PACSAI NAPSUGÁR ÓVODA PACSA JÓZSEF ATTILA UTCA 15

PACSAI NAPSUGÁR ÓVODA PACSA JÓZSEF ATTILA UTCA 15.

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készítette: Tóth Lászlóné Dr. Gátainé Bakonyi Katalin Henczi Tiborné Imre Tiborné Vági Gabriella

-1-

Hitvallásunk:

„Csak boldog gyerekből lehet boldog felnőtt” /Kodály Zoltán/

-2-

Pacsai Napsugár Óvoda Pacsa

Az intézményre vonatkozó legfontosabb információk

Az intézmény hivatalos neve: Pacsai Napsugár Óvoda Az intézmény címe és telefonszáma: 8761 Pacsa, József Attila utca 15.

-3-

Tel: 92-368-048

I.

Bevezető

Az óvoda rövid bemutatása Óvodánk Zala megye legújabb kisvárosában, Pacsán működik. A város a zalai - dombság keleti felén, a zalai-hátság területén, a dombhátak közötti völgyben terül el. Az óvoda épülete a városon áthaladó főútvonalaktól távol, a falu délkeleti részén a környező dombhátak egyikén található. Óvodánk területe 5615 m2, ebből az udvar, játszótér területe 4700 m2.

Az óvoda udvarát az épület elkészítésének idején (1979-ben) a Szülői Munkaközösség segítségével alakítottuk ki. Ekkor került sor a parkosításra is, így a mostanra tekintélyes méretűvé nőtt fák, bokrok és cserjék árnyékukkal lehetőséget adnak a meleg napsütéses napokon is a szabadtéri játékok használatára. Óvodánk a 2011/12-ea tanévben a „Közoktatási intézményfejlesztés Pacsa városában” című pályázat keretében újult meg. A felújítás jelentősen fejlesztette az infrastruktúrát, az oktató- nevelő munka eredményességének, hatékonyságának érdekében. Teljes akadálymentesítés történt az épületben, mozgáskorlátozott parkoló, rámpa, WC került kialakításra. A burkolatban elhelyezett vezető út is az eligazodást segítő táblák a vakok és gyengén látók eligazodását teszik lehetővé az intézményben. A gazdaságos működést a nyilászárók cseréje, fűtésrekonstrukció, hőszigetelés, teljes tető csere, és a víz és csatornahálózat felújítása biztosítja. A pályázat során babaszobai bútorok és polcrendszerek beszerzésére került sor. Az épület a gyermekek számára esztétikus, kényelmes környezetet biztosít. Megtörtént a két homokozó felújítása és két fedett terasz biztosítja a gyermekek levegőztetését rossz idő esetén is. A pályázat során sikerült az udvari játékeszközeink cseréje is. Fából készültek, a mai kor elvárásainak megfelelnek. Vidám, élénk színükkel és különböző méretükkel hívják fel magukra a figyelmet. Mind a három korcsoport megtalálhatja az életkori sajátosságainak legjobban megfelelő játékokat. Nagy gondot fordítunk a külső környezet esztétikusságára, tisztaságára is, hisz hozzájárul ahhoz, hogy gyermekeink felszabadultan játszanak, jól érzik magukat az udvaron is. Programunk elkészítése során figyelembe vettük, hogy óvodánk három csoportos, ahol öt felsőfokú végzettségű óvónő foglalkozik a gyerekekkel. Nevelőtestületünk valamennyi tagja, tudása legjavát adta ahhoz, hogy a helyi programunk elkészülhessen, az abban foglaltak megvalósulhassanak.

-4-

Pedagógiai munkánk során az 1989-es Óvodai Nevelési Program nyomán felhalmozódott óvónői tapasztalatokat és módszertani tudást használjuk fel. Ez az alap, amire építkezünk. Az óvoda helyi programja a testi-lelki szükségletek kielégítésével, tevékenységi formák és fejlesztési tartalmak meghatározásával épül fel. Az óvoda gyakorlatában e területek nem különülnek el, hanem a gyerekek napi és heti rendjében szerves egységet alkotnak. A program segíti az integrált nevelésre javasolt enyhén sérült gyerekek beilleszkedését is. A nevelés fő területeinek a játékot, a tanulást és a munkát tekinti a program. A nevelés óvó és értékmegőrző szerepét hangsúlyozzuk, és eköré csoportosítjuk az egyéb tevékenységeket. Célunk:  a nevelő és a gyermek szabadságérzetének növelése,  a demokratikus nevelői alapviszony létrehozása,  kulturális hagyományaink alapjainak átörökítése,  embernevelés a kisgyermekkor pszichofizikai lehetőségei között,  a 3-7 éves gyermekek hatékony, az egyéni fejlődési ütemet figyelembe vevő fejlesztése, az életmód terén, az érzelem és a társas kapcsolatok, az értelmi fejlesztés területén,  a gyerekek kötődésének formálása és erősítése a helyi társadalom életébe való bekapcsolódásukkal (az óvodai csoporton és a családon keresztül).  a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére - alkalmas legyen az iskolai életre, testi, lelki, szellemi és szociális vonatkozásban.

II. Gyermekkép Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető induvídum és szociális lény egyszerre. A gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését együttesen határozzák meg a következők:  genetikai adottságok,  az érés sajátos törvényszerűségei,  a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. -5-

Az óvodai nevelés gyermek-központú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Emberképünk négydimenziós:  értelmi fejlettség,  testi fejlettség,  közösségi fejlettség A teljesség felé vezető utak mindegyikét nyitva hagyjuk és ápoljuk. Ezért fejlődés-lélektani adottságként kezeljük a mágikus gondolkodás, a naiv világkép megnyilvánulási formáit. A játékot támogató, a mesélő óvónő segítségével próbálgatják a gyermekek a belső és külső világ elválasztását, egymásra hatását. Az ismeretek terén mennyiségbeli követelményeket nem állapíthatunk meg. Mindazok a tartalmak érvényesek, amiket anyanyelvi, zenei, rajzi testmozgásbeli, környezetismereti, tér, - mennyiség és formaismereti módszertanból az óvónők elsajátítanak. A fejlődés és fejlesztés során figyelembe veendő, hogy ez a folyamat nem egyenesen előre haladó, hanem lassú, felhalmozások sora, átmenetek, átbillenések, pihenések váltják egymást. Egy szakaszra nem a tulajdonságok és ismeretek mennyiségi mutatói jellemzőek, hanem a gondolkodási sémák és ismeretek meghatározott rendszere, szerveződése. Ezek segítségével a gyermekek az éppen aktuális fejlődési szakaszra érvényes módon tudják megoldani a helyzeteket. A különböző területek fejlődési tempója eltérő lehet. Igen nagy egyéni különbségek létezhetnek. Nagyon bizalmatlan és értelmetlen bizonyos megnyilvánulások kiragadásával fejletlennek, vagy fejlettnek minősíteni az óvodásokat. Az ismeret nem kész dolog, amit a gyermek átvesz, felmond, vagy megmutat, hanem folyamat eredménye. Önmagának és a külső környezetnek fokozatos megismerése. A folyamat lélektani és pedagógiai szempontból érdekesebb és tartalmasabb, mint a végeredmény. A két éven aluli ember legnagyobb teljesítménye az anyanyelv elsajátítása, a befogadó és beleérző figyelem segítségével. Ez értelemre hangoltságában, cselekedeteiben, játszásában, a mesére figyelésében és beszédében nyilvánul meg. Bizonyosak lehetünk abban, hogy aki óvodásként egészséges környezetben él, sokat és szabadon mozog, egész nap figyel és játszik, az egyéni adottságoktól függően 6-7 éves korára megérik az iskolai rendre, kapcsolatokra, feladatokra. Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés-kiegészítője, a gyermekek 3. életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb 7 éves korig.

-6-

Az óvodai nevelés célja:  az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlesztése,  a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése,  az életkori- és egyéni sajátosságok figyelembe vétele, fejlesztése,  a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátása. Az óvodai nevelés alapelve: A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkori alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra. Mindenféle fejlesztés, korrekció csak az életkorra jellemző fő tevékenységi formában valósítható meg eredményesen. A gyermek játéka során önmagát tanulja. Belső pszichikus folyamatait tisztázza, ezen a kerülő úton próbálja meg feszültségét oldani, vágyait kielégíteni. A játék belső indítékai normális külső környezetben elegendőek ahhoz, hogy a gyermek tanuljon. Minden új ismeret akkor épül be igazán a kisgyermek gondolkodási sémáiba, ha nyitott és befogadó állapotban van. Olyankor, amikor szüksége van az adott ismeretre, felhasználja és alkalmazza azt. A játék valamennyi tevékenységformát magába foglalja, ami az óvodáskorú gyermeknek érdekes lehet. Az egymásra figyelés, a kapcsolatteremtés, a kifejezés és megértés gyakorlását jelenti, a tér és az idő tagolását, az ok és következmény összetartozását, élethelyzetek megoldásának előképeit, önmagunkkal és a másikkal való bánni tudást, tájékozódást az emberi viszonyokban és a természet elemi megnyilvánulásaiban. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését. A felsoroltak általános, fejlesztő hatásában szakmai tudásunk és a jó óvónők tapasztalatai szerint megbízhatunk.

III. Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelésünk feladata a különböző szociális háttérből érkező óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

-7-

  

Az egészséges életmód kialakítása Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés.

A hármas feladatrendszer együttes megvalósítása érdekében óvodánk legyen:  Gyermekközpontú: biztosítsunk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit a gyerekek személyiségéhez igazodva.  Személyközpontúságra törekvő: a gyermeki jogok érvényesítése jelen legyen óvodánkban.  Óvodai nevelésünk a gyermek családi kultúrájának figyelembevételére, a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építsen.  Az óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt, annak kiegészítéseként értelmeződjön. 1. Az egészséges életmód kialakítása A fejlődés korai szakaszában az egészséges életmódra történő felkészítés meghatározó, hiszen az életszakaszban megszerzett ismeretek, kézségek és szokások a későbbi életvitelt jelentősen befolyásolják. A gyermekek mát bizonyos ismeretekkel, kézségekkel érkeznek az óvodába. Ezekre alapozva, ezt tovább erősítve alakítjuk a testápolás, táplálkozás, öltözködés, mozgás, pihenés és levegőzés, testedzés szokásrendszerét. Meghatározónak tartjuk a megfelelő napirend kialakítását, mely elegendő időt biztosít az egyes tevékenységekre, így megteremti a stressz mentes, kiegyensúlyozott biztonságos, nyugodt, a gyermek számára is kiszámítható légkört. Valljuk, hogy az egészséges környezet és az egészséges életmód kölcsönhatásaiban van, egymásra épül, és egymást kiegészíti. Ezért létfontosságúnak tartjuk a környezettudatos szemlélet és magatartás megalapozását, melynek során kiemelten kezeljük a szülők szemléletformálását. Célunk:  A gyermekek testi és lelki szükségleteinek, valamint mozgásigényének kielégítése.  Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése.  A gyermekek testi és lelki egészségének védelme, megőrzése, szervezetük edzése.  A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, stresszmentes és biztonságos környezet megteremtésével és megőrzésével a környezet megóvására irányuló szokások kialakítása. 1/1 Gondozás: -8-

A gyermekek testi, lelki, szellemi egészségének alapvető feltétele a testi komfortérzet kialakítása. A gondozás szorosan integrálódik a különböző tevékenységekhez: a játékhoz, a munkajellegű feladatokhoz és a tanuláshoz. Célunk:  Az egészség gondozásához szükséges kézségek megalapozása.  Következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer kialakítása.  Megfelelő napirend kialakítása.  Az óvodáskorú gyermek környezettudatos viselkedésének megalapozása.  A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa anélkül, hogy kárt okozna neki.  Megfelelő szakemberek bevonásával, az óvodapedagógusokkal és szülőkkel együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Feladataink:  Valamennyi gyermek sajátítsa el a különböző tevékenységekhez kapcsolódó rendszeres és szükség szerinti tisztálkodással kapcsolatos teendőket.  A gyermeket intim szférájának tiszteletben tartásával segíteni a szükségleteinek elvégzésében.  Optimális életritmus kialakítása, az időkeretek rugalmas alkalmazása.  Célszerű öltözködési szokások kialakítása (többrétegű öltözködés, csereruha, megfelelő benti cipő használata).  A gyermekek igényeiknek megfelelően étkezhessenek, az étvágytalanság, vagy falánkság kiváltó okaira figyeljünk fel.  Biztosítsuk a gyermekek számára a folyamatos folyadék utánpótlást.  Szorgalmazzuk a vitaminokban gazdag zöldségek, gyümölcsök fogyasztását nem csak főtt, hanem nyers formában is.  „Egészség” – hetek szervezése: a szülők együttműködésével zöldségek, gyümölcsök gyűjtése, saláták, kompótok készítése – modell nyújtása a családoknak a korszerűbb táplálkozás kialakításához.  A védőnő bevonásával egészségvédő előadások szervezése.  Az egészségügyi okokból táplálkozási megszorításokra szoruló gyermekeknél az élelmezésvezetővel, a családdal, a védőnővel, szükség esetén szakorvossal együttműködve megfelelő táplálékbevitel biztosítása.  Vallási vagy egyéb okból (pl.: vegetáriánus) eltérő étkezést igénylő családok étkezési szokásainak tiszteletben tartása.  Tartsuk szem előtt a gyermekek eltérő, egyéni alvásigényét: a kevesebb alvásigényű gyermekek részére csendes tevékenység biztosítása. -9-

    





Alvás előtti meséléssel a gyermekek lelki megnyugvását szolgálni. Alvás alatt gondoskodjunk a csendről, friss levegőről, kényelmes fekvőhelyről, ruházatról (pizsama használata). Változatos mozgásformákkal elégítsük ki a gyerekek mozgásigényét az épületben és a szabadban egyaránt. A gyerekek minél több tevékenységet végezzenek a szabad levegőn. Figyelembe véve a gyermekek fizikai terhelhetőségét, évszakonként közeli kirándulások, séták szervezése, megismertetve a gyermekekkel a természetjárás szépségét. A gyerekek környezettudatos viselkedésének megalapozása, a környezetünk iránti tájékozottság kialakítása, a környezetünk szeretetére, védelmére nevelés, „zöld hetek” szervezése együttműködve a helyi „Faluszépítő és faluvédő” egyesülettel és a szülőkkel. Ezen belül közös szemétgyűjtés szervezése, óvoda udvarának parkosítása, virágok, fák, bokrok ültetése, gondozása az óvoda udvarában. A téli hónapokban a madarak folyamatos etetése.

A gyermekek fejlődésének várható eredményei az óvodáskor végére:  Igénylik a tiszta, esztétikus környezetet. Vigyáznak rá, és aktívan részt vesznek fenntartásában.  Sajátítsák el a kultúrált étkezés szokásait.  Önállóan végezzék el saját személyükkel kapcsolatos tisztálkodási teendőket.  Önállóan használják a WC –t.  Megfelelő ütemben öltözködjenek, ruhájuk rendjére ügyeljenek.  Ismerjék az egészséges életmód alapvető követelményeit, az egészséges táplálkozás legyen igényük. Tudatosan óvják, védjék környezetük növény és állatvilágát!  Igényükké váljon a rendszeres mozgás, a szabadban való tartózkodás, a sétákon, kirándulásokon való részvétel. A fejlesztés eredménye érdekében szükséges feltételek: A nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM rendelet 7. számú melléklete határozza meg, melyek azok a minimális eszközök és felszerelések, amelyekkel az óvodának rendelkeznie kell. 2. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása: Az óvodás korosztály számára meghatározó a gyermek és az óvodapedagógus kapcsolatának minősége, mivel ennél a korosztálynál a magatartás érzelmi vezéreltségű. Elengedhetetlen hát, hogy a gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. 

Óvodai nevelésünk támaszkodjon a családi nevelésre, a család és az óvoda törekedjen szoros együttműködése. - 10 -

  

 

Vegyük figyelembe a családok sajátosságait, szokásait, tartsuk tiszteletben a gyermek és a szülő méltóságát. Tartsuk szem előtt a gyermek érdekeit. A családtagok elfogadása, és feléjük szakmai alázattal való közeledés. Figyelmes, tiszteletteljes, szakmailag kifogástalan színvonalú segítség. A szülői problémák jelzésének figyelembevétele, toleranciával, empatikus magatartással partnerkapcsolat kialakítása a szülőkkel. A gyermek korai, óvodáskort megelőző testi – lelki fejlődésének alapos ismerete: személyiségalap, anamnézis vezetése.

Célunk:  Erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése az óvodapedagógus és a dajka példaadásával és helyzetteremtésével.  A társadalmi beilleszkedést segítő szociális együttélés szabályainak értékközvetítése.  A különbözőségek elfogadására, tiszteletére való nevelés.  A szülőföldhöz való pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság megőrzése, átörökítésének biztosítása.  A figyelem ráirányítása a természeti és emberi környezetben megmutatkozó szépségekre, ezek tiszteletére és megbecsülésére nevelés.  Nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, sajátos nevelési igényű, hátrányos – és halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekek esetében speciális fejlesztéssel az egyéni szükségleteknek megfelelő szakemberek közreműködésével az esélyegyenlőség biztosítása.  Esélyteremtés a migráns gyermekek számára.  A kiemelkedő képességű gyermekek igényeit figyelembe vevő tevékenységek által történő személyiségkibontakoztatás. Feladataink:  Az erkölcsi normák és tulajdonságok kialakításához lehetőséget biztosítani, hogy a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást: kooperatív megoldásra ösztönző páros és kiscsoportos tevékenységek szervezése. Ezáltal minden gyermek lehetősége van kommunikálni társaival a közös tevékenység során, tapasztalatot szerezni a kommunikációs formákról.  Nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságot árasztó légkör kialakítása.  A csoportszoba környezettudatos szemléletű, otthonos, hangulatos, esztétikus, biztonságos berendezése.  Az óvodapedagógus szeretetteljes, empátiás kisugárzása, odafigyelő magatartása.  Spontán szociális tanulásban a komplex viselkedésminták beépítése a gyermeki viselkedésbe. - 11 -

    

         

Környezetvédelmi viselkedési és magatartásformák kialakítása. Az élet, az élővilág tiszteletére, megbecsülésére való nevelés. Az udvariassági beszédformák megismertetése, alkalmazásának figyelemmel kísérése. Erkölcsi normák, ítéletek megfogalmazása. A gyermek önálló véleményalkotásának és döntésfejlődésének támogatása. Gyakorlatközeli helyzetek teremtésével az interperszionális kapcsolatok kialakítások szükséges kézségek, képességek alakítása. Inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése. A konfliktushelyzetek békés, mindkét fél számára elfogadható megoldására inspirálás. A tehetséges gyermekek kibontakoztatásának támogatása. A lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása. A migráns gyermekek beilleszkedésének segítése. A családdal való együttműködésre törekvés. Rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről. Szülői értekezlet tartása évente kétszer. Anamnézis felvétele bizalmas légkörben a szülővel. A beszoktatás hetében minimum három napot egész nap a gyermekkel tölt.

A gyermek fejlődésének várható eredményei az óvodáskor végére:  Ismerje a közösségben megkívánt viselkedéskultúrát.  A csoport szokásés szabályrendszerének ismeretét a magatartásában is érvényesíti.  Szereti, és korának megfelelően védi a természetet, megbecsüli, és tiszteletben tartja az élővilágot, szívesen ápolja a növényeket, gondoskodik az állatokról.  Képes a többiekhez alkalmazkodni, toleránsan viselkedni, a másikat elfogadni.  Szükség esetén segíti az arra rászorulókat.  Konfliktushelyzetet mindkét fél számára elfogadhatóan, viszonylag önállóan old meg, szükség szerint felnőtt segítségét kéri.  Érzelmein, indulatain korának megfelelően tud uralkodni.  A felnőtteket és munkájukat tiszteli.  A közösség érdekében szívesen vállal megbízást, munkát.  Bátran, de kultúráltan mondja el a véleményét.  Ne legyen peremhelyzetű, szívesen játsszanak vele a többiek.  Szívesen kommunikáljon, ismerje és alkalmazza az udvariassági formulákat.  Érezze jól magát az óvodai közösségben, képes legyen társaival kooperatívan együttműködni.  Képes legyen kitartásra, türelemre.  A szülőkkel való kapcsolat a kölcsönös bizalom, tisztelet és elfogadás elvén működjön.

- 12 -



Az óvodai nevelésen belül biztosítva legyen minden gyermek számára a differenciált bánásmód, az egyéni fejlesztés, az érzékszervi vagy mozgássérült, illetve lelki sérült gyerekek részére a megfelelő szakember segítsége.

3. Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása: Az anyanyelvi nevelés, mint komplex folyamat, a nevelési folyamat egészében legyen jelen. Tartalmazza az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére, a gyerekek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására, a gyermekek meglévő tapasztalataira épülő nevelőmunkát. Az értelmi nevelés a spontán tevékenységeken keresztül – elsődlegesen a gyermek szabad játéka által – valósuljon meg szoros kapcsolatban a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztésével. Óvodapedagógusaink személyes példáikkal (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés), kommunikációs helyzetek megtervezésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, teremtsen lehetőséget a monologikus beszédre, ennek fejlesztésére, bővítse szókincsüket, gazdagítsa metakommunkiációs ismereteiket (érzelmeket jelző gesztusok, arckifejezések, testtartások). Célunk:  A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése.  Kognitív képességeinek fejlesztése: o egyre pontosabb, valósághű észlelés o figyelem – összpontosításra való képesség o valósághoz közelítő képzeleti működés o reproduktív emlékezet o problémamegoldó és kreatív gondolkodás o az alakuló fogalmi gondolkodás  A beszédkedv felkeltése és fenntartása  A beszédhallás és szövegértés fejlesztése  Kapcsolatfelvétel támogatása, az információ eljuttatásának segítése a másikhoz, verbális és nonverbális eszköztár kialakításával. Feladataink:  A beszédkapcsolatok kialakulásához a beszélgetésre alkalmaz nyugodt, kiegyensúlyozott, jó csoportlégkör megvalósítása.  Változatos tevékenységek szervezése.  Sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása.  A természet és a társadalmi környezet észrevételezése.  A gyermeki kíváncsiságra, érdeklődésre építés.  Egyéni érdeklődési kör figyelembe vétele.  Figyelemösszpontosításra motiválás.

- 13 -



       

Egyéni képességek fejlődésének nyomon követése, szükséges fejlesztési tervek készítése és beépítése a gyakorlatba – személyiség lap vezetése. Minden gyermeki kérdés megválaszolása. Gyermekek beszédkedvének felkeltése, kommunikációs helyzetek teremtése. A gyermekek szókincsének bővítése egyéni adottságok, eltérő fejlettség figyelembe vételével. Gyermekek differenciálása: a nyelvileg hátrányos helyzetű, illetve nyelvileg kiemelkedő gyermekek differenciált fejlesztése. Migráns gyermekek egyéni fejlesztés a magyar nyelv ismertetése terén. Nyelvtanilag helyes, jól érthető, tiszta beszéddel mintaadás. Szakmai kapcsolat tartása a logopédussal, fejlesztőpedagógussal. Felhívjuk a szülők figyelmét, a beszédfejlődést hátráltató tényezőkre (elhanyagolt nevelés, gyermek beszédhibájának figyelmen kívül hagyása).

A gyermek fejlődésének várható eredményei az óvodáskor végére:  Tudjon önállóan, konkrét, elemi ismeret, jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni.  Alakuljon feladattudata.  Ismerje saját értékeit.  Legyen önálló a begyakorolt feladatok megoldásában.  Végezzen önálló megfigyeléseket, ismerje fel a változásokat a jelenségeknél.  Fedezzen fel összefüggéseket, ok – okozati viszonyokat.  Törekedjen többféle megoldás megkeresésére.  Szándékos figyelmének tartalma érje el a 10-15 percet.  Legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni.  Különítse el a valóság és a mese elemeit.  Helyesen, tisztán, érthetően beszéljen.  Bátran, szívesen kommunikáljon társaival és a felnőttekkel.  A közölt információt értse meg.  Bátran kérdezzen.  Verbális emlékezete korának megfelelő legyen.  Egyszerűbb történetet, mesét képes legyen egyedül elmondani.  Ismerje és használja az udvariassági szavakat.  Tudjon szemkontaktust teremteni és tartani.  Élményeit és gondolatait el tudja mondani.  A migráns kisgyermek is értse meg az óvoda életéhez szükséges kifejezéseket, képes legyen magát megértetni.

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek:

- 14 -

Óvodánkban a kompetencia alapú oktatás halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hangsúlyt fektetünk.

– nevelés mellett a integrálására is nagy

Az óvodában a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi. Az óvodai foglalkozásokat oly módon szervezzük meg, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tud tenni az óvodai neveléssel a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. A törvényben (Közoktatási Tv. 24.§. (4) bek.) meghatározott feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret: 50 óra. Ez időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. Az időkeret meghatározása mindig nevelési évhez kötötten történik. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógus tevékenységét és az óvoda működését segítő dajkák munkájának hozzá kell járulni az óvodanevelési eredményességéhez. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket nevelő óvodában a dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósuljanak a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzései. Óvodánk 3 csoporttal működik, melynek a személyi feltételei a következőképpen alakulnak: 5 óvodapedagógus 3 dajka Csoportonként két óvónő és egy dajka foglalkozik a gyerekekkel. Az óvónők heti ciklusban váltják egymást. Valamennyien felsőfokú végzettségűek. Helyi programunk összeállítása során alapelvként azt vettük figyelembe, hogy az óvodáskor nyelve, a játék érzéki és szimbolikus jelrendszere. Ebben élhető meg a nevelhetőség lehetősége: a társas-lelki funkció. Bízunk abban, hogy programunk megvalósítása sikeres lesz, hisz nevelőtestületünk óvodapedagógusai harminc éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek, rendképletük rugalmas. Tudatosan tartják magukat a közepes motiváltság állapotában. Feladatuknak a nevelési folyamat tempójának, ritmusának szabályozását érzik. Laza és alkotó képzetáramlással kísérik a gyerekek játékát. Kedvelik a kötéses és puha eljárásokat. Felszabadultan és eredeti módon használják a mozgás, a zeneiség, a képek és a beszéd jelrendszerét. Elfogadják, hogy a gyermekkel létrehozott őszinte kapcsolat fejleszti valójában a csírázó képességeket. Tudomásul veszik, hogy óvodáskorban kezdődik el és soha nem fejeződik be a megismerés, a tudás utáni vágy. Értik és figyelembe veszik mindennapi munkájuk során az érés, a fejlődés, fejlesztés összefüggéseit. Gyermeklélektani ismereteikre támaszkodnak, kerülik a túltudatosítás, okosodás görcsös állapotát. - 15 -

Figyelembe veszik, hogy a gyermekek, főként a legkisebbek egy társadalmi kényszerhelyzet következtében meg vannak fosztva a számukra ideális családi környezettől. Segítőkészen állnak a család mellé. Részt vállalván a gyermekek gondozásában, nevelésében, tanításában, oldva a természetellenes helyzet okozta gyermeki és szülői szorongást. Olyan nevelés modellt ajánlanak, amely a korai óvodai gyakorlat tapasztalatait egyesíti. Tárgyi feltételek: Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezéseit olyan módon alakították ki, hogy azok szolgálják a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfelel testméreteiknek, biztosítja egészségük megőrzését, lehetővé teszi mozgás és játékigényük fejlődését. Az épületegyüttes harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszi körül a gyermeket. Az óvoda tárgyi környezete egyidejűleg - a mindenkori előírásokkal összhangban biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodapedagógusoknak. Óvodánkban rendelkezésünkre áll: Ragyogó tiszta, szagtalan, hideg-meleg vizes mosdó, tornaszoba, a félretett játékok számára raktárhelyiség, az étkeztetéshez megfelelő melegítő konyha. Az udvarunk füvesített, fás-bokros, dimbes-dombos fekvésű. Virágos, tágas, ahol a gyerekeknek van babaházuk, mindennap felásott, belocsolt homokozójuk, a nyári nagy melegben hűs lombok alatt játszhatnak, pihenhetnek. Nagy teraszok állnak a gyerekek rendelkezésére, melyek játszóhelyül is szolgálnak, és “aszfalt”rajzolási lehetőséget is adnak. Az udvari játékok tárolására külön helyiség adott Az épületben nagy felületű ablakok, puha szőnyegek, szép növények, gyermekrajzok, lekerekített sarkú asztalok, székek, alacsony polcok, fehérre meszelt falak, kuckó berendezés, puha párnák, a zsúfoltság elkerülése tehetik otthonossá a csoportszobát. A bútorok egyben játékszerek is. A bordásfal, a hempergő-sarok is jó szolgálatot tesz. Az étkezéshez porcelán-, üveg-, rozsdamentes evőeszközöket, edényeket használunk. Kis kenyérkosarak, szép tálcák, esztétikus textilabroszok és minden alkalommal papírszalvéták egészítik ki a terítéket. Az abroszokat szükség szerint, a törölközőket hetente, az ágyneműt pedig kéthetente váltjuk, melyeket a dajkák mosnak, vasalnak, az erre a célra kialakított mosókonyhában. Minden kisgyermeknek van külön, jellel ellátott öltözőrésze (fogas, cipőpolc). Itt tárolják a szintén jellel ellátott tornazsákot, ruhazsákot, amiben a személyes holmikat helyezik el. A berendezést a következő tárgyak, játékszerek egészítik ki: - 16 -

                   

nagy, puha szőnyegek, színes, puha párnák nylonlepedők a vizes, festékes, gyurmás feladatokhoz összecsukható paraván, mozgatható polcok kisebb-nagyobb kosarak, agyag, gyurma, kavics, termések, termények, színes fonalak, anyagok, madzag, filc, szövőkeret, fóliák, színes papírok, dobozok, kartonok, ragasztók, írólapok, rajzlapok, festék, zsírkréták, hurkapálcák, ollók hangszerek babaszobai- és babakonyhai eszközök konstrukciós játékok építőjátékok szerepjátékokhoz eszközök, kirakós játékok, különböző területeket fejlesztő játékok, képes és mesekönyvek, minimat készlet képek az anyanyelvi nevelés - foglalkozáshoz (fólia képsor) Falu-város építőjáték Közlekedés (fólia képsor)

A mozgásos játékhoz szükséges eszközök:  labdák, karikák, ugrókötelek,  szőnyegek, padok, zsámolyok, mászókák, gyűrű,  babzsákok, súlyemelők, hinták, rollerek,  kötelek, bordásfal, Greizwad-fal. Az óvodai élet megszervezése: Az óvodában olyan családias légkört, olyan környezeti feltételeket igyekszünk létrehozni, amiben a gyerekek szabadon mozoghatnak, biztonságosan eligazodhatnak. Az életmódra vonatkozó szabályokat életkoruk és fejlettségük szerint képesek teljesíteni. A tevékenységekben érdeklődésüket, kíváncsiságukat kielégítő, örömteli, erőfeszítésekre is késztető. A folyamatos, rugalmas napirend keretei között sokkal több lehetőség van az egyéni differenciált feladatok megoldására. Egyéni sajátosságaikat, képességeiket ismerve a feladatokat mindig személyre szabottan adjuk. Az elsődleges környezet a család, ahonnan a gyermek egyfajta kialakított szabály- és szokásrendszert hoz magával. A különböző módon élő családok gyermekeinek szociális szintje is eltérő. A szociális tanulás elsősorban modellkövetés útján megy végbe. A gyermek a környezetének tagjait megfigyeli, és azt utánozni igyekszik. A csoport szokásai, szabályai rendszerezik a csoport tagjainak harmonikus együttlétét. A szabályok meghatározzák:

- 17 -

   





  

az együttlét módját, képessé teszik a gyermeket az egymáshoz való alkalmazkodásra, a közösségben élni tudásra. Hozzásegítik a gyermeket olyan erkölcsi normák megértéséhez és elsajátításához, melyek alapját képezik a kultúrált magatartásnak. Így kifejlődnek olyan képességek, melyekre a további nevelés építhet. A szabály-, és szokásrendszer kialakítása tudatos és tervszerű, figyelembe veszi a gyermekek fejlődését, egyéni tempóját. A feladatok végrehajtása során megalapozódik, kifejlődik feladattudatuk és kitartásuk. A naposi rendszer mellett az egyéni megbízatások gazdagabb, differenciáltabb rendszerét helyezzük előtérbe. A megbízatásokat örömmel végzik, ilyenkor megmutatják társaiknak: ügyességüket, kitartásukat, erejüket.

A tevékenységek megszervezése lehetővé teszi az óvodai szabályok-, szokások sürgetés-mentes, az egyéni tempónak megfelelő gyakorlását. A napirenden belül ismétlődő eredményeket megszokja a gyermek, ez a megszokás nyugalmat, biztonságot visz az életébe és ez hozzájárul idegrendszerének egészséges fejlődéséhez. A megbízatások folyamatos feladatvégzést jelentenek a gyermekeknek. A szabály-, és szokásrendszer kialakítását a következő csoportosítás szerint tervezzük: 1. Szabályok, amelyekre figyelmeztetik egymást: a)     b)    c)    d)  

étkezési szabályok: evőeszközök helyes használata, annyit vegyenek, amennyit jóízűen el tudnak fogyasztani, azt az ételt vegyék ki, amit már megfogtak, étkezés közben csendben beszélgessenek, stb.... öltözködési szabályok: ruhadarabjaikat tartsák rendben, a jelükön igényüknek megfelelően vegyenek maguknak ruhát, ill. meleg helyiségben vegyék le. próbálkozzanak az öltözködéssel, vetkőzéssel, a cipő felhúzásával, a fűző megkötésével, stb... tisztálkodási szabályok: a jelüknél lévő (saját) tisztálkodási eszközöket használják, váljék igényükké a higiénés szabályok betartása használják a zsebkendőt, körömkefét, fésűt, stb... a napirendhez kapcsolódó egyéb szabályok: az udvar és az óvoda helyiségeinek rendjére vigyázzanak, ne szemeteljenek a napszaknak megfelelően köszönjenek társaiknak és a felnőtteknek - 18 -

 

szólítsák nevükön az óvónőket, dajkákat, keresztnevükön szólítsák társaikat a pihenéssel kapcsolatos teendőket kis segítséggel végezzék /ágyak ki- és berakása, ágynemű összehajtogatása a játékeszközök és használati tárgyak épségére vigyázzanak.

2. Egyéni és kisebb csoportok részére történő megbízatások:  segítsenek kisebb társaiknak  nyugtassák, vigasztalják meg a síró, vagy szomorú társukat,  az ügyesebbek segítsenek lassúbb tempójú társuknak,  ha új gyerek érkezik, segítsék a beilleszkedésben 3. Munka jellegű megbízatások: a)    b)    c)     4. 

   

a csoportszobában: foglalkozások feltételeinek kialakításában segítsenek a foglalkozási eszközöket készítsék elő, ill. tegyék el az egyes tevékenységek után ellenőrizzék a csoportszoba rendjét. a mosdóban: pótolják a WC papírt, töröljék fel a kifröccsent vizet, tisztítsák meg a tükröt. az udvaron: a homokozó és udvari játékok ki és berakásában való segédkezés, gereblyézzék össze a faleveleket, szedjék fel a szemetet, feladataik végrehajtása közben közlekedjenek önállóan a játszóhelyek között, az udvar növényeinek gondozásában vegyenek részt, Népi hagyományokkal kapcsolatos szokások: születés és névnapok megünneplése, ünnepi hangulat, dekoráció készítése, az ünnepelt legkedvesebb meséjének előadása, vagy dalának eléneklése, ajándékkészítés. évszakokhoz, napfordulókhoz kapcsolódó ünnepek szokásai (Mikulás, Karácsony, Farsangolás, télűzőtavaszváró, Kisze-bábkészítés, égetés stb...) Anyák napjára saját kezű ajándékkészítés, kirándulások szervezése autóbusszal (alma és szilvaszedés, diókeresés, szőlőszüret)

5. Dajkák kiemelt feladatai:     

Legyen készen bármikor a segítségadásra. Tisztálkodási részfolyamatok elsajátítását segítse, ellenőrizze. Igény szerint segítsen az öltözködésben, vetkőzésben, fésülködésben. Természetes hangon beszéljen a gyerekekkel és a szülőkkel. Magatartása példaadó legyen. - 19 -

A napirend igazodik a különböző programokban megfogalmazott feladatokhoz. Figyelembe veszi a helyi szokásokat, igényeket. Fontos tevékenységek közötti belső arányok kialakítása. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különböző, az óvodapedagógusok által készített feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvoda kapcsolatai: Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele, a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, ill. a család teremt meg. Az óvoda kapcsolatot tart fenn azokkal az intézményekkel, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező. Kapcsolataink: 1. A szülői házzal: Az óvoda vezetésében a szülők képviseletét a szülői munkaközösség látja el. Szeptember hónapban csoport szülői értekezletek vannak, és családlátogatásokat végeznek az óvónők. Nyílt napokat szervezünk - február hónapban. Mikulás-est vacsorával egybekötve, szülők-nevelők közös összejövetele. Hagyományos ünnepeink egy részét a szülőkkel ünnepeljük.(Anyák napja, Évzáró) Kirándulások szervezése - a Szülői Munkaközösség bevonásával. 2. Az iskolával: Október-november hónapban a nagycsoportosokat átadó óvónők az 1. osztályosokat meglátogatják. Februárban a leendő 1. osztályos tanítók vesznek részt az óvodában nyílt nap keretében, valamint a nagycsoportos foglalkozásokon Igényük szerint látogatják a nagycsoportosokat, ismerkednek az 1. osztályba kerülő gyerekekkel. Óvodai rendezvényekre meghívást kapnak az iskola nevelői.

- 20 -

Az óvónők és az 1. osztályos tanítónők között konzultációs megbeszélés útján történik a gyermekek jellemzésének elkészítése. Az óvónő egyénenként tájékoztatást ad a gyermek fejlődéséről, annak üteméről, a bánásmódról, alkalmazkodásáról, és a gyermek iskolaérettségéről. Májusban részt vesznek az 1. osztályos tanítónők a nagycsoportosok szülői értekezletén. Tájékoztatják a szülőket az iskola elvárásairól, tanácsot adnak az iskolai előkészületekről. Segítséget nyújtanak a szülőknek abban, hogy a nyár folyamán erősítsék gyermekükben az iskolavárást, a tanulási vágyat, az egyes területek korrekcióját. 3. Az iskolaorvossal, védőnővel: - folyamatos Egészségügyi vizsgálatokat elvégzik Január végén iskolaérettségi vizsgálathoz segítséget nyújtanak 4. Nevelési Tanácsadóval: A vezető óvónő - a csoportvezető óvónők igénye szerint.

V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 1. Játék Az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége, ezen keresztül tapasztalja a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, örömforrás számára. A játék a gyermeki személyiségformálás alapvető eszköze, a tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. Célunk: Minden gyermek számára biztosítani a lehetőséget, az általa kiválasztott játéktevékenységet, melyben feloldódhatnak pozitív és negatív élményei. Ezért arra törekszünk, hogy a különböző játéktípusok jól megférjenek egymás mellett. Így válik a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, kreativitásunkat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. Feladataink:  A szabad játékhoz szükséges nyugodt légkör biztosítása, a hely megteremtése.  A megfelelő játékeszközök beszerzése, kiegészítése és készítése.  Ingergazdag környezet biztosítása a szerepjáték kialakulásához, melyben újra élhetik élményeiket, szimbólumalkotási képességük gazdagodik. (közös programok szervezése, ünnepek jelentősége).  Tudatos jelenlétünk biztosítja a játék indirekt irányítását, fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.

- 21 -





 

  

A szociális kreativitás fejlesztése: együttműködési képesség, magatartási és viselkedési módok kialakítása, társas kapcsolatok formálása, konfliktustűrő képesség fejlesztése. A gyakorló játék iránti igény biztosítása minden korcsoportban: hang és beszéd játékos gyakorlása, ritmikus mozgást gyakorló játék, eszközök, játékok rakosgatása különböző anyagokkal (homok, víz, papír, textil, stb.). A barkácsoláshoz szükséges anyagok, eszközök biztosítása. A barkácsolásban a gyermeki fantázia, ötletek kibontakoztatásának biztosítása, a gyermeki tervek, célok kifejezésre juttatásának megvalósulása. A bábjáték, mint sajátos nevelési tényező biztosítása, mely segíti a gyermek személyiségének megismerését és formálását. Szerkesztő készség és kreativitás fejlesztése az építő és a konstruáló játék terén. A játék folyamatosságának biztosítása a napirend szervezésében, kiemelt jelentőségének hangsúlyozása a játékra fordított idő meghatározásában.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:  Önkéntesen válassza meg a számára megfelelő játéktémát.  Tudjanak együtt játszani társaikkal, szívesen kapcsolódjanak be a közös játékba.  Ismerje a játszóhelyek, a játékeszközök helyét, becsülje meg azokat.  Legyenek a játékban önálló, kezdeményező megnyilvánulásai,képes legyen játékhelyzetek teremtésére.  Tudjanak a gyerekek a szabályokhoz igazodni, és azokat a játék folyamán következetesen betartani.  Ismerjék a barkácsoláshoz, építéshez szükséges eszközök helyét, használatát.  Valósítsák meg a barkácsolásban elképzeléseiket, hozzanak létre modelleket, a játékeszközök javításában legyenek önállóak, kreatívak. A fejlesztés eredménye érdekében szükséges feltételek:  A megfelelő légkör biztosítása.  A megfelelő hely a játékhoz.  Tartalmi formái: o Gyakorlójáték o Szerepjátékok o Barkácsolás o Dramatizálás, bábozás o Építő, konstruáló játékok o szabályjátékok 1. Mese - Vers

- 22 -

A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyerekeknek. A közösen átélt örömök és élmények elszakíthatatlan szálakkal az óvodapedagógust és a gyermekeket egymással és az anyanyelvükkel. A mese- és versmondás lényeges elemeit –testbeszéd, tekintettartás, verbális emlékezet- az óvodapedagógus személyes példáján keresztül sajátítja el a gyermek. Az anyanyelvi nevelésnek és a játéknak egyaránt szerves része a dramatizálás, melyen keresztül a gyermekek irodalmi élményei, kiegészülve hangulatukkal, fantáziájukkal. Ezáltal fejlődik személyiségük.

Célunk  A magyar kultúra átörökítése  Érzelmi biztonság megadása, s a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének segítése  A biztonságos önkifejezés megalapozása a nyelv szépségének kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel.  Az irodalmi érdeklődés felkeltése az óvodás gyermek szemléletmódjának, világképének megfelelő irodalmi élmények nyújtásával. A gyermekekben alakuljon ki a mese és vers szeretete.  Multikulturális tartalmak (hagyományok, kisebbség kultúrája)  Szülők nevelési szemléletének formálása Tartalom Beszédművelés, beszédmegértés és beszédmozgás fejlesztése, helyesejtési gyakorlattal, légzőgyakorlatok, zöngés-zöngétlen hangok differenciálása, artikulációs gyakorlatok, időtartamgyakorlatok, nyelvtörők, hangsúlygyakorlatok, hangerőgyakorlatok. (2,5) 3-4 éveseknek: mondókák, mondókamesék, formulamesék, állatmesék, történetek, rövidke versek. Ismerkedés a lépes-mesés könyvekkel 4-5 éveseknek: mondóka, hangutánzó mese, párbeszédes mese, láncmese, egyszerűbb szerkezetű tündérmese, történetek, versek. 5-6-7 (8) éveseknek: kiszámolók, felelgetők, versek, állatmesék, tréfás mesék, tündérmesék. Az óvoda napirendjében tevékenységekhez, s helyzetekhez illő mondókák, rövid mesék, versek, kitalált történetek. Népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek. A mese-, verstevékenységgel kapcsolatos óvónői feladatok:  Változatos irodalmi élmények közvetítése  A mesélés, verselés épüljön bele a mindennapok tevékenységei közé. - 23 -

 





     

A mesék átéléséhez szükséges nyugodt légkör megteremtése, mobilizálható mesekuckó kialakítása A felhasznált irodalmi anyag kiválasztásának szempontjai: o Tiszta forrásból merítsünk o Feleljen meg a gyermekek életkorának, fejlettségi szintjének o Feleljen meg az óvónő személyiségének Az irodalmi anyag kifejező közvetítése a gyermek részére Az óvónő vers- és mesemondása a gyermek számára példaértékű legyen. Előadásmódja kifejező, élményszerű legyen. A gyermek motiválása az irodalmi élmény befogadására, az önálló mese és versalkotásra. A gyermek ösztönzése az önálló bábozásra, dramatizálásra a megfelelő eszközök biztosításával. A képeskönyvek elérhetőségének biztosítása A könyvek helyes használatának, megbecsülésének kialakítása. Mondókázás, verselés, mesélés a napi tevékenységekben komplex módon is érvényesüljön. Beszédmegértés, szókincs, kifejezőkészség, figyelem, emlékezet, fantázia fejlesztése. Könyvtár – színházlátogatások – szervezése A mesélés szerepének megismertetése a szülők körében.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  A gyermekek örömmel várják és igénylik a verseket, meséket.  Szívesen vesznek részt a mesekezdeményezéseken, és saját kezdeményezésre is szívesen mesélnek, verselnek, báboznak, dramatizálnak  Megfelelő fejlettségi szintre jut a gondolkodásuk, fantáziájuk, figyelmük, beszédkészségük, beszédfegyelmük.  Figyelmesen meghallgatják az óvónénit és a társakat.  Emlékezetükben megtartják az egyszerűbb mesefordulatokat.  Képesek a folytatásos mese szálait felidézni.  Képesek a folytatásos mese szálait, epizódjait felidézni, összekötni.  A könyvek iránti érdeklődés kialakul bennük, s vigyáznak a könyvek épségére.  Képesek önállóan elmondani ismert verseket, néhány mesét, rövid történetet.  Elkezdett történetet fantáziájuk segítségével képesek folytatni.  Nő a szülői mesélés gyakorisága. A fejlesztés kívánatos feltételei:  Mesekönyvek, képeskönyvek, leporellók  bábok, szemléltető képek  különböző ruhadarabok a dramatizáláshoz  termésfigurák  játékeszközök, egyéb kellékek 2. Ének, zene, énekes játék - 24 -

A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. Célunk:  a zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása.  A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztése.  A szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, a népdal, a népszokások és a népi hangszerek megismertetése által. Tartalom  Népi mondókák, kiszámolók, lovagoltatók, csipkelődő, tapsoltató – csiklandozó mondókák.  Magyar népi éneklés, népi mozgásos játékok, más népek dalai, játékai, etnikai kisebbség dalai, játékai.  Egyéb kétszemélyes játékok, altatók, hintáztatók, simogatók, göcöcgtetők, sétáltató, labdázók, táncoltatók  Körjátékok és a dalaik: szerepjátszó, párcserélő és versengőváltás, fogyó- gyarapodó játékok  Magyar népszokások, hagyományok dalai, játékai:  Alakoskodók, vonulások, kapuzók, átalakuló, kapcsolódó játékok  Szüreti mulatság, pásztorjáték, farsang, kiszézés, pünkösdölő, lakodalmas  Más népek dalai  Gyermekeknek írt műdalok, műalkotások  Hangszeres zene hallgatása: magyar népzenei alkotások, műzenei alkotások, ünnepek dalai  Természet hangjai. Környezetünk hangjai.  Ünnepeink, hagyományaink dalai Zenei nevelésből adódó óvónői feladatok:  A gyermekek zenei élményhez juttatása kötött és spontán módon.  Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák kiválogatása, ezek összeállítása az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelően.  Az etnikai kisebbséghez tartozó, adott esetekben más kultúrához tartozó gyermekek zenei kultúrájának, népi- és ízlésvilágának megfelelő válogatás.  Az óvodában is játszható énekes népszokások válogatása: szüreti mulatság, pásztorjáték, farsang, kiszézés, pünkösdölő, lakodalmas.  Ritmusérzék fejlesztése, éneklési készség és a harmonikus szép mozgás alakítása.

- 25 -

A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal, és zenei képességfejlesztő játékokkal.  Ritmushangszerek használatának megismertetése.  A kör és egyéb mozgásos játékokhoz megfelelő hely és friss levegő biztosítása.  A játékok hangulatának megteremtéséhez változatos, esztétikus, motiváló hatású, élményt előhívó eszközök biztosítása.  A rácsodálkozás örömével felfedezhetjük a gyermekekkel környezetük hangjainak szépségét (méhek, darazsak, döngicsélése, harkály kopácsolása, eső koppanása, madarak csiripelése, éneke, stb.)  Zenehallgatási igény kialakítása. Az óvónő örömmel vegyen részt a közös éneklésben, énekes játékban, maga is élvezze a játékot, a tevékenységet. 

A fejlesztés várható eredményi az óvodáskor végére:  Tudjanak természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani.  Örömmel énekeljenek, játszanak dalos játékokat.  Bátran énekeljen akár önállóan, egyedül is.  Önállóan énekeljen 5-6 hangterjedelmű dalt.  Énekeljen vissza dallamot, adjon vissza megadott ritmust.  Önállóan érzékeltesse dalban, mondókában a zenei fogalompárokat (halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú)  Tudjon egyszerű, táncos mozgásokat végezni helyes testtartással.  Énekeljen alkalmi dalokat ünnepkörökhöz kapcsolódva.  Törekedjenek a megismert dalokat, dalos játékokat tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelni.  Önálló kezdeményezésre is legyenek képesek dalokat énekelni, dalos játékokat, körjátékokat énekelni, játszani. A fejlesztés kívánatos feltételei: Eszközök: cintányér, triangulum, furulya, magnetofon, kövek, bábok, dob, kendő, szalagok, ritmuspálca, koszorúk, kalapok, táncos szoknyák, labda. 3. Rajzolás, mintázás, kézimunka: Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyerek számára. Célunk:  A gyerekek aktivitására építve, a gyerekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva, a szabad önkifejezést figyelembe véve az alkotókedv kibontakoztatása.  Az alkotás örömének megtapasztalása, a különböző ábrázolási technikák, anyagok megismerése és alkalmazása során.  Esztétikai érzékük, szép iránti fogékonyságuk alakítása. - 26 -



A helyes ceruzafogás elsajátítása.

Tartalom: A gyermekek élményeinek, a hozzájuk közel álló cselekményes témáknak, vagy a környezetükben megtörtént eseményeknek, versek, dalok, történetek elképzelt szereplőinek, jeleneteinek képi, plasztikai kifejezése. Képalakítás:  Egyéni és közös kompozíciók rajzolása, festése, kisebb-nagyobb méretekben élmények alapján, vagy elképzelés szerint.  A rajzolt formák gazdagítása, díszítése a gyermek egyéni tetszése szerinti részformákkal, színekkel, formaismétléssel.  Mesék, történetek, események elképzelés szerinti ábrázolása. Különféle technikák alkalmazása (batikolás, karcolás, viaszolás, stb.)  Keveréssel előállított színekkel, az egyéni színkedvelés érvényesítésével, különböző méretű kompozíciók, díszletek festése. Plasztikai munkák:  A mintázás alaptechnikáinak elsajátítása emberalakok, állatok, tárgyak alkotása.  Természeti tárgyak gyűjtése (termések, levelek, ágak, kavicsok, stb.) – kompozíciók, figurák készítése  Különféle technikák gyakorlati alkalmazása (nyírbálás, tépés, hajtogatás, ragasztás, karcolás, szövés, varrás, stb.) Építés  Különféle anyagokból, tárgyakból építéssel, összerakással, térbeli rendezéssel kisebb-nagyobb formacsoportok kialakítása.  Az udvari játékok során az évszaknak megfelelően alapanyagok formálása, alakzatok létrehozása, téralkotó tevékenység fejlesztése. A vizuális nevelésből adódó óvónői feladatok:  Az érdeklődés felkeltése az ábrázoló tevékenységek iránt.  Megfelelő hely, idő, anyagok, eszközök biztosítása  Lehetőség adása a szabad alkotásra.  Az eszközök, anyagok tulajdonságainak megismertetése, hozzájuk kapcsolódó technikák, eljárások bemutatása, elsajátítása.  Az ábrázoló tevékenységgel kapcsolatos higiéniai szokások megismertetése, elsajátítása, betartásának figyelemmel követése.  A képi, plasztikai, konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatása.  Szín-, arány- és formavilág gazdagítása.  Manuális képességek fejlesztése, és a helyes ceruzafogás  Diszgráfia tüneteinek figyelése, észlelésekor jelzés a pszichológus felé.  Az emlékezet, a megfigyelés, a képzelet, a gondolkodás, ízlésvilág fejlesztése.  Az írástanulás előkészítése a díszítőmunkákban (sor, motívumritmus, stb.)  A térbeli tájékozódó képesség fejlesztése. - 27 -

   

 

A gyermekek életkorának és egyéni érdeklődésének megfelelő műalkotások bemutatása. Udvari lehetőség megteremtése az alkotásra. Mintázáshoz többféle anyag biztosítása (vizes homok, gyurma, agyag, gipsz) A mintázási kedv fokozása különböző természetes anyagokkal, kiegészítőkkel (termések, magvak, fűszerek, szárított és préselt növények) A gyermekek alkotókedvének erősítéséhez óvónői bátorítás, útmutatás, dicséret. A csoportszoba, öltöző, mosdó és öltözőtér esztétikumának alakításával, fenntartásával a gyermekek ízlésének, környezettudatos szemléletének formálása.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:  Bátran, szívesen használja az ábrázolás eszközeit  Élményeit képes megjeleníteni  Szem- és kézmozgása összerendezett  Helyesen fogja és használja a ceruzát, ecsetet, ollót  Ismeri a különböző technikákat, azokat képes alkalmazni  Ismeri a hat alapszínt, s törekszik a változatos színhasználatra  Megfelelő a finommotorikus képessége, biztos a vezetése (balról jobbra halad)  vizuális észlelése, megfigyelése, emlékezete korának megfelelő  szívesen alkot a többi kisgyermekkel, ötletet, javaslatot saját döntése alapján mérlegel  ábrázolása során kitartó, akár több napon keresztül is képes munkálkodni  megfelelő értékítélet alakul ki benne, tudjon véleményt alkotni saját és mások alkotásairól  Közös alkotások során legyen képes a kompromisszumra, ötleteivel segítse a közös munkát.  Becsülje környezete esztétikai értékeit. A fejlesztés kívánatos feltételei:  Színes ceruzák, filctollak, zsírkréták  Vízfesték, ecsetek, tálak, tempera  Írólap, rajzlap, színes lapok, krepp-papír, kartonok.  Gyurma, agyag, lisztgyurma  Ragasztó, színes fonalak, textildarabok, hurkapálca  Összegyűjtött természetes anyagok 4. Mozgás A mozgás az egész személyiség fejlődését segíti. Kedvezően hat az értelmi és a szociális képességek alakulására. A mozgás az óvodai

- 28 -

nevelés minden napját – egyéni szükségletek és képességek figyelembe vétekével – minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk a  Szabad játékban:  Kötelező testnevelési foglalkozásokon  Mindennapi testnevelésben Célunk: A gyermekek mozgásigényének kielégítése, testi képességének kialakítása, fejlesztése, az egészséges életmód kialakítására való nevelés. A rendszeres mozgással fejlődnek a gyerekek testi, pszichikai, értelmi és szociális képességei. A gyerekek szívesen és örömmel mozognak. Váljék igénnyé, majd szokássá a mindennapi mozgás.

Tartalom:  Rendgyakorlatok: alakzatalakítás, menetelés, testfordulatok  Gimnasztika – szabadgyakorlatok: kartartások, kar-, láb-, törzsmozgások, nyakizom gyakorlatok, testhelyzetek. Mozgáskoordináció kialakítása érdekében ritmuskeresztezett mozgások végeztetése.  Járások-futások: rendes-spec járások, változó iramú, irányú futások, járások.  Kéziszer-gyakorlatok  Szökdelések, ugrások  Dobások  Gurulások  Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok  Játékok: szerep-, utánzó- és futójátékok, szabályjátékok, küzdőjátékok  Mozgás a szabadban: évszakoknak megfelelően spontán és szervezett mozgáslehetőségek A mozgásfejlesztésből adódó óvónői feladatok:  Mozgás beépítése természetes módon a gyermek tevékenységébe  Mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása  Természetes mozgásigény megőrzése, a mozgáskedv megőrzése, felkeltése  A mozgáskészségek alakítása, a mozgás megszerettetése  A rendszeres mozgással az egészséges életmód kialakítása  A balesetek elkerülése érdekében a mozgástevékenység szabályainak kialakítása a gyerekekkel közösen, majd fokozott betartatása. Szükség esetén a dajka segítségének igénybevétele.  A mozgásos tevékenység lehetőségének biztosítása a csoportszobában és az udvaron.  Évszakok adta lehetőségek kihasználása: pl. atlétikai gyakorlatok, séták, rövid kirándulások a természetben, közeli környezetünkben. - 29 -

  

  

Tiszta, jó levegő biztosítása a tornateremben. A játék, a játékosság elsődlegességének tiszteletben tartása a foglakozásokon. A mozgásos tevékenységek anyagának és eszközeinek a megválasztása során, a gyermekek életkorának, fejlettségi szintjének figyelembe vétele. Testalkati deformitások megelőzésére speciális gyakorlatok beiktatása. Oldaliságot jelző csuklópánt használata. Odafigyelés a gyermekek optimális terhelésére Testi képesség, fizikai erőnlét fejlesztése (kondicionális, koordinációs) Pozitív személyiségtulajdonságok erősítése (alkalmazkodó képesség, akarati tényezők) helyzetfelismerő képesség és egészséges versenyszellem alakítása.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:  A gyermekek igényeljék a mindennapos mozgást  Teljesítőképességük feleljen meg az életkoruknak, a mozgásban legyenek kitartóak  Mozgásuk váljon összerendezetté, harmonikussá, megfelelő ritmusúvá  Tudjanak környezetükben tájékozódni, ismerjék az irányokat, differenciáljon a jobb és a bal (csuklószalag nélkül is).  Szem, kéz, láb koordináció fejlettsége, egyensúlyérzéke feleljen meg az életkori sajátosságoknak  Tartsák be és kövessék az adott szabályokat.  Tudjanak csoportos versenyjátékban részt venni, eredményesen játszani  Alakuljon ki egészséges versenyszellem a gyerekekben: legyen bátor, kitartó, segítőkész, tudjon alkalmazkodni, örüljön a másik sikerének, tudja elviselni a kudarcot.  Sajátítsák le a testnevelési gyakorlatok helyes technikáját A fejlesztés kívánatos eszközei: Tornaszőnyeg, zsámoly, Greiswald tornakészlet, tornapad, karika, labdák, ugró- és mászókötél, hinták, bordásfal, szalagok, babzsák. A külső világ tevékeny megismerése A témaköröket mindig az aktuális évszakok, napszakok, események, ünnepek határozzák meg. A külső természeti és ember alkotta, épített környezettel szembeni gyermeki érzékenység – környezettudatos, természetbarát – élményeken alapuló tevékenység hatására fejlődik. Célunk: A természeti és társadalmi környezet a gyermekek életkorának megfelelő, egyéni fejlettségéhez igazodó megismertetése, felfedeztetése, tapasztalatok biztosítása, készségek, képességek alakítása.

- 30 -

A természetet szerető, védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés megalapozása. Az adott tájra, helységre jellemző néphagyományok, hagyományok közvetítése. Tartalom:  Személyi adatok  Család, családtagok – feladatuk – emberi foglalkozások, munkák  Évszakok, időjárás  Állatok: házi és vadon élő állatok  Növények: zöldségfélék, fák, virágok, gyümölcsök  Közlekedés: eszközök, gyalogos közlekedés, közlekedési eszközök csoportosítása  Színek, hangulatok  Élő és élettelen dolgok  Épületek, műalkotások.  Egészség, egészségvédelem, táplálkozás, vitaminok A külső világ tevékeny megismeréséből adódó óvónői feladatok:  Az új ismeretet a gyerekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára építi, illetve élményeikre, tapasztalataikra támaszkodik  A meglévő ismereteket elmélyíti, rendszerezi  Témaválasztásnál figyelembe veszi a lakóhelyi környezet sajátosságait.  Változatos tevékenységeket biztosít a felfedezésre, megfigyelésre.  Módszereit, eszközeit a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítja: megfigyelés, játékos tevékenységek, szenzitív játékok, problémahelyzet előidézése, kísérletezés, stb.  Ünnepek, és hagyományőrzés formájában közvetíti a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait, néphagyományait.  Segíti felfedezni a környezet szépségét, harmóniáját. Az óvoda közvetlen környékén séták, kirándulások során az évszakok változása során bekövetkező természeti változások megfigyelése o Természettudományos ismeretek mellett az élővilág, az életközösségek felfedeztetése o Összefüggések, ok- okozati viszonyok o Természeti kincsek gyűjtése o Környezetvédelem alapjai, környezetvédelmi szokások o Elemi közlekedési szabályok gyakorlása  Csoportszobában élő természetsarok kialakítása  Növények, állatok fejlődéséről, gondozásáról, hasznáról ismereteket nyújt.  Közlekedési eszközök, elemi közlekedési szabályok megismertetése  Az emberi társadalom normáinak, viselkedési szokásainak megismertetése, elfogadtatása  Az embertársaink tiszteletére, szeretetére nevelés  A társadalom sokszínűségének megláttatása, a tolerancia, ítélőképesség életkornak megfelelő fejlesztése. - 31 -

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére:  Tudja személyi adatait, ismerje meg a családon belüli kapcsolatokat  Különbséget tud tenni az évszakok között, gyönyörködni tud a természet szépségében  Érzelmileg kötődik lakóhelyéhez, tud ott tájékozódni (ismer néhány utcanevet, üzletet, szolgáltató helyet)  Felfedezi az összefüggéseket a növények fejlődése, az időjárás, az évszakok és az emberi tevékenységek között  Képes csoportosítani az állatokat élőhelyük, táplálkozásuk, életmódjuk, kicsinyeik gondozása szerint.  Csoportosítja az élőhelyeket: ember, állat, növény  Kialakulóban van a környezettudatos viselkedés  Ismeri és betartja az elemi közlekedési szabályokat. Ismeri a közlekedési eszközöket, képes csoportosításukra  Szívesen vesz részt kiránduláson, sétákon, rendezvényeken.  Ismeri a hét napjainak nevét, valamint a napszakokat.  Legyenek élményei, ismeretei hagyományokkal, valamint a népi hagyományokkal kapcsolatban. A fejlesztés kívánatos feltételei A tapasztalatszerzés mindig valódi környezetben történik  Intézmények látogatása: posta, orvosi rendelő, bolt, piac.  Háziállatok természetes környezetükben  Évszakok megfigyelése udvaron, óvoda környékén  Audiovizuális eszközök, tablók, képek, képeskönyvek egyes témákhoz  Népszokások, hagyományok ápolásához anyag- és eszközrendszer: szüreti felvonulás, mulatság, pásztorjáték, lucázás, betlehemezés, regölés, farsang, kisze-báb, égetés, húsvéti locsolás, májusfaállítás, pünkösdölés. A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik a kisgyermek. A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később egy részük beépül a beszédükbe. Célunk: A matematikai érdeklődés, kíváncsiság felkeltése, a minket körülölelő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztalása, a logikus gondolkodás megalapozása. Tartalom:  Számfogalom előkészítése, megalapozása o Mennyiségek összemérése hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, bőség, tömeg, űrtartalom szerint.

- 32 -





o Halmazok összemérése, elemek párosítása. Válogatás során párosítás, számlálás, több-kevesebb-ugyanannyi érzékeltetése, gyakorlása o Rész-egész viszonya o játékos szituációban számlálás, bontás, a műveleteket 6-10-ig számkörben végezzék, egyéni fejlettségnek megfelelően. o Sor, sorrendiség, sorszámok megértetése o Mérések: hosszúság tömeg, terület, űrtartalom tapasztalatszerzés geometria körében: o tapasztatok szerzése gömbölyű és szögletes formákról, érzékeljék ezt testükön, tárgyakon o építsenek szabadon, és másolással különböző elemekből o alkossanak síkban is szabadon, szerezzenek tapasztalatokat síkmértani formákról, fedezzék fel a rész-egész viszonyát o használják a logikai játékot, építsenek vele, fedjenek le felületeket. Tájékozódás térben és síkban: o Irányok azonosítása, megkülönböztetése o Játék során figyeljék meg ezeket tükörben, fedezzék fel a tükörkép, szimmetria érdekességeit, játsszanak sokat a tükörrel o Próbáljanak meg tájékozódni a labirintusokban is o Fedezzék meg, hogy a sorozatok olyan rendszerek, amely életükben felfedezhetők. Hozzanak létre változatos sorozatokat játékokban színekkel, hangokkal, mozgással, formákkal.

A mennyiségi és formai összefüggések tevékeny megismertetéséből adódó óvónői feladatok:  A játék során adódó  spontán matematikai helyzetek kihasználása, a matematikai érdeklődés felkeltése  A megismerő képességek fejlesztése: érzékelés, észlelés, megfigyelés, figyelem, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás.  Matematikai összefüggések megláttatása, ítélőképesség megalapozása.  Matematikai tartalmú játéknál a gyermekek egyéni fejlettségi szintjének, képességeinek figyelembe vétele  A gyermekek egyéni feladatmegoldásának meghallgatása, a sajátos logika elfogadása, szükség esetén rávezető kérdéssel segítés  A gyermeki tevékenység változatos formáinak biztosítása egyéni, páros, mikrocsoportos szervezéssel  Matematikai osztályozás, halmazképzés, soralkotás, rendezés, mérés eszközeinek, helyeinek biztosítása. Geometriai eszköztár biztosítása.  Tapasztalatszerzés síkban és térben.  Tükörkép, szimmetria felfedeztetése. - 33 -

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:  Alakuljon ki a biztos számfogalmuk a 10-es számkörben  Legyenek képesek halmazokkal összehasonlítani, tulajdonság szerint szétválogatni  Helyesen értelmezzék és használják az összehasonlítás megítélésének fogalmait: hosszabb-rövidebb, több-kevesebb..  Helyesen értelmezzék az irányokat, s tudják megnevezni azokat: jobbra-balra, lent-fent, …  Használják helyesen a névutókat  Ismerjék fel a sorbarendezés logikáját, folytassa legalább 3 elemszámmal  Különböztessék meg a tő- és sorszámneveket  Nevezzék meg környezetük tárgyait geometriai ismereteik alapján, építsenek szabadon és másolással is.  Lépesek legyenek részekből egészet kirakni.  Tudjanak létrehozni tükörképeket, ismerjék a szimmetria fogalmát  Legyenek képesek azonosságokat, különbségeket felismerni és megfogalmazni  Rendelkezzenek az iskolai alkalmassághoz szükséges matematikai tapasztalatokkal A fejlesztés eredménye érdekében kívánatos eszközök:  MINIMAT készlet  Dominók, kártyák, dobókockák, gyöngyök, pálcikák, korongok  Termések, különböző anyagok  Képeskönyvek, mesekönyvek, színezők, játékok  Óvónők által készített munkalapok, eszközök, feladatlapok, matematikai társasjátékok Munka jellegű tevékenységek Célunk: A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munkajellegű játékos tevékenység. Az egyéni sajátosságok figyelembe vételével formáljuk a gyermek önkéntességén alapuló önmagáért és a közösségért végzett tevékenységet. Feladataink:  Valamennyi korcsoport részére biztosítsuk az életkoruknak megfelelő munkához szükséges feltételrendszert.  A munka az óvodás gyermek részére önkéntes, játékos jellegű legyen.  A gyermek saját személyével kapcsolatos munkakészségek elsajátítása után jusson el oda, hogy a közösség érdekében is szívesen végez munkát. - 34 -







Lehetővé kell tennünk, hogy a gyermekek minden olyan munkát elvégezhessenek, amelyet önként, örömmel és balesetveszély nélkül megtehetnek. A munkajellegű tevékenységek végzése során ismertessük meg a gyermekekkel a takarékoskodás lehetőségét./pl.: használati tárgyak, villany, víz stb…/ Munkamegosztásra nevelés – saját és mások munkájának megbecsülése.

Fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: A rájuk bízott, vagy önként vállalt feladatokat igyekezzenek önállóan elvégezni. Ismerik a jól elvégzett munka örömét /sikerélmény/  A saját és mások munkájának eredményét megbecsülik.  Igényesek saját maguk, és környezetük rendjével kapcsolatosan.  Szívesen segítenek társaiknak és a felnőtteknek egyaránt.  Megtanulják a szerszámok és eszközök használatát.  A munkajellegű tevékenységek által képesek egymás között a munkamegosztásra, az önálló döntésre, fejlődik kitartásuk, felelősségérzetük, segítőkészségük. A fejlesztés eredménye érdekében szükséges feltételek:  Nyugodt légkör  Elegendő idő  Megfelelő hely biztosítása  Alkalmi munkák esetén: o Ünnepi készülődés o Udvar és teremberendezések o Játékok javítása o Egyéni megbízások  Növények gondozása: o Növények folyamatos megfigyelése – öntözése, száraz levelek leszedése, átültetés o Gyűjtőmunkák végzése: a gyűjtött anyag elhelyezése, rendezése  A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést, és folyamatos konkrét, reális vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Célunk: Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. - 35 -

A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Feladataink a tanulással kapcsolatban:  Pszichikus funkciók fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás), s az ehhez kapcsolódó tevékenységek biztosítása.  Az óvodai tanulás feladata nem csak, és nem elsősorban az információk bővítése, hanem a képességek fejlesztése.  Egyénre szabottan, differenciáltan, az egyes gyerekekhez igazított módszerekkel, eszközökkel lehet csak hatékony.  Olyan tanulási helyzetek teremtése, ahol rendeződnek a gyermekek tapasztalatai, alakul énképük és világképük, a ahol megismerhetik a felfedezés, a kutakodás örömeit.  Amely a gyermeket minél több örömet nyújtó, életkoruknak megfelelő és egyben képességeiket fejlesztő tevékenységekre motiválja.  A gyermekek képességeinek, fejlettségének alapos megismerése után, differenciált fejlesztés és egyéni bánásmód.  A játékba integrált, cselekvéses gondolkodási formák megteremtése.  Mutassunk példát, követhető mintákat az együttműködésre, társas kapcsolatokra, helyes viselkedésre, amelyekkel előbbre juthatunk, mint a kényszeres tanulással.  A gyermekek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése. Kezdeményezni, azután hagyni, hogy a gyermek szabadon kibontakoztathassa képességeit.  Képszerű és szemléletes gondolkodás kialakítása, az iskolai életre való felkészítés. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:  Azzal tudjuk ápolni a gyermek képességeit, hogy mindig nyitottak vagyunk kíváncsisága kielégítésére, miközben mi is hajlandóságot mutatunk a világ meglátásara.  Ismerje saját értékeit, érezzük annak jelentőségét, hogy nem részesíthetjük előnyben a mi elképzelésünket a gyermek szükségleteivel szemben, hanem azok ápolása különböző lehetőségek biztosításával, melyek működésbe hozzák, formálják azokat.  Kitartást, akaratot ahhoz, hogy képes legyen azt tenni, amihez kedve van, és abban kiteljesedhessen.  Szabadságot, lehetőséget arra, hogy elképzelései, szükségletei szerint tevékenykedjen.  A gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor – ha arra van igénye – egyedül is tevékenykedhessen.

- 36 -



A szokásrendszeren és az együttélésből fakadó interakciókon keresztül fejlődik normarendszere, mely a további fejlődési szakasznak, az iskoláskornak az alapja.

A tanulás formái az óvodában:  Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységekben megvalósuló tanulás kötetlen illetve kötött formában.  Spontán tapasztalatszerzés – játékosan.  Az utánzásos minta – és modellkövetéses magatartás – és viselkedéstanulás (szokások alakítása)  A cselekvéses tanulás.  A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.  Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés.  A gyakorlati problémamegoldás.

- 37 -

VI. Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása óvodánkban VI./1. Óvodánk segíti a családot a gyermek nevelésében közös felelősséget vállalva:  a kor kihívásainak megfelelő, személyiségközpontú pedagógiai munkával, az egyéni képességek felkutatására és fejlesztésére tesz hitet  a boldog óvodai gyermekkor biztosításával óvja, védi, tiszteli és megbecsüli a rábízott gyermekeket  a fejlődést nem siettetve, az adottságok figyelembe vételével juttat el minden gyermeket a képességeinek megfelelő szintre. Ennek érdekében gondoskodik:  az alapvető szabadságok és emberi jogok tiszteletben tartásáról  az érzelmi biztonságról  a testi és értelmi képességek egyén specifikus alakításáról  az életkornak megfelelő színes, érdekes tartalommal töltött tevékenységekről  a modell értékű pedagógusokról  a megfogalmazott értékek betartásáról, közvetítéséről. Óvodakép-gyermekkép „Minden megengedett, ami elősegíti, hogy  a gyermek maximálisan fejlessze ki személyiségét,  olyan közösségben, amelyet ő maga szolgál, és  amely őt magát szolgálja.” Óvodánk: Az óvás, gondoskodás, játékba, szabad tevékenységekben való beépülés terepe, ahol biztosítjuk a gyermek számára a harmonikus személyiség, életkori specifikus tulajdonságok kibontakoztatását és megerősítését ezzel egy időben alakítjuk a szociális és értelmi képességeket, mint az iskolai élethez való illeszkedés fontos feltételeit. Ebben a pedagógiai rendszerben óvodapedagógusaink szerepe (akik az egész óvodai élet megteremtői):  előkészítik a gyermekek számára a „nagy találkozásokat”, élményeket  „prózai feladatuk”: az anyagok, eszközök, élményforrások biztosítása, előkészítése  „lírai feladatuk”: a baráti, segítő, bizalmas légkör felkínálása  olyan szituációk, hangulatok megteremtése, melyek hatásaként a gyermekek megnyilatkoznak, ihletet kapnak az alkotásra  elősegítik a gyermek szabad önkifejezésének, közlési vágyának légkörét, melyhez inspiráló, segítő, megértő és befogadó közeget hoznak létre. (A gyermekek elmondhatják elénekelhetik, - 38 -



lerajzolhatják, ami foglalkoztatja őket. Mozgással, gesztusokkal, a drámapedagógia eszközeivel eljátszhatják, bábokkal megeleveníthetik maradandó élményeiket, újrateremthetik a világot, ahogyan Ők képzelik.) saját megfigyeléseikre, tapasztalataikra támaszkodva gazdagodhat egyéniségük, fejlődhetnek képességeik és formálódhat jellemük is.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs programja a helyi pedagógiai programunk „Gyermekvédelem” című fejezetére épül. Pedagógiai programunk alkalmas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésére, személyi és tárgyi feltételeink adottak. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönözése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. A Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységben megfogalmazottakon kívül az alábbi feladataink vannak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációjában: 1. Szervezési feladatok: - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beiratkozásának támogatása: a teljes körű (3 éves kortól) beóvodáztatásuk és az óvodai hiányzásuk megszüntetésének elősegítése. Beóvodáztatásukért felelős: óvodavezető, gyermekvédelmi felelős. - Integrációt elősegítő csoportalakítás, amely biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztását. Felelős: óvodavezető, óvónők. 2. Nevelőtestület együttműködése: A nevelőtestület tanév elején évnyitó értekezlet keretén belül kap tájékoztatást a közösen meghatározott év programról, tervekről. Megtörténik a feladatok kitűzése és a csoportfoglalkozások időrendi megbeszélése. Ha a kitűzött cél megkívánja az óvodai dajkák is tájékoztatást kapnak a programtervről. Rendszeresek az esetmegbeszélések tanév közben (mellékelve jegyzőkönyv) és hospitálások egymás csoportjában. - 39 -

Munkaközösségi foglalkozások keretén belül megbeszéljük a kitűzött feladatok eléréséhez szükséges módszereket, megvalósítási lehetőségeket. Folyamatosan önképzéseken és célirányos továbbképzéseken veszünk részt. Figyelemmel kísérjük a szakirodalom újdonságait. Évzáró értekezleten értékeljük az elmúlt év munkáját, felelevenítjük a tapasztalatokat, megbeszéljük a következő tanév témáit, illetve feladatait. 3. A pedagógiai munka kiemelt területei: 3.1. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés: (részletes anamnézis) Óvodánkba a 3. életévet elért, testileg és szellemileg egészséges gyermek vehető fel. E szempontból az alkalmasság elbírálására a háziorvos, illetve a nevelési tanácsadó illetékes. Anamnézis szempontjai:  terhesség lefolyása  szülés körülményei  csecsemő- és kisgyermekkori állapot  területi védőnő dokumentációja a testi és szellemi fejlődésről  szociális körülmények. 3.2. Kommunikációs nevelés: Mindennapos beszélgetőkörök szervezésével próbáljuk a gyerekek beszédkedvét felkelteni és megőrizni, fejleszteni az analizáló és szintetizáló képességeket, a beszédmegértés képességét, a beszédszervek mozgását. A napi tevékenységek során beszélgetésekkel segítjük az idő és téri egymásutániság felfogását, a történeti sorba rendezés képességét. A beszéd motorikus rendszereinek fejlesztése életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével történik, folyamatosan ügyelve a helyes kiejtésre, hangképzésre, kifejezőkészségre, bátor kiállásra, emlékezet fejlettségére, játékosságra. A napi mesemondásaink során a népmesék és műmesék világát próbáljuk megeleveníteni a gyermekeknek, fejlesztve befogadó, odahallgató, megfigyelő, megértő készségét. Célunk a gyermeki igény kialakítása az irodalmi élményekre-, az irodalmi fogékonyság megalapozására. Lehetőségeinkhez mérten színházi, bábszínházi és könyvtár látogatási élményeket is nyújtunk óvodásainknak. 3.3. Érzelmi nevelés, szocializáció: Az óvodáskorú gyermekek személyiségénél az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy óvodánkban a gyerekeket biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteli légkör vegye körül. Célunk az erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése: figyelmesség, egymás segítése, fegyelmezettség, illemtudó viselkedés, együttérzés, nyíltság, kitartás, feladattudat, felelősség és szabálykövetés. A társas kapcsolatok terén fontosnak tartjuk az egymás közötti bizalom kiépítését (óvónőgyermek, gyerek-gyerek), biztonságérzet kiépítését csoportjainkban, - 40 -

legyenek képesek a gyerekek alá- és fölé-, valamint mellérendeltségi helyzetek átélésére, elfogadására, toleranciával legyenek az etnikumi kisebbség felé. 3.4. Egészséges életmódra nevelés: A testi és lelki egészség elengedhetetlen feltétele a helyes életmód. Kialakulása érdekében feladatunk a napirend megszervezése, szokások kialakítása az egyéni sajátosságokat figyelembe véve. Célunk a nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása, az alvás és pihenés szükségletek kielégítése, a környezet tisztántartása, az erre való igény kialakítása, a szervezet ellenálló képességének növelése, a helyes testtartás elsajátítása – az e téren különösen nehézségeket mutató gyermekekre való felfigyelés, szükség esetén differenciált segítségnyújtás, az óvodai életritmus és a családi életrend közelítésére való törekvés, a helyes táplálkozási szokások kialakítása, a kulturált étkezés illemszabályainak megismertetése, öltözködési szokások fejlesztése. Differenciált segítségnyújtást, különleges ráfigyelést biztosítunk a csoportban előforduló gyenge lágyszájpad működésű gyermek rágási szokásainak kialakítására, a speciális eszközöket igénylő gyerekeknek – szemüveg, hallókészülék – a mozgásügyetlen gyerekek részére, az esetleges műtéteken átesett gyerekeknek, az elhanyagolt, ingerszegény környezetből jött, szociokulturális hátrányokat szenvedőknek. Ügyelünk az óvodai étkeztetési változatosságra, az egészséges táplálkozásra. 3.5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése: A szocializáció szempontjából különös jelentősége van a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlásának. Az óvodai életünk szervezésénél figyelembe vesszük, hogy segítse a gyerek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség), és akaratának (önfegyelem, kitartás, szabálytudat) fejlődését. A gyermekek nyitottságára építve elősegítjük, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó szépségekre. Szükség esetén megfelelő szakember (gyógypedagógus, logopédus, pszichiáter) segítségét kérjük a nehezen szocializálható, a lassabban fejlődő, az érzékszervi és mozgássérült, az alacsonyabb fejlettségi szinten álló és a hátrányos helyzetű, vagy elhanyagolt gyermekek esetében. Fontosnak tartjuk a baráti kapcsolatok támogatását, részvételt a helyi vagy egyéb rendezvényeken, a közös élmények átélését (születés-, illetve névnapok, kirándulások, szereplések, színházlátogatások) és a helyi népszokások gyakorlását (Lucázás, farsangolás, betlehemezés stb.) 3.6. Korszerű óvodapedagógiai módszerek: A gyerekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, az értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése. Kötetlen szervezeti formában a játék adta lehetőségeken keresztül igyekszünk e képességeket fejleszteni és minden helyzetben érvényesíteni a gyerek befogadó, odahallgató, megfigyelő, megértő - 41 -

készségét. Minél több irodalmi és zenei élményhez próbáljuk juttatni gyerekeinket: az ünnepekhez, néphagyományokhoz kapcsolódó szokások, dalok, mondókák, ritmusok, zenék megismertetésével. Kiemelten foglalkozunk az etnikai kisebbség felzárkóztatásával, differenciált fejlesztéssel, segítségadással:  fejlesztjük kommunikációs készségüket  biztosítjuk logopédiai ellátásuk feltételeit  segítjük társadalmi beilleszkedésüket  fokozott figyelmet fordítunk óvodai felvételükre  bevonjuk a szülőket nevelési terveinkbe  ismerkedünk kultúrájukkal, szokásaikkal, hagyományaikkal. 4. Óvoda – iskola átmenet támogatása 4.1. Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka: 1.; A gyermek és környezete sokoldalú megismerése  szociális háttér megismerése  együttműködés  segíteni akarás  rendszeres kapcsolattartás 2; A gyermek érési folyamatához igazított differenciált tervezés 2.1. Tudatosság, nagyobb szervezési, áttekintő képesség, nagyfokú kreativítás az óvodapedagógus részéről 2.2. Kötött és kötetlen foglalkozást egyaránt hasa át a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés 2.3. a kiemelkedő képességű gyermekek támogatása, megfelelő tárgyi feltételek biztosítása,differenciált egyéni bánásmód tudatos alkalmazása 3. A fejlődés nyomonkövetése, az eredmények elemzése, szükséges korrekciója A mindennapos életben tudatosan megfigyelt fejlettségi szintet rögzítsük.  A gyermek fejlődését az erre szolgáló fejlettségmérő lapon tudjuk nyomon követni az óvodába lépéstől az iskolakezdésig  A felmérések alapján mutatkozó eltérésekhez igazodva szükséges korrigálni  Az óvodai nevelési folyamat eredményeként eljut a gyermekek többsége az óvodás kor végére az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintre 4.2. Iskolaválasztás támogatása 1. Optimális szinten a helyi iskolába történő beiskolázás támogatása 2. Indokolt esetben a szabad iskolaválasztás segítése 3. Hátrányos helyzetű gyermekek esetében a Gyermek és Ifjúságvédelem Intézményei Egészségügyi Szakszolgálatok speciális szakismereteit igényelve segítünk, hiteles tájékoztatást adjunk 4.3. Óvoda – Iskola átmenetet segítő program / az iskola a tanulásra érett gyermekek szakszerű fejlesztője, nevelője, tanítója/

- 42 -

1. Nagycsoportosainkat már év elejétől folyamatosan látogassák a leendő 1. osztályos tanítók. Kötetlen tevékenységeink során is ismerkedjenek a gyermekekkel, tudják őket megszólítani, tudjanak velük beszélgetni. 2. a leendő 1. osztályos tanítók vegyenek részt az óvodában nyílt nap keretében 3. Óvodai rendezvényeinkre is várjuk az iskola nevelőit, számítunk aktív részvételükre 4. Az óvónő egyenként ad tájékoztatást a gyermek fejlődéséről, annak üteméről, bánásmódról, alkalmazkodásáról és a gyermek iskolaérettségéről. 5. Az óvónőt és az 1. osztályos tanítók között konzultációk útján történjen a gyermek jellemzésének elkészítése 6. Látogatásaik során segítsék a problémák megoldását, javaslataikkal, tapasztalataikkal 7. Korai időszakban közös együttműködéssel fedezzük fel melyik gyermeknél kell igényelni a Nevelési Tanácsadó véleményét a további kilátások érdekében, ill. az egyéni fejlesztést illetően 8. Látogatásaik során kövessék ők is figyelemmel a fejlesztő munka hatását, eredményes volt-e, szükség van-e más módszerek alkalmazására is. 9. Tegyük vonzóvá tartalmas, egyenletes, valódi hozzáértést mutató szakszerű munkával óvodánkat 10. Valósítsuk meg a pedagógusok rendszeres belső- és külső továbbképzését, önképzését 11. Az óvoda és az iskola pedagógusai segítsék egymás munkáját gyakorlatban szerzett tapasztalataik átadásával, eredményeik összehasonlításával. Ehhez szükség van az igény szerinti konzultációk, továbbképzések, gyakorlati bemutatók megszervezésére. 12. Tavasszal a nagycsoportos óvodásaink látogassanak el az iskola 1. osztályába. Szerezzenek tapasztalatokat, aktív részvételt az iskolai tanórákról. 13. Májusban az 1. osztályos tanítónők vegyenek részt a nagycsoportosok szülői értekezletén a. Tájékoztassák a szülőket az iskola elvárásairól b. Adjanak tanácsot az iskolai előkészületekről c. Nyújtsanak segítséget a szülőknek abban, hogy a nyár folyamán hogyan erősítsék gyermekükben az iskolavárást, a tanulási vágyat, az egyes területek korrekcióját 14. Nagycsoportos fiúk számára működjön a „foci-suli” Az előkészítéshez várjuk a testnevelő tanárok gyakorlati útmutatását, segítségét. 4.4. A gyermekek fejlődésének nyomonkövetése legalább az általános iskola első évében 1. Minden ősszel, október november hónapban a nagycsoportosokat átadó óvónők látogassák meg az első osztályosokat - 43 -

2. Az óvónők kapjanak meghívást az iskola különböző rendezvényeire pl. népdalverseny, mesemondó verseny, néphagyományok, népszokások feldolgozása, bemutatása, ünnepek, ünnepélyek, sportversenyek. 3. Keressük annak lehetőségét az iskolai nevelőkkel együttműködve, hogy az iskolások is visszamehessenek régi óvodájukba hangversennyel, színdarabbal, bábszínházzal, népszokásokkal szórakoztatni a kicsiket, vonzóvá tenni az iskolai életet. 5. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés 5.1. Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel  Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda illetve a család teremt meg.  Jó példával, együttműködő nevelői hatásrendszerrel segítjük a szülők pedagógiai ismereteinek gazdagítását  napi folyamatos párbeszéd, aktív kapcsolattartás  családlátogatások, gyermek-szülő kapcsolatának megfigyelése  nyugodt, kiegyensúlyozott légkör kialakítása 5.2. a gyermek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása  Nagy eredménynek tudható be, hogy évről – évre egyre több halmozottan hátrányos gyermek részesül óvodai nevelésben, akiknek szociális helyzetük sivár, ingerszegény a környezetük – ami körülveszi őket  Az óvodai beíratás jó alkalom a szülők igényeinek felmérésére, ez szóbeli tájékoztatást is jelent.  Ilyenkor főleg az óvoda személyi, tárgyi feltételei, a plusz programok – a napirend, a csoportbeosztás iránt érdeklődnek.  Kérdőíves felméréseket végzünk – csak arra kérdezünk rá, ami az óvodai nevelőmunka gyakorlata szempontjából fontos.  A feladatok megvalósítása érdekében fokozott figyelmet fordítunk az óvodai felvételükre, hisz tisztában vagyunk azzal, hogy mit tehet az óvodai nevelés a hátrányos helyzetű gyermekek érdekében.  Megfigyeléseink kiterjednek: o a testi fejlettségre o a pszichikus magatartásra o a gyermek tájékozottságára, az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetben o gazdag, vagy szegényes a szókincse o milyen a mondatszerkeztése o milyen beszédhibák fordulnak elő. 5.3. Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyermekek - 44 -

alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon.  Célunk elérése érdekében nagy szükség van a rendszeres konzultációkra. A fejlődés, illetve lemaradás okait számba vesszük, valamint az otthoni ingerszegény környezet hatását.  A teljes kép valamennyi gyermeknél az óvodai folyamatos megfigyelés, a családlátogatások és a védőnővel való megbeszélés útján áll össze.  Megteremtjük annak lehetőségét, hogy a jobb képességű gyermekektől sokat tanulhatunk a különböző együttes tevékenységek közben.  Az óvónők differenciált felzárkóztatást, az egyéni fejlesztést a nap minden szakaszában, a különböző élethelyzetekben (játék, szabad tevékenységek, udvari élet stb.) tudatosan, de a gyermeket nem terhelve végzi.  A gyermekekről készült feljegyzéseket, a különböző mérések eredményeit a szülőknek megmutatjuk és aláíratjuk. 5.4. Egyéni beszélgetések, a gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása.  Nevelőközösségünk fontosnak tartja, hogy figyelmet fordítson azokra a gyerekekre, akik fejlődését társadalmi, kulturális hátrányok gátolják. A felnőtt korban jellemző beilleszkedési zavarok gyakran vezethetők vissza az egyént gyermekkorban ért negatív hatásokra.  Tudnunk kell tehát a gyermek környezetében előforduló kedvezőtlen körülményekről, a család érzelmi légköréről, nevelési módszereiről. Kérdése: o Vannak-e nyelvi nehézségek? o Milyen szokásokat hoz otthonról? o Hogyan fogadják az óvodai szokás- és szabályrendszert? o A hátrányos helyzetű szülők hogyan motiválhatók ebben? o Érzelmileg hogyan megközelíthetőek a gyermekek? o A csoport többi tagja hogyan motiválható a hátrányos helyzetű gyermekek elfogadása terén? 5.5. Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl. farsang, karácsony, Luca nap, anyák napja, kisebbségi ünnepek stb.  A szocializáció szempontjából különös jelentősége van a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlásának.  Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg.  A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában nyitottak és kezdeményezőek vagyunk.  Az óvoda vezetésében a szülők képviseletét a szülői munkaközösség látja el.

- 45 -

 Szeptember hónapban csoportszülői értekezletek vannak, családlátogatásokat végzünk.  Nyílt napokat szervezünk február hónapban.  Hagyományos ünnepeink nagy részét a szülőkkel együtt ünnepeljük. (Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák napja, Évzáró)  Fogadó órákat szervezünk a szülői igényeknek megfelelően.  Kirándulásokat, színházlátogatásokat szervezünk a szülők bevonásával.  Gyermeknapi programok szervezésében és lebonyolításában is aktívan bekapcsolódnak a szülők. 7.6. Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása  A szülőkkel való együttműködés, az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg – melyben nekünk óvónőknek kiemelt szerepünk van.  Tudatos pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja.  A hátrányos helyzetből származó lemaradásokat – szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve, sikeresen ellensúlyozhatóak. VI./2. Az óvoda sajátos feladatai Gyermekvédelem Nevelőközösségünk fontosnak tartja, hogy kiemelt figyelmet fordítson azokra a gyermekekre, akik fejlődését társadalmi – kulturális hátrányok gátolják. Kötelességünknek érezzük, hogy közreműködjünk a gyermekeket veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Tudnunk kell a gyermekek környezetében előforduló kedvezőtlen körülményekről, mivel ezek a negatív hatások későbbi társadalomba való beilleszkedési zavarokat eredményezhetnek. Céljaink:  A gyermekeknek védettséget, biztonságot nyújtani  A hátrányok növekedésének prevenciója  Kompenzáció a problematikus gyermekek hatékony nevelése érdekében  A szociálkulturális hátrányok enyhítése  A magatartási és tanulási zavarok kialakulásának megelőzése.

Gyermekek hátrányos helyzete adódhat:  Szociokulturális hátrányból  Ingerszegény környezetből  Érzelmi labilitásból, elhanyagoló bánásmódból - 46 -

 

Egészségügyi okokból Etnikai okokból

Feladatok:  Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrése  Környezettanulmány készítése  Családlátogatás  Tudatos nevelői munka – differenciálás – egyéni bánásmód  Beóvodázás, rendszeres óvodába járás szorgalmazása  Egyéni fejlesztési tervek készítése – fejlesztés Kiemelt feladat:  Romák integrációja – önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése multikulturális szemlélet kialakítása - pedagógiai stratégia megtervezése integrációpárti attitűd kialakítása o Előítéletmentes pedagógiai környezet kialakítása o Óvodapedagógus és szülő közötti kommunikáció fejlesztése o Vislekedésmodifikáció alkalmazása Tartalmi összetevők: Hátrányos helyzetű gyermekek számbavétele – családlátogatás, környezettanulmány – feladatok meghatározása – egyénre szabott tervek készítése – fejlesztés, differenciálás – elért eredmények dokumentálása. Egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka: Egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, megszervezése  A gyermekek orvosi vizsgálata óvodába lépéskor, igazolás arról, hogy közösségbe hozható.  Beszoktatás alatt a gyermekek egészségügyi állapotának felmérése (súly, magasság, egyéni sajátosságok)  Szükség esetén szakorvosi vizsgálat javaslatra, szülők tájékoztatása a teendőkről  Egészségük és testi épségük megőrzésére irányuló ismeretek közvetítése (szokások kialakítása, didaktikus játékok)  Gyermekkori, védőnői tanácsadás  Védőnő rendszeres látogatása az óvoda csoportjaiban.  Tapasztalatcsere a védőnő és az óvodapedagógusok között.  A védőnő részvétele a szülői értekezleteken.  A védőnő hallás és látás vizsgálatot végez a nagycsoportos gyermekeken.  Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése  Szülők részvételének szorgalmazása óvodai rendezvényeinken.  Gyermekek megajándékozása ünnepek alkalmával, születésnapok és névnapok alkalmával.  A szociális ellátásrendszerrel való aktív együttműködés  Rendszeres megbeszélés az Önkormányzat gyámügyi előadójával – halmozottan hátrányos gyermekek számbavétele – tájékoztatás a

- 47 -

nekik járó támogatásokról – szükség természetbeni, anyagi juttatásokra.

esetén

javaslattétel

a

Kapcsolat a családdal: Szülői ház nevelési szokásainak, elvárásainak megismerése Családi nevelés és az óvodai környezet közös pontjainak megkeresése Befogadó, elfogadó attitűddel az együttműködés elindítása Partneri viszony kiépítése, szakszerű segítség a nevelésben Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel:  Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat  Gyermekvédelmi felelős rendszeres részvétele az esetmegbeszéléseken az információk cseréje, problémák felvetése s megoldási javaslatok  Napi kapcsolat a gyermekek családgondozójával – sürgős esetben azonnali segítség, intézkedés történik o családgondozó családlátogatása közösen a gyermekvédelmi felelőssel.  Védőnői hálózat  A védőnő segít felkutatni a beíratandó gyermekeket, támogatja a hátrányos helyzetű gyermekek beóvodáztatását  A védőnő látogatásai alkalmával szakmailag alátámasztja az óvoda fejlesztő munkájának fontosságát  Szakmai szolgáltatók  Nevelési Tanácsadó és a Szakértői Bizottság vizsgálati eredményeinek, javaslatainak tanulmányozása o Konzultáció a gyermekek fejlődéséről – egyéni fejlesztési terv kidolgozása o Szakmai műhely megbeszéli az iskola alsós nevelőivel és az igazgatóhelyettessel o Alkalmanként megbeszélések a logopédussal  Cigány kisebbségi önkormányzatok  üléseken való részvétel – támogatás kérése a gyermekek beíratásával, rendszeres óvodába járással, hiányzások csökkentésével kapcsolatban Értékelés:     

Nagyobb arányú beóvodázás minél korábbi életkorban Közösségbe való beilleszkedés Rendszeres óvodába járás Nagyobb esély arra, hogy képességük lehetséges teljesítsenek a gyermekek Zökkenőmenetes iskolakezdés

szintjén

Feltételek: Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, aktív kapcsolattartása a szülőkkel és más szervekkel. Hely, idő az egyéni és mikrocsoportos foglalkozásokhoz. - 48 -

VI./3. Sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodában A fogyatékosnak, sérültnek vagy akadályozottnak nevezett gyermeki állapotok jelölésére újabban, s főképpen az angol nyelvű szakirodalomban új kifejezést használnak. “ emberek, gyerekek speciális szükségletekkel. A speciális szükségletű emberek sokféle csoportjából értelmileg akadályozottnak nevezik, akiket a magyar szakirodalom és jogalkotás sokáig középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékosnak írt le, és akikhez a legújabb értelmezésben a súlyosan és halmozottan sérülteket is számítják alsó határ nélkül.” / Hatos Gyula / Az óvodai nevelés tartalmi szabályozásának alapdokumentuma, mely az egységes működéshez szükséges közös elemeket határozza meg, kiterjed a fogyatékos gyermekek intézményes nevelésére is. Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló különbségek ellenére minden gyermek számára szükségesek, és az óvodák között fennálló különbségek ellenére minden óvodában alkalmazhatók. E szabályozás figyelembevételével készítettük el saját nevelési programunkat, melynél figyelembe vettük a közoktatási törvény ránk vonatkozó előírásait, a nevelés helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, a szülők és a fenntartó óvodai neveléssel kapcsolatos elvárásait és az általunk nevelt gyermekek sajátosságait. A fogyatékosság a gyermekek között fennálló különbségek olyan formája, amely a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybe vételét teszik szükségessé. A gyermekek különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely az élettani sajátosságokhoz hasonlóan a fogyatékos gyermekek nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki. A különleges gondozási igény a gyermekek életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges, vagy teljes körű módosulása, ami sajátos fejlesztő, korrekciós, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Célunk:  Minél önállóbb életvitel kialakítása, SNI gyermek önállóságának támogatása  Praktikus képességek kibontakoztatása  Kognitív képességek egyéni lehetőség szerinti fejlesztése, ha szükséges, szakember segítségével Feladataink, elveink:  Minden gyermek fejleszthető  Részleges zavart szenvedett, vagy késve jelentkező képességek fejlesztését támogató szemlélet - 49 -

       

Egyéni bánásmód igénye Mindig a teljes személyiséget fejlesztjük Gyermek joga a tapasztalatok átélése Értő figyelemmel fordulunk feléjük Feltételek megteremtése a feladatunk, de az SNI gyermekeknek is cselekednie kell önmagáért SNI gyermeknek joga tisztában lenni állapotával, jogaival, lehetőségeivel Fejlesztésük több irányból történik: spontán, tevékenységben és feladathelyzetben Fejlesztés alapja az adott gyermek képességstruktúrája, meghatározza a differenciálást, egyéni bánásmódot, feladathelyzetet.

Az óvoda vállalja az:  Értelmi sérült gyermekek  Érzékszervi sérült gyermekek  Mozgássérült gyermekek - integrációját Szervezési feltételek:  Csoportlétszám, csoportszervezés az SNI gyermekek igényeinek megfelelően  Felkészülés a befogadásra – az SNI gyermek sajátos nevelési igényéről pedagógus, pedagógiai asszisztens, szülők, gyermekek felkészítésének megszervezése  Rugalmas napirend, hely, idő biztosítása Személyi feltételek:  Óvodapedagógusok, akik elkötelezettek az integráció mellett  Segítő dajkák  Speciális szakemberek az adott sérülésnek megfelelően gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus  Óvodapedagógus gyógypedagógiai asszisztensi képességgel

–

Tárgyi feltételek:  Fenntartó által biztosított speciális eszközök, játékok  Könnyen átlátható, viszonylag állandó környezet  Tér megfelelő strukturálása  Jelek, segítő jelzések  Biztonságos közlekedés útvonala /akadálymentesítés/ Értelmi fejlődési zavar jellemzői:  Nehézség az észlelés területén  Akadályozott az észlelt dolog feldolgozása, megőrzése, előhívása  Nehézség a mozgás kivitelezésében, cselekvés tervezése irányítása terén  Pszichés állapot gyors változása  Megismerő funkciók későbbi kialakulása - 50 -

–

Fejlesztés módszertani szempontjai:  Differenciált nevelés – oktatás: differenciált foglalkozás – páros és mikrocsoportos foglalkozás  Odafordulás – egyszerű megfogalmazás, cselekvésbe ágyazott sokoldalú tapasztalatszerzés Autizmus, spektrum zavarokról - jellemzői:  Minőségi zavar a szociális interakciók, kommunikáció terén  Rugalmatlan gondolkodásra utaló jelek  Beszűkült, sztereotip, repetitiv jellegű tevékenységek Integráció módszertani szempontjai:  Megnyugtató, biztonságos közeg biztosítása  Támogató környezet biztosítása: o tevékenységek meghatározott helye o napirend – vizuális jelekkel o együttjátszás – szociális ás kommunikációs rutinok tanítása SNI gyermek fejlődésének, folyamatos nyomon követésének területei, módszerei:  kognitív képességek, tanulás  szocializáció, játék  verbális és nonverbális kommunikáció  motoros képességek  önkiszolgálás A fejlesztést a gyógypedagógiai – orvosi – pszichológiai vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük. Egyéni fejlődési naplót vezetünk minden SNI gyermekről, segítő szakember javaslataival és a tapasztalt eredményeket is ebben rögzítjük. Együttműködés az SNI gyermekek szüleivel  a szülők, mint partnerek, nem szemlélői, hanem kompetens partnerei a segítő szakembernek  óvodapedagógus feladata a speciális nehézségekkel nem küzdő szülők hozzáállásának alakítása  szülők bevonása, rendszeres támogatása az óvodai életben nélkülözhetetlen Kapcsolattartás a szakemberrel  Szakember vizsgálatának eredményei, diagnózisa megismertetése az óvodapedagógusokkal  Az óvodapedagógusoknak a szakemberrel együttműködve kell megterveznie a csoport mindennapjait  A szakember rendszeres időközönként segít a nehézségek leküzdésében  A speciális szakember a sérült gyermek szükségleteinek megfelelően végzi a kognitív képességek fejlesztését  A szakember elkészíti fejlesztési programját az adott sérülés vonatkozásában

- 51 -

VI./4. Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kultúrája és hagyományai az óvodában Multikulturális szemlélet kialakítása A kisebbségi óvodai nevelés hazánk egységes nevelési – oktatási rendszerének része. Az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és fejlettségének megfelelően segítjük a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerését, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését. Célunk:  ápoljuk és fejlesztjük a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat  segítjük a kisebbségi identitás tudat kialakulását és fejlesztését  törekszünk a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtésére  nagy hangsúlyt fektetünk az irodalom, a zene és a népi játékok megismertetésére A kisebbségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart. Munkánkat kiegészítjük a családdal (szülőkkel, nagyszülőkkel), kisebbségi szervezetekkel való együttműködéssel. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a következők szerint határozza meg az egyes tevékenységi formákat: kisebbségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékei. A kisebbségi hagyományok, szokások továbbörökítését a roma kulturális nevelés keretében, magyar nyelven valósítjuk meg. A tevékenységi formákban hangsúlyozottan szerepeltetjük a cigány játékokat, verseket, meséket és dalokat. Helyet adunk a vizuális nevelés során a sajátos szín – és formavilágnak. A mozgáshoz kötődő tevékenységekben megismertetjük cigány tánckultúrát. Óvodai nevelésünk során, oly módon készítjük fel a gyermekeket a sikeres iskolai előmenetelre, hogy tudatosan építünk a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözőségekre és hasonlóságokra. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként:  a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája és nyelve iránt  életkorának és egyéni képességeinek megfelelően tudjon a kisebbség nyelvén kommunikálni  tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben  ismerjen a kisebbség kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat  ismerkedjék meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel,  tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését

- 52 -

A feladatok megvalósítása érdekében fokozott figyelmet fordítunk óvodai felvételükre, és tisztában vagyunk azzal, hogy mit tehet az óvodai nevelés fejlődésük érdekében.

- 53 -

VI./5. Az óvoda hagyományos ünnepei Megjegyzés: Az óvodában folyó nevelést csak olyan szemléletmód szabályozhatja, amely tekintettel van a gyerekek egyéni fejlettségére és alkalmas arra, hogy kialakítsa az együttéléshez szükséges szabályokat. Ennek kereteit a népi hagyományok ápolása is megteremtheti. Sajátos megközelítés: Az óvodában, a néphagyományőrző szemléletben nevelt gyermekek érzelmileg gazdagabbak, értelmileg fogékonyabbak, biztonságérzetük nagyobb. Hazájukhoz, annak néphagyományaihoz ragaszkodó emberekké válnak. Cél:  A szülőföld szépségének megláttatása, a környezet alakítása fejlessze a gyermekek  vizuális látásmódját.  A népi kultúra tárgyai, a népköltészet alkotásai a gyermek érzelmeire hatva alakítsák a gyermek ízlésvilágát, alapozzák meg magyarsága "kulturális anyanyelvét.".  A jeles napok eseményei nyújtsanak maradandó közös élményt.  A népszokásokkal, néphagyományokkal kapcsolatos ismeretek segítsék a dalok, mondókák, versek befogadását, a zenei képességek és vizuális kifejezőkészség fejlődését.  Biztosítsanak lehetőséget a különböző tevékenységek közötti koncentrációra.  A család és az óvoda kapcsolatának erősítése, a családban lejátszódó, történő életformákat, szokásokat követő hagyományápolás érdekében.  A népi gyermekjátékok fejdolgozása során fejlődjön a gyermek mozgáskultúrája. Tartalom: A néphagyományőrzés megjelenése a nevelési folyamatban. Őszi évszak: Az óvónő tartalmi és szervezési feladatai:  Néprajzi ismeretgyűjtés  Az őszi évszak megfigyelése: játék szervezése, előkészítése  A termések feldolgozásához a hely és eszközök  A népi sportjátékokhoz megfelelő terep  Szüreti mulatságra való előkészületek  Téli tevékenységekhez anyaggyűjtés, tárolás

eszközök

A gyermekek lehetőségei a tapasztalatok és ismeretszerzésben: Környezet:  Séta az óvoda környékén, a faluban, az erdőben, a réteken, a határban. - 54 -

A nagyobbak őszi munkájának megfigyelése, levelek gereblyézése "levéleső". Udvar őszi rendezése.  A felnőttek munkájának megfigyelése, a veteményeskertben, betakarítás, szüret.  Közös termésgyűjtések otthon, erdőn, mezőn.  Szüret egy családnál, vagy egy gazdaságban: almaszüret, szilvaszedés, diószüret,  Szüreti felvonulás  Ügyességi játékok: bújócska, fogócska, mondókák, labdajátékok, karikakergetők  Az összegyűjtött termések, anyagok, népművészeti eszközök elrendezése.  Évszakfal, terméssarok, terméstál, élősarok rendezése.  Termésekből játékeszközök készítése: makk, gesztenyefigurák, kukoricából csuhé, csutka játékok dióhéjból Katica, teknős, pengezöldségekből bábok, játékok gyékényből fonások figurák tökből lámpás Irodalom:  Népi játékos mondókák, kiolvasók, ringatók, altatók, ujjakra olvasók, csúfolók, hangutánzók, kiszámolók, őszi mondókák stb. Zene:  Őszi szüretelő játékok, dalok.  Zenehallgatáshoz környékbeli népdalok. Vizuális:  Levélprések, ragasztások, nyomtatók,  Termések rakosgatása, képalkotás, eszközök készítése  Őszi gyümölcsök, termések mintázása, festése, stb.  Élmény rajzok, festések a szüretről, más tevékenységről  Népi motívumok rajzolása  Őszi színek alkalmazása  Természetes anyagokból játékeszközök készítése. 

Téli évszak: Az óvónő tartalmi és szervezési feladatai:  A helyi hagyományok megismerése.  A téli évszak megfigyeléseihez: séták szervezése, hólapátolások előkészítése, madáretetők előkészítése, elhelyezése  Anyagok gyűjtése: rongyok, fonalak, szakma, faág, stb.  Ajándékok készítéséhez, anyagok beszerzése. Lucázáshoz eszközök előkészítése. Mikulás ünnepség megszervezése  Szövés eszközeinek, feltételeinek megteremtése  Karácsonyi előkészületekhez különböző anyagok beszerzése: adventi koszorúhoz, ünnepi asztalhoz, pásztorjátékhoz, karácsonyfához stb.  Munkadélutánok szervezése karácsony és farsang előtt.  Farsangi díszítéshez, álarcokhoz, jelmezekhez anyagok, kellékek gyűjtése.

- 55 -

Gyermekek lehetőségei a tapasztalat és ismeretszerzésben: Környezet:  Téli séták a környező természetben, madáretetés az óvoda udvarán, parkban, erdőben  Téli játékok: hólapátolás, várépítés, hóemberépítés, szánkózás, hógolyózás stb, Kisze bábú készítés  Játék az ősszel gyűjtött termésekkel: terménybábok, csutka, csuhé babák, gyékényfigurák stb. Fonások, kötések, varrások. Rongybabázás, agyagozás, gyurmázás, batikolás.  Cseresznye, vagy meggyág vízbe helyezése "Borbála napon"  Búza ültetés, Lucázás "Luca napon"  Karácsonyi előkészületek: mézeskalácssütés, kukoricafűzés, szalmadíszek, egyéb füzérek, termésdíszek készítése. Ajándékkészítés  Pásztorjátékok, betlehemezés, regölés, korbácsolás.  Farsangi maskarák, közös táncok, énekek. Irodalom:  Ölebvevős mondókák, lovagoltatók, ujjasok.  Lucázó versek, rigmusok  Pásztorjátékok, újévi mondókák, jókívánságok.  Évközhöz kapcsolódó népmesék Zene: A téli ünnepkörhöz kapcsolódó dalos játékok:  Mikulás, Karácsony, Újév, Farsang stb. o Zenehallgatás a jeles napok dalaiból. o Farsangi mondókázás. Vizuális:  Agyagozás, gyurmázás, figurák, plakettek készítése  Nyomdázás, burgonyanyomdával, termésekkel,  Gipszöntések termés és egyéb nyomatokkal  Díszítőmunkák, ajándékok készítése,  Élményrajzok, festések jeles napokra, téli élményekhez  Farsangi álarcok, maszkok készítése  Ismerkedés a téli színekkel  A természetes anyagok alkalmazása a népi kismesterségek gyakorlásával. Tavaszi évszak: Óvónő tartalmi és szervezési feladata:  A tágabb környezet hagyományaival való ismerkedés  A tavaszi évszak megfigyeléseihez: séták szervezése a természet és a határban folyó munkák megfigyeltetése. A kiskertekben történő munkák, változások megfigyelése.  A tavaszi hajtatásokhoz a feltételek megteremtése.  Népi motívumok gyűjtése. Anyagok gyűjtése: tejfölös poharak, rongyok, magvak stb.

- 56 -

Húsvéti előkészületekhez: tojás, hagymahéj, zöld levelek gyűjtése, locsolkodáshoz eszközök, komatálazáshoz ajándék készítése, tojásfa készítés  Pünkösdöléshez eszközök gyűjtése.  Gyermeknapi előkészületek. Gyermekek lehetőségei a tapasztalat és ismeretszerzésben. Környezet:  Határjárás, nagytakarítás a közvetlen környezetben.  Veteményezés, kerti munkák, palánták ültetése.  Húsvéti komatálazás, tojáskeresés az udvaron.  Szántóföld munkák megtekintése.  Májusfaállítás az udvaron, kitáncolás  Pünkösdölés, népi gyermekjáték, pünkösdi király és királynőválasztás (ügyességi játékok)  Falumúzeum meglátogatása  Gyermeknapi kirándulás, sportjátékok.  Természetes alapanyagú játékok (szövés, fonás, rongybabakészítés)  Ágak rügyeztetése, hajtások ültetése.  Húsvéti előkészületek, ajándékkészítés.  Majálishoz szalagok vágása. Irodalom:  Tavaszköszöntők, tavaszhívogatók, mondókák, versikék.  Húsvéti mondókák, locsoló rigmusok  Mozgásos játékokat kísérő mondókák. Zene:  Tavaszi "Játszók", dalos játékok. Zöldágjárók, tekeredők, fogyógyarapodók, szerepcserélők, párválasztók, hidasjátékok, komatálazás, pünkösdölés.  Zenehallgatáshoz az ünnepkörhöz tartozó, elsősorban helyi népdalok. Vizuális:  Díszítő munkák,  Élményrajzok az ünnepkörhöz kapcsolódóan  Májusfakészítés  Tavaszi színek alkalmazása  Természetes anyagokból játékok készítése 

Nyári évszak: Az óvónő tartalmi és szervezési feladatai:  A gyakorlati tapasztalatok elemzése, értékelése.  A nyári évszak megfigyeléseihez: séták, tájmegismerő kirándulások, gyűjtőutak előkészítése.  Népi kismesterségekhez, gyakorlásukhoz eszközök beszerzése: agyag, gyapjú fonal, szövőszék v. szövő keret.  A mozgásos népi és sportjátékokhoz hely és eszközök  A lakodalmas játékhoz eszközök és kellékek gyűjtése.  Az összegyűjtött növények raktározásának előkészítése. - 57 -

A Gyermekek lehetőségei a tapasztalat és ismeretszerzésben: Környezet:  Séták erdőben, mezőn, távolabbi tájakon.  Tájmegismerő kirándulások, kismesterek munkáinak megtekintése.  Aratásnál kalászgyűjtés  Búzakalász koszorú készítése.  Nyári termések gyűjtése, szárítása.  Növényekből játékkészítés, ismerkedés a vízi növényekkel, s a belőlük készíthető játékeszközökkel.  Sárkánykészítés, eregetés. Irodalom:  Névcsúfolók, lakodalmas csujjogatók, állatokat idéző kiolvasók  A természet jelenségeiről szóló mondókák.  Az évkörhöz kapcsolódó népmesék. Zene:  Dalos játékok "játszók"  Lakodalmas játékdalok, leányjátékok, küzdőjátékok  Ügyességi játékok  Az évszakhoz kapcsolódó népdalok Vizuális:  Az évközben alkalmazott technikák és a különböző manuális tevékenységek gyakorlása.  Nyári színek alkalmazása

- 58 -

„ZÖLD HETEK” zöld szemlélet elméletben és gyakorlatban JELES ZÖLD NAPOK

- 59 -

Az ózonréteg védelme – szeptember 16. Séták során megfigyelések végzése:  Út menti fák, bokrok porosodása, elszíneződése  Levegőben szálló por, füst, kipufogógáz megfigyelése  Gyógynövények, fűszernövények gyűjtése, szárítása Autómentes nap - szeptember 22.   

Közlekedési szabályok elsajátítása Alternatív közlekedési lehetőségek megismerése Mozgás örömének felismerése Állatok napja – október 4.

  

Állatok képek gyűjtése, album készítése Látogatás gazdasági udvaron: baromfik, istálló állatok megfigyelése Környezetünkben lévő állatvilág megfigyelése Ne vásárolj semmit nap – november 27.





Látogatás bevásárlóhelyre o Csomagolóanyagok megfigyelése o Visszaváltható és eldobható palackok közti különbségek szemrevétele Bolhapiac szervezése csoportok között a szülők bevonásával A víz világnapja – március 22.

Kirándulás a helyi halastóhoz: a tó körüli növény és állatvilág megfigyelése  Földgömb, - térképek nézegetése  Terepasztal készítése  Hajtatás, csíráztatás  Találós kérdések gyűjtése a szülők bevonásával E naphoz kapcsolódó mondókák, dalok, versek bemutatása, tanulása. 

A Föld napja – április 22.

 

Földgömb, térképek nézegetése Kerti munkák végzése az óvoda udvarán: gereblyézés, virágok ültetése, szemétgyűjtés, facsemete ültetése - 60 -

Kapcsolat felvétele a helyi „Faluszépítő és Faluvédő” egyesülettel, közös munkadélután szervezése: szemétgyűjtés, palántázás, faültetés  Kirándulás szervezése a városunk határába  Közvetlen körülöttünk lévő természet szépségeinek felfedezése, megláttatása E naphoz kapcsolódó dalok, mondókák mondogatása. 

A vizes élőhelyek világnapja – február 2.

  

Ismerkedés a vízi élőlényekkel, a vízben élő állatok mozgásának, hangjának utánzása – séta a helyi halastóhoz Akváriumi halak viselkedésének megfigyelése Kőzetek, kavicsok gyűjtése, csigaházak, kagylóhéjak gyűjtése Újra papír – március 1.

   

Papírgyűjtés az óvodában Mit tanultunk alkotni a szemétből? – verseny a csoportok között Újságpapírból csákók, pörgők készítése Játékok készítése tojástartóból, WC gurigából, sajtos dobozból, papír skatulyából Európai Nemzeti Parkok – május 24.

   

Beszélgetések a Nemzeti Parkok fontosságáról Túrázás viselkedési szabályai Képek gyűjtése Helyszíni tapasztalatszerzés: kirándulás a Kis – Balatonhoz Madarak és fák napja – május 10.

Könyvek nézegetése során megismerkedés a különböző fa fajtákkal, azok terméseivel /tölgy, gesztenye, platán, nyár, fenyő, stb…/  Rajzok készítése a témával kapcsolatban  Gólyafészek, fecskefészek felkeresése, az állatok viselkedésének megfigyelése  Kirándulás szervezése a közeli szőlőhegyre /Szentesi hegyi dűlő/ E naphoz kapcsolódó dalok, mondókák mesék hallgatása 

- 61 -

Takarítási világnap – szeptember 23. A csoportszobában közösen végzett nagytakarítása rendezése Szülőkkel udvartakarítása: faágak, falevelek összeszedése, szemétgyűjtés  Egy napi szemét közös elhelyezése a szelektív hulladékgyűjtőben. E naphoz kapcsolódó dalok, versek mondogatása.  

Környezetvédelmi világnap – június 5. Szelektív hulladékgyűjtés fontossága, gyakorlati megismerése Veszélyes hulladékok – elemek gyűjtése Óvoda udvarának és környezetének gondozása „Faluszépítő és Faluvédő”egyesülettel közösen virágosítás, faültetés Csoportonként cserepes növények ültetése, gondozása

- 62 -

VII. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Az óvodába lépés feltételei: Az óvoda önálló nevelési-oktatási intézmény, amelynek sajátos feladata az óvodáskorú gyermekek nevelése, gondozása és az általános iskolai tanulmányokra való felkészítés Óvodajogosultság 1. Óvodába a 3. életévet elért, testileg és szellemileg egészséges gyermek vehető fel. A gyermek óvodai nevelésben a hetedik életévének betöltését követő szeptember hó 1. napjáig részesülhet. 2. Az a gyermek, aki testi, érzékszervi, vagy értelmi fogyatékossága miatt a gyermekcsoportban saját, vagy mások egészségét, nyugalmát veszélyezteti, és az egészséges gyermekkel együtt eredményesen nem gondozható, nevelhető, óvodába nem járhat. E szempontból az alkalmasság elbírálására a háziorvos, ill. a nevelési tanácsadó illetékes. Az iskolába lépés feltételei: Minden gyermek egy fejlődési folyamaton, vagy változáson megy keresztül, míg eléri az iskolaérettség fokát. A nevelői tevékenység arra irányuljon, hogy a gyermek jusson el a befogadás, a kölcsönös megértés és az együttműködés szintjéig. Az egész nevelési folyamat a gyermek kezdeményezésére, önállóságára, a kommunikáció kölcsönösségére és a kapcsolatok stabilitására épüljön. Az iskolába lépés fontos feltétele, hogy a gyermek felkészült legyen a tanulásra. Arra, hogy az iskola elvárásoknak megfelelően aktívan, érdeklődéssel, eredményesen tudjon tanulni. A gyermeket a kíváncsisága a dolgokkal való közelebbi ismerkedésre készteti. E megismerési folyamatban megkülönböztet, azonosít, döntési helyzetek előtt mérlegel, - mindez elmélyült, esetenként gyors váltással járó gondolkodási tevékenységet igényel tőle. A felmerülő nehézségek leküzdése, a gyors megoldás keresése mozgósítja a gyermek intellektuális tevékenységét, alakítja a tanuláshoz való viszonyát, magatartását, önértékelését, a közösségben elfoglalt helyét. Az iskolába lépő gyermeknél már meg kell jelennie az akaratlagos folyamatok fokozatos előtérbe kerülésének. Egyre inkább tudjon uralkodni ösztönein, érzelmein, nagy mozgásvágyán stb... Az iskolai tanulás nemcsak megfelelő értelmi képességeket igényel, hanem mindenek előtt megfelelő alkalmazkodást az új követelményekhez. A gyermek akkor képes minderre, ha biológiai és pszichológiai szempontból életkorának megfelelően fejlett.

- 63 -

Biológiai fejlettség:  alkalmazkodni képes az új szituációkhoz  megfelel az iskolai követelményeknek anélkül, hogy az egészségileg káros volna számára  a testi fejlettség érje el a megfelelő szintet /súly, magasság)  látás, vagy halláshibák korrigálása Pszichológiai fejlettség:  érdeklődés, tudás utáni vágy,  tudatos tevékenység,  önmaga fékezése, irányítása, érzelmi kiegyensúlyozottság,  akarattudat, feladattudat, szabálytudat,  monotóniatűrés,  szociális érettség,  önállóság  aktív figyelemre való képesség. Értelmi fejlettség:  képesség az elvont gondolkodásra,  analízis, szintézis,  megfelelően fejlett beszédkészség,  intellektuális érzelmek A Közoktatási törvény 24.§. (2) bek. alapján a gyermek abban az évben melyben 5. életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon köteles részt venni. Az óvodai életmódra felkészítő foglalkozások ideje legfeljebb napi 4 óra. Az iskolába lépő gyermek rendelkezzen: 1) Összerendezett, életkorának megfelelő pszichomotoros képességekkel 2) Legyenek szituációnak megfelelő verbális és viselkedési megnyilvánulásai 3) Tudja megjeleníteni érzéseit, gondolatait szóban és képekben. 4) Illeszkedjék családja és az óvoda közösségi szokásaihoz. 5) A helyi népszokásokról lehetőség szerint vegyen rész azokban. 6) Vegyen részt közös tevékenységekben, legyen igénye egyéni tapasztalatok megszerzésében. 7) Ne zárkózzon el egyéni megnyilvánulásoktól. 8) Törekedjen önállóságra különböző ismert helyzetekben.

- 64 -

VIII. AZ ELLENŐRZÉS AZ ÉRTÉKELÉS RENDSZERE 1. A nevelőmunka feltételeinek vizsgálata A tárgyi feltételek kiemelt ellenőrzése évente két alkalommal történik. Július – augusztus hónapban: Az új nevelési év kezdetére a tárgyi feltételek megteremtése (karbantartás, nagytakarítás, az eszközök pótlása, dekoráció felújítása) Tavasz elején: az udvari játékok és mozgás feltételeinek felülvizsgálata, megteremtése. 2. az óvodai csoport ellenőrzési és értékelési rendszere Három osztott csoportunkban a napi tapasztalatok cseréje, a közös tervező és szervezőmunka, a gyermek alapos ismerete az alapja az ellenőrzés és értékelés rendjének. A beszoktatási időben felmérjük a gyermek fejlettségi szintjét, s ennek ismeretében határozzuk meg a fejlesztés módját. Az ellenőrzés és értékelés rendjében fontos szempont a fokozatosság, a türelem, s mindenekelőtt a következetesség, melyet 3 vagy 4 év folyamatos nevelőmunka során valósítunk meg. Az ellenőrzésben leghatékonyabb módszerként a megfigyelést alkalmazzuk, melyekről tapasztalatainkat az óvoda kötelező és nem kötelezően alkalmazott dokumentumaiban rögzítjük. 3. A HOP értékelése Az óvodai nevelési program bevezetését követően 4 évenként. Célja: A nevelés folyamatában a program cél – és feladatrendszeri hatékonyságának vizsgálata, a testi, a lelki, asszociális fejlesztés, vagyis az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődése tükrében. Végzik: Az óvodapedagógusok.

- 65 -

IX.

AZ ÓVODA IRÁNYÍTÁSI – SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, AZ ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMAI Az óvoda fenntartója: Pacsa Város Önkormányzata és Zalaigrice Község Önkormányzata

Az óvodai dolgozók munkáltatója: Óvodavezető Bérgazdálkodó: Pacsa Város Önkormányzata

Óvodapedagógus: 5 fő.

Dajka: 3 fő.

Szülői érdekképviseleti szervezet: Szülői Közösség. Gyermekközösség, a gyermekek érdekeinek védelmét az óvónők és a szülők látják el.

Munkaközösség: Kis óvoda lévén az óvónők helyi munkaközössége működik. Az óvodavezető a városkörnyéki vezető óvónők munkaközösségében vesz részt.

- 66 -