Pacsai Napsugár Óvoda Pacsa. Szervezeti és Működési Szabályzata 2013

Pacsai Napsugár Óvoda Pacsa

Szervezeti és Működési Szabályzata

2013. -1-

Tartalomjegyzék I.

Általános rendelkezések az alapító okiratban foglaltak részletezése ....................... 4 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

II.

A szervezeti és működési szabályzat célja.................................................................................. 4 A szabályzat hatálya: .................................................................................................................. 4 Az Intézmény neve és székhelye: ............................................................................................... 4 Az intézmény alapítója és fenntartó szerve: .............................................................................. 4 Az intézmény felügyeleti szerve, székhelye: .............................................................................. 5 Az intézmény felügyeleti szervének vezetője: ........................................................................... 5 Az intézmény Alapító Okiratának száma, kelte: ......................................................................... 5 OM azonosító: ............................................................................................................................ 5 A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszám: ................................................................ 5 Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: ......................................................................... 5 Az intézmény működési területe: .............................................................................................. 5 A felvehető gyermekek maximális száma: 75 fő. ....................................................................... 5 Az intézmény tevékenységi köre, szakfeladatainak száma: ....................................................... 5 Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje:............................................................................ 6 Az alaptevékenységekre vonatkozó jogszabályok...................................................................... 6 Az alaptevékenység forrásai:...................................................................................................... 6 Gazdálkodással összefüggő jogosítványok: ................................................................................ 6 Feladatmutatók megnevezése és köre: ..................................................................................... 7 Az óvoda szervezeti egysége: ..................................................................................................... 7

A működés rendje ..................................................................................................................... 8 1. 2. 3. 4.

Az intézmény munkaterve.......................................................................................................... 8 A nevelés rendje ......................................................................................................................... 8 A nyitva tartás rendje ................................................................................................................. 8 Az intézmény munkarendje........................................................................................................ 9 4.1 A vezető intézményben való tartózkodásának rendje ....................................... 9 4.2 Az óvodavezető helyettesítésével megbízott óvodapedagógus ........................ 9 4.3 A dolgozók munkarendje ............................................................................................ 9 4.4 Az alkalmazottak távolmaradásának az igazolása ......................................... 10 4.5 Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai ................................... 10 4.6 Próbaidő szabályai (Kjt. 21/A§) ............................................................................. 10 4.7 Közalkalmazotti munkakörök közzététele, pályáztatási rendje (Kjt. 20/A § (1-4) bekezdés) .......................................................................................................................... 10 5. Az intézmény szakmai dokumentumainak nyilvánossága ....................................................... 11 6. Az óvodai jogviszony létesítése és feltételei ............................................................................ 11 7. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolása ......................................................... 12 8. Az óvodai (jogviszony) elhelyezés megszűnésének általános szabályai................................... 12 9. Az étkezési hozzájárulás szabályai............................................................................................ 13 10. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok .... 13 III. Az óvoda munkáját segítő testületek, szervezetek és közösségek, a kapcsolattartás rendje ................................................................................................................... 14 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Óvodavezető............................................................................................................................. 14 Alkalmazotti közösség .............................................................................................................. 16 Nevelőtestület működésének rendje ....................................................................................... 16 Minőségirányítási feladatok ..................................................................................................... 17 A gyermekvédelmi felelős ........................................................................................................ 18 Óvodai Szülő szervezet működésének rendje .......................................................................... 18 Az óvoda külső kapcsolatainak szabályozása ........................................................................... 19 -2-

7.1 Családsegítő Központ – Gyermekjóléti Szolgálat .............................................. 19 7.2 Nevelési Tanácsadó – Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ......................................................................................................... 20 7.3 Nyitott Ház Módszertani Intézet ............................................................................. 20 7.4 Gyermekorvosi és Védőnői szolgálat .................................................................... 20 7.5 Fenntartó ....................................................................................................................... 21 7.6 Általános Iskola .......................................................................................................... 21 7.7 Közművelődési Intézmény ....................................................................................... 21 7.8 Faluvédő- és szépítő Egyesület .............................................................................. 21 IV. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ........................................................ 22 1. 2. 3. 4. V.

A pedagógiai (nevelő) munka belső ellenőrzésének feladatai ................................................. 22 Óvodákban a nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak .................................................... 22 Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során ................................................ 22 Az ellenőrzés fajtái ................................................................................................................... 22 Létesítmények és helyiségek belső használati rendje ................................................. 23

1. Általános szabályok .................................................................................................................. 23 2. Az épület használati rendje ...................................................................................................... 24 3. Az óvoda helyiségeinek használatára vonatkozó szabályok .................................................... 24 4. Az udvar használati rendje ....................................................................................................... 25 5. Az óvodába lépés és tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel ..................................................................................................................................... 25 VI. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................... 25 VII. Intézményi védő, óvó előírások ........................................................................................... 25 VIII. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges tennivalók ............................. 27 IX. A reklámtevékenység szabályai .......................................................................................... 28 X.

A kiemelkedő munkavégzésért járókereset kiegészítés elosztásának elvei .......... 28

XI. A munkaruha juttatást rendje ........................................................................................... 29 XII. Egyéb rendelkezések .............................................................................................................. 29 XIII. Záró rendelkezések ................................................................................................................. 30 13.1. 13.2.

Az SZMSZ mellékletei: .............................................................................................. 31 Az SZMSZ -hez csatolt egyéb dokumentumok: ................................................ 31

-3-

I. Általános rendelkezések az alapító okiratban foglaltak részletezése 1. A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézményszervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél – és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 2. A szabályzat hatálya: Az SZMSZ és a mellékeltét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestületek ülése fogadja el – az Iskolaszék és a Diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény korábbi SZMSZ-e. 3. Az Intézmény neve és székhelye: Pacsai Napsugár Óvoda 8761 Pacsa József Attila utca 15. 4. Az intézmény alapítója és fenntartó szerve: Alapítója: Pacsa Nagyközség Önkormányzata és Zalaigrice Község Önkormányzata Fenntartója: Pacsa Város Önkormányzata és Zalaigrice Község Önkormányzata Az intézmény bélyegzőinek lenyomata

Használhatja: az óvodavezető

-4-

5. Az intézmény felügyeleti szerve, székhelye: Pacsa Város Önkormányzat Képviselő – testülete 8761 Pacsa, Kisfaludy u. 2. és Zalaigrice Község Önkormányzat Képviselőtestülete 8761 Zalaigrice Pacsai utca 14. 6. Az intézmény felügyeleti szervének vezetője: Henczi Zoltán László Polgármester 7. Az intézmény Alapító Okiratának száma, kelte: 163/1991. (XI.21.) 2012. december 14. 8. OM azonosító: 9. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszám: 10.

Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon:

Napsugár Óvoda Pacsa, József Attila utca 15. szám alatti épület 540 számú tulajdoni lap 542/1hrsz. 5.614m2 Egyéb vagyon a vagyonnyilvántartás szerint és az éves költségvetésben biztosított pénzeszközök. A fenti vagyontárgyak Pacsa Város Önkormányzata tulajdonában vannak. Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jog Pacsa Város Önkormányzatát illeti meg, az intézmény részére a használati jogot teljes terjedelemben biztosítja. Az intézmény fenntartási és működtetési költségeit naptári évekre összeállított és a fenntartók által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartónak kell gondoskodni az alapfeladatok ellátásához szükséges eszközökről. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 11.

Az intézmény működési területe:

Az óvoda feladat ellátási kötelezettsége Pacsa és Zalaigrice közigazgatási területén lakó vagy tartózkodó óvodás korú gyermekek óvodai nevelésére terjed ki. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabad óvodaválasztás érvényesítését szolgálja. 12.

A felvehető gyermekek maximális száma: 75 fő.

13.

Az intézmény tevékenységi köre, szakfeladatainak száma:

851011

óvodai nevelés, ellátás. Képesség kibontakoztató, illetve integrációs felkészítés

851012

sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása -5-

851013 562912 562917 14.

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai integrációs fejlesztő program szerinti foglalkoztatása nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés óvodai intézményi étkeztetés munkahelyi étkeztetés Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje:

Az intézmény vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit az Óvodafenntartó Intézményi társulás Pacsa bíz meg. 15.

Az alaptevékenységekre vonatkozó jogszabályok

 a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény  a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény  az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló, módosított 137/1996. (VIII.28.) kormányrendelet  a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény  a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. EMMI rendelet  229/2012. Korm. rendelet a Nemzeti köznevelésről szóló tv végrehajtása A működésre vonatkozó egyéb jogszabályok, különösen: a közoktatásról szóló törvény végrehajtására kiadott, többször módosított 20/1997. (II.3.) kormányrendelet A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. év XXXIII. törvény Az 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X.8.) kormányrendelet a közoktatás minőségirányításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II.15.) OM rendelet 16.

Az alaptevékenység forrásai:

Az intézmény alaptevékenységének forrását Pacsa Város Önkormányzata és Zalaigrice Község Önkormányzata a mindenkori költségvetésben biztosítja. 17.

Gazdálkodással összefüggő jogosítványok:

(Az államháztartás működlési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 15. § (4) és a (6) bekezdései szerint meghatározott) költségvetési szerv, mely besorolás nem érinti az intézmény szakmai önállóságát. Az intézmény elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítményigazolási joggal és felelősséggel bír. Az intézmény pénzügyi- gazdasági feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

-6-

18.

Feladatmutatók megnevezése és köre:

Feladatmutató megnevezése Óvodai nevelés, a gyermekek létszáma, csoportszám Óvodai intézményi étkezés éves élelmezési napok száma (nap, év) Pedagógus szakkönyvvásárlás Pedagógus – továbbképzés 19.

szakvizsga

és

Köre Az óvodába felvett gyermekek Az óvodában étkező gyermekek, az étkeztetést igénybe vevők létszáma

Az óvodában, közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus – munkakörben foglalkoztatottak – Az óvodában, közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus – munkakörben foglalkoztatottak

Az óvoda szervezeti egysége:

 Vezető beosztás  Alkalmazotti közösség  Nevelőtestület

-7-

II. A működés rendje 1. Az intézmény munkaterve Az intézmény egy nevelési évre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet az óvodavezető készíti el, és a nevelőtestület fogadja el a tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten. 2. A nevelés rendje A nevelési év rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:  a nevelőtestületi értekezletek időpontjait  az óvodai rendezvények és ünnepélyek módját és idejét  a nevelés nélküli munkanapok programját és időpontját  a nyári nyitva tartás rendjét  a hospitálások rendjét  a nyílt napok megtartásának rendjét  a szülői értekezletek időpontjait, témáit A nevelési év szeptember 01-től a következő év augusztus 31ig tart. A nyári időszakban (június 1-augusztus 31.) a csoportok összevontan működnek, a nyitva tartási rendben szabályozottak szerint. Az óvoda üzemeltetése a fenntartó által engedélyezett nyári zárva tartás alatt, karácsony és újév között szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítás, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári zárás időpontjáról a szülőket április hó 30. napjáig tájékoztatjuk, ennek tudomásul vételét aláírással igazolják. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető irodájában történik. Az intézmény egy nevelési évben legfeljebb 5 nevelés nélküli munkanapot szervez. Nevelés nélküli munkanapon a szülők igénye szerint ügyeletet kell szervezni, oly módon, hogy a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon. A nevelés nélküli munkanapokról a szülőket szeptemberben, az éves munkatervben foglaltak alapján tájékoztatjuk. 3. A nyitva tartás rendje Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel egész éven át folyamatosan működik. A nyitvatartási idő napi 10,5 óra: reggel 630 órától 1700 óráig . Heti pihenőnapon és munkaszüneti napon az óvodát zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. Az óvoda nyitvatartási rendjén belül az óvodavezető benntartózkodása munkarendjéhez igazodik. Távozáskor megbízott óvodapedagógus felel az óvoda működési rendjéért. -8-

Amíg gyermek tartózkodik az intézményben, a gyermekekhez beosztott óvodapedagógus nem távozhat el. 4. Az intézmény munkarendje 4.1

A vezető intézményben való tartózkodásának rendje

Az óvoda nyitva tartása alatt az óvodavezető törvényben meghatározott munkaidejében köteles az intézményben tartózkodni. 4.2 Az óvodavezető helyettesítésével megbízott óvodapedagógus Feladata:  Az intézményvezető akadályoztatása esetén nem halasztható ügyek intézésével – helyettesítését.  az óvodavezető tartós távollétében teljes óvodavezetőt. (Tartós távollétnek minősül távollét. )

korlátozott jogkörben – el ellátja az óvodavezető jogkörrel helyettesíti az a két hetet meghaladó

A helyettesítés rendje:  Az óvodavezető akadályoztatása esetén a megbízott óvodapedagógus helyettesíti a 4.2. pontban leírtak szerint.  Az óvodavezető és a helyettesítésével megbízott óvodapedagógus kivételes egyidejű távolléte esetén őket az általuk megbízott óvodapedagógus helyettesíti.  A nyitva tartási idő azon időszakában, melyben az óvodavezető már vagy még nem tartózkodik az óvodában, a vezető helyettesének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok.  Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 4.3 A dolgozók munkarendje Az intézményben dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelő részletes feladatait, kötelezettségeit és jogai minden alkalmazott névre szóló munkaköri leírásban kapja meg. A munkaköri leírásokat az óvodavezető készíti el. Az óvodapedagógusok munkaideje heti 40 óra, amely a kötelező órákból és a nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A kötelező órák számát jogszabály határozza meg. A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak heti munkaideje 40 óra. A dajkák délelőtt – délután kétműszakos munkarendben dolgoznak. Az intézmény minden dolgozójának munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük.

-9-

4.4 Az alkalmazottak távolmaradásának az igazolása Az alkalmazottnak a munkából való távolmaradását a lehető legkorábban előzetesen jelentenie kell az óvodavezetőnek, hogy gondoskodni lehessen a szakszerű helyettesítésről. Az óvodapedagógus szakszerű helyettesítése érdekében a csoportnaplót naprakészen az óvodában kell tartani. 4.5 Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai A munkavégzés teljesítése a munkahelyen érvényben levő szabályok, és a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, és a hivatali titkokat megőrizni. Továbbá nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó a munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és elvárásoknak, az óvodavezető utasításainak, és a szakmai elvároknak megfelelően köteles végezni. Hivatali titoknak minősülnek:  személy – bér jellegű adatok  pénzintézeti információk  gyermekekkel és gyermekvédelemmel kapcsolatos információk Az intézmény minden dolgozója köteles a hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére felettesétől engedélyt nem kap. Munkaidő alatt a dolgozók az intézményt csak az óvodavezető engedélyével hagyhatják el. 4.6 Próbaidő szabályai (Kjt. 21/A§) Közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a kinevezésben három hónap próbaidő megállapítása kötelező. A 21/A § (2) bekezdése szerint a kinevezésben három hónapot meghaladó próbaidőt köthet ki a munkáltató saját döntése alapján, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet. A próbaidő meghosszabbítása tilos! A próbaidő alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bálmelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. 4.7 Közalkalmazotti munkakörök közzététele, pályáztatási rendje (Kjt. 20/A § (1-4) bekezdés) A kormányrendelet általános érvénnyel írja elő a közalkalmazotti jogviszony pályázat útján történő létesítését. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. A 388/2007. (XII.23.) Kormányrendelet rendelkezik a közalkalmazotti pályázatának a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv honlapján történő közzétételéről. - 10 -

5. Az intézmény szakmai dokumentumainak nyilvánossága Az intézmény alapvető szakmai dokumentumai:  Helyi nevelési program  Szervezeti és Működési Szabályzat  Házirend Az alapdokumentumok nyilvánosak, azaz minden érdeklődő számára hozzáférhetőek, a vezetői irodában. Az érdeklődőknek az óvoda vezetője, vagy az általa megbízott személy ad felvilágosítást, tájékoztatást. A dokumentumokat az intézmény honlapján közzé kell tenni. A házirendet a gyermekek felvételekor a szülővel ismertetni kell, valamint a központi faliújságon jól látható helyre ki kell függeszteni. Az alapdokumentumok hivatalos példányait az érdeklődők az intézményből nem vihetik ki. A alapdokumentumok megváltoztatásának módját a dokumentumok végén található érvényességi rendelkezések szabályozzák. Az alapdokumentumok megváltozásáról az intézmény vezetője köteles tájékoztatni az érintetteket aktuálisan összehívott értekezleten. 6. Az óvodai jogviszony létesítése és feltételei Az óvoda felvételi körzete Pacsa Város és Zalaigrice Község közigazgatási területe. Az óvodai felvétel folyamatos. A nevelési év kezdő napjától óvodába járhat a tárgyév december 31-iga harmadik életévét betöltött gyermek, illetve aki idősebb korban kezdi az óvodát. Azok a gyermekek, akik a tárgyév december 31. után töltik be a harmadik életévüket, a harmadik év betöltését követő naptól kezdhetnek óvodába járni. az óvoda köteles felvenni a nevelési év kezdetétől azokat a felvételi körzetben lakó gyermekeket, akik a tárgyévben betöltik ötödik életévüket, akik hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek, valamint azokat, akik gyámügyi védelem alatt állnak. Az óvodába a gyermekek előjegyzés/beiratkozás alapján kerülnek. A gyermekek beíratása minden évben a fenntartóval egyeztetett időpontban történik. Az óvodai beíratás helyét, idejét és módját 15 nappal a beíratása előtt köteles az intézmény nyilvánosságra hozni. A felhívásban külön k kell térni a tárgyévben 5. életévét betöltő gyermekek kötelező óvodai beíratására. Valamennyi jelentkező adatait – amelyeket hivatalos iratokkal igazol a szülő – a felvételi, előjegyzési naplóba kell rögzíteni. A gyermek óvodába járásának megkezdése előtt az óvodapedagógusok családlátogatáson ismerkedhetnek meg a gyermekekkel és a szülőkkel. A gyermekek óvodába járása beszoktatásukkal kezdődik, melynek módja a csoportvezető óvodapedagógusok és a szülők megbeszélése alapján történik a gyermek fejlettségének és érdekeinek figyelembe vételével. Az óvoda az újonnan beköltöző gyermekeket felveszi/ átveszi. - 11 -

A felvételt nyert gyermekek névsorát hirdetőtábláján kell kifüggeszteni.

jó

látható

helyen,

az

óvoda

7. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolása A gyermekek rendszeres óvodába járása kötelező attól a nevelési évtől kezdődően, amikor betöltik az ötödik életévüket. A kötelező óvodalátogatás alól az óvoda vezetője adhat felmentést. Ebben az esetben az iskolai beíratáshoz szakvéleményt az óvoda nem állít ki. Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha:  a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába  a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolta Beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az intézményt. Betegség miatti hiányzás után a gyermeket csak orvosi igazolással fogadhatja be az óvodapedagógus. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben 7 napnál többet mulaszt igazolatlanul, az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt, aki hatósági jogkörénél fogva jár el. A nem kötelezően óvodába járó gyermekeket – ha 10 nap igazolatlan hiányzása összegyűlik – az óvoda törli a névsorából, miután az óvoda vezetője kétszer felszólította a szülőt a hiányzás igazolására és az igazolatlan hiányzás következményeire. Az óvodapedagógusok nyomon követik a gyermekek igazolatlan mulasztását és jelzik az óvodavezetőnek, ha az meghaladja a megengedett értéket. 8. Az óvodai (jogviszony) elhelyezés megszűnésének általános szabályai Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha:  a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján  a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon  az óvodai elhelyezését fizetési hátralék miatt az óvodavezető – a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után – megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján.  a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján  a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásoktól. - 12 -

A szülő kérésére történő, illetve a fizetési hátralék miatti jogviszony megszüntetése nem alkalmazható, ha a gyermek gyámhatósági intézkedés folytán került óvodába, továbbá, ha ötödik életéve betöltése miatt vesz részt az óvodai nevelésben, valamint akkor sem, ha a gyermek hátrányos helyzetű. 9. Az étkezési hozzájárulás szabályai Az intézmény fenntartója által megállapított szabályoknak megfelelően az óvodában a napi háromszori étkezés igénybevételéért térítési díjat kell fizetni a:  gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermekek szüleinek. Az étkezési térítési díj befizetése tárgyhóra, előre történik. A térítési díjat személyesen, az élelmezésvezetőnek kell kifizetni, adott tárgyhó 10. napjáig. A gyermekek étkezési nyilvántartását csoportonként végzik az óvodapedagógusok. Az igénybe nem vett, étkezésre befizetett összeget a következő havi befizetéskor írja jóvá az élelmezésvezető. 10. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Óvodai életünket, hagyományainkat, ünnepeinket az évszakok által kínált lehetőségek köré építjük, szervezzük. Az évszakok ritmikus változását, és hétköznapjainkat ünnepeink tagolják. Az ünnepélyek, megemlékezések csoportonként, illetve közösen szervezhetők. Az ünnepeket – kellő időt biztosítva a felkészülésre – a gyermekek számára érthető tartalommal, formával tesszük emlékezetessé, bensőségessé. Alkalmat és lehetőséget teremtünk arra, hogy a szülők részesei lehessenek ünnepeinknek. Óvodai ünnepeink jellege:  a gyermek személyes vonatkozású, visszatérő ünnepei (születés-, névnap)  alkalomszerű, személyes vonatkozású ünnep (kistestvér születése, beteg gyermek gyógyulása)  a csoport és a családi ünnepek (gyermeknap, anyák napja, karácsony, Mikulás)  szimbolikus ünnepeink (húsvét, karácsony)  a népi hagyományok jeles napjai (farsang, szüret, Pünkösd)  nemzeti ünnepünk (március 15.) Ünnepléseink alapelvei:  az ünnepekre való készülődés, ráhangolódás során a gyermekek érzelmeinek aktivizálása  méltó ünneplés, külsőségekben és lélekben egyaránt  örömteli eseménnyé váljék, várakozást jelentsen, összekovácsoló szerepet töltsön be - 13 -

 visszatérő, állandó szimbólumai legyenek (ünnepi terítő, gyertya, zene)  a népi hagyományok kötődjenek tájegységünkhöz  Az ünnepek emelkedjenek ki a hétköznapokból, de az előzmények illeszkedjenek a gyermekek természetes életmenetébe  a gyermekek ismerkedjenek meg a helyi kisebbségi szólások, hagyományok értékeivel, tanulják meg azok tiszteletét, megbecsülését A gyermekközösséggel kapcsolatos megemlékezéseket, hagyományokat különböző szervezési formában az éves óvodai munkaterv tartalmazza, amit az óvónők saját csoportjukban egyedivé alakítanak, konkretizálnak. III. Az óvoda munkáját segítő testületek, szervezetek és közösségek, a kapcsolattartás rendje 1. Óvodavezető Az óvoda egyszemélyi felelős vezetője. Az óvodavezető felel:  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért  a takarékos gazdálkodásért  a pedagógiai munkáért  a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért  a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért  a gyermekbalesetek megelőzéséért  a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért  a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási tervelkészítéséért  a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért  az ellenőrzési, mérési, értékelési program működéséért  gyakorolja a munkáltatói jogokat  dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe  az alkalmazottak foglakoztatására, élet – és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja  rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más előreláthatatlan ok miatt a nevelési intézmény működése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell  felel a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat – és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért  felel a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért

- 14 -

Az óvodavezető kizárólagos hatáskörébe tartozik:  a nevelőtestület vezetése  a pedagógiai munka irányítása  a tanügy-igazgatási döntések meghozatala  a munkáltatói döntések meghozatala  a kötelezettségvállalás  a kiadmányozási jogkör gyakorlása  fenntartó előtti képviselet Az óvodavezető feladata:  a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése  a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése  a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése  a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása  a szülői szervezettel való együttműködés  a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása  az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat  a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatok ellátása  az ellenőrzési, mérési, értékelési program működtetése  a nemzeti óvodai ünnepek méltó megünneplése  a gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás megszervezése  a gyermekek felügyeletének megszervezései nevelés nélküli munkanapon, ha a szülők igénylik  a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul  az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által jóváhagyottak szerint  igazgatási feladatok ellátása o Az intézménybe felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, akinek lakóhelye nem az intézmény székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha felvételt a gyámhatóság kezdeményezte o a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti megtétele o a szülők értesítése az intézmény nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést a jogszabály előírja.

- 15 -

2. Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösséget közalkalmazott alkotja.

az

intézményben

dolgozó

valamennyi

Alkalmazotti értekezletet kell tartani:  a közoktatásról szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az intézmény megszűnésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, a vezetői megbízással kapcsolatosak. Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő – oktató munkát közvetlenül segítő dajkák együttműködését. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel és azokra választ kapjanak. 3. Nevelőtestület működésének rendje A nevelőtestület az intézmény óvodapedagógusainak a közössége, legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület feladatai és jogai: A nevelőtestület legfontosabb feladata a helyi nevelési program egységes megvalósítása, ezáltal a gyermekek magas színvonalú nevelése. Ennak a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő szakmai ügyben. A nevelőtestületnek döntési jogköre van:  a helyi nevelési program és módosításának elfogadásában  a szervezeti és működési szabályzat módosításának elfogadásában  a nevelési intézmény éves munkatervének elfogadásában  a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásában  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásában  a házirend elfogadásában  az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításában  a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hatodik életévét betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges engedélymegadásában  jogszabályban meghatározott más ügyekben A nevelőtestület véleményét kell kérni:  a pedagógusok külön megbízásainak elosztása során  óvodapedagógusok, gyermekek csoportbeosztásakor  költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésekor - 16 -

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, agy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit:  nevelési program elfogadása  szervezeti és működési szabályzat elfogadása A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület feladatainak ellátása, a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli értekezleten valósul meg. A nevelési év tervezett nevelőtestületi értekezletei:  tanévnyitó értekezlet  félévi értekezlet  tanévzáró értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha:  az óvodavezető összehívja  a nevelőtestület egyharmada kéri  a szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadja A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelen levő tagjai közül egy hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iratanyagába kerülnek, határozati formában. 4. Minőségirányítási feladatok Az intézményben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény társadalmi és helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtson. Az intézmény ennek érdekében minőségfejlesztési tevékenységet folytat. A minőségfejlesztési feladatokat a vezető óvónő munkaterve tartalmazza. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szokásai, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásért felelős személyeket. Az intézmény munkatervének összhangban kell állnia a helyi nevelési programmal. Az intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása az óvónők feladata.

- 17 -

5. A gyermekvédelmi felelős Feladata:  koordinálja a pedagógusok prevenciós munkáját  tervezi, szervezi, irányítja, végzi az intézmény gyermekvédelmi munkáját  segíti az intézményvezető gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységét  kapcsolatot tart a Családsegítő szolgálattal, Gyermekjóléti Központtal és a gyermekvédelmi intézményekkel A szülőket a tanév elején tájékoztatni kell a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy hol, milyen időpontban kereshető fel. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 6. Óvodai Szülő szervezet működésének rendje Az intézmény szülői szervezetét a csoportok szülői közösségei alkotják. A szülő közösséggel való együttműködés szervezése az óvodavezető feladata. Az óvodai szintű szülői közösség vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szüleinek képviselőivel az óvodapedagógus tart kapcsolatot. Az óvodai szintű szülői közösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább nyolc nappal korábbi átadásával történhet. A szülői közösség véleményezési jogköre kiterjed az alábbiakra:  a munkaterv mellékletét képező nevelési év rendjének véleményezésére  a fenntartónak az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízatásának visszavonásával kapcsolatos döntései véleményezésére A szülői közösség egyetértési jogköre az alábbi dokumentumokra terjed ki:  nevelési program  házirend A szülői szervezet döntési jogköre:  saját működési szabályainak elfogadására  munkatervének elfogadására  tisztségviselőinek megválasztására terjed ki. Értékelési jogkör: A szülői szervezet évente értékeli a tervezett feladatok végrehajtását.

- 18 -

Kezdeményezési jogkör: A szülői szervezet joga, hogy:  a nevelőtestület összehívását nevelőtestület dönt)

(a

kezdeményezés

elfogadásáról

a

Tájékoztatás kérés joga: A szülői szervezet joga, hogy:  tájékoztatást kérjen az intézmény vezetőjétől a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben Tanácskozási jog: A szülői szervezet joga, hogy a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdések körébe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője útján, tanácskozási joggal részt vegyen a nevelőtestület értekezletein. A szülői közösség részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok A szülői közösség véleményét be kell szerezni:  a szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt, a vezető és a szülői közösség kapcsolattartás módját szabályozó részben 7. Az óvoda külső kapcsolatainak szabályozása 7.1

Családsegítő Központ – Gyermekjóléti Szolgálat

A kapcsolattartás formái:  jelzőrendszer  jelzőlap  esetmegbeszélések  tájékoztatás  gyermekvédelmi intézkedések  közös családlátogatások  beszámolók Feladataink:  együttműködési megállapodás megkötése  rendszeres kapcsolattartás  őszinte, nyílt kommunikáció Az intézmény szokásos kapcsolattartásán kívül azonnal felveszi a kapcsolatot, ha:  a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja  a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megoldani  esetmegbeszélésre tart igényt  a szolgálat beavatkozását szükségesnek ítéli A rendszeres kapcsolattartás szervezése, felügyelete, irányítása az intézményvezető és az általa megbízott személy feladata.

- 19 -

7.2 Nevelési Tanácsadó – Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Az intézmény a gyermek fejlesztése, gondozása érdekében szükség szerint közreműködik a Tanácsadó vezetőjével, munkatársaival. Az együttműködésért az óvodavezető a gyermekekkel közvetlenül foglalkozó pedagógus, valamint a gyermekvédelmi felelős közös felelősséggel tartoznak. Feladataink:  A vizsgálathoz, beutaláshoz szükséges nyomtatványokat minden óvodapedagógus ismeri, ezeket vizsgálatkérés alkalmával helyesen tölti ki, különös tekintettel arra, hogy a benne szereplő információkat a szülővel ismertesse, majd aláíratta.  Megfogalmazza a gyermekekkel kapcsolatos problémákat, és azt, hogy milyen irányban kéri a vizsgálatot.  A szakvéleményeket az érintett óvodapedagógusok megismerik.  A Nevelési Tanácsadó által előírt fejlesztő foglalkozásokat intézményünk megszervezi, erről dokumentációt vezet.  A szakértői véleményben meghatározottak teljesüléséért az intézményvezető a felelős.  Az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a felvételi naplóban, illetve a mulasztási naplóban feltünteti a szakvéleményt kiállító szervezet nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.  Az intézmény minden év június 30-ig megküldi az illetékes szervezet részére azon gyermekek nevét – szakvélemény számával együtt – akiknek a felülvizsgálata a következő nevelési évben esedékes.  Az óvoda javasolhatja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a Nevelési Tanácsadóba. A vizsgálati kérelmeket az óvoda lehetőség szerint legkésőbb január 31-ig eljuttatja a vizsgálatot végző intézményhez.  Az intézmény a szülők által jól látható helyen közzéteszi a Nevelési Tanácsadó és a Bizottság címét, telefonszámát, és a szülői értekezleten tájékoztatást nyújt tevékenységükről. 7.3

Nyitott Ház Módszertani Intézet

Feladataink:  együttműködési megállapodás megkötése  rendszeres kapcsolattartás  őszinte, nyílt kommunikáció 7.4

Gyermekorvosi és Védőnői szolgálat

A kapcsolattartás formái:  orvosi vizsgálatok  tájékoztatás  esetmegbeszélés  súly- és magasságmérés - 20 -

     

tartásjavítás egészségnevelési programok tanácsadás adategyeztetés hallásvizsgálat szervezése szülői értekezleteken szülők tájékoztatása egy – egy aktuális témával kapcsolatban

Feladataink:  együttműködési megállapodás megkötése  rendszeres kapcsolattartás  őszinte, nyílt kommunikáció  fogorvosi szűrővizsgálat megszervezése 7.5

Fenntartó

A kapcsolattartó folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:  intézmény átszervezése, megszüntetése  intézmény tevékenységi körének módosítása  intézmény költségvetésének megállapítása, módosítása, végrehajtása A kapcsolattartás formái:  szóbeli tájékoztatás  írásbeli utasítások, beszámolók  egyeztető tárgyalások 7.6

Általános Iskola

A kapcsolattartás formái:  tanköteles korú gyermekek látogatása az iskolában az óvónővel  közös programokon való részvétel  egymás munkájának megismerése kölcsönös hospitálással  szakmai tapasztalatcsere, a gyermekek fejlődésének nyomon követése  közös továbbképzések 7.7

Közművelődési Intézmény

A kapcsolattartás formái:  könyvtárlátogatás  gyermek – és családi programok szervezése a művelődési házban  rendezvények látogatása csoportosan az óvónővel, vagy egyénileg szüleikkel 7.8

Faluvédő- és szépítő Egyesület

Feladataink:  együttműködési megállapodás megkötése  rendszeres kapcsolattartás  őszinte, nyílt kommunikáció

- 21 -

IV. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az óvoda belső ellenőrzési rendszere átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője a felelős. 1.    

2.

A pedagógiai (nevelő) munka belső ellenőrzésének feladatai biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint az óvoda pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelőmunka eredményességét, hatékonyságát, megfelelő mennyiségű információval rendelkezzen az óvodapedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Óvodákban a nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak

 az óvoda vezetője  szakértő / külső megbízott / Az óvodavezető – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az óvoda pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 3.

Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során     

4.

a pedagógusok munkafegyelme. a foglalkozások pontos megtartása, a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, az óvónő-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása,  a nevelői munka színvonala a foglalkozásokon: - a foglalkozásra történő előzetes felkészülés, tervezés, - a foglalkozási felépítése és szervezése, - az alkalmazott módszerek, - a gyermekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a foglalkozáson, - az eredményesség vizsgálata, a helyi nevelési terv követelményeinek teljesítése,  a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége. Az ellenőrzés fajtái  Tervszerű, előre megbeszélt szempont szerinti ellenőrzés.  Spontán, alkalomszerű ellenőrzés. - 22 -

o a problémák feltárása, megoldása érdekében o a napi felkészültség felmérésének érdekében Az ellenőrzés tapasztalatait az érintettekkel meg kell beszélni. Az ellenőrzés tapasztalatait a személyiségjogok megsértése nélkül, jobbító szándékkal lehet a közösség felé tárni nevelőtestületi vagy munkatársi értekezleten. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az óvodavezető a felelős. Az óvodavezető az éves munkaterv alapján a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az éves munkaterv a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület jóváhagyásával készül. Az adott évre tervezett ellenőrzésekről már ekkor tudomást szereznek a nevelők. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit, és ütemezetését. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:  a szülői munkaközösség. Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Nevelési évenként egy alkalommal, minden alkalmazott ellenőrzésére sor kerül. Az ellenőrzés tapasztalatairól a vezető feljegyzést készít, amelyet ismertet az óvodapedagógussal. A nevelési év végén megtartott alkalmazotti értekezleten, az óvodavezető az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja az óvoda dolgozóit. A nevelési év záró értekezletén az óvodavezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. V. Létesítmények és helyiségek belső használati rendje 1. Általános szabályok Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodók kötelesek:  az óvoda tulajdonát óvni és védeni  az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni  a berendezéseket rendeltetésszerűen használni  az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni  a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni - 23 -

 a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. Aki betörést észlel, haladéktalanul értesítenie kell a rendőrséget és az óvoda vezetőjét. A rendőrség megérkeztéig az épületbe senki sem mehet be. 2. Az épület használati rendje Az épület fő homlokzatán címertáblát, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az épületre zászlót kell kiűzni. A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használhatják, hogy ne zavarja a nevelő tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Az óvodaépület nyitását és zárását a dajkák végzik a munkaköri leírásukban részletezett szabályok szerint. Aki zárja az épületet, köteles ellenőrizni az alábbiakat:  A közlekedési utak szabadon hagyását  Az elektromos berendezések (kávéfőző, vasaló, stb.) kikapcsolt állapotát  Az ablakok zárt állapotát  A tűzoltó készülékek és vízszerelési helyek szabadon tartását, megközelíthetőségét  A riasztó készülék bekapcsolását. 3. Az óvoda helyiségeinek használatára vonatkozó szabályok A gyermekek az óvoda helyiségeit, létesítményeit és berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. Az intézmény helyiségeiben elhelyezett berendezési tárgyakat, felszereléseket és olyan eszközöket, amely a helyiség leltárában szerepel, csak óvodapedagógus, dajka beleegyezésével lehet kivinni. A csoportszobákban a gyermekek csak óvónői felügyelettel tartózkodhatnak. Óvónőt a csoportszobából kihívni csak akkor lehet, amikor másik óvodapedagógussal maradnak a gyerekek. A szertárban elhelyezett szakmai és fejlesztőeszközök, továbbá a könyvek rendjéért minden óvónő felelős. Az óvoda melegítőkonyhájában a HACCP szabályai szerint folyik a munkavégzés. A konyha területére csak az ott dolgozók léphetnek be. Utcai cipővel a csoportszobákba és a mosdókba belépni nem szabad. A szülők gyermekeikkel a folyosón elhelyezett öltözőbe jöhetnek be, az óvoda egyéb helyiségeit nem használhatják. A szülők előre kihirdetett napokon – nyílt napok, közös rendezvények – látogathatják a csoportszobákat. A kísérők a gyermeket óvodapedagógusnak, dajkának kell, hogy átadják, illetve óvodapedagógus tudtával vihetik el. A szülőkre vonatkozó intézményi szabályokat a Házirend tartalmazza. Az intézmény egész területén tilos a dohányzás! Az óvoda berendezéseit a vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az épületből kivinni. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell részletezve a kivitelre kerülő tárgyakat, az elvitel határidejét és az anyagi felelősségvállalást.

- 24 -

4. Az udvar használati rendje Az óvoda udvarán a gyermekek csak óvónői felügyelettel tartózkodhatnak, az ott lévő játékokat, létesítményeket csak óvónői felügyelettel használhatják. 5. Az óvodába lépés és tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel A gyermeket kísérő szülők kivételével, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézmény vezetőjével történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok látogatását más személyek részére kivételes és indokolt esetben az óvodavezető engedélyezi. Az intézmény által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét az intézmény vezetője állapítja meg. VI. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az intézménnyel jogviszonyban lévő gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az intézménybe járó orvos és védőnő látja el. Az orvos évente egy alkalommal, a védőnő szükség szerint (fejtetvesség megjelenése) látogatja az óvodát. Az óvodavezető feladatai az egészségügyi ellátás keretében:  biztosítja az orvosi és védőnői munka feltételeit  gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről, és  szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi és szemészeti szűrés történik. VII. Intézményi védő, óvó előírások Általános előírások A gyermekekkel:  az óvodai nevelési év, valamint  szükség szerint például az első foglalkozás, kirándulás előtt ismertetni kell a következő óvó – védő előírásokat Védő – óvó előírás:  az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,  a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - 25 -

 a tilos és elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő – óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az intézmény házirendjében kell meghatározni azokat a védő – óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A gyermek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. A napközben megbetegedett el kell különíteni, és le kell fektetni, szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolnia. Minden óvodapedagógus feladata, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Fentiek érdekében:  Minden nevelési év kezdetén valamint kirándulások előtt és egyéb szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformákat.  Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni, és a játékszert annak megfelelően alkalmazni.  Az intézmény dolgozói házi készítésű vagy használatú elektromos berendezéseket az intézménybe nem hozhatnak be.  az óvoda dolgozói csak olyan játékot, eszközt hozhatnak be az óvodába, amelyek a gyermekek és dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyeztetik. Az óvodában történő használatukra előzetes bemutatás után az óvodavezető ad engedélyt. A nem engedélyezett játékot és eszközt az óvodából történő kivitelig – a munkanap végéig – az óvodavezető által kijelölt szekrénybe kell zárni.  Ittas szülőnek, illetve hozzátartozónak gyermeket nem adunk ki.  A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén 5-10 gyerek után egy óvodapedagógust és egy dajkát kell biztosítani.

- 26 -

Gyermekbaleset esetén az intézmény dolgozóinak feladata: A gyermekek felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia.  A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie.  Minden gyermeki balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az intézményvezetőnek. E feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlévő nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várni az orvosi segítséget. Az intézményben történt balesetet, sérülést az intézményvezetőnek (az általa megbízott személynek) ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A gyermekbaleset kivizsgálásába, ha a szülő szervezet igényli, be kell vonni a szülők képviselőjét. Elsősegélydoboz helye: az elkülönítő szobában. VIII. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges tennivalók Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli esemény közvetlen felettesének jelenteni. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően  haladéktalanul értesíti: o az érintett hatóságokat, o a fenntartót, o a szülőket  megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amely a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálja. Rendkívüli eseménynek számít különösen:  a tűz  az árvíz  a földrengés  bombariadó

- 27 -

 egyéb veszélyes helyzet, illetve akadályozó, nehezítő körülmény.

a

nevelőmunkát

más

módon

Bombariadó esetén az intézményvezető intézkedhet. Akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint működik. Fegyelmezetten, a menekülési útvonalon keresztül hagyja el mindenki az épületet – különösen figyelve, hogy semmilyen berendezéshez ne nyúljunk. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. A tűz oltásában mindenki köteles részt venni, kivéve azokat, akik a gyermekek felügyeletét látják el. Rendkívüli eseményt, bombariadót az intézményvezetőnek a szükséges és elengedhetetlen intézkedések megtétele után a fenntartó felé haladéktalanul jelentenie kell. Az esemény után az intézményvezető írásos jelentést küldd a fenntartónak, mely tartalmazza az esemény leírását, a megtett intézkedéseket, az elhárítás módját és időtartamát és az esetleges következményeket. IX. A reklámtevékenység szabályai Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a gyerekeknek szóló egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális, oktatási tevékenységgel függ össze. A reklámok elhelyezésére, terjesztésére kizárólag az intézményvezető adhat engedélyt. X. A kiemelkedő munkavégzésért járókereset kiegészítés elosztásának elvei A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés a közoktatási valamennyi alkalmazottja részére meghatározható, egy nevelési kifizetéssel. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés összegének alapja: a mindenkori költségvetési törvényben megállapított meghatározott összeg és a pedagógus létszám szorzata.

intézmény évre, havi számítási egy főre

Odaítélésének szempontja: átmeneti többletfeladat ellátásáért. Odaítélésénél figyelembe veendő kritériumok:  A gyermeki személyiség tiszteletben tartása  Új kollégák munkájának segítése  A gyermekekkel, kollégákkal és a szülőkkel jó együttműködés  Példamutató fegyelem a munkavégzés területén  Többletmunkával járó, önként vállalt tevékenység a közösség érdekében - 28 -

 A többségében hátrányos helyzetű gyermekekből álló csoportban végzett magas színvonalú nevelőmunka  Szakmai továbbképzéseken, önképzésben való aktív részvétel  Új módszerek, eszközök és eljárásrendek kimunkálásában, kipróbálásában történő közreműködés  Pedagógiai folyóiratokban szakmai cikk publikálása  Építő jellegű véleménynyilvánítás a kollégák munkájáról A kereset kiegészítésben részesülő dolgozó személyéről és összegének mértékéről az óvoda vezetője dönt. XI. A munkaruha juttatást rendje A munkaruhára jogosultság törvényi háttere:  A munka – és formaruha juttatásról a Kjt. 79 §-ának (1) – (3) bekezdései rendelkeznek.  A védőeszköz, védőruházat biztosításának kötelezettségéről a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, valamint a végrehajtását szolgáló rendelet intézkedik.  65/1999.(XII.) EÜM rendelet A munka – és védőruha juttatásra jogosító munkakörök, az egyes ruhafajták:  Egyéni védőfelszerelésként védőköpeny illeti meg az óvodapedagógust.  A dajka kettős juttatásra jogosult, mert takarítási munkájához munkaruha, gondozási feladataihoz védőköpeny szükséges. A juttatás időtartama: a munka – és védőruha kihordási ideje egy év. Egyéb juttatási feltételek:  A juttatási idő letelte után a munka – és védőruha a közalkalmazott tulajdona marad. Ha a közalkalmazott jogviszony megszűnik, a juttatási idő letelte előtt, időarányos visszatérítést kell foganatosítani.  A munkaruházat tisztán tartásáról a használó dolgozó köteles gondoskodni, míg a védőruházatot az óvodában a dajkák mossák.  A munka – és védőruházatról való gondoskodás az óvodavezető kötelessége. Az ehhez szükséges anyagi feltételekről az éves költségvetésben kell rendelkezni. Ennek előfeltétele, hogy az intézmény fenntartója az ismertetett jogosultságokhoz megfelelő költségvetési fedezetet biztosítson. XII. Egyéb rendelkezések 1. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A televízió, a rádió és az írott sajtó munkatársainak adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat:

- 29 -

 Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra és nyilatkozattételre az intézményvezető, vagy az által kijelölt személy jogosult.  A közölt tények objektivitásáért, a szakszerűségért és pontosságért a nyilatkozó felel.  A nyilatkozat megtételekor tekintettel kell lenni az intézmény jó hírnevére és érdekeire.  Nem adható nyilatkozat folyamatban lévő ügyről, vagy olyan ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okoz.  Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak az intézményvezető engedélyével adható. 2. A szülői panaszok kezelése A szülők észrevételeiket, javaslataikat szóban, vagy írásban az óvoda vezetőjéhez nyújthatják be. Az óvoda vezetője 30 napon belül az írásban benyújtott panaszokra, észrevételekre írásban válaszol. XIII. Záró rendelkezések Jelen Szervezeti s Működési Szabályzat kiterjed az intézménnyel jogviszonyban állókra és mindazon személyekre (a rájuk vonatkozó rendelkezések erejéig) akik belépnek az intézménybe. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestület fogadja el. Jelen egységes szerkezetbe foglalt szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásának napján lép hatályba, az előző hatályát veszti. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni:  Az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint  azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják a helyiségeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A Szervezeti és tájékoztatni kell.

Működési

Szabályzatban

- 30 -

foglaltakról

a

szülőket

is

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, igazgatói utasítások egészítik ki. Ezen szabályzatok egy részét az SZMSZ mellékletei képezik. A mellékletek csak az SZMSZ módosítására vonatkozó eljárási rend szerint módosíthatók. Az SZMSZ-hez csatolt egyéb dokumentumok az adott szabályzatra vonatkozó eljárási rend szerint módosíthatók. 13.1.

Az SZMSZ mellékletei:

I. Adatkezelési szabályzat II. Tűz és bombariadó terv III. Iratkezelési szabályzat

13.2.

Az SZMSZ -hez csatolt egyéb dokumentumok:

I. Munkaköri leírások II. Együttműködési megállapodások III. Szülői Közösség ügyrendje

- 31 -

A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt egyetértési jogát gyakorolta a Szülői Közösség. Pacsa, 2013. február 4. Némethné Főző Ibolya A szülői Közösség elnöke Az SZMSZ-t a nevelőtestület elfogadta: 2013. február 5. Tóth Lászlóné óvodavezető

- 32 -