MKSZ SZAKMAI TERV 2016 A MAGYAR KÉZILABDA SZÖVETSÉG SZAKMAI TERVE

MKSZ SZAKMAI TERV 2016

A MAGYAR KÉZILABDA SZÖVETSÉG SZAKMAI TERVE - 2016 -

1

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 1. Helyzetelemzés és kitekintés a spotág tekintetében: 1.1. Férfi válogatottunk a 2014. évi Európa-bajnokságon a 8. helyet szerezte meg, ezzel megismételte a 2012-es 8. helyezésünket. Sajnos a jobb szereplés lehetőségét az Ausztria ellen elszenvedett nem várt vereség gátolta meg. Válogatottunk a londoni olimpián szerezett negyedik helyezésével, valamint az azt követő spanyolországi világbajnokságon szerzett nyolcadik helyezésével tartja a helyét a közvetlen világ élvonala mögött, amely Spanyolországból, Franciaországból, Dániából és Horvátországból áll. A többi csapat ellen jóval nagyobb esélyekkel szállhatunk „szorítóba”. A keret életkorát tekintve a csapat gerincét az 1981-82 és a 1984-85-s korosztály adja, mely keret tagjainak megítélésünk szerint - a sikeres kvalifikáció esetében - a Rióban megrendezendő olimpia lehet pályafutásuk csúcsa. Ettől függetlenül a keretben - már amennyiben a folyamatos eredménykényszer engedi - meg kell kezdeni a fiatalítást is. A férfi keret folyamatos szinten tartása érdekében szükséges azon kerettagok menedzselése - játék lehetőség, megfelelő szakmai program és annak felügyelete, - akik életkorukból adódóan a közeljövőben az idősebb játékosoktól átvehetik majd a stafétát. Erre az MKSZ elnöksége 2015ben életre hívta a „B”-válogatottat. Sajnos válogatottunk Szlovéniával ellenében elvesztette play-off mérkőzést, így nem jutott ki a a 2015-ös katari világbajnokságra. Ezzel lépéshátrányba kerültünk az olimpiai kvalifikációért vívott küzdelemben. 2014/15-ben viszont 100%-os teljesítménnyel vette válogatottunk az EB-selejtező sorozatot, így biztosította helyét a jövő évi, lengyelországi kontinensviadalra, melyen jó szereplés és a riválisok helyezéseinek kedvező alakulása esetén kivívhatja az olimpiai selejtezőtorna lehetőségét. Női válogatottunk a 2012-ben Szerbiában megrendezett Európa bajnokságon bronzérmet szerzett és ez a helyezés a női szakágat újra a világ elitbe jutatta. Ez az eredmény olyan magabiztosságot adhat, amely a későbbiekben még jobb eredményekben nyilvánulhat meg. A harmadik helyezés egyben azt is jelentette, hogy a női csapatnak egy nyugodtabb időszak következett, mivel nem kellett selejtezőt játszania a 2013. decemberi világbajnokságra. A 2013-as világbajnokságon megbízott kapitányként Hajdu János irányította csapatunkat, ahol 8. helyen végzett válogatottunk. Együttesünket csupán a későbbi világbajnok Brazília ellen kétszeri hosszabbításban elszenvedett vereség állította meg a jobb helyezés elérésében. A világbajnokságot követően a szövetség elnöksége Németh Andrást bízta meg a riói olimpia végéig a válogatott irányításával. A legutóbbi két világverseny tükrében, valamint a kluberedmények alapján női válogatottunkról elmondhatjuk, hogy - amennyiben teljesíti a kvalifikációt - jelenleg éremesélyes csapatként tarthatjuk nyílván az olimpiát illetően. A női mezőny jóval kiegyenlítettebb, mint a férfi, mivel a legutóbbi világversenyeken a végeredményt illetőleg elég hektikus a kép. Ellentétben a férfiak mezőnyével, Dél-Amerika előretörése jellemző, melyet mutat, hogy Brazília 2013-ban világbajnoki címet szerzett, mely nagyon jó ajánló levél számára a riói olimpia előtt. A mezőny olimpia évében esedékes erejét nagyon nehéz megjósolni, de a brazilok mellett valószínűsíthetően az északi, valamint közép-kelet-európai csapatok alkotják majd az élmezőnyt. A közvetlen olimpiai kvalifikáció kivívását illetve a minél jobb helyezés elérését volt hivatott segíteni a Magyar – Horvát közös rendezésű 2014. decemberi Európa- bajnokság, hiszen az első helyezett automatikusan kivívhatta a jogot a riói részvételre. A magyar válogatott kapitányát és meghatározó játékosát, Görbicz Anitát nélkülözve végig hazai pályán játszva a minimális célként kitűzött 6. helyet szerezte meg. 2015-ben a világbajnoki selejtező mérkőzéseket nagy fölénnyel, összesítésben 30 gólos különbséggel vívta ki Ausztria ellen, ezzel jogot szerezve az év végi dániai, olimpiai kvalifikációs világbajnokságra.

2

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Adatok és eredmények a sportág helyét illetően a nemzetközi mezőnyben: Magyarország férfi kézilabda válogatottjainak a felnőtt és utánpótlás világversenyeken elért helyezései: 1972 1976 1980 1984 1988 1992 1996 2000 2004 2008 2012

Olimpia

8.

6.

4.

4.

7.

4.

4.

1938 1954 1958 1961 1964 1967 1970 1974 1978 1982 1986 1990 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015

VB

7.

8.

8.

8.

7.

9.

9.

2.

6.

11. 17-20

4.

11.

6.

9.

6.

7.

8.

1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014

EB

7.

10.

6.

9.

13.

8.

14.

8.

8.

1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015

Korosztály 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 Junior VB

2.

6.

7.

10.

10.

16.

4.

15.

3.

17.

12.

1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014

Korosztály 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 Junior EB

3.

6.

4.

10.

9.

1992 1994 1997 1999 2001 2003 2004 2006 2008 2010 2012 2014

Korosztály 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 Ifjúsági EB

8.

3.

1.

11.

8.

10.

10.

12.

2.

2005 2007 2009 2011 2013 2015

Korosztály 1986 1988 1990 1992 1994 1996 Ifjúsági VB

10.

Magyarország női kézilabda válogatottjainak a felnőtt és utánpótlás világversenyeken elért helyezései: 1976 1980 1984 1988 1992 1996 2000 2004 2008 2012

Olimpia

3.

4.

3.

2.

5.

4.

1957 1962 1965 1971 1973 1975 1978 1982 1986 1990 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015

VB

2.

5.

1.

3.

4.

3.

3.

2.

8.

7.

2.

9.

5.

6.

2.

3.

8.

9.

1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014

EB

4.

10.

3.

1.

5.

3.

5.

8.

10.

3.

6.

1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2008 2010 2012 2014

Korosztály 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1988 1990 1992 1994 Junior VB

6.

4.

10.

4.

1996 1998 2000 2002 2004 2007 2009 2011 2013 2015

Korosztály 1977 1979 1981 1983 1985 1988 1990 1992 1994 1996 Junior EB

6.

8.

2.

8.

2.

14.

2.

1992 1994 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015

Korosztály 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1988 1990 1992 1994 1996 1998 Ifjúsági EB

4.

8.

7.

6.

3.

3.

8.

5.

4.

2006 2008 2010 2012 2014

Korosztály 1988 1990 1992 1994 1996 Ifjúsági VB

11.

5.

15.

3

9.

2.

2.

4.

5.

5.

3.

7.

8.

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 1.2.1. Felnőtt válogatottak Női válogatott: 2015. December: Világbajnokság, Dánia 2016. Április: Olimpiai kvalifikációs torna 2016. Augusztus: Olimpiai Játékok, Rio de Jainero Férfi válogatott: 2015. Európa –bajnoki selejtezők április, június hónapban 2016. Január Európa-bajnokság Lengyelország 2016. Április Olimpiai kvalifikációs torna 2016. Augusztus: Olimpiai Játékok, Rio de Jainero 1.2.2. A sportág utánpótlás válogatottainak helyzete: A magyar utánpótlás-válogatottak 2014-ben 11 év óta először vettek részt teljes létszámmal az aktuális világversenyeken (női U17-es és U19-es Európa-bajnokság, férfi U19-es és U21-es világbajnokság). Ez a tény már önmagában is – látva az elmúlt évek óriási fejlődését a sportágban - nagyszerű eredménynek könyvelhető el. A nemzeti válogatottak az év során hasonlóan a tavalyi évhez - kiváló körülmények között készülhettek, mind szakmailag, mind pedig az elhelyezést, valamint a rehabilitációt elletően. A szövetségi edzők által elkészített felkészülési programokat, valamint a nemzetközi edzőmérkőzéseket maradéktalanul végre tudtuk hajtani. A keretek átalagosan 18-21 fővel dolgoztak, amely előrelépés volt az eddigi évekhez képest. Ez főleg az alacsonyabb korosztályokban fontos, ahol még a kiválasztásnak van nagyobb szerepe. Az edzőtáborok majd teljes finanszírozása a Szövetséget terhelte, amelynek összege megközelítőleg 350 millió forint volt, ugyanis a MOB minimálisra csökkentette a Héraklész, valamint a Csillag program támogatását a TAO-ra való hivatkozással. Az eddigi 33,5 millió forintos éves támogatás jelenleg alig 6 millió forint. Az edzőtábori helyszínek tekintetében változatos volt a kép. A szakvezetéssel a felkészülés jellegének legmegfelelőbb helyszínt próbáltuk minden esetben megtalálni, ahol az adott időszak feladataira a legjobban fel tudtak készülni a játékosok. Sajnos a helyszínek tekintetében a Tatai Edzőtábor már nem tudja szolgáltatásaiban (pihenés, rehabilitáció) azt a szintet nyújtani, amely egy felnőtt válogatottnak szükségeltetik. A riói olimpiára való felkészülés tekintetében a női válogatott esetében a jelenlegi junior válogatottból - amely 2013-ban Európa-bajnoki ezüstérmet szerzett - 2-3 játékosnak lehet esélye bekerülni a válogatott keretbe, amely jó létszámnak minősíthető. 2015-ben férfi ifjúsági válogatottunk az Európa-bajnokságon második helyen végzett, jelezve, hogy a jövőben lehet majd a kulcsjátékosokra számítani a felnőtt keretben is A férfi válogatott estében a – főleg a későbbi érési folyamatok, valamint a játék dinamikából adódó különbségekből adódóan – azonban kevesebb esélyt látunk a jelenlegi utánpótlás korosztályokból való integrációra a válogatott keretbe, amely nem jelenti azt, hogy ezekről a játékosokról lemondunk az olimpiát illetőleg. A keretben folyamatosan foglalkoztatjuk a lehetséges jelölteket, valamint az utógondozási folyamatok felgyorsítása érdekében 23 éves korig próbáljuk az utánpótlás rendszert kiszélesíteni és „B” válogatott újbóli létrehozásával lehetőséget adni a minél nagyobb nemzetközi tapasztalatok megszerzését illetőleg.

4

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Az utánpótlás képzés területén tervezett változtatások a felkészítés és felkészülés tekintetében: 1. Az utánpótlás bajnokságokat le kell választani a felnőtt bajnokságról hétvégi fordulókkal, valamint limitálni kell a mérkőzés számokat. (maximum két mérkőzés/hét) 2. Az utánpótlás nevelés számára szakmai területen a színvonalas, korosztályra, nemre kialakított rendszeres edzések hozhatnak csak fejlődést, ahol a mérkőzésnek az adott játékosra vonatkoztatott információkat kell szolgáltatni, nem pedig minden esetben célként kell megjelölni önmagában a mérkőzést. Az első osztályban teljesíteni tudó játékosok csak az első osztályban játszanak, valamint maximum egy utánpótlás csapatban. A tehetségeinket nem szabad idejekorán „kiégetni”! A fiatal korban szerzett bajnoki trófeáknak csak akkor van értelme, ha a tehetségek megjelennek a nemzetközi mezőnyben is. 3. A magyar mezőnyben tapasztalható külföldi játékosok beáramlásának ellensúlyozására szükséges lenne - ha kell állami, vagy szövetségi szerepvállalással – egy olyan csapat támogatása, amely lehetőséget ad a fiatal, vagy fiatalabb válogatott szintű játékosok szerepeltetésére. 4. Az Elnökség, valamint a Liga által is elfogadott válogatott program ne legyen megkérdőjelezhető a klubedzők részéről. (Havonta 3 nap, valamint a válogatott hetek. Ezeket a Liga is támogatta.) 5. A magas szintű versenyeztetés érdekében maximális támogatottságot kell kapnia a junior válogatottnak az első osztályban való induláshoz, melyre a támogatást a válogatott minden lehetséges szintről megkapott. A nemzetközi szintéren junior korban, már felnőtt szintű kézilabdát játszanak a csapatok, amelyre, csak tudatos munkával tudjuk felkészíteni tanítványainkat (edzés – mérkőzés - személyiség fejlesztés) Világversenyek az utánpótlás válogatottak részére 2016. évben: Férfi ifjúsági válogatott: Európa- bajnokság Férfi junior válogatott Európa- bajnokság Női ifjúsági válogatott: Világbajnokság Női junior válogatott: Világbajnokság A két serdülő válogatottunk az Olimpiai Reménységek Versenyén vesz majd részt a jelzett időszakban. Az utánpótlás válogatottaink pontos felkészülési programját természetesen még nem lehet elkészíteni, mivel a világversenyek időpontjai nem állnak rendelkezésünkre. Az elmúlt évek tapasztalata alapján az alábbi felkészülésre szán napokkal lehet kalkulálni a 2015. évre: Junior válogatottak (férfi-női): 28-30 nap edzőtábor a bajnoki időszakban. Világversenyre történő felkészülés 20-25 nap. Világverseny 14 nap. Mindösszesen: Kb. 69 nap / válogatott Ifjúsági válogatottak (férfi-női): 28-32 nap edzőtábor a bajnoki időszakban. Világversenyre történő felkészülés 25 nap. Világverseny 14 nap Mindösszesen: Kb. 71 nap

5

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Serdülő válogatottak (férfi-női): 35 nap edzőtábor a bajnoki időszakban. ORV-re történő felkészülés 14 nap. ORV: 3 nap Mindösszesen: Kb. 52 nap Az iskolai sport tekintetében a Szövetség 2013.ban beindította a „Kézilabdázás az iskolában” elnevezésű programot, amelyben jelenleg 120 iskola vesz részt több mint 100 testnevelő tanár részvételével. A programba 2016-ban várhatóan újabb iskolákat sikerül majd bekapcsolni, valamint a legkisebbek számára elindul az óvodai kézilabda program. 1.2.3. STRANDKÉZILABDA A szakág operatív irányítását a Strandkézilabda Albizottság végzi, mely a MKSZ Szakmai és Versenybizottsága alá tartozik. Fő feladata a strandkézilabdához kapcsolódó tevékenységek koordinálása.:  Strandkézilabda bajnokság szervezése lebonyolítása (utánpótlás, felnőtt, szenior).  A válogatottak versenyeztetése, felkészülésük biztosítása.  Promotálás  A 2016-os évben a Strandkézilabda Világbajnokság szervezésének, lebonyolításának szakmai koordinációja. Magyar Bajnokság: A 2016-os évben az albizottság a tervek és a hagyományok szerint a Nemzeti Bajnokság megszervezése mellett, versenyzési lehetőséget biztosít az egyetemistáknak (Magyar Egyetemi Főiskolai Strandkézilabda Országos Verseny), a fiataloknak (Utánpótlás Bajnokság) és a szenior korosztálynak (Mezey Ancsa Szenior Kupa) egyaránt. Mindezek mellett segítséget nyújt a Diákolimpiahoz kapcsolódó szakmai kérdésekben. Európa legkomplexebb versenyrendszerével rendelkezünk, ami az itthoni igényeket kielégíti, továbbá remek lehetőséget nyújt a válogatott csapataink felkészüléséhez. A Magyar Kézilabda Szövetség Összesen 21 versenyt bonyolít egy relatív rövid szezon alatt, ami a legmagasabbnak számnak mondható egész Európában. A 2014-es évben kipróbált új lebonylítási és kvalifikációs struktúra izgalmas, kiegyensúlyozott versenyt hozott, melyben egy szezon alatt is rendkívül sokat fejlődtek a csapatok és játékosaik. A sikers próba eredményeként ebben a versenyrendszerben kívánjuk megszervezni az elkövetkező évek versenyeit. Válogatott: Kitekintés: A sportág rohamos feljődése többek között annak is köszönhető, hogy a Kontinentális Szövetségek (ezen belül Európában az EHF) és a Világszövetség (IHF) teljes mellszélességgel kiállnak a sport mellett. A sportágfejlesztési tervekben egyértelműen megfogalmazott cél, a strandkézilabda bejuttatása az Olimpiára. Ezen cél elérésén az IHF és az EHF közösen dolgozik. Az első nagy lépés a 2015-ös évben meg is történik, ahol 4 magyar szereplővel zajlik bemutató mérkőzés Lousane-ban a NOB főhadiszállásán. További fontos lépés az Olimpia felé, hogy az IHF Tanácsának döntése alapján a strandkézilabda bekerült az Ifjúsági Olimpiára , így a 2018 buenos airesi játékokon már szerepelni fog. E mellett ígéretes tárgyalások zajlank a nyári Olimpia programjába való integrálásra.

6

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Ugyanakkor az Európai Szövetség részéről egyeztetések zajlanak az Európai Játékokra való bekerülésről. Pillanatnyilag a legfontosabb felnőtt versenyek a Világjátékok, a Világbajnokság és az Európabajnokság. A magyar strandkézilabda, mint szakág, kiemelkedően ederményesnek mondható a csapatsportok területén, nem csak Európában, de világviszonylatban is. Ezt talán jól tükrözi, hogy az elmúlt három Világjátékokra három csapattal kvalifikáltunk (Duisbug 2005 – Női felnőtt, Khaosung 2009 . Fétfi felnőtt, Cali 2013 – Női Felnőtt), és mind a három alkalommal ezüst érmet szereztek csapataink. A továbbbi világversenyeken szintén szép eredménylistával rendelkeznek válogatottaink. Nyertek már Európa Bajnoki arany, ezüst és boronzérmet, továbbá Világbajnoki ezüstérmet. Külön öröm, hogy jól működő utánpótlással rendelkezünk, így ifjúsági csapataink szintén szép számmal hoztak érmeket a korosztályuknak rendezett Európabajnokságról. A lányok még nem találtak legyőzőre Európában, négy EB-ről négy aranyéremmel tértek hata. Míg a fiúk 2 aranyéremmel 2 bronzéremmel büszkélkedhetnek. A 2013-as sikerek után (ahol a férfi és női ifjusági korosztályban mindkét válogatottunk aranyérmet szerzett a Randresben (Dánia) megrendezett Európa bajnokságon, melyet női felnőtt csapatunk szintén az első hely elnyerésével koronázott meg. A sikersorozat tovább folytatódott a Világjátékokon, ahol nők ezüst érmet szereztek. ) a 2014-es év is különösen sikeresnek volt mondható, hiszen a férfi és női ifjusági korosztályban mindkét válogatottunk aranyérmet szerzett az Lorcában (Spanyolország) megrendezett Európa bajnokságon, míg női felnőtt csapatunk A Braziliai Világbajnokságon végzett második helyen. Ezeket a sikereket és az aktív strandkézilabdás jelenlétünket az Európai Kézilabda Szövetség Dublini Kongresszusán az ÉV Strandkézilabda Nemzete címmel ismerte el. Jelen és jövő Az 2015-ös versenyek még előttünk állnak. Az Európabajnokságon - ami Lloret del Mar-ban, Spanyolországban kerül megrendezésre - Magyarország négy csapattal vesz részt:    

Férfi Európa-bajnokság – Férfi felnőtt Női Európa-bajnokság – Női felnőtt Férfi Junior Európa-bajnokság – Férfi junior Női Junior Európa-bajnokság – Női junior

Az 2016-os év rengeteg lehetőséget tartogat számunkra, hiszen szövetségünk elnyerte a Világbajnokság rendezési jogát. Bízunk benne, hogy a sportszakmai sikerek mellett sokat profitál az eseményből ez a fiatal, izgalmas, érdekes szakág. A Magyar Kézilabda Szövetség feltett szándéka, hogy a kiemelt esemény adta lehetőségeket kihasználva a sportágat népszerűsítse. A Világbajnokságnak külön rangot ad, hogy a 2017-es VILÁGJÁTÉKOK kvalifikációs versenye. E mellett a fiataljaink is versenyeznek a 2016-os év során. Számukra Ifjúsági Európabajnokságot rendeznek a 2000/01-ben születettek számára. Ez egy kulcs-korosztály, kulcs-eseménye lesz, hiszen erről lehet majd kvalifikálni az első Ifjúségi Világbajnokságra, mely az Ifjúsági Olimpia Kvalifikációs versenye. 2016-ban csapataink a következő versenyeken vesznek részt:

7

MKSZ SZAKMAI TERV 2016    

Férfi Világbajnokság – Férfi felnőtt Női Világbajnokság – Női felnőtt Férfi Ifjúsági Európa-bajnokság – Férfi Ifjúsági Női Ifjúsági Európa-bajnokság – Női Ifjúsági

A jövő évek célja az előkelő pozíció megőrzése. Ez minden bizonnyal nehéz feladat lesz, hiszen a tradicionális strandkézilabdás elitcsapatok mellett, temérdek „új” nemzeti válogatott jelenik meg a versenyeken, köztük számos, komoly teremkézilabdás múlttal rendelkező ország. Általánosságban érvényes, hogy négy válogatott részben önállóan, részben közösen készül. A Magyar Kézilabda Szövetség igyekszik a lehetőségeihez képest a lehető legjobb, legteljesebb felkészülést biztosítani. A férfi szakágnál relatív önálló muka folyik. A felnőtt és az ifjúsági csapat külön edzőtáborokkal készül, azonban időnként van közös felkészülés. Ennek egyik oka, hogy így a a fiatalok rengeteget tanulhatnak a felnőtt játékosoktól, míg a másik, hogy szinte minden évben van egy-két olyan tehetséges fiatal, aki mindkét válogatottat erősíti. A női válogatottak (felnőtt és utánpótlás) többségében együtt készülnek. Ennek okai a következők:  

A szakmai stáb – az utánpótlás és felnőtt válogatott szakmai vezetői megeggyeznek. Több játékos is erősíti mindkét csapatot.

A női szakágnál 2014-ben indult el egy komoly szakmai program az MKSZ támogatásával. Ez lehetővé teszi, hogy több korosztályban is – beleértve a felnőtt válogatott – működjön egy koncentrált tehetséggondozás a nyár folyamán. Bízva a program sikerében a szövetség szeretné kiterjeszteni a projectet a férfi szakágra is. Az alapvető cél a válogatott játékosok technikai és fizikai képzése, hasonló játékkombinációk megismertetése, továbbá a folyamatosság biztosítása. A strandképzilabda sajátossága az igen rövi szezon, így ez a munka elengedhetetlen a sikeresség fenntartásában. A versenyre való felkészülésnek természetesen fontos részét képezi a mérkőzésrutin megszerzése. Ezt csapataink az EHF égisze alatt futó nyílt nemzetközi tornákon, illetve számukra szervezett válogatott tornákon, barátságos mérkőzéseken szerzik meg. Felkészülés számokban: Női / Férfi Serdülő válogatott (2000’) csapatonként: Megnevezés

Létszám

válogató Tábor 1 Tábor 2 Tábor 3 Tábor 4 Tábor 5 Európa-bajnokság Összesen

30 16 16 16 13 13 10

Napok száma 2 4 4 4 4 4 4 26

8

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Női / Férfi Ifjúsági válogatott (1998’) csapatonként: Megnevezés

Létszám

Tábor 1 Tábor 2 Tábor 3 Tábor 4 Összesen

16 16 16 16

Napok száma 3 3 3 3 12

Női / Férfi Felnőtt válogatott:csapatonként Megnevezés

Létszám

Tábor 1 Tábor 2 Tábor 3 Tábor 4 Tábor 5 Tábor 6 Tábor 7 Világbajnokság Összesen

16 16 16 16 16 14 14 10+4

Napok száma 4 4 4 4 4 4 4 6 34

Felkészülés költségvetése: kb 60.000.000.-Ft Eszköz és felszerelés igény: Csapatonként kb 2-3 M Ft., a négy válogatott esetében kb 10.000.000.-Ft. Vesenyeztetés költsége: A 2016-os felnőtt esemény szervezője a Magyar Kézilabda Szövetség. Így ebben az esetben a felkészüléseket követően a versenyeztetés költsége szinte egyenlő a tartozkodási költséggel: Tartózkodás költsége: kb €100/fő/nap Ez körülbelül 8-9.000.000.- Ft a két csapat esetében. Az Európa-Bajnokság helyszíne még nem ismeretes, azonban várhatóan repülőgéppel elérhető, és a várható költségek a következőképpen alakulnak: Nevezési költség : €500 / csapat Utazási költség: kb 120.000.-/ fő Tartózkodás költsége: kb €100/fő/nap Ez körülbelül 11.-14.000.000.- Ft a két csapat esetében. Utánpótlás: Az utánpótlás nevelés feladatát részben a klubok vállalják fel. Azonban – mint az már említésre került - idén elindult egy összetett, több évet átölelő program a válogatott sportolók utánpótlás nevelésében.

9

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Ezt a TAO segítségével valósítja meg a szövetség. 2014-től elindult programban eddig csupán a női csapatok érintettek ebben a komoly szakmai programban, azonban szeretnénk kiszélesíteni a férfiak lehetőségeit is, és minnél tgöbb korosztályt álölelően fogallkozni a jövő reménységeivel. Az MKSZ a jövőben a - munkát folytatva - elsődleges feladatának tekinti:      

Az előkelő nemzetközi pozíció megőrzését. (Európai rangsor első helyezetje) Magas színvonalú tornák szervezését. Képzések, továbbképzések szervezését a játékvezetők, edzők részére. A sportág további népszerűsítését. Minden szempontból sikeres Világbajnokság szervezést. Megfelelő utánpótlás képzés biztosítását.

1.2.4. Az iskola, diák, egyetemi sport területén 2015. április 24-én a Magyar Kézilabda Szövetség Szakmai és Versenybizottsága elfogadta a 2015/2016-os országos Gyermekbajnokság versenykiírását, melynek kialakításában neves szakemberek és utánpótlásedzők, az MKSZ Szakmai és Versenybizottsága, Verseny Albizottsága és utánpótlás szakreferense működött közre. A gyermekbajnokságban a sportszervezeteken kívül iskolák is jogosultak részt venni, ahol a gyermekek tanulói jogviszonyuk alapján szerepelhetnek. Az új idényben az alapelvek és célok változatlanul megmaradtak, a következők szerint:  A képzés elsődlegességének hangsúlyozása az eredmény centrikussággal szemben  A folyamatos versenyeztetés biztosítása, a kuparendszerről áttérés a bajnoksági jellegre  A tudásszintnek megfelelő és hatékony versenyzési környezet létrehozása  A játék és mérkőzés lehetőségek, tapasztalatok széles körben történő biztosítása minden sportoló számára  Az ésszerűtlen túlterhelések megakadályozása  Olyan versenyeztetési rendszer kialakítása, amely kapcsolódik az idősebb korosztályok működési rendjéhez  A legkisebb korosztályok számára rendszeres gyakorlási (versenyeztetési) lehetőséget biztosítása, olyan módon, hogy nem kerül sor hivatalos eredmény számolásra, számításra, miden résztvevő „érmet/ajándékot” kap. A csapatokat jelképes nevezési díj terheli, az utazási költségeket kell előteremteniük, a rendező sportszervezet, akinek nem kell utazási költséget fizetnie (a hazai közönség előtti szereplés lehetőségén túl), biztosítja a termet.  Az U10-es korosztálytól lefelé a sportszervezetek régiós szinten versenyeznek, az U11-es korosztálytól felfelé a megyei/régiós versenyzést követően országos szintű felmenő versenyeztetés történik. A 2016. év komoly feladata az új típusú kisiskolás versenyrendszer bevezetése, és ezen versenyrendszerbe való bekapcsolása a „Kézilabda az iskolában” programban részt vevő iskoláknak. A „Kézilabda az iskolában” program a 2015/16-os idényben már 120 szerződött iskolával fog folytatódni, az MKSZ folyamatos kontrollja és szakfelügyeleti-mentori segédletek mellett.

10

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Rendkívüli jelentőségű program, hogy az MKSZ a Magyar Diáksport Szövetséggel és a Testnevelési Egyetemmel kötött szerződés alapján a 2015. évben megkezdte az előkészületeket arra, hogy a kézilabda sportág oktatása a Nemzeti Alaptantervbe kötelezően választható sportágként bekerüljön. Az ezzel kapcsolatos munka a 2016. évben folytatódik, a tervek szerint a 2016. év második felében már a pedagógusok képzési folyamata is elindul. Az egyetemi sport területén a Magyar Kézilabda Szövetség előrelépést szeretne elérni. A felmérések alapján a felsőoktatásban tanulók körében a kézilabda a kosárlabdánál is népszerűbb, így előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetséggel, annak érdekében, hogy kézilabdában kiszélesedjen a versenyrendszer és elinduljon a Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokság. A versenysorozatot az MKSZ nem csupán szakmailag, hanem anyagi forrásokkal is támogatni kívánja. Ezen felül a MEFS-sel megkezdődtek az egyeztetések az egyetemi-főiskolai világversenyeken való eredményes kézilabdás szereplés feltételeinek biztosításáról. Ennek jegyében a magyar férfi egyetemifőiskolai válogatott részt vesz a 2015. évi Universiade-n. Az MKSZ folyamatos kapcsolatban van az MDSZ-el. A diáksport kézilabda munka bizottság vezetője Éliás Gábor, aki az MKSZ versenyigazgatója. A diák versenynaptár kialakításában és a versenyek lebonyolításában is tevékenyen részt veszünk a területileg érintett megyei KSz-el közösen. Az főiskolai és egyetemi szövetség rendezvényeit szakmailag és tárgyjutalomban is támogatjuk. Az MDSZ-szel megkezdődtek a tárgyalások a diákolimpiai versenyrendszer optimalizálása kapcsán. Jelentős és előremutató az együttműködés az MKSZ és az MDSZ között az előbbiben említett NAT-ba való bekerülést célzó program kapcsán. 1.2.5. A szabadidő- és tömegsport területén Az MKSZ Szenior albizottsága tíz év óta rendezi a női és férfi Magyar bajnokságot. Tevékenyen részt vesz és segíti az EHF által évenként rendezett EB, illetve Világjátékokon résztvevő magyar csapatok (2015-ben 4 női és 4 férfi) versenyeztetését. Két alkalommal is pályáztunk az EB rendezésére a Nyíregyházi Szabadidő Csarnokkal. Ez nem járt sikerrel, de nem adtuk fel és 2016-ra ismét pályázni kívánunk. További feladat még, hogy a régi válogatott játékosok segítségével meghívások alapján népszerűsítsük a sportágat. 1.2.6. Fogyatékosok sportja (csörgőlabda) Az albizottsági státuszból kilépő, immár önálló jogkörrel gazdálkodó Parasport Bizottság irányítja a sportágat, szervezi a bajnokságokat (felnőtt bajnokság, U 19 fiú, lány, U 21 férfi) irányítja a válogatottakat (utánpótlás, női, férfi) Magyar Paralimpiai Bizottsággal (versenynevezés, versenyszervezés) közösen vállalva a költségeket. Az utánpótlás költségeit a MKSZ (közös Tao pályázat), a felnőttek versenyeztetése, bajnokságok a MPB vállalja magára. Az elmúlt évben a sikertelen B EB szereplés után a női csapat teljes átalakítása kezdődött meg, az akkori válogatott játékosok 90 %- a visszamondta a kerettagságot így a női csapatot az utánpótlástól kell újjá építeni.. A férfi válogatott, ha lehet ezt mondani sokkal nagyobb tenni akarással látott neki a munkának és ez már eredményekben is mutatkozik, hiszen olyan válogatottakat tudtunk legyőzni, akiknek ezelőtt még csak a közelükben sem voltunk A sportág válogatottjai (női, férfi) jelenleg a B csoportban foglalnak helyet, melyen reményink szerint 2016. évi kvalifikációs EB-n változtatni tudunk. Utánpótlás vonalon a válogatott a versenyeinek döntő többségét megnyeri, de ezek a versenyek még nem működnek EB, VB szinten, remélhetően az IBSA ezen változtat, hogy a

11

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 fiatalok is folyamatosan nemzetközileg válogatott szinten is megmérettessenek. Az idén a fő versenyük a coloradoi Ifjúsági Világjátékok lesznek. A bajnokságokban a felnőtteknél 8, utánpótlásban 6 csapat versenyez, a különböző korosztályokban. Az igazolt versenyengedéllyel rendelkező sportolók száma 76 fő, mely az idei évben emelkedést mutatott, hiszen az utánpótlás vonalon az addigi 3-4 csapattal szemben 8 indult. Ez köszönhető a sportágba beáramló pénznek, így a gyerekek felszerelés, és versenyzési lehetőségei adottak, ezáltal egyre többen gondolták úgy, hogy komolyan elkezdnek sportolni. Összefoglalva a sportág „tömegesítése” zajlik, ezzel jó úton haladunk a válogatottak hosszú távú előrelépése biztosított. A 2016. évi tervek között még tovább kell fejleszteni az utánpótlást, még több gyereket kell bevonni az egyesületek edzéseire, nekik biztosítani kell a megfelelő felszereléseket, biztosítani kell a nagy teremben történő edzéseket, minél többször egy héten. Az egyesületek segítése a pályázatokon történő sikeres indulásra, segíteni az utánpótlásuk fejlesztését. Válogatott szinten minél több nemzetközi versenyen történő részvételt kell biztosítani, hogy csapataink a nemzetközi tapasztalatok birtokában a lehető legoptimálisabban tudják felvenni a versenyt a többi ország válogatottjaival. A versenyeztetés fő lehetősége a „Middle European League”, melyet három nemzet hívott életre így is segítve az országok válogatottjait a minél több nemzetközi mérkőzés lejátszásában. A 2016. év legfontosabb célja a férfi csapat sikeres B EB szereplése és feljutás az A csoportba, mely lehetőséget ad a tokiói Paralimpiai kvalifikációra. Az alábbi táblázat a várható költségeket és forrásokat tartalmazza:

Szakmai program megnevezése

Anyagi támogatás

Forrás megnevezése

Hazai bajnokságok (felnőtt, utánpótlás)

1.000.000 Ft

MPB-MKSZ

Nemzetközi felnőtt versenyek

2.000.000 Ft

MPB

Nemzetközi utánpótlás versenyek

2.000.000 Ft

MKSZ

Hazai felnőtt edzőtáborok (téli, nyári)

1.500.000 Ft

MPB

Hazai utánpótlás edzőtáborok (téli, nyári)

1.500.000 Ft

MKSZ

Nemzetközi verseny szervezése (Eger)

3.000.000 Ft

MPB

Felszerelések beszerzése

2.500.000 Ft

MKSZ-MPB

Sportolók, edzők támogatása (14 fő)

3.000.000 Ft

MPB

Összesen

17.500.000 Ft

A sportág irányításában a MKSZ Parasport Bizottságában dolgozó szakemberek társadalmi munkában végzik feladataikat, így itt nem tervezünk változtatást, esetleg a személyi összetételben lehetnek változások az optimálisabb feladatelosztás miatt. A sportág finanszírozása megoldott, mert a költségeket a MPB, MKSZ közösen teremtik elő, az egyesületek rendszeresen indulnak pályázatokon több-kevesebb sikerrel. Ebben a

12

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 vonatkozásban változtatást a fejlesztést a kevésbé „aktív” egyesületek segítésében kell megoldani, hogy többletforrásokhoz juttassuk őket is. Egyesületeink saját létesítményekkel nem rendelkeznek csak bérlőként vannak jelen, itt 2015re szeretnénk egy állandó termet megtalálni, melyet a mi igényeinknek megfelelően alakítanánk át, hogy itt a rendszeres edzés, versenyzés feltételeit biztosítani tudjuk nem csak a válogatottaknak, de az egyesületeknek. Szeretnénk ezt is a Tao pályázat keretein belül megoldani. Sportági marketing területén van hová fejlődni, hiszen önálló honlappal nem rendelkezünk jelenleg, „csak” a MKSZ honlapján jelenünk meg. Ebben szeretnénk változást elérni, melyhez egy állandó weblap létrehozása, és folyamatos frissítése szerepel a tervek között. Ezt nem lehet pénzügyi forrás nélkül megoldani. Jelenleg indítjuk a játékvezető képzést, melynek vizsgái a nemzetközi versenyen lehetségesek, a szakemberképzés (edzők) sajnos nemzetközileg sem megoldott. E két terület problémáira ad megoldást a Pécsi Tudományegyetem és a MKSZ közös projektje, mely a 2015/2016. tanévben induló akreditált képzés keretein belül edző, és játékvezető képzést tesz lehetővé. Az egészségügy területén vannak a legnagyobb hiányosságok, hiszen a keretek mellett forráshiány miatt nem tud állandó pszichológus dolgozni, pedig sérült emberekről lévén szó erre hatványozottabban szükség lenne. Legalább ilyen fontos a csapatorvos kérdése is, mely szintén nem megoldott. A doppinellenes harcba mi is bekapcsolódtunk teljesítve a nemzetközi és a hazai szervezetek előírásait. Meglátásunk szerint ez ebben a sportágban nem jellemző, inkább gondot okoz a nem egységes klasszifikáció kérdése, hiszen a versenyeken találkozunk kevésbé látássérült sportolókkal, ez pedig nagy előnyt jelent a felkészítés folyamatában, mint teljesen vak sportolóknál.

13

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 A jelenlegi válogatott keretek: Név 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Bélafi Szilárd Orsós Zsolt Majzik Zsolt Lakatos Bertalan Haffner Ernő Bukta Gábor Száraz Bálint Orbán Roland Móricz Ádám Gubó Gergely

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Gyenes Cintia Lukácsi Mónika Mészáros Martina Vámos Margit Kovács Judit Csemer Andrea Kolompár Anna

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Gubó Gergely Rúzsa Zoltán Gerzsenyi Kálmán Kalló Roland Tényi Zsolt Ivády Áron

Születési idő Sportegyesületet Férfi felnőtt 1980. Wesselényi SE 1974. Wesselényi SE 1992. VDSE 1994. VDSE 1976. Wesselényi SE 1986. Eger ISE 1991. VDSE 1992. VGY KEME 1992. VGY KEME 1998. GYDSE Felnőtt női 2001. GYDSE 1978. VGY KEME 1999. GYDSE 2000. GYDSE 1982. VDSE 1999. GYDSE 2001. GYDSE Férfi utánpótlás 1997. GYDSE 1998. GYDSE 1998. GYDSE 1997. VDSE 1998. GYDSE 1996. GYDSE

Versenyszám csörgőlabda csörgőlabda csörgőlabda csörgőlabda csörgőlabda csörgőlabda csörgőlabda csörgőlabda csörgőlabda csörgőlabda csörgőlabda csörgőlabda csörgőlabda csörgőlabda csörgőlabda csörgőlabda csörgőlabda csörgőlabda csörgőlabda csörgőlabda csörgőlabda Csörgőlabda csörgőlabda

A 2016. évre kitűzött eredményességi mutatók: A 2016. évben legfontosabb célkitűzés a férfi válogatott feljutása az A csoportba, valamint a női válogatott felépítése, hogy a következő időszakban sikeresen tudjanak versenyezni a 2018. évi B csoportos EB- n. Egyes szakmai területeken kitűzött célok: A csörgőlabdában jelenleg olyan kevés edző dolgozik, hogy az egyesületi és a válogatott edzők személye nagy hányadban megegyező így az egyesületi munka összehangolása inkább a válogatottak felé tolódik el, hiszen a keretek heti 5 edzéssel készülnek. A jelenleg nem válogatott mellett dolgozó szakemberek a válogatott edzéseken jelen vannak segítőként, így segítve a stábot és egybe fejlesztve saját tudásukat. A játékosok az elmúlt időszakban sokat fejlődtek minden fizikai mutatóban (állóképesség, lövő erő, lövéspontosság), amiben sokat kell fejlődni az egyéni képzettségi szint fejlesztése (lövés repertoár szélesítése, egyéni védekezési technikák).

14

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Ez az egyéni fejlődés magával hozza a taktikai variációk szélesebb alkalmazási lehetőségei, így is közelebb hozva csapatainkat, válogatottunkat a nemzetközi élmezőnyhöz. Ezek a fejlesztések elképzelhetetlenek a mentális, motivációs képességek fejlesztésével, ami egy állandó pszichológus alkalmazásával megoldást jelentene. Fiatal játékosainkat fel kell készíteni fizikális és mentális vonalon is az előttük álló feladatok megoldására, mely csak nagyon tudatos, tervszerű munkával érhető el. Ebben a munkában nem lehet elfeledkezni a sport személyiségfejlesztő, nevelő hatásáról sem. Ebben nagy felelősség hárul az utánpótlással foglalkozó klubedzőkre, szövetségi edzőkre. Természetesen a fejlődés nem lehetséges a tömegbázis szélesítése nélkül, így szeretnénk még több vidéki várost segíteni abban, hogy a csörgőlabda élet náluk is elinduljon, hiszen a nagyvárosokban nagy számban vannak jelen a látássérült emberek, akiknek lehetőséget kell biztosítani a rendszeres testmozgásra, sportolásra. Ez a munka a 2016. évben is folytatódni fog köszönhetően a stabil anyagi helyzetnek. A felkészülés szakaszai éves bontásban: Időszak Január Február Március Április Május Június - Július Augusztus Szeptember Október November December

Feladatok Alapozás Formába hozás Formában tartás, versenyidőszak Formában tartás, versenyidőszak Formában tartás, versenyidőszak Levezetés, pihenés, egyéni edzések Alapozás Formába hozás, versenyidőszak Formában tartás, versenyidőszak Formában tartás, versenyidőszak Vegyes felkészülés

Versenyek, bajnokságok, edzőtáborok Edzőtábor Tata Edzőhétvégék, Euroliga Hazai bajnokság, nemzetközi versenyek, Euroliga Hazai bajnokság, nemzetközi versenyek, Euroliga Hazai bajnokság, nemzetközi versenyek Egyéni edzéstervek Edzőtábor Tata Edzőhétvégék Hazai bajnokság, nemzetközi versenyek, B Európa Bajnokság Hazai bajnokság, nemzetközi versenyek, Világbajnokság Egyéni edzések, edzőhétvége

Válogatási elvek: o o o o o o

a válogatottság megtiszteltetés és nem kötelező senki számára sem a válogatott edzéseken történő legalább 80%-os részvétel a tervezett edző hétvégéken történő részvétel az edzéseken mutatott hozzáállás, és teljesítmény a nemzetközi mérkőzéseken mutatott teljesítmény a hazai bajnokságban mutatott teljesítmény

A szakág utánpótlás helyzete: Jelenleg három egyesületben vannak utánpótlás válogatott versenyzők, de csak kettő klub tud csapatot indítani a bajnokságba. Fakad ez a két intézmény (Vakok Általános Iskolája, Gyengélátó Diákok Általános Iskolája) „monopol” helyzetéből, hogy náluk összpontosulnak a

15

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 különböző látássérüléssel küzdő gyerekek jelentős hányada. Ezt a helyzetet szeretnénk megváltoztatni azzal, hogy keressük az együttműködés lehetőségeit a vidéki szegregált intézményekkel is, valamint az épülő kapcsolathoz kézilabda egyesületeket találni a csörgőlabdázni kezdő fiataloknak. Ezzel a lépéssel kívánjuk biztosítani az utánpótlás létszámnövekedését, de sok integrált intézményben veszünk részt érzékenyítő programokon, melyre a fiatal játékosainkat visszük magunkkal.

A válogatott egyre több versenyen vesz részt (akár felnőtt mezőnyben is), ezzel is készülve a felnőtt kerettagságra. Ezeken a versenyeken szép eredményeket érnek el (Eger 8. hely, Katovice 3. hely, Laski 3. hely) mutatva, hogy az utánpótlás helyzete stabil, köszönhetően a tervszerű fejlesztéseknek, munkának. A fentiekben már említést tettünk a fentebb felsorolt pontokba tartozó címszavakról, így csak kiegészítenénk a leírtakat. Jelenleg a sportágban versenyző játékosok sportegészségügyi ellátása megoldott, a válogatottak rendszeresen vesznek részt terheléses méréseken, ami jó visszajelzés a szakembereknek az elvégzett munka mérésére. A doppingkérdésről már ejtettünk szót, hasonlóan a sportdiplomáciáról. Ami fontos lenne, hogy a MKSZ Parasport Bizottság és az egyesületek kapcsolatában sokkal nagyobb információáramlásnak kellene történnie, amit sajnos akadályoz a honlap, és hogy az egyesületek egy része mellett nem dolgozik látó ember. Így nagyon nehézkes a kommunikáció. Ezen a területen sokat kell még fejlődnie a sportágnak mindkét fél részéről.

Összefoglalva a magyar csörgőlabda 2014. év óta olyan fejlődési szakaszba lépett, amely szép jövőt jósol a sportágnak, természetesen nem lehet ezt megtenni nyugodt körülmények között dolgozó szakemberek nélkül. Ennek a munkának az eredménye hosszútávon lesz érzékelhető, hiszen nem lehet felépíteni egy sportágat rövid idő alatt. Fontos szerep jut ebben a munkában a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Magyar Kézilabda Szövetség közös együttműködésének, mely a sportág szakmai és anyagi fejlődését szolgálja. 1.3. Jelenlegi szakmai és infrastrukturális feltételekben tervezett változások és azok költségei: 1.3.1. A sportág szervezeti és irányítási rendszere A Magyar Kézilabda Szövetség szervezeti struktúrája 2011-ben átalakult, megváltozott a bizottsági rendszer, és az MKSZ-Iroda felépítése is átalakult. A 2015. évben tisztújítás történt az MKSZ-ben, amelynek során az elnök és az alelnökök személye teljes egészében, az elnökségi tagok személye pedig jórészt megváltozott. Az MKSZ a közeljövőben újabb – az alapszabályt érintő – strukturális változást nem tervez, legfeljebb az albizottsági rendszerét tekinti át. A 2014. májusában kiadott Megyei Kézilabda Szövetségek Egységes Szervezeti és Működési Szabályzata, a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek működését is megfelelően szabályozza. Az MKSZ eltökélt szándéka, hogy a megyei kézilabda szövetségek tevékenységét ne csak szakmailag, hanem gazdaságilag és eszközökkel is támogassa, amelyben nehézséget okoz, hogy a megyei kézilabda szövetségek, mint jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek a TAO támogatások rendszerének nem alanyai.

16

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 A Magyar Kézilabda Szövetség bizottságai: 1. Szakmai és Versenybizottság albizottságok: - Etikai és Fegyelmi Albizottság - Játékvezetői Albizottság - Strandkézilabda Albizottság - Sportegészségügyi Albizottság - Szakmai Albizottság - Szenior Albizottság - Verseny Albizottság 2. Szervezet Működtetési Bizottság 3. Fellebviteli Bizottság 4. Nemzeti Válogatottak Bizottsága 5. Nemzetközi Bizottság 6. Kommunikációs-, PR- és Marketing Bizottság albizottság: - Emlék Albizottság 7. TAO-bizottság 8. Parasport Bizottság Az MKSZ főbb szervezeti egységei még: -

az NB I-es Kézilabda Liga, az Amatőr Tanács, a Nemzetközi Edzőképző Központ, a Nemzeti Kézilabda Akadémia, a megyei kézilabda szövetségek.

1.3.2. A sportág finanszírozása területén A Magyar Kézilabda Szövetség szerteágazó tevékenységet folytat a sportág biztos anyagi forrásainak megteremtése érdekében. Célunk, hogy tovább szélesítsük támogatói, illetve szponzori körünket, valamint a TAO támogatások megfelelő felhasználásával és feltöltésével támogassuk az utánpótlás- és a létesítmény fejlesztéseket. A jelenlegi struktúrában a legfőbb feladat számunkra a felnőtt válogatottak versenyeztetési körülményeinek folyamatos és magas szintű biztosításának megoldása, hiszen erre jelenleg sem állami, sem TAO forrás nem használható fel. Nehézséget okoz, hogy a TAO támogatások rendszerének bevezetése mellett jelentősen csökkentek a szponzori bevételek, és így az állami támogatás esetlegesen magasabb összegre való emelése elengedhetetlenül szükségesnek mutatkozik egyrészt a TAO források önrészének előteremtéséhez, másrészt pedig azokhoz a programokhoz és kiadásokhoz, amelyek a TAO-ból nem finanszírozhatóak. 1.3.3. A sportági létesítmények területén A Magyar Kézilabda Szövetség elkészítette a sportági létesítmény nyilvántartását, mely szerint jelenleg 385 kézilabdázásra alkalmas csarnok, vagy terem áll a sportolók rendelkezésére. Ez részletesen a 12. pontban olvasható. Ezen kívül 75 nem szabvány méretű sportcsarnokban játszanak a gyermekbajnokságban induló sportszervezetek és iskolák csapatai.

17

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Jelentős előrelépés a Balatonbogláron működő Nemzeti Kézilabda Akadémia funkcióinak ellátásához szükséges ingatlanfejlesztés, melynek során állami finanszírozásból színvonalas, és 3 szabvány kézilabda pályát befogadó, nemzetközi mérkőzések lebonyolítására alkalmas sportcsarnok kerül megépítésre, és ehhez kapcsolódóan, bár külön területen megépül az Akadémia sportolóinak szálláshelyéül szolgáló kollégium is, amely így együttesen nemcsak a magyar kézilabda utánpótlás, hanem az edzőképzés és a játékvezető képzés bázisa is lehet. A sportcsarnok építése megkezdődött, az ún. akadémiai falu kivitelezésével kapcsolatos közbeszerzési eljárás folyamatban van. A létesítményekkel kapcsolatban továbbra is szükséges volna a szabványméretű kézilabda pályák számának növelése, továbbá olyan sportcsarnok építése, kialakítása, amely cca. 15.000 néző befogadására alkalmas, mert e nélkül férfi kézilabda világverseny nem rendezhető Magyarországon. A balatonboglári utánpótlás bázis kialakítása mellett megfontolandó egy olyan bázis kialakítása is, amely a felnőtt válogatottak edzőtáboroztatására alkalmas. 1.3.4. A szakember képzés területén 1999-ben az Európai kézilabda Szövetség (EHF) az edzőképzés fejlesztése és egységesítése, valamint új képzési struktúra és az ehhez kapcsolódó licenc - szisztéma érdekében módszertani bizottságot hozott létre. A 8 alapító ország – köztük Magyarország – részvételével megalakult RINCK Konvenció kialakította az „ötszintes” edzőképzési struktúrát, mely általános alapelvek betartása mellett biztosítja, a tagállamok közötti átjárhatóságot és az egységes oktatási tematikát. Ennek hatására a Magyar Kézilabda Szövetség 2001- ben megalakította a Nemzetközi Edzőképző Központot (NEK), azzal a feladattal, hogy az EHF gyakorlata szerint felépítse, megvalósítsa és ellenőrizze a hazai edzőképzést valamint az azt minőségében szabályozó licenc rendszert. A jól működő, valamennyi képesítési szint tanfolyam szervezését saját apparátusával megvalósítani képes szervezet tevékenységét 2005-ben az MKSZ Elnöksége felfüggesztette. Ezt követően a képzések minőségellenőrzése kikerült az MKSZ látóköréből, szakmai kontrollja alól, a különböző oktatási intézményekben folyó kézilabda - szakemberképzés minősége pedig sok esetben nem felelt meg az EHF által támasztott, (és mint tagállam, az MKSZ által elfogadott) követelményeknek. További problémát jelentett, hogy a Testnevelési Egyetem 2007-től megszüntette a jól bevált, önálló szakedzői képzését, mely levelezős oktatási formájával kiváló tanulási lehetőséget biztosított az aktív játékot befejező, potenciális edzőjelölteknek. Ez azt jelentette, hogy a szakedzői képesítést – és ezzel élvonalbeli edzői munkára jogosító működési engedélyt – csak testnevelő tanári képzéssel együtt (BSC), vagy meglévő felsőfokú diplomával, mesterképzés keretében (MSC) szerezhettek edzőink. Időközben az Európai Unió oktatási rendszere az egységesség érdekében megváltozott (Bolognai-folyamat). Majd követve az EU-s irányvonalakat, a sportoktatással, képzéssel és továbbképzéssel foglalkozó szervezetek (ENSSEE, AEHESIS, ECC) megváltoztatták a képzési struktúrát. Ezeknek megfelelően 2010 – ben az EHF az eddigi „ötszintes” edzőképzési struktúráját az EU által elfogadott, „négyszintes” képzésre alakította át (Nemzeti I, II, III, EHF Mesteredző). A piramis felépítésű rendszer legfelső szintje, csúcsa az EHF Mesteredző képzés, mely a kézilabda szakedzői képesítéssel és jelentős gyakorlattal rendelkező edzők részére biztosít továbbképzési lehetőséget.

18

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 2012 - re a RINCK Konvencióban résztvevő országok száma 29-ra bővült, és várható hogy ez a szám tovább emelkedik. Az európai munkaügyi előírásokat követve az EHF tervei között szerepel az egységes európai licenc-rendszer bevezetése. Ahhoz, hogy meg tudjunk felelni az EHF által támasztott követelményeknek, valamint minden szinten biztosítani tudjuk az edzőink képzését-továbbképzését, az edzőképzés MKSZ keretein belül történő megvalósítása elkerülhetetlené vált. Ezért az MKSZ elnöksége 2011 végén a Nemzetközi Edzőképző Központ re-aktiválása mellett döntött, - hétévi szünet után újjászületett a NEK, majd 2013-ban 21 magyar szakember vehette át EHF-mesteredzői oklevelét. 2014-ben 36 edző kapott szakedzői bizonyítványt az első ízben kiírt 2 éves MKSZ-NEK tanfolyamon, majd még ez év szeptemberében elindítottuk a 2014/16-os második évfolyamot. 2015-ben 52 fő szakedző jelölt jár akkreditált képzésünkre. 2016-ban befejeződő tanfolyamunkat követően szeptemberben újabb szakedző tanfolyamot kívánunk indítani, melyek a felvételi vizsgáira március-április hónapban kerül sor.

19

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 A Magyar Kézilabda Szövetség Edzőképzésének tervezett költségvetése 2016. január 1. december 31. 1. MKSZ / NEK Szakedzői Tanfolyam Esemény Időszak

Tevékenység Előadó - elméleti óra: 140 x 45’ @ 7.500 Ft/ó

2016. február június Budapest/ Balatonfüred (IV. szemeszter)

Tervezett költség (Bruttó HUF) 1.050.000

Előadó - gyakorlati óra: 120 x 45’ @ 7.500 Ft/ó

900.000

Tanulmányi Bizottság: 4 fő @ 50.000 Ft/félév

400.000

Oktatásszervező / titkár: 1fő @ 50.000 Ft/félév

100.000

Szakdolgozati témavezetők: 1 fő / hallgató @ 50.000 Ft/szakdolgozat

3.000.000

Vizsgáztatók: 7 tárgy @ 2.000 Ft/hallgató

840.000

Terembér: konzultáció - 8 nap MSH / BOK @ 35.000 Ft nap

280.000

szakmai tábor - 3 nap @ 40.000 Ft/nap Dokumentáció / adminisztráció: (tanulmányi okmányok, oktatási segédanyagok, oklevelek, stb.)

120.000

450.000

Szakmai tábor: Tanulmányi vezető és Oktatásszervező: - szállás, étkezés - 3 nap @ 15.000 Ft/fő/nap - napidíj (3 nap): @ 20.000 Ft/fő/nap Hallgatók: 60 fő - szállás, étkezés - 3 nap @ 15.000 Ft/fő/nap - utazás (65 fő busszal 3 nap): @ 20.000 Ft/ nap Összesen:

20

45.000

60.000

2.700.000

1.300.000 11.245.000

MKSZ SZAKMAI TERV 2016

Esemény Időszak

Tevékenység Előadó - elméleti óra: 140 x 45’ @ 7.500 Ft/ó

Tervezett költség (Bruttó HUF) 1.050.000

Előadó - gyakorlati óra: 120 x 45’ @ 7.500 Ft/ó

900.000

2016.

Tanulmányi Bizottság: 4 fő @ 50.000 Ft/félév

400.000

szeptember december

Oktatásszervező / titkár: 1fő @ 50.000 Ft/félév

100.000

Vizsgáztatók: 7 tárgy @ 2.000 Ft/hallgató

840.000

Terembér: konzultáció - 8 nap MSH / BOK @ 35.000 Ft nap

280.000

Budapest/ Balatonfüred (I. szemeszter)

szakmai tábor - 3 nap @ 40.000 Ft/nap Dokumentáció / adminisztráció: (tanulmányi okmányok, oktatási segédanyagok, oklevelek, stb.)

Összesen:

120.000

450.000

4.140.000

2. MKSZ Országos Licensz - szerző Továbbképzés

Esemény Időszak

Tevékenység

Tervezett költség (Bruttó HUF)

Elméleti óra: 10 x 60’ @ 20.000 Ft/ó

200.000

Gyakorlati óra: 14 x 60’ @ 20.00 Ft/ó

280.000

Kurzusvezető: 1 fő @ 20.000 Ft/fő/nap

60.000

Szervező / titkár: 1fő @ 20.000 Ft/fő/nap

60.000

Edzői licensz-adminisztrátorok: 4 fő @ 20.000 Ft/fő/nap

21

240.000

MKSZ SZAKMAI TERV 2016

2016. június 4-6 (3 nap) Balatonfüred

Előadók (10 - 12 fő) szállás és étkezési költsége: @ 25.000 Ft/fő/nap

900.000

Külföldi előadó: (3 fő) @ 200 Euro/fő

190.000

- külföldi előadó utazási költsége: @ 100.000 Ft/fő/út

300.000

- külföldi előadó szállásköltsége: @ 30.000 Ft/fő/nap

270.000

Terembér: 3 nap – @ 200.000 Ft/nap

600.000

Demó-csapat: étkezési költség (3 nap) @ 5.000 Ft/nap/fő

300.000

utazási költség (3 nap) @ 150.000 Ft/nap

450.000

Dokumentáció / adminisztráció: (technikai eszközök, oktatási segédanyagok, oklevelek, stb.)

165.000

Előadások rögzítése, linkelése

135.000

Összesen:

4.150.000

22

MKSZ SZAKMAI TERV 2016

3. MKSZ Területi Licensz - szerző továbbképzés

Esemény Időszak

2016. június augusztus (1-1 nap)

Tevékenység

Tervezett költség (Bruttó HUF)

Elméleti óra: 1 x 60’ @ 15.000 Ft/ó

15.000

Gyakorlati óra: 4 x 60’ @ 15.000 Ft/ó

60.000

Kurzusvezető: 1 fő @ 30.000 Ft/alkalom

30.000

Szervező / titkár: 1fő @ 15.000 Ft/alkalom

15.000

Előadók (5 fő) étkezési költsége: @ 5.000 Ft/fő/nap

25.000

Szervezők étkezési költsége: 5fő @ 5.000 Ft/fő/nap

25.000

Előadók (5 fő) utazási költsége: (egyszeri, oda-vissza) @ 10.000 Ft/fő

50.000

Terembér: @ 30.000 Ft/óra Demó-csapat: étkezési költség (1 nap) @ 5.000 Ft/nap/fő Résztvevők étkezési költsége (1 nap, kb. 50 fő): @ 5.000 Ft/fő/nap Edzői licensz-adminisztrátorok (2 fő): @ 20.000 Ft/fő/nap Dokumentáció / adminisztráció: (technikai eszközök, oktatási segédanyagok, oklevelek, stb.)

240.000 80.000

250.000

40.000 50.000

1 helyszín összesen:

880.000

8 helyszín összesen:

7. 040.000

2016. évre tervezett MKSZ szakemberképzési kiadások összesen: 26.575.000 Ft

23

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 1.3.5. A sportág marketingje, ezen belül kommunikációja területén

A Magyar Kézilabda Szövetség kommunikációs-, pr- és marketing bizottsága küldetésének érzi, hogy tovább javítsa, erősítse a sportágról Magyarországon kialakult rendkívül pozitív képet. A bizottság meggyőződése, hogy a kézilabda olyan csúcstermék, amely rendkívüli teljesítményeket mutat meg, egyben növeli Magyarország imázsát. Televíziós közvetítési jogok A 2014-es esztendő legfontosabb eredménye, hogy legalább két bajnoki idényre, azaz 2016 nyaráig az MTVA vásárolta meg a hazai válogatott, valamint a magyar bajnoki és Magyar Kupa mérkőzések közvetítési jogait. Ezzel nagy örömünkre minden kézilabdabarát számára hozzáférhetővé váltak a találkozók, hiszen a találkozókat közvetítő m1, Duna és DunaWorld csatornák minden háztartásban elérhetőek. Az MTVA 2015 júniusában elinduló, szintén szabadon hozzáférhető tematikus sportcsatornája (m4 Sport) még több lehetőséget kínál a kézilabdázás számára, hiszen a közvetített találkozók száma is növekedhet, ráadásul a sportcsatorna több háttértartalommal és elemzéssel, magazinműsorokkal mutathatja be a sportágat. A szurkolók által kiemelt figyelemmel kísért kézilabda Bajnokok Ligájában a 2015/2016-os szezonban négy magyar csapat indul, a férfiaknál és a nőknél egyaránt azzal a céllal, hogy bekerüljenek a négyes döntőbe. Mivel a férfiak mezőnyében 2015-ben az MKB MVM Veszprém a 2. helyen végzett, a MOL Pick Szeged a legjobb nyolc közé jutott, a nőknél pedig a Győr 2013-as és 2014-es 1. helye után a negyeddöntőig jutott, minden esély megvan arra, hogy – a női mezőny a magyar bajnok FTC-Rail Cargo Hungariával kiegészülve – a következő szezonban is kiemelkedő magyar eredményeknek örülhessünk. A 2015/2016-os szezonban a kisebb elérésű DigiSport helyett a háztartások legalább 80 %-ában fogható Sport TV közvetíti a mérkőzéseket. AZ MKSZ KOMMUNIKÁCIÓS ÉS MARKETING TEVÉKENYSÉGE: 1. Rendszeres feladatok: kapcsolattartás a médiával MKSZ-t érintő hírek előállítása, publikálása, nyilvánosság biztosítása Internetes felületek (honlap, közösségi média) kezelése Sajtótájékoztatók szervezése Válogatottak szerepléseinek kiemelt médiaszervezése (mérkőzések, világversenyek) 2. Elsődleges fontosságú projektek az MKSZ új arculatának folyamatos karbantartása, frissítése MKSZ-honlapok (MKSZ, válogatottak honlapja, utánpótlás, eredmények-rögzítői rendszer) folyamatos karbantartása elektronikus online jegyzőkönyv bevezetése új média, közösségi média még hatékonyabb használata – új honlaprendszer, illetve az egyre erősödő és a közel 90 ezer kézilabda-barátot elérő Facebook-profil révén támogató-megkeresési stratégiai anyag folyamatos karbantartása, a marketing eszközeivel a szövetség sales-tevékenységének elősegítése válogatott csapatok kapcsán hatékonyabb merchandising (mezek, ereklyék) televíziós közvetítési jogi kérdések koordinálása, rendezése, esetleges módosítása 24

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 1.3.6. A nemzetközi és hazai kapcsolatok területén 2016-ban fontos események zajlanak az európai kézilabdás életben. Tisztújító kongresszust tart a kontinentális szervezet (EHF). Ez megnövekedett sportdiplomácia jelenlétet, stratégiai tervezést és átgondolt, komoly szakmai munkát kíván meg a szövetségtől. A jelöltek kiválasztását követő sportdiplomáciai háttérmunkához (tárgyalások, utazások) szükséges némi plusz forrás a 2015-ös évhez képest. Az MKSZ továbbá tervezi, hogy összességében több energiát kíván fordítani a sportdiplomáciai feladatokra, nagyobb jelenlétet biztosítani a hazai és nemzetközi versenyeken, eseményeken. Ezen tevékenységek többlet-költségét nehéz pontosan megbecsülni, hiszen valamelyest alkalmazkodni célszerű különböző találkozókhoz, konferenciákhoz, versenyekhez, melyek helyszínei és időpontjai még nem ismertek. A sportág hazai kapcsolatai kiegyensúlyozottak, mind a többi sportággal, mind az állami vezetéssel, mind egyéb civil szervezetekkel, valamint a gazdasági szférával, és az egyéb társadalmi szereplőkkel egyaránt. Ezen kapcsolatos ellátása nem igényel szakmai és infrastrukturális fejlesztést, vagy módosítást az MKSZ részéről. 1.3.7. A hazai rendezésű nemzetközi versenyek területén Az ezen alponthoz tartozó rendelkezéseket a 11. pont tartalmazza, de az egyértelműnek látszik, hogy a nemzetközi események, versenyek megrendezéséhez az MKSZ-nek nélkülözhetetlenül szüksége van állami és önkormányzati támogatásokra, melyek nagyságrendje az adott eseménytől függ. 1.3.8 a sportegészségügyi és doppingellenes tevékenység területén A sportegészségügyi és doppingellenes tevékenység területét érintő szakmai programot a jelen Szakmai Terv 9. és 10. pontja tartalmazza, azok költségei az 1.3.9. alpontban benne foglaltatnak. 1.3.9. Költségvetés Időszak: 2016. évi Felnőtt válogatott /Férfi, Női/ Személyi jellegű kiadások Felkészülés, edzőtáborok Világversenyeken való részvétel EB, VB selejtezők Sportfelszerelések, sportegészségügyi felszerelések FELNŐTT VÁLOGATOTT ÖSSZESEN

25

86 000 000 55 000 000 60 000 000 45 000 000 40 000 000 286 000 000

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Utánpótlás válogatottak Személyi jellegű kiadások Felkészülés, edzőtáborok Világversenyeken való részvétel EB, VB selejtezők Sportfelszerelések, sportegészségügyi felszerelések UTÁNPÓTLÁS VÁLOGATOTT ÖSSZESEN

40 000 000 80 000 000 80 000 000 50 000 000 40 000 000 290 000 000

Strandkézilabda válogatottak Személyi jellegű kiadások Felkészülés, edzőtáborok Világversenyeken való részvétel Sportfelszerelések, sportegészségügyi felszerelések FELNŐTT VÁLOGATOTT ÖSSZESEN

5 000 000 20 000 000 9 000 000 6 000 000 40 000 000

Utánpótlás válogatottak Személyi jellegű kiadások Felkészülés, edzőtáborok Világversenyeken való részvétel Sportfelszerelések, sportegészségügyi felszerelések UTÁNPÓTLÁS VÁLOGATOTT ÖSSZESEN

5 000 000 60 000 000 14 000 000 6 000 000 85 000 000

A csörgőlabda szakág tervezett költségeit az 1.2.6. alpont tartalmazza. A szakemberképzés tervezett költségeit az 1.3.4. alpont tartalmazza. 2. Válogatott keretek: Férfi válogatott: s.sz

Név:

Szül.év:

Egyesület:

Legjobb eredmény:

1.

MIKLER Roland

20.09.1984

MKB MVM Veszprém

2011. VB 7., 2012. EB 8., 2012. Olimpia 4., 2013. VB 8., 2014. EB 8.

3.

SZÉKELY 02.01.1990 Márton BARTUCZ László 05.11.1991

4.

IVÁNCSIK Gergő 30.11.1981

2.

Csurgói KK Csurgói KK MKB MVM Veszprém

5.

GAZDAG Tibor

08.08.1991

Csurgó KK

6.

BOKA Bendegúz

02.10.1993

Balatonfüredi KSE

7.

BODÓ Richárd

13.03.1993

Grundfos Tatabánya KC

8.

ILYÉS Ferenc

20.12.1981

Pick Szeged

9.

ZDOLIK Bence

16.05.1992

Balatonfüredi KSE

26

2011. VB 7., 2012. EB 8., 2012. Olimpia 4., 2013. VB 8., 2014. EB 8.

2011. VB 7., 2012. EB 8., 2012. Olimpia 4., 2013. VB 8., 2014. EB 8.

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 2011. VB 7., 2012. EB 8., 2013. VB 8., 2014. EB 8.

10.

NAGY Kornél

21.11.1986

Dunkerque (FRA)

11.

IMAN Jamali

11.10.1991

MKB MVM Veszprém

12.

CSÁSZÁR Gábor

16.06.1984

Kadetten Schaffhausen (SUI)

2011. VB 7., 2012. EB 8., 2012. Olimpia 4., 2013. VB 8., 2014. EB 8.

13.

LÉKAI Máté

16.06.1988

MKB MVM Veszprém

2011. VB 7., 2012. Olimpia 4., 2013. VB 8., 2014. EB 8.

14.

FALUVÉGI Rudolf

09.01.1994

Csurgói KK

15.

SZÖLLŐSI Balázs

24.10.1992

Balatonfüredi KSE

16.

ZUBAI Szabolcs

31.03.1984

Pick Szeged

2011. VB 7., 2012. EB 8., 2012. Olimpia 4., 2013. VB 8., 2014. EB 8.

17.

SCHUCH Timuzsin

05.06.1985

MKB MVM Veszprém

2011. VB 7., 2012. EB 8., 2012. Olimpia 4., 2013. VB 8., 2014. EB 8.

18.

HEGEDŰS Márk

14.09.1992

Pick Szeged

19.

BÁNHIDI Bence

09.02.1995

Balatonfüredi KSE

20.

NAGY László

03.03.1981

MKB MVM Veszprém

21.

BORSOS Tamás

13.06.1990

Csurgói KK

22.

ANCSIN Gábor

27.11.1990

Pick Szeged

23.

BALOGH Zsolt

29.03.1989

Pick Szeged

24.

HARSÁNYI Gergely

03.05.1981

Grundfos Tatabánya KC

2011. VB 7., 2012. EB 8., 2012. Olimpia 4., 2013. VB 8.

25.

GULYÁS Péter

04.03.1984

MKB MVM Veszprém

2011. EB. 7., 2008. EB. 8., 2010. EB. 14., 2012. Olimpia 4., 2014. EB 8.

24.06.1991

Grundfos Tatabánya KC

13.02.1996

Balatonfüredi KSE

04.10.1995

Csurgói KK

PÁSZTOR Ákos LIGETVÁRI Patrik 28. HORNYÁK Péter 26. 27.

2012. Olimpia 4., 2013. VB 8.

2011. VB 7., 2012. EB 8., 2013. VB 8., 2014. EB 8.

Női válogatott:

s.sz Név: 1. 2. 3. 4. 5.

KISS ÉVA SZIKORA MELINDA JANURIK KINGA BIRÓ BLANKA TRIFFA ÁGNES

szül.év: Egyesület: 1987 1988 1991 1994 1987

Győri ETO KC Ferencvárosi Torna Club Érd Váci NKSE Dunaújvárosi KA

27

Legjobb eredmény: 8. (2013 női VB), 8. (2013 női EB),6.(2014.EB)

6.(2014.EB) 9. (2009 női VB)

MKSZ SZAKMAI TERV 2016

6. 7.

HERR ORSOLYA CSAPÓ KYRA

1984 1993

Fehérvár KC Érd

8. KOVACSICS ANIKÓ 9. ERDŐSI ILDIKÓ 10. SCHATZL NADINE

1991 1989 1993

Győri ETO KC Siófok KC Ferencvárosi Torna Club

11. HAJTAI VANESSZA 12. KORSÓS DORINA

1995 1995

Dunaújvárosi KA Györi ETO KC

13. VINCZE MELINDA 14. KELEMEN ÉVA

1983 1987

Dunaújvárosi KA Debreceni VSC

15. TOMORI ZSUZSA

1987

Győri ETO KC

16. BULATH ANITA 17. KLIVINYI KINGA

1983 1992

Dunaújvárosi KA Érd

18. TRISCSUK KRISZTINA

1985

Dunaújvárosi KA

1987 1992 1989 1990 1983

Ferencvárosi Torna Club Ferencvárosi Torna Club Fehérvár KC Ferencvárosi Torna Club Győri ETO KC

TAKÁCS BIANKA

1987 1996 1986 1992

HORVÁTH BERNADETT

1990

MÉSZÁROS REA

1993 1989

Ferencvárosi Torna Club Győri ETO KC Metzingen Dunaújvárosi KA Fehérvár KC Ferencvárosi Torna Club Ferencvárosi Torna Club

1986 1988 MAYER SZABINA PLANÉTA SZIMONETTA 1993 1991 KOVÁCS ANNA 1985 SOÓS VIKTÓRIA

Ferencvárosi Torna Club Fehérvár KC Győri ETO KC Dunaújvárosi KA Váci NKSE

19. 20. 21. 22. 23.

SZEKERES KLÁRA

24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

SZUCSÁNSZKI ZITA

31. 32. 33. 34. 35.

HORNYÁK DÓRA TILINGER TAMARA ZÁCSIK SZANDRA GÖRBICZ ANITA

TÓTH GABRIELLA TEMES BERNADETT

CIFRA ANITA SZAMORÁNSKY PIROSKA

28

8. (2013 női VB), 9. (2009 női VB), 3. (2012 női EB), 10. (2010 női EB) 6.(2014.EB) 8. (2013 női VB), 9. (2009 női VB), 3. (2012 női EB), 10. (2010 női EB) 6.(2014.EB) 6.(2014.EB)

8. (2013 női VB), 3. (2012 női EB), 10. (2010 női EB) 8. (2013 női VB), 9. (2009 női VB), 3. (2012 női EB), 10. (2010 női EB) 6.(2014.EB) 8. (2013 női VB), 9. (2009 női VB), 3. (2012 női EB), 10. (2010 női EB) 6.(2014.EB) 3. (2012 női EB) 6.(2014.EB) 8. (2013 női VB), 3. (2012 női EB), 6.(2014.EB) 8. (2013 női VB), 9. (2009 női VB), 3. (2012 női EB), 10. (2010 női EB)

8. (2013 női VB), 9. (2009 női VB) 8. (2013 női VB), 3. (2012 női EB) 8. (2013 női VB), 9. (2009 női VB), 3. (2012 női EB), 10. (2010 női EB) 6.(2014.EB) 6.(2014.EB) 10. (2010 női EB) 6.(2014.EB)

6.(2014.EB) 8. (2013 női VB) 8. (2013 női VB), 3. (2012 női EB), 10. (2010 női EB) 6.(2014.EB) 6.(2014.EB) 6.(2014.EB) 8. (2013 női VB), 3. (2012 női EB)

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 36. SZEKERCZÉS LUCA 37. HAJDUCH CSENGE 38. WALFIH MERCÉDESZ

Ferencvárosi Torna Club Fehérvár KC

1994

Békéscsaba

1986

Győri ETO KC

ORBÁN ADRIENN

1983 1986

LUKÁCS VIKTÓRIA

1995

AZARI FRUZSINA

1989 1992

Ferencvárosi Torna Club Győri ETO KC Ferencvárosi Torna Club Dunaújvárosi KA Siófok KC

39. BÓDI BERNADETT 40. 41. 42. 43. 44.

1994 1990

KOVACSICZ MÓNIKA

SUCH NELLI

Férfi „B” válogatott

Kapusok: Balogh Tibor Váczi Dániel Kránitz Zoltán Komendánt Endre Holló Márk Holló Balázs Borbély Ádám Bal szélsők: Velky Péter Lászlai Szabolcs Bohács Sándor Kovacsics Péter Bóka Bendegúz Bal átlövők: Stranigg János Nagy Szabolcs Rédai Krisztián Ligetvári Patrik Faluvégi Ruldolf Nagy Bence Gerdán Tibor Vasvári Ádám Koller Tamás Irányítók: Hajdú Tamás Juhász Ádám 29

8. (2013 női VB), 9. (2009 női VB), 3. (2012 női EB), 10. (2010 női EB) 6.(2014.EB) 8. (2013 női VB), 3. (2012 női EB), 10. (2010 női EB) 6.(2014.EB) 9. (2009 női VB)

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Tóth Patrik Németh Balázs Győri Mátyás Jobb átlövők: Oláh Tamás Fekete Bálint Bartók Donát Leimetter Csaba Marczinkó Máté Jobb szélsők: Pásztor Máté Vaskó Péter Gyene Róbert Nagy Dániel Beállósok: Szeitl László Hegedűs Márk Horváth Dániel Debreczeni Dávid Strandkézilabda Válogatott keretek Férfi Ifjúsági

30

MKSZ SZAKMAI TERV 2016

Férfi Felnőtt

Női Ifjúsági

31

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Női Felnőtt

A csörgőlabda válogatott kereteket az 1.2.6. alpont tartalmazza. 3. A 2016. évi tervezett eredményességi célkitűzések: Női válogatott: Olimpia 1-6. helyezés Férfi válogatott: Olimpia 1-6. helyezés Női junior válogatott: Világbajnokság 1-8. helyezés Férfi junior válogatott: Európa-bajnokság: 1-6. helyezés Női ifjúsági válogatott: Világbajnokság 1-8. helyezés Férfi ifjúsági válogatott: Európa-bajnokság: 1-6. helyezés Strandkézilabda Női válogatott: Világbajnokság 1-4. helyezés Férfi válogatott: Világbajnokság 1-8. helyezés Női ifi válogatott: Európa bajnokság: 1-3. helyezés Férfi ifjúsági válogatott: Európa bajnokság 1-4. helyezés 4.

Egyes szakmai mutatók területén kitűzött célok: Feladataink a különböző képesség és képzési területeken: Nevelés – fejlesztés területén

Pozitív beállítottság kifejlesztése, fokozása  Az optimális teljesítményhez szükséges megfelelő hangulat, motiváció, érzelmek kialakítása a felkészülés hétköznapjaira és a döntő mérkőzésekre egyaránt. Ezek a csúcsteljesítményekhez szükséges érzelmek a következők: Lelki nyugalom Izmok lazasága, görcsmentesség Félelemmentesség

32

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Feszültségmentes erő, energia, tetterő Optimizmus Öröm Könnyedség Spontaneitás Éberség, elővételezés Figyelem összpontosítás Magabiztosság, önbizalom Pontos érzelem- és cselekvéskoordináció  A fizikai erőnlét fokozásával a lelki állóképesség növelése.  A tartós fizikai és szellemi energia egyik forrásának a megfelelő étkezési szokásoknak és étrend kialakításának stabilizálása.  A koncentrálóképesség fokozása különböző légzéstechnikák alkalmazásának elsajátításával.  A humor és vidámság eszközeivel javítani a kommunikációt és semlegesíteni a stresszhatást.  Segítő magatartási formák bevezetése, melyek növelik a kiemelkedő teljesítményeket.  A problémamegoldó-képesség növelésével nagyobb teret nyitni az alkotásnak, az alkotókészségnek.  A megfelelő rajtállapot, a kedvező beállítódás kialakítása. A csapatdinamika, csapaton belüli hierarchia, kapcsolatrendszer összefüggéseinek feltárása a teljesítménykényszer alatti egyénre lebontott pszichikai képességekkel összevetve. A „3B system” alkalmazása

A 3B viselkedés alapú elmélet középpontjában az ember és annak döntési mechanizmusa áll. A 3B ideológiája szerint a csoportot emberek építik és működtetik, vagyis csoportunk megértéséhez szükséges megértenünk a benne dolgozók emberek viselkedését, az abban bekövetkezett változásokat, azok okait. A 3B személyiségtípus beazonosításra képes rendszer, de felhasználása ezen túlmutat. Egy személy beazonosításán túlmenően meghatározza adott emberek csoportjának összevont személyiségtípusát meghatározni. A 3B az elemzések során 3 különböző személyiségtípus-állapotot vizsgál: eredeti, álarc, módosult. Ennek segítségével nyomon követhető egy adott személyiségtípusban bekövetkezett változások, felvázolható a jövőbeni módosulások. A 3B képes az emberekből építkező üzlet stratégiai irányainak felépítésére. A több mint egy éve zajló munka jól segíti a szakvezetés munkáját a csapat nagyon hisz az itt elvégzett munka pozitív hatásaiban. Kondicionális képzés terén Minden játékosnak folyamatos képességfejlesztést kell végeznie a klubjában és a válogatott összetartásokon is a felkészülés teljes ideje alatt. A képességfejlesztést egyénekre lebontva a klubedzőkkel közösen tervezzük és hajtjuk végre. Fontos, hogy a játékosok is tisztában legyenek az elvégzett munka hasznával, tudják azt, hogy az elvégzett munka fontos befolyásolója későbbi teljesítményüknek. A felkészülés kezdetén speciális orvosi-terheléses vizsgálatot végezünk egybekötve egy sokoldalú kondicionális képesség felméréssel, melyet a felkészülés későbbi szakaszában rendszeresen kontrollálunk.

33

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Javasolt erőfejlesztő módszerek a felkészülés során: Standard terhelés módszere: Izomtömeg gyarapító, maximális erőnövelő, robbanékonyságot csak kis mértékben fejlesztő módszer. A gyakorlat végrehajtása közepes tempóban 2-5 sorozat, 8-10 ismétlés, 80 %-os súlyterhelés, 3-5 perces pihenővel történik. Gyors erő módszer: Izomnövelő hatása jó, a gyors erőt növeli, robbanékonnyá tesz, az izomkoordinációt javítja. A gyakorlatok végrehajtása explozív legyen. 3-5 sorozat, 5-7 ismétlés, 30-50%-os súly, 3-5 perc pihenővel hajtjuk végre a feladatokat. Piramis módszer gyors erőre: Hatása megegyezik az előző módszerével. Sorozat

Ismétlés

1 1 1 1 1 1 1

Súly

7 5 3 2 1 3 7

80% 85% 90% 95% 100% 90% 80%

Pihenő

3 perc a sorozatok között

Reaktív módszer: Csak pihent állapotban alkalmazzuk, végrehajtás maximális gyorsasággal. A felugrásokat, sorozatugrásokat, 3 sorozat, 20 ismétlés, 3-5 perces pihenővel hajtatjuk végre a játékosokkal. Speciális körerősítő program: Alapozásnál a súlyterhelés a játékosok részére: amit 10-szer tudnak „megmozgatni" 5 sorozaton keresztül 3 perc pihenővel. Formába hozásnál, pedig amit 5-ször tud „megmozgatni", 5 sorozattal, 3 perc pihenővel. A versenyidőszakban: 5X3 széria, 3 perces pihenőkkel dolgoznak a játékosok. Dobások variációs alkalmazásával. Ugrások, szökdelések módszerekkel.

módszerekkel, könnyített,

könnyített, nehezített

normál, feltételek

nehezített melletti

A gyorsaság fejlesztés javasolt módszerei a felkészülés során  Gyors reakció fejlesztés módszerei  Induló gyorsaság fejlesztés módszerei  Gyorsulásfejlesztő módszerek  Gyors koordinációt fejlesztő módszerek  Mozdulatgyorsaság fejlesztő módszerek Az állóképesség fejlesztés javasolt módszerei a felkészülés során 34

szerek variációs

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 (Aerob, aerob-anaerob, fejlesztés.)

anaerob,

gyorsasági

állóképesség,küzdő

állóképesség

Vegyes AE-ANAE módszerek: 1.1-2-3-4-5-6 perces futások, 2-15 sorozattal,2 perces pihenőkkel, táv és pulzus méréssel-meghatározással (intervall) 2. 5x200 m max. intenzitással ,egyéni idő és pihenő meghatározással (ConConi) 3. 4-5x 1000 m időre, 2 perces pihenőkkel, utána 1x100 m (2x50m) maximális gyorsasággal. 4. Kanadai teszt (progresszív Cooper bipp-teszt) 5. Fartlekk futás a.) egyénileg, improvizációval b.) meghatározott feladatokkal 6. Speciális indításos gyakorlatok Gyorsasági-állóképesség, ANAE állóképesség fejlesztés módszerei: 1. 3-5x(5x20m), 1,2'-es pihenőkkel,80-100%-os intenzitással,18-22”-es iramban. 2. 3-5x(10x20 m),2,3'-es pihenőkkel,80-100%-os intenzitással,46-56”-es iramban. 3. 3-5x(5x40 m), 2,3'-es pihenőkkel, 80-100%-os intenzitással. 4. 10-30x30m-es sprintek-30 m-es sétával. Küzdő-állóképesség fejlesztő gyakorlatok: Védekező- támadó küzdő feladatok idő, pihenő meghatározással. Hajlékonyság fejlesztése: A hagyományos ernyesztő, nyújtó-lazító hatású gimnasztikán túl alkalmazni fogjuk a stretching két változatát:  Stretching PNF  Klasszikus streching Prevenció, rehabilitáció, gyógytorna: Prevenciós, regeneráló, rehabilitációs gyógyászati céllal speciális mozgásanyag alkalmazása, hetente 2-3 alkalommal, gyógytornász irányításával. 35

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 A technikai képzés kiemelt feladatai:  A sport- motorikus és koordinációs képesség-fejlesztés a kézilabdás-specifikus képzés során.  Az élmezőnyhöz igazított, nyitott technikai készségekre épülő képzés, más technikai elemek teljes sebességű kapcsolásával.  A biomechanikai mozgáselemzés az egyéni pozíció specifikus technika kialakításához.  A technikai formák precíz, pontos megbízható mozgásszerkezetének javítása tét-stressz szituációban.  A mozgássorok virtuóz, improvizatív, kreatív végrehajtása a döntési fázisok, a különböző nehézségi fokok differenciált edzésével.  A játékszituációt kedvezően eldöntő, teljes sebességű végrehajtás nehezített, változó feltételek között.  A taktikai tartalmú versenyedzések.  A technikai elemek taktikai vonatkozásainak optimalizálása.  Az eredetitől eltérő más pozíciókban való otthonos mozgásos-cselekvéshez szükséges technikai repertoár kialakítása , gyakorlása. Taktikai képzés kiemelt feladatai: Csapattámadásban Olyan támadó játékok kialakítása (10-12 alapjáték), melyek alkalmazkodnak a saját csapat és az ellenfél szerkezetéhez, lehetőségeihez, az eredmény alakulásához és egyéb külső tényezőkhöz. Szükséges olyan rendezett védekezés elleni csapatjáték kialakítása, mely épít a klubcsapatok játékára és „felépítéséhez" elegendő a rendelkezésre álló felkészülési idő. A csapat támadási megoldásai legyenek alkalmasak: o o o o o o o

6: 0 zártabb és nyitottabb területvédelem, 5: 1, 3: 3, 4: 2, 1: 5 területvédelem, 5+1, 4+2 vegyes védelem, 3: 2: 1, 3: 1: 2 terület védelem elleni játékra. emberfogás elleni (egész, félpályás), létszámelőnyös, létszámhátrányos játékra, szabaddobás formációkra.

A csapat játékmegoldásai a páros kapcsolatú és csapatrész alapjátékokra épülnek. A játszott illetve a repertoárba beépített játékmegoldások száma 10-12. A megoldások alkalmazása nem teszi „leolvashatóvá", kiismerhetővé a csapat játékát, van továbblépési lehetőség a szituációkból, Kineveljük a csapat belső irányítási rendszerét, mely önállóan is képes működni. Megvalósítjuk a támadási megoldások egységes nyelvezetét, elnevezését. Rendezett, támadási megoldás koncepciók: Befutásos akciók: 36

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Szélső befutások:

labdától távolabbi oldalról párhuzamos befutás, beállóval együtt,sorozat zárással befutás a zavaró mögé a labdás oldalról

Lövő befutások:

labda nélküli befutások labdás oldali befutások párhuzamos befutás a beállóval együtt

Irányító befutások:

labdás befutások labdás oldal felé, üres zárásra üres befutások a labdaátadással ellenkező irányú befutással

Helycserés támadásvezetés: hármas-nyolcas helycseréken alapuló játékok „hosszú feladásokon" alapuló játékok (középen befelé, középről szélső felé, szélről irányító felé) Átfutással végrehajtott támadásvezetés: lövő átfutások szélső átfutások Húzással végrehajtott támadásvezetés: húzás - kontrahúzás területhúzás- kontrahúzás Csapat védekezésben: Zártabb és nyitottabb védekezés esetén a labdaközpontú és személyre összpontosuló védekezés valamint a támadási terület „elvételének” alkalmazása a támadási tevékenységtől függően. Az offenzív és defenzív egyéni és társas védő magatartás törvényszerűségeinek kialakítása. Alkalmazkodó és megelőző védekezési formák felhasználása az eredményesség függvényében. 6-0 defenzív és offenzív változatainak kialakítása (sáncra épülő és ütközésre épülő). A kilépés-ütközés és biztosítás, besegítés elveinek kialakítása. /"Svéd rendszer"," Kettes kilépőrendszer", „Egy fix kilépőrendszer" / 5:1, 3:2:1, 1:5-ös területvédekezésen belül az általános jellemzők gyakorlása. Nyitott védekezés alkalmazása esetén (két, háromsoros védelmi rendszer)a befutások utáni védekezési rendszerváltás kimunkálása. Mélységi tagozódás szerint zártabb és egy nyitottabb variáció alkalmazása. 37

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 4: 2 váltó védekezés gyakorlása, megtanítása, különböző támadási rendszert támadó csapatok ellen. A 4:2-es „fix zavaró” rendszer lehetőségeinek kialakítása. Létszámelőnyös és hátrányos védekezés kidolgozása, az elvek megértetése. (biztonság, kockáztatás, gyenge pont megkeresése, meglepetés elve stb.) 5+1, 4+2-es vegyes védekezési rendszer kiépítése. A speciális és végjáték helyzetek gyakorlása. (passzívjelzésnél, eredménytartó taktika, sokfaultos taktika, labdaszerző taktika, labdacsapdák kiépítése stb.) Lerohanás, gyors indítás feladatai: Közvetlen indítási lehetőség (1-2 átadással) megteremtése, ha lehetőség van a hatékony végrehajtásra: -

Egy előindulóval középső, zavaró pozícióból, szélső pozícióból, legelőrébb lévő indításával, kijelölt indulóval Két előindulóval középső zavaró + szélső pozícióból a legelőrébb lévők indulásával Három előindulóval középső zavaró + két szélső pozícióból

Az indítóátadások gyors és pontos végrehajtását nem csak a kapusoktól követeljük meg, hanem a belső védők mindegyikétől. Az indítás befejezése során követelmény: -

a ziccert lövő játékos a labda átvétele után ne lelassuljon le, nagy lendülettel támadja meg a kaput, a beugrás során (a kapustól függően) két alternatíva alkalmazása ajánlott: a kapus „fölé" ugrás vagy a kapus melletti elugrás, ziccer lövésnél a lövő játékosok kihasználva a nagyobb lendület adta lehetőséget, „mozgassák" meg a kapust és első, második és harmadik szándékból is lőjenek kapura.

Az indítás során kerüljék a labda indokolatlan leütését, a labdavezetést csak szükséges helyzetekben alkalmazzák. Kiemelkedően fontos szerepet fordítunk a védő-kipattanó labdák megszerzésének gyakorlására. Közvetett indítással, lerohanással gólhelyzet kialakítása. Főszerepet jobb és baloldalon is a „vonalindítás" formáinak adunk,de más lerohanási formákat is beépítünk a taktikai repertoárba.(helycserés, két beállóra befutásos, gyors középkezdésből lerohanás) A labda gyors és biztonságosabb „felvitele" érdekében megköveteljük a játékosoktól,hogy a felesleges labdavezetést kerüljék. 38

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 A vonalindítást mind az első (szélsők), mind a második (2-esek, 3-asok), mind a harmadik hullám (HK, 3as) játékosai hatékonyan fejezzék be. A kapura lövés előtti pillanatban a játékba nem kapcsolódható támadóknak meg kell kezdeniük az elő visszarendeződést a taktikai tervnek megfelelően. Játékosainak legyenek képesek a technikai elemeket maximális futóteljesítmény mellett és védő közelben is biztonságosan és eredményesen végrehajtani. Követelmény a válogatott játékosok részére, hogy a biztonságos indításnál nemcsak a labdát adó játékos felelős a biztonságért, hanem legalább ennyire fontos a labdát kapó jól elhelyezkedő magatartása is. (védő vonalból kilépés, üres területre futás, labda felé lépés stb.) A helycserés, a két beállóra befutásos és a gyors középkezdésből végrehajtott lerohanások esetében is a több variációjú befejezés és az elő-visszarendeződés megvalósítása is követelmény. Megkeressük azokat az egyéni feladatokat a lerohanásos rendszerben, mely során játékosaink a leghatékonyabban tudják érvényre juttatni képességeiket. Visszarendeződés feladatai Visszarendeződésnél megköveteljük és automatikussá tesszük a visszafutás, a visszarendeződés „készségét", az ellenfél indításának elővételezését. A játékosok a labda elvesztése előtti pillanatban illetve a labda elvesztésekor kezdjék meg a visszarendeződésen belüli feladataik végrehajtását. Minden erőnkkel törekedjünk az indítás gólok elkerülésére, ezzel is minél nagyobb, morális tartást adva a csapatnak. A visszarendeződési „magatartásformákat", cselekvésformákat megismertetjük játékosainkkal, ezeket gyakorlással tökéletesítjük automatizmusig, és a mérkőzéseken megköveteljük a fegyelmezett és odaadó végrehajtást. Szélsők kapura lövése esetében a belső pozícióban játszók kezdjék meg az elő visszarendeződést a saját csapat védő harmadába. A beálló és a másik szélső várhat az esetleges játékba kapcsolódásra, de a lövés pillanatában ők is kezdjék meg a gyors visszafutást. Beálló kapura lövésekor minden játékos kezdje meg a visszarendeződésben rá kiszabott feladatok elvégzését.(gyors visszafutás, letámadás, terület elfoglalása, csere stb.) Belső pozíciókból végrehajtott lövéskor a beálló játékoson kívül, aki a támadó kipattanó labda megszerzésére koncentrál, mindenki kezdje meg a meghatározott visszarendeződési feladatainak elvégzését. A saját harmadba való gyors „támadó jellegű” visszarendeződés, a labdát felhozó játékos akadályozása kell, hogy jellemezze a csapat visszarendeződését. A visszarendeződés közben a támadó-védő cserék gyors és taktikus végrehajtásának módozatait részletesen ki kell dolgoznunk, különösen figyelve az esetleges „hosszú cserék” végrehajtására. Kiemelt figyelmet fordítunk a passzívjelzésnél a támadás és védekezés átmenetének eredményes végrehajtásának kidolgozására.(szabaddobás kiharcolása, támadó-védő csere végrehajtása, kapura lövés).

39

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Kapusok felkészítésében: A motorikus-kondicionális képességek, technikai, taktikai szempontjainak figyelembevételével egyéni, speciális program kidolgozása és végrehajtása team munkában, kapusedző bevonásával. Motorikus , kondicionálós képességek. A gyorserő fejlesztése elsősorban viszonylag enyhe térdhajlítás melletti, gyors elrugaszkodásban valamint a karok és a lábak gyors lendítésében nyilvánuljon meg. Hangsúlyozottan a bokaízületet átfogó izmok erősítése a cél. A további feladat az robbanékony erő növelése során a karok és a lábak gyors lendítését szolgáló izmok fejlesztése, ezáltal minimalizáljuk a gyakori ízületi sérülések előfordulását. A hajlékonyság, lazaság fejlesztése a vállöv és a csípő ízületekben kiemelten fontos feladat. Cél: a robbanékony, gyors, elasztikus izomzat és szalagrendszer kialakítása. Állóképesség fejlesztésben főhangsúlyt az oxigén jelenléte melletti /aerob/, nagy ismétlés számú hely és helyzetváltoztatások képezzék. A gyakorlatokban a szökkenések, ugrások, kar és láblendítések kapjanak főszerepet. Technikai, taktikai jellegű képzés. Cél: az optimális, helyes technikával végrehajtott alapállás és alapmozgás /helyezkedés/kialakítása, mely lehetővé teszi, hogy a kapus - a mezőny játékosok rátöréseit, színlelt vagy valós "fenyegetéseit" reagálja, - a támadásban mozgó labdát végig szemmel tartsa, - reagálni tudjon az esetlegesen végrehajtott lövésekre. A szögfelezőn történő helyezkedéssel, a labda felé, előre mozgással a kapufelület csökkentésére van lehetőség. Ismerje, érzékelje ennek a tevékenységnek az előnyeit és hátrányait: -

-előre mozgás során csökken a szabad kapufelület, de csökken a játékba avatkozás döntési ideje, -a gólvonalon állva viszont nő a célozható kapufelület, de nő a védés során a döntési idő. Helyezkedés közben a függőleges mozgás során a boka, térd- és csípőízület helyes technikájának és dinamikájának alkalmazásával elérhetjük a játékban lévő labda magasságának megfelelő követését növelve az érkező labda hárításának eredményességét.

A védési hatékonyság egyik legfontosabb eleme a kapus elővételező képessége, amiről érdemes tudni, hogy egyénenként óriási különbséggel jelentkezik. A fejlesztés az évek során leülepedett információk tudatos felhasználása.

40

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Átlövések védése A "szemafor " és a vetődő stílus ma már vegyesen jelenik meg és egyénektől függően kerül felhasználásra. Az utóbbi időben a vetődő stílus eredményesebbnek bizonyul. A kapusokra jellemző, hogy pályafutásuk során a megélt szituációkat gondolatban és nagyon gyakran írásban is rögzítik. Ez nagy előnyt jelenthet a későbbiek során, a sikeres védéseknél. Magasan érkező lövések esetén, a lövés biztos helyének tudatában két kézzel, testtel való hárítása javasolt, ha az érkező lövés ereje megengedi a labda biztos védését és azonnali játékba hozatalát teszi lehetővé. Túl erős lövés esetén tanácsos a labdát a kapu fölé vagy mellé ütni, ugyan is a mezőnybe visszapattanó labda az ellenfélhez jutva biztos gólhelyzetet eredményezhet. A testközeli lövéseket pusztán a végtagok mozgatásával védjük, a kapustól távolabbra érkező labdák esetén a védést ugrással vagy akár vetődéssel párosítjuk. Külön említést érdemel, hogy a váratlan lövéseket egy kézzel vagy esetleg lábbal, reflexszerűen, gyors mozdulattal hárítjuk. Félmagasan érkező átlövések hárításánál a karok és lábak összehangolt működése jellemző, a csípő lazaságának mértékétől függvényében. A lendítőláb, térdből indított, majd kinyújtott helyzetbe hozásával a karok és a törzs összehangolt mozgatásával a támadó által célba vett terület letakarása a feladat. Alacsonyan érkező lövéseket az úgy nevezett kitöréses, kicsúszásos, vetődéses technikával védjük. Nem elegendő a végtagok motorikus képességének fejlesztése. Kellő hangsúlyt kell fordítani a helyes technikák végrehajtáshoz szükséges törzserő kialakítása is. A kapus és a sáncolók együttműködésének kialakítása az eredményes védekezés alapvető feltétele. A kapusnak ismernie kell az aktív és a passzív sánc mögötti védő tevékenység ismérveit: -

az aktív sáncról lepattanó, útját megváltoztató lövések védése, a passzív sánc esetén a védő által nem takart terület védési technikáinak kialakítása.

A kapus a helyezkedésében nem mérvadó az előtte védekezők takaró tevékenysége minden esetben a labdához viszonyított szögfelezőre álljon. Természetesen gondolati síkon a védők által szabadon hagyott területre érkező lövések hárítása élvezzen előnyt. 41

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 A kapus a sáncoló játékos és a labda helyzetére jellemző fogalmakat, ismereteket, mint egyenes oldal, visszahúzott oldal, rövid sarok, hosszú sarok, takart sarok, lövő folyosó. stb. - tökéletesen ismerje. Gyorsindítás után, ziccer lövések hárítása. Első feladat gyorsindítás esetén a labda elütése, esetleg megszerzése, különös tekintettel arra, hogy elkerülje a támadóval a testi kontaktust, amit súlyos büntetés követ.(piros lap) Ziccer lövésnél az induló játékos lendületszerzésének az elugrás szögének, valamint a labdahelyzetének megfelelő helyezkedéssel a védéshez optimális pozíció elfoglalása. A lövés pillanatáig a szögfelezőn helyezkedve a lövő játékos birtokában lévő labda követése, majd: - a középről érkező lövésnél a lövés pillanatában szimmetrikusan, mindkét oldali végtag lendítése, - oldalra sodródást követő lövés esetén a labdaoldali végtagok lendítése. Indításos lövésnél az ívelés gyakori technika, ennek védése állóhelyből páros -ill. mozgás közben az egylábas elrugaszkodással történik. Jelzés értékű lehet az ívelést megelőző könyök mélyebb helyzete. Pörgetett labda védése a kéz, csukló és a labda helyzetének viszonylatából a pörgetés szándékának, irányának kitalálásával a megfelelő védéstechnika alkalmazása. Ziccer lövéseknél a kapus cselező tevékenysége bevett gyakorlat a kiemelkedő tudású kapusoknál. Beálló pozíciójából érkező lövések hárítása. A beállóból végrehajtott lövések esetén a speciális helyezkedés alapvető feladat. A büntető terület közelében a kapunak leggyakrabban háttal, oldalt álló játékos megközelítése - a bejátszástól a kapura lövésig- kihelyezkedéssel történjen. Fontos feladat a kapura fordulás irányának és a lövőkéz helyzetének pontos megítélése. A beálló megközelítése, akár 2-3 méterre a hajító mozdulat megkezdése előtt történik, majd a dobás indításánál játszódik le a lövésbe való beleugrás. Ha a beálló oldalirányú helyváltoztatást hajt végre (dőlés, vetődés, ugrás) a helyezkedés villámgyors , apró lépésekkel történjék, amíg a labda a test középpontjával szembe nem kerül. Váratlan, háttal végrehajtott lövéseknél a legeredményesebb eszköz a lövőhöz közeli helyezkedés. A kapus abszolút kiszolgáltatott helyzetben cselezéssel javíthatja az esélyeit. Szélről érkező lövések hárítása. A kapus alkatához, a lövés szögéhez, a lövőjátékos lövőkezéhez és a lövéstechnikához alkalmazkodó szélességi és mélységi helyezkedés. Az egyidejű, ill. egymást követő információkhoz való alkalmazkodás a helyezkedéskor. 42

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Az információk feldolgozása után a megfelelő védési technika végrehajtása. A lövés szögének növekedésével a kapufától való távolság egyidejű növelése a lövő felé mozgással. A rövid oldal passzív védésével a hosszú oldal védése ajánlatos kiszorított pozícióban lévő szélső esetén. A szögfelezőről induló védéskor mindkét oldal aktív védése. A hosszú oldal eltakarásával (passzív védésével) a rövid oldal aktív védése. A megfelelő alkati tulajdonságokkal rendelkező (magasság, szélesség) kapusok eredményes fegyvere. Sajátos végrehajtási mód a széles terpesz állásba ugrás. A kapus és a támadó közeli helyzete a nagy erővel, láb közé lőtt labda kapu fölé pattanását eredményezheti. A tudatosan lelassított lövés a kapus által észlelhető és lábzárással semlegesíthető. Az ívelés védését a korábbiakban már ismertettük. A pörgetés hárítását már a korábbiakban tárgyaltuk. Dobókézzel azonos oldalról végrehajtott lövések hárítása. Ritkán, általában kényszerhelyzetben lévő csapatok dobókézzel azonos oldalon játszó szélsőket alkalmaznak. Előfordulhat a játék során, hogy más poszton szereplő játékosok szélre kikeveredve ezt a lövésformát kénytelenek alkalmazni. Azáltal , hogy ez nem szokványos lövésmód a kapusoknak meglehetősen komoly gondot okoz ezen dobások hárítása. A védéseknél vezérfonalnak tekinthető a labda mindenkori helyzete, mely meghatározza az azt kövező védési technikát. Áttörések, "betörések utáni lövések hárítása. A kapusok szempontjából talán a legnehezebben védési feladat. Ennek oka a lövéssel együtt járó bizonytalansági tényezők sokasága.(a beugrás módja, dinamikája, a védők, támadók testi kontaktusából adódó váratlan impulzusok stb.). Ezek mind az elővételezést nehezítő tényezők. A lövőjátékos cselezés, ütközés utáni ziccerlövéseinek esetén javasolt a "végsőkig" való helyezkedéssel egybekötött, a lövés pillanatában végrehajtott "robbanásszerű" védőtechnika alkalmazása. Büntetődobás hárítása A szabályok adta lehetőséget kihasználva a 4m-es vonalig különböző távolságig való kihelyezkedéssel a kapufelület minél nagyobb kitakarása. A gólvonalról indított védés esélye minimális. Védés lövőkézre helyezkedéssel gyakori taktikai fegyver. Cselezés alkalmazása hely és helyzetváltoztatások variációit foglalja magába. Kapu előtti szabaddobások hárítása Váratlanul kapura lőtt (közvetlen) szabaddobás nem szabad, hogy meglepetést okozzon a kapusnak. Közvetlenül elvégzett szabaddobás védése (egyéni vagy csoportos sánc esetén különös figyelemmel a sánc melletti lövésekre). Közvetett végrehajtásból elvégzett lövések védése.(különös tekintettel az átlövéssel és beállóból végrehajtott lövésekre). 43

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Sáncról lepattanó, kapusról kipattanó, kapufáról lepattanó labdák védése. A kapuba tartó, meglepő irányváltoztatást végző labdák védése.(minden erővel törekedve, általában vetődéssel történő hárítás.). A sáncról az alapvonal felé tartó labda " megmentése", hasonlóan a fentiekhez történhet. A mezőny irányába tartó labda birtokba vétele kivetődéssel a kezek használatával. A kapus támadó tevékenysége Védés után, rövid felkészítéssel ívelt vagy lőtt indítóátadás felsődobással (a labda kijátszásának gyorsaságát az egyéni technikához és az aktuális taktikához alkalmazkodva kell végrehajtani). Szükség esetén, a játék gyorsítása érdekében, ülésből vagy térdelésből kijátszás is alkalmazható. Pontatlan a kaput elkerülő lövésnél a labda összeszedése, játékba hozása a taktikai szempontok figyelembevételével történjen. A saját kapuelőtér előtti szabaddobások, bedobások optimális végrehajtása a kapus taktikai feladatai közé tartozik. Segítségnyújtás a passzkényszerbe került társnak, mezőnybe kifutással játékba avatkozással lehetséges. Gól után, gyors középkezdéshez kijátszott labda, fontos technikai-taktikai elem a korszerű kézilabdázásban. Különleges helyzetben, végjátékban mezőny játékosként alapvető szinten, igény szerint részt kell vennie a csapat támadó játékában. Az egyesületi munka helye, szerepe a felkészülésben: A program végrehajtásában kiemelkedő szerepet játszanak a klubedzők, akikkel közvetlen kapcsolattartás szükségeltetik az alábbi téren: -

Felmérések, bemérések Egyéni képzések Taktikai alap lépések egységes oktatása Mentális képzés, felkészítés

A felkészülés számot tevő része a klubokban zajlik. A nemzeti válogatottban eltöltött idő a világversenyekkel együtt nem éri el az 60 napot. Ebből adódóan a fent említett kapcsolattartás kiemelkedő fontosságú. A napi kapcsolat tartás a válogatott edzőkön kívül a szakmai igazgató feladat köre is, amely a napi egyeztetésekben, tervek elkészítésében valósul meg. 5.

A felkészülési szakasz további kiemelt feladatai -

A nemzetközi élmezőny játéktudásának, elemzése, felmérése, VB ellenfeleink feltérképezése, teljesítményükről adatbank, videó anyagok összeállítása. Válogatott edzők, MKSZ Szakmai igazgató, klubedzők konzulensi tevékenységének összehangolása. 44

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 -

Középtávú, egyéni képességfejlesztő és technikai készségfejlesztő program kidolgozása játékosok részére a klubedzőkkel közösen. A nyitott keret motiváló hatásának biztosítása. Erős, nemzetközileg jegyzett ellenfelekkel való mérkőzések megszervezése. Tehetséges utánpótláskorú játékosoknak megfelelő játéklehetőség biztosítása az NB I- es csapatokban.

A férfi válogatott felkészülési terve 2015. július – 2016. augusztus közötti időszakra: 2015. 11. hó (7 nap), edzőtábor, Kecskemét, nemzetközi torna, 2 mérkőzés 2015.12. hó (15 nap), edzőtábor, Kecskemét 201.01. hó (10 nap), edzőtábor, Kecskemét, nemzetközi torna, 3 mérkőzés 2016.01. hó (17 nap), Európa Bajnokság Lengyelország 2016.04. hó (7 nap), Olimpiai kvalifikációs torna 3 mérkőzés 2016.06. hó (14 nap) edzőtábor, Világbajnokság kvalifikációs mérkőzések, 2 mérkőzés 2016.07. hó (28 nap) edzőtábor 2 nemzetkőzi torna 6 mérkőzés 2016.08.hó (20 nap) Olimpia Rio de Janeiro A női válogatott felkészülési terve 2015. Július – 2016.június közötti időszakra: 2015. 08. hó (7 nap), edzőtábor, Balatonfüred, nemzetközi torna, 3 mérkőzés 2015.10. hó (7 nap), edzőtábor, Debrecen, EB selejtező 2 mérkőzés 2015.11. hó (7 nap), edzőtábor, Budapest, 2 mérkőzés 2015.12. hó (14 nap), világbajnokság, Dánia 2016.03. hó (14 nap), Budapest edzőtábor, EB selejtező 2 mérkőzés Olimpiai kvalifikációs torna 3 mérkőzés 2016.05-06. hó (14 nap), Balatonfüred edzőtábor, EB selejtező 2 mérkőzés 2016.07. hó (28 nap) Bük, edzőtábor 2 nemzetkőzi torna 6 mérkőzés 2016.08.hó (20 nap) Olimpia Rio de Janeiro 2016.10. hó (7 nap) edzőtábor és nemzetkőzi torna 3 mérkőzés

45

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 2016.11. hó (14 nap) edzőtábor és nemzetkőzi torna 3 mérkőzés 2016.12. hó (16 nap) Európa Bajnokság Svédország

A Férfi B-válogatott tervezett felkészülése a 2016. évre Az A-válogatott mellett – főleg a későbbi érési folyamatokból kifolyólag a fiúknál – érdemes hosszú távon gondolkodnunk egy erősen korosztályhoz kötött utógondozási és nemzetközi tapasztalatszerzést segítő B-válogatottat foglalkoztatni. Ez a program hívatott elősegíteni az utógondozáson kívül a korosztály váltás zökkenőmentes végrehajtását is. Erre kiváló alkalom a nemzetközi válogatott heteken – amely szorosan kötődik a felnőtt válogatott programjához – a már eddig is nagy hagyományokkal bíró országokkal, mint Lengyelország, Norvégia, Dánia mérkőzéseket játszani. Amennyiben lehetséges a következő időszakokban az MKSZ is keresi a lehetőséget saját szervezésű tornák keretében a „B” keret foglalkoztatására. A keret kialakításában természetesen kikérjük a klubedzők véleményét is. A válogatott kialakításánál 2016-ban főleg- néhány játékos kivételével - az 1994 – 95. között született kézilabdázókat szeretnénk figyelembe venni. Természetesen a megjelölt korosztálytól fiatalabb játékosok is számításba jöhetnének, de ebben az időszakban minden korosztályos válogatottunk nemzetközi tornán szerepel majd remélhetőleg. A válogatott tervezett programja 2016. évre: • 2016.01.03. – 2016.01.07. edzőtábor •

2016.01.08. – 2016.01.10. felkészülési torna

•

2016.01.13. – 2016.01.15. edzőtábor

•

2016.04.06. – 2016.04.10. edzőtábor felkészülési mérkőzéssel

•

2016.06.03. – 2016.06.10. edzőtábor felkészülési mérkőzéssel

Egyes szakmai mutatók terén kitűzött célok: •

A B-válogatott számára, amennyiben a legjobb felkészülésbeli feltételrendszert szeretnénk biztosítani, meg kell határoznunk a nemzetközi élmezőny aktuális szintjét a motorikus képességek, a technikai, taktikai felkészültség, valamint az alkati mutatók tekintetében. Minkét nemre vonatkozólag az alábbi fontos szegmenseket kell ezzel kapcsolatban figyelembe vennünk:

Feladatok, tendenciák: •

A világ élvonalának teljesítményében további javulás, fejlődés figyelhető meg. A kézilabdázás fejlődésének elemzése során fontos megállapítanunk, hogy a válogatottak, a hosszú idő óta együtt játszó nemzeti csapatok elsősorban a játék négy fázisában mutatnak bizonyos fejlődési tendenciát: 1.,

Védekezésben az elővételező képességekben, a folyamatos játék megakadályozásában, a hibák kikényszerítésében, valamint a mozgáspályák behatárolásában mutatják a legnagyobb fejlődést. A kikényszerített hibák száma 46

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 jelentősen megnőtt, így a labdaszerzésekből történő lerohanások esélye is százalékba emelkedett. 2.,

A rendezetlen védelem elleni támadásban az ismert tendenciák nem változtak az élvonalbeli csapatoknál. A sávtartásos indításban, valamint a második fázisban fellelhető taktikai tartalmakban figyelhető meg bővülés. Általános tendenciának mondható, hogy a támadók és védők cseréjében egyre szűkülnek a lehetőségek. A csapatok ma már - ellentétben a kettős-hármas cserével – maximum egy játékos cseréjét engedélyezik a támadó és a védő szerepkörök váltása során.

3., A támadó játék – elsősorban a nagy sebesség miatt – jelentősen uniformizálódik. A világon ismert taktikai elemek rangsorában mutatkozik eltérés, hiszen az alkalmazás során a csapatok ezeket az ismert, nagyon mélyen begyakorolt elemeket a játékos-állományukhoz igazítva eltérő gyakorisággal alkalmazzák. Ezek hosszabb lefolyásúvá váltak, mint a megelőző időszakban. A támadásokban mind az előkészítő fázis, mind a készségszintű támadó, taktikai, stratégiai elemek lejátszása hosszabb időt vesz igénybe, tehát a támadási idő megnő, ezzel arányosan csökken viszont a támadások száma. A befejező pozícióba kerülő játékosok a támadások indítása, illetve a kritikus játékhelyzetek, játékelemek, gólhelyzetek kialakításának hatékonysága és precizitása elsősorban az átlövő játékosok és beálló játékosok feladatkörének és jelentőségének növekedésével egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. 4., Elmondható, hogy a támadó és védő sorban szereplő játékosok – különösen néhány válogatottnál – rendkívüli átlagmagasságot érnek el. 6.

A válogatás elvei: A válogatottba meghívást kapnak azok, akik munkájukkal, emberi magatartásukkal, képesek hozzájárulni a jó szellemű válogatott kialakításához, és magas fokú felkészültségükkel kiemelkedő teljesítmény elérésére képesek a játék egy-egy területén. A válogatott keretbe kerülhetnek azok a fiatal játékosok, akik megfelelő testi alkattal és fizikai adottságokkal rendelkeznek, mely megfelelő technikai tudással, játékteljesítménnyel párosul, mely a továbbiakban továbbfejleszthető és a csapat számára hasznosítható. Minden játékos számára, aki válogatott szeretne lenni, alapvető feltétel, hogy kifogástalan emberi és erkölcsi magatartással a nemzeti válogatott iránti maximális elkötelezettséggel rendelkezzen. Azonos képességű játékosok esetében az erkölcsi magatartás a munkához való hozzáállás és a fejlődési lehetőség a döntő. A felkészülés során a válogatásnál további szempontok a következők: -

Aktuális sportforma A tervezett taktikában való szereplehetőség A nagyfeszültségű mérkőzéseken való várható jó teljesítményszint A klub ajánlása A csapatszerkezetében való hatékonyság, összeszokottság lehetősége Megfelelő színvonalú védekező tudás

47

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 A válogatottság a teljesítmény és magatartás függvényében rugalmasan kezelendő. Felkészültségi vagy emberi, munkamorálbeli, családi problémák miatt az illető játékos kerettagságát és a válogatottsággal járó valamennyi kedvezményt elveszíti és helyére, arra alkalmas új játékos kerülhet. 7.

A sportág utánpótlás helyzete (ld. 1.1-es pont).

8.

A válogatott keretek foglakozásának szakmai, szervezési feladatai: Ennek a fejezetnek a kifejtése az 5. pontban megtalálható.

9.

A sportág sportegészségügyi ellátása, sportorvosi hálózat, sporttudományos háttér: A magyar kézilabda-válogatottak a lehetőségekhez mérten a legkorszerűbb sportegészségügyi ellátásban részesülnek. A férfi és női felnőtt válogatottak állandó egészségügyi stábbal (orvos, fizioterapeuta, masszőr) dolgoznak. Folyamatos kapcsolatban állunk a Dr. Szabó Tamás által vezetett, MOB-által támogatott diagnosztikai laborral. Az intézmény segítségével rendszeres képet tudunk alkotni a játékosok keringésének, szív- és érrendszerének állapotáról és terhelésélettani vizsgálatokra is lehetőségünk van. A felnőtt válogatottak az emberi tudásanyag és elhivatottság tekintetében a világ elittel azonos ellátásban részesülnek. Feladatok: -

-

-

a korábbi, éves szűrőprogramokban való részvétel (kardiológiai szűrővizsgálat) Betegségek, sérülések esetén szoros együtt működés a klubok orvosaival, a diagnosztika, terápiás terv, rehabilitációs tevékenység felállításában A rehabilitáció általános, egyetemes, protokoláris kialakítása (kezelő helyek kialakítása, megfelelő rehabilitációs személyzet alkalmazása: fizioterapeuta, gyógytornász, sportmasszőr) Rehabilitációs szakemberek képzése, korszerű rehabilitációs berendezések alkalmazása a sportág elvárásainak megfelelően A rehabilitációs kezelések és az ezzel járó adminisztráció standardizálása, dokumentálása, orvos szakmai kontrollja, a klubok szoros együtt működése mellett orvosi diagnosztikai és fiziotherápiás háttér bővítése

Az utánpótlás-válogatottak orvosi és terápiás ellátását is igyekszünk optimálisan megszervezni, az elmúlt időszakban a TAO-segítségével a korábbi évekhez képest nagy előrelépés történt a modernebb terápiás eszközök, korszerű telemetriás ellenőrző rendszer beszerzése érdekében. Célunk, hogy az utánpótlás korúak tekintetében a felnőtt válogatottéhoz hasonló sportegészségügyi hátteret tudjunk biztosítani. Feladatok: -

versenyzők szűrése - sport orvosi alkalmassági vizsgálatok szakszerű elvégzése (labor, kardiológiai vizsgálat, terhelés élettani vizsgálat, általános szűrővizsgálatok) sérülés megelőző tréningre nevelés gyógytornász segítségével. (sportágspecifikus sérülésmegelőző program, neuromuscularis tréning oktatása) diatetikai tanácsadás – nevelés- Táplálkozási szakemberek által táplálkozási tanácsadás a felkészülési időszakban, megfelelő táplálkozás előírása edzőtábori, versenyek időszakában (különös figyelemmel az utánpótlás korosztályra is)

48

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 -

Hazai és nemzetközi versenyeken teljes egészségügyi stáb (orvos, fizioterapeuta, gyúró) biztosítása a válogatott minden korosztályában Az utánpótlás bázisok megnövekedett jelentősége (Nemzeti Kézilabda Akadémia) miatt e korosztály egészségügyi szolgálatának javítása (szakorvosi háttér, egyéb egészségügyi tárgyi és humán erőforrás ellátottság)

Továbbképzés -

-

kötelező továbbképzési rendszer kialakítása: csapatorvosok, gyúrók Licensz rendszer bevezetése. Sportegészségügyi Albizottságon belüli kontroll rendszer megszervezése (megvalósuló feladatok, írásbeliség, betegellátó helyek, beteg-utak, ellátási módszerek, alkalmazott táplálék kiegészítők, stb) Új terápiás és diagnosztikai rendszerek tesztelése az evidence based medicine alapján

Sportegészségügyi Albizottság -

működőképes sérülés regiszter beindítása csapat- válogatott orvosi kooperáció erősítése orvos egészségügyi team-ek kialakítása és alkalmazása.

A magyar válogatottak keretorvosai: Férfi felnőtt válogatott: Dr. Erdélyi Gábor Női felnőtt válogatott: Dr. Szikora Gyula A magyar utánpótlás-válogatottaknál dolgozó orvosok: Dr. Kisegyházi Attila, Dr. Lénárt Róbert, Dr. Szabó István Fizioterpaeuták, masszőrök: Szikra-Mezey Csaba, Sándor Dániel, Tímár Csaba, Schrenk Péter, Székely Zoltán, Cseh Ferenc

10.

A sportág doppingellenes küzdelme: A Magyar Kézilabda Szövetség munkájának vezérelve, hogy a dopping alapvetően ellentétes a sporttal, ezért doppingellenes tevékenységünk kiemelt célja, hogy a mindenkor érvényben lévő jogszabályi háttér alapján hatékonyan érvényt szerezzünk a nem megengedett teljesítményfokozás tilalmának, ezzel megvalósítsuk és megőrizzük a sport szellemiségét, tisztaságát és az esélyegyenlőséget. Doppingellenes küzdelmünk két fő területe a felvilágosító és nevelő tevékenység valamint a tájékoztatás. Fontos célunk, hogy elkerüljük a tájékozatlanságból eredő doppingvétségeket, ezért nem csak a válogatott kerettag sportolókat, edzőket, gyúrókat, orvosokat, hanem a sportegyesületek vezetőin keresztül a versenyrendszerünkben részt vevő egyesületek sportolóit, sportszakembereit is tájékoztatjuk a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló, 324/2014 (XII.15) Kormányrendelettel módosított 43/2011 (III.23.) Kormányrendeletben foglalt kötelezettségeikről, így nem csak a doppingolási tilalomról, hanem a rendeletben meghatározott regisztrációs kötelezettségekről is. 49

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Minden évben a sportegyesületeknek megküldött Versenykiírásban – minden bajnoki osztályban, melyet szövetségünk szervez – felhívjuk a sportszervezeteket a szabályok betartására, illetve tájékoztatjuk a szabályozások esetleges változásáról őket. Honlapunkon bárki számára elérhetővé tettük a Magyar Antidopping Csoport által karbantartott, napra kész tiltólistát. A holléti (whereabouts) rendszer kitöltéséhez útmutatót tettünk közzé honlapunkon, melynek használatával egyszerűbbé vált sportolóink számára a regisztráció. Szövetségünk a jogszabályban előírt doppingszabályzattal rendelkezik, azt a sportolók, és szakmai vezetők részére elérhetővé tettük. A sportegyesületeknek szervezett szakmai fórumokon is felhívjuk a figyelmüket a doppingolás egészségkárosító hatására, jogszabály ellenességére, valamint a sport szellemiségével összeférhetetlen, méltatlan viselkedési formákra. A Magyar Antidopping Csoport által működtetett whereabouts (holléti) rendszer vezetését a jogszabály által előírt módon, a rendeletben megjelölt sportolói kör számára a Versenykiírásban is kötelezővé tettük, a rendszerben történő regisztráció megtörténtét folyamatosan ellenőrizzük. A válogatott keret edzésein antidopping koordinátorunk a játékosoknak, edzőknek, orvosoknak és gyúróknak továbbképzéseket, felvilágosító előadásokat szervez, a versenyekre utazó csapatok orvosait, gyúróit a szükséges ismertető anyagokkal ellátja. Munkatársunk rendszeresen részt vesz a Magyar Antidopping Csoport által szervezett képzéseken, továbbképzéseken, előadásokon. A Magyar Antidopping Csoport munkatársaival napi szinten kapcsolatot tart, egyeztetéseket végez Tevékenységünk folyamatos, és nem kizárólag a válogatott keretekre terjed ki, nem csak a világversenyek előtt, hanem egész évben folyamatosan és fokozottan figyelemmel kísérjük a játékosok rendeltetésszerű gyógyszerfogyasztását, és a regisztrációs kötelezettségeik teljesítését. Az elkövetkező években is szeretnénk megtartani eredményeinket: pozitív doppingeset a sportágban nem fordult elő, és a regisztrációs feladatokat a kötelezettek 100 %-a teljesítette. Továbbra is folyamatos felvilágosító- nevelő munkát kívánunk végezni, a megfelelő tájékoztatás után a szükséges ellenőrzéseket is elvégezve. 11.

Sportdiplomáciai feladatok, a sportág nemzetközi tisztségviselőinek névsora: A 2016-os év során az első kiemelkedőn fontos nemzetközi esemény a férfi Európa bajnokság lesz, amit januárban rendeznek Lengyelországban. A magyar válogatott, selejtező csoportját megnyerve sikeresen kvalifikálta magát az eseményre. Az EB kiemelt jelentőségét az adja meg, hogy az esetleges jó szereplés lehetőséget teremt az olimpiai kvalifikációra, márpedig a riói szereplés elsődleges fontosságú válogatottunk számára.

50

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 2016 legjelentősebb hazai rendezésű eseménye a Strandkézilabda Világbajnokság lesz, amely július hónapban kerül megrendezésre Budapesten. Hazánk 24 csapatot lát vendégül a világ vezető Strandkézilabdás országaiból. Az esemény különös jelentőséggel bír, hiszen a 2017-es Világjátékok kvalifikációs versenye. E mellett rengeteg lehetőséget ad promócióra, sportágnépszerűsítésre, és a sportdiplomácia továbbépítésére, ami az Olimpia „előestéjén” fontos hozzáadott érték lehet. A 2014-es sikeres rendezés eredményeként 2015-ben és 2016-ban is Magyarország, Budapest lehet a házigazdája a női Bajnokok Ligája négyes döntőjének (Final4). Az erre vonatkozó döntést 2014 szeptemberében hozta meg az Európai Kézilabda Szövetség (EHF). A női klubkézilabda csúcseseménye tehát újra Magyarországra költözik majd, jelentősen hozzájárulva a sportág hazai és nemzetközi helyzetének javításához. 2016 decemberében Svédországban kerül sor női Európa Bajnokságra, ahol remélhetőleg a magyar válogatott is részt vesz majd. A szerepléshez szükséges kvótát válogatottunk az EB selejtezők során szerezheti meg, ahol hazánk Lengyelország és Szlovákia válogatottja mellett a „B” jelű előselejtező csoport győztesével küzd majd a kvalifikációért. Az utánpótlás válogatottak számára a 2016-os évben a lányok esetében világbajnokságok, a fiúk esetében Európa bajnokságok következnek. Bízunk benne, hogy hasonlóan a 2014-es évhez, jövőre is mindegyik korosztályos csapatunknak sikerül a kvalifikáció, biztosítva a fiatal játékosok számára is a legmagasabb szintű tapasztalatszerzést. Klub szinten a már korábban említett női BL Final4 mellett reméljük, hogy csapataink a 2014es, illetve 2015-ös sikerek által kijelölt úton haladnak tovább. A Győri Audi ETO KC és az MKB-MVM Veszprém is megerősített kerettel, esélyesként kezd neki a Bajnokok Ligája szezonnak, míg a MOL-Pick Szeged ismét kérvényezte, hogy indulhasson a legrangosabb kupasorozatban. A szövetség vezetősége kiemelt figyelmet fordít a magyar játékvezetők és a nemzetközi mérkőzéseken szereplő hivatalos személyek menedzselésére, így 2016-ban is több munkatársunk vesz majd részt a nemzetközi kézilabda mérkőzések lebonyolításában. A Magyar Kézilabda Szövetség nemzetközi tisztségviselőinek névsora: MKSZ Nemzetközi Bizottság Elnök: Rácz Marianne Tagok: Bonifert Ferenc, Polányi Zoltán, Bóka István Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) bizottsági tagok Módszertani Bizottság: Kovács Péter Fejlesztési Bizottság: Vetési Iván Európai Kézilabda Szövetség (EHF) bizottsági tagok Versenybizottság: Andorka Sándor Módszertani Bizottság: Kovács Péter Strandkézilabda Bizottság: Horváth Gabriella Women Handball Board: Kelecsényi Ernő Európai Kézilabda Szövetség (EHF) ellenőrök Andorka Sándor, Éles Péter, Horváth Gabriella, Soós Balázs, Vattay Gergely Európai Kézilabda Szövetség (EHF) lektorok Marczinka Zoltán, Neukum Tamás, Horváth Gabriella, Andorka Sándor, Kovács Péter

51

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 MKSZ Nemzetközi Igazgató Horváth Gabriella MKSZ Nemzetközi Igazgató-helyettes Soós Balázs 12.

A sportág létesítmény helyzete: Jelenleg 385 csarnok alkalmas különböző kategóriájú versenyek lebonyolítására. Továbbra is igény lenne 15.000 főnél nagyobb csarnokra, hogy férfi világbajnokság megrendezésre pályázhassunk.

Megyék

Sportcsarnokok

Bács Baranya Békés Borsod Budapest Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala Összesen:

28 21 26 26 35 26 19 28 32 19 19 16 6 53 20 23 23 10 20 10 460

Méretes sportcsarnokok 24 18 24 21 31 21 16 14 30 17 18 11 3 47 17 19 19 10 16 9 385

2011-2012 Balatonfüredi Alapítvány Tamási KC Vasas SC MTK Szentgotthárd KK 2012-2013 Diákok Egészségéért Veszprém Megye Érdi Sport Kft.

Nem méretes sportcsarnokok 4 3 2 5 4 5 3 14 2 2 1 5 3 6 3 4 4 0 4 1 75 Megjegyzés

KÉSZ KÉSZ KÉSZ KÉSZ Elkezdett Megjegyzés Elkezdett Csarnokvásárlás folyamatban 52

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 Siófok KTC Kft. Egri VSI

KÉSZ Csarnok felújítás Megjegyzés Elfogadott beruházás KÉSZ (Általános Iskola bővítése) Elfogadott beruházás Elkezdett Elkezdett Elfogadott

2013-2014 Mizse KC (csarnokberuházás I. ütem) Pázmánd SE Hajdúnánás SK Siófok KTC Kft. II. Tatai AC Váci Kézilabda SE (csarnokberuházás I. ütem) 2014-2015 Mizse KC (csarnokberuházás II. ütem) Martonsport Kft. (csarnokberuházás) Kisvárdai Kézilabda Club SE (csarnokberuházás) Váci Kézilabda SE (csarnokberuházás II. ütem) 13.

Megjegyzés Elfogadott Elfogadott Elfogadott Elfogadott

A szövetség és az egyesületek kapcsolata: A Magyar Kézilabda Szövetség feladata, hogy válogatottjai és az egyesületek célja, motivációja, érdeke közös legyen abban, hogy a magyar kézilabdázás: -

a nemzetközi élmezőnyben szerepeljen, széles tömegbázissal rendelkezzen, megtartsa és fokozza népszerűségét, gazdaságilag megalapozott, szilárd talajon álljon.

Ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanak, összefogásra van szükség, amelyek egyezségek, megállapodások mentén bizonyítják, hogy csak együtt tudjuk mindezt megoldani. Ellenkező esetben komoly veszteségeket szenvedhet sportágunk. Az összefogás azt jelenti, hogy meg kell oldanunk: -

az egyesületek és a válogatottak felkészülésének és versenyeztetésének a szabályozását, a válogatottakat adó klubok műhelytámogatásának, mindkét fél számára elfogadható rendezését, a nemzeti érdekek figyelembevételét, ideértve a nemzetközi klubversenyeket is.

Kiemelt fontosságú feladat, hogy évről évre megtaláljuk az optimális versenynaptárt, melyben egyeztetni kell a nemzetközi kupamérkőzések időpontjait a klubok és a különböző világversenyeket, a kötött válogatott időpontokat, a nemzeti csapatok tekintetében. Az együttműködés szabályainak elvei: -

az új versenyidőszak nemzetközi naptárának megjelenése után, a válogatottak és a klubok felkészülési és versenyprogramjának a meghatározását követően, a kijelölt versenynaptárt mindkét fél betartja,

53

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 -

A

14.

az elfogadott versenynaptári program csak a hivatalos nemzetközi program lebonyolításában bekövetkezett változás miatt módosulhat, közös megegyezéssel, a szövetségi kapitányok a programjukban bekövetkező változásokat, melyek befolyásolhatják a klub programokat, kötelesek egyeztetni a válogatottakat adó klubokkal, a szövetségi kapitányok a válogatott programja előtt, minimum két héttel jelzik a válogatottak névsorát és a tervezett programot az egyesületek részére. a válogatott a klub nyári szabadságára rendkívüli programot szervezhet, de biztosítani kell a játékosok részére a minimum 30 nap pihenőt. a válogatott különböző VB, EB, Olimpia előtt minimum 14 napos összetartási lehetőséget kap. Minden klub köteles szakmai egyeztetésen részt venni, amennyiben erre a szövetségi kapitány igényt tart. válogatott keretbe meghívott játékosoknak a felmentését edzés illetve mérkőzés alól a válogatott edzői illetve a keretorvos kezdeményezheti.

Az olimpiai felkészülést befolyásoló tényezők: A felkészüléseket az alábbi fontos tényezők befolyásolják: edzéslehetőségek száma és a munkavégzés körülményei; létesítményhelyzet és sporttudományos-sportorvosi orvosi háttér; klubok és a válogatottak sokszor eltérő érdeke; a külföldön játszó játékosok feletti minimális kontroll a formát illetően; a folyamatosan csökkenő együtt töltött idő; a hazánkban játszó külföldi játékosok számának növekedése, amely elveheti az játéklehetőséget a magyar játékosoktól; - a klubok sokszor instabil, kiszámíthatatlan anyagi háttere. -

15.

Észrevételek, javaslatok A Magyar Kézilabda Szövetség, illetve a magyar kézilabdázás az utánpótlás-nevelés területén páratlan lehetőséghez jutott a TAO-kedvezmények forrásként való felhasználásával. Ezzel ellentétes folyamatot eredményezett azonban a gazdasági válság, illetve éppen a TAOrendszer beindulása miatt a szponzorszerzés, a támogatók megtalálása kétszeresen is nehézzé vált. Az állami források révén az MKSZ szintén elsősorban az utánpótlás-nevelést, -képzést és –versenyeztetési költsgeket tudja finanszírozni, így a „kirakat”, azaz a felnőtt válogatottak versenyeztetése és feltételeinek az eredmények színvonalához méltó biztosítása különösen nehéz feladat. Az állami támogatást tekintve javasoljuk, hogy a jövőben a felnőttekre fordítható állami források nagysága növekedjen. Mint korábban kifejtettük, rendkívüli szükség volna a szabvány kézilabda pályák számának növelésére. Sajnálatosan napjainkban is tapasztalható, hogy a csarnok-, és tornaterem építési projektek során olyan létesítmények alakulnak ki, amelyek mérete a kézilabdázás szabályainak nem felel meg. Szeretnénk elérni, hogy akár jogszabályi rendelkezések alapján rögzítésre kerüljön, hogy csak olyan csarnokok, tornatermek épülhetnek, amelyek a szabvány kézilabda pálya befogadására alkalmasak. A magyar kézilabdázás férfi és női szinten is a világ élvonalába tartozik, Magyarország kézilabda nagyhatalomnak minősül. Időszerű volna, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség a 2014. decemberében megrendezett Női Kézilabda EB-hez hasonlóan férfi világversenyt is rendezni tudjon, amely nemcsak sportszakmailag, hanem turisztikailag és nemzetgazdaságilag is előnyös volna. Az MKSZ ezen célok elérése érdekében pályázatot nyújtott be a 2021. évi és

54

MKSZ SZAKMAI TERV 2016 a 2023. évi Férfi Kézilabda Világbajnokság megrendezésére, melynek kapcsán az IHF döntése várhatóan 2015. novemberében születik meg. A rendezéshez azonban 15.000 főt befogadó sportcsarnokra, sportcsarnokokra van szükség. Kérjük és javasoljuk, hogy amennyiben arra forrás áll rendelkezésre, úgy épüljön az Országban ilyen feltételekkel rendelkező, férfi világverseny rendezésére alkalmas sportcsarnok. Elfogadta az MKSZ Elnöksége 81/2015(VI.29.) számú határozatával.

dr. Kocsis Máté elnök Magyar Kézilabda Szövetség

55