Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv – előkészítő megbeszélés
2009. szeptember 10.
Tartalom • •
A magyarországi környezet – gazdaság, K+F+I, építésügy Stratégia – EU - ECTP
• • • •
A magyar építésügy paradigmaváltás területei Kérdőív SWOT analízis – magyar építésügy A MÉTP Stratégiai Kutatási Terve – a kidolgozás kereteinek meghatározása
Magyarország makrogazdasági mutatói A GDP - előrejelzés legyezőábrája
Forrás: MNB - inflációs jelentés 2009. augusztus
Magyarország makrogazdasági mutatói
Foglalkoztatottak Munkanélküliek (jobb tengely) Forrás: MNB - inflációs jelentés 2009. augusztus
2009.II.n.év
2008.III.n.év
2007.IV.n.év
2007.I.n.év
2006.II.n.év
2005.III.n.év
2004.IV.n.év
2004.I.n.év
2003.II.n.év
2002.III.n.év
2001.IV.n.év
200
2001.I.n.év
3600
2000.II.n.év
300
1999.III.n.év
3800
1998.IV.n.év
400
1998.I.n.év
4000
1997.II.n.év
500
1996.III.n.év
4200
1995.IV.n.év
600
1995.I.n.év
4400
ezer fő
ezer fő
Foglalkoztatottság és munkanélküliség
Aktívak Regisztrált munkanélküliek (jobb tengely)
Magyarország makrogazdasági mutatói Az infláció alakulása
Fogyasztói árindex Forrás: MNB - inflációs jelentés 2009. augusztus
Maginfláció
2009.júl.
2009.jan.
2008.júl.
2008.jan.
2007.júl.
2007.jan.
2006.júl.
2006.jan.
2005.júl.
2005.jan.
2004.júl.
2004.jan.
2003.júl.
2003.jan.
%
2002.júl.
%
2002.jan.
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
Magyarország makrogazdasági mutatói
Eltérés (jobb tengely) Teljes munkaidősök bruttó átlagkeresete Forrás: MNB - inflációs jelentés 2009. augusztus
2009.máj.
2009.jan.
2008.szept.
2008.máj.
-2 2008.jan.
-2 2007.szept.
0 2007.máj.
0 2007.jan.
2
2006.szept.
2
2006.máj.
4
2006.jan.
4
2005.szept.
6
2005.máj.
6
2005.jan.
8
2004.szept.
8
2004.máj.
10
2004.jan.
10
2003.szept.
12
2003.máj.
12
2003.jan.
14
2002.szept.
14
2002.máj.
16
2002.jan.
16
Eltérés (százalékpont)
Éves növekedés (%)
A bruttó átlagkeresetek alakulása
Összes foglalkoztatott bruttó átlagkeresete
Magyarország makrogazdasági mutatói Az alappálya összefoglaló adatai 2008-2011 2008
2009
Tény Infláció (éves átlag, fogyasztói ár-index)
2010
2011
Előrejelzés
6,1
4,5
4,1
2,1
Háztartások fogyasztási kiadása
-0,5
-8,3
-2,7
3,4
Belföldi felhasználás
0,4
-8,5
-1,6
2,9
Export
4,8
-14,5
2,6
8,6
Import
4,7
-17,0
1,8
8,4
GDP
0,6
-6,7
-0,9
3,4
8,4
2,9
3,2
2,6
Versenyszféra bruttó átlagkereset
8,5
4,2
3,9
3,9
Lakossági reáljövedelem
-2,1
-4,3
-1,3
2,3
Gazdasági növekedés
Külső egyensúly Folyó fizetési mérleg hiánya Munkaerőpiac
Forrás: MNB- inflációs jelentés 2009. augusztus
l la
A
g ia
nd
r vé
US
Au
ia sz t Sv é d ri a or s zá g Na Dá gy ni a Br N é itan m e n ia to rs F in zág no rs z ág Fr Ja an p ci a á n o Sp a n r sz á g yo lor s Ol a s z ág zo r sz ág G ö Eu 2 rö go 7 r C s s zá g eh or sz Sz ág M a lov á gy k ia ar o Le n g r sz á g ye l or sz á Ro g T ö m án rö ko ia rs zá g
Ho
No
%
K+F+I
Az egy főre jutó GDP mértéke %-ban 2008-ban – EU 27=100
180
160
140
120
100
80
60
40
20
0
Forrás:European Commission – Eurostat 2008
K+F+I A foglalkoztatási ráta és a munkanélküliségi ráta mértéke 2008-ban 90
80
70
60
50 %
Munkanélküliségi ráta Foglalkoztatási ráta 40
30
20
10
0 a a ia ia g g a ni gi t ri nd zá nn rszá Dá orvé rs sz lla ita o o r u o A B N H éd nn Fi gy Sv Na
Forrás:European Commission – Eurostat 2008
a n ia g g g g g g g g 27 ág ki SA pá zá zá zá án zá zá zá zá zá U sz vá rs Eu rs rs rs m rs rs rs rs Ja o l or o o o o o o o o o t l l r k z h R e Sz ög yo cia ye rö ya se las ör ém C an an ng ag O Tö N G Fr M Sp Le
K+F+I Összesített innovációs index 2007
K+F+I A magyar lemaradást szemléltető néhány mutató
Forrás: Papanek-Borsi-Tompa: A magyar gazdaság versenyképességét magyarázó tényezőkről – Külgazdaság 2007. 3-4 szám
A magyar építőipar helyzete Az építőipari termelés értéke – összes építmény építése – M Ft 2500000
2000000
1500000
1000000
500000
0
2000
Megj: 2009 I.n.éves adat Forrás: KSH
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
A magyar építőipar helyzete Az építőipari termelés értéke – épület építmény bontásban - M Ft 900000 800000 700000 600000 500000
Épületek összesen
400000
Építmények összesen
300000 200000 100000 0 2000
Forrás: KSH
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
A magyar építőipar helyzete
M HUF
Az építőipari termelés területi megoszlása - M Ft 900 000 800 000 700 000 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 2002
2003
2004
2005 Év
Forrás: KSH
2006
2007
A magyar építőipar helyzete 150
50
120
40
90
30
60
20
30
10
0
0
Építőipari termelés (jobb tengely) Épületek szerződésállomány Forrás: MNB - inflációs jelentés 2009. augusztus
2009.máj.
2009.jan.
2008.szept.
2008.máj.
2008.jan.
2007.szept.
2007.máj.
2007.jan.
2006.szept.
2006.máj.
2006.jan.
2005.szept.
-30 2005.máj.
-90 2005.jan.
-20 2004.szept.
-60 2004.máj.
-10
2004.jan.
-30
éves növekedés (%)
éves növekedés (%)
Az építőipari termelés és rendelésállomány alakulása 2004. május – 2009. május
Teljes szerződésállomány Egyéb építmény szerződésállomány
A magyar építőipar helyzete Vélemények, nyilatkozatok - 2009 • • • • •
• • • • • •
2008 második felében a gödörből kikászálódó építőipart a gazdasági válság ismét visszavetette. 2009 egyik legnagyobb vesztesének szakértők az építőipart gondolják Főbb problémák: pénzszűke (dráguló hitel, finanszírozási problémák, lánctartozások), megszorítás (recesszió, csökkenő kereslet), feketemunka Az elmúlt két évben mintegy 30 e ember vesztette el állását az építőiparban – Koji László ÉVOSZ alelnök Építőanyag forgalmazás15%- visszaesés, ill. MÁÉSZ: – építőanyag forgalom csökkenés elérheti az 50%-ot. Nagy készlet értelmetlen árversenyhez csődökhöz vezethet Minden huszadik építőipari vállalkozás meg fog szűnni, de a válság hatására megkezdődhet a széttöredezett piac tisztulása. ÉVOSZ: 50 Md Ft építőipari fejlesztésről tud a beígért 100 Md Ft helyett – vállalkozások 25-30%-a fog csődbe menni. Coface: a leginkább kockázatos iparágnak az építésügyet tartja Magyarországon 2010-2012-től várható a kikapaszkodás az építőiparban. Buildecom: Magyarországon 2011-re éri el az építőipar a 2005 évi szintet Hosszabb távon a fenntartható építés fogja meghatározni az építőipari szektor egészét és az alkalmazott technológiákat – Buildecon prognózis Befagyasztott építőipar miatt a költségvetés 80-90 Md Ft ÁFÁ-t és 10-20 Md Ft illetéket nélkülöz Koji ÉVOSZ alelnök: foglalkoztatottak száma 30 e fővel csökkent, lánctartozás 400 Md Ft, amelynek jó rész nem térül meg GVH elutasítja a minimális rezsi óradíjat Szakma miniszteriális ide-oda hányattatása
A magyar építőipar helyzete Kormányzati intézkedések
•
• • • •
Bajnai 2009. februári bejelentés – gazdaságélénkítő csomag hármas célkitűzés: munkahelyteremtés, vállalatok pénzhez juttatása, építőipar élénkítése. 636 beruházás, amelynek 85% Eu-s pénz Biztos kéz program NFGM 2008 rendelete szerint egy évre is lerövidülhet az építési engedélyekhez szükséges eljárási idő Megalakult az Építőipari és Innovációs Klaszterek Országos Tanácsa; egyik cél, hogy a 90 e építőipari vállalkozás 10-15 e ütőképes vállalkozássá alakuljon Az államilag támogatott lakástámogatás megszűnt (kamat, szocpol – évi 200 Md Ft)
A magyar építőipar helyzete Kezdeményezések, javaslatok • • • • • • • • • • •
Tolnay Tibor 260 iskolafejlesztés, 1270 Md Ft közlekedésfejlesztést céloz Baráth Etele 1-1 építőipari beruházás négyszer annyi fejlesztést vonz más területen Tolnay lakásfelújítások esetében ÁFA csökkenést (5%-ra) javasol Borsi irodapiac romlására számít és sürgeti a bérlakás programot Védegylet az autópálya beruházások helyett energiahatékonyságot szolgáló beruházásokat sürget CO2 kvóta bevételeinek egy részét a panelprogramba sürgetik átcsoportosítani Ötpárti javaslat – 1) piac beindítás, 2) hitelforrások megteremtése, 3) ágazat belső rendjének megteremtése FHB mélyépítési szegmenst támogató politika mellett a magasépítés és a magánberuházások új erőre kapása is lényeges az ágazat fellendülése szempontjából Uniós források felgyorsítását sürgeti az ÉVOSZ elnök (NFÜ 17 nagyberuházási projektet tart nyilván – de panaszkodnak, hogy a kihasználtság alacsony) Minőség az új jelszó a lakásszektorban Infrastrukturális beruházások mellett az energiahatékony lakás (elöregedés és klímaváltozás miatt is) és önkormányzati épületállomány felújításánál lesz mozgás. 800 e olyan önkormányzati lakás van, ahol nem történt meg a modernizációs vagy energiatakarékos felújítás
ECTP Stratégia Prioritások az építőipari kutatások területén* • • • •
Társadalmi igények Társadalmi kihívások Európai politika Tudomány és technológia
*Forrás: ECTP Long Term Priorities on Research in Construction
ECTP Stratégia Prioritások az építőipari kutatások területén • Társadalmi igények – Komfort és egészség • gyakorlatias és elérhető • egészség, biztonság, védelem
– Természetes környezet • • • •
kyotoi megállapodás természetes környezet megóvása természeti erőforrások megőrzése klímaváltozáshoz alkalmazkodás
– Épített környezet • • • •
kulturális örökség megőrzése városi környezet megerősítése/fejlesztése infrastrukturális szektor magas szolgáltatási színvonala életciklus költségek optimalizálása
ECTP Stratégia Prioritások az építőipari kutatások területén • Társadalmi kihívások – Fenntartható ágazat • munkafeltételek minősége • termelékenység, versenyképesség • technikai élenjárás, vezetés
ECTP Stratégia Prioritások az építőipari kutatások területén • Európai politika – Lisszaboni stratégiai cél (2000), megújított lisszaboni stratégiai cél (2005) • 2010-re a legversenyképesebb és dinamikus tudásalapú gazdaság a világon • Európát attraktív befektetési és munkahellyé változtatni a tudás és innováció által, amely több attraktív munkahelyet jelent
– Barcelonai cél: megemelni az európai átlag kutatásra fordított beruházási szintet a GDP 1,95%-ról 3%-ra, melynek 2/3-át a magán szféra adja – Az Unió kiszélesítése – az új tagállamok intenzív szerepvállalása – Egységes piac – standardizáció és harmonizáció – Uniós jogkör bővítése (Water directive, EPBD)
ECTP Stratégia Prioritások az építőipari kutatások területén • Tudomány és technológia – – – – –
Human sciences Új gyártási koncepciók Nano- és biotechnológiák Információs és kommunikációs techn. Műholdak
Az ECTP stratégia 3+1 legfontosabb eleme • Kielégíteni a fogyasztói igényeket • Fenntarthatóvá válni • Az építőipar átalakítása +1 • Vízióból realitás
Magyar építésügy Paradigmaváltás • A paradigmaváltás területei – – – – – –
technológia-vezéreltről fogyasztóközpontúra erőforrás-intenzívről tudás-intenzívre helyi helyett regionálisra ill. globálisra kézművesség helyett nagyiparira problémafókusz helyett innovatívra szétaprózott helyett strukturált - értékvezérelt folyamatokra
MÉTP - Stratégia Javasolt témakörök
• • • • •
Folyamatok (1) Érdekérvényesítés (2) Társadalmi kihívások (3) Fenntarthatósági indikátorok társadalmi kontrollja (4) Paradigmák (5)
MÉTP - Stratégia Javasolt témakörök • Folyamatok – – – – – – – – –
Programalkotás/koncepció Tervezés Engedélyezés, szabványok Fővállalkozásba kiadás/tender Generál kivitelezés Alvállalkozók Anyaggyártók/rendszergyártók Minőségellenőrzés/biztosítás Üzemeltetés
MÉTP - Stratégia Javasolt témakörök • Érdekérvényesítés – Egyéni vs. kollektív – Vállalkozói érdekek • haszonmaximalizálás • versenyelőny szerzés
– Fogyasztóvédelem vs. minőségrontás – Szabad verseny vs. korlátozott verseny – Nemzeti érdek vs. EU
MÉTP - Stratégia Javasolt témakörök • Társadalmi kihívások – Mobilitás/közlekedés • kettős lakóhely • részleges használat
– Öregedő társadalom • inaktivitás • korlátozottság
– Klimatikus változások • fűtés/hűtés • energia/víz/zaj
– Életciklus kérdések • várható élettartam • felújítási ciklus • LC analízis/beépített energia
– Gender Issues • hátrányos helyzetűek
MÉTP - Stratégia Javasolt témakörök • Fenntarthatósági indikátorok társadalmi kontrollja – Kedvezőtlen hatások • • • •
zaj CO2 VOC por
– Szűkös erőforrások • anyag – recycling • energia – renewable • víz
– Szociális • esélyegyenlőség • diszkrimináció • szegregáció
– Biztonság/védelem – Kulturális örökség – Hálózatok
Kérdőív
SWOT
MÉTP - Stratégiai Kutatási Terv Vízió 2030 • • • • •
Jövőkép meghatározása Kívánt outputok Szereplők Időhorizont Next steps
