VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Étv. 9. (3) szerinti anyag VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA

VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Étv. 9.§(3) szerinti anyag

VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA Településfejlesztési Koncepció Felülvizsgálat

Megbízó: Városföld Község Önkormányzata 6033 Városföld, Felszabadulás u. 35.

Tervező: Rédei Építészeti és Mérnöki Kft. Kecskemét, Mécses u. 40. Tel./fax.: 76/499-440 Készítők: Rédeiné Bondor Klára okl. építészmérnök TN: É-1, TT-03-0093 Régészet: Tájrendezés Közlekedés:

Székely György Nagy Ágnes Reibl Pál Halász István Környezetvédelem, közművek: Csuvár Gábor Hírközlés Csuvár Gábor

régész K2-03-0265 TRk-T-03-0146 K1d-1, KÉ-T-03-0785 KV-Sz 03-0218, TH-T, TE-T, TV-T

Kecskemét, 2012. december 11.

_____________________________________________________________________________________ 1/57


VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Definíciója, feladata, készítésének módszere: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (ÉTV) 2.§ (27.) fogalom meghatározása szerint a településfejlesztési koncepció „a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe.” Ennek szellemében a koncepció 3 fejezetből áll. I. II. III.

Településrendezési vizsgálatok Településrendezési vizsgálatok összegzése, elemzése Településfejlesztési döntések (koncepció)

A településfejlesztési koncepció határozza meg azokat a célokat, amelyeket a község 10 év távlatában el akar érni, és e célok elérése érdekében településrendezési tervében mit kíván elrendelni. Meghatározza, mit fejleszt, abból mennyit, milyen minőségben, esetleg mikorra. A koncepció, mint döntésrendszer a vizsgálatok logikai sorrendjében szerkesztett dokumentum. Az abban foglalt elhatározások térbeli megjelenítése a településszerkezeti terv, amely az ÉTV. 2.§ (29.) fogalom meghatározása szerint „ az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését”. A településrendezési eszközök (településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat (HÉSZ) és szabályozási terv) feladata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 8. §-a alapján „figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni: a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, b) a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét, c) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, f) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, _____________________________________________________________________________________ 2/57


j) a közlekedési kényszer (lakóhely-munkahely, nyersanyag kitermelés-feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: a) a települések rendezése során a település közigazgatási területét érintő árvíz, belvíz, valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését, vagy részbeni összegyűjtését és helyben tartását az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével, a belterületi és külterületi vízrendezés összehangolásával biztosítani kell, b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, c) a települések beépítésre szánt területe csak olyan terület felhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület,” Városföld településfejlesztési koncepciójához rendelkezésre álltak helyi ismertető anyagok, helytörténeti dokumentumok, könyvek. A lakosságot, a helyi vállalkozásokat és az önkormányzati interjúkkal kérdeztük meg és vontuk be az információ és adatgyűjtésbe. A község hatályos településrendezési terve 2000-2002. években készült, amelyet egyszer módosítottak, mára már - elsősorban az időközben hatályba lépett magasabb szintű jogszabály-változások miattfelülvizsgálatra szorul. A hatályos jogszabályi környezet megváltozott, így ennek megfelelően át kell a tervet dolgozni. A település területe a 2011. jan. 1-i földhivatali adatok szerint 6165 hektár, ebbõl 180 hektár belterület, 5985 hektár külterület. Az állandó népesség a 2001. évi népszámláláskor2282 fõ, a lakónépessége 2271 fő. 2009. január 1-én 2186 fő, 2011. január 1-én: 2216 fő. Népsûrûsége a közigazgatási területre vetítve 35,07 fõ/km2. Belterületi laksűrűsége: 12,14 fő/ha, így hagyományosan vidéki települési térségbe tartozónak számít. I. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI VIZSGÁLATOK: TARTALOMJEGYZÉK: 1. Előzmények 2. Földrajzi, táji, természeti adottságok - földrajzi elhelyezkedés, területi jellemzők - geológiai adottságok - éghajlati jellemzők - természeti adottságok, élővilág - talajadottságok - rétegvíz és talajvíz jellemzők, felszíni és felszín alatti vizek 3. Településtörténeti áttekintés 4. Regionális kapcsolatok - nagytérségi kapcsolatok - kistérségi kapcsolatok - regionális szerepkör 5. Demográfiai folyamatok - a népesség időbeli számszerű alakulása - területi megoszlása - korcsoportjai, családszerkezete _____________________________________________________________________________________ 3/57


6. Foglalkoztatási folyamatok - ágazati megoszlása - helyi lehetőségek - munkanélküliség, ingázás 7. Gazdaság - helyben települt ipar - mezőgazdaság - egyéb ágazatok, szolgáltatás, idegenforgalom 8. Lakáskörülmények alakulása - lakásösszetétel, komfortfokozat, területi megoszlása - tulajdonviszonyok 9. Intézményi ellátottság - egészségügyi, szociális intézmények - oktatási, művelődési intézmények - szabadidő eltöltés, sporttevékenységek intézményei - üdülés, idegenforgalom alakulása, intézményei - kereskedelem, szolgáltatás 10. Igazgatási terület szerkezete és felhasználása 11. Beépített területek szerkezete, adottságai, sajátosságai 12. Táji, természeti és zöldfelületi karakter jellemzői 13. Közlekedési hálózatok jellemzői - közlekedési nyomvonalak, közút- és vasúthálózatok - keresztmetszeti jellemzők - gyalogos és kerékpáros közlekedés - tömegközlekedés - parkolási jellemzők 14. Energiagazdálkodás, hírközlés - gázellátás - villamos energia ellátás - hírközlés 15. Vízgazdálkodás - ivóvíz ellátás - szennyvízelhelyezés, kezelés - csapadékvíz hálózat - belvíz elvezetés 16. Környezetvédelem - talajvédelem - levegőtisztaság védelem - zaj- és rezgésvédelem - hulladékgazdálkodás 17. Kulturális örökségvédelem

_____________________________________________________________________________________ 4/57


ELŐZMÉNYEK: A jelenleg hatályos településrendezési tervet 2002-ben a Markolt Stúdió Bt készítette A településfejlesztési koncepciót 8/2000. Ökt.sz. határozatával hagyta jóvá a képviselő testület 2000. áprilisában. Ezt követően a településszerkezeti tervet és a szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot 2002. október 9-én hagyta jóvá a testület 22/2002. Ökt. sz. határozatával, illetve a 7/2002.(X.9.) ÖR. számú rendeletével. A terv egy alkalommal, 2007-ben módosult az Agrárgazdasági Rt kérelmére a 21/2007. Ökt. Számú határozattal a településszerkezeti tervet, a 4/2007.(VI.12.) Ör. Számú rendelettel az Agrárgazdasági Rt. És tehenészeti telep SZ-2M rajzszámú tervet hagyta jóvá a Képviselő-testület.

A terv jóváhagyása óta elkészült az országos területrendezési terv, majd a megyei területrendezési terv is. 2008. július 19-én hatályba lépett az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása. A magasabb szintű tervekkel való összhang megteremtése jelen felülvizsgálat feladata. A településrendezési terv jóváhagyása óta eltelt 8 év társadalmi és gazdasági változásai kikényszerítik a terv aktualizálását, ezért Városföld Község Önkormányzata 26/2009. Ökt. számú határozatával döntött településrendezési eszközeinek teljes körű felülvizsgálatáról. 1. FÖLDRAJZI, TÁJI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Földrajzi elhelyezkedés, területi jellemzők Városföld Bács-Kiskun megye északi részén, Kecskeméttől délre, annak déli közigazgatási határán helyezkedik el A közigazgatási terület 6165,46 ha nagyságú, melyből 180,09 ha belterület, és 5985,37 hektár külterület. Legnagyobb kiterjedése nyugat-keleti irányban 10,7 km, észak-déli irányban 11,5 km. Határa cirka 47,18 km hosszú. Szomszédjai: Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Nyárlőrinc, Kunszállás. Megközelíthető vasúton a Budapest-Cegléd Szeged fővonalon, illetve közúton az 5. számú főúton. Az M5 autópálya áthalad az igazgatási területen, de lecsatlakozása nincs a településen. Geológiai jellemzők, talaj adottságok: Városföld a Duna-Tisza közi homokhátságon, a kiskunsági löszöshát területén helyezkedik el. Domborzatára jellemző az 1,5 m vastag lösszel és homokkal fedett, enyhén tagolt, a földtörténet újkorában kialakult hordalékkúpság. Ezeket időnként tavakkal kitöltött mélyedések, szikes láposok tarkítják. A kiskunsági löszöshát területén a talajok többségének lösz a talajképző kőzete. Itt a kedvező mezőgazdasági adottságú csernozjomok a terület 45 %-át fedik, az alföldi mészlepedékes csernozjomok 21 %-ot, a legkedvezőbb termékenységű réti csernozjomok 16 %-ot, a mélyben sós csernozjomok 7 %-ot, a mélyben szolonyeces réti csernozjomok pedig 1 %-ot tesznek ki. A falu szántóföldjének a felszíni talaja, kultúrrétege jó minőségű. A kistérségben a legjobb földminőségű község Városföld, majdnem 24 szántó-aranykorona értéke mellett a földterület mintegy 80 %-a szántóként hasznosul. Éghajlati jellemzők, adottságok: A környezet abiotikus (klíma, talaj) tényezői jelentősen meghatározzák a lehetséges biológiai és társadalmi élettérfunkciókat, termelési, fogyasztási-szolgáltatási tevékenységeket, és az ezeknek keretet adó épített környezeti feltételeket is. _____________________________________________________________________________________ 5/57


A térség éghajlata szélsőségesen kontinentális, amely mind a hőmérsékletingadozásban, mind a csapadékeloszlásban megnyilvánul. A hőmérséklet sokévi átlagos középértéke 10,5-10,7 C fok, a tenyészidőszak alatti (áprilisszeptember) sokévi átlagos hőmérséklet 17,2 C fok, az évi átlagos hőingadozás 50 C fok körüli, a fagyos napok száma 80-90 nap évente. A sokévi átlagos csapadékmennyiség 540-560 mm, melyből a tenyészidőszakra átlagosan 301 mm jut. Az utóbbi években a csapadék eloszlása szeszélyes. A relatív légnedvesség télen 82 %, tavasszal 70 %, nyáron 64 %, ősszel 75 %. A tenyészidőszak átlagában a levegő nedvessége 66 %, ami a növénytermesztés szempontjából kedvezőtlen, gyakran aszályt eredményez. Napsütéses órák számában Kecskemét-Kiskunfélegyháza térsége, így Városföld is az ország egyik leggazdagabb területe. Az évi napsütéses órák száma meghaladja a 2100 órát. A tenyészidőszakban a napsütéses órák száma 1480 körüli, ami kiemelkedő szerepet játszik elsősorban a napfényigényes szőlő, gyümölcs, zöldségfélék termelése szempontjából. A szélerősség országos viszonylatban nem magas (3-4 m/s), de a homokos vidékeken ez is jelentős széleróziót okoz, ezért szükséges a talajfelszín növényzettel történő fedettsége (gyeptakaró). Az uralkodó szélirány nyugati, északnyugati, ritkábban északkeleti. A közölt értékek sokévi átlagot tükröznek, amely azonban az utóbbi években megdőlni látszik a meteorológusok és tudósok egyre szélesebb körében elismert klímaváltozási folyamatok miatt. Az elkövetkezendő időszakban egyre szélsőségesebb klimatikus és időjárási viszonyokra lehet számítani, ezért nagyon fontos, hogy a növényzeti fedettség a településen minél teljesebb legyen. Ne maradjanak megműveletlen területek, a gyepgazdálkodás és erdősítés, fásítás, gyümölcsösök aljnövényzet telepítése egyre nagyobb jelentőséggel bír. Vízföldtani adottságok, felszíni és felszín alatti vizek, rétegvizek jellemzői Természeti adottságok, élővilág: Városföld természetes növénytakaróját a tatárjuharos lösztölgyesek, a pusztai tölgyesek és a sziki tölgyesek jellemzik. Termesztett növények: búza, kukorica, napraforgó, lucerna, gyümölcs, szőlő. 2. TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS:

Városföld Kecskemét város pusztája volt már a VIV. Században, innen kapta nevét is. A terület a városi polgárok örök tulajdonát képezte. A története ennek megfelelően mindig szorosan kapcsolódott Kecskemét történetéhet. 1456-ban Kecskemétet és a hozzátartozó hat pusztát hűséges szolgálata jutalmául Hunyadi János özvegye Lábatlany János Csongrád megyei főispánnak adományozta. Az adományozó oklevélben az egyik pusztát Koldus-egyház néven tüntették fel, amely azonos a mai Városföld területével. A jó minőségű talajon már a XVII. Században gabonát termesztettek, de a gazdálkodás alapja a jószágtenyésztés volt. Az állatokat nem hajtották be belső telelőkre, hanem a füves pusztákon létesítettek teleltető szállásokat. A pásztor által épített kunyhó volt a mezei szállások elődje. Az ilyen külső szállást a XVIII. szd. elején kezdték tanyának nevezni. A tanya szóval azt a helyet akarták kifejezni, ahol a szekérrel, jószággal megállapodtak, tüzet raktak, kutat ástak, ahol a mezei kertnek központja volt. Városföld pusztán már az 1780-as években létezett tanyás gazdálkodás, megindult a _____________________________________________________________________________________ 6/57


gazdák tanyákra kitelepülése, amelyet Kecskemét város tanácsa nem nézett jó szemmel, tiltották a lakosság pusztákon élését. A város 1622-ben 3 országos vásár tartására kapott engedélyt II. Ferdinándtól, ettől kezdve élénkült e vidéken is a kereskedelem. A török uralom alatt csak az un. "járt utakon" volt tanácsos közlekedni, és Szeged felé menve Városföld is egy ilyen útvonalba esett. 1740-ben indult postajárat Kecskemét és Szeged között, mely szintén keresztülhaladt a településen. A II. József-kori katonai térkép (1785) Kecskemét környékén 200 tanyatelepülést tüntet fel, köztük a Városföld területén lévőket is, utakkal, dűlőutakkal együtt. 1802-ben a VI. sz. országos postaútvonal ugyancsak Városföld területén haladt át Szeged-Temesvár irányába. 1853. augusztus 18-án történt a Cegléd-Kecskemét-Félegyháza vasútvonal műszaki bejárása, próbaútja. Ekkorra épült fel az állomás Városföldön, amelyet Puszta-Páka néven tüntettek fel a hivatalos menetrendben. 1857-ben kezdődött meg a népiskolai oktatás egy bérelt tanyaépületben. Az első népiskola 1891-ben épült fel a kiskunfélegyházi út-vasút kereszteződésében 1 tanteremmel és kétszobás tanítói lakással. 1899-ben újabb iskola épült Alsó-városföldi néven, melyet 1913-tól Galambosi iskolának hívtak. A Klébelsberg Kúnó által kezdeményezett tanyai iskolai építési akció során még 2 iskola épült, a Monostori és Mindszenti úton. A gazdák Kecskemétről való kiköltözése az 1860-as években nagyobb lendületet vett, a városi tanács ekkor már nem tiltotta a kint lakást. Az 1891. évi népszámlálás szerint a házak száma 379, a lakosság száma 1776 fő. Orvos Kecskemétről járt ki Városföldre, szülésznői állást is csak 1922-ben létesítettek a településen. 1929-ben Szappanos István tekintélyes birtokos kezdeményezésére szerveződött meg a Városföldi Gazdakör. 1935-ben épült ki a nemzetközi autóút Kecskemét-kiskunfélegyházi szakasza, mely természetesen érintette Városföldet is. 1935-ben természeti csapás sújtotta Kecskemétet és Városföldet is. Méteres hó zárta el a települést, ínségmunkások tették szabaddá a közlekedést. A természeti csapások 1936-ban és 38-ban is folytatódtak. Mindkét alkalommal hatalmas nyári jégverés verte el a termést. A gazdakör kezdeményezte nyilvános távbeszélő felállításának terve 1939-ben meghiúsult. 1941-ben honfoglalás kori leletre bukkantak Városföldön. Kecskemét Tisztiorvosi Hivatala 1943-ban orvosi rendelő és lakás felállítását határozta el Városföldön, addig is rendszeres orvosi rendelés indult meg a Galambosi iskolában. (Jelenleg orvosi rendelő és gyógyszertár is van a településen.) A II. világháború vége felé, 1944. júniusában a városföldi vasútállomáson repülőgépről leadott géppuskatűz robbantotta fel a németek itt tárolt üzemanyag-készletét. A város kényszerű kiürítése Városföldet is érintette, a lakosság elhagyta a települést, és csak 1945 elején kezdtek visszatérni a gazdák családjukkal. Az 1948-ban alakult Dózsa Tsz mintegy 110 kh-on gazdálkodott. 1951-ben egyesült a szintén városföldi Törekvés Tsz-el, így területe 1200 kh-ra nőtt, a tagok száma 65 fő lett. A gazdálkodás azonban nehezen ment, mert a szövetkezet területe Városföld és Kecskemét területén szétszórtan helyezkedett el. 1956-ban a volt Törekvés termelőszövetkezet rész különvált, de 1961-ben újra egyesültek. 1963-ban a Dózsa Tsz egyesült a hetényegyházi Micsurin Tsz-el, majd 1968-ban a nyárlőrinci Petőfi Tsz-el is. Az egyesülések után a tsz területe 6348 kh, taglétszáma 511 fő lett. Két fő gazdasági ágazat volt, a növénytermesztés és az állattenyésztés. Kenyérgabonát, takarmánygabonát termesztettek, 400 kh-on szőlőt telepítettek, szarvasmarha-, sertés,- juhtenyésztéssel foglalkoztak. 1962-ben egy Petőfi nevű mgtsz is alakult Városföldön (jogelődjei: Hunyadi, Petőfi, helvéciai Szabadság, Táncsics).

_____________________________________________________________________________________ 7/57


Még 1951-ben állami gazdaságot hoztak létre Városföldön, 4593 kh területtel. (1959-ben hozzácsatolták a Bugaci ÁG-t 3335 kh-dal, 1962-ben Kiskunfélegyházi Tangazdaság került hozzá 3135 kh-dal.) Szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet képezte a gazdálkodás alapját. Almatárolásra nagy hűtőházat építettek. 1952. január elsejétől önálló község lett Városföld. A település Kecskemét járás része lett 1983-ig, a járások megszűnéséig, majd 1990-ig Kecskemét városkörnyéki községeihez tartozott. 1990. óta önálló önkormányzata van. 3. REGIONÁLIS KAPCSOLATOK: Városföld a Dél-alföldi Régió, ezen belül a Kecskeméti Kistérség tagja. Nagytérségi kapcsolatok: Bács-Kiskun megye átmeneti és összekapcsoló szerepet tölt be a Dunántúl és a Tiszántúl, a főváros, a fejlett nyugati és fejletlenebb (keleti hazai és balkáni) területek között. Ennek következtében a nagytérségi szerkezetben a legmeghatározóbbak a főbb közlekedési vonalak. Ezek közül legjelentősebb a Budapest- Kecskemét- Szeged vonal, amely mentén települtek és települnek a főbb logisztikai rendszerek. Városföldet ez a vonal közvetlenül érinti, de az ebből adódó előnyöket – talán Kecskemét túlzott közelsége miatt- kihasználni nem képes. A megye másik fontos tengelye a Duna mente, amelyhez az úgynevezett „Helsinki folyosó” csatlakozik. Ennek hatása sem érzékelhető a településen. A Dunaföldvár- Kecskemét- Békéscsaba tengelyt erősíti a tervezett M8-as gyorsforgalmi út és az ehhez kapcsolódó M44-es gyorsforgalmi út, melyek megvalósulása áttételesen hatással lehet Városföld fejlődésére is. A felsorolt kapcsolati irányokat jelentőségükben követik a Kecskemét- Nagykőrös- Cegléd és a Kecskemét- Tiszakécske- Szolnok, valamint a Csongrád-Szolnok, Kiskunfélegyháza- Szolnok irányú vonzások. Ezek jellemzően helyi, kistérségi kapcsolatrendszerek, illetve jelenleg igen gyenge vonzások. A térségi kapcsolatokat erősíti majd a Mercedes autógyár üzembe állítása, amely Városföld gazdaságára is húzóerővel bír majd. Kistérségi kapcsolatok: A kistérség a települések közigazgatási területénél nagyobb, a megyénél kisebb térbeli egység. Elsősorban funkcionális meghatározottságú, inkább területfejlesztés szempontjából kezelhető egység. Kecskemét kistérsége a volt Kecskeméti Járás településeinek területét foglalja magába, sajátossága, hogy nem egyetlen város köré szerveződött, hanem különböző típusú, bonyolult településközi kapcsolatrendszerrel bíró településrendszert foglal magába, amelyek 4 város köré tömörülnek és több község is tartozik hozzá. Az egész kistérségre meghatározó a 100 ezer lélekszámú Kecskemét vonzása, vagy inkább dominanciája, amely nem mindig pozitív a kistérség többi szereplőjére nézve. Regionális szerepkör: Városföld regionális szerepköréről jelenleg nem beszélhetünk Kecskemét és Kiskunfélegyháza szomszédsága miatt, hiszen ezek a városok betöltik ezt a szerepet. Városföld intézményrendszere

_____________________________________________________________________________________ 8/57


(oktatás, egészségügy, közigazgatás) helyi szintű, térségi szerepkört nem lát el és erre a jövőben sem látszik lehetőség. DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK: 5.1. A népesség időbeli számszerű alakulása Városföld állandó népessége 1870. és 2001. között az alábbiak szerint alakult: év 1870 1880 1890 fő 1348 1403 1521 év 1910 1920 1930 fő 1928 2113 2187 év 1949 1960 1970 fő 2486 2216 2194 év 1990 2001 2009 fő 2265 2282 2186

1900 1765 1941 2487 1980 2257 2011 2216

Megállapítható, hogy Városföld lakossága 1949-ig többé-kevésbé egyenletesen nőtt, 1970-től nagyjából stagnál. Városföld lakónépesség száma az elmúlt években némi csökkenést mutat. Az egyébként jellemző népességfogyás a Kecskemétről bevándorlók miatt csak kevéssé érezteti hatását. Az állandó oda-és elvándorlások egymáshoz viszonyított aránya viszonylag állandó. Optimista prognózis szerint sem várható azonban a község népességének növekedése, legfeljebb a népesség számának állandósulásával számolhatunk. 5.2. A lakónépesség területi megoszlása 2001-ben: Központi belterület Egyéb belterület összesen: Külterület összesen: Mindösszesen:

1662 fő 265 fő 344 fő 2271 fő

2001-ben a lakosság nagy többsége (73 %) élt központi belterületen, 11,7 %-a egyéb belterületen és csak 15 %-a külterületen. A külterületi népesség többnyire időskorú volt. Mára ez az arány valószínűleg még inkább a belterületi népesség felé tolódott, tekintettel arra is, hogy a hatályos helyi szabályozás nem könnyítette meg a külterületi lakott helyek számának szaporodását. 5.3. A népesség korcsoport szerinti megoszlása 2001-ben: ÉV: 0-4 FŐ 100

5-9 149

10-14 178

15-19 151

20-24 172

25-29 146

ÉV: 30-34 FŐ: 154

35-39 163

40-44 193

45-49 184

50-54 140

55-59 140

ÉV: 60-64 FŐ: 128

65-69 104

70-74 83

75-79 48

80-84 18

85-x 20

A korstruktúra ismeretéből következtetések vonhatók le a népszaporodás jövőbeni alakulására, az intézményrendszer kapacitásának felmérésére. Alapvetően meghatározza az oktatásra és szociális, egészségügyi szolgáltatásokra háruló feladatokat, továbbá utal a társadalom öneltartó képességére, a népesség gazdasági aktivitására. A bölcsődés, óvodás korú népesség a lakosság 4,4 %-a körül mozgott, az általános iskolások számaránya 14,4 % körüli, míg a középiskolás korúak számaránya 6,6 %. A gazdaságilag aktív korú

_____________________________________________________________________________________ 9/57


(20-64 év közötti) népesség a lakosság 62,5 %-át tette ki, de a fiatalkorú népesség számának csökkenő aránya miatt ez tovább tolódik az időskorú népesség irányába. Az adatok régiek, pontosabb adatokat csak a következő népszámlálás után lesz módunk ismerni, de a tendencia így is jól megfigyelhető. Időközi adatok alapján összehasonlítva: 2009-ben 0-19 éves 452 fő (2001-ben 478 fő), 20-59 éves 1321 fő (2001-ben 1138 fő) , 60 évnél idősebb 443 fő (2001-ben 273 fő). Az állandó népességből a 60 év felettiek száma az elmúlt időben jelentős mértékben növekedett. Az elmúlt 10 évben a születések száma tovább csökkent, a halálozási arány nőtt. Az akkor 5-9 éves korosztály mára belépett a gazdaságilag aktív korba. A gazdaságilag inaktív időskorú népesség számaránya tovább nőtt. A 2001. évi népszámlálási adatokból és az azóta ismert statisztikákból a népesség fokozatos öregedése figyelhető meg. Általában kevesebb nő születik, ezért a fiatalabb népességben még a férfiak aránya dominál, vagy kiegyenlített a nemek aránya, a magasabb életkor felé haladva ez egyre csökken. Városföldön a népességen belül a nők és a férfiak aránya megközelítően 50%-50%, ami az elmúlt 10 évben viszonylagos állandóságot mutat. Összességében megállapítható, hogy a népesség öneltartó képessége - Városföldön is, ahogy országosan is- csökken, hosszútávon a lakosság további öregedésével lehet számolni. Ez mind az állam, mind az önkormányzat számára egyre növekvő szociális ellátási kötelezettséget jelent. 5.4. A népesség háztartás- és családszerkezete: ÉVEK: Háztartások száma Személyek száma/100ht. Foglalkoztatottak száma/ 100 ht.

1970 626 343

1980 676 332

1990 745 302

2001 778 292

144

155

148

118

Családok száma Családtagok fő/100ht. Gyermekek száma/ 100 ht. 15 év alatti gyermekek száma/ 100 ht.

587 343

626 329

647 314

662 305

151

139

126

117

119

94

78

63

Az adatok régiek ugyan, de a folyamat valószínűleg változatlan. A háztartások számának emelkedésével fordított arányban csökken a személyek, a gyermekek és különösen a 15 év alatti gyermekek száma. Ez a gazdasági helyzet romlásával és a társadalom elidegenülésével magyarázható. A foglalkoztatottak számának csökkenése a munkanélküliség emelkedésének eredménye. 6. FOGLALKOZTATÁSI FOLYAMATOK: 1980-ban a népesség 46,7 %-a, 1990-ben 48 %-a, 2001-ben 40 %-a volt foglalkoztatott. Mára ez a tendencia tovább erősödött, és a lakosságnak csak mintegy 13,3 %-a foglalkoztatott. 2001-ben helyben foglalkoztatott volt 598 fő, melyből 388 volt férfi és 210 nő. A helyben foglalkoztatottak 36,6 %-a (219 fő) a mezőgazdaságban, 21 %-a (126 fő) az iparban, építőiparban, 42,3 %-a (253 fő) a szolgáltatási szektorban dolgozott. A szolgáltatási szektor erősödése és a mezőgazdaság visszaszorulása országos jelenség, de az adatok tükrözik a település mezőgazdasági jellegét. Az iparban foglalkoztatottak is jórészt a mezőgazdasági termeléshez kötődnek (műtrágya gyártás). 2009-ben a 290 fő helyben foglalkoztatottból 220 fő dolgozott a mezőgazdaságban, melyből 100 fő volt nő. _____________________________________________________________________________________ 10/57


A más településre eljáró foglalkoztatottak (ingázók) száma 2001-ben igen magas volt (475 fő), a helyben foglalkoztatottakhoz viszonyítva 79 %, ami Kecskemét és Kiskunfélegyháza szomszédságával magyarázható. Mivel az elmúlt 10 évben a településen új munkahelyek nem, vagy alig létesültek, az adatok jellemzően nem változtak. Városföld aktív, foglalkoztatott népességének jelentős része ma is ingázó. Munkanélküliségi helyzetkép Városföldön a munkanélküliség a környező településekhez képest általában is, ma is alacsonyabb. A munkanélküliek aránya 1980-ban 0, 1990-ben 0,93 %, 2001-ben 2,8 %, ma 5,8 %. A 2008-as évben a 180 napon túl nyilvántartott munkanélküliek száma 31 fő volt, ennek mintegy 10%a pályakezdő és majdnem fele (10 fő) fiatalkorú 21 és 25 év közötti. A településen a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők között a nők és a férfiak száma közel azonos. A munkanélküliség a 41-50 éves korosztályt sújtja leginkább. 2010-ben a nyilvántartott munkanélküliek száma 126 fő, melyből 32 fő tartós munkanélküli. Az adatok csak részben tükröznek valós képet, mert nem tartalmazzák a munkanélküli rendszerből kikerülteket, akik már semmiféle támogatásra nem jogosultak, így a nyilvántartásban nem szerepelnek. Legfőbb probléma, hogy a rendszerből kikerültek zöme a mezőgazdaságban és az építőiparban idénymunkából – sokszor be nem jelentett napszámból - próbál megélni és nagyon nehezen, vagy nem tud visszakerülni a munkaerő piacra. Különösen nehéz a fiatal, kisgyermekes nők visszakerülése (GYES, GYED, stb.), illetve a 40-45 év feletti munkavállalók visszakerülése a munkaerő piacra. Általában megfigyelhető, hogy az öregedő korosztályokban és az alacsonyabban képzettek körében nagyobb a munkanélküliek aránya, de egyre növekszik a pályakezdők munkanélkülisége is. A kecskeméti Mercedes gyár beindítása húzóerőt jelenthet Városföld szempontjából is a munkanélküliség csökkentésére vonatkozóan egyrészt közvetlen foglalkoztatással, másrészt a beszállítói kör idetelepülésével és helyben foglalkoztatással. Ennek érdekében az önkormányzatnak mindent meg kell tennie adópolitikájával és a vállalkozások ide vonzásával. 7. GAZDASÁG: Városföld jó talaj és termőföld adottságaiból következően jellemzően mezőgazdasági település kevés ipari munkahellyel. A településre a rendszerváltáskor és utána sem érkezett jelentős külföldi tőke, nem létesült nagyobb létszámot foglalkoztató új vállalkozás. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek a földprivatizáció eredményeként itt is átalakultak, de a földek nem aprózódtak fel annyira, mint az országban általában, itt maradtak nagyüzemi gazdaságok is. (Agrárgazdasági Zrt., Polyfruct Kft., Multiker Kft.) A településen az egyéni vállalkozások, valamint a kis- és közepes vállalkozások jellemzők. A faluban telephellyel rendelkező társas vállalkozások száma 78, ebből a betéti társaságok száma 12, a korlátolt felelősségű társaságok száma 47, a részvénytársaságok száma 19. A társas vállalkozások közül városföldi székhelyű 37, melyből 1 részvénytársaság, 28 Kft és 8 Bt. A társas vállalkozások közül 8 (10,25 %) az energiaszolgáltató szektorban,12 (15,38 %) az iparban- építőiparban, 6 (7,69 %) a mezőgazdaságban 52 (66,67 %) a kereskedelemben és szolgáltatásban tevékenykedik. Bár a statisztika torzít – hiszen a községben a legnagyobb foglalkoztató a 100 fő feletti létszámával az AGRÁRGAZDASÁGI ZRT mezőgazdasági tevékenységet folytat- a társas vállalkozások körében a kereskedelmi-szolgáltató szektor túlsúlya jellemző. Az önkormányzati adóbevételek szempontjából jelentős az energia-szolgáltató szektor szerepe is. _____________________________________________________________________________________ 11/57


A Városföldön működő 92 egyéni vállalkozásból 46 (50 %) mezőgazdasági, 43 szolgáltató (46,7 %), és csak 3 ipari (3,26 %) szektorban tevékenykedő. Összefoglalva: A község gazdaságára a szolgáltatási szektor túlsúlya jellemző, de a mezőgazdasági szektor is jelentős, különösen az egyéni vállalkozások és őstermelők körében. Maga az önkormányzat 28 fős foglalkoztatott létszámával nem tekinthető számottevőnek, amióta az oktatási ágazatban foglalkoztatottak kikerültek az önkormányzat létszámából. Ipar: Városföldön a csekély ipari tevékenység elsődlegesen a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódik. Jellemző a gabonatermesztéshez kötődő malomipari termékgyártás, pékáru gyártás, takarmánykeverés, haszonállat-eledel gyártás, pálinkafőzés, műtrágyakeverés. Ez a feldolgozó ipar a korábbi termelőszövetkezeti és állami gazdasági majorokban alakult ki és mára a nehéz gazdasági helyzet ellenére felfejlődött. A volt állami gazdasági majorban korábban működő fáradt olaj feldolgozó tevékenység megszűnt, a cég felszámolás alatt áll. A község iparának jövőjét nem lehet kizárólag a helyi iparstruktúra alapján előre vetíteni. Kecskemét déli részén, közvetlenül Városföld határában hamarosan termelésbe áll a Mercedes autógyár, melynek közelsége Városföldre is nagy hatással lehet. A faluban korábban kijelölt, jó infrastrukturális adottságok és közlekedési kapcsolatokkal rendelkező ipari területek kihasználatlanok, betelepülőkre várnak. Ez az iparfejlesztés területén új irányok kijelölését jelenti, elsősorban a környezetkímélő technológiák, valamint a logisztikai vállalkozások betelepülését kell ösztönözni. Mezőgazdaság: 1929-ben Szappanos István birtokos kezdeményezésére szerveződött meg a Városföldi Gazdakör. 1935-ben épült ki a nemzetközi autóút Kecskemét - Kiskunfélegyházi szakasza, mely természetesen érintette Városföldet is. Az 1948-ban alakult Dózsa Tsz. mintegy 110 kh-on gazdálkodott. A Tsz 1951ben egyesült a szintén városföldi Törekvés Tsz-el, így területe 1200 kh-ra nőtt, a tagok száma pedig 65 fő lett. A gazdálkodás azonban nehezen ment, mert a szövetkezet területe Városföld és Kecskemét területén szétszórtan helyezkedett el. 1956-ban a volt Törekvés Termelőszövetkezet rész különvált, de 1961-ben újra egyesültek. 1963-ban a Dózsa Tsz egyesült a hetényegyházi Micsurin Tsz-el, majd 1968-ban a nyárlőrinci Petőfi Tsz-el is. Az egyesülések után a tsz területe 6348 kh, taglétszáma 511 fő lett. A település két fő gazdasági ágazata, a növénytermesztés és az állattenyésztés volt már a korábbi időkben is. Termesztettek kenyérgabonát, takarmánygabonát, 400 kh-on szőlőt telepítettek, szarvasmarha-, sertés,- és juhtenyésztéssel is foglalkoztak. 1951-ben állami gazdaságot hoztak létre, 1959-ben hozzácsatolták a Bugaci ÁG-t, 1962-ben pedig a Kiskunfélegyházi Tangazdaság került hozzácsatolásra. Szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet képezte a gazdálkodás alapját a településen. Városföld mezőgazdasági művelésű területe (2011. évi földhivatali adatok szerint) az igazgatási terület 88,2 %-a, összesen 5443,92 ha. Ebből szántóterület 4819,47 ha, gyümölcsös 206,68 ha, szőlő 15,62 ha, és viszonylag jelentős, 402,15 ha gyepterület. A földek minősége nagyon jó, az északi határ nagy része kiváló termőhelyi adottságú szántó. Az ingatlanok birtokszerkezete az átlagosnál kevésbé felaprózódott. Az átlagos birtoknagyság szántó művelési ágban 17615 m2, szőlő művelési ágban 6247 m2, gyümölcsös művelési ágban 7655 m2.

_____________________________________________________________________________________ 12/57


A jó minőségű szántó területeken a szántóföldi növénytermesztés keretén belül a gabonafélék (takarmánygabona, búza, kukorica, napraforgó, lucerna), a kevés gyengébb talajadottságú területen a szőlő- és gyümölcstermesztés a meghatározó. A meglévő növénykultúrák terméseredményeire elsősorban az aszály a meghatározó tényező. Az állattartást jelenleg a nagy gazdaságok jellemzik, a háztáji jellegű kisebb állatlétszámú gazdaságok elenyészőek. Az Agrárgazdasági Zrt sertéstelepén zárt rendszerű nagyüzemi sertéstartást folytatnak, a szarvasmarha tenyésztéssel felhagytak. A korábbi legeltető állattenyésztés és ridegtartás a határban már nem jellemző. A nagy területű legelő területeken ismét vissza kellene állítani- elsősorban őshonos állatokkal a hagyományos legeltető állattartást. A nagy élőmunka igényű termékek (elsősorban bio-zöldség, primőrök) termesztése jelenthetne további kitörési pontot a mezőgazdasági termelés számára. A munkanélküliek és közmunkások foglalkoztatására jó adottságai lennének a településnek – elsősorban az állami tulajdonú, egyébként lakóterületi fejlesztés céljára kijelölt északi területeken. A „hungarikumok” (helyi gyümölcsökből főzött pálinka, hagyományosan, vegyszer és tartósítószer mentesen feldolgozott biotermékek) és kuriózumok (pl. szarvasgomba) termesztésétől várható némi fellendülés. A bio-termesztés ösztönzése elősegítené az ökológiai egyensúly helyreállását, a külterjes állattenyésztés, legeltető módszerekkel és közepes állatlétszámmal szintén ezt a célt szolgálná. Az önkormányzat szerepe ebben egy olyan agrárstratégiai program kidolgozása, amely marketing tevékenységgel, támogatási források igénybevételével, tájékoztatással segíthetné a hagyományos növénykultúrák, állattenyésztési formák felélesztését és egy ezekre épülő helyi feldolgozóipar megteremtését. Szolgáltatás: A kereskedelmi vállalkozások általában mikro- és kisvállalkozások, egyéni vállalkozások. (Kivételt képeznek az agrártermeléshez kapcsolódó gabona, takarmány és műtrágya forgalmazók.) A helyi élelmiszer kereskedelmet jellemzően az UNIVER COOP Zrt. bonyolítja, néhány kiskereskedelmi vegyesbolt és pékség van még ezen kívül a faluban. A bolthálózat színvonala általában nem éri el az uniós normákat, aminek oka valószínűleg a közeli Kecskeméten jelen lévő nagy kiterjedésű szupermarket és iparcikk kereskedelmi hálózat. Az ágazatban a tőkehiány- annak ellenére, hogy a tőke ebben a szektorban térül meg leggyorsabban- erőteljes. A multik eddig nem jelentek meg a településen és ez a közeljövőben sem várható a település és a helyi vásárlóerő nagysága miatt. A helyi vásárlói szokások eltolódnak a heti kecskeméti bevásárlások felé, mert a bevásárló központokban nagyobb választékot talál a vevő, olcsóbb árakon. A helyi kiskereskedelmi boltok megerősödése csak az általános gazdasági fellendülés után várható, mert a vásárlóerő növekedése biztosíthatja a megfelelő árukészletet és választékot. A helyi termékek piacának megteremtése bizalmi kérdés is, ebben rejlenek még kihasználatlan lehetőségek. A külterületeken csak mozgóbolt van. A vendéglátás nem jelentős, a településen 1 vendéglátó egység üzemel, helyi forgalomra építve. A településen idegenforgalom gyakorlatilag nincs. Ennek növekedésére nem nagyon lehet számítani, mert nincs helyben idegenforgalmi vonzerő. Ennek következtében a szálláshely szolgáltatás sem jellemző. Ahhoz, hogy Városföldön egyáltalán kialakulhasson valamiféle idegenforgalom, a falunak „Ki kellene találnia magát”, vagyis ki kellene találnia turistákat idevonzó helyi programokat, fesztiválokat, olyan rendezvényeket, amelyek például a kecskeméti „Hírös hét” rendezvényeihez kötődve szerveződhetnének meg. (pl. sportrendezvények, gyalogtúrák, tájfutó versenyek, gyermekprogramok, lovas programok, kézműves táborok, művész táborok, stb. stb.) Bár ilyenek a környékben már szép _____________________________________________________________________________________ 13/57


számmal működnek, egy-egy speciális rendezvény a meglévőkhöz kapcsolódva megteremthetné Városföld imázsát. 8. LAKÁSKÖRÜLMÉNYEK ALAKULÁSA: A lakóegységek rendeltetése, állapota, lakás- és szobaszám A községben a 2001-es népszámláláskor 780 db lakás volt, melyből 761 volt lakott, 19 volt nem lakott. A KSH időközi adatai szerint a 2008. évben 807 db lakás volt a településen, vagyis 7 év alatt mindössze 27 lakással szaporodott a lakásállomány. A minőségi és mennyiségi adatok a 2001-es népszámláláskor: 2001-ben 1 szobás 78 db 2 szobás 355 db 3 szobás és nagyobb 254 db 4 szobás és nagyobb 93 db A lakások többnyire (768 db) magántulajdonú volt, 2 önkormányzati, 10 egyéb tulajdonú volt, és csak 15 volt bérelt vagy szolgálati használatú. A lakásállomány 95,7 %-a (1813 db) konyhával, 5,9 %-a (112 db) főzőfülkével ellátott, 83,9 %-a (1590 db) fürdőszobával felszerelt, az átlagos lakásnagyság 78 m2. A lakások és lakott üdülők építési év szerinti megoszlása 2001-ben: 1919 előtt épült 40 db 4,95 % 1920- 44 között épült 39 db 4,83 % 1945-59 között épült 95 db 11,77 % 1960-69 között épült 127 db 15,73 % 1970-79 között épült 279 db 34,57 % 1980-89 között épült 151 db 18,71 % 1990-2001 között épült 49 db 6,07 % 2002-2008. között épült 27 db 3,37 % Megállapíthatjuk, hogy a lakások 37,28 %-a több, mint 30 éves, elöregedett, illetve erkölcsileg elavult. Csak az utóbbi 20 évben épült lakásokról mondható el, hogy korszerű, de ezek közül is a az összes lakás mintegy 5 %-a felújításra, korszerűsítésre szorul. Az 1980-1990 között épült lakások, vagyis a lakásállomány 18,71 %-a egészen biztosan valamiféle korszerűsítésre szorul. (hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés, egyéb gépészeti felújítás) A népességi adatokból és a lakásállomány korából az következik, hogy a rendezési terv távlatában új lakásépítési igények az elöregedett vagy erkölcsileg avult lakásállomány leváltása, illetőleg a jelenleg még szülőkkel élő felnőtt korú gyermekek lakásigénye, továbbá a remélt lakosság megfiatalítás, bevándorlás okán jelentkezhetnek. Az önkormányzat feladata ebben a helyzetben az, hogy megfelelő teret adjon a településen belüli helyben maradásnak, azaz, hogy kellő számú és minőségű, választékú építési telket biztosítson, illetve, hogy megteremtse a magánerős telekalakítások lehetőségét. Megfelelő telekkínálattal, esetleg egyéb támogatással van esély a fiatal népesség helyben megtartására, esetleg bevándorló fiatal népesség letelepítésére, olyan munkaerő-bázis létrehozására, amely tőkét, munkahelyteremtő vállalkozásokat képes idevonzani. Ezáltal csökkenthető, esetleg megállítható a népességfogyás illetve a lakosság elöregedése, munkahelyek keletkeznek, nő a lakosság öneltartó képessége, adó-erő képessége, ami az önkormányzatnak további lehetőségeket teremt és egyre növekvő szociális terheit is csökkenti. A hatályos településrendezési tervben lakóterületbe sorolt területek megfelelő méretűek a megfelelő telekkínálat biztosításához, átgondolandó azonban a kialakítható legkisebb telekméret meghatározása tekintettel arra, hogy a háztáji kertgazdálkodás egyre kevésbé jellemző a fiatal népesség körében.

_____________________________________________________________________________________ 14/57


9. INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG: A község intézményeinek mennyisége és minőségi színvonala jelentős a település nagyságához képest. Igazgatási, adminisztratív és egyházi intézmények: Polgármesteri Hivatal, Felszabadulás u. 35. Rendőrség, körzeti megbízott, Szent I. tér. Félegyházi Takarékszövetkezet Városföldi KirendeltségeLiget u. 2. Postahivatal, Petőfi u. Római Katolikus Templom, Petőfi u. MÁV Magyar Államvasutak Rt. Állomásfőnökség Az intézményhálózat színvonala- eltekintve az épületek korszerűsítési, karbantartási, felújítási és akadálymentessé tételének szükségességétől- a mai igényeket kielégíti, fejlesztési igénnyel nem jelentkeztek. A lakóterületi fejlesztésekkel együtt szükség lehet intézményfejlesztésre, de ezek az alapfokú ellátó intézmények lakóterületen elhelyezhetők, a rendezési tervben külön területbiztosítás nem szükséges. Egészségügyi, szociális intézmények: A községben helyben biztosított az orvosi ellátás és az ügyelet. A háziorvos minden nap 8 órától 17 óráig rendel. Összevont készenléti ügyelet érhető el hétköznapon 17 órától másnap reggel 8 óráig Kecskeméten. Felnőtt járó-betegeknek: Kecskemét Megyei Korház Nyíri úti épületében, gyermek járóbeteg ügyeleti ellátás a : Kecskemét Megyei Korház Izsáki úti épületében. Egyéb egészségügyi és védőnői szolgáltatásokat a Településen tudják igénybe venni a helyiek. Védőnői fogadóóra heti egy napon 1 órában, terhes-tanácsadás havi 2 alkalommal 1 órában vehető igénybe a Városföldi Egészségházban. Csecsemő –és gyermek szakorvosi tanácsadás heti 1 alkalommal 2 órában igényelhető az említett helyszínen. A településen nincs fogorvos. Az OEP által finanszírozott fogorvosi ellátást Kecskeméten vehetik igénybe a városföldiek. A helyiek igényelnék a fogorvosi szolgáltatás helyben való megoldását. A háziorvosi ellátást 1háziorvos végzi, intézményfejlesztési igényt nem jeleztek, TRT-ben területbiztosítás nem szükséges, orvosi rendelő lakóövezetben elhelyezhető. Gyógyszertár: Sasfiók Patika, Felszabadulás útja 43. szám alatt működik, magán üzemeltetésben. Bölcsőde nincs a településen. Általánosságban igaz, hogy az akadálymentesség törvényi feltételeinek az egészségügyi intézmények nem, vagy csak részben felelnek meg. Szociális Intézmények: Városföldön – mint ahogyan máshol is az országban- nagy az igény az időskorúak szociális gondozására, ellátására. (Az összlakosság több mint 10 %-a 75 év feletti) A lakosság elöregedése már 25 éve tartósnak bizonyult és ez a folyamat várható sajnos továbbra is, ezért az időseket ellátó szociális intézmények bővítésével kell számolni. A szociális ellátásnak nincs a

községben ilyen célra fenntartott épülete. Az új rendszerben működő mikro térségi szintű családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, a jelző-rendszeres házi segítségnyújtás és a támogató szolgálat mind-mind további lehetőség a rászorultak részére körülményeik, életminőségük javítására. A kecskeméti tisztaprofilú intézmény jó színvonalat, szakmai kereteket garantál hosszú távon is, még jobban kihasználhatná az Önkormányzat szolgáltatásaikat. Az étkeztetés is így történik, továbbá a házi segítségnyújtás is beillesztődött.

_____________________________________________________________________________________ 15/57


Az Önkormányzat lehetőségeihez mérten támogatja a fiatal párok lakásépítési és vásárlási törekvéseit, a gyermekszületési támogatással pedig a népesség szaporulatot igyekszik pozitívan befolyásolni. Oktatási Intézmények: Óvodák: önkormányzati fenntartású 3 csoportos napközi otthonos óvoda működik a Dózsa Gy. utcában, mely családi házból lett kialakítva. Ugyancsak a Dózsa Gy. utcában működik egy 7 gyereket ellátó „Pumukli családi napközi”, amely magán üzemeltetésű. A két intézményben a férőhelyek kihasználtak, de tekeintettel a születések számának csökkenésére intézményfejlesztésre nincs szükség. A későbbiekben esetlegesen szükségessé váló új óvoda részére külön terület kijelölése nem szükséges, az lakóövezetben bármely telken elhelyezhető. A szabályozásnak azonban biztosítania kell az elhelyezés feltételeit. Általános iskola: Városföld településen 8 osztályos iskola működik egy jól karbantartott, felújított emeletes épületben. Az iskolában nincs tornaterem, ennek megépítése évek óta célja az önkormányzatnak. A rendezési tervben biztosítani kell a tornaterem megépítésének lehetőségét. 2007. év szeptemberétől a demográfiai változások, a pénzügyi szabályozók és a közoktatási törvény változásának hatására átszervezésre került. Az eddig a városföldi önkormányzat által fenntartott részben önállóan működő két intézmény (óvoda és ált. iskola) a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás keretében a társulás önkormányzatainak fenntartásában működő kecskeméti Lestár Péter Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola tagintézményeiként működik tovább. Ettől kezdve a társulás önkormányzatai egymástól függetlenül, kölcsönös előnyök alapján döntenek a közös intézmény keretében történő feladatellátásról. A közös feladatellátáshoz csatlakozó önkormányzat a fenntartói jogait és a feladatellátáshoz szükséges vagyon használati jogát engedte át a többcélú társulásnak. A használatba adott vagyon továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradt. Maga az egységes közoktatási intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik, melynek fenntartója és felügyeleti szerve a részvevő önkormányzatok Társulási Tanácsa. Művelődési Intézmények: 1982-ben épült fel a falu központjában (Felszabadulás utcán) a városföldi Klubkönyvtár, melynek legfőbb feladata a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megteremtése, megismertetése és ápolása. A Klubkönyvtárban gyermekek, fiatalok és felnőttek egyaránt találnak maguknak érdekes programokat, ez az intézmény tölti be a művelődési ház funkcióját. Az épületben 14000 kötetes könyvtár működik. A könyvek mellet megtalálható itt a közel 1000 lemezből álló lemeztár, valamint a folyóirat olvasó is. A könyvtárba beiratkozott olvasók száma változó, 200-380 fő között ingadozik. Az iskolai tananyaghoz kapcsolódóan rendhagyó órákat, vetítéseket szerveznek. A Klubkönyvtárban éves szinten több csoport működik szakmai segítséggel, illetve szervezőmunkát igényelve a Klubkönyvtártól. Az önszerveződő csoportok számának növekedését biztosítja, hogy minden értelmes és humánus csoportosulásnak igyekszik helyt adni. Kiemelt fontosságú az egészségnevelési előadások, programok szervezése, előadások, orvosi tanácsadások, az egészséges életmód kialakítását segítő rendezvények, bemutatók tartása.

_____________________________________________________________________________________ 16/57


Havi rendszerességgel tartanak a gyerekeknek meseműsorokat, báb- és gyermekszínházi előadásokat és kézműves foglalkozásokat. Sokféle kiállításon, bemutatón és szabadidős foglalkozásokon vehetnék részt az idelátogatók. A városföldi könyvtár a mai helyén 1982-ben kezdte meg a működését, valójában azonban már 1952-től volt a településnek könyvtára. Először a régi tanyasi iskola falai között, később pedig 1962-től a régi kultúrházban kapott helyet, majd jelenlegi helyére került 1982-ben, ahol részben önálló intézményként működik. A könyvtárnak 2001 óta van főállású könyvtárosa. Az épületben természetjáró klub, nyugdíjas klub, babamama klub, kézimunka szakkör, aerobic, hastánc foglalkozások, e-Magyarország pont, különféle tanfolyamok, napközis foglalkozások, nyári táborok, kiállítások, ünnepségek, szabadidős tevékenységek, egyéb szolgáltatások kapnak helyet. Az épület funkcionálisan még mindig megfelelő, kisebb átalakítással, bővítéssel – beleértve az akadálymentességet is-, a legkorszerűbb követelményeknek is megfeleltethető. Területbővítésre szükség nincs. Szabadidős és sporttevékenységek: A község sportélete a magyar községek átlagos színvonalán van. Tömegsport a faluban gyakorlatilag nincs. Kecskemét és térsége Többcélú Társulás Sport- és szabadidős Stratégiája 2008-ban született meg. A kecskeméti kistérségben cél, hogy a mentális egészséget erősítsék a szabadidős közösségek erősítésével, a közösségi identitások nevelésével, a pozitív szerepminták felmutatásával, az öngondoskodás tanításával, a konfliktuskezelési képesség fejlesztésével, a közösségi (sport) sikerrel; különösen fontos mindennek megvalósítása pl. a fogyatékosok sportja esetében. Arra kell törekedni, hogy a saját aktvitás élményét adó sport- és/vagy szabadidős tevékenység szervezésével segítsünk azoknak a fiataloknak vagy középkorúaknak, akik gyakran célok és értékek nélkül, talajt vesztve lebegnek a világban, és élménypótlásként drogokat fogyasztanak. A településen Sportegyesület működik. Az Önkormányzat a lehetőségekhez mérten támogatja a szervezetet. Az iskolások sportolási lehetőségét az iskola kültéri sportpályája biztosítja. Az időskorú lakosság is aktív részese a sportéletnek. Ezt bizonyítja a Napsugár Nyugdíjasklub szervezésében megrendezésre került nyugdíjasklubok főző - és sport versenye. Települési szintű Sport koncepció készítése szükséges, mely felöleli a település minden korosztályát. A programnak célszerű lenne foglalkozni a mozgáskorlátozottak és fogyatékosok sportolási lehetőségeivel is. Fontos lenne az önkormányzat feladatainak, fejlesztési lehetőségeinek számbavétele is. A sportélet színterét biztosító szabadtéri sportpálya a néhány éve épített sportöltözővel jól működik, bővítésére nincs szükség. Az iskolához építendő tornaterem a helyi tömegsport igényeit is kiszolgálhatná. Idegenforgalom: Idegenforgalom vonatkozásában Városföld nem rendelkezik jó adottságokkal. A település nem ismert célterület, idegenforgalma jelentéktelen. A kerékpáros turizmus nemcsak Városföldön, de országosan sem jellemző a hálózati elemek hiányosságai miatt. A kerékpárút-hálózat kiépítésével Kecskemét, illetve Kiskunfélegyháza felé juthatunk. A kerékpáros turizmus távolabbi célpontjai lehetnek Bugac és Lakitelek. Ennek infrastrukturális feltételei még nagyon hiányosak. A falusi turizmus lehetőségei kihasználatlanok, bár ehhez a közeli más településeknek sokkal jobbak az adottságai (Helvécia, Ballószög, Ágasegyháza). Városföld azonban az autópályán és az 5-ös főúton a fővárosból könnyen, gyorsan elérhető. A kiegészítő jövedelmet jelentő vendégfogadás és a vállalkozásszerűen működtetett „falusi -panzió” széles választékot tudna nyújtani a változó igényszintű, de természetet kedvelő városi turistáknak. Kellő propaganda és szervező segítség, kisebb térségi összefogás és természetesen tőke nélkül azonban jelentős fellendülés nem várható. _____________________________________________________________________________________ 17/57


10. IGAZGATÁSI TERÜLET SZERKEZETE, TERÜLETHASZNÁLAT A közigazgatási területen nincsenek nagy szintkülönbségek, domborzata nagyjából sík. Ehhez valószínűleg hozzájárul az 1970-es, 80-as évek meliorációs tevékenysége, amely a nagyüzemi mezőgazdaság céljait szolgálta. Az egész tájra a szántóföldi művelés jellemző. Védett természeti területekben szegény a település, a nemzeti ökológiai hálózat elemei csak délen kisebb foltokban és a Félegyházi vízfolyás mentén, valamint az északkeleti határnál a Csukáséri csatorna mentén érintik. Érzékeny természeti területnek minősül a település délnyugati része. Ugyancsak a Csukáséri csatorna mentén tart nyilván az erdészeti hatóság kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket, de ezek valójában csak részben erdősültek még be. Városföld területén általában nagyon kevés az erdő. A földhivatal 2011-ben mindössze 153,44 ha erdő művelési ágú területet tartott nyilván. A tájra általában nem jellemző az Alföldön és Kecskemét környékén nagyon is jellemző tanyásodottság. Ez valószínűleg azért van, mert a 2. világháború utáni szocialista mezőgazdaság megszervezésekor a nagyüzemi táblák kialakítása érdekében a tanyákat lerombolták. A kevés számú tanya szórványban helyezkedik el a Csukáséri csatorna környékén, a Dózsa -lakóteleptől délkeletre és a félegyházi határ felé a külterület déli részén. A tanyák általában fákkal körülvéve, körbeépített udvarral, lakóépülettel, istállóval, kamrával, nyári konyhával emelkednek ki a tájból, többségük megfelelő földúthálózattal ellátott. Majorok a mezőgazdasági nagyüzemek részeként települtek, melyek mára mezőgazdaságot kiszolgáló ipari, kereskedelmi-szolgáltató üzemekké alakulva a község gazdasági területeinek gerincét képezik. Városföld központi belterülete (lakóterülete) az 5. sz. főút nyugati oldalán a Budapest-Szeged vasútvonal keleti oldalán, az út és a vasút által közrezárva alakult ki. Szabályos utcaszerkezetű, megtervezett település. Fejlesztési lehetőségeit délről a közel múltban megépült horvát-tranzit, észak felől a tervezett Nabucco nemzetközi gáz-szolgáltató vezetékek korlátozzák és határolják. Két másik belterületi lakóterülete a volt állami gazdasági központi major valamint a volt Dózsa Tsz központi majorjai mellé települtek, és mint ilyen, hurcolják az átalakult majorságok szomszédságából fakadó környezeti hatások konfliktusait. A településrendezési terv felülvizsgálatának választ kell adnia ezekre a konfliktusokra, korlátoznia kell a gazdasági területeken megvalósítható létesítmények elhelyezését. Csak környezetkímélő technológiákat magába foglaló építmények elhelyezését szabad megengedni. Szerencsére a legnagyobb lakossági konfliktus forrása, a fáradt olaj feldolgozó üzem felszámolása miatt ezek a konfliktushelyzetek csökkentek. A TRT így nem kell, hogy figyelembe vegye ennek a környezetét veszélyeztető üzemnek a szerzett jogait. Városföld legnagyobb része többé-kevésbé szabályos utcákra felfűzött viszonylag nagy telkes, karakterében a második világháború utáni időszakra jellemző, zömmel sátor- illetve nyeregtetős beépítéssel. A városföldi 54101 jelű bekötőút országos mellékút, egyben a központi belterület főutcája. Az ezzel párhuzamos és azokra merőleges utcák szabályos hálózata adja a település szerkezetét. Az utcák megfelelő szélességűek, többségükben burkoltak, jól közlekedhetők, többnyire fásítottak. A forgalmi út melletti intézmények és lakóházak előtt, valamint a polgármesteri hivatal környékén alakultak ki teresedések, parkok. A községnek ez a központja. A település mai építészeti képe viszonylag homogén, jellegzetesen családi házas. A beépítés többnyire oldalhatáros, előkertes, utcavonalra merőleges gerincű oromfalas vagy kontyolt tetőidomú, illetve sátortetős épületekkel beépített. Mára a háztáji gazdálkodás az egész falu területén nem jellemző, a területhasználat a pihenő- és díszkertek irányába mozdult el. A fák mindenütt az utcakép lényeges elemét képezik, csakúgy, mint az utcán kialakított díszkertek. A porták nagyok, mára már-már túlságosan is nagynak bizonyulnak a „háztáji” gazdálkodás térvesztése miatt. Egyre növekszik a meglévő beépült telkek megosztására, illetve kisebb telkek kialakítására irányuló igény. A falu korábban és napjainkban épülő épületei nem mutatnak különösebb helyi jellegzetességet, bármely magyar faluban vagy kisvárosban felépülhettek volna.

_____________________________________________________________________________________ 18/57


A lakott területek viszonylag kompakt terület-felhasználási egységet képeznek, térszerkezeti „kinövések” nincsenek. A volt majorságok területén kialakult gazdasági területek zavaró hatással vannak a mellettük nagyjából a majorságokkal együtt kialakult lakóterületekre, ezért ezeknek a lakóterületeknek a fejlesztése nem javasolható. Ennek a területnek a funkcióváltása lenne célszerű kereskedelmi-szolgáltató rendeltetéssel, de ez az ott lakók helyzete miatt a TRT 10 éves távlatában nem lenne végrehajtható. A külterületi mezőgazdasági majorok egy része most is nagyüzemi állattartó telep, ezek fennmaradását a TRT-nek biztosítania kell. Javasolt azonban a szabályozással kikényszeríteni a telepek körüli, telken belüli védősávok, többszintes növényzet telepítését. A település különleges területei a sportolási célú területek. Temető nincs a községben, mert a jelenleg hatályos szabályozási terv szerinti helyén a lakosság egyes csoportjainak ellenállása miatt nem tudott megvalósulni. A TRT-nek új helyszínt kell kijelölnie. Alkalmasnak látszik a lakóterületektől kissé távolabb eső, a rekultivált szemétteleptől délre lévő önkormányzati terület. A védőterületek itt is telken belül alakítandók ki. 11. BEÉPÍTETT TERÜLETEK SZERKEZETE, ADOTTSÁGAI, SAJÁTOSSÁGAI, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI Lakóterületek: Jellegüket, térszerkezetüket az igazgatási terület felhasználása fejezetben ismertettük. A fejlesztési irányok a jelenlegi térszerkezetből következően a csak a már hatályos tervben is kijelölt és belterületbe vont, jelenleg állami tulajdonú mezőgazdasági területen képzelhető el. A terjengős település üzemeltetése gazdaságtalan, ezért az új fejlesztési területeket a már amúgy is kialakított közművek, infrastruktúra mentén kell kijelölni viszonylag arányos területi elhelyezéssel. A község így rendelkezésre álló még beépítetlen területei a TRT távlatában elégségesnek bizonyulnak a fenntartható fejlődés biztosításához. További területbővítésre sem lehetőség, sem igény nincs. Hosszú távon az elöregedett és erkölcsileg avult lakásállomány leváltásával, meglévő telkek átépítésével lehet és kell számolni. A volt állami gazdasági központ és a Dózsa lakóterületek fejlesztése fent vázolt okokból nem célszerű. Vegyes területek: A jelenleg hatályos TRT a település központi magját településközpont vegyes területbe sorolta. Városföld központját továbbra is meg kell tartani ezt az övezeti besorolásban. Bővítése a településközponti lakóterületek átsorolásával nem célszerű. Magán beruházó jelentkezett egy idősek otthona megépítése szándékával. Az önkormányzat ennek érdekében már kialakított lakótelkeiből 3-at összevont, amelyet erre a célra értékesíteni kíván. A terület településközpont vegyes területi átsorolása lakóterületből indokolt. Gazdasági területek: A hatályos terv a korábbi mezőgazdasági majorokat gazdasági területbe sorolta részben kereskedelmiszolgáltató, részben iparterületi rendeltetéssel. Az OTÉK azóta módosult, létrehozta a különleges mezőgazdasági üzemi területek kategóriáját. A felülvizsgálatnak át kell tekintenie a gazdasági területen ténylegesen folytatott tevékenységeket, és a tulajdonosokkal egyeztetve ezeket a területeket a rajtuk folytatott vagy tervezett tevékenységük alapján kell építési övezetbe át-, besorolni. Jellemzően az állattartó telepeket különleges üzemi mezőgazdasági területbe át kell sorolni. Az Agrárgazdasági Zrt. területén biogáz erőmű létesítésére jogerős és érvényes építési engedély van, ezért ennek a területnek az átsorolása nem javasolt, tekintettel arra, hogy ez szerzett építési jogokat sérthetne. Indokolt viszont a lakóterületek védelme érdekében az 5-ös út mellett egy védő erdő vagy zöldsávot kijelölni, mert a faluban a bűzhatás időnként elviselhetetlen.

_____________________________________________________________________________________ 19/57


A nagy/középfeszültségű elektromos alállomás közelében kijelölt még be nem épített gazdasági területeket a Mercedes gyár közelsége miatt javasolt gazdasági, kereskedelmi szolgáltató övezetben tartani. A jelenleg „kereskedelmi szolgáltató” területbe sorolt, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgáló területek ebben az övezetben tartása célszerű, tekintettel arra, hogy a jelenlegi területhasználat is megfelel ennek.. A szabályozásnál a meglévő ilyen területek építésjogi státuszát fenn lehet tartani, de a védőterületek telken belüli kialakítását az építési munkák (bővítés, funkcióváltás is) engedélyezésekor feltételül kell kötni. Törekedni kell a meglévő szomszédsági zavarok kiküszöbölésére, új létesítmények elhelyezésekor ezek megelőzésére. A rendezési tervben nem lehet kijelölni új gazdasági területeket, amíg a településen van ilyen célra kijelölt, még be nem épített terület. Különleges területek: Városföld területén elszórtan vannak ilyen területek (sportpálya, temető, hulladéklerakó), amelyeket ebbe az építési övezetbe kellett vagy lehetett sorolni. Sportolási célú terület a Felszabadulás utcán lévő sportpálya, területbővítésre nincs szükség, a minőségi fejlesztésre kell törekedni a jelenlegi területen. A temető jelenleg kijelölt helye felülvizsgálandó, új helyszín a vasút mellett jelölhető ki. A hulladéklerakót megszüntették, rekultiválták, ez a terület beépítésre szánt területbe nem sorolható, mert még évekig hagyni kell a terület regenerálódását. Ennek a területnek erdőterületbe történő átsorolása megfontolandó, a vasút felől a lakóterületet védő zöldfelület jöhetne létre. 12. TÁJI-, TERMÉSZETI ÉS BELTERÜLETI ZÖLDFELÜLETI KARAKTER VIZSGÁLATA Táji-, természeti adottságok A település hagyományosan nagyüzemi mezőgazdasági település jó termőhelyi adottságokkal, jó minőségű szántó területekkel, kevés erdővel és viszonylag nagy gyepterületekkel. Domborzata nagyjából sík, a tájat keresztül-kasul nagyfeszültségű elektromos energiaszállító vezetékek szelik át, nem éppen kedvező táj látványát keltve. Felszíni vizekben, természeti területekben szegény. Városföld igazgatási területét az Országos Területrendezési Terv legnagyobb részt mezőgazdasági, kis részben, az igazgatási terület délnyugati részén vegyes terület-felhasználású térségbe sorolja. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület és az ökológiai hálózat övezete által érintett. A megyei területrendezési terv szerint Városföld kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete által érintett. Az országos területrendezési terv nem, de a megyei területrendezési terv nagy erdőtelepítéseket javasol. A jelenlegi mintegy 131 ha erdőterületnek majdnem kétszeresét, kb. 250 ha-t kell erő övezetbe kijelölni. Mivel a térség mindig nagyüzemi mezőgazdasági térség volt, a terület nem tanyás. Belterületi zöldfelületi rendszer A település belterületi zöldfelületi elemekben, közparkokban viszonylag szegény, de ezek szépen kiépítettek és jól gondozottak. _____________________________________________________________________________________ 20/57


A település kialakult, bár tényleges hálózattá nem szerveződő zöldfelületi rendszerének az alábbi elemek képezik részét:  Polgármesteri hivatal előtti park  az 5. számú főút mellett a lakóterületet védő, közelmúltban telepített véderdő  Utak, utcák közterületi zöldfelületei  A lakótelkek meglévő növényállománya A zöldfelületi rendszer vonatkozásában két alapvető probléma jellemzi a község zöldterületi ellátottságát: 1. A rendszerré szervezettség hiánya, valamint 2. a közösségi zöldfelületek alacsony száma. A település zöldfelületi fejlesztési lehetőségei jónak mondhatók mind területi (közparkok, közkertek), mind hálózati elemek (út menti fasorok) vonatkozásában. A fejlesztési lehetőséget elsősorban és jellemzően a meglévő elemek mennyiségi fejlesztése valamint rendszerbe történő kapcsolása képezi, Táji-, természeti és zöldfelületi karakter fejlesztési javaslatai Az Országos Területrendezési Terv Városföld területét jobbára mezőgazdasági térségbe sorolja, erdőgazdálkodású térség nincs tervezve. Az OTRT ezzel mintegy deklarálja a nagytáblás szántóföldi művelésű tájhasználatot. Fontos célok a települési környezetminőség javítása terén: - Településszerkezeti fejlesztési hibák okozta környezeti problémák csökkentése - Épített környezeti elemek megfelelő állapotának biztosítása, az épített értékek védelme - Közlekedési eredetű települési környezeti problémák csökkentése - Tiszta, jó közérzetet segítő települési környezet kialakítása Fentiek alapján a község Településrendezési Tervének a következő irányelvek mentén feltétlenül egyértelmű védelmi és fejlesztési megoldásokkal kell szerkezeti és szabályozási vonatkozásokban rendelkeznie:  A Nemzeti Ökológiai Hálózat egyes kategóriáinak, elemeinek beemelése a települést érintő területegységek és azok szerkezeti rendjének tisztázásával, az alábbi kategóriák szerint. - mozaikos természetes és természetközeli állapotú élőhely komplexek - urbán és agrár élőhely-komplexek, mesterséges felszínek - különös jelentőségű, kis méretű élőhelyek - ökológiai folyosók, vonalas megjelenésű védőfásítások  Fejleszteni kell a rét- és legelőgazdálkodást, előtérbe kell helyezni az extenzív állattartást  Gondoskodni kell az egyedi tájértékek védelméről  Az utak mentét és a tájjellegnek megfelelően a mezsgyéket, vízfolyások partjait és más, domináns térválasztó elemeket honos fafajokkal kell fásítani  Gondoskodni kell a kultúrtörténeti értékek ápolásáról és védelméről  Ki kell dolgozni a belterületi zöldfelületi elemek rendszerré történő fejlesztését, a zöldfelületi rendszert be kell dolgozni a TRT-be  Gondoskodni kell a települési zöldterületek védelméről, arányuk növeléséről, állapotuk javításáról  Szabályozni kell az egyes építési tevékenységekkel érintett zöldfelület építéseket és helyreállításokat  A lakó-, gazdasági- és közlekedési területek fejlesztésével együtt szabályozni szükséges az azok ellátását ill. megfelelő használatát biztosító kiegészítő zöldterületek és zöldfelületek építésének feltételeit  A települési zöldterületek tekintetében az alábbi területi értékek elérését kell megcélozni: _____________________________________________________________________________________ 21/57


- 21-30 m2/fő közpark, közkert, 30-50 m2/fő közjóléti erdő A TRT-nek a táji-, természeti és zöldfelületi karakter védelme és fejlesztése céljából a következő szabályozási elvekkel kell számolnia:  

   

A települési szándékok szerint nem kell jelentős belterületi lakóterület bővítéssel számolnia a TRTnek. A fejlesztéseket a tájkarakter védelmével, értékeinek érvényesítésével kell tervezni. Kifejezett erdőtelepítéssel, erdőterületi kijelöléssel ott éljen csak a terv, ahol ez erdészeti vagy környezet-és természetvédelmi szempontból kiemelten, feltétlenül szükséges és indokolt, lehetőleg már kialakult erdőtömbökhöz kapcsolódva, illetve lakóterület védelme céljából A meglévő zöldterületeket meg kell tartani, minőségi fejlesztésük elérendő cél A tervnek ki kell jelölnie a településképi szempontból védendő és fejlesztendő közterületeket, út menti fásításokat A tervezett utak kísérő fásítással szabályozandók Számolni kell a temető létesítésével

13. KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK JELLEMZŐI A település a megyeszékhelytől 13 km-re helyezkedik el, mely a településre meghatározó jelentőségű. A másik közeli város Kiskunfélegyháza, melytől való távolsága 16 km. Kiemelendő, hogy a település közigazgatási területe északi oldalon közvetlenül határos az épülő – országosan kiemelt jelentőségű kecskeméti Mercedes autógyárral. Meghatározó továbbá, hogy a területén nemzetközi gázvezetékek haladnak át. A település országos jelentőségű közlekedési hálózatokat érint. Ezért az ÚT 2-1.218:2003 számú útügyi előírás alapján a település „B” települési osztályba tartozik. A település közúti közlekedési szempontból előnyös helyzetű, jól megközelíthető. A központi belterület nyugati oldala mellett az M5 autópálya, keleti oldala mellett az 5.sz. elsőrendű főút halad el. Az 5. sz. főúthoz a központi belterületet az 54101 j. Városföldi bekötőút köti be. Az autópályával a településnek közvetlen kapcsolata nincs, a gyorsforgalmú útra fel- és lehajtás a Kecskemét déli csomópont és Kiskunfélegyháza északi csomópont biztosítja. A településrész kiépített vasúti kapcsolattal rendelkezik, érinti az egyvágányú villamosított MÁV 140 sz. Cegléd - Szeged vasúti fővonal. A kistelepülés számára ez kiemelkedően előnyös vasúti kapcsolatot jelent. A településnek közvetlen vízi közlekedési kapcsolata nincs, a közelben vízi útvonal nem található. A külterületi utak, jelzőtáblával szabályozott, szintbeni közúti csomópontokkal rendelkeznek. Jelenlegi forgalmi viszonyok alapján ez a típus a forgalomlefolyást biztosítani tudja. Az autópálya fölött két helyen külön szintű földút-átvezetés található, le- és felhajtóág nélkül. A Dózsa lakótelep Városföldhöz tartozó különálló lakott terület szintén az 5.sz. főútról közelíthető meg. Az 5. sz. főútról kiinduló helyi úton közelíthetők meg továbbá a külső gazdasági területek is (sertéstelep, gabonaüzem, gáztelep, továbbképzési központ). Városföld belterületi úthálózata már kiépült, a hálózati rendszere megfelelő. A lakott területen belül az úthálózat történelmileg kialakult, a sík területre jellemzően könnyen áttekinthető, mely közelítőleg rácsos úthálózati szerkezetűként jellemezhető. Ennek kiépítettsége általában a távlati igényeknek is megfelel. A központi rész belső úthálózatának gerincét az 54101 j. bekötőút biztosítja, a csatlakozó további utak kiszolgálóút (lakóút) funkciójúak. A belterületi csomópontok egyszerű szintbeni csomópontok. Jelenleg külön gyűjtő utak kijelölve nincsenek.

_____________________________________________________________________________________ 22/57


Városföld forgalmi problémájának tekinthető a 54101 j. út belterületi szakaszán a műtrágyagyártó üzem felé áthaladó nehézjármű forgalom. A tehergépjárművek jellemzően a megengedettnél nagyobb sebességükkel és erős zajhatásukkal veszélyeztetik a helyiek közlekedési biztonságát és zavarják mindennapi életüket. Jelenleg a térségben kerékpárút nem található, viszont kerékpáros forgalom helyi és helyközi viszonylatban is tapasztalható. Kerékpárút-hálózat szempontjából a vizsgált területet a távlati Kecskemét – Kiskunfélegyháza kerékpárútvonal érinti külterületen a jövőben. Helyi kerékpáros forgalom jellemzően Városföld központi belterületén belül bonyolódik, a közút és a járda váltakozó igénybevételével. A kiszámíthatatlanul közlekedő belterületi kerékpáros forgalom éppen emiatt mind a gépjármű mind a gyalogos forgalomra zavaróan hat. Kijelölt autóbuszmegálló az 5. sz. főúton a Városföld központi leágazásnál és a Dózsa lakótelepi leágazásnál található. További – helyi utakon lévő - buszmegálló található – buszfordulóval kiépítve: 54101 j. úton (Felszabadulás útján) a Városföld belterületi településhatára előtt, és a Petőfi utcánál a településközpontban, valamint a Dózsa lakótelep belterületi határánál. Az autóbusz-közlekedés hálózata elég sűrű járatszámmal szolgálja a távolsági és a kis helyközi tömegközlekedést. Összességében elmondható, hogy a térség fekvése közúti közlekedési szempontból kitűnő, a térségben autópálya és országos főút is halad. A csatlakozási lehetőség ehhez kielégítően megoldott, emellett megfelelő sűrűségű helyi hálózat is rendelkezésre áll. A tömegközlekedési kapcsolatok - a vasúti és az autóbusz közlekedés - is megfelelő. KÜLTERÜLETI UTAK Gyorsforgalmi út - M5 jelű Budapest – Röszke autópálya A településsel közvetlen kapcsolata nincs. A külterületi úthálózat külön szintű átvezetése megoldott. A Az autópályára fel- és lehajtás Kecskemét és Kiskunfélegyháza felé közelíthető meg. Főút - 5. számú, Budapest – Szeged – Röszke elsőrendű főút elnevezésű országos közút. A teljes terület fő közlekedési folyosóját jelenti. Országos mellékút - A település bekötését az 54101 jelű Városföldi bekötőút, külterületi szakasza Egyéb külterületi közút A település külterületét feltáró – többnyire burkolatlan - utak, amelyek az ipari és mezőgazdasági földterületek, valamint tanyák megközelíthetőségét szolgálják ki. A földutak helyi talajból képzettek, illetve több helyen zúzalékszórással is javítottak. A burkolt szakaszok állapota rossz, tönkrementek. BELTERÜLETI UTAK Országos mellékút (települési főút) - A település gerincét az 54101 jelű Városföldi bekötőút elnevezésű, országos közút belterületi szakasza adja. Gyűjtőutak és kiszolgáló utak A település kiépült helyi úthálózattal rendelkezik, de jelenleg külön kijelölt gyűjtőút a településen nincs. Az utak nincsenek funkció szerint megkülönböztetve.

_____________________________________________________________________________________ 23/57


Forgalomnagyságok Országos közúti forgalom: Szelvényszám Az út száma kezdő befejező M5 autópálya 90+488 113+465 5 sz. főút 94+477 108+489 54101 j. bekötőút 0+000 1+550

Forgalomnagyság E/nap 1999 2004 5.347 14.228 13.074 9.029 968 1.608

2009 27.985 6.731 1.401

Az 54101 j. út forgalma – mivel jellegéből adódóan kizárólag a helyi forgalom megy – a helyi forgalomra nézve is irányadó. Megállapítható az M5 autópálya dinamikus forgalomnövekedése, mely azonban a településre nézve forgalmi problémát nem jelent. Ezzel párhuzamosan az 5. sz. főút forgalma csökkent, mely a településre nézve kedvező. Az 54101 jelű út forgalma az elmúlt 10 évben folyamatosan növekedett, mely elsősorban a helyi lakosok és üzemek gépjárműállományának növekedésével van összefüggésben. Gépkocsi elhelyezés Az M5 autópálya és az 5. számú főút átmenő forgalma számára a pihenőhely kialakítása a térségben megoldott. Az ipari és mezőgazdasági üzemek parkolása belső területen kerül megoldásra. Városföld központi belterületén jelentkezik jelentős parkolási igény a koncentráltan elhelyezkedő forgalmat vonzó létesítmények következtében, melyek az alábbiak: - Oktatási intézmények (iskola, óvoda) - Sportlétesítmények (sportpálya) - Hivatalok (polgármesteri hivatal) - Egyéb szolgáltatási létesítmény (pénzintézet, posta) - Kereskedelmi létesítmény (üzletek) - Egyházi létesítmény (rom. kat. templom) - Autóbuszmegálló - Vasútállomás A parkolók száma a jelenlegi parkolási igényeket a településközpontban a létesítményekhez nem elégíti ki megfelelően. Rendezvények alkalmával parkoló hiány merül fel, a járművek rendezetlenül parkolnak az 54101 j. út mellett, a zöld területeket és a közúti burkolatot/padkát igénybe véve. A lakóövezetben kizárólag családi házak találhatóak, ahol a saját személygépjármű elhelyezése az ingatlanhoz tartozó udvaron vagy garázsban történik. Közúti csomópontok A csomópontok kialakítása kül- és belterületen egyaránt kielégítő. Tömegközlekedés A fő célállomások az utasok számára: Kecskemét és Kiskunfélegyháza. Kisebb számban - jellemzően diákok által - a fővárosba és távolabbi nagyvárosokba is bonyolódik utasforgalom. Az autóbusz-közlekedés hálózata elég sűrű járatszámmal szolgálja a távolsági és a helyi (kis helyközi) tömegközlekedést. A járművel számára a leállás és fordulás, illetve az utasok számára a várakozás is megfelelően biztosított. Vasúti közlekedés A vasútállomás a település belterület délkeleti határán található. Az állomás a MÁV 140.sz. Cegléd – Szeged vonalánál található. Az állomásról lehetőség van közvetlenül eljutni Kecskemétre, Budapest Nyugati Pályaudvarra, Kiskunfélegyházára, Szegedre, Bajára. A járatszámok az igényeket kielégítik. _____________________________________________________________________________________ 24/57


Vasútállomás személyforgalmi- és rakodóvágánnyal ellátott. Utas peronok és utas váró rendelkezésre áll. A vasútállomás megfelelő állapotú, 2008. évben a vasúti pálya átépítésre, a távközlő-, erősáramú, és biztosítóberendezések pedig felújításra kerültek. Közúti - vasúti átjárók helyzete Meglévő átjárók: 1 db. – 54101 j. út (Felszabadulás útja) külterületi folytatásában. A szintbeni átjáró biztonsági berendezéssel -félsorompóval, fénysorompóval – ellátott. A vasúti keresztezés kedvezőtlen helyzetű, mindkét oldalán a közútról való beláthatóság rossz, a kis sugarú követő és megelőző ívek, valamint közvetlen mellette lévő útcsatlakozások miatt Kerékpáros közlekedés Kerékpárút a településrészen nem található. Jelenlegi becsült kerékpáros forgalom 50 j/nap, mely a lakosság bevásárló/ügyintéző illetve a dolgozók munkába járó forgalmából tevődik össze. Gyalogos közlekedés Számottevő gyalogos forgalom Városföld központi részében, az 54101 j. út (Felszabadulás útja) mentén, illetve kisebb mértékben a belső lakóövezetben van. Az 54101 j. úton min. 1,0 m széles kétoldali járda mindenütt rendelkezésre áll. Állapotuk megfelelő. Lakóutakon hiányoznak járdaszakaszok. Vízi közlekedés Folyami kapcsolata Városföldnek nincs. Legközelebbi hajózható vízfolyás: Tisza folyó. Megközelíthetőségének javítására nincs igény. Továbbá a kimagasló szintű közúti és vasúti infrastruktúra miatt sincs szüksége. Gépjárműüzemi létesítmények A térségben 1 db. üzemanyagtöltő állomás található az 5.sz. főút jobb oldalán, a Dózsa lakótelepi leágazással átellenben. A település üzemanyagigényét ez teljes mértékben képes kielégíteni. További töltőállomás vagy gépjárműszerviz telepítését a nagyvárosok közelsége sem teszi szükségessé. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK Távlatilag kismértékű forgalomnövekedéssel célszerű számolni, a településrész gazdasági fejlődését is figyelembe véve. Drasztikus növekedésre számítani nem kell. Külterületi hálózatfejlesztés A meglévő országos közúthálózat a települést teljes mértékben kiszolgálja, azt tovább bővíteni nem kell. A 54101 j. úton felmerülő nehézgépjármű-forgalom miatti probléma megoldására egy új nyomvonalon vezetett déli tehermentesítő helyi gyüjtőút kiépítése lenne forgalmi szempontból a legmegfelelőbb. Ehhez az 5. sz. főúton új, 3 ágú szintbeni csomópontot kell kialakítani. A javasolt gyüjtőút becsült úthossza: 2500 m. A kialakítás egyben a veszélyesnek ítélt vasúti átjárót is megszüntetni, új átjáró kiépítésével. A beruházás szempontjából külön problémát jelent a település déli oldalán haladó gázvezeték, amelynek keresztezése nem kerülhető el. A kialakítás tehát jelentős költséggel bír, de a település helyi/lakossági szempontjait hosszú távon és magas színvonalon biztosítaná. A déli tehermentesítő úthoz javasolt továbbá egy 150 m hosszú gyüjtőút létesítése a település bekötésére az Ifjúság u. felé. Javasolt továbbá – a jelenleg nem létező – külterületi gyüjtőút hálózat kijelölése és meghatározása. A külterületi gyüjtőutakat távlatilag javasolt min. 6,0 m széles szilárd burkolattal ellátni. _____________________________________________________________________________________ 25/57


A javasolt külterületi gyüjtőutak, meglévő nyomvonalon: -

Dózsa lakótelep - DNY-ÉK-i gyüjtőút: 0133/6, 0144, 0109, 099, 098 hrsz. Dózsa lakótelep - ÉNY–DK-i gyüjtőút: 550/2, 088 hrsz. Gabonaüzemi gyüjtőút: 0129 Sertéstelepi gyüjtőút: 0125 Iparterületi gyüjtőút: 772 Városföld – É-D-i gyüjtőút: 014 Városföld – K-i gyüjtőút: 046 M5 északi átvezetés gyüjtőút: 065/1, 065/2, 065/ M5 déli átvezetés gyüjtőút: 020/1, 020/2, 020/5

A meglévő nyomvonalon a szabályozási szélességek a gyüjtőutak számára általában nem megfelelőek, azokat a fejlesztés során 22,0m szélességre szükséges bővíteni. A javasolt külterületi gyüjtőutak, új nyomvonalon: -

Dózsa lakótelep - DNY-ÉK-i gyüjtőút: hiányzó elem összekötése 0144 és 0109 hrsz.-ú utak között. Gabonaüzemi gyüjtőút: meghosszabbítás, bekötés a Dózsa lakótelep – ÉNY-DK-i gyüjtőúthoz (0129 út bekötése a 088 hrsz. úthoz) M5 északi átvezetés: meghosszabbítás, bekötés Városföld – keleti gyüjtőúthoz (065/3 út bekötése 046 hrsz. úthoz.)

Külterületi kiszolgáló utak, meglévő szilárd burkolattal: - Továbbképző intézet kiszolgálóút: 082/9 hrsz. - Városföld – iparterület kiszolgálóút: 738 Ezen utak burkolata rossz állapotú, felújítása szükséges. Egyéb külterületi kiszolgáló utak: - földutak (tanyákhoz, üzemekhez stb.) Karbantartásukról gondoskodni szükséges. Belterületi hálózatfejlesztés A meglévő hálózati rendszer általában elégséges. A meglévő utcákban javasolt fejlesztés a hiányzó járdaelemek kiépítése és a szikkasztó-árokrendszer kiegészítése, javítása. Javasolt új hálózati elemek: -

Városföld, központi belterület: Győzelem u. és 305/2 hrsz. út összekötése Dózsa lakótelep: 0146/9 hrsz.-ú út bekötése Dózsa lakótelep – DNY-ÉK-i új gyüjtőútba

Közúti csomópontok Tervezett csomóponti átalakítások: - 5.sz. főút és déli tehermentesítő helyi gyüjtőút csomópont. Javasolt típus: szintbeni, 3 ágú, jelzőtáblával szabályozott csomópont. A fölérendelt út az 5.sz. főút, melyhez a tehermentesítő út alárendelt útként csatlakoztatható. A főútról a tehermentesítő útra kanyarodók számára balra illetve jobbra kanyarodó sávot javasolt biztosítani. A mellékirányból kihajtók részére javasolt besoroló sávok biztosítása is. Keresztszelvények Az egyes útfajták mintakeresztszelvényét, kialakítását és területigényét külön tervlapon ábrázoljuk.

_____________________________________________________________________________________ 26/57


Szabályozási szélességek A terület új beépítéseinél, új közlekedési létesítmények elhelyezésénél az alábbi minimális szabályozási szélességeket kell biztosítani a helyi kialakult szerkezeti kötöttségek figyelembe vételével: - Gyorsforgalmi út - M5 autópálya - Főút - 5 sz. elsőrendű főút - Országos mellékút - 54101 j. bekötőút (Felszabadulás útja) - Helyi gyüjtőútak - Kiszolgáló utak (lakóutak) - Önálló kerékpárút - Önálló gyalogút - Egyvágányú vasútvonal - MÁV 140 sz. vonal: Cegléd - Szeged között

60 m 40 m 30 m 22 m 16 m 4m 3m 10 m

Gépkocsi-elhelyezés A parkolóhely kiépítése a település központjában indokolt a forgalmat vonzó létesítmények térségében (sportpálya, iskola, óvoda, könyvtár), ezért a 54101 j. úttal (Felszabadulás útja) párhuzamosan mindkét oldalon burkolt személygépkocsi parkolóhely kiépítését javasoljuk a Béke u. – Ady Endre utca között. Új szolgáltató – kereskedelmi vagy ipari létesítményeknél az OTÉK normatívái szerint kell a parkolóhelyeket biztosítani – telken belül. Ezután építendő lakóépületeknél törekedni kell a lakásonkénti 1 db garázs + 1 db. parkoló szám biztosítására – telken belül. Kerékpárút-hálózat fejlesztése Távlatilag várható az 5. sz. főúttal párhuzamos egyoldali kétirányú kerékpárút kiépítése a főút nyugati oldalon vezetve. Ennek javasolt típusa: külterületi, egyoldali kétirányú, 2x1 haladósávos kerékpárút Hsz = 2,25 m széles használati szélességgel. vt > 20 km/h. Indokolt továbbá a település bekötése az 5. sz. főúttól a vasút állomásig a 54101 j . úttal párhuzamosan, az északi oldalon vezetve. A javasolt nyomvonal egybeesik a meglévő gyalogjárdáéval, annak burkolatát kiszélesítve. Javasolt típus: belterületi elválasztás nélküli gyalog- és kétirányú kerékpárút, szórványos gyalogosforgalommal, Hsz = 2,75 m széles használati szélességgel. Tervezési sebesség: vt < 20 km/h. Gyalogos közlekedési létesítmények fejlesztése A szükséges gyalogjárdák a főúton rendelkezésre állnak. Lakóutaknál a hiányzó gyalogjárda szakaszok kiépítése javasolt mindkét oldalon min. 1,50 m szélességgel. Külön nyomvonalon vezetett gyalogutat kialakítani nem javasolunk. Közúti - vasúti keresztezések A tehermentesítő út javasolt kiépítésével a meglévő közúti vasúti átjáró áthelyezendő az új út keresztezéséhez. A régi, veszélyes keresztezés megszűnik. Az új átjáró üzemelése fénysorompóval és félsorompóval történjen.

_____________________________________________________________________________________ 27/57


14. ENERGIAGAZDÁLKODÁS, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Gázellátás: A település közigazgatási területén ÉNy – DK – i irányban vezet a Kardoskút-Városföld-Adony, K – ről érkezik a Városföld-Endrőd DN 600 és DN 800, É – D – i irányban halad a Városföld-KiskundorozsmaAlgyő DN 1000, a Városföld-Kiskundorozsma DN 600 és az Algyő-Városföld DN 600, É – i irányba a Városföld-Vecsés DN 700, míg DNy – i irányban vezet a Szank-Városföld DN 400 és DN 700 acél nagynyomású (60 bar) gázvezeték (szénhidrogén-szállító távvezeték), valamint azokkal párhuzamosan bányaüzemi hírközlő kábelek. Ezek mellett a közigazgatási területen É – D – i irányban vezet az AlgyőSzázhalombatta DN 300 olajvezeték. A gázelosztó és gázátadó, illetve kompresszor állomás a belterülettől ÉK – re az 5. sz. főút túloldalán található. Megépült a Horvát-tranzit gázvezeték és területfelhasználási engedély van a Nabucco gázvezetékre, melyek átszeli a települést. A távvezetékek biztonsági övezeteinek beépítésére és használatára vonatkozó tiltásokat és korlátozásokat a magasabb szintű jogszabályok tartalmazzák. (A biztonsági övezetben mindennemű építési tevékenység tilos.) A nagynyomású gázszállító távvezetékek üzemeltetője az FGSZ Földgázszállító Zrt. (8600 Siófok, Tanácsház u. 5.). Helyi képviselő: Kecskeméti Földgázszállító üzem (6000 Kecskemét, Szolnoki hegy 232.). Városföld község földgázellátását a belterületre K – ről érkező gázvezetékről biztosítják. A község belterületétől K – re nyomásszabályozó épült, ahonnan 3 bar nyomású gázvezeték hálózat került kialakításra a település gázellátására. A gázhálózat gerincvezetéke a nyomásszabályzótól vezetve a belterületi utcákban épült. A létesítmények kisnyomású gázellátását ingatlanonként épített 3/0,03 bar nyomásszabályozók beépítésével biztosítják. A háztartások ~ 90 %-a rákötött a hálózatra és a bekötések száma folyamatosan növekszik. A meglévő gáznyomás-szabályzó és a hálózat rendelkezik szabad kapacitással, így a lakó- és gazdasági övezet bővítésével a növekvő gázigény a 3,0 bar nyomású gázhálózat továbbépítésével, illetve nagyobb ipari gázigény esetén a nagyközép-nyomású gázvezetékről nyomásszabályozó telepítésével biztosítható. A gázellátó vezetékek védőtávolságait szabványok és jogszabályok tartalmazzák. A földgázvezetékek tulajdonosa az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. (telephely: Győr, Puskás Tivadar u. 35-37.) A földgázvezetékek üzemeltetője az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. Kecskeméti Kirendeltsége (6000 Kecskemét, Ipoly sor 5.) Villamos energia ellátás: Városföld villamos energia ellátása a DÉMÁSZ RT Nagykőrösi Főmérnökség Kecskeméti KÖF Centrumához tartozik, amely a hálózat üzemeltetője. A településen a villamos energia ellátást a 20 kV-os szabadvezeték hálózatra telepített 20/0,4 kV-os transzformátor állomások biztosítják. A 20 kV-os középfeszültségű elosztóhálózat mindenütt szabadvezetékes kiépítésű, a 20/0,4 kV-os transzformátor állomások többsége OTR típusú oszlop transzformátor állomás fa vagy vasbeton tartószerkezettel. A 0,4 kV-os vezeték hálózat nagy része szabadvezetékes, a központban található néhány földkábeles kiépítésű is, elsősorban üzemi, intézményi bekötőkábelek. A község további fejlesztéséhez a betápláló 20 kV-os vezeték hálózat megfelelő kapacitással rendelkezik. A korábban kijelölt, de még beépítetlen ipari-kereskedelmi területek villamos energia ellátására a jelentkező konkrét igények alapján méretezett új 20 kV-os leágazó vezetékeket és transzformátor állomásokat kell kiépíteni. A lakóterület funkciójú fejlesztési területek villamos energia ellátására kb. 45-50 _____________________________________________________________________________________ 28/57


csatlakozási pont esetén szükség lesz egy új transzformátor állomás és új 0,4 kV-os hálózat megépítésére. Az új villamos hálózatok esetében arra kell törekedni, hogy a különböző feszültségű hálózatok vezetékei közös tartószerkezetekre kerülhessenek, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak el ezek a vezetékek a közterületből. Az új épületek tervezésénél figyelembe kell venni a DÉMÁSZ típusterveit a fogyasztásmérő berendezések elhelyezésénél. A település belső területein javasoljuk, hogy az új 0,4 kV-os hálózatok elsősorban légkábeles kialakítással készüljenek. A meglévő 0,4 kV-os szabadvezetékeket lehetőség szerint légkábeles, esetleg földkábeles kialakításúra kell átépíteni. A tanyás területeken a kisfeszültségű hálózat bővítéséhez javasoljuk a környezetbe illeszkedő, zöld színű, sótelített fa tartóoszlopokat alkalmazni. A kis- és középfeszültségű villamos szabadvezetékeket lehetőség szerint madárvédelemmel kell ellátni az áramütés következtében fellépő madárpusztulás csökkentése érdekében. A még meglévő régi közvilágítási lámpatesteket az anyagi lehetőségek függvényében korszerű, energiatakarékos lámpatestekre javasoljuk cserélni elsősorban nagynyomású nátriumgőz lámpatesteket alkalmazva. A villamos vezetékek biztonsági övezete föld feletti vezeték esetén a vezeték mindkét oldalán, a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért következő távolságokra lévő függőleges síkokig terjed: -220 kV-on 18 méter, 120 kV-on 13 méter, 1-35 kV-on 5 méter, ill. 2,5 méter a vezeték azon szakaszán, amely a szabvány (MSZ 151) belterületre vonatkozó előírásainak megtartásával épült, 0,4 kV-on 1 méter. A biztonsági övezetre vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat a 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet szabályozza. Elektronikus hírközlés: Országos gerinchálózat, településközi és helyi vezetékes távközlő hálózat: Városföld területén az országos gerinchálózathoz tartozó optikai kábel halad az 5. sz. főút mentén. A település a MATÁV 76-os körzetszámú Kecskeméti Gócközpontjához tartozik. A vezetékes telefonellátás kielégítésére a gócközpontból optikai kábel indul a községbe. A kábel Városföld területére Kecskemét irányából az 5. sz. főút mentén érkezik az 54101. sz. bekötőút mellet elhelyezett konténeres telefonközpontig. A vezetékes telefonellátottság teljes mértékben fedezi az igényeket, mára már kínálati piac alakult ki. A település területén néhány db nyilvános állomás is üzemel. A fejlesztési területek ellátására jövőben kiépítendő helyi hálózat esetében esztétikai okokból előnyben kell részesíteni a földalatti vagy az erősáramú vezetékkel közös oszlopsorra telepített föld feletti elhelyezést. Mobiltelefon: A község területén mindhárom magyarországi mobil szolgáltató jelei foghatók. A jelenleg Magyarországon üzemelő szolgáltatók nem jelezték, hogy a község közigazgatási területén belül új bázisállomást kívánnának létesíteni. Esetleges új szolgáltatók antenna elhelyezési igényeinek kielégítésére tájképvédelmi okokból célszerű a közös eszközhasználatot (adótorony) előírni, vagy a már meglévő magas építményeket (templomtorony, hidroglóbusz, szabadvezeték oszlop stb.) igénybe venni. Kábeltelevízió: A településen jelenleg helyi kábeltelevízió rendszer üzemel, a szolgáltatást a Fibernet Zrt. végzi. A TV kábelek a távközlési vezetékekkel azonos nyomvonalon, közös alépítményben ill. oszlopsoron haladnak. A szolgáltató rendezési tervet érintő fejlesztési elképzelést nem jelzett. Egyéb lehetőség a község területén a minőségi rádió-TV vétel biztosítására a műholdas ill. digitális földi DVB-T adások egyéni ill. közösségi rendszerrel történő igénybe vételével adódik.

_____________________________________________________________________________________ 29/57


15. VÍZGAZDÁLKODÁS: A terület általános jellemzése: A település és térsége a Duna-Tisza közi síkvidék középső részén, a Kiskunsági löszös hát középső, DNy – i részére eső tájegységén helyezkedik el a 100-112 mBf. – i tengerszint feletti magasságon. A terület enyhe lejtésű a belvízcsatornák felé mutató, fő lejtésviszonya Ny, ÉNy – ról D, DK i irányú. Az alacsonyabb területek a közigazgatási terület K – i, DK – i részein találhatóak, míg a belterület alatti területek a középmagas részen települtek. Vízrendezés: Városföld település felszíne viszonylag egyenletes, bár egyes területein enyhén hullámos, a közigazgatási területen általában lösz, lejtőlösz, illetve DNy – i részén futóhomokok, valamint általában alföldi mészlepedékes csernozjom talajok, továbbá egyes helyeken csernozjom jellegű homoktalajok, a mélyebb fekvésű térségekben pedig szolonyeces réti talajok és szoloncsákszolonyecek fordulnak elő. A település területe nem szerepel „a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról” szóló jogszabályban sem az erősen, sem a közepesen, sem pedig az enyhén veszélyeztetett települések között. A település közigazgatási területe belvízzel nem, vagy csak enyhén veszélyeztetett, melyet a korábbi csapadékos évek tapasztalatai is igazoltak a település mélyebben fekvő részein. A rendezési szinteket, illetve a beépített területek csapadékvíz elvezető rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz maximális tározási vízszint mellett is befogadóba vezethető legyen. A település belterületi csapadékvíz elvezető hálózatának rendszere a település természetes mélyvonulatait követve alakult ki. A csapadékvíz elvezetés általában nyílt szikkasztó árkos rendszerű, illetve a burkolatok melletti határoló felületeken történik. (A jelenleg meglévő belterületi vízelvezető rendszer az 1999-2000 években készült.) Ezen meglévő vízelvezető hálózatok (döntően 90 %-ban – földmedrű szikkasztó árkok) többékevésbé megfelelően biztosítják és várhatóan a későbbi beépítéseket követően is többé-kevésbé biztosítani tudják – a megfelelő karbantartás, a talajok jó víznyelése és jó víztartása (ilyen értelemben jó vízgazdálkodási tulajdonságai), az általában mély, illetve közepes talajvízszintek, valamint a megfelelő lejtésviszonyok miatt – a belterületi vízelvezetést. Ennek ellenére, illetve ezért a belterületi vízelvezető rendszer felülvizsgálatára – a vízelvezető árkok és csatornák teljes kiépülését és karbantartási utasításait is tartalmazó – vízrendezési terv készítését javasoljuk a későbbi 2010-eshez hasonló esetleges csapadékosabb évek által okozható károk megelőzésére. Ezen túlmenően szorgalmazzuk a hálózat mielőbbi megépítését és az előírások szerinti karbantartását, üzemeltetését, hogy a várható későbbi beépítéseket követően is megfelelő, megbízható legyen a belterületi vízelvezetés. Továbbá a csapadékvíz-elvezető hálózatok üzemeltetését a települési belvíz-kárelhárítási (belvízvédelmi) tervében foglaltak alapján kell végezni, illetve ezen tervet időnként felül kell vizsgálni. A térség talajainak vízgazdálkodási tulajdonságai, továbbá a nyugalmi talajvízszintek általában mély, illetve közepes mélysége, továbbá a megfelelő lejtésviszonyok miatt a beépített, illetve beépítésre szánt mélyebb területek belvizek szempontjából nem, illetve kevésbé veszélyeztetettek, melyet az elmúlt csapadékos évek tapasztalatai is igazolnak a korábbiak szerint. A külterületen található közcélú csatornák az alábbiak: Állami kezelésű főművek: Csukáséri-főcsatorna Félegyházi vízfolyás

_____________________________________________________________________________________ 30/57


A csatorna kezelője: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Csongrádi Szakaszmérnöksége (6640 Csongrád, Szentesi út 1.) A Csukáséri-főcsatorna kezelője a 37+596 cskm szelvénytől az É – i közigazgatási határig (39+870 cskm) a BÁCSVÍZ Zrt. (6000 Kecskemét, Izsáki út 13.) Társulati kezelésű művek: - Terjéki csatorna - Városföldi I. csatorna - Reptér II. csatorna A csatorna kezelője: Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat (6100 Kiskunfélegyháza, Holló L. u. 2.) Egyéb (üzemi, stb.) kezelésű csatornák nem találhatóak a közigazgatási területen. A közigazgatási területen található belvízcsatornák egyike sem állandó vízfolyás. A beépítésre szánt területek kijelölésénél, illetve az építési (rendezési) szintek meghatározásánál figyelemmel kell lenni a terület talajvíz viszonyaira, valamint arra, hogy a kérdéses területről a csapadékvíz megfelelő eséssel az érintett befogadóba – mértékadó belvízszint mellett is – bevezethető legyen. A külterületi beépítés során vízrendezési érdekből az alábbi építési tilalmi területeket kell biztosítani: A medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló Korm. rendelet értelmében: - az állami tulajdonú (Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő) csatorna és tározó partvonalától számított 6,0 m-t; - az egyéb tulajdonú (Társulati kezelésű) csatorna és tározó partvonalától számított 3,0 m-t fenntartási célokra szabadon kell tartani, ezen a területen (parti sávon) csak gyepgazdálkodás folytatható, valamint – vízrendezési érdekből – a rendelet 3. §-ban foglaltakat szükséges figyelembe venni. A természet védelméről szóló törvényben foglaltak szerint természeti területen tilos a természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése. Az előzőeken túlmenően a vízjárta területek beépítésével és hasznosításával kapcsolatosan is a jogszabály előírásait kell betartani. Vízjárta területnek minősülnek többek között a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek időszakosan vízzel borítottak, valamint a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített. Az ilyen területeken bármilyen építmény elhelyezését az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóság csak az illetékes felügyelőség szakhatósági állásfoglalása alapján engedélyezheti. Ilyen rendszeresen belvízjárta, belvízveszélyes területek a Megyei Területrendezési Tervben nem kerültek jelölésre, melyet a korábbi csapadékos évek tapasztalatai is igazolnak. A vizek természetes lefolyásának akadályozására alkalmas művek (út, vasút, csatorna, nyomvonalas létesítmények) építtetője, illetve fenntartója a természetes lefolyás biztosításával az illetékes felügyelőség előírásainak megfelelően köteles gondoskodni. A vizek természetes lefolyását, illetve szabad áramlását csak a felügyelőség engedélyével, az abban foglalt előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni. A térséget érintő – a rendezési terv léptékében is számottevő– a közeljövőben megvalósítandó vízrendezési, vízhasznosítási jellegű fejlesztésekről, kezdeményezésekről nem tudunk. Adatszolgáltatás szerint ilyen jellegű beavatkozáshoz elvi, vagy létesítési engedélyt nem kértek a Felügyelőségtől.

_____________________________________________________________________________________ 31/57


Vízhasznosítás: Városföld közigazgatási területén jelentősebb engedélyezett öntözőtelep, öntözőcsatorna, vízügyi érdekből biztosítandó építési tilalmi terület nincs – a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, illetve a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatszolgáltatása szerint. Fejlesztési tervekről nincs tudomása a hatóságnak. Halastavak, horgásztavak a település közigazgatási területén nem találhatóak és tervezett létesítményekről sincs tudomásunk. A térséget érintő – a rendezési terv léptékében is számottevő– a közeljövőben megvalósítandó vízrendezési, vízhasznosítási jellegű fejlesztésekről, kezdeményezésekről nem tudunk. Adatszolgáltatás szerint ilyen jellegű beavatkozáshoz elvi, vagy létesítési engedélyt nem kértek a Felügyelőségtől. A település vízellátása (közműves vízellátás): Városföld község önálló vízművel rendelkezik. A település belterületének vízellátása a helyi vízbázis 2 db. fúrt kútjáról történik. A vízellátás vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A szükséges vízmennyiség a vízmű telepen lévő kutakból biztosított. A vízbázis további fejlesztésének tervezéséről nincs tudomásunk. A vízmű mértékadó kapacitása: 848 m3/nap. A vízellátó rendszer (vízbázis, illetve vízmű) szabad kapacitással rendelkezik, vízigény növekedést ki tud elégíteni. A vízhálózat hossza a bekötések nélkül 11,3 km. A bekötések száma 600 db. Vezetékes vízzel ellátott a belterület. A hálózati nyomást és a tüzivízigényt hidroglóbusz biztosítja. A vízmű vízkezelővel nem rendelkezik. A szolgáltatott ivóvíz vonatkozásában nyilvántartott minőségi kifogással érintett települések listájában Városföld nem szerepel. A víz határérték feletti arzén- (0,03-0,01 mg/l), vas- (>0,2 mg/l) és mangántartalmú (>0,05 mg/l). A rendelet értelmében a kifogásolt paraméterek határérték alá történő csökkentését 2009. december 25.-ig kellett volna megoldania a településeknek. A fenti rendeletben foglalt vízminőségi követelményeknek minden tekintetben megfelelő minőségű víz mielőbbi biztosításáról gondoskodni kell, vagyis ezen komponensek esetében az elkövetkezendő években a vízminőség javítását célzó további beruházásra van szükség. Jelenleg a kutak vizét nem kezelik a vízmű telepen. A Dél-Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program, ezen belül a „Kék-Víz” Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás keretében készül Városföld vízminőség javítására vonatkozó tervdokumentációja. A Programban foglaltak szerint Városföld vízellátása a Kecskeméti vízbázisról és vízkezelőktől kiépülő távvezetéken keresztül lesz biztosítva a jövőben, mely hosszú távon biztosítja a megfelelő vízminőséget a településen. A Vízmű üzemeltetője a BÁCSVÍZ Zrt. (6000 Kecskemét, Izsáki út 13.) A település fejlődésével szükségessé váló vízigény növekedést az előírt minőségben és mennyiségben a vízmű, illetve a kecskeméti vízbázis kapacitása a fentiek szerint biztosítani tudja. A község ivóvíz készlete földtanilag védettnek tekinthető, jelenleg szennyeződése nem tapasztalható. A vízmű vízbázisára a felhagyott és szabályszerűen meg nem szüntetett mélyfúrású kutak jelentik a legnagyobb potenciális veszélyforrást, ezért eltömedékelésük a rétegvíz készlet védelme érdekében elsősorban indokolt az üzemelő vízbázis védőidomainak védelme érdekében. A vezetékes ivóvízhálózat a település belterületén gyakorlatilag teljesen kiépített (90 % feletti az ellátottság). A belterületen és a belterület bővítésével tervezett lakó- és gazdasági területek a meglévő hálózat bővítésével elláthatóak és ellátandóak vezetékes ivóvízzel. Külterületen a vízellátás egyedi fúrt kutakból biztosított és biztosítható a későbbiekben is.

_____________________________________________________________________________________ 32/57


A szükséges oltóvíz biztosítására vonatkozóan a lehetőségek és megoldások tekintetében az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakat kell betartani. A településekre vonatkozó fontosabb előírások az alábbiak: - Egyirányú táplálás (ágvezeték) esetén a vízhálózati gerincvezeték legalább NA 100, körvezeték esetén pedig legalább NA 80 kell legyen. - Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál 200 mm2-es kiáramlási keresztmetszetnél a létesítmények tűzveszélyességi osztályától függően legalább 2-4 bar kifolyási nyomást kell biztosítani. - A tűzcsapokat egymástól 200 m-nél távolabb és – a tűzcsapcsoportok kivételével – egymáshoz 5 mnél közelebb elhelyezni nem szabad. - A településen és a létesítményekben az oltóvizet – vezetékes vízellátás létesítése esetén – földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. - A tűzcsapokat állandóan hozzáférhetően kell tartani, azokat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. - A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. Egyedi kutas vízellátás: A bel-, illetve külterületen előforduló egyedi kutas vízellátás létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez a jegyző hatósági engedélye szükséges. A létesítendő kútból legfeljebb a létesítő házi vízigényének – maximum 500 m3/év mennyiségig terjedő – biztosításáig termelhető ki víz – a parti szűrésű, karszt-, vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül – kizárólag a talajvíz felhasználásával. Talajvíznek minősül az első vízzáró réteg felett található vízkészlet. A fentebb rögzített talpmélységtől mélyebb kutak, s a rendelettől eltérő vízbeszerzés vízjogi engedély köteles. A vízjogi engedélyezési eljárásokban a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló jogszabály előírásai az irányadók. Öntözővíz igény a vezetékes vízen kívül – a felszín alatti vizek közül – csak a talajvízből elégíthető ki a VITUKI ajánlásai szerint az öntözött növénykultúra víznormája alapján a meghatározott vízkontingensen belül. Városföld közigazgatási területén a nem ivóvíz céljából történő vízkivételre vonatkozó vízjogi engedély csak meghatározott időtartamra adható ki, melynek letelte után a talajvízszint változásának függvényében az engedély érvényessége meghosszabbításra kerülhet. (A korlátozás az ivóvízellátásra nem vonatkozik.) A fentiek oka, hogy a Kiskunsági löszös hát ezen részén – beleértve Városföld közigazgatási területét is – talajvízszint süllyedési problémái miatt a nem ivóvízellátásra történő hidegvíz feltárás, felhasználás az OVF utasítása alapján korlátozás alá esik. Ennek értelmében ilyen célra (pl: öntözés) csak maximum 30 m mélységű kutak létesíthetők (az első vízzáró réteg feletti vízkészlet igénybevételével) korlátozott számban és korlátozott időtartammal. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kiskunsági löszös hát és az ahhoz hasonló problémákkal (közepes és mély talajvízszint, stb.) küzdő területeken – mely érinti Városföld közigazgatási területét is – a halastavak, horgásztavak vízigényének biztosítására felszín alatti vízkészletek igénybevétele nem megengedett. Javasolt az egyedi vízszennyezési lehetőségek, szakszerűtlenül, engedély nélkül fúrt csőkutak ellenőrzési rendszerének kimunkálása. Vízbázis-védelem: Üzemelő vízbázis: Városföld községi vízmű kútjainak közegészségügyi védőterülete kialakított. Az Európai Unió vízpolitikáját megalapozó „Víz Keretirányelv” fő célkitűzése a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotba hozása, illetve a jó állapot megőrzése. A Víz Keretirányelv célkitűzéseinek _____________________________________________________________________________________ 33/57


megvalósítása érdekében az érvényben lévő, módosított 123/1997. (VII. 31.) Korm. rendelet értelmében – mely a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást biztosító vízi létesítmények védelméről rendelkezik – az ivóvízbázisok védőterületeit a rendelet előírásainak megfelelően kell megállapítani, kijelölni és biztonságba helyezni. Városföld vízbázisának esetében 1997. szeptember 1-től számított 10 éven belül végre kell hajtani. A rendelet előírásának teljesítéséig a település vízellátását biztosító kutak körül a 10 m sugarú védőterület fenntartása szükséges. Távlati vízbázis: Városföld település közigazgatási területét távlati ivóvízbázis, valamint az ehhez kapcsolódó védőterületek nem érintik. Szennyvízcsatornázás, szennyvízelhelyezés: A településen jelenleg szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telep nincs kiépítve azonban kiépítését a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló jogszabályban foglaltak indokolják önállóan, ugyanis Városföld 2000-10000 lakosegyenérték (LE) terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású, normál területen lévő, más településsel agglomerációba nem szervezett település. A rendelet szerint a településen a megfelelő szennyvízelvezetést és tisztítást 2015. december 31.-ig meg kell oldani. A község önállóan a szennyvízcsatornázására és szennyvíztisztítására vonatkozóan rendelkezik vízjogi létesítési engedéllyel. A beruházás az Új Széchenyi Terv által támogatva valósul meg, melynek várható kezdési időpontja 2011. október, míg várható befejezési időpontja 2013. december. Városföldről a szippantott szennyvizeket jelenleg a kecskeméti tisztítótelep szippantott szennyvíz fogadó műtárgyára szállítják. Szippantott szennyvíz 2002. január 1. óta kizárólag a kijelölt folyékony hulladék leürítő helyre szállítható, a szennyvíz szállítását pedig erre a tevékenységre engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti. A szennyvízcsatorna hálózatot és a szennyvíztisztító telepet úgy kell kialakítani, hogy biztonsággal be tudja fogadni és kezelni tudja a várható lakó- és gazdasági terület bővüléssel járó – a jelenlegi állapothoz képest – többlet szennyvízmennyiségeket is. 16. KÖRNYEZETVÉDELEM: Természet- és tájvédelem Városföld község közigazgatási területén a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság nyilvántartásában és kezelésében lévő országos jelentőségű védett természeti terület (nemzeti parki törzsterület, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, ex-lege terület, NATURA 2000 (pSCI, SPA) terület, stb.) nincs. A közigazgatási terület K-i, D-i, illetve Ny-i részén foltokban találhatóak a természet védelméről szóló törvény értelmében védett – természeti területek (természetes gyep, nádas és vizes élőhely területek). (A település teljes közigazgatási területét lefedő a Tisza homokhátsági vízgyűjtőjén található természeti területek között – a közigazgatási terület Ny-i részén – találhatóak érzékeny természeti területek. Mind az Országos, mind a megyei területrendezési tervek szerint az országos ökológiai hálózat (ökológiai (zöld) folyosó) övezetébe tartoznak a közigazgatási terület ÉK – i részén húzódó Csukáséri-főcsatorna, illetve a DNy – i részén húzódó Félegyházi vízfolyás melletti sáv területe.

_____________________________________________________________________________________ 34/57


Levegővédelem Városföld település közigazgatási területén a levegőterheltségi szint jogszabályban meghatározott egészségügyi határértékei az irányadók az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott területek kivételével, ahol az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott kritikus levegőterheltségi szinteket kell alkalmazni. A térségben az uralkodó szélirány Ny – ÉNy – i. Immissziós helyzetkép: A település – levegőjének minőségét tekintve – a térség egyik legkevésbé szennyezett, legkevésbé terhelt levegőjű részéhez tartozik – az Országos Immissziómérő Hálózat adatai szerint –, azaz az alap levegőterheltség nem számottevő. (A település a Környezetvédelmi Értesítő 2001. március 30. - án megjelent az évi 3. számában található „A KAC 2001. évi pályázati felhívásai” című anyag 1. mellékletében foglaltak szerint sem a „szennyezett”, sem a „mérsékelten szennyezett levegőminőségű települések” között nincs felsorolva. Ezen túlmenően a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló többször módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete szerint Városföld közigazgatási területe olyan levegőterheltségi zónába esik, ahol a szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok és a benzol légszennyező anyagok tekintetében a levegőterheltségi szint nem haladja meg az alsó vizsgálati küszöböt, a szilárd légszennyező anyagok (PM10) esetében pedig a levegőterheltségi szint a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van, míg a szilárd légszennyező anyagok (PM10) arzén, kadmium, nikkel és ólom tartalma tekintetében a levegőterheltségi szint nem haladja meg az alsó vizsgálati küszöböt, a policiklikus aromás szánhidrogének (benz(a)pirén) esetében pedig a levegőterheltségi szint a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. Ez köszönhető a település és környéke adottságainak: kevés és – 1-1 kivétellel – jelentős levegőterhelést nem okozó ipari üzem, számottevő közúti közlekedés, viszonylag kevés parlagon hagyott mezőgazdasági terület, azonban egyes helyeken deflációra érzékeny talajminőséggel. A településen a légszennyező anyagok koncentrációi a 80 –as évektől napjainkig csökkenő tendenciát mutatnak a kén-dioxidra és a nitrogén-oxidokra vonatkoztatva. Ez jórészt a vezetékes gázhálózat kiépülésének és a visszaszoruló, illetve átalakuló ipari termelésnek az eredménye. (A település és közvetlen környezetének adottságai kedvezőek.) A kémiai légszennyező komponensek tekintetében a település levegője tisztának mondható. A szilárd légszennyező komponensek (ülepedő- és szálló por beleértve a növényi polleneket is) aránya időnként továbbra is számottevő, a növényi pollen esetében pedig jelentős a térségben a burkolatlan útfelületeknek és a nem megfelelően karbantartott zöldfelületeknek, az egyes helyeken elhanyagolt, parlagon hagyott mezőgazdasági területeknek, a közigazgatási terület egyes területei deflációra érzékeny talajminőségének, valamint a hosszútávon csökkenő csapadék-mennyiségnek köszönhetően. A zöldterületeken törekedni kell az allergiát okozó pollenű növények visszaszorítására. Az állattartó telepek környezetében a bűzterhelés időnként számottevő. Mindezen adottságokat együttvéve várhatóan tarthatók és tartandók is a fenti rendelet előírásai szerinti immissziós határértékek. Emissziós helyzetkép: A települési kibocsátások túlnyomó hányada tüzeléstechnikai, valamint közlekedési eredetű. A kibocsátások jellemzően 10 m alatt, néhány esetben pedig 10-20 m közötti magasságban történnek, így e terület nem játszik számottevő szerepet a nagy távolságba eljutó légszennyezés kialakításában. A település átszellőzöttsége megfelelőnek mondható. A közlekedésből adódó levegőterhelés mértéke az M5 autópálya, illetve az 5. sz. főút mentén jelentős, a központi belterületen azonban nem számottevő. Az 5. sz. főútról a forgalom jelentős mértékben átterelődött az autópályára. Emellett a helyi forgalom megnövekedett (54101. jelű közút) kissé az utóbbi években. A fűtési módok megoszlása a településen kedvező képet mutat: belterületen gyakorlatilag teljesen kiépített a gázhálózat és a gázzal fűtő lakások aránya is magas és elhanyagolható a vegyes tüzelésű kazánokban fával és egyéb szilárd tüzelőanyagokkal fűtő külterületi lakások aránya.

_____________________________________________________________________________________ 35/57


Kellemetlen szagok egyes állattartó telepek környezetében jelentenek időszakonként problémát. Az allergiára hajlamos személyek számára gondot jelenthet a parlagon fekvő, illetve gondozatlan, gyomos, bolygatott külterületek nem elhanyagolható kiterjedése. A község belterületére ez nem jellemző. Száraz időszakokban jelentős porszennyezés forrása lehet a néhány keskeny burkolatú és burkolatlan út a község belterületén. Emellett mezőgazdasági munkák idején okozhat problémát a mezőgazdasági földterületekről származó porszennyezés. Légszennyező anyag kibocsátás szempontjából jelentős ipari üzemek, illetve termelő, vagy szolgáltató tevékenységet végző létesítmények Városföld közigazgatási területén belül – néhány kivételtől eltekintve – nem találhatóak. Ezen, illetve az egyéb kisebb levegőterhelést okozó üzemek, telephelyek a település külterületein a belterületi lakóterületek mellett, illetve a közeli és távolabbi majorokban, gazdasági területeken üzemelnek döntően. A település gazdasági területei – az uralkodó szélirány szempontjából (néhány kivétellel) általában kedvező elhelyezkedéssel – a belterületi lakóterületek mellett, valamint távolabb, azoktól DNy – ra, illetve É – ra, ÉK – re találhatóak. Jelenleg a településen üzemelő jelentősebb levegőterhelést okozó számottevő termelő, szolgáltató üzemek, telephelyek a következők: A belterülettől DNy – ra a vasút túloldalán lévő gazdasági területen (volt Állami Gazdasági majorban): - Anthera Kft., IKR Agrokémiai Zrt. növényvédőszer és műtrágya gyártás, kereskedelem A belterülettől ÉK – re az 5. sz. főút túloldalán lévő különleges, illetve gazdasági területen: - MOL gázelosztó, gázátadó, illetve kompresszor állomás A belterülettől É – ra lévő gazdasági területen (majorban): - Agrárgazdaság Zrt., Városföldi Magtár Kft. sertéstelep nagy állatlétszámmal, vágóhíd géptelep és gépjavító műhely mezőgazdasági tevékenység padozatos és silós gabonatárolók gabonaszárító A belterülettől É – ra távolabb a Dózsa lakótelept É – ra lévő gazdasági területen (a volt Dózsa MgTsz majorjában): - Multiker Kft., Dózsa Szövetkezet takarmánykeverő mezőgazdasági tevékenység padozatos és silós gabonatárolók géptelep és gépjavító műhely Kissé kedvezőtlen a belterület melletti és közeli gazdasági területek elhelyezkedésén túl az a tény, hogy a gazdasági területre rátelepültek (telekszomszédként, vagy közlekedési terület elválasztással) több esetben a lakóterületek bármiféle védő zöldsávok megléte nélkül. A településen található egyéb termelő, szolgáltató tevékenységek telephelyein sem jelentősebb pontforrás, sem pedig jelentősebb helyhez kötött diffúz légszennyező forrás nincs és várhatóan nem is létesül az alábbiak szerint. A meglévő és kialakítandó gazdasági területeken belül kereskedelmi, szolgáltató területek a belterületen meglévő gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató) területeken találhatóak, illetve kerülnek kijelölésre, ezen túlmenően új kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület nem kerül kijelölésre a meglévő adottságok és lehetőségek figyelembevételével. Ezen gazdasági területek esetében a viszonylag kedvezőtlen adottságok, azaz a lakóterületek közelsége és az uralkodó szélirányban való elhelyezkedés miatt ezen területeken a szabadban végzett számottevő _____________________________________________________________________________________ 36/57


levegőterhelést és bűzt okozó tevékenység megtiltásával és kötelezően alkalmazandó tüzelőanyagok (gáz) előírásával kívánjuk a levegőminőség romlását megakadályozni. Valamint, ahol lehetőség van rá, ott védő zöldsávok, védő fasorok kialakítása tervezett ezen meglévő és tervezett gazdasági területek és a meglévő és tervezett lakóterületek között, mely további kedvező puffert biztosít. Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásokkal dolgozó technológiák nem települhetnek a kereskedelmi, szolgáltató területekre. A meglévő és tervezett különleges mezőgazdasági üzemi területek (iparterületek) a település – fentebb nem említett – gazdasági területein, majorjaiban találhatóak, ilyen üzemek, tevékenységek a későbbiekben is ezen területeken alakíthatóak ki véderdősáv „védelme mellett”. Jelentősebb különleges mezőgazdasági üzemi terület, azaz major bővülést a koncepció nem tartalmaz a meglévő majorok jelentős kihasználatlan területi tartalékai miatt. Új gazdasági terület a külterületen nem kerül kialakításra. Ezen különleges mezőgazdasági üzemi területek – két kivétellel – a belterületi lakóterületektől viszonylag távol, valamint meglévő és tervezett mezőgazdasági területek védelmében találhatóak, illetve kerülnek kialakításra. Az uralkodó szélirány és a távolságok, valamint a majorok, állattartó telepek területe és az állatlétszámok szempontjából ezen majorok elhelyezkedése általában kedvező. A továbbiakban jelentősebb létszámú állattartó telepek működését a belterülettől É – ra eső majorokban szorgalmazzuk a kiépített létesítmények okán, az uralkodó szélirány szempontjából kedvező elhelyezkedés és a belterületi lakóterülettől mért számottevő távolság miatt. A település helyi állattartási rendeletének megalkotása, illetve felülvizsgálata célszerű (az állattartás mindenkor megfelelő leszabályozása) – a belterületre és külterületre egyaránt – figyelemmel a lakosságot érhető bűzhatásokra is. A rendelet elkészítésénél és felülvizsgálatnál figyelembe kell venni jelenleg az állategészségügyről szóló törvény, valamint a végrehajtására kiadott rendelet előírásait is. A településrendezési tervvel kapcsolatban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni a helyi állattartási rendeletben: - Üzemi állattartás csak a külterületen meglévő majorokban lehetséges a vonatkozó egyéb előírások betartásával (üzemi állattartásnak minősül az 5 számosállatnál nagyobb mennyiségű állat tartása telephelyenként). - Belterületi lakóterületi ingatlanon csak az önellátást biztosító mennyiségű állat tartható az egyéb vonatkozó előírások betartása mellett. Az új, bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a szerint. Amennyiben ilyen létesítmény kerül kialakításra, akkor az alábbiakat kell figyelembe venni: A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése szerint: „A védelmi övezetet úgy kell kijelölni, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.” A védelmi övezetet minden esetben az érintett tevékenység telekhatárán belül kell biztosítani –, azaz védelmi övezetet a továbbiakban a kereskedelmi, szolgáltató és különleges mezőgazdasági üzemi területek köré nem tervezünk kijelölni. Szorgalmazzuk a fentieken felül továbbá, hogy – Városföld közigazgatási területén üzemelő, illetve a későbbiekben ide települő tevékenységek az elérhető legjobb technikát (BAT) alkalmazzák üzemelésük során. A települési környezet levegőminőségét a gépjárműforgalom (ezen belül is a nehéz járművek arányának) növekedése kedvezőtlenül, míg a gázfűtés terjedése kedvezően befolyásolja. A külterületi majorok, illetve egyéb gazdasági területek gazdasági épületeinek fűtése esetenként hagyományos _____________________________________________________________________________________ 37/57


tüzelőanyagokkal (vegyes tüzelésű kazánokban fa, illetve egyéb szilárd tüzelőanyag) történik. Javasoljuk ezen területeken is a vezetékes, vagy a tartályos gázfűtéses megoldások alkalmazásának szorgalmazását. A belterületi porszennyezés csökkentését a telkeken és közterületeken növénytelepítéssel, illetve az utak burkolásával lehet elérni. A gazdasági területeken belül és a mezőgazdasági területek dűlőútjai mellé védőfásítás javasolt. A növényi pollen szennyezés a gyomnövények (elsősorban a parlagfű) megfelelő irtásával és a zöldterületek karbantartásával szorítható vissza. Zaj- és rezgésvédelem A település lakóterületeit, valamint a különleges területek közül az oktatási létesítmények területét, a temetőket és a zöldterületeket, továbbá a külterületi (beépítetlen) mezőgazdasági területeket zaj- és rezgésvédelmi szempontból "Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias beépítésű), valamint a különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők és a zöldterületek" területi funkcióba szükséges sorolni. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és a különleges mezőgazdasági üzemi területeket –, azaz a bel- és külterületi gazdasági területeket és majorokat – zaj- és rezgésvédelmi szempontból "Gazdasági terület" területi funkcióba sorolandók. A fentiek szerint a vizsgált területen 2 különböző zajterhelési határértékkel szabályozott területi funkció különíthető el, melyekhez kapcsolódó zajterhelési határértékeket a fenti rendelet tartalmazza. Megjegyezzük, hogy a már meglévő, üzemelő zaj- és rezgéskibocsátással járó tevékenységek, vállalkozások környezetében majdani beépítésre kerülő területek kijelölésénél, elhelyezésénél ugyancsak jogszabályban előírt zajterhelési határértékek teljesülését kell figyelembe venni. A rendeltetése miatt fokozott védelmet igénylő létesítmény (egészségügyi, oktatási, művelődési, stb.) körül kialakítható – csendes övezetek, valamint zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek – , azaz a zajvédelmi zónáknál megadott zajterhelési határértékeknél szigorúbb határértékekkel védett területek – Városföld közigazgatási területén nem találhatóak, illetve kialakítását a terv sem javasolja az önkormányzat szándékaival összhangban, ugyanis az egyéb zajterhelési határértékek is elegendően szigorúak és betartásuk jelenleg is egyes helyeken nehézséget okoz. Zajterhelés szempontjából jelentős ipari és mezőgazdasági üzemek, szabadidős létesítmények Városföld közigazgatási területén belül néhány üzem kivételével nem találhatók (a terület üzemektől származó zaj szempontjából nem terhelt, azaz fokozottan zajos terület nem található). A belterületi lakóterületek melletti, illetve távolabbi gazdasági területeken található egyes üzemek (gabonaszárító, takarmánykeverő, gépműhely) tevékenységük során számottevő zajkibocsátással járnak, azonban határérték feletti zajkibocsátással üzemelésük során valószínűsíthetően nem kell számolni. A tervezett és meglévő gazdasági területekre a levegővédelmi tervfejezetben ismertetett nem zajos mezőgazdasághoz, illetve élelmiszer iparhoz kötődő feldolgozó-ipari üzemek, valamint ezek kiszolgáló létesítményei, továbbá a jó közlekedési adottságok teremtette kereskedelmi, szolgáltató létesítmények telepítését javasoljuk. A gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató és különleges mezőgazdasági üzemi területek) több helyütt meglévő lakóterületi és egyes különleges területi funkcióval (belterületi lakóépület, külterületi beépítetlen mezőgazdasági területek, temető, zöldterületek) közvetlenül határosak. A két területi funkcióban megengedett zajterhelési határérték között 10 dB a különbség. Ezt a különbséget – a korábban részletezett belterületi lakóterületek és a tanyákkal ritkán beépítetlen és a későbbiekben is csak korlátozottan beépíthető érintett külterületek miatt és ellenére – a meglévő és tervezett gazdasági terület határán belül a védendő létesítmények irányában létesítendő – telekhatár menti fasorok, illetve 1030 m széles, háromszintű, örökzöld növényeket is tartalmazó véderdősávval szükséges csökkenteni. A véderdősáv méreteinek kialakításánál minden esetben akusztikai méretezés javasolt, hogy elérje a kívánt hatást.

_____________________________________________________________________________________ 38/57


Ezen létesítmények összes célforgalma nem haladhatja meg a célforgalmat biztosító út jelenlegi forgalmát 20 % - nál nagyobb mértékben. (Ezen megállapítás minden a gazdasági területeken üzemelő létesítményre és a különleges területek üzemelésére is vonatkozik.) A gazdasági területek irányába, azok közelében a település belterületén nem tervezett lakóterület bővítés hatásterületen belül, illetve védő zöldsáv kialakítása nélkül. A fasorok, valamint a véderdősávok hangcsillapító hatása, valamint az övezeti besorolások biztosítják a gazdasági területekről származó zaj – a lakó- és egyes különleges területekre előírt zajterhelési határértékekre történő csillapítását. A lakóterületekbe ékelődött – gazdasági területekbe nem sorolt – kereskedelmi, szolgáltató tevékenységeket zajvédelmi szempontból a lakóterületi funkcióba soroljuk. (Ezen létesítményeknek a lakóterületre előírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket kell biztosítaniuk üzemelésük során.) A kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvénytől – a közterületi rendezvény kivételével – és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó szabadidős zaj terhelési határértékei az üzemi és szabadidős létesítményekben folytatott tevékenységektől származó zaj terhelési határértékeinek felelnek meg. Ezen túlmenően azonban tárgyi tevékenységek megengedett üzemeltetési helyére, idejére, stb. vonatkozóan az önkormányzat helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályokat állapíthat meg (önkormányzati rendelet formájában). Ehhez kapcsolódó probléma Városföld közigazgatási területén jelenleg nincsen és a későbbiekben sem várható – adatszolgáltatás szerint. A közúti forgalomból adódó zaj- és levegőterhelés a település térségében helyenként és időnként igen számottevő és a forgalom növekedésével egyre növekvő mértékű. Az M5 autópálya a belterülettől Ny – ra mintegy 2 km-re húzódik É – D – i irányban nagy közterületi szélességű, jó átszellőzésű tanyákkal ritkán beépített mező- és erdőgazdasági területeken, így az ebből származó levegőterhelés a belterületi lakóterületeken gyakorlatilag nem érzékelhető, továbbá megállapítható, hogy a fentiekből következően jelentős zajterhelést, ezáltal zajhatárérték túllépést sem okoz jelenleg és várhatóan a későbbiekben sem az ezen úton haladó forgalom. Az 5. sz. főút a belterülettől K – re a lakóterületek szélétől legközelebb mintegy 140 m-re húzódik É – D – i irányban zaj- és levegővédelmi szempontú hatásterületen kívül gyakorlatilag beépítetlen, jó átszellőzésű mezőgazdasági területeken, így a távlati (jelentősebb) forgalmat is figyelembe véve számottevő zaj- és levegőterhelés növekedéssel, ezáltal zajhatárérték túllépéssel nem kell számolni az úthoz közeli lakóépületek esetében az ezen nyomvonalon haladó forgalom és a jó átszellőzés miatt. Az 5. sz. főúttól a központi belterület középső részén vezet a vasúti átjáróig az 54101. jelű közút, melynek forgalma nem jelentős (gyakorlatilag célforgalmat bonyolít), annak ellenére, hogy a belterülettől DNy – ra lévő telephelyek nem elhanyagolható tehergépjármű forgalmát ez az út bonyolítja a belterületi lakóterületeken keresztül (Felszabadulás u.), jelentős részén azonban nagy közterületi szélességű, jó átszellőzésű területen halad, így általában határérték feletti zajterhelést, ezáltal zajhatárérték túllépést ismereteink szerint nem okoz jelenleg és várhatóan a későbbiekben sem az ezen úton haladó forgalom. A levegőterhelés sem jelentős. Az önkormányzat szándékai szerint a belterülettől DNy – ra lévő gazdasági területek és az 5. sz. főút között a belterületet elkerülő út kerülne kijelölésre. Az új út D – i irányba kerüli el a meglévő lakó-, illetve kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeket a belterületi lakóterületek szélétől legközelebb 100-150 mre, zaj- és levegővédelmi szempontú hatásterületein kívül halad gyakorlatilag beépítetlen (és lakóépületekkel a későbbiekben is csak korlátozottan beépíthető) jó átszellőzésű mezőgazdasági területeken, így a távlati (jelentősebb) forgalmat is figyelembe véve számottevő zaj- és levegőterhelés növekedéssel, ezáltal zajhatárérték túllépéssel nem kell számolni az úthoz közeli lakóépületek esetében az ezen nyomvonalon haladó forgalom és a jó átszellőzés miatt. Kedvező hatás továbbá, hogy megszűnik a belterületi Felszabadulás u. menti lakóterületi szakaszok – a teherforgalom által okozott – közlekedési eredetű levegő- és zajterhelése. _____________________________________________________________________________________ 39/57


Egyéb közút jelenleg nem érinti a település közigazgatási területét. A település közigazgatási területén található önkormányzati utak, illetve magán tulajdonú utak forgalma jelenleg és a későbbiekben sem lesz jelentős, így a zajhatárértékek minden esetben teljesülnek a távlati forgalom esetén is és jelentős levegőterhelést sem okoz az utakon haladó forgalom. A közigazgatási területet érintő öt számjegyű utak mentén a zajvédelmi funkciójuk mellett levegő- és talajvédelmi okokból is ajánlott védő zöldsávok, fasorok kialakítása és fenntartása. Egyéb utakra nem áll rendelkezésre forgalomszámlálási adat, de a forgalmuk olyan csekély, hogy határérték túllépés a fejlesztésekből adódó távlati forgalmukat figyelembe véve sem várható. Ezen utak (önkormányzati mellékutak és az egyéb utak) jelenleg tulajdonképpen csak célforgalmat bonyolítanak – külterületen általában beépítésre nem szánt területek mellett haladnak. A gazdasági és különleges mezőgazdasági üzemi területek intenzív üzemelése sem okoz a korábbi feltételek alapján akkora forgalomnövekedést a település útjain, hogy ebből adódóan zajhatárérték túllépésre kelljen számítani. A tervezett és meglévő belterületi önkormányzati lakóutakon a közlekedés csekély, így zajhatárérték túllépés a későbbiekben sem várható. A vasúti közlekedésből származó zaj- és levegőterhelés a településen nem jelentős, ugyanis a belterület Ny – i szélén – a legközelebbi lakóháztól mintegy 70 m-re – haladó Cegléd-Szeged vasútvonal jelentős forgalmú, azonban villamosított. Lakóterület bővülés a belterület ÉNy – i és DK – i szélén, valamint a belterületen meglévő üres telkek beépítésével tervezett. A lakóterület bővítési területek nem érintenek jelentősebb forgalmú közutat (védőfasor védelmében hatásterületen belül) és gazdasági területet sem fasor, vagy véderdő védelme nélkül (meglévő és tervezett lakó-, illetve általános mezőgazdasági területekkel határosak közvetlenül). (A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, valamint különleges mezőgazdasági üzemi területek lakófunkciófelőli telekhatárán belül védő fasorok, védő zöldsávok kialakítását írtuk elő a zajterhelési határértékek teljesíthetősége érdekében.) A fentebbi intézkedésekkel a gazdasági területek célforgalmával növelt forgalmi zajterhelés esetén is teljesülnek várhatóan a zajterhelési határértékek. Termőföld- és talajvédelem A termőföld- és talajvédelem kiterjed a földfelszín – különös tekintettel – a talaj, a felszín alatti rétegek, a kőzetek és az ásványok, ezek természetes és átmeneti formái és folyamatai védelmére. A talajvédelem célja a talaj funkcióinak tartós biztosítása, vagy helyreállítása, ennek érdekében a veszélyeztetés, károsítás mérséklése és megszüntetése. A termőföld védelméről és a természet védelméről szóló törvények. előírásait is figyelembe kell venni a területek beépítése, illetve hasznosítása során. Városföld térsége a Duna-Tisza közi síkvidék középső részén, a Kiskunsági löszös hát középső, DNy – i részére eső tájegységén helyezkedik el a 100-112 mBf. – i tengerszint feletti magasságon. A terület enyhe lejtésű a belvízcsatornák felé mutató, fő lejtésviszonya Ny, ÉNy – ról D, DK i irányú. Az alacsonyabb területek a közigazgatási terület K – i, DK – i részein találhatóak, míg a belterület alatti területek a középmagas részen települtek. Földtani szempontból a talajképző kőzet a közigazgatási terület középső, É – i, ÉK – i mintegy 3/4-én a pleisztocén korú lösz és löszös üledék, míg az egyéb területeken a futóhomok.

_____________________________________________________________________________________ 40/57


Mérnökgeológiai szempontból a közigazgatási terület középső, É – i, ÉK – i mintegy 3/4-én a lösz, lejtőlösz a jellemző talajtípus, míg az egyéb területeken futóhomok található. Genetikai talajtérképek alapján a közigazgatási területen általában az alföldi mészlepedékes csernozjomok, a terület DK – i szélén a csernozjom jellegű homoktalajok, illetve a mélyebb területeken foltokban a szolonyeces réti talaj, a Csukáséri-főcsatornától ÉK – re a mélyben sós réti csernozjomok, illetve szolonyeces réti talajok, valamint É – ra csernozjom jellegű homoktalajok, míg a Félegyházi vízfolyástól DNy – ra foltokban szoloncsák-szolonyecek, illetve futóhomok talajok fordulnak elő. Fao talajtérképek szerint a közigazgatási terület DNy – i 2/3-án mészlepedékes csernozjom talajok, É – i 1/3-án csernozjom jellegű homoktalajok, míg a K – i szélén futóhomokok fordulnak elő. Talajlepusztulás szempontjából a terület általában nem erodált, vagy nem jelentős mértékben erodált, a Csukáséri-főcsatornától ÉK – re, illetve a Félegyházi vízfolyástól DNy – ra lévő területek pedig deflációra hajlamosak. A fentieket összefoglalva és kiegészítve az alábbi tájtípusok különíthetőek el a település közigazgatási területén: • A közigazgatási terület középső döntő része „a medencebeli löszös síkság, mezőségi talajú kultúrsztyepp” tájtípusba sorolható. Ezen belül: - A vizsgált területek tájtípusa: „Mély talajvizű, löszös síkság csernozjommal”. • A közigazgatási terület ÉK – i széle foltokban, valamint DK – i szélén a Félegyházi vízfolyás környezetében lévő területek a „futóhomokos hordalékkúp-síkság, szőlő-gyümölcsös és erdőmozaikos kultúrsztyep, közepes és mély talajvízállással” tájtípusba sorolható. Ezen belül: - A vizsgált területek tájtípusa: „Buckaközi medencék magas talajvízállással, lápos réti, illetve szikes réti talajokkal”. Környezetföldtani szempontból a térség talajai egyöntetűen felszíni szennyeződésre erősen érzékeny porózus képződmények. Ezt fokozzák – a következő fejezetben részletezendő – a talaj vízföldtani, vízgazdálkodási tulajdonságai. Ezek mellett a városföldi talajok szerves anyag tartalma – különösen a közigazgatási terület DNy – i 1/3án – közepes, illetve alacsony, mely kedvezőtlenül befolyásolja a talaj káros környezeti hatásokkal szembeni puffer kapacitását. A jellemző Ny – ÉNy – i széliránynak és a helyenkénti viszonylag kedvezőtlen talajszerkezeteknek, valamint egyes helyeken a parlagon hagyott termőföldeknek köszönhetően, továbbá az út menti védőfásítások eltűnése miatt az igazgatási terület egyes részein előfordulnak időszakosan deflációra érzékeny területek. Ezen területeken mezővédő erdősávok telepítése javasolt a megfelelő területhasznosítás mellett. Az erdősávok telepítése különös figyelemmel – a növénytermesztési, táj- és természetvédelmi szempontokat is szem előtt tartva – végzendő. A vizsgált területen kiemelt védettségű geológiai képződmény, védendő földtani érték nem található. A település közigazgatási területén nincs legális, működő építőipari, illetve szilárd ásványi nyersanyag lelőhely (működő külszíni bánya, illetve bányászati célt szolgáló létesítmény – készletezett megkutatott terület) sem. (Szilárd ásványi nyersanyagkutatást a bányafelügyelet nem engedélyezett.) A település közigazgatási területét lefedi a Nagykőrös 170. – szénhidrogén kutatási jogadomány, a Tisza – szénhidrogén kutatási terület. Emellett gázelosztó, gázátadó állomás üzemel, illetve szénhidrogén szállítóvezetékek harántolják a település közigazgatási területét, melyek biztonsági övezeteiben be kell tartani az ezekre vonatkozó előírásokat. _____________________________________________________________________________________ 41/57


A településen esetlegesen található korábban felhagyott anyaggödröket (homok- és agyagbányákat) a területek későbbi hasznosításának megfelelően rekultiválni szükséges. A talaj (és talajvíz) öntisztuló képességét meghaladó mértékű szennyezéssel járó tevékenység (területhasználat) megfelelő műszaki védelem nélkül nem végezhető. A megtörtént és esetlegesen bekövetkező szennyezések szakszerű ártalmatlanításáról, (rekultivációjáról) gondoskodni kell. A talajszennyezések megelőzésére fokozott figyelmet kell fordítani a jelentősebb és a kisebb egyéni gazdaságok műtrágya és vegyszerhasználatának kiemelt ellenőrzésével. A természeti területeken belül a vegyszerhasználat általában csak korlátozottan engedhető meg. Erről részletesen a terület kezelési szabályzata rendelkezik. A talajerő utánpótlásnál a szalmás szerves trágyát előnyben kell részesíteni a hígtrágyával szemben. Vízgazdálkodás és vízvédelem A Városföld térségi talajok vízgazdálkodási szempontból a közigazgatási terület középső döntő részén a jó víznyelésű és vízvezető képességű, jó vízraktározó képességű, jó víztartó talajok az egész szelvényben viszonylag egyenletes mechanikai összetétel mellett, DK – en a mélyebb fekvésű területeken foltokban az igen gyenge víznyelésű, szélsőségesen gyenge vízvezető képességű, igen kedvezőtlen, extrémen szélsőséges vízgazdálkodású szikes talajok, a közigazgatási terület DNy – i szélén a Félegyházi vízfolyás mellett pedig a nagy víznyelésű és vízvezető képességű, közepes vízraktározó képességű, gyengén víztartó talajok a jellemzőek az egész szelvényben viszonylag egyenletes mechanikai összetétel mellett. Vízföldtani szempontból a talajvíztároló kőzetek a területen a pleisztocén és holocén kiváló vízvezető képességű homok rétegek. A rétegvíztárolók a pleisztocén fluvioeolikus homok, kavics rétegek. Városföld közigazgatási területének szennyeződésérzékenységi besorolása: Érzékeny – felszín alatti vízminőség-védelmi – területek. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló jogszabály értelmében Városföld közigazgatási területe nem nitrátérzékeny terület, ezért a település területein mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak mezőgazdasági tevékenységeit csak ajánlott a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott előírásai szerint végeznie. A település belterülete nitrátérzékeny területnek minősül „kivéve ha a felszín alatti víz nitrát tartalma bizonyítottan nem haladja meg az 50 mg/l értéket és ahol a településrendezési terv alapján állattartás folytatható.” A vizsgált térség – a felszíni vizek tekintetében – a csatornák (nem állandó vízfolyások) a 3. időszakos vízfolyás befogadók területi kategóriába tartoznak a szennyvizek befogadóba való közvetett és közvetlen bevezetésére vonatkozóan. A terület felszíni vizeinek mennyiségét döntően a csapadékviszonyok és a felszíni viszonyok határozzák meg. A felszíni vizek minőségét a települési infrastruktúra, a csatornázottság színvonala, illetve a működő ipar befolyásolja. Hatással van a vízminőségre a mezőgazdasági művelés alatt álló területekről bejutó diffúz szennyezés, illetve a települési hulladékgazdálkodás is. A felszín alatti vizek minőségi szempontból veszélyeztetettek. Városföld közigazgatási területén az alábbi vízháztartású talajok találhatóak: - A közigazgatási terület középső döntő részének talajai az egyensúlyi vízmérleg típusába tartoznak. - A közigazgatási terület DK – i, valamint É – i széleinek talajai foltokban szélsőséges vízháztartásúak. - A közigazgatási terület DNy – i szélének talajai az „áteresztő” típusba tartoznak.

_____________________________________________________________________________________ 42/57


A talajvízkészletek a település közigazgatási területén általában 15-25 m közötti mélységben a holocén és pleisztocén korú laza összletben találhatóak, mely alatt a pleisztocén, majd a Felső - pannóniai és a Levantei agyagos - homokos - kavicsos üledéksor következik. A terület vízföldtani adottságai a kinyerhető víz mennyisége szempontjából elsősorban a pleisztocén üledékekben kedvezőek. A talajvízszintek az utóbbi időszakban kezdetben kissé emelkedtek, majd csökkentek, a legutóbbi időben pedig emelkednek. A talajvíz-tükör terep alatti becsült átlagos mélysége a településen korábban végzett talajmechanikai fúrások során, valamint a kommunális létesítmények környezetében létesített talajvízmegfigyelő kutakban, továbbá az ásott kutakban észlelt vízszintek alapján – a magasabb területeken -4,00 - -6,00 m, míg a mélyebb területeken -1,50 - -3,00 m (nyugalmi talajvízszint). Talajvíz-megfigyelő kutak adatai a térségben nem állnak rendelkezésünkre. A rendelkezésre álló adatok, információk alapján megállapítható tehát, hogy a térségben az átlagos talajvízszint viszonylag mélyen helyezkedik el. A talajvízjárásra jellemző, hogy a vízszint sokéves ingadozása közepes, általában 1-3 m közötti. Ezen – kb. 15-25 m mélységig – kitermelhető talajvizek minősége a térségben többek között magas ammónia-, vas- és mangántartalma miatt kifogásolható. A térségben a talajvizek áramlásának fő iránya ismereteink szerint a belvízcsatornák irányába, azaz Ny, ÉNy – ról K, DK – i irányba mutató. A rétegvizek Városföld közigazgatási területén a 15-25 m alatt kezdődő mintegy 200 m vastag pleisztocén és felső pliocén fluvioeolikus homok, kavics, valamint Felső-pannon rétegekben találhatóak. A rétegvíztárolók vízvezető képessége a térségben általában igen jó. A kitermelhető rétegvizek (minősége) vas-, mangán- és arzéntartalma, valamint keménysége haladja meg általában a rendeletben előírt értékeket (II. osztályú). A térségben a rétegvizek áramlásának fő iránya Ny, ÉNy – ról K, DK - felé mutat. A felszín alatti vizek szennyező forrásai a felszíni vizeknél ismertetetteken túl a házi szennyvizek és az állati trágya helytelen gyűjtése, a bezárt kommunális létesítmények megfelelő műszaki védelem nélküli kialakítása, a palástcementezés nélkül létesített csőkutak, stb. A vízvédelem érdekében tett további javaslatok: A települési csatornahálózat kiépüléséig – a csatornahálózattal a későbbiekben érintett területeken (a belterületi lakó- és gazdasági területeken) – a házi jellegű kommunális szennyvizek, valamint a technológiai szennyvizek gyűjtését megfelelő közműpótló berendezéssel szükséges megoldani. A csatornahálózat kiépítésénél a szennyvízcsatornával ellátandó település(rész) ellátási körzete lehatárolásának feltételei: - az 1,0 km vezetékhosszra történő rácsatlakozás érje el a 120 főt, vagy a 45 lakást (helyi statisztikai adatok figyelembe vételével átlagosan 2,7 fő/lakás), a vizsgálatnál a vezetékhosszba a házi bekötővezetékek nem számítandók be; - 1000 fő után elvezetendő szennyvízmennyiség qmax = 4-5 l/s; - a legkisebb lakosszám hektáronként 30 fő; - a tartósan magas talajvízállású területeken a legkisebb lakosszám hektáronként 30 főnél kisebb lehet. Ezen szennyvízcsatorna-ellátási körzetek lehatárolását a települési szennyvíz-elvezetési és -elhelyezési programnak kell tartalmaznia a fenti, valamint országos jogszabályokban foglalt szempontok alapján.

_____________________________________________________________________________________ 43/57


Javaslatunk szerint a település csatornával mindenképpen ellátandó területei a belterületi térségek (lakóés gazdasági területek), illetve a belterület bővítési területei. A szennyvizek gyűjtése javaslatunk szerint a fenti területeken kizárólag zárt gyűjtéssel (vízzáróan kialakított medencékben) valósítandó meg, az átmeneti időszakra szóló egyedi szennyvízkezelés kizárólag egyedi zárt szennyvíztárolókkal biztosítható), annak ellenére, hogy az OTÉK 47. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a prioritási sorrendben élen álló szakszerű szikkasztáshoz általában a belterület bizonyos magasabban fekvő részein a talaj kedvező talajszerkezeti adottságai mellett kedvezőek a talajvízszint adatok is. A fentieket az alábbiak indokolják: - A magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységekből keletkező kommunális szennyvizek szakszerű szikkasztása az MSz 15287/2000. számú (Településekről származó szennyvizek tisztítótelepei. Szennyvíztisztító kisműtárgyak és kisberendezések című) szabvány előírásai szerint, vagy ezzel egyenértékű műszaki megoldással kell, hogy történjen. A szabvány előírásainak megfelelő szakszerű szikkasztók kialakítása rendkívül költséges és megfelelő szakértelmet igényel. - Az előzőektől eltérő – termelőktől származó, vagy a háztartási igényeket meghaladó mennyiségű és minőségű szennyvizek szikkasztása: A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály előírásai szerint történhet. A rendelet előírásainak megfelelő szikkasztó megtervezése, létesítése és üzemeltetése még az előbbiekben leírtaktól is jóval költségesebb és komolyabb szakértelmet igényel. Figyelemre érdemes továbbá, hogy nem megfelelő üzemeltetéssel ezen technológiák potenciális szennyező források. (A belterületek alatti talajvizek legkomolyabb szennyező forrásai a szakszerűtlenül kialakított szennyvízgyűjtő, -elhelyező létesítmények.) A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló módosított 38/1995. IV. 5.) Korm. rendelet alapján kötelezhetőek a szennyvíz törzshálózata mentén lévő ingatlanok a hálózatba való bekötésre. A szennyvízcsatorna hálózat és a tisztítótelep üzemeltetőjének törekvése a megfelelő minőségű szennyvíz összegyűjtése és „egy központi helyen” történő tisztítása, mely a környezetvédelem elveivel is összhangban lévő törekvés. - Egyedi szennyvízelhelyezésre nem jelölhető ki olyan terület, ahol az ingatlan csatornahálózatra bekötött, vagy ahol az ingatlan csatornahálózatra történő bekötésére – a fentebbiekben részletezettek szerint – megvan a lehetőség. - A környezetterhelési díjról szóló törvényben foglaltak pedig gazdasági szabályozókkal ösztönzik a meglévő csatornahálózatra történő szennyvízbekötést. A fentieket összevetve – véleményünk szerint – indokolt a csatornahálózattal későbbiekben érintett területeken a zárt gyűjtők (egyedi zárt szennyvíztárolók) előírásai az átmeneti időszakra, ugyanis akit „belekényszerítünk” az előírások szerinti szikkasztók kialakításába – az előbbiekben vázolt hátrányokon túl – sokkal nehezebben „tudjuk rávenni” néhány éven belül, hogy egy újabb beruházással csatlakozzon a szennyvízcsatorna hálózatra. Továbbá ezen területeken az egyedi szennyvíz elhelyezési megoldások alkalmazásának tiltását szakmai ajánlások is tartalmazzák. A fentieken túl kizárólag zárt gyűjtők (egyedi zárt szennyvíztárolók) kialakítását tartjuk szükségesnek – a csatornahálózattól függetlenül – (a csatornahálózattal nagy távlatban sem érintett térségekben – belterülettől távoli külterületi major, gazdasági terület és egyéb külterületi tanyákkal rendkívül ritkán beépített térségek – végleges megoldásként) az alábbi területeken a következő indokokkal: - A Városföld községi vízmű vízbázisának lehatárolandó és kijelölendő belső hidrogeológiai „A” védőterületén a vízbázis biztonságba helyezése és biztonságban tartása érdekében. _____________________________________________________________________________________ 44/57


- Azokon a területeken, ahol a teleknagyság nem éri el a 600 m2-t. - Ahol a talajvíz évi maximális szintje a terepszinthez 1,5 m-nél közelebb van, vagy az elszivárogtatásra igénybeveendő talaj elszivárogtatásra alkalmatlan. A talajvíz évi maximális szintjének és a talaj szennyvíz elszivárogtatásra való alkalmatlanságának, illetve alkalmasságának bizonyítása a beruházó feladata. A bizonyítás arra jogosult szakember által elkészített talajmechanikai szakvéleménnyel történhet. (Egy terület több – fentebb vázolt – szempont alapján is beletartozik az egyedi zárt szennyvíztárolók kötelező alkalmazását indokoló területek közé.) A zárt műtárgyak vízzáróságát – javaslatunk szerint – üzembe helyezés előtt szabványos víztartási próbával kell ellenőrizni, a rendszeres ürítést és szállítást pedig dokumentálni szükséges. A közigazgatási terület egyéb (magasan fekvő) részein, melyek nem érintenek a fenti pontokban megjelölt területeket, és ahol a talajszerkezeti adottságok és a talajvízszint adatok megfelelőek a szikkasztáshoz (a szikkasztó fenékszintje és a maximális talajvízszint között mindenkor megvan a legalább 1,0 m – s távolság) – ez a közigazgatási terület magasabban fekvő részein általában biztosított, és a telekméretek is megfelelőek szakszerű egyedi szennyvízkezelő berendezésekkel (egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezések) kell a szennyvizek egyedi gyűjtéséről, tisztításáról és ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések (az egyedi zárt szennyvíztárolók kivételével) az alábbiak lehetnek: - egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények elemei a hagyományos mechanikai előtisztító (ülepítő) berendezések (oldómedencék, oldóaknák), valamint a kavics/homokszűrők (szikkasztó akna, szikkasztó alagcsőhálózat, stb.), mint szennyvíz elhelyező létesítmények (a szennyezőanyag lebontás energia bevitel nélkül történik) - egyedi szennyvíztisztító kisberendezések egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít a közműves szennyvízelvezetéssel és –tisztítással (a szennyezőanyag lebontás energia bevitel segítségével történik) A szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények tervezését, kialakítását és üzemeltetését a jogszabályi és vonatkozó hatósági előírások és az MSz 15287/2000. számú szabvány előírásai szerint kell végezni, vagy ezzel egyenértékű hatásfokot biztosító technológiai megoldást kell biztosítani. Mezőgazdasági területen történő szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya és egyéb szennyező anyagok (nem veszélyes hulladékok) elhelyezéséhez a Növény- és Talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. (A szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya kihelyezéssel érintett erdő művelési ágú területeket ki kell vonni művelés alól.) Az állattartó telepeken előnyben kell részesíteni az almos tartási módot a hígtrágyás megoldásokkal szemben. Állattartó telep csak úgy üzemeltethető, hogy tevékenységével a felszíni és felszín alatti vizeket ne veszélyeztesse, illetve ne veszélyeztethesse. A gazdasági területekre elsősorban víztakarékos technológiák telepítendők. Az üzemek technológiai szennyvizei – ha szükséges – előtisztítás után a (tervezett) csatornahálózatba köthetők és a szennyvíztisztító telepre vezetendők, vagy az üzemeltető fogadónyilatkozata birtokában szállítással települési folyékony hulladék leürítő helyre (jelen esetben a kecskeméti szennyvíztisztító telep szippantott szennyvíz fogadó műtárgya) kerülhet. Felszíni víz befogadóba előtisztítás nélkül kizárólag tiszta csapadékvíz vezethető. A szikkasztásra kerülő csapadékvizek, esetleges szennyezésnek nagy valószínűséggel kitett csapadékvizek előtisztítás nélkül nem szikkaszthatók el. Hulladék, szennyvíz, vagy állattartás hulladékait tartalmazó víz még tisztítottan sem vezethető élővízfolyásba, csapadékvíz-csatornába, nyílt árokba, illetve felhagyott kutakba. _____________________________________________________________________________________ 45/57


Hulladékkezelés és elhelyezés Városföld közigazgatási területén keletkező települési (kommunális) szilárd hulladékok a kecskeméti regionális rendezett szilárd hulladék lerakóra kerülnek 2003. év eleje óta. A Városföldet is érintő Duna-Tisza közi Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretén belül elkészült kecskeméti regionális szilárdhulladék lerakó telep és a hozzá kapcsolódó különböző hulladékkezelő és elhelyező létesítmények megvalósulásával párhuzamosan vizsgálják felül, zárják le és rekultiválják a Programban résztvevő települések 37 db.) rendezetlen hulladéklerakóit, így a városföldi lerakó végleges rekultiválására is sor kerül – a projektben szereplő ütemezés alapján. Ezen un. Duna-Tisza közi Regionális Hulladékgazdálkodási Program a társulást alkotó települések komplex hulladékgazdálkodási problémáját kezelné. Az építési-bontási hulladékok elhelyezésével az építtetőnek kell elszámolnia. Az ilyen típusú hulladékokat engedéllyel rendelkező kezelőnek kell átadni és ezt a használatbavétel során igazolni kell. Ilyen építési-bontási hulladékkezelő (aprító, stb.) technológia ismereteink szerint Kecskeméten üzemel a térségben. A Duna-Tisza közi Nagytérségi Regionális Települési Szilárd Hulladékgazdálkodási Programban foglaltak, továbbá a község hulladékgazdálkodási tervében foglaltak szerint Városföld területén hulladékgyűjtő sziget kialakítása és üzemeltetése indokolt. A Duna-Tisza közi Regionális Hulladékgazdálkodási Program főbb céljai az alábbiak: - A jelenleg működő szeméttelepek által okozott környezetszennyezés megszüntetése ezek felszámolásával, illetve rekultivációjával. - A hulladékgyűjtésben és hulladéklerakásban használatos géppark és létesítmények fejlesztése. - Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, az újrahasznosítható anyagok visszanyerése ezek hasznosítására a szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrájának a kialakításával. - Hulladék-válogatóművek és komposztáló telepek létesítése a szerves anyag hasznosítására és a hulladék szerves anyag tartalmának csökkentése céljából. - Új, korszerű regionális szilárdhulladék-lerakók létesítése. A hulladékgyűjtő sziget elhelyezhető lakóövezetben közterületen, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre. A gyűjtősziget egy olyan nyílt terület, ahol az újrahasznosítható hulladék szelektív gyűjtéséhez konténerek állnak rendelkezésre, amelyek az itt összegyűjtött hulladék rövid idejű tárolására is szolgálnak. A konténerek eltérő színei és jelölései elősegítik a behelyezhető hulladék azonosítását. Javasolt a gyűjtőszigeteket a lakosság által látogatott üzletek és közintézmények közelében kialakítani. Egy gyűjtősziget esetében egy 5 m3 nagyságú konténer több frakciót foglal magába. A hulladékudvar várhatóan nem kerül kialakításra a településen – a programban foglaltak szerint – és kialakítását az önkormányzat sem tervezi, így nem kívánunk neki helyet biztosítani a település területén. Egyéb hulladékkezelő, illetve -gyűjtő létesítmény a tárgyi témához kapcsolódó tanulmányok és szóbeli tájékoztatás elképzelései szerint nem létesül Városföld közigazgatási területén. A fentiek megvalósítása biztosítja, illetve indokolja a település területén a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének szükségességét – a hulladékgazdálkodási program szándékaival összhangban – a vonatkozó törvény és rendeletek előírásai szerint, kiemelt figyelemmel a biológiailag lebomló szerves anyagokra és a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok begyűjtésének, ártalmatlanításának szabályaira. A szelektív hulladékgyűjtés az újrahasznosítható hulladékok visszaforgatásával, a lerakásra kerülő hulladék mennyiség csökkenésével oktatási célokat is szolgálhat iskolák bevonásával, ezáltal a környezetkultúra fejlődését hozhatja. A hulladékgyűjtő sziget létesítéséhez nem szükséges a környezetvédelmi hatóság engedélye. _____________________________________________________________________________________ 46/57


Városföld területén a kommunális hulladék szervezett gyűjtése (a hulladékszállítás) megoldott. A településen a Saubermacher Magyarország Kft. (1113 Budapest, Villányi út 48/A. II/2.) végzi a hulladék elszállítást. Ezen cég 2003. január eleje óta a kecskeméti lerakóra szállítja a település szilárd hulladékait a Kft.-vel megkötött – hulladékszállításra vonatkozó – közszolgáltatási szerződés szerint. A szervezett hulladékgyűjtést (hulladékszállítást), közszolgáltatás keretében a település egészére (tervezett bővítési területeire is) ki kell terjeszteni. Ipari termelési hulladékok a településen jelenleg nem jelentős mennyiségben keletkeznek a kevés és nem jelentős termelési hulladékot előállító termelő üzem miatt. A gazdasági területeken ennek megtartása érdekében továbbra is a hulladékszegény és fajlagosan kevesebb alapanyagot felhasználó technológiák üzemelését és telepítését szorgalmazzuk esetleg az újrafelhasználás és újrahasznosítás arányának növelésével. Ipari veszélyes hulladékok jelenleg Városföld területén jelentős mennyiségben ugyancsak nem keletkeznek. A nagyobb veszélyes hulladék kibocsátó telephelyek a gépjavító telepek. A közigazgatási területen sem veszélyes hulladék lerakó, -kezelő, -ártalmatlanító létesítmény, sem pedig veszélyes hulladék égető nem működik. A gazdasági területekre települő technológiák javaslatunk szerint legyenek veszélyes hulladékok szempontjából hulladékszegények. A keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése a telephelyen belül oldandó meg szakszerű gyűjtőhelyen, míg ártalmatlanítása arra engedéllyel rendelkező cég, vagy magánszemély telephelyén történhet. A néhány mezőgazdasági üzem és állattartó telep ellenére, illetve a csökkenő állatlétszám miatt a mezőgazdasági hulladékok mennyisége nem jelentős a területen. A távlatban létesülő üzemek kapcsán felhívjuk a figyelmet a következőkre: A hígtrágyával szemben – annak potenciális környezetkárosító volta miatt – az almos tartási mód élvez prioritást. 17. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM: A község jelenlegi közigazgatási területén kevés ismert régészeti lelőhely van. Egyrészt azért, mert a régi lelőhelyek ma már nem azonosíthatók be egyértelműen, másrészt Városföld határában nem folyt rendszeres és kiterjedt régészeti topográfiai kutatás. Egy ilyen alapos, szisztematikus régészeti terepbejárás számos, eddig nem ismert régészeti lelőhelyet derítene fel. Városföld távolabbi környékén az őskorban, ezen belül a rézkorban alakultak ki az első települések. A rézkort követő bronzkor időszakából már a község területén is kerültek elő leletek, a belterület szélén fekvő homokbányában bronzkori temető urnasírjait találták. Kora vaskori leletek a Bánó-tanya környékéről ismertek. Szórványos őskori leletek a község területén több helyen is előkerültek. A terület sűrű benépesülése a római korban következett be, amikor a Dunántúl római megszállását követő évtizedekben a Duna-Tisza közére és a Tiszántúlra az iráni eredetű szarmata törzsek telepedtek be és több évszázados itt tartózkodásuk alatt sűrű településhálózatot alakítottak. Szarmata kori településre utaló leletek a település több pontján is előkerültek. A népvándorlás időszakában az 568 után több hullámban betelepedett avar népcsoportok ezt a területet is megszállták. Több mint 40 sírból álló, a VII. századra keltezhető temetőjük az M5 autópálya felüljárójánál került feltárásra. A község területén talált gazdag honfoglalás kori sírleletek jelzik a magyarság megtelepedését. Kora Árpád-kori temető sírjai a lokátor állomás területéről ismertek. Az Árpád-korban kialakult sűrű településhálózattal számolhatunk a község területén is, mint ahogy Kunszállás és Kiskunfélegyháza területén ismertté váltak a terepbejárások során. A XII-XIII. században lakott, majd elnéptelenedett települések területe a tatárjárás után újjáéledő és megerősödő Kecskemét mezőváros birtokába került. A szórványos késő középkori és kora újkori leletek csupán a gazdálkodással összefüggő átmeneti szállásokkal lehetnek kapcsolatban, nagyobb település nem alakult ki. _____________________________________________________________________________________ 47/57


A történeti korokban a táj erdősültsége jóval nagyobb mértékű volt, az eredeti állapotokra jellemző erdős sztyepp helyét napjainkra egy intenzív szántóföldi műveléssel hasznosított kultúrtáj váltotta fel. Régészeti szempontból mindenekelőtt a mély fekvésű, vízállásos laposok vagy egykori erek, vízfolyások melletti magasabb partos helyek, dombok, hátak érdemelnek figyelmet, mivel főleg ezek voltak alkalmasak az emberi megtelepedésre. A település közigazgatási határain belül külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten régészetileg védetté nyilvánított lelőhely nem található. Városföld község közigazgatási területén 28 nyilvántartott lelőhelyet ismerünk, elsősorban az M5 autópálya mentén. További 5 nem azonosítható lelőhelyről vannak szakirodalmi adatok. Régészeti érdekű területnek minősül minden olyan terület, ahonnan régészeti emlék és leletek előkerülése várható vagy feltételezhető. Különös tekintettel az egykori vízfolyások, erek és folyók magas partvonulatai, valamint egyéb, a környezetükből kiemelkedő magaslatok, vagy olyan területek, melyek korábbi időszakokban megtelepedésre alkalmasak voltak. Tekintettel arra a tényre, hogy nyilvántartásban szereplő lelőhelyek egy része nem lokalizálható pontosabban, illetve még hiányzik a település teljes területére kiterjedően elvégzett régészeti szempontú terepbejárás, a település közigazgatási területén számos azonosítatlan régészeti lelőhely található. Ezek beazonosítása jelentősen megnövelné a település területén ismert régészeti lelőhelyek számát. Régészeti érdekű területnek tekintendő minden olyan terület is, melyet a talaj bolygatásával járó tevékenység vagy beavatkozás érint. Ezért a régészeti örökség védelme érdekében különös gonddal kell eljárni az építési és művelési ág változási engedélyek kiadásakor, mivel bármilyen, a föld felszíne alá mélyedő kivitelezési munkával a régészeti örökség elemei pusztulhatnak el. Városföldön országosan védett műemlék nincs. Helyi védelemre érdemes a volt Szappanos-kastély. Helyi védelemre javasolhatók továbbá az egyedi tájértékek, útmenti keresztek. 18. A HATÁLYOS RENDEZÉSI TERV PROBLÉMÁI, A JOGBIZTONSÁG KÉRDÉSEI: A jelenleg hatályos településrendezési terv még kissé más jogszabályi környezetben készült. Felülvizsgálatára azért van szükség, mert jóváhagyása óta megváltoztak az alapjául szolgáló törvények (Étv, OTrT, OTÉK, létrejött, sőt módosult a megyei területrendezési terv). A jelenlegi terv jóváhagyása óta eltelt időszakban bekövetkezett gazdasági és társadalmi változásokat követni kell a terv felülvizsgálata során, azonban arra ügyelni kell, hogy az állampolgárok a rendezési terv elhatározásait illetően is jogbiztonságban érezhessék magukat. Bár a rendezési terv önmagában szerzett jogokat nem keletkeztet, (ilyenek csak megvalósult településrendezési akciók, építkezések következményeként keletkezhetnek), mégsem célszerű az egyes területek rendeltetését az önkormányzat, netán egyes érdekcsoportok kénye-kedve szerint változtatni, mert ez nem szolgálja a lakosság jó közérzetét. A hatályos tervvel alapvető szerkezeti problémák nincsenek, a 2002-ben elhatározott fejlesztéseket csupán aktualizálni kell, hozzá kell igazítani az időközben megváltozott társadalmi és gazdasági környezethez, a megváltozott feltételekhez és igényekhez. II. VIZSGÁLATOK ÖSSZEGZÉSE, ELEMZÉSE Demográfiai helyzetértékelés: A hosszú idősoros demográfiai adatokból prognosztizálható a folyamatos és tartós, lineáris népességfogyás. Optimista prognózis szerint sem várható a község népességének növekedése,

_____________________________________________________________________________________ 48/57


legfeljebb a népesség számának állandósulásával számolhatunk. A külterületi népesség további csökkenésére kell számítani. Erősödő probléma a lakosság fokozatos és stabil elöregedése. Társadalmi-gazdasági helyzetértékelés Városföld a „Helsinki folyosó” és a Budapest- Kecskemét-Szeged vonal mellett helyezkedik el, nagytérségi kapcsolatai ennél fogva erősek, de az ebből adódó előnyöket a település nagysága miatt kihasználni nem képes. A község kistérségi kapcsolatai jók. Önálló regionális szerepkör kialakulása nem várható. A vasút helyzete a településen kedvezõ, a Budapest-Szeged fővonalak mûszaki állapota jó, közvetlen vonat Budapestre közlekedik. A helyben foglalkoztatottak fele a mezőgazdaságban, elenyésző részük az iparban, építőiparban a többi a szolgáltatási szektorban dolgozik. A szolgáltatási szektor erősödése országos jelenség, amely várhatóan tovább erősödik. Az iparban és szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya a megye községeinek átlagánál kisebb A gazdaság-fejlõdés szempontjából nagyon fontos a tõkeformák helyi jelenléte, illetve azok egymásba való konvertálása. Városföldön pénztõkében hiány van. A település működő ipara nem jelentős, nem tekinthetõ környezeti szempontból károsnak. Elő kell segíteni helyi termékekre épülő feldolgozóipari vállalkozások megerősödését. Középtávon (a TRT távlatában) a nagy élőmunka igényes ágazatok és kisszériás terméket előállító cégek fejlődésére lehet számítani. Az iparfejlesztések területén új irányokat kell kijelölni, elsősorban a környezetkímélő technológiák felé. A mezõgazdaságra épülõ élelmiszeripar fejlődésére akkor van esély, ha a mezőgazdasági termelés a munkaigényes bio- zöldség-gyümölcs termesztés és külterjes állattartás irányába el tud mozdulni. Az ipar foglalkoztató képessége a technológiák korszerűsödésével várhatóan csökkenni fog, amit csak a szolgáltató szektor tud felszívni. Új nagyipari vállalatok betelepülésére a kedvezõtlen telepítési tényezõk (szigorú környezet- és természetvédelmi előírások) miatt nem lehet számítani A szolgáltatások fejlõdésében a mennyiségi növekedésen túlmenõen minõségi változásokra van szükség. A községben a szolgáltatások színvonalának kell először felfejlődnie ahhoz, hogy idegenforgalom egyáltalán létrejöhessen. A munkanélküliség a megyei átlagnál alacsonyabb. A statisztika nem mutatja a rejtett munkanélküliséget, az ellátó rendszerből kikerülteket, ami kényszervállalkozásokban, a szürke és fekete gazdaságban bújik meg. A lakásállomány közel 40 %-a elöregedett vagy erkölcsileg avult, minőségi fejlesztésre van szükség. Település- és tájszerkezeti vizsgálatok eredményei Városföld az Alföldi településekre jellemzõen nagy kiterjedésû határral rendelkezik. Az igazgatási területének több, mint 80 %-a mezőgazdasági művelésű külterület. Az Országos Területrendezési Terv alapján a természeti területek az országos ökológiai hálózat övezetébe soroltan kezelendők. Az OTRT Szerkezeti Terve a közigazgatási területet nagyrészt mezőgazdasági térségként kezeli. A szórványban elhelyezkedő kevés számú tanya jellegzetes alföldi tájkaraktert képvisel, többségük megfelelő földúthálózattal, ellátott.

_____________________________________________________________________________________ 49/57


A korábbi majorok mára kisebb-nagyobb ipari üzemekké alakultak. A község beépltett területének szerkezete egészséges fejlõdést tükröz. . A település jelenlegi térszerkezetét viszonylagos kompaktság jellemzi. A gazdasági területek azonban kisebb-nagyobb konfliktusok forrásai. A település fejlesztésének irányait éppen ezek az adottságok jelölik ki, tudomásul véve, hogy a gazdasági területeket ott kell fejleszteni, ahol már kialakultak, a lakóterületeket pedig a település északi területein, a beépített területekhez kapcsolódóan annak ellenére, hogy ezek a területek kiváló termőhelyi adottságú szántó területek. A fejlesztési lehetőségeket nagymértékben korlátozza a kialakult út és vasúthálózat, valamint a meglévő és tervezett országos, sőt nemzetközi jelentőségű energia szállító vezetékek. Kedvezőtlen, hogy a 2 egyéb belterület és a központi belterület között nincs vagy hiányos a szerves kapcsolat, de egyelőre nem lehet cél, hogy ezek megszűnjenek, elsorvadjanak, az pedig végképp nem lehet cél, hogy a központi belterülettel összenőjenek. Ezért ezeket a területeket nem kell fejleszteni. A falu hosszú távon rendelkezik elegendő fejleszthető területtel. A terület-felhasználáshoz, az egyes beépítésre szánt területek igénybevételéhez olyan területi stratégia szükséges, amely lehetővé teszi az arányos, de csak a valós szükségleteknek megfelelő, és mértékletes területhasználatot. A település belterületi zöldfelületi elemekben viszonylag szegény, de ezek kiépítettsége megfelelő. A községnek ezen az adottságán javíthat a véderdők telepítése, de nem oldja meg az épített környezet részeként jelentkező, közösségi szervezőerőt is magukban hordozó zöldfelületek kiépítettségének (közparkok) hiányát. Az intézményhálózat mennyisége – a népességprognózisok figyelembe vételével- megfelelő (esetenként meghaladja a jelenlegi igényeket), bővítésekre a rendezési terv távlatában nem kell területeket tartalékolni. Az intézményhálózat minőségi fejlesztésére kell törekedni. A településen kevés számú védelemre érdemes művi érték, egyedi tájérték van, ezért azok védelmére fokozott figyelmet kell fordítani. A védelem mellé forrásokat kell rendelni, amely részben kompenzálja a tulajdonos helyi védelem miatti többletköltségeit, hátrányait. Környezetvédelem, közlekedés, infrastruktúra Városföld környezeti állapota javítható, elsősorban a légszennyező és bűzforrásokat kell megszüntetni vagy műszaki megoldásokkal elviselhetővé tenni. A környezeti állapot vizsgálata alapján problémaként emelhetjük ki a sertéstelep bűzhatását illetve a közúti közlekedés környezetszennyezõ hatásait. A hulladékgazdálkodás szempontjából kiemelendõ problémák: - a szelektív hulladékgyûjtés megoldatlansága; - hulladékudvar hiánya; A zöldfelületi rendszer szempontjából megoldatlan: A zöldfelületi rendszer két alapvető problémája a rendszerré szervezettség hiánya, valamint a közösségi zöldfelületek kevés száma. A település zöldfelületi fejlesztési lehetőségei jók mind területi mind hálózati elemek vonatkozásában. A fejlesztési lehetőséget elsősorban a meglévő elemek minőségi fejlesztése, rendszerbe történő kapcsolása képezi. Közlekedési rendszer és közművek problémái: Közlekedési szempontból kiemelendő a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése Ezt igényli az életminőség javítása, a közlekedésbiztonság. Fontos lenne lakóterületet elkerülő utak kiépítése a gazdasági területekhez. _____________________________________________________________________________________ 50/57


Közművek szempontjából kiemelkedő a szennyvíz-csatornázottság kiépítése, amely már folyamatban van. SWOT elemzés „A SWOT az angol Strengthes (erõsségek), Weaknesses (gyengeségek), Opportunities (lehetõségek) és Threats (veszélyek) angol szavakból összerakott mozaikszó, a SWOT elemzés pedig a stratégiai tervezés során használt értékelõ módszer, amit a településfejlesztési tervezés a gazdasági szférától vett át. Definíció szerint erõsség lehet egy erõforrás, (megkülönböztetõ) képesség, vagy más relatív elõny a versenytársakhoz és a település saját igényeihez viszonyítva. A gyengeség egy korlát vagy hiányosság az erõforrásokban, képességekben, amely lényegesen korlátozza a magas szintû teljesítményt. A lehetõség a külsõ környezetben, a külsõ feltételekben fennálló kedvezõ szituáció, illetve bekövetkezõ kedvezõ irányú változás. A külsõ környezet fõbb trendjei, ezek változásai a lehetõségek egyik fõ forrásai. A veszélyek a (külsõ) feltételeket jellemzõ alapvetõ fontosságú kedvezõtlen szituációk, trendek. Az erõsségek és a gyengeségek tehát a belsõ jellemzõkre, adottságokra, míg a lehetõségek és veszélyek a környezet értékelésére vonatkoznak.” (Antal-Mokos: Stratégia és szervezet) A vizsgálatokban és a vizsgálati következtetésekben foglaltakat érdemes táblázatosan összefoglalni, mert ez megkönnyíti a koncepcionális döntések megfogalmazását és a települési, fejlesztési stratégia kidolgozását. Az összehasonlító elemzéseket nem teljesen a vizsgálatok sorrendjében végeztük el, így lehetőség van azok más szempontú újragondolására is. Demográfia, foglalkoztatás, munkanélküliség Erősségek

Gyengeségek

- Szakképzett munkaerő viszonylag magas aránya - Népességfogyás - Felsőfokú végzettségűek magas aránya - A népesség elöregedése Lehetőségek - Jó letelepedési esélyek biztosítása, gazdag telekkínálat - Jó minőségű falusi környezet a fiatal korú népesség betelepülését segíti elő Táji és természeti adottságok Erősségek - Kiváló minőségű termőföldek - Az éghajlati adottságok terén a napsütéses órák magas száma - Természetes ill. természet közeli állapotban megmaradt gyepgazdálkodású területek

Lehetőségek - A természeti értékek társadalmi felértékelődése - Külterjes gazdálkodás, állattenyésztés visszaállítása - Növekvő igények a hagyományos falusi életformák megismerésére - A tájkarakter alkalmas a külterületi külterjes és biogazdálkodás visszaállítására

Veszélyek - A népességfogyást nem sikerül megállítani - A lakosság elöregedése folytatódik - A szociális ellátásokat igénybe vevők köre bővül - A mezőgazdasági nagyüzemek bűzhatásai

Gyengeségek - Az intenzív gazdálkodású mezőgazdasági területek szennyezik a környezetet - A monokultúrás mezőgazdasági tájhasználat elterjedése - Az éghajlati adottságok terén általában kevés és kedvezőtlen eloszlású a csapadékmennyiség - Hiányoznak a tájat tagoló, tájszerkezetet erősítő ökológiai hálóelemek: fasorok, erdő-, gyep és cserjesávok Veszélyek - Az időjárási viszonyok egyre szélsőségesebbé válnak - Táji „túlhasználat” - Igénytelen építészeti fejlesztések

_____________________________________________________________________________________ 51/57


Településszerkezeti, településképi, zöldfelületi adottságok Erősségek

Gyengeségek

- Eddig nem történtek helyrehozhatatlan településszerkezeti beavatkozások, - A sport, szabadidős és rekreációs tevékenységek meglévő és fejlesztési lehetőségei kedvező települési adottságok

- Hiányzó település-karakter a beépítésben - Hiányzó település-értékvédelmi szabályozás, illetve hozzárendelt anyagi- erkölcsi támogatás - A zöldmezős munkahely teremtő beruházásokra alkalmas területek, és a lakóterület fejlesztési területek nincsenek önkormányzati tulajdonban - A gazdasági területek, üzemek lakóövezet szomszédságában is jelen vannak Településszerkezeti, településképi, zöldfelületi adottságok Lehetőségek Veszélyek - A meglévő zöldfelületek jelentős minőségi - Igénytelen építészeti és zöldfelületi fejlesztések fejleszthetősége - Területi fejlesztési lehetőségek

Közlekedés, út-, vasút, vízi Erősségek Gyengeségek - A település jó megközelíthető mind vasúton, - A falu gyűjtőút-hálózati funkcióját országos közút látja mind közúton el, a települési gyűjtőút-hálózat hiányos - A külterület jól közlekedhető dűlőút-hálózattal - A kerékpárút hálózati elemei kiépítetlenek rendelkezik - Jó távolsági autóbusz közlekedéssel rendelkezik a község - A belterületi utak szilárd burkolattal történő ellátása jó Lehetőségek Az országos kerékpárút-hálózatba bekapcsolódás fellendítheti a kerékpáros turizmust, növeli a közlekedés biztonságát Közmű, infrastruktúra, környezetvédelem Erősségek - A közművek hálózata a szennyvízcsatorna hálózat kivételével jól kiépített, - Az ivóvíz készletek hosszú távon megfelelőek - Az energia közművek rendszere jól kiépített, kapacitása megfelelő - A közterületek jó átszellőzésűek, a gazdasági üzemek szélirány szempontjából általában kedvező elhelyezkedésűek Lehetőségek - A stabil ivóvíz-készletek hosszú távú fejlesztéseket tesznek lehetővé -A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése Ipar Erősségek - A Mercedes gyár közelsége

Veszélyek - Az országos kerékpárút-hálózat nem. vagy csak szakaszosan épül meg, így nem fejti ki kedvező hatását -

Gyengeségek - Az ivóvíz minősége nem megfelelő - A szennyvízcsatorna hálózat még nincs kiépítve - A csapadékcsatorna hálózat nincs kiépítve - A lakóterületek melletti ipari üzemek potenciális levegőszennyezők - Az 5-ös út forgalma a lakóterületeken komoly zaj- és levegőszennyező Veszélyek - A mezőgazdasági tevékenység (mérgek), tisztítatlan szennyvizek a vízkészletek minőségét veszélyeztetik - A szikkasztott szennyvizek talajvíz- szennyezők Gyengeségek - A fejlesztésre kijelölt és meglévő beépített területek infrastruktúra hiányosak - A struktúraváltáshoz kevés a helyi tőke

_____________________________________________________________________________________ 52/57


Lehetőségek - A Mercedes gyárhoz közeli gazdasági területek jól kihasználható logisztikai, beszállítói telephelyek lehetnek - Helyi feldolgozók létesítése elősegíti a több lábon állást

- Kisvállalkozások instabilitása, bizonytalan gazdasági környezet - Kevés a külső forrásokhoz való hozzájutás ismerete, pályázati önerő hiánya Veszélyek - Nem megfelelő a helyi munkaerő kínálat volumene - Nem állnak rendelkezésre kellő időben közművesített területek - Bürokrácia (nehézkes az engedélyezési eljárás folyamata, sok a szakhatóság, nem egyértelműek a szabályok, lassú az ügyintézés) - Olyan ipar betelepülése, amely nem illeszkedik a helyi ipar jelleghez (nem környezetbarát)

Mezőgazdaság Erősségek

Gyengeségek

- Jó klimatikus és talajviszonyok a minőségi - A struktúraváltáshoz kevés a helyi tőke zöldség- és gabonatermesztéséhez - Kevés a külső forrásokhoz való hozzájutás ismerete, pályázat képtelenség, önerő hiánya - Elégtelen az értékesítési szövetkezetek rendszere, szűk értékesítési lehetőségek - Állattartás visszaszorulása - Nincs kellő mértékben jelen a mezőgazdasági termékfeldolgozás Lehetőségek Veszélyek - Helyi specifikumok, hungarikumok, biotermékek iránt megnő az érdeklődés - Terménytárolók létesítése elősegíti a több lábon állást

- Az értékesítési rendszer nélkül a piaci lehetőséget nem tudják kihasználni - A helyi specifikumok jó marketing nélkül eladhatatlanok - Az egyre szélsőségesebb időjárás veszélyeztetettség - A biogazdálkodást a földek elgyomosodása és a vegyszerhasználat veszélyezteti

Kereskedelem, szolgáltatás Erősségek

Gyengeségek

- A kereskedelmi létesítmények a központokban - A vásárlóerő csökkenés miatt nem képződik elegendő koncentrálódnak jövedelem a minőségi fejlesztésekhez - Kicsi a választék, ami a vásárlóerőt a közeli városokba irányítja - A csökkent forgalom miatt magasabbak az árak - Kevés a jó minőségű vendéglő, kereskedelmi szálláshely nincs Lehetőségek Veszélyek - Multiktól eltérő termékválaszték - Hely-specifikus termékkínálat (helyi biotermékek, gyümölcs párlatok, borok) - Turisztikai programok szervezése növelheti a vásárlóerőt

- Multinacionális kereskedelmi hálózat környékre települése a helyi kiskereskedelmet olyan versenyre készteti, amelyben szükségszerűen tönkremegy - A szolgáltatások minőségi színvonala nem tudja követni a megnövekedő igényeket - Szegényedő vásárlók, az idegenforgalom nem alakul ki

Turizmus Erősségek

Gyengeségek - Nincs, vagy kevés helyi turisztikai program

_____________________________________________________________________________________ 53/57


Lehetőségek - A Szolgáltató helyi vállalkozói szektor megerősödése jó alapot teremthet a turizmus megteremtésének - Jó marketing tevékenység megfelelő számú vendéget vonzhat a térségbe - Gazdag program kínálat Kecskeméttel összefogva - A nemzetközi kerékpárút kiépülése, a nemzetközi kerékpáros turizmus fellendülése

- Nincs kereskedelmi szálláshely - Nincs turisztikai vonzerő Veszélyek - Megfelelő vendéglétszám híján a turisztikai vállalkozások tönkremennek - A szolgáltatások színvonala nem emelkedik az elvárható mértékben - Jó marketing ellenére sem jelenik meg a fizetőképes, minőségi szolgáltatásokat igénylő és igénybevevő vendéglétszám

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK: TERVEZET! CSAK ÁLLAMIGAZGATÁSI VÉLEMÉNYEZÉS UTÁN HAGYHATÓ JÓVÁ!!

Városföld Község Képviselő-testületének /2013./ / határozata Városföld településfejlesztési koncepciójáról. Városföld község önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (ÉTV) 6.§ (3.) felhatalmazása alapján az alábbi döntést hozta: Cél: Városföld arányosan fejlődő, élhető faluvá fejlesztése, mely cél elérése érdekében az alábbi szempontok a felsorolás sorrendjében prioritást élveznek: A.) Az agrárium fejlesztése a biogazdálkodás irányában a környezet- és természetvédelem biztosításával, B.) Infrastruktúra és közműfejlesztés (elsősorban szennyvízelvezetés és elhelyezés, szelektív szemétgyűjtés és szállítás-elhelyezés) C.) Közúthálózat fejlesztés, D.) Csak olyan környezetkímélő iparfejlesztés lehetőségeinek biztosítása, mely fenti prioritásokkal összhangban van, vagy azokat erősíti. Fenti cél elérése érdekében a prioritások figyelembe vételével a településszerkezeti tervbe integrálandó alábbi településfejlesztési döntéseket határozza el: 1. A településrendezés alapelve: A településrendezési terv felülvizsgálata során a jogbiztonságot elsődleges szempontként kell figyelembe venni. A hatályos rendezési terv lehető legtöbb elemét meg kell tartani. Csak ott és olyan mértékben változzon, ahol és amilyen mértékben az valóban szükséges, azaz magasabb szintű jogszabályi környezethez illeszkedés (jogharmonizáció) azt megköveteli, a változás közérdeket nem sért, vagy közérdeket szolgál. Az azonos helyzetű ingatlanokat azonos építési övezetbe, övezetbe kell sorolni. Azonos helyzetűnek tekintendők általában egy utca két oldalán elhelyezkedő ingatlanok, kivéve, ha a kialakult beépítés jellemzői, telekméretei annyira eltérőek, hogy az azonos övezetbe, építési övezetbe sorolás – jogszabályi illeszthetőség miatt- nem lehetséges. Ebben az esetben is azonos építési jogokat kell biztosítani az alaprendeltetésnek megfelelő épületek, építmények vonatkozásában.

_____________________________________________________________________________________ 54/57


Népességmegtartó képesség növelése, demográfiai folyamatok kedvező befolyásolása: A népességfogyás megfékezése érdekében a településrendezés eszközeivel biztosítani kell a fiatalkorú népesség helyben maradásának, letelepedésének, illetve a fiatal betelepülni szándékozók letelepülésének lehetőségét azzal, hogy a településrendezési tervben hosszútávra megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú lakóterületet kell biztosítani, illetve tartalékolni. Az oktatási ágazat minőségi színvonalának fejlesztésével, az intézményrendszer rekonstrukciójával, az ehhez szükséges területek biztosításával a fiatal népesség helyben maradását elő kell segíteni. A jövedelembiztosító foglalkoztatási területek minőségi fejlesztése szükséges, különösen a szolgáltatások területén. A népességmegtartó képességet erősítő programok keretében cél a leginkább mobil értelmiségi és szakképzett népesség elvándorlásának lassítása munkahelyek és vonzó életminőség biztosításával. A közép- és felsőfokú központokhoz kapcsolódás erősítése szükséges. A minőségi oktatási és kulturális szolgáltatások rendszerét fejleszteni kell, az intézményhálózat felújítását, korszerűsítését a TRT-ben biztosítani kell. A helyi szabadidős funkciók jelentős gazdagítása szükséges. Ennek érdekében a településrendezés eszközeivel biztosítani kell a tájfenntartó extenzív mezőgazdaság létfeltételeit, a táji, természeti értékek helyi védelmét. 2. A község térségi pozícióinak erősítése, a település jobban élhetővé tétele Városföldnek térségi, központi pozíciói erősítése, a térség gazdaságának fellendítése érdekében folytatnia kell különböző társulásokhoz való csatlakozását. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK: 3. Lakáskörülmények, lakóterületi fejlesztések: Az előző rendezési tervben kijelölt illetve tartalékolt lakóterületeket továbbra is lakóövezeti besorolásban kell tartani. A terv biztosítsa ugyanakkor a takarékos terület felhasználást, gondoskodjon viszonylag kisméretű (600800 m2 –es területű telkek biztosításáról. A szabályozás eszközeivel meg kell azonban akadályozni, hogy az előkészítetlen, de beépítésre szánt távlati lakóterületek a tervezett rendeltetésnek nem megfelelő építményekkel elépüljenek. 4. Településközpont vegyes területek sorsa: A településközpont vegyes területeket ebben az övezetben kell tartani, továbbá területet kell kijelölni idősek otthona számára. Biztosítani kell a szabályozásnak az intézmények intenzívebb elhelyezését, a meglévők fejleszthetőségét. 5. Gazdasági területek: A hatályos rendezési tervben kijelölt illetve tartalékolt gazdasági területeket jelenlegi és tervezett funkciójuk alapján felül kell vizsgálni, a mezőgazdasági nagyüzemek területét különleges mezőgazdasági üzemi területbe át kell sorolni, egyedi szabályozást kell megalkotni. A nagyüzemi mezőgazdasági majorok területein olyan szabályozást kell készíteni, amely a lakott vagy tervezett lakóterületek környezetében akadályozza a zajos-bűzös tevékenységű funkcióváltást. Törekedni kell a meglévő szomszédsági zavarok kiküszöbölésére, új létesítmények elhelyezésekor ezek megelőzésére, a védőterületek saját telken belüli kialakítására.

_____________________________________________________________________________________ 55/57


Kereskedelmi szolgáltató területben kell tartani - a tényleges tevékenységet figyelembe véve a lakó övezetbe ékelődött, a lakóterületi rendeltetést nem zavaró üzemeket elősegítve ezzel a környezetkímélő technológiák alkalmazását és meggátolandó a nem kívánatos technológiai váltást. A kereskedelmi üzletek telkeit abba a lakóterületbe kell sorolni, amely azt körülveszi. Ipari övezetben kell tartani a biogázüzem céljára kijelölt, még be nem épített területeket, a gázátadó állomás, a trafóallomás területét és ezek fejlesztési területeit.. 6. Különleges területek: A jelenlegi sportpálya területét sportolási célú különleges területben kell tartani. Temető céljára új területet kell kijelölni, lehetőleg önkormányzati tulajdonú területen. Lehetőséget kell biztosítani a megújuló (szél és nap) energiaforrások hasznosítására szolgáló létesítmények elhelyezésére, mellyel egyidejűleg meg kell határozni azokat a területeket, ahol elhelyezésük tiltott. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK: Beépítésre nem szánt területbe kell sorolni a közigazgatási terület fentebb fel nem sorolt területeit. (közlekedési és közmű terület, zöldterület, erdőterület, mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási terület). 7.

Közlekedési és közmű területek:

A közlekedési fejlesztési javaslatokat a TRT-ben szerepeltetni kell, a megvalósítás sorrendjéről az önkormányzat rövid távú terveiben intézkedik Az országos közutak vonatkozásában a fejlesztések érdekében a szükséges intézkedéseket az önkormányzat megteszi. Megvalósítandók: a) Kerékpárutat kell kiépíteni az 54101 jelű bekötőút mellett b) Az újonnan kialakítandó közterületeket olyan keresztmetszeti jellemzőkkel kell kijelölni, hogy azok megfeleljenek a magasabb szintű jogszabályi előírásoknak és a közművek azokon elhelyezhetők legyenek. c) Elkerülő utakat kell kijelölni a gazdasági területek megközelítésére a lakóterületek érintése nélkül 8. Táji-, természeti és zöldfelületi fejlesztés: A település Településrendezési Tervének a következő irányelvek mentén feltétlenül egyértelmű védelmi és fejlesztési megoldásokkal (zöldfelületi rendelettel) kell szerkezeti és szabályozási vonatkozásokban rendelkeznie: - Az önkormányzat fejlesztési terveinek településépítészeti programjának megfogalmazása - A Nemzeti Ökológiai Hálózat egyes kategóriáinak, elemeinek beemelése a települést érintő területegységek és azok szerkezeti rendjének tisztázásával, az alábbi kategóriák szerint. - összefüggő természetes élőhely-komplexek - mozaikos természetes és természetközeli állapotú élőhely komplexek - egyedülálló, természetes élőhelyek - urbánus és agrár élőhely-komplexek, mesterséges felszínek - különös jelentőségű, kis méretű élőhelyek - ökológiai folyosók - Meg kell őrizni, illetve rekonstruálni kell a természetes tájelemeket és élőhely reliktumokat (fasorok, erdősávok, vizes területek) - Az utak mentét és a tájjellegnek megfelelően a mezsgyéket, vízfolyások partjait és más, domináns térválasztó elemeket honos fafajokkal kell fásítani - Gondoskodni kell a kultúrtörténeti értékek ápolásáról és védelméről _____________________________________________________________________________________ 56/57


- Biztosítani és irányítani kell a tervben az erdőterületek fejlesztését új erdő övezetek kijelölésével elsősorban a szélerózió által veszélyeztetett gyengébb termőképességű mezőgazdasági területek átsorolásával. - Ki kell dolgozni a belterületi zöldfelületi elemek rendszerré történő fejlesztését, a zöldfelületi rendszert be kell dolgozni a TRT-be - Biztosítani kell a meglévő zöldterületek, zöldterületi elemek védelmét, állapotuk javítását - A helyi építési szabályzatot ki kell egészíteni és annak rendelkezéseit teljessé kell tenni a helyi zöldfelület-gazdálkodásról szóló rendelkezésekkel - Szabályozni kell az egyes építési tevékenységekkel érintett zöldfelület építéseket és helyreállításokat 9. Mezőgazdasági területeken történő építkezések: A fennmaradó mezőgazdasági területeket általános mezőgazdasági övezetben kell tartani. Az építési lehetőségeket az OTÉK előírásai alapján kell biztosítani, a külterületi lakóépületek építését nem kell szorgalmazni, de a meglévő tanyák felújítását biztosítani kell. A nagyüzemi állattartás lehetőségét elsődlegesen a meglévő telepeken kell biztosítani. A birtokközpontok létesítésének feltételeiről, egyes területeket érintő esetleges tilalmáról a helyi építési szabályzatban intézkedni kell. Határidő: folyamatos Felelős: Veszelka Mihály polgármester

Veszelka Mihály sk.

polgármester

Szabóné Gyenes Zsuzsa sk. jegyző

_____________________________________________________________________________________ 57/57

VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Étv. 9. (3) szerinti anyag VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA

Recommend Documents