VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG SZENTENDRE VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSHOZ KÉSZÜLT

SZENTENDRE VÁROS – OMV BENZÍNKÚTTAL SZEMBENI TERÜLET TRE-MÓDOSÍTÁSA ● VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG ● 2014. MÁRCIUS

TSZ.: 4309/2014

SZENTENDRE VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK

OMV BENZINKÚTTAL SZEMBENI TERÜLETRE SZÓLÓ MÓDOSÍTÁSA – 2014. SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSHOZ KÉSZÜLT

VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG

2014. MÁRCIUS HÓ


2. TSZ.: 4309/2014

AZ ANYAG ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT

Irányító tervező:

MOLNÁR CSILLA településtervező vezető tervező ...............................

Városrendezés:

MOLNÁR CSILLA okl. építészmérnök TT 01-6114 ................................

Környezetrendezés: RIGÓ ISTVÁN okl. tájépítészmérnök TK 01-5189 ................................

Közlekedés:

KLIMENT MIHÁLY okl. építőmérnök Tkö 11-0238 ................................

Közművek:

FÖLDESNÉ THURN JUDIT okl. üzemm. TV 01-2497 ....................................

THURN LÁSZLÓ okl. gépészmérnök TE 05-0209 .................................

Térinformatika:

MOLNÁR CSILLA okl. építészmérnök .................................................

Mb. szakmai vezető: PAKSI SZILVIA okl. építészmérnök ..................................................

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. ▪ WWW.VATIKFT.HU ▪ TEL.: (+36-1) 413-0958 ▪ FAX: 413-0959


3. TSZ.: 4309/2014

TARTALOMJEGYZÉK KÖZREMŰKÖDŐK TARTALOMJEGYZÉK TERVEZÉSI TERÜLET LEHATÁROLÁSA ELŐZMÉNYEK A/ Rendelettel jóváhagyandó munkarészek B/1. RENDELETTERVEZET 1. melléklet: Szabályozási fedvényterv és jelmagyarázat B/ Alátámasztó munkarészek B/1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ B/2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ B/3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ

2 3 4 5

7 M=1:4000

11 37 38

C/ Terviratok



4. TSZ.: 4309/2014

TERVEZÉSI TERÜLET LEHATÁROLÁSA A Szentendre Város településrendezési terv-módosítása az alábbi területrészre terjed ki.

A tervezési területet sötétkék sraff jelöli. A vizsgálati és változtatási témakör a Város egyetlen részterületére terjed ki: Az OMV benzinkúttal szembeni terület: 11. sz. főút – Dera-patak – Duna folyó – belterületi határ által határolt terület. A tervezési terület megegyezik a területre készült korábbi szabályozás fedvénytervi lehatárolásával. A tervmódosítás kizárólag a K*-jelű övezet és előírásainak törlésére terjed ki, amely jelen területtel kapcsolatban került bevezetésre a korábbi 2009-es tervmódosítás kapcsán. A tervmódosítás célja a közlekedési célú közterületen belül lehatárolt, K*-jelű önálló övezet – amely kizárólag gyep és cserjeszintű növényállomány telepítésére alkalmas zöldfelület kialakítására szolgált – elhagyása, ezzel a közlekedési felületek egységes kezelése.



5. TSZ.: 4309/2014

ELŐZMÉNYEK Szentendre Város Önkormányzatának megbízásából a VÁTI Városépítési Kft. készítette el a Szentendre Város OMV benzinkúttal szembeni részterületre kiterjedő településrendezési eszköz-módosítását. A feladat Szentendre Város Képviselő-testületének 21/2002. (VIII. 15.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Szabályozási Tervének és Helyi Szabályzatának módosítására szólt. Jelen tervezési munka a 348/2013. (XI. 14.). Településfejlesztési Döntés alapján kezdődött meg.

Kt.

sz..

határozattal

számú Építési

meghozott

Tartalmi követelmények: Jelen dokumentáció a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: az Ejr.) 45. § (2) ba) alpontja bekezdése alapján: az Eljr.-ben szereplő „VI. fejezet eljárási szabályai szerint,… ba) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának alkalmazásával” készül. Eljárásrend: Az Ejr. 32. § (4) bekezdése értelmében: „A településrendezési eszköz egyeztetése történhet az egyszerűsített eljárás szerint, amennyiben a településrendezési eszköz módosítása során az alábbi feltételek egyaránt teljesülnek: a) a településszerkezetet meghatározó műszaki infrastruktúra főhálózat nem változik, b) nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése, kivéve, ha a képviselőtestület döntésében a módosítást gazdaságfejlesztő beruházás megvalósulása érdekében támogatja és az legalább 15 új munkahely megteremtését biztosítja, c) nem történik zöld, vízgazdálkodási, erdő- és természetközeli terület megszüntetése.” Tekintettel arra, hogy a kormányrendeletben nevesített feltételek mindegyike fennáll, jelen módosítás az Eljr. 38-41. § szerinti Egyszerűsített eljárás alapján készül. A településrendezési eszköz módosítását megismertettük a Megbízó Önkormányzattal, hogy áttekintethesse a változásokat, kialakíthassa ezzel kapcsolatos álláspontját, és megfogalmazhassa további kéréseit. Mindezzel megteremtődött annak lehetősége, hogy a szakhatósági egyeztetésre már koherens, a fejlesztési elképzelések alapján összeállt, a Megbízó véleményét tükröző anyag kerüljön. Szentendre elkészült településrendezési eszköz-módosítása tükrözi a Város álláspontját, a jogszabályi környezetet és a szakmai elvárásokat. A dokumentációt az Eljr. 9. mellékletében szereplő államigazgatási szervek mellett a Szentendre város által 9/2013. (IV. 18.) sz. önkormányzati rendelettel elfogadott Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban meghatározott partnerek is megkapják véleményezésre. A tervlapok az állami alapadatok felhasználásával, az Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott digitális alaptérképre készültek.



6. TSZ.: 4309/2014

RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK



7. TSZ.: 4309/2014

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete …/2014. (… . … .) önkormányzati rendelete Szentendre Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló többször módosított 21/2002. (VIII. 15.) önkormányzati rendeletének módosításáról Szentendre Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Nemzeti Környezetügyi Intézet, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Pest Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, a Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala, a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, a Pest Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Hivatala, továbbá a Partnerségi egyeztetési szabályzatban nevesített partnerek véleményének kikérésével, Szentendre város Helyi Építési Szabályzatáról a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ Általános rész I. Fejezet Újraszabályozó rendelkezések (1)

1. § Szentendre Város helyi építési szabályzatáról, valamint szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló többször módosított 21/2002. (VIII. 15.) számú önkormányzati



8. TSZ.: 4309/2014

rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) 5. melléklete 5. számú fedvénytervének és jelmagyarázatának helyébe jelen rendelet 1. mellékletét képező Szabályozási fedvényterv és jelmagyarázat lép. Hatályon kívül helyező rendelkezések (1)

2. § A HÉSZ 14. § (12/A) bekezdése hatályát veszti. MÁSODIK RÉSZ Záró rendelkezések

(1) (2) (3) (4) (5)

3. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. E rendelet kihirdetésének napja: 2014. ………………….. E rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. E rendelet előírásait a hatályba lépése napját követően indult építési hatósági ügyekben kell alkalmazni.

Szentendre, 2014. …

………………………………. Dr. Dietz Ferenc polgármester

………………………………. dr. Molnár Ildikó címzetes főjegyző



9. TSZ.: 4309/2014

1. melléklet a …/2014. (… . … .) önkormányzati rendelethez OMV benzinkúttal szembeni terület Szabályozási fedvényterve és jelmagyarázata M = 1:4000



10. TSZ.: 4309/2014

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK



11. TSZ.: 4309/2014

Az alátámasztó munkarész az Eljr. 1. és 3. mellékletében szereplő metodikát követi. A feladat nagyságrendjéből következően azonban a tartalmi követelményeket több esetben összevonja, a megalapozó vizsgálat leírása keretében a tervi változtatások bemutatására is sort kerít. B/1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Szentendre város a Közép-Magyarország régió része, Pest megyében helyezkedik el, Budapesttől északra, a Duna jobb partján. A Szentendrei járás és a Szentendrei területfejlesztési-statisztikai kistérség központja. A járásban hozzátartozó települések: Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Kisoroszi, Leányfalu, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pócsmegyer, Pomáz, Szigetmonostor, Tahitótfalu és Visegrád. Országosan kiemelt térségek közül érintik az alábbiak: Szentendre része a Budapesti Agglomeráció kiemelt térségének, azon belül az északnyugati szektornak. Duna menti elhelyezkedése kapcsán a település érintett a Duna-mente kiemelt térségben: a magyarországi Duna szakasz rehabilitációjában, a Duna és környezete által kínált erőforrások fenntarthatóság elveire épülő hasznosíthatóságban és árvízvédelmi és vízkészlet-gazdálkodási rendszerek összehangolásában az ökológiai célokkal. A tervezési terület közvetlenül a Duna partján helyezkedik el. Regionálisan kiemel térségekből része a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzetnek. A következő társulások tagja: a Dunakanyari és pilisi Önkormányzatok többcélú kistérségi társulás, valamint a Szentendre környéki Dunakanyari és pilisi Önkormányzatok Területfejlesztési Önkormányzati Társulása 1.2. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA A terület vonatkozásában az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepción (2013) kívül Pest Megye Területfejlesztési Koncepciója (2013), Dunakanyar-pilis Fejlesztési Koncepció (2005) érinti. A módosításra nincsenek kihatással az érintett területfejlesztési koncepciók, hiszen a módosítani kívánt terület funkciója nem változik, közlekedési terület marad a továbbiakban is, kizárólagos egyetlen előírás kerül megszüntetésre, az egységes közlekedési felület kezelés a cél. 1.3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet – 2012. augusztus 6-án hatályos szövegének – 3. § (3) bekezdés 6. pontja a településszerkezeti terv kötelező alátámasztó szakági munkarészének írja elő a területrendezési terv és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térképet és leírást. Esetünkben tehát ennek vizsgálata nem releváns, mégis fontosnak éreztük ennek áttekintését tekintettel az OTrT 2013. decemberében elfogadott módosítására. Országos Területrendezési terv (OTrT) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt (továbbiakban OTrT) az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításokról szóló 2013. évi CCXXIX. Törvény módosította a 3-38. §-ával mind szöveges előírásaiban, mind rajzi mellékleteiben. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. ▪ WWW.VATIKFT.HU ▪ TEL.: (+36-1) 413-0958 ▪ FAX: 413-0959


12. TSZ.: 4309/2014

A tervezési területet a módosításnak megfelelően vizsgálja a terv. A törvény az ország egész területére határozta meg a térségek terület-felhasználásának feltételeit. „E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell:… c) a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során.” [OTrT: 30. § (1) c)] OTrT A módosított OTrT kijelölte az országos terület-felhasználási kategóriákat, valamint rögzítette az országos övezeteket. A Szentendre Város OMV benzinkúttal szembeni területre szóló terv-módosításhoz kapcsolódó településrendezési eszköz összhangját az alábbiakban felsorolt, Szentendre Város területét érintő terület-felhasználási kategóriákkal, illetve országos övezetekkel vizsgáltuk. AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVE

Forrás: OTrT [Tervezési terület kék színnel jelölve.] Az Ország Szerkezeti Terve szerint a település közigazgatási területét érintő területfelhasználások közül a tervezési terület a kék színnel jelöltek érintik: -

Települési térség,

-

Erdőgazdálkodási térség,

-

Mezőgazdasági térség,

-

Vegyes területfelhasználású térség és

-

Vízgazdálkodási térség.

A tervezési területet a műszaki infrastruktúra hálózatok közül az alábbiak érintik: elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal (a tervezési terület keleti részét érinti) A hatályos fedvényterv tartalmazza a árvízvédelmi töltés tengelyét, a töltéslábat (feltételezett) és az árvízvédelmi célra fenntartott védekezési sávot. A 11. sz. főút (Budapest – Szentendre – Visegrád – Esztergom), valamint az országos kerékpárút törzshálózat a tervezési terület nyugati határán kívül esik. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. ▪ WWW.VATIKFT.HU ▪ TEL.: (+36-1) 413-0958 ▪ FAX: 413-0959


13. TSZ.: 4309/2014

AZ ORSZÁGOS ÖVEZETEK: Az országos övezetek közül az alábbiakban csak azok kerülnek elemzésre, amelyek Szentendre városát érintik. ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT ÖVEZETE

Forrás: OTrT [Tervezési terület kék színnel jelölve.] „Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.” [OTrT: 13. § (1)] „Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.” [OTrT: 13. § (2)] A tervezési területet az országos ökológiai hálózat övezete érinti. A tervezési terület határán folyik a Duna és a Dera patak, amelyek részei az országos ökológiai hálózatnak, ezért erre figyelemmel kell lenni a tervezés folyamán. A hatályos terv ennek megfelelően a patak mentén minimum 20 m szélességben véderdősávot jelölt ki. Az érintett területeken a módosítás változtatással nem kíván élni.



14. TSZ.: 4309/2014

JÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ SZÁNTÓTERÜLET ÖVEZETE

Forrás: OTrT [Tervezési terület kék színnel jelölve.] „A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.” [OTrT: 13/B. § (1)] A tervezési területet jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete nem érinti. KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ ERDŐTERÜLET ÖVEZETE

Forrás: OTrT [Tervezési terület kék színnel jelölve.] „Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.” [OTrT: 14. § (1)] „Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.” [OTrT: 14. § (2)]



15. TSZ.: 4309/2014

A tervezési területet a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete érinti. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján lehatárolt kiváló termőhelyi adottságú erdőterületen nem került újonnan beépítésre szánt terület kijelölésre, és a hatályos terven jelenleg sincs beépítésre szánt terület ezen az övezeten belül. ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE

Forrás: OTrT [Tervezési terület kék színnel jelölve.] „Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.” [OTrT: 14/A. § (2)] „Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.” [OTrT: 14/A. § (3)] „Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.” [OTrT: 14/A. § (4)] „Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.” [OTrT: 14/A. § (5)] Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Szentendre teljes közigazgatási területét lefedve került jelölésre. A módosítás kapcsán terület-felhasználási elem nem módosul, a közlekedési területen belüli változtatás a cél, az egységes kezelhetőség érdekében, amely tájképi szempontból előnyös.



16. TSZ.: 4309/2014

VILÁGÖRÖKSÉGI ÉS VILÁGÖRÖKSÉGI VÁROMÁNYOS TERÜLET ÖVEZETE

Forrás: OTrT [Tervezési terület kék színnel jelölve.] „A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.” [OTrT: 14/B. § (1)] „Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen: a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, b) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető, c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.” [OTrT: 14/B. § (2)] A világörökségi és világörökségi várományos terület övezete Szentendre teljes közigazgatási területét lefedve került jelölésre. A tervezési terület azonban nem érintett sem kijelölt világörökségi, sem világörökségi várományos területtel.



17. TSZ.: 4309/2014

ORSZÁGOS VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE

Forrás: OTrT [Tervezési terület kék színnel jelölve.] „Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.” [OTrT: 15. § (2)] „Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.” [OTrT: 15. § (3)] A tervezési területet az országos vízminőség-védelmi terület övezete érinti. A módosítás a hatályos tervhez képest vízminőség védelem szempontjából nem okoz változást. NAGYVÍZI MEDER ÉS A VÁSÁRHELYI-TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI CÉLÚ SZÜKSÉGTÁROZÓK TERÜLETÉNEK ÖVEZETE

Forrás: OTrT [Tervezési terület kék színnel jelölve.] „A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.” [OTrT: 16. §] VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. ▪ WWW.VATIKFT.HU ▪ TEL.: (+36-1) 413-0958 ▪ FAX: 413-0959


18. TSZ.: 4309/2014

A település közigazgatási területét a nagyvízi meder területének övezete érinti, de a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete nem. A tervezési területet a nagyvízi meder területének övezete érinti. A szükséges terület árvízvédelmi töltéssel bevédett, és az ehhez kapcsolódó szabályozási elemeket tartalmazza a szabályozási terv (árvízvédelmi töltés tengelye, töltésláb, árvízvédelmi célra fenntartandó sáv és védett mélyfekvésű terület, illetve nem védett árvízveszélyes terület). Az érintett területen új beépítésre szánt terület kijelölésére nem kerül sor. KIEMELT FONTOSSÁGÚ HONVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE

Forrás: OTrT [Tervezési terület kék színnel jelölve.] „A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület, vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.” [OTrT: 16. §] A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete Szentendre teljes közigazgatási területét lefedve került jelölésre. A település területén azonban csak három helyen található honvédségi terület: az Anna völgy, a Kékdűlő és a Főiskola területén, amelyeket mind a településszerkezeti terv, mind a szabályozási terv rögzít, a tervezési területet nem érintett velük. SZENTENDRE

VÁROS

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ-MÓDOSÍTÁSA ÉRINTŐEN TELJES ÖSSZHANGOT MUTATNAK AZ OTRT ELŐÍRÁSAIVAL.

TERVEZÉSI

TERÜLETET

A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve (BATrT) A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervről szóló 2005. évi LXIV. törvényt (továbbiakban BATrT) a 2011. évi LXXXVIII. Törvény módosította mind szöveges előírásaiban, mind rajzi mellékleteiben. A tervezési területet a módosításnak megfelelően vizsgálja a terv. A törvény a Budapesti Agglomeráció egész területére határozta meg a térségek terület-felhasználásának feltételeit. „A törvény hatálya Budapestre és Pest megyének a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településeire, illetve települési önkormányzataira (a továbbiakban együtt: Budapesti Agglomeráció) terjed ki. A Budapesti Agglomeráció területéhez tartozó települések felsorolását az 1/1. számú melléklet tartalmazza. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. ▪ WWW.VATIKFT.HU ▪ TEL.: (+36-1) 413-0958 ▪ FAX: 413-0959


19. TSZ.: 4309/2014

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell a Budapesti Agglomeráció területén alkalmazni.” [BATrT: 1. § (1-2)] A BATrT előírásait az OTrT 2013 módosítása kapcsán az átmeneti rendelkezéseinek függvényében kell vizsgálni. BATrT Szerkezeti tervlapja

Forrás: BATrT [Tervezési terület kék színnel jelölve.] SZENTENDRE VÁROS TERÜLETÉT A KÖVETKEZŐ TÉRSÉGI TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK ÉRINTIK: (Az érintettséget a BATrT 1/3. számú melléklete tartalmazza) - városias települési térség, - nagy kiterjedésű zöldfelületi települési térség, - magas zöldfelületi arányú települési térség, - erdőgazdálkodási térség, - mezőgazdasági térség, - különleges rendeltetésű térség, - építmények által igénybevett térség, valamint - vízgazdálkodási térség. * A tervezési terület a kékkel jelölt térségi területfelhasználási kategóriákat érinti. Városias települési térségre vonatkozó OTrT előírások: „A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; …… d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható;” [OTrT: 6. § (2)] Városias települési térségre vonatkozó BATrT előírások: „Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. ▪ WWW.VATIKFT.HU ▪ TEL.: (+36-1) 413-0958 ▪ FAX: 413-0959


20. TSZ.: 4309/2014

a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül.” [BATrT: 5. § (2)] „Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki.” [BATrT: 5. § (3)] „Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan lehet kijelölni.” [BATrT: 5. § (4)] „Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol annak a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolsága nem haladja meg az 5 km-t.” [BATrT: 5. § (5)] „Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni.” [BATrT: 5. § (6)] Erdőgazdálkodási térségre vonatkozó BATrT előírás: „Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – összességében nem csökkenhet.” [BATrT: 6. § (2)] A tervezési területet a térségi tervlapon szereplő műszaki infrastruktúra hálózatok közül az alábbiak érintik. - 11-es főút a tervezési terület nyugati határa mentén halad, de azon kívül helyezkedik el, - a 11-es főút nyugati oldalán halad az országos kerékpárút törzshálózat egy eleme, - elsőrendű árvízvédelmi fővonal (a tervezési terület északi és északkeleti oldalán – a Dera patak, illetve a Duna mentén halad) a településrendezési terv ábrázolja az ehhez kapcsolódó árvízvédelmi töltést és a hozzá kapcsolódó védelmi elemeket, A tervezési területet a térségi tervlapon szereplő műszaki infrastruktúra hálózatok közül az alábbiak közelítik meg. - a tervezési terület nyugati határán kívül csatlakozik a 11-es főúthoz a Budakalász felől érkező 1108. számú egyéb mellékút, - a tervezési területet délről közelíti meg egy a térségi ellátást biztosító 120 kV-os elosztó hálózat. BATRT SZERINTI TÉRSÉGI MEGFELELTETÉS: A térségi megfeleltetéstől a terv eltekint, hiszen a változtatások terület-felhasználási változást nem tartalmaznak.



21. TSZ.: 4309/2014

BATrT övezetek A kiemelt térségi övezetek közül azok kerülnek bemutatásra és elemzésre, amelyek Szentendre várost érintik. MAGTERÜLET ÖVEZETE, ÖKOLÓGIAI FOLYOSÓ ÖVEZETE, PUFFERTERÜLET ÖVEZETE

Forrás: BATrT [Tervezési terület kék színnel jelölve.] Az országos ökológiai hálózat lehatárolását a 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletében megadott államigazgatási szervek adat-szolgáltatása alapján kell pontosítani. A változtatással érintett területet – a DINPI adatszolgáltatásának pontosítása alapján – kiemelt térségi ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezete érinti. „Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.” [OTrT: 18. § (1)] „Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.” [OTrT: 18. § (2)] „Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.” [OTrT: 18. § (4)] „Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.” [OTrT: 18. § (5)] A tervezési területet érinti az ökológiai folyosó övezete. A hatályos terven az érintett terület besorolása: folyóvíz (Duna) parti növekménye, közlekedési célú közterület, illetve meglévő erdőterület. Az érintett terület besorolásán a terv nem kíván változtatni.



22. TSZ.: 4309/2014

ERDŐTELEPÍTÉSRE JAVASOLT TERÜLET ÖVEZETE

Forrás: BATrT [Tervezési terület kék színnel jelölve.] A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetét az OTrT előírásai határozzák meg, ezért itt nem kerül elemzésre. „A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.” [OTrT: 19/A. §] A tervezési területet erdőtelepítésre javasolt terület övezete nem érinti. Megjegyzendő, hogy a tervezési területen kívül a Dera patak torkolatában, annak mentén található BATrT kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete. ÁSVÁNYI NYERSANYAGVAGYON-TERÜLET ÖVEZETE

Forrás: BATrT [Tervezési terület kék színnel jelölve.] „Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.” [OTrT: 19/B. § (1)]



23. TSZ.: 4309/2014

„Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.” [OTrT: 19/B. § (2)] Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete Szentendre teljes közigazgatási területét lefedve került jelölésre. A kavicsbányászat által érintett terület a tervezési területtől délre eső kavics-bánya-tavakat és környezetüket érinti, a tervezési területet nem. A tervezési területet nem érinti bányatelek. TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE

Forrás: BATrT [Tervezési terület kék színnel jelölve.] Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét az OTrT előírásai határozzák meg, ezért itt nem kerül elemzésre. „A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.” [OTrT: 21. § (1)] „A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.” [OTrT: 21. § (2)] „Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.” [OTrT: 21. § (3)] „Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.” [OTrT: 21. § (4)] „A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét,



24. TSZ.: 4309/2014

valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza.” [OTrT: 21. § (5)] A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület közigazgatási határát, sem a tervezési területet.

övezete

nem

érinti

sem

Szentendre

FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁS TERÜLETÉNEK ÖVEZETE

Forrás: BATrT [Tervezési terület kék színnel jelölve.] „A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni.” [OTrT: 25. § (1)] „Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.” [OTrT: 25. § (2)] A földtani veszélyforrás területének övezete Szentendre teljes közigazgatási területét lefedve került jelölésre. A tervezési területet nem érinti földtani veszélyforrás területe.



25. TSZ.: 4309/2014

HONVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE

Forrás: BATrT [Tervezési terület kék színnel jelölve.] A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét az OTrT előírásai határozzák meg, ezért itt nem kerül elemzésre. „A honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.” [OTrT: 27/A. §] A honvédelmi terület övezete Szentendre közigazgatási területét nem érinti. Szükséges megemlíteni, hogy a település területén három helyen található honvédségi terület, amelyek kiemelt fontosságú honvédelmi területek: az Anna völgy, a Kékdűlő és a Főiskola területén, amelyeket a mind a településszerkezeti terv, mind a szabályozási terv rögzít, a tervezési területet nem érintett velük. SZENTENDRE VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV-MÓDOSÍTÁSA TERVEZÉSI TERÜLETET ÉRINTŐEN TELJES ÖSSZHANGOT MUTATNAK A BATRT ELŐÍRÁSAIVAL. 1.4. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ – VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI

– AZ ADOTT

Szentendre közigazgatási határával érintkező települések a következők: Leányfalu, Pilisszentlászló, Pomáz, Budakalász és a Duna túloldalán Szigetmonostor. A változtatással érintett területhez az aláhúzott települések esnek közel. A változtatás kis mértékű, és terület-felhasználási módosítással nem érintett, ezért a szomszédos települések településszerkezeti terveinek nincs befolyásoló hatása. 1.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A munka elindításával kapcsolatban Szentendre Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 348/2013. (XI. 14.) Kt. sz. határozatot hozta (Terviratok), amelyben döntött a Déli iparterületet érintő K* övezeti besorolású terület korlátozás nélküli közlekedési területté történő átminősítéséről.


SZENTENDRE VÁROS – OMV BENZÍNKÚTTAL SZEMBENI TERÜLET TRE-MÓDOSÍTÁSA ● VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG ● 2014. MÁRCIUS 1.5.1. A HATÁLYOS FEJLESZTÉSI VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI

KONCEPCIÓ,

26. TSZ.: 4309/2014

INTEGRÁLT

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

STRATÉGIA

Szentendre Város Önkormányzat Képviselőtestülete 40/2001. (III. 13.) Kt. sz. határozatával fogadta el a Város Távlati Rendezési Terve Fejlesztési Koncepcióját. A módosítás a koncepcióban megfogalmazottakkal összhangot mutat, beleértve a tervezett távlati Duna-híd elképzeléssel is, amely Szigetmonostor felé teremtene új összeköttetést. Szentendre város 2008-ben elfogadta a Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégiáját (IVS), amelyben átfogó célként az alábbiak kerültek megfogalmazásra: „Szentendre legyen egy olyan mikro-regionális központ, mely kulturális gazdagságával, művészeti hagyományaival, természeti szépségeivel, a kistérségi együttműködéssel sajátos, mediterrán jellegű városarculatát erősíti, vonzerejét növeli.” A tervezési terület a város kialakulóban lévő Déli iparterületének egy kis részére terjed ki, ezen belül a valós módosítási terület a 11 sz. másodrendű főút és a Budakalász felől érkező 1108 j. összekötőút találkozásánál található, amely Szentendre déli városkapujának a része. A település nagy gondot kíván fektetni ennek megfelelő kialakítására, ehhez kapcsolódóan kívánja az érintett közlekedési területet egységesen kezelni. A változtatás tehát összhangot mutat az IVS-sel. 1.5.2. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉSEK A tervmódosítással kapcsolatban településrendezési szerződés.

nem

született

sem

településfejlesztési,

sem

1.6. A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA 1.6.1. A HATÁLYBAN LÉVŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK Szentendre Város hatályos településrendezési eszközei az alábbiak: -

143/2002. (VIII. 07.) Kt. számú többször módosított határozattal jóváhagyott Településszerkezeti Terve,

-

21/2002. (VIII. 15.) számú többször módosított önkormányzati rendelettel jóváhagyott Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata, amelyen belül a tervezési területre az 5. számú fedvényterv az érvényes.

A tervezési területre szóló fedvényterv jóváhagyásának állomásai: -

Az OMV benzinkúttal szembeni területre a város 2009-ben elfogadta a 23/2009. (VI. 15.) sz. önkormányzati rendeletet, amelyben elfogadásra került az 5. számú fedvényterv.

-

23/2013. (VII. 2.) sz. önkormányzati rendelet – egy törvényességi felhívás nyomán – módosította az 5. számú fedvénytervet és a „K*” övezettel kapcsolatos előírásokat.

1.6.2. A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGÁLLAPÍTÁSAI, MEGVALÓSULT ELEMEK A tervezési területre elhatározott kereskedelmi gazdasági területfejlesztések közül csak a főút fele nyíló az OMV benzinkúttal szembeni telkeken valósultak meg beruházások, amelyek kiépítése jelenleg is folyamatban van. A volt honvédség területén és a főúttól távolabb eső részeken sem a beruházások, sem a hozzájuk kapcsolódó útfeltárások még nem valósultak meg.



27. TSZ.: 4309/2014

1.7. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA 1.7.1. DEMOGRÁFIA, NÉPESESSÉG, NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTEL, KÉPZETTSÉG, FOGLALKOZTATOTTSÁG, JÖVEDELMI VISZONYOK, ÉLETMINŐSÉG A változtatás mértéke és tartalma nincs befolyással a Szentendre városra vonatkozó demográfiai, népességi, nemzetiségi összetételre vonatkozó, képzettségi, foglalkoztatottsági, jövedelmi és életminőségi adatokra. 1.7.2. TÉRBELI-TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS, KONFLIKTUSOK, ÉRDEKVISZONYOK A változtatás mértéke és tartalma nincs befolyással a Szentendre városra vonatkozó térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok és érdekviszonyok alakulására. 1.7.3. TELEPÜLÉSI IDENTITÁST ERŐSÍTŐ TÉNYEZŐK (TÖRTÉNETI ÉS KULTURÁLIS ADOTTSÁGOK, TÁRSADALMI ÉLET, SZOKÁSOK, HAGYOMÁNYOK, NEMZETISÉGI KÖTŐDÉS, CIVIL SZERVEZŐDÉSEK, VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK STB.) A változtatás mértéke és tartalma nincs befolyással a Szentendre városra vonatkozó identitást erősítő tényezők alakulására. 1.8. A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 1.8.1. HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK (OKTATÁS, EGÉSZSÉGÜGY STB.) A változtatás mértéke és tartalma nincs befolyással a Szentendre városra vonatkozó humán közszolgáltatások alakulására, beleértve az oktatást és az egészségügyet. 1.8.2. ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA A változtatás mértéke és tartalma kis mértékben javíthatja az esélyegyenlőség alakulását, abból a szempontból, hogy közlekedési terület egységes kezelésével kedvezőbb esztétikusabb városkapu kép alakulhat ki a környezetében, ezáltal a terület felé néző vállalkozások azonos esélyekkel indulhatnak a környezetükben elhelyezkedő egyéb vállalkozásokkal. 1.9. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA 1.9.1. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI SÚLYA, SZEREPKÖRE A változtatás kapcsán Szentendre város gazdasági súlya, szerepköre egész enyhe mértékben javulhat, tekintettel a változtatás kis területre való érvényesülésére. Az enyhe mértékű javulás azért került meghatározásra, mivel a déli városkapu közlekedési és zöldfelületi kedvezőbb, egységesebb megjelenésére van hatással a módosítás a közlekedési terület egységes kezelése miatt. 1.9.2. A TELEPÜLÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁGAZATAI, JELLEMZŐI A változtatás kapcsán a kereskedelemhez és szolgáltatáshoz kapcsolódó gazdasági ágazatok érintettek, de ezek is csak kis mértékben. A tervezési terület a város déli iparterületét érinti, azon belül is a változtatás a csomóponthoz közel eső közlekedési területek egységesítését célozza, amelynek a gazdasági ágazatra gyakorolt hatása elhanyagolható.


SZENTENDRE VÁROS – OMV BENZÍNKÚTTAL SZEMBENI TERÜLET TRE-MÓDOSÍTÁSA ● VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG ● 2014. MÁRCIUS 1.9.3. A GAZDASÁGI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSE

JELLEMZŐI,

28. TSZ.: 4309/2014

FONTOSABB

BERUHÁZÁSAI

TELEPÜLÉST

ÉRINTŐ

A módosítás a gazdasági szervezetek jellemzőit nem érintik, nem merült fel új beruházás, illetve települést érintő fejlesztési elképzelés, csak a hatályos településrendezési tervben már szereplő fejlesztések megvalósulásának és kedvezőbb megközelítési lehetőségének, illetve ahhoz kapcsolódó zöldfelületek magas színvonalú kialakításnak elősegítése a cél. 1.9.4. A GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK KÉPZETTSÉGE, K+F STB.)

(ELÉRHETŐSÉG, MUNKAERŐ

A változtatásnak a gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezőkre csak elenyésző a ráhatása. A felsoroltak közül egyedül az érintett vállalkozások megközelítésének kedvezőbb kialakítása javíthatja a versenyképességüket. 1.9.5. INGATLANPIACI VISZONYOK (KERESLET-KÍNÁLAT) A tervmódosításnak nincs mérhető hatása az Ingatlanpiaci viszonyokra. 1.10. AZ ÖNKORMÁNYZAT INTÉZMÉNYRENDSZERE

GAZDÁLKODÁSA,

A

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

ESZKÖZ-

ÉS

1.10.1. KÖLTSÉGVETÉS, VAGYONGAZDÁLKODÁS, GAZDASÁGI PROGRAM A tervmódosításnak nincs mérhető hatása a költségvetésre, vagyongazdálkodásra és a gazdasági programra. 1.10.2. AZ ÖNKORMÁNYZAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGE, INTÉZMÉNYRENDSZERE A tervmódosításnak nincs mérhető hatása az intézményrendszerre. A közlekedési terület egységesítése az Önkormányzat településfejlesztési tevékenységén belül a terület kedvezőbb pozícióba helyezésében mérhető. 1.10.3. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG A korábbiakban megfogalmazottakon túl a változtatásnak további gazdaságfejlesztési tevékenységre gyakorolt hatása nincsen. 1.10.4. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA A módosításnak nincs hatása a település foglalkoztatáspolitikájára. 1.10.5. LAKÁS- ÉS HELYISÉGGAZDÁLKODÁS A módosításnak nincs hatása a lakás- és helyiséggazdálkodásra. 1.10.6. INTÉZMÉNYFENNTARTÁS A módosításnak nincs hatása az intézményfenntartásra. 1.10.7. ENERGIAGAZDÁLKODÁS A módosításnak nincs hatása az energiagazdálkodásra. 1.11. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A módosítás tartalmát alkotó közlekedési területek egységesítése a településüzemeltetéssel kapcsolatban kismértékű, de kedvező befolyással bír.



29. TSZ.: 4309/2014

1.12. A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 1.12.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK A tervezési terület a belterület déli részének határán fekszik, egy része pedig tervezett belterület. Ezen túlmenően a déli iparterület részét képezi. A hatályos településrendezési terv szintjén a tervezési terület jelentős része kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területből és azokat kiszolgáló utakból áll. A Dera-patak és Duna folyó mentén, illetve a tervezett Duna-hídra felvezető út Dunához közel eső végén védelmi rendeltetésű erdőterület van kijelölve. A tervezési terület délnyugati sarkában vízgazdálkodási terület található. A valóságban a tervezési terület használata a tervi állapotoknak még csak kismértékben felel meg. A 11 sz. főút mentén délről észak fele haladva a közlekedési területen kívül a következők találhatók: a vízmű telke, néhány fával fedett beépítetlen telek, két beépülés alatt álló gazdasági funkciónak megfelelő telek, legvégül pedig a volt laktanya területe, amely jelenleg használaton kívül áll, és hátra nyúlik egészen a Duna-partjáig. A volt honvédségi területnek a 11 sz. főúthoz közel eső részén használaton kívüli épületek találhatók, amelyek körül a terület befásult; a telek középső része részben befásult, részben felhagyott honvédséget szolgáló burkolt felületekkel fedett; a Dunához közel eső telekrész pedig teljesen beerdősült. A változtatással érintett terület jelenleg gyep borítású. 1.12.2. TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET A változtatással érintett terület a tervezési terület egy kis szeletét érinti, a módosítás lényege az érintett közlekedési terület egységes kezelésének megteremtése, a K* övezet törlésével, amely az adott területre kizárólag gyep és cserjeszintű növényállomány telepítésére alkalmas zöldfelület kialakítását tette lehetővé. A módosítás mértéke és tartalma nem befolyásolja a tervezési terület tájhasználatát és tájszerkezetét, ezért a terv eltekint részletes elemzésétől. 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat A módosítás mértéke és tartalma nem indokolja a tájtörténeti vizsgálat elvégzését. 1.12.2.2. Tájhasználat értékelése A módosítás mértéke és tartalma nem indokolja a tájhasználat értékelésének elvégzését. 1.12.3. VÉDETT, VÉDENDŐ TÁJI-, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, TERÜLETEK 1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A változtatással érintett terület beépítésre szánt területek között helyezkedik el, a 11. sz. főút mentén. A változtatás témája közlekedési célú közterületen belül az övezet egységes kezelése. A változtatási terület közvetlen környezete folyamatos beépülés alatt áll. Mindezek miatt a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek vizsgálata a módosítással kapcsolatosan nem releváns. 1.12.3.2-3. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék és Ökológiai hálózat A tervezési területet északi és keleti oldalról érinti az ökológiai folyosó a Duna folyó és a Dera-patak mentén. A tervezési területre eső Duna folyó telke érintett a Natura2000 SCI Duna és ártere élőhelyvédelmi megnevezésű HUDI20034 területtel. Egyéb



30. TSZ.: 4309/2014

természetvédelmi érintettsége nincs a tervezési területnek. A változtatással érintett területrésznek semmilyen természetvédelmi érintettsége nincsen.

Forrás: http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm 1.12.4. TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK ÉS PROBLÉMÁK ÉRTÉKELÉSE Mivel a változtatási terület környéke beépült, vagy beépülés alatt áll, ezért a tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése irreleváns. 1.13. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA Mivel a változtatás közlekedési területen belüli övezeti egységesítésről szól, ezért a zöldfelületi rendszerhez kapcsolódó vizsgálati alfejezetek irrelevánsnak tekinthetők. - A települési zöldfelületi rendszer elemei (1.13.1) - Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek (1.13.1.1.) - Zöldfelületi ellátottság értékelése (1.13.1.2.) - A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái (1.13.2.9 A zöldfelületekkel kapcsolatban az alábbiak emelendők csak ki: A K* övezete nevesítve közlekedési terület, de a hatályos HÉSZ előírások alapján a területén csak zöldfelület helyezhető el, amelyen csak gyep és cserje szintű növényállomány telepíthető. Az övezet északi részén valóban gyepes felület került kialakításra az előírásoknak megfelelően. A déli részén, amely a Bezsoker Kft. tulajdona, a vállalkozás által üzemeltetett természetes kültéri burkolatok és bútorok kiállítása található, sok a funkciót kiszolgáló burkolt felület. Az utóbbi ellentmond az övezeti előírásoknak. 1.14. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 1.14.1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA A tervmódosítás kapcsán a tervezési terület terület-felhasználása nem kerül megváltoztatásra, hiszen csak a közlekedési területen belüli K* övezet kerül törlésre a tervezési terület nyugati részén. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. ▪ WWW.VATIKFT.HU ▪ TEL.: (+36-1) 413-0958 ▪ FAX: 413-0959


31. TSZ.: 4309/2014

1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A tervmódosítás mértéke és tartalma nem indokolja a település szerkezetének, a helyi sajátosságoknak a vizsgálatát. 1.14.1.2. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok A tervezési terület szinte egésze része a jelenlegi belterületnek. A változtatással érintett terület ingatlanjai pedig mind belterületi státusszal bírnak. Ebből kifolyólag a művelési ágak és a minőségi osztályok vizsgálata nem releváns. 1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A tervezési terület javarészt beépítésre szánt kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület [Gksz-7]. Beépítésre nem szánt területek az alábbiak: közlekedési célú közterületek (11 sz. főút és a kiszolgáló/feltáró utak), védelmi rendeltetésű erdőterület [Ev-3] (a vízfolyások és a tervezett Duna-hídra felvezető út mentén), vízgazdálkodási terület [V-4] (vízmű telke a 11 sz. főút mentén), illetve folyó és állóvizek területe (a Duna medre). A változtatással érintett terület terület-felhasználása nem kerül megváltoztatásra, közlekedési célú közterület marad, csak az azon belüli övezet változik. 1.14.1.4. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) A tervmódosítás tartalma nem indokolja a funkció vizsgálat, azon belül az intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok vizsgálatának elvégzését. 1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek A módosítás tartalma nem teszi szükségessé az alulhasznosított barnamezős területekkel kapcsolatos vizsgálat elvégzését. 1.14.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A módosítás tartalma nem teszi szükségessé a konfliktussal terhelt, azon belül a szlömösödött, degradálódott területekkel kapcsolatos vizsgálat elvégzését. 1.14.2. A TELEKSTRUKTÚRA VIZSGÁLATA 1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat A tervmódosítás kapcsán a telekmorfológia és telekméret vizsgálat nem releváns, mivel sem telekalakítási javaslat, sem telekalakítási paraméter megváltoztatására nem kerül sor. 1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat A tervezési területen belül a változtatással valóban érintett terület, ahol a K* övezet törlésre kerül, csak néhány ingatlant érint. Tulajdoni vizsgálat szempontjából csak ezeket tartja érdemesnek vizsgálni a terv. Az érintett ingatlanok: 1, 2/4, 8908/2, 8909/1, 8909/3 hrsz.-ok, amelyek tulajdonjogilag megoszlanak az alábbi módon: - Az 1 és a 8908/2 hrsz.-ú telkek tulajdonosa a Magyar Állam. - A 2/4 hrsz.-ú telek tulajdonosa Szentendre Város Önkormányzata. - A 8909/1 és a 8909/3 hrsz.-ú telkek magántulajdonban vannak. /Bezsóker Kereskedelmi és Szolgáltató Kft./



32. TSZ.: 4309/2014

1.14.3. ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON KATASZTER Az Önkormányzati tulajdoni kataszter (2014. februári adatok) alapján a tervezési területen belül csak néhány telek van Önkormányzati tulajdonban, a 2/4, a 4/4, a 8 és a 8909/2 hrsz.-ú ingatlanok. Megjegyzendő, hogy a Dera-patak telke, amely északról határolja a tervezési területet (hrsz.:9) szintén Önkormányzati tulajdonban van.

1.14.4. AZ ÉPÜLETÁLLOMÁNY ÉS A KÖRNYEZET GEODÉZIAI FELMÉRÉSE A változtatással érintett terület nem rendelkezik épületállománnyal, ezért ennek vizsgálatára nincs szükség. A szabályozási fedvényterv tartalmazza a tervezési terület domborzati adatait. A változtatási területre ezek alapján elmondható, hogy sík területnek tekinthető. 1.14.5. AZ ÉPÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA A változtatással érintett terület nem rendelkezik épületállománnyal, ezért és a módosítás tartalma miatt az építmények vizsgálatára nincs szükség. 1.14.5.1. Funkció, kapacitás A változtatással érintett terület nem rendelkezik épületállománnyal, ezért és a módosítás tartalma miatt a funkció és a kapacitás vizsgálatára nincs szükség. 1.14.5.2. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) A változtatással érintett terület nem rendelkezik épületállománnyal, ezért és a módosítás tartalma miatt a beépítési jellemzők vizsgálatára nincs szükség. 1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom A változtatással érintett terület nem rendelkezik épületállománnyal, ezért és a módosítás tartalma miatt a magasság, szintszám és tetőidom vizsgálata nem releváns. 1.14.5.4. Településkarakter, épülettípusok

helyi

sajátosságok:

utcakép,

térarány,

jellegzetes

A változtatással érintett terület nem rendelkezik épületállománnyal, ezért és a módosítás tartalma miatt a településkarakter, helyi sajátosságok, azon belül az utcakép, a térarány és a jellegzetes épülettípusok vizsgálata nem releváns. 1.14.6. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI Jogszabályi előírások az örökségvédelmi hatástanulmány készítéséről: A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény hatályos szövegének 66. § (1) bekezdése értelmében:



33. TSZ.: 4309/2014

„Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.” A jelen tervmódosítás kapcsán adatszolgáltatás alapján az épített környezet értékei frissítésre kerültek. A tervezési területet az épített környezet értékei közül csak a nyilvántartott régészeti lelőhelyek határa és a teljes fedvénytervet érintő régészeti érdekű terület határa érinti. A konkrét változtatás területe nem érintett nyílvántartott régészeti lelőhellyel. A jelen kismértékű módosítás nincs befolyással a régészeti érdekű területre. Szentendre város Településrendezési tervének aktualizálása kapcsán 2009-ben örökségvédelmi hatástanulmány készült, melyet a Portaterv Kft. (felelős tervező: R. Takács Eszter) jegyzett. Fentiekre tekintettel jelen Településrendezési eszköz módosításának nem feladata a 4/2003.(II.20.) NKÖM rendelet alapján kidolgozott örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése. 1.14.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A tervezési terület a település történeti magjához képest távol esik. A területen még a IV. katonai felmérésen sem található beépítettség nyoma. A tervezési terület vonatkozásában a településszerkezet történeti kialakulása és a történeti településmaggal kapcsolatban mélyebb vizsgálat nem szükséges a változtatás tartalmának és mélységének ismeretében.

IV. katonai felmérés (1896-1914) Forrás: http://tajertektar.hu/hu/ 1.14.6.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A tervezési területet érinti nyilvántartott régészeti lelőhely. Adatszolgáltatás alapján a szabályozási tervi fedvényterven ezek pontosításra kerültek, és feltüntetésre került a régészeti lelőhelyek száma is. A változtatással érintett területet azonban nem érinti nyilvántartott régészeti lelőhely, tehát további vizsgálatot nem igényel. A fedvényterv egész területe, a hatályos szabályozási terven, régészeti érdekű területként lett nevesítve. Erre vonatkozó új kérés hiányában ezt továbbra is szerepeltetjük.



34. TSZ.: 4309/2014

1.14.6.3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A tervmódosítás tartalma nem indokolja, hogy a védett épített környezetet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzőket vizsgálja a terv, mivel arra befolyással nincs. 1.14.6.4. Világörökségi és világörökségi várományos terület Szentendre közigazgatási területe a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ információja alapján érintett világörökség várományos területtel, maga a változtatás területe azonban nem, így a módosítás léptéke és tartalma nem teszi szükségessé a kapcsolódó vizsgálatok elvégzését. 1.14.6.5-7. Műemlék, műemlék-együttes; Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely; Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Az alcímben megfogalmazott témák összevonásra kerültek érintettség hiányában. A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. adatszolgáltatása alapján pontosításra kerültek a Szentendrét érintő műemlékek, műemléki környezetek és műemléki jelentőségű területek. A tervezési területet egyik védett elem sem érinti, sőt területileg távol esnek tőle. A tervezési területhez a legközelebbi műemlék az egykori HÉV kocsiszín és a hozzátartozó vágánycsoportok, amelynek azonosító száma 18588.

1.14.6.8. Nemzeti emlékhely A változtatás területe nemzeti emlékhelyet nem érint. Mértékéből kifolyólag a tervezési feladatnak nem képezi részét a nemzeti emlékhely vizsgálata. 1.14.6.9. Helyi védelem A fedvényterv területét nem érinti helyi védelem alatt álló művi érték. 1.14.7. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET KONFLIKTUSAI, PROBLÉMÁI A módosítás témájából fakadóan az épített környezet konfliktusainak és problémáinak vizsgálata nem releváns.



35. TSZ.: 4309/2014

1.15. KÖZLEKEDÉS 1.15.1. HÁLÓZATOK ÉS HÁLÓZATI KAPCSOLATOK A tervezési terület Szentendre közigazgatási területén belül közlekedési hálózatok és hálózati kapcsolatok szempontjából nagyon kedvező helyen fekszik. A tervezési terület nyugati határa mentén halad a 11. sz. másodrendű főút. Közvetlenül a változtatási terület magasságában kapcsolódik a 11. sz. főúthoz a Budakalász felől érkező 1108. j. országos mellékút. A tervezési terület északnyugati részénél csatlakozik a 11. sz. főúthoz a Pomáz felől érkező 1112. j. mellékút. A módosítás témáját azonban nem befolyásolja a területet ellátó főúti és mellékúti hálózat, hiszen a kapcsolódási pontja ettől függetlenül működik a 11. sz. főút és a 1108. j. mellékút csatlakozásánál, a csomópont negyedik ágaként. 1.15.2. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS A tervezési feladat egyetlen témája a tervezési terület nyugati oldalán található közlekedési célú közterületeken belül a K* övezet megszüntetése, és a terület egységes közlekedési területként történő továbbkezelése. 1.15.3. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS (KÖZÚTI ÉS KÖTÖTTPÁLYÁS) A módosítás témájából fakadóan a közösségi közlekedés vizsgálata sem közúti, sem kötöttpályás szempontjából nem releváns. 1.15.4. KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉS A tervezési területet sem kerékpáros, sem gyalogos közlekedési nyomvonal nem érinti, ezért vizsgálata nem releváns. 1.15.5. PARKOLÁS A K* övezet törlése a közlekedési területen belül lehetőséget nyújt a parkoló területek kedvezőbb kialakíthatóságára, összhangban a közlekedési területen tervezett zöldfelületekkel. 1.16. KÖZMŰVESÍTÉS A közművesítésről szóló fejezet az alábbi alfejezeteket kellene alkalmaznia, de tekintettel a módosítás tartalmára és kiterjedésére a vizsgálat lefolytatása irrelevánsnak tekinthető. - Víziközművek (1.16.1.) - Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) (1.16.1.1.) - Szennyvízelvezetés (1.16.1.2.) - Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés (1.16.1.3.) - Energia (1.16.2.) VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. ▪ WWW.VATIKFT.HU ▪ TEL.: (+36-1) 413-0958 ▪ FAX: 413-0959


36. TSZ.: 4309/2014

- Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) (1.16.2.1.9 - Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei (1.16.2.2.) - Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése (1.16.2.3.) - Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) (1.16.3.) Közművekkel kapcsolatban egyetlen érdemi változást tüntetett fel a terv. A 4/3 és 4/5 hrsz.-ú telkeket érintő elektromos közművezeték egy szakasza kiváltásra került a jelenleg folyamatban lévő beruházások kapcsán, a fedvénytervről az érintett szakasz törlésre került. 1.17. KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) A környezetvédelemről szóló fejezet az alábbi alfejezeteket kellene alkalmaznia, de tekintettel a módosítás tartalmára és kiterjedésére a vizsgálat lefolytatása irrelevánsnak tekinthető. - talaj (1.17.1.) - felszíni és a felszín alatti vizek (1.17.2.) - levegőtisztaság és védelme (1.17.3.) - zaj- és rezgésterhelés (1.17.4.) - sugárzás védelem (1.17.5.) - hulladékkezelés (1.17.6.) - vizuális környezetterhelés (1.17.7.) - árvízvédelem (1.17.8.) - fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák (1.17.9.) 1.18. KATASZTRÓFAVÉDELEM KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK)

(TERÜLETFELHASZNÁLÁST, BEÉPÍTÉST, BEFOLYÁSOLÓ VAGY

A katasztrófavédelemről szóló fejezet az alábbi alfejezeteket kellene alkalmaznia, de tekintettel a módosítás tartalmára, kiterjedésére és hogy terület-felhasználás nem kerül megváltoztatásra a részletes vizsgálat lefolytatása irrelevánsnak tekinthető. - építésföldtani korlátok (1.18.1.) - Alábányászott területek, barlangok és pincék területei (1.18.1.1.) - Csúszás-, süllyedésveszélyes területek (1.18.1.2.) - Földrengés veszélyeztetett területei (1.18.1.3.) - vízrajzi veszélyeztetettség (1.18.2.) - Árvízveszélyes területek (1.18.2.1.) - Belvízveszélyes területek (1.18.2.2.) - Mély fekvésű területek (1.18.2.3.) - Árvíz és belvízvédelem (1.18.2.4.) - egyéb (1.18.3.) - Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) (1.18.3.1.) - Mélységi, magassági korlátozások (1.18.3.2.) - Tevékenységből adódó korlátozások (1.18.3.3.) /A területrendezési tervekkel való összhang vizsgálati munkarészében, az OTrT nagyvízi meder térségi övezete kapcsán a vízrajzi veszélyeztetettséggel foglalkoztunk./ 1.19. ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY A változtatás tartalma miatt az ásványi nyersanyag lelőhely vizsgálata nem tekinthető relevánsnak.



37. TSZ.: 4309/2014

1.20. VÁROSI KLÍMA A változtatás tartalma miatt a városi klíma vizsgálata nem tekinthető relevánsnak. B/2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE Tervezési feladat rövid ismertetése: A tervezési területen a 11. sz. főút mentén a hatályos terv kijelölt egy K* övezetet, amelynek területét a közlekedési célú közterületen belül külön kezelte. Az övezet területére jelenleg a közlekedési és közműterületekről szóló HÉSZ 14. § (12/A) előírásai vonatkoztak: „A K* övezet területe a közlekedésre szánt területeken belül olyan zöldfelület kialakítására használható közterület, amelyen csak gyep és cserje szintű növényállomány telepíthető.”

Hatályos szabályozási tervi részlet

Szabályozási terv módosítási javaslata

A 11. sz. főúthoz kapcsolódó egyéb közlekedési célú közterületet a továbbiakban az Önkormányzat egységesen kívánja kezelni, amely azt jelenti, hogy a közlekedési funkciót és a hozzá tartozó zöldterületeket nem kívánja különválasztani, azaz a közlekedési és parkolási megoldásokat nem kívánja a továbbiakban korlátozni a K* övezeten belül. A terület egységes kezelése érdekében a K* övezet mind területében, mind előírásaiban törlése kerül. Kapcsolódó pontosítások: Alaptérképi változások kapcsán pontosításra került a fedvényterv. A tervezett Dunai hídra rávezető kiszabályozott út első szakaszát az Önkormányzat kialakította a 2/4 hrsz.-on. A fedvénytervről emiatt törlésre kerültek a már aktualitásukat vesztett szabályozási vonalak és a hozzájuk tartozó szabályozási szélességet meghatározó kóták. A 4/3 és a 4/5 hrsz.-ú telkeket érintő elektromos közművezeték egy szakasza kiváltásra került a jelenleg folyamatban lévő beruházások kapcsán, a fedvénytervről az érintett szakasz törlésre került.



38. TSZ.: 4309/2014

A változtatás hatásának elemzése és összevetése: A K* övezet törlésével a területen a városkapu funkciónak és a környező vállalkozások kiszolgálásának jobban megfelelő környezeti kialakítás jöhet létre, beleértve a megközelíthetőséget, a parkolást, a zöldfelületi rendszert. B/3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS Jelenleg a K* övezetének északi részén gyepes felület került kialakításra az előírásoknak megfelelően. A déli részén, amely a Bezsoker Kft. tulajdona, a vállalkozás által üzemeltetett természetes kültéri burkolatok és bútorok kiállítása található, sok a funkciót kiszolgáló burkolt felület. Az utóbbi ellentmondásban áll a jelenlegi övezeti előírásoknak. A módosítás révén a várható változtatás a terület északi felén várható, a mögötte (területtől keletre) elhelyezkedő vállalkozások kiszolgálását és a városkapu funkciót erősítve. Az érintett terület déli részén nem várható változás, viszont az előírásoknak való ellentmondás megszűnik a korlátozás törlése kapcsán. Sem a változtatás mértéke, sem a módosítás konkrét javaslata miatt nem várhatók szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó problémák felmerülése. Ugyanezen indokok alapján kijelenthető, hogy nem szükséges elkészíteni a település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalását, a települést-veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelést. 3.1.1. A FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE A változtatás egyértelműen pozitív hatással bír mind a városkapu minőségi alakulásának, mind a környező vállalkozások kiszolgálásának lehetősége szempontjából. 3.1.2. A TELEPÜLÉS ÉS KÖRNYEZETÉNEK FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ KÜLSŐ ÉS BELSŐ TÉNYEZŐK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE A változtatás mértékének szemszögéből a település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése szintén nem feladata a jelen tervezési folyamatnak. 3.1.3. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS -RENDEZÉS KAPCSOLATA A módosítás léptékének függvényében nem értelmezhető a településfejlesztés és -rendezés kapcsolata, tehát elemzése elhagyásra került. 3.2. PROBLÉMATÉRKÉP/ÉRTÉKTÉRKÉP A változtatás mértékének szemszögéből a Problématérkép/értéktérkép elkészítése és azok elemzése irrelevánsnak tekinthető. 3.3. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK A módosítás nagyságrendje és a változás mértéke nem indokolja az Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek elemzését, így az alábbi alfejezeti munkarészeket sem: - településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása (3.3.1.) - szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) (3.3.2.) - egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) (3.3.3.) VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. ▪ WWW.VATIKFT.HU ▪ TEL.: (+36-1) 413-0958 ▪ FAX: 413-0959


39. TSZ.: 4309/2014

TERVIRATOK



40. TSZ.: 4309/2014

E/1. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS



41. TSZ.: 4309/2014

E/2. PARTNERSÉGI EGYEZTETÉS SZABÁLYZATA


VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG SZENTENDRE VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSHOZ KÉSZÜLT

Recommend Documents