Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Munkaközi anyag
Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform
Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Kutatási és Vállalkozásfejlesztési Főosztályán
Budapest, 2010. április 12. Készítette:
Jóváhagyta:
Dr. Matolcsy Károly főosztályvezető
Dr. Bánky Tamás tudományos igazgató
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK............................................................................................... 2 ÖSSZEFOGLALÓ ...................................................................................................... 4 BEVEZETÉS .............................................................................................................. 6 AZ ÉPÍTÉSÜGY HELYZETKÉPE .............................................................................. 8
Az Építésügy megközelítése és a fókuszterületek kapcsolata ....................................................8
A társadalmi elvárások és szükségletek .....................................................................................9
Az EU politika, a hazai építésügy szerepe a felzárkózásban ...................................................13
A technológiafejlődés által felkínált új lehetőségek és változások...........................................14
Elmaradásaink, a tudás- és technológiatranszfer igénye és lehetőségei ..................................14
MAGYARORSZÁG 2030: A HAZAI ÉPÍTÉSÜGY JÖVŐKÉPE............................... 16 STRATÉGIAI KUTATÁSI PRIORITÁSOK ............................................................... 18
A vevői/felhasználói igények szolgálata....................................................................................20 Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára ........................... 20 Megújult településkép ................................................................................................................................ 22 A föld alatti terek hatékony kihasználása .................................................................................................... 24 Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével...................................................................... 26
Úton a fenntarthatóság felé ......................................................................................................28 A természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) ............................................. 28 A környezeti és az ember okozta (káros) hatások csökkentése ..................................................................... 30 A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése ......................................................................... 32 Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért.................................................................. 34 A biztonság és védelem növelése ................................................................................................................ 37
Az építőipar átalakulása...........................................................................................................39 Új vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok .......................................................................................... 39 Infokommunikációs eszközök és automatizálás........................................................................................... 41 Magas hozzáadott értékű építőanyagok és termékek.................................................................................... 43 Vonzó és hatékony munkahelyek................................................................................................................ 45
Felzárkózás az élvonalhoz ........................................................................................................47 A technológiatranszfer erősítése ................................................................................................................. 47 Fenntartható energiaellátás ......................................................................................................................... 49 Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása ................................................................................ 51
A JÖVŐKÉPTŐL A MEGVALÓSULÁSIG ............................................................... 53
2
Útban egy minőségi, emberközpontú társadalom felé .............................................................53 A kutatás nem műszaki (társadalmi, pénzügyi, jogi) feltételeinek kialakítása .......................53 Fenntartható lakáspolitika........................................................................................................................... 53 Reális árak, reális terhek, reális bérek ......................................................................................................... 53 Munka és társadalmi erkölcs, korrupciómentesség ...................................................................................... 54 A bürokrácia visszaszorítása, kiszámíthatóság, transzparencia..................................................................... 54
Az ECTP és a MÉTP szerepe és céljai .....................................................................................55 Az ECTP.................................................................................................................................................... 55 A MÉTP .................................................................................................................................................... 55 Az EurekaBuild2........................................................................................................................................ 56
A kutatást akadályozó körülmények lebontása .......................................................................56
Hazai és regionális egységes építőipari piac kialakítása, csatlakozás az európai és a transzkontinentális piachoz......................................................................................................57
A kutatások megvalósítása .......................................................................................................57
Oktatás és képzés ......................................................................................................................57
Más Nemzeti Technológiai Platformokhoz és szervezetekhez való kapcsolódások ................58
Előretekintés .............................................................................................................................59
3
Összefoglaló Az Építésügy Stratégia Kutatási Terve (továbbiakban: ÉSKT) a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatásával készült a Magyar Építésügyi Technológiai Platform (MÉTP) keretein belül a hazai építésügyi kutatás következő 20 évének kutatási szükségleteinek meghatározására. A Terv tartalmazza a jövő valószínűsíthető irányait, azokat a várható technológiai és szervezeti változásokat, amelyeket szükséges konkrét kutatási programokra leképezni az eljövendő években. Az ÉSKT készítése során figyelembe vettük az Európai Építésügyi Technológiai Platform eddigi anyagait, a nemzetközi találkozókon szerzett tapasztalatokat (CIB, ENBRI, UEAtc, stb.) és részletesen egyezettünk a MÉTP fókuszterületei vezetőivel valamint a területek mértékadó szakembereivel. A munka során alkalmaztuk a korszerű stratégiaalkotó technikákat, mint a SWOT (GYELV) és a társadalmi viszonyok figyelembevételére kidolgozott PEST analízis. Az építésügy európai jövőképe (Vision 2030) a fenntartható és versenyképes Európát szolgálja. Az építésügynek fokozottan és növekvően felhasználás központúvá kell alakulnia, és a tudásalapú, fenntartható társadalmat hatékony munkahelyek, közlekedés és egészséges környezet kialakításával kell szolgálnia. Ebből következően a két legfontosabb cél, amit el szeretnénk érni: A használati igényeinek jobb kiszolgálása, A fenntarthatóvá válás. Ezt a két alapvető célokon belül különösen fontos területek Magyarországon az alábbiak: A gyártási-, építési folyamatok; termékek; infrastruktúra; kulturális örökség felhasználó és használat központú fejlesztése, Az épített és a természetes környezet kölcsönhatásának hatékonyabb elemzése, ezek figyelembevétele a környezetvédelmi és energetikai célok elérése során, A helyi társadalmi, természeti és épített értékek és adottságokat jobb kihasználása, A társadalmi, környezetvédelmi, technológiai lemaradások feltárása, ezek javításához szükséges intézkedések, megoldási adaptációk gyorsított kidolgozása. A hazai építésügy helyzetében a 90-es évek változásai számos olyan körülményt jelentettek, melyek a kutatási kedv és lehetőség jelentős visszaeséséhez vezettek. Ezek közül kiemelhető a korábban kutatási központként is működő nagyvállalatok megszűnése, az ágazati irányítás korábbi minisztériumi szintjének lecsökkentése és maradék elvű kezelése, az ágazatban jelentkező tőkehiány és kedvezőtlen fizetési fegyelem, a körbetartozás, a feketemunka és az ágazatot körüllengő korrupciós légkör. Nem kedvez a hazai kutatási intenzitásnak az sem, hogy a döntően multinacionális tulajdonosi körű építőanyag ipar a fejlesztések nagyobb részét az otthoni anyavállalatoknál tartja. Éppen ezeket a folyamatokat felismerve alakult alulról jövő kezdeményezésként a Magyar Építésügyi Technológiai Platform, mely a kutatások szintjét, tartalmát, finanszírozási szükségletének mértékét meghatározó folyamatnak ad támogató, konzultációs és szakértői keretet. A hazai ÉSKT is csatlakozik ahhoz a nemzetközi törekvéshez, mely egy megújuló, értékközpontú műszaki szolgáltatást kíván nyújtani a vevők/használók igényeinek szolgálatában. Ezért a szektor átalakítása és modernizációja - beleértve a munkakörülmények fejlesztését is - prioritási főterületté válik. A magyar ÉSKT ehhez még új fő területként a hazai erőforrások jobb kiaknázását és a felzárkózást kiemelten kezeli, a fő területeken belül részprioritásokat, illetve kiemelt közép,- és hosszú távú kutatási területeket fogalmaz meg. Magyarországnak 2030-ra műszakilag és technológiailag erős; humán erőforrásban képzett, elkötelezett és motivált (érdekeltté tett); a fenntartható társadalmi fejlődést szolgáló; innovatív és a felhasználói igényeket figyelembe vevő, szolgáltató szemléletű; a jelenleginél tőkeerősebb; versenyző szereplőkre épülő, de egyben a kutatásfejlesztésben együttműködő; a minőség iránt elkötelezett építőiparra van szüksége.
4
Az épített környezet kialakításában érvényesülnie kell a használati igényeknek megfelelő jó tervezésnek; az alacsony energiafelhasználásnak; a beépített felhasznált és elbontott anyagok újrafelhasználhatóságának; a káros anyag kibocsátás minimalizálásának; a tágabban értelmezett akadálymentesítésnek. A jövőképünkben az is megfogalmazódik, hogy gazdaságilag jól működő, élhető és versenyképes városokat szeretnénk, ennek kiemelten fontos része az épített örökség megfelelő kezelése. A kulturális örökségnek a társadalom azonosságtudatának megőrzésén túl a turizmus „üzemanyagaként” betöltött szerepe óriási. Az eltérő szociális helyzet negatív hatásait megfelelő, költséghatékony korszerű tervezési és kivitelezési módszerekkel minimalizálni lehet. A gazdaság működését fenntartható, hatékony, jól szervezett és integrált közlekedési és szolgáltatási hálózatokkal kell segíteni. Ahhoz, hogy Magyarország a meglévő versenykörnyezetében fel tudjon zárkózni az élvonalhoz értékelnünk és használnunk kell nemzeti kincseinket: a kulturális és épített örökségünket, városainkat, vízvagyonunkat, geotermikus és napenergia potenciálunkat, a meglevő műszaki tudásbázisunkat és nemzetközi kapcsolatrendszerünket, és ebben versenyelőnyre kell szert tennünk. Hatékonyan – a politikai széljárásoktól függetlenül, vagy épp ezek segítségével - együtt kell működnünk szomszédjainkkal, akikkel sok száz éves társadalmi, kulturális és szakmai kapcsolatunk, valamint részleges nyelvi azonosságunk számos lehetőséget nyitott meg eddig is. Munkálkodnunk kell egy jóval együttműködőbb, határokon átnyúló regionális építőipari piacon, és ebben hazánknak meghatározó szerepet kell játszania. Ki kell használnunk az EU strukturális alapok lehetőségeit, ezekben kiemelt szerepet kell kapnia az innovatív, fenntartható megoldásoknak és a hazai és a régiós munkaerő felhasználásának. Az ÉSKT a prioritások megfogalmazása mellett meghatározza azokat a feltételeket is, melyek a célok eléréséhez segítséget és keretet jelentenek. A kutatás társadalmi, pénzügyi, jogi, feltételeinek kialakítása, kutatást akadályozó körülmények lebontása, az oktatás és a képzés, más nemzetközi és hazai Technológia Platformmal való kapcsolatépítés mind lényeges szempont a terv megvalósítása szempontjából. Ugyanakkor az ÉSKT egy élő dokumentum kíván lenni, és a technológiafejlődés, a környezet kihívásai és a piaci igények változása meg kell jelenjenek időről időre a terv felülvizsgálata formájában. A folyamatos változás figyelemmel kísérése és beépítése a Magyar Építésügyi Technológia Platform nagy kihívása, feladata és lehetősége. Mindezeken túl a szakmai konzultációk eredményeképpen a közeljövőben megszületik az Építésügyi Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve, mely a következő 5-7 évben támogatandó és megvalósítandó legfontosabb kutatási területeket és azok szükséges kereteit (időbeli, anyagi, felelősségi stb.) fogja megfogalmazni a jelen dokumentum alapján.
5
Bevezetés Az elmúlt évszázadban az Építésügy és benne az építőipar döntően teljesítményelvre és termékgyártásra volt beállítva. Az iparosítás, a hatékonyság mind az építőipari folyamatokban, mind az építőanyag-ipar területén drámainak is mondható változást idézett elő. Csak példaképpen említhetjük, hogy ma már 800 méternél is magasabb épület is van, a viaduktok és hidak szabad fesztávolsága eléri és meghaladja az 1400 métert, az alagút rekordja 56 km, míg az alapozás már 120 méter mélyre is leért. Mindezek a vívmányok annak a technológiának köszönhetők, mely a XX. századi kutatás-fejlesztés talaján erősödött meg. A XXI. századba érvén az emberiség, hazánk és az Európai Unió megnövekedett számú és új kihívások elé néz. A demográfiai változás, a globalizáció és a 90-es évek gáttörés szerű nyitása a fejlett országok felé, hazánk EU csatlakozása 2004-ben, valamint a kijózanító jövője a megfogyatkozó természeti forrásoknak (pl. olaj, erdők vagy ivóvíz) olyan problémákat vetnek fel, amelyekre nekünk is sürgős választ kell találnunk. A megváltozott társadalmi igények - az egészséges és akadálymentes környezet, az alacsony üzemeltetési költségek, egyes építménytípusok többcélú használhatósága, a megszűnő, vagy átalakuló ipari területek megfelelő hasznosítása - új célokat adnak az egész szektornak. Az építésügy számára határozott változás igényét hordozzák a fent ismertetett környezeti és társadalmi igényváltozások, ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy a teljes építőipar egy technológia által vezérelt iparágból egy társadalmi igény által vezérelt szolgáltató szektorrá alakulhasson át. A változások hatására a jövő építkezései jóval kevesebb káros hatással lesznek a környezetre, miközben a természeti forrásokból is a kevesebbet vesznek igénybe, a siker mércéje pedig nem a szerkezetek mérete, teljesítménye, hanem a társadalom elégedettsége lesz. A hazai építésügy számos területen jelentős lemaradásban van a fejlett országok gyakorlatához képest, miközben az építőanyag-ipar túlnyomó mértékben nemzetközi nagyvállalatok birtokában van, és számos külföldi beruházó az otthoni nemzetközi sztenderdek szerint építkezik Magyarországon. Érzékelhető az is, hogy igen nagy különbség van a kifejezetten átlagosnál alacsonyabb színvonalú lakó vagy középületek és a 21. századi színvonalú új beruházások, illetve felújítások között, melyek gyakran egymáshoz közeli területen erős kontrasztként jelentkeznek. Ennek oka leginkább a nem megfelelő tulajdonosi szerkezet a lakásszektorban, a tőkehiány, illetve a megfelelő pénzügyi finanszírozás hiánya. Jelentős az elmaradás az építésüggyel kapcsolatos ismeretek területén is, és sajnos a felesleges bürokrácia, valamint a közbeszerzési eljárások csak jogi, pénzügyi szemléleten alapuló megközelítése is a minőség, az innováció, az építőipar versenyképességének csökkentése irányában hat. Ezért a hazai felzárkózás irányában kezdeményezett kutatási fejlesztések csak részleges intézkedésnek tekinthetők, hatásuk, a jogszabályi és gazdasági környezet javulása nélkül nem érvényesülnek megfelelően. Az elmaradás mellett meg kell említeni azonban a lehetőségek bővülését is. Ezek közül elsősorban a technológiatranszfer különböző csatornákon való növelését, a hazai természeti, kulturális és műszaki kincseink felismerését, kiemelt kezelését és innovatív használatát tartjuk fontosnak, melyeket semelyik ország, és kiváltképpen a feltörekvő Magyarország nem hanyagolhatja el. Szólni kell az EU által biztosított felzárkózási támogatások jelentőségéről is, melyek jelentős része az építőiparon keresztül érkezik, e támogatások felhasználásánál, a jelenleginél jobban kell érvényesülnie a hatékonysági szempontoknak. A kutatásfejlesztés területét egyfelől a szektorban dolgozó cégek marketing tevékenysége, másfelől a társadalmi célok határozzák meg. A közös célokat jól megfogalmazott stratégiákká kell alakítani, megfelelő támogatási, szabályozási intézkedésekkel kell alátámasztani.
6
Az ÉSKT egy ilyen stratégia részeként hosszú távú fejlesztési célokat fogalmaz meg, és eköré szervez olyan kutatási tevékenységeket, melyek a piac és a társadalom érdekeit is szolgálják. Az építésügy által érintett szereplők között konszenzusnak kell kialakulni a célokról, majd reális helyzetkép alapján megvalósítható ütemtervet kell készíteni ezek elérésére. Az Építésügyi Stratégiai Kutatási Terv dokumentuma Európai Uniós mintára, a Magyar Építésügyi Technológiai Platform keretein belül, a NKTH megrendelésére és iránymutatásai alapján, de nem kizárólag az állami intézmények számára készült. A MÉTP az Európai Építésügyi Technológiai Platform (ECTP) nemzeti platformjaként a hazai építésügy sajátosságait szem előtt tartva kíván tevékenykedni, hogy megoldásokat találjon az épített környezettel kapcsolatos jövőbeni társadalmi szükségletek kielégítésére, a társadalmi szempontok tudatosságának növelésével. Így e dokumentum azon kívül, hogy használható döntés előkészítő szakmai anyagként az országos és helyi kormányzati szervek által a jövő építésügyi céljainak eléréséhez, ugyanígy hasznát vehetik az építésügyi nagyvállalatok és KKV-k, amelyek a fejlődési irányokat keresik, és a kutatásban látják a jövőbe vezető utat és a versenyelőny szerzésének lehetőségét illetve a lemaradás kivédésének módját, akár hazai viszonylatban, akár európai vagy világszinten. Mivel ez az anyag figyelembe vette az Európai Unió kutatási területeinek irányvonalait is a hazai szükségleteken és jellegzetességeken kívül, az állami szervek és az ipari versenyszféra résztvevői olyan támogatásban részesülhetnek belőle, mely európai szinten is felhasználható, és amely az európai célokkal összhangban van. Végül, de nem utolsó sorban az építésügyi szektor megrendelői és a felhasználói is profitálhatnak az ÉSKT-ból, mivel e célok és kutatási területek ismeretében alulról jövő kezdeményezésként ösztönözhetik az ipari versenyszféra szereplőit és az állami intézeteket a számukra megfelelő technológiák elérésére vagy támogatására, illetve a keresletet növelő hatása is lehet bizonyos új vagy továbbfejlesztett technológiák és módszerek iránt.
7
Az Építésügy helyzetképe Az Építésügy megközelítése és a fókuszterületek kapcsolata Az építésügy alatt jelen dokumentumban nem egyszerűen technológiát, hanem a társadalom terek, közlekedési rendszerek, építmények megvalósítására, átalakítására vonatkozó igényét és annak megvalósítását értjük. A társadalom építési céljainak megvalósítója az építőipar. Ez a szektor a legösszetettebb ipari és szolgáltatási tevékenységet végzi. A szokásos termék előállításhoz képest itt jóval hosszabb időről van szó, egy beruházás évekig, sokszor évtizedig tarthat, kiegészülhet, átépülhet. Az épített környezet élettartama is évtizedekben, sőt évszázadokban mérhető, ezért a karbantartás, felújítás, javítás folyamata a terület szerves részét képezi. Ha a „bölcsőtől a sírig” elvet követjük, az építőipar „termékeinél” évszázados várható és elvárható élettartamról beszélhetünk. Az építésügy nemcsak idő dimenzióban, hanem térben is tágabb megközelítést igényel. Az épített környezet egyszerre egyedi és megismételhetetlen a maga elhelyezkedésében, tájolásában és környezetében, és egyszerre része egy élő, organikus rendszernek, a városnak-településnek. Ez nemcsak műszaki kapcsolatokat jelent, hanem részévé válik egy politikai, társadalmi, szociális, érzelmi, művészeti és kulturális szövetnek, amelytől elidegeníthetetlen. Ezért az építési tevékenység nem egyszerű vevő-eladó kapcsolat, a beruházások volumene gyakran nagyobb népességet érint, esetenként régiók, vagy akár generációk együttműködését is igényli. Így a „stakeholderek”, az érdekeltek köre is igen széles, és a döntéshozatalban közvetlenül és közvetetten a politikusok, a véleményformálók (pl. sajtó), a műszakiak, a beruházók fejlesztők, valamint a későbbi (előre ismert vagy ismeretlen) használók is beletartoznak.
Eljárások és infokommunikációs technológiák
Kulturális örökség
Építőanyagok
Hálózatok
Életminőség
Föld alatti építés
A problémakör kezelésére az Európai Építésügyi Technológiai Platform fókuszterületi felosztást javasolt, melyet a magyar platform is átvett. Ez két dimenzióba rendezi a fókuszterületeket: az „építési terméktípusok” és a „megvalósítási szempontok”. Három fő „építési terméktípust” határozott meg: Épületek és városok, Föld alatti létesítmények, Hálózatok. A négy fő megvalósítási szempont szerinti fókuszterület: az Életminőség, az Építőanyagok, az Infokommunikáció valamint a Kulturális örökség. A fókuszterületek kapcsolatait az 1. ábra szemlélteti.
Városok és építmények
Maga az építési folyamat is igen összetett. Indulhat politikai döntésekből (pl. lakáspolitika, közlekedési és közüzemi fejlesztések, honvédelmi igények stb.), hosszú távú ingatlanfejlesztési koncepcióból,; lehet alkalmi feladat (pl. az Eiffel Torony) és lehet egy városfejlesztés része; indulhat új igényekből vagy áttörést jelentő technológiai megoldásból. Kezdeményezheti magánbefektető és lehet társadalmi célú, (nemzetközi adatok szerint az építésügy felének megrendelője a közszféra), lehet kötelezettség (pl. életveszély, vagy környezeti kár elhárítása) és saját törekvés. Jelentős peremfeltétele az építési folyamatnak az idő-, és költségkeret; a megvalósíthatósághoz szükséges megfelelően képzett munkaerő. Mivel pedig a folyamatok jelentős része nem szabályozott körülmények között, zárt térben, hanem az időjárásnak kitéve folyik, az egyenletesen jó minőség biztosítása is jóval hatékonyabb ellenőrzést igénnyel.
1. ábra: Az MÉTP Fókuszterületei
A stratégiai kutatási tervünkben a fókuszterületeket egyben kezeljük, figyelembe véve azt is, hogy az Európai Építésügyi Technológiai Platform a fókuszterületekre is elkészítette a speciális Stratégiai Kutatási Terveit. Ezek hazai kidolgozása azonban túlmutat jelenlegi feladatunkon.
8
A társadalmi elvárások és szükségletek Az építésügy jogszabályi környezete jelentősen széttagoltabb és kevésbé kiszámítható, mint elvárható lenne. Ennek egyik fő oka a feladat összetettsége mellett, hogy az Építésügynek jelenleg Magyarországon nincs összevont felügyelete, nincs dedikáltan ezzel foglalkozó minisztérium. Az építőiparban dolgozó szakembereknek az Építési Törvény, a Közbeszerzési Törvény mellett Kormányrendeletek, OTM, NKÖM, KHVM rendeletek, illetve ezek hatályos módosításainak ismeretében kell végezniük munkájukat. Mélyebben vizsgálva az európai és a hazai építőipart, igen kontrasztos helyzetet tapasztalhatunk. Amíg egyik részről mind az épületek, mind az infrastruktúra területén csodákba illő színvonalas építményeket találunk, mint a Millau Viaductot, a koppenhágai új Operaházat, vagy a hazai példákat említve a Graphisoft parkot, az új Pannon székházat illetve a Megyeri hidat, a másik oldalon a leromlott infrastruktúra és a komfort nélküli lakások tömegével kell nap, mint nap találkoznunk vagy együtt élnünk, nem is beszélve az elhagyott ipari vagy kommunális területekről.
2. ábra: A SOTE Elméleti Orvostudományi Központjának új épülete a korábban szlömösödött középFerencvárosban. Vezető tervező Noll Tamás, építész Madzin Attila, belsőépítész Csavarga Rózsa, projektépítész Hidasnémeti Máté (M-Teampannon Kft.)
Mindnyájan tudjuk, hogy nemcsak az ember alakítja a környezetét, hanem a környezet, ezen belül az épített környezet is alakít minket. Befolyásolja életmódunkat, munkánkat, kikapcsolódási lehetőségeinket és közlekedésünket. Mivel társadalmunk az egyenlő jogok elvén nyugszik, ezért a minden egyén számára egyaránt használható és élhető, fenntartható környezet a társadalom részéről alapkövetelményként jelenik meg. Külön figyelmet kell fordítani a korlátozott mozgásképességű társainkra, akiknek szintén biztosítani kell az autonóm, és aktív szociális és gazdasági életet. Ez természetesen ráfordítást és törődést igényel, és egyre több embertársunk szorul rá arra, hogy a Design for all (Tervezés mindenki számára) európai és hazai gyakorlat lehessen.
9
Rá kell mutatni arra is, hogy az épített környezet – amelyet évszázadok munkája alakított ki – a nemzeti vagyon számottevő részét alkotja, bővítése és fenntartása a társadalom alapvető érdeke. A meglévő épületállomány korszerűsítésénél az eredeti értékek megőrzése mellett kell megvalósítani a használhatósági és energiatakarékossági szempontokat. A társadalmi igényekből szükségletekből adódó feladatok közül az alábbi rész-feladatokat emeljük ki:
Olyan környezetet kell építeni, mely mindenki számára elérhetően, akadálymentesen használható (kisgyermekek, idősek, mozgássérültek), Jól tervezett, megfelelő, energiahatékonyságú otthont kell biztosítani mindenkinek, Emelni kell az egészséges környezet, a biztonság és a védelem szintjét, Meg kell őrizni az épített kulturális örökséget, Fejleszteni kell a városi környezetet, Fenn kell tartani és növelni kell a közlekedés és a közüzemek szolgáltatási színvonalát, Javítani kell a munkaegészségi és biztonsági körülményeken.
A fenntartható fejlődés biztosításának feltételeiből adódó követelmények: Teljesíteni kell a Kyoto-i Egyezmény céljait, Alkalmazkodni kell a klimatikus változás kihívásaihoz, Meg kell védeni a természeti környezetet, Optimalizálni kell az épített környezet életciklus költségét, Meg kell őrizni a természeti erőforrásokat, Biztosítani kell az egész életciklusra vonatkozó fenntarthatóságot és a fenntartható építést. Az építőipar felelős azért is, hogy munkahelyet biztosítson a társadalom széles rétegeinek különböző képzettségi fokon. Ezek a munkahelyek vonzóbbá, biztonságosak kell legyenek, és meg kell oldani a por, a zaj, a nehéz vagy szennyező, esetleg veszélyes építőanyagok megfelelő szállítását és tárolását. Az építőipar eszközként használható az Európai Unió regionális céljaihoz, nevezetesen munkát tud biztosítani a városi és a vidéki környezetben is, és az utóbbiak gazdasági stabilitásához is hozzájárul, segítve ezzel a nemzetgazdaság erősödését is. Hazánkban ez különösen az elmaradott térségekben lehetne jelentős segítség a munkaerőpiacon. Megjegyezhető, hogy a szegénység is igen gyakran kapcsolódik az épített környezet minőségéhez. Igen gyakori európai vonatkozásban is, hogy az alacsony komfortú lakásokban munkanélküli, vagy kevéssé képzett lakókat találhatunk. Az ilyen emberek gondos képzése a munkahelyteremtés mellett egyben az épített környezet javulásához is vezethet. Nem utolsó sorban az Építésügynek ki kell alakítani a fenntartható gazdaság alapjait. Meg kell őriznie technológiai vezető szerepét, mely nem egyszerű a válság idejében, hiszen a verseny más szektorokkal igen erős. Meg kell őrizni a piaci pozíciókat más kontinensekhez képest, beleértve az Egyesült Államokat, Kínát és Indiát, a jól tervezett fókuszált kutatás fejlesztés jelentős szerepet kap e célok beteljesítésében. A dolgozat elkészítése a hazai környezet alapos elemzésével kezdődött (ld. Melléklet). Ennek során a makrogazdasági mutatókat (GDP, infláció, munkanélküliség, átlagkereset alakulása), a K+F+I magyarországi helyzetét, az azt befolyásoló tényezőket, valamint az építőipar helyzetét vizsgáltuk meg. Az adatok forrása a KSH, az MNB és az Eurostat kiadványai voltak, de sok hasznos információt szolgáltattak a különböző sajtófigyelők is. A magyar építésügyben a K+F+I helyzetkép ábrázolásához ehelyütt a magyar gazdaság főbb makrogazdasági mutatóit, az egy főre jutó GDP mértékét szemléltető összehasonlító táblázatot, a magyar K+F+I lemaradást szemléltető ábrát valamint a magyar építőipari termelés és rendelésállomány alakulását szemléltető grafikont használjuk.
10
1. táblázat: A magyar gazdaság főbb makrogazdasági mutatói 2008-2011 között
Infláció (éves átlag, fogyasztóiár-index) Gazdasági növekedés Háztartások fogyasztási kiadása Belföldi felhasználás Export Import GDP Külső egyensúly Folyó fizetési mérleg hiánya Munkaerőpiac Versenyszféra bruttó átlagkereset Lakossági reáljövedelem
2008 Tény 6,1
2009 2010 Előrejelzés 4,5 4,1
2011
-0,5 0,4 4,8 4,7 0,6
-8,3 -8,5 -14,5 -17,0 -6,7
-2,7 -1,6 2,6 1,8 -0,9
3,4 2,9 8,6 8,4 3,4
8,4
2,9
3,2
2,6
8,5 -2,1
4,2 -4,3
3,9 -1,3
3,9 2,3
2,1
Megjegyzés: Előző év azonos időszakához képest, százalékban. Forrás: MNB jelentés – 2009. augusztus, Economist Inteligence Unit, Economist
A GDP, a foglalkoztatottság és munkanélküliség, a bruttó átlagkeresetek alakulását a versenyszférában, valamint az infláció trendjeinek grafikus ábrázolását 1995-től a Melléklet tartalmazza. 180 160 140 120 %
100 80 60 40 20
Eu ör ö g 27 or Cs s zá g eh or sz Sz ág lov M ag ák ya ia ro Le r sz ng ág ye lo rs zá Ro g T ö m án rö ia ko rs zá g G
No
US A rv ég Ho ia l la nd Au i a sz Sv tr éd i a or sz ág Na Dá gy n Br i a i t a Né nn m ia et or sz Fi nn ág or sz ág Fr Ja an pá ci n Sp aors an zá g yo lo rs O z ág las zo rs zá g
0
3. ábra: Az egy főre jutó GDP mértéke százalékban 2008-ban – EU 27=100 Forrás: European Commission – Eurostat 2008
A magyar egy főre jutó GDP mint látható az EU-27 átlagának 62,9%-a, és az USA hasonló mutatójának 40,7%-a.
11
150
50
120
40
90
30
60
20
30
10
0
0
2009.máj.
2009.jan.
2008.szept.
2008.máj.
2008.jan.
2007.szept.
2007.máj.
2007.jan.
2006.szept.
2006.máj.
2006.jan.
2005.szept.
2005.máj.
-30 2005.jan.
-20
-90 2004.szept.
-60 2004.máj.
-10
2004.jan.
-30
éves növekedés (%)
éves növekedés (%)
4. ábra: A magyar K+F+I lemaradást szemléltető néhány mutató. Forrás: Papanek- Borsi- Tompa: A magyar gazdaság versenyképességét magyarázó tényezőkről – Külgazdaság 2007. 3-4 szám
Építőipari termelés (jobb tengely)
Teljes szerződésállomány
Épületek szerződésállomány
Egyéb építmény szerződésállomány
5. ábra: Az építőipari termelés és rendelésállomány alakulása 2004. május - 2009. május. Forrás: MNB
Ezt követte egy SWOT analízis (ld. Melléklet), amelynek elkészítésében egy „workshop” keretében már mintegy 20-25 szakember – az építésügy területén hosszú évek óta pozícióban tevékenykedő – is segédkezett. Komoly segítséget jelentett ez az analízis a stratégiai munka elkészítése során részben sokoldalúsága, részben – az elkészítésben résztvevő sokaság által biztosított objektivitása miatt.
12
Az EU politika, a hazai építésügy szerepe a felzárkózásban Az európai építőipari szektornak nagy szerepe van az európai gazdaságban, mivel a GDP több mint 10%-át állítja elő, ugyanakkor a Bruttó Állótőke 50%-át hozza létre, mindemellett hatalmas ipari munkáltatónak számít. Az építésügyet, mint ágazatot sem kímélik a társadalmi kihívások mivel nem izoláltan, a többi szektortól elszigetelten működik. Az egész szektornak versenyeznie kell a többi ágazattal a munkafeltételek minősége, a termelékenység, a versenyképesség, a technikai élenjárás, a vezetési módszerek terén, különben vonzereje az ágazatok között és a munkaerőpiacon elvész. A paradigmaváltás kérdéskör egyike a lokális és globális megközelítés fókuszba állítása volt. Az Európai Unió megnövekedett szerepvállalása már a stratégiaalkotásban is megjelent. A Lisszaboni és a Barcelonai Stratégia céljai komplex módon igyekeznek megfogalmazni a teendőket, és olyan légkört teremtenek azok népszerűsítésével, amelyben a tagországok számára a megszületett határozatok megvalósítása elkerülhetetlenné válik. Az Unió egész tevékenységét áthatja a tagállamok közötti együttműködés szorgalmazása, az új tagországok aktív szerepvállalásának ösztökélése, azaz az Unió „kiszélesítése”. Az ideológia népszerűsítése kiegészül a források nagyobb igénybevételére való törekvéssel is. Ennek a gondolatkörnek szerves része vagy alapja az egységes piac megteremtésre való törekvés, ami magában foglalja a szabványosítást és a harmonizációt. Ez a kérdéskör műszaki területen a szubszidiaritás elvével párosulva igen komoly fejlődési lehetőségeket rejt magában. Óvatosan – az országok önállóságának figyelembe vételével – de határozottan fejlődik az Uniós jogkör bővítése. Esetenként komoly eredmény e nélkül nem is várható bizonyos területeken. Látni kell azonban, hogy az autonómiájukat féltő országok is teljes mellszélességgel állnak ki olyan Uniós kezdeményezések mellett, mint a Víz Keretirányelv (Water Framework Directive), illetve az Energy Performance Building Direktíva. Az Európai Uniós együttműködés kiszélesítése a tagországok között a tudomány és technológia fejlődésére is kihat. Az Uniós pályázatok gyakori kötelező eleme az eredmények bemutatásának kötelezettsége, az új, a fejlettebb technológiák megismertetését, nem csak lokális és nem csak szakmai körökben. A szakmai eredmények széles, vagy szélesebb körben való megismertetése egyfajta versenyt is generál a szakterület szereplői között, ami a fejlődés egyik motorja. A hazai építésügy szintén megközelíti a GDP 8-10%-át, és széles beszállítói körét, KKV típusú jellemző vállalkozásait is figyelembe véve a hazai gazdaság egyik motorjának számít. Helyzetét jelentősen rontotta és rontja ma is a válság, mely elsősorban a beruházási kedvet érintette, de különösen nagy csapást okozott a lakásépítésnek, mely évek óta központi forráskivonással küzd, és tulajdonosi struktúráját tekintve nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen (a bérlakás rendszer szinte teljes hiánya). Építésügyi vonalon az EU élvonalához való felzárkózásunknak részint törvényi feltételei vannak (hazánk is vállalt jelentős megújuló energia növelést, ami eddig döntően csak igen egyoldalúan biomassza alapú nagyüzemi termelés), részint versenyképességünknek és foglakoztatás-politikánknak is jelentősen javulnia kell. A versenyképesség fenntartásának, vagy növelésének igénye elengedhetetlenül a tudásalapú innovatív megoldások felé tolja a szűkülő keresletet. Ebben az állami megrendeléseknek, amelyek a nemzetközi gyakorlatban a megrendelések felét jelentik, élen kell járniuk. Az Európai Unió tagjaként tehát vannak – a fentiekben leírt – kötelezettségeink, érdekünkben áll a szorgalmazott tagországok közötti együttműködésben való részvétel is, és végül, de nem utolsó sorban
13
eminens érdekünk az építésügy európai élvonalához való felzárkózás. A magyar építésügy céljai ezért sok hasonlóságot mutatnak az európaival. Világosan látni kell azonban, hogy a célok megvalósítása érdekében olyan problémákat kell megoldanunk, mint a hazai építésügyi kutatás kompetenciájának kérdésköre, ami részben a társadalmi elkötelezettség növelését, részben politikai-kormányzati támogatási rendszer megújítását feltételezi. E társadalmi-politikai problémák megoldásának részletes tárgyalása természetesen nem feladata a jelen tanulmánynak, és szűkebb értelemben az építésügyi kutatómunkának sem része, a fejlődéshez és a feltételek megteremtéséhez azonban elengedhetetlen.
A technológiafejlődés által felkínált új lehetőségek és változások A gyors és állandósult műszaki fejlődés hajtja az Építésügy területét is a megújulás, az innováció felé. Annak, aki lépést kíván tartani a versenyben, nagyon gyorsan kell integrálnia az új megoldásokat a gyakorlatba. Ezt a hajtóerőt célszerű felhasználni arra is, hogy az Építésügyi szektor „tudásintenzív” gazdasággá alakuljon át. Ezek fő lehetőségei:
Új társadalmi ismeretek bevezetése annak érdekében, hogy újszerű, vevő/használó-orientált üzleti modellek készüljenek, és egy emberközpontú innovatív építési mód alakuljon ki. Az információs és kommunikációs technikák széles körű bevezetése az építési folyamat minden szintjén, és ezek ötvözése a szerkezetek életciklus elemzésével. Részletesebben: folyamatos információközlés, ami eljut valamennyi érdekelthez az építési területen; modellezésen és szimuláción alapuló tervezés; az építési szerszámok és helyszínek automatizálása, beleértve a beépített elektronikus eszközöket; a mobil kommunikáció és a vezetéknélküli rendszerek által biztosított továbbfejlesztett lehetőségek; előrehaladott monitoring technikák és vezetéknélküli intelligens szenzorok. Nano- és biotechnológiából ismert megoldások bevezetése és adaptálása új multifunkcionális anyagok kifejlesztéséhez és a csatlakozó folyamatok átértékelt szervezése. A műholdas navigációra épített helymeghatározó technológia által biztosított szolgáltatások építőipari berendezéseknél való felhasználása, valamint a munkák és hatásuk ellenőrzése. Más anyaggyártó ipar – például autóipar, űrkutatás – eredményeinek és új fejlesztési koncepcióinak adaptálása, beleértve a „just in time” gyártást, az összeépítésre való tervezést, valamint az utóhasznosításra való tervezést. Az alacsony energiafogyasztású épületek erősödő követelményének bevezetése, és ebből fakadóan az energiatakarékos építés, az energiatermelő házak, a „smart metering”, a megújuló energiaforrások stb. elterjedése.
Elmaradásaink, a tudás- és technológiatranszfer igénye és lehetőségei A 90-es évek előtti építőipart a Minisztérium által felügyelt több ezer fős nagyvállalatok, a fejlett országokhoz képest elmaradt építőanyag-ipar (+„hiánygazdálkodás”), a kivitelező cégek dominanciája jellemezte. A 70-es évek végén jelentkező technológia transzfer a 80-as évekre lelassult, a nagyvállalatok fejlesztési osztályai kiürültek-megszűntek. Ugyanakkor az egyéni vállalkozások csírái megindultak először a vállalatokon belül (vállalati gmk., majd gmk.), később a társasági törvényt követően Rt, Kft, és Bt. formában. A 80-as évek második felére megnőtt az anyaggyártó ipar jointventure cégeinek száma, amely gyárépítéseket és jelentős technológiai transzfert jelentett. A 90-es években a privatizáció és az új társasági formák kapcsán részben elindult a kivitelező építőipar nagyvállalatainak felaprózódása, beindultak a családi vállalkozások. E vállalkozások jelentős része tovább tudta vinni a nagyvállalatoknál megszerzett gyakorlatot és sokszor az üzletkört is.
14
Megjelent itt is a külföldi tulajdonosi réteg, de azért döntően a cégek még ma is hazai vezetőséggel rendelkeznek. Az építőanyag-ipar az elmúlt évben szinte teljesen nemzetközi tulajdonosi háttérrel rendelkezett, és bár a tulajdonosok pontos helyzetéről csak becsléseink lehetnek, többségi magyar tulajdonban inkább csak a speciális termékgyártók maradtak (pl. nyílászáró szerkezetek). Sajnos a külföldi tulajdonos a kutatás-fejlesztés-innováció területét legtöbbször az anyaországban fejleszti, ami a hazai építőipari innováció fejlődését jelentősen gátolja, illetve jórészt észrevehetetlenné teszi. A hazai építőanyagipar KKV-i körében az innováció szintje túlnyomórészt alacsony, bár az utóbbi években a Nemzeti Technológiai Program K+F támogatásai észrevehető fejlődést hoztak. Mindazonáltal az építőanyagipar területén egy igen jelentős technológiatranszfer alakult ki, mely részint a külföldi tulajdonosú hazai gyártásban jelentkezik, illetve a külföldön gyártott anyagok és termékek erős hazai képviseletében. Megállapítható tehát, hogy jelenleg az építőipar innovatív megoldásai könnyen hozzáférhetők, technikai-technológiai-jogi akadályai nincsenek a jó minőségű anyagok és termékek beszerzésének. Az építőipar „felaprózódásából” következően a korábbi nagyvállalati innovációs bázis lényegében teljesen megszűnt. A döntően kisvállalkozási keretben működő szervezetek időhorizontja az európai kutatások időigényes kereteihez nehezen tud alkalmazkodni, sokszor megjelenhet az érdeklődés időközbeni elvesztése, illetve az angolul munkanyelven tudó munkatárs kilépése is. A hazai pályázatokon a kivitelező kisvállalkozások döntően gép és eszközbeszerzéssel indultak, itt sokszor akadállyá vált a „de minimis” támogatások korlátja, valamint a pályázatok bonyolultsága és igen magas adminisztratív időráfordítás igénye, nem is említve a pályázatokat körüllengő környezet korrupciós hírét. Itt meg kell említeni a szektor magára maradottságát is, hiszen az ÉVM megszűnése óta maradékelven működő és kezelt építőipar kutatás-fejlesztésére pályázatok nem születtek annak ellenére, hogy a szektor adóbefizetése igen magas. Az építőipar szervezettsége alacsony, a különböző érdekvédelmi szervezetek magányos farkasként részérdekekért szállnak csak időnként harcba, kevés sikerrel.
15
Magyarország 2030: a hazai építésügy jövőképe Küldetés Az Építésügy a társadalmi elvárásoknak proaktívan megfelelni kívánó, előremutató és innovatív, a fenntartható fejlődésre nyitott, a globális eredményekre és a helyi értékekre és erőforrásokra épülő, munkahelyteremtő, életciklusban gondolkodó, tudás és minőségorientált, intelligensen vezérelt és felügyelt, magas hozzáadott értéket termelő és nyereséges iparággá kell változzon 2030-ra. A fő hangsúly az építtetői-használói igények fokozott kielégítésén, a műszaki fejlődés adta lehetőségek kihasználásán és a szakma belső megújulásán kell legyen a kutatás-fejlesztés területeinek és prioritásainak meghatározásában. Bár számos megvalósult igényes projekt bizonyítja a hazai építőipar felkészültségét, az építésügy általában még adós a XX. század második felében kialakult, és a 90-es években is folytatódó lemaradás ledolgozásában, melyre csak egy „tudásintenzív”, elkötelezett és innovatív felzárkózási program lehet válasz, amit az utolsó években tapasztalt gazdasági krízis és a szektor további csökkenése még inkább indokolttá tesz.
Jövőkép Magyarországnak 2030-ra műszakilag és technológiailag erős; humán erőforrásban képzett, elkötelezett és motivált (érdekeltté tett); a fenntartható társadalmi fejlődést szolgáló; innovatív és a felhasználói igényeket figyelembe vevő, szolgáltató szemléletű; a jelenleginél tőkeerősebb; versenyző szereplőkre épülő, de egyben a kutatásfejlesztésben együttműködő; a minőség iránt elkötelezett építőiparra van szüksége. Az épített környezet kialakításában érvényesülnie kell a használati igényeknek megfelelő jó tervezésnek; az alacsony energiafelhasználásnak; a beépített felhasznált és elbontott anyagok újrafelhasználhatóságának; a káros anyag kibocsátás minimalizálásának; a tágabban értelmezett akadálymentesítésnek. A jövőképünkben az is megfogalmazódik, hogy gazdaságilag jól működő, élhető és versenyképes városokat szeretnénk, ennek kiemelten fontos része az épített örökség megfelelő kezelése. A kulturális örökségnek a társadalom azonosságtudatának megőrzésén túl a turizmus „üzemanyagaként” betöltött szerepe óriási. Az eltérő szociális helyzet negatív hatásait megfelelő, költséghatékony korszerű tervezési és kivitelezési módszerekkel minimalizálni lehet. A gazdaság működését fenntartható, hatékony, jól szervezett és integrált közlekedési és szolgáltatási hálózatokkal kell segíteni. Ahhoz, hogy Magyarország a meglévő versenykörnyezetében fel tudjon zárkózni az élvonalhoz értékelnünk és használnunk kell nemzeti kincseinket: a kulturális és épített örökségünket, városainkat, vízvagyonunkat, geotermikus és napenergia potenciálunkat, a meglevő műszaki tudásbázisunkat és nemzetközi kapcsolatrendszerünket, és ebben versenyelőnyre kell szert tennünk. Hatékonyan – a politikai széljárásoktól függetlenül, vagy épp ezek segítségével - együtt kell működnünk szomszédjainkkal, akikkel sok száz éves társadalmi, kulturális és szakmai kapcsolatunk, valamint részleges nyelvi azonosságunk számos lehetőséget nyitott meg eddig is. Munkálkodnunk kell egy jóval együttműködőbb, határokon átnyúló regionális építőipari piacon, és ebben hazánknak meghatározó szerepet kell játszania. Ki kell használnunk az EU strukturális alapok lehetőségeit, ezekben kiemelt szerepet kell kapnia az innovatív, fenntartható megoldásoknak és a hazai és a régiós munkaerő felhasználásának.
16
Alternatív jövőképek A fenti jövőkép természetesen csak ideális körülmények esetén valósulhat meg. Ehhez a társadalmi akaratnak és hozzáállásnak, a politikai-gazdasági körülmények megfelelő alakulásának, és így a hazai és európai K+F+I erkölcsi és anyagi támogatásának, illetve nagyfokú hatékonyságának és sikerességének mindenképpen teljesülnie kell. Azonban ez a jövőkép csak megvalósíthatatlan rózsaszín vágyálommá válik, ha a körülmények másképpen alakulnak. A következőkben néhány olyan alternatív jövőképet vázolunk fel, amelyek a fentiektől különböző peremfeltételek következtében várhatnak ránk. Tudjuk, hogy az Európai Unió még a gazdasági válság ellenére is céltudatosan törekszik a szebb jövő elérése irányában. Vegyük tehát ezt adottnak, és feltételezzük a hazai körülmények változatlan voltát. Ez esetben az Unió ugyan támogatja az építésügyi szektor fejlődését, azonban a támogatás felhasználása nem ér célt, jelentéktelen hatásúvá válik, és a hazai támogatás híján a jelenlegi helyzet befagyását eredményezi. Ez jelenti a kutatási tevékenység elhanyagolható voltát, a hazai fejlődés hiányát, és a nemzetközi cégek dominanciáját, így a külföldi érdekek érvényesülését a hazai piacon. Az építésügyet továbbra is a feketegazdaság és a korrupció fogja jellemezni, a várhatóan magasabb minőségi követelmények megszegése következmények nélkül marad, mely az épített és természeti környezet általános romlásához vezet, illetve a közfinanszírozású projektek irreálisan magas költségeiben jelenik meg. A hazai cégek végleg leszakadnak vagy eltűnnek, illetve beolvadnak a külföldi (pl. amerikai, orosz, arab vagy távol-keleti, jobb esetben európai) tulajdonú cégekbe, és a fejlődés csekély mértékét csupán az európai kohéziós és strukturális alapok kis hatékonyságú felhasználásában lehet remélni. Az ország elbalkániasodik, végzetes esetben, például katasztrofális gazdasági vagy egyéb helyzet következtében az építésügy struktúrája az elmaradott harmadik világbeli országokra jellemzővé is válhat. Összefoglalva a hazai építésügyi szektor nem lesz képes válaszolni a világ sürgető szükségleteire és kihívásaira, pl. gazdasági válságokra, a természeti erőforrások elapadására, energiaválságokra, természeti katasztrófákra, az éghajlatváltozás lehetséges következményeire, esetleg egy társadalmi-kulturális összeomlásra vagy egy pusztító háborúra. Az ellenkező esetet is vegyük számításba, azaz a hazai körülmények javulása és megerősödése mellett a határainkon kívüli külső körülmények negatív irányú megváltozása esetét. Ekkor a kezdeti gazdasági és kulturális-társadalmi fellendülés következtében megerősödik a hazai építésügyi szektor és az épített környezet javulása várható, amely a romló külső körülményeknek ellen tud állni, és a végső leszakadástól mentheti meg az országot illetve a régiót. Vegyünk például egy fiktív külső körülményt, az éghajlatváltozás súlyos következményeit, amely például a nagymértékű tengerszint-emelkedés miatt Európában és a világban városokat és országokat pusztíthat el vagy tehet válságos helyzetbe, és tegyük fel, hogy a Kárpát-medence földrajzi adottságai következtében a régióra ez elviselhetőbb mértékben hárul. Ekkor szembe kell néznie az országnak és a régiónak a súlyos és tömeges bevándorlásokkal, esetleges háborúkkal a természeti erőforrásokért, ugyanakkor egy erős gazdaságitársadalmi helyzetben ez nem tolja azonnal lehetetlen helyzetbe az országot, sőt akár hatalmi és gazdasági erősödést is jelenthet a helyzettel és a lehetőségekkel élés szerencsés módja esetén, egy viszonylagos felemelkedést illetve a katasztrófahelyzet enyhülését eredményezve a régió számára.
17
Stratégiai Kutatási Prioritások A fő prioritások meghatározásához felhasználtuk részint az Európai Építésügyi Technológiai Platform kialakított rendszerét, a területre elvégzett SWOT analízis eredményét, a kérdőíves felmérés kiértékelését és a kulcssiker tényezők meghatározásából adódó irányelveket (ld. melléklet). A prioritások meghatározása az építésügy holisztikus és nemzetközi jellegéből adódóan két irányban történt: felülről lefele, „top down” eljárással a társadalom fő elvárásaiból kiindulva, fa szerkezetűen, illetve az ígéretes kutatási témakörökből, technológiai és társadalmi kihívásokból eredeztetve alulról „bottom up” jelleggel. Ez az iteratív folyamat kezelhető prioritást és programszervezési lehetőséget biztosít amellett, hogy tág teret nyújt a hazai innovatív gondolatok minél szervesebb beépítéséhez is. Az általános társadalmi célok és irányok meghatározásánál kiemelhető az építőipar gazdasági húzóágazatként való pozicionálása, a munkaerő-piaci és foglakoztatási hatásainak kiemelése, és az életminőség kialakításában játszott meghatározó szerepe. A fejlesztés fő iránya olyan épített környezet kialakítása, amely elérhető és használható mindenki számára. Megfelelő, jól tervezett és energiahatékony (sőt akár energiatermelő) otthont szükséges mindenkinek biztosítani. Meg kell tudni szólítani a közösségeket a városokban, hiszen a lakosság nagy része ezekben él. Online információt kell biztosítani az épített környezetről és a szolgáltatásról, legyen szó energiáról vagy közlekedésről. A fenntarthatóság területén kiemelt feladat a fenntartható építési elvek, módszerek és gyakorlatok fejlesztése. Meg kell őriznünk és ki kell használnunk az épített és a természeti értékeinket: az élővizeket, a megújulásra váró barnamezős területeket, a nem használt vagy újra hasznosított közlekedési területeket (kikötők, pályaudvarok, stb.). Ki kell használnunk a föld alatti építés lehetőségeit, és javítani kell a föld alatti építmények megítélésén. Nyitni kell az új típusú hálózatok felé (műholdtechnika, vezetékmentes informatika, stb.). Fel kell mérnünk kulturális örökségünket és tervszerű, gazdaságilag is hatékony kezelési rendszert kell kialakítani. Szolgálni kell a turizmus és a szabadidő szektor fejlődését, hiszen a krízisből ez az egyik kivezető út, és munkahelyeket is teremt. Segíteni kell az autonóm közösségek kialakítását, szolgálni kell aktívan az oktatás és az ifjúságvédelem feladatait. Az építőanyagok utó-, és újrahasznosítása, az energia visszanyerő rendszerek elterjesztése, a fenntartható vízgazdálkodás valamennyi építési projekt része kell legyen. Természeti kincseinket, vízvagyonunkat, geotermikus potenciálunkat, meglevő tudásbázisunkat és nemzetközi kapcsolatrendszerünket még hatékonyabban kell hasznosítanunk. Növelni kell a technológia transzfer meglevő és kiaknázatlan lehetőségeinek hasznosítását, az EU Alapok felhasználásának innovatív, előremutató, közösségépítő tartalmát. Szorgalmazni és támogatni kell részvételünket az EU keretprogram kutatásaiban és a közös felhívásokban, jóval nagyobb teret kell biztosítani az innovatív mintaépületek, mintaprojektek támogatásának. Fokozni kell a gépesítést, a szerszám- és műszerellátást, növelni kell a roncsolásmentes ellenőrzési módszerek körét és használatát. A kialakított fő- és alprioritási területeket és azok hierarchiáját az alábbi lista tartalmazza.
A vevői/felhasználói igények szolgálata o Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára o Megújult illetve revitalizált településkép o A föld alatti terek hatékonyabb kihasználása o Jobb közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével
Úton a fenntarthatóság felé o A természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) o A környezeti és az ember okozta (káros) hatások csökkentése
18
o o o
A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése Az épített örökség megóvása és hasznosítása a vonzó Magyarországért és Európáért A biztonság és védelem növelése
Az építőipar átalakulása o Új vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok o Infokommunikációs eszközök és automatizálás o Magas hozzáadott értékű építőanyagok és termékek o Vonzó és hatékony munkahelyek
Felzárkózás az élvonalhoz o A technológiatranszfer erősítése o Fenntartható energiaellátás o Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása
A következő fejezetben a prioritásokkal kapcsolatos összefoglaló helyzetképet, a meghatározható célokat és a kiemelt kutatási területeket ismertetjük. A kutatási területek prioritásának meghatározása további elemzést igényel, mégis bizonyos kutatási témaköröket időben előrébb kell venni, ezt a fajta súlyozást a kutatási témakörök időbeli felosztásával jeleztük (középtávú vagy hosszú távú kutatási területek).
19
A vevői/felhasználói igények szolgálata Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára Helyzetkép Az életminőség igen erősen kapcsolódik a zárt és félig zárt terek egészséges és komfortos kialakításához, hiszen az európai lakosság idejének 90%-át az épített környezetben tölti. A zárt terek több mint 40%-ában panaszkodnak a használók egészségügyi és komfort hiányosságokról, és gyakran betegségek kialakulásáról. A belső terek fejlesztése tehát igen nagy potenciál az egész társadalom részére. Megállapítható az is, hogy a lakosság egyre nagyobb mértékben csak korlátozottan tudja használni az épített környezetet. Ez különösen az idős, mozgáskorlátozott lakosságra érvényes, akiknek autonóm, független élete akadályozott, de ugyanilyen fontos a kisgyermekek, a babakocsival közlekedők helyzetének javítása is. Az akadályozáson kívül ez a gazdaságra is kihat, hiszen ezek az emberek korlátozottan férnek hozzá a gazdasági javakhoz és szolgáltatásokhoz és aktív részvételük a társadalom életében is csökken. Így az alapvető elvárások biztosítása mellett vonzóvá és stimulálóvá lehet alakítani a környezetet, teret adva a kulturális, szabadidős lehetőségeknek, és javítani lehet a munkahelyek környezetét is. Hazánkban a nagyobb városrészek rehabilitációja az egyik legnagyobb kihívás, és ez arra is alkalmat teremt, hogy jobban megértsük és válaszolni tudjunk a lakosság új igényeire is. Ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani, és ezt hatékony kutatással szükséges támogatni.
Célok 2030-ra Új koncepciók, technológiák, anyagok és eljárások szükségesek a tervezés, építés felújítás és karbantartás területén. A törekvés központjába biztonságos, vonzó, környezetbarát, egészséges, komfortos és akadálymentes megoldásoknak kell kerülniük, melyek az emberi viselkedés megértésén alapulnak és költséghatékonyak, a következő célokkal: Akadálymentes és biztonságos belső környezet mindenki számára (design for all). A rossz környezetből származó balesetek 50%-os csökkentése. A biztonságérzet növelése mind otthon, mind a munkában és a közlekedésben. Javított megvilágítás, levegőminőség, akusztikai minőség, hőérzet, használhatóság, megközelíthetőség. A munkahatékonyság növelése közös terek és virtuális közösségek segítségével. A „Sick Building Syndrome” 20%-os csökkentése.
Kutatási területek A fenti hosszú távú építésügyi célok elérésének érdekében a következő technológiai és módszertani kutatási területek támogatása és azok sikeres megvalósítása szükséges középtávon és hosszútávon. Középtávon 2020-ig: Módszerek és stratégiák a mindenkinek tervezés szemléletének biztosítására új építéseknél és a meglévő szerkezetek átalakításánál, beleértve az evakuálási lehetőséget mindenki (pl. mozgáskorlátozottak) számára.
20
Az épített beltéri környezet hatásának vizsgálata az egészségre, kényelemre, biztonságérzetre és a pozitív stimulációra nézve. A különböző embercsoportok leglényegesebb igényeinek mélyebb ismerete egy sor munkahelyi, otthoni, szabadidős és gondozási környezetben, beleértve a csökkent képességű embereket is.
Hosszútávon 2030-ig: Innovatív biztonsági, kényelmi, egészségügyi és stimulációs beltéri környezetkoncepciók a környezet és egészségügy minden résztvevőjének bevonásával, új kapcsolatokat hozva létre az igény és az ellátás között. Egészséges, kényelmes, biztonságos és akadálymentes beltéri környezetek megvalósítása a fentiek figyelembe vételével, valamint innovatív, fenntartható és intelligens anyagok és rendszerek, új építési, üzemeltetői és karbantartási eljárások alkalmazásával.
21
Megújult településkép Helyzetkép Minden egyes városfunkció vagy városelem különböző módon járul hozzá a városi területek teljes környezeti hatásához. Az épületek és más kemény felületek felhalmozódásának számos negatív hatása van a környezetre, többek között: talajlezárás, mely elősegíti az áradás valószínűségét, „hősziget” hatások kialakítása, fényszennyezés, koncentrált környezetszennyezés és zaj-, por- és rezgésártalom. Továbbá nagy zöldmezős területeket használnak el új építésekhez, és a szállítási infrastruktúrához Európában minden évben. A városi terület nagysága exponenciálisan növekszik, amely drámai hatással van a biodiverzitásra és lecsökkenti a más célokra rendelkezésre álló természetes föld nagyságát. Az építési folyamatokat optimalizálni kell azáltal, hogy lecsökkentjük a helyszíni tevékenységek nagyságát vagy kevesebb zavaró felszerelést és folyamatot használunk. A munkálatok pontosabb szabályozása és a jobb informálás szintén segíteni fog; például a munkálatok hatékonyságának optimalizálásával és a balesetek előfordulásának lecsökkentésével, amelyek kitolhatják a munkálatok időtartamát. Az építkezésen használt nyersanyag és energia mennyiségét minimalizálni kell, hogy a környezetszennyezés és a hulladék lecsökkenjen. Az építési hulladékok újrafelhasználása és visszaforgatása jelentősen lecsökkentené a szemétlerakó helyek és a további ásványianyag-kitermelés szükségességét. Az épületek energiajellemzőiről szóló direktíva várhatóan jelentős előrelépést jelent az általában elégtelen energiahatékonyságú meglévő épületek valóban reális hiányosságainak megvilágításához. A cél az energiafogyasztás minimalizálása (vagy akár energia termelése) a lakók kényelmének elveszítése nélkül. Az épített környezet vízforrásainak fenntartható kezelésével törekedni kellene az épületben használt és kezelt vízmennyiség lecsökkentésére a feldolgozó telepre kivezetett hulladékvíz-mennyiség csökkentése mellett.
Célok 2030-ra Az építőipari szektornak radikálisan le kell csökkentenie negatív környezeti hatását hatékony erőforrás- és hulladékgazdálkodással az épületek és az építési környezet teljes működési élettartamán át. A környezeti hatások lecsökkentése a következő követelményekkel mérhető: Az új építőanyagok és alkotóelemek beépített energiájának 50%-os csökkenése. 40%-os hulladékcsökkenés elérése. Zöldmezős területek helyett a barnamezős területek használata. Az energiafogyasztás 50%-os csökkentése. Az új épületek CO2-kibocsátásának 50%-os csökkentése. A meglévő szerkezetek energiafogyasztásának és CO2-kibocsátásának 30%-os csökkentése. Az építkezésnek és az építési tevékenységeknek összességében nettó zéró hulladéktermelése van. Az építési és szétszerelési munkák energiafogyasztása 50%-kal csökken.
Kutatási területek
22
A fenti hosszú távú építésügyi célok elérésének érdekében a következő technológiai és módszertani kutatási területek támogatása és azok sikeres megvalósítása szükséges középtávon és hosszútávon. Középtávon 2020-ig: Az emberek, anyagok viselkedése városban, Mechanizmusok kidolgozása a társadalom jobb bevonására, Kormányzati tevékenység modellek értékelése – sikereik és kudarcaik, Hosszú távú városrendezési koncepció Budapest további lecsúszásának megakadályozására, A vidéki városok közötti szembeötlő különbségek csökkentési terve, A vidékfejlesztés építészeti és infrastrukturális lehetőségeinek feltárása, Az építész szakma helye és szerepe a közízlés fejlesztésében, A vidéki települések fejlesztési koncepciója. Hosszútávon 2030-ig: A kapacitások kiaknázását és szervezettségét biztosító irányvonal fejlesztése, Korra, képességre és társadalmi csoportra tekintet nélkül hozzáférhető és használható városok tervezése, Korszerű technikák és alkalmazhatóságuk feltételeinek biztosítása, Területfejlesztési és városi tömbrekonstrukciós modellek kidolgozása, Integrációs technikák a technológiai folyamatok fejlesztésére.
23
A föld alatti terek hatékony kihasználása Helyzetkép A zsúfolt városoknak mind több területre van szükségük a harmonikus fejlődésükhöz. A hagyományos építési modell az, hogy mind magasságban, mind horizontálisan fejlesztik a városokat: ez egyre magasabb épületeket jelent, melyek tovább és tovább burjánzanak a vidéken át. Másrészt, a föld alatti tér nagymértékben felhasználható: ezt manapság ki kell használni, hogy biztosíthassuk a zsúfolt európai városoknak szükséges teret a harmonikus fejlődésükhöz. Ehhez a kihíváshoz a föld alatt épült létesítményeknek biztonságosaknak, fenntarthatónak kell lenniük, minimális hatással a környezetre és gazdaságilag versenyképesnek a föld feletti megoldásokkal szemben. Magyarországon hatalmas a lemaradás más, szomszédos, vagy távolabbi országokhoz képest. A tevékenységi területek, létesítményfajták között van olyan, ami országunkban még elő sem fordult, van olyan építmény, amit a honfoglalástól napjainkig összesen egyszer tudtunk avatni, és van olyan, amiben Közép-Európa élvonalából süllyedtünk a középszerbe, majd onnan is kiszorultunk. Eléggé biztosnak látszik, hogy városi metró Budapesten kívül nem épül; Budapest altalaja üledékes, ezért Magyarországon metróépítés kemény kőzetben, ennek megfelelő technológiákkal kizárható. A Bátaapátiban épülő NRHT föld alatti térkiképzései kemény kőzetben valósulnak meg, a geometriai elrendezésük TBM-es alagúthajtást nem tesz lehetővé, következésképpen csak a konvencionális, ezen belül a drill & blast technológia jön szóba.
Célok 2030-ig Új építési koncepciókat kell felfedezni e radikálisan új városfejlesztési modell támogatására, ahol a fenntartható városok lefelé terjednek: A föld alatti tereket mindenki számára kell tervezni, és elérhetővé tenni, ugyanolyan szintű komforttal, biztonsággal és védelemmel, mint a felszíni területek, és közeli kapcsolatot létrehozni a felszíni élőterülettel. A Belvárosi zsúfoltságot a tömbrekonstrukciókhoz kapcsolódóan felszín alatti létesítményekkel, parkolókkal kell csökkenteni. A föld alatti tereket össze kell kapcsolni, felszín alatti közlekedési, szállítási lehetőségeket kell megnyitni a túlzsúfolt városok tehermentesítésére.
Kutatási területek A fenti hosszútávú építésügyi célok elérésének érdekében a következő technológiai és módszertani kutatási területek támogatása és azok sikeres megvalósítása szükséges középtávon és hosszútávon. Középtávon 2020-ig: A nálunk fejlettebb közlekedési infrastruktúrával rendelkező európai országok hasonló projektjeinek tanulmányozása, különös tekintettel az ezeknél alkalmazott magassági vonalvezetések megoldásaira, annak érdekében, hogy itthon is a völgyhidak illetve alagutak optimumát érjük el. Microtunnelling és csősajtolási technológiák alkalmazásának elterjesztése, legújabb fejlesztések alkalmazása a hazai körülmények között. Új társadalmi és emberi kapcsolati szemléletmód kifejlesztése a föld alatti helyekhez, azok pszichológiai és társadalmi elfogadottságának javítása. Föld alatti helyeken való emberi viselkedés jobb megértése a függőleges város 3D mozgásainak alkalmazhatóságához.
24
Új építészeti koncepciók kifejlesztése a mélyben lévő lehetséges helyek kihívásához a szolgáltatások és infrastruktúrák számára. Új középtávú és hosszútávú szabványok és törvények alkotása az újszerű mélyépítési körülményekhez és azok biztonságos használatához. Új koncepciók a föld alatti terek kényelméhez: légkondicionálás, mesterséges napfény stb. Mélygarázsok, ill. nagy mélységű és terhelésű munkagödör-körülhatárolások megoldásainak fejlesztése. Víztározós erőművek lehetséges helyszíneinek kutatása, feltárása nemzetközi példák alapján az energetika és a vízgazdálkodás követelményeinek figyelembe vételével, valamint a föld alatti térkiképzések megoldási módozatai, a gépesítés, organizáció komplex problémái. Belvárosi közlekedési és parkolási problémák megoldását szolgáló felszín alatti létesítmények fejlesztése. A belvárosi tömbrekonstrukciók illetve műemléképületek parkolási gondjainak megoldását szolgáló speciális mélyépítési műtárgyak technológiafejlesztése és megvalósítása.
Hosszútávon 2030-ig: Új anyagok a vízhatlansághoz és öntömítéshez, szigeteléshez, tűzbiztonsághoz, melyek mind megfelelően erősek a földnyomások kiállásához, elég rugalmasak a földmozgások elnyeléséhez és nagy tartósságúak a föld alatti környezetben. Építési eljárások a városok alatti és városokat összekapcsoló nagy föld alatti helyekhez. o Új alagútfúrási technológiák. o Infokommunikáció vezérelt, teljesen automatizált feltárási folyamatok. o Új talajkezelési technikák, anyagok újrahasznosítása. o Speciális eszközök talajkondicionáláshoz, szellőztetéshez, levegőregeneráláshoz és kondicionáláshoz, füstelnyeléshez, kommunikációhoz, közlekedési rendszerekhez, talajvízkezeléshez. A környező talaj állapotának és annak hosszútávú változásának tökéletes ismerete. A föld alatti szerkezetek életciklus-elemzése.
25
Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével Helyzetkép Az autópályák, vasutak, vízi utak, légiforgalom és közművek (víz, szennyvíz, gáz, elektromosság) hálózati rendszerei hatalmas beruházást képviselnek, és fontosak a gazdasági és társadalmi jóléthez. Megbízható szolgáltatást várunk tőlük nagyon hosszú időperiódusokra, több generáción át, drámai technológiafejlődéseket és társadalmi életminőségre törekvési változásokat lefedve. A növekvő igényt a mobilitásra és ellátásra nem csak a demográfiai növekedés hajtja, hanem legtöbbször sok tényező, mint például az urbanizáció vagy a makroökonómiai fejlődés. Az éghajlatváltozás egy másik nagy hajtóerő, ami meghatározza az energia, ellátás és szállítás intenzitását és átfogó struktúráját. Mindezen tényezők együtt hozzák létre az infrastruktúravonalak, és csomópontok egy kritikus telítődését. Európa és hazánk versenyképessége és társadalmi és gazdasági fejlődése erősen függ a hálózatos rendszerek teljes integrációjától, gyors és biztonságos cserét biztosítva a mobilitásnak, javaknak és ellátásnak – a Tagállamok határain belül, azok között és azokon keresztül. A hálózatos rendszerek hatását a városi környezetben csökkenteni kell. A szolgáltatás, megbízhatóság, biztonság és információ minimum szintjeit még a kritikus feltételek esetén is nagyobb hatékonyságúra kell javítani. Mivel az üzemeltetők és a tulajdonosok jelentik a természetes érintkező felületet a felhasználók valamint a közösségek, politikai- és kormányszervek és a hatóságok igényei között, ők garantálhatják a kutatási eredmények megvalósítását és hatékony alkalmazását. A kis- és közepes vállalkozásoknak a kifejlesztett megoldások technológiai megvalósításából és kompatibilitásából származik hasznuk, amelyek növelik versenyképességüket a csúcstechnológiai speciális piaci szegmensben, másrészt növelni fogják a hagyományos tevékenységekben meglévő szakértelmüket és ismereteiket, ahol a képzés hiánya valóban tapasztalható.
Célok 2030-ra A cél a városlakók számára nyújtott szolgáltatási szint növelése a mobilitási és ellátási igényre való diszkrimináció nélkül, miközben az infrastruktúra stratégiai szerepének köszönhetően szociális, környezeti és gazdasági célokat is teljesíteni kell, valamint elérni az infrastruktúra és az informatika együttműködését. Az építésügyi K+F a felhasználók és polgárok új igényeinek engedelmeskedve támogatni fogja az egyesített Transzeurópai Hálózat megteremtését. Együttműködő és intermodális hálózatok biztosítanak gyors és biztonságos mobilitást egy versenyképes Magyarországon és Európában. A szolgáltatási hibák és a balesetek számának csökkenése, és a következmények mérséklése. Az építési és karbantartási beavatkozások számának, méretének és időtartamának csökkenése (idő, forgalmi torlódás, emissziók és megszakítások) a városi és a városon kívüli környezetben egyaránt. A közműhálózatok könnyen elérhetők és karbantarthatók a felhasználókra és a környezetre való minimális hatással és meghosszabbított életciklussal. A kezelők közti továbbfejlesztett koordináció jobb szolgáltatást biztosít a lehető legkevesebb megszakítással és költségoptimalizálással. Integrált információs és kommunikációs rendszerek javítják a kommunikációt a felhasználók, az infrastruktúra, a kezelők és minden érintett között, ezzel javítva a mobilitást és az integrált szolgáltatást.
26
Kutatási területek A fenti hosszútávú építésügyi célok elérésének érdekében a következő technológiai és módszertani kutatási területek támogatása és azok sikeres megvalósítása szükséges középtávon és hosszútávon. Középtávon 2020-ig: Új szimulációs modellek a közlekedés használatára és költség/haszon arányára. A budapesti metróvonal-hálózat optimalizált fejlesztése. Budapest, mint 2 milliós lélekszámú főváros infrastruktúrahálózatának fejlesztése. Infokommunikációs rendszerek (IKT és ITS) fejlesztése és megfelelő alkalmazása a közlekedés, szolgáltatási képesség és hálózati biztonság optimalizálásához, beleértve a repülés- és hajózásirányítást, közlekedésmegfigyelést, díjszedést, felhasználói információkat, baleset- és kríziskezelést, veszélyes anyagok szállítását és a kedvezőtlen klímafeltételek esetére vonatkozó szolgáltatásokat. Új módszerek és eszközök a szállítási- és közműinfrastruktúrák széles körű menedzselésére városi és városon kívüli környezetben a szolgáltatásra való hatás csökkentése céljából. Új koncepciók a belföldi szállítás modernizálására és a vasúti közlekedés felújítására, figyelembe véve az európai szintű közlekedési hálózat követelményeit. Többutas / többsebességű út menti infrastrukturális rendszerek új tervezési és építési koncepciói. Együttműködési képesség és intermodalitás kérdései: a csomópontok közti áru- és személycsere új irányai, mind városi és városon kívüli környezetben. Budapest fejlesztése a hazai logisztikai hálózat centrumaként valamennyi közlekedési ágazatban külön-külön és közös, egyesített rendszerben. Szabványok, modellek, minimális hatású vizsgálati módszerek és adatbázisok az öregedésre és elhasználódásra hajlamos szerkezetek és alkotórészek hosszútávú követésére és előrejelzésére. Új koncepciók a szerkezetek élettartamának meghosszabbítására illetve kapacitásuk növelésére, melyek nem csökkentik a biztonságot és pozitív hatással vannak a fenntartásra. Integrált életciklus-elemzési rendszerek költséghatékony és könnyen karbantartható érzékelőkkel, felügyeleti és teljesítmény-előrejelző rendszerekkel kombinálva, és felölelve az építkezésellenőrzés, eszközmenedzsment és a fenntartás-optimalizálás minden szakaszát. Hosszútávon 2030-ig: Fejlesztés, tervezés, építés és üzemeltetés új vagy nem hagyományos multifunkcionális anyagokkal, vagy nagyobb teljesítménnyel rendelkező hagyományos anyagokkal, alacsony környezeti hatással, nagy tartóssággal, alacsonyabb fenntartási és üzemeltetési költségekkel, és a felhasználók és az állampolgárok számára megnövelt kényelemmel. Új információs rendszer a közlekedési módozatok között, és új rendszerű információcsere az infrastruktúra és az üzemeltetők között. Kockázat- és vészhelyzetkezelő rendszerek. Okos és biztonságos közműkoncepció: integrált érzékelőkön és információs technológiákon alapuló új koncepciók és modellek a hálózatüzemeltetés valósidejű vezérléséhez. Az egész európai hálózatrendszeren át allokált multimodális központok létrehozása, és a különböző, egy multimodális központba konvergáló közlekedési módok koordinálása, beleértve a menetrendeket, a különböző igényű felhasználók által könnyen tervezhető utazási útvonalakat, a felesleges várakozási idők elkerülését. Infrastrukturális csomópontok új tervezési és építési koncepciói egy páneurópai közlekedési és szállítási hálózat kiépítéséhez.
Kapcsolat más platformokkal ERTRAC-Hungary Nemzeti Közúti Közlekedési Platform
27
Úton a fenntarthatóság felé A természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) Helyzetkép Mint igen jelentős ipari szektor, az építőiparnak is hozzá kell járulnia a természeti erőforrások csökkentéséhez, különös tekintettel az energia, a víz és az építőanyagok területét. Az energia szükséges az élethez szükséges szolgáltatások és társadalmi érzet megvalósításához, melyek életünk meghatározó elemei. Ugyanakkor az energia felhasználás mind gazdasági, mind környezeti hatását tekintve meghatározó tényező. A két fő európai irányzat, melyhez hazánk is csatlakozott, a következők: Csökkenteni az üvegházhatást az általános felmelegedés csökkentésére. Csökkenteni Európa, és ezen belül kiemelten hazánk importenergia- (főleg gáz-) függőségét. A lakóépületek és a szolgáltatások a teljes energiafelhasználás 40%-át teszik ki, és 36%-ban felelősek a CO2 kibocsátásért. Ebből is következően a városok és az épületek energiafelhasználását drámaian csökkenteni szükséges. Az is nyilvánvaló, hogy az építőanyagok előállítási energiája csak ötöde a teljes energiának, az energia 80%-át az épület életciklusa – működése alatt fogyasztja. Ezért a hatékony felújítás alapvető szükséglet. A természeti források, ezen belül az élővíz és az építőipari alapanyag takarékos felhasználása szintén indokolt. Mintegy 50%-a az összes földből kinyert nyersanyagnak építőanyaggá lesz átalakítva. Amennyiben pedig a bontást tekintjük, a hulladék 22 százaléka építési bontásból származik. Tehát mind az alapanyagok, mind a beépített energia szempontjából jelentős csökkentésre van szükség.
Célok 2030-ra 1. Az energiafelhasználás csökkentése: Középtávon 2015-ig: Az új épületeknél a csökkentés mintaprojekteknél valósul meg, a szükséges épület-felújítási technikák meghatározásra kerülnek, a speciális anyagok gyártása megkezdődik. Hosszútávon 2020-ig: A meglevő épületek 30%-a felújításra kerül, mely a jelenlegi energiafelhasználást felére csökkenti. Az új energiahatékony építés megfizethető és már jelentős piaci szegmenseket ér el. Távoli jövőben 2050-ig: az új építés jellemezően zéró CO2-kibocsátású, és maga termeli a szükséges energiát. 2010 lakásállománya teljesen megújul. A CO2-kibocsátás 75%-kal, az energiafelhasználás 50%-kal csökken. 2. Természeti erőforrások csökkentése: 30% beépített energia-csökkentés az építőanyagoknál. 40% hulladékcsökkentés az építőanyagok és termékek gyártásánál. Helyszíni utóhasznosítás és szelektív hulladékgyűjtés: <1% építési hulladék kerül központi hulladéktárolóba. A vízfelhasználás jelentős csökkentése.
28
Kutatási területek A fenti hosszútávú építésügyi célok elérésének érdekében a következő technológiai és módszertani kutatási területek támogatása és azok sikeres megvalósítása szükséges középtávon és hosszútávon. 1. Energiahatékony épületek: Középtávon 2020-ig: Új koncepciók, technológiák és tervező eszközök kifejlesztése a meglévő épületek átépítéséhez, hogy nagy energiahatékonyságúvá váljanak, a megmaradó energiaigényüket megújuló energiaforrásokból fedezzék. Új koncepció, technológiák és tervező eszközök a nagyon alacsony energiafogyasztású gazdaságos új épületek nagyléptékű fejlesztéséhez, melyek képesek saját energiaszükségletüket megújuló energiaforrásokból fedezni. Új technológiák kifejlesztése beágyazott megújuló energiaforrásokhoz, védőburkolatokhoz, szellőztetőrendszerekhez, érzékelőkhöz és átfogó számítógép-rendszerekhez az Intelligens Épület koncepció eléréséért, hogy az épületek energiahatékonysága javuljon. Képzés, ismeretterjesztés, szabályozás támogatása. Hosszútávon 2030-ig: Ökotervezés alapú európai és hazai jövőkép felrajzolása. Nettó CO2-mentes, energiatermelő új épületek kifejlesztése, amelyek képesek megtermelni azt az energiát, amire szükségük van, CO2-kibocsátás nélkül. Az épületeknek energiarendszerek (fogyasztók, termelők, tárolók és irányítók) és hálózatok aktív tagjaként való fejlesztése. Új koncepciók energiaoptimalizált városrészekhez. 2. Hatékony és környezetbarát építőanyagok: Középtávon 2020-ig: Környezethatás indikátorok és teljesítményosztályozási rendszerek megalkotása az anyagokra, épületekre és infrastruktúrákra. Az erózió jelenségének megértése és szabályozása az építőanyagok élettartamának javításához. Fejlett termelési technológiák, amelyek a magas színvonalú építőanyagok és alkotóelemek energia- és erőforrás-felhasználását és környezetre való hatását csökkentik nagy mennyiségű melléktermék és hulladék felhasználásával. Tartós anyagok fejlesztése, melyeknek nagyobb és kiszámíthatóbb élettartama van agresszív körülmények között, beleértve az öntömítést és az innovatív roncsolásmentes in-situ vizsgálati technikákat. Innovatív anyagok és technológiák az építési hulladék újrahasznosítására és más hulladékanyagok felhasználására az építőanyagokban. Építőelemek és eljárások bontási folyamatokra optimalizált fejlesztése. Integrált életciklusfolyamat rugalmas épületekhez és infrastruktúrákhoz: o Tervezés, beszerzés, építésirányítás és üzemeltetés integrálása. o Új logisztikai irányító rendszerek. o Termékek élettartambecslése, épületek élettartamtervezése és -kezelése. Hosszútávon 2030-ig: Új logisztikai koncepciók és előállítási technológiák az építési és bontási hulladékok teljes felhasználására.
Kapcsolat más platformokkal Nemzeti Víztechnológiai Platform
29
A környezeti és az ember okozta (káros) hatások csökkentése Helyzetkép Az Európai Bizottság tanulmánya („Towards a Thematic Strategy for Soil Protection”) nyolc kiemelt fenyegetést fogalmaz meg a talaj számára: erózió, a szerves anyagok csökkenése, talajszennyeződés, talajszigetelődés, talajtömörülés, a talajok biodiverzitásának csökkenése, savasodás, árvizek és földcsuszamlások. Az építés igen szoros összefüggésben áll a területhasznosítással. A szakmának ki kell dolgoznia egy speciális koncepciót mind a felszíni, mind a föld alatti építés kapcsán arra, hogyan válaszoljon a talaj és a vízvagyon fenyegető kérdéseire. A folyamat végén az építésnek pontosan erősítenie, fejlesztenie kell a talaj lényeges funkcióit: élelem- és biomasszatermelést, víztisztítást, tavak kialakítását, fizikai és kulturális környezet biztosítását és a természetes alapanyagok kitermelhetőségét. Külön említeni kell a közlekedés és a közműhálózatok szennyező, valamint vibrációt és zajt okozó hatásainak megfelelő csökkentésének elengedhetetlen szükségességét.
Célok 2030-ra 1. Talaj és vízvédelem: A beépítés során a barnamezős területeknek elsőbbséget kell kapniuk a zöldterületekkel szemben. Költséghatékony technológiák szükségesek a dekontamináláshoz és a feltöltésekhez. Megbízhatóbb rendszerek kialakítása a szennyeződés mérésére. Minden beruházásnak figyelemmel kell lennie a talaj-fenyegetések elkerülésére. 2. A közlekedési és közműinfrastruktúra hatásának csökkentése: Csökkenteni kell a közlekedési és közműinfrastruktúra negatív hatásait a közösségekre és a használókra. Növelni kell az „ásás nélküli” technikákat. Érvényt kell szerezni a szabványok betartásának. A gáz- és vízhálózat radikális innovatív megoldásainak kialakítása a hatások csökkentésére. Az új hálózatokat a természetbe ágyazottan kell kialakítani.
Kutatási területek A fenti hosszútávú építésügyi célok elérésének érdekében a következő technológiai és módszertani kutatási területek támogatása és azok sikeres megvalósítása szükséges középtávon és hosszútávon. 1. Talaj és víz védelme: Középtávon 2020-ig: Módszerek és eszközök az épített környezetnek a talaj-víz-levegő biodiverzitás-rendszerre való sokféle hatásának értékelésére. Technológiák a talajerózió enyhítésére. Új integrált szolgáltatások fejlesztése a barnamezős területek regenerálására és felújítására. Integrált megfigyelő és szanálási technológiák a föld- és vízbázisok megóvására a vészhelyzetekkel vagy drasztikus változásokkal szemben. Hosszútávon 2030-ig: Talajvíz minőségének valósidejű ellenőrzése megbízható in-situ kémiai érzékelők segítségével.
30
A szennyezett talajok kockázatelemzési módszerei, és azok hatása az emberi egészségre és ökorendszerekre jobban ismert geokémia és új eszközök segítségével. Új költséghatékony anyagok és technológiák a vízbázisok védelmére és optimalizált kitermelésére. Új költséghatékony in-situ és helyszíni technológiák a szennyezett talajok és talajvizek szanálására és területi elhatárolására, hogy a barnamezős újrahasznosítás költsége lecsökkenjen, és hogy megelőzzük a külső feltöltések használatát. Innovatív anyagok és technológiák az építkezés alatti természetes föld károsításának csökkentésére illetve az eredeti állapot helyreállítására. Új építőanyagok és koncepciók a talajfunkciók megőrzésére vagy javítására (áteresztő burkoló anyagok, nem-talajtömörítő építési módszerek stb.).
2. Infrastruktúra hatása a környezetre: Középtávon 2020-ig: Új koncepciók és eljárások a balesetek hatásának csökkentésére, beleértve a veszélyes anyagokat is. A közlekedési infrastruktúra jobb tájképbe illesztése. Hulladékgyűjtési és –kezelési technológiák a föld alatti terek új környezetében. A mélyépítés talajvizet és hidrológiát sújtó hatásait csökkentő technológiák. Hosszútávon 2030-ig: Új, olcsóbb és gyorsabb infrastruktúraépítési és -karbantartási technológiák, beleértve a
közlekedési zaj, a vibrációs, a levegő- és vízszennyezés csökkentését, és a lehető legkevesebb ásással járó módszereket. Kapcsolat más platformokkal Nemzeti Víztechnológiai Platform
31
A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése Helyzetkép A szállítási és közműhálózatok európai környezete évszázados építési munkálatok eredménye, progresszívan felhalmozva ezeket a felbecsülhetetlen javakat. Ehhez képest a gazdasági források elérhetősége a karbantartásra, fejlesztésre és felújításra nagyon limitált. A K+F szükséges ahhoz, hogy optimalizáljuk ezeket a forrásokat. Ezen értékek kezeléséhez szükséges a minimális költségű karbantartás és fejlesztés az élettartam kibővítéséhez a romlási és öregedési folyamatok jobb megismerése által, hogy lecsökkenjenek a hálózati zavarokból eredő szakadások és azok hatásai a szállításra, az energiára és a kereskedelemre. A működő szállítási és szolgáltatási hálózatok a felhasználók és ügyfelek igényeinek kell megfeleljenek, miközben egy jó egyensúlyt tartanak fenn az új infrastruktúrára való igény és a létező infrastrukturális örökség megőrzési igénye között. Ehhez az iparnak új anyagokat kell alkalmaznia, új építési technikákat, rehabilitációs és karbantartási koncepciókat, új kezelési eszközöket, amelyek kiterjeszthetik az életciklust, növelhetik a kapacitást és a tartósságot, miközben magas biztonsági és védelmi szabványokat nyújtanak, és alacsony hatást mutatnak a működésre.
Célok 2030-ra
A szolgáltatási hibák lecsökkentése és a következmények enyhítése. A balesetek számának csökkentése és a következmények enyhítése. A karbantartási beavatkozások számának, méretének és időtartamának csökkentése (torlódások és megszakítások). Jobb hatékonyság. Teljes értékkezelés. Életciklus kiterjesztése és az ismeretek fejlesztése. Költségoptimalizálás. Az anyagok visszaforgatásának és újrahasznosításának növelése és a hulladékanyagok csökkentése. Csökkentett területi hatás. Építési idő csökkentése. A szektor versenyképességének növelése a nem EU-s országok felé.
Kutatási területek A fenti hosszútávú építésügyi célok elérésének érdekében a következő technológiai és módszertani kutatási területek támogatása és azok sikeres megvalósítása szükséges középtávon és hosszútávon. 1. Az infrastruktúra működésének modellezése: Középtávon 2020-ig: Szabványok és új elméleti és numerikus modellek a szerkezetek és alkotóelemek (hidak, alagutak, alapok, védőgátak, járdák, csővezetékek, vízhálózat és csatornázás stb.) hosszútávú működésének értékelésére, figyelésére és előrejelzésére az elöregedés és értékcsökkenés szempontjából. Új koncepciók a szerkezetek élettartamának kiterjesztésére, a kapacitásuk növelésére, a természeti és emberokozta veszélyek kivédésének javítására. Adatbázisok kifejlesztése a hálózatok karbantartásának és üzemeltetésének támogatására. 2. A működés megfigyelése: Középtávon 2020-ig:
32
Minimális számú meghatározó paraméter és mérésük meghatározása és integrációja. Anyagok és alkotóelemek hosszú távú integrált megfigyelése innovatív, költséghatékony vezetékmentes érzékelők segítségével.
Hosszútávon 2030-ig: Integrált élettartam értékelés kifejlesztése a legmodernebb technológia felhasználásával a szabályozás, üzemeltetés és karbantartás területén. Új tesztelő módszerek a károsodás korai felismerésére és új roncsolásmentes automatizált teszt technikák a szerkezetek és infrastruktúrák szabályozására, azonosítására, lokalizálására és megfigyelésére. 3. A hálózat működésének fejlesztése: Középtávon 2020-ig: Új koncepciók és technológiák az új közműhálózatok (gáz, víz, csatorna, elektromosság stb.) integrálására egy egységes infrastruktúrába. Hosszútávon 2030-ig: Új építési, karbantartási és feljavítási technológiák többfunkciós anyagokkal és öntanító eszközökkel, alacsony környezeti hatással. Új bontási technikák, amelyek lehetővé teszik az anyagok és részegységek újrahasznosítását és újrafelhasználását. Többfunkciós, fejlett anyagok használata, amelyeknek kis környezeti hatásuk van, nagy ellenállóképességűek agresszív környezetben és kisebb működtetési költségűek, valamint nagyobb kényelmet biztosítanak a felhasználóknak. 4. Továbbfejlesztett üzemeltetés: Középtávon 2020-ig: Új koncepciók ügyfélközpontú hálózatszintű üzemeltetésre. Hosszútávon 2030-ig: Új, minden fontos infrastruktúraelemre és -tevékenységre kiterjedő üzemeltetőrendszerek minden típusú és méretű hálózatra. Új módszerek a városi és városon kívüli közlekedési infrastruktúra optimális és mindenre kiterjedő kezelésére, nagy nyomású csővezetékekre.
Kapcsolat más platformokkal ERTRAC-Hungary Nemzeti Közúti Közlekedési Platform
33
Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért Helyzetkép A több mint 11.000 magyarországi műemlék az ezekben lakók mellett az épített örökségünket ügyintézési, közösségi, vallási céllal használó százezrek, a városlakók millióinak életminőségét, azonosságtudatát szolgálja és a természeti értékeket megelőző helyen, kiemelten fontos alapját képezi a turizmusnak. Fontosságuk ellenére a rekonstrukciók technikai nehézségei és fajlagos költségigényük miatt nem kapják meg a kellő társadalmi figyelmet. Új használati és hasznosítási stratégiákat, koncepciókat, módszertanokat, diagnosztikai, konzerválási és restaurálási technikákat kell kifejleszteni és oktatni, hogy az épített örökség használhatóságát, vonzóképességét elősegítsük és növeljük. Ezek eléréséhez szükséges K+F programok csak az ezt segítő oktatási és kommunikációs programokkal együtt lehetnek sikeresek. Meg kell erősíteni a civil társadalom részvételét, a rekonstrukciós és restaurálási technológiákra való igény növeléséhez meg kell változtatni a szabályozási és finanszírozási környezetet. A technológiák fejlesztésének egyik célja az elterjesztés segítségével ezek fajlagos árának csökkentése, mely a műemlékek felújítását egyre gazdaságosabbá teszi, egyben növeli, vagy korszerűvé teszi használati értéküket. Hat fő kutatási témát kell fejleszteni e cél támogatásához. Középtávon a kutatásnak az új értékelési és kezelési eszközökre, új megőrzési és karbantartási projektekre kell fókuszálnia. Hosszútávon az új alkalmazásoknak biztosítaniuk kell a kutatási eredmények implementálását.
Célok 2030-ra
A műemléki értékleltár létrehozása, a fejlesztési lehetőségek, karbantartási kötelezettségek számbavételével az egyes helyszínekről, ennek hozzáférhetőségének megteremtése az épület tulajdonosai, vagyonkezelői, vagy potenciális fejlesztői számára. A közösségi célú kulturális örökségi épületek vagy helyszínek megközelíthetőségének, látogathatóságának biztosítása mindenki számára elérhető. Az épületek, vagy építmények karbantartási feladatainak hatékony tervezése, új konzerválási technológiák kidolgozása a karbantartási periódusok megnöveléséhez. A legfontosabb 10 rehabilitációra váró magyar kulturális örökségi hely rekonstrukciójának és fenntartható üzemeltetésének tervezése, megvalósítása, az eredmények kiértékelése. A kulturális örökség romlásának csökkentése 95%-kal hatékony konzerválási, karbantartási programokkal. A kiemelten veszélyeztetett, pusztuló romok, épített emlékek pusztulásának megállítása új roncsolásmentes, nagy tartósságú technológiákkal.
Kutatási területek A fenti hosszútávú építésügyi célok elérésének érdekében a következő technológiai és módszertani kutatási területek támogatása és azok sikeres megvalósítása szükséges középtávon és hosszútávon. 1. Felmérés, megfigyelés és diagnózis: Középtávon 2020-ig: Adatbázisok, értékleltár, szabványok és kritériumok létrehozása illetve továbbfejlesztése a kulturális örökség integrált strukturált felméréséhez. Matematikai modellezés és képfeldolgozó módszerek a 2D és 3D kárérzékelési és felmérési technikákhoz.
34
Gazdasági modellezés a műemléképületek fejlesztésének tervezhetőségének, üzemeltetésének segítésére. Elméleti modellek a szerkezeti és fizikai tulajdonságok hosszú-távú szimulációjához, valamint kísérletileg meghatározott paraméterek bevitele e modellekbe. Felmérési programok kifejlesztése az épületek komplex diagnosztikájára, hasznosításuk és üzemeltetésük technológiai és gazdasági elemzésére. Felületi károk osztályozása és jellemzése, és a mélységi szerkezeti károkkal való kölcsönhatásuknak vizsgálata. Károk dokumentálása, feltérképezése és értelmezése 3D technikákkal a rendszeres karbantartás eszközeként. Konzerválási és restaurálási technológiák gyakorlati vizsgálata és továbbfejlesztése a gazdaságos és hatékony anyagvédelemhez. A kulturális örökség hosszú távú megfigyelése és rendszeres felmérése a kezelési rendszer részeként.
Hosszútávon 2030-ig: Innovatív, tudásalapú megfigyelő és diagnosztizáló módszerek és roncsolás mentes érzékelők az anyagtulajdonságok felméréséhez és az autentikus anyagok és szerkezetek megóvásához, valamint a historikus épületszerkezetek fenntartható karbantartásához és rekonstrukciójához. Fejlesztési minták kidolgozása elméleti és sikeres mintaprojektek tapasztalatainak alapján. 2. Anyagok: Középtávon 2020-ig: Az utóbbi harminc év tudásának bemutatása és terjesztése a javításhoz használt anyagokról, megfelelőségük és teljesítményük teszt módszereinek fejlesztése hálózatba kötött speciális laboratóriumokban. Megvalósult projektek anyaghasználatainak értékelése, a szükséges új fejlesztési irányok, anyaghasználati prioritások meghatározása. Hosszútávon 2030-ig: Speciális technikai követelményekhez igazodó rugalmas fizikokémiai tulajdonságokkal rendelkező intelligens anyagok és szerkezetek fejlesztése, valamint az építőanyagok hosszú távú teljesítményének, megbízhatóságának és biztonságának javítása. A széles körben alkalmazható korszerű anyagok felhasználási minőségének javítása, az alkalmazástechnikai módszerek terjesztése oktatással és mintaprojektekkel. 3. Beavatkozás és technikák: Középtávon 2020-ig: Tapasztalatokon alapuló beavatkozási teljesítménykritériumok fejlesztése, és a hatásosságuk megfigyelése, beleértve a katalogizálást és a technikák definiálását. A széles körben alkalmazható technológiák felhasználási minőségének javítása, a technológiai módszerek terjesztése oktatással és mintaprojektekkel. Hosszútávon 2030-ig: Új kis-hatású és könnyen használható technológiák és eljárások a környezet által okozott károk lecsökkentésére. Az alkalmazott magas szintű technológiák terjesztése oktatással és mintaprojektekkel. 4. Energia és környezet: Középtávon 2020-ig: Speciális módszerek fejlesztése a különböző kulturális örökség egységek energiafelhasználásának csökkentésére. Adatbázis-, tervezési és szimulációs eszközök a műemléképületek homlokzatain és szerkezeteinél is alkalmazható hang-, hőszigetelő illetve korszerű szellőzési és páratechnikai méretezéseire.
35
Hosszútávon 2030-ig: A kulturális örökség épületeinek magas energiahatékonyságú vagy autonóm épületekké történő átalakítása. 5. Kezelés, hasznosítás és karbantartás: Középtávon 2020-ig: Új gazdasági modellek kialakítása értékorientált, de gazdaságosan üzemeltethető műemléki fejlesztések tervezéséhez. Az európai és a magyar kulturális örökség teljes katalógusának létrehozása, a lehetséges fejlesztési célok és korlátok definiálásával. Előremutató karbantartási terveken alapuló konzerválási stratégiák és ezek költség igényének tervezése. Hosszútávon 2030-ig: Valamennyi jelentős kulturális örökségi helyszín hasznosításának, bemutatásának optimalizált fejlesztése és karbantartása a társadalmi és turisztikai céloknak megfelelően, fenntarthatóan. Az épületamortizáció korszerű eszközökkel történő rendszeres visszapótlása, karbantartási és konzerválási programok folyamatos működtetése. 6. Városok és területi szempontok: Középtávon 2020-ig: A kulturális turizmus hatásindikátorainak fejlesztése. A kulturális örökség és az európai illetve magyar identitás, a társadalmi kohézió és értékteremtés közti kölcsönhatás javítása. Hálózatok és adatbázisok fejlesztése a kulturális örökség megőrzésének és fejlesztésének globális gyakorlatáról. Hosszútávon 2030-ig: Új eszközök a nyilvánossággal való kommunikációban és a társadalmi részvétel növelése a kulturális örökséggel kapcsolatban. Új integrált tervezési szemlélet kialakítása a történelmi városok és falvak értékeinek megőrzéséhez.
36
A biztonság és védelem növelése Helyzetkép A természeti és az ember által okozott katasztrófák nem ismernek országhatárokat, ezért célszerű a kutatásokat minél inkább európai együttműködésben végezni, különös tekintettel a bizonytalanság, az előrejelezhetetlenség és a kockázatok konzekvenciái kérdésében. A végső törekvés az, hogy időbeli és holisztikus megoldások alkalmazásával el lehessen érni, hogy a károk marginálisak, elfogadhatók és előre jelezhetők legyenek. A katasztrófák főbb típusai: földrengés, árvíz, tűz, vihar, földcsuszamlás, robbanás, közlekedés. A biztonságot és védelmet minden infrastruktúraelemnél elsődlegesnek kell tekinteni, a használók biztonságát előtérbe kell helyezni. A közlekedés és ellátás biztonságát még rendkívüli helyzetben is biztosítani kell, különösen az ember okozta katasztrófák esetén. Ez azért is lényeges, mert ezek a közszolgáltatások a menekülés során létfontosságúak.
Célok 2030-ra A kockázatok csökkentése természeti és ember által okozott katasztrófák esetén: Előrelépés az előrejelzés és a rendszer folyamatos működésének biztosításában veszély esetén. Sérülésérzékenység felmérése (katasztrófa megelőzés) és kárvizsgálati módszerek megbízható alkalmazása (bekövetkezés után). Védelmi és figyelmeztető rendszer a hazai kockázatokra. Kockázatos területen élők felkészítése a vészhelyzetekre. Felkészülés a várható éghajlatváltozási következményekre a biztonsági és katasztrófavédelmi előrejelző, kockázatelemző és beavatkozó rendszerekben. Számítógépes szimulációs módszerek a terhelés, a lokális és teljes meghibásodás, valamint a progresszív meghibásodás megítélésére. Műszakilag magas színvonalú, esztétikus védőfelszerelések és -szerkezetek reális áron a katasztrófák esetére. Tervezési irányelvek az épületek és szerkezetek részére, meghatározva a terhelési folyamat és a kockázatvédelem minimális szabványait.
Kutatási területek A fenti hosszú távú építésügyi célok elérésének érdekében a következő technológiai és módszertani kutatási területek támogatása és azok sikeres megvalósítása szükséges középtávon és hosszútávon. 1. Természeti és emberokozta veszélyek kockázatának csökkentése: Középtávon 2020-ig: Kockázatfelmérő, -kezelő módszerek és biztosíthatóság (feltérképezés, megfigyelés, új modellek és eszközök, döntéstámogató rendszerek). Iránymutatások kifejlesztése és harmonizációja a teljesítményalapú és innovatív tervezéshez a földrengésbiztos szerkezetek, szökőár-, árvíz- és erózióvédelmi rendszerek, földcsuszamlások, terroristafenyegetések, tűzbiztonsági tervezési módszerek témáiban. Előrejelző és szimulációs eszközök a veszélyekhez és azok épített környezetre való hatásához (mérnöki eszközök, katasztrófaszimulációs tréningek, átmeneti intézkedések, sebezhetőségi számítások).
37
Védelmi rendszerek, technikák és anyagok fejlesztése (szeizmikus átépítési stratégiák, diszkrét és esztétikus védelmi szerkezetek, építési módszerek, extrém időjárásállóság javítása, talajstabilizáció biotechnológiával). Javító lépések (riasztórendszerek, katasztrófa utáni stratégiák, tudatosság és éberség a nyilvánosság körében). Az éghajlatváltozás hatásai az épített környezetre (árvíz, felhőszakadások, szélviharok stb.).
2. Az infrastruktúra védelme és biztonsága a természeti és ember okozta veszélyek ellen: Középtávon 2020-ig: Védelem- és biztonságkezelő eszközök a föld alatti létesítményekhez a gondmentes tevékenységek biztosításához természeti jelenségek esetén (pl. árvizek, mérgező gázok, földrengések, tűz, terrorizmus, vandalizmus, bűnözés). Kockázat- és biztonságkezelés, belevéve a biztonsági kultúrát, üzleti folyamatokat, szabályokat és felelősségeket, gyakorlatokat és kompetenciákat, minőség- és teljesítménykezelést. Megfigyelési és kiértékelési módszerek a következmények megbecsülésére és a közlekedési és közműinfrastruktúra elérhetőségének és működőképességének biztosítására káresemény után. Közös Európai Uniós szabályozási keret definiálása a biztonságra és az intézményi folyamatosságra. Hosszútávon 2030-ig: Megbízható és hosszú élettartamú rendszerek a föld alatti terek minden paraméterének megfigyeléséhez és szabályozásához. A városi hálózatok sérülékenységének integrált megközelítése, annak csökkentése új kockázatelemző rendszerekkel. A következmények enyhítése innovatív anyagok és alkotóelemek, tervek, építmények és átépítési technikák használatával. A biztonsági és katasztrófavédelmi előrejelző, kockázatelemző és beavatkozó rendszerek, technikák és módszerek kifejlesztése és optimalizálása a várható éghajlatváltozási következményekre.
Kapcsolat más platformokkal MANUFUTURE-HU Nemzeti Technológiai Platform
38
Az építőipar átalakulása Új vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok Helyzetkép Az építőipar minőségi változások előtt áll. Egyszerre kell megfelelnie a versenyképességi követelményeknek, és a gyorsan változó vevői igényeknek, mindezt kedvezőtlen piaci helyzetben. Egyre magasabb technológiai színvonalat kell elérnie úgy, hogy közben Magyarországon jelenleg gyakorlatilag nincs megfelelő szintű szakmunkásképzés, a közép és felsőfokú intézmények építéstechnológiai képzése pedig jelentős lemaradásban van az Európaihoz képest. A K+F területén a magyarországi képzési intézmények nem vesznek részt elég aktívan, pedig a hazai feladatok a meglévő technológiák átvételén túl egyedi stratégiákat igényelnének. E kutatások motorja, az újra megjelenő vevői igénymellet a jó kormányzás lehet. Koncepciók sorát kell kifejleszteni és értékelni. Nagyon fontos a teljes életciklusban való gondolkodás. A megépítéstől a fenntartáson át egészen az építmény esetleges lebontásig és újrafelhasználásig. A hulladék progresszív csökkentése (nemcsak a hulladékanyagokban, de a fölösleges tervezési lépésekben, kommunikációban, helyi munkabemenetben) vezérelvvé válik az építési folyamaton belül. A K+F támogathatja egy iparra támaszkodó, hulladékminimalizáló, értékmaximalizáló építési folyamat megvalósítását a szektor folyamatismeretének javításán és az eszközök és technikák fejlesztésén át.
Célok 2030-ra
Az építőipar két hiányzó emberi erőforrásának a korszerű tudással rendelkező szakmunkások és a világ élvonalába tartozó kutatók oktatása, kinevelése, A tulajdonosok, vásárlók és a társadalom igényeinek jobb kielégítése a minőség és hatékonyság növelésével, Az erőforrások használatának optimalizálása, A fenntartható fejlődés eléréséhez szükséges technológiák, integrálása az építésben és épületüzemeltetésben.
Kutatási területek A fenti hosszútávú építésügyi célok elérésének érdekében a következő technológiai és módszertani kutatási területek támogatása és azok sikeres megvalósítása szükséges középtávon és hosszútávon. Középtávon 2020-ig: A minőségi építőipari oktatás fejlesztési lehetőségeinek kutatása, Az építőipari szektor szerepének növelése a regionális gazdasági körforgásokban. Ügyfélkövetelmények elemzése, ezek összehasonlítása és kiértékelése a közösségi hatás szempontjából. Funkcionalitás, kényelem és más minőségi ügyfélkövetelmények feldolgozása és beillesztése az építési folyamatokba, Beruházások gazdasági elemzésének kiegészítése a teljes élettartam vizsgálatával, ide értve az energiafelhasználást és a bontási költségeket is..
39
Szolgáltatás-orientált építési megoldások és rendszerek kifejlesztése. Iparosított építési folyamatelméletek fejlesztése, beleértve a termelési technológiákat. Szabványok kifejlesztése, melyek teljesítmény-alapúak és nyitottak az innovációra. Építészi tudásbázis és alkalmazása az építkezésben: városlakók szükségletei, épület és technológia, termék és gazdaság, jó építési gyakorlatok átvétele.
Hosszútávon 2030-ig: Új fenntartható modellek létrehozása, tervezési és építési technikák bevezetése, melyek megnövelik a tervezési lehetőségeket, hatékonyságot és biztonságot, és lecsökkentik a hibás, vagy gazdaságtalan kivitelezés kockázatát.
40
Infokommunikációs eszközök és automatizálás Helyzetkép Az építőipar jelentős átalakításon megy át. Ebben a században domináns szerephez jut az építőiparban a tudás. Olyan tudásalapú építési folyamatokat kell kimunkálni, elterjeszteni, amelyek felhasználják az összegyűjtött – és még meglévő - tapasztalatokat, de egyben a megrögzött megoldásokat felváltja. Az információs és kommunikációs technológia (IKT) fejlődése olyan intelligens termékek kidolgozását teszi mára lehetővé, melyek alkalmasak a helyszínre, a tájolásra és számos további, az épület részeire, vagy egészére vonatkozó adat gyűjtésére és továbbítására. Az RFID chipek az első generációját jelentik az olyan olcsó azonosítási eszközöknek, melyeket bele lehet foglalni bármelyik termékbe. A MEMS-ek hamarosan a miniatűr és intelligens hálózatba kapcsolt vezetékmentes érzékelők és beavatkozók új generációját fogják jelenteni; ezeket nagymértékben lehet alkalmazni az épített környezetben a szerkezetek állapotának felügyeletéhez. A kommunikáció és az adatfeldolgozás folyamatos költségcsökkenése lehetővé teszi azt, hogy az építési folyamatok minden szakasza teljes körű felügyeletet kapjon, és hogy az építkezés összes helyszíni szereplője egyazon információs láncba legyen foglalva. Az IKT nyújthatja az alapot a tudásalapú építésügyi szektor új területének megvalósításához. Az automatizálás és a robotika szintén sok fontos lehetőséget nyújt az építési folyamatok javításához. Eddig az építésügyi szektor nagyon lassú volt e lehetőségek gyakorlati munkába integrálásában. A legutóbbi trendek a miniatürizálásban és a robotok tömegtermelésében megnyitják az utat e koncepciók sokkal nagyobb fokú alkalmazásához az építési munkaterületen. Az objektum-modell adatszabványok (pl. IFC) fejlődése ellenére a jelenlegi IKT használat az építőiparban főleg tartományés alkalmazás-specifikus adatokon alapul. Az integrált „nD” modelleket csak néhány próbaprojektben alkalmazzák. Az integrált modellek lassú alkalmazásának fő oka az ipari gyakorlat, a meglévő adatszabványok nem megfelelő szoftvertámogatása, továbbá alapvető nehézségek a fájlalapú adatcsere használatával kapcsolatban; ezek gyakran nem támogatják a valós együttműködési lehetőségeket. A széttöredezett tartományspecifikus folyamatokról az integrált életciklusmodellekre való paradigmaváltás megköveteli az új üzleti szerződések és integrált modell-szerver technológiák fejlesztését és fejlődését. Az infokommunikációs technikák, technológiák által adott lehetőségek felhasználása a versenyképesség egyik alappillérévé válik.
Célok 2030-ra 2030-ban a társadalom az építőipari szektor ügyfele és végfelhasználója, az építési folyamat változásának legfőbb mozgatórugója. A városok, épületek építése és a technológiák fejlesztése mindig figyelembe veszi az emberi viselkedést és szükségleteket. A magasszintű technológiát átfogó tudásbázis támogatja, melyet a teljes értékláncon át megosztanak az ügyféltől a helyszíni munkásig. Az építés minőségét folyamatosan értékelik és követik az egész átlátható folyamaton keresztül. A cél az, hogy az építési folyamatok fejlődését felgyorsítsuk olyan IKT eszközök fejlesztésével, melyek az építési szektor egyéni igényeire adnak megoldást: Az összes mobil terület hatékonyan összekapcsolódik a vállalati információs hálózatokkal. A legmodernebb technológiájú építkezés és az építési technológiák integrálják az IT szolgáltatásokat, az érzékelőket, a beavatkozókat és a diagnosztikai eszközöket. A közbeeső építési lépcsőfokok értékelésére és a veszélyek automata kiértékeléséhez fejlett eszközök állnak rendelkezésre a munkások egészségének, biztonságának és életminőségének biztosítására. Az épületek és infrastruktúrák olyan rendszerekké válnak, ahol a legfontosabb működési állapotokat és karbantartási igényük nagy részét többé nem kézzel vezérlik, hanem ehelyett azokat egy megfelelő felhasználói felületen keresztül egy átfogó rendszer szolgálja ki. Ezek a
41
megoldások képesek az emberek élethez, mozgáshoz és munkához való kapcsolódásának alakítására, még ha képességeik károsodtak is. Felhasználó- és környezetfüggő, önoptimalizáló intelligens épített környezetek valósulnak meg dinamikus újrakonfigurálás és interaktív helyekhez és személyre szabott szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségével. Az építésügyi szektorban olyan integrált információs rendszerek segítségével osztják meg az információt, melyek az összes folyamatot magukba foglalják az épületek és az épített környezet teljes életciklusán át. Az iparosított termelés rugalmassá válik a helyszíni kommunikáció által, szabványosan integrált közműhálózattal rendelkezik, kiépítése, tervezése és irányítása ügyfélközpontúvá válik, a termelési és összeszerelési módszerek helyszínivé módosulnak, így integrálni tudja az ügyfélre szabott termékeket és szolgáltatásokat akár egy teljesen virtuális termelésen keresztül. A dinamikus ellátó hálózatok ügyfélvezéreltté és fenntarthatóvá válnak újratervezett projektszemléletű, teljesítményalapú, infokommunikációs technológiát integráló és szolgáltatásközpontú üzleti folyamatok és rendszerek segítségével.
Kutatási területek A fenti hosszútávú építésügyi célok elérésének érdekében a következő technológiai és módszertani kutatási területek támogatása és azok sikeres megvalósítása szükséges középtávon és hosszútávon. Középtávon 2020-ig: Ipari szabványok és de-facto szabványok az adatcserére, objektumdefiníciókra, integrált modellszerverekre. Kapcsolódási pontok szabványosítása átfogó és a különböző folyamatokra kiterjedő megoldások kidolgozásával a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés területén (BIM modell). Infokommunikációs eszközök a mobil területeken való hatékony hálózatba kapcsoláshoz, és a mindenütt hozzáférhető egészségügyi és biztonsági ismeretek eléréséhez. A felépült építmények és környezetük figyelése és szabályozása vezetékmentes kommunikációval és új kommunikációs csatornákkal a föld alatti terek és a földfelszín között. nD modellezés és rácsszámítás az épülettervezéshez. A beruházásszervezési tevékenység informatikai támogatása. Az építési projekt kockázatelemezésének számítógépes támogatása. Az építési vállalkozás termelésirányításának informatikai támogatása. Építési projekt helyszíni irányításának számítógépes támogatása. Modellek kialakítása a fenntartható fejlődés értékeléséhez. Hosszútávon 2030-ig: Mechanizáláson, automatizáláson vagy robotizáláson alapuló intelligens felszerelés és anyagok az építkezéshez. Új megjelenítési, kommunikációs és virtuális valóság eszközök megosztott integrált adatmodellek használatával, az épített környezet különböző jellemző paraméterének kiértékelésével. Fejlett építési koncepciók befoglalása, mint az integrált és intelligens közvetítő rendszerek, programozható anyagok, szerkezetek és építményrendszerek. Új előállítási rendszerek és automatizálás, építési folyamatok racionalizálása.
Kapcsolatok más platformokkal Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform: Intelligens épületeknél a beszédtechnológia alkalmazása: magyar nyelvű hangvezérelt működtetés. A magyar nyelv sajátossága miatt az európai adaptáció nem lehetséges. Integrált Mikro/Nanorendszerek Technológiai Platform
42
Magas hozzáadott értékű építőanyagok és termékek Helyzetkép A jelenlegi helyzetet és a főbb kihívásokat szisztematikusan kell vizsgálni az építőanyagok életciklusa szerint: az előállítási fázistól (energia- és alapanyag-szükséglet, emissziók), az alkalmazási (automatizálás, biztonság) és a felhasználási fázison át (szerkezeti és esztétikai funkció, komfort, erőforráshatékonyság) a bontási fázisig, az anyag újrafelhasználásáig és/vagy a biztonságos hulladéklerakásig. Becslések szerint ma az építőanyag alkalmazások kevesebb, mint 2%-a hasznosítja a nanotechnológiát, és korlátolt az ehhez tartozó K+F ráfordítás. Tehát a nanotechnológia fontos előnyei még nincsenek kihasználva, és várhatóan javítják majd a szerkezeti tulajdonságokat, a felszíni funkcionalitásokat, a tartósságot és az esztétikát stb. Gyakori kulcsprobléma a felarányosítás. Még ha a javított jellemzőket a laboratóriumi szinten el is lehet érni, sok esetben nem megvalósítható a nagy méretben való kihasználásuk. Ugyanígy a hagyományos anyagok esetében a hosszú távú viselkedés megjósolása nehézkes, ami az optimalizált életciklustervezés lehetőségeit behatárolja. A fő ok az ezt megalapozó elhasználódási mechanizmusok ismeretének végessége. A nanotechnológiai vizsgálati eszközök használata lehetőséget nyújt e mechanizmusok alaposabb megértéséhez és így a fejlődés alapját adja meg.
Célok 2030-ra Az európai és hazai építőanyag-termelőket világviszonylatban innovatív és versenyképes cégekként jegyezzék. Tudásalapú anyagokat és alkalmazásokat fognak kifejleszteni kiszámítható és többfunkciós jellemzőkkel. Egyénre szabott termékeik egy kényelmes élőkörnyezetet fognak létrehozni és az ügyfelek szükségleteit fogják szolgálni, míg a környezeti hatásukat minimalizálják a teljes életciklusukon keresztül. Ennek eredményeképpen az európai és hazai építőanyag-gyártóknak és az építőipari szektornak vezető pozíciója lesz a föld piacán és egy olyan ipar, mely jól képzett embereket vonz és alkalmaz. Hogy elérjük ezt a jövőképet, a következő fő célokat kell teljesíteni: Az építőanyag-gyártás és a bontás környezeti hatásának, természeti erőforrásigényének mérséklése. Az építőanyag-gyártási folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása. A meglévő épületek és infrastruktúrák erőforrásfelhasználási hatékonyságának javítása fejlettebb anyagokkal, egyéni alkalmazásokhoz szabva. Az építőanyagok életciklusköltségeinek csökkentése az építési hulladékok visszaforgatásán keresztül. A lakáskomfort, egészség, higiénia, biztonság és esztétika javítása. A gyártási és építési munkafeltételek javítása (az alkalmazás és karbantartás könnyítése, munkások biztonsága). Új többfunkciós, tudásalapú anyagok és építési rendszerek kifejlesztése az ügyféligényekhez igazítva.
Kutatási területek A fenti hosszútávú építésügyi célok elérésének érdekében a következő technológiai és módszertani kutatási területek támogatása és azok sikeres megvalósítása szükséges középtávon és hosszútávon.
43
Középtávon 2020-ig: Szimulációs eszközök kiszámítható és többfunkciós termékekre és előállítási eljárásokra a termelési idő és a költségek csökkentéséhez. Könnyen használható és beépíthető építőanyagok barátságos és biztonságos építkezési eljárásokhoz. Előállítási, szabályozási és mérési folyamatok innovációja során az új építőanyag-gyártási eljárásnak javuló kiszámíthatósága és hatékonysága. Virtuális tervezési vagy építési programok szolgáltatás-központú anyagokon alapulva. Új és integrált koncepciók és hálózatok a többfunkciós anyagok teljes kihasználásához. Hosszútávon 2030-ig: Új funkcionalitású és továbbfejlesztett tulajdonságú, kényelmes anyagok fejlesztése (ellenálló, higiénikus, termikus, elektromágneses és akusztikus szigetelés, hőtárolás, esztétikus megjelenés stb.). Biotechnológia alkalmazásának lehetőségei az építőanyagok gyártásában. Életciklus elemzés az új funkcionalitású termékekre. Intelligens és érzékelő tulajdonságú anyagok fejlesztése (pl. önjavítók, önértékelők, fejlett szerkezeti és esztétikai tulajdonságokkal). Aktív, többfunkciós anyagok, melyek javítják a beltéri klímát és az épületek energiafogyasztását nano-, szenzor- és információs technológián alapulva. Biotechnológián alapuló új anyagok, pl. beágyazott bioelektronika, aktív felületi tulajdonságok. Minden követelménynek megfelelő anyagötvözetek, melyek tartósabbak, erősebbek, jobb
hőtárolók és esztétikusabbak. Kapcsolatok más platformokkal Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért Integrált Mikro/Nanorendszerek Technológiai Platform
44
Vonzó és hatékony munkahelyek Helyzetkép Az Építésügynek szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy az építőiparban végzett munka KBV, vagyis koszos, bonyolult és veszélyes, ami az alacsony színvonalú ergonómiával és a baleseti kockázat magas szintjével, valamint a munkahelyi ártalmakkal függenek össze. Nyilvánvalóan nagy erőfeszítések szükségesek a szakma átalakításához és az alapképzettséggel kapcsolatos elvárásokhoz ahhoz, hogy a fiatalok számára vonzó legyen a pálya, hiszen a szakemberhiány mind hazánkban, mind a környező országokban szembeötlő. Nyilvánvaló, hogy az építési terület veszélyes terület. A dolgozóknak folyamatosan értékelniük kell a helyzetet és ehhez gyakorlati ismeretekkel és képzettséggel kell rendelkezniük. Egyben együtt is kell működniük a területen dolgozó más csoportokkal is. Mindez feltételez egy munkahelyi biztonságon alapuló kultúrát. Az építésügy kapcsán sok szó esik a fenntarthatóságról, az anyag és energiatakarékosságról. Ez így helyes is, de célszerű ezt a megközelítést kiterjeszteni és általában az erőforrásokkal (idő, munkaerő, költség stb.) való gazdaságosságról beszélni. A hatékonyság, mint szemlélet meghonosodása nélkül az építésügy nem lesz versenyképes.
Célok 2030-ra A következő építésügyi célok tűzhetők ki hosszútávon ezen a területen: Az építési munkát műszakilag át kell alakítani a munkavédelem és a hatékonyság szempontjainak figyelembe vételével. Az emberi tényezőt figyelembe kell venni mind a gépesítésnél, mind az eszközöknél. A foglalkozásköri ártalmakat/betegségeket csökkenteni/megszüntetni szükséges. Zéró baleset, mint cél, vagy legalább elérni a legjobb teljesítményű iparágak statisztikáját. Minden veszélyes munkavégzést távirányítással vagy automatizálással kell helyettesíteni.
Kutatási területek A fenti hosszútávú építésügyi célok elérésének érdekében a következő technológiai és módszertani kutatási területek támogatása és azok sikeres megvalósítása szükséges középtávon és hosszútávon. Középtávon 2020-ig: Éber szervezetet létrehozó eszközök az építési munkálatok együttműködésén alapulva (egységesített egészségi és biztonsági értékelési szisztéma, ingyenes és önkéntes egészségi és biztonsági igazolás, gyakorlatok). A munkahelyi veszélyeket megelőző új rendszerek. Ergonómiát javító új technológiák, port és zajt csökkentő, innovatív fix vagy mobil védelmi rendszerek. Új eszközök a közbeeső építési lépcsőfokok értékeléséhez és a veszélyek automata kiértékeléséhez. Szolgáltatásközpontú üzlet és rendszerek. Hosszútávon 2030-ig: Építési technológiák: o Biztonságos és egészséges építési folyamatok és anyagok.
45
Emelési és összeszerelési eljárások: új és könnyű nagyerősségű anyagok és építőelemek, innovatív összeszerelő módszerek, automata intelligens eszközök és rendszerek használatával. o Tudásalapú építési folyamatok és termékek tudáskezelő eszközök és humán tudományok elvein alapuló új modellek használatával. Tudásalapú építési eljárások és termékek tudáskezelő eszközök használatával és új humán tudományok alapelvein alapuló modellek a munkások egészségének, biztonságának és életminőségének biztosítására. o
46
Felzárkózás az élvonalhoz A technológiatranszfer erősítése Helyzetkép Magyarország a II. Világháború után a szovjet blokkhoz került, és 1990-ig annak fennhatósága alatt jelentős lemaradást halmozott fel az előttünk mindig példaként lebegő vezető nyugat európai államokhoz képest. Ennek két fő vonása emelhető ki: a COCOM lista miatt az élvonalbeli technológia tiltott volt, illetve az ország elzártan működött a vasfüggöny felé, még a nyolcvanas évek elején is csak háromévente lehetett külföldre utazni. Ezzel kontrasztban ma az Európai Unió és a schengeni övezet országa vagyunk, határok nélkül utazhatunk 25 országba, Portugáliától Írországig, Finnországig és Görögországig. A technológiatranszfer felgyorsult az 1990-es nyitás óta, így egymás mellett él gyakran a legmodernebb műszaki eredmények megjelenése (gondoljunk csak pl. a TELENOR Törökbálinti központjára, vagy az ALEE központra Dél-Budán) az ötvenes évek szintjén megrekedt lakó és középületekkel (ld. József Attila lakótelep). A föld alatti építés elfogadottsága, az elővárosi közlekedés fejlettsége és gyakorlata még a Monarchia nyugati nagyvárosaihoz (Bécs, Prága) képest is igen elmaradott, nem beszélve pl. Madridról vagy Párizsról. Az épületállomány általános színvonala igen elhanyagolt, „energiafaló”, a liftek hiánya az ötemeletes épületekig igen megkeserítheti az idősek életét, sőt gyakran lehetetlenné teszi azt. Míg Ausztriában mintegy 4 millió m2 napkollektor van a tetőkön, addig Magyarországon ez a szám becslések szerint nem éri el a 150 ezer m2-t. Hasonló a lemaradás az építési folyamatok szervezésében. Az IKT alkalmazása általában igen kezdetleges, a gépesítés és a tőkeigényes eszközállomány markánsan lemarad a nyugati társaihoz képest, a munkavédelmi eszközök használata igen alacsony színvonalú. Az építési kultúrát nehezíti a bürokratikus, drága és merev közbeszerzési eljárás, az egész szakmát átlengik az átláthatatlan árak, a korrupció és az igen változó minőség. Az építésfelügyelet vagy az intelligens ház elemei csak igen kevés beruházásnak válik részévé, a megújuló energiák alkalmazása még kísérleti szinten jár. A tervezés és a beruházás megvalósítási költségminimalizálás szemléletű, fenntarthatósági vagy életciklus alapú gondolkodás csak elvétve jellemzi az előkészítési folyamatokat. Az egyik legnagyobb elmaradás a bérlakás-rendszerben van. A koncepció hiánya (tévesen sokan azt állítják, hogy „a magyar ember nem lakik bérlakásban”), a lakásrendszerre fordított állami támogatások radikális csökkentése, a kontrollálatlan és nem fókuszált támogatásokból való kiábrándulás mind a helyzet teljes ellehetetlenedését okozta, egyben a lakásépítések drámai visszaeséséhez is vezetett. Kitörési pontként ugyanakkor megállapítható, hogy ma már minden építőanyag, termék és rendszer beszerezhető, európai támogatással megvalósult jó példák, mintaházak találhatók az ország minden pontján, (mint például a zéróenergiás szentendrei REC központ, az alacsonyenergiájú dunaújvárosi SOLANOVA panelfelújítás). A szakma élen jár az energiatudatos építés népszerűsítésében, az FP7 Európai Uniós keretprogram mintegy 60 CONCERTO közösségéből hazánkat már 3 város képviseli: Mórahalom, Óbuda és Szentendre.
Célok 2030-ra
Korszerű, életciklus költségelemzésen alapuló tervezési módszerek gyakorlati elterjesztése. Mintaházak, minta-városrészek kialakítása a fenntarthatóság és energiahatékonyság jegyében. IKT alkalmazása az egész építési folyamatban. Épületbe integrált megújuló energiát termelő rendszerek mintabeépítése.
47
Épületfelügyelet, vezérlés és monitoring. Épületek energiatakarékos hűtése aktív és passzív rendszerek segítségével. Alacsony zajkibocsátást eredményező útburkolatok. Energiahatékony útépítések és útfelújítások elterjesztése. Újszerű karbantartási megállapodások PPP-alapú mintaprojektjei. Magas színvonalú szociális bérlakásrendszer kiépítése. 30%-kal kevesebb anyag és vízfelhasználás.
Kutatási területek A fenti hosszútávú építésügyi célok elérésének érdekében a következő technológiai és módszertani kutatási területek támogatása és azok sikeres megvalósítása szükséges középtávon és hosszútávon. Középtávon 2020-ig: Korszerű fenntartható tervezési módszerek mintaépületeken való bemutatása. Intelligens, beépített szenzorokkal monitorozott és távvezérelt épületek. Ember-gép, gép-gép kapcsolatok mobil és műholdas technikával való kiépítése. Föld alatti építés a közműhálózat és a közlekedés innovatív fejlesztésére. Városrész léptékű igényvezérelt „mikrogrid” rendszerek az energiaellátás fenntartható kialakításához. Zöldterületek és félprivát területek szabályozásának fenntartható megfogalmazása. Fenntartható szociális bérlakásrendszer kiépítése. Hosszútávon 2030-ig: Zéróenergiás épületek, városrészek, városok kialakítása. Innovatív technológiák és módszerek alkalmazása a csökkentett anyag- és vízfelhasználás céljainak eléréséhez. A föld alatti építés jelentős bővítése a nagyvárosokban és a történelmi városrészekben.
48
Fenntartható energiaellátás Helyzetkép A távfűtési piac 80%-a lakossági fogyasztás, és kb. 70%-a az iparosított technológiával épült társasházak (panelépületek) fogyasztásából áll. A panelépületek hővesztesége nem felel meg a mai előírásoknak, a belső fűtési rendszer elavult és felújításra szorul. A házak rossz állapotban vannak hőszigetelés szempontjából. A vastag falszigetelések inkább csak a magánházaknál találhatók meg, az irodaházak, középületek (pl. önkormányzati épületek, oktatási intézmények, óvodák, bölcsödék, egészségügyi intézmények) energiapazarlók. A lakásoknál a tulajdonosok jobban figyelnek a saját fogyasztásra, de annak mértéke sem megfelelő összességében. Közben szigorodnak az előírások is, amely még nagyobb kihívás elé állítja ezeket az épületeket, ugyanis 1985 és 2006 között semmilyen szigorítás nem volt az addig se energiatakarékos szemléletű építésügyi szabályozásban. Mindezek következtében a többi országhoz képest Magyarország épületállománya energetikai szempontból nagymértékben lemaradt. Jellemző ma még az erősen túlfűtött épület, ahol az ablakok nyitásával szabályozzák a hőmérsékletet, ezáltal rengeteg energia vész el. A védett/műemléki épületek energiapazarlása külön probléma a felújítás szempontjából. Az összesített energetikai jellemző (fajlagos energiafelhasználás) átlagos értéke ma Magyarországon kb. 280 kWh/m2év, összehasonlításképpen Németországban ez kb. 50 kWh/m2év. A meglévő épületek energiahatékonyság szerinti kategorizálása már folyamatban van, és a közeljövőben kötelező lesz az alkalmazása, de maga a tanusítási rendelet szakmailag erősen vitatható, így annak kötelezővé tétele nem fog javítani a jelenlegi helyzeten. Vannak létező programok ezeknek az orvoslására: Ökoprogram, Panelprogram, KEOP, ezeket továbbra is folytatni kell. Már létezik épületenergetikai méretező szoftver, de nincs eléggé elterjedve a tervezők között. A Panelprogram keretében hozzáférhetővé vált egy ingyenes szoftver a minisztériumi honlapon keresztül, azonban családi házak esetében ez nem használható. A termékfejlesztés és a kutatás ma Magyarországon elhanyagolható és perspektíva nélküli. A hőszigetelési technológiák és a nyílászáró elemek a piaci verseny következtében folyamatosan fejlődnek a vállalati kutatások eredményeképpen. A zöldtető technológiája már létezik, de jelenleg a szabályozási környezet egyre kevésbé támogatja a használatát.
Célok 2030-ra Fenntartható és üzembiztos energiaellátó rendszer. Az energiatermelésben a hagyományos energiaforrások részben megújulóval vannak kiváltva a helyi szintűtől a közösségi szintűn át az országos szintűig. Közelítsünk az EU felé az összesített energetikai jellemzők értékében: az épületek fajlagos, 1 m2-re eső energiafelhasználása csökkenjen legalább 40%-kal (a jelenlegi kb. 280 kWh/m2év-ről 170 kWh/m2év-re) 2020-ig, majd a továbbiakban ezt is tovább csökkenteni kb. 70 kWh/m2év értékre, illetve az alá. Az éves fűtési hőszükséglet érje el a 60 kWh/m2év értéket. Az épületállomány döntő többsége alacsony energiafelhasználású az országban. Mindezek mellett a lakáshasználat felhasználóközpontú legyen (pl. lehessen ablakot nyitni).
Kutatási területek A fenti hosszútávú építésügyi célok elérésének érdekében a következő technológiai és módszertani kutatási területek támogatása és azok sikeres megvalósítása szükséges középtávon és hosszútávon. Középtávon 2020-ig:
49
A fenntartható építés hazai és nemzetközi jó gyakorlatainak összegyűjtése, adatbázisba rendezése és közzététele. Épületenergetikai ingyenes, termékadatokkal feltöltött, kompatibilis, hazai CO2-kibocsátást és költségeket is számító méretező szoftver és képzési anyag kifejlesztése. Új koncepciók, technológiák és tervező eszközök a meglévő épületek átépítéséhez, hogy nagy energiahatékonyságúvá váljanak, a megmaradó energiaigényüket megújuló energiaforrásokból fedezve. Az alacsonyenthalpiás geotermikus energia lehetőségeinek kiaknázása, hozzáférés, kihozatal a felszínre. A berendezések hatékonyságának optimalizálása. Energiavisszanyerő szerkezetek technológiájának kifejlesztése illetve továbbfejlesztése. Alternatív energiaforrások alkalmazásának lehetőségei. Aktív tetők (energia, zöldfelület, rekreáció stb.) technológiájának és módszertanának kikutatása. LCA alkalmazási módszereinek kutatása a tervezésben. Új koncepció, technológiák és tervező eszközök a nagyon alacsony energiafogyasztású gazdaságos új épületek nagyléptékű fejlesztéséhez, melyek képesek saját energiaszükségletüket megújuló energiaforrásokból fedezni. Bioklimatikus tervezés módszertanának kutatása (zöldtetők, zöldhomlokzatok, árnyékolás, napenergiarendszerek, energiatárolás, növényesítés). Masszív szerkezetek, markáns hőszigetelések és árnyékolástechnológia integrálásának módszerei és technológiája, azaz ténylegesen működő átszellőztetett légréses, réteges falak, tetők és födémek fejlesztése. Az EPS alapú THR-es (Teljes Hőszigetelő Rendszer) homlokzatok felújítása: o Bontásból kikerülő építési hulladék újrahasznosítása hőszigetelő- és könnyűbetonokban. o Ráépítés technológiájának módszerei meglévő, bentmaradó THR-ekre.
Hosszútávon 2030-ig: Ökotervezés alapú európai és hazai jövőkép felrajzolása. Energiatermelő építőanyagok. Energiahatékony épületek és városrészek. Az épületeknek energiarendszerek (fogyasztók, termelők, tárolók és irányítók) és hálózatok aktív tagjaként való fejlesztése. Energiahatékonysági és környezettudatos intézkedések műemléki környezetben. Épületek szerkezetkialakítási elveinek kidolgozása, különös tekintettel a globális éghajlatváltozás következtében a Kárpát-medencében is várható megváltozott klimatikus viszonyokra. Új koncepciók energiaoptimalizált városrészekhez.
Kapcsolódás más platformokhoz Integrált Mikro/Nanorendszerek Technológiai Platform
50
Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása Helyzetkép A felzárkózás nemcsak egyszerűen más országok jól működő rendszereinek adaptálásán, hanem a saját előnyös lehetőségeink kihasználásán is kell nyugodjon. Hazánk geostratégiai helyzete észak-dél és kelet-nyugat összekötését is jelenti, mely kiemelt EU prioritásként jelentkezik a következő időkben. Rajtunk is múlik, hogy a Duna Stratégia mennyire válik húzó ágazattá városaink közlekedésének és gazdasági potenciáljának fejlesztésében. A turizmus, mint iparág jelentős építési beruházásokat igényel mind a közlekedésben, mind a szállodaiparban, mind a rekreációs potenciálban. Hazánk domborzati adottságaival ideális terep a kerékpáros közlekedés és turizmus fejlesztésében. Az élővizekre alapuló turizmus (Balaton, Velenceitó, Tisza-tó, Duna, Tisza, Rába stb.) szintén újszerű lehetőségeket biztosíthat. A lovas hagyományok erősítése szintén egyszerre szolgálná a turizmust, a vidékfejlesztést és a munkahelyteremtést. A XIX. század végének hazai ipari terjeszkedése számos értékes területet foglal el ma is nagyvárosainkban, kiemelten a fővárosban. A barnamezős beruházások (jó példa erre a Millenáris, mint megvalósuló és az Óbudai Gázgyár, mint elindult projekt) egy történelmi értékeken alapuló megújulási potenciált jelenthetnek. A területek hasznosítása és zöldítése egy élhetőbb várost jelenthet a jövő nemzedékének is. Hazánk gazdag az oktatási infrastruktúrában is, hiszen számos patinás intézmény található meg az óvodától az egyetemig. Ezeknek minta értékű felújítása egyben az ifjúság fenntarthatósági nevelését is kiemelten szolgálná.
Célok 2030-ra
A geotermális energiavagyon hasznosítása. A mezőgazdasági területek energia irányú hasznosítása. A barnamezős területek integrálása a városok fejlesztési területeibe. Az élővíz-vagyon rekreációs és kulturális hasznosítása. A kitörési pontok meghatározása a nagyléptékű városrehabilitációs kérdésekben. A műemléki városrészek energiahatékony rehabilitációja. A kerékpáros közlekedés és turizmus feltételeinek javítása. A lovas turizmus országos hálózatként való fenntartható kialakítása. Az oktatási infrastruktúra kiemelt kezelése a fenntarthatóság mintaprojektjeiként.
Kutatási területek A fenti hosszútávú építésügyi célok elérésének érdekében a következő technológiai és módszertani kutatási területek támogatása és azok sikeres megvalósítása szükséges középtávon és hosszútávon. Középtávon 2020-ig: Hazai geotermikus térkép kialakítása. Biomassza alapú energiatermelés mintaprojektjei. A fejlesztések 20%-a barnamezős beruházásként valósuljon meg. Fenntarthatósági mintaprojektek az energiahatékonysági támogatások 10%-ában. Energiahatékony műemléki városrehabilitációs mintaterületek kialakítása. Kerékpáros-lovas-vízi turizmus új szinergiáinak kutatása.
51
A Duna program szerepe a fenntartható települések kialakításában. Fenntarthatósági mintaprojektek társadalmi megfigyelése. Alacsony- és zéróenergiájú oktatási és közintézmények.
Hosszútávon 2030-ig: A geotermikus vagyon 20%-a a hazai energiatermelés része. Az iskolák 10%-a zéró energiájú, 50%-a alacsony energiájú. Magyarország bejárható vízi úton, kerékpáron és lóháton.
52
A jövőképtől a megvalósulásig Útban egy minőségi, emberközpontú társadalom felé Az építésügy, mint húzóágazat meghatározó a jövő Európájában és a jövő Magyarországában. Épített környezetünk a legnagyobb örökségünk és egyben vagyonunk, melyet utódainkra hagyunk. A teljesítményközpontú fejlesztések helyét az ember- és közösségközpontú fejlesztéseknek kell átvenniük. Mindenki számára elérhető, aktív és autonóm életet eredményező környezetet kell építenünk, mely erőforrástakarékos, de ugyanakkor intelligens, felügyelt és vezérelt. Biztonságos, barátságos, emberléptékű, környezetközpontú világot szeretnénk. Épületeink minél nagyobb mértékben legyenek természetes világítással ellátva, az ablakokból rendezett, zöld környezetre nyíljon kilátás. Szervezzük egyre inkább életünket a vizeinkre, adjunk teret az egészségkulturális-rekreációs turizmusnak. Növeljük a turizmus mobilitását regionális jelleggel a vízi, kerékpáros és lovas utak fenntartható és rendszerszemléletű kialakításával. Az új világ építését a jövő nemzedékének integrált nevelésével kell kezdeni. Oktatási intézményeink, a fiatalok által használt szabadidős infrastruktúra legyen mintapéldája a fenntartható, közösség- és egyénközpontú társadalmi szolidaritásnak, ahol mindenki megtalálhatja aktív életének és részvételi lehetőségének feltételeit. Az építés folyamatának is át kell változnia: biztonságos, vonzó, tiszta, intelligens és transzparens, értékközpontú alkotássá kell válnia.
A kutatás nem műszaki (társadalmi, pénzügyi, jogi) feltételeinek kialakítása Fenntartható lakáspolitika Kevés olyan területe van az építésügynek, amelyik annyira neuralgikus, mint a hazai lakásrendszer. A történelmileg kialakult állapot Európában is kuriózum, hiszen a tulajdonosok által lakott lakások aránya reális becslés szerint eléri a 94-95%-ot. A privát bérlakás a kedvezőtlen adózási feltételek és a jogi hiányosságok miatt gyakorlatilag szinte teljesen a feketepiacon létezik, számos anomáliát okozva mind a bérlőnek, mind a bérbeadónak. A szociális bérlakásrendszer marginálissá vált, 3% körüli. A négymilliót meghaladó lakásvagyon még mindig jelentős része szubsztenderdnek számít. A fenntartható lakáspolitika nem képzelhető el hatékony állami támogatás nélkül. Ebben az esetben is célszerű mind jogi, mind műszaki szempontból technológiatranszferen is gondolkodni, hiszen Dánia, Hollandia vagy Ausztria számos tartománya igen jó mintául szolgálhatna. Egy új alapon nyugvó lakáspolitikának a lakóépületek fenntartható felújítása is lényeges területe lehetne, csatlakozva a kulturális örökségvédelem feladataihoz.
Reális árak, reális terhek, reális bérek Az építésügy árait alapvetően a piac diktálja, de mivel egyfajta monopolhelyzet is érvényesül az építőipar egyszeri voltából, igen nagy tere van a spekulációnak. Az árképzés sajnos igen esetleges és átláthatatlan, nincs társadalmi igény és megfelelő szakmai-civil háttér egy reális és általánosan elfogadott díjtételre. Sajnos a megrendelői oldal is igen gyakran irreálisan alacsony árat feltételez, amiből legtöbbször rossz vagy csökkent minőség, fizetési anomáliák és megromlott vevő-szállító kapcsolat alakul ki. Mindenképpen időszerű tehát valódi teljesítményeken alapuló, reális vállalási árak kialakítása a szakma átláthatósága érdekében is.
53
Az építőipar társadalmi hasznossága és munkahelyteremtő ereje sajnos nem tükröződik az adórendszerben. Míg számos országban a szociális bérlakásrendszert és a fenntartható városrehabilitációt és -felújítást, különösen a műemléki környezetben jelentős adókedvezmény kíséri, addig ez hazánkban nem valósul meg. A vállalkozások terhei valóban irreálisak, melynek következménye a szakma szürkülése, a fekete foglalkoztatás, a fizetési anomáliák és a megbízhatatlan, csökkent minőségű munkavégzés. Ebből a csapdából csak határozott és széles társadalmi összefogással és szigorú renddel lehet és kell kilépni. Az előbb vázolt helyzet az építőipari bérekben is jelentkezik. Nyilvánvaló, hogy nem lehet minimálbéren dolgozóktól képzett és jó munkát elvárni; természetesen a valóságban a munkások meg is kapják a megfelelő bért, csak feketén. Ez minden szempontból tarthatatlan és Európa fejlettebb részén elképzelhetetlen is. Ennek rendezése a szakma kutatási feltételrendszerét is alapvetően előbbre vinné, hiszen a költségcsökkentés forrását nem a törvénytelenség, hanem a minőségi, innovatív munka jelenthetné.
Munka és társadalmi erkölcs, korrupciómentesség Az előbb vázoltak alapján az építésügynek is jelentős társadalmi változáson kell keresztülmennie. Az igényes és felelősségteljes munka meg kell jelenjen a tervezési díjak reális meghatározásában, melynek a képzettség és a felelősség mértékéhez szükséges alkalmazkodnia, hasonlóan a szakmunka értékét a felkészültség és minőség kell meghatározza. A minőség eléréséhez a szakma öntisztulásának is meg kell történnie, ennek a kamarák és szövetségek lehetnének letéteményesei. A korrupció elleni küzdelem sokszor szélmalom-harcnak tűnik, de a korrupció leszorítása nélkül nem lehet reális alapja egy minőségközpontú, fenntartható, „korrupció-szegény” építési szakma kiépülésének.
A bürokrácia visszaszorítása, kiszámíthatóság, transzparencia A korrupció gyakran a bürokrácia védőfalai mögé bújik, hiszen minél átláthatatlanabb és bürokratikusabb a rendszer, annál inkább tere nyílik az „egyedi megoldásoknak”, kiskapuknak. Természetesen a minőségi építés magas szintű dokumentáltságot kíván, sőt a számok mögött a műszaki tartalmat is minél átláthatóbban kell megjeleníteni, hogy a vevő-használó világosan érzékelje, mit kapott és milyen áron. Az erre kialakított döntéstámogató rendszerek a fejlettebb országokban egy átlátható, ellenőrizhető folyamatot eredményeznek, így az innováció valóban versenyelőnnyé válhat. Az ilyen rendszerek hazai bevezetése az egész szakma presztízsének és elfogadottságának előnyére válik. Az építésügyi szakma lobbitevékenysége is elengedhetetlen olyan kormányzati struktúra kialakításában, amelyben az építésügy szétdarabolódása jelentősen csökkenne, a lakáspolitika megfelelő súlyúvá válna és hosszú távú, költségvetésben is garantált állami irányításban és támogatásban részesülne, és ahol az infrastrukturális fejlődés kihasználná a közös Európai Uniós törekvésekhez való csatlakozás gazdasági és szervezési előnyeit.
54
Az ECTP és a MÉTP szerepe és céljai Az ECTP Az Európai Építésügyi Technológiai Platform (European Construction Technology Platform - ECTP) azon dolgozik, hogy beütemezze a prioritásokat, amiket meg kell oldani a következő 5-10 évben az alábbi szinteken: Európai szinten a Közös Technológiai Kezdeményezések (JTI), mint például az Épületek Energiahatékonysága és az Innovatív Föld alatti Építési Technológiák, valamint az együttműködő kutatási projektek segítségével. Többnemzeti szinten az Eranet+ és az Eureka programokon keresztül, ilyen például az Eracobuild, amely egy Eureka klaszter országok közötti kutatási tevékenységek elősegítéséhez. Nemzeti szinten a Nemzeti Technológiai Platformok tevékenységének támogatásával, ilyen például a Magyar Építésügyi Technológiai Platform. Az Európai Építésügyi Technológiai Platform az Európai Közösség, az Európai Parlament és az Európai Unió Tagországainak támogatását élvezi és együttműködik velük, hogy biztosítsa kihívásokkal teli munkájának sikerét. Az ECTP egyik célja, hogy elősegítse a résztvevők EU 7. keretprogram projektekben való részvételét, lehetőséget biztosítson a szakterület európai képviselőivel való kapcsolatfelvételre, majd azt követő együttműködésre. Az eddigi tapasztalatok alapján gyümölcsöző európai együttműködések születettek, amelyből a résztvevők már eddig is sokat profitáltak. Konkrét eredmény az is, hogy az együttműködéseknek köszönhetően az EU által kiírt pályázatokból számos platformtag részesült támogatásban, például a Green Solar Cities projekt konzorcium az EU CONCERTO felhívásában 6 millió eurót meghaladó (több mint másfél milliárd forint) támogatást kapott döntően szoláris rendszerekre és energiatakarékos felújításra.
A MÉTP A szakminisztérium egyetértésével az ÉMI (mai nevén: ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.) koordinálási feladatvállalása mellett 2007. szeptember 26-án megalakult a Magyar Építésügyi Technológiai Platform . Első tagjai között volt: BME, SZIE, SZE, ÉVOSZ, MÉASZ, MIT, COLAS Hungária Kft., Óbuda-Újlak Zrt. A Platform szerepe, hogy ernyőszervezetként az építésügy teljes spektrumában keretet biztosítson az iparvállalatok, kis- és középvállalkozások (KKV), a kutatóintézetek, az egyetemek, a civil szakmai szervezetek, a hatóságok és a szakpolitika közötti tartós partnerkapcsolatok kiépítésére, amely során prioritása van az ipari vállalatok által várt és kezdeményezett kutatási témáknak. Az MÉTP az Európai Építésügyi Technológiai Platform nemzeti platformjaként, annak stratégiai irányvonalai mentén, egyúttal a hazai építésügy sajátosságait szem előtt tartva kíván tevékenykedni annak érdekében, hogy megoldásokat találjon az épített környezettel kapcsolatos jövőbeli társadalmi szükségletek kielégítésére, a társadalmi szempontok tudatosságának növelésével. Az MÉTP szoros kapcsolatot tart fenn az Európa 25 országában működő társszervezetekkel és az ECTP-vel. A Platform rendszeresen részt vesz az ECTP munkájában. Ezzel biztosítható, hogy a magyar igények és elképzelések az uniós szintű stratégiai tervekbe bekerüljenek, valamint az uniós eredmények a magyar platform szereplői számára közvetlenül hozzáférhetőek és hasznosíthatóak legyenek. Az MÉTP céljai: A tudomány és az ipar közötti híd építése a nagy-, közép- és kisvállalkozások, az egyetemek, kutatóintézetek és a szakmai szövetségek bevonásával.
55
A KKV-k bevonása és szervezése a K+F+I tevékenységekbe. A tudás és technológia átadása a nemzetek közötti, kiemelten az európai kutatási programokban való részvétel útján. Aktív részvétel a törvények és rendeletek előkészítésében, a nemzeti gazdaság-fejlesztési, illetve K+F programokban. Az európai és a nemzeti szint közötti kohézió erősítése a stratégiák, programok és támogatások területén, figyelembe véve a regionális kapcsolatrendszer lehetőségeit. Részvétel az ECTP tevékenységében.
A tapasztalatok szerint nagy az érdeklődés a platform iránt, így az MÉTP európai beágyazottságú gyűjtőszervezet lehet az építőipari kutatás-fejlesztés terén. Az MÉTP hét fókuszterületen működik, részletesen ld. a 8. oldalt. Az üléseken megfogalmazott feladatok és célok: stimulálni a hazai K+F+I tevékenységet, kapcsolódni az európai körökhöz, közös stratégia megfogalmazása, szabályozásszabványosítás alakítása. A platformnak szerepe lehet a jogalkotásban is, például elősegítheti a ’best practice’ átültetését a jogszabályokba. Az MÉTP célja a magyar cégeket és szervezeteket is bekapcsolni az ECTP vérkeringésébe. Ennek érdekében a platform kezdeményezte az EurekaBuild2 és EracoBuild programokban való magyar részvételt.
Az EurekaBuild2 Az EurekaBuild2 (angol elnevezése: EurekaBuild - Technologies for a Sustainable and Competitive Construction Sector) 2010. február 5-én indult és 2012. december 31-ig tart. Célja piacorientált, innovatív építőipari K+F projektek generálásának elősegítése, a kutatók és ipari szakemberek közötti együttműködés erősítése, az építési szektor nemzetközi versenyképességének erősítése. Kiegészíti a 7. keretprogramot: formailag egyszerűbb, „bottom-up” megközelítésű, azaz a projektek témája a résztvevő vállalatok által szabadon választott, nincs se téma, se felhívás, közelebb van a piachoz.
A kutatást akadályozó körülmények lebontása A kutatási-fejlesztési-inovációs tevékenységet hazánkban számos körülmény nehezíti. Ezek közül a legfontosabbak: A hazai közvélemény újítás- és szellemi munka-ellenes, ez megnyilvánul a tervezési munka anyagi megbecsülésének hiányában, az előkészítő munka irreális határidőelvárásaiban. Az építési engedélyezési folyamat a valóságban indokolatlanul körülményes és lassú, ezért az innovatív változások átvezetése nagyon időigényes. A közbeszerzések nem nyitottak az innováció lehetőségére, az ajánlattevőnek nincs lehetősége magasabb értékű, innovatív megoldást javasolni, a rendszer igen merev a menet közbeni változások kezelésére nézve, ezzel megbénítja az érték-lánc során kialakuló együttműködési partnerséget a különböző szereplők: megrendelő, felhasználó, tervező, kivitelező, gyártó között. A költségszemléletű beruházási döntés a hagyományos, alacsony fenntarthatósággal rendelkező, anyag és energiapazarló megoldásokat preferálja, szemben az életcikluson alapuló tervezéssel. A hazai pályázatok bürokratikus volta és az azokat körüllengő korrupciós légkör elriasztja a KKVket az innovációs projektekben való részvételtől. A hosszú távú (stratégiai) szakmai kérdések pártpolitikától független kezelése.
56
Hazai és regionális egységes építőipari piac kialakítása, csatlakozás az európai és a transzkontinentális piachoz A Kárpát-medencét, mint kulturális, gazdasági és földrajzi egységet tekintve felmerül a kézzelfekvő gondolat a hazai építőipari piacon túl az országhatárokon túlnyúló, regionális építőipari piac egységesítésére is. Ebben az Európai Uniós elvek és jogszabályok sokat segíthetnek több szomszédos ország területén, de az Uniós határokon túli szomszédos országokkal is szükséges lenne törekedni a szoros együttműködésre. Az így kialakított, hasonló adottságokon alapuló egységes piac a versenyben való fennmaradásban és a versenyelőny kiharcolásban is jelentős szerephez juthat. Mindazonáltal egy regionális piacszemlélet esetén sem szabad elfeledkezni a saját nemzeti érdekek védelméről, amely azonban alapvetően a hasonló kulturális és gazdasági sajátosságokon alapulva elsősorban a régión kívülre irányul. Az európai és főleg az Európán kívüli piacokhoz való kapcsolódásunk csak így képzelhető el, megtartva egy egészséges egyensúlyt a versenyzés, az érdekvédelem és az együttműködési törekvések között. Fontos előnye lehet egy ilyen regionális vagy egy bővebben értelmezett egységes piacnak a nagyobb munkahelyteremtési potenciál, a közös képzési és kvalifikációs rendszer kialakításának lehetősége, a technológiai és tudástranszfer, és a harmonizált szabványosítási és minőségbiztosítási rendelkezések megteremtése, továbbá így lehetőség lesz a biztosabb talajon álló KKV-kra alapozva erős szakmai szövetségek létrehozására is.
A kutatások megvalósítása Az építésüggyel kapcsolatos kutatások nagy része nemzetközi érintettségű, ezért a nemzetközi kutatási programokban való részvétel elengedhetetlen része kell legyen a hazai kutatás-fejlesztési stratégiának. Itt ki lehet emelni az ERANET programokat, ahol az ÉMI az ERACOBUILD programon keresztül éppen lehetséges joint call-okban való részvétel lehetőségében tud segítséget adni. Eddig két programnak volt kiírása: a VDP (Value Driven Process) az építőipari folyamatok, a SUSREN (Sustainable Renovation) a fenntartható felújítás területén hirdetett meg kutatás-fejlesztési projektekre felhívást. Fontos szerepet kell szánni a kutatásokban a KKV-nek és a szakmai szövetségeknek, ennek egyik jó formája a kollektív kutatás. Hazánk is részt vett az EUR-ACTIVE ROOFer (Aktív TETŐ/fedők) projektben, mely 13 ország 32 szövetségét, kutató szervezetét és kisvállalkozásait tömörítve közös kutatást és előszabványosítási munkát végzett.
Oktatás és képzés Az építésügy már napjainkban is jelentős szakemberhiánnyal küzd, különösen a fiatal munkaerő tekintetében. Ez részint köszönhető a demográfiai helyzetnek is, de köszönhető az ipari szakmák imidzsének csökkenésében, a pénzügyi vagy szolgáltató szektor kényelmesebb és vonzóbb megjelenésében és általános társadalmi megítélésében. Ezért is fontos a szektor tudásalapú, igényvezérelt átalakítása. Ezek az eredmények tehát nem érhetők el az egyetemi kutatópartnerekkel való összefogás nélkül. Hazánkban az utóbbi években az egyetemi felvételik emelkedő trendeket mutattak a műszaki tárgyak irányában, ami üdvözölhető és támogatható folyamat. Újabban a PhD képzés és az egyetemi oktatói állomány, és ezzel együtt az oktatási tananyag és az egyetemi követelmények elméletiesedése figyelhető meg, amely egy jelentős részben gyakorlati ismereteken és tapasztalati tudáson alapuló mérnöki tudományágban a képzés végeredménye szempontjából destruktív folyamatokat eredményezhet. Ezért megfontolandó a PhD cím
57
feltételrendszerének kiterjesztése a gyakorlatiasabb tudományterületek felé, kevésbé elméleti, de nem kevésbé jelentős és előremutató gyakorlati eredmények megkövetelésével. Az építőipari felsőoktatásban az innovációnak és az innovációs készségek fejlesztésének markánsabban kellene megjelennie, amivel biztosítani lehet, hogy a szakma diplomás képviselőinek utánpótlása innovációs képességek birtokában kerüljön be a munkahelyekre. A hallgatóknak több olyan problémaalapú, gyakorlati projektet kellene megoldaniuk, ahol gyakorolják az együttműködést és ahol innovációs tevékenységet kell végezniük. Az ÉMI európai projektpartnerekkel közösen kidolgozott egy tananyagmodellt a TechTransfer (www.tech-tranfer.eu) projekt keretében építész/építőmérnök innovációs menedzser mesterképzés címmel, amely ezen a megközelítésen alapul. A szektornak a műszaki szempontokat kombinálnia szükséges a szélesebb perspektívájú társadalmi, gazdasági és szociális kérdésekkel; így gondos és széleskörű, holisztikus megközelítést és kritikus elemzéseket is magába foglalva kell perspektívát nyújtania mind az építtetőknek, mind az építőknek. Az akadémiai partnerek feladata olyan tréningprogramok összeállítása és működtetése, melyek a specializáció és a multidiszciplinaritás harmonizált és kiegyensúlyozott talajára épülnek. A munkaerő képzése alapvető fontosságú. Nagyon lényeges, hogy a tréning minél közelebb legyen a gyakorlathoz, lehetőleg a munkahelyeken vagy speciálisan kialakított tanműhelyekben történjen, valamint hogy megjelenjen benne az innovatív technológiák és módszerek széleskörű ismerete is. Egyre nagyobb szerepet kell kapjon a hagyományos szakmunkásképzésen kívül a távoktatás, a számítástechnikai szimulációs és technikai eszközök használata, valamint az egész életen át tartó tanulás elve. Külön fontosságot kell tulajdonítani a biztonságtechnikai kérdéseknek, lévén az építőipar veszélyes munkahely. A nemzetközi együttműködés igen fontos és vonzó lehet a fiatalok részére. Tudástranszfer, csereprogramok, nemzetközi képzések színesíthetik és mélyíthetik el a hazai oktatást. Ez egyben felhívja a figyelmet más országok fenntartható fejlődésére, és segítséget nyújthat a külföldi munkavállaláshoz is.
Más Nemzeti Technológiai Platformokhoz és szervezetekhez való kapcsolódások Más szakterületek Nemzeti Technológiai Platformjához való kapcsolódás az alábbi témakörökben volt aktív: Nemzeti Víztechnológiai Platform A természeti erőforrások felhasználásának csökkentése (energia, víz, építőanyag). A környezeti és az ember okozta (káros) hatások csökkentése. ERTRAC-Hungary Nemzeti Közúti Közlekedési Platform Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével. A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése. Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform Infokommunikációs eszközök és automatizálás: Intelligens épületeknél a beszédtechnológia alkalmazása: magyar nyelvű hangvezérelt működtetés. A magyar nyelv sajátossága miatt az európai adaptáció nem lehetséges. Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért Magas hozzáadott értékű építőanyagok és termékek.
58
MANUFUTURE-HU Nemzeti Technológiai Platform A biztonság és védelem növelése. Integrált Mikro/Nanorendszerek Technológiai Platform Infokommunikációs eszközök és automatizálás. Magas hozzáadott értékű építőanyagok és termékek. Fenntartható energiaellátás. Dokumentált részvétel workshopokon és konferenciákon, az eredmények a Megvalósítási Tervben is jelentkezni fognak.
Előretekintés A tanulmányunkban felvázolt problémák, célok és kutatási kérdések megoldása esetén az építőipar és az egész építésügy úttörő szerepe várható hazánkban és a kárpát-medencei régióban, és így Európai Uniós tagságunk révén bekapcsolódhatunk az egész EU építésügyi szektorának várható fejlődésébe. Az egységes piac kialakulása és az egészséges piaci verseny hajtóereje lesz ennek a fejlődésnek, miközben egy erős magyar építésügy a hazai természeti kincseket, kulturális örökségeket és értékeket, a technikai jellegzetességeket és a magyar és regionális érdekeket is tudja védeni és érvényesíteni.
59
A Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Tervének Mellékletei 1. AZ ÉPÍTŐIPAR KÖRNYEZETÉNEK FŐBB ISMÉRVEI
3
1.1. Magyarország makrogazdasági mutatói
3
1.2. A K+F+I jellegzetességei és helyzete Magyarországon
7
1.2.1. A K+F+I és a versenyképesség viszonya
7
1.2.2. A versenyképességet meghatározó GDP és az azt befolyásoló tényezők
7
1.2.3. A K+F+I-t befolyásoló tényezők
9
1.3. A magyar építőipari termelés
12
1.3.1. Az építőipari termelés főbb trendjei Magyarországon
12
1.3.2. Az építőipari szakma által vázolt főbb problémacsoportok
15
1.4. A hazai építőipar speciális helyzete
16
2. STAKEHOLDEREK ELEMZÉSE
17
1. AZ ÉPÍTŐIPAR FEJLŐDÉSI TRENDJEI ÉS KIHÍVÁSAI EURÓPÁBAN
19
1.1. Az Európai Építésügyi Technológiai Platform
19
1.1.1. Küldetés
19
1.1.2. A platform szervezeti felépítése
20
1.1.3. Magas Szintű Csoport (13 ország részvételével) (High Level Group)
20
1.1.4. Támogató csoport (12 ország részvételével) (Support Group)
20
1.1.5. Tükör Csoport (Mirror Group)
21
1.1.6. Tanácsadó Csoportok (Advisory Groups)
21
1.1.7. Fókuszterületek
21
1.1.8. ECTP útmutató 9 főbb K+F+I prioritással
22
1.1.9. Kiadványok és tervezett eredmények
23
1.1.10. Nemzeti Technológiai Platformok (NTP)
23
2. A MAGYAR ÉPÍTÉSÜGYI TECHNOLÓGIAI PLATFORM JÖVŐKÉPE ÉS STRATÉGIÁJA
26
2.1. SWOT analízis
26
2.2. Kulcssiker tényezők
29
2.2.1. Általános célok/irányok
30
2.2.2. Műszaki paradigmaváltás
30
2.2.3. Értékmegőrzés és területi fejlesztés
31
2.3. Kérdőív kiértékelés
32
4.3.1. A Stratégiai Kutatási Terv kérdőíve
34
4.3.2. A Stratégiai Kutatási Terv kérdőívének számszerű kiértékelése
49
5. ILLUSZTRÁCIÓK A FÓKUSZTERÜLETEKHEZ
110
5.1. Építőanyagok fókuszterület (kerámia, kompozitok, cementalapú szerkezetek, természetes kövek, faszerkezetek)
110
5.2. Föld alatti építés fókuszterület
110
5.3. Életminőség fókuszterület
112
5.4. Városok és építmények fókuszterület
112
5.5. Hálózatok fókuszterület
114
5.6. Eljárások és infokommunikációs technológiák fókuszterület
115
5.7. Kulturális örökség fókuszterület
115
6. IRODALOMJEGYZÉK
116
2
1. Az építőipar környezetének főbb ismérvei 1.1. Magyarország makrogazdasági mutatói
20
15
15
10
10
5
5
0
0
-5
-5
-10
-10
-15
-15
-20
-20 2005 2006 2007 2008 2009Q1 2009Q2 2005 2006 2007 2008 2009Q1 2009Q2 2005 2006 2007 2008 2009Q1 2009Q2 2005 2006 2007 2008 2009Q1 2009Q2 2005 2006 2007 2008 2009Q1 2009Q2
20
Éves változás (%)
Éves változás (%)
Sommásan fogalmazva: Magyarország a régió országaival megegyező trendet mutat a gazdasági állapotát jellemző főbb mutatók terén, bár mélyebbről indult és gyengébb eredményeket produkál a megvizsgált országok körében (1. ábra).
Csehország
Lengyelország
Végső fogyasztás
Románia Bruttó felhalmozás
Szlovákia Nettó export
Magyarország GDP
1. ábra: A gazdasági növekedés és annak összetétele a régióban* * A második negyedéves adat előzetes becslés Forrás: MNB jelentés - 2009. augusztus
A kelet-közép-európai régió kockázati megítélése az elmúlt hónapokban jelentősen javult. Továbbra is kockázatot jelent azonban a hektikusan alakuló globális kockázatvállalási hajlandóság, a regionális fertőzés veszélye, az egyes országok külső finanszírozási forrásokra való ráutaltsága, valamint a nemzetközi pénzügyi piacokon továbbra is jelen lévő bizonytalanság megléte. A magyar gazdaság főbb várható makrogazdasági mutatóit az 1. táblázat tartalmazza
3
1. táblázat: A magyar gazdaság főbb makrogazdasági mutatói 2008-2011. között 2008 2009 2010 2011 Tény Előrejelzés Infláció (éves átlag, fogyasztóiár-index) 6,1 4,5 4,1 2,1 Gazdasági növekedés Háztartások fogyasztási kiadása -0,5 -8,3 -2,7 3,4 Belföldi felhasználás 0,4 -8,5 -1,6 2,9 Export 4,8 -14,5 2,6 8,6 Import 4,7 -17,0 1,8 8,4 GDP 0,6 -6,7 -0,9 3,4 Külső egyensúly Folyó fizetési mérleg hiánya 8,4 2,9 3,2 2,6 Munkaerőpiac Versenyszféra bruttó átlagkereset 8,5 4,2 3,9 3,9 Lakossági reáljövedelem -2,1 -4,3 -1,3 2,3 Megjegyzés: Előző év azonos időszakához képest, százalékban. Forrás: MNB jelentés – 2009. augusztus, Economist Inteligence Unit, Economist
-4 -6
-4 -6
-8
-8
-10
-10
-12
-12
Belföldi fogyasztás és beruházás
Készletváltozás és hiba
Nettó export
2009.I.n.év
2 0 -2
2006.I.n.év 2006.III.n.év 2007.I.n.év 2007.III.n.év 2008.I.n.év 2008.III.n.év
4
2 0 -2
2004.I.n.év 2004.III.n.év 2005.I.n.év 2005.III.n.év
4
2002.III.n.év 2003.I.n.év 2003.III.n.év
6
2001.I.n.év 2001.III.n.év 2002.I.n.év
6
1999.I.n.év 1999.III.n.év 2000.I.n.év 2000.III.n.év
10 8
1997.III.n.év 1998.I.n.év 1998.III.n.év
12
10 8
1996.I.n.év 1996.III.n.év 1997.I.n.év
12
éves növekedés (%)
növekedési hozzájárulás (százalékpont)
A GDP, a foglalkoztatottság és munkanélküliség, a bruttó átlagkeresetek alakulását a versenyszférában, valamint az infláció trendjeinek grafikus ábrázolását 1995-től az alábbi ábrák tartalmazzák.
GDP (jobb tengely)
2. ábra: A főbb felhasználási oldali tételek hozzájárulása a GDP változásához Forrás: MNB jelentés – 2009. augusztus
4
Foglalkoztatottak Munkanélküliek (jobb tengely)
2009.II.n.év
2008.III.n.év
2007.IV.n.év
2007.I.n.év
2006.II.n.év
2005.III.n.év
2004.IV.n.év
2004.I.n.év
2003.II.n.év
2002.III.n.év
2001.IV.n.év
2001.I.n.év
200
2000.II.n.év
3600
1999.III.n.év
300
1998.IV.n.év
3800
1998.I.n.év
400
1997.II.n.év
4000
1996.III.n.év
500
1995.IV.n.év
4200
1995.I.n.év
ezer fő
600
ezer fő
4400
Aktívak Regisztrált munkanélküliek (jobb tengely)
Eltérés (jobb tengely)
2009.máj.
2009.jan.
2008.szept.
2008.máj.
-2 2008.jan.
-2 2007.szept.
0 2007.máj.
0 2007.jan.
2
2006.szept.
2
2006.máj.
4
2006.jan.
4
2005.szept.
6
2005.máj.
6
2005.jan.
8
2004.szept.
8
2004.máj.
10
2004.jan.
10
2003.szept.
12
2003.máj.
12
2003.jan.
14
2002.szept.
14
2002.máj.
16
2002.jan.
16
Eltérés (százalékpont)
Éves növekedés (%)
3. ábra: A foglalkoztatottság és munkanélküliség a nemzetgazdaságban (szezonálisan igazított adatok) Forrás: MNB jelentés – 2009. augusztus
Összes foglalkoztatott bruttó átlagkeresete
Teljes munkaidősök bruttó átlagkeresete 4. ábra: A bruttó átlagkeresetek alakulása a versenyszférában Forrás: MNB jelentés – 2009. augusztus
5
Fogyasztói árindex
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
2009.júl.
2009.jan.
2008.júl.
2008.jan.
2007.júl.
2007.jan.
2006.júl.
2006.jan.
2005.júl.
2005.jan.
2004.júl.
2004.jan.
2003.júl.
2003.jan.
%
2002.júl.
%
2002.jan.
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
Maginfláció
5. ábra: Az infláció alakulása Forrás: MNB jelentés – 2009. augusztus
A szerényen teljesítő magyar gazdaság a 2008. októberi globális pénzügyi válság következtében megváltozott nemzetközi gazdasági környezet miatt, mély recesszióba került, amelyhez azonban gyorsan alkalmazkodott. A GDP visszaesését követően a belső kereslet a vártnál is nagyobb mértékben esett, így a kibocsátás csökkenése a külső egyensúly erőteljesebb javulása mellett zajlott. A 2008 közepe óta megfigyelt dezinflációs trend ugyanakkor megtört és emelkedni kezdett. Gazdasági elemzők körében egyetértés mutatkozik abban, hogy 2010 közepéig csak a gazdaság visszaesésének üteme lassulhat és csak a jövő év második felétől várható növekedés. Az infláció esetében az indirekt adók emelkedése miatt jóval az árstabilitás feletti index várható. (A forint/euro árfolyam erősödését ellentételezte az olajárak erőteljes emelkedése.) A globális befektetői hangulat az elmúlt időszakban változékonyan alakult, de összességében különösen a legutóbbi időben javult. Ehhez hozzájárult, hogy több nemzetgazdaságban a makrogazdasági adatok javultak, a tőzsdeindexek emelkedtek, az értékpapír-piaci implikált volatilitások csökkentek. Május óta a magyar gazdaság külső finanszírozásával kapcsolatos kockázatok is jelentősen mérséklődtek, amihez a nemzetközi hangulat mellett a kormányzati intézkedéscsomag és a reálgazdaság alkalmazkodás következtében jelentősen javuló külső egyensúly is hozzájárult. A bankszektorban folytatódott a hitelezési aktivitások mérséklődése. A vállalati szektor az output oldalon a készletek leépítésével és a beruházások elhalasztásával, míg input oldalon a bérezés és a foglalkoztatás visszafogásával reagált a kedvezőtlen piaci helyzetre. A lakosság részéről komoly kereslet visszafogás volt tapasztalható az elmúlt időszakban. A felvett hitelkamatok emelkedése, a növekvő árak, a romló hitelfelvételi kondíciók és lehetőségek, a csökkenő foglalkoztatás, a növekvő jövedelem bizonytalanság és a csökkenő reáljövedelem erőteljesen visszafogott keresletet eredményezett még a lakosság azon rétege részéről is, akiknek fogyasztása egyébként rugalmatlan.
6
A magyar gazdaság a külpiaci változásoknak erősen kitett, és mivel a nemzetközi előrejelzések szerint az európai konjunktúra csak lassan indul el, a hitelezés tartósan visszafogott maradhat, így Magyarországon is elhúzódó recesszióra számíthatunk. A költségvetés egyensúlyi kérdése központi kérdés marad az elkövetkező években is, ami a feszített kiadáscsökkentési tervek tarthatóságának kockázatát is hordozza.
1.2. A K+F+I jellegzetességei és helyzete Magyarországon 1.2.1. A K+F+I és a versenyképesség viszonya A kutatási és kísérleti fejlesztést a Frascati kézikönyv a következők szerint definiálja: „kutatási és kísérleti fejlesztésen azt a rendszeresen végzett alkotó munkát értjük, amelynek célja az ismeretanyag bővítése, beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról alkotott ismeretek gyarapítását is, valamint ennek az ismeretanyagnak a felhasználását új alkalmazások kidolgozására. Az így értelmezett K+F háromféle tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést.” Az innováció az Oslo kézikönyv meghatározásában: „új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) eljárás, vagy új marketing-, vagy szervezési-, vagy szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban.” Ebben a megközelítésben a K+F az innovációs tevékenységek egyike. A közgazdászok egybehangzó véleménye szerint a versenyképességet leginkább meghatározó tényezők a K+F+I, valamint a gazdasági környezet vállalkozásbarát jellege. A magas szintű versenyképesség tehát nem létezik megfelelő színvonalú K+F+I tevékenység nélkül és fordítva a K+F+I tevékenység meghatározó befolyással van a versenyképesség színvonalára. Fontos megállapítás az is, hogy amikor versenyképességről beszélnek akkor nem – illetőleg nem csak és elsősorban - egy vállalatról, hanem egy értékláncról, ágazatról, régióról vagy országok szövetségéről van szó.
1.2.2. A versenyképességet meghatározó GDP és az azt befolyásoló tényezők A versenyképesség mérésének egy aggregált mutatója az adott országban az egy főre eső GDP. Magyarországon az egy főre eső GDP 2008-ban 15.200 euro volt. (Az EU átlag adata 22.400 euro.). A 6. ábra a GDP egy főre eső mértékét mutatja az Európai Unió egyes országaiban, valamint az USAban, ill. Japánban.
7
180 160 140 120 %
100 80 60 40 20
Eu ör ö g 27 or Cs s zá g eh or sz Sz ág lov M ag ák ya ia ro Le r sz ng ág ye lo rs zá Ro g T ö m án rö ia ko rs zá g G
No
US A rv ég Ho ia l la nd Au i a sz Sv tr éd i a or sz ág Na Dá gy n Br i a i t a Né nn m ia et or sz Fi nn ág or sz ág Fr Ja an pá ci n Sp aors an zá g yo lo rs O z ág las zo rs zá g
0
6. ábra: Az egy főre jutó GDP mértéke százalékban 2008-ban – EU 27=100 Forrás: European Commission – Eurostat 2008
A magyar egy főre jutó GDP, mint látható az EU-27 átlagának 62,9%-a, és az USA hasonló mutatójának 40,7%-a. A GDP alakulására döntő hatással van a népesség, ill. azon belül a foglalkoztatottak száma, a munkaidő – a foglalkoztatottak által egy évben ledolgozott munkaidő-, valamint a munka termelékenysége – az egy órára jutó GDP. A 7. ábra a magyar foglalkoztatási és munkanélküliségi rátát ábrázolja európai összehasonlításban 2008-ban.
90
80
70
60
50 %
Munkanélküliségi ráta Foglalkoztatási ráta 40
30
20
10
0 a ia ia g a ia ni ág nd tri zá ég nn sz Dá rs lla rv sz ita or no Au No Ho Br éd Fin gy Sv a N
n A ág ág pá US sz sz Ja or or et eh m Cs Né
27
ia ia g g ág ág ág ág ág án zá ák zá sz sz sz sz sz m rs rs lov or or or or or zo go Ro ol ia el ar ök Sz ö y c y r las n ör g ö gy an a n O T a r G F M Sp Le Eu
7. ábra: A foglalkoztatási ráta és a munkanélküliségi ráta mértéke 2008-ban Forrás: European Commission – Eurostat
Magyarországon a foglalkoztatás terén alacsonyabb a munkaképes korú népesség lakosságon belüli aránya, mint az EU-ban és még inkább, mint az USA-ban, ami nyílván költségvetési forrásokat von el az állami kiadásokra (nyugdíj, egészségügy, szociális kiadások). A megoldás a probléma jellegéből adódóan a foglalkoztatottság növelése, a gazdaság kifehérítése (feketemunka). A további lehetőségek már összetettebb, távlati megközelítést igényelnek (népességnövekedés, migráció).
8
Az egy foglalkoztatott által ledolgozott munkaidő is erőteljesen befolyásolhatja a versenyképesség alakulását. A feltételes mód itt különösen indokolt, ha figyelembe vesszük, hogy addig, amíg sok fejlett országban (Japán, Kanada, USA) egy fő egy évben csaknem 1900 órát dolgozik addig Ausztriában, Franciaországban és Németországban csak 1600 órát. Magyarországon az éves munkaidő több mint 2000 óra. A látszólagos ellentmondásra a magyarázat a munka termelékenységében keresendő. Ausztriában és Franciaországban az egy óra alatti teljesítmény az 40 $-t is meghaladja, míg Magyarországon ez a szám csak 22 $. (Összehasonlításul Brazíliában, Oroszországban és Kínában ez a mutató 10 $.)
1.2.3. A K+F+I-t befolyásoló tényezők A modern növekedéselméletek az innovációt tekintik a nemzetgazdaságok teljesítményét magyarázó/meghatározó legfontosabb tényezőnek. Vegyük sorra milyen jellegzetességei, gondjai, sajátosságai vannak a magyar K+F+I tevékenységnek, jelenlegi helyzetének. 1.2.3.1. K+F teljesítés Gyakori észrevétel a magyarországi kutatók tevékenységével kapcsolatban annak elméleti jellege, azaz, hogy sokan alapkutatásra koncentrálnak. Az eredményeknél a publikáció a cél, és ott sokszor megállnak nem törekedve az eredmények gyakorlatba ültetésére, üzleti hasznosítására. Egy EU felmérés az üzleti szempontból sikeres nemzetközileg versenyképes kutatóhelyek számát tíz egynéhányra tette Magyarországon - ami a hazai kutatóhelyek fél százaléka. Látni kell azonban azt is, hogy az európai tudósok és a gazdaság teljesítménye sincs összhangban. Jelentős elmaradás tapasztalható több téren az Egyesült Államoktól, amint azt a 8. ábra szemlélteti. A konkrét számok talán esetenként vitathatók, de a jelenségre hangsúlyosan hívják fel a figyelmet. Felismerve a hiányosságokat a Lisszaboni program (EC 2000) az innovációk terjedésének a gyorsítását szorgalmazta és a tudásalapú (innovációkra alapozott) versenyképes gazdaság kiterjesztését állította középpontba.
8. ábra: Az EU és USA közötti időbeli távolságok években Forrás: Eurochambers 2005 – Türei Sándor: Leszakad-e Európa végérvényesen az Egyesült Államoktól
9
1.2.3.2. Technikai transzfer Úgy tartják, hogy Magyarországon a tudomány és gyakorlat közötti szakadék mélyebb, mint az Unióban. A privatizált külföldi tulajdonba került volt magyar nagyvállalatok követik a trendeket. A magyar tulajdonban lévő kis és középvállalatokban azonban ritka a kutatás, még ritkább a kutatási eredmények vásárlása és így a K+F ráfordításaink az EU ilyen invesztíciói fele, harmada. A tudomány és ipar kapcsolata elmarad a kívánt intenzitástól, a regionális együttműködésnek, klaszterizációnak alig van jele. 1.2.3.3. K+F ráfordítás A fejlett országokban a GDP 3-5%-át költik kutatásra, Magyarországon 1% alatti ez az összeg. Kirívóan magas a kutatásra fordított beruházásokban az állami részarány. Nyilván szerepe van ebben a kis és középvállalatok tőkehiányának, a tőkepiac fejletlenségének. Az üzleti angyalok ritkák, a kockázati tőke nem a termelésbe, inkább a spekulációba fektet. A magas állami szerepvállalás sok esetben megkérdőjelezi a befektetett tőke hatékonyságát megkérdőjelezve az átláthatóságot. Egy tanulmány (Viszt idézett mű) arra mutat rá, hogy fontos lenne olyan üzleti konstrukciók kidolgozása Magyarországon, ami a bankokat is érdekeltté tenné egyes kockázatos, de nagy haszonnal kecsegtető befektetésben. Egy javaslat az innovációs járulék egy részének kockázati tőkealapba irányítását is megfontolandónak tartja.
9. ábra: A magyar lemaradást szemléltető néhány mutató Forrás: Papanek- Borsi- Tompa: A magyar gazdaság versenyképességét magyarázó tényezőkről – Külgazdaság 2007. 3-4 szám
1.2.3.4. Oktatás Egy adott országban a K+F aktivitás az oktatás színvonalával és jellemzőivel is összefügg. A PISA felméréssel szimbolizált oktatási színvonal és a K+F sikere (pl. szabadalmak száma) között Papanek-
10
Borsi-Tompa idézett tanulmánya közepes erősségű (0,56) korrelációt állapít meg, mégis az oktatásnak a nemzetgazdaságban játszott szerepe vitathatatlan. A 2004-es PISA (Programme for International Students Assessment, OECD, 2004) felmérés szerény magyarországi eredménye sokakat meglepett, mely az oktatás színvonalára, annak hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Lemaradásunk mutatkozik a tanulmányokkal eltöltött évek száma tekintetében is. Míg egy átlag diák 14-15 évet tölt iskolapadban Magyarországon, addig a fejlett országokban 16-18 évet. Az élethosszig tartó tanulás kevésbé jellemző Magyarországon és a nyelvtanulás fejlesztése terén is sok a teendő. A GDP-ből az oktatásra fordított kiadásaink a KSH adatai szerint elmaradnak a fejlett országokétól. (2000-ben 4,6 % volt. Az alsó és középfokú oktatásba egy főre 2000 $ jutott, a felsőfokú oktatásban ez az összeg 4-6000 $ volt. Ez alig fele a legtöbb fejlett országban kialakultnak.) Az oktatás Viszt idézett tanulmányában is éles kritikát kapott, de az észrevételek tartalma nagymértékben szóródott. 1.2.3.5. Vállalatvezetés színvonala Az a tény, hogy egyre többen végeznek külföldi egyetemeken, töltenek el hosszabb rövidebb időt külföldi cégeknél dolgozva, ill. itthon multinacionális vállalatoknál, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy azt gondoljuk, a tendencia javuló, bár konkrét felméréssel nem találkoztunk. Vitán felül áll, hogy a piaci rugalmasság, a gyors alkalmazkodóképesség, a hatékony marketing, a hatékony monitoring, az új módszerek (just in time, total quality managent stb.) alkalmazása segít a versenyképesség növelésben. A tanulás a vállalatok életében is folyamatos kell, hogy legyen. A piacvezetői pozíció is semmibe vész proaktív, újdonságokat kereső vállalatvezetés nélkül. A téma kapcsán meg kell említenünk az üzleti etika fontosságát és az üzletpolitikát is. Ez utóbbit abban az értelemben, hogy az visszahúzódó, stabilizáló, növekedést megcélzó-e. Különféle piaci szituációk, mind a termékek, mind a szolgáltatások esetében más és más megközelítést igényelnek, de az agresszív, támadó üzletpolitikára ritkán látunk példát. Érdekes és tanulságos eredmény a 2. táblában látható adatsor, mely szerint az innovációt bevezető vállalatok sorrendje a nagytól halad a közepes nagyságú vállalatokon keresztül a kis vállalatokig, és az ipar megelőzi a szolgáltatásban tevékenykedőket. A megállapítás mind az Európai Unióra, mind Magyarországra igaz.
2. táblázat: Az innovációt bevezető vállalatok aránya (%) Vállalatcsoport
EU
Magyarország
Kisvállalatok
Ipar 40
Szolgáltatások 36
Ipar 26
Szolgáltatások 11
Középvállalatok
63
54
33
17
Nagyvállalatok
80
69
47
28
Összesen
47
44
29
12
Forrás: Community Innovation Survay, 3. Eurostat. 2003.és Innováció 1999-2001. KSH. 2003.
E helyen kell megemlíteni azt az észrevételt is, hogy a magyar lakosság vállalkozói hajlandósága csekély - nem ideértve természetesen a kényszer vállalkozókat.
11
1.2.3.6. Gazdasági környezet, intézményrendszer Az innováció sokak szerint nem más, mint a tudás piacra vitele, kommercializálása. A verseny kibontakoztatása az állam feladata, melyet az üzleti környezet javításával ér el, kiegészülve az oktatással és a törvényesség biztosításával. Az innováció sikerét a gazdasági környezet alábbi tényezői jellemzik: információs technológiai fejlettség – Internet, e-business elterjedtsége az ipar és az egyetem közötti kapcsolat – az EU a vállalkozói egyetem koncepciót ajánlja a műszaki fejlesztés finanszírozásának fejlettsége magasan képzett külföldiek vonzása high tech aránya a GDP-ben agyelszívás jogi környezet támogatja a műszaki fejlesztést – pl.: szellemi tulajdonjogok védelme kormányzat működésének átláthatósága, stabilitása vállalkozások etikai kérdésekkel való törődése korrupció – közvetlen állami támogatással sokan nem értenek egyet, az alacsony hatékonyság, ill. a korrupciós veszély miatt bürokrácia ország kockázat A téma rövid áttekintése és főbb befolyásoló elemének áttekintésének lezárásaként két gondolat kívánkozik ide. Az egyik az, hogy a versenyképességet eredendően vállalati kategóriaként tárgyalták, de a globalizáció folytán ez egy nagyobb közösség kategóriájává vált (értéklánc, régió, nemzet, nemzetközösség). A másik észrevétel az, hogy az előrelépés feltétele a fejlődésnek az egyes tényezők közötti egyensúly megőrzése. Egy-egy elem egyoldalú fejlesztése nem hoz kielégítő eredményt.
1.3. A magyar építőipari termelés 1.3.1. Az építőipari termelés főbb trendjei Magyarországon Az építőipari termelés teljesítményét a KSH és az MNB adatai alapján vizsgáljuk. Az adatokat a 10.101010, a 11. és a 12. ábra tartalmazza. Az 10. ábra az építőipari termelés értékét – összes építmény vonatkozásában, a 11. ábra az épület – építmény bontást szemlélteti. Megjegyzendő, hogy az 11. ábra csak a legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások adatait tartalmazza. Mint köztudott ez a kör a teljes építőipari termelés 1/3-át reprezentálja és így a 11. ábra összesített adatai ennyivel kisebbek az 10. ábra adatainál. Végül a 12. ábrán a termelés és rendelésállomány alakulását láthatjuk 2009 májusáig.
12
2500000
2000000
1500000
1000000
500000
0
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
10. ábra: Az építőipari termelés értéke –összes építmény építése – m HUF Forrás: KSH Megjegyzés: 2009 első negyedéves adat
900000 800000 700000 600000 500000
Épületek összesen
400000
Építmények összesen
300000 200000 100000 0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
11. ábra: Az építőipari termelés értéke épület - építmény bontásban - 2000-2007. Forrás: KSH
Az építőipar 2000 óta tartó lendületes fejlődése 2005/2006-ban először megtorpant, majd csökkenni kezdett. 2005-ben már visszaesés volt tapasztalható az új lakások építése terén, majd 2006-ban már az autópálya építés is kifulladóban volt. Az építőipari dinamika megtörése komoly következményekkel járt az építőipari vállalkozások számára.
13
120
40
90
30
60
20
30
10
0
0
2009.máj.
2009.jan.
2008.szept.
2008.máj.
2008.jan.
2007.szept.
2007.máj.
2007.jan.
2006.szept.
2006.máj.
2006.jan.
-30 2005.szept.
-90 2005.máj.
-20 2005.jan.
-60 2004.szept.
-10
2004.máj.
-30
2004.jan.
éves növekedés (%)
50 éves növekedés (%)
150
Építőipari termelés (jobb tengely)
Teljes szerződésállomány
Épületek szerződésállomány
Egyéb építmény szerződésállomány
12. ábra: Az építőipari termelés és rendelésállomány alakulása 2004. május- 2009. május Forrás: MNB
A Széchenyi Terv Otthonteremtési Támogatási rendszere 2000-től folyamatosan növelte az új lakások építését Magyarországon. 2002-ben az új kormány ugyan nem vonta vissza a lakásépítés támogatási rendszerét, de különböző megszorításokkal bizonytalanná tette a piacot. Ez először az új lakások építésének előrehozását eredményezte, mert akik a következő 2-5 évben tervezték új otthon építését vagy vásárlását, az egyre bizonytalanabbá váló kormányzati támogatási feltételek miatt előrehozták építésüket vagy vásárlásukat. Majd ez a lendület is kifulladt és 2004-ben már jelentkeztek a lakásépítés visszaesésének jelei. Ez akkor az építési statisztikákban még azért nem jelent meg, mert egy elkészült ingatlant csak a tényleges elkészülés után két évvel jelentenek be: a 2004-2005-ös megindult csökkenés mögött már a korábbi dinamika lefékeződése áll a megelőző két évben. 2006-ban a kormány egy sor olyan intézkedést hozott, amely az új lakások építésének csökkentését eredményezte. Ennek hatására 2006 nyarára már szinte teljesen befagyott az ingatlanpiac lakásszegmense és megindult a lakásépítéssel kapcsolatos építőipari tevékenység meredek csökkenése. Egy tanulmány szerint a korlátozások 2006-ban 36%-ban érintették a vállalkozókat, 37%-ban a lakosságot és 27%-ban az államot. 2007-ben a korlátozások fele már a vállalkozókat, 42%-a a lakosságot és csak 7%-a az államot, mely százalékos megoszlás 2008-ra is igaz volt. Az építőipar egészének dinamikájában ez még 2006-ban kevésbé volt érzékelhető, mert a lakásépítés meredeken csökkenő trendjét kiegyenlítette az autópálya építés még folytatódó teljesítménye. 2006 közepén azonban már látszott, hogy a kormány nem tudta megoldani az autópálya finanszírozás költségvetésen kívülre helyezését, ezért az autópálya építés lendülete is kifulladt. E kettő eredőjeként az építőipar teljesítése csökkent 2007-2008-ban. Ugyanakkor az Európai Uniós támogatásokból remélt infrastruktúrafejlesztések – melyeknek jelentős építési vonzata van – nem tudták kiegyenlíteni a fent vázolt belföldi tendenciákat. Az építőipari termelés csökkenése 2009-ben is folytatódott, azonban a második negyedévben a rendelésadatok a vártnál jóval kedvezőbben alakultak (12. ábra.). A kibocsátás visszaesése különösen az épület kivitelezési munkák esetében számottevő. A lakáspiac zsugorodásának ellentmondani látszik az a tény, hogy a használatbavételi engedélyek száma 2009 első félévében 16%-kal emelkedtek. Az egyéb információk azonban (ingatlanügyek ágazat készletadatai, megtakarítási, fogyasztási és jövedelmi adatok) arra utalnak, hogy az emelkedés igen jelentős részben olyan vállalkozói lakásépítkezésekhez köthető, melyeket végül nem értékesítettek. Összhangban az építőipari adatokkal,
14
az MNB tanulmány úgy véli, hogy a lakásberuházások már az év elején is csökkenhettek. Feltételezhető ugyanakkor, hogy a lakástámogatási rendszer szigorítása miatt a lakásberuházások egy részét időben előrehozták. Ez azt is jelentheti, hogy a 2009 év hátralévő részében a visszaesés üteme gyorsulhat. Az EU-forrásokhoz köthető infrastrukturális beruházások terén pozitív elmozdulás történt. A KSH 2009. júniusi gyorstájékoztatója is hasonló következményeket von le az adatokból. Az építőipar ágazatain belül a növekedést az előző évi rendkívül alacsony bázis mellett néhány nagy értékű állami és önkormányzati beruházással folyó munka eredményének tudja be. Az építőipari termelés mintegy felét adó speciális szaképítési ágazat – melynek zömét szerelési és szakipari munkák adják – termelésének mérséklődése tovább folytatódott: júniusban 7,3%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az építőipari termelői árak 2009 II. negyedévében az előző év hasonló időszakához viszonyítva 3,7%kal emelkedtek a KSH adatai szerint.
1.3.2. Az építőipari szakma által vázolt főbb problémacsoportok 2008 második felében a gödörben lévő építőipart a válság újabb kihívások elé állította. Sok szakértő 2009 egyik legnagyobb vesztesének az építőipart tartja. A gondok közül kiemelik a pénzszűkét (tőkehiány, dráguló és csökkenő hitelfelvételi lehetőségek, lánctartozás), a recesszió kiváltotta csökkenő keresletet, valamint a feketemunkát. A jelzett problémakörök következtében a széttöredezett piacon a vállalkozásoknak – egyes vélemények szerint 20-30%-a – tönkre fog menni. Bár ez a piac tisztulásához is vezethet, folytatódhat a munkahelyek csökkenése. (Az elmúlt két évben mintegy 30.000 ember elvesztette állásást az építőipari szektorban az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége – a továbbiakban ÉVOSZ - szerint.) Az építőanyagok keresletének visszaesése a csődök mellett értelmetlen árversenyt eredményezhet. A kormány intézkedései részben kényszer szülte további korlátozások, részben a fellendülést elősegítő erőtlen rendeletekként jellemezhetők, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak: Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2009. februári gazdaságélénkítő csomagja hármas célt tűzött ki; vállalatok pénzhez juttatása és építőipar fellendítése munkahelyteremtés NFGM 2008 rendelet (egy évre is lerövidülhet az építési engedélyekhez szükséges eljárási idő) Építőipari Klaszterek Országos Tanácsának megalakulása Az építtető és a kivitelező által is hitelesnek tartott „bizalmi kezet” iktatna a szerződő felek közé az építőipar megmentésére kidolgozott országgyűlési határozati javaslat. Államilag támogatott lakástámogatás megszűnte (kamat, szociálpolitikai támogatás – ún. szocpol.) Az építőipar helyzetének megfogalmazódtak.
javítása
érdekében
az
ágazaton
belül
konkrét
javaslatok
is
Egyesek az iskolafejlesztéseket és az útfejlesztéseket szorgalmazzák, mások a bérlakás programot, megint mások az infrastrukturális beruházások mellett az energia hatékony lakás és az elöregedett önkormányzati bérlakások felújítása terén vár lépéseket. A panelprogram esetében 5%-ra történő ÁFA csökkentést, és a CO2 kvóta eladásából befolyt összeg egy részének panelprogramba visszaforgatását szorgalmazzák a javaslattevők. A sokrétű kiútkeresés mellett abban konszenzus mutatkozik, hogy az EU források kihasználtságának felgyorsítása szükségszerű. Az építőipar növekedésének megindulását 2010-2012-re várják az elemzők.
15
1.4. A hazai építőipar speciális helyzete A ’90-es évek előtti építőipart a Minisztérium által felügyelt több ezer fős nagyvállalatok, a fejlett országokhoz képest elmaradt építőanyag-ipar (+„hiánygazdálkodás”), a kivitelező cégek dominanciája jellemezte. A ’70-es évek végén jelentkező technológia transzfer a ’80-as évekre lelassult, a nagyvállalatok fejlesztési osztályai kiürültek, ill. megszűntek. Ugyanakkor az egyéni vállalkozások csírái megindultak először a vállalatokon belül (vállalati gmk., majd gmk, később a társasági törvényt követően Rt, Kft, és Bt. formában). Jó példa a tudás-intenzív vállalat alapítására a „kas” szigeteléstechnikai Rt., amely mérnöki társaságként 1987-ben alakult akkor még az ÉVM égisze alatt, de a Minisztériumot „Az Építés Fejlődésért Alapítvány” képviselte. A ’80-as évek második felére megnőtt az anyaggyártó ipar joint-venture cégeinek száma, (például a BRAMAC Rt., Salgótarjáni Üveggyapot Rt.) amely gyárépítéseket és jelentős technológiai transzfert jelentett. A ’90-es években a privatizáció és az új társasági formák kapcsán részben elindult a kivitelező építőipar nagyvállalatainak felaprózódása, beindultak a családi vállalkozások, melyek sokszor nevükben már viselték az alapítókat. Ezen vállalkozások jelentős része tovább tudta vinni a nagyvállalatoknál megszerzett gyakorlatot és sokszor az üzletkört is. Megjelent itt is a külföldi tulajdonosi réteg, de azért döntően a cégek még ma is hazai vezetőséggel rendelkeznek. Ezt a kört a nagyvállalatok privatizációja is erősítette, ugyanakkor a korábbi létszámuk jelentősen csökkent, mára jórészt marginálisakká váltak, míg néhány cég jelentős fejlődést mutatott. Az építőanyag ipar az elmúlt évben szinte teljesen nemzetközi tulajdonosi háttérrel rendelkezett, és bár a tulajdonosok pontos helyzetéről csak becsléseink lehetnek, többségi magyar tulajdonban inkább csak a speciális termékgyártók maradtak (pl. nyílászáró szerkezetek). Sajnos a külföldi tulajdonos legtöbbször a kutatás-fejlesztés- innováció területét az anyaországban fejleszti, ami a hazai építőipari innováció fejlődését jelentősen gátolja, illetve jórészt észrevehetetlenné teszi. Az építőanyag ipar területén azonban egy igen jelentős technológia transzfer alakult ki, mely részint a külföldi tulajdonosú hazai gyártásban jelentkezik, illetve a külföldi gyártott anyagok és termékek erős hazai képviseletében. Megállapítható tehát, hogy jelenleg az építőipar innovatív megoldásai könnyen hozzáférhetőek, technikai-technológiai- jogi akadályai nincsenek a jó minőségű anyagok és termékek beszerzésének. Az építőipar „felaprózódásából” következően a korábbi nagyvállalati innovációs bázis lényegében teljesen megszűnt. A döntően kisvállalkozási keretben működő szervezetek időhorizontja az európai kutatások időigényes kereteihez nehezen tud alkalmazkodni, sokszor megjelenhet az érdeklődés időközbeni elvesztése, illetve az angolul munkanyelven tudó munkatárs kilépése is. A hazai pályázatokon a kivitelező kisvállalkozások döntően gép és eszközbeszerzéssel indultak, itt sokszor akadállyá vált a „de minimis” támogatások korlátja, valamint a pályázatok bonyolultsága és igen magas adminisztratív időráfordítás igénye, nem is említve a pályázatok környezetét körüllengő korrupciós híreket. Itt meg kell említeni a szektor magára maradottságát is, hiszen az ÉVM megszűnése óta maradékelven működő és kezelt építőipari kutatás fejlesztésére pályázatok nem születtek annak ellenére, hogy a szektor adóbefizetése igen magas. Az építőipar szervezettsége alacsony, a különböző érdekvédelmi szervezetek magányos farkasként részérdekekért szállnak csak időnként harcba, kevés sikerrel.
16
2. Stakeholderek elemzése (azonosításuk, hatalmi pozicionálásuk, SKT-vel szembeni érdekeltségük) 3. táblázat: Az építésügy stakeholderei stakeholder Országgyűlés Szakma állami irányítása (kormány, minisztérium) Önkormányzatok Testületek Önkormányzatok Építéshatóság Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal Építésfelügyeletek Versenyhivatal Köztestületek: Magyar Építész Kamara Köztestületek: Magyar Mérnöki Kamara Szakmai érdekképviselet: ÉVOSZ Szakmai érdekképviselet: MIKK Szakmai érdekképviselet: ÉFÉDOSZSZ Szakmai szervezetek: ÉTE Szakmai civil szervezetek: MBESZ Szakmai civil szervezetek: MEÁSZ Szakmai civil szervezetek: MSZVSZ Tudományos műhelyek Akadémia Képzési műhelyek: Egyetemek Civil mozgalmak Zöldmozgalmak MTÉP tagjai
jellemzése átfogó építésüggyel összefüggő törvények meghozása építésüggyel összefüggő kormány és miniszteri rendeletek kiadása helyi szabályzás, helyi értékvédelem
hatalmi pozíció erős
érdekeltség semleges
erős
inkább segítő
erős
inkább gátló
engedélyezések, ellenőrzések lefolytatása
közepes
inkább gátló
műemlékvédelem
közepes
semleges
építési folyamatok ellenőrzése verseny tisztaágának ellenőrzése szakmagyakorlás irányítása, ellenőrzése
erős erős gyenge
inkább segítő inkább segítő inkább gátló
szakmagyakorlás irányítása, ellenőrzése
gyenge
inkább gátló
építési vállalkozók érdekképviselete
közepes
inkább segítő
vállalkozók érdekképviselete
közepes
inkább segítő
dolgozói érdekképviselet
gyenge
inkább segítő
tudományos civil szervezet
gyenge
segítő
Magyar Betonelemgyártók Szövetsége
gyenge
segítő
Magyar Építőanyagipari Szövetség
gyenge
segítő
Magyar Szerkezetépítő Vállalkozók Szövetsége Inkább csak az építészet művészi oldalával foglalkoznak
gyenge
segítő
gyenge
semleges
felsőfokú szakképzés, kutatás, doktori iskolák
gyenge
inkább segítő
önszerveződések, több esetben ad hoc esetre
inkább erős
inkább gátló
közreműködés az SKT megvalósításában
gyenge
segítő
4. táblázat: Az építésügy stakeholdereinek elhelyezkedése, erőssége és magatartása hatalmi pozíció
S takeholderek elhelyez kedés e
erős
országgyűlés önkormányzati testületek
építésfelügyeletek Versenyhivatal szakma állami irányítása
zöld mozgalmak építéshatóságok közepes
ÉVOSZ iparkamarák
gyenge
köztestületek: MÉK, MMK
Akadémia
g átló
s emleg es projekttel s z embeni mag atartás
eg yetemek É TE s z aks z ervez etek s z akmai c ivil s z ervez etek MÉ TP tag jai s eg ítő
1. Az építőipar fejlődési trendjei és kihívásai Európában Az ezredforduló közeledtével az Európai Unióban is megszaporodtak azok a kezdeményezések, melyek az építésügy stratégiáját már nem csak 3-5-10 évre, hanem nagyobb időhorizontban: 15-20, vagy akár 30 év távlatában kísérelték meg felvázolni. A Lisszaboni Stratégiai cél (2000), a megújított Lisszaboni Stratégiai cél (2005), a Barcelonai cél, a különböző nemzetközi megállapodások (Kyotói Egyezmény), a nemzetközi szakmai szervezetek (ENBRI, ECTP stb.) komoly kutatásokat folytattak az építésügy egészét és egyes területeit érintő főbb kihívásokról, feladatokról. A szerteágazó, sokrétű munkát nem feladata ennek a dolgozatnak ismertetni, azonban a fő gondolatmenetet érdemes áttekinteni – mit tekintenek ma fő feladatnak az Európai Unióban az építésügy területén.
1.1. Az Európai Építésügyi Technológiai Platform Az Európai Építésügyi Technológiai Platform (European Construction Technology Platform – ECTP) az építésügyi szektort mobilizáló kezdeményezés. Új kutatási- fejlesztési-innovációs stratégiákat hoz létre a szektor versenyképességének javítása és a társadalmi szükségletek kielégítése érdekében. Az ECTP egy ipar által vezérelt platform ipari elköteleződéssel és az összes ipari résztvevő hozzájárulásával. Közreműködik abban, hogy a GDP 3%-át a kutatásba fektessék (1/3 rész állami és 2/3 rész magántőke arányban).
1.1.1. Küldetés Az Európai Építésügyi Technológiai Platform a szektort egy magasabb teljesítményű és versenyképességű szintre helyezi. Ezt a legfőbb kihívások elemzésével éri el, amelyekkel a szektor szembesül a társadalom, fenntarthatóság és technológiai fejlesztés területén. Kutatási és innovációs stratégiákat alkot meg ezen kihívások legyőzése érdekében, mozgósítva a vezető képességeket, szakértelmet és tehetséget az iparterületen belül a következő évtizedekben, annak érdekében, hogy a társadalom igényeit ki tudja elégíteni. A 21. században megoldandó kulcsfeladatok a következők: Az építési folyamat iparosítása az építési költség lecsökkentése és a minőség javítása érdekében Biztonságos és egészséges munka- és lakókörülmények teremtése az európai polgárok számára A nemzeti és európai szabályozásban való részvétel az igazi közös piac létrehozása érdekében az építőipari termékek és szolgáltatások területén Az energia, anyag és más erőforrások használatának csökkentése az építkezésben és az épített környezetben Az európai építésügyi szektor versenyképességének javítása az USA és a kis költségű gazdaságok figyelembe vételével Az építőipari szektor innovatívvá és kutatásvezéreltté formálása Az akadálymentes épített környezet és közlekedési rendszer minőségének fejlesztéséhez való hozzájárulás, és az idősödő és csökkent képességű népesség szükségleteinek kielégítése Az építőipar fejlett tudásgazdasági szektorrá alakítása az ellátási lánc minden szintjén Integrált és fenntartható fejlődés, valamint karbantartás támogatása az európai városi és vidéki környezetben, a különböző felek konfliktusainak csökkentésével a kulturális örökségű ingatlanok területén Kulturális és építészeti örökségünk megőrzésének biztosítása a társadalom javára és a városaink gazdagítására
A kapcsolatok megerősítése az ellátó és beszerzési láncokon keresztül, legfőképpen az ügyfelekkel, polgárokkal és az építési termékek végfelhasználóival A fókusz eltolása a termékekről a társadalom szolgálata irányába
1.1.2. A platform szervezeti felépítése Három szinten folyik a platform tevékenysége: Minden európai ország együttesen Ország csoportokon belül Országokban külön-külön megvalósulva Ipari támogatást élvez az építési vállalatok, anyag és közmű szolgáltatatók, üzemeltetők stb. részéről, de bevonja a kutató szervezeteket, tervezőket, ügyfeleket stb. is a platform keretébe. Jelenleg 126 tagja van a platformnak: Ipar területéről: 25 nagyvállalat és 13 KKV (kis- és középvállalkozások) 35 kutató intézet 27 egyetem 26 egyesület Ügyfelek és felhasználók Hatóságok Az ECTP-t 2004. október 14-én, Maastrichtban indították el. A munka koordinátora az ECTP Támogató Csoport (Support Group). A szakterületi munka a Fókuszterületeken belül folyik, ahol a különböző tevékenységeket kezdeményezik. Szintén a platform része az ECTP Titkárság, amely a napi ügyeket intézi. Fontos része a platformnak a Magas Szintű Csoport (High Level Group), amely a legfontosabb döntésekhez ad fórumot. Ezen kívül Tanácsadói Csoportok (Advisory Groups) és Tükör Csoport (Mirror Group) segíti a platform munkáját.
1.1.3. Magas Szintű Csoport (13 ország részvételével) (High Level Group)
Építő társaságok részéről: Bam, Besix, Bouygues, FCC, Dragados, Hochtief, NCC, Necso, Soletanche-Bachy, Taylor Woodrow, Vinci, Züblin. Szolgáltatók részéről: Consolis, Corus, EdF, Herrenknecht, Lafarge, Lohja Rudus, SaintGobain. Tervezők részéről: Arup, Arcadis, Egis, Ian Ritchie Üzemeltetők részéről: Autostrade, Banverket Kutatók részéről: BAM, CSTB, Czech Technical Univ, Salford Univ, TNO, Vilnius Univ., VTT, ZAG. Ügyfelek részéről: Danish Broadcasting Coop., Dutch Building Agency, GERG, Felhasználói szervezetek oldaláról: EDF, AGE, Eurocities Pénzügyi szervezetek oldaláról: European Investment Bank
1.1.4. Támogató csoport (12 ország részvételével) (Support Group) Építő társaságok területéről: Bouygues, Dragados, FCC, Hochtief, Necso, NCC, Soletanche Bachy, Vinci. Szolgáltatók részéről: Corus, EdF, Heidelberg, Saint-Gobain Tervezők oldaláról: Arup, Evata
20
Üzemeltetők vonatkozásában: Autostrade Kutatók oldaláról: BBRI, CSTB, FEHRL, SBi, Univ. Ljubljana, Univ. P. Marche Végfelhasználók, ügyfelek képviseletében: EDF, ASM, Deltaneth, Tekes (Erabuild) Európai Bizottság tekintetében: DG Research, DG Enterprise
1.1.5. Tükör Csoport (Mirror Group) Feladata a kapcsolat biztosítása az ECTP és a Tagállamok között. Tagjai: DG Research (EU) Tagállamok ECTP
1.1.6. Tanácsadó Csoportok (Advisory Groups) Feladatuk az ECTP dokumentumok és stratégiák revíziója és a tevékenységek elősegítése, annak érdekében, hogy az ECTP illeszkedjen a társadalmi igényekhez. Tagok: ügyfelek és felhasználói szervezetek, Eurocities, CEMR, EDF, BEUC, CECODHAS, UEPC, ICCF stb. A jelenleg működő Tanácsadó Csoportok a következők:
Ügyfelek és felhasználók tanácsadói csoportja o o
o o
Felhasználók és társaságok szempontjainak és szükségleteinek képviseletét biztosítja az ECTPben. Közreműködik a Jövőkép 2030, Stratégiai Kutatási Terv (SKT), Prioritások és a Közös Európai Technológiai Kezdeményezések (JTI) és kutatási-innovációs útmutató megalkotásában az építésügyi szektorban a felhasználói és társasági szempontok képviseletével. Az ügyfelek és felhasználók részvételének támogatása a Fókuszterületekben, ECTP kiadványokban, kutatási projektekben stb. Jobb keret és hálózatépítés biztosítása a felhasználók és a társadalom és általában az építőipari szektor között.
KKV-k tanácsadói csoportja o o
o
Valóban javítja az építőipari KKV-k és csoportjaik készenlétét az ECTP-ben való részvételre. Megerősíti az építőipari KKV-k és csoportjaik részvételét az európai kutatási és innovációs tevékenységekben (pl. ECTP, FP7, CIP, NTP-k és más európai és nemzeti kutatás-fejlesztési programok). A KKV-k és csoportjaik részvételének támogatása a Fókuszterületekben, ECTP kiadványokban, kutatási projektekben stb.
1.1.7. Fókuszterületek
Városok és építmények (Cities and Buildings): NECSO, Saint-Gobain
Föld alatti építés (Underground Construction): DRAGADOS, FCC
Hálózatok (Networks): Autostrade, FEHRL
21
Kulturális örökség (Cultural Heritage): VINCI Univ.Ljubljana
Életminőség (Quality of Life): Hochtief Soletanche-Bachy
Építőanyagok (Materials): Heidelberg U.P Marche
Eljárások és infokommunikációs technológiák (Processes & ICT): Bouygues, Arup
13. ábra: ECTP fókuszterületei Forrás: ECTP
A 13. ábrán látható négy függőleges fókuszterület az ipar különböző szegmenseit képviseli, a három vízszintesen keresztben futó téma pedig segíti a különböző megközelítések integrációját és harmonizálását. A feladatuk többek között ajánlások írása, a Jövőkép 2030, a Stratégiai Kutatási Terv, a Prioritások és a Közös Európai Technológiai Kezdeményezések (JTI) megalkotásához való hozzájárulás. Főbb feladatok: Vitafórumok, workshopok stb. Jövőképek és stratégiák megalkotása a felsőbb csoportokkal összhangban Jelentés a Támogató Csoportnak A kiadványok elterjesztése Projektek ajánlása és Közös Európai Technológia Kezdeményezések (JTI) beindítása és támogatása.
1.1.8. ECTP útmutató 9 főbb K+F+I prioritással
Technológiák mindenki számára egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezetekhez Föld alatti terek innovatív használata Új technológiák, koncepciók és csúcstechnológiás anyagok a hatékony és tiszta épületekhez Az épített környezet és a városok környezeti és ember okozta hatásának lecsökkentése Közlekedési és közmű hálózatok fenntartható üzemeltetése Egy élő kulturális örökség egy vonzó Európáért Biztonság és védelem javítása az építésügyi szektorban Új integrált eljárások az építésügyi szektorban Nagy hozzáadott értékű építőanyagok
22
1.1.9. Kiadványok és tervezett eredmények
Vision 2030: Jövőkép az európai építésügyi szektorban vezető képviselők és a legfőbb érdekcsoportok által összeállítva és aláírva (2005. márc. 1.) Strategic Research Agenda (RSA): Stratégiai Kutatási Terv, mely körvonalazza a jövőkép elérésének módját, útmutató és stratégia segítségével (2005. nov. 22.) Rövid és középtávú K+F programokban és tervekben alkalmazandó részletes prioritások (FP7, Eranet, Eureka, nemzeti szintűek) Nagyobb ipari befektetés a technológiai kutatásba a barcelonai cél szerinti 2/3 arányú ipari finanszírozás elérésével, figyelembe véve a KKV-kat is Gyorsabban megtérülő kutatási befektetések elérése, különösen az FP7 keretében Kutatási cselekvési tervek a meglévő eszközökön keresztül, Közös Európai Technológiai Kezdeményezések és más mechanizmusok A technológiai kutatás akadályainak azonosítása és legyőzése Hozzájárulás az Európai Kutatási Területhez (European Research Area - ERA), beleértve a Tagállamok kutatási programjainak és projektjeinek az integrálását is Az új Tagállamok integrációjához való hozzájárulás a tudás és technológia megosztásával és közös kutatási és innovációs tevékenység kialakításával Ajánlások az EU-s és nemzeti szintű törvénykezéshez és szabályozáshoz, így ösztönözve a növekedést és a fejlődést
1.1.10. Nemzeti Technológiai Platformok (NTP) 1.1.10.1. Háttér Sok európai ország megalapította a Nemzeti Technológiai Platformját, meghatározva az épített környezet jövőbeli kívánalmait, az innovációnak és az ipar átalakulásának kihívását az építésügyi szektorban. Minden esetben az ipar képviselői vezetik ezeket a nemzeti platformokat a kormányzat jóváhagyásával. Sok közös elemet tartalmaznak, olyanokat, mint az összes ipari résztvevő bevonása és a technológiai, szabályozási és pénzügyi kihívások meghatározásának célja az ipar teljesítményének javítása érdekében a termelékenység és környezeti hatások tekintetében. Az NTP-k és az ECTP jelentési és megfelelően koordinált munkakapcsolatban vannak egymással. 1.1.10.2. Az NTP-k szerepe Minden ipari résztvevő bevonása (pl. KKV-k) A Tagállamok támogatása Párbeszéd a társadalmi szereplőkkel Hozzájárulás az ECTP dokumentumok létrehozásához és terjesztéséhez Hozzájárulás az Európai és Nemzeti Kutatási Programok kialakításához Az európai és nemzeti építésügyi kutatási projektek elősegítése Jelenleg 26 országban alakult meg Nemzeti Technológiai Platform.
23
5. táblázat: Nemzeti Technológiai Platformok megalakulása Sorszám Ország Megalakulás dátuma 1. Lengyelország 2004. április 26 2. Finnország 2004 nyara 3. Hollandia 2004. szeptember 4. Spanyolország 2004. október 4. 5. Szlovénia 2004. október 8. 6. Svédország 2004. december 7. 7. Dánia 2005. január 1. 8. Franciaország 2005. január 18. 9. Görögország 2005. február 5. 10. Németország 2005. április 12. 11. Egyesült Királyság 2005. június 30. 12. Horvátország 2005. október 13. 13. Norvégia 2006. január 17. 14. Belgium 2006. január 19. 15. Ausztria 2006. február 22. 16. Litvánia 2006. február 26. 17. Cseh Köztársaság 2006. április 19. 18. Svájc 2006. szeptember 20. 19. Ciprus 2006. október 18. 20. Olaszország 2006. október 31. 21. Törökország 2006. november 8. 22. Románia 2006. december 16. 23. Szlovákia 2007. március 30. 24. Izland 2007. augusztus 17. 25. Magyarország 2007. szeptember 26. 26. Portugália 2008. február 11. 1.1.10.3. Az NTP-k európai céljai Együttműködés az ECTP-vel, egy Európai Jövőkép 2030, egy Stratégiai Kutatási Terv és Kutatási és innovációs útmutatók kialakításában, az építésügyi szektorban a nemzeti szempontok bevonásával NTP-k hálózatának megalakítása egy európai szintű együttműködéshez, lehetőséget nyújtva a nemzeti résztvevők széles körének (ipar, nemzeti szervezetek, KKV-k és ügyfelek) a jó gyakorlatok, kutatási tervek és nemzeti célok egymástól való megtanulására Építéssel kapcsolatos kutatási prioritások ajánlása a Nemzeti Programhoz az NTP-k által támogatott ECTP prioritások figyelembe vételével Az építéssel kapcsolatos nemzeti szabályozások és eljárások feltérképezése és az innováció azon gátjainak azonosítása a szektorban, melyek európai szinten oldhatóak meg Innovációs eljárások ismeretének terjesztése a jó gyakorlatok nemzeti tapasztalatainak kicserélésével Kommunikációs kapcsolatok létrehozása más nemzeteken átívelő kutatási tevékenységek (pl. ERABUILD) és az ECTP között A nemzeti résztvevők részvételének támogatása az EurekaBuildben Keret biztosítása az EU tagállamokon keresztül az építésügyi kutatási infrastruktúrának jövőbeli hálózatépítéséhez
24
1.1.10.4. Az ECTP támogatása
Az NTP-k elősegítik az ECTP munkáját a nemzeti környezetben, ösztönözve a szervezeteket a Fókuszterületekben való részvételre és információk terjesztésére a megfelelő nemzeti szervezetek felé, mint például a nemzeti építésügyi kutatás-fejlesztésért felelős testületeknek
Az NTP-k aktív szerepet vállalnak a lehetséges új Fókuszterületek meghatározásában és támogatásában, amennyiben új prioritások merülnek fel.
25
2. A Magyar Építésügyi Technológiai Platform jövőképe és stratégiája 2.1. SWOT analízis Az ECTP stratégia anyagai részletes helyzetelemzést tartalmaznak a fókuszterületekről, ezeket ismertnek tételezzük fel és nincs is keret e helyen részletesebben ismertetni azokat. Az alábbiakban a magyar építőipar speciálisabb helyzetelemzését foglaljuk össze, melyeket a munkaértekezleteken és személyes interjúk során, valamint az ÉMI munkatársainak tapasztalataiból vonhatunk le, illetve melyeket a fókuszterületek küldtek meg részünkre. Elemzésünket ebben a fázisban vitaanyagnak is szánjuk és továbbiakban is várjuk a szíves észrevételeket.
Erősségek Az építőipar egyik erőssége az egyre erősödő minőségi igény, hiszen a társadalom bizonyos területei (nemzetközi tőkebefektetések, pénzintézeti befektetések, zöldmezős beruházások, kereskedelmi láncok erős harca, az infrastruktúra igény, valamint a megjelenő lakóparkok és irodai ingatlanfejlesztések) európai színvonalú épített környezetet igényelnek. Hasonlóan az állami és önkormányzati megrendelések (jelentős EU támogatási háttérrel) egyre komolyabb elvárásokat jelentenek a szakma felé. Az igények kielégítésére ma már felkészült és erős szakma áll rendelkezésre. A fenti elvárásokat színvonalasan kielégítő épületek és műtárgyak mára már egyáltalán nem egyedi jellegűek, ha még nem is lehet sztenderdeknek tekinteni. Kialakult egy viszonylag magas színvonalú kisvállalkozói réteg, ahol családi jelleggel a szakmai tapasztalat és fogások jóval hatékonyabban érvényesülhetnek. Nem tekinthető véletlennek, hogy a nemzetközi szakmai versenyeken (pl. a Nemzetközi Tetőfedő Szövetség Világbajnokságain) fiataljaink igen jól szerepelnek, illetve a különböző nívódíjas épületek európai illetve világszínvonalú teljesítményt mutatnak. Az SKT munkaértekezleten is kiemelésre került az a tény, hogy az építőipari szakma számos képviselője jelentős elhivatottsággal, sokszor erőn felüli teljesítményekkel járul hozzá ezekhez a sikerekhez. Emeli a szakma felkészültségét az az elvárás is, hogy az átfutási idők nagyon lerövidültek, és az átadások legtöbbször jelentős társadalmi, gazdasági igényhez kötődnek, (iskolakezdés, karácsonyi szezon, országos vagy helyi választások, stb.), melyeket csak jó eszközökkel, megfelelő termékekkel és gépesítéssel, jórészt száraz technológiával lehet csak elérni. A technológiafejlődést erősíti az éles verseny is, ami sokszor kedvez a megbízható, jól teljesítő cégeknek. Már említettük, hogy az építőipar anyag- és termék-ellátása lényegében megoldott, melyet szakmailag is felkészült és igényes kereskedelmi hálózat is segít. A jó referenciák, az elkötelezett, tapasztalt és képzett szakember-gárda még mindig számos céget jellemez. Az SKT munkaértekezlet kiemelte az alkalmazkodási készséget, mint erősséget; és valóban, a ’80-as évek építőiparához képest a változás számottevő és igen sok szempontból pozitív. A meglévő építési kultúra és műszaki háttér szintén értékes örökség. Kiemelhető a szereplők magas helyismerete, kapcsolatrendszere, mely megerősödve élte túl az átalakulás viszontagságait. A magyar építőipari szereplők kreatívak, a felsőfokú (mérnöki) szaktudás jelenlévő környezet. Az erősségek tehát a technológiai lehetőségek gazdagságában, a sikeres projektekben, jó példákban és jó gyakorlatban, a tudásbázisban és a humánerőforrásban, a nagyfokú alkalmazkodóképességben és a szakma szeretetéből fakadó elkötelezettségben összegezhetők.
26
SWOT analízis - 2009. 09.10. workshop Erősségek
Gyengeségek
korlátlan lehetőségek a fejlődésben -sok tudás van -kreativitás -még létezik szaktudás a tevékenységek mérnöki szintjén (felsőfokú) -helyismeret (kapcsolatrendszer) -szakmai tapasztalat és hagyomány -alkalmazkodási képesség -vannak jó szakemberek és hozzáférhetőek az új lehetőségek -tudás és humánerőforrás -szakmai tapasztalat és alkalmazkodási képesség -meglévő építési kultúra és műszaki háttér -szakmaszeretet és elkötelezettség
nem ismerjük a kivitelezési folyamatokat -technológiai elmaradottság -érdekeltség hiánya (személyi és céges), rövid távú szemlélet -szakmunkás képzés szinten nincs -cégek tőkehiánya, likviditás, fölöslegesen lekötött pénzek -IKT használatának hiánya -jogi és szabványi ismeret hiánya -nincs kapcsolat és kommunikáció a szakmák között, tervezők és kivitelezők között -érdekellentétek, belső harcok, motiváció hiánya -cégek innovációs és kutatási hajlandósága alacsony -építésvezetői és művezetői gárda alacsony színvonala -munka és technológiai fegyelem hiánya -korrupció -szakmai szervezetek nem működnek együtt -uniós pénzek nem megfelelő felhasználása -informatikának szolgálnia kéne a szakmát -túl sok építőipari szervezet létezik, szétaprózottság -koordinálatlanság, hatékony érdekképviselet hiánya -analfabétizmus
Lehetőségek
Fenyegetések
munkatársak képzése: kézműves fizikai munkák -még van hova fejlődni -infrastrukturális fejlesztés -nemzetközi tudásorientált szemlélet átvétele -uniós pénzek -infokommunikációs rendszerek használata, projektkezelés szaktudás, cégek közötti kommunikáció -kihívások, amik érik az ipart -passzívház -technológia transzfer -uniós források felhasználása -technológiai átvételek és infrastrukturális megújulás -tulajdonosi háttér kihasználása
munkahelyek megszűnése, szűkülő kereslet -kiszolgáltatottság a pénzhatalmaknak -tőkehiány -bankok kedvezőtlen magatartása -közbeszerzés időigényes -piac szűkössége -jogi szabályozás hiányosságai és az abból fakadó problémák -nincs tőkeháttér és szabályozás a fenntartható fejlődéshez -hivatali bürokrácia -lakásépítés visszaszorulása -finanszírozási problémák -önálló döntéshozatal helyzetének vesztésre állása -korrupció -tudományosság és szakmai kompetencia felsőoktatás (nem lesz olyan oktató, aki nem az iskolapadban tanulta, hanem saját élményanyaggal rendelkezik, az kéne, hogy csak az oktathasson, aki látott már épületet, adminisztratív tudománymetria)
14. ábra: Swot analízis
Gyengeségek Talán nemcsak egy pesszimista hangulatnak tulajdonítható, hogy a gyengeségek megfogalmazása jóval karakterisztikusabb, mint az erősségeké. A jelentős változások közben a fejlesztésre fordított központi támogatás lényegében hiányzik, az intézményrendszerek megszűntek vagy működésük nem hatékony. Az SKT munkaértekezlet szakértői szerint még mindig nem ismerjük eléggé a munkafolyamatokat, tetten érhető a technológiai elmaradottság, az építésvezetői és művezetői gárda színvonala alacsony. A technológia- és munkafegyelem hiánya általános, az érdekeltségi rendszer hiányos és gyakran a rövid távú szemlélet az uralkodó. A cégekben gondot okoz a házon belüli érdekellentét, az esetleges belső harcok, valamint a motiváció hiánya. Jellemző az infokommunikációs eszközök használatának, valamint a jogi és szabványi ismereteknek a hiánya. Egyre gyakoribb a szó szerinti és a műszaki analfabetizmus. Európai összehasonlításban is túl sok az építőipari szervezet, ezek gyakran vállalkoznak tudásukat, kompetenciájukat és tőkehátterüket jóval meghaladó feladatokra. A cégek általában tőkehiányosak, amit csak növel a fölöslegesen lekötött, visszatartott pénzek és a körbetartozások anomáliája. A szakmai szervezetek nem működnek együtt, koordinálatlanság és a hatékony érdekképviselet hiánya jellemzi az építőipari szakmát. Ezt a szétaprózottság is segíti. Alacsony és elégtelen a kommunikáció szintje az egyes részszakmák között, és gyakran nagy az űr a tervezői és a kivitelezői elképzelések és gyakorlat között is. Megállapítható, hogy a cégek innovációs hajlandósága alacsony, nagyban arra támaszkodnak, amit a termékgyártók (ingyenesen, a nagyobb forgalom reményében) biztosítanak, gyakran a józan kritika nélkül. (Ez természetesen nem kritika a színvonalasat gyártó műszaki és alkalmazástechnikai együttműködéssel szemben) Az informatika nem szolgálja még megfelelően a folyamatokat. Megfogalmazódott az Európai Uniós pénzek felhasználásának nem megfelelő volta, valamint a széles körben tapasztalható korrupciós nyomás. Kiemelhető az a tény is, hogy míg az ECTP szakmai anyagai főleg a műszaki kihívásokkal foglalkoznak, a hazai környezet nehézségei sokkal inkább adminisztratív, kommunikációs, pénzügyi és társadalmi (pl. korrupció, rövid távú beruházás központú szemlélet, stb.) kérdéskörök körül forognak. Kiemelhető még az a tény is, hogy a technológia transzfer sokszor igen belterjes, (ami az egymással versengő vállalkozásokat tekintve részint érthető is), de végeredményében nagy minőségi és színvonalbeli különbségeket eredményez. Itt rá kell mutatnunk az ágazat sanyarú államigazgatási szerepére és sorsára, mely nemzetközi összehasonlításban is jelentősen szétaprózódott és igen komoly információs zsákutcával rendelkezik.
Lehetőségek Az SKT munkaülés résztvevői is kiemelték az EU források felhasználásában rejlő igen jelentős lehetőségeket. Lehetőségként éli meg a szakma az új kihívásokat, mint az intelligens ház, az időprés és a fenntarthatósági követelmények. Nagy potenciál a nemzetközi tudásbázishoz való csatlakozás, mely a döntően nemzetközi tulajdonban lévő hazai globalizált anyag- és termékiparban jelentkezik legerősebben. Itt a tulajdonosi bázis jobb kihasználtsága jelentős tartalékot jelenthet. Az infrastruktúra-fejlesztés kihívásai továbbra is számottevőek maradnak, itt mind a csatornázás, mind a közutak, mind a vasút fejlesztések még igen nagy potenciált jelentenek, az energiahatékony épületek és a megújuló energiaforrások területe is jórészt kiaknázatlan. A technológia transzfernek és az infrastrukturális megújulásnak a továbbiakban is jelentős szerepet kell játszania.
Műszaki értelemben a lehetőségek nagyon nyitottak, itt a technológiatranszfer kap igen jelentős szerepet. Az új többfunkciós és „kommunikatív” építőanyagok, a vezérlés lehetőségeinek megnövekedése, a szatellit technikai és számos műszaki vívmány még jelentős kiaknázatlan lehetőségeket rejt. Az ECTP stratégia anyaga korunk kihívásaként említi többek között a 100 km-t is elérő alagút megvalósítását (a mai rekord 56 km!), a hídszerkezet fesztávjának további növelését (jelenleg ez 1400 m), és a mélyalapozás mélységi kiterjesztését (a rekord 120 m), de szó van 500-1000 km/óra közötti sebességet is elérő gyorsvasutakról is. Az épületmagasságban meghaladta a technika az 500 métert, de ez sem tekinthető felső határnak. Jó példaként említhetők a szélesebb tengerszorosok sikeres áthidalásának („Csalagút”, Malmö-Koppenhága: alagút+mesterséges sziget+híd) megoldásai, amelyek új, határon átnyúló és összekapcsolódó gazdasági környezetet is jelentenek. Az ipart érő innovációs kihívásokra válaszolni kell. Az infokommunikációs eszközök használata, a projektkezelés fejlesztése, a cégek közötti fejlettebb kommunikáció még számos lehetőséget rejt magában.
Fenyegetések Talán természetes, hogy a válság kapcsán a fenyegetések területe jóval közelebb került a napi kézzelfogható problémakörhöz. A munkahelyek megszűnése és a szűkülő kereslet egyik fő területe világviszonylatban éppen az építőipar. A legnagyobb fenyegetést – ami korábban inkább műszaki természetű elégtelen teljesítésből fakadó gond volt - a finanszírozás jelenti. A bankok kedvezőtlen magatartása csődöket és begyűrűző tartozási láncot okoznak egyre gyakrabban. Az önálló döntéshozatal helyzete vesztésre áll. Tőkehiány és kiszolgáltatottság a pénzhatalmaknak - ez jellemzi a szakma korábban erősebbnek tűnő képviselőit is. Mindez egy kézzel foghatóan szűkülő piacon jelentkezik. Különösen a lakásépítés és az építőanyag kereskedelem területén nagy a visszaesés. A jogi szabályozás hiányaiból számos probléma fakad, és növeli a kiszolgáltatottságot. Nincs tőkeháttér és kellően szigorú szabályozás a fenntartható fejlődéshez. A kedvezőtlen háttért növeli a hivatali bürokrácia, az engedélyezési eljárások lassúsága, átláthatatlansága. Kiemelt veszély a korrupció, mely általános problémává vált a minőség vonatkozásában is. A közbeszerzés időigényessége ellentétes a társadalmi és gazdasági elvárások sürgetésével, a késedelmet aztán sokszor a vállalkozókon kívánják bepótolni, ami szervezési nehézségeket és a silány munka kockázatát eredményezheti. A felsőoktatásban nagy veszélyt jelent, hogy a tudományosság és szakmai kompetencia jelenlegi szabályozási és oktatás finanszírozási rendszere olyan tendenciát erősít, melynek következtében lassan nem lesz olyan oktató, aki a gyakorlatban tanulta meg a szakmát, és aki saját tervezői, kivitelezői élmény- és tapasztalatanyaggal rendelkezik. Ezzel szemben a szakma igényeinek kielégítésére éppen olyan oktatókra lenne szükség, akik jelentős szakmai gyakorlattal rendelkeznek.
2.2. Kulcssiker tényezők Az elemzésből kiindulva a kulcssiker tényezők meghatározásának általános elve az, hogy az erősségeket tovább fejleszteni, a gyengeségeket megszüntetni vagy kontroll alá vonni, a lehetőségeket mind jobban kihasználni, a veszélyeket pedig elkerülni, azok forrásait, hatását csökkenteni szükségesek. A kulcssiker tényezők meghatározásánál figyelembe vettük az ECTP stratégiában is megfogalmazott társadalmi kihívásokat és a műszaki fejlődés által kínált lehetőségeket, valamint a SWOT analízisben is megfogalmazott hazai szorító körülményeket feloldó intézkedéséket. A tényezőket csak kulcsmondatokban ismertetjük, kifejtésük a következő ütemben történik.
29
2.2.1. Általános célok/irányok Az építőipar gazdasági hatásának hangsúlyozása Hatékony kutatói és lobby munka szükséges az építőipar húzóágazatának, anyagi jelentőségének, a munkaerő-piaci és foglalkoztatási hatásának és az életminőség kialakításában játszott szerepének kiemelésére.
Olyan épített környezet kialakítása, amely elérhető és használható mindenki számára Egy demokratikus társadalomban az ember és a közösség olyan értékek, mely minden, különösen a hosszú távra kiható intézkedést meg kell határozzon, és ezen javaknak mindenki számára elérhetőnek kell lenni.
Megfelelő, jól tervezett, energia-hatékony (energia-pozitív) otthon mindenki számára Az életminőség alapvető feltétele a biztonságos, fenntartható otthonteremtési rendszer, legyen az bérlakás vagy saját tulajdonban levő lakás.
Megszólítható közösségek létrehozása a városi környezetben Az emberiség 80%-a városokban él, ezek helyi közösséggé kovácsolása minden műszaki és társadalmi eszközzel támogatandó. (lásd: Our town and cities: The Future - angol várospolitikai anyag)
Online információ közvetítés az épített környezetről és szolgáltatásairól A polgárok bevonása a társadalmi célok megvalósításába elsősorban tájékoztatási feladat, a mai technikai háttér alkalmas ennek megfelelő hordozónak.
2.2.2. Műszaki paradigmaváltás Újraértékelt műszaki szolgáltatások (Revalueing Engineering) A CIB munkacsoportja évek óta foglalkozik a mérnöki munka újraértékelésével és értékteremtésének bővítésével.
Teljesítmény alapú építés (Performance Based Building) A funkció igények helyes és nyitott meghatározása és az erre épülő irányelvek a CIB által koordinált EU projektben számos értékes eredményt értek el, ebben magyar részről az ÉMI is részt vett. Az elvek és módszerek teljesítmény alapú fejlesztése nagy lehetőségeket ígér.
A klimatikus változás által kialakult fokozott kockázatok kezelése A klimatikus változás olyan mértékű és frekvenciájú környezeti hatásokat jelent, (árvizek, viharok extrém felmelegedés, stb.) amelyeknek való megfelelés a szabványosítás és a mai gyakorlat teljes újragondolását igényli.
Integritás és komplexitás fokozása a specializálódott és szétaprózódott építési folyamatban A specializálódás részint a műszaki fejlődés velejárója, a kisvállalkozások jelentős szerepe pedig szintén elősegíti a fregmentációt. A folyamatok káros hatásainak ellensúlyozására a komplex szemlélet szükségességének hangsúlyozására és fokozott integritásra való törekvésre van szükség.
30
Tudásalapú munkaszervezés A szétaprózódott és egyre igényesebbé váló építési – karbantartási - üzemeltetési folyamatokban új típusú szervezési tudásra van szükség. A csapatmunka és a kooperációs hajlandóság kiemelt feltétellé vált a sikeres projektek lebonyolításában.
Emberközpontú és biztonságos építési terület A tradicionális építőipari munkakörnyezet egészségkárosító hatása és fokozott biztonsági kockázata miatt sem attraktív a fiatal munkaerő számára. A biztonságos és emberközpontú munkahelyi környezet vonzóvá teheti a szakmát szélesebb körben.
Intelligens – monitorozott és vezérelt épített környezet A beépített szenzorok és más ellenőrző rendszerek hallatlan fejlődését tapasztaljuk az elmúlt időben, az építőipar egyik legjelentősebb kihívása ezek befogadása és széria alkalmazása. Az intelligens vezérlés az épület használata során energiát, költséget takaríthat meg és növeli az élet minőségét
Életciklus alapú tervezés bevezetése és terjesztése Az épített környezet hosszútávra meghatározó jellegű beavatkozást jelent, mind környezeti hatásaiban, mind költségeiben. Ennek a tervezési metodikában is meg kell jelennie.
Új típusú építőanyagok és szerkezetek kidolgozása, tesztelése, jó gyakorlatban való bemutatása A nano- és biotechnológián alapuló, funkcióváltó és alkalmazkodó újszerű termékek és technológiák új szerkezetek és eljárások kialakítását teszi lehetővé pontosabban és költséghatékonyabban szolgálva a felhasználói igényeket. A demonstrációs projektekben ezek tesztelése és a gyakorlat finomítása folyik.
Infokommunikációs eszközök alkalmazása minden szinten A „digitális világ” felé való nyitás megkerülhetetlen, a várható előnyök kimagaslóan hasznosíthatóak a minőség és a vevő-/felhasználóbarát építőipar kialakításában.
2.2.3. Értékmegőrzés és területi fejlesztés A kulturális örökségek felmérése és tervszerű, gazdaságilag is helytálló kezelése Az örökségvédelem fenntarthatóság és gazdasági háttér nélkül nem tud tartós sikereket elérni. A védelem alatt álló épületekről való információ helyénvalósága, a használhatóság és a használhatóvá alakítás a terület kiemelt kihívásai közé tartozik.
Oktatás és ifjúságvédelem Az építés mindig a jövőre koncentrál, hiszen ők fogják azt használni. Az oktatás és ifjúságvédelem társadalmi hasznosságát felismerő közösségek jelentős nemzetközi versenyelőnyt is szerezhetnek.
A turizmus és szabadidő szektor fokozott fejlesztésének gazdasági-társadalmi magalapozása Az új iparágnak is tekinthető szolgáltatási szektor versenyhelyzetben van, az épített környezet (kulturális örökség, infrastruktúra) minősége ennek a versenynek egyik legalapvetőbb feltétele.
31
Fenntartható felújítási elvek, módszerek és gyakorlat fejlesztése Az épített környezetnek 80%-a elkészült, ezek szinten-tartása és értéknövelő fejlesztése az építőipar egyre nagyobb részét fogja lekötni. Ehhez új típusú tervezés és diagnosztika szükséges és új jó gyakorlatot kell szerezni.
Természetes, mesterséges és természeti értékek megőrzése és kihasználása: élővizek, barnamezős területek, nem használt vagy újrahasznosított közlekedési területek (kikötők, pályaudvarok) Felmérések azt mutatják, hogy az épített környezet 80%-a megépült. A maradék 20% lehetőséget a meglevő területek újszerű hasznosításával is lehet növelni.
Föld alatti terek jobb kihasználása, a föld alatti élet emberi tényezőinek kezelése A föld alatti terek korlátlan lehetőséget jelentenek, kialakításuk azonban igen költséges, és számos ember húzódozik a folyamatos föld alatti élettől.
Nyitottság új típusú hálózatok felé Hajlamosak vagyunk a világot változatlannak látni, holott az infrastruktúrában a változás hihetetlen gyors (mobil telefon, műhold technika, vezetékmentes internet, stb.) Mindezek környezeti építészetiépítőipari konzekvenciái felé nyitott rendszereket kell kialakítani.
Zaj és rezgésártalom hatásainak kezelése A közlekedési és egyéb káros zajok és rezgések hatásainak csökkentése új típusú kihívásokat jelent, megoldásuk hatékony tervezést és új típusú szerkezetek alkalmazását igényli.
Autonóm közösségek Energia, élelmiszer, oktatás, szabadidő, sport, közösség szempontjából részleges önellátásra is könnyen berendezkedő minta projektek szervezése, monitorozása és elterjesztése.
Építőanyagok utóhasznosítása, energia visszanyerés, fenntartható vízgazdálkodás A környezetre gyakorolt káros hatások (por, hulladék zaj stb.) csökkentése az egész ágazat számára kulcsfontosságú feladat. Az újrahasznosításban levő lehetőségek jórészt kihasználatlanok, költséghatékony megoldásai igen keresettek. A vízgazdálkodásban a csapadék és szürke vizek utóhasznosítása hazánkban is egyre fontosabbá válik.
A helyi és regionális megújuló energiatermelés költséghatékony fejlesztése Az energiahatékonysággal szeretnénk az épületek energia fogyasztását radikálisan csökkenteni, de a fennmaradó energiát is meg kell termelni, tárolni kell és mindezt a környezet legminimálisabb szennyezésével. Kiemelten támogatandóak a megújuló és a kapcsolt áramtermelés hatékonyabb rendszereinek kialakítását célzó fejlesztések.
2.3. Kérdőív kiértékelés A stratégiai kutatási terv készítése során egy kérdőíves felmérés történt annak érdekében, hogy a legfontosabbnak tartott témakörökben a stratégia kialakításánál a szakma véleményét is figyelembe lehessen venni.
32
A kérdőív szerkezete a válaszadóra vonatkozó adatok után öt kérdéscsoportra oszlott. A témacsoportok az alábbiak voltak: Társadalmi kihívások Érdekérvényesítés Folyamatok Paradigmák, és végül Fenntarthatósági indikátorok társadalmi kontrollja A kérdőív módszertana az volt, hogy a jelzett öt kérdéscsoportba rendezett állításokat a) véleményezni kellett, azaz egy tízes skálán meg kellett határozni, hogy az mennyire helytálló. A skálán a 10-es érték azt jelentette, hogy az állítás a véleményező szerint teljes mértékben helytálló ill. b) meg kellett becsülni, hogy az adott állítás bekövetkezik-e és ha igen milyen időhorizontban. A kérdőívek összeállítása és a felmérés lebonyolítása egy szociológus irányítása mellett történt. Tekintettel arra, hogy a kérdőív a MÉTP honlapon is elérhető, a válaszadások részben elektronikusan, részben manuálisan – a stratégia kialakítása elősegítése érdekében szervezett workshop-ok keretében – történtek és az elmondottak miatt csaknem bizonyos, hogy a válaszadók mindegyike az építőipar valamely területén tevékenykedik. A beérkezett 44 válaszadó munkahelyének típusát vizsgálva azt látjuk, hogy a felmérésben csaknem valamennyi típusú vállalkozás reprezentálva volt. Ugyanez a sokszínűség vonatkozik a tevékenységre adott válaszokra. A kitöltők munkahelyének profiljára a tervezés és az építőanyag-ipar dominanciája jellemző (78%), míg a válaszadók több mint 50%-a vezető beosztású volt. Az egyes témacsoportokon belüli kérdések megválaszolása mellett, arra is kerestük a választ, hogy az egyes kérdéskörök fontosságát, hogy ítélik meg az érintettek. A Stratégiai Kutatási Terv kérdőívében szereplő témakörök fontosságának rangsorát a 15. sz. ábra tartalmazza.
A Stratégiai Kutatási Terv kérdőív témaköreinek fontossága
Súlyozott átlag
4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Társ adalmi kihívások
Érdekérvényesítés
Folyamatok
Paradigm ák
Fenntarthatósági indikátorok társadalmi kontrollja
15. ábra: A Stratégiai Kutatási Terv kérdőíve témaköreinek fontossági sorrendi megítélése Megjegyzés: A fontosság szerinti sorrendbe rendezés 1-5 ig történt, tehát a legkisebb átlaggal szereplő témakört ítélik a legfontosabb problematikának a válaszadók.
Egyik állítás bekövetkeztére vonatkozóan sem született olyan válasz, ami annak bekövetkeztét valószínűtlennek ítélte volna, tehát a vizsgált témakörök napirenden vannak, élők. Ugyanakkor meglepő volt, hogy a beérkezett vélemények szerint szinte valamennyi állítás bekövetkeztének csak hosszútávon van valószínűsége.
33
A válaszokat értékelve a következő jellegzetességeket emelhetjük ki: Társadalmi kihívások: a vélemények mindazon kérdésköröknél, ahol az anyagi szempontok meghatározó szerepet játszanak az állítás bekövetkeztét a megkérdezettek kevésbé tartották valószínűnek (kettős/szezonális lakóhely szerepe, épületek energia hatékony felújítása). Egy másik általánosítható észrevétel, hogy a szociális szempontokkal (idősödő társadalom, akadálymentesítés, nők és hátrányos helyzetűek) kapcsolatos igények érvényesítése az épített környezetben, ill. ennek valószínűsítése a reakciókban a vártnál kevésbé hangsúlyosan jelenik meg. Az érdekérvényesítés témakörben a kérdésekre kapott válaszoknál a kép sokkal egyértelműbb. Csaknem valamennyi állítás jelentőségét visszaigazolták a megkérdezettek (vállalkozó érdekeltség megítélése, árképzés átláthatósága, nemzeti érdekvédelem). A folyamatok kérdéskörben is általában igaznak vélték a megfogalmazott állításokat a válaszadók, kritizálva ezzel az intézményrendszert, a programalkotást, a szabványosítást, az engedélyezés és a tendereztetés folyamatát, tempóját, valamint a körbetartozás meglétét, súlyát. A kérdőív legalacsonyabb átlagát, azaz a legelmarasztalóbb kritikát az kapta, hogy az építőipari szereplők nem rendelkeznek az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszerrel. Pozitívan ítéli meg ugyanakkor a szakma a rendelkezésre álló technológiát, anyagokat és rendszereket. A paradigmák témacsoportban felvetett problémák is egybeestek a megkérdezettek véleményével. Egyedül csak az építőipar kézműves jelleget megszüntető javaslat kapott alacsony támogatottságot, aminek viszont ellentmond a 39. kérdésre adott ellenkező értelmű vélemény (szétaprózott folyamatok helyett strukturált, értékvezérelt szervezés szükségessége). Az utolsó – fenntarthatósági indikátorok kontrollja – témakörben megfogalmazott állítások megítélése egyöntetűsítette azok fontosságát. Magas értékek születtek a válaszadás során. Az egész kérdőív legmagasabb értékét a „Modern építőipar anyag, energia és víz felhasználásban takarékos és újrahasznosítható kell legyen” állítás kapta: 8,8. A fejezet átlag magas támogatási értékek mellett visszafogott volt a szociális érzékenységgel foglalkozó három kérdéssel való azonosulás - 6-6,5 – szociális esélyegyenlőség, szegregáció elleni küzdelem. Végezetül egy lista azokról a témákról, amelyek leginkább megosztották a szakmát a kapott válaszok alapján: 2020-ig a társadalomban a kettős/szezonális lakóhely aránya eléri a 20 %-ot (vagy lényeges szempont lesz). Az energia-, a víz-, és építőanyagok felhasználása radikálisan csökken a recycling és a megújuló energiaforrások valamint a tudatos vízhasznosítás következtében A nők és a hátrányos helyzetűek igényei meghatározókká válnak az épített környezetben A mai épületek csak magas színvonalú building management system-mel üzemeltethetők Az építőipar kézműves jellegét csökkenteni szükséges és át kell állni a nagyipari módszerekre Az egyes kérdésekre adott válaszokról készült részletes kimutatást a következő fejezetek tartalmazzák.
4.3.1. A Stratégiai Kutatási Terv kérdőíve Kérem, hogy olvassa el az alábbi állításokat és véleményezze azokat! Egy tízes skálán határozza meg, hogy az állítást mennyire tartja helytállónak! A skálán a 10-es érték azt jelenti, hogy az állítás véleménye szerint teljes mértékben helytálló, az 1-es érték pedig azt, hogy egyáltalán nem helytálló. Kérem azt is határozza meg, hogy véleménye szerint az állításban foglaltak mikorra valósulnak meg Magyarországon!
34
Társadalmi kihívások 1. 2020-ig a társadalomban a kettős/szezonális lakóhely aránya eléri a 20 %-ot (vagy lényeges szempont lesz). Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 2. Napi, ill. heti szinten a csak részlegesen használt épületeknél jelentős erőforrás megtakarítás (energetikai, személyzet stb.) érhető el. Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 3. Az idősödő társadalomban az inaktivitás az épített környezetben is jelentős változást kell, hogy hozzon. Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 4. Az akadálymentesítés bevezetése, a szabályozás és megvalósítás oldaláról jelentősen felgyorsul. Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás…
35
1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 5. A klimatikus változások felgyorsítják az épületek energia hatékony felújítását, melynek következtében a fűtési igény jelentősen lecsökken. Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 6. A klimatikus változások kapcsán az épületek hűtési igénye előtérbe kerül Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 7. Az energia-, a víz-, és építőanyagok felhasználása radikálisan csökken a recycling és a megújuló energiaforrások valamint a tudatos vízhasznosítás következtében Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 8. A várható élettartam, a funkció és a megvalósítási költségek optimalizálásával a jelenlegihez képest racionálisabban alakulnak (csökkennek) Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
36
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 9. A fenntarthatósági kérdések - energia, víz - életciklusra vetítve vizsgálhatók. Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 10. . A nők és a hátrányos helyzetűek igényei meghatározókká válnak az épített környezetben Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik
Érdekérvényesítés 11. Az egyéni és a kollektív érdekek összehangolása komoly szakértelmet, intézkedés sorozatot és kontrollt igényelnek Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik
37
12. A vállalkozó döntően a haszna maximalizálásában érdekelt Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
9
10
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 13. A vállalkozó hosszú távú minőségi szolgáltatásban érdekelt Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 14. Az építőipari árképzés átláthatatlan, a verseny korlátozott Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 15. A minőség szándékos rontása, vagy a hanyag munkavégzés ellen való fellépés lényeges, melynek eszközrendszere még nem kidolgozott Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik
38
16. A nemzeti érdekek a jelenleginél jóval határozottabban képviselendők Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik
Folyamatok 17. Az építőipar intézményrendszere (minisztériumok, alapintézmények) nem megfelelő Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 18. A programalkotás támogatása leggyakrabban ötletszerű, támogatása kezdetleges Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 19. A tervezési munka színvonala még mindig alacsony, alulfizetett Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik
39
4. – 10 éven belül bekövetkezik 20. A szabványok területe változó színvonalú, gyakran hiányos Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
6
7
8
9
10
8
9
10
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 21. Az engedélyezés lassú, bürokratikus Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 22. Az engedélyezés túlságosan szubjektív, gyakran korrupt Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 23. A tendereztetés általános színvonala megfelelő Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik
40
4. – 10 éven belül bekövetkezik 24. A generál kivitelezés eredményeznek
szakmai
hiányosságai
jelentős
6
8
idő
és
költségtöbbletet
Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
7
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 25. Alvállalkozói tevékenység csak ritkán veszi figyelembe a kapcsolódó szakmák igényeit Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
9
10
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 26. Nincsenek technológiailag megoldhatatlan problémák Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 27. Az anyagok és rendszerek rendelkezésre állása megfelelő Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik
41
4. – 10 éven belül bekövetkezik 28. Az ágazat legnagyobb problémája a körbetartozás Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 29. Az építőipari szereplők ISO 9001-es biztosítási rendszere elegendő alapot ad a jó minőséghez Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 30. Sem a tervek, sem a kivitelezés folyamat közbeni minőségellenőrzése nem megoldott Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 31. Az üzemeltetők nem rendelkeznek megfelelő, műszaki és szakmai háttérrel Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik
42
4. – 10 éven belül bekövetkezik 32. Az üzemeltetők nem kapnak megfelelő információt a se a kész szerkezetekről, sem a folyamatok szükségleteiről Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 33. A mai épületeket üzemeltethetők
csak
magas
4
5
színvonalú
building
management
system-mel
Az állítás helytálló 1
2
3
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik
Paradigmák 34. Az építőiparnak a technológia központú szolgáltatás helyett a fogyasztói igények maximális kielégítésére kell fókuszálnia Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 35. Az építőipar át kell, hogy álljon az erőforrás intenzív működéséből a tudásközpontú működésre Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
43
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 36. Az építőipar át kell, hogy álljon a helyi megoldások regionális/globális megoldásokra Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 37. Az építőipar kézműves jellegét csökkenteni szükséges és át kell állni a nagyipari módszerekre Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 38. Az építőipar probléma fókuszú megközelítése helyett innovatív szemlélet szükséges Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 39. A szegregált és szétaprózott folyamatok helyett strukturált és értékvezérelt szervezés szükséges Az állítás helytálló
44
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik
Fenntarthatósági indikátorok társadalmi kontrollja 40. Az épített környezet zaj és rezgésterhelése túl nagy és kezeletlen Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 41. A káros anyag kibocsátás (CO2, NO3) jelentős csökkentést igényelnek Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 42. Az építőipar jelentősen felelős a VOC valamint a por/atkaszennyeződésekért Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik
45
43. A modern építőipar anyag energia és víz felhasználásban takarékos és újrahasznosító kell, hogy legyen Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 44. A szociális esélyegyenlőség egyik legfontosabb terepe az épített környezet Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 45. Az épített környezetben a hátrányos rétegeket pozitív diszkriminációban kell részesíteni Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 46. A szegregáció elleni küzdelem a kedvező szociális mix létrehozása alapvető rendezőelv kell, hogy legyen Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik
46
4. – 10 éven belül bekövetkezik 47. Az építőmunkák munka és biztonságvédelme kiemelten fontos. Erre költség keretet kell biztosítani Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 48. A helyesen megvalósított épített környezet a bűnmegelőzés egyik fontos eszköze Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 49. A kulturális örökség célja mellé eszközöket is kell rendelni Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik 3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 50. A városi hálózatok (közlekedés, gépészet stb.) fenntartható fejlesztése az élhető városok prioritása Az állítás helytálló 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az állítás… 1.- nem következik be 2. – 2 éven belül bekövetkezik
47
3. – 5 éven belül bekövetkezik 4. – 10 éven belül bekövetkezik 51. Végezetül arra kérném, hogy fontosságuk szerint állítsa sorrendbe a kérdőív témaköreit! Tehát 1-est adjon annak a témának, amelyet Ön a legfontosabbnak tart és 5-öst annak, amelyet a legkevésbé fontosnak tart! Társadalmi kihívások
…………
Érdekérvényesítés
…………
Folyamatok
…………
Paradigmák
…………
Fenntarthatósági indikátorok társadalmi kontrollja
…………
48
4.3.2. A Stratégiai Kutatási Terv kérdőívének számszerű kiértékelése 44 kitöltés alapján (2009. nov. 3-ig) 4.3.2.1. Általános adatok
19%
Mikro- vagy kisvállalkozás
16%
Középvállalkozás 7%
12%
46%
Nagy-vagy multinacionális vállalat Nonprofit szervezet Egyéb
16. ábra: A kitöltők munkahelyének típusa
30% 40%
Kutatás-fejlesztési Termelési Pénzügyi/tanácsadói Egyéb
17%
13%
17. ábra: A kitöltők munkahelye tevékenység szerint
49
Tervezés 3%
10%
Kivitelezés
3% Beruházás 46% Építőanyag ipar 31%
7%
Költségvetési szervönkormányzat Egyéb
18. ábra: A kitöltők munkahelyének profilja
Vállalatvezető vagy helyettes 23%
Műszaki vezető/felelős
30% Kutató-fejlesztő munkatárs Értékesítési vagy marketing munkatárs Gazdasági munkatárs 5% 26%
2% 5%
9%
Oktató Egyéb
19. ábra: A kitöltők beosztása
50
4.3.2.2. Vélemények összegzése 2.1. Rövid szöveges összegzés a közösen kialakított véleményekről: 1. állítás: 2020-ig a társadalomban a kettős/szezonális lakóhely aránya eléri a 20%-ot (vagy lényeges szempont lesz). Inkább nem igaz, de a vélemények megoszlanak. Hosszú távú állítás.
2. állítás: Napi, ill. heti szinten a csak részlegesen használt épületeknél jelentős erőforrás megtakarítás (energetikai, személyzet stb.) érhető el. Igaz is meg nem is, a vélemény megoszlik. Hosszú távú állítás.
3. állítás: Az idősödő társadalomban az inaktivitás az épített környezetben is jelentős változást kell, hogy hozzon. Inkább igaz. Hosszú távú állítás.
4. állítás: Az akadálymentesítés bevezetése a szabályozás és megvalósítás oldaláról jelentősen felgyorsul. Inkább igaz, de megoszlik a vélemény. Hosszú távú állítás.
5. állítás: A klimatikus változások felgyorsítják az épületek energia-hatékony felújítását, melynek következtében a fűtési igény jelentősen lecsökken. Inkább igaz, de megoszló a vélemény. Hosszú távú állítás.
51
6. állítás: A klimatikus változások kapcsán az épületek hűtési igénye előtérbe kerül. Inkább igaz. Inkább hosszú távú állítás.
7. állítás: Az energia-, a víz- és építőanyagok felhasználása radikálisan csökken a recycling és a megújuló energiaforrások, valamint a tudatos vízhasznosítás következtében. Igaz is meg nem is, a vélemény megoszlik. Hosszú távú állítás.
8. állítás: A várható élettartam, a funkció és a megvalósítási költségek optimalizálásával a jelenlegihez képest racionálisabban alakulnak (csökkennek). Igaz is meg nem is (a vélemények megoszlanak). Hosszú távú állítás.
9. állítás: A fenntarthatósági kérdések - energia, víz - életciklusra vetítve vizsgálhatók. Inkább igaz. Hosszú távú állítás. 10. állítás: A nők és a hátrányos helyzetűek igényei meghatározókká válnak az épített környezetben. Igaz is meg nem is, a vélemények megoszlanak. Hosszú távú állítás.
11. állítás: Az egyéni és a kollektív érdekek összehangolása komoly szakértelmet, intézkedés sorozatot és kontrollt igényelnek Igaz. Hosszú távú állítás.
52
12. állítás: A vállalkozó döntően a haszna maximalizálásában érdekelt. Igaz. Hosszú távú állítás.
13. állítás: A vállalkozó hosszú távú minőségi szolgáltatásban érdekelt. Inkább igaz. Hosszú távú állítás.
14. állítás: Az építőipari árképzés átláthatatlan, a verseny korlátozott. Inkább igaz. Hosszú távú állítás.
15. állítás: A minőség szándékos rontása vagy a hanyag munkavégzés ellen való fellépés lényeges, melynek eszközrendszere még nem kidolgozott. Igaz. Hosszú távú állítás.
16. állítás: A nemzeti érdekek a jelenleginél jóval határozottabban képviselendők. Inkább igaz. Hosszú távú állítás.
17. állítás: Az építőipar intézményrendszere (minisztériumok, alapintézmények) nem megfelelő. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Hosszú távú állítás.
53
18. állítás: A programalkotás támogatása leggyakrabban ötletszerű, támogatása kezdetleges. Inkább igaz. Hosszú távú állítás.
19. állítás: A tervezési munka színvonala még mindig alacsony, alulfizetett. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Hosszú távú állítás.
20. állítás: A szabványok területe változó színvonalú, gyakran hiányos. Inkább igaz. Hosszú távú állítás.
21. állítás: Az engedélyezés lassú, bürokratikus. Inkább igaz. Inkább hosszú távú állítás.
22. állítás: Az engedélyezés túlságosan szubjektív, gyakran korrupt. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Inkább hosszú távú állítás.
23. állítás: A tendereztetés általános színvonala megfelelő. Inkább nem igaz, de a vélemények megoszlanak. Hosszú távú állítás.
54
24. állítás: A generál kivitelezés szakmai hiányosságai jelentős idő- és költségtöbbletet eredményeznek. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Inkább hosszú távú állítás.
25. állítás: Az alvállalkozói tevékenység csak ritkán veszi figyelembe a kapcsolódó szakmák igényeit. Inkább igaz. Hosszú távú állítás.
26. állítás: Nincsenek technológiailag megoldhatatlan problémák. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Hosszú távú állítás.
27. állítás: Az anyagok és rendszerek rendelkezésre állása megfelelő. Inkább igaz. Hosszú távú állítás.
28. állítás: Az ágazat legnagyobb problémája a körbetartozás. Inkább igaz. Hosszú távú állítás.
29. állítás: Az építőipari szereplők ISO 9001-es biztosítási rendszere elegendő alapot ad a jó minőséghez. Inkább nem igaz, de a vélemények megoszlanak. Hosszú távú állítás.
55
30. állítás: Sem a tervek, sem a kivitelezés folyamat közbeni minőségellenőrzése nem megoldott. Inkább igaz. Hosszú távú állítás.
31. állítás: Az üzemeltetők nem rendelkeznek megfelelő műszaki és szakmai háttérrel. Inkább igaz. Hosszú távú állítás.
32. állítás: Az üzemeltetők nem kapnak megfelelő információt se a kész szerkezetekről, sem a folyamatok szükségleteiről. Inkább igaz. Hosszú távú állítás.
33. állítás: A mai épületek csak magas színvonalú building management system-mel üzemeltethetők. Igaz is meg nem is, a vélemények megoszlanak. Hosszú távú állítás.
34. állítás: Az építőiparnak a technológia központú szolgáltatás helyett a fogyasztói igények maximális kielégítésére kell fókuszálnia. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Hosszú távú állítás.
35. állítás: Az építőipar át kell, hogy álljon az erőforrás intenzív működéséből a tudásközpontú működésre. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Hosszú távú állítás.
56
36. állítás: Az építőipar át kell, hogy álljon a helyi megoldásokról a regionális/globális megoldásokra. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Hosszú távú állítás.
37. állítás: Az építőipar kézműves jellegét csökkenteni szükséges és át kell állni a nagyipari módszerekre. Igaz is meg nem is, a vélemények megoszlanak. Hosszú távú állítás.
38. állítás: Az építőipar probléma fókuszú megközelítése helyett innovatív szemlélet szükséges. Inkább igaz. Hosszú távú állítás.
39. állítás: A szegregált és szétaprózódott folyamatok helyett strukturált és értékvezérelt szervezés szükséges. Igaz. Hosszú távú állítás.
40. állítás: Az épített környezet zaj- és rezgésterhelése túl nagy és kezeletlen. Inkább igaz. Hosszú távú állítás.
41. állítás: A káros anyag kibocsátás (CO2, NO3) jelentős csökkentést igényelnek. Igaz. Hosszú távú állítás.
57
42. állítás: Az építőipar jelentősen felelős a VOC valamint a por/atkaszennyeződésekért. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Hosszú távú állítás.
43. állítás: A modern építőipar anyag-, energia- és vízfelhasználásban takarékos és újrahasznosító kell, hogy legyen. Igaz. Hosszú távú állítás.
44. állítás: A szociális esélyegyenlőség egyik legfontosabb terepe az épített környezet. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Hosszú távú állítás.
45. állítás: Az épített környezetben a hátrányos rétegeket pozitív diszkriminációban kell részesíteni. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Hosszú távú állítás.
46. állítás: A szegregáció elleni küzdelemben a kedvező szociális mix létrehozása alapvető rendezőelv kell, hogy legyen. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Hosszú távú állítás.
47. állítás: Az építőmunkák munka- és biztonságvédelme kiemelten fontos. Erre költség keretet kell biztosítani. Igaz. Hosszú távú állítás.
58
48. állítás: A helyesen megvalósított épített környezet a bűnmegelőzés egyik fontos eszköze. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Hosszú távú állítás.
49. állítás: A kulturális örökség célja mellé eszközöket is kell rendelni. Igaz. Hosszú távú állítás.
50. állítás: A városi hálózatok (közlekedés, gépészet stb.) fenntartható fejlesztése az élhető városok prioritása. Igaz. Hosszú távú állítás.
59
4.3.2.3. Részletes kiértékelések:
1. állítás: 2020-ig a társadalomban a kettős/szezonális lakóhely aránya eléri a 20%-ot (vagy lényeges szempont lesz). Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 4,8.
20,0% 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0%
18,6% 18,6% 16,3% 14,0% 9,3%
9,3%
4,7%
4,7%
4,7% 0,0%
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
20. ábra: 1. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább nem igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás...
0,0%
10,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
16,3%
Nem következik be 2 éven belül bekövetkezik
20,0%
4,7%
5 éven belül bekövetkezik
27,9%
10 éven belül bekövetkezik
51,2%
21. ábra: 1. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 22,9 év Hosszú távú állítás.
60
2. állítás: Napi, ill. heti szinten a csak részlegesen használt épületeknél jelentős erőforrás megtakarítás (energetikai, személyzet stb.) érhető el. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 5,7.
23,3%
25,0%
20,9% 20,0% 14,0%
15,0%
11,6% 9,3%
10,0%
7,0% 4,7%
4,7%
5,0%
2,3%
2,3%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
22. ábra: 2. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Igaz is meg nem is, a vélemény megoszlik. Az állítás ...
0,0% Nem következik be 2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
10,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
9,3%
14,0%
30,2%
10 éven belül bekövetkezik
46,5%
23. ábra: 2. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 15,7 év Hosszú távú állítás.
61
3. állítás: Az idősödő társadalomban az inaktivitás az épített környezetben is jelentős változást kell hozzon. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,5.
25,0% 20,9% 20,0% 16,3% 16,3% 15,0%
11,6% 9,3%
10,0% 5,0%
9,3%
9,3%
4,7% 2,3% 0,0%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
24. ábra: 3. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz. Az állítás...
0,0%
10,0%
Nem következik be 2 éven belül bekövetkezik
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
7,0%
4,7%
5 éven belül bekövetkezik
37,2%
10 éven belül bekövetkezik
51,2%
25. ábra: 3. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 14,0 év Hosszú távú állítás.
62
4. állítás: Az akadálymentesítés bevezetése a szabályozás és megvalósítás oldaláról jelentősen felgyorsul. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,1.
25,0% 20,9% 20,0% 14,0%
15,0% 10,0%
14,0%
11,6% 9,3% 7,0%
5,0%
7,0%
7,0%
7,0%
2,3%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
26. ábra: 4. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz, de megoszlik a vélemény. Az állítás...
0,0% Nem következik be
10,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
4,7%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
14,0%
32,6%
10 éven belül bekövetkezik
48,8%
27. ábra: 4. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 11,4 év Hosszú távú állítás.
63
5. állítás: A klimatikus változások felgyorsítják az épületek energia-hatékony felújítását, melynek következtében a fűtési igény jelentősen lecsökken. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,1.
25,0% 20,9% 20,0% 14,0%
15,0%
11,6%
11,6% 9,3%
10,0%
7,0%
7,0%
2
3
7,0%
7,0%
4,7% 5,0% 0,0% 1
4
5
6
7
8
9
10
28. ábra: 5. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz, de megoszló a vélemény. Az állítás...
0,0% Nem következik be
10,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
2,3%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
14,0%
25,6%
10 éven belül bekövetkezik
58,1%
29. ábra: 5. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 9,7 év Hosszú távú állítás.
64
6. állítás: A klimatikus változások kapcsán az épületek hűtési igénye előtérbe kerül. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,9.
35,0%
30,2%
30,0% 25,0% 18,6%
20,0% 15,0% 9,3% 9,3%
10,0%
9,3% 7,0% 7,0%
4,7% 5,0%
2,3%
2,3%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
30. ábra: 6. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz Az állítás...
0,0%
Nem következik be
10,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
0,0%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
23,3%
30,2%
10 éven belül bekövetkezik
46,5%
31. ábra: 6. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 6,6 év Inkább hosszú távú állítás.
65
7. állítás: Az energia, a víz és az építőanyagok felhasználása radikálisan csökken a recycling és a megújuló energiaforrások, valamint a tudatos vízhasznosítás következtében. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 5,5.
30,0% 25,6% 25,0% 20,0%
16,3% 14,0%
15,0% 10,0%
11,6% 9,3% 7,0%
9,3%
7,0%
5,0% 0,0%
0,0%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
32. ábra: 7. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Igaz is meg nem is, a vélemény megoszlik. Az állítás...
0,0%
20,0%
60,0%
80,0%
100,0%
8,3%
Nem következik be 2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
40,0%
2,8%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
88,9%
33. ábra: 7. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 17,3 év Hosszú távú állítás.
66
8. állítás: A várható élettartam, a funkció és a megvalósítási költségek optimalizálásával a jelenlegihez képest racionálisabban alakulnak (csökkennek). Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 5,8.
18,6% 18,6%
20,0% 18,0%
16,3%
16,0% 14,0%
14,0% 11,6%
12,0% 10,0% 7,0%
8,0% 6,0% 4,0%
2,3%
2,3%
1
2
4,7%
4,7%
9
10
2,0% 0,0% 3
4
5
6
7
8
34. ábra: 8. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Igaz is meg nem is (a vélemények megoszlanak). Az állítás...
0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 8,8%
Nem következik be 2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
11,8%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
79,4%
35. ábra: 8. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 17,0 év Hosszú távú állítás.
67
9. állítás: A fenntarthatósági kérdések - energia, víz - életciklusra vetítve vizsgálhatók. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,4.
25,0% 20,9% 18,6%
20,0% 16,3%
16,3%
15,0% 9,3%
10,0%
7,0% 7,0% 4,7%
5,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
36. ábra: 9. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz. Az állítás...
0,0%
10,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
3,2%
Nem következik be 2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,0%
32,3%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
64,5%
37. ábra: 9. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 10,3 év Hosszú távú állítás.
68
10. állítás: A nők és a hátrányos helyzetűek igényei meghatározókká válnak az épített környezetben. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 5,3.
18,6%
20,0% 18,0%
16,3%
16,0%
14,0%
14,0% 12,0% 10,0%
11,6% 9,3%
9,3%
9,3%
7,0%
8,0% 6,0% 4,0%
2,3%
2,3%
2,0% 0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
38. ábra: 10. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Igaz is meg nem is, a vélemények megoszlanak. Az állítás...
0,0%
10,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
80,0%
19,4%
Nem következik be 2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,0%
8,3%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
72,2%
39. ábra: 10. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 26,8 év Hosszú távú állítás.
69
11. állítás: Az egyéni és a kollektív érdekek összehangolása komoly szakértelmet, intézkedés sorozatot és kontrollt igényelnek. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 8,3.
46,5%
50,0% 45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0%
14,0% 14,0%
15,0% 10,0% 5,0%
4,7%
2,3%
0,0%
7,0%
7,0%
5
6
4,7%
0,0%
0,0% 1
2
3
4
7
8
9
10
40. ábra: 11. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Igaz. Az állítás...
0,0%
10,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
80,0%
10,0%
Nem következik be 2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,0%
16,7%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
73,3%
41. ábra: 11. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 17,7 év Hosszú távú állítás.
70
12. állítás: A vállalkozó döntően a haszna maximalizálásában érdekelt. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 8,2.
46,5%
50,0% 45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0%
18,6%
20,0% 11,6%
15,0% 10,0% 5,0%
7,0%
4,7% 0,0%
0,0%
7,0%
2,3%
2,3%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
42. ábra: 12. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Igaz. Az állítás...
0,0%
Nem következik be
10,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
5,4%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,0%
48,6%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
45,9%
43. ábra: 12. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 11,0 év Hosszú távú állítás.
71
13. állítás: A vállalkozó hosszú távú minőségi szolgáltatásban érdekelt. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,6.
23,3%
25,0%
18,6%
20,0% 16,3% 15,0% 9,3%
10,0% 5,0%
9,3% 7,0%
7,0%
4,7% 2,3%
2,3%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
44. ábra: 13. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz. Az állítás...
0,0%
10,0%
Nem következik be
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
80,0%
12,9%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,0%
16,1%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
71,0%
45. ábra: 13. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 20,3 év Hosszú távú állítás.
72
14. állítás: Az építőipari árképzés átláthatatlan, a verseny korlátozott. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,3.
27,9%
30,0% 25,0% 18,6%
20,0% 15,0%
11,6% 9,3%
10,0%
7,0% 7,0%
7,0%
4,7% 4,7% 5,0%
2,3%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
46. ábra: 14. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz. Az állítás...
0,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
16,2%
Nem következik be 2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
10,0%
40,5%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
43,2%
47. ábra: 14. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 21,4 év Hosszú távú állítás.
73
15. állítás: A minőség szándékos rontása, vagy a hanyag munkavégzés ellen való fellépés lényeges, melynek eszközrendszere még nem kidolgozott. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 8,3.
50,0%
44,2%
45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0%
14,0%
15,0% 10,0% 5,0%
2,3%
0,0%
2,3%
4,7% 4,7%
4,7%
16,3%
7,0%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
48. ábra: 15. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Igaz. Az állítás...
0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0%
Nem következik be
0,0%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
23,1%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
76,9%
49. ábra: 15. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 8,2 év Hosszú távú.
74
16. állítás: A nemzeti érdekek a jelenleginél jóval határozottabban képviselendők. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,7.
50,0%
44,2%
45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 11,6%
15,0% 7,0%
10,0% 5,0%
2,3%
4,7%
11,6% 4,7%
9,3% 4,7%
0,0%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
50. ábra: 16. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz. Az állítás...
0,0%
Nem következik be
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
16,1%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
10,0%
32,3%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
51,6%
51. ábra: 16. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 21,9 év Hosszú távú.
75
17. állítás: Az építőipar intézményrendszere (minisztériumok, alapintézmények) nem megfelelő. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,0.
32,6%
35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0%
11,6%
11,6%
11,6% 9,3%
10,0% 4,7% 5,0%
2,3%
9,3%
4,7%
2,3%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
52. ábra: 17. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás...
0,0%
10,0%
Nem következik be
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
15,2%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,0%
21,2%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
63,6%
53. ábra: 17. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 21,9 év Hosszú távú.
76
18. állítás: A programalkotás támogatása leggyakrabban ötletszerű, támogatása kezdetleges. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,9.
35,0% 30,2% 30,0% 25,0% 20,0% 14,0%
15,0%
14,0% 14,0%
9,3%
10,0%
7,0% 4,7%
4,7%
5,0%
2,3% 0,0%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
54. ábra: 18. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz. Az állítás...
0,0%
Nem következik be
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
12,5%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
10,0%
31,3%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
56,3%
55. ábra: 18. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 18,8 év Hosszú távú.
77
19. állítás: A tervezési munka színvonala még mindig alacsony, alulfizetett. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,0.
25,0% 20,9% 18,6%
20,0% 15,0% 11,6% 10,0% 5,0%
11,6%
9,3%
9,3% 7,0%
2,3%
2,3%
1
2
7,0%
0,0% 3
4
5
6
7
8
9
10
56. ábra: 19. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás...
0,0%
10,0%
Nem következik be
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
15,2%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,0%
27,3%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
57,6%
57. ábra: 19. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 21,5 év Hosszú távú.
78
20. állítás: A szabványok területe változó színvonalú, gyakran hiányos. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,5.
30,0% 25,6% 25,0% 20,0%
16,3% 16,3% 14,0%
15,0% 9,3%
10,0%
7,0%
5,0%
4,7%
4,7%
3
4
2,3% 0,0%
0,0% 1
2
5
6
7
8
9
10
58. ábra: 20. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz. Az állítás...
0,0%
10,0%
Nem következik be
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
80,0%
9,4%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,0%
21,9%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
68,8%
59. ábra: 20. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 16,7 év Hosszú távú.
79
21. állítás: Az engedélyezés lassú, bürokratikus. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,6.
30,0%
27,9%
25,0% 20,0%
16,3% 14,0%
15,0%
11,6% 11,6% 9,3%
10,0%
7,0%
5,0%
2,3% 0,0%
0,0%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
60. ábra: 21. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz. Az állítás...
0,0%
Nem következik be
10,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
80,0%
0,0%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,0%
24,2%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
75,8%
61. ábra: 21. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 8,1 év Inkább hosszú távú.
80
22. állítás: Az engedélyezés túlságosan szubjektív, gyakran korrupt. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,7.
20,0%
18,6%
18,0% 16,0%
14,0% 14,0%
14,0%
11,6%
12,0%
11,6%
10,0% 8,0% 6,0%
4,7%
4,7%
1
2
7,0%
7,0%
7,0%
3
4
5
4,0% 2,0% 0,0% 6
7
8
9
10
62. ábra: 22. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás...
0,0%
Nem következik be
10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0%
0,0%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
18,8%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
81,3%
63. ábra: 22. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 8,5 év Inkább hosszú távú.
81
23. állítás: A tendereztetés általános színvonala megfelelő. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 4,2.
20,0%
18,6% 18,6%
18,0%
16,3%
16,0%
16,3%
14,0%
14,0% 12,0% 10,0% 8,0%
7,0% 4,7%
6,0% 4,0%
2,3%
2,3%
2,0%
0,0%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
64. ábra: 23. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább nem igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás...
0,0%
10,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
80,0%
6,3%
Nem következik be 2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,0%
21,9%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
71,9%
65. ábra: 23. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 13,9 év Hosszú távú.
82
24. állítás: A generál
kivitelezés szakmai
hiányosságai
jelentős idő-
és
költségtöbbletet
eredményeznek. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,5.
25,0%
23,3% 20,9%
20,0% 16,3% 14,0%
15,0%
9,3%
10,0%
7,0%
5,0% 0,0%
0,0%
1
2
4,7%
4,7%
3
4
0,0% 5
6
7
8
9
10
66. ábra: 24. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás...
0,0%
Nem következik be
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
0,0%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
10,0%
35,3%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
64,7%
67. ábra: 24. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 7,2 év Inkább hosszú távú.
83
25. állítás: Az alvállalkozói tevékenység csak ritkán veszi figyelembe a kapcsolódó szakmák igényeit. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,7.
35,0%
32,6%
30,0% 25,0% 20,0% 14,0%
15,0%
11,6% 9,3%
10,0% 5,0%
9,3%
9,3%
7,0% 2,3%
2,3%
1
2
2,3%
0,0% 3
4
5
6
7
8
9
10
68. ábra: 25. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz. Az állítás...
0,0%
Nem következik be
10,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
5,6%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,0%
33,3%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
61,1%
69. ábra: 25. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 12,3 év Hosszú távú.
84
26. állítás: Nincsenek technológiailag megoldhatatlan problémák. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,5.
20,0%
18,6%
18,0%
16,3%
16,0%
14,0%
14,0%
14,0% 12,0% 9,3%
10,0% 8,0%
9,3%
7,0%
7,0%
6,0% 4,0%
2,3%
2,3%
2,0% 0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
70. ábra: 26. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás...
0,0%
10,0%
Nem következik be
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
80,0%
8,8%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,0%
23,5%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
67,6%
71. ábra: 26. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 16,1 év Hosszú távú.
85
27. állítás: Az anyagok és rendszerek rendelkezésre állása megfelelő. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,1.
25,0%
23,3% 18,6%
20,0%
16,3% 15,0% 11,6% 10,0%
9,3%
9,3%
6
7
7,0% 4,7%
5,0% 0,0%
0,0%
1
2
0,0% 3
4
5
8
9
10
72. ábra: 27. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz. Az állítás...
0,0%
Nem következik be
10,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
6,1%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,0%
33,3%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
60,6%
73. ábra: 27. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 12,8 év Hosszú távú.
86
28. állítás: Az ágazat legnagyobb problémája a körbetartozás. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,7.
45,0%
39,5%
40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 14,0%
15,0% 10,0%
9,3% 4,7%
4,7%
2,3%
5,0%
7,0%
7,0%
6
7
11,6%
0,0%
0,0% 1
2
3
4
5
8
9
10
60,0%
70,0%
74. ábra: 28. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz. Az állítás...
0,0%
10,0%
Nem következik be
30,0%
40,0%
50,0%
80,0%
11,8%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,0%
20,6%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
67,6%
75. ábra: 28. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 18,9 év Hosszú távú.
87
29. állítás: Az építőipari szereplők ISO 9001-es biztosítási rendszere elegendő alapot ad a jó minőséghez. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 3,8.
25,0%
23,3%
20,0% 16,3% 14,0%
15,0%
9,3%
10,0%
9,3%
9,3%
9,3% 4,7%
5,0%
4,7% 0,0%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
76. ábra: 29. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább nem igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás...
0,0%
10,0%
20,0%
Nem következik be
20,0%
2 éven belül bekövetkezik
20,0%
5 éven belül bekövetkezik
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
60,0%
77. ábra: 29. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 26,4 év Hosszú távú.
88
30. állítás: Sem a tervek, sem a kivitelezés folyamat közbeni minőségellenőrzése nem megoldott. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,0.
25,0% 20,9% 18,6%
20,0%
16,3% 15,0% 11,6% 9,3%
10,0%
5,0%
11,6% 9,3%
2,3% 0,0%
0,0%
2
3
0,0% 1
4
5
6
7
8
9
10
60,0%
70,0%
78. ábra: 30. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz. Az állítás...
0,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
80,0%
9,4%
Nem következik be
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
10,0%
18,8%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
71,9%
79. ábra: 30. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 16,9 év
Hosszú távú.
89
31. állítás: Az üzemeltetők nem rendelkeznek megfelelő műszaki és szakmai háttérrel. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,8.
25,0% 20,9%
20,9%
20,0% 16,3% 15,0% 11,6% 9,3%
10,0%
5,0%
9,3%
9,3%
2,3% 0,0%
0,0%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
80. ábra: 31. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz. Az állítás...
0,0%
Nem következik be
10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0%
2,9%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,6%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
76,5%
81. ábra: 31. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 11,0 év Hosszú távú.
90
32. állítás: Az üzemeltetők nem kapnak megfelelő információt a se a kész szerkezetekről, sem a folyamatok szükségleteiről. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,4.
25,0% 20,9% 18,6%
20,0%
14,0%
15,0%
14,0% 11,6%
9,3%
10,0% 5,0%
4,7% 2,3%
2,3%
2,3%
1
2
3
0,0% 4
5
6
7
8
9
10
82. ábra: 32. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz. Az állítás...
0,0%
10,0%
Nem következik be
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
10,3%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,0%
27,6%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
62,1%
83. ábra: 32. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 17,1 év Hosszú távú.
91
33. állítás: A
mai
épületek
csak
magas
színvonalú
building
management
system-mel
üzemeltethetők. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 5,8 év.
20,0%
18,6% 18,6%
18,0% 16,0%
14,0%
14,0%
11,6%
12,0% 9,3%
10,0% 7,0%
8,0% 6,0%
9,3%
4,7%
4,7%
4,0%
2,3%
2,0% 0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
84. ábra: 33. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Igaz is meg nem is, a vélemények megoszlanak. Az állítás...
0,0%
10,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
80,0%
9,7%
Nem következik be
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,0%
16,1%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
74,2%
85. ábra: 33. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 17,4 év Hosszú távú.
92
34. állítás: Az építőiparnak a technológia központú szolgáltatás helyett a fogyasztói igények maximális kielégítésére kell fókuszálnia. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,1.
25,0%
23,3% 18,6%
20,0%
16,3% 14,0%
15,0% 9,3%
10,0% 7,0% 5,0%
4,7%
4,7% 2,3% 0,0%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
86. ábra: 34. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás...
0,0%
10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0%
Nem következik be
7,7%
2 éven belül bekövetkezik
7,7%
5 éven belül bekövetkezik
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
84,6%
87. ábra: 34. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 16,3 év Hosszú távú.
93
35. állítás: Az építőipar át kell, hogy álljon az erőforrás intenzív működéséből a tudásközpontú működésre. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,7.
30,0% 25,6% 25,0% 20,9% 18,6%
20,0% 14,0%
15,0% 10,0%
7,0%
7,0%
4,7%
5,0%
2,3% 0,0%
0,0%
1
2
0,0% 3
4
5
6
7
8
9
10
88. ábra: 35. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás...
0,0%
Nem következik be
10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0%
5,7%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
11,4%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
82,9%
89. ábra: 35. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 14,2 év Hosszú távú.
94
36. állítás: Az építőipar át kell, hogy álljon a helyi megoldásokról a regionális/globális megoldásokra. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,7.
20,0%
18,6%
18,6%
18,0%
16,3%
16,0%
14,0%
14,0%
11,6%
12,0% 10,0% 8,0%
7,0%
7,0%
6,0%
4,7%
4,0%
2,3%
2,0%
0,0%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
70,0%
80,0%
90. ábra: 36. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás...
0,0%
10,0%
Nem következik be
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
8,3%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,0%
22,2%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
69,4%
91. ábra: 36. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 15,7 év Hosszú távú.
95
37. állítás: Az építőipar kézműves jellegét csökkenteni szükséges és át kell állni a nagyipari módszerekre. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 5,2.
25,0% 20,9% 20,0% 16,3%
16,3%
15,0% 11,6%
11,6% 9,3%
10,0%
5,0%
2,3%
4,7%
4,7%
9
10
2,3%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
92. ábra: 37. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Igaz is meg nem is, a vélemények megoszlanak. Az állítás...
0,0%
10,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
22,2%
Nem következik be
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,0%
16,7%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
61,1%
93. ábra: 37. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 28,7 év Hosszú távú.
96
38. állítás: Az építőipar probléma fókuszú megközelítése helyett innovatív szemlélet szükséges. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,8.
30,0%
27,9%
25,0% 18,6%
20,0%
16,3% 14,0%
15,0%
11,6%
10,0%
7,0%
5,0%
2,3%
2,3%
0,0%
0,0%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
94. ábra: 38. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz. Az állítás...
0,0%
10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0%
10,3%
Nem következik be
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
6,9%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
82,8%
95. ábra: 38. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 18,8 év Hosszú távú.
97
39. állítás: A szegregált és szétaprózódott folyamatok helyett strukturált és értékvezérelt szervezés szükséges. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 8,1.
40,0% 34,9% 35,0% 30,0%
25,6%
25,0% 20,0% 14,0%
15,0% 9,3%
10,0% 4,7% 5,0%
2,3%
4,7% 2,3%
2,3%
0,0% 0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
96. ábra: 39. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Igaz. Az állítás...
0,0%
10,0%
20,0%
Nem következik be
14,7%
2 éven belül bekövetkezik
14,7%
5 éven belül bekövetkezik
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
80,0%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
70,6%
97. ábra: 39. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 22,1 év Hosszú távú.
98
40. állítás: Az épített környezet zaj- és rezgésterhelése túl nagy és kezeletlen. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,6.
30,0% 25,6% 23,3%
25,0% 20,0% 14,0%
15,0%
11,6%
10,0% 5,0%
11,6%
7,0% 2,3%
2,3%
2,3%
3
4
0,0% 0,0% 1
2
5
6
7
8
9
60,0%
70,0%
10
98. ábra: 40. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz. Az állítás...
0,0%
Nem következik be
10,0%
30,0%
40,0%
50,0%
80,0%
3,0%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
20,0%
21,2%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
75,8%
99. ábra: 40. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 11,0 Hosszú távú.
99
41. állítás: A káros anyag kibocsátás (CO2, NO3) jelentős csökkentést igényelnek. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 8,6.
60,0% 51,2% 50,0% 40,0% 30,0%
23,3%
20,0% 11,6% 10,0% 2,3%
2,3%
1
2
4,7% 0,0%
2,3%
0,0%
2,3%
0,0% 3
4
5
6
7
8
9
10
100. ábra: 41. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Igaz. Az állítás...
0,0%
Nem következik be
10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0%
5,9%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
17,6%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
76,5%
101. ábra: 41. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 13,9 év Hosszú távú.
100
42. állítás: Az építőipar jelentősen felelős a VOC valamint a por/atkaszennyeződésekért. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,3.
20,0%
18,6%
18,0%
16,3%
16,3%
16,0%
14,0%
14,0%
14,0% 12,0% 9,3%
10,0%
7,0%
8,0% 6,0%
4,7%
4,0% 2,0%
0,0%
0,0%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
102. ábra: 42. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás...
0,0%
Nem következik be
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
13,9%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
10,0%
25,0%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
61,1%
103. ábra: 42. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 20,5 év Hosszú távú.
101
43. állítás: A modern építőipar anyag, energia és víz felhasználásban takarékos és újrahasznosító kell, hogy legyen. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 8,8.
60,0%
53,5%
50,0% 40,0% 30,0% 20,0%
16,3%
10,0% 0,0%
0,0%
1
2
2,3%
4,7%
14,0%
7,0% 2,3%
0,0%
0,0% 3
4
5
6
7
8
9
10
104. ábra: 43. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Igaz. Az állítás...
0,0%
Nem következik be
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
80,0%
8,3%
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
10,0%
16,7%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
75,0%
105. ábra: 43. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 16,2 év - Hosszú távú.
102
44. állítás: A szociális esélyegyenlőség egyik legfontosabb terepe az épített környezet. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,5.
25,0% 20,9% 20,0% 16,3% 14,0%
15,0%
14,0%
11,6% 9,3%
10,0%
7,0% 5,0%
4,7% 2,3% 0,0%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
106. ábra: 44. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás...
0,0%
10,0%
Nem következik be
20,0% 30,0% 40,0%
50,0% 60,0% 70,0%
80,0% 90,0%
23,3%
2 éven belül bekövetkezik
0,0%
5 éven belül bekövetkezik
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
76,7%
107. ábra: 44. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 31,0 év Hosszú távú.
103
45. állítás: Az épített környezetben a hátrányos rétegeket pozitív diszkriminációban kell részesíteni. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,0.
18,0%
16,3%
16,0%
14,0%
14,0%
14,0% 11,6%
12,0% 9,3%
10,0% 8,0%
9,3%
7,0%
7,0%
6,0%
7,0%
4,7%
4,0% 2,0% 0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
108. ábra: 45. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás...
0,0%
10,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
80,0%
29,4%
Nem következik be
2 éven belül bekövetkezik
0,0%
5 éven belül bekövetkezik
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
70,6%
109. ábra: 45. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 36,5 év Hosszú távú.
104
46. állítás: A szegregáció elleni küzdelemben a kedvező szociális mix létrehozása alapvető rendezőelv kell, hogy legyen. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,5.
20,0%
18,6% 18,6%
18,0% 16,0%
14,0%
14,0%
14,0% 11,6%
12,0% 9,3%
10,0%
7,0%
8,0% 6,0%
4,7%
4,0%
2,3%
2,0%
0,0%
0,0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
110. ábra: 46. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás...
0,0%
10,0% 20,0%
5 éven belül bekövetkezik
50,0% 60,0%
70,0% 80,0%
90,0%
16,7%
Nem következik be
2 éven belül bekövetkezik
30,0% 40,0%
5,6%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
77,8%
111. ábra: 46. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 24,6 év Hosszú távú.
105
47. állítás: Az építőmunkák munka és biztonságvédelme kiemelten fontos. Erre költség keretet kell biztosítani. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 8,1.
50,0% 44,2%
45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0%
16,3%
15,0% 10,0% 5,0%
14,0%
9,3% 2,3%
2,3%
2,3%
2,3%
1
2
3
4
2,3%
4,7%
0,0% 5
6
7
8
9
10
112. ábra: 47. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Igaz. Az állítás...
0,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
15,6%
Nem következik be
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
10,0%
31,3%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
53,1%
113. ábra: 47. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 21,6 év Hosszú távú.
106
48. állítás: A helyesen megvalósított épített környezet a bűnmegelőzés egyik fontos eszköze. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,9.
30,0% 25,6% 25,0% 20,9% 20,0% 14,0%
15,0%
9,3%
10,0% 5,0%
9,3% 7,0%
7,0%
6
7
4,7% 2,3% 0,0%
0,0% 1
2
3
4
5
8
9
10
114. ábra: 48. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás...
0,0%
10,0%
5 éven belül bekövetkezik
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
80,0%
29,0%
Nem következik be
2 éven belül bekövetkezik
20,0%
3,2%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
67,7%
115. ábra: 48. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 35,9 év Hosszú távú.
107
49. állítás: A kulturális örökség célja mellé eszközöket is kell rendelni. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 8,6.
60,0% 48,8%
50,0% 40,0% 30,0% 20,0%
14,0% 7,0%
10,0% 0,0%
0,0%
1
2
2,3%
16,3%
9,3% 2,3%
0,0%
0,0% 3
4
5
6
7
8
9
10
116. ábra: 49. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Igaz. Az állítás...
0,0%
10,0%
20,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
80,0%
20,0%
Nem következik be
2 éven belül bekövetkezik 5 éven belül bekövetkezik
30,0%
11,4%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
68,6%
117. ábra: 49. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 27,1 év Hosszú távú.
108
50. állítás: A városi hálózatok (közlekedés, gépészet stb.) fenntartható fejlesztése az élhető városok prioritása. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 8,7.
60,0%
55,8%
50,0% 40,0% 30,0% 20,0%
16,3% 9,3%
7,0%
10,0% 0,0%
2,3%
2,3%
2
3
2,3%
0,0%
4,7%
0,0% 1
4
5
6
7
8
9
10
118. ábra: 50. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság
Igaz. Az állítás...
0,0%
10,0%
5 éven belül bekövetkezik
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
80,0%
90,0%
17,1%
Nem következik be
2 éven belül bekövetkezik
20,0%
5,7%
0,0%
10 éven belül bekövetkezik
77,1%
119. ábra: 50. állításra adott válaszok eloszlása – időbeli perspektíva
Súlyozott átlag: 25,0 év Hosszú távú.
109
5. Illusztrációk a fókuszterületekhez 5.1. Építőanyagok fókuszterület (kerámia, kompozitok, cementalapú szerkezetek, természetes kövek, faszerkezetek)
120. ábra: Fényáteresztő beton
5.2. Föld alatti építés fókuszterület
121. ábra: Föld alatti uszoda Finnországban
110
122. ábra: Tenger alatti alagút-akvárium
123. ábra: A föld alá épített Temppeliaukio templom beltere, Helsinki, Finnország
111
5.3. Életminőség fókuszterület
124. ábra: Egy zöld város víziója
5.4. Városok és építmények fókuszterület
125. ábra: Blue Tower Penthouse, New York, USA. Természetes anyagok és fény felhasználása, szomszédos épületen zöld közösségi tetővel.
112
126. ábra: Zöld tető a Városházán, Chicago, USA
127. ábra: Fenntartható kormányzati negyed terve, Chicago, USA
113
128. ábra: Fenntartható városrész terve a világ legnagyobb épületével: Crystal Island, Moszkva, Oroszország
5.5. Hálózatok fókuszterület
129. ábra: A világ jelenleg leggyorsabb vonata, a francia fejlesztésű V150, mely elektromos hajtású és elérte az 574,8 km/h sebességet.
114
5.6. Eljárások és infokommunikációs technológiák fókuszterület
130. ábra: egy intelligens épület részei
5.7. Kulturális örökség fókuszterület
131. ábra: Infravörös felvétel a felújított Reichstagról, Berlin, Németország
115
6. Irodalomjegyzék 1. Az innovációk ösztönzésére, alkalmazására valamint technológia átadására alapozott építőipari mesterképzés és szakképzés modellje (2008): Zárójelentés, Tech Transfer WP3 report, Leonardo da Vinci Közösségi Szakképzési cselekvési terv, második szakasz, 20002006 2. Bergström, F-Gidehag, R (2004): Eu versus USA. Timbro, Stockholm. www.timbro.com 3. Borsi Balázs - Papanek Gábor – Tompa Tamás (2007): A magyar gazdaság versenyképességét magyarázó tényezőkről, Külgazdaság 4. Cohen, D. and Soto, M. (2001): Growth and human capital: Good data, good results. Development Centre Technical Papers 179, OECD 5. Dosi, G.-Llerena, P.-Labini, M. S. (2005a): Evaluating and Comparing the innovation performance of the United States and the European Union. TrendChart Innovation Policy in Europe www.trendchart.cordis.lu 6. Economist Intelligence Unit Reports – www.economist.com 7. European Union Eurostat – www.europa.eu 8. Központi Statisztikai Hivatal jelentések – www.ksh.hu 9. Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentések – www.mnb.hu 10. OECD statisztikák és publikációk – www.oecd.org 11. Science, technology and innovation in Europe (2006 edition): Office for Official Publications of the European Communitie, Luxembourg 12. Türei Sándor (2006): Leszakad-e Európa végérvényesen az Egyesült Államoktól – PhD értekezés 13. Viszt Erzsébet (2008): Az innováció, mint a globalizálódás feltétele, Világgazdaság 14. ECTP (2005): Challenging and Changing Europe’s Built Environment - A vision for a sustainable and competitive construction sector by 2030 15. ECTP (2005): Strategic Research Agenda for the European Construction Sector Achieving a sustainable and competitive construction sector by 2030 16. További ECTP jelentések és publikációk – www.ectp.org
116
