinációja, a végrehajtási folyamatok, illetve egyes részfolyamatok központosításának lehetőségei és akadályai, az egységesítés érdekében megtett intézkedések és ezek eredményei ................................................................................................................................... 18 2. Szakigazgatási szervek tevékenysége ................................................................................................ 18 2.1. A Kormányhivatal és a szakmai irányító szervek közötti együttműködés tapasztalatainak az értékelése ................................................................................................................................................. 18 2.2. A szakigazgatási szervek által működtetetett ügyfélszolgálatok működésének tapasztalatai ............ 19 2.3. A szakigazgatási szervek 2011. évi tevékenységének bemutatása.................................................... 22 2.3.1. Szociális és Gyámhivatal............................................................................................................. 23 2.3.2. Építésügyi Hivatal ........................................................................................................................ 49 2.3.3. Igazságügyi Szolgálat.................................................................................................................. 54 2.3.4. Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság ........................................................................................ 83 2.3.5. Földművelésügyi Igazgatóság ..................................................................................................... 89 2.3.6. Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság .................................................... 96 2.3.7. Földhivatal ................................................................................................................................. 109 2.3.8. Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv ................................................................. 113 2.3.9. Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság.................................................................................................. 128 2.3.10. Munkaügyi Központ ................................................................................................................. 155 2.3.11. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv............................................................... 178 2.3.12. Fogyasztóvédelmi Felügyelőség ............................................................................................. 181 2.3.13. Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv ................................................................................ 190 2.3.14. Közlekedési Felügyelőség....................................................................................................... 215 3. Törvényességi ellenőrzés, törvényességi felügyelet ......................................................................... 242 3.1. Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogsértések bemutatása ............................................................................................................................................... 242 3.2. A leginkább jellemző jogsértéseket kiemelve a törvényességi ellenőrzések és a törvényességi felügyeleti intézkedések következményeként, a törvényesség fenntartása érdekében tett intézkedések jellemzői, azok hatékonysága ................................................................................................................... 248 3.3. A törvényességi ellenőrzési, felügyeleti munka módszereinek, „jó gyakorlatainak” a bemutatása... 249 3.4. Az önkormányzatokkal történő kapcsolattartás, szakmai segítségnyújtás bemutatása.................... 251

2

3/A. Államigazgatási hatósági tevékenység ............................................................................................ 254 3/A. 1. A polgármester és a jegyző államigazgatási feladatellátásával kapcsolatos tapasztalatok, különös tekintettel a hivatal cél-, téma és komplex vizsgálataira ........................................................................... 254 3/A. 2. A hivatal államigazgatási feladatai során elvégzett tevékenység értékelése................................ 256 3/A. 3. A 2011. évben bekövetkezett rendkívüli eseményeket követően tett esetleges intézkedések, közreműködés az elhárításban ................................................................................................................. 262 4. A Kormányablak működése ................................................................................................................. 262 4.1. A Kormányablak első évének működési tapasztalatai....................................................................... 262 4.2. A 2011. október 15-i ügykörbővítés hatása a Kormányablak működésére ....................................... 264 5. Közérdekű bejelentések, panaszok...................................................................................................... 265 5.1. Közérdekű bejelentések jellemző tárgy szerinti megoszlása, típusainak, megalapozottságának, egyéb lényeges szempontok szerinti értékelése ...................................................................................... 265 5.2. Panaszok tárgy szerinti megoszlása, típusainak, megalapozottságának, egyéb lényeges jellemzőinek értékelése ............................................................................................................................................... 265 5.3. A meglapozott, részben megalapozott, vagy megalapozatlan közérdekű bejelentések és panaszok megoszlása ............................................................................................................................................... 266 5.4. Megalapozott, vagy részben megalapozott közérdekű bejelentés vagy panasz alapján megtett intézkedések főbb jellemzőinek a bemutatása ......................................................................................... 266 6. Informatika .............................................................................................................................................. 266 6.1. A Kormányhivatal által ellátott feladatok az ÁROP és EKOP projektek megvalósításában, a végrehajtásban történő részvétel főbb jellemzői....................................................................................... 266 6.2. A Forrás SQL rendszer tapasztalatai................................................................................................. 267 6.3. A Központi Gazdálkodási Rendszerre (KGR) történő átállás előkészítésének helyzete a Kormányhivatalnál..................................................................................................................................... 267 6.4. Az IRMA rendszer tapasztalatai......................................................................................................... 267 6.5. A WINTISZT rendszerre történő átállás előkészítésének helyzete a Kormányhivatalnál ................. 268 6.6. Az informatikai rendszerek használatával kapcsolatos tapasztalatok ............................................... 268 7. Belső kommunikáció ............................................................................................................................. 269 7.1. A szakigazgatási szervek és a törzshivatal együttműködésének tapasztalatai, az együttműködést segítő kommunikációs csatornák, valamint a nehézségek bemutatása................................................... 269 7.2. Több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehatásának területi összehangolása érdekében folytatott tevékenység értékelése.............................................................................................................. 269 8. Ügyiratkezelés, adatvédelem ................................................................................................................ 270 8.1. Az ügyiratkezelés helyzetének bemutatása, különös tekintettel az egységes informatikai rendszer kialakításának előkészítésére ................................................................................................................... 270 8.2. Adatvédelemmel kapcsolatos események, tapasztalatok............................................................... 271 8.3. A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítására tett intézkedések, a közérdekű adatok igénylésének teljesítésével kapcsolatos tapasztalatok............................................................................. 271 9. Integrációval összefüggő fontosabb tapasztalatok, eredmények bemutatása .............................. 271

3

A Békés Megyei Kormányhivatal (székhelye: 5600 Békéscsaba, József Attila utca 2-4., alapító okiratának kelte és száma: 2010. december 23., XXII-3/KIM/539/1 (2010), adóigazgatási azonosító száma: 157892642-04, statisztikai számjele: 15789264-8411-312-04, törzsszáma: 789268) feladat- és hatáskörébe tartozó 2011. évi tevékenységét – a Nemzeti Államigazgatási Központ, valamint a szakigazgatási szervek esetében a szakmai irányító szervek által megadott szempontok alapján – az alábbi beszámoló foglalja össze.

1. A Békés Megyei Kormányhivatal működtetésével összefüggő funkcionális feladatok, szervezeti változások 1.1. Gazdálkodás 1.1.1. A Békés Megyei Kormányhivatal 2011. évi pénzügyi, gazdálkodási tevékenységének bemutatása, értékelése A Békés Megyei Kormányhivatal 2011. évi eredeti előirányzata a jogelőd szervezetek 2010. évi bázisán, az általuk átadott előirányzatokból alakult ki. Az átadott előirányzatok alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium adta meg a kincstári költségvetés keretszámait. Ezek alapján az eredeti kiadási és bevételi előirányzat 6.809.400 e Ft volt. Már a tervezés időszakában többször jeleztük, hogy a költségvetési keretszámok jelentősen alultervezettek voltak. A legjelentősebb forráshiány a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a Békés Megyei Földhivatal, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dél-alföldi Regionális Intézete és a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal átvételekor keletkezett. A szűkös források miatt jelentős takarékossági intézkedéseket és szigorú szabályozást kellett bevezetni. Ennek keretében kiadásra kerültek az alábbi szabályzatok: - Számviteli politika és Számlarend, - Pénzkezelési Szabályzat, - Beszerzési Szabályzat, - A gépjárműhasználat és az üzemanyagkártya használat rendjéről szóló szabályzat, - Reprezentációs szabályzat, - Mobiltelefon használat rendjének szabályzata. Mindezek eredményeként a Békés Megyei Kormányhivatal a kezdeti forráshiány és a nagyfokú elvonás ellenére valamennyi befizetési kötelezettségének eleget tudott tenni, szállítói tartozásait folyamatosan rendezte év közben. Az eredeti előirányzathoz képest az alábbi módosítások történtek: a) módosítás Országgyűlési hatáskörben: - 515.500 e Ft elvonása. Az 1025/2011. (II.11.) Korm. határozat alapján először zárolásra került az összeg, majd a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. CLXIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXIV. törvény véglegesen elvonta. b) módosítás Kormány hatáskörben: 51.240 e Ft elvonása. A 2011. évi költségvetési egyensúlyt megtartó intézkedésekről szóló 1316/2011. (IX. 19.) Korm. határozatban elrendelt zárolás előirányzat-csökkentésre változott az 1471/2011. (XII. 23.) Korm. határozat alapján; 122.009 e Ft prémium évek programra; 55.539 e Ft bérkompenzáció.

4

c) módosítás fejezeti hatáskörben: 1.070.700 e Ft a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás fedezetére; -51.685 e Ft – az RFKB működésére biztosított előirányzat átcsoportosítása Bács-Kiskun és Csongrád megye részére; -4.200 e Ft – a kormanyhivatal.hu portál kialakítására elvonás; 7.019 e Ft – a parlagfű program Békés megyei lebonyolítására; 14.556 e Ft – az átvett oktatási és az építésügyi feladatok működéséhez biztosított pénzeszköz; -243.538 e Ft – október elsejétől a Munkaügy Központ is csak megyei feladatokat lát el, melynek kapcsán egy negyedévnyi előirányzatot át kellett adni a Bács-Kiskun és a Csongrád Megyei Kormányhivatalnak; 3.133 e Ft – a népszámlálási, az őszi érettségi feladatokra átvett pénzeszköz, valamint a védelmi feladatok ellátására való felkészülésre átvett pénzeszköz. d) módosítás intézményi hatáskörben: 906.989 e Ft előző évi előirányzat-maradvány átvétele a jogelőd szervezetek irányító szerveitől; 380.394 e Ft európai uniós programok (TÁMOP, TIOP, Tempus) 2011. évi bevétele; 828.824 e Ft átvétele a közfoglalkoztatás támogatására; 78.798 e Ft átvétele a kormányhivatalok működéséhez; 155.627 e Ft különböző célok, szakmai programok megvalósítására átvett pénzeszközök: szakképzési hozzájárulás ellenőrzése; Szociális és Gyámhivatal szakmai ellenőrzési feladatai; állatbetegségek megelőzésének támogatása; MVH által delegált feladatok; falugazdász tevékenység támogatása; 800 e Ft 1 köztisztviselő lakásvásárlásának támogatása a Lakásalapból visszatérítendő kölcsön formájában. A módosított kiadási és bevételi előirányzat 9.567.625 e Ft-ra változott, a növekedés 40,5 %-os volt. A módosított előirányzathoz képest a kiadások teljesítési szintje 88,2 %, a bevételek teljesítési szintje 99,5 % lett. 1.1.2. 2011. évi kiadások és bevételek teljesítése A kiadások főösszege 8.436.703 e Ft volt 2011. évben. A kiadások 59,0%-a személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok kiadás, 19,7%-a dologi kiadás, csupán 0,3% intézményi beruházási kiadás, 3,6%-a támogatás értékű kiadás, mely a közfoglalkoztatással összefüggő kiadás, 3,3%-a államháztartáson kívülre pénzeszköz átadás és 14%-a központi költségvetésből folyósított megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő kiadás volt. A kiadások összetételéből is látható, hogy a Kormányhivatal működésén kívül legjelentősebb kiadások a közfoglalkoztatás támogatása, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása, az állatbetegségek megelőzésének támogatása, valamint az Európai Uniós projekt bonyolítása. A Békés Megyei Kormányhivatal által bonyolított európai uniós programok: - TÁMOP 1.1.1. – megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése; - TÁMOP 1.1.2. – decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért; - TÁMOP 1.1.3. – út a munka világába; - TÁMOP 1.3.1. – ÁFSZ fejlesztése; - TIOP programok – a Földhivatal épületeinek akadálymentesítése; - GUTE innováció transzfer program; - Grundtvig Tanulási kapcsolatok projekt; - Innováció Transzfer program az „Új vállalkozások létrehozásának ösztönzését és segítését célzó rendszer kidolgozása” címmel. A kiadások legnagyobb arányát a Munkaügyi Központ kiadása jelentette, amelynek oka, hogy a szervezet régiós feladatokat látott el a dél-alföldi régióban. A feladatainak megyésítését követően is az egyik legjelentősebb kiadású szakigazgatási szerv maradt. 5

A személyi juttatások módosított előirányzata 5,5%-kal alacsonyabb az eredeti előirányzatnál. A változás kétirányú volt, növelte a prémium évek programra kapott támogatás, bérkompenzációra kapott támogatás, az oktatási és építésügyi feladatokra átvett támogatás, valamint az uniós programok többlet feladataira átvett pénzeszközök, azonban csökkentette a Munkaügyi Központ megyésítése miatt átadott pénzeszköz, valamint a dologi kiadások fedezetére átcsoportosított előirányzat. A személyi juttatások módosított előirányzatához képest a teljesítés 94,4%-os. A személyi juttatások 86,6%át a rendszeres személyi juttatások – a havi illetmények teszik ki. A nem rendszeres személyi juttatások három fő eleme a jubileumi juttatás, a cafetéria juttatások és közlekedési költségtérítés volt. A külső személyi juttatások aránya a személyi juttatásokon belül csupán 3,4 % volt. Itt kerültek elszámolásra a prémium évek programban résztvevők részére kifizetett juttatások, a szakfelügyelő főorvosok, közlekedési vizsgabiztosok, a méhegészségügyi feladatokat ellátók és a közigazgatási vizsgák előadói és vizsgáztatói részére kifizetett megbízási díjak. A munkaadókat terhelő járulékok módosított előirányzata 11,1%-kal alacsonyabb az eredeti előirányzatnál. A változás a személyi juttatások változását követi. A módosított előirányzathoz képest a teljesítés 94,3%-os. A dologi kiadások módosított előirányzata 169,4%-kal emelkedett az eredeti előirányzathoz képest. A dologi kiadások előirányzatát növelte a személyi juttatásokból és munkaadókat terhelő járulékokból átcsoportosított előirányzat, valamint az európai uniós programokra és egyéb feladatokra átvett előirányzat, csökkentette az Országgyűlés és a Kormány által elvont előirányzat, valamint a Munkaügyi Központ megyésítése miatt átadott előirányzat. A módosított előirányzat teljesítése 86,8%-os. Legjelentősebb kiadások az irodaszer beszerzés, a szakmai anyagok, a kommunikációs szolgáltatások kiadása, az üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások kiadása, vásárolt szolgáltatásként az európai uniós programokhoz mentori és humán szolgáltatás, valamint az ÁFA kiadások. A dologi kiadások maradványa egyrészről az egyéb uniós programok, másrészről a működési költségvetés része. 2011. évben az intézményi beruházási kiadások összege csupán 26.549 e Ft volt. A legjelentősebb kiadások: fénymásoló-gépek, számítógépek voltak. Egy darab gépjármű beszerzése történt. A Kormányhivatal eredeti bevételi előirányzata két fő tételből tevődött össze, a költségvetési támogatásból és a közhatalmi bevételekből. Arányuk 75-25%. A módosított előirányzat bevételi összetétel kiegészült az átvett pénzeszközökkel. Többletbevétel az alábbi jogcímeken keletkezett: -

prémium évek program elszámolásai, bérkompenzáció támogatása, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás, európai uniós programok bonyolítása, előző évi maradvány átvétele.

A módosított bevételi előirányzat 99,5%-ban teljesült. A bevételi elmaradás összege 48.197 e Ft lett, mely a közhatalmi bevételek nem teljesüléséből adódik. Legnagyobb saját, intézményi működési bevételt eredményező tevékenységet az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, a Földművelésügyi Igazgatóság és a Földhivatal végez. Ezen szakigazgatási szervek közül a Földművelésügyi Igazgatóság túlteljesítette, a többi szakigazgatási szerv jelentősen elmaradt az előírt bevételi előírástól. A bevételi elmaradás oka a lehetőségekhez képest túlzott mértékű bevételi előírás volt. 1.1.3. Takarékossági intézkedések végrehajtása A költségvetési források hiánya miatt jelentős takarékossági intézkedések megtételére kényszerült a Békés Megyei Kormányhivatal. Ezek az alábbiak voltak: 6

-

-

-

-

-

a szakigazgatási szervek bérelt ingatlanokból a Kormányhivatal vagyonkezelésében lévő ingatlanokba kerültek átköltöztetésre, amely a bérleti díjon kívül az üzemeltetési költségek csökkenését is jelentette; összehangolt munkavégzés keretében jelentős költségcsökkentésre került sor a gépjármű üzemeltetés területén; az egyes szakigazgatási szervekkel átvett szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát követően a szükségtelennek ítélt szerződések felmondásra kerültek, az azonos szolgáltatások szerződéseinek összevonása további megtakarítást eredményezett; korlátozások kerültek bevezetésre a távbeszélő szolgáltatások, a postai szolgáltatások, a reprezentációs kiadások, az irodaszer, a bútor, újság előfizetés és a karbantartások beszerzése területén; jelentős megtakarítást jelentettek a személyi juttatások és az ezt terhelő járulékok területén hozott intézkedések, például a határozott idejű szerződések és kinevezések azok lejártát követően nem kerültek meghosszabbításra, a nyugdíjas dolgozók elküldésre kerültek, a megüresedett álláshelyek betöltése nem történt meg; a Munkaügyi Központ dolgozóinak az illetménykiegészítése jogszabályi mértékűre került csökkentésre; a jogszabály által biztosított eltérítések visszavonásra kerültek, a pótlékrendszerek felülvizsgálata és egységes kialakítása, minimális mértékre csökkentése történt meg.

1.1.4. Szállítói és vevői kintlévőségek bemutatása különös tekintettel a jogelőd szervektől átvett tételekre A jogelőd szervezetektől átvett vevői követelésállomány 19.251 e Ft volt, mely az alábbi két szervezet követeléséből adódott: a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dél-alföldi Regionális Intézete. Az év során 76.984 e Ft vevői követelés előírása történt, amelyre 80.127 e Ft bevétel folyt be. Az év végi vevői követelésállomány 16.108 e Ft-ra csökkent. A csökkenés mértéke 16,3%. A záró követelésállomány jelentős részét továbbra is a volt Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalból alakult szakigazgatási szervek adják. A jogelőd szervezetektől átvett szállítói tartozásállomány 160.526 e Ft volt. Az összeg igen jelentős mértékű, mivel a jogelőd szervezetek számára maradványtartási kötelezettség volt előírva 2010. év végén, valamint 2010. év végén a számlaegyenleget az irányító szerv részére kellett átutalniuk, így a tartozást nem tudták kiegyenlíteni. 2011. év végén a szállítói tartozásállomány 38.099 e Ft-ra csökkent, melynek 90 %-a le nem járt szállítói tartozás.

1.2. Személyügy, képzések 1.2.1. Az eltérítések, illetménykiegészítések száma és mértéke A Kormányhivatal 2011. évi engedélyezett létszáma 1332 fő volt. A Kormányhivatal 2011. év július hó 1. napjától bővülő feladat és hatáskörének ellátásához a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 3 fő létszámbővítést engedélyezett. Ezen felül az Oktatási Főosztály létrehozásakor a Csongrád Megyei Kormányhivatal újabb 3 fő létszámot adott át a Kormányhivatal részére. A Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2011. év szeptember hó 30. napjáig kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező munkaügyi központként működött. 2011. év október hó 1. napján a munkaügyi központok szervezeti átalakulásának megfelelően 300 fő létszámot átadtunk a Bács-Kiskun, illetőleg a Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának. A betöltött álláshelyek száma jelenleg 1012 fő, így a fentieknek megfelelően az üres álláshelyek száma 26 fő. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) 19. § (2) bekezdésének megfelelően a Kormányhivatalnál 404 fő felsőfokú végzettségű kormánytisztviselő 35%-os, 7

147 fő középfokú végzettségű kormánytisztviselő 15%-os illetménykiegészítésben részesül. A Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek helyi és körzeti illetékességű szerveinél, pedig a Ktjv. 19. § (4) bekezdése alapján 300 fő felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő kap 10%-os mértékű illetménykiegészítést. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (4) bekezdése, illetve az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXX. törvény 25. §-a figyelembevételével a Kormányhivatal törzshivatala vonatkozásában 2 fő kormánytisztviselő, a szakigazgatási szervek esetében, pedig 116 kormánytisztviselő alapilletménye került kiemelkedő szakmai munkájának értékelése alapján eltérítésre. A szakigazgatási szervek tekintetében a szakmai munka értékelésén túl az alapilletmény eltérítéseknél a Kormány azon célkitűzése szerint jártunk el, hogy az illetménykiegészítéseknek a törvény szerinti rendezése során illetménycsökkenést elszenvedett kormánytisztviselők nettó jövedelme a 2010. évi nettó jövedelmükhöz képest ne csökkenjen. 1.2.2. A tartós távollévők, valamint a munkavégzés alól mentesítettek száma A tartósan távollévő kormánytisztviselők száma 65 fő, akik közül 64 fő a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban Mt.) 138. § (5) bekezdés a) pontja értelmében gyermeke harmadik életévének betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságát tölti. 1 fő pedig az Mt. 139. § (1) bekezdése alapján kérelmére – tartós ápolásra, illetve gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából – engedélyezett fizetés nélküli szabadságon tartózkodik. Felmentési idejét töltő 6 fő kormánytisztviselő a felmentési idő teljes tartamára mentesítésre került a munkavégzési kötelezettség alól. 1.2.3. A képzések hatása a konkrét feladatok ellátására, a képzések kapcsán levonható következtetések, tapasztalatok, eredmények A 2011. évi továbbképzési célok meghatározásánál és a képzési terv összeállításánál a szakmai képzéseket, illetve a jogszabály változások bevezetésével kapcsolatos feladatok gyakorlati alkalmazását, naprakész ismereteinek elsajátítását segítő képzéseket, szakmai napokat helyeztük előtérbe. A képzések közül kiemelendő, és jelentős érdeklődés mellett zajlott "A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény változásai" című 2 napos, jegyzőknek és hatósági ügyintézőknek szervezett szakmai továbbképzés. A továbbképzésen a Ket. jelentősebb módosításai kerültek áttekintésre, az egyes fejezeteknél konkrét példák, esetek bemutatásával. A képzésen 76 fő köztisztviselő/kormánytisztviselő vett részt. Szintén nagy érdeklődésre tartott számot a szociális hatósági feladatot ellátó ügyintézők részére a Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala szakmai irányítása mellett lebonyolított szakmai nap, melyen 83 fő vett részt, valamint a hivatásos gondnoki továbbképzés, melyen 49 fő vett részt. Az integrált kormányzati ügyfélszolgálaton intézhető ügykörök száma 2011. október hó 17. napját követően mintegy kétszeresére, több mint 60 ügytípusra növekedett. Ennek megfelelően oktatást szerveztünk az integrált kormányzati ügyfélszolgálati munkatársak részére. Annak érdekében, hogy a Kormányablakban a továbbképzés ideje alatt is folyamatos legyen az ügyintézés a képzés két turnusban került megszervezésre. Az oktatók a törzshivatal illetve a szakigazgatási szervek szakemberei közül kerültek felkérésre, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügykörökre vonatkozó ismereteket – a központi képzést követően – az ügyfélszolgálati osztály vezetője oktatta tovább a kormánytisztviselők részére. Szakmai napot szerveztünk az építéshatósági feladatokat ellátó köztisztviselők részére. Ennek keretében az első fokú építéshatósági feladatokat ellátó köztisztviselők főleg gyakorlati segítséget kaptak, lehetőség nyílt a napi jogértelmezési problémák megbeszélésére. A szakmai nap programja olyan témákra épült, melyeket a mindennapi munkájuk során hasznosítani tudnak a résztvevők (hatósági ellenőrzés fogalma, jogosítványai; 8

építésügyi hatósági ellenőrzés; építésügyi hatósági ellenőrzés szempontrendszere stb.). A szakmai napon 27 fő köztisztviselő vett részt. Említést érdemel még a „Polgármesterek és önkormányzati képviselők képzése”. A képzést a polgármesterek és az önkormányzati képviselők munkájának elősegítése céljából szerveztük. A képzés a tisztségviselői és képviselői munka ellátásához adott alapismereteket, illetve a vonatkozó törvények ismertetésén keresztül segíteni kívánta a települést vezető testületet a törvényes kereteken belüli működésében, a jogállamiság által elvárt követelmények teljesítésében. A képzésen 13 fő polgármester és 8 fő önkormányzati képviselő vett részt. Az ÁROP 2.2.10-10-2010-0003. számú „Kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény alkalmazása” című pályázat keretrendszerében az ügyfélszolgálati munkatársak részére jogalkalmazást segítő, gyakorlatorientált készségfejlesztő képzés került megszervezésre. A képzésre összesen 216 fő kormánytisztviselő jelentkezett, azonban az NKI által biztosított 150 fős keretszám miatt nem tudtuk minden jelentkező számára biztosítani a részvételt. A hallgatók visszajelzése alapján a képzés nagyon hasznos volt, a tréningen elhangzottakat hasznosítani tudják a munkájuk során, ilyen típusú tréningekre a jövőben is igényt tartanának. A korábbi évek gyakorlatát folytatva egy-egy képzési, továbbképzési program befejezését követően elvégeztük a hallgatói elégedettséget tükröző kérdőíves felmérést, mely segítséget nyújt számunkra a képzések, továbbképzések minőségének és hatékonyságának értékelésében. Az összesített eredmények alapján a résztvevők több mint 2/3-a értékelte 80-100% közötti teljesítményre a képzési programok megvalósulását, mely magába foglalta – többek között – a konkrét közigazgatási munka ellátásának segítéséről és a képzési tartalom és forma eredményének megítéléséről alkotott véleményt. A hallgatói elégedettségmérések alapján megállapítható, hogy a Kormányhivatal által szervezett gyakorlatorientált képzéseken elsajátított ismeretek és készségek birtokában a résztvevők eredményesebben, sikeresebben tudják végezni mindennapi munkájukat. A Kormányhivatal vizsgáztatási tevékenysége keretében közigazgatási szakvizsgát 217 fő részére szerveztünk, a vizsgázók közül 96 fő tett sikeres vizsgát. Az új közigazgatási alapvizsgát 2011. évben egy alkalommal szerveztük meg. A konzultáción 25 fő köztisztviselő vett részt, a hallgatói elégedettségi kérdőívek alapján a konzultáción elhangzottak nagy segítséget jelentettek a vizsgára való felkészülésben. Az ügykezelői alapvizsgát 2011. évben 17 fő részére szerveztük meg, az első félévben 11 fő, a második félévben 6 fő részvételével. Anyakönyvi ismeretfelújító képzésen 8 fő vett részt. Anyakönyvi szakvizsgára felkészítő konzultációt, pedig 13 fő részére szerveztünk, akik mindannyian sikeres vizsgát tettek. Az építésügyi vizsgára felkészítő konzultáción, illetve az építésügyi vizsgán 21 fő vett részt.

1.3. A kormányhivatalt érintő feladat- és hatáskörök változása 1.3.1. Feladat és hatáskörök változása 2011. évben A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) rendelkezései alapján 2011. január hó 1. napján létrejöttek a fővárosi és megyei kormányhivatalok, és közöttük a Békés Megyei Kormányhivatal. A kormányhivatalok létrejöttének bázisát a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 28. §-a alapján a volt közigazgatási hivatalok, valamint a dekoncentrált államigazgatási szervek képezték, és ez a Békés Megyei Kormányhivatal esetében a törzshivatal mellett 14 szakigazgatási szerv egységes szervezeti keretbe illesztését, és a kapcsolódó funkcionális (pénzügyi, gazdálkodási, üzemeltetési, humánpolitikai, jogi képviseleti, informatikai) feladatok integrációját foglalta magában.

9

Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OH rendelet) 41-41/D. §ai értelmében az Oktatási Hivatal Regionális Igazgatóságainak feladatai 2011. január hó 1. napjától az illetékes fővárosi, illetve megyei kormányhivatalhoz kerültek át. Az OH rendelet módosításáról szóló 325/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés 2011. augusztus hó 31. napjáig a feladat-ellátás speciális megszervezéséről rendelkezett. Eszerint 2011. augusztus hó 31. napjáig a Csongrád Megyei Kormányhivatal látta el a 2010/2011-es tanévhez kapcsolódó a rendeletben meghatározott feladatokat (középfokú felvételi eljárás, május-júniusi érettségi lebonyolítása, kompetenciamérés, a tanévhez kötődő hatósági és törvényességi ellenőrzések), de a két kormányhivatal közötti feladatellátást a felek között 2011. február hó 3. napján megkötött kétoldalú külön megállapodás is rögzítette. 2011. szeptember hó 1. napjától ez az átmeneti állapot megszűnt, így az OH rendelet 41-41/D. §-aiban meghatározott feladatokat teljes egészében a Békés Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya látja el. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 16. §-a több helyen módosította a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) rendelkezéseit, mely szerint a nem helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények működési engedélyének megadásával kapcsolatos, illetve a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények jegyzékének elkészítésével és vezetésével kapcsolatos feladatok 2011. július hó 1. napjától a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe kerültek. A fővárosi és megyei kormányhivatalok feladat- és hatásköreivel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 111/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet alapján módosult az OH rendelet is, amely a 4/C. §-sal egészült ki. Ez utóbbi rendelkezés alapján, az iskolarendszeren kívüli szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedélyek kiadása és a vizsgatevékenység ellenőrzése 2011. július hó 4. napját követően a kormányhivatal feladatát képezi. A fővárosi és megyei kormányhivatalok feladat- és hatásköreivel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 111/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése módosította a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 315/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletet is, melynek alapján a korábban regionális szinten működő munkaügyi központok 2011. október hó 1. napjával átalakultak megyei szintű szervezetekké. Ez a feladatváltozás a Békés Megyei Kormányhivatal korábban kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező munkaügyi központja vonatkozásában a Bács-Kiskun Megyei-, valamint a Csongrád Megyei Kormányhivatallal külön megállapodások megkötését tette szükségessé. 1.3.2. A főbb változásokhoz kapcsolódóan megtett intézkedések és ezek eredményei A funkcionális feladatellátás egységes szervezeti kereten belüli ellátásának kialakításánál a legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy a jogelőd közigazgatási hivatal korábban a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Békéscsabai Kirendeltségeként működött és – egyes más hivatalokhoz hasonlóan – önálló pénzügyi, gazdálkodási és humánpolitikai szervezetrendszerrel nem rendelkezett. 2011. év elején ezért a legfontosabb teendő az önálló Pénzügyi, valamint a megváltozott feladatokat ellátó Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály felállítása, illetve az előbbi főosztályok és az Informatikai Főosztály megerősítése volt, amely a szakigazgatási szervek kormánytisztviselőinek, munkavállalóinak a törzshivatalba történő bevonásával valósult meg. Azonnali feladatként jelentkezett a megfelelő belső szabályozási környezet kialakítása, a szabályszerű működést megalapozó pénzügyi és gazdálkodási valamint belső ügyviteli alapszabályzatok megalkotása. Megtörtént a kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és munkavállalók korábban dekoncentrált szervenként eltérő javadalmazási feltételeinek egységesítése. A Békés Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalához kapcsolódó feladatellátás átadásátvételi feltételeit a Kormányhivatal a Csongrád Megyei Kormányhivatallal külön megállapodásban rendezte. A Kormányhivatal gazdasági szervezeteként működő Pénzügyi Főosztályon belül az eltérő feladatellátásra tekintettel külön Számviteli, illetve Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Osztály jött létre, valamint 2011. május hó 2. napján a fizikai üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátására felállításra került az üzemeltetési csoport, amely lehetőséget teremtett arra, hogy a Kormányhivatal költségcsökkentő módon a

10

költségvetési szerv egészére nézve saját hatáskörben tudja megvalósítani a kisebb javítási, karbantartási, valamint a fizikai üzemeltetési feladatokat. A fenti intézkedések alapján a törzshivatal képessé vált arra, hogy a Kormányhivatal egészének pénzügyi, gazdálkodási, üzemeltetési, humánpolitikai, funkcionális perképviseleti, illetve a feladatkörébe tartozó informatikai tevékenységét ellássa, és a Kormányhivatal szakmai feladatellátását az egységes keretbe foglalt funkcionális tevékenységgel segítse. Az oktatási feladatok ellátását a Csongrád Megyei Kormányhivatallal 2011. február hó 3. napján kötött kétoldalú megállapodás átmenetileg ugyan rendezte, de a jogszabályokban meghatározott feladat-ellátási kötelezettségek határidejére tekintettel szükségessé vált a Kormányhivatal önálló Oktatási Főosztályának felállítása, amely 2011. június hó 1. napján, Gyulán kezdte meg tevékenységét és 2011. szeptember hó 1. napjával a feladatellátás teljes körét átvette. Az oktatási feladatok ellátásával kapcsolatos 2011. évi jogszabályváltozásokra tekintettel a Kormányhivatal Oktatási Főosztálya által megtett intézkedések és azok eredményei az alábbiakban foglalhatóak össze: A nem állami és nem helyi önkormányzati intézmények működési engedélyeinek kiadásával kapcsolatos feladatok: 2011. június hó 27., 28., és 29. napján megtörtént a megyei főjegyzői és jegyzői feladatok és dokumentumok átadás–átvétele, melynek során 65 nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézményhez kapcsolódó ügyiratot vettünk át. Ebből 18 folyamatban lévő ügy volt. 2011. augusztus hó 31. napjáig 10 intézmény fenntartói jogának átadására került sor megyénkben, melyből 8 intézmény egyházi fenntartásba került át, 2 intézmény pedig országos kisebbségi önkormányzati fenntartásúvá vált a korábbi települési önkormányzati fenntartásból. A működési engedélyek kapcsán 23 intézmény vonatkozásában kértek nyilvántartásba vételi és működési engedélymódosítást, melynek okai az alábbiak voltak: - új telephely létesítése, - a közoktatási törvény módosítása kapcsán a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók meghatározásának változása, - új szakmák indítása, - intézmény nevének változása. Jelenleg összesen 63 intézmény tartozik a feladatkörünkbe, amelyből 44 intézmény Békés megyei székhellyel, 19 intézmény pedig Békés megyei telephellyel rendelkezik. Az egyházi szerv egyoldalú nyilatkozattételéhez való hozzájárulással kapcsolatos teendők: A beszámolási időszakban 3 egyházi szerv egyoldalú nyilatkozattételéhez való hozzájárulás tárgyában nyújtott be kérelmet. A Magyarországi Evangélikus Egyház (1085 Budapest, Üllői u. 24.) a „Katicabogár” Evangélikus Német Nemzetiségi Óvoda (5650 Mezőberény, Luther u. 9.) intézménye vonatkozásában, az Orosházi Református Egyházközség (5900 Orosháza, Könd u. 5.) az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola (székhelye: 5900 Orosháza, Előd u. 17.) intézménye vonatkozásában, valamint a Békési Református Egyházközség (5630 Békés, Széchenyi tér 21.) a Szegedi Kiss István Református Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium (székhelye: 5630 Békés, Petőfi út 11–13.) Karacs Teréz Tagiskola és Jantyik utcai óvoda vonatkozásában. A Katolikus Egyház hozzájárulás nélkül tehet nyilatkozatot, mellyel élt is Békés megyében 4 intézménye esetében. (Szent Imre Katolikus Iskola és Óvoda Pusztaföldvár, Mikes Kelemen Katolikus Gimnázium és Szakképző Iskola Battonya, Eötvös József Katolikus Általános Iskola Orosháza és Savio Szent Domonkos Katolikus Óvoda, Általános Iskola Békéscsaba.)

11

Hatósági, törvényességi, ellenőrzések: 2011. októberében elkészült az Oktatási Főosztály 2011/2012. tanévre vonatkozó törvényességi ellenőrzési terve, amelynek végrehajtása 2011. november hó 7. napján kezdődött meg. 2011-ben 7 intézményben került sor helyszíni ellenőrzés tartására, ezekről jegyzőkönyv készült. Egy esetben a törvényességi ellenőrzési eljárás felfüggesztésére került sor annak következtében, hogy az intézmény tekintetében a Magyar Államkincstár is vizsgálatot folytatott és nem álltak rendelkezésre az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok. Az eddig lefolytatott törvényességi ellenőrzések alapján megállapítható, hogy az ellenőrzéssel érintett intézmények fenntartóinak többsége a jogszabályok változásait nem követi, azokról nem értesül, ezért ebből fakadt a legtöbb hiányosság. A törvényességi ellenőrzésre vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban elmondható, hogy a jogi szabályozás hiányos, több esetben ellentmondásos. Nem egyértelmű, hogy ebben az ellenőrzési formában mely tárgyakra terjedhet ki a vizsgálat, az alkalmazható jogkövetkezmény (bírósági per indítása) pedig hosszadalmas és költséges. 2011-ben két közoktatási intézményben került sor hatósági ellenőrzési eljárás megindítására, bejelentés alapján. A Premier Művészeti Szakközépiskola és Szakiskola tekintetében helyszíni ellenőrzést követően az intézményben foglalkoztatott 28 személy végzettségével kapcsolatban tisztázásra került, hogy az általuk szolgáltatott tantárgyfelosztás adatai szerint oktatott tárgyra vonatkozó, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelnek-e. Azon személyek esetében, akik végzettsége megfelelő volt, a végzettséget igazoló okiratot kiállító felsőoktatási intézmények megkeresésre kerültek a képesítés meglétének igazolása érdekében, mivel a bejelentés alapján feltehető volt, hogy az oktatók egy részének végzettsége nem eredeti. A másik, bejelentés alapján indult hatósági ellenőrzés tekintetében az ellenőrzés megindításáról az intézményt és annak fenntartóját értesítettük. Az általunk végzett hatósági ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a közoktatási intézmények által foglalkoztatott személyek sok esetben nem felelnek meg az alkalmazási követelményeknek. A probléma megoldása helyi szinten nem lehetséges. Szakmai vizsgaszervezés engedélyezése: 2011-ben egy szakmai vizsgaszervezés engedélyezése iránti kérelmet nyújtottak be, amely öt szakmacsoportba tartozó 25 szakképesítésre vonatkozott. A kérelem benyújtását követően szakmacsoportonként szakmai szakértőket rendeltünk ki. Az eljárás lezárásaként 22 szakképesítés tekintetében került kibocsátásra engedély szakmai vizsga szervezésére. Ezt követően került sor a vizsgaszervezési jogosultsággal rendelkező szervezet nyilvántartásba vételére, a nyilvántartás közzétételére a Kormányhivatal honlapján, valamint a jogerős határozat egy-egy példányának megküldésére a határozattal érintett szakképesítésekért felelős miniszterek részére. A szakmai vizsgaszervezés engedélyezésével kapcsolatos joganyag koherens, logikus egységet képez, azonban néhány esetben még nem kerültek átvezetésre az oktatásügy területén bekövetkezett változások (pl.: az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a jogszabály alapján az Oktatási Hivatal részére kell megfizetni). Másodfokú döntések: Egy szakmai vizsga vizsgabizottságának mulasztásával kapcsolatos törvényességi kérelmet bíráltunk el, a határozatban a kérelemnek helyt adtunk és megállapítást nyert, hogy a vizsgaszervező intézmény jogszabálysértő mulasztást követetett el, amelynek pótlására köteleztük. A döntés a szakmai vizsga eredményére nem gyakorolt hatást. Egy érettségi vizsgabizottság döntésével kapcsolatos törvényességi kérelem is érkezett, amelynek – a gyakorlati vizsgát szervező kormányhivatal nyilatkozata alapján – helyt adtunk és ennek eredményeként a vizsga eredménye megsemmisítésre került. Az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint az érettségi vizsgák szervezésében való részvétel: A 2011. október-novemberi érettségi vizsgaidőszakban a Békés Megyei Kormányhivatal illetékességi területén nyolc intézmény került kijelölésre, mint vizsgaszervező. A kétszintű érettségi adminisztrációs rendszerben rögzített vizsgabizottságok száma 10 volt. Az írásbeli vizsgák alatt a vizsgaszervezőktől 12

jelentést kértünk a vizsgák menetével kapcsolatban, mivel az Oktatási Főosztálynak ezen eredmények birtokában, hasonló jelentési kötelezettsége volt az Oktatási Hivatal irányában. A vizsgaszervező intézmények egy kivétellel (Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola, Kollégium (Gyula) ebben partnerek voltak. Az emelt szintű vizsga helyszín a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium, Békéscsaba (írásbeli-, átadó-, javító-, szóbeli helyszín) valamint a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola, Békéscsaba (informatika vizsgatárgyból írásbeli és szóbeli helyszín) voltak. A Pénzügyi Főosztállyal együttműködve határidőre elkészült a vizsgaidőszak költségvetése, amely később jelentős mértékben módosult a központi előirányzati támogatás változása miatt. A jelentkezett vizsgázók közül az írásbeli vizsgarészt mindenki Békéscsabán teljesítette, csak a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli, a testnevelés gyakorlati vizsga (Pest Megyei Kormányhivatal) a matematika, kémia szóbeli (Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal) valamint az olasz-, spanyol nyelv szóbeli vizsgarész (Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal) teljesítése történt meg más kormányhivatal közreműködésével. Az írásbeli vizsgadolgozatokat a javítóközpontban a javítótanárok a rendelkezésre álló határidőn belül kijavították. A kijavított vizsgadolgozatokat 2011. november hó 7. napján tekinthették meg a vizsgázók abban az intézményben, ahol a vizsgára jelentkeztek. A 96 kijavított vizsgadolgozatból 5 dolgozatra érkezett észrevétel, ez az összes vizsgadolgozatból: 4,8%-os arányt jelent. Az emelt szintű vizsgák szóbeli tételeit tartalmazó csomagokat 2011. november hó 3. napján hiánytalanul átvettük és átadtuk a szóbeli vizsgahelyszíneknek. A szóbeli vizsgákra 2011. november hó 11. és 12. napján került sor. Ekkor derült ki, hogy az Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola, Kollégium (Gyula) jogszabályt sértve kiértesítette az emelt szintű érettségizőit (ez a Kormányhivatal feladata) és helytelen időpontot adott meg. Vizsgaátcsoportosítások eredményeként az érintett vizsgázó sikeres érettségi vizsgát tett. Az említett iskola figyelmét felhívtuk a jogszabálysértésre. A szóbeli vizsgák rendben lezajlottak, a két vizsganapon az Oktatási Főosztály munkatársai folyamatosan jelen voltak a szóbeli vizsgahelyszíneken. 2011.november hó 19. és 23. napján helyszíni szemlét tartottunk a szóbeli vizsgákon az érintett 5 intézményben. Statisztikai adatok az érettségi vizsgaidőszakra vonatkozóan: az őszi vizsgaidőszakban összesen 39 vizsgatárgyra 776 vizsgázó jelentkezett. A jelentkezések száma 1873 volt. A ténylegesen letett vizsgák száma 911. Emelt szinten jelentkezett 114 fő. Az emelt szintű írásbeli dolgozatok száma: 96. A tantárgyi bizottsági tagok, elnökök száma 39 fő volt. A tervezett szóbeli vizsgák száma 100, melyből 85 valósult meg. Érettségi bizonyítványt 117 fő, tanúsítványt 79 vizsgázó kapott. Az érettségi működtetése:

vizsgaszabályzatban

meghatározottak

szerint

érettségi

vizsga

vizsgabizottságának

2011. augusztus hó 26. napján az Oktatási Főosztályon elkezdődtek a jelentkezések a 2011. október novemberi érettségi vizsgaidőszak érettségi vizsgáira. A jelentkezők személyesen és postai úton tudták a vizsgajelentkezésüket érvényesíteni. A vizsgaszervezéshez a kötelezően előírt kétszintű érettségi adminisztrációs rendszert használtuk. A jelentkezési határidő végéig 2011. szeptember hó 5. napjáig személyesen 18 fő, postai úton pedig 2 fő jelentkezése került rögzítésre. Az adatfeldolgozási időszakban egy fő visszavonta jelentkezését. Kialakításra került a Kormányhivatal érettségi vizsgabizottsága. Az Oktatási Főosztály „vizsgaszervező intézményként” működött, OM azonosítóval: KH04R6, és igazgatóval, amely tisztséget az oktatási főosztályvezető töltötte be. A vizsgaidőszakban a Kormányhivatal vizsgahelyszínének a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium lett kijelölve, egy fő kormányhivatali megbízottal, akinek a helyi szervezés volt feladata a rendelkezésre álló humánerőforrás és infrastruktúra birtokában. Középszinten 6 vizsgázó – 4 vizsgatárgyból, emelt szinten: 14 vizsgázó – 9 vizsgatárgyból került beosztásra.

13

Az írásbeli vizsgák (középszinten és emelt szinten egyaránt) 2011. október hó 17. napján kezdődtek és október hó 27. napján fejeződtek be. Az írásbeli vizsgák alatt 7:00 órától 18:30 óráig az Oktatási Főosztályon ügyeletet tartottunk. A kormányhivatali megbízott a délelőtti és délutáni vizsgák megkezdését követően tájékoztatást nyújtott a vizsgák megkezdéséről (és az esetlegesen felmerülő problémákról). Az írásbeli vizsgákat követően gondoskodtunk a középszintű dolgozatok kijavításáról (4 fő vizsgáztató tanár kapott megbízást az írásbeli dolgozatok javítására illetve a szóbeli vizsgáztatásra). 2011. november hó 7. napján, a főosztályon a dolgozatok megtekintésére a vizsgázóknak nyolc órát biztosítottunk. Térítés ellenében dolgozataikról fénymásolatot készítettünk illetve elektronikusan ők is archiválhatták elkészített vizsgadolgozatukat. Az érettségi vizsgabizottság jegyzői feladatainak ellátására egy fő kapott megbízást, aki a vizsga folyamán az adminisztratív feladatokat látta el. A jogszabályban előírt dokumentumokat az Oktatási Hivatal által megbízott Békés Megyei Kormányhivatal érettségi vizsgabizottság elnökének 2011. november hó 10. napján átadtuk. A vizsgabizottság elnöke hiánypótlást nem kért, a dokumentumokat, azok tartalmát a kijavított vizsgadolgozatokra adott értékelésekkel és szóbeli tételsorokkal együtt elfogadta és jóváhagyta. A szóbeli vizsgára 2011. november hó 18. napján került sor a Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban, Békéscsabán. A vizsgabizottság a szóbeli vizsga végeztével 15 tanúsítványt, 1 érettségi bizonyítványt és 3 törzslapkivonatot állított ki. A kiadott érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról, valamint az előrehozott vizsgák és a rendes érettségi vizsga előtt letett szintemelő vizsgák minősítéseiről jelentés készült, amelyet – az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő 5 munkanapon belül – elektronikus úton és nyomtatott formában hitelesítve megküldtünk az Oktatási Hivatalnak. Az iskolarendszerű szakmai vizsgák központi írásbeli tételeinek kezelési feladatai: A feladattal kapcsolatosan a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet végezte a tételek kiszállítását, amelyhez megtettük az adatszolgáltatást az Oktatási Hivatal felé. A tételek „korlátozott terjesztésű” minősített iratnak minősülnek. A szakmai tételek átvétele az Állami Futárszolgálat munkatársaitól rendben megtörtént. A szakmai tételek átadása a vizsgát szervező középiskolák számára problémamentesen, határidőben lezajlott. Öt intézmény szervezett szakmai vizsgát. Közreműködés az Oktatási Hivatal által lebonyolítandó Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny szervezésében: 2011. október hó 24. napján az Oktatási Hivatal tárgyanként és iskolánként csomagolva átadta a Kormányhivatalnak a feladatlapokat Budapesten. Megkaptuk a jelentkezési számokat tantárgyanként, majd kiértesítettük az iskolákat arról, hogy hol és mikor vehetik át a feladatlapokat. 2011. október hó 24. és 26. napja között megtörtént a feladatlapok kiosztása a 17 résztvevő intézmény számára. A második fordulóhoz kapcsolódó feladatlapok átvétele 2011. december 13-án történt. A versenyek idején ügyeletet biztosítottunk. A második forduló versenyhelyszíne Békés megyében az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium, illetve a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola volt. Országos közoktatási mérések megyei szintű koordinálása: A 2011/2012. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell megvizsgálni az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tízedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. A mérés lefolytatását segítő Országos Kompetenciamérés Adatbegyűjtő és -kezelő Rendszer jogosultságait begyűjtöttük az Oktatási Hivataltól. Összeállítottuk az érintett intézmények adatbázisát, az ezzel kapcsolatos észrevételeinket, jelzéseinket megküldtük az Oktatási Hivatalnak. Az Oktatási Hivatal utasítása szerint kontrolláltuk, ellenőriztük a programba feltöltött adataikat, és az online adatrögzítést koordináltuk a KAIRO adminisztrációs rendszer segítségével. A programba későn belépő, illetve a határidőig még be nem jelentkezett intézményeket felszólítottuk az adatszolgáltatás megtételére. A helytelen adatot szolgáltató intézményeket felhívtuk a pontos adatszolgáltatásra.

14

A középfokú felvételi eljárással kapcsolatos teendők: Tájékoztatást adtunk 2011. októberében a középfokú beiskolázás központi, egységes írásbeli vizsgáinak feladatlapjairól. Informáltuk az érintetteket a KIFIR tanulmányi területek és felvételi tájékoztatóról a középfokú intézmények számára a 2012/2013. tanévre, továbbá tájékoztatást adtunk a szülők és diákok számára a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokról, valamint a 9. évfolyamra történő beiskolázásról és a 2011/2012. tanév központi írásbeli vizsgáiról. Közzétettük a központi írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények listáját, valamint a jelentkezési lapot a 9. évfolyamra történő beiskolázás központi írásbeli vizsgájára. 2011. decemberében pedig az ADAFOR programon keresztül megtörtént az OM azonosítók és tanulmányi területek jegyzékéhez kapcsolódó feladat ellátása a középfokú iskolai felvételihez a 2012/2013. tanévre. A nyugdíjas pedagógusok pedagógus igazolványával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatok ellátása: 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet meghatározza a kormányhivatalok feladatait a pedagógus igazolványokkal kapcsolatban. A Pátria nyomdából 20 db pedagógus igazolványt rendeltünk meg, melyet az Oktatási Főosztály tárol. Óvodai felvétellel, tanulói jogviszonnyal kapcsolatos feladatokat, igazolások kiadása: 3 db belföldi jogsegélykérelem érkezett az Oktatási Főosztályhoz tanulói jogviszony igazolással kapcsolatban, melyeknek az Oktatási Hivatal közreműködésével eleget tettünk. Tanuló- és gyermekbaleseti jegyzőkönyvek vezetése: A Békés Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya illetékességi területéről beérkezett 8 db. tanuló- és gyermekbaleseti jegyzőkönyvet megküldtük a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közoktatási Irányítási Főosztályának. A 2011. október hó 1. napját megelőzően még regionális szinten szervezett munkaügyi központ megyei szintű átalakulásával kapcsolatban 2011. szeptember hónapban egyeztetés kezdődött az átalakulásban érintett Bács-Kiskun Megyei illetve Csongrád Megyei Kormányhivatallal, és többszöri tárgyalást követően a felek tisztázták álláspontjukat az átalakuláshoz kapcsolódó tárgyi eszközök, gépjárművek megosztásáról, a státuszátadásról és a kapcsolódó előirányzatok átcsoportosításáról. Az átadó Békés Megyei Kormányhivatal, valamint az átvevő Bács-Kiskun Megyei, illetve Csongrád Megyei Kormányhivatal között a fenti tárgyköröket rendező két megállapodás 2011. szeptember hó 30. napján került aláírásra. A felek folyamatosan együttműködtek az átadás-átvételhez szükséges információk, jogokra és kötelezettségekre vonatkozó iratanyagok átadása során, így a feladatellátás különösebb zökkenő nélkül folytatódhatott a megyei szintű átszervezést követően. A közfoglalkoztatási feladatok ellátása során a törzshivatalban a Pénzügyi Főosztály szerepe alapvetően a feladat ellátásához érkezett, átadott pénzeszköz fogadása, nyilvántartásba vétele, a pénzügyi teljesítés szabályozása, és a közfoglalkoztatási támogatások kiutalása volt. A feladat ellátására 2011. évben 828.824 e Ft érkezett, amelyből 462.151 e Ft került kiutalásra. A maradvány kifizetése 2012. I. negyedévében történt meg. 1.3.3. A kormányhivatalt érintő 2012. január 1-jétől hatályba lépő jogszabályi változásokhoz kapcsolódóan megtett előkészítő munkálatok rövid ismertetése A helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyeleti jogkör ellátására felkészülés érdekében folyamatosan ösztönöztük az önkormányzatokat a jegyzőkönyvek beküldési határidejének betartására, így növelhető az ellenőrzés, illetve a felügyelet hatékonysága, tekintettel arra, hogy a törvénysértő döntésekre tett korai észrevétellel a végrehajtás megakadályozására, vagy gyors orvoslására is sor kerülhet. 15

Figyelemmel kísértük a jogalkotási folyamatot, kiemelten az új önkormányzati törvény koncepcióját és a törvény tervezetét a Belügyminisztérium és a Parlament honlapján. A 2011. október hó 5. napján megtartott jegyzői értekezleten meghívottként dr. Bekényi József, a Belügyminisztérium Önkormányzati Feladatok Főosztálya főosztályvezetője is részt vett, aki előadásában ismertette a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tervezett alapvetéseit az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének jövőbeni irányai címmel. A 2012. január hó 1. napján hatályba lépett jogszabályi változásokat nyomon követtük. Nagy hangsúlyt fektettünk a beérkezett jegyzőkönyvek ellenőrzési határidejének folyamatos csökkentésére, és igyekszünk az ellenőrzési határidőt 30 napra szorítani. A feladatellátás biztosítása érdekében létszámcsökkentésre, elvonásra a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály esetében nem került sor. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 25. § (4) bekezdése alapján 2012. január hó 1. napjától a Békés Megyei Védelmi Bizottság elnökévé a kormánymegbízott vált, és ezzel egyidejűleg a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 28. §-ának megfelelően a Békés Megyei Védelmi Bizottság Titkársága – a kormánymegbízott közvetlen alárendeltségében – a Kormányhivatal törzshivatalának önálló osztály jogállású szervezeti egységeként működik tovább. A védelmi bizottság titkársági feladatai átadás-átvételének előkészítése még 2011. október hónapban, a leltározási tevékenység meghatározásával elkezdődött, és az átadás-átvételhez kapcsolódó feladatok részletes rögzítését tartalmazó tételes ütemtervet a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke valamint a Békés Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja 2011. december hó 27. napján hagyta jóvá. Az ütemtervben meghatározott feladatok végrehajtásával a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: konszolidációs törvény) 17. § (1) bekezdésében meghatározott – a jogutódlás egyes kérdéseit rendező – megállapodás megkötésére a Megyei Önkormányzat és a Kormányhivatal részéről a feladatellátás zökkenőmentes további biztosítása érdekében 2012. január hó 25. napján került sor. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (1)-(2) bekezdése 2012. január hó 1. napjával módosította az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt, megteremtve ezzel a katasztrófaegészségügyi ellátás rendelkezéseinek egészségügyi válsághelyzet idején történő alkalmazási feltételeit. A törvényben meghatározott megyei egészségügyi védelmi bizottságok feladatellátásának részletszabályait a 2012. január hó 1. napján hatályba lépett katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló 377/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza, amely rendelkezéseinek megfelelően 2012. január hó 18. napján Békés megyében is megalakult, és elfogadta ügyrendjét a megyei egészségügyi védelmi bizottság. A konszolidációs törvény 2. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a megyei önkormányzatok vagyona és vagyoni értékű joga, a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények, azok vagyona és vagyoni értékű joga, a megyei önkormányzatok, és az általuk fenntartott intézmények folyószámla-, betét-, és értékpapír állománya, valamint a megyei önkormányzatok tulajdonában lévő gazdasági társaságok önkormányzati tulajdoni hányada 2012. január hó 1. napjától állami tulajdonba kerültek, a vagyonnal és intézményekkel kapcsolatos alapítói, fenntartói jogok és kötelezettségek, valamint az önkormányzatok által alapított alapítványok és közalapítványok alapítói jogának átszállása mellett. A megyei vagyon és intézményátadás előkészítése érdekében már 2011. augusztus hó 17. napján létrejött a Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatósága, a Békés Megyei Önkormányzat és a Békés Megyei Kormányhivatal képviselőiből álló előkészítő bizottság, amely megkezdte felmérni az önkormányzati vagyonátadás feltételeit. Az előkészítő bizottság tevékenységét a konszolidációs törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott megyei intézmény átadás-átvételi bizottság folytatta, rendszeres ülésein intézményenként áttekintve az átadás-átvételi megállapodás megkötése szempontjából releváns adatokat a vagyonleltár kialakítása érdekében. A tárgyalások eredményeképpen a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, valamint a Békés Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja megkötötte a tulajdonosi és fenntartói jogutódláshoz 16

kapcsolódó feladatok végrehajtásának részletkérdéseit rendező 2011. december hó 16. napján kelt átadásátvételi megállapodást. A megyei intézmény átadás-átvételi bizottság tevékenységével egyidejűleg megkezdődött az előkészítő tevékenység a megyei intézményfenntartó központ felállítására, a működés technikai feltételeinek kialakítására vonatkozóan, javaslatot tettünk a központ szervezeti és működési szabályzatára, és megtörtént az intézményi biztos kinevezése is. Az átmeneti időszakban történő kötelezettségvállalások jóváhagyása tekintetében a kormánymegbízott gyakorolta a konszolidációs törvény 11. § (1) bekezdésében meghatározott döntési jogkörét. Mindezek alapján a 2012. január hó 1. napjával felálló Békés Megyei Intézményfenntartó Központ különösebb fennakadás nélkül tudta megkezdeni a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörét.

1.4. Végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos feladatellátás gyakorlata 1.4.1. A törzshivatalban, illetve a szakigazgatási szerveknél a feladatellátásban részt vevő szervezeti egységek feladatai, a feladatmegosztás szempontjai A törzshivatal funkcionális feladatellátásával összefüggő alapkövetelések behajtása iránt indított végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi Főosztály valamint a Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály látja el. A kisösszegű valamint az ezt meghaladó követelésekkel kapcsolatos eljárási szabályokat a Békés Megyei Kormányhivatal Számviteli Politikája tartalmazza. Kisösszegű (100.000,- Ft alatti) követelés esetén a Pénzügyi Főosztály a követelés behajtása érdekében fizetési felszólítást küld az adósnak. Az első majd a második eredménytelen fizetési felszólítást követően a Számviteli Politikának megfelelően a kis összegű követelést behajthatatlannak minősíti a Pénzügyi Főosztály. A kisösszegű követelést meghaladó esetekben a követelés behajtására jogi úton végrehajtást kell kezdeményezni. A Pénzügyi Főosztály a jogi úton történő végrehajtás érdekében további ügyintézés céljából az ügy összes iratát átadja a Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály részére. A Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály a tényállás tisztázását követően előkészíti a peres és nem peres eljárásokkal összefüggő beadványokat, valamint a bíróság és más hatóságok előtt peres és peren kívüli eljárásokban biztosítja a kormánymegbízott és a Kormányhivatal képviseletét. Fenti végrehajtási feladatok vonatkozásában a szakigazgatási szerv által előírt követelések teljesítését a szakigazgatási szervnek kell figyelemmel kísérni. A szakigazgatási szerveknél egy elkülönült szervezeti egység vagy egy-egy ügyintéző látja el végrehajtással kapcsolatos feladatokat. Nemteljesítés esetén a szakigazgatási szervnek az adósokat fel kell szólítani. Két eredménytelen felszólítás esetén behajtás céljából a teljes dokumentáció hiteles másolatát a szakigazgatási szerv megküldi a Pénzügyi Főosztálynak. Az első illetve a második fizetési felszólítást követően a Kormányhivatal Számvitel Politikájának megfelelően, év végén a kis összegű követelést behajthatatlanná minősíti a Pénzügyi Főosztály. A szakigazgatási szervek és a törzshivatal Pénzügyi Főosztályával a követelések beszedésével kapcsolatos együttműködés megfelelő. 1.4.2. Végrehajtással érintett, illetve a végrehajtással nem érintett, 60 napon túli, lejárt követelésállomány nyilvántartásának módja, a nyilvántartás frissítésének gyakorlata és gyakorisága A lejárt követelésállomány tételes nyilvántartása a Forrás Ügyviteli Rendszer adatállománya alapján havi rendszerességgel készített analitikus nyilvántartás keretében történik. Kivételt képez a Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatala, ahol a TakarNet Rendszer adja a tételes nyilvántartás alapját. Mindkét rendszer alkalmas a berögzített alapbizonylatok alapján a követelésállomány folyamatos és naprakész nyilvántartásának biztosítására, külön frissítésre nincs szükség.

17

1.4.3. A végrehajtási eljárások koordinációja, a végrehajtási folyamatok, illetve egyes részfolyamatok központosításának lehetőségei és akadályai, az egységesítés érdekében megtett intézkedések és ezek eredményei A Kormányhivatal funkcionális feladatköréből adódó végrehajtási feladatok ellátása a törzshivatalban két főosztály a Pénzügyi valamint a Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály között oszlik meg. A feladatok törzshivatalon belüli megosztását indokolja, hogy a Pénzügyi Főosztály a nyomonkövethetőség céljából nyilvántartási és egyéb pénzügyi tevékenységet lát el a Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály a jogi szakértelemhez kötött végrehajtási feladatokat végzi. A szakigazgatási szervek esetében a nyilvántartási feladatokat és az adósok felszólítását a szakigazgatási szerv elkülönült szervezeti egysége vagy ennek hiányában egy ügyintéző látja el. Az eredménytelen fizetési felszólítást követően az ügy összes irata további ügyintézés céljából átadásra kerül a törzshivatal részére, mely a fentiek szerint látja el a feladatokat. A végrehajtási feladatok központosítása a szakigazgatási szervek funkcionális feladatainak a törzshivatalba történő integrálásával valósult meg, amely átláthatóbb ügyintézést tesz lehetővé. Az integrációt követően a szakigazgatási szerveknek már nem kell kapacitással rendelkezniük ezen végrehajtási eljárások lefolytatására. A követelésállomány csökkentése érdekében a Pénzügyi Főosztály és az érintett szakigazgatási szervek együttműködése, közös munkája valósult meg.

2.

Szakigazgatási szervek tevékenysége

2.1. A Kormányhivatal és tapasztalatainak az értékelése

a

szakmai

irányító

szervek

közötti

együttműködés

Általánosan elmondható, hogy a Kormányhivatal és a szakmai irányító szervek közötti kapcsolat megfelelő, és kiegyensúlyozott. A Kormányhivatal kezdettől fogva törekedett arra, hogy a szakmai irányító hatóságokkal való kapcsolata az együttműködésen és a kölcsönös célok figyelembevételén alapuljon, és ezzel összhangban álló fogadókészséget tapasztalt a szakmai irányító hatóságok részéről is. Ennek megfelelően sikerült a még hiányzó – a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 30. §-ában meghatározott – a jogutódlás kérdéseit rendező átadás-átvételi megállapodásokat – egy kivételével – a szakmai irányító hatóságokkal még 2011. év január hónapban megkötni. A kivételt a Nemzeti Közlekedési Hatósággal kötendő átadás-átvételi megállapodás képezi, amelynek megkötésére a Kormányhivatal együttműködési készsége ellenére is csak 2012. év elején kerül sor. A Békés Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2011. (III. 3.) KIM utasítás Mellékletének 31. §-a rendelkezett a Szervezeti és Működési Szabályzat végrehajtására a szakigazgatási szervek vezetői által ügyrendek elkészítéséről. Az ügyrendek a kormánymegbízott részéről minden esetben jóváhagyásra kerültek, itt a nehézséget két esetben a szakmai irányító szervek vezetőivel történő előzetes egyeztetés elhúzódása okozta. A szakmai irányító hatóságokkal folytatott kommunikáció megfelelő volt, itt a problémát esetenként az jelentette, hogy egyes szakmai irányító hatóságok funkcionális feladatot érintő megkereséseikkel néhány esetben közvetlenül fordultak a Kormányhivatalhoz, és nem voltak figyelemmel a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezésre. Ezekben az esetekben a szakmai irányító hatóság megkeresését közvetlenül felterjesztettük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkársága részére. A Kormányhivatal kezelésébe, vagy használatába került ingatlanok egy részében továbbra is maradtak a szakmai irányító hatóságok által foglalkoztatott kormánytisztviselők, illetve a hatóságokat illető használati jogosultságok (Békéscsaba, Gyulai út 61. - Országos Tisztifőorvosi Hivatal; Békéscsaba, Luther u. 3., Gyula, Kossuth u. 2. – Országos Egészségbiztosítási Pénztár; Békéscsaba, Haán Lajos utca 3. – volt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség). Az egymás közötti elszámolási és használati viszonyok 18

rendezése érdekében ezekben az esetekben a felek között külön üzemeltetési megállapodások megkötésére volt szükség, amelyek – némely esetben ugyan többszöri tárgyalások eredményeképpen, de – megkötésre kerültek. Az informatikai területen 2011. év elején az informatikai átadás-átvétel folyamatában, 2011. szeptembertől pedig az ún. informatikai jogutódlás folyamatában működtünk együtt szorosan a szakmai irányító szervekkel. Ezek a tevékenységek egyrészt az informatikai eszközállomány tételes egyeztetését, az átadásra-átvételre váró eszközök körének meghatározását jelentették, másrészt a folyamathoz kapcsolódó szöveges dokumentáció elkészítését foglalták magukban. Az informatikai jogutódlási folyamatban a nehézséget az okozta, hogy számos informatikai költségelem körül nézetkülönbség támadt a Kormányhivatal és a szakmai irányító szervek között. Jellemző módon az Elektronikus Kormányzati gerinchálózat (EKG) és a vírusvédelmi rendszerek költségei, az egyes operációs rendszer- és irodai szoftvercsomag licencek díjai, valamint a különféle üzemeltetési szolgáltatások költségei merültek fel, mint vitatott elemek. A Kormányhivatal álláspontja szerint ezek fedezete a költségvetésünkben nem volt biztosítva. Ettől eltekintve a konkrét informatikai problémák elhárításában, a szakmai információk megosztásában a szakmai irányító szervekkel való együttműködés megfelelt az elvárásoknak. A szakmai irányító szervekkel további kapcsolódási pontot jelentett a Khtv. 14. § (1) bekezdésének azon rendelkezése, amely szerint a szakigazgatási szerv vezetőjének a kormánymegbízott általi vezetői munkakörbe történő kinevezéséhez és felmentéséhez a szakmai irányító szerv vezetőjének egyetértése is szükséges. Az egyetértési jog gyakorlása során az együttműködés a felek között egész évben problémamentes volt. Összességében a szakmai irányító szervek és a Kormányhivatal kapcsolatát megfelelőnek ítéljük meg, mert az egymás közötti kapcsolattartás során a felek közötti együttműködésben nem lépett fel olyan probléma, amely a kölcsönös feladatellátást veszélyeztette volna.

2.2. A szakigazgatási tapasztalatai

szervek

által

működtetetett

ügyfélszolgálatok működésének

A Szociális és Gyámhivatalnál elkülönült szervezeti egységeként működő ügyfélszolgálat nincs. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hivatalnál ne jelentkezne jelentős ügyfélforgalom. Valamennyi ügyintéző, saját szakterületén az érdemi ügyintézés mellett, és ahhoz kapcsolódóan, teljes munkaidőben fogadja az ügyfeleket. Jelentős számú minden területen, a telefonon történő egyeztetés, érdeklődés. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos ügyeket akadálymentesen megközelíthető irodában lehet intézni. A Békés Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának külön ügyfélszolgálati helyszíne nincsen, az ellenőrzési tevékenység folyamatos ellátása érdekében az ügyfeleket - az ügyrendben meghatározottak szerint - hétfői és pénteki napokon, ügyfélfogadási időben fogadja. A Békés Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának Gyulára történő költözésével az ügyfelek számában kismértékű csökkenés következett be. A kormánytisztviselők leterheltsége jelentős. A munkaterhet növeli, hogy a személyesen megjelenő, és hiánytalan kérelmet benyújtó ügyfelek számára haladéktalanul meg kell hozni az érdemi határozatot, valamint a személyesen megjelent áldozatoknak is azonnali segítségnyújtást kell biztosítani. A peres ügyekben biztosított pártfogó ügyvédek díjáról határozattal történik a döntés, amely rendkívül komplex feladat, egyetlen határozat meghozatala sok esetben egy munkanapot is igénybe vesz. A Szolgálatnál bekövetkezett személyi változások, valamint a nehéz költségvetési helyzet miatt 2011-ben már nem volt lehetőség kihelyezett ügyfélfogadások tartására. A fenti nehézségek ellenére az ügyintézők a munkát elhivatottan, az ügyfelek maradéktalan kiszolgálásával végezik.

19

A Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága az ügyfeleket a hivatali munkarendnek megfelelően fogadja. Az ügyfélforgalom tekintetében a szemlét végző kollégák esetében a legnagyobb a leterheltség, különösen a növények vegetációs időszakában. A vetőmagvizsgáló laboratórium ügyfélforgalmát illetően kiemelkedő leterheltséget jelent a minta átadás-átvétel és a fémzárcímke megrendelése. A Békés Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága az ügyfeleket a hivatali munkarendnek megfelelően fogadja. Telefonos és személyes ügyfélforgalom a hét minden munkanapján folyamatosan történik. A Békés Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc - biztonsági és Állat – egészségügyi Igazgatóságának ügyfélszolgálatai fizikailag jól elérhetőek, megközelíthetőek. Általában a városok, települések központjában találhatóak. A kerületi főállatorvosi hivatalok leterheltsége éves szinten egyenletes, általában azok az ügyfelek keresik fel személyesen a hivatalt, akiknek az ügye ott helyben azonnal elintézhető. A falugazdászok ügyfélfogadása, leterheltsége a feladatokhoz kapcsolódik (őstermelői igazolvány, jövedéki adó visszaigénylés, területalapú támogatás), ezekben az esetekben nagyszámú ügyfél keresi meg a falugazdászokat, majd az év többi részében az ügyfélfogadás leterheltsége egyenletesebbé válik. Az ügyek túlnyomó része az ügyfélfogadás napján elintézésre kerül. A Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatalát a személyesen megjelenő ügyfelek elsősorban ügyirat leadása céljából keresik fel. Az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat a papír alapú tulajdoni lapok és térképmásolatok kiadása, az ez okból történő megjelenés közel harmadára esett vissza. A nagyobb felhasználók (hitelintézetek, önkormányzatok) szinte kizárólag elektronikus formában igényelnek tulajdoni lapot. Nem hagyható figyelmen kívül azon ügyfelek száma sem, akik a tulajdoni lapba történő betekintés miatt keresik fel a hivatalt. A földhasználati bejelentések (lejáró haszonbérleti szerződések) és földhasználati lapok igénylése céljából a földügyi szakterületen a személyes ügyfélforgalom január és február hónapokban drasztikusan megnő. A földmérési adatok esetében az adatszolgáltatás a földmérőkre korlátozódik, akik szintén igényelhetnek adatot elektronikus formában. Összességében elmondható a személyesen megjelenő ügyfelek száma csökkenő tendenciát mutat a gazdasági visszaesés és az elektronikus adatforgalom növekvő igénye következtében. Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy az ügyiratok száma viszont évről évre emelkedik. A Békés Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási szervénél ügyfélszolgálat működik a pénztár békéscsabai székházában, a gyulai ügyfélszolgálati irodában, valamint a szarvasi és orosházi polgármesteri hivatallal történt megállapodás alapján a megnevezett települések polgármesteri hivatalaiban. A kihelyezett ügyfélszolgálati helyeken (Orosháza, Szarvas) hetente egy alkalommal van ügyfélfogadás. Az ügyfélszolgálati tevékenységet összesen 6 fő látja el, 1 fő kivételével kapcsolt munkakörben. Az ügyfélszolgálatok ügyfélhívó rendszerrel nem rendelkeznek, azonban ez nem hosszabbítja meg az ügyintézést. Az ügyfélforgalom nagyságrendje függ a biztosítottak utazási szakásaitól, illetve az adóbevallás időszakától (igazolás kifizetett ellátásokról). Jellemzően megnő az EU kártyák iránti igény a téli síelési szezonban, extrém módon a nyaralási időszakban. A személyes ügyfélfogadási lehetőségen túl, hivatalunk a tájékoztatást kérő telefonokat a teljes hivatali időben fogadja. Napi szinten jelentős számban érdeklődnek mind a pénztár pénzbeli ellátásairól, TAJ kiadásról, biztosítási jogviszonyokróljogosultságokról, uniós ügyekről, és közgyógyászati ellátással, igazolvánnyal összefüggésben. A Szakigazgatási Szerv 2011. évben is kiemelt feladatként kezelte az ügyfélfogadási tevékenységet, nagy hangsúlyt fektetett az ezzel kapcsolódó ügyintézések, ügykezelések szakszerű, pontos, polgárbarát lebonyolítására. A Békés Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságánál az ügyfélszolgálat az Igazgatóság alapfeladatai közé tartozik. Az Igazgatóság kihelyezett ügyfélszolgálatot működtet havi egy-egy alkalommal Szeghalom, Szarvas és Orosháza településeken. Az Igazgatóság 2011-ben kiemelten figyelt az ügyfélszolgálati tevékenységre, az ügyfelek gyors, pontos kiszolgálására, az ügyfelek elégedettségére. 2011-ben e célokat a korábbi években „megszokottakhoz” képest is nehezebb körülmények között kellett teljesíteni. A legfontosabb jellemző az ügyfélszám növekedése volt az előző évhez képest. A megnövekedett 20

feladatok hátterében a következők állnak: 2010. december hó 23. napja és 2011. január hó 31. napja között lehetett személyesen nyilatkozatot tenni a magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartásáról. Ez jelentősen megnövelte ügyfélforgalmat, január hónapban 4461 fő személyesen megjelenő ügyfél fogadása történt az átlagosnak mondható 2100 főhöz képest. Szintén nagyon sokan érdeklődtek a nők 40 év jogosultsági idő alapján korhatárra tekintet nélkül megállapítható nyugdíjjogosultságával kapcsolatban. Az év első két hónapjában főleg a szolgálati idő elismerése iránti kérelmek, majd márciustól a nyugdíjazás iránti kérelmek száma nőtt meg jelentősen. A leírt körülményekre tekintettel a kihelyezett ügyfélszolgálati napok száma a korábbi havi két alkalomról havi egyre csökkent. A 2012-es tervek között szerepel a korábbi rendszer visszaállítása, a szükséges szervezési intézkedések mielőbbi megtétele. Az ügyfélszolgálati helységek színvonala jó, azonban a kampányjellegű feladatok során rövidebb időszakokra a terem befogadóképessége szűknek bizonyul. Sajnos nem megoldott az ügyfélszolgálati helyiség akadálymentesítése, pedig idős és egészségkárosodott ügyfelek egy részénél ez indokolt lenne. A Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja valamennyi szervezeti egységében, így a 9 kirendeltségen (melyből a megyeszékhelyi kirendeltség szolgáltató központi feladatokat is ellát) és a megyeközpontban is végez ügyfélfogadási tevékenységet. Valamennyi ügyfélszolgálati helyen jellemző a nagy létszámú személyes ügyfélforgalom, és e mellett a jelentős számú telefonos és levélben történő megkeresés is. Tapasztalatok szerint - feladattól függően – a személyesen megjelenő ügyfelek tömegének 10-25%-a lehet a telefonos illetve írásos megkeresés nagyságrendje. Ezek a csatolt táblázatban nem kerültek bemutatásra, viszont a munkaügyi központot megkeresők megfelelő színvonalú kiszolgálása érdekében a humán erőforrás kapacitásunkat ezen igények kielégítésére is rendelkezésre kell állítani. A Békés Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve ügyfélszolgálati irodát nem tart fenn. Az ügyfelek a szakigazgatási szervnél a hatósági ellenőrzések kapcsán, illetve érdekében jelennek meg, továbbá a közérdekű bejelentők és panaszosok, valamint munkaügyi kérdésekben tájékoztatást, munkavédelmi kérdésekben tanácsot kérők. A Békés Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége által a teljes munkaidőben tartott ügyfélfogadás nem a klasszikus ügyfélszolgálatot jelenti. A felügyelőség az Ügyrendje alapján Tanácsadó Irodát működtet, melynek tevékenységét a kijelölt (jogász, felügyelő) kormánytisztviselők látják el egymást váltva. A Tanácsadó Irodán telefonon és személyesen jól felkészült, tapasztalt kormánytisztviselők várják mindazon fogyasztókat és vállalkozókat, akiknek fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatosan kérdéseik vannak, panaszuk van, eligazítást szeretnének. A folyamatos megkeresések során gyakran olyan közérdekű problémákra is rávilágítanak az érdeklődők, amiről akkor értesül a hatóság. Az ügyfélforgalomról (személyes, telefonos, e-mail) ügytípusok szerint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által rendelkezésre bocsátott havi/negyedéves/féléves/éves bontásban elektronikusan nyilvántartás vezetése történik. A személyforgalom jelentős csökkenése miatt, a Kormányhivatal az ügyfelekkel való személyes kapcsolattartás fenntarthatósága érdekében amellett döntött, hogy a Felügyelőséget visszaköltözteti a belvárosba. A felügyelőség létszámát tekintve (9 fő) jelentős leterheltséget jelent a Tanácsadó Iroda működtetése, hiszen a személyes ügyfelek mellett elektronikus úton és telefonon is tájékoztatást nyújtunk. Ez utóbbi kettő tekintetében 2011. évben 1496 ügyfelet regisztráltunk adatbázisunkban. Így a közel 2000 ügyfél vonatkozásában napi átlag 8 ügyet intéz az ügyfélszolgálat. Hatáskörünket érintik a közüzemi és hírközlési szolgáltatókkal kapcsolatos problémák is, melyekkel szembeni panaszosokkal gyakorta egy másfél órát is eltölt az ügyfélszolgálatra beosztott kormánytisztviselő. A tapasztalat azt mutatja, hogy az eredményes jogérvényesítést követően a fogyasztók köszönettel fordulnak a Felügyelőséghez. A Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervénél pénteki napon ügyfélfogadás nincs, kivéve a sürgős, azonnali intézkedést igénylő ügyeket. (pl.: hamvasztás engedélyezése). A megyei tisztifőorvos, illetve az osztályvezetők és a kistérségi intézetek vezetői a hivatali ügyfélfogadással egyező, előre egyeztetett időpontban fogadják az ügyfeleket. Tekintettel arra, hogy az Intézetvezetési Osztályra érkező kérelmek nagy része papíralapú, emiatt az ügyintézés általában személyes megkeresést nem igényel. Természetesen személyes megkeresés esetén az ügyintézők készséggel állnak az ügyfelek rendelkezésére a fenti ügyrendnek megfelelően, azonban a tapasztalatok alapján az Intézetvezetési Osztály ügyfelei telefonon, illetve levélben, vagy elektronikus levélben keresik fel Hivatalunkat. 21

A Békés Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége ügyfélszolgálatot a telephelyén a Békéscsaba, Szarvasi út 107. sz. „A” épületben a Közúti Jármű Főosztály feladatai közé tartozó néhány ügytípus ellátására üzemeltet. Az ügyfelek részére 2006-ban kialakított, 6 fogadóablakkal ellátott ügyfélfogadó megfelelő körülményeket biztosít az ügyek intézésére. Folyamatos ügyfélfogadás két ablaknál üzemel, műszaki vizsga bejelentés és műszaki igazgatás, tájékoztatás ügytípusokban. Közúti közlekedési szolgáltatások engedélyezése, digitális tachográf kártyaigénylés külön irodában történik. Digitális tachográf kártya igénylése esetén ugyanis fényképet kell készíteni az igénylőről. Ügyfél elégedettség mérése folyamatosan, a kitöltött kérdőívek kiértékelése negyedévente történik. Az ügyfélfogadóban dolgozó kollégák leterheltsége időszakonként változó. Az ügyfélszolgálatot személyesen és telefonon lehet elérni.

2.3. A szakigazgatási szervek 2011. évi tevékenységének bemutatása

22

2.3.1.

A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALA SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A

2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

23

I. Személyi és tárgyi feltételek 1. A személyi feltételekben bekövetkezett változás A Hivatalban szociális és gyámhivatali hatáskörben eljáró kormánytisztviselőkből álló Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztály, valamint Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztály működik. A Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztályt osztályvezető besorolással rendelkező kormánytisztviselő vezeti, aki munkaköri leírása alapján a hivatalvezető helyettesítését is ellátja. A Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztály élére osztályvezető nem lett kinevezve. Munkánkat két fő ügykezelő segíti. Az ügyintézők napi feladataik során ügyviteli teendőket is ellátnak (iktató program kezelése, postázás, szociális regiszterben adatok felvitele). A Hivatal engedélyezett létszáma 14 fő, az alábbi bontásban: Szociális és Gyámhivatal Megnevezés

Létszám

Hivatalvezető

1

SZOCIÁLIS HATÓSÁGI ÉS ELLENŐRZÉSI OSZTÁLY Osztályvezető (egyben a hivatalvezető helyettesítését ellátó személy) 1 Ügyintéző

6

Ügykezelő

1

GYÁMÜGYI ÉS GYERMEKVÉDELMI OSZTÁLY Ügyintéző

4

Ügykezelő

1

Összesen:

14

2. A tárgyi feltételekben bekövetkezett változás Hivatalunk a 2011. év első felében két alkalommal költözött, jelenleg a Békéscsaba, Árpád sor 2/6. szám alatti épület 3. szintjét használjuk, összesen 7 irodát, valamint az alagsor 2 irodáját. Ebben a megosztásban a hivatalvezető és az osztályvezető külön irodát használ, míg az ügyintézők kettesével vannak elhelyezve az irodákban. Az épület akadálymentesített alagsorában lett elhelyezve a súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos feladatokat ellátó ügyintéző. II. Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztály 2011. július 1 napját követően az osztályon az I. fokú hatósági hatáskört az osztályvezetővel együtt 5 fő gyakorolja, további egy fő intézi a súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeit. Egy fő látja el a II. fokú hatósági hatáskört. Az osztálybontást követően 1 fő ügykezelő segíti az osztály munkáját. 2011. július 1. napját megelőzően a feladatok megosztása miatt egy fő ügyintéző kizárólag a szociális foglalkoztatás engedélyezésével foglalkozott, azonban ez a feladatkör a kollega szülési szabadságának 24

igénybevételét követően a többi ügyintéző között szét lett osztva. Így egy adott intézmény, szolgáltató tekintetében egy ügyintéző látja el a komplex feladatot engedélyezés és ellenőrzés tekintetében. 1. Az I. fokú hatósági hatáskör gyakorlása 1.1. Szociális intézmények működésének engedélyezése 1.1.1. Általános működi engedélyezési gyakorlat A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szmr.) 2011. július 1-jei módosítása következtében a szociális szolgáltatók és intézmények engedélyezési és ellenőrzési feladatai Békés megye vonatkozásában Hivatalunk hatáskörébe kerültek. A fentiek alapján fenntartók szerinti megoszlás a következő: 64 db állami fenntartó, 67 db intézmény/szolgáltató, 23 db egyházi fenntartó, 28 db intézmény/szolgáltató, 46 db nem állami fenntartó, 54 db intézmény/szolgáltató,

533 db szolgáltatás 92 db szolgáltatás 121 db szolgáltatás

240 db engedély 44 db engedély 86 db engedély

2011. évben az Szmr. 22/A. §-a alapján 2011. augusztus 31. napjáig Hivatalunkhoz felterjesztett intézmények és szolgáltatások megoszlása: 35 db állami fenntartó, 37 db intézmény/szolgáltató, 99 db szolgáltatás 45 db engedély 14 db egyházi fenntartó, 14 db intézmény/szolgáltató, 35 db szolgáltatás 16 db engedély 43 db nem állami fenntartó, 35 db intézmény/szolgáltató, 68 db szolgáltatás 48 db engedély

A fenntartók betartják a 321/2009. (XII.29.) kormányrendelet előírásait, vagyis engedélymódosítási kérelmet, csak naptári negyedévenként egyszer adnak be. Új fenntartó részére új működési engedély kiadására 13 esetben került sor (2 állami fenntartó, 4 egyházi fenntartó, 7 nem állami fenntartó). Működési engedély módosítása esetén tendenciaként volt megfigyelhető a házi segítségnyújtás bevezetése, illetve az ellátható személyek számának emelése és ehhez kapcsolódóan az ellátási terület emelése. Az idősek klubja szolgáltatás esetén a demens ellátás feltüntetése, valamint szintén idősek klubja szolgáltatás mellé fogyatékos személyek nappali ellátása szolgáltatás bevezetése, továbbá idősek gondozóházának idősek otthonává történő minősítése, illetve az emelt szintű férőhelyek visszaminősítése. Fenntartó váltás okán 1 eset volt, amikor állami fenntartó egyházi fenntartónak, 1 esetben állami fenntartó nem állami fenntartónak 2 esetben egyházi fenntartó egyházi fenntartónak, 1 esetben pedig állami fenntartó másik állami fenntartónak adta át a szociális intézménye működtetését.

25

Új szolgáltatások engedélyezésekor a szakmai program véleményezése, a szakhatósági hozzájárulások és a helyszíni szemle alapján a működési engedély kiadásának az esetek többségében nem volt jogszabályi akadálya. A működési engedélyek módosítása kapcsán Békés megyében jelentős mértékben megnövekedett a szociális alapellátás, ezen belül is kiemelten a házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés területén a működési engedély kérelmek száma. Hivatalunkhoz a házi segítségnyújtás szolgáltatási típusra új működési engedély kérelmet 6 fenntartó nyújtott be. Az ellátottak létszámban kifejezve – házi segítségnyújtás esetén – mintegy 6.000 fő. Az alkalmazott szakdolgozók tekintetében, új engedélyezési eljárás esetén is a szolgáltatók jelentős mértékben élnek az 50%-os munkáltatói felmentéssel. Ezt a tendenciát mind szóban, mind írásban jeleztük a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányában. Jelzésünket követő időszakban módosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény valamint a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet. Az előző évhez hasonló tapasztalat, hogy a működési engedélyek iránti kérelmeket szinte minden esetben hiányosan nyújtja be a fenntartó képviselője, így hiánypótlásra kell felhívni a fenntartókat. A közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (4) alapján Hivatalunk a szakhatóságot csak akkor keresi meg, ha az ügyfél az alapeljárás illetékével vagy díjával egyidejűleg megfizeti a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy díjat. A fenntartók többsége nincs tisztában ezzel a rendelkezéssel, ezért a szakhatósági díj meg nem fizetése miatt hiánypótlásra kell felszólítanunk őket. Ezzel az eljárás időtartama indokolatlanul meghosszabbodik, amely sem a Hivatal, sem pedig a fenntartók és intézményeik érdekeit nem szolgálja. Több ügyfél is megkeresi Hivatalunkat a kérelem beadása előtt egyeztetés céljából, azonban mégis előfordulnak hiányosságok a kérelmek benyújtásakor. Működési engedély visszavonására hivatalból 1 esetben került sor. Egy idősek otthona működési engedélyének visszavonása vált szükségessé a Hivatal által soron kívüli ellenőrzés során feltárt hiányosságok okán. Az ellátottaknak a megye több intézményébe történő elköltöztetése a Hivatal munkatársainak koordinációjával zajlott. A fenntartó kérelmére 5 esetben került sor szolgáltatás visszavonására. Szenvedélybetegek közösségi alapellátása esetében finanszírozási okok miatt kérte a fenntartó az engedély visszavonását 2 esetben. Hajléktalanok átmeneti szállása engedélyének visszavonását azért kérte a fenntartó, mert hosszabb ideje nem voltak ellátottak, akik a szolgáltatást igénybe vették. A 2012. december 31-ig határozott idejű engedéllyel rendelkező idősek átmeneti otthonára vonatkozóan a fenntartó 2 esetben kérte az engedély visszavonását, mivel a 2008-ban elkészített ütemterv alapján gondoskodott az ellátottak intézményen belüli ellátásáról. Kérelem elutasítására 4 esetben került sor, mert nem voltak megfelelőek a személyi és tárgyi feltételek. A kérelmek házi segítség nyújtás engedélyezésére irányultak. Az elutasító határozatok ellen fellebbezést nem nyújtottak be. Eljárás megszüntetése 24 esetben történt, ennek okai: a támogató szolgáltatás, és közösségi ellátás esetén a pályázat nem nyert befogadást vagy a fenntartó a kérelmét visszavonta. Egy esetben az eljárás megindítása után derült ki, hogy a kérelmet, nem az arra jogosult terjesztette elő. 1.1.2. Szociális foglalkoztatás engedélyezése Békés megyében 2011. évben 21 szociális intézmény (összesen 48 székhely/telephely bevonásával), valamint 3 külső foglalkoztató végzett szociális foglalkoztatást, 48 fejlesztő-felkészítő, valamint 30 munkarehabilitációs szociális foglalkoztatási engedély alapján.

26

A szociális foglalkoztatási engedély benyújtásához készült kérelem-segédanyag és a kötelező mellékleteket tartalmazó lista a hivatal honlapjáról letölthető, mely lehetőséggel rendszeresen élnek a foglalkoztatók. Ezen segédanyag bevezetése óta minimálisra csökkent a hiánypótlásra történő felhívások száma. A szociális és gyámhivatal 2011. évben 1 alkalommal adott ki új foglalkoztatási engedélyt, 19 esetben került sor foglalkoztatási engedély módosítására, valamint 1 esetben – fenntartói döntés alapján – a szociális foglalkoztatási engedély visszavonásáról született döntés. Az újonnan engedélyezett szociális foglalkoztatás hátterében a munka-rehabilitációs foglalkoztatás bevezetése és beindítása áll, korábban kizárólag fejlesztő-felkészítő foglalkoztatást végző intézmény esetében. 1.2. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei A települési önkormányzatok jegyzőitől az első félév során a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján érkező, jogosultságot megállapító határozatok „CAR-BIT” nyilvántartási rendszerbe történő rögzítése folyamatos volt. Az év közbeni jogszabály-változásra tekintettel a 2010-ből áthúzódó visszaadott utalványok újraosztására nem került sor, a felhasznált utalványokkal kapcsolatban az elidegenítési tilalmak elrendelésére sor került. 2011. július 2-án hatályba lépett a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet, (a továbbiakban: R.) amely átfogóan újraszabályozta a súlyos mozgáskorlátozott személyek gépjármű szerzési és átalakítási támogatásának rendszerét. Ezzel egy időben e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló Korm. rendelet hatályát veszítette, azzal, hogy a közlekedési támogatásra vonatkozó szabályait 2012. december 31-ig még alkalmazni kell. Az új rendelet hatálybalépésével a szerzési és átalakítási támogatásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos elsőfokú hatósági hatásköröket az igénylő lakóhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatalok gyakorolják. Ezzel a megoldással megszűnt a támogatás megállapításának korábbi kétlépcsős rendszere, ahol az ellátásra való „elvi” jogosultság és a támogatás tényleges odaítélése elvált egymástól. 2011-ben a szerzési és átalakítási támogatás iránti kérelmek benyújtásának határideje 2011. október 15., a hivatalnak a jogosultságokról 2011. november 30-ig kellett döntenie. Megszűntek a gépjármű vételárára, illetve a műszaki paraméterekre vonatkozó korlátozások, illetve az igénylő jövedelmi helyzetét a jövőben a hivatalnak nem kell vizsgálnia. Megszűnt a háziorvos jogosultsága az ellátásra jogosító mozgáskorlátozott állapot fennállásának megállapítására. A személygépkocsi szerzési támogatás mértéke új személygépkocsi esetében 900.000 Ft-ra változott, legfeljebb 4 éves használt személygépkocsi, 3 vagy 4 kerekű segédmotor kerékpár, vagy gépi meghajtású kerekesszék esetén a vételár 60%-a, de maximum 600.000 Ft. A személygépkocsi átalakítási támogatás mértéke legfeljebb 90.000 Ft. Tekintettel arra, hogy az év közepén alkotott jogszabály hatályba lépésével a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet vonatkozó részei hatályukat vesztették, és az új szabályozás mind a jogosultak körének meghatározását, mind a támogatás felhasználásának részleteit teljesen új alapokra helyezte, az előző évekkel történő összehasonlítás nem lehetséges. Az R. alapján beadott kérelmek száma: 331. Új gépjármű vásárlására 91 kérelem érkezett. Használt gépjármű vásárlására 217 kérelem érkezett. Segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű vásárlására 5 kérelem érkezett. Járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék vásárlására 2 kérelem érkezett. 27

A személygépjárműnek a vezetés feltételeként külön jogszabály alapján előírt automata sebességváltóval, vagy más segédberendezéssel történő felszerelésének, átalakításának támogatására 9 kérelem érkezett. A személygépjárműnek a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását lehetővé tevő átalakításának, vagy a biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásának támogatására 7 kérelem érkezett. Új gépjármű szerzési támogatást megállapító határozatok száma: Használt gépjármű szerzési támogatást megállapító határozatok száma:

43. 18.

Segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, illetve járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék vásárlásának támogatását megállapító határozatok száma 4. Átalakítási támogatást megállapító határozatok száma: Szerzési támogatást elutasító határozatok száma: Átalakítási támogatást elutasító határozatok száma:

10. 250. 6.

7 esetben hiánypótlásra hívtuk fel az ügyfelet, részben a kérelem adattartalmának hiányosságai miatt, részben a szükséges orvosi igazolások hiánya miatt. 147 esetben hívtuk fel az ügyfeleket hiánypótlásra az R. módosítása miatt, amely kimondta: „A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 189/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet hatálybalépéséig benyújtott kérelmek esetében a hivatal a kérelmezőt tájékoztatja a jogszabály-változásról, és felhívja a 7. § (3) bekezdés f) pontja szerinti, kölcsönszerződés megkötésére vonatkozó nyilatkozat benyújtására a hiánypótlásra vonatkozó szabályok szerint.” Az év közepén megalkotott jogszabályról a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzatok jegyzői, illetve a mozgáskorlátozottak érdekképviseleti szervei részére hivatalunk 2011. júliusában tájékoztatót tartott a Megyeháza nagytermében illetve a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesületének épületében. (Békéscsaba, Kölcsey u. 27.) Hivatalunk a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Sr.) 4/A. § alapján meghozott jogosultságot megállapító határozatait (2 db) visszavonta, az R. hatálybalépésekor nem volt előtte folyamatban szerzési vagy átalakítási támogatásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás. 2011. november 7-én bizottsági ülést tartottunk, melyen a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesület elnöké és a NRSZH Dél-alföldi Regionális Igazgatóság igazgatója bevonásával a Békés megyére megállapított támogatási keretszám felhasználásával kapcsolatban. Az ülés legfontosabb megállapítása, hogy a bizottság tagjai a jövőre nézve támogatják az NRSZH helyi, területi szerveinek az eljárásban szakhatóságként történő megjelenését. A súlyos mozgáskorlátozott személyek számára a földszinten került kialakításra ügyfélfogadásra alkalmas iroda, akadálymentes megközelítéssel. Öt esetben rendeltük el szerzési támogatás visszafizetését, minden esetben az értékesítés szándékával nyújtották be az ügyfelek elidegenítési tilalom törlésére irányuló kérelmet. A Békés Megyei Főügyészség 2011. év decemberében iratbekérés útján a közlekedési kedvezményekkel kapcsolatos ügyek vonatkozásában átfogó ellenőrzést tartott, melynek eredményeként ügyészi intézkedés nem született. Az ügyészség elégedett volt a munkánkkal, érdemben minden döntésünket megalapozottnak és törvényesnek ítéltek meg.

28

2. A II. fokú hatósági hatáskör gyakorlása 2.1. Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások Aktív korúak ellátására jogosultság: Az aktív korúak ellátására jogosultság tárgyában a beszámoló időszakában a másodfokú döntések száma 81 volt, 56 másodfokú határozat, továbbá 25 végzés meghozatalára került sor. A hivatal az ügyek mintegy egyharmadában tárt fel különböző súlyú anyagi és eljárásjogi szabálysértéseket. Jelen beszámoló időszakában 20 elsőfokú döntés felülvizsgálata során kellett valamilyen korrekciót elvégezni. 9 elsőfokú döntés megváltoztatására került sor, 9 esetben pedig a döntés megsemmisítése mellett az elsőfokú hatóság új eljárásra utasítása vált szükségessé, 2 esetben pedig új eljárásra utasítás nélkül került sor a határozat megsemmisítésére. A beszámoló időszakában huszonöt végzést adtunk ki, mely a szakhatóságok megkeresése, illetve hiánypótlási felhívás, valamint az eljárás megszüntetése miatt vált szükségessé. Az aktív korúak ellátására jogosultság feltételeit minden évben érintették valamilyen mértékben jogszabályváltozások. Az elsőfokú döntések vizsgálata során tapasztalt jogszabálysértések jelentős része jelen beszámoló időszakában is hasonló a 2010. évi beszámolóban már jelzetthez. Megsemmisítésre, és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására utasítására adott okot több esetben, hogy jogszabálysértő módon szüntették meg az Szt. 37.§ (1) bekezdése szerint egészségkárosodottként rendszeres szociális segélyben részesülő személy ellátását azért, mert az egészségkárosodás mértéke már nem érte el a jogszabályban meghatározott mértéket. Annak ellenére, hogy a 2011. évben hatályos normaszöveg teljesen egyértelmű, mégis jogosultság felülvizsgálata eredményeként a bérpótló juttatás megállapítása, és a 35.§ (3) bekezdés szerinti együttműködés előírása helyett, helytelenül a jogosultság automatikus megszüntetésére került sor. Az elsőfokú hatóságok ugyanis helytelenül úgy értelmezték, hogy a 33.§ (1) bekezdés szerinti előzetes együttműködési időt is igazolni kell az ügyfeleknek. A feltárt jogszabálysértések nagy száma miatt 2012. évben az ellenőrzési tervünkben szerepeltetjük és vizsgálni fogjuk ezt a területet. Az egységes jogalkalmazói gyakorlat segítése érdekében a 2011. november hónapban tartott szakmai napunkon is kiemelten felhívtuk a figyelmet a helyes eljárásra. A megsemmisítés, illetve megváltoztatás további okaként szerepelt az anyagi és eljárásjogi szabályok figyelmen kívül hagyása, így a döntés kézbesítésére vonatkozó szabályok megsértése, a tényállás helytelen megállapítása, a jogosultság megszüntetése időpontjának helytelen megállapítása. Ebben az ügykörben egy esetben került sor felügyeleti eljárás eredményeként a döntés megsemmisítésére, mivel az elsőfokú hatóság helytelenül állapította meg a tényállást, de az Szt. 17. § alkalmazására nem volt mód. Hasonlóan az előző évek tapasztalataihoz, továbbra is a jogorvoslatok elenyésző részében vitatják az Szt. § (4) bekezdés szerinti vagyon, vagy a jövedelmi viszonyok miatti elutasításokat, vagy a megállapított segély összegét, de ezek a jogorvoslatok szinte kivétel nélkül eredménytelenek is. Közgyógyellátásra jogosultság: A közgyógyellátásra jogosultság ügyében 98 döntés született, melyből 62 másodfokú, és 36 végzés. A beszámoló időszakában 11 esetben került sor az elsőfokú döntés megváltoztatására. Az ügyek számából, megoszlásából továbbra is az a tapasztalat szűrhető le, hogy elenyésző számban érkeznek az Szt. 50. § (1)(2) bekezdését érintő fellebbezések, és a gyógyszerkeret felülvizsgálata miatti jogorvoslat sem jellemző, csupán évi egy-két ügy fordult elő. A korábbi évek tapasztalataival egyezően az ügyek döntő többsége az Szt. 50. § (3) bekezdése, az önkormányzat rendelete alapján megállapítható közgyógyellátásra jogosultság, tehát zömében az általános szóhasználatban „méltányossági” közgyógyellátásnak nevezett ellátás típust érinti, ahol az ügyek majdnem felében a jövedelemhatár meghaladása, míg a fennmaradó részben a gyógyító ellátás költsége miatt született elutasító elsőfokú határozatok ellen nyújtanak be jogorvoslati kérelmet. Továbbra is jelentős számú végzés meghozatalára kerül sor, mintegy 50 esetben, a szakhatóság megkeresése, tényállás tisztázása miatt. A jogorvoslati eljárások tapasztalatai szerint az elsőfokú hatóságok a közgyógyellátásra vonatkozó jogszabályokat jól alkalmazzák a gyakorlatban. A döntések megváltoztatása a szakhatósági állásfoglalás határozatba foglalásának elmaradása miatt vált szükségessé. 29

A területet nem érintették jogszabályi módosulások, nem változtak az elbírálás szabályai, az öregségi nyugdíj legkisebb összege sem változott, a maximális 12.000 Ft-os havi gyógyszerkereten belüli 6.000 Ft-os korlát sem módosult, a határozott időre szóló megállapítás miatt értelemszerűen nincs általános felülvizsgálati kötelezettség sem. A változások követése és alkalmazása rövid időn belül, helyesen megtörtént, így a jogi környezet, szabályozás kereteinek stabilitása, állandósága az ügyek nagy száma ellenére elősegítette a helyes jogalkalmazói gyakorlat folytatását. Az elsőfokú jogalkalmazás, az ügyek kis számában tapasztalható kisebb, az ügyek érdemi elbírálására ki nem ható jogszabálysértésektől eltekintve ebben az ügykörben általában jó színvonalú. Az ápolási díj: Az ápolási díj megállapítása másodfokú ügyei száma évek óta nem jelentős, ebben az évben is, mint ahogyan korábban is 10 alatt volt megyénkben. Tapasztalatunk szerint egyre kevesebb önkormányzat tudja/akarja a helyi rendelete alapján nyújtani ezen ellátást, és így sor kerül a helyi rendelet szerinti szabályozás hatályon kívül helyezésére. Az utóbbi időben tapasztaljuk, hogy az ápolási kötelezettség teljesítését valóban ellenőrzik is az önkormányzatok, és az ápolás-gondozás nem teljesítése miatt megszüntetik az ellátást. Továbbra is általános tendenciaként tapasztaljuk, hogy az igénylők egyre inkább „megkeresik” a család beteg tagját, akire nézve igényelhetik az ápolási díjat, és ezzel némi ellátáshoz, szolgálati időhöz jutnak. Úgy tűnik, az eredeti cél: miszerint a családtag betegsége folytán a gondozása miatt munkát vállalni nem tudó hozzátartozó jusson anyagi segítséghez, sok esetben ellenkező irányba fordul. Vagyis a beteg hozzátartozó léte teremti meg a kérelmező ellátottságát. Időskorúak járadéka: Időskorúak járadéka ügyében elenyésző számban érkeznek jogorvoslati kérelmek. Első félévben egy helybenhagyó döntés született. 2.2. Szociális szolgáltatók, intézmények működési engedélyezése Szociális szolgáltatók engedélyezése ügyében nem érkezett 2011. I. félévében fellebbezés, II. félévben pedig – jogszabályi változás következtében – Hivatalunknak nincs hatásköre II. fokú hatóságként eljárni működési engedélyezés ügyben. 2.3. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatosan 2011. évben 11 db jogorvoslati kérelem érkezett, és egy ügyben indítottunk hivatalból eljárást. Tíz esetben az elsőfokú döntést helyben hagyó, egy esetben megváltoztató határozat meghozatalára került sor, egy ügyben végzéssel, hatáskör hiányában áttételre került sor. Egy esetben hivatalból felügyeleti eljárást folytattunk le, mely az elsőfokú határozat megváltoztatását eredményezte. A megváltoztatás oka az volt, hogy hatóságunk hivatalból észlelte, hogy az elsőfokú hatóság az anyagi jogszabályok megsértésével olyan gépjárművezetői engedéllyel nem rendelkező személynek állapított meg jogosultságot, akit az unokája szállított volna. Az unoka pedig nem szerepel a szállítást végző személyek között. 2011. évben a Békés Megyei Főügyészség megvizsgálta valamennyi e tárgykörben hozott másodfokú döntést. A jogalkalmazói gyakorlatot jogszerűnek találta.

30

3. Szakmai irányítás, felügyelet 3.1. Az I. fokú szociális hatósági hatáskör vizsgálata Békés megyében 17 jegyző rendelkezett 2011. június 30-ig szociális szolgáltatók, intézmények működési engedélyezésére vonatkozó hatáskörrel. A jegyző engedélyezési eljárás vonatkozásában 2011. I. félévben ellenőrzést nem végeztünk, mert 2011. július 1-től az engedélyezési eljárás hatásköre Hivatalunkhoz került és jogszabályi előírás alapján minden engedélyt a következő módosítási eljárás alkalmával, de legkésőbb 2012. december 31-ig kell leellenőriznünk. 3.2. A szociális intézmények szakmai ellenőrzése Az intézmények szakmai ellenőrzését a 2011. évi munkatervünk alapján végeztük el. Összesen 24 fenntartó által fenntartott 25 intézmény 25 székhelyen és 34 telephelyen végeztünk szakmai ellenőrzést. A szakmai ellenőrzések során az Szmr. és a Ket. szabályai alapján jártunk el. Az ellenőrzés részét képezi, hogy az ellenőr a helyszínen győződik meg a szolgáltatás nyújtásának körülményeiről. Meggyőződik a tárgyi feltételek, az akadálymentesség megfelelősségéről, a szolgáltatásokhoz biztosított eszközökről, felszerelésről. Megszemléli a kötelezően kifüggeszteni rendelt tájékoztatásokat, az ellátottak elhelyezését, a vizesblokkok felszereltségét és szellőzését, a közösségi helyiségeket és a dolgozók munkakörülményeit stb. Amennyiben az ellenőr a helyszíni bejárás során olyan körülményekkel találkozott, amelyek más hatóság (pl. tűzoltóság a menekülő-útvonal biztosítása szempontjából) megkeresését teszik szükségessé, levélben keresi meg az illetékes hatóságot. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (továbbiakban: NRSZH) szociális intézményi főreferensével közösen 13 intézmény ellenőrzésében vettünk részt, az engedélyező hatóság képviseletében. A jegyzőtől Hivatalunk hatáskörébe került szolgáltatók ellenőrzése a működési engedély módosítására irányuló eljárással egyidejűleg megtörtént. Jegyzői hatáskörben engedélyezett 17 fenntartó, 20 intézmény, 20 székhely és 3 telephely ellenőrzése történt meg 2011. II. félévben. Soron kívüli ellenőrzés 2 esetben történt, panaszüggyel kapcsolatban. 3.3. A szociális foglalkoztatások szakmai ellenőrzése Az éves munkatervben foglaltaknak megfelelően az első félévben 6 foglalkoztató (5 intézményi, egy külső) által, 17 foglalkoztatási engedély alapján végzett szociális foglalkoztatás helyszíni ellenőrzésére került sor. Az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvek minden esetben, határidőben elkészültek. 2011. második félévben szociális foglalkoztatás ellenőrzését helyszíni ellenőrzéssel Rehabilitációs és Szociális Hivatal szociális intézményi főreferensével végeztük.

a Nemzeti

3.4. A vizsgálatok tapasztalatai Szociális szolgáltatások: A szociális intézmények ellenőrzéskor leggyakrabban feltárt hiányosságok: - Szakmai programok, házirendek, megállapodások, térítési díj értesítések tartalma nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. - A tárgyi feltételek tekintetében még mindig az akadálymentesség hiánya, a zsúfoltság jelenti a legnagyobb hiányosságot. Több intézmény felújításra szorul, főleg a vizes blokkok és a meleg burkolattal ellátott helyiségek vannak nagyon rossz állapotban. 31

-

-

Személyi feltételek hiánya. (szociális ápoló, gondozó, mentálhigiénés munkatárs) Szakképzettség hiánya. A foglalkoztatottak szakképzettségi aránya nem felel meg a jogszabály által előírtaknak. 2011. január 1. napjától hatályos jogszabályi előírásoknak nem felelnek meg a nyilvántartások, a változásokkal nem egészítették ki, illetve a nyilvántartás tartalmaz más adatokat, amit a jogszabály nem ír elő. Térítési díjak megállapításánál előfordult, hogy a tartós bentlakásos intézménynél az intézményi térítési díj megfizetésére vonatkozó nyilatkozat kezdő időpontja előtt is a teljes intézményi térítési díj összegét állapították meg az intézményi térítési díjként.

Az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalata alapján megállapítható, hogy a fenntartók illetve az intézmények együttműködőek, felismerik a segítő szándékunkat. Ennek köszönhetően igyekeznek a jogszabályváltozásokat követni, ezáltal a feltárt hiányosságok kisebb súlyúak, mint az előző években voltak. A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben foglaltak alapján hivatalunk határidő kitűzésével végzésben kötelezte a fenntartót és az intézményvezetőt intézkedések megtételére. A fenntartók és az intézményvezetők a megadott határidőre igyekeztek a hibákat, hiányosságokat kijavítani. Összesen 2 állami fenntartású intézmény tekintetében került sor hatósági szerződés megkötésére a személyi feltételek teljesítése érdekében. Szociális igazgatási birság kiszabására nem került sor. Szociális foglalkoztatás: Az ellenőrzések jó tapasztalatokkal zárultak. Megállapítható, hogy a foglalkoztatók mind a személyi, mind a tárgyi feltételek vonatkozásában a korábbi évekhez viszonyítva jobb kondíciókkal bírnak. Ehhez egyrészt a pályázati rendszer szigorú feltételrendszere, másrészt a személyi feltételekre vonatkozó szabályozás változása is hozzájárult. A foglalkoztatók a foglalkoztatáshoz kapcsolódó dokumentációkat pontosan vezetik, a gondozási, valamint a foglalkoztatási dokumentációk egymásra épülnek, team-munkát tükröznek. Az ellenőrzés egy foglalkoztató esetében tárt fel a vizsgálat hiányosságot. Megállapítást nyert, hogy a foglalkoztató szakmai programja nem aktuális, átdolgozásra szorul, valamint a nappali ellátás házirendje nem utal a szociális foglalkoztatásban részt vevők esetére, holott az ellátottak nagy százaléka a nappali klubban töltött idő nagy részét foglalkoztatással tölti, valamint a munka-rehabilitációs foglalkoztatottakkal kötött munka-megállapodások nem tartalmazták pontosan a végzett tevékenység leírását. 4. Közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálata 2011. évben egy esetben nyújtottak be keresetet, mely aktív korúak ellátásra jogosultság ügyében hozott határozatunk ellen irányult. Az ügyben a bíróság tárgyaláson kívül hozott döntést, melyben a felperes keresetét elutasította. Egy esetben nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet az R. 2. § a) pontjában meghatározott súlyos mozgáskorlátozottság megállapítása kérdésében. (a BNO kód XIII. főcsoportjába (csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei) tartozó vezető diagnózisra tekintettel megállapított, legalább 40%-os egészségkárosodással rendelkező személy minősül súlyos mozgáskorlátozottnak). A Békés Megyei Bíróság az ügyfél felperes keresetét 9.K.23.507/2011/3. számú ítéletével elutasította, határozatunkat hatályában fenntartotta.

32

III. Gyámügyi és gyermekvédelmi osztály 1. Az I. fokú gyámhatósági hatáskör gyakorlása Első fokú határozatot a 2011. évben nem hozott a Hivatal, végzések körében 36 döntés született, amelyből 1 érdemi vizsgálat nélküli elutasítás, 1 eljárás megszüntetése és további 34 első fokú eljárásban hozott egyéb végzés volt. Ebben a tekintetben elmondható, hogy az elmúlt évekhez képest jelentős elmozdulás nem tapasztalható. Az I. fokú végzések legnagyobb hányadát teszik ki a más eljáró hatóság kijelöléséről, és az áttételről szóló végzések. Tapasztalatunk, hogy az ügyfelek, de maguk a gyámhatóságok is egyre gyakrabban indítványozzák a más eljáró hatóság kijelölését. Ezeknek kizárólag megalapozott esetekben ad helyt II. fokú gyámhatóság figyelemmel arra, hogy a leterheltség egyensúlya megtartott maradjon. Az I. fokú végzések csekély hányadát adják az egyéb hatósági ügyben született végzések. 1.1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások működési engedélyezése, szakmai ellenőrzése és a vizsgálati tapasztalatok A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gymr.) 2011. július 1-jei módosítása követeztében a gyermekjóléti szolgáltatók és intézmények engedélyezési és ellenőrzési feladatai Békés Megye vonatkozásában Hivatalunk hatáskörébe kerültek. A fentiek alapján a fenntartók szerinti megosztás a következő: 42 db állami fenntartó, 48 db intézmény/szolgáltató, 75 db szolgáltatás 3 db egyházi fenntartó, 7 db intézmény/szolgáltató, 27 db szolgáltatás 20 db nem állami fenntartó, 27 db intézmény/szolgáltató, 7 db szolgáltatás

74 db engedély 27 db engedély 7 db engedély

2011. évben a Gymr. 19/B § alapján 2011. augusztus 31. napjáig Hivatalunkhoz felterjesztett intézmények és szolgáltatások megoszlása: 32 db állami fenntartó, 32 db intézmény/szolgáltató, 37 db szolgáltatás 37 db engedély 2 db egyházi fenntartó, 4 db intézmény/szolgáltató, 4 db szolgáltatás 4 db engedély 16 db nem állami fenntartó, 20 db intézmény/szolgáltató, 20 db szolgáltatás 20 db engedély

1.1.1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások működési engedélyezése A családi napközi: Hivatalunkhoz a családi napközikkel kapcsolatos működési engedélyezési és ellenőrzési hatáskört a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gymr.) 2011. július 1. napján hatályba lépett módosítása telepítette.

33

Felkészültünk a hatáskörváltozással járó megnövekedett feladatokra: a feladatelosztás az ügyintézők között megtörtént. A családi napközik működési engedélyezése és ellenőrzése egy ügyintézőhöz került a teljes megye vonatkozásában. A fenti jogszabályban meghatározott határidőben a jegyzők által korábban kiadott működési engedélyt és annak ügyiratát felterjesztették hivatalunkhoz az engedélyező hatóságok, amely összesen 20 családi napközit érintett. 2011. július 1. napját követően kiadott új működési engedélyek száma 7, így már 27 családi napközi működik Békés Megyében. Három esetben nyújtott be a fenntartó működési engedély módosítása iránti kérelmet. Kettő kérelem az ideiglenes működési engedély határozatlan idejűre történő módosítására irányult, míg egy esetben fenntartóváltozás engedélyezését kérelmezte az ügyfél. A működési engedélyek módosítására irányuló eljárással egyidejűen eleget tettünk a Gymr. 19/B. §-ában előírt ellenőrzési kötelezettségünknek is, továbbá megtörtént a jegyzői engedélyek felülvizsgálata. Működési engedély visszavonása iránti kérelem nem érkezett. A gyermekjóléti szolgálatok: 2011. első félévében gyermekjóléti szolgálatok esetében működési engedély módosítására nem került sor. A jegyzőktől – a Gymr. 19/B. §-a értelmében – áttett működési engedélyek vonatkozásában, 2011. második felében, 7 esetben került sor gyermekjóléti szolgáltatás működési engedélyének módosítására: 3 esetben a fenntartó módosítás iránti kérelme alapján; 4 esetben az ellenőrzést követően, mivel a jegyző által kiadott működési engedély nem felelt meg a hatályos jogszabályoknak. A bölcsődék: A 2011. évben bölcsődék vonatkozásában 11 működési engedély módosítására (4 esetben férőhelyszám emelés, 1 esetben ellátási területbővítés, 3 esetben a fenntartó székhelyében történt változás, 3 esetben ideiglenes működési engedély miatt). Működési engedély kiadására 2, visszavonására 1 bölcsőde vonatkozásában került sor finanszírozási gondok miatt. Családok átmeneti otthona, gyermekek átmeneti otthona: A családok átmeneti otthona vonatkozásában egy esetben történt működési engedély-módosítás. Gyermekek átmeneti otthona vonatkozásában új működési engedély kiadására, illetve működési engedély módosítására nem került sor. A helyettes szülői ellátás, házi gyermekfelügyelet: Társulás által fenntartott önálló helyettes szülői ellátás, illetve házi gyermekfelügyelet vonatkozásában a fenntartó székhelyében történt változás miatt 1-1 esetben került sor a működési engedély módosítására. 1.1.2. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások szakmai ellenőrzése és a vizsgálati tapasztalatok A családi napközi: A 2011. évben 8 családi napközi ellenőrzése került sor, az ellenőrzési tervben meghatározottak szerint.

34

Az ellenőrzések szabály szerint a működés személyi és tárgyi feltételeire, a szakmai munkára, a dokumentációs rendre terjedtek ki, különös tekintettel arra, hogy az intézmények működésük során eleget tesznek-e a jogszabályban és a működési engedélyben foglaltaknak. Az ellenőrzésekre a Gymr. 14/B. § (1)-(2) bekezdéseinek figyelembe vételével, azaz az illetékes népegészségügyi kistérségi intézetek bevonásával került sor. Vizsgálati tapasztalatok: A családi napközik ellenőrzése során súlyos jogszabálysértéssel, hiányossággal nem találkoztunk. A feltárt hiányosságok jellemzően a nyilvántartások vezetéséhez kapcsolódtak. Három esetben tapasztaltuk azt, hogy a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet által előírt, kötelezően vezetendő jövedelemnyilatkozatot és a „Nyilvántartás a térítési díjról” elnevezésű adatlapot nem használta a családi napközi. A hiányosság megszüntetésére végzésben köteleztük a fenntartókat. A gyermekjóléti szolgálatok: A hivatalon belüli feladat átcsoportosítás következtében, 2011. második félévétől a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor a gyermekjóléti szolgáltatók ellenőrzését és működési engedélyezését is végzi. Összesen 21 település gyermekjóléti szolgálata esetében került sor annak ellenőrzésére, hogy a szolgáltatás nyújtása a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően történik-e. Általánosságban elmondható, hogy a tárgyi feltételek megfelelőek a gyermekjóléti szolgálatoknál. A személyi feltételek vizsgálatánál 3 esetben tapasztaltuk, hogy a családgondozó iskolai végzettsége nem megfelelő, 1 esetben – a családgondozó leterheltsége miatt – legalább egy félállású családgondozó alkalmazása volt indokolt. A hiányosságok megszüntetése érdekében a fenntartókkal hatósági szerződés megkötésére került sor. A családgondozó távolléte esetén nem volt megoldott a szakszerű helyettesítés 1 településen. Ennek megoldására – legfeljebb négy hónapos határidő megjelölésével – felszólítottuk a gyermekjóléti szolgálat fenntartóját. Kirívó szabálytalanságot két esetben tártunk fel: 1 településen a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó nem rendelkezett működési engedéllyel; 1 településen pedig nem biztosított a gyermekjóléti szolgáltatás. Mindkét település vonatkozásában a jogszabálysértő állapot megszüntetése folyamatban van. A bölcsődék: Békés megyében összesen 34 bölcsőde működik. A jogszabály módosítása következtében 2010. január 1. napjától 9 bölcsőde, 2011. július 1. napjától 25 település bölcsődéje került hatáskörváltozás okán hivatalunkhoz. A megye 34 bölcsődéjéből 2011. évben 16 bölcsőde szakmai ellenőrzését végezte hivatalunk az ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően. Hat bölcsőde esetében hatósági szerződés kötésére került sor, tekintettel arra, hogy a bölcsőde szakmai létszámfeltételei nem feleltek meg a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. sz. mellékletében előírtaknak.

35

A helyettes szülői hálózatok: 2011. évben 6 település helyettes szülői hálózatának ellenőrzését végeztük el. Az ellenőrzések kapcsán megállapítottuk, hogy a helyettes szülői hálózatok rendelkeznek a működéshez szükséges dokumentációval. Az ellenőrzések időpontjában a helyettes szülőknél nem volt gyermek elhelyezve. Gyermekek átmeneti otthona: 2011. évben egy társulás által, illetve egy alapítvány által működtetett gyermekek átmeneti otthonában került sor ellenőrzésére. Hiányosságot nem tapasztaltunk. A családok átmeneti otthona: 2011. évben 1 állami fenntartású családok átmeneti otthonát ellenőriztük. A személyi, képesítési és tárgyi feltételek megfeleltek a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben foglaltaknak. Vizsgálati tapasztalatok: A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások tekintetében elmondható, hogy a 2011. évre tervezett munka- és ellenőrzési tervben meghatározottaknak eleget tettünk. Az ellenőrzéseink során kirívóan negatív munkavégzést nem tapasztaltunk, összességében megfelelőnek ítéljük meg a gyermekjóléti alapellátás területén dolgozó kollégák munkáját. A bölcsődék ellenőrzései kapcsán szembesülünk azzal, hogy a jegyzői hatáskörben kiadott működési engedélyeknél a működést engedélyező hatóság nem vette szigorúan a jogszabályban meghatározott szakmai létszám előírásokat, ezért került sor ellenőrzések kapcsán 4 esetben hatósági szerződés megkötésére, illetve a kérelemre indult eljárásban 2 esetben ideiglenes működési engedély kiadására. A hatályos jogszabály szerint bölcsődénként 1 fő szakmai vezető és gyermekcsoportonként 2 fő kisgyermeknevelőt kell foglalkoztatni. Megállapítható, hogy a legtöbb bölcsőde esetében önálló szakmai vezető nincs, a kisgyermeknevelők végzik a szakmai vezetői feladatokat is, ez nem egyezik meg a jogszabályban előírtakkal. A bölcsődék ellenőrzése kapcsán külön kiemelést érdemel, hogy az ellenőrzéshez kirendelt módszertani bölcsőde több helyen igen nagyszámú, esetenként 30-40 pontból álló javaslatot adott a szakmai színvonal emelése érdekében. A bölcsődék azonban nehezen fogadják el, hogy ilyen erőteljes kritikával, szigorral élnek. A helyettes szülői hálózatok ellenőrzései kapcsán megállapítható, hogy továbbra sem töltik be a jogszabályban előírt szerepüket, kihasználatlanságuk is bizonyítják, hogy nincs igény a gyermekek átmeneti gondozásának, ezen formájára. A gyermekjóléti szolgálatok ellenőrzése során pozitívumként tapasztaltuk, hogy a családgondozókban tudatosul az írásbeliség fontossága, amely megmutatkozik a feljegyzésekben, megállapodások megkötésében, a jelzőrendszer tagjaival való együttműködésben. 1.2. A gyermekvédelmi szakellátó intézmények működési engedélyezése, szakmai ellenőrzése és a vizsgálati tapasztalatok A gyermekvédelmi szakellátás biztosítása Békés megyében már évek óta két fenntartó – a feladat ellátására kötelezett állami és egy nem állami fenntartású nevelőszülői hálózat – által történik.

36

A megyei fenntartásban álló szakellátó rendszer a 2008. év és 2010. év első féléve között jelentős strukturális változáson ment keresztül. A megyei lakásotthonok, gyermekotthonok működési engedélyezése 2011. évben nyugvóponton állt. A lakásotthonok és gyermekotthonok változatlan formában, és férőhelyszámmal működtek. A 2011. évben 7 esetben került sor működési engedély módosítására. Két esetben lakásotthon működési engedélyének módosítása vált szükségessé, 1 esetben még a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról, továbbá egyes szociális tárgyú kormányrendeleteknek a működési engedélyeztetéssel összefüggő módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 320/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet által előírt felülvizsgálati kötelezettség által eredményezett módosításra került sor, míg 1 ideiglenes működési engedélyben, a körülmények jelentős változása folytán, a határozatlan idejű működési engedély kiadásának feltételeit volt szükséges pontosítani. Mindkét eljárás hivatalból indult. A fennmaradó 5 működési engedély-módosítás, jellemzően, a nevelőszülői hálózatok változásait mutatja. A nem állami fenntartó nevelőszülői hálózatának működési engedélyét három alkalommal módosította hivatalunk. A módosítások egy-egy kilépő és újonnan belépő nevelőszülő engedélyezését jelentették. A megyei fenntartású nevelőszülői hálózat folyamatosan bővül, a férőhelyek száma dinamikusan emelkedik: míg 2008. évben 280 férőhellyel, addig a 2009. évben már 430 engedélyezett férőhellyel működött. A férőhelyek száma a 2010. évben stagnált, ami abból is adódott, hogy – bár a működési engedélybe felvett nevelőszülők száma nőtt – az egyes nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek férőhelyszámát hivatalunk igyekezett a jogszabályi maximum szintjére visszaállítani, ugyanis a 2010. év elején hatályba lépett Gyvt. módosítás a férőhelyek számát, mind a „hagyományos” mind a hivatásos nevelőszülőknél egy-egy férőhellyel csökkentette. A 2011. évben tovább erősödött, duzzadt a nevelőszülői hálózat: két módosítás során először 460, míg év végére 482 férőhelyesre emelkedett. Működési engedély visszavonására nem érkezett kérelem, és hivatalból sem vált szükségessé egyetlen intézmény engedélyének a visszavonása. A gyermekvédelmi szakellátó intézmények szakmai ellenőrzése és a vizsgálati tapasztalatok: A gyermekvédelmi szakellátó intézmények ellenőrzésére az éves ellenőrzési tervnek megfelelően került sor. Két fenntartó esetében 14 telephelyet, valamint 1 székhelyet ellenőriztünk. Az ellenőrzések száma a 2010. évi 22 intézményi ellenőrzéshez képest számszakilag csökkent, amelynek oka, a már említett 320/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet által előírt felülvizsgálati kötelezettség alapján módosított engedélyekben keresendő, hiszen míg a 2010. évben a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a nevelőszülői hálózat, a Békéscsaba, Degré u. 59. szám alatti különleges gyermekotthon és valamennyi külső férőhely különálló engedéllyel rendelkezett, addigra ezek a szolgáltatások, a 2011. évre, a székhely működési engedélyébe integrálódtak. A 2011. évben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium stratégiai követelményt fogalmazott meg, amely szerint a gyermekvédelmi szakellátás keretében különös figyelmet kell fordítani a nevelőszülői hálózat hatékonyabb működésére, törvényességére. Ezen követelménynek eleget téve, valamint a 2010. évben elvégzett – a minisztérium által meghatározott – célvizsgálatok tapasztalatai arra sarkallták a Hivatalt, hogy a 2011. évben is folytassuk a nevelőszülők saját háztartásában végzett helyszíni ellenőrzéseket, így további elemként, a 2011. évre is előirányoztuk ezt a feladatot. Az elkészült ellenőrzési tervben, e tárgyban tavaszi és őszi ellenőrzéseket iktattunk be. A településre tervezett ellenőrzésből 2 település ellenőrzése elmaradt, a hatáskörváltozással megnövekedett feladatok okán. Az év során meglátogatott, és ellenőrzött nevelőszülők száma 26 fő. Az ellenőrzések szabály szerint a működés személyi és tárgyi feltételeire, a szakmai munkára, a dokumentációs rendre terjedtek ki, összességében arra, hogy az intézmények, működésük során eleget tesz-e a jogszabályban és a működési engedélyben foglaltaknak. 37

Az ellenőrzésekre, a Gymr. 14/B. § (1)-(2) bekezdéseinek népegészségügyi kistérségi intézetek bevonásával került sor.

figyelembe vételével, az illetékes

Vizsgálati tapasztalatok: Az elmúlt évi ellenőrzési tapasztalatokhoz képest tendenciózus változás nem volt tapasztalható a lakásotthonok és gyermekotthonok ellenőrzései során. Az elmúlt évben feltárt kisebb súlyú hiányosságokat pótolták, a nagyobb – hosszabb időt, vagy nagyobb anyagi ráfordítást igénylő – hiányosságok megszüntetésére 2010 évben már jellemzően – 2-3 évre szóló – hatósági szerződéseket kötöttünk a fenntartókkal. A nem állami fenntartásban működő nevelőszülői hálózat fenntartója a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségét határidő előtt teljesítette. A megyei fenntartó is törekedett a hiányosságok megszüntetésére, amelynek eredményeként kettő hatósági szerződés teljesedésbe ment. A 2011. évben három új hatósági szerződést kötöttünk a megyei fenntartóval, amelyek két esetben szakmai létszámhiány pótlására irányultak, egy pedig képesítési követelmények teljesítésének vállalására. A 2011. évben megkötött három hatósági szerződésből egyet már – határidő előtt – teljesített a fenntartó. 2. A II. fokú gyámhatósági hatáskör gyakorlása A másodfokú gyámhatósági ügyek intézése körében a 2011. évben 80 döntést hozott a Hivatal. Ez az adat az elmúlt évek adataihoz képest folyamatos emelkedést mutatott. A döntések közel azonos számban határozat és végzés formát öltöttek. A végzések számának emelkedése meghatározó, amely döntően a Ket. módosulásának és a gyakorlati alkalmazásának következménye. A 2011. évben 38 az első fokú döntést helybenhagyó, 14 megváltoztató, 1 megsemmisítő és 12 megsemmisítő és új eljárásra utasító döntés született. Ebben a bontásban az elmúlt években született adatokhoz képest emelkedett a megváltoztatott döntések száma. A 2011. évben a helybenhagyott döntések számához viszonyítva igen sok döntést meg kellett változtatni részben vagy egészben. Emellett emelkedett azon döntések száma is, amelyeket meg kellett semmisíteni és új eljárása kellett utasítani az I. fokon eljárt gyámhatóságot. Annak okait, hogy számottevően megnőtt a másodfokon megváltoztatott és megsemmisített elsőfokú döntések száma, az alábbiakban látjuk: - Az anyagi jogszabályok gyakori változása sokszor nehéz terhet jelent, olykor tapasztalható joghézag, vagy esetlegesen az anyagi jogszabályok egymással való ellentmondásossága. - Az eljárási jogszabály alapvető megváltozása szintén megnehezítette a helyes jogalkalmazást, tapasztalható volt az is, hogy a Ket. és az anyagi jogszabályok együttes alkalmazása, „összefésülése” okoz nehézséget. - Az egyes városi gyámhivataloknál tapasztalható fluktuáció. - Az ügyintézők általánosnak tekinthető nagy leterheltsége, aminek következménye lehet a felületes munkavégzés, nagyobb hibalehetőség. - Az ügyfelek a korábbi évekhez képest határozottabbakká váltak, igényérvényesítő képességük számottevően nőtt. A másodfokú gyámhatósági ügyek intézése körében a döntések kisebb hányadát a 2011. évben 15 másodfokú eljárásban született egyéb végzés teszi ki, amelyek a tényállások tisztázása céljából kibocsátott nyilatkozattételre, hiánypótlásra felhívó végzések, illetve idéző végzések voltak. A másodfokú döntések számának legjelentősebb hányadát adják a minden városi gyámhivatal számára jelentős feladatot képező, évek óta növekedő tendenciát mutató kapcsolattartási ügyek. A gyakorlati tapasztalat az, hogy a felek között végletekig és sokszor valóban helyrehozhatatlanul elmérgesedett viszony megoldását a gyámhivataloktól, illetőleg a másik fél ellen indított eljárásoktól várják. Megállapítható az elmúlt 38

év alapján ugyanakkor az is, hogy a városi gyámhivatalok csekély eredményességgel tudják ezen ügyeket hatósági eszközökkel megoldani, ahhoz ugyanis szükség volna a felek együttműködésére is. Egyértelműen rögzíthető, hogy a hatósági eljárások, döntések nem kedveznek minden félnek, tovább mérgesítve a közöttük fennálló rossz viszonyt. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a gyermek az áldozata mindennek. Közel azonos számban voltak gyermekvédelmi gondoskodással kapcsolatos és gyámsági/gondoksági ügyek a másodfokú döntéshozatalban. Pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos ügy 10 volt ezen időszakban. 2.1. A közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálata A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata tekintetében összesen 4 gyámhatósági határozat vonatkozásában hozott a Békés Megyei Bíróság peres eljárásban a 2011. évben döntést. 1 esetben hatályon kívül helyezte a döntést, 1 esetben hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasította a Hivatalt, míg 2 esetben végzést hozott. A 2011. év végén egy kapcsolattartási ügyben egy peres eljárás volt folyamatban. Két nem peres eljárás pedig egy ugyanazon gondnoksági ügy vonatkozásában van folyamatban. Előbbiekben említett, jelenleg is folyamatban lévő bírósági szakban álló gondnoksági ügy a Hivatal előtt évek óta ismert, számtalan közigazgatási és bírósági, ombudsmani, alkotmánybírósági, ügyészségi fórumot megjárt természetes személy kapcsán. A kérelmező folyamatos panaszbeadványokkal él gondnokolt nagybátyja érdekeire hivatkozva, szeretné a másik hozzátartozó, nevezetesen a gondnok számadását ellenőrizni. A Ket. rendelkezései értelmében nem minősül ügyfélnek, beadványai sorozatosan elutasításra kerülnek az I. fokú gyámhatóság által, a II. fokú gyámhatóság által helybenhagyólag. Döntéseink ellen folyamatosan felülvizsgálati keresettel él. Ebben az évben is számtalan bírósági döntés született. (Ez természetesen azt is jelenti, hogy közel ennyi ellenkérelmet készítettünk.) A többszörösen „ítélt dolog” alapján elutasított kérelmek ellenére újabb és újabb beadványokkal él, mozgatva az első-, másodfokú gyámhivatalt, minisztériumokat, három megye bíróságát, és más szerveket. 2.2. Szakmai irányítás, felügyelet 2.2.1. A jegyzői gyámhatóság hatáskör vizsgálata A 2011. évben összesen 19 település jegyzői gyámhatósága került ellenőrzésre célvizsgálat keretében. A Ket. rendelkezéseinek alkalmazása, valamint a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) hatályosulása: Általánosságban megállapítható, hogy az eljárási és anyagi jogszabályok túlnyomó többségben betartásra kerülnek, kirívó eljárási jogsértéssel ritkán találkoztunk. Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztésével kapcsolatos gyakorlat vizsgálata: Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos gyakorlat figyelemmel kísérése a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által is előírt stratégiai irány és kiemelt cél alapján meghatározott cél és feladat volt a 2011. évben. A célvizsgálat iratbekéréssel történt minden esetben a költségtakarékosság szempontjának figyelembe vételével. Tapasztalatunk az, hogy az I. fokú gyámhatósági ügyintézők igényelnék a helyszínen történő ellenőrzéseket, hiszen ilyenkor nyílna lehetőség az üggyel kapcsolatos, vagy egyéb jogalkalmazási problémák, nehézségek megvitatására. Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése iránti vizsgálat két ciklusban zajlott, kumuláltan. A 2010. augusztus 30. és 2011. június 30. közötti időszakban összesen 775 gyermek esetében fordult elő 10 órás hiányzás, ebből 35 esetben történt a jelzés megküldése a gyermekvédelmi szakszolgálat számára. 302 gyermek esetében fordult elő 50 órás jelzés, amelyből 20 esetben történt meg a jelzés megküldése a gyermekvédelmi szakszolgálat számára. Jogerősen megszüntetett eljárások száma 56 volt ebben az 39

időszakban, folyamatban lévő eljárás 39 volt, a támogatást jogerősen 187 esetben függesztették fel, a felfüggesztéssel egyidejűleg 159 esetben került sor védelembe vételre. Az összes jogerős felülvizsgálati döntések száma ebben az időszakban 110 volt, ebből 89 esetben fenntartás, míg 21 esetben megszüntetés történt. Eseti gondnok kirendelésre jogerős döntéssel összesen 127 esetben került sor. A kirendelt eseti gondnok személye esetenként változó, de megállapítható, hogy túlnyomórészt a gyermekjóléti/családsegítő szolgálat családgondozója került kirendelésre (100), illetve közeli hozzátartozó 16 esetben, 2 esetben az oktatási intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, 1 esetben védőnő, 1 esetben az átmeneti gondozást nyújtó intézmény alkalmazottja, 3 esetben a polgármesteri hivatal ügyintézője és 4 esetben egyéb személy. A 2010. augusztus 30. és 2011. november 30. közötti időszakban összesen 935 gyermek esetében fordult elő 10 órás hiányzás, ebből 160 esetben történt a jelzés megküldése a gyermekvédelmi szakszolgálat számára. 373 gyermek esetében fordult elő 50 órás jelzés, amelyből 54 esetben történt meg a jelzés megküldése a gyermekvédelmi szakszolgálat számára. Jogerősen megszüntetett eljárások száma 136 volt ebben az időszakban, folyamatban lévő eljárás 90 volt, a támogatást jogerősen 218 esetben függesztették fel, a felfüggesztéssel egyidejűleg 209 esetben került sor védelembe vételre. Az összes jogerős felülvizsgálati döntések száma ebben az időszakban 203 volt, ebből 126 esetben fenntartás, míg 77 esetben megszüntetés történt. Eseti gondnok kirendelésre jogerős döntéssel összesen 170 esetben került sor. A kirendelt eseti gondnok személye esetenként változó, de megállapítható, hogy túlnyomórészt a gyermekjóléti/családsegítő szolgálat családgondozója került kirendelésre (141), illetve közeli hozzátartozó 18 esetben, 2 esetben az oktatási intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, 2 esetben védőnő, 1 esetben az átmeneti gondozást nyújtó intézmény alkalmazottja, 4 esetben a polgármesteri hivatal ügyintézője és 4 esetben egyéb személy. A 2011. szeptember 1. és 2011. november 30. közötti időszakban a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által kiadott korcsoportos bontású táblázattal kiegészítésre került az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése vizsgálata. Ebben az időszakban 292 gyermek esetében fordult elő 10 órás hiányzás, ebből 40 gyermek 14 év alatti, 102 gyermek 14-16 év közötti, és 150 gyermek 16 év feletti volt. 130 gyermek esetében fordult elő 50 órás jelzés, amelyből 1 gyermek 14 év alatti, 42 gyermek 14-16 év közötti, és 87 gyermek 16 év feletti volt. A támogatást ezen időszakban jogerősen összesen 66 esetben függesztették fel, ebből 2 gyermek 14 év alatti, 23 gyermek 14-16 év közötti, és 41 gyermek 16 év feletti volt. Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztésének vizsgálata kapcsán alapvető hiányossággal nem találkoztunk. Nem tapasztaltuk azt, hogy a jogintézmény a településeken ne működne, hatékonyságát tekintve viszont már csekélyebb a fajsúlya. Megállapítható volt, hogy a folyósítás felfüggesztését a jegyzői gyámhatóságok a hatályos jogszabályoknak megfelelően, azokat betartva alkalmazzák. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának, valamint az óvodáztatási támogatás megállapításának gyakorlata: A célvizsgálat a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának vonatkozásában. A családi pótlék természetbeni folyósítása iránti vizsgálat két ciklusban zajlott. A 2011. január 1. és 2011. május 31. közötti időszakban összesen 58 esetben állapítottak meg természetben családi pótlékot. Mindegyik esetben 3 hónapra került elrendelésre. Eseti gondnok kirendelésre jogerős döntéssel összesen 36 esetben került sor. A kirendelt eseti gondnok személye esetenként változó, de megállapítható, hogy túlnyomórészt a gyermekjóléti/családsegítő szolgálat családgondozója került kirendelésre (25), illetve közeli hozzátartozó 6 esetben, 1 esetben az oktatási intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, és 4 esetben védőnő. A természetbeni ellátás keretében ruhanemű, és lábbeli vásárlására került sor, ezen felül az iskolába járáshoz szükséges tanfelszerelések és készségfejlesztő cikkek megvásárlására, illetve a gyermekek iskolai étkezésének térítési díjára fordították. Szükség esetén a családi pótlékból került megfizetésre a gyermek osztálypénze is. Minden esetben készült pénzfelhasználási terv.

40

A 2011. június 1. és 2011. november 30. közötti időszakban mindösszesen 22 esetben állapítottak meg természetben családi pótlékot. Mindegyik esetben 3 hónapra került elrendelésre. Eseti gondnok kirendelésre jogerős döntéssel összesen 9 esetben került sor. A kirendelt eseti gondnok személye esetenként változó, de megállapítható, hogy túlnyomórészt a gyermekjóléti/családsegítő szolgálat családgondozója került kirendelésre (4), illetve közeli hozzátartozó 3 esetben, 1 esetben az oktatási intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, és 1 esetben egyéb személy. A természetbeni ellátás keretében ruhanemű, és lábbeli vásárlására került sor, ezen felül az iskolába járáshoz szükséges tanfelszerelések és készségfejlesztő cikkek megvásárlására, illetve a gyermekek iskolai étkezésének térítési díjának fordították. Szükség esetén a családi pótlékból került megfizetésre a gyermek osztálypénze is. Minden esetben készült pénzfelhasználási terv. Összességében megállapítható volt, hogy a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása alig-alig jellemző Békés Megyében. Rögzíthető azonban az, hogy a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására a jogszabályi előírások betartásával került sor, célját ezen támogatási forma elérte, a kirendelt eseti gondnok közvetlenül ismeri a gyermekek szükségleteit, így az ellátás célhoz kötött felhasználása megvalósult. A célvizsgálat az óvodáztatási támogatás megállapításának vonatkozásában. Az óvodáztatási támogatás megállapítása iránti vizsgálat szintén két ciklusban zajlott. A 2011. január 1. és 2011. május 31. közötti időszakban jogerősen összesen 846 esetben állapítottak meg óvodáztatási támogatást. Ebből 124 esetben első alkalommal pénzbeli támogatás megállapítása történt, 42 esetben első alkalommal természetbeni támogatás megállapítása, míg további alkalommal történő kifizetésről 680 esetben született döntés. A természetbeni ellátás formája döntő többségében ruhanemű, és lábbeli vásárlására került sor, ezen felül az óvodába járáshoz szükséges felszerelések (tisztasági csomag, ágynemű, ágynemű huzat, tornaszer) vásárlására került sor. Előfordult az is, hogy az óvodáztatási támogatást készségfejlesztő cikkek megvásárlására fordították. A 2011. június 1. és 2011. november. közötti időszakban jogerősen összesen 829 esetben állapítottak meg óvodáztatási támogatást. Ebből 169 esetben első alkalommal pénzbeli támogatás megállapítása történt, 88 esetben első alkalommal természetbeni támogatás megállapítása, míg további alkalommal történő kifizetésről 572 esetben született döntés. A természetbeni ellátás formája döntő többségében ruhanemű, és lábbeli vásárlására került sor, ezen felül az óvodába járáshoz szükséges felszerelések (tisztasági csomag, ágynemű, ágynemű huzat, tornaszer) vásárlására került sor. Előfordult az is, hogy az óvodáztatási támogatást készségfejlesztő cikkek megvásárlására fordították. Összességében megállapítható volt, hogy az óvodáztatási támogatás megállapítása nem igazán jellemző Békés megyében. Rögzíthető azonban az, hogy az óvodáztatási támogatás megállapítására a jogszabályi előírások betartásával került sor, a célját ezen támogatási forma elérte. 2.2.2. A városi gyámhivatalok vizsgálata A 2011. évben a városi gyámhivatalok közül 4 gyámhivatalt érintettek a célvizsgálataink, míg mind a 17 városi gyámhivatal esetében sor került témavizsgálat lefolytatására. A négy éves ellenőrzési ciklus a 2011. évben újrakezdődött. A Ket. illetve a Gyer. hatályosulása a városi gyámhivatali hatáskör gyakorlása során: Általánosságban elmondható az, hogy az eljárási jogszabályok, főleg a Ket. rendelkezéseinek betartása tetten érhetőek a városi gyámhivatalok munkájában. Kisebb-nagyobb hiányosságok feltárhatóak voltak, melyek jövőbeli kiküszöbölésére az érintett gyámhivatalok figyelmét felhívtuk. A gondnokoltak vagyonkezelésével, a gondnokok számadási kötelezettségének előírásával és a számadás elfogadásával kapcsolatos gyakorlat vizsgálata:

41

A célvizsgálat iratbekéréssel történt minden esetben a költségtakarékosság szempontjának figyelembe vételével. A gondnokoltak vagyonkezelése és a számadások vizsgálata kapcsán különösebb hiányossággal nem találkoztunk. Az áttekintett összesen 12 ügyirat alapján megállapítható volt, hogy a városi gyámhivatalok a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el, azokat betartják és betartatják gondnokokkal is a vagyonkezelés, illetve a számadások előírása, elfogadása során. A lefolytatott eljárások során az eljárás megindításáról nagyobb részt értesítették a feleket, a tényállást teljes körűen tisztázták, határidőben és kellő alapossággal hozták meg döntéseiket. Ismerik kellően az ügyintézők az eljárási és anyagi jogszabályokat, és nem kizárólag a gyámhatóságiak kerülnek alkalmazásra e vonatkozásban, hanem egyéb, a vagyonkezelést érintő, jelen gazdasági helyzetben hasznos és a gondnokoltak érdekeit elősegítő egyéb kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekkel is tisztában vannak. A nevelésbe vett gyermek gondozási helyének változásai, annak okai, a gyermek érdekének, véleményének figyelembe vétele: Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, valamint az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjével és más hozzátartozójával történő kapcsolattartásának szabályozása, a jogszabálymódosítás hatályosulása. Valamennyi városi gyámhivatalra kiterjedően történt a fenti két témavizsgálat, adatszolgáltatási kötelezettséggel, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által előírt adatszolgáltatás alapján. A városi gyámhivatalok táblázatokkal havi bontásban küldték meg a kért adatokat. Rögzíthető, hogy ezen témavizsgálati adatok összesítése és feldolgozása jelenleg folyamatban van, figyelemmel arra, hogy annak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felé történő megküldési határideje 2012. január 30. napja. 3. Bűnmegelőzés, koordináció A Központi Statisztikai Hivatal minden év elején adatokat kér – az elmúlt két évre vonatkozóan – a bűncselekményt/szabálysértést elkövetett kiskorúakról, a részükre nyújtott ellátás formájáról: a települési jegyzőktől és a gyermekjóléti szolgálatoktól megkért adatok összesítése, továbbítása megtörtént. A gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor feladata – az előző évre vonatkozóan – bűnmegelőzési jelentés készítése. A 2010. évről szóló jelentés összeállításához a koordinátor tájékoztatást kért: a települési önkormányzatok jegyzőitől, a gyermekjóléti szolgálatoktól, a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézettől, a Békés megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatától, a Békés Megyei Kábítószer Egyeztető Fórumtól, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságtól, a Békés Megyei Áldozatvédelmi Közhasznú Egyesülettől. Az adatok összesítése után a megyei tapasztalatok ismertetésére – a gyermekkorú és fiatalkorú bűnelkövetés helyzetéről, a bűnmegelőzési tevékenységről – bűnmegelőzési tanácskozáson került sor. Meghívottak voltak: a gyermekjogi képviselő, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a drogambulancia, Békés Megyei KEF, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok, a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ, a pártfogó felügyelők, a büntetés-végrehajtás, védőnők stb. képviselői. A gyermekjóléti szolgálatok által gondozott gyermekek, azon belül a bűnelkövetésben érintettek életkorát vizsgálva fontosnak tartjuk – a jelzőrendszer tagjainak bevonása mellett – a lakosság rendszeres tájékoztatását a gyermekjóléti szolgálatok tevékenységéről, hogy a gyermekek veszélyeztetettségének gyanúja esetén a jelzés minél kisebb életkorban megtörténjen, megelőzve ezzel a személyiségfejlődésükben a maradandó károsodás kialakulását. A gyermekjóléti szolgálatok bűnmegelőzési tevékenységének, valamint a magántanulók és a két éven túl védelembe vett gyermekek esetének ellenőrzése a 2011. évi éves munkatervnek megfelelően, 31 települést érintően megtörtént.

42

A 2010-ben tapasztalt hiányosságok pótlását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk egy gyermekjóléti szolgálat esetében. A gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor elsősorban a rendőrség által jelzett, bűnelkövető vagy áldozattá vált gyermekek ügyiratait vizsgálta. Előfordult, hogy családon belüli erőszak esetén a családgondozó csak az anyával (aki a bántalmazott) találkozott egy alkalommal, és a család többi tagjával nem vette fel a kapcsolatot. A családi veszekedés, gyakran verekedés szemtanúja a gyerek, és az erőszakoskodó apa nem kapott megfelelő segítséget. A 2011. év folyamán négy alkalommal – a rendőrséggel közösen – szakmai megbeszélés került megrendezésre a jelzőrendszer tagjai és a gyermekvédelemhez valamilyen módon kapcsolódó feladatokat ellátó szakemberek részére, amelynek célja az aktuális problémák, az esetleges jogszabály változások megbeszélése kapcsán a különböző szakterületek közötti együttműködés erősítése volt. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályán kívül a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor együttműködik a helyi önkormányzatokkal, a gyermekjóléti szolgálatokkal, a civil szervezetekkel, a közoktatási intézményekkel, a pártfogó felügyelői szolgálattal, az ügyészséggel, a bírósággal, a drogmegelőzést, valamint a drog-rehabilitációt végző intézményekkel. Aktív tagja a Békés Megyei Kábítószer Egyeztető Fórumnak, és a Békés Megyei Áldozatvédelmi és Bűnmegelőzési Közhasznú Egyesületnek. 2011. év december hónapban a koordinátor előadást tartott a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által szervezett szakmai tanácskozáson, melynek fő témája a családon belüli erőszak volt. A résztvevők tájékoztatást kaptak arról, hogy megyénkben – a gyermekjóléti szolgálatok által gondozott kiskorúak körében –, a családon belül a lelki elhanyagolás, bántalmazás a jellemző veszélyeztető tényező, ami viszont jóval nehezebben felismerhető, mint a fizikai bántalmazás vagy a fizikai szükségletek elhanyagolása, az érintett gyermekek viselkedése azonban utalhat rá. A koordinátor 2011. év folyamán 32 esetben tájékoztatást küldött (bűnmegelőzési, drog- prevenciós stb.) pályázati lehetőségekről a nevelési-oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálatok, a civil szervezetek részére. 4. Szociális nyári gyermekétkeztetés A nyári gyermekétkeztetéssel kapcsolatosan, az elmúlt évekhez viszonyítva, lényegesen kisebb feladat hárult a Hivatalra: korábban az elszámoláson kívül az igények összesítése, a rendelkezésre álló keret, valamint az esetleges maradvány elosztása és a pótigények összesítése, továbbítása is a Szociális és Gyámhivatal feladata volt. Változást jelentett az is, hogy a támogatást pályázati úton lehetett megkapni. A pályázatokat a Magyar Államkincstárhoz kellett benyújtani. A települési önkormányzatok részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2011. évben nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/2011. (IV. 29.) NEFMI rendelet előírásai alapján az önkormányzatok 2011. május 9. napjától 2011. május 18. napjáig igényelhettek támogatást a rászoruló gyermekek nyári étkeztetése céljából. A Hivatal a Miniszter döntéséről 2011. június 10. napjáig elektronikus levélben értesítette az önkormányzatokat. A települési önkormányzatoknak 2011. szeptember 15. napjáig kellett elszámolniuk az állami támogatással, a Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatósága felé. Az előző években Békés Megye 75 települése megszervezte a nyári gyermekétkeztetést a rászoruló gyermekek részére. 43

A 2011. évben 60 település nyújtott be pályázatot, és nyert támogatást. A pályázatot be nem nyújtó önkormányzatoknak az önrész biztosításához szükséges pénzösszeg nem állt rendelkezésre. IV. Panaszügyek 1. Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztály A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat érintően a hatáskörünkbe tartozóan, 2011. évben panaszügy nem érkezett. Egy esetben a panaszos azért fordult a Hivatalunkhoz, mert véleménye szerint a volt munkáltatója nem a hatályos jogszabályoknak megfelelő bért fizette ki a számára. Ez a panasz már a 2010. évben is megjelent, és ugyanebben az évben kivizsgálásra került. Második esetben a panasz bejelentője egy szociális intézményben ellátott hozzátartozója. A bejelentés egy ápolást gondozást nyújtó intézményben az ápolásra színvonalára vonatkozott, a vizsgálat megállapította, hogy a bejelentés nem volt megalapozott. Harmadik esetben háziorvosi bejelentés érkezett, mely szerint a házi segítségnyújtás, mint szociális alapellátás az általa ellátott területen jelentős mértékben és véleménye szerint indokolatlanul megszaporodott. A témával kapcsolatban felvettük a kapcsolatot az érintett minisztériummal. Negyedik esetben egy állami fenntartású intézmény volt vezetője 2 alkalommal nyújtott be panaszt, melyben kifogásolta az intézményben a személyi feltételek biztosítását, továbbá az ellátáshoz kapcsolódó jogszabály által előírt szolgáltatások nyújtásának meglétét (pl. alap-gyógyszerkészlet biztosítása). Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy az intézményben a jogszabály által előírt személyi feltételek és szakképzettség biztosított. Az intézményben a jogszabály által előírt ellátások biztosítottak. Ötödik esetben az egyik állami fenntartású intézményben a panaszos kifogásolta, hogy az emeltszintű férőhelyen biztosított ellátás után fizetendő személyi térítési díj nagyon magas, továbbá nehezményezte az ételek minőségét és mennyiségét, valamint a lakószobákban és a hozzákapcsolódó fürdőszobában az ellátottak végzik a takarítási feladatokat. A soron kívüli ellenőrzés során hivatalunk megállapította, hogy a fenntartó a jogszabályi előírások figyelembe vételével állapította meg az intézményi térítési díjat, melynek alapján az intézményvezető a személyi térítési díjakat a jogszabályi előírások figyelembe vételével állapította meg. Az intézményben 2011. december elejétől a takarítási feladatok ellátására közhasznú dolgozókat foglalkoztatnak, így a lakószobák és a hozzákapcsolódó fürdőszobák takarítása megoldódott. Az étkeztetés tekintetében az ételek minősége nem minden esetben igazodik az ellátott életkorához, egészségi állapotához. A hatodik esetben a panaszos azért fordult hivatalunkhoz, mert korábban egy alapítványtól házi segítségnyújtás szolgáltatásban részesült, a szolgáltatást már nem veszi igénybe, de annak megszűnéséről nem kapott értesítést. Az alapítvány dokumentációját a helyszínen ellenőrizve megállapítható volt, hogy az ellátott maga kérte írásban az ellátás megszüntetését. A megszüntetési nyilatkozat másolatát postáztuk a panaszos számára, aki azonban vitatta az azon szereplő aláírás valódiságát. Emiatt az ügyet a rendőrségre áttettük. Hetedik esetben az egyik polgármesteri hivatalból érkezett jelzés, mely szerint a panaszos házi segítségnyújtás szolgáltatás során tapasztalta, hogy a gondozónők olyan időtartamokat is aláíratnak, amikor gondozási tevékenység nem történik. A panaszos nevének továbbításához nem járult hozzá, ennek ellenére a panaszt kivizsgáltuk. Az eljárás során a településen élő ellátottak jelentős részét (78%-át) felkerestük. A meghallgatott ellátottak esetében nem fordult elő a panaszban szereplő eljárás. Nyolcadik esetben az Állampolgári Jogok Biztosa továbbított hivatalunkhoz egy több oldalas levelet, mely szerint a házi segítségnyújtásban részesülő panaszos sérelmezte a gondozónők viselkedését, ezért 44

többször kért új gondozónőt, illetve panasza szerint a szolgáltató az ellátásával jogellenesen hagyott fel. Az ügyet az ellátott jogi képviselő is vizsgálta, aki súlyos jogszabálysértést nem tárt fel, a panasz okát abban látta, hogy a panaszos házaspár nem tudott szolgáltatóként tekinteni korábbi ismerősükre. Az ellátott jogi képviselő kérte, hogy a vezető gondozó jelöljön ki újabb gondozónőt, és minden rendkívüli eseményt dokumentáljanak. A szolgáltató ennek eleget tett. (Az ellátott jogi képviselő jelenlétében az ellátottak úgy nyilatkoztak, hogy a gondozónőket nem fogják lakásukba beengedni.) Az intézményi dokumentációból megállapítható volt, hogy a gondozónők nem tudtak a lakásba bejutni, ezért a szolgáltató együttműködési kötelezettség megszegése miatt a szolgáltatást tértivevényes levélben felmondta. A panaszosokat otthonukban hallgattuk meg. Ennek során folyamatosan szidalmazták a gondozónőket és az ellátott jogi képviselőt. A felmondást az ellátottak tudomásul vették, ezt követően az önkormányzattal kötöttek megállapodást. Az önkormányzat gondozónőjével szemben nem volt panaszuk. 2. Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztály 2011. évben a gyermekjóléti alapellátás és szakellátás területén panaszügy nem volt. A 2011. évben összesen 6 panaszbeadvány kivizsgálására került sor gyámhatósági hatáskörben. Ez a tavalyi év adataihoz képest nem mutat számottevő eltérést. Valamennyi esetben sor került az I. fokú iratok bekérésére. A panaszok kivizsgálását követően minden esetben sor került a panaszosok tájékoztatására, amelyre ellenvélemény nem érkezett. Egy esetben a Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala gyámhatósági ügyintézőjének személye, általa végzett munka ellen merült fel a panasz, azonban 2011. november 28. napjától a gyámhatósági ügyintézést másik kormánytisztviselő végzi, amelynek okán vélelmezhetően a jövőben az ügy az ügyfél számára megnyugtatóan kerül kivizsgálásra, elbírálásra. Második esetben Békés Város Gyámhivatala mint I. fokú gyámhatóság ellen merült fel a panasz utógondozói ellátás megszüntetése vonatkozásában, amelynek kivizsgálása során megállapítható volt, hogy a hatóság a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a tényállás teljes körű tisztázásával járt el. Az iratok áttanulmányozása alapján felügyeleti intézkedés megtétele nem volt indokolt. A harmadik esetben Vésztő Város Gyámhivatala, mint I. fokú gyámhatóság vezetője ellen merült fel a panasz zárgondnoksági ügy vonatkozásában, amelynek kivizsgálása során megállapítható volt, hogy az eljáró ügyintéző a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a tényállás teljes körű tisztázásával járt el. A panaszos által kifogásolt ügyintéző magatartása a jogszabályi rendelkezésekről történt kioktatás volt, amelynek az adott helyzetben helye volt, figyelemmel a panaszos által tanúsított, az eljárás akadályozására irányuló magatartásra. Az iratok áttanulmányozása alapján felügyeleti intézkedés megtétele nem volt indokolt. A panasz megválaszolása során tanácsolásra került a panaszos számára, hogy tartózkodjon a későbbiekben olyan magatartás tanúsításától, amellyel a hatóságot utasítja és munkavégzését akadályozza. Negyedik esetben Orosháza Városi Önkormányzat Címzetes Főjegyzője, mint I. fokú Gyámhatóság, valamint az Orosházi Kistérség Többcélú Társulása Kistérségi Gyermekjóléti Központ ellen merült fel a panasz kiskorúak védelembe vétele ügyében, amelynek kivizsgálása során megállapítható volt, hogy mind a hatóság, mind a családgondozó a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a tényállás teljes körű tisztázásával és a jogszabályi rendelkezésekben fellelhető bizonyítási eszközök maradéktalan igénybevételével járt el. Az iratok áttanulmányozása alapján felügyeleti intézkedés megtétele nem volt indokolt. Ötödik esetben Békéscsaba Város Gyámhivatala, mint I. fokú gyámhatóság ellen merült fel a panasz volt gondnoksági ügyben, amelynek kivizsgálása során megállapítható volt, hogy az eljáró ügyintéző, illetve a hivatásos gondnok a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a tényállás teljes körű tisztázásával járt el mind a vagyonkezelés, mind a törvényes képviselet vonatkozásában, továbbá minden alkalommal biztosította a volt gondnokolt számára az irat-betekintési jogot. Az iratok áttanulmányozása alapján felügyeleti intézkedés megtétele nem volt indokolt.

45

Hatodik esetben Mezőkovácsháza Város Gyámhivatala, mint I. fokú gyámhatóság ellen merült fel a panasz gondnokság alá helyezési ügyben, amelynek kivizsgálása során megállapítható volt, hogy az eljáró gyámhivatal több eljárási szabályt megsértett. Az iratok áttanulmányozása alapján felügyeleti intézkedés megtétele nem volt indokolt. A panasz megválaszolásával egyidejűleg felhívásra került Mezőkovácsháza Város Gyámhivatala azon eljárási hibák jövőben történő kiküszöbölésére (javaslat). V. Egyéb feladatok Az elsőfokú hatóságok részéről továbbra is rendszeresen érkeznek kérdések a szociális pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatban, melyre hatóságunk telefonon és elektronikus úton is válaszol, a jogalkalmazói gyakorlat segítése érdekében. A kérdések zöme az aktív korúak ellátására jogosultság kérdését érinti, de gyakran tesznek fel kérdéseket pl. lakásfenntartási támogatással kapcsolatos ügyekben is. 2011. november 30. napján szakmai napot tartottunk az elsőfokú hatóságok szociális feladatot ellátó hatósági ügyintézői számára a szociális törvény aktuális változásairól, melyet a visszajelzések szükségesnek és hasznosnak tekintettek. 2012. évben szintén segíteni kívánjuk a jogalkalmazói munkát, hasonló rendezvény megszervezésével. Adatot szolgáltatott hivatalunk – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium részére – az örökbefogadott gyermekek által származásuk megismerése tárgyában benyújtott kérelmekről, és a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek által gyakorolt panaszjogról. 2011. januárjában az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa felkérésére készítettünk adatszolgáltatást örökbefogadási ügyekben. A 2011. évi munkatervben gyermekjóléti alapellátás területén minden hónap 5. napjáig feladatként került meghatározásra – családi napközi, családi gyermekfelügyelet, férőhelyszám, fenntartói forma szerint – az illetékes városi jegyzők által kiadott működési engedélyek kiadásáról felmérés készítése. Jelentési kötelezettségünknek mindkét félévben eleget tettünk. Az illetékességi területünkön működő valamennyi gyámhatósági és szociális ügyintézővel jó munkakapcsolatban állunk, bármikor tehetnek fel telefonon és e-mailen is kérdéseket, amelyre rövid határidőn belül választ is kapnak. Jól működő munkakapcsolatot alakított ki a Szociális és Gyámhivatal a Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvánnyal, a Békés Megyei Áldozatvédelmi és Bűnmegelőzési Közhasznú Egyesülettel, több civil szervezettel, alapítvánnyal. A Szociális és Gyámhivatala sikeresen vett részt az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal pályázatán, amelynek eredményeként lehetőség nyílt a módszertani intézményekkel közös szakmai nap megtartására. 2011. évben 4 alkalommal is részt vett Hivatalunk a jegyzői értekezleteken, amelyeken szakmai tájékoztatókat tartottunk a szakterületünkön bekövetkezett jogszabályváltozásokról. 2011. május 6. napján SOS Gyermekfalu jubileumi születésnapja alkalmából tartott szakmai napon részt vettünk, amelynek során a jogszabály-változásokról a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyámügyi és Gyermekvédelmi Főosztályától dr. Lantai Csilla főosztályvezető-helyettes tartott előadást. A 2011. évben szeptember 16. napján Vésztő Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala által Vésztő Városban szervezett Gyer(e) Piknik elnevezéssel szakmai nap került megrendezésre, amelyen részt vettünk, szakmai egyeztetést tartottunk a Gyer.-el kapcsolatos gyakorlati kérdésekről, problémákról, kötetlen beszélgetés formájában.

46

2011. november 30. december 1-2. napokon került sor a hivatásos gondnokok alapképzésére 8 fő részvételével, amelyet minden részt vevő eredményesen elvégzett. 2011. december 6. napján a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyámügyi és Gyermekvédelmi Főosztálya által „Jogszabályváltozások és fejlesztések a gyermekvédelem és a gyámügyi igazgatás területén” címmel megtartott szakmai napon. 2011. december 12. napján megtartásra került a hivatásos gondnokok éves továbbképzése, amelyet minden részt vevő eredményesen elvégzett. 2011. december 14. napján a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság által a távoltartás és a családon belüli erőszak témakörében megtartott konferencián előadóként vettünk részt. Az év során több alkalommal került sor szakmai megbeszélésre a Békés Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal. 2011. augusztus 31. napján, Gyula városában az NRSZH rendezésében megtartott szakmai konzultáción vettünk részt. 2011. november 30. napján az NRSZH szervezésében tartott szakmai értekezleten vettünk rész Budapesten. A Békés Megyei Államigazgatási Kollégium negyedévente tartott ülésein a hivatalvezető, mint tag részt vett. A 7/2011. számú Kormánymegbízott utasítás értelmében a Hivatal vezetője kéthetente írásbeli tájékoztatót terjeszt elő a szakmai munkánkról. VI. A 2011. évi munka és ellenőrzési terv értékelése A 2011. évi munka- és ellenőrzési tervben foglaltakhoz képest a szociális intézmények vonatkozásában néhány ellenőrzést 2012. évre ütemeztünk át. Plusz feladatként jelentkezett, hogy a korábban jegyzői hatáskörbe tartozó szociális intézmények az Szmr. módosítása miatt hivatalunkhoz kerültek. Az érintett intézmények nagy mennyiségben nyújtottak be módosítási kérelmet, mely intézményeknél az Szmr. 22/A. §a alapján a módosítással egyidejűleg ellenőrizést végeztünk. Továbbá az NRSZH intézményi főreferenseivel olyan közös ellenőrzéseken is részt vettünk, amely Hivatalunk éves munka és ellenőrzési tervünkben nem szerepelt. A szociális foglalkoztatás ellenőrzése a 2011. évben a munka- és ellenőrzési terv alapján történt. A gyermekvédelmi szakellátás évente kötelező ellenőrzése tervszerűen megtörtént. A 2010. évben a minisztérium célvizsgálatként határozta meg a nevelőszülők saját háztartásában történő ellenőrzését, a nevelőszülőknél élő gyermekek elhelyezési feltételeinek és a teljes körű ellátás vizsgálatának vizsgálatát. A célvizsgálat tapasztalatai arra sarkallták hivatalunkat, hogy ebben az évben is folytassuk a megkezdett helyszíni ellenőrzéseket, így plusz elemként 2011-re is előirányoztuk ezt a feladatot. A hatáskörváltozások okán megnövekedett feladatok azonban nem tették lehetővé, hogy valamennyi tervezett településre eljussunk, így Körösladány, Vésztő és Szabadkígyós településeken összesen 26 nevelőszülőnél végeztünk ellenőrzést. A Dévaványán és Újkígyóson élő nevelőszülők ellenőrzése maradt el 2011-ben. Az ellenőrzéseink során kirívóan rossz munkavégzéssel nem találkoztunk, összességében megfelelőnek ítéljük meg a gyermekjóléti alapellátás területén dolgozó kollégák munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor a munkatervnek megfelelő ütemben és szempontok szerint végezte el az ellenőrzéseket.

47

A gyámhatóság valamennyi feladatát megvalósítottuk, az ütemezett vizsgálatokat a település jegyzői gyámhatóságoknál és a városi gyámhivataloknál határidőben lefolytattuk, és a feljegyzéseket is határidőben elkészítettük. Megvalósult a hivatásos gondnokok éves képzése, továbbképzése és a munka- és ellenőrzési terv általános feladatok részében megfogalmazottak teljesítése is határidőre megtörtént.

48

2.3.2.

A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI HIVATALA SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A

2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

49

Az Építésügyi Hivatal feladatellátása Békés megyében csak elsőfokú építésfelügyeleti hatósági tevékenységre korlátozódik, melyet 3 fő építésfelügyelő lát el, és mely 3 főből 1 fő hivatalvezetői feladatokat is betölt. A beérkező iratok kezelésével kapcsolatos érkeztetési és iktatási munkákat a törzshivatal által nyújtott segítséggel látjuk el. Adminisztratív feladatok ellátásához ügykezelő kollégával nem rendelkezünk, amely megnehezíti az iratkezelési, statisztika- és jelentéskészítési munka elvégzését. A 2011. évi iktatási statisztikát 3802 irat (2217 főszámos és 1585 alszámos) iktatása jellemzi, amely a 2010. évi 3266 irathoz viszonyítva megközelítőleg 16%-os növekedést mutat. A növekedés okai, hogy 2010. szeptemberétől a Békés megyei iratok nagy része a szegedi központtal működő építésfelügyeletnél – a megyeitől eltérő struktúrában – kerültek irattárazásra, továbbá, hogy az ellenőrzéseket 2011. évben 3 fő építésfelügyelő végezte, így közel 24%-kal több épület ellenőrzésével kapcsolatosan keletkezett ügyirat. A feladatellátás során 442 elsőfokú döntés született, melyből 19 önálló határozat, 27 eljárást megszüntető, 9 végrehajtást elrendelő és 383 egyéb végzés. A 2010 évben meghozott elsőfokú döntések ellen négy esetben nyújtottak be fellebbezést, melyből kettőt a fellebbezési határidőn túl. Másodfokú elbírálásra kettő döntést terjesztettünk fel, azonban a 2010-ben született döntéseinkkel szemben benyújtott fellebbezésekkel együtt (áthúzódó ügyek) összesen 4 ügyben született másodfokú döntés. A négy döntésből egy nem érdemi végzés (másodfokú eljárás megszüntetése a fellebbezési illeték befizetésének elmaradása miatt) és 3 érdemi határozat született. Az érdemi döntésekből egy esetben a döntésünk megsemmisítésre került és új eljárást folytattunk le, valamint a maradék kettő esetben határozatainkat helyben hagyta a felügyeleti szerv. Az említetteken túl egy bírsághatározat saját hatáskörben módosításra került, továbbá egy elkésett fellebbezés, valamint egy elkésett részletfizetés iránti kérelem elutasítása történt meg. A 2011 évben született döntéseinkkel szembeni másodfokú eljárás jelenleg nincsen folyamatban. Kivitelezések előzetes (értékhatás feletti, vagy Kbt. hatálya alá tartozó) kezdés-bejelentésének elbírálása 150 esetben történt meg, míg utólagos kezdés-bejelentést 432 esetben regisztráltunk. Az összes bejelentett 582 kivitelezés a 2010-es 507 bejelentéshez képest azért mondható jelentősnek (16%-os növekedés), mert az újonnan kiadott építési engedélyek és a megkezdett kivitelezések száma jelentősen csökkent. (Békés megyében 2010. évben megközelítőleg 44%-kal kevesebb építési engedély és megközelítőleg 35%-kal kevesebb használatbavételi engedély határozat született, mint 2008. évben.) A kezdés-bejelentésekkel kapcsolatos statisztika értékelésekor két dolgot fontos megemlíteni. Az egyik, hogy nem minden megkezdett kivitelezés bejelentése történik meg, melyet a megfelelő számonkérés (szankció) hiánya kedvezőtlenül befolyásol. A másik az, hogy a megkezdett, értékhatár feletti munkák száma 18%os csökkenést mutat az elmúlt évhez képest, így csupán az értékhatár alatti, kisebb munkák (melyek sokszor csak meglévő épület bővítését, vagy egy kis „gazdasági” épület építését takarják) bejelentésének száma emelkedett. A bejelentések növekedésének több oka is lehet, és az okok pontos aránya nehezen meghatározható. Egyik összetevő például, hogy a kivitelezés résztvevői egyre jobban megismerik a betartandó jogszabályokat, melyekről az építtetőt tájékoztatják. Egy másik összetevő is tájékoztatás jellegű, azonban ez az elsőfokú építésügyi hatósági kollégák nagyobb odafigyelésének és, így az építtetők részletesebb felvilágosításának tudható be. Az előzőeken túl természetesen további összetevőként megjelenik az építésfelügyelet tevékenysége – és bírságolási lehetősége –, melynek következményeként az építtetők maguk válnak jogkövetővé. A bejelentett kivitelezésekből csupán 2 esetben vált szükségessé a kivitelezés megkezdésének, illetve végzésének határozattal való megtiltása, ami a 2010 évi 7 esethez képest további javulást jelent. A tiltásra – a korábbi évekhez hasonlóan – a tervezői nyilatkozat hiánya adott okot, amelynek bemutatását követően a kivitelezések végzését engedélyeztük. A jegyzőkönyvvel zárult ellenőrzések száma 273 darab, amely alapján az előirányzott ellenőrzési darabszám (90 ellenőrzés/építésfelügyelő) teljesítése megtörtént. Az egyes települések vonatkozásában az éves tervben meghatározott ellenőrzési darabszám és a valós darabszám között jelentős eltérés nem tapasztalható. Kisebb eltérések abból adódnak, hogy év közben a lehetőségekhez mérten a 50

leggazdaságosabb módon próbáljuk a távolabbi helyszínek ellenőrzését megoldani. Ellenőrzéseinkkel törekszünk arra, hogy a lehetőségekhez képest valamennyi megyei településen megismerjék az építésfelügyelet tevékenységét. A szakmai irányító általi utasítás célellenőrzést nem határozott meg, azonban egyetlen esetben az építési napló vezetését ellenőriztük. Itt fontos megemlíteni, hogy az ellenőrzési jegyzőkönyvek felvételének megkönnyítésére elkészített számítógépes program célellenőrzések esetében sajnos csak nehézkesen alkalmazható. A korábbi évekhez hasonlóan, előzetes bejelentési kötelezettség alá eső beruházások ellenőrzése során többször tapasztaltuk, hogy a tervezett dátummal a kivitelezés nem kezdődött meg, amelyet az építtetők a szükséges anyagi fedezet hiányával indokoltak. Ennek megelőzésére továbbra is azt tudjuk javasolni, hogy az előzetes kezdés-bejelentési kötelezettség megszüntetésre kerüljön. Tapasztaltuk továbbá, hogy számos esetben csak azért jelentik be a kivitelezés megkezdését, nyitják meg az építési naplót és kötnek szerződést, hogy az építési engedély érvényessége ne járjon le. Az említettek az építésfelügyeletnek okoznak plusz költséget és munkát. Az ellenőrzési utasításnak megfelelően "könnyűszerkezetes" épületek kiemelt ellenőrzését is el kívántuk végezni. "Könnyűszerkezetes" épületekkel kapcsolatos ellenőrzéseink során többféle problémával találkoztunk. Elsődleges probléma, hogy mind az építtetők, mind a kivitelezés résztvevői abban a tudatban kezdik meg a kivitelezést, hogy az ÉMI Kft. által kiadásra kerülő, érvény Építőipari Műszaki Engedély (ÉME) birtokában minden szükséges dokumentummal, tervvel rendelkeznek, amely a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletnek a kivitelezési dokumentáció tartalmára vonatkozó előírásai alapján nem minden esetben elegendő. Problémaként tapasztaltuk továbbá, hogy a kiadásra kerülő ÉME-k szinte kivétel nélkül egyedi tartószerkezeti kiviteli tervek készítését írják elő az adott építési helyszín vonatkozásában, mely az előbb említett jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes. A harmadik és talán legfontosabb probléma, hogy az ellenőrzések során az építésfelügyelet részére helyszínen bemutatott, és az ÉMI honlapján regisztrációt követően elérhető ÉME-k semmilyen, az adott szerkezet vonatkozásában lényeges csomóponti, kivitelezési részletet nem tartalmaz, amely alapján sem szakszerű kivitelezésre, sem szakszerű ellenőrzésre nincsen lehetőség. Építési engedélytől eltérő kivitelezés miatt 5 esetben kezdeményeztünk elsőfokú építésügyi hatósági intézkedést. Ellenőrzéseink során 51 helyszínen tapasztaltuk, hogy az ellenőrzés napján nem található a helyszínen a jogszabály által előírt tartalmú kivitelezési dokumentáció-rész, azonban csak kettő esetben indult kiviteli terv nélküli kivitelezés miatt eljárás. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzési jegyzőkönyvben előírt hiánypótlási kötelezettség nem helyettesíti a Ket. szerinti – eljárás során – végzésben előírt hiánypótlási kötelezettséget, így mire az építésfelügyelő a felügyelet székhelyén az eljárást a Ket. szerint szabályosan megindítja, és hiánypótlásra szólítja fel az ügyfelet addigra az esetlegesen hiányzó kiviteli tervek elkészítésére is lehetőség van. Ennek kiküszöbölésére – a közelmúltban – bevezettük, hogy már a helyszínen megindítjuk az eljárást, és a Ket. szerinti hiánypótlási felhívást is átadjuk az érintett ügyfeleknek. Az így megindított eljárásokkal kapcsolatos tapasztalatainkról beszámolni csak a későbbiekben lesz lehetőségünk. Továbbra is kiemelkedő a saját intézkedések száma az ellenőrzések során. 2011. évben 163 esetben (közel 60%) rögzítettünk saját intézkedést. Ez a szám 10%-kal több mint a 2010. évi. A saját intézkedés a legtöbb esetben egy-egy megbízási szerződés bemutatását jelentette, azonban előfordult olyan eset is, hogy a szemrevételezés alapján bizonytalannak tűnő szerkezet megfelelőségét szakértői vélemény bemutatásával kértük alátámasztani, vagy kisebb, állékonyságot nem veszélyeztető szakszerűtlenül végzett munka kijavítását rendeltük el.

51

Az év során 1 alkalommal vettünk részt a minisztérium által szervezett országos, összevont építésfelügyeleti ellenőrzésen, Balatonföldváron. Az összevon ellenőrzés szakmai megbeszélések mellett alkalmat adott előadások meghallgatására is. Kisebb hiányosságok és szabálytalanságok esetében, 2011-es évben is több esetben alkalmaztuk a Ket. 94. §-a általi "első alkalom" adta lehetőséget, így csak 8 esetben szabtunk ki bírságot. A kiszabott építésfelügyeleti bírság 2.713.000,- Forint. A be nem fizetett bírságok behajtása ügyében az állami adóhivatal felé eljártunk. Az év végi ellenőrzésekkel kapcsolatos eljárások még több esetben folyamatban vannak. Várhatóan négy ügyben szükséges építésfelügyeleti bírságot kiszabni. Az előző évekhez hasonlóan 2011-ben is tartottunk közös ellenőrzéseket az ÉMI-vel. Ez összesen 6 ellenőrzést jelentett. Az ellenőrzések tapasztalatai a korábbiakhoz hasonlóan alakult, a helyszínen hiányzó megfelelőség igazolások pótlását írtuk elő. Az elsőfokú építésügyi hatósági kollégákkal 12 alkalommal tartottunk közös ellenőrzést. Az ellenőrzések lehetőséget biztosítottak arra, hogy az elsőfokú hatóságok azonnal értesüljenek a helyszínen tapasztalt esetleges eltérésekről. A Kereskedelmi és Iparkamara békés megyei munkatársával 31 közös ellenőrzést tartottunk. Ellenőrzéseink során 33 helyszínen összesen 35 olyan kivitelezővel találkoztunk, amelyik nem rendelkezett kivitelezői regisztrációval. A tapasztalt szabálytalanságra a helyszíni jegyzőkönyvben felhívtuk a résztvevők figyelmét, akik szinte azonnal intézkedtek a szabálytalanság megszüntetése felől és kérték a nyilvántartásba-vételüket. Az előzőek miatt a már említett Ket. 94. § szerinti végzésben történő szabálytalanság megszüntetésének elrendelésére csak nagyon kis százalékban (4 esetben) került sor. Az ellenőrzési utasításban meghatározásra kerültek a területileg illetékes tűzvédelmi hatósággal közös ellenőrzések megtartása is. Tekintettel arra, hogy a közös ellenőrzések csak az év második felében történtek meg, továbbá, hogy a tűzvédelmi hatósági kollégák inkább nagyobb csarnok-épületek közös ellenőrzéséhez ragaszkodtak, így az ellenőrzési szám nem túl magas. Megyénkben 9 épület közös ellenőrzését végeztük el. Az ellenőrzések tapasztalataként elmondható, hogy a kivitelezés résztvevői örömmel fogadták, hogy még a kivitelezés során egyeztetni tudnak a tűzvédelmi hatósági kollégákkal, és így számos, jellemzően csak a használatbavételkor felmerülő problémával kapcsolatban egyeztetni tudnak. Az ilyen, építő jellegű közös ellenőrzések számbeli növelését a 2012-es évben mindenképpen indokoltnak tartjuk. A lefolytatott 273 ellenőrzésből 56 helyszínen találkoztunk felelős műszaki vezető alkalmazásával kapcsolatosan valamilyen jellegű szabálytalansággal. A legtöbb esetben a napló hiányos vezetése miatt nem tudtuk a felelős műszaki vezető adatait rögzíteni, ám továbbra is előfordul, hogy a kivitelező és a felelős műszaki vezető közötti jogviszony igazolást szükséges pótlólag bemutatni. A hiánypótlás az említett 56 helyszínen összesen 96 felelős műszaki vezetőt érintett. Ellenőrzéseink során csupán 1 esetben tapasztaltunk a kivitelezés végzésének helyszíni megtiltására okot adó körülményt. A leállításra több – együttesen fennálló – súlyos hiányosság megléte miatt került sor. 2011 évben, ellenőrzéseink során állékonyságot, életet veszélyeztető állapotot nem tapasztaltunk. Egy esetben – a városi ügyészség megkeresésére – egy nagyobb bontási munkánál történt „szerencsétlen” pillér-kiborulás ügyében tartottunk ellenőrzést. Az ügyben a tényállás tisztázása jelenleg folyamatban van. Sajnálatos módon a szakszerűtlen kivitelezés, illetve a magánszemély építtető által jogosulatlanul, a szükséges szakirányú építőipari végzettség hiányában végzett építési munka az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet alapján továbbra sem bírságolható jogsértő cselekmény, így ezen esetekben csak a szabálytalanság megszüntetése iránt van lehetőségünk intézkedni. Az építésfelügyeleti tevékenység magasabb szintű ellátásához konferenciákon, továbbképzéseken, termékbemutatókon és új technológiákat bemutató rendezvényeken vettünk részt. A másodfokú 52

építésügyi hatósági kollégák által az elsőfokú kollégák számára szervezett szakmai napon a tavalyi évben is megjelentünk és a visszatérő problémákról tájékoztatást adtunk. A kollégák észrevételei alapján megállapítható, hogy nagyon hasznosnak tartják az ilyen jellegű szakmai értekezleteket. Az értekezletek között fontos megemlítni, hogy örömmel tapasztaltuk, hogy kéthavi rendszerességgel építésfelügyeleti szakmai értekezletek megtartására kerül sor, melyen a legaktuálisabb problémák, jogszabályi hiányosságok megbeszélésére nyílik lehetőség.

53

2.3.3.

A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A

2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

54

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE A Békés Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata (a továbbiakban: Igazságügyi Szolgálat) feladataira és hatáskörére, továbbá működésére a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (Ksztv.), a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010 (XII. 21.) Kormányrendelet, a központi államigazgatási szervekről, valamint a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet, és az egyes szakterületekre vonatkozó hatályos jogszabályok, továbbá a Kormányhivatal Alapító Okiratában, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatában, az ahhoz kapcsolódó egyéb belső szabályzatokban, valamint az Ügyrendben foglaltak az irányadóak. Az Igazságügyi Szolgálat a Megyei Kormányhivatal önálló szakigazgatási szerveként működik, élén a szakigazgatási szerv vezetőjével. Az Igazságügyi Szolgálat feladatait a Pártfogó Felügyelői Szolgálat, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat és az Áldozatsegítő Szolgálat keretein belül látja el. A Pártfogó Felügyelői Szolgálaton belül Felnőtt Korú Bűnelkövetők Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelői Osztály és Fiatalkorú Bűnelkövetők Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelői Osztály működik, a jogi segítségnyújtás és áldozatsegítés területén két önálló osztályként Jogi Segítségnyújtási Osztály és Áldozatsegítési Osztály működik. Az Igazságügyi Szolgálat általános feladat- és hatásköre Az Igazságügyi Szolgálat az általános feladat- és hatáskörében: a) ellátja a jogszabályok által hatáskörébe utalt, továbbá és a szakmai irányító szerv (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata – a továbbiakban: KIMISZ) vezetője által kiadott szakmai utasításokban foglalt feladatokat; b) ellátja az ügyfélszolgálati tevékenységgel összefüggő feladatokat; a szakmai tevékenység, illetőleg az ügyfélforgalom zavartalan ellátása érdekében – anyagi lehetősége függvényében – területi irodát működtet; c) elvégzi az ügyintézéssel és iratkezeléssel összefüggő feladatokat; d) adatszolgáltatást teljesít, szakmai anyagokat készít elő; e) részt vesz az Igazságügyi Szolgálat tevékenységéhez kapcsolódó pályázatokban. A pályázat benyújtását megelőzően a pályázati anyagot tájékoztatás céljából megküldi a szakmai irányító szerv (KIMISZ) főigazgatója részére; f) a kormányhivatal által meghatározott rend szerint gazdálkodik a számára biztosított ellátmánnyal, előkészíti az egyes gazdálkodással összefüggő feladatok végrehajtása során keletkező pénzügyi kötelezettségek iratait a kormányhivatal illetékes pénzügyekkel foglalkozó szervezeti egysége számára, a jogi segítségnyújtáshoz és áldozatsegítéshez kapcsolódó előirányzatok terhére megvalósuló pénzügyi kifizetésekkel kapcsolatos pénzügyi jelentéseket és azok mellékleteit megküldi a KIMISZ Költségvetési és Vagyongazdálkodási Osztályának; g) közreműködik a gazdálkodással összefüggő egyes nyilvántartási, adatfeldolgozási és előkészítési feladatainak teljesítésében a kormányhivatal illetékes pénzügyekkel foglalkozó szervezeti egységével; h) gondoskodik a használatába, kezelésébe adott vagyontárgyak megőrzéséről, szabályszerű kezeléséről; i) informatikai és adatvédelmi feladatokat lát el a kormányhivatal Informatikai Főosztálya és a KIMISZ Informatikai Főosztálya felügyelete mellett. Az Igazságügyi Szolgálat valamennyi munkatársa köteles a feladatok végrehajtásában együttműködni. A szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért és fenntartásáért a szakigazgatási szerv vezetője, valamint az adott szervezeti egységek vezetői felelősek.

55

1.2 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT SZERVEZETÉRE VONATKOZÓ FONTOSABB ADATOK KÖRE 1.2.1 Szakigazgatási szerv vezető 1 fő A szakigazgatási szerv vezető közvetlen irányítása alatt álló munkakörök: -

osztályvezetők 3 fő irodai ügykezelő 1 fő működésszervező (aki jelenleg irodai ügykezelői feladatokat lát el)

1.2.2 Pártfogó Felügyelői Osztályok 

Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya - osztályvezető - pártfogó felügyelő 4 fő



Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya - osztályvezető - pártfogó felügyelő 4 fő - pártfogó felügyelői asszisztens (szülési szabadságon)

1.2.3 Jogi Segítségnyújtó Osztály - osztályvezető - jogi segítségnyújtási ügyintéző 2 fő (a szakigazgatási szerv vezetője ügyintézői feladatokat is ellát szükség esetén) - irodai ügykezelő 1.2.4 Áldozatsegítő Osztály - osztályvezető (az osztályvezetői feladatokat a Jogi Segítségnyújtó Osztály vezetője látja el, az áldozatsegítő ügyintézői feladatokat pedig az osztályvezető és a szakigazgatási szerv vezetője megosztva végzi) - irodai ügykezelő A megyei szolgálat szervezeti ábráját az 1. számú melléklet tartalmazza. 1.3 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT ALAPADATAI Megnevezése: Békés Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Székhelye: Postacíme: Központi telefonszáma: Központi telefaxszáma:

5700 Gyula, Kossuth Lajos utca 2. 5701 Gyula, Pf.: 196. 66/ 530-290 66/ 530-299

Bélyegzőlenyomata: kör alakú, számozott, benne „Békés Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Békéscsaba” szövegrész Területi irodái: Gyula, Petőfi tér 2. Orosháza, Előd utca15. Szeghalom, Bocskai utca8. Békéscsaba, József Attila utca 2-4.

56

1.4 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEINEK RÖVID BEMUTATÁSA Az Igazságügyi Szolgálat az igazságszolgáltatást támogató hatósági és szolgáltató típusú feladatokat lát el, így felel a:    

pártfogó felügyelői tevékenység; a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció); a jogi segítségnyújtási tevékenység (peres, illetve peren kívüli támogatás ügyek, ügyfélszolgálati tevékenység); valamint az áldozatsegítési tevékenység ellátásáért.

Az Igazságügyi Szolgálat egyes szakterületeinek a szakmai felügyeletét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium – az áldozatsegítő szakterület tekintetében a Belügyminisztérium – a KIMISZ-en keresztül látja el. A tevékenységek közül az állampolgárok számára elérhetővé kell tenni a jogi segítségnyújtást, áldozatsegítést, illetve biztosítani kell a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyes jogintézmények, különösen az intézkedések és a büntetések végrehajtását. A pártfogó felügyelői tevékenység keretében a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás során környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények készülnek, különösen az ügyészek és a bíróságok döntésének megalapozásához. A pártfogó felügyelők a bíróságok jogerős ítéletei, illetve az ügyészségek jogerős határozatai alapján végrehajtják a pártfogó felügyeletet, illetve ellátják a bíróságok által kiszabott közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezését és ellenőrzését. Az elítéltek kérelmére utógondozást végeznek a társadalmi beilleszkedésük elősegítése érdekében szabadulásuk előtt és után egyaránt. A pártfogó felügyelő kontroll és támogató tevékenységével elősegíti a bűnelkövető felelősségre vonásának eredményességét, a társadalom védelmének erősödését, az egyes szankciók és a büntetésvégrehajtás hatékonyságát, az állampolgárok biztonságérzetének a növekedését. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás (mediáció) alkalmazásával, a bűncselekménnyel okozott sérelmek és káros következmények mérséklődnek, a sértett érdekeinek hangsúlyozása mellett az elkövető személyes felelősségvállalása erőteljesebbé válik. A mediációt pártfogó felügyelők látják el. A jogi segítségnyújtás feladata, hogy az állam mindazon rászorult magánszemélyek jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetük miatt egyébként nem képesek. A peren kívüli támogatás keretében jogi tanácsadáshoz, okiratkészítéshez, valamint az ahhoz szükséges iratbetekintéshez a szerződött jogi segítők igénybevételének lehetőségét biztosítja. A polgári peres eljárásokban a felek, míg a bírósági ügyszakban lévő büntetőeljárásban a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél és egyéb érdekelt számára pártfogó ügyvédi képviseletet, illetve a pótmagánvádló részére személyes költségmentességet engedélyez. Az áldozatsegítés feladata, hogy a bűncselekmények áldozatai hangsúlyosabb szerepet, ezáltal nagyobb támogatást kapjanak az elszenvedett érzelmi és anyagi károk mérséklésére (tájékoztatás, azonnali pénzügyi segély, érdekérvényesítés elősegítése, jogi segítségnyújtás, szándékos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése). 1.5 A SZAKTERÜLETEK ÁLTAL INTÉZHETŐ ÜGYEK KÖRÉNEK FELSOROLÁSA 1.5.1. Pártfogó felügyelői szakterület    

pártfogó felügyelet végrehajtása; közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése és ellenőrzése; környezettanulmány készítése; pártfogó felügyelői vélemény készítése; 57

 

utógondozás ellátása; büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció) ellátása.

Pártfogó felügyelet végrehajtása A pártfogó felügyelet célja, hogy az ügyészség vagy bíróság által alkalmazott intézkedés vagy büntetés próbaideje/tartama alatt, az elkövető ellenőrzésével és támogatásával csökkentse a bűnismétlés veszélyét. Magyarországon a pártfogó felügyelet járulékos jellegű, valamely más büntetéshez vagy intézkedéshez kapcsolódik. A pártfogó felügyelők munkájának egyik legfőbb szakmai kérdése, hogy a tevékenység során hogyan lehet meghatározni, és hogyan lehet egyensúllyal alkalmazni az ellenőrző, azaz kontroll és a segítő, azaz a támogató funkciókat. A diverziós, illetve alternatív eszközök alkalmazása esetében a döntés lényege éppen az, hogy az elkövetőt aktivitásra késztesse: ne passzív „elszenvedője” legyen a büntetésnek, hanem szembesüljön annak következményeivel. A pártfogó felügyelő kontroll funkciójának egyik lényege az elkövető szembesítése az általa okozott sérelemmel, és azon kockázati elemek feltárása, amelyek kiküszöbölése csökkentheti az újabb bűnelkövetés esélyét. E feladatok teljesítése nem lehet sikeres a gyakorlatban, ha a kontroll elemek nincsenek kellő arányban a támogató funkcióval. A pártfogónak nem elsődleges feladata a pártfogolt életében jelentkező összes szociális probléma megoldása, de amennyiben az a bűncselekmény elkövetéséhez hozzájárult vagy bűnismétléshez vezethet, akkor törekednie kell a kompetencia határain belül történő kezelésükre. A pártfogó felügyelet sajátossága a magatartási szabályok megtartásának kötelezettsége. A magatartási szabályok egy része jogszabályban meghatározott, általános magatartási szabály például, hogy a pártfogolt képessége szerint dolgozzék, vagy tanuljon, és törvénytisztelő életmódot folytasson. Lehetőség van arra is, hogy az ügyész, illetve a bíróság az ügy és a terhelt körülményeihez igazodva, a pártfogó felügyelő által jogkövetkezmények terhe mellett számon kérhető külön magatartási szabályt előírjon, ami a pártfogó felügyeletet különösen egyéniesített szankcióvá teszi. A pártfogó felügyelet végrehajtása egyéni pártfogó felügyelői terv alapján folyik, amely meghatározza a konkrét esetben elérendő célokat, ennek lehetséges eszközeit, illetve az ezt veszélyeztető körülményeket. A pártfogó felügyelő a tervben meghatározott időközönként, – általában havi rendszerességgel – találkozik a terhelttel, meghallgatja az életkörülményeiben, életvitelében bekövetkezett változásokról, ellenőrzi a magatartási szabályok betartását, szükség esetén tanácsot vagy segítséget nyújt a munkahelykeresésben, életvezetési, egészségügyi, szociális, illetve bármely, a társadalmi integrációhoz kapcsolódó probléma esetén. Az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelői 2011. évben a pártfogó felügyelet végrehajtása ügycsoportban 1044 db ügyet láttak el. Közérdekű munka végrehajtásának szervezése és ellenőrzése A közérdekű munka büntetésre ítélt elkövető a bíró döntése alapján minimum 42 óra, maximum 300 óra díjazás nélküli munkát végez a közösség javára. A közérdekű munka gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a jogalkotó a pártfogó felügyelőkre bízta, míg az elkövető személyét érintő döntések meghozatalát a büntetés-végrehajtási bíró hatáskörébe utalta. A pártfogó felügyelők feladata a lehetséges munkahelyek felkutatása, együttműködésbe vonása, a büntetés letöltésének szervezése, valamint a végrehajtás folyamatának ellenőrzése. Az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelői 2011. évben a közérdekű munka végrehajtásának szervezése és ellenőrzése ügycsoportban 611 ügyben jártak el. Környezettanulmány készítése A pártfogó felügyelő által készített környezettanulmány a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban kötelezően beszerzendő bizonyítási eszköz. A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő megtekinti a terhelt lakóhelyét, iskolai, munkahelyi véleményt szerez be, meghallgatja a fiatalkorú terhelt törvényes 58

képviselőjét, információt kér a gyermekjóléti szolgálattól, szükség esetén a fiatalkorút befogadó intézménytől. A környezettanulmány a terhelt életviszonyaira és életvitelére jellemző tényeket és körülményeket írja le, tartalmazza a családi körülményeire, baráti kapcsolataira, egészségi állapotára, szenvedélybetegségére, lakhatási körülményeire, iskolai végzettségére, szaktudására, munkahelyére, foglalkozására, jövedelmi viszonyaira, szabadidő-eltöltési szokásaira, a bűncselekmény elkövetésekor jellemző – és azóta bekövetkezett változásokra vonatkozó – információkat. A pártfogó felügyelő környezettanulmányt készít továbbá a büntetés-végrehajtási intézet kérésére a szabadságvesztés félbeszakításának engedélyezéséhez, valamint a fiatalkorú szabadságvesztésre történő befogadásakor, a kegyelmi eljárás során, és az államot illető bűnügyi költség és rendbírság megfizetését elengedő döntés előkészítése során. Az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelői 2011. évben 447 db környezettanulmányt készítettek el. Pártfogó felügyelői vélemény készítése 2003. július 1-jétől a „hagyományos” pártfogói feladatok kibővültek, a pártfogó felügyelők büntetőeljárásban betöltött szerepe bővült. Új jogintézményként, a pártfogó felügyelői vélemény biztosít lehetőséget arra, hogy az ügyész vagy a bíró felkérésére a pártfogó felügyelő kvázi szakértői véleményt készítsen és a környezettanulmányban is megjelenő információkon túlmutatóan, értékelje az elkövetői magatartás személyes vonatkozásait, az elkövető cselekményhez való viszonyát, azokat a személyiségében megjelenő kockázatokat, amelyek újabb bűnelkövetéshez vezethetnek. A pártfogó felügyelő javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály elrendelésére, különböző kezelő vagy megelőző programokon való részvételre. Az ügyész vagy a bíró felkérésére vizsgálni kell azt is, hogy az elkövető hajlandó-e a sértett számára anyagi vagy más módon jóvátételt nyújtani és azt a sértett elfogadja-e, ennek alapján az ügy közvetítői eljárásra (mediációra) utalása is javasolható. Az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelői 2011. évben 290 db pártfogó felügyelői véleményt készítettek el. A szakértői véleményként készített speciális pártfogó felügyelői vélemény mellett, minden közérdekű munka végrehajtási ügyben speciális pártfogó felügyelői vélemény készül, valamennyi munkahely kijelölése előtt. Utógondozás ellátása A pártfogó felügyelő szerepe az alternatív büntetések végrehajtása mellett a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői esetében is jelentős. Az utógondozás célja, hogy a szabadságvesztésből szabadulónak, illetve a javítóintézeti nevelésből elbocsátottnak a társadalom védelme érdekében, az ismételt bűnelkövetés megelőzése céljából segítséget nyújtson a reintegrációhoz és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. 2003 óta az utógondozás már a szabadulás várható időpontja előtt hat hónappal megkezdődik. A segítségnyújtás a szabadulás után is folytatódhat, ha azt a volt elítélt a szabadulás után kéri. Az utógondozás az elítélt önkéntes kérelme alapján, és nem elrendelés útján végzett szakmai tevékenység. A pártfogó felügyelő többek között segít a lakhatási kérdések megoldásában, a munkahelykeresésben, iratok beszerzésében és egyéb hivatalos ügyek elintézésében. A pártfogó az utógondozottat a szolgálattal együttműködő egyházi, karitatív vagy egyéb szervezetekhez irányíthatja, indokolt esetben kisebb összegű segélyben részesítheti. Az utógondozás egyszerre szolgál szociális és bűnmegelőzési célokat is, mivel a visszaesés egyik fő oka a fenti viszonyok rendezetlensége és a kilátástalanság érzése, amelyen a pártfogó az utógondozott közreműködése mellett változtatni képes. Az utógondozás másik, fontos területe a terhelt családjának felkészítése az elítélt visszafogadására. Az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelői 2011. évben 1 utógondozási ügyben jártak el. A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció) 59

A mediáció a helyreállító igazságszolgáltatás céljait (az elkövető felelősségvállalása megerősödése mellett vállaljon felelősséget a tettéért, a sértett érdeke és sérelmeinek enyhítése minél nagyobb teret kapjon, a megsértett közösség kiengesztelése történjék meg) megvalósító konfliktuskezelő módszer, amelyet a bűncselekményt elszenvedett sértett és a bűncselekmény elkövetője között fennálló konfliktusok feloldása érdekében lehet alkalmazni. A mediáció, vagy más néven közvetítői eljárás legfontosabb jellemzője, hogy két vagy több fél vitájában – a felek önkéntes beleegyezésével – egy semleges harmadik fél (mediátor, közvetítő) jár közben. A mediátor segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára kielégítő. A megegyezés feltételeiről és a megállapodás tartalmáról nem a közvetítő, hanem a felek döntenek. A mediátor irányítja a kommunikációt, így elősegítve a megállapodás létrejöttét. A közvetítői eljárás alkalmazható bizonyos személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, ha a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, és az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett. A mediáció több esetben kizárt, például, ha a bűncselekmény halált okozott, vagy ha az elkövető többszörös visszaeső. Az Igazságügyi Szolgálat közvetítői feladatok ellátására szakosodott pártfogó felügyelői és a szerződött ügyvéd mediátor/mediátorok 2011. évben 164 db közvetítői eljárásra utalt ügyben jártak el. 1.5.2. Jogi segítségnyújtási szakterület   



      

hatásköri és illetékességi útmutatás, tájékoztatás egyszerű megítélésű jogi kérdésekben, különös tekintettel a polgári jog, munkajog, családjog, közigazgatási jog, büntetőjog és szociális jog területeit illetően; peren kívüli ügyekben jogi segítő igénybevétele iránti kérelem átvétele (kitöltéséhez segítségnyújtás), a támogatás törvényi feltételeinek vizsgálatát követően a szükséges támogatás engedélyezése (tanácsadás, okirat készítés, iratbetekintés); peres ügyekben pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételéhez kérelem átvétele (kitöltéséhez segítségnyújtás), a támogatás törvényi feltételeinek vizsgálatát követően pártfogó ügyvédi képviselet, pótmagánvádló kérelme alapján személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése; más EU tagállamban folyó polgári-kereskedelmi ügyekben költségmentességi kérelem továbbítása; határon átnyúló tartási ügyekben igényelt támogatás biztosítása, visszatérítési kötelezettség alóli mentesítés, fizetési kedvezmények (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyezése, a jogi segítőket és pártfogó ügyvédeket megillető díj megállapítása és az ezzel kapcsolatos pénzügyi feladatok elvégzése, intézkedés a jogi segítői/pártfogó ügyvédi díj (díjelőleg) visszatérítése, behajtása iránt, szerződött jogi segítőkkel, társszervekkel, bíróságokkal történő együttműködés;

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvénnyel létrehozott intézményrendszer célja, hogy a szociálisan rászorulók számára olyan szolgáltatást biztosítson, amelynek keretében a támogatottak szakszerű jogi tanácsadást és eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése, jogvitáik megoldása során. A Szolgálat jogi segítségnyújtási szakterülete által 2011. december 31-éig elvégzett feladatok: Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos hatósági feladatok folyamatos ellátása. 60

Peren kívüli jogi segítségnyújtás engedélyezésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos hatósági feladatok folyamatos ellátása. Ügyfélszolgálati tevékenység ellátása (hatásköri, illetékességi útmutatás, tájékoztatás egyszerű megítélésű jogi kérdésekben). Az ügyfelek által nem alakszerű nyomtatvány formájában, írásban előterjesztett kérelmekre érdemi válasz, szükség szerint kérelemnyomtatvány megküldése. A pártfogó ügyvédi díjigények elbírálásával kapcsolatos díjmegállapítási eljárások lefolytatása. Jogi segítői, pártfogó ügyvédi teljesítés esetén a kötelezettségvállalást, valamint a teljesítést igazoló dokumentumok, számlák alakszerűségének vizsgálata, heti pénzügyi jelentéssel történő továbbítása a KIMISZ felé kifizetés céljából. Az állam által előlegezett peren kívüli és peres támogatás igénybevételét követően kifizetett, jogi segítői és pártfogó ügyvédi díj, illetve díjelőleg visszatérítésével kapcsolatos eljárás lefolytatása. Részletfizetésre, fizetési halasztásra, illetve – a jogszabályi rendelkezés folytán a megyei Szolgálat hatáskörébe utalt esetekben – a visszatérítési kötelezettség alól történő mentesítésre irányuló kérelmek elbírálása. Közreműködés a jogi segítségnyújtási szakterület hatósági feladat- és hatáskörét érintő szakmai anyagok véleményezésében. A jogi segítségnyújtási szakterület feladatait ellátó ügyintézők 2011. évben összesen 3609 tárgyévben érkezett ügyben jártak el. 1.5.3. Áldozatsegítő szakterület  Tájékoztatás;  Érdekérvényesítés elősegítése;  Azonnali pénzügyi segély megállapítása;  Jogi segítségnyújtás;  Állami kárenyhítés. Az Igazságügyi Szolgálat áldozatsegítő szakterülete tevékenységét a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény és az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályozza. Az áldozatsegítés feladata, hogy a lehető legteljesebb mértékben csökkentse a Magyar Köztársaság területén elkövetett bűncselekmények áldozatainak a bűncselekmény közvetlen következményeként elszenvedett sérelmeit, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt. Az ügyfelek segítésén és a hatósági munkán túl elsőrendű feladatunk kapcsolatot tartani a térség minden olyan állami, önkormányzati, egyházi és civil szervezetével, amely tudomással bírhat bűncselekmények áldozatairól, vagy közreműködhet az áldozatok segítésében. Tájékoztatás A Szolgálathoz forduló ügyfelek tájékoztatása a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, a számára elérhető támogatások fajtáiról és az igénylés feltételeiről, az egyéb jellegű ellátásokról, juttatásokról,

61

jogérvényesítési lehetőségekről, az áldozatsegítésben részt vevő állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek elérhetőségéről. A Szolgálat áldozatsegítési feladatokat ellátó ügyintézői 2011. évben összesen 88 tájékoztatást nyújtottak a hozzájuk forduló ügyfeleknek. Érdekérvényesítés elősegítése Az eset összes körülményeinek mérlegelése után segítség az alapvető jogok érvényesítéséhez, egészségügyi, szociális ellátások igénybevételéhez. Személyre szabott felvilágosítás nyújtása az áldozatnak az őt megillető jogokról és ellátásokról, illetve segítségnyújtás ahhoz, hogy ezekhez az ellátásokhoz mielőbb hozzájusson. Azonnali pénzügyi segély Lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel, utazással kapcsolatos, továbbá gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadások fedezése, ha erre az áldozat a bűncselekmény következtében nem képes. Jogi segítségnyújtás A jogi segítségnyújtási szakterületen belül igénybe vehető peren kívüli, illetve peres segítségnyújtáshoz való hozzásegítés (segítség a kérelem formanyomtatvány kitöltéséhez, az áldozati státus igazolása hatósági bizonyítvány kiállításával). A Szolgálat áldozatsegítési feladatokat ellátó ügyintézői 2011. évben összesen 178 szolgáltatást nyújtottak az áldozatok részére, ebből 54 esetben érdekérvényesítés elősegítése, 114 esetben azonnali pénzügyi segély, 10 esetben pedig jogi segítségnyújtás volt a szolgáltatás tárgya. Állami kárenyhítés Támogató hatósági feladatok ellátása a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatai részére (a kérelem befogadása majd továbbítása a döntő hatóság felé, közreműködés a hiánypótlások teljesítésében, eljárás az Európai Unió más tagállamába irányuló, illetve onnan érkező kárenyhítési kérelmek esetén). A Szolgálat áldozatsegítési feladatokat ellátó ügyintézői 2011. évben összesen 8 ügyben láttak el támogató hatósági feladatokat. 1.6

AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT ÁLLAMI FELADATKÉNT ALAPTEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ FŐBB JOGSZABÁLYOK

ELLÁTANDÓ

Átfogó szabályozás ­

A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet.

Pártfogó felügyelői tevékenység ­ ­ ­ ­ ­

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény; A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény; A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény; A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet; A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet;

62

­ ­ ­ ­ ­ ­

A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet; A pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet; A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet; A pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról szóló 21/2007. (V. 23.) IRM rendelet; A büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvéd képesítési követelményeiről, díjazásáról és iratkezeléséről szóló 58/2007. (XII. 23.) IRM rendelet; A kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól szóló 42/2008. (V. 16.) EüM-SZMM együttes rendelet.

Jogi segítségnyújtás ­ ­ ­ ­

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény; A jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet; A jogi segítők díjazásáról szóló 11/2004. (III. 30.) IM rendelet A pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet.

Áldozatsegítés ­ -

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény; Az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény; A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; A rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 17/2007. (III. 13.) IRM rendelet Az Európai Unió Tanácsának a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001. március 15-i, 2001/220/IB sz. kerethatározata; Az Európai Unió Tanácsának a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80/EK sz. (2004. április 29.) irányelve.

1.7 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT SZERVEZETÉBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁSOK RÖVID BEMUTATÁSA Szolgálatunk szervezetében a tavalyi évben számos változás történt: -

-

-

február óta a gazdasági ügykezelői feladatokat ellátó kolléga a Kormányhivatal Pénzügyi Főosztályának munkatársa, a megmaradt gazdasági jellegű feladatokat a szakigazgatási szerv vezetője vette át, márciusban a Jogi Segítségnyújtó Osztály vezetője kinevezésre került a Békés Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv vezetőjévé, osztályvezetővé az Áldozatsegítő Osztály ügyintézője került kinevezésre, aki megfelelő végzettséggel, és gyakorlattal is rendelkezett a jogi segítségnyújtásban, mivel az osztály munkatársát ért baleset, illetve betegség miatt közel egy éve segítette a munkavégzést, szeptember 1. napjával az Áldozatsegítő Osztály vezetője kinevezésre került a Békés Megyei Szociális és Gyámhivatal élére, mint szakigazgatási szerv vezető, vele együtt került áthelyezésre az ügykezelői feladatokat ellátó munkatársunk is, 63

-

-

-

e napon az addig betöltetlenül álló áldozatsegítési ügyintézői álláshelyre áthelyezéssel, egy megfelelő végzettséggel, hasonló szakterületről érkező kolléga áthelyezése történt meg, és az osztályvezetői feladatokat pedig e naptól a Jogi Segítségnyújtó Osztály vezetője látja el, a szeptemberben megürült áldozatsegítési ügykezelői álláshely betöltésére októberben került sor, szintén áthelyezéssel, októberben ment szülési szabadságra a pártfogó felügyelői asszisztensi feladatokat ellátó munkatársam, aki egyben a pártfogásnál ügykezelői munkát is végez, a helyére betanult a korábbi működésszervezői munkát végző kolléga, azonban a másik ügykezelőnk is anyai örömök elé néz, várhatóan ez év március végéig dolgozik, 2011. december 27-én meghozott létszám-gazdálkodási döntés 3 főt, két fő pártfogó felügyelőt, mindegyik osztályról egy-egy munkatársat, és az áldozatsegítési ügyintézőt érintette. 2011. december 31. napjával pedig egy fő jogi segítségnyújtási ügyintéző (aki a tavalyi év egészében GYED-en volt, tehát munkát nem végzett) munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg.

A 2011. január 1. napján meglévő 25 fő munkatársi létszámhoz viszonyítva 2012. február 1. napján 19 fővel végezzük munkánkat. (Ebből egy fő szülési szabadságon van.) Az osztálytagozódásunkat a fenti személyi változások nem érintették, a Békés Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az Ügyrendünkben is rögzített négy osztály tekintetében nem történt változás. Nem eredményezett szervezeti változást, de megjegyezni kívánom, hogy a tavalyi évben a költségtakarékosság érdekében a központi irodánk Békéscsabáról, bérelt ingatlanból Gyulára, állami tulajdonú ingatlanba költözött. A szeghalmi területi irodánk bérleti jogviszonya is felmondásra került, és a Munkaügyi Hivatal kirendeltségében kaptunk minden igény kielégítő elhelyezést. Továbbá Békéscsabán a Kormányhivatal Törzshivatalának épületében alakítottunk ki területi irodát. Központi irodánk Békéscsabára való visszaköltözése az első félévben várható. 1.8 INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK 1.8.1 Pártfogás szakterület: Továbbra is a bíróságokkal, ügyészségekkel a legszorosabb a munkakapcsolatunk ezen intézményekkel szolgálatunk megalakulásától kezdve kiváló kapcsolatot alakítottunk ki, és tartunk fenn. Rendőrség: egyes kapitányságok továbbra sem tesznek eleget maradéktalanul tájékoztatási kötelezettségüknek, nem kapunk értesítést az új eljárásokról. Megkereséseinkre viszont kivétel nélkül reagálnak, eljárnak, felkutatásoknál nagy segítséget nyújtanak. Büntetés-végrehajtási Intézet: kifogástalan az együttműködés, és lehetőségeikhez mérten támogatják a börtönpártfogás megújítását. Alapvetően eseti látogatásaink vannak a megyei intézetben, elsősorban pártfogó felügyelői vélemény készítése ügyekben. Más intézetekkel a környezettanulmányok esetén vagyunk csak kapcsolatban. A Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézettel közösen veszünk részt a TAMOP 5.6.1.A-11/2. projektben, mint konzorciumi partnerek. A Munkaügyi Központokkal jelenleg is állandó az együttműködés. Az együttműködés és információcsere megújítása folyamatos, egyedi ügyekben sok segítséget kapunk. Önkormányzatok: segítik a munkavégzésünket, helyet biztosítanak az ügyfélfogadáshoz, többségükben foglalkoztatják az elítélteket. Az együttműködési megállapodások rendszere a közérdekű munka büntetés terén jól működik. Hajléktalan szállók: mindegyikkel kapcsolatban állunk, hatékony az együttműködés. Az utcai szociális munkások segítségünkre vannak a kapcsolattartásban, felkutatásban.

64

Civil szervezetek: elsősorban a munkába állításban, a segítő szervezetek elérésében segítik ügyfeleinket. Egy-egy szervezet közérdekű munka büntetés végrehajtásába is bekapcsolódott, illetve az elterelés végrehajtásában működik közre. A TÁMOP-projekt főpályázója egyik régi partnerünk a MI-Értünk Egyesület, a DOBBANTÓ-programban 2011. októbertől, melyet ez a szervezet koordinál, a négy pártfogó felügyelő vesz részt mentori feladatok ellátásában. Egyházak: elsősorban az elítéltek foglalkoztatásában van szerepük, de igény esetén segítik a rászorultakat egyéb formában is. Drogambulancia: az esetek többségében ők látják el a kötelezett pártfogoltak „elterelését”. Rendszeres a kapcsolat, kölcsönös segítés a jellemző. Mentálhigiénés Egyesület: növekvő számban e civil szervezet is ellátja a kötelezett pártfogoltak „elterelését”. 1.8.2 Jogi segítségnyújtási szakterület: 2011-ben két alkalommal – első és harmadik negyedévben – kerestük fel személyesen a Békés Megyei Bíróság Polgári Kollégiumának vezetőjét. A személyes találkozások lehetőséget adtak egy mély szakmai együttműködés kialakítására, és a munkánk során felmerült kérdések megvitatására. A kollégiumvezető közreműködésével, segítségével az első találkozást követően a megyénkben működő bíróságok jelentős részétől a pártfogó ügyvédi díj megállapításához szükséges bírósági értesítések a jogszabályban foglaltaknak megfelelően érkeznek, melyek nagyban hozzájárulnak a megfelelő érdemi döntésekhez. 1.8.3 Áldozatsegítési szakterület: 2011-ben is példaértékű volt az Áldozatsegítő Osztály kapcsolata a megyében működő családsegítő szolgálatokkal. Számos esetben a szolgálatok közreműködtek a bűncselekmények áldozatává vált személyek áldozatsegítő szolgáltatások igénybevételében, hiszen segítséget nyújtottak – akár telefonos kérésünkre is – a kérelem-nyomtatványok kitöltésében és annak Osztályunkhoz történő eljuttatásában. Az együttműködés következtében az idősebb, az Igazságügyi Szolgálattól távol élő áldozatoknak is tudtunk időben segítséget nyújtani. A Békéscsabán működő Pszichológiai Tanácsadó segítségét a közreműködésünkkel az előző évekhez hasonlóan az idén is számos esetben igénybe vették az erőszakos bűncselekményt elszenvedett áldozatok. Munkánk ellátásához továbbra is nélkülözhetetlen a rendőrkapitányságokkal történő együttműködés. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályával töretlen az évek során kialakult megfelelő kapcsolat, melyet magasabb színvonalra emelt október óta alkalmazott kapcsolattartási nóvum, melynek lényege, hogy az Osztály munkatársa hetente két alkalommal személyesen találkozik a Bűnmegelőzési Osztály vezetőjével, ahol a rendőrség nyilvántartási rendszerére támaszkodva átbeszélik a legutóbbi találkozásuk óta a megyében elkövetett bűncselekményeket. Az áldozatsegítő ügyintéző által javasolt ügyekben az osztályvezető – adatvédelem miatt ő – kapcsolatba lép a bűncselekményt szenvedett féllel és tájékoztatja az áldozatsegítés lehetőségéről. Nem utolsó sorban ki szeretném emelni a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi Osztály vezetőjének, helyettesének és munkatársainak az Osztályunk irányába tanúsított segítőkész együttműködését. A súlyosabb bűncselekmények – pl. emberölés – esetén a Bűnügyi Osztály a bűncselekmény elkövetését követő 24-48 órán belül igazolást küld telefax útján az elkövetett bűncselekményről, és akár egyéb információkkal is ellátja az Osztályt, ezzel is segítve munkánkat.

65

A fent említetteken túl menően, azonban a megyében működnek olyan rendőrkapitányságok, ahol az áldozatsegítő szolgáltatásokról történő tájékoztatás nem időben vagy egyáltalán nem történik meg, és ezáltal az áldozatok nem férnek hozzá az áldozatsegítő szolgáltatásokhoz vagy nem időben tudják igénybe venni az áldozatsegítő szolgáltatásokat. 1.9 KÉPZÉSEK, RENDEZVÉNYEK Az év során minden a Békés Megyei Kormányhivatal által szervezett Kormánymegbízotti Értekezleten, Főigazgatói Értekezleten részt vettünk, a szükséges, és elvárt tájékoztatásokat megtettük. Részt vettünk a Békés Megyei Államigazgatási Kollégium munkájában is. A KIMISZ által szervezett igazgatói, illetve osztályvezetői értekezleteken is megjelentünk. Képviseltettük magunkat a főhatóságunk által az „Áldozatok Napja”, illetve „Pártfogás Napja” alkalmából szervezett rendezvényeken. Meghívást kaptunk a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság és a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet évértékelő, ünnepi rendezvényeire is, amelyek mindegyikén képviseltük szolgálatunkat. 2011. október 14-én szakmai megbeszélést szerveztünk a megyénkben munkát végző büntetés-végrehajtási bíró, és büntetés-végrehajtási ügyekkel is foglalkozó ügyész részvételével. 2011. október 28-án a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata által Szegeden szervezett, valamennyi szakterületünket érintő esetmegbeszéléseken vehettünk részt. 2011. november 25-én a megyében működő jogi segítők számára szakmai kerekasztal megbeszélést tartottunk, azzal a céllal, hogy a felmerült szakmai problémákat megvitassuk, tájékoztatást nyújtsunk a jövőbeni változásokról, mint pl.: áfa változás, továbbá egy közvetlen szakmai párbeszéd kialakuljon a hatékonyabb együttműködés érdekében. 2011. november 29-én a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által szervezett Áldozatsegítési Konferencián eladóként vettünk részt. Szolgálatunknál az év folyamán havi rendszerességgel tartottunk megyei vezetői értekezletet, szervezeti egységeink számára értekezletet, és negyedévente összapparátusi értekezletet. Évzáró rendezvényünkre 2011. december 16-án került sor. 1.10 PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG Az év során kettő pályázat elkészítésében, beadásában vettünk részt konzorciumi partnerként. 1.10.1 A Társadalmi Megújulás Operatív Program „Elítéltek visszavezetése a társadalomba képzési és foglalkoztatási, valamint egyéb reintegrációs programokon keresztül – I. alkomponens, Büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak és pártfogó felügyelet alatt állók társadalmi integrációs esélyeinek növelése képzési és foglalkoztatási programokkal” elnevezésű pályázatban.(Kódszám: TÁMOP – 5.6.1.A-11/2.) Nyertes pályázatunk címe: „Dobbantó” – Képzéssel a társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációért Békés megyében. A projekt közvetlen célkitűzése a bűnelkövetők képzetlenségének, munkára szocializáltságának növelése úgy, hogy fejlődjön önismeretük, alapvető kompetenciáik javuljanak, és ismereteik bővüljenek. Célunk, hogy erősítsük a bűnelkövetők felelősségvállalását, növeljük képzettségi szintjüket és javítsuk munkaerő-piaci esélyeiket.

66

Ehhez nyújtanak segítséget a projekt keretében szervezendő és biztosítandó tanfolyamokon, tréningeken, tanácsadásokon való részvétel és az államilag elismert friss szakképzettségek megszerzésének lehetősége a célcsoporttagok számára. A képzési programok kiválasztásánál az volt az elsődleges célunk, hogy a résztvevőket piacképes szakképesítéshez juttassuk, hogy könnyebben tudjanak érvényesülni a munkaerőpiacon. A munkaerő-piaci reintegrációt jelentős mértékben elősegíti a 6 hónapos támogatott foglalkoztatás, melyet ezzel azonos időtartamú továbbfoglalkoztatás követ. E pályázat megvalósítása folyamatban van. A program tervezett ideje: 2011. október 1-től 2014. május 1-ig tart. A projekt megvalósítói: Főpályázóként: MI-ÉRTÜNK Prevenciós és Segítő Egyesület – Békéscsaba Konzorciumi partnerként: - Békés Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata – Békéscsaba - Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet – Gyula - Utak a Munka Világába Közhasznú Egyesület – Békéscsaba - Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete – Mezőberény - Andilhen Oktatási, Szervezői és Szolgáltatói Kft. – Mezőberény Együttműködőként: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 1.10.2 A Társadalmi Megújulás Operatív Program "Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés" (Kódszáma: TÁMOP 5.6.1.C-11/2.) pályázati program keretében a „SANSZ” – áldozatsegítő együttműködés és szolgáltatásfejlesztés Békés megyében elnevezésű pályázatot adtuk be, szintén konzorciumi partnerként. A projekt közvetlen célkitűzése, hogy a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek mérsékeljék a bűncselekményeket előidéző okok hatását, csökkentsék a sértetté válás veszélyeit, növeljék a közösség biztonságát. A program keretében a civil szervezetek, az áldozatsegítésben közvetve érintett állami szervezetek, intézmények szorosabb együttműködésének kialakítása, és bekapcsolása történne meg az Áldozatsegítő Osztály munkájába. Célunk, hogy az állampolgárok jól hasznosítható, könnyen elérhető információkat, módszereket, képességeket szerezzenek arról, hogyan előzhető meg az, hogy kriminális cselekmények sértettjeivé váljanak. Amennyiben e cselekmény áldozatává válnak, annak megismertetése, hogyan juthatnak olyan szolgáltatásokhoz, hogy sérelmeik ne maradjanak ellátatlanul, bekapcsolódjanak az állami és nem állami szervezetek által nyújtott áldozatsegítés rendszerébe. E pályázat jelenleg még elbírálás alatt áll. A pályázók köre: Főpályázóként: A Békéscsabai Kistérségi „ÉLETFA” Szociális Szolgáltató Központ – Békéscsaba Konzorciumi partnerként: - Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata – Budapest - Békés Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata – Békéscsaba Együttműködőként: Békés Megyei Rendőr-főkapitányság – Békéscsaba Áldozatsegítő Közhasznú Egyesület – Békéscsaba

67

1.11 FEGYELMI HELYZET Szolgálatunknál a fegyelmi helyzetet kiválónak ítélem meg. Munkatársaim feladataikat pontosan, határidőben, lelkiismeretesen a jogszabályoknak megfelelve végzik, fegyelmi eljárás megindítására az eltelt évben sem került sor. Fontosnak tartom azt is kiemelni, hogy kollégáim a szó legteljesebb értelmében „szolgáltatnak”, minden esetben az ügyfeleink érdekeit és érdekeinek érvényesülését tartjuk szem előtt. A pártfogás szakterületen pedig a segítő és az ellenőrző feladatunk egyensúlyára törekedve, de minden esetben az adott ügy/ember sajátosságait, körülményeit figyelembe véve dolgozunk. 1.12 STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK 1.12.1 Pártfogás szakterület: Tervezzük, hogy 2012-ben a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézettel új együttműködési megállapodást kötünk, – a KIMISZ és a BVOP megállapodását követően – amely az úgynevezett börtönpártfogás működésének részleteit, egyéb együttműködési formák kereteit határozná meg. A közérdekű munka büntetések végrehajtása terén, további munkahely lehetőségek felkutatása, lehetőség szerint együttműködési megállapodások megkötése is szerepel terveink között. Tervezzük továbbá a belső szakmai ellenőrzési rendszerünk megújítását, belső képzések szervezését, az ügyek hatékonyabb kezelése érdekében – elsősorban a pártfogó felügyelet, valamint a szakvélemények készítése terén. 1.12.2 Jogi segítségnyújtás szakterület: A Gyulai Törvényszék Polgári Kollégium vezetőjével kialakult hatékony szakmai párbeszéd fenntartása. Ez évben is terveink között szerepel a jogi segítők számára szakmai kerekasztal megbeszélés szervezése. Tervezzük egyrészt szakmai ismereteink bővítése, másrészt az ügyfelek irányába nyújtott komplexebb segítségnyújtás érdekében társszervek munkatársainak – közjegyző, végrehajtó – felkérése szakmai előadások megtartására. Terveink között szerepel azon bíróságok személyes megkeresése, amelyek nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően értesítik a jogerős döntést követően a Jogi Segítségnyújtó Osztályt. A Békés Megyei Ügyvédi Kamarával kialakított jó kapcsolatunk fenntartása, és közös szakmai megbeszélés megszervezése szerepel ez évi terveink között. 1.12.3. Áldozatsegítés szakterület: A Békés Megyei Rendőr-főkapitánysággal fennálló példaértékű kapcsolattartás fenntartása valamint a megyében működő rendőrkapitányságok munkatársaival való személyes kapcsolatfelvétel a gördülékenyebb együttműködés érdekében. A megyében található, nagyobb városokban működő okmányirodákkal valamint a Békés Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerével történő kapcsolatfelvétel az eltulajdonított okmányok pótlásánál érdekérvényesítés elősegítése keretében áldozati státuszról kiállított hatósági bizonyítvány méltányosságból történő figyelembevételével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok megbeszélése érdekében.

68

2. SZAKTERÜLETEK BESZÁMOLÓI 2.1 PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI SZOLGÁLAT 2.1.1 Fiatalkorú Elkövetők Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelők Osztálya Az osztály pártfogói létszáma 6 főről 5 főre csökkent. Tevékenységünk területi elv alapján szerveződik, tehát valamennyi pártfogó a mediáció és a közérdekű munka büntetés végrehajtása kivételével minden ügycsoportban dolgozik. Két kolléga, Szikora István és Bertalan Erika a pártfogói tevékenység mellett mentori, illetve mediátori munkát is végez, ami megnöveli leterheltségüket. Az ügycsoportonkénti statisztikai adatok: Pártfogó felügyelői vélemény: Megyénkben továbbra sem gyakori az elrendelése. Az év folyamán kollégáim összesen 56 véleményt készítettek, melyből 10 fő fiatalkorú terhelt kapcsán kérték az elrendelők. Környezettanulmány: Az év folyamán elkészült környezettanulmányok száma kismértékben csökkent. 2011-ben 373 db volt. Pártfogó/év Flendler László Görgényi Ernő Medvegyné Kasik Éva Mikó Péter Szikora István Dávid László dr. Debreczeni Zoltán Kovács János Bertelan Erika Összesen:

2008 41 108 51 87 56 72 415

2009 76 45 65 21 53 110 13 7 390

2010 78 52 75 68 77 54 404

2011 78 41 79 80 8 48 33 373

Az elkészített környezettanulmányok megítélésünk megfelelő színvonalúak. Kellően feltárják a terhelt körülményeit, a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okokat, a megszüntetésükhöz szükséges intézkedéseket. Kollégáim nagy tapasztalattal, kellő emberismerettel, jó kapcsolatteremtő készséggel rendelkeznek. A legtöbb büntetőeljárás a megye középső és keleti részében indult 2011-ben is.

69

Pártfogó felügyelet: Munkánk klasszikusnak mondható, hagyományos területén lényeges változások nem következtek be 2011ben. Tapasztalat, hogy ismét nőtt a kábítószerrel visszaélés miatti vádelhalasztások száma. Pártfogónál folyamatban volt összes ügy /év Bertalan Erika Dávid László dr. Debreczeni Zoltán Flender László Kovács János Medvegyné Kasik Éva Szikora István Összesen

2011 163 204 28 229 185 139 286 1.254

A kiszabott büntetések, intézkedések kategóriánként, pártfogónként megjelenő számát a következő táblázat mutatja:

Pártfogó

Feltételes szabadsá gra bocsátás

Felfüggeszt ett szabadságvesztés

4 3 2 5 8 5 2 29

33 26 1 33 35 25 18 171

Bertalan Erika Dávid László dr. Debreczeni Zoltán Flender László Kovács János Medvegyné Kasik Éva Szikora István Összesen:

Kiszabott büntetés, intézkedés Vádemelés elhalasztása Próbár Kábítósz Egyéb Közvetí a errel ügy tői bocsát visszaélé eljárás ás s ban 45 0 6 61 5 3 8 1 2 55 14 6 48 15 8 34 10 6 2 61 14 5 312 59 36 2

Javítói ntézeti elbocs átás 1 1

Öss zese n 88 99 14 113 114 82 100 610

Az osztály munkatársai az elmúlt évben 1.254 ügyben tevékenykedtek. Átlagos ügyteher 209 volt. Az egyes kollégák tényleges leterheltségét az alábbi táblázat mutatja. Pártfogónál folyamatban volt 2011/ügycsoport Bertalan Erika Dávid László dr. Debreczeni Zoltán Flender László Kovács János Medvegyné Kasik Éva Szikora István Összesen:

Pártfogó felügyelet 88 99 14 113 114 82 100 610

Környezettanulmány 33 80 8 78 48 51 79 373

Pártfogó felügyelői vélemény 1 19 3 21 8 0 4 56

Mediáció 19 2 55 74

Összes ügy 141 189 27 212 170 133 238 1.254

A leterheltség nem arányos, két pártfogó között éves szinten akár 79 ügy különbség is előfordult, ami újabb területmódosítás szükségességét veti fel.

70

Kapcsolatok: Működési területükön kollégáim napi, élő munkakapcsolatban vannak az iskolákkal, rendőrkapitányságokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, akik pártfogoltjaink érdekében segíteni tudnak. Békéscsaba középiskoláiban, illetve igények szerint már az általános iskolában is osztályfőnöki órákon tájékoztatást adtak kollégáim a pártfogó felügyeletről, segítve a bűnmegelőzést. Ellenőrzésekről: Az év folyamán két alkalommal tervezett, minden pártfogót érintő iratanyag ellenőrzés teljes mértékben nem valósult meg. Az ügyek lezárásakor, irattárba helyezés előtt viszont ez megtörtént. A munkavégzés során felmerülő hibák kiszűrése az ügyek befejezéskor, irattárba helyezéskor történt meg. Nagyobb, súlyosabb hiányosságot nem tapasztaltunk. Tapasztalatainkat a kollégákkal személyesen illetve értekezleten részletesen megbeszéltük. 2.1.2 Felnőtt Korú Elkövetők Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelők Osztálya Tevékenységeinket a tavalyi évben hat fővel végeztük, azonban a létszám-gazdálkodási döntés következtében létszámunk egy fővel csökkent. Az elmúlt évben tartós betegség miatt, vagy egyéb okból nem került sor hosszabb helyettesítésre. Az ügyteher változások, valamint Szolgálatunk 2011. júniusi Gyulára történt költözése miatt csak kisebb területi módosítások történtek az év során. A jelenlegi létszám mellett, a területi irodák helyét is figyelembe véve, további nagyobb területi módosítások nem voltak szükségesek, azonban egy kollégánk ténylegesen 2012.01.27-ével történő kiválása a területi munkából jelentős változást indukál a közeljövőben. 2012-ben mindenképpen új struktúrában kell a feladatainkat ellátni. Az alábbi táblázat a nyilvántartó program adatai alapján a felnőtt ügyekkel foglalkozó osztály 2011. évi főbb mutatóit tartalmazza, ügytípusonként:

Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Pártfogó felügyelet Közérdekű munka Utógondozás Egyéb Mediáció (1 fő) Összesen: Átlag:

Kezdő ügyszám 2011.01.01 . 2

Új ügyek

Befejezett ügyek

a teljes 461-ből 72

a teljes 451-ből  74

Záró ügyszám 2011.12.31 . 0

40

a teljes 286-ból  243

a teljes 325-ból  234

49

431

a teljes 547-ből  298

a teljes 556-ből  295

434

545

a teljes 429

a teljes 363

611

1 4 2 1.025 170,8/fő (pártfogó)

a teljes 2-ből  1 a teljes 38-ból  23 a teljes 164-ből  37 a teljes 1927-ből  1.103 183.8/fő (pártfogó) Előző évi - 172.5

a teljes 2-ből  1 a teljes 37-ből  23 a teljes 112-ből  29 a teljes 1.781-ből  1.019 169.8/fő (pártfogó) Előző évi - 145

1 4 10 1.109 184.8/ fő (pártfogó)

Az évi összes 1.927 új ügyből osztályunk vett 1.103-t, ami azonos osztálylétszám mellett is az új ügyek 57,2%-a. Az előző évi 172,5/főről 183,8/főre emelkedett az új ügyek évi aránya. Ez átlag 28 üggyel növekvő ügyterhet jelent egy pártfogóra vetítve. 71

Az évi összes befejezett ügyből osztályunk zárt le 1.019 darabot, ami azonos osztálylétszám mellett is a befejezett ügyek 57,2%-a. Az előző évi 145,1/főről 169,8/főre emelkedett a befejezett ügyek évi aránya. Ez átlag 24,8 üggyel növekvő befejezést jelent egy pártfogóra vetítve. A fenti számok alapján, a korábbi évekhez hasonlóan ismét megállapítható, hogy az új ügyek számának növekedése meghaladja az általunk lezárt ügyek számának növekedését, amely az ügyteher-változás „ollójának” további kinyílását jelenti. Részletes elemzés ügytípusonként: Környezettanulmány: Minimálisan növekedett az előző időszakhoz képest az új elrendelések száma. A 2010. évi 70-ről 2011-ben 72-re. Két ügyet hoztunk át 2010-ről, 74-et befejeztünk, így összesen minden 2011. évi ügy lezárásra került év végéig. A növekedés alacsonynak tekinthető, de annak ismeretében, hogy 2010. áprilisától a 24 év alatti felnőtt ügyekben a környezettanulmányokat a fiatalkorúak pártfogó felügyelői végzik, a teljes ügyszám ebben az ügytípusban is még magasnak mondható. A visszajelzések alapján elmondható, hogy a büntetések félbeszakításának engedélyezésénél figyelembe veszik az adott javaslatot, nagyrészt azzal egyező döntés születik. Az eltelt évekhez hasonlóan jelenleg is problémát okoz az, hogy hiányosak a büntetés-végrehajtási intézetektől kapott adatok, utánjárást igényelnek, nem kapjuk meg minden esetben a hozzátartozók elérhetőségét. Gyakori probléma, hogy nagyon szűk – 8 napon belüli – határidővel kérik a környezettanulmányokat a büntetés-végrehajtási intézetek, amely határidő a hatályos jogszabályok alapján nem rendelhető el, és kevés esetben tudjuk azt teljesíteni. A félbeszakítás engedélyezése ilyen ügyekben – információnk szerint – nem is történik meg. Rövid határidős megkeresések gyakran érkeznek olyan esetekben is, amikor a kérelem tartalma azt nem indokolja – pl. nem rövid időn belüli temetés, szűk határidős egyéb ügyintézés – hanem régebben beadott kérelem után a büntetés-végrehajtási 30 napos ügyintézési idő előtt röviddel kapjuk csak meg a megkeresést. Kegyelmi kérelmek esetén, mindig kellő idő állt rendelkezésre a feladat korrekt ellátására. Ilyen ügyekben sem pozitív, sem negatív visszajelzéseket nem kaptunk. Az elrendelők részéről azonban gyakrabban előfordult, hogy ilyen ügyekben is inkább pártfogó felügyelői véleményt és nem környezettanulmányt kértek. Pártfogó felügyelői vélemény: Az előző évekhez képest – amelyek során tartós növekedés volt jellemző – 2011-ben némi csökkenés volt tapasztalható. 2010-ben az áthozott 23 mellé, további 265 új elrendelés érkezett. 2011-ben több áthozott ügy (40) volt, de kevesebb, 243 új elrendelés érkezett. Az új és a befejezett ügyek különbözete azonban kilenccel csökkent, akkor is, ha több ügyet hoztunk át 2012-re. A vélemény-kérések között gyakoribb lett a kegyelmi jellegű-, valamint a közérdekű munka büntetések szabadságvesztésre történő átváltoztatásával kapcsolatos döntés-előkészítő szakaszában, és a szabadságvesztés végrehajtásának halasztása iránti kérelem tárgyában elrendelt szakvélemények elrendelése. Az elrendelő ügyészségekkel, bíróságokkal folytatott eseti megbeszéléseink során most is kiderült, hogy a növekedés mögött a korábban egyébként várt, és 2010-ben tapasztalt okok húzódtak meg 2011-ben is: - az eljárási szabályok korábbi változása, amelyek a tárgyalás/meghallgatás mellőzésének gyakoribb alkalmazását eredményezték, de a megalapozott döntéshez több információt igényelnek az elrendelők; 72

-

a pénzbüntetés, és a közérdekű munka büntetés alkalmazhatóságának vizsgálata.

A büntetés-végrehajtási bíró(k) 2010-ben és 2011-ben is 19 esetben, a feltételes szabadlábra bocsátásról szóló, valamint a közérdekű munka büntetések szabadságvesztésre történő átváltoztatásával kapcsolatos döntés-előkészítő szakaszban, és a szabadságvesztés végrehajtásának halasztása iránti kérelem tárgyában. A büntetőeljárásokban a korábbi arányoknak megfelelően oszlik meg a bírói és ügyészi elrendelések száma. (A legtöbb elrendelést a Battonyai Városi Bíróság adta ki – többnyire a közérdekű munka büntetés kiszabása előtt, annak végrehajthatóságának vizsgálata érdekében.) Az elrendelők általában elküldik a vádiratot, vagy az elrendelésben fogalmazzák meg az üggyel kapcsolatos főbb információkat, kérdéseiket. A megküldött iratok nem mindig teljes-körűek, az elrendelővel ilyenkor általában konzultálunk. Az elkészült véleményekkel kapcsolatban folyamatos a pozitív visszajelzés, az elismerés. A véleményben megfogalmazott javaslatainkat figyelembe veszik, az esetek többségében elrendelik a pártfogó által javasolt külön magatartási szabályt, intézkedést, büntetést. A terheltek általában együttműködnek, az informálódás nem ütközik jelentős akadályba, néhány esetet kivéve. Utógondozás, börtönpártfogás: Évek óta meglehetősen kevesen – 2010-ben 5 fő, 2011-ben 3 fő – kérte szabadulás utáni utógondozásukat, ami általában nem tart egy évig. Az esetek többségében segélyben részesültek korábban a gondozottak, azonban 2011-ben már nem állt rendelkezésünkre ilyen jellegű forrás, ezért semmilyen segélyezési módot nem tudtunk alkalmazni. A korábbi években a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben rendszeresen, havonta legalább egyszer megjelent a „börtönpártfogó”, de a fogvatartottak részéről csekély volt az érdeklődés. A megyei intézetben többségében előzetes letartóztatásban lévők vannak. Minden pártfogó bejár az intézetbe, amennyiben illetékességi területén lakó terhelt kapcsán erre sort kell keríteni. 2011-ben azonban – költségvetési okból – a börtönlátogatások száma is lecsökkent, illetve gyakoribbá vált az, hogy a területen dolgozó kollégák helyett több, aktuálisan Gyulán dolgozó pártfogó ment az intézetbe interjút készíteni, konzultálni. A „börtönpártfogás”, és a kis létszámú intézettel való együttműködés megújítása 2010-ben előkészítésre került. 2011-ben új együttműködési megállapodás nem köttetett, azonban a régi megállapodás felülvizsgálatát, és a 2012. év eleji strukturális/feladatmegosztási módosítást követően ismét rendszeres jelenlétet kívánunk biztosítani a megyei intézetben, amely feladatot a gyulai pártfogó felügyelőnk látja majd el. Közérdekű munka büntetés végrehajtása: 2009-ben az előző évhez képest már növekedett az ügyek száma (271 új ügy) 2010-ben pedig – korábban nem tapasztalt mértékben – tovább nőtt az ügyteher: 377 esetben alkalmazták ezt a büntetést a bíróságok. Mindezt felülírta a 2011-es év a 429 új elrendeléssel. Tehát 52-vel emelkedett az új ügyek száma. Az osztály és különösen három pártfogó munkájának eredménye a befejezett ügyek számának növekedésében látható. A 2010-es 209 után, 2011-ben 363 ügy lett befejezve (+154 ügy). Mindez egyrészt az ismét bekapcsolódott Sarkadon letölthető közérdekű munka lehetőségnek, és más települések nagyobb aktivitásának, valamint a pártfogóknak a letöltőhelyekre és elítéltekre irányuló hatásának tudható be. Másrészt a büntetés-végrehajtási ügyészi és büntetés-végrehajtási-bírói gyakorlat „szigorodása” is emelte a befejezések számát.

73

Utóbbi az átváltoztatások számának növekedésében is megmutatkozik (2010-ben 39, 2011-ben 60 ilyen ügy volt). Átvitt ügyeink száma is arányosan nőtt, 56-tal. Még vannak megyénkben olyan településeink, ahol nincs mód a büntetés letöltésére. Az eredményesebb végrehajtás, és tevékenységünk hatékonyabb ellátása érdekében, a hatályos jogszabályok keretein belül maradva, újabb Együttműködési megállapodásokat kötöttünk. Közöttük önkormányzatok, önkormányzati-, vagy állami tulajdonú közcélú vállalatok, egyházak, és egyesületek vannak. A megállapodások eredményeként a munkahelyek kijelölési folyamata gördülékenyebb, gyorsabb lett, az ellenőrzési tevékenységünk könnyebbé vált. Az átváltoztatásra tett javaslataink megalapozottak, minden esetben indítványozta azt a büntetésvégrehajtási ügyész. Kifejezetten jó a munkakapcsolat és együttműködés a megyei bíróság büntetés-végrehajtási csoportjával, és a büntetés-végrehajtási ügyésszel. Igénylik is az együttműködést, jelzéseinket. Egy-egy konkrét ügyben a konzultáció lehetőségére nyitottak. 2011. októberében ismét megtiszteltek bennünket egy közös megbeszélésre, értékelésre, amelyen minden felnőtt pártfogó és a Fiatalkorú Elkövetők Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelők Osztályának vezetője is részt vett. Megállapítható, hogy a büntetés-végrehajtással összefüggő szakmai álláspontjaink, a napi gyakorlatot érintő kérdéseket érintő meglátásaink közel állnak egymáshoz. Pártfogó felügyelet végrehajtása: Ebben az ügytípusban különösebb munkateher-változás nem történt a 2011-es évben. Mutatószámaink különbségei maximum 10-et mutatnak, amely egyfajta stagnálásként is értékelhető. (Új ügyek – 2010-ben 292, 2011-ben 298, befejezett ügyek – 2010-ben 303, 2011-ben 295, év végi átvitt ügyek – 2010-ben 431, 2011-ben 434.) Ez a változatlanság a korábbi korosztályi megoldás megtartása mellett is fennállt. (Csak 24 év feletti ügyeket vett a felnőtt osztály.) Az osztályunkat érintő új ügyek közül a vádemelés elhalasztása mellett elrendelt felügyeletek száma a 24 év felettiek vonatkozásában 2010-ben 148 volt, 2011-ben 100. Kábítószerrel visszaélés vétsége miatt 41 új ügy érkezett. A tartás elmulasztásának vétsége miatt indított eljárásokban 6, közvetítői eljárást követően 2, míg egyéb esetben 51 elrendelést kaptunk. -

A próbára bocsátás melletti pártfogó felügyelet elrendelése a 2010 évi 16 esethez képest, 2011-ben az összes 46-ból, 32 ügyben, a felfüggesztett szabadságvesztés mellett elrendelt felügyelet a 2010 évi 83 új esethez képest – az összes 122-ből 102 új ügyben, a feltételes szabadlábra bocsátás mellett elrendelt felügyelet a 2010 évi 46 esethez képest, 2011-ben az összes 73-ból 61 ügyben érkezett osztályunkhoz.

Új büntetési lehetőségként alkalmazható 2010. május elsejétől a részben felfüggesztett szabadságvesztés lehetősége, melynek felfüggesztett részében a pártfogó felügyelet elrendelésre kerülhet. Sem 2010-ben, sem 2011-ben ilyen elrendelést nem kaptunk, holott pártfogói szakmai szempontból egy jól kezelhető szankciónak tűnik, de a bírói gyakorlatba ez még nem épült be. A pártfogó felügyelet elrendelésének stagnálása mögött – az elrendelőkkel folytatott eseti megbeszélések eredménye szerint – elsősorban a közérdekű munka büntetés gyakoribb alkalmazása, valamint a pártfogó felügyelet elrendelésének adott esetben nem kötelező alkalmazása áll. 74

Magatartási szabályok megszegése miatt, 2011-ben nem tettünk javaslatot az illetékesek felé. Megérkezett – az új szabályok megjelenését követően – az első olyan vádelhalasztásos pártfogó felügyelet elrendelése, amely öt éves tartamú. Kapcsolatok: Továbbra is a bíróságokkal, ügyészségekkel a legszorosabb a munkakapcsolatunk. Rendőrség: egyes kapitányságok továbbra sem tesznek eleget maradéktalanul tájékoztatási kötelezettségüknek, nem kapunk értesítést az új eljárásokról. Megkereséseinkre viszont kivétel nélkül reagálnak, eljárnak, felkutatásoknál nagy segítséget nyújtanak. Büntetés-végrehajtási Intézet: kifogástalan az együttműködés, és lehetőségeikhez mérten támogatják a börtönpártfogás megújítását. Alapvetően eseti látogatásaink vannak a megyei intézetben, elsősorban pártfogó felügyelői vélemény ügyekben. Más intézetekkel a környezettanulmányok esetén vagyunk csak kapcsolatban. Közösen veszünk részt egy TÁMOP-projektben. A munkaügyi központokkal jelenleg is állandó az együttműködés. Az együttműködés és információcsere megújítása folyamatos, egyedi ügyekben segítenek. Önkormányzatok: segítik a munkavégzésünket, helyet biztosítanak az ügyfélfogadáshoz, többségükben foglalkoztatják az elítélteket. Az együttműködési megállapodások rendszere a közérdekű munka büntetés terén jól működik. Hajléktalan szállók: mindegyikkel kapcsolatban állunk, hatékony az együttműködés. Az utcai szociális munkások segítségünkre vannak a kapcsolattartásban, felkutatásban. Civil szervezetek: elsősorban a munkába állításban, a segítő szervezetek elérésében segítik ügyfeleinket. Egy-egy szervezet közérdekű munka büntetés végrehajtásába is bekapcsolódott, illetve az elterelés végrehajtásában működik közre. A TÁMOP-projekt főpályázója egyik régi partnerünk a MI-Értünk Egyesület. A DOBBANTÓ-programban 2011. októbertől, melyet ez a szervezet koordinál, három felnőtt pártfogó is részt vesz mentori feladatok ellátásában. Egyházak: elsősorban az elítéltek foglalkoztatásában van szerepük, de igény esetén segítik a rászorultakat egyéb formában is. Drogambulancia: az esetek többségében ők látják el a kötelezett pártfogoltak „elterelését”. Rendszeres a kapcsolat, kölcsönös segítés a jellemző. Mentálhigiénés Egyesület: növekvő számban ők látják el a kötelezett pártfogoltak „elterelését”. 2.1.3 Büntetőügyekben alkalmazott közvetítői tevékenység 2011-ben 164 mediációs ügy érkezett szolgálatunkhoz, ez 30%-kal több mint a korábbi évben. Ez a folyamat már tendenciának tekinthető, mivel 2007 óta minden évben emelkedett az ügyszám megyénkben. Az elrendelés 90%-a ügyészi volt. A fiatalkorú terheltek ügyszáma tovább emelkedett, mégpedig 216%-kal. A tavalyelőtti 12 üggyel szemben tavaly 26 fk-s ügy érkezett. 112 ügyet fejeztünk be (138 felnőtt és 26 fiatalkorú), ebből 94 ügyben megállapodás született (84%), 85 ügy eredményes lett, ez 90%-os eredményesség. Bűncselekmények típusa szerinti megoszlás: 55 közlekedési (49%), 35 vagyon elleni (31%), 22 személy elleni (20%). 75

A statisztika rövid elemzése az ügyteher viszonylagos kiegyensúlyozott növekedését mutatja éves szinten. (Augusztusban az előző évi időszakhoz mérten 70%-os növekedést tapasztaltunk, de az ősz folyamán csökkent a növekedés üteme.) A fiatalkorúak ügyszámának a növekedése a tavalyi 9% után most 15%-os, mely szignifikánsnak tekinthető. Az ügyész elrendelés 90%-os, ez mindenképpen jelzi, hogy az ügyészek egy már bejáratott eszközként tekintik a mediációt. A megállapodások és az eredményesség magas aránya (84% és 90%) is a színvonalas és hatékony szakmai munkára vezethető vissza, külön kiemelendő a mediátorok realitáskontrollja. Megyénk – a három pilot megye egyikeként – részt vesz a „Hogyan implementálható a békítőkör elnevezésű konfliktuskezelői módszer a legalitás elvére épülő igazságszolgáltatási rendszerrel rendelkező országokban?” – EU-s programban, amely a békítőkör módszer bevezethetőségét vizsgálja hazánkban. Országos szinten 15 békítőkörös mediációs ülést tervezünk, ebből Békés megyében várhatóan 3-4 valósulhat meg. 2.2 JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT Személyi változások 2011. január 1. és február 28. között az akkori osztályvezető és az ügykezelő kolléganő látta el az Osztályon a szakmai munkát. Munkájukat az Áldozatsegítő Osztály ügyintézője segítette. 2011. március 1-jei hatállyal az osztályvezetőt kinevezték a Békés Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv vezetőjének. 2011. március 1-től osztályvezetőként az Áldozatsegítő Osztály ügyintézője került kinevezésre. Az ügyintézői munkakört belső átszervezést követően, jogász végzettséggel rendelkező, korábban fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyelői feladatait ellátó munkatárs tölti be. A másik ügyintézői munkakör a munkaviszony jogellenes megszüntetését kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedését követően az érintett kormánytisztviselő visszahelyezése folytán május 1-i hatállyal betöltésre került. Így május óta az Osztályon minden létszám (1 osztályvezető, 2 ügyintéző, 1 tisztviselő és 1 fő ügyintéző, aki 2011-ben Gyeden volt, majd év végén munkaviszonya közös megegyezéssel megszüntetésre került) betöltött. Egyrészt az év eleji létszámhiány, az új kollégák érkezése, a Szolgálat költözése, másrészt a Szolgálat pénzügyi helyzete és az igen jelentős havi kilométer-keret csökkentése nem tette lehetővé a Jogi Segítségnyújtó Osztály kihelyezett ügyfélfogadását 2011. évben. Szakmai munkát érintő jogszabályi változások A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. év CXL. törvény 2011. január 1-jén történő módosítása következtében a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Jst.) szabályozott jogi segítségnyújtási támogatásokkal kapcsolatos határidők is módosultak. 2011. január 1-jei hatállyal az Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályainak hatáskörét meghatározó jogszabály is módosult. A Jst. 2011. szeptember 15-ei hatállyal történő módosítása során a Jogi Segítségnyújtó Osztályok komplex segítséget – peren kívüli támogatás tekintetében a keresetlevél elkészítéséhez valamint peres támogatás vonatkozásában pártfogó ügyvédi képviseletet – tudnak nyújtani a határon átnyúló tartási ügyekben. A törvénymódosítás következtében a jogi segítségnyújtási támogatás engedélyezéséhez szükséges kérelemnyomtatvány is módosult, valamint az eljárást megindító kereset vagy kérelem elkészítéséért és 76

előterjesztéséért a kirendelt ügyvédi óradíj kétszeresének megfelelő összeg jár a kirendelt pártfogó ügyvédnek. Statisztikai adatok: a 2. számú melléklet tartalmazza. Az ügyfélforgalom a Jogi Segítségnyújtó Osztályon a korábbi évhez viszonyítva visszaesett, melynek oka meglátásom szerint elsősorban az Igazságügyi Szolgálat június hónapban Gyulára történő költözése, hiszen számos ügyfélnek problémát jelent az utazással járó költségek megtérítése, másrészt tömegközlekedési eszközzel nehezebben – többszöri átszállással – közelíthető meg a Szolgálat székhelye. 2.3 ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT Személyi változások Az év elejétől az áldozatsegítő ügyintéző napi rendszerességgel segítséget nyújtott – létszám-hiány miatt – a Jogi Segítségnyújtási Osztálynak. Március 1-től az ügyintéző a Jogi Segítségnyújtó Osztály vezetőjévé került kinevezésre, így az osztályvezető egy személyben látta el az Áldozatsegítő Osztályon az ügyintézői és vezetői feladatokat. Szeptember 1-től az osztályvezető a Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal vezetője lett, így távozott a Szolgálattól. Az Osztályon ügykezelői feladatokat ellátó személy is távozott a fent említett időpontban. Szeptember 1-től más szakigazgatási szervtől érkezett ügyintéző az Osztályra, az osztályvezetői feladatokat a fent említett időponttól a Jogi Segítségnyújtó Osztály osztályvezetője látja el. Október hónapban az ügykezelői feladatok ellátására az Osztály új munkatársat kapott, szintén más szakigazgatási szervtől. Szakmai munkát érintő jogszabályi változások A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. év CXL. törvény 2011. január 1-jén történő módosítása következtében a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ást.) szabályozott azonnali pénzügyi segéllyel kapcsolatos határidők – pl. a kérelem benyújtásának, ügyintézésének határideje – módosultak. 2011. január 1-jei hatállyal az Igazságügyi Szolgálatok Áldozatsegítő Osztályainak hatáskörét, illetékességét meghatározó jogszabály is módosult. A KIMISZ az ősz folyamán kibocsátott három módszertani iránymutatással segítette az Ást., valamint a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény végrehajtásával kapcsolatos mindennapi munkánkat. Statisztikai adatok: a 3. számú melléklet tartalmazza. Egy esetben volt elutasító döntésünkkel szemben bírósági felülvizsgálat, melyet saját hatáskörű jogorvoslat körében visszavontunk, így a bíróság a nem peres eljárást megszüntette. Összességében 2011-ben Békés megyében az áldozatok száma a korábbi évekhez viszonyítva nem csökkent. 2.4 FUNKCIONÁLIS FELADATELLÁTÁS A gazdasági ügykezelő munkatárs áthelyezését követően a szakigazgatási szervünknél jelentkező gazdasági jellegű feladatokat a szakigazgatási szerv vezetője vette át. A volt működésszervező munkatárs pedig a pártfogás területén lát el ügykezelői feladatokat. A Békés Megyei Kormányhivatal Pénzügyi 77

Főosztályától mind pénzügyi, mind pedig humánpolitikai vonatkozásban minden támogatást, információt megkaptunk. 1. számú melléklet Békés Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata szervezeti felépítése

Szakigazgatási Szerv Vezető

Fiatalkorú Elkövetők Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelők Osztálya

Működésszervező

Mediáció

Irodai Ügykezelő Felnőtt Korú Elkövetők Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelők Osztálya

Jogi Segítségnyújtó Osztály

Áldozatsegítő Osztály

78

2. számú melléklet

A Jogi Segítségnyújtó Osztály 2011. január 1. és december 31. közötti (ügyforgalmi) statisztikai adatainak összegzése (Adatok az iktatási rendszerből) 2010.

2011.

3688 2032

3049

85

92

497

312

1020

861

Díjmegállapító határozat

347

347

Egyéb határozatok, végzések II.fokú döntés további óraszám engedélyezése saját hatáskörű jogorvoslat visszatérítésre kötelezés fizetési feltételeket módosító kirendelő végzés egyéb végzések

295 5 48 11 119 4 34 74

560 17 21 15 191 11 15 290

4276

3609

Ügyfélszám Ügyfélszolgálati tanácsadás Írásbeli beadvány Peres kérelem Peren kívüli kérelem

Összesen

1437

A statisztikai adatok nem tartalmazzák az olyan iratokat, amelyet az iktatórendszer nem határozatként, vagy végzésként, illetve ügyfélként kezel. Azaz nincs benne a statisztikában a hiánypótlással kapcsolatos iratforgalom, a belföldi jogsegély kérelmek (bírósággal való levelezés, lakcímnyilvántartó megkeresése), behajtással kapcsolatos iratforgalom, hirdetményi kézbesítés, értesítés kézbesítési vélelem beálltáról stb.

79

3. számú melléklet Az Áldozatsegítő Osztály 2011. január 1. és december 31. közötti (ügyforgalmi) statisztikai adatainak összegzése

Tájékoztatások száma, amelyekről feljegyzés készült:

88

A vizsgált időszakban beadott szolgáltatások iránti kérelmek száma összesen azonnali pénzügyi segély iránti kérelem szakjogászi segítségnyújtás iránti kérelem érdekérvényesítés elősegítése iránti kérelem kárenyhítés iránti kérelem

187

1.a. Hány ügyfél kért szolgáltatást?

186

1.b. Összesen hány szolgáltatás iránti kérelmet terjesztettek elő?

187

Városból Egyéb településről

114 10 54 8

2.a. Honnan érkezett az ügyfél? (az áldozat lakóhelye) 154 32

2.b. Honnan érkezett az ügyfél? (az áldozat lakóhelye) Saját megyéből 183 Más megyéből 3 Európai Unióból 0 Európai Unión kívüli államból 0

Rendőrség Bíróság Ügyészség

3. Melyik hatóság járt el az ügyben? (Ki állította ki az igazolást?) 185 2

4.a. Az áldozat pozíciója Sértett Sértett hozzátartozója

172 14

Egyéb

Nő Férfi

-18 18-40 40-60 60-

4.b. Az áldozat neme 107 79 4.c. Az áldozat életkora 7 58 55 66 80

5. Az elkövetett bűncselekmény típusa szerint hány áldozat kért segítséget (Btk. szerinti besorolás, ahol a minősítő körülmények szerint nem kell bontani!) Lopás 153 Rablás 3 Emberölés (kísérlet, alap- és minősített eset) 11 Közveszélyokozás Zsarolás Súlyos testi sértés 1 Jogtalan elsajátítás Kiskorú veszélyeztetése Csalás 8 Kifosztás Szemérem elleni erőszak 2 Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 3 Sikkasztás Könnyű testi sértés Életveszélyt okozó testi sértés Halált okozó testi sértés Megrontás Tartás elmulasztása Rongálás Visszaélés okirattal Készpénz helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés Erőszakos közösülés -

1 1

1 1

Önbíráskodás 1 Halálos közúti baleset gondatlan okozása vétség 2

6.a. A kérelem hogyan érkezett a szolgálathoz? az 1.a. pontban megadott ügyfélszám szerint Személyesen nyújtotta be 165 Postán, faxon érkezett 22 6.b. Az azonnali pénzügyi segély iránti kérelem hogyan érkezett a szolgálathoz? Személyesen nyújtotta be 105 Postán, faxon érkezett 14 6.c. Az érdekérvényesítés elősegítése iránti kérelem hogyan érkezett a szolgálathoz? Személyesen nyújtotta be 48 Postán, faxon érkezett 8 6.d. A szakjogászi segítségnyújtás iránti kérelem hogyan érkezett a szolgálathoz? Személyesen nyújtotta be 10 Postán, faxon érkezett 0 7. Hány azonnali pénzügyi segélyt 105 megállapító határozat született? 8. A megállapított azonnali pénzügyi segély összege: 0-10.000 forint 19 10.0001-20.000 forint 36 20.001-30.000 forint 33 30.001-40.000 forint

8 81

40.001-50.000 forint 4 50.001 forint felett 5 Összesen: 2.369.545,- Ft került kifizetésre azonnali pénzügyi segély címén, és 969.930,-Ft kárenyhítés címén. 9. Az azonnali pénzügyi segély elutasításának indoka: a kérelem elkésett 5 nem történt bűncselekmény 2 nem merült fel krízishelyzet korábban már kapott a kérelmező segélyt a kérelmező valótlan adatokat szolgáltatott a kérelmező az ellenőrzést akadályozta a kérelmező a korábban kapott támogatást nem térítette vissza Egyéb

4

10. Milyen célra biztosították az azonnali pénzügyi segélyt: 30 14 66 16 32 5

Lakhatás Ruházkodás Élelmezés Utazás Gyógyászat Kegyelet

11. Az azonnali pénzügyi segély visszafizetésével kapcsolatban: Hány esetben került 3 Hány esetben kért a 1 sor visszatérítésre szolgálat végrehajtást? kötelezésre? 12. Hány hatósági bizonyítvány született?

Összesen 61 ebből jogi segítségnyújtásra 9 okmánypótláshoz 52

13. A nyújtott érdekérvényesítés elősegítése tartalma: tájékoztatás, információadás 61 más szervekkel kapcsolatfelvétel, 9 előttük eljárás az ügyfél érdekében 14. Milyen típusú problémák megoldásánál nyújtott segítséget érdekérvényesítés keretében a szolgálat? Szociális Egészségügyi Büntetőügy Biztosítás Munkaügy Gyermekvédelem Egyéb -

1 2

52

Meghatalmazotti képviselő: 8 esetben (idős, beteg sértett helyett nagykorú gyermeke) Igazolási kérelem elkésett kérelem miatt: 13 esetben elfogadva, 1 elutasítva Törvényes képviselő járt el (kiskorú vagy gondnokolt esetében): 8 ügyben

82

2.3.4.

A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A

2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

83

1. Növényvédelmi és Növényi Termék Ellenőrzési Osztály 1.1. A növényvédő szer forgalmazás ellenőrzése Az engedélyköteles termékek forgalmazása, vásárlása során az előírásoknak megfelelő személyi, tárgyi feltételek meglétének és a nyilvántartási kötelezettségek betartásának ellenőrzése történt a kiskereskedelmi egységekben (90 db) és a kis- és nagykereskedelmi engedéllyel bíró (14 db) vállalkozásoknál. Az ellenőrzések a tavaszi időszakban minden kereskedelmi egységet érintettek, a továbbiakban szúrópróbaszerű ellenőrzéseket hajtottak végre növényvédelmi felügyelőink, összességében 117 alkalommal, amelyek során 2 esetben tapasztaltak a növényvédő szerek nyilvántartásában szabálytalanságot. Az ellenőrzések során 25 alkalommal szakembereink hatósági mintavételt végeztek a növényvédő szerek minőségi jellemzőinek laboratóriumi ellenőrzésére. 1.2. A növényvédő szer felhasználás ellenőrzése Az engedélyköteles termékek felhasználása során az előírásoknak megfelelő személyi, tárgyi feltételek meglétének és a nyilvántartási kötelezettségek betartásának ellenőrzését növényvédelmi felügyelőink 107 esetben folytatták le a 2011. évben. Az ellenőrzések során 5 esetben tártunk fel szabálytalanságot, amelyek miatt 1 esetben figyelmeztetésben részesítették az ügyfelet, 3 esetben helyszíni bírságot (28.000,- Ft), 1 esetben növényvédelmi bírságot (100.000,- Ft) szabtak ki. Igazgatóságunk részt vett az agrárkörnyezet-gazdálkodási intézkedés keretében egyes szántóföldi gazdálkodási és ültetvény-támogatásokhoz kapcsolódó helyszíni ellenőrzésekben, 36 termelő esetében ellenőriztük az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokban előírt növényvédelmi követelmények betartását a vonatkozó évekre. A kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos növényvédelmi tevékenység ellenőrzési feladatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kijelölt 46 gazdálkodó esetében végeztük el, valamint 1 termelő esetében sorkerült agrárkörnyezet-gazdálkodási minimumkövetelmények ellenőrzésére. 1.3. Felügyeleti feladatok A védekezési kötelezettség betartásának ellenőrzése során 7 esetben kellett kötelező védekezési felszólítást kiadnunk, amelynek a termelők eleget tettek. Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlására, forgalmazására, illetve felhasználására jogosító engedélyek kiadására 2011-ben 727 esetben került sor, amelyből 157 db új engedély. A növényvédő szer kereskedelmi egység létesítéséhez szükséges működési engedély kiadásához szakhatósági állásfoglalás kiadása 1 kis- és nagykereskedelmi egység esetében vált szükségessé. Kereskedelmi egységekben és termőhelyeken történő mintavétel növényi termékből a megengedett növényvédő szer maradék tartalom ellenőrzése céljából az országos mintavételi program szerint zajlott, amely keretében Igazgatóságunk 78 esetben vett mintát. A Békés megyében megvett minták alapján hatósági eljárás indítását 1 esetben kezdeményeztük másik Kormányhivatal NTI-nál, 1 Békés megyei termelővel szemben kellett eljárást indítanunk, illetőleg 2 Békés megyei termelő/kereskedő ügyében kaptunk kivizsgálási ügyirat áttételt, amely során 1.863.690,- Ft bírság került kiszabásra. 31 esetben történt friss zöldség-gyümölcs esetében mintavétel radiokémiai monitoring vizsgálatra. 2011-ben 4 esetben került sor bejelentésre részvétel növényvédelmi káresetek kivizsgálásában, pusztulások okának felderítésében. Valamint számos esetben volt Igazgatóságunk kirendelt szakértő nyomozati szervek előtt folyó ügyekben. Elsőfokú hatósági feladatok ellátása során a parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos külterületi ingatlanok esetében 264 esetben indítottunk eljárást, mikor is 195 bírságoló határozat született 3.544.500,- Ft értékben, továbbá a belterületi ingatlanok esetében a megindított 10 db eljárás során 8 esetben, 980.000,- Ft összegben növényvédelmi bírság került kiszabásra. 84

2011-ben kiemelt feladatként jelentkezett a GMO szennyezett kukorica vetőmag szántóföldi ellenőrzése és megsemmisítése, amely Békés megyében 19 területet érintett. 1.4. Növényegészségügyi hatósági feladatok Az export, re-export, import és tranzit forgalomban a vizsgálatköteles áruk ellenőrzésére összességében 1442 tétel esetében került sor. Az előírásoknak megfelelő minősítési és ellenőrzési rendszerben előállított, minőségtanúsított szaporító- és ültetvényanyagok (erdészeti, szőlő, gyümölcs, dísznövény, zöldség, burgonya, vetőmag, vegetatív szaporítóanyag) előállításának növényegészségügyi ellenőrzése során növényvédelmi felügyelő kollégáink 9.567 ha szántóföldi vetőmag és 90.995 ha ültetvényanyagot vizsgáltak. Felügyelőink 411 db növény-egészségügyi felderítést (monitoring) végeztek, amely során 371 mintavétel történt termesztő közegből, vízből, növényekből, növényi termékekből zárlati károsító vizsgálata céljából. A növényegészségügyi hatósági feladatok végzése során 9 db kötelező növényvédelmi eljárás alkalmazásának elrendelése, 3 db kizárás szaporításból, 5 db termelési korlátozás tárgyú határozat született. 1.5. Növényi termék minőségellenőrzési feladatok A jogszabályban meghatározott zöldség-gyümölcs ellenőrzési feladatok ellátása során, a belföldön megtermelt, forgalomba hozott, illetve kivitelre vagy behozatalra szánt zöldségek, gyümölcsök, dísznövények és előállításukkal, forgalmazásukkal kapcsolatos követelmények, a nyomon-követhetőség rendszer feltételeinek teljesülésének, előírásainak betartásának ellenőrzése kapcsán 555 ellenőrzést végeztünk. Az előírások nem teljesítése miatt 19 esetben, összességében 2.248.082,- Ft élelmiszerláncfelügyeleti bírság került kiszabásra. A nyár során külön feladatként jelentkezett a „spanyol uborka” néven elhíresült élelmiszer higiéniai ügy, amely során kollégáink fokozott ellenőrzést végeztek hazai és import zöldség-gyümölcs termelők és kereskedők esetében. 2. Talajvédelmi és Agrárkönyezet-gazdálkodási Osztály Hatósági feladataink közül engedélyezési eljárásra 31 esetben került sor, melyekből az ügyfelek kérelmére legnagyobb számban hígtrágya termőföldön történő felhasználására adtunk ki engedélyt. A többi kiadott engedély szennyvíz, szennyvíziszap és nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő hasznosítására irányult. Szakhatósági állásfoglalás iránt 541 esetben keresték meg Igazgatóságunkat az eljáró hatóságok. Az állásfoglalások jelentősebb része ingatlanügyi, vízügyi, közlekedési és építésügyi eljárásokhoz kapcsolódott. Szakhatósági véleményeinket (25) a településrendezési tervek és helyi építési szabályzatok jóváhagyása során adtunk ki. Igazolások és nyilatkozatok kiadására nemzeti és Uniós támogatások igénybevételéhez 10 esetben került sor. A termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott talajvédelmi kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése 28 esetben történt meg, míg a talajvédelmi, valamint egyéb, talajvédelmi előírásokat tartalmazó engedély meglétét, és az engedélyekben foglalt talajvédelmi követelmények betartását 15 alkalommal ellenőrizték talajvédelmi felügyelőink.

85

A nitrátérzékeny területeken mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatását 432 adatlap tekintetében dolgoztuk fel és ellenőriztük. A termőföldön a vizek nitrát-szennyezéssel szembeni védelmét szolgáló előírások végrehajtásának, illetve a helyes mezőgazdasági gyakorlat betartásának helyszíni ellenőrzése 19 esetben történt meg. Az ellenőrzötteket a nagy létszámú állattartást folytatók, a hígtrágyát termőföldön hasznosítók, szerves trágyát felhasználók illetve az adatszolgáltatást hiányosan teljesítők közül választottuk ki. A talaj védelméről szóló törvény szerinti talajvédelmi járulék megállapítására, illetve szankcionálás keretében talajvédelmi bírság kiszabására 5 esetben került sor. A forgalmazott termésnövelő anyagok hatósági minőség-ellenőrzését a szakmai koordináló hatóság utasítása alapján 25 esetben folytattuk le. A kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ellenőrzési és dokumentálási feladatainknak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kijelölése alapján 70 esetben tettünk eleget. A talajvédelmi törvényi előírásnak megfelelően a Talajvédelmi Információs- és Monitoring Rendszer évi mintavételezését 40 ponton végeztük el. Egyéb, hatósági intézkedést nem igénylő térinformatikai, nyilvántartási és dokumentálási feladatainkat az SZMSZ és a szakmai irányító hatóság előírásai alapján végeztük. 3. Károsító Diagnosztikai Osztály A károsító diagnosztikai laboratórium 3 szakmérnökkel és egy permetező mesterrel látta el a feladatot. A feladatok közé tartozik a növényvédő szerek engedélyezési kísérleteinek elvégzése. -

-

2011-ben a gyomirtási területen 23 kísérlet volt, ebből 3 sajátfejlesztésű kísérlet, 3 demo, 17 engedélyezési. A kórtani területen 11 kísérlet, rovartani területen 17 kísérlet beállítására került sor. A kísérletek több kultúrában, úgymint búza, kukorica, repce, napraforgó, paradicsom, dinnye, hajtatatásban kerültek beállításra. A kísérlet száma a növényvédő szereket forgalomba hozó cégek fejlesztései kedvétől függ. A laboratórium 2011-ben szerezte meg a GEP minősítést, ezáltal több lehetőségnek teret adva a fejlesztő cégek felé. A szakmérnökök 52 diagnosztikai szaktanácsadást nyújtottak a termelők részére, akik növényvédelmi problémáikkal felkeresték a laboratóriumot, ezzel segítve a gazdák mindennapjait. A laboratórium a felderítési feladatokban is részt vesz a kártevők, kórokozók meghatározásával. Minden évben az őszi búza belső fuzárium vizsgálatával is foglalkozik, már szinte „hagyományt” teremtve. Minták száma változó 20-50 minta között van.

4. Vetőmag- és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztály A Vetőmag- és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztály illetékességi területe Békés-, Csongrád- és Bács-Kiskun megye. Tevékenységi körünk az alábbiakban felsorolt főbb feladatok köré csoportosulnak: - Szemlefeladatok - Mintavételi és fémzárolási feladatok - Vetőmagvizsgálati feladatok - Okmánykiadás - Egyéb hatósági feladatok

86

Szemlefeladatok Szemlefeladataink Szántóföldi és kertészeti növényekre terjednek ki. A szántóföldi szemlefeladataink 2011. évben az alábbiak szerint teljesültek. Az összes szemlézett terület 25.611 ha. Illetékességi területünkből adódóan a szántóföldi szemlében részesített főbb növények: - kukorica 8.304 ha - őszi búza 6.100 ha - őszi árpa 878 ha - olajretek 1.248 ha - napraforgó 760 ha - lucerna 2.266 ha A 25.611 ha szemlélt terület 1405 táblán történt. Az átlagos táblanagyság csökkenése folyamatosan fokozódó terhet ró a szemlét végző felügyelőkre, hiszen lényegesen nagyobb figyelmet és időráfordítást igényel. A kertészeti növények szemlefeladatait három kolléga végzi az illetékességi területünkön. A szemlefeladataik nagyobb része a szőlőültetvények köré csoportosul, mivel ebben a feladatkörben 2011. évben 858 ellenőrzést végeztek. A szőlőültetvényekhez kapcsolódó feladatokon kívül az alábbi ellenőrzéseket végezték: - gyümölcsfaiskolai szemle 136 ellenőrzés - zöldségpalánta minősítés 72 ellenőrzés - dísznövény szemle 99 ellenőrzés A szántóföldi szemlék és a kertészeti növényekhez kapcsolódó ellenőrzések időben a növények vegetációs idejére korlátozódnak, így az adott időszakban komoly leterhelést jelent az azt elvégző felügyelőknek. Mintavételi feladatok Mintavételt olyan személy végezhet, aki az MgSzH szakmai központunkban ebből a témakörből sikeres elméleti, majd később a gyakorlatban sikeres gyakorlati vizsgát tett. A mintavétel során képzett hivatalos minta az alapja a laboratóriumi vizsgálatoknak, majd azt követően a fémzárolt vetőmagtétel minősítésének. Illetékességi területünkön 2011. évben 5.410 esetben végeztünk mintavételt. Vetőmagvizsgálati feladatok Vetőmagvizsgálati tevékenységet a Vetőmag- és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztály békéscsabai vetőmagvizsgáló laboratóriumában, valamint a vetőmagüzemekben végzünk. 2011. évben 19.807 vizsgálat történt. Az illetékességi területünkből adódóan, a főbb vizsgált illetve minősített növényfajok kukorica, kalászos növények (őszi búza, őszi árpa, őszi durumbúza stb.) nagy magvú hüvelyes (borsó, szója), olajosok (napraforgó, olajlen). A 19.807 magvizsgálat a vizsgált paraméter szerinti összetétele az alábbi: - Tisztaságvizsgálat 13.420 tétel, - Csírázóképesség és Cold-test vizsgálat 4.117 tétel, - Nedvességtartalom vizsgálat 1.998 tétel, - Egyéb 272 tétel. A vetőmagvizsgálatokat részben a helyszínen, a vetőmagüzemekben végezzük. Ilyen esetekben kizárólag tisztaság- és ehhez kapcsolódó ezermagtömeg, osztályozottság stb. vizsgálatot végzünk. Az összes többi magvizsgálati tevékenység a békéscsabai vetőmagvizsgáló laboratóriumban történik. Okmánykiadás A szántóföldi ellenőrzés eredményéről a végző minősítést követően szántóföldi szemlejegyzőkönyvet állítunk ki. Ez 2011. évben 1405 db volt. Az alkalmas minősítésű szántóföldi szemlejegyzőkönyv az alapja a vetőmag feldolgozást követő fémzárolásnak. A fémzárolás során a vetőmagtételeket megmintázzuk, majd a vonatkozó rendeletek szerint elvégezzük a vetőmagvizsgálatokat. A vizsgálatokat követően kiállítjuk a „Vetőmagminősítő bizonyítvány”-okat. A vetőmag forgalmazás feltétele az alkalmas minősítésű vetőmagminősítő bizonyítvány, melyből 2011. évben 3.114 dbot állítottunk ki. 87

Vannak olyan vizsgálati mintáink, melyeket nem a Vetőmag- és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztály mintavételre felhatalmazott munkatársa képez. Ez esetben a megrendelő ügyfél képzi a mintákat, és az általa megadott paraméterekre vizsgáljuk le. Ezen vizsgálati eredményekről „Vizsgálati jegyzőkönyv” kerül kiállításra. A vizsgálati jegyzőkönyvön szereplő vizsgálati eredmények csak a vizsgált mintára vonatkoznak, mert nem hivatalos mintavételre felhatalmazott személy végzi a mintavételt. Alapvető különbség a vetőmagminősítő bizonyítvány és a vizsgálati jegyzőkönyv között, hogy a vetőmagminősítő bizonyítvány feltétele a forgalmazásnak, míg a vizsgálati jegyzőkönyvvel tilos forgalomba hozni a megmintázott tételt. 2011. évben 230 db vizsgálati jegyzőkönyvet állítottunk ki. Egyéb hatósági feladatok 2011. évben 294 egyéb hatósági tevékenységet végeztünk, és ezekről hatósági jegyzőkönyvet állítottunk ki. Főbb ellenőrzött tevékenységek: - fémzárcímke elszámoltatás - alkalmatlan minősítésű vetőmagtételek elszámoltatás - vetőmag forgalmazás ellenőrzés - kiszerelési tevékenység ellenőrzés - automata mintavevő ellenőrzés - tényleges termés elszámoltatás - vetőmagüzemi komplex ellenőrzés Egyéb szakmai feladatok Címkenyomtatás: 2011. évben megrendelőink részére 267.000 db fémzárcímkét nyomtattunk, fémzároláshoz. Adminisztráció: Tevékenységünkhöz kapcsolódóan 1120 db ügyirat iktatását végeztük el. Több mint 1.500 db számlán megközelítőleg 433.000.000.- Ft-ot számláztunk ki. A Vetőmag- és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztály illetékességi területén 2011. évben 20 fővel látta el feladatát.

88

2.3.5.

A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁGA SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A

2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

89

Bevezetés A Békés Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága a Kormány agrárpolitikájának képviselőjeként jelenik meg a megye életében. Feladata széleskörű, melyet ágazati törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek szabályoznak. A Földművelésügyi Igazgatóság a Békés Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerve, mely irányítását a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet alapján a Békés Megyei Kormányhivatal, szakmai irányítását a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalról szóló 327/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal végzi. Az Igazgatóság szervezetileg két osztályból áll  Földművelésügyi Osztály Munkája során ellátja a földművelésügyi igazgatást érintő feladatokat.  Vadászati-és Halászati Osztály Feladatai közé tartoznak a vadászati, halászati, és mezőőrséggel kapcsolatos ügyek Feladatai közé tartoznak az agrártámogatásokhoz kapcsolódó, ezek végrehajtásának ellenőrzéséből adódó feladatok, a terület és településfejlesztés ágazati feladatai, hatósági munka, termelésfejlesztési feladatok, a termelés és a piac igényeinek figyelemmel kísérése (a rendkívüli eseményekre való gyors reagálás: belvíz, aszály, piaci beavatkozások). Kiemelt feladata az Igazgatóságnak a megye mezőgazdasági gazdálkodói felé történő tájékoztatás, az Európai Uniós normák adaptálása, és az ágazatot érintő információ közvetítés. Ezen feladatait az Igazgatóság a központi állományán illetve a falugazdászi irodák dolgozói révén valósítja meg. Az Igazgatóság a munkája során szorosan együttműködik a termelőkkel, feldolgozókkal, szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel, társintézményekkel és az önkormányzatokkal. A megye területileg hazánk egyik legnagyobb megyéje, itt található az ország mezőgazdasági területének 8%-a. A mezőgazdasági termelés adottságai igen kedvezőek, a megye összterületének 82%-a mezőgazdasági művelésre alkalmas. A szántóföldi növénytermesztés megyénk meghatározó ágazata, amely tradicionálisan gabona és ipari növény termesztési szerkezetű. A szántóterület 75%-án őszi kalászosokat, kukoricát és napraforgót vetnek. A megye állattenyésztésére jellemző, hogy az összes állatlétszám 2011. évben további csökkenést mutat minden ágazatban, és csökkent az állattenyésztéssel foglalkozó gazdasági szervezetek és egyéni gazdálkodók száma is. A Békés megyei vadgazdálkodási kezelésben lévő területe közel 560.000 hektár. Békés megye jellemzően apróvad gazdálkodást folytat. A megyében összesen 78 db vadászatra jogosult folytat vadgazdálkodási tevékenységet. A megye halászati vízterületeinek száma országos szinten is az elsők között van, közel 2.600 ha vízterületen folytatnak halászati tevékenységet. Igazgatóságunk 57 halászatra jogosultat tartott nyilván 2011. évben.

90

A Békés Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának tárgyi és személyi feltételei A Földművelésügyi Igazgatóság 2010.12.31-ig a Békés megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal irányítása alatt működött. 2011.01.01-től integrálódott be a Békés Megyei Kormányhivatal szervezetrendszerébe. A Földművelésügyi Igazgatóság 2011.03.31-ig helyileg Békéscsaba, Kétegyházi út 2. szám alatt volt megtalálható. 2011.04.01-től átköltözött a Szerdahelyi út 2 szám alá az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi állomás épületébe. Az átköltözésünk nem túl szerencsés megoldást eredményezett, mivel a jelenlegi 10 fős létszám 3 külön épületrészben végzi munkáját mind a mai napig. Célunk lenne, hogy egységesen egy épületben végezzék munkatársaink feladataikat. Az SZMSZ szerint megállapított létszámkeret 11 fő, amelyből jelenleg 1 fő tartósan fizetés nélküli szabadságon van, így az Igazgatóság 10 fővel látja el feladatait, amely nagyon megfeszített munkatempót diktál a kollegáktól. Amennyiben 1-2 fő szabadságon, vagy betegállományban tartózkodik, a feladatok ellátása és a helyettesítés megoldása akadályokba ütközik, és igen nehezen megoldható. Indokolt lenne személyi állományunk bővítése. Az átszervezés a Földművelésügyi Igazgatóság tekintetben nem csak a Kormányhivatalba való beintegrálódást jelentette, mivel 2010.12.01-től a falugazdász hálózatot is elveszítette az Igazgatóság. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósághoz kerültek munkáltatói szempontból a falugazdászok, 41 státuszt került el intézményünktől, viszont a szakmai irányítását a hálózatnak továbbra is a Földművelésügyi Igazgatóság látta el. A falugazdász hálózat ugyan elkerült az Igazgatóságtól, azonban ez nem azt jelentette, hogy a munka is átkerült ezzel együtt az ÉBAI-hoz, hiszen a feladatokat ugyan úgy el kellett látni az Igazgatóságunknak, és a két intézmény kooperációjára volt és van szükség, ami nagymértékben nehezíti az ügymenetet, és sok esetben feszültséget okoz. Elkerülhető lenne ez, hiszen semmi sem indokolja azt, hogy a falugazdászok szervezetileg az ÉBAI-hoz tartozzanak. Az Igazgatóság informatikai rendszere elavult, rosszul működik, a 10 ember munkáját megnehezíti. Egy-egy munkacsúcs levezényelése jelentős időkiesést okoz, és nehezíti a kollégák munkavégzését. Indokolt lenne egy a Kormányhivatal által egységesen alkalmazott iktató szoftver bevezetése, melynek kapacitása lehetővé tenné a gyorsabb iktatást kollegáinknak. A Földművelésügyi Igazgatóság 3 gépjárművel rendelkezik, amiből 1 működésképtelen, a megjavíttatása gazdaságtalan. A megmaradt 2 gépjárművel látja el Hivatalunk munkáját (1 terepjáróval és 1 személygépkocsival). A Vadászati-halászati osztály valamint a Földművelésügyi osztály munkájának ellátása során indokolt lenne a plusz egy terepjáró, mivel többek között a vadászatra jogosultak, a halászatra jogosultak, a nemzeti támogatások, vis maior és agrárkár bejelentések ellenőrzését, valamint a rendkívüli események következtében bekövetkező káresemények helyszíni ellenőrzését is el kell végeznie Igazgatóságunk munkatársainak egyszerre. Szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás A Földművelésügyi Igazgatóság az MGSZH szakmai útmutatása alapján szervezi az Aratási Koordinációs Bizottság munkáját a Békés Megyei Gazdakörök Szövetsége, a Békés Megyei Agrárkamara, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Magyar Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek/ Szövetkezetek Hangya Együttműködése, az MVH Békés Megyei Kirendeltsége, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség, a Magyar Közút Kht., a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság részvételével.

91

A Békés Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága munkája során folyamatosan kapcsolatot tart, és együttműködik a megye területén működő Vízügyi Igazgatóságokkal, Vízi Társulatokkal. Az MVH Békés Megyei Kirendeltségével munkakapcsolatot tart fenn Igazgatóságunk, többek között a falugazdász hálózat működésével járó szakmai irányító feladatok ellátása érdekében (jogszabályok ismerete, MVH és a falugazdászok közötti megállapodások miatt). Az MVH által szervezett egységes területalapú kérelmek kitöltésével kapcsolatos, a falugazdászoknak szervezett felkészítésekben aktívak részt vesz Igazgatóságunk. A részarány kiadással és a családi gazdaságok határozataival megkeressük az illetékes körzeti Földhivatalt, illetve a NAV tájékoztatása családi gazdaságok határozatairól, őstermelői igazolványokkal kapcsolatos adatszolgáltatások, gázolaj jövedéki adó visszaigénylésével kapcsolatos egyeztetések. Hatósági Ügyek Falugazdász hálózat szakmai feladatvégzésének szervezése és irányítás 2011-ben a falugazdász hálózat szakmai feladatvégzésének szervezése az addigi megszokott 8 körzet helyett 5 kerületben történt meg. A feladatok közé tartozik:  őstermelői igazolványok ügyintézése, adatbázis kezelés, adatszolgáltatás  2011. évben 31.497 főnél végeztek a falugazdászok érvényesítést, módosítást és új őstermelői igazolvány kiadását  gázolaj jövedéki adó visszaigénylésének ügyintézése  7913 db igazolás lett kiállítva  egységes területalapú támogatások benyújtásában való részvétel  8470 gazdálkodónak  nemzeti agrárkár enyhítési rendszer és vis maior működtetésével kapcsolatos feladatok  nemzeti agrárkár enyhítő bejelentés: 79 db  vis maior szakhatósági állásfoglalás: 12 db  ipari és étkezési máktermesztők ellenőrzése 92 termelőnél  az MVH-val kötött DSZ megállapodásokból adódó feladatok szervezése  DSZ9, DSZ14 összesen 31859 termelő részére  zöldségpiaci válság kezelése  493 termelőnek összesen 2523 tonna mennyiségben  GMO szennyezett vetőmagok megsemmisítése  10 termelőt és 50 parcellát érintően  kölcsönös megfeleltetés helyszíni ellenőrzésben való részvétel  54 termelő ellenőrzése Egyéb hatósági ügyek Családi gazdaságok nyilvántartásba vétele és változásainak az ügyintézése érintett 1240 családi gazdálkodót, 1199 benyújtott kérelem elbírálása és célellenőrzése történt meg. Földkiadással és földárveréssel kapcsolatban a Békéscsabai Május 1. Mgtsz és az Újkígyósi Aranykalász Mgtsz részarány kiadásának előkészítése megtörtént. A termésbecslés 2011. év során 16 alkalommal készült és 2 alkalommal állapotminősítési jelentés. Ezt kiegészítik a márciustól novemberig terjedő heti jelentések, melyeket az MgSzH az aktuális mezőgazdasági munkákkal kapcsolatosan kért.

92

A Békés megyei Aratási Koordinációs Bizottság az előző évek gyakorlatának megfelelően 2011. évben is működött, üléseit kéthetente tartotta. Az ülésekről készült jegyzőkönyvek az MgSzH-ba kerültek továbbításra. A statisztikai adatszolgáltatás folyamatosan történt az AKI Gazdaságelemzési Igazgatósága részére. A megyében működő 13 db termelői csoport 2010. évi tevékenységéről a beszámoltatás megtörtént. A beszámolók szakvéleménnyel ellátva továbbításra kerültek a VM Mezőgazdasági Főosztályára illetve az MgSzH-ba. A Békés megyében étkezési mákot termesztők részére 76 db igazolás került kiállításra. A megyében működő 57 db integrátor szervezet beszámoltatása 2010. évről megtörtént, egy esetben került sor a szervezet saját kérelmére a nyilvántartásból való törlésre, mivel nem folytat integrátori tevékenységet. A településrendezési tervek véleményezése 9 estben történt. A mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez nemzeti hatáskörben nyújtott kedvezményes hitel- és lízingdíj-támogatás igénybevételével kapcsolatban 22 esetben került sor hatósági bizonyítvány kiállítására. A nemzeti hatáskörben 2001.-2006. években nyújtott támogatásokkal kapcsolatban jogosulatlan igénybevétel címen 3 esetben került sor visszafizetést elrendelő határozat kiadására, ebből 1 esetben fellebbeztek, melyet a II. fokon eljáró hatósághoz, az MgSzH-hoz továbbítottunk. Vízgazdálkodással, belvízvédekezéssel kapcsolatos ügyek száma 126 db volt 2011-ben. A nemzeti támogatással megvalósuló agrárberuházások 2011. évi ellenőrzése 19 db volt. Prioritások voltak: még nem ellenőrzött beruházások ellenőrzése, még üzemben tartási kötelezettség alatt álló beruházások ellenőrzése. Beruházás jellege szerint 6 építési beruházás és 13 ültetvénytelepítési beruházást ellenőriztünk. Intézkedésre nem került sor. Tulajdonjog bejegyzéshez kapcsolódó ügyek száma 64. Vadászattal kapcsolatos ügyek Tavaszi vadállománybecslés benyújtása a 78 vadászatra jogosultnál megtörtént. Éves vadgazdálkodási terv jóváhagyása során 78 db határozatot adott ki Igazgatóságunk Vadászati- és Halászati Osztálya. Éves vadgazdálkodási jelentés benyújtása elbírálása megtörtént a 78 vadászatra jogosultnál. Idényen kívüli vadászati engedélyek kiadása:  mezei nyúl, dám- és gímszarvas, dolmányos varjú, szarka, szajkó esetén 133,  vaddisznó és róka fegyverlámpával történő vadászatának engedélyezése rókafüst használatának engedélyezése esetén 163. Hivatásos vadász eskütétele, nyilvántartásba vétele: 163 főt tart nyilván Igazgatóságunk hivatásos vadászként a megyében. 2011-ben 10 új hivatásos vadász került be a rendszerünkbe és 11 főt nyilvántartásból törölni kellett.

93

Állami vadászati engedély kiváltása: 1232 db állami vadászengedélyt adtunk ki. Trófeabírálat 2011. évi összesítő táblázat: Vadfaj Összes db Gímszarvas Dámszarvas Őz Vaddisznó

Arany

Ezüst

Bronz

Összes érmes

26 69 16

23 141 17

2 30 221 27

2 79 431 60

16 129 2548 96

Vadászvizsga lebonyolításában 2 alkalommal vettek részt a Vadászati és Halászati osztály munkatársai. Nevelt apróvad vadászterületre történő kihelyezésének engedélyezése 66 esetben történt fácán, 12 esetben réce és egy esetben fogoly esetében. Vadgazdálkodási bírság kiszabása ügyében eljárás lefolytatása a vadászatra jogosulttal szemben 2, vadvédelmi bírság kiszabásában egy alkalommal történt intézkedés mindösszesen 300.000 Ft értékben. 2011. évben 2 alkalommal hívta össze az Igazgatóság a Területi Vadgazdálkodási Tanács ülését. Éves vadgazdálkodási tervek módosítása ügyében 35 esetben indult eljárás. Élőhely, vadászat, vadgazdálkodás hatósági ellenőrzése (jogszabályszerűség, szakmai tevékenység) folyamatosan zajlott az év folyamán, 63 helyszíni ellenőrzést végeztünk a vadászatra jogosultaknál. Egyedi nagyvad azonosítók kiadása, elszámoltatása a 78 vadászatra jogosultnál megtörtént. Zárttéri vadtartás ügyei ( vadfarm, vadaskert, zárttéti nagyvad- és apróvad tartás) Békés megyében 17 db vadfarmot, 65 db fácántelepet és 5 db vadaskertet tartunk nyilván, ezeknek az éves állományjelentése 2011-ben megtörtént a hatóság részére. Egyedi intézkedések Halászattal kapcsolatos ügyek Vízfolyás vagy állóvíz halászati vízterületté nyilvánítás 145 halászati vízterületet tart nyilván Igazgatóságunk és ebből 5 az új. Halászati jogosultak nyilvántartása: 56 db. Halgazdálkodási üzemtervek jóváhagyása 56 esetben történt meg. Állami halászjegy és horgászjegy kiadás: Összesítő táblázat: 2011. évi szigorú számadású nyomtatványok elszámolása Békés megye Megnevezés

Átvett

Eladott

Ingyen kiadott

Leselejtezve

Halászjegy (db)

400

194

0

206

Horgászjegy (db)

4531

3378

278

15

Bélyeg (db)

14000

10240

0

3760

94

Ingyenes bélyeg (db)

500

0

446

54

Angol nyelvű horg.jegy (db)

818

196

0

0

Német nyelvű horg. jegy (db)

172

24

0

0

Gyermek horgászjegy (db)

4952

0

2139

36

Összesen:(db)

26620

15010

2863

4084

Horgászvizsgázatás megszervezése a Horgászszövetséggel 2011-ben is több alkalommal történt. Halászati vízterülettel érintett ingatlan bejárása vízparti szemle tétele haltelepítés ellenőrzés: 21 helyszíni ellenőrzést végzett Igazgatóságunk, 2011-ben 24 haltelepítés ellenőrzésére is sor került. Halpusztulás bejelentése, okainak felderítése: 3 alkalommal történt nagyobb halpusztulás vizeinken, melynek oka szennyvízbekerülés és a nyári oxigénhiány volt. A szükséges intézkedéseket, jelentéseket mindhárom esetben megtette hatóságunk. Hivatásos és társadalmi halőrök vizsgáztatása, nyilvántartása, továbbképzése 14 főt érintően volt. Halvédelmi bírság kiszabása jogosulatlanul halászó vagy horgászó személlyel szemben: 140 esetben történt eljárás. Kintlévőségek nyilvántartása, kezelése: A Békés Megyei Kormányhivatal által előírtaknak megfelelően sor került a kintlévőségek felülbírálatára. 19992006-ig 147 db ügyiratot érintően állapítottuk meg a behajthatatlanságot 2 millió forint értékben. Mezei őrszolgálat Mezei őrszolgálatok nyilvántartásba vétele: 16 önkormányzatnál tartunk nyilván mezei őrszolgálatot 44 fővel. 2011-ben 3 új mezőőr került nyilvántartásunkba. A mezei őrszolgálat működési költségéhez nyújtott negyedéves állami támogatás jóváhagyása során 61 db határozatot adtunk ki mintegy 25 millió forint összegben. Mezei őrszolgálat részére tanfolyam szervezésére 1 alkalommal történt, 3 főt vizsgáztattunk.

95

2.3.6.

A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓSÁGA SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A

2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

96

Az MGSZH által megadott szempontok alapján a 2011-ben történt változások leírása, hatásai, értékelése az alábbiakban foglalható össze. Igazgatóságunk a Békés Megyei MGSZH részeként működött 2010. év végéig, majd 2011-től a Békés Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként folytatja munkáját. A megyei szerv, az igazgatóság titkárságból, két osztályból (élelmiszerlánc-felügyeleti, élelmiszerbiztonsági és minőségellenőrzési osztály; járványügyi és állatvédelmi osztály) és a megyei ügyintézőkből áll. Az igazgatóság irányítása alá tartozik öt kerületi hivatal, valamint négy élelmiszerhigiéniai kirendeltség. Az előző évekhez képest a szervezeti felépítés az irányítás kivételével nem változott. A szakmai irányítás a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal jogköre, az összes többi jogkört a Kormányhivatal gyakorolja. A szervezeti változások közül a legjelentősebb volt a létszám ésszerűsítése, a feladatok koncentrálása, a hatékonyabb ügyintézés, ügyfélszolgálat kialakítása. Minden olyan munkatársat, aki nyugdíj mellett dolgozott, illetve nyugdíjas korú volt, megköszönve munkáját tényleges nyugdíjba küldtünk, valamint néhány esetben a határozott idejű munkavégzésre felvett munkatársaknak a határozott idő leteltével megköszöntük a munkáját. A Kormányhivatal eddig minden indokolt humánpolitikai kérésünket teljesítette. A fentiek miatt négy munkatársunk feladatai jelentősen bővültek, hiszen más munkakörét is el kell, hogy lássák. A létszám ésszerűsítésével megmaradt a feladatok minőségi ellátása, feltehetőleg a koncentráltabb munkavégzés és a határozottabb számonkérés miatt. Ezzel nem ellentétes az, hogy törekedni kell a fiatal, kezdő kormánytisztviselők alkalmazására, a feladatokkal arányos, optimális létszám kialakítására. A Kormányhivatalba tagozódással megszűnt az Önálló Pénzügyi Osztály, ami az igazgatóságnak könnyebbséget jelent, de az év során kiderült, hogy a számtalan speciális bevétel nyilvántartása, könyvelése, számonkérése szükségessé teszi egy, de inkább két fő pénzügyi végzettséggel rendelkező munkatárs helyi állandó jelenlétét. Az informatikai ellátottságunk az MGSZH előző években tanúsított erőfeszítései ellenére is folyamatos megújításra szorul. A Kormányhivatalba való tagozódást, illetve a 2011. évi változásokat jónak, pozitívnak értékelem. Az igazgatóság, annak munkatársai az új szervezeti rendszerhez alkalmazkodtak, elfogadták azt, a szakmai feladataikat folyamatosan, jól végezték, hiszen számukra ez nem jelentett érzékelhető, jelentős változást, mert ez elsősorban a Kormányhivatal és az Igazgatóság kapcsolatát, feladatkörét érintette. A Békés Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága feladatait a megyei hivatal, az öt kerületi hivatal, a négy élelmiszer-higiéniai kirendeltség által látja el, hatósági állatorvosok, élelmiszerbiztonsági felügyelők, ügyintézők, ügykezelők, szaksegédek által. A feladatok három nagy részre oszthatók: I. Járványügyi, állategészségügyi II. Élelmiszerbiztonsági III. Egyéb napi feladatok (ENAR, különböző támogatások stb.) Feladatainkat Európai Uniós, magyar jogszabályok és a Kormányhivatal, valamint az MGSZH utasításainak megfelelően végezzük. Van olyan feladat, amelyet évente/kétévente kell elvégeznünk (pld. gümőkórvizsgálat, vagy különösen magas vagy magas élelmiszerbiztonsági kockázatú vállalkozás). Olyan feladat is van, amit háromévente végzünk, (pl. szarvasmarha leukózis) illetve rendkívüli, kiemelt feladatokra is kapunk utasítást az MGSZH-tól.

97

A szakmai munkánkat az MGSZH Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatósága minden évben témakörönként felosztva folyamatosan ellenőrzi, valamint az Európai Unió Állategészségügyi Hivatala tart igen komoly felkészülést igénylő ellenőrzéseket különböző területeken. Ezeknek az ellenőrzéseknek komoly következményei lehetnek az Európai Unión belüli és a 3. országba irányuló nemzetközi kereskedelemben, Magyarország gazdasági helyzetére. Az Igazgatóság Feladatai között feladat ellátása során kerületi hivatalokat, azokon belül kirendeltségeket működtet. Megállapítja a kormánytisztviselők, jogosult állatorvosok működési területét és feladatait, valamint a kerületi főállatorvosokon keresztül irányítja és ellenőrzi azokat. Kijelöli a hatósági állatorvos területét, székhelyét, feladatait, kiadja a jogosult állatorvosi tevékenység végzéséhez szóló engedélyt. A feladatainak ellátására sürgősségi szolgálatot szervez. Illetékességi területén járványügyi intézkedéseket rendel el. Gondoskodik a hatályos jogszabályok, az Országos Főállatorvos, az MGSZH utasításainak végrehajtásáról. Élelmiszerlánc-felügyeleti, Élelmiszerbiztonsági és Minőségellenőrzési Osztály Az élelmiszer- és takarmányvizsgálati monitoring terv szerint mintavételeket végez az élelmiszerlánc számos területén, mint például állattartó telepek, élelmiszer előállító üzemek, forgalmazó helyek, vendéglátó (kis- és nagykereskedelmi) egységek, kistermelők stb. A hibafelderítő és statisztikai célokat is szolgáló hatósági mintavételi rendszer kiterjed a hazai előállítású termékeken kívül a tagországokban gyártott vagy beléptetett 3. országokból származó élelmiszerekre is (első magyarországi forgalmazóknál). Ellát kodifikációs feladatokat, valamint szakterülete vonatkozásában szervezi és irányítja a kerületi hivatalok működését. Ellát közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatokat is. Elvégzi a hatályos jogszabályok által előírt engedélyezési, ellenőrzési feladatokat. Járványügyi és Állatvédelmi Osztály Kodifikációs feladatokat végez, koordinációs feladatai tekintetében szakterülete vonatkozásában szervezi és irányítja a kerületi hivatalok működését, az éves monitoring terv végrehajtását, szervezi a TIR-BIR-ENAR rendszerek feladatainak ellátását, részt vesz az agrár- és vidékfejlesztési támogatások ellenőrzésében, a támogatások megítélésében. Ellát közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatokat, engedélyez, nyilvántartást vezet. Szervezi és ellenőrzi az állatvédelemmel kapcsolatos feladatokat, ellát tenyésztési, hatósági és igazgatási feladatokat is. Kerületi Hivatalok A kerületi főállatorvos vezeti, irányítja a kerületi hivatalokat, ellenőrzik a kerületi hivatalok munkatársainak, kirendeltségeinek tevékenységét. Irányítják és ellenőrzik a jogosult állatorvost, magánállatorvost. Ellátják a kerületi hivatalhoz jogszabályban, SZMSZ-ben rendelt szakmai feladatokat. A falugazdász hálózat útján a Földművelésügyi Igazgatóság szakmai útmutatása alapján segítik, támogatják a gazdálkodók különböző mezőgazdasággal, támogatásokkal kapcsolatos igényeit. Ellenőrzések Élelmiszerlánc-felügyeleti, élelmiszerbiztonsági és minőségellenőrzési osztály 1. Az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terv (ITNET) kiterjed az élelmiszer, takarmány -előállító és forgalmazó egységek (ideértve a vendéglátást-közétkeztetést) ellenőrzésére és magában foglalja az úgynevezett kiemelt ellenőrzéseket (Húsvét, nyári és téli) is. Az ITNET ellenőrzési időszaka 2011. április 1. napjától 2012. március 31. napjáig tart. 98

2011. április hó 01. napján az Igazgatóság által nyilvántartott élelmiszer-vállalkozások, takarmány előállító és forgalmazó létesítmények száma 4158 db. A kockázatbecslésen alapuló tervezett ellenőrzések száma 1837 db. A végrehajtott ellenőrzések számát a mellékelt „2011. évi ellenőrzés és bírság a) táblázat VÉDETT” és a „2011. ellenőrzött és forg. kivont tételek b) VÉDETT” excel táblázat tartalmazza 2011. év vonatkozásában. A 2011. január hó 01-március hó 31. napjáig végrehajtott ellenőrzések az ITNET szerint a 2010. évi ellenőrzéshez tartoznak. 2. A munkatársak elsősorban arra törekednek, hogy a területi szerv által jóváhagyott ITNET teljesüljön és a végrehajtott ellenőrzések tapasztalatai az OÁIR alrendszerben is rögzítésre kerüljenek. Az ellenőrzések szervezése a költséghatékonyság és költségtakarékosság elvét figyelembe véve történik. A létesítmények munkatervtől eltérő ellenőrzési száma az üzemek bezárásából, a sokszor nehéz ellenőrizhetőségéből (létesítmény/egység nyitvatartási rend), valamint az év közben létrejövő szervezési és személyi változásokból adódhat. Az élelmiszer-vállalkozások (engedélyköteles élelmiszer-előállítók, nem engedélyköteles élelmiszer előállítók, élelmiszer-forgalmazók, vendéglátók, közétkeztetők) kockázati besorolása és ellenőrzési kötelezettségük a következők szerint alakul:  Különösen magas besorolású létesítmények és vállalkozások mindegyikét kell ellenőrizni a fentiekben meghatározott ellenőrzési időszakon belül-tervezett ellenőrzések száma 474 db;  a magas besorolású létesítmények és vállalkozások felét (50%-át) kell ellenőrizni az ellenőrzési évben-tervezett ellenőrzések száma 652 db;  az átlagos besorolású létesítmények és vállalkozások egyharmadát (33%-át) kell ellenőrizni az adott ellenőrzési évben-tervezett ellenőrzések száma 411 db;  az alacsony besorolású létesítmények és vállalkozások egyötödét (20%-át) kell ellenőrizni a fentiekben meghatározott ellenőrzési évben-tervezett ellenőrzések száma 186 db. A takarmány létesítmények és vállalkozások kockázati besorolása és ellenőrzési kötelezettségük a következők szerint alakul:  Különösen magas besorolású létesítmények és vállalkozások mindegyikét kell ellenőrizni a fentiekben meghatározott ellenőrzési időszakon belül-tervezett ellenőrzések száma 15 db;  a magas besorolású létesítmények és vállalkozások felét (50%-át) kell ellenőrizni az ellenőrzési évben-tervezett ellenőrzések száma 36 db;  az átlagos besorolású létesítmények és vállalkozások egyharmadát (33%-át) kell ellenőrizni az adott ellenőrzési évben-tervezett ellenőrzések száma 7 db;  az alacsony besorolású létesítmények és vállalkozások egyötödét (20%-át) kell ellenőrizni a fentiekben meghatározott ellenőrzési évben-tervezett ellenőrzések száma 56 db. Élelmiszerbiztonság területén új kereskedelmi/vendéglátó üzlet csak ritkán létesült, ami azt jelenti, hogy többnyire a kisebb élelmiszerboltok és italüzletek folyamatos üzemeltető váltása történik. A nyilvántartott egységszám közel azonos, de az üzemeltető váltás miatt - különösen a kereskedelmi és vendéglátó egységek esetében - gyakori a változtatás, ami a tervezett ellenőrzések teljesítését nehezíti. Az üzemeltető váltás általában együtt jár az ügyfélforgalom növekedésével is, mivel sok esetben a vállalkozók személyesen bejönnek a hivatalba érdeklődni, ami sok időt elvesz, és a hatósági munkában kimutatható eredménye kevés. Üzletek profilváltása eseti. Az élelmiszerek üzleten kívüli értékesítésének száma változott, ami jelenti a mozgóárusok és a kistermelői élelmiszerforgalmazók számának növekedését. Működési területünkön az élelmiszerbiztonsági helyzet általánosságban kielégítőnek tekinthető. Kerületenkénti eltéréssel, de általában igaz, hogy megnövekedett a panaszbejelentések száma. Ezek egy része élelmiszerbiztonsági szempontból nem volt jelentős, vagy a vizsgálat után kiderült, hogy a bejelentés alaptalan volt.

99

Ezek kivizsgálása a megfelelő adatok birtokában eredményes volt, mintavétel és laborvizsgálatok alapján több ilyen esetben pénzbírságot szabtunk ki. Előfordult esetenként az is, hogy a bejelentőnek írt válaszlevél „ a címzett ismeretlen” jelzővel visszaérkezett. 3. A jogszabálysértések számát, jellegét - a kiszabott bírságok számát és összegét, egyéb szankciók és hatósági döntsek számát továbbá a befolyt bírságok összegét - a mellékelt „2011. évi ellenőrzés és bírság a) táblázat VÉDETT” megnevezésű táblázat tartalmazza. A befolyt bírság összege és a kiszabott bírságok összege közötti különbség okai a következők:  Jelenleg 10 ügy van a másodfok elbírálása és 1 db ügy van peres eljárás alatt.;  Részletfizetés kérelmezése miatt. A „2011. évi ellenőrzés és bírság a) táblázat VÉDETT” megnevezésű táblázat adatai nem tartalmazza a saját kútból nyert ivóvizet felhasználó élelmiszer-vállalkozásokkal szemben kiszabott 3 db kötelezést tartalmazó határozatokat és 1 db figyelmeztető határozatot. A hibafelderítő és statisztikai célokat is szolgáló hatósági mintavételi rendszer kiterjed a hazai előállítású termékeken kívül a tagországokban gyártott vagy beléptetett 3. országokból származó élelmiszerekre is (első magyarországi forgalmazóknál). Tervezett vizsgálatok száma (db) 2011. évre vonatkozóan (2011.04.01-2012.03.31) Békés megyében

Vizsgálatok kategóriája

Élelmiszerek adalékanyag tartalom vizsgálata

36

Élelmiszerekkel érintkező csomagolóanyagok vizsgálata

4

Entomológiai és gombaellenőrző vizsgálatok

9

Felmérő vizsgálatok

6

GMO vizsgálatok

24

Ivóvízvizsgálatok saját kutas élelmiszervállalkozásoknál

61

Kémiai-biztonsági vizsgálatok

146

Élelmiszer mikrobiológiai vizsgálatok

983

Élelmiszer minőségellenőrző vizsgálatok száma

328

Élelmiszer radiológiai vizsgálatok

116

Reziduum-toxikológiai vizsgálatok

509

Takarmányvizsgálatok

481

Tisztító- és fertőtlenítőszer vizsgálatok

6

Antibiotikum-rezisztencia vizsgálatok

30 Összesen:

2739 db

100

A Békés Megyei KH ÉBÁI területi szerve havonta, kéthavonta a kerületi hivatalok részére előírja az aktuális teljesítendő mintaszámot. Ez átlagosan havonta 180 db élelmiszer- és 40 db takarmány mintavételt és vizsgálatot von maga után. 4. Laboratóriumi vizsgálatok és dokumentációk-dossziék önálló ellenőrzése (helyszíni szemle nélküli): 2011. évben az újonnan benyújtott saját kútból nyert ivóvíz felhasználását végző élelmiszer-előállítók vonatkozásában 4 db vízmintavételi terv jóváhagyása történt. 5. Ellenőrzési eredmények összevetése az előző évek eredményeivel: 2010. évben a monitoring mintavételi terv 3849 db mintaszámot írt elő. Ehhez képest 2011. évben a fentiekben jelölt táblázat szerint az éves monitoring mintaszám csökkent. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint elmondható, hogy a megye engedélyezett és nyilvántartott élelmiszerelőállítói és –forgalmazói, vendéglátói-közétkeztetői a jogszabályi követelmények közül legtöbb esetben nyomon követési és higiéniai hiányosságok előírásit sértik meg. Az ellenőrzések során az élelmiszerek nyomon követhetőségét csaknem minden alkalommal, szúrópróba szerinti kiválasztással elvégezzük. A vállalkozások belső nyomon követése problémás - elsősorban az elkészített ételek elkészítési és/vagy fogyaszthatósági idejének feltüntetése hiányzik (vendéglátás). Az elvégzett ellenőrzések alapján elmondható, hogy az élelmiszer-vállalkozók együttműködők. Az élelmiszeripari vállalkozások igyekeznek betartani az élelmiszer – biztonsági előírásokat, annak ellenére, hogy általános tőkehiány jellemzi az egységek kb. 70 %-át. A térség nehéz gazdasági helyzete miatt a vállalkozók üdvözlik a figyelmeztetés lehetőségét. Amennyiben a hiányosságok miatt figyelmeztetésben részesíti a hatóság, legtöbb esetben pótolják a feltárt hiányosságokat a megadott határidőre. Leggyakoribb feltárt hiányosság a kereskedelmi egységek ellenőrzésekor:  a bejelentés túl hamar történik, felkészületlen higiéniai és üzemeltetési állapot,  az új üzemeltető nem meszel ki, nincs tisztaság,  nincs HACCP, ha van nem aktualizált,  esetenként nincs érvényes egészségügyi könyv,  többnyire megfelelő vegyszerekkel, fertőtlenítőszerekkel nem rendelkeznek - így a takarítás, mosogatás nem megfelelő,  az üzemeltető szaktudása - a megfelelő végzettsége ellenére- hiányos,  a bejelentett termékkörök tárgyi feltételeit részben teljesítik. A HACCP rendszerek alkalmazása az élelmiszer-vállalkozók mindegyikénél be van vezetve. Ellenkező rendelkezés hiányában lehetőség van arra, hogy a vállalkozások segítségül hívjanak külső, HACCP készítésével foglalkozó cégeket. A tanácsadó cégek közül nem segítenek kellő képen a rendszer üzemeltetésében, van rá eset, hogy hatályát vesztett jogszabályokra hivatkoznak a rendszer kézikönyvében. Általánosságban elmondható még az is, hogy sablonokat alkalmaznak a tanácsadók, nem veszik figyelembe a helyi üzemi vagy egységre jellemző sajátosságokat. A „HACCP készítésével foglalkozó cégek” képviselői évente „önként” – térítésért cserébe – jelentkeznek az adott vállalkozásának HACCP-nek a felülvizsgálatára, illetve elhitetik velük, hogy szükség van tanácsadói munkájukra. Az ügyfelek még mindig feleslegesnek tartják a rendszer üzemeltetését, nem értenek hozzá, így a „segítő cégek” ki is használják a hozzá nem értésüket. A vállalkozások az ellenőrzési lapokat 95%-ban vezetik, ebből néhány helyen nem valósághű a rögzített adat. A forgalmazásban ellenőrzésre bemutatott HACCP dokumentumokkal számos tartalmi hiányosság merült fel: az adott tevékenységre nem aktualizáltak, a dokumentummal igazolt oktatás nem történik meg, a takarítási utasítás az üzlet tárgyi adottságait nem veszi figyelembe. A takarmány előállítás-, tárolás és forgalmazás területén történt ellenőrzések tapasztalati: Az ellenőrzések során a leggyakrabban előforduló hibák és hiányosságok a HACCP-kben szereplő dokumentáció-vezetések területén volt tapasztalható. Nem egy esetben bonyolultabb HACCP került 101

bevezetésre az indokoltnál, mellyel az üzemek a saját maguk által vállalt adminisztrációs terheiket fokozták, illetve végső soron nem tudtak eleget tenni az azokban rögzítetteknek. Gyakran előforduló hiányosság az önellenőrző vizsgálatok elmaradása (tiltott anyag, átmosódás, nemkívánatos anyag stb.). A nyomonkövetés-vizsgálatok során megállapítható, hogy mind a termelő üzemekben, mind a forgalmazásban jól működik a rendszer, hiányosságot és ezzel együtt járó szankcionálást nem kellett alkalmazni. A jelölési hibák feltárására végrehajtott ellenőrzések során nagy hiányosságot nem tapasztaltunk, a forgalmazók megfelelő adattartalommal ellátott, magyar nyelvű címkékkel látják el termékeiket. Egy esetben fordult elő, hogy az előre legyártott címkén a gyártási dátum és a minőség megőrzési idő utólag lett rábélyegezve a papírra és ezek elhelyezése a címkén félreértésre adott okot. A gyógyszeres takarmányt előállítóknál végrehajtott ellenőrzések során – valószínűleg az előző évi szigorúbb számonkérésnek köszönhetően is – nem találtunk a gyógyszerfelhasználásra és annak dokumentálására (gyártmánylapok, címkék, állatorvosi megrendelők stb. megfelelősége) utaló szabálytalanságokat. Az előállítók az engedélyekben megadott feltételek betartásával végezték takarmánygyártó tevékenységüket, az abban foglaltaktól nem tértek el.

102

2011.

összes

hónap

Takarmány Békés Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság

Kiszabott bírságok*

Ellenőrzések száma (db) **

előállítás

46

Kistermelői

élelmiszerforgalmazás előállítás és forgalmazás 70

188

Első magyarországi tárolási helyen***

vendégasztal

3

Engedély- Bejelentésköteles köteles Élelmiszer- Étkeztetés- Engedély- Bejelentésköteles köteles Élelmiszer- Étkeztetésélelmiszer- élelmiszer- forgalmazás vendéglátás élelmiszerélelmiszerforgalmazás vendéglátás előállítás előállítás előállítás előállítás 622

195

942

1 001

355

4

30

2

Összesen

Tárgyhónap:

Mind-összesen

391

3 458

Takarmány-ellenőrzési bírság

száma (db)

0

0

összege (Ft)

0

0

Élelmiszer-ellenőrzési bírság

száma (db)

Élelmiszerláncfelügyeleti bírság

száma (db)

2

11

10

23

9

0

55

300 000

3 400 000

3 950 000

7 341 164

1 080 000

0

16 071 164

1

5

2

8

25

0

41

60 000

1 100 000

120 000

1 155 000

2 585 000

0

5 020 000

száma (db)

0

0

összege (Ft)

0

0

száma (db)

0

0

összege (Ft)

0

0

Minőségvédelmi bírság (bor)

száma (db)

0

0

összege (Ft)

0

0

Egyéb bírság (pl.: eljárási)

száma (db)

Szabálysértési bírság

Helyszíni bírság

összege (Ft)

összege (Ft)

összege (Ft)

Figyelmeztetés* (Éltv. 59. §. (6)) (db)

2

Tevékenység korlátozó I. fokú határozatok száma* (db) Egyéb (fentieken kívüli) I. fokú határozatok száma* (db)

1

2

6 2

12

1

3

4

0

8

10 000

70 000

50 000

0

130 000

1

111

0

138

1

299

1

10

33

61

3

1

58

70

40

18

115

111

Tárgyhónapban befolyt bírság összesen

Állatvédelmi bírság

száma (db) összege (Ft)

1 25 000

103

1

1 száma (db)

99

összeg (Ft)

17 436 175

2011.

Tárgyhónap:

összes

hónap

Takarmány

Első magyarországi tárolási helyen*** Engedély- Bejelentésköteles köteles Élelmiszer- Étkeztetés- Engedély- Bejelentésköteles köteles Élelmiszer- Étkeztetésélelmiszer- élelmiszer- forgalmazás vendéglátás élelmiszerélelmiszerforgalmazás vendéglátás előállítás előállítás előállítás előállítás

Összesen

FORGALOMBÓL KIVONT **

TÉTELEK

ELLENŐRZÖTT *

Békés Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság

Kistermelői

Mindösszesen

hazai (száma db)

96

103

243

2

819

203

3 925

1 603

0

0

0

0

0

6 994

tagállami (száma db)

0

7

0

0

4

8

650

197

176

4

67

42

289

1 155

3. országi (száma db)

0

0

0

0

3

0

41

33

0

3

0

0

3

80

Összesen

96

110

243

2

826

211

4 616

1 833

176

7

67

42

292

8 229,000

száma (db)

0

2

1

0

14

35

55

18

0

0

0

0

0

125

mennyisége (t)

0,000

0,002

0,700

0,000

81,494

2,425

0,846

0,056

0

0

0

0

0,000

85,523

száma (db)

4

8

1

1

2

14

mennyisége (t)

0,418

0,008

0,762

0,060

0,822

1,248

hazai

tagállami

3. országi

Összesen

előállítás

élelmiszerforgalmazás előállítás és forgalmazás

vendégasztal

száma (db)

1

0

1

mennyisége (t)

0,010

0,000

0,010

száma (db)

0

2

1

0

14

39

64

18

1

0

1

0

2

140

mennyisége (t)

0,000

0,002

0,700

0,000

81,494

2,843

0,864

0,056

0,762

0,000

0,060

0,000

0,822

86,781

* Az "ellenőrzött" tételek a megmintázott és a dokumentáltan vizsgált tételeket jelentik. ** A mennyiségeket tonnában kell beírni. (pl. 1000 liter=1 t, 1000 db tojás=0,06 t) *** Az itt feltüntetett adatokat NEM kell szerepeltetni a táblázat más oszlopaiban. A táblázat rovataiban SZÁMOKAT kell feltüntetni, a megjegyzést szöveges jelentésben kérjük.

104

Ellenőrzések Járványügyi és állatvédelmi osztály 1.) Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terv (ITNET) kiterjed a következőkre:  a megye területén tartott állatállományokra (beleértve a mézelő méheket és a halgazdaságokat is),  az állati eredetű melléktermék kezelőkre/feldolgozókra az ezen termékeket szállítókra,  élőállat kereskedésekre,  állatrakodókra,  gyűjtőállomásokra, kereskedőtelepekre,  bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség miatt korlátozás alatt levő területén lévő gyűjtőállomásokra és kereskedőtelepekre,  élőállat szállítmányozókra,  állatvásárokra, állatpiacokra,  állatkereskedésekre,  állatmenhelyekre, állatpanziókra,  gyepmesteri telepekre,  keltetőkre,  mesterséges termékenyítő állomásokra,  halkeltetőkre,  méhanyanevelőkre,  műlépkészítőkre,  kísérleti állatokat tenyésztő, tartó, szállító, forgalmazó, felhasználó létesítményekre,  gyógyszer kiskereskedést folytatókra,  közforgalmú gyógyszertárakra,  magánállatorvos gyógyszerfelhasználására,  állatorvosi rendelők gyógyszerfelhasználására. A felügyeleti szerv által előírt és elrendelt ellenőrzések magukban foglalják az úgynevezett kiemelt ellenőrzéseket (Húsvét, nyári és téli) is. Az ITNET ellenőrzési időszaka 2011. április 01. napjától 2012. március 31. napjáig tart. 2011. április hó 1. napján az Igazgatóság által nyilvántartott nagylétszámú állattartási helyek száma: 1903 db. A kockázatbecslésen alapuló tervezett ellenőrzések száma 324 db. Az egyéb a fentiekben felsorolt nem állattartási helyenként szereplő állategészségügyi felügyelet alá tartozó létesítmények száma 381 db. Az elrendelt ellenőrzések száma 116 db. Az ellenőrzések munkatervtől eltérő száma (meg nem valósulása) elsősorban a személyi állomány csökkenésével, a rendelkezésünkre bocsátott felhasználható gépjármű felhasználási kilométer keret lecsökkentett voltával, a munkatársaknak a törzshivatal felé történő jelentési kényszeréből fakadó munkaidő leterheltségével magyarázható. 2.) Kizárólag állatvédelmi témájú tevékenység keretében szakhatósági véleményt 393 esetben adtunk ki az alábbi tárgyakban:  állattartó telepek létesítése,  IPPC engedélye,  bővítés,  állatállományok állami támogatásához szükséges igazolás  pályázathoz szükséges állatjóléti igazolás,  keltetők véleményezése. 105

Állatvédelmi szempontokat is felülvizsgáló helyszíni szemlén a munkatársak 405 alkalommal vettek részt. Szintén állatvédelmi szempontból sertésvágóhidakat 14 esetben, kérődző- és sertésvágóhidakat 6 esetben, baromfi vágóhidakat 4 esetben és keltető üzemeket 4 esetben ellenőriztünk. Állattartó telepek állatvédelmi szempontból történő ellenőrzéseinek száma a következő Nagylétszámú szarvasmarha tartó telep 64 Kislétszámú szarvasmarha tartás 43 Nagylétszámú sertéstartó telep 20 Kislétszámú sertéstartás 55 Fel nem javított ketreces tojótyúk tartó telep 6 Feljavított ketreces tojótyúk tartó telep 4 Alternatív tojótyúk tartás 4 50 egyednél kevesebb tojótyúk tartási hely 5 Tolltépés, tollfosztás 6 Liba- kacstömés 24 Hazai élőállat szállítók részére 16 esetben adtunk ki engedélyt. Állatszállítmányok ellenőrzése (állatvédelem) 2293 esetben történt. Veszélyes állat tartásának ellenőrzése 5 esetben. Gyepmesteri, ebrendészeti telep ellenőrzése 28 esetben. Vándorló cirkuszi menazséria ellenőrzése 1 esetben történt. 3.) Kölcsönös Megfeleltetés ellenőrzései 2011. évben a KM ellenőrzés keretében a következő ellenőrzési számok történtek Juh, kecske 18 Szarvasmarha 30 Sertés 38 Átfogó járványügyi, élelmiszerlánc145 biztonsági ellenőrzés A fenti ellenőrzések mindegyike megvalósult (meg kellett, hogy valósuljon), mivel a felügyeleti szerv által lett elrendelve és kijelölve. Az eljárás során a külön kiadott eljárásrend szerint történt az ellenőrzés, azoknak a szakrendszerbe történő felvitele, lezárt jegyzőkönyv megküldése az állattartó részére és a határozathozatal. 4.) Szarvasmarha ENAR ellenőrzés Önálló szarvasmarha ENAR ellenőrzés a tárgyévben 25 esetben volt elrendelve, de az ENAR ellenőrzések számához szükséges belevenni a szarvasmarha KM ellenőrzések számát is, mivel azok az ENAR ellenőrzést is magukba foglalják. 5.) Élőállat szállítás mélységi (mobilcsoportos) ellenőrzése A korábbi évekhez hasonlóan tervezett havi egy alkalommal megvalósulandó ellenőrzésszám a jelentési évben nem valósult meg, melynek oka a lecsökkent személyi állomány és a rendelkezésünkre álló korlátozott mennyiségű gépjármű kilométer keret. 6.) Lakossági panaszra, bejelentésre történt ellenőrzések száma 62 db. A lakossági bejelentéseket és panaszokat minden esetben kivizsgáljuk, kivéve, ha annak mellőzését jogszabály előírja vagy lehetővé teszi (ugyanazon bejelentőtől általunk már kivizsgált ügyben történt ismételt bejelentés). A lakossági bejelentés, és panaszok kivizsgálási eredményeinek értékelése kapcsán megállapítható, hogy a bejelentések 45%-a megalapozatlannak minősül.

106

A Járványvédelmi és Állategészségügyi Osztály állatszállítással kapcsolatos) bírságok száma 5 db.

által

2011.

évben

kiszabott

(elsősorban

A központi igazgatóság és a területi szervek által az állománynak és az élelmiszerlánc szereplőknek tartott képzések témái és a résztvevők száma Területi szervek képzései felügyeleti szerv által: Továbbképzés

Borászati felügyelői értekezlet (havi) Továbbképzés élelmiszerláncfelügyeleti szakemberek részére Takarmány szimulációs gyakorlat Orosz audit megbeszélés Tudományos tanácskozás OÁIR értekezlet

Képzés megyei szakemberek részére „Képzők képzése” Képzés megyei szakemberek részére

WEB-ENAR értekezlet Országos gyógyszerfelügyeleti értekezlet WEB-ENAR rendszerek, állattenyésztési törvény gyakorlati alkalmazásai Élelmiszer-higiéniai továbbképzés „Képzők képzése” Tudományos tanácskozás

Témakör

Szakmai konzultáció

Élelmiszer eredetű megbetegedések - HACCP Engedélyezési eljárás Orosz állategészségügyi hatóság által végzendő audittal kapcsolatos munkaértekezlet Élelmiszerbiztonság és innováció a tejiparban OÁIR időszakbeli változások és fejlesztések Hatósági Útmutató alkalmazása, jelentések értékelése, élelmiszereredetű megbetegedések, orosz export szemle, ökológiai gazdálkodás, kártevők elleni védekezés Vendéglátóipari termékek előállítása és forgalomba hozatala

WEB-ENAR marhalevél díjtétel emeléssel kapcsolatos értekezlet Állatgyógyszerek, hatóanyagok felhasználásának ellenőrzése Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban Hatósági Útmutató alkalmazása, vágópontok engedélyezése, RASFF Élelmiszerbiztonsági aktualitások a Wessling Hungary Kft. tapasztalatai alapján

107

Időpont

Résztvevők száma

2011.02.03. és azután minden hónapban egy nap

1 fő

2011.03.30.

4 fő

2011.03.22.

1 fő

2011.04.18.

1 fő

2011.05.26.

1 fő

2011.06.01.

1 fő

2011.06.22.

3 fő

2011.07.14.

3 fő

2011.08.30.

1 fő

2011.09.15.

1 fő

2011.09.26.

1 fő

2011.10.20.

4 fő

2011.11.30.

3 fő

Megyei továbbképzések: Téma Megyei értekezlet

Megyei értekezlet

Megyei értekezlet

Megyei értekezlet

Megyei értekezlet

Témakör Élelmiszerbiztonsági továbbképzés, Nemzeti Ellenőrzési Terv Szervezeti változások a Kormányhivatalba tagozódással, állatvédelmi feladatok, élelmiszerbiztonsági feladatok KM ellenőrzések, monitoring program teljesítése, orosz audit, állatgyógyászati készítmények ellenőrzése Élelmiszer-biztonsági továbbképzés Pénzügyi tájékoztatás, állatvédelmi továbbképzés, ketreces tojótyúk tartás, élelmiszer-biztonsági feladatok

Időpont 2011.03.11.

45 fő

2011.04.01.

47 fő

2011.06.21.

57 fő

2011.07.22.

57 fő

2011.11.28.

40 fő

Élelmiszerlánc-szereplőknek tartott megyei képzés: Téma

Élelmiszerbiztonsági konferencia

Témakör Élelmiszerterrorizmusbioterrorizmus; Vajon milyen a mindennapi kenyerünk? Az élelmiszerbiztonsági követelmények betartásának ellenőrzése a vendéglátás területén, az új rendeleti szabályozás tükrében; A veszettség, az elejtett vaddal kapcsolatos élelmiszerbiztonsági kérdések;

108

Résztvevők száma

Időpont

2011.10.28.

Résztvevők száma

67 fő

2.3.7.

A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A

2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

109

2011-ben alapszámon érkezett ügyirat: 2010-ről áthozott, határidőn belül elintézetlen ügyirat: 2010-ről áthozott nyilvántartásban lévő beadvány:

97.769 db 3.440 db 5.182 db

Összességében 2011-ben 106.391 db elintézendő ügyünk volt 2011. december 31-ig ebből lezárásra került 93.472 db ügyirat, azaz az ingatlan-nyilvántartási beadványok 88%-a. Határidő nyilvántartásban 6.079 db, határidőben elintézetlen 6.840 db ügyirattal kezdtük a 2012-es évet. Az ügyiratforgalmi statisztika az előző évekhez képest közel 10 ezer darabbal emelkedett. Ugyanakkor az egyes ügyiratok aránya jelentősen átalakult, az ügyiratok között emelkedett a díjmentesen végzett eljárások száma. Az elsőfokú határozatokkal szemben az elmúlt évben 773 db fellebbezés érkezett. A folyamatban lévő 3 db fellebbezéssel együtt összesen 776 db fellebbezési ügyben kellett eljárnunk. Saját hatáskörben 75 ügy került elintézésre, 7 esetben az eljárás megszüntetésére került sor, 240 esetben helybenhagyó, 428 esetben megváltoztató és 8 esetben megsemmisítő döntés született. A 2012-es évre 18 határidőben elintézetlen fellebbezést vittünk át. 2011-ben 315 bírósági jogorvoslati kérelem érkezett másodfokú határozatainkkal szemben. Az előző évről áthúzódó jogorvoslati kérelmek száma 27, ezért 342 ügyben kellett a bíróságnak döntenie. Ezen ügyek közül a bíróság 28 esetben a keresetet elutasította, 8 esetben megszüntette az eljárást, egy esetben saját hatáskörben került elintézésre a kérelem. A 2011-es évet 305 db folyamatban lévő bírósági jogorvoslattal érintett üggyel zártuk. Legfelsőbb Bíróság 31 esetben, az elsőfokú és másodfokú közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése mellett új eljárásra kötelezet a földhivatalt. Az elintézett ingatlan-nyilvántartási ügyiratok 0.83%-át fellebbezték meg, míg a másodfokú döntés 44%-át támadták bíróság előtt. A fellebbezések száma közel ötszöröse, míg a jogorvoslati kérelmek száma közel 300-zal több mint az előző években érkezett jogorvoslatok száma. A peres eljárások egyértelműen az állami tulajdonban lévő ingatlanokkal kapcsolatos eljárásokra vezethetőek vissza, amelyek MNV Zrt. és a NFA egymás közötti, a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő jogvitán alapulnak. Az év folyamán körzeti földhivatalaink saját adatbázisból 14.163 db tulajdoni lapot adtak ki, melyből 13.919 db-ot (98%) díjkötelesen, míg 244 db-ot (2%) díjmentesen. A 2009-es évvel összehasonlítva közel harmadára esett vissza a papír alapú tulajdoni lap forgalmunk. Takar-Neten keresztül 1.589 db tulajdoni lap került kiadásra. Körzeti földhivatalainkkal 2011-ben is folyamatos konzultációs kapcsolatot tartottunk fenn, amely keretén belül a jogszabályváltozások gyakorlati alkalmazásának megvitatásával az egységes jogalkalmazás kialakítását tűztük ki célul. A jó munkakapcsolat kialakításának is köszönhetően a benyújtott fellebbezések és bírósági jogorvoslati kérelmek többségében a földhivatal számára kedvező döntéssel zárultak. Az évközi jogszabályváltozásokkal összefüggő eljárási szabályok módosulásának gyakorlati alkalmazásában a megyei földhivatal dolgozói napi kapcsolat kialakításával segítették a körzeti földhivatal dolgozóit. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény és a kapcsolódó eljárási rendeletek, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgálgatási díját szabályozó jogszabályváltozásokra figyelemmel a megyei földhivatal munkatársai szorosan együttműködve a körzeti földhivatalnál dolgozó kollégákkal mindent megtettek annak érdekében, hogy a 2011-es évet minél gördülékenyebben tudjuk kezdeni.

110

Célvizsgálatok lefolytatásának, illetve a vizsgálati eredmények közreadásának köszönhetően a biztonsági elemek kezelésével, az adatszolgáltatással, a határidő nyilvántartással és az iktatással, széljegyzéssel kapcsolatos eljárások a helyes jogalkalmazást tükrözik a körzeti földhivataloknál. Kiemelt feladatként értékeljük a Takar-Net előfizetők ellenőrzését, melyet igen jó együttműködéssel végzett a megyei földhivatal ingatan-nyilvántartási osztálya a körzeti földhivatal dolgozóival. A vizsgálat során megyénkben előfizetéssel rendelkező felhasználók 100%-át ellenőrzés alá vontuk, ezen belül az összes polgármesteri hivatal és pénzintézet Takar-Net rendszer használatát megvizsgáltuk. A díjtörvény 2006-os módosítása óta 38.5 millió Ft meg nem fizetett igazgatási szolgáltatási díjak behajtása érdekében indítottunk végrehajtási eljárást, ennek közel 46,36%-a vezetett eredményre. Figyelemmel arra, hogy a közel 21 millió Ft kintlévőségünk még behajtásra vár, ezért az eljárás lefolytatására illetékes adóhatóságokkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Földügyi Osztály A földvédelmi ügyekben 2011. évben a termőföld végleges és időleges más célú hasznosításával kapcsolatban kiadott engedélyező határozatok száma 195 db volt. Kiemelt – főosztályunk által előírt – hatósági munka volt az engedély nélküli más célú hasznosítások hivatalból (határszemle, földmérési munka ellenőrzése stb.) való feltárása, és az eljárás lefolytatása. Az engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatosan 34 ügynél 12 esetben eredeti állapot helyreállítást rendeltük el, míg 22 esetben a más célú hasznosítás folytatásához adtunk ki engedélyt. A 195 engedélyező és 34 engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos földvédelmi határozatból 8 határozat ellen érkezett fellebbezés. A fellebbezési eljárásokban 2 esetben az első fokú határozatot megváltoztattuk, 4 esetben az első fokú határozatot – új eljárásra utasítással – megsemmisítettük, míg 2 esetben az elsőfokú eljárást helyben hagytuk. A földvédelmi járulékok és bírság követelések és befizetések nyilvántartása, a befizetések ellenőrzése A földvédelmi járulékot és a földvédelmi bírságot megállapító jogerős határozatok a megyei földhivatalhoz kerülnek megküldésre. A jogerős és végrehajtható határozat alapján készített követelés listát havonként a befizetések teljesítését ellenőrizzük. A be nem fizetett földvédelmi járulékok és bírságokról a költségvetési főosztály által, és a megyei földhivatal által késztett listáról a jogos követelésekkel kapcsolatos végrehajtási intézkedéseket az első fokú földhivatalok végzik. A behajtással kapcsolatosan az első fokú önkormányzati adóhatóságokkal zömében jó a kapcsolat. Az elmúlt évben 69 esetben küldtek ki földhivatalaink felszólítást a fizetési kötelezettség teljesítésére és keresték meg az illetékes adóhatóságot a behajtással kapcsolatos végrehajtási eljárás megindítására. A kincstári mérlegkészítéshez adatszolgáltatást, az adósok minősítését, a negyed évenkénti analitikus adatszolgáltatást is osztályunk feladata. A 2011. évben teljesített befizetések összege 38.096.560,- Ft. A be nem fizetett földvédelmi járulékok és bírságok összege 2011. december 31-én – 52 ügyben – 20.264.570,- Ft volt. Földhasználati nyilvántartás A 2011. év során a földhasználati nyilvántartásba vétel iránt benyújtott 10.684 db szerződés és bejelentések zöme egy-egy nagy bejelentési hullámmal (gazdasági év végén, szerződések lejárta stb.) érkezett a földhivatalokhoz. A nagyszámú bejelentés feldolgozása ilyenkor nagy terhet ró a földhivatalokra. A gázolaj jövedéki adó visszatérítéshez és egyéb ügyekben szükséges adatszolgáltatással kapcsolatos megkeresések száma 7.217 db volt. A földhasználati ügyekben hozott határozatok ellen 8 esetben érkezett fellebbezés (ebből 6 határozat helybenhagyásra került, egy

111

ügyben új eljárás lefolytatására utasítottuk az elsőfokú földhivatalt, a határozat megváltoztatására egy esetben került sor), amelyet 3 esetben követett bírósági felülvizsgálati kérelem. Határszemle A kötelező általános határszemle hatósági ellenőrzés a főosztályunk utasításra 2011. évben júliustól a parlagfű ellenőrzéssel célirányosan együtt lett megtartva. A határszemlét a megye 468.698 hektár területének 23 százalékán végeztük el. Hasznosíthatatlan terület 195 hektár nagyságú volt. A földhasználati nyilvántartási bejelentés és a támogatási rendszer arra ösztönzi a tulajdonosokat, hogy a művelési ágváltozásokat bejelentsék, ennek ellenére 34 eltérést tártunk fel. Parlagfű ellenőrzés A veszélyeztetettségi térkép hiányában a megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságnál 2011. június végén kezdeményeztük az útvonaltervek készítéséhez az egyeztető tárgyalást, melyen a felügyelők és a földhivatali mezőgazdászok beosztását két hétre elkészítettük. Az egyeztetéseket az útvonaltervre vonatkozóan két hetenként megismételtük. Ebben az évben is a figyelem felhívásokra fektettünk a nagyobb hangsúlyt. A földhivatali gépkocsikra már a 26. héten kihelyezett „parlagfű ellenőrzés” matrica, nagy hatást váltott ki, lakossági bejelentéseket gerjesztett különösen belterületeken. Július 4-től a megyei és a körzeti földhivatalok munkatársai - 2 hetenkénti útvonalterv alapján helyszíni ellenőrzéseken két szakaszban végezték a parlagfűvel fertőzött területek kiszűrését. Az első körben a nem művelt területek ellenőrzésére került sor a 8 földhivatali körzetnél. Legelőször azokra a településekre fókuszáltunk, melyek az elmúlt években is a legfertőződöttebbek voltak. Az országos parlagfű nyilvántartó térinformatikai rendszer adatai szerint 196 fertőzött foltot szűrtünk ki 79 hektár 3247 négyzetméter területtel. A foltok – hasonlóan az elmúlt évekhez – a megye területén szórtan helyezkednek el. Az utóbbi évek ellenőrzési tevékenysége, ill. a figyelem felhívás, a média tevékenysége következtében a gazdálkodók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a védekezésre. Egyre több helyen kaszálják az utakat, táblaszéleket. Több helyen találkoznak az ellenőrzést végző kollegák motoros kaszával dolgozó földhasználókkal is. A fertőzött területek nagy része idén a tarlók és a napraforgó táblák közül kerül ki. A bemért területek közel fele tarlón volt. Ezen utóbbi esetében a késői tarlóhántás, ill. a tarló nem kellő gondozása rendszeresen előforduló probléma, amely a földhasználók nagyobb odafigyelésével megoldható lenne. Az ellenőrzéssel töltött napok száma 158 volt. Körzetenként 1-1 fő, a megyei földhivataltól 1 mezőgazdász vett részt a helyszíni szemléken, akik elsősorban a parlagfű tömeges előfordulást jelző területek helyszínelését végezték. A technikai, informatikai háttérrel kapcsolatban elmondható, hogy 2011. évben az információáramlás a hatóságok között zökkenőmentes volt. A felderítést technikai feltételei (kézi számítógép, fényképezőgép, terepjáró gépkocsik) biztosítottak voltak. A jövőben azonban ezen eszközök fokozatos cseréje indokoltnak látszik a fokozott használatból adódóan.

112

2.3.8.

A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁRI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A

2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

113

I. Pénzbeli ellátási és ellenőrzési szakterület 1. A szakterület feladatellátásának rövid bemutatása A Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály feladatai közé tartozik az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján a pénzbeli ellátások, baleseti táppénz, utazási költségtérítés iránti igények, méltányossági pénzellátások, valamint az egyszeri segélykérelmek elbírálása, folyósítása, az ezzel összefüggő adatszolgáltatások megadása. Ellátja a társadalombiztosítási kifizetőhelyek létesítésével, megszüntetésével összefüggő feladatokat, ellenőrzi a társadalombiztosítási kifizetőhelyek pénzbeli ellátásokkal, baleseti ellátások megállapításával, folyósításával, elszámolásával, azok nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos kötelezettségeit, továbbá a kifizetőhelyet nem működtető foglalkoztatónál a társadalombiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatszolgáltatások teljesítését. 2. Statisztikai adatok, mutatószámok alapján a szakterület 2011. évi tevékenységének bemutatása 1. A pénzbeli ellátási és az utazási költségtérítés ellátások ügyintézésével kapcsolatos statisztikai adatok:

Munkafolyamat

mérőszám megnevezése

mérőszám mérőszám időszak mértékegység

Összesen

Iktatás

iktatások száma

év

db

54947

Új igény számfejtése Folyó igény számfejtése Számfejtéssel kapcsolatos levelezés Utalás Első fokú határozatok kiadása

igényszám igényszám kimenő levelek

év év év

db db db

5810 16530 19668

utalásszám határozatok száma

év év

tétel db

22340 1143

"Táppénz 1/3" határozatok kiadása

határozatok száma

év

db

3890

105 Tájékoztatás levelek száma év db 14 Külföldi gyógykezelési költség Igények száma év db térítése 25495 Utazási költségtérítés utazási utalvány év db 24504 Utazási költségtérítés utalás utalásszám év tétel 20 Méltányosságból igényelt kérelem száma év db pénzbeli ellátások 3087 Adatszolgáltatás teljesítése kimenő levelek év db 18551 Ügyfélszolgálati tevékenység ügyfelek száma év fő Megjegyzés: Az „I. fokú határozatok kiadása” sorában csak a tényleges döntések száma van feltüntetve, a hiánypótló végzéseké nem (azok a számfejtéssel kapcsolatos levelezés adatokban szerepelnek). 2011-ben 2 kereset érkezett, az egyik kereset üzemi baleseti ellátással, a másik kifizetőhelyi ellenőrzést követő fizetési meghagyással volt kapcsolatos.

114

2011-ben 1 nyert (kifizetőhelyi ellenőrzést követő fizetési meghagyás), 1 vesztett ügy került feljegyzésre. Pénztárunkhoz küldött közérdekű bejelentés száma 2011. évben 3, melyek közül egy bizonyult megalapozottnak. Ügyfeleink 14 alkalommal éltek panasszal, ebből jogos 4, jogtalan 10. Fellebbezések száma 2011. évben 54 db. volt, melyből az Országos Egészségbiztosítási Pénzár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya felé továbbítva lett 32 db. A felterjesztett ügyekben helybenhagyó határozat lett kiadva 29, megsemmisítő 1, megváltoztató 2 esetben. Békés Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervéhez 2011-ben 1.343 db segélykérelem érkezett be, a 2010. évről áthozott kérelmek száma 44 db. Az éves segélykeret 20.500.000,- forint volt, amely teljes egészében felhasználásra került. A beérkezett kérelmeknél 814 esetben állapítottunk meg segélyt, az átlagos kiutalt összeg: 25.215,Ft. Elutasító határozat 512 darab született. Hatáskör-, illetve illetékesség hiánya miatti áttételre 16 esetben került sor. A kérelmek döntő többségénél az elutasítás oka az, hogy magas az 1 főre jutó jövedelem (a jövedelemhatár ugyanis 2008-óta változatlan: egyedülálló esetében 71.250,- Ft, míg család esetében 57.000,- Ft), továbbá nem éri el a gyógyszerköltség a jövedelem meghatározott százalékát. Hivatalunkhoz 2011. évben 24.399 adatkérés került iktatásra, érintett személyek száma 61.839 fő. A Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály által végzett ellenőrzések száma összesen 159 db volt, melyből 63 esetben átfogó, 8 záró, 14 téma és 3 cél ellenőrzésre került sor. Elintézett ügyiratok száma 638. db. A Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály keretében történik a statisztikai feladatok ellátása. A kifizetőhelyek tájékoztatás mind telefonon, mind írásos formában megtörtént a statisztikai változásokkal kapcsolatosan. Jelentős problémát jelent a hibás jelentések magas száma. 3. A 2011. évi jogszabályváltozások hatása a feladatellátásra. – – – –

– –

A 2011. január 01-től történt jogszabályváltozások az érdeklődők számának növekedését eredményezték. Szaporodtak az Európai Unióban történő munkavégzéssel kapcsolatos érdeklődések is. (Mi számít biztosítási időnek, mikor jogosult ellátásra.) Új feladatként jelentkezett 2011. január 01-től az adóértesítők havonta történő továbbítása a biztosítottak felé. A pénzellátási igényeket az OEP honlapján lévő nyomtatványok elektronikus kitöltésével lehet benyújtani kinyomtatva, vagy ügyfélkapun keresztül az előzetes regisztrációt követően. Amennyiben a foglalkoztató a korábban használatos nyomtatványon nyújtotta be az igényt hiánypótló végzéssel szólítottuk fel a munkáltatót a jogszabályban előírtak betartására. A családi kedvezmények igazolása jelentős plusz terhet rótt az osztályra. Az OEP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya által kiadott tájékoztatók kiküldése a kifizetőhelyek részére is az osztály feladatait növelték, tekintettel az év közben bekövetkezett változásokra.

115

4. Eredmények Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 11-58/2/2010. sz. ügyiratában elrendelte az öt éven túli ellenőrzési fordulóval nyilvántartott kifizetőhelyek átfogó ellenőrzését. Az elévülési időszakon belül el nem végzett ellenőrzések oka Békés megyében 2009. évre volt visszavezethető Ebben az évben 17 db nagy létszámú alkalmazottat foglalkoztató lett leellenőrizve, melyek a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartoztak. 2011. évben ledolgozásra került az elmaradás, 2011. december 31-én öt éven túl ellenőrzött kifizetőhely a megyében nem volt. 2011. évben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 10043/2011. sz. alatt témaellenőrzést rendelt el. A témaellenőrzések 2011.09.15.-2011.11.30. között kerültek végrehajtásra 13 kifizetőhelynél és 10 kifizetőhelyet nem működtető foglalkoztatónál. A kifizetőhelyet működtető foglalkoztatóknál a revízió során az ellenőrzött tételek vonatkozásában észrevételünk nem volt, a kifizetőhelyek a jogszabályváltozásokat megfelelően követték, a változásokat igényelbírálás során jól alkalmazták. A kifizetőhelyet nem működtető foglalkoztatóknál 38 biztosítási jogviszonnyal, 2 jövedelemigazolás kiadásával összefüggő észrevételünk volt, így 7 munkáltató felé kötelezés lett kiadva. A napi feladatok ellátása során osztályunk jól kiépített munkakapcsolattal rendelkezik a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósággal, Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelőséggel, Magyar Államkincstárral, NAV-val, az OEP Dél-alföldi Területi Hivatalával, valamint az - ide vonatkozó eljárási rendet betartva – napi kapcsolatban áll az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztályával. 2011. évben is kiemelt feladatként kezeltük a jogszabályok napra kész követését, amely elengedhetetlen a pénzbeli ellátások, ellenőrzések elvégzéséhez. Törekszünk arra, hogy a hivatalunk működésével elsősorban a biztosítottak legyenek elégedettek, de erre törekszünk a velünk kapcsolatban álló intézmények vonatkozásában is. Nagy hangsúlyt fektettünk az ügyfélfogadás és az ehhez kapcsolódó ügyintézések, ügykezelések szakszerű, pontos, polgárbarát lebonyolítására.

II. A nyilvántartási szakterület munkájának bemutatása 1. Jogosulti bejelentések: A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. Törvény 16.§ (1) bekezdésében felsorolt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak bejelentései rendeződtek. Pl. a ’hajléktalan” személy bejelentését a Tbj. 44/A. § (10) pontja szerinti intézmények vezetői teljesítik. A feladatellátás folyamatos, hátralékmentes. 2. Biztosítotti bejelentések tekintetében a keresett jelentések köre változott-e: Az okirati bizonyítási eljárások száma 2011. évben: 834 db. A „piros lámpás” esetek száma jelentősen emelkedik azokban az időszakokban, amikor egy nagyobb kört érintően régiósítás, vagy „vissza megyésítés” történik. (MÁK, MÜK). 2011-ben a munkaügyi központok régiós szervezetből újra megyék lettek, így e körben jelentősen megemelkedett a rendezetlen jogviszonyok száma. A munkáltatók a jelzéseinkre gyorsan intézkednek az elmaradt jelentés pótlásáról. A MÜK és a MÁK másnap küldi a hiányzó jelentést. Tekintettel arra, hogy a BSZJ

116

Scan programból a megyének nincs lekérdezési lehetősége, így nem tudjuk pontosan megmondani, hogy mely jelentésre kötelezettel szemben kellett az eljárásokat indítani. OEP leválogatás lehetséges. 3. Külső szervektől érkező megkeresések: A külső adatszolgáltatás tipizált adatszolgáltatási felülete nem hozta a hozzáfűzött reményeket. Hátránya, hogy nem lehet módosítani a kísérő levelet, ha valami kimaradt az adatkörből, újra kell iktatni az ügyiratot. Hiányoljuk még, hogy a levélben nincs jogszabályi hivatkozás. Az önálló bírósági végrehajtók és az önkormányzatok adatkérései dominálnak. Az önkormányzati adatkérések a duplájára emelkedtek egy év alatt. Emellett jelentősen növekedett az adóhivataltól érkező adatkérések száma. éves összes éves éves összesen fő Adatkérők 2011 iktatás összesen fő 2010 Önálló, bírósági vh NAV

14931 776

14931 1455

12536 14

önki adóhat.ok illetékhivatalok vám és pénzügy rendőrség bíróságok ügyészség büntetésvh. szervei nemzbizt. szolg.ok mügyi igszervek települési önk.ok eü szolgáltatók felszámolók MÁK munkáltatók ig.ügyi szakértő magánszemélyek nyugdíjbiztosítás Összesen

2549

36820

18365

3 440

3 985

367 2478

28

84

40

42 3 29 96

63 13 30 2317

39 124 17128 oep legyűjtés 3005

121 38 19056

121 38 56860

79 43 54218

4. TAJ kiadások száma: A feladatellátáshoz rendelt informatikai rendszer nagy figyelmet fordít az adatvédelemre, az adatbázisban végrehajtott munkálatok naplózásra kerülnek. A feladatellátás folyamatos, hátralékmentes. Összehasonlító adatok 2010 – 2011. évről: 2010 2011 újszülött 2797 2851 másodlat 3308 2956 névváltozás 1186 1156 első kiadás külföldi 336 292 alkalmi munkavállalók 688 360 adatmódosítás 1317 1330 elhunytak 754 753 10058 10026 Összesen: 117

Az éves ügyiratszám összességében, lényeges mértékben nem változott, mégis jól látható a kiugró növekedés az alkalmi munkavállalók körében. 328 fővel több külföldi alkalmi munkavállalói TAJ igény érkezett. Továbbá örvendetes, hogy megyénkben 54-gyel több TAJ-t adtunk ki újszülötteknek, az előző évhez képest. Míg az elvesztésnél 352 darabbal kevesebb igény érkezett be, ami az emberek szűkösebb anyagi lehetőségének is betudható. TAJ kiadáshoz kapcsolódóan 270 darab költségmentességi kérelmet bíráltunk el az év folyamán. III. Nemzetközi és uniós ügyek (a megyénél a nyilvántartási szakterületen belül) 1. 2011-ben kiállított nyomtatványok száma eset-típusonként: - KE 001: 30 db - A 1: 574 db igazolás magyar biztosítási kötelezettség fennállásáról - E 104: 27 db biztosítási, helybenlakási idők igazolása - E 106: 1 db igazolás más tagállamban élő magyar biztosított részére - E 107: 6 db - E 108: 15 db - E 109: 0 db - E 115: 42 db keresőképtelenség igazolás - E 118: 25 db - E 121: 3 db igazolás más tagállamban élő magyar nyugdíjas részére - E 123: 2 db - E 126: 21 db - EU Kártya: 12500 db - EU Kártya helyettesítő: 189 db 2011-ben beérkezett nyomtatványok: BE 001: 5 db E 104: 73 db * E 106: 217 db E 107: 12 db E 108: 104 db E 109: 4 db E 115: 1 db E 118: 1 db E 121: 58 db E 123: 0 db E 126: 5 db * a 73 db nyomtatványból néhány db ténylegesen külföldről beérkezett, amelyet nekünk kellett megválaszolni, de nagy része, legalább 60 db az általunk kiállított igazolás. Ha az ügyfél kér magyar biztosítási idő igazolását kinti biztosítója felé, technikailag beérkező nyomtatványként rögzítjük, mintha az adott külföldi biztosító kérte volna, a válasz részben pedig leigazoljuk a jelenlegi vagy korábbi magyar biztosítási időt. 2. 2011-ben külföldi biztosító terhére bejegyzett jogosultságok száma: BE 106: 217 db BE 121: 58 db A jogviszonyok bejegyzése: a nyomtatványon feltüntetett főbiztosított bejegyezhető, amennyiben TAJ számmal rendelkezik, de nincs érvényes jogosultsága, vagy van, de az nem kapcsolódik keresőtevékenységhez, munkaviszonyhoz vagy nyugdíjas jogviszonyhoz. Erre való tekintettel a BSZJ rendszer adatait figyelembe véve jegyezzük be a jogosultságot. Amennyiben TAJ számmal nem

118

rendelkezik, először intézkedünk a TAJ kiadásról. Ez esetben a bejegyzés kezdő dátuma a TAJ kiadás napja; amennyiben rendelkezett a bejegyzéssel össze nem férő jogosultsággal, annak megszűnését követő nap; de egyébként a nyomtatványon feltüntetett jogosultság kezdődátum. Családtagok bejegyzése: Bejegyzett esetszám: 25 fő Minden E 106-os nyomtatvány beérkezésekor levelet küldünk a biztosított magyar lakcímére, s határidő megadásával nyilatkoztatjuk a bejegyezhető családtagokról. Amennyiben a nyilatkozat visszaérkezik, aszerint és a BSZJ adatai szerint döntünk a családtagok bejegyzéséről, ha a nyilatkozat nem érkezik vissza, csak a főbiztosított kerül visszaigazolásra. 3. Közreműködés az államközi elszámolási viták rendezésében és a megtérítési eljárások nemzetközi vonatkozásában: Az államok közötti elszámolás az OEP illetékes Főosztályán történik, számlarendezési vita tisztázása érdekében a NEU Főosztály 2011-ben 3 alkalommal kért be szakigazgatási szervünktől nyomtatvány másolatokat, összesen 27 db E 106, E 121 és E 108 nyomtatványt. Külföldön bekövetkezett keresőképtelenség: BE 115: 1 db Magyar biztosított más tagállambeli tartózkodása alatt keresőképtelenné vált, ezt igazolja a külföldön kiállított E 115-ös nyomtatvány. Az Eform programban való rögzítése után értesítjük a biztosítottat, amennyiben munkáltatója kifizetőhely, azt is. A 2011-ben beérkezett 1 db nyomtatvány azt igazolta, hogy a magyar biztosított Angliában a vártnál korábban iker babákat szült. Az ügyfelet és munkáltatóját értesítettük3 esetben nem érkezett meg a más tagállamból kért E 115. Az E 115-ös nyomtatványt annak a tagállamnak az illetékes biztosítója állíthatja ki, ahol a keresőképtelenség bekövetkezett és emiatt egészségügyi ellátás történt; ezért az E 115-ös nyomtatványt megkértük Görögországból, Romániából és Franciaországból. Görögországból és Romániából válasz nem érkezett, Franciaországból kaptunk egy olyan választ, hogy nem adnak, mert az már nem kötelező. Állásfoglalást kértünk az OEP NEUF-tól, aki informált arról, hogy a 883/04/EK rendelet hatályba lépésével az E 115-ös nyomtatvány kiállítása már valóban nem kötelező. Magyarország és néhány tagállam továbbra is kiadja kérelemre az E 115-ös nyomtatványt, de a tagállamok többsége nem. Főosztályunk javaslata szerint, amennyiben az ügyfél által bemutatott dokumentum hiteles keresőképtelenségi igazolás, akkor az elfogadható E 115 nélkül is. Véleményünk szerint mindhárom esetben elfogadható volt az igazolás (Franciaországban lábtörés, Romániában közlekedési baleset, Görögországban vakbélgyulladás – mindháromnál kórházi igazolások) Két esetben kifizetőhely, egy esetben pedig a foglalkoztató székhelye miatt másik megyei Szakig. Szerv volt az illetékes, így pénzbeli ellátás nem volt. 4. Külföldön igénybe vett egészségügyi szolgáltatások utólagos megtérítése: Harmadik államban igénybe vett, sürgősségi ellátások: 18 db, kiutalt összeg: 330.100.- Ft. EGT tagállamban igénybe vett szükséges ellátás: KE 126: 21 db EGT tagállamban igénybe vett, tervezett ellátások: kizárólag OEP hatáskörben. Költségek meghatározása, kiutalás módja utólagos megtérítés esetén: Amennyiben a Magyarországon biztosított személy egy másik tagállamban való ideiglenes tartózkodása alatt orvosilag szükséges egészségügyi szolgáltatást vett igénybe és az érintett személy

119

nem rendelkezett EU Kártyával, az igénybe vett egészségügyi szolgáltatásért közvetlenül a külföldi egészségügyi szolgáltatónak köteles fizetni. Az eredeti számla és a kiegyenlítésre vonatkozó igazolás benyújtásával az ügyfél a lakóhely szerinti Szakig. Szervtől kérheti költségei megtérítését. EGT tagállamban EU kártya nélkül igénybevett ellátás esetén a Pénztár a külföldi biztosítótól E 126 nyomtatványon megkért információk alapján azt az összeget fizeti ki, amelyet visszaigazolnak. Az „azonos elbírálás elve” alapján: Azon ellátásokért, melyekért a helybeli biztosítottaknak is fizetni kell, a magyar biztosítottaknak is ugyanannyit kell fizetni, s az utólag sem téríthető vissza. EU Kártya nélkül igénybe vett szolgáltatásoknál azonban nincs azonos elbírálási kötelezettség és a szolgáltató az ellátásért ún. „piaci árat” érvényesíthet. A számla és az E126-on visszaigazolt összeg közötti különbözet nem téríthető meg. Jogosultság vizsgálat után E 126-os nyomtatványon az igazolások másolatának mellékletével megkeressük a külföldi összekötő (fő)biztosítót, ezzel egyidejűleg az eljárást végzéssel felfüggesztjük a nemzetközi jogsegély eljárás időtartamára. A visszaigazolás alapján feljegyzést készítünk a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály részére, akik az E 126-os nyomtatvány válasz részében közölt összeget az igénybevételkor érvényes nemzeti banki középárfolyamon forintban átszámítva utalják az ügyfél részére, kérelme szerint lakcímére, vagy számlaszámára. Az átadással egyidejűleg levélben értesítjük az ügyfelet arról, hogy megérkezett az E 126-os nyomtatvány, közöljük a visszaigazolt összeget és azt, hogy intézkedtünk az utalásról. Amennyiben nincs visszatéríthető összeg, erről elutasító határozatot hozunk. 5. Biztosítási kötelezettség elbírálása a Tbj. vhr. 23-26. § alapján: Esetek száma: A 1 – 574 db. Munkavállalók kiküldetése: Az OEP NEU Főosztály által rendszeresített adatalap kitöltésével, a kért adatok közlésével a foglalkoztató nyilatkozata alapján. Kiküldetésnél a magyar jog alkalmazandó jogként való meghatározásának feltétele, hogy a kiküldő munkáltató jelentős gazdasági tevékenységet folytasson belföldön és a belföldi tevékenységet legalább 6 hónapja végzi. Jelentős belföldi gazdasági tevékenység akkor áll fenn, ha a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a belföldi és a külföldi gazdasági tevékenység folytatása során foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri, vagy a belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli aránya elérte a 25 százalékot. A jelentős belföldi tevékenységnek mindemellett a munkavállalók kiküldetése során folyamatosan fenn kell állnia. A munkavállaló kiküldetésének feltétele a kiküldetés kezdőnapját közvetlenül megelőző 30 nap biztosítási idő megléte. Probléma szokott lenni: a foglalkoztató újonnan jött létre és máris kiküldetésbe küldené munkavállalóit, néhány főt foglalkoztató munkáltató esetén mindenkit ki akar vinni, vagy nincs előző 30 nap biztosítási idő. Párhuzamosan végzett tevékenység kérelmünk nem volt. Igazolás visszavonás 2011-ben nem volt. Korábban egy esetben (2009) vontuk vissza egy foglalkoztató 14 kiküldött munkavállalójára vonatkozóan kiadott E 101-es nyomtatványokat, mert egy újabb igény kapcsán derül ki, hogy a kiküldetési időtartam alatt munkavállalóinak munkaviszonya megszűnt, munkanélküli ellátást vettek igénybe, majd ismét visszavette őket. Nem felelt meg a foglalkoztató annak a kritériumnak, hogy a munkavállalók jogviszonyát folyamatosan fenntartja a

120

kiküldetés alatt s a járulékokat fizeti. Ezért mindig felhívjuk a foglalkoztatók figyelmét arra, jelentsék be, ha egy kiküldetés korábban véget ér. Újabb kiküldetés esetén pedig elbírálásra kerül, hogy ha eltelt 60 nap, ismét kaphat 2 évre, de ha nem, akkor a korábbi kiküldetési időtartam végéig. 6. EU Kártya visszavonás: 41 db BE 106-os nyomtatvány esetében fordul elő. A nyomtatványon feltüntetett személy más tagállamban biztosított, így az a tagállam adhat neki EU Kártyát is, a még érvényes magyar EU Kártyát be kell vonni. A nyomtatvány beérkezésekor előzményezés során kiderül, ha van érvényes magyar EU Kártyája. Mikor nyilatkozatot küldünk a bejegyezhető családtagokra vonatkozóan, arról is tájékoztatjuk, hogy a magyar EU Kártya érvényessége az E 106-os nyomtatványon közölt jogosultság kezdődátumát megelőző nappal korlátozásra kerül, tovább nem használható, s azt juttassa vissza a szakigazgatási szervhez. Jellemzően a kártya nem érkezik vissza, de az ügyfelek tájékoztatva vannak arról, hogy nem érvényes tovább, és a programban korlátozva van az érvényessége. 7. Biztosítotti panaszok külföldi ellátásokkal kapcsolatban: Ritkán fordul elő, általában az ügyfelek – ha kapnak - ki tudják fizetni a számlát, s így egyszerűbb az ügyintézés, van mód az utólagos megtérítésre. KE 126-on az adott tagállami biztosító meghatározza a visszafizethető összeget. Ritkán van elutasító válasz, hogy nincs téríthető összeg. Előfordult, hogy a nagy összeg miatt az ügyfél részletfizetési engedményt kapott Hollandiában a kinti biztosítótól, s az aktuális részletek megfizetése után mi is részletekben térítettünk neki. 2009-ben nagy összegű számla miatt állítottunk ki utólag kártyahelyettesítő nyomtatványt, s kerestük meg a francia biztosítót és az egészségügyi intézményt. Az ügyfél sürgősségi ellátást vett igénybe, érvényes EU Kártyája volt, a nagy összegű számlát utólag kapta, s nem tudta kifizetni. Válasz a mai napig nem érkezett. 2008-ban az OEP NEUF közreműködött a kártyahelyettesítő nyomtatvány utólagos elfogadása érdekében egy olasz és egy német esetben, válaszról viszont azóta sem tudunk. Probléma egyes országok esetében – Románia, Görögország, Olaszország – közreműködés hiánya / több éves ügyintézési idő. Pl.: Egy kifizetett, rendezett számla ügyében kerestük meg a román biztosítót még 2009-ben, KE 126-on kellene a visszafizethető összeget meghatározniuk, a levelet „TV” átveszik, de nem válaszolnak. 2011-ben is kiküldtük, sürgetéssel, átvették és azóta sem válaszoltak. Olaszországból két olyan KE 126 esetünk volt, hogy 3 év után válaszolták meg. Görögországból, Romániából semmilyen válasz nem érkezett (E 115- kérésre). 2011-ben egy utólagos megtérítés ügyben volt 1 db fellebbezés, melyben határidő be nem tartás miatt elutasító határozat született. Egészségügyi szolgáltatásról nem is kapott számlát, a hazajutás költségeit szerette volna megtéríttetni. Németországi munkavégzés közben eltört a lába, s a kórházi ellátás után Dortmundból Kolozsvárra személyszállító repülővel utazott, majd oda felesége ment érte autóval s szállította Magyarországra. Benyújtotta a repülőtéren kapott számláját, felesége tankolásról szóló nyugtáját s a román útdíjat igazoló nyugtát, s kérte útiköltségeinek megtérítését.

121

IV. Ellátási pénzügyi és számviteli terület 1. 2011. évi kiadások és bevételek teljesítésének bemutatása 1.1. Kiadások Kiadások megnevezése 1 Terhességi gyermekágyi segély Táppénz Gyermekápolási táppénz Baleseti táppénz Egyszeri segély Gyermekgondozási díj Kifizetőhelyet megillető ktg. tér. Utazási költségtérítés Utazási költségtérítés utalvány Postaköltség Egyéb kiadások Üzemi baleset költségtérítése Külföldi sürgősségi gyógykezelés

ITP 2000 243.297 452.235 11.854 40.776 749.458

KIFELL 106.612 263.770 12.943 40.357

e Ft Egyéb

20.500

275.902

6.996

281.206

4.335 30.397 486 101 354

Egyéb kiadások tartalmazzák E. alapot terhelő behajtás nyilvántartásba vételi díját, követelések nyilvántartásba vételi díját, perköltség és peres eljárásokkal kapcsolatos kiadásokat. 2011. évben beérkező sima levelek 37.523 db, ajánlott levelek 32.592 db, kimenő levelek sima 32.592 db, míg ajánlott küldemények 33.475 db volt. 1.2. Bevételek

e Ft

Megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatás fizetése Jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás tőke Jogalap nélkül felvett munkáltatói tőke Jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás járulékos költsége Jogalap nélkül felvett munkáltatói járulékos költsége Mulasztási bírság ellenőri Mulasztási bírság nyilvántartás

671 672 1.806 61 223 329 1.387

Jelenleg pénzellátási területről 76, ellenőrzési területről 223, a nyilvántartási területről 332 követelésünk van nyilvántartva. Bevételünk 2011. évben jogalap nélkül felvett ellátásokból és bírságokból 4.478.382,- Ft lett. 2011. évben az önkormányzatok megkeresése alapján 9716 db szakhatósági állásfoglalás lett kiadva. Keretmódosító kérelmek 378 db. Kiadott közgyógyellátási igazolványok száma 9728 db, ebből alanyi 5356 db, normatív 2997 db, méltányos 1375 db. Elutasított kérelmek száma 1025 db. Kiküldött hiánypótlások száma 174 db. Az OEP-re felküldött szakhatósági állásfoglalások fellebbezés miatt 36 db. Békés megyében jelenleg érvényes közgyógyellátási igazolványok száma 21095 db. A méltányossági közgyógyellátási igazolványok analitikus nyilvántartása vezetve van, az önkormányzatok a térítési díjakat befizetik. Méltányossági közgyógy térítés a 2011. évben 35.408.130,- Ft volt, visszautalás 310.074,- Ft volt, mely túlfizetésből, vagy elhalálozás miatt keletkezett. Egyenleg: 35.098.056,- Ft. 2011. december 31-én a bevételi függő, átfutó, kiegyenlítő számlák az alábbi tételekből álltak:

122

Visszaérkezett táppénz: Visszaérkezett útiköltség: Egyéb függő:

121.200,- Ft 79.605,- Ft 118.805,- Ft

Egyéb függő bevételek az OEP részére befizetett baleseti és egészségügyi szolgáltatók térítése, melyet 2012. január hónapban az OEP részére átutaltunk. 1.3. 1.3.1.

Követelések, kötelezettségek, 0. számlaosztály bemutatása Követelések állománya 2011.december 31-én  Jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátások előző évi állománya 2.791.846,- Ft  Jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátások tárgy évi állománya 1.549.171,- Ft

1.3.2.

Kötelezettségek állománya  Tárgyévet követő évet terhelő egyéb szállítói kötelezettség 1.521.846,- Ft, mely tartalmazza a Magyar Posta Zrt. és a Körös Volán Zrt. 2011. december havi teljesítésű számláinak az összegét.

1.3.3.

0. számlaosztály bemutatása  03331 Rövidlejáratú követeléssel kapcsolatos járulékos költségek: Ft Pénzbeli ellátás jár. ktg. előző év 387.904 Pénzbeli ellátás jár. ktg. tárgyév 94.172 Ellenőrzés e.é. bírság 3.035.833 Ellenőrzés t.é. bírság 110.000 Munkáltatói jogalap.fe. jár.ktg. e. év 31.835 Munkáltatói jogalap.fe. jár.ktg. t. év 195.352 Nyilvántartás 3.987.500 Összesen: 7.842.596  

0381 Önkormányzatok által be nem fizetett közgyógyellátási igazolvány térítési díja méltányossági alapon 482.688,- Ft 0481 Önkormányzat által befizetett közgyógyellátási igazolvány térítési díjának túlfizetéséből adódó kötelezettségek 57.516,- Ft

1.4. Adatszolgáltatások A havi egyeztetési feladatok végrehajtását követően a havi pénzforgalmi jelentéseket, bank nyitó és záró kivonatát határidőre teljesítettük az OEP felé. KTK egyeztetőnk egyezik a Magyar államkincstár kimutatásával. 1.5. Leltározási és értékelési feladatok A 2011.évi leltározási ütemtervben megfelelően 2012. január 31-ig elvégeztük a követelések, kötelezettségek leltározását. Leltár eltérés nincs.

V. Ügyfélszolgálati iroda Gyula 1. A szakterület feladatellátásának rövid bemutatása A gyulai Ügyfélszolgálati Iroda az EPSZSZ székhelyén kívüli munkavégzési helyen működik, és meghatározott szakterületen lát el ügyintézési és ügyfélszolgálati tevékenységet önálló szervezeti egységként.

123

A kötelező egészségbiztosítás ellátásaival összefüggő, törvényből eredő hatósági-igazgatási feladatok végrehajtását a megyei munkamegosztás alapján végzi. Ennek megfelelően ellátja a pénzbeli ellátások és az utazási költségtérítés számfejtésével és utalásával járó feladatokat a kapcsolódó tevékenységgel és ügyfélszolgálattal együtt. A nyilvántartási szakterületen ellátja az e körben megjelenő ügyfelek tájékoztatását, továbbá helyben kiadja az EU kártyákat, TAJ kártya másodlatokat, elveszett TAJ kártyák pótlását, elvégzi szükség szerint az új TAJ képzését, az E jelű nyomtatványok ügyintézését, okirati jegyzőkönyvezést. Az egyszeri segély ügyekben ügyfelezést és döntés előkészítést végez. A gyulai épületben működő Üdülőben gondoskodik a vendégek beutalásáról és fogadásáról. 2. Statisztikai adatok, mutatószámok alapján a szakterület 2011. évi tevékenységének bemutatása. 2.1. A pénzbeli ellátási és az utazási költségtérítés ellátások ügyintézésével kapcsolatos statisztikai adatok:

Munkafolyamat

mérőszám megnevezése

mérőszám mérőszám időszak mértékegység

Összesen

Iktatás

iktatások száma

év

db

32430

Új igény számfejtése Folyó igény számfejtése Számfejtéssel kapcsolatos levelezés Utalás Első fokú határozatok kiadása

igényszám igényszám kimenő levelek

év év év

db db db

2024 5322 7231

utalásszám határozatok száma

év év

tétel db

6785 634

"Táppénz 1/3" határozatok kiadása

határozatok száma

év

db

1577

35 Tájékoztatás levelek száma év db 29 Külföldi gyógykezelési költség Igények száma év db térítése 20698 Utazási költségtérítés utazási utalvány év db 15728 Utazási költségtérítés utalás utalásszám év tétel 5 Méltányosságból igényelt kérelem száma év db pénzbeli ellátások 1029 Adatszolgáltatás teljesítése kimenő levelek év db 12707 Ügyfélszolgálati tevékenység ügyfelek száma év fő Megjegyzés: Az „I. fokú határozatok kiadása” sorában csak a tényleges döntések száma van feltüntetve, a hiánypótló végzéseké nem (azok a számfejtéssel kapcsolatos adatokban szerepelnek). Irodánkra egyszeri segély kérelem az elmúlt év során 350 db érkezett, melyekben szükség szerint hiánypótlást és döntés előkészítést végeztünk.

124

Az Irodán 3 féle felhasználói programban történik a kérelmek iktatása, illetve nyilvántartásba vétele, melynek megfelelően az iktatási adatok: 2 Öss I. II. III. IV. irat/hó zes: negyedév negyedév negyedév negyedév 8.247 Digi-Net-ben iktatott 1.993 2.241 2.347 1.666 32.430 ITP2000-ben iktatott 8.628 8.570 7.310 7.922 866 Szerk-ben iktatott: 212 189 236 229 41.543 Összes: 10.833 11.000 9.893 9.817 A hiánypótlásokkal kapcsolatban jellemző, hogy a betegellátási igények esetében leginkább telefonon – a foglalkoztatóval vagy könyvelővel történő egyeztetéssel – megtörténik a hiányzó adatok bekérése, így a végzések kiadott mennyisége leginkább az útiköltség kérelmekhez kapcsolódik. Postázási adatok: 3 Össz I. II. III. IV. es: negyedév negyedév negyedév negyedév 13.768 Bejövő posta 3.495 3.556 3.183 3.534 11.810 Kimenő posta 3.127 3.019 2.896 2.768 4.773 Kimenőből „TV”-es 1.138 1.272 1.204 1.159 Ha összehasonlítjuk a beérkezett kérelmek db számával a beérkező postai adatokat, szembe tűnik, hogy az igényeket nagyobb arányban személyesen nyújtják be az Irodára, melyet az ügyfélszolgálati adatok is alátámasztanak. levél/hó

Irodánkra az év során 12 db fellebbezést nyújtottak be a kiadott határozatainkkal összefüggésben. Ebből 4 db-ban a határozatot saját hatáskörben visszavontuk (útiköltség igények), miután az ügyfél a fellebbezési beadványban tisztázta az elutasítás okainak valótlanságát. A II. fokú eljárásban 5 esetben határozatunkat hatályában fenntartották, egy esetben köteleztek új eljárás lefolytatására. Méltányossági pénzbeli ellátás iránt 5 db kérelmet nyújtottak be, melyből 2 db került teljesítésre és folyósításra. A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére 13 ügyfél esetében volt szükség határozathozatalra. Ebből több ügyfélnek részletfizetési kedvezménye van, így a tartozások folyamatos megtérülése várható. 2.2. A nyilvántartási szakterület adatai: Az ügyfélszolgálaton az EU kártya, a TAJ másodlat és névváltozás, sok esetben az első TAJ képzéskiadás és az okirati bizonyítás is azonnali módon megtörténik, amennyiben az ügyfélnél ehhez minden irat a rendelkezésre áll. Jellemző, hogy a jogviszony tisztázással kapcsolatban megjelenőket sok hasznos információval tudjuk ellátni, és segítséget nyújtunk a NAV felé teljesítendő kötelezettségeikhez is. Az elmúlt év során az Irodán 397 esetben adtunk ki TAJ másodlatot, 203 esetben névváltozás miatt cseréltük a TAJ kártyát és 99 esetben kellett új TAJ szám képzését elvégezni. A jogviszony adatok láthatósága érdekében okirati jegyzőkönyvezést 167 ügyfél részére végeztünk. A nyári hónapokban a nyilvántartási szakterület ügyfeleinek száma az EU kártya kiadása miatt megemelkedik.

125

2011. évben iktatási tétel: - kiadott EU kártya: - magyar biztosítási kötelezettség fennállásáról kiadott igazolás (E101): - keresőképtelenségi igazolás (E115). - eü. szolg. utólagos visszatérítésével kapcsolatban tett intézkedés (E126): - biztosítási idők, helybenlakás igazolása (E104): - külföldi biztosító terhére bejegyzett jogosultságok (E106, E121):

2.390 db 59 db 15 db 29 db 40 db 50 db

A nyilvántartási szakterületen az elmúlt évben 5.919 ügyfél érdeklődött vagy intézett ügyet személyesen. A 2011. évi jogszabályváltozások hatása a feladatellátásra Az év során az alkalmazott jogszabályaink több időpontban is változtak, melyek ebből kifolyólag az igényelbírálás során nagy odafigyelést kívánnak meg, tekintve, hogy a jogosultsági feltételeket több hatálybalépési időponttól is követni szükséges. 2011. 01. hótól - 2010. évi CLXXIII. Tv. Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról – ez módosította az Eb.tv-t.: o Eb.tv. 39. §. – ellátások közötti választás szabályai, amennyiben az igénylő a MÁK által folyósított GYES-re, illetve a részünkről folyósított pénzellátásra is jogosult az általa megjelölt választási időponttól folyósítandó a választott ellátás és a két hivatal egymás között a túlfolyósított ellátásokat elszámolja – probléma: hosszú időt vesz igénybe a két hivatal egymás közötti levelezése o Eb.tv. 66. §. (1) a jogalap nélkül felvett ellátást a jogosulttól 90 napon belül felróhatóság nélkül vissza lehet követelni (korábban 30 nap volt) – ezáltal nőtt az idő az intézkedés megtételére. o Eb.tv. Vhr. 45. §., 47. §. – az üzemi baleseti határozatok, illetve baleseti nyilatkozatok egy példányát az OEP területi szerve részére át kell adni – időszakos adatszolgáltatást von maga után a korábbi jogelődnek a szakig. szerv részéről mivel a baleseti megtérítés az OEP hatáskörében maradt. - Módosításra került az Flt. 29. §. (1) – amely a tgys, gyed ellátásokra való jogosultságot befolyásolja: tgys, gyed esetén az álláskeresési ellátást a jogosultság megállapítását követő naptól kell szüneteltetni, vagyis egy napra kettős ellátás kerül folyósításra – ez eredményezi az ügyfelek GYED-re való jogosultságát a fennálló jogosultsági szabályok alapján tgys. folyósítást követően – ez kedvező változást hozott a jogosultsági szabályokban. - A KET különböző módosításai, illetve a szervezeti átalakulás miatti hatásköri módosulások miatt a használatos iratminták mindegyikét át kellett dolgozni. 2011. 05. hótól: - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Tv. módosításáról szóló 2011. évi XXXI. Tv. szintén módosította az Eb.tv.-t: o Maximálta a táppénz egy napra járó összegét (max. 5.200,- Ft/nap) – Irodánkon ez nem sok esetben jelent problémát az alacsony jövedelmek miatt, o A tv. módosította a Munka Tv-t – a veszélyeztetett terhesek esetében nem betegszabadság jár, hanem az első keresőképtelenségi naptól táppénz – sok munkáltató nem tudta, illetve a keresőképtelenséget elbíráló orvosok sem - felmerült a munkáltatók részéről, hogy ez esetben jogos-e a táppénz hozzájárulás kirovása.

126

2011. 07. hótól: - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. tv. módosította az Eb.tv-t: o Megszűnt a passzív táppénz lehetősége a 2011. 07. 01-jét követő keresőképtelenségek esetében. o A pénzellátási igényeket az OEP honlapján lévő nyomtatványok elektronikus kitöltésével lehet benyújtani kinyomtatva, vagy ügyfélkapun keresztül az előzetes regisztrációt követően:  Békés megyében nagyon kevesen használják az ügyfélkapus benyújtást, országos szinten is leghátul vagyunk az adatokat tekintve. Az év során több eljárási szabályzat is megújult, melynek megfelelően igyekeztünk az alkalmazott eljárásunkat összeegyeztetni ezekkel, szükség szerint módosítani azokat. Az év során több szakmai értekezletet is tartottunk, a munkatársak emellett az új szakmai anyagokat kézhez kapták. Összességében az Iroda a félév során a feladatát hátralékképződés nélkül, panaszmentesen látta el. Az ügyfelek kiszolgálására nagy hangsúlyt fektetünk, fontos volt, hogy ne érezze kiszolgáltatottságát, és minden tevékenységünk kifejezze a szolgáltatói hozzáállást. Az épületbe beköltözött további szakigazgatási szervekkel jó kapcsolatot ápolunk, a félév során a felmerült problémáik és kérdéseik megoldásához segítőkész közreműködéssel álltunk.

127

2.3.9.

A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÓSÁGA SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A

2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

128

„Talán különös dolog ilyet mondani, de egyedül a fejlődésben, az átalakulásban és a változásban találhatjuk meg az igazi biztonságot.” (Anne Morrow Lindbergh)

1. Bevezető, alapvető változások a szervezeti és működési feltételekben A 2011. év jelentős változásokat hozott a szervezet életében. A feladatokat „régi-új’ formában látta el az Igazgatóság az év elejétől, hiszen a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) szerint létrejöttek a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei; ezek között a Békés Megyei Kormányhivatal, (a továbbiakban: Kormányhivatal) továbbá e hivatalok ágazati szakigazgatási szervei, így a Békés Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság is (a továbbiakban: Igazgatóság). A Khtv. és a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet értelmében különválással megszűntek és egyidejűleg megyei szintre tagozódtak, valamint összeolvadással a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervévé váltak a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok. Az Igazgatóság a korábbi, három, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye területén illetékes Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, békés megyei szervezeti egységéből „alakult meg” a regionális szervezet szétválasztásával egyidejűleg. Az átszervezett Igazgatóság önálló feladat és hatáskörrel rendelkező, a Kormányhivatal szervezeti egységeként, Békés megye illetékességi területén működő ágazati szakigazgatási szerv. Tevékenységét a 18/2001. (III.3.) KIM utasítással elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint, továbbá az e szabályzat felhatalmazására figyelemmel a Kormányhivatal által elfogadott Ügyrend alapján látja el. Az Igazgatóság működésére a Kormányhivatalra vonatkozó szabályozáson túlmenően a Khtv., és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet vonatkozó rendelkezései alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) szakmai irányítói jogkörében meghatározottak is irányadóak. (Az Igazgatóság, mint szakigazgatási szerv legfontosabb adatait a beszámoló 1. melléklete részletezi.) 2011. január 1-jétől a Kormányhivatal biztosítja az Igazgatóság feladatellátásának feltételeit, gazdálkodás szempontjából az Igazgatóság nem önálló költségvetési szerv, a bevételi és kiadási előirányzatok a Kormányhivatal költségvetésének részét képezik. A Kormányhivatal elvárásai szerint, utasításait betartva, vele együttműködve 2011-ben különösen nagy hangsúlyt fektettünk az ésszerű, takarékos gazdálkodás követelményének biztosítására.

129

2. A Kormányhivatal és a szakmai irányító szerv közötti együttműködés tapasztalatainak az értékelése 2.1. A Békés Megyei Kormányhivatal és a Békés Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság közötti együttműködésének tapasztalatai a) Az integrációt megalapozó jogszabályok, az integráció első szakasza A folyamat kezdetén a 2010. július 6-án hatályba lépett kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény szerint már a regionális igazgatóságon átalakultak a jogviszonyok. Mint korábban említésre került az Igazgatóság a közigazgatási integrációt megelőzően – a szegedi székhelyű Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság - szervezeti egységeként működött. A funkcionális feladatokat a régióközpont látta el, Békéscsabán az ellátás-számviteli feladatok mellett egy fő könyvelő – leltár és helyi működési költségek kezelése -, és egy fő gazdasági ügyintéző épületüzemeltetés, eszközbeszerzés – dolgozott. Helyi humánpolitika, illetményszámfejtés nem volt. A szegedi régióközpont foglalkoztatta a gépkocsivezetőket. A területileg illetékes kormányhivatal és a szakigazgatási szerv közötti átadás-átvétel és ezzel egyidejűleg a megállapodás megkötése nem régiós, hanem megyei szinten történt. A megye munkatársainak először be kellett szereznie a régió adatait, majd azokat továbbítania a törzshivatal illetékes szakterületei részére. A folyamatos adatszolgáltatások (főként pénzügyi, informatikai, humánpolitikai, ügyviteli területen) jelentős többletfeladatot róttak az igazgatóság vezetésére és az érintett munkatársakra. Ez a folyamat 2011. március közepére befejeződött és az átadás-átvétel túlnyomó részben megtörtént. A törzshivatal főosztályai a feladat- és hatáskörükbe tartozó működési-, üzemeltetési, humánpolitikai, valamint az informatikai feladatokat átvették. A hatósági, ellátás számviteli feladatokat ellátó munkatársaknak ezt követően a fentiekkel nem kellett érdemben foglalkozniuk, pusztán közreműködőként segítették és segítik a kormányhivatal szervezeti egységei feladatellátását. b) A szervezeti és működési integráció megvalósulása Az integrációban a legfontosabb lépésként értékelhetjük a Békés Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának (18/2011. (III. 3.) KIM utasítás) – a továbbiakban: SZMSZ - kiadását, amely szabályozza a törzshivatal szervezeti egységei, valamint a szakigazgatási szervek működését, szervezetét, a döntés előkészítés és a tájékoztatás fórumait. Az SZMSZ egyértelműen rögzíti, hogy a Kormányhivatal vezetője a kormánymegbízott, gazdálkodási jogköre önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az igazgatóság tehát önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezik, szervezete – mint ágazati szakigazgatási szerv – beépül a Kormányhivatal szervezeti egységei közé. Az SZMSZ-re alapítottan – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójával egyeztetve – megalkotásra került az Igazgatóság Ügyrendje, amelyet a Békés Megyei Kormánymegbízott 2011. április 19-én hagyott jóvá. Az együttműködés a szervezeti integrációt tekintve folyamatos volt, Kormányhivatal az év folyamán az alábbi – az igazgatóságra is hatályos – szabályzatokat adta ki, melyek véleményezésében illetve hatályba lépésüket követően végrehajtásában az Igazgatóság is eljárt:  Közszolgálati Szabályzat  Közzétételi Szabályzat  Beszerzési Szabályzat

130

     

Adatvédelmi Szabályzat Belföldi reprezentációval kapcsolatos szabályzat Szabályzat a telekommunikációs eszközökkel történő ellátás, valamint a távközlési szolgáltatások igénybevételének rendjéről Ideiglenes külföldi kiküldetés rendjéről szóló Szabályzat A BÉMKH Eszközeinek és Forrásainak Leltározási és Leltárkészítési Szabályzata Szabályzat a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás, valamint a szerződéskötés rendjéről.

Az Igazgatóság működését a szabályzatokon túl a további, szintén az integráció részeként életbe lépett kormány-megbízotti utasítások szabályozzák, mint pl. kormány-megbízotti utasítás a kormánymegbízotti értekezlet rendjéről; kormánymegbízotti utasítás a KIM Közigazgatási Államtitkára V-749-2/2011. iktatószámú leiratában foglalt feladat-meghatározás végrehajtásának rendjéről stb. A szabályzatokon és utasításokon kívül folyamatos volt a kapcsolattartás, az információcsere és az együttműködés a rendszeres időközönként megtartott kormány-megbízotti/főigazgatói értekezletek révén a Kormányhivatal és az Igazgatóság között. Az együttműködés további formája a Békés Megyei Kormányhivatal Államigazgatási Kollégiumi ülésein való aktív részvétel, együttesen a többi érintett területi államigazgatási szervvel. Felkérésre javaslatot tettünk az Államigazgatási Kollégium ügyrendjére, napirendjére. 2011. március 23-án a Kollégium megtartotta első ülését, és elfogadta ideiglenes ügyrendjét. Ezen ülésen külön napirendként szerepelt a nyugdíjbiztosítási igazgatóság változó feladatainak bemutatása a nyugdíjrendszer átalakítását célzó kormányzati célok megvalósítása tükrében (nők kedvezményes nyugdíja, nyugdíjiratok archiválása, rokkantsági nyugdíjak ellátásokká való átalakítása stb.). A Kormányhivatal felkérése szerint a korábban, a megelőző szervezeti felépítés során kiadott szakmai feladatellátásra vonatkozó utasítások felülvizsgálata megtörtént, valamint kiadásra kerültek azon igazgatói utasítások is, amelyeket magasabb szintű norma felhatalmazása alapján, annak végrehajtására kellett elkészíteni. Felmértük a hatályos igazgatói, regionális igazgatói, valamint főigazgatói utasításokat, azokról jegyzéket készítettünk, illetve azokat tájékoztatásul megküldtük a Kormányhivatal illetékes főosztálya számára. A Kormányhivatal törzshivatala kezdeményezésére felülvizsgáltuk a bélyegzők nyilvántartását, a kiadott nyilvántartás szerint felvezettük a jelenleg használatban lévő bélyegzőket és a használók aláírásukkal igazolták azok átvételét. Az időközben bekövetkezett változások átvezetésre kerültek. Az integráció leglényegesebb eredménye 2011-ben az volt, hogy a működéshez legszükségesebb tárgyi feltételeket a Kormányhivatal folyamatosan biztosította, a szakmai feladatellátást akadályozó probléma nem merült fel; az igényfelmérés, egyeztetés és ellenőrzés területén az együttműködés biztosított, de ennek fejlesztése révén a hatékonyság a jövőben tovább növelhető. Gondot jelent, hogy az ONYF szervezetek többsége nem, így az Igazgatóság sem rendelkezik a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzését, figyelemmel kísérését támogató Forrás SQL számviteli programmal, ennek hiányában a gazdálkodásra vonatkozó információk nem érhetők el az igazgatóság részéről. Az integráció és együttműködés a Kormányhivatal és az Igazgatóság között több egyéb konkrét tárgykörben is megnyilvánult, melynek legjelentősebb területei a következők voltak:  Egyedi feladatot jelentett az Igazgatóság számára, az évekkel ezelőtt a régiós szervezet keretében Kecskemétre átszállított egyéni vállalkozók és egyéb speciális foglalkoztatók illetve alkalmazottaik nyugdíj szolgálati idő és kereseti adatait tartalmazó járulék131





elszámolási, és folyószámla megyei nyilvántartások (ún. JAFO iratok) visszaszállítása a szakmai irányító szerv elvárásai szerint. Mind a visszaszállításban mind az iratok szabályos és rendszerezett elhelyezésében – mivel az Igazgatóság székhelyén nem álltak rendelkezésre tárolási kapacitások - a Kormányhivatal elengedhetetlen együttműködése szükséges volt a feladatok teljesítéséhez. A rendelkezésre álló erőforrások hatékony kihasználásában is együttműködtünk oly módon, hogy az Igazgatóság gyulai működési helyét képező ingatlanban közösen megszerveztük és lehetővé tettük a Kormányhivatal Oktatási Főosztályának elhelyezését. Az év végére sikerült rendezni az egyik legfontosabb elhelyezést érintő problémát, hiszen a Magyarországi Evangélikus Egyház igényt támasztott a korábban egyházi ingatlant képező Békéscsaba Luther u. 3. sz. alatti – ingatlan egy részének természetben történő visszaadására. A feladat megoldásában a Kormányhivatal irányítása, vezetése mellett vett részt az Igazgatóság. 2011-ben folyamatosan működött a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény értelmében létrehozott egyeztető bizottság, amely alternatívákat dolgozott ki arra, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház jogos igényét kielégítse a korábban egyházi ingatlant képező - Békéscsaba Luther u. 3. sz. alatti - ingatlanrész visszaadásával. E tárgyalások során felvetődött az is, hogy az igazgatóság az egyházi kártalanítást követően esetlegesen más állami ingatlanba költözik át; vagy tevékenységét megváltozott tárgyi feltételek között folytatja. A megoldást a problémára a Kormány a 1419/2011. (XII. 6.) Korm. határozata jelentette, amellyel az egyeztető bizottság által rendezésre javasolt ingatlanok jegyzékét jóváhagyta és elrendelte a Magyarországi Evangélikus Egyház számára - az e célra elkülönített költségvetési keretből a kártalanítás összegének (84,3 m Ft-nak) a kifizetését. E döntéssel az Evangélikus Egyház kárpótlása is megtörtént, valamint változatlan infrastruktúra mellett tud működni az ügyfelek által is már megszokott helyen az igazgatóság.

2.2. A Békés Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közötti együttműködés tapasztalatai A 2011. évet a szervezeti, funkcionális integráción túl a nyugdíjszakma jogi környezetének teljes megújítása jellemezte. Az Igazgatóság és az ONYF együttműködése a szakmai feladatellátás szabályozására, irányítására szűkült, a funkcionális szervezeti kapcsolódás a kormányhivatalok létrejöttével és a szakigazgatási szervek integrációjával megszűnt. Az integráció és az új típusú együttműködés kialakítása természetesen nem volt egyszerű és máig vannak olyan terültek, amelyek további egyeztetéseket, fejlesztéseket igényelnek a Kormányhivatal, ONYF és az Igazgatóság feladatmegosztását tekintve (informatikát érintően elsősorban szoftverhasználat, illetve hardver és karbantartási területeken; irattár, iktatás, telefonrendszerek stb.). Az ONYF szakmai irányítása sokrétű, és hatékony formákban valósult meg 2011-ben. Ezek főbb összetevői a következők voltak:  Ágazati utasítások és szakmai iránymutatások rendszere. Az utasítások egy része bír hatállyal az Igazgatóságra, a funkcionális tartalmúak a korábban kifejtettek szerint nem (pl. a 2011-ben kiadott 15 utasításból 11 tartalmazott szakmai feladatellátást jelentő szabályozást). Az utasításokon túlmenően a körlevelek rendszerét kell megemlíteni, amelyekben széles körű iránymutatások kerülnek meghatározásra az egységes jogszabály értelmezés és alkalmazás érdekében vagy nyugdíjszakmai illetve informatikai teendőkre vonatkozóan. (2011-ben 142 db körlevél született.) A körlevelek rendszerét módszertani útmutatók és informatikai szoftverek kezeléséhez irányadó felhasználói kézikönyvek, útmutatók egészítik ki.

132









Integrációs monitoring jelentés. Az ONYF által 2011-ben az integráció kapcsán felmerülő problémák jelzésére, áttekintésére, elemzésére vonatkozó adatszolgáltatási rendszer, amelynek keretében az Igazgatóság a funkcionális és a szakmai feladatellátás kettőségéből eredő esetleges problémákat jelenti havi gyakorisággal. A rendszert az Igazgatóság nagyon hasznosnak ítélte 2011-ben, rendszeres visszacsatolás volt a jellemző az ONYF részéről. Az Igazgatóság több esetben szakmai – általánosabb pl. informatikai jellegű - problémák jelzésére is felhasználta a rendszert. Főigazgatói értekezletek. Havi egy alkalommal rendszeres ágazati, szakmai vezetői értekezlet, ahol az ágazatot érintő legfontosabb feladatok, célok, tervek kerülnek ismertetésre, továbbá mód van az Igazgatóság által a feladatellátást érintő kiemelt és általános jellegű problémák ismertetésére, jelzésére. Az ONYF által szervezett és kivitelezett eseti szakmai képzések és konzultációk. Rendkívül hasznos, az elvárt színvonalú szakmai munkához elengedhetetlen programok, ahol az adott területen dolgozó munkatársak közvetlen felkészítést kapnak az elvégzendő feladatokra vonatkozóan. Az ONYF részéről elindított „Bevonási Program” az együttműködés egy új területe. Ennek célja és a lényege a hatékonyabb, ésszerűbb feladatellátás, amelyet a program a tisztviselők közvetlen bevonásával kíván elérni, úgy hogy minden e célt szolgáló ötletet, javaslatot befogad és díjaz. Munkatársaink ebben az együttműködésben is részt vesznek, sőt két gyulai működési helyen dolgozó munkatársunk megosztva a program első szakaszában II. helyezést ért el.

Az Igazgatóság részéről teljes mértékben kielégítőnek ítéljük a szakmai irányítást ellátó főhatósággal történő együttműködést. A kapcsolattartás során, a felsorolt lehetőségekkel élve konstruktívan, a feladatok megoldására törekvően igyekszünk eljárni, ebből adódóan feladatainkat a 2011. évben – az alapvetően megváltozott szervezeti körülményekre, nyugdíjszakma jogi környezetének lényeges változásainak és a mind szűkösebb pénzügyi feltételek ellenére – meg tudtuk valósítani. 3. Az Igazgatóság 2011. évi főbb feladatai Az Igazgatóság alapvető feladatait, a szakmai alapfeladatokon túl,  a közigazgatási integráció kiépítésével kapcsolatos feladatok,  az ONYF által irányított és felügyelt és irányított „Elektronikus Közigazgatás Operatív Program” (EKOP) kapcsán felmerülő feladatok és  a kormány Széll Kálmán tervének a nyugdíjbiztosítást érintő intézkedéseinek végrehajtásából eredő feladatok képezték. A szakmai alapfeladatok tartalmilag lényegesen az év elején bővültek - a nők 40 éves jogosultsági idő alapján, életkortól függetlenül megállapított kedvezményes öregségi nyugdíjának bevezetésével és a magán-nyugdíjpénztárak átalakításával kapcsolatos kormányzati döntésekhez kapcsolódóan – illetve az év végén megjelent új jogszabályok révén változtak meg jelentősen -, a korhatár előtti ellátások és megváltozott munkaképességűek ellátó rendszerének átalakítása révén, mely változások szakmai irányát minden esetben a kormány Széll Kálmán tervében foglalt célok határozták meg. Kiemelt, különösen nehéz és egyedi feladat volt 2011. januárban a magánnyugdíjpénztárban maradók nyilatkoztatása, mintegy 2000 fős ügyfélforgalommal. Januártól folyamatos a nők negyvenéves szolgálati időn alapuló nyugdíjjogosultságával kapcsolatos ügyintézés, a nyugdíjreform várható intézkedéseivel kapcsolatos ügyfél tájékoztatás, előzetes szolgálati idő megállapítás. A korábbi évek igényszáma az év első két hónapjában megduplázódott.

133

Az év folyamán az ONYF mint szakmai irányító hatóság további többletfeladatokat jelzett és kért megvalósítani. E körben minden megyei nyugdíjbiztosítási szakigazgatási szervnek tisztáznia kellett – több tízezer adat személyhez rendelésével - a szolgálati idő és nyugdíjalapjául szolgáló adatbázisát, fel kell készülnie az EKOP 1.A.1.08/C 2009-0003 projekt keretében a szolgálati idő adatok, kereseti adatok alfanumerikus rögzítésére (százezres nagyságrendű képi formátumban tárolt nyilvántartó lap adatainak feldolgozása), a 2012-től vezetendő egyéni nyugdíjszámlák vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására. 2011. decemberében kihirdetésre került a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény és végrehajtási rendelete, valamint a 2011. évi CXCI. törvény és végrehajtási rendelete a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról. A jogszabályok megjelenését megelőzően több alkalommal véleményeztük a tervezeteket az ONYF Nyugdíjjogi és Hatósági Főosztálya kérésére, jeleztük a jogalkalmazás során várható problémákat. Az igazgatóság munkatársai munkaértekezleten vettek részt, hogy megismerhessék az egyes szakterületeken bekövetkező változásokat, osztályértekezleteken lehetőség nyílt arra, hogy egységes álláspontot alakítsunk ki jogértelmezési kérdésekben. Rendszeresen havonta, illetve ad hoc jelleggel felvesszük a problémákat (probléma-térkép, monitoring jelentés), amelyet állásfoglalás céljából megküldünk a szakmai irányító szervnek. Mindezeket a többlet-munkákat a szokásos mértékűt jelentősen meghaladó hatósági ügyek Ket. szerinti feldolgozása mellett kell ellátni. A szakmai alapfeladatok bővülése, változása nyomán nemcsak a munkatársak szakmai felkészültségének elmélyítésére fektettünk nagy hangsúlyt, hanem arra is, hogy a nyugdíjreform alapvető változásait megismerhesse minden érdeklődő. Felkérésre társadalmi szervezetek tagjai számára fórumon tájékoztatásokat tartottunk, továbbra is fontosnak tartjuk a kihelyezett ügyfélszolgálatok működtetését, a békéscsabai és gyulai működési helyeken kívül Szarvason, Orosházán és Szeghalmon is van rendszeres ügyfélszolgálat, bár ezek működése - a jogszabályváltozások nyomán belépő élénk társadalmi érdeklődés miatt – sokszor nem volt elégséges, ezért a jövőben fejlesztendő. Az integrációhoz kapcsolódó feladatok az egész év folyamán jelen voltak az Igazgatóság életében. A Kormányhivatal szabályozási tevékenysége folyamatos volt, még az év utolsó napjaiban is léptek hatályba szabályzatok és utasítások, melyek megismertetésével és végrehajtásával kapcsolatos teendőket folyamatosan elvégeztük. A Kormányhivatal által kiadott szabályzatok folyamatosan az Igazgatóság belső honlapján, minden kormánytisztviselőnk számára bármikor elérhetők. A teljesítmény és munkaleterheltség az előző évhez képest csaknem minden területen jelentősen nőtt. A megelőző évekhez hasonlóan, a 2011. évi feladatok ellátása is feszített munkatempót igényelt a nyugdíjbiztosítási ágazattól.

Az Igazgatóság alapfeladatait jellemző legfontosabb statisztikai adatok 2011-ben

Nyugdíj és egyéb ellátások iránt benyújtott igények száma

db

20 967

Igényelbírálási ügyben hozott határozatok száma

db

19 381

Igényelbírálási ügyben fellebbezések száma

db

578

134

Átlagos elintézési idő igényelbírálási ügyekben

nap

43

Ügyintézési idő KET szerint munkanapokban

nap

10

Beérkezett esedékes orvosi felülvizsgálatok

db

8 707

Orvosi felülvizsgálat eredményeképp hozott döntések

db

10 321

Orvosi felülvizsgálathoz kapcsolódó döntések ügyintézési ideje KET szerint munkanapokban

nap

10

Személyes ügyfélforgalom

fő

47 451

Telefonos ügyfélforgalom

db

106 539

(Az egyes szakterületek által végzett munkafeladatokról készített részletes ONYF statisztikai adattáblákat a beszámoló melléklete tartalmazza). A jelentős leterheltség mellett megvalósítottuk saját szervezeten belüli céljainkat, így rendszeressé váltak a szakmai és vezetői értekezletek, erősítettük a különböző működési helyen munkát végző osztályok munkakapcsolatát, együttműködését, folyamatosan törekedtünk az ügyfél elégedettség javítására, a különböző kérelmek határidőben történő jogszerű elbírálása. A korábbi évekhez hasonlóan az elvégzett munkáról rendszeres beszámoltatás történt, határidős feladataink végrehajtását, a munkatervben meghatározott feladataink megvalósulását kiemelt figyelemmel kezeltük. Az Igazgatóság valamennyi szakterülete, munkatársa törekedett a mennyiségi munkavégzés mellett a minőségi szempontok előtérbe helyezésére. Célul tűztük ki, hogy az ügyvitel hibájából ügyintézési határidő túllépése miatt fizetési kötelezettségre nem kerülhet sor. Ennek érdekében folyamatosan figyelemmel kísértük az egységes munkaleterhelést. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatokat is folyamatosan figyelemmel kísértük, és elemeztük más szakigazgatási szervek munkateljesítményét, elért eredményeit. A szakterületeken belül, illetve a működési helyek között több alkalommal munkaerő- vagy feladat átcsoportosításra került sor. 4. Személyi és tárgyi feltételek alakulása 2011. január 1-jén az Igazgatóság jogutódlással összefüggésben engedélyezett létszáma 89 fő volt. Az integráció keretében január elején funkcionális feladatok ellátására a Kormányhivatalhoz átkerült 4 fő, így szakmai feladatokra 85 fő, ténylegesen - tartós távollét és betöltetlen álláshely okán - 80 fő állt rendelkezésre. Az év folyamán nem fordult elő olyan időszak, amikor teljes létszámmal működött volna az Igazgatóság, a létszámhiány főként a keresőképtelenség, gyermekgondozás miatti távollétekből, valamint nyugdíjazás miatti felmentésekből (a közszolgálati jogviszony megszűnéséig nem töltöttük be) adódtak. Év közben kisebb volt a létszámmozgás, mint az előző években, 3 fő ment nyugdíjba, 1 fő szülési szabadság miatt statisztikai állományba került át, de a távozók és távol lévők helyettesítésére az év során összesen 6 új tisztviselő került a munkajogi állományba.

135

2011. december 27-én viszont, a kormányhivatal szakigazgatási szerveit teljes körűen érintő létszámleépítésre került sor, összesen 9 fő kormánytisztviselői jogviszonya szűnt meg, 7 fő esetében felmentéssel, 1 fő esetében nyugdíjazással, további 1 fő esetében pedig a határozott idejű munkaviszony járt le. 2011. december 31-ével a létszámkeret 77 főre csökkent, de a tényleges munkajogi létszám 74 fő volt. (A 77 fő záró létszámból 3 fő tartósan távol van - táppénz, Gyes, Gyed miatt.) Az Igazgatóság létszámának alakulása 2011-ben (fő) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

89

84

85

82

77

74

Té n y le g e s Ta rt ó s a n t á vo l Ö s s z es en

5

3

3

E n g e d é ly e z e t t lé t s z á m 2 0 1 1 . 0 1 . 0 1 -é n

E n g e d é ly e z e t t lé t s z á m 2 0 1 1 . 0 9 . 3 0 -á n

L e é p ít é s t k ö ve t ő z á ró lé t s z á m 2 0 1 1 . 1 2 . 3 1 -é n

A 2011. december 31-ei 77 fő engedélyezett létszám megoszlása szervezeti egységenként (fő)

11

4 2

10

10

17 11

12

Ig a zg a tó é s fő o s ztá lyve ze tő Ü g yfé ls zo lg á la ti é s ü g yk e ze lé s i o s ztá ly Ig é n ye lb írá lá s i o s ztá ly Ig é n ye lb írá lá s i é s ü g yfé ls zo lg á la ti o s ztá ly G yu la N yilvá n ta rtá s i o s ztá ly E lle n ő rzé s i o s ztá ly J o g i é s Ig a zg a tá s i o s ztá ly N yu g d íja la p te rü le ti e ls zá m o lá s i o s ztá ly

A regionális szétváláskor az igazgatóság a feladatok ellátásához a létszámot lakosságarányosan kapta meg. Több munkakör azonban az év elején betöltetlen volt, túlnyomórészt a tartósan távollevőké. A feladatellátás biztonságát helyettesítéssel próbáltuk biztosítani. A szakirányú felsőfokú végzettség megszerzését a szükséges források szűkössége miatt nem tudta a Kormányhivatal támogatni, de többen önerőből folytatták tanulmányaikat, amelyhez az Igazgatóság a

136

nem pénzben adható támogatást igyekezett biztosítani. A munkatársak szakmai igényessége, és a korábbi időszakban a felsőfokú iskolai végzettség megszerzésére rendelkezésre álló lehetőségek révén a ténylegesen munkában lévő dolgozók közül a Ktv. szerinti I. besorolási osztályban lévők száma (ideértve a vezetőket is) 57 fő, mely az engedélyezett létszám 74%-a. 2011. évben csak olyan munkatársunk volt, aki ilyen irányú tanulmányokat társadalombiztosítási felsőfokú iskolai végzettséget így ebben az évben nem szerzett senki.

folytat,

Közigazgatási alapvizsgára kötelezett tisztviselő 2011-ben nem volt, közigazgatási szakvizsgát 5 fő tett az év folyamán. Több munkatársunk részesült - nagy örömünkre - szakmai kitüntetésben 2011-ben, korábban és ez évben végzett munkájának elismeréseként. 2011. július 22-én az ONYF által szervezett központi ünnepségen Szent Kristóf Plakettet kapott dr. Vizhányó Mihály nyugállományba vonult igazgató, Szent Kristóf érdemérmet Hargittainé Megyeri Valéria osztályvezető, míg Főigazgatói Dicséretben részesültek Kis Lajosné, Molnárné Váradi Erzsébet és Szász Erzsébet kormánytisztviselők. Az év második felében az ONYF által meghirdetett Bevonási Program keretében több munkatársunk is aktívan részt vett, közülük két munkatársunk, Sztankóné dr. Bódi Ibolya osztályvezető és Vass Éva kormánytisztviselő javaslataiért szintén Szent Kristóf érdemérem kitüntetésben részesült. A költségtakarékossági intézkedések miatt, a képzéseket a lehetőségekhez igazítottuk, biztosítottuk a témában érintett munkatársak részvételét az ONYF által szervezett különböző új ismereteket adó és ismeretfelújító szakmai tanfolyamokon és előadásokon. (Ilyen képzéseken vettek részt több alkalommal és tárgykörben az ügyfélszolgálati munkatársak, az informatikusok, egyes ellenőrzési területen dolgozó tisztviselők, a Nyugdíjalap elszámolásával megbízott vezetők és munkatársak, továbbá a nyilvántartási ügyintézők szintén több alkalommal a szkennelt okmányok rögzítésének nyugdíjszakmai szempontjairól, szabályairól és a rögzítő alkalmazás használatáról szóló oktatási témákban.) Az igazgatóság munkatársai részére több munkaértekezletet szerveztünk, hogy megismerhessék az egyes szakterületeken bekövetkező változásokat, hogy a szakszerű munkavégzés érdekében egységes álláspontot alakítsunk ki jogértelmezési kérdésekben. Mindazonáltal a jövőben az Igazgatóság szükségesnek látja a szakirányú továbbtanulási, képzési lehetőségek igénybevételét a kormánytisztviselők számára a jelenleginél szélesebb körben lehetővé tenni. A tárgyi feltételek tekintetében lényeges változás nem következett be 2011-ben. Sem informatikai sem egyéb tárgyi eszköz beszerzésére nem került sor. Az eszközök kellék- és karbantartási anyag ellátása, kisebb-nagyobb várakozási idő mellett, de biztosított volt a Kormányhivatal közreműködésével. A szükséges kisebb, a feladatellátást nem veszélyeztető karbantartások, beszerzések egy részét a következő évre kellett halasztani. A korábbi fejezetben írtak szerint a békéscsabai székházat érintően az egyház részére természetben visszaadandó ingatlanrész ügyében végül is pénzbeli kárpótlásra vonatkozó megállapodás született, amit kedvezően értékelhetünk, hiszen a nyugdíjbiztosítási iratok elhelyezése – a jelenlegi épületeinkben meglévő szűkös kapacitások miatt – most is gondot okoz. Az egyházi épületrész visszaadása esetén az irattárainkat, szinte teljes egészében más helyre kellett volna elszállítani, ami a szakmai munkát rendkívül kedvezőtlenül érintette volna. Az Igazgatóság által használt ingatlanok tekintetében még két lényeges változás következett be. Egyrészt visszaszállításra kerültek a szakmai irányelvek okán az un. JAFO iratok Kecskemétről Békéscsabára, de mint említettük, ezek elhelyezésére a Luther u. 3. sz. alatti székházban nem volt mód, ezek végleges elhelyezését a Kormányhivatal segítségével a Kormányhivatal használatában

137

lévő másik békéscsabai ingatlanban tudtuk megoldani. Másrészt, a gyulai kirendeltség épületében átszerveztük a munkatársak és informatikai eszközök elhelyezését, és ezzel olyan irodai szabad kapacitásokat alakítottunk ki, amelyek lehetővé tették a Kormányhivatal Oktatási Főosztályának elhelyezését az épületben, természetesen úgy, hogy az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket lefolytatta a Kormányhivatal és az ONYF, Igazgatóságunk közreműködésével. A vonatkozó szabályzatok és utasítások alapján a Kormányhivatal elvárásai szerint, annak képviselőivel közösen 2011. novemberben és decemberben végrehajtottuk a selejtezéssel és leltározással kapcsolatos feladatokat. 5. Szakterületek tevékenysége 5.1 Ügyfélszolgálat és Ügykezelés Az ügyfélszolgálat az Igazgatóság alapfeladatai közé tartozik, ennek során a személyesen megjelenő, továbbá telefonon és írásban érdeklődő ügyfelek tájékoztatásával, felvilágosításával kapcsolatos feladatokat látjuk el. Ezen felül a beérkezett igénybejelentések során keletkezett ügyiratokkal kapcsolatos ügykezelés és az irattárazás is e szakterület feladatait képezik. A hét minden munkanapján, hétfőnként hosszított nyitva tartással állunk az ügyfelek rendelkezésére Békéscsabán és Gyulán, továbbá kihelyezett ügyfélszolgálatot működtettünk havi egy-egy alkalommal Szeghalom, Szarvas és Orosháza településeken. (A szakterület feladatait két osztály látja el, alapvetően és meghatározóan az Ügyfélszolgálati és Ügykezelési Osztály Békéscsabán, a gyulai működési hely vonatkozásában pedig az ott működő Igényelbírálási és Ügyfélszolgálati Osztály.) Az Igazgatóság 2011-ben kiemelten figyelt az ügyfélszolgálati tevékenységre, az ügyfelek gyors, pontos kiszolgálására, az ügyfeleink elégedettségére. Ezen túlmenően a 2011. évi munkatervben előirányzott feladatoknak az ütemezés szerinti maradéktalan végrehajtásáról is beszámolhatunk. 2011-ben e céljainkat a korábbi években „megszokottakhoz” képest is nehezebb körülmények között kellett teljesíteni. A legfontosabb jellemző az ügyfélszám növekedése volt az előző évhez képest: Ügyfélforgalmi adatok

2010. év

2011. év

változás

Személyes ügyfél forgalom (fő)

44 245

47 451

+7,2%

Telefonos ügyfél forgalom (db)

82 101

106 539

+29,8%

A megnövekedett feladatok hátterében a következők állnak:  2010. december 23. és 2011. január 31. között lehetett személyesen nyilatkozatot tenni a magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartásáról. Ez jelentősen megnövelte ügyfélforgalmunkat, január hónapban 4461 fő személyesen megjelenő ügyfelet fogadtunk az átlagosnak mondható 2100 főhöz képest.  Szintén nagyon sokan érdeklődtek a nők 40 év jogosultsági idő alapján korhatárra tekintet nélkül megállapítható nyugdíjjogosultságával kapcsolatban. Az év első két hónapjában főleg a szolgálati idő elismerése iránti kérelmek, majd márciustól a nyugdíjazás iránti kérelmek száma nőtt meg jelentősen.  az esedékes orvosi felülvizsgálatokban is jelentős hátralékot hoztunk át 2011-re mivel 2010 év során az NRSZH kapacitáshiánya miatt 2 havi hátralék keletkezett. A hátralékot június

138

hónapra sikerült ledolgozni. Ennek keretében hónapokon keresztül a korábbi átlagos felülvizsgálatok számához képest közel háromszor annyi ellátott orvosi vizsgálatra történő idézéséről kellett gondoskodni, illetve annak eredményétől függően a döntést meghozni, postázni, ügyiratot kezelni. Az év második félévétől naprakész az anyag. További jellemző volt e feladatok kapcsán, hogy a nők 40 éves jogosultságával kapcsolatos új jogszabály és az egyéb, az év során különböző médiahírekkel kapcsolatos érdeklődés miatt az egyegy ügyfél tájékoztatására, igényfelvételére fordított ügyintézési idő is növekedett. A leírt körülményekre tekintettel a kihelyezett ügyfélszolgálati napok számát kénytelenek voltunk a korábbi havi két alkalomról havi egyre csökkenteni, egyrészt a Békéscsabán megnövekedett ügyfélforgalomra másrészt a hivatali gépjármű futásteljesítményének korlátozására való tekintettel. Tervezzük azonban 2012-ben visszaállítani a korábbi rendszert, a szükséges szervezési intézkedéseket mielőbb megtesszük. Az ügykezelési feladatok esetében is bővülés volt tapasztalható, hiszen a 2011. évi igénybejelentések száma Békéscsabán 13%-kal volt magasabb az előző évi iktatott igénybejelentések számánál. Ez a korábbi évekhez képest még nagyobb arányú növekedésként értékelhető. Ez a körülmény az osztály vonatkozásában minden feladatkörben bővülést okozott, több személyesen megjelenő ügyfél, több telefonon keresztül érdeklő, több iktatási és iktatás előkészítő munka, több postai küldemény előkészítése és nem utolsó sorban jóval több irattárazási és ügykezelési feladat elvégzését tette szükségessé. A személyi és tárgyi feltételeket tekintve az mondható el, hogy az osztály teljes – 11 fős – létszámmal dolgozta végig a 2011-es évet, de a 2011.12.27-ei létszámleépítés az osztályt is érintette, 1 fővel kevesebb a záró létszám, mint az év elején. Keresőképtelenség miatt 2011-ben az osztály dolgozói összesen 116 napot voltak távol. Az ügyfélszolgálati helységek színvonala jó, azonban a kampányjellegű feladatok során rövidebb időszakokra a terem befogadóképessége szűknek bizonyult. Sajnos nem megoldott az ügyfélszolgálati helyiség akadálymentesítése, pedig idős és egészségkárosodott ügyfelek egy részénél ez indokolt lenne. A munkatársak elhelyezése és az egyéb infrastrukturális körülmények megfelelőnek mondhatók. 5.2 Igényelbírálás, nyugellátás A nyugellátás területén két osztály végzi a feladatokat, Békéscsabán – nagyobb létszámmal – az Igényelbírálási Osztály és a gyulai Igényelbírálási és Ügyfélszolgálati Osztály. Az igényelbírálást, az Igazgatóság alaptevékenységét végzi. Ez a feladat a lakosság jelentős részét érinti, minden szempontból meghatározó tevékenység. A munkavégzés alapvetően folyamatos, nem kampányjellegű, hanem „mindennapos” tevékenység. A jogszabályok által előírt határidőkhöz kötött, statisztikailag jól mérhető, ahol az anyagi felelősség folyamatosan fennáll. 2011-ben az igényelbírálási szakterületen is többletfeladatokat eredményeztek a 2011. január 1.-jétől hatályba lépett, valamint az év közben előkészített jogszabályváltozások a következők miatt.  A benyújtott igények száma az előző évhez képest nőtt, egyrészt új ellátási forma bevezetése, a nők 40 év jogosultsági idő alapján korhatárra tekintet nélkül megállapítható nyugdíjjogosultságával kapcsolatban, másrészt a szolgálati idő elismerési kérelmek benyújtása lehetőségének kiterjesztése növelte az igényeket.  Nehezítette az elbírálás munkáját a valorizációs szorzószámok március végén történő kihirdetése, így a 2011. január 1.-jét követő indítású ügyekben március 25.-től lehetett

139





határozatot hozni. Ezt megelőzően az érintett ügyekben fokozott figyelmet kellett fordítani az ügyfelek ellátatlanságának megelőzésére, melyhez előleg megállapításáról kellett intézkedni. A korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről szóló jogszabály várható kihirdetésére tekintettel felül kellett vizsgálni azokat az ügyeket melyekben a nők jogosultsága 40 év szolgálati idő alapján került megállapításra. A szakterület 696 ügyben volt érintett, a jelentés a Nyugdíjfolyósító igazgatóság felé folyamatosan megtörtént. Az év végén már csak16 ügyben folyik további vizsgálat, ahol az ügyirati tényállás szerint nem lehetett eldönteni a kedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultságot. A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap jelentési kötelezettségének megszűnése halmozott problémát jelentett, és szintén az ügyek elhúzódását, halmozódását eredményezte, mivel nem egy foglalkoztató elzárkózott a számára többszörös adatszolgáltatástól. (Az adóhivatal általi – jogszabályban 2011. augusztus 31-ei időpontra előírt – adatszolgáltatáshoz, amelyek az igények döntő többségének elbírálásához elengedhetetlenek, még jelenleg sem férünk hozzá.)

A többletfeladatok következtében a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem sikerült az ügyintézési időket, az elintézetlen ügyek számát az előző évi szinten tartani. Az igényelbírálási szakterület tevékenységének alakulását néhány fontos adattal szemléltetjük az alábbi táblázatban. Igényelbírálások főbb adatai

2010. év

2011. év

változás

Békéscsaba

12 207

13 322

+9%

Gyula

7 287

7 645

+5%

Békéscsaba

33

47

+42%

Gyula

26

36

+38%

1 196

1 329

+11%

425

650

+53%

Igénybejelentések száma (db)

Elintézési idő (nap)

Elintézetlen ügyek száma év végén (db) Békéscsaba Gyula

Több intézkedésre is sor került a megnövekedett feladatok ellátását megoldandó: - Márciusban behívtuk a prémiumévek programban részt vevő munkatársunkat revizori feladatok végzése céljából. - Igénybe vettük továbbá két alkalommal az Ellenőrzési Osztály által felajánlott segítséget, melynek következtében átirányítással két ellenőr segített az elbírálási feladatokban. - Emellett mindkét igényelbírálási osztályon belső átcsoportosításokat is kellett – az év során több alkalommal is – végrehajtani, továbbá két előadó közel fél éven át revizori feladatokat is végezve gyakorlatilag két munkakört látott el. Az adatokat értékelve a következő körülményeket is meg kell említeni. 2010. év végén a békéscsabai és a gyulai osztály létszáma is 1-1 fővel csökkent (17 fő helyett 16 fő volt az engedélyezett induló létszám Békéscsabán, Gyulán pedig a létszámkeret ugyan nem változott, - 16 fő - de ezen belül nem volt lehetőség a 2010-ben megüresedett 1 státusz/álláshely betöltésére). Az elintézetlen ügyek számának növekedéséhez hozzájárult, hogy a szokásosnál nagyobb volt a fluktuáció ezen a szakterülten, év közben nyugdíjba ment a gyulai működési hely osztályvezetője és további 1 munkatárs, továbbá az év végén Békéscsabáról 1 fő revizor is nyugdíjba vonult, a gyulai működési helyen pedig a december 27-ei 10% kötelező létszámleépítés miatt Gyulán további 2 munkatárstól kellet megválni.

140

Az igénybejelentések száma, tehát 6-7%-kal nőtt, ami önmagában talán nem tűnik jelentős emelkedésnek, viszont hozzá kell tenni, hogy már a megelőző években is hasonló mértékű folyamatos növekedés következett be. Ez a tendencia, a rendelkezésre álló létszám csökkenésével párhuzamosan vezetett az elintézési idő növekedéséhez, amely egyébként országosan is jellemző volt 2011-ben 2010-hez képest. Mindezen részben kedvezőtlen mutatók mellett a szakmai feladatellátás magas szintű volt illetve maradt, az integráció indításával kapcsolatban felmerült szakmai és egyéb működést érintő problémákat az év során sikeresen áthidaltuk. Az ONYF részéről a felmerült szakmai kérdésekre a válaszok rendszeresen érkeztek, a jogszabályváltozások előkészítése során azok véleményezése az igényelbírálási osztály részéről minden esetben megtörtént, a jogszabályok életbelépését követően a szükséges informatikai támogatottság folyamatosan megjelent. Amint azt az előzőekben jeleztük, a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről szóló jogszabály várható kihirdetésére tekintettel felül kellett vizsgálni azokat az ügyeket, melyekben a nők jogosultsága 40 év szolgálati idő alapján került megállapításra. A szakterület 696 ügyben volt érintett, a jelentés a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé folyamatosan megtörtént. Jelenleg 16 ügyben folyik további vizsgálat, ahol az ügyirati tényállás szerint nem lehetett eldönteni a kedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultságot. Az ONYF szakmai irányítói jogkörében eljárva az arányos szolgálati idő számításával kapcsolatban folytatott ellenőrzést. Az ellenőrzés még nem zárult le, az előzetes adatok szerint a legkevesebb észrevétel Békés Megye vonatkozásában született. Figyelemre méltó eredménynek tartjuk továbbá, hogy egész évben Békéscsabán mindössze két ügyben érkezett panaszlevél az osztályra, melyből egyik sem minősült jogosnak. Gyulán csak az ügyfélszolgálati működéssel kapcsolatban merült fel panaszügy, az igényelbírálás területén nem. Tekintettel a Ket. 33/A. §-ban foglalt fizetési kötelezettségre, az ügyintézési határidők betartása különböző intézkedéseket követelt meg az év egészében a megnövekedett feladatmennyiség miatt. Folyamatosan figyelemmel kellett kísérni az egyes ügyekben is az ügyintézési idő alakulását a határidő túllépések elkerülése céljából. Megfelelő időben ügyenként megvizsgáltuk, hogy a határidő tartható-e, szükség van-e a határidő hosszabbításra, szükség van-e egyedi intézkedésre. Az elbírálás időtartamát befolyásolja a rendkívül szerteágazó jogszabályi környezet, a jogértelmezés változásai, az utasításokban, körlevelekben foglaltak végrehajtása, a foglalkoztatók adatszolgáltatási fegyelme. Az igényelbírálási szakterület munkája során – a vázolt körülmények mellett illetve azok ellenére – mindig arra törekedett és fog törekedni a jövőben is, hogy az ügyfelek a lehetőségekhez képest minél hamarabb jogorvoslati lehetőséget biztosító határozatot vehessenek kézhez. A munkatervi feladatokat a szakterület az ütemezésnek megfelelően végrehajtotta. 5.3 Jogi és Igazgatási Osztály A szakterület szerteágazó feladatkört lát el, a jogorvoslati és peres ügyekben való képviseleten, a méltányossági nyugellátásemelési és segély ügyekben, a megtérítési (kártérítési), a közérdekű bejelentés és panaszokkal kapcsolatos ügyekben való eljárásokon túl egy sor funkcionális és koordinációs feladat is a szakterület részét képezi.

141

Peres ügyek A 2011. évben összesen 211 peres ügy volt, a megelőző évhez képes valamivel kevesebb. 2011. évben két új felülvizsgálati kérelmet terjesztettünk be a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyek még folyamatban vannak. Az előző évekről három folyamatban lévő ügy zárult le, a felperesek felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bíróság elutasította. Egy felülvizsgálati tárgyalás került kitűzésre, amelyen részt vettünk. Megtérítési ügyben egy perújítási kérelem érkezett 2011.01.10-én, amelyet a Pest Megyei Bíróság elutasított, a döntés 2011. szeptember 12-én lett jogerős. Társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata tárgyában a Gyulai Munkaügyi Bíróságon 287 tárgyalás megtartására került sor, 239 esetben azon részt vettünk. A Fővárosi és a Szolnoki Munkaügyi Bíróságon egy-egy tárgyalás volt. Kivételes nyugellátás-emelés, megállapítás Az előző évekhez hasonlóan, a havi keretösszegek kiadásra kerültek. A kérelmek ütemes elbírálásában kisebb problémát a 2011. év augusztusában, az engedélyezési jogkörrel kapcsolatban a módosított 168/1997. (X.6.) kormányrendelet 72/B. §-a okozott, - a kivételes nyugellátás-emelés és segélykérelmek vonatkozásában a rendelet a döntést a kormánymegbízott számára adta át – de ezek a problémák az ügyintézés technikai feltételeinek teljes körű kialakítása után megoldódtak. Emelésre 26.371.800,- Ft állt rendelkezésre, amely felhasználásra került, maradvány nem keletkezett. A beérkezett 2011. évi kivételes méltányossági kérelmek száma összesen 3245 db volt, melyből 72 db megállapításra, 3173 db emelésre irányult. Kivételes nyugellátási kérelmek 2011 évi adatai Az elfogadott emelési / megállapítási kérelmek száma

1268 db

Elutasító és egyéb módon lezárt határozatok száma

1907 db

Elutasító és egyéb módon lezárt megállapítási ügyek száma

40 db

ONYF-re felterjesztett kérelmek száma

30 db

Emelés tekintetében a teljesített és benyújtott kérelmek aránya átlagosan Átlagos 1 főre jutó emelés

39% 3 203 Ft

Egyszeri segélykérelmek A 2011. évi előirányzat vonatkozásában év elején 14.700.000,- Ft volt, amely novemberben 1.400.000,- Ft-tal került megemelésre. Az éves engedélyezett keret kiosztásra került. Egyszeri segély kérelmek 2011. évi adatai A beérkezett kérelmek száma

2117 db

Elfogadott segélykérelmek száma

949 db

Elutasító és egyéb módon lezárt kérelmek száma

1075 db

Teljesített és benyújtott kérelmek aránya

44%

1 főre jutó segély átlagosan

16 965 Ft

142

Megtérítések A 2011. évben jogerőre emelkedett 12 db határozat 9.162.088,- Ft egyösszegű követelés visszamenőleges, és 385.359,- Ft folyamatos havonkénti kötelezettséget jelent. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból eredő ún. átalányösszeges felvezetés 8 esetben 11.417.626,- Ft összegben történt visszamenőleges, 443.765,- Ft havi kötelezettséggel. Az év végén kezelt átalányösszeges felvezetés állományának száma: Nyugdíjbiztosítási Alapot érintő 99 db, Egészségbiztosítási Alapot érintő 80 db. Újonnan kiadott kárigények száma 2 db, együttesen 9.272.024,- Ft összegben, 111.760,- Ft havi kötelezettséggel. Mindezek mellett a folyamatos kárigények június és decemberben érvényesítésre kerültek. A megtérítési követelés egyösszegű megváltására 4 esetben került sor együttesen 52.267.757,- Ft összegben. Megtérítési kötelezettséggel kapcsolatban 1 méltányossági kérelemben 1.166.083,- Ft tartozás elengedésére került sor. Megtérítésre kötelezés nélküli lezárás 47 esetben történt, és 45 esetben készítettünk feljegyzést visszatérő megtérítési ügyekben. Az év folyamán a szakterület felügyeleti ellenőrzésen esett át, melynek során a megtérítési kötelezés nélküli lezárásokat tekintették át. Augusztus hónapban személyesen is megjelent a vizsgálatot végző ONYF munkatárs, viszont írásbeli jegyzőkönyv a vizsgálatról a szakterület részére még nem érkezett. A jogorvoslati tevékenységgel kapcsolatos feladatok A szervezeti változásokra tekintettel, 2011. január 1-től a jogorvoslati tevékenység az ONYF Jogorvoslati Főosztály feladatkörébe tartozik, azonban meghatározott ügycsoportok esetében a másodfokú eljárásban az igazgatóság közreműködőként vesz részt. A másodfokú ügyintézés része az egészségkárosodáson alapuló igények esetében a másodfokú szakértői bizottság elé való beidézés, kapcsolattartás az ügyfelekkel, és az orvosi modulos ügyeknél a határozattervezet elkészítése. Egyéb ügyeknél az ONYF Jogorvoslati Főosztály részére történő felterjesztés, ügyiratok, a kapcsolódó egyéb iratok, szakvélemények küldése, kapcsolattartás a Főosztállyal. 2011. évben összesen 1751 db fellebbezés érkezett a békéscsabai és gyulai működési helyről. Egészségkárosodás mértékét vitató ügyek száma 1631 db volt, ebből orvosi modulos 994 db, melyben határozattervezet készült. Központi ügykezelés Az ügykezelés a tavalyi évben is az iktatóprogramok zárásával és nyitásával kezdte munkáját, mely az informatikai munkatársak segítségével zökkenőmentesen megtörtént. A múlt évben 34.006 db beérkezett- és 102.007 db kimenő postai küldeményünk volt, mely a megelőző évhez képest mindkét esetben kisebb mértékű csökkenést mutat. Az LN iktató könyvben, a tárgyévben összesen 22.083 db iktatás történt, melyből 7.090 db főszámos, 14.993 db pedig alszámos iktatás. Ez esetben nem rendelkezünk összehasonlítási adatokkal a 2010. évhez képest, mivel akkor régiós rendszerben történt az iktatás, és csak résziktatásokat végeztünk az igazgatóságon.

143

Az elmúlt év végén az iktatókönyvek kinyomtatása, a papíralapú dokumentációk záradékkal való ellátása, hitelesítése rendben megtörtént, majd - nem selejtezhető iratként – a központi irattárban kerültek elhelyezésre. A tavalyi évben iratselejtezésre nem került sor, mivel azt a 2010. évben hajtottuk végre. Informatikai feladatok Az informatikai szakterületet érintően januárban elindult az Igazgatóság helyi honlapjának létrehozása, melynek fejlesztése, napi szintű aktualizálása azóta is folyamatos. Szinte ezzel egy időben az Igazgatóság hivatali e-mail elérhetőségének kialakítása is megtörtént. A tavalyi évben csatlakoztunk a „Hivatali Kapu” szolgáltatáshoz. Júliustól pedig rendelkezésünkre áll a Magyar Hivatalos Jogszabálytár, melynek használata minden felhasználó részére - havi frissítésekkel – elérhető. Az informatikai szakterületen felmerülő egyéb napi feladatokat, problémákat a rendszergazdák minden igénynek megfelelően, lehetőségeikhez mérten teljes körűen, igen jó színvonalon megoldották. Egyéb funkcionális és koordinációs feladatok A kormányhivatali integráció következtében a Kormányhivatallal történt egyeztetett ütemben átadásra kerültek a munkatársak személyi anyagai. A törzshivatal humánpolitikusainak, illetve a Pénzügyi Főosztály munkatársainak összehangolásával részt vettünk a személyi nyilvántartás összeállításában, a 2011. év költségvetési tervezés előkészületi munkáiban személyi juttatások tekintetében, majd a cafetéria juttatás előkészületi munkájában, és a munkatársak szabadságolási terveinek összeállításában. Rendszeresen visszatérő feladatok a Kormányhivatal felé teljesítendő jelentések leadása a szakterület irányította a Kormányhivatal már kiadott valamint kiadásra tervezett szabályzatainak véleményezését, aktualizálását. A visszajelzésekből is megállapítható, hogy az integráció következtében az osztályra háruló plusz feladatok határidőkre megvalósultak, viszont ezek a folyamatosan fennálló, illetve ad hoc adódó feladatok jelentős energiákat vonnak el a munkatársaktól az „alap” munkakörüket tekintve. Értelemszerűen a szakterület egyik kiemelt feladata az ONYF által előzetesen megküldött jogszabály tervezetek véleményezése is. Emellett a régiós átszervezés miatt, felülvizsgáltuk és rendszereztük az Igazgatóság munkatársai által alkalmazott utasításokat, szabályzatokat, 2011. évben hat igazgatói utasítás kiadásában vettünk részt. A NYATeO megkeresésére 130 ügyben adtunk ki törlési javaslatot, betéti társaság mögöttes felelőssége megállapítása tárgyában 21 határozatot bocsátottunk ki, amelyek 35 mulasztási bírság ügyet érintettek. Jogalap nélküli ellátás visszakövetelése tárgyában 8 határozatot bocsátottunk ki; az így visszakövetelt összeg 644.232 Ft. 55 ügynél az állapítottuk meg, hogy nincs felróhatóság, két esetben ügyviteli hiba történt, így összesen 65 jogalap nélküli ügy intézése történt. Hitelezői igényt jelentettünk be 26 gazdasági társasággal szemben. Négy méltányossági ügyben jártunk el, amelyekből egy esetben az eljárást megszüntettük, háromnál pedig az ügyfél kérelmének helyt adtunk; az elengedett összeg: 501.779 Ft. 5.4. Nyilvántartási szakterület 2011. évben a szakterület szervezeti egysége, a Nyilvántartási Osztály legfőbb feladata az ügyiratok elintézése, lezárása és munkatervben foglalt határidők betartása mellett a KELEN rendszerben

144

fellelhető szkennelt okmányok tisztázása és rögzítése volt. Az Elektronikus Operatív Közigazgatás Program (a továbbiakban: EKOP) keretében végrehajtandó adattisztázási feladatok nagyságrendje, prioritása a nyilvántartási szakterületre nézve kiemelkedő jelentőségű. A több száz okmány tisztázása, rendszerezése a jövőre nézve meghatározó. A feladatok ütemezett végrehajtása 2010. év novemberében megkezdődött és 2011. évben folytatódott. Az osztály év elején engedélyezett létszáma 13 fő volt, de ténylegesen 11 fő állt rendelkezésre; 1-1 fő osztályvezető, revizor, adatszolgáltatási ügyintéző, adatszolgáltatási revizor, ügyfélszolgálati ügyintéző, iktató és 5 fő nyilvántartási ügyintéző. 3 munkatárs volt tartós távollévő, akik közül 1 főt helyettesítőként alkalmaztunk, de ő is tartósan távollévő lett 2011. márciusától. Helyettük új munkatárs nem érkezett októberig, így az említett tisztviselők munkája a többi nyilvántartási ügyintéző között került szétosztásra. 2 munkatárs - akik gyed-en, illetve gyes-en voltak - csak 2011. októberében álltak munkába, ettől az időponttól az osztály létszáma 12 főre növekedett, illetve 1 fő továbbra is tartós távolléten van, akinek helyettesítésére nem nyílt mód a költségvetési megtakarítások érdekében. A létszám az év végére tovább csökkent mivel 2 tisztviselő munkaviszonya megszüntetésre került a 2011. december 27-én történt létszámleépítés alkalmával. Így év végén, a szakterületen ténylegesen 10 fő állt rendelkezésre, további 1 fő pedig tartósan távollévő a 11 fős létszámból. 2011. évben a kieső idő 472 nap volt (szabadság 393 nap, táppénz 33 nap és hivatalos távollét 46 nap). A nyilvántartási szakterület munkaterv szerinti és egyéb feladatai 2011. évben a következők voltak.  A 2011. január 1-jétől életbe lépő társadalombiztosítási és egyéb területtel összefüggő jogszabályváltozásokat 2011. január 28-án megtartott osztályértekezleten ismertettük és értékeltük, meghívottként Dávid Ferenc főosztályvezető-helyettes ismertette a munkatársakkal.  A munkaköri leírások felülvizsgálata, a szabadságok kiadásának ütemezése határidőben elkészült.  Az EKOP I. és II. fázisa keretében, a KELEN rendszerben nem személyhez rendelt okmányok adattisztázása, 2011. márciustól az adattisztázás III. fázisaként az 1955-59 közötti születési dátumú, nem személyhez rendelt okmányok ellenőrzése. A feladat elvégzésére előírt május 31-ei határidőt sikerült betartani.  Június hónapban a KELEN rendszerben fellelhető szkennelt okmányok (JENYI/JEL és a bérokmányok) rögzítésének, júliusban MUNYI/TENYI okmányok rögzítésének próbaüzeme folyt.  Az év második felében a KELEN rendszerben található szkennelt okmányok (JENYI/JEL, MBJI/MGKI és a BÉROKMÁNYOK 55-59) rögzítésére, revideálására és minőségellenőrzésére került sor. Az év végéig a betöltött 61.988 db okmányból rögzítésre 38.221 db revideálásra 30.199 db került.  Szeptember hónapban jelentős feladatként hárult az osztály munkatársaira a járulékfolyószámlás iratanyag Békéscsabára történő visszaszállítása során a rendezettség biztosítása. Ez a művelet szeptember 8-a és október 4-e között került elvégzésre. (Ebben az időszakban a szkennelt okmányok rögzítésében, ellenőrzésében elmaradásba kerültünk, mivel négy munkatárs teljesen kiesett a feladat elvégzéséből, amíg naprakésszé nem sikerült tenniük a JAFO iratanyagból történő jogosítást.) Fontos körülmény, hogy a JAFO iratok átszállításával oly mértékben növekedtek meg az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok, hogy belső átszervezetéssel 1 főt adatszolgáltatási ügyintézői munkakör ellátásával kellett megbízni.  A nyilvántartási tevékenységről szóló ONYF utasítás kiadására 2011. november 1-jén került sor, ennek kapcsán a szükséges tájékoztatás, feladategyeztetés a szakterület munkatársaival, és társosztályokkal megtörtént.  A rögzítésre alkalmatlan NYENYI lapok tisztázása érdekében 365 db végzés kiadására került sor. Az osztályon található összes hibásan kitöltött okmány határidő betartásával kilevelezésére került. 145



A beérkezett iratanyag foglalkoztatói dossziéba történő beszerelése a gyulai iratanyag kivételével maradéktalanul megtörtént. Ennek pótlására az EKOP program kapcsán a rögzítés prioritása miatt nem került sor, azonban az iratanyag adószám szerinti rendszerezése megtörtént.

A szakterület 2011. évi tényleges feladatellátását érintő legfontosabb statisztikai adatok a következők: Nyilvántartási és adatszolgáltatási adatok 2011-ben (db) Adatszolgáltatást célzó megkeresések száma

3 410

Felszólítás, végzések formájában

433

Nyugdíjügyben végzéssel kiadott felszólítások száma

288

Kiadott hatósági bizonyítványok száma

205

Belföldi jogsegély külső szerv számára

25 3 203

Nyugdíjelbíráláshoz adatszolgáltatás ebből: Helyi megkeresések

980

Vidéki megkeresések

529

Eredeti adatbázis helyreállítása

278

Munkaviszony igazolás nem tb célra és betekintési jog gyakorlása

88

Felszámolási, végelszámolási eljárással kapcsolatos levelezés

751

Ellenőrzési Osztályról érkezett, iktatott jegyzőkönyv

954

Biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos határozatok száma

20

Törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése

12

Főszámos iktatás

5 128

Alszámos iktatás

6 730 690

Iktatást nem igényelt ügyiratok száma

Az előző év végén a szakmai belső ellenőrzés tárgya a kérelemre indult hatósági eljárás során bekövetkezett ügyintézési határidő túllépése esetén folytatott eljárás vizsgálata volt. Az osztályon a hatósági bizonyítványok kiadása került vizsgálat alá. A nyilvántartási szakterületre vonatkozóan megállapítás nyert, hogy a vizsgált időszakban a Ket. 33/A. §-ában meghatározott határidő túllépés nem volt. 5.5 Ellenőrzés Az Ellenőrzési Osztály 2011. évi feladatellátása a már megszokott módon feszített munkatempót igényelt. 2011. évre az általános szakmai, illetőleg a munkatervben meghatározott ellenőrzési feladatokon túlmenően elsődleges célunknak tekintettük a kormányhivatali integrációval összefüggő, illetve a jogszabályváltozásokból adódó feladatok pontos, precíz végrehajtását, valamint az új utasítások, szabályzatok gyakorlatban történő hatékony alkalmazását, kiemelt figyelmet fordítva a hatósági ellenőrzések lefolytatására. Továbbra is nagyon fontos szempontként kezeltük a szakmai színvonal megtartását, a hatékony munkamódszerek alkalmazását. Természetesen folytatni kívántuk a társszervekkel folytatott szakmai egyeztetéseket, konzultációkat. A Békés Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerv, valamint a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Békés Megyei Adóigazgatósága vezetőivel, munkatársaival rendszeres személyes egyeztetésre, konzultációra is sor került. 2011. szeptember 28-án a Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóságán szakmai

146

konzultációra került sor, melynek során az ellenőrzéseken túlmenően az igényelbírálással, és adatszolgáltatással kapcsolatos kérdések áttekintése is megtörtént. 2011. évben az Ellenőrzési Osztály csakúgy, mint 2010. évben, 12 fős létszámmal kezdte meg feladatainak ellátását. A munkatársak személyében 2011. május hónapban történt változás. 1 fő a Nyilvántartási Osztályra került áthelyezésre, míg 1 fő más szakigazgatási szervtől áthelyezéssel került az osztályra. Az összes kieső munkaidő 562 nap volt (408 nap szabadság, 24 nap keresőképtelenség, 27 nap iskola/vizsga, 85 nap átirányítás). Ezen túlmenően is 2 munkatársunk több hónapon keresztül segítette az igényelbírálási szakterület munkáját. A december 27-ei létszámleépítés keretében 2 fővel csökkent az osztály létszáma, a jövőben a feladatokat szűkebb létszámmal kell megoldani. Az év elején az Ellenőri Rendszerben az átállás kisebb problémáktól eltekintve gyorsan megtörtént. Az Ellenőri Rendszer működését, adatait folyamatosan figyelemmel kísértük, és a hibákat, hiányosságokat folyamatosan egyeztettük az ONYF munkatársaival, vezetőivel. A jogszabályváltozásokkal összefüggésben minden 2010. évről áthúzódó ellenőrzési ügy hatósági ellenőrzésként szerepelt a 2011. évi adatbázisban. Az Ellenőri Rendszerben az ezzel összefüggő elengedhetetlen változtatások azonban csak később történtek meg, a statisztikai kimutatások – melyek önmagukban csak szűkebb információ nyújtására alkalmasak - is a korábbi módszer szerint készültek. Változást jelentett az osztály tevékenységében az, hogy az ellenőrzési feladatokat 2011. január 01jétől „csak” Békés megye területén kellett végezni, a Csongrád, Szentes környéki települések vonatkozásában visszaállt a megyei illetékesség. Az integráció a szakterületet érintően problémamentes volt. Az általános szakmai feladatokon túl az éves munkatervben előírt feladatokat összességében teljesíteni tudtuk. Így egyebek mellett megtörtént a kézi irattár felülvizsgálata, a 2009. évi ügyiratok dokumentált átadása a központi irattár részére. A NYENYI adatszolgáltatás megszűnésével összefüggésben nagy hangsúlyt fektettünk az igényelbírálással kapcsolatos nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségekre, a foglalkoztatók, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők instruálására. 2011. év elején plusz feladatot jelentett a magánnyugdíjpénztár tagok helyszíni nyilatkozattételének megszervezése, és lebonyolítása, amely rendben megtörtént. 2011. május hónapban lépett hatályba az új, szakellenőrzési feladatok ellátására vonatkozó 6/2011. (V. 6.) ONYF utasítás. Osztályértekezleten került sor az utasítás részletes ismertetésére. Az Ellenőri Rendszerben 2011. május 25-én megtörtént a verzióváltás is, amely alapjaiban változtatta meg az eddigi eljárás rendet. Az egyik leglényegesebb változás az, hogy a 2010. 01. 01-jét megelőző időszakra vonatkozóan feltárt hibás NYENYI adatszolgáltatás esetén végzés kiadásával kell intézkedni a jogszerű állapot helyreállításáról, oly módon, hogy a végzés kiadásához új főszámos iktatást (célellenőrzésként) kell végezni. A statisztikai adatok - a jogszabályváltozásokra, valamint az ellenőrzési utasítás szabályainak alapvető megváltoztatására, a szervezeti átalakulásra tekintettel - a korábbi évek adataival történő összehasonlításra nem alkalmasak, azonban a főbb mutatószámok jól jellemzik a szakterület teljesítményét.

147

Az ellenőrzési szakterület feladatait jellemző statisztikai adatok (db) Hatósági ellenőrzések I.

2 078

Hatósági ellenőrzések II.

511

Végzések száma (hibás adatszolgáltatás; jogszerű állapot helyreállítása)

185

Átlagos ügyintézési idő, „ügyiratok” esetében (nap)

12

Az igényelbírálási szakterületről történő megkeresések tekintetében – figyelemmel az igényszám alakulására is – 2011. I. félévben a korábbi időszakhoz hasonlóan meglehetősen nagy eltérés volt tapasztalható a gyulai és békéscsabai működési hely között. Ugyanakkor a II. félévben az egységes szemlélet kialakításának megkezdése az adatokból már jól látható volt. Az ellenőrzési szakterület munkáját érintő panasz 2011. évben sem volt. Az év folyamán a munkafolyamatba épített ellenőrzéseken túl – a szakmai tevékenység teljességére figyelemmel – az alábbi témakörökben vezetői ellenőrzésekre is sor került, melyekről hivatalos feljegyzés készült: - A munkafolyamatba épített ellenőrzés (revízió) felülvizsgálata, különös tekintettel az ellenőrzési dokumentáció szakmai felülvizsgálatára. - Az ellenőrök szakmai tevékenységének helyszíni ellenőrzése. A vezetői ellenőrzések megállapításait szakmai megbeszéléseken értékeltük, és a feltárt kisebb problémák megszüntetésére vonatkozó intézkedéseket megtettük. 2011. évben az ellenőrzési szakterületet közvetlenül érintő szakmai belső ellenőrzésre, illetve felügyeleti ellenőrzésre nem került sor. A munkatervben rögzített Ellenőrzési Szakmai Napra 2011. szeptember 30-án került sor. A szakmai előadásokkal, osztálytréninggel színesített rendezvényen az igazgatóság valamennyi osztálya jelentős létszámmal képviseltette magát. Az új szervezeti keretek között első ízben megtartott esemény rendkívül hasznosnak és sikeresnek bizonyult. Az Ellenőrzési Osztály 2011. december 09-én megrendezett munkaértekezlete illetve szakmai rendezvény szintén elősegítette a szakterületek közötti együttműködés elmélyítését. 5.6 A Nyugdíjbiztosítási Alap Területi Elszámolási Osztály 2011. évi feladatai A 2011. január 01.-től létrejött integrációs átalakulás során az osztály tevékenysége jelentősen megváltozott, alapfeladatként a Nyugdíjbiztosítási Alap Békés megyei területi Ellátási számla kezelésével összefüggő pénzügyi, számviteli feladatok ellátása került meghatározásra. A korábbi, gazdálkodással, működéssel kapcsolatos feladatok a Kormányhivatal Pénzügyi Főosztályára kerültek átcsoportosításra. Maga az integráció az osztály munkatársaitól a 2010-es év végétől kezdve jelentős többletfeladat elvégzését kívánta meg. A kormányhivatalok a korábbitól eltérő módón és formában kérték az adatszolgáltatásokat. Az átalakulás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében túlóra elrendelésére is sor került. Így tudták csak a munkatársak a mindennapi feladatvégzés mellett határidőben teljesíteni a kért adatszolgáltatásokat, kimutatásokat, okmányok átadását. Az osztály létszáma 2010. december 31-én 8 fő volt, ebből 2 fő hivatásos gépkocsivezető. A létszámból 4 fő funkciós feladatot ellátó munkatárs 2011. februártól a Kormányhivatal Pénzügyi Főosztályára került átirányításra (1 fő gépjármű vezető helyben látja el feladatait). Az osztály az Alapkezelésével kapcsolatosan meghatározott feladatait jelenleg 3 fővel látja el, 1 fő tartósan

148

távollévő munkatársunk álláshelye a Pénzügyi Főosztály általi zárolást követően nem került betöltésre. Az osztály munkatársai naprakészen elvégezték az ellátási számlára beérkezett bevételek és kifizetett kiadások főkönyvi könyvelését, egyeztették annak adatait a Tny. jogszabályon alapuló előírt követelések: a megtérítési igények, a jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetése, a mulasztási bírságok, a késedelmi kamat érvényesítése során keletkezett analitikus folyószámlák nyilvántartott adataival. Az ellátási számlára beérkezett bevételek a MEGAORA könyvelési programban naprakészen könyvelésre kerültek. Havonta, az ONYF által megadott zárlati körlevélben foglaltak szerinti határidőre havi és negyedéves könyvelési adatokat szolgáltattunk a szakmai irányító szerv részére. A könyvelt tételek jogcím szerinti megbontását az alábbi táblázat mutatja be: Jogcím (adatok Ft-ban)

2010.12.31

2011.12.31

Megtérítés Egészségbiztosítási Alap

53 469 439

54 155 485

Megtérítés Nyugdíjbiztosítási Alap

67 580 608

103 059 348

Jogalap nélküli ellátás

1 069 365

786 779

Mulasztási bírság

4 638 633

1 738 407

21 734 890

22 745 700

452 600 845

106 308 198

0

26 037 023

Perköltség

10 000

53 000

Összesen:

601 103 780

314 883 940

Megállapodásos folyószámla MANYU visszalépők MANYU reálhozam

Jelentős növekedés mutatkozik az megtérítéses folyószámlák Nyugdíjbiztosítási Alapot érintő bevételénél, mely abból adódik, hogy három folyószámla esetében a fizetésre kötelezett egyösszegű megváltást kezdeményezett. Magas összegű a MANYU visszalépők bevétele, de itt az előző évhez viszonyítva nagymértékű csökkenés mutatkozik. Ennek oka egy rész a beérkezett pótbevallások kis összege, másrészt az, hogy a 2011. évben visszalépő pénztártagok pénzügyi elszámolásai kisebb összegűek voltak, feltételezhetően a rövidebb idejű magán nyugdíjpénztári tagság miatt. A vártnál magasabb összegű bevétel érkezett a reálhozam átutalásából, amely 919 fő esetében 26.037.023.- Ft összegű volt. Ez az át nem vett, illetőleg az egyéni számlára történő jóváírás címén érkezett igazgatóságunkhoz. Az osztály ellátja a bevételek kimutatása mellet az analitikus folyószámlákhoz kapcsolódóan a jogszabály szerinti előírások havi rögzítését, amely a negyedéves kövezetés-kötelezettség állomány kimutatása során kerül a MEGAORA programban könyvelésre. Minden negyedév végén elkészült a mérlegjelentés alátámasztásához szükséges követeléskötelezettség állományának kimutatás, megbontásra került az alapok (Egészségbiztosítási Alap, Nyugdíjbiztosítási Alap, Központi Költségvetést illető) szerint, illetőleg megtérülésük szerint (előző évi, tárgyévi). Megtörtént negyedévente az értékvesztés elszámolása, a főkönyvi feladása.

149

A szakterület elvégezte az alapkezeléshez kapcsolódóan a kiadások elszámolásait. A kiadások között legnagyobb tételt a postaköltséggel kapcsolatos kiadások jelentették. A postaköltség kiadásainak elszámolása és megtéríttetése iránti intézkedések megtörténtek. Postaköltség kiadások elszámolása 2011-ben Postaküldemény típusa

db

Ft

normál

49 736

4 780 465

ajánlott

52 271

15 798 245

összes

102 007

20 578 710

Elvégeztük a társosztályok által igényelt - központilag ONYF által beszerzésre kerülő - ellátási feladatokhoz kapcsolódó nyomtatványok, borítékok, dossziék, tértivevények beszerzését, tárolását és nyilvántartását. Az év során elkészítettük az Ellátási számla kezeléséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás, szakmai teljesítés igazolás és érvényesítési jogkör gyakorlásáról szóló igazgatói utasítást. Az osztály közreműködött az Igazgatóság napi zavartalan működésével kapcsolatosan felmerülő alábbi feladatok ellátásában is:      

hivatali gépjármű üzemeltetése, ellátmány, reprezentációs keret kezelése, működést érintő számlák teljesítés igazoltatása, megrendelések, beszerzések, javíttatások előkészítése, nyomtatvány, irodaszer, kellékanyag igénylése, kezelése, épület üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása,

Ehhez kapcsolódóan - nyilvántartásunk szerint - az Igazgatósághoz a hivatali működtetéssel kapcsolatban 356 db számla érkezett, 48.056.068.- Ft összegben 2011. évben. A számlák teljesítés igazolását követően átadásra kerültek a Pénzügyi Főosztály részére kiegyenlítés céljából. 6. Közérdekű bejelentés, javaslat és panasz A közérdekű bejelentések a már megállapított, mások számára járó ellátások jogszerűségére vonatkoznak, illetve arra, hogy az ellátásban részesülő egészségi állapota, életvitele – a főként névtelen – bejelentő szerint nem indokolja az ellátás folyósítását. A bejelentések döntő részében a bejelentő személye, más részében a bejelentett személyek sem voltak azonosíthatóak. A 2011. évben érkezett 14 közérdekű bejelentést kivizsgáltuk a 2004. évi XXIX. törvény 141-143.§-ai alapján, az egészségi állapottól függő ellátásoknál indokolt esetben kértük a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális hatóságnál az érintett soron kívüli felülvizsgálatát. Javaslatot tartalmazó közérdekű bejelentés nem érkezett. Panasz ügyeknél egy esetben fordult elő, hogy az ügyfél egyéni jogsérelemre hivatkozott, mert álláspontja szerint a hatóság téves tájékoztatása miatt esett el az ellátástól és vált munkanélkülivé. A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetése az ügyet részletesen kivizsgálta, a megállapításairól az ügyfelet tájékoztatta. Panasz ügyek főként a kivételes nyugellátásemelésnél és az egyszeri segélyezésnél fordulnak elő (beérkezett panaszok száma 2011-ben 6 db volt). Ezen ellátások nem alanyi jogon járnak, hanem 150

kivételes méltányosságból adhatóak, azonban a megállapítás csak meghatározott feltételek esetén történhet. Az elutasító döntés ellen jogorvoslati lehetőség nincs, ezért aki sérelmezi a határozatot, panaszt nyújthat be. A panaszos beadványát minden esetben ismét megvizsgáltuk és tájékoztattuk részletesen az elutasítás konkrét okairól, a vizsgálat eredményéről. Jogos minősítéssel egy panaszbejelentés sem zárult. Az ügyek megoszlása szakterületenként:  Közérdekű bejelentések: Ügyfélszolgálat Békéscsaba: 10 db Ügyfélszolgálat Gyula: 4 db  Panaszok: Ügyfélszolgálat Békéscsaba: 1 db Igényelbírálásai szakterület: 2 db Jogi és Igazgatási Osztály: 3 db 7. Felügyeleti ellenőrzések Az ONYF Főigazgatója 2011. március 16-ai jóváhagyásával Ellenőrzési program került kiadásra, amely alapján a Főigazgatóság Ellenőrzési Főosztálya a Békés Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságánál témaellenőrzést végzett két tárgykörben: I. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 88. §a alapján a megtérítési igények mellőzése során folytatott gyakorlat jogszerűsége. A vizsgált időszak: 2010. május 1-től 2010. július 31-ig terjedő tartam. A témaellenőrzés megállapításairól a jelentést igazgatóságunk még nem kapta meg, azonban a 2011. augusztus 3-án tartott ellenőrzési záró-értekezleten szóban ismertetésre kerültek a főbb megállapítások:  Az igényelbírálási szakterületnek a baleseti rokkantsági nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátási és a baleseti rokkantsági járadék igénybejelentésekkel kapcsolatos feladatellátása úgy anyagi, mint eljárásjogi szempontból szakszerű.  A baleseti, illetve foglalkozási eredetű, vagy harmadik személy által okozott sérülések esetében az ügyek átadása a jogi és igazgatási szakegységnek megtörténik, azonban nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy még az átadás napján, ill. az azt követő munkanapon az iratok iktatása megtörténjen.  A jogi és igazgatási szakegység a megtérítések jogalapját körültekintően és alaposan vizsgálta meg minden ellenőrzött ügynél, a megtérítések jogalapjánál eltérést nem találtak. A záró értekezleten vitatott volt, hogy a foglalkoztatóval meg lehet-e téríttetni a rendszeres szociális járadékot. Az ügyintéző ezt megvizsgálta (egyeztetett álláspont szerint nem lehetséges a megtérítés), erről feljegyzést készített; azonban a Főigazgatóság képviselőjének a véleménye ettől eltért.  A megtérítést megállapító és a megtérítés mellőzését tartalmazó, és az azokat megalapozó dokumentumok, iratok rendszerezettek; a kivizsgálás alapos, ezen ügyek az alapirat – a nyugdíj akta – nélkül is jól átláthatóak. A megtérítés mellőzéséről feljegyzés minden alkalommal készül, azonban a részletes indokoláson kívül fel kell tüntetni a jogszabályi hivatkozást a Tny. megfelelő szakaszának megjelölésével. A megtérítéses ügy irataihoz kapcsolódó iratokat elintézésüket követően haladéktalanul kell visszaadni az igényelbírálási szakterületnek.

151

II. Az arányos szolgálati idő megállapítás gyakorlata vizsgálatának ellenőrzése A vizsgált időszak: 2010. július 1-től 2010. december 31-ig terjedő tartam. A Főigazgatóság által megküldött jelentés főbb megállapításai:  A NYENYI lapon közölt arányos szolgálati idő átszámítása és eltérés esetén adattisztázás szükséges a foglalkoztatóval; jellemzően az ellenőrzés keretében, a vizsgálat eredménye alapján az adatszolgáltatás módosításának elrendelése indokolt. E helyes eljárást alkalmazta az igazgatóság, ennek ellenére nagyobb hangsúlyt kell fektetni a foglalkoztatók által közölt adatok helyességének kontrolljára, valamint az ismételt adattisztázásra.  Indokolt az arányos szolgálati idő számításával összefüggésben minden esetben tisztázni, hogy az adott ügyben szükséges-e a Tny. 39. §-ának alkalmazása, ugyanis csak meghatározott biztosítási jogviszony típusoknál (munkaviszony és azzal egy tekintet alá eső jogviszonyok, szövetkezeti tagság személyes közreműködés esetén, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony, őstermelői jogviszony) kerülhet erre sor. Az igazgatóság jogszerűen járt el a fentiek megállapítása során.  Indokolási kódok alkalmazása. A határozatban használatos indokolási kódok közül a 108. kód nem automatikusan kerül be a határozatba. Ennek felvitele az áttekintett ügyek egy részéből kimaradt.  Mindössze egy esetben fordult elő, hogy a nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) meghatározásakor a jutalom összegét figyelmen kívül hagyták, így az ügyben kevesebb szolgálati idő került elismerésre. A jelentés összegzése: Az arányos szolgálati idő számításának kötelezettsége terhet ró az adatszolgáltatásra, a lapvezetésre kötelezettekre és a nyugdíjbiztosítási szervekre is. Adminisztratív többletterhet jelent, amely kétséges, hogy az elért, ill. az elérni szándékozott eredmény révén megtérül-e, ill. arányban áll-e a rendelkezés alkalmazásának össztársadalmi költségeivel. 8. Szakmai belső ellenőrzés A szakmai belső ellenőrzési tevékenységhez az Igazgatóság 2011. évi munkatervének részét képező éves belső ellenőrzési terv készült az év elején. A szervezeti integrációra tekintettel a 2011 évi belső ellenőrzési terv csak a második félévre vonatkozóan írt elő ellenőrzési feladatot. A terv szerinti vizsgálatok közül a méltányossági és segélykérelmek intézésének ellenőrzése megtörtént, azonban a munkaterv az igazgatóság szakmai működése szempontjából jelentkező két soron kívüli vizsgálat miatt módosításra került. Az Igazgatóság szakmai belső ellenőrzése, a munkatervben meghatározott és a terven kívüli feladatait 2011 évben 1 fővel látta el. A belső ellenőrzés és az igazgatóság különböző szakterületei között, egymást segítő, jó együttműködés volt. Az ellenőrzés tevékenységét a szakterületek vezetői segítették, a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratanyag, dokumentáció minden esetben, a kért határidőre, a szakmai belső ellenőrzés rendelkezésére állt. Az ellenőrzés befejezésekor az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjével a vizsgálat tapasztalatai, esetleges hibák, hiányosságok megbeszélése megtörtént. A szakmai belső ellenőr 2011 évben tevékenységét az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának 34/2009 ONYF utasítása alapján készített és 2011. augusztus 1-jén hatályba lépett 1/2011 számú Igazgatói Utasításban foglaltaknak megfelelően végezte. Az ellenőrzések során a hatályos jogszabályi előírások betartásának vizsgálatán felül az ellenőrzés kiemelt figyelmet fordított az Igazgatóság két működési helye eljárási gyakorlatának megismerésére, feltérképezésére, és amennyiben szükségesnek látta, felhívta a működési hely figyelmét az esetleges hiányosságra, ezzel is elősegítve az egységes eljárási rend kialakulását.

152

A szakmai belső ellenőrzés kiemelt célja volt valamennyi vizsgálat esetében, a hatályos jogszabályoknak, főigazgatói és igazgatói utasításoknak megfelelő tevékenység és a működési helyeken az egységes eljárási rend kialakításának elősegítése. A teljesített ellenőrzések közül, terv szerinti ellenőrzés volt az alábbi:  A méltányossági és segélykérelmek intézésének vizsgálata Ellenőrzött szervezeti egység: Jogi és Igazgatási Osztály (jegyzőkönyv iktatószáma: ALT-03-267/2011) Ezen ellenőrzés során 174 db ügyirat vizsgálatára került sor. Az év folyamán, két terven felüli vizsgálat lefolytatására került sor. A témaellenőrzések az alábbi szervezeti egységeket és feladatellátást érintették.  A nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások iránti igények felvételének illetve az igénybejelentések elbírálási folyamatának vizsgálata Ellenőrzött szervezeti egység: Nyugellátási Főosztály ((jegyzőkönyv iktatószáma: ALT-03316/2011) Az ellenőrzés során 44 db ügyirat vizsgálatára került sor.  A kérelemre indult hatósági eljárás során bekövetkezett ügyintézési határidő túllépése esetén folytatott eljárás vizsgálata Ellenőrzött szervezeti egység: az igazgatóság minden szervezeti egysége ((jegyzőkönyv iktatószáma: ALT-03-377/2011) Elmaradt ellenőrzések, a nem tervezett ellenőrzések elrendelése miatt:  A megállapodások megkötésével kapcsolatos feladatok végrehajtásának vizsgálata Nyugdíjbiztosítási Alap Területi Elszámolási Osztálya (témaellenőrzés)  A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézésének vizsgálata Jogi és Igazgatási Osztály (átfogó ellenőrzés) Az ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az igazgatóság dolgozói tevékenységüket a hatályos rendelkezések, szabályzatok, külső és belső utasítások betartása mellett végezték. A 2011. évi belső ellenőri jelentésekben rögzített, hibák hiányosságok többnyire nem szakmai eredetűek, leginkább figyelmetlenségből illetve a nagyfokú leterheltségből adódtak. Az ellenőrzés befejezésekor az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjével a vizsgálat tapasztalatai, esetleges hibák, hiányosságok megbeszélése megtörtént. 9. Munkakapcsolataink Munkakapcsolataink az ONYF főosztályaival, vezetőivel megfelelőek, együttműködésünket zavartalannak minősíthetjük. Kiemelt figyelmet fordítottunk a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságokkal, valamint a társszervekkel való folyamatos kapcsolattartásra is. A Békés Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerv, valamint a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Békés Megyei Adóigazgatósága vezetőivel, munkatársaival rendszeres személyes egyeztetésre, konzultációra is sor került, az Ellenőrzési osztály hatékony közreműködése révén. 2011. szeptember 28-án a Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóságán szakmai konzultációra került sor, melynek során az ellenőrzéseken túlmenően az igényelbírálással, és adatszolgáltatással kapcsolatos kérdések áttekintése is megtörtént. 2011. évben is folyamatosan tartottuk a kapcsolatot az NRSZH megyei és regionális szervezeteivel, és a Munkaügyi Központtal. Munkánk hatékonysága érdekében a továbbiakban is fontosnak tartjuk a szakmai egyeztetéseket, melyeknek az év végi jogszabályváltozások egyben különös hangsúlyt is adnak.

153

10. A 2012. évi célkitűzések, feladatok A jövőre nézve elsődleges célunknak tekintjük a kormányhivatal elvárásai szerint, annak céljait követve az együttműködés további fejlesztését, valamint a jogszabályváltozásokból adódó feladatok pontos, precíz végrehajtását, valamint az új utasítások, módszertani útmutatók gyakorlatban történő hatékony alkalmazását, kiemelt figyelmet fordítva a hatósági ügyek intézésére, a hatósági ellenőrzések lefolytatására. Továbbra is nagyon fontos szempontként kell kezelni a szakmai színvonal megtartását, nagyobb figyelmet kell fordítanunk az ügyintézési idők csökkentésére. 2011. évre a megfogalmazható elvárások:  a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak változása miatti szervezeti struktúrát érintő változások zökkenőmentes végrehajtása,  a jogszabályok, utasítások előírásainak maradéktalan betartása a megváltozott jogszabályok magas szintű, egységes alkalmazása,  a tények, adatok határozathozatal előtti teljes körű tisztázása, a határozatok indokolásának alaposabbá, tényszerűbbé tétele  a KET változásainak készség szintű elsajátítása, alkalmazása,  a hátralék/igény mutató 1,2 körüli szintjének elérése és megtartása,  az elintézetlen ügyek számának szinten tartása, lehetőség szerinti javítása,  az elintézési idő lehető legalacsonyabb szinten tartása, az előírt ügyintézési idő betartása,  a működési helyek közötti egységes eljárási rend továbbfejlesztése, a munka minőségének további javítása,  a vezetői ellenőrzés színvonalának növelése,  az ügyfélszolgálati tevékenység minőségének szinten tartása, annak biztosítása, hogy az ügyfeleink minden működési helyen azonos (magas) színvonalú kiszolgálásban részesüljenek,  az információs és felvilágosító tevékenység színvonalának további növelése, az adott tájékoztatások, felvilágosítások írásos rögzítésének biztosítása mind az ügyfelek, mind a munkatársak érdekében,  kapcsolatrendszerünk továbbfejlesztése, hatékony kommunikációs rendszer kialakítása az ügyfelekkel, valamint mindenkivel, akiket a hatáskörünkbe tartozó feladatok érintenek, különös figyelemmel az új szervezeti felállásra,  az informatikai rendszerek új verzióinak elsajátítása, alkalmazása.

154

2.3.10.

A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A

2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

155

A 2011. év szervezeti változások bemutatása 2011. január 1-től a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet létrehozta a Békés Megyei Kormányhivatalt, melynek szakigazgatási szervévé vált a munkaügyi központ is, Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja néven. Ezzel párhuzamosan a 315/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NFSZR) alapján az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattá alakult át, melynek részét képezték a Foglalkoztatási Hivatal és a munkaügyi központok, ez utóbbiak már a kormányhivatalok munkaügyi szakigazgatási szerveiként. 2011. január 1-től 2011. szeptember 30-ig a munkaügyi központok kizárólag megyei szervezetből, vagy megyei (fővárosi) szervezetből és kirendeltségekből álltak. A kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező munkaügyi központok megyei (fővárosi) szervezettel és kirendeltségekkel rendelkeztek, irányításuk alá tartozott az illetékességi területükön lévő valamennyi kirendeltség. Ettől eltérően a kizárólag megyei szervezetből álló munkaügyi központok irányítása alá nem tartoztak kirendeltségek. A Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja az NFSZR-ben meghatározott kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett, irányítása alá tartozott a három kirendeltség és szolgáltató központ, valamint az összes kirendeltség Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyében. 2011. október 1-től a munkaügyi központ újra megyei szervezetből és kirendeltségekből áll, a megyei munkaügyi központ irányítása alá tartozik az illetékességi területén – Békés megyében – lévő valamennyi kirendeltség. Mivel a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2011. szeptember 30-ig kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett, így a jogszabályváltozás feladatkör-változást nem eredményezett. A jelenleg hatályos SZMSZ szerint a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja az alábbi szervezeti egységekből áll: 1. Szervezési Osztály 2. Hatósági Osztály 3. MPA Elszámolási Osztály 4. Munkaerő-piaci Eszközök Osztály 5. Befektetés Ösztönzési Osztály 6. Képzési és Szolgáltatási Osztály 7. EU Programok Osztály 8. Munkaügyi Kirendeltségek (8), Kirendeltség és Szolgáltató Központ (1) 1.1.1.

A jogszabályváltozásokból adódó feladatváltozások ismertetése

A 2011. január 1-jén bekövetkezett szervezeti változással összefüggésben a munkaügyi központ funkcionális feladatainak (intézményműködtetés, humánpolitika, informatika) döntő többsége a Kormányhivatalhoz került. A szakmai feladatok ellátása területén az alábbi lényeges változások történtek: - Kiemelt feladatokkal került beépítésre a közfoglalkoztatás rendszerének működtetése; - Jelentősen változtak az álláskeresők ellátására vonatkozó szabályok, pl. az álláskeresési járadék maximális folyósítási ideje a két szakaszos 270 napról egy szakaszos 90 napra csökkent, maximális mértéke a minimálbér 120%-áról a minimálbér 100%-ára mérséklődött,

156

az álláskeresési segély három változatából csak egy maradt meg, nyugdíj előtti álláskeresési segély néven, részben megváltozott feltételekkel. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2 intézkedés keretében 2011. május 1. és 2015. április 30. között megvalósuló „Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)” elnevezésű program elsődleges célja, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piacra való belépésének segítése, komplex, személyre szabott, a helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal. A Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának 6,1 milliárd forint áll rendelkezésére, melyből 6422 fő támogatását tervezzük megvalósítani. A program elsősorban azokat a munkanélkülieket célozza meg, akik alacsony iskolai végzettségűek, fiatal pályakezdők, illetve a 25. életévüket be nem töltött álláskeresők, 50. év felettiek, gyermekgondozásról, ápolási díjról visszatérők, bérpótló juttatásra, illetve 2011.09.01-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak, vagy legalább 3 hónapja nyilvántartott álláskeresők. A program képzések támogatásával, foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatással, bérköltség támogatással, vállalkozóvá válás támogatásával, illetve humán és mentori szolgáltatások nyújtásával támogatja az álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javítását.

-

1.1.2.

A munkaerő-piaci helyzet rövid áttekintése

Foglalkoztatottság, munkanélküliség A KSH lakossági felmérése szerint a Békés megyében élő 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása az előző negyedévihez képest mérséklődött. 2011. III. negyedévében a megfigyelt népesség 52%-a volt jelen a megye munkaerőpiacán, 127,9 ezren foglalkoztatottként, 15,1 ezren pedig munkanélküliként Az előbbi körben egy év alatt 3,6 ezer, az utóbbiban mintegy 2,5 ezer fővel fogyott a létszám. A régió másik két megyéje közül csak Bács-Kiskun megye népességének aktivitása javult, ahol a munkanélküliek számának a csökkenését a foglalkoztatottakénak a növekedése kísérte. A megye aktivitási mutatói kisebb-nagyobb mértékben elmaradtak az egy évvel korábbitól: az aktivitási arány 1,6, a foglalkoztatási arány 0,8, a munkanélküliségi ráta 1,3 százalékponttal csökkent. A megye aktivitási és foglalkoztatási aránya az országosnál és a régió másik két megyéjénél is alacsonyabb, a munkanélküliségé viszont csak az országosan kimutatottnál kisebb. Ak t iv it ás i ad at o k 2 0 1 1. I II . n eg ye d év Megnevezés

Bács

Békés

Csongrád

megye

Dél-alföldi régió

Ország

foglalkoztatottak (ezer fő)

198,2

127,9

162,5

488,6

3 855,9

munkanélküliek

21,7

15,1

17,2

54,0

462,0

gazdaságilag aktívak

219,9

142,9

179,7

542,5

4 317,9

gazdaságilag inaktívak

181,9

132,1

146,3

460,3

3 355,4

15-74 éves népesség

401,8

275,0

326,0

1 002,8

7 673,3

aktivitási arány (%)

54,7

52,0

55,1

54,1

56,3

foglalkoztatási ráta

49,3

46,5

49,8

48,7

50,3

munkanélküliségi ráta

9,9

10,5

9,6

10,0

10,7

Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató

157

A megyében a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2011. első kilenc hónapjában átlagosan 66,3 ezer főt alkalmaztak, 3,6%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A létszámfogyás Békés megyében a költségvetési szerveknél fizikai munkakörben dolgozók létszámcsökkenésének a következménye, a vállalkozások foglalkoztatottainak létszáma az előző évi szint körül alakult. A gazdasági ágak közül az ipar a legnagyobb foglalkoztató, ide tartozott az alkalmazásban állók 25%-a. A második legnagyobb létszámmal rendelkező egészségügyi szolgáltatásban a létszám 17%-át foglalkoztatták. A legtöbb fizikait az iparban, a legtöbb szellemit pedig – közel azonos számban – az oktatásban és az egészségügyi szolgáltatásban alkalmazták. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2011. első kilenc hónapjában közel 157 ezer forintot tett ki, a fizikaiak valamivel több, mint 124 ezer, a szellemiek 198 ezer forintot kerestek. A megyei átlagkereset 4,3%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, országosan a növekedés mértéke 4,4%-os volt. A megyei átlagkereset az országosnál 53 ezer forinttal kisebb, s ez a megyék közül a legnagyobb különbség. Legnagyobb átlagkeresettel a pénzügyi szolgáltatásban dolgozók rendelkeztek, őket a közigazgatásban alkalmazottak követték; az előbbi több mint másfélszerese a megyei átlagnak, de az utóbbi is 32%-kal meghaladta azt. Továbbra is a vendéglátásban dolgozók rendelkeztek a legalacsonyabb keresettel. Az átlagkeresetek a gazdasági ágak többségében növekedtek, csak a vendéglátás, a tudományos és műszaki tevékenység, az oktatás, valamint az egyéb szolgáltatás területén maradtak el az egy évvel korábbitól. A családi kedvezmény nélküli nettó átlagkereset 108 ezer forintos havi átlaga mindössze 1,8%-kal volt nagyobb 2010. megfelelő időszakához képest. A fogyasztói árak 3,9%-os emelkedését figyelembe véve a keresetek vásárlóértéke 2,0%-kal mérséklődött. A nyilvántartott álláskeresők adatai 2011-ben Békés megyében havonta átlagosan 27 782 főt tartottunk álláskeresőként nyilván. Ez összességében 312 fővel haladja meg az előző évi A nyilvántartott álláskeresők számának változása Békés megyében átlaglétszámot. Az álláskeresők 40000 száma 2011-ben a korábbi éveknél magasabb szinten 2009 2010 2011 nyitott, és alacsonyabb szinten 35000 zárt, év közben pedig a folyamatos csökkenés volt rá jellemző. Ezt jellemzően a 30000 jogszabályi változások, és a közfoglalkoztatási programok befolyásolták. A korábbi 25000 években mutatkozó szezonalitás (télen nagyobb arányú beáramlás, nyáron nagyobb 20000 arányú kiáramlás - az idei évben jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec is jelentkezett, azonban hatása kisebb mértékben érvényesült. 2011 decemberére a nyilvántartott álláskeresők száma Békés megyében 25.783 főt mutat. A 2011-es évet a korábbiaknál intenzívebb létszámmozgás jellemezte. A nyilvántartásba 41 812 fő lépett be, akik 5%-a először szerepelt a rendszerben. A belépők meghatározó hányada már korábban is volt nyilvántartott álláskereső. A nyilvántartásból ki- és abba belépők egyenlege -3073 fő, a nyilvántartásból kikerültek száma ennyivel haladta meg a belépőkét.

158

Megyénkben az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya az év 12 hónapjának átlagában 17,8%. Az országos átlagnál 4,7 százalékponttal magasabb mutatóval Békés megye az ország utolsó harmadában található, a megyék rangsorában a 14. helyet foglalja el. Összetétel adatok A nyilvántartott álláskeresők 10%-a pályakezdő státuszú. Arányuk évek óta ezen a szinten áll, mely abszolút számban 2011-ben havonta átlagosan 2765 főt jelentett. Nemek tekintetében az álláskeresők között közel azonos a férfiak és a nők aránya. 2011-ben a havi átlaglétszám 49%-a nők, 51%-a férfiak köréből került ki. A nemek aránya az év azon hónapjaiban mikor nagyobb mértékű kilépés mutatkozik, a nők javára billen át. Az adatok alapján a kilépők nagyobb hányada férfi, nekik több esetben nagyobb eséllyel sikerül elhelyezkedniük. Iskolázottságuk szerint Békés megyében a nyilvántartott álláskeresők legnagyobb hányada általános iskolai (34,4%), illetve az alatti végzettségű (2,6%). E mellett meghatározó tömeget a szakmunkás végzettségűek alkotják, akik a nyilvántartottak egyharmadát teszik ki (33,7%). Érettségizett a regiszterben szereplők egynegyede. Ebben a körben az álláskeresők 10,6%-a csak érettségivel rendelkezik, 14,6%-uk szakképesítéssel is. A diplomával rendelkezők az álláskeresők 4,2%-át teszik ki. A nyilvántartott álláskeresők között a 25 év alattiak aránya 16%, mely valamelyest alacsonyabb (-0,3%-pont) mint egy évvel korábban volt. Az életkori csoportok között az idősebb korosztályba tartozók, az 55 év felettiek aránya emelkedett az elmúlt évhez képest. Az 55 éven felüliek aránya 2011-ben 11%, míg 2010-ben ez 9% volt. A munkavállalás szempontjából legaktívabb korosztályból a 35-44 éves korúak alkotják a legnagyobb részarányt (26%), a 25-45 évesek 24%-ot, a 45-54 évesek 23%-ot tesznek ki a regiszterben szereplők között. E korosztályok jelenlétében az elmúlt évhez viszonyítva jelentős aránybeli változás nem jelentkezett. Megyénkben a regiszterben töltött idő hossza szerint az álláskeresők több mint fele 6 hónapos időtartamon belüli nyilvántartott. Ezen belül az 1-3 hónapos regisztrációs idővel rendelkezők aránya a legnagyobb, ők a teljes állomány egyharmadát adják (33,7%). Ennél alacsonyabb szintet, 21,7%-ot mutat a 4-6 hónapja regiszterben lévők aránya. A tartósan – tehát legalább egy éve, megszakítás nélkül a regisztrációban szereplő – álláskeresők havi átlagos száma 6711 fő, arányuk 24,2%. E réteg havi átlagszáma 609 fővel alacsonyabb, mint egy évvel korábban volt. 1.1.3.

Ellátottak a nyilvántartott álláskeresőkön belül

2011-ben a nyilvántartásban szereplők több mint fele jogosult pénzbeli ellátásra. Ez jellemzően az önkormányzatok által nyújtott ellátás (rendelkezésre állási juttatást, bérpótló juttatást, foglalkoztatást helyettesítő ellátást) volt. Ebbe a körbe a nyilvántartottak egyharmada (32%) tartozott. Az ellátottak másik körébe azok tartoznak, akik járulékfizetési idejük alapján munkanélküli ellátásra jogosultak. 2011-ben ilyen alapon a nyilvántartott álláskeresők 23%-a jutott havi rendszeres juttatáshoz.

A nyilvántartott álláskeresők ellátás szerinti megoszlása 30000 25000 10748 20000

11276

12287 ellátás nélkül

ő 15000 f 8558

7598

6561

8119

8596

8935

2009

2010

2011

10000

munkanélüli ellátás önkorm.ellátás

5000 0

159

A Békés megyében nyilvántartott álláskeresők 44%-a sem a munkaügyi központtól sem a települési önkormányzatoktól nem jogosult pénzbeli ellátásra. Arányuk emelkedő tendenciát mutat, mert míg ez a kör 2009-ben 39%, 2010-ben 41% 2011-ben 44%-ot tett ki.

30000

A nyilvántartott álláskeresők ellátás szerinti megoszlása

25000 10748

11276

12287

8558

7598

6561

20000

ellátás nélkül

fő

15000

munkanélül i ellátás

10000 5000

8119

8596

8935

2009

2010

2011

önkorm.ellá tás

0

1.1.4. Az MPA foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből finanszírozott programok, támogatások és szolgáltatások szerepének bemutatása az álláskeresők számának csökkentése, munkavállalási képességük, készségük javítása érdekében A Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészén decentralizált 2011. évi pénzügyi keret felhasználása A Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja MPA foglalkoztatási alaprészén decentralizált 2011. évi pénzügyi kerete – a (MAT) az 1/2011. (I. 12.) határozat alapján – 3.975.565,3 ezer Ft-ban került meghatározásra. A Nemzetgazdasági Minisztérium a kiemelt megyei munkaügyi központok MAT által jóváhagyott MPA foglalkoztatási alaprész decentralizált keretének összegét megyei szintre is felosztotta, melynek alapján Békés megye 2011. évi FA decentralizált kerete 1.595.769,1 ezer Ft-ban részesült. A Regionális Munkaügyi Tanács 1/2011. (II. 10.) MT határozatával elfogadott keretfelosztást a támogatások főbb irányelveinek meghatározását követően kirendeltségekre is felosztottuk, a pénzügyi kereteket 2011. január 28-án a kirendeltségek rendelkezésére bocsátottuk. 2011. év folyamán munkaügyi központunk MPA foglalkoztatási alaprészén decentralizált kerete központi intézkedés hatására hét alkalommal, a következők szerint módosult. adatok forintban MPA FA decentralizált keretét Megnevezés érintő módosítások Eredeti keret a MAT 1/2011. (I.12.) hat. alapján

1 595 769 100

Kiegészítés a MAT 3/2011. (I.12.) hat. alapján

28 846 000

Kiegészítés a MAT 13/2011. (IV..) hat. alapján

55 677 000

Keretelvonás 2011.07.18 NGM/16258/3

-349 363 240

Keret-kiegyenlítés 2011.08.03. jkv

50 000 000

Keretkiegészítés 2011.08.15 NGM/17842/3

25 400 000

Keretkiegészítés PÁV 2011.09.20 NGM/19547/6

7 000 000

160

Közfoglalkoztatás mentori program fennálló elkötelezettsége összegének megyék közti keretátadás 2011.09.30. Módosított MPA FA decentralizált keret -

-

-

-

-

-

-

16 949 674 1 430 278 534

A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT) a 3/2011. (I.12.) számú határozatában döntött a közfoglalkoztatási mentori szolgáltatási program támogatásáról. A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerő-piaci Alap Főosztálya – a fenti számú határozat alapján – Békés megyében 10 mentor foglalkoztatásához 28.846.000 Ft-tal megemelte a munkaügyi központunk MPA foglalkoztatási alaprészének 2011. évi decentralizált keretét. A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerő-piaci Alap Főosztályának 2011. június 1-én keltezett, NGM/13281/1 (2011) Iktatószámú levelében foglaltak alapján a Munkaügyi Központok MPA foglalkoztatási alaprész decentralizált keretét - a 13/2011. (IV.6.) MAT határozatban foglaltak szerint a regionális képző központok és a munkaügyi központok közötti együttműködés keretében indított, 2011. évre áthúzódó képzések finanszírozásához - saját hatáskörben módosítani kell. Ennek megfelelően munkaügyi központunk decentralizált kerete 55.677.000 Ft-tal kiegészült. A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerő-piaci Alap Főosztályának 2011. július 18-án keltezett, NGM/16258/3 (2011) Iktatószámú levelében foglaltak alapján a Munkaügyi Központunk MPA foglalkoztatási alaprész decentralizált kerete - a 2011. I-VI. havi adatszolgáltatás alapján módosult. A módosítás Békés megye vonatkozásában 349.363.240 forráselvonást eredményezett. Az NGM/16258/3 (2011) iktatószámú levélben előírt, eredeti megyei keretek arányában végrehajtott forráscsökkentés végrehajtásra került. A keretelvonás Békés megyében 31 millió Ft forráshiányt eredményezett. A Foglalkoztatási Hivatalban 2011. július 28-án tartott igazgatói értekezleten elhangzott iránymutatásra hivatkozással a régió Kormányhivatalainak Munkaügyi Központjai között 2011.augusztus 3-án megállapodás született a megyei decentralizált keretek kiegyenlítéséről. Békés megye 50.000.000 Ft forráskiegyenlítésben részesült. Az NGM/17842/3 (2011) iktatószámú, 2011. augusztus 15-én keltezett levelében tájékoztatást küldött a munkaügyi központunk MPA foglalkoztatási alaprészén decentralizált 2011. évi keretének 25.400.000 Ft-tal való megemeléséről, amely a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések támogatására fordítható. Az NGM/19547/6 (2011) iktatószámú, 2011. szeptember 20-én keltezett levelében tájékoztatást küldött az NGM/19547/2 (2011) Miniszteri Döntésről, amely szerint munkaügyi központunk MPA Foglalkoztatási alaprészének 2011. évi decentralizált kerete 7.000.000 Ft-tal kiegészült. A Pályaválasztási kiállítások megrendezésére felhasználható – hirdetési költségek, kiadványok, reklámanyagok, szállítási, terembérleti költségekre fordítható. A Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, valamint a Bács-kiskun és Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja között, a 2011. október 01. napjától hatályos szervezeti, hatásköri jogszabályok végrehajtását biztosító átadás-átvételi szakmai feladatok végrehajtásáról” szóló megállapodásban foglaltak alapján az MPA FA decentralizált keret működtetésére vonatkozó dokumentumok átadás-átvételéről jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően a 2011. szeptember 30-án befejeződő Közfoglalkoztatást szervező mentori program 2011. október hónapban történő utolsó havi folyósításáról a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja intézkedett, amelynek fedezetéül a társmegyéktől a szükséges forrás, összesen 16 949 674 Ft Békés megyéhez 2011. szeptember 30-án átcsoportosításra került.

161

Igazgatói hatáskörben törtét keretmódosítások: Annak érdekében, hogy valamennyi aktív eszköz vonatkozásában a támogatások megítéléséhez szükséges pénzügyi forrás a kirendeltségeink rendelkezésére álljon, továbbá a decentralizált keretet érintő központi intézkedések hatására a támogatási formák között keretmódosítások váltak szükségessé, a következők szerint: - első negyedév során 0,2%-os mértékű belső átcsoportosítás történt, amely során a foglakoztatás bővítését szolgáló bértámogatás pénzügyi keretéből történt átcsoportosítással kiegészült a munkatapasztalat szerzés támogatásának kerete. - A második negyedév során 8,4%-os mértékű belső átcsoportosítás történt, amely során a munkaerő-piaci szolgáltatás támogatása, a munkaerő-piaci képzés támogatása, a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása, a közhasznú munkavégzés támogatása, valamint a mobilitási támogatások pénzügyi keretének meghiúsulásaiból kiegészítésre került a munkahelymegőrzés támogatása, a munkatapasztalat szerzés támogatása, valamint a foglalkoztatást elősegítő bértámogatás pénzügyi kerete. - A harmadik negyedév során 0,1%-os mértékű belső átcsoportosítás történt, amely során a munkahelymegőrzés támogatása pénzügyi keretéből történt átcsoportosítással kiegészült az egyéb költségek pénzügyi kerete. - A negyedév során 0,8%-os mértékű keretmódosítás történt, amely során a képzés támogatásának, valamint a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások meghiúsulásai terhére növekedett a munkahelymegőrzés támogatásának, vállalkozóvá válást elősegítő támogatásnak, valamint a vállalkozáskeltető program pénzügyi kerete. Az MPA Foglalkoztatási alaprészén decentralizált 2011. évi pénzügyi keret felhasználása Az MPA Foglalkoztatási alaprészén rendelkezésünkre álló, 1.430.278.534 Ft-ra módosult decentralizált keretünk terhére 2011. december 31-ig 1.398.163.348 Ft (97,8) került folyósításra. A keretmaradvány összege 32.115.186 Ft (2,2%). A 2012. évre áthúzódó kötelezettségvállalás aránya – az Flt. 39/B. § (5) bekezdésével összefüggésben – a decentralizált keretet meghaladóan, annak 40%-a lehet. A 2012. évet terhelő áthúzódó elkötelezettség összege 277.481.154 Ft (19,4%). A 2011. évi decentralizált pénzügyi keret felhasználását - aktív eszközönkénti bontásban az alábbi diagram szemlélteti: Az MPA decentralizált Foglalkoztatási alaprész felhasználási arányai december 31.

2,5%

5,4%

0,3% 3,1%

2011.

0,5% 0,2% 0,6% 6,1%

5,6%

23,3%

30,3% 22,1% Közhasznú fogl. tám.

Foglalkoztatást elősegítő bértámogatás

Munkatapasztalat szerzés támogatás

Munkaerőpiaci képzés támogatása

Munkahelymegőrzés támogatása

Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása

Vállalkozóvá válás elősegítése

Mobilitási támogatások

Vállalkozáskeltető munkaerőpiaci program

Közfoglakoztatási mentori szolg. program

Munkaerőpiaci szolgáltatás támogatása (PÁV)

Egyéb költség

162

A pénzügyi keret felhasználását szakfeladatonkénti bontásban az 1. sz. táblázatunk tartalmazza. Az aktív eszközökkel nyújtott támogatások az év folyamán 4.805 főt érintettek, amelyből 2.133 fő támogatása 2010. évről húzódott át, míg 2.672 fő képzését, vagy foglalkoztatását a 2011. évben nyújtott támogatással segítettük elő. A 2011. évi decentralizált pénzügyi keret terhére nyújtott támogatások érintett létszámát szervezeti egységenkénti bontásban az alábbi ábra mutatja be: M P A fogla lkoz ta tá si a la pré sz é ne k 2011. é vi de ce ntra liz á lt ke re tből nyújtott tá m oga tá sok é rinte tt lé tsz á m a kire nde ltsé gi bontá sba n 1 000

932 873

900 800 700 600 fő

536

524

476

500 400

322

362

325 262

300 200 100 0

B

ék

c és

sa

ba B

ék

és

G

yu

la O

sh ro

áz

a S

r za

va

s S

z

h eg

al

om

G

yo

m

a

en

dr

őd

M

ez

ők

o

v

s ác

há

za S

ar

ka

d

k ir e n d e lts é g

A támogatási formák jellemzői Közhasznú munkavégzés támogatása: A támogatási forma pénzügyi keretét 475 főre vonatkozóan áthúzódó kötelezettségvállalás terhelte, a folyósított támogatás 84.711.892 Ft. Új támogatások megállapítására 2011. évben már nem volt lehetőség. A támogatási forma jellemzői a következők voltak: - A foglalkoztatottak 69,1%-a teljes munkaidőben dolgozott, a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya 30,9%-os volt. - A 70%-os mértékű támogatásban részesültek aránya 30,5%-os volt, a 90%-os mértékű támogatás megoszlása 64,6%-ot tett ki, 70%-nál alacsonyabb mértékű támogatásban pedig a közhasznú munkások 4,9%-a részesült. - A támogatottak 27,1%-a legfeljebb általános iskolai végzettségű volt, a szakmunkásképzőt végzettek aránya 26,4%-ot képviselt, az érettségizettek aránya 33,4%-ot, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig 13,1%-ot tett ki. - A közhasznú munkások 25,5%-a az 50 év feletti korosztályhoz tartozott, míg a 25 év alattiak aránya 17,4%-ot mutatott. - A nők aránya 60,9%, férfiak aránya 39,1% volt. - a támogatások átlagos időtartama 5,3 hónapot tett ki. Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás: Az aktív eszköz pénzügyi kerete terhére az év 325.627.418 Ft került folyósításra. A támogatások 1.568 főt érintettek, közülük 586 fő támogatása az előző évről húzódott át, 982 álláskereső foglalkoztatását a beszámolási időszakban segítettük elő.

163

Az álláskeresők intenzívebb ütemű bevonása, továbbá a támogatások megítélésének egységes eljárása érdekében az év elején meghatározott 60.000 Ft/fő/hó-ban fajlagos költségtervet 2011. április 7-én 80.000 Ft/fő/hó-ra módosításra került. A bértámogatásban részesült álláskeresők jellemzői: - A támogatottak 90,8%-a 50%-os mértékű támogatásban részesült, - az 50%-os mérték alatti támogatás aránya mindössze 2,6% volt, - a megváltozott munkaképességűek aránya 6,6%-ot képviselt. - A támogatottak 83,8%-a teljes munkaidőben került alkalmazásra, így a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya 16,2%-os volt. - A támogatott létszám 36,1%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, - a szakmunkásképzőt végzettek aránya 29,9%-os, az érettségizettek aránya 29,2%-os volt, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig 4,8%-ot képviselt. - A korcsoport szerinti bontást vizsgálva az 50 év felettiek aránya 31,3%-ot tett ki, míg az elhelyezettek 21,2%-a volt 25 év alatti pályakezdő. - A gyermekét egyedül nevelő szülők részvételének aránya 5,6%-os volt. - A támogatottak 9,7%-a volt legalább 12 hónapja nyilvántartott álláskereső. - A nők aránya 51,9%, férfiak aránya 48,1%-ot tett ki. - A támogatások átlagos időtartama 7,5 hónapos volt. Szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének támogatása A támogatás célja a szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők munkába helyezési esélyeinek növelése, foglalkoztatásának elősegítése. Támogatás azon munkaadó részére állapítható meg, amely olyan pályakezdő álláskereső munkaviszony keretében történő, legalább 365 napi foglalkoztatását vállalja, aki az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételtől számított legalább 90 napig a munkaügyi központtal együttműködött. A támogatást a pályakezdő álláskereső foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő bérköltség 50 és 100%-a közötti mértékben lehet megállapítani. Munkaügyi Központunk által 2011. február 22-én közzétett pályázati felhívása alapján a támogatás igénybevételére 2011. február 21-től 2011. november 30-ig volt lehetőség. Az álláskeresők intenzívebb bevonása, valamint a támogatások megítélésének egységes eljárása érdekében a pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatásának év elején 80.000 Ft/fő/hó-ban meghatározott fajlagos költségtervét 2011. április 7-én 110.000 Ft/fő/hó-ra módosítottuk. A támogatási forma pénzügyi kerete terhére 308.706.776 Ft került folyósításra. A 2012. évre áthúzódó kötelezettségvállalásunk összege 141.709.945 Ft (9,9%). A munkatapasztalat-szerzés támogatása 557 főt érintett. Közülük 275 fő támogatása az előző évről húzódott át, 282 fő pedig az év folyamán részesült támogatásban. A támogatási formában részesültek jellemzői a következők: - A támogatottak 94,5%-a teljes munkaidőben került alkalmazásra, a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya 5,5%-os volt. - A támogatott létszám 2,5%-a általános iskolai végzettségre épülő szakképzettséggel rendelkezett, a szakmunkásképzőt végzettek aránya 28,9%-os, az érettségizetteké 48,8%-os volt, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig 19,8%-ot képviselt. - A nők aránya 51,4%-ot, férfiaké pedig 48,6%-ot tett ki. - A támogatások 12 hónapos időtartamra kerültek megállapításra. Munkaerő-piaci képzés támogatása A támogatási forma pénzügyi kerete a 13/2011. (IV. 6.) MAT határozat alapján a regionális képző központokkal történt együttműködés keretében vállalt 2011. évre áthúzódó elkötelezettség

164

finanszírozásához, továbbá az NGM/17842/3(2011) 2011. augusztus 15-i tájékoztatása alapján a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések támogatására fordítható összeggel kiegészült. 2011. első negyedévben ajánlattételi felhívást tettünk közzé, amelyben a decentralizált keret terhére indítandó tanfolyamok kerültek meghirdetésre. A legkedvezőbb ajánlatok kiválasztását követően összesen 28 felnőttképzési intézmény 56 különböző szakirányú programja került fel a képzési jegyzékre. A tanfolyamok indítását az ajánlattételi felhívásban meghatározott ütemterv alapján április hónaptól terveztük, azonban MPA FA decentralizált keret terhére a vizsgált időszakban képzési programok indítására nem kerülhetett sor, mivel a decentralizált keret terhére nyújtandó képzési támogatások megállapítását a minisztérium zárolta. A támogatási forma 1.231 főt érintett, a pénzügyi kerete terhére 423.865.031 Ft került folyósításra. A kifizetés a FA képzés keret terhére 2010. évben indított tanfolyamokon résztvevők 2011. évre áthúzódó kötelezettségvállalás összegét, valamint a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések támogatását is tartalmazza. A munkaerő-piaci képzés támogatása 1.231 főt érintett, amelyből - 183 fő az RKK-s képzési programok képzési költségének támogatásban részesült, - 925 fő keresetpótló juttatásban részesült, közülük 737 fő képzési támogatásban vett részt, - 123 fő közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési támogatást kapott, közülük 93 fő utazási támogatásban részesült. A decentralizált keretből nyújtott támogatással érintett 1.231 fős létszámból 406 fő támogatása húzódott át az előző évről, míg 825 fő 2011. évben került bevonásra. Munkahelymegőrzés támogatása Az év folyamán a rendelkezésre álló pénzügyi keret terhére 78.961.212 Ft került folyósításra. Az aktív eszköz a 398 főt érintett, amelyből 32 fő támogatása az előző évről húzódott át, 366 munkavállaló munkahelyének megőrzését pedig új támogatással segítettük elő. Fajlagos költségtervünket kirendeltségeink javaslata alapján 2011. április 7-én 70.000 Ft/fő/hó-ról 80.000 Ft/fő/hó-ra módosítottuk. 2011. év folyamán 71 munkáltató igényelt munkahelymegőrzés támogatást. Valamennyi kérelmet benyújtó munkáltató likviditási helyzetét a Befektetés Ösztönzési Osztály is megvizsgálta, amelynek eredménye alapján támogatási javaslatot tett az érintett kirendeltség részére. A vizsgált időszakban 35 munkáltató 366 elbocsátással veszélyeztetett munkavállalójának munkahelymegőrzéséhez átlagosan 4,5 hónapra nyújtottunk támogatást. Az megítélt támogatás 1 főre jutó összege 314.613 Ft volt. A támogatottak tevékenységi köre zömében az ipar területéről került k, amelyből meghatározóak az építőipari, fa-, fém megmunkálás, asztalosipari tevékenységek. Létszámleépítések megelőzése érdekében részmunkaidős foglalkoztatás támogatása A 70/2009. (IV.2.) Kormányrendeletben foglaltaknak alapján a létszámleépítések megelőzése érdekében vissza nem térítendő támogatás nyújtható annak munkaadónak, amely a vele teljes munkaidőben, munkaviszonyban álló munkavállalóit - legalább a teljes munkaidő felét elérő részmunkaidőben foglalkoztatja, a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében. A támogatás összege a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak a kieső munkaidejére járó személyi alapbérnek és járulékának 80%-áig terjedhet, amely azonban nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét. A támogatás legfeljebb 365 napra nyújtható. Az aktív eszköz működtetését szabályzó egységes eljárási rendet a Foglakoztatási Hivatal még nem

165

bocsátotta rendelkezésünkre. A támogatási forma iránt érdeklődést kirendeltségeink a vizsgált időszakban nem tapasztaltak. A támogatási formára elkülönített pénzügyi keret terhére a Mezőkovácsházi kirendeltségünkre benyújtott kérelem alapján támogatott munkáltatónál 277 dolgozó létszámleépítések megelőzése érdekében 2010. évről áthúzódó elkötelezettségvállalás terhelte, amelyből 2011. év folyamán 34.962.718 Ft került folyósításra. Vállalkozóvá válás elősegítése A vállalkozóvá válást elősegítő támogatás pénzügyi kerete terhére 2011. év folyamán 75.746.755 Ft került folyósításra. A 2011. március 17-én meghirdetett felhívásunk alapján - a legfeljebb hat hónap időtartamra megállapítható, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő vissza nem térítendő támogatás iránt 2011. október 31-ig, - a legfeljebb 3 millió Ft-ig terjedő kamatmentes tőkejuttatás - visszatérítendő, vissza nem térítendő, részben visszatérítendő támogatás - vonatkozásában 2011. augusztus 31-ig nyújthattak be pályázatot a jogszabály feltételeknek megfelelő álláskeresők. A vállalkozóvá válást elősegítő támogatási formák iránti pályázatok együttesen és külön-külön is benyújthatók voltak. A támogatás 198 főt érintett. Az előző évről 69 fő - 2 tőkejuttatásban és 67 legfeljebb hat havi támogatásban részesülő személy - támogatása húzódott át. 2011. évben új támogatással 129 álláskereső vállalkozóvá válását segítettük elő, közülük 9 fő tőkejuttatásban, 120 fő pedig legfeljebb hat havi támogatásban részesült. Tőkejuttatás támogatása iránt 11 pályázat érkezett kirendeltségeinkre, amelyből 10 pályázat esetében született támogató döntés, azonban szerződéskötésre 9 pályázó esetében került sor. A támogatás segítségével jellemzően élelmiszeripari, mezőgazdasági, továbbá szépségápolási szolgáltatást nyújtó vállalkozások létesültek. Mobilitási támogatások A helyközi utazás támogatásának, valamint a csoportos személyszállítás támogatásának pénzügyi nyilvántartása azonos szakfeladaton történik, ezért azok együttesen kerülnek kimutatásra. A két támogatási forma pénzügyi kerete terhére 2011. évben 3.866.230 Ft került kifizetésre. A mobilitási támogatások az év során mindössze 73 főt érintettek, amelyből 13 fő támogatás az előző évről húzódott át, 60 fő mobilitását pedig 2011. évben támogatták kirendeltségeink, a következők szerint: - A helyközi utazás támogatása 22 főt érintett, amelyből 18 fő támogatás az előző évről húzódott át, az új támogatottak száma 9 fő. - A csoportos személyszállítás támogatása 51 főt érintett, amelyből az előző évről áthúzódó támogatások létszáma 18 fő, 33 fő pedig 2011. évi új támogatott. „Vállalkozás-keltető” munkaerő-piaci program A 2011. november hónapban kezdődött „Vállalkozás-keltető” munkaerő-piaci program alapvető célja, hogy a vállalkozni szándékozó álláskeresőnek segítséget nyújtson egy jövedelmező, önfenntartó tevékenység kialakításában, megélhetésük biztosításában. A menedzsment tevékenységgel hozzájárulni a vállalkozáskeltetés hatékonyságához, valamint olyan módszerek kidolgozásának, és

166

gyakorlati kipróbálásának elősegítése, amelyek jelenleg hazánkban még nem alkalmazottak, de a projekt várható eredményeinek hatására azzá válhat. A munkaerő-piaci program keretében 2011. évben 18 álláskereső képzése kezdődött meg, amelyhez 2.758.590 Ft támogatás került folyósításra. Közfoglalkoztatási mentori szolgáltató program A munkaerő-piaci program keretében 10 fő foglalkoztatás-szervező mentor támogatása valósult meg, amely során 43.246.330 Ft támogatást folyósítottunk. Munkaerő-piaci szolgáltatás támogatása A Pályaválasztási Kiállítások megrendezésére biztosított pénzügyi forrásból terembérlet, kiadványok, reklámanyagok, hirdetési és szállítási költségekre 6.778.372 Ft került felhasználásra. A Pályaválasztási Vásárra a munkaügyi központ humán szolgáltatási tevékenységét és alapvető álláskeresési ismereteket bemutató kiadványt, továbbá szóróanyagot készítettünk a Diplomás munkaközvetítő iroda és a FIT szolgáltatásainak bemutatására. A „SZÁZ ÚT VÁR RÁNK…” Pályaválasztási Vásár Békéscsabán a Városi Sportcsarnokban 2011. október 13. – 14-én került megrendezésre., amely az elmúl évben is rendkívül sikeres volt. Az általános iskolák végzősei részére meghirdetett „Hogyan képzeled a jövődet?” c. KRE-ÁLOM rajzpályázatra 170 mű érkezett. Élőkönyvtárat működtettünk, ahonnan az érdeklődők „kikölcsönözhették” 1-1 szakma képviselőjét, pl. esztergályost (nő), bútorasztalos tanulót (nő), női szabó szakoktatót, öntőt, hegesztőt, forgácsolót, tűzoltót. A hiányszakmák élményszerű bemutatása céljából 23 helyszínen 831 diák részére bonyolítottunk le üzemlátogatást. Tárlatvezetést szerveztünk 9 szakirányban, melyen kb. 1000 diák vett részt. Kiemelt figyelmet fordítottunk a hátrányos helyzetű fiatalok szakmaválasztásának elősegítésére, melyek útvonalán szerepelt speciális szakiskola és hátrányos helyzetűeket foglalkoztató munkáltató is. Ingyenes nyelvvizsgateszttel mérhették tudásukat az érdeklődők. Odaítéltük a „Legjobb kiállító” díjat. Egyéb költségek A decentralizált keretet terhelő egyéb kiadások – foglalkoztatási egészségügyi vizsgálat költsége, postaköltség, hirdetési díj stb. – pénzügyi keret terhére 8.932.024 Ft került folyósításra.

167

1. sz. táblázat

Decentralizált Foglalkoztatási alaprész felhasználása 2011. január 1. - 2011. december 31.

Megnevezés

2011. évi pénzügyi keret Ft

Tárgyévet terhelő elkötelezettség Ft

%

Érintett létszá m

Pénzügyi teljesítés

2012. évre áthúzódó elköt.

fő

Ft

Ft

Közhasznú munkavégzés támogatása

84 711 894

84 711 892

100,0%

475

84 711 892

0

Foglalkoztatást elősegítő bértámogatás

331 476 562

325 627 418

98,2%

1 568

325 627 418

69 796 565

Munkatapasztalat szerzés támogatás

311 097 798

308 706 776

99,2%

557

308 706 776

141 709 945

Munkaerőpiaci képzés támogatása

434 300 647

423 865 031

97,6%

1 231

423 865 031

9 887 565

Munkahelymegőrzés támogatása

81 995 476

78 961 212

96,3%

398

78 961 212

24 788 648

Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása

34 962 718

34 962 718

100,0%

277

34 962 718

0

Vállalkozóvá válás elősegítése

79 479 070

75 746 755

95,3%

198

75 746 755

12 196 200

Mobilitási támogatások

3 928 586

3 866 230

98,4%

73

3 866 230

2 121 971

Vállalkozáskeltető munkaerőpiaci program

3 834 789

2 758 590

71,9%

18

2 758 590

16 980 260

45 690 994

43 246 330

94,6%

0

43 246 330

0

6 800 000

6 778 372

99,7%

0

6 778 372

0

12 000 000

8 932 024

74,4%

10

8 932 024

0

1 430 278 534

1 398 163 348

97,8%

4 805

1 398 163 348

277 481 154

Közfoglakoztatási mentori szolg. program Munkaerőpiaci szolgáltatás támogatása (PÁV) Egyéb költség Összesen

1.1.5. Európai Uniós forrásból finanszírozott programok, támogatások és szolgáltatások TÁMOP 1.1.1. A TÁMOP 1.1.1. „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” elnevezésű munkaerő-piaci program komplex munkaerő-piaci program megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiacra történő visszahelyezése érdekében. A program célja az, hogy az egyes célcsoportokba tartozó egészségkárosodással élő, megváltozott munkaképességű személyek számára - a) segítse elő, támogassa a foglalkozási rehabilitációt, a foglalkoztathatóság munkavégző képesség javítását,

168

-

b) olyan foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat, képzéseket, támogatásokat biztosítson, amelyek segítik a korábbi munkahelyre való visszatérést, vagy az újbóli elhelyezkedést tartós támogatás nélkül.

A program a 2008.03.01-2013.02.28. közötti időszakban kerül megvalósításra. A 2011-es évben a program kapcsán elvégzett feladatok: A programba történő bevonási időszak 2011.03.31-én lezárult. A bevonás végéig összesen 2711 fő került bevonásra a programba. Ebből 2011-re eső 3 hónap során összesen 303 fő. A munkaügyi központok szervezeti átalakítása miatt a 2011.10.01-ig regionális szinten megvalósított program ettől az időponttól kezdődően megyei szinten működik tovább, így az egyes szolgáltatásokban és támogatásokban részesültek száma 2011.10.01-ig regionális, azt követően megyei szinten kerülnek bemutatásra. A legjelentősebb szolgáltatások a TÁMOP 1.1.1 programban Szolgáltatás Régiós esetszám Régiós esetszám 2011megnevezése 2010.12.31-ig (fő) ben, 2011.09.30-ig (fő) Rehabilitációs tanácsadás Pszichológiai tanácsadás Munkatanácsadás Álláskeresési tanácsadás Motivációs csoport foglalkozás Mentori szolgáltatás

Békés megyei esetszám 2011.10.01–2011.12.31 (fő)

4461

1498

134

1993

266

9

1302

334

87

372

4

0

149

60

0

1586

1176

426

Aktív eszközök a TÁMOP 1.1.1 programban Támogatás megnevezése Támogatásba vont létszám 2010.12.31-ig (fő) Képzés 1161

Támogatásba vont létszám 2011-ben, 2011.09.30-ig (fő)

Támogatásba vont Békés megyei létszám 2011.10.01 – 2011.12.31 (fő)*

65

0

Munkakipróbálás (max. 3 441 185 3 hónapra) Munkagyakorlat szerzés (max. 1108 328 5 12 hónapra) Foglalkoztatást bővítő 24 15 2 bértámogatás Rehabilitációs foglalkoztatást 55 62 6 elősegítő bértámogatás Vállalkozóvá válási támogatás 61 7 0 * A táblázatban az adott időszakban újonnan bevont létszámok szerepelnek. 2011.12.31-én Békés megyében még 232 fő támogatott foglalkoztatása volt folyamatban.

169

Kilépés, hatásvizsgálat a TÁMOP 1.1.1 programban A TÁMOP 1.1.1 program kimeneteinek vizsgálata az alábbi indikátorokkal történik: - A programot sikeresen befejezők száma - A sikeres kilépést követő 180. napi hatásvizsgálat A programot az fejezi be sikeresen, aki esetében legalább egy szolgáltatási és legalább egy támogatási programelem megvalósult. (A programba bevontak minimum 80%-nak kell sikeresen befejeznie a programot.) A 180. napi hatásvizsgálat keretében az egyén sikeres kilépését követő 180. napon fennálló munkaerő-piaci helyzetének vizsgálata történik. (Ezen a napon a sikeresen kilépett személyek legalább 33%-nak kell támogatás nélkül munkaviszonyban állnia.) A programot régiós szinten sikeresen befejezők száma 2011.09.30-ig 851 fő volt, de az egy szolgáltatás és egy támogatás sikeres megvalósulásának követelménye már a bevontak (2711 fő) 91,5%-nál teljesült. A megyei szétválást követően Békés megyére a bevont 2711 főből 961 fő jutott, közülük 2011.12.31ig 380 fő fejezte be sikeresen a programot, de a 961 főből már közel 95 % esetében teljesült a sikeres befejezés feltételeként előírt kritérium. A 180. napi hatásvizsgálat régiós szinten 2011.09.30-ig összesen 537 fő esetében vált esedékessé, akik közül 290 fő (54%) esetében teljesül az a követelmény, hogy támogatás nélkül állnak alkalmazásban vagy végeznek vállalkozói tevékenységet. Békés megye esetében 2011.12.31-ig összesen 281 fő esetében vált esedékessé az utólagos nyomon követés. Az érintett személyek közül 152 fő (54,1 %) az, aki teljesíti az előírt feltételeket és támogatás nélkül dolgozik a munkaerő-piacon. Forrásfelhasználás A program régiós költségvetésére összesen 2.729.605.849 Ft-ot hagytak jóvá, amelyből 2011.12.31-ig összesen 1.955.891.000 Ft (71,6%) került felhasználásra. A korábban említett megyei szétválás miatt ez a régiós költségvetés szétosztásra kerül majd BácsKiskun, Csongrád és Békés megye között. A pontos megyei összegek egyelőre még nem ismertek. TÁMOP 1.1.2 A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2. intézkedés keretében megvalósuló programok elsődleges célja, a hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piacra való belépésének segítése, komplex, személyre szabott, a helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal. A program elsősorban azokat a munkanélkülieket célozza meg, akik munkaerőpiacra történő visszalépés nehézségei a hátrányos helyzetükből fakad. 2008. január 1. és 2011. április 30. között megvalósult a TÁMOP 1.1.2. „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” elnevezésű program. A Dél-alföldi régió részére biztosított 7.883.858.000 Ft keretösszeg felhasználásával 2011. április 30-ig 8981 fő regisztrált álláskeresőnek adott esélyt a munkaerő-piacon történő elhelyezkedésre, 5342 fő vett részt képzéseken, valamint 5496 fő ügyfelet sikerült visszajutatni a munkaerő-piacra bérköltség- vagy bértámogatás segítségével. A program sikerességét mutatja az is, hogy 57 új vállalkozás indult be vállalkozóvá válás támogatásával a Dél-alföldi régióban. Az egyéni programok zárása 8372 fő esetében volt sikeres, a hatásvizsgálatok folyamatosan történtek, melyek feldolgozása még nem 100%-os, 2011.

170

december 31-i adatok alapján a sikeresen kilépett ügyfelek közül 3885 fő a 180. napon is foglalkoztatásban áll. A TÁMOP 1.1.2. „Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)” elnevezésű program megvalósítására 2011. május 1 és 2015. április 30. között kerül sor. A Békés megye részére biztosított 2011. évre az 1.741.245.360 Ft keret összeg felhasználásával 2011. december 31-ig 2369 fő regisztrált álláskereső programba vonása valósult meg, a kiválasztás során kiemelt figyelmet fordítottunk az ötven év feletti álláskeresőkre, és a roma származású ügyfelekre. A bevont ügyfelek közül 687-en vettek illetve vesznek részt jelenleg is képzéseken, valamint 1672 fő ügyfél kapott bérköltség- vagy bértámogatást elhelyezésének segítésére. A program keretén belül 14 vállalkozás létrejöttéhez biztosítottunk vállalkozóvá válási támogatást. A TÁMOP 1.1.2 program által nyújtott lehetőségekről Békés megyében több ezer ügyfél, és több száz munkáltató kapott tájékoztató szóróanyagot, illetve felvilágosítást a kirendeltségeken keresztül és különböző rendezvények keretein belül. 2011. május 13-án került megrendezésre a program keretein belül a Békéscsabai Kirendeltség és Szolgáltató Központ szervezésében Állásbörze, mely egyben a TÁMOP 1.1.2. „ Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)” elnevezésű program nyitórendezvénye is volt. Ezt követően a régió minden kirendeltségén szerveztünk állásbörzéket. A program 2015. április 30-ig folytatódik, melyhez további 4.373.762.672 Ft áll rendelkezésre a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja részére, melyből további közel 4000 ügyfél programba vonása és támogatása valósulhat meg. 1.1.6.

A közfoglalkoztatás új rendszerének tapasztalatai

2011. január 1-jétől a közmunkaprogramokat, a közcélú munkát, valamint a közhasznú foglalkoztatás támogatását a közfoglalkoztatás új rendszere váltotta fel, mely támogatás keretében négy pilléren nyugvó Nemzeti Közfoglalkoztatási program került kialakításra: 1. Önkormányzat által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatás támogatása 2. Önkormányzat, továbbá egyéb szervezetek által szervezett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása 3. Országos közfoglalkoztatási program támogatása 4. Új támogatási formaként bevezetésre került a vállalkozás részére bérpótló juttatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás A támogatások fedezetére országosan 64 milliárd forint került elkülönítésre, melyből 20 milliárd Ft országos közfoglalkoztatási programokra, míg 44 milliárd Ft decentralizálást forrásként áll a munkaügyi központok rendelkezésére. A program újdonsága, hogy a települési önkormányzatok, és az állami infrastruktúrát kezelő gazdálkodó szervezetek mellett a program keretében a kis- és közepes vállalkozások is részesülhetnek a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatásból.

171

A közfoglalkoztatás a Munkaerő-piaci Alapból kerül finanszírozásra, mely közfoglalkoztatási előirányzatból Békés megye a következő összegekkel gazdálkodhatott az elmúlt évben, maximum 10%-os áthúzódó elkötelezettség vállalása mellett: Tárgyévi pénzügyi Érintett létszám keret eFt fő Rövid időtartamú 1 341 531 11 190 Hosszabb időtartamú 764 294 1 973 Értékteremtő 86 001 143 Országos Közfogl. Program (NGM) 1 053 705 945 Országos STARTMUNKA Program (BM 27 905 96 – határnyiladék tisztítás) Országos STARTMUNKA Program (BM – 1000 fő roma munkavállaló 91 048 240 foglalkoztatását biztosító vízitársulati irányítású program) Vállalkozások számára BPJ 745 043 929 Kistérségi STARTMUNKA 344 433 1 636 Mintaprogramok BM Téli átmeneti közfoglalkoztatás 175 045 1 355 Összesen 4 229 035 18 507 1. Önkormányzat által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatás támogatása A támogatás célja a települési önkormányzatok közfeladat-ellátásának támogatása. A támogatás jellemzői: - Kizárólag bérpótló juttatásra jogosult, a kirendeltség által kiközvetített személy kerülhet foglakoztatásra - A foglalkoztatás napi 4 órás munkaidőben / munkaidőkeretben is meghatározható/ legalább 2, legfeljebb 4 hónap időtartamra szóló, határozott idejű munkaviszony keretében történhet. - A munkavállalók munkabért kapnak, melynek mértéke a minimálbér, illetve a garantált bérminimum fele. - Az önkormányzat egyszerűsített pályázatot nyújt be a kirendeltségre. - A támogatás mértéke: o Támogatásként a közfoglalkoztatottak munkabére és ezek járulékainak 95%-a, valamint foglalkoztatáshoz kapcsolódó közvetlen költségek támogatása is igényelhető o A közvetlen költségek összege legfeljebb munkavállalónként havonta a munkabér és járulékaihoz nyújtott támogatás 5%-nak megfelelő összeg lehet. 2.

Önkormányzat által szervezett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása

A támogatás célja: hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatásával a közérdekű célok programszerű támogatása valósul meg. - Elsősorban bérpótló juttatásra jogosult, a kirendeltség által kiközvetített személy vonható be a foglalkoztatásba. - A foglalkoztatás napi 6-8 órás munkaidőben, legalább 2, de legfeljebb 12 hónapos időtartam valósul meg - A támogatás mértéke: o a munkabér és járulékok összegének 70-100%-a, o a foglalkoztatással összefüggő közvetlen költségek a bér- és járuléktámogatás legfeljebb 20%-ának mértékéig.

172

3.

Országos Közfoglalkoztatási Program

A program célja az állami feladatok, országgyűlés vagy kormány által meghatározott programok támogatása, melynek keretében álláskereső, vagy bérpótló juttatásban részesülő személyek számára teremt munkaalkalmat, illetőleg biztosít foglalkoztatáshoz kapcsolódó képzést. - Az alábbi szervezetek részesülhetnek támogatásban: o központi költségvetési szerv o helyi önkormányzat, társulásai o állami feladatok ellátásra létrehozott gazdálkodó szervezet o non-profit gazdasági társaságok o vízitársulatok o erdőgazdálkodók o magán erdőgazdálkodók is, de csak közérdekű feladatok ellátására 2010. december 30-án küldte meg a Nemzetgazdasági Minisztérium az országos közfoglalkoztatási program dokumentációját, a meghívott pályázókat a minisztérium közvetlenül tájékoztatta. A meghívott szervezetek az alábbiak voltak: o 2011/1 – állami erdészeti társaságok o 2011/2 – nemzeti parkok o 2011/3 – környezetvédelmi és vízügyi igazgatások o 2011/4 – vízi társulatok o 2011/5. magánerdő-gazdálkodók o 2011/6. vasúttisztasági program o 2011/8. magánerdő-gazdálkozdók II. kör o 2011/9. parlagfű elleni védekezés program A pályázó az igényelt támogatásokat a következő költségekre fordíthatták: o munkabérre, valamint annak járulékaira, o a munkába-járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költségekre, o munkaruha és egyéni védőeszközök költségeire, o munkásszállítási költségekre. A programba vont létszám min. 10%-át képzésbe kellett vonni, mely képzés költségét a munkaügyi központ biztosította. A programhoz elengedhetetlenül szükséges kis értékű tárgyi eszközök és tárgyi eszközök beszerzésének költsége, nem lehetett több mint a bér+járulékok 10%-a. Szervezési irányítási költségre, legalább 100 fő foglalkoztatása esetén, a munkabér+járulékok 3%-a volt tervezhető. 4.

Vállalkozás részére bérpótló juttatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás

Kizárólag pályázati úton, bérpótló juttatásra jogosult, a kirendeltség által kiközvetített személyek foglalkoztatásához nyújtható támogatási forma, melynek legfontosabb jellemzői: - A foglalkoztatás teljes munkaidős munkaviszonyban történhet. - A támogatás folyósításának további feltétele: o Csak olyan pályázó részesülhet támogatásban, aki az előző évben rendes felmondással nem bocsátott el munkavállalót o vállalja, hogy a munkaviszony megszüntetésére a támogatás és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt nem kerül sor o legfeljebb 12 hónap időtartamú foglalkoztatás vállal (maximum 8 hónap támogatás + 4 hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettség)

173

-

A támogatás mértéke: o A minimálbér, illetve a garantált bérminimum, mint munkabér és járulékainak legfeljebb 70%-a.

Egyéb 2011. évben indított programok 2010/13. számú meghívásos „Téli átmeneti” közmunkaprogram pályázat a halmozottan hátrányos helyzetű 33 önkormányzati kistérség részére. A pályázat alapvető célja, hogy 2 hónapos határozott idejű munkalehetőséget teremtsen azon regisztrált álláskeresők részére, akik jelenleg az önkormányzatoknál, vagy önkormányzati intézményeknél látnak el az önkormányzatok tevékenységi körébe tartozó, alapvetően szükséges feladatokat, és munkaszerződésük 2010. december 31-ig érvényes. A 33 leghátrányosabb kistérség közül Békés megyében 2 kistérség található, melyek az alább létszámokkal kerültek támogatásra: Kistérség

Pályázott létszám

Mezőkovácsháza

35 fő

Sarkad

37 fő

Összesen

72 fő

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek 2011. január 5-én 12 óráig nyújthatták be a pályázatukat az illetékes munkaügyi kirendeltségekre. A támogatások odaítéléséről a pályázati eljárás eredménye alapján a Nemzetgazdasági Miniszter 2011. január 14-én döntött, mely szerint Békés megyében az alábbi pályázók részesültek támogatásban: 2010/13" Téli átmeneti" közmunkaprogram Békés megyében Pályázó neve Dél-Békési Többcélú Mezőkovácsháza

Közfoglalkoztatottak száma (fő) Kistérség Társulása, 35

Okány Község 37 Önkormányzata, Okány Összesen

72

Foglalkoztatás időtartama

Elnyert támogatás Ft-ban

2011.02.01 - 2011.03. 31.

7 272 020

2011.01.17. - 2011.03.15.

7 449 885 14 721 905

„Jó gyakorlatokon alapuló” értékteremtő közfoglalkoztatási program A Nemzetgazdasági Minisztérium 2011. március 11-én tette közzé az újabb meghívásos közfoglalkoztatási pályázati anyagát, mely a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében értékteremtő közfoglalkoztatás támogatására nyújtott lehetőséget. A pályázat elsősorban bérpótló juttatásra jogosult személyek, illetve hátrányos helyzetű álláskeresők részére nyújtott átmeneti munkalehetőséget. A pályázat keretében a település egésze számára hasznos olyan termelő vagy szolgáltató jellegű tevékenységek végzésének támogatására kerül sor, amelyek egyike sem tartozik az önkormányzati intézmények feladatkörébe, de ellátásukkal az önkormányzat költséget takaríthat meg, és/vagy bevételt eredményezhet számára.

174

Békés megyében 10 település vonatkozásában került sor „Jó gyakorlatokon alapuló” értékteremtő közfoglalkoztatási pályázat benyújtásra. Az értékteremtő közfoglalkoztatási pályázatokban önkormányzati intézmények felújítását, festését, burkolását, épületasztalos munkálatok ellátását, biobrikett és biotégla gyártását, faiskola, csemetekert létrehozását, fásítást, önkormányzati kertészet működtetését, állattartást, tésztagyártást, zöldség és gyümölcstermesztést, ezáltal a rászorulók ingyenes étkeztetését, házi segítségnyújtás keretében pedig idősgondozás megvalósítását tűzték ki célul a Békés megyei önkormányzatok. Szociális földprogram 2011. október A „Szociális földprogram” Békés megyében 2011. október 11-én a Békés Megyei Kormányhivataltól kapott aláírt háromoldalú megállapodás megérkezésének napján kezdődött el, és ezen a napon megkötésre kerültek az érintett Önkormányzatokkal a hatósági szerződések. A programban 2011. október 11-vel Békés megye vonatkozásában közel 68 közfoglalkoztatott 8 órában történő foglalkoztatása kezdődött meg, az elnyert 19 millió Ft-os támogatásból. Ezen összegből az Önkormányzatok közel 17 millió Ft-ot bértámogatásra és az azt terhelő járulékok támogatására, a fennmaradó 2 millió Ft-ot, pedig a közvetlen költségek támogatására, ezen belül munkába járás költségeire, munkás szállításra, valamint a munkaruha és egyéni védőeszköz beszerzésre használhatják fel. Vzitársulatok részére meghirdetett közfoglalkoztatási mintaprogramok a Dél-alföldi régióban 2011. szeptember A Kormány a 171/2011. (VIII.24.) Korm. határozatában döntött arról, hogy a közfoglalkoztatásért felelős miniszter közfoglalkoztatási mintaprogramokat indíthat. A településeket és a mezőgazdasági területeket fenyegető belvizek kialakulásának megelőzése érdekében a Belügyminisztérium által indított, a vízgazdálkodási társulatok részére meghirdetett pályázaton Békés megyéből 3 foglalkoztató nyert, összesen 91.048.429 Ft összegű vissza nem térítendő támogatást. Az elsősorban roma származású, bérpótló juttatásban részesülő, 240 fő álláskereső foglalkoztatására 2011.09.01. és 2011.11.30. között kerül sor az alábbiak szerint: - Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulat, Békés 100 fő - Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat, Orosháza 60 fő - Körösi Vízgazdálkodási Társulat, Gyula 80 fő A közfoglalkoztatottak a belvízelvezető árkok rendszeres karbantartása, kialakítása érdekében gaz-, nád- és cserjeirtási, kaszálási, iszapolási és műtárgy-karbantartási munkálatokat látnak el. A mintaprogram lebonyolítását a Belügyminisztérium szakmai irányításával a Békés Megyei Kormányhivatal és a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja látta el. Békés megye összesen: 91.048.429 Ft 240 fő Csongrád megye összesen: 108.110.049 Ft 288 fő - Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társ. Hódmezővásárhely: 108.110.049 Ft 288 fő Mindösszesen: 199.158.478 Ft 528 fő A hatósági szerződések minden támogatottal 2011.08.31-én megkötésre kerültek. A támogatás finanszírozására 2 db háromoldalú megállapodásokat írt alá a Belügyminisztérium, a Békés Megyei Kormányhivatal és a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2011.09.13án.

175

Határnyiladék tisztításával kapcsolatos program 2011. szeptember A Békés megyében 2011. szeptember 1-ével induló program célja a Békés Megyei Rendőrfőkapitányság illetékességébe tartozó Magyar Államhatárt képező határszakasz (határnyiladék) karbahelyezése, cserjeirtás, fűkaszálás, a határjelek környékének megtisztítása a gyomnövényektől. A gondozási munkák végrehajtása az 5 határrendészeti kirendeltséghez (HRK) tartozó határsáv vonatkozásában történt meg összesen 96 fő (90 fő segédmunkás; 6fő szakképzett) közfoglalkoztatott bevonásával. A programnak köszönhetően a megtisztított határsáv 177 km volt. Foglalkoztató Foglalkoztatni kívánt Foglalkoztatás létszám időtartama Békés Megyei RFK 96 fő (90 fő segédmunkás,6 2011.szeptember 01.fő termelésirányító) 2011.szeptember.30.

Támogatás összege (Ft) 27.904.738 Ft.

Kistérségi Startmunka mintaprogramok 2011. szeptember 1-jétől a Belügyminisztérium vette át a közfoglalkoztatás irányítását. Ettől az időponttól datálódik az ún. Startmunka mintaprogramok elindulása, mely számos területen támogatja a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó tevékenység megvalósulását. A Startmunka programok egyik eleme az úgynevezett Kistérségi Mintaprogramok, melyek új típusú, innovatív megközelítésben újraértelmezik a közfoglalkoztatás szerepét és jelentőségét, nevezetesen értékteremtő tevékenységek támogatásával valósítanak meg a köz számára hasznos célkitűzéseket. A mintaprogramok kiemelten támogatott tevékenységei a különböző mezőgazdasági tevékenységek, a belvíz elvezetési munkálatok elvégzése, a közút és mezőgazdasági úthálózatok karbantartása, illetve az illegális hulladéklerakók felszámolása. A Belügyminisztérium döntése alapján Békés megyében 2011.október 19. és 2011. november 14. között 3 kistérségben (Békési, Szarvasi, Mezőkovácsházi) indulhattak el a kistérségi START munka mintaprogramok, melyek lebonyolítását a Belügyminisztérium szakmai irányítása mellett a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja – együttműködve a Békés Megyei Kormányhivatallal – látja el. A kistérségi mintaprogramok meghirdetett programelemei a következők voltak: 1. Mezőgazdasági 2. Belvíz elvezetési 3. Illegális hulladéklerakók felszámolása 4. Mezőgazdasági földutak karbantartása 5. Közút karbantartási 6. Téli közfoglalkoztatás A Belügyminisztérium által kijelölt 3 Békés megyei kistérségből összesen 30 települési önkormányzat (több település 2 ütemben is) pályázott. A támogatásról szóló hatósági szerződések a tervezési folyamathoz illeszkedően, 3 ütemben születtek meg az alábbiak szerint: Kistérség Foglalkoztatás Érintett létszám (fő) megnevezése időtartama I. Békési 10.19 - 12.31. 157 I. Szarvasi 10.19 - 12.31. 509 I. ütem összesen 666 II. Békési 11.11 – 12.31. 217 II. Szarvasi 11.11 – 12.31. 153 II. ütem összesen 370 III.Mezőkovácsházi 11.14 – 12.31. 600 Mindösszesen 1 636 176

A foglalkoztatás valamennyi érintett kistérségben a tervezett létszámokkal indultak el. A három körben a Belügyminisztérium által megítélt támogatási összeg 344 433 eFt volt. A kistérségi programok adatai programelemenkénti bontásban a következők: Pályázatok Érintett létszám Programelem megnevezése száma (fő) Mezőgazdasági 9 417 Belvíz elvezetési 14 290 Ill.hulladéklerak.felszám. 5 58 Mg.földutak karbantart. 8 244 Közút karbantartás 4 140 Téli közfoglalkoztatás 18 487 Összesen 58 1 636 A kirendeltségi munkatársaink (5 érintett munkaügyi kirendeltség) a programok elindítása érdekében összesen 2 437 db munkaközvetítést végeztek, melyből 1 636 közvetítés járt sikerrel (67%), vagyis az álláskereső közfoglalkoztatásba kerülésével zárult. Az állásajánlat visszautasítása miatt 209 esetben került sor az álláskereső nyilvántartásból való törlésére. A mintaprogramok tervezése során a kistérségek rendkívüli kreativitást tanúsítottak, valamint több önkormányzat példaértékű települési összefogása volt tapasztalható és a projektek közös pályázati megvalósítására is akadt példa. A mezőgazdasági programelemen belül készültek programtervek például zöldségtermesztésre, tartósításra, aszalásra, sajt és túrókészítésre, száraztésztagyártásra, savanyúság és lekvárkészítésre. De találunk a támogatott elemek között például belvíz és csapadékvíz elvezetési programot is, mellyel a települések belvíz veszélyeztetettsége jelentősen csökkenthető. Szintén a kistérségi mintaprogramokon belül került meghirdetésre az un. bioalapanyag tüzelésű kazánbeépítési programelem, melynek keretein belül 6 település, összesen 10 önkormányzati intézménye kaphatott a drága gáz kiváltására szolgáló bioalapanyaggal működő kazánokat. A kazánok beruházási költségeinek fedezetére a Belügyminisztérium 39 millió Ft támogatást biztosított. A bioalapanyag begyűjtése és a kazánok üzemeltetése is közfoglalkoztatás keretében valósul meg, településenként 2-2 fő közfoglalkoztatott foglalkozik ezzel a tevékenységgel.

177

2.3.11.

A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A

2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

178

A Békés Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Felügyelőségeinek szakmai irányítását ellátó központi hivatal a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága a 2011. évre kitűzött szakmai teljesítménycélok értékelését elvégezte, mely értékelést főigazgató-helyettes jogkörében eljárva Dr. Bakos József megküldött a T. Kormánymegbízott Úrnak. A Békés Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége az alábbiakban részletezettek szerinti eredményt érte el. Az elvégzett feladatok mennyiségi és minőségi szempontú, tételes értékelése: 1. Az ellenőrzött munkáltatók száma meghaladta a 2011. évre előírt mennyiséget. 2. A szabálytalansággal érintett munkáltatók aránya meghaladta a 2011. évre előírt 60%-ot, a súlyos jogsértéssel érintett munkavállalók aránya pedig a 70%-ot. 3. Az egy döntésre jutó – súlyos jogsértések miatt alkalmazott – intézkedések száma átlagosan nem érte el a 2-t. 4. A munkaügyi eljárásokban a szankciók alkalmazása során – összhangban az elvárásokkal súlyosabban ítélte meg a felügyelőség a jogsértést, ahol a tényleges foglalkoztatási körülmények feltárását - a többlépcsős foglalkoztatási rendszer átláthatatlanságának vagy a munkavállalók fenyegetettségének kihasználásával - a munkáltató akadályozta. 5. A határozatok elleni fellebbezések nyomán a helybenhagyási arány tekintetében 78%-os arányt ért el, amely jelentősen meghaladja a 69%-os országos szintet. 6. A döntést saját hatáskörben visszavonó döntések száma nem haladta meg az összes döntés 1%-át. 7. A munkaügyi eljárásokban az ügyintézési határidő jellemzően nem haladta meg a jogszabályban előírtat, az ügyintézési határidő meghosszabbítására csak különösen indokolt esetben került sor. 8. A munkavállalók védelme érdekében a feketefoglalkoztatás feltárása esetén az utóellenőrzésre kötelezett munkáltatók több mint 60%-a vonatkozásában megvalósult az utóellenőrzés. A kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervének munkaügyi felügyelőségeit a fentiek szerint értékelte a központi hivatal. Ezek alapján 4 csoportba (jól teljesítette, teljesítette, hiányosan teljesítette, nem teljesítette) kerültek besorolásra a felügyelőségek. Fentiek nyomán a Békés Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége a „teljesítette” kategóriába került, a csoporton belül a legjobb minőségi és mennyiségi mutatókkal. A 2011. évre kitűzött szakmai teljesítménycélokat a Békés Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége az alábbiak szerint teljesítette: 1. A felügyelők a tiszta munkaidejük 42%-át töltötték hatósági ellenőrzéssel, ez megfelel az országosan elvárt 40%-nak. A részletesen megadott megyei éves ellenőrzési mutató 900 db munkáltató, melynek 96%-át, összesen 863 db munkáltatót ellenőriztek a felügyelők.

179

2.

A tevékenységet újonnan megkezdő vállalkozások „nulla” állapotának felmérésére 157 db munkáltatónál került sor, aminek egy felügyelőre jutó átlaga 34 db. Ez az elvárt 30 db munkáltatónak 113,3%-a, így az elvárás maradéktalanul teljesült és meghaladta az országos 31,9-es átlagot.

3. Az érdemi intézkedések egy felügyelőre vetített átlaga minden tekintetben jelentősen meghaladta a 2011. évre meghatározottakat. Az érdemi munkavédelmi intézkedések felügyelői átlaga 1 080 db, ami az elvárt 600 db intézkedés 180%-a. Az egy felügyelőre jutó munkabiztonsági intézkedések száma 691 db, az előírt 350 db-nak 197%-a, míg az egy felügyelőre jutó munkaegészségügyi intézkedések száma 389 db, ami a kitűzéshez képest 156%. Az egy ellenőrzésre jutó intézkedések száma 5,8 db/munkáltató, ami kevéssel meghaladta az országos 5,5-es átlagot. 4. Az alkalmassági vizsgálatok rendjét érintő előírások megszegése vonatkozásában az egy felügyelőre jutó 355-ös intézkedések száma 95,9 db, így a kitűzés 159,8%-osan teljesült. Ez jelentősen meghaladja az országos 68,8 db/felügyelő átlagot. 5. A kiemelt ágazatok ellenőrzéseinek aránya 51,6%, ami a célkitűzésben megadott 40%-ot jelentősen meghaladta, azonban kissé elmaradt az országos 60,3%-tól. 6. A zajjal és/vagy kéz – kar rezgéssel járó tevékenységek ellenőrzésére irányuló 300, 301, 304, 305, 306, 307, 308 és 309 számú kódokhoz tartózó 100 db intézkedés felügyelői átlaga 21,6 db, ami 166,5%-a az elvárás szerinti 13 db intézkedésnek és jelentősen meghaladta az országos 16,8-es átlagot is. 7. A fővállalkozó felelősségének elmulasztása érdekében foganatosított 51 db intézkedés egy felügyelőre jutó átlaga 11 intézkedés, ami 138%-a a célkitűzés szerinti 8 db intézkedésnek, valamint csak minimális az eltérés az országos 11,3-es átlaghoz képest. 8. Az előzetes bejelentéssel végzett ellenőrzések számát tekintve a kitűzött 2 db-ot teljesítették. 9. A helybenhagyó döntések aránya 87,5%, így a Felügyelőség a megyék azon feléhez tartozik, ahol teljesült a célkitűzésben meghatározott 80%, valamint jelentősen meghaladja a 72%-os országos szintet is. A saját hatáskörben visszavont határozatok aránya 0,19%, országosan is mindössze 0,15% volt, egyetlen megyében sem haladta meg a kitűzésben szereplő 1%-ot. A munkaügyi értékeléshez hasonlóan a megyéket a teljesítés arányában 4 csoportba soroltuk. A fentiek alapján a Békés Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége a minőségi és mennyiségi mutatókat legjobban teljesített kategóriába került.

180

2.3.12.

A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FOGYASZTÓVÉDELMI FELÜGYELŐSÉGE SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A

2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

181

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2011. évre jóváhagyott munkatervének 41 vizsgálatából szakmai irányítónk 25 vizsgálatban szánt megyénknek szerepet. Ezen túlmenően két helyi kezdeményezésű vizsgálatot folytattunk, és négy soron kívül elrendelt témavizsgálatban vettünk részt. Ennek teljesítése során Békés megyében az alábbi adatok születtek: Összesen

Összesített adatok 1. Országos vizsgálat keretében 2 Helyi kezdeményezésű vizsgálat keretében 3. Panasz, bejelentés alapján Összesen:

Ellenőrzött

Kifogásolt

Kifogásolási arány

780 32 78 890

171 5 48 224

21,92% 15,63% 61,54% 25,17%

A vizsgálatok során mintegy 9,5 millió forint bírság kiszabására került sor. Felügyelőségünkön iktatott panaszügyek száma: 367 db – ebből közüzemi 117 db (69 gáz, 29 energia, 17 víz, 3 távhő) hírközlés 41 db, a többi egyéb. A panaszügyek során hozott intézkedések száma: 514 db. Ezen ügyekben 11 millió forint bírság kiszabására került sor. 1. Fogyasztóvédelmi tevékenység Az elmúlt évben mind a nagyobb áruházakban, mind a kisebb üzletekben folyamatosan ellenőriztük a vonatkozó jogszabályok által előírt árfeltüntetési kötelezettség érvényesülését, illetve az áralkalmazás megfelelőségét. A vizsgálat kiterjedt az általános kereskedelmi feltételek vizsgálatára is, ami többek között a nyitvatartási idő, valamint a vásárlók könyvének meglétét és annak kezelését jelenti. Az áruházláncokban továbbra is elég magas volt a kifogásolási arány, ugyanis az ellenőrzött egységek ¼ részében tapasztaltunk többletszámolást. Ez általában az akciós termékeket érintette és abból adódott, hogy az akcióra felhívó táblát az eladók kint felejtették a termék mellett vagy az egyedileg beárazott akciós termékek esetében nem érvényesítették az engedmény mértékét. A kisebb üzletekben jók a tapasztalataink, többletszámolást nem tapasztaltunk, az egységár feltüntetésével kapcsolatosan tapasztaltunk hiányosságot néhány virágüzletben. Az ünnepek előtt különösen nagy figyelmet fordítottunk az akciós termékek megfelelő árfelszámításának ellenőrzésére, sajnos ebben az időszakban is magas számban tapasztaltunk áreltérést, aminek következtében a fogyasztónak magasabb árat kellett fizetnie. Az idegenforgalmi főszezonban végzett ellenőrzések kiterjedtek a fiatalkorúak dohány- illetve alkoholtermékekkel történő kiszolgálására is, sajnos még mindig az ellenőrzött üzletek 60%-ban kiszolgálták a fiatalokat. 2011-ben Békés megyében az ellenőrzött webáruházak közel 90%-át kifogásoltuk. Az ellenőrzések során ellenőriztük, hogy a kereskedők eleget tesznek-e előzetes, jogszabály által előírt tájékoztatási kötelezettségeiknek, illetve néhány esetben próbavásárlással bizonyosodtunk meg az egyéb előírások betartásáról. A vizsgálat ideje alatt tizenhat szolgáltató ellen indítottunk közigazgatási eljárást és ezek közül tizennégy vállalkozás tekintetében állapítottunk meg a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseibe ütköző jogsértést. Az elmúlt év során szerzett tapasztalataink alapján a vállalkozások ugyan törekednek a jogszerű működésre, azonban az oldalaikon feltárt 88%-os kifogásolási arány a terület 182

kiforratlanságára, a vonatkozó jogszabályi előírások hiányos ismeretére engednek következtetni. Ezen megállapításunkat igazolja, hogy az elmúlt évben számos megkeresés érkezett a szolgáltatóktól Felügyelőségünkhöz, melyben jogszerű működésük elősegítéséhez, illetve a vonatkozó jogszabályok tanulmányozása során azok értelmezésében kértek iránymutatást. Az ellenőrzött webshopok csekély részében tapasztaltunk nagyszámú hiányosságot, nagyrészt közepes vagy elenyésző jogsértéseket fedtünk fel egy-egy shop átvizsgálása során. A tavalyi évben 5 árubemutatón vettünk részt, ebből 4 vállalkozás esetében tapasztaltuk a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatását, megtévesztő tájékoztatást. A legjellemzőbb kereskedelmi gyakorlatok közé az idősebb korosztály azonnali döntéshozatalra kényszerítése mellett annak valótlan állítása tartozik, hogy az értékesítésre kínált termék alkalmas betegségek javítására, illetve közérzet javítására. Számos esetben előfordul továbbá, hogy a vásárlót nem, illetve nem megfelelően tájékoztatják elállási jogáról, esetleg azt egyáltalán nem biztosítják részére. A gazdasági reklámok egész éven át tartó vizsgálata során hangsúlyos szerepet kapott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felkutatása. Az 5 db kifogásolt reklámban (reklámújság, internet, újság/magazin) hiányzott a termékek eladási ára, eladási árához tartozó egységár feltüntetése, illetve a kedvezmény %-ban kifejezett mértékét tüntették fel, nem a fogyasztó által ténylegesen fizetendő árról történt a tájékoztatás. A közüzemi szolgáltatók tekintetében 2011-ben felügyelőségünk 2 témavizsgálatban volt érintett: I. a villamos energia és gázszámlák tartalmának vizsgálata, valamint II. a villamos fogyasztásmérők hitelesítési cseréjének vizsgálata. I. A számlatartalmi vizsgálat célja információgyűjtés volt annak felmérése érdekében, hogy az egyetemes szolgáltatók által a lakossági fogyasztók részére kibocsátott számlák mennyiben felelnek meg a 2010. november 01-jén hatályba lépett 31/2010. (IV.15.) KHEM rendeletnek, mely a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről szól. Az eljárást kizárólag a fogyasztói bejelentések mellé csatolt számlalevelek vizsgálatával folytattuk le. A villamos energia szolgáltatás terén felügyelőségünk illetékességi területén két egyetemes szolgáltató nyújt szolgáltatást, melyekkel szemben összesen öt bejelentés érkezett, de egyik sem irányult a számlatartalom vizsgálatára. Az öt db bejelentés egyikéhez sem csatoltak a fogyasztók eredeti számlát, vagy arról készült másolatot, a számlák minden esetben a szolgáltató nyilatkozatával együtt érkeztek felügyelőségünkre, és melyek mindegyikéről megállapítást nyert azok szabályszerűsége. A gázszolgáltatás terén felügyelőségünk illetékességi területén egy egyetemes szolgáltató nyújt szolgáltatást és állít ki számlákat. A vizsgálattal érintett időszakban négy darab, érdemi vizsgálatot igénylő panasz érkezett a szolgáltatóval szemben, de a panaszok egyike sem a számlatartalmat kifogásolta. A négy ügy egyikében a bejelentő mellékelte az eredeti számláról készült másolatot. E számla esetében megállapítást nyert, hogy az a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal bír. II. A villamos fogyasztásmérők hitelesítési cseréjének vizsgálata során a fő célkitűzés annak felderítése volt, hogy



eleget tesznek-e az elosztói engedélyesek kötelezettségüknek;



a vizsgálat alá vont mérők között milyen arányban találhatók számlázás alapjául szolgáló lejárt hitelesítésű mérőórák, 183

a mérésügyi törvényben előírt hitelesítési



eleget tesznek-e az elosztók a hitelesítési mérőcserét követően az – SAP-I-SU rendszerben történő, üzletszabályzatban meghatározott – adatrögzítési kötelezettségüknek.

Felügyelőségünk 80 mérőhely ellenőrzését végezte el a vizsgált időszakban (2011. április 11. és 2011. augusztus 12. között) az EDF Démász Hálózati Elosztó Kft. Békés megyei szolgáltatási területén. A Felügyelőségünk által kijelölt négy településen (Orosháza, Körösladány, Sarkad és Békés) 2010-ben összesen 1618 db mérőóra hitelesítési ideje járt le. A véletlenszerűen kiválasztott 80 mintavételből 19 esetben állapítottuk meg, hogy a mérőóra cseréjére – 2010. december 31-ig, a hitelesítés lejárati évének utolsó napjáig – nem került sor. (Megjegyzendő, hogy a vizsgálat induló időpontjáig ezen mérőórák közül 11 db-nak, a vizsgálat időtartama alatt pedig a fennmaradó 8 db-nak a cseréje is megtörtént.) Az eljárás során arra is fény derült, hogy az EDF Démász Hálózati Elosztó Kft. egyetlen alkalommal sem rendelt meg az EDF Démász Zrt.-től számlakorrekciót. Ez utóbbival kapcsolatban előadta, hogy ez a vizsgált településeket érintően ugyan csak 19 feltárt esetet, azonban a teljes szolgáltatási területén a nem vizsgált fogyasztási helyeket és más településeket is tekintve, összességében több ezer ügyfelet érinthet. Annak, hogy valamennyi érintett ügyfél vonatkozásában megrendeljék a számlakorrekciót több akadálya is van. Egyrészt jelentős anyagi kiadásokkal jár, másrészt pedig a fogyasztók nem értenék a számlakorrekció szükségességét, az elszámolás mechanikáját, ami további fogyasztói beadványokat generálna mind a szolgáltatók, mind pedig a fogyasztóvédelmi felügyelőségek előtt. A szolgáltató továbbá úgy nyilatkozott, hogy ahol a mérőcserére határidőben nem került sor, annak oka egyetlen esetben sem a fogyasztók érdekkörében merült fel. Felügyelőségünkre érkezett panaszokat: - a közüzemi szolgáltatókkal szembeni panaszok és a nem közüzemi szolgáltatókkal, - egyéb vállalkozásokkal szembeni panaszok szerint kategorizálva a következőkről lehet beszámolni. Az energiaszektort érintően az említett témavizsgálatokon túlmenően számos panasz kivizsgálására is sor került, melyek zöme a gáz- és villamos energia szolgáltatókat érintette. E két szolgáltatási területen felügyelőségünk hatáskörét az ágazati jogszabályok határozzák meg. Eszerint a fogyasztóvédelmi felügyelőségek hatásköre az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a földgázellátásból, illetve villamos energia-szolgáltatásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni betartásának ellenőrzésére terjed ki. Ezen panaszok kivizsgálása rendkívül időigényes, aprólékos munkát követel meg, gyakran 4 hónapig, az ügy bonyolultságától függően akár 6 hónapig is eltartó ügyekről van szó. A számlákban történő eligazodás nemcsak a fogyasztók számára okoz fejtörést, hanem sokszor felügyelőségünk munkatársai számára is.  az ügyek zömét a számlapanaszok teszik ki: o nem kapott számlát a fogyasztó, nem ért egyet a számlaköveteléssel,  de gyakori panasztípus a hibás mérésből eredő sérelem is: o nem ért egyet a fogyasztó a mérőóra hibás voltával, o nem a szolgáltató által meghatározott időtartamra esik a hibás mérés időszaka, o de különösen nem ért egyet azon fogyasztási mennyiséggel, melyet a hibás mérés időszakára a szolgáltató részére kiszámolt.

184

Az alapsérelem általános kiegészítője a panaszkezelésre vonatkozó sérelem is: a bejelentő megírta panaszát a szolgáltatónak, de az nem adott határidőben választ, vagy a válasszal a fogyasztó nem ért egyet. Az EMFESZ Kft. működési engedélyének 2011. január 13-i felfüggesztéséből eredő – sportnyelven vett – „átigazolások” és annak velejárói jellemzően meghatározták az első félév energia szektorra irányuló panaszait mind az átadó EMFESZ Kft.-vel, mind az átvevő GDF Suez Energia Magyarország Zrt.-vel szemben. Sajnálatos módon az EMFESZ Kft. számlázásával kapcsolatos panaszok több, mint fele megalapozott volt, a részszámlákban kiterhelt mennyiségek oly módon kerültek meghatározásra, hogy az a szolgáltató érdekének feleljenek meg, a keletkezett túlfizetéseket csak a végelszámoló számlák kiállításával egyidejűleg fizette vissza a fogyasztóknak, ezáltal hónapokon keresztül jogalap nélkül használta a szolgáltató a fogyasztókat megillető Ft-okat. Ugyanakkor a GDF Suez számlázásában – noha első olvasatra nagyon nagy mennyiségnek tűnő fogyasztásról szóló részszámlák kiállítására került sor – jellemzően nem volt hiba, a számlák a jogszabályi előírásoknak megfelelően készültek el. A gondot e szolgáltató esetében a hirtelen megnövekedett ügyfélszámból és ennek következtében az ügyfélforgalomból eredő panaszok tették ki – nagyrészt megalapozottan. Említést kell tenni a víziközmű-szolgáltatók által okozott vélt, vagy valós sérelmekről is. elmúlt esztendőben ágazati jogszabály hiányában a vízszolgáltatókkal szemben nem tudtunk oly hatékonyan fellépni, mint a már említett gáz- és villamos energia szektorban működőkkel, azaz ezen szolgáltatókkal szemben csak általános hatáskörben történő eljárásra volt lehetőség. Az ún. „vizes” panaszok esetében – amennyiben az Fgytv. alapján eljárni nem tudtunk – tájékoztató levelekben nyújtottunk segítséget a fogyasztóknak, sajnos azonban visszacsatolás hiányában – nem ismert eredménnyel. Figyelemmel arra, hogy az országgyűlés elfogadta a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX törvényt, 2012. július 01-jei hatállyal a villamos energia és gázszolgáltatáshoz hasonlóan immár a víziközmű-szolgáltatókkal szembeni hatékonyabb fellépésre lesz lehetősége felügyelőségünknek. Felügyelőségünk illetékességi területén a távhőszolgáltatókkal szembeni panaszok nem bírnak relevanciával, az elmúlt évben mindössze kettő érkezett. Továbbá egy település távhőszolgáltatója küldte meg felügyelőségünk részére az üzletszabályzatát véleményezésre – jogszabályi kötelezettségéből eredően. Az egyéb vállalkozásokkal szembeni panaszok igen változatos képet mutatnak. A két meghatározó tárgykör  a szavatossággal, jótállással összefüggő minőségi kifogások, illetve  az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal szembeni panaszok. A teljesség igénye nélkül említést érdemelnek:  a fogyasztói csoportokkal szemben benyújtott kérelmek  az elállással kapcsolatos panaszok mind az internetes vásárlással, mind pedig az árubemutatón történt vásárlásokkal kapcsolatban  de a vállalkozások általi panaszkezelés szabálytalan voltából, vagy  az internetes hirdetések igénybevételéből eredő sérelmek is adtak munkát felügyelőségünk munkatársainak. A két meghatározó tárgykört érintően érdemes néhány szót említeni:  Szavatosság, jótállás A tapasztalatok szerint a magyar kereskedőknek a fogyasztók minőségi kifogásaival kapcsolatos eljárása sokszor nem felel meg a jogszabályban előírtaknak. A felügyelőségünkhöz beérkező fogyasztói panaszok, bejelentések és tájékoztatást kérő levelek pedig jól szemléltetik, miszerint a

185

fogyasztók maguk sem ismerik a szavatossági és jótállási igényeikre, és összességében a minőségi kifogásaikra vonatkozó jogszabályi hátteret. A szavatossági és jótállási igények megalapozottságáról és jogosságáról való, azaz az eladó és a fogyasztó közötti egyedi szerződéses jogvitában történő döntés bírósági hatáskörbe tartozik, azonban a fogyasztóvédelmi hatóság számos, ezen igényeknek a kereskedők által történő intézésével összefüggő kérdésben rendelkezik hatáskörrel. Ezen túl a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény alapján a fogyasztóvédelmi hatóság szintén széles hatósági jogkörrel rendelkezik a gyakorlatban jellemzően a fogyasztók szavatossági és jótállási jogait érintő, a jótállási jegyben vagy az üzlethelyiségben megjelenő félrevezető tájékoztatások, azaz a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában. A fentiekkel összhangban a 2011-ben folyamatban volt témavizsgálat a fogyasztók szavatossági és (jogszabályon alapuló kötelező) jótállási igényeinek intézésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartásának ellenőrzésére, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felderítésére, megszüntetésére és szankcionálására irányult. Sajnos annak ellenére, hogy a betartandó jogszabályok nem újkeletűek, melyek megismerésére és elsajátítására az elmúlt években kellő idő állt (volna) rendelkezésre, még mindig nagyon sok vállalkozás jár el szabálytalanul a minőségi kifogás intézése során. (Tipikus hiba a jegyzőkönyv felvételének elmulasztása, vagy hiányos tartalommal való kitöltése, de az igényérvényesítéssel kapcsolatos megtévesztő tájékoztatások is színesítik a jogsértéseket tartalmazó palettát.) Emellett a vásárlók könyvébe tett fogyasztói bejegyzések intézésének jogszabályszerűsége is a vizsgálat tárgyát képezte. Ez utóbbi tekintetében vegyes képet mutatnak az ellenőrzések és a beérkező panaszok alapján végzett vizsgálatok. A vállalkozások jó része a határidőben történő válaszadási kötelezettségének eleget tesz, azonban még mindig sok a mulasztás abban a tekintetben, hogy elutasítás esetén nem tüntetik fel azon békéltető testület, illetve hatóságok nevét és levelezési címét, ahova a fogyasztó panaszával fordulhat. 

Elektronikus hírközlés

2011-ben Felügyelőségünkhöz 41 db hírközlési tárgyú panasz érkezett, jellemzően az év második felében. Ez azzal is összefüggésben állhat, hogy az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 2011. augusztus 3-án hatályba lépett módosításainak köszönhetően Felügyelőségünk új hatásköröket kapott az elektronikus hírközlési szolgáltatások terén. Hatáskörünk ezáltal jellemzően a következőkre terjed ki:  az ügyfélszolgálat működése (kötelező a telefonos ügyfélszolgálat, személyes min. 1000 előfizető esetén, internetes nem kötelező, de lehetőség),  számlatartalom (tételes számlamellékelt csatolása, annak tartalma),  az előfizetők tájékoztatása: o az ÁSZF közzététele az ügyfélszolgálaton és az internetes honlapon megjeleníthető és tárolható módon, o tájékoztatás az egyoldalú szerződésmódosításról és a felmondási jogról a hatálybalépést megelőző 30 nappal, o ha a régi szolgáltató helyébe új lép, akkor 30 nappal előtte értesíteni kell az ügyfeleket az alanyváltozásról, o határozott idejű szerződés megszűnésekor a megszűnés időpontja és a hátralévő napok száma, o milyen módon tehet panaszt az ügyfél, mennyi időn belül vizsgálják ki, milyen módon fogják értesíteni,  tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok.

186

A panaszok egy része a szolgáltatók által nyújtott szolgáltatás minőségével kapcsolatos, az ilyen ügyek kivizsgálásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rendelkezik hatáskörrel, illetve az adott szolgáltatási ponton a technikai paraméterek méréséhez szükséges berendezésekkel és szakértelemmel. Különösen az év második felében váltak jellemzővé azok a panaszok, amelyekben a szolgáltató esetleges tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát volt szükséges vizsgálnunk. Ezekben az esetekben jellemzően a személyes ügyfélszolgálati irodákban elhangzott tájékoztatás, valamint a megkötött szerződés és az az alapján kiszámlázott díjak közötti ellentmondások adtak okot vizsgálódásra. Az esetek egy nem elhanyagolható részében a szolgáltató panaszkezelése tekintetében is megállapíthatóak voltak bizonyos jogsértések, ezek jellemzően a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt 30 napos válaszadási határidő túllépése és a válasz elutasítása esetén a kötelezően feltüntetendő szervek megjelenítése voltak. Összességében elmondható, hogy az elektronikus hírközlés területén megállapított új hatáskörök következtében az ügyek száma az év második felében érezhetően megnőtt, ugyanakkor jellemzően a szolgáltatók esetleges megtévesztő kereskedelmi gyakorlatát érintő beadványok száma mutat növekedést. 2.

Piacfelügyeleti tevékenység

Az ellenőrzések célja a fogyasztók testi épségének védelme, részben a közvetlen veszélyforrások megszüntetésével (áramütés, sérülés), részben a megelőzés a kötelező információk biztosításával. A megyei felügyelőség 17 piacfelügyeleti témavizsgálatban vett részt, ebből  3 db monitoring vizsgálat,  1 db új jellegű (játszóterek, játszótéri eszközök),  13 db jellegét tekintve ismétlődő termékcsoportra irányuló vizsgálat volt. Az összes, (196 KPIR+163 RAPEX) piacfelügyeleti ellenőrzés során, átlagosan az esetek 30%-ban találtunk hiányosságot.  A termék csoporton belül új ellenőrzési területnek számító betonacélok, és előre gyártott betonelemek vonatkozásában 73%, az építési fóliák esetében 47% volt megyénkben a kifogásolási arány.  A már korábban is ellenőrzött felfújható vízi játékok – közkeletű nevükön az úszógumik –esetében csak 3%-os „meghiányolásról” lehet beszélni. A piacfelügyeleti munka jellemzője a mintavételezés is.  A monitoring vizsgálatok során jellemzően mintavételezésre kerül sor. Ilyen volt az elmúlt évben a dohánytermékek (kátrány, nikotin, szén-monoxid), cement (króm), és a festékek (VOC) tartalmának vizsgálata.  A 2011. évben 8 alkalommal került sor mintavételezésre, ebből 4 db minta esetén kellett eljárást lefolytatni, ami a terméknek a kereskedelmi forgalomból történő kivonásával, esetenként – a kockázat elemzés során megállapított veszély súlyosságának függvényében – visszahívásával is zárult. Természetesen a nyomonkövetés mellett, bírság kiszabására is sor került (3 esetben összesen 450 ezerFt.), Ezekben az ügyekben nem érvényesült a Kkvtv.  További 7 témavizsgálatban törekedtünk mintavételre, azonban megfelelő készlet hiányában ez nem valósult meg.

187

Általános tapasztalatok:  Az ellenőrzött termékek és kereskedők esetében egyre kevesebb hiányosságot tapasztalunk. Nem is a szankciók visszatartó ereje, hanem az információ, az ellenőrzött termékkel kapcsolatos feltételek megismerése érvényesül.  Az un. veszélyes termékek ellenőrzése során, igyekeztünk a piacok, kiárusítások, vásárok, az olcsó árúk üzleteinek kínálatát figyelemmel kísérni. Megállapítható, hogy ezekben a kereskedelmi egységekben nem, vagy csak alig fordulnak elő a KPIR rendszerben szereplő termékek. Célunk elsősorban a felvilágosítás, a veszélyes termékek azonosítása, a KPIR rendszerben való keresés lehetőségének propagálása, a kereskedő felelősségének éreztetése volt.  Az egyes termék csoportoknál a jellemző hibákat, veszélyforrásokat megismertetjük a kereskedőkkel a tőlük elvárható szakmai gondosság színvonalát emelve. 3. Helyi kezdeményezésű vizsgálatok Az év folyamán az előírt vizsgálatokon felül az alábbi két témában végeztünk helyi kezdeményezés alapján ellenőrzést: 

Iskolaszerek árfeltüntetésének, árfelszámításának vizsgálata, kiegészítve a KPIR és RAPEX listán szereplő termékek ellenőrzésével Egység Termék intézkedés Ellenőrzött Kifogásolt Ellenőrzött Kifogásolt kötelezés bírság/összege 10 2 424 2 2 0



Hőszigetelő anyagok megfelelőségi dokumentációinak vizsgálata, mérlegek hitelesítése Egység Termék intézkedés Ellenőrzött Kifogásolt Ellenőrzött Kifogásolt kötelezés bírság/összege 16 3 727 0 3 0

4. Jogi munka Az év során 30 határozatunkkal szemben nyújtottak be fellebbezést, melyek közül: - 3 ügyben még nem született meg a II. fokú hatóság döntése, - 2 fellebbezés során új tények előterjesztése okán saját hatáskörben a határozatunkat módosítottuk, - 19 ügyben a II. fokú szerv határozatunkat helybenhagyta, melyek közül 3 esetben kereset benyújtására is sor került (törvényszéki döntés még egyik ügyben sincs), - 2 esetben változtatta meg az I. fokú határozatot a II. fokú hatóság, - 2 határozatunk megsemmisítése történt II. fokon, - 2 ügyben új eljárás lefolytatására kötelezte felügyelőségünket a II. fokú hatóság. A Békés Megyei Főügyészség a 2011. évben megküldött jogerős határozatokból 17 ügyet kért be hivatalos használatra. 2 ügyben jelzéssel, 1 ügyben felszólalással és 1 ügyben jelzéssel és felszólalással élt. Ügyészi óvással érintett határozat nem született. Amennyiben az előadottakkal nem értettünk egyet, a szakmai felügyeleti szervünkhöz továbbítottuk az ügyész észrevételét.

188

5. Egyéb tevékenység A tavalyi év elején történt West Balkán eseménye után jogszabályváltozás miatt feladataink között kell felsorolni a rendezvényeken való ellenőrzésekkel való részvételt. Ezt tettük: Gyomaendrődön – a Party Fesztiválon, Medgyesegyházán – a Dinnyefesztiválon, Békéscsabán – a Lecsófesztiválon. Évek óta hagyomány, hogy a város középiskolái által szervezett Garabonciás Napokon – felkérésre – a fiatalkorúak védelmében a rendőrséggel közösen ellenőrzéseket végzünk. A társhatóságokkal – több kormányhivatali szakigazgatási szervvel – 19 alkalommal 31 közös ellenőrzést folytattunk le. Két nagysikerű rendezvényünk is volt: - a Fogyasztóvédelmi Világnap, melyet megyei társadalmi szervezetekkel közösen szerveztünk, - illetve az IPOSZ székházában május 10-én az NFH által indított előadássorozat keretében szintén a társadalmi szervekkel közösen - megrendezett szakmai rendezvény, melyen több mint 120 fő jelent meg. Mindkét rendezvényen a vállalkozók/vállalkozások a szavatosság-jótállás témakörben is kaptak hasznosítható ismereteket. Visszajelzéseik alapján igényük van az ilyen konzultációs lehetőséget is biztosító szakmai rendezvényre. Az év során két alkalommal ünnepélyes keretek között adtuk át az NFH pozitív listáján szereplő 43 megyei vállalkozónak/vállalkozásnak az elismerést. A NFH konzultációs kérdőív felméréséhez közel 300 fogyasztó véleményét továbbítottuk. 2011 szeptemberében a Békés Megyei Államigazgatási Kollégium ülésén tájékoztatást adtunk a nyári főszezon (3 hónap) fogyasztóvédelmi tapasztalatairól. A Csabai Kolbászfesztivál 2 napjára az OFE megyei szervezetével mi is kitelepültünk egy sátorba tanácsadással, kiadványokkal, ismeretfelmérő teszttel, illetve új kezdeményezésként hiányosság feltáró ellenőrzéseket végeztünk a rendezvény 1. napján, majd a 2. napon örömmel nyugtáztuk, hogy a hiányosságokat valamennyi vállalkozás kijavította. Éves szakmai munkánkat a média is érdeklődéssel, figyelemmel követte, jóleső érzés, hogy ennek okán 19 alkalommal nyílt lehetőség szereplésre. Mindezek mellett a szervezetváltozással összefüggő feladatokat is elvégeztük a kért határidőkre, aktualizáltunk, átdolgoztunk, illetve véleményeztünk szabályzatokat, adatokat szolgáltattunk, munkamódszereket alakítottunk ki.

189

2.3.13.

A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A

2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

190

Közegészségügyi tevékenység A közegészségügyi és járványügyi biztonság fenntartásának egyik alapvető feltétele, hogy a szakterületek és társhatóságok közötti kommunikáció megfelelően alakuljon. Az utóbbi évek feladatátcsoportosításai következtében nincs olyan megbízható, átfogó adatbázis, ami az egyes területek aktuális, a lakosság egészségi állapotát potenciálisan befolyásoló állapotát tükrözi (élelmezésegészségügy, munkaegészségügy) Bizonyos kérdések megközelítése eltávolodott attól a szemlélettől, ami az egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatások megelőzését állította középpontba. A humán egészségügy iránt kevésbé elkötelezett résztvevők gyakran az egyes emberek személyes felelősségét hangsúlyozzák olyan kérdésekben, melyek a mindennapi élet, vagy a munkavégzés során egészségügyi jelentőséggel bírnak. Vannak azonban olyan kérdések, melyekben a döntés nem ruházható át az egyes emberekre. Megfelelő jogi szabályozásokkal biztosítani kell a lakosság számára olyan garanciákat, amik biztosítják az egyének által nem látható és nem kontrollálható minőségi feltételeket. Felügyeletet kellene gyakorolni a gazdasági élet azon szereplői felett, akik az európai normákra és előírásokra hivatkozva az egészségügyi normák háttérbe szorításával törnek be a mindennapokba, kihasználva pl. az internet adta lehetőségeket. A változásokhoz Szervezetünknek is alkalmazkodnia kell. Ehhez nélkülözhetetlen a folyamatos önképzés, szervezett továbbképzés. Szakterületen belül is mind szélesebb körű tudásra van szükség, a hagyományos, szűk területi szemléletet bővíteni kell (munkaszervezési szempontból is nehezen elfogadható, hogy pl. ugyanazon egység ellenőrzését 2-3 személy 2-3 alkalommal, csak a szűken értelmezett „saját” szempontok szerint végezze. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy azokról a tényekről, eredményekről, amik birtokunkban vannak pl. munkatervi feladatok végrehajtása, vagy felmérések kapcsán szakmailag megfelelő és korrekt értékelést tudjunk prezentálni mindazok számára, akik az adott ügyben érintettek. Település-és környezet-egészségügy Ivóvízellátás A megye területén a közüzemi vízellátás helyzetében közegészségügyi szempontból lényeges változás nem következett be. Az ivóvíz minőségi követelményeiről szóló 201/ 2001 Kormányrendelettel kapcsolatban az Európai Uniótól megkért határidő-módosítással kapcsolatban hivatalos információval nem rendelkezünk. Vízjogi engedélyekkel kapcsolatos hatósági intézkedéseinket az OTH-val egyeztetve hozzuk meg. Az ivóvíz-minőség javító programmal kapcsolatban hatóságunkra háruló feladatoknak minden esetben eleget tettünk. Az ivóvíz ellátás biztonságosnak tekinthető, a hatósági és önellenőrző vizsgálatok elvégzése megtörtént. Nem megfelelő eredmények esetében azonnali intézkedések történtek az üzemeltetők részéről, a szükséges esetekben határozat útján rendeltük el az intézkedések megtételét, meghatározva a lakosság számára történő ivóvíz biztosítás módját, illetve az átmeneti korlátozások feloldásának feltételeit. Átmeneti lakossági vízellátásra az alábbi településeken került sor: 1. Medgyesegyháza-Bánkút ivóvízellátásában a víz magas arzéntartalmán kívül magas nitrittartalom is rendszeresen tapasztalható. A 400 fő lakossal rendelkező település közkifolyóiból vett vízminták nitrittartalma miatt a várandós kismamák és a csecsemők szénsavmentes ásványvizet kaptak egész évben, amelyet még 2010.-ben rendeltünk el az ivóvízminőség-javító program megvalósulásáig. A z érintettek száma átlagosan 4 fő folyamatosan. 2. Gyula-városerdő üdülőtelepen – szintén korábbi intézkedésként – a magas arzéntartalom miatt a folyamatosan ott tartózkodók (50 fő) 20,5 literes ballonos ivóvizet kapnak heti kiszállítással.

191

3. Hunya településen a lakosság vízellátását biztosító kút meghibásodott, a kút lezárásra került. A Vízmű a település részére tartályokban ivóvizet helyezett ki, továbbá más településről tartálykocsival szállították az ivóvizet és nyomatták fel a hunyai glóbuszba. Miután a közkifolyókból és a tartályokból vett vízminták eredménye mikrobiológiai szempontból (pseudomonas) kifogásoltak voltak, közegészségügyi-járványügyi érdekből azonnal elrendeltük a település lakosainak palackos vízzel való ellátását mindaddig, amíg a kút megfelelő minőségű ivóvizet nem biztosított. Jó laboratóriumi eredmény esetén került sor. Művese állomások Közegészségügyi szempontból problémásnak ítéljük, hogy az dializáló állomásokra nincs jogszabály. Ebből adódóan az önkontroll vizsgálatokat nagyon különböző gyakorisággal végzik, a szabványban foglaltaktól eltérően történnek a vizsgálatok. A biztonságos dialízis kezeléshez az elvégzett éves vizsgálati szám véleményünk szerint kevés. A technológia fertőtlenítése szintén nem egységes, heti, ill. éves szintű is előfordul. Hatósági intézkedés megtételére jogszabály hiányában nincs lehetőségünk. Medencés fürdők Az üzemeltetők a közegészségügyi feltételek betartására fokozott figyelmet fordítanak. Rendelkeznek a jogszabály által előírt üzemeltetési szabályzattal. A fürdők szakszerű és biztonságos üzemeltetéséhez szükséges az üzemeltetési szabályzatokban kidolgozott részletes műszaki, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat betartják. Mintavétel ütemezését rendelet szerint akkreditált laboratóriummal szerződés szerint végzik, a laboratóriumi vizsgálatok jegyzőkönyveinek egy példányát a laboratóriumok megküldik részünkre, így az esetlegesen előforduló kifogásolt eredményekről időben tudomást szerünk. A mintavételek általában üzemi terheléskor történnek. Kifogásoltság főleg a gyógy- és termálmedencék, valamint szauna merülő medencék esetében fordult elő. Változások: A Békési Gyógyfürdő medence száma egy kültéri gyógymedencével bővült. Gyulán két hotel felújítása során a wellness-részlegeken vízvisszaforgatással üzemelő medencék is létesültek. A Füzesgyarmati Hotel Gara Gyógy- és Wellness Szálloda az év folyamán bezárt. Rendkívüli események: Békéscsabán a Szabó Pál téri Általános Iskola tanuszodájában történt rendkívüli esemény (klórgáz képződés) a vegyszeradagoló szivattyú átmeneti meghibásodása következtében. Az eset kapcsán rendkívüli ellenőrzést tartottunk a kémiai biztonsági felügyelő bevonásával, illetve határozati formában tettük meg intézkedésünket. Az eset következtében személyi sérülés szerencsére nem történt, az uszodában lévőket azonnal kimentették. Orosháza Kistérségi intézet egy esetben a határértéket kiemelkedően túllépő kifogásolt vízminta eredmények miatt a medencék felfüggesztését rendelte el. Természetes fürdővizek 2011-ben a jogszabályi kötelezettségnek megfelelően a megyei intézet elkészítette a felszíni fürdővizekre vonatkozó Fürdővíz Profilokat. Erre a munkára első alkalommal került sor, a későbbiekben időszakos felülvizsgálat fog történni.

192

A természetes fürdők kijelölési eljárása a jogszabályban foglaltak szerint zajlott. Meghatározott mintavételi ütemterv szerint, és mintavételi helyeken történ meg az akkreditált laboratóriumi mintavételek elvégzése. Az egyes mintavételek levétele előtt a mintavételre szerződött laboratóriummal előzetesen minden alkalommal külön egyeztetést végeztünk. Ebben az évben nem megfelelő eredményű vizsgálati eredmény nem fordult elő. Hőségriadó Az Országos Tisztifőorvos az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján elrendelt hőségriasztási fokozatok esetében azonnal elektronikus úton a megyei intézet tájékoztatta a kistérségi intézeteket, a kistérségi intézetek az illetékességi területükön valamennyi egészségügyi szolgáltatót és valamennyi önkormányzatot a hőséghelyzettel kapcsolatosan. Kérték a megkeresett Önkormányzatokat a hőségtervének aktiválására, a szociális ellátó intézményekben, a házi gondozó szolgálatnál, ivóvíz minőségű víz biztosítása a közterületeken, gyakoribb locsolás az esti órákban, igénybe vehető légkondicionált közintézmények listájának közzététele, bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, nyári táborok értesítése stb. Valamint az egészségügyi szolgáltatók figyelmét felhívtuk a következőkre: a veszélyeztetett lakosságcsoportok fokozott figyelemmel kísérése, a sürgősségi gyógyszerkészlet feltöltése, a lakosság tanácsokkal és információkkal való ellátása stb. Az önkormányzatokkal a kapcsolatunk jónak mondható és ez nem csak a hőségriasztás idejére jellemző. A hőségriasztás idején rendkívüli esemény miatt intézkednünk nem kellett. Az érintett intézményektől a hőségriasztással kapcsolatosan visszajelzés nem érkezett. A megyei intézet az ivóvíz szolgáltatókat megkereste annak érdekében, hogy a díjfizetések elmaradása miatti lakossági vízkikötéseket ezen időszakokban ne foganatosítsák. Temetkezés A vonatkozó módosított jogszabály a temetkezési szolgáltatók engedélyezését és a temetők ellenőrzését a jegyző hatáskörébe utalja. Az ÁNTSZ-nek sírnyitás, exhumálás, 96 órán túl történő koporsós temetés, boncolás nélküli hamvasztás, külföldi halott szállítás engedélyezési eljárásaiban van hatásköre. Az év során a temetést a belvíz több területen akadályozta, koporsós temetéseket a kistérségi intézet vagy a jegyző, illetőleg az üzemeltető saját kezdeményezésére átmenetileg beszüntették. Szükségesnek tartanánk a temetői boncolók közegészségügyi és minimum követelményeinek jogi szabályozását. Talaj higiénés tevékenység Békéscsaba kistérségi intézet területén valamennyi Önkormányzat rendelkezik köztisztasági, illetve helyi haszonállat-tartási rendelettel. A közterületek tisztántartásával kapcsolatosan a lakosságtól Békéscsaba település esetében volt több alkalommal jelzés azzal kapcsolatosan, hogy a 2010. évben elkezdődött, és azóta folyamatban lévő szennyvízcsatorna hálózat fejlesztési programjának munkálatai során a lakosságot zavaró porkoncentráció éri, illetve előfordult szennyvízkiömlési eset is. Ezen problémákkal, jelzésekkel kapcsolatosan megkeresték a Békéscsaba Megyei Jogú Város Szennyvíztisztító Telep és Csatornahálózat Fejlesztési Program Végrehajtó Egységét, akikkel közösen igyekeztünk azokat megoldani. A kommunális hulladékok elszállítása minden településen központilag megoldott, amelyek elhelyezése a Békéscsabai Regionális Hulledékkezelőbe történik. Folyékony hulladékok keletkezésével, gyűjtésével kapcsolatosan problémák nem adódtak, elszállításuk mindenhol megoldott, ahol nincsen közművesített szennyvízelvezető rendszer jelenleg kiépítve. Az egészségügyi intézményekben keletkezett egészségügyi veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése a rendeletben előírtaknak megfelelően történik. Mindenhol engedélyezett, szabványos

193

gyűjtőedények találhatók, amelyeket engedéllyel rendelkező szolgáltató cégek szállítanak el a helyszínről ártalmatlanításra. Az elszállítások gyakorisága általában 30 naponta történik. A keletkezett veszélyes hulladékok 48 órán túli hűtött tárolásáról gondoskodnak mindenhol, erre a célra elkülönített hűtőszekrények állnak rendelkezésre. A különböző tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékok megfelelő gyűjtéséről, kezeléséről gondoskodnak. Veszélyes hulladékégető illetékességi területünkön nem található. Veszélyes hulladéklerakó telep Ecsegfalván található a Körös-Kör Kft. által üzemeltetett és a Füzesgyarmati Gara-majorban lévő MOL-telep található. Az állati tetemek befogadása valamennyi telepen megoldott, amelyek elszállítását a hódmezővásárhelyi ATEV végzi el. Kármentesítési tervek véleményezése a következő esetekben történt: Agro-Duál Kft., Mezőberény, Kettőskúti sertéstelepen műszaki védelem nélkül folytatott hígtrágya tárolási tevékenységgel kapcsolatosan elrendelt kármentesítés befejezése után összeállított műszaki beavatkozási dokumentáció elfogadásának ügyében, valamint a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet, Kétsoprony külterületi telepén végzett kármentesítés műszaki beavatkozás záró-dokumentáció elfogadásának ügyében. A Békéscsaba, Vandháti úti volt Patyolat Vállalat területén elrendelt kármentesítéssel kapcsolatosan elkészült műszaki beavatkozási terv elfogadásának az ügyében is részt vettünk. A BGT Hungaria Környezettechnológiai Kft. által elkészített dokumentáció szerint, a volt Patyolat Vállalat területén korábban kialakult felszín alatti szennyezettség kiterjedésének legutóbbi lehatárolásakor a szennyezett talaj becsült térfogata 27239 m3, melynek -6,0 m mélységig történő kitermelésére és azonnali elszállítására több ütemben kerül majd sor. A területen korábban történt környezetszennyezés következtében a lakosság érintettsége is megállapítható 1000 m-es körzeten belül. A telephelyen jelenleg meglévő kisgépjavító műhely környezetében a szabadtéri belégzés nem okoz a megengedhetőnél jóval nagyobb belégzéses egészségkockázatot, de a 8 órás beltéri levegő minták eredménye szerint az egyes CAH koncentrációk meghaladják a légszennyezettség egészségügyi határértékét. A műszaki beavatkozási terv mellékletét képező Munkabiztonsági tervben foglaltak alapján az épületek elbontását és a felszíni talajkitermelést követően várható, hogy a munkagödörben és annak közvetlen környezetében az illékony halogénezett alifás szénhidrogének koncentrációja meghaladja a jogszabály által előírt megengedhető szennyezőanyag koncentrációt. Az előzőek miatt fontosnak tartottuk kiemelni, hogy a műszaki beavatkozás teljes időtartama alatt szükséges betartani a Munkabiztonsági tervben foglaltakat elkerülve az esetlegesen munkavégzésből adódóan munkát végzők, valamint a környezetben lévő ingatlanok lakóinál kialakuló egészségkárosodást. Talaj higiénével kapcsolatos panaszügyek az év során több alkalommal voltak, amelyek főként az állattartás következtében keletkező nem megfelelő trágyakezelés és elhelyezéssel voltak kapcsolatosak, illetve az állattartás során előforduló egyéb kellemetlenségek, mint kellemetlen szaghatás, rovarok-, ill. rágcsálók jelenléte. A Gyulai Kistérségi Intézet illetékességi területén a közterületek tisztántartása tekintetében Gyula városban a Városgazdálkodási Igazgatóság és a Közüzemi Kft. egybeolvadt, így az ez irányú feladatok is egy kézbe kerültek, kisebb településeken közmunkások végzik el a munkákat, de ez már szinte mindenhol jellemzővé vált. A települési szilárd kommunális hulladékokat minden településünkről szervezetten elszállítják, szelektív hulladékgyűjtésre 17 településen van lehetőség, 17 felhagyott hulladéklerakó hely és 4 felhagyott lerakó telepünk van, a monitoring rsz.-t működtetik. 11 szennyvíztisztító telep található az illetékességi területünkön, vannak olyan települések, ahol a szennyvíz-csatornahálózatok kiépítése el sem kezdődött. Az 1/2002. (I. 11.) EüM. rendelet szerinti bejelentések összesítése: 117 bejelentés történt, fertőző hulladékok: 161997,5 kg, vegyi v. fizikai: 40863,5 kg, hasznosításra került: 113412 kg. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a kisebb települések rendelőiben a hűtött tárolás feltételei ugyan biztosítottak, de az elszállítások a rendeletben meghatározottnál ritkábban történnek meg, az elszállító

194

cégek: Design Kft., Stercor Kft Kecskemét, Sapexpro Kft., Sapex Kft. Budapest, Hajdúcom Kft. Debrecen, Ecomissio Kft. Tiszaújváros, Feco-Ferr Fém Bt. Békéscsaba. A mezőgazdasági hulladékok (trágya) hasznosítása termőföldön történik, az állati tetemek, hulladékok átmeneti tárolása a telephelyeken konténerben történik, elszállításukat az ATEV (Hódmezővásárhely) végzi. Kémiai biztonság A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendeletében (REACH) foglalt kötelezettséggel aktuálisan érintett (vegyi anyag regisztráció) gazdálkodó egység a megyében nem működik. A REACH XVII. melléklete szerinti korlátozások ellenőrzése lámpaolajok és grillgyújtó folyadékok címkézési és csomagolási követelményeire, és ciklohexán tartalmú pillanatragasztók forgalmazási körülményeinek vizsgálatára irányult. Kifogásolt terméket nem találtunk. Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK. rendeletében (CLP) foglalt kötelezettségekkel (vegyi anyag újra osztályozása, az Európai Vegyi Anyag Ügynökséghez történő bejelentése, új címketerv készítése, új Biztonsági Adatlap készítése) aktuálisan 1 db gazdálkodó egység érintett a megyében. A gyártott anyag: kálcium-sztearát, rendeltetése habarcsadalékszer. Az egyes veszélyes anyagok és veszélyes keverékek kivitelével illetve behozatalával összefüggő bejelentési eljárás részletes szabályairól szóló 123/2009. (VI. 12.) Kormányrendeletben (PIC) foglaltakkal kapcsolatban a vámhatóság vagy vállalkozás részéről intézetünkhöz megkeresés nem érkezett. A biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM–FVM–KvVM együttes rendeletben foglalt kötelezettségek teljesülését munkaterv szerint folyamatosan ellenőriztük biocid termék gyártóknál, forgalmazóknál, felhasználóknál. Engedély nélküli, tiltott hatóanyagot (citronellaolaj, CAS száma 8000-29-1) tartalmazó biocid termék forgalmazásának megtiltása 2 esetben történt: Bugslock szúnyogriasztó karkötő, Mosquito Stop aromakarkötő. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. tv. előírásai alapján – munkaterv szerint meghatározott, minden szakterület gazdálkodó egységeiben - általános kémiai biztonsági ellenőrzéseket folyamatosan végeztünk. Kémiai biztonsági ellenőrzések adatainak feldolgozásából megállapítható: - a leggyakoribb hiányosság a Biztonsági Adatlapok nem teljes körű megléte - a kockázatbecslés tartalmi megfelelősége tekintetében – az előző évek gyakorlatához képest javuló tendencia figyelhető meg (a becslés 4 lépése formálisan elkülönül egymástól), de a dokumentumokat továbbra sem képezik megbízható alapját a kockázatkezelési intézkedéseknek; jellemzően munkabiztonsági szakemberek készítik, a munkaegészségügyi szaktevékenységre jogosult foglalkozás-egészségügyi orvos részvétele a kockázatbecslések elkészítésében csak formális (aláírás).

195

RAPEX riasztás keretében 3 esetben vizsgáltuk egészségre káros komponenst tartalmazó termék forgalmazását: - Biene babacipő – 4-amino-azobenzol tartalom - C&A babacipő – króm(VI)tartalom - LIDL Ólomöntő készlet – ólomtartalom. Kifogásolt terméket a kereskedelmi forgalomban nem találtunk. Élelmezés- és táplálkozás-egészségügy Élelmiszer-eredetű megbetegedésekről 3 alkalommal szereztünk tudomást, az események során az exponáltak száma 556 fő volt. - 1 tömeges, 75 fő megbetegedésével járó esemény, a betegek közül 8 fő szorult kórházi kezelésre (kórokozó: Salmonella enteritidis) - 1 tömeges, 27 fő megbetegedésével járó esemény, a betegek közül 1 fő szorult kórházi kezelésre - 1 csoportos, 12 fő megbetegedésével járó esemény, a betegek közül 3 fő szorult kórházi kezelésre kórokozó: Salmonella enteritidis) Az élelmezés- és táplálkozás-egészségügy területén elvégeztük mindazokat az ellenőrzési feladatokat, melyeket az OTH számunkra meghatározott. Az étrend-kiegészítők, kozmetikumok forgalmazásával kapcsolatos ellenőrzések során kiemelkedő hiányosságokat nem tapasztaltunk. A szakterületen kiemelkedő tevékenységet folytatunk a közétkeztetés táplálkozás-egészségügyi vizsgálata vonatkozásában. A 2010-ben útjára indított Menza Minta = Mintamenza programunk folytatódik, mind több konyha, illetve önkormányzat csatlakozik a programhoz, melynek fő célkitűzései: el kell érni az eddig nem megfelelő gyakorisággal használt nyersanyagok, pl. hal, gyümölcs, minőségi tej, tejtermékek, teljes őrlésű pékáruk szélesebb körű alkalmazását. Fontosnak tartjuk a helyi termékek, valamint a bio-élelmiszerek legalább 30%-os megjelenítését a bölcsődei, óvodai, kórházi étkeztetésben. A fokozatosság elvét alapul véve a legfontosabb táplálkozási kockázati tényezők (só, zsiradékok, cukor) csökkentése, az étlapok megújítása. Az egészséges táplálkozás jegyében cél a kényelmi termékek teljes mértékű megszüntetése (leves porok) - valós alapanyagokból készüljenek az ételek. Ennek érdekében a Programhoz csatlakozó konyhákon menüsorok értékelése, étlap-értékelés, tápanyag- kiszabatok feldolgozása, értékelése. A Program szellemében átalakított étrend értékelése, a változások nyomon követése, javaslatok megtétele. Az egészséges ételeken túl lehetőség a megfelelő étkezési kultúra megalapozására. A másfél éve futó program eddigi tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a csatlakozott konyhákon jelentős változások tapasztalhatók mind a kínálat, mind a szolgáltatott ételek minőségét illetően. Lassan átalakul a nyersanyag- felhasználás, az egészséges alapanyagok bevezetésével sikerül kiszorítani a kényelmi termékeket. A napi friss zöldség, gyümölcs biztosítása megtörténik, több tejet, tejterméket kapnak a gyermekek. A tápanyag-értékelés során is a korosztályi szükségleti értékekhez közelítő értékeket kapunk. Az egészségesebb étrend biztosítása mellett a program lehetőséget ad arra is, hogy egy jó szemléletű étkezési kultúrával rendelkező generáció nőhessen fel. Lakossági, szakmai és tudományos fórumokon való megjelenéssel biztosítjuk a program eredményeinek kommunikálását. A minél szélesebb körű megjelenés a program kiterjesztésének egyik lehetősége.

196

Gyermek- és ifjúság-egészségügy Békés megye területén működő összes bölcsődében elvégeztük a komplex közegészségügyi ellenőrzéseket, ezek az ellenőrzések érintették a gyermek-egészségügyön túlmenően a kémiai biztonsági, az élelmezés-egészségügyi és pancsolók használata esetén a környezet-egészségügyi szakterületet is. Az OTH által kiemelt munkatervi feladat volt a szálláshellyel nem rendelkező, napközbeni ellátást biztosító (napközis) táborok közegészségügyi felmérése egységes szempontrendszer alapján. A bejelentett összes táborban elvégeztük a közegészségügyi ellenőrzéseket. A felmérőlapokat összesítettük és 2011. szeptemberben megküldtük az Országos Környezet-egészségügyi Intézetbe. Az általános iskolák közegészségügyi körülményeinek országos felmérését a 2010/2011. tanévben elvégeztük megyénk összes általános iskolájában. Ez a munka 2010. szeptemberben kezdődött. Valamennyi felmérőlapot feldolgoztunk és értékeltünk, majd elküldtünk az Országos Környezetegészségügyi Intézetbe. Az általános iskolai felméréshez kapcsolódott a gyermekkori heveny légzőszervi megbetegedések környezet-epidemiológiai felügyelete keretében, a gyermekek krónikus légző rendszeri tünetei gyakoriságának 5 évente megismételt vizsgálata. Ennek kérdőívét a kistérségi intézetek/megyei szerv eljuttattuk az iskolákba és begyűjtöttük, majd továbbítottuk az Országos Környezet-egészségügyi Intézetbe. Egészségfejlesztési tevékenység Békés megyében a 2010. évben további kedvezőtlen tendencia figyelhető meg a demográfiai adatok mutatóiban. A lakónépesség számszerűen és %-os arányát tekintve is folyamatos fogyást mutat nemcsak az előző, hanem az elmúlt 5 év viszonylatában is. 2006-ban a lakónépesség száma 382 190 fő volt, míg 2010-ben 361 802 fő. 2001-hez viszonyítva 9,3%-os fogyás figyelhető meg. 2006-hoz viszonyítva kismértékű növekedés látható, míg a 2009. évhez képest csökkenés tapasztalható. Az élve születések vonatkozásában akár 2006. évhez, akár az előző évhez viszonyítva is csökkenés tapasztalható. A belföldi vándorlási különbözet az előző évhez képest kismértékű javulást mutat, azonban 2006-hoz képest további negatív irányú elmozdulást látunk. Új telephelyre költöztünk a nyár folyamán. A feladatok végrehajtásához szükséges eszközt vásárolt a Kormányhivatal (Smokerlyser, részegszemüveg). A pollencsapda működtetése folyamatos volt, de a régi ÁNTSZ épület tetején maradt. A HIV/AIDS Tanácsadó az új helyen is változatlanul működik. Intenzívebbé tenném a szakmai megismerést és kommunikációt a Kormányhivatal és a Szakigazgatási Szervek, illetve a Szakigazgatási Szervek között. Promóciós anyagok nagymértékben segítenék a lakossági tájékoztatást, egészségfejlesztési tevékenységet, a népegészségügyi szűrések fontosságának, szükségességének hangsúlyozását. A tevékenységünk jellege megkívánja, hogy a Kormányhivatali ügyintézés/egyeztetés/aláírás/engedélyeztetés ideje lerövidüljön. A videofilmek kölcsönzésére változatlan igény mutatkozik, de ezeket az igényeket csak korlátozottan tudjuk kielégíteni, hiszen pl. DVD filmjeink csak esetileg állnak rendelkezésre, igény viszont sokkal erőteljesebb. A meglévő videó kazetták amortizációja miatt a frissítés elkerülhetetlen. A szakmai feladatok végrehajtása és jellege megkívánja a folyamatos szakmai képzést, ezek anyagi támogatása szükséges a Kormányhivatal részéről. A színvonalas, hatékony szakmai elvárásoknak eleget tevő programok megvalósítása nagymértékben függ a szponzorok támogatásától. Az együttműködő partnerek a programok (Egészségkoalíció)

197

végrehajtása során óvatosak, a nehéz gazdasági helyzet következményeit érzékeljük, elmondják. Hosszútávon bizonytalannak látják helyzetüket, emiatt inkább csak egy-egy rendezvényre korlátozódott az együttműködés. Járványügyi tevékenység „Kötelező és kötelezően felajánlandó védőoltási tevékenység ellenőrzése védőnői körzetekben” (2011. évi OTH munkatervi feladat) megyei összesítő táblázatát az OTH Járványügyi Főosztályára 2012. január 31-én eljuttattuk. Sorszám

Kérdés

Szám

A védőnői körzetek száma a megye/főváros területén

153

Békéscsaba KNI: 58 Gyula KNI: 53 Orosháza KNI: 42

134

Békéscsaba KNI: 45 Gyula KNI: 47 Orosháza KNI: 42

A felmérés során ellenőrzött védőnői körzetek száma

Megjegyzés

1

Az ellenőrzött védőnői körzetek által ellátott 0-7 éves gyermekek száma összesen

Békéscsaba KNI: 7764 fő 18910 Gyula KNI: 5892 fő Orosháza KNI: 5254 fő

2

Az ellenőrzött védőnői körzetekbe bejelentett és onnan időközben elköltözött, kijelentkezett 0-7 éves gyermekek száma

Békéscsaba KNI: 2646 fő 6152 Gyula KNI: 2090 fő Orosháza KNI: 1416 fő

2/a

Közülük tartósan, vagy végleg külföldre költözött és a nyilvántartásból emiatt törölt gyermekek száma

128

Békéscsaba KNI: 68 fő Gyula KNI: 34 fő Orosháza KNI: 26 fő

2/b

Közülük ismeretlen helyre költözött és emiatt a nyilvántartásból törölt gyermekek száma

10

Békéscsaba KNI: 5 fő Gyula KNI: 0 Orosháza KNI: 5 fő

2/c

Közülük súlyos betegség, oltási ellenjavallat miatt, az oltandók listájáról törölt gyermekek száma

8

Békéscsaba KNI: 8 fő Gyula KNI: 0 Orosháza KNI: 0

A megye/főváros területén huzamos ideig fekvőbeteg intézetben, ápolási otthonban élő 0-7 éves gyermekek száma

3

Békéscsaba KNI: 0 Gyula KNI: 3 fő Orosháza KNI: 0

3

„Fejtetvesség gyermekközösségekben” 2011. szeptember – december között elvégzett vizsgálatokról, az ellenőrzött bölcsődékben, óvodákban, általános és középiskolákban, gyermekotthonokban, gócgyanús lakásokban tapasztalt fejtetvesség mértékéről, személykezelések számáról minden hónapban megyei összesítő jelentést küldtünk az OTH Járványügyi Főosztályára. Az életkorhoz kötötten kötelező folyamatos és kampányoltások, a megbetegedési veszély esetén kötelező és a megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehető térítésmentes védőoltásokhoz szükséges oltóanyagokat, a negyedévenként elkészített igénylés alapján, a Hungaropharma Zrt. szállítja ki a kistérségi intézetekhez, ill. a megyei NSZSZ-hez.

198

A biztonságos oltóanyag tárolás valamint a megyénkben működő 3 kórház újszülött részlegének, a Védőoltási tanácsadónak, a BMRFK Őrzött szállás lakóinak, a Gyulai és a Békéscsabai Dializálóközpont ápoltjainak, a BCG heg negatív csecsemők újraoltását végző Tüdőgondozóknak oltóanyaggal való ellátása, a kistérségi népegészségügyi intézetektől érkező pótigény biztosítása folyamatos, napi feladat. A 2011/2012. évi influenza szezon oltóanyag felhasználásáról (FLUVAL AB és VAXIGRIP JUNIOR) az OEK által megadott szempontok és határidők figyelembevételével jelentést adunk. Minden hónap 10. illetve 15-ig kötelezően jelentjük az Országos Epidemiológai Központnak - a Meningitis epidemica megbetegedés gyanúja miatt a beteg környezetében profilaxisban részesítettek számát, a felhasznált antibiotikum mennyiségét, - a Lyssa gyanús esetek miatt kiadott oltóanyag mennyiségét valamint a megbetegedést feltételezhetően terjesztő házi vagy vadonélő állatok számát, - a szűrővizsgálat során Hepatitis B pozitívnak bizonyult terhes anyák újszülöttjeinek passzív immunizálásakor felhasznált immunglobulin mennyiségét. Oltást követő nemkívánatos események miatt 3 alkalommal helyszíni járványügyi vizsgálatot végeztünk házi gyermekorvosnál, védőnői szolgálatnál, ill. kórház újszülött részlegén. A kivizsgálásról minden esetben jelentést küldtünk az Országos Epidemiológiai Központnak. Oltóanyag tárolásra szolgáló hűtőszekrények meghibásodása miatt védőnői szolgálatnál, kistérségi intézetnél, illetve a megyei NSZSZ-nél került sor oltóanyag zárolásra. Minden esetben az OEK Bakteriális oltóanyag, illetve Vírusoltóanyag Ellenőrző Osztályának szakvéleménye alapján történt meg az oltóanyagok „felszabadítása”. Külföldre utazók számára tájékoztatást adtunk (telefon, e-mail) a kötelező és ajánlott védőoltásokról, az oltóanyagok beszerzésének lehetőségéről és nemzetközi oltási könyvet kiállító oltóhelyekről. A védőoltás surveillance (a 0-6 évesek folyamatos oltásai és a 11-13 évesek kampányoltásai) adatainak monitorozása, az oltáselmaradások indokoltságának nyomon követése a min. 98%-os átoltottság elérése érdekében folyamatos, minden hónapban végzendő feladat. 2011-ben egyes oltóanyagok beszerzésének nehézsége (pl. Verorab, BCG) a lehető legtakarékosabb, körültekintő oltóanyag felhasználást követelt meg, ennek megfelelően a szoros elszámolás miatt hetente jelentettük a készletet. A 2-3-4 hónaposok, ill a 6 évesek oltásához használt új oltóanyagok (Pentaxim, Tetraxim) bevezetése miatt 2011-ben kéthetente jelentettük az oltóorvosoknál fellelhető aktuális oltóanyagkészletet. Fertőzőbetegek környezetében közösségben 2 alkalommal, lakásban 36 alkalommal végeztünk záró fertőtlenítést. Bradoclear, Cutasept és Clarasept fertőtlenítő szereket használtunk. A kistérségi intézetek, kirendeltségek fertőtlenítő-rovarirtó gépek tekintetében kézi permetezővel és kézi porozóval vannak ellátva. Tetűirtó szerek közül PEDEX hajszesz és Coopex-B porozószer biztosított a kistérségeknél. Járványügyi surveillance tevékenység Járványügyi Osztályunk egyik legfontosabb feladata a járványügyi surveillance tevékenység működtetése. A járványügyi surveillance egy-egy fertőző betegség járványügyi helyzetének valamint a

199

betegség járványügyi helyzetét meghatározó járványfolyamatra ható valamennyi tényezőnek az aktív felügyelete. Célja, hogy sokirányú megfigyeléseinek és vizsgálatainak eredményeivel biztos alapot szolgáltasson a fertőző betegségek megelőzésére és leküzdésére szolgáló eljárások tervezéséhez, végrehajtásához és értékeléséhez. A járványügyi surveillance tevékenység keretében Osztályunk a fertőző betegségek elleni küzdelem szervezésében, értékelésében az alábbi módszereket alkalmazza:  szisztematikusan gyűjti és felhasználja az epidemiológiai információkat;  nyomon követi a morbiditási és mortalitási adatokat;  folyamatosan figyeli a lakosság immunállapotát;  tanulmányozza azokat a tényezőket, melyek a fertőzések terjedésének kedvezhetnek. A surveillance egyik alapvető jellemzője a folyamatos működés, a másik a visszacsatolás, vagyis befolyásolja azt a jelenséget, amiról információkat szerez. Az adatszolgáltató egészségügyi személyzet a jelenségről megfogalmazott információt felhasználva, felügyelet alatt tudjuk tartani a jelenséget, a betegség előfordulását befolyásoló intézkedéseket tervezzünk és bevezetünk, illetve az információt visszajuttatjuk az adatszolgáltatónak. Az elemzendő egészségügyi jelenség olyan népegészségügyi jelentőséggel bíró betegség, amelyet intézkedésekkel befolyásolni lehet. A felügyelet gyorsreagálású választ jelent, az adatokból kinyert információra, esetkezelést és az esettel kapcsolatos megelőző intézkedéseket. Osztályunk preventív célú hatósági tevékenysége:  kemoprevenció meghatározott esetekben;  vakcináció teljes logisztikája;  munkahelyi kitiltások elrendelése;  dezinfekció elrendelése;  izoláció elrendelése. Békés megye járványügyi helyzetének általános értékelése A védőoltások kiterjedt alkalmazása, a népegészségügyi helyzet és az életszínvonal javulása következtében az utóbbi évszázad során jelentős előrelépések történtek a fertőző betegségek leküzdésében. A klasszikus fertőző betegségek egy részét sikerült visszaszorítani. Kedvező, hogy megyénkben 2000 óta nem volt anthrax, 2002 óta nem diagnosztizáltak kanyarót, és még behurcolt esetként sem fordult elő kolera vagy diphteria. Azonban kedvezőtlen az egyes enterális betegségek, mint a sallmonellosis, vagy a campylobacteriosis helyzete, valamint a védőoltással nem megelőzhető légúti betegségek (scarlát), a nosocomiális fertőzések gyakoriságának emelkedése, külön kiemelve a halálos kimenetelű clostridium difficile eseteket. Megyénk fölfrajzi helyzetét tekintve, számolnunk kell a szomszédos országok járványügyi helyzetében bekövetkező változásokkal is, a fertőző betegségek importjának növekvő kockázatával.

200

Békés megye járványügyi helyzetének grafikus értékelése Enterális fertőzések morbiditási adatai Békés megyében 2011-ben

1. ábra Salmonellosisok és Campylobacteriosisok incidenciája Békés megyében 2011-ben

2. ábra Enteritis infectiosa megbetegedések incidenciája Békés megyében 2011-ben

201

3. ábra Járványok száma kórokozó megoszlás alapján Békés megyében 2011-ben

4. ábra Salmonella járványok kórokozóinak megoszlása Békés megyében 2011-ben

Légúti fertőzések morbiditási adatai Békés megyében 2011-ben

5 ábra Scarlatina és Mononucleosis infectiosa megbetegedések incidencia adatai Békés megyében 2011-ben

202

6. ábra Varicella incidencia értékei Békés megyében 2011-ben

7. ábra Varicella megbetegedések korspecifikus morbiditása Békés megyében 2011-ben

Idegrendszeri fertőzések morbiditási adatai

8. ábra Idegrendszeri fertőzések incidencia adatai

203

9. ábrameningitis purulenta megbetegedések incidencia adatai Békés megyében 2011-ben

Zoonózisok morbiditási adatai Békés megyében 2011-ben

10. ábra Lyme-kór megbetegedések incidencia adatai Békés megyében 2011-ben

11. ábra Egyes zoonnózisok incidencia adatainak összehasonlítása Békés megyében 2011-ben 204

A Békés megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Járványügyi Osztálya felügyeli a fekvő és járóbeteg intézmények infekciókontroll tevékenységét, melyet 20/2009. (VI. 18.) EüM. rendelet szabályoz. Kórházi járványügyi tevékenység statisztikai értékelése

0

0

0

0

0

0

0,00

10

343

2382

65,26

9

26,24

0

0

2

67

28

0

0,00

319 11207

89460

76,83 827

73,79

5

15

59

haemo-kultúrák száma

0,00

mikrobio-lógiai vizsgálatok száma

Hemolultúra pozitivitási arány

MRK pozitív betegek száma MRSA pozitív betegek száma ESBL termelő korokozó pozitív betegek száma

0

Halálozási arány ‰

87,84

meg-haltak száma

9619

Ágykihasználás %

246

ápolási napok száma

30

kibo-csájtott betegek száma

pozitív haemo-kultúrák száma

Alkohológia Anyagcsere, endokrinológia és diabetológia Belgyógyászat Bőr- és nemibeteggyógyászat Csecsemő és gyermekgyógy ászat Érsebészet Fertőző betegellátás Fogászat és szájsebészet Fül-, orr-, gégegyógyász at Gastroenteroló gia Ideggyógyászat Idegsebészet Ifjúsági pszichiátria Immunológia, allergológia Intenzív betegellátásITO Belgyógyázati Intenzív betegellátás-

ágy-szám

fekvőbeteg osztályok megnevezése

„A kórházi osztályok személyi ellátottsága, az ápolt betegekre és a mikrobiológiai vizsgálatokra vonatkozó adatok. 2011.”

2842 1372

327 23,83

20

569

3940

53,97

0

0,00

0

0

2

292

0

0

0,00

100

5168

22715

62,23

6

1,16

12

12

9

3805

202

16

7,92

28

870

6512

63,72

18

20,69

6

3

1

190

18

10 55,56

30

1339

8634

78,85

65

48,54

0

0

0

412

101

48 47,52

12

358

1385

31,62

0

0,00

0

0

0

42

0

0

0,00

50

3431

12426

68,09

10

2,91

0

1

1

107

1

0

0,00

21

653

5027

65,58

43

65,85

0

0

1

35

16

1

6,25

65

3071

16304

68,72

75

24,42

0

0

0

16

0

0

0,00

12

437

2936

67,03

2

4,58

2

1

1

17

9

0

0,00

20

351

4657

63,79

0

0,00

0

0

0

12

0

0

0,00

4

140

982

67,26

4

28,57

0

0

0

85

0

0

0,00

10

414

2783

76,25 134 323,67

7

10

21

1593

970

226 23,30

5

162

1155

63,29

3

7

9

250

78

20 25,64

56 345,68

205

9

240

1640

49,92

12

293

3847

87,83

8

37

1358

12535

92,82

13

417

3460

60

3583

20

Pszichiátria

Hemolultúra pozitivitási arány

pozitív haemo-kultúrák száma

haemo-kultúrák száma

9

6

3

1398

464

165 35,56

27,30

7

7

0

560

11

7 63,64

36

26,51

0

2

0

423

344

117 34,01

72,92

2

4,80

0

0

0

134

34

5 14,71

16281

74,34

68

18,98

1

1

0

58

25

5 20,00

666

4414

60,47

0

0,00

2

0

2

90

0

0

0,00

234

5021

62964

73,72

0

0,00

0

0

0

32

0

0

0,00

Rehabilitáció

297

4663

85445

78,82

21

4,50

3

1

6

119

32

Reumatológia

35

922

12081

94,57

0

0,00

0

0

0

17

0

Sebészet Sebészet ébredő Stroke Sürgősségi osztály Szemészet Szülészetnőgyógyászat Tartós ápolás

121

4746

27340

61,90 130

27,39

9

11

15

1017

53

4

179

383

26,23

3

16,76

0

0

0

0

0

0

0,00

35

1859

11160

87,36

40

21,52

1

0

2

18

0

0

0,00

24

2408

1595

18,21 205

85,13

0

0

0

78

33

35

2848

6345

49,67

0

0,00

0

0

0

14

0

110

6862

25911

64,54

1

0,15

0

0

2

930

17

150

1376

36602

66,85 540 392,44

2

1

3

121

0

Traumatológia Traumatológia ébredő Tüdőgyógyász at Urológia Urológia ébredő Utókezelő

127

5094

27844

60,07

43

8,44

4

10

5

2299

73

4

63

127

8,70

3

47,62

0

0

0

0

0

0

0,00

109

1681

33535

84,29 345 205,23

1

1

0

196

10

0

0,00

45

1760

7166

43,63

9

5,11

0

0

10

428

134

33

0,00

2

99

198

27,12

0

0,00

0

0

0

0

0

0

208

1195

414 346,44

0

0

0

15

2

0

15

478

0,00

0

0

0

0

0

0

41,37

74

Mátrix osztály Onkológia, onkoradiológia Orthopédia

Újszülött Összesen

66766 87,94 2080

2444 76570 640636

51 212,50

mikrobio-lógiai vizsgálatok száma

MRK pozitív betegek száma MRSA pozitív betegek száma ESBL termelő korokozó pozitív betegek száma

Halálozási arány ‰

meg-haltak száma

Ágykihasználás %

ápolási napok száma

kibo-csájtott betegek száma

ágy-szám

fekvőbeteg osztályok megnevezése ITO Központi nem oktató Intenzív betegellátásITO Központi oktató Intenzív betegellátásPIC Kardiológia

37,99

0 316 71,82 8

206

9 28,13 0

0,00

35 66,04

10 30,30 0

0,00

2 11,76 0

0,00

18 24,66

0 0,00 0

89 155 17712 4027 1054 26,17

A 2010. évhez viszonyított adatokból az látszik, hogy az ágyszám nem változott. Az ellátott betegszám minimális emelkedése mellett (+0,16%), kevesebb ápolási nappal (-14,6%), rosszabb ágykihasználással (-12%) láttak el. A kórházi halálozás minimálisan 2%-al emelkedett. Az országos trendhez hasonlóan az MRK (multirezisztens kórokozó) infekciókon belül az MRSA aránya csökkent (-18,2%), a Gram-negatív kórokozók által okozott fertőzések (ESBL) aránya növekedett (+218,3%). A 2011. év áprilistor kötelező a Clostridium difficile (C. difficile) fertőzések jelentése. A C. difficile az antibiotikum használattal összefüggő hasmenések leggyakoribb kórokozója. A spóra-képző, Grampozitív, anaerob, A és B exotoxint termelő baktérium az összes, antibiotikum használattal összefüggésben kialakuló hasmenés mintegy 25%-áért tehető felelőssé. „A Kórházhigiénés osztály, csoport, szolgálat, team működése Békés megye kórházaiban.”

orvos

Kórház

Békéscsaba

mikro saját epidemi biosaját intern felügye ológiai infektol lógiai surveill számít et lő szakápo ógus labor. ance ógép kapcs ló kapcs olat olat

f ő mel mel fő á lék lék áll ll állá állá ás á s s s

1

Gyula

1

Orosháza

1

fő áll ás

mel mel fő ig n ig n n lék lék ig ne ige ig áll e e en e e állá állá en m n¤¤ en ás n m ¤ m m s s

1

2

1

3

1

2

kon zili

1

1

1

1

1

Infekci ókontr ol progra m

3 ig e n ig e n

ige n¤

ige n¤¤

ig en

ige n¤

ige n¤¤

ig en

ige n¤

ige n¤¤

ig en

ne m

IC Bizot tság

n ig e e m n ig e n ig e n ig e n

20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet Mellékletének 3. a) pontja alá 2 fekvőbeteg intézet tartozik: Réthy Pál Kórház - Rendelőintézet, Békéscsaba Városi Önkormányzat Kórháza Orosháza

519 ágyas 451 ágyas

20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet Mellékletének 3. b) pontja 3 fekvőbeteg intézetre vonatkozik: Pándy Kálmán Megyei Kórház Gyula

1474 ágyas

A tárgyi feltételek minden intézetben biztosítottak:  Külön irodai helyiség, telefonnal, EFRIR NNSR-be történő online adatszolgáltatáshoz internet kapcsolat és szoftverfuttatásra alkalmas számítógép.  Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt célok érdekében és a szükséges mértékben

207



betekintési jog a kórházi beteg adatbázisba és a mikrobiológiai leletekbe. Mikrobiológiai laboratóriumi kapcsolat biztosított, MRK esetén értesítést kapnak. Biztosított a mikrobiológiai laboratóriumokkal telefonos, online kapcsolat is.

Rendeletben előírt Infekciókontroll minimum teljesül:  Rendelkeznek éves infekciókontroll programtervvel, amely a R. 3. § (1) és (2) bekezdésében részletezett tevékenységeket magában foglalja.  EFRIR NNSR kötelező jelentés alrendszerébe adatszolgáltatást végeznek, választott surveillance-t is működtetnek, amely már túlmutat a jogszabályi kötelezettségen. NNSR - Sebfertőzés: 3 kórház Infekciókontroll Kézikönyv kidolgozása aktualizálása a korábban meglevő szabályozás és a Rendeletben előírtak alapján megtörtént, az ápolási és higiénés protokollokat folyamatosan felülvizsgálják, bővítik. Részét képezi az infekciókontroll szervezeti felépítése és működése - a Mellékletben előírt tevékenységeknek megfelelően. Intézményi Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság (IIAB) megalakult és működik minden kórházban, a Rendelet 10. § (4) bekezdésének megfelelően évente legalább két alkalommal ülésezett (PAP vizsgálat miatt több alkalommal is). Napirendre tűzött témák között szerepelt:  beszámoló, értékelés - előző évi munkatervi feladatok,  influenzajárvány tapasztalatainak értékelése,  perioperatív Antibiotikum Profilaxis vizsgálat megszervezése, lebonyolítása, értékelése, intézkedések. Személyi feltételek vonatkozásában hiányosságok követelmények nem teljesülnek.

tapasztalhatók, különösen a

képesítési

Orosházi Városi Kórházban, ha a közegészségtan-járványtan és epidemiológiai szakápolói képzettséget átjárhatónak fogadjuk el. Pándy Kálmán Megyei Kórházban nincs főállású kórház-higiénikus, és a Rendelet által előírt képesítés sem teljesül, részállásban infektológus látja el az infekciókontroll tevékenység irányítását. Munkáját 1 fő közegészségtan-járványtani felügyelő, és kettő főállású epidemiológiai szakápoló segíti, így ezen a területen is tapasztalható, eltérés a rendelettel szemben. A tárgyi feltételek minden intézetben biztosítottak:  külön irodai helyiség, telefonnal, EFRIR NNSR-be történő online adatszolgáltatáshoz internet kapcsolat és szoftverfuttatásra alkalmas számítógépek,  az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt célok érdekében és a szükséges mértékben betekintési jog a kórházi beteg adatbázisba és a mikrobiológiai leletekbe,  biztosított a mikrobiológiai laboratóriumokkal telefonos, online kapcsolat is.

208

„A fekvőbeteg ellátó intézetekben 2011. évben regisztrált nosocomiális, és halálozással járó nosocomiális fertőzések osztályonkénti (részlegenkénti) megoszlása”

Orr-fül-gége

Szemészet

Idegsebészet

Intenzív aneszteziológia

Dializis (haemo-, periton.)

Koraszülött, PIC

Újszülött

Path. újszülött

Csecsemő

Gyermek

Fertőző

Tüdő

Bőrgyógyászat

Egyéb (rehabilitáció)

Összesen

száma

letalitas %

12

0

0

0

4

0

0

7

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

2

107

2

1,87

0 6

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 2

0 0

0 0

0 15

0 0

0 1

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 24

0 0

0,00 0,00

5

0

7

0

0

0

0

0

0

37

0

0

0

0

0

1

3

1

0

0

0

0

0

0

54

0

0,00

0

0

0

0

0

0

0

0

0

14

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

14

0

0,00

2

0

0

0

0

0

0

0

0

24

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

2

0

0

0

29

1

3,45

7

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

0

0

0

0

2

5

0

0

0

0

0

8

24

0

0,00

11 111

0 0

4 23

0 0

0 0

0 0

1 7

0 0

2 2

21 120

0 0

23 24

0 0

4 4

2 2

0 1

10 17

5 12

9 9

4 4

2 4

4 4

0 0

0 10

102 354

2 5

1,96 1,41

209

Fog-szájsebészet Onkohaem., transzplant.

Reumatológia Ideg-elme (Psychiatria)

Urológia

0

Belgyógyászat Krón. belgy.,utókez.,ger.

Szül., -nőgyógyászat

Halálos fertőzések

Orthopédia

Postop. sebfert. Endrometritis Pneumonia Húgyuti fertőzés Alsó léguti fertőzés Véráram fertőzés Bőr- és lágyr.fert. Egyéb Összesen:

Belgyógyászati osztályok

Sebészet, traumatológia

Nosocomialis fertőzések

Csecsemőgyermek osztályok

80

Műtéti jellegű osztályok

Illetékességi területünkön működő 3 fekvőbeteg-ellátó intézet EFRIR NNSR MRK és VÁF (véráramfertőzés) jelentés, adatszolgáltatás alakulását foglalja össze az alábbi táblázat, amelyből kitűnik, hogy mindannyian szolgáltattak adatot az elmúlt évben. EFRIR NNSR Kötelező jelentések alakulása Jelentett esetek Békés megye fekvőbeteg intézetek Réthy Pál Kórház Békéscsaba Békés Megyei Képviselőtestület Pándy Kálmán Kórháza Gyula Városi Önkormányzat Kórháza Orosháza Összesen

2005

2006

2007

MRK

VÁF

4

6

2

8

3

9

2

10

7

15

2008

MRK VÁF MRK VÁF MRK

4

18

4

4

2009

VÁF

2010

2011

MRK VÁF MRK VÁF MRK VÁF

9

3

4

10

15

6

2

59

17

1

17

10

21

6

9

8

48

0

1

5

3

8

3

14

3

15

36

24

23

13

121

20

10

20

210

A megye területéről 2011. 01.11-12.31. között 121 beteg multirezisztens kórokozó (MRK) által okozott fertőzését jelentette 3 intézet, halálozás négy esetben történt. Véráramfertőzést 2 kórház jelentett. Bejelentett esetek száma összesen: 20, amelyből 1 fő nosocomiális fertőzésben elhunyt.  Folyamatosan figyeljük a mikrobiológiai laboratóriumokból beérkező, és a Leletsegéd programban közölt eredményeket. Az értesítés gyakorlatában változás történt, csak az invazív minták (haemokultura, liquor) MRK pozitivitása esetén kapunk elektronikus úton tájékoztatást. Halmozódás gyanúja, ritka kórokozó, PIC érintettsége esetén felvesszük a kapcsolatot a kórház-higiénés munkatársakkal. Telefonon, e-mailen keresztül, konzultálunk (munkaidőn túl is).  Az eddigi gyakorlatnak megfelelően megküldjük az OEK által kiadott tájékoztatókat, irányelveket, az EPINFO-ban megjelentetett kórház - higiénés témával kapcsolatos közleményeket. További célunk a jelentetési fegyelem javítása, az adatok pontosítása (adatok hiánytalan, pontosabb kitöltése). Ápolás szakfelügyeleti tevékenység A megyében az ápolás szakfelügyeletet diplomás ápoló, illetve egészségügyi szakoktató diplomával rendelkezők látják el. Létszámukat tekintve a 2011. év június 30. napjáig a megyei vezető ápolónő mellett kistérségenként egy-egy vezető ápolónő dolgozott, majd július 1. követően a gyulai kistérség ápolói helye megüresedett miután a megyei vezető ápolónőt a kormányhivatalon belül más szakigazgatási szervhez helyezték, a helyére a gyulai kistérség vezető ápolója került. A szakfelügyelő ápolók munkájukat éves ütemterv szerint végzik. A fekvőbeteg osztályok szakfelügyeletét a megyei, az alapellátást illetve a szociális intézményeket tekintve a kistérségi vezető ápolók látják el. Az ellenőrzés a Ket. előírásait figyelembe véve az OTH által kiadott egységes szempontrendszer alapján történik. A jegyzőkönyv tartalmazza többek között a vizsgált szolgáltató általános jellemzőit, a szolgáltatás személyi és tárgyi feltételrendszerének jogszabályi megvalósulását, az ápolási dokumentáció formai és tartalmi elemeit, valamint az 1997. évi CLIV törvény 121. §-ában előírt minőségügyi rendszer működésének vizsgálatát is. A fekvőbeteg intézményekben a szakdolgozói létszám ellátottság a rendeletben meghatározott létszám minimum, szakképesítés tekintetében jónak mondható. A krónikus ápolási osztályok, intézmények szakfelügyelete során megállapítottuk, hogy az ágykihasználtságuk 100%-os, a jelenleg meglévő ágyszám kevés a rászorulók igényéhez képest. A terminális állapotú betegek ápolása a különböző krónikus részlegeken történik, vagy a betegek otthonában. Intézeti hospice ellátásra gyulai Pándy Kálmán Kórházban van lehetőség 20 ágyon, amely messze nem elegendő az igényekhez képest. A megyében három otthoni szakápolási szolgálat nyújt hospice szolgáltatást is. Az alapellátás területén az ápolási munka feltételei biztosítottak. A privatizált és az önkormányzati fenntartású rendelők berendezése, műszerparkja, felszerelése megújult, ezáltal az ápolónők munkakörülményei is javultak. A megye közel 30 településén DAOP-os pályázat keretében újult meg az alapellátásnak helyet adó épület. Lehetőség volt műszer- eszköz, például EKG készülék, sterilizátor, fogászati kezelőegység, nővértáska beszerzésre, valamint az informatikai rendszer korszerűsítésére is. Az alapellátási tevékenység végzéséhez szükséges szakmai minimumfeltételek biztosítottak. A praxisok megnövekedett adminisztrációs terhe ellenére a háziorvosi szolgálatok mindössze 27%-a alkalmaz orvos írnokot.

211

Az ápolónők területi munkájának két harmad részét a szakápolási feladatok, egy harmadát a gondozási feladatok ellátása adja. Betegeiken keresztül a családokkal kialakított kapcsolatuk révén kiemelkedő szerepük van a népegészségügyi program szűrővizsgálatainak népszerűsítésében, az egészséges életmódra nevelés, a pszichés vezetés terén is. Szakmai továbbképzésük biztosított, regisztrációs kártyájuk érvényes, valamennyien tagjai az Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának. Évente szakmai nap keretében továbbképzést szervezünk az alapellátás szakdolgozóinak. Az elmúlt év témája: „Minőségfejlesztés, ápolási protokollok és hatékony kommunikáció az alapellátásban". Az éves munkaértekezlet keretében adtunk tájékoztatást az influenza szezonra való felkészüléshez, a nemzeti kézhigiénés programhoz kapcsolódóan jó higiénés gyakorlatról, valamint a COPD-s betegek edukációs lehetőségeiről az alapellátásban. A megyében 18 otthoni szakápolási szolgálat működik, engedélyezett feladataik a szakápolás mellet logopédia, fizioterápia, gyógytorna. Bár a területi lefedettség biztosított, a finanszírozott kapacitások lekötöttek, a tapasztalat az, hogy a kisebb településeken a gyógytorna, a fizioterápia sajnos nem elérhető a beteg számára, így a gyógyulása késleltetett, mint ahogy a munkába való visszatérése is, amely további terhet ró az államra (pl. táppénz). Mindenképpen indokolt lenne e szolgálatok kapacitásbővítését megfontolni. Az 58 tartós bentlakásos intézmény és 12 átmeneti ellátást nyújtó otthon ápolás szakfelügyeletét az alapellátáshoz hasonlóan egységes szempontok szerint végzi a szakfelügyelet. A bentlakásos szociális otthonok szakfelügyeleti ellenőrzése részben saját munkaterv, részben a közigazgatási hivatal ellenőrzéseihez kapcsolódóan, illetve panaszbejelentés kapcsán történik. A panaszkivizsgálás során egy esetben volt megalapozott a bejelentés. Ezen intézményben a közegészségügyijárványügyi előírások sem teljesültek ezért a működési engedélyt kiadó hatóság bezárta az otthont, a lakókat a megye különböző intézményeiben helyezték el. Az otthonok két harmadában az ápolás, gondozás színvonala megfelelő, a dokumentációs fegyelemmel probléma nem volt, annak ellenére, hogy az ellátó személyzetből egyre kevesebb az egészségügyi képesítéssel rendelkező. Sajnos a jogszabályváltozás lehetővé teszi a szociális ápológondozó képesítéssel rendelkezők nagyobb számú foglalkoztatását. Az ápolás szakfelügyelet ellátó kistérségi vezető ápolónők által végzett tevékenység 67% szakfelügyeleti ellenőrzés, 10% megelőző hatósági, 13% egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezési eljárásában aktív részvétel, 10% egészségnevelés, illetve minden olyan egyéb feladat, amellyel a felettese megbízza. Védőnői tevékenység Szakfelügyeleti tevékenység 2011. évi célzott szakfelügyeleti vizsgálatok, munkatervi feladatok az alábbiak voltak: 6 hó korig kizárólagos anyatejes táplálás minden módon való népszerűsítése, szoptatást támogató hiteles környezet megvalósítására ösztönzés, pontos adatszolgáltatás megvalósításának vizsgálata. (SZOPVIL). Csecsemőtáplálás monitorozása, értékelése, elemzése (1997-2010.), a szoptatást támogató tevékenységgel való összefüggésének vizsgálata kistérségi, megyei és regionális szinten. A fejlesztésre irányuló javaslatok összefoglalása, szakfelügyeletek közötti együttműködés, intézkedés kezdeményezése a helyzet javítása érdekében.

212

Védőnői Dokumentációs és Adatszolgáltató Informatikai Program területi védőnői alkalmazásának szervezése, támogatása. Területi védőnői ellátással kapcsolatos feladatok: Várandós anya ellátása – a védőnői tanácsadás helyzetének felmérése teljes körű felmérése kapcsán tett intézkedések megvalósulásának követése (VÁGVTA). Közreműködés az ÁNTSZ védőnői szakterületet érintő változásoknak megfelelő új struktúra kialakításában, a működőképesség biztosításában, a profiltisztítás megvalósításában. Teljes munkaidejű iskola-védőnői ellátás működési engedélyének, az ellátás minimumfeltételeinek és folyamatának vizsgálata. A területi védőnői tanácsadók személyi és tárgyi feltételeinek teljes körű online felmérés szervezése, koordinálása. Iskola-egészségügyi tevékenység éves jelentés on-line formában történő megvalósításának szakmai koordinálása. Kórházi védőnői tevékenység szervezési és működési feltételeinek szakfelügyeleti vizsgálata. Az alapellátásban dolgozó házi gyermekorvos/háziorvos és a területi védőnő együttműködése helyi eljárásrendjének kialakításának szakmai felügyelete. Védőnői Méhnyakszűrő Program III: megvalósításában közreműködés. Az anyatejes táplálás, szoptatás további ösztönzésével, segítésével célunk az egészséges életkezdet biztosítása, szemléletformálás, támogató környezet biztosítása. Békés megye népmozgalmi adatainak elemzésével sikerült a szakfelügyeletnek a védőnők számára segítséget adni ahhoz, hogy gondozási területük egészségét befolyásoló tényezők ismeretében konkrét gondozási tervek készítésével, ennek megfelelő új típusú, szükségleteken alapuló gondozással végezzék tevékenységüket, alkalmazni tudják a MEES-t és a megjelent új módszertani levelekét, iránymutatásokat, szakmai protokollokat. Csecsemőhalálozás, halvaszületés adatainak értékelésével, az esetek hátterében álló körülmények elemzésével célunk a magzati-, és csecsemőveszteségek, koraszülött frekvencia csökkentése. Békés megyében a csecsemőhalálozás aránya: 5.3%0, a perinatális halálozás aránya: 5.7%0, a koraszülési gyakoriság 8.1%, minden mutató az országos áltagnál is kedvezőbb, ami az elmúlt évek közös szakfelügyeleti tevékenységének az eredményét is mutatja. A területi védőnői ellátásfeltételeinek javítása érdekében a működési engedélyek felülvizsgálata, a minimum feltételek helyszíni ellenőrzése teljes körűen megtörtént, szorgalmaztuk a helyettesítéssel ellátott körzetek betöltését az önkormányzatoknál. Az OEP ellenőrzései alapján Békés megyében nem működött a megengedetnél magasabb létszámmal Védőnői Szolgálat. A Családvédelmi Szolgálatok tanácsadói szerepének - ifjúsági-, családtervezési-, magzat megtartására irányuló válságtanácsadás, valamint elérhetőségének szélesebb körben tudatosítása, a prevenciós igénybevételének ösztönzése azt a célt szolgálja, hogy a megjelenőkkel együtt közösen találjunk pszichés, szociális, orvosi és egyéb támogatási lehetőséget. A tanácsadókban a terhességmegszakítást kérők száma jelentősen nem változott 2011. évben 1480 fő jelent meg „A” tanácsadáson, és 1306 fő „B” tanácsadáson. A kérelmezők közül 45-en változtatták meg előzetes

213

döntésüket és tartották meg magzatukat, ez a kérelmezők 3,4%-a. A profiltisztítás folyamata befejeződött a szolgálaton belül. Kezdeményeztük a kliensek bejelentkezés alapján történő ellátását, ami csökkenti a várakozási időt a tanácsadáson, és segíti a jobb tájékoztatást az ellátásról. A feltételek biztosítottak, és a tapasztalatok alapján a kliensek több mint 90%-a él is a lehetőséggel. Békés megyében 8 otthonszülés történt ebből 2 volt tervezett. Három panasz bejelentés történt a védőnői ellátással kapcsolatban, melyeket kivizsgálva szakmai hiányosságot nem tártunk fel, intézkedést nem kezdeményeztünk. A feladatok jogszabály-, és szakmai irányelvek szerinti végzése, a lakossági védőnői ellátáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a szakfelügyelet részéről 174 alkalommal adtunk szakmai tanácsot, véleményt a működtetők, ill. a szakterület képviselőinek megkeresésére. E célból 17 esetben írásbeli intézkedésre került sor, 4 alkalommal vett részt a szakfelügyelet önkormányzati képviselőtestületi ülésen meghívásra, 23 esetben tárgyalt fenntartóval, az ellátással kapcsolatban. A Népegészségügyi Program keretében a szakterület szervező, támogató, koordináló és operatív feladatot látott el a védőnők egészségnevelői munkájának, közösségi tevékenységének minél szélesebb körben, történő megvalósításában. A Védőnői Mintaprogram szervezésébe 7 település 8 védőnővel vesz részt. Intézetünk által szervezett munkaértekezletek száma: 4, továbbképző program a védőnői szolgálat számára: 4 került megszervezésre a megyében, 12 rendezvényen képviseltük az intézetet előadással.

214

2.3.14.

A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELŐSÉGE SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A

2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

215

1. Bevezetés A Békés Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége (a továbbiakban: Közlekedési Felügyelőség) a Kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati – közlekedési – szakigazgatási szerv, amely a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. A Közlekedési Felügyelőség önálló jogi személyiséggel, önálló gazdálkodói jogkörrel nem rendelkezik. A fővárosi és a megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 29. § (4) bekezdése és a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése alapján az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező, regionális illetékességű Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága jogutódjának – a Közlekedési Felügyelőség számára jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében – Békés megye illetékességi területén a Békés Megyei Kormányhivatal tekintendő. A 2011. évre áthúzódó folyamatban lévő közlekedési hatósági eljárásokat, ügyeket rendben átvettük. A Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Békés Megyei Kormányhivatal közötti vagyon megosztásban, valamint a szerződések felülvizsgálatában a Közlekedési Felügyelőség aktívan részt vett. A Nemzeti Közlekedési Hatóság szakmai irányítása a kiadott szakmai iránymutatások, körlevelek, valamint a megtartott szakmai értekezleten elhangzottak felhasználásával megfelelően érvényesültek és jelentősen segítették a közlekedés hatósági munkánkat. A Közlekedési Felügyelőség 2011. évi tevékenysége során kiemelt céljának tartotta a közlekedésbiztonság javítását és a környezetvédelmi követelmények megvalósulásának elősegítését. A beszámoló elkészítésénél fő szempontként érvényesült a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke által megadott szempont rendszer, valamint az a követelmény, hogy a szöveges jelentés – a Békés Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának 12. § i. pontja szerint- megfelelő áttekintést adjon a 2011. évi közlekedéshatósági tevékenységünkről a minőségi és mennyiségi jellemzők megjelenítésével, kiemelve a főbb feladatokat, eseményeket, melyek megkülönböztetett figyelmet és munkaráfordítást igényeltek. 2. Személyi feltételek A Közlekedési Felügyelőség önálló szervezeti egységei a főosztály és az osztály, kivéve a Közúti Jármű Műszaki Osztályt és a Közúti Jármű Forgalmi Osztályt, amelyek nem önálló szervezeti egységek. A Közlekedési Felügyelőség szervezeti egységei, amelyek a szakmai feladatokat végzik a következők: - Közúti Jármű Főosztály - Műszaki Osztály - Forgalmi Osztály - Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Osztály - Útügyi Osztály A funkcionális feladatokat ellátok az igazgató közvetlen irányítása alá tartozó alábbi munkakörök: - titkársági asszisztens; - iktató-irattáros; - gazdasági munkatárs; - informatikus. 216

Ezeken a funkcionális munkaköröket betöltő kolléganőkön és kollégákon kívül a közlekedési hatósági munkánkat segítette a Kormányhivatal Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztályához tartozó jogász és humánpolitikus kolléganő. Természetesen a Közlekedési Felügyelőség működtetésében jelentős segítséget kaptunk a Kormányhivatal vezetésétől és a Pénzügyi Főosztály vezetőitől és munkatársaitól. A 2011. évi közlekedéshatósági feladatok elvégzésére 55 fő foglalkoztatására kaptunk engedélyt. A Közlekedési Felügyelőség a 2011. évi működését 53 fővel kezdte meg, melyből 3 kolléganő gyesen lévő kismama volt. A közigazgatás átszervezése és a Kormányhivatalok létrejöttével 2011. február 1-jén három kolléga, 2011. február 15-én pedig egy kolléga került át a Törzshivatalba. Évközben a létszám tovább csökkent. Három munkatársunk Matus Gábor 2011.05.31-ével, Timár Attila 2011.09.20-ával és Szudár Attila 2011.10.19-ével döntött úgy, hogy más területen folytatják tovább munkájukat. Emenet Miklós kolléga 2011.09.30-ával nyugdíjba vonult. A Közlekedési Felügyelőség zavartalan munkájának biztosítása érdekében az eltávozott kollégák pótlására Kormánymegbízott úr engedélyezte 2011.10.01-jén Viczián Pál, 2011.12.01-jén Nagy Sándor és 2011.12.15-én Püski Attila felvételét. A Kormánymegbízott úr a 17/2011. számú Kormánymegbízotti utasításával a Békés Megyei Kormányhivatal 2012. évi költségvetési főszámainak betartásáról, a hivatali szervezetben végrehajtandó létszámleépítésről szóló intézkedése következtében Ilovszki Lászlóné kolléganőnek 2011.12.27-ével megszűntettük a munkaviszonyát. A közlekedéshatósági feladatainkat 2011.12. 27-től 47 fővel látjuk el Békés megyében. A Közlekedési Felügyelőség négy osztályvezetője határozatlan időre szóló vezetői kinevezéssel irányítja a négy osztályt, az igazgató határozott időre szóló megbízással vezeti az intézményt. A kormánytisztviselői létszámból 27 fő felsőfokú, 20 fő középiskolai, illetve technikusi képesítéssel rendelkezik, a létszámösszetételünk: 17 nő és 30 férfi. A közlekedési hatósági munkavégzés feltételei - a létszámunkat tekintve- a szakmai és a funkcionális területen egyaránt biztosított volt a 2011. évben. Megítélésem szerint a hatósági munkavégzés színvonalát javítaná, amennyiben a Közlekedési Felügyelőséghez – igazgató közvetlen irányítása mellett – közlekedés hatósági munkavégzésben gyakorlott jogász végzettségű kolléga kerülhetne. A Közlekedési Felügyelőség szervezeti felépítését az 1. sz. melléklet tartalmazza. 3. Tárgyi feltételek A Közlekedési Felügyelőség elhelyezésére szolgáló valamennyi ingatlan a Magyar Állam tulajdonában van, minden szakterület egy telephelyen végzi hatósági tevékenységét. Tárgyi feltételeink az elhelyezést, a gépjármű ellátottságot, az irodai és számítástechnikai kiszolgálást illetően megfelelőek. A Közlekedési Felügyelőség Békéscsaba, Szarvasi úti telephelyén két vizsgasor található. Az I. vizsgasor vegyes, személy- és tehergépjárművek vizsgálatára alkalmas. A II. vizsgasor személygépjárművek és motorkerékpárok vizsgálatára kialakított. A személygépjárművek esetében

217

csak részvizsgálatokat tudunk végezni, mivel a II. vizsgasoron a környezetvédelmi mérőműszerek vizsgarendszerbe illesztése még nem történt meg. A gépjárművek közúti ellenőrzéséhez 4 db kis tehergépkocsival rendelkezünk. A járművek irodai felszereléssel, 3 db gépjármű áramfejlesztővel is felszerelt. Műszaki ellenőrzések végrehajtására alkalmas mobil vizsgálóállomásunk, fékpaddal, futómű holtjátékvizsgálóval ellátott. Rendelkezünk tengelyterhelés mérés elvégzésére HAENNI tengelyterhelés mérőtalpakkal. Környezetvédelmi mérés elvégzésére BRAIN BEE és SAGEM füstölésmérőkkel, valamint gázelemző műszerekkel. A közúti ellenőrök laptopokkal és 3 mobil internet-stick segítségével tudják az ellenőrzési feladataikat a közúton elvégezni. A járművezetői vizsgabázisunk a Békéscsaba, Szarvasi u. 107. szám alatti „B” épületben található. Az épület mellett alakítottuk ki a vizsgapályánkat, a forgalmi vizsgákat erről a helyszínről indítjuk. Az úgynevezett „B” épületben kerültek elhelyezésre az ügyvitelhez és a vizsgáztatáshoz tartozó hivatalos helységek, valamint a számítógépes vizsgaterem. A számítógépes elméleti vizsgáztatás termében 20 munkaállomáson van lehetőség a vizsgázók elhelyezésére, ahol érintőképernyős monitorok segítségével oldják meg a vizsgafeladatokat. A vizsgabiztos részére 1 központi számítógép áll rendelkezésére a vizsga lebonyolítására. A teljes szakmai tevékenységünk online kapcsolatban kommunikál az NKH központi szervereivel. A szakmai munkánkat egy speciálisan felszerelt oktatói minősítéssel rendelkező személygépkocsi is segíti. Ezzel a bepedálozott autóval hajtjuk végre az utánképzéshez kapcsolódó feltárásokat, valamint a közlekedésbiztonsági rendezvényeinken használjuk a speciális demonstrációs feladatokhoz. A Közlekedési Felügyelőség központi irattára teljesen megtelt, ezért az ügyirataink irattárazása szétszórtan, már csak az irodák szekrényeiben és polcain oldható meg. Szakigazgatási szervünk egy telephelyen két – optikai kábellel összekötött – épületben működik, főbb informatikai adatai: 2 szerver, 4 switch, 93 asztali gép, 12 laptop, 5 hálózati nyomtató, 44 lokális nyomtató. A legfiatalabb asztali gép életkora is 4-5 év. A laptopok és a szkennerek különösen elavultak életkoruk lassan 10 év feletti, folyamatos működésük biztosítása igen nagy nehézségekkel jár. Szkenner tartalékunk nincs, melyek viszont a járművek műszaki vizsgáztatásához elengedhetetlenül szükségesek. Mindezek ellenére folyamatos szervízeléssel 2011. évben biztosított volt a zavartalan működésünket. Bizonyos eszközök cseréje, illetőleg tartalék eszközök beszerzése elkerülhetetlenné válik 2012-ben. Az NKH által nyújtott központi szolgáltatások értékelése:  Informatikai jogosultságkezelési feladatok ellátása a Közlekedési Felügyelőségek hatáskörébe tartozó jogosultsági szintek vonatkozásában: A felhasználók jogosultságai az egyes alkalmazásokhoz az úgynevezett Jogosultság igénylő- és nyilvántartó lapon kérhetőek az NKH Humánpolitikai Főosztályától. A kisebb kérések egy napon belül, az összetettebbek – mint például új dolgozó felvétele – néhány napon belül teljesültek. 2011. évben 11 ilyen igényünk volt.  Megjelenő frissítések, upgrade-ek végrehajtása (Windows, SZEV, Engedélyezés 2004, Symantec Endpoint Protection, Energoteszt) A frissítések időben megjelennek és végre is hajtódnak, vagy az NKH Informatikai Főosztálya által központosított módon automatikusan (Windows, SEP), vagy pedig a frissítést a Közlekedési Felügyelőségek informatikusai manuálisan hajtják végre az NKH által készített precíz dokumentációk alapján (SZEV, Engedélyezés 2004).  Központosított informatikai szolgáltatások körében (KOKIR, SZEV stb.).

218



Az előző pontban elmondottak itt is érvényesek kiegészítve azzal, hogy az NPSH által üzemeltetett ZENWORKS rendszerprogram segítségével az alkalmazások nagy része ütemezetten és előre meghatározott felhasználók számára rendszergazdai jogosultság nélkül automatikusan telepíthető. (Katvizs, Szakfel, Utankepzes, EKHIR KZT, Poszeidon stb.) A szolgáltatás rendkívül hasznos különösen nagyszámú telepítési igény esetén. Informatikai biztonsággal kapcsolatos szempontok: o Vírusvédelmi rendszer értékelése, az incidensek számosságának elemzése, típus szerinti kategorizálással. A SEP Manager lehetővé teszi a különböző tevékenységet végző munkaállomás csoportok létrehozását (Energoline, SZEV) és a frissítés, vírusellenőrzés ennek megfelelő ütemezését. Nyomon követhető a munkaállomások vírusvédelmi állapota. Rendszeres heti teljes, illetve napi részleges vírusellenőrzések futnak. 2011. évben riasztás néhány alkalommal előfordult azonban komoly fertőzés nem volt. o A hardver és szoftver licensz nyilvántartás értékelése, különös tekintettel a felhasznált (telepített) szoftverek jogtisztaságának történő megfelelésre: Az NKH által beszerzett rendszer és felhasználói szoftverekről jogtisztasági szempontból nincsenek információink. Hardvernyilvántartásra az NKH Informatikai Főosztálya által bevezetett NKH leltár programot használjuk, így naprakész információkkal rendelkezünk e tekintetben. o A külső szolgáltatók által nyújtott informatikai szolgáltatások értékelése: GTS Datanet megfelelő minőségben biztosítja a hálózati kapcsolatot az egyes telephelyek között. Az NPSH szakemberei kiváló szupportot jelentenek a Közlekedési Felügyelőségek számára is, a ZEN alkalmazásokat határidőre elkészítik, készségesen teljesítenek egyéni kéréseket is.

4. Hatósági feladatok ellátása 4.1. Közúti Jármű Főosztály A Főosztály Műszaki Osztályának egyik fő tevékenysége a járművek műszaki vizsgáztatása, átalakítások, összeépítések engedélyezése, vizsgálóállomásokkal, előzetes eredetvizsgáló állomásokkal hatósági szerződések megkötése, bontókkal közreműködői megállapodások megkötése, ellenőrzésük. A Békés megyében tevékenységet végző vizsgabiztosok érvényesítő címkével, környezetvédelmi plakettel történő ellátása. Feladatunk a gépjárműfenntartó szervezetek bejelentéseinek fogadása, ellenőrzésük, alkatrész kereskedők ellenőrzése. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyedi regisztrációs adó megállapítási eljárásaiban szakhatósági közreműködés. A hatósági feladatokat 13 fő látta el a Műszaki osztályon. A Főosztály Forgalmi Osztályának feladatkörébe tartozik a közúti ellenőrzések elvégzése (műszaki, közlekedésbiztonsági, AETR, ADR, környezetvédelmi, forgalomkorlátozás, KKSZ, tengelyterhelés mérés), telephelyi ellenőrzések végrehajtása, közösségi engedélyek kiadása, fuvarozó, taxi, busz tevékenységi engedélyek kiadása, digitális tachográf kártyák kiadása, cseréje pótlása. A Főosztály ellenőrzései alapján a közigazgatási bírságolási eljárások lefolytatása. A hatósági feladatokat átlagosan 13 fő látta el a Forgalmi osztályon.

219

4.1.1. Műszaki Osztály Műszaki vizsgáztatás Tevékenység

2010

2011 Változás

Műszaki vizsga saját soron

5631

5284

-6,1%

Műszaki vizsga külső vizsgálóállomáson

50254

56394

+12%

Összesen

55885

61678

+10%

3299

3623

+10%

Környezetvédelmi mérés külső vizsgálóállomáson

40288

45606

+13%

Összesen

43587

49237

+13%

Környezetvédelmi vizsgálat saját soron

Műszaki vizsga bevétel saját soron: 117.456.435,- Ft Műszaki vizsga bevétel külső partnernél: 566.093.785,- Ft A műszaki vizsgáztatásban a vizsgázott járművek darabszáma jelentősen emelkedett. A Hatósági szerződéssel tevékenységet végző vizsgálóállomások számának növekedése tükröződik a vizsgáztatási számokban. A Közlekedési Felügyelőség saját vizsgálóállomásán a műszaki vizsgáztatást folyamatosan 6 fő vizsgabiztos végzi. A műszaki területről 2010-2011. években 7 fő távozott nyugdíjazás, felmondás miatt. Pótlásukra 3 fő érkezett. A Közlekedési Felügyelőség saját vizsgálóállomásán 2 db vizsgálócsarnok található, az egyikben csak részvizsgálatokat tudtunk végezni. A környezetvédelmi mérőműszerek illesztése szükséges a vizsgáztatásnál használt KÖKIR szoftverhez. Ennek megoldása a következő év feladata. Átalakítás, egyedi regisztrációs adó Tevékenység

2011. I. félév

Átalakítási, összeépítési engedélyek Egyedi regisztrációs adó szakhatósági állásfoglalások

2011. II. félév

136

41

40

14

Átalakítási, összeépítési engedélyek kiadásánál a második félévben visszaesés tapasztalható. Egyedi regisztrációs adó szakhatósági elbírálásánál az első félév rendkívül feszített tempót követelt meg. Az első félévben közel annyi szakhatósági állásfoglalást készítettünk, mint a 2010. évben (48 db). A regisztrációs adó előre bejelentett 2012. évtől történő változása miatt a szakhatósági állásfoglalásra történő megkeresések jelentősen csökkentek. Ellenőrzés Tevékenység

2011

Kijelölt vizsgálóállomások ellenőrzése

312

Javítóipari ellenőrzés

160

220

Alkatrész forgalmazói ellenőrzés

45

Autóbontók ellenőrzése

14

Menetíró illesztők ellenőrzése (tachográf)

14

A 263/2006 (XII.20.) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló Kormányrendelet 2011.01.01-től hatályos változása miatt a Hatósági Szerződéssel rendelkező vizsgálóállomások ellenőrzése a Nemzeti Közlekedési Hatóság hatáskörébe került. Az ellenőrök, a Kormányhivatalok Közlekedési Felügyelőségei állományában voltak, így az ellenőrzés jelentősen visszaesett. Ennek ellenére a Közlekedési Felügyelőség jelzése alapján a hatáskörrel rendelkező Nemzeti Közlekedési Hatóság 3 fő Békés megyében, szerződéssel rendelkező vizsgálóállomáson tevékenységet végző vizsgabiztos tevékenységét függesztette fel, szabálytalan vizsgáztatás miatt. A 263/2006 (XII. 20.) Kormányrendeletet 2011.09.01-től megváltoztatták, az ellenőrzések lefolytatása, a vizsgálóállomások szankcionálása a Közlekedési Felügyelőség hatáskörébe került. A vizsgabiztosok szankcionálását továbbra is a Nemzeti Közlekedési Hatóság végzi, a Közlekedési Felügyelőségek ellenőrzései alapján. Alkatrész forgalmazói tevékenységet, autóbontók ellenőrzését, menetíró illesztők ellenőrzését előre meghatározott tervek alapján végeztük. Jellemzően kisebb hiányosságokat állapítottunk meg, a megadott határidőn belül az érintett vállalkozások a hiánypótlásnak maradéktalanul eleget tettek. Előzetes eredetvizsgáló állomások ellenőrzésérét csak szerződés módosítás esetén végeztük. Szerződéskötések, szerződésmódosítások állomásokkal, bontókkal

vizsgálóállomásokkal,

előzetes eredetvizsgáló

A 263/2006 (XII. 20.) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló Kormányrendelet 2011.01.01-től hatályos változása miatt a Hatósági Szerződések megkötése, módosítása a Nemzeti Közlekedési Hatóság feladata volt. A Közlekedési Felügyelőségek rendelkeztek az ehhez szükséges létszámmal, a hatáskör hiánya miatt azonban csak közreműködtünk a feladat elvégzésében. A 263/2006 (XII. 20.) Kormányrendeletet 2011.09.01-től hatályos változata, ezt a hatáskört a Közlekedési Felügyelőséghez rendelte. A Hatósági Szerződések felülvizsgálata során kiderült, hogy azonos tevékenységre, különböző tartalmú szerződésekkel rendelkeznek vizsgálóállomások. Ennek megoldására a szakmai irányító Nemzeti Közlekedési Hatóság egységes szerződés mintát adott ki. Az egységes minta szerint a szerződések módosításának előkészítése december folyamán megtörtént, a szerződések módosítása folyamatosan történik. Várhatóan 2012. február hónapban fejezzük be. Tevékenység

2011. év vége

Hatósági Szerződéssel rendelkező vizsgálóállomás (Békés megyében tevékenykedő) Közreműködői megállapodással rendelkező bontó

221

39 db 5 db

2011. 09. 01-től

Műszaki vizsgáló állomások

Eredetiség vizsgáló helyek

Bontók

Módosítás

9 db

2 db

0

Új szerződés

1 db

0

0

A Hatósági Szerződések megkötése székhely szerint történt, ezért Békés megyének is van 2 db más megyében tevékenységet végző vizsgálóállomással szerződése. A Békés megyében tevékenységet végző vizsgálóállomások közül 31 db rendelkezik Békés megyei székhellyel, a többi szerződés más megyék kötötték. Előzetes eredetvizsgálat Előzetes eredetiség vizsgálatot a Közlekedési Felügyelőség vizsgálóállomásán 2011. évben nem végeztünk. A fedezetszámla feltöltése nem volt tisztázott. A tevékenységgel kapcsolatos statisztikai információval nem rendelkezünk. 4.1.2. Forgalmi Osztály Közúti, telephelyi ellenőrzés A közúti, telephelyi ellenőrzések lefolytatására 6 fő ellenőr áll a rendelkezésünkre. Létszámunk az év elején 7 fő volt, 1 kolléga nyugdíjba vonult az év folyamán, a státusza nem került betöltésre. Ellenőrzési tevékenységünket 4 db irodai berendezésekkel, aggregátorokkal, álló helyzeti fűtéssel felszerelt ellenőri tehergépkocsival végezzük. Rendelkezünk nagy mobil vizsgálóállomással, amely fékpaddal, futómű mozgatóval, aggregátorral, felszerelt irodával segíti a munkánkat. Műszaki ellenőrzések hatékony végrehajtását tudjuk végezni vele. (Az országban 7 db üzemel belőle.) A 263/2006 (XII. 20.) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló Kormányrendelet 2011.01.01-től hatályos változása miatt a közúti ellenőrzésre a Közlekedési Felügyelőségek nem rendelkeztek hatáskörrel. Ebben az időszakban ellenőrzéseinket a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság rendőreivel közösen végeztük, műszaki segítséget nyújtva a rendőröknek. Három alkalommal a Nemzeti Közlekedési Hatóság hatáskörrel rendelkező ellenőre segítségével végeztünk ellenőrzést. Útdíj ellenőrzést Békés megyében nem tudtunk végezni. A 44-es főút Gyula és Békéscsaba közötti szakaszán van díjköteles rész, azonban a megállítás feltételei nem adottak az ellenőrzés lefolytatására. Telephelyi ellenőrzés keretében 2011.01.01-től csak a fuvarozási szolgáltatások ellenőrzésére volt hatáskörünk. A 263/2006 (XII. 20.) Kormányrendelet 2011.09.01-től hatályos változtatása után a komplex közúti, telephelyi ellenőrzések lefolytatása a Közlekedési Felügyelőség hatáskörébe került. A Nemzeti Közlekedési Hatóság, mint szakmai irányító szeptember 01-től megadta a minimálisan elvárt közúti ellenőrzési darabszámokat. Telephelyi ellenőrzésre minimális elvárás nem fogalmazódott meg.

222

Tevékenység

2011. I.-VIII. hó

2011. IX.-XII. hó

összesen

Közlekedésbiztonsági ellenőrzés

6173

3825

9998

Feltárt hiányosságok száma

1706

832

2538

Mobil vizsgálóállomáson történő ellenőrzés

65

92

157

Feltárt hiányosságok száma

58

70

128

2764

1373

4137

14

6

20

2600

1812

4412

4

4

8

2868

1095

3963

0

0

0

23

48

71

Feltárt hiányosságok száma

5

4

9

ADR-es ellenőrzés

5

21

26

Feltárt hiányosságok száma Ellenőrzött gépjárművezetői munkanapok száma (közút)

0

2

2

1269

3880

5149

Feltárt hiányosságok száma

98

297

395

Tengelyterhelés mérések száma

71

76

147

1

2

3

312

2578

2890

22

163

185

100

15

115

51

15

66

Közúti közlekedési szolgáltatások ellenőrzése Feltárt hiányosságok száma Üzemeltetés (nem KKSZ) saját szállítás ellenőrzés Feltárt hiányosságok száma Környezetvédelmi ellenőrzés Feltárt hiányosságok száma Forgalomkorlátozás ellenőrzés

Feltárt hiányosságok száma Ellenőrzött gépjárművezetői munkanapok száma (telephely) Feltárt hiányosságok száma Fuvarozási szolgáltatás ellenőrzése telephelyen Feltárt hiányosságok száma

A megállított 9998 db jármű 40,8%-a külföldi honosságú, 59,2%-a belföldi. A tengelyterhelés mérő HAENNI talp hitelesítésekor hibát észlelt a javító cég, ezért októbertől az év végéig tengelyterhelés mérést nem tudtunk végezni. A mobil vizsgálóállomás üzemeltetése alkalomszerűen történt, főleg TISPOL akciókban. Ezek az ellenőrzések rendkívül nagy (81,7%) meghiányolást mutattak. A jövőben a mobil vizsgálóállomást nagyobb mértékben indokolt üzemeltetni. Kiemelt jelentőséget tulajdonítottunk Békés megye három határátkelő helyén történő ellenőrzésekre. A Románia felől érkező nemzetközi forgalom ellenőrzése prioritást élvezett, mivel a belépő forgalom nagy része tranzitforgalomként áthalad Magyarország területén. Jó a kapcsolatunk a Békés Megyei Rendőr-főkapitánysággal, minden közúti ellenőrzésünk rendőri segítséggel valósult meg. Közös ellenőrzéseket végzünk minden hónapban a Katasztrófavédelemmel.

223

Ellenőrző hatóságként 2011. évben 10 alkalommal TISPOL (Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata) akcióban vettünk részt. Engedélyek kiadása, digitális tachográf kártya kiadás Tevékenység

2010

Tehergépkocsi/busz/taxi kiadott engedélyek/engedély kivonatok száma

2011

Változás

1920

1698

-11,6%

480

795

+65,6%

Digitális tachográf kártya igénylések száma

Digitális tachográf kártyák Igénylés típusa

Gépjárművezetői

Ellenőri

Műhely

Üzembentartói

Összesen

Első igénylés

376

0

1

18

395

Megújítás

309

0

14

19

342

Pótlás

57

0

0

0

57

Csere

1

0

0

0

1

743

0

15

37

795

Összesen:

Digitális tachográf kártya kiadás bevétele: 6.121.500,- Ft

2011

Járművek száma (pótkocsi nélkül)

Vállalkozások száma

Autóbuszos

47

341

Fuvarozó

479

1811

Taxi

103

111

1

1

Személyszállítás lassú járművel

Közúti szolgáltatások engedélyezéséből származó bevétel: 12.733.29,- Ft A tehergépkocsi, busz, taxi engedélyek, engedélykivonatok száma kis mértékben csökkent. Továbbra is érezhető a válság hatása, vállalkozások szűnnek meg, járműszám csökkenése. Digitális tachográf kártyák igényléseinek száma jelentősen növekedett június hónaptól. Öt éve kezdődött a kártyák igénylése, ezeknek a kártyáknak a lejárati ideje 5 év. Az igénylések száma folyamatosan a megnövekedett szinten lesz ezután. Közigazgatási bírságolás Közigazgatási bírságolási ügyeink száma szoros összefüggést mutat a közúti, telephelyi ellenőrzési hatáskör hiányával. A 2011. év I.-VIII.hónapban, a 2011. évről áthúzódó ügyekben, és azokhoz az ellenőrzésekhez kapcsolódó ügyekben tudtunk eljárni, amikor a Nemzeti Közlekedési Hatóság hatáskörrel rendelkező ellenőreivel közösen végeztünk ellenőrzést. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény rendelkezései miatt 32 esetben bírság kiszabása helyett figyelmeztetést kellett alkalmaznunk. 224

Közigazgatási bírságolási ügyek (határozattal záruló) Döntések:

89 db

Ebből, figyelmeztetéssel záruló döntés:

32 db

Bírságot kiszabó döntés:

57 db

Kiszabott bírság összege: Befolyt bírság összege:

Érintett személyek, szervezetek száma: 187

14.966.667 Ft 20.104.676 Ft

Fellebbezések száma:

7 db

Beérkező másodfokú döntések száma:

9 db (megváltoztató: 6 db, helybenhagyó: 3 db)

Bírósági keresetek száma:

2 db

Előző években kiszabott, késedelmes fizetésekkel

3 db másodfokú döntés 2010-es ügyirathoz tartozik.

A Közúti Jármű Főosztály által használt műszereink közül az Energoline vizsgasori szoftverhez illesztett műszereink hitelesítésére, kalibrálására, javítására szerződéssel rendelkezünk a Műszerteszt Kft.-vel. A többi műszer hitelesítése, kalibrálása, javítása eseti megbízás alapján biztosított. A műszaki vizsgáztatáshoz kapcsolódó érvényesítő címke és környezetvédelmi plakett beszerzése az Állami Nyomda és a Kormányhivatal között fennálló szerződés alapján történik. A megrendelés és szállítás negyedévente időben megtörténik. A Nemzeti Közlekedési Hatóság központosított informatikai szolgáltatása által üzemeltetett szoftverek működése időnként akadozik, lassú. A jogszabály változások követése a szoftverekben időnként késésben van. A műszaki és forgalmi osztály által használt járművek használata előre meghatározott kilométer keret alapján biztosított. A Közúti Jármű Főosztály munkájával kapcsolatban 2011. évben bejelentés, panasz nem érkezett. 4.2. Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Osztály A járművezetői vizsgák száma a 2011. évben tovább csökkent. A vizsgára való jelentkezés időszakos csúcsainál kialakult igényeket megfelelő szervezési munkával lekezeltük. Az informatikai rendszer működése nem volt problémamentes, mivel a számítógépes elméleti vizsgák gépparkja elöregedett és az ebből adódó hibajelenségek miatt a lehetséges 20 fő helyett, csak 16 főre tudjuk tervezni a vizsgákat. A járművezető-képzésre és utánképzésre jelentkezők száma országosan csökkent, így nálunk is tapasztalható volt a képzés terén 10%-os, az utánképzés terén 25%-os visszaesés. Ennek oka a demográfiai mélypont, valamint a jelenlegi gazdasági helyzetből adódó fizetőképes kereslet hiánya, mely a járművezető-képzésen keresztül egyenes arányban hat a vizsgáztatásra is. 225

A Nemzeti Közlekedési Hatóság rendszeresen szakfelügyelte a vizsgáztatási tevékenységünket. A szakfelügyeletek tapasztalatait következetesen visszacsatolták részünkre, véleményük minden esetben kedvező volt. Kiemelt figyelmet fordítunk a járművezetők vizsgáztatása során a szakmai színvonal megtartására és a vizsgák tisztaságának biztosítására. A hatósági feladatokat 9 fő látta el az osztályon. Vizsgáztatási tevékenység A kategóriás vizsgáztatásban ébredő vizsgaigények határozzák meg a szakágunk fő tevékenységi körét. A vizsgaigények azonnali feldolgozását követően a lehetőségek szerint adunk vizsgaidőpontokat a bejelentkező ügyfeleink részére. A főállásban foglalkoztatott vizsgabiztosok alacsony létszámából adódó vizsgakapacitás nem éri el a tőlünk függetlenül ébredő vizsgaigények lebonyolításához szükséges mértéket. Megyénkben a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizsgaigényeket az egész év során 6-7 fő főállásban foglalkoztatott vizsgabiztos lenne képes ellátni az előírt határidők megtartásával. A jelenlegi állományban 2 fő teljes körűen vizsgabiztosként foglalkoztatott munkatársunk van. Az osztályvezető és a képzésfelügyelő munkakörükben meghatározott tevékenységük mellett legfeljebb csak egy főállású vizsgabiztos munkáját képesek kiváltani. A vizsgabiztosok feladatellátásában a jogszabályban meghatározott vizsgaidőket kell megtartani, ebből adódóan nem lehet egy fő terhelését darabszámban növelni egy adott munkaidőn belül. Az eddigi gyakorlat szerint a főállású kör létszámban nem volt bővíthető, ezért a megbízásos jogviszonyú vizsgabiztosok foglalkoztatása oldotta fel ezt a problémát. Jelenleg 20 fő járművezetői vizsgabiztossal van az NKH által megkötött jelenleg is érvényes szerződés, az utánképzési tevékenységet is beleértve. Kategóriás vizsgáztatás főbb számai: 2010.

Kiadott vizsgaigazolások száma (db) Vizsgaesemények száma (db) Bevétel (Ft)

4304 18378 123 496 280

2011.

3951 17000 114 542 800

Változás %-a

91,80 92,50 92,75

Az elméleti vizsgák 100%-át a főállású vizsgabiztosok végzik, az elvárt szakmai feltételek teljesülése érdekében. A gyakorlati vizsgáztatásban a forgalmi vizsgák egészét tekintve a főállású vizsgabiztosok csak 33%-át képesek a vizsgaigényeknek ellátni az előbbiekben felvázolt okok miatt.

226

Elméleti és gyakorlati vizsgák adatai:

A vizsgaesemények száma évek óta csökkenő tendenciát mutat. A lakosságot érintő gazdasági helyzet miatt, valamint a járművezető képzést is érintő demográfiai állapot együttes hatásaként visszaesett a jelentkezők száma, de már nem olyan mértékben, mint 2010. évben és az azt megelőző években. Ebből adódóan várható, a vizsgaesemények számának ehhez hasonló szinten maradása, és csak a javuló gazdasági környezet hozhat eseményszámban jelentkező stabilitást, vagy emelkedést.

227

A lebonyolított vizsgák száma és eredményességi mutatói: Kö Kö Szü Szü Mu Mu Kat. vizsgák alap pót alap pót alap pót A

Bü alap

Bü pót

Jk alap

Jk pót

R R alap pót

F F alap pót

összes

182

32

233

15

229

16

A sikeres sikeresek aránya (%)

158

19

216

13

214

16

86

59

92

86

93

100

összes

53

4

41

6

43

6

AK sikeres sikeresek aránya (%)

44

4

35

6

37

6

83

100

85

100

86

100

A1

összes

58

6

54

4

57

7

A1 sikeres sikeresek aránya (%)

53

5

51

4

52

7

91

83

94

100

91

100

2914 1057

2761

236

2848 1813

2252

542

2535

221

1700 1089

77

51

91

93

összes

13

1

BE sikeres sikeresek aránya (%)

12

AK

B

összes

B sikeres sikeresek aránya (%) BE

60

12

3

13

3

11

11

1

10

3

9

2

10

3

11

10

1

8

2

75

66

76

100

100

90

100

80

66

összes

207

19

192

15

198

10

183

16

204

13

187

57

C sikeres sikeresek aránya (%)

189

12

172

13

186

8

166

13

193

11

142

41

91

63

89

86

93

80

90

81

94

84

75

71

CE

összes

137

12

115

7

121

3

137

8

136

59

CE sikeres sikeresek aránya (%)

125

10

105

7

118

3

130

8

93

41

91

83

91

100

97

100

94

100

68

69

C

92 0

59

228

D

összes

45

1

24

2

39

3

32

7

D sikeres sikeresek aránya (%)

44

1

22

2

36

3

28

4

97

100

91

100

92

100

87

57

K

összes

3

K sikeres sikeresek aránya (%)

3 100

M

összes

332

71

337

21

327

38

M sikeres sikeresek aránya (%)

277

48

316

20

292

35

83

67

93

95

89

92

T

összes

142

65

142

39

149

53

145

9

144

38

T sikeres sikeresek aránya (%)

90

35

108

27

122

37

135

9

114

27

63

53

76

69

81

69

93

100

79

71

Szóbeli vizsgák „K” kategóriában 3, illetve tolmácsos 1 volt. A tolmácsos vizsga román nyelven történt.

229

Vizsgaesemények számának alakulása az elmúlt években:

Kiadott vizsgaigazolások: A

AK

A1

M

B

BE

C

CE

D

Január

96

7

7

Február

161

19

15

Március

K

T 1

havonként 1

112

19

214

199

2

16

15

3

21

260

13

187

1

12

13

4

10

254

45

231

24

11

3

31

392

37

226

12

6

1

38

351

10

32

244

16

9

1

4

356

7

9

60

277

2

11

18

4

2

427

24

6

7

64

314

1

12

19

2

1

450

Október

35

9

12

31

266

18

9

4

4

388

November

29

8

6

45

317

2

17

6

3

1

434

270

1

19

6

7

9

312

2788

10

183

134

32

3 141

3950

3

1

Április

13

1

Május

31

1

Június

26

3

Július

33

7

Augusztus

36

Szeptember

15

December éves össz:

230

43

59

327

1

1 1

Képzésfelügyeleti tevékenység A járművezető-képzés területén tevékenykedők száma az elmúlt évek során számottevően nem változott, stabilnak tekinthető. A képzési engedélyekkel kapcsolatban jelentős mozgás nem érzékelhető. A névjegyzékekből történő törlések jellemzően a továbbképzések elmulasztása miatt történtek. 32 alaklommal végeztünk ellenőrzéseket, mely ellenőrzéseket követően nem történt bírságolás. Képzőszervek, iskolavezetők, szakoktatók száma: 20 10.

Képzőszervek száma (db) Iskolavezetők száma (fő) Szakoktatók száma (fő)

50 62 227

2011 .

51 62 215

Vá ltozás %-a

102,00 100,00 94,71

A képzőszervek és a felügyelőség együttműködését továbbra is jónak értékeljük. Az iskolavezetők részére rendszeresen tartunk szakmai értekezleteket, ahol konkrétan visszacsatoljuk számukra tevékenységük statisztikai jellemzőit, valamint a jogszabályi változásokkal kapcsolatos feladatok értelmezésében nyújtunk

230

segítséget. A képzőszervek között a jelenlegi gazdasági és piaci helyzet ellenére a korrekt tevékenységet folytatók a meghatározók. A képzés eredményességét jellemzi, hogy az elméleti vizsgák megfelelősége 80% körül alakul, így már második éve megyénk országos első e vizsgatípusban. Tovább folytattuk ügyfeleink kérdőíves megkérdezését a képzőszervek tevékenységével, illetőleg a járművezetői vizsgákkal kapcsolatban. A kérdőívek értékelését, elemzését havi rendszerességgel végeztük. Az ily módon szerzett tapasztalatainkat rendszeres időközönként visszacsatoltuk az ezen a területen tevékenykedő szakemberek számára, a tevékenység színvonalának javítása érdekében. A beérkezett kérdőíveket elemezve megállapítottuk, hogy mind a képzés, mind a hatósági tevékenység területén az állampolgárok megfelelőnek ítélik a tevékenységünk színvonalát. Utánképzés Az utánképzés területén a jelentkezők száma évek óta nagyon alacsony. Az utánképzés szervezési feladatait nehezíti a jelentkezések alacsony száma és kiszámíthatatlan ciklikussága. Az utánképzésre történő jelentkezések jelen nagyságrendre történő csökkenése szinte ellehetetleníti az utánképzési programokat, ezáltal nehezen felelnek meg a szakmai kívánalmaknak és a jogszabályi előírások szerinti szervezésének. A megyénkben két képzőszerv végez utánképzéssel kapcsolatos tevékenységet: a Magura Hungary Kft., és az Átképző Felnőtt képző Reintegráló Tanácsadó Információs Betéti Társaság. Programonként adatok: Összes program Összes igazolás

I.

II.

III.

IV.

V.+I.

V.+II.

V.+III.

VI.

VII.

15

2

3

75

6

19

20

13

2

4

41

3

9

21

Utánképzés fontosabb adatai:

Jelentkezők száma (fő) Kiadott igazolások száma (db) Bevétel (Ft)

2010

2011

11 788 510

9 335 570

124 118

106 92

Változás %-a

85,48 77,97 79,19

A vizsgáztatás tapasztalatait rendszeresen értékeltük, megbeszéltünk minden szükségesnek tartott információt. Rendszeresen végeztünk munkáltatói ellenőrzéseket a munkaidő, az adminisztráció, a szigorú számadású nyomtatványok és a szakmai folyamataink tekintetében. A járművezetők vizsgáztatása terén a szakmai tevékenység színvonalának folyamatos figyelemmel kísérése mellett kiemelkedő jelentőséget tulajdonítottunk a vizsgák tisztaságának. A vizsgák szervezésében folyamatosan kezeljük és figyelemmel követjük a járművezetői vizsgabiztosok szakmai és családi kapcsolataiból adódó összeférhetetlenség helyzetét, hogy a korrupció gyanúját is elkerüljük.

231

Pénzügyi bevételek teljesítése: utánképzés bevétel 2011 Január 177350 Ft Február 196610 Ft Március 2270085 Ft Április 138070 Ft Május 254785 Ft Június 1898540 Ft Július 261800 Ft Augusztus 0 Ft Szeptember 346310 Ft Október 1622345 Ft November 1734545 Ft December 435130 Ft Összesen

kategóriás bevétel 2010 6 305 380 Ft 9 259 020 Ft 9 149 120 Ft 9 888 200 Ft 9 790 160 Ft 11 409 800 Ft 13 190 500 Ft 13 586 900 Ft 11 357 100 Ft 10 226 000 Ft 10 415 300 Ft 8 918 800 Ft

kategóriás bevétel 2011 4 774 400 Ft 7 113 100 Ft 9 576 800 Ft 8 608 100 Ft 10 110 900 Ft 9 785 200 Ft 10 854 900 Ft 13 485 800 Ft 11 435 700 Ft 9 961 000 Ft 11 094 000 Ft 7 742 900 Ft

123 496 280 Ft

114 542 800 Ft

9335570 Ft

A befizetések készpénzzel és átutalással történnek. Egyéb bevételeink nincsenek. A megyei informatikusok Metacímtárhoz való hozzáférése 2011. január elsejétől megszűnt. A Metacímtár segítségével lehet menedzselni a felhasználók jogosultságait. Azóta az úgynevezett Jogosultság igénylő-és nyilvántartó lap felhasználásával kell kérnünk minden egyes jogosultság módosítást az NKH Humánpolitikai Főosztályától melyet engedélyezés után az NKH Informatikai Főosztálya hajt végre és értesíti róla a megyei informatikusokat. A fentiekből adódóan nincs pontos adatbázisunk a jogosultságokkal kapcsolatban. A Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Osztály munkájával kapcsolatban 2011. évben bejelentés, panasz nem érkezett. 4.3. Közúti Osztály A szakterület hatásköre kiterjed az országos, helyi és közforgalom elől el nem zárt magánutak közlekedési építményei, továbbá a 2 méter és 30 méter közötti szabad nyílású hidak, építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezésére, valamint egyéb útügyi igazgatási feladatok mellett a vasúti átjárók közúti forgalom szabályozására és a kijelölt gyalogos átkelőhelyek létesítésének engedélyezésére. Év közben a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2011. szeptember 1jei módosításával, kodifikációs technikai hiba miatt a kormányhivatalok útügyi szakterületeinek kormányrendeletben szabályozott hatósági hatásköre megszűnt. Az utak építésével és a kiemelt forgalomtechnikai ügyekkel kapcsolatos hatáskörünk a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökének 2/2011 számú körlevele alapján más hatályos jogszabályokból a jogutódlásra is figyelemmel levezethető, így alapvető hatósági feladatainkat a kodifikációs hiba kijavításáig, 2011. december 1-ig is folytatni tudtuk. Kiadott útépítési engedélyek számának 20%-os csökkenését (ami döntően a IV. negyedévben érzékelhető) a beérkezett kevesebb kérelem és az elhúzódó (egyáltalán nem egyszerűsödő) engedélyezési eljárások eredményezik. Az elvégzett munka mennyiségét jobban jellemzi az engedélyezési eljárások számának közel 20%-os emelkedése és az előző évit meghaladó díjbevétel is.

232

Évről évre visszatérő jelenség, hogy az elhúzódó engedélyezési eljárások miatt a következő évre áthúzódó eljárások értéke a 10 mFt-ot meghaladja, ami a 2011. évre is jellemező. A 2012. évre áthúzódó engedélyezési eljárások száma: 107 db és díjértéke: 13276 eFt. Útügyi Osztály jellemző feladatai

Az osztály ügyszáma Az osztály ügyiratszáma Útépítéshez kapcsolódó ügyek száma Kiadott határozatok száma Befolyt eljárási díj (eFt) Hídépítéshez kapcsolódó ügyek száma Kiadott határozatok száma Befolyt eljárási díj (eFt) Forgalomszabályozáshoz kapcsolódó ügyek Kiadott határozatok száma Befolyt eljárási díj (eFt) Egyéb útügyi igazgatáshoz kapcsolódó ügyek Kiadott határozatok száma Befolyt eljárási díj (eFt) Szakhatósági ügyek Szakhatósági nyilatkozatok száma: ebből: Építésügyi hatóság eljárásában ebből: Egyéb hatóság eljárásában Érdekelt államigazgatási szervként végzett fead Kiadott szakvélemények száma (db) Egyéb ügyek Ügyek darabszáma

2010. Mennyiség (db) 603 4786 349 211 17 737 3 3 112 24 10 2 764 15 7 55 169 174 142 32 35 30 5 5

2011. Mennyiség (db) 701 4239 415 168 18 249 2 3 167 48 17 2 161 17 3 55 165 139 128 11 40 49 12 12

Változás %-a

3

2

-33%

69

85

+23%

Közérdekű bejelentések, panaszok (db) Ellenőrzések száma (db)

+16% -11% +19% -20% +3% -33% 0% +49% +100% +70% -22% +13% -57% 0% -2% -20% -10% -66% +14% +63% +140% +140%

Útügyi eljárások megoszlása Közérdekű bejelentések, panaszok; 2 db; 0%

Érdekelt államigazgatási ügyek; 40; 6% Szakhatósági ügyek; 165 db; 24%

Egyéb ügyek; 12 db; 2%

Útügyi igazgatási ügyek; 17; 2% Forgalomszabályozási ügyek; 48; 7%

Hídépítési ügyek; 2 db; 0%

233

Útépítési ügyek; 415 db; 59%

Az Útügyi Osztály létszáma 5 fő, amelyből 1 fő osztályvezető, 3 fő útügyi referens és 1 fő útügyi munkatárs. Út-és hídügyi eljárások A 120-as vasúti fővonalon a Gyoma – Békéscsaba – Lőkösháza vonalszakasz 160 km/óra vasúti sebességre történő átépítéséhez kapcsolódó 20 közúti beruházás építés engedélyezése, amely kapcsolódó beruházások is kiemelt nagyberuházásnak minősülnek. Szakmailag kiemelést érdemel Békéscsabán az Orosházi úti új felüljáróhoz kapcsolódó Gyár utcai kétkörös „turbókör” építés engedélyezése. Az M44 Tiszakürt – Kondoros közötti gyorsforgalmi úthoz kapcsolódó országos és önkormányzati közúti beruházások 11 építési engedélyének a meghosszabbítása. Uniós támogatású csomópont fejlesztések közül Gyomaendrődön a 46. – 443. számú főutak keresztezésében a Hídfő csárdánál, Gyulán a 4219 jelű összekötőút és a Nürnbergi út keresztezésében körforgalmú közúti csomópontok építés engedélyezése, valamint Vésztőn a 4234. – 4235. jelű összekötő utak keresztezésében a körforgalmú közúti csomópont forgalomba helyezése érdemel kiemelést. További jelentős feladatott jelentett az Országhatáron átvezető Uniós támogatású: Nagygyanté – Mezőgyán – Geszt – Országhatár - Martihaz, Gyula Dénesmajor – Országhatár, Battonya – Országhatár, Sarkad Országhatár és Geszt – Országhatár – Cefa útépítések engedélyezése. Előző időszakhoz képest jelentősen csökkent a bevásárló központok közlekedési létesítményeihez kapcsolódó engedélyezési eljárások száma. Szintén jelentősen (döntően a IV. negyedévben) csökkent a helyi közutak kiépítésére benyújtott engedély kérelmek száma. Hídépítés engedélyezési területen továbbra sem volt jelentősebb feladatunk. Békés megyében összesen 18 kerékpárút építésére – 19,8 km hosszban – és 15 kerékpárút forgalomba helyezésére – 15,5 km hosszban – adtunk engedélyt. Forgalomszabályozás, forgalombiztonsági kérdések A szintbeni vasúti átjárók ötéves felülvizsgálati programját Kormánymegbízott úr közreműködésével sajtótájékoztatót tartottunk.

2011-ben

befejeztük,

amelyről

a

A felülvizsgálati program keretében 2011. évben 57 vasúti átjárót vizsgáltuk meg az érintett közút- és vasútkezelők, az önkormányzatok és a rendőrhatóság szakembereinek a bevonásával. A felülvizsgálat során teljesen hibátlan átjárót és a közlekedés biztonságát közvetlenül veszélyeztető, azonnali intézkedést igénylő átjárót sem találtunk. Jellemző hibák az alábbiak: - a vasút és a közút melletti növényzet miatt 9 biztosítás nélküli átjáróban csak STOP táblák kihelyezésével lehet a szükséges rálátási háromszöget szabadon tartani; - a rálátási háromszögben lévő növényzet kivágását további 34 átjárónál írtuk elő; - a keresztező út burkolata 24 vasúti átjáróban felújításra szorul, amelyek közül 12 átjáróban a burkolat hibák vasúti területre esnek; - összesen 55 kopott és hiányzó közúti jelzés cseréjére, kihelyezésére szólítottuk fel az útkezelőket.

234

Békés megyei vasúti átjárók biztosítási mód szerint biztosítás nélküli 135 db; 41%

fénysorompó félsorompóval 37 db; 11%

STOP táblával védett; 54 db; 17%

jelzőőrrel fedezet 4 db; 1%

fénysorompó 70 db; 22%

teljes sorompó 25 db; 8%

A Közlekedési Felügyelőség által szignalizációs formában előírt feladatokat a vasút- és közútkezelőknek 2012. május 31-ig kell elvégezni, amelyek utóellenőrzése 2012. évben jelentős feladatot fog jelenteni. A látható hatóság jegyében elvégzett további ellenőrzések Balesetveszélyes csomópontok forgalomtechnikai felülvizsgálatát összekötöttük a Balesetmegelőzési Bizottságok szervezésében Szarvason, Gyomaendrődön és Dévaványán a teljes belterületi közúthálózat forgalombiztonsági felülvizsgálatával. Kijelölt gyalogos-átkelőhelyek ellenőrzését Kondoroson a 44-es számú főút gyalogos- átkelőhelyeire koncentráltuk. Útépítések építésfelügyeleti ellenőrzése is folytatódott 2011-ben. Gyomaendrődön két kerékpárút szakasz forgalomba helyezését megelőzően tartottunk építésfelügyeleti ellenőrzést, a feltárt építési hibákat az építtető közreműködésével a végleges forgalomba helyezésig sikerült megszüntetni. Békéscsabán a Békési és Szarvasi úti kerékpárút építésével kapcsolatban közérdekű bejelentés alapján végeztünk építésfelügyeleti ellenőrzést, amely alapján az építtetőt eltérési engedélyezési eljárásra köteleztük. Iskolakezdést megelőzően a gyalogos, kerékpáros és a közúti közlekedési létesítmények közlekedésbiztonsági ellenőrzésénél Békéscsabán az Irányi utcai 2. számú általános iskolánál végeztünk utóellenőrzést. Az iskolakezdést megelőző időszakban a jelentős munkatorlódás miatt több ellenőrzést nem tudtunk végezni. Egyéb útügyi igazgatási ügyek, jogorvoslatok Az egyéb úthatósági ügyek közül kiemelést érdemelnek az engedély nélkül elhelyezett reklámtáblák eltávolításával és a közút nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos intézkedések, amelyek döntő többségét előzetes egyeztető tárgyaláson sikerült – hatósági intézkedést megelőzően – megoldani. A belső szakmai statisztikai adatszolgáltatás mellett, kiemelést érdemel, hogy a hirdetményeink a magyarorszag.hu honlapra történő felhelyezésével párhuzamosan nem kell a Békés Megyei Kormányhivatal honlapjára is felhelyezni. A kormányhivatali honlapon az útügyi szakterület hirdetményei egy link segítségével a magyarorszag.hu honlapról közvetlenül elérhetők, olvashatók.

235

Adatszolgáltatási feladatok közé tartozik, hogy a kiemelt beruházások engedélyezési eljárásairól az osztály kéthetente beszámol a Békés Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztályának. Jogszerű feladat ellátás Úthatósági szakterületen határozataink, szakhatósági nyilatkozataink és végzéseink ellen 2011. évben nem nyújtottak be fellebbezést. Az Útügyi Osztály hatósági tevékenységével kapcsolatban 2011. évben bejelentés, panasz nem érkezett. Útügyi ellenőrzések Az Útügyi Osztály 2011. évi 85 ellenőrzéséből a szintbeni vasúti átjárók ellenőrzése a meghatározó, amelyről részletesen beszámoltunk. A feltárt hiányosságok alapján 174 hibát jegyzőkönyveztünk és a közút- és vasútkezelők, valamint az építtetők felé határidő megjelölésével 31 esetben éltünk szignalizációval. Ellenőrzéshez a szükséges feltételek rendelkezésre állnak, de a leterheltség növekedésével a visszaellenőrzésekre egyre kevesebb idő áll rendelkezésre. Bírságolások Az Útügyi Osztály részéről 2011. évben bírságot nem vetettünk ki. Szakhatósági együttműködés Szakhatósági közreműködésünk az építésügyi hatósági eljárásoknak köszönhetően jelentősen – a nyilatkozatok száma 20%-kal – csökkent. Szakhatósági ügyek összetétele nem változott, építéshatósági ügyben 128, egyéb ügyben 11 szakhatósági nyilatkozatot adtunk ki. Többletmunkát eredményezett, hogy közútkezelői nyilatkozat hiányában az esetek 35%-ában az I. fokú építési hatóság bevonásával az építtetőt hiánypótlásra kellett felszólítanunk, másik probléma, hogy nem csökkent a téves megkeresések száma sem. Érdekelt államigazgatási szervként végzett feladatok Békés Megye Területrendezési Terv módosításának véleményezésében vettünk részt, amelyben az M44 gyorsforgalmi út rávezetését a 44. számú főút Gyula elkerülő szakaszára továbbra sem tartottuk megfelelőnek. Uniós gyűjtőút építési pályázat miatt több településen felülvizsgálták a belterületi önkormányzati úthálózat struktúráját, és jelentősen növelték a gyűjtőút hálózat sűrűségét, vélhetően a pályázati lehetőség miatt, ami a rendezési tervek módosításának előzetes és végleges véleményezése miatt jelentett többlet feladatot. A véleményezés során az egyik legfontosabb ellenőrzési szempont az volt, hogy a gyűjtő utaknál szükséges 22,0 m-es szabályozási szélességtől, vagy a két forgalmi sávhoz szükséges legalább 6,0 m-es burkolat szélességtől való eltérés esetén, a tervező részletes vizsgálata, keresztmetszeti elrendezés megfelelősége, a továbbfejlesztés ütemezése és a Helyi Építési Szabályzatban a gyűjtőút kijelölésének az indokoltsága kellő mértékben megalapozott legyen. Új és érdekes feladat volt Battonya térségében szénhidrogének kutatására és kitermelésére készített kutatási anyag véleményezése, amelyet az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29.) 236

Korm. rendelet 1. sz. melléklet 6.) pontja alapján, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Békés Megyei Igazgatóját bevonva végeztünk el. Közérdekű bejelentések, panaszok Az Útügyi Osztály munkája ellen 2011-ben közérdekű bejelentés, panasz nem érkezett. Békéscsabán a Békési úti – Szarvasi úti kerékpárút tervezési és kivitelezési hibái miatt nyújtottak be részben megalapozott közérdekű bejelentést. Építésfelügyeleti ellenőrzéssel egybekötve kivizsgáltuk a bejelentést, amely alapján az építtetőt eltérési engedélyezési terv elkészítésére köteleztük, és lefolytattuk az eltérési engedélyezési eljárást. Szintén Békéscsabán a 44. sz. főút melletti ingatlan területének a Magyar Közút NZRt. részéről történt elbirtoklásával, illetve az ingatlanon lévő épület felújításával kapcsolatosan érkezett panasz beadványt kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a panasz nem megalapozott. Egyéb ügyek, szakvélemények, tájékoztatások adása Jelentős közúti forgalmat generáló létesítmények építése esetén, ahol nem rendelkeztünk szakhatósági hatáskörrel, szakhatósági nyilatkozat helyett szakvéleményben fogalmaztuk meg a közlekedés biztonságát szolgáló ajánlásainkat. Jelentős számú közlekedéshatósági szakvéleményt adtunk ki az építési engedély nélkül végezhető közlekedési beruházások előzetes megítélésére. Nyilvántartások Az EKHIR KZT közúti programcsomag fejlesztésében, a NKH által létrehozott vasúti átjárók, vasúti gyalogosátkelőhelyek és a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek nyilvántartásával kapcsolatos munkabizottságban részt vettünk. A vasúti átjárók helyazonosítását az országos közút adataival összevetettük és a hibákat kijavítottuk. A vasúti átjárók forgalom szabályozásával kapcsolatos határozatokat, azok esetleges üzembe helyezését napra készen vezetjük, a hatósági ellenőrzések jegyzőkönyveit idő hiányában még nem sikerült rögzíteni a rendszerben. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyek azonosító adatainak az ellenőrzését elvégeztük. A gyalogos – átkelőhelyek 2004. évi teljes körű teljes körű felmérést követően, a kiadott határozataink alapján megépített gyalogos-átkelőhelyekről pontos adatokkal nem rendelkezünk, ezek – önkormányzatok megkeresésén alapuló - felmérése 2012. évre áthúzódó feladat. Útügyi kérdésekben jogi támogatás, jogszabályi környezet megfelelősége Az egyébként is bonyolult útépítési engedélyezési eljárásokat tovább bonyolította, a szakmai elvárásoknak megfelelően módosuló és új útügyi műszaki előírások megjelenése, valamint a hatósági és szakhatósági hatáskörök gyakori változása. Jogszabályi környezet megfelelőségét jól jellemzi, hogy az alap jogszabályink 2011. évben a 1988.évi I. törvény hatszor, a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet hétszer változott úgy, hogy a változások többnyire valamilyen saláta törvényben láttak napvilágot. Korábbi időszakban a jogszabályok figyelésében, a jogszabály módosítások értelmezésében és a kiadott határozataink ellenőrzésében is nagy segítséget nyújtott az önálló közlekedési jogászunk. 2011. január 1-jével a közlekedési jogászunk a Kormányhivatal Törzshivatalába került, így a megnövekedett feladatai mellett csak ritkán tudott segítségünkre lenni. 237

A jogszabályok nyomon követésére nagy szolgálatot tett a Complex Jogtár rendszer, amit 2012-től a Nemzeti Jogtár program is megfelelően tud helyettesíteni. Egyéb észrevételek, javaslatok Legtöbb gondot az útépítési engedélyezési eljárásokban a közreműködő szakhatóságok díjainak az előírása, beszedése, továbbutalása jelenti, amikor például a megkeresett I. fokú építésügyi hatóság elfogultságot jelent be és a Kormányhivataltól más eljáró szakhatóság kijelölését kéri. Melléklet A Közlekedési Felügyelőség 2011. évi beszámoló jelentéséhez 2. sz. mellékletként csatolom az Útügyi Osztály statisztikai táblázat sorozatát is további szíves felhasználásra. 5. Gazdálkodás A Békés Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség 2011. évi működési kiadásaira a Nemzeti Közlekedési Hatóság 451.028.000 Ft támogatást biztosított. Ezzel szemben a Békés Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség 2011. évi működéséhez, az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedések figyelembe vételével 269.865.261 Ft előirányzat került megállapításra. A személyi juttatások finanszírozására 157.753.051 Ft, a munkáltatót terhelő járulékokra pedig 38.888.258 Ft állt rendelkezésre. A dologi kiadások fedezetére 73.223.952 Ft került megállapításra, melyből ténylegesen kb. 51.206.151 Ft került kifizetésre. Az adatok a 2011. éves zárást követően lesznek véglegesek. A Közlekedési Felügyelőség 2011. évi bevétele 828.916.909 Ft volt, mely teljes egészében a Nemzeti Közlekedési Hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlájára folyt be. A Békés megyében működő kijelölt műszaki vizsgálóállomások által a gépjárművek vizsgázatására fedezetként 2011. évben befolyt összeg: 521.848.200 Ft. A járművezetői vizsgadíjakról és az útügyi hatósági eljárási díjakról kiállított számviteli bizonylatok összegéből 2011. évben befolyt összeg: 62.722.920 Ft. A Közúti Jármű Forgalmi Osztály által kiszabott közigazgatási, eljárási és pótdíj bírság összegéből 2011. évben befolyt összeg: 20.104.676 Ft. A Közúti Jármű Műszaki Osztály és a Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Osztály pénzkezelő helyei által beszedett és a Magyar Államkincstárnak 2011. évben befizetett összeg: 224.241.113 Ft. A pénzkezelési előírásokat egész évben betartottuk. A hatósági munkavégzés finanszírozása biztosított volt. 6. Szakmai kapcsolatok A Felügyelőség munka végzése során kiemelten jó kapcsolatot igyekezett tartani a Békés Megyei Kormányhivatal vezetésével, a főosztályaival és a szakigazgatási szerveivel. Részt veszünk a Békés Megyei Államigazgatási Kollégium munkájában. Korrekt, konstruktív kapcsolatot tartunk a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központjával és első fokú hivatalaival. 238

Hatósági munkánk során közvetlen, jó kapcsolatot alakítottunk ki a társhatóságokkal, az önkormányzatokkal. Kiemelkedő szakmai kapcsolatot ápolunk a Békés Megyei Rendőr-főkapitánysággal, városi Rendőrkapitányságokkal, Határkirendeltségekkel a közlekedésbiztonsági ellenőrzések és közlekedés hatósági feladatok ellátása során. A balesetmegelőzés és közlekedésre nevelés terén a rendőrhatóságokkal jól kiépített szakmai kapcsolattal rendelkezünk. Közösen lebonyolított programokon és rendezvényeken szakmai együttműködés kiváló szintűnek mondható. A Superbringa Programban 12 általános iskolában közel 900 tanulóval találkoztunk és 296 kerékpárt vizsgáltunk meg. Év elején a Rendőrséggel közösen szerveztük és vezettük le a Motoros vezetéstechnikai tréninget, melyen közel 60 motoros regisztrált és vett részt. Szakmai tevékenységünk megköveteli az okmányirodákkal történő hatékony együttműködést. Elmondhatjuk, hogy kapcsolataink problémamentesek. Nyitottak vagyunk az egyeztetésre, hatékony módon tudtuk kezelni az esetlegesen felmerülő egyedi ügyeket. A Békés Megyei Kormányhivatal más szakigazgatási szerveivel közösen szerveztük és rendeztük meg az „Egész Nyáron Biztonságban” című rendezvényünket. A látogatók száma 320 fő volt. Folyamatosan közös ellenőrzéseket végzünk a Katasztrófavédelemmel. Kapcsolatban állunk a fővárosi, megyei kormányhivatalok közlekedési felügyelőségeivel, KEKKH-val, jármű vizsgálóállomásokkal, eredetvizsgálókkal, járműbontókkal, járműfenntartó szervezetekkel, teherfuvarozókkal, személyszállító szolgáltatókkal. A Nemzeti Adó- és Vámhivatallal a munkakapcsolatunk felhőtlen. Az önkormányzati és az országos közutak kezelőivel folyamatos és közvetlen kapcsolatot tartunk fenn, amely megkönnyíti a vitás hatósági ügyek gyors és szakszerű megoldását. Aktívan részt veszünk a Békés Megyei Baleset megelőzési Bizottság munkájában. Korrekt kapcsolatban vagyunk a különböző szakmai érdekképviseletekkel, kamarákkal, képzőszervekkel, márkaképviseletekkel, a médiák képviselőivel és nem utolsó sorban nagy hangsúlyt fordítunk arra, hogy jó legyen a kapcsolatunk az intézményhez forduló ügyfelekkel, akik joggal várhatják el a kulturált tájékoztatást, ügyeik gyors, szakszerű intézését. 7. Egyéb A felügyelőség működésével összefüggésben rendkívüli esemény a 2011. évben nem történt. Fegyelmi eljárás megindítására nem volt szükség.

239

A Békés Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségének szervezeti felépítése (engedélyezett létszám 55 fő, 4 fő törzshivatalban, 3 üres álláshely, tényleges létszám 2011.11.23. napján 46 fő, ebből tartósan távol 1 fő; tényleges létszám 2011.12.27-től 47 fő, ebből 1 fő tartósan távol) 1. sz. melléklet Igazgató 1 fő

Titkársági asszisztens 1 fő Iktató, irattáros 1 fő Gazdasági munkatárs 2 fő Informatikus 1 fő

Járművezető, Vizsgáztatási és Utánképzési Osztály 9 fő

Közúti Jármű Főosztály 31 fő

Útügyi Osztály 5 fő

főosztályvezető 1 fő ÜRES

osztályvezető 1 fő

osztályvezető 1 fő

képzésfelügyelő 1 fő

járművezetői vizsgabiztos 2 fő vizsgáztatási, utánképzési és vizsgaszervezési munkatárs 5 fő

Műszaki Osztály 15 fő

Forgalmi Osztály 15 fő

útügyi referens 3 fő, ebből 1 fő december 1-től Nagy Sándor

osztályvezető 1 fő december 15-től Püski Attila

osztályvezető 1 fő december 1-től Séllei Zoltán

útügyi munkatárs 1 fő

műszaki vizsgabiztos 8 fő, ebből 1 fő ÜRES december 1-től

műszaki igazgatási referens 1 fő

közúti ellenőr 6 fő

járműfelügyeleti és járművizsga ellenőr 1 fő

jármű vizsgaszervezési munkatárs 1 fő

telephelyi ellenőr 1 fő 2011.09.16-tól ÜRES

javítóipari ellenőr 1 fő

pénzkezelő és műszaki ügyintéző 1 fő

műszaki engedélyezési referens 1 fő

240

ÜRE

közúti járműhatósági referens/munkatárs 6 fő

közúti közlekedési szolgáltatás engedélyezési munkatárs 1 fő

Békés Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi szakterület Kerékpáros engedélyköteles építményekkel kapcsolatos eljárások adatainak összesítése Időszak: 2011. január 1. - 2011. december 31. Ügyek száma

Engedély megnevezése

Ügyiratok száma

Határozatok száma

Végzések száma

Építmények hossza (km)

1

Kerékpárút építésének engedélyezése

26

160

11

0

18,145

2

Kerékpárút forgalomba helyezésének engedélyezése

14

86

10

0

13,003

3

Gyalog- és kerékpárút építésének engedélyezése

15

71

7

0

1,691

4

Gyalog- és kerékpárút fhelyezésének engedélyezése

7

33

5

0

2,479

62

350

33

0

35,319

Összesen:

A táblázatban szereplő adatok összevontan tartalmazzák mind az önálló, és mind az útépítéshez kapcsolódó eljárásokban engedélyezett kerékpáros létesítmények adatait.

241

3. Törvényességi ellenőrzés, törvényességi felügyelet 3.1. Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogsértések bemutatása A jegyzők személyében bekövetkezett változások nehezítették a törvényesség betartását, a fluktuáció elérte a 25%-ot (18 települési és a megyei önkormányzatnál történt változás). A gyakori személycserék, a helyismeret hiánya és az önkormányzati ügyek előzményeinek nem kellő ismerete sok időt, energiát követelt az új jegyző kollégáktól. Minden esetben kiemelt figyelmet fordítottunk az új jegyzővel való gyors kapcsolatfelvételre, eszközeink, módszereink megismertetésére, egyedileg is segítettük őket. A jegyzők munkavégzésére jellemző az egyéb feladataikból is adódó túlterheltség; községekben a kis hivatali létszám okoz problémákat. Az elmúlt időszakban a jogszabályi környezet folyamatos változásának követése is megnehezíti az önkormányzati döntések törvényes meghozatalát. Időközi választások: Mezőhegyes Város Képviselő-testülete 2011. május hó 4. napján a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondta a feloszlását. A Helyi Választási Bizottság 2011. július hó 14. napjára tűzte ki az időközi választást, ahol a hivatalban lévő polgármestert újraválasztották, így munkakör átadásra nem került sor. Kevermes Nagyközség polgármestere 2011. szeptember hó 26. napján lemondott a polgármesteri tisztség ellátásáról. Az időközi választásra 2011. december hó 11. napján került sor. A polgármesteri munkakör átadás-átvétel időpontja 2011. december hó 20. napjára lett kitűzve. A munkakör átadáson a Békés Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály főosztályvezetője és két ügyintézője képviselte. Az átadást ezen a napon nem sikerült lebonyolítani, tekintettel arra, hogy a jegyző az átadás-átvételi eljárást nem megfelelően készítette elő, az elkészített jegyzőkönyv nem tartalmazta mellékletként a polgármesteri munkakör átadása jegyzőkönyvének tartalmáról szóló 26/2000. (IX. 27.) BM rendelet 1. § (2) bekezdésében felsorolt dokumentumokat. Az előbbiek alapján az eljárás lebonyolítására újabb időpontot kellett tűzni 2011. december hó 21. napjára, amikor a munkakör átadásátvétel megtörtént. Területszervezési ügyek: Mezőhegyes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2011. augusztus hó 16. napján hozott 255/2011. (VIII. 16.) számú határozatában azt a szándékát fejezte ki, hogy Mezőhegyes Város – helyi népszavazást követően - a területével határos Csongrád megyéhez kívánja átcsatolását. A Képviselő-testület a 438/2011. (XII. 28.) számú határozatával a helyi népszavazást 2012. április hó 21. napjára tűzte ki az alábbi kérdéssel: „Akarja-e Ön, hogy Mezőhegyes város Csongrád megyéhez kerüljön átcsatolásra?”. A Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály SZMSZ szerinti feladatait folyamatosan ellátta, az önkormányzati és kisebbségi önkormányzati testületek, bizottságok, társulási tanácsok üléseiről beküldött jegyzőkönyvek ellenőrzésének adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének adatai 2011. Jegyzőkönyvek száma

4330

Rendeletek száma

1277

Rendeletekre tett észrevételek száma írásban

102

Rendeletekre tett észrevételek száma szóban

2340

Rendeletekre tett észrevételek száma összesen

2442

Észrevételekkel érintett rendeletek száma összesen Határozatok száma

759 33837

242

Határozatokra tett észrevételek száma írásban

28

Határozatokra tett észrevételek száma szóban

1353

Határozatokra tett észrevételek száma összesen

1381

Észrevételekkel érintett határozatok száma összesen

1291

Működésre, mulasztásra tett észrevételek írásban

17

Működésre, mulasztásra tett észrevételek szóban

693

Működésre, mulasztásra tett észrevételek összesen

710

Bírósági keresetek száma

1

Alkotmánybírósági indítványok száma

0

A jellemző jogszabálysértéseket az alábbiak tartalmazzák Rendeleteknél jellemző jogszabálysértések: - A polgármesteri hivatal ügyintézőjének, a jegyzőnek állapítanak meg hatáskört. - Sommás szabálysértési rendelkezés alkalmazása. - Magasabb szintű jogszabályban szabályozott szabálysértési tényállás rögzítése önkormányzati rendeletben. - A helyi közcélú vízi-létesítmények, illetve közcélú vízi munkák kapcsán a közcélú érdekeltségi hozzájárulás megállapításáról az önkormányzat képviselő-testülete rendeletalkotási felhatalmazás hiányában alkot rendeletet. - Önkormányzati hatósági ügyben a Ket. felhatalmazása nélkül alkotnak rendeletet eljárási kérdésekben. (Pl. a döntés tartalmát eltérően állapítja meg a Ket. 72. §-ában megfogalmazottaktól; azt is szabályozzák, hogy a döntést kivel kell közölni). - Szakhatósági közreműködést írnak elő egyes eljárási cselekményeknél, azonban csak törvény, vagy kormányrendelet írhat elő az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára szakhatóság kötelező állásfoglalásának beszerzését. - A szociális támogatások megállapításának feltételei eltérnek a törvényben foglaltaktól. Jogszabály-szerkesztési hibák: Az elmúlt év során kiemelt figyelmet fordítottunk a jogszabály szerkesztési követelmények betartatására, a következetesen megtett észrevételeinkkel elértük, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX tv. (a továbbiakban: Jat.) és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet szerinti helyes alkalmazás kialakuljon. A jellemző hibák a következők voltak: - A bevezetőben nem került feltüntetésre az önkormányzat feladatkörét megállapító jogszabály; - A rendelet hatályba lépésének napját jogszabálysértő módon határozzák meg; - Jogszabály személyi hatályáról külön rendelkezést helytelenül alkalmazzák; - Jat. 3. §-ába ütköző szabályozás; - Az Ötv. 16. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatnak csak törvény adhat felhatalmazást jogalkotásra, ennek ellenére a rendelet bevezető részében kormányrendelet kerül megjelölésre felhatalmazó jogszabályként; - A szövegcserés (egy szót, kifejezést javító) módosítás szövegének formulája nem felel meg az IRM rendelet 105. § (4) bekezdésének. Az újra szabályozó módosítás formulája nem felel meg az IRM rendelet 107. § (1) bekezdésének; - A rendelet a mellékleteire nem megfelelően utal; - Az önkormányzati rendelet záró rendelkezése feleslegesen szabályozza a jegyző rendelet kihirdetéssel kapcsolatos kötelezettségét; - A rendelet megjelölése nem felel meg a hatályos a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 9. § (2) bekezdésének. A címben a kihirdetés napját, és nem az elfogadás napját kell feltüntetni. Az önkormányzati rendelete kifejezést tartalmaznia kell a kihirdetés napjának feltüntetését követően. Nem megfelelő a „KT. sz. rendelete”; - A melléklet módosításának formulája nem felel meg az IRM rendelet 133. § (4) bekezdésének; 243

-

-

A rendelet szövege tartalmaz jelöletlen szerkezeti egységet, azaz francia bekezdéseket; A mellékletek jelölésében tartalmazza a „számú” kifejezést, az alapul szolgáló rendeletre hivatkozás hiányzik, és a melléklet tagolása, cellák (oszlopok/sorok) jelölése nem felel meg az IRM rendelet 130. §-a szabályainak; Az egy rendelkezést tartalmazó §-okat nem kell bekezdésbe foglalni, a § jel után nem kell pontot tenni; A §-okat pontokra akkor lehet tagolni, ha felsorolást tartalmaz. A szabályokat bekezdésekbe kell foglalni (IRM rendelet 36. § (2) bekezdése, 46. §).

Határozatoknál jellemző jogszabálysértések: - A határozat nem tartalmazza a végrehajtásához szükséges összeget és annak forrását; - Határozat pontatlan megfogalmazása, ami miatt annak tartalma nem, vagy csak részben állapítható meg; - A szerződés-tervezet eldöntendő kérdéseket tartalmaz, azonban erről a képviselő-testület nem hozott döntést (pl. vagyonkezelési díj mértéke); - A képviselő-testület ad hoc bizottság számára határoz meg feladatot, azonban annak összetétele és létrehozási módja szerint nem tekinthető bizottságnak; - Utalás a melléklet szerinti dokumentáció elfogadására, azonban a jegyzőkönyvhöz nem csatolták a mellékletet; - A költségvetési koncepció elfogadásáról szóló határozatból a koncepció tartalma nem ismerhető meg, mivel azt szövegszerűen nem foglalták a határozatba, ill. nem csatolták a jegyzőkönyvhöz számozott mellékletként; - Intézményi létszám maghatározása határozatban, a költségvetési rendeletben szereplő létszámkeret egyidejű módosítása nélkül; - A polgármester és az alpolgármesterek jutalmazásáról egyfajta automatizmus alapján, meghatározott időszak munkájának értékelése nélküli döntés; - Döntés a köztisztviselők illetmény eltérítéséről, és ezzel a jegyző hatáskörének elvonása; - Támogatás megállapítása számadási kötelezettség előírása nélkül; - Támogatás megállapítása a közpénzek felhasználásának átláthatóságáról szóló tv. szerinti összeférhetetlenség vizsgálata nélkül; - Az alapító okiratokban a költségvetési szervek besorolásakor a „részjogkörű”, „teljes jogkörrel rendelkező” fogalmak használata; - A költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezési rendjét jogsértően került meghatározásra; - Költségvetési intézmény alkalmazottai jogállásának téves meghatározása; - Intézményvezetői pályázati felhívás elfogadása hiányos tartalommal; - Nevelési-oktatási intézmény intézményvezetőjének megbízása kinevezés helyett; - Közalkalmazott próbaidejének törvénysértő meghatározása; - Vagyonértékesítés a helyi vagyonrendeletben előírt kötelező pályáztatás nélkül; - A határozat mellé nem került csatolásra a vagyonkezelési szerződés; - A társulási megállapodást a képviselő-testület tagjai nem ismerték meg (előterjesztésként nem mellékelték a jegyzőkönyvhöz), így a társulási megállapodás kötelező tartalmi elemeinek meghatározása nélkül hatalmazták fel a polgármestert a társulási megállapodás aláírására; - Pályáztatást követően nem a kiírásnak megfelelő legolcsóbb ajánlat kiválasztása; - Közbeszerzésről való döntés kapcsán a bíráló bizottság írásbeli szakvéleménye és döntési javaslata nem képezi az előterjesztés részét; - A közbeszerzés nyertesének kiválasztása az ajánlatkérő önkormányzat hatásköre, az eljárás lebonyolítójának feladata erre nem terjedhet ki; - A közbeszerzési eljárást lezáró döntés nem tartalmazza a nyertes ajánlattevők megnevezését, csak arra utal, hogy a „bíráló bizottság javaslata szerint kössék meg” a szerződést; - A jegyző felhatalmazása arra, hogy a közbeszerzési törvény pontjainak különböző időben történő hatályba lépését kísérje figyelemmel, és gondoskodjon a közbeszerzési szabályzatba történő átvezetéséről, majd a képviselő-testület erről történő tájékoztatásáról; - A közbeszerzési tervben helyi beszerzés címszó alatt olyan szolgáltatások is szerepelnek, amelyek egybeszámítandók, és együttes értékük meghaladja a közbeszerzési értékhatárt; 244

-

-

Intézményátszervezés véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül; A környezetvédelmi program felülvizsgálata során az elfogadott program szomszédos önkormányzatok részére történő megküldéséről nem rendelkeztek. A környezetvédelmi igazgatási szerv előtti véleményezésről és a társadalmi egyeztetésről nincs adat; Társulási megállapodásban nem szabályozzák a csatlakozás rendjét, a társulás költségvetési felügyeleti rendjét és az ezzel kapcsolatos jogok gyakorlását; A társulási megállapodásban a felmondás, a felmondás kezdeményezéséről való döntés és a kizárás alapvető szabályait a törvényben foglaltaktól eltérően határozták meg; A társulási tanács hatáskörét az elnökségre ruházták át; A megállapodás szerint a „megválasztott képviselők” jogosultak tartós vagy ideiglenes helyettest állítani, és erről hiteles dokumentumot átadni a társulás elnökének; A társulás irányító szerve az Áht. alapján a társulási tanács, azonban a megállapodásban ettől eltérően az egyik tagot irányítási jogosítványokkal ruházták fel.

Működés, mulasztás miatti törvénysértések: - A határozatképesség megállapítása hiányzik; - Személyes érintettség bejelentésének elmulasztása; - Zárt ülés elrendeléséről határozathozatal állásfoglalást igénylő személyi ügy vagy önkormányzati hatósági ügy tárgyalásakor; - Önkormányzati hatósági ügy nyilvános ülésen történő tárgyalása; - A szavazati arány feltüntetése hiányzik a jegyzőkönyvből; - Az eldöntendő kérdésről szavazással döntöttek, ezzel gyakorlatilag határozatot hoztak, de sorszámozott határozatban nem rögzítették a döntést; - Határidőn túl tárgyalták az előterjesztést (pl. zárszámadás, az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról készült átfogó értékelés); - A képviselő bejelentette a személyes érintettségét, de a polgármester nem tette fel szavazásra a kizárásról a döntést; - Állásra vonatkozó pályázat tárgyalásakor a jegyzőkönyvből nem állapítható meg, hogy a pályázók a nyilvános tárgyalásba belegyeztek-e; - A képviselő-testületi ülésnél hiányzik az SZMSZ szerinti jegyzőkönyv hitelesítők kijelölése, aláírása a jegyzőkönyvekből. Kisebbségi Önkormányzatok működése során jellemző jogszabálysértések: Az alábbi ügyek kiemelt ismertetését tartjuk indokoltnak: A Szarvasi Cigány Kisebbségi Önkormányzat alakuló ülését két alkalommal összehívták. Az ülésen megjelent négy képviselő azért nem tette le az esküt, mivel nem tudtak megegyezésre jutni az elnök személyét illetően. A Szarvasi Cigány Kisebbségi Önkormányzat írásbeli észrevételünk nyomán 2011. február hó 11. napján szabályszerűen megalakult, a mandátumot átvették a képviselők, az esküt letették, a tisztségviselőket megválasztották. Körösnagyharsány községben a Cigány Kisebbségi Önkormányzat alakuló ülését határidőben nem tartotta meg, mert azon csak két fő jelent meg, a szabályszerű meghívó ellenére. A törvénysértés megszüntetése érdekében a kisebbségi önkormányzat testületének összehívását kezdeményeztük (Nektv. 60/J. § (2) bekezdés b) pontja értelmében) 2011. március hó 8. napjára, melyen szintén csak két fő jelent meg, majd április hó 1. napjára, ahol már megjelent 4 fő és az esküt is letették, de elnököt nem választottak, azóta ülést nem tartottak. Sarkadkeresztúron a Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2011. augusztus 1-jén megszűnt. Új feladatunk a vonatkozó Kormányrendelet alapján a beérkezett kisebbségi jegyzőkönyvek 3 napon belüli továbbítása a KIM és a Wekerle Sándor Alapkezelő felé, szkennelt formában. Szintén új feladat a beérkezett és a megküldött kisebbségi jegyzőkönyvek egyeztetése a településekkel, a hiányzó jegyzőkönyvek soron kívüli bekérése és továbbítása a támogatás megállapítása érdekében a KIM és az Alapkezelő felé.

245

Kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének adatai 2011. Határozatok száma

2654

Határozatokra tett észrevételek száma írásban

24

Határozatokra tett észrevételek száma szóban

702

Határozatokra tett észrevételek száma összesen

726

Észrevételekkel érintett határozatok száma összesen

369

Működésre, mulasztásra tett észrevételek írásban

14

Működésre, mulasztásra tett észrevételek szóban

125

Működésre, mulasztásra tett észrevételek összesen

139

Bírósági keresetek száma

0

Az elmúlt fél évben a gazdálkodási feladatokat érintő törvénysértések miatt az Állami Számvevőszék eljárását nem kezdeményeztük, súlyosabb jogszabálysértés esetén az alábbiakban röviden összefoglalt írásbeli észrevételeket tette hivatalunk. A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának több, költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos döntése miatt tettünk 2011. május hó 4. napján írásbeli törvényességi észrevételt, a következők miatt: - A határozat nem tartalmazta, hogy a végrehajtásához mekkora összeg használható fel, és nem jelölte meg a költségvetésben jóváhagyott kiadási előirányzatot sem, amelynek terhére a határozat végrehajtásához szükséges fizetési kötelezettség vállalható. Ezért a határozat alapján nem volt biztosított a kötelezettségvállalásra és ellenjegyzésre valamint az utalványozásra vonatkozó szabályok betartása. A határozat lényeges tartalmi elemeinek hiányában a végrehajtás ellenőrzése és a döntés végrehajtásához kapcsolódó felelősség megállapítása sem volt lehetséges. - A közgyűléséről készült jegyzőkönyv mellé nem csatolták a költségvetésről szóló előterjesztést és annak jogszabályban előírt mellékleteit, így a költségvetési szerv vezetőjével történt egyeztetésről készült dokumentumot és a bizottságok – köztük a Nek. tv. 39/G. § (2) bekezdése alapján véleményezésre jogosult és köteles Pénzügyi Ellenőrző Bizottság – véleményét, a könyvvizsgáló írásos jelentését és az Ámr. 40. § (5) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt kimutatásokat azok szöveges indokolásával együtt. A közgyűlés olyan időpontban fogadta el a költségvetését, hogy annak közzétételére a Nek. tv. 39/G. (4) bekezdésében előírt határidőben nem kerülhetett sor. - A közgyűlés a Nek. tv. 36-38. §-aiban meghatározott hatáskörébe nem illeszthető módon egyházi tulajdonban lévő épület lebontásához nyújtott támogatást. Elek Cigány Kisebbségi Önkormányzata 2011. januárjában az egyik képviselőt „gazdasági vezetőnek” választotta meg, ami nem felel meg a jogszabályoknak, mivel a települési kisebbségi önkormányzatok számára nem teszik lehetővé gazdasági vezető alkalmazását. A Szerb Országos Önkormányzat elnöke 2011. januárjában megkereste Kormányhivatalunkat Battonya Város Képviselő-testülete 349/2010. (XII. 15.) határozatának törvényességével kapcsolatban. A határozatban úgy döntött az önkormányzat, hogy a nemzetiségi oktatást 2011. évben a központi költségvetésből érkező támogatások összege mértékéig finanszírozza, a szerb és román általános iskolák nem vállalhatnak fel nem kötelező feladatokat. Információkat kértünk a város jegyzőjétől, majd írásbeli törvényességi észrevételt tettünk, mert Battonya Város Önkormányzata a kifogásolt határozatához előzetesen nem szerezte be a Battonyai Szerb Helyi Önkormányzatnak a Nektv. 28. § (2) bekezdése szerinti egyetértését. A törvényességi észrevétel alapján a képviselő-testület visszavonta a kifogásolt döntését. A battonyai szerb és román kisebbségi oktatási intézmények működése februárban került a sajtó hírekbe, amikor Latorcai Csaba a KIM nemzetiségekért felelős helyettes államtitkára személyes látogatásakor szóbeli megállapodás született a városi önkormányzat által fenntartott alapfokú Szerb Általános Iskola és Óvoda valamint a Román Általános Iskola és Óvoda intézmények átadásáról és átvételéről a két országos önkormányzat részére. A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata és a Szerb Országos Önkormányzat is határozatokat hozott a battonyai kisebbségi intézmények fenntartói jogának átvételével 246

kapcsolatban. Battonya Város Önkormányzata és a MROÖ között 2011. március hó 29. napján megállapodás jött létre az intézmény 2011. július hó 1. napjától történő átadás-átvételéről. Jellemzőek a gazdálkodási feladatokat érintő szóbeli észrevételek, az alábbi okok miatt: - Pénzügyi kötelezettségvállalással járó döntésekből a feladat megjelölése nem egyértelmű, hiányzik a megvalósításához felhasználható pontos összeg, valamint a forrás és a fedezet megjelölése. Előfordul, hogy utólag döntenek a már kifizetett összegek jóváhagyásáról (sértve az Áht. 12/A. §-át és 100/C. § (4) bekezdését); - Valamely szervezet, egyesület részére nyújtott támogatás esetén elmarad az elszámolási kötelezettség előírása; - A kisebbségi önkormányzat költségvetést módosító határozata nem tartalmaz pontos összegeket, Ft-ban; - A zárszámadási határozat nem tartalmazza, hogy a zárszámadást a mellékletek vagy az előterjesztés szerint fogadták el, a határozat a főszámokat sem tartalmazta. A zárszámadási határozatot nem az Áht. szerinti részletezettségnek megfelelően fogadták el, tehát az elfogadott költségvetéssel nem összehasonlítható módon készült el; - A költségvetésről a települési önkormányzat költségvetési rendeletének megalkotása után döntöttek; - A kisebbségi önkormányzat nem tárgyalta meg a költségvetés teljesítéséről szóló időarányos, féléves és/vagy háromnegyed éves beszámolót, ami kötelező napirend; - Több önkormányzatnál előfordult, hogy szociális támogatást nyújtanak magánszemélyeknek (pl. halálesetkor, beiskolázási támogatást, füzet, illetve írószer, vagy ajándékcsomagot adtak) törvényi felhatalmazás nélkül; - A feladatalapú támogatást a kisebbségi önkormányzat nem rendeltetésszerűen használta fel, mert nem minden civil szervezet (például a mozgáskorlátozottak egyesülete, a polgárőrség) illetve rendezvény támogatása tekinthető kisebbségi közügynek, a Nektv. 6/A. § (1) bekezdés 1) pontja és a 30/A. §-a összevetése alapján. A jegyzőket az észrevétel megtételekor kérjük, hogy a meghozott törvénysértő döntések alapján a kifizetéseket ne engedélyezzék, törekedjenek a jogsértések jövőbeni kiküszöbölésére, a helyes gyakorlat kialakítására, és az észrevételek alapján segítsék elő a kisebbségi önkormányzatok jogszerű működését. A kisebbségi önkormányzatok nagy részben a törvényi határidőn belül fogadták el a költségvetésüket, zárszámadásukat. Csak elenyésző azon testületek száma, amelyek nem rendelkeztek a hiányról, többletről. Az elfogadott költségvetési határozatok sokszor hiányosak, nem követik az államháztartási jogszabályok előírásait. Gyakori problémát az jelentett, hogy a döntések csak a főszámokat tartalmazták, a dologi kiadások megbontásáról nem volt rendelkezés, hiányzott a bevételek és kiadások mérlegszerű bemutatása. A többcélú tárulások, területfejlesztési tanácsok működéséről: A területfejlesztési tanácsi tevékenységgel kapcsolatban többnyire szóbeli felügyeleti intézkedésre került sor. Mivel azonban a területfejlesztési tevékenység szorosan összekapcsolódik a többcélú tárulások egyéb feladataival, a feltárt jogsértések sem választhatók szét egyértelműen. A megye nyolc kistérségi fejlesztési tanácsa 2011-ben 106 ülésen 710 határozatot hozott az alábbi táblázat szerint: A törvényességi felügyeleti munka mutatószámai 2011. Felügyeleti Felügyeleti Ülések Határozatok Döntéshozó: intézkedések intézkedések száma: száma: száma: típusa: Megyei Fejlesztési Tanács 3 20 7 észrevétel Kistérségi Fejlesztési Tanács 106 710 93 észrevétel A jellemző jogsértések a következők voltak: - A Kistérségi Többcélú Társulás ülésén az önkormányzat nevében jegyző vagy más köztisztviselő vett részt az ülésen, és szavazati jogot is gyakorolt; 247

-

-

-

A jegyzőkönyvhöz a polgármester alakszerű meghatalmazását csatolták arról, hogy az ülésen őt az alpolgármester képviseli. A Tctv. 5. § (2) bekezdése szerint a „polgármester helyettesítésének rendjéről a képviselő-testület rendelkezik”; A társulási tanács döntését nem foglalták számozott határozatba; Az alapító okirat a költségvetési szerv vezetője kinevezési rendjénél nem tartalmazza a kinevezés időtartamát; A költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezési rendje rosszul volt meghatározva, nem a társulási tanács, hanem a társulási tanács elnöke jogosult kinevezni az Áht. alapján; A döntés végrehajtásának felelőseként több személy van megjelölve, határidőként pedig két eltérő időpont. A döntés részét képezi a felelős és a határidő megjelölése, azonban mindezeknek egyértelműen kell megtörténnie. A kifogásolt határozatból nem állapítható meg a személyek felelősségi köre, valamint az sem, hogy az eltérő határidők mire vonatkoznak; A többcélú társulás zárszámadásához csatolt vagyonkimutatás nem felel meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. r. 44. §-ában előírtaknak.

Két írásbeli észrevételre kerül sor, mindkettő a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanácsának működésére vonatkozott. Az első észrevételt a Társulási Tanács üléseiről készített jegyzőkönyvek törvényi határidőt meghaladó beküldése indokolta. A második észrevételben azt kifogásoltuk, hogy a Társulási Tanács tagjai törvénysértően telefaxon adták le a szavazataikat, szavazólap kitöltésével, és ez alapján foglalták jegyzőkönyvbe a társulási határozatot.

3.2. A leginkább jellemző jogsértéseket kiemelve a törvényességi ellenőrzések és a törvényességi felügyeleti intézkedések következményeként, a törvényesség fenntartása érdekében tett intézkedések jellemzői, azok hatékonysága A 2011-es évben összesen 69 írásbeli észrevételt küldtünk ki, egyet a Békés Megyei Önkormányzatnak, kettőt többcélú tárulások részére, 48-at a települési és 18-at a kisebbségi önkormányzatok részére. Az észrevételekről készült iratokban jellemzően nem csak egy jogsértésre hívtuk fel a figyelmet, többségüket a célvizsgálati megállapítások alapján küldtük ki. Az észrevételeinket általában a megadott határidőn belül elfogadták és kijavították, egy esetet kivéve melyre a következőkben térünk ki. A Mezőgyáni Általános Iskola és Könyvtár intézmény volt igazgatója 2011. július hó 21. napján közérdekű bejelentést tett, mely arra irányult, hogy a képviselő-testület a döntés előkészítése – így a döntés során is törvénysértően járt el, mert a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (3) bekezdésében előírt véleményeztetési eljárást nem folytatta le. A közérdekű bejelentést kivizsgáltuk majd ezt követően 2011. augusztus hó 18. napján törvényességi észrevételünkben felhívtuk Mezőgyán Község Önkormányzatának Képviselő-testületét, hogy a vizsgálat során feltárt jogsértést 2011. augusztus hó 31. napjáig szüntesse meg. A megadott határidőig az eljárás nem vezetett eredményre, ezért 2011. szeptember hó 29. napján a törvénysértő határozatok felülvizsgálatára irányuló bírósági keresetlevelet terjesztettünk elő a Békés Megyei Bíróságon. A per során a bíróság eddig két alkalommal, 2011. december hó 6. napján és 2012. január hó 30. napján tartott tárgyalást. A per jelenleg is folyamatban van, a harmadik tárgyalás időpontjaként 2012. február hó 22. napját tűzte ki a törvényszék. Évközben elrendelt többlet feladatok: - Az oktatási intézmények átszervezéséhez kapcsolódóan júliusban elrendelt célvizsgálat elvégzése. - Megyei Önkormányzat Kötvénykibocsátásáról információk gyűjtése, és a 2011. évre vonatkozó összes vagyont érintő döntések kigyűjtése, alapító okiratok változásainak áttekintése szeptember, október folyamán. - A megyében működő kisebbségi önkormányzatok feladatarányos támogatásának továbbutalásáról szóló beszámoló válaszainak összesítése, és elküldése a KIM-be október elején.

248

A 2011. évben nem fordultunk az Alkotmánybírósághoz indítvánnyal, nem kerül sor fegyelmi eljárás, az Állami Számvevőszék és a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának kezdeményezése. Alkotmányellenesen működő önkormányzat feloszlatásának kezdeményezésére sem volt példa. A Kormányhivatal rendelkezésére álló információk – elsősorban a képviselő-testületi jegyzőkönyvek – alapján a fenti rendkívüli intézkedések indoka nem állt fenn egyik önkormányzat esetében sem.

3.3. A törvényességi ellenőrzési, felügyeleti munka módszereinek, „jó gyakorlatainak” a bemutatása Az elmúlt évek alapján kialakult gyakorlat szerint került sor a szóbeli észrevételek megtételére, illetve annak elektronikus levélben történő kiküldésére, amelyet mint jó gyakorlatot szükséges megemlítünk. A szóbeli törvényességi felhívás a törvényességi ellenőrzés gyors és hatékony, nem formalizált eszköze. Az önkormányzat presztízsveszteség nélkül, kevesebb formasággal orvosolhatja a jogsértést, feltéve, ha elfogadja az észrevételt, egyetért az abban foglaltakkal. Természetesen bármennyire is hatékony és gyors eszköz a szóbeli észrevétel – tekintettel arra, hogy jogkövetkezmény nem fűzhető hozzá –, nem lehet minden esetben alkalmazni. Abban az esetben, ha az észrevétel jellege, terjedelme azt indokolja, a jegyző kérésére a szóbeli észrevételről készült belső feljegyzést az ügyintéző elektronikus levélben kiküldheti a jegyzőnek, szakmai segítségnyújtás céljából, azzal a záradékkal, hogy az nem tekinthető hivatalos levélnek a kiadmányozási jogkör hiánya miatt. Szóbeli észrevétel esetén – a kívánt joghatás bekövetkezése érdekében – figyelemmel kísérjük az így megtett észrevétel sorsát. Több működési kötelezettség esetében ugyanakkor a mulasztás utólag már nem orvosolható (például: képviselő kizárásáról való döntés elmulasztása). A jogsértés már megtörtént azon változtatni nem lehet. Ezt jövőbeni észrevételként lehet kezelni. Ezekben az esetekben a törvényességi ellenőrzési munkának élnie kell a prevenció módszerével, a figyelemfelhívás eszközével. Erre elegendő súlyú a szóbeli észrevétel. A Kormányhivatal éves munka- és ellenőrzési terve alapján négy területen folytattunk le célvizsgálatot 2011ben. Az időszerű feladatok és jogszabályi változások alapján meghatározott rendeletalkotási tárgykörrel kapcsolatos jogszabályok, azok kommentárja, indokolása és alkotmánybírósági határozatok alapján állítottuk össze és dolgoztuk ki az ellenőrzési szempontokat. Az ez alapján megfogalmazott vizsgálati kérdések alkalmasak olyan jogsértések kiszűrésére, amelyek a korábban rejtve maradtak. A helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíját szabályozó rendeletek ellenőrzése: A képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíját szabályozó rendeletek célvizsgálathoz nem állt rendelkezésre központi módszertan, sem korábbi szakmai anyag, ezért arra a vonatkozó joganyagok, azok kommentárja, indokolása és alkotmánybírósági határozatok tükrében került sor. A vizsgált 75 település közül 8 településen nincs tiszteletdíj megállapítva a helyi képviselőknek, ennek megfelelően 67 települési önkormányzat és a megyei önkormányzat rendeletének vizsgálatát végeztük el. Egy településen van rendelet, de abban a rendelet címével egyezően csak természetbeni juttatást szabályoztak. Az ellenőrzés során a legtöbb törvénysértést két jogterület kapcsán találtunk. Az egyik terület – ahol 17 önkormányzati rendelet tartalmaz a jogegyenlőség elvének megsértése miatt törvénysértő szabályozást – az, amikor a bizottsági munkáért az önkormányzati képviselőnek, illetőleg a nem képviselő bizottsági tagnak eltérő tiszteletdíjat állapít meg. A másik, még több törvénysértést eredményező szabályozási tárgyat a tiszteletdíj csökkentésének, a természetbeni juttatás megvonásának a mértékéről rendelkező előírások képezik. Ezt a kérdéskört a Pttv. 2006. október 1-től hatályos (a 2006. évi LXVII. törvény 2. §-ával módosított) előírásai tartalmazzák, ebből fakadhat a szabályozás pontatlan megfogalmazása és kidolgozatlansága. Tapasztalataink szerint a meglévő helyi szabályokat a tiszteletdíj csökkentéséről nem, vagy alig alkalmazzák az önkormányzatok, tehát azt is indokolt áttekinteni, szükséges-e ennyi rendeletben előírásokat hozni erről.

249

A kisebbségi önkormányzatok Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálata: A vizsgált 89 kisebbségi önkormányzat közül az ellenőrzés lefolytatására megadott határidőben 88 elfogadott szabályzatot küldtek meg. A vizsgálat teljes körű volt, ezért alkalmas arra, hogy a tipikus jogszabálysértések, jellemző tendenciák ez alapján megállapíthatók legyenek. 18 kisebbségi önkormányzat nem tartotta meg a törvényben előírt 3 hónapos határidőt a szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata és módosítása kapcsán. Számos jogterületen találtunk törvénysértéseket, a legkiemelkedőbb azonban a jogszabályi rendelkezések megismétlése a közjogi szervezetszabályozó eszközökben. Az SZMSZ bevezetőjében a törvényi hivatkozások több esetben tévesek voltak vagy hiányoztak. Az át nem ruházható hatáskörök szabályozásában szintén jelentős számú kisebbségi önkormányzat követett el törvénysértést. Sok törvénysértést találtunk a kisebbségi önkormányzatok szervezeti és működési szabályzataiban az elnök és elnökhelyettes helyettesítésével kapcsolatban (a vizsgált önkormányzatok egyharmadánál), sok kisebbségi önkormányzat nem szabályozta a kérdést, vagy ha mégis, nem egyértelműen tett eleget ennek a szabályozási kötelezettségnek. Jellemző, hogy a jegyzőkönyvek tartalmára vonatkozó szabályok nem részletesek, vagy egyáltalán nincsenek szabályozva. A kisebbség vagyona általában nem jelent meg konkrét vagyonelemekben, az Ötv. szerint lehetséges vagyontárgyak voltak csak felsorolva. A vizsgált önkormányzatok döntő többsége nem hozott létre bizottságot. A területi, országos kisebbségi önkormányzatoknál kötelező pénzügyi bizottságok megalakítása megtörtént. A helyi önkormányzatok Szervezeti és Működési Szabályzatainak célvizsgálata: Az ellenőrzés során 76 rendelet célvizsgálatára került sor (75 települési, illetve a megyei önkormányzati), tehát ez a vizsgálat is teljes körű volt. Tekintettel az előző ciklusok elején e tárgyban lefolytatott célvizsgálatokra, sok, korábban észrevételezett hiba kiküszöbölésre került. A polgármester ülésvezetése, a tanácskozás rendjének fenntartása, az előterjesztések tárgyalása, a vita szabályozása, a döntéshozatali eljárás, határozathozatal szabályozása területén a hibás szabályozás elenyésző volt. Általános tapasztalat azonban, hogy az elfogadott rendeletek terjengősek, nehezen áttekinthetők voltak, mert hosszasan ismételték az Ötv. szövegét. Az önkormányzati rendeletalkotás szabályozása során a társadalmi részvételre vonatkozó előírások elmaradtak, ezzel megsértették az Ötv. 103/B. §-át. Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének szabályozása több helyen problémás volt, mert ennek csak egy hiteles formája lehet, a további nyilvánosságra hozatal közzétételnek minősül (pl. könyvtárban elhelyezés, honlapon történő megjelentetés). A hatáskör-átruházások területén több pontatlanságot találtunk, sok esetben elmaradt az aktualizálás, elsősorban a szociális területen lezajlott gyakori változás miatt. A szabályzatokban keveredett a feladat és a hatáskör. A társadalmi megbízatású polgármestereknél, alpolgármestereknél zömében elmaradt a hivatali munkarend meghatározása. Több rendeletben az eskü a korábbi időpontban hatályos jogszabály szerinti szöveggel szerepelt, nem a Pttv. melléklete szerint. A titoktartásra vonatkozó szabályok is a korábbi jogszabályban levő titokfajtákkal szerepeltek, nem a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. új törvény szerinti megjelölésekkel. Több esetben a jegyző törvénysértéssel kapcsolatos kötelezettségét érintő helytelen szabályozással találkoztunk: a jegyző köteles jelezni, ha jogszabálysértést észlel, és nem „törvényességi észrevételt tehet.” A vásárokról és piacokról szóló rendeletek felülvizsgálata: A célvizsgálat tárgyát a piac és vásár tartását szabályozó rendeletek képezték, akkor is, ha az nem önálló rendelet keretében volt kodifikálva. Az ellenőrzési szempontokat a tárggyal kapcsolatos jogszabályok, azok kommentárja, indokolása és alkotmánybírósági határozatok alapján állítottuk össze.

250

A vizsgálat legalapvetőbb megállapítása az, hogy az önkormányzatok többsége az 55/2009. (III. 13.) Kormányrendeletet hatálybalépését követően nem vizsgálta felül helyi rendeletét, így jelentős számú törvénysértést észleltünk, mert a hatályos kormányrendelet fogalomhasználata eltér a korábbitól. Jellemzően a gomba és a szeszes ital árusítása vonatkozó feltételeket nem megfelelően szabályozták. Öt esetben találtunk arra példát, hogy az egyes árucikkek jellegére, az árusítás időpontjára tekintettel jelentős mértékben eltérő helyhasználati díjakat állapítottak meg. Az ellenőrzési és intézkedési hatáskörökkel kapcsolatban 10 önkormányzatnál találtunk törvénysértő szabályozást. Jellemzőek voltak a magasabb szintű jogszabályokkal (szabálysértési törvény) ellentétes rendelkezések. A jogszabály-szerkesztési szempontok megsértése kevésbé volt jellemző, mert a vizsgált alaprendeletek jó része 2010. előtti, amire még a régi, megengedőbb kodifikációs előírások voltak irányadóak. Ez a célvizsgálat nem tárt fel olyan súlyos jogszabálysértéseket, ami miatt írásbeli észrevételt kellett volna tenni. A célvizsgálatok tapasztalatainak ismertetésére minden esetben a soros jegyzői értekezleten megtörtént. Az előadások anyagai a kormányhivatal honlapján elérhetők, a megállapítások kijavításához szakmai segítséget nyújtottunk a jegyzőknek. Az elmúlt évben 4 alkalommal került sor megyei jegyzői értekezletre, ahol az aktuális feladatokhoz igazodóan adtunk tájékoztatást a jegyzők számára. A márciusi jegyzői értekezleten a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály 3 munkatársa szakmai előadást tartott az alábbi témákban: - az anyakönyvi tvr. alapján megalkotandó önkormányzati rendeletek tartalmi követelményei, - a 2010. évi vis maior támogatás tapasztalatai és a pályázatok hatályos követelményei, és - tájékoztató a szociális ellátásokkal kapcsolatos változásokról. A júniusi jegyzői értekezleten a főosztályvezető előadást tartott az Oktatási Főosztály létrehozásáról.

3.4. Az önkormányzatokkal történő kapcsolattartás, szakmai segítségnyújtás bemutatása A Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály munkatársai törekednek a minél gyorsabb és szakszerűbb segítségnyújtásra a személyes és telefonon történő konzultáción túl szakmai anyagok készítésével, állásfoglalások kiadásával. Ennek egyik formája, hogy elektronikus úton továbbítják a települési jegyzőknek a munkájukhoz szükséges szakmai anyagokat. Kiküldött körlevelek: - Tájékoztattuk a jegyzőkön keresztül a kisebbségi vezetőket a központi költségvetésből, valamint fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló hatályos Korm. rendelet szabályairól, és a kisebbségi önkormányzatok működésére vonatkozó információmozgás szabályairól, amelyek 2011-től megváltoztak; - Felhívtuk a figyelmet a jegyzőkönyvek beküldési határidejének betartására, és a mulasztás miatt esetlegesen alkalmazható szankciókra; - A Ket. alapján folytatott végrehajtási eljárás keretében kértük, hogy növeljék a közigazgatási bírságok behajtásának hatékonyságát; - Tájékoztattuk a jegyzőket a nemdohányzók védelméről szóló szabályok változásáról és az ehhez kapcsolódó, önkormányzatokat érintő új feladatokról. Szakmai anyagok készítése, a hivatal honlapján történő közzététele: - Tájékoztató az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a parkolás rendjével, a parkolási társaságokkal kapcsolatos jelentéséről. - A jegyzői értekezleten a célvizsgálati jelentések tapasztalatairól szóló és az egyéb témákban tartott előadások anyagai.

251

Szakmai vélemények, állásfoglalások kiadása: A szakmai segítségnyújtásra döntő többségében telefonon vagy személyesen történő megkeresések során került sor. A segítségkérés tárgya változatos volt, ezek nemcsak az önkormányzatok működésével, döntéseivel voltak kapcsolatosak, esetenként a jegyzői hatáskörbe tartozó feladatok megoldására és az azokkal kapcsolatos jogértelmezési kérdésekre is kiterjedtek. Írásban több alkalommal adott a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály szakmai véleményt, melyekből az alábbi témák emelhetők ki: - Állásfoglalás a közeli hozzátartozói kapcsolatba lévő alpolgármester és intézményvezető közötti összeférhetetlenségről; - Több esetben az Ötv. értelmezése kapcsán kérték hivatalunk állásfoglalását, például a kötelező oktatási, nevelési feladat ellátása illetve az egészségügyi alapellátás biztosításához szükséges tárgyi eszközök és személyi feltételek biztosításának kötelezettsége vonatkozásában; - A társulás által fenntartott szociális intézményben fizetendő térítési díjakról alkotandó rendelet szabályozási tárgykörei; - A jegyző helyettesítésével kapcsolatos szabályok; - Két alkalommal a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény alkalmazása; - A hulladék szállítási közszolgáltatási szerződés meghosszabbításával kapcsolatos jogszabályok értelmezése; - Az összevont könyvtár és közérdekű muzeális gyűjtemény vezetői munkakörének betöltésével kapcsolatos szabályokról; - Az időközi választási megszervezésével kapcsolatban Mezőhegyes jegyzője és aljegyzője részvételével személyes konzultációt tartottunk, segítettünk a választási határidők, határnapok kialakításában, kiszámításában; - Két esetben került sor települési képviselő döntéshozatalból történő kizárásával kapcsolatos kérdésben állásfoglalás kiadására. Kisdombegyház és Magyardombegyház Önkormányzata 2011. április hó 13. napján hozott határozataival felmondta a Dombegyház Nagyközség Önkormányzatával általános iskola közös fenntartására megkötött társulási megállapodást 2011. június hó 30. napjára, majd megállapodást kötött Battonya Város Önkormányzatával az alapfokú oktatás feladatainak ellátására. A felmondással kapcsolatban adott szakmai véleményben a polgármestereket tájékoztattuk arról, hogy a felmondás nem felel meg a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvényben és a társulási megállapodás 8. pontjában a társulási megállapodás felmondására illetve megszüntetésére meghatározott feltételeknek. A felmondás érvénytelenségének megállapítása iránt Dombegyház Nagyközség Önkormányzata pert indított. A Battonyai Városi Bíróság első fokon helyt adott a kereseti kérelemben foglaltaknak. A II. fokú bírósági eljárás folyamatban van. A szakmai segítségnyújtáshoz sorolható az elektronikus levélben megküldött önkormányzati rendelettervezetek véleményezése számos tárgykörben, pl.: anyakönyv, állattartás, szociális ellátások, képviselő tiszteletdíj, SZMSZ, közterület használat stb. Egy bejelentés kapcsán állásfoglalást kértünk a Belügyminisztérium Önkormányzati Feladatok Főosztályától a többcélú kistérségi társulások önálló munkaszervezete munkavállalóinak foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatban. A válasz szerint az önálló munkaszervezet költségvetési szerv, szervezetéről és a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjéről a társulás tagjai szabadon döntenek. Minden esetben a feladatellátás jellege határozza meg, hogy a foglalkoztatási jogviszony kialakítása milyen jogszabályok szerint történhet. A költségvetési szervre vonatkozó szabályok lehetővé teszik a munkatársak közszolgálati jogviszonyban való foglalkoztatását, de feladataikat a Ktv. szabályain túlmenően polgári jogi jogviszonyon alapuló megbízási szerződés keretében is elláthatják. A foglalkoztatásra vonatkozó részletszabályokat az Mt. és a Kjt. úgyszintén előírhat. A válaszról tájékoztattuk a bejelentőt és a társulási tanács elnökét, ez utóbbinál javasolva a munkaszervezet dolgozóinak közalkalmazottként történő foglalkoztatását. 252

Egyéb feladatokról: A Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály munkatársai véleményezték az alábbi jogszabályok tervezetét: - A Kormányhivatal hatásköreivel kapcsolatos kormányrendeletek módosítása. - A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények, és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvény tervezete. - Az új önkormányzati törvény törvényességi felügyeletre vonatkozó normaszöveg tervezete - Szakértő delegálása a VÁTI megkeresésére az ÚMFT-2009-2010 Regionális Programok keretében meghirdetett „Közoktatási intézmények infrastrukturális beruházásainak támogatása” c. pályázatok szakmai értékelésében való közreműködésre. A főosztályvezető közreműködött az Oktatási Főosztály feladatainak előkészítésében. Ennek keretében részt vett: - az Oktatási Hivatal által szervezett szakmai értekezleteken; - az Oktatási Főosztály hatósági feladatainak elvégzésében; - a Csongrád Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának főosztályvezetője, valamint az Oktatási Hivatal főosztályvezetője által az emelt szintű szóbeli érettségit lebonyolító középiskolák látogatásán. - A nem helyi önkormányzat által fenntartott oktatási intézményekkel kapcsolatos önkormányzati válaszok nyilvántartatásának elkészítésében, valamint - a jóváhagyott ütemterv alapján a jegyzőktől az intézményekre vonatkozó működési engedélyek ügyiratainak átadás-átvételében. A Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály a szakmai irányító miniszternek az Ötv. 97. § e) pontjában meghatározott alábbi feladatok ellátásában működött közre: Rendszeres adatszolgáltatások: - A csatornahálózat állapotáról, – a belvízkárok enyhítése érdekében – a települési önkormányzatoktól bekért információk és a kormányhivatal rendelkezésére álló adatok alapján havi jelentések összesítése, a kormánymegbízottak 2011. február hó 7. napján tartott értekezletén meghatározott feladat végrehajtására. - Negyedéves statisztika és az önkormányzatok, illetve a tisztségviselők adatait részletesen tartalmazó törzsadatok rögzítése és továbbítása KIM felé. Alkalmi adatszolgáltatások: - Hivatásos tűzoltóságok költségvetésének felmérése és a települések közfoglalkoztatás keretében tervezett munkáiról felmérés-készítés, a BM megkeresésére. - A Magyar Orosz Kormányközi Hadisírgondozó Vegyesbizottság részére, a településeken lévő szovjet hadisírok helyzetére vonatkozó adatszolgáltatás. - Az ombudsman részére felmérés a házaló kereskedést tiltó rendeletekről és szakmai vélemény adása. - A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a Belügyminisztériumon keresztül a KIM jóváhagyásával – kérte, hogy az önkormányzatok figyelmét hívjuk fel az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítással kapcsolatos jelentéstételi és közzétételi kötelezettségükre, ami megtörtént. Év közben írt jelentések, beszámolók: - Az elmúlt két éves időszakot átfogó kormánybeszámoló előkészítéséhez (2011. február hóban) – a KIM megkeresésére – a gyulai székhelyű Országos Román Önkormányzat, valamint a területi és a települési kisebbségi önkormányzatok működésének tapasztalatairól részletes beszámolót készítettünk. - Októberben a KIM megkeresésére válaszolva, a megyében működő kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási feladatait érintő törvényességi ellenőrzés tapasztalatairól adtunk tájékoztatást.

253

-

Szintén októberben írtunk jelentést az önkormányzatoktól bekért információk alapján a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája alkalmazásának tapasztalatairól a KIM részére.

A 2011. évi vis maior ügyek intézése: A 2010 évről áthúzódó vis maior pályázatok lezárása: A 2010-ben támogatott 39 pályázatból csak 20 pályázat esetében történt meg az elszámolás, 19 pályázatnál arra ezt követően kerül sor. Ezek olyan pályázatok, amelyek zömmel 2010. év utolsó negyedévében bekövetkezett vis maior események miatt kerültek benyújtásra, a támogatásukról szóló belügyminiszteri döntés 2011. évben kelt, az elszámolás határideje 2012. évben jár le. A 20 lezárt pályázatból 4 esetben helyszíni szemlét is kellett tartani az elszámolást lezárása előtt. A 2011. évben benyújtott pályázatok helyzete: 2011. évben összesen 14 vis maior pályázatot nyújtottak be a megye önkormányzatai. A 14 pályázatból 2-t visszavontak, 1 pedig a benyújtásra nyitva álló határidő elmulasztása miatt jogvesztő lett. A belügyminiszter a fennmaradó 11 pályázatot támogatásban részesítette. A támogatott pályázatok közül 9 esetben a belvízi védekezés 1 esetben önkormányzati ingatlanban keletkezett tűzkár 1 esetben pedig a település ivóvíz kútjának károsodása miatt került sor a pályázat beadására. 2012-ben folyamatosan koordináljuk a 2010-2011. évekről ez évre áthúzódó összesen 30 pályázat elszámolásával kapcsolatos tennivalókat és intézzük a jövőben előforduló bejelentések előzetes helyszíni szemléit.

3/A. Államigazgatási hatósági tevékenység 3/A. 1. A polgármester és a jegyző államigazgatási feladatellátásával kapcsolatos tapasztalatok, különös tekintettel a hivatal cél-, téma és komplex vizsgálataira Az önkormányzati szervek, ezen belül alapvetően a jegyzők hatósági feladatellátásáról a korábbi évekhez hasonlóan – mivel hivatalunk feladatköre e tekintetben nem változott –, a felügyeleti ellenőrzéseink, másodfokú eljárásra felterjesztett ügyek, valamint az egyre inkább növekvő egyedi konzultációk, telefonos kérdések alapján volt lehetőségünk tájékozódni. Tapasztalataink szerint a hatósági ügyintézés színvonalában továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak az egyes települések között. Az ellenőrzési terv összeállítása során minden évben, így ebben az évben is egyeztettünk a Békés Megyei Főügyészséggel, a tervezett ellenőrzések témájának és helyszínének összehangolása érdekében. A 2011. évre tervezett ellenőrzések száma 12, amelyeket maradéktalanul teljesítettünk. Két település komplex vizsgálatán túl célvizsgálat keretén belül ellenőriztük a kereskedelmi igazgatást, építésügyi igazgatást, szabálysértést, adóügyeket, anyakönyvi és népesség-nyilvántartási feladatokat, valamint az okmányirodai ügyintézést és a birtokvédelmi ügyeket. Cél- és komplex vizsgálatok tapasztalatai: Kereskedelmi igazgatás ellenőrzése során felmerült hiányosságként jelentkezett, hogy a kereskedelmi hatóságok a vizsgált időszakban nem tettek eleget a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) 9. § (1) bekezdésében foglalt ellenőrzési kötelezettségüknek. Továbbá több esetben eljárási szabálysértésként merült fel, hogy a működési engedélyezési eljárásokban az üzlettel közvetlenül 254

szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosainak ügyféli minőségét alátámasztó és az üzlet tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapok – a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdésében és 8. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések szerinti – beszerzése nem történt meg, illetve amennyiben megtörtént a beszerzés, az azt alátámasztó tulajdoni lapok az iratok között nem találhatóak. Az adóügyek vizsgálata során a hatósági adómegállapítási és az adóvégrehajtási szabályok betartásának ellenőrzésére fordítottunk kiemelt figyelmet, a feltárt és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek nem megfelelő gyakorlatra, valamint hiányosságokra tekintettel. Az anyakönyvi ügyek vizsgálatainak általános tapasztalatai alapján elmondható, hogy az anyakönyvvezetők hatáskörébe tartozó ügyekben színvonalas munkavégzés történik, kisebb anyagi és eljárásjogi hibák előfordulnak, de a döntések nagy számban megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, ami talán annak tudható be, hogy a bonyolultabb, nagyobb szakmai tudást igénylő esetekben még előtte konzultálnak hivatalunkkal. A kisebb hiányosságok kijavítása sokszor már a helyszíni ellenőrzéskor megtörténik. Az anyakönyvi igazgatási tevékenység szakmai irányítása hivatalunk feladata, a jegyzők kevéstől eltekintve - csak, mint munkáltatók vannak jelen ezen a szakterületen, ezért az ellenőrzésekkor arra törekszünk, hogy minél több szakmai segítséget is nyújtsunk. Az anyakönyvvezetők az ASZA megyei fórumán, vagy telefonon kapnak még hivatalunktól szakmai segítséget. Ellenőrzéseink során kiemelt figyelmet fordítunk az Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer (ASZA) kezelésére, a megfelelő adatrögzítésekre, a nyilvántartások pontos kezelésére, a bevitt okiratok adattartalmára, a hibalisták javítására. Általános tapasztalatunk, hogy megyénk anyakönyvvezetői jól kezelik és széleskörűen használják az ASZA rendszert. Szintén nagy hangsúlyt fektettünk az egyszerűsített honosítási ügyek vizsgálatára is, melynek során megállapítottuk, hogy a kérelmeket a jogszabályi előírásnak megfelelően veszik át és határidőben a szükséges mellékletekkel – az ASZA-ban történő rögzítés után – továbbítják, annak ellenére, hogy ez a feladat egyes településeken óriási többletmunkát jelent. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás területén kiemelt figyelmet fordítottunk az új címrendszer aktualizálásának ellenőrzésére. Néhány helyen még a munka elején tartanak kapacitás és időhiány miatt, de a települések döntő többségében naprakész a nyilvántartás. Több település kezdeményezte a manuális nyilvántartás (kartonos) megszüntetését, de sajnos több településen még regiszteres nyilvántartás sincs (2011-től már nem ingyenes, ami még több terhet jelent az önkormányzatnak), ez Békés megyében 11 települést jelent, ami igen magas szám. Jelentősen nőtt a lakcímek fiktívvé nyilvánításával kapcsolatos eljárás is, ahol anyagi és eljárásjogi hibákat tártunk fel. Az építésügy területén az elvégzett vizsgálatok tapasztalati alapján elsősorban az eljárásjogi szabályok terén mutatkoztak hibák, hiányosságok, amelyeket nagyrészt a jelentős, és gyakori jogszabályváltozások gyakorlatba történő átültetésének nehézségei okoztak. Hibaként jelentkezett egyes eljárási cselekményeknek az ügyiratokban történő szabályszerű, pontos dokumentálásának, továbbá az alakszerű határozatok részletes, a mérlegelés szempontjaira kiterjedő indokolásának hiánya. A komplex és célvizsgálatok tapasztalatain túl az első fokú hatóságok felkészültségére, szakmai munkájára a 2011. évben két alkalommal megtartott szakmai nap keretében, továbbá az építésügyi vizsga során is betekintést nyertünk. Összességében megállapítható, hogy a jogalkalmazási nehézségek ellenére a szakmai munka színvonala javult. A szabálysértési ügyek ellenőrzése kapcsán számos esetben tapasztaltuk, hogy a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény végrehajtásáról szóló 11/2000. (II. 23.) BM rendelet (Vhr.) 24. § (3) bekezdésében előírt helyi priorálási kötelezettségnek – miszerint a szabálysértési iktatás során ellenőrizni kell a szabálysértési előéletet, és az ellenőrzés eredményét az iratokon rögzíteni kell –, a szabálysértési hatóság nem tett eleget. Több szabálysértési ügyben hozott határozat jogerőre emelkedésének napját helytelenül állapította meg az eljáró kereskedelmi hatóság, tekintettel arra, hogy – a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) 70/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére – nem a közlés napját követő naptól kezdte számítani.

255

Az okmányirodáknál végzett közlekedési igazgatási tevékenység ellenőrzése alapján tapasztaltuk, hogy a jegyzők a vonatkozó anyagi- és eljárásjogi szabályokat alapvetően helyesen alkalmazzák. Az ellenőrzött ügyiratok alapján két esetben volt szükség felügyeleti eljárás keretében a meghozott döntés megsemmisítésére. Birtokvédelmi ügyek vizsgálatára az ellenőrzési terv alapján sor került, a vizsgálat alá vont ügyiratok alapján megállapítást nyert, hogy az eljáró jegyző az eljárási határidőt nem tartotta be, a döntés jogerősítése nem történt meg. Az iktatás szabályainak betartása nem megfelelő. Az eljáró jegyző értesítést küldött az eljárás megindulásáról, de eljárási cselekményét nem végzés formájában realizálta. A döntés rendelkező részéből kimaradt a bizonyítékok igazolására vonatkozó felhívás. Gyakori, hogy az ügyfelek az eljárási illetéket nem fizetik meg.

3/A. 2. A hivatal államigazgatási feladatai során elvégzett tevékenység értékelése A Hatósági Főosztály ügyiratforgalmának fő számai a következők:

Főszám: Alszám: Összesen:

2010. 1251 9902 11153

2011. 1320 5604 6924

Elsőfokon hozott döntéseink száma 2010. évben 4284 volt, 2011-ben 2440 döntés született. A másodfokú eljárásokban hozott döntések száma 2010. évben 315 volt, 2011. évben másodfokon 290 döntés született, melyeket döntő többségükben: építésügyekben és közlekedési igazgatási ügyekben hoztunk. Elsőfokú tevékenység: Az általános igazgatáson belül itt született a legtöbb döntés, amelyek döntő többségét továbbra is a kisajátítási és a bányaszolgalom alapítási ügyek képezik. A kisajátítási ügyek főként a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokhoz, így a 47. számú főút burkolat-megerősítéséhez, valamint a Budapest-Lőkösháza vasútvonal korszerűsítéséhez köthetőek. Az M44 számú főút megvalósítása érdekében 2011-ben 21 eljárást folytattunk le. Uniós pályázathoz kötődő önkormányzati beruházások előkészítése miatt kaptunk önkormányzati kisajátítási kérelmeket is. Bányaszolgalom alapítási ügyek: 2011. évben 70 ingatlant érintően volt folyamatban bányaszolgalmi jog alapítása iránt eljárás Békés megyében. A MOL Nyrt., valamint a Magyar Horizont Kft. bányavállalkozók javára előterjesztett kérelmek alapján 33 külterületi termőföld esetében már meglévő bányászati létesítmény üzemeltetése, 37 ingatlan tekintetében új bányászati létesítmény elhelyezése céljára irányult a bányaszolgalom alapítása. 2011. évben 40 ügy került lezárásra, melynek eredményeként 28 kérelemnek helyt adó és 12 elutasító határozat született. Az elutasítások oka, hogy a bányavállalkozó képviselője a bányaszolgalmi jog alapítását olyan ingatlanra kérte, amely a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 32. § (5) bekezdésében foglalt szolgalomalapítási tilalom hatálya alatt áll. Az érdemi döntésekkel szemben az ügyfelek nem éltek a bírósági peres jogorvoslat eszközével. Megemlítendő, hogy 20 külterületi ingatlant érintő elhelyezési bányaszolgalmi jog alapítása iránti eljárás a 2010. évről húzódott át, és ez utóbbi ügyek - a kérelem visszavonása folytán - megszüntetésre kerültek. A 2011. évben megindult ügyek közül 1 ügy felfüggesztés hatálya alatt áll, 1 ügyben a kibocsátott hiánypótlás teljesítésére biztosított határidő – a bányavállalkozó kérelmére történő meghosszabbítás okán – még nem telt le, 11 érintett ingatlan esetében az eljárás lezárására 2012. év január hónapban került sor. 256

Az előző évi adatokkal összevetve 2011. évben is nagyobb számban bányászati létesítmény elhelyezése célból igényeltek szolgalomalapítást, az éves ügyszámot tekintve stagnálás jellemző, 2010-hez képest csökkenés nem volt tapasztalható. Kisajátítási ügyek: A Berettyó folyó védtöltéseinek fejlesztése körében, vízgazdálkodási feladatok ellátása érdekében 2010. évben érkezett 8 kisajátítási kérelem nyomán Szeghalom várost érintően hatóságunknál indult közigazgatási eljárásokban a beadványok hiányosságára tekintettel hosszabb – 3 hónapos – határidő tűzésével hiánypótlási felhívást bocsátottunk ki, mely határidő – 1 ügyet kivéve, amelyben a kisajátítást kérő az eljárás megszüntetését kérte – 2011. év február hónapban a kisajátítást kérő kérelmére további 3 hónappal meghosszabbításra került, majd az eljárásokat szintén az ügyfél kérelmének megfelelően május hónapban legfeljebb 6 hónapra felfüggesztettük. Tekintettel arra, hogy a kisajátítást kérő az eljárás folytatását 6 hónapon belül nem kérte, az eljárásokat meg kellett szüntetni. Szarvas, mint kistérségi székhely központjának integrált fejlesztése megvalósításához kapcsolódóan területés településfejlesztés közérdekű célra hivatkozva 2010. évben egy négylakásos társasház teljes kisajátítása iránt érkezett kérelem. Az ügyekben 2011. évben a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívtuk fel a kisajátítást kérő jogi képviselőjét, melyre nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követően a kisajátítási eljárásokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 31. § (2) bekezdése alapján megszüntettük. Bányászati célból az EON Földgáz Storage Zrt. kérelmére a Psz-48, a Psz-52, valamint a Psz-58 jelű földgázkút területének kialakítása érdekében, továbbá a MOL Nyrt. kérelmére az Sz-45 számú kút és az annak megközelítéséhez szükséges út területének kialakítása érdekében 1-1 ingatlan részleges kisajátítása iránt indult hatóságunknál eljárás, melyekben a kérelemnek helyt adó határozatokat hoztunk. Az egyik ügyben a birtokbaadást meg kellett tagadnunk, mert az elhunyt tulajdonos ügyfél örökösei javára megállapított kártalanítási összeg megfizetését a kisajátítást kérő nem igazolta. Bányászati célból további két kérelmet terjesztettek elő 2011-ben. Ez utóbbiak tárgyában - a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása következtében - az egyik eljárás megszüntetésére került sor, a másik kérelem 2012. év januárjában került érdemben elbírálásra. 2011-ben 8 új kérelem érkezett kardosi ingatlanok kisajátítása iránt: 2 esetben a kisajátítást pótló adásvétel megkísérlésének hiányában a kisajátítási kérelmet elutasítottuk, és 7 alkalommal hoztunk eljárást megszüntető végzést a részkisajátítási kérelem visszavonása folytán. Kisajátítást helyettesítő adásvétellel kapcsolatos hatósági igazolással kapcsolatos kérelem nem érkezett. Anyakönyvi ügyek: 2011. évben az ügyiratforgalomban 35%-os növekedés volt, 111 döntés született, amelyek ellen fellebbezés nem érkezett. Egy (2010-es) II. fokú döntésünk bírósági felülvizsgálata iránt nyújtottak be keresetet, melyet a bíróság elutasított. Magyar állampolgár külföldön történő házasságkötéséhez 20 esetben adtunk ki tanúsítványt. Külföldi állampolgárok magyarországi házasságkötési ügyében a bemutatott külföldi okiratokat 47 esetben bíráltuk el, ebből 6 alkalommal nem engedélyeztük a házasságkötésnél való közreműködést, mivel a bemutatott külföldi okiratok nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak. Jelentős számban megnőtt az afrikai és ázsiai országokból érkező hazánkban házasságot kötni kívánók száma, akik sokszor hamis iratokkal, jogellenesen tartózkodnak az országban és a házassággal próbálják legalizálni ittlétüket. A házasságkötéshez szükséges tanúsítvány bemutatása alól felmentést 23 külföldi részére adtunk. Ezeknek a 80%-a román, szlovák állampolgár, de adtunk ki felmentést kameruni, kanadai állampolgár részére is.

257

Külföldi okirat alapján történő anyakönyvi bejegyzés elrendelésére 43 esetben került sor. Jelentősen megnőtt a külföldi állampolgár által tett apai elismerő nyilatkozatok elbírálása, 20 esetben rendeltünk el anyakönyvezést ilyen nyilatkozatok alapján. Utónév véleményezést a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetétől 3 alkalommal kértünk. Külföldi állampolgárok Magyarországon történő anyakönyvi eseményével kapcsolatos adatszolgáltatást határidőn belül, havonta közvetlenül megküldtük a külképviseleteknek, vagy a Külügyminisztériumnak, melynek során összesen 107 anyakönyvi okiratot továbbítottunk. Külföldi jogsegély ügyében 18 alkalommal jártunk el. Helyettesítő anyakönyvezető kijelölésére 3 esetben volt szükség, az anyakönyvezető betegsége, tartós távolléte, felmondás miatt. Az ASZA rendszer megfelelő működésének biztosítása mindennapos feladatot jelentett hivatalunk számára. A 2011. január 1-jén beüzemelt új gépekkel sok probléma volt, a megváltozott programok miatt sokszor kellett az anyakönyvvezetőknek konkrét rögzítési, okirat kiállítási segítséget nyújtani, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a feldolgozás gyorsabb lett. Az egyszerűsített honosítási eljárás 2011. január 1-től jelentős többletfeladatot jelentett. A települések anyakönyvvezetői rendszeresen keresik hivatalunkat a gyakorlatban jelentkező számos probléma megoldása érdekében. Többször kellett egyeztetni a főhatóságokkal, igyekeztünk átcsoportosítani kérelmezőket a kevésbé leterhelt hivatalokba. Kiemelten sok a kérelmező Sarkadon, Gyulán, Békéscsabán, és Kétegyházán. A Kormányablak ügyintézőinek rendszeres szakmai segítséget nyújtunk az egyszerűsített honosítási kérelmek benyújtása kapcsán. Anyakönyvi szakvizsga felkészítő és ismeretfelújító tanfolyamot tartottunk 2011. év őszén, amelyen 13 fő szakvizsgázó és 8 fő ismeretfelújító képzésen vett részt. A tanfolyam sikerét bizonyítja, hogy a vizsgák átlageredménye 4,5 lett. Főosztályunk együttműködött a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztállyal a munkaidőn kívüli és a külső helyszínen történő házasságkötések szabályainak helyi rendeletben történő szabályozása kérdésében. Személyiadat- és lakcímnyilvántartás: Elsőfokú hatósági döntés öt esetben született, amelyek ellen nem fellebbeztek. Hivatalunkhoz jelentős számú megkeresés érkezett a KEK KH Központi Okmánytárából a lakcím-jelentőlapok és adatbázis eltérések egyeztetése, valamint az alakilag hiányos lakcímjelentő lapok felügyeleti jogkörben való javíttatása céljából. A legtöbb segítséget helyi szinten a személyi-adat és lakcím-nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatás, a fiktívvé nyilvánítási eljárás, a közterület átnevezéssel kapcsolatos témában igénylik. Külföldiek ingatlanszerzése: A külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése ügyében 13 ingatlanra vonatkozóan nyújtottak be kérelmet, 2011. évben, ebből 11 ügyben engedélyező határozatot hoztunk, 2 ügyben az eljárás folyamatban van. A 2010. évi adatokhoz hasonlóan ez jelentős visszaesést mutat az előző évek ügyforgalmához képest. Ennek oka a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben 2009. május hó 1. napjával bekövetkezett változás, amely szerint tagállami állampolgár engedély nélkül szerezheti meg termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát. Szabálysértési ügyek: 2011. évben 1 kérelem érkezett a szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság méltányosságból történő elengedése iránt. 4 esetben jártunk el szabálysértési hatóság kizárási ügyében.

258

Magyar-, diák-, pedagógus-, oktatói igazolványokkal kapcsolatos feladatok: 2011. évben 22 db Magyar Igazolvány érkezett, 22 db Magyar Igazolványt adtunk ki, 4 db Pedagógus- és 1 db Diákigazolvány érvényességét hosszabbítottuk meg. A magyar-, diák-, pedagógus-, oktatói igazolványok kiadásához a munkafeltételek ebben az évben is biztosítottak voltak, az igazolványok státuszának átállítása minden esetben megtörtént. Másodfokú tevékenység: Az egyes másodfokú tevékenységek az alábbiak szerint alakultak: Az adóügyek száma csökkenést mutat, 24 döntés született 2011. évben (a 2010. évi 74 döntésszámhoz képest ez jelentős csökkenés). Az I. fok módjára meghozott döntések: 1 érdemi vizsgálat nélküli elutasításról szóló végzés, 1 végzés áttétel elrendeléséről, 1 kizárást megtagadó végzés. II. fokú felügyeleti jogkörben megtett intézkedések: 7 I. fokú határozatot helybenhagyó határozat, 3 megsemmisítő és új eljárásra utasító döntés (2 határozat, 1 végzés), 11 megváltoztató döntés (7 határozat, 4 végzés). Az ipari-kereskedelmi igazgatás területén 11 ügyet bíráltunk el, 1 ügyben az eljáró elsőfokú hatóság határozatát megsemmisítettük, 2 ügyben az elsőfokú döntés megsemmisítése mellett az eljáró hatóságot új eljárásra utasítottuk, 1 ügyben az elsőfokon hozott határozatot megváltoztató határozat született, és 3 ügyben az elsőfokú hatóság döntését helybenhagytuk. További 2 ügyben a fellebbezési eljárás megszüntetésére, 1 esetben a fellebbezési kérelem áttételére, 1 ügyben pedig a kizárás iránti kérelem elutasítására került sor. 1 működési engedélyezési ügyben ügyészi törvényességi vizsgálat zajlott, melynek megállapítása értelmében az ügyészség másodfokú döntésünk és a döntéshozatalt megelőző eljárásunk kapcsán jogszabálysértést nem állapított meg. Az építésügyek területén az ügyiratforgalom kismértékű csökkenése volt tapasztalható, ugyanakkor a bírósági felülvizsgálatok száma emelkedett és legfelsőbb bírósági felülvizsgálatra is több esetben sor került. Az elsőfokú építésügyi hatóságok jelzései, valamint fellebbezési eljárásban leszűrt tapasztalatok alapján gondot jelentett a bejelentési eljárások speciális, a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben rögzített szabályainak, alkalmazása. Másodfokú ügyet lezáró döntéseinkből 46 határozat és 23 végzés volt. Ebből 14 helybenhagyó, 8 megváltoztató, 3 megsemmisítő, és 17 megsemmisítő és új eljárásra utasító döntést, valamint 46 egyéb végzés hoztunk, 6 másodfokú szakhatósági állásfoglalást adtunk. Felügyeleti eljárás keretében 1 végzést hoztunk. A Békés Megyei Főügyészség 3 ügyben kért be iratokat. Ügyészi intézkedésre 2 alkalommal került sor. Egy esetben nem értettünk egyet és peres eljárás indult, amely folyamatban van. Ügyféli kérelemre a Belügyminisztérium felügyeleti eljárás céljából 2 eljárásunkat vizsgálta, amelyekben felügyeleti intézkedést nem tett. A Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály közreműködésével lebonyolítottuk az építésügyi hatósági ügyintézők foglalkoztatási feltételeként a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-ában előírt építésügyi vizsgát. Felkészítő tanfolyamot tartottunk 2011. március hó 6. és 7. napján 21 első fokú hatóságnál dolgozó köztisztviselő számára, majd március hó 16. és 17. napján elvégeztük írásbeli és szóbeli vizsgáztatásukat. A 21 főből 17-en eredményes vizsgát tettek, 4 főnek nem felelt meg az írásbeli vizsgája. A korábbi gyakorlatnak megfelelően, és az elsőfokú hatóságok megnövekedett igénye alapján, az építésfelügyeleti hatóság bevonásával szakmai konzultációt tartottunk 2011. május hó 26. napján, továbbá szeptember hó 27. napján az első fokú építésügyi hatósági ügyintézők részére. A május 26-i programot a Belügyminisztérium Építésügyi Főosztálya támogatta, a szakmai nap minisztérium által meghatározott

259

témája az építéshatósági ellenőrzés volt. Emellett az elsőfokon eljáró kollégák igénye szerint aktuális jogértelmezési kérdések kerültek napirendre. Részt vettünk a minisztérium által május hónapban szervezett szakmai napokon, konferencián. A birtokvédelmi végrehajtások: Két esetben a hivatal által meghozott döntés ellen nemperes bírósági felülvizsgálatot kezdeményeztek jogszabálysértésre hivatkozással. Az ügyekben a közigazgatási végzés felülvizsgálata iránti nemperes eljárás iránti kérelmeket az illetékes bíróság elutasította. Helybenhagyó döntés 4 esetben, megváltoztató 3 esetben, megsemmisítő 2 esetben, míg megsemmisítő és új eljárásra utasító döntés 4 esetben született. A megváltoztatást indokolta, hogy az eljáró jegyzők nem helyesen, illetőleg hiányosan rögzítik a döntés elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatást, továbbá döntéseik indokolási részét elnagyolják, nem tartalmaznak fontos eljárási elemeket és jogszabályi hivatkozások is pontatlanok. A megsemmisítést és új eljárásra utasítást indokolta, hogy az érdemi vizsgálat nélküli elutasításról rendelkező döntéseknél a jegyzők helytelenül állapították meg hatáskörük, illetőleg illetékességük hiányát, vagy a birtokvédelem lehetősége helyett annak határterületeire igyekeznek terelni a feleket (pl. szomszédjog, csendháborítás, zajvédelem stb.). Közlekedési igazgatási ügyekben lefolytatott másodfokú eljárások során 127 döntés született 2011. évben. Az elsőfokú hatóság döntéseivel szembeni fellebbezések zömmel a gépjárművek forgalomból történő ideiglenes kivonása miatt meghozott határozatok ellen érkeztek, amelyekkel kapcsolatban megállapítható, hogy az elsőfokú hatóságok két eset kivételével helyesen, a szakmai jogszabályok, valamint a Ket. vonatkozó szabályai szerint jártak el. Mivel az elsőfokú hatóság eljárása során mérlegelési és méltányossági jogkörrel nem rendelkezik, a bírósági végrehajtó, az adóhatóság, a társadalombiztosítási szerv, vagy a vámhatóság hivatalos elrendelő átirataira (foglalási jegyzőkönyv) figyelemmel nem vizsgálhatja annak jogszerűségét, hanem a kérésnek eleget téve köteles a járművet a forgalomból kivonni. A tapasztalatok alapján a vezetői engedélyek visszavonása elleni fellebbezésekre is sor kerül, olyan esetekben, amikor súlyos közlekedési szabálysértések miatt a bíróság a vezetési jogosultságot 6 hónapon túl eltiltja. A helyesen alkalmazott jogszabályi rendelkezések okán zömmel helybenhagyó döntéseket volt módunkban meghozni. 5 esetben megváltoztató, 2 esetben megsemmisítő, 3 esetben megsemmisítő és új eljárásra utasító döntés született. A másodfokú eljárásban meghozott 41 elsőfokú végzés döntő többsége abból adódott, hogy a fellebbező ügyfelek nem róják le az másodfokú eljárás lefolytatásának eljárási illetékét. Ilyenkor az ügyfél felhívása történik meg az illeték megfizetésére, amennyiben ez a megadott határidőre nem realizálódik, az eljárás a Ket. 31. § (1) bekezdés h) pontjára figyelemmel megszüntetésre kerül. Két esetben került sor eljárást megszüntető végzés visszavonására, mert az ügyfél az illeték tekintetében költségmentességet igazolt alapítványi tevékenységével összefüggésben. Egy esetben a Ket. 30. § d) pontja alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására került sor, a fellebbezés az előírt határidőn túl érkezett. Egyéb általános igazgatási ügyek: 2011. évben 6 esetben érkezett fellebbezés korábbi években kivételesen előforduló ügytípusokban (vízügyi igazgatás 2; állatvédelem, állattartás 3; tankötelezettség 1 ügy). A Kormányhivatal 2011-ben mindösszesen 164 hatósági ügyben jelölt ki más eljáró hatóságot kizárási ok bejelentésére tekintettel. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal kapcsolatos hatósági tevékenység és együttműködés bemutatása Kisajátítás 47. számú főút burkolat-megerősítése

260

Kiemelt nemzetgazdasági beruházás keretében az 47 számú főút 126+769 (132+921)-167+263 km szelvények közötti szakaszának 11,5 tengelyterhelésre történő megerősítése érdekében a Nemzeti Infrastruktúra Zrt., illetőleg a Magyar Állam javára (kivitelezési áttervezés folytán benyújtott pót-kisajátítási igények alapján) 2011-ben 51 új kisajátítási ügy indult, melyekben az eljárás tárgyát Békéscsaba, Orosháza, Telekgerendás, Csorvási külterületén lévő ingatlanok képezték. Ezekben az ügyekben 64 érdemi, a kisajátítási kérelemnek helyt adó döntés született, és 81 ingatlant birtokba adtunk. Az eljárás felfüggesztésének kérelmezése folytán – a 6 hónapos határidő eredménytelen elteltére tekintettel – 4 ingatlan kisajátítási ügyében az eljárást meg kellett szüntetni, jelenleg 1 ingatlan ügye áll felfüggesztés hatálya alatt. Budapest-Lőkösháza vasútvonal korszerűsítése A beruházás területszerzése 2010. első félévében indult meg, 2011-ben 21 ingatlanra vonatkozóan kerültek benyújtásra kisajátítási kérelmek. A beruházással kapcsolatban építési engedélyt 9, szakhatósági állásfoglalást 4, záradékolást 18 esetben végeztünk, kisajátítási határozat 43, míg kisajátítási eljárás megszüntetése 3 esetben történt. 21 ingatlan birtokbaadása történt meg. A 2010. évben Gyoma-Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonalon megindult beruházáshoz kapcsolódó új kérelmek is érkeztek. Ezen nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítása érdekében érkezett kérelmek tekintetében 43 határozatot hoztunk. Két ügyben felfüggesztő döntés született, amelyeknek hatálya jelenleg is fennáll. Tapasztalatunk alapján a vasúti beruházással összefüggésben a kifizetések késedelmesen történnek meg, vagy ki van ugyan fizetve, de a kártalanítás kifizetését nem igazolják vissza hatóságunknak, ezért birtokbaadást megtagadó döntéseket voltunk kénytelenek meghozni. További tapasztalatunk, hogy az olyan gondnokkirendelési ügyekben, ahol sok az elhalálozott tulajdonos, előfordul több hónapos átfutási idő, amely megítélésünk szerint az eltérő gyámhivatali eljárási gyakorlatból adódik. A kisajátítási eljárások megszüntetésére 15 esetben a kisajátítást kérő kérelme visszavonásának okán került sor, kisajátítást pótló adásvételi szerződések megkötése folyományaként, valamint annak következtében, hogy a kisajátítást kérő az eljárás felfüggesztését kérelmezte és a felfüggesztés hat hónapos határideje lejárt anélkül, hogy az eljárás folytatását kérelmezte volna. Elsőfokú építéshatósági ügyek Az egyes vasúti beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 75/2008. (IV. 3.) Korm. rendelettel (1. sz. melléklet 8. pont) kiemelt Budapest-Lőkösháza vasútvonal korszerűsítése III. ütem beruházás építési-bontási engedélyezési eljárásai még 2009. évben indultak meg, de – kisajátítások és telekrendezések miatt – az érdemi döntések áthúzódtak 2011-2012. évekre. Az eljárások során Csárdaszállás és Murony állomások bontási engedélyezése ügyében 2 bontási engedély, továbbá a vasútvonal korszerűsítését érintően 6 szakhatósági állásfoglalás került kiadásra. Fel van függesztve a Mezőberény és Csárdaszállás állomások peronépítési engedélyezése ügyében 4 eljárás telekrendezés miatt. A 47. számú főút burkolat- megerősítése, valamint a Budapest-Lőkösháza vasútvonal korszerűsítése kapcsán történt építéshatósági kisajátítási záradékolás. A 47. számú főút burkolat-megerősítése tárgyában Békéscsaba, Orosháza, Telekgerendás, Csorvás közigazgatási területén a kisajátítási záradékolásra benyújtott vázrajzok alapján 160 földrészletet érintően vizsgáltuk azok építésjogi szabályoknak való megfelelését. További 18 eljárás a Budapest-Lőkösháza vasútvonal korszerűsítését érintette. A telekalakítási szabályoknak megfelelő vázrajzokat és a hozzájuk tartozó terület-kimutatásokat záradékkal láttuk el. Fellebbezés, bírósági felülvizsgálat a kormányhivatal döntéseivel szemben Mindösszesen 3 esetben éltek fellebbezéssel döntéseinkkel szemben.

261

Adóügyben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról szóló végzésünket támadta meg fellebbezéssel az adózó a felügyeleti jogkört ellátó nemzetgazdasági miniszternél. A fellebbezés elbírálása eredményeként a nemzetgazdasági miniszter I. fokú végzésünk megsemmisítése mellett új eljárásra utasította Hivatalunkat. Közlekedés igazgatási ügyben másodfokon eljárás megszüntetéséről hozott végzésünket fellebbezték meg. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a döntést nem találta jogszabálysértőnek, azt helybenhagyta. Másodfokú építésügyi hatósági eljárás felfüggesztéséről rendelkező végzésünkkel szembeni fellebbezés ügyében az eljárást a minisztérium megszüntette. 2011. évben szarvasi ingatlanok kisajátítása tárgyában lezárt ügyeknél összesen 4 alkalommal vettek igénybe bírói jogorvoslati eszközt az ügyfelek. Hivatalunk ellen a Békés Megyei Bíróságnál indult közigazgatási nemperes eljárásban az eljárás megszüntetése tárgyában hozott végzéseinket helybenhagyó döntés született. I. fokú kisajátítási hatósági és bányaszolgalom alapítási határozatok ellen összesen 3 bírósági felülvizsgálat iránti keresetet terjesztettek elő, ebből 1 ügy a felperesi kereset elutasításával zárult, 2 ügy folyamatban van. 2010. évről áthúzódott peres ügyek száma 3, itt 2 esetben 2011-ben meghozott ítélettel a kisajátítási határozat - a kártalanítás megállapítására vonatkozó részében - hatályon kívül helyezésére és új eljárásra utasításra, 1 esetben a felperesi kereset elutasítására került sor. 1 bányaszolgalmi jog-alapítási ügyben megszüntető végzéssel szemben 2010-ben kezdeményezett bírósági nemperes eljárás eredményeként 2011-ben a bírósági hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás folytán érdemi döntés meghozatalára került sor. Helyi iparűzési adó megállapítása tárgyban 5 helybenhagyó II. fokú határozat ellen nyújtott be keresetet az adózó bírósági felülvizsgálat iránt. A keresetlevelet a közigazgatási bíróság - elkésettség okán - idézés kibocsátása nélkül elutasította. Birtokvédelem területén 1 ügyben nemperes eljárás van folyamatban. Építési ügyekben 2011. évben lezárult bírósági eljárásokban nemperes eljárásban a bíróság a felülvizsgálati kérelmet 2 esetben elutasította. A peres eljárásokat illetően a bíróság 11 eljárásból 10 esetben elutasította a keresetet, és 1 esetben hatályon kívül helyezte a döntést és új eljárás lefolytatására utasított.

3/A. 3. A 2011. évben bekövetkezett rendkívüli eseményeket követően tett esetleges intézkedések, közreműködés az elhárításban Az építésügyi hatósági ügyintézők 14 esetben működtek közre vis maior ügyintézéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. Ennek keretében részt vettünk a vonatkozó kormányrendeletekben előírt helyszíni szemléken, és a pályázati, illetve elszámolási dokumentumok áttekintése után azok észrevételezéséhez feljegyzéseket készítettünk.

4. A Kormányablak működése 4.1. A Kormányablak első évének működési tapasztalatai Tárgyi és személyi feltételek Békés megyében egy Kormányablak működik. Az ügyfélszolgálat Békéscsabán, a Szabadság tér 11-17. szám alatt, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Okmányirodájával egy épületben, 262

bérelt helyiségben került elhelyezésre. Működésének tárgyi feltételei a megnyitás óta változatlanok. Az ügyfélszolgálat három ablakos, 2011. évben tíz munkatárs fogadta az ügyfeleket. Ügyfélforgalmi adatok 2011. évben összesen 8538 ügyet intéztünk a Kormányablakban. A legnagyobb forgalom – 994 fő – januárban volt, amikor nagyon sokan jöttek általános tájékoztatást kérni a Kormányablakok szolgáltatásairól. Augusztus és szeptember hónapokban az ügyfélforgalom elérte a havi 800 főt.

Ügyfélforgalom 2011 1200

994

1000

Fő

800

687

600

584

664

558

802

722

621

800

758

700

648

400 200 0 r uá n a

J

u br e F

ár M

us ci r á

r Áp

ilis

M

us áj

J

s iu n ú

s liu ú J

g Au

u

t sz

us ep Sz

t

be em

r O

k

r be ó t

ov N

be em

r

be m e

r

ec D

Leggyakrabban előforduló ügytípusok A legtöbb ügyfél tájékoztatásért keresi fel a Kormányablakot, beleértve ebbe az általános közigazgatási tájékoztatás („Mit? Hol? Hogyan?”) körébe tartozó kérdéseket is. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendeletben felsorolt ügykörök közül a leggyakoribb az egyszerűsített honosítási eljárás indítása, az ügyfélkapu létesítése, valamint az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos bejelentések beküldése ügyfélkapun keresztül. Januárban a Kormányablakok iránt megnyilvánuló érdeklődés eredményeképp a hatáskörünkbe tartozó ügyekben kiemelkedően nagy számban nyújtottunk tájékoztatást. A hatáskörünkbe nem tartozó ügyekben nyújtott tájékoztatások száma augusztus és szeptember hónapokban volt a legmagasabb. Ügyfélkapu létesítésének havi adatai Február hónapban kimagasló volt az ügyfélkapu létesítések száma. Ez annak köszönhető, hogy január hónap végén valamennyi békéscsabai középiskolát megkerestük egy figyelemfelhívó levéllel, melyben - a Kormányablakban igénybe vehető szolgáltatások mellett - tájékoztattuk őket az e-felvételi lehetőségéről, és arról, hogy a 18. életévüket betöltött diákok a Kormányablakban is nyithatnak ügyfélkaput. Egyszerűsített honosítás iránti kérelmek Az ügykör bevezetésétől kezdve, az egész év folyamán élénk érdeklődést tapasztaltunk, márciustól nyár végéig folyamatosan nőtt az egyszerűsített honosítás iránti kérelmet benyújtók száma. Ebben az ügykörben a legnagyobb forgalmat augusztusban bonyolítottuk, köszönhetően többek között a romániai iskolai szünetnek is, hiszen a 14. életévüket betöltött kérelmezőknek a kérelem benyújtásakor személyesen meg 263

kell jelenniük. Kapcsolatban állunk az aradi Demokrácia Központtal, akik ügyfeleiket rendszeresen hozzánk irányítják. Emellett egyre nő azoknak a száma, akik elmondásuk szerint szomszédjuktól, rokonaiktól, ismerőseiktől hallottak arról a lehetőségről, hogy nálunk is benyújthatják kérelmüket. Egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos bejelentések (tevékenység megkezdése, adatváltozás, szüneteltetés, megszüntetés) A legtöbb bejelentésre decemberben került sor. Ebben a hónapban a 45 ügyből 27 alkalommal a vállalkozói tevékenység szüneteltetését, illetve megszüntetését jelentették be az ügyfelek.

4.2. A 2011. október 15-i ügykörbővítés hatása a Kormányablak működésére Az ügykörbővítés hatása az ügyfélforgalomra Az új ügykörök közül az Európai Egészségbiztosítási Kártya igénylése és a méltányosságból adható egyszeri segély iránti kérelmek benyújtása iránt mutatkozott mérsékelt érdeklődés. Ezen kívül néhány esetben benyújtottak a Kormányablakban kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély iránti kérelmet, a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnak megküldendő, folyósításhoz kapcsolódó bejelentést, őstermelői igazolvány kiadása iránti kérelmet, fogyatékossági támogatás iránti kérelmet. Sor került építőipari kivitelezési tevékenység bejelentésére, valamint a céginformációs rendszerbe történő betekintési jog gyakorlásában is segítséget nyújtottunk. Összességében azonban az ügykörbővítés nem eredményezte az ügyfélforgalom jelentős mértékű emelkedését. Gyakran előfordult, hogy az ügyfelek tájékoztatást kértek az új ügykörökkel kapcsolatban, elláttuk őket a szükséges nyomtatványokkal, ám azokat már nem a Kormányablakban, hanem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szakigazgatási szervnél adták le. Képzés, önképzés A Kormányablak munkatársai folyamatosan nagy hangsúlyt fektetnek az önképzésre. Hasznosnak tartanánk ugyanakkor, ha a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendeletben foglalt feladatainkkal, az ott felsorolt ügykörökkel kapcsolatban rendszeresen sor kerülne központilag szervezett továbbképzésekre, ahol „első kézből”, az adott témák szakértőitől kaphatnánk információkat, bővíthetnénk, frissíthetnénk tudásunkat és feltehetnénk kérdéseinket. Ügyfél-elégedettség 2011. év november hó 18. napjától ügyfélszolgálatunkon bevezettük az ügyfél-elégedettségi kártyák használatát. A kártyákon azt kérjük ügyfeleinktől, hogy megelégedettségük kinyilvánításával, és további építő jellegű javaslataikkal segítsék munkánkat. A kártyák kitöltése, valamint a személyes adatok feltüntetése természetesen nem kötelező, ennek ellenére többen az intézett ügyet, illetve nevüket is ráírták a kártyára. A kitöltött kártyákon rögzített véleményeket folyamatosan figyelemmel kísérjük, valamint azokból minden héten készítünk egy szöveges összefoglalót, ahol a legjellemzőbb és a legérdekesebb véleményeket rögzítjük. Egyéb információk A Kormányablakot és szolgáltatásait diasoros előadás keretében mutattuk be a 2011. március hó 17. napján megtartott jegyzői értekezleten. 2011. június hó 14. napján a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Dél-alföldi Regionális Képviseleti Tanácsának ülésén tartottunk bemutatkozó előadást. Június hó 17. napján dr. Szabó Erika államtitkár asszony látogatta meg a Kormányablakot. 2011. szeptember hó 16. napján Erdős Norbert kormánymegbízott köszöntötte a békéscsabai Kormányablak 6000. ügyfelét.

264

5. Közérdekű bejelentések, panaszok 5.1. Közérdekű bejelentések jellemző tárgy szerinti megoszlása, megalapozottságának, egyéb lényeges szempontok szerinti értékelése

típusainak,

2011. évben a törzshivatalhoz 35 közérdekű bejelentés érkezett. Ezen bejelentésekből 15 önkormányzati testületek működését, döntéseit érintő, 3 polgármesteri hivatalok, körjegyzőségek működését érintő és 17 egyéb tárgyú volt. Az egyéb tárgyú bejelentések többségében önkormányzati fenntartású - oktatási, szociális - intézmények működését kifogásoló, valamint közszolgáltatásokat ellátó gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos bejelentések voltak. 2011-ben két, oktatási intézmények működésével kapcsolatos közérdekű bejelentés érkezett. Az egyik esetben egy közoktatási intézmény által foglalkoztatott oktatók végzettségével kapcsolatban kaptunk bejelentést. A bejelentésben az szerepelt, hogy az oktatók egy része megfelelő végzettséggel nem rendelkezik, esetleg nem valódi végzettséget igazoló dokumentumokkal rendelkeznek. A bejelentés kivizsgálása érdekében hatósági ellenőrzés megindítására került sor, amely alapján megállapítottuk, hogy az oktatók nagyjából fele megfelelő végzettséggel nem rendelkezik (azon oktatók esetében, akik megfelelő végzettséggel rendelkeznek, a végzettséget igazoló okiratok valódiságát a kibocsátó intézmények igazolták.) A bejelentés a fentiek alapján megalapozottnak tekinthető. A jogsértő állapot helyreállítása érdekében felhívtuk az intézményt a jogsértő állapot megszüntetésére, továbbá felügyeleti bírság kiszabására került sor. A határozat még nem emelkedett jogerőre, mert az érintett intézmény vezetője fellebbezéssel élt ellene. A másik esetben egy kisebbségi önkormányzat jelezte, hogy a fenntartásra átvett intézmény vonatkozásában az időarányosan járó normatívát a korábbi fenntartó települési önkormányzat nem bocsátja rendelkezésére. A települési önkormányzat a követelés egy részét elismerte, kisebb részét vitatta. A Magyar Államkincstártól kért állásfoglalás alapján a települési önkormányzat a teljes követelést teljesítette, ezért a bejelentés megalapozottnak tekinthető. Az Oktatási Főosztály formális intézkedésére ebben az ügyben nem került sor, kizárólag tájékoztatást kértünk az érintettektől és az Államkincstár területileg illetékes szervétől. A törzshivatal működésével, tevékenységével kapcsolatban közérdekű bejelentés nem érkezett.

5.2. Panaszok tárgy szerinti megoszlása, típusainak, megalapozottságának, egyéb lényeges jellemzőinek értékelése A panasznak minősített beadványok száma 2011. évben 29 darab volt, ezekből önkormányzati testületek működését, döntéseit érintően 8, polgármesteri hivatalok, körjegyzőségek működését érintően 18, egyéb tárgykörben 3 panasz érkezett. Az önkormányzatok, polgármesteri hivatalok működését érintő panaszbeadványok tekintetében jellemző tendencia, hogy a beadványozók többségükben állampolgárok, néhány esetben fordult csak elő, hogy települési képviselő nyújtott be panaszt a képviselő-testület működésével, a polgármester intézkedésével kapcsolatban. Az elbírált és nem jogosnak bizonyult panaszok között nagy számban előfordultak a helyi önkormányzatok közlekedésigazgatási, birtokvédelmi eljárásaival kapcsolatos, illetve önkormányzati adóhatósági eljárással összefüggő beadványok. A Kormányhivatal munkájával kapcsolatban 2 bányaszolgalmi jog alapítási ügyintézéssel kapcsolatos panasz beadvány érkezett. A panaszok alaptalannak bizonyultak, a vizsgálat jogszabálysértést nem tárt fel.

265

5.3. A meglapozott, részben megalapozott, vagy megalapozatlan közérdekű bejelentések és panaszok megoszlása A kivizsgált közérdekű bejelentésekből (összesen 35 db) 16 bizonyult megalapozottnak, míg 19 megalapozatlannak. A panaszok (összesen 29 db) tekintetében a vizsgálatok eredményei alapján 4 volt a jogos és 20 a nem jogos beadványok száma, 5 esetben pedig hatáskör hiányában áttételre került sor.

5.4. Megalapozott, vagy részben megalapozott közérdekű bejelentés vagy panasz alapján megtett intézkedések főbb jellemzőinek a bemutatása A panaszok és közérdekű bejelentések ügyintézésének gyakorlata megfelel a 2004. évi XXIX. törvényben foglaltaknak. A panaszok tekintetében, amennyiben szükséges volt, minden esetben megkerestük a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet, amely az ügyek többségében a helyi önkormányzat, vagy annak jegyzője volt. Az önkormányzati testületek, polgármesteri hivatalok működését érintő panaszok általában a sérelmezett döntést követően azonnal beérkeztek hozzánk, korábban, mint ahogyan a sérelmezett döntést tartalmazó jegyzőkönyv beérkezett a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztályra. Erre tekintettel a jegyzőkönyvek alapos és körültekintő vizsgálata, az érintett döntések soron kívüli ellenőrzése a törvényesség fenntartásának, helyreállításának egyik eszközévé vált. A jogsértő döntéssel szembeni panaszok alapján törvényességi észrevételt tettünk, és tájékoztattuk a beadvány benyújtóját a hivatal intézkedéséről. A panaszokhoz kötődő szóbeli és írásbeli észrevételek alkalmasak voltak arra, hogy ellensúlyozni tudják a jegyzőkönyvek késedelmes beküldése miatt később tudomásunkra jutott törvénysértő helyzeteket, és gyorsan tudjunk intézkedni az önkormányzatok felé azok orvoslása érdekében. Előfordult, hogy a panaszos intézkedésünket nem tartotta elégségesnek, ezért újabb beadványt illetve levelet írt, amelyre válaszolva ismételten megadtuk a szükséges tájékoztatást. Azokban az ügyekben, amelyekben más szervnek volt hatásköre a kivizsgálásra – például ügyészség, önkormányzati testület, jegyző, a kormányhivatal szakigazgatási szerve – az ügy áttétele iránt intézkedtünk. Volt olyan névtelen bejelentés, amelyet a tartalma alapján a büntetőeljárásról szóló törvényben előírt feljelentési kötelességünkre tekintettel – mint bűncselekményre utaló beadványt – áttettünk a Békés Megyei Főügyészségnek. Egy panasz következtében a Kormányhivatal közoktatási intézmény megszüntetésével és új intézmény alapításával kapcsolatban tett törvényességi észrevételét az érintett képviselő-testület nem tárgyalta meg; az ügyben jelenleg közigazgatási per van folyamatban. A beadványozók tájékoztatása a panaszok kivizsgálásának eredményéről valamennyi esetben megtörtént, a jogszabály által előírt határidők minden ügyben betartásra kerültek.

6. Informatika 6.1. A Kormányhivatal által ellátott feladatok az ÁROP és megvalósításában, a végrehajtásban történő részvétel főbb jellemzői A Kormányhivatal Informatikai Főosztálya ÁROP és EKOP projektben nem volt érintett.

266

EKOP

projektek

6.2. A Forrás SQL rendszer tapasztalatai A Kormányhivatal megalakulását követően hamar igény mutatkozott a pénzügyi-gazdálkodási rendszer informatikai támogatására. Mivel kezdetben a ForrásSQL bevezetése nem ígérkezett elég gyorsnak, a Munkaügyi Központ integrációjával hozzánk került CT-Ecostat rendszert készítettük elő a pénzügyigazdálkodási tevékenység támogatására. 2011. év tavaszán azonban a ForrásSQL bevezetésére konkrét lépések történtek; a KEK KH irányítása mellett elérési és terhelési teszteket végeztünk, összeállítottuk a felhasználók létrehozásához szükséges adatokat, illetve az erre kijelölt munkaállomásokon elvégeztük a ForrásSQL eléréséhez és a benne történő nyomtatáshoz szükséges beállításokat. A felálló Pénzügyi Főosztály munkatársai közül csupán néhányan ismerték és használták korábban aktívan a rendszert. Az indulásnál a szerver elégtelen kapacitása miatt nem volt biztosított az elégséges hozzáférés a programhoz, és ez akadályozta a folyamatos munkavégzést. Mindezek ellenére az I. negyedévi mérlegjelentés elkészítéséhez szükséges adatfeldolgozás határidőre megtörtént. A kapacitás bővítését követően a rendszer néhány esetben előforduló műszaki probléma ellenére folyamatosan működött. 2011. május-június hónapokban a szoftver fejlesztői képzéseket tartottak. A Kormányhivatal 8 dolgozója vett részt kulcsfelhasználói képzésen, a többi kormánytisztviselő alkalmazói képzésen vehetett részt. A Kormányhivatal eredetileg igen heterogén tárgyieszköz-nyilvántartásának rendezése céljából felvettük a kapcsolatot a GriffSoft Zrt.-vel, és megállapodás született a tárgyi eszközök egységes vonalkód alapú azonosításáról, és ezzel egyidejűleg a leltározás gépi támogatásáról. A leltározás és az eszközök vonalkóddal történő ellátása 2011. december hónapban megtörtént. Megyénk pilotként részt vett a ForrásSQL Vezetői Információs Rendszer (VIR) moduljának eredményes bevezetésében. Ugyancsak felmerült a ForrásSQL gépjármű moduljának bevezetése, de erre végül nem került sor. Informatikai szempontból a ForrásSQL rendszer a bevezetése óta nagyobb fennakadások nélkül működik. Előfordultak olykor rövidebb üzemszünetek és időszakos lassulások, de összességében a rendszer informatikai értelemben megbízhatóan kiszolgálta pénzügyi-gazdálkodási folyamatokat.

6.3. A Központi Gazdálkodási Rendszerre (KGR) történő átállás előkészítésének helyzete a Kormányhivatalnál A KGR-re történő átállásról, illetve annak informatikai vonatkozásairól 2011-ben csupán előzetes információink voltak, konkrét előkészítő tevékenységet az informatikai területen még nem kellett végezni. A feladat jellegéből adódóan a rendszer hálózati elérhetőségének tesztjei, a rendszer működéséhez szükséges kliens oldali beállítások, komponensek ellenőrzése, felhasználók beléptetésének tesztje várható.

6.4. Az IRMA rendszer tapasztalatai Az ügyiratkezelés egységes informatikai támogatásának előkészítése céljából 2011. év első félévében több ízben végeztünk teszteket az IRMA rendszer a szakigazgatási szervek hálózatából történő elérése érdekében. Az IRMA elérése minden szakigazgatási szerv hálózatából lehetővé vált, ugyanakkor az egységes bevezetésnek ez nem elégséges feltétele. A szakigazgatási szervek által alkalmazott iktató, iratkezelő rendszerek a szakmai rendszereikkel különböző fokú integrációban állnak, így ezek kiváltása a központi IRMA rendszerrel közvetlenül nem lehetséges. Fentiek miatt a Kormányhivatalon belül az IRMA rendszert 2011-ben lényegében a törzshivatal, a Szociális és Gyámhivatal, valamint az Építésügyi Hivatal alkalmazta iratkezelési, iktatási feladatai támogatására. E felhasználói kör számára az IRMA ismert és bevált rendszerként funkcionált. Az év közben adódó költözések következtében a fenti két szakigazgatási szerv, továbbá az újonnan megalakult Oktatási Főosztály a törzshivatali hálózaton kívüli felhasználóként használta az IRMA rendszert. Informatikai értelemben a rendszer megbízhatóan működött, az időszakos sebesség-problémák a fejlesztőkkel/üzemeltetőkkel konzultálva hálózati eredetűek lehettek. Jelentősebb fennakadás az iratkezelési, iktatási munkában nem fordult elő. 267

6.5. A WINTISZT rendszerre történő átállás előkészítésének helyzete a Kormányhivatalnál A Kormányhivatal indulásakor az integrálódó szakigazgatási szervek több különféle személyügyi nyilvántartó rendszert használtak, köztük a WinTiszt rendszer több példányát is. A WinTiszt licenceknek és a felhasználók számának a KEK KH által koordinált felmérésével készültünk az országszerte egységes WinTiszt bevezetésre, aminek során a különálló szakigazgatási szervi nyilvántartásokat egyetlen közös kormányhivatali személyügyi nyilvántartássá vontuk volna össze. A WinTiszt országos licenceléséről, beszerzéséről a KEK KH folytatott tárgyalásokat a rendszer szállítójával. Az elhúzódó egyeztetések közben Kormányhivatalunk a személyügyi nyilvántartását részben az integrálódó szervektől örökölt rendszerekben, részben pedig Excel táblázatokban vezette tovább. 2011 közepén kísérletet tettünk arra, hogy közvetlenül a WinTiszt szállítójától szerezzünk be egységes kormányhivatali WinTiszt rendszert, beleértve a meglévő adatok migrációját is, de sajnos ennek magas költsége miatt végül lemondtunk róla.

6.6. Az informatikai rendszerek használatával kapcsolatos tapasztalatok A Kormányhivatal informatikai rendszereit a törzshivatal és az integrálódó szakigazgatási szervek rendszerei együttesen alkotják. A 2011. évben a szakigazgatási szervek szakmai informatikai rendszereiket változatlan módon, a szakmai irányító szervek felügyeletében használták tovább. A kiemelt funkcionális rendszerekről az előbbi fejezetekben esett szó, rajtuk kívül az elektronikus jogtár bír még fokozott jelentőséggel. A szakigazgatási szervek részben még rendelkeztek jogtár előfizetéssel, ezeket a Kormányhivatal kifutó rendszerben felváltotta a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Hivatalos jogszabálytár termékével, amelyet a korábban piacvezetőnek tekinthető Complex terméknél jóval kedvezőbb áron tudtuk beszerezni. A Hivatalos jogszabálytár használatával 2011-ben nem voltak problémák, bár tagadhatatlan, hogy szolgáltatásai bizonyos területeken (speciális keresés, céginformáció) elmaradnak a Complex-től. Ami a Kormányhivatal alapvető informatikai infrastruktúráját illeti, arra általában a heterogenitás és az elöregedés volt jellemző, hiszen az egyes szakigazgatási szervek igen vegyes, és meglehetősen régi beszerzésű hardver- és szoftverkörnyezettel érkeztek az integrációba. Az eszközök elavultsága és fizikai elhasználódása miatt számos esetben kellett javításról gondoskodnunk; ez különösen a nyomtatók esetében volt jellemző. Ennek ellenére az informatikai infrastruktúra a Kormányhivatal és szakigazgatási szervei működéséhez megfelelő alapot jelentett, amelyet a munkatársak hozzáértése és a legszükségesebb beszerzések lebonyolítása egész évben biztosított. A Kormányhivatal 2011-ben a nyomtatási költségek csökkentésére törekedve TÜSZ jellegű nyomtatóüzemeltetés kialakítását tervezte. Ilyen célú kezdeményezést a KEK KH is indított, de annak megvalósítása elmaradt. Saját kezdeményezéseink keretében a Bravogroup Rendszerház Kft. és a Ricoh Hungary Kft. vállalta, hogy felméri nyomatkészítő berendezéseinket, és javaslatot tesz egy TÜSZ jellegű együttműködésre. A felmérések megtörténtek, de átfogó TÜSZ kialakítására végül nem nyílt lehetőségünk. Ugyanakkor a Bravogroup Kft.-vel az eszközök bizonyos körére vonatkozó TÜSZ működik, és jelentősen megkönnyíti az érintett eszközök üzemeltetését, karbantartását.

268

7. Belső kommunikáció 7.1. A szakigazgatási szervek és a törzshivatal együttműködésének tapasztalatai, az együttműködést segítő kommunikációs csatornák, valamint a nehézségek bemutatása A szakigazgatási szervek és a törzshivatal közötti együttműködés szabályozási keretei megteremtése során az egyik legfontosabb lépésként értékelhetjük a Békés Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának (18/2011. (III. 3.) KIM utasítás Melléklete) – a továbbiakban: SZMSZ – kiadását, amely szabályozza a törzshivatal szervezeti egységei, valamint a szakigazgatási szervek működését, szervezetét, a döntés előkészítés és a tájékoztatás fórumait. Az SZMSZ-re alapítottan megalkotásra került a szakigazgatási szervek ügyrendje, amelyet a szakmai egyeztetést követően a kormánymegbízott hagyott jóvá. Az együttműködés a szervezeti integrációt tekintve folyamatos volt, a Kormányhivatal az év folyamán szabályzatokat adott ki, melyek véleményezésében a szakigazgatási szervek is részt vettek. A normatív szabályozáson túl folyamatos volt a kapcsolattartás, az információcsere és az együttműködés a rendszeres időközönként megtartott kormánymegbízotti értekezletek révén is a Kormányhivatal és a szakigazgatási szervek között. A gyors döntést igénylő funkcionális feladatok ellátása során az írásos megkeresések, az elektronikus levélben történő kommunikáció is fontos szerepet játszott. Az együttműködés további formájaként a Békés Megyei Kormányhivatal Államigazgatási Kollégiumi ülésein történő kölcsönös tájékoztatás emelhető ki. Az integráció egyik lényeges eredménye a 2011. évben az volt, hogy a működéshez szükséges feltételeket a Kormányhivatal folyamatosan biztosítani tudta, a szakmai feladatellátást akadályozó probléma nem merült fel, az igényfelmérés, egyeztetés és ellenőrzés területén az együttműködés biztosított volt, de ennek fejlesztése révén a hatékonyság a jövőben még tovább növelhető. A szakigazgatási szervek számára rendszeresen visszatérő feladatot jelentett a törzshivatal felé teljesítendő jelentések, adatszolgáltatások leadása, jogszabályok, valamint a Kormányhivatal által kiadásra tervezett szabályzatok véleményezése. A szakigazgatási szervek részéről a határidőre megtörténtek a törzshivatal által kért adatszolgáltatások. Az együttműködés a szakigazgatási szervek és a törzshivatal között az informatikai területen is problémamentes volt. Mind a szakigazgatási szervek vezetése, mind az ott informatikával foglalkozó kormánytisztviselők pozitív hozzáállásról tettek tanúbizonyságot. Személyesen, telefonon és e-mailben egyaránt hatékonyan kommunikáltunk, ugyanakkor igényként fogalmazódott meg egy kormányhivatali intranet létrehozása, amelynek előkészítésével 2011-ben foglalkoztunk. Az informatikai területen túlmutató nehézségként a szakigazgatási szerveknél jelentkező hardver javítási igények megvalósulását tüntethetjük fel, ami a takarékosság mellett olykor talán a beszerzések engedélyeztetéséhez, lebonyolításához szükséges komplex belső kommunikáció rovására is írható. A fenti együttműködési formákon túl 2011. évben a Kormányhivatal által megszervezésre került rendezvények is javították a hatékonyabb, gördülékenyebb együttműködést a szakigazgatási szervek valamint a törzshivatal között. Ilyen volt pl. a 2011. évi kormánytisztviselői nap, a közös véradás, az együttes hulladékgyűjtési akció, vagy a Mikulás napi ünnepség.

7.2. Több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehatásának területi összehangolása érdekében folytatott tevékenység értékelése A jogelőd megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok vagyoni jogai és kötelezettségei átvételével jelentős számú közcélú vízgazdálkodási létesítmény került a 2011. január hó 1. napjával felálló kormányhivatalok kezelésébe. Ezek helyzetének rendezése kapcsán a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 29. § (9) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az állami tulajdonban lévő és a jogutódlás körébe tartozó közcélú vízgazdálkodási létesítmények térítésmentesen a létesítmény helye szerint illetékes vízügyi igazgatóság vagyonkezelésébe kerülnek. A fenti rendelkezéshez kapcsolódó átadás–átvétel megvalósítása érdekében - a XXII-3/1981/6 (2011) számú 269

államtitkári leíratnak megfelelően - a Békés Megyei Kormányhivatal koordinálásával megalakult megyei munkabizottság a területi vízügyi igazgatóságok valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megyei irodája közreműködésével az érintett ingatlanok listáját összeállította és megküldte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részére. A parlagfű-mentesítés vonatkozásában a Békés Megyei Államigazgatási Kollégium koordinációs szerepe emelhető ki, amely 2011. szeptember hó 14. napján tartott ülésén vette napirendre az említett feladat ellátását. A zenés, táncos rendezvények biztonságosabbá tétele érdekében végrehajtandó feladatokról szóló 1032/2011. (II. 28.) Korm. határozat alapján azon vendéglátó üzletekben, amelyekben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás nyújtható, műsoros előadás, tánc rendezhető, továbbá szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék folytatható, a megyei kormányhivatalok közreműködésével összehangolt fokozott hatósági ellenőrzéseket kellett végrehajtani. A Korm. határozat a közreműködés módjára konkrét utasítást nem tartalmazott, így a Kormányhivatal feladata alapvetően a szakigazgatási szervek ellenőrzésekben való közreműködése feltételeinek biztosítása volt. Ez megvalósult a szakigazgatási szervként érintett Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv valamint a rendőrség, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Nemzeti- Adó és Vámhivatal közvetlen együttműködése mellett. A fentieken túlmenően a Kormányhivatal feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében a rendszeresen megtartott kormánymegbízotti értekezletek szolgáltak koordinációs fórumként a Kormányhivatal szervezeti egységei számára a következő időszakra vonatkozó feladatokról szóló kölcsönös tájékoztatás, a feladatok egyeztetése, és szükség szerinti összehangolása érdekében.

8. Ügyiratkezelés, adatvédelem 8.1. Az ügyiratkezelés helyzetének bemutatása, különös tekintettel az egységes informatikai rendszer kialakításának előkészítésére A törzshivatali kormánytisztviselők számára 2011. év tavaszán – az ügyiratkezelés egységes elvek mentén történő alkalmazása érdekében – az iratkezelés folyamatát és az IRMA (Iratkezelő és Munkafolyamattámogató Alaprendszer) iktatórendszer használatát bemutató képzés került lebonyolításra. A Kormányhivatal iratkezelésének a helyi sajátosságok figyelembe vételével alkalmazandó szabályaira vonatkozóan – a Békés Megyei Levéltárral egyetértésben – kormánymegbízotti utasítás került kiadásra, amely meghatározta az egyes szervezeti egységek iktatóhely-azonosítóit illetve iktatókönyveit és függelékben tartalmazta az egyes szakigazgatási szervek iratkezelési szabályzatait a hatályos irattári tervükkel együtt. A Nemzeti Államigazgatási Központ részére megküldésre kerültek a Kormányhivatalok egységes normatív iratkezelési szabályzat-tervezetével kapcsolatos vélemények, észrevételek valamint a „Központi Kormányzati Irattár” programmal összefüggésben kitöltött felmérési adatlapok és az irattári tervek. A fővárosi és megyei kormányhivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzatáról szóló 74/2011. (XII. 30.) KIM utasítás hatálybalépését követően a szabályzat rendelkezéseinek alkalmazása a Kormányhivatal szervezeti egységeinek jelentős részében problémamentesen megvalósult, de egyes szakigazgatási szervek (Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Közlekedési Felügyelőség, Munkaügyi Központ, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Földművelésügyi Igazgatóság, Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság) esetében problémaként jelentkezett a központi érkeztetőkönyv vezetése, a szabályozásnak megfelelő iktatószám képzése, vagy az új irattári tervnek megfelelő ügykörök betöltése. A probléma teljes körű megoldását az egységes iratkezelő rendszert kiszolgáló integrált informatikai háttér kialakítása jelentheti. 270

8.2. Adatvédelemmel kapcsolatos események, tapasztalatok A Kormányhivatal kiadta adatvédelmi szabályzatát, amely tartalmazza a személyes adatok védelmével, a közérdekű adatok nyilvánosságával és a közszolgálati adatvédelemmel összefüggő rendelkezéseket. Az érintett személyes adatainak kezeléséről való tájékoztatásra, adatainak helyesbítésére vonatkozó kérelmek száma összesen 311 darab volt a 2011. évben, amelyek mind teljesítésre kerültek, elutasítás nem volt, ezért az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 16. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot a tárgyévet követően nem kellett értesíteni.

8.3. A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítására tett intézkedések, a közérdekű adatok igénylésének teljesítésével kapcsolatos tapasztalatok A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása érdekében egész évben gondoskodtunk a www.bekeskh.hu hivatalos kormányhivatali honlap tartalmának aktualizálásáról, illetve a www.kormanyhivatal.hu központi honlap megnyitását követően e honlap aktualizálásról is. Egyebek mellett 115 hirdetményt tettünk közzé a központi honlapunkon. Biztosítottuk közérdekű adatainknak a közadatkereső rendszerben való megjelenését is. A közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítésének eljárásrendje valamint az ezzel összefüggő igénybejelentő lap közzétételre került a Kormányhivatal honlapján. Kiadásra került a Közzétételi Szabályzat is, amely tartalmazza a közzététel eljárási szabályait, a jogszabályok által előírt közzétételi kötelezettségeket, az általános közzétételi listát, a Kormányhivatal honlapjára vonatkozó általános követelményeket, valamint az adatfelelős illetve adatközlő feladatait. Közérdekű adat megismerése iránti kérelem 16 darab volt a 2011. évben, amelyek mind teljesítésre kerültek, elutasítás nem volt, ezért az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 30. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot a tárgyévet követően nem kellett értesíteni.

9. Integrációval összefüggő fontosabb tapasztalatok, eredmények bemutatása A Békés Megyei Kormányhivatal 2011. év január hó 1. napjával történt megalapítását követően az integráció sikeres végrehajtása érdekében az egyik legfontosabb feladatként jelentkezett a funkcionális feladatellátás szervezeti kereteinek a kialakítása, a Kormányhivatal törzshivatalának funkcionális feladatkörben történő megerősítése. A cél az volt, hogy a törzshivatal pénzügyi, humánpolitikai, koordinációs és informatikai feladatkörben is maradéktalanul képes legyen a szakigazgatási szervek integrációjából fakadó jelentős feladatok ellátására. E tekintetben – egyes más megyékhez hasonlóan – speciális hátrányból indult a Kormányhivatal, mert a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal, melynek bázisán létrejött, korábban a Délalföldi Regionális Államigazgatási Hivatal kirendeltségeként működött, így önálló pénzügyi, humánpolitikai és informatikai szervezeti egységgel nem rendelkezett. A funkcionális feladatokat ellátó főosztályok kialakítása a szakigazgatási szervek kormánytisztviselőinek a törzshivatalba történő áthelyezésével valósult meg. Ezt követően kialakult az a szervezeti keret, amely képes volt a törzshivatal és a szakigazgatási szervek funkcionális feladatait egységesen kezelni és kiszolgálni. A legjelentősebb eredményeket a gazdálkodás területén sikerült elérni annak ellenére, hogy a Kormányhivatal megalakulásakor a 2011. évi költségvetés keretszámai 400 millió Ft-tal voltak alacsonyabbak, mint a jogelőd szervek Békés megyei szervezeteinek költségvetése. 2011. év során, pedig két részletben történt elvonás, amely nagymértékben megterhelte a Kormányhivatal költségvetését. Az elvonás első körben 515.500 ezer Ft, második körben 51.240 ezer Ft volt. 271

Az integráció egyik fő célja a hatékonyabb, átláthatóbb, takarékosabb gazdálkodás volt, melynek elősegítése érdekében év elején a vagyongazdálkodás körében tételes és helyszíni vagyonátvételre került sor a szakigazgatási szervek vonatkozásában. A leltárívek szerinti vagyonátvétel elkészített jegyzőkönyvei kiegészítették a feladat átadás-átvételi megállapodásokat, és teljes helyzetképet adtak a Kormányhivatal vagyoni helyzetéről. Ezzel párhuzamosan a Kormányhivatal a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adatai alapján összeállította azt az ingatlanvagyon listát, amely felett jogutódként ingyenes használati joggal, vagyonkezelési joggal rendelkezik, illetve február hónapban helyszíni bejárással is felmérte a szakigazgatási szervek elhelyezését. A cél a racionalizálás, azaz a költséghatékonyabb működés megteremtése volt a színvonalas feladatellátás zavartalanságának szem előtt tartásával. Koncepcionálisan olyan ingatlanokban kerültek a szakigazgatási szervek elhelyezésre, amelyek a Kormányhivatal vagyonkezelésében, vagy alacsony üzemeltetési költséggel járó ingyenes használatában állnak, így jelentős bérleti, illetve üzemeltetési díj megtakarítást értünk el (27 millió Ft). A szakigazgatási szervek elhelyezésénél a költségtakarékosságon túl az ügyfelek érdekeit is szem előtt tartottuk, így került egy ingatlankomplexumba a Kormányhivatal három mezőgazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve. A szakigazgatási szervek áthelyezésével párhuzamosan folyt az egyes szakigazgatási szervekkel átvett szerződéses kötelezettségek felülvizsgálata. Ennek eredményeként a szükségtelennek ítélt szerződések felmondásra kerültek, az azonos szolgáltatások szerződéseinek összevonásával, pedig további költségmegtakarításokat sikerült elérni annál is inkább, mivel a méretgazdaságossági előnyök kihasználásával a szolgáltatások is jóval olcsóbban, hatékonyabban szerezhetők be. Az integrációval érintett területek közül a gazdálkodáshoz hasonlóan nagyon jó eredményekről lehet beszámolni a humánerőforrás gazdálkodás területén. Hatékonyabb munkaszervezéssel ugyanis sikerült elérni, hogy a feladatok korábbi színvonalon történő ellátását kisebb létszám mellet is biztosítani tudja a Kormányhivatal. Ez abból adódik, hogy a funkcionális feladatok törzshivatalba integrálásával megtörtént a szakigazgatási szervek funkcionális létszámának beintegrálása is, azonban a funkcionális feladatok központosításával, az ezzel összefüggő párhuzamosságok felszámolásával a beintegrált feladatokat kisebb létszámmal tudta ellátni a Kormányhivatal. Ennek megfelelően jelentős megtakarítást jelentettek a személyi juttatások és az ezt terhelő járulékok kapcsán hozott intézkedések, ugyanis a funkcionális területeket érintő létszám racionalizálást, amennyiben mód volt rá igyekeztünk úgy megoldani, hogy például a határozott idejű szerződések a szerződés lejártát követően nem kerültek meghosszabbításra, a nyugdíjas korú dolgozók nyugdíjba vonultak. Informatikai szempontból a 2011-es év, mint a szakigazgatási szervek Kormányhivatalba történő integrációjának első éve a rendkívül heterogén állapot feltárásával, a konszolidáció, az egységesítés feladatainak megtervezésével telt úgy, hogy közben a törzshivatal és a szakigazgatási szervek informatikai tevékenysége zavartalan és megbízható maradjon. Az év első felében egy nagyszabású úgynevezett konszolidációs felmérést végeztünk, amelyben intézményeink informatikai adottságait a lehető legtöbb szempontból megvizsgáltuk. A felmérés kiterjedt az informatikai eszközök összetételére, állapotára, az operációs rendszerek, irodai szoftverek, vírusvédelmi rendszerek, funkcionális és szakmai alkalmazások helyzetére, az informatikai jellegű szolgáltatások, szerződések vizsgálatára, az informatikai célú személyi állomány létszámára, a hálózati infrastruktúra jellemzőire, az informatikai jellegű szabályozásokra. Ezt követően sor került a távközlési szolgáltatások átfogó felmérésére is, melynek során telephely szintű felmérés történt a vezetékes és mobil előfizetésekről, tarifákról, alközpontjaink jellemzőiről. A felmérések segítségével nagyon részletes képet kaptunk a Kormányhivatal informatikai struktúrájáról, ennek megfelelően az integrációs törekvésekkel összhangban több szakigazgatási szerv esetében a közös ingatlanhasználat mellett, közös informatikai hálózat, illetve telefonhálózat használatot tudtunk megvalósítani, ami jelentős költségtakarékosságot eredményezett. Több esetben lehetőség nyílt arra is, hogy a meglévő hálózatot változatlanul, vagy kisebb bővítéssel hatékonyabban hasznosítsuk. Álláspontunk szerint a magasabb szintű informatikai integráció egyik előfeltétele az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózaton megvalósított, eredetileg szakigazgatási szervenként elkülönülő virtuális magánhálózatok összekapcsolása egyetlen közös kormányhivatali hálózattá, majd ezen az egységes hálózaton egy szolgáltatás alapú szakmai IT infrastruktúra kialakítása. 272

Összegezve az elmúlt év tapasztalatait egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy az integrációt követően a törzshivatal szervezeti egységei, valamint a Kormányhivatal szakigazgatási szervei szakmai munkájukat az egységes funkcionális irányítás segítségével a korábbinál hatékonyabb, takarékosabb, átláthatóbb és ellenőrizhetőbb szervezeti keretek között, ugyanakkor a korábbi évekhez hasonlóan magas szakmai színvonalon, az ügyfelek megelégedésére látták el.

273