( ) - Szentendre,

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM (2010 – 2014)

- Szentendre, 2010 -

Intézményi Minőségirányítási Program– Móricz Zsigmond Gimnázium

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .................................................................................................................. 3 2. A minőségfejlesztés kezdetei .................................................................................. 4 3. Fenntartói elvárások ................................................................................................ 4 4. Az intézmény rövid bemutatása ............................................................................ 6 5. Minőségpolitikánk .................................................................................................... 7 5.1. A Móricz Zsigmond Gimnázium minőségirányítási programjának modellje ........ 7 5.2. A Móricz Zsigmond Gimnázium jövőképe ................................................................. 8 5.3. A Móricz Zsigmond Gimnázium küldetése ................................................................. 8 5.4. Minőségcéljaink ............................................................................................................. 8 5.5. Célrendszerünk .............................................................................................................. 9

6. A minőségfejlesztési rendszer működése ........................................................... 11

6.1 Alapelvek....................................................................................................................... 11 6.2 A támogató szervezet ................................................................................................. 11 6.3 A vezetés elkötelezettsége ......................................................................................... 11 6.4 A vezetés felelőssége és feladatai ............................................................................ 12

6.4.1. Teljesítményértékelés .................................................................................................................. 12 6.4.2. Jogszerű működtetés biztosítása ............................................................................................. 12 6.4.3. Vezetői ellenőrzés ........................................................................................................................ 12 6.4.4. Feladatmegosztás, hatáskörök ................................................................................................ 13 6.4.5. Humánerőforrás-gazdálkodás ................................................................................................. 13

6.5 Tervezés.......................................................................................................................... 14

6.5.1. Stratégiai tervezés ........................................................................................................................ 14 6.5.2. Éves tervezés-munkaterv ........................................................................................................... 14

6.6. Partnerkapcsolatok irányítása ................................................................................... 14

6.6.1. Partnerazonosítás ......................................................................................................................... 14 6.6.2. Partneri igény- és elégedettségmérés ................................................................................... 15 6.6.3. Partnerekkel való kapcsolattartás működése ..................................................................... 15 6.6.4. Panaszkezelés ............................................................................................................................... 15

6.7. Mérés, értékelés ellenőrzés rendszere ...................................................................... 15

6.7.1. Tanulói teljesítmények értékelésének rendszere ................................................................ 15 6.7.2. Intézményi önértékelés rendje ................................................................................................. 16

6.8. Az ellenőrzés, értékelés eredményeinek felhasználása ......................................... 18 6.9. Az irányított önértékelés eljárásrendje ..................................................................... 18

7. Folyamatos fejlesztés ............................................................................................. 18 8. A Móricz Zsigmond Gimnázium Minőségirányítási programjának elfogadása, felülvizsgálata és módosítása, valamint nyilvánossága ................ 19 MELLÉKLETEK ............................................................................................................ 20 (MIP-csoport működése, Pedagógusok és nem pedagógusok teljesítményértékelési rendje, minőségügyi dokumentumok kezelése, új munkatársak kiválasztása, partneri igény- és elégedettségmérések, panaszkezelés, irányított önértékelés rendje és legitimációs mellékletek.)

2


1. Bevezetés

A Móricz Zsigmond Gimnázium Minőségirányítási Programjának célja: 

annak elősegítése, hogy a 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet 4. §-ának megfelelően a gimnázium a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtson. „4. § (1) A közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez.” [3/2002. (II.15.) OM-rendelet]



hogy a fenti cél garantálása érdekében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. §-ának (11). bekezdése és a 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet 5. §. alapján o rögzítse az intézmény színvonalas működésének hosszú távú elveit és az ezek megvalósítását szolgáló célokat és feladatokat, o meghatározza az intézmény működésének folyamatait, o meghatározza a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési feladatok végrehajtásának módját, o szabályozza a vezetők és az alkalmazottak teljesítményértékelésének rendjét. „(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket

3

Intézményi Minőségirányítási Program– Móricz Zsigmond Gimnázium a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.” [1993. évi LXXIX. tv.] „5. § A nevelési-oktatási intézménynek a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálnia kell azt, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. Vizsgálni és értékelni kell továbbá a nevelési-oktatási intézmény eredményességét, így különösen a nevelési, illetve pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülését, az intézményi nevelési, tanítási és tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a szülők, a tanulók elégedettségét.” [3/2002. (II.15.) OM-rendelet]

Jelen Minőségirányítási program megfelel a fenti jogszabályoknak, valamint a közoktatási törvény módosításáról szóló 2003. évi LXI. törvénynek és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt módosító 2008. évi LXI. törvénynek.

2. A minőségfejlesztés kezdetei A minőségfejlesztés iskolánkban tízéves múltra tekint vissza. 1999-től kezdtük meg szakértői támogatással a partnerközpontú működés rendszerének kialakítását, majd csatlakoztunk az Oktatási Minisztérium Comenius 2000. programjához, melynek I. (partnerközpontú működés) és II. (teljes körű minőségirányítás) modelljét is kiépítettük. 2003-ban megkezdtük a Comenius 2000. közoktatási minőségfejlesztési program teljes körű minőségirányítás modelljének bevezetését. Eddig minőségfejlesztési tevékenységünk főbb eredményei:      



működik a partneri igény- és elégedettség mérés rendszere megtörtént az intézményi folyamatok feltárása és szabályozása az intézmény rendszeresen értékeli működését javult az intézményen belüli kommunikáció mindennapos gyakorlattá vált a minőségfejlesztési módszerek alkalmazása (pl. csoportmunka, kérdőíves felmérés, önértékelési módszerek stb.) az intézmény vezetése a munkatársak bevonásával tudatosan végzi szervezetfejlesztő munkáját (pl. a humánerőforrás – gazdálkodás tudatos tervezése, a feladatok ésszerű delegálása, a munkatársak bevonása a fejlesztési folyamatokba, teljesítményértékelő rendszer kidolgozása) az intézmény egyre több területen képes az egyes tevékenységek és folyamatok végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján a folyamatos fejlesztésre

3. Fenntartói elvárások Pest Megye Önkormányzata a közoktatási Intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (továbbiakban ÖMIP) 2004-ben dolgozta ki, és a 8/ 2004. (I.30.) sz. KGyH-ban fogadta el. A közoktatási intézményekkel kapcsolatos fenntartói elvárások a következők: 4




Ki kell alakítani – együttműködve a felnőttoktatás és a munkaerőpiac szereplőivel – az élethossziglani tanulás olyan rendszerét, amely biztosíthatja megyénk tanulói és adófizetői számára a munkavállaláshoz és helytálláshoz szükséges tudás és kompetenciák folyamatos és hatékony elsajátítását. Cél az új ismeretek, új technológiák és új módszerek alkalmazása és beépítése a pedagógiai-szakmai munkába a közoktatásban és a felnőttképzésben is; széles- körű, konvertálható szakmai tudásra felkészítés a munkaerő szabad áramlásának biztosítása érdekében.



Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk részeként minden intézményünknek fel kell készülnie a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban való részvételre megyénk fejlesztése érdekékében, a szükséges projektekben való aktív megjelenésre, a sikeres fejlesztésekhez szükséges partnerhálózat kialakítására a szociális partnerekkel. A felkészülés részeként intézményeinknek el kell sajátítaniuk a sikeres pályázáshoz és a projektmegvalósításhoz szükséges készségeket, és ki kell alakítaniuk a fenntartóval közös pályázatfigyelési és projekttervezési rendszert. A fejlesztési pályázatok során kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tehetséggondozásra, az esélykiegyenlítésre, valamint az informatikai és nyelvi képzések feltételeinek javítására.



Megyénkben intézményeink egyre komolyabb szerepet töltenek be a munkaerőpiacra történő felkészítés rendszerében. Kiemelt elvárásunk, hogy ennek keretében tegyék sikeressé végzett tanulóink munkaerőpiaci beilleszkedését a sikeres munkavállalói léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztésével.

Minden intézményünknek különös figyelmet kell fordítania a gyermekvédelem feladataira, az egyéni tanulási utak támogatására, a lemorzsolódás megelőzésére és csökkentésére. Ennek keretében fejleszteni szükséges: o a prevenciós tevékenységek alkalmazott módszertanát, o a veszélyeztetett, tanulási és egyéb problémákkal küzdő gyermekek, tanulók időbeni előrejelzési, felismerési rendszerét, o a számukra szükséges megfelelő ellátást, a deviáns viselkedés kialakulásának megelőzését, o a gyermekvédelmi munka belső szabályozottságát, o az egyes intézmények és más gyermekvédelmi szervezetek közötti együttműködést, o a kommunikációt és az információáramlást. Prioritásként kell kezelni a gyermekvédelmi felelősök, osztályfőnökök szakmai továbbképzését.





A közoktatás szervezésében is alapvető elvárásunk, hogy megyénkben intézményeink partnereik növekvő megelégedettségére működjenek. Ennek biztosítására és a fenntartói minőségirányítás támogatására négyévente átfogó megyei partneri igény- és elégedettségmérést folytatunk és a kapott visszajelzéseket feldolgozva folyamatosan fejlesztjük oktatáspolitikánkat, fenntartói oktatásirányítási gyakorlatunkat, intézményeinknek nyújtott szolgáltatásainkat és intézményrendszerünket. Ugyanakkor elvárjuk, hogy minden egyes intézményünk úgy alakítsa ki és működtesse intézményi minőségirányítási rendszerét, mely biztosítja a megfelelő belső szabályozottságot és a partneri igények és visszajelzések beépítését az intézményi működésbe.

5

Intézményi Minőségirányítási Program– Móricz Zsigmond Gimnázium A Móricz Zsigmond Gimnázium Minőségirányítási programja megfelel Pest Megye Önkormányzata fenntartói elvárásainak, célrendszere szorosan kapcsolódik az ÖMIPben kijelölt feladatokhoz.

4. Az intézmény rövid bemutatása A Móricz Zsigmond Gimnázium Pest Megye Önkormányzatának több mint fél évszázados múltra visszatekintő rangos intézménye, a megye egyik legnagyobb négy és öt évfolyamos gimnáziuma. Büszkék vagyunk hagyományainkra, azokra, akik az elmúlt évtizedekben ennek az intézménynek a falai között végeztek, akiknek hozzájárultunk sikereihez, és akik hozzájárultak a mi sikereinkhez. A Pedagógiai Program 2008. évi módosításakor döntenünk kellett: mik azok az értékek, amelyekhez hagyományainkból, múltunkból ragaszkodnunk kell, amelyeket őriznünk kell, és mi az, amit a legjobb lenne felejtenünk, amin változtatnunk kell. A siker lehetősége a változásban van, de csak az okosan átgondolt és szükséges változásban. Pedagógiai Programunk elkészítésekor átgondoltuk a szükséges változtatásokat majd megterveztük, mit és hogyan kell tennünk az újabb eredményekért. Pedagógiai Programunk megfogalmazza azt, hogy szeretnénk, ha minden ide beiratkozó diákunk úgy érezné: rang, felelősség és kihívás ebbe az iskolába járni. Azt szeretnénk, ha bizonyítanánk: a teljesítményközpontúság és a pozitív, támogató légkör nem ellentétei egymásnak. Mindezek érdekében –az egyénileg eredményes és a közösség számára is értékes életvitel képességének kialakítása, a tanulók konstruktív életvezetésre való felkészítése jegyében– iskolánk főbb célkitűzései a következők:  Pozitív belső légkör és tartalmas együttműködés kialakítása a tanulók között és a tanár-diák kapcsolatban.  A kétszintű érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra való minél színvonalasabb szakmai felkészítés.  Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs kulcskompetenciák fejlesztése.

 Az egészséges és kulturált életvitel gondolkodásmódnak kialakítása.

igényének,

a

környezettudatos

 Nyitott fiatalok kibocsátása, akik képesek önálló alkotás, érték létrehozására, kreatív gondolkodásmódra.

A Pedagógiai Programban foglaltak megalkotása és megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha programunk a társadalmi és helyi igények ismeretén alapul. Az iskola világosan meg tudja mondani, mit kínál az őt választóknak, miben különbözik a térség többi iskolájától. Kijelölt céljainkat, részcéljainkat és az ennek érdekében végzett feladatainkat azonban maradéktalanul és minőségi módon végre is kell hajtanunk. A végrehajtás eredményességét jól átgondolt minőségpolitikánk, minőségcéljaink és működésünk szabályozottsága is biztosítja. Ennek a szabályozottságnak legfőbb eleme jelen Minőségirányítási Program, mely a Móricz 6

Intézményi Minőségirányítási Program– Móricz Zsigmond Gimnázium Zsigmond Gimnázium valamennyi pedagógusának elkötelezettségével és szakértelmével párosulva biztosítékát adja annak, hogy az intézmény falai között folyó évtizedes minőségi munka hagyományai legyenek meghatározóak a mindennapokban.

5. Minőségpolitikánk 5.1. A Móricz Zsigmond Gimnázium minőségirányítási programjának modellje

Intézményi Minőségpolitika

↓ Minőségcélok ↓ ↓ PDSCA/SDCA elv alapján működő minőségfejlesztési rendszer

↓

↓

Vezetési folyamatok

↓

Mérés,értékelés folyamata

Partnerkapcsolatok irányítási folyamata

●Törvényesség ●Ellenőrzés,értékelés rendje

●Pedagógusértékelés

●Feladatmegosztás, hatáskörök

●Tanulói teljesítményértékelés

●Humánerőforrás gazdálkodás

●Intézményi önértékelés

↓

●Partnerazonosítás ●Igény- és elégedettségmérés

↓

Tervezési_folyamatok ●Stratégiai Tervezés ●Operatív tervezés (Munkaterv)

●Kommunikációpanaszkezelés

↓

↓

↓

A minőségirányítási program elfogadása, jóváhagyása, felülvizsgálata

7


5.2. A Móricz Zsigmond Gimnázium jövőképe Olyan iskolát szeretnénk, amely a térség meghatározó intézményeként a folyamatos fejlesztés képességének birtokában rugalmasan tud alkalmazkodni a partneri igényekhez. Munkánkra a kiváló színvonalú és eredményességű oktatásnevelés és hatékony intézményi működés legyen jellemző, amely kiváltja a társadalmi és helyi környezet elégedettségét.

5.3. A Móricz Zsigmond Gimnázium küldetése Azért dolgozunk, hogy jövőképünket maradéktalanul valóra váltsuk. Érezze valamennyi iskolahasználó, valamennyi intézményi partner, hogy egy biztos szakmai alapokon nyugvó, eredményes intézménnyel áll kapcsolatban: 







olyan intézményben tanul, melyre büszke lehet, ahol tudja, hogy az erőfeszítéseknek eredménye van, versenyképes tudást szerezhet, ahol komoly erőfeszítést várnak el tőle humánus módon, pozitív légkörben. olyan intézménybe íratta gyermekét, amelyet személyiségközpontúság, odafigyelés jellemez; a pedagógus vezetésével történő oktatás – nevelés eredményeként gyermeke eredményeket érhet el, sikeresen helyt állhat az iskolából való kilépés után is. ahol a pedagógus tudja, hogy, innovatív szemlélete és a nevelési célok – eszközök elfogadása esetén módszertani tudására építkezve komoly pedagógiai – szakmai sikereket érhet el. Folyamatos megújulásának lehetőségét az intézmény és munkatársai biztosítják. ahol az intézményfenntartó tudja, hogy az ÖMIP céljainak megvalósulásához hatékony és szakszerű módon járul hozzá az intézmény.

Fontosnak tartjuk, hogy elképzeléseink megvalósításához jól körülhatárolt célok és feladatok mentén jussunk el.

5.4. Minőségcéljaink Célunk az, hogy az intézmény a térség/Pest megye iskoláinak élmezőnyébe tartozzon. a kedvező beiskolázási mutatóinkat szinten tartsuk. intézményi szervezeti kultúránkat folyamatosan fejlesszük. iskolánk nyitott legyen a társadalmi környezet változásából adódó hatásokra.  szervezetünk innovatív módon működjön.  mérési és értékelési rendszerünket folyamatosan fejlesszük.  külső partnereinkkel való kapcsolatunkat rendszeresség, együttműködés és kölcsönös bizalom jellemezze.    

8


5.5. Célrendszerünk Cél

1. A minőségirányítási rendszer működésének folyamatos fejlesztése

Határidő

Indikátor 

4

év



 2. Partneri igények beépítése az oktatónevelő munkába

2 év    

3. Innovatív szemléletű tantestület

4 év



 

4. A nevelőtestület szervezeti kultúrájának folyamatos fejlesztése

5. Módszertani megújulás lehetőségének biztosítása

 4 év



 4 év 

6. A képzési szerkezet minőségi fejlesztése

2 év

7. A kompetencia mérés eredményei átlagának

4 év

   9

Intézményi szintű önértékelés. Dokumentálhatóan működik a rendszer. Kitöltött és elemzett igény és elégedettségi kérdőívek. Trendek megállapítása. Pályázatokban való részvétel. IKT-eszközök használata növekszik. Megjelenik a „jó gyakorlatok” átadása és átvétele. Részvétel a TÁMOP 3.1.4. pályázat megvalósításában, Az óralátogatások száma növekszik. Részvétel a nem kötelező programokban Iskolai szervezésű közös programokban való részvétel. Nem kötelező iskolai programok száma. Módszertani jellegű belső és külső továbbképzések száma. Partneri visszajelzések száma. Az intézményünkbe jelentkezettek száma. OKÉV mérések Középszintű érettségi

Sikerkritérium A folyamatos fejlesztés során szerzett tapasztalatok beépülnek a gyakorlatba. A partnerek minimum 50%-a visszajelez.

Pályázatíró kollégák aránya nő.

A közös programok száma nő. A résztvevők száma nő.

A belső és külső továbbképzésben résztvevők aránya nő. A beiskolázási arány növekszik.

A tanulók átlagteljesítménye eléri

Intézményi Minőségirányítási Program– Móricz Zsigmond Gimnázium megtartása 8. Megszerezni és hosszú távon megtartani a „Kiváló Érettségiztető Vizsgahely” kitüntető címet 9. Ökoiskola cím elnyerése, és a pályázatban kitűzött fejlesztések megvalósítása

10. Prevenciós és gyermekvédelmi tevékenységek fejlesztése

eredményei 

Sikeres pályázat



Pályázati feltételeknek való megfelelés

Az ökoiskolai kritériumrendszer szerinti működés.



Gyermekvédelmi szervezetekkel és prevenciós munkát végző intézményekkel az együttműködések száma. Prevenciós programokban való részvételünk száma. Városi intézményekkel szervezett közös programokon résztvevők száma.

A gyermekvédelemmel és prevencióval foglalkozó szervezetekkel való együttműködések száma nő.

4 év

3 év

2 év 

 11. Együttműködés Szentendre város intézményeivel

4 év

10

gimnáziumnak megfelelő átlagot Legalább 2 cikluson keresztül (10 évig) az intézmény birtokosa a címnek

Városi intézményekkel szervezett közös programokon résztvevők száma nő.


6. A minőségfejlesztési rendszer működése 6.1 Alapelvek Alapvető feladat az intézményben működő eddigi minőségfejlesztés terén elért eredmények megtartása (partnerközpontú működés, folyamatok azonosítása, változatos munkaformák alkalmazása stb.) mellett   

az intézményi minőségfejlesztési gyakorlat átalakítása, az intézményben működő minőségfejlesztési tevékenység kontrollja és tervszerűségen, szakszerűségen alapuló továbbfejlesztése, a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztése.

Az alapfeladatok sikeres megvalósításának egy a PDCA – SDCA elv alapján működő, a Móricz Zsigmond Gimnázium minőségcéljainak megvalósítását szolgáló minőségfejlesztési rendszer működtetését kell biztosítania.

6.2 A támogató szervezet Az intézményben a minőségfejlesztési rendszer működtetését egy 3-5 fős Minőségirányítási Programcsoport (továbbiakban MIP-csoport) koordinálja. A MIP-csoport irányítója az igazgató által megbízott minőségügyi vezető. A minőségügyi felelőst és a csoport tagjait az igazgató bízza meg; munkájukat jogszabályban biztosított bérpótlék ellenében végzik. A MIP-csoport az igazgatóval egyeztetve meghatározza működési rendjét, amely jelen program 1. sz. melléklete. A működési rendnek tartalmaznia kell a csoport    

ülésezéseinek gyakoriságát és azok dokumentálásának rendjét, a csoport éves munkaterve elkészítésének rendjét és szempontjait, dokumentumkezelésének rendjét kapcsolódva az intézmény iratkezelési és adatkezelési szabályzataihoz, az igazgatóval, a szakmai munkaközösségekkel és az alkalmazotti közösséggel való kapcsolattartásának rendjét.

A MIP-csoport a minőségfejlesztési munkával kapcsolatos feladatok delegálására javaslatot tehet az igazgatónak, aki a feladatokat delegálja a csoport javaslatának figyelembevételével.

6.3 A vezetés elkötelezettsége A Móricz Zsigmond Gimnázium vezetése létrehozta és működteti azokat az eljárásokat és szabályozókat, melyek a mindenkori jogszabályok alapján biztosítják az intézményi partnerek elvárásainak megfelelő szolgáltatást. A vezetés elkötelezte magát a minőségfejlesztési rendszer folyamatos fejlesztése iránt.

11


6.4 A vezetés felelőssége és feladatai 

  





Az intézményvezetés számára stratégiai fontosságú a szervezet működtetésében a minőség, ezért a vezetés –a MIP-csoporttal együttműködve- elkészíti az Intézményi Minőségirányítási Programot és részt vesz az ott rögzített feladatok, eljárások végrehajtásában. A vezető a jogszerű működést szem előtt tartva elkészíti az intézmény alapdokumentumait és gondoskodik azok folyamatos felülvizsgálatáról. Az intézményvezetés feladata a partnerközpontú működés feltételeinek biztosítása, a partnerekkel való kommunikáció felügyelete és irányítása. A belső ellenőrzés működtetésével, a fejlesztő szándékú és kiszámítható ellenőrzéssel a vezetésnek hozzá kell járulni, hogy az intézményi munka minőségközpontú legyen. A mérési – értékelési feladatok megvalósításával, az eredményekről rendszeres és/vagy időbeni visszacsatolással, a mérés – értékelési eredmények működési gyakorlatba való tervszerű beépítésével az intézményvezetésnek hozzá kell járulni az intézményi munka folyamatos fejlesztéséhez. A minőségfejlesztési munka folyamatosságához a vezetésnek biztosítania kell a szükséges tárgyi és humán erőforrásokat.

6.4.1. Teljesítményértékelés A vezetés feladata a pedagógusok és egyéb alkalmazottak teljesítményértékelési rendszerének működtetése, ehhez a Qualy-Co – modell intézményi sajátosságokra átdolgozott változatát használja. Az értékeléshez használt értékelési rendszer, és minősítési kategóriák megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. (2. sz. melléklet – pedagógusok és egyéb alkalmazottak teljesítményértékelési rendszere) 6.4.2. Jogszerű működtetés biztosítása Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó törvények, rendeletek, fenntartói határozatok nyomtatott és elektronikus formában hozzáférhetőek legyenek. Biztosítja továbbá, hogy az alapdokumentumok tatalma egymással koherens legyen, folytonos javításuk rendszeres és ellenőrzött módon történjen. (3. sz. melléklet: minőségügyi dokumentumok kezelésének és módosításának rendje)

6.4.3. Vezetői ellenőrzés Az intézményi belső ellenőrzés felelőse az intézmény vezetője. Átfogó, minden intézményi munkafolyamatra vonatkozó belső ellenőrzést végez, amely éves belső ellenőrzési terv alapján történik. A belső ellenőrzési terv nyilvános

12

Intézményi Minőségirányítási Program– Móricz Zsigmond Gimnázium dokumentum. Az éves tervben meg kell jelölni a kiemelten ellenőrzendő területeket. Az ellenőrzési tervnek kötelező ellenőrzési feladatokat kijelölni a  szakmai pedagógiai munka,  tanügyigazgatás,  gazdasági – pénzügyi folyamatok területén. Alapesetben a vezetői ellenőrzést az intézményvezető vagy helyettese személyesen végezheti. Az ellenőrzési feladatok delegálhatók is, ebben az esetben az intézményvezető írásban bízza meg az ellenőrzést végzőt (munkaközösség-vezető, gazdasági ügyintéző), mely megbízásnak tartalmaznia kell az ellenőrzés célját, időpontját, szempontjait. Az ellenőrzés fejlesztő – segítő célú. Az ellenőrzésről írásos feljegyzés készül, eredményeit a későbbi tervező munkára is felhasználja az intézmény. Az éves belső ellenőrzési tervben nem megjelölt rendkívüli ellenőrzést csak az intézményvezető vagy helyettese végezheti. A rendkívüli ellenőrzésről készült írásos feljegyzésben, meg kell jelölni, mi indokolta a rendkívüli ellenőrzést. 6.4.4. Feladatmegosztás, hatáskörök A feladatmegosztás módját a Szervezeti és Működési Szabályzat és a vezető által elkészített munkaköri leírások rögzítik. Bármely, ezen dokumentumoktól eltérő, felelősségi kört csak az intézményvezető delegálhat írásos megbízás alapján az intézmény dolgozóinak. 6.4.5. Humánerőforrás-gazdálkodás A humánerőforrás-gazdálkodásért az intézmény vezetője felel. Az új munkatársak kiválasztása során munkáját az alábbi intézményi dokumentumok határozzák meg:  

Pályáztatási szabályzat Foglalkoztatási terv

A kieső munkaerőt az intézményvezető a jogszabályok alapján és az új munkatársak kiválasztásának szempontjai alapján pótolja. (4. sz. melléklet: Új munkatársak kiválasztásának szempontjai) Az intézményben dolgozó munkatársak képzését az intézményvezető a jogszabályokon túl a  

Továbbképzési program Gyakornoki szabályzat

alapján segíti. A pedagógus munkakörben dolgozók közül a középvezetőket a munkaközösségek javaslatai alapján az igazgató nevezi ki. Erre a területre tapasztalt, a nevelőtestület többsége által szakmailag megbecsült dolgozók kerülhetnek. 13


6.5 Tervezés 6.5.1. Stratégiai tervezés A stratégiai tervezés az intézmény hosszú távú céljainak meghatározását, az ehhez kapcsolódó feladatok és erőforrások meghatározását jelenti. A stratégiai célok kitűzése a fenntartói elvárások, az intézmény eddigi tevékenységének értékelése, az intézményvezetői program alapján történik.

6.5.2. Éves tervezés-munkaterv Az intézményi operatív működést az intézményvezető által elkészített éves munkaterv koordinálja, amelynek alapja    

a tanév rendjéről szóló jogszabály, az előző évi éves munkaterv, a szakmai munkaközösségek munkatervei és javaslatai, az igazgatóhelyettes javaslatai.

Az éves munkaterv a nevelőtestület által tárgyév szeptember 15-ig elfogadott nyilvános intézményi dokumentum.

6.6. Partnerkapcsolatok irányítása 6.6.1. Partnerazonosítás A partneri igényeknek való megfeleléshez, a partneri igény és elégedettségmérések elvégzéséhez, valamint a partnerekkel való eredményes kommunikációhoz szükséges az intézményi partnerek pontos meghatározása. Az intézmény a külső partnereit partnerlistákon tartja nyilván (a belső partnerek – tanulók, intézményi dolgozók- külön minőségbiztosítási célú nyilvántartása nem szükséges). A partnerlisták elkészítése során kötelező figyelembe venni a következő külső partnereket, azok képviselőit:          

intézményfenntartó hivatala és közgyűlése, Szentendre város Polgármesteri Hivatala, a környező települések Polgármesteri Hivatalai, gyermekvédelemmel foglalkozó osztályai/irodái, szentendrei és a környező iskolák, Pest megye Önkormányzatának fenntartásában lévő közoktatási intézmények, civil szervezetek Szentendrén és a térségben, térségi folyóiratok és a térségi elektronikus sajtó képviselői, közművelődési intézmények a térségben, családsegítő és gyermekjóléti Szolgálatok, nevelési tanácsadók, rehabilitációs bizottságok, 14

Intézményi Minőségirányítási Program– Móricz Zsigmond Gimnázium  

Szülői munkaközösség vezetőségének tagjai, külföldi partneriskolák és partnerintézmények,



egyéb partnerek, akikkel az intézmény kapcsolatba kerül és partnerlistára kerültek az előző években.

A partnerlistáknak tartalmaznia kell a személy/intézmény stb. pontos megnevezését, postai, telefonos elérhetőségét és lehetőleg e-mail címét. A partnerlisták felülvizsgálatának tárgyév október 01-jéig kell megtörténnie, év közbeni frissítésük folyamatos. Frissítésüket az igazgató által megbízott személy végzi. A listák az igazgatói titkárságon találhatók meg, tartalmukat csak az igazgató engedélyével használhatják fel az intézmény dolgozói.

6.6.2. Partneri igény- és elégedettségmérés Az intézmény kommunikációja a külső és belső partnerekkel folyamatos. A partneri igények és elégedettség mérését az intézmény az intézmény kérdőívekkel, interjúval és a dokumentumelemzés módszerével végzi jelen program 5. számú melléklete szerint.

6.6.3. Partnerekkel való kapcsolattartás működése A partnereinkkel való kapcsolattartás szabályozása a Szervezeti és Működési Szabályzatban, a Házirendben és a Pedagógiai Programban foglaltak szerint történik.

6.6.4. Panaszkezelés Arra törekszünk, hogy az intézményi működést érintő panaszok megítélése egységes szempontok alapján történjen, az indokoltnak minősített panaszokra pedig hatékony, a partnerek jogos igényeit orvosló megoldás születhessen. Ezen cél érdekében készült el a Móricz Zsigmond Gimnázium Panaszkezelési szabályzata. 6. sz. melléklet: Panaszkezelési szabályzat

6.7. Mérés, értékelés ellenőrzés rendszere 6.7.1. Tanulói teljesítmények értékelésének rendszere A tanulói teljesítmények tanórai értékelésének rendszerét a Pedagógiai Program 11. fejezete tartalmazza. A külső mérések (Országos Kompetenciamérés, kétszintű érettségi vizsgák) külső szabályozók által szabályozottak. 15


6.7.2. Intézményi önértékelés rendje Az intézmény mint szervezet működését az önértékelés módszerével vizsgáljuk meg négyévenként, egy minőségfejlesztési cikluson belül egyszer. Az önértékelés az intézményi folyamatok szabályozottságának, a szervezeti kultúra szintjének, a folyamatos fejlesztés alkalmazásának vizsgálatára irányul. Az önértékelés területeinek meghatározása után indikátorokat képeztünk. Ütemterv és eljárásrend elkészítése után kell elvégezni az önértékelést. Az intézményi önértékelés technikáit a nevelőtestület ismeri; a Comenius 2000 programban az intézmény már készített irányított önértékelést.

Az önértékelés területei:

Terület

Indikátorok     

1. Gazdálkodás

  

2. A működés feltételei

       

3. Oktatás

  

16

1 tanulóra/tanórára jutó költség Költségvetés időarányos teljesítése Normatívák felhasználása Revíziók megállapításai Szakvizsgázott pedagógusok száma/aránya Továbbképzésen résztvevő pedagógusok száma Tanuló/diákok arányának változása Átlagos osztály- és csoportlétszámok Egy tanulóra jutó számítógépek száma Egy tanulóra jutó négyzetméter Könyvtár éves gyarapodása Beszerzett nagyértékű tárgyi eszközök száma Felújítások száma/mértéke Kompetenciamérések eredményei Érettségi eredmények/átlagok Emelt szintű érettségizők száma/aránya – tagozatonként Bukások száma/aránya – évfolyamonként, tantárgyanként Tanulmányi versenyek eredményei Hozzáadott érték eredmények

Intézményi Minőségirányítási Program– Móricz Zsigmond Gimnázium   

4. Nevelés

      

5. Szociális és egyéb szolgáltatások

    

6. Szervezet és vezetés





   

7. Kapcsolatrendszer, társadalmi elismertség



8. Pedagógus és egyéb alkalmazottak teljesítményértékelése



17

Fegyelmi tárgyalások száma/aránya Magatartás, szorgalom eredmények alakulása Igazolatlan és igazolt hiányzások száma/aránya Prevenciós programok száma/ résztvevők száma Jogosnak minősülő panaszok száma, aránya Tanórán kívüli programok száma, aránya Menzát igénybe vevő tanulók száma/aránya Kedvezményes és ingyenes étkezők száma/aránya HH-s tanulók aránya Intézmény által kezdeményezett gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézkedések száma Iskolában tömegsporton résztvevők száma/aránya Iskolai táborokban, szabadidős programokon résztvevők száma Pedagógusok munkahelyváltoztatása Beindított innovációk száma és aránya Benyújtott és elnyert pályázatok száma/aránya/mértéke Megszerzett kiegészítő pénzügyi források és egyéb támogatások mértéke/száma Szakszerű helyettesítések/tanórai felügyeletek/ elmaradt órák aránya Együttműködési megállapodások száma Partnerlistán szereplők száma Sajtófigyelés eredményei Külső és belső partnerek elégedettségvizsgálatának eredményei Az iskola részvétele városi stb. egyéb rendezvényeken A 2. sz. mellékletben foglaltak szerinti indikátorok

Intézményi Minőségirányítási Program– Móricz Zsigmond Gimnázium    

9. Tanügyigazgatás

Naplóellenőrzések megállapításai Törzslapok naprakészsége Érdemjegyek beírása határidőre Külső tanügyi ellenőrzések eredményei

6.8. Az ellenőrzés, értékelés eredményeinek felhasználása

Az ellenőrzés és értékelés célja  a döntések és az intézmény jövőjére vonatkozó tervek készítésének megalapozása,  a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztése,  az oktatás minőségének és hatékonyságának fejlesztése. Ezen célok eléréséhez biztosítani kell  

az adatok részletes elemzését, az érintetteknek szóló visszajelzés elkészítését,



a nyilvánosság tájékoztatását.

Az ellenőrzés és értékelés rendszerének hatékony működése feltételezi, hogy a szükséges adatok tárolása megfelelő és célirányos adatgyűjtés következtében jutunk az adatokhoz.

6.9. Az irányított önértékelés eljárásrendje Az irányított önértékelés ütemezése és szempontsora igazodik az ÖMIP-ben meghatározott fenntartói elvárásokhoz. A négy éves minőségfejlesztési cikluson belüli irányított önértékelés lefolytatását eljárásrend szabályozza, mely eljárásrend jelen program 7. sz. melléklete.

7. Folyamatos fejlesztés Az intézmény munkájának értékelése alapján fejlesztési célokat határozunk meg, a célok elérését intézkedési tervek segítségével érjük el. A fejlesztési célok bekerülnek az intézményi éves munkatervbe is. Az intézkedési tervek a MIP-csoport éves munkatervének mellékletét képezik. Az intézkedési terv tartalmazza az elérendő célt, a cél elérésének módját, időbeli ütemezését, a megvalósítás felelősét, a sikerkritériumokat és a keletkezendő dokumentumokat. 18

Intézményi Minőségirányítási Program– Móricz Zsigmond Gimnázium Az intézkedési terv előkészítője a MIP-csoport, jóváhagyója az intézményvezető. Végrehajtásáról a MIP-csoport beszámolót készít és nyilvánosságra hozza. A fenti folyamat lehetővé teszi, hogy az intézményi munkaterv és a MIPcsoport munkatervének végrehajtása és az ellenőrzés-értékelés rendszerének működtetése révén megvalósuljon a szervezet folyamatos fejlesztése.

8. A Móricz Zsigmond Gimnázium Minőségirányítási programjának elfogadása, felülvizsgálata és módosítása, valamint nyilvánossága A Minőségirányítási programot az intézmény vezetője készítette el, nevelőtestületi vitája és elfogadása után az alkalmazotti közösség 2009-ben a legitimációs mellékletekben dokumentált módon fogadta el, az elfogadásról jegyzőkönyv készült. A dokumentum a fenntartó jóváhagyását követően a 2010. évben lép hatályba és a következő felülvizsgálatig marad érvényben. A felülvizsgálat várható ideje a négy éves minőségfejlesztési ciklus lezárása, azaz a 2014. év. A dokumentum módosítását a minőségfejlesztési cikluson belül kezdeményezheti az intézmény fenntartója és az intézményvezető a módosítás indokának megnevezésével. Az alkalmazotti közösség is kezdeményezheti a módosítást, amennyiben legalább az alkalmazotti közösség fele támogatja a kezdeményezést. A Minőségirányítási program nyilvános dokumentum, mely megtalálható az intézmény honlapján, az iskolai könyvtárban, a tanári szobában és az igazgatói titkárságon. A dokumentumról való tájékoztatás adása az intézményvezető felelőssége, előzetes időpont-egyeztetés után. 8. sz. melléklet: Legitimációs jegyzőkönyvek:    

Jegyzőkönyv a nevelőtestületi elfogadásról Jegyzőkönyv az alkalmazotti közösség elfogadásáról Jegyzőkönyv a Szülői Munkaközösség véleményezéséről és támogatásáról Jegyzőkönyv a Diákönkormányzat véleményezéséről és támogatásáról

Szentendre, 2009. szeptember 12-én

p.h. _____________________ Kerezsi Csaba igazgató

19


MELLÉKLETEK 1.

sz. melléklet

A MIP-csoport működési rendje

A Móricz Zsigmond Gimnázium Intézményi Minőségügyi Programja értelmében a gimnáziumban folyó minőségügyi munka koordinálását egy Minőségügyi Programcsoport (továbbiakban MIP-csoport) végzi. A MIP-csoport működésének szabályozása érdekében megalkotta működésének szabályait. 1. A minőségügyi csoport irányítóját, az intézmény minőségügyi vezetőjét az igazgató tanévenként, szeptember 01-jéig írásban bízza meg. Munkáját jogszabályban rögzítettek szerint bérpótlék ellenében végzi. 2. A 3-5 fős MIP-csoport tagjait –a minőségügyi felelőssel való egyeztetés utánaz igazgató írásban bízza meg egy tanévre. Munkájukat jogszabályban rögzítettek szerint bérpótlék ellenében végzik. 3. A minőségügyi csoport október 1-jéig elkészíti éves munkatervét o az IMIP, o az intézményi munkaterv, o az intézményi éves ellenőrzési terv alapján. A munkaterv elkészítésének felelőse a minőségügyi felelős. 4. A minőségügyi csoport munkáját az igazgató eseti megbízása alapján az intézmény bármely dolgozója segítheti. 5. A minőségügyi csoport a munkatervben rögzített időpontban rendszeresen ülésezik, (minimum havi egy alkalommal) üléseiről, megbeszéléseiről feljegyzést készít. 6. A minőségügyi csoport vezetője az igazgatóval folyamatosan kapcsolatot tart, a csoport munkájáról munkatervben rögzített időpontban vagy szükség esetén időszakosan beszámol. 7. A minőségügyi csoport félévkor és a tanév végén munkájáról írásos beszámolót készít. A beszámoló összefoglalóját tanév végi értekezleten ismerteti. A beszámoló az év végi tantestületi értekezlet jegyzőkönyvének melléklete. 8. A MIP-csoport részt vesz az intézményi stratégiai tervezésben, ill. az intézményértékelésekben. 9. A munkatervi feladatok elvégzése során keletkezett minőségügyi dokumentumokat a minőségügyi dokumentumok kezelésének szabályzata 20

Intézményi Minőségirányítási Program– Móricz Zsigmond Gimnázium alapján tárolják. A minőségügyi dokumentumok a személyes adatok védelmének betartása mellett a tantestület számára nyilvános dokumentumok.

10. A MIP-csoport munkája során a csoport tagjai a tudomásukra jutott bizalmas információk és személyes adatok tekintetében titoktartási kötelezettséget vállalnak. 11. Jelen szabályzat az Intézményi Minőségügyi Program elfogadása után a 2010. évben válik hatályossá.

Szentendre, 2009.szeptember 12-én

______________________ igazgató

21


Pedagógus- és vezetőértékelési rendszer (AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2. SZ. MELLÉKLETE)

2009. 22


Tartalomjegyzék

1. A pedagógus és vezetőértékelési rendszer kialakításának célja és feltételei ....................................................................................................................................... 24

1.1 Cél .................................................................................................................................. 24 1.2 Feltételek ....................................................................................................................... 24

2. Az értékelés alapelvei ........................................................................................... 24 3. Az értékelés szintjei ................................................................................................. 25 4. Az értékelés területei, részterületei és követelményei ...................................... 25 4.1 Az értékelés területei .................................................................................................... 25 4.2 Az értékelés részterületei és követelményei ............................................................. 26

5. Az értékelés módszerei .......................................................................................... 42 6. Az értékelés eredménye ....................................................................................... 42 7. Értékelési lap, adatbázis ........................................................................................ 44

7.1 Értékelési lap vázlata ................................................................................................... 44 7.2 Pedagógusértékelés adatbázisának vázlata .......................................................... 45

8. Az értékelés időpontja (gyakorisága) ................................................................. 48 9. Az értékelés személyi hatálya .............................................................................. 48 10. A pedagógus értékelésének folyamata .......................................................... 48 Záró rendelkezések .................................................................................................... 49

23


1. A pedagógus és vezetőértékelési rendszer kialakításának célja és feltételei 1.1 Cél Összhangban a   

közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Kt.) 40. §. (11). bekezdésével, a közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) 40. §-ával, a közoktatási intézményekben a Kjt. végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet (továbbiakban Vhr.) 8. §-ával

egy olyan pedagógus- és vezetőértékelési rendszer kialakítása, amely alapján  

megítélhető a pedagógus és vezető mint munkavállaló teljesítménye, értékelhetővé válik tevékenységének szakmai eredményessége. 1.2 Feltételek

   

A pedagógus és a vezető által egyaránt aláírt munkaköri leírás megléte Szabályozott legyen a közép- és felsővezetők feladata és tevékenysége a pedagógusértékelés megvalósításában Szabályozott legyen a pedagógusok önértékelésének kötelezettsége, ideje és eljárásrendje Támaszkodjon az intézményben követett eddigi gyakorlat felhasználható elemeire

2. Az értékelés alapelvei         

Az értékelés alkalmas a pedagógus munkavállalói teljesítményének megállapítására Az értékelés fejlesztő célú, támogatja a szakmai önmegvalósítás kibontakozását Az értékelés összekapcsolódik a pedagógus szakmai tevékenységének eredményességével Kiterjed a kötelező munkaidő egészére (heti 40 órára vonatkozik) Az értékelés azonos követelmények alapján kiterjed valamennyi pedagógusra és vezetői feladatot ellátóra Lehetővé teszi a kiemelkedő teljesítmény megállapítását és elismerését Valamennyi pedagógus esetében egységes szempontok szerint történik A pedagógusok értékelése elfogadott és nyilvános eljárásrend szerint történik A pedagógusértékelés összekapcsolódik az intézményen belüli előmeneteli rendszerrel, jogszabályi kereteken belül az illetmény megállapításával

24


3. Az értékelés szintjei  Az 1. szint a minden pedagógusra vonatkozó: alapvető elvárásokat tartalmazza.  a 2. szint a vezetői és az egyes speciális tevékenységekhez (pl. osztályfőnöki) kapcsolódó specifikált elvárásokat tartalmazza.  a 3. szint az egyes pedagógusok önként –a vezetéssel egyeztetetve– vállalt feladatait tartalmazza, amely a kiemelkedő elvárások körébe tartozik. Ezek a munkaköri leírásából nem következő, de az intézmény számára hasznos egyéni teljesítményeket jelentik.

4. Az értékelés területei, részterületei és követelményei A valamennyi pedagógusra érvényes alapvető elvárások szintjén (1. szint) egységesen kell meghatározni az értékelési területeket, majd ezen belül egységesen kell megállapítani az értékelés részterületeit. A vezetői tevékenységhez, valamint egyes speciális munkakörökhöz, feladatkörökhöz kapcsolódóan különkülön, de azonos munkakörön belül egységesen kell megállapítani a specifikált elvárásokat (2. szint). A kiemelkedő elvárások (3. szint) vállalása és az annak való megfelelés az extra teljesítmény körébe tartozik. A pedagógus teljesítményértékelése az alapvető és a rá vonatkozó specifikált elvárások teljesítése alapján történik. Az alapvető és specifikált elvárásoknak való megfelelés alapját képezi a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés meghatározásának is. A vezetők teljesítményértékelése az alapvető elvárások közül a tanórai nevelő-oktató munka területének és a vezetői területhez kapcsolt specifikált elvárások teljesítésének alapján történik. 4.1 Az értékelés területei Az egyes szintekhez az alábbi értékelési területek tartoznak. Az alapvető elvárásokhoz kapcsolódó területek (1. szint): 1. Tanórai nevelő-oktató munka 2. Tanórán kívüli, a gyermekkel, tanulóval együtt végzett nevelő-oktató munka 3. Az intézményi szintű programok szervezése és lebonyolítása 4. Együttműködés, az intézményen belüli szakmai fórumokhoz, belső szervezeti egységekhez kapcsolódó tevékenység 5. Az intézmény, mint szervezet fejlesztésével és értékelésével összefüggő tevékenység 6. Az előírt adminisztráció elvégzése

25


A specifikált elvárásokhoz kapcsolódó speciális feladatkörök, területek (2. szint): 7. Igazgatóhelyettesi munka 8. Osztályfőnöki munka 9. Munkaközösség-vezetői munka 10. Minőségügyi vezetői munka 11. Speciális feladatokhoz kapcsolódó munka A kiemelkedő elvárások, tevékenységek (3. szint): Ennek területeit minden pedagógus maga állapítja meg a egyetértésben. A kiemelkedő elvárásokhoz kapcsolható területek: 1. 2. 3. 4. 5.

vezetéssel

Tartalomfejlesztés (pl. tanterv írása, tankönyv szerkesztése, stb.) Publikációs tevékenység Kutatási tevékenység Szakmai közéleti tevékenység és képviselet egyéb

4.2 Az értékelés részterületei és követelményei Az alapvető elvárások 6 tevékenységi területéhez összesen 40 részterület, a specifikált elvárásokhoz kapcsolódó speciális feladatokhoz a vezető-helyettesek, igazgatóhelyettesek esetében 12, a többi feladat esetében feladatkörönként legfeljebb 8-8 részterület kapcsolódik.

26


Követelmények Feladat/tevékenység Minimum

Optimum

ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK Tevékenységi területek

1. Tanórai nevelő-oktató munka (18 terület) 1.1 Mesterségbeli tudás  Szakmai felkészültség

Rendelkezik a feladatellátáshoz szükséges képesítési feltételekkel. Részt vesz belső és külső szakmai továbbképzéseken.

Változatos, hatékony szakmai módszereket, munkaszervezési formákat alkalmaz, részt vállal szakmai belső fejlesztésekben. Változatos, hatékony pedagógiai módszereket, munkaszervezési formákat alkalmaz, részt vállal pedagógiai belső fejlesztésekben. A szükséges kompetenciákat alkalmazza Szakmai – pedagógiai tudását, a továbbképzéseken, önképzésen tanultakat továbbadja kollégáinak. Munkaköréhez kapcsolódó pályázatok tervezésében, megvalósításában részt vesz.



Pedagógiai felkészültség

Pedagógiai felkészültségét külső és belső továbbképzéseken fejleszti.



Kompetenciabővítés



Tudásmegosztás

Ismeri a munkaköréhez szükséges kompetenciaterületeket. Részt vesz a belső szakmai – pedagógiai továbbképzéseken, programokon.



IKT ismeretek

A munkájához szükséges alapvető informatikai, számítástechnikai jártassággal rendelkezik.

27

Rendelkezik a korszerű tanulás- (foglalkozás) szervezéshez nélkülözhetetlen informatikai, számítástechnikai ismeretekkel és munkája során használja azokat.


Követelmények Feladat/tevékenység Minimum 1.2 A nevelő-oktató munka tervezése  Éves tartalmi tervezés

A pedagógiai programban foglaltak szerint határidőre megtervezi a tanévi feladatait (tanmenet).



Napi tervezés

Valamennyi órájára, foglalkozásra felkészül.



Tankönyv, taneszköz tervezés

Az intézményi szakmai fórumok álláspontja és a jogszabályi előírásokban foglaltak szerint választja ki a tankönyveket, tanulmányi segédleteket, együttműködve a munkaközösséggel a kiválasztásban.

1.3 Tanulásszervezés, tanulásirányítás  Tanóra, foglalkozás szervezése, megtartása



Tanulásirányítás

Tanítási óráit, foglalkozásait tervszerűen irányítja különös tekintettel az alábbiakra: pontos kezdés, befejezés, egyenletes terhelés, motivációs eszközök beépítése, a tanulók aktivizálása. A tanulók tevékenységére alapozva, változatos módszerekkel irányítja a tanulók tanulását.

28

Optimum

Az adott tanulócsoport jellemzőit figyelembe veszi az éves tervezés során, és év közben a szükséges korrekciókat elvégzi. Napi szakmai tevékenysége, óravezetése tervszerűen felépített. Óráihoz témavázlatot és/vagy óratervet és/vagy óravázlatot készít. Figyelemmel kíséri a munkakörét érintő szakmai –pedagógiai kiadványokat, javaslatot tesz ezek könyvtári beszerzésére.

Az időkereteket optimálisan hasznosítja a tanulási folyamat során, a fegyelmezésre, az adminisztrációra, stb. fordított idő helyes arányainak kialakításával. Gazdag módszertani eszköztár alkalmazásával, a tanulók változatos tevékenykedtetésére alapozva, személyre szabott tanulásirányítást is végez mind a tanórán, mind a tanulás egyéb szinterein.



Optimum



Egyéni fejlesztés

Egyénre szabott feladatokkal is segíti a tanulók fejlődését.

Az egyéni fejlesztésre szoruló tanulókat tervezetten, változatos, differenciált munkaformákkal és módszerekkel segíti.



Kulcskompetenciák fejlesztése

Gondot fordít a tanulók helyes tanulási szokásainak kialakítására. Tanórai tevékenysége során törekszik a tanulók alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztésére.

Tanulás-módszertani segítséget is nyújt a tanulóknak szaktárgya tanítása kapcsán. Saját tantárgyához közvetlenül nem tartozó kompetenciák fejlesztésére is figyelmet fordít. Különös tekintettel az olvasásra, a szövegértésre, a helyesírásra.

Tájékoztatja a tanulókat a helyi tanterv szakterületére vonatkozó követelményeiről és a teljesítésükhöz kapcsolódó tanári elvárásokról.

Gondoskodik arról, hogy a tanulók és a szülők ismerjék a helyi tanterv szakterületére vonatkozó, követelményeit, a teljesítésükhöz kapcsolódó tanári elvárásokat, az ellenőrzés, értékékelés, osztályozás rendszerét, módját.

A helyi tantervben meghatározott követelményeket következetesen alkalmazza. A tanulók optimális fejlődése érdekében tanév közben folyamatosan, objektíven értékeli munkájukat, s erről rendszeres visszajelzést ad. A tanulók

Értékelését a tanulók és a szülők egyaránt igazságosnak és objektívnek tekintik, azaz indokolt kifogás nem érkezik a követelményés értékelési rendszerével kapcsolatosan.

1.4 A tanulók értékelése  A helyi tanterv követelményeinek megismertetése



A követelmények érvényesítése, alkalmazása

29





Fejlesztő értékelés alkalmazása.

évközi érdemjegyei és a félévi, év végi osztályzatok koherenciát mutatnak. Minden tanuló munkáját folyamatosan értékeli. Segíti a hiányosságok pótlását. Ösztönzi a tanulót a lehető legjobb teljesítmény elérésére.

Optimum

Az életkori és az egyéni sajátosságokhoz igazodó változatos értékelési formákat alkalmaz, helyesen alakítja ki a szóbeli és írásbeli ellenőrzés arányait a tanuló teljesítményének minősítésében.

1.5 A tanári munka eredményessége



Képességfejlesztés

A tanítási folyamat során tanítványai képességeiknek megfelelő szinten teljesítik év végére a követelményeket.



Tanulói szaktárgyi teljesítmények eredményessége

Az osztály tanulmányi összteljesítményét figyelembe véve, minimális a helyi tanterv követelményeit nem teljesítő tanulók száma. Tanítványai eredményes érettségi vizsgát tesznek.



A tanulók neveltségének szintje

A Pedagógiai Program nevelési elveit ismeri, elfogadja, alkalmazza.

30

Tanítványai képességei folyamatosan fejlődnek. Az egyéni tehetséggondozás és felzárkóztatás területén is eredményes. Tanítványai a helyi tanterv követelményeit képességeiknek megfelelő szinten, folyamatosan fejlődve teljesítik. Az általa érettségi vizsgára felkészített tanulócsoport érettségi vizsgaeredménye összhangban van a tanulók korábbi teljesítményével. Az általa versenyekre felkészített tanulók eredményesen szerepelnek. A Pedagógiai Program nevelési elveit következetesen, tervszerűen alkalmazza. tanítási óráin diákjai önálló munkára és együttműködésre is képesek.



Optimum

2. Tanórán kívüli, a gyermekkel, tanulóval együtt végzett nevelőoktató munka (6 részterület) 

Iskolán belüli programok szervezése



Iskolán kívüli programok szervezése



A pedagógiai programban szereplő, iskolán kívüli programokban való részvétel (projektek, tanulmányi kirándulások, stb.) Tehetséges tanulókkal való foglalkozás





Felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztése



Iskolai diákszervezet és/vagy a DÖK munkájának segítése

Részt vesz az szabadidős programokon.

iskolai Iskolai szabadidős programokat szervez, bonyolít, azokat dokumentálja (pl.forgatókönyv) Szükség szerint iskolán Iskolán kívüli kívüli programokra kíséri a programokat tanulókat. kezdeményez, szervez, tájékoztatja a tanulókat a programokról. A programok A programok megvalósításában a rá szervezésében és osztott feladatot elvégzi. megvalósításában kezdeményező szerepet vállal, feladatait közmegelégedésre végzi. Gondot fordít a Tehetséggondozó kreativitás felismerésére tevékenységet végez. és kezelésére. Iskolai tanulmányi, sport-, kulturális versenyeket szervez és bonyolít le. Felkészíti a tanulókat az iskolán belüli és kívüli versenyekre. Felismeri és segíti a Folyamatosan felzárkóztatásra szoruló figyelemmel kíséri a tanulókat. tanulók fejlődését, szükség esetén módosítja a módszereit és a ráfordított időt. A tanulók tanulmányi eredményessége javulást mutat. A diákok és/vagy a nevelőtestület megkeresésére együttműködik a diákokkal, részt vesz a programjaikon.

31

Kezdeményezi a diákszervezetek aktivizálását, segíti rendezvényeik szervezését, lebonyolítását.



Optimum

3. Az intézményi szintű programok szervezése és lebonyolítása (4 részterület) 

Tervezés

Részt vesz, az éves intézményi programok tervezésében, javaslatokat tesz.

Részt vesz az egyes programok, programrészek tervezésében, előkészítésében. Önálló feladatot vállal az iskolai szintű programok elkészítésében, szervezésében, azt maradéktalanul teljesíti.



Szervezés

Részt vesz a programok előkészítésében.



Lebonyolítás

Részt vesz a programok lebonyolításában.

Önálló feladatot vállal a lebonyolítás során, aktívan és segítően közreműködik a program megvalósításában.



Értékelés

Állást foglal az intézményi szintű programok megvalósítása kapcsán. Az intézmény jó hírnevét védi és erősíti a rendezvényekkel kapcsolatban is.

Folyamatosan közreműködik az intézményi programok értékelésében. Tapasztalatait átadja kollégáinak, fejlesztősegítő céllal észrevételeket tesz.

4. Együttműködés, az intézményen belüli szakmai fórumokhoz, belső szervezeti egységekhez kapcsolódó tevékenység (4 részterület) 

Nevelőtestület testületi tevékenységében való részvétel

Az értekezleteken részt vesz, figyelemmel kíséri azokat, részt vesz a nevelőtestület döntéshozási tevékenységében. A nevelőtestület döntéseit maradéktalanul betartja

32

Aktívan részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, előrevivő célzatú hozzászólásokkal vagy egyéb módon segíti a nevelőtestület munkáját.



Optimum



Munkaközösségben és eseti munkacsoportban való részvétel

Részt vesz egy munkaközösség éves tervének kidolgozásában, az azzal összefüggő rendezvények többségén. A munkaközösségi döntéseket, megállapodásokat maradéktalanul betartja. Részt vesz eseti munkacsoport munkájában, együttműködő munkatárs.

Részfeladatot vállal egy munkaközösség munkatervének megvalósításában. Több munkaközösségi programon aktívan jelen van. Megszerzett ismereteit és tapasztalatait megosztja a munkaközösséggel. Önként vállal csoportalakítást, csoportvezetést, vállalt feladatait maradéktalanul teljesíti.



Együttműködés a többi pedagógussal, az intézmény alkalmazottaival; Kommunikáció a nevelőtestületben

Korrekt kapcsolatot alakít a nevelőtestület pedagógusaival, együttműködési szándék jellemzi. Az azonos osztályban tanító tanárokkal együttműködik. Gyakran cserél információt kollégáival az intézményi feladatokkal kapcsolatban.

Együttműködő, kollégáit segítő, tapasztalatait megosztó. Csapatépítésben aktívan közreműködik. Naprakész intézményi információval rendelkezik. Az információátadásban és -fogadásban mindig szakszerű és objektív.



Kapcsolattartás és kommunikáció a szülőkkel

A szülőkkel mindig korrekt kapcsolat kialakítására törekszik, a fogadó órákat hiánytalanul megtartja.

A szülőket igény szerint szakszerűen, közérthetően és objektíven tájékoztatja. A folyamatos együttműködésre való törekvés jellemzi.

5. Az intézmény mint szervezet fejlesztésével és értékelésével összefüggő tevékenység (4 részterület) 

A pedagógus mint munkavállaló szabály-és normakövetése

Nincs munkafegyelmi vétsége. Az SzMSz és Házirend szabályait ismeri, és szándékosan nem sérti meg. 33

SZMSZ és Házirend szabályait következetesen betartja, tevékenysége az intézmény hagyományainak megfelel.



Optimum



A szervezet képviselete

Az intézményt méltóan képviseli.

Megbízásra külső és belső fórumokon eredményesen képviseli az intézmény érdekeit. Hozzájárul az intézmény jó hírének erősítéséhez.



Minőségfejlesztési munkában való részvétel

A minőségbiztosítási, minőségfejlesztési munkában elvégzi a rábízott feladatot.

Részt vesz az intézmény minőségfejlesztési csoportjának és/vagy eseti csoportjának munkájában, ezzel kapcsolatos feladatait maradéktalanul elvégzi.



Intézményi önértékelésben való részvétel

A rá osztott önértékelési feladatot, adatszolgáltatást elvégzi.

Részt vesz az adatok elemzésében és értékelésében, egyes feladatok elvégzését megszervezi, és végre hajtja.

6. Az előírt adminisztráció elvégzése (4 részterület) 

Haladási napló vezetése

A haladási naplóban tantárgyához kapcsolódóan folyamatosan vezeti az előrehaladást, illetve a tanulók hiányzását.

A haladási napló felsorolt részeinek vezetésében naprakész.



A szülők, tanulók tájékoztatását szolgáló adminisztráció elvégzése (ellenőrző stb.)

A tanulók érdemjegyeit, illetve a szülőknek szóló tájékoztatást folyamatosan, illetve szükség szerint beíratja az ellenőrző könyvbe.

Az ellenőrzőbe történő bejegyzéseket ellenőrzi.



A tanulók értékelésével összefüggő adminisztrációs tevékenység

Szóbeli, írásbeli és egyéb a tanuló által készített produktumokat értékeli, a tanulók megszerzett osztályzatait az osztályozó naplóba 1 hónapon belül beírja.

Szóbeli, írásbeli és egyéb tanuló által készített produktumokat folyamatosan, a pedagógiai programban, házirendben meghatározott

34



Optimum időtartamon belüli értékeli, a tanulók osztályzatait, írásbeli értékelését az előírt módon végzi el.



Belső vizsgákkal, érettségi és felvételi vizsgákkal, kompetenciamérésekkel összefüggő adminisztráció

A rábízott feladathoz kapcsolódó adminisztrációt elvégzi. Időben megjelenik a vizsgahelyszínen.

A rábízott adminisztrációt maradéktalanul, igényesen, határidőre elvégzi.

SPECIFIKÁLT ELVÁRÁSOK Tevékenységi területek:

Igazgatóhelyettesi tevékenység 

Vezetés–szakmai felkészültség

Rendelkezik az alapvető vezetéselméleti és jogszabályi ismeretekkel.



Az intézményvezető helyettesítése



Tervezés

A vezető helyettesítése során elvégzi a halaszthatatlan vezetői teendőket. Pedagógiai, gazdasági, munkáltatói feladatokkal összefüggő tervezési kötelezettségét határidőre teljesíti.



Szervezés

A munkatervben és a munkaköri leírásában meghatározott szervezési (helyettesítés, ügyelet, értekezletek előkészítése stb.) feladatait határidőre elvégzi.

35

Ismereteit, önképzéssel, továbbképzéssel rendszeresen bővíti, frissíti, és megfelelően alkalmazza. A vezető távollétében felelősséggel, önállóan végzi az aktuális vezetési feladatokat. Tervezési feladatait a minőségirányítási programnak, a pedagógiai programnak és az érvényes szabályozásoknak megfelelően végzi. A szervezési feladatok ellátása során maximálisan szem előtt tartja a tanulók, tanulócsoportok érdekeit, az alkalmazottak terhelhetőségét, az egyenlő teherviselés elvét.



Optimum



Ellenőrzés

Ellenőrzési feladatait (szakmai dokumentáció, tantárgyfelosztás, alkalmazottak ellenőrzése, munkaidő nyilvántartás stb.) önállóan, az ütemezésnek megfelelően végzi.

Az ellenőrzés során formai, tartalmi, jogszabályi megfelelőség szempontjából, felelősséggel végzi a vizsgálatokat.



Értékelés

Az értékelés során tárgyilagosan, objektíven jár el.

Fejlesztő célú értékelésével hozzájárul a pedagógiai hatékonyság növeléséhez és a törvényes működés biztosításához.



Döntés-előkészítés

A rendelkezésre álló információk, adatok birtokában a célnak adekvát módon mérlegel, szelektál, érvel.



Közvetlen irányítás

A döntés – előkészítés folyamatában biztosítja a szükséges adatokat, információkat, megszervezi a szükséges konzultációs eljárásokat, folyamatokat. Saját hatáskörébe tartozó munkatársak irányítását önállóan végzi.



A szervezet képviselete

Külső fórumokon felelősséggel képviseli az intézményt.



Kapcsolattartás

Az intézmény külső és belső partnereivel együttműködő, korrekt kapcsolatot alakít ki.

A partnerkapcsolatokat folyamatosan fejleszti, a felszínre kerülő kéréseket, problémákat az intézmény érdekeit figyelembe véve kezeli.



Adminisztrációs feladatok

Írásbeli dokumentációs feladatait a törvényi elírásoknak megfelelően látja el.

Az adminisztráció vezetése átlátható, naprakész, precíz, a szükséges dokumentumok mindig rendelkezésre állnak.

36

A felmerülő problémákat átlátja, megoldásukra törekszik, a személyi konfliktusokat humánusan kezeli, biztosítja a zavartalan működést. Személyes közreműködésével hozzájárul az intézmény elismertségének növeléséhez.


Követelmények Feladat/tevékenység Minimum 

Forrásfeltárás

Folyamatosan keresi az intézmény számára kihasználható forrásbővítési lehetőségeket.

Optimum Aktívan vesz részt a forrásbővítő lehetőségek kiaknázásában (pályázatírás, szponzori kapcsolatok kiépítése).

Osztályfőnöki tevékenység 

Tanulók megismerése

Törekszik a tanulók személyiségének megismerésére.

Megismeri a tanulók személyiségének legfontosabb jellemzőit, ennek alapján képes egyéni tanácsadásra, fontos szerepet játszik személyiségük fejlesztésében.



Egyéni szocializáció, nevelési feladatok

Ismeri a gyerekek szociális hátterét, szocializációs, neveltségi problémáit, igyekszik közreműködni azok megoldásában.

Segíti a tanulókat a szocializációs és neveltségi problémáik megoldásában, tudatos, célirányos nevelési tevékenységet folytat.



Együttműködés a pedagógusokkal

Kapcsolatot tart az osztályban tanító pedagógusokkal, együttműködik velük.

Közreműködésével az osztályban tanító pedagógusok együttműködnek a nevelési-oktatási feladatok ellátása során. Tapasztalatait, ötleteit, szakmai-pedagógiai tudását megosztja kollégáival.



Együttműködés a szülőkkel

Korrekt kapcsolatot alakít ki a szülőkkel, törekszik az együttműködés fejlesztésére.

A szülőkkel igény szerint/folyamatosan kapcsolatot tart, sikeresen bevonja őket egyes, az osztállyal összefüggő feladatok elvégzésébe, hatására a szülők támogatják az intézmény pedagógiai törekvéseit.

37



Optimum



Osztályprogramok szervezése

Tanulóit a közös programokon való részvételre motiválja.

Diákjaival együttműködve közös osztályprogramokat szervez és valósít meg.



Közösségalakítás

Pedagógiai munkája eredményeként a tanulók egymáshoz való viszonyára jellemző az együttműködésre törekvés.

Öntevékeny, együttműködő, egymást támogató diákközösség kialakításáért dolgozik, ebben pozitív változást ér el. El tudja mondani, mit tesz/tett a cél érdekében, ezirányú munkáját is tervezetten végzi.



Probléma- és konfliktuskezelés

Hatékonyan és tudatosan alkalmazza a probléma- és konfliktuskezelő módszereket.



Adminisztráció

Felismeri az osztályban keletkező problémákat, konfliktusokat, törekszik azok megoldására. tevékenysége nem generál indokolatlan konfliktusokat. Az osztályfőnöki tevékenységgel kapcsolatos adminisztrációit elvégezi.

Az osztályfőnöki tevékenységgel kapcsolatos adminisztrációja határidőre kész, a változásokat követő.

Munkaközösség-vezetői tevékenység (8 részterület) 

Szakmai felkészültség

Rendelkezik a szakterületére vonatkozó korszerű szakmai ismeretekkel, többlettudással.

Ismereteit folyamatos önképzéssel, továbbképzéssel fejleszti.



Tervezés

Átgondolt éves munkatervet készít a munkaközösség tagjaival együttműködve.

A gimnázium pedagógiai programjából és valóságos helyzetéből kiindulva stratégiát határoz meg a

38





Szervezés

Valamennyi munkaközösségi foglalkozás előkészítését megszervezi, biztosítja a működéshez szükséges feltételeket (hely, idő, eszköz, stb.).



A munkaterv megvalósítása

A munkatervben meghatározott valamennyi feladatot irányításával a munkaközösség elvégzi.



Értékelés

Az éves munkáról írásos beszámolót készít.



Továbbképzés

Közreműködik a Továbbképzési program és a Beiskolázási terv elkészítésében, javaslatot tesz a tagok továbbképzésére.

39

Optimum hiányterületek felszámolására, az erősségek továbbfejlesztésére, ennek alapján tervezi az éves tevékenységet. A munkaközösség tevékenységének szervezése során együttműködik a tagokkal és a vezetéssel, a foglalkozásokon kívül is folyamatosan szervezi a tagok szakmai együttműködését. A munkavégzéshez szükséges feltételeket a lehetőségekhez képest igyekszik javítani. A munkatervi célokhoz kapcsolódva szükség szerint képes módosítani a terven, és a helyzethez kapcsolódó módosított tervet megvalósítani. A hiányterületek felszámolásáért, az erősségek továbbfejlesztéséért a munkaközösség konkrét feladatokat valósít meg. Az elemző –értékelő beszámoló az egész intézmény számára fejlesztési ajánlásokat ad. Közreműködik a tagok belső intézményi továbbképzésének megszervezésében, ajánlásokat tesz további képzésekre, házi bemutatókat, előadásokat, foglalkozásokat szervez/ tart.



Optimum A munkaközösség tevékenysége következtében fejlődik a tagok szakmai, módszertani felkészültsége, a megismert módszerek és eljárások beépülnek a gyakorlatukba. A hiányterületek és az erősségek terén pozitív változási folyamat indul el/marad fenn. Az intézményi együttműködésen túl kapcsolatokat és együttműködést keres és alakít ki más intézményekkel, intézményen kívüli szervezetekkel, szakértőkkel. Ennek révén javul a pedagógiai munka minősége.



Eredményesség

Hatására a tagok új módszerek, eljárások megismerésére nyitottak.



Együttműködés

A munkaközösség céljainak figyelembe vételével együttműködik a nevelőtestület tagjaival, az intézmény vezetésével.

Minőségügyi vezetői tevékenység (8 részterület) 

Módszertani felkészültség

Alapvető ismeretekkel rendelkezik a minőségfejlesztési módszerekről, eszközökről, adatfeldolgozási technikákról.



Együttműködés a partnerekkel és a vezetéssel

Az érintett partnereket folyamatosan tájékoztatja az elvégzett feladatokról, eredményekről. A vezetés számára javaslatokat tesz.

40

Ismereteit, módszertani felkészültségét rendszeresen bővíti, folyamatosan fejleszti, az új eljárásokat igyekszik alkalmazni, illetve másoknak átadni. Folyamatosan kapcsolatot tart a partnerekkel, a hatékony tájékoztatás érdekében a partnerek számára fórumokat biztosít, ahol lehetőséget teremt a párbeszédre. Tényekkel alátámasztott fejlesztési elképzelésekkel segíti a vezetői döntéselőkészítést.


Követelmények Feladat/tevékenység Minimum 

Tervezés

Határidőre elkészíti a minőségfejlesztési team éves munkatervét.



Szervezés

Biztosítja a minőségfejlesztéssel összefüggő feladatok elvégzéséhez szükséges feltételeket. A részfeladatok megvalósítására - a feladatok függvényében - alkalmi munkacsoportokat szervez.



Ellenőrzés

A tervezett feladatok elvégzését ellenőrzi.



Elemzés - értékelés

Az éves munkáról határidőre elkészíti éves beszámolóját.



Eredményesség

A minőségfejlesztő teamet összehangoltan működteti, az egyes csoportokat a feladatoknak megfelelően koordinálja.



Dokumentumok kezelése

A keletkezett dokumentumokat az eljárásrendben foglaltaknak megfelelően tárolja és megőrzi.

41

Optimum Tudatos folyamattervezést tükröző munkatervet készít. (koherens a minőségirányítási programmal, az előző évi értékeléssel). A minőségfejlesztési tevékenységének szervezése során együttműködik a munkacsoport tagjaival és a vezetéssel, a foglalkozásokon kívül is folyamatosan szervezi a tagok szakmai együttműködését. A munkavégzéshez szükséges feltételeket a lehetőségekhez képest igyekszik javítani. A felelősség és időmátrix alapján folyamatosan ellenőrzi az aktuális feladatok végrehajtását. A rendelkezésre álló adatok és információk elemzésérő, értékeléséről folyamatosan gondoskodik. Irányításával, az intézkedési tervek feladatainak sikeres végrehajtásával hozzájárul az intézmény hatékonyabb működéséhez. A dokumentumok tárolása során gondoskodik azok hozzáférhetőségéről, rendszerezéséről, átláthatóságáról.


5. Az értékelés módszerei Az értékelés során az alábbi módszereket és eljárásokat kell alkalmazni:     

pedagógus önértékelés az önértékelési lap kitöltésével, amelyet szöveges önértékelés egészíthet ki folyamatba épített vezetői ellenőrzés és értékelés (dokumentumok átvizsgálása, óralátogatás, szabadidős foglalkozások látogatása, szakmai fórumokon való vezetői részvétel) vezetői értékelés a jóváhagyott, az önértékelési lappal megegyező értékelési lapon vezetői interjú a pedagógussal megállapodás a pedagógus és a vezető között az értékelés eredményéből következő pedagógusi feladatokról

6. Az értékelés eredménye Az értékelés során a megadott követelmények teljesülését négyfokú skálán kell értékelni, amely a következő:    

(0) nem felel meg, alkalmatlan, (1) kevéssé alkalmas, (2) alkalmas, (3) kiválóan alkalmas, azaz teljes mértékben megfelel

Az alapvető elvárásoknak való megfelelés értékelése adja összességében a pedagógus teljesítményértékelésének egészét (100%), ugyanakkor az alapvető elvárásokhoz kapcsolódó egyes értékelési területek eltérő súllyal szerepelnek az értékelés végeredményének megállapításában. Ezek a következők:

Terület Tanórai nevelő-oktató munka Tanórán kívüli, a gyermekkel, tanulóval együtt végzett nevelő-oktató munka Az intézményi szintű programok szervezése és lebonyolítása Együttműködés, az intézményen belüli szakmai fórumokhoz, belső szervezeti egységekhez kapcsolódó tevékenység Azt intézmény, mint szervezet fejlesztésével és értékelésével összefüggő tevékenység Az előírt adminisztráció elvégzése Összesen:

42

Arány (%) 45 15 10 10

10 10 100

Intézményi Minőségirányítási Program– Móricz Zsigmond Gimnázium A pedagógus munkakörben, de meghatározott speciális feladatot is ellátó pedagógusok esetében specifikált elvárásoknak való megfelelés a teljesítményértékelést összességében legfeljebb 20%-kal növeli meg, így az elérhető maximális pontszám az alapvető elvárások pontszámának 120%-a. A pedagógus végső minősítése –az igazgatóhelyettes kivételével– azonban csak az alapvető elvárások alapján történik. A specifikált elvárások eredménye szóba kerül az értékelés folyamán az értékelést végző és az értékelt közti megbeszélésen, a vezető figyelembe veheti ezek eredményét a speciális feladatokra való megbízások során. Az igazgató-helyettes értékelése az alapvető elvárásokon belül a tanórai nevelő-oktató munkához kapcsolódó 18 részterület és a vezetői tevékenységhez kapcsolódó 12 részterület értékelése alapján történik. A 12 részterületet értékelése az értékelés során kétszeres szorzóval történik. Az értékelés eredményét pontszámok és a hozzá kapcsolódó szöveges kiegészítés, vezetői intézkedés meghatározása jelenti. A pontszámok megállapítása a következő módon történik: a pedagógus önértékelése és a vezetői értékelése egyes területekhez kapcsolódó pontszámait összeadjuk és elosztjuk kettővel (területenkénti pontátlag). Így a minősítés eredménye az önértékelés és a vezetői értékelés által kapott pontszámok területenkénti átlagpontszámának összege. Ha a vezetői értékelés és az önértékelés egyes területeken jelentősen eltér az önértékelés javára, akkor vezetői célvizsgálat keretében célszerű feltárni az eltérés okait. Az elérhető maximális pontszámok 4 fokú skála esetén a következők: 

Pedagógusok esetén:

Alapvető elvárások 40 * 3 =120 pont Összesen 120 pont 

Speciális feladatot is ellátó pedagógusok esetén:

Alapvető elvárások 40 * 3 = 120 Specifikált elvárások 8 * 3 = 24 A specifikált elvárások összpontszáma nem adódik hozzá a végső értékeléskor az alapvető elvárások pontszámához, nem része része a pedagógus végső minősítésének. A vezetői interjú során azonban szóba kell kerülnie a specifikált elvárások terén elért eredményeknek is. Amennyiben valaki több speciális feladatot lát el (pl. osztályfőnök és munkaközösség-vezető is), a specifikált elvárásokra kapott kapott pontokat el kell osztani az ellátott speciális feladatok számával! 

Igazgatóhelyettes esetén:

Alapvető elvárások (tanórai nevelő-oktató munka) 16 * 3 =48 + specifikált elvárások 12 * 3 * 2 = 72 Összesen 120 pont 43


A megfelelt minősítéshez az adott beosztáshoz kapcsolódó maximális pontszám legalább 30%-t kell megszerezni, amelyen belül a tanórai nevelő-oktató munka és a tanórán kívüli nevelő-oktató munka területén szerzett pontok arányának minimum a 40%-t teljesíteni szükséges. 30% alatt a munkavállaló alkalmatlan minősítést kap. A további minősítések a Vhr. alapján:   

kevéssé alkalmas (30 – 59 % eredmény között) alkalmas (60 – 79 % eredmény között) kiválóan alkalmas (80 – 100 % eredmény között)

A pontszámok teljesítési százalékra történő átszámítása egyúttal lehetővé teszi az eltérő munkakörű, ilyen módon esetlegesen eltérő értékelési terület számmal rendelkező pedagógusok értékelésének összehasonlíthatóságát. A kiemelkedő elvárásoknak való megfelelés a pedagógus által önként, munkaidején kívül vállalt és ellátott feladatok teljesítését jelenti, amely szöveges értékelésként kapcsolódik az értékelő laphoz. Ennek elismeréséről az intézményvezető dönt.

7. Értékelési lap, adatbázis, minősítő lap Az értékelési lapra az egyes területekhez, részterületekhez kapcsolódó minimális és optimális követelmények meghatározása, az önértékelés és a vezetői értékelés oszlopa, a két értékelés átlaga, illetve az önértékelés és a vezetői értékelés közötti eltérés kerül. Az adatbázisba kerülő értékelési lapon az oszlopok kiegészülnek a szükséges vezetői intézkedés meghatározásával. Az adatbázist úgy kell kialakítani, hogy több egymást követő értékelési ciklus eredményét is tartalmazza, alkalmas legyen az egyes területeken történő változások (trendek) nyomon követésére. 7.1 Értékelési lap vázlata Név: Követelmények Terület/részterület

minimum

optimum

Önértékelés 0-3 pont

Vezetői értékelés 0-3 pont

Átlag

Lehetőség van az értékelő lap számítógépen való kitöltésére, ez lehetővé teszi az összes pontszám, illetve az átlagok gyors kiszámítását.

44

Intézményi Minőségirányítási Program– Móricz Zsigmond Gimnázium 7.2 Pedagógusértékelés adatbázisának vázlata Név: Első értékelés Vezetői értékelés Terület/részterület (0-3 pont) Alapvető elvárások: (összesen 40 részterület) Tevékenységi területek Tanórai nevelő-oktató munka (18)  18 részterület Tanórán kívüli, a gyermekkel, tanulóval együtt végzett nevelőoktató munka (6)  6 részterület Az intézményi szintű programok szervezése és lebonyolítása (4)  4 részterület Együttműködés, az intézményen belüli szakmai fórumokhoz,belső szervezeti egységekhez kapcsolódó tevékenység (4)  4 részterület Azt intézmény, mint szervezet fejlesztésével Önértékelés (0-3 pont)*

Átlag

Követő értékelés

Eltérés

Vezetői intézkedés

45

Önértékelés

Vezetői értékelés

(0-3 pont)*

(0-3 pont)

Átlag

Tendencia

Eltérés


 javul  stagnál  romlik

Intézményi Minőségirányítási Program– Móricz Zsigmond Gimnázium Név: Első értékelés

Terület/részterület

Önértékelés (0-3 pont)*

Vezetői értékelés (0-3 pont)

Átlag


Eltérés


Önértékelés


(0-3 pont)*

(0-3 pont)

Átlag

Tendencia

Eltérés



és értékelésével összefüggő tevékenység (4)  4 részterület Az előírt adminisztráció elvégzése (4)  4 részterület Specifikált elvárások a speciális tevékenységekhez (Egy személy esetében – a vezető-helyettes, igazgató-helyettes kivételével - legfeljebb 8 részterület) vezető-helyettesi, igazgató-helyettesi munka  12 részterület Osztályfőnöki tevékenység  8 részterület Munkaközösség-vezetői (team-vezetői) tevékenység  8 részterület Minőségügyi vezetői tevékenység  8 részterület Speciális feladatokhoz (reszortokhoz) kapcsolódó munka  8 részterület 46

Intézményi Minőségirányítási Program– Móricz Zsigmond Gimnázium Név: Első értékelés

Terület/részterület

Önértékelés (0-3 pont)*

Vezetői értékelés (0-3 pont)

Átlag


Eltérés


Egyéb specializáció Összesen

* A skála az alábbi értékeket tartalmazza: 0 pont – alkalmatlan 1 pont – kevéssé alkalmas 2 pont – alkalmas 3 pont – kiválóan alkalmas

47

Önértékelés


(0-3 pont)*

(0-3 pont)

Átlag

Tendencia

Eltérés



Intézményi Minőségirányítási Program – Móricz Zsigmond Gimnázium

8. Az értékelés időpontja (gyakorisága)   

Alapértékelés (A 2009/2010. tanév során végrehajtott értékelés.). Rendes értékelés (az alapértékelés elvégzése utáni harmadik tanévben történik meg). Rendkívüli értékelés (Pedagógus munkahely változtatásakor, kitüntetésre való felterjesztést megelőzően, fegyelmi eljárás alá vonás esetében, egyéb rendkívüli esetben történik. Az alapértékelést követően a munkavállaló és a vezető egyaránt kezdeményezheti az értékelés megismétlését.)

9. Az értékelés személyi hatálya Az értékelés kiterjed a Móricz Zsigmond Gimnázium valamennyi közalkalmazotti kinevezéssel foglalkoztatott pedagógusára az alábbi megkötésekkel. Nem kell értékelni jelen rendszer szerint azokat a pedagógusokat [amennyiben nem esnek a Kjt. 40. § (1). bekezdésének hatálya alá], akik:    

nyugdíjas munkavállalók 5 éven belül öregségi nyugdíjra válnak jogosulttá gyakornokok 3 tanévnél kevesebb ideje dolgoznak a gimnáziumban

10. A pedagógus értékelésének folyamata 1. A pedagógus írásbeli értesítést kap a teljesítményértékelésének esedékességéről és időpontjáról. 2. Az önértékelési lap kitöltésével a pedagógus önértékelést végez. 3. Az intézmény vezetője, vagy az ezzel a feladattal megbízott közvetlen helyettese, az intézményvezető-helyettes, a munkaközösség-vezető véleményének kikérése után elkészíti a pedagógus vezetői értékelését az önértékelési lappal megegyező értékelő lapon. 4. Az önértékelés és a vezetői értékelés eredményének alapján a vezető elkészíti összesített értékelést, amely a két értékelés területenkénti átlaga. 5. A pedagógus megkapja és áttanulmányozza az összesített értékelést, amelyhez szöveges megjegyzést is fűzhet. 6. Ezután vezetői interjú keretében az intézmény vezetője (illetve az erre a feladatra felhatalmazott vezető-helyettes) feltárja a két értékelés esetleges eltérésének okait, valamint meghatározza a pedagógus tevékenységében a fejlesztendő területeket 7. A fejlesztendő területekről a vezető és a pedagógus megállapodik, írásba foglalja. 8. Az alkalmatlan minősítést kapott pedagógus fejlesztésével, esetleges szankcionálásával kapcsolatos feladatokról a vezető dönt. 9. A pedagógus átveszi az értékelést, az átvételt aláírásával hitelesíti. 10. A véglegesített értékelés egy példánya a pedagógus személyi anyagába (közalkalmazotti alapnyilvántartásába) kerül elhelyezésre. Az igazgatóhelyettes értékelése ugyancsak a fenti eljárásrend szerint történik azzal megszorítással, hogy a vezetői értékelést kizárólag az intézmény magasabb vezetője végezheti el.

48


Záró rendelkezések Jelen teljesítményértékelési rendszer az Intézményi Minőségirányítási Program része, nyilvánosságra hozatalának szabályai megegyeznek a programéval. A teljesítményértékelési rendszert a nevelőtestület az IMIP legitimációs mellékletében dokumentált módon és időpontban elfogadta, fenntartói jóváhagyás után válik érvényessé.


p.h.

49

Kerezsi Csaba igazgató


2/A . sz. melléklet

A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak teljesítményértékelési rendszere

1. A teljesítményértékelés célja, jogszabályi háttere és gyakorisága A nem pedagógus alkalmazottak teljesítményértékelésének célja, hogy az intézményben adminisztratív és technikai feladatokat ellátó személyek teljesítménye fokozatosan -különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével- javuljon, és ezzel segítse az Intézmény minőségcéljainak megvalósítását. A cél megvalósítása érdekében szükség van a 

a nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélésére,



visszajelzésre az értékelt személy számára munkájának erősségeiről, fejlesztendő területeiről, amely alapja és ösztönzője a további fejlődésének,



a feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölésére. A teljesítményértékelés A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

(továbbiakban Kjt.) 40. §-ában foglaltak szerint történik. Ennek értelmében a nem pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottat is minősíteni kell: 

a várakozási idő 65. § (3) bekezdés szerinti csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező,



a jogszabályban rögzített garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt,



kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén,



címadományozást megelőzően,



gyakornoki ideje lejártakor, figyelembe véve a Kjt. 22. § (15) bekezdésében foglaltakat,



amennyiben a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva minősíteni kívánja a közalkalmazottat. Ebben az esetben nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni.

50


2. Az értékelés alapelvei 

A fejlesztő szándék elve: Az értékelés legyen alkalmas a munkasikerek, eredmények kimutatására, a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére.



A

sokoldalúság

elve:

Az

értékelés

térjen

ki

a

tevékenységben

realizálódó

teljesítményekre is, követve a tényleges munkavégzés szerinti arányokat. Az értékelés területeit és módszereit az igazgató az érintettek javaslatainak figyelembe vételével határozza meg. 

A méltányosság elve: Kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, az érintett számára minden róla felvett adat legyen hozzáférhető. Törekedjen objektivitásra; csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre.



A kivitelezhetőség elve: Az értékelés tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre állóerőforrásokat, törekedni kell az idővel, pénzzel és munkaerővel valótakarékos gazdálkodásra.

3. Az értékelés eljárásrendje

1. Az alkalmazott írásbeli értesítést kap a teljesítményértékelésének esedékességéről és időpontjáról. 2. Az intézmény vezetőjének, vagy az ezzel a feladattal megbízott közvetlen helyettesének, egy hét áll rendelkezésre, hogy  kikérje

az

értékelt

közvetlen

felettesének

véleményét

az

értékelt

munkateljesítményéről,  beszerezzen

valamennyi,

az

értékelt

munkájával

kapcsolatos

értékelést,

ellenőrzést, minősítést tartalmazó dokumentumot  beszélgetést, interjút folytathasson az értékelttel. 3. Az intézmény vezetője, vagy az ezzel a feladattal megbízott közvetlen helyettese, elkészíti értékelését a jelen szabályzat végén megtalálható minősítési lapon. 4. Az értékelt megkapja és áttanulmányozza az értékelést, amelyhez szöveges megjegyzést is fűzhet. 5. Ezután vezetői interjú keretében az intézmény vezetője (illetve az erre a feladatra felhatalmazott vezető-helyettes) feltárja az értékelésben kevéssé megfelelő vagy

51


alkalmatlan minősítést kapott területek minősítésének okait, valamint meghatározza az értékelt tevékenységében a fejlesztendő területeket. 6. A fejlesztendő területekről a vezető és az értékelt megállapodik, írásba foglalja. 7. Az alkalmatlan minősítést kapott alkalmazott fejlesztésével, esetleges szankcionálásával kapcsolatos feladatokról a vezető dönt. 8. A véglegesített értékelés egy eredeti példánya az alkalmazott személyi anyagába (közalkalmazotti alapnyilvántartásába) kerül elhelyezésre, egy eredeti példányt az értékelt kap meg.

4. Záró rendelkezések Jelen teljesítményértékelési rendszer az Intézményi Minőségirányítási Program része, nyilvánosságra hozatalának szabályai megegyeznek a programéval. A teljesítményértékelési rendszert az alkalmazotti közösség a legitimációs mellékletekben dokumentált módon elfogadta, az IMIP fenntartói jóváhagyása után válik érvényessé.


______ __________________

Kerezsi Csaba igazgató

52


Minősítési lap NEM PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN DOLGOZÓ KÖZALKALMAZOTTAK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉHEZ

1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): ............................................................................................................... Anyja neve: ............................................................................................................................... Születési hely, idő: .................................................................................................................... 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: .................................................................................... A közalkalmazott besorolása: ................................................................................................... A vezetői megbízás/munkakör betöltésének kezdete: .............................................................. A minősítés indoka: .................................................................................................................. 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai A minősítés során alkalmazott pontszámok: Kiemelkedő (3 pont) Megfelelő (2 pont) Kevéssé megfelelő (1 pont) Nem megfelelő (0 pont) 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:

3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:

3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:

53


3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:

3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:

3.6. A munkaköri leírás ismeretének foka, betartásának rendszeressége, tudatossága Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:

4. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések:

5. A közalkalmazott minősítése: (30-59%) - alkalmatlan (30% alatt)

kiválóan alkalmas (80-100%) - alkalmas (60-79%) - kevéssé alkalmas

7. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel:

Szentendre, …….. év, ………………hónap …… nap A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem. ........................................................................ Név, aláírás,beosztás

A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem. ........................................................................ Értékelt aláírása

54


3.

sz. melléklet

Intézményi minőségügyi dokumentumok kezelésének szabályzata Jelen szabályzat a minőségügyi dokumentumok készítését, kezelését, módosítását és megőrzésének rendjét szabályozza. 1. A minőségügyi szabályozó dokumentumok készítése A minőségügyi szabályozó dokumentumokat (eljárásrendek, szabályzatok, értékelési rendszerek, szempontsorok stb) a MIP-csoport tagjai készítik el. Amennyiben ezen dokumentumok az intézményi Minőségirányítási Program részei, elfogadásuk szabályai megegyeznek az IMIP elfogadásának szabályaival. Amennyiben a szabályozó dokumentum nem része az IMIP-nek, a szabályozásban érintettek körének véleményezése után az igazgató jóváhagyásával válik hatályossá. 2. A minőségügyi szabályozó dokumentumok módosítása A minőségügyi dokumentumokat általában a munkatervben meghatározott időpontban, a rendszer felülvizsgálata után, illetve szükség szerint kell módosítani. A dokumentumok módosítását a MIP-csoport végzi, az intézményvezető jóváhagyásával. A módosításokról tájékoztatni kell az érintetteket, és gondoskodni kell a dokumentumok hozzáférhetőségéről. A módosítás felelőse a minőségügyi vezető. 3. A minőségügyi dokumentumok kezelése Az egységes formátumú szabályozó dokumentumokat –iktatás után– a minőségügyi kézikönyvben is el kell helyezni, melynek felelőse a minőségügyi vezető. A minőségügyi dokumentumokról jegyzéket kell készíteni. A jegyzék módosítását az iskolatitkár végzi a minőségügyi vezető irányításával. A nem szabályozó minőségügyi dokumentumokat (kérdőívek, adatok, elemzések, a minőségügyi munka során keletkezett egyéb iratok, dokumentumok stb) az iratkezelési szabályzat alapján, de az intézmény egyéb dokumentumaitól külön kell kezelni; az egységes iktatás keretein belül évente külön iktatószámon kell elhelyezni. Ezen nem szabályozó dokumentumok nyilvánossága korlátozott, az adatvédelmi szabályok és a célhoz kötött felhasználás betartásáért a MIP-csoport vezetője, tagjai és az iktatást végző iskolatitkár felel. Jelen szabályzat az Intézményi Minőségügyi Program hatályba lépésével válik hatályossá.

Szentendre, 2009. szeptember 12-én ______________________ igazgató

55


4. sz. melléklet:

Új munkatársak kiválasztásának szempontsora (részlet a Pályáztatási szabályzatból) Értékelő lap közalkalmazotti jogviszony létesítésére (pedagógus munkakör) irányuló pályázatokhoz I.

Minimum követelmények (bármely feltétel nem teljesülése esetén a pályázat érvénytelen) A pályázó neve 1

A pályázó neve

A pályázó neve

2

3

Határidőre benyújtotta-e?

Igen/nem

Igen/nem

Igen/nem

Oklevél másolata Szakmai önéletrajz Erkölcsi bizonyítvány v. igaz.

van/nincs van/nincs

van/nincs van/nincs

van/nincs van/nincs

van/nincs

van/nincs

van/nincs

II. Értékelés (Azonos eredmény esetén vezetői interjú, motivációs beszélgetés vagy tanítási gyakorlat/bemutató óra tartása szükséges; ezek bármelyikére kérhető a pályázó. Ebben az esetben a döntés a szakmai munkaközösség-vezető és az intézményvezető értékelésétől függ. ) II/A Szakmai – pedagógiai szempontok Oklevél minősítése (Több oklevél esetén a legmagasabb szintű szakirányú oklevél eredményét kell figyelembe venni!) Ped. szakvizsga (max. 1pont) Iskolai gyakorlat (min. 1 év) (max. 1pont)

Gimnáziumi gyakorlat (min. 1 év) (max. 1pont)

Szakmai-szaktárgyi továbbképzéseken való részvétel (0= nem vett részt,) 1= részt vett, 2= rendszeresen vett részt)

5/…

5/…

5/…

1/ …

1/ …

1/ …

1/ …

1/ …

1/ …

1/ …

1/ …

1/ …

2/…

2/…

2/…

56


Szakmai-pedagógiai továbbképzéseken való részvétel (0= nem vett részt,) 1= részt vett, 2= rendszeresen vett részt)

2/…

Szakirányú (hétévenkénti továbbképzésbe beleszámító) képzéseken való részvétel. (max. 1 pont)

2/…

1/…

Egyetemi diploma= 2 pont Főiskolai diploma= 1 pont (Kizárólag nyelvtanári pályázatnál!)

1/…

2/…

Alapvető, felhasználói szintű számítógép-kezelői ismeretek megléte. (Van= 1 pont, Nincs v. nem tudható= 0 pont)

2/…

1/…

1/…

2/…

1/…

2/…

1/…

II.B Pénzügyi szempontok Utazási költségtérítést igényel-e? (igen=0 pont, nem= 1 pont) Nem nyugdíjas munkavállaló (max. 1pont) Bérköltség (F/H/I 3 alatt 2 pont F/H/I 4 – F/H/I 6: 1 p. F/H/I 6 felett 0 pont) Összesen: Max. 20

1/…

1/…

1/…

1/…

1/…

1/…

2/…

2/…

2/…

Az értékeléseknél a pályázati anyagban található információk vehetők figyelembe. A pályázati határidő lejárta után a pályázati anyaghoz csatolt esetleges kiegészítések utólag nem módosítják a pályázatok értékelését. A pályázati anyagot a pályáztató intézmény köteles visszajuttatni a pályázóhoz a pályázat eredményétől függetlenül. A pályázat során az intézményhez eljuttatott személyes adatok kezelése az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően történik, sem jogi, sem természetes harmadik személy nem tekinthet a pályázatokba a pályázó hozzájárulása nélkül.

Szentendre, 2009. szeptember 12-én p.h.

57

__________________________ igazgató


5. sz. melléklet

Partneri igény- és elégedettségi mérések eljárásrendje Jelen eljárásrend meghatározza a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium külső és belső partnereinek igény– és elégedettség mérésének rendjét, melynek célja, hogy az évente megismételt vizsgálatok feltárják a partnerek elégedettségének és elégedetlenségének okait, igényeiket, így teremtve lehetőséget a javításra, változtatásra, folyamatos fejlesztésre. A partneri igény– és elégedettségmérés folyamatának lépései 

A belső és külső partnerek azonosítása, a partnerlista és az IMIP 6.6.1. pontja alapján.



A belső partnerek igény- és elégedettségi mérésének előkészítése: o A vizsgálat előkészítésekor az igazgatóval történő egyeztetés után a MIP-csoport határozza meg a vizsgálat célját, a vizsgálat szempontjait és az érintettek körét. A célok meghatározásához fel kell használni az előző évi elégedettségvizsgálatok eredményeit.



A céloknak megfelelően ki kell választani a vizsgálat módszerét.



A módszernek megfelelően el kell készíteni vagy szükség esetén módosítani kell a már összeállított mérőeszközt. (kérdőív, teszt, interjú kérdései). A mérőeszközöket az igazgató hagyja jóvá.



Meg kell határozni a mintavétel körét.



A vizsgálat lebonyolításáról a nevelőtestületet, és az érintetteket.



A vizsgálat lebonyolítását, tárgyi és személyi feltételeit az igazgató biztosítja.



A vizsgálat megtörténte után a MIP-csoport irányításával történik a vizsgálati eredmények összesítése és értékelése. Az eredmények értékelése után egyrészt az esetleges elégedetlenség okait, másrészt az erősségeket kell feltárni. Amennyiben mód van rá, trendvizsgálatokat kell végezni. Ezt a MIP-csoport az igazgató bevonásával végzi el.



Ezután a csoportnak javasolnia kell konkrét intézkedéseket, melyek az elégedetlenség okait szüntetik meg. Az javaslatok figyelembevétel –amennyiben szükséges- az igazgató intézkedési tervet készít a probléma orvoslására. Az intézkedési terv elkészítéséhez -a probléma jellegétől függően- a MIP-csoporton túl az intézmény bármely dolgozója felkérhető



A vizsgálat eredményeiről, és a javasolt intézkedésekről a minőségügyi vezető tájékoztatja a nevelőtestületet, a nevelőtestület véleményezi azon javaslatokat, melyek megvalósításához a nevelőtestület több tagjának bevonása szükséges.

58

MIP-csoport

vezetője

tájékoztatja

a




A MIP-csoport minden, a vizsgálatokban érintett, partnert tájékoztat az eredményekről. o szóban (szülői értekezlet, SZMK vezetői értekezlet, alkalmazotti értekezlet stb.) vagy o írásban (külső partnerek)



A módosított mérőeszközöket, ill. a mérés során keletkezett minőségügyi dokumentumokat a minőségügyi dokumentumok kezelésének szabályai szerint kell elhelyezni. Az eredmények beépülnek az intézmény következő évi munkatervébe, melynek a MIP-csoport munkaterve is mellékletét képezi.



Jelen eljárásrend az Intézményi Minőségügyi Program hatályba lépésével lép érvénybe.


______________________ igazgató

59


6. sz. melléklet: Panaszkezelési szabályzat

Panaszkezelési szabályzat 1. A Panaszkezelési szabályzat célja Jelen szabályozás célja, hogy az intézmény külső és belső partnereitől beérkező panaszok egységes rend szerint kerüljenek kivizsgálása és elősegítése annak, hogy a jogosnak minősített panaszokra hatékony, a partnerek jogos igényeit orvosló megoldás szülessen. 2. A szabályzat személyi hatálya A Móricz Zsigmond Gimnázium panaszkezelési szabályzatának hatálya kiterjed az intézmény valamennyi pedagógus és nem pedagógus dolgozójára. 3. Közös szabályok Valamennyi beérkező panasz esetében közös szabály:       

 

Panaszt lehet tenni a szaktanárnál és/ az osztályfőnöknél. Amennyiben ezen a szinten a probléma megoldható, nem szükséges a továbblépés. Csak az igazgatónak benyújtott, igazgatóhoz eljuttatott panasz minősül hivatalosan beérkező panasznak. Valamennyi hivatalosan beérkezett panaszt ki kell vizsgálni. A jogosnak minősített panaszokra hozott intézkedések elsődleges célja a panaszt kiváltó tett/intézkedés/gyakorlat stb. tartós megszüntetése, a hasonló helyzetek elkerülése. Valamennyi hivatalosan beérkezett panaszt írásban kell rögzíteni (vagy a panaszt tevőnek, vagy a nevében eljárónak). A beadványt, feljegyzést, jegyzőkönyvet stb-t iktatni kell. Valamennyi panasz esetén az igazgató felelőssége vizsgálni, hogy a panasz elintézhető-e intézményi hatáskörben vagy továbbítani kell-e valamely hivatalos szervnek. Valamennyi panasz esetén az igazgató felelőssége vizsgálni, hogy a panasz felveti-e a közalkalmazotti jogviszonyból eredő jelentős súlyú kötelességszegés gyanúját. Ennek gyanúja esetén a Közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 46. §. (1)-(2)- bek. alapján köteles fegyelmi vizsgálatot indítani. A közalkalmazotti jogviszonyból eredő jelentős súlyú kötelességszegés gyanúja esetén az igazgató mindenféle bejelentés nélkül is köteles hivatalból vizsgálatot indítani. A panaszt tevőnek a panasz benyújtásától számított 30 napon belül választ kell kapnia panaszára. Amennyiben a panasz 30 napon belül nem vizsgálható ki, tájékoztatni kell a vizsgálat elhúzódásnak okáról és a vizsgálat állapotáról.

60


4. Eljárás intézményi dolgozó intézkedése, tevékenysége ellen benyújtott panasz esetén 

A panasz birtokába jutott alkalmazottnak fel kell hívnia a panaszt tevő figyelmét, hogy - panasza akkor minősül hivatalos panasznak, ha írásban vagy szóban közli az igazgatóval. - a panasztétel miatt hátrány sem őt, sem hozzátartózóját nem érheti, kérheti ügyének bizalmas kezelését és személyes adatainak védelmét jogszabályok írják elő.



A panasz birtokában az intézményvezető felelőssége a panasz kivizsgálása. Az intézményvezetőnek először meg kell állapítani, hogy fennáll-e a közalkalmazotti jogviszonyból eredő súlyos kötelességszegés gyanúja. Ebben az esetben kötelessége fegyelmi vizsgálatot indítania, melyet a Kjt. 47. – 53. § alapján köteles lefolytatni. A vizsgálat későbbi szakaszában is sor kerülhet fegyelmi vizsgálat megindítására. Amennyiben nem áll fenn súlyos kötelességszegés gyanúja a további eljárás során meg kell vizsgálni a panasz alaposságát. A vizsgálat során az igazgató köteles meghallgatni azt az alkalmazottat, akinek tevékenysége ellen a vizsgálat irányul. A meghallgatásról feljegyzésnek kell készülnie. Amennyiben a panasz nem bizonyítható egyértelműen, a panasz elutasításra kerül. A panaszos kérheti, hogy személye ne legyen nyilvános a vizsgálat során, kérelméről az igazgató dönt, de az igazgató ezirányú támogató döntést csak akkor hozhat, ha egyértelműen és nyilvánvalóan tanulót veszélyeztetne elutasító döntése. A vizsgálatba minimálisan egy fő intézményi dolgozót az igazgatónak be kell vonnia. Az alkalmazott, akinek a vizsgálat tevékenysége ellen irányul kérheti a Közalkalmazotti tanács részleges vagy teljes bevonását a vizsgálatba. Azon esetleges kérését, melyben a bizonyításba más személyek bevonását kéri lehetőleg az igazgatónak támogatni kell. Számára a vizsgálat valamennyi irata –a személyes adatok védelmének betartása mellett- nyilvános. Amennyiben a vizsgálat során a panasz alaposnak bizonyult, az igazgatónak döntését írásba kell foglalnia, ki kell térnie arra, milyen intézkedéseket hozott a panasz orvoslására, és arra, hogy az intézményben nagy biztonsággal hogyan kerülhetők el a hasonló esetek. Amennyiben a panasz alaptalannak bizonyult, az igazgatónak ezt a tényt szintén írásba kell foglalni annak megjelölésével, hogy a panasz bizonyíthatóság hiányában vagy egyéb okból lett alaptalan.





 

 





61


5. Hatályba lépés Jelen szabályzat a Móricz Zsigmond Gimnázium Minőségirányítási programjának melléklete, az Intézményi Minőségügyi Program hatályba lépésével válik hatályossá.

Szentendre, 2009. szeptember 12-én _____________________ Kerezsi Csaba igazgató

62


7. sz. melléklet

Az irányított önértékelés eljárásrendje

1. Az irányított önértékelés célja Az irányított önértékelés során az intézmény –előre meghatározott szempontsor alapján– megvizsgálja működő folyamatait, szervezeti kultúráját. A vizsgálat célja, hogy tényekre alapozva, reprezentatív módon meg tudja állapítani erősségeit és a fejlesztendő területeket, azaz valós önképet rajzoljon meg. 2. Az irányított önértékelés gyakorisága, időpontja Az önértékelést egy minőségfejlesztési cikluson belül egyszer kell elvégezni, úgy, hogy az ne essen egybe a teljes intézményi önértékelés vizsgálatával, minimálisan egy tanévnyi különbség legyen a két vizsgálat között. Az önértékelést a MIP-csoport munkatervében és az intézményi munkatervben megjelölt időpontban, a tanév második félévében kell elvégezni. 3. Az irányított önértékelés eljárása  



 

 

A MIP-csoport –az igazgatóval egyeztetve– kitűzi az irányított önértékelés időpontját tárgyév szeptember 15-ig. A MIP-csoport a tanév első felében elkészíti az irányított önértékelés szempontsorát az - előző irányított önértékelés - az előző évek partneri igény- és elégedettségvizsgálatának eredményei - az igazgató és a középvezetők javaslatai alapján. A szempontsor és az időpontok ismeretében a MIP-csoport elkészíti az irányított önértékelés intézkedési tervét az adott tanév január 31-ig. Az intézkedési terv– igazgatói jóváhagyás után– az alkalmazotti közösség számára nyilvánossá válik. A szükséges vizsgálatok és az adatok összesítése január 31. és április 31. között zajlik le, az intézkedési tervben megjelölt kollégák bevonásával. A vizsgálatok ismeretében a MIP-csoport elemzi az adatokat, helyzetképet készít, különös tekintettel - az eredmények és az intézményi Pedagógiai Program kapcsolatára - a problematikus területek feltárására, a problémákból adódó veszélyek feltárására - a sikeres területek feltárására és a sikerekből adódó lehetőségek megállapítására - szükség esetén korrekciós intézkedési tervet készít A MIP-csoport június 15-ig elkészíti írásos összefoglalóját, melyet ismertet a nevelőtestülettel. A nevelőtestületi feldolgozás módjáról –az eredmények, javaslatok ismeretében– az igazgató dönt.

63


4. Az irányított önértékelés eredményeinek felhasználása Az irányított önértékelés eredményei alapját képezik az intézményben folyó tervező munkának, a stratégiai tervezésnek, a teljes körű önértékelésnek, a szervezeti kultúra tudatos fejlesztésének és a minőségi munkavégzést segítő folyamatos fejlesztés képessége erősítésének. Jelen eljárásrend az Intézményi Minőségügyi Program fenntartói jóváhagyásával válik hatályossá.

Szentendre, 2009. szeptember 12-én ______________________ igazgató

64


8. sz. melléklet

Legitimációs mellékletek

65

( ) - Szentendre,

Recommend Documents