Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag június 13

Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag

2005. június 13

.

Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag

Megbízó: Szentendre Város Önkormányzata Megbízó képviselője: A. Petényi Zsuzsa városi főépítész Témavezető: Soóki-Tóth Gábor Munkatársak: Gauder Péter, Karácsony Krisztián, Rácz Andrea, Lelkes Nóra, Andrási Ágnes Alvállalkozó: Farkas László (Főmterv Rt.) © ECORYS Magyarország Mérnöki Tanácsadó Kft., 2005

Szentendre Belváros Koncepció – Munkaközi Anyag, 2005

1

Tartalom 1

Bevezetés és előzmények ................................................................................................... 3

2

Helyzetértékelés (TÉNYEK, PROGNÓZISOK) ............................................................... 4

2.1 2.1.1 2.1.2 2.1.3

Keresleti tényezők vizsgálata ..................................................................................... 4 Népesség............................................................................................................. 4 Háztartások......................................................................................................... 6 Jövedelem, vásárlóerő ........................................................................................ 7

2.2 2.2.1 2.2.2 2.2.3 2.2.4

Idegenforgalom ........................................................................................................ 13 Az országos trendek elemzése.......................................................................... 13 A Közép-Dunavidék helye az ország turizmusában ........................................ 14 A Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet................................................................ 15 Összegzés ......................................................................................................... 22

2.3 2.3.1 2.3.2

Helyi gazdaság ......................................................................................................... 23 Belváros............................................................................................................ 24 Összegzés ......................................................................................................... 26

2.4 2.4.1

Lakáspiac, lakásépítés .............................................................................................. 27 Belváros............................................................................................................ 28

2.5 2.5.1 2.5.2 2.5.3 2.5.4 2.5.5

Intézményi ellátottság .............................................................................................. 29 Egészségügy ..................................................................................................... 29 Oktatás.............................................................................................................. 29 Múzeumok........................................................................................................ 31 Bank ................................................................................................................. 31 Összegzés ......................................................................................................... 32


2

1 Bevezetés és előzmények

Az Ecorys Magyarország Kft. nyerte el Szentendre Belváros-koncepciójának, ezen belül az önkormányzat tulajdonában lévő belvárosi ingatlanok gazdálkodási koncepciójának és ehhez szervesen kapcsolódóan a közterületek (parkolók) kialakítására, használati módjára, Szentendre Dunakorzó és a 11-es főút által határolt területe, valamint a HÉV végállomás környékének működtetésére, hasznosítására vonatkozó koncepciójának elkészítésére Szentendre Város Önkormányzata által kiírt egyszerűsített közbeszerzési eljárást. Ahogyan azt az ajánlatkérési felhívásban Megbízó megfogalmazta a szentendrei Belváros megújulásának elősegítése érdekében szükséges egyrészt a közlekedési és parkolási rend kialakítása és a közterületek rendezése, másrészt az itt található ingatlanok műszaki és tartalmi (rendeltetésbeli) megújulásának elősegítése. Ebben a folyamatban az önkormányzat saját ingatlanai stratégiai jelentőséggel bírnak. A Belvárosban számos önkormányzati tulajdonú ingatlan található, melyek jelentős többsége önkormányzati bérlakás, kisebb hányada jövedelmet termelő egyéb bérlemény. Ezen ingatlanok – jellemzően leginkább a bérlakások – műszaki állapota romló, nem felel meg a turisztikai jelentőségű történeti városközpont elvárásainak. Az önkormányzati ingatlangazdálkodási stratégia kialakítása során a pénzügyi-gazdálkodási szempontok és a városfejlesztési lehetőségek együttes figyelembe vételével szükséges a célok, és a célok eléréséhez szükséges lépések meghatározása. A munka célja a helyszín és ezen belül az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok potenciálját feltárva olyan stratégia kialakítása, amely Szentendre belvárosát kulturális, történeti, kereskedelmi, vendéglátó és szabadidős, valamint a városias lakás és adminisztratív funkciók komplex együtteseként újradefiniálja és ehhez a megújuláshoz fenntartható üzleti modellre tesz javaslatot.


3

2 Helyzetértékelés (TÉNYEK, PROGNÓZISOK)

2.1 Keresleti tényezők vizsgálata 2.1.1 Népesség Magyarországon a népesség száma a 2001-es népszámlálási adatok szerint 10,2 millió fő volt., amely mintegy 1,7 %-al kevesebb, mint 1990-ben. A legsűrűbben lakott régió a középmagyarországi: ebben a régióban él az ország lakosságának 28 %-a. Amíg azonban a térség lakóinak száma csökkenést mutat, Szentendre lakónépessége az 1970-es évektől kezdve dinamikusan nő.

A lakónépesség alakulása Szentendrén, 1970-2001 (fő)

Lakónépesség

25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 1970

1980

1990

2001

Év

Forrás: KSH

Ennek a növekedésnek az oka, egyrészről az élve születés és halálozás arányának egyensúlya. Az élve születések száma Szentendrén némi hullámzás ellenére nő és az országos trendekkel ellentétben az élve születések száma csökkenő ütemben ugyan, de meghaladja a halálozások számát. Másrészről ez a kis mértékű népességgyarapodás a vándorlási különbözettel párosul. Szentendrén mind a betelepülők, mind a kitelepülők száma erőteljes ingadozást mutat. A beés kitelepülők aránya még népességgyarapodást jelez, de a kivándorlók aránya évről évre nő a bevándorlókhoz képest. Ha a szentendrei bevándorlás mutatószámait összevetjük a budapesti elvándorlási adatokkal, megállapíthatjuk, hogy a két adatsor összecseng. Ez részben azt az állítást támasztja alá, hogy a Szentendrére betelepülők elsősorban a fővárosból érkeznek


4

Népmozgalmi mutatók Szentendrén, 2001 (fő) 4 000

Fő

3 000 2 000 1 000 0 1970-79

1980-89

1990-2001

Év Élve születés

Halálozás

Vándorlási különbözet

T ermészetes szaporodás ill. fogyás

Forrás: KSH A népesség korösszetételében Szentendrét tekintve nincs jelentős változás az országos trendekhez képest. A 35-39 éves korosztály száma csökkent leginkább. Ők az a generáció, akik a hatvanas évek demográfiai hullámvölgyének idején születtek. A Ratkó-nemzedék 2001-ben érte el a 45-50 éves kort, ezáltal jelentősen megnövelték az idősebb korosztály számát. Az ő gyermekeik most nagyrészt az a 20-29 éves generáció, amelyre szintén a gyarapodás a jellemző.

Férfiak-nők megoszlása a népességen belül korcsoportok szerint Szentendrén, 2001 (fő) 2500

Nők

2000

Férfiak

1500 1000

85-x

80-84

75-79

70-74

65-69

60-64

55-59

50-54

45-49

40-44

35-39

30-34

25-29

20-24

15-19

5-9

10-14

0

0-4

500

Életkor

Forrás: KSH Összegzés A harmincéves trendek figyelembe vételével arra a következtetésre jutottunk, hogy Szentendre népességének a gyarapodása a jövőben lassulni fog, 10 éven belül pedig meg fog állni. Ez elsősorban az élve születések és a halálozások mutatóinak egymáshoz közelítő értékeinek tudható be, másrészről pedig a városba történő migráció is csökkenő tendenciát mutat.


5

A korösszetétel tekintetében Szentedre alapvetően fiatalodó népesség, amely 15-20 éven belül hatással lesz a térség foglalkoztatására, a népességszámra, amely a város pozitív fejlődéséhez járulhat hozzá. Ezt a tendenciát árnyékolhatja be, hogy ezen időszak alatt a Ratkó-generáció – amely a népességen belül kiugróan magas arányt képvisel – el fogja érni a nyugdíjkorhatárt, ezáltal pedig csökkenni fog a munkavállaló korú népesség aránya, az inaktív népesség viszont ugrásszerűen megemelkedik.

2.1.2 Háztartások A KSH 2003-as adatai szerint 373.873 háztartást regisztráltak Pest megyében, amely az országos adat 10%-át teszi ki. A háztartások átlagos taglétszáma 2,91 fő, amely 8,5%-al magasabb az országos átlagnál. Szentendrén a háztartások száma 1970 óta csökkenő ütemben emelkedik. A város súlya a kistérségen belül 1990-ig nőtt, azóta viszont stagnál, azonban még így is minden harmadik háztartás a városban található. A háztartások számának alakulása Szentendrén, 1970-2001 10 000 7 211

8 000

8 034

6 029

6 000

4 287

4 000 2 000 0 1970

1980

1990

2001

Forrás: KSH Ha megvizsgáljuk a 100 háztartásra jutó személyek és foglalkoztatottak számának alakulását a kistérségben és Szentendrén egyaránt, megállapíthatjuk, hogy 1970-ben a város mindkét esetben a régiós átlag alatt maradt; 1990-től viszont a foglalkoztatottak aránya már magasabb. Ez részben azzal magyarázható, hogy a kistérségben nagyobb arányban növekedett az egy háztartásra jutó személyek száma, és itt szintén nagyobb arányban növekedett az egy családra jutó gyermekek száma is, akik az inaktív népességhez tartoznak. Háztartásokra jutó személyek és foglalkoztatottak számának alakulása Szentendrén, 1970-2001

Fő

400 300 200 100 0 1970

1980

1990

2001

Év 100 háztartásra jutó személy

100 családra jutó foglalkoztatott

Forrás: KSH


6

A foglalkoztatottak képzettségi színvonala Szentendrén jóval a megyei átlag felett van. A városban a foglalkoztatottak 67,6%-a rendelkezik főiskolai, egyetemi diplomával vagy érettségivel, míg a megyében ez az arány csak 48,9 %-ot képvisel. Ezzel függ össze, hogy a városban az összes foglalkoztatotton belül 33,8 %-ot tesz ki a vezető értelmiségiek aránya. Ez a szám a megyében csak 19 %. Foglalkozatottak számának megoszlása végzettség szerint (Szentendre, 2001) 8 osztálynál kevesebb 0,2% Egyetem, főiskola 33,3%

8 osztály 12,9% Középiskola érettségi nélküli szakmai oklevéllel 19,3%

Érettségi 34,3%

Forrás: KSH

Összegzés: A háztartások számának gyarapodása összefüggésben áll a lakónépesség gyarapodásával, illetve a korösszetétellel. 1980-ban volt a legmagasabb az egy háztartásra jutó személyek száma. Ez a ma 20-24 éves korú generáció a népességen belül is kiugróan magas arányt képvisel. A foglalkoztatottak képzettségük tekintetében a megyei átlag felett vannak. Ez igaz akkor is, amikor a helyben foglalkoztatottakat és az ingázókat vizsgáljuk. Megállapítható tehát, hogy a város a foglalkoztatás tekintetében elsősorban az értelmiségiekre épít, és a betelepülőkön belül is a magasan kvalifikáltak aránya kiemelkedően magas volt.

2.1.3 Jövedelem, vásárlóerő A foglalkoztatási szerkezet A három gazdasági szektorban foglalkoztatottak aránya a szolgáltatási ágazatok irányába jelentős eltolódást mutat. Ennek oka a mezőgazdasági struktúra átrendeződése, az ipar és az építőipar kilencvenes évek közepén történt stagnálása. A szolgáltatási szférában elsősorban az ingatlanügyletek, a vendéglátás, kereskedelem és a pénzügyek számítanak húzóágazatnak.


7

Foglalkoztatottak számának megoszlása a három gazdaságiszektorban Szentendrén, 2001

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 1%

Szolgáltatás jellegű ágazatok 76%

Ipar, építőipar 23%

Forrás: KSH A munkaerő piaci struktúrában jelentős az ingázók aránya. A szentendrei munkavállalók 47,8 %-a jár más településekre dolgozni. Ez az arány a kistérségben 58,2%, a megyében pedig 56,6%. Ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy a város saját munkahelybázisa jelentős. Az aktív és az inaktív népesség Pest megyében a személyek tevékenység szerinti összetételénél az aktív keresők aránya háromszorosa az országos átlagnak. A nyugdíjasok és az egyéb inaktív keresők az országos átlag alatt maradnak. A lakosság tevékenység szerinti összetétele Pest megyében, 2003 Nyugdíjasok összesen 25%

Aktív keresők összesen 42%

M unkanélküliek összesen 2% Gyeden, gyesen, gyeten lévők összesen 3% Egyéb inaktív felnőttek összesen 3% Nem tanuló gyermekek Tanulók összesen 8% 17%

Forrás: KSH

Szentendrén a foglalkoztatottak létszáma az országos trendekkel ellentétben, 1980 óta folyamatosan emelkedik. Ez összefügg a népesség számának gyarapodásával


8

A munkaerőpiac rendszerváltás óta történő átrendeződése magával hozta a munkanélküliség megjelenését is. 1990-ben a munkanélküliek és a foglalkoztatottak aránya 2,6% volt, 2001-re ez az arány 6,2%-ra nőtt. Az inaktív keresők aránya az utóbbi 20 évben dinamikus növekedést mutat. Az összefügg az iskolás kor kitolódásával, hiszen Szentendrén igen magas az érettségivel vagy diplomával rendelkezők aránya. A másik ok a népesség korösszetételében jelentkezik. Mivel a város népessége fiatalodik, így ez együtt jár azzal, hogy a gyesen gyeden lévők aránya viszonylag magas.

A népesség gazdasági aktivitása Szentendrén, 1980-2001 (fő) 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 Foglalkoztatott

Munkanélküli 1980

Inaktív kereső 1990

Eltartott

2001

megj.: A munkanélküliség alakulásáról 1980-ban nem állt rendelkezésünkre adat

Forrás: KSH Jövedelmek, fogyasztás szerkezete Szentendrén az adózó népesség száma 1995-höz képest 11 %-al nőtt. Ennek lehet magyarázata a népesség gyarapodása, és az aktív keresők kiemelkedően magas aránya.


9

Az adózó népesség száma Szentendrén, 1995-2001 (fő) 11200 11000 10800 10600

Fő

10400 10200 10000 9800 9600 9400 9200 1995

1997

1998

1999

2000

2001

Év

Forrás: KSH A személyi jövedelemadó-alap 6 év alatt több, mint a háromszorosára nőtt. Országos viszonylatban Pest megye adózás szempontjából is kiemelkedő szerepet tölt be. Csak a három budapesti adózási régió előzi meg adó- és járulékfizetések tekintetében. A megyében Szentendre szerepe vitathatatlan. Személyi jövedelemadó alap alakulása Szentendrén, 1995-2001 (ezer Ft) 16 000 000

14 502 827

14 000 000 11 594 824

12 000 000

9 937 508

10 000 000

8 105 971

8 000 000 6 000 000

6 457 282 4 502 103

4 000 000 2 000 000 0 1995

1997

1998

1999

2000

2001

Forrás: APEH


10

414

466

492 298

Szentendre

Százhalombatta

Gödöllő

Érd

226

Vác

355

314

Cegléd

600 500 400 300 200 100 -

Megyei átlag

Ezer forint

A 2001.évi adó összegének alakulása néhány pest megyei városban (ezer forint/fő)

Forrás: APEH Az ágazatok közül a kereseti rangsort a pénzügyi tevékenységek vezetik. Az átlagtól leginkább a vendéglátás és szálláshely szolgáltatás, valamint a mező-, erdő- és vadgazdálkodás marad el. A Közép-Magyarországi régió 28,2%-át alkotják a nyugdíjasok. Az ő alapvető megélhetési forrásuk a nyugdíj. Az önkéntes pénztárak 1994-től, a magánnyugdíj pénztárak 1998-tól működnek. Ez utóbbiak érdemi kifizetéseket még nem produkáltak. A közép-magyarországi régió háztartásainak kiadási struktúráját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 2001-2003 között folyamatosan csökkent az élelmiszerre, italra, ruházatra, lakásfenntartásra, egészségügyre fordított kiadások aránya. Megnőtt viszont a kulturára, szórakozásra, üdülésre, közlekedésre és hírközlésre fordított összeg aránya. Az egy főre jutó éves kiadás főbb csoportonként az összes személyes célú kiadás százalékában Pest megyében, 2003 Egyéb személyes célú kiadás 3%

Lakásberuházás 7% Művelődés, üdülés, szórakozás 8%

Élelmiszerek 25%

Élvezeti cikkek 5% Ruházkodás 5%

Közlekedés, hírközlés 18% Egészségügy, testápolás 6% Háztartásvitel, lakásfelszerelés 6%

Lakásfenntartás 17%

Forrás: KSH A kiadások főbb szerkezeti összetételét megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kiadások 60%-a élelmiszerre, lakásfenntartásra, közlekedésre és hírközlésre fordítódik. A lakásberuházásokra fordított összeg országos szinten is kiemelkedik, amely összefügg az urbánus léttel.


11

Ha a tartós fogyasztási cikkek állományát vizsgáljuk, Pest megye itt is vezető helyen van. Erre magyarázat a bevételek átlagosnál magasabb szintje, amely nyilvánvalóan nagyobb költést tesz lehetővé. A tartós fogyasztási cikkekre fordított kiadások az összes kiadás 6,5%-át tették ki a megyében. Összegzés A három gazdasági szektorból kiemelkedik a szolgáltatási szférában dolgozók száma. Ennek oka a mezőgazdaság országos szintű átrendeződése, illetve az ipar rendszerváltástól történő stagnálása. Szentendrén a foglalkoztatottak létszáma az országos trendekkel ellentétben emelkedő tendenciát mutat. Ennek egyik oka a lakónépesség gyarapodása, hiszen a környező településekről – elsősorban a fővárosból – főleg az aktívkorú népesség választotta lakóhelyéül a várost. Ez némiképp összefügg az inaktív keresők számának gyarapodásával is. Egyrészről az újonnan betelepülők is családot alapítottak és ezáltal nőtt a gyeden, gyesen lévők száma, másrészről pedig, mivel Szentendrén igen magas az érettségivel, diplomával rendelkezők aránya, ez pedig magával hozta az iskolás kor kitolódását is. A foglalkoztatottak létszámának emelkedésével függ össze az adózó népesség számának, illetve az általuk fizetett adók és járulékok összegének közel 10 éve tartó dinamikus növekedése. Ez a tendencia azonban Pest megye egészére kimutatható és csak a három Budapesti adózási régió előzi meg a megyét adó- és járulékfizetések tekintetében. Érdekes, hogy amíg a vendéglátás a szolgáltatási szféra húzóágazatának számít, a kereseti rangsorban ugyanez jóval az átlag alatt marad. A háztartások költési struktúráját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legtöbbet élelmiszerre költöttek. Rögtön ez után következik a közlekedés, hírközlés. Ez utóbbinak lehet a magyarázata a telekommunikáció dinamikus terjedése, a gépjárművek növekvő száma és az urmánus életmód térhódítása.


12

2.2 Idegenforgalom 2.2.1 Az országos trendek elemzése Magyarországot 2004-ben közel 34 millió külföldi látogató kereste fel, akik összesen 97.553 napot töltöttek az országban. Ez a szám az utóbbi hat év legmagasabb beutazó turizmusát jelöli! Az elsődleges utazási motiváció az egynapos látogatók esetében az átutazás és a vásárlás volt (45,8, ill. 31,9 %), turisztikai céllal mindösszesen 16,9%-uk érkezett az országba. Utazási motívációk megoszlása - egynapos látogatók, 2004 (%) Egyéb

5,4

Átutazás

45,8

Vásárlás

31,9

Üzleti turizmus

1,7

Szabadidős turizmus

15,2 0

10

20

30

40

50

(%)

Forrás: KSH A többnapos látogatók esetében a turisztikai motiváció volt mérvadó. Utazási motívációk megoszlása - többnapos látogatók, 2004 (%) Egyéb

7,1

Átutazás

16,1

Vásárlás

3

Üzleti turizmus

9,8

Szabadidős turizmus

64 0

10

20

30

40

50

60

70

(%)

Forrás: KSH A küldő desztinációk vizsgálatánál szembetűnő Európa visszaesése. Ezt a csökkenést az Ázsiából, Ausztráliából és Amerikából érkező látogatók kompenzálják. Az országokat vizsgálva az elsődleges küldőpiac az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok, őket követi Svájc, Olaszország és Svédország.


13

A Magyarországra látogató külföldiek kontinensenkénti megoszlása, 2004 Európa 17%

Ausztrália 24%

Ázsia 25%

Amerika 27%

Afrika 7%

Forrás: MT Rt. A hazánkba látogató külföldiek költési struktúrájánál szembetűnő, hogy mind az egynapos, mind a többnapos látogatók esetében az ajándékvásárlás fontossága igen előkelő helyen van. Említést érdemel, hogy az egynapos látogatók szívesebben költenek élelmiszerboltban, mint vendéglátóhelyen. Szórakozásra és a kulturális programokra mindkét szegmens azonos arányban költ.

Magyarországra látogató külföldiek költési struktúrája, 2004 (millió Ft) Szállás étkezéssel Szállás étkezés nélkül Étkezés vendéglátóhelyen Vásárolt élelmiszer, ital Nemzetközi közlekedés Belföldi távolsági közlekedés Belföldi helyi közlekedés Autóbérlés Üzemanyag Kulturális programok Egynapos kirándulás Mo-n befizetve Egészségmegőrzés Gyógyászat Szórakozás Sport, fitness Biztosítás Ajándékvásárlás Tanulás Egyéb költés

Egynapos

170 000

160 000

150 000

140 000

130 000

120 000

110 000

100 000

90 000

80 000

70 000

60 000

50 000

40 000

30 000

20 000

10 000

0

Többnapos

Forrás: MT Rt.

2.2.2 A Közép-Dunavidék helye az ország turizmusában A Dunakanyar, mint a Közép-Dunavidék része, sem az egynapos, sem a többnapos látogatók esetében sem népszerű desztináció: mindkét esetben csak a Tisza-tavat sikerült megelőzni.


14

A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak megoszlása régiók szerint - egynapos látogatók, 2004 Dél-Dunántúl 3,4%

Budapest 7,2% Közép-Dunavidék 0,8%

Dél-Alföld 14,0% Közép-Dunántúl 13,0%

Észak-Alföld 21,8%

Tisza-tó 0,5% Balaton 0,9%

ÉszakMagyarország 4,9%

Nyugat-Dunántúl 33,5%

Forrás: MT Rt.

A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak régiók szerinti megoszlása - többnapos látogatók, 2004 Dél-Alföld 7%

Dél-Dunántúl 5%

Közép-Dunántúl 11%

Budapest 29%

Tisza-tó 3%

Közép-Dunavidék 4%

Balaton 15% Észak-Magyarország 5%

Nyugat-Dunántúl 16%

Észak-Alföld 5%

Forrás: MT Rt.

2.2.3 A Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet A Dunakanyarban a belföldi turizmus számít húzóágazatnak. A belföldi vendégek létszámukat tekintve ötször, vendégéjszakában számolva négyszer annyi időt töltöttek a térség szállodáiban, mint a külföldi látogatók.


15

A belföldi és külföldi látogatók számának alakulása a Dunakanyarban, 1999-2003 (fő) 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0

Belföldi Külföldi

1999

2000

2001

2002

2003

Forrás: MT Rt.

A belföldi és külföldi látogatók által eltöltött vendégéjszakák számának alakulása a Dunakanyarban, 1999-2003 (vendégéj) 450 000 400 000 350 000 300 000 250 000

Belföldi

200 000

Külföldi

150 000 100 000 50 000 0 1999

2000

2001

2002

2003

Forrás: MT Rt. A szezonalitást jól tükrözi a szentendrei Tourinform Iroda 2004-es statisztikája is: forgalmuk a június-szeptember hónapokban ugrott meg jelentősen. Egész évben 50.629 megkeresést regisztráltak, amelyből mintegy 60 % realizálódott az említett négy hónapban. A Tourinform iroda szezonális látogatottsági eloszlását támasztja alá a szállodák szobafoglaltsági indexe. Ennek oka, hogy a szezonalitást csökkentő gyógyszállodák 2003-ig nem voltak a térségben. A szezon meghosszabbítására a belföldi, metropolis –tér adottságai mellett a speciális piaci szegmenseket kell megcélozni.


16

A dunakanyari szállodák szobafoglaltsági indexének alakulása havonta, 2001-2003 (%) 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

2001 2002

ja nu

á fe r br uá r m ár ci us áp ril is m áj us jú ni us jú au lius gu sz szt ep us te m be ok r tó no ber ve m de ber ce m be r

2003

Forrás: KSH Vendégforgalom Szentendre, mint a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzet része a Közép-Magyarországi Régióban található. 2002-ben ebben a régióban volt az ország kereskedelmi szálláshelyeinek 16,3%-a, összesen 131 darab. Ebből a Dunakanyar mindössze 19 szállodát regisztrálhat; ötcsillagos szálloda nem volt. Szentendrén 2005 elején mindösszesen 25 darab kereskedelmi szálláshelyet és 1006 férőhelyet regisztráltak. A szálláshelyek 26%-a volt szálloda, kiemelkedő viszont a panziók aránya. A kereskedelmi szálláshelyek kategóriánkénti megoszlása Szentendrén, 2005

Kemping 4%

Panzió 55%

Hotel 26%

Egyéb 15%

Forrás: MT. Rt. Ezen szálláshelyek 62,1%-a egész éves nyitva tartással üzemel. A belföldi turizmus számára fontos üdülési csekket 2002-ben a Dunakanyar 30 kereskedelmi szálláshelyén fogadták el (7 szállodában, 19 panzióban, 2 turistaszállón és 2 kempingben). Ez országos szinten 26,8 %-ot jelent A kereskedelmi szálláshelyek egészét tekintve ez igen jó aránynak számít, szállodák esetében azonban a Dunakanyar csak Budapestet előzi meg.


17

Az udülési csekket elfogadó kereskedelmi szálláshelyek és szállodák aránya, 2002 (%) Országos átlag

25,4%

Budapest

22,6%

Balaton

22,6%

Dunakanyar

42,6% 33,3% 33,3%

35,6%

Velencei-tó Mátra-Bükk

34,9% 24,0% 0%

10%

20%

46,8% Kereskedelmi szálláshelyek

36,8%

15,2%

Sopron-Köszeghegyalja

Szálloda

30%

40%

57,8% 50,0% 50%

60%

70%

Forrás: MT. Rt. A szállásfoglalásra 2002-ben a csoportos foglalás volt a jellemző (60%), a fő motivációs tényező pedig a szabadidő- (44%) és a konferenciaturizmus (37%) volt. A szálláshelyek területi eloszlása Szentendre belvárosában


18

Árak, kihasználtság Minden harmadik szálláshely 16-20 vendég befogadására képes.

A kereskedelmi szálláshelyek férőhely szerinti megoszlása Szentendrén, 2005 768%

8-10 fő 8%

31-75 fő 19%

11-15 fő 15%

21-30 fő 15%

16-20 fő 35%

Forrás: www.vendegvaro.hu A szolgáltatások tekintetében megállapíthatjuk, hogy a szálláshelyek majdnem mindegyike rendelkezik parkolóval és fürdőszobával, háromnegyedükben televízió is van a szobában. A szolgáltatások megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken Szentendrén, 2005 3,4% 6,9%

Büfé Bár Étterem Reggelivel Internetcsatlakozás Telefon a szobában Légkondi Széf Rádió a szobában TV a szobában Fürdő a szobában Kutya-macska Garázs Parkoló

24,1% 48,3%

3,4% 27,6% 17,2% 27,6% 20,7%

75,9% 93,1%

31,0% 13,8%

93,1% 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Forrás: www.vendegvaro.hu A szállodai szobakihasználtság a Dunakanyar egészét vizsgálva 30 % körül mozgott. Ezt az országos átlagtól messze elmarad és csak a Velencei-tó kiemelt üdülőkörzetet sikerült megelőzni. (2002-es adatok). A szállodai szobakihasználtság az idegenforgalmi főidényben is csak 35,9%-os volt! (Összehasonlításképpen ez az adat Budapesten 60,8%, a Balatonnál 62 %, a Velencei-tónál 27,6%) Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj 2002-ben szállodai szobákra vetítve átlagosan 4325 forint volt.


19

Ez annyit jelent, hogy akárcsak az ezt megelőző években, 2002-ben is csak a fővárosban voltak magasabbak az egy vendégéjszakára jutó szállásdíjak. 2001-hez képest a Dunakanyarban történt a legnagyobb drágulás: 10%-al kerültek többe a szállásdíjak 2002-ben, mint egy évvel korábban. Az emelkedés mértéke szintén a korábbi trendeket tükrözte. Egy vendégéjszakára jutó szállásdíj és annak változása az előző évhez képest, 2002 11 000 10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0

100% 80% 60% 40% 20% 0% Sopron- Mátra-Bükk Velencei-tó Dunakanyar Balaton Köszeghegyalja Egy vendégéjszakára jutó szállásdíj

BudapestOrszágos átlag

Szállásdíjak változása az előző évhez képest

Forrás: MT. Rt. A ténylegesen realizált szállásdíjbevételek esetében, a korábbi évekhez hasonlóan, a Dunakanyar csak a Velencei-tavat előzi meg. A szállodák és egyéb kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei a kiemelt üdülőkörzetekben, 2002 (millió forint) 45305 46785

Budapest 11332 14986

Balaton 1992 3005 2961 3645 645 1041 116 238

Mátra-Bükk Sopron-Kőszeghegyalja Dunakanyar Velencei-tó 0

5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000 45 000 50 000

Kereskedelmi szálláshelyek összesen

Ebből szálloda

Forrás: MT. Rt. A szállásdíjból származó bevételek szállodák esetében az összes bevétel 46 %-át képezik. A többi bevétel a vendéglátásból (33%) és egyéb szolgáltatásokból (21%) tevődik össze


20

Vendéglátóhelyek Szentendrén 44 vendéglátóhelyet tartanak nyilván, többségükben a magyar mellett van angol és német nyelvű kiszolgálás. A vendéglátóhelyek területi eloszlása Szentendre belvárosában

Besorolásuk szeriont főleg II. osztályúak, de első és harmadosztály között is lehet válogatni. A vendéglátó egységek kategóriák szerinti megoszlása Szentendrén, 2005 III. 16%

I. 23%

II. 61%

Forrás: www.vendegvaro.hu


21

A férőhelyek tekintetében elég sok vendéglátó egységről nem állt rendelkezésre adat.

A vendéglátóegységek befogadóképessége Szentendrén, 2005 -20 fő 5%

nincs adat 16%

21-50 fő 9%

151- fő 20%

126-150 fő 11%

51-80 fő 26%

101-125 fő 2%

81-100 fő 11%

Forrás: www.vendegvaro.hu

2.2.4 Összegzés Magyarország, azon belül is elsősorban Budapest a fapados légitársaságok elterjedésének köszönhetően igen kedvelt turisztikai desztinációvá vált. Ez a tendencia várhatóan tartós lesz. Az idegenforgalomban Budapest szerepe vitathatatlan. A statisztikai adatok tanúsága szerint viszont a Közép-Dunavidék Régió nem túl népszerű a külföldi látogatók körében. Az adatok azonban vagy határ- vagy szálláshely-statisztikai mutatószámok és mivel az említett régiót „kirándulómegyeként” tartják nyilván, ezen adatok egyike sem alkalmas arra, hogy lemérjük a térség tényleges kedveltségét. Ezt az állítást támasztják alá a 2002-esszobafoglaltsági mutatók, amelyek szerint a szállodák csúcsidényben is csak 35,9%-os telítettséggel üzemeltek. Ezzel csak a Velencei-tó kiemelt üdülőkörzetet sikerült megelőzni. Nyílván nem véletlen, hogy ez a két, Budapesthez legközelebb fekvő térség ilyen alacsony mutatószámokat tud felmutatni! A szállásdíjak alakulása némileg ellentmond az előbbi állításoknak. Itt drágultak a leginkább a szállásdíjak, s ennek következtében csak a fővárosban voltak magasabbak az egy vendégéjszakára jutó szállásdíjak, a bevételek azonban ezzel ellentétesen alakultak. Szentendrén 2005 elején 25 kereskedelmi szálláshelyet regisztráltak, amelynek 55%-a panzió volt. A panziók nagy számából következik a 11-30 férőhelyes szálláshelyek nagy aránya. A szezonalitás problémája az egész országot érinti. Szentendre esetében ez elsősorban a június-szeptemberi időszakban csúcsosodik ki.


22

2.3 Helyi gazdaság Szentendrén 2003-ban összesen 2014 társas vállalkozás és 1384 egyéni vállalkozás működött.. A legkedveltebb vállalkozási forma a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság volt, ezek alkották a társas vállalkozások 99%-át. Társas vállalkozási formák megoszlása Szentendrén, 2003 Korlátolt Felelősségű Társaság 48%

Betéti Társaság 51%

Részvénytársaság 1%

Forrás: KSH Foglalkoztatott létszám tekintetében megállapítható, hogy a vállalkozások 45 %-a 9 fő alatt működik és csak 2 vállalkozás foglalkoztat 150 főnél többet. Ez a Szentendrei Papírgyár és a Béres Gyógyszergyár Rt. A kiskereskedelmi üzletek foglalkoztatott létszám szerinti megoszlása Szentendrén, 2003 20-49 fő 19%

10-19 fő 31%

50-99 fő 2% 100-149 fő 2% 150-199 fő 1%

5-9 fő 45%

Forrás: KSH Árbevétel szempontjából a vállalkozások fele realizált 51-300 millió forintos bevételt, 7 vállalkozás pedig 1 milliárd forint feletti bevételt könyvelhetett el. Ezek a vállalkozások döntően ipari tevékenységet folytató nagyvállalatok.


23

A kiskereskedelmi üzletek bevétel szerinti megoszlása Szentendrén, 2003 1001-2500 millió 4%

701-1000 millió 4% 2501-4000 millió 1%

501-700 millió 7%

1-50 millió 28%

301-500 millió 6%

51-300 millió 50%

Forrás: KSH

Szentendrén a 2003-as adatok alapján 602 kiskereskedelmi üzlet működött. A leggyakoribb formájuk az élelmiszer jellegű üzlet és a ruházati szaküzlet volt. Vendéglátóhelyekből 186-ot regisztráltak, ebből 172 étterem és cukrászda volt. A kiskereskedelmi üzletek megoszlása profiljuk szerint, 2003 cipő- és bőráru 8%

gépjárműszaküzlet 2%

könyv, újság, papír 7% elektromos háztartási cikk 6%

benzinkút 3% ruhabolt 28% bútor, háztartási cikk 6%

élelmiszer jellegű üzlet 27% gépjárműalkatrészszaküzlet 2%

vasáru, festék, üveg 11%

Forrás: KSH

2.3.1 Belváros A belváros általunk lehatárolt területén 2003-ban összesen 32 vállalkozás működött. (Csak azokat vettük számításba, ahol a foglalkoztatottak létszáma legalább 5 fő, az éves bevétel pedig 1 millió forint felett volt!) A legkedveltebb vállalkozási forma a Kft volt – 27 vállalkozás választotta ezt a működési formát. A vállalkozások tevékenységét tekintve megállapíthatjuk, hogy elsősorban a szolgáltatói tevékenységek (élelmiszer jellegű kiskereskedelmi üzletek, vendéglátás, tanácsadás) vannak jelen. Az ipart az építőipar és az ehhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások képviselik. Szentendre Belváros Koncepció – Munkaközi Anyag, 2005

24

A belvárosi vállalkozások tevékenységi köreinek megoszlása, 2003 Vendéglátás 16%

Egyéb szolg. 25%

Építőipar 13%

Egyéb ingatlan 16% Élelmiszer 24%

Tanácsadás 6%

Forrás: KSH Az alkalmazotti létszám általában 5-19 fő, ennél több embert csak két vállalkozás foglalkoztat. A bevételek vizsgálata alapján azt a következtetést tudtuk levonni, hogy minden második vállalkozás 51-300 millió forint közötti éves bevételt realizál. A kiskereskedelmi üzletek területi elhelyezkedése Szentendre belvárosában


25

2.3.2 Összegzés Szentendrén a leggyakoribb vállalkozási forma a betéti társaság és a Kft. A vállalkozások kis létszámú alkalmazottat foglalkoztatnak és ehhez kapcsolódóan kisebb bevételt realizálnak. A nagyvállalatok elsősorban ipari szektorban tevékenykednek, székhelyük a külvárosban található. A belvárosra a szolgáltatási tevékenységek a jellemzőek. Döntően vendéglátó üzletek és ajándékboltok vannak jelen, amelyek elsősorban a turizmusra épülnek. A helyi lakosság igényeit kiszolgálandó élelmiszer- és ruházati jellegű kisboltok a belváros külső területein vannak jelen.


26

2.4 Lakáspiac, lakásépítés A kilencvenes évek elején a lakásépítés országosan visszaesett. Ennek oka, hogy megváltozott a kivitelezői kör, a technológiai háttér és a kedvezményes hitelrendszer. 1999-ben növekedett meg ismét a kiadott építési engedélyek száma, amelynek 2001-ben érezhettük hatását. Az országrészek között aránytalanságok mutatkoztak a fejlettebb régiók, illetve a városok, megyeszékhelyek javára. A lakások közel egynegyedét gazdasági vállalkozások értékesítették, ezáltal nőtt a többlakásos épületekben felépített, kisebb lakások száma. A családi házas építkezés és a bérlakások száma visszaesett. Szentendrén 2001-2003 között épített lakások száma 86-ról 189-re emelkedett, ezáltal a lakásállomány 2003.12.31-én 8552 volt. Lakások és lakott üdülők építési éve Szentendrén –1919 7%

1920–1944 5%

1990–2001 17%

1945–1959 5% 1960–1969 12%

1980–1989 27% 1970–1979 27%

Forrás: KSH Az átlagos alapterület 83 m2, ám a 100 m2-nél nagyobb lakások a teljes lakásállomány 26,5 %-át adják. A lakások háromnegyede összkomfortos, döntően hálózati vízvezetékkel és központi fűtéssel rendelkeznek. A szentendrei lakások és lakott üdülők felszereltsége, 2001 (%) 100% 80% 60% 40% 20% 0%

l l l l l l l el za ze se za va va ve kk áz áz Cvíz tés rná rná g g ó ű eté o o W i f t t y t s z s a a e fol za ko p -i cs cs se ízv lac áló KZ zi öz leg líté a á H ti v e K b P a H ö M lóz Víz Há

Forrás: KSH Szentendre Belváros Koncepció – Munkaközi Anyag, 2005

27

A szentendrei lakások megoszlása komfortfokozat szerint, 2001

Félkomfortos 3%

Komfort nélküli 3%

Komfortos 15%

Összkomfort 79%

Forrás: KSH

2.4.1 Belváros Szentendrén a helyi beruházók kisebb lakóépületeket vásároltak a történelmi városmagban és 4-6 lakásos társasházakat illetve a földszinten 35-75 m2-es alapterületű üzlethelyiségeket alakítottak ki. A kisebb, 50-60 lakásos lakótelepek (ún. lakóparkok) a városközponton kívül jöttek létre. Itt 4-8-12 lakásos társasházakat is kialakítottak. A Bükkös Lakóparkot egy miskolci székhelyű vállalkozás építteti. Mivel a terület felszíne meredek, az épületek magassága legfeljebb 6 méter lehet (alagsori garázs+földszint+tetőtér). A brókerek állítása szerint hiába a jó minőségű kivitelezés, az árak (315.000 forint/m2 + 50.000 forint telekár) miatt az értékesítés nem a megfelelő ütemben halad. Szentendrén két hosszú távú beruházás van folyamatban. A Vasúti villasorral kapcsolatosan át kell gondolni a HÉV megálló és a szolgáltatói tevékenységek összekapcsolásának szükségességét. A környék vonzereje jelen pillanatban elenyésző. A Duna folyóparti szakasza, amely a történelmi belvárostól Szentendre déli pereméig terjed, strukturális átrendeződésre szorul. Noha az ipar hanyatlik és az egykori honvédségi terület is felmerült, mint potenciális lakózóna, a területnek továbbra sincs stratégiai terve.


28

2.5 Intézményi ellátottság 2.5.1 Egészségügy A háziorvosok és házi gyermekorvosok száma 2001-2003 között nem változott. Ez annyit jelent, hogy 2003-ban 3%-al több beteg jutott egy orvosra, mint 2001-ben. Szentendrében nincs működő kórház. A közintézmények területi elhelyezkedése Szentendre belvárosában

2.5.2 Oktatás Szentendrén 15 óvoda és 7-7 általános- valamint középiskola működik, amelyek közül 5 található a belvárosban. Az oktatási intézményekben megközelítőleg 6000-6500 gyerek tanul és 400-450 fő áll alkalmazásban. A vonzáskörzetük döntően Szentendre külvárosa és a környező települések, de a nevesebb középiskolákba találhatunk budapesti alkalmazottakat és diákokat egyaránt. Az oktatási intézményeket a diákok és az alkalmazottak is elsősorban tömegközlekedéssel (48,7 %, ill. 50,7%), valamint autóval (35,8%, ill 44 %) közelítik meg. A személygépkocsival érkezők aránya elsősorban a belvárosi intézmények esetében magas. Az általános- és középiskolák a tanítási idő után is nyitva tartanak: főleg edzéseket, szakköröket szerveznek. Felsőoktatási intézménnyel a város nem rendelkezik.


29

Az oktatási intézmények területi elhelyezkedése Szentendre belvárosában

Az egyházi létesítmények területi elhelyezkedése Szentendre belvárosában


30

2.5.3 Múzeumok Szentendrén 32 múzeumot tartanak nyilván, döntő többségük csak regionális vonzerővel bír. A két leghíresebb múzeumuk a Skanzen és a belvárosban található Kovács Margit Múzeum. A múzeumlátogatások tekintetében erős visszaesés volt tapasztalható: az egymilliós éves látogatói létszám mára 145 ezerre süllyedt. Ez a tendencia a Kovács Margit Múzeum és a Kerényi Gyűjtemény esetében nem érvényesült: egyedül ez a két múzeum tudott látogatói létszámgyarapodást produkálni. Utóbbi 200 %-os (!), előbbi 8%-os emelkedést tudhatott magáénak 2004-ben. Belépőjegyet a múzeumok többségébe kérnek, az átlagos felnőtt jegy ára 400.-, a diákbelépő 200.- forintba kerül. A múzeumok és galériák területi elhelyezkedése Szentendre belvárosában

2.5.4 Bank Szentendrén 6 bank képviselteti magát 1-1 fiókkal. Ezek: OTP, Budapest, Bank, Erste Bank, K&H Bank, Dunakanyar Takarékszövetkezet és a CIB Bank. E mellett 10 bankomat áll még a lakosság rendelkezésére. Ezek mind a belvárosban, elsősorban a Fő téren koncentrálódnak. Kérdőíves felmérésünk alapján a pénzintézetek elsősorban a könnyű megközelíthetőség miatt ragaszkodnak a történelmi belvároshoz. Nem elhanyagolandó azonban a presztízs és a konkurencia sem. A bankok alkalmazotti- és ügyfélköre elsősorban Szentendre külvárosának lakosságából tevődik össze, akik az intézményt főleg autóval közelítik meg (55%). A bankok nem


31

rendelkeznek saját parkolóval; parkolási lehetőség közterületen van, amiért parkolási díjat kell fizetni.

2.5.5 Összegzés A lakosság intézményi ellátottsága megoldott, területileg igen koncentrált. A külvárosban az oktatási intézményeken kívül nem található más jellegű közintézmény. A színvonalas iskolák szintén a történelmi városmagban helyezkednek el.


32

Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag június 13

Recommend Documents