Helyzetkép 2012. augusztus - szeptember
Gazdasági növekedés
A változatlanul fennálló pesszimizmust tükrözi a Nemzetközi Valutaalap októberi prognózisa. Az előrejelzés nem változtat ugyan érdemben a korábban felvázolt növekedési dinamikán, de az egész világgazdaságra vonatkozóan és az egyes térségeket elemezve is szinte minden egyes növekedési prognózist néhány tizedponttal lefelé korrigál. Az IMF az idei évre is közöl várható adatokat, melyek az első féléves tényadatok alapján módosultak a júliusi becsléshez képest. Így a világgazdaság egészére 3,3%-os növekedést várnak a nyáron közölt 3,5% helyett. Ennél fontosabb, hogy a jövő évi várakozás 3,6% a negyedévvel korábban feltételezett 3,9%-ot követően. A fejlett gazdaságok növekedési kilátásait ennél sokkal szerényebbnek ítéli az IMF szakértői gárdája. Az idei évre 1,3%-os, a következő évre 1,5%-os GDP bővülést várnak; az ez évi feltételezett dinamikát ez esetben csupán 0,1 százalékponttal, a jövő évit azonban a világgazdaságéval megegyezően, 0,3 százalékponttal csökkentették. A legerőteljesebb növekedést az Amerikai Egyesült Államok gazdasága produkálja az idei és a következő évben. A legfrissebb 2012-es növekedési prognózis 2,2%, a nyári előrejelzést 0,1 százalékponttal meg is haladja, míg a jövő évre várt 2,1%-os GDP bővülés éppen ugyanennyivel, 0,1 százalékponttal kisebb a júliusban vártnál. Japán gazdaságának gyarapodását is 2,2%-ra várja a szakértői anyag ez évre, de csupán 1,2%-ra a következő évre; mindkét érték visszafogottabb az előző prognózisnál: az idei 0,2, illetve a jövő évi 0,3 százalékponttal. Kanada bruttó hazai termékének bővülése az IMF várakozása szerint ez évben 1,9%, míg a jövő évben ennél némileg nagyobb, 2% lesz; mindkettő 0,2 százalékponttal kisebb a nyáron feltételezettnél. Az eurózóna elhúzódó növekedési problémáit jelzi a prognózis. Ez évre recessziót, a GDP 0,4%-os zsugorodását tartja valószínűnek a Nemzetközi Valutaalap szakértői stábja, míg a következő évre gyakorlatilag stagnálást, 0,2%-os növekedést várnak. A legutóbbi prognózis
2
erre az évre lényegében ugyanilyen mértékű, 0,3%-os zsugorodást várt, a jövő évre azonban még érzékelhető mértékű, 0,7%-os bővülést tételezett az eurózónában. Az IMF eltérően ítéli meg az eurózóna meghatározó gazdaságainak kilátásait. Egyértelműen kedvezőnek látják a német gazdag növekedését, igaz 1%-ot el nem érő, pontosabban mindkét évre 0,9%-os GDP bővülést vetítenek előre, amely ez évre megegyezik a nyári prognózissal, de a jövő évi számottevően, 0,5 százalékponttal kisebb annál. Szerény dinamikával ugyan, de a pozitív tartományban marad a francia gazdaság a prognózis horizontján: az ez évi stagnálást, azaz 0,1%-os GDP bővülést a jövő évben valamivel nagyobb dinamika, 0,4%-os növekedés követheti; a szakértők ez esetben is – az idei évre 0,2 százalékponttal, a következőre erőteljesebben, 0,5 százalékponttal – csökkentették a várakozásukat. Egyértelmű recessziót tükröznek az olasz és a spanyol gazdaság adatai. Olaszország bruttó hazai terméke ez évben jelentősen, 2,3%-kal, míg 2013-ban 0,7%-kal zsugorodhat. Mindkét évre 0,4 százalékponttal nagyobb csökkenést tételeznek a szakértők a nyári hipotézisüknél. Spanyolországban a GDP ez évben 1,5%-kal, a jövő évben 1,3%-kal csökkenhet. Mindkét esetben lefelé korrigáltak a szakértők: ez évre csak minimális mértékben, 0,1 százalékponttal, a jövő évre azonban jelentősen, 0,7 százalékponttal. Fordulatot vár az IMF Nagy-Britannia gazdaságától. Ez évben még 0,4%-os recessziót, a jövő évre azonban már 1,1%-os növekedést jeleznek előre. Igaz, a nyárig rendelkezésre álló adatok alapján ez évre még 0,2%-os, a következőre pedig 1,4%-os növekedést prognosztizáltak. A világgazdasági áttekintés szerint továbbra is gyorsan bővül a fejlődő és felzárkózó országok gazdasága, noha a korábban tételezettnél valamelyest kisebb dinamikával. Ugyanakkor a prognózis azzal számol, hogy a jövő évi fejlődés dinamikája meghaladja az ideit. Az – egyébként igen heterogén – országcsoport egészében a GDP bővülése ez évben 5,3%, míg a jövő évben 5,6% lehet; ez 0,3, illetve 0,2 százalékponttal kisebb növekedés, mint amit júliusban várt az IMF. Az e csoporthoz tartozó országok körében a közép- és keleteurópai térségben 2%-os, illetve jövőre 2,6%-os bővülésre lehet számítani. Az utóbbi időben megfogalmazott aggályokkal szemben nem lassul Kínának, a világ második legnagyobb gazdaságának a növekedése; a jelenlegi prognózis szerint az idei 7,8%-os dinamika még gyorsul is, 8,2%-ra. India bruttó hazai terméke is gyorsuló ütemben bővül: az idei 4,9%-ot követően jövőre 6%-kal. Oroszország gazdasága is hasonló úton jár: az idei 3,7%-os GDP növekedést a jövő évben 3,8%-os bővülés követi. A magyar gazdaság helyzete és főleg a jövőbeli kilátások nem vezethetők le a világgazdaság egészére, illetve az egyes térségekre készített elemzésekből. Az unortodox gazdaságpolitika olyan mértékben téríti el az ország gazdasági perspektíváit a környezetünktől, a külgazdasági kapcsolatainkból adódó lehetőségektől és az Európai Unióban kialakulóban lévő – kétségtelenül a válság kényszerének hatására felgyorsult – változásoktól, hogy a jelenlegi – sajnálatos módon hosszabb távon fennmaradó – recesszió nagy mértékben független a nemzetközi hatásoktól. Az Európai Unióban nem általános a recesszió, főként az eurózóna periférikus országait érinti, a válságban lévő dél-európai országokat, amelyek – Olaszország kivételével – nem tartoznak a legfontosabb kereskedelmi partnereink közé. Az eurózóna centrumában – az Északként emlegetett tagországokban – nincs recesszió, két legfontosabb partnerünk, Németország és Ausztria gazdasága érzékelhetően bővül. A dilettáns magyar
3
gazdaságpolitika megakadályozza, hogy az ország a valódi érdekei szerinti magatartást tanúsítsa az Európai Unió átalakulási folyamataiban. A kormány által erőltetett gazdasági szabadságharc ellehetetleníti a nemzetközi téren az értelmes párbeszédet. Gyakorlatilag kizárjuk magunkat a döntéshozatalból, miközben a változások felgyorsulnak, és a magyar gazdaságnak – méreténél és struktúrájánál fogva – fontos lenne, hogy minél közelebb kerüljön az Európai Unió centrumához, a kudarcos politika következtében pedig távolodunk attól. Ez a lecsúszás „perspektívája”. A költségvetési politika rögtönzései is a recessziót tartósítják. A kormányzatnak a sorozatos kudarcok után láthatóan egyetlen gazdaságpolitikai célja maradt: az államháztartási hiány 3% alatt tartása bármi áron és az államadósság csökkentése, legalábbis formálisan. A látványos, 4-6%-os gazdasági növekedés, az egymillió új munkahely a tündérmesék világába szorult vissza. A kiegyensúlyozott államháztartás, a kézben tartható költségvetés természetesen fontos cél, és ennek lényeges indikátora, de nem egyetlen jellemzője a 3% alatti deficit. A kormány abszolutizálja a hiánykövetelmény betartását, mivel ezt is a szabadságharc egyik – kétségtelenül kiemelt – csataterének tekinti. Úgy képzeli, hogy így automatikusan kikerülünk a túlzott-deficit eljárás alól, és ezzel a kormány visszanyeri a teljes szabadságát az unortodox intézkedések korlátozás nélküli végrehajtására. Ezt a magatartást tükrözi az utóbbi másfél hónapban megszületett két Orbán-Matolcsy csomag, amely átgondolatlan, ugyanakkor brutális lépések egész sorával véli elérhetőnek a jövő évben a 3% alatti hiányt. A cél érdekében ugyanis 750 milliárd forintos megszorítást alkalmaz, amely formálisan – nem lebecsülhető kockázatok mellett – elérhetővé teszi a kijelölt deficithatár megtartását, de ezt nem fenntartható módon, egyedi, hosszabb távon kimondottan kártékony lépésekkel éri el. Azaz a betegség tünetei átmenetileg enyhülnek, de a beteg állapota rosszabbodik. Ezért erősen kétséges, hogy a kormány legfőbb presztízs célja teljesül-e, azaz az Európai Bizottság megszünteti-e velünk szemben a túlzott-deficit eljárást. A megszorítások közös jellemzője – a fenntarthatatlanságon túlmenően – a gazdasági növekedés ellehetetlenítése. A megszorítások több mint egynegyede ismét a bankrendszert sújtja, amely olyan mértékű terhelés, amelyet a pénzintézetek jelentős részben áthárítanak a partnerekre, részben tovább csökkentik a hitelezési aktivitásukat, amely már ez évben is 6 éves mélyponton van. A hitelezés hiánya önmagában is indokolja a kedvezőtlen gazdasági prognózisok készítését. A megszorítások ennél általánosabban is hatnak. A gazdaságpolitika eddig is főként a kiszámíthatatlanságával rombolt, amelyet ez a két Orbán-Matolcsy csomag csak tovább mélyített. Már jelenleg is mélyponton vannak a beruházások, az idei első félévben mindösszesen a GDP 16%-át érte el a beruházási ráta, míg a környező országokban ez a mutató a bruttó hazai termék 20-23%-át teszi ki. Az ipari termelés stagnál, a versenyszférában csökken a foglalkoztatás, és a jövő évben ismét tovább zuhan a reálkereset és a reáljövedelem. Az idei 1,5%-os éves GDP csökkenést követően a korábbiakban feltételezhető volt jövőre szerény mértékű, 0,5-1%-os növekedés. A két megszorító csomag azonban olyan mértékben lehetetleníti el a gazdaság – eddig legalább többé-kevésbé meglévő – normális működését, hogy ma már arra lehet csupán számítani: szerencsés esetben a gazdaság a jövő évben kikerül a negatív tartományból.
4
Foglalkoztatottság, keresetek
Fokozatosan romló és ellentmondásos foglalkoztatási helyzetet tükröznek a statisztikai adatforrások. A munkaerőhelyzetről, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulásáról három információs bázis nyújt tájékoztatást. A KSH negyedévente 35 ezres minta alapján 3 felvételből álló lakossági kikérdezésre építve, háromhónapos átlagok segítségével határozza meg a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számát. Ennek hibahatára 35-40 ezer. Az intézményi statisztika – amelyet szintén a KSH készít – a költségvetési szervek és a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások adatközlésére épít, ez is mintavételes eljárással készül. A harmadik forrás a Nemzeti Munkaügyi Hivatal közigazgatási nyilvántartására épül, és azokat a munkanélkülieket tartja számon, akik bejelentkeznek a hivatalnál; /akik addig maradnak a regiszterben, amíg együttműködnek a munkaügyi szervezettel/. Mindegyik adatbázisnak van hibája: az előbbi kettőnek a módszerből eredően van mintavételi hibája és a lakossági felvételnek ezen túlmenően válaszolási hibája is. Ezért ezek a források szükségszerűen eltérő adatokat közölnek, de a tendenciákat általában pontosan tükrözik. Az utóbbi fél évben ezek az adatforrások eltérő irányban mozognak. A lakossági munkaerő-felvétel némi foglalkoztatási többletet és magas szinten stagnáló munkanélküliséget jelez, míg az intézményi statisztika egyértelműen az alkalmazottak számának markáns csökkenését mutatja. A látszólagos ellentmondás több okra vezethető vissza. A dilettáns kormányzati gazdaságpolitika következtében – az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése és az adójóváírás megszüntetése által – jelentősen megemelkedtek a bérköltségek, ezért ismét nő a szürke és fekete foglalkoztatás. Erre utal az az adat, mely szerint a foglalkoztatottak száma az iparban 22 ezer fővel csökkent, míg – abban a két nemzetgazdasági ágban, amelyben legjellemzőbb a bejelentés nélküli vagy az attól eltérő foglalkoztatás – a mezőgazdaságban 13 ezer fővel, a szolgáltatásban pedig 89 ezer fővel nőtt a létszám. A recesszió, a gazdaság leépülése megnövelte azok számát, akik külföldön vállalnak munkát; a lakossági felvétel módszeréből következően a foglalkoztatottak közé sorolják azokat is, akik más országban dolgoznak. A regisztrált munkanélküliek számát lefelé torzítja az a tény, hogy a kimondottan a munkanélkülieket sújtó törvények következtében csupán rövid ideig számíthat az álláskereső járadékra vagy szociális juttatásra. A munkaügyi központok a munkakeresésben érdemi segítséget nem nyújtanak, gyakorlatilag csupán adminisztratív és ellenőrző szerepet töltenek be. Így az anyagi támogatásban már nem részesülő munkanélküli, mivel segítségre nem számíthat, megszakítja a kapcsolatot a szolgálattal, így automatikusan kikerül a nyilvántartásból. A KSH mintavételes lakossági adatfelvétele szerint a harmadik negyedévben a foglalkoztatottak száma 3 936 ezer fő volt, 80 ezer fővel, 2,1%-kal több az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatottak többletének 44,2%-a a közfoglalkoztatás bővüléséből származott. A lakossági felvétel adatai szerint az érettségivel rendelkező foglalkoztatottak száma 35 ezer fővel, míg a diplomásoké 36 ezer fővel nőtt. A harmadik negyedévben a foglalkoztatottak 60%-a legalább érettségivel, 26%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A
5
15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája a megfigyelt időszakban 58,2% volt, 1,8 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos negyedévében. Az aktív munkanélküliek száma a harmadik negyedévben 458 ezer fő volt, mindössze 4 ezer fővel, 0,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A passzív munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 120 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta 10,4% volt, 0,3 százalékponttal kisebb, mint az előző év azonos időszakában; a különbség a minta nagyságából következően hibahatáron belül van. A legjobb munkavállalási korúnak tekintett 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 9,3% volt, 0,4 százalékponttal – hibahatáron belül – kisebb az egy évvel korábbinál. A munkaerőpiacon csak kis számban jelen lévő 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája rendkívül magas, 29,4% volt, 2,6 százalékponttal több az előző évinél. Változatlanul igen magas a tartós munkanélküliség aránya: az álláskeresők közel fele, 46,9%-a egy éve vagy annál is hosszabb ideje eredménytelenül keresett munkát. Az álláskeresés átlagos időtartama csaknem másfél év, 17,3 hónap volt a harmadik negyedévben. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a regisztrált munkanélküliek száma szeptember végén 527 ezer fő volt, ugyanannyi, mint egy hónappal korábban, és 10 ezer fővel, 1,9%-kal kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A munkanélküliség tehát emelkedett, mert a 10 ezer fős csökkenés mellett a közmunkások száma 30 ezer fővel nőtt az egy évvel korábbihoz képest, azaz a versenyszférából több munkavállalót bocsátottak el, mint amennyit felszívott a közmunka. Erre utal az is, hogy a foglalkoztatási szolgálatnál bejelentett álláshelyek száma szeptemberben jelentősen, 15,1%-kal csökkent. A másik kedvezőtlen jelenség a pályakezdő munkanélküliek magas száma és dinamikus növekedése. Szeptember végén 69 ezer pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, számottevően, 25,5%-kal több, mint a múlt év azonos időpontjában. Ez év szeptemberében a regisztrált munkanélküliek a gazdaságilag aktív népesség 11,9%-át tették ki. A kormány munkanélkülieket sújtó politikája miatt egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek az álláskeresők. Szeptemberben mindössze 51 500 fő, a regisztrált munkanélküliek kevesebb mint egytizede, 9,8%-a kapott álláskeresési támogatást, 63%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A sokkal szerényebb összegű szociális ellátásban az érintettek alig több mint egyharmada, 35,4%-a, 186 700 fő részesült, míg 288 500 fő, a munkanélküliek több mint fele, 54,8%-a semmilyen ellátást sem kapott. Az ellátatlanok száma gyors ütemben nő, csaknem egynegyedével, 23,1%-kal voltak többen szeptemberben, mint egy évvel korábban. Változatlanul igen nagy területi különbségek terhelik a foglalkoztatási helyzetet. A két legnehezebb helyzetű régióban a közfoglalkoztatás bővülése sem hozott érdemi megoldást, szeptemberben továbbra is minden ötödik aktív korú reménytelenül keresett állást; ÉszakMagyarországon 19,9%, míg Észak-Alföldön 19,5% volt a munkanélküliségi ráta. A négy legnehezebb helyzetű megyének sem segített a közfoglalkoztatás jelentős bővítése, két megyében még nőtt is a munkanélküliség, míg két megyében többen veszítették el az állásukat, mint amennyivel nőtt a közfoglalkoztatottak száma. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 54 400 fő szerepelt a nyilvántartásban, 2 200 fővel, 3,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban; itt szeptemberben igen magas, 22,9% volt a munkanélküliségi ráta. Csaknem
6
ilyen mértékű, 22,6% volt Nógrád megyében is a munkanélküliségi ráta; 18 600 álláskeresőt tartottak nyilván, 1,4%-kal többet, mint egy évvel korábban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 62 500 fő szerepelt a regisztrációban, 1,5%-kal kevesebb, mint tavaly szeptemberben; a munkanélküliségi ráta 21,5% volt. Hajdú-Bihar megyében 44 200 munkanélküli volt, jelentősen, 3,2%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában; a munkanélküliségi ráta 18,8% volt. Augusztus hónapban 106 ezer fő vett részt közfoglalkoztatásban, másfélszer annyi, 49,5%-kal több, mint egy évvel korábban. Az első nyolc hónap átlagában 86 ezer közfoglalkoztatott volt, 50,7%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. Ez évben a közfoglalkoztatottak négyötöde, 79,8%-a teljes munkaidőben dolgozott, szemben az egy évvel korábbi 26,8%-kal. Ugyanakkor a 8 órában foglalkoztatott közmunkások bruttó átlagkeresete az év első nyolc hónapjában 73 300 forint volt, a jogszabály szerinti minimálbérnek kevesebb mint négyötöde, 78,8%-a. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint az év első nyolc hónapjában a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési szervezeteknél és a megfigyelési körbe tartozó – tehát a jelentősebb – nonprofit szervezeteknél – a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva – 2 667 ezer fő állt alkalmazásban, 20 600 fővel, 0,8%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 34 600 fővel, 1,9%-kal csökkent a dolgozók száma. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma ennél nagyobb mértékben, 2,7%-kal, ezen belül augusztusban 3%-kal csökkent. A közszférában az első nyolc hónapban – közfoglalkoztatottak nélkül – 662 ezer fő állt alkalmazásban, 15 300 fővel, 2,3%-kal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Ezen beül a közigazgatás és védelem területén 0,6%-kal nőtt, míg az oktatásban 3,6%-kal, az egészségügyben és a szociális ellátásban 2%-kal csökkent a létszám. A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első nyolc hónapban 220 500 forint volt, 4,7%-kal több, mint a bázisidőszakban. A versenyszférában 230 800 forint volt az átlagkereset, 7,2%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A költségvetési intézményeknél – közfoglalkoztatottak nélkül – 212 200 forint volt az átlagkereset, 3,6%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak 58%-a a nettó keresetének csökkenése következtében átlagosan 10 200 forint – a keresetbe nem tartozó – kompenzációt kapott a kedvezőtlen adó- és járulékváltozások részbeni ellentételezésére. A nemzetgazdaságban a nettó átlagkereset az első nyolc hónapban 142 500 forint volt, 1,9%kal több, mint a múlt év azonos időszakában. Mivel ugyanebben az időszakban a fogyasztói árak 5,7%-kal emelkedtek, a reálkereset érzékelhetően, 3,6%-kal csökkent. A versenyszférában a fizikai dolgozók átlagkeresete az első nyolc hónapban 103 300 forint volt, nominálértékben 3,2%-kal magasabb, reálértékben 2,4%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A versenyszféra szellemi dolgozóinak nettó átlagkeresete az első nyolc hónapban 220 500 forint volt, nominálértéken 4,4%-kal több, vásárlóértéken 1,2%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A költségvetési intézményekben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete ugyanebben az időszakban 137 600 forint volt, nominálértékben 1,9%-kal több, reálértékben jelentősen, 3,6%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A közigazgatás és a
7
rendvédelem dolgozóinak a nettó keresete nominálértékben 2,6%-kal nőtt, reálértékben 2,9%kal csökkent. Az oktatásban még nominálértékben is némileg, 0,3%-kal csökkent a kereset, így a pedagógusok illetményének vásárlóértéke nagyon jelentősen, 5,7%-kal zuhant az első nyolc hónapban. Az egészségügyben és a szociális ellátásban – az év elejétől visszamenőleg kifizetett béremelésnek köszönhetően – a nominális kereset 3,5%-kal nőtt, a fizetés vásárlóértéke azonban itt is csökkent, 2,1%-kal.
Áralakulás
Az elmúlt négy évben nem volt ilyen magas infláció, mint ez év szeptemberében. Az igen magas általános áremelkedésnél is nagyobb dinamikával nőttek az élelmiszerárak. A mezőgazdasági termelői árak meglódulása az élelmiszerek további jelentős drágulását vetíti előre. A fogyasztói árak növekedése remélhetően ezzel a magas szeptemberi értékkel tetőzött ugyan, de csak szerény mértékű csökkenés várható a következő hónapokban, és bizonytalansági tényező, hogy az egymás után deklarált Orbán-Matolcsy megszorító csomagok milyen mértékű többlet inflációt generálnak a következő évben. A szeptemberi 6,6%-os magyar infláció kiemelkedően a legmagasabb az Európai Unióban, ahol az átlagos áremelkedés 2,7% volt a harmadik negyedév utolsó hónapjában. Az ipari termelői árak augusztusban 0,3%-kal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva, és 5,1%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az év első nyolc hónapjában az ipari termelői árak 6,7%-kal emelkedtek. Az előző hónaphoz képest 4,1%-kal nőttek a termelői árak a kőolaj-feldolgozásban, és 1,6%-kal a vegyiparban, ugyanakkor 1,7%-kal csökkentek a papíriparban, valamint 1,5%-kal az elektronikai iparban és ugyanennyivel a kohászatban. Az év első nyolc hónapjában 21,3%-kal nőttek az árak a kőolaj-feldolgozásban, 12,7%-kal a vegyiparban, 11,6%-kal a gyógyszeriparban, 8,5%-kal a villamosenergia-iparban. Az ipari export forintban mért értékesítési árai augusztusban 0,6%-kal csökkentek az egy hónappal korábbihoz képest, és 4,6%-kal emelkedtek az egy évvel azelőttihez viszonyítva. Az export értékesítési árak az első nyolc hónapban 6,5%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Augusztusban a hazai fizetőeszköz az előző hónaphoz viszonyítva az euróhoz képest 2,6%-kal, az amerikai dollárhoz képest 3,5%-kal erősödött; az egy évvel korábbi értékéből a forint az euróhoz képest 2,4%-ot, míg a dollárhoz képest 18,5%-ot vesztett. A belföldi értékesítési árak augusztusban megegyeztek a júliusival, és 5,7%-kal meghaladták az egy évvel korábbi szintet; az első nyolc hónapban összességében 7%-kal emelkedtek. A mezőgazdasági termelői árak augusztusban jelentősen, 18,1%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A növényi termékek termelői ára – az előző hónapok árcsökkenését és a júliusi 5,3%-os növekedést követően – igen jelentősen, 22,1%-kal emelkedett. A gabonafélék – aratás utáni – ára 24,2%-kal, ezen belül a búzáé 30%-kal, a kukoricáé 21%-kal emelkedett. Érzékelhetően, 21,4%-kal nőtt a zöldségfélék ára; ezen belül a görögdinnyéé – a kormányzati
8
beavatkozás hatására – 17%-kal, a csemegekukoricáé 11%-kal nőtt. A gyümölcsök ára 17,5%-kal haladta meg a tavaly augusztusi értéket. Az ipari növények termelői ára 15,3%kal, ezen belül az olajnövényeké 17,2%-kal emelkedett. Augusztusban az élő állatok és állati termékek ára is jelentősen, 10,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A vágóállatok termelői ára 13,3%-kal, ezen belül a vágósertésé 20%-kal, a vágómarháé 7%-kal, míg a vágóbaromfié 9,6%-kal nőtt. Az állati termékek termelői ára augusztusban szerényebb mértékben, 3,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit; a tej termelői ára 5%-kal csökkent, a tojásé ugyanakkor kiugró mértékben, 34,1%-kal nőtt. A mezőgazdasági termelői árak az év első nyolc hónapjában 8,1%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A fogyasztói árak szeptemberben 0,4%-kal, ezen belül az élelmiszerárak 0,6%-kal emelkedtek az előző hónaphoz viszonyítva, és 6,6%-kal, ezen belül az élelmiszerárak kiugró mértékben, 7,5%-kal nőttek egy év alatt. A búza termelői árának jelentős emelkedése máris begyűrűzött a fogyasztói árba: a liszt ára egyetlen hónap alatt 9,4%-kal nőtt. Az egy évvel korábbihoz képest a tojás ára 33,8%-kal, a sertészsiradéké 24,3%-kal emelkedett; az idényáras élelmiszerek tavaly szeptemberhez képest 22,2%-kal drágultak. A csokoládé, a kakaó 17,1%kal, a sertéshús 13%-kal került többe, mint egy évvel korábban. A szeszes italok és a dohányáruk ára – a jövedéki adók drasztikus emelése következtében – 15,6%-kal nőtt. Az üzemanyagok az első háromnegyed évben ugyancsak 15,6%-kal, a háztartási energia 6,7%kal, ezen belül a távfűtés 9,7%-kal, a vezetékes gáz 7,2%-kal drágult. A szolgáltatások szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest 4,5%-kal kerültek többe, ezen belül a szemétszállítás 7,9%-kal, a csatornadíj 5,2%-kal. A ruházati termékek ára szerényebben, 2,5%-kal emelkedett, míg a tartós fogyasztási cikkek ára 1%-kal csökkent. A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított infláció szeptemberben 0,3%-kal emelkedett az előző hónaphoz, és 6,6%-kal – az általános árindexszel megegyező mértékben – az egy évvel korábbihoz képest. Az előző hónaphoz viszonyítva 0,2 százalékponttal emelkedett, így szeptemberben 5,3% volt a – nyers élelmiszerek és az üzemanyagok figyelmen kívül hagyásával számított – szezonálisan kiigazított maginfláció, amely a fogyasztói árindex hosszabb távon is magas értékét vetíti előre. Az év első háromnegyed évében a fogyasztói árak összességében 5,8%-kal emelkedtek.
Jövedelem és fogyasztás
A kiskereskedelmi forgalom volumene augusztusban – naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 0,2%-kal elmaradt a júliusitól, és jelentősen, 2,4%-kal az egy évvel korábbitól. Az év első nyolc hónapjában a forgalom 1,4%-kal esett vissza. Az élelmiszerek eladása az év elejétől augusztusig terjedő időszak egészében stagnált, ezen belül augusztusban 1,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszereken kívüli forgalom az első nyolc hónapban 2,2%-kal, ezen belül augusztusban 3,5%-kal mérséklődött. Az első nyolc
9
hónapban a bútorok és műszaki cikkek eladása 8,4%-kal, a gyógyszereké és gyógyászati termékeké 5%-kal, az üzemanyagoké 2,8%-kal csökkent. Az iparcikkek forgalma e nyolc hónapban stagnált, a ruházati termékeké 2,5%-kal, az illatszereké dinamikusan, 8,9%-kal, a csomagküldő és internetes kereskedelem volumene pedig kiugró mértékben, 36,5%-kal emelkedett. A kormány két évvel ezelőtt gyökeresen átalakította a gyermektámogatásokat. Az alanyi jogon járó családi pótlékot befagyasztotta, így két év alatt több mint 10%-kal csökkent a vásárlóértéke. Bevezették a családi adókedvezményt, az egy- és kétgyermekesek számára gyermekenként havi 10 ezer forintot, míg a háromgyermekeseknek ezer forint híján havi százezer forintot. Ezzel az adóbeli juttatással akkora bevételről mondott le a költségvetés, amelyből 50%-kal lehetett volna megemelni a családi pótlékot. A 3 gyermekesek kedvezménye különösen magas, mert annak teljes körű igénybevételéhez olyan kiugró jövedelem szükséges, melyet így csupán a nagycsaládosoknak mindössze 8%-a tud igénybe venni. A családi adókedvezmény a múlt évben jelentősen megemelte azoknak a többgyermekes családoknak a reáljövedelmét, amelyek ezt a kedvezményt igénybe tudták venni. A KSH – módszertanilag tévesen – az adókedvezményt a reálkeresetet emelő tényezőként mutatja ki, noha ez az adómérséklés nem a foglalkoztatottak reálkeresetét, hanem az érintett családok reáljövedelmét változtatja. A KSH a múlt év eleje óta nem közli havonta a reálkereset adatokat, és a nettó nominális kereseteknél is mindig hozzáteszi a számadatok ismertetésénél, hogy a kedvezmény nélkül számított nettó értékről van szó. Azaz ezzel azt sugallja, hogy a kedvezmény emeli a nettó keresetet, és ennek nyomán természetesen a reálkeresetet. Nos, a módszertani problémától eltekintve nézzük, miként alakultak a reálkeresetek az idei első félévben a KSH közleménye szerint. A gyermek nélküli családokban 3,8%-kal, az egygyermekes családokban 3,6%-kal, a kétgyermekesekében 3%kal, míg a három és több gyermeket nevelő családokban csupán 2,1%-kal csökkent a keresetek, pontosabban a jövedelmek vásárlóértéke az első félévben. Azaz a családi adókedvezmény ez évben már csak a reálkereset csökkenésének a nagyságát mérsékli. A dilettáns gazdaságpolitika még a preferált rétegek életszínvonalának megőrzését sem tudja hosszabb távon garantálni; zsugorodó gazdaságban szükségszerűen romlanak az életkörülmények; gyökeres gazdaságpolitikai fordulat, a szabadságharc kudarcának mielőbbi beismerése teremtheti meg annak lehetőségét, hogy kikerüljünk a lefelé menő spirálból. A kormány ez év elejével gyökeresen felforgatta a nyugdíjrendszert; minden átmenet nélkül megszüntette a korhatár alatti nyugdíjakat, és gyakorlatilag felszámolta a rokkantnyugdíjakat. Az első félév adatai már rendelkezésre állnak, így érdemes áttekinteni, – a jogi zűrzavaron és az érintettek súlyos jogsérelmén túl – milyen hatása van az előkészületek nélkül átalakított nyugdíjfolyósítási rendszernek. A nyugdíjban részesülők száma ez év júniusában 489 300 fővel kevesebb volt a múlt év decemberinél. Az első félév végén ugyanakkor 186 600 fő részesült korhatár alatti ellátásban és 458 ezer fő rokkantsági és rehabilitációs ellátásban; gyakorlatilag ennek a csaknem 650 ezer főnek szűnt meg a nyugdíjas jogviszonya és került jogilag teljesen bizonytalan helyzetbe, mivel jelenleg nincs olyan törvény, amely ellátásukat, létbiztonságukat garantálná. Ez év júniusában ugyanakkor 76 ezer – a korhatárt még el nem ért – nő kapott teljes jogú nyugdíjat a 40 éves munkaviszonya alapján. A múlt év végén
10
összesen 2 911 ezer fő részesült nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, míg ez év közepén 2 897 ezer fő kapott – a hatályos törvény szóhasználatával – nyugdíjat, ellátást, járadékot és egyéb járandóságot. A nyugdíjtörvények változása nyomán kialakult állapot szerint az ellátásban részesülők száma az első félév végén mindössze 14 ezerrel volt kevesebb, mint a múlt év decemberében. Ha az így kialakult helyzet költségvetési hatását vizsgáljuk, akkor az idei első háromnegyed évben a nyugdíjalap terhére folyósított ellátások összege 7,9%-kal alatta maradt a múlt év azonos időszakában teljesített kiadásoknak, tehát akár úgy is tűnhet, hogy teljesült az a kormányzati szándék, hogy a nyugdíjalapból csak nyugdíjakat fizessenek, és annak kizárólagos forrása a nyugdíjjárulék legyen. Ugyanakkor ez évtől új előirányzat jelent meg az egészségbiztosítási alapban, amely a rokkantsági és rehabilitációs ellátások forrása. Ha az idei első kilenc hónapban e rovatról teljesített kiadásokat is számításba vesszük, akkor az összes ellátásra fordított kiadás csupán 1,8%-kal csökkent. Mivel a kormányzati szándéknak megfelelően az egészségbiztosítási alap sem lehet deficites, így fél százalékponttal megemelték az egészségbiztosítási járulékot, és csökkentették az egészségügyi ellátásra fordított kiadásokat. A nagy átalakítás tehát az az eredményt hozta az államháztartás számára, hogy – a novemberi 1,6%-os nyugdíjemelés hatását is figyelembe véve – nominálértéken szinten marad az összes – tényleges elnevezéssel – nyugdíjkifizetés, tehát valóságos hatásnak lehet tekinteni, hogy a kormány megakadályozta a nyugdíjkiadások növekedését. A társadalmi hatás azonban nem hagyható figyelmen kívül: 650 ezer nyugdíjasnak megszűnt a jogbiztonsága, 200 ezer főnek csökkent az ellátása, és a jelentős forráskivonás következtében az ellehetetlenülés közelébe jutott az egészségügyi ellátás. A lakosság betétállománya szeptember hónapban 17 milliárd forinttal csökkent, és a hó végén 7 518 milliárd forintot tett ki. A forintbetétek volumene 7 milliárd forinttal, a devizabetéteké a tranzakciók következtében 5 milliárd forinttal, a fizetőeszköz árfolyamának változásával pedig 6 milliárd forinttal visszaesett. A hónap végén a lakossági devizabetétek 1 043 milliárd forintot tettek ki. A lakosság hitelállománya szeptemberben 77 milliárd forinttal csökkent, és a hónap végén 7 290 milliárd forintot képviselt. A forinthitelek volumene 16 milliárd forinttal nőtt, a devizahiteleké a tranzakciók következtében 62 milliárd forinttal, árfolyamváltozás eredményeként 31 milliárd forinttal csökkent. Szeptember végén a lakosság devizahitelei 4 045 milliárd forintot képviseltek, az összes lakossági hitelállomány 55,5%-át.
Államháztartás, külgazdasági egyensúly
A külkereskedelmi forgalom a nyári hónapokban tapasztalt némi élénkülést követően augusztusban ismét igen szerény ütemben bővült. Az export volumene augusztusban 1,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, az importé ugyanakkor 0,3%-kal elmaradt az előző
11
augusztusi értéktől. Az év első nyolc hónapjában a kivitel volumene 3,1%-kal, a behozatalé csupán 1,6%-kal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az első nyolc hónapban 1 363 milliárd forintot, illetve 4,7 milliárd eurót tett ki, 86 milliárd forinttal többet, illetve – az árfolyamváltozás következtében – 60 millió euróval kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. Az év első nyolc hónapjában az export forintban mért árszínvonala 6,5%-kal, míg az importé 8,4%-kal emelkedett, így a cserearány 1,8%-kal romlott. Ebben az időszakban a forint árfolyama az euróhoz képest 8,5%-kal, az amerikai dollárhoz viszonyítva 19,3%-kal gyengült. A külkereskedelmi forgalomban meghatározó hányadot képviselő gépek és szállítóeszközök kivitele az első nyolc hónapban 1,1%-kal visszaesett, a behozatala 1,8%-kal bővült. Az export csökkenésének oka a híradástechnikai termékek kivitelének jelentős, euróban számítva 28,1%-os mérséklődése volt. A közúti járművek kivitele az első nyolc hónapban némileg csökkenő dinamikával, euró értéken 6,5%-kal emelkedett. A feldolgozott termékek exportja ugyanebben az időszakban dinamikusan, 8,4%-kal, importja 5,3%-kal nőtt. A gyógyszerek kivitele euróban mérve 11,2%-kal emelkedett. Az élelmiszeripar kivitele 8,6%-kal bővült, míg a behozatala 5,2%-kal szűkült. Az Európai Unióba irányuló export az első nyolc hónapban 3%-kal, az onnan érkező import volumene 4%-kal emelkedett, a múlt évinél 10,2%-kal kisebb, de így is számottevő, 6,06 milliárd eurós aktívum mellett. Az Európai Unión kívüli országokba irányuló kivitel 3,2%-kal nőtt, míg a behozatal volumene 3,9%-kal csökkent, az előző évinél lényegesen, 31,4%-kal alacsonyabb, 1,38 milliárd eurós passzívum mellett. A fizetési mérleg adatai szerint a második negyedévben a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség 975 millió euró, illetve 287 milliárd forint volt. A folyó fizetési mérleg többlete az első félévben 512 millió euró volt, 43 millió euróval, 7,7%-kal kisebb az egy évvel korábbinál. Ezen belül az áruforgalomban 2 303 millió eurós többlet keletkezett, 362 millió euróval, 18,7%-kal nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A szolgáltatási mérlegben 1 443 millió eurót tett ki a szufficit, amely 103 millió euróval, 6,7%-kal kisebb a múlt évinél. A folyó fizetési mérleg másik elemében, a jövedelmek mérlegében jelentős, 3 120 millió eurós passzívum keletkezett, némileg, 25 millió euróval nagyobb, mint egy évvel korábban. E mérlegelem legnagyobb tételében, a közvetlen tőkebefektetések egyenlegében számottevő, 2 119 millió eurós passzívum keletkezett az első félévben, és 994 millió eurós negatívummal zárt a portfólió befektetések mérlege is. Az év közepén az MNB devizatartaléka jelentős volt, 35 575 millió eurót tett ki, noha 1 428 millió euróval, 3,9%-kal kisebb volt a tavaly június véginél. Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya szeptember végén 546 milliárd forint volt, a többször módosított éves előirányzat 94,7%-a. A harmadik negyedév utolsó hónapjában a költségvetésben 14 milliárd forintos többlet keletkezett. A központi alrendszer bevétele az első háromnegyed évben 10 282 milliárd forint volt, az éves előirányzat 71,2%-a, míg ugyanebben az időszakban 10 828 milliárd forint kiadás teljesült, az egész éves előirányzat 72,1%-a.
12
A gazdálkodó szervezetek az első háromnegyed évben 639 milliárd forint adót fizettek be, 11,8%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Jelentős elmaradás keletkezett a társasági adó és az egyszerűsített vállalkozói adó befizetéseknél; az előbbiből a múlt évihez képest időarányosan 7,5 százalékponttal, míg az utóbbiból igen jelentősen, 17,5 százalékponttal kisebb összeget fizettek be az államkincstárba. Fogyasztási adókból 2 808 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, a jelentős áfa emelés és a radikális jövedéki adó emelés következtében 16,7%-kal több az egy évvel korábbinál. Személyi jövedelemadó jogcímen 1 112 milliárd forint érkezett a kincstárba, – az adójóváírás megszüntetése következtében – 8,6%-kal több, mint a múlt év első kilenc hónapjában. A költségvetési szervek az első háromnegyed évben 2 064 milliárd forint kifizetést teljesítettek, jelentősen, 17,1%-kal többet, mint egy évvel korábban, és határozottan túllépve az időarányos előirányzatot: szeptember végéig e szervezetek elköltötték a forrásaik 85,4%át. Családi támogatásokra nominálértéken 1,2%-kal, reálértéken drasztikusan, 6,7%-kal kevesebbet fordított a kormány az első háromnegyed évben. Döbbenetes mértékben, a tavalyinak kevesebb mint felére, 44,7%-ra csökkentették a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat. Érzékelhetően, 13,1%-kal csökkent az első kilenc hónapban a helyi önkormányzatok támogatása. Jelentősen, 24,5%-kal visszaesett a kutatási és innovációs alapból teljesített kifizetések összege. 5,3%-kal, azaz az inflációnál kisebb mértékben emelkedtek a gyógyító megelőző ellátások kiadásai, míg a gyógyszertámogatásokon 15,6%-ot takarított meg a kormány az első háromnegyed évben, döntő mértékben a betegek rovására. Az ez évi államháztartási hiánycél formális betartásán a kormány szinte betegesen őrködik, mivel azt tételezi: az Európai Bizottság ennek alapján azonnal megszünteti a túlzott-hiány eljárást. Így az Orbán-Matolcsy csomag erre az évre 134 milliárdos megszorítást tartalmaz. Ezzel a megemelt, 2,7%-os hiánycél nagy valószínűséggel teljesül. Az újabb megszorítások ugyanakkor a jövő felélése irányába hatnak: többek között 17 milliárdot zároltak a kutatási és innovációs alapból, 7 milliárdot a felsőoktatási intézmények támogatásából. Azon túlmenően, hogy ez a legutóbbi zárolás komolyan veszélyezteti költségvetési intézmények egész sorának a működőképességét, ezáltal a közszolgáltatások fenntartását, az intézmények többsége kötelezettségvállalással már lekötötte az előirányzatait, tehát nem képződik az előírt összegben valós megtakarítás; végeredményben a hiányt lényegében áttolják a következő évre. A harmadik negyedév végén minden eddiginél nagyobb, legalább 64 milliárd forint volt a költségvetési intézmények adósságállománya, több mint másfélszerese az egy évvel korábbinak, annál 72,1%-kal nagyobb volumenű. Ez annak figyelembevételével is veszélyes folyamat, hogy ebbe a körbe tartoznak év eleje óta az átlagosnál több adóssággal rendelkező államosított önkormányzati egészségügyi intézmények. A tartozásállomány a kimutatott 64 milliárd forintnál minden bizonnyal lényegesen nagyobb, mert a költségvetési szervek csaknem egytizede, 9,8%-a nem teljesítette a kincstári adatszolgáltatást, és alappal feltételezhető, hogy körükben felülreprezentált a jelentős adósságot felhalmozó intézmények aránya. Az is jellemzi a közszféra gazdálkodását, hogy az intézmények közel kétharmadának, 62,7%-ának volt szeptemberben valamilyen összegű tartozása, több mint egytizedüknek,
13
11,1%-uknak pedig minősített – 60 napon túli, 50 milliót meghaladó, illetve az eredeti költségvetés 3,5%-át meghaladó – adóssága.
Lakásépítés
Az első háromnegyed évben több évtizedes mélypontra került a lakásépítés. Szeptember végéig mindössze 6 500 új lakás épült, 20,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A további negatív kilátásokat jelzi, hogy ugyanebben az időszakban 7 800 építési engedélyt adtak ki az illetékes hatóságok, 12,1%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A legnagyobb visszaesést a fővárosban regisztrálta a statisztika, ahol 57,7%-kal kevesebb használatba vételi engedélyt és 14%-kal kevesebb építési engedélyt adtak ki, mint a múlt év azonos időszakában. A megyei jogú városokban – az alacsony bázishoz képest – 25%-kal nőtt a használatba vett lakások száma, miközben stagnált, 0,1%-kal csökkent a kiadott építési engedélyek száma. A többi városban 5,8%-kal csökkent az elkészült lakások, és 12,4%-kal a kiadott építési engedélyek száma. A községekben 20,9%-kal kevesebb használatbavételi és 19,1%-kal kevesebb építési engedélyt adtak ki, mint a múlt év azonos időszakában. Tovább nőtt a természetes személyek által épített lakások aránya; míg tavaly a lakások 58%át, addig ez év azonos időszakában már kétharmadát, 66%-át magánszemélyek építették. Vállalkozások építették a lakások 32%-át a múlt évi 40%-kal szemben. Budapesten tavaly ugyanebben az időszakban a lakások több mint háromnegyedét, 76%-át építették vállalkozások, az idei első kilenc hónapban kevesebb mint felét, 48%-át. Az első háromnegyed évben elkészült lakások átlagos alapterülete 106 m2 volt, 6 m2-rel nagyobb, mint egy évvel korábban; a 100 m2-nél nagyobb lakások aránya az előző évi 41%-ról 45%-ra nőtt.
Ipar, építőipar
Az ipari termelés az év eleje óta lefelé menő pályán van. Az első negyedévben stagnált az ipari kibocsátás, azóta folyamatosan csökken. Az augusztusi termelés volumene 0,8%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, míg a munkanaphatással kiigazított adatok szerint 1,4%-kal emelkedett. Az év első nyolc hónapjában az ipari termelés volumene 0,4%kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ipari kibocsátás szűkülésének oka a feldolgozóipar utóbbi hónapokban megfigyelhető kismértékű zsugorodása; a feldolgozóipari termelés volumene az első nyolc hónapban 0,2%-kal, az energiaipari termelés 3,1%-kal csökkent. A feldolgozóipar meghatározó alágának, a közúti járműgyártásnak a kibocsátása az első nyolc hónapban – dinamikusan, de az utóbbi hónapokban némileg lassuló ütemben – 9,2%-kal, ezen belül augusztusban 3,6%-kal emelkedett, ugyanakkor a másik meghatározó feldolgozóipari
14
alág, a számítógép és elektronikai berendezések gyártása ugyanebben az időszakban 12,8%kal, ezen belül augusztusban 15,3%-kal visszaesett. A gyógyszeripar kibocsátása az első nyolc hónapban 3,9%-kal bővült, de ezen belül augusztusban jelentősen, 6%-kal csökkent. Az élelmiszeripar termelése az első nyolc hónapban dinamikusan 7,6%-kal, ezen belül augusztusban csupán 1,3%-kal nőtt. Az ipari export augusztusban 2,7%-kal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest, míg a nyolc hónap egészében 0,7%-kal nőtt. A közúti gépjárművek kivitele az első nyolc hónapban 15,1%-kal, ezen belül augusztusban 9,2%-kal bővült, a számítógépek és az elektronikai termékek exportja nyolc hónap alatt 11,2%-kal, ezen belül augusztusban 15,4%kal csökkent. Az ipar belföldi értékesítése augusztusban 5,2%-kal, az első nyolc hónapban 2,1%-kal visszaesett. A beruházási javakat gyártó ágazatok belföldi értékesítése az első nyolc hónapban – az alacsony bázishoz képest – 10,5%-kal, ezen belül augusztusban 3,2%-kal, a fogyasztási cikkeket gyártóké az év első nyolc hónapjában 1,7%-kal emelkedett, míg augusztusban 1,6%-kal csökkent. A továbbfelhasználásra termelő ágazatok belföldi értékesítése a megfigyelt időszakban 2,8%-kal nőtt. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az egy főre jutó termelés az év első nyolc hónapjában 1,8%-kal nőtt a foglalkoztatottak számának jelentős, 2,1%-os csökkenése mellett. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek állománya augusztusban 16%-kal alatta maradt az egy évvel korábbinak; az új belföldi rendelések volumene 7,1%-kal, az új exportrendeléseké igen jelentősen, 17,3%-kal visszaesett. A korábbi rendeléseknek köszönhetően az ipar teljes rendelésállománya augusztus végén 13,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari termelés volumene augusztusban 5,3%-kal maradt el az előző évi augusztusitól, és szezonálisan kiigazított adatok szerint ugyancsak 5,3%-kal az egy hónappal korábbitól. Az év első nyolc hónapjában a termelés 7%-kal csökkent. Az épületek építése az első nyolc hónapban 13,2%-kal, a szaképítésé 7,6%-kal visszaesett, míg az egyéb építmények építése stagnált, pontosabban 0,3%-kal nőtt. Az augusztusban kötött új szerződések állománya ellentétes összetevők alapján némileg, 0,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit: az épületek építésére irányulóké 20%-kal csökkent, míg azt egyéb építményeket célzóké 20,7%kal nőtt. Az építőipar teljes rendelésállománya augusztus végén 3,5%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál olyan megoszlásban, hogy az épületek építésére irányulók volumene 16,1%kal csökkent, míg az egyéb építményeket célzóké 14,8%-kal nőtt.
Mezőgazdaság
A mezőgazdasági termékek felvásárlása az első nyolc hónapban – az alacsony bázishoz képest – 12,1%-kal nőtt. A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlása jelentősen, 25,3%-kal, ezen belül a gabonaféléké – a múlt évi kiemelkedő termés értékesítéséből – 40,3%-kal emelkedett. A gabonafélék augusztusi értékesítése már csupán 5%-kal haladta meg
15
az egy évvel korábbit. A zöldségfélék értékesítése 15,6%-kal nőtt, míg a gyümölcsöké 17,1%kal visszaesett. Az élő állatok és állati termékek felvásárlása az első nyolc hónapban 5,6%kal, ezen belül a vágóállatoké 4,4%-kal, míg az állati termékeké 8,7%-kal emelkedett.
Turizmus
Az év eddig megfigyelt időszakában a külföldi vendégek élénkítették a turizmust, míg a belföldi vendégek száma csökkent; augusztusban változás történt: a belföldi vendégek az előző évinél nagyobb számban látogatták a szálláshelyeket. A kereskedelmi szálláshelyeken az első nyolc hónapban összességében 5 712 ezer vendég fordult meg, 2,7%-kal több, mint egy évvel korábban. A vendégéjszakák száma 15 266 ezer volt, 3,8%-kal több, mint a bázisidőszakban. A külföldi vendégek 7,3%-kal, a belföldiek 0,3%-kal több éjszakát töltöttek a szálláshelyeken. A szállodák forgalma ennél nagyobb dinamikával nőtt: a belföldi vendégéjszakák száma 3,5%-kal, a külföldieké dinamikusan, 10,8%-kal emelkedett. A szállodák szobakihasználtsága augusztusban 63,3%-os, ezen belül az ötcsillagos hoteleké 77,3%-os, a négycsillagosoké 74,6%-os volt. Budapesten jelentősen, 8,9%-kal nőtt a forgalom az első nyolc hónapban, mivel a külföldiek vendégéjszakáinak száma 10,8%-kal nőtt. A Balatonon augusztusban 7,2%-kal nőtt a forgalom: a belföldi vendégéjszakák száma 8%-kal, a külföldieké 5,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ennek ellenére az első nyolc hónap egészében a balatoni szálláshelyek forgalma csupán 1,6%-kal nőtt: a külföldi vendégéjszakák száma 4,3%-kal emelkedett, míg a belföldieké a tavalyi szinten maradt.
Népesség, népmozgalom
Az év első nyolc hónapjában 59 900 gyermek született, 3,9%-kal több, mint egy évvel korábban, és 0,7%-kal kevesebb, mint két évvel azelőtt ugyanebben az időszakban. A születési arányszám rendkívül alacsony, 9‰ volt, 0,3 ezrelékponttal magasabb, mint egy évvel korábban, és 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb, mint 2010 első nyolc hónapjában. Ez évben augusztus végéig 25 200 házasságot kötöttek, 1,8%-kal kevesebbet, mint a bázisidőszakban. A házasságkötési arányszám különlegesen alacsony, 3,8‰ volt, 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb a múlt év azonos időszakában regisztrált értéknél. Az első nyolc hónapban 87 700 halálesetet anyakönyveztek, 1,1%-kal többet az egy évvel korábbinál. A halálozási arányszám a megfigyelt időszakban 13,2‰ volt, 0,1 ezrelékponttal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. A csecsemőhalálozási arányszám 4,9‰ volt, 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb az előző évinél. A természetes fogyás az év elejétől augusztus végéig 27 800 főt tett ki; a természetes fogyás arányszáma 4,2‰ volt, 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az ország népessége augusztus utolsó napján – a
16
nemzetközi vándorlási nyereséget is figyelembe véve – 9 938 ezer fő volt, 20 ezer fővel kevesebb, mint az év elején.
Bűnügyi helyzet
Az év első nyolc hónapjában 288 900 bűncselekményt regisztráltak a bűnüldöző szervek, 5,1%-kal többet, mint egy évvel korábban. A súlyosabb megítélésű bűntettek száma 5,1%-kal csökkent, míg a vétségeké 10,8%-kal nőtt. Budapesten 4,6%-kal emelkedett a regisztrált bűncselekmények száma, ezen belül a bűntetteké 1,3%-kal, a vétségeké pedig 7,2%-kal. A személy elleni erőszakos bűncselekmények száma 3,3%-kal, a közterületen elkövetetteké 5,7%-kal visszaesett. A sértett természetes személyek száma 8,1%-kal nőtt. A regisztrált bűncselekmények és a sértettek növekvő száma ellenére az ismertté vált elkövetők száma 15,4%-kal, ezen belül a fővárosban 23,9%-kal csökkent.
Budapest, 2012. november 9.
Dr. Katona Tamás
Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, PSZÁF, MÁK, Eurostat. Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.
