Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Kutatási és Vállalkozásfejlesztési Főosztályán

Budapest, 2010. október 28. Készítette:

Ellenőrizte:

Jóváhagyta:

Dr. Matolcsy Károly főosztályvezető

Kozák Melinda projekt manager

Dr. Bánky Tamás vezérigazgató

Dr. Csirszka Gábor vállalkozás-fejlesztési manager

Kuthi Edvárd projekt referens

1

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS................................................................................................................................ 3 A Stratégiai Kutatási Terv összefoglalása............................................................................................................................ 3 A Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Tervének céljai és összefoglalása.......................................................................7

A MEGVALÓSÍTÁSI TERV ÖSSZEFOGLALÁSA PRIORITÁSI BONTÁSBAN....................... 15 A vevői/felhasználói igények szolgálata.............................................................................................................................. 15

„A” prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára ...... 15 „B” prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés ........................................................... 17 „C” prioritás: Föld alatti terek hatékony kihasználása ................................................................................... 18 „D” prioritás: Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével................................................. 19 Úton a fenntarthatóság felé ................................................................................................................................................ 22

„E” prioritás: Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) ........................... 22 „F” prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése............................................................................ 23 „G” prioritás: A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése .................................................... 24 „H” prioritás: Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért............................................. 26 „I” prioritás: A biztonság és védelem növelése ............................................................................................. 27 Az építőipar átalakulása..................................................................................................................................................... 29

„J” prioritás: Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok ...................................................................... 29 „K” prioritás: Infokommunikációs eszközök és automatizálás ...................................................................... 30 „L” prioritás: Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek ...................................... 31 „M” prioritás: Vonzó és hatékony munkahelyek........................................................................................... 32 Felzárkózás az élvonalhoz .................................................................................................................................................. 33

„N” prioritás: A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése ............................................................. 33 „O” prioritás: Fenntartható energiaellátás ..................................................................................................... 34 „P” prioritás: Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása ............................................................ 35

A MAGYAR ÉPÍTÉSÜGYI TECHNOLÓGIAI PLATFORM TAGJAI.......................................... 37

Bevezetés Jelen dokumentum a Magyar Építésügyi Technológiai Platform (MÉTP) Stratégiai Kutatási Tervének Megvalósítási Terve és az ahhoz szorosan csatlakozó Melléklet, mely utóbbi a Megvalósítási Terv kifejtését, részletezését és kiegészítését tartalmazza. Az MÉTP Stratégiai Kutatási Terve és Megvalósítási Terve a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) irányításával és támogatásával készült.

A stratégiai tervezés leggyakrabban idézett definícióját Sheila Corall adta meg: „A stratégiai tervezés olyan folyamat, amelyben a küldetésnek megfelelően megfogalmazzák a megvalósítandó célokat és a kulcsfontosságú területeket. Mind a tervet, mind a megvalósítást állandóan értékelni kell, és a változó körülményekhez igazítani. A stratégiai tervezés jövő- és változásorientációjú tevékenység.” Az építésügyi Stratégiai Kutatási Terv egy ilyen, legalább 20 éves időtávra előretekintő, az építésügyi K+F+I-vel foglalkozó stratégiai tervezés eredménye. Lényege a megfogalmazott küldetés alapján a jelenlegi kiindulási helyzetképből a célként kitűzött jövőképbe való eljutás módszerének kvalitatív meghatározása a legfontosabb, jövőbe mutató kutatási irányok (kulcsfontosságú területek, prioritások és kutatási témák) meghatározásával. Az ehhez csatlakozó Megvalósítási Terv ennek rövidebb távra, jelen esetben 10 évre előre meghatározott pontosabb megfogalmazása, kvantitatív megtervezése.

A Stratégiai Kutatási Terv összefoglalása A Magyar Építésügyi Technológiai Platform (MÉTP) hosszas előkészítő munka után 2007. szeptember 26-án alakult meg. Az MÉTP megalakuláskori céljai között kiemelkedő helyen szerepelt a kutatás és innováció fejlesztése, elsősorban a kis- és középvállalkozások bevonása, az európai kutatási programokban való részvétel, valamint a nemzeti keretek fejlesztése területein. A Platform szerepe, hogy – ernyőszervezetként – az építésügy teljes spektrumában teret biztosítson az iparvállalatok, a kutatóintézetek, az egyetemek, a civil szakmai szervezetek és a hatóságok közötti tartós kapcsolatok kiépítésére, mely során prioritása van az iparvállalatok által várt és kezdeményezett kutatási témáknak.

A Platform szorgalmazta és egyúttal keretet biztosított a Stratégiai Kutatási Terv kidolgozásához, melynek jelentőségét növeli, hogy egy olyan szakmában karolta fel az ügyet, amely igazi erős érdekképviselet és egységes államigazgatási szervezet hiányában bizonyos hányattatáson megy keresztül. Ennek következtében a szakma szervezettsége alacsony és a különböző érdekvédelmi szervezetek csupán részérdekekért küzdenek. Az MÉTP Stratégiai Kutatási Terve az össznemzeti és európai építésügy céljait és jövőjét szem előtt tartva – a mai magyar és nemzetközi helyzetkép bemutatását és elemzését követően – a magyar építésügy küldetését és elérendő jövőképét az alábbiak szerint fogalmazta meg.

3

A magyar építésügy küldetése:

Az építésügy a társadalmi elvárásoknak proaktívan megfelelni kívánó, előremutató és innovatív, a fenntartható fejlődésre nyitott, a globális eredményekre és a helyi értékekre és erőforrásokra épülő, munkahelyteremtő, életciklusban gondolkodó, tudás- és minőségorientált, intelligensen vezérelt és felügyelt, magas hozzáadott értéket termelő és nyereséges iparággá kell változzon 2030-ra. A fő hangsúly az építtetői-használói igények fokozott kielégítésén, a műszaki fejlődés adta lehetőségek kihasználásán és a szakma belső megújulásán kell legyen a kutatás-fejlesztés területeinek és prioritásainak meghatározásában. Bár számos megvalósult igényes projekt bizonyítja a hazai építőipar felkészültségét, az építésügy általában még adós a XX. század második felében kialakult, és a 90-es években is folytatódó lemaradás ledolgozásában, melyre csak egy tudásintenzív, elkötelezett és innovatív felzárkózási program lehet válasz, amelyet az utolsó években tapasztalt gazdasági krízis és a szektor további csökkenése még inkább indokolttá tesz.

A magyar építésügy jövőképe:

Műszakilag és technológiailag erős, humán erőforrásban képzett, elkötelezett és motivált (érdekeltté tett), a fenntartható fejlődést szolgáló, innovatív és a felhasználói igényeket figyelembe vevő, szolgáltató szemléletű, tőkeerős, fragmentált, de egyben integrált rendszerben együttműködő építésügyre van szükség. Olyan épített környezet kialakítását kell elérnünk, amely akadálymentesen elérhető és használható mindenki számára. Takarékos, egészséges, jól tervezett és jó minőségű otthonokra van szükség, melyek megfelelnek minden embernek, függetlenül a képességeiktől. Az újrahasznosítás általánossá tételével és jó gyakorlatának kialakításával pedig a környezeti káros hatásokat szükséges csökkentenünk. Gazdaságilag erős, élhető és versenyképes településeket szeretnénk, kulturális örökségükre büszke és azokat a mai életbe integráló közösségeket. Segíteni kívánjuk a közösségek műszaki és szociális autonómiájának fejlődését, a szociális státusukat tekintve is kiegyensúlyozott lakókörnyezetet és az otthoni munkát. Fenntartható és hatékony közlekedési és szolgáltatási hálózatokat szeretnénk, és ki kívánjuk használni a természeti és mesterséges környezeti adottságokat egy jobb életminőség biztosítása érdekében.

Fel kell mérnünk és fenntartható módon kell hasznosítanunk nemzeti kincseinket: a kulturális és épített örökségünket, városainkat, vízvagyonunkat, geotermikus és napenergia-potenciálunkat, a meglevő műszaki tudásbázisunkat és nemzetközi kapcsolatrendszerünket, és ezekben versenyelőnyre kell szert tennünk. Hatékonyan együtt kell működnünk szomszédainkkal, akikkel sokszáz éves társadalmi, műszaki és kulturális kapcsolatunk, valamint részleges nyelvi azonosságunk számos lehetőséget nyitott meg eddig is: munkálkodnunk kell egy jóval együttműködőbb, határokon átnyúló, regionális építőipari piacon, és ebben hazánknak meghatározó szerepet kell játszania. Kiemelt szerepet kell adni az innovatív, fenntartható megoldásoknak és a hazai munkaerő felhasználásának.

4

Az európai trendek, több nyugat-európai kutatás, stratégia, valamint a hazai sajátosságok, lehetőségek alapos tanulmányozása után a Platform a következő általános távlati célokat és fejlesztendő területeket jelölte meg az MÉTP hét fókuszterülete szerinti bontásban: 

Anyagok o

Az építőanyag-gyártás és a bontás környezeti károsító hatásának csökkentése

o

Építőanyag-gyártás

hatékonyságának

növelése,

termékinnováció

megalapozása,

előrevitele,

versenyképességének európai uniós viszonylatban való gyorsítása







o

Anyag- és energiaforrás-felhasználás hatékonyságának növelése új anyagok és elvek alkalmazásával

o

Az építőanyagok életciklus-költségének csökkentése

o

Az életkörnyezet–komfort növelése: egészség – higiénia – esztétika

o

Biztonságos munkakörnyezet (könnyű építés és karbantartás, munkabiztonság)

o

Multifunkcionális, tudásalapú, felhasználóbarát anyagok és szerkezetek

o

Veszélyes anyagok kibocsátásának minimalizálása

Mélyépítési rendszerek o

Városok alatti terek hatékony kihasználása

o

A talajról való ismeretek fejlesztése

o

Takarékoskodás az erőforrásokkal

o

Környezeti és emberi hatások csökkentése

o

Biztonság és védelem növelése

o

Magasabb életminőség

o

Versenyképesség növelése

Életminőség o

Környezettel való összhang

o

Természeti és mesterséges katasztrófa lehetőségeinek csökkentése

o

Belső környezet fejlesztése mindenki számára

o

Jobb munkahelyi környezet

Városok és épületek o

Fenntartható városi politika, a városok holisztikus fejlesztése a városlakók intenzív bevonásával

o

Új üzleti utak/eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez

o

Energiahatékony épületek és városrészek

o

Új technológiák és tudásalapú anyagok és szerkezetek a társadalmi és használói igények jobb kielégítésére



Hálózatok o

Az útvagyon menedzselése

o

A közúti környezeti hatások csökkentése

o

Biztonság és az élet/testi épség védelme közutak építésénél és fenntartásánál

o

A vasúti hálózati vagyon menedzselése

o

A vasúti környezeti hatások csökkentése

o

Biztonság és védelem vasúti aspektusai 5





o

Út- és vasúthálózati integráció

o

A gázhálózati vagyon menedzselése

o

A gázhálózat környezeti hatásai

o

Biztonság és védelem, az ellátás biztonsága

o

Ivóvíz- és ipari vízgazdálkodási és csatornázási vagyon menedzsmentje

o

Ivóvíz- és ipari vízgazdálkodás és csatornázás környezeti hatásai

o

Ivóvíz- és ipari vízgazdálkodás és csatornázás biztonsága, védelme és az ellátás biztonsága

Infokommunikációs eszközök o

Értékvezérelt üzleti folyamatok

o

Iparosított termelés

o

Digitális modellek

o

Intelligens épületek

o

Együttműködési képesség

o

Együttműködés támogatása

o

Tudásmegosztás

o

Infokommunikációs technológia alapú üzleti modellek

Kulturális örökség o

Értékelő vizsgálat, monitoring, diagnosztika

o

Anyagok

o

Műemléki beavatkozások

o

Energiahatékonysági és környezettudatos intézkedések műemléki környezetben

o

Városi és területi aspektusok

A fentiek irányába ható kiemelt kutatási témakörök kiválasztását komoly elemző munka előzte meg. Az adatgyűjtést

minisztériumokkal,

egyetemekkel,

társplatformokkal,

külföldi

intézményekkel

és

hazai

szakemberekkel folytatott konzultációk, mélyinterjúk és egy reprezentatív kérdőíves kutatás követték. Az elkészült elemzés megvitatására workshopok szolgáltattak keretet, és az így kiérlelt anyagot vitára bocsátották az interneten és közvetlen levél formájában. A beérkezett észrevételeket prioritásokba szervezve és beépítve a munkaanyagba készült el az ÉMI tudományos tanácsülésének előterjesztése, melyet két opponens véleménye (BME, Wienerberger) segített tovább tökéletesíteni. A Stratégiai Kutatási Tervet 2010. május 21-én az NKTH-ban megrendezett fórumon fogadták el a szakma jeles képviselőinek hozzászólása, javaslatai és értékelése után. A Stratégiai Kutatási Tervben megfogalmazott és a Megvalósítási Tervben is alkalmazott prioritások (beavatkozási területek) négy fő pillér keretébe foglalva az alábbiak:

A VEVŐI/FELHASZNÁLÓI IGÉNYEK SZOLGÁLATA „A” prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára „B” prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés „C” prioritás: Föld alatti terek hatékony kihasználása „D” prioritás: Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével 6

ÚTON A FENNTARTHATÓSÁG FELÉ „E” prioritás: Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) „F” prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése „G” prioritás: A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése „H” prioritás: Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért „I” prioritás: A biztonság és védelem növelése

AZ ÉPÍTŐIPAR ÁTALAKULÁSA „J” prioritás: Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok „K” prioritás: Infokommunikációs eszközök és automatizálás „L” prioritás: Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek „M” prioritás: Vonzó és hatékony munkahelyek

FELZÁRKÓZÁS AZ ÉLVONALHOZ „N” prioritás: A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése „O” prioritás: Fenntartható energiaellátás „P” prioritás: Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása

Fontos megjegyezni, hogy az MÉTP céljai összhangban vannak az Új Széchényi Terv mind a hét programjával, de közelebbről ezek közül négy programhoz kapcsolódnak hangsúlyozottabban: a „Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés” programhoz a zöld energiaszektor kialakításával és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással; a „Tudomány – Innováció – Növekedés” programhoz a kutatás-fejlesztés-innováció elősegítésével; az „Otthonteremtés – Lakásprogram” programhoz az otthonteremtéssel és az infrastruktúrafejlesztéssel, de szoros kapcsolat mutatható ki a „Gyógyító Magyarország – Egészségipar” programmal is a turizmus és egészségturizmus fejlesztése által.

A Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Tervének céljai és összefoglalása A Stratégiai Kutatási Tervhez csatlakozó Megvalósítási Terv a kulcsfontosságú területeknek, kutatási prioritásoknak és témáknak egy viszonylag rövid távra meghatározott pontos megfogalmazása, és ezek kvantitatív megtervezését, valamint a hozzájuk rendelt támogatások és egyéb körülmények meghatározását és időbeli ütemezését tartalmazza. Az MÉTP Stratégiai Kutatási Tervének Megvalósítási Terve célul tűzte ki az alapdokumentumban már meghatározott kulcsfontosságú területek (pillérek) és kutatási prioritások keretében az előttünk álló tíz esztendőre előre vetített legfontosabb kutatási területek kijelölését és azok támogatási mértékének meghatározását.

A Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Tervének kidolgozása már idejekorán elkezdődött, azonban végleges formát csak a Stratégiai Kutatási Terv elfogadása után ölthetett. Jelen munkaanyag az egyes szakterületek kiemelkedő képviselőinek bevonásával, aktív közreműködésével készült el. A Magyar Építésügyi Technológiai 7

Platform e dokumentummal azt igyekszik bemutatni, mi a szakmailag indokolható legjobb döntés az építésügyi kutatás, fejlesztés és innováció jövőjének megtervezésében. E szakmai döntéstámogató anyag bemutatását követően az MÉTP szerepe és jövőjének záloga a stratégiai szakmai tanácsadói szolgáltatások nyújtása lehet és kell legyen az állami irányítás és a nemzetgazdaságot befolyásoló más szervezetek stratégiai partnereként. Ennek indokaként megemlítendő, hogy az MÉTP célja és lényege a különböző érdekek reprezentatív módon való homogenizálása az építőiparban, ellentétben a különböző más szakmai szövetségekkel az országban, melyek egyegy érdekcsoportot tömörítenek, és eltérő érdekeket szolgálnak, s ennek következtében egymással se tudnak megegyezni fontos kérdésekben. Az MÉTP szakmai munkáját szervezetileg hét fókuszcsoportba osztotta, melyek

Kulturális örökség

Eljárások és infokommunikációs technológiák

Hálózatok

Építőanyagok

Föld alatti építés

Életminőség

Városok és építmények

egymással is bizonyos átfedésben vannak a következő ábra szerint:

Ez a struktúra alkalmassá teszi a Platformot a különböző érdekek egyeztetésére, a szakmai ágak együttműködésének elősegítésére. Ennek kikristályosodott eredménye a Stratégiai Kutatási Terv és a Megvalósítási Terv javaslatainak a közös érdekeket megjelenítő és szakmai irányoktól független „prioritásokba” foglalt szerkezete.

A magyar építési piacon a recesszió 2007 elejétől tapasztalható, majd a globális válság azt felerősítette. A 2006. évhez viszonyítva az akkori 2260 milliárd forint értékű országos építési tevékenység a 2009. évre 1950 milliárd forintra esett vissza folyó áron. Az inflációt is figyelembe véve ez mintegy 35%-os csökkenést jelentett, ezen belül a lakásépítés visszaesése elérte a 40%-ot, és ez 2010-ben sem állt meg. A recesszió hatására 50 ezer foglalkoztatottól vált meg az ágazat, így 2010 elejére az összes foglalkoztatottak száma 300 ezer fő alá csökkent. A lánctartozás mértéke 2009 végére elérte a 400 milliárd forintot, amelyből becslések szerint a fele talán sohasem lesz kifizetve.

Mindez súlyosan kihat az építőipar minden ágazatára. Ennek ellenére az építőipar ma is igen jelentős részét képezi a nemzetgazdaságnak: 2008-ban hivatalos adatok alapján (36/2009 (V.12.) OGY határozat) az építőipar GDP részaránya 9,70% volt. Azonban Magyarországon a kutatásra fordított összeg GDP-hez viszonyított aránya nemzetközi összehasonlításban és abszolút értékben is igen csekély, és ez az építőiparra még súlyosabban jellemző. Másrészről az Európai Unió barcelonai célja 2002-ben és 2005-ben megfogalmazta, hogy a GDP kutatásra fordított részaránya európai átlagban 1,95%-ról 3%-ra kell emelkedjen 2010-re. Az európai szintű tervek szerint az építőiparban ennek 2/3-át a magánszektor kell biztosítsa (ld. Strategic Research Agenda for the EU Construction Sector 2005).

Mindezeket alapul véve, és a 2009-es magyarországi GDP-vel számolva, (amely 26054,3 milliárd HUF volt) Magyarországon az építőipari szektorban a kutatásra fordítandó összeg 75,8 milliárd HUF-ra adódik. Ezért a továbbiakban a Megvalósítási Terv az MÉTP javaslata alapján átlagosan 75 milliárd HUF értékkel számol évente. Sajnos jelenleg az építőiparban a kutatás támogatása ettől jelentősen elmarad, azonban a jövő építése érdekében mindenképpen szükséges lenne ebbe az irányba elmozdulni. Ennek módja akár a meglévő építőipari pályázati rendszer része vagy kiegészítése is lehetne (pl. az Új Széchenyi Terv keretein belül), így például a felújítási és 8

lakásépítési projektek egy meghatározott részének újító értékű demonstrációként való megvalósításának ösztönzésével.

A mai magyar építésügy fentebb vázolt szomorú helyzetéből is adódik, hogy a magyar építésügy jelenlegi helyzetképe igencsak elüt a jövőképben áhítottól, és rengeteg problémával küzd egyszerre: gazdaságilag és technológiailag gyenge, kis hatékonyságú folyamatokat és technológiákat alkalmaz, így feléli az erőforrásokat. A K+F+I terén erősen elmaradott, nem figyel az ügyfelek igényeire, hanem inkább dominánsan technológia- és profitvezérelt módon működik. Mindezek következtében károsítja az egészséget és a környezetet, szervezetileg atomizált és így összességében hátrányos helyzetűvé vált.

A jövőképből is adódik, hogy a hazai építésügy elérendő célja ezzel szemben egy erős, a fenntartható fejlődést szolgáló, innovatív és szolgáltató szemléletű, együttműködő építésügy, amely akadálymentesen elérhető, takarékos, egészséges otthonokat, munkahelyeket és közösségi épületeket hoz létre, és az így kialakult élhető és versenyképes településekben fenntartható és hatékony közlekedési és szolgáltatási hálózatok segítségével csökkenti a környezeti káros hatásokat, és amely fenntartható módon hasznosítja a nemzeti kulturális, materiális, tudományos és társadalmi kincseinket, miközben hatékonyan együttműködik szomszédainkkal. Összefoglalva egy holisztikus megközelítésű, szolgáltatás szemléletű, fenntartható fejlődést szolgáló, együttműködő építésügy kialakítása a cél a jövőben.

A holisztikus megközelítés ma még legfeljebb elméleti szinten bukkan fel a mai építésügyben, de a jövő egyik záloga lehet, ugyanis fontos többek között a komplex rendszerek és az optimális hatékonyság, valamint az életciklus alapú megközelítés elérése szempontjából.

A vevői-felhasználó igények kielégítése, mint elsődleges szempont ma még alig érhető tetten az építésügyi cégek hozzáállásában, ezt legtöbbször felülírja a saját érdekek és a profitmaximalizálási cél minden más fölé helyezése, holott a szolgáltatás szemléletű megközelítés igen fontos hajtóereje lehet az innovációnak, a technológiai és szervezeti fejlődésnek, valamint következményeként egészséges és akadálymentes, környezetét óvó, élhetőbb épületeket és városokat hozhatnának létre.

Jól tudjuk, hogy a világ jelenlegi legnagyobb problémája a jövőjét felélő emberi viselkedés, a fenntarthatatlan folyamatok és a környezet gyors ütemű pusztulása, valamint a már tapasztalható klímaváltozás. Ezért a fenntartható fejlődés elérése kulcsfontosságú a jövő szempontjából, mert magával hozza a környezet megóvását, a takarékos és hatékony építési folyamatokat, épületeket és hálózatokat, és nemzeti kincseink megőrzését és optimális felhasználását.

A ma még szervezetlen, saját közös nemzeti érdekeit megvédeni nem tudó vagy nem akaró, atomizált helyzetből el kell jutni az egységesebb szervezeti kultúrájú, összefogott, szakmailag magas szintű építésügyig, mivel ezáltal nőhet a versenyképesség, csökkenhetnek a költségek, emelkedhet az együttműködési hajlandóság, a foglalkoztatási szint, javulhat a gazdaságosság, így technológiailag és gazdaságilag erőssé válhatnak a hazai cégek. 9

Ennek elérése céljából elsősorban a vevői-felhasználói igényeket kell szolgálni, törekedni kell a fenntarthatóságra, hatékonyabbá, szervezettebbé, valamint tudásalapúvá kell átalakítani az építőipart, és mindeközben gyors ütemben fel kell zárkóznunk a nemzetközi élvonalhoz, mivel a jelenlegi hátrányos helyzetünkből elsősorban a nemzeti erőforrásainkra alapulva lehet kitörni, és így egyre versenyképesebbé válni. Ezeket a kulcsfontosságú területeket neveztük el az építésügyi fejlődés négy pillérének, amelyeken a jövő alapszik. Ezek a következők: 

A vevői/felhasználói igények szolgálata



Úton a fenntarthatóság felé



Az építőipar átalakulása



Felzárkózás az élvonalhoz

A Megvalósítási Tervben a fentebb meghatározott, építésügyi kutatásra fordítandó teljes költség (75 milliárd HUF) tíz évre vetített összegét a következő táblázat szerint ajánljuk szétosztani az említett fejlesztési pillérek szerint. 1. Táblázat:

Fejlesztés pillérei Érték [Mrd HUF/10 év] Részarány [%] A vevői/felhasználói igények szolgálata 156,75 20,9% Úton a fenntarthatóság felé 96,75 12,9% Az építőipar átalakulása 187,50 25,0% Felzárkózás az élvonalhoz 309,00 41,2% Összesen: 750,00 100% Meghatároztuk a kutatási költségek évenkénti alakulását is a következő tíz évre, melyet az alábbi táblázat foglal össze. Látható, hogy a kutatási támogatás alakulása az első néhány évben felfutással kezdődik, ahol jellemzően az előkészítő kutatások találhatóak, majd az időszak közepén tetőzik a már megalapozott kutatómunkák céltudatos kidolgozásával, és ezt követi egy lecsengési szakasz a kutatási területek támogatásában, ahol a jelen tervben később bemutatott kutatási területek utómunkálatai történnek, átadva a stafétát az akkorra meghatározandó, távolabbi jövőbe mutató magasan fejlett kutatómunkáknak. 2. Táblázat:

Éves költség [millió HUF] Megoszlás [%]

2011

Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF) 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

2020

Összes költség (millió HUF)

50482

71521

79056

95584

96865

87275

85523

79299

51959

52436

750000

7%

10%

11%

13%

13%

12%

11%

11%

7%

7%

100%

A Megvalósítási Tervben (ahogy a Stratégiai Kutatási Tervben is) a fent említett pilléreket több prioritásra osztottuk. Ezek a prioritások egyedi betűjelzést kaptak, jelezve, hogy nem rendelhetőek közvetlenül egymás alá vagy fölé, mindegyik egyformán fontos és szükséges szakmai szempontból, egymás területeit természetükből adódóan átfedve illetve kiegészítve. Azonban eltérő jellegükből következően a különböző prioritások kutatási munkáinak kidolgozásához más-más összegű ráfordítás szükséges, ezek ajánlott mértékét és módját a következő fejezetben részletezzük.

10

Összefoglalva tehát meghatároztuk azokat a kulcsfontosságú fejlesztési területeket (pilléreket), amelyek erős alapot adhatnak arra, hogy a jelenlegi helyzetképből hatékonyan haladjunk a meghatározott hosszútávú jövőkép megvalósulása felé. Továbbá a kvantitatív helyzetképből kiindulva és az európai uniós kutatási célokat figyelembe véve a magyar építésügyi kutatásra fordítandó, a szakma által javasolt évenként szükséges támogatási összeget is kiszámoltuk, majd ennek a felosztási módjára is javaslatot tettünk a fejlesztési pillérek szerint, és meghatároztuk a támogatási összegek évenkénti változását is 10 évre előre.

Látható, hogy a legnagyobb hangsúlyt a „Felzárkózás az élvonalhoz” fejlesztési pillér kapta 41,2%-os támogatási intenzitással, jelezve, hogy messze a legnagyobb gond az építésügyben és a fejlesztések egyik legnagyobb gátja ma Magyarországon a nagymértékű elmaradottság a nemzetközi élvonaltól. Magyarország történelme során sok esetben jellemző volt az építésügy, az építési kultúra világviszonylatban is élvonalbeli szintje. Ennek visszaállítása, a magyar építésügy elismertségének újbóli megteremtése közös és alapvető érdekünk, így a támogatásokat is erre a területre kell összpontosítani. Ehhez természetesen szükség van arra is, hogy az építőipar, és főleg az építőanyagipar szervezettebbé és hatékonyabbá, versenyképesebbé és nagy hozzáadott értékűvé váljon, melyhez szintén jelentős mértékű anyagi támogatásra van szükség. Emiatt kapott „Az építőipar átalakulása” fejlesztési pillér 25%-os részesedést a teljes kutatásra fordítandó összegből. Csak ezek után kaphat hangsúlyos szerepet „A vevői/felhasználói igények szolgálata” és a haladás az „Úton a fenntarthatóság felé”.

Prioritási bontás szerint a következő táblázat szerint javasoljuk a támogatást: 3. Táblázat

A B C D E F G H I J K L M N O P

Prioritás megnevezése Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés Föld alatti terek hatékony kihasználása Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) Az ember okozta káros hatások csökkentése A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése (E prioritás költségtervezetét a 4 D sor tartalmazza) Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért A biztonság és védelem növelése Új vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok Infokommunikációs eszközök és automatizálás Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek Vonzó és hatékony munkahelyek A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése Fenntartható energiaellátás Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása Összesen

Javasolt ráfordítás/év [Mrd HUF]

Részarány

0,75

1,0%

6,68 3,75 4,50

8,9% 5,0% 6,0%

0,98

1,3%

2,25

3,0%

0,00

0,0%

5,70

7,6%

0,75 0,75 2,25

1,0% 1,0% 3,0%

15,00

20,0%

0,75 3,90 15,00 12,00 75,00

1,0% 5,2% 20,0% 16,0% 100,0%

11

A táblázatból látható, hogy ugyan minden prioritás fontos, de költségigényét tekintve a 15 (16) prioritásból kiemelhetünk 8 (9) olyan prioritást, melynek 5% fölötti a támogatása: 4. Táblázat

Prioritás megnevezése B C

Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés Föld alatti terek hatékony kihasználása Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével D+G és fenntartható menedzselése Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és H Európáért Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és L termékek N A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése O Fenntartható energiaellátás P Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása

Javasolt ráfordítás/év [Mrd HUF] 6,68 3,75

Részarány 8,9% 5,0%

4,50

6,0%

5,70

7,6%

15,00

20,0%

3,90 15,00 12,00

5,2% 20,0% 16,0%

Látható, hogy a legnagyobb támogatást a hazai fenntarthatóság és a hatékonyság témakörei, illetve az építőanyagok fejlesztése élvezik részben fontosságuk, részben anyagköltség-igényük miatt. Fenntarthatóság és hatékonyság nélkül nem építhetünk jövőt Magyarországon, és ehhez nagymértékben hozzájárulnak a jobb tulajdonságú és visszaforgatható építőanyagok (és az így a megvalósult épületek) is.

A prioritásokon belül megvizsgálva az összesen 88 különböző kijelölt kutatási terület 10 évre javasolt támogatási összegét megkapjuk a 12 legnagyobb támogatást igénylő kijelölt kutatási terület listáját: 5. Táblázat

O3 B3 L1 L3 O5 L5 L4 L2 P8 P6 H4 N2

Kutatási területek Energiahatékony épületek és városrészek kialakítási módszerei és technológiái Energiahatékony épületek és városok koncepciói Többfunkciós építőanyagok Az építőanyagok tartósságának és megbízhatóságának javítása Megújuló energiahordozók hasznosítása Az építőanyagok használat közbeni viselkedésének előrejelzése és kezelése Az anyagok használhatóságának, alkalmazhatóságának és újrahasznosíthatóságának javítása Kiszámítható, rugalmas és hatékony építőanyag-gyártás Alacsony- és zéróenergiájú oktatási és közintézmények Energiahatékony műemléki városrehabilitációs mintaépületek kialakítása Energia és környezet Oktatási intézmények és ipari szereplők közötti tudástranszfer

Összes költség (millió HUF) 102071 50063 37500 32636 30473 29733 25811 24320 18701 17143 16286 16116

Látható, hogy a legsürgetőbb és legjobban támogatandó kutatási területek az európai trendekkel összhangban és a nemzeti érdekeket is figyelembe véve az épületenergetikai fejlesztések témakörében helyezkednek el (energiahatékonyság, megújuló energiák, környezettudatosság), valamint az építőanyag-ipar gyors minőségi fejlődését célozzák meg (sokoldalúbb és megbízhatóbb anyagok, újrahasznosítás, hatékonyság), és végül, de nem utolsó sorban az oktatás színvonalának emelését az iparban kifejlődött tudás és vizsgálati technológiák hatékony átvétele által. Mindezek a fejlődések elvezetnek a fenntartható épületek és építés, és az ország építésének 12

fenntartható fejlődése felé. Jellemző, hogy az első öt kutatási terület jelenti az összköltségek harmadát, az első tíz kutatási terület pedig a költségek csaknem felét igényli.

Ez az irányvonal indokolt, hiszen ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át az épületeinkben használjuk el, és az épületeink a legnagyobb CO2-kibocsátók, megelőzve az ipart, a közlekedést és a mezőgazdaságot. A nagymértékű fűtési célú földgázigény (az energiaforrások 38%-a) az importfüggőség alapvető okát képezi, 83%-ban import gázt használunk. Energiaimport-függőségünk összességében eléri a 90%-ot. Magyarországnak a gazdasági válságból való kilábalását számottevően hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely az épületek energiatakarékos, fenntartható felújítása révén javítható. A mintegy 4.000.000 lakást kitevő állomány legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális, műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek; a középületek esetében ez az arány még rosszabb. Mindezek következtében a többi országhoz képest Magyarország épületállománya energetikai szempontból nagymértékben lemaradt.

Az épületenergetika az EU egyik fő prioritási területe, mert bizonyítottan ez az a terület, ahol a leghatékonyabban lehet a klímavédelmi célokat teljesíteni. Előírja többek között azt, hogy 2020. december 31. után csak közel zéró emissziós épületek épülhetnek, valamint hogy 2018. december 31. után hatóság csak olyan új építésű épületbe költözhet, mely közel zéró emissziós. A hosszú távú stratégiát más, EU által előírt követelmények is indokolják. A 2009/28/EC irányelv előírja az energiafogyasztás kötelező 20%-os csökkentését 2020-ig és a megújuló energiák arányának 20%-ra való emelését szintén 2020-ig. Ez az irányelv 13%-os részarány-növekedést ír elő Magyarország számára a megújuló energiák területén. Jelenleg ez az arány kb. 4,3%.

13

Magyarországon az építőanyag-ipar aránya az egész építőipari termelésben jelentős, kb. 25%-os részesedéssel. Hazánkban jelenleg a korszerű hulladékkezelésre nem létezik megfelelő stratégia. A környezetterhelésre nincsenek se adatok, se irányelvek a cégeknél. Sok az olcsó, de a környezetet terhelő termék, melyeknek rendkívül rossz az összhatása. A fenntartható fejlődésnek elengedhetetlen feltétele a környezetet nem károsító épületek és építőanyagok széleskörű alkalmazása.

A Megvalósítási Terv a következő fejezetekben prioritás szintű bontásban mutatja be a legszükségesebb információkat. Minden prioritás esetén bemutatásra kerülnek a kiválasztott kutatási területek, melyeket a következő tíz évben a legszükségesebb támogatni. Azonban a kutatási területekhez nem rendeltünk részletes költségelosztást, csupán a prioritás összes költségének évenkénti alakulását határoztuk meg. Ennek oka az, hogy ilyen részletességben a költségek elosztása már sok vitára ad okot, melyben már nem feltétlenül csak a szakmai szempontok érvényesülnének. A végső döntést a költségek elosztásáról így rábízzuk azokra, akiknek feladatuk lesz ezek pontos meghatározása. A kutatási területeknél továbbá megjelöltük a kutatás típusát, a kutatómunka elvégzéséhez ajánlott szervezeteket, valamint a kutatási költségek javasolt forrásait. A táblázatok után azt is fontosnak tartottuk bemutatni, hol milyen kapcsolódási pontokat találhatunk más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez.

A Megvalósítási Tervhez kidolgoztunk egy mellékletet is, mely a prioritásokat nagy részletességgel mutatja be a helyzetképtől a távlati célokon és a jövőképen át a kijelölt kutatási területek részletes bemutatásáig, valamint számba veszi a kis- és közepes vállalkozások kutatómunkába való bevonásának lehetőségeit is. A mellékletben szerepeltettük a kijelölt kutatási területeknek a döntéshozók számára általunk ajánlott éves költségmegosztását is, amely természetesen további vita tárgya lehet a későbbiekben.

14

A Megvalósítási Terv összefoglalása prioritási bontásban

A vevői/felhasználói igények szolgálata Az építésügyi célok és kutatási irányok e pillére négy prioritást foglal magában. A következő táblázat bemutatja ezeket a prioritásokat és a tíz év alatt hozzájuk rendelt (ajánlott) kutatásra fordítandó támogatási összegeket. 6. Táblázat:

A vevői/felhasználói igények szolgálata prioritásai Prioritás Érték [Mrd HUF/10 év] Részarány [%] Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri A 7,50 4,8% környezet mindenki számára B Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés

66,75

42,6%

C Föld alatti terek hatékony kihasználása

37,50

23,9%

D Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével

45,00

28,7%

A vevői/felhasználói igények szolgálata prioritásai összesen

156,75

100%

„A” prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza.

A1: A jelenlegi épületállomány minőségének feltérképezése, a változtatási potenciál meghatározása A2: A felhasználói igények, a felhasználói szokások változásának és a külső környezet várható változásának jobb megértése A3: Egységesített számítási módszerek kidolgozása a mindenkinek megfelelő beltéri környezet tervezéséhez A4: A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése 15

7. Táblázat

Kutatási témák

Kutatás típusa

Kutatásban résztvevők

Költségforrás megoszlása

A1

alkalmazott

egyetem, kutatóintézet

100% pályázat

A2

alap

egyetem, kutatóintézet, multi, kkv

100% pályázat

A3

alap, alkalmazott


100% pályázat

A4

alkalmazott


60-70% pályázat, 30-40% ipari támogatás

8. Táblázat

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF)

"A" prioritás költségei összesen (millió HUF) 577 577 962 962 1250 865 865 481 481 481

Összes költség (millió HUF) 7500

A prioritásnak összhangban kell lennie az MÉTP Stratégiai Kutatási Tervében definiált következő prioritásokkal: 

„E” prioritás: Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag)



„F” prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése



„I” prioritás: A biztonság és védelem növelése



„J” prioritás: Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok



„L” prioritás: Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek



„M” prioritás: Vonzó és hatékony munkahelyek



„O” prioritás: Fenntartható energiaellátás

Együttműködés valósítható meg a következő platformokkal és egyéb szervezetekkel: 

Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform, különösen az A4 kutatási témában: „A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése”



Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen az A4 „A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése” kutatási témában.



Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért: A4 „A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése” kutatási témában, főként tűzvédelmi anyagok fejlesztése terén.



Szakszerűséggel Egymásért Közhasznú Egyesülettel

16

„B” prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza.

B1: Fenntartható városi politika és a városok holisztikus fejlesztése a városlakók intenzív bevonásával B2: Új eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez B3: Energiahatékony épületek és városok koncepciói 9. Táblázat

Kutatási témák

Kutatás típusa



B1

alap, alkalmazott

egyetem, kutatóközpont, minisztérium, KKV

100% pályázat

B2

alap, alkalmazott

egyetem, kutatóközpont, multi, KKV

B3

alap, alkalmazott

egyetem, kutatóközpont, multi, KKV

70% pályázat, 30% ipari támogatás 60% pályázat, 40% ipari támogatás

10. Táblázat

2020

2019

2018

2017

5423

2016

4172

2015

2013

3129

2014

2012

"B" prioritás költségei összesen (millió HUF)

2011


5632 5632 9387 13559 9387 5215 5215


Összhangot kell teremteni: 

a föld alatti építés prioritásával („C” prioritás)



a szállítási és közműhálózatok prioritásaival („D” és „G” prioritások)



az IKT fejlesztésében („K” prioritás)



az Ipari Biztonsági (ETPIS), a Vasúti (ERRAC) és a Közúti Szállítási (ERTRAC) Európai Technológiai Platformokkal, valamint a magyar ERTRAC-Hungary platformmal.



Nyelv- és Beszédtechnológiai Platformmal (NYBT) különösen a B2 kutatási témában: „Új eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez”, ezen belül leginkább a „Szolgáltatás jellegű tervezés, a kliens bevonása a tervezési folyamatba” altémában.



Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform fotovillamos fókuszterületével, különösen a B3 „Energiahatékony épületek és városok koncepciói” kutatási témában. 17



Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért: B1 „Fenntartható városi politika és a városok holisztikus fejlesztése a városlakók intenzív bevonásával” kutatási témában az ideiglenes terek lefedésével kapcsolatban; B2 „Új eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez” kutatási témában, főleg a tűzvédelmi anyagok fejlesztése terén.



Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platformmal a B3 „Energiahatékony épületek és városok koncepciói” kutatási témában.

„C” prioritás: Föld alatti terek hatékony kihasználása A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza.

C1: A föld alatti építés magyarországi lehetőségei C2: Konvencionális alagútépítés C3: Gépesített alagútépítés C4: Mélyalapozások, speciális mélyépítés C5: Kitakarás nélküli (No dig) közműépítési és felújítási technológiák C6: Meglévő föld alatti terek felújítása, újrahasznosítása C7: Tervezési alapadatok intelligens előállítása és kezelése, monitorozás, visszacsatolás 11. Táblázat

Kutatási témák C1 C2 C3 C4 C5 C6 C7

Kutatás típusa



alkalmazott tech. transzfer tech. transzfer alk., tech.transzfer tech. transzfer alk., tech.transzfer alkalmazott

minisztériumok, hivatalok, nagyvállalatok nagyvállalatok, kivitelezők, egyetemek nagyvállalatok, kivitelezők, egyetemek multik, nagyvállalatok, KKV minisztériumok, nagyvállalatok, multik egyetemek, bányavállalatok utódszervezetei egyetemek, nagyvállalatok, KKV

pályázat, céltámogatás pályázat, céltámogatás pályázat, céltámogatás pályázat, céltámogatás céltámogatás, ipari támogatás céltámogatás, ipari támogatás pályázat, céltámogatás

12. Táblázat

"C" prioritás költségei összesen (millió HUF)

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011


3750 3750 3750 3750 3750 3750 3750 3750 3750 3750


A föld alatti építés nem lehet öncél, az MÉTP valamennyi fókuszterületével kölcsönhatásban működik. Az alábbiakban kísérletet teszünk arra, hogy a teljesség igénye nélkül, címszavakban jelezzük a kölcsönhatások legjellemzőbb elemeit: 

Városok és építmények: városfejlesztés közlekedés, hálózatok fejlesztése nélkül lehetetlen!



Életminőség: infrastruktúra nélkül nincs, a környezeti károk ellen segítenek a föld alatti építés megoldásai. 18



Építőanyagok: korszerű építőanyagok nélkül nincs korszerű építés. A föld alatti térkiképzések nemritkán speciális anyagok alkalmazását követelik.



Hálózatok: szinte minden elképzelhető hálózatnak a föld alatt van a legjobb helye!



Kulturális örökség: A Millenniumi Földalatti Vasút is egy ilyen, de minden föld alatti térkiképzésnek is fontos feladata, hogy rombolás nélkül segítsen feltárni, megközelíteni, hozzáférhetővé tenni az örökségeinket.



IKT: A fókuszterület központi témái (folyamat, termék, projekt, vállalat) önmagukért beszélnek, a szinergia nem igényel további kifejtést, magyarázatot.

A következő más platformmal valósítható meg együttműködés: Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen a C7 „Tervezési alapadatok intelligens előállítása és kezelése, monitoring, feedback” kutatási témában.

„D” prioritás: Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza.

D1: Új módszerek/eszközök a közlekedési- és közműinfrastruktúrák széleskörű menedzselésére városi és városon kívüli kontextusban a szolgáltatásra való hatás csökkentése érdekében D2: Szabványok, modellek és adatbázisok az öregedésre és elhasználódásra hajlamos szerkezetek és alkotórészek hosszútávú követésére és előrejelzésére D3: Új koncepciók a szerkezetek élettartamának meghosszabbítására illetve kapacitásuk növelésére, melyek nem csökkentik a biztonságot, és pozitív hatással vannak a fenntartásra D4: A forgalomra és az ellátásra minimális hatással levő új vizsgálati módszerek a szerkezetek és infrastruktúrák (föld alattiak is) károsodásának korai észlelésére D5: Fejlesztés, tervezés, építés és üzemeltetés új vagy nem hagyományos multifunkcionális anyagokkal, vagy nagyobb teljesítménnyel rendelkező hagyományos anyagokkal, alacsony környezeti hatással, nagy tartóssággal, alacsonyabb fenntartási, üzemeltetési költségekkel, és a felhasználók és állampolgárok számára megnövelt kényelemmel D6: Integrált életciklus-értékelési rendszerek költséghatékony és könnyen karbantartható érzékelő elemekkel, monitorozási és teljesítmény-előrejelzési rendszerekkel kombinálva, és felölelve az építkezésellenőrzés, eszközmenedzsment és a fenntartás-optimalizálás minden szakaszát D7: IKT és ITS rendszerek a forgalom optimalizálására, a forgalom- és közlekedésmonitorozást és -menedzsmentet integráló hálózatok üzemképessége és védelme, a felhasználók tájékoztatása, útdíj-, rendkívüli esemény- és krízismenedzselés

19

13. Táblázat

Kutatási témák

Kutatás típusa


D1

alkalmazott

egyetem: 40%, multi 40%, KKV 20%

D2

alkalmazott


D3

alkalmazott


D4

alkalmazott


D5

alkalmazott


D6

alkalmazott


D7

alkalmazott


Költségforrás megoszlása pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33%

14. Táblázat

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

"D" prioritás költségei összesen (millió HUF)

2011


896

5373

5597

8955

11149

6269

4299

1343

672

448


Mivel az infrastruktúra maga is egy integrált termék illetve rendszer, beleértve a különböző funkciókat és a különböző igényekre adott választ egész életciklusa során, a „D” prioritás kifejlesztett egy integrált megközelítést, mely az alábbiakat öleli fel: közutak, főutak, vasutak, vízelosztás és szennyvízcsatorna-rendszer, gázvezeték és vízlevezetők. Ennek következtében kapcsolatokat alakítottak ki más idetartozó Európai Platformokkal, mint például az ERTRAC, ERRAC és WSSTP, és megpróbáltak komplementaritásokat létrehozni. Szinergia az ERTRAC-kal: Az ERTRAC fő érdekcsoportja a járműipar, és az ERA-NET ROAD képviseli a K+F befektetés állami oldalát az útüzemeltetési kutatásoknál. A kis- és közepes vállalkozások és az építőipar az ECTPben van kulcspozícióban. Ennek az a végső kimenetele, hogy a közúti infrastruktúra építése az ECTP stratégiai kutatási tervének részét képezi, míg a közúti közlekedési rendszer rendszerszerű elemeivel az ERTRAC foglalkozik. Természetesen mindez vonatkozik az ERTRAC-Hungary Nemzeti Közúti Közlekedési Platformmal való együttműködésre is. Szinkronizálás: A magánszektor/járműipar által működtetett ERTRAC-munka az FP7 első felhívása keretében indult. Ugyanakkor megkezdődött az állami szektor ERA.NET ROAD munkája. A közúti közlekedési kérdésekben egy rendszerszerű megközelítés biztosítása, valamint a teljes magán és állami K+F forrás támogatása és összehangolása érdekében döntő jelentőségű, hogy a „D” prioritáshoz is hozzáfogjanak az FP7 felhívásaiban. Az FP7 7. témájával, a Közlekedéssel való lehetséges szinergiákkal tehát számolni lehet, valahányszor a használati és technológiai kritériumok alapján egy kutatási feladat e téma tárgyához tartozik. A más Directorate-General-ban (pl. DG TREN) elvégzett munkával való lehetséges szinergiákat megvizsgálták és az eredmények egyértelműen láthatók a K+F számára beazonosított tételek listáján. Az EU bővítésének következtében az útépítési és (országhatárokon keresztüli) adatcsere felhívása 2008-ban volt, mivel a 2007-es felhívás a biztonság (jelek) és a védelem (adatátvitel) kérdéseire korlátozódott. 20

Ami az MÉTP-n belüli egyéb prioritásokat illeti, a közlekedési és szolgáltatási infrastruktúrákhoz tartozó konkrét témák „Az ember okozta káros hatások csökkentése” elnevezésű „F” prioritásban, valamint „A biztonság és védelem növelése” elnevezésű „I” prioritásban szerepelnek. További együttműködési lehetőség más platformmal: Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen a D5 „Fejlesztés, tervezés, építés és üzemeltetés új vagy nem hagyományos multifunkcionális anyagokkal, vagy nagyobb teljesítménnyel rendelkező hagyományos anyagokkal, alacsony környezeti hatással, nagy tartóssággal, alacsonyabb fenntartási, üzemeltetési költségekkel, és a felhasználók és állampolgárok számára megnövelt kényelemmel” kutatási feladatban.

21

Úton a fenntarthatóság felé Az építésügyi célok és kutatási irányok e pillére öt prioritást foglal magában. A következő táblázat bemutatja ezeket a prioritásokat és a tíz év alatt hozzájuk rendelt (ajánlott) kutatásra fordítandó támogatási összegeket. 15. Táblázat

Úton a fenntarthatóság felé prioritásai Prioritás Érték [Mrd HUF/10 év] Részarány [%] Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, E 9,75 10,1% víz, alapanyag) F Az ember okozta káros hatások csökkentése

22,50

23,3%

0,00

0,0%

57,00

58,9%

I A biztonság és védelem növelése

7,50

7,8%

Úton a fenntarthatóság felé prioritásai összesen

96,75

100%

A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése (E prioritás költségtervezetét a D prioritás tartalmazza) Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és H Európáért G

„E” prioritás: Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza.

E1: Új koncepciók, technológiák és üzleti modellek kifejlesztése E2: Új építési anyagok és építési rendszerek kifejlesztése E3: Környezetbarát építőanyagok termelése, építési hulladékok újrahasznosítása E4: Integrált tervezőeszközök E5: Koncepciók, termékek, eljárások, üzleti modellek a vízhasználat csökkentésére

16. Táblázat

Kutatási témák

Kutatás típusa



E1

alap, alkalmazott


alapkutatás 100% pályázati, alkalmazott kutatás 60-70% pályázat 30-40% ipari támogatás

E2

alkalmazott


60-70% pályázat 30-40% ipari támogatás

E3

alkalmazott



E4

alap, alkalmazott


100% pályázat

E5

alkalmazott



22

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020


"E" prioritás költségei összesen (millió HUF)

2011

17. Táblázat


458

458

1178

1178

1080

1080

1080

1080

1080

1080

9750

A prioritásnak összhangban kell lennie a következő prioritásokkal: 

„A” prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára



„B” prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés



„D” prioritás: Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével



„G” prioritás: A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése





















„P” prioritás: Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása

Együttműködés alakítható ki a következő platformokkal: 

Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen az E1 „Új koncepciók, technológiák és üzleti modellek kifejlesztése”, az E2 „Új építési anyagok és építési rendszerek kifejlesztése” és az E3 „Környezetbarát építőanyagok termelése, építési hulladékok újrahasznosítása” kutatási területeken.



Nemzeti Víztechnológiai Platformmal

„F” prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza.

F1: Új módszerek, mérési eljárások kifejlesztése F2: Új koncepciók, technológiák és üzleti modellek kifejlesztése F3: A közlekedési és közmű-infrastruktúra hatásainak csökkentése 23

18. Táblázat

Kutatási Kutatás típusa témák F1 alap F2 alkalmazott F3 alkalmazott



egyetem, kutatóintézet, multi, kkv egyetem, kutatóintézet, multi, kkv egyetem, kutatóintézet, multi, kkv

100% pályázati 60-70% pályázat 30-40% ipari támogatás 60-70% pályázat 30-40% ipari támogatás

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020


"F" prioritás költségei összesen (millió HUF)

2011

19. Táblázat


732

1829

2378

2378

2378

2561

2561

2561

2561

2561

22500

A prioritásnak összhangban kell lennie a következő prioritásokkal: 

„A” prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára



„B” prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés



„D” prioritás: Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével



„G” prioritás: A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése





















„P” prioritás: Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása


Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen az F2 „Új koncepciók, technológiák és üzleti modellek kifejlesztése” kutatási témában.



Nemzeti Víztechnológiai Platformmal

„G” prioritás: A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza.

G1: Új módszerek/eszközök a közlekedési- és közműinfrastruktúrák széleskörű menedzselésére városi és városon kívüli kontextusban a szolgáltatásra való hatás csökkentése érdekében G2: Szabványok, modellek és adatbázisok az öregedésre és elhasználódásra hajlamos szerkezetek és alkotórészek hosszútávú követésére és előrejelzésére G3: Új koncepciók a szerkezetek élettartamának meghosszabbítására illetve kapacitásuk növelésére, melyek nem csökkentik a biztonságot és pozitív hatással vannak a fenntartásra

24

G4: A forgalomra és az ellátásra minimális hatással levő új vizsgálati módszerek a szerkezetek és infrastruktúrák (föld alattiak is) károsodásának korai észlelésére G5: Fejlesztés, tervezés, építés és üzemeltetés új vagy nem hagyományos multifunkcionális anyagokkal, vagy nagyobb teljesítménnyel rendelkező hagyományos anyagokkal, alacsony környezeti hatással, nagy tartóssággal, alacsonyabb fenntartási, üzemeltetési költségekkel, és a felhasználók és állampolgárok számára megnövelt kényelemmel G6: Integrált életciklus-értékelési rendszerek költséghatékony és könnyen karbantartható érzékelő elemekkel, monitorozási és teljesítmény-előrejelzési rendszerekkel kombinálva, és felölelve az építkezésellenőrzés, eszközmenedzsment és a fenntartás-optimalizálás minden szakaszát G7: IKT és ITS rendszerek a forgalom optimalizálására, a forgalom- és közlekedésmonitorozást és -menedzsmentet integráló hálózatok üzemképessége és védelme, a felhasználók tájékoztatása, útdíj-, rendkívüli esemény- és krízismenedzselés

A prioritásnak a költségvetését és annak ütemezését a „D” prioritás költségvetési ütemezésében szerepeltettük.

Az ERRAC-kal való szinergia: Az ERRAC Stratégiai Kutatási Tervét már az ECTP-vel való potenciális szinergiai hatásokat tekintetbe véve aktualizálták. A vasúti szektorral való nagyfokú relevancia főként az infrastruktúra tervezése, építése és karbantartása terén jelentkezik, amelyeket nem fed le az ERRAC SKT és várható, hogy az építőiparnak az ECTP-n belüli potenciálja ezen célkitűzések megvalósítására fog összpontosítani. Mindez vonatkozik az ERTRAC-Hungary Nemzeti Közúti Közlekedési Platformmal való együttműködésre is. Szinkronizálás: A vasúti infrastruktúra teljesítményének javítására vonatkozó innovatív és költséghatékony megoldások iránti igény erősítése céljából az ERRAC egymást kiegészítő kérdéseivel az első FP7 felhívásoktól kezdve foglalkoznak. A WSSTP-vel való szinergia: A WSSTP fő célja a vízi infrastruktúra-tervezés helyzetének megállapítása és az egészségi és biztonsági veszélyek minimalizálására irányuló kárenyhítő megoldások megvalósítása, valamint minden kategóriájú felhasználó számára a szükséges minőségi vízszolgáltatás biztosítása, és költségének optimalizálása. Az ECTP a föld alatti vezetékek építésével és helyreállításával foglalkozik, míg a WSSTP az ezekből a rendszerekből való elfolyás, szivárgás észlelésére és kijavítására, valamint a beépített intelligenciájú okos vezetékek koncepciójának a fejlesztésére és alkalmazására összpontosít. Szinkronizálás: Az ECTP és a WSSTP által megcélzott kérdések az egész egy részét képezik, mint például a K+F Urban Pilot Theme kiegészítő programja, mivel ezek egymással összefüggőek, és egymásra építenek Európa közműszolgáltatásainak javítása érdekében. Egyéb platformmal való együttműködési lehetőség: Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen a G5 „Fejlesztés, tervezés, építés és üzemeltetés új vagy nem hagyományos multifunkcionális anyagokkal, vagy nagyobb teljesítménnyel rendelkező hagyományos anyagokkal, alacsony környezeti hatással, nagy tartóssággal, alacsonyabb fenntartási, üzemeltetési költségekkel, és a felhasználók és állampolgárok számára megnövelt kényelemmel” és G6 „Integrált életciklus-értékelési rendszerek költséghatékony és könnyen karbantartható érzékelő elemekkel, monitorozási és teljesítmény-

25

előrejelzési rendszerekkel kombinálva, és felölelve az építkezésellenőrzés, eszközmenedzsment és a fenntartásoptimalizálás minden szakaszát” kutatási feladatokban.

„H” prioritás: Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza.

H1: Felmérés, megfigyelés és diagnosztika H2: Anyaghasználat fejlesztése H3: Roncsolásmentes, illetve kis roncsolással járó beavatkozási technikák H4: Energia és környezet H5: Kezelés, hasznosítás és karbantartás H6: Városok, közösségek bevonása H7: A legjobb módszerek bemutatása, tapasztalatcsere az építési szektor szereplői között 20. Táblázat

Kutatási témák H1 H2 H3 H4 H5 H6 H7

Kutatás típusa



alap, alkalmazott alap, alkalmazott alap, alkalmazott alap, alkalmazott alap, alkalmazott alap, alkalmazott alap, alkalmazott

egyetem, kutatóintézet, kkv egyetem, kutatóintézet kutatóintézet, kkv egyetem, kutatóintézet egyetem, kutatóintézet egyetem, kutatóintézet, kkv egyetem, kutatóintézet, kkv

pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás

21. Táblázat

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

"H" prioritás költségei összesen (millió HUF)

2011


5211

7166

6840

8469

7166

4886

4234

4234

4560

4234


A Magyar Építésügyi Technológiai Platformon kívül az alábbi szervezetek foglalkoznak kapcsolódó területekkel: 

Sustainable Chemistry Technology Platform: A műemlékvédelemben használatos konzerválási, restaurálási anyaghasználat fejlesztésének szervezete.



Embedded Computing Systems Technology Platform: A használatos diagnosztikai és monitoring eszközök fejlesztésének platformja.



Manufuture Technology Platform: A hagyományos restaurálási eljárások megtartásának, fejlesztésének szervezete.

26



Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform (NYBT): H1 kutatási területen: „Felmérés, megfigyelés és diagnosztika”, ezen belül különösen az „Adatbázisok, értékleltár, szabványok és kritériumok létrehozása illetve továbbfejlesztése a kulturális örökség integrált strukturált felméréséhez” altémában.



Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterülete, különösen a H1 „Felmérés, megfigyelés és diagnosztika” és a H2 „Anyaghasználat fejlesztése” kutatási területeken.



Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért: H2 „Anyaghasználat fejlesztése” kutatási területen az üvegszálak, szénszálak javításhoz való alkalmazásával kapcsolatban; H4 „Energia és környezet” kutatási területen az üvegszálas szigetelés alkalmazásának kutatásával.

„I” prioritás: A biztonság és védelem növelése A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza.

I1: Harmonizált tervezési szabályok I2: Kockázat- és biztonságmenedzsment-rendszerek I3: Kockázat- és szükséghelyzet-menedzselési rendszerek I4: Megbízható, hosszú élettartamú rendszerek az infrastruktúrák paramétereinek biztonságos kontrolljához és monitorozásához I5: Természeti és technikai károk/veszélyek enyhítése I6: Az építésügy munkahelyeinek biztonsága 22. Táblázat

Kutatási témák I1 I2 I3 I4 I5 I6

Kutatás típusa



alkalmazott alkalmazott alkalmazott alkalmazott alkalmazott alkalmazott

egyetem, kutatóintézet egyetem, kutatóintézet, kkv egyetem, kkv kutatóintézet, kkv egyetem, kutatóintézet, kkv kutatóintézet, kkv

pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020


"I" prioritás költségei összesen (millió HUF)

2011

23. Táblázat


1500

2250

938

938

563

563

188

188

188

188

7500

27

Ez a prioritás az alábbi szervezetekkel működik együtt: 

Vasút – (ERRAC, MÁV)



Közút – (ERTRAC, KTI)



Industrial Safety ETP



Water Supply and Sanitation Technology Platform – WSSTP



Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform: hangfelismerő biztonsági rendszer



Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen az I4 „Megbízható, hosszú élettartamú rendszerek az infrastruktúrák paramétereinek biztonságos kontrolljához és monitoringjához” és az I6 „Az építésügy munkahelyeinek biztonsága” kutatási területeken.



Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platformmal, különösen az I4 „Megbízható, hosszú élettartamú rendszerek az infrastruktúrák paramétereinek biztonságos kontrolljához és monitoringjához” kutatási témában a PEMFC-k és a hidrogén tárolásának és szállításának biztonsági vizsgálataival.



MANUFUTURE-HU Nemzeti Technológiai Platformmal.

Ez a prioritás az európai uniós FP 7-es pályázatokhoz több helyen is kapcsolódhat: Környezet, IKT, Nanotechnológiák, Anyagok és új Termelési Technológiák, Biztonság, Szállítás, DG Tren

28

Az építőipar átalakulása Az építésügyi célok és kutatási irányok e pillére négy prioritást foglal magában. A következő táblázat bemutatja ezeket a prioritásokat és a tíz év alatt hozzájuk rendelt (ajánlott) kutatásra fordítandó támogatási összegeket. 24. Táblázat

Az építőipar átalakulása prioritásai Prioritás Érték [Mrd HUF/10 év] Részarány [%] J Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok

7,50

4,0%

K Infokommunikációs eszközök és automatizálás

22,50

12,0%

150,00

80,0%

7,50

4,0%

187,50

100%

L

Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek

M Vonzó és hatékony munkahelyek Az építőipar átalakulása prioritásai összesen

A prioritások az alábbi támogatandó kutatási területeket jelölték ki, melyek részletes bemutatását, valamint költségigényüket és azok ütemezését a következő fejezetek tartalmazzák.

„J” prioritás: Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza.

J1: Értékvezérelt üzleti folyamatok J2: Iparosított termelés J3: Digitális modellek J4: Intelligens építkezés J5: Interoperabilitás J6: Együttműködési támogatás J7: Tudásmegosztás J8: IKT által támogatott üzleti modellek 25. Táblázat

Kutatási témák J1 J2 J3 J4 J5 J6 J7 J8

Kutatás típusa



alkalmazott alkalmazott alkalmazott alkalmazott alkalmazott alkalmazott alkalmazott alkalmazott

egyetem, kutatóintézet multi, kkv egyetem, kutatóintézet multi, kkv multi, kkv, egyetem egyetem, kutatóintézet, iparvállalat egyetem, multi, kkv egyetem, multi, kkv

pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás 29

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020


"J" prioritás költségei összesen (millió HUF)

2011

26. Táblázat


893

1518

1696

1071

804

446

268

268

268

268

7500

Együttműködést kell megvalósítani a következő más platformokkal: 

A Nyelv- és Beszédtechnológiai Platformmal (NYBT), különösen a J4 kutatási területen „Intelligens építkezés”, a J6 kutatási területen „Együttműködési támogatás” valamint a J7 kutatási területen „Tudásmegosztás”.



Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen a J4 „Intelligens építkezés” kutatási területen.

„K” prioritás: Infokommunikációs eszközök és automatizálás A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza.

K1: Beruházásszervezési tevékenység (informatikai) támogatása K2: Az építési projekt kockázatelemzésének számítógépes támogatása K3: Építési vállalkozási termelésirányítás számítógéppel segített vezetése K4: Építési projekt helyszíni irányításának számítógéppel segített vezetése K5:

Facility

management

(FM)

tevékenységet

elősegítő

számítógépes háttér kialakítása

27. Táblázat

Kutatási témák K1 K2 K3 K4 K5

Kutatás típusa



alap, alkalmazott alap, alkalmazott alap, alkalmazott alap, alkalmazott alap, alkalmazott

egyetem, kutatóintézet, kkv egyetem, kutatóintézet, kkv, multi egyetem, multi, kkv egyetem, kutatóintézet, kkv, multi egyetem, kutatóintézet, kkv, multi

pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020


"K" prioritás költségei összesen (millió HUF)

2011

28. Táblázat


912

2432

3649

4257

3953

2432

1520

1216

1520

608

22500

30


Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform (NYBT): Tudáskezelő szolgáltatások, modellek és keretrendszerek; Tudásbányászó és szemantikus kereső szolgáltatások és eszközök; Adaptív és szövegkörnyezet-figyelő alkalmazások; Intelligens épületeknél a beszédtechnológia alkalmazása: magyar nyelvű hangvezérelt működtetés. A magyar nyelv sajátossága miatt az európai adaptáció nem lehetséges.



Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével: épületbe/építménybe integrálható szenzorok és beavatkozók.

„L” prioritás: Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza.

L1: Többfunkciós építőanyagok L2: Kiszámítható, rugalmas és hatékony építőanyag-gyártás L3: Az építőanyagok tartósságának és megbízhatóságának javítása L4: Az anyagok használhatóságának, alkalmazhatóságának és újrahasznosíthatóságának javítása L5: Az építőanyagok használat közbeni viselkedésének előrejelzése és kezelése 29. Táblázat

Kutatási témák

Kutatás típusa


L1

alap, alkalmazott

egyetem, kutatóintézet, multi, KKV

L2

alkalmazott, technológiafejlesztés

multi, KKV

L3

alap, alkalmazott


L4

alap, alkalmazott


L5

alap, alkalmazott

egyetem, kutatóintézet, KKV

Költségforrás megoszlása 90% pályázat, 10% ipari támogatás 80% pályázat, 20% ipari támogatás 60% pályázat, 40% ipari támogatás 70% pályázat, 30% ipari támogatás 90% pályázat, 10% ipari támogatás

30. Táblázat

"L" prioritás költségei összesen 9414 10356 11376 12552 13808 (millió HUF)

15141

16632 18358

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011


20162 22202


Az anyagkutatás sok iparterületen és szektorban megjelenik. Ezért sok esetben összhangot találhatunk az alapkutatási technológiákban és a végfelhasználásban is. Ennek következtében több más európai platformmal együtt kell működni, ilyen például az EUMAT, Steel ETP, Wood ETP, MANUFUTURE. Ráadásul az anyagkutatás nagy fontosságú több más prioritásban is.

31

Ezeken túl a következő más platformokkal való együttműködés alakítható ki: 

Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen az L1 „Többfunkciós építőanyagok”, az L3 „Építőanyagok tartósságának és megbízhatóságának javítása”, az L4 „Az anyagok használhatóságának, alkalmazhatóságának és újrahasznosíthatóságának javítása” és az L5 „Az építőanyagok használat közbeni viselkedésének előrejelzése és kezelése” kutatási témákban.



Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért: az üvegszálas szigetelés kutatása, a tűzvédelmi anyagok fejlesztése, a szálerősítések vizsgálata (pl. betonban az acél kiváltására), a kompozit lemezek alkalmazásának kutatása, a nem sík felületek bevonásának lehetőségei műanyag membránokkal, üvegkompozitok alkalmazási kérdései, átlátszó anyagok lehetőségei az építésben.

„M” prioritás: Vonzó és hatékony munkahelyek A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza.

M1: Éber szervezetet létrehozó eszközök az építési munkálatok együttműködésén

alapulva

(egységesített

egészségi

és

biztonsági

értékelési szisztéma, ingyenes és önkéntes egészségi és biztonsági igazolás, gyakorlatok) M2: A munkahelyi veszélyeket megelőző új kockázatértékelő rendszerek M3: Ergonómiát javító új technológiák, port és zajt csökkentő, innovatív fix vagy mobil védelmi rendszerek M4: Új eszközök a közbeeső építési lépcsőfokok értékeléséhez és a veszélyek automata kiértékeléséhez 31. Táblázat

Kutatási témák M1 M2 M3 M4

Kutatás típusa



alap+alkalmazott alap+alkalmazott alap+alkalmazott alap+alkalmazott

egyetem, kkv egyetem, kkv egyetem, kkv egyetem, kkv

pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020


"M" prioritás költségei összesen (millió HUF)

2011

32. Táblázat


2265

1258

856

856

856

856

352

101

101

0

7500

32

Felzárkózás az élvonalhoz Az építésügyi célok és kutatási irányok e pillére három prioritást foglal magában. A következő táblázat bemutatja ezeket a prioritásokat és a tíz év alatt hozzájuk rendelt (ajánlott) kutatásra fordítandó támogatási összegeket. 33. Táblázat

Felzárkózás az élvonalhoz prioritásai Prioritás Érték [Mrd HUF/10 év] Részarány [%] N A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése 39,00 12,6% O Fenntartható energiaellátás 150,00 48,5% P Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása 120,00 38,8% Felzárkózás az élvonalhoz prioritásai összesen 309,00 100%

„N” prioritás: A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza.

N1: Felsőfokú tananyag, szakképzés és infrastruktúrafejlesztés N2: Oktatási intézmények és ipari szereplők közötti tudástranszfer N3: Intelligens e-katalógusok tervezésre és értékesítésre N4: Az ipari szabványok, rendeletek adatbázisa

34. Táblázat

Kutatási témák N1 N2 N3 N4

Kutatás típusa



alap, alkalmazott alap, alkalmazott alap, alkalmazott alkalmazott

egyetem, minisztérium egyetem, minisztérium egyetem, kkv minisztérium, kkv

pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás

35. Táblázat

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

"N" prioritás költségei összesen (millió HUF)

2011


6446

9025

5802

3545

2579

2256

2579

2256

2256

2256


33

A prioritás kutatási területein együttműködés alakítható ki más platformmal: az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformmal, különösen az N1 „Felsőfokú tananyag, szakképzés és infrastruktúrafejlesztés” kutatási témában.

„O” prioritás: Fenntartható energiaellátás A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza.

O1: Az építési folyamatok épületenergetikai szabályozásának megalapozása O2: Épületenergetikai méretező szoftver és képzési anyag kifejlesztése O3: Energiahatékony épületek és városrészek kialakítási módszerei és technológiái O4: Bioklimatikus tervezés O5: Megújuló energiahordozók hasznosítása

36. Táblázat

Kutatási témák

Kutatás típusa

O1

alap+alkalmazott

O2

alkalmazott

O3

alkalmazott, technológiafejlesztés

O4

alap+alkalmazott


O5

alap+alkalmazott




egyetem, kutatóintézet, minisztériumok, KKV egyetem, kutatóintézet, minisztériumok, KKV egyetem, kutatóintézet, multi, KKV, önkormányzatok

100% pályázat 80% pályázat, 20% ipari támogatás 60% pályázat, 40% ipari támogatás 70% pályázat, 30% ipari támogatás 60% pályázat, 40% ipari támogatás

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020


"O" prioritás költségei összesen (millió HUF)

2011

37. Táblázat


2870

4734

9911

21302

26834

25355

25325

26805

3432

3432

150000

Általános esetben a fejlesztések határait megszabják az élhetőségi szempontok (működési funkció), a jó közérzet és kényelem biztosítása, a szépség és esztétikai szempontok, ez a beltéri környezet „A” prioritásához kapcsolódó terület. Az éghető anyagú hőszigetelések használata óhatatlanul magával hozza a tűzvédelmi következmények vizsgálatát: megengedett maximális vastagság, felület, engedélyezett alkalmazhatóság, homlokzati tűzterjedés vizsgálata homlokzati hőszigetelő rendszer esetén stb., amely a biztonsággal foglalkozó „I” prioritás hatásköre. A századfordulós nagy házak belső részeinek energetikai felújítása száz éve nem történt meg, így ez szintén fontos fejlesztési kérdés a kulturális örökség témakörében („H” prioritás), azonban ez ma komoly gondot okoz, mert ehhez egyeztetni kell a műemlékvédelemmel is. Az értékes homlokzatok szigetelése komoly probléma, például kérdéses, hogy a belső oldali szigetelés elegendő-e, ezt vizsgálni szükséges. Műemlékekre jelenleg nem 34

vonatkoznak az energetikai szabályozások, de a városképi jelentőségű épületeknél ezek a kérdések felmerülnek. Budapesten körülbelül egymillió ablak van ilyen épületekben, azonban az ablakfelújítás illetve az ablakcsere mindenki által elfogadható módja még nem ismert: a műanyagra cserélés nem megoldás, komplex látásmód kell hozzá. Technológiai megoldás már létezik erre, de mivel egy ilyen felújítás óhatatlanul többe kerül, külön pénzügyi keretet kellene hozzá biztosítani. Együttműködés hozható létre a következő más platformok munkájával: 

Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform fotovillamos fókuszterületével, különösen az O3 „Energiahatékony épületek és városrészek kialakítási módszerei és technológiái” és O5 „Megújuló energiahordozók hasznosítása” kutatási témákban.



Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért: az O3 „Energiahatékony épületek és városrészek kialakítási módszerei és technológiái” kutatási témában az üvegszálas szigetelés kutatásával, az O4 „Bioklimatikus tervezés” és az O5 „Megújuló energiahordozók hasznosítása” kutatási témákban az árnyékolástechnika fejlesztésével, vizsgálatával és alkalmazásával (pl. napvitorlák).



Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platformmal az O3 „Energiahatékony épületek és városrészek kialakítási módszerei és technológiái” és O5 „Megújuló energiahordozók hasznosítása” kutatási témákban.



Energiahatékony Önkormányzatok Szövetségével és Ecoflotta-ház® Klímabarát Épület és Jármű Mikroerőmű Klaszterrel az O3 „Energiahatékony épületek és városrészek kialakítási módszerei és technológiái” kutatási témában, különösen a smartgrid technológia és az ESCO cégek területén.

„P” prioritás: Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza.

P1: A geotermikus energiavagyon hasznosítása P2: A napenergia széleskörű hasznosítása P3: A biomassza alapú energiatermelés elterjesztésének lehetőségei P4: A fejlesztési beruházások 20%-a barnamezős beruházásként történő megvalósulása P5: Fenntarthatósági mintaprojektek az energiahatékonysági támogatások 10%-ában P6: Energiahatékony műemléki városrehabilitációs mintaépületek kialakítása P7: A kerékpáros közlekedés és turizmus feltételeinek javítása P8: Alacsony- és zéróenergiájú oktatási és közintézmények 35

38. Táblázat

Kutatási témák P1 P2 P3 P4 P5 P6 P7 P8

Kutatás típusa



alap, alkalmazott alap, alkalmazott alap, alkalmazott alap, alkalmazott alap, alkalmazott alap, alkalmazott alap, alkalmazott alap, alkalmazott

kkv, egyetemek kkv, egyetemek kkv, egyetemek kkv, egyetemek kkv, egyetemek kkv, egyetemek kkv, egyetemek kkv, egyetemek

pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás

39. Táblázat

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

"P" prioritás költségei összesen 11429 (millió HUF)

2012

2011


16623

18701

19740

15065

11429

8312

7273

5714

5714


Együttműködés valósítható meg a következő más platformokkal: 

Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform fotovillamos fókuszterületével, különösen a P2 „A napenergia széleskörű hasznosítása”, a P5 „Fenntarthatósági mintaprojektek az energiahatékonysági támogatások 10%-ában”, a P6 „Energiahatékony műemléki városrehabilitációs mintaépületek kialakítása” és a P8 „Alacsony- és zéróenergiájú oktatási és közintézmények” kutatási témákban.



Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért: P8 „Alacsony- és zéróenergiájú oktatási és közintézmények” kutatási témában az üvegszálas szigetelés és az árnyékolástechnológia fejlesztésével, alkalmazásával.



Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platformmal a P5 „Fenntarthatósági mintaprojektek az energiahatékonysági támogatások 10%-ában”, a P6 „Energiahatékony műemléki városrehabilitációs mintaépületek kialakítása” és a P8 „Alacsony- és zéróenergiájú oktatási és közintézmények” kutatási témákban a PEMFC-s megoldások alkalmazásával.

36

A Magyar Építésügyi Technológiai Platform tagjai Jelenleg több mint 200 tagunk van. Tagjaink között képviseltetik magukat: 

iparvállalatok: a kis- és középvállalkozások és a nagyvállalatok,



szakmai szervezetek,



szövetségek,



szakpolitika,



nemzeti és regionális szintű hatóságok,



kutatói közösségek,



egyetemek, főiskolák.

Cég, vállalat 4CE Mérnökiroda Kft. 6 Bt. Állami Autópálya Kezelő Zrt. Aquaseal Kft. Archiva Terv BACHL Hőszigetelőanyag-gyártó Kft. Baukonzult Tanácsadó Kft. BÉ-TERV ÉPÍTÉSZIRODA Beton Point Kft. Betonút Szolgáltató és Építő Zrt. Bilfinger Berger Hungária Kft. BLN Mérnök Kft. BRIT TECH Üzleti Tanácsadó Kft. Caec Kft. CEMKUT Kft. CereDom Kft. COLAS-ALTERRA Zrt. COLAS-HUNGÁRIA Zrt. Consolva Kft. ConSteel Solutions Kft. Duna-Dráva Cement Kft. EC Harris Hungary Kft. Ecoflotta-ház Szolgáltató Kft. ELM Menedzsment Kft. Elux.hu ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. ENERGOTRADE Kft. Építési Termék Minőségvédelmi és Vállalkozásfejlesztési Nonprofit Kft. ÉpítésiMűszakiEllenőr.hu Építőipari Információs, Marketing és Mérnöki Iroda Kft. ERA-BAU Bt. Eurometro Kft. Fábián & Fábián Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Fabula CAD Service Bt. Falszárító Épületszigetelő Kft. Felföldi Belsőépítészet FEP-KONCEPTUM Kft. Ferroelektric Engineering Kkt. - Mérnökiroda 37

FÉ-SZEK HÁZ Nonprofit Kft FK Bau Kft. Balassagyarmat FŐBER Zrt. Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. Fővárosi Vízművek Zrt. FRT RASZTER ÉP. Kft. Globe Consulting Kkt. Grabarics Építőipari Kft. Graphisoft CAD Stúdió Kft. GYSEV Zrt. Hárskúti Megújuló Energia Központ Kft. HBM Kft. Heptech Kft. Hérosz Zrt. HGD Kft. Hídépítő Zrt. Hódút Kft. Holcim Hungária Zrt. HOR-BER Beruházási Tanácsadó és Tervező Mérnökiroda Kft. H-TPA Innovációs és Minőségvizsgáló Kft. Hypertherm Zrt. INNOTESZT Minőségvizsgáló, Technológiai és Fejlesztési Kft. INTERFLOW Kft. Investment Kft. INVORG Befektetési, Tanácsadó és Szervezési Zrt. IRO-DI-OK Kft. J. Reilly Bt. Kamleithner Budapest Kft. Kelmat Kft. Knauf Kft. Kompozitor Kft. KŐKA Kő- és Kavicsbányászati Kft Kőmérő Kft. KÖMI Közlekedésmérnöki Iroda, Mérnöki Szolgáltató Kft. Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. KTI Nonprofit Kft. Út-, és Hídügyi Tagozat LAMBDA SYSTEME Kereskedelmi Kft. Liabau Kft. Lithoconsult Kft. LÖGLEN STÚDIÓ - Budapest 1 Maépteszt Kft. / Vegyépszer Zrt./ Magyar Építő Zrt. Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Magyar Posta Zrt. Magyar Útügyi Titkárság, TT Consult Műszaki és Gazdasági Tanácsadó Kft. Mátyás Mérnöki iroda Bt. MÁV Zrt. MECSEKÉRC Zrt. Mérnök BLS Kft. Mérték Építész Stúdió Kft. METACON Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Bt. Mobilterv 2000 Mérnöki Szolgáltató Kft. Monostori Erőd Hadkultúra Központ Nonprofit Kft. Mota Hungária Beruházási és Építõipari Zrt. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. NIKECELL Hőszigetelőanyag-gyártó és Forgalmazó Kft. NJL Kft. NYÍR-ÖKO-WATT Kft. 38

ÓBUDA ÁMTI Kft. Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt. ORKA Mérnöki Tanácsadó Kft. PALATIUM Stúdió Kft. Passzívház Kft. Peikko Cee PIM Kft. PlanDoc Kft. Planéta 2001 Bt. PORR Építési Kft. Pro Régio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. Q&L Tervező és Tanácsadó Bt. Quadrat Kft. Rákosy Glass Kft. Reneszánsz Kőfaragó Zrt. Rockwool Hungary Szigetelőanyaggyártó és Kereskedelmi Kft. SADE Magyarország Kft. Seismoprotect Csúcstechnológiás Építészeti és Beruházási-szervező Kft. Simon-Bau Bt. SNJ Consulting Kft. Star Seismic Europe Kft. STRABAG Építő Zrt. Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Nonprofit Kft. SWIETELSKY Építő Kft. SWIETELSKY Magyarország Kft. Szabvány és Minőség Mérnökiroda Kft. Sz-építők Kft. SzigmaSzervíz Kft. SZILÁNK Üveg és Gépipari Zrt. TAM CERT Magyarország Vizsgáló és Tanúsító Kft. Technowato Kft. Teerag-Asdag Építőipari és Kereskedelmi Kft. TLI Technológiai, Laboratóriumi és Innovációs Zrt. Transinvest-Budapest Kft. Tűz és Biztonság Zrt. UTIBER Közúti Beruházó Kft. Útminőség Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Vibrocomp Kft. vintoCON Kft. Wienerberger Téglaipari Zrt. Oktatási intézmény Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Debreceni Egyetem Műszaki Kar Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási Fakultás KEMÖ Géza Fejedelem SZKI Miskolci Egyetem MTESZ Oktatási Központ Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar

39

Szakmai szervezet, szövetség Alapozási Vállalkozók Szövetsége Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesülete Budapesti Városvédő Egyesület Építési Fórum Alapítvány Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Építéstudományi Egyesület Építőmesterek Szakmai Egyesülete Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége FIX Építőip. és Száll.Szolg.Szöv. Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület Ipari Parkok Egyesület Lakásszövetkezetek És Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetsége Magyar Alagútépítő Egyesület Magyar Aszfaltipari Egyesülés Magyar Betonelemgyártó Szövetség Magyar Építész Kamara Műemléki Tagozat Magyar Építőanyag Kereskedők Országos Egyesülete /Lamda System Kft./ Magyar Építőanyagipari Szövetség Magyar Építőművészek Szövetsége Magyar Ingatlan Tanács Magyar Kerámia Szövetség Magyar Kulturális Örökségvédelmi Egyesület Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége Magyar Légkomfort Társaság Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség Magyar Mérnöki Kamara Etikai-fegyelmi Bizottság Magyar Passzívház Szövetség Magyar Projektmenedzsment Szövetség Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület Magyar Üvegipari Szövetség MIKROVIRKA Egyesület Puskás Tivadar Közalapítvány Szilikátipari Tudományos Egyesület ÚTLAB Szövetség Zöldtetőépítők Országos Szövetsége Egyéb szervezet, intézmény Archenerg Regionális Megújuló Energia és Építőipari Klaszter Belügyminisztérium Budakeszi Önkormányzat Budapest Főváros Önkormányzata Európai Gazdasági és Szociális Bizottság TEN szekció FSG Projekt Habitat for Humanity Magyarország Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat Nemzetgazdasági Minisztérium Szépművészeti Múzeum

40

Szaklapok A Mi Ottonunk magazin Bautrend (HVG Press Kft.) Építési Megoldások szaklap (Artifex Kiadó Kft.) Építőmester Gazdasági Tükörkép Magazin Ingatlan és Befektetés Le petit journal Magyar Építéstechnika (Magyar Mediprint Szakkiadó Kft.) Társasházi Háztartás - A társasházak és társasházkezelők lapja

A Platform nyitott, várjuk az innovációs partnereket kereső szervezetek jelentkezését!

41

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve

Recommend Documents