Szentendre. Vasúti villasor- Kőzúzó utca- Kőzúzó köz- Kőfaragó köz által határolt területre SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG

Szentendre

Vasúti villasor- Kőzúzó utca- Kőzúzó köz- Kőfaragó köz által határolt területre

SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG PORTATERV KFT 2008

Szentendre város Vasúti villasor- Kőzúzó utca- Kőzúzó köz- Kőfaragó köz által határolt területre Településrendezési terv módosítása

Megbízó: Szentendre város Önkormányzat Tervező: PORTATERV KFT Vezető tervező: Marthi Zsuzsa Vezető településtervező - építész Településrendezés: R. Takács Eszter Vezető településtervező - építész TT1-01-2883/13 Adorján Anna Településtervező, tájépítész Közlekedés: Heckenast Judit okl. közlekedésmérnök K1d-1/01-5295 Környezetvédelem: Auer Jolán, okl. táj- és kertépítész, KSZ 01-5003 Jaczenkó Judit okl. táj- és kertépítész TÁJOLÓ TERV Kft. Közművek: Hanczár Zsoltné, okl. építőmérnök Bíró Attila, okl. építőmérnök KÉSZ Kft.

2008. december

1 PORTATERV Vezető tervező: R.Takács Eszter TT1-É-2883


Tartalomjegyzék

Rajzok

Bevezetés I.

Jóváhagyandó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET MÓDOSÍTÓ HATÁROZAT TERVEZETE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

II.

TSZT módosítás

T-1

Szabályozási terv

T-2

Jelenlegi területhasználat

V-1

Kötelező alátámasztó munkarészek

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV LEÍRÁSA 1. Városrendezés Településszerkezeti összefüggések

V-2

Környezetalakítási javaslat

V-3

2. Közlekedés 3. Tájrendezés, zöldfelület-fejlesztés és környezetvédelemi javaslat 4. Közműellátás Viziközművek Energia Közművek

K-1 K-2

ÖRÖKSÉGVÉDELEMI HATÁSTANULMÁNY

Mellékletek- előzmények Előzetes egyeztetés Önkormányzati határozat



Bevezetés

Szentendre Önkormányzat képviselő-testülete bízta meg a PORTATERV Kft munkatársait, hogy a fenti területre a hatályban lévő településrendezési terv módosítását dolgozzák ki. A tervezési terület Szentendre déli részén található, a 11-es számú főúttól nyugatra, a HÉV állomás mellett. A képviselő-testület elhatározta, hogy a beruházó finanszírozásával az Önkormányzati területen SPORTKÖZPONT, fedett kézilabda stadion, sportszálló és irodák megvalósítását támogatja. A város jelenleg érvényes Településrendezési tervének módosítása készül (tervező: Műhely Rt. 143/2002.(VIII.07.) Kt. sz. hat. és módosításai). A tervezés során figyelembe kell venni a szomszédos térségre kidolgozott szabályozási tervet, amit BFVT Kft. munkatrásai Albrecht Ute vezető tervező irányításával készítettek. A munka megkezdését megelőzte az átfogó Államigazgatási egyeztetés, a beérkezett véleményeket mellékeljük.



I.

Jóváhagyandó munkarészek



TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET MÓDOSÍTÓ HATÁROZATTERVEZET

SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK …../2008.(…….) KTSZ HATÁROZATA SZENTENDRE VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 299/2006. (XI. 28.) KT.SZ. HATÁROZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

Határozati javaslat:

1. jelű módosítás – Kőzúzó utcai sportterület 475/6 hrsz-ból kialakítandó telek (SZT alapján) Különleges Sport (K-SP) területből településközpont vegyes (Vt) besorolásba kerül. Indoklás: Az Önkormányzat a területen Sportközpont építését támogatja, a létesítmény megvalósításához szükséges a településrendezési besorolás módosítása. A Vt övezetben felépíthető a tervezett, fedett sportcsarnok és kiszolgáló létesítményei, valamint elhelyezhetők a szükséges gépkocsi parkolók. A biológiai aktivitásérték egyensúlyát a közigazgatási határon belül biztosítani kell

Kelt: Szentendre, 2008.

……………………………………

…………………………………………..

Szentendre város Polgármestere

Szentendre város jegyzője


Szentendre város Vasúti villasor- Kőzúzó utca- Kőzúzó köz- Kőfaragó köz által határolt területre Településrendezési terv módosítása HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2006.(V.19.) és 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendeletekkel módosított 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelete Szentendre Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve - MÓDOSÍTÁS A rendelet hatálya

1.§ (1) Jelen rendelet (Szentendrei Helyi Építési Szabályzat) és a Szabályozási Terv hatálya Szentendre Város igazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: a területen) területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak: az általános érvényű előírásoknak, a Szentendrei Helyi Építési Szabályzatnak (a továbbiakban: HÉSZ), valamint a jelen rendelet alapján szabad.

Területre vonatkozó egyedi előírások 3.§. (1) A HÉSZ 10.§. kiegészül az alábbi bekezdéssel: Vt-x jelű építési övezet részletes előírásai (6) a)

A Vt-x jelű építési övezet területén elhelyezhető: 1. Sportlétesítmény – minimálisan a megengedett beépítettség negyedének mértékéig kell sportlétesítményt építeni. 2. Sportlétesítmény építése mellett elhelyezhető továbbá: a. igazgatási épület, b. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, iroda, c. egyéb közösségi szórakoztató épület, d. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, e. parkolóház, többszintes parkoló-építmény, f. legfeljebb 2 szolgálati lakás.

b)

nem helyezhető el: 1. önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. 2. önálló lakóépület.

c)

A környező lakóterületekre vonatkozó zajterhelési határértéket be kell tartani, szabadtéri rendezvény esetén a zajvédelemről gondoskodni kell (növénytelepítés, zajvédő kerítés, hangelnyelő homlokzat együttes alkalmazásával).



d)

A Vasúti villasor felől nagy forgalmú gazdasági bejárat nem nyitható.

e)

A tömb déli és keleti oldalát érintő közterületek kialakítása és megépítése a beruházót terheli (közmű, közút, járda, közvilágítás, zöldfelületek).

f)

A Vasúti villasoron a HÉV végállomástól a területhez vezető járda felújítása a beruházót terheli.

g)

Az övezetben előírt zöldfelületet legalább fele részben a 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet alapján háromszintű növényzettel kell kialakítani. A biológiai aktivitásérték egyensúlyához szükséges zöldfelület fennmaradó részét a területen kívül, de közigazgatási határon belül kell biztosítani.

h)

Önálló, felszíni parkoló terület csak fásítva alakítható ki, minimum 4 parkolóhelyenként egy kétszer iskolázott, előnevelt fát kell ültetni.

i)

A Vasúti villasor és a Kőzúzó utca sarkán legalább 400 m2 területű, közforgalom előtt megnyitott teret kell kialakítani.

j)

A Vasúti villasor mellett, a meglévő telekhatártól számított 20 méteren belül,- az elhelyezett épületek Vasúti villasor felőli utcai homlokzatának átlagos magassága nem lehet 6,5 méternél nagyobb.

k)

A Kőzúzó utca (tömb keleti határán) elhelyezett épületek emeleti szintjeit tagolni kell, az utca felé 14 méternél szélesebb épület (épületszárny) nem építhető.

(m)

mélysége

(m)

szélessége

sebb

let (%)

Legkisebb zöldfelü-

mutató

gyobb szintterületi

Megengedett legna-

magasság (m)

gyobb építmény-

Megengedett legna-

gyobb beép. (%)

Megengedett legna-

(m²)

sebb telekterület

Megengedett legki-

Beépítés módja

Övezeti jel

használat

Kialakítandó új telek legki-

9,0 vegyes

Településközpont

Sajátos terület

(2) A 10.§. (6) bekezdése (7) bekezdésre módosul és kiegészül az alábbiakkal

Vt-x

SZ

K 250000

45

-12*

1,2

25

150

150

max 16 m

Megjegyzés: x

A területen csak a sportfunkciójú épület, a sportcsarnok építmény magassága haladhatja meg az övezetben előírt mértéket A sportlétesítmény építmény magassága a megengedett mértékhez képest legfeljebb 3 méterrel emelhető, a sportlétesítmény legmagasabb pontja nem lehet nagyobb 16 m-nél.

Egyéb rendelkezések 3.§. (1) A 475/6 hrsz-ú telekre vonatkozó építési előírások érvényüket vesztik.



II.

Kötelező alátámasztó munkarészek



TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV LEÍRÁSA

1.

Városrendezés

Vizsgálat Településszerkezeti összefüggések A szabályozási tervvel érintett terület a város déli részén, a Dunakanyar körúttól nyugatra található. A tervezési területen az elmúlt 80 évben városi sporttelep működött. A Vasúti villasor utca melletti, közel 3 hektáros beépítetlen terület Önkormányzati tulajdonban van. A települési környezet részben lakóterület, részben iparterület. A térségben több beépítetlen telek, alulhasznosított gazdasági terület van. A sporttelep létesítéskor a zöldterület a „a város szélén” kapott helyet, mivel itt a vasúton túli részek beépítésé akkor még nem kezdődött el. A környéken üzemelő kőbányából a terület mellé hozták drótkötélpályán a kitermelt köveket, s itt osztályozták, aprították fel ezeket. Ma is látható a Kőzúzú utcában egy kis szobor ennek emlékére. A telek városszerkezeti helyzete mára megváltozott. A területtől délre tömbtelkes lakóterületek és ipari üzemek épültek fel. Átépült a HÉV állomás, bevásárló központot, autóbusz végállomást, parkolót alakítottak ki a Vasúti Villasor és a Duna-kanyar körút sarkán. A területtől nyugatra, a Kőzúzó utca mentén az elmúlt években új ipari telepet nyitottak meg. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a terület már nem a város határában fekvő telek, a kialakulóban lévő beépítés fokozatosan körbe fogja, a térség integrálódik a várostestbe.



A sporttelepet elsősorban gyalogosan érkezők látogatják, akiknek a legrövidebb útvonal a tömegközlekedési megállótól a Vasúti villasoron át vezet. A gyűjtő úton haladva érzékelhető, hogy a terület környezete átalakulóban van, több beépítetlen telek, rendezetlen közterület határolja az utcát délről. A város távlati elképzeléseiben a Vasúti villasortól délre, a tervezési területtől keletre lévő beépítetlen térségben új területfejlesztések megvalósítása szerepel. Az átépülő területekre Szabályozási terv készül (tervező: BFVT). Tervezési terület Szomszédos területre készülő SZT területe (SZT. BUVÁTI)

Távlati gazdasági területek

Távlati fejlesztési lehetőségek a HÉV mellett

TSZT kivonat, Műhely Rt. A TSZT-ben a terület Különleges –sportterület besorolásban van. A településszerkezeti terv szerint, Szentendre új elkerülő útja a területtől nyugatra haladna. A terület tervezett megközelítését elsősorban az elkerülő útról kell megoldani, de annak megépítéséig is a meglévő gyűjtő utakhoz (Rózsa utca, Vasúti villasor) kapcsolódó feltárást kell kialakítani. A terület csak úgy illeszkedhet a körülötte fejlődő térség közlekedési és beépítési struktúrájához, hogy a szomszédos területekkel és azok fejlesztési elképzeléseivel összehangoltan alakítjuk ki a terület megközelítési és beépítési szabályait. A tervezett beépítésnek figyelembe kell venni nemcsak a mai környezetben található 1-2 szintes épületeket, de gondolni kell arra is, hogy a közeljövőben átépülhet a HÉV állomás környezete, illetve beépülhetnek az elkerülő út melletti területek is. A Duna-kanyar körút és a felhagyott vasútpálya mellett, illetve a MÁV területeken lehetőség lenne egy új városi alközpont, bevásárlóház felépítésére is, vagy távlatban akár többszintes közúti csomópont fogadhatná a városba érkezőket.



Tervezési terület és közvetlen környezete

A tervezési terület jegenyefasorokkal határolt zöldterület. A telek jelentős részét nyitott, gyepes sportpálya foglalja el. A pálya melletti kisebb, rossz állagú, földszintes öltöző épület van A füves labdarugó pálya mélyebben fekszik környezeténél. A 2-3 méteres szintkülönbség, valószínűleg abból adódik, hogy az eredeti terephez képest az utcák feltöltésre épültek. A telek határon lévő fákat valószínűleg a telep kialakítása idején ültették, az elöregedésükre közeljövőben lehet számítani. A területen elektromos és nagy átmérőjű vízi-közmű vezetékek haladnak át. A déli irányú Kőzúzó utca vonalán kisebb víz és szennyvízvezetékek vannak. A telep sarkán szennyvízátemelő van lekerítve. A labdarugó pálya telke új beépítésű iparterülettel határos. A földszintes, egy emeletes gazdasági épületek között rendezett utcát építettek ki.

Tervezési terület Tervezési terület környezetének beépítése

A területet északon és két telek sor mélységben keleten XX. század elején épült telkes, „beállt” lakóterület határolja. Átlagos telek nagyságok: 500 -1200 m2 Beépítettség:15-20% Építmény magasságok:4,5-6-7,5m



A teleptől délre és egy teleksáv szélességben nyugatra gazdasági területek épültek ki. A tömb a dél-keleti részen, kis szélességben érintkezik a megszüntetett HÉV pálya telkével, melyet nagyobb fejlesztés előtt álló vasúti terület határol. Építési előírások

A tömb Szentendre Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve szerint (21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet és annak módosításai) K-SP4 jelű al-övezet megjelölésre vonatkozó szabályok szerint építhető be. Jelenlegi előírások szabadonálló 3000 m2 40% 8,0 m 0,8 40%

K-SP4 Beépítési mód Min. telekterület Beépíthetőség Építmény magasság Szintterületi mutató Min: zöldfelület

A tömb nyugati oldala Gksz-5 övezetben van, az itt érvényes építési előírások. Jelenlegi előírások oldalhatáronálló 1000 m2 50% 7,5 m 1,0 20%

Beépítési mód Min. telekterület Beépíthetőség Építmény magasság Szintterületi mutató Min: zöldfelület



A szomszédos területekre vonatkozó előírások Beépítési mód Min. telekterület Beépíthetőség Építmény magasság Szintterületi mutató Min: zöldfelület

Lke-04

Lke-08

Oldalhatáron álló

Oldalhatáron álló

720 m2 30% 5,5 m 0,45 50%

900 m2 30% 4,5 m 0,45 50%

Gip-3 szabadonálló 2000 m2 35% 7,5 m 0,5 25%

Településrendezési javaslat

Tervezési program Az Önkormányzat a tervezési tömbben egy SPORTKÖZPONT felépítését határozta el. A fejlesztési elképzelések szerint, a meglévő füves sportpálya helyett az Izbég városrész sporttelepén alakítanak ki labdarugó pályát, szabadtéri sportpályákat. A területen elhelyezésre kerül •

Fedett sportcsarnok Az épület elsősorban fedett kézilabda bajnokságok megtartásához készül, a pálya mérete 20x40m, a küzdőteret körülvevő lelátókon 2000 fő számára lesz ülőhely. A lelátók egy része, 800 ülőhely mobil kialakítású lesz. Ha a mobil lelátókat elmozdítják, összecsukják három gyakorlópálya nagyságú tér alakítható ki. A létesítmény belmagassága legalább 7 méter. A csarnok alkalmas lesz kiállítások, vásárok, koncertek megrendezésére is.

•

Sporthotel A sportbajnokságokra, rendezvényekre (továbbképzés) érkezők számára 50 szobás hotel épül a tömb nyugati szélén. A földszinten étterem, bár és kiszolgáló létesítmények kerülnek elhelyezésre.

•

Irodaépületek (oktatási központ) A Kőzúzó utca mellett, megközelítőleg 10000 m2 hasznos szintterületen iroda és oktatási centrum kerül kialakításra.

•

Vásártér Az épületeket szabadtéri sportrendezvények, koncertek megtartására alkalmas nyitott, burkolt tér kapcsolja össze. A téren lesz lehetőség szabadtéri futópálya, sportterek kialakítására. A zöldfelületekkel, pihenőhelyekkel, vízfelületekkel tagolt tér a nappali órákban kellemes város pihenőparkként szolgálhat.

•

Parkoló, parkolóház A tervezett létesítményekhez 730 parkoló helyet kell biztosítani. A tervek szerint a tömb déli részén 3 szintes nyitott parkolóház épül. A szabályozási terv alapján lehetőség lesz a terepszint alatti beépítésre, így a gépkocsik egy része mélygarázsban is elhelyezhető.



A tervezett beépítés megvalósítását a településrendezési terv módosítása teszi lehetővé. Mivel a fejlesztési elképzelések alapján, a sportfunkciók kiszolgálásához szükséges létesítmények nem helyezhetők el a Különleges –sport területen, s a burkolt területek nagysága meghaladná a telek 30%-át, így a jelen építési előírások alapján a sportcentrum nem építhető meg.

Településszerkezeti terv módosítása

A tervezési területen és a környezetében távlatban jelentős forgalomnövekedés várható, ezek biztosításához a környező utak nyomvonalát és keresztmetszeti szélességét módosítani kell. A távlatban megépülő elkerülő úthoz kapcsolódva a tömb déli határán új 14-16 méter szabályozási szélességű utat alakítottunk ki. Ezt tovább vezetve közelíthetők meg a HÉV megálló mellett tervezett P+R parkoló és a Vasúti villasortól délre tervezett távlati fejlesztési területek. Az elkerülő út megépítéséig az autós forgalom a Rózsa utca felől közelítheti meg a területet. A tömb keleti határán épülő új, 16 méteres szabályozási szélességű lakóutca kapcsolja öszsze Rózsa utcát és a Vasúti villasorral.

A HÉV állomás mellett tervezett intézmény és lakóterületi fejlesztésekhez igazodva a szomszédos gazdasági területek mellett átmeneti intézmény zóna kialakítását javasoljuk. A jelenlegi Különleges –Sport területi besorolás Vt (településközpont vegyes) övezetre módosul.

Szabályozási javaslat

Tervezési terület nagysága: - a tömb jelenlegi területe 28 700 m2. - szabályozott tömb nagysága 27 225 m2-re módosul a tervezett új utcák kialakítása miatt. Vt- (x) övezet paraméterei: Tervezett előírások Vt (x) szabadonálló 25.000 m2 45% 9,0- 12 m 1,2 25 %

Beépítési mód Min. telekterület Beépíthetőség Építmény magasság Szintterületi mutató Min: zöldfelület

Az Önkormányzati egyeztetések alapján, az övezet részletes előírásainak megállapítás a legfontosabb eleme lesz a sportfunkció megvalósításának biztosítása. A HÉSZ előírásaiba



kerül, hogy a Vt-x jelű építési övezet területén elsősorban sportlétesítmény elhelyezhető el, melynek az alapterülete nem lehet kisebb, mint a megengedett beépítettség negyede. A többi, Vt övezetben megengedett létesítmény csak a sportlétesítmények megépítése után helyezhetők el. A környező lakóterületek zajvédelme érdekében, a vasúti villasor mellett a lakóterületekre előírt zajterhelési határértéket be kell tartani, szabadtéri rendezvény esetén a zajvédelemről gondoskodni kell (növénytelepítés, zajvédő kerítés, hangelnyelő homlokzat együttes alkalmazásával), s a Vasúti villasor felől nagy forgalmú gazdasági bejárat nem nyitható. Építészeti kialakításra vonatkozó előírások megállapításánál figyelembe vettük a meglévő építészeti arculatot és a környező utcák meglévő beépítéseivel összhangot kereső építészeti megjelenés szabályozásra tettünk javaslatot. - A Vasúti villasor mellett, a meglévő telekhatártól számítva, 20 méteren belül az elhelyezett épületek utcai homlokzatának átlagos magassága nem lehet 6,5 méternél nagyobb. - A Kőzúzó utca (tömb keleti határán) elhelyezett épületek emeleti szintjeit tagolni kell, az utca felé 14 méternél szélesebb épület (épületszárny) nem építhető. - A területen csak a sportfunkciójú épület, a sportcsarnok építmény magassága haladhatja meg az övezetben előírt mértéket Az építmény magasság legfeljebb 3 méterrel emelhető, az épület legmagasabb pontja nem lehet nagyobb 16 m-nél. - A Vasúti villasor és a Kőzúzó utca sarkán legalább 400 m2 területű, közforgalom előtt megnyitott teret kell kialakítani. Véleményünk szerint, a HÉV megálló felöl gyalogosan érkezők számára fontos lenne egy olyan köztér kialakítása, melynél átlátható a nagyobb beépítés és az utca törésében lévő tér kiemeli az új építészeti együttest a meglévő beépítések sorából. A szabályozási előírások és a településrendezési szerződés rögzíti, hogy milyen infrastrukturális és közútépítési beruházások terhelik a befektetőt. Hiszen a városszövetbe épülő nagyberuházás megvalósítása után a környező utcákon megnő a gyalogos és közúti forgalom, s hozzátartozik a város kulturált arculatához a forgalom elvezetéséhez szükséges járdák, kerékpáros utak, rendezett közterületek kiépítése. A terület átsorolás során a biológiai aktivitás értékek egyensúlyát biztosítani kell, külön mellékeljük az erre vonatkozó számításokat. Megállapításra kerül a területen kívül szükséges fásítás nagysága és a területen belüli zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások.

2.

Közlekedés

Közúthálózat A tervezési területet a Vasúti villasor, a Kőzúzó utca, a Kőzúzó köz, és a Kőfaragó utca határolja.A kialakult úthálózatban a Vasúti villasor és a Kőzúzó utca tölt be fontosabb szerepet, mindkét utca helyi gyűjtőút. Ez a két gyűjtőút kapcsolja a területet a 11sz. főúthoz, a Vasúti villasor közvetlenül, a Kőzúzó utca a Vasúti villasoron, illetve a Rózsa utcán keresztül. A



tömb északi határát alkotó Vasúti villasor hatályos szabályozási szélessége 20 méter, a keleti határt adó, tört vonalvezetésű Kőzúzó utcáé 16 méter. A tömb másik két utcája jelenleg helyi kiszolgálóút. Szabályozási szélességük 12, illetve 16 méter körüli, a Kőzúzó közé a nagyobb. Szentendre hatályos tervei a terület úthierarchiáját változatlanul hagyják. A tervek szerint a Kőzúzó utca szabályozási szélessége a tömbünktől délre eső szakaszon is 16 méterre növekszik, a Kőzúzó köz nyugati irányban meghosszabbodik. Nem messze, a területtől nyugatra halad a tervezett „nyugati tehermentesítő út” nyomvonala, aminek a hatályos tervek szerint a Rózsa utcával van csomópontja. A tömböt nyugatról és délről is gazdasági területek veszik körül. Az Önkormányzat elhatározása szerint a tervezési területünkön sportcentrum fog létesülni. A tervezett beruházás, és a már korábban elhatározott gazdasági területi fejlesztések, valamint a „nyugati tehermentesítő út” nyomvonalának folyamatban lévő felülvizsgálata, módosítása miatt a hálózati kapcsolatok korrigálását javasoljuk. A „nyugati tehermentesítő út” felől mind a sportcentrum tömb, mind a HÉV végállomás melletti gazdasági területek közvetlen megközelítését biztosíthatja a Kőzúzó köz. Megfontolandó ezért, hogy ez az utca is gyűjtőúti szerepet kapjon, és (az előírásoknál kisebb csomóponti távolság ellenére) közvetlenül kapcsolódjon a tehermentesítő úthoz. Egy ilyen hálózatban a Kőzúzó utca északi, a lakóterület és a sportcentrum közötti szakasza kikerülhetne a gyűjtő szerepkörből, célforgalmú, távlatban akár zsák lakóutcává válhatna. A gyűjtő szerepű Kőzúzó utca a szintén gyűjtő szerepű Kőzúzó közbe torkollna, miközben a Kőzúzó köz folyamatos vonalvezetést kapna egészen a HÉV állomás melletti gazdasági terület határáig. A fenti hálózat tömbünket érintő részének kialakítására a szabályozási terv megteremti a feltételeket. A Kőzúzó köz folyamatos vonalvezetését, tiszta háromágú csomópontok kialakításának a lehetőségét biztosítja a javasolt 16 méteres útszabályozás. A tömb déli részére tervezett parkolóház déli és keleti irányból is kaphat bejáratot. A terület utcáinak tervezési kategóriák szerinti besorolása az alábbiak szerint változna: Települési gyűjtőutak (B.V.C.B.) és hálózati jelentőségű mellékutak Közterületek Rózsa utca Kőzúzó utca Kőzúzó köz Vasúti villasor Pomázi út Radnóti u. Római sánc utca Kálvária út.

szabályozási szélesség új szakaszon meglévő szakaszon 20 m 22 m 16 m 16 m 16 m 18-20 m min. 16 m 16 m min. 16 m 12 m min. 16 m



Forgalom

A tervezett fejlesztések megvalósulása utánra várható átlagos forgalomnövekedés előzetesen a beépítési adatok alapján, az azokból kalkulálható parkolási igényből becsülhető. A becslés eredményét az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Övezet Parkoló db forgás forgalom tgk 10% ÁNFE MOF E/ó

Vt(x) 730 2 2920 292 3212 365

Összességében tehát legfeljebb mintegy 400E/ó átlagos forgalma lehet a fejlesztési területnek, ami egy átlagos lakóutca kapacitásának a közel 50%-a. Ennek a forgalomnak persze csak egy része jelentkezik egyidejű terhelésként, és az is irányok és utak szerint megosztva. Tekintettel a tervezett létesítmény jellegére, sport rendezvények idején, csúcsórai forgalomként, ennek a forgalomnak kb. a duplája is megjelenhet. Ezért is igen fontos a többirányú megközelítés lehetőségének a biztosítása. Gyalogos, kerékpáros közlekedés A meglévő járdák mellett a gyalogos közlekedés számára a tervezett utcaszakaszokon is természetesen járdát kell majd építeni. A terület gyalogos kapcsolatait a tömbön belüli gyalogos terek, és a HÉV állomás mellé tervezett területfejlesztések gyalogút hálózata tovább gazdagíthatja. Parkolás A parkolást és rakodást az OTÉK előírásainak megfelelően, telken belül kell megoldani. A tervezett beruházás esetében ennek nem lehetnek akadályai. A fejlesztési övezet beépítési paraméterek alapján becsülhető parkolási igényét az alábbi táblázat mutatja: Övezet Vt(x) 2 Területe m 27225 Max. beépíthető % 45 Szintterületi mutató 1,2 Max. beépíthető m2 32670 Max. beépíthető terület m2 12251 2 Max. bruttó főhelyiség m (60%) 19602 2 Max. nettó főhelyiség m (70%) 22869 2 Max. parkoló db (1/20m ) 980 Részletes számítás alapján min. 730



A beépítés során a tényleges beépítési értékeknek megfelelően meghatározott igény szerint kell biztosítani a parkolókat. Tömegközlekedés A területnek jelenleg és továbbra is nagyon jó tömegközlekedési kapcsolatokat biztosít a HÉV végállomás és a mellette lévő autóbusz állomás. Az állomások és a tömb közötti gyalogos kapcsolatot a HÉV állomás mellé tervezett területfejlesztések gyalogút hálózata tovább javíthatja.

3.

Tájrendezési, zöldfelület-fejlesztési és környezetvédelmi javaslat

Tájrendezés, zöldfelület-fejlesztés A terület megváltozott városi szerepe miatt a jelenlegi zöldfelület, füves focipálya fenntartása hosszútávon nem megoldható. Az egyre intenzívebben fejlődő gazdasági területek között zárt sportcsarnok és ehhez kapcsolódó szálló és irodák létesítését határozta el a Város, amely megvalósításához a terület településszerkezeti átsorolására is szükség van. Egy részről fontos, hogy a jelenlegi mennyiségi értéket képviselő zöldfelület minőségi, városi közterületi és telken belüli zöldfelületté alakuljon. Másrészről a beruházás megvalósulása esetén a 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendeletben előírtak alapján a biológiai aktivitásérték egyensúlyáról gondoskodni kell. A közelben lakók és a terület jövőbeli használói számára fontos, hogy a létesítmény területén többszintű növényzettel kertépítészeti terv alapján kialakított zöldfelület jöjjön létre. A tervezési területen belül idősödő puhafás jegenyenyár fasorokat illetve szukcesszív fás-gyomos foltokat találunk. Az új sportközpont területén nagy lombkoronájú, várostűrő fák telepítését javasoljuk, a meglévő nyárfák megtartásával hosszútávon nem számolunk. A területhez vezető közutakat kísérő fasorok, zöldsávok, elsősorban a Vasúti villasor mellett felújítása ill. cseréje javasolt. A Vasúti villasor mellett kerékpárút és járda kialakítására van szükség, de helyet kell biztosítani a kétoldali fásításnak is! A HÉV megállótól való gyalogos megközelítésnek, és így a várható gyalogosforgalom 90%-ának ez az iránya: sétányszerű, minőségi zöldfelülettel kísért járda kialakítását javasoljuk, mely a létesítmény rangját is emelné.

Biológiai aktivitásérték számítás A tervezett beruházás megvalósításához szükséges övezetmódosítás következtében a biológiai aktivitásérték csökken. A város közigazgatási területén belül zöldfelületi értéknövekedést kell létrehozni, erre több lehetőség is kínálkozik: közutak menti fásítás (útpálya 1/3-ánál szélesebb zöldsáv és kétoldali fasor kialakítása), zöldfelületi arány növelése más területen, övezeti átsorolás ’pozitív’ irányba stb.



A biológiai aktivitásérték meghatározását az alábbi táblázat tartalmazza: Területhasználat Különleges sportterület

Értékmutató

3

Területnagyság 2,7ha

Biológiai aktivitásérték jelenleg

Biológiai aktivitásérték jelenlegi állapot szerint: 8,1 8,1

A 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet 4.§(2) bekezdés szerint lehetőség van differenciált számításra: Vegyes terület

45%os beépítéssel, 25 %-os zöldfelülettel

Beépített terület 45%

0

Zöldfelület min. 25% 50%-ban háromszintű növényzettel kialakítva

7

0 Burkolt felület 20%

1,215 (2,7 ha x 0,45)

0 1,89

0,27 (2,7 ha x 0,10) 0,27 (53 hax0,20)

Burkolt felület 1/3-ánál széle3 0,405 sebb zöldsávval és kétoldali (2,7 ha x 0,15) fasorral kísért utak – 15% A tervezési területtől délre közte6 0,1 ha rületi zöldfelület kialakítása kétszintű növényzettel Biológiai aktivitásérték különbség a differenciált számításmód alapján

0

1.215

0,6

2.505

A pótlás lehetőségei: Területhasználat

Értékmutató

Burkolt felület 1/3-ánál szélesebb zöldsávval és kétoldali fasorral kísért közutak Ligetes fásítás, bokorfás-cserjés terület kialakítása Háromszintű zöldfelület kialakítása

Területnagyság

Biológiai aktivitásérték

0,417 ha 1050 m út ~175 fa 0,417 ha

2,505

6 6 7

0,35 ha 3500 m2

2,505 2,505

A számított értékkülönbség városi szinten nem jelentős, azonban a közeljövőben tervezett zöldfelület fejlesztési beruházások során pótlása fontos. Javasoljuk, hogy a pótlás az egy tulajdonban lévő fejlesztési területen (jelen esetben az izbégi sportterületen) illetve a környéken: a Kőzúzó utca – Kőzúzó köz - Vasúti villasor fásításával stb. valósuljon meg.

Környezetvédelem



A környezetvédelmi előírásokat Szentendre Város 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelete tartalmazza, a település teljes területére a HÉSZ-ben foglalt környezetvédelmi előírások, szabályok és ajánlások vonatkoznak. Levegőtisztaság A közúti forgalom és így a közlekedési eredetű légszennyezés az új beruházások, ingatlanok miatt nőni fog. Ez a növekedés részben a város belterületi úthálózata mentén jelenik meg, részben a tervezett nyugati tehermentesítő úton, amely megépülése után jelentős forgalmat von el a várostól. A terv alapján a forgalom nagy része nem a lakóterületet terheli. A hatások enyhítésére javasoljuk a környező utcák fásítását. A tervezett módosítások hatására a környező területek közül elsősorban a gazdasági területen növekszik meg majd a forgalom, a tervezési területtől északra elhelyezkedő lakóterületet, és a Vasúti villasort a nyugati tehermentesítő út megépülése után jelentős többletterhelés nem éri. Addig azonban a HÉV végállomás, 11. út csomópontja és a Kőzúzó utca közötti forgalom nőni fog, ezért is javasoljuk a Vasúti Villasor fásítását nagy lombkoronájú fákkal, melyek legalább a szálló por nagy részét felfogják. Talajvédelem A földmozgással járó munkavégzések során: – A felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni; – A földmozgatás, majd végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel); – Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni – A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad. Az új beépítésre szánt területeken a földterületek művelés alól kivonását a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani. A közlekedési területek csapadékvizét elkülönített és zárt csapadékvíz csatornában javasoljuk megoldani. A zárt csapadékvíz elvezetés lehetőséget teremt az utcák két oldalán fasorok kialakítására, és így rendezett utcakép biztosítására. Felszíni és felszín alatti vizek A talaj-, a felszín alatti és a felszíni vizek védelme érdekében a felszíni vizek minőségének védelmének egyes szabályairól szóló 220/2004. (VIII.21.) Korm. rendelet, az ehhez kapcsolódó, a használt- és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) Köm-KöViM együttes rendeletnek betartása kötelező. Zaj- és rezgésvédelem A településen zajterhelést a jelentős közlekedési pályák okoznak. A közúti forgalom növekedésével a környező területeken a zajterhelés növekedésével lehet számolni. A tervezési terület várható hasznosítását a környezeti zaj nem korlátozza. A Vasúti villasortól északra és a Kőzúzó utca melletti lakóterületeken a lakóövezetekre vonatkozó zajterhelési határértékeket nem lépheti túl a tervezett beruházás létesítés és üzemeltetése során.



Hulladékgazdálkodás Az ingatlanokon keletkező kommunális, ipari, technológiai és veszélyes hulladék elszállítatásáról minden ingatlan használójának gondoskodnia kell. A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001.(VI.15.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni. A területen tervezett építkezések kivitelezése során keletkező hulladékok kezelését az építési hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM közös rendeletben meghatározottak szerint kell végezni.

4.

Közműellátás és elektronikus hírközlés

Jelenlegi ellátottság, vizsgálatok A tervezési terület Szentendre beépített területének nyugati szélén helyezkedik el, a HÉV pályatesttől nyugatra. A terület tömbje jelenleg egy sportpálya, amelyet a Vasúti villasor, a Kőzúzó utca, a Kőzúzó köz és a Kőfaragó utca határol. A tervezési terület környezete beépített, így közműellátás vonatkozásában ellátottnak tekinthető, itt gyakorlatilag a teljes közműellátás biztosított. A teljes közműellátás keretében kiépült a vízellátás, a szennyvízcsatornázás, a csapadékvíz elvezetés részben zárt csapadékcsatornával, részben nyílt árkokkal biztosított, kiépült a vezetékes gázellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a vezetéses elektronikus hírközlés. A területen belül megtalálhatók a nagyobb hálózati rendszerek fő elemei is, ezek egy NÁ 500-as méretű vízvezeték, egy szennyvízátemelő berendezés a nyomóvezetéke, valamint egy 20 kV-os villamos légvezeték. Ezek a vezetékek a tágabb környezet ellátásának is fontos elemei. A tervezési területet érintő közművek és elektronikus hírközlés vizsgálata a korábbi tervek felhasználásával, a közműszolgáltatók által rendelkezésre bocsátott adatok figyelembe vételével és a helyszíni bejárás során szerzett tapasztalatokkal kiegészítve készült.

Vízellátás A település, így azon belül a tervezési terület térségének is vízellátását a Dunamenti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV Zrt.) biztosítja, regionális vízbázisról táplált gerinc- és elosztóhálózat segítségével. A tervezési terület környezetében lévő beépített terület vízellátását a település vízellátó hálózatához való csatlakozással megoldották, ez a már kiépített hálózat kínálja a továbbépítés lehetőségét.

Szennyvízelvezetés A település, s benne a fejlesztési terület térségének szennyvízelvezetését a Dunamenti Regionális Vízmű (DMRV Zrt.) biztosítja. A szennyvízelvezető hálózat tervezési területet határoló utcák nyomvonala mentén már kiépült. A tervezési területen belül a Vasúti villasor és a



Kőzúzó utca keresztezésénél, a Sportpálya területén belül üzemel a DMRV szennyvízátemelő berendezése, amelyből a pályán belül megépített szennyvíz nyomóvezeték vezeti a szennyvizeket a Kőzúzó utca nyomvonalán üzemelő gravitációs szennyvízcsatornába. A szennyvízcsatorna hálózat a szennyvizeket a Szentendrei szennyvíztisztító telepre szállítja, amely szabad kapacitással fogadja a csatlakozókat.

Csapadékvíz elvezetés A vizsgált településrész a Dera patak vízgyűjtő területén helyezkedik el, amely a vízgyűjtőjéről összegyűjtött vizeket végbefogadóként a Dunába szállítja. A beépítésre javasolt terület környezete teljesen síknak tekinthető, ezért a csapadék és felszíni vizek elvezetését nagyon gondosan kell megoldani.

Villamosenergia ellátás A település –így a tervezési terület- villamosenergia ellátásának szolgáltatója a Budapesti ELMŰ Rt. Szentendrei Kirendeltsége. Az ellátás bázisa a Pomázi 120/20 kV-os alállomás, amelynek betáplálása az országos 120 kV-os hálózatról Göd felöl biztosított. A Pomázi alállomásról induló 20 kV-os szabadvezeték hálózatok közül egy érinti a tervezési területet ez a vezeték a Vasúti villasor nyomvonalú vezeték, erről ágazik le a Kőzúzó utcai ágvezeték. A 20 kV-os hálózatról kapnak betáplálást a fogyasztói transzformátor állomások. A térségben, a tervezési területen üzemel az a két fogyasztói transzformátor állomás, amelyről táplált kisfeszültségű elosztóhálózat érinti a tervezési területet, erről a hálózatról oldották meg a tervezési területen belül jelenleg már ellátást igénylő telkek bekötését. A tervezési területet is érintő közép- és kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelve került kivitelezésre. A tervezési terület közvilágítása a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel történik, így közvilágítás is csak azon részeken található, ahol a kisfeszültségű elosztóhálózat kiépítése megtörtént. Ez a közvilágítás is csak irányfény szintű.

Földgázellátás A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ Rt. Diósdi Üzemigazgatósághoz tartozó Szentendrei Kirendeltsége. A település gázellátásának bázisa a közelmúltban bővített, a Lupa szigeti út mentén elhelyezkedő, átadó és a Szentendrei út menti Szentendrei gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomás. A gázfogadótól épített nagy-középnyomású vezeték tekinthető Szentendre gerinc ellátó hálózatának. A településen üzemelő nagyközép/közép nyomású gáznyomásszabályozóktól épült ki a város középnyomású gázelosztó hálózata. A fejlesztési terület környezetének ellátására is középnyomású elosztóhálózat épült. A tervezési területet határoló utcák közül a Kőzúzó utcában NÁ 200-as, a Kőzúzó közben NÁ 63-as méretű gázvezeték üzemel.



Elektronikus hírközlés A település, így a tervezési terület vezetékes távközlési ellátását is a T-COM Rt. biztosítja. A tervezési terület környékének már meglevő beépítésének ellátására kiépítették hálózatukat, amelyről a tervezési terület ellátása is majd megoldható. Közműfejlesztési javaslat

A jelenlegi Sportpálya területére a városrendezési terv Sportcsarnok, Sporthotel, Oktatási Központ céllal irodaépületek, Parkolóház és egy, az épületek közötti Vásártér kialakítását tervezi. A tervezett új beépítési lehetőség komfortos használatára, a megfelelő élet- körülmény biztosítására, valamint az érvényes szentendrei helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően a terület teljes közműellátását kell megoldani. A teljes közműellátás keretében biztosítani kell a vezetékes ivó- és tüzivíz ellátást, a közcsatornás szennyvízelvezetést, a zavarmentes csapadék- és felszíni vizek elvezetését, a villamosenergia ellátást világítási és erőátviteli célú energiaigények kielégítésére, a földgázellátást, valamint az elektronikus hírközlést. Ez a teljes közműellátás a jelenlegi, a területet határoló közterületi utak nyomvonalán már megépített közműellátó rendszerekről biztosítható. A településrendező által javasolt és megengedett beépítés teljes megvalósulása esetén a tervezési területen, annak teljes közműellátásához szükséges várható közműigények a következők: Vízigények:

105 m3/nap

Keletkező szennyvizek:

105 m3/nap

Villamosenergia igény:

1330 kW

Földgázigény:

285 nm3/h

Vezetékes távközlési vonaligény:

70 db

A prognosztizált igények kielégítését a közhálózatokról kell megoldani, ezért a közhálózatokról kell új bekötővezetékeket építeni. A közműellátás, a közművételezés feltétele a műszaki kapcsolatok tényleges kiépítésén kívül az egyes szolgáltatókkal szolgáltatási szerződések megkötése, amelyben a szolgáltató, a szolgáltatás műszaki feltételein kívül a gazdasági feltételeit, egyes közműveknél az alaphálózat fejlesztéshez szüksége közműfejlesztési hozzájárulás igényét is rögzíti. Meg kell említeni, hogy a közelmúltban érvénybelépett szolgáltatási rendeletek értelmében a gáz és villamosenergia ellátás külső hálózatfejlesztését a szolgáltatóknak saját beruházásban kell megoldani és a hálózatra csatlakozásért csatlakozási díjat kell fizetni. Víz és szennyvíz vonatkozásában a szolgáltató a szolgáltatás feltételeként a műszaki hálózat kiépítési igényét írja elő és közműfejlesztési hozzájárulást kér. A viziközművek létesítésére, vízvezeték építésére, szennyvíz- és csapadékvíz hálózat létesítésére vízjogi létesítési engedély alapján nyílik lehetőség.



Vízellátás

A vízellátás a térségben kiépített elosztóhálózaton keresztül oldható meg. A tervezési területet határoló utak nyomvonalain a vízellátó hálózat vezetékei már régóta kiépültek, azokhoz csatlakozva lehet a területen belüli hálózatot kiépíteni. A tervezési területen belül épült meg a város ellátó hálózatának egy nagy átmérőjű alapvezetéke, egy NÁ 500 mm-es ac. vízvezeték. Ez a vezeték a Vasúti villasorral párhuzamosan, de már nem az út telkén épült meg, majd a Sportpálya futókörét elérve a vezeték nyomvonala déli irányba törik és innen már a Sportpálya alatt halad. A vezeték a Sportpálya területét a Kőzúzó utca és a Kőzúzó köz kereszteződésénél hagyja el, itt visszatér a Kőzúzó utca közterületi nyomvonalára. Az z érvényben lévő szabványok szerint az NÁ 500-as vízvezeték védőtávolsága 5-5 m a vezeték külső palástjától mérve, így a vezetéktől jobbra és balra 2x5,30 m-es sávban építmény nem helyezhető el. Ennek a védőtávolságnak a figyelembe vétele a tervezési területen jelentős építési korlátozást jelent, így a területhasználat szempontjából két lehetséges alternatíva adódik a vízvezetékkel kapcsolatban. 1. A vezeték nyomvonalát figyelembe veszik és a 10,6 m-es sávban építményt nem helyeznek el. 2. Az NÁ 500-as vízvezetéket új nyomvonalra helyezik át, erre a legmegfelelőbb helynek a Kőzúzó utca 16 m-re kiszabályozott nyomvonala adódik. Az NÁ 500-as vezetékkel közel párhuzamosan egy NÁ 75ös vízvezeték is üzemel, amely valószínűleg fogyasztókat sem lát el. A vezeték régi építésű, anyaga hga, várhatóan korrodált is, így annak elbontását javasoljuk. A telken belüli építmények ellátására telken belüli vízellátó hálózat kiépítésére van szükség. Ennek kialakításánál a hálózat körvezetékes rendszerű kialakítására törekedni kell, csak rövidebb szakaszon fogadható el ágvezeték kiépítése a biztonságos vízellátás érdekében. A hálózatban dn 100-asnál kisebb méretű vezeték nem építendő a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében. A hálózatra az előírások szerinti, 200 m-kénti föld feletti tűzcsapok felszereléséről is gondoskodni kell. A vezeték tüzivíz ellátó képességét annak paramétere korlátozza, így abban az esetben, ha az egyes létesítményeknél a tüzivíz ellátására nem elegendő a kiépített vízhálózat nyújtotta lehetőség, akkor a Tűzoltósággal egyeztetve kell a megfelelő helyi megoldást meghatározni (tüzivíztározás, sprinkler, stb.).

Vízelvezetés A fejlesztési területen a vízelvezetést elválasztott rendszerű szenny- és csapadékvíz elvezető hálózattal kell megoldani.

Szennyvízelvezetés A tervezési terület környezetében keletkező szennyvizeket jelenleg is elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózattal vezetik el. A körzet gravitációs csatornahálózata a szennyvizeket a tervezési területen belüli, a Vasúti villasor és a Kőzúzó utca keresztezésénél üzemelő



szennyvízátemelő berendezésbe szállítja, amelyből a pályán belül megépített NÁ 200-as ac. szennyvíz nyomóvezeték vezeti tovább a Kőzúzó utca nyomvonalán üzemelő gravitációs szennyvízcsatornába. A szennyvíz nyomóvezeték szabvány szerinti védőtávolsága 3-3 m, amelyen belül építmény nem helyezhető el. A szennyvíz nyomóvezeték ezzel jelentős építési korlátozást okoz, így annak a Kőzúzó utcai közterületi nyomvonalra való kiváltását javasoljuk. A szennyvíz átemelő berendezés a tervezett Sportcentrum legfőbb megközelítési útvonalában helyezkedik el, topográfiai szempontból a terület mélypontján, amit viszont célszerű lenne a tervezett funkciók miatt feltölteni. A szennyvízátemelővel kapcsolatosan két lehetőség adódik: 1. A szennyvíz átemelő berendezést a helyén megtartják, ekkor a terület feltöltését úgy kell megoldani, hogy a szennyvíz átemelő karbantartása, szerelése, abban esetleges szivattyúk cseréje lehetséges legyen. Ehhez biztosítani kell a jó megközelíthetőséget teherautóval és daruskocsival, és a meglévő átemelőhöz való lejutást is lehetővé kell tenni. 2. A szennyvíz átemelő berendezést új helyre telepítik, erre jó helynek adódik a parkolóház déli oldala. Ekkor a jelenlegi szennyvíz átemelő berendezésbe gravitáló szennyvízcsatornákat is át kell építeni, valamint új, belőle kivezető szennyvíz nyomóvezetéket is kell építeni (ebben az esetben viszont a meglévő szennyvíz nyomóvezeték átépítése nem szükséges). A szennyvíz átemelő védőtávolságának betarthatósága miatt azt zárt kivitelben javasoljuk kiépíteni, ekkor a biofilteren keresztül való szellőztetést is biztosítani kell. A szennyvizek befogadója a városi szennyvízhálózat közvetítésével a szentendrei szennyvíztisztító telep. A tisztítótelep korszerű technológiával épült a szükséges többlet befogadó kapacitással rendelkezik. A szennyvíztisztító telep csak a szociális szennyvizek adott paraméterek melletti fogadására vállalkozik. Az attól eltérő szennyezettségű vizeket a keletkezés telkén belül, a megengedett szennyezés mértékéig elő kell tisztítani. A telken belüli létesítmények szennyvízelvezetésére a telken belüli szennyvízcsatorna hálózatot ki kel építeni, befogadója a szennyvíz átemelő berendezés.

Csapadék- és felszíni vizek elvezetése A tervezési terület körzete Szentendre délnyugati részén, a Pilis lábánál fekvő sík területen helyezkedik el. A tervezési területtől beépítetlen területek fekszenek, ahova a hegyekből levezető patakok szállítják a nagy mennyiségű vizeket, amelyek hirtelen a síkra leérkezve mocsaras, vizes területeket alakítanak ki. A körzet fő vízfolyása a Dera patak, amely a beletorkolló mellékágai vizeit is a Dunába szállítja. A terület lecsapolására árokrendszert alakítottak ki, ezek szintén a Derába szállítják a vizeket. A tervezési terület körzete teljesen síknak tekinthető, melynek mélypontját alkotja a tervezési terület sportpályája. A Sportpályát határoló közterületi utak jó 1,5-2 m-rel magasabban vannak megépítve, így az azokban vezetett zárt csapadékcsatornák és nyílt árkok is magasabban helyezkednek el a területnél. A tervezési terület felülete jelenleg legnagyobb részben zöldterület, amelyen a vizek jelenleg elszikkadnak. A tervezett szabályozási terv szerint a minimális zöldterület 40%, így várható,



hogy a 60% beépítésre kerül. Ebben az esetben várhatóan 0,54 m3/ sec vízmennyiséget kell a területről egy befogadóba vezetni. A terület melletti nyílt árkok és a zárt csapadékcsatorna nem erre a vízmennyiségre van méretezve, így egy nagyobb kapacitású befogadó irányába kell a vizeket elvezetni. Erre legalkalmasabb vízfolyás a várostól nyugatra húzódó vízfolyás lehet, amelybe a terület mélypontján létesítendő csapadékvíz átemelővel és a belőle kivezető csapadékvíz nyomóvezetékkel lehet a vizeket eljuttatni. Másik megoldás a telken belül építendő társzín alatti záportározó, amelyből szintén áemelő berendezéssel és nyomóvezetékkel, de kisebb vízhozammal lehet egy befogadóba vezetni a vizeket. A tervezési területen igényes kialakítású Sportcentrum kiépítését tervezik, így a csapadékvizek elvezetésére telken belüli zárt csapadékvíz elvezető rendszert javasolunk kiépíteni. Befogadója a csapadékvíz átemelő, vagy a záportározó lehet. Meg kell említeni, hogy szénhidrogén szennyezésnek kitett felületekről a csapadékvizeket csak egy szénhidrogén származék eltávolító berendezésben való megtisztítás után lehet a befogadóba vezetni.

Energiaközművek A tervezési területen kialakításra kerülő lakótelkeken épülő épületek korszerű, környezetbarát, automatikus üzemvitelű hőellátását kell megoldani. Erre a vezetékes energiahordozók, a villamosenergia és a földgáz alkalmas. A villamosenergia a világítás és technológiai, erőátviteli célú energia igény kielégítését szolgálja. A földgáz komplex hasznosításával a termikus energiaigények teljes körű kielégítésére alkalmas. A termikus hőellátást épületenkénti ellátási móddal kell kiépíteni. A vezetékes energiahordozók mellett, mint legtisztább energiahordozókat a megújuló energiaforrásokat is figyelembe kell venni. A megújuló energiahordozók közül a föld, a nap és szél energiájának a hasznosítási lehetőségét is kínálja a tervezési terület természeti adottsága. Ezeknek hasznosítására egyedileg, telken belül, a telektulajdonosok igénye szerint, mint épületgépészeti berendezések (napkollektorok, fotóelemek, hőszivattyúk) létesíthetők, így ezeket közműellátás vonatkozásában nem kell figyelembe venni. A meteorológiai adatok jelzése szerint a településen, így a tervezési területen belül is, a terület kedvező földrajzi fekvése miatt hasznosítható a magasabb –1800-2000 órányi- napos órák száma. A nap energiájának hasznosítási lehetősége, mivel időjárásfüggő, a vezetékes energiaellátás beruházását nem csökkenti, csak a hagyományos éves energiahordozó felhasználást befolyásolja, csökkenti.

Villamosenergia ellátás A tervezési terület beépítési javaslatánál a területet érintő 20 kV-os hálózat nyomvonalát figyelembe kell venni. Az esetlegesen szükséges nyomvonal korrekciót az útépítéshez kapcsoltan célszerű kivitelezni. A tervezési területen jelenleg áthaladó 20 kV-os föld felett vezeték tervezési területet érintő szakaszai, az út-szabályozási szélességén belülre, kiváltásra kerülhet. A kiváltás földalatti elhelyezéssel lenne kedvezőbb.



A tervezett létesítmények megépítésével várható igények elérhetik az 1330 kW-ot. A várható többlet igények kielégítése a tervezési területen belül meglévő fogyasztói transzformátor állomások nagyobbra cserélésével is várhatóan megoldhatók, de célszerűbb lenne egy építményben elhelyezni egy új transzformátor állomást telepíteni a területen belüli igények kiszolgálására, mert ez helyben nagyobb biztonságú ellátást tud adni. A transzformátor betáplálása a tervezési területet is érintő 20 kV-os hálózatról létesítendő bekötéssel biztosítható. A transzformátor állomás helyét úgy kell kialakítani, hogy az, a nagyobb távlatban várható igényfelfutást is tudja transzformátor gépcserével követni, távlatban se kelljen újabb állomáshelyet létesíteni. A transzformátor állomásokról induló kisfeszültségű elosztóhálózatról lehet közvetlen a fogyasztói helyek igényeit kielégíteni. Meg kell jegyezni, hogy az arculatformálásnak, az esztétikai igényeknek megfelelően a tervezett kisfeszültségű hálózatot, valamint a transzformátorok betáplálását biztosító középfeszültségű bekötő vezetékeket földkábelekkel kell kivitelezni. A tervezési területen az útfeltárás kiépítésével egyidejűleg a közvilágítást is meg kell oldani. A közvilágításnak a közlekedés biztonság szolgálatán kívül, a vagyon és a személyi biztonság fokozott védelmét is ki kell elégíteni. A közvilágításra önálló közvilágítási lámpatesteket kell elhelyezni, amelyek betáplálását szintén földkábel hálózatról kell megoldani. A közterületek igényesebb megjelenése emeli a telkek értékét. Az elhelyezendő lámpatestekben csak energiatakarékos fényforrás használható. A lámpatestek, illetve a fényforrás magasságával az utcák-közterületek hangulatát lehet alakítani, egyedivé tenni.

Földgázellátás A tervezési terület termikus célú energiaellátására beruházási és üzemeltetési szempontból is optimálisan a földgáz javasolható. Vele automatikus üzemvitelű, jól szabályozható, egyedi hőtermelő berendezésekkel önálló, független hőellátási mód alakítható ki. Szentendre és ezen belül a tervezési terület gázellátását a TIGÁZ Nyrt. biztosítja. A vizsgálatok szerint a tervezési terület gázellátására a területet határoló utcák nyomvonalán már kiépült a középnyomású elosztóhálózat. A tervezési terület ellátása ezekről a vezetékekről biztosítható. A tervezési terület körzetében az elosztóhálózat középnyomáson kerül kivitelezésre. Ez esetben az egyes telkek bekötése középnyomásról történik, a kisnyomású gáz előállítására helyi, házi nyomásszabályozót kell telepíteni. A házi nyomásszabályozóként célszerű zföld alatti elhelyezésű műtárgyat építeni, hogy esztétikus látványt ne rontsa. A földgázellátás tervezésénél is meg kell jegyezni, hogy a termikus célú energiaigények kielégítésére egyéb energiaforrások (a föld, a napenergia) is figyelembe vehetők. Ezek azonban nem az egyszeri beruházást, csak az éves energiafelhasználást csökkenthetik.



Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlési létesítmények Szentendre, így ezen belül a tervezett fejlesztési területnek is a vezetékes távközlési ellátását jelenleg a T-Com Rt. biztosítja. A Budapesti szekunder központhoz tartozó 36-os körzetszámú Szentendre primer központ a település vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A primerközponthoz tartozó települések 26-os hívószámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A vezetékes távközlés bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. Az arculatformálásnak, az esztétikai igényeknek megfelelően a tervezett vezetékes távközlési és műsorszórási (kábel TV) hálózatot földkábelbe fektetve kell kivitelezni. A korszerű adatátvitel is egyelőre a vezetékes távközlési hálózaton keresztül oldható meg nagyobb biztonsággal. A kedvező rádió-TV műsorvétel érdekében helyi antenna helyett célszerűbb a város, Dunakanyar Holding Kft által üzemeltetett, kábeltévé hálózatához csatlakozni.

Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A vezetékes távközlési ellátottságot tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. A fejlesztési terület térségében valamennyi vezeték nélküli hírközlési szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. Az érvényes előírások szerint közcélú, vagy iparági antennák, mikrohullámú létesítmények elhelyezési lehetőségét építésigazgatási eljárás keretében kell megvizsgálni. A tervezési területre ilyen létesítmény elhelyezése nem tervezett, de nem is tiltott.



Örökségvédelmi Hatástanulmány Szentendre város 299/2006. (XI. 28.) KT.SZ. határozatával elfogadott Településszerkezeti Terve tartalmazza a város egészére készített Örökségvédelmi Hatástanulmányt. Jelen terv a területre vonatkozó rövid összefoglalást tartalmaz. Természetvédelem, táji adottságok A vizsgált terület természetvédelmi szempontból nem védett besorolású, természeti értékek előfordulása, védett növény, vagy állatfaj élőhelyként nincs nyilvántartva. A sportpályát szegélyező nyárfasor elöregedett, idős egyedekből áll. A területen egy gyepes sportpálya és burkolt felület (autós rutin pálya) található, a fennmaradó részt szukcesszív vegetáció borítja. A városi szövetbe ékelődő területet gazdasági területek és lakókertek veszik körül, mindkettő rendezettebb képet és értékesebb növényállományt mutat, mint a nagy zölfelületi arányú sportterület. A szabályozás után kialakított közterületeken a nyárfasor pótlását, útfásítást várostűrő, nagy lombkoronájú, fajokkal javasoljuk (Fraxinus sp., Tilia sp.).

A sportterületet határoló nyárfasor

Rendezett sportpálya és a cserjés-gyepes szegélyei

Épített örökség A területen nyilvántartott régészeti lelőhely nem található, azonban régészeti érdekeltségű terület: római kori leletek előfordulása várható. Egy limes menti katonai telep, azaz Castrum volt a Bükkös pataktól déli oldalán, 5-10 méter magas dombon volt, a területtől északra. Országosan védett műemlék ugyancsak nem található, műemléki környezet nem érinti. A területet a század elejéig nem építették be, funkciója kezdetektől sportpálya volt. A történeti térképek tanúsága szerint csak egy kisebb öltöző épület áll itt. Ma egy faház található a területen. A terület környezetében a helytörténetre utaló, szobor található. A Kőzúzó utcában álló szobrot, mint a terület identitását jelző emléket meg kell tartani A kőzúzó szobor

A tervezett fejlesztés a meglévő örökségvédelmi értékek védelmét nem érinti.



Második katonai felmérés

Harmadik katonai felmérés


Szentendre. Vasúti villasor- Kőzúzó utca- Kőzúzó köz- Kőfaragó köz által határolt területre SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG

Recommend Documents