HORVÁTH JÁNOS: MESTERPROGRAM (Általános terv) 2017. szeptember – 2022. augusztus
Bevezető Az elkövetkező években a makói Szent István Egyházi Általános Iskola és Kollégium vezetési struktúrájában, a munkamegosztásban – ismerve fenntartónk hosszabb távú terveit – alapvető változtatás nem várható. 1993 óta vagyok az intézmény igazgatóhelyettese, azóta az ott eltöltött időm, az otthoni felkészülésem nagyobbik részét ez a munka teszi ki. Ezért választottam a mesterpedagógus pályázatom fő tevékenységének az intézményvezetést. Nyilvánvaló és természetes (magából a munkaköri leírásból is következik), hogy az igazgatóhelyettesi munkában bőségesen jelen van – így a mesterprogramban is megjelenik – a fejlesztő innovátori és a fejlesztő támogató tevékenység is. Jövőbeni terveim alapja az eddigi munka még magasabb színvonalú folytatása: ami eddig jól működött, bevált, azt ugyanúgy továbbvinni; amin szükséges, azon a tapasztalatok, visszajelzések alapján változtatni. A változtatás jelenthet csupán apró javításokat, de jelenthet alapvető módosítást. Teljesen újba nem vágnék bele, a mesterprogramban megjelenő valamennyi ötlet korábban, illetve jelenleg már működő tevékenységekben gyökerezik. Mi alapján tervezem a következő öt év fő célkitűzéseit? Igyekszem a lehetőségekre, a szükségességre, hasznosságra fókuszálni, természetesen saját érdeklődési körömet, már megkezdett elképzeléseimet előtérbe helyezve. Meghatározzák céljaimat iskolám várható fejlődési iránya, az oktatás-nevelés jövőképe, a digitális technika térhódítása, a szülők, gyerekek és munkatársak elvárásai. Mindezek alapján hat kiemelt témát választottam, amit mesterprogramomban megvalósítani szeretnék: 1. Az órarend továbbfejlesztése 2. A kerékpáros és gyalogos közlekedésre nevelés irányítottabb folytatása 3. A fenntartónak végzett tanügyi tevékenység iskolai hasznosítása 4. Gyakornokok mentorálás-kiegészítése hiánypótló céllal 5. Az iskolai dokumentumok digitalizálása 6. A tanulók körében már évek óta alkalmazott ViTT átvitele a felnőtt-kommunikációba
A felsorolás egyúttal egyfajta rangsort is jelent: prioritást élveznek az előbb állók, mivel azok egy meglévő folyamatnak – részben szükségszerű – folytatását jelentik, időben is sürgősebbnek érzem minél teljesebb körű megvalósításukat. Órarendfejlesztés A cím egyértelműen fejlesztő innovátori tevékenységre utal, az órarendkészítő program továbbfejlesztése az én szemszögemből mégsem igazán az! Én az elvárásokkal, javaslatokkal, tapasztalatokkal, gyakorlati instrukciókkal előálló, az eredmény felelősségét viselő „ötletgazda” vagyok, a tényleges fejlesztő munkát a program megalkotója, nagyobbik fiam végzi. A korábbi évek során már a nyár elején azon izgultam, sikerül-e augusztus végén az igények leadása, az objektív szükségszerűségek kialakulása és az évnyitó között „tisztességes” órarendet készíteni. Mindig sikerült, de 2014-re már egyértelművé vált: a sok felsős „betanítás” miatt elengedhetetlen, hogy az alsós tanítók órarendjét is meghatározzam. Ez viszont „kézzel” lehetetlennek tűnt, ezért – a korábbi évek erőtlen puhatolódzásai után – határozottabb lépéseket tettem a digitális órarend irányába: szakember fiamhoz fordultam. Ő nagy örömömre úgy döntött, hogy nem keresi, hanem megalkotja a számunkra legmegfelelőbb programot. Elindult a közös munka. Én az iskolai gyakorlatunkat, az órarenddel szembeni alapvető és perifériálisabb elvárásaimat, ő a programalkotás praktikus lehetőségeit képviselte. Az „Auróra” program már második éve eredményesen működik, de a fejlesztés még folytatódik: terveink szerint bő két év múlva tekinthető – legalábbis a mi iskolánk számára – befejezettnek. A jelenlegi állapot röviden az alábbiakban foglalható össze: 1. A program jelentős része elkészült, használjuk, jól működik. 2. Vannak olyan funkciók, amik már élnek, de mi egyelőre még nem használjuk (pl. termek, eszközök beosztása, színek), illetve jelenlegi iskolai struktúránkban nem szükségesek (A és B hét, félévi váltások stb.). 3. Bizonyos dolgok változtatást igényelnek (például a felhasználói fejjel gondolkodás erőteljesebb megjelentetése a dizájnelemekben). 4. Vannak – részben már fejlesztés alatt lévő – újabb elképzelések, egyrészt a mi iskolánk számára (igényként jelentkezett például idén a megoldhatatlan feltételrendszerek föltérképezése), másrészt a későbbi külső felhasználók részére.
5. Sajátos, önmagában „órarendidegen” egyedi helyzetek kezelése (ilyen volt egy pályázat kapcsán például a tömbösítés) is fölmerülhet. A mesterprogramban szereplő fejlesztési irányok mindkettőnk ötleteit igyekeznek megvalósítani, természetesen azok alapos, megbeszéléseken alapuló „összefésülését” követően. Fiam legfőbb tervei már az előző fél-egy évben megfogalmazódtak: vizuális időlimitszerkesztő, plugin-rendszer nyílt forrású maggal (a program külső felhasználhatósága érdekében is), visszavonási lehetőség, másodlagos feltételek kezelésének finomítása, haladó optimalizációk (pl. az épületek, épületrészek közötti átjárás minimalizálása), automatikus teremválasztás praktikus szempontok figyelembe vételével. Én természetesen a napi gyakorlatból indulok ki elképzeléseimben: napközi beépítése a generálásba, reggeli és óraközi ügyelet beosztása, a dizájn további javítása, a tanári kérések megfogalmazásának
digitális
lehetősége
felhasználóbarát
felületen,
más
iskolák
megkérdezése… Az órarenddel kapcsolatos munka megosztása a pedagógusokkal közvetett: akkor eredményes, ha észreveszik és értékelik a fejlesztéseket! A tevékenység lényegében egyetlen célja az eredményesség, amit minden szereplő a bőrén érez: pedagógiailag és emberi szempontból is minél jobb órarend szülessen. A cél ezen felül már a közeli jövőben az egyre kisebb bizonytalanság, az adatfelvitel egyenletesebb elosztása (szinte folyamatos lehet a tantárgyfelosztás tavaszi tervezésétől kezdődően, de az előző éviek jelentős része is továbbvihető) és összességében is a kevesebb ráfordított idő: ha végre augusztus végén én is teljes erőbedobással a tanévkezdés többi fontos kérdésével foglalkozhatom az órarendbe mélyülés helyett! Közlekedésre nevelési program A közlekedés iránti érdeklődés egész eddigi életemet áthatja. A vezetői engedély különböző kategóriáinak megszerzése, majd a szinten tartás, a változások követése folyamatos tanulást, szakmai fejlődést igényelt. A tudásátadás megtervezését tanárként, megszervezését igazgatóhelyettesként kiemelt feladatomnak tekintem iskolánk tanulói számára.
Annak idején én is kerékpárral jártam iskolába, s jó volt, hogy tanáraink külön foglalkoztak velünk, egy kisebb vizsga után büszkén átvehettük az e célra kitalált, motiváló kerékpáros igazolványunkat. Azóta a forgalom megsokszorozódott, ami nehezíti a kerékpárosok helyzetét, de megjelentek (Hódmezővásárhelyen és Makón igen komoly kiépítettséggel) a kerékpárutak, ami biztonságosabbá teszi közlekedésüket, s bátorságot ad a szülőknek, hogy akár egyedül is útnak engedjék 8-10 éves gyermekeiket. A szabályok megismerése, betartása azonban semmivel sem lett elhanyagolhatóbb, s – főleg az autóval nem rendelkező családoknál – ebben még komoly hiányosságok tapasztalhatók. Ezért tűztem ki mesterprogramom egyik kiemelt feladatául a kerékpározó gyerekek tudatos felkészítését a városi közlekedésre már elsős koruktól kezdődően, egy fölmenő rendszerben kiépítendő program elindításával. Terveim szerint az életkori sajátosságokat (évfolyamonként eltérő módszerek, feladatlapok, gyakorlatok) és a gyerekek otthonról hozott különböző felkészültségét (bemeneti és időszakos felmérők íratása, játékos gyakorlati vetélkedők) figyelembe véve indulna a program. Az elméleti felkészítés alsóban a tanítók közreműködésével a délutáni napközi idejében
történne
(kiegészítve
a
környezetismeret
tárgy
tanításában
jelen
lévő
ismeretanyagot), míg a felsős továbbvitelre osztályfőnöki órák keretében kerülne sor. A rendszer kiépülése után a legjobbaknak 5. osztálytól szakköri formában folytatódna a magasabb szintű felkészítés (elmélet és gyakorlat egyaránt), 8.-ra akár a segédmotoros vizsga irányába is kacsingatva. E 10-15 éves gyerekek köréből kerülnek majd ki a Kerékpáros Baráti Kör diáktagjai, akikkel Makón kívüli kirándulásokat és több napos, nagy nyári túrákat tehetünk – közösen a régi, visszatérő résztvevőkkel. A gyakorlat háromirányú. Nagyon szeretik a gyerekek az ügyességi pályát, s meglévő eszközeink (palincs, rázó, bóják stb.) körültekintő használata igen hasznos a kerékpár biztos kezeléséhez. Külön motiválja a gyerekek egy részét, hogy itt – a biztonsági előírások (sisak, megfelelő öltözet, „méretre szabott” kerékpár) szigorú betartásával – olyan dolgok is előjöhetnek (elengedett kézzel hajtás, pótutas, csukott szem, tárgy kézben vitele), amik a közúton tilosak. Fogunk közösen közlekedni a városi forgalomban is; élesben még fontosabb a bicikli magas szintű kezelése. S a nagyobbakkal az iskola műhelyébe is ellátogatunk a legalapvetőbb karbantartási és javítási tevékenységek megismerésére, lehetőség szerinti elsajátítására.
A kerékpárt egyelőre még nem használó kicsikre is gondolok: a gyalogos közlekedés alapvető szabályainak áttekintése és az autóban, buszban, kerékpár pótülésén utazókra vonatkozó előírások játékos gyakorlása igen hasznos, helyenként hiánypótló jellegű lehet. A program tanévünk rendjébe illesztett működése várhatóan 2018 őszére kialakul. Közben szeretném a – közlekedésben szinte kivétel nélkül gyakorlott – kollégákkal kölcsönösen megosztott tapasztalatok, megfogalmazódott ötletek alapján folyamatosan korrigálni, alakítani, időbeosztásában még ideálisabbá tenni előre megtervezett és nyilvánossá tett elképzeléseimet. Cél, hogy a szülők nyugodtan engedhessék útjukra gyermekeiket, akik itteni tudásukra építve az átlagnál kisebb plusz ráfordítással válhassanak majd gépkocsivezetőkké, a közlekedést szerető, a szabályokat ismerő felnőttekké. A gyakorlati tudást – ahogyan az elmúlt években erre már többször volt példa – versenyeken is tudják majd tanítványaink kamatoztatni, s egy-egy siker még inkább segíti a további tanulás igényét. Iskolánk KRESZ-pályája – hiába van kiváló minőségű táblaállományunk – gyakorlatilag alig használható. Az újrafestés „házilag”, szülői segítséggel megoldható lenne (már tervben van, s a festék jelentős része is rendelkezésre áll), meggondolandó azonban, hogy az iskola előtti tér helyenként töredezett aszfaltján mennyire lesz tartós.
Az új pályára remek mintát találtunk egy érsekújvári iskolában. Jó ötlet a mai közlekedésben gyakori körforgalom megjelenése (tábláink vannak hozzá) és a „gyalogos” részek fölhasználása gyermekjátékoknak.
(kolléga fotói, 2016.)
A fenntartónak végzett tanügyi szakértői feladatok továbbvitele Amióta elvégeztem a közoktatási vezetői szakirányú képzést, a tanügyjog és igazgatási ismeretek iránti érdeklődésem töretlenül erősödik. Ez is motiválta jelentkezésemet az országos vizsgáztatói névjegyzékbe, részvételemet több, ilyen jellegű továbbképzésen. Iskolánkban, majd fokozatosan az itteni keretekből kilépve a fenntartó intézményeiben is egyre több ide köthető feladatban vállaltam irányítást, közreműködést. Ez csúcsosodott ki a Boldogasszony Iskolanővérek Tartományi Tanácsának felkérésében, amikor 2015 tavaszán másodmagammal megbíztak az ez irányú szakértői munka ellátásával. A tevékenység két póluson nyugszik: 1. A fenntartó intézményeiben használt kötelező dokumentumok szakmai ellenőrzése, javaslattétel és szaktanácsadás az esetleges korrekciókra, az elkészítés, módosítás határidejének meghatározása a jogszabályok alapján. 2. A jogszabályok, előírások változásainak nyomon követése, az ezzel kapcsolatos információk megosztása az érintett intézmények vezetőivel; kérésre – szükség esetén természetesen megfelelő utána járással – jogi állásfoglalás nyújtása konkrét esetekben. A
tanügyi
dokumentumokat
a
Tartományi
Hivatal
tárolja,
tartja
nyilván
érvényességüket, így természetszerű a hivatalvezetővel való rendszeres konzultáció, folyamatos együttműködés. A 2015/16-os tanévben kialakítottuk a feladatok ügymenetét, dokumentumminták készültek, folyamatos tárgyalások (helyenként viták) alapján az igazgatókkal egyeztetve aktualizáltuk a határidő-táblázatot. Mostanra, úgy érzem, gördülékenyen működik a rendszer! Ezért mertem igent mondani, amikor egy átszervezés kapcsán kiderült, hogy a 2016/17-es tanévtől egyedül (de ebből adódóan a Tartományi Hivatal vezetőjével még szorosabb együttműködéssel) kell továbbvinnem e tevékenységet. A jövőre vonatkozó terveimet is ez a változás határozza meg. Így rendszeresebb személyes konzultációt igénylek az érintettekkel, szeretnék számos előadáson részt venni, szükség esetén újabb továbbképzésekre jelentkezni. Cél,
hogy
munkám
egyértelműen
segítse
a
nevelési-oktatási
intézmények
adminisztratív munkáját, s levegye a felelősség terhének egy részét a rend vezetéséről.
Mindezekkel együtt ki kell emelni a tevékenység hasznosulását saját intézményem számára, ami helyi feladataink könnyítésén kívül a makói iskola megbecsülését is növelni tudja! Mentorálás a minősítő vizsga után A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) és a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (R.) furcsa helyzetet teremtett ifjú kollégáink számára. Az Nkt. 62. § (11) bekezdése szerint az általános iskolában tanító gyakornok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 20 óra. Nyilvánvaló, hogy az órakedvezmény a minősítő vizsgára való felkészülést szolgálja. Ugyanakkor a R. 13. § (1) bekezdése kimondja: „A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát vagy minősítési eljárást követő év első napjával kerül sor.” A sikeres vizsga és az átsorolás közti időszakot a R. 17. § (6a) bekezdése egyértelműsíti: „A Pedagógus I. fokozatba való átsoroláshoz szükséges minősítést megszerzett, de Pedagógus I. fokozatba még át nem sorolt pedagógus az Nkt. 62. § (11) bekezdése alkalmazása szempontjából gyakornoknak tekintendő.” A nevelésseloktatással le nem kötött többletidő megmarad a naptári év végéig, a vizsgára készülés már nem releváns; kérdés: hogyan lehet igazságosan, emberségesen (mivel a viszonylag alacsony fizetés ekkor még nem változik, többletfeladatok kitűzése nem lenne méltányos) és hasznosan felhasználni ezt a heti néhány órát? Javaslatom, hogy a R. 15/B. §-ában felsorolt mentori feladatok kiegészítésével. Ezt a tipikusan fejlesztő támogató tevékenységet kívánom mesterprogramomban megvalósítani. Mi az, ami még hasznos, később kamatoztatható ismeretanyag lehet egy majdnem pályakezdő számára? Szerintem ilyen a vezetői feladatok egy részének – legalább vázlatos – megismerése. Sok munkahelyen csökkenne a „főnökök” gyakori, sokszor elvtelen kritizálása, ha a beosztottak valamennyire belelátnának a döntések okaiba, megismernék azok hátterét, az ezzel járó felelősséget. Hasznos lehet az ilyen információk átadása a kollégák későbbi pályájának, kialakuló ambícióinak megalapozására. Alacsonyabb szintű vezetői feladatot (osztályfőnökség, munkaközösség-vezetés ritkább szakok esetén) már pár év elteltével kaphatnak; jó, ha nem akkor, sebtében néznek utána a kapcsolódó előírásoknak. Hasonlóan fontosnak érzem a tanügyi szabályozásokba való korai bevezetést. Sok vita, félreértés elkerülhető, ha valamilyen szinten tisztában vagyunk a minket is érintő jogi
előírásokkal. Egyúttal érdemes betekintést nyújtani az iskolatitkári és a gazdasági irodában folyó munkára is. Cél a praktikumon kívül a fiatal pedagógusok látókörének szélesítése s az iskolában folyó munka minél több szegmensének megismertetése, ezáltal az oktatás-nevelés szerteágazó feladataira való nagyobb rálátás biztosítása. Sokkal könnyebb lesz a pedagógusi munka annak, aki ismeri, így meg tudja becsülni a kicsit más területen dolgozó munkatársak tevékenységeit is.
Dokumentumok digitális tárolása Minden intézményben fontos – általában vezetői irányítással titkári – feladat az iratok precíz, a föllelhetőséget is elősegítő módon való nyilvántartása, tárolása. A raktárbővítésen túl a folyamatosan gyarapodó dokumentumok számának megfelelő határok között tartását a selejtezés, illetve az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerülő elektronikus tárolás biztosíthatja. Én ez utóbbinak – iskolatitkárunk segítségével történő – lehető legteljesebb körű kiépítését tűztem ki célul az elkövetkező évekre. Ehhez az alapot a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról) 87. §-a adja meg a nevelésioktatási intézmény által használható nyomtatványok lehetséges fajtáinak meghatározásával (papíralapú és elektronikus iratok). Az iskola munka- és tanügyi nyomtatványainak „digitalizálása” az alábbi variációkkal képzelhető el: -
az elektronikusan előállított iratot ki is nyomtatjuk (ez a klasszikus, gyakori eset, ilyen például egy munkaszerződés vagy a KIR-ből származó oktatási azonosító igazolás);
-
elegendő nyomtatás nélkül, elektronikusan tárolni valamelyik gépen – fontos, nehezen pótolható dokumentumnál biztonsági „mentések” is szükségesek (pl. bértábla);
-
a meglévő papíralapú iratot szkennelés után számítógépre (is) mentjük (tanúsítvány továbbképzésről). A digitális rendszerek előnyeit (és időnként gyermekbetegségeit, illetve az
összehangolás hiányából eredő következetlenségeit) már ismerhetjük a KIR, az érettségi szoftver vagy például – kitekintve az oktatás-nevelésből – az adóbevallás kitöltő programjának használatából.
A hely- és papírtakarékosságon (ami környezetvédelmi szempontból is előny) kívül a könnyen sokszorosíthatóság és az ebből is adódó biztonság szól az elektronikus tárolás mellett. Nyilvántartásoknál az adatok könnyű másolása, Excel-táblázatoknál pedig a rendszerek összekapcsolhatóságának előnye segíti a hibák, bosszantó eltérések elkerülését. Persze bőven szólhatnak érvek a „kézzel fogható” papírok mellett is, s a hagyományok megőrzése szintén értéket tud közvetíteni (engem pl. foglalkoztat: milyen tanügyi nyilvántartást visznek majd be az osztálytalálkozójukra a mostani digitális naplókon felnőtt gyermekeink…). Az észszerű arányokra ügyelnünk kell a részletek kidolgozásakor! Célom e közös, a tanárokat is bevonó, bizonyos részleteiben fejlesztő innovátori tevékenységgel a meglévő rendszerek (elektronikus napló, étkezés-nyilvántartó program, stb.) kibővítése, összehangolása. Ezáltal az iskolai adminisztráció még áttekinthetőbbé, pontosabbá, sőt hosszú távon könnyebbé, ezáltal gyorsabbá válhat, egyúttal helyet, papírt is nyerünk a digitális technika segítségével.
A ViTT átültetése a vezetői kommunikációba Iskolánkban 2011 őszén vezettük be az ún. Viselkedés Támogató Tanítása sajátos pedagógiai módszert, melyet 1998-ban dolgozott ki Rob Horner, az Oregon Egyetem professzora. Lényegét Pedagógiai Programunkban a következőképpen fogalmaztuk meg: „A viselkedés iskolai szintű tanítása 4 részből tevődik össze: 1. Egységes pozitív hozzáállás a viselkedés tanításához. 2. Az iskolai szabályokban lefektetett egységes és világos követelmények, melyeket gyakorta ismételnek. 3. Egységes pozitív segítő fegyelmezés a szabályok megsértése esetén. 4. Végül egységes csapatmunka a felmerülő magatartási problémák megoldására.” A gyakorlatban a módszer alkalmazása jutalomkártyákon keresztül történik, melyek osztása, gyűjtési módja, sorsolása a tapasztalatok alapján évről évre csiszolódik főleg a nagyobb gyerekek és a jutalmazó pedagógusok, egyéb dolgozók motiváltságának fönntartása érdekében. Az emberekhez való alapvetően pozitív viszonyulás hozzám igen közel áll, ezért gondolkodtam el azon, hogyan lehetne a gyermekek számára megfogalmazott elveket – vagy
legalább azok egy részét – átfordítani a felnőttek kommunikációjába. (Ehhez kedves lökést adott, amikor egy kisgyerek a saját maga által rajzolt ViTT-kártyával jutalmazta tanító nénijét…) Eleinte elsősorban az igazgatóság „stílusára” gondolok, de pozitív hatás esetén a későbbiekben a többi kollégával való – esetleg néha játékos formájú – közös továbbfejlesztés is elképzelhető lehet. A konkrét ötleteket írásba is foglalnánk, s ha a változást a diákok is észreveszik, nevelő munkánknak csak előnyére válhat! Mindez a megfeszített munkában néha már csüggedő nevelőtestület általános hangulatának javítását, egyúttal az „eredeti” ViTT megújulását is elősegíthetné. * * * Öt év egy iskola életében is elég hosszú idő. Ezalatt történhetnek olyan nem tervezett események, adódhatnak külső körülmények adta váratlan helyzetek, melyek a fenti programban megfogalmazott célokat, ha alapjaiban nem is, de a részletek, megvalósítási módok,
ütemezések
tekintetében
befolyásolhatják.
Intézményünk
negyedszázados
történetében több komoly átszervezést, változást éltünk már át, így a jövőben sem zárhatjuk ki az olyan nagy jelentőségű eseményeket, melyek azonnali innovációt igényelnek. Egy vezetőnek legalább annyira fontos az új helyzeteket hatékonyan és gyorsan kezelni, mint a jól megtervezett folyamatokat végigvinni. Ezek befolyásolhatják az elkövetkező években mesterprogramom megvalósítását – szükség szerinti kiegészítését pedig azzal a céllal, hogy az a SZIGNUM Iskolának minél inkább javára szolgálhasson.
HORVÁTH JÁNOS: MESTERPROGRAM (Első részterv) 2017. szeptember – 2019. augusztus
Bevezetés A 2021/22-es tanév végéig szóló Általános terv legstabilabb időszaka véleményem szerint az első két év. Ezért mesterprogramom első résztervében a tervezett tevékenységek erre az időszakra eső elképzeléseit kívánom részletesen kifejteni. Az ütemezést az alábbi időintervallumokra érdemes bontani: 2017 augusztusáig: Vannak a tervben már most folyamatban lévő tevékenységek (órarend-program, tanügyi szakértői munka), melyeknek folytatása, kiteljesedése történik a mesterprogram megvalósításával. A közlekedésre nevelés megújítását és a mentorálást szeretném már a 2016/17-es tanév utolsó hónapjaiban előkészíteni. 2017/18-as tanév: Elvileg itt kezdődik a hivatalos megvalósítás. Elképzelésünk szerint a digitális órarend végleges formája ebben az időszakban szinte teljesen kialakul, míg egyes programpontoknak (dokumentumrendezés, „ViTT”) ez csak előkészítő időszaka lesz. 2018. július-augusztus: A részterv időszakának felénél alaposan elemezni, értékelni kell az addigiakat, s az elért eredmények, hasznosulások, esetleges problémák figyelembe vételével szükségessé válhat a kisebb-nagyobb korrekció. A módosítás, átütemezés célja a realitások szem előtt tartásával az is, hogy a részterv végső elképzelései csúszás esetén is a ciklus tervezett végéhez képest lehetőleg minimális (maximum fél év) eltéréssel meg tudjanak valósulni. De nem zárnám ki teljesen az ütemezés második részének rövidülését sem... 2018/19-es tanév: Folytatódik a megvalósítás az addig elért eredmények, illetve a – nyáron esetlegesen módosított – résztervben foglaltak alapján. 2019. július-augusztus: Az első részterv időszakának lejártával a megvalósulás teljes körű elemzése és az erre épülő önértékelés következik. Ennek része saját informatikai fejlődésem vizsgálata is. Az elmúlt években a „próbálgatáson” túl elsősorban Farkas Csabának a Jedlik Oktatási Stúdió gondozásában megjelent Bevezetés az Office 2003 használatába című könyvét forgattam, de a részterv megvalósítása alatt inkább a különböző speciális területeken otthonosan mozgó kollégáimmal kívánok rendszeresebben konzultálni.
A levont tanulságok, a közben megváltozott külső-belső körülmények, módosult elvárások, igények figyelembe vételével kell megalkotni a második résztervet. Hogy az milyen hosszúságú legyen, szintén elegendő és célszerű lesz csak ekkor eldönteni. * * * A továbbiakban tekintsük egyenként a tervezett tevékenységeket!
Órarendfejlesztés A 2016/17-es órarend küzdelmes megalkotása közben – annak tanulságait is kiértékelve –, majd azóta több alkalommal is sokat tárgyaltunk fiammal az Auróra program jövőjéről. Ennek folyományaként ő készített egy precíz, hosszabb távú továbbfejlesztési tervet. Ebben a konkrét határidők meghatározásán túl jelölte az egyes pontok nagyságrendjét (jelentős, ami több hónapos intenzív munkával jár, illetve közepes) és prioritását (magas: megkerülhetetlen fejlesztés, közepes: fontos, de nem elengedhetetlen, alacsony: kevésbé lényeges). A részterv megvalósítandó feladatait e füzetecske címei alapján, de természetesen a részletes programozói tervet itt nem tárgyalva, az én szemszögemből tekintem át! 1 Programozói célkitűzések 1.1. A hosszútávú fejlesztési stratégia A programhoz való hozzáférést tárgyalja, minket közvetlenül nem érint. 1.2. Órarend-generálási keretrendszer Nagyságrend: közepes
Prioritás: magas
Időterv: próbaverzió még 2016-ban, végleges: 2017 második fele Célkitűzés: átlátható, önkezelő, rugalmas absztrakt struktúra megvalósítása; napközi és egyéb tanórán kívüli elfoglaltságok teljes támogatása Döntő fontosságú fejlesztés, a korszerű működés alapja! A jelenlegi rendszerrel szemben hosszútávon a generáló algoritmusok egy általános (a program által beépített segédeszközökkel megtámogatott) generálási folyamatba illeszkednek majd, melynek lépései: 1. beállítás (pl. felugrik egy ablak, ahol a felhasználó egyéni beállításokat adhat meg)
2. összeállítás: az absztrakt feltételrendszer összeállítása 3. ellenőrzés: megoldhatatlanságot okozó összefüggések gyors keresése 4. generálás: a feltételek leképezése, optimalizálása és megoldása 5. elemzés (pl. a feltételrendszer elemzése sikertelen generálás esetén) 6. alkalmazás: a megoldás visszafordítása kész órarenddé 1.3. Felhasználói felület átalakítása Nagyságrend: jelentős
Prioritás: közepes
Időterv: próbaverzió 2017 augusztusával bezárólag, végleges: 2018. május Célkitűzés: felhasználóbarátabb felület; vizuálisabb szerkesztők A jelenlegi ablakos felület alapjai „erőltetett menetben”, ad-hoc lettek kialakítva 2014 nyarán. Azóta is minden megjelenítés erre épül. Ezt a szisztémát részlegesen újra kell gondolni, legalábbis annyira, hogy az alábbiak lehetővé váljanak: visszavonás, Abstract GUI integrációja. Az arculati elemekben is változtatásokra van szükség, különösen a lista jellegű megjelenéseknél. Ezeknek az átalakításoknak a részletesebb megtervezése még a jövő feladata. 2017 nyaráig még néhány teljesen új komponens is elkészül, mint a vizuális időlimitszerkesztő (a jelenlegi időlimit-szerkesztő nehezen átlátható, nem elég „vizuális”, egy új felhasználó számára minimum kényelmetlen; ezt váltaná le az új változat, mely a meglévő előnyöket is igyekszik megtartani, de a hagyományos táblázatos formátum átláthatóságát is megközelíti), historymanager (haladó visszavonást tesz lehetővé), súgórendszer. 1.4. Gépi tanterem-összerendelés Nagyságrend: közepes
Prioritás: közepes
Időterv: próbaverzió 2017 nyarával bezárólag, végleges: 2018. május Célkitűzés: tantermeknek vagy más erőforrásoknak a generálással egy időben történő hozzárendelése a tanórákhoz Ez a funkció egyelőre pusztán a termek valamely lehetséges összerendelését fogja keresni. Későbbi fejlesztések során (a másodlagos feltételek komolyabb támogatásának megvalósítása után) kerülhet sor az alábbi, nagyobb intézményeket segítő lehetőségek beépítésére: •
folytonosan azonos tanteremben való tartózkodás maximalizálása
•
épületek adminisztrációja (az épületek közötti távolságok nyilvántartásával)
•
épületek közti vándorlás minimalizálása
1.5. Visszavonás teljes körű támogatása Nagyságrend: közepes
Prioritás: közepes
Időterv: próbaverzió 2017 nyarával bezárólag, végleges: 2018. május Célkitűzés: a programban elvégzett minden módosítás visszavonható legyen, beleértve a tömeges műveleteket A kényelmesebb és gyorsabb használathoz igen hasznos. 1.6. Feltétel-elemző Nagyságrend: jelentős
Prioritás: magas
Időterv: próbaverzió 2017 nyarával bezárólag, végleges: 2018. július Célkitűzés: sikertelen generálás esetén legyen lehetőség egy mélyebb elemzést kérni a programtól, mely lényegi segítséget nyújt a nehezen teljesíthető feltételek, összefüggések megtalálásában A 2016/17-es órarend generálásakor világossá vált, hogy – főként a másodlagos feltételek megfelelő támogatásának hiányában – sikertelen vagy túl sokáig futó generálás esetén rendkívül fontos lenne valamilyen információt kapni arról, hogy mi okozza a nehézséget. 1.7. Helyettesítéstervező Nagyságrend: közepes
Prioritás: alacsony
Időterv: próbaverzió 2017 nyarával bezárólag, végleges: 2018. augusztus Célkitűzés: a meglévő órarendben rendkívüli helyzetre ajánljon megoldást! Az órarendet
az igazgatóhelyettes tanév
közben túlnyomórészt a helyettesítések
megszervezésekor böngészi, ezt segítheti e fejlesztés. Fontos: ha év elején a lyukasórákat is optimálisan tervezi a program, a helyettesítésre is könnyebb lesz jó megoldást találni. 1.8. Online felületek és kiegészítő szoftverek Nagyságrend: jelentős
Prioritás: magas
Időterv: próbaverzió 2017 nyarával bezárólag, végleges: 2018. április Célkitűzés: felület az órarenddel kapcsolatos kommunikációhoz, igénygyűjtéshez; kapcsolódó iskolaadminisztráció
Fölmerült, hogy a kollégák online felületen keresztül küldhessék be órarend-igényeiket az eddigi közös papírlap helyett. Ez az alábbi sajátos előnyökkel járna: •
előre megtervezett lehetőségek (pl. korlátozott szöveghossz)
•
előre definiált kiegészítő adatok (pl. prioritás)
•
az igények leadása kötetlen helyen és időben történhet
•
az igények bizalmasabban kezelhetők, minden pedagógus csak a sajátját látja
•
a felületen visszajelzést is kaphatnak a tanárok
A módszer esetleg szokatlan lehet egy-egy kolléga számára, így különösen fontos a könnyen kezelhető felület. (Ez a felület később – ha az idő és a lehetőségek engedik – komplex online iskolaadminisztrációs szoftverré bővülne, és az órarendprogrammal csomagot alkotna.) 1.9. Alternatív eszközök támogatása Speciális lehetőségek a program jövője érdekében – szakembereknek fontos elemekkel. 1.10. Másodlagos feltételek beépített támogatása Nagyságrend: jelentős
Prioritás: alacsony
Időkeret: 2017-2018 folyamán Célkitűzés: alacsonyabb prioritású feltételek is felvihetők legyenek, és a program jelezze, melyiket nem tudta teljesíteni Az igazán „okos” órarend elkészítését segítheti elő e nagy volumenű fejlesztés. 2 A fejlesztést segítő tevékenységek E fejezetben az órarend-program tesztelési, kipróbálási lehetőségeiről, más intézményektől nyert információk szükségességéről, a későbbi kereskedelmi forgalmazásról van szó. Bízom benne, hogy a több évtizedes tapasztalatokra épülő fejlesztési célok egy hosszú távon sikeres és külső körökben is elismert órarend-programot eredményeznek. A belső elégedettséget – illetve a megfogalmazódott egyéni észrevételeket – 2018 szeptemberében egy (lehetőség szerint online) kérdőívvel kívánom kollégáim körében fölmérni.
Közlekedésre nevelési program A gyermekeket biztonságos közlekedésre nevelő programunk elindításában a 2017/18as tanév – hogy senki ki ne maradjon – átmeneti időszak lenne, a fölmenő rendszer végső formájában 2018 szeptemberében indul. Mindehhez 2017 tavaszán egy előzetes felmérést tartok szükségesnek arról, hogy (jó idő esetén) kik járnak kerékpárral iskolába, illetve kik azok, akik egyébként rendszeresen szoktak biciklizni. A júniusi SZIGNUM-nap pedig alkalmat adhatna egy játékos kerékpáros ügyességi programra a 10-15 éves (4-8. osztályos) tanulók körében. A tényleges megvalósítási időszak 2017. szeptemberben kezdődik az első hét évfolyamnak szervezett foglalkozásokkal; a nyolcadikosok számára fakultatív (havi két alkalmas) szakkört hirdetek, melyhez az érdeklődő hetedikesek is csatlakozhatnának. Az oktatás megtervezéséhez a hatályos KRESZ-t és a Mozaik Kiadó Közlekedési ismeretek tankönyvét kívánom fölhasználni, kiegészítve Csóti Ferenc mintegy tíz éve évfolyamokra bontva megjelent Közlekedési ismeretek sorozatának (VIVA Média Holding) aktualizált változatával. Természetesen mindezekhez hozzájönnek majd a felmérések alkalmával a gyűjteményemben lévő és online is bőségesen föllelhető feladatlapok. 2017. szeptemberben egy rövid, viszonylag egyszerű, alsóban rajzos, felsőben tesztjellegű felmérést készítünk évfolyamonként 2-7. osztályig (6-7.-ben lehet azonos), ami egyfajta egyszeri „bemeneti mérésként” funkcionálna – ez adja majd az alapot a későbbi foglalkozások szintjéhez. 2017. októbertől 2018. áprilisig folynának a foglalkozások, ami ebben a tanévben osztályonként összesen két alkalmat jelent. Alsóban a napközi idejében, 5-7. osztályokban osztályfőnöki órákon tartanék 20-25 perc elméleti (a legalapvetőbb gyalogos, utas és kerékpáros tudnivalók fölidézése korábbi tanulmányaik alapján) és ugyanennyi biciklis foglalkozást (a „KRESZ-pályán”, váltott kerékpárokkal). Az utóbbi elsősorban a bicikli biztos kezelését hangsúlyozná; akik egyáltalán nem kerékpároznak, azokkal valamelyik tanári személygépkocsiban a szabályos gyermekszállítást tanulmányozzuk a napközis pedagógus kolléga segítségével. 2018. májusban beszélgetős felmérést csinálunk az első osztályokban, a 4-7. évfolyamon pedig kicsit komolyabb tesztet íratunk, mely alapján „Kerékpáros igazolvány”-t kapnának a minimum szintet teljesítők. A SZIGNUM-napon most is lehetne ügyességi pálya.
Az első éves tapasztalatok alapos kiértékelését figyelembe véve a tervezett végleges rend a 2018/19-es tanévben elkezdve a következő lenne: -
Alsóban tanévenként egy napközis óra a fentiek szerint, egy másikon pedig közös kerékpározás a városban.
-
Felsőben csak szakkör működne egy vagy két csoportban heti vagy kétheti gyakorisággal. Négyféle foglalkozás váltakozna: a) elmélet; b) kerékpáros gyakorlat pályán; c) szerelés; d) délutáni kisebb kirándulás – az időjárás függvényében.
-
Májusban a negyedikesek feladatlapot írnak, amiért megkaphatják a „Kerékpáros igazolvány”-t. (Akinek nem sikerül, korrepetálás után javíthatna…)
Mindezt a kollégákkal, főleg az alsós tanítókkal való konzultációk részleteiben, a célszerűség jegyében módosíthatják, kiegészíthetik, más szereplő bevonásával bővíthetik. Már most fölvetődő további ötletek: alsós szakkör, segédmotoros kerékpár oktatás, az elsősegélynyújtás alapjai, felnőtteknek kerékpár- vagy autószerelési gyakorlat… Dilemmát jelenthet, ha a szülői engedéllyel kerékpárral járók nem teljesítik az alapvető kerékpáros követelményeket. Cél mindenek fölött tanulóink biztonsága a közlekedésben! A siker a foglalkozások változatosságán, gördülékenységén, kollégáim szervezésben való lelkes közreműködésén múlik, de a szükséges segédanyagok, eszközök karbantartása sem elhanyagolható.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság és az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának Kerékpáros igazolványa – mintaként szolgálhat
A fenntartónak végzett tanügyi szakértői feladatok továbbvitele A fenntartói megbízás egyik lényege az évi rendszerességgel, az igazgatók által határidőre elkészítendő iskolai dokumentumok felügyelete. Így külön idő- és feladattervet munkám e része már nem igényel: a tanév rendjéhez igazodó táblázat az előző években elkészült (időpontjai természetesen alapvetően nem általam tervezettek). Célkitűzésem a szerződésben foglalt elvárások minél magasabb szintű teljesítése. Az elégedettséget, sikert az jelenti, ha a hivatalos dokumentumok megalkotásában – akár többféle mintával, sablonnal is – segíteni tudok, azok áttekintésével a törvényességi ellenőrzéseken való megfelelést szolgálom, illetve bármilyen kérdéses egyéb esetben (létszámtervezés, tantárgyfelosztás, minősítésre jelentkeztetés, munkajogi viták) megbízható állásfoglalást tudok adni. Mi az, ami mégis újként megjelenhet mesterprogramomban? Jelenlegi felkészültségem alapjai még a közoktatási vezetői szakirányú képzésen teremtődtek meg, legjobb irányelveket (a mai napig) Dr. Bosch Márta: Tanügyjog és igazgatási ismeretek (BME Etnikum Kiadó, Budapest, 1997.) tankönyvében kaptam. Szeretném tudásomat e feladatokhoz célirányosan bővíteni. A folyamatos önképzésen túl – mely a megjelenő jogszabályok, hirdetmények, események nyomon követését, gyakran ezek régebbi információkkal való összevetését is jelenti, alapvetően az interneten – hasznos a legilletékesebbektől „élőben” is tájékozódni. Ezért mind regionális szinten, mind országosan a fenntartó képviseletében részt szeretnék venni lehetőleg minél több, a tanévhez kötődő (tanévnyitó, költségvetéshez kapcsolódó, éves statisztikai adatszolgáltatásról, érettségiről, kompetenciamérésről szóló) vagy egy éppen aktuális témában megszervezett előadáson, értekezleten, konferencián. Legkézenfekvőbb a KPSZTI gondozásában meghirdetett ilyen események nyomon követése. Az így nyert információkat – ahogyan erre már eddig is volt példa
–
elektronikus
úton
rögtön
továbbítom
a
Boldogasszony
Iskolanővérek
intézményvezetőinek, illetve természetesen saját iskolámban is hasznosítani tudom. Ez a makói hasznosítási lehetőség is oka annak, hogy tanügyi megbízásomat igazgatóhelyettesi mesterprogramomban szerepeltetem. Azt gondolom – és el is várom magamtól –, hogy intézményem vezetése is komoly hasznát veszi e tevékenységemnek. Az elkövetkezendő években erre kiemelt hangsúlyt kívánok fektetni. Amiben ez megnyilvánul: -
tájékozódásaim gyümölcseit, fent említett szakmai fejlődésemet továbbadom;
-
a határidők betartását a saját dokumentumaink felügyeletével garantáltan biztosítom;
-
a nagy hagyományokkal rendelkező testvériskoláink jó gyakorlatait megismerjük, követhetjük;
-
a Tartományi Tanáccsal, a rend intézményeinek vezetőivel való rendszeres találkozás, konzultáció a „távoli Makó” bekapcsolódását segíti a rendtartomány mindennapjaiba. Későbbi céljaim között (talán már a 2018/19-es tanév folyamán) szerepel olyan jellegű
továbbképzésre jelentkezés, mely a nem egyházi fenntartású köznevelési intézményekben folyó tanügyigazgatási munkába nyújtana betekintést. Mindenképpen előnyünkre válna, ha a több részletben eltérő „állami” irányításrendszert, ügymenetet pontosabban megismerve azok egyes komponenseit felhasználhatnánk intézményeinkben az esetleg gördülékenyebb adminisztráció, átláthatóbb gazdálkodás stb. érdekében. Már eddig is bevált gyakorlat, hogy tapasztalataimat, javaslataimat rendszeresen (nagyjából kéthavonta) megosztom a rend igazgatói értekezletein (s szinte napi rendszerességgel a SZIGNUM-ban); programom része lesz, hogy ezt írásba is foglalom.
Mentorálás a minősítő vizsga után A makói Szent István Egyházi Általános Iskola és Kollégiumban jelenleg három gyakornok tanít. A 326/2013-as kormányrendelet értelmében közülük egy tanítónő és egy testneveléstanár 2017 májusában – a május a leggyakoribb időpont, hiszen egy pedagógusnak a „klasszikus” munkába lépési ideje szeptember, így a gyakornoki idő nyáron telik le –, egy történelem szakos kolléga pedig 2017. decemberben tesz minősítő vizsgát. Így utóbbi csak fakultatív módon kapcsolódna be a szűk féléves „pótmentorálásba”. Az elképzelés konkrétan csak a részterv első négy hónapjára tervezhető, jövője attól függ, mikor alkalmazunk ismét (majdnem) pályakezdő pedagógust. Ekkor építeni tudunk a 2017 őszén szerzett tapasztalatokra: ezt esetlegesen majd a további résztervek tartalmazzák. Májusi – reményeink és szorgalmuk alapján várhatóan sikeres – vizsgájukat követően szeretném az érintett kollégákat megkérdezni, eddigi felkészülésük után milyen elméleti és gyakorlati kiegészítést tartanának ősszel hasznosnak. (Most még hamar volna érdeklődni: mással vannak elfoglalva…) A vezetői és irodai munka megismertetéséhez legkézenfekvőbbnek a tanév rendjéből adódó gyakorlati feladatokba való bepillantást tartom. Augusztusban a tantárgyfelosztás elméletéről röviden tájékoztatom a „jelölteket”, majd együtt generáljuk az órarendet, közben természetesen beszélek a mesterprogramomban bőségesen jelen lévő órarendi dilemmákról.
Szeptember elején közösen alakítjuk ki az ügyeleteket, majd szót ejtünk az éves munkaterv megalkotásának menetéről, jogszabályi hátteréről, a gazdasági irodában pedig megismerkedhetnek az étkeztetési program használatával – beleértve a kedvezmények fajtáit, az ezekhez szükséges igazolásokat, illetve az ezt tartalmazó kimutatásainkat. Az októberi statisztika munkaügyi szegletét én szoktam elkészíteni: ez lesz a következő tanulmányozandó terület, kiegészítve a normatív állami támogatás igénylésének sajátosságaival. Az október végi könyvelői beszámoló alapján kezdjük tervezni a jövő évi költségvetést: nagy vonalakban ennek a munkának egyes részeivel, alapszempontjaival is érdemes egy pedagógusnak megismerkedni. Természetesen e témáknak már vannak olyan elemei, amelyek csak az iskolavezetésre tartoznak; nyilvánvalóan ezt végig szem előtt tartjuk. Az év fennmaradó heteiben az iskolatitkári irodában folyó igen sokrétű munka egyegy szeletét tanulmányozzuk, részben a tárolt dokumentumok áttekintésével, részben – a kolléga órarendjét figyelembe véve – akár egy mozgalmas délelőtt ott töltésével. December közepén írásban kérek elemzést ifjú munkatársaimtól a közös munka hasznosságáról, észrevételeikről, javaslataikról – az ezekből leszűrt tanulságok alapul szolgálnak majd a későbbi folytatáshoz, de mindennapjaimban bizonyára már rögtön hasznomra válnak. Az igazi kritika persze csak évek múlva esedékes: amikor kiderül, aktuális munkaterületükön mit és hogyan tudnak mindezekből hasznosítani. A siker a jól megtervezettségen és a bemutatásra kiszemelt területek látható hasznosságán múlik: ez tarthatja fönn a fiatal pedagógusok lelkes, érdeklődő hozzáállását!
Dokumentumok digitális tárolása Az elektronikus formában történő irattárolás megvalósítása két komponensből áll. Egyrészt be kell szkennelni az eddig csak papíralapon meglévő, kötött formátumú dokumentumokat. Ezek kiválasztásánál máris két újabb szempont merül föl: 1. Vannak olyanok közöttük, melyeket továbbra sem érdemes számítógépre vinni jellegük (nálunk tárolt bizonyítványok) vagy formájuk miatt (füzetek, könyvek). 2. A még „aktív” törzslapokat – illetve az ilyen jellegű, folyamatosan vezetett egyéb iratokat – csak lezárásuk után érdemes digitalizálni. Adattartamuk az aktuális digitális naplókban addig is föllelhető. E szkenneléses munka nagy részét már a 2017/18-as tanévben szeretném iskolatitkárunk közreműködésével megvalósítani. Ide tartozó fontos feladat a biztonságos gépi (és más adathordozón történő) tárolás szabályainak lefektetése. Ezt a teljes vezetéssel és rendszergazdánkkal közösen foglaljuk írásba már a tanév első részében.
Az első éves munka eredményének elemzése után a 2018/19-es tanévre marad a kreatívabb szakasz. A régi nyomtatványok kézi kitöltésével született egyes dokumentumokat (például a dolgozók korábbi munkaviszonyainak nyilvántartását) nem érdemes szkennelni: ahol az alakiság kötetlen, új, praktikusabb – akár táblázatos – formát szerkesztünk a számítógépen. Nagyobb munka lesz persze itt az adatok újra fölvitele. A másik 2018/19-es kezdéssel tervezett – már egy picit a programozáshoz közelítő – feladat az egyes nyilvántartások összekapcsolása. Elsősorban az Excelben kezelt bértáblára, havi bérjegyzékekre, munkaidő-, túlóra- és szabadság-nyilvántartásokra gondolok. Ezek egyes részleteiről (például bérkompenzáció összesítése) havonta vagy más rendszerességgel kell kimutatást készíteni (és elküldeni pl. a fenntartónak), de maguknál az alaptábláknál is nagy könnyebbséget jelentene, ha „egyszerre, maguktól” változnának a módosítások alkalmával. E tanév végén, illetve az ezt követő nyári nagy elemzések, értékelések alkalmával megbeszélnénk, előkészítenénk a későbbi folytatást: az „irodán kívüli” (egészségügyi, étkezési stb.) dokumentumok bekapcsolását a fenti rendszerbe. Bízom benne, hogy már 2019 nyarára észrevehetően csökken a feleslegesen tárolt papírdokumentumok száma az iskolatitkári irodában és annak raktárában, ugyanakkor – megfelelő nyilvántartással – a föllelhetőség sem romlik. Egyes, az iskolán belül nyilvános iratokat célszerű lesz (természetesen védett formában) a nevelőtestület tagjai, illetve a többi dolgozó számára központi rendszerünkön keresztül is hozzáférhetővé tenni. Még teljesebb sikerről akkor beszélhetnénk, ha megújított elektronikus adatbázisunk az országos (KIR) rendszerrel is jól használhatóan össze tudna kapcsolódni.
A ViTT átültetése a vezetői kommunikációba Mesterprogramom utolsóként megjelenő vállalását kollégáim körében játékos formában szeretném megvalósítani, ugyanakkor a kitűzött alapelvet nagyon komolyan gondolom. Véleményem szerint a pozitív kiindulású kommunikáció nemcsak a nevelésben, hanem a felnőttek közötti párbeszédben is eredményesebb, mint a negatív, tiltásra építő, az elmúlt évtizedek iskoláiban egyelőre talán még elterjedtebb forma. Mint igazgatóhelyettes, jobban bízom az utasítás helyett a kérésben, feladatkiosztás helyett a megbeszélésben, elítélő értékelés helyett az erősségek előtérbe helyezésében. A program megvalósításának első tanévében magam próbálok az eddiginél tudatosabban példát adni a pozitív indíttatású vezetői stílusból, illetve ezen elvárt magatartásformát kérem az igazgatóság többi tagjától is.
2018/19-től mindezt irányítottan, de szabadon, fakultatív formában szeretném megtapasztalni a többi kollégától. Ehhez a korábban nevelőtestületünk által megalkotott, úgynevezett ViTT-mátrixot hívom segítségül: FELELŐS
EGYÜTTMŰKÖDŐ
ALKOTÓ
TUDATOS
IGAZAT MOND KERESI AZ IGAZSÁGOT
Tanórán
Tarts rendet magad körül!
Az órai munkaformának megfelelően dolgozz!
Aktívan dolgozz, igényes munkát végezz!
Hozd ki magadból a legtöbbet!
Légy becsületes!
Folyosón / lépcsőkön
Sétálva, halkan közlekedj!
Jobbra tarts, gyorsabban haladsz!
A szemetet a megfelelő hulladékgyűjtőbe helyezd!
Légy figyelmes és illemtudó!
Legyél a helyeden!
Ebédlőben
Mértékletesen szedj!
Figyelmesen közlekedj és halkan beszélj!
Hagyj rendet magad után!
Edd meg, amit kivettél!
Időben rendeld meg és fizesd be az ebédet!
Udvaron
Vigyázz magad és társaid testi épségére!
Tartsd tisztán az udvart!
Mutass jó példát az udvari viselkedésre!
Gyorsan és fegyelmezetten sorakozz!
Probléma esetén fordulj egy felnőtthöz!
Kápolnában
Tiszteld a szent helyet!
Kapcsolódj be a közös éneklésbe és imákba!
Vegyél részt a liturgikus szolgálatokban!
Önmagadra, és a benned működő isteni jelenlétre figyelj!
Tiszteld mások hitbeli meggyőződését is!
Tornateremben
Vigyázz magad, társaid és a tornaszerek épségére!
Támogasd a kevésbé ügyeseket!
Dolgozz keményen!
Tartsd be tanárod utasításait!
Légy sportszerű!
Informatika teremben
Az eszközök védelme érdekében megfontoltan, óvatosan közlekedj!
Tartsd be a szaktanteremben kifüggesztett előírásokat!
Használd az internetet hasznos ismeretek szerzésére!
Létrehozott alkotásaid a megfelelő mappába mentsd!
A közösségi oldalak használatakor saját magad, mások és iskolád jó hírére légy tekintettel!
WC-ben
Légy szemérmes!
Várd ki a sorodat!
Vigyázz a tisztaságra!
Mindig csukd be a mosdó ajtaját!
Probléma esetén fordulj egy felnőtthöz!
A gyerekektől különböző helyzetekben, területeken elvárt magatartásformát tartalmazó táblázat rubrikáiba keresünk megfelelő, felnőttekre „átkonvertált” mondatokat, kéréseket. Az összegyűlt ötleteket közösen értékeljük, a legjobbakat publikáljuk, esetleg – tréfás jutalmakkal – díjazzuk. Ha a táblázat teljesen elkészül, magunk számára „kötelező” elvárásnak tekintjük, a gyerekek elé tárásról együtt döntünk.
A dolognak úgy van értelme, ha legalább a többség lelkesedik érte, sikere azon múlik, „ötletelni” is hajlandók vagyunk-e (jó)néhányan a cél érdekében… Ha már 8-10 pedagógus hangulatán emelni tud a közös játék, és ezzel együtt kommunikációnk még pozitívabb lesz, megérte!
A folytatás alapjai 2019 nyarán befejeződik a mesterprogram első két éve, ami a teljes körű elemzést, átgondolást, a visszajelzések összegyűjtését, a produktumok rendszerezését, leginkább az addigra kitűzött célok teljesülésének vizsgálatát jelenti. Az első részterv megvalósulásán alapuló önértékelésem részletesen föl fogja tárni, melyik tevékenységformát milyen módon érdemes és szükséges továbbvinni. Óhatatlan, hogy adódtak olyan tervezett programok, tevékenységek, melyek nem teljesen, vagy nem megfelelően valósultak meg – tekintetbe véve a 2018-as részterv-módosítást is. Ezeket (új határidőkkel) a következő részterv időszakába át kell vinni. A mesterprogramban megtervezett hat fő tevékenység a további résztervekben az alábbi elképzelések mentén folytatódik és teljesedik majd ki: Órarend: az eddig még nem használt – esetleg nálunk később is nélkülözhető – különleges funkciók kipróbálása, tesztelése; fölmerülő új ötletek, igények; tapasztalatok más iskolákból. Közlekedésre nevelés: az eredmények, visszajelzések alapján az időpontok, óraszámok véglegesítése; kollégák nagyobb bevonása a kivitelezésbe; feladatlapok saját készítése. Tanügyi megbízás: újabb, a közben megtapasztalt hiányosságaimat pótoló továbbképzések; személyes látogatások testvérintézményeinkben. Mentorálás: a 2019/20-as tanév folyamán újabb visszajelzés kérése a volt résztvevőktől két év távlatából, ez alapján a konkrét tevékenység korrekciója; 2020 szeptemberétől a program fakultatív meghirdetése „elvben nem érintett” kollégák számára is. Irattárolás: az adattáblák összekapcsolásának befejezése; az egyéb – nem irodánkban készült – dokumentumok bevonása a rendszerbe; régi iratok archiválása. ViTT: az ötletgyűjtés folytatása, kiterjesztése a technikai dolgozókra; a diákönkormányzat esetleges bevonása. Végül ismét kiemelem a „hetedik…” tevékenységet: mindazt, ami terveinken kívül, váratlanul következik be; amire most még nem számíthatunk, de megoldásához kreativitásra, gyors döntésekre, jól szervezett összefogásra – így talán az igazgatóhelyettesi mesterprogram kiegészítésére lesz majd szükség. 2016. november
