Új városok a Nyugat-Dunántúlon: Beled Vép Pacsa

Internetes kiadvány – www.ksh.hu 2010. január ISBN 978-963-235-271-8

© Központi Statisztikai Hivatal

Új városok a Nyugat-Dunántúlon: Beled–Vép–Pacsa Tartalom Bevezetés ..................................................................................2 1. Beled......................................................................................4 Általános jellemzők.................................................................4 Népesség, népmozgalom.......................................................4 Gazdasági környezet és munkaerőpiac .................................6 Lakáshelyzet, infrastruktúra....................................................9 Intézményi ellátottság...........................................................11 2. Vép ......................................................................................12 Általános jellemzők...............................................................12 Népesség, népmozgalom.....................................................12 Gazdasági környezet és munkaerőpiac ...............................14 Lakáshelyzet, infrastruktúra..................................................17 Intézményi ellátottság...........................................................19 3. Pacsa...................................................................................20 Általános jellemzők...............................................................20 Népesség, népmozgalom.....................................................21 Gazdasági környezet és munkaerőpiac ...............................23 Lakáshelyzet, infrastruktúra..................................................25 Intézményi ellátottság...........................................................27 Táblázatok ..............................................................................28 Megjegyzések Jelmagyarázat Elérhetőségek

www.ksh.hu

Bevezetés A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 94. § b) pontja alapján, az önkormányzati miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök 76/2009 (VI. 30.) KE határozatával országosan 22 nagyközségnek adományozott városi címet, így 2009. év végén – a Budapesttel és a 23 megyei jogúval együtt – 328 várost tartottak nyilván Magyarországon. 2009. július 1-jével a nyugat-dunántúli régióban három település, Győr-Moson-Sopron megyében Beled, Vas megyében Vép, Zala megyében Pacsa nyert el a városi címet, ezáltal mintegy 8 ezer fővel gyarapodott a városok lakónépessége. A régió 655 településéből 33 városban él az összlakosság közel hattizede. Kiadványunkban a közelmúltban városi rangot kapott három nyugat-dunántúli települést mutatjuk be arculatuk, történetük, demográfiai helyzetük, társadalmi szerkezetük, gazdaságuk főbb jellemzői, infrastrukturális ellátottsági viszonyaik, közösségi szolgáltatási színvonaluk alapján. Elemzésünkben kitérünk térségi szerepükre, a gazdasági, társadalmi élet azon területeire, amelyekben fontos szerepet töltenek be, s a várossá történő előlépés révén e szerep felerősödhet. A hagyományőrző rendezvényekről, programokról, a települések életében egyre fontosabb szerepet betöltő civil szervezetek, egyesületek tevékenységéről is szót ejtünk. Célunk a városok bemutatása és nem összehasonlítása volt. Az elemző részt kiegészítő táblázatok módot adnak arra is, hogy a településeket elhelyezzük saját megyéjükben a többi város közé.

-2-

Új városok a Nyugat-Dunántúlon: Beled–Vép–Pacsa

A nyugat-dunántúli régió városai 2009. július 1.

Mosonmagyaróvár Jánossomorja Sopron

GYŐR

Fertőd

Csorna

Fertőszentmiklós

Kapuvár

Csepreg

Beled

Kőszeg

SZOMBATHELY

Bük

Vép

Répcelak

Sárvár

Vasvár

Körmend Szentgotthárd Őriszentpéter

Celldömölk

Zalaszentgrót Zalalövő

Hévíz

ZALAEGERSZEG

Keszthely Pacsa Lenti Zalakaros

Letenye

Nagykanizsa

-3-

Tét

Pannonhalma

www.ksh.hu

1. Beled Általános jellemzők A megye déli részén, a Rábaköz délnyugati területén fekszik Beled, GyőrMoson-Sopron 11., lélekszámát tekintve legkisebb városa. A település jól megközelíthető, a 86. számú főútvonal északi oldalán helyezkedik el, a SzombathelyHegyeshalom vasútvonal egyik megállója. Autóbusszal jó az összeköttetése Kapuvár, Csorna és Szombathely irányába. A települést okleveles források 1230-ban említik először először villa Beludként. Nevét az Osl nemzetségben gyakori Belud személynévről kapta. A középkorban birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott családok (Ostffyak, Csornaiak, Kanizsayak) voltak. A XVII. század elején Cziráky Mózes megszerezte magának a község nagyobb részét és kialakította a Cziráky-birtoktestet. 1985-ben a településhez csatolták Vicát, melynek első írásos emlékei 1162-ből származnak. A település története során többször is jelentős veszteségeket könyvelhetett el, az 1594. évi török pusztítás a községet is érintette, a Rákóczi-szabadságharc során a rácok fosztották ki, a XIX. század közepén pedig tűzvész pusztította el a falu nagy részét. Ennek ellenére sosem halt ki teljesen. Talaja kitűnő termelési adottságokkal rendelkezik, jól művelhető, mely befolyásolta a település fejlődését is. Lakói évszázadokon keresztül elsősorban mezőgazdasággal, ezen belül is földműveléssel foglalkoztak. Ipara kezdetben nem volt, de a községben nagy számban élő zsidó családok főként kereskedelemmel foglalkoztak, melynek révén Beled jelentős kereskedelmi központjává vált a térségnek. A XX. században ipari fejlődését jelentősen befolyásolta a beledi agyagra települt téglagyár működése. Gazdaságában ma a termelő üzemek, valamint a szolgáltatásokat nyújtó szervezetek szerepe a legnagyobb, emellett jelentős számban foglalkoznak mezőgazdasággal is.

Népesség, népmozgalom Beled népessége az 1870-es népszámlálás idején 2 689 fő volt, mely mára lényegében nem változott, 2009. január elsején 2 686-an éltek a településen. A lakosság száma az 1900-as évek közepéig a XX. század első tíz esztendejétől eltekintve folyamatosan növekedett, az 1970-es évtizedtől 2001-ig kis hullámzással stagnált, majd évről-évre csökkent. A népesség fogyása az ezredfordulót követően kissé felgyorsult, mivel a halálozások száma minden esztendőben meghaladta az élveszületésekét, és a vándorlást is negatív egyenleg jellemezte.

-4-


1. ábra

A népesség számának alakulása * Fő 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

1990

1980

1970

1960

1949

1941

1930

1920

1910

1900

1890

1880

1870

0

* 1960-ig a jelenlévő, 1970-től lakónépesség.

Lélekszáma alapján Beled Győr-Moson-Sopron megye legkisebb városa, népsűrűsége 101 fő/km², mely 5 fővel elmarad a megyére jellemzőtől, a többi tízezer lakosnál kisebb népességű (Fertőd, Fertőszentmiklós, Jánossomorja, Pannonhalma, Tét) megyei város átlagánál viszont 36 fővel több. 1. tábla A népmozgalom főbb mutatói, 1970–2008 Természetes szaporodás, illetve fogyás

A vándorlási különbözet

ezer lakosra jutó száma évente átlagosan

Időszak Beled

KapuvárBeledi kistérség

Győr-MosonSopron megye

Beled

KapuvárBeledi kistérség


1970–1979

5,6

3,6

5,9

-4,4

-4,3

-0,2

1980–1989

0,4

-1,6

0,3

-2,2

-5,9

-1,5

1990–2001

-2,1

-4,6

-2,4

-4,9

-3,7

1,8

2002–2007

-5,3

-4,6

-2,7

-7,8

-2,3

3,4

2008

-1,8

-5,6

-2,6

-12,2

-7,2

6,8

A népesség korösszetétele hasonló az átlagoshoz, azonban annál valamelyest kedvezőtlenebb. 2009. január 1-jén a lakosság héttizede a 15–64 évesek közé tartozott, a gyermekkorúak hányada pedig 13,6%-ot tett ki. Az elmúlt évtizedekben a 15 évesnél fiatalabbak aránya folyamatosan csökkent a településen, azonban 2005-ig kedvezőbb volt a megyeinél. A népesség fokozatos öregedésének hatására ma a

-5-

www.ksh.hu

gyermekkorúak és a munkaerőpiacon legnagyobb aktivitással bíró 15–64 évesek hányada kisebb a Győr-Moson-Sopron megyére jellemzőnél, az idősek pedig annál nagyobb részesedéssel bírnak. Ezt a folyamatot az eltartottsági ráták és az öregedési index változása is jelzik. A száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma először 2006ban haladta meg a százat, 2009. január 1-jén a mutató értéke már 123-at tett ki. A lakosság iskolai végzettsége az általánosan jellemző folyamatokkal egyezően az elmúlt évtizedekben egyre javult, a 2001. február 1-jei népszámlálás adatai alapján a 15 éves és idősebb népesség kilenctizede befejezte az általános iskola 8. osztályát. A 18 évesek vagy annál idősebbek 27,4%-a rendelkezett legalább középiskolai érettségivel, mely több mint kétszerese 1970. évinek. Főiskolai vagy egyetemi diplomával a 25 évesek és idősebbek 6,5%-a rendelkezett, mely szintén jelentősen javult a három évtizeddel korábbival összehasonlítva. A természetes demográfiai folyamatok és a költözések hatására módosult a településen lakók családi állapot szerinti összetétele. A házasok száma és aránya csökkent, miközben az egyedülállóké, az elváltaké, valamint az özvegyeké nőtt. 2001. február 1-jén a 15 éves és idősebb népesség hattizede élt házasságban, valamivel több mint egytizede özvegy, majd minden negyedik személy pedig nőtlen, hajadon volt. A településen a háztartások átlagos nagysága eltért a megye többi kisvárosára jellemzőtől. A legutolsó népszámlálás időpontjában Beleden száz háztartásra 285 személy jutott, 11-gyel kevesebb, mint a többi tízezer lakosnál kisebb megyei városban átlagosan, azonban 17-tel több mint a megyében. A több családból álló háztartások kisebb, az egy személyből állók viszont valamivel nagyobb arányban fordultak elő a vizsgált öt városra jellemzőnél.

Gazdasági környezet és munkaerőpiac Beleden a vállalkozások szerkezete eltérést mutat a megye többi kisvárosától és a Kapuvár-Beledi kistérségre jellemzőtől is. A településen az egyéni kezdeményezések gyakorisága és súlya is nagyobb az átlagosnál. Ez utóbbiak elterjedését a 2008. évi áfa törvény változása is erőteljesen befolyásolta. A jogszabály változását követően a mezőgazdasági őstermelők számára is kötelezővé vált az adószám kiváltása, így az egyéni vállalkozások száma egy év alatt 2,3-szorosára nőtt a városban. Ezer lakosra vetített számuk 149-et tett ki, mely a Győr-Moson-Sopron megyei, valamint a kistérségi átlagnál is magasabb, és a jelenleg városi ranggal bíró települések mindegyikének mutatóját meghaladta. A társas vállalkozások előfordulása ezzel szemben ugyanilyen összehasonlításban Beleden a legkisebb, mely földrajzi elhelyezkedéséből, a térség aprófalvas jellegéből is ered. 2008. végén összesen 456 vállalkozást – közülük 399 egyéni, 57 társas formában volt bejegyezve – tartottak nyilván beledi székhellyel, mely a Kapuvár-Beledi kistérség szervezeteinek hetedét jelentette.

-6-


2. tábla A regisztrált vállalkozások száma és megoszlása a főbb gazdasági ágak szerint, 2008. december 31. A regisztrált vállalkozások Megnevezés

száma

megoszlása

a megye többi kisvárosának átlaga

Beled Regisztrált vállalkozás összesen Ebből: mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás ipar építőipar kereskedelem, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

számának megoszlása Kapuvár-Beledi kistérség

456

100,0

100,0

100,0

262 32 24 43

57,5 7,0 5,3 9,4

39,5 6,0 7,5 12,4

48,6 5,2 6,8 10,8

15

3,3

4,8

3,2

22

4,8

2,6

3,5

32

7,0

18,3

14,2

11

2,4

4,1

3,0

A vállalkozások döntő részét, 57,5%-át a mezőgazdaságban jegyezték be, mely tükrözi a település mezőgazdasági adottságait. Emellett a kereskedelem, az ipar és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágak súlya a legnagyobb, de az átlagosnál nagyobb a szállítás, fuvarozás szerepe is. Létszámuk alapján – az átlagoshoz hasonlóan – a regisztrált vállalkozások túlnyomó része mikrovállalkozás volt, azaz létszámuk nem érte el a tíz főt. Ennél nagyobb szervezet összesen 14 telepedett le a városban, közöttük mezőgazdasággal foglalkozó éppúgy megtalálható, mint ipari termelő, és szolgáltató cég. A település határközeli fekvése révén külföldi szervezetek is működnek a városban. Beled legnagyobb árbevételt elérő és létszámot foglalkoztató szervezetei az elektronikai alkatrészgyártással foglalkozó Provertha Electronic Components Rt, mely több mint 500 főnek biztosít kereseti lehetőséget, és az előbbihez hasonlóan szintén kizárólagosan külföldi tőkével működő a Wiedemann Mezőgazdasági Gépgyártó Kft, mely mezőgazdasági gépek gyártását végzi. A település kistérségében kiemelkedő idegenforgalmi szálláskínálattal bír, a városban egy panzió működik, magánszállásadással pedig hárman foglalkoznak. Az ezer lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhelyek száma a néhány évvel ezelőtt megvalósult fejlesztés hatására 2008-ban 14-et tett ki, mely kétszerese a KapuvárBeledi kistérség átlagának, és a megye tizenegy városa közül a hatodik legmagasabb. Beleden az ezredforduló óta egy év alatt átlagosan több mint 2200 éjszakára foglaltak szállást a turisták, akik zömében belföldről érkeztek. -7-

www.ksh.hu

2008. végén a település lakóinak ellátását 40 kiskereskedelmi üzlet, két üzemanyag-töltő állomás és 15 vendéglátóhely biztosította. Zömében egyéni vállalkozások üzemeltetik az egységeket, hányaduk a kistérségi és a városi átlagnál is magasabb, az üzletek közel kétharmada, a vendéglátóhelyek négyötöde ugyanis magánkézben volt. Az utolsó népszámlálás időpontjában Beleden a foglalkoztatottak száma 1267 volt, népességen belüli részesedésük 43,0%-ot tett ki. A lakosság háromtizede inaktív keresők, negyede az eltartottak közé tartozott, a munkanélküliek aránya pedig másfél százalékot tett ki. A népszámláláskor a településen lakó foglalkoztatottak 46,7%-ának az ipar biztosított kereseti lehetőséget. Az ágazat szerepe egy évtized alatt számottevően megnőtt a mezőgazdaság rovására. Ez utóbbi területen jelentősen csökkent az alkalmazottak száma és aránya, ennek ellenére a mezőgazdaságban foglalkozatottak hányada a Győr-Moson-Sopron megyei kisvárosok és a Kapuvár-Beledi kistérség átlagánál is magasabb. A termelő ágak relatíve nagyobb súlya miatt a szolgáltatás területén az átlagosnál kevesebben dolgoztak, mely a beledi munkavállalók 34,3%-át jelentette. Ez utóbbi arány lényegében nem változott a két népszámlálás között eltelt időszakban. 2. ábra A foglalkoztatottak számának megoszlása a népszámlálások időpontjaiban

2001

1990

0%

10%

20%

Mezőgazdaság

30%

40%

50%

Ipar

60%

Építőipar

70%

80%

90%

100%

Szolgáltatások összesen

A város fontos foglalkoztatási központ térségében, az itt lakók zöme lakóhelyén talált munkát magának. A beledi munkavállalók több mint kétharmada lakhelyén dolgozik, legtöbbjük a termelő szektorban. Emellett a bejárók száma is jelentős, a népszámláláskor mintegy 370 főt jelentett. Az itt lakó foglalkoztatottak közel harmada más településen dolgozott, ők elsősorban a legközelebbi városokba, illetve a kistérségükön belül ingáztak. Beled a nagyobb munkahelykínálattal rendelkező városoktól távolabb fekszik, ezért a munkaerőpiaci hatások közvetlenül érintik a települést. A 2008. utolsó hónapjaiban kialakult gazdasági-pénzügyi válság hatására több vállalkozás a megrendelések csökkenése következtében létszámleépítésre kényszerült a megyében és a városban, így Beleden is növekedett a munkanélküliek száma. A Foglalkoztatási Hiva-8-


tal 2008. decemberében száz beledi álláskeresőt tartott nyilván, mely a KapuvárBeledi állástalanok egyhetedét jelentette. A munkanélküliek túlnyomó része fizikai foglalkozású volt, majd minden második pedig legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett. Álláskeresési lehetőségeik az átlagosnál kedvezőbbnek tekinthetők, a tartósan (legalább fél éve) munkát keresők hányada ugyanis 19,0% volt tavaly év végén, míg a Kapuvár-Beledi kistérségben és a megye többi kisvárosában 24–24%-os arány figyelhető meg.

Lakáshelyzet, infrastruktúra Beled lakásállománya 2009. január 1-jén 1102 volt, mely az elmúlt mintegy négy évtized alatt közel egyharmadával növekedett. Az új építkezések révén nőtt a tágasabb, több szobával épült otthonok aránya a városban, emellett a száz lakásra jutó lakosok száma – több mint száz fővel – is csökkent, mely a mind jobb komfortosságra, kényelemre utal. A 2001. évi népszámlálás időpontjában a lakások közel hattizede három és több szobás volt, hányaduk három évtized alatt majd hatszorosára nőtt a településen. Az ezredfordulón a megyében kibontakozó lakásépítési fellendülés itt mérsékeltebben éreztette hatását, 2000 és 2008 között összesen 43 új lakást adtak át Beleden, mely a 2009. január 1-jei lakásállomány 3,9%-át jelentette, kevesebb mint felét a megye többi tízezer lakosnál kisebb városára jellemző átlagnak. 3. tábla A lakásállomány főbb adatai Megnevezés Lakásállomány Ebből %: 1 szobás 2 szobás 3 és több szobás Lakásállomány az előző időpont százalékában 100 lakásra jutó lakos, fő

1970.

1980.

1990.

január 1.

2001. február 1.

2009. január 1.

835

932

1 026

1 083

1 102

38,4 51,5 10,1

23,0 48,9 28,1

12,7 38,3 49,0

7,5 35,5 57,1

.. .. ..

103,3 351

111,6 318

110,1 284

102,6 272

101,8 244

A 2001. évi népszámlálás időpontjában a településen a lakások 84,1%-a volt összkomfortos, vagy komfortos, mely nagyságrendileg hasonló a megye többi kisvárosának átlagához, annál azonban 4,8 százalékponttal kisebb. A kissé kedvezőtlenebb összetétel a komfort nélküli lakások magas, egytizedet meghaladó arányából eredt. Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek közepén megvalósult beruházások nyomán jelentősen javult a település közműellátottsága. A vezetékes gázcsőhálózat fektetése 1990-ben fejeződött be, a közüzemi szennyvízelvezetés pedig 1997-től vált lehetővé a lakosság számára. A közműellátottságot jelző legfontosabb mutatók tekin-9-

www.ksh.hu

tetében a város helyzete megyei összehasonlításban kedvező, szembetűnő lemaradás mindössze a közüzemi szennyvízelvezetésben figyelhető meg. A vezetékes ivóvízhálózatba szinte minden lakást bekötöttek, a gázellátottságot jelző mutató pedig nemcsak a Kapuvár-Beledi kistérségben mért értéknél kedvezőbb, hanem meghaladja a Győr-Moson-Sopron megyei tízezer lakosnál kisebb városok átlagát is. A rendszeres hulladékgyűjtésbe a lakások közel kilenctizedét bevonták, mely kisebb ugyan a megyei kisvárosok átlagánál, a Kapuvár-Beledi kistérség mutatójával viszont azonos nagyságú. Az új lakások közműellátottsága már számottevően kedvezőbb, a 2000-2008 között Beleden használatbavételi engedélyt kapott otthonok négyötöde vezetékes gázbekötéssel épült, és majd mindegyikük a szennyvízcsatorna-hálózatra is rákötött. 4. tábla Közműellátottság, 2008 (százalék) Beled

A megye többi kisvárosának átlaga

Kapuvár-Beledi kistérség


Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya

95,0

94,1

97,8

98,4

Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya

69,3

74,3

75,7

84,5

Háztartási vezetékes gázfogyasztó a lakásállomány %-ában

74,3

64,0

58,9

74,1

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya

87,4

93,7

87,0

95,4

Megnevezés

Beled a Rábaköz délnyugati települése, közúton a 86-os főútvonalon közelíthető meg, melynek északi oldalán fekszik. A távolsági autóbuszjáratok gyakori összeköttetést biztosítanak a legközelebb fekvő városokkal, Kapuvárral, Csornával és Szombathellyel. Vasúton a Szombathely-Csorna-Hegyeshalom vonalon érhető el, vasútállomása is van a településnek, megállóhelye pedig Vicán. A személygépkocsiellátottság kedvező, 2008. végén ezer lakosra 331 jármű jutott, 23-mal több, mint a megye többi tízezer lakosnál kisebb városában átlagosan. Az elmúlt években a távbeszélő főfonalak száma a mobiltelefonok terjedésével az általános tendenciákhoz hasonlóan Beleden is csökkent. 2008-ban ezer lakosra 291 fővonal jutott, eggyel több, mint a megyei kisvárosokban átlagosan, a KapuvárBeledi kistérségre és a megyére jellemzőnél azonban számottevően kevesebb. Az ISDN vonalak gyakorisága ezzel szemben kedvezőbb, a fővonalak 14%-át jelentették, mely nemcsak a megye tízezer lakosnál kisebb városainak átlagánál, hanem a Kapuvár-Beledi kistérségi értéknél is nagyobb. A kábeltelevíziós ellátottság szintén kedvező a városban, 2008-ban a lakások közel kétharmadában elérhető volt a szolgáltatás.

- 10 -


Intézményi ellátottság Beled az oktatás, illetve a gyermekjólét és családsegítés terén centrum szerepet tölt be, mely a városi rang elnyerését követően tovább erősödhet. Beledi székhellyel működik a Mikrotérségi Általános Művelődési Központ, melyhez egy három településen működő óvoda is tartozik. Az intézmény nemcsak a beledi, hanem a dénesfai és a rábakecöli gyermekek nappali felügyeletéről is gondoskodik. A városban található száz férőhelyre összesen 84 gyermeket írattak be az elmúlt évben, egy gyermekcsoportban pedig átlagosan 22 óvodást neveltek. A művelődési központ magában foglalja az általános iskolát is, amely szintén több településen működik. 2008-ban Beleden 13 tanteremben oktattak, összesen 324 diákot. Az elmúlt tanévben alsó tagozaton 135, felső tagozaton 189 gyermek tanult az intézményben. Az iskola központi szerepét jelzi, hogy a diákok több mint harmada más településről jár be naponta a városba. A kulturális élet élénk a településen, ahol tavaly 35 kulturális rendezvényt tartottak, melyeken összesen több mint tízezren vettek részt. Az egyik legjelentősebb programot az először 2003-ban megrendezett Pünkösdi Fesztivál és Vásár jelenti. A civil aktivitás is jelentős a városban, tűzoltó egyesület, nyugdíjasklub, a horgászegyesület, valamint sportegyesület is működik. A város lakóinak egészségügyi alapellátását két háziorvos és egy házi gyermekorvos biztosítja. E tekintetben a település ellátottsága kiemelkedően jónak számít, az elmúlt évben ugyanis egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 895 lakos jutott, mely jóval kedvezőbb a kistérséginél és a Győr-Moson-Sopron megyei tízezer lakosnál kisebb városok mindegyikére jellemzőnél is. A gyógyító megelőző munkát egy fogszakorvos is segíti. A szakorvosi ellátást igénylő betegek a Kapuvári kórházban illetve szakorvosi rendelőben juthatnak gyógykezeléshez. A városban az önkormányzat rendszeres ellátásokkal támogatja az időseket és a rászorulókat. A térségi szervező, irányító szerepet is betöltő családsegítő szolgálat Beled mellett további 15 település lakói számára nyújt segítséget az élet különböző szakaszaiban felmerülő problémák megoldására. Az elmúlt évben a városban 89-en részesültek szociális étkeztetésben és 38-an házi segítségnyújtásban. Elsősorban az idős személyek számára nyújt ellátást a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatás, melyet 68-an vettek igénybe a településen. A város a térségben területfejlesztési szerepet is betölt, ugyanis Beled és további 15 település részvételével létrehozták a Dél-Rábaközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulását, melynek célja a résztvevők és külső kapcsolódási pontok közötti információs csatornák kiépítése, a területen turisztikai fejlesztések elősegítése, a környezetvédelmi problémák megoldásában történő segítségnyújtás, valamint a településfejlesztés. A társulás tagjai önállóan és közösen is részt vehetnek pályázatokon, kihasználhatják a támogatási lehetőségeket.

- 11 -

www.ksh.hu

2. Vép Általános jellemzők Vép Vas megye közepén található, Szombathely keleti szomszédja. Földrajzilag a Gyöngyös-sík kistájon terül el. Az északnyugati részén egyesülő Borza és Kazár patak délnyugati irányba folyva szeli át a települést. Talaja mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas vályogos, löszös üledék. A város közlekedési helyzete jó, néhány kilométerre fekszik a 86-os és 87-es számú főközlekedési utaktól, és közvetlen közúti és vasúti kapcsolat köti össze a 8 kilométere lévő megyeszékhellyel. Körjegyzőségi székhely, igazgatási funkciói Bozzaira is kiterjednek. A városban cigány nemzetiségi önkormányzat működik. Vép része a Szombathelyi agglomerálódó térségnek. Vonzáskörzete 7-10 településre sugárzik ki. Vép az ősi Savariához vezető út mentén fekvő település lehetett. Első okleveles említése 1186-ra tehető. A középkorban udvarnoki falu volt, azaz a királyi udvart látta el terményekkel. 1280-tól földesúri birtok lett, 1462-ben mezővárosi címet kapott. Vásártartási joga révén környezetére erőteljes vonzást gyakorolt. A birtokokat 1496-ban megszerző Erdődy család uradalmi központot alakított ki itt, bár a település életében fontos szerepet betöltő kastély építésének időszaka pontosan nem ismert. A kastélyt az évszázadok során többször átépítették, a körülötte lévő tájkert jellegű parkot Erdődy Sándor, a szenvedélyes kertépítő és növénygyűjtő hozta létre az 1840-es évektől. Az épületben jelenleg mezőgazdasági középfokú oktatási intézet működik. A XIX. század második felében végrehajtott közigazgatási átszervezés következtében megszűnt a település mezővárosi címe. A millennium időszakában a falu Szombathely árnyékában is látványosan fejlődött, 1926-tól nagyközséggé vált. 1952-től önálló tanácsú község, majd térségi szerepkörét elismerve 1967 és 1985 között közös tanácsi székhely lett. 1988-tól kapott újból nagyközségi rangot.

Népesség, népmozgalom Vépen 2009. január 1-jén 3461 fő élt. Lakosságszámát tekintve az ötödik legkisebb város lett a megyében, megelőzve Büköt, Csepreget, Őriszentpétert és Répcelakot. Lélekszáma 1870-től folyamatosan nőtt, 1980-ban tetőzött (4131 fő), majd az ezredfordulóig jelentősen, több száz fővel fogyott. Azóta három és félezer fő körül állandósult. Az év elején 1 km²-en átlagosan 105 fő élt itt, 27-tel, illetve 20-szal több, mint a megyében, illetve az ország ötezer főnél kisebb népességű városaiban.

- 12 -


3. ábra

A népesség számának alakulása * Fő 4 200 3 600 3 000 2 400 1 800 1 200 600

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

1990

1980

1970

1960

1949

1941

1930

1920

1910

1900

1890

1880

1870

0


A népesség nemek szerinti összetételében a kilencvenes évek közepétől fokozatosan nőtöbblet alakult ki. 2009. január 1-jén ezer férfira 1 029 nő jutott, a megyei átlagnál 53-mal kevesebb. A település népességének korszerkezetében is megfigyelhetők a demográfiai folyamatok negatív hatásai. Csökken a gyermekkorúak (0-14 évesek) aránya, miközben enyhén emelkedik a 15–64 éveseké és az annál idősebbeké. A munkavégzés szempontjából aktív népesség viszonylag magas aránya miatt a gyermek és az idős népesség eltartottsági rátája (18,0% és 22,0%) kedvezőbb a megyére jellemzőnél, az öregedési index (122,2%) viszont rosszabb annál. Két éve még ugyanannyi gyermekkorú élt a településen, mint időskorú, azóta egyre nőtt a különbség az utóbbiak javára. Az ezer lakosra vetített negatív vándorlási egyenleg mellett ebben az évtizedben felerősödött a természetes fogyás üteme is, s 2008-ban felülmúlta a megyei, a szombathelyi kistérségi és az ötezer fő alatti városok fajlagos mutatóját. 5. tábla A népmozgalom főbb mutatói, 1970–2008 A természetes szaporodás/fogyás


Időszak Vép 1970–1979 1980–1989 1990–2001 2002–2007 2008


5,5 2,7 -0,5 -4,1 -4,9

Szombathelyi kistérség 7,0 1,1 -2,4 -3,4 -2,6

Vas megye 3,4 -1,7 -4,1 -4,9 -4,7

- 13 -

Vép

Szombathelyi kistérség

Vas megye

-4,0 -4,1 -8,1 -1,0 2,3

6,8 0,9 0,1 1,0 5,4

-0,6 -1,7 1,4 -0,2 -0,5

www.ksh.hu

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a Vépen élők iskolázottsági szintje – az előző népszámláláshoz viszonyított jelentős javulás ellenére – alacsonyabb volt a megyei és a Szombathelyi kistérség átlagánál. A 15 éves és idősebb népesség kevesebb mint 90%-a fejezte be az általános iskola 8. osztályát. A 18 éves és idősebb népesség 29,8%-a rendelkezett legalább középiskolai érettségivel, e tekintetben 6,0 illetve 14,7 százalékponttal maradt el a megyei, illetve a szombathelyi kistérség átlagától. 2001-ben főiskolai, egyetemi oklevele a népesség 8,9%-ának volt, ami a tíz esztendő alatti 1,9 százalékpontos növekedés ellenére sem érte el a megye, illetve a kistérség átlagát. Az elmúlt évtizedekben – de leginkább 1990 és 2001 között – nemenként különböző mértékben és irányban módosult a lakosság családi állapot szerinti összetétele. 1990-ben a 15 éves és idősebb férfiak alig több mint fele volt házas, míg a hasonló korú nők közel kétharmada tartozott ebbe a csoportba. 2001-re kiegyenlítettebbé váltak az arányok, a férfiaknál kissé tovább emelkedett, a nőknél viszont – a megyei tendenciához hasonlóan – drasztikusan csökkent a hivatalos párkapcsolatban élők hányada. A legutolsó népszámláláskor alig több mint félszáz nő és ugyanennyi férfi nyilatkozott úgy, hogy élettársi kapcsolatban él. A városban népesebb háztartásokkal találkozhatunk, a generációk együttélése gyakoribb, mint másutt. 2001-ben a háztartásokat átlagosan 3,2 fő alkotta, ez az érték megyei szinten és az ország hasonló népességkategóriájú kisvárosainak átlagában egyaránt 2,7 volt. A háztartások több mint egytizede legalább két családból állt, miközben a megyében és a kisvárosokban arányuk a vépinek még a felét sem érte el. A 2001. évi népszámlálás során 161 személy, a lakosság 4,4%-a vallotta magát nem magyar nemzetiségűnek, közülük 132 fő, a népesség 3,6%-a volt cigány. A romák jelenléte régóta kimutatható a településen.

Gazdasági környezet és munkaerőpiac Vép gazdaságára geológiai adottsága (mezőgazdasági művelésre alkalmas talajok), hagyományai, Szombathely közvetlen vonzása és közlekedés-földrajzi helyzete gyakorol hatást. A gazdaság szerkezete emiatt diverzifikált, szinte valamennyi fontosabb tevékenység képviselteti magát. A termelésben és a foglalkoztatásban a kisés közepes méretű vállalkozások a meghatározóak. A kibocsátás és a foglalkoztatás alapján a település két vezető vállalkozása a fémfeldolgozási tevékenységet folytató SAB Gép-, és Berendezésgyártó Kft., valamint a szállítmányozásban érdekelt Galambos Trans Kft. Vépi székhellyel 2008 végén 350 vállalkozást tartottak nyilván. Számuk 2000 óta közel kétharmaddal nőtt, ennek ellenére az aktivitás területi összehasonlításban nem túl magas. Ezer lakosra 101 vállalkozás jutott, amely elmaradt az ország ötezer főnél kisebb városainak átlagától (149) és a megyei értéktől (138) is. 2008 végén a szervezetek 28,0%-át regisztrálták társas, fennmaradó hányadát pedig egyéni formában. Mindössze 12 vállalkozás létszáma haladta meg a tíz főt, a többi a mikro-vállalkozások csoportjába sorolódott. A magánkezdeményezések négytizede mellékállás-

- 14 -


ban, bő egyharmada hivatásszerűen, nem egészen egynegyede pedig nyugellátás folyósítása mellett dolgozott. A vállalkozások tevékenység szerinti összetétele urbánusabb képet mutatott, mint a magyarországi kisvárosoké. Ez mindenekelőtt az építőipari és az ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatások nyújtásával foglalkozó vállalkozások gyakoribb jelenlétében mutatkozott meg, mely az agglomerálódó térség által kínált széles piaci lehetőségeknek köszönhető. A szervezeti struktúrában az őstermelők kötelező adószám kiváltása miatt ugyanakkor az országoshoz hasonlóan – bár annál kisebb részesedéssel – a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozók képviselték a legnépesebb csoportot. A gazdálkodásban a szántóföldi növénytermesztés – azon belül is a gabonafélék és az olajos magvúak termelése –, továbbá a hozzá kapcsolódó tárolási és szolgáltatási tevékenység a meghatározó. 6. tábla A regisztrált vállalkozások száma főbb gazdasági ágak szerint, 2008. december 31. A regisztrált vállalkozások Gazdasági ág

száma

Összesen

megoszlása, százalék

Az arány eltérése az 5000 főnél kisebb városok átlagához képest, százalékpont

350

100,0

X

mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás

95

27,1

-7,1

ipar

16

4,6

-0,1

építőipar

49

14,0

8,5

kereskedelem, javítás

41

11,7

-0,5

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

20

5,7

-9,6

szállítás, raktározás, posta, távközlés

12

3,4

1,1

ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

85

24,3

7,6

egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

13

3,7

-0,1

Ezen belül:

Az ipari vállalkozások előfordulása a kisvárosokra jellemző mértékű, összefüggésben a centrális fekvéssel és a telephelykínálattal. A gazdasági ágban tevékenykedik a város legnagyobb foglalkoztatója. A többi ipari szereplő döntően mikrovállalkozás, amelyek inkább a környéken felmerülő kereslet kielégítésében töltenek be fontos szerepet. A villamosenergia-termelésben érdekelt helyi cég működteti a megye első, 600 kW energiát termelő szélerőművét. A szélkerék biztosítja a település teljes közvilágításának energiaforrását is. A jó közlekedési kapcsolatok miatt a szállítási, raktározási és szállítást kiegészítő tevékenységek felértékelődtek a helyi gazdasági életben. Az utóbbi időben több új, komplex logisztikai szolgáltatást nyújtó telephely létesült a város határában, és 2008 végén két nagykereskedelmi raktár is működött itt. A folyamatot erősíti, hogy elkezdődött a Szombathelyt Győrrel összekötő autóút (M86) építése, amelynek nyomvonalát a közelben jelölték ki. - 15 -

www.ksh.hu

Vép legnagyobb foglalkoztatója a már említett fémfeldolgozási tevékenységet folytató SAB Kft. és az FVM Dunántúli Agrár-szakképző Központjának helyi oktatási intézménye. Rajtuk kívül a legalább húsz alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek között három vállalkozással és három közintézménnyel találkozhatunk. A legutolsó népszámlálás időpontjában a népesség gazdasági aktivitása az átlagosnál kedvezőbb képet mutatott. Vépen 2001. február 1-jén a 15–74 éves népesség 51,7%-át foglalkoztatták, részesedésük hat százalékponttal haladta meg az ötezer főnél kisebb magyarországi városok együttes értékét. A kedvezőbb korstruktúrát és aktivitási összetételt jelzi az is, hogy az inaktívak hányada (26,3%) elmaradt a kisvárosi szinttől, az eltartottaké pedig felülmúlta (32,0%) azt. A lakosság megélhetésében meghatározóak az ipari és az építőipari szervezetek. Az ipari, építőipari munkakörök ugyanis 46,1%-os arányt képviseltek a foglalkoztatási szerkezetben, amely 12 százalékponttal volt magasabb, mint a hazai kisvárosok együttes mutatója. Ebből adódóan a mezőgazdasági és szolgáltatási foglalkozások kisebb szerepet töltöttek be a lakosság megélhetésében, mint a vidéki városokban. 4. ábra A foglalkoztatottak megoszlása foglalkozási főcsoport szerint, 2001. február 1.

Vép

5 000 főnél kisebb v árosok átlaga

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

Vezető, értelmiségi

Egy éb szellemi

Szolgáltatási

Mezőgazdasági

Ipari, építőipari

Egy éb szellemi

100%

A település méretéhez képest Vép erős gazdasági bázissal rendelkezik, munkaerő vonzása Szombathely közelsége miatt mégis csekély. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint négyszer annyian (1025 fő) jártak el máshová naponta dolgozni, mint ahányan jöttek ide. Az ingázók több mint négyötöde a megyeszékhelyen talált magának állást. Minden második bejáró ugyancsak Szombathelyről közlekedett itteni munkahelyére. A gazdasági környezet és a megyeszékhely közelsége miatt Vépen alacsony maradt a munkanélküliség. A ráta nagysága 2000 és 2008 között az utolsó hónapokban 3,1% és 5,2% között mozgott, és általában a megyei érték körül szóródott. 2009-től a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt azonban a munkanélküliség szintje folyamatosan emelkedett. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2009. június végén 169 álláskeresőt tartott nyilván a településen, itt élt a megyében munka nélkül lévők 1,4%-a. A gaz-

- 16 -


daságilag aktív népességhez viszonyított arányuk (6,9%) valamelyest magasabb volt a megyei átlagnál. Az állástalanok valamivel több mint egytizede legalább egy esztendeje nem talált munkát. A megyeszékhely közelsége miatt a kereskedelmi és vendéglátó egységek elsősorban a helyben felmerülő szükségleteket elégítik ki. Vépen 2008 végén 22 kiskereskedelmi üzlet és 13 vendéglátóhely állt a fogyasztók rendelkezésére. A hálózat sűrűsége (ezer lakosra 6 üzlet jutott) jelentősen elmaradt az ötezer fő alatti városok együttes értékétől (21), sőt a megyei átlagtól (16) is. A boltok több mint egyharmada élelmiszert és alapvető háztartási terméket forgalmazott. Minden második üzletet egyéni vállalkozások üzemeltettek. A 13 vendéglátóhely közül 5 étterem, cukrászda, 4 bár, borozó és ugyancsak 4 zárt forgalmú étkezőhely várta a vendégeket. Vépen meghatározó turisztikai vonzerő hiányában csekély az idegenforgalom szerepe. A legjelentősebb látnivaló az oktatási intézménynek helyet adó és műemléki védettség alatt álló Erdődy-kastély és közel harminc hektáron elterülő parkja, amely természetvédelmi oltalom alatt áll. Ezen kívül sajátos turisztikai termék a város határában felépített, nyilvánosan látogatható szélerőmű. A helységben 2008-ban nem funkcionált kereskedelmi és magánszálláshely. A középiskola megújult kollégiumának szabad férőhelyei azonban szükség szerint kényelmes szálláslehetőséget tudnak biztosítani az ide érkező látogatók számára. A rendelkezésre álló adatok szerint 2008-ban két és félezren szálltak meg itt, akik együttesen majdnem tízezer éjszakát töltöttek el. Minden ötödik vendég külföldi volt.

Lakáshelyzet, infrastruktúra Vépen 2009. január 1-jén 1171 lakást tartottak nyilván. A lakásállomány 1960 és 2008 között 43,7%-kal bővült. Évtizedekkel ezelőtt nagyon sűrűn lakottak voltak a település otthonai, a lakónépesség fogyásával és a lakásszám gyarapodásával azonban javult a helyzet. A csökkenő tendencia ellenére 2009 elején száz lakásra 296 személy jutott, ami félszáz fővel haladta meg a megyei és a kisvárosok átlagát. Közel négy évtized alatt jelentősen módosult a lakásállomány szobaszám szerinti összetétele. 1970 és 2001 között 95,4%-ról 41,6%-ra csökkent az egy, illetve két szobás lakások aránya, s 4,5%-ról 58,4%-ra emelkedett a három és több szobásoké. A lakásállomány 44,2%-a 1970 után épült, minden tízedik otthon pedig a rendszerváltás utáni években készült el. A 2001. évi népszámlálás időpontjában a lakások 50,6%-a volt összkomfortos, mely 5 százalékponttal haladta meg az ötezer alatti lélekszámú kisvárosok együttes értékét.

- 17 -

www.ksh.hu

7. tábla A lakásállomány főbb adatai 1970.

Megnevezés

1980.

1990.

január 1.

Lakásállomány Ebből, %: 1 szobás 2 szobás 3 és több szobás Lakásállomány az előző időpont %-ában 100 lakásra jutó lakos, fő

2001. február 1.

2009. január 1.

926

937

1026

1117

1171

38,2 57,2 4,5 113,6 440

14,7 59,7 25,6 101,2 441

8,3 38,7 53,0 109,5 397

6,6 35,0 58,4 108,9 332

.. .. .. 104,8 296

A város kommunális infrastruktúrája jórészt 1990 előtt épült ki, kivéve a rendszeres, szervezett hulladékelszállítást. Az ellátottság színvonala időközben fokozatosan javult, így a közműállomány fejlettnek mondható. A városban 2008-ban a lakások kilenctizedét már bekapcsolták az ivóvízvezeték hálózatba. A szennyvízcsatorna-rendszer is kiépült. Az energiaellátást többek között 30 km hosszúságú gázvezeték biztosítja az itt élők számára. A lakások kilenctizedében − nagyobb arányban, mint a megyében, vagy a szombathelyi kistérségben − a vezetékes gázt használják a háztartások. 8. tábla Közműellátottság, 2008

Területi egység

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba

Közcsatornahálózatba

bekapcsolt lakások aránya

(százalék) Háztartási gázfo- Rendszeres hulladékgyűjtésbe gyasztók a lakásálbevont lakások lomány százaléaránya kában

Vép

90,0

77,3

90,3

82,5

Szombathelyi kistérség

96,5

88,1

81,8

95,2

Vas megye

97,1

67,8

65,7

90,6

A településen a szilárd hulladék elszállítását egy szombathelyi szolgáltató végzi. A szervezett gyűjtés kiterjed a lakások zömére. 2008 végén a lakások héttizedében működött távbeszélő fővonal, szám szerint 825-ben. Ezer lakosra 238 távbeszélő fővonal jutott, kevesebb, mint a megyében és a kisvárosokban. A mobiltelefonok terjedésével a telefon fővonalak száma kissé csökkent 2007-hez viszonyítva, ezen belül az ISDN vonalaké nem sokkal, de bővült. A csillagpontos kábeltelevízióshálózat kiépítése befejeződött. A lakások majdnem fele rendelkezik csatlakozással, ez valamelyest jobb, mint a kisvárosok átlaga. A szolgáltató (Netkábel) internetes hozzáférést is biztosít. A személygépkocsi ellátottság (minden harmadik lakosra jut egy személyautó) mértéke hasonló a kisvárosokéhoz. A belterületi utak mindegyike

- 18 -


portalanított, 2008 végén 12,2 km hosszú önkormányzati kiépített út és köztér létezett a településen. Intézményi ellátottság Az alapellátást biztosító egészségügyi szolgálat keretében 2008-ban 2 háziorvos, egy házi gyermekorvos és 2 védőnő dolgozott a településen. Az egyik háziorvos a szomszédos Bozzait is ellátja. A hét minden napján lehetőség van a gyermekszakorvosi és a fogorvosi szolgálat igénybevételére, ezen kívül gyógyszertár is működik helyben. Az önkormányzat az alapellátás keretében szociális étkeztetésben, és/vagy házi segítségnyújtásban részesíti az arra rászorulókat. 2008-ban 71 személy kapott az önkormányzati rendelet szerinti térítés fejében napi egyszeri meleg ételt. A házi segítségnyújtást ellátási szerződés keretében biztosítja az önkormányzat a Pátria Szociális Szolgáltató Kht-val. A gyermekvédelmi feladatok ellátását a Gyermekjóléti Szolgálat végzi, mely 2008-ban 21 személyről gondoskodott. Az idősek klubja a saját otthonukban élők számára nyújt lehetőséget napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatok kialakítására. A klub szolgáltatásainak igénybevétele ingyenes, csak az étkezésért kell fizetni. 2008 végén a klub minden férőhelyét (25) betöltötték. Vépen az oktatási feladatokat egy száz férőhelyes óvoda, egy 17 osztálytermes általános iskola, és egy szakközépiskolai és szakiskolai képzést, valamint akkreditált felnőttképzést nyújtó – nem helyi székhelyű – középiskola látja el. Az óvoda és az általános iskola fenntartója a Vép és Bozzai Közoktatási Intézményfenntartó Társulás, a középfokú intézmény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartása és közvetlen irányítása alatt áll. Az óvoda kihasználtsága az alacsony gyermeklétszám miatt nem teljes. Az általános iskola többcélú összetett intézmény, 269 fős tanulói és 29 fős pedagógus létszámmal. Egységei az általános iskola és az alapfokú művészetoktatási intézmény. Ez utóbbiban 12 évfolyamon folyik az oktatás, igény szerint 2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző (kézművesség, festészet, a táncművészeten belül társastánc) tanszak keretében. A szombathelyi kistérségben a szombathelyin kívül ez az egyedüli ilyen jellegű intézmény. A tanulók majdnem kétharmada használja az iskola számítógépeit, amelyeken biztosított az internet hozzáférés is. Középfokon közel félezer diák szakközépiskolai és szakiskolai képzés keretében szerezhet érettségit, illetve szakmát. A képzések között nagy súllyal szerepel az agrár és a műszaki terület. Az akkreditált felnőttképzési központként is funkcionáló intézményben több tucat szakképesítés szerezhető. A település közművelődési alapfeladatait a jól felszerelt, teljesen felújított és akadálymentesített művelődési ház és könyvtár látja el. A kulturális rendezvények sokasága, a szakkörök széles vertikuma, a klubok működése élénk helyi közművelődésről tanúskodik. A város közrendjére négy körzeti megbízott rendőr vigyáz. A közbiztonság erősítése érdekében létrejött a helyi polgárőrség is.

- 19 -

www.ksh.hu

3. Pacsa Általános jellemzők A Zalai-dombság lejtőin, a Principális-csatorna völgyének keleti peremén fekszik Pacsa, a megye második legkisebb népességű városa. A Principális völgye a botanikai és zoológiai értékei alapján része az unió Natura 2000 kijelölt területének is. A települést kelet-nyugati irányban keresztezi a Balatont Szlovéniával összekötő 75-ös főútvonal, melyre Nagykanizsa irányába egy fontosabb, a többi településre pedig kisebb rendű mellékutak kapcsolódnak. A megye közepén elhelyezkedő kisvárost autóbusz közlekedés köti össze a környező nagyobb városokkal. Pacsa vasútállomása a Szombathely-Nagykanizsa vasútvonalon helyezkedik el, a településtől kissé távol. Kedvező viszont, hogy 16 km-re található a sármelléki FlyBalaton nemzetközi reptér és az autópálya Nagykanizsához közeli szakasza is könnyen elérhető. A település és környéke már a bronzkor idejétől lakott volt, de tárgyi leletek igazán a római kortól ismertek. A népvándorlás második nagy hullámával érkező lovas nomád avarok a 7. században szállták meg a térséget, s a honfoglaló őseink a 9. század legvégén vették birtokba a Zala folyó környékét. Pacsa Árpád-kori lakói már várjobbágyok voltak, akiknek neve első ízben egy 1251-ben kelt oklevélben szerepelt. A község élete az 1356-ban megszervezett hetivásár tartási joggal gyorsult fel, melyet birtokszerzések és cserék egyaránt követtek. A földbirtokért folytatott küzdelemnek a török uralom vetett véget. A zavaros időkben az Esterházyak kedvezmények adásával szorgalmazták a szőlőtelepítést, mely később komoly megélhetési forrássá vált. A török kiűzése után megélénkült az élet, de a megélhetést továbbra is a földművelés jelentette. Pacsa Urbáriumát 1768-ban hirdették ki, az abban rögzített állapot egészen 1848-ig változatlan maradt. Közigazgatásában 1856-ban történt kedvező változás, amikor Kapornak hanyatlásával a járási székhelyű rang a szerencsésebb fekvésű és fejlődőképesebb Pacsa községbe került. Ezzel új lehetőségek tárultak fel a település előtt, melyet ki is használt, így fejlődése felgyorsult a századfordulón. A faluba számos hivatalnok költözött, s elkészült a Járási Főszolgabíró Hivatal épülete is. 1892-ben „föcskendőházat” építettek, s a jó bevételt hozó heti vásárokat már országos is követte. A fellendülést időnként visszavetette a többszöri kolerajárvány, vagy a szőlőt sújtó phylloxera pusztítása. A század elején élénk volt a gazdasági, valamint a közélet a településen, új szőlőfajták telepítését szorgalmazták, már napi szinten volt vásár, közvágóhíd épült, települést szabályozó építészeti és szépítészeti bizottság alakult. Az I. világháborút követő időszak az újjáépítés és megszilárdulás időszaka volt. 1927-ben Pacsa egyesült Tüttössel, és nagyközségi rangot kapott. A nagy gazdasági világválságot követően egészen 1939-ig jelentős fejlődés volt a településen, mely méltó volt a járási székhelyi ranghoz. Ekkor számtalan testület, társadalmi, gazdasági és kulturális egyesület, továbbá nívós hivatali épületek jellemezték a községet. A második világháborút követően a település fejlődését visszavetette az 1950-ben bekövetkezett járási székhely megszüntetése. A 20. század második felében a fejlődés - 20 -


lassúbb volt ugyan, de megalakult a Haladás Mezőgazdasági Szövetkezet, majd gimnázium és egészségház is épült. A szakemberek letelepedését új utcák nyitásával segítették. A fejlődés elismeréseként 1984-ben nagyközségi rangot kapott. A rendszerváltás után 1991. január 1-jétől további két településsel, Nemesrádóval és Zalaigricével hoztak létre körjegyzőséget. Pacsa 2007. szeptember 25-étől a húsz települést magába foglaló többcélú kistérség központja lett. A Közép-Zalai Területfejlesztési Társulás megalakulása után az önkormányzatok kinyilvánították azt a szándékukat, hogy az új kistérség a területfejlesztés, az önkormányzati közszolgáltatás, és a magasabb szaktudást igénylő közigazgatási feladat- és hatáskörök ellátásának egységes színtere legyen. A településen 2002-től Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik. Pacsa tagja a GöcsejKözép Zala Helyi Akciócsoportnak is, ahol a civil szervezetek és vállalkozók alkotta közösség többek között a gazdaság fejlesztését, a munkanélküliség kezelését, közösségi feladatok segítését tűzte kis céljául.

Népesség, népmozgalom Pacsa népessége az 1870-es népszámlálás idején 1448 fő volt, virágkorát az 1930-as években élte, amikor mintegy ezer emberrel több élt a településen, mint az első hivatalos népszámláláskor. A népesség magas számát egészen az 1960-as évek végéig a jelentős reprodukció biztosította. Az ezt követő évtizedekben viszont az ipar hiánya miatt többnyire a közeli megyeszékhelyre vándorolt el a népesség, melynek következtében fokozatos csökkenés volt jellemző, így az elmúlt év elején 1 831-en éltek itt. 5. ábra A népesség számának alakulása* Fő 2 500

2 000

1 500

1 000

500


- 21 -

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

1990

1980

1970

1960

1949

1941

1930

1920

1910

1900

1890

1880

1870

0

www.ksh.hu

2009. január 1-jén a településen ezer férfira 1 034 nő jutott, mely hasonló a kistérséghez, de a megyeinél 64-gyel kevesebb. Népességének korösszetétele kedvezőbb volt a kistérségi és a megyei átlagnál is. A 15 éven aluli korosztályhoz a lakosság 17%-a, míg az idősekhez 16%-a tartozott. 1980-ban viszont a gyermekkorúak aránya közel tíz százalékponttal magasabb volt, egyúttal kevesebb a 65 éven felüli népesség részesedése. Az öregedési index ekkor még 48%-ot, 2009-ben már 97%-ot tett ki. Egyúttal csökkentek a száz aktívra jutó eltartási terhek is, 64-ről 48-ra esett vissza a mutató értéke, elsősorban a gyermekszám erőteljes csökkenése miatt. 2009-ben mindkét mutató kedvezőbb volt Pacsán, mint a kistérségben. 9. tábla A népmozgalom főbb mutatói, 1970–2008 Természetes szaporodás, illetve fogyás



Időszak Pacsa

Pacsai kistérség

Zala megye

Pacsa

Pacsai kistérség

Zala megye

1970–1979

4,8

-1,3

2,9

2,9

-13,2

1,4

1980–1989

0,1

-6,3

-1,6

-4,2

-7,5

-1,9

1990–2001

-2,1

-7,0

-4,4

-3,1

-0,2

2,0

2002–2007

-2,7

-6,4

-5,2

-4,9

-1,5

-0,5

2008

3,3

-3,8

-4,4

-8,7

-5,7

-1,7

A lakosság iskolai képzettsége jelentősen javult az elmúlt évtizedek során. A 2001. évi népszámlálás időpontjában a 15 éves és idősebb népesség 84%-a rendelkezett legalább általános iskolai végzettséggel, mely kedvezőtlenebb a megyei átlagnál. A 18 évesek és idősebbek közül minden negyedik, a megyében minden harmadik lakosnak volt legalább középiskolai érettségije. Ez a településen 2,7-szer volt magasabb az 1970. évinél. Főiskolai, vagy egyetemi oklevéllel 2001-ben a 25 évesnél idősebb népesség mindössze 6%-a rendelkezett, mely a megyei átlag 58%-a. Ez főként a magasabb szintű közigazgatás, illetve egyéb gazdasági fejlettség hiányával küzdő település szakember gárdájának hiányából fakad. A népesség családi állapot szerinti összetétele jelentősen átalakult az elmúlt időszakban. Pacsán is az az általános tendencia érvényesült, mely szerint mindkét nemnél csökkent a házasságban élők aránya. 2001-ben a férfiak 57, a nők 52%-a élt házasságban, míg 1990-ben még 66, illetve 63%-a. Ezt az együttélési formát egyre inkább az élettársi kapcsolat váltja fel, mely mára már jogszabályi háttérrel is rendelkezik. 2001-ben mindkét nem hasonló arányban, (7–7%) választotta ezt az együttélési formát. Az özvegyek aránya lényegesen nem módosult, minden ötödik nő özvegyként élt, míg a férfiaknál ez a mutató a korai elhalálozások miatt minimális volt. A nőtlenek és hajadonok aránya mindkét nemnél tovább emelkedett. 2001-ben Pacsán a háztartások nagysága a generációk gyakoribb együttélése következtében meghaladta a megyei mutatót, száz háztartásra 295 személy jutott,

- 22 -


26-tal több, mint a megyében. 1970-hez képest ugyan számottevő volt a csökkenés, de az jóval kisebb volt a megyei mutatónál. A száz családra jutó családtagok száma az időszak során 305-re, mindössze 5-tel csökkent Pacsán. A legutolsó népszámlálás időpontjában a háztartások közel 8%-a két családból állt, mely a megyei átlagot másfél százalékponttal meghaladta. A 2001. évi népszámlálás során a felekezeti hovatartozást illetően a lakosság 94%-a római katolikus vallásúnak vallotta magát, hazai kisebbséghez tartozónak pedig 9 személy.

Gazdasági környezet és munkaerőpiac A rendszerváltás utáni gazdasági átalakulás Pacsát is kedvezőtlenül érintette, hiszen jelentős munkaerőt foglalkoztató cégek szűntek meg (pl. Pacsai Fa- és Vasipari Ktsz., VOSZK Rt.), vagy a korábbi évekhez viszonyítva jóval kisebb létszámmal működtek. A gazdasági szervezetek száma növekedett, ez azonban a foglalkoztatottak számának alakulásáról már nem mondható el. A térség, illetve a település helyzetére kedvezően hatott a 2001-ben létrehozott 30 hektáros „Pacsai Ipari Park”, ahova azóta több cég (pl. Lukoil, Gróf és Társai kft, Iszaptech kft, stb.) is betelepült. Az ipari parkon felül több ipari telephely is található a 75-ös főút nyugati kivezetésénél, a volt TSZ-major területén. Pacsai székhellyel 2008. év végén 231 vállalkozást tartottak nyilván – 1,6-szer többet mint nyolc évvel korábban –, közülük 175 egyéni vállalkozásként volt bejegyezve. 2000 és 2008 között a társas vállalkozások száma 56, az egyénieké 61%-kal növekedett. A vállalkozási aktivitás kedvezőnek mondható, ezer lakosra 126 szervezet jutott, mely a kistérségi átlagnál 20-szal magasabb. 1990 után a település továbbra is megtartotta mezőgazdasági profilját, a vállalkozások közel négytizede ugyanis e területen tevékenykedik. A pacsai székhelyű vállalkozások zöme (94%) 10 főnél kevesebbet foglalkoztató ún. mikrovállalkozás. Ennél nagyobb létszámú szervezet 14 telepedett le a városban, melyből a legnagyobb foglalkoztató (55 fő) az Általános Iskola, Óvoda és Kollégium. A település gazdasági életében jelentős helyet foglal el a Jakab Asztalosipari Kft., amely a végelszámolással megszűnt KTSZ telephelyét vásárolta meg, s jelenleg 40–50 dolgozónak biztosít munkalehetőséget. A gazdaság növekedésére pozitívan hatott, hogy a külföldi tőkebefektetések sem „kerülték” el a települést. A szlovéniai érdekeltségű Pacsai Malom Bt. a malomipari termékek gyártásában, a svájci Iszaptech Kft. pedig a szennyvíz- és vízkezelés területén tevékenykedik, s együttesen közel 30 főnek biztosítanak munkát.

- 23 -

www.ksh.hu

10. tábla A regisztrált vállalkozások száma és megoszlása a főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2008. december 31. A regisztrált vállalkozások száma megoszlása száma megoszlása Pacsán a Pacsai kistérségben

Megnevezés Regisztrált vállalkozás összesen Ebből: mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás ipar építőipar kereskedelem, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

231

100,0

1 128

100,0

87 22 20 27 17 5 33 8

37,7 9,5 8,7 11,7 7,4 2,2 14,3 3,5

601 60 85 87 70 18 126 24

53,3 5,3 7,5 7,7 6,2 1,6 11,2 2,1

A település jó megközelíthetősége, kedvező természeti adottságai ellenére igazi turistacsalogató látványossággal nem rendelkezik. Pacsán 2008-ban 85 kereskedelmi szállásférőhelyen, illetve 2 magánszállásadónál 14 férőhelyen biztosították a városba érkezők elhelyezését, melyek forgalma a nyári időszakban, valamint a vadászati szezonban a legnagyobb. 2008. év végén 32 kiskereskedelmi üzlet és egy üzemanyagtöltő állomás várta a vásárlókat, és további 7 vendéglátóhely szolgálta a helyi és a más településről érkező vendégeket. A legutolsó népszámlálás időpontjában a népességből 684 főt foglalkoztattak, melyből 377-en helyben találtak munkát, a többiek viszont más településekre (főleg a megyeszékhelyre) ingáztak. Pacsára is jellemző, hogy a népesség elöregedésével, valamint a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakulásával összefüggésben csökken a gazdasági aktivitás. 1990-ben a népesség 44% volt foglalkoztatott, mely 2001-re 36%-ra mérséklődött, ezzel szemben az inaktívak aránya 21-ről 30%-ra növekedett. 6. ábra A foglalkoztatottak számának megoszlása a népszámlálások időpontjaiban

2001

1990

1980

0%

10%

20%

30%

Mezőgazdaság

40% Ipar

50% Építőipar

- 24 -

60%

70%

80%

Szolgáltatások összesen

90%

100%


2001-ben a településen lakó foglalkoztatottak 44%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban dolgozott, ennek ellenére a mezőgazdaság, valamint az ipar átlagosnál nagyobb súlya továbbra is fennmaradt. Pacsa munkaerővonzása a kistérségi központi szerep ellenére alacsony. A népszámlálás időpontjában 531-en dolgoztak a városban, mindössze 154-en jártak ide más településekről, míg a városból eljárók száma ennek kétszerese volt. A gazdasági életben bekövetkezett változások a munkanélküliek számának alakulására is jelentős hatást gyakoroltak. 2008. végén a település lakói közül 149 álláskeresőt tartottak nyilván (2,5-szer többet mint az évtized elején), mely a kistérségi munkanélkülieknek 22%-át tette ki. Az állástalanok döntő többsége (43%) csupán 8 osztályt végzett, és ezen felül minden ötödik még az általános iskolát sem fejezte be. Az iskolai végzettség szintjének emelkedésével egyenes arányban csökken a munkanélküliség. A városban felsőfokú végzettségű álláskereső nincs, bár ez betudható annak is, hogy a diplomások jelentős hányada az iskola elvégzése után már nem tér vissza lakóhelyére. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2009. június végére 185-re emelkedett az állástalanok száma, s valamivel több mint harmaduk már egy éve nem talál munkát. Az álláskeresők aktív népességhez viszonyított aránya elérte a 15%-ot, mely a megye átlagánál 6 százalékponttal kedvezőtlenebb.

Lakáshelyzet, infrastruktúra 2009. január 1-jén Pacsa lakásállománya 711 volt. A lakások száma 1970 és 2008 között 110-zel (18%-kal) gyarapodott. Ezzel egyidejűleg a népesség fogyott, mely a laksűrűség javulását eredményezte. A kedvező tendencia ellenére 2009. elején száz lakásban 258 fő élt, amely a kistérségi, valamint a megyei mutatószámnál is nagyobb. (A kistérségben 224, a megyében pedig 231 fő élt száz lakásban.) 11. tábla A lakásállomány főbb adatai Megnevezés Lakásállomány Ebből, %: 1 szobás 2 szobás 3 és több szobás Lakásállomány az előző időpont %-ában 100 lakásra jutó lakos, fő

1970.

1980.

1990.

január 1.

2001. február 1.

2009. január 1.

601

641

651

695

711

35,9 53,3 10,8 102,2 322

17,8 46,5 35,7 106,7 326

10,1 38,3 51,6 101,6 308

6,7 24,4 68,9 106,8 271

.. .. .. 102,3 258

Az elmúlt közel négy évtized alatt jelentősen változott a lakások szobaszám szerinti összetétele. 1970 és 2001 között az egyszobásak aránya 35,9%-ról 6,7%-ra

- 25 -

www.ksh.hu

csökkent, ugyanakkor a 3 és több szobásoké 10,8%-ról 68,9%-ra gyarapodott. A lakásállomány korszerkezete jelentősen fiatalodott, mivel közel fele 1970 után épült. A lakások komfortfokozatában is javulás mutatkozik. A 2001. évi népszámlálás időpontjában a pacsai lakásállomány 42%-a összkomfortos volt, mely a megyei átlagnál 5 százalékponttal kedvezőbb. Látványos változás történt a komfort nélküli, valamint a szükség és egyéb lakások arányának alakulásában, amely az említett időszak alatt 31%-ról 22%-ra csökkent. 12. tábla Közműellátottság, 2008

Terület

Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba

Közcsatornahálózatba

bekapcsolt lakások aránya Pacsa Pacsai kistérség Zala megye

91,6 95,7 95,2

63,6 45,2 67,7

Háztartási gázfogyasztók a lakásállomány százalékában 44,4 39,6 77,9

(százalék) Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 70,2 89,5 94,6

A város kommunális infrastruktúrája zömében már 1990 előtt kiépült. Az ellátottság színvonala folyamatosan javult, bár még nem éri el a kistérség, illetve a megye mutatószámait. A településen a vezetékes ivóvízhálózat 1974 óta teljes körűen kiépített, 2008-ra a lakások kilenctizedét bekapcsolták a hálózatba. 1986 óta (Zala megyében a községek közt elsőként, és több várost is megelőzve) már a szennyvízelvezetés is megoldott a városban. A gázvezeték átadására 2000-ben került sor, s ezzel a közműellátottság teljeskörűvé vált. 2002-ben a kommunális és ipari hulladék gyűjtésére az önkormányzat önálló hulladékgyűjtő udvart létesített, illetve a háztartásokban keletkezett szemét elszállításáról folyamatosan gondoskodik. Ennek ellenére 2008-ban a lakások csupán héttizedét vonták be a szervezett szemétszállításba, ami mind a kistérségi, mind a megyei átlagnál szerényebb mértékű. A mobiltelefonok térhódításának következtében kissé csökkent a távbeszélő vonalak száma, 2008 végén a lakások kétharmadában volt vezetékes telefon. Ezer lakosra 256 távbeszélő fővonal jutott, mely a kistérség átlagánál 18-cal magasabb, ugyanakkor a megyeinél félszázzal kevesebb. A csillagpontos kábeltelevíziós-hálózat a pacsatüttösi városrész kivételével teljes mértékben kiépített, ennek ellenére a lakások mindössze harmada rendelkezik csatlakozással, mely jóval elmarad a megye mutatószámától. A vezetékes hálózaton keresztül, de mikrohullámú, vezeték nélküli rendszeren is elérhető a szélessávú internet szolgáltatás. 2008. év végén 559 személygépkocsi volt a városban, s így minden harmadik lakosra jutott egy autó, mely a megyei átlagnál kissé alacsonyabb. A belterületi utak portalanítottak, 2008 év végén 15,4 km hosszú önkormányzati kiépített út és köztér, valamint 8,8 km hosszúságú kiépített járdája volt a településnek.

- 26 -


Intézményi ellátottság Pacsa már a kistérség megalakulása előtt is központi szerepet töltött be a környező települések oktatási és egészségügyi ellátásában. A térség központjaként ez tovább bővült, a körjegyzőséghez tartozó falvakkal együtt összesen húsz település térségszervező szerepét látja el. A településen négy csoportos óvoda működik, kihasználtsága évek óta magas szintű. Az általános iskola nyolc évfolyamán 12 osztályban 265 gyermek tanul, a pacsaiakon kívül idejárnak a szentpéterúri és a zalaigricei gyermekek is. Szállításukat a környező településekről az iskolabusz is segíti. Az iskolában 3 napközis és 2 tanulószobás osztály van, biztosítva a gyermekek nappali ellátását. A szaktanári ellátottság már régóta teljeskörű, a gyerekek számítógépes tanítása és az internet használata is általánossá vált. A település életében jelentős volt az 1963-ban alapított gimnázium, melyben 15 év alatt több mint 300 diák kapott érettségi bizonyítványt. Megszűnése után a Labdarúgó Kollégiumot a tehetséges általános iskolás gyerekek számára hozták létre, megyei körű beiskolázással, mely átlagosan 50 diákkal működik. A kulturális élet sokszínűségét jelzi, hogy a település évek óta rangos rendezvényeknek ad helyet. Többek között itt rendezik meg évente az Országos Motoros Találkozót, 6 éve helyszíne a Roma Kulturális Fesztiválnak, s 2001-ben a 3D-s Íjász Európa Kupa magyarországi fordulójának is Pacsa volt a helyszíne. A településen 17 civil szervezet működik, közülük kiemelkedik az Euróház 2000 Egyesület, a Haladás Horgászegyesület, a Pacsai Faluvédő és Szépítő Egyesület, a Sakkegylet. Itt működik a Zala Megyei Íjász Szövetség, a Pacsai Népdalkör és Citerazenekari Egyesület, a Lövészklub, de a biztonságot szolgáló Pacsa és Környéke Vagyonvédelmi és Faluvédő Egyesület is. A Tűzoltóegyesület több mint száz éves múltra tekint vissza, a térségben ellátja a tűzvédelmi és megelőző feladatokat. A település könyvtárában 13,5 ezer kötetet számláló bibliotéka található, s itt kapott helyet öt éve az E-pont is, öt számítógéppel. A gyermek és felnőtt lakosság egészségügyi ellátását Nemesrádóval együtt egy háziorvos és egy védőnő látja el. A 2100 lakos ötöde csecsemő és gyermekkorú, így az ellátandó népesség száma jóval átlag feletti. A Pacsai Fogászati Társulás már 1996-tól működik, jelenleg hat település tartozik a körzetbe. A Közép-Zalai Szociális és Gyermekjóléti Központ 1998-ban 9 település együttműködésével alakult, jelenleg 14 község tartozik hozzá. 2008-ban házi segítségnyújtásban 123, szociális étkezésben 202 fő részesült. Pacsán 2000-től működik mentőállomás két kiemelt járművel. A lakosság ellátását szolgálja még az évek óta jól működő falugondnoki szolgálat, melyhez Pacsán kívül még Pötréte, Nemessándorháza és Nemesszentandrás is hozzá tartozik, tevékenységét saját gépkocsi is segíti. A Pacsai Rendőrőrs megalakítása 1992-től 15 településen szolgálja a közbiztonságot, melynek tevékenységét egy közalapítvány is segíti. A polgárőrséggel való hatékony együttműködés a lakosság személy- és vagyonvédelmét is biztosítja. A közigazgatás hatékonyabb működését 2009. január 1-től az okmányiroda is segíti, a munkanélkülieket pedig a regionális központ helyi képviseletén fogadják. - 27 -

www.ksh.hu

TÁBLÁZATOK

1. Fontosabb adatok idősorai 1.1 Az új városok fontosabb adatainak alakulása 1.2 A megyék fontosabb adatainak alakulása

2. Részletező adatok, mutatók 2.1. Beled és Győr-Moson-Sopron megye részletes adatai, 2008 2.2. Vép és Vas megye részletes adatai, 2008 2.3. Pacsa és Zala megye részletes adatai, 2008

28


1. FONTOSABB ADATOK IDŐSORAI 1.1. Az új városok fontosabb adatainak alakulása

Év

Népesség száma, fő

Épített lakások száma, db

Ebből: 4 és több szobásak aránya, %

Közüzemi KözcsaHáztartási ivóvíztorna hálógázfohálózatba zatba gyasztók a lakásállomány bekapcsolt lakások százalékában aránya, %

Regisztrált vállalkozások száma, db

Beled 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

2 956 2 939 2 899 2 883 2 833 2 791 2 774 2 722 2 686

7 9 4 6 6 3 3 4 1

14,3 77,8 75,0 16,7 66,7 66,7 100,0 75,0 100,0

67,5 69,6 69,9 71,2 71,7 72,7 73,9 74,0 74,3

89,3 89,9 90,4 91,9 91,9 94,7 95,1 94,9 95,0

39,2 41,4 41,5 44,3 48,2 58,6 60,2 67,0 69,3

209 219 225 232 227 232 223 225 456

84,6 85,5 85,6 85,5 85,3 89,9 90,8 90,1 90,0

51,4 53,1 53,4 58,7 69,5 71,5 72,8 75,0 77,3

215 239 240 251 261 275 270 281 350

79,2 91,2 92,4 92,4 94,0 95,1 94,0 93,3 91,6

56,5 57,3 58,1 59,3 62,3 63,7 64,1 64,2 63,6

145 156 178 179 179 180 165 177 231

Vép 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

3 555 3 529 3 546 3 591 3 558 3 488 3 504 3 481 3 461

8 5 4 4 9 3 9 14 14

50,0 40,0 75,0 25,0 66,7 100,0 66,7 92,9 92,9

87,6 89,2 89,5 89,6 89,4 89,5 90,6 90,6 90,3 Pacsa

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

1 895 1 895 1 904 1 904 1 902 1 884 1 853 1 843 1 831

2 7 2 3 4 1 5 – 8

– 28,6 50,0 100,0 100,0 100,0 60,0 – 12,5

– 22,8 27,8 34,0 39,4 41,6 42,0 44,2 44,4

29

www.ksh.hu

1.2. A megyék fontosabb adatainak alakulása

Év

Népesség száma, fő

Épített lakások száma, db

Ebből: 4 és több szobásak aránya, %

Háztartási gázfogyasztók a lakásállomány százalékában

Közüzemi ivóvízhálózatba

Közcsatorna hálózatba

bekapcsolt lakások aránya, %

Regisztrált vállalkozások száma, db

Győr-Moson-Sopron 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

438 218 439 240 439 046 440 138 439 922 441 606 442 667 444 384 447 033

1 284 1 696 2 549 2 383 2 638 2 032 1 628 2 335 1 732

39,3 40,2 36,7 40,3 47,7 49,4 54,4 51,7 55,1

63,7 65,1 67,2 69,1 70,3 70,9 72,8 73,4 74,1

96,6 93,5 94,4 94,8 94,7 98,3 98,4 98,3 98,4

61,3 64,5 66,3 69,0 72,4 79,5 80,9 83,3 84,5

44 644 46 632 47 819 49 567 50 904 51 917 51 023 52 272 65 974

95,6 96,9 96,6 96,5 96,2 96,7 96,9 96,9 97,1

53,7 55,2 55,8 58,7 60,6 63,2 65,8 66,8 67,8

24 774 25 856 26 876 27 749 28 465 28 887 28 221 29 174 35 944

95,3 95,6 95,2 95,1 94,9 96,3 95,8 95,5 95,2

51,9 54,3 57,6 59,0 60,8 64,8 65,6 66,2 67,7

34 734 35 817 36 872 37 002 37 485 37 615 36 378 37 089 46 481

Vas 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

269 149 268 591 267 429 266 342 265 229 264 361 263 251 261 877 260 950

606 772 1 032 919 1 449 1 045 1 029 918 887

32,7 35,8 33,3 43,3 40,4 44,2 48,0 43,1 52,5

57,7 59,8 61,6 62,8 63,2 63,6 64,8 65,2 65,7 Zala

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

300 496 299 112 297 853 296 705 295 197 294 175 293 443 291 678 290 204

754 1 306 1 289 1 468 1 349 1 336 997 889 1 267

39,1 30,0 32,5 31,3 36,9 37,9 36,5 41,6 34,6

67,4 72,4 74,2 76,1 75,8 77,0 77,5 78,0 77,9

30


2. RÉSZLETEZŐ ADATOK, MUTATÓK 2.1. Beled és Győr-Moson-Sopron megye részletes adatai, 2008 Megnevezés

Beled

Győr-Moson-Sopron megye

Népesség, népmozgalom Lakónépesség az év végén Ezer lakosra jutó élveszületések halálozások természetes szaporodás, ill. fogyás belföldi vándorlási különbözet

2 686

447 033

6,3 8,1 -1,8 -12,2

9,6 12,2 -2,6 6,8 Munkanélküliség

Az ezer lakosra jutó munkanélküliek száma Regisztrált munkanélküliek megoszlása, % fizikai foglalkozású szellemi foglalkozású férfi nő A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében, %

37,2

23,0

93,0 7,0 41,0 59,0

78,5 21,5 51,7 48,3

19,0

25,4

Lakáshelyzet, közműellátás Lakásállomány, db 100 lakásra jutó lakos Épített lakások száma 10 000 lakosra jutó épített lakás Az épített lakásokból a 4 és több szobásak aránya, % Az épített lakások átlagos alapterülete, m2 Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzem szennyvízcsatorna-hálózat, m A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, % A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, % A vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában m3

Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás, Egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamosenergia felhasználás, kWh Egy háztartási fogyasztóra jutó évi vezetékes gázfogyasztás, m3

a)

a)

Állandó népesség alapján.

31

1 102 244 1 3,7

180 802 247 1 732 38,9

100,0 125

55,1 104

872,2

865,1

95,0

98,4

69,3

84,5

74,3

74,1

33,1

33,7

2 873

2 493

1 284

1 124

www.ksh.hu

2.1. Beled és Győr-Moson-Sopron megye részletes adatai, 2008 (folytatás) Megnevezés

Beled


Egészségügy, szociális ellátás Háziorvos és házi gyermekorvos Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos Ezer 60 éves és idősebb lakosra jutó időskorúak nappali intézményeiben engedélyezett férőhelyek számaa)

3

211

895

1 650

–

12

Oktatás, közművelődés Óvodai férőhely Óvodába beírt gyermek Száz óvodai férőhelyre jutó beírt gyermek Általános iskolai tanuló Általános iskolai tanulók 1000 lakosra jutó száma Középiskolai osztályok száma Nappali tagozatos középiskolai tanulók Ezer lakosra jutó települési könyvtári egység, db Települési könyvtárak beiratkozott olvasói

100 84 84 324

16 733 14 310 86 32 866

121 – –

74 736 20 463

7 152 170

4 743 71 275

Gazdasági szervezetek Regisztrált gazdasági szervezetek száma összesen Ezer lakosra jutó regisztrált gazdasági szervezet Regisztrált társas vállalkozás Ebből: korlátolt felelősségű társaság Regisztrált egyéni vállalkozás Regisztrált vállalkozás összesen Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás Regisztrált nonprofit szervezet Ezer lakosra jutó regisztrált nonprofit szervezet

a)


32

480

69 907

179 57 29 399 456 170 20

156 20 822 10 651 45 152 65 974 148 3 252

7,4

7,3


2.1. Beled és Győr-Moson-Sopron megye részletes adatai, 2008 (folytatás) Megnevezés

Beled


Kereskedelem, vendéglátás Kiskereskedelmi üzletek számaa) Ebből: az egyéni vállalkozás keretében működők aránya, % Vendéglátóhelyek száma Ebből: az egyéni vállalkozás keretében működők aránya, % Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet és vendéglátóhely

40

7 349

65,0 15

37,5 2 775

80,0

42,9

20,5

22,6 Idegenforgalom

Kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma Magánszálláshelyek férőhelyeinek száma Ezer lakosra jutó férőhely a kereskedelmi és magánszálláshelyeken Vendégek száma a kereskedelmi és magánszálláshelyeken Ebből: külföldiek aránya, % Vendégéjszakák száma a kereskedelmi és magánszálláshelyeken Ebből: külföldiek aránya, %

39 22

11 992 3 457

22,6

34,7

738 9,8

472 446 39,9

1 836 8,1

1 064 173 37,3

Szállítás, posta és távközlés Személygépkocsi-állomány Ezer lakosra jutó személygépkocsik száma Távbeszélő fővonalak száma (ISDN vonalakkal együtt) Ebből: nyilvános egyéni üzleti I ISDN vonalak Ezer lakosra jutó távbeszélő fővonal Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya, %

a)


33

888

144 879

331

324

781 5 625 41 106 291

147 625 1 023 108 829 10 602 26 712 330

63,3

61,9

www.ksh.hu

2.2. Vép és Vas megye részletes adatai, 2008 Megnevezés

Vép

Vas megye Népesség, népmozgalom

Lakónépesség az év végén Ezer lakosra jutó élveszületések halálozások természetes szaporodás, ill. fogyás belföldi vándorlási különbözet

3 461

260 950

6,9 11,8 -4,9 -2,3

8,5 13,1 -4,7 -0,5 Munkanélküliség


27,4

32,2

90,5 9,5 62,1 37,9

83,9 16,1 55,2 44,8

37,9

37,3

Lakáshelyzet, közműellátás Lakásállomány, db 100 lakásra jutó lakos Épített lakások száma 10 000 lakosra jutó épített lakás Az épített lakásokból a 4 és több szobásak aránya, % Az épített lakások átlagos alapterülete, m2 Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat, m A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, % A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, % A vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában m3


a)

a)


34

1 171 296 14 40,3

109 386 239 887 33,9

92,9 155

52,5 103

1 571,4

565,7

90,0

97,1

77,3

67,8

90,3

65,7

31,3

33,6

3 182

2 257

1 419

1 050


2.2. Vép és Vas megye részletes adatai, 2008 (folytatás) Megnevezés

Vép

Vas megye

Egészségügy, szociális ellátás Háziorvos és házi gyermekorvos Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos Ezer 60 éves és idősebb lakosra jutó időskorúak nappali intézményeiben engedélyezett férőhelyek számaa)

3

143

1 154

1 434

36

21


100 75 75 269

9 063 7 786 86 19 609

78 – –

75 391 10 982

2 276 96

5 199 38 226

Gazdasági szervezetek Regisztrált gazdasági szervezetek száma összesen Ezer lakosra jutó regisztrált gazdasági szervezet Regisztrált társas vállalkozás Ebből: korlátolt felelősségű társaság Regisztrált egyéni vállalkozás Regisztrált vállalkozás összesen Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás Regisztrált nonprofit szervezet Ezer lakosra jutó regisztrált nonprofit szervezet

a)


35

368

38 801

106 98 55 252 350 101 11

149 9 937 5 425 26 007 35 944 138 2 233

3,2

8,6

www.ksh.hu

2.2. Vép és Vasmegye részletes adatai, 2008 (folytatás) Megnevezés

Vép

Vas megye

Kereskedelem, vendéglátás Kiskereskedelmi üzletek száma a) Ebből: az egyéni vállalkozás keretében működők aránya, % Vendéglátóhelyek száma Ebből: az egyéni vállalkozás keretében működők aránya, % Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet és vendéglátóhely

22

3 908

50,0 13

37,7 1 553

76,9

47,8

10,1

20,9 Idegenforgalom


– –

11 940 6 962

–

72,3

– –

401 349 38,2

– –

1 333 562 49,9

Szállítás, posta és távközlés Személygépkocsi-állomány Ezer lakosra jutó személygépkocsik száma Távbeszélő fővonalak száma (ISDN vonalakkal együtt) Ebből: nyilvános egyéni üzleti ISDN vonalak Ezer lakosra jutó távbeszélő fővonal Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya, %

a)


36

1 047

83 067

303

318

825 4 710 28 82 238

83 301 627 64 283 7 520 10 610 319

47,5

53,8


2.3. Pacsa és Zala megye részletes adatai, 2008 Megnevezés

Pacsa

Zala megye

Népesség, népmozgalom Lakónépesség az év végén Ezer lakosra jutó élveszületések halálozások természetes szaporodás, ill. fogyás belföldi vándorlási különbözet

1 831

290 204

14,7 12,5 2,2 -8,7

8,7 13,0 -4,4 -1,7 Munkanélküliség


81,4

50,4

96,0 4,0 51,0 49,0

83,4 16,6 54,1 45,9

59,7

44,7

Lakáshelyzet, közműellátás Lakásállomány, db 100 lakásra jutó lakos Épített lakások száma 10 000 lakosra jutó épített lakás Az épített lakásokból a 4 és több szobásak aránya, % Az épített lakások átlagos alapterülete, m2 Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat, m A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, % A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, % A vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában m3a)


a)


37

711 258 8 43,5

125 531 231 1 267 43,5

12,5 63

34,6 89

715,2

713,2

91,6

95,2

63,6

67,7

44,4

77,9

26,5

33,7

2 148

1 732

1 279

852

www.ksh.hu

2.3. Pacsa és Zala megye részletes adatai, 2008 (folytatás) Megnevezés

Pacsa

Zala megye

Egészségügy, szociális ellátás Háziorvos és házi gyermekorvos Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos Ezer 60 éves és idősebb lakosra jutó időskorúak nappali intézményeiben engedélyezett férőhe lyek számaa)

1

147

1 831

1 577

–

20


75 68 91 265

9 504 8 025 84 21 030

145 – –

72 451 12 519

6 507 310

5 928 48 581

Gazdasági szervezetek Regisztrált gazdasági szervezetek összesen Ezer lakosra jutó regisztrált gazdasági szervezet Regisztrált társas vállalkozás Ebből: korlátolt felelősségű társaság Regisztrált egyéni vállalkozás Regisztrált vállalkozás összesen Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás Regisztrált nonprofit szervezet Ezer lakosra jutó regisztrált nonprofit szervezet

a)


38

259

49 744

141 56 27 175 231 126 20

171 12 188 5 563 34 293 46 481 160 2 535

10,9

8,7


2.3. Pacsa és Zala megye részletes adatai, 2008 (folytatás) Megnevezés

Pacsa

Zala megye

Kereskedelem, vendéglátás Kiskereskedelmi üzletek számaa) Ebből: az egyéni vállalkozás keretében működők aránya, % Vendéglátóhelyek száma Ebből: az egyéni vállalkozás keretében működők aránya, % Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet és vendéglátóhely

32

5 149

59,4 7

39,2 2 148

42,9

47,3

21,3

25,1 Idegenforgalom


85 14

23 357 26 372

53,9

170,9

271 0,7

585 473 30,6

1 228 1,5

2 321 660 45,4

Szállítás, posta és távközlés Személygépkocsi állomány Ezer lakosra jutó személygépkocsik száma Távbeszélő fővonalak száma (ISDN vonalakkal együtt) Ebből: nyilvános egyéni üzleti ISDN vonalak Ezer lakosra jutó távbeszélő fővonal Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya, %

a)


39

559

91 197

305

314

468 3 338 57 68 256

89 065 680 66 057 7 483 14 602 307

32,6

58,5

www.ksh.hu

Megjegyzések:

A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az egyes táblákra vonatkozó megjegyzések a táblák alatt találhatók.

Jelmagyarázat: – .. 0; 0,0 X

= A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. = Az adat nem ismeretes. = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. = A mutató nem értelmezhető.

Elérhetőségek: KSH Győri igazgatósága Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További információ: Kása Katalin Tájékoztatási és információszolgáltatási osztályvezető Telefon: (06-96) 502-423, e-mail: [email protected] [email protected]

40

Új városok a Nyugat-Dunántúlon: Beled Vép Pacsa

Recommend Documents