Szakmai program-nevelési terv BÖCSİDEI ELLÁTÁS
1. Bölcsıdénk alapelve
Szeretetteljes, biztonságot adó, érzelem gazdag bölcsıdei élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy biztonságot, boldogságot, önállósághoz való jutást ad a gyermekeknek. Ezen alapelvek közül az érzelemgazdagságot, a fokozatosságot, az egyéni bánásmódot és az állandóság elvét emeljük ki. Intézményünk alapprogramja a bölcsıdei gondozás-nevelés alapprogramjának figyelembevételével alkalmazza a nevelımunkában: -
Az általános emberi, etikai alapelveket. Az ENSZ „Egyezmény a gyermekek jogairól” címő dokumentumban rögzítetteket. A pszichológiai és pedagógiai kutatások eredményeit. A 0-3 éves életszakasz meghatározó szerepének elismerését. A bölcsıdei gondozás-nevelés története alatt felhalmozódott értékeket. A bölcsıdei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlatát.
2. Gondozás-nevelés alapfeladatai: A gyermek testi és pszichés szükségleteinek kialakítása, a fejlıdés elısegítése, az egészséges életvitel igényének kialakítása.
a. Az egészséges testi fejlıdés elısegítése: -
A fejlıdéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése Az elsıdleges szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése Az egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvetı kultúrhigiénés szokások kialakításának segítése
b. Az érzelmi fejlıdés és a szocializáció segítése: -
-
Derős légkör biztosítása, a bölcsıdébe kerüléssel járó nehézségek lehetıség szerinti megelızése illetve csökkentése. Segítségnyújtás az átélt nehézségek feldolgozásában. A gondozónı-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentı kapcsolat kialakításának segítése. Az egyéni igények szükségletek kielégítése csoporton belül, az éntudat egészséges fejlıdésének segítése. A társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia, tolerancia fejlıdésének a segítése.
-
Megteremteni a lehetıséget a gondozónıvel és a társakkal közös élmények szerzésére.
-
c. A megismerési folyamatok fejlıdésének a segítése: A gyermeket tevékenységeik, benyomásaik, tapasztalataik élményeik alapján szereznek ismereteket, ezért fontos biztosítani: -
A gyermek életkorának és érdeklıdésének megfelelı lehetıségeket (hely, idı, eszköz…stb.). Az önálló aktivitás és kreativitás támogatását. Ismeretnyújtást. Fontos a gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerısítése. A gyermek igényéhez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzet-megoldási minták nyújtása.
3. A bölcsıdei élet megszervezésének elve: A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élı gyermekek életkorának megfelelı nappali felügyeletét, gondozását, nevelését foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni, azon gyermekek számára, akiknek szülei munkavégzésük, betegségük szociális rászorultságuk vagy egyéb ok miatt ezt igénybe veszik.
a. Alapellátás A bölcsıde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedı – 20 hetes - 3 éves korú gyermekek napközbeni ellátását szakszerő nevelését végzı intézmény. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte a bölcsıdei nevelési év végéig, maradhat az intézményben. Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre a 4. életévének a betöltését követı augusztus 31.-ig tovább gondozható a bölcsıdében. (1997. XXXI.tv. 42.§ (1) ) A bölcsıde végezheti sérült gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú gondozását is a gyermek 6 éves koráig. A bölcsıdei ellátás keretében a közoktatásról szóló (1993.évi LXXIX. tv.) szerinti szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek hatéves koráig fejlıdését biztosító fejlesztı felkészítésben és nevelésben vehet részt.
b. Kapcsolattartás a szülıkkel A családban és a bölcsıdében nevelkedı gyermekért mindkét környezet felelıs. A bölcsıde csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erısítve tudja nevelı szerepét betölteni. Az együttmőködés alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. A gondozónı ismerje meg a családok életmódját, a gyermek helyét a családban. A
szülı találjon a gondozónıben támaszt és segítıtársat a gyermek nevelésében. Szükséges, hogy a bölcsıde minden dolgozója elıítéletektıl mentesen tudjon közeledni a családokhoz. A kapcsolattartás formája a családdal: -
Beszélgetések érkezéskor, hazaadáskor. Szülıi értekezlet, szülıcsoportos beszélgetések. Hirdetıtábla. Üzenıfüzet. Nyílt napok. Idıpont-egyeztetés után egyéni beszélgetés. Szervezett programok.
c. Családlátogatás Célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermek otthoni környezetében való megismerése. Lehetıleg a beszoktatás elıtt kerüljön sor az elsı családlátogatásra. Szociális körülményei miatt felvételre kerülı gyermeknél betegség, gyakori hiányzás miatt év közben is szükséges a családlátogatás. 4. Kapcsolattartás más intézményekkel
a. Óvoda-bölcsıde kapcsolata Az óvodába lépés fordulópont a gyermek életében. Alkalmazkodás az új környezethez, a számára ismeretlen felnıttekhez és gyermekekhez, pszichés megterhelést okoz. Az alkalmazkodás megkönnyítése érdekében az óvónık nyár folyamán meglátogatják a bölcsıdében, a szeptemberben hozzájuk kerülı gyermekeket. Csoportos látogatásokra is mód van, mivel hatalmas füves udvar áll rendelkezésünkre. (madarakkal, baglyokkal) A gondozónık meglátogatják az óvodában már beilleszkedett bölcsıdéseket. Részt veszünk egyes ünnepeiken, ahol több korcsoport találkozására is lehetıség van. Pl. Márton napi felvonulás 5. Kapcsolattartás Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézményekkel: A gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein havonta részt veszünk függetlenül attól, hogy a bölcsıdében van-e nevelıszülı által gondozott gyermek. A gyermekjóléti szolgálat javaslatára szociálisan rászorult gyermekek kerülhetnek bölcsıdébe.
6. Kapcsolattartás a védınıi szolgálattal: Napi kapcsolattartásra van lehetıség szükség esetén, mivel egy épületben mőködik. Problémás fejlıdéső, vagy táplálék, gyógyszer allergiás gyermek esetén a bölcsıdébe kerülés elıtti állapotáról is tájékoztatást kaphatunk. Védınıi javaslatra is bekerülhet gyermek a bölcsıdébe. 7. Képzés, továbbképzés Szakmai programunk célja többek között a gondozónık felsıfokú képesítésének elérése. A továbbtanulás biztosítása. Az akkreditált képzéseken való részvétel. Szakmai napokon való részvétel Intézményen belül a házi továbbképzéseken fejleszteni, felfrissíteni az ismereteket Szakirodalmak olvasásával szinten tartani a meglévı tudást, Tájékozódni, új ismeretekre szert tenni.
Nevelési terv
„A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyermekeinknek valóra váltani lehetıségeiket.” (E.Fromm) 1. Feladatunk: Megkönnyíteni a bölcsıdés gyermek számára az alkalmazkodást az új környezethez, a társakhoz, a felnıttekhez. Kiemelt feladat az elıítéletek kialakításának megelızése. Együttérzéssel, figyelmességgel segítjük a szabálytartás fejlıdését. A közös élmények erısítik biztonságérzetüket. Megértı odafordulással segítjük a félelmek, szorongások oldását. A bölcsıdés korú gyermeknél a nevelés-gondozás összefügg egymással. A gondozási mőveleteken keresztül tanulja meg az önállóságot, a helyes szokásokat, a környezetéhez való alkalmazkodást.
2. Értelmi fejlesztés: „Minden módszer jó, ami éhséget ébreszt a tudás iránt” (Freinet) A bölcsıdei nevelés az egész személyiséget fejleszti. A nevelés során olyan képességeket fejlesztünk, mely képessé teszi a gyermeket majd a tanulásra. A tevékenységbe beépül a mozgás, a manipuláció mely a fejlesztés alapja. „A valóság nyelve a gyermek számára a játék” (Fordham) „A játék, út a gyermekek számára, annak a világnak megismeréséhez, amelyben élni fognak és amelyet megváltoztatni hivatottak.” (Maxim Gorkij) A játék a gyermek fejlıdésének kulcstevékenysége. A lelki egyensúly szempontjából nagy jelentısséggel bír. Gyermekkorban elsıdleges tevékenység. Ebben nyilvánul meg legıszintébben, ebben figyelhetı meg legjobban, itt fejleszthetı legeredményesebben a gyermek. Fontos, hogy megteremtsük a gyermek számára a nyugodt játék feltételeit. A biztonságot, állandóságot, nyugalmat, megfelelı helyet és idıt a játékra. A játékeszközök kiválasztása igazodjon a gyermek korához. A játéktevékenység fejlıdése szoros kapcsolatban van a gyermek fejlıdésével, érésével. A csoportban lévı gyermeket fejlettségi szintjéhez kell biztosítani a tevékenységükhöz szükséges eszközöket.
a. A játékok fajtái: • Képzeleti, alkotó: - gyakorló - konstruáló és építı játékok - szerepjáték
-
•
bábjáték népi játékok
Szabályjátékok: - testnevelés, sport játékok - kirakók - intellektuális játékok
b. A rajz, a játék egyik fajtája. A rajzból jól láthatóvá válik: -
Az értelmi fejlıdés. A világról alkotott kép. Az érzelmek, indulatok, hangulatok.
A rajz fejlıdése: 1. Firka fejlıdése: - Nem szerkesztett firka. - Lengı firka. - Kezdetlegesen szerkesztett firka. - Írást utánzó firka. - Gömbfirka. 2. İsformák
„Aki szereti a szépet, az életet szereti.” (Dr.Hermann Alice)
A környezı világ megismerése a kisgyermek számára a felfedezés élményét jelenti. „A természet hatalmas az ember parányi” (Dr. Szentgyörgyi Albert) Minél több érzékszervükkel ismerjék meg a körülöttük lévı világot. Évszakonként más-más tapasztalatot győjthetnek. A környezetvédelmi szokásrendszert játékosan megtanulja a kisgyermek. Felnıttként igényévé válik annak alkalmazása. Beszélgetések szintjén nyújthatunk ismereteket. -
A víz világnapjára március 27. A föld világnapjára április 22. Madarak fák napján május 10.
-
A környezetvédelmi világnapon június 5. Az állatok világnapján október 4.
„ A kisgyermek amit lát megjegyzi, de amiben tevékenyen részt vesz az bizonyára bevésıdik az emlékezetébe” (Kodály) A gyermek a felnıtt kommunikációja által sajátítja el az anyanyelv szabályait, az irodalom értékeit. Fontos, hogy a gyermek felé közvetített információ hiteles, ıszinte, a gyermek fejlettségének, értelmi szintjének megfelelı legyen „Hiszek abban, hogy okos tiszta Szép szó: segít lenni a jóra.” (Juhász Ferenc) A gondozónı az irodalom értékeit a meséken, verseken, népi mondókákon keresztül adja át a kisgyermekeknek. Ezek által nemcsak a szókincsük bıvül, ismereteik gyarapodnak, de emlékezetük, képzeletük is fejlıdik.
A helyes beszéd elsajátításának fontos eszköze a ritmus, az ütem, a hangsúly. A népi mondókák, höcögtetık alkalmasak a gyakorlásra. Az irodalmi nevelés mellett hangsúlyt kell fektetni az ének-zenei nevelésre, amit Kodály Zoltán szerint „már a születés elıtt kilenc hónappal kell elkezdeni.” Az ének, a zene, a beszédkészség fejlesztésén túl, kihatással van a gyermek érzelmi állapotára. Játékra késztetheti, vagy megnyugtathatja. Feszültségét is levezetheti (pld.: ha játékos mozgással együtt alkalmazzuk.) A mozgás a gyermek lételeme, általa fejlıdik izomzata, ügyesebbé, koordináltabbá válik mozgása. Erı + ügyesség = állóképesség. Feladatunk megteremteni a lehetıséget mind a csoportszobában, mint pedig a szabadban való mozgásra. Játékos tornagyakorlatokkal, eszközök biztosításával. Fontos feladat a balesetvédelem. A gyermek kíváncsisága, mozgásigénye nagy. Veszélyérzete viszont még nem alakult ki. Ezért a gondozónı feladata a testi épségének megırzése.
3. Erkölcsi nevelés: A gyermekek egymás közti viszonya visszatükrözi azt, hogy a felnıttek hogyan bánnak velük, és hogyan érintkeznek egymással. A gyermekek bölcsıdei társas magatartása a családi légkört és nevelési módszereket is tükrözi. A gondozónı feladata a példamutatás, a helyes viselkedési szabályok megtanítása. A tolerancia, az egymás iránti figyelmesség, a másik elfogadása. Különösen fontos, ha sérült kisgyermek van a csoportban. Ha más szociókultúrális környezetben élı kisgyermekek járnak egy csoportba, más – más értékrend szerint nevelkedve.Több figyelmet kell fordítani a beilleszkedésük megkönnyítésére. Egyéni bánásmóddal segítjük, tiszteletben tartva társadalmi helyzetüket, én képüket. Ennek megértésében segítségünkre van roma származású takarítónınk. A kisgyermek testi – szellemi fejlıdése szorosan összefügg egymással. Nagy gondot kell fordítanunk táplálkozásunkra: - a tápanyag összetételére - a változatos ízekre. - az ízléses terítésre - minél több fajta étel megismerésére A gondozónı feladata a helyes táplálkozási magatartás kialakítása. A helyes szokások megismertetése a gyermekkel, ez megkönnyíti a késıbbi alkalmazkodást. A változatos ízek ismerete, szeretete felnıttként is igényévé válik. A legújabb táplálkozástudományi eredmények, felfedezések alkalmazása segít az egészséges felnıtté válásban. (Sok zöldség, gyümölcs fogyasztása, rost dús táplálkozás) Nyílt napokon, életbemutatókon mintát nyújtunk a szülıknek. Tanáccsal segítjük az étvágytalan gyermek táplálását szülıcsoportos vagy egyéni beszélgetésekkor. Nyitottak vagyunk az ennél a korosztálynál alkalmazható alternatív táplálkozási formákra is. Pld: szemi - vegetáriánus. Táplálékallergiás gyermekek gondozásakor megkülönböztetett figyelmet kell a biztonságra fordítani. „Édes bogyót, csorgó húsú gyümölcsöt sok tarka játékot, örömét szemnek, kéznek, tapasztaló összesimulást, mosolygó csókot holnapra is hagyjatok gyerekek!” (Weöres Sándor- Família)
TARTALOMJEGYZÉK BÖLCSİDEI SZAKMAI PROGRAM
Szakmai program-nevelési terv .................................................................................................. 1 1. Bölcsıdénk alapelve ................................................................................................... 1 2. Gondozás-nevelés alapfeladatai: .................................................................................... 1 a. Az egészséges testi fejlıdés elısegítése:.................................................................... 1 b. Az érzelmi fejlıdés és a szocializáció segítése: ......................................................... 1 c. A megismerési folyamatok fejlıdésének a segítése:.................................................. 2 3. A bölcsıdei élet megszervezésének elve: ...................................................................... 2 a. Alapellátás .................................................................................................................. 2 b. Kapcsolattartás a szülıkkel ........................................................................................ 2 c. Családlátogatás........................................................................................................... 3 4. Kapcsolattartás más intézményekkel ............................................................................. 3 a. Óvoda-bölcsıde kapcsolata........................................................................................ 3 5. Kapcsolattartás Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézményekkel: ..................................... 3 6. Kapcsolattartás a védınıi szolgálattal: .......................................................................... 4 7. Képzés, továbbképzés .................................................................................................... 4 Nevelési terv............................................................................................................................... 4 1. Feladatunk: ..................................................................................................................... 4 2. Értelmi fejlesztés: ........................................................................................................... 5 a. A játékok fajtái: .......................................................................................................... 5 b. A rajz, a játék egyik fajtája. A rajzból jól láthatóvá válik:......................................... 6 3. Erkölcsi nevelés: ........................................................................................................ 8
