Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Tervének Melléklete

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Tervének Melléklete Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Kutatási és Vállalkozásfejlesztési Főosztályán

1

Köszönetnyilvánítás Ezúton mond a szerző köszönetet mindazoknak a szakértőknek, akik hozzájárultak a Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terve Megvalósítási Tervének létrejöttéhez. Köszönet illeti elsősorban az MÉTP

fókuszterületeinek

szakmai

műhelyét,

és

különösen

az

egyes

fejezetek

megalkotóit:

Fábián Miklós, a Fábián & Fábián Tanácsadó és Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Gonda József, a COLASHUNGÁRIA Építőipari Zrt. képviselője, Horváth György, az Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt. osztályvezetője, dr. Medgyasszay Péter, a Belső Udvar Bt. ügyvezetője, Sághi Attila, a SZ-építők Kft. képviselője és Szalay András, az S-Metalltech 98 Kft. ügyvezető igazgatója. Továbbá köszönet jár az ÉMI Nonprofit Kft. szakértőinek munkájáért, és mindazok szakmai segítségéért és észrevételeiért, akik valamilyen módon hozzájárultak a dokumentum végső kialakításához.

2

Tartalomjegyzék 1

A VEVŐI/FELHASZNÁLÓI IGÉNYEK SZOLGÁLATA......................................................... 4

1.1

„A” prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára............6

1.2

„B” prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés................................................................. 14

1.3

„C” prioritás: Föld alatti terek hatékony kihasználása......................................................................................... 21

1.4

„D” prioritás: Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével ....................................................... 28

2

ÚTON A FENNTARTHATÓSÁG FELÉ .............................................................................. 37

2.1

„E” prioritás: Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag)............................... 39

2.2

„F” prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése.................................................................................. 44

2.3

„G” prioritás: A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése.......................................................... 48

2.4

„H” prioritás: Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért................................................. 55

2.5

„I” prioritás: A biztonság és védelem növelése...................................................................................................... 63

3

AZ ÉPÍTŐIPAR ÁTALAKULÁSA ....................................................................................... 69

3.1

„J” prioritás: Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok............................................................................ 71

3.2

„K” prioritás: Infokommunikációs eszközök és automatizálás ............................................................................ 77

3.3

„L” prioritás: Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek.......................................... 86

3.4

„M” prioritás: Vonzó és hatékony munkahelyek .................................................................................................. 93

4

FELZÁRKÓZÁS AZ ÉLVONALHOZ .................................................................................. 98

4.1

„N” prioritás: A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése ................................................................... 99

4.2

„O” prioritás: Fenntartható energiaellátás ......................................................................................................... 104

4.3

„P” prioritás: Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása.............................................................. 116

3

1 A vevői/felhasználói igények szolgálata Az építésügyi célok és kutatási irányok e pillére négy prioritást foglal magában. A következő táblázat bemutatja ezeket a prioritásokat és a tíz év alatt hozzájuk rendelt (ajánlott) kutatásra fordítandó támogatási összegeket. 1. Táblázat

A vevői/felhasználói igények szolgálata prioritásai Érték [Mrd Részarány Prioritás HUF/10 év] [%] Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet A 7,50 4,8% mindenki számára B Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés

66,75

42,6%

C Föld alatti terek hatékony kihasználása

37,50

23,9%

D Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével

45,00

28,7%

A vevői/felhasználói igények szolgálata prioritásai összesen

156,75

100%

A prioritások az alábbi támogatandó kutatási területeket jelölték ki, melyek részletes bemutatását, valamint költségigényüket és azok ütemezését a következő fejezetek tartalmazzák.

„A” prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára

A1: A jelenlegi épületállomány minőségének feltérképezése, a változtatási potenciál meghatározása A2: A felhasználói igények, a felhasználói szokások változásának és a külső környezet várható változásának jobb megértése A3: Egységesített számítási módszerek kidolgozása a mindenkinek megfelelő beltéri környezet tervezéséhez A4: A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése

„B” prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés

B1: Fenntartható városi politika és a városok holisztikus fejlesztése a városlakók intenzív bevonásával B2: Új eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez B3: Energiahatékony épületek és városok koncepciói

„C” prioritás: Föld alatti terek hatékony kihasználása

C1: A föld alatti építés magyarországi lehetőségei C2: Konvencionális alagútépítés C3: Gépesített alagútépítés C4: Mélyalapozások, speciális mélyépítés 4

C5: Kitakarás nélküli (No dig) közműépítési és felújítási technológiák C6: Meglévő föld alatti terek felújítása, újrahasznosítása C7: Tervezési alapadatok intelligens előállítása és kezelése, monitorozás, visszacsatolás

„D” prioritás: Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével

D1: Új módszerek/eszközök a közlekedési- és közműinfrastruktúrák széleskörű menedzselésére városi és városon kívüli kontextusban a szolgáltatásra való hatás csökkentése érdekében D2: Szabványok, modellek és adatbázisok az öregedésre és elhasználódásra hajlamos szerkezetek és alkotórészek hosszútávú követésére és előrejelzésére D3: Új koncepciók a szerkezetek élettartamának meghosszabbítására illetve kapacitásuk növelésére, melyek nem csökkentik a biztonságot, és pozitív hatással vannak a fenntartásra D4: A forgalomra és az ellátásra minimális hatással levő új vizsgálati módszerek a szerkezetek és infrastruktúrák (föld alattiak is) károsodásának korai észlelésére D5: Fejlesztés, tervezés, építés és üzemeltetés új vagy nem hagyományos multifunkcionális anyagokkal, vagy nagyobb teljesítménnyel rendelkező hagyományos anyagokkal, alacsony környezeti hatással, nagy tartóssággal, alacsonyabb fenntartási, üzemeltetési költségekkel és a felhasználók és állampolgárok számára megnövelt kényelemmel D6: Integrált életciklus-értékelési rendszerek költséghatékony és könnyen karbantartható érzékelő elemekkel, monitorozási és teljesítmény-előrejelzési rendszerekkel kombinálva, és felölelve az építkezésellenőrzés, eszközmenedzsment, és a fenntartás-optimalizálás minden szakaszát D7: IKT és ITS rendszerek a forgalom optimalizálására, a forgalom- és közlekedésmonitorozást és -menedzsmentet integráló hálózatok üzemképessége és védelme, a felhasználók tájékoztatása, útdíj-, rendkívüli esemény- és krízismenedzselés

5

1.1 „A” prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára 1.1.1 A prioritás rövid leírása A fenti prioritás akció egy igen széles spektrumot fog át. Összefoglalóan azt a nagyon fontos és összetett kérdéskört feszegeti, hogy a beltéri környezetet hogyan kell kialakítani úgy, hogy az hosszú távon se okozzon betegséget, balesetet, a lehető legnagyobb mértékben használhassák mozgásukban korlátozottak is, valamint a tér fizikai és esztétikai jellemzői összhangban legyenek a tervezett funkcióval, illetve a korántsem azonos igényekkel és adottságokkal rendelkező felhasználók igényeivel. Az életminőség igen erősen kapcsolódik a zárt és félig zárt terek egészséges és komfortos kialakításához, hiszen az európai lakosság idejének 90%-át az épített környezetben tölti. Európai felmérések alapján a zárt terek több mint 40%-ában panaszkodnak a használók egészségügyi és komfort hiányosságokról, és gyakran számolnak be betegségek kialakulásáról. A belső terek fejlesztése tehát igen nagy potenciál az egész társadalom részére. Megállapítható az is, hogy a lakosság egyre nagyobb mértékben csak korlátozottan tudja használni az épített környezetet. Ez különösen az idős, mozgáskorlátozott lakosságra érvényes, akiknek autonóm, független élete akadályozott, de ugyanilyen fontos a kisgyermekek, a babakocsival közlekedők helyzetének javítása is. Az alapvető elvárások biztosítása mellett vonzóvá és stimulálóvá lehet alakítani a környezetet. Felmérések szerint az ösztönző módon kialakított terekben hatékonyabb a munka, a pihenés, és jobb a felhasználók közérzete is.

1.1.2 Helyzetkép a. Egészséges és biztonságos beltéri környezet Komfort és mikroklíma A beltéri környezet jellemzőivel a magyarországi épületek használói ritkán elégedettek teljes mértékben. Az értékelést nehezíti, hogy a felhasználótól függően gyakran más értékelések születnek ugyanolyan feltételek esetén is. (A fő kifogások általában: a helyiség hőmérséklete túl magas/alacsony, „húz a fal”, „nem lehet kibírni az ablak mellett”, huzat, levegőtlenség, zaj, alacsony vagy túl nagy megvilágítás stb.). A tartósan fennálló eltérések sok kellemetlenséget, de akár egészségkárosodást is okozhatnak a felhasználóknál. Jelenleg Magyarországon a beltéri környezet tervezési jellemzőit az MSZ EN 15251:2008 sz. szabvány (Épületek energia-teljesítőképességének tervezésére és becslésére, levegőminőségére, hőmérsékletére, fény- és akusztikai viszonyaira vonatkozó beltéri bemeneti paraméterei) és az MSZ CR 1752:2000 (Épületek szellőztetése. Épületek belső környezetének tervezési alapjai) rögzíti. A beltéri környezet fő jellemzői: belső hőkörnyezet (operatív hőmérséklet, hőmérsékleti aszimmetriák), légsebesség, légcsere, belső levegőminőség, átlagos hangnyomásszint, megvilágítás.

A belső környezet paramétereit A-B-C kategóriába sorolva adja meg a szabvány, a várható elégedetlenségi határértékek alapján. Korábban épületeink csak különleges esetben rendelkeztek légtechnikai rendszerekkel. Részben a multik által behozott európai vállalati sztenderdek, részben a már tökéletesen légzáró nyílászáró és határoló szerkezetek miatt, 6

különösen a jelenlegi energetikai szabályozás szigorítása esetén ez lényegesen gyakoribb lesz. A légtechnikai rendszerek segítségével az épületek helyiségeiben olyan légállapotot lehet létrehozni, amellyel megoldható a benntartózkodó személyek kellemes hőérzete vagy a telepített technológia problémamentes működtetése. A hőmérséklet-eloszlást természetesen a határoló szerkezetek hőtechnikai minősége is befolyásolhatja. A határoló szerkezetekre vonatkozó előírásokat a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról tartalmazza.

Szennyezőanyagok A belső terek levegőminőségére a környezet levegőminőségén és az egyéb használati tényezőkön (pl. dohányfüst, főzés) kívül jelentős befolyása lehet a tárgyak, burkolatok, épületszerkezetek szennyezőanyag-kibocsátásának is (pl. formaldehid). Erre vonatkozóan a vásárlók csak igen gyér információt kaphatnak. Ennek jelentőségét annak ismeretében kell vizsgálni, hogy Magyarországon az új lakások alapterülete és belmagassága korlátozott, a lakásokban felhalmozott szintetikus termékek mennyisége növekszik. Magyarországon igen elterjedtnek tekinthető a belső tér levegőminőségét rontó penészesedés is. A penészesedés általában épületfizikai okokból (pl. hőhidasság) alakul ki, gyakran energetikai célú felújítások eredményeképpen.

Ivóvíz A magyarországi települések jelentős részében az egészséges ivóvíz a közhálózatból biztosítottnak tekinthető. Fontosabb létező problémák: alga toxinok, szerves mikroszennyezők, szintetikus szteroidok, gyógyszermaradványok, természetes hormonok és kozmetikumok, és más, a hormonháztartást befolyásoló anyagok jelenléte; szervetlen szennyezők. Vízminőséggel kapcsolatos előírások: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről

Egyéb hatások Az egyéb – az épületekben tartózkodók közérzetét, esetenként egészségét esetleg károsan befolyásoló – hatások figyelembe vétele és vizsgálata jelenleg nem elterjedt (pl. radonkoncentráció, elektromágneses mezők, legionellozis, egyéb épületbiológiai hatások).

Baleseti veszélyforrások Belső tereinkről általánosan elmondható, hogy statikai szempontból csak elvétve vetnek fel biztonsági kérdéseket. A belső terekben történt balesetek jelentős része elcsúszásból, botlásból adódik, ennek tükrében meglepő, hogy a belső terek padlóburkolatainak felületi érdességére Magyarországon nincs számszerű követelmény. A magyarországi lépcső- és erkélykorlátok sok esetben balesetveszélyesek, mert kialakításuk nem akadályozza meg a kiesést, beszorulást, vagy a kisgyermekek felkapaszkodását. Elmondható, hogy a vonatkozó OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Szakmai Követelmények) nem szabályozza kellő módon a korlátok megfelelő kialakítását.

7

Épületgépészet biztonsági kérdései Az elöregedett vagy szakszerűtlen kialakítású épületgépészeti berendezések Magyarországon minden évben számos halálos balesetet okoznak. Ezek közül kiemelhető a nyitott égésterű kazánok problematikája. Szakszerűtlen kialakítás esetén a füstgáz visszaáramlása tapasztalható, mely a nagy légzárású ablakok és a konyhai elszívók elterjedésével fokozott veszélyt jelent. A szabályozási környezet és a megfelelő műszaki megoldások adottak. A korszerűtlen berendezések fokozatosan „kikopnak”, a helyzet javulása várható.

Tűzvédelmi szempontok Tűzvédelmi szempontból belső tereink kialakítása számos veszélyt jelenthet. A belső terekben felhalmozott éghető berendezési tárgyak, burkolatok, valamint elektromos berendezéseink tűzvédelmi értékelésére általánosan nem kerül sor. A menekülés és mentés feltételeit gyakran védőrácsokkal vagy a menekülési utakon tárolt éghető anyagokkal rontják az épületek használói. Figyelemreméltó, hogy az energetikai jellegű felújítások során általánosan romlanak épületeink tűzvédelmi jellemzői.

b. Akadálymentes belső terek Magyarországon 1997-ben született meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII. számú törvény, amely pontos meghatározásokat és követelményrendszert ad az épített környezet kialakításával kapcsolatban. Ez a törvény az Európai Unió Bizottsága által 1996-ban elfogadott „Az akadálymentesség Európai eszméje” című kézikönyv ajánlására épül, és az OTÉK ebben az ajánlásban rögzített műszaki követelményekkel került kiegészítésre. Ezek a műszaki előírások elsősorban középületek, közszolgáltatást nyújtó épületek kialakítására vonatkoznak, és elsősorban a mozgásukban korlátozottak igényeit veszik figyelembe. A követelmények alkalmazása és azoknak a többi fogyatékossági csoport igényeivel történő kiegészítése azonban az 1998. évi XXVI. Törvény értelmében lakóépületek esetében is szükséges. Ez az a törvény, amely megfogalmazza az esélyegyenlőség és a valamely fogyatékossággal rendelkező ember társadalmi életbe való beilleszkedésének az igényét. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény (Esélyegyenlőségi törvény) 5.§-a értelmében „a fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre”. Megjegyzendő, hogy az akadálymentesség több vonatkozásban is értelmezhető. A mozgásukban korlátozottak körébe nemcsak a kerekesszékkel közlekedők, hanem a nehezen járó személyek is beletartoznak1. Az akadálymentes épített környezet megteremtése, a követelmények szélesebb körben történő megismertetése érdekében 2002-ben a Belügyminisztérium Építésügyi Hivatala egy tervezési segédletet adott ki „Tervezési Segédlet az akadálymentes épített környezet megvalósításához” címmel. Ez a segédlet a nyugat-európai és az észak-amerikai országok akadálymentességgel kapcsolatos építési-műszaki követelményeit figyelembe véve az OTÉK-ban rögzített követelményeken felül részletesebb műszaki feltételeket is ismertet. 2005. január 1.-én lejárt az 1998. évi XXVI. számú “Esélyegyenlőségi” törvényben megfogalmazott határidő a középületek akadálymentesítésére vonatkozóan. Az akadálymentes épített környezetre vonatkozó jogi szabályok megvalósulása

1

Fogyatékos személy: az a személy, aki mozgásszervi, érzékszervi, értelmi képességeinek tartós korlátozottsága vagy egyéb súlyos egészségkárosodása miatt az építmények akadálymentes használati követelményeinek biztosítása nélkül akadályozott.

8

érdekében a kormány intézkedési tervet hozott létre, amelyeket a 1015/2005 (II.25.) számú Kormányhatározatban foglalt össze. A határozat rögzíti a közszolgáltatásokhoz történő akadálymentes hozzáférhetőség biztosításának végső határidejét, mely szerint a közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítését ütemezetten, de legkésőbb 2010. december 31-ig el kell végezni. A megfelelő szakmai színvonalon történő megvalósítás érdekében a határozat továbbá előírja az épített környezet alakításában részt vevő valamennyi szakma képzési anyagának kiegészítését az akadálymentesség műszaki követelményeivel, valamint az építésügyi hatóság ez irányú továbbképzését. Az akadálymentesítés ütemezése, fogalmának tisztázása és a határidők tekintetében 2007. év elején került elfogadásra a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998.évi XXVI. törvény módosítása. A 2007/23. számú törvény rögzíti a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítására kitűzött 2010. december 31-ei végső határidőt, mely a központi költségvetési szervek által nyújtott közszolgáltatásokra, valamint az önkormányzatok által nyújtott illetve önkormányzati feladatellátást szolgáló közszolgáltatásokra egyaránt vonatkozik. Az OTÉK 2008-as módosítása, mely a 182/2008. (VII. 14.) Korm. Rendelettel került kiadásra, kiemelten foglalkozik az akadálymentesítéssel. Az eredeti, 1998-ban kitűzött 2005. január 1-jei, és vélhetően a 2010. december 31-i határidő elmulasztása és az akadálymentesség ügyének lassú ütemű fejlődése több tényezőből tevődik össze. Mindazonáltal leszögezhető, hogy nem elegendő a közszolgáltatások épületeinek akadálymentesítésében gondolkodni. A társadalom öregedése indokolja, hogy jelentős lépéseket kell tennünk az egyéb terek, kiemelten a lakóépületek és lakások akadálymentesítése területén is.

c. Ösztönző beltéri környezet Az ösztönző beltéri környezet kialakítása nem, vagy nehezen írható le egzakt paraméterekkel. Eszközei az építészeti tervezés, a színdinamika, a belsőépítészeti tervezés és az ergonómia. Természetesen nem lehet igazán ösztönző egy belső tér, ha a belső tér paraméterei (komfort és mikroklíma) hibásan lettek beállítva. Sok esetben belső tereink nemhogy ösztönzőek, hanem nyomasztóak, kellemetlenek. A különbséget legtöbbször a rossz színezés, ízléstelen bútorozás, alacsony belmagasság, rossz arányú tér okozza. Komplex belsőépítészeti tervezés jelenleg középületeknél és jellemzően luxus ingatlanoknál történik.

1.1.3 Legfontosabb fejlesztési irányok a. Egészséges és biztonságos beltéri környezet Mint az 1.1.2.a. fejezetből kitűnik, a szabályozási keret megfelelő, az uniós előírásokkal harmonizált. Fejlesztendő az érintettek ismereteinek bővítése (a tervezők mellett pl. döntéshozók, építészek, műszaki ellenőrök, végfelhasználók). Magyarországon az egészséges és biztonságos beltéri környezet megteremtéséhez új koncepciók, technológiák, anyagok és eljárások szükségesek a tervezés, építés, felújítás és karbantartás területén. Kiemeljük a belső terek légtechnikai méretezésének fontosságát. A helyiségek légtechnikai tervezése magában foglalja a helyiséganalízist, a tartózkodási zóna komfortméretezését és a légvezetési rendszer kiválasztását. Az 9

uniós szabványokban rögzített követelmények ellenőrzésére csak akkor nyílik lehetőség, ha a tervező elvégzi a helyiség

légtechnikai tervezését.

Tehát

a

helyiségek tartózkodási zónáinak légtechnikai

méretezése

megkerülhetetlen! Új szakmai terület lehet a beltéri levegőszennyező forrásainak feltérképezése (bútorok, parkettalakkok kipárolgásai, tisztítószerek, ragasztók stb.). Jelenleg nem adottak a lehetőségek ilyen információk figyelembe vételére a tervezés során. Az előírt akusztikai és megvilágítási határértékek betartása mellett keresni kell az optimális megoldásokat. A vízminőség eddig nem, vagy kevésbé vizsgált paramétereinek rendszerbe foglalása, követelményértékek megállapítása, valamint a jelenlegi magyarországi helyzet felmérése szükséges.

b. Akadálymentes beltéri környezet Mint az 1.1.2.b. fejezetből kitűnik, az akadálymentes környezet kialakításának műszaki követelményei rögzítettek. A közhasználatú épületek egy jelentős részében megtörtént az akadálymentesítés, de másik jelentős részében ez nem áll fenn a törvényi előírás ellenére sem. Új épületek létesítése esetében a törvényi előírás betartása és betartatása lenne szükséges. 2004-ben az önkormányzati fenntartású épületek 13,3%-a, a minisztériumi fenntartású épületek 60-70%-a volt akadálymentes.

1.1.4 Várható hatások a. Egészséges és biztonságos beltéri környezet Az új épületek és felújítások tudatosabb megtervezését és kivitelezését várjuk a kutatás eredményeinek felhasználása és széles körű ismertetése esetén. A lassú egészségromlás és a hirtelen balesetek számának és súlyosságának csökkenését várjuk hosszabb távon.

b. Akadálymentes beltéri környezet A közhasználatú épületek teljes akadálymentesítése mellett az új lakóépületek valamint a felújítások jelentős százalékának akadálymentes kialakítása a cél. Véleményünk szerint kimutatható a nagyobb ráfordítás mellett az ingatlanok értéknövekedése is. A szűkülő kereslet mellett már most is jobban értékesíthetők a „liftes” társasházi lakások.

c. Ösztönző beltéri környezet A belsőépítészeti tervezés volumenének nagyobb arányú növekedésére – annak költségessége miatt - nem számíthatunk,

azonban az

ösztönző beltéri

környezet

tervezési szempontjainak

és

alapismereteinek

összefoglalásával az általános építészeti tervezés és a felhasználók tudatossága is jelentősen növekedhet.

1.1.5 Jövőkép, hosszútávú célkitűzések A legfontosabb célok 2030-ra a következők:

10

A törekvés központjába biztonságos, vonzó, környezetbarát, egészséges, komfortos és akadálymentes megoldásoknak kell kerülniük, melyek az emberi viselkedés megértésén alapulnak és költséghatékonyak, a következő célokkal: 

Akadálymentes és biztonságos belső környezet mindenki számára (design for all).



A rossz környezetből származó balesetek 50%-os csökkentése.



A biztonságérzet növelése mind otthon, mind a munkában és a közlekedésben.



Javított megvilágítás, levegőminőség, akusztikai minőség, hőérzet, használhatóság, megközelíthetőség.



Egészséges ivóvíz mindenki számára.



A munkahatékonyság növelése közös terek és virtuális közösségek segítségével.



A „Sick Building Syndrome” 20%-os csökkentése.

1.1.6 Kijelölt kutatási területek 1.1.6.1 A1: A jelenlegi épületállomány minőségének feltérképezése, a változtatási potenciál meghatározása Az új épületek tervezése mellett nagyon fontos a meglévő épületállomány belső komfortjának javítása. Szükséges a meglévő épületállomány minőségi és mennyiségi paramétereinek számszerűsítése, a főbb komfortcsökkentő tényezők azonosítása, a változtatási potenciál elvi műszaki lehetőségeinek, becsült költségigényének azonosítása.

1.1.6.2

A2: A felhasználói igények, a felhasználói szokások változásának és a külső környezet várható változásának jobb megértése Az épített beltéri környezet hatásának vizsgálata az egészségre, kényelemre, biztonságérzetre és a pozitív stimulációra nézve. A különböző embercsoportok leglényegesebb igényeinek mélyebb ismerete egy sor munkahelyi, otthoni, szabadidős és gondozási környezetben, beleértve a csökkent képességű embereket is. Szükséges továbbá előre tekintve a külső termikus környezet és a változó életviteli, építési szokások (lásd légzáró épületek) várható változásának vizsgálata.

1.1.6.3

A3: Egységesített számítási módszerek kidolgozása a mindenkinek megfelelő beltéri környezet tervezéséhez A belső terek komfortját, biztonságát és egészségét befolyásoló tényezők megértése után szükséges a vizsgált indikátorok változásának modellszerű, tervezés során használható modelljeinek, számítási algoritmusainak kidolgozása. 1.1.6.4

A4: A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése Módszerek és stratégiák a mindenkinek tervezés szemléletének biztosítására új építéseknél és a meglévő szerkezetek átalakításánál, beleértve az evakuálási lehetőséget mindenki (pl. mozgáskorlátozottak) számára. Innovatív biztonsági, kényelmi, egészségügyi és stimulációs beltéri környezetkoncepciók a környezet és egészségügy minden résztvevőjének bevonásával, új kapcsolatokat hozva létre az igény és az ellátás között. Egészséges, kényelmes, biztonságos és akadálymentes beltéri környezetek megvalósítása a fentiek figyelembe 11

vételével, valamint innovatív, fenntartható és intelligens anyagok és rendszerek, új építési, üzemeltetői és karbantartási eljárások alkalmazásával. Fókuszált vizsgálatok javasolhatók a következő területeken (A1-A4 témákon belül): a. Egészséges és biztonságos beltéri környezet: Lakások és munkahelyek levegőminősége. Passzívházak és alacsony energiás házak levegőminősége. Párásodás és penészesedés kérdései. Mérgező házak - Sick Building Syndrome Magyarországon. Lehetőségek a mindennapok zajterhelésének csökkentésére belső terekben. Csúszási ellenállás követelményeinek kidolgozása különböző épületfunkciók esetén. Belső terek veszélyforrásai. Vízminőség új paraméterei.

b. Akadálymentes beltéri környezet: Az akadálymentesítés jelenlegi helyzete a magyarországi közhasználatú épületekben.

Akadálymentes

beltéri

környezet

létrehozásának

költségelemzése.

Az

akadálymentesség

ingatlanforgalmi jelentősége.

c. Ösztönző beltéri környezet: Optimális megvilágítottság. A különböző fényforrások élettani hatásai. Színdinamika és a belső terek használhatósága.

1.1.7 A kis- és közepes vállalkozások bevonása Az 1.1.6. fejezetben ismertetett kutatási témákban várható a KKV-k szerepvállalása. Az A2: A felhasználói igények, a felhasználói szokások változásának és a külső környezet várható változásának jobb megértése és az A3: Egységesített számítási módszerek kidolgozása a mindenkinek megfelelő beltéri környezet tervezéséhez témákban elsősorban szakmai nonprofit szervezetek részvétele várható. Az A4: A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése témában várható a profitorientált KKV-k nagyobb számának jelenléte.

1.1.8 Költségvetés és ütemterv A költségvetést és ütemezését az alábbi táblázat mutatja. 2. Táblázat

A4

192

192

alap

egyetem, kutatóintézet, multi, kkv

100% pályázat

288

288

385

385

385

alap, alkalmazott


100% pályázat

385

385

385

385

385

alkalmazott


60-70% pályázat, 3040% ipari támogatás

481

481

481

481

481

481

2885

1250

865

865

481

481

481

7500

"A" prioritás költségei összesen (millió HUF)

577

577

962

962

2020

288

2019

288

2018

100% pályázat

2017

egyetem, kutatóintézet

2016

alkalmazott

2015

2014

A3

A felhasználói igények, a felhasználói szokások változásának és a külső környezet várható változásának jobb megértése Egységesített számítási módszerek kidolgozása a mindenkinek megfelelő beltéri környezet tervezéséhez A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése

Költségforrás megoszlása

2013

A2

A jelenlegi épületállomány minőségének feltérképezése, a változtatási potenciál meghatározása

Kutatásban résztvevők

2012

A1

Összes költség (millió HUF)

Kutatás típusa

2011

Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF) Kutatási témák

962

1731

1923

12

1.1.9 Kapcsolódási pontok más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez A prioritásnak összhangban kell lennie az MÉTP Stratégiai Kutatási Tervében definiált következő prioritásokkal: 

„E” prioritás: Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag)



„F” prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése



„I” prioritás: A biztonság és védelem növelése



„J” prioritás: Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok



„L” prioritás: Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek



„M” prioritás: Vonzó és hatékony munkahelyek



„O” prioritás: Fenntartható energiaellátás

Együttműködés valósítható meg a következő platformokkal és egyéb szervezetekkel: 

Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform, különösen az A4 kutatási témában: „A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése”



Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen az A4 „A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése” kutatási témában.



Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért: A4 „A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése” kutatási témában, főként tűzvédelmi anyagok fejlesztése terén.



Szakszerűséggel Egymásért Közhasznú Egyesülettel

1.1.10

Néhány fontosabb korábbi projekt

Kajtár, L. Komfortterek jó minőségének biztosítása, módszertani elvek - alapadatok a tervezéshez, a hazai sajátosságok figyelembe vételével OTKA K 49598 Független Ökológiai Központ: "Épületszerkezetek építésökológiai és -biológiai értékelő rendszerének összeállítása az építési anyagok hazai gyártási/előállítási adatai alapján" (OTKA T/F 046265) DDOP-2009-3.1.1. - Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz. Akadálymentesítés NYDOP-2009-5.1.1/C - Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz. Akadálymentesítés a Nyugat-Dunántúli Régióban. Pályázat a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséhez - TIOP–3.3.1.A-09/1

13

1.2 „B” prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés 1.2.1 A prioritás rövid leírása Az európai, és ugyanígy a magyar társadalom sikere is függ városi környezetének minőségétől. Ezt az Európai Bizottság is felismerte, elindítva a városi környezet európai tematikus stratégiáját. Az építőipari szektorban ehhez szükséges egy környezetbarát elveken alapuló globális jövőkép, mely egy jó minőségű szolgáltatási szintet fog biztosítani, lecsökkenti az építési/karbantartási költségeket, javítja az egészséget, a biztonságot és a környezeti kritériumokat,

így a

fenntarthatóbb erőforrás-felhasználást

(anyagok,

energia,

víz,

föld…),

a jobb

hulladékfelhasználást és a lég-, víz- és talajszennyezőanyag-kibocsátás csökkentését. A prioritás tartalmazza a földhasználatot, a területtervezést, a fejlesztési irányelveket, a tervezést, az életstílust, részvételt és kormányzást. Magában foglalja az összes interakciót a szakemberek, politikusok és felhasználók között, amely a városi környezet létrehozásához és alakításához vezet, melyben az európai polgárok kb. 80%-a él. Magyarországon Budapest különösen kiemelkedő súllyal bír: a főváros területén és agglomerációjában él az ország lakosságának egynegyede. A városi ügyeket figyelembe kell vegyék mindenekelőtt az épp átalakuló kapcsolódó szabályozások és irányelvek európai, országos, regionális vagy helyi szinten. Egy olyan városi környezetet szeretnénk, ahol a társadalmunk és kultúránk virágozni tud a következő évtizedekben, ehhez azonban jelentős számú kihívással kell szembesülnünk.

1.2.2 Helyzetkép Magyarország mintegy 3152 településének jelenleg kb. 10%-a város, azonban a ma már kevesebb, mint tízmillió magyar lakos kb. 69%-a él bennük, és így a városok a mintegy 4 330 000 lakás kb. 71%-át foglalják magukban. A városok átlagos népsűrűsége kb. 240 fő/km2, Budapesten ez az érték átlagosan kb. 3280 fő/km2, de kerületeiben a népsűrűség a 30 000 fő/km2 értéket is meghaladhatja. Az évek során folyamatosan csökkenő összlakosság ellenére a városok száma és a városi lakosság aránya folyamatosan növekszik. Budapest lakossága ezzel szemben gyors ütemben csökken, ez elsősorban a városból az elővárosi övezetekbe költözés következménye. Magyarország Budapest-centrikusságára jellemző, hogy a főváros és agglomerációja ad otthont (és munkát) az ország mintegy egynegyedének. Minden egyes városfunkció vagy városelem különböző módon járul hozzá a városi területek teljes környezeti hatásához. Az épületek és más kemény felületek felhalmozódásának számos negatív hatása van a környezetre, többek között: talajlezárás, mely elősegíti az áradás valószínűségét, „hősziget” hatások kialakítása, fényszennyezés, koncentrált környezetszennyezés és zaj-, por- és rezgésártalom. Továbbá Európában minden évben nagy zöldmezős területeket használnak el új építésekhez és a szállítási infrastruktúrához. A városi terület nagysága exponenciálisan növekszik, amely drámai hatással van a biodiverzitásra és lecsökkenti a más célokra rendelkezésre álló természetes föld nagyságát. Az építési folyamatokat optimalizálni kell azáltal, hogy lecsökkentjük a helyszíni tevékenységek nagyságát vagy kevesebb zavaró felszerelést és folyamatot használunk. A munkálatok pontosabb szabályozása és a jobb informálás szintén segíteni fog például a munkálatok hatékonyságának optimalizálásával és a balesetek előfordulásának lecsökkentésével, amelyek kitolhatnák a munkálatok időtartamát. 14

Az építkezésen használt nyersanyag és energia mennyiségét minimalizálni kell, hogy a környezetszennyezés és a hulladék lecsökkenjen. Az építési hulladékok újrafelhasználása és visszaforgatása jelentősen lecsökkentené a szemétlerakó helyek és a további ásványianyag-kitermelés szükségességét. Az épületek energiajellemzőiről szóló direktíva várhatóan jelentős előrelépést jelent az általában elégtelen energiahatékonyságú

meglévő

épületek

valóban

reális

hiányosságainak

megvilágításához.

A cél

az

energiafogyasztás minimalizálása (vagy akár energia termelése) a lakók kényelmének elveszítése nélkül. Magyarországon jelenleg többnyire a magánszolgáltatók döntenek az energiaforrások minőségéről. Az épített környezet vízforrásainak fenntartható kezelésével törekedni kellene az épületben használt és kezelt vízmennyiség lecsökkentésére, a feldolgozó telepre kivezetett hulladékvíz-mennyiség csökkentése mellett. A vízszolgáltatási kérdésekben Magyarországon jelenleg többnyire a regionális vagy városi szolgáltatók döntenek.

1.2.3 Legfontosabb fejlesztési irányok A technológiák és anyagok ismeretének javítása és fő fejlesztési kérdései: Megújuló területfelhasználás: 

Kompakt területfelhasználás a kiszolgáló infrastruktúra biztosítása mellett.



Barnamezős területek regenerálása: a barnamezős területek használatát támogatni kell a zöldmezős területekre való igény továbbcsökkentéséhez.



Az infrastruktúra optimális fejlesztése a városi területek hatékony összekapcsolásához és a szállítási forgalom javításához.



Árvízterületek megvédése.



A biodiverzitás megőrzése a városi területek kialakítása és használata során.

Fenntartható településüzemeltetés: 

Hatékony energiahasználat és a CO2-kibocsátás csökkentése: a kutatásoknak az épületek és épített környezetek energiamérlegének negatívról semlegesre vagy pozitívra fordítására kell fókuszálniuk.



Hatékony vízhasználat a vízbázis megőrzéséért: szükség van a használtvíz-fogyasztás és a hulladékvíz-termelés lecsökkentésére. Továbbá technológiafejlesztésre is szükség van a természetes vizek (pl. esővíz) és a hulladékvíz újrahasznosításához és visszaforgatásához.



Csatornázás és szennyvízelvezetés fenntartható fejlesztése, a szennyvíztárolás és -hasznosítás környezetbarát technológiájának kialakítása.

Településfejlesztési hatósági munka: 

Városfejlesztés és -irányítás: a városi környezetet meg kell tervezni és megfelelően megépíteni valamint karbantartani, beleértve a teljes élettartam viselkedésének figyelembe vételét több szinten: nagyváros, város, kerület és önálló épület. Az új épületekre és a felújításokra megfelelő környezeti előírásokat kell bevezetni (pl. energiafogyasztás, CO2-kibocsátás, anyagfelhasználás).



Az építési folyamat szétzilálás és szennyezés miatti környezeti hatását csökkenteni kell. Az építési munkálatokat megfelelően meg kell tervezni, hogy jobban integrálódjanak a városokba. A szállítási és szolgáltatási hálózatok infrastruktúrájának jobban kell integrálódnia a tájképbe.

15



Az anyagok környezeti profilja: az építőanyagok erőforrás-, és beépített energiafogyasztását, valamint melléktermék- ill. hulladéktermelésüket csökkenteni kell. Ehhez jobb gyártási eljárások és az építőanyagok és alkotóelemek tulajdonságainak javítása szükséges.



Erőforrásgazdálkodás: az építési folyamatnak tartalmaznia kell egy stratégiát az épület élettartamának végéről. A bontási eljárásokat optimalizálni kell az anyagok és alkotóelemek újrahasznosítására és visszaforgatására. Ehhez szükséges a bontási eljárások figyelembe vétele még az épület tervezésének korai szakaszaiban.



A város különböző területeit és a várost egészében környezetvédelmi szempontoknak megfelelően kell fejleszteni, és előírni a szükséges környezeti célértékeket, javítva a jelenleg mérhető környezeti jellemzőket.



A várostervbe integrálni kell a városi funkciók fenntartható, környezetet nem károsító fejlesztését.

1.2.4 Várható hatások A város rendszerként való új felfogása és a holisztikus megközelítések szisztematikus beépítése együtt az összes szereplővel való együttműködés mechanizmusával és a különböző érdekek figyelembe vételével felépített konszenzussal olyan városokhoz vezet, amelyek a legkívánatosabb helyekké válnak az élethez és a munkához. Európában a polgárok kb. 80%-a városokban él és dolgozik. Ezért az építési szektor környezeti viselkedése nagy hatással van az európai életminőségre. Az európai gazdasági szektorok viselkedését is befolyásolja, szoros összefüggésben az épületek, szállítási infrastruktúrák (utak, vasutak, repülőterek, kikötők) és a szolgáltatási hálózatok (gáz, villany, víz, szennyvíz, telefon) jellemzőivel. A városi környezetet olyan módon szükséges megtervezni és megépíteni, hogy az tartalmazza a felhasználói és a lakossági igények figyelembe vételét, mint a lakás, munka, szabadidős tevékenység és utazás, amely pezsgő gazdaságot és egészséges, igazságos társadalmat biztosít, amelyek a legfőbb célok a fenntartható fejlődéshez. A jobb életminőségért a felhasználói és lakossági igények és szükségletek biztosításakor az infrastruktúrák környezetre gyakorolt hatásának lecsökkentése a legfontosabb. A természetes földek elfoglalásának jelenlegi exponenciális növekedését meg kell szüntetni, hogy a polgárok élvezni tudják a természetes zöldterületeket. A városközpontokat revitalizálni kell, hogy lecsökkenjen az emberek kiköltözése a városok szélére, amely növeli a zöldmezős fejlesztések iránti igényt. A földkéregből kinyert anyagok nem kevesebb, mint 50%-át építőanyagokká és építési termékekké alakítják. Továbbá ugyanezen anyagok, amikor belépnek a hulladékáramba, az összes hulladéktermelés mintegy 50%-át teszik ki visszanyerés előtt. Az építési és bontási hulladékok kb. 180 millió tonnát nyomnak az EU-ban évente. Ennek kb. 65%-a visszaforgatott vagy újrahasznosított az EU-15 területén. Az építési hulladékok nagy arányban tartalmaznak betont, téglát és cserepet, melyek széttörhetőek és visszaforgathatóak újra kinyert adalékanyagalternatívaként valamivel rosszabb minőségű alkalmazásokhoz. A visszaforgatott vagy újrahasznosított anyagok aránya nagymértékben megnövelhető jobb erőforrás-felhasználási stratégiákkal, hulladékvisszaforgatási és újrahasznosítási technológiákon alapuló új anyagok termelésével és új tervezési stratégiákkal, melyek tartalmazzák az épületek élete végének szempontját. Az épületek fűtése és világítása az energiahasználat legnagyobb részét teszik ki (42%, amiből 70% a fűtés), és az összes üvegházhatású gáz kibocsátásának mintegy 35%-ához járul hozzá a Föld atmoszférájában. A gyenge tervezés és építés jelentős hatással lehet az épületben lakók egészségére és olyan épületek jöhetnek így létre, 16

amelyeknek túl drága a karbantartása, fűtése és hűtése. A hatások aránytalanul érintik az időseket és a kevésbé tehetős szociális csoportokat a társadalomban. Az épületek és az épített környezet tervezési, építési, felújítási és bontási módjainak megváltoztatása jelentős javulásokat tud lehetővé tenni a városok és nagyvárosok környezeti és gazdasági jellemzőiben és a városlakók életminőségében. Egy fenntartható környezetvédelmi irányítási terv célja kell legyen, hogy lecsökkentse a kezelt víz használatának mennyiségét az épületben, és hogy csökkenjen a kezelő telepekre juttatott hulladékvíz. Az új technológiák és intelligens gazdálkodási stratégiák alkalmazása a vízfogyasztás és a hulladékvíz-képzés nagyobb fokú csökkenéséhez fog vezetni.

1.2.5 Jövőkép, hosszútávú célkitűzések A legfontosabb célok 2030-ra a következők: Az építőipari szektornak radikálisan le kell csökkentenie negatív környezeti hatását hatékony erőforrás- és hulladékgazdálkodással az épületek és az építési környezet teljes működési élettartamán át. A környezeti hatások lecsökkentése a következő követelményekkel mérhető: Az új építőanyagok és alkotóelemek beépített energiájának 50%-os csökkenése. 40%-os hulladékcsökkenés elérése. Zöldmezős területek helyett a barnamezős területek használata. Az energiafogyasztás 50%-os csökkentése. Az új épületek CO2-kibocsátásának 50%-os csökkentése. A meglévő szerkezetek energiafogyasztásának és CO2-kibocsátásának 30%-os csökkentése. Az építkezésnek és az építési tevékenységeknek összességében nettó zéró hulladéktermelése van. Az építési és szétszerelési munkák energiafogyasztása 50%-kal csökken. A felszíni területhasználat javulása (beépítettség csökkentése).

1.2.6 Kijelölt kutatási területek 1.2.6.1 B1: Fenntartható városi politika és a városok holisztikus fejlesztése a városlakók intenzív bevonásával Az emberek, energia és anyagok viselkedése és áramlása a városban. A városfejlesztési lehetőségek összegyűjtése és szervezése. Városi irányítási modellek sikerei és kudarcai. A tudástranszfer és a kutatási eredmények átvételének korlátai. Az építész szakma helye és szerepe a közízlés fejlesztésében. Mechanizmusok minden szereplő bevonására. Hosszútávú városrendezési koncepció Budapest elbalkániasodásának megakadályozására. A vidéki városok közötti szembeötlő különbségek csökkentési terve. A vidéki települések fejlesztési koncepciója. A kapacitások kiaknázását és szervezettségét biztosító irányvonal fejlesztése. Korra, képességre és társadalmi csoportra tekintet nélkül hozzáférhető és használható városok tervezése. Útvonalfüggőség a tervezési irányvonalban és a városi terjeszkedést megcélzó új modellek. Területregeneráció és kohézió. Ideiglenes terek lefedésének lehetőségei speciális sátrakkal és mobil építési technológiákkal, ezek vizsgálata szélteher és egyéb időjárási hatásokkal szembeni állékonyságra. A vízbázis védelme és fenntartható felhasználása, a környezetbarát szennyvízkezelés technológiái. A fenntartható hulladékkezelés megoldási módozatai, az újrahasznosítási rendszer 17

fejlesztési lehetőségei. A befektetési szempontok érvényesítése a városfejlesztésben (értéknövelés, fenntarthatóság stb.). A lakásszféra változásainak szükségessége és megoldására vonatkozó kutatások.

1.2.6.2 B2: Új eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez Életciklus alapú tervezési modellek alkalmazása. Fenntarthatóság, flexibilitás, használhatóság, oszthatóság és összekapcsolhatóság. Irányítás, tervezési eszközök, anyagok és szerkezetek a felújítási munkákhoz. Szolgáltatás jellegű tervezés, a kliens bevonása a tervezési folyamatba. Korszerű technikák és alkalmazhatóságuk.

1.2.6.3 B3: Energiahatékony épületek és városok koncepciói Meglevő épületek kategorizálása, energiahatékonysági fejlesztési megoldások adatbázisa. Költséghatékony energiahatékonyság-növelési lehetőségek feltárása. Példamutató finanszírozási modellek és tulajdonosi szerkezetek. Megújuló alapú kapcsolt energiatermelés, tüzelőanyag-cellás energiatermelés stb., a CO2-kibocsátás aktív és passzív csökkentésének technológiái. Új típusú együttműködés nagy energiaszolgáltatók és KKV-k között. Technológiatranszfer a fejlett országok jó gyakorlatából.

1.2.7 A kis- és közepes vállalkozások bevonása Mindegyik kutatási terület (B1, B2, B3) várhatóan releváns lesz a KKV-k számára különböző szinteken.

1.2.8 Költségvetés és ütemterv A költségvetést és ütemezését az alábbi táblázat mutatja. 3. Táblázat 2019

2020

"B" prioritás költségei összesen (millió HUF)

2018

70% pályázat, 30% ipari támogatás 60% pályázat, 40% ipari támogatás

2017

alap, alkalmazott

100% pályázat

2016

Energiahatékony épületek és városok koncepciói

alap, alkalmazott

egyetem, kutatóközpont, minisztérium, KKV egyetem, kutatóközpont, multi, KKV egyetem, kutatóközpont, multi, KKV

2015

B3

alap, alkalmazott

2014

B2

Fenntartható városi politika és a városok holisztikus fejlesztése a városlakók intenzív bevonásával Új eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez

2013

B1


2012

Kutatási témák


2011

Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF) Kutatás típusa


626

834

834

626

209

209

209

209

209

209

4172

1252

1669

2503

1669

1252

834

834

834

834

834

12516

1252

1669

2086

3338

4172

8344

12516

8344

4172

4172

50063

3129

4172

5423

5632

5632

9387

13559

9387

5215

5215

66750

1.2.9 Kapcsolódási pontok más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez Összhangot kell teremteni: 

a föld alatti építés prioritásával („C” prioritás)



a szállítási és közműhálózatok prioritásaival („D” és „G” prioritások)



az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) fejlesztésében („K” prioritás)



az Ipari Biztonsági (ETPIS), a Vasúti (ERRAC) és a Közúti Szállítási (ERTRAC) Európai Technológiai Platformokkal, valamint a magyar ERTRAC-Hungary platformmal.

18



Nyelv- és Beszédtechnológiai Platformmal (NYBT) különösen a B2 kutatási témában: „Új eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez”, ezen belül leginkább a „Szolgáltatás jellegű tervezés, a kliens bevonása a tervezési folyamatba” altémában.



Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform fotovillamos fókuszterületével, különösen a B3 „Energiahatékony épületek és városok koncepciói” kutatási témában.



Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért: B1 „Fenntartható városi politika és a városok holisztikus fejlesztése a városlakók intenzív bevonásával” kutatási témában az ideiglenes terek lefedésével kapcsolatban; B2 „Új eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez” kutatási témában, főleg a tűzvédelmi anyagok fejlesztése terén.



Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platformmal a B3 „Energiahatékony épületek és városok koncepciói” kutatási témában.

1.2.10


Barnamezők: RESCUE: Regeneration of European sites in cities and urban environments. NORISC: Network oriented risk-assessment by in-situ screening of contaminated sites. HYGEIA: Hybrid geophysical technology for the evaluation of insidious contaminated. CABERNET: Concerted action on brownfield and economic regeneration network. CLARINET: Contaminated Land Rehabilitation Network for Environmental. REGENTIF: Network for enhancing innovation in regenerating old industrial facilities.

Fenntarthatósági értékelés – környezeti mutatók: LENSE: Methodology Development towards a Label for Environmental, Social and Economic Buildings. PRESCO: European thematic network on practical recommendations for sustainable construction. MATISSE: Methods and Tools for Integrated Sustainability Assessment. RAISE: Raising citizens’ and stakeholders’ awareness, acceptance and use of new regional and urban sustainability approaches in Europe. ATLAS: Action for Training in Land use And Sustainability. SIAMETHOD: Development of methodologies and tools to assess links between trade, environment and policies. SUSTAINABILITYA-TEST: Advanced - Techniques for Evaluation of Sustainability Assessment Tools. HOLIWAST: Holistic assessment of waste management technologies. LCA-IWM: The use of life cycle assessment tools for the development of integrated waste management strategies for cities and regions with rapid growing economies. ECO-SERVE

Városkezelés (beleértve a vízgazdálkodást): CITYNET: the network of European research projects on integrated urban water management. AISUWRS: Assessing and improving sustainability of urban water resources and systems. URBEM: Urban river basin enhancement methods. 19

WATERTIME: improving the quality of urban life through sustainable decision-making on city water system reform. DAYWATER: Adaptive decision support system for storm water pollution control. CLOCWISE: Constraint logic for operational control of water systems. Zaragoza: water saving city. Small steps, big solutions. RENA: Saline-Ostia Antica. Urban planning of a social area in the suburbs of Rome maximizing the use of renewable energies, respecting the environment and with the objective of reaching the "zero-emission town". INTERMEDIARIES: New intermediary services and the transformation of urban water supply and wastewater disposal systems in Europe.

20

1.3 „C” prioritás: Föld alatti terek hatékony kihasználása 1.3.1 A prioritás rövid leírása A biztonság, az egészség és a közösségi élet minősége Magyarországon is nagymértékben az építési szektoron múlik. A föld alatti közlekedés és a kommunikációs rendszerek föld alatti infrastruktúrája alkotják a modern társadalom artériáit, az életben maradás lehetőségét. Az ilyen komplex rendszerek megépítésének, felújításának és fenntartásának letéteményese a hazai építő (ezen belül a mélyépítő) ipar. Az ipar, a közlekedés motorizációjának, fejlődésének a társadalmi igényei ellenére sem lehet lemondani a megbízható, biztonságos közlekedésről, a városi zöld területekről, és fel kell lépni az ezek nyomán keletkező környezeti ártalmak (CO2-kibocsátás stb.) káros hatásai ellen. A föld alatti építés, a mindennapi életünk lényeges funkcióinak a térszín alá helyezése adhatja a megoldást a fentiekben jelzett társadalmi kihívásokra, mert mérsékli a felszíni zajt, a levegő szennyezését, hulladékok keletkezését. A föld alatti építés a közvetlen ártalmak elkerülésén túl a várostervezés számára is új dimenziókat nyit meg, új beépíthető (és/vagy zöld, rekreációs) területeket biztosít a felszínen, nem is beszélve újabb környezetbarát energiaforrások feltárásáról.

1.3.2 Helyzetkép Magyarországon valósult meg a kontinens első föld alatti vasútja, a világon elsőként elektromos hajtással. Széchy Károly professzor (ÉKME / BME) „ALAGÚTÉPÍTÉSTAN”, (angol fordításban „The Art of Tunnelling”) című tankönyve 1961-ből ma is gyakran hivatkozott forrásmű az egész világon. Az ötvenes, hatvanas években számos nyugat-európai ország mérnökei (beruházók, tervezők, kivitelezők) jártak Budapestre metróépítést tanulni. Fel kell ismernünk és tudomásul kell vennünk, hogy megfelelő hazai beruházások hiányában a magyar alagútépítő szakma a vezető pozícióját elveszítette, nem tudott lépést tartani a többi európai országban végbement fejlődéssel. A szakmát igazából csak külföldön lehetett művelni, a korábban meglévő szakmai kapacitások visszafejlődtek, más területeken voltak kénytelenek elfoglaltságot, megélhetést keresni. Az egyetemi képzésben is súlyát, jelentőségét veszítette a szakterület. A különféle infrastruktúra-funkciók föld alá helyezése mind a szakmában, mind a társadalomban gyakran viták kereszttüzébe kerül, tovább rongálva a kibontakozás esélyeit. Mindezek miatt a szakterület hazai kibontakozásának módjai, lehetőségei mások, mint más európai országoké (miközben a fő céljai lehetnek azonosak). Nem állhatunk átfogó kutatási, fejlesztési programok élére, azonban a mások által elért kutatási, fejlesztési vívmányok hazai hasznosításáról sem szabad lemondanunk.

1.3.3 Legfontosabb fejlesztési irányok A legfontosabb fejlesztési irányok a következők: 

A föld alatti létesítmények szakmai és társadalmi elfogadottságának javítása.



Környezeti ártalmak, építési kockázatok csökkentése. 21



A biztonság fokozása építés alatt és az üzemeltetésben.



Új és megújuló, energiahatékonyságot javító struktúrák megoldási módjainak keresése.



Új üzleti területek feltárása a föld alatti építés és az energiaellátás szinergiája alapján.



Konvencionális építési módok alkalmazása, az európai fejlesztési eredmények átvétele, meghonosítása, bevezetése.



Automatizált, vagy magasan támogatott gépesített alagútépítési (TBM-es) technológiák átvétele, alkalmazása, bevezetése.



Professzionális technológiák fejlesztése a környezeti ártalmak visszaszorítása érdekében.



Nagy, városi és távolsági közlekedési infrastruktúra-projektek új célterületeit kell definiálnunk és ezek föld alatti megvalósíthatósága érdekében eljárnunk. o

Olyan síkrajzi és magassági vonalvezetési megoldásokat kell keresnünk, amelyek környezetkímélőek, mert föld alá viszik az ártalmakat.

o

A projektek finanszírozásánál keresni kell azokat a megoldásokat, melyeket az Európai Unió támogat, ill. ahol a magántőke bevonása lehetséges.

o

Szabványosítás révén törekednünk kell a költségek csökkentésére.

o

Az alapos előkészítés (geológiai feltárások, stb.) ellenére fennmaradó kockázatok viselésére építménybiztosítási konstrukciókat kell keresni.

Fentiek révén el kell érnünk, hogy a magyar mélyépítő szakma a társadalom problémáinak minél teljesebb körű megoldásainak érdekében felzárkózzon az európai műszaki fejlettségi színvonalhoz és a jelentkező feladatokat hazai szellemi és kivitelező kapacitásokkal legyen képes megoldani.

1.3.4 Várható hatások A föld alatti építés technológiái nagyban segítik a társadalom alapvető céljainak a megvalósítását. A gazdasági és társadalmi élet nagyban függ az építési ágazat fejlődésétől, a gazdaságban elfoglalt pozíciójától. A mindennemű infrastruktúra elemei a társadalmunk fejlődésének, életben maradásának zálogait jelentik: közutak, vasutak, repülőterek, kikötők, olajvezetékek, elektromos és vízvezeték-hálózatok, csatornák, telekommunikációs rendszerek csak és kizárólag a föld alatti építés segítségével fejlődhetnek. A fejlesztési célok megvalósítása révén a településeink, régióink, az országunk élhetőbbé válik, minden erőforrás, köztük a társadalom fejlődését meghatározó munkaerő jobban mobilizálhatóvá válik, pótlólagos társadalmi energiák szabadulnak fel.

1.3.5 Jövőkép, hosszútávú célkitűzések A legfontosabb célok 2030-ra a következők: Új építési koncepciókat kell felfedezni e radikálisan új városfejlesztési modell támogatására, ahol a fenntartható városok lefelé terjednek egy végtelen földterületben: 

Érdemi hozzájárulás a távolsági és a városi hálózatok megvalósításához, különös tekintettel az Európai Unió működését meghatározó TEN-T-projektekre. 22



A föld alatti tereket és azok építését a felszíni építést kiegészítő alternatív megoldásként, azzal szinergiában, kölcsönhatásban alakítani.



Platformok létesítése új építési koncepciók új üzleti modellek létesítéséhez, melyek alapján a várostervezők és döntéshozók élhető városokat hozhatnak létre.



Olyan technológiai és gépesítési megoldások átvétele, meghonosítása, bevezetése, melyek révén a hazai (elsősorban üledékes) kőzetek körülményei között biztonságos és hatékony föld alatti térkiképzések valósíthatók meg.



Geotermikus és/vagy más megújuló energiák kinyerése és alkalmazása a föld alatt.



A föld alatti közlekedési hálózatok kihasználása áruszállításra (pl. éjszaka).



A föld alatti építés kockázatainak csökkentése érdekében: o

Geológiai feltárások fejlesztése.

o

Monitoring módszerek alkalmazása.

o

Aktív felügyelet a környezeti ártalmak elhárítására, megelőzésére.

A föld alatti tereket mindenki számára kell tervezni, és elérhetővé tenni, ugyanolyan szintű komforttal, biztonsággal és védelemmel, mint a felszíni területeken, és közeli kapcsolatot létrehozni a felszíni élőterülettel. Megengedhető és versenyképes új föld alatti tér mentesíti a zsúfoltságot a felületen, és integrálja a létesítményeket, amelyek ma elterjedtek a városokban. A föld alatti tér hozzájárul a környezetvédelemhez és a kulturális örökséghez. A föld alatti tér hozzájárul az energetikai egyensúlyhoz és az új energiaforrások fejlesztéséhez. A föld alatti terek össze vannak kapcsolva vagy a repülőterekhez vannak kapcsolva nagysebességű és nagykapacitású szállítási vonalakkal az utasok és rakomány számára, hatékony alternatívát nyújtva a felszíni utakon való szállításhoz. A felszíni területhasználat javul (beépítettség csökkentése). Mindezen célok megvalósításával elérni, hogy a mélyépítő iparon belül – támaszkodva egy magas színvonalú felsőoktatásra, posztgraduális képzésekre, ösztöndíjakra és más nemzetközi programokban való intenzív részvételekre – kialakulhasson egy technológia-vezérelt ipari szakterület, amely a hazai projektek igényeit maradéktalanul képes kielégíteni a szükséges kapacitásokkal, erőforrásokkal, és amely a nemzetközi piacokon is képes fellépni, helytállni.

1.3.6 Kijelölt kutatási területek 1.3.6.1 C1: A föld alatti építés magyarországi lehetőségei Át kell tekinteni a föld alatti építéssel szemben fennálló (és felébreszthető) igényeket, elvárásokat. A lehetséges föld alatti létesítményeket sorba kell rendezni azok funkciói és a hazai viszonyok mellett alkalmazható technológiák szerint. A távolsági és helyi infrastruktúra feszültségeit, ellehetetlenült, a fejlődést, élhető viszonyokat gátló csomópontjait fel kell tárni. A munka során az Európai Unió közlekedési folyosóinak létesítésével kapcsolatos feladatokat kiemelten kell kezelni. Mindezek alapján ki kell választani azokat a szakmai részterületeket, amelyekre törekvéseinket összpontosítani kell.

23

1.3.6.2 C2: Konvencionális alagútépítés A konvencionális alagútépítés is jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A munkamódszer nem feltétlen konkurense a gépesített technológiáknak, de vonalvezetéstől, keresztmetszeti elrendezéstől, a projektek nagyságától függően létjogosultsága számos projektnél egyértelmű. Ahol a gépesített (TBM-es) alagúthajtás a vezértechnológia, ott is nélkülözhetetlen kiegészítője a munkáknak. A fejtés és biztosítás eszközei, anyagai sokfélék, részben high-tech megoldások. Nem alapkutatásban, eszközfejlesztésben kellene bármit is tennünk, csak évtizedes elmaradottságunkat technológia-transzfer útján ledolgozni, felzárkózni, csatlakozni Európához.

1.3.6.3 C3: Gépesített alagútépítés A technológia K + F teljesítményei jelentős részben Európához köthetők, de alkalmazása a Távol-Keleten ill. valamennyi kontinensen elterjedt. A nagy gépgyártók a velük szorosan együttműködő kutató, fejlesztő műhelyekkel, intézetekkel, felhasználókkal (kivitelező cégekkel) a jövő, a kutatás, fejlesztés letéteményesei, a magyar szakma itt is lemaradt az európai színvonaltól. A megoldás itt is a technológia-transzfer lehet. Nemzetközi (elsősorban európai) együttműködéssel felhasználóként kell magunkévá tenni az új vívmányokat, kísérletet tenni a legkorszerűbb technológiai ismeretek megszerzésére.

1.3.6.4 C4: Mélyalapozások, speciális mélyépítés A szakmai terület a réselés, cölöpözés, talajszilárdítás, horgonyzás stb. területeit foglalja magában, és számos jelentős létesítmény megvalósítását segítette vízépítésben, ipari létesítmények építésénél, de városi közlekedési projekteknél is. A számos magyarországi cég által sikeresen alkalmazott megoldások, meglévő géppark stb. ellenére is tovább kell lépnünk. A fejlődés nem áll meg, új és új innovatív megoldások kerülnek a piacra, a technológiák, eljárások folyamatosan finomodnak. A minőség biztosítása, a folyamatok automatizált dokumentálása, a minőség tanúsítása a K + F javasolható területei.

1.3.6.5 C5: Kitakarás nélküli (No dig) közműépítési és felújítási technológiák A technológia a magyar szakmában több évtizede jelen van. Részben fáziskéséssel, de követi az európai fejlesztéseket, néhány hazai vállalkozás a legkorszerűbb berendezéseket használja. Saját kutatásokat, gépi eszközfejlesztéseket itt sem lenne ésszerű beindítani. Hasonlóan a fentebb említett kutatási területekhez itt is a technológiatranszfer útján történő lépéstartás, ill. a magyar viszonyokra történő adaptálás lehet a célunk.

1.3.6.6 C6: Meglévő föld alatti terek felújítása, újrahasznosítása A hazai közlekedési infrastruktúra részeként üzemelnek városi-közúti és vasúti alagutak. Ezek olyan helyeken létesültek, ahol ezek felújítása (netán bővítése) az üzem fenntartása mellett nem egyszerű feladat. Meglévő, itthon is ismert építéstechnológiai komponenseknek egy nagyon szoros, fegyelmezett, együttes alkalmazása mellett lennének ezek a létesítmények felújíthatók. A szükséges transzfer itt nem annyira technológiákra, hanem organizációs és projektvezetési megoldásokra kellene, hogy vonatkozzon. Magyarország számos helyén vannak történelmi korokban kialakult nem közlekedési célú föld alatti terek, természetes barlangok, de ember által épített pincék, város méretű pincerendszerek, felhagyott bányaüregek is. Ezek megőrzése, hasznosítása, részben a természeti környezethez való visszavezetése, a bányalétesítmények rekultivációja helyenként nemzeti 24

örökségvédelmi, helyenként környezetvédelmi faladat. Ez a terület sem tekinthető máshol nem létező hungarikumnak, de az innovációnak, a K + F tevékenységnek itt olyan területéről van szó, amelyben magyar cégek, intézmények, műhelyek önállóan tevékenykedhetnének.

1.3.6.7 C7: Tervezési alapadatok intelligens előállítása és kezelése, monitorozás, visszacsatolás A föld alatti terek létesítésének legnagyobb kockázata a geológiai körülmények előzetes megítélésének a hibáiból, hiányosságaiból keletkezhet. A geológiai kockázatok csökkentésének a módja a tervezést megelőző gondos geológiai feltárás, az abból nyert adatok korrekt összegyűjtése, és különféle statikai alapadatokként való értelmezése. Természetesen mérlegelni kell, mekkora feltárási költség árán mekkora kockázatot lehet elkerülni a létesítésben. Annak érdekében, hogy a prognosztizált geológiától való eltérésekre reagálni lehessen, a föld alatti térkiképzések folyamatában meg kell figyelni az üregek, a biztosítások viselkedését, elsősorban deformációit. A geotechnikai monitoring adatait összevetve a számítások alapján készített prognózisokkal folyamatosan korrigálni kell a fejtési és biztosítási előírásokat, technológiákat. Az alapadatok előállítását, értelmezését, kezelését és visszacsatolását egységes rendszerben kell kezelni. Ez a tevékenység is fejleszthető technológiai transzfer útján, de a tevékenység elemei a hazai innovációnak is tág teret nyújtanak, amihez a szellemi erőforrások is rendelkezésre állnak, mozgósíthatóak.

1.3.7 A kis- és közepes vállalkozások bevonása A föld alatti építési feladatok általában nagyberuházások, nagy tőkeerőt és gépesítést igényelnek, emiatt nem tartoznak a KKV-k tipikus tevékenységi területei közé. A KKV-k az ilyen nagyságrendű projektekből jellemzően részfeladatokat tudnak vállalni. A vállalható munkák pl. tervezések, szakértések, tanácsadások, mérési, monitorozási feladatok, adatgyűjtések, ezekkel kapcsolatos informatikai tevékenységek. A KKV-knek a kivitelezési munkákban való részvételét – alultőkésítettségük okán is – szinte csak alvállalkozói konstrukcióban képzelhetjük el, az Építtető vagy Fővállalkozó által rendelkezésre bocsátott gépekkel, anyagokkal, mindössze a szakképzett munkaerőt és a műszaki felügyeletet, termelésvezetést biztosítva. Amennyiben a KKVknak ezen a hátrányos, sőt alárendelt pozícióján változtatni akarnánk, fel kellene ezeket tőkésíteni, hogy a nagyprojektek kivitelezését képesek legyenek finanszírozni, és a kockázataikat is viselni tudják. Lehetséges megoldási változat még a KKV-kből szervezendő KLASZTER lehetne.

25

1.3.8 Költségvetés és ütemterv A költségvetést és ütemezését az alábbi táblázat mutatja.

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020


2012

Kutatás típusa

2011

4. Táblázat Költségforrás megoszlása


pályázat, céltámogatás

450

450

450

450

450

450

450

450

450

450

4500


600

600

600

600

600

600

600

600

600

600

6000


600

600

600

600

600

600

600

600

600

600

6000


600

600

600

600

600

600

600

600

600

600

6000

450

450

450

450

450

450

450

450

450

450

4500

450

450

450

450

450

450

450

450

450

450

4500

600

600

600

600

600

600

600

600

600

600

6000

3750

3750

3750

3750

3750

3750

3750

3750

3750

3750

37500

Kutatási témák

C1

A föld alatti építés magyarországi lehetőségei

alkalmazott

C2

Konvencionális alagútépítés

technológiatranszfer

C3

Gépesített alagútépítés

technológiatranszfer

C4

Mélyalapozások, speciális mélyépítés

alkalmazott, tech.transzfer

C5

C6

C7

Kitakarás nélküli (No dig) közműépítési és felújítási technológiák Meglévő föld alatti terek felújítása, újrahasznosítása Tervezési alapadatok intelligens előállítása és kezelése, monitorozás, visszacsatolás

technológiatranszfer alkalmazott, tech.transzfer

alkalmazott

minisztériumok, hivatalok, nagyvállalatok nagyvállalatok, kivitelezők, egyetemek nagyvállalatok, kivitelezők, egyetemek multik, nagyvállalatok, KKV minisztériumok, nagyvállalatok, multik egyetemek, bányavállalatok utódszervezetei egyetemek, nagyvállalatok, KKV

céltámogatás, ipari támogatás céltámogatás, ipari támogatás pályázat, céltámogatás

"C" prioritás költségei összesen (millió HUF)

Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF)

1.3.9 Kapcsolódási pontok más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez A föld alatti építés nem lehet öncél, az MÉTP valamennyi fókuszterületével kölcsönhatásban működik. Az alábbiakban kísérletet teszünk arra, hogy a teljesség igénye nélkül, címszavakban jelezzük a kölcsönhatások legjellemzőbb elemeit: 

Városok és építmények: városfejlesztés közlekedés, hálózatok fejlesztése nélkül lehetetlen!



Életminőség: infrastruktúra nélkül nincs, a környezeti károk ellen segítenek a föld alatti építés megoldásai.



Építőanyagok: korszerű építőanyagok nélkül nincs korszerű építés. A föld alatti térkiképzések nemritkán speciális anyagok alkalmazását követelik.



Hálózatok: szinte minden elképzelhető hálózatnak a föld alatt van a legjobb helye!



Kulturális örökség: A Millenniumi Földalatti Vasút is egy ilyen, de minden föld alatti térkiképzésnek is fontos feladata, hogy rombolás nélkül segítsen feltárni, megközelíteni, hozzáférhetővé tenni az örökségeinket.



IKT: A fókuszterület központi témái (folyamat, termék, projekt, vállalat) önmagukért beszélnek, a szinergia nem igényel további kifejtést, magyarázatot.

A következő más platformmal valósítható meg együttműködés: Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen a C7 „Tervezési alapadatok intelligens előállítása és kezelése, monitorozás, visszacsatolás” kutatási témában.

26

1.3.10


Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló földalatti térkiképzési munkái Budapesti Metró 4. vonala M6-M60 autópálya alagútlánca Gyöngyösoroszi ércbánya végleges bezárása és rekultivációja Számos budapesti mélygarázs építése Szegedi főgyűjtő építése (No dig) Budai főgyűjtő építése (No dig) Klf. csatornák felújítása béleléses technológiával (No dig)

27

1.4 „D” prioritás: Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével 1.4.1 A prioritás rövid leírása Az európai közlekedési- és közműhálózatok évszázadok fejlődése során váltak társadalmunk ütőereivé és létfontosságú útvonalaivá. Ezeket az eszközöket hatékonyan kell építeni, fenntartani-üzemeltetni, felújításukat a legjobb minőséghez és gyakorlathoz igazítani, valamint a növekvő és demográfiailag változó, a növekvő mobilitást és keresletet hajszoló társadalom emelkedő igényei szerint fejleszteni, bővíteni.

1.4.2 Helyzetkép Magyarország közúti hálózata főváros-központú, sugaras szerkezetű. A hazai területfejlesztésnek és közúti infrastruktúrafejlesztésnek még nem sikerült a merev, sugaras szerkezetnek gyűrűs-sugaras szerkezetre való átalakításában érzékelhető eredményt elérni. Jellemző a keresztirányú összekötések hiánya, a folyami hidak elégtelen száma. A közelmúltban forgalomba helyezett két új Duna híd (értsd a dunaújvárosi és a szekszárdi) reményt ad az M8-M4 tengely, valamint az M9 gyorsforgalmi út megépítésére. Ezek megvalósulása és valós gazdasági hatásainak kiteljesedése azonban még legalább 10-20 évet vesz majd igénybe. A hazai útügy, különösen ami az építést illeti, az utóbbi években jelentős átalakuláson ment át. A hazai gyorsforgalmi és kiemelt főúti építések területén lendületes fejlődés volt tapasztalható. Kijelenthető, hogy ezek a fejlesztések jelentősen meghaladták és meghaladják az ország teherbíró képességét még akkor is, ha azok egy része uniós támogatással létesült. Ezen útépítések döntően korszerű technológiával történnek. Megjelennek benne a hazai útépítésben eleddig csak korlátozottan előforduló műszaki megoldások is (völgyhidak, alagutak). Más kérdés, hogy ezek előtérbe kerülése nemegyszer kifejezetten indokolatlan, súlyosan pazarló megoldásokhoz vezetett, azok műszaki, szakmai indokoltsága is komoly kétségeket vet fel, ugyanakkor technológiai színvonaluk, méreteik és az alkalmazott műszaki megoldások valós újdonságot jelentenek a magyar útügyben. Mindezekkel párhuzamosan a meglévő országos kezelésű út- és közművagyon fenntartása és üzemeltetése, továbbá az önkormányzati utak állapota és fenntartása helyenként kritikusan alacsony színvonalú, de összességében is kifejezetten elégtelen. Magyarországon 2030-ig a jelenlegi sugaras felépítésű gyorsforgalmi és főúthálózat átalakul a szomszédos országok hálózataihoz illeszkedő négyzetrácsos szerkezetűvé. A fejlett gyorsforgalmi úthálózat lehetővé teszi, hogy a közúti tranzitforgalom növekedésével egyidejűleg az országot terhelő környezeti, közlekedésbiztonsági kockázatok, társadalmi költségek csökkenjenek. A regionális, helyi és településeken belüli utak és közműhálózatok színvonala eléri az EU-15 2010-ben jellemző átlagát.

1.4.3 Legfontosabb fejlesztési irányok A legújabb technológiák alkalmazásával a hálózatok nagyon hatékony menedzselése és üzemeltetése a biztonság, a védelem és a környezetvédelem feladása nélküli költségcsökkentés céljából. Integrált megoldások használata a felhasználók, az infrastruktúra és az üzemeltetők közötti kommunikáció javítására, javítva a mobilitást és a 28

szállítást. Ki kell aknázni a kisebb ráfordítás által relatíve nagy hatékonyságot hozó fejlesztéseket és beavatkozásokat, különös tekintettel a forgalomszervezés és a forgalomtechnika területén. Az építési technológiákban és az építőanyagok területén feltétlenül szükséges a takarékos, ám műszakilag megfelelő, korszerű eljárások terjesztése.

1.4.4 Várható hatások Egyre inkább előtérbe kerülnek a hálózatok építésének (felújításának, üzemeltetésének) olyan speciális esetei, ahol a kivitelezési munka minősítése és követelményei magas szintű vevői-használói (funkcionális) igények teljesítésén alapulnak. Példaként közúthasználói szempontból a magasabb rendű minőségi követelmények teljesülése az alábbi felületi jellemzők szerint alakul: 

Komfort (egyenetlenségi követelmények, nyomvályú).



Közlekedésbiztonság (felületi érdesség, csúszásellenállás).



Környezeti hatások és mutatók (energiahasználat és emissziócsökkentés, zajelnyelő tulajdonságok).

A funkcionális igények kielégítésére alkotott követelményrendszerekben is szükségesek olyan ellenőrző – az átadási állapotot rögzítő – mérések, vizsgálatok, amelyek igazolják a funkcionális igények kielégítésének mértékét és a további üzemeltetéshez rögzítik a kiindulási állapotot. Vagyis előírásokat kell adni (módszer, eljárás, tűrések feltüntetésével) a felületi egyenletesség és a keréknyomérték elvárható mértékére, ugyanígy egyéb speciális követelményekre, mint például a burkolat felületi érdességére (csúszásellenállása) vagy zajelnyelési (gördülési zaj) képességére. A funkcionális közlekedési és szolgáltatási hálózatoknak reagálniuk kell felhasználóik és ügyfeleik igényeire, miközben fenntartják a megfelelő egyensúlyt az új infrastruktúra iránti igények és a már meglévő infrastruktúra megtartásának igénye között. Ez megköveteli az iparágtól, hogy olyan új anyagokat, új építési technikákat, helyreállítási és fenntartási koncepciókat, új vezetési módszereket alkalmazzon, amelyek képesek arra, hogy meghosszabbítsák az életciklust, növeljék a kapacitást és a tartósságot, és ugyanakkor magas szintű biztonságot is nyújtsanak, valamint az üzemelésre csak kis hatást gyakoroljanak mind a városi, mind pedig a városon kívüli környezetben.

1.4.5 Jövőkép, hosszútávú célkitűzések A legfontosabb célok 2030-ra a következők: A cél a városlakók számára nyújtott szolgáltatási szint növelése a mobilitási és ellátási igényre való diszkrimináció nélkül, miközben az infrastruktúra stratégiai szerepének köszönhetően szociális, környezeti és gazdasági célokat is teljesíteni kell, valamint elérni az infrastruktúra és az informatika együttműködését. Az építésügyi K+F a felhasználók és polgárok új igényeinek engedelmeskedve támogatni fogja az egyesített Transzeurópai Hálózat megteremtését. 

Együttműködő és intermodális hálózatok biztosítanak gyors és biztonságos mobilitást egy versenyképes Magyarországon és Európában.



A szolgáltatási hibák és a balesetek számának csökkenése, és a következmények mérséklése. 29



Az építési és karbantartási beavatkozások számának, méretének és időtartamának csökkenése (idő, forgalmi torlódás, emissziók és megszakítások) a városi és a városon kívüli környezetben egyaránt.



A közműhálózatok könnyen elérhetők és karbantarthatók a felhasználókra és a környezetre való minimális hatással és meghosszabbított életciklussal.



A kezelők közti továbbfejlesztett koordináció jobb szolgáltatást biztosít a lehető legkevesebb megszakítással és költségoptimalizálással.



Integrált információs és kommunikációs rendszerek javítják a kommunikációt a felhasználók, az infrastruktúra, a kezelők és minden érintett között, ezzel javítva a mobilitást és az integrált szolgáltatást.



Nagyobb hatékonyság és magasabb szintű gazdálkodás és szolgáltatás: költségoptimalizálás.



Az anyagok újrafeldolgozásának és újrafelhasználásának növelése, és a hulladékanyagok csökkentése.



Az infrastruktúra és az információk interoperabilitása.



Az ágazat versenyképességének növekedése a nem EU országokkal szemben.



Erőteljes törekvés minden érdekcsoportnak a megvalósításban való integrálására: felhasználók, tulajdonosok és üzemeltetők, vállalkozók, anyag- és technológiaszállítók, kutatási intézmények és a kis- és közepes vállalkozások.

Az üzemeltetők és a tulajdonosok jelentik a természetes érintkező felületet a felhasználók, valamint a közösségek, politikai- és kormányszervek és a hatóságok igényei között, ők garantálhatják a kutatási eredmények megvalósítását és hatékony alkalmazását. A minőségi követelményekre és minősítésre vonatkozóan szükségessé válik a hazai megrendelői követelményrendszer olyan átalakítása (módosítása, kiegészítése), amely hasonlóan például az aszfaltanyagokra vonatkozó alapvető paraméterek európai szabvány szerinti követelményrendszeréhez, valamilyen „teljesítményelvű” (úthasználói) kritériumokat fogalmaz meg. Ezzel kapcsolatban pedig következik, hogy széleskörűen és funkcionális alapon támasztott követelményeket írjunk elő hazai szabályozási rendszerünkben.

1.4.6 Kijelölt kutatási területek 1.4.6.1 D1: Új módszerek/eszközök a közlekedési- és közműinfrastruktúrák széleskörű menedzselésére városi és városon kívüli kontextusban a szolgáltatásra való hatás csökkentése érdekében Az infrastruktúrarendszerek hatalmas állami- és magánbefektetést jelentenek, valamint létfontosságúak a társadalom szociális jólétéhez. Több más mérnöki rendszerrel ellentétben a vonalas infrastruktúrától elvárják, hogy nagyon hosszú ideig megbízható szolgáltatást nyújtson több generációt felölelve, ami alatt a társadalom drámai változásokat tapasztal a rendelkezésre álló technológia valamint az életminőségi mutatókra vonatkozó egyéni és kollektív törekvések tekintetében. Ennek következtében az infrastruktúrát egy olyan integrált, előzetesen elrendezett terméknek kell tekinteni, amely képes számos szolgáltatás átvételére és átadására válaszul a felhasználók és a nagyközönség pontos igényére. A cél hálózati menedzsment- és üzemelési rendszerek kifejlesztése úgy, hogy a szolgáltatásokban a hangsúly a fogyasztókon legyen.

30

1.4.6.2 D2: Szabványok, modellek és adatbázisok az öregedésre és elhasználódásra hajlamos szerkezetek és alkotórészek hosszútávú követésére és előrejelzésére Az infrastruktúrarendszerek szerkezeti alkotórészekből és részegységekből, valamint gépészeti és elektromos berendezésekből állnak. Szemben az utóbbiakkal, az előbbieket nehezebb ellenőrizni, javítani vagy kicserélni, különösen a közművek esetében. Átvilágításuk jelentős eltérésekkel járó eljárásokat igényel, ami a korlátozott ismeretekből, változó tapasztalati és elbírálási szintekből, valamint olyan tényezők szubjektív értékeléséből származik, amelyek elfogadhatatlan teljesítményhez vezethetnek. A fentiek fényében, a kutatás az elmúlt mintegy húsz évben gyors ütemben mozgott olyan módszerek feltárása irányába, amelyek meg tudják ragadni a döntéselőkészítés bizonytalansági, pontatlansági és homályossági elemeit. A szerkezeti megbízhatóság átvilágítására szolgáló módszereket már kifejlesztették, és felhasználhatók gyakorlati alkalmazásokra, bár még sürgősen szükség van haladásra az elhasználódással foglalkozó, időváltozós összetett rendszerek terén. Szükség van még kvantitatív módszerekre a kockázatelemzéshez, melyek a sok esetben szükséges veszély-beazonosítással, forgatókönyvbemutatással és kockázatértékeléssel foglalkoznak.

1.4.6.3 D3: Új koncepciók a szerkezetek élettartamának meghosszabbítására illetve kapacitásuk növelésére, melyek nem csökkentik a biztonságot, és pozitív hatással vannak a fenntartásra Az öregedő vonalas infrastruktúra átvilágítási, fenntartási és menedzselési folyamata során szükséges döntések többségét bizonytalansági feltételek között hozzák meg. A bizonytalanságok a mechanikai terheléssel, környezeti feszültségekkel, anyagtulajdonságokkal, a modellezéshez szükséges egyszerűsítésekkel és absztrakciókkal kapcsolatos, hogy csak néhány nagyobb hatásterületet említsünk. Továbbá ezeket a bizonytalansági forrásokat még növelik azok az emberi és szervezeti tényezők, amelyek nélkülözhetetlen részét képezik a szakma által alkalmazott eljárásoknak. A legfontosabb az, hogy ezek a bizonytalanságok nem állandóak, hanem jelentősen változnak időben és térben, még akkor is, ha csupán egy szerkezeti elemet veszünk tekintetbe a szerkezeti rendszerben. A cél olyan modellek és eszközök megállapítása és kiválasztása, amelyek általános, holisztikus megközelítést biztosítanak a már meglévő, és a következő évtizedekben még mindig használatban lévő vagyontárgyak, eszközök életciklusának leírására.

1.4.6.4 D4: A forgalomra és az ellátásra minimális hatással levő új vizsgálati módszerek a szerkezetek és infrastruktúrák (föld alattiak is) károsodásának korai észlelésére A meglévő vagyontárgyak, eszközök többsége még használatban lesz az elkövetkező 50 évben. Ez azt jelenti, hogy az erőfeszítéseket a diagnosztikai eszközök fejlesztésére és jobbá tételére kell irányítani, többek között rendszerazonosításra, ellenőrzési technikákra, vizsgálati módszerekre, érzékelő és monitorozási módszerekre, valamint a döntéshozatal számára való értelmezésükre. Az információtechnika nagy hatással van az ezekből a rendszerekből

megszerezhető

információk

beszerzésére

és

feldolgozására.

Ebben

a

tekintetben

az

infrastruktúrarendszerek modellezésére, elemzésére, előrejelzésére és menedzselésére vonatkozó képességünk – elvben – fokozódó mértékben növekszik. Azonban a mérhetetlenül több adattal és információval való foglalkozás, valamint ennek tudássá és bölcsességgé való alakítása óriási kihívásokat jelent a kutatók, a tulajdonosok és a szabályozást végző szervek számára.

31

1.4.6.5 D5: Fejlesztés, tervezés, építés és üzemeltetés új vagy nem hagyományos multifunkcionális anyagokkal, vagy nagyobb teljesítménnyel rendelkező hagyományos anyagokkal, alacsony környezeti hatással, nagy tartóssággal, alacsonyabb fenntartási, üzemeltetési költségekkel és a felhasználók és állampolgárok számára megnövelt kényelemmel Az elkövetkező harminc évben nagy növekedés várható a közlekedési és szolgáltatási hálózatok használata terén. A hálózati iparág csak úgy tud válaszolni erre a kihívásra, ha új infrastruktúrát épít, egyre nagyobb mértékben csökkenti a szűk kapacitásokat, és növeli a kapacitást illetve a mobilitást. A jelenlegi finanszírozási korlátok között nagyszámú új artéria megépítése nem megvalósítható, tehát az erőfeszítéseket a meglévő eszközök fenntartására és feljavítására kell koncentrálni. Az építőipar kihívása az, hogy biztosítsa, hogy a meglévő infrastruktúra fenntartható és megújítható legyen a forgalom túlzott megszakítása nélkül, és anélkül, hogy a jó szolgáltatási színvonal biztosításához jelenleg szükséges biztonsági szinteket hátrányosan befolyásolná. A cél környezetbarát és alkalmas koncepciók kiválasztása, hogy megtaláljuk a kompromisszumot az alacsonyabb építési/fenntartási költségek, a biztonság és a környezetvédelmi kritériumok között.

1.4.6.6 D6: Integrált életciklus-értékelési rendszerek költséghatékony és könnyen karbantartható érzékelő elemekkel, monitorozási és teljesítmény-előrejelzési rendszerekkel kombinálva, és felölelve az építkezésellenőrzés, eszközmenedzsment, és a fenntartás-optimalizálás minden szakaszát Integrált, holisztikus megközelítésre van szükség annak megértésére és mennyiségi meghatározására, hogy a komplex technológiai, környezeti, gazdasági, szociális és politikai kölcsönhatások milyen hatással vannak a vonalas infrastruktúrarendszerek életciklusi teljesítményére. Összehangolt erőfeszítésre van szükség sok különböző fronton, többek között az anyagok, építési és fenntartási technikák, szerkezeti elemzés és szimuláció, kockázat és megbízhatóság,

információtechnika,

életciklus-

és

rendszertervezés

frontján.

A

cél

a

vonalas

infrastruktúrarendszerek nagyobb hatékonysági szintre való felemelése mind a normális, mind pedig kritikus feltételek mellett, ugyanakkor a társadalmi-gazdasági és politikai korlátokkal való egyensúlyba hozása.

1.4.6.7 D7: IKT és ITS rendszerek a forgalom optimalizálására, a forgalom- és közlekedésmonitorozást és -menedzsmentet integráló hálózatok üzemképessége és védelme, a felhasználók tájékoztatása, útdíj-, rendkívüli esemény- és krízismenedzselés Az útinfrastruktúra már most is zsúfolt, és ha még nem, akkor gyorsan eléri a telítettséget. Ez nem csak az Európán keresztülvezető folyosóra és a fontosabb főútvonalakra igaz, hanem azokon a városi területeken is, ahol az ingázók és az áruszállítás komoly problémákat okoz. A közlekedési igény várhatóan legalább 30%-kal fog nőni a következő 10 évben, ugyanakkor a közlekedési hálózat beruházásai csak 5%-kal. A hálózatok optimális kapacitásukon való menedzselése kötelezővé fog válni. Az ITS megvalósítása jobb biztonságot, hatékonyságot, közlekedési kényelmet és környezetet fog eredményezni. A kereskedelmi járművek üzemeltetői, az egyes járművezetők és a tömegközlekedés használói már egyformán élvezik az ITS előnyeit, nem is említve az infrastruktúraüzemeltetőket és a hatóságokat. Az ITS lehetővé fogja tenni az infrastruktúra üzemeltetőinek, hogy kibővítsék és optimalizálják az infrastruktúra használatát. Az ITS rendszerek megvalósítása hatással lesz a hálózat szervezésének, tervezésének és üzemeltetésének módjára a „plug and play” logikája szerint. Továbbá az ITS lehetővé teszi az interoperabilitást a különböző környezetekben (pl. autópályán és városi hálózatokon) már jól elfogadott szolgáltatások (könnyen

32

kiterjeszthető új alkalmazásokra is) és rendszerek alkalmazása révén, (amelyek technológiája könnyen integrálható a meglévőkbe). Ezt a kutatási területet a DG TREN-nel együtt kell figyelembe venni.

1.4.7 A kis- és közepes vállalkozások bevonása Bár a „közlekedés és a hálózat” nem egyértelműen a kis és közepes vállalkozások üzlete, ők is hasznát látják a kifejlesztett megoldások technológiai bevezetésének és technológiai kompatibilitásának, melyek növelik versenyképességüket a speciális csúcstechnológiai piaci szegmensekben. Szintén növelik szakértelmüket és tudásukat a hagyományos tevékenységek terén, ahol ténylegesen tapasztalható a képzés hiánya.

33


D2

D3

D4

D5

D6

D7

2019

2020

alkalmazott

2018

egyetem: 20%, multi 50%, KKV 30%

2017

alkalmazott

2016

pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33%

2015


2014

alkalmazott

2013

D1

Új módszerek/eszközök a közlekedési- és közműinfrastruktúrák széleskörű menedzselésére városi és városon kívüli kontextusban a szolgáltatásra való hatás csökkentése érdekében Szabványok, modellek és adatbázisok az öregedésre és elhasználódásra hajlamos szerkezetek és alkotórészek hosszútávú követésére és előrejelzésére Új koncepciók a szerkezetek élettartamának meghosszabbítására illetve kapacitásuk növelésére, melyek nem csökkentik a biztonságot, és pozitív hatással vannak a fenntartásra A forgalomra és az ellátásra minimális hatással levő új vizsgálati módszerek a szerkezetek és infrastruktúrák (föld alattiak is) károsodásának korai észlelésére Fejlesztés, tervezés, építés és üzemeltetés új vagy nem hagyományos multifunkcionális anyagokkal, vagy nagyobb teljesítménnyel rendelkező hagyományos anyagokkal, alacsony környezeti hatással, nagy tartóssággal, alacsonyabb fenntartási, üzemeltetési költségekkel és a felhasználók és állampolgárok számára megnövelt kényelemmel Integrált életciklus-értékelési rendszerek költséghatékony és könnyen karbantartható érzékelő elemekkel, monitorozási és teljesítmény-előrejelzési rendszerekkel kombinálva, és felölelve az építkezésellenőrzés, eszközmenedzsment, és a fenntartás-optimalizálás minden szakaszát IKT és ITS rendszerek a forgalom optimalizálására, a forgalom- és közlekedésmonitorozást és menedzsmentet integráló hálózatok üzemképessége és védelme, a felhasználók tájékoztatása, útdíj-, rendkívüli esemény- és krízismenedzselés


2012

Kutatási témák


2011



896

2239

1343

1343

1075

896

716

448

224

224

9403


224

896

1343

1343

448



1791

2687

2687

896

alkalmazott



672

2239

1343

1343

alkalmazott



1119

2239

1119

1119

448

alkalmazott



2239

1343

1343

672

672

672

448

alkalmazott



896

896

896

896

5373

5597

8955

11149

"D" prioritás költségei összesen (millió HUF)

896

4254

8060

5597

6045

448

224

8060

3582

6269

4299

1343

672

448

45000

1.4.9 Kapcsolódási pontok más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez Mivel az infrastruktúra maga is egy integrált termék illetve rendszer, beleértve a különböző funkciókat és a különböző igényekre adott választ egész életciklusa során, a „D” prioritás kifejlesztett egy integrált megközelítést, mely az alábbiakat öleli fel: közutak, főutak, vasutak, vízelosztás és szennyvízcsatorna-rendszer, gázvezeték és vízlevezetők. Ennek következtében kapcsolatokat alakítottak ki más idetartozó Európai Platformokkal, mint például az ERTRAC, ERRAC és WSSTP, és megpróbáltak komplementaritásokat létrehozni. 34

Szinergia az ERTRAC-kal: Az ERTRAC fő érdekcsoportja a járműipar, és az ERA-NET ROAD képviseli a K+F befektetés állami oldalát az útüzemeltetési kutatásoknál. A kis- és közepes vállalkozások és az építőipar az ECTPben van kulcspozícióban. Ennek az a végső kimenetele, hogy a közúti infrastruktúra építése az ECTP stratégiai kutatási tervének részét képezi, míg a közúti közlekedési rendszer rendszerszerű elemeivel az ERTRAC foglalkozik. Természetesen mindez vonatkozik az ERTRAC-Hungary Nemzeti Közúti Közlekedési Platformmal való együttműködésre is. Szinkronizálás: A magánszektor/járműipar által működtetett ERTRAC-munka az FP7 első felhívása keretében indult. Ugyanakkor megkezdődött az állami szektor ERA.NET ROAD munkája. A közúti közlekedési kérdésekben egy rendszerszerű megközelítés biztosítása, valamint a teljes magán és állami K+F forrás támogatása és összehangolása érdekében döntő jelentőségű, hogy a „D” prioritáshoz is hozzáfogjanak az FP7 felhívásaiban. Az FP7 7. témájával, a Közlekedéssel való lehetséges szinergiákkal tehát számolni lehet, valahányszor a használati és technológiai kritériumok alapján egy kutatási feladat e téma tárgyához tartozik. A más Directorate-General-ban (pl. DG TREN) elvégzett munkával való lehetséges szinergiákat megvizsgálták és az eredmények egyértelműen láthatók a K+F számára beazonosított tételek listáján. Az EU bővítésének következtében az útépítési és (országhatárokon keresztüli) adatcsere felhívása 2008-ban volt, mivel a 2007-es felhívás a biztonság (jelek) és a védelem (adatátvitel) kérdéseire korlátozódott. Ami az MÉTP-n belüli egyéb prioritásokat illeti, a közlekedési és szolgáltatási infrastruktúrákhoz tartozó konkrét témák „Az ember okozta káros hatások csökkentése” elnevezésű „F” prioritásban, valamint „A biztonság és védelem növelése” elnevezésű „I” prioritásban szerepelnek. További együttműködési lehetőség más platformmal: Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen a D5 „Fejlesztés, tervezés, építés és üzemeltetés új vagy nem hagyományos multifunkcionális anyagokkal, vagy nagyobb teljesítménnyel rendelkező hagyományos anyagokkal, alacsony környezeti hatással, nagy tartóssággal, alacsonyabb fenntartási, üzemeltetési költségekkel, és a felhasználók és állampolgárok számára megnövelt kényelemmel” kutatási feladatban.

35

1.4.10


SAMARIS „Fenntartható és korszerű anyagok az útinfrastruktúra számára” c. projekt egy K+F és demonstrációs kutatási projekt az 5. Keretprogram Growth programjából. Két ágra osztották fel. Az első az útburkolatokkal, a második az autópálya-szerkezetekkel foglalkozott. NR2C „Új útépítési koncepciók”. A projekt jövő-orientált kezdeményezéseket ad az útinfrastruktúra részére külső partnerekkel (pl. speciális érdekcsoportokkal, szakértőkkel és felhasználókkal) való beszélgetés és együttműködés révén. Az NR2C hosszú távú perspektívákat, fizikai próbaprojekteket és bemutatókat fejleszt ki, amelyekben a hosszútávú jövőképek összekapcsolódnak a rövidtávú tevékenységgel. Rankers „Rangsorolás az európai útbiztonságért”. A RANKERS általános célkitűzése olyan tudományosan kutatott útinfrastruktúra-biztonsági irányelvek kidolgozása, amelyek lehetővé teszik a közúti hatóságok optimális döntéshozatalát abban, hogy ösztönözzék a biztonságosabb utakat és megszüntessék a veszélyes útszakaszokat. Silence: A SILENCE integrált projekt célja holisztikus módszertanok és technológiák kifejlesztése a felületi közlekedési zaj elleni hatékonyabb védekezéshez városi területeken. Olyan kérdésekkel foglalkozik többek között, mint a zajforrás helyén történő zajvédelem, zaj terjedése, zajkibocsátás és a zaj emberek általi érzékelése. Arches: „A közép-európai közúti hidak átvilágítása és helyreállítása”. A projekt stratégiai célkitűzése a közúti szerkezetek előírásai közötti különbség csökkentése a Közép- és Kelet-európai (CEEC) országok, beleértve az új tagállamokat is (NMS), valamint az EU többi része között. Ezt a gyenge minőségű közúti szerkezetek hatékonyabb átvilágítását és gyorsabb, költséghatékonyabb és hosszú élettartamú helyreállítását (javítását vagy megerősítését) szolgáló megfelelő eszközök és eljárások kifejlesztésével kívánja elérni.

36

2 Úton a fenntarthatóság felé Az építésügyi célok és kutatási irányok e pillére öt prioritást foglal magában. A következő táblázat bemutatja ezeket a prioritásokat és a tíz év alatt hozzájuk rendelt (ajánlott) kutatásra fordítandó támogatási összegeket. 6. Táblázat

Úton a fenntarthatóság felé prioritásai Prioritás Érték [Mrd HUF/10 év] Részarány [%] Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, E 9,75 10,1% víz, alapanyag) F Az ember okozta káros hatások csökkentése

22,50

23,3%

0,00

0,0%

57,00

58,9%

I A biztonság és védelem növelése

7,50

7,8%

Úton a fenntarthatóság felé prioritásai összesen

96,75

100%

A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése (E prioritás költségtervezetét a D prioritás tartalmazza) Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és H Európáért G


„E” prioritás: Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag)

E1: Új koncepciók, technológiák és üzleti modellek kifejlesztése E2: Új építési anyagok és építési rendszerek kifejlesztése E3: Környezetbarát építőanyagok termelése, építési hulladékok újrahasznosítása E4: Integrált tervezőeszközök E5: Koncepciók, termékek, eljárások, üzleti modellek a vízhasználat csökkentésére


F1: Új módszerek, mérési eljárások kifejlesztése F2: Új koncepciók, technológiák és üzleti modellek kifejlesztése F3: A közlekedési és közmű-infrastruktúra hatásainak csökkentése

„G” prioritás: A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése

G1: Új módszerek/eszközök a közlekedési- és közműinfrastruktúrák széleskörű menedzselésére városi és városon kívüli kontextusban a szolgáltatásra való hatás csökkentése érdekében G2: Szabványok, modellek és adatbázisok az öregedésre és elhasználódásra hajlamos szerkezetek és alkotórészek hosszútávú követésére és előrejelzésére 37

G3: Új koncepciók a szerkezetek élettartamának meghosszabbítására illetve kapacitásuk növelésére, melyek nem csökkentik a biztonságot és pozitív hatással vannak a fenntartásra G4: A forgalomra és az ellátásra minimális hatással levő új vizsgálati módszerek a szerkezetek és infrastruktúrák (föld alattiak is) károsodásának korai észlelésére G5: Fejlesztés, tervezés, építés és üzemeltetés új vagy nem hagyományos multifunkcionális anyagokkal, vagy nagyobb teljesítménnyel rendelkező hagyományos anyagokkal, alacsony környezeti hatással, nagy tartóssággal, alacsonyabb fenntartási, üzemeltetési költségekkel és a felhasználók és állampolgárok számára megnövelt kényelemmel G6: Integrált életciklus-értékelési rendszerek költséghatékony és könnyen karbantartható érzékelő elemekkel, monitorozási és teljesítmény-előrejelzési rendszerekkel kombinálva, és felölelve az építkezésellenőrzés, eszközmenedzsment, és a fenntartás-optimalizálás minden szakaszát G7: IKT és ITS rendszerek a forgalom optimalizálására, a forgalom- és közlekedésmonitorozást és -menedzsmentet integráló hálózatok üzemképessége és védelme, a felhasználók tájékoztatása, útdíj-, rendkívüli esemény- és krízismenedzselés

„H” prioritás: Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért

H1: Felmérés, megfigyelés és diagnosztika H2: Anyaghasználat fejlesztése H3: Roncsolásmentes, illetve kis roncsolással járó beavatkozási technikák H4: Energia és környezet H5: Kezelés, hasznosítás és karbantartás H6: Városok, közösségek bevonása H7: A legjobb módszerek bemutatása, tapasztalatcsere az építési szektor szereplői között


I1: Harmonizált tervezési szabályok I2: Kockázat- és biztonságmenedzsment-rendszerek I3: Kockázat- és szükséghelyzet-menedzselési rendszerek I4: Megbízható, hosszú élettartamú rendszerek az infrastruktúrák paramétereinek biztonságos kontrolljához és monitorozásához I5: Természeti és technikai károk/veszélyek enyhítése I6: Az építésügy munkahelyeinek biztonsága

38

2.1 „E” prioritás: Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) 2.1.1 A prioritás rövid leírása Magyarországon, az európai szituációhoz hasonlóan, az építőipar és az épített környezet fenntartása jelentős mértékben részesedik az össztársadalmi erőforrás-használatból. Az építőanyag-gyártás, az épülettervezési és építéshatósági szabályozási elvek fejlesztésével jelentős potenciál van az energia, víz és alapanyagok használatának csökkentésére.

2.1.2 Helyzetkép Magyarországon az összes primerenergia-igény 38%-a az épületek fűtésére és a használati melegvíz termelésére, 10% a közlekedésre, 7% a lakossági és kommunális elektromos energiaigény fedezésére fordítódik. Már a ma elérhető technológiákkal a fűtési és használati melegvíz-termelés energiaigénye gazdaságosnak tekinthető beruházásokkal 60%-ban csökkenthető. Az üzemeltetési energiaigény csökkentésekor feltétlenül számolni kell a hűtési energiaigény klímaváltozás miatt várható növekedésével. A közlekedéshez kapcsolódó energiafogyasztás majd 50%-kal emelkedett az elmúlt 15 évben, ami elsősorban nem az épített környezet alakításával befolyásolható. Tere van azonban olyan infrastrukturális jellegű fejlesztéseknek (kötött pálya, közösségi közlekedés, kerékpáros közlekedés stb.), amelyek lehetővé teszik a gépkocsiforgalomhoz képest alternatív közlekedési lehetőségek választását. A regionalitás kérdéséhez tartozik az energetikai fejlesztések azon jelentős hiányossága, hogy nem veszik figyelembe a helyi sajátosságokat, nincsenek térségi energiastratégiák. Így többször fordult elő, hogy energetikai célú fejlesztéseknél nem sikerült optimális megoldásokat választani. Az építőanyagokhoz használt új anyagfelhasználás csökkentésében Magyarországon nagy potenciál van. Az összes földből kinyert nyersanyagnak mintegy 50%-a építőanyaggá lesz átalakítva. Amennyiben pedig a bontást tekintjük, a hulladék 22 százaléka építési bontásból származik, amely mennyiség elenyésző része kerül újrahasznosításra. Tehát mind az alapanyagok, mind a beépített energia szempontjából jelentős csökkentésre van szükség. Magyarország közüzemi vízfogyasztása nem tér el nagyon az EU átlagától, azonban az ivóvízfogyasztás csökkentésében így is jelentős potenciál van. Az átlagos ivóvíz minőségű vízfogyasztás csupán 40-50%-a igényel ivóvíz minőségű vizet. A felszíni és felszín alatti vizek hasznosításával jelentős közüzemi vízmegtakarítás érhető el.

2.1.3 Legfontosabb fejlesztési irányok Az ECTP megvalósítási tervével összhangban legfontosabb kérdés az energiahasználat csökkentése, két fő cél elérése érdekében: 

Csökkenteni az üvegházhatást az általános felmelegedés csökkentése érdekében.



Csökkenteni Európa, és ezen belül kiemelten hazánk importenergia-függőségét.

Az energetikai problémakörhöz kapcsolódó, de önállóan kezelendő kérdés az építőanyag-használat csökkentése. Az összes földből kinyert nyersanyagnak mintegy 50%-a építőanyaggá lesz átalakítva. Amennyiben pedig a bontást 39

tekintjük, a hulladék 22 százaléka építési bontásból származik. Tehát mind az alapanyagok, mind a beépített energia szempontjából jelentős csökkentésre van szükség. Önálló területként szükséges továbbá kezelni a vízhasználat kérdését. A tisztított, jellemzően felszín alatti vízkészletek fogyasztásának 88%-a kapcsolódik a közüzemi vízfogyasztáshoz, amely mennyiség csökkenthető és csökkentendő.

2.1.4 Várható hatások Az energiafelhasználás csökkentésével környezetileg és gazdaságilag fenntarthatóbb, versenyképesebb helyzetbe kerülhet a magyar gazdaság és társadalom. Az újszerű építőanyagok és a használt anyagok újrahasznosításával csökkenthető az építőanyag-gyártás erőforrásigénye, amely a környezeti fenntarthatóság, a versenyképesség mellett az alacsonyabb ipari átalakítás következményeként várhatóan egészségesebb épített környezet kialakulását is eredményezi. A vízhasználat csökkentésével a versenyképesség fokozása mellett az ország stratégiailag fontos és jelentős természeti erőforrásának védelme is megvalósul.

2.1.5 Jövőkép, hosszútávú célkitűzések Az európai uniós célrendszerhez kapcsolódva a következő célok fogalmazhatók meg Magyarországon 2030-ra:

1. Az energiafelhasználás csökkentése: 

2015-ig: Az új épületeknél a csökkentés mintaprojekteknél valósul meg, a szükséges épület-felújítási technikák meghatározásra kerülnek, a speciális anyagok gyártása megkezdődik. Meghatározásra kerül az a módszertan, amely az ország természeti erőforrásainak figyelembe vételével képes értékelni a választható építési technológiákat, gépészeti rendszereket.



2030-ig: A meglevő épületek 30%-a felújításra kerül, amely a jelenlegi energiafelhasználást felére csökkenti. Az új energiahatékony építés megfizethető és már jelentős piaci szegmenseket ér el. Az új építésű épületekre vonatkozó követelmény 40-50%-kal szigorúbb követelményeket támaszt az épületekkel szemben, mint a jelenlegi szabályozás.



2050-ig: Az új építés jellemezően zéró CO2-kibocsátású, és maga termeli a szükséges energiát. 2010 lakásállománya jelentősen megújul. A CO2-kibocsátás 75%-kal, az energiafelhasználás 50%-kal csökken.

2. Az építőanyag-gyártás erőforrás-használatának csökkentése: 

Azonos funkciójú szerkezetekben az építőanyagok beépített energiatartalmának csökkentése 2020-ig 20%-kal, 2030-ig 30%-kal a jelenlegi (2010) átlagértékekhez képest.



Az építőanyag-gyártás során használt nyersanyagok csökkentése 2020-ig 20%-kal, 2030-ig 30%-kal a jelenlegi (2010) statisztikai adatokhoz képest.



40%-os hulladékcsökkentés az építőanyagok és termékek gyártásánál. 40



Az építési hulladék újrahasznosítása úgy, hogy a jelenlegi (2010) statisztikai adatokhoz képest 2020-ig 40%nál, 2030-ig 20%-nál több hulladék ne kerüljön központi hulladéktárolóba.



Újrahasznosítható építési anyagok alkalmazása 2020-ig 50%-ban, 2030-ig 80%-ban.

3. A vezetékes ivóvízhasználat csökkentése: 

A vezetékes ivóvízhasználat csökkentése 2020-ig 30%-kal, 2030-ig 40%-kal a jelenlegi (2010) átlagértékekhez képest.

2.1.6 Kijelölt kutatási területek 2.1.6.1 E1: Új koncepciók, technológiák és üzleti modellek kifejlesztése A fenntartható energetikai koncepciót megalapozó térségi energiastratégiák kidolgozásának módszertana és regionális,

valamint

országos

energetikai

stratégiák

megalkotása,

összehangolása.

Új

koncepciók

energiaoptimalizált városrészekhez. Az épületeknek energiarendszerek (fogyasztók, termelők, tárolók és irányítók) és hálózatok aktív tagjaként való fejlesztése. Új koncepciók, technológiák és tervező eszközök kifejlesztése a meglévő épületek átépítéséhez, hogy nagy energiahatékonyságúvá váljanak, a megmaradó energiaigényüket megújuló energiaforrásokból fedezzék. Új koncepció, technológiák és tervező eszközök a nagyon alacsony energiafogyasztású gazdaságos új épületek nagyléptékű fejlesztéséhez, melyek képesek saját energiaszükségletüket megújuló energiaforrásokból fedezni. Új technológiák kifejlesztése beágyazott megújuló energiaforrásokhoz, védőburkolatokhoz, szellőztetőrendszerekhez, érzékelőkhöz és átfogó számítógép-rendszerekhez az Intelligens Épület koncepció eléréséért, hogy az épületek energiahatékonysága javuljon.

2.1.6.2 E2: Új építési anyagok és építési rendszerek kifejlesztése Az erózió jelenségének megértése és szabályozása az építőanyagok élettartamának javításához. Nettó CO2-mentes, energiatermelő új épületek kifejlesztése, amelyek képesek megtermelni azt az energiát, amire szükségük van, CO2kibocsátás nélkül. Fejlett termelési technológiák, amelyek a magas színvonalú építőanyagok és alkotóelemek energia- és erőforrás-felhasználását és környezetre való hatását csökkentik nagy mennyiségű melléktermék és hulladék felhasználásával. Tartós anyagok fejlesztése, melyeknek nagyobb és kiszámíthatóbb élettartama van agresszív körülmények között, beleértve az öntömítést és az innovatív roncsolásmentes in-situ vizsgálati technikákat.

2.1.6.3 E3: Környezetbarát építőanyagok termelése, építési hulladékok újrahasznosítása Környezethatás-indikátorok és teljesítményosztályozási rendszerek megalkotása az anyagokra, épületekre és infrastruktúrákra. Új logisztikai koncepciók és előállítási technológiák az építési és bontási hulladékok teljes felhasználására. Innovatív anyagok és technológiák az építési hulladék újrahasznosítására és más hulladékanyagok felhasználására az építőanyagokban. Építőelemek és eljárások bontási folyamatokra optimalizált fejlesztése.

41

2.1.6.4 E4: Integrált tervezőeszközök Teljes életciklust figyelembe vevő tervezési eljárások ki-, és továbbfejlesztése. Ökotervezés alapú európai és hazai jövőkép felrajzolása. Integrált életciklusfolyamat rugalmas épületekhez és infrastruktúrákhoz: tervezés, beszerzés, építésirányítás és üzemeltetés integrálása; új logisztikai irányító rendszerek; termékek élettartambecslése, épületek élettartam-tervezése és -kezelése.

2.1.6.5 E5: Koncepciók, termékek, eljárások, üzleti modellek a vízhasználat csökkentésére Meglévő valamint újonnan létesítendő többlakásos lakóépületekbe építhető víztakarékos, esővizet és szürke szennyvizet hasznosító termékek, eljárások kifejlesztése. Meglévő valamint újonnan létesítendő családi házas lakóépületekbe építhető víztakarékos, esővizet és szürke szennyvizet hasznosító termékek, eljárások kifejlesztése. Meglévő valamint újonnan létesítendő kommunális és ipari épületekbe építhető víztakarékos, esővizet és szürke szennyvizet hasznosító termékek, eljárások kifejlesztése.

2.1.7 A kis- és közepes vállalkozások bevonása Az E1, E2, E3, E5 kutatási témákban várható a KKV-k szerepvállalása. Az E4 kutatási témában elsősorban egyetemek és egyéb kutatóhelyek részvétele várható.


7. Táblázat

alkalmazott

E3

Környezetbarát építőanyagok termelése, építési hulladékok újrahasznosítása

alkalmazott

E4

Integrált tervezőeszközök

alap, alkalmazott

E5

Koncepciók, termékek, eljárások, üzleti modellek a vízhasználat csökkentésére

alkalmazott

egyetem, kutatóintézet, multi, kkv egyetem, kutatóintézet, multi, kkv egyetem, kutatóintézet, multi, kkv egyetem, kutatóintézet, multi, kkv

2020

Új építési anyagok és építési rendszerek kifejlesztése

2019

E2

2018

alap, alkalmazott

2017

alapkutatás 100% pályázati, alkalmazott kutatás 60-70% pályázat 30-40% ipari támogatás

Új koncepciók, technológiák és üzleti modellek kifejlesztése

2016


E1

2015


2014


2013

Kutatás típusa

2012

Kutatási témák

2011



196

196

327

327

327

262

262

262

262

262

2683

60-70% pályázat 30-40% ipari támogatás

327

327

327

327

327

327

327

327

2617


327

327

327

393

393

393

393

393

2945

100% pályázat

131

131


131

131

196

196

98

98

98

98

98

98

1243

458

458

1178

1178

1080

1080

1080

1080

1080

1080

9750

"E" prioritás költségei összesen (millió HUF)

262

42

2.1.9 Kapcsolódási pontok más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez A prioritásnak összhangban kell lennie a következő prioritásokkal: 































„P” prioritás: Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása

Együttműködés alakítható ki a következő platformokkal: 

Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen az E1 „Új koncepciók, technológiák és üzleti modellek kifejlesztése”, az E2 „Új építési anyagok és építési rendszerek kifejlesztése” és az E3 „Környezetbarát építőanyagok termelése, építési hulladékok újrahasznosítása” kutatási területeken.



Nemzeti Víztechnológiai Platformmal

2.1.10


Magyar Kormány: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia GKM: Zöld Beruházási Rendszer Független Ökológiai Központ: "Épületszerkezetek építésökológiai és -biológiai értékelő rendszerének összeállítása az építési anyagok hazai gyártási/előállítási adatai alapján" (OTKA T/F 046265)

43

2.2 „F” prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése 2.2.1 A prioritás rövid leírása Magyarországon, az európai szituációhoz hasonlóan, az épített környezet létesítésének jelentős hatása van a természeti erőforrásokra (földhasználat, vízháztartás, légszennyezés). Az erőforrásokkal történő fenntartható gazdálkodás Magyarország hosszú távú létét és középtávú versenyképességét alapvetően fogja meghatározni.

2.2.2 Helyzetkép A természeti erőforrásokat veszélyeztető, ember okozta káros hatások közül első helyen a földterületek, a termőtalaj veszélyeztetését kell kiemelni. A jelen prioritás a mezőgazdaság itt nem tárgyalt kérdései helyett a beépített városi és vidéki területek, továbbá a közlekedési és közmű-infrastruktúra kiépítésére fókuszál. A városok terjeszkedése, az „urban sprawl” elsősorban a budapesti agglomerációban illetve a vidéki pólusközpontok közelében jelentős probléma. A városok fejlesztésekor még mindig érzékelhető gyakorlat, hogy a belsőbb kerületekben lévő, az 1990-es években felhagyott ipari és katonai „barnamezős” területek hasznosítása helyett zöldmezős fejlesztésekben valósulnak meg a lakó-, ipari, és főleg kereskedelmi területek építései. Az önveszélyeztetés tanulságos példáját mutatta a 2010-es felsőzsolcai árvízi katasztrófa, ahol az ártérre épített bevásárlóközpontok nagyban járultak hozzá több mint 100, nem is árterületen lévő ház árvíz által történő elöntéséhez. A vízháztartás kérdése során egyre jelentősebb probléma, hogy beigazolódni látszik a klímaváltozás azon, meteorológusok által prognosztizált eleme, miszerint a csapadékok inkább a téli időszakban és nagyobb szélsőségekkel várhatók. Az elmúlt 10 évben egymást követő években dőltek meg évszázados árvízi rekordok, ugyanakkor a nyári időszakban jelentős problémát okoz az aszály. További probléma, hogy a keletkező szennyvizek kezelése még mindig nem elégséges Magyarországon. Ugyan az uniós csatlakozás során számos vidéki és városi területen épült ki szennyvízcsatorna- és tisztítórendszer, az elkészült rendszerek hatékonysága, a szennyvízkezelés alapkoncepciója sok esetben megkérdőjelezhető. Egyre inkább terjed az az elv, hogy a vizeket tartsuk helyben, de a hatósági engedélyezési gyakorlat még mindig nem kellően nyitott a közműpótlók, a természetes szennyvíztisztítási alternatívák felé. A „zárt tárolás” jellemző esetben nagy mértékben, lokálisan terheli, szennyezi a talajvizeket, míg a kis beépítési sűrűségű területeken létesített csatornázott, tisztított rendszerek fenntartásának energia- és költségigénye nagyon magas. Az ivóvízhasználat csökkentésére „A természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag)” témájú „E” prioritás keretén belül került megfogalmazásra a helyzetkép és a kutatási javaslatok. A légszennyezés és az azt első helyen előidéző energiafogyasztás csökkentésére „A természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag)” című „E” prioritás keretén belül került megfogalmazásra a helyzetkép és a kutatási javaslatok.

44

2.2.3 Legfontosabb fejlesztési irányok Az ECTP megvalósítási tervével összhangban a legfontosabb kérdés olyan technológiák és anyagok kifejlesztése, amelyek csökkentik a vizek szennyezését, az energia, a nyersanyag és a földterület használatát, a zaj- és rezgésterhelést. Szükséges 

a városi és a vidéki lakókörnyezet teljes életciklust tekintő fenntartható építése és fenntartása,



a „barnamezős” területek rekonstrukciója, a zöldmezős beruházások csökkentése,



az építési tevékenységek környezeti hatásának csökkentése, különös tekintettel a közlekedési és közműlétesítményekre,



az építési anyagok nyersanyagigényének, a gyártás károsanyag-kibocsátásának csökkentése, és a használati életciklus végének, a bontásnak, újrahasznosításnak tudatos tervezése,



az energia és a CO2-kibocsátás csökkentése,



az erőművi hűtővizek, az ivóvízhasználat és a szennyvizek mennyiségének csökkentése, vizek helyben tartása, hasznosítása.

Jelen prioritás elsődlegesen a káros anyagok kibocsátásának csökkentésére fókuszál. Az erőforrások hatékony használatával elsődlegesen „A természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag)” elnevezésű „E” prioritás foglalkozik.

2.2.4 Várható hatások Az épített és a természeti környezet minőségének javulása. Olyan koncepciók kidolgozása és rendszerek életre keltése, amelyek a városi és vidéki épített környezet, valamint a mezőgazdasági és természeti táj minőségét megőrzik és javítják.

2.2.5 Jövőkép, hosszútávú célkitűzések Az európai uniós célrendszerhez képest jelentős eltéréssel a következő célok fogalmazhatók meg Magyarországon 2030-ra:

1. Föld és talajvédelem 

Jöjjenek létre olyan, egymással koherens koncepciók, amelyek irányt mutatnak kistérségi, regionális illetve országos szinten a földhasznosítás talajvédelmi kérdéseire.



A beépítés során a barnamezős területek kapjanak lényeges elsőbbséget a zöldterületekkel szemben.



Csökkenteni kell a közlekedési és közmű-infrastruktúra negatív hatásait a közösségekre és a használókra.



Költséghatékony technológiák szükségesek a dekontamináláshoz és a feltöltésekhez.



Megbízhatóbb rendszerek kialakítása a szennyeződés mérésére.



Minden beruházásnak figyelemmel kell lennie a talajfenyegetések elkerülésére.



Növelni kell az „ásás nélküli” technikák használati arányát.



Érvényt kell szerezni a szabványok betartásának. 45



A gáz- és vízhálózat radikális innovatív megoldásainak kialakítása a hatások csökkentésére.



Az új hálózatokat a természetbe ágyazottan kell kialakítani.

2. Vízvédelem 

A térségi és települési vízvisszatartás koncepciója és gyakorlata legyen meghatározó a hatósági munkák és építési tevékenységek során.



A szennyvizek kezelése során a helyben történő tisztítás és a közműpótlók létesítése a mai gyakorlatnál kapjon lényegesen nagyobb elfogadottságot, támogatást.

2.2.6 Kijelölt kutatási területek 2.2.6.1 F1: Új módszerek, mérési eljárások kifejlesztése Módszerek és eszközök az épített környezetnek a talaj-víz-levegő biodiverzitás-rendszerre való sokféle hatásának értékelésére. A szennyezett talajok kockázatelemzési módszerei, és azok hatása az emberi egészségre és az ökorendszerekre jobban ismert geokémia és új eszközök segítségével. Integrált megfigyelési és szanálási technológiák a föld- és vízbázisok megóvására a vészhelyzetekkel vagy drasztikus változásokkal szemben. A talajvíz minőségének valósidejű ellenőrzése megbízható in-situ kémiai érzékelők segítségével. A klímaváltozás várható hatásait és kockázatait számszerűsítő modellek létrehozása.

2.2.6.2 F2: Új koncepciók, technológiák és üzleti modellek kifejlesztése A fenntartható földhasználati koncepciót megalapozó térségi stratégiák kidolgozásának módszertana, és regionális valamint országos stratégiák megalkotása, összehangolása. Technológiák a talajerózió enyhítésére. Új, integrált szolgáltatások fejlesztése a barnamezős területek regenerálására és felújítására. Új, költséghatékony anyagok és technológiák a vízbázisok védelmére és optimalizált kitermelésére. Új, költséghatékony, in-situ és helyszíni technológiák a szennyezett talajok és talajvizek szanálására és területi elhatárolására, hogy a barnamezős újrahasznosítás költsége lecsökkenjen, és hogy megelőzzük a külső feltöltések használatát. Innovatív anyagok és technológiák az építkezés alatti természetes föld károsításának csökkentésére illetve az eredeti állapot helyreállítására. Új építőanyagok és koncepciók a talajfunkciók megőrzésére vagy javítására (áteresztő burkoló anyagok, nem-talajtömörítő építési módszerek stb.). A térségi és települési vízvisszatartás koncepciójának, alkalmazható technológiáinak kifejlesztése. A szennyvízkezelés, tisztított víz hasznosítási koncepciójának, alkalmazható technológiáinak kifejlesztése. A veszélyes anyagok kezelésének, hasznosításának új eljárásainak kidolgozása.

2.2.6.3 F3: A közlekedési és közmű-infrastruktúra hatásainak csökkentése Új koncepciók és eljárások a balesetek hatásának csökkentésére, beleértve a veszélyes anyagokat is. Új koncepciók és eljárások a zaj- és rezgéshatások csökkentésére. A közlekedési infrastruktúra jobb tájképbe illesztése. Hulladékgyűjtési és -kezelési technológiák a föld alatti terek új környezetében. A mélyépítés talajvizet és hidrológiát sújtó hatásait csökkentő technológiák. Új, olcsóbb és gyorsabb infrastruktúraépítési és -karbantartási 46

technológiák, beleértve a közlekedési zaj, a vibráció, a levegő- és vízszennyezés csökkentését, és a lehető legkevesebb ásással járó módszereket.

2.2.7 A kis- és közepes vállalkozások bevonása Az F2, F3 kutatási témákban várható a KKV-k szerepvállalása. Az F1 kutatási témában elsősorban egyetemek és egyéb kutatóhelyek részvétele várható.


Új koncepciók, technológiák és üzleti modellek kifejlesztése

alkalmazott


F3

A közlekedési és közműinfrastruktúra hatásainak csökkentése

alkalmazott


732

732

732

732

732

1098

1098

1098

1098

1463

1463

1463

1463

1463

11707

549

549

549

1098

1098

1098

1098

1098

7134

2378

2378

2378

2561

2561

2561

2561

2561

22500

60-70% pályázat 3040% ipari támogatás 60-70% pályázat 3040% ipari támogatás

"F" prioritás költségei összesen (millió HUF)

732

1829

2020

F2

2019

100% pályázati

2018


2017

alap

2016

Új módszerek, mérési eljárások kifejlesztése

2015

F1


2014


2013


2012

Kutatás típusa

2011


3659

2.2.9 Kapcsolódási pontok más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez A prioritásnak összhangban kell lennie a következő prioritásokkal: 

































Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen az F2 „Új koncepciók, technológiák és üzleti modellek kifejlesztése” kutatási témában.



Nemzeti Víztechnológiai Platformmal

47

2.3 „G” prioritás: A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése 2.3.1 A prioritás rövid leírása A jobb technológiáknak és eljárásoknak csökkenteniük kell a fenntartást és a munkavégzést, és növelniük kell a tartósságot és a biztonságot a hálózati hibák és üzemkimaradások csökkentése érdekében. Ez pedig a közlekedésre, az energiára és a kereskedelemre való hatásuk csökkenését jelenti mind a városi, mind pedig a városon kívüli kontextusban. A mobilitásra/ellátásra vonatkozó növekvő igény a meglévőkön belül nagy gondossággal megvalósított új hálózati rendszereket követel meg.

2.3.2 Helyzetkép Az önkormányzatok, – főképpen a nagyvárosok – hálózatépítése és korszerűsítése, útfenntartása nem tud lépést tartani az igényekkel, sokhelyütt pedig a műszaki fejlődéssel sem. Kiemelten rossz helyzetben van a főváros, ahol az évtizedekig elodázott útfelújításokat nagy áldozatokkal, gyakorta a minőség rovására menő, – a korábbi évekhez viszonyítva – erőltetett ütemben pótolják. Más kérdés, hogy a fővárosi útfenntartás üteme a műszaki avulás üteméhez viszonyítva így is csak legfeljebb közepesnek mondható, de a felújítások összehangolatlansága, szervezetlensége az év meghatározó részében kaotikus állapotokat teremt. Sajnálatos, hogy a város politikai és szakmai vezetése egyaránt abból a téves felfogásból indul ki, hogy a felújítások során a terelő útvonalakat gyakorlatilag nem jelöli ki, nem ad támpontot a vevő-felhasználóknak (úthasználóknak, autósoknak) arra, hogy milyen alternatívák állnak rendelkezésre. A forgalom irányítása, a gépjármű vezetőjének tájékoztatása és a terelőútvonalak kapacitásának minél jobb kihasználása mind-mind a környezet és az életminőség javítását szolgálná. Mindezek említése azért szükséges, mert a főváros rossz vagyongazdálkodása és a rossz útfelújítással kapcsolatos

forgalmi

menedzselési

tevékenysége

tartós

folyamat,

és

szorosan

kapcsolódik

az

infrastruktúrafejlesztés és -építés köréhez. A hazai országos közúthálózatot legnagyobbrészt már kiépítették, a közeli években a gyorsforgalmi hálózat fejlesztésén kívül településeket elkerülő szakaszok, illetve az önkormányzati kezelésű hálózat egyes elemei jelentkeznek új nyomvonalon építési feladatként. Jelentős hangsúlyt kap a meglevő utak kapacitásának újabb forgalmi sávok vagy kapaszkodó sávok készítésével történő növelése. A korábbi időszakokhoz képest egyértelműen felértékelődik az útfenntartás-üzemeltetés jelentősége, a meglevő úthálózat értékmegőrzése, illetve az azon lebonyolódó forgalom gazdaságosságának és biztonságának növelési igénye. A 2008-ban készült „Nemzeti Út-, Hídfelújítási Program 2009-2016” éves bontásban azokat az értékmegőrzési és korszerűsítési-felújítási feladatokat jelöli meg, amelyek teljesülte esetén az időszak végére a hazai országos közúthálózat általános állapota az Európai Unió „régi” tagországainak jelenlegi átlagos állapotához közelítene.

48

2.3.3 Legfontosabb fejlesztési irányok Elsődleges cél a biztonságos, integrált, és hosszabb élettartamú szolgáltató rendszerek létrehozása, amelyek gyorsan, az üzemelés minimális megszakításával karbantarthatók/javíthatók, új anyagokat, új technológiákat foglalnak magukban, valamint sokféle anyag szállítására képesek. Egyre inkább előtérbe kerülnek az integrált megoldások a felhasználók, az infrastruktúra és az üzemeltetők közötti kommunikáció javítására, javítva a mobilitást és a szállítást. Az utakon történő állapotjavítás (fenntartás-felújítás) tervezéséhez az úthasználók zavarásának minimalizálását lehetővé tevő rendszer kialakítása. A forgalom számára számottevő nehézséget, többletköltséget és környezeti terhelést okoznak az elhúzódó útfelújítások. Az alternatív útvonalak kijelölése, forgalomtechnikai eszközök alkalmazása szükséges. Az útpálya-szerkezeti anyagok újrahasznosítási (recycling) eljárásainak továbbfejlesztése és elterjesztése. Az útfenntartás és -felújítás általában jelentős környezetszennyezéssel jár. Olyan technológiák kifejlesztése szükséges, amelyek ezeket a negatív hatásokat számottevően mérséklik. Az útfenntartási-felújítási technológiák környezetkárosító hatásának csökkentésére irányuló fejlesztések. A globális éghajlatváltozás várható kihívásaira adandó válaszok a közutak fenntartásában. A közúti infrastruktúráról (állapot, forgalmi viszonyok, rendkívüli események) aktuális, részletes és megbízható információk gyűjtése és hasznosítása. Ismeretes, hogy a forgalomtechnikai intézkedések kis költséggel járó nagyhatékonyságú beavatkozások, ezért folyamatosan törekedni kell a forgalomtechnikai eljárásokban rejlő korszerűsítési

lehetőségek

fokozott

kiaknázására.

Traffic-management

(közlekedésszervezés)

országos

közúthálózaton történő bevezetésének előkészítése. Útmeteorológiai és automatikus adatgyűjtő rendszerek fejlesztése. Korszerű forgalomszabályozási és információs rendszerek kialakítása. Az áruszállítási-logisztikai szektorhoz kapcsolódó ITS-fejlesztések. Az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások (ITS-hez) hatása az útépítési, útfenntartási, útüzemeltetési feladatokra.

2.3.4 Várható hatások A jelenlegi infrastruktúra egy masszív vagyon, és Európában évente több milliárd eurót költenek fenntartására és üzemeltetésére. A hálózatokat minden európai használja személyes utazásra és a létfontosságú szolgáltatások elérésére egyaránt. Ezen a területen még inkrementális fejlesztések is olyan megtakarításokhoz vezetnének, melyek nagyságrendileg nagyobbak, mint a kutatásra fordított befektetés, például: 

A felhasználók által elszenvedett késések csökkentése Európa közlekedési hálózatain. Az emberek és áruk szállítása még most is túlságosan jelentős oka a sérüléseknek és haláleseteknek, különösen a közúti közlekedésben. A közlekedési hálózatok jobb üzemeltetése és menedzselése támogatni fogja a Bizottságnak azt az irányelvét, hogy legkésőbb a 2010. évre felére csökkenti a halálos kimenetelű baleseteket.



A forgalom elakadásának és feltorlódásának garantált csökkentése a szolgáltatások megbízhatóságának biztosításával. A tulajdonosok és üzemeltetők hálózataik használatának jelentős növekedését várják, mivel a földgáz iránti igény kb. 28%-al fog nőni 2020-ra és a víz és szennyvíz iránti igény összesen 60%-al fog nőni. Ezt pedig új infrastruktúra építésével vagy a meglévő infrastruktúra hatékonyabb használatát lehetővé tevő fejlesztéssel fogják megoldani. 49

Üzemeltetési és fenntartási szempontból – például az úthasználói követelményekkel összhangban – megjelennek azok a minimális elvárások, amelyek egy gyorsforgalmi út pályaszerkezetével kapcsolatban megfogalmazhatóak, és a technológiaválasztások közül a gazdaságilag és funkcionálisan is teljesítőképesnek bizonyuló félmerev pályaszerkezetekre koncentrál. Az áttekintett követelményrendszer és az igények teljesítésére vonatkozó további kérdések annak megfelelően vizsgálhatók, hogy az útpályaszerkezetnek egy bizonyos „szolgáltatási színvonalat” kell az úthasználó felé nyújtania, a lehető legkisebb építési és karbantartási költségek mellett. A kihívást annak biztosítása jelenti, hogy a meglévő infrastruktúrát képesek legyünk minimális költséggel, a forgalom, az életminőség és a környezet minimális zavarása mellett ellenőrizni, átvilágítani, fenntartani, megjavítani vagy megújítani, valamint integrálni az új kivitelezésekkel olyan háttér mellett, ahol a felhasználók és a dolgozók biztonsága mindenek felett való.

2.3.5 Jövőkép, hosszútávú célkitűzések A legfontosabb célok 2030-ra a következők: A minden európai állampolgárnak kínált szolgáltatások szintjének a mobilitás és ellátás szempontjából diszkriminációmentes emelése, illetve a vezetékek és információk interoperabilitásának elérése. A cél a gazdasági növekedés elősegítése, a szociális kohézió növelése, másrészt a közcélok teljesítése, például a gazdaság- és területfejlesztés, az egészségügyi és szociális kérdések terén az infrastruktúra által játszott stratégiai szerepnek köszönhetően. A K+F tevékenységek hatása az alábbiakkal mérhető: 

A szolgáltatási hibák és a balesetek számának csökkenése, és a következmények mérséklése.



Az építési és karbantartási beavatkozások számának, méretének és időtartamának a csökkenése (idő, forgalmi torlódás, kibocsátások és megszakítások) a városi és a városon kívüli kontextusban egyaránt.



Az életciklus meghosszabbítása és tökéletesebb ismeretek.



Az infrastruktúra és az információk interoperabilitása.



Jobb hatékonyság, teljes értékkezelés, költségoptimalizálás.



Az anyagok visszaforgatásának és újrahasznosításának növelése, és a hulladékanyagok csökkentése.



Csökkentett területi hatás.



Az ágazat versenyképességének növekedése a nem EU országokkal szemben.

Az üzemeltetők és a tulajdonosok jelentik a természetes érintkező felületet a felhasználók, valamint a közösségek, politikai- és kormányszervek és a hatóságok igényei között, ők garantálhatják a kutatási eredmények megvalósítását és hatékony alkalmazását. A kis- és közepes vállalkozásoknak a kifejlesztett megoldások technológiai megvalósításából és technológiai kompatibilitásából származik hasznuk, amelyek növelik versenyképességüket a csúcstechnológiai speciális piaci szegmensben, másrészt növelni fogják a hagyományos tevékenységekben meglevő szakértelmüket és ismereteiket, ahol a képzés hiánya valóban tapasztalható.

50

2.3.6 Kijelölt kutatási területek 2.3.6.1 G1: Új módszerek/eszközök a közlekedési- és közműinfrastruktúrák széleskörű menedzselésére városi és városon kívüli kontextusban a szolgáltatásra való hatás csökkentése érdekében Az infrastruktúrarendszerek hatalmas állami- és magánbefektetést jelentenek, valamint létfontosságúak a társadalom szociális jólétéhez. Több más mérnöki rendszerrel ellentétben a vonalas infrastruktúrától elvárják, hogy nagyon hosszú ideig megbízható szolgáltatást nyújtson több generációt felölelve, ami alatt a társadalom drámai változásokat tapasztal a rendelkezésre álló technológia valamint az életminőségi mutatókra vonatkozó egyéni és kollektív törekvések tekintetében. Ennek következtében az infrastruktúrát egy olyan integrált, előzetesen elrendezett terméknek kell tekinteni, amely képes számos szolgáltatás átvételére és átadására, válaszul a felhasználók és a nagyközönség pontos igényére. A cél hálózati menedzsment- és üzemelési rendszerek kifejlesztése úgy, hogy a szolgáltatásokban a hangsúly a fogyasztókon legyen.

2.3.6.2 G2: Szabványok, modellek és adatbázisok az öregedésre és elhasználódásra hajlamos szerkezetek és alkotórészek hosszútávú követésére és előrejelzésére Az infrastruktúrarendszerek szerkezeti alkotórészekből és részegységekből, valamint gépészeti és elektromos berendezésekből állnak. Szemben az utóbbiakkal, az előbbieket nehezebb ellenőrizni, javítani vagy kicserélni, különösen a közművek esetében. Átvilágításuk jelentős eltérésekkel járó eljárásokat igényel, ami a korlátozott ismeretekből, változó tapasztalati és elbírálási szintekből, valamint olyan tényezők szubjektív értékeléséből származik, amelyek elfogadhatatlan teljesítményhez vezethetnek. A fentiek fényében, a kutatás az elmúlt mintegy húsz évben gyors ütemben mozgott olyan módszerek feltárása irányába, amelyek meg tudják ragadni a döntéselőkészítés bizonytalansági, pontatlansági és homályossági elemeit. A szerkezeti megbízhatóság átvilágítására szolgáló módszereket már kifejlesztették, és felhasználhatók gyakorlati alkalmazásokra, bár még sürgősen szükség van haladásra az elhasználódással foglalkozó időváltozós összetett rendszerek terén. Szükség van még kvantitatív módszerekre a kockázatelemzéshez, melyek a sok esetben szükséges veszély-beazonosítással, forgatókönyvbemutatással és kockázatértékeléssel foglalkoznak.

2.3.6.3 G3: Új koncepciók a szerkezetek élettartamának meghosszabbítására illetve kapacitásuk növelésére, melyek nem csökkentik a biztonságot és pozitív hatással vannak a fenntartásra Az öregedő vonalas infrastruktúra átvilágítási, fenntartási és menedzselési folyamata során szükséges döntések többségét bizonytalansági feltételek között hozzák meg. A bizonytalanságok a mechanikai terheléssel, környezeti feszültségekkel, anyagtulajdonságokkal, a modellezéshez szükséges egyszerűsítésekkel és absztrakciókkal kapcsolatos, hogy csak néhány nagyobb hatásterületet említsünk. Továbbá ezeket a bizonytalansági forrásokat még növelik azok az emberi és szervezeti tényezők, amelyek nélkülözhetetlen részét képezik a szakma által alkalmazott eljárásoknak. A legfontosabb az, hogy ezek a bizonytalanságok nem állandóak, hanem jelentősen változnak időben és térben, még akkor is, ha csupán egy szerkezeti elemet veszünk tekintetbe a szerkezeti rendszerben. A cél olyan modellek és eszközök megállapítása és kiválasztása, amelyek általános, holisztikus megközelítést biztosítanak a már meglévő, és a következő évtizedekben még mindig használatban lévő vagyontárgyak, eszközök életciklusának leírására. 51

2.3.6.4 G4: A forgalomra és az ellátásra minimális hatással levő új vizsgálati módszerek a szerkezetek és infrastruktúrák (föld alattiak is) károsodásának korai észlelésére A meglévő vagyontárgyak, eszközök többsége még használatban lesz az elkövetkező 50 évben. Ez azt jelenti, hogy az erőfeszítéseket a diagnosztikai eszközök fejlesztésére és jobbá tételére kell irányítani, többek között rendszerazonosításra, ellenőrzési technikákra, vizsgálati módszerekre, érzékelő és monitorozási módszerekre, valamint a döntéshozatal számára való értelmezésükre. Az információtechnika nagy hatással van az ezekből a rendszerekből

megszerezhető

információk

beszerzésére

és

feldolgozására.

Ebben

a

tekintetben

az

infrastruktúrarendszerek modellezésére, elemzésére, előrejelzésére és menedzselésére vonatkozó képességünk – elvben – fokozódó mértékben növekszik. Azonban a mérhetetlenül több adattal és információval való foglalkozás, valamint ennek tudássá és bölcsességgé való alakítása óriási kihívásokat jelent a kutatók, a tulajdonosok és a szabályozást végző szervek számára.

2.3.6.5 G5: Fejlesztés, tervezés, építés és üzemeltetés új vagy nem hagyományos multifunkcionális anyagokkal, vagy nagyobb teljesítménnyel rendelkező hagyományos anyagokkal, alacsony környezeti hatással, nagy tartóssággal, alacsonyabb fenntartási, üzemeltetési költségekkel, és a felhasználók és állampolgárok számára megnövelt kényelemmel Az elkövetkező harminc évben nagy növekedés várható a közlekedési és szolgáltatási hálózatok használata terén. A hálózati iparág csak úgy tud válaszolni erre a kihívásra, ha új infrastruktúrát épít, egyre nagyobb mértékben csökkenti a szűk kapacitásokat, és növeli a kapacitást illetve a mobilitást. A jelenlegi finanszírozási korlátok között nagyszámú új artéria megépítése nem megvalósítható, tehát az erőfeszítéseket a meglévő eszközök fenntartására és feljavítására kell koncentrálni. Az építőipar kihívása az, hogy biztosítsa, hogy a meglévő infrastruktúra fenntartható és megújítható legyen a forgalom túlzott megszakítása nélkül, és anélkül, hogy a jó szolgáltatási színvonal biztosításához jelenleg szükséges biztonsági szinteket hátrányosan befolyásolná. A cél környezetbarát és alkalmas koncepciók kiválasztása, hogy megtaláljuk a kompromisszumot az alacsonyabb építési/fenntartási költségek, a biztonság és a környezetvédelmi kritériumok között.

2.3.6.6 G6: Integrált életciklus-értékelési rendszerek költséghatékony és könnyen karbantartható érzékelő elemekkel, monitorozási és teljesítmény-előrejelzési rendszerekkel kombinálva, és felölelve az építkezésellenőrzés, eszközmenedzsment, és a fenntartás-optimalizálás minden szakaszát Integrált, holisztikus megközelítésre van szükség annak megértésére és mennyiségi meghatározására, hogy a komplex technológiai, környezeti, gazdasági, szociális és politikai kölcsönhatások milyen hatással vannak a vonalas infrastruktúrarendszerek életciklusi teljesítményére. Összehangolt erőfeszítésre van szükség sok különböző fronton, többek között az anyagok, építési és fenntartási technikák, szerkezeti elemzés és szimuláció, kockázat és megbízhatóság,

információtechnika,

életciklus-

és

rendszertervezés

frontján.

A

cél

a

vonalas

infrastruktúrarendszerek nagyobb hatékonysági szintre való felemelése mind a normális, mind pedig kritikus feltételek mellett, ugyanakkor a társadalmi-gazdasági és politikai korlátokkal való egyensúlyba hozása.

52

2.3.6.7 G7: IKT és ITS rendszerek a forgalom optimalizálására, a forgalom- és közlekedésmonitorozást és -menedzsmentet integráló hálózatok üzemképessége és védelme, a felhasználók tájékoztatása, útdíj-, rendkívüli esemény- és krízismenedzselés Az útinfrastruktúra már most is zsúfolt, és ha még nem, akkor gyorsan eléri a telítettséget. Ez nem csak az Európán keresztülvezető folyosóra és a fontosabb főútvonalakra igaz, hanem azokon a városi területeken is, ahol az ingázók és az áruszállítás komoly problémákat okoz. A közlekedési igény várhatóan legalább 30%-kal fog nőni a következő 10 évben, ugyanakkor a közlekedési hálózat beruházásai csak 5%-kal. A hálózatok optimális kapacitásukon való menedzselése kötelezővé fog válni. Az ITS megvalósítása jobb biztonságot, hatékonyságot, közlekedési kényelmet és környezetet fog eredményezni. A kereskedelmi járművek üzemeltetői, az egyes járművezetők és a tömegközlekedés használói már egyformán élvezik az ITS előnyeit, nem is említve az infrastruktúraüzemeltetőket és a hatóságokat. Az ITS lehetővé fogja tenni az infrastruktúra üzemeltetőinek, hogy kibővítsék és optimalizálják az infrastruktúra használatát. Az ITS rendszerek megvalósítása hatással lesz a hálózat szervezésének, tervezésének és üzemeltetésének módjára a „plug and play” logikája szerint. Továbbá az ITS lehetővé teszi az interoperabilitást a különböző környezetekben (pl. autópályán és városi hálózatokon) már jól elfogadott szolgáltatások (könnyen kiterjeszthető új alkalmazásokra is) és rendszerek alkalmazása révén, (amelyek technológiája könnyen integrálható a meglévőkbe). A Prioritást a DG TREN-nel együtt kell figyelembe venni.

2.3.7 A kis- és közepes vállalkozások bevonása A kis és közepes vállalkozások különösképpen bevonhatók minőségvizsgálattal, tanácsadási és fenntartási szolgáltatásokkal, a menedzseléssel kapcsolatos minden tevékenységbe. Ez az oka annak, hogy az „Integrált életciklus-értékelési rendszerek költséghatékony és könnyen karbantartható érzékelő elemekkel, monitorozási és teljesítmény-előrejelzési rendszerekkel kombinálva, és felölelve az építkezésellenőrzés, eszközmenedzsment, és a fenntartás-optimalizálás minden szakaszát” elnevezésű G6 feladat különösen vonatkozik a kis és közepes vállalkozásokra.

2.3.8 Költségvetés és ütemterv A prioritásnak a költségvetését és annak ütemezését a 1.4. fejezet költségvetési ütemezésében szerepeltettük.

2.3.9 Kapcsolódási pontok más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez Az ERRAC-kal való szinergia: Az ERRAC Stratégiai Kutatási Tervét már az ECTP-vel való potenciális szinergiai hatásokat tekintetbe véve aktualizálták. A vasúti szektorral való nagyfokú relevancia főként az infrastruktúra tervezése, építése és karbantartása terén jelentkezik, amelyeket nem fed le az ERRAC SKT és várható, hogy az építőiparnak az ECTP-n belüli potenciálja ezen célkitűzések megvalósítására fog összpontosítani. Mindez vonatkozik az ERTRAC-Hungary Nemzeti Közúti Közlekedési Platformmal való együttműködésre is. Szinkronizálás: A vasúti infrastruktúra teljesítményének javítására vonatkozó innovatív és költséghatékony megoldások iránti igény erősítése céljából az ERRAC egymást kiegészítő kérdéseivel az első FP7 felhívásoktól kezdve foglalkoznak. 53

A WSSTP-vel való szinergia: A WSSTP fő célja a vízi infrastruktúra-tervezés helyzetének megállapítása és az egészségi és biztonsági veszélyek minimalizálására irányuló kárenyhítő megoldások megvalósítása, valamint minden kategóriájú felhasználó számára a szükséges minőségi vízszolgáltatás biztosítása, és költségének optimalizálása. Az ECTP a föld alatti vezetékek építésével és helyreállításával foglalkozik, míg a WSSTP az ezekből a rendszerekből való elfolyás, szivárgás észlelésére és kijavítására, valamint a beépített intelligenciájú okos vezetékek koncepciójának a fejlesztésére és alkalmazására összpontosít. Szinkronizálás: Az ECTP és a WSSTP által megcélzott kérdések az egész egy részét képezik, mint például a K+F Urban Pilot Theme kiegészítő programja, mivel ezek egymással összefüggőek, és egymásra építenek Európa közműszolgáltatásainak javítása érdekében. Egyéb platformmal való együttműködési lehetőség: Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen a G5 „Fejlesztés, tervezés, építés és üzemeltetés új vagy nem hagyományos multifunkcionális anyagokkal, vagy nagyobb teljesítménnyel rendelkező hagyományos anyagokkal, alacsony környezeti hatással, nagy tartóssággal, alacsonyabb fenntartási, üzemeltetési költségekkel, és a felhasználók és állampolgárok számára megnövelt kényelemmel” és G6 „Integrált életciklus-értékelési rendszerek költséghatékony és könnyen karbantartható érzékelő elemekkel, monitorozási és teljesítményelőrejelzési rendszerekkel kombinálva, és felölelve az építkezésellenőrzés, eszközmenedzsment és a fenntartásoptimalizálás minden szakaszát” kutatási feladatokban.

2.3.10


Spems „Fenntartható útburkolatok az európai új tagállamok részére”. A projekt célja megfelelő eszközök és eljárások kidolgozása az utak gyors és költséghatékony helyreállítására és fenntartására az EU új tagállamaiban. Az útburkolat építéséhez és helyreállításához használt anyagok és technológiák viselkedjenek kielégítően a jellemző éghajlatban; elfogadható környezeti hatásuk legyen; könnyen beépíthetőek legyenek a meglévő technológiákba; és legyenek költséghatékonyak és könnyen fenntarthatóak. Sustainable Bridges A „Fenntartható hidak” (IP) egy EU-projekt, amely azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy vajon a mai vasúti hidak kielégítik-e a jövő vonatainak nagyobb terhelési és sebességi igényeit. SAMCO „Szerkezeti átvilágítás, monitorozás és ellenőrzés” olyan iparágak (különösen kis és közepes vállalkozások), tanácsadók és egyéb szervezetek hálózata, amelyek érdekeltek a tudás és a technológia átadásában a releváns mélyépítési és ipari szerkezetek átvilágítása, monitorozása és ellenőrzése területén. Saferelnet „Ipari termékek, rendszerek és szerkezetek biztonsága és megbízhatósága”. A Hálózat tárgyköre az ipari termékek és rendszerek tervezésének, termelésének, üzemeltetésének fontos szempontjainak integrált kezelése. A fő hangsúly a termékek, termelési létesítmények, ipari rendszerek és szerkezetek optimális tervezésének megbízhatóságon alapuló módszereinek használatán van, az előre meghatározott biztonsági szintekkel kapcsolatos gazdasági szempontok egyensúlyban tartásának szempontjából, az ezzel kapcsolatos fenntartási és rendelkezésre állási költségek mellett. Future Bridge: A projekt általános célja új, nagyteljesítményű és költséghatékony hídépítési koncepció kifejlesztése szálvázas polimerek (FRP) alkalmazásával az új tagállamokban (NMS) található infrastruktúrák gyors helyreállítása és hosszú élettartama céljából.

54

2.4 „H” prioritás: Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért 2.4.1 A prioritás rövid leírása A kulturális örökség gazdagítja a közös emlékezetet, ez teszi Európa jövőjét emberivé, ez hordozza magában legkézzelfoghatóbban értékeinket. Az épített örökség megőrzése kiemelkedő fontosságú mindenki számára, aki fontosnak érzi az európai, és ezen belül a nemzeti, városi, tájegységi kulturális azonosság megőrzését. Az épített örökségnek ezen felül kiemelkedő gazdasági szerepe is van: a természeti értékeket megelőző helyen, elsődleges alapját képezik a turizmusnak. A megfelelő szakértelem hiányában azonban a műemlékek turisztikai vagy más fejlesztése során nem várt körülmények állhatnak elő, örökségi értékek sérülhetnek, vagy a fejlesztések sikere kerülhet veszélybe. Az épített örökség megóvása nem egyetlen szakma feladata, az építési szektor csak a megfelelő technikai hátteret nyújtja az örökségvédelemben érdekeltek (helyi közösségek, városok, régiók) számára, ami segít megvalósítani a közös célt: az örökségi helyszínek bekapcsolását a társadalom életébe, a gazdaság vérkeringésébe. A műemlékvédelem feladatait és prioritásait az alábbi mátrixba foglalhatjuk össze. A hat sor a rendszerszinten, központilag vagy szektoronként elvégzendő feladatokat, míg a hat oszlop a minden projektnél elvégzendőket sorolja fel.

9. Táblázat

Tudásbázis létrehozása, képzés, oktatás Műszaki megoldások és eljárások fejlesztése

Területi és városi együttműködés

Hasznosítás, üzemeltetés

Energiafelhasználás csökkentése és környezetvédelem

Technológiák, mesterségek használata

Anyaghasználat meghatározása

Felmérés és diagnosztika

Konzerválás, restaurálás és rekonstrukciós módszerek kialakítása

Társadalmi és gazdasági vizsgálatok Kockázatelemzés és az épületkárosodások megelőzése Társadalmi párbeszéd és az eredmények bemutatása

55

2.4.2 Helyzetkép A több mint 11.000 magyarországi műemlék az ezekben lakók mellett az épített örökségünket ügyintézési, közösségi, vallási céllal használó százezrek, a városlakók millióinak életminőségét, azonosságtudatát szolgálja, és a természeti értékeket megelőző helyen, kiemelten fontos alapját képezi a turizmusnak. Új használati és hasznosítási stratégiákat, koncepciókat, módszertanokat, diagnosztikai, konzerválási és restaurálási technikákat kell kifejleszteni és oktatni, hogy az épített örökség használhatóságát, vonzóképességét elősegítsük és növeljük. Ezek eléréséhez szükséges K+F programok csak az ezt segítő oktatási és kommunikációs programokkal együtt lehetnek sikeresek. Meg kell erősíteni a civil társadalom részvételét, a rekonstrukciós és restaurálási technológiákra való igény növeléséhez meg kell változtatni a szabályozási és finanszírozási környezetet. A technológiák fejlesztésének egyik célja az elterjesztés segítségével ezek fajlagos árának csökkentése, mely a műemlékek felújítását egyre gazdaságosabbá teszi, egyben növeli vagy korszerűvé teszi használati értéküket. Ebben az évszázadban számos drámai változással nézünk szembe, mint például a demográfiai hatások, vagy az éghajlatváltozás. Ennek hatására vált az építőipar is technológiavezéreltből keresletre épülő iparággá, így elsődleges célja egy élhetőbb, kellemesebb, hatékonyabb, fenntartható épített környezet létrehozása. A legfontosabb érték a fenntarthatóság, melynek előfeltétele, hogy az iparág erőforrás-alapú helyett tudásalapúvá váljon. Az épített örökség fontosságának – mely gazdasági, foglalkoztatási, jóléti, társadalmi és turisztikai területen is megmutatkozik – hangsúlyozására 2006. február 6-án az Európai Parlament meghallgatást rendezett az “Épített Örökség, kutatás és fenntartható fejlesztés” témában, hogy támogassa az épített örökségekkel kapcsolatos kutatásokat az Európai Unió területén. A résztvevők megfogalmazták azokat az igényeket és részterületeket – ezek az épített, műtárgyi (beépített és mobília), régészeti munkák – melyeknél nagyobb technológiai, gazdasági és módszertani támogatásra van szükség. A „H” prioritás programja a fent leírtakon kívül a jövőbeli rehabilitásoknál, felújítási munkáknál és hasznosításoknál célul tűzi ki a „Lisszaboni célok” elérését és az eddigieknél jobb fenntarthatóságot.

2.4.3 Legfontosabb fejlesztési irányok Új használati és hasznosítási stratégiákat, koncepciókat, módszertanokat, diagnosztikai, konzerválási és restaurálási technikákat kell kifejleszteni és oktatni, hogy az épített örökség használhatóságát, vonzóképességét elősegítsük és növeljük. Ezek eléréséhez szükséges K+F programok csak az ezt segítő oktatási és kommunikációs programokkal együtt lehetnek sikeresek. Meg kell erősíteni a civil társadalom részvételét, a rekonstrukciós, restaurálási és „újrahasznosítási” technológiákra való igény növeléséhez meg kell változtatni a szabályozási és finanszírozási környezetet. A technológiák fejlesztésének egyik célja az elterjesztés segítségével ezek fajlagos árának csökkentése, mely a műemlékek és más értékes meglévő épületek felújítását egyre gazdaságosabbá teszi, egyben növeli, korszerűvé teszi használati értéküket. 56

2.4.4 Várható hatások Az épített örökség jelentőségét olyan gazdasági és szociális jellemzőkkel is mérhetjük, mint a foglalkoztatás növelése, munkahelyteremtés, de közvetlen hatással van a környezetvédelemre, az építőipari termelésre és a turizmus fejlesztésére. Hasonlóan fontos elvárt hatás a hagyományos mesterségek megmaradása, az építőipari munkavégzés általános színvonalának növelése. A műemlékek és korszerűtlenné vált épületek újrahasznosítása, felújítása és karbantartása olyan társadalmi igény, melyet az építőipar csak célzott kutatás-fejlesztési programok indításával, a felújítási technológiák korszerűsítésével tud megoldani, melyre kitűnő példa a hőszigetelés, az épületgépészet integrálása vagy a tűzvédelem, melyek kialakítása fokozott problémákkal jár régi épületek esetén. A szabad területek kimerülésével Európában az építőipari teljesítmény 40%-a már felújítási és újrahasznosítási feladat, ennél is magasabb ez az arány, ha az ún. „barnamezős” projekteket is ide soroljuk. Ezen felújítási feladatokon belül a társadalmilag legfontosabb és legmagasabb szaktudást igénylő rész az épített örökség megóvása és hasznosítása, mely a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok megvalósítása mellett az építésügy kulcsfontosságú feladata.

2.4.5 Jövőkép, hosszútávú célkitűzések A legfontosabb célok 2030-ra a következők: 

Szemléletváltásra van szükség az érintett közösségek bevonásával annak felismerésére, hogy az örökségi helyszínek hasznosítása komplex módon járul hozzá a társadalom fejlődéséhez és egészséges működéséhez a kulturális azonosság, az időtállóan minőségi épített környezet és a kedvező gazdasági-turisztikai eredményeken keresztül. Ennek koordinálása a Fókuszterület legfontosabb feladata, célul tűzzük ki a lehetséges projektgazdák felkutatását és informálását, 2015-ig legalább 50 helyszín bevonását a programba.



Az épített örökségi helyszínek, berendezések, műtárgyak fenntartásának, karbantartásának megújítása: A meglévő ismeretanyag összefoglalása módszertani tudásbázisba, javasolt diagnosztikai, monitoring és karbantartási eljárások kialakítása és ezek hozzáférhetőségének biztosítása valamennyi épített vagy műtárgyi örökség tulajdonosa, vagyonkezelője, üzemeltetője részére 2015-ig, majd az eljárásoknak az eredmények alapján történő folyamatos korszerűsítése.



Az újonnan induló fejlesztések során keletkezett minden szakmai anyag, terv, eljárás, kutatási eredmény 100%os „on-line” hozzáférhetőségének biztosítása a felsőoktatás és más oktatási programokban résztvevők számára.



Az ún. kompozit anyagok szakszerű használatának 50%-os növelése 2010 és 2030 között.



A műemléki értékleltár létrehozása, a fejlesztési lehetőségek, karbantartási kötelezettségek számbavételével az egyes helyszínekről, ennek hozzáférhetőségének megteremtése az épület tulajdonosai, vagyonkezelői, vagy potenciális fejlesztői számára.



A közösségi célú kulturális örökségi épületek vagy helyszínek megközelíthetőségének, látogathatóságának biztosítása oly módon, hogy az mindenki számára elérhetővé váljon. Ez nem csak fizikai akadálymentesítés, hanem nyitás a különböző élethelyzetű csoportok, idősek, kisgyermekes családok, aktív lakosság stb. felé.

57



Az épületek, vagy építmények karbantartási feladatainak hatékony tervezése, új konzerválási technológiák kidolgozása a karbantartási periódusok megnöveléséhez.



A

kategóriáján

belül

legfontosabb

3

rehabilitációra

váró

magyar

kulturális

örökségi

helyszín

rekonstrukciójának és fenntartható üzemeltetésének megvalósítása „pilot project”-ként, amely mintául szolgál. 

A legfontosabb 10 rehabilitációra váró magyar kulturális örökségi hely rekonstrukciójának és fenntartható üzemeltetésének tervezése, megvalósításának vizsgálata, az eredmények kiértékelése.



A kulturális örökség romlásának csökkentése 95%-kal hatékony konzerválási, karbantartási programokkal.



A kiemelten veszélyeztetett, pusztuló romok, épített emlékek pusztulásának megállítása új, roncsolásmentes, nagy tartósságú technológiákkal.

2.4.6 Kijelölt kutatási területek 2.4.6.1 H1: Felmérés, megfigyelés és diagnosztika Ezen a területen jelentősen kell növelni a már meglévő technológiák újszerű felhasználását a műemlék- és műtárgyfelmérés, diagnosztika és monitoring területeken. A részfeladatok rövid leírása: Adatbázisok, értékleltár, szabványok és kritériumok létrehozása illetve továbbfejlesztése a kulturális örökség integrált strukturált felméréséhez. Matematikai modellezés és képfeldolgozó módszerek a 2D és 3D kárérzékelési és felmérési technikákhoz. Gazdasági modellezés a műemléképületek fejlesztésének, tervezhetőségének, üzemeltetésének segítésére. Elméleti modellek a szerkezeti és fizikai tulajdonságok hosszútávú szimulációjához, valamint kísérletileg meghatározott paraméterek bevitele e modellekbe. Felmérési programok kifejlesztése az épületek komplex diagnosztikájára, hasznosításuk és üzemeltetésük technológiai és gazdasági elemzésére. Felületi károk osztályozása és jellemzése, és a mélységi szerkezeti károkkal való kölcsönhatásuknak vizsgálata. Károk dokumentálása, feltérképezése és értelmezése 3D technikákkal a rendszeres karbantartás eszközeként. Konzerválási és restaurálási technológiák gyakorlati vizsgálata és továbbfejlesztése a gazdaságos és hatékony anyagvédelemhez. A kulturális örökség hosszútávú megfigyelése és rendszeres felmérése a kezelési rendszer részeként. Innovatív, tudásalapú megfigyelő és diagnosztizáló módszerek és roncsolásmentes érzékelők az anyagtulajdonságok felméréséhez és az autentikus anyagok és szerkezetek megóvásához, valamint a historikus épületszerkezetek fenntartható karbantartásához és rekonstrukciójához. Fejlesztési minták kidolgozása elméleti és sikeres mintaprojektek tapasztalatainak alapján.

2.4.6.2 H2: Anyaghasználat fejlesztése Meglévő anyagok újszerű használatának, valamint speciálisan műemlék-, műtárgy-, épületrekonstrukciókra kifejlesztett anyagok használatának elősegítése. A részfeladatok rövid leírása: Az utóbbi harminc év tudásának bemutatása és terjesztése a javításhoz használt anyagokról, megfelelőségük és teljesítményük tesztmódszereinek fejlesztése hálózatba kötött speciális laboratóriumokban. Megvalósult projektek anyaghasználatainak értékelése, a szükséges új fejlesztési irányok, anyaghasználati prioritások meghatározása. Speciális technikai követelményekhez igazodó, rugalmas fizikokémiai tulajdonságokkal rendelkező intelligens anyagok és szerkezetek fejlesztése, valamint az építőanyagok hosszútávú teljesítményének, megbízhatóságának és biztonságának javítása. A széles körben alkalmazható korszerű anyagok felhasználási minőségének javítása, az alkalmazástechnikai módszerek terjesztése oktatással és mintaprojektekkel. 58

2.4.6.3 H3: Roncsolásmentes, illetve kis roncsolással járó beavatkozási technikák Meglévő technológiák adaptálása és újak kifejlesztése a szükséges roncsolás, beavatkozás mértékének csökkentésére, ezzel védve a meglévő épületet ill. műtárgyat. Az új eljárások egyúttal növelik a felújítás, rekonstrukció, restaurálás hatékonyságát, csökkentik a szükséges technológiai időt és a költségeket. A részfeladatok rövid leírása: Tapasztalatokon alapuló beavatkozási teljesítménykritériumok fejlesztése, és a hatásosságuk megfigyelése, beleértve a katalogizálást és a technikák definiálását. A széles körben alkalmazható technológiák felhasználási minőségének javítása, a technológiai módszerek terjesztése oktatással és mintaprojektekkel. Új, roncsolásmentes illetve kis roncsolással járó és könnyen használható technológiák és eljárások adaptálása és fejlesztése. Az alkalmazott magas szintű technológiák terjesztése oktatással és mintaprojektekkel.

2.4.6.4 H4: Energia és környezet A műemléki fejlesztések és rekonstrukciók környezettudatos, energiahatékony megvalósításához szükséges technológiák és módszerek fejlesztése. A részfeladatok rövid leírása: Speciális módszerek fejlesztése a különböző kulturális örökség egységek energiafelhasználásának csökkentésére. Adatbázis-, tervezési és szimulációs eszközök a műemléképületek homlokzatain és szerkezeteinél is alkalmazható hang-, hőszigetelő illetve korszerű szellőzési és páratechnikai

megoldások

méretezéseire.

A

műemlékek,

épületrekonstrukciók

speciális

hőszigetelési,

páratechnikai, szellőzési feladataihoz szükséges megoldások fejlesztése. A területi, városi és közműintegráció javítása. A kulturális örökség épületeinek magas energiahatékonyságú vagy autonóm épületekké történő átalakítása, és e projektek eredményeinek terjesztése oktatással.

2.4.6.5 H5: Kezelés, hasznosítás és karbantartás Az épített és műtárgyi örökség megőrzésének kulcsfeladata a megfelelő karbantartás, melynek gazdasági és technológiai módszertanát újra kell alkotni a hosszútávú megőrzés jegyében. A részfeladatok rövid leírása: Új gazdasági modellek kialakítása értékorientált, de gazdaságosan üzemeltethető műemléki fejlesztések tervezéséhez. Az európai és a magyar kulturális örökség teljes katalógusának létrehozása, a lehetséges fejlesztési célok és korlátok definiálásával. Előremutató karbantartási terveken alapuló fenntartási és konzerválási stratégiák, és ezek költségigényének tervezése, e módszerek terjesztése oktatással és mintaprojektekkel.

2.4.6.6 H6: Városok, közösségek bevonása A társadalom bevonása a kulturális értékek megőrzésének feladatába, komplex projektfejlesztési módszertan kialakítása. A részfeladatok rövid leírása: A kulturális turizmus hatásindikátorainak fejlesztése, ezek egyeztetése más szakmai szervezetekkel. A kulturális örökség és az európai illetve magyar identitás, a társadalmi kohézió és értékteremtés közti kölcsönhatás javítása helyi közösségek és nemzetközi projektek segítségével. Hálózatok és adatbázisok fejlesztése a kulturális örökség megőrzésének és fejlesztésének globális gyakorlatáról. Új eszközök fejlesztése a nyilvánossággal való kommunikációban és a társadalmi részvétel növelése a kulturális örökséggel kapcsolatban. Új, integrált tervezési szemlélet kialakítása a történelmi városok és falvak értékeinek megőrzéséhez valamennyi kapcsolódó gazdasági, kulturális, turisztikai és hatósági terület bevonásával. 59

2.4.6.7 H7: A legjobb módszerek bemutatása, tapasztalatcsere az építési szektor szereplői között Megfelelő képzési rendszer kialakítása a restaurálási és rekonstrukciós technikák bemutatására, ezen módszerek ismertetése az építőipari cégek és a fejlesztési projektek lehetséges megrendelői számára. A részfeladatok rövid leírása: A fenntartási kezelési hibák megelőzésének bemutatása, ilyen feladat megfelelő elvégzésének bemutatása. Képzés nyújtása a specifikus képzettséggel nem rendelkezők számára a műemlékeken alkalmazandó különleges fenntartási és építési feladatokról. Tapasztalatcsere lehetőségének segítése a kis-, és közepes vállalatok számára a fókuszterületen belül és más szervezetekkel együttműködve.

2.4.7 A kis-, és közepes vállalkozások bevonása A rekonstrukciós és restaurálási munkákra elsősorban a kis-, és közepes vállalatok alkalmasak. A munkák jellege több szakma magas szintű koordinációját és fajlagosan nagyon magas kézi munkát igényel. A szűk piaci lehetőségek miatt azonban a tapasztalatcsere és az együttműködés az ilyen munkát végző cégek között minimális. El kell érni, hogy az együttműködés eredményeként ne csak a szakmai tudás bővüljön, hanem a javuló alkalmasság növekvő piaci igényt is teremtsen. A fentiekben vázolt célok megvalósulása esetén a kis- és középvállalkozások jelentősen nagyobb megrendelésekhez, a társadalom pedig a közelmúlt időszakánál értékesebb, időtállóbb fejlesztésekhez, társadalmi és kulturális értékekhez jut, végeredményben pedig egy stabilabb, fenntarthatóbb ingatlanállományhoz.


2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

10. Táblázat Kutatás típusa




H1

Felmérés, megfigyelés és diagnosztika

alap, alkalmazott

egyetem, kutatóintézet, kkv

pályázat, támogatás

651

651

651

651

326

326

326

326

326

326

4560

H2

Anyaghasználat fejlesztése

alap, alkalmazott



1303

1954

1954

1954

1303

651

651

651

651

651

11726

H3

Roncsolásmentes, illetve kis roncsolással járó beavatkozási technikák

alap, alkalmazott

kutatóintézet, kkv


1303

1954

1954

1303

651

651

651

651

651

651

10423

H4

Energia és környezet

alap, alkalmazott



651

1303

1303

3257

3257

1303

1303

1303

1303

1303

16286

H5

Kezelés, hasznosítás és karbantartás

alap, alkalmazott



651

651

326

326

651

651

326

326

651

651

5211

H6

Városok, közösségek bevonása

alap, alkalmazott


326

326

326

651

651

651

326

326

326

326

4234

H7

A legjobb módszerek bemutatása, tapasztalatcsere az építési szektor szereplői között

alap, alkalmazott


326

326

326

326

326

651

651

651

651

326

4560

5211

7166

6840

8469

7166

4886

4234

4234

4560

4234

57000

Kutatási témák

egyetem, kutatóintézet, kkv egyetem, kutatóintézet, kkv

"H" prioritás költségei összesen (millió HUF)


60

2.4.9 Kapcsolódási pontok más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez A Magyar Építésügyi Technológiai Platformon kívül az alábbi szervezetek foglalkoznak kapcsolódó területekkel: 

Sustainable Chemistry Technology Platform: A műemlékvédelemben használatos konzerválási, restaurálási anyaghasználat fejlesztésének szervezete.



Embedded Computing Systems Technology Platform: A használatos diagnosztikai és monitoring eszközök fejlesztésének platformja.



Manufuture Technology Platform: A hagyományos restaurálási eljárások megtartásának, fejlesztésének szervezete.



Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform (NYBT): H1 kutatási területen: „Felmérés, megfigyelés és diagnosztika”, ezen belül különösen az „Adatbázisok, értékleltár, szabványok és kritériumok létrehozása illetve továbbfejlesztése a kulturális örökség integrált strukturált felméréséhez” altémában.



Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterülete, különösen a H1 „Felmérés, megfigyelés és diagnosztika” és a H2 „Anyaghasználat fejlesztése” kutatási területeken.



Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért: H2 „Anyaghasználat fejlesztése” kutatási területen az üvegszálak, szénszálak javításhoz való alkalmazásával kapcsolatban; H4 „Energia és környezet” kutatási területen az üvegszálas szigetelés alkalmazásának kutatásával.

2.4.10


CORRLOG - Automated corrosion sensors as on- line real time process control tools, Institut De La Corrosion SAS, France SALTCONTROL - Prevention of salt damage to the built cultural heritage by the use of crystallisation inhibitors, Univ.Gent-Dept. Geology and Soil Science, Belgium CULT-STRAT - Assessment of air pollution effects on cultural heritage-management strategies, Korrosionsinstitutet SCI AB, Sweden Global climate change impact on built heritage and cultural landscapes, CNR. Istituto Di Scienze atmosfera e del Clima, Italy PICTURE - Pro-active management of the Impact of Cultural Tourism upon Urban Resources and Economies, Univ. Liege/ Ulg. Département d'Architecture et d'Urbanisme', Belgium SURVENIR - Near Infrared Spectroscopy Tool for Collection Surveying, University of Ljubljana, Slovenia SUSTAINING HERITAGE - Sustaining Europe’s cultural heritage: from research to policy, Univ. College London, United Kingdom CONSIST - Comparison of conservation materials and strategies for sustainable exploitation of immovable industrial cultural heritage, FGH Foerderung Der Angewandten Forschung E.V., Germany GRAFITAGE - Development of a new antigraffiti system, based on tradicional concepts, preventing damage of architectural heritage materials. Fundación Labein, Spain

61

NOAHSARK Defending cultural heritage against climate change, CNR, Instituto di Scienze dell’Atmosfera e del Clima. ISAC, Italy SAUVEUR - Safeguarded cultural heritage-understanding and viability for the enlarged Europe, Inst. Theoretical and Applied Mechanics of the Czech Academy of Sciences, Czech Republic KT-DIGICULT-BG - Knowledge Transfer for Digitisation of Cultural and Scientific Heritage in Bulgaria, Inst of mathematics and informatics -Bulgarian Academy of Sciences, Bulgaria REPROCITY - Research and training on restoration and protection of the city environment in industrial regions, Engineering, Silesian Univ. of Technology, Poland CULTURAL HERITAGE - Advanced Research Training on the Conservation of Cultural Heritage, CSIC. Inst. de Recursos Naturales y Agrobiologia de Sevilla, Spain WIND-CHIME - Wide-range non-intrusive devices towards conservation of historical monuments in the Mediterranean area, CENS, Estonia PATINE DU DESERT - Re-creation de la patine des gres sahariens porteurs d oeuvres gravees ou peintes, temoins de 15 000 ans de changements climatiques, Frei Universitat Berlin, Germany SHADUF - Traditional water techniques: cultural heritage for a sustainable future, EJTN GEIE, Italy PROHITECH - Seismic protection of historical buildings by reversible mixed technologies, University of Naples Federico II – Eng., Italy PROMET - Developing new analytical techniques and materials for monitoring and protecting metal artefacts and monuments from the Mediterranean region, Technological educational institute of Athens, Greece MEDISTONE - Preservation of ancient Mediterranean sites in terms of their ornamental and building stone: from determining stone provenance to proposing conservation/restoration, BRGM, France QUARRYSCAPES - Conservation of ancient stone quarry landscapes in the eastern Mediterranean, Geological Survey of Norway. Natural stone team, Norway OPERHA - Open and fully compatible next generation of strengthening system for the rehabilitation of Mediterranean cultural heritage, Fundación Labein, Spain.

62

2.5 „I” prioritás: A biztonság és védelem növelése 2.5.1 A prioritás rövid leírása A természeti és az ember által okozott katasztrófák nem ismernek országhatárokat, ezért célszerű a kutatásokat minél inkább európai együttműködésben végezni, különös tekintettel a bizonytalanság, az előre jelezhetetlenség és a kockázatok konzekvenciái miatt. A végső törekvés az, hogy időbeli és holisztikus megoldások alkalmazásával el lehessen érni, hogy a károk előre jelezhetők és ezért megelőzhetők, vagy hatásuk marginális legyen. A katasztrófák leggyakoribb fajtái: a földrengés, az árvíz, a tűz, a vihar, a földcsuszamlás, a robbanás és a közlekedésben előfordulók. A biztonságot és védelmet minden infrastruktúraelemnél elsődlegesnek kell tekinteni, a használók biztonságát kell előtérbe helyezni. A közlekedés és ellátás biztonságát még rendkívüli helyzetben is biztosítani kell, különösen az ember okozta katasztrófák esetén. Ez azért lényeges, mert a közszolgáltatások a menekülés során létfontosságúak.

2.5.2 Helyzetkép Maslow szükséglethierarchiájában a biztonsági szükségletek (fizikai védettség, kiszámíthatóság) a legalapvetőbbek közé tartoznak minden embernél. A várt klímaváltozás, a földterületek egyre nagyobb birtokbavétele, a növekvő környezetszennyezés miatt a következő 50 évben egyre nagyobb a természeti kockázatok valószínűsége. Mindezek párosulva az elöregedő lakásállománnyal és infrastruktúrával komoly gazdasági veszteségekhez és balesetekhez vezethetnek. Az emberek biztonságát, a munkához és élethez való jogot természeti és ember okozta katasztrófák esetén is garantálni kell. Semmiféle tevékenység – ideértve a szükségállapotot és a mentőakciókat – nem teszi elfogadhatóvá az ellátás és közlekedés kimaradását. Az árvízzel szembeni védekezés fejlettsége és eljárásai nagy változatosságot mutatnak az egyes országokban. A jelenlegi árvízi védekezések a gátak magasságát és a vízszint magasságát veszik számba, ugyanakkor strukturális hibákkal, erózióval, emberi beavatkozásokkal alig kalkulálnak. Az idei események Magyarországon és más országokban is rámutattak e kérdések hiányosságaira. A földrengés Magyarországon nem jellemző probléma, de az már igen, hogy olyan földterületekre is építkezünk, ahol a földomlás/csuszamlás veszélye fennáll. Új épületek és építmények jó esetben a jelen szeizmikus ismereteink birtokában épültek, és várható, hogy ellenállnak a várható földmozgásoknak. Mindazonáltal több közelmúltbeli földrengés felhívta a figyelmet arra, hogy néhány épületépítési gyakorlatunk nem kellően biztonságos. A kutatások sürgős célja kell legyen egy állékonysági felmérés, mely a meglévő épületállomány nagy részére kiterjed, és a megengedhető felújítási stratégia meghatározását is magában foglalja. Egy a veszélyeket átfogó analízis és veszélyfelmérés segít a potenciális sérülékenységek és kockázatok meghatározásában. Az a tapasztalat azonban, hogy ezek a felmérések a különleges esetekre drága megoldásokat javasolnak. Ezek a megelőző, védő stratégiák gyakran hagyományosan masszív megoldásokat tartalmaznak (megerősített alapozás, betonszerkezetek és -részletek megoldásait tartalmazva) ahelyett, hogy rendszerben holisztikus metodikát követne. 63

Egy további általánosítható megállapítás az, hogy jelenleg gyakran költünk hatalmas összegeket a várható kockázatok csökkentésére, ugyanakkor statisztikailag jelentős kockázatokkal nem törődünk (ipari kockázatok, terrorizmus). Végül az építőipar az egyik olyan iparág, mely a legnagyobb foglalkozási kockázatokat hordozza, és magasabb a halálos balesetek, sérülések és foglalkozási betegségek száma, mint bármely más iparágban. Az EU-ban minden évben ezren halnak meg, több mint 800.000 a sérülések száma, mely a vonatkozó teljes iparági EU-s adatoknak 18%-át ill. 24%-át reprezentálja. Ez a helyzet komoly feladatokat tartogat a fejlesztéseknek ezen a területen.

2.5.3 Legfontosabb fejlesztési irányok A legfontosabb fejlesztési irányok a következők: A természeti és az ember által okozott veszélyek csökkentését az integrált értékelő rendszerek, az irányítási megelőzési módszerek, az új anyagok és szerkezeti elemek, az új technológiák és az IKT fejlesztése révén kell elérni. Az olyan természeti és ember által okozott veszteségeknek, károknak és hatásaiknak a kockázatát, mint a földrengés, az árvíz, a tűz, a viharkár mind figyelembe kell venni a gazdasági tevékenység és munka tervezése során. El kell végezni a struktúra és szerkezet viselkedésének minősítését és szimulációját a szakítószilárdság és hiba területén. Stratégiát kell kialakítani az építésügyi szektor munkakörnyezetének foglalkoztatási ártalmai és balesetei elkerülésére. Szükséges az épített környezet felkészítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz (adaptáció).

2.5.4 Várható hatások Az elmúlt évtizedben az ember, ill. a természet okozta katasztrófák összegét Európában évi átlagban 7,35 milliárd euróra becsülik. Ennek a hatalmas összegnek a megosztása: árvíz: 5 milliárd €/év, földrengés: 0,35 milliárd €/év, ipari balesetek: 2 milliárd €/év, melyek jól demonstrálják a megelőző és védő intézkedések megtételének szükségességét és gazdaságosságát. Ez a megközelítés még inkább indokolt, ha a legveszélyeztetettebb területeket vesszük számításba, ill. ha a szélsőséges helyzetek védelmének hosszabb megtérülési idejével számolunk. Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a felsorolt számok gazdasági természetű összegzések, és a lehetséges halálos emberáldozatokat nem említi. (Ez a földrengések esetén számottevő, ami az utóbbi 50 évben 7000 áldozatot követelt Európában.) Egy

tanulmány

becslése

szerint

az

építési

projektek

költségeinek

8,5%-át

reprezentálja

a

rossz

munkakörülményekből adódó gazdasági kár, ami az Európai Unióban évi 75 milliárd eurót tesz ki. Cél tehát: 

Fel kell készíteni a társadalmat megbízható módon a kockázatokra és szükségállapotokra. Időben, megfelelő, nemzetközileg elfogadott megoldásokat kell kidolgozni a minősítésekre és eljárásokra, melyek a természet és ember okozta károkat kezelhetővé és biztonságosabbá teszik, ami révén a mentőakciók megszervezhetők és a társadalmi, gazdasági hatások minimalizálhatók. 64



Csökkenteni kell a balesetek számát, azok súlyosságát, a katasztrófák időtartamát. Növelni kell a rendelkezésre álló szállítóeszközök számát és biztosítani kell a megfelelő ellátórendszerek infrastruktúráját.



Csökkenteni kell a szektor rossz munkakörülményei miatti gazdasági költségeket.

Az épített környezet biztonsága alapvető jog, melyet időről időre a követelményeknek megfelelően át kell dolgozni, korszerűsíteni.

2.5.5 Jövőkép, hosszútávú célkitűzések A legfontosabb célok 2030-ra a következők: A cél az, hogy a természeti és az ember okozta kockázatokat az épített környezetben felismerjük, számszerűsítsük és kezeljük ill. csökkentsük egy előre eltervezett forgatókönyv szerint. A szállító és szolgáltató hálózatok biztonságosak a természeti és ember okozta kockázatokkal szemben, a biztonság, mobilitás és ellátás garantált kritikus körülmények között is. A hálózatokban a szolgáltatáskimaradás nem fordulhat elő, mert azok szükségállapot körülményei között is funkcionálnak. Az ellenőrző rendszerek hatékonyan működnek. A kockázatok csökkentése természeti és ember által okozott katasztrófák esetén: 

Előrelépés az előrejelzés és a rendszer folyamatos működésének biztosításában veszély esetén.



Sérülésérzékenység felmérése (katasztrófamegelőzés) és kárvizsgálati módszerek megbízható alkalmazása (bekövetkezés után).



Védelmi és figyelmeztető rendszer a hazai kockázatokra.



Kockázatos területen élők felkészítése a vészhelyzetekre.



Felkészülés a várható éghajlatváltozási következményekre a biztonsági és katasztrófavédelmi előrejelző, kockázatelemző és beavatkozó rendszerekben.



Számítógépes szimulációs módszerek a terhelés, a lokális és teljes meghibásodás, valamint a progresszív meghibásodás megítélésére.



Műszakilag magas színvonalú, esztétikus védőfelszerelések és szerkezetek reális áron a katasztrófák esetére.



Tervezési irányelvek az épületek és szerkezetek részére, meghatározva a terhelési folyamat és a kockázatvédelem minimális szabványait.

2.5.6 Kijelölt kutatási területek 2.5.6.1 I1: Harmonizált tervezési szabályok Harmonizált programok és szabályok kifejlesztése a teljesítményalapú, újszerű tervezésekre az alábbi területeken: Földrengésálló struktúrák (új és már létező) és egységes módszer a kockázatértékelésre. Árvíz- és erózióvédelmi rendszerek. Földcsuszamlás elleni védelem. Terroristafenyegetés ipari létesítmények ellen, különösen exponált épületeknél és infrastruktúráknál. Épületek és föld alatti létesítmények tűzbiztos tervezése. Műszaki, technológiai kockázatok.

65

2.5.6.2 I2: Kockázat- és biztonságmenedzsment-rendszerek A felhasználók és közösségek elsődleges érdeke a biztonságos szolgáltatás-ellátás és a biztonság a természeti és ember okozta veszélyekkel szemben. Ezeket a kihívásokat innovatív rendszerek, modellek és eszközök kifejlesztésével kell biztosítani, melyekbe beletartozik a biztonsági kultúra, az üzleti folyamatok, a gazdasági hatások, a felelősségi körök és feladatok, a továbbképzések, a minőség- és teljesítménymenedzsment, és a vészelhárító rendszerekhez való hozzáférés infrastruktúrája.

2.5.6.3 I3: Kockázat- és szükséghelyzet-menedzselési rendszerek A szolgáltatások és ellátórendszerek bármilyen – akárcsak pillanatnyi – fennakadása a teljes hálózat működését veszélyeztetheti. A működtetők és a felhasználók közötti kommunikációs rendszerekre csakúgy, mint az operátorok és hatóságok közötti kapcsolatra szünetmentesen van szükség annak érdekében, hogy azonnal és hatékonyan tudjanak reagálni az embereket és az infrastruktúrát ért támadások eliminálása érdekében, hogy felmérjék az események következményeit, és hogy a szállítási és közműszolgáltatás folyamatosságát, helyreállítását biztosítsák. Mindehhez megfelelő jogi keretek biztosítása is szükséges.

2.5.6.4 I4: Megbízható, hosszú élettartamú rendszerek az infrastruktúrák paramétereinek biztonságos kontrolljához és monitorozásához A biztonság globális kihívás előtt áll. Európában mindenkinek, így Magyarországnak is áldoznia kell erőforrásokat arra, hogy a jövő biztonsági kihívásainak hatékonyan és innovatív módon meg tudjon felelni. Az infrastruktúrák, különösen a közúti, a vasúti közlekedés és a közművek olyan veszélyeknek vannak kitéve – pl. a földrengés – ami nagyon valószínű, hogy az ezeknek a közműveknek, műtárgyaknak a tervezett élettartama alatt bekövetkezik, és amelyek jelen állapotukban ezeknek az eseményeknek nem tudnak ellenállni. A tudomány és technológia terén elért eredmények és a jövőbeni célkitűzések drasztikusan csökkenthetik a jelzett kockázatokat modellek meghatározásával, optimális stratégiák megalkotásával és ezeknek a rendszereknek a gyakorlatba ültetésével. A közelmúltban a telekommunikációs technológiák terén elért eredmények új lehetőségeket teremtettek olyan monitorrendszerek kifejlesztésére, amelyek bármilyen fajta építményt ellenőrizni tudnak bármely pillanatban annak struktúráját illetően, és amely egy esemény után fel tudja mérni a szerkezetben bekövetkezett változásokat.

2.5.6.5 I5: Természeti és technikai károk/veszélyek enyhítése A sűrű populációval rendelkező régiókban az emberek az ipari telepek közelében élnek és dolgoznak. Az ipari balesetek komoly veszélyt jelentenek nem csak a munkavállalókra nézve, de a közeli hivatalokra és lakótelepülésekre is. A veszélynek kitett épületeket és hálózatokat számba kell venni, és védeni kell az újonnan kifejlesztett biztonsági követelményeknek megfelelően mind az új épületek, mind a felújítottak esetében, hogy a természeti és technikai rizikókat csökkentsük. Ilyenek az egyszerű és könnyen kezelhető szeizmikus stratégiák a meglévő épületek felújítása során, különösen a lakókörnyezet és kulturális örökség területén. A rendelkezésre álló, veszélycsökkentésre alkalmas rendszerek alkalmassá tétele a klímaváltozás hatásainak kezelésére. Diszkrét és esztétikus védő struktúrák (beleértve az antiszeizmikus alapanyagokat) a természeti és ember okozta veszélyek kivédésére. Új módszerek kifejlesztése a meglévő épületállomány extrém időjárási körülményekkel szembeni ellenállóságának növelésére, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodására. Új eljárások kifejlesztése, amik az épületek alapjainak ellenállását javítják. Ezeknek az új eljárásoknak a kifejlesztése együtt kell járjon egy speciális 66

előrejelző/figyelmeztető rendszerrel, amely azon túl, hogy betölti funkcióját, a társadalom tudatosságát és éberségét is növeli.

2.5.6.6 I6: Az építésügy munkahelyeinek biztonsága Ezzel a témával egy külön fejezet foglalkozik, ehelyütt csak a teljesség kedvéért röviden teszünk említést a főbb mozzanatokról. Stratégiát kell kidolgozni az építőipar különböző területein az emberi és szervezeti tényezők javítására annak érdekében, hogy csökkenjenek a balesetek és a foglalkoztatási ártalmak. Együtt kell járjon ez a munkahelyek dizájnjának, a szerszámok, a gépek és ipari eszközök, a védőeszközök megváltoztatásával és egy együttműködő munkakultúra megteremtésével, továbbá új anyagok és építési technológiák megteremtésével, melyek javítják a munka minőségét és környezetét. A téma részletes kifejtése a 3.4. fejezetben található.

2.5.7 A kis- és közepes vállalkozások bevonása Mindegyik megjelölt kutatási téma – noha különböző mértékben - de releváns a KKV-k számára is. Mindazonáltal kiemelkedő jelentőségűnek tűnik a KKV-k számára az I2: „Kockázat- és biztonságmenedzsment-rendszerek” kutatási terület, ahol a KKV-k részben feltárhatják és kifejleszthetik a szükséges technológiákat az innovatív rendszerek fajtáira, de szerepük az I4: „Megbízható, hosszú élettartamú rendszerek az infrastruktúrák paramétereinek biztonságos kontrolljához és monitoringjához” és I6: „Az építésügy munkahelyeinek biztonsága” kutatási témakörökben is jelentős lehet.


alkalmazott

I4

Megbízható, hosszú élettartamú rendszerek az infrastruktúrák paramétereinek biztonságos kontrolljához és monitorozásához

alkalmazott

I5

Természeti és technikai károk/veszélyek enyhítése

alkalmazott

I6

Az építésügy munkahelyeinek biztonsága

alkalmazott

2020

Kockázat- és szükséghelyzetmenedzselési rendszerek

2019

I3

750

2018

alkalmazott

750

2017

Kockázat- és biztonságmenedzsmentrendszerek


2016

I2

egyetem, kutatóintézet egyetem, kutatóintézet, kkv

2015

alkalmazott

2014

Harmonizált tervezési szabályok

2013

I1


2012

Kutatási témák


2011


Összes költség (millió HUF) 1500


375

375

375

1125

egyetem, kkv


375

375

375

1125

kutatóintézet, kkv


egyetem, kutatóintézet, kkv kutatóintézet, kkv

"I" prioritás költségei összesen (millió HUF)


188

188


563

563

1500

2250

188

188

375

375

188

188

750

188

188

188

188

1875

1125 938

938

563

563

188

188

188

188

7500

67

2.5.9 Kapcsolódási pontok más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez Ez a prioritás az alábbi szervezetekkel működik együtt: 

Vasút – (ERRAC, MÁV)



Közút – (ERTRAC, KTI)



Industrial Safety ETP



Water Supply and Sanitation Technology Platform – WSSTP



Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform: hangfelismerő biztonsági rendszer



Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen az I4 „Megbízható, hosszú élettartamú rendszerek az infrastruktúrák paramétereinek biztonságos kontrolljához és monitoringjához” és az I6 „Az építésügy munkahelyeinek biztonsága” kutatási területeken.



Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platformmal, különösen az I4 „Megbízható, hosszú élettartamú rendszerek az infrastruktúrák paramétereinek biztonságos kontrolljához és monitoringjához” kutatási témában a PEMFC-k és a hidrogén tárolásának és szállításának biztonsági vizsgálataival.



MANUFUTURE-HU Nemzeti Technológiai Platformmal.

Ez a prioritás az európai uniós FP 7-es pályázatokhoz több helyen is kapcsolódhat: Környezet, IKT, Nanotechnológiák, Anyagok és új Termelési Technológiák, Biztonság, Szállítás, DG Tren

2.5.10


COSIMB: Composite Column and Wall System for Impact and Blast Resisitance, Research Fund for Coal and Steel, (RFS-CR-04047), 7/2004-12/2007 European research on Natural Hazards, ld.: catalogue of selected FP 5 and FP6 projects, volume 1, EUR 21936, ISBN 92-79-00443, European Communities 2006.

68

3 Az építőipar átalakulása Az építésügyi célok és kutatási irányok e pillére négy prioritást foglal magában. A következő táblázat bemutatja ezeket a prioritásokat és a tíz év alatt hozzájuk rendelt (ajánlott) kutatásra fordítandó támogatási összegeket. 12. Táblázat Az építőipar átalakulása prioritásai Prioritás J Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok K Infokommunikációs eszközök és automatizálás L Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek M Vonzó és hatékony munkahelyek Az építőipar átalakulása prioritásai összesen

Érték [Mrd Részarány HUF/10 év] [%] 7,50 4,0% 22,50 12,0% 150,00 80,0% 7,50 4,0% 187,50 100%



J1: Értékvezérelt üzleti folyamatok J2: Iparosított termelés J3: Digitális modellek J4: Intelligens építkezés J5: Interoperabilitás J6: Együttműködési támogatás J7: Tudásmegosztás J8: IKT által támogatott üzleti modellek

„K” prioritás: Infokommunikációs eszközök és automatizálás

K1: Beruházásszervezési tevékenység (informatikai) támogatása K2: Az építési projekt kockázatelemzésének számítógépes támogatása K3: Építési vállalkozási termelésirányítás számítógéppel segített vezetése K4: Építési projekt helyszíni irányításának számítógéppel segített vezetése K5: Facility management (FM) tevékenységet elősegítő számítógépes háttér kialakítása


L1: Többfunkciós építőanyagok L2: Kiszámítható, rugalmas és hatékony építőanyag-gyártás 69

L3: Az építőanyagok tartósságának és megbízhatóságának javítása L4: Az anyagok használhatóságának, alkalmazhatóságának és újrahasznosíthatóságának javítása L5: Az építőanyagok használat közbeni viselkedésének előrejelzése és kezelése


M1: Éber szervezetet létrehozó eszközök az építési munkálatok együttműködésén alapulva (egységesített egészségi és biztonsági értékelési szisztéma, ingyenes és önkéntes egészségi és biztonsági igazolás, gyakorlatok) M2: A munkahelyi veszélyeket megelőző új kockázatértékelő rendszerek M3: Ergonómiát javító új technológiák, port és zajt csökkentő, innovatív fix vagy mobil védelmi rendszerek M4: Új eszközök a közbeeső építési lépcsőfokok értékeléséhez és a veszélyek automata kiértékeléséhez

70

3.1 „J” prioritás: Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok 3.1.1 A prioritás rövid leírása Az infokommunikációs technológia a fő innovációs faktor a legtöbb iparágban és a XXI. század gazdasági növekedésének motorja. A folyamatok megújítása az IKT támogatásával az egyik fő hajtóerő az építésügyi folyamatok területén is. Ennek a prioritásnak nyolc elemét három csoportba lehet rendezni a következők szerint: 

Kielégíteni a fogyasztói igényeket – a fogyasztók bevonása a folyamatokba, értékközpontú beszerzés, a termékek és szolgáltatások felhasználói igényeknek való megfeleltetése, adaptáció az épített környezet változó igényeihez.



Fenntarthatóvá válni – optimális erőforrás-felhasználás a termék teljes élethosszát figyelembe véve, energiahatékonyság, egészséges és biztonságos környezet, virtualizált épített környezet.



Az építési szektor átalakítása – iparosítás és automatizálás, biztonságos és vonzó munkahelyek, nyitott EU kereskedelem, nemzetközi versenyképesség, dinamikus céghálózat és új üzleti modellek.

3.1.2 Helyzetkép Az ügyfélvezérelt és fenntartható építési szektor víziója, amely minden vele szemben támasztott követelménynek megfelel, aktív építési ügyfelek létezésén alapul, akik a tulajdonosok, a társadalom és a különböző vásárlók minden lényeges igényét át tudják irányítani utasításokba és programokba. Az építési ügyfeleknek a tulajdonosokkal, vásárlókkal és a társadalommal, valamint a szektor egészével való kooperációjának lehetősége erős és nélkülözhetetlen hajtóereje az építőipar átalakulásának. Koncepciók sorát kell kifejleszteni és értékelni. Olyanokat, mint az épület teljes életciklusában való gondolkodást (a kezdettől az építésen, létesítménykezelésen át egészen az esetleges lebontásig és újrafelhasználásig), gyártásra támaszkodást, az iparosítást, integrált átadást (a társas kapcsolatok fejlesztésén és az integrált IKT rendszereken keresztül), a munkakörnyezet biztosítását és fejlesztését. Teljesen együttműködő és integrált IKT rendszereket kell fejleszteni, hogy bátorítsuk a szabad tudásáramlást az ipar minden elemén keresztül. A hulladék progresszív csökkentése (nemcsak a hulladékanyagokban, de a fölösleges tervezési forrásokban, kommunikációs forrásokban, helyi munkabemenetben is) vezérelvvé válik az építési folyamaton belüli változás keresésében. A K+F-nek támogatnia kell egy iparra támaszkodó, hulladékminimalizáló, értékmaximalizáló építési folyamat megvalósítását a szektor folyamatismeretének javításán és az eszközök és technikák fejlesztésén át.

3.1.3 Legfontosabb fejlesztési irányok Ez a fejezet a kutatási prioritásokat írja le az építési folyamatok terén az IKT hatékony felhasználásával, segítségével. Körvonalazza a technológiai és szervezeti változtatások kívánatos irányait, melyeket specifikus kutatási programokká kell alakítani a következő évek során. 71

A kutatási prioritás a figyelmet négy fontos területre irányítja, melyek mindegyike két további kiegészítő aspektusra bomlik a következők szerint: 

folyamatok - üzlet (1) és termelés (2)



termékek – digitális modellek (3) és intelligens építészet (4)



projektek – interoperábilis IKT rendszerek (5) és csoport-együttműködés (6)



cégek – tudásmegosztás (7) és ezek újrahasznosítása új üzleti modellekben (8)

3.1.4 Várható hatások A jelzett nyolc kutatási témában a várt hatásokra néhány példa a következő: 

Értékvezérelt üzleti folyamatok – a vevő/felhasználó bevonása a folyamatokba. Értékközpontú beszerzés. A végtermék megfelelése a fogyasztó követelményeinek és elvárásainak, vevői elégedettség.



Iparosított termelés – Európai méretű építési piac. Biztonság a munkában. „Just in Time” logisztika. Csökkentett hibaszám és termelési költség. Minőségjavulás és kiszámíthatóság.



Digitális modellek – Optimalizált folyamatok. Végtermék-optimalizáció. Információelérhetőség az összes érdekelt számára. Döntéstámogatás.



Intelligens építkezés - Energiahatékony épület/termék. Komfort, egészség, biztonság. Felhasználók által ismert munka-/lakó-/közlekedési környezet.



Interoperabilitás – A meglevő információk új célokra való elérhetősége. Integráció és hatékonyság a szolgáltatáshálózaton. Csökkentett hibaszám. Költség és időmegtakarítás.



Együttműködési támogatás – Információelérhetőség mindenki számára bárhol, bármikor. Megbízhatóság, bizalom az érdekeltek számára.



Tudásmegosztás – Iparosítás a mérnöki, termelői és szolgáltatási területen. Megnövekedett termelékenység.



IKT által támogatott üzleti modellek – Új együttműködési formák. Új vállalati koncepciók. Új szolgáltatási koncepciók. Hosszú távú üzleti kapcsolatok. Konfrontációmentes üzleti kapcsolatok.

3.1.5 Jövőkép, hosszútávú célkitűzések A legfontosabb célok 2030-ra a következők: A vízió ezen a területen az, hogy az építésügyi szakma magasan információintenzív szakma legyen, amely IKT technológiát használ valamennyi folyamat és termék előállítása során, hogy fenntartható módon elégítse ki a fogyasztók elvárásait. Tudásalapú iparágként vonzó munkahelyeket ajánl gyakorlott, képzett kádereknek. Az iparág versenyképesen dolgozik egy nyitott, globális piacon, melyet egy rugalmas KKV-hálózat egészít ki. A jelzett víziót megcélozva a javasolt kutatások az alábbi területeket célozzák meg: 

A folyamatok és az IKT a fenntartható értéktermelést kell támogassák a fogyasztók és felhasználók érdekében.



IKT széles körű alkalmazása az automata és iparosított termelésben. Intelligens épületmodellek.



Modell alapú alkalmazás, mely támogatja valamennyi érdekelt információigényét. 72



Intelligens termékfelhasználás és -rendszer, mely elősegíti az életciklus-menedzsment használatát.



Interoperábilis IKT-eszközök, -rendszerek és -infrastruktúrák.



Infrastruktúrák és szolgáltatások mátrix szervezetben dolgozó csoportok számára.



Olyan eszközök, melyek összegyűjtik, rendszerezik és közzéteszik a projektek tapasztalatait és felhalmozott tudását.



Új üzleti modellek létrehozása, hozzáférhetővé tétele.

A változás fontos közege az építési ügyfél, mely mélyen érdekelt a fenntartható épített környezet fejlesztésében. Az építőipar a jövőben: 

A tulajdonosok, vásárlók és a társadalom igényeit kielégíti.



Az erőforrások használatát optimalizálja.



A technológia, amely alkalmas a fenntartható fejlődés eléréséhez, szisztematikus módon van integrálva az építésben és kezelésben.



A szolgáltatások vagy termékek megszerzése olyan módon történik, amelyek javítják a minőséget, bátorítják a versenyt és ösztönzik az innovációt.

3.1.6 Kijelölt kutatási területek 3.1.6.1 J1: Értékvezérelt üzleti folyamatok Fő célok: Teljesítményvezérelt folyamatok, érték előállítása a vevőnek, teljes életciklus megközelítési elv támogatása, vevőközpontú termék és szolgáltatás. Rövidtávon: A teljesítményklasszifikációs rendszer kifejlesztése. A fogyasztói igények kézzelfogható összegyűjtési módszerének kidolgozása. Termék és szolgáltatás életciklusszimulációja metódusának, eszközének kifejlesztése. Modulrendszerű termék- és szolgáltatáskoncepció kidolgozása. Középtávon: A teljesítményalapú beszerzés és szerződéskötés eszközének kifejlesztése. A fogyasztó igényeit mérnöki szempontokkal menedzselő eszköz kifejlesztése. Termék és szolgáltatás teljesítmény-felmérési eszközének kifejlesztése. Hosszútávon: Modellalapú eszköz a teljesítmény mérésére. A fogyasztói igények kielégítése, valós időigény felmérésének eszköze. Termék/szolgáltatás életciklus-optimalizálását megvalósító eszköz létrehozása.

3.1.6.2 J2: Iparosított termelés Fő célok: Hatékony termelés és építés. Ellátó hálózatmenedzsment. Nyitott piac. Rövidtávon: Az ellátás és a logisztikai menedzsment eszközeinek kifejlesztése. Rugalmas termelés. Helyszíni kommunikáció. Középtávon: Szabványok és ellátó hálózatok integrációja. Vevőorientált tervező és menedzsment tevékenység. Helyszíni termelési és összeszerelési módszerek. Hosszútávon: Termék- és szolgáltatásintegráció. Teljes virtuális termelés

3.1.6.3 J3: Digitális modellek Fő célok: Szemantikák és interoperabilitás. Felhasználó- és életciklus-orientáció. Valósidejű adaptív modellek. Rövidtávon: Folytatni a meglévő folyamatparadigmákat (pl. teljesítmény alapú beszerzés). Indikátorok és értékmetrikák szabványosítása és fejlesztése. Középtávon: Értékrendszerigények összegyűjtési eszközének és metodikájának kidolgozása, és ezek transzformálása az érintettek között a folyamat során. Az üzleti folyamatok 73

revitalizálása a dinamikus ellátóhálózat érdekében, amelyet a vevőközpontúság és fenntarthatóság vezérel. Teljesítményalapú szerződés modelljeinek kidolgozása, mely a vevőt is involválja. Hosszútávon: Integrált elmélet és kapcsolódó metodológiák a gyors gépészeti és dinamikus üzleti folyamatok kifejlesztésére. Konfigurációs eszközök a szerződés előkészítésére és IKT-integrációra. Intelligens épületmodellek.

3.1.6.4 J4: Intelligens építkezés Fő célok: Integrált automatizálás és ellenőrzés. Távdiagnosztika és ellenőrzés. A kutatások az intelligens építkezést és „okos épületeket” célozzák meg az alábbi három alappillér mentén: „Intelligens” objektum: Ezek a tárgyak (beleértve a multifunkcionális anyagokat) beépített elektronikus chipekkel rendelkeznek, amik a külső rendszerekkel interaktív kapcsolatba tudnak lépni, hogy kérjenek ill. leadjanak információkat. Kommunikáció, ami lehetővé teszi a szenzoroknak, hogy kommunikáljanak egymással és a hálózattal. Ezeknek szabványosított és nyitott protokollokon kell alapulniuk. Többmodelles interaktív határfelület. A végső célja ezeknek a felületeknek az, hogy a házon belüli hálózat használatát minél egyszerűbbé tegye. Rövidtávon: A kutatás célja, hogy teljesen integrált automatikát és kontrollt hozzon létre. Minden tárgy és alkatrész az épített környezetben egy adott szintű intelligenciával kell legyen integrálva, beleértve annak a lehetőségét, hogy az emberek is használhassanak hasonló eszközöket. Szenzortechnológiák alkalmazása, széles körben elérhető monitoring, kontroll, végfelhasználó-támogatással és szolgáltatással. Középtávon: Okos termékek és rendszerek beépített eszközökkel és beépített tanulási támogatással a felhasználók, az operátorok és a működtető személyzet számára. Szoftvereszközök a nyomon követésre, logisztikára, diagnosztikára, monitoringra és ellenőrzésre. Hosszútávon: A kutatás a teljes megértést és adaptálhatóságot célozza meg az épített környezetben a felhasználók számára.

3.1.6.5 J5: Interoperabilitás Fő célok: Elmozdulni az adat/file-cserétől az adatcseréig, és végül a rugalmas interoperabilitás irányába. A kutatás azt célozza meg, hogy a jelenlegi e-Business folyamat alakítsa át a környezetet egy teljesen integrált innovatív szemantikai e-service rendszerű támogatott harmonizált struktúrába. Ez magában foglalná a következőket: Akadálymentes szemantikai (oda-vissza) kommunikáció biztosítását (tárgycsere és -megosztás). Az épületeknek és az építészet termék/szolgáltatás életciklusának, és az ehhez kapcsolódó ellátórendszernek a kifejlesztése. Ajánljon fel rugalmas hozzáférést az IT alapú üzleti szolgáltatások számára. Tegyen lehetővé képességeket, mely lehetőséget biztosít szolgáltatások telepítésére, fenntartására, és ezeknek a fejlett rendszereknek a monitoringjára.

3.1.6.6 J6: Együttműködési támogatás Fő célok: Gyors és könnyű kapcsolódás. Erős csoport-interakció. Akadálymentes cégek közötti integráció. Rövidtávon: A meglévő együttműködési eszközök megvalósítása (CSCW, EDM/PDM). Középtávon: IKTinfrastruktúrák és eszközök kifejlesztése, mely támogatja a projektek közötti együttműködést. A szervezeten belüli mérnöki munkák és rendszerek integrációja, külső projekt közös megvalósításának körülményei között. Intézetek rendszerinterfészeinek szabványosítása. A KKV projekt-közreműködés hatékony integrációjának elősegítése érdekében alacsony belépési korlát. Hosszútávon: Mindenütt elérhető hozzáférés a kommunikáció és

74

információcsere interfészeihez az érdekeltek valamennyi résztvevője számára. A megosztott adatok legális és szerződéses szabályozása. Szakipari ontológia kialakítása.

3.1.6.7 J7: Tudásmegosztás Fő cél: Adat-hozzáférhetőség biztosítása. Strukturált tudásmegosztás. Rövidtávon: Bechmarking és „best practice” tekintetében útmutató Középtávon:

eszközök kidolgozása. On-line tudásadatbázis. Tartalommenedzsment-rendszerek.

Szemantikai

eszközök.

Tudásmenedzsment-szolgáltatások,

-modellek

és

-keretek.

Fejlett

döntéstámogató rendszerek. Hosszú távon: Tudásbányák és szemantikát kereső szolgáltatások. Alkalmazkodó és összefüggés-felismerő alkalmazások.

3.1.6.8 J8: IKT által támogatott üzleti modellek Fő cél: Üzleti networking, vevőorientáció, fenntarthatóság, rendszerintegráció, specializáció. Az IKT alapú kutatásnak megoldást kell keresnie egyebek mellett az innovatív e-business megoldásokra, elsősorban a KKV-k területén. Páneurópai többnyelvű információforrás-pont, mely elérhető és keresett egész Európában. Rövidtávon: Olyan eszközök kifejlesztése, mely menedzseli a többfunkciós és szervezetek közötti e-kereskedelmet ellátó rendszert és logisztikát. Olyan eszköz kifejlesztése, mely lehetővé teszi a termék, folyamat és szolgáltatás vizualizációját. Olyan eszköz kifejlesztése, mely menedzseli a digitális termék és szerviz katalógusát. Középtávon: Olyan eszköz kifejlesztése, mely menedzseli az életciklus-teljesítés felméréseit. Olyan eszköz kifejlesztése, mely menedzseli a termék- és folyamatszimulációt. Olyan eszköz kifejlesztése, mely menedzseli a paraméteres termékeket és szolgáltatásokat. Hosszú távon: Olyan eszköz kifejlesztése, mely támogatja mind a tervezést, mind a szolgáltatáskonfigurációt és -menedzsmentet. Olyan eszköz kifejlesztése, mely menedzseli az intelligens termék- és szolgáltatásintegrációt.

3.1.7 A kis- és közepes vállalkozások bevonása A KKV-k kulcs technológiaszolgáltatók és fejlesztők, különösen a J3: „Digitális modellek”, a J4: „Intelligens építkezés”, a J5: „Interoperabilitás” és a J6: „Együttműködési támogatás” kutatási területeken. Mint végfelhasználók a KKV-k potenciális előfutárai a J1: „Értékvezérelt folyamatok”, a J2: „Iparosított termelés”, a J7: „Tudásmegosztás” és a J8: „IKT által támogatott üzleti modellek” kutatási témaköröknek.

75


Értékvezérelt üzleti folyamatok

alkalmazott


J2

Iparosított termelés

alkalmazott

multi, kkv egyetem, kutatóintézet

J3

Digitális modellek

alkalmazott

J4

Intelligens építkezés

alkalmazott

J5

Interoperabilitás

alkalmazott

J6

Együttműködési támogatás

alkalmazott

J7

Tudásmegosztás

alkalmazott

J8

IKT által támogatott üzleti modellek

alkalmazott

multi, kkv multi, kkv, egyetem egyetem, kutatóintézet, iparvállalat egyetem, multi, kkv egyetem, multi, kkv

"J" prioritás költségei összesen (millió HUF)

pályázat, támogatás pályázat, támogatás

2020

2019

2018

2017

2016

357

357

179

179

179

179

714

179

179

179

179

714

179

179

179

179

89

89

89

89

89

268

268

268

179

179

179

179

268

268

268

893

1518

1696


2015

357

89

2014

pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás pályázat, támogatás

J1


2013


2012

Kutatási témák


2011


1071

714 89

89

89

89

893

804

179

179

179

179

179

179

1786 804

1071

804

446

268

268

268

268

7500

3.1.9 Kapcsolódási pontok más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez Együttműködést kell megvalósítani a következő más platformokkal: 

A Nyelv- és Beszédtechnológiai Platformmal (NYBT), különösen a J4 kutatási területen „Intelligens építkezés”, a J6 kutatási területen „Együttműködési támogatás” valamint a J7 kutatási területen „Tudásmegosztás”.



Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen a J4 „Intelligens építkezés” kutatási területen.

76

3.2 „K” prioritás: Infokommunikációs eszközök és automatizálás 3.2.1 A prioritás rövid leírása Kihívások a fókuszterület számára: Az európai építésügyi szektor versenyképességének javítása. Az építőipari szektor innovatívvá és kutatásvezéreltté formálása. Az építőipar fejlett tudásgazdasági szektorrá alakítása az ellátási lánc minden szintjén. A kapcsolatok megerősítése az ellátó és beszerzési láncokon keresztül, legfőképpen az ügyfelekkel, polgárokkal és az építési termékek végfelhasználóival. A fókusz eltolása a termékekről a társadalom szolgálata irányába. Az ECTP tanulmányban meghatározott Európai Kutatási Stratégia legfontosabb céljaihoz és kutatási területeihez való kapcsolódás a következő témákban lehetséges. A fogyasztói igények kielégítésében: Mindenki számára egészséges, biztonságos és akadálymentes beltéri környezet: Módszerek és stratégiák a mindenkinek tervezés szemléletének biztosítására új építéseknél és a meglévő szerkezetek átalakításánál, beleértve az evakuálási lehetőséget mindenki (pl. mozgáskorlátozottak) számára. Az épített beltéri környezet hatásának vizsgálata az egészségre, kényelemre, biztonságérzetre és a pozitív stimulációra nézve. A különböző embercsoportok leglényegesebb igényeinek mélyebb ismerete egy sor munkahelyi, otthoni, szabadidős és gondozási környezetben, beleértve a csökkent képességű embereket is. Innovatív biztonsági, kényelmi, egészségügyi és stimulációs beltéri környezetkoncepciók a környezet és egészségügy minden résztvevőjének bevonásával, új kapcsolatokat hozva létre az igény és az ellátás között. Egészséges, kényelmes, biztonságos és akadálymentes beltéri környezetek megvalósítása a fentiek figyelembe vételével, valamint innovatív, fenntartható és intelligens anyagok és rendszerek, új építési, üzemeltetői és karbantartási eljárások alkalmazásával. Új városkép: Az emberek, energia és anyagok viselkedése és folyása a városban. A kapacitások kiaknázását és szervezettségét biztosító irányvonal fejlesztése. Korra, képességre és társadalmi csoportra tekintet nélkül hozzáférhető és használható városok tervezése. Mechanizmusok minden szereplő bevonására. Korszerű technikák és alkalmazhatóságuk. Integrációs technikák a technológiai, folyamat- és kormányzási újításokhoz. A fenntarthatóvá váláshoz: Erőforrásfogyasztás csökkentése (energia, víz, anyagok), energiahatékony épületek: Új

koncepciók,

technológiák

és

tervezőeszközök

a

meglévő

épületek

átépítéséhez,

hogy

nagy

energiahatékonyságúvá váljanak, a megmaradó energiaigényüket megújuló energiaforrásokból fedezve. Új koncepció, technológiák és tervezőeszközök a nagyon alacsony energiafogyasztású gazdaságos új épületek nagyléptékű fejlesztéséhez, melyek képesek saját energiaszükségletüket megújuló energiaforrásokból fedezni. Új technológiák kifejlesztése beágyazott megújuló energiaforrásokhoz, védőburkolatokhoz, szellőztető rendszerekhez, érzékelőkhöz és átható számítógéprendszerekhez az Intelligens Épület koncepció eléréséért, hogy az épületek energiahatékonysága javuljon. Képzés, ismeretterjesztés, szabályozás támogatása. Ökotervezés alapú európai jövőkép felrajzolása. Integrált életciklusfolyamat rugalmas épületekhez és infrastruktúrákhoz: Tervezés, beszerzés, építésirányítás és üzemeltetés integrálása. Új logisztikai irányító rendszerek. Termékek élettartambecslése, épületek és alkotórészeinek teljes élettartam-tervezése és kezelése. Eszközök és eljárások a tervezés korai fázisaitól kezdve a tervezési folyamatok résztvevői és haszonélvezői, illetve a döntéshozók részére különböző területekre és fázisokra vonatkozóan a kompatibilitás biztosításával. Az építőipar átalakításában: Új ügyfélvezérelt, tudásalapú építési folyamat: Az építőipari szektor szerepe a regionális gazdasági körforgásokban. Ügyfélkövetelmények elemzése, ezek összehasonlítása és kiértékelése a 77

közösségi hatással. Funkcionalitás, kényelem és más minőségi ügyfélkövetelmények ellenőrzése és dokumentálása. Beruházás, éves költségek és árbevételek pénzügyi elemzése teljes élettartamra nézve, beleértve a kezelési bizonytalanságot és kockázatot. Az építkezés teljes életciklus-költsége. Szolgáltatásorientált üzlet és rendszerek. Iparosított építési folyamatelméletek, beleértve a termelési technológiákat. Új fenntartható modellek, tervezési és építési technikák, melyek megnövelik a tervezési lehetőségeket, hatékonyságot és biztonságot, és lecsökkentik a veszélyek kockázatát. Szabványok kifejlesztése, melyek teljesítményalapúak és nyitottak az innovációra. Építészi tudásbázis és alkalmazása az építkezésben: városlakók szükségletei, épület és technológia, termék és gazdaság, jó építési gyakorlatok. Korszerű kivitelezési technológiákat támogató, a kivitelezői igényeket kiszolgáló tervezési folyamatok. A különböző érdekkörök eltérő igényeinek összehangolása és egységes rendszerbe foglalása, átlátható folyamatkövetés megoldása. Vonzó munkahelyek: Építési technológiák: Biztonságos és egészséges építési folyamatok és anyagok. Emelési és összeszerelési eljárások: új és könnyű nagyerősségű anyagok és építőelemek, innovatív összeszerelő módszerek, automata intelligens eszközök és rendszerek használatával. Tudásalapú építési folyamatok és termékek tudáskezelő eszközök és humán tudományok elvein alapuló új modellek használatával. Új eszközök a közbeeső építési lépcsőfokok értékelésére és a veszélyek automata kiértékeléséhez. Tudásalapú építési eljárások és termékek tudáskezelő eszközök használatával, és új humán tudományok alapelvein alapuló modellek a munkások egészségének, biztonságának és életminőségének biztosítására. Szolgáltatás-központú üzlet és rendszerek.

3.2.2 Helyzetkép Az építőipar jelentős átalakításon megy át. Ebben a században domináns szerephez jut az építőiparban a tudás. Olyan tudásalapú építési folyamatokat kell kimunkálni, elterjeszteni, amelyek felhasználják az összegyűjtött – és még meglévő - tapasztalatokat, de egyben a megrögzött megoldásokat felváltja. Az IKT és automatizálás alkalmazása általánossá válik a tervezésben, a beruházás-szervezésben, az építési folyamatokban, azok irányításában, még az építőanyagok területén is. A fenntarthatóság követelménye a teljes szektor kiemelt faladatává válik. 2030-ban a társadalom az építőipari szektor ügyfele és végfelhasználója, az építési folyamat változásának legfőbb mozgatórugója. A városok, épületek építése és a technológiák fejlesztése mindig figyelembe veszi az emberi viselkedést és szükségleteket. A magas szintű technológiát átfogó tudásbázis támogatja, amely a teljes értékláncon keresztül meg van osztva az ügyféltől a helyszíni munkásig terjedően. Az építés minőségét folyamatosan értékelik és követik az egész átlátható folyamaton keresztül. Az építőipari szektor egy új innovációs képet nyújt, új üzleti lehetőségeket hoz létre, és jó munkafeltételeket nyújt mindenki számára. Az infokommunikációs technikák, technológiák által adott lehetőségek felhasználása a versenyképesség egyik alappillérévé válik.

3.2.3 Legfontosabb fejlesztési irányok Új ügyfélvezérelt, tudásalapú építési folyamat: 

Az építőipari szektor szerepe a regionális gazdasági körforgásokban. 78



Ügyfélkövetelmények elemzése, ezek összehasonlítása és kiértékelése a közösségi hatással.



Funkcionalitás, kényelem és más minőségi ügyfélkövetelmények ellenőrzése és dokumentálása.



Beruházás, éves költségek és árbevételek pénzügyi elemzése teljes élettartamra nézve, beleértve a kezelési bizonytalanságot és kockázatot.



Az építkezés teljes életciklus-költsége.



Szolgáltatásorientált üzlet és rendszerek.



Iparosított építési folyamatelméletek, beleértve a termelési technológiákat.



Új fenntartható modellek, tervezési és építési technikák, melyek megnövelik a tervezési lehetőségeket, hatékonyságot és biztonságot, és lecsökkentik a veszélyek kockázatát.



Szabványok kifejlesztése, melyek teljesítményalapúak és nyitottak az innovációra.



Építészi tudásbázis és alkalmazása az építkezésben: városlakók szükségletei, épület és technológia, termék és gazdaság, jó építési gyakorlatok.

Infokommunikációs technológia és automatizálás: 

Ipari szabványok és de facto szabványok az adatcserére, objektumdefiníciókra, integrált modellszerverekre.



A piaci résztvevők eltérő igényeit figyelembe vevő összehangolt eszközök (pl. IFC 2x2 szabvány a különböző CAD programok közötti átjárhatóságra).



Infokommunikációs eszközök a hatékony hálózatba kapcsoláshoz a mobil területeken, és a mindenütt hozzáférhető egészségügyi és biztonsági tudáshoz. Eszközök az in-situ és irodai környezet összehangolására és a folyamatok on-line követésére.



Mechanizáláson, automatizáláson vagy robotizáláson alapuló intelligens felszerelés és anyagok az építkezéshez.



A felépült építmények és környezetük figyelése és szabályozása vezetékmentes kommunikációval és új kommunikációs csatornákkal a föld alatti terek és a földfelszín között.



Új megjelenítési, virtuális valóság és kommunikációs eszközök megosztott integrált adatmodellek használatával, az épített környezet különböző jellemző paraméterének kiértékelésével.



nD modellezés és rácsszámítás az épülettervezéshez.



Fejlett építési koncepciók befoglalása, mint például az integrált és intelligens közvetítő rendszerek, programozható nanoanyagok és nanoépítők, biomimetikus anyagok, szerkezetek és építményrendszerek.



Új előállítási rendszerek és automatizálás, építési folyamatok racionalizálása.

Értékvezérelt üzleti folyamatok kialakítása: 

Teljesítménybesorolási rendszer kifejlesztése.



Módszerek az ügyféligények meghatározására.



Termékek és szolgáltatások életciklus-szimulációja (módszerek, modellek, eszközök).



Moduláris termék- és szolgáltatáskoncepciók kifejlesztése.



Teljesítmény alapú szerződéskötést támogató eszközök.



Ügyfél követelményeinek megfelelő tervezés és irányítás eszközei. 79



Termék és szolgáltatás teljesítményét értékelő eszközök.



Ügyfélvezérelt terméktervezés és szolgáltatáskiépítés eszközei.



Teljesítményellenőrzés modell alapú eszközei.



Eszközök az ügyféligényeknek megfelelőség valósidejű értékeléséhez.



Termék/szolgáltatás életciklus-optimalizálása.



Termékek és szolgáltatások tömeges testreszabásának módszerei.



Eszközök és folyamatok, amelyek valós eredményekkel járnak az építési folyamatok minden szakaszában.

3.2.4 Várható hatások Együttműködés támogatása: 

FM tevékenységet elősegítő számítógépes háttérszervezet kialakítása. A meglévő CAD tervekkel összehangolt (pl. 3D, 4D, 5D) megoldások. A helyszíni és előkészítői eszközök szinkronizálása, a megfelelő eszközök biztosítása akár az építési helyszínen is.



Infokommunikációs infrastruktúrák és eszközök ideiglenes, több szervezetből álló csoportok projektegyüttműködésének támogatásához.



Belső mérnöki és vállalati rendszerek (CAE, ERP stb.) integrálása külső projektegyüttműködési környezetekkel átlátható módon, beleértve a hitelesítést, jóváhagyást és ellenőrzést.



Együttműködő vállalatközi infokommunikációs infrastruktúrák, beleértve a modell- és katalógusszervereket.



A vállalati rendszerek és a projektegyüttműködési környezetek csatlakozási felületének szabványosítása.



Együttműködő

infokommunikációs

eszközök

az

információmegosztáshoz,

változáskövetéshez,

projektirányításhoz, tárgyalásokhoz, döntéstámogatáshoz, kockázatcsökkentéshez, helyszíni ellenőrzéshez stb. A rendelkezésre álló korszerű megoldások integrációja közös adatbázisokhoz való hozzáféréssel és kezeléssel. Mobil eszközök és rendszerek telepítése a kivitelezési helyszíneken, összeköttetésben az integrált vállalatirányítási rendszerekkel. 

Alacsonyszintű eszközök a KKV-k hatékony projektegyüttműködésbe integrálásához.



Mindenhol hozzáférhető kapcsolódási felületek a kommunikációhoz és információ-megosztáshoz minden érdekelt számára a digitális hely, virtuális projekthivatal, virtuális vezérlőterem és virtuális szolgáltatási központ egyesítésével.



A megosztott objektumadatok jogszerű és szerződéses vezetése.

Tudásmegosztás: 

Online tudás- és „best practice”-tárolók.



Szemantikus eszközök.



Tudáskezelő szolgáltatások, modellek és keretrendszerek.



Fejlett döntéstámogató rendszerek.



Tudásbányászó és szemantikus kereső szolgáltatások és eszközök.



Adaptív és szövegkörnyezet-figyelő alkalmazások. 80



Vállalati tudásbázis-rendszerek öntanuló és önfejlesztő eszközökkel épített adatbázis alapú megoldásokkal.

3.2.5 Jövőkép, hosszútávú célkitűzések A legfontosabb célok 2030-ra a következők: 2030-ban a társadalom az építőipari szektor ügyfele és végfelhasználója, az építési folyamat változásának legfőbb mozgatórugója. A városok, épületek építése és a technológiák fejlesztése mindig figyelembe veszi az emberi viselkedést és szükségleteket. Magasszintű technológiát átfogó tudásbázis támogatja, melyet a teljes értékláncon át megosztanak az ügyféltől a helyszíni munkásig. Az építés minőségét folyamatosan értékelik és követik az egész átlátható folyamaton keresztül. A cél az, hogy az építési folyamatok fejlődését felgyorsítsuk olyan IKT eszközök fejlesztésével, melyek az építési szektor egyéni igényeire adnak megoldást: 

Az összes mobil terület hatékonyan összekapcsolódik a vállalati információs hálózatokkal.



A legmodernebb technológiájú építkezés és az építési technológiák integrálják az IT szolgáltatásokat, az érzékelőket, a beavatkozókat és a diagnosztikai eszközöket. A közbeeső építési lépcsőfokok értékelésére és a veszélyek automata kiértékeléséhez fejlett eszközök állnak rendelkezésre a munkások egészségének, biztonságának és életminőségének biztosítása céljából.



Az épületek és infrastruktúrák olyan rendszerekké válnak, ahol a legfontosabb működési állapotokat és karbantartási igényük nagy részét többé nem kézzel vezérlik, hanem ehelyett azokat egy megfelelő felhasználói felületen keresztül egy átfogó rendszer szolgálja ki. Ezek a megoldások képesek az emberek élethez, mozgáshoz és munkához való kapcsolódásának alakítására, még ha képességeik károsodtak is. Felhasználó- és környezetfüggő, önoptimalizáló, intelligens épített környezetek valósulnak meg dinamikus újrakonfigurálás és interaktív helyekhez és személyre szabott szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségével.



Az építésügyi szektorban olyan integrált információs rendszerek segítségével osztják meg az információt, melyek az összes folyamatot magukban foglalják az épületek és az épített környezet teljes életciklusán át.



Az iparosított termelés rugalmassá válik a helyszíni kommunikáció által, szabványosan integrált közműhálózattal rendelkezik, kiépítése, tervezése és irányítása ügyfélközpontúvá válik, a termelési és összeszerelési módszerek helyszínivé módosulnak, így integrálni tudja az ügyfélre szabott termékeket és szolgáltatásokat akár egy teljesen virtuális termelésen keresztül.



A dinamikus ellátó hálózatok ügyfélvezéreltté és fenntarthatóvá válnak újratervezett projektszemléletű, teljesítményalapú, infokommunikációs technológiát integráló és szolgáltatás-központú üzleti folyamatok és rendszerek segítségével.

Iparosított termelés: 

Rugalmas termelés.



Helyszíni kommunikáció.



Közműhálózat integrációjának és az épületek alkotóelemeinek szabványosítása, automatizálása.



Ügyfélközpontú kiépítés tervezése és irányítása.



Helyszíni termelési és összeszerelési módszerek. 81



Ügyfélre szabott termékek és szolgáltatások integrációja.



Teljesen virtuális termelés.

Digitális modellek: 

Mennyiségek mérésének és jelzésének fejlesztése és szabványosítása.



Mennyiségi követelmények meghatározásának módszerei és eszközei, ezek átalakítása és érvényesítése a különböző érdekeltek számára a folyamat során.



Ügyfélvezérelt és fenntartható dinamikus ellátóhálózatok üzleti folyamatainak újratervezése.



Modellek

és

eszközök

a

teljesítményalapú

szerződéshez,

ügyfél

bevonásához,

társuláshoz

és

rendszerintegrációhoz. 

Integrált elmélet és módszerek a dinamikus projektalapú üzleti folyamatok és hálózatok modellezésére és gyors tervezésére.



Konfigurációs eszközök a konzorciumalakításhoz, szerződéskészítéshez és az infokommunikációs technológia integrálásához.



Szabványos modellépítési eljárások az egységes horizontális és vertikális kommunikáció érdekében. Együttműködés fejlesztése a különböző D programok közötti adatforgalom egyszerűsítésére és egységesítésére (pl. IFC 2x3 formátum).

Intelligens épületek: 

Intelligens tárgyak és részegységek integrálása az épített környezetbe, akár mobilizálható módon is.



Szenzortechnológiák alkalmazása az intelligens, egymással kommunikáló eszközök elosztott érzékeléséhez, vezérléséhez, végfelhasználói támogatásához és szolgáltatásaihoz.



Okos termékek és rendszerek beágyazott eszközökkel, és beágyazott tudástámogatás a felhasználók, operátorok és karbantartók számára.



Szoftvereszközök követéshez, logisztikához, diagnosztikákhoz, megfigyeléshez és vezérléshez.



Modulárisan integrált automatizálás, megfigyelés és vezérlés minden alrendszerhez teljes körű optimalizálással és a szolgáltatások ellátásának támogatásával.



Felhasználó- és környezetfüggő, önoptimalizáló intelligens épített környezetek, dinamikus újrakonfigurálás lehetőségével, interaktív helyekhez és személyre szabott szolgáltatásokhoz való hozzáférés.



A korábban létrejött adatbázisok és kifejlesztett rendszerek adaptálása a megváltozott igények és funkcionális elvárások alapján. Adatgyűjtő, szabályozó eszközök integrálása a meglévő rendszerekbe, öntanuló és önszabályozó megoldások létrehozása a korábban kialakított digitális modellekre, rendszerekre alapozva.

Vonzó munkahelyek 

Építési technológiák: o

Biztonságos és egészséges építési folyamatok és anyagok.

o

Emelési és összeszerelési eljárások: új és könnyű nagyerősségű anyagok és építőelemek, innovatív összeszerelő módszerek, automata intelligens eszközök és rendszerek használatával. 82

o

Tudásalapú építési folyamatok és termékek tudáskezelő eszközök és humán tudományok elvein alapuló új modellek használatával.



Új eszközök a közbeeső építési lépcsőfokok értékelésére és a veszélyek automata kiértékeléséhez.



Tudásalapú építési eljárások és termékek tudáskezelő eszközök használatával és új humán tudományok alapelvein alapuló modellek a munkások egészségének, biztonságának és életminőségének biztosítására.



Szolgáltatásközpontú üzlet és rendszerek.

3.2.6 Kijelölt kutatási területek 3.2.6.1 K1: Beruházásszervezési tevékenység (informatikai) támogatása 3.2.6.2 K2: Az építési projekt kockázatelemzésének számítógépes támogatása 3.2.6.3 K3: Építési vállalkozási termelésirányítás számítógéppel segített vezetése 3.2.6.4 K4: Építési projekt helyszíni irányításának számítógéppel segített vezetése 3.2.6.5 K5: Facility management (FM) tevékenységet elősegítő számítógépes háttér kialakítása

3.2.7 A kis- és közepes vállalkozások bevonása Az EU kiemelt figyelmet szentel a KKV-kra, és ezt erősítik a hazai elvárások is. Az eddigi tapasztalataink, az MÉTP által elkészített SKT-hez és az egyéb rendezvényeinken elvégzett felmérések, illetve az Épinfó és az Ernst&Young által elvégzett felmérések szerint: 

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv nagyon sok olyan prioritást fogalmazott meg, amelyek megvalósítása jelentős részben az építőipar feladata, s ehhez szükség van a KKV szektor megerősítésére, ezen belül korszerű vállalkozási ismeretekre, vállalatirányítási és szervezési módszerekre, ezeket kiszolgáló informatikai eszközökre, eljárásokra, tapasztalatokra.



A több mint 80.000 építőipari vállalkozásból a 250 főnél több dolgozót foglalkoztató cégek száma 20-nál kevesebb; a KKV-k adják az építőipari termelés több mint 60%-át.

Az építőiparban tevékenykedő KKV-k többsége részben az alultőkésített helyzetükből, részben a túlélésért folyatott küzdelemmel való elfoglaltságuk miatt még a túlélésüket biztosító fejlesztésekre, innovációra sem tudnak megfelelő figyelmet fordítani. Ma számukra célszerűen a tudástranszfer keretében kerülhetnek átadásra az azonnali felhasználásra alkalmas eszközök, módszerek, eljárások. Továbbá az anyagi helyzetüket tekintve a számukra lehetetlennek tűnő nagyobb informatikai beruházásokat - gép, szoftverbeszerzés, az ezekhez elkerülhetetlenül párosuló professzionális felhasználói ismeretek megszerzése – elkerülhetnék a rendelkezésükre álló professzionális szolgáltatások megvásárlásával. A projektfejlesztési terv megvalósulása egybeesik a Platform fő célkitűzésének a megvalósulásával, amely szerint maguktól a KKV-któl beérkező igényeket elégítsük ki a tudomány eredményeinek felhasználásával, a korszerű eljárások, eszközök, módszerek, tapasztalatok biztosításával. 83


alap, alkalmazott

egyetem, kutatóintézet, kkv


K2

Az építési projekt kockázatelemzésének számítógépes támogatása

alap, alkalmazott

egyetem, kutatóintézet, kkv, multi


alap, alkalmazott

egyetem, multi, kkv


alap, alkalmazott



alap, alkalmazott



K3

K4

K5

Építési vállalkozási termelésirányítás számítógéppel segített vezetése Építési projekt helyszíni irányításának számítógéppel segített vezetése Facility management (FM) tevékenységet elősegítő számítógépes háttér kialakítása

"K" prioritás költségei összesen (millió HUF)

304

1216

1824

1216

912

608

304

6081

912

1216

912

608

304

3953

1216

1824

1216

912

3953

2020

608

4257

2019

912

3649

2018

1216

2432

2017

912

912

2016

2015

Beruházásszervezési tevékenység (informatikai) támogatása

2014

K1


2013


2012

Kutatási témák


2011


3953

2432

1520

608

304

6081

608

1216

608

2432

1216

1520

608

22500

3.2.9 Kapcsolódási pontok más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez A kutatás-fejlesztés feladataiban első számú prioritás a fenntarthatóság követelményeinek középpontba állítása. A projektek megvalósítása két területen is hozzájárul ehhez: 

részben maguk a kialakított modellek, módszerek, technikák az informatikai megoldások révén hozzájárulnak a papíralapú munkavégzés csökkentéséhez (a környezet megóvása, hulladék csökkentése), a távmunka lehetőségeinek növeléséhez, a vonzó munkahelyek kialakításához,



részben a létrehozásra kerülő létesítményekben, produktumokban rejlő jelentős energia-megtakarításukkal.

Intelligens épületek, épületmodellek, fenntarthatóság: 

Intelligens tárgyak és részegységek integrálása az épített környezetbe, akár mobilizálható módon is.



Szenzortechnológiák alkalmazása az intelligens, egymással kommunikáló eszközök elosztott érzékeléséhez, vezérléséhez, végfelhasználói támogatásához és szolgáltatásaihoz.



Okos termékek és rendszerek beágyazott eszközökkel és beágyazott tudástámogatás a felhasználók, operátorok és karbantartók számára.



Szoftvereszközök követéshez, logisztikához, diagnosztikákhoz, megfigyeléshez és vezérléshez.



Modulárisan integrált automatizálás, megfigyelés és vezérlés minden alrendszerhez teljes körű optimalizálással és a szolgáltatások ellátásának támogatásával.



Felhasználó- és környezetfüggő, önoptimalizáló intelligens épített környezetek, dinamikus újrakonfigurálás lehetőségével, interaktív helyekhez és személyre szabott szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel.

84


Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform (NYBT): Tudáskezelő szolgáltatások, modellek és keretrendszerek; Tudásbányászó és szemantikus kereső szolgáltatások és eszközök; Adaptív és szövegkörnyezet-figyelő alkalmazások; Intelligens épületeknél a beszédtechnológia alkalmazása: magyar nyelvű hangvezérelt működtetés. A magyar nyelv sajátossága miatt az európai adaptáció nem lehetséges.



Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével: épületbe/építménybe integrálható szenzorok és beavatkozók.

3.2.10


„Hagyomány, tapasztalat és korszerű technológiák: az építőipari versenyképesség alapkövei” konferenciasorozat szervezése. Budapest, Pécs, Debrecen helyszíneken 700 résztvevővel, 2009. LDE-ENGINNERING szoftver fejlesztése Integrált kockázatmenedzsment rendszer fejlesztése. A rendszer kifejlesztése INNOCSEKK pályázat keretében valósult meg.

85

3.3 „L” prioritás: Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek 3.3.1 A prioritás rövid leírása Az új anyagok kifejlesztése és a hagyományos anyagok továbbfejlesztése az egyik kulcstényező ahhoz, hogy az építőipar fejlődjön. Pillanatnyilag az anyagok gyártásánál a fő szempont a költségek minimalizálása úgy, hogy közben a tulajdonságok elfogadhatóak maradjanak. A jelenlegi piaci helyzet és a Távol-Kelettel való verseny miatt ez a helyzet fenntarthatatlanná vált. Az innováció lehetőségét figyelembe kell venni az új hajtóerőkhöz igazodva, az európai ipar így tarthat fenn egy vezető pozíciót. Az építőipari projektek anyagait általában hagyományos funkciójúaknak tartják (pl. szerkezet vagy bevonat), így az építők csak hagyományos módon használják azokat. Ez az új építőipari ötletek és elvek kifejlesztésének határokat szab. Ezért szemléletváltásra van szükség, és erős kutatási tevékenységre, amelynek célja új nagy hozzáadott értékű építőanyagok kifejlesztése kell legyen. Például a nanotechnológia új fontos lehetőségeket nyit meg az építőanyagok tulajdonságainak fejlesztéséhez, ahogy ez más iparterületeken is látható, így az épített környezet és az életminőség a nanoanyagok és nanostruktúrák kutatásának legújabb fejlesztéseinek előnyeit élvezhetik.

3.3.2 Helyzetkép A jelenlegi helyzetet és a főbb kihívásokat szisztematikusan kell vizsgálni az építőanyagok életciklusa szerint: az előállítási fázistól (energia- és alapanyag-szükséglet, emissziók), az alkalmazási (automatizálás, biztonság) és a felhasználási fázison át (szerkezeti és esztétikai funkció, komfort, erőforrás-hatékonyság) a bontási fázisig, az anyag újrafelhasználásáig és/vagy a biztonságos hulladéklerakásig. Becslések szerint ma az építőanyagalkalmazások kevesebb, mint 2%-a hasznosítja a nanotechnológiát, és korlátolt az ehhez tartozó K+F ráfordítás. Tehát a nanotechnológia előnyös tulajdonságai jelenleg nincsenek kihasználva, pedig várhatóan javítják majd a szerkezeti tulajdonságokat, a felszíni funkcionalitásokat, a tartósságot és az esztétikát stb. Gyakori kulcsprobléma a felarányosítás. Még ha a javított jellemzőket laboratóriumi szinten el is lehet érni, sok esetben nem megvalósítható a nagy méretben való kihasználásuk. Ugyanígy a hagyományos anyagok esetében a hosszútávú viselkedés megjósolása nehézkes, ami az optimalizált életciklus-tervezés lehetőségeit behatárolja. A fő ok az ezt megalapozó elhasználódási mechanizmusok ismeretének végessége. A nanotechnológiai vizsgálati eszközök használata lehetőséget nyújt e mechanizmusok alaposabb megértéséhez és így ez a fejlődés egyik alapját adja a jövőben. Magyarországon az építőanyag-ipar aránya az egész építőipari termelésben jelentős, kb. 25%-os részesedéssel. Ez összegszerűen évente kb. 600 milliárd Forintot jelent, mely a GDP kb. 2,3%-a. Hazánkban jelenleg a korszerű hulladékkezelésre nem létezik megfelelő stratégia. A környezetterhelésre nincsenek se adatok, se irányelvek a cégeknél. Sok az olcsó, de a környezetet terhelő termék, melyeknek rendkívül rossz az összhatása. Egy jó példa e probléma megoldására a termékek között a PET palack, aminek az árában megjelenik a hulladékfeldolgozás költsége, de sajnos ez más termékekre jelenleg nem jellemző. Szakmailag vitatott kérdés, hogyan tudnának megjelenni a termékek árában a környezeti szempontok - pl. szállítás, energiafelhasználás, hulladéktermelés és – kezelés, CO2-kibocsátáshoz való hozzájárulás stb. Mindenesetre a szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékkezelés és – újrahasznosítás az építőiparban fontos és költségkímélő lenne. 86

3.3.3 Legfontosabb fejlesztési irányok A tervezési és termelési folyamatokban a sikeres technológiai megoldásokat kell egyre növekvő arányban keresni. Az új és hagyományos anyagok fejlesztése más kutatási megközelítésekkel együtt, mint a nanotechnológia, szenzortechnológia és információs technológia, mind alapvető szerepet fognak játszani az innováció motorjaként. Jelenleg a nanotechnológia nincs hatékonyan felhasználva az építőanyagok gyártásában. Ennek oka főként az, hogy nehéz hatékonyan beemelni ezeket a technológiákat a gyártásba. Ezért az újszerű anyagok ipari termelése az az irány, amerre az építőanyag-iparnak haladnia kell. Az új anyagok kifejlesztése a hálózatokban, városokban, épületekben, föld alatti építésben való alkalmazáshoz, és a természetes és ember okozta veszélyek megszüntetési lépéseihez más kutatási szempontokkal együtt, mint a biotechnológia és geokémia, széles területeket nyújt az innovációnak. Szükséges ezen új anyagok toxikológiai vizsgálatainak elvégzése is. A környezetre káros építőanyagokat a megfelelő szabályozás hiánya miatt nem fejlesztik (pl. a polisztirol hőszigetelő anyagot tartalmazza a REACH lista a 1907/2006/EK rendelet alapján, mint környezetet terhelő anyag, de ennek nincs hatása a termékfelhasználásra). Ezért a fejlesztések beindításához feltétlenül szükséges lenne a szabályok szigorítása, a környezetvédelmi célok beépítése, a gyártók ösztönzése, a hulladék szabályozott visszavétele, termékdíjak és támogatási rendszer kialakítása, a feldolgozás feltételeinek megteremtése. Az építőipari eljárásokban figyelembe kell venni a környezeti szempontokat, továbbá a fenntarthatóságba az emberi munkát is bele kell érteni. Ehhez tudásátadásra, az oktatás fejlesztésére, a jelenleg hiányzó és lemaradt szakmunkásképzés megfelelő kiépítésére van szükség, mivel hiába van minőségi anyag, ha nincs hozzá megfelelő szaktudás és oktatás. A másik oldalról pedig az építőipari élőmunka-igényt nem minimalizálni, hanem optimalizálni szükséges.

3.3.4 Várható hatások Az építőanyagok adják az építkezés minden fajtájának alapját. A szükséges mennyiségek miatt az építőipari szektor a legnagyobb nyersanyag-fogyasztó ipar. Európai szinten a használt építőanyagok mennyisége meghaladja a kétmilliárd tonnát évente. Ugyanakkor a tulajdonságok és az anyagok kombinációja is meghatározza az épületek energiaigényét, tovább növelve a környezetre való hatásuk jelentőségét. Ebből látható, hogy még az építőanyagok környezetre ható jellemzőinek kis javulása esetén is óriási az összesített hasznos hatás. Ma körülbelül az építési költségek 50%-a tartozik a karbantartáshoz, javításhoz és rehabilitációhoz. Ezért a funkcionális tartósság javulása gazdaságilag igen releváns. Fontos, hogy a fenntarthatóság és az élettartam javulása megfeleljen az elvárásoknak. Hosszútávon bizonyítottan előremutató anyagokra van szükség. Ez ma még nem mindig jellemző megfelelő mutatók és garanciafeltételek híján, melyeket tovább kell fejleszteni, hogy elérhessük a mindenki számára kielégítő hatást.

3.3.5 Jövőkép, hosszútávú célkitűzések A legfontosabb célok 2030-ra a következők:

87

Az európai építőanyag-termelőket világviszonylatban innovatív és versenyképes cégekként fogják jegyezni. Tudásalapú anyagokat és alkalmazásokat fognak kifejleszteni kiszámítható és többfunkciós jellemzőkkel. Egyénre szabott termékeik kényelmes élőkörnyezetet fognak létrehozni és az ügyfelek szükségleteit fogják szolgálni, miközben a környezetre való hatásukat minimalizálják a teljes életciklusukon keresztül. A vegyianyagok helyett az időtálló természetes alapanyagú termékeket fogják előnyben részesíteni (pl. PVC burkolat helyett), így a bontáskor is kevésbé természetterhelő anyagokat fogunk kapni. Az eredmény az európai építőanyag-gyártóknak és az építőipari szektornak egy élvonalbeli pozíciója lesz a világpiacon, és egy olyan ipar, mely jól képzett embereket vonz és alkalmaz. Hogy elérjük ezt a jövőképet, a következő fő célokat kell teljesíteni: 

Az építőanyag-gyártás és a bontás környezeti hatásának lecsökkentése.



Az építőanyag-gyártási folyamatok kiszámíthatóságának és hatásfokának javítása.



A használt épületek és infrastruktúrák erőforrás-felhasználási hatékonyságának javítása javított anyagokkal, egyéni alkalmazásokhoz szabva.



Az építőanyagok életciklus-költségeinek csökkentése.



A lakáskomfort, egészség, higiénia, biztonság és esztétika javítása.



A gyártási és építési munkafeltételek javítása (az alkalmazás és karbantartás könnyítése, munkások biztonsága).



Új többfunkciós, tudásalapú anyagok és építési rendszerek kifejlesztése ügyféligényekhez igazítva.

3.3.6 Kijelölt kutatási területek Az új anyagok felfedezésétől a végfelhasználásukig egy precíz, egymásra épülő kutatási prioritási megközelítés ajánlott az építőanyagok jövőbeli helyzetének javításához: 1. lépés: az új funkcionalitásoknak az építőanyagok használhatóságát és vonzerejét kell javítaniuk. 2. lépés: a gyártási folyamatokat javítani kell, hogy az ipari méretű termelésbe beleillesszék az új funkcionalitásokat, és hogy a hagyományos anyagok gyártását optimalizálják. 3. lépés: az új vagy a hagyományos anyagok hagyományos tulajdonságait (mint a tartósság és megbízhatóság) javítani kell. 4. lépés: amint kifejlesztették az új anyagokat (együtt a hagyományosakkal), optimalizálni kell azokat a használhatóság szempontjából új megoldások alkalmazásával. 5. lépés: az anyagok életciklusát és alkalmazás közbeni viselkedését meg kell jósolni és kezelni kell innovatív eszközökkel. A részletes leírásokat a következő bekezdésekben olvashatjuk: 3.3.6.1 L1: Többfunkciós építőanyagok A fenntartható építés hazai és nemzetközi jó gyakorlatainak összegyűjtése, adatbázisba rendezése és közzététele például az építési termékek újrahasznosítása területén. Új funkciókkal, javított tulajdonságokkal és komforttal rendelkező anyagok kifejlesztése (agresszív környezetnek való ellenállóképesség, higiénikus és könnyen tisztítható, öntisztító, csíraölő, nedvességszabályozással, hő-, elektromágneses és akusztikus szigeteléssel, hőtároló és klimatikus funkciókkal, jó érzést okozó és esztétikus megjelenés, kis behatású új anyagok az épületek 88

rehabilitációjához, felületi funkcionalitások stb.) a nano-, a szenzor- és az információs technológia segítségével. Az épületek energiafogyasztáshoz és hőtároláshoz kapcsolható funkcionalitásait is figyelembe kell venni, valamint az újrahasznosíthatóság szempontjait is érvényesíteni kell. Zéró kibocsátású anyagok kifejlesztése és tesztelése. Az acélszerkezetek többcélú alkalmazásának vizsgálata. 3.3.6.2 L2: Kiszámítható, rugalmas és hatékony építőanyag-gyártás Az új építőanyagok gyártási folyamatainak kiszámíthatóságát és hatékonyságát kell javítani gyártási, szabályozási és mérési folyamatok megújításával és az IKT eszközök bevezetésével, hogy biztosítva legyen a minőség a gyártási kötegen keresztül a gyártás rugalmassága mellett. Eszközfejlesztés új eljárások szimulációjához és becsléséhez. Bontási és építési hulladékok újrahasznosításának integrálása az építőanyag-gyártás folyamatába (innovatív termékek fejlesztése, gyártása fél-üzemi szinten), növekvő utóhasznosítás a gyártásban. Az acélszerkezetek és a betonszerkezetek összehasonlítása a gyártás fenntarthatósági tulajdonságainak szempontjából.

3.3.6.3 L3: Az építőanyagok tartósságának és megbízhatóságának javítása Az építés tartósságának és megbízhatóságának javítása: alapvető ismeretek előállítása a tartósságot befolyásoló mechanizmusokról és az építőanyagok, termékek és részegységek különböző tulajdonságaira való hatásukról. Jobb tartósságot okozó módszerek, beleértve a megbízható vizsgálati módszereket. Új és továbbfejlesztett nanoanyagok és nanostruktúrák kifejlesztése a szerkezeti ellenállóképesség, javíthatóság és tartósság javításához. Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó építőanyagok, technológiák, szerkezetek tanulmányozása és értékelése. Megismerni, hogyan tudnak a tervezők és az építkezési vállalatok az élettartam-modellezés és -tervezés segítségével segíteni azon anyagok pontos meghatározásában, amelyek valóban szükségesek az építési igények kielégítéséhez.

Az

acélszerkezetek

összehasonlítása

betonszerkezetekkel

tartósság

és

megbízhatóság

szempontjából. 3.3.6.4 L4: Az anyagok használhatóságának, alkalmazhatóságának és újrahasznosíthatóságának javítása Építési termékek karbon lábnyoma és életciklus elemzése: a különböző építőanyagok gyártásának, szállításának, felhasználásának, újrahasznosításának közvetlen és közvetett CO2-kibocsátásának meghatározása a vizsgált anyagok „bölcsőtől a bölcsőig” terjedő teljes életciklusára; számítási módszertan kidolgozása; a karbon lábnyomok összehasonlító vizsgálata. Könnyen használható és telepíthető építőanyagok kifejlesztése barátságos és biztonságos építési folyamatokhoz. Például beleértendőek a könnyebb anyagok, az előregyártott részegységek. Új anyagok és megoldások kifejlesztése fejlettebb ipari alkalmazásokhoz (pl. javított rheológiai tulajdonságokkal, optimalizált összekapcsoló anyagok és technológiák, javított megerősítés stb.) Új eszközök kifejlesztése az anyagok alkalmazásának elősegítéséhez az építési folyamatokban (pl. virtuális eszközök anyagtervezéshez az adott építés alatt álló épülethez kapcsolódóan, mérési rendszerek az anyagvizsgálathoz az építési területen az anyag megérkezésekor és használatba vételekor stb.) Az építési folyamat és az építési költségek egyszerűsítése többfelhasználású anyagok használatával, melyek több követelménynek is megfelelnek (pl. felületbefejezés új rétegek és anyagok hozzáadása nélkül, hangszigetelés, hőtárolás stb.) Az acélszerkezetek és betonszerkezetek összehasonlítása a használhatóság és az újrahasznosíthatóság szempontjából.

89

3.3.6.5 L5: Az építőanyagok használat közbeni viselkedésének előrejelzése és kezelése Eszközök és modellek kifejlesztése az anyagok és részegységek élettartam közbeni szerkezeti viselkedésének előrejelzéséhez az épületek életciklus-költségének optimalizálásához. Megbízható érzékelők és megfelelő modellek kifejlesztése a folyamatok és anyagok viselkedésének előrejelzéséhez az élettartam minden fázisán át. Épületenergetikai méretező szoftver és képzési anyag kifejlesztése építőanyag-tulajdonságok adatbázisán alapulva. Roncsolásmentes vizsgálati technikák kifejlesztése a szerkezeti állapot és telepítés felügyeletéhez, minimális behatással az épület életére. Ez alakítja ki az első lépést a teljesítményalapú tervezés hosszútávú célja felé.

3.3.7 A kis- és közepes vállalkozások bevonása Alapvetően a KKV-k bevonása mindegyik tételnél lehetséges. Bár a cement, beton, kerámia gyártói többnyire nagyvállalatok, nagy számban vannak anyaggyártó KKV-k is, különösen a különleges anyagok, az előregyártott részegységek és a különböző típusú hulladékokat újrahasznosító anyagok területén. Néhány nanoanyag gyártó szintén KKV. A KKV-k egy másik csoportja, amely ezen a területen érdekelt, az érzékelőket és minőségellenőrzést fejlesztő cégeket foglalja magában. Figyelembe véve ezt a szituációt, a legnagyobb KKV részvétel az L4 tétel („Az anyagok használhatóságának és alkalmazhatóságának javítása”) és az L5 tétel („Az építőanyag használat közbeni viselkedésének előrejelzése és kezelése”) esetén várható, ahol a KKV-k technológia-szolgáltatókként és kulcsfejlesztőkként működhetnének. Hazánkban a legjellemzőbb kulcsterületek, ahol a KKV-k tudnak érvényesülni: szoftverfejlesztés, kivitelezés, speciális tanulmányok, mint például a beton és a tégla összehasonlító elemzése.

90


2015

2016

2017

2018

2019

2020


2013


2012

Kutatás típusa

2011



2667

2981

1961

1098

1569

1726

3295

10983

7845

3373

37500

L1

Többfunkciós építőanyagok

alap, alkalmazott

egyetem, kutatóintézet, multi, KKV

90% pályázat, 10% ipari támogatás

L2

Kiszámítható, rugalmas és hatékony építőanyaggyártás

alkalmazott, technológiafejlesztés

multi, KKV


alap, alkalmazott



2824

alap, alkalmazott



alap, alkalmazott

egyetem, kutatóintézet, KKV


L3

L4

L5

Az építőanyagok tartósságának és megbízhatóságának javítása Az anyagok használhatóságának, alkalmazhatóságának és újrahasznosíthatóságának javítása Az építőanyagok használat közbeni viselkedésének előrejelzése és kezelése

"L" prioritás költségei összesen (millió HUF)

2354

4707

5492

6276

5492

24320

1255

785

1255

1569

1726

1883

2510

6276

12552

32636

3138

3452

3452

2354

1569

1647

1726

2354

2981

3138

25811

784,5

2667

2824

3138

3609

3766

4236

2510

3060

3138

29733

9414

10356

11376

12552

13808

15141

16632

18358

20162

22202

150000

3.3.9 Kapcsolódási pontok más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez Az anyagkutatás sok iparterületen és szektorban megjelenik. Ezért sok esetben összhangot találhatunk az alapkutatási technológiákban és a végfelhasználásban is. Ennek következtében több más európai platformmal együtt kell működni, ilyen például az EUMAT, Steel ETP, Wood ETP, MANUFUTURE. Ráadásul az anyagkutatás nagy fontosságú több más prioritásban is. Ezeken túl a következő más platformokkal való együttműködés alakítható ki: 

Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen az L1 „Többfunkciós építőanyagok”, az L3 „Építőanyagok tartósságának és megbízhatóságának javítása”, az L4 „Az anyagok használhatóságának, alkalmazhatóságának és újrahasznosíthatóságának javítása” és az L5 „Az építőanyagok használat közbeni viselkedésének előrejelzése és kezelése” kutatási témákban.



Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért: az üvegszálas szigetelés kutatása, a tűzvédelmi anyagok fejlesztése, a szálerősítések vizsgálata (pl. betonban az acél kiváltására), a kompozit lemezek alkalmazásának kutatása, a nem sík felületek bevonásának lehetőségei műanyag membránokkal, üvegkompozitok alkalmazási kérdései, átlátszó anyagok lehetőségei az építésben.

91

3.3.10


I-STONE: Re-engineering of natural stone production chain through knowledge based processes, ecoinnovation and new organisational paradigms HOLIWOOD: Holistic Implementation of European thermal treated hard wood in the sector of construction industry and noise protection by sustainable, knowledge-based and value added products. GLASCOAT: High-performance, glass-based coatings SELF-CLEANING GLASS: Nano-structured self-cleaning coated glasses: modelling and laboratory tests for fundamental knowledge on thin film coatings, EC normalisation and customer benefits 4M: Multi-Material Micro Manufacture: technologies and applications NENAMAT: Network for Nano-structured Materials of ACC IP NANOKER: Structural ceramic nano-composites for top-end functional applications MASMICRO: Integration of manufacturing systems for mass-manufacture of miniature/micro-products FUSION: Fundamental studies of transport in Inorganic Nanostructures AIMS: Advanced Interactive Materials by Design NANOFIRE: Environmentally friendly multifunctional fire retardant polymer hybrids and nano-composites INMAR: Intelligent Materials for Active Noise Reduction

92

3.4 „M” prioritás: Vonzó és hatékony munkahelyek 3.4.1 A prioritás rövid leírása Az építésügynek szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy az építőiparban végzett munka KBV, vagyis koszos, bonyolult és veszélyes, ami az alacsony színvonalú ergonómiával és a baleseti kockázat magas szintjével, valamint a munkahelyi ártalmakkal függenek össze. Nyilvánvalóan nagy erőfeszítések szükségesek a szakma átalakításához és az alapképzettséggel kapcsolatos elvárásokhoz ahhoz, hogy a fiatalok számára vonzó legyen a pálya, hiszen a szakemberhiány mind hazánkban, mind a környező országokban szembeötlő. Nyilvánvaló, hogy az építési terület veszélyes terület. A dolgozóknak folyamatosan értékelniük kell a helyzetet és ehhez gyakorlati ismeretekkel és képzettséggel kell rendelkezniük. Egyben együtt is kell működniük a területen dolgozó más csoportokkal is. Mindez feltételez egy munkahelyi biztonságon alapuló kultúrát. Az építésügy kapcsán sok szó esik a fenntarthatóságról, az anyag- és energiatakarékosságról. Ez így helyes is, de célszerű ezt a megközelítést kiterjeszteni és általában az erőforrásokkal (idő, munkaerő, költség stb.) való gazdaságosságról beszélni. Az építésügynek is meg kell felelnie a munkaerőpiacon megjelenők elvárásainak, azaz olyan feltételeket kell biztosítania a szakmában dolgozóknak, amik versenyképesek a munkaerőpiaci átlaggal az adott országban, régióban, különben kontraszelekció érvényesül és maradékelv alapján csak azok alkalmazására nyílik lehetőség, akik máshol nem tudnak elhelyezkedni.

3.4.2 Helyzetkép A 2010-es év az építőipari recesszió negyedik éve lesz, az építési piac válságának elhúzódása pedig felerősítheti a negatív folyamatokat. Súlyos problémája a hazai építőiparnak a nemzetközi versenyhátrány. A környező országokban Magyarországhoz képest az adóterhek, a vállalkozásokat sújtó közterhek nem 50 százalék fölött, hanem 40 százalék alatt vannak, és értelemszerűen a beruházók olyan országokban fektetnek be, ahol a tőke megtérülése gyorsabb. A jelenlegi munkakörülmények, a versenyképtelen bérek Magyarországon munkaerőhiányt indukálnak, aminek egyenes következménye – noha nem az egyetlen előidéző oka - a jelzett válság és versenyhátrány. Az építőipar számos súlyos problémával küzd. A legfontosabbak: az állami megbízások csökkenése, a szabályozási hiányosságok, az ellenőrzések elégtelen volta, a csökkenő kereslet, a körbetartozási lánc, a politikai konszenzuson alapuló lakáspolitika hiánya, ideértve a bérlakás programot és az összehangolt energiatakarékos lakásfelújítási programot. A felsoroltak mindegyike jelentős, kezelése sürgős teendőt igényel. A fenti fontos kérdések rendezése nem nélkülözheti a vonzó és biztonságos munkahelyek megteremtésére tett erőfeszítéseket sem, hiszen ezek pozitív hatással lesznek a jelzett kérdéskörök megoldására. A vonzó és hatékony munkahelyek megteremtésének speciális kérdésköröket kell kezelnie az építésügy területén az alábbiak szerint. Elsődlegesen az építőiparra jellemző sajátos konstrukció a vállalkozói (alvállalkozói) láncolatok kialakulása. A sor végén álló alvállalkozó munkájának nyereségtartalma olyan szerény, amiből a munkakörülmények és biztonság javítására már nem telik. Különböző munkakultúrájú és szervezettségű vállalkozások dolgoznak egymás közelében. 93

Időszakosan cserélődnek a közreműködő vállalkozások, így a munkaterület személyi állománya is folyamatosan változik. Az építőipari munka az időjárási viszonyoknak kitett munkahelyet jelent. Magas a baleseti gyakoriság, különösen a halálos baleseteké. Magas az ellenőrzések száma és kiemelkedő a kiszabott bírságok összege is.

3.4.3 Legfontosabb fejlesztési irányok Az építőipar adja a GDP mintegy 10%-át, és az itt foglalkoztatottak száma 300-350.000 fő. Az építőipar még mindig a legveszélyeztetettebb munkakör. Ugyan a törvényi szabályozás kellően részletes, de azok betartása, betartatása hagy kívánnivalót maga után. Egy 2008-as statisztikai jelentés szerint az építőiparban az összes munkabalesetek száma 1314 volt, amiből 41 végződött halállal. Ez az összes halállal végződött munkabalesetek 43%-a. (Az EU hasonló mutatója 13%). Az építőiparban jelentkező leggyakoribb veszélyek és kockázatok, amelyek csökkentésére a fejlesztéseknek koncentrálniuk kell, az alábbiak: 

Veszélyes létesítmények (munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia által okozott kockázatok miatt).



A veszélyes anyagok (robbanó, sugárzó, mérgező, ingerlő, fertőző, rákkeltő, utódkárosító stb.).



A veszélyforrások (fizikai: gépek, eszközök, járművek, klímatényezők, zaj – rezgés, sugárzás - elektromos feszültség).

Mindezek a veszély (Hazard) – a kár (Harm) – a kockázat (Risk) – a biztonság (Safety) összefüggéseiben vizsgálandóak. A veszély (mint a kár, egészségkárosodás, sérülés, egyéb veszteség lehetséges forrásaként értelmezhető) mindig a kockázat (mint a veszély bekövetkezésének valószínűsége és súlyosságának mértéke) és a biztonság (vagyis az elfogadhatatlan kockázattól való mentesség) összefüggésrendszerében, folyamatában vizsgálható. A munka világában – így az építőiparban is – a <10 mikro rizikó kockázati szint fogadható el, melyeket a jogszabályokban, szabályzatokban, mérési eljárásokban határértékként határoznak meg. A vonzó és hatékony munkahelyek elemzése során elkerülhetetlen foglalkozni a munkavédelem vonatkozó rendeletei betartása mellett az ergonómiát javító technológiák fejlesztésével. Amikor az építőiparról, mint vonzó és hatékony munkahelyről beszélünk, akkor két területen paradigmaváltásnak kell bekövetkezni, melyek természetesen a versenyképességre is hatással lesznek, ezek a következők: 

Az erőforrás-intenzív működésről a tudásalapú működésre kell átállni.



A kézműves jelleget csökkenteni kell, és át kell térni a nagyipari módszerekre.

Végül, de nem utolsósorban a feketepiaci viszonyokat amennyire lehet, vissza kell szorítani. A szektor kifehérítése átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé teszi a munkakörülményeket, a munkabiztonságot és a javadalmazást is.

3.4.4 Várható hatások A munkahelyi veszélyek csökkentése, a munkavédelmi szabályok betartása, a munkavédelmi eszközök használata, a munkahelyi ártalmak csökkentése egyértelműen a balesetek számának csökkenéséhez, a munkakörülményekből adódó megbetegedések számának csökkenéséhez vezet, ami az élet védelmében tett emberi vonatkozások mellett 94

komoly gazdasági hatásokkal jár, a munkaképesség megtartásával a gyógyászati, egészségügyi kiadások csökkentésén keresztül. A munka kockázatának költségei sokrétűek. A munkával összefüggő egészségártalmak – a balesetek, a foglalkozási és foglalkozással összefüggő megbetegedések, a munkából való távollét és az egészségkárosodás miatti gyógyítás, rehabilitáció és kompenzáció - rendkívül magas költségekkel járnak. Így a munkavállalók és családjaik számára, a szervezetek/vállalatok számára a betegszabadság, a biztosítási költségek, a termelékenység visszaesése, az alkalmazottak gyakori cserélődése, a motiváció és a versenyképesség hiánya stb. tekintetében. Az egész társadalmi kockázatközösség számára - az egészségügyi és szociális rendszerekre nehezedő, egyre növekvő terhek miatt. Ugyanakkor a paradigmaváltás kapcsán javasolt módosítások, azaz az erőforrás-intenzív működésről a tudásalapú működésre, illetve a manufakturális módszerekről a nagyüzemire való átállások együtt járnak majd a képzettebb munkaerőigény fellépésével, ami mind a munkakörülmények, mind a keresetek szempontjából előrelépést jelent majd a munkahely megítélését illetően.

3.4.5 Jövőkép, hosszútávú célkitűzések A legfontosabb célok 2030-ra a következők: A cél létrehozni egy, a nemzetgazdaság egyik motorjaként funkcionáló, az európai országokban a GDP 15%-át adó olyan építésügyet, ami a gazdaság egyik hajtóereje, egyre nagyobb számban képzett szakembereket foglalkoztató munkaerő-állománnyal, akik biztonságos, elsősorban korszerű gépekkel végzett munkakörükben a leginnovatívabb műszerekkel és eljárásokkal, ellenőrzött, versenyképes, vonzó munkahelyeken fejthetik ki fenntartható módon szervezett tevékenységüket az EU-OSHA kampánya alapelveinek betartásával: 



Az egészség és a biztonság szempontjainak számbavétele: o

már a tervezéskor;

o

a termékek, a szolgáltatások, a beszállítók beszerzésekor;

o

a végrehajtás során, az építkezés megvalósításakor, a kivitelezéskor;

o

a jogszabályi előírások betartása révén.

A helyes munkahelyi munkavédelmi gyakorlat megvalósítása összekapcsolva a szociális partnerekkel folytatott párbeszéddel.



Biztonságos építési technológiák.



Biztonságos és egészséges építési folyamatok és anyagok.



Emelési és összeszerelési eljárások: új és könnyű nagyerősségű anyagok és építőelemek, innovatív összeszerelő módszerek, automata intelligens eszközök és rendszerek használatával.



Tudásalapú építési folyamatok és termékek tudáskezelő eszközök és humán tudományok elvein alapuló új modellek használatával.



Tudásalapú építési eljárások és termékek tudáskezelő eszközök használatával, és új humán tudományok alapelvein alapuló modellek a munkások egészségének, biztonságának és életminőségének biztosítására.



Az építési munkát műszakilag át kell alakítani a munkavédelem szempontjainak figyelembe vételével.



Az emberi tényezőt figyelembe kell venni mind a gépesítésnél, mind az eszközöknél.



A foglalkozásköri ártalmakat/betegségeket csökkenteni/megszüntetni szükséges. 95



Zéró baleset, mint cél, vagy legalább elérni a legjobb teljesítményű iparágak statisztikáját.



Minden veszélyes munkavégzést távirányítással vagy automatizálással kell helyettesíteni.

3.4.6 Kijelölt kutatási területek 3.4.6.1 M1: Éber szervezetet létrehozó eszközök az építési munkálatok együttműködésén alapulva (egységesített egészségi és biztonsági értékelési szisztéma, ingyenes és önkéntes egészségi és biztonsági igazolás, gyakorlatok) A kutatásokat abba az irányba kell fejleszteni, mely egységes, mindenhol alkalmazható, a munkakörnyezet műszeres észlelését, vizsgálatát és értékelését biztosítja (kémiai, fizikai, klímatényezők; a klíma index és a fizikai megterhelés és munka-energia forgalom meghatározása). A biológiai expozíciós (hatás-) mutatók vizeletből és vérből történő kimutatását, vizsgálatát teszi lehetővé (19, illetve 5 vegyi anyagra kiterjedően). Olyan mentálhigiénés vizsgálati és értékelési rendszert fejleszt ki, mely a megengedett határértéket kiszűri.

3.4.6.2 M2: A munkahelyi veszélyeket megelőző új kockázatértékelő rendszerek Az építőipari tevékenységekre vonatkozó követelményeket szervezett munkavégzés esetén alapvetően a 4/2002. (II.20) SzCsM – EÜM együttes rendelet tartalmazza. A jogszabály 1. sz. melléklete az építés-kivitelezési munkák elemeinek felsorolása mellett az épülettel, építménnyel kapcsolatos üzemeltetési tevékenységeket is tartalmazza (pl. felújítás, javítás, karbantartás, tisztítás műveleteket). A megfelelő kockázatértékelés kulcs az egészséges munkahelyhez. A kockázatértékelés és az erre épülő megelőzés (kiemelten: KKV-k esetében) az építőiparban is meghatározó jelentőségű a veszélyek csökkentése, a kockázatok mennyiségi és minőségi értékelése, a megelőző intézkedések, a kockázatközlés tekintetében. A veszélyeket megelőző új rendszerek felderítési folyamata az alábbi lépéseket kell felülvizsgálja: a veszélyek azonosítása; a veszélyeztetettek azonosítása; a kockázatok minőségi illetőleg mennyiségi mérése, értékelése; a teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele; az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata; a fentieket kiegészítő és végigkísérő feladat: a kockázatértékelés és a teendők, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása. Olyan szabályozást kell kifejleszteni, mely az elveket, feladatokat, módszereket tisztázza és a célja nem a kockázatok 0-ra csökkentése, hanem azok megfelelő kezelése, helyes munkahelyek kialakítása. Fontos, hogy nem a veszélyt, hanem a kockázatot kell kezelni. Végső célként azt kell kitűzni, hogy minden veszélyes munkát távirányítással vagy automatizálással kell helyettesíteni.

3.4.6.3 M3: Ergonómiát javító új technológiák, port és zajt csökkentő, innovatív fix vagy mobil védelmi rendszerek A fejlesztések olyan irányt kell kövessenek, amelynek célja az, hogy az előírt szabályok mellett az ergonómiai elveket is maximálisan érvényesítsék, az építőiparban az ember – gép – környezet rendszerek optimalizálása mellett. Ez magában kell foglalja a munkarendszert, technológiát, a munkafolyamat végrehajtását, munkakörnyezetet (fizikai, kémiai, biológiai, esztétikai, szociális tényezők összessége), ezek kapcsolatát, munkafeladatot, a munkarendszer célját, megtervezett eredményét, munkafolyamatot, a munkafolyamat megvalósítását, (melyik munkahelyen,

milyen időrendi sorrendben,

milyen emberrel, géppel),

input

96

(munkatárgyak, információ) és output (termék, szolgáltatás, hulladék, szennyezés) oldalakat, munkahelyet (munkafeladat elvégzésére szolgáló térség), munka alkalmassá tételét – a munka humanizálását.

3.4.6.4 M4: Új eszközök a közbeeső építési lépcsőfokok értékeléséhez és a veszélyek automata kiértékeléséhez Az építőipar veszélyes ágazat. Itt nem csak az a tét, hogy ne bírságolják meg a céget, hanem emberek életéről van szó. Ezért mindig azonnal kell tudni, hogy adott helyzetben milyen előírásoknak kell megfelelni. Az építési munkahelyek átfogó és részletes munkavédelmi vizsgálatára van szükség folyamatosan, amelynek segítségével alapos munkát végezhet a kockázatértékelés elkészítése során. Meg kell határozni az egyes kockázati tényezőket (építőipari létesítmények kockázatelemzése, résztevékenységgel, vállalkozói feladattal összefüggő kockázatok felmérése,

kockázatértékelések,

kockázatbecslés,

munkavédelmi

építési

technológiák,

jogszabályok

gépek,

gyűjteménye

berendezések függvényében

kockázatelemzése, a

munkahelyek

kémiai általános

kockázatértékelése és munkakörök kockázatai), értékelni kell azok nagyságrendjét és prioritizálni kell azokat. Szükséges kutatni a jelzett problémaköröket az új anyagok, eljárások során. Szolgáltatásközpontú üzletet és rendszereket szükséges létrehozni, melyek az építkezés kockázatkezelésének alapját képező kockázatértékelést készítik el.

3.4.7 A kis- és közepes vállalkozások bevonása A KKV-k a kijelölt kutatások valamennyi területén bevonhatók és érintettek. Mégis szerepük talán leginkább kiemelt az M1: „Éber szervezetet létrehozó eszközök az építési munkálatok együttműködésén alapulva (egységesített egészségi és biztonsági értékelési szisztéma, ingyenes és önkéntes egészségi és biztonsági igazolás, gyakorlatok)” kutatási területen.


Új eszközök a közbeeső építési lépcsőfokok értékeléséhez és a veszélyek automata kiértékeléséhez

503

252

252

252

252

252

alap, alkalmazott

egyetem, kkv


1007

503

101

101

101

101

alap, alkalmazott

egyetem, kkv


503

252

252

252

252

252

alap, alkalmazott

egyetem, kkv


252

252

252

252

252

252

252

2265

1258

856

856

856

856

352

"M" prioritás költségei összesen (millió HUF)

2020


2019

egyetem, kkv

2018

alap, alkalmazott

2017

2016

M4

2015

M3

A munkahelyi veszélyeket megelőző új kockázatértékelő rendszerek Ergonómiát javító új technológiák, port és zajt csökkentő, innovatív fix vagy mobil védelmi rendszerek

2014

M2

2013

M1

Éber szervezetet létrehozó eszközök az építési munkálatok együttműködésén alapulva (egységesített egészségi és biztonsági értékelési szisztéma, ingyenes és önkéntes egészségi és biztonsági igazolás, gyakorlatok)


2012

Kutatási témák


2011



1762

101

101

101

2215

1762

1762 101

101

0

7500

97

4 Felzárkózás az élvonalhoz Az építésügyi célok és kutatási irányok e pillére három prioritást foglal magában. A következő táblázat bemutatja ezeket a prioritásokat és a tíz év alatt hozzájuk rendelt (ajánlott) kutatásra fordítandó támogatási összegeket. 17. Táblázat

Felzárkózás az élvonalhoz prioritásai Prioritás Érték [Mrd HUF/10 év] Részarány [%] N A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése 39,00 12,6% O Fenntartható energiaellátás 150,00 48,5% P Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása 120,00 38,8% Felzárkózás az élvonalhoz prioritásai összesen 309,00 100% A prioritások az alábbi támogatandó kutatási területeket jelölték ki, melyek részletes bemutatását, valamint költségigényüket és azok ütemezését a következő fejezetek tartalmazzák.

„N” prioritás: A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése

N1: Felsőfokú tananyag, szakképzés és infrastruktúrafejlesztés N2: Oktatási intézmények és ipari szereplők közötti tudástranszfer N3: Intelligens e-katalógusok tervezésre és értékesítésre N4: Az ipari szabványok, rendeletek adatbázisa


O1: Az építési folyamatok épületenergetikai szabályozásának megalapozása O2: Épületenergetikai méretező szoftver és képzési anyag kifejlesztése O3: Energiahatékony épületek és városrészek kialakítási módszerei és technológiái O4: Bioklimatikus tervezés O5: Megújuló energiahordozók hasznosítása


P1: A geotermikus energiavagyon hasznosítása P2: A napenergia széleskörű hasznosítása P3: A biomassza alapú energiatermelés elterjesztésének lehetőségei P4: A fejlesztési beruházások 20%-a barnamezős beruházásként történő megvalósulása P5: Fenntarthatósági mintaprojektek az energiahatékonysági támogatások 10%-ában P6: Energiahatékony műemléki városrehabilitációs mintaépületek kialakítása P7: A kerékpáros közlekedés és turizmus feltételeinek javítása P8: Alacsony- és zéróenergiájú oktatási és közintézmények 98

4.1 „N” prioritás: A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése 4.1.1 A prioritás rövid leírása Kutatáson és kísérleti fejlesztésen azt a rendszeresen végzett alkotó munkát értjük, amelynek célja az ismeretanyag bővítése, beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról alkotott ismeretek gyarapítását is, valamint ennek az ismeretanyagnak a felhasználását új alkalmazások kidolgozására. Az így értelmezett K+F+I háromféle tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. Újabban – helyesen – egyre gyakrabban a K+F+I kiegészül a +D-vel, azaz az elterjesztéssel (dissemination), gyakorlati megvalósítással. Ez utóbbit nevezzük technológiatranszfernek. Miért fontos ez? A közgazdászok egybehangzó véleménye szerint a versenyképességet leginkább meghatározó tényezők a K+F+I, valamint a gazdasági környezet vállalkozásbarát jellege. A magas szintű versenyképesség tehát nem létezik megfelelő színvonalú K+F+I tevékenység nélkül és fordítva: a K+F+I tevékenység meghatározó befolyással van a versenyképesség színvonalára. Fontos megállapítás az is, hogy amikor versenyképességről beszélünk, akkor nem – illetőleg nem csak és elsősorban - egy vállalatról, hanem egy értékláncról, ágazatról, régióról vagy országok szövetségéről van szó.

4.1.2 Helyzetkép A COCOM listás előzmények után a technológiatranszfer felgyorsult az 1990-es nyitás óta, így egymás mellett él gyakran a legmodernebb műszaki eredmények megjelenése (gondoljunk csak pl. a TELENOR Törökbálinti központjára, vagy az ALLEE központra Dél-Budán) az ötvenes évek szintjén megrekedt lakó- és középületekkel (ld. József Attila-lakótelep). A föld alatti építés elfogadottsága, az elővárosi közlekedés fejlettsége és gyakorlata még az egykori Osztrák-Magyar Monarchia nyugati nagyvárosaihoz (Bécs, Prága) képest is igen elmaradott, nem beszélve pl. Madridról vagy Párizsról. Az épületállomány általános színvonala igen elhanyagolt, „energiafaló”, a liftek hiánya az ötemeletes épületekig igen megkeserítheti az idősek életét, sőt gyakran lehetetlenné teszi azt. Míg Ausztriában mintegy 4 millió m2 napkollektor van a tetőkön, addig Magyarországon ez a szám becslések szerint nem éri el a 150 ezer m2-t. Hasonló a lemaradás az építési folyamatok szervezésében. Az IKT alkalmazása általában igen kezdetleges, a gépesítés és a tőkeigényes eszközállomány markánsan lemarad nyugati társaihoz képest, a munkavédelmi eszközök használata igen alacsony színvonalú. Az építési kultúrát nehezíti a bürokratikus, drága és merev közbeszerzési eljárás, az egész szakmát átlengik az átláthatatlan árak, a korrupció és az igen változó minőség. Az építésfelügyelet vagy az intelligens ház elemei csak igen kevés beruházásnak válnak részévé, a megújuló energiák alkalmazása még kísérleti szinten jár. A tervezés és a beruházás megvalósítási költségminimalizálás szemléletű, fenntarthatósági vagy életciklus alapú gondolkodás csak elvétve jellemzi az előkészítési folyamatokat. Kitörési pontként ugyanakkor megállapítható, hogy ma már minden építőanyag, termék és rendszer beszerezhető, európai támogatással megvalósult jó példák, mintaházak találhatók az ország minden pontján, (mint például a zéróenergiás szentendrei REC központ, az alacsonyenergiájú dunaújvárosi SOLANOVA panelfelújítás). A szakma 99

élen jár az energiatudatos építés népszerűsítésében, az FP7 Európai Uniós keretprogram mintegy 60 CONCERTO közösségéből hazánkat már 3 város képviseli: Mórahalom, Óbuda és Szentendre. A K+F+I területen jelentős hátrányokat kell ledolgozzunk a fejlettebb országokhoz képest. A lemaradásaink ezen a területen az alábbiakban foglalhatók össze. GDP kutatásra fordított aránya: az egy főre jutó GDP hazánkban 2008ban 15.200 € volt szemben az EU-s átlag 22.400 €-jával szemben. Ebből kevesebb, mint 1%-ot fordítunk kutatásra, szemben az Európai Uniós 3-5%-os átlaggal. A K+F teljesítés elméleti jellegű, alapkutatásra koncentrál jellemzően. Egy EU felmérés az üzleti szempontból sikeres, nemzetközileg versenyképes kutatóhelyek számát tízegynéhányra tette Magyarországon - ami a hazai kutatóhelyek fél százaléka. Oktatás: a PISA felmérésben felmért oktatási színvonalbeli hiányosságok mellett lemaradásunk mutatkozik a tanulmányokkal eltöltött évek száma tekintetében is. Míg egy átlag diák 14-15 évet tölt iskolapadban Magyarországon, addig a fejlett országokban 16-18 évet. Az élethosszig tartó tanulás kevésbé jellemző Magyarországon, és a nyelvtanulás fejlesztése terén is sok a teendő. A GDP-ből az oktatásra fordított kiadásaink a KSH adatai szerint elmaradnak a fejlett országokétól. (2000-ben 4,6%; az alsó és középfokú oktatásban egy főre 2000$, a felsőfokú oktatásban ez az összeg 4-6000$; ez alig fele a legtöbb fejlett országban kialakultnak.) Vállalatvezetés színvonala: az a tény, hogy egyre többen végeznek külföldi egyetemeken, töltenek el hosszabb-rövidebb időt külföldi cégeknél dolgozva, itthon multinacionális vállalatoknál, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy azt gondoljuk, hogy a tendencia javuló, bár konkrét felméréssel nem találkoztunk. Vitán felül áll, hogy a piaci rugalmasság, a gyors alkalmazkodóképesség, a hatékony marketing, a hatékony monitoring, az új módszerek (just in time, total quality management stb.) alkalmazása segít a versenyképesség növelésében. A tanulás a vállalatok életében is folyamatos kell legyen. A piacvezetői pozíció is semmibe vész proaktív, újdonságokat kereső vállalatvezetés nélkül. Gazdasági környezet, intézményrendszer: az innováció sokak szerint nem más, mint a tudás piacra vitele, kommercializálása. A verseny kibontakoztatása az állam feladata, melyet az üzleti környezet javításával ér el, kiegészülve az oktatással és a törvényesség biztosításával. A legfontosabb hátráltató tényezők között említhetjük az alábbiakat. A hazai közvélemény újítás- és szellemi munkaellenes, ez megnyilvánul a tervezési munka anyagi megbecsülésének hiányában, az előkészítő munka irreális határidő-elvárásaiban. Az építési engedélyezési folyamat a valóságban indokolatlanul körülményes és lassú, ezért az innovatív változások átvezetése nagyon időigényes. A közbeszerzések nem nyitottak az innováció lehetőségére, az ajánlattevőnek nincs lehetősége magasabb értékű, innovatív megoldást javasolni, a rendszer igen merev a menet közbeni változások kezelésére nézve, ezzel megbénítja az értéklánc során kialakuló együttműködési partnerséget a különböző szereplők: megrendelő, felhasználó, tervező, kivitelező, gyártó között. A költségszemléletű beruházási döntés a hagyományos, alacsony fenntarthatósággal rendelkező, anyag- és energiapazarló megoldásokat preferálja, szemben az életcikluson alapuló tervezéssel. A hazai pályázatok bürokratikus volta és az azokat körüllengő korrupciós légkör elriasztja a KKV-kat az innovációs projektekben való részvételtől. A hosszútávú (stratégiai) szakmai kérdések pártpolitikától független kialakítására van szükség.

4.1.3 Legfontosabb fejlesztési irányok A helyzetképben felvázoltakból egyértelműen kitűnik, hogy a K+F+I elsődleges problémája, hogy e területen Magyarország a követő, felzárkózó csoportba tartozik. Ezen a változtatás több faktor együttes javításával képzelhető el, és elengedhetetlen, hogy a felsorolt hiányosságokat kiküszöböljük a lehető legrövidebb időn belül. 100

Ezeknek csak egy része anyagi jellegű. Kardinális kérdés, hogy az érdekeltség a magyar vállalatokon belül már rövidtávon létrejöjjön, ill. az Európai Uniós források nagyobb mérvű megszerzését minden eszközzel szorgalmazzuk. Egy következő feladat a kutatás gyakorlatban történő megvalósítása. Két oldalról megközelítve: olyat kutassunk, amire kereslet van, ill. a kutatás eredményét rövid időn belül hasznosítsuk. Rendszerezve a fő fejlesztési kérdéseket az alábbiak adódnak. 

Az innováció hajtóereje - bemeneti oldal: diplomások száma, szélessávú internet elterjedése, élethosszig tartó tanulás, középfokú végzettségűek szintje.



Tudás létrehozása – bemeneti oldal: állami kutatási és fejlesztési kiadások, üzleti fejlesztési és kutatási kiadások, csúcstechnológiai kutatás és fejlesztés, innovációra állami támogatás.



Innováció és vállalkozás – bemeneti oldal: KKV házon belüli innovációja, újítási kiadások, inkubációs kockázati tőke, IKT kiadások, szervezeti innovációt használó KKV ösztönzése, támogatása, számának növelése.



Alkalmazások – kimeneti oldal: csúcstechnológiában foglalkoztatottak, csúcstechnológiai termékek exportja, új termékek értékesítése, csúcstechnológiai iparban dolgozók számának növelése.



Szellemi tulajdon – kimeneti oldal: Trilateral Patent Offices (EPO, USPTO, JPO), WIPO, EAPO, ARIPO, OAPI, CPTO, KIPO, APAA stb. szabadalmak támogatása.

A felsorolás mellett kiemelkedésre kívánkozik két kérdéskör: A megszerzett elméleti tudás gyakorlatban való hasznosítása az egymásra épülő képzési szintek szerves része kell legyen, ám a felsőfokú oktatási intézmények iparági kapcsolatai nem támogatják a hallgatók gyakorlati területeken való foglalkoztatását a képzés ideje alatt. Még ha van is kötelező szakmai gyakorlat, a hallgatóknak maguknak kell munkát találniuk, például a nyári szünet alatt. Ez felveti az ipar és tudomány szerves egymás mellett élését vagy még inkább együttműködését. Beleértve ebbe a kétfajta (doktorandusz, „gumicsizmás mérnök”) képzés helyes arányának megteremtését. Ismert ugyanakkor, hogy a KKV-k az építőipari termeléshez milyen jelentős mértékben járulnak hozzá. E kis és közepes vállalatok jellemzője a tőkeszegénység, ami a napi megélhetés biztosításán túl nem teszi számukra lehetővé – általában - a kutatásban való aktív részvételt. A meglévő kutatási eredmények felhasználásának azonban tágabb tere lenne, amennyiben a felhalmozódott tudás hozzáférése biztosított lenne számukra.

4.1.4 Várható hatások 4.1.5 Jövőkép, hosszútávú célkitűzések A legfontosabb célok 2030-ra a következők: Elsőrendű célul kell kitűzzük a fent jelzett K+F+I-t befolyásoló tényezők javítását. A tudástranszfer területén olyan, a képzés és gyakorlat szerves kapcsolatán épülő, hatékony szolgáltatási rendszerrel támogatott magatartásforma elterjedése a kívánatos, mely az elért eredmények hasznosítását rapid módon teszi lehetővé széles körben. Szükség van egy adatbázisra, ahol a korábbi hazai és külföldi kutatások eredményei, az összegyűjtött

101

tapasztalatok és tudás a szervezetek között szabadon áramolhat. A cél az lenne, hogy ezek az eredmények transzparensek, azonnal hozzáférhetők legyenek a megfelelő formában, autentikus forrásból. További célok még: 

Korszerű, életciklus költségelemzésen alapuló tervezési módszerek gyakorlati elterjesztése.



Mintaházak, minta-városrészek kialakítása a fenntarthatóság és energiahatékonyság jegyében.



IKT alkalmazása az egész építési folyamatban.



Épületbe integrált megújuló energiát termelő rendszerek mintabeépítése.



Épületfelügyelet, vezérlés és monitoring.



Épületek energiatakarékos hűtése aktív és passzív rendszerek segítségével.



Alacsony zajkibocsátást eredményező útburkolatok.



Energiahatékony útépítések és útfelújítások elterjesztése.



Újszerű karbantartási megállapodások PPP-alapú mintaprojektjei.



Magas színvonalú szociális bérlakásrendszer kiépítése.



30%-kal kevesebb anyag és vízfelhasználás.

4.1.6 Kijelölt kutatási területek 4.1.6.1 N1: Felsőfokú tananyag, szakképzés és infrastruktúrafejlesztés Olyan fejlesztéseket kell végrehajtani, ami a kívánt K+F+I fejlettségi szint megvalósítását az oktatás tananyagában, szerkezetében és szintjeiben, valamint szemléletében elősegíti. Magában kell ez foglalja az oktató, kutató- és termelőintézetek, vállalatok hatékony, folyamatos együttműködését.

4.1.6.2 N2: Oktatási intézmények és ipari szereplők közötti tudástranszfer Amennyiben egy egyén egy probléma megoldására keres választ, akkor a Tudás Management (TM) környezete képes kell legyen a megfelelő információk elérésére illetőleg a lehetséges megoldások megtalálására, esetenként az információforrás személy szerinti megjelölésével. A keresett tartalom különféle domain-ről érkezhet, és különféle problémákra utalhat, amely releváns és adaptálható megoldást kínálhat a keresett problémára.

4.1.6.3 N3: Intelligens e-katalógusok tervezésre és értékesítésre Ez a megoldás az építési anyagok beszerzését elősegítő e-katalógus létrehozását célozza meg. Az első esetben a tervezőnek különféle anyagokat kínál kipróbálásra a projektje során. A második esetben az üzletkötő ezt a katalógust használva mutat be különféle megoldásokat az ügyfélnek.

4.1.6.4 N4: Az ipari szabványok, rendeletek adatbázisa Ez az adatbázis úgy segít a felhasználóknak, mint egy hatályos jogszabálygyűjtemény. A projekt létrehozása során a felhasználó tájékozódhat, hogy egy újonnan elfogadott szabály miatt módosításokat kell-e végrehajtson az eredeti elképzelésein. Ez az eszköz a szabálygyűjteményt reprezentálja, de indexálva, osztályozva, felfrissítve is funkcionálhat.

102

Széleskörű, különféle IKT alapú eszközök és szolgáltatások szükségesek, melyekhez szervezetet, egy dinamikus tudásmanagementet a következő években fejlesztenének ki. Az IKT lényeges lesz nem csak a web alapú passzív tudás raktározására, de arra is, hogy kommunikációs eszközként szolgáljon, lehetővé téve a mindenütt előforduló szervezeti tudáshoz való hozzáférést bárhol, bármikor. Olyan on-line tudástárház, „best practice” adatbázis létrehozása a cél, mely tudásmanagement-szolgáltatásokat, modelleket, szerkezeteket, fejlett döntéstámogató rendszereket is tartalmaz. A tudástranszfernek az építőipar alábbi területeken való megvalósítása jelölhető meg prioritásokként: korszerű, fenntartható tervezési módszerek mintaépületeken való bemutatása; intelligens, beépített szenzorokkal monitorozott és távvezérelt épületek; ember-gép, gép-gép kapcsolatok mobil és műholdas technikával való kiépítése; föld alatti építés a közműhálózat és a közlekedés innovatív fejlesztésére; városrész léptékű igényvezérelt „mikrogrid” rendszerek az energiaellátás fenntartható kialakításához; zöldterületek és félprivát területek szabályozásának fenntartható megfogalmazása; fenntartható szociális bérlakásrendszer kiépítése.

4.1.7 A kis- és közepes vállalkozások bevonása A jelenlegi hazai környezetben a KKV-k K+F+I+D folyamatban betöltött szerepe igen csekély. Összefügg ez azzal, hogy e vállalatok gazdasági helyzete általában rövidtávú érdekeket követ. Nem arról van szó, hogy nem ismerik fel a tudás létrehozásában, megszerzésében való aktív szerep jelentőségét, hanem arról, hogy azt gazdasági lehetőségeik nem teszik lehetővé. Elengedhetetlen tehát, hogy pozitív megkülönböztetéssel is erősítsük a KKV-k bevonását az innovációs, technológiai transzferfolyamatokba (pályázatok kiírása, azokban plusz pontok biztosítása a KKV-k részére stb.).


2017

2018

2019

2020

N4

Az ipari szabványok, rendeletek adatbázisa

2015

N3

2014

N2

Felsőfokú tananyag, szakképzés és infrastruktúrafejlesztés Oktatási intézmények és ipari szereplők közötti tudástranszfer Intelligens e-katalógusok tervezésre és értékesítésre

2013

N1


2012

Kutatási témák


2011



alap, alkalmazott

egyetem, minisztérium


1934

3223

1934

1289

645

645

645

645

645

645

12248

alap, alkalmazott

egyetem, minisztérium


1934

3223

1934

1289

1289

1289

1289

1289

1289

1289

16116

alap, alkalmazott

egyetem, kkv


645

1289

1289

645

322

alkalmazott

minisztérium, kkv


1934

1289

645

322

322

322

645

322

322

322

6446

6446

9025

5802

3545

2579

2256

2579

2256

2256

2256

39000

"N" prioritás költségei összesen (millió HUF)

4190

4.1.9 Kapcsolódási pontok más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez A prioritás kutatási területein együttműködés alakítható ki más platformmal: az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformmal, különösen az N1 „Felsőfokú tananyag, szakképzés és infrastruktúrafejlesztés” kutatási témában. 103

4.2 „O” prioritás: Fenntartható energiaellátás 4.2.1 A prioritás rövid leírása Ennek a prioritásnak a fő fókuszterülete az épületek energiaigényének és -ellátásának tervezése és biztosítása fenntarthatósági, üzembiztonsági, hatékonysági szempontok figyelembe vételével, fejlett informatikai rendszerek támogatásával, lehetőleg megújuló energiaforrások felhasználásával és a fosszilis primerenergia-források felhasználásának csökkentésével, valamint a szabályozási problémák szakmailag helytálló és energiapolitikailag racionális megoldásával.

4.2.2 Helyzetkép Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át az épületeinkben használjuk el, melynek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. Magyarország évi 1096 PJ energiafelhasználásából a fűtési célú energia 30-40%-ot tesz ki. A távfűtési piac 80%-a lakossági fogyasztás, és kb. 70%-a az iparosított technológiával épült társasházak (panelépületek) fogyasztásából áll. Az épületeink a legnagyobb CO2-kibocsátók, megelőzve az ipart, a közlekedést és a mezőgazdaságot. A nagymértékű fűtési célú földgázigény (az energiaforrások 38%-a) az importfüggőség alapvető okát képezi, 83%-ban import gázt használunk. Energiaimport-függőségünk összességében eléri a 90%-ot. Magyarországnak a gazdasági válságból való kilábalását számottevően hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely az épületek energiatakarékos, fenntartható felújítása révén javítható. A mintegy 4.000.000 lakást kitevő állomány legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális-, műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek; a középületek esetében ez az arány még rosszabb. A panelépületek hővesztesége nem felel meg a mai előírásoknak, a belső fűtési rendszer elavult és felújításra szorul. A házak rossz állapotban vannak a hőszigetelés szempontjából. A vastag falszigetelések inkább csak a magánházaknál találhatóak meg, az irodaházak, középületek (pl. önkormányzati épületek, oktatási intézmények, óvodák, bölcsődék, egészségügyi intézmények) energiapazarlók. A lakások esetében a tulajdonosok jobban figyelnek a saját fogyasztásukra, de ennek mértéke sem megfelelő összességében. Közben szigorodnak az előírások is, amely még nagyobb kihívás elé állítja ezeket az épületeket, ugyanis 1985 és 2006 között szinte semmilyen szigorítás nem volt az addig se energiatakarékos szemléletű építésügyi szabályozásban. Az elmúlt években az épületenergetikai célok megvalósítására nem került megfogalmazásra egységes stratégia, egymástól elszigetelt akciók valósulnak csak meg. Jellemző az állami (és önkormányzati) támogatási források bizonytalansága, az elbürokratizált eljárások. Mindezek következtében a többi országhoz képest Magyarország épületállománya energetikai szempontból nagymértékben lemaradt. Jellemző ma még az erősen túlfűtött épület, ahol az ablakok nyitogatásával szabályozzák a hőmérsékletet, ami által rengeteg energia elvész. A védett/műemléki épületek energiapazarlása külön probléma a felújítás szempontjából. Az összesített energetikai jellemző (fajlagos energiafelhasználás) átlagos értéke ma Magyarországon kb. 280 kWh/m2év, összehasonlításképpen Németországban ez kb. 50 kWh/m2év. A meglévő épületek energiahatékonyság szerinti kategorizálása már folyamatban van, és a közeljövőben kötelező lesz az alkalmazása, de maga a tanúsítási rendelet (7/2006. (V.24) TNM rendelet) szakmailag erősen vitatható, fogalmakat kever és általánosít, és nem követi a teljes vertikum logikáját (pl. a távhő alternatívájaként állítja be a megújuló energiás technológiákat), így annak 104

kötelezővé tétele nem fog jelentősen javítani a jelenlegi helyzeten. Vannak létező programok ezeknek az orvoslására, ezeket továbbra is folytatni kell.

Az épületenergetika az EU egyik fő prioritási területe, mert bizonyítottan ez az a terület, ahol a leghatékonyabban lehet a klímavédelmi célokat teljesíteni. Az épületek energiahatékonyságáról szóló EK irányelv-módosítás (EPBD Recast) elvárja a tagállamoktól az ösztönző rendszerek, valamint az épületenergia-hatékonysági stratégiák előre tervezését a 2020 végéig tartó időszakra vonatkozólag. Előírja többek között azt, hogy 2020. december 31. után csak közel zéró emissziós épületek épülhetnek, valamint hogy 2018. december 31. után hatóság csak olyan új építésű épületbe költözhet, mely közel zéró emissziós. 2012. június 30. után nem támogatható olyan új építés, felújítás, felújítási lépés, mely nem teljesíti a költségoptimum szerint számolt minimumkövetelményeket. A tagállamoknak 2011. júniusig nemzeti tervet kell kidolgozni és az Unió felé benyújtani arról, hogyan kívánják az alacsony energiafelhasználású épületek elterjedését elérni, hogyan kívánják az elterjedést ütemezni. A hosszú távú stratégiát más, Unió által előírt követelmények is indokolják (energiafogyasztás kötelező 20%-os csökkentése 2020-ig, megújulók 20%-ra való emelése 2020-ig – 2009/28/EC irányelv). A 2006/32/EK irányelv az energiavégfelhasználás

hatékonyságáról

és

az

energetikai szolgáltatásokról

kilenc

éven

keresztül

évi

1%

energiamegtakarítást ír elő a tagállamoknak és fő szektorként az épületeket, a közlekedést és a közületeket jelöli meg. Az Európai Unió 2008-ban készült irányelvének elfogadott verziója szerint 2020-ra az Unió tagállamainak együttesen a végső energiafelhasználásuk 22,1%-t megújuló energiaforrásokból kell fedezniük. A 2009/28/EK irányelv a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról pedig 13%-os részarány növekedést ír elő Magyarország számára a megújuló energiák területén. Jelenleg ez az arány kb. 4,3%, melynek jelentős részét az a három nagy erőmű adja, amelyek széntüzelésről biomasszára (fatüzelésre) álltak át. Az energiahatékony épületek témája Európában mindenütt kiemelt prioritásként szerepel, a legutóbbi FP7-es felhívás is (Energy efficient buildings) súlypontilag kezeli.

Hazánkban a Nemzeti éghajlatváltozási stratégia szerint 2012-ig megvalósítható, hogy passzív és aktív napenergiatervezés legyen hűtésre és fűtésre, 2025-ig pedig a középületek energiafelhasználását ellenőrizni kellene, és építési engedélyt csak zéró CO2-kibocsátású köz- és lakóépületekre kellene adni. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jelentette meg a témában jelentős „Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-2020” c. dokumentumot. Hasonló témát dolgoz fel a VAHAVA jelentés illetve a Magyarország 2025 vízió is. Az Energia Klub több kutatási jelentést jelentetett meg ez ügyben, például 2008-ban felmérést készített és adott ki „Elemzés a magyarországi napenergia-piacról” címmel, mely elsősorban a kereskedelmi lehetőségeket taglalta. Másik jelentős ide vonatkozó, 2010-ben készült kutatási jelentésük a „Megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyezési eljárása” című, amely a jelenlegi hazai bürokratikus, valamint törvényi akadályokat és ellentmondásokat tárja fel alapos részletességgel ebben a témakörben. További kutatási jelentéseket találunk e témában a Magyar Energia Hivatal publikációiban (pl. Energiahatékonyság és a kiserőművek, 2008). Ide sorolhatjuk az IMNTP 2010-ben megjelent PV-re vonatkozó Stratégiai Kutatási Tervét és Megvalósítási Tervét is. Meg kell említeni a Magyar Építőanyagipari Szövetség 2010-ben készült „Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi (KÉK) Program” c. tanulmányát is, mely előremutató és konstruktív módon javasol egy lehetséges megoldást a hazai épületenergetikai támogatási rendszer átalakítására. Végül említést kell 105

tennünk az MTA Energetikai Bizottságán belül a Megújuló Energia Albizottság 2006-ban elkészült részletes felméréséről is. Ezekből a tanulmányokból kiderül, hogy Magyarország elvileg kiváló adottságokkal rendelkezik, energiaszükségletének többszörösét lehetne megújuló energia technológia segítségével előállítani, ám ennek sokszor gazdasági, társadalmi és jogi korlátai vannak, ezért az energiapotenciál ilyen mértékű gyakorlati kihasználhatósága vitatható. Az is kiderül, hogy a nyári energiafogyasztás a legmagasabb a klimatizálás miatt, amikor a napenergián alapuló termelés is a maximumát éri el, amelyet érdemes lenne kihasználni.

A törvényi szabályozásban több kormányrendelet is foglalkozik az épületenergetika területével, melyek egy része sajnos nem felel meg a kívánalmaknak. A 7/2006. (V.24) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról megfogalmazza az épületenergetikai számítások szabályait, valamint az épületenergetikai követelményeket. A számítási szabályok több ponton korrekcióra szorulnak, melyek közül néhányat kiemelünk: 

A rendelet megkülönböztet egyszerűsített és részletes módszert, mely bizonyos esetekben eltérő eredményt ad az épület energetikai kategóriájára nézve.



Bizonyos középületek esetén a nettó energiaigények meghatározásának módja ellentmondásos.



Bizonyos előírt műszaki paraméterek pontosításra szorulnak (pl. a távhőellátás primerenergetikai tényezője), valamint a fogalmi logikai ellentmondásokat is szükséges lenne kiküszöbölni.



A követelményértékeket 2011-ben szigorítani kell az uniós elvárások miatt.

A 176/2008 kormányrendelet az épületek energetikai tanúsításáról több ponton átgondolatlan és önellentmondásos, általános revízióra szorul. Megfogalmaz ún. számlás tanúsítást, mely alapesetben alkalmazandó, de nem ad hozzá módszertant. Megengedi helyette ugyan a számításos tanúsítást, de csak önkéntes alapon. Viszont tanulmányok igazolják, hogy számlás tanúsítást csak nagyon korlátozottan lehetne megbízhatóan alkalmazni, mégpedig rendkívül bonyolult módon, tehát nem várható, hogy felváltaná a számításos tanúsítást. Ezen kívül műszaki szempontból is problémás a rendelet, mert minden műszaki kérdésben a 7/2006. (V.24) TNM rendeletre hivatkozik, amely kizárólag új építésű épületekre vonatkozik. Ezért például a használt épületek légcseréjének meghatározási módja jogszabályilag nem megoldott. A legtöbb kritika azonban azért éri a rendeletet, mert a tanúsítás díját a munka valós értékétől teljesen elrugaszkodott módon szabályozza. A 2078/2008. (VI. 30.) Korm. határozat az épületek energetikai jellemzőinek javítását célzó kormányzati intézkedésekről rendelkezik, a 323/2007. (XII.11.) Korm. rendelet és a 121/2009. (VI.11.) Korm. rendelet pedig a CO2-kvótakereskedelem szabályait és a Zöld Beruházási Rendszer kereteit szabályozza. Magyarországon a 2010-ig regnáló kormányban 4 minisztérium volt érintett az épületenergetika és a megújuló energiaforrások területén. Ez egymással nem összehangolt, átláthatatlan támogatási rendszereket eredményezett. A Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) 2009 közepén megszűnt és felváltotta a ZBR Klímabarát Otthon Program. További programok voltak a Panel Program és a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP 5.3.0/a, b, 4.2/a és 5.2/a). A hazai pályázati rendszerben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) hirdet meg támogatási programokat, nemzetközi viszonylatban a legjelentősebb pályázati lehetőségeket az Európai Unió biztosítja (az Európai Unió 7. Kutatási Keretprogramja és az ehhez kapcsolódó, NKTH által biztosított Konzorciumépítő Pályázat és a BONUS_HU, az EUROSTARS Program, és a CORNET stb.). Az NFÜ által meghirdetett pályázatok a magyar állam és az Európai Unió közösen finanszírozott pályázatai. 106

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a kutatás-fejlesztés támogatása kizárólag a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 1. prioritásában jelenik meg, amely nyolc pályázati konstrukciót tartalmaz. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TáMOP) 4. prioritása keretében a képzések fejlesztésével és az innovációval kapcsolatos projekteket támogatnak a felsőoktatásban. A Környezeti és Energetikai Operatív Program (KEOP) elsősorban beruházás-jellegű támogatásokat nyújt, ezen belül a KEOP 5.3 épületenergetikai fejlesztéseket támogat. További K+F pályázati források az NKTH kiírásai segítségével vehetőek igénybe. Ennek keretei a Tudás Magyarország alprogram, Technológia Magyarország alprogram, Vállalkozó Magyarország alprogram, Együttműködő Magyarország alprogram. További lehetőségeket nyújt a Nemzeti Technológia Program és a Baross Gábor Program. Az 5let pályázat a K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása érdekében biztosít forrásokat. Az INNOCSEKK+ Program lehetővé teszi a KKV-k számára, hogy fejlődésükhöz szükséges tudásintenzív szolgáltatásokat vegyenek igénybe, itt a támogatás rendszere a szolgáltatót érinti közvetlenül, s a pályázónak kedvezményes árú szolgáltatás igénybevételét teszi lehetővé. A Mecenatúra program a kutatásfejlesztési tevékenység megismertetésével és a tehetséggondozással foglalkozik. A hazai alapkutatások finanszírozhatóak továbbá az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) segítségével is.

A hazai pályázati rendszeren kívül közvetlenül az Európai Unió támogatási rendszerén keresztül is forráshoz lehet jutni. Ilyenek az EU 7. K+F Keretprogramja, az ehhez kapcsolódó Konzorciumépítő Pályázat, a BONUS-HU Program, az EUROSTARS Program, és a CORNET ERA-NET Program; illetve a kétoldalú nemzetközi együttműködések (magyar-indiai, shenzeni, szingapúri). Az EU 7. K+F Keretprogramja által kitűzött célok között az egyik legfontosabb a transznacionális kutatási, technológiafejlesztési és innovációs együttműködés elősegítése. Legfontosabb öt programja az Együttműködés, az Ötletek, az Emberek, a Kapacitások és a Közös Kutatóintézet. Az Együttműködés célja, hogy az elért eredmények az ipar versenyképességének erősödéséhez és a fenntartható fejlődés megvalósulásához járuljanak hozzá kollaboratív kutatással, az európai technológiai kezdeményezésekkel, illetve a nemzeti programok koordinációjával. Az Ötletek az európai kutatás dinamikáját és kreativitását ösztönzi a tudás minden területén. Lényege az egyedülálló kutatócsoportok által végzett felderítő kutatás támogatása a mérnöki, társadalmi és humán tudományok területén. Az Emberek célul tűzi ki a K+F-ben résztvevő humán erőforrás erősítését mind mennyiségileg, mind minőségileg, továbbá célja, hogy Európában tartsa az ígéretes kutatókat, illetve hogy idevonzza őket – ezt a Marie Curie Akciók keretében támogatják. A Kapacitások célja a kutatási és innovációs kapacitások fejlesztése többek között a kutatási infrastruktúrák fejlesztésével, a KKV-k innovációs kapacitásának növelésével, húzóágazati klaszterek kiépítésével. A Közös Kutatóintézet az EU döntéstámogató szerve, amely fogyasztóorientált tudományos és műszaki segítséget nyújt, támogatást biztosít a meglévő politikák végrehajtásához. Az EU 7. K+F Keretprogramjában való részvétel elősegítésére az NKTH pályázati lehetőséget biztosít Konzorciumépítő Pályázat formájában. A pályázat célja, hogy a magyar pályázókat ösztönözze a keretprogram-projektek koordinációjára. A BONUS-HU támogatás kiegészítő jellegű forrás azoknak a pályázóknak, akik az EU 7. K+F Keretprogramjának költségvetéséből támogatott kutatás-fejlesztési projektekben vesznek részt. Az EUROSTARS program közös kezdeményezés az EUREKA-tagállamok és az Európai Bizottság részéről. Célja, hogy innovatív, jelentős növekedési potenciállal rendelkező K+F tevékenységet végző KKV-kat támogasson. A támogatás célja, hogy a magyar és más EU tagországbeli KKV-k kutatási együttműködést folytassanak. A CORNET ERA-NET projektben együttműködő tagországok nemzetközi konzorciuma pályázatot 107

hirdetett meg kollektív kutatások támogatására. A program célja, hogy a KKV-kat arra ösztönözze, hogy közösen fogalmazzák meg kutatási igényeiket, és szakmai szervezeteken keresztül közösen bízzanak meg kutatóhelyeket kutatási feladatokkal. Az Európai Technológiai Platformok saját dedikált pályázati kiírással is rendelkeznek. Ilyenek pl. a JTI-ok (Joint Technology Initiative), melyek közös vállalkozások: a köz- és magánszféra együttműködését célozzák. A dunaújvárosi Solanova projekt (panelépület felújítás passzívház technikákkal, 2006), valamint az óbudai Staccato projekt („faluház”, 2009) szemléletformáló és piacra gyakorolt hatása vitathatatlan. Nyilvánvaló tehát, hogy ilyen projektek megvalósítása országos érdek. Azonban a K+F projektek elindításához nem várható el a műszaki tartalom pontos ismerete, hiszen ez a projekt során kerül kidolgozásra. Szintén probléma lehet e projektek hosszabb, akár 4-6 éves futamideje is. Az épületenergetikai fejlesztési támogatások terén a szóba jöhető lehetséges források: 

a támogatásokból az államkasszába visszaforgatott ÁFA,



EU források,



CO2-piaci források,



költségevetési források,



ÁFA, külön zöldadó (az energiafillér mintájára), normatív egyéb állami források.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy míg a bankok általában jelentős saját erőt kívánnak meg, addig a lakosság öngondoskodási, megtakarítási hajlama és képessége alacsony.

Legkésőbb 2012-ben megváltozik az épületenergetikai követelményrendszer, és a számítási módszertan is módosulni, várhatóan bővülni fog. Ehhez kapcsolódóan fontos lenne egyes mutatókra alsó vagy felső korlátot előírni. A szóba jöhető mutatók például a következők: 

teljes beruházási költségre, illetve nettó alapterületre vonatkoztatott CO2-megtakarítás



teljes beruházási költségre vonatkoztatott primerenergia-megtakarítás



megújuló energiaforrásból megtermelt energia (energianemenkénti bontásban)



megújuló energiákkal kiváltott CO2-kibocsátás



egyszerű megtérülési idő, nettó jelenérték mutató, belső megtérülési ráta

Az épületenergetikai tervezéshez már létezik méretező szoftver, de nincs eléggé elterjedve a tervezők között. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megrendelésére a Zöld Beruházási Rendszerhez 2009-ben készült KESZ.xls MS Excel alapú szoftver a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet algoritmusára épül. A programnak jelenleg létezik egy iparosított technológiájú épületekre és egy hagyományos lakóépületekre kidolgozott változata. Szükséges lenne egy középületek kezelésére alkalmas verzió kialakítása is. Jelenleg a megújuló energiákkal bevitt energiahányad kiszámítására nem alkalmas a program. Hiányzik a részleges ablakcsere, a résszigetelés kezelése, továbbá a programmal nehezen kezelhető az az eset, amikor panelépületek esetén a homlokzatok csak egy részét szigetelik (pl. csak a végfalakat).

Az épületenergetikai fejlesztések egyik jelentős akadálya az energiatudatos szemlélet hiánya. A magyarországi háztartások, intézményi dolgozók és vezetők energiatudatossága alacsony szintű, az energiatakarékosságra 108

vonatkozó ismereteik hiányosak. Kiutat jelent, hogy az Európai Unió számos lehetőséget teremt kutatás-fejlesztést és szemléletformálást célzó projektek indítására az épületenergetika területén. Szűk keresztmetszet lehet azonban, hogy a megfelelően kiképzett épületenergetikai szakemberek száma és rendelkezésre állása igen alacsony, illetve hozzáértésük, a szakértők ismeretei (különösen az új technológiák számítására vonatkozóan) meglehetősen hiányosak. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ilyen irányú képzés középszinten gyakorlatilag nem létezik, és még a felsőoktatásban is csak marginálisan van jelen, így a szakemberek számának növekedése az elkövetkező időszakban sem várható. Továbbá a hazai gazdaság innováció-vezérelt fejlődésének egyik fontos akadályozója a műszaki és természettudományos végzettséggel rendelkezők igen alacsony aránya, az ilyen területen végző hallgatók aránya (2002-ben 18%) jelentősen elmarad az EU 26,1%-os átlagától. Még rosszabb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a 20-29 évesek körében a matematika, műszaki és természettudományos szakokon végzett diplomások aránya mindössze 4,8%.

A termékfejlesztés és a kutatás ma Magyarországon elhanyagolható és perspektíva nélküli. A hőszigetelési technológiák és a nyílászáró elemek a piaci verseny következtében és a vállalati kutatások eredményeképpen folyamatosan fejlődnek. A zöldtető technológiája már létezik, de jelenleg a szabályozási környezet egyre kevésbé támogatja a használatát. A megújuló energiaforrásokra jellemző helyzet példájaként említhető, hogy a PV technológiák elterjedését leginkább gátló tényező mai napig a beruházás költsége és viszonylag hosszú idejű megtérülése. Azonban 2020-ra a PV várhatóan az energiapiac 75%-ával versenyképes lehet. A magyarországi fotovillamos értékesítést ma jelentősen hátráltatja az európai szinttől lényegesen elmaradó állami támogatás (minimális feed-in tarifa, visszavásárlási ártámogatás: 0,1 €/kWh) miatt elenyésző hazai fotovillamos energiatermelési kapacitás, ami alig haladja meg az 500kWp-t. Összehasonlításképpen a feed-in tarifa más európai országokban 0,3-1 €/kWh. Jelenleg a közvetlenül villamos hálózatra dolgozó fotovillamos rendszerek fajlagos költsége 4-8 €/Wp között mozog a telepítés módjától függően (háztetőre illeszthető, épületbe integrált, földre telepített stb.). Jellemző a szektorra, hogy a napelemek kereskedelmi ára folyamatosan csökken, így előre láthatóan 2030-ra a napelem villamos energiaelőállítási költsége eléri a versenyképes nagykereskedelmi árat, miközben a PV elterjedése Európában legalább a jelenlegi 10-szerese lesz, világszerte pedig legalább a 80-szorosa. Ezzel Európa lakosságának 50%-át, míg a világ népességének 15%-át lehet majd ellátni fotovillamos energiával. Általános esetben is nagy előnye a megújuló energiáknak, hogy építészeti integrálásuk jelentős használati értéknövekedést jelent meglévő és új épületeknél, és piaci előnyt szolgál a befektetőknek.

4.2.3 Legfontosabb fejlesztési irányok Az egyik legfontosabb cél a hőfogyasztás csökkentése. Ennek egyik legfontosabb útja a szabályozó-vezérlő rendszerek, felügyeleti (monitoring) rendszerek kifejlesztése és elterjesztése, a smart metering, a látható, követhető fogyasztási értékek és diagramok, valamint az energiatakarékos technológiák és módszerek bevezetése és elterjesztése. Épületenergetikai méretező szoftver már létezik, de ingyenessé kellene tenni, és így jobban elterjeszteni a tervezők között. Az építési termékek fejlődnek a versenyszférában. A vastag falszigetelések inkább csak a magánházaknál található meg, az irodaházak, középületek energiapazarlók, így ez a technológia szükséges, hogy elterjedjen szélesebb körben. A termékfejlesztés ma még sajnos nem reális Magyarországon. A zöldtetők már 109

meglévő technológiáját azonban szükséges lenne támogatni, hogy jobban elterjedjen. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fűtési rendszerek szabályozhatóságára és szabályozására. A passzív ház, mint lehetőség hasznos lenne Magyarországon, de nem reális jelenleg, inkább az alacsony energiájú épületeket lehetne megvalósítani az energetikai követelményeknek való megfelelőség kötelező felülvizsgálatának bevezetésével és az előírások szigorításával. Az új lakásokra nagyon szigorú követelményeket kell hozni a hőszigetelés kialakításával, a fűtési hőszükséglet korlátozásával és az elektromos áram használatával kapcsolatban. Másik nagyon fontos fejlesztési irány az energia teljes vertikumában való vizsgálata, azaz nemcsak a fogyasztási oldalon való fejlesztés, hanem a termelés, közvetítés és fogyasztás együttes vizsgálata a primerenergia-felhasználás tényezőjének minimalizálása szempontjából. Ilyen komplex vertikális rendszerben kell vizsgálni a PEF (Primary Energy Factor, mely mindenfajta energiahordozót tartalmaz) és a PRF (Primary Resource energy Factor, mely csak a nem megújuló energiaforrásokat veszi figyelembe) értékeit, amelyek azt mutatják meg, mennyi tüzelőanyag felhasználásra van szükség 1 MJ energia előállításához. A vizsgálat fő célja a primerenergia megtakarításának maximalizálása. Ennek egyik eszköze lehet az LCA (Életciklus elemzés) módszerek használata az építésügyben. Az energiatermelésben részben ki kell váltani a hagyományos energiaforrásokat megújuló energiaforrásokra. Ez a lakásszintű megoldásoktól kezdve a kistelepülési/közösségi szinten át országos szintű rendszerekig technikailag megoldható és megoldandó.

4.2.4 Várható hatások Az alábbi hatások várhatóak a fejlesztések következményeként: 

A valós helyzet feltárásának hatása a jelenlegi épületenergetikai helyzet pontosabb megismerése lesz.



Az ingyenes szoftverek előállítása hatással lesz a tervezésben a szoftverhasználat elterjedésére, így energiahatékonyabb épületek tervezése várható.



A továbbfejlesztett építési termékek elterjedése.



A követelményszint kényszere miatt felépített jobb energiahatékonyságú épületek. Az épületek fajlagos energiafelhasználása lényegesen csökkenjen (kb. 30-40%-kal).



Alacsonyabb fogyasztási szinten optimális energiaellátás a teljes rendszerre.

4.2.5 Jövőkép, hosszútávú célkitűzések A legfontosabb célok 2030-ra a következők: Az energiatermelésben a hagyományos energiaforrások részben megújulóval lesznek kiváltva helyi szinten, közösségi szinten valamint országos szinten is. Fenntartható és üzembiztos lesz az energiaellátó rendszer. Közelítünk az EU felé az összesített energetikai jellemzők értékében: az épületek fajlagos, 1 m2-re eső energiafelhasználása 2020-ig lecsökken legalább 40%-kal (a jelenlegi kb. 280 kWh/m2év-ről 170 kWh/m2év-re), majd a továbbiakban ez is tovább csökken kb. 70 kWh/m2év értékre, illetve az alá. Az éves fűtési hőszükséglet a 60 kWh/m2év érték alá süllyed. A meglevő épületek 30%-a felújításra kerül, energiafogyasztásuk és CO2-kibocsátásuk 30%-kal csökken. Az új épületek CO2-kibocsátásának 50%-os csökkentése. Az épületállomány döntő többsége 110

alacsony energiafelhasználású lesz az országban. Az országos energiafogyasztás 50%-kal csökken. Mindezek mellett az épülettervezés és -kivitelezés energetikai szempontból is felhasználóközpontú lesz (pl. ki lehet nyitni az ablakot).

4.2.6 Kijelölt kutatási területek 4.2.6.1 O1: Az építési folyamatok épületenergetikai szabályozásának megalapozása Az energiaellátás vertikumban való vizsgálata, helyzetfelmérés és -elemzés, lehetőségek, akadályok, a jelenlegi követelményrendszer felülvizsgálata, a számítási módszerek javítása. Az energiatanúsítási rendeletet újra át kell gondolni. Az alacsony energiájú ház követelménye (szigorítás újakra és felújításokra). Számítási módszerek validálása egy szervezet által (mint az EU-ban a szabványügyi hivatal) és létező referenciaházak összegyűjtése illetve újak építése. A védett vagy műemléki épületek felmérése és az adatok adatbázisba rögzítése, valamint felújítási szabályainak megalkotása. A fenntartható építés hazai és nemzetközi jó gyakorlatainak összegyűjtése, adatbázisba rendezése és közzététele. A meglevő épületek kategorizálása, energiahatékonysági fejlesztési megoldások

adatbázisának

kiépítése.

Szigorú

intézkedések

megalkotása,

rendelkezzenek

az

épületek

energiatanúsítvánnyal (1-2 éven belül). Költséghatékony energiahatékonyság-növelési lehetőségek feltárása. A legkisebb primerenergia-felhasználású technológiák összehasonlítása. 4.2.6.2 O2: Épületenergetikai méretező szoftver és képzési anyag kifejlesztése Az oktatást és a szoftvereket fejleszteni szükséges, de ehhez szükséges lenne egy stabil és jó követelményrendszer is (hibás számítások javítása). Legyen számítási segédprogram a hibalehetőségek minimalizálására és az ellenőrizhetőség gyorsítására. Az energetikai és környezetvédelmi számításokat akkreditált szakértők végzik a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet alapján, a rendelet azonban viszonylag nagy mozgásteret enged a szakértőknek bizonyos műszaki paraméterek megválasztására (ilyen például a légcsereszám), amelynek az lehet az eredménye, hogy ugyanazon műszaki tartalmat eltérő eredménnyel értékelik a különböző szakértők. Mivel a számítások végeredményétől erősen függ az állami támogatás mértéke, szükséges egy olyan eszköz bevezetése a rendszerbe, amely a lehető legjobban leszűkíti a szakértők mozgásterét. Ráadásul a rendelet alapján történő számolást többféleképpen végzik a gyakorlatban: papíron vagy különböző szoftverekkel. A többféle módszer ellenőrizhetősége, összehasonlíthatósága kérdéses. Ilyen szempontból indokolt lenne egyféle, kifejezetten erre a célra elkészített eszköz alkalmazása. A szoftver tartalmazzon referenciaépületeket a viszonyításhoz, a felhasználó csak komoly ellenőrzésen keresztül tudjon adatokat feltölteni, és tartalmazzon figyelmeztetést, ha nem szokásos számot ad meg a felhasználó (külön eljárás, számítás a hivatalnál). Legyenek meghatározva a hibahatárok ahhoz, hogy két módszer, számítás vagy szakértő mennyire adhat más megoldást. A szakma számára legyen széles körben elfogadható, alkalmazása legyen ingyenesen elérhető mindenki számára. Legyen feltölthető a projektben résztvevő cégek termékadataival. Legyen kompatibilis az energiapasszus számítási modelljével. Alkalmas legyen az alacsony energiájú házak számítására is (PHPP méretezés szempontjait is tudja). Legyen szemléletes a számítási eredmények kidolgozása - grafikus megjelenítés, hogy az építtető és beruházó számára is beszédes legyen. Klímavédelmi számítást is tartalmazzon (CO2). Tartalmazza a téli fűtés, nyári hűtés, szellőztetés és használati melegvíz energiaszükségletét is (ezt már az energiatanúsítvány is magában foglalja). Tartalmazza a számításokhoz szükséges hazai klímaadatokat. Adjon gazdasági számításokat a fenntartási költségekre vonatkozóan az aktuális 111

energiahordozók árai alapján +10 és +20 éves prognosztizált árszinten. A program elfogadott számítási módszer legyen későbbi támogatási rendszerekben is – éppen ezért egzakt legyen –, két szakember ugyanazt az épületet számolva hibahatáron belül ugyanarra az eredményre jusson. Pályázati rendszerben való alkalmazhatósága miatt a számítások és a bevitt adatok átláthatóak legyenek ellenőrzés céljából. Legyen egy egyszerűsített gyors számítású verzió, és egy részletesebb a pályázati rendszerekhez és komolyabb méretezési feladatokhoz (a részletes módszer nagyon bonyolult és nem egyértelmű!). A szakértők mozgásterének szűkítése a becsléssel megadható műszaki adatok egyértelműsítésével, a szakértők munkájának segítése, gyorsítása, a számítások ellenőrizhetőségének megkönnyítése, a pályázatok statisztikai ellenőrzésének támogatása. Ilyen eszköz már a Zöld Beruházási Rendszerhez készült, mely alkalmas a feladatok ellátására, ez a KESZ.xls szoftver. A KESZ.xls-t azonban érdemes lenne továbbfejleszteni, az eszköz felhasználóbarátabbá tételével és automatikus ellenőrző rutinok beépítésével.

4.2.6.3 O3: Energiahatékony épületek és városrészek kialakítási módszerei és technológiái Pozitív adórendszerbeli támogatással segíteni a jobb hőszigetelésű házak elterjedését. Hatékony ellenőrzés, hatósági épületfelügyelet javítása (megvalósult épületek ellenőrzése) pl. a fogyasztóvédelem által. Arányos finanszírozási modellek kialakítása, példamutató finanszírozási modellek és tulajdonosi szerkezetek, új típusú együttműködés nagy energiaszolgáltatók és KKV-k között. Az ismeretek alapján városszintű fejlesztésre van szükség, nem csak demonstratív jelleggel, így kimutatható haszonnal is járna a város számára. Továbbfejlesztett hőszigetelések és nyílászárók vannak, de drágák, az elterjedésüket kellene támogatni. Hatékony megújuló energiatermelés és hővisszanyerés. Megújuló alapú kapcsolt energiatermelés, tüzelőanyag-cellás energiatermelés stb. Technológiatranszfer a fejlett országok jó gyakorlatából. Alacsony energiájú épületek, energia neutrális épületek, pozitív energiájú épületek. Az energiahatékony működés és a megújuló energiatermelés on-line felügyelete és közlése (mintaprojektek létrehozása). Hatékony épületfelügyeleti és energiairányítási rendszerek. Új szatellit technikák és többspektrumú szkenner alkalmazásával a műemléki objektumok folyamatos vizsgálati értékelésének

megteremtése.

Legkisebb fosszilis

primerenergia-felhasználású technológiák alkalmazása.

Üzembiztonság növelése. Hőszigetelés és annak beépítéséhez szükséges intézkedések (ragasztás, dübelezés, vakolat, festés, stb.), párazáró fóliák, légtömörség javító intézkedések. Homlokzati hőszigetelő rendszer, nyílászáró-, padlás-, lábazat- és padló-hőszigetelés. A lapostető hő- és vízszigetelése, a rögzítéséhez szükséges ragasztó és mechanikai rögzítés. Magastetőnél szél- és légzáró fólia, páraáteresztő cserépalátét-fólia – fóliák kiegészítő anyagai (tömítések). Minősített zöldtetők létesítése. Pincefödém, vagy árkád feletti födém hőszigetelése. Nyílászárók helyszíni felújítása. A nagyon régi nyílászárók felújítása vagy újra cserélése a kulturális örökség épületei esetén. Nyílászárócsere építésztervezői ellenjegyzéssel (ma még nem kell hozzá építési engedély). Nyílászárók energiatakarékos felújítása, fokozott hőszigetelésű üveg beépítése és minden olyan technológia, ami javítja a meglévő nyílászáró hőátbocsátási tényezőjét. Külső árnyékoló, mely lehet redőny, homlokzatból kinyúló, vízszintes szerkezet, egyéb, az üveg napsugárzás általi felmelegítését gátló szerkezet. Nyílászárók cseréje vagy hőszigetelése esetén biztonságos szellőzést biztosító munkák (pl. automatikusan működő résszellőzők beépítése). Kondenzációs kazán (zárt tűzterű, „C” típusú) és a hozzá csatlakozó rétegtároló. Almérők beépítése, költségosztók beépítése, termosztatikus szelepek, strangszabályozó szelepek beépítése, min. „A” energiaosztályú fordulatszám szabályozású szivattyú beépítése, csővezetékek, tárolók, szerelvények hőszigetelése. Decentralizált áramelosztó

112

rendszerek autonóm szabályozásának fejlesztése, smartgrid, mikrogrid rendszerek fejlesztése, ESCO cégek működésének elterjesztése és továbbfejlesztése, távfelügyelő rendszerek fejlesztése. 4.2.6.4 O4: Bioklimatikus tervezés Zöldtetők gazdasági és technológiai fejlesztése, szabványok bevezetése és megújítása. Zöldhomlokzatok fejlesztése. Árnyékolás, mely a hűtés miatt lényeges (jelentős a klímaberendezések fogyasztása). Szoláris rendszerek

hatékonyságának

fejlesztése.

Intelligens

és

hatékony

energiatároló

rendszerek.

Utólagos

teraszok/télikertek építése és növényesítése. Aktív tetők (energia, zöldfelület, rekreáció, stb.).

4.2.6.5 O5: Megújuló energiahordozók hasznosítása Megújuló energiaforrások és árnyékolás alkalmazása, a berendezések hatékonyságának optimalizálása (ezt a gyártók, KKV-k bevonásával kell megoldani). A megújuló energiák árképzési és ártámogatási rendszere és a kapcsolódó jogszabályi háttér felülvizsgálata, európai szintű szabályozási és támogatási rendszer kialakítása. Önmagában, támogatás nélkül is megtérülő megújuló energiás technológiák. Részletes napenergia-térkép (közvetlen, szórt és teljes), szélenergia-térkép, geotermikus energiatérkép megalkotása. A megújuló energia bázisú távhőellátás technológiai lehetőségei. Napkollektorok és állványuk, szolártároló, szolárköri csőhálózat szivattyúkkal, szabályozóval együtt. Hőszivattyú, talajszondák, talajkollektorok, tárolók. Levegős hőszivattyú, amennyiben mesterséges szellőzéssel a fűtött térből elszívott levegő hőjét hasznosítja (energiavisszanyerő légtechnikai rendszer). Zárt tűzterű biomassza/biogáz kazánok és tárolók. Napelemek és állványuk, akkumulátor, inverter, napelemmel termelt áram mérésére szolgáló árammérő. Megújuló energiával kapcsolatos oktatás-képzés. Épületintegrálási rendszerek (pl. többcélú napelemes homlokzati és tetőburkoló elemek) fejlesztése, használata. Egyenáramú hálózat kialakítása épületen belül (12V, 120V), így a napelemes áramellátás hatékonyabb lehet akkumulátoros rendszer esetén. Hatékony és környezetkímélő energiatároló rendszerek a környezetszennyező ólomakkumulátoros módszer kiváltására (pl. vízbontással hidrogéntárolás, majd tüzelőanyag-cellás utóhasznosítás). Kombinált fotovillamos és termikus kollektorok alkalmazása.

4.2.7 A kis- és közepes vállalkozások bevonása Feltétlenül szükséges a magyar vállalatok bevonása, főleg a gyártásfejlesztés és a hazai technológia előállítása terén, hogy legyen mire alapozni a kutatás-fejlesztést. Egy ilyen kutatási-fejlesztési támogatási rendszerrel egyszerre megoldódna a magyar ipar fejlesztésének célja és a kutatási irányokban való fejlődés, így a KKV-k bevonása ma Magyarországon létkérdés. A berendezések hatékonyságának optimalizálása alapvetően a gyártók feladata, így ezeket a kutatási témákat a KKV-k közreműködésével lenne érdemes végigvinni. A kutatók jobban el tudják mondani a reális piaci igényeket a KKV-k számára, így azok megfelelő irányban tudnak fejlődni. Ezek a cégek sokkal költségérzékenyebbek, így a legújabb technológiákból csak a gazdaságilag is kifizetődőket tudják hasznosítani a piacon, a speciális, jó minőségű, de igen drága technológiákat nem preferálják. A KKV-k számára legmegfelelőbb kutatási területek lehetnek az épületek energiahatékonysági kategorizálása, a műemléki környezet energiatakarékos felújítása és az épületenergetikai méretező szoftver fejlesztése.

113


2016

2017

2018

2019

2020

O3

Épületenergetikai méretező szoftver és képzési anyag kifejlesztése Energiahatékony épületek és városrészek kialakítási módszerei és technológiái

2014

O2

Az építési folyamatok épületenergetikai szabályozásának megalapozása

2013

O1


2012

Kutatási témák


2011



alap, alkalmazott

egyetem, kutatóintézet, minisztériumok, KKV

100% pályázat

740

592

444

296

148

148

148

148

148

148

2959


59

296

592

296

59

59

30

30

30

30

1479


1479

2959

5917

11834

14793

17751

20710

23669

1479

1479

102071

296

296

1479

2959

2959

1479

1479

1479

296

296

13018

296

592

1479

5917

8876

5917

2959

1479

1479

1479

30473

2870

4734

9911

21302

26834

25355

25325

26805

3432

3432

150000

alkalmazott

alkalmazott, technológiafejlesztés

O4

Bioklimatikus tervezés

alap, alkalmazott

O5

Megújuló energiahordozók hasznosítása

alap, alkalmazott

egyetem, kutatóintézet, minisztériumok, KKV egyetem, kutatóintézet, multi, KKV, önkormányzat egyetem, kutatóintézet, multi, KKV egyetem, kutatóintézet, multi, KKV

70% pályázat, 30% ipari támogatás 60% pályázat, 40% ipari támogatás

"O" prioritás költségei összesen (millió HUF)

4.2.9 Kapcsolódási pontok más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez Általános esetben a fejlesztések határait megszabják az élhetőségi szempontok (működési funkció), a jó közérzet és kényelem biztosítása, a szépség és esztétikai szempontok, ez a beltéri környezet „A” prioritásához kapcsolódó terület. Az éghető anyagú hőszigetelések használata óhatatlanul magával hozza a tűzvédelmi következmények vizsgálatát: megengedett maximális vastagság, felület, engedélyezett alkalmazhatóság, homlokzati tűzterjedés vizsgálata homlokzati hőszigetelő rendszer esetén stb., amely a biztonsággal foglalkozó „I” prioritás hatásköre. A századfordulós nagy házak belső részeinek energetikai felújítása száz éve nem történt meg, így ez szintén fontos fejlesztési kérdés a kulturális örökség témakörében („H” prioritás), azonban ez ma komoly gondot okoz, mert ehhez egyeztetni kell a műemlékvédelemmel is. Az értékes homlokzatok szigetelése komoly probléma, például kérdéses, hogy a belső oldali szigetelés elegendő-e, ezt vizsgálni szükséges. Műemlékekre jelenleg nem vonatkoznak az energetikai szabályozások, de a városképi jelentőségű épületeknél ezek a kérdések felmerülnek. Budapesten körülbelül egymillió ablak van ilyen épületekben, azonban az ablakfelújítás illetve az ablakcsere mindenki által elfogadható módja még nem ismert: a műanyagra cserélés nem megoldás, komplex látásmód kell hozzá. Technológiai megoldás már létezik erre, de mivel egy ilyen felújítás óhatatlanul többe kerül, külön pénzügyi keretet kellene hozzá biztosítani. Együttműködés hozható létre a következő más platformok munkájával: 

Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform fotovillamos fókuszterületével, különösen az O3 „Energiahatékony épületek és városrészek kialakítási módszerei és technológiái” és O5 „Megújuló energiahordozók hasznosítása” kutatási témákban.



Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért: az O3 „Energiahatékony épületek és városrészek kialakítási módszerei és technológiái” kutatási témában az üvegszálas szigetelés kutatásával, az O4 „Bioklimatikus tervezés” és az O5 „Megújuló energiahordozók hasznosítása” kutatási témákban az árnyékolástechnika fejlesztésével, vizsgálatával és alkalmazásával (pl. napvitorlák). 114



Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platformmal az O3 „Energiahatékony épületek és városrészek kialakítási módszerei és technológiái” és O5 „Megújuló energiahordozók hasznosítása” kutatási témákban.



Energiahatékony Önkormányzatok Szövetségével és Ecoflotta-ház® Klímabarát Épület és Jármű Mikroerőmű Klaszterrel az O3 „Energiahatékony épületek és városrészek kialakítási módszerei és technológiái” kutatási témában, különösen a smartgrid technológia és az ESCO cégek területén.

4.2.10


Panelprogram átalakulása ZBR rendszerré A minisztériumi pályázatok összefésülése Meglévő épületek energetikai felújítására kiírt pályázat Faablak projekt: Műemléki épületek ablakcseréjéhez szükséges jó hőszigetelés kapcsolt gerébtokos ablak kialakításában és alkalmazásában (cégprojekt) Kapcsolt gerébtokos ablakok energiatudatos felújítása hasonló műanyag ablakkal (cégprojekt) SECHURBA „Sustainable Energy Communities in Historic Urban Areas” CONCERTO, Staccato: „Sustainable Technologies And Combined Community Approaches Take Off”, Faluház CONCERTO, PIME’S SOLANOVA „Solar-supported, integrated eco-efficient renovation of large residential buildings and heat-supplysystems” Ecobuildings, DEMOHOUSE „Design and Management Options for Improving the Energy Performance of Housing” CONCERTO, Green Solar Cities Intelligent Energy for Europe Programme, ENSLIC „Energy Saving through Promotion of Life Cycle Assessment in Buildings” EUREKA Umbrella, EurekaBuild „Technologies For A Sustainable And Competitive Construction Sector"

115

4.3 „P” prioritás: Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása 4.3.1 A prioritás rövid leírása Fenntartható fejlődésnek mind természeti, mind társadalmi téren olyan fejlődési folyamatot értünk, ami a jelen szükségleteinek kielégítése mellett nem csökkenti a jövő generációjának képességét a saját szükségletei kielégítésére. A fenntartható fejlődés vázlata az alábbi:

Szociális

Elviselhető

Igazságos Fenntartható

Környezeti

Életképes

Gazdasági

1. ábra

Azt jelenti ez a definíció, hogy úgy kell sáfárkodjunk javainkkal, hogy használjuk, de ne használjuk ki azokat. A gazdaság növekedését anélkül kell biztosítani hosszútávon, hogy a természeti erőforrásokat túlhasználnánk. Életrendünk akkor fenntartható, ha anyagforgalma körkörös. Ez függ erőforrásaink fajtáitól, mennyiségétől, de ha elég energiát viszünk be a rendszerbe, akkor a folyamatok körkörössé tehetők. A rendszer nyitott kell legyen, és kölcsönhatásban kell álljon a környezettel. A társadalmi erőforrások a társadalmi kötelezettségekből vagy kapcsolatokból fakadó tőke, ami bizonyos feltételek mellett gazdasági tőkévé alakítható. A társadalmi erőforrások azon jelenlegi és lehetséges erőforrások együttese, amelyek a kapcsolatok egy olyan tartós hálójához kötődnek, amelyek a kölcsönös ismertségen és elismertségen alapulóan többé-kevésbé intézményesítve vannak. A társadalmi dimenzió olyan kérdések fejlesztésén dolgozik, mint a demokrácia, az információs társadalom, a jövő generációi, a sokszínűség, a társadalmi szolidaritás, életminőség, partnerség, tehetség, kreativitás.

4.3.2 Helyzetkép A felzárkózás nemcsak egyszerűen más országok jól működő rendszereinek adaptálásán, hanem a saját előnyös lehetőségeink kihasználásán is kell nyugodjon. Hazánk geostratégiai helyzete észak-dél és kelet-nyugat összekötését is jelenti, mely kiemelt EU-prioritásként jelentkezik a következő időkben. Rajtunk is múlik, hogy a Duna Stratégia mennyire válik húzó ágazattá városaink közlekedésének és gazdasági potenciáljának fejlesztésében. A turizmus, mint iparág jelentős építési beruházásokat igényel mind a közlekedésben, mind a szállodaiparban, mind a rekreációs potenciálban. Hazánk domborzati adottságaival ideális terep a kerékpáros közlekedés és turizmus 116

fejlesztésében. Az élővizekre alapuló turizmus (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó, Duna, Tisza, Rába stb.) szintén újszerű lehetőségeket biztosíthat. A XIX. század végének hazai ipari terjeszkedése számos értékes területet foglal el ma is nagyvárosainkban, kiemelten a fővárosban. A barnamezős beruházások (jó példa erre a Millenáris, mint megvalósuló és az Óbudai Gázgyár, mint elindult projekt) történelmi értékeken alapuló megújulási potenciált jelenthetnek. A területek hasznosítása és zöldítése egy élhetőbb várost jelenthet a jövő nemzedékének is. Hazánk gazdag az oktatási infrastruktúrában is, hiszen számos patinás intézmény található meg itt az óvodától az egyetemig. Ezeknek mintaértékű felújítása egyben az ifjúság fenntarthatósági nevelését is kiemelten szolgálná.

4.3.3 Legfontosabb fejlesztési irányok Természeti erőforrásokon azokat a természetben meglévő – esetenként emberi munkával fejleszthető – kiaknázható adottságokat értjük, amelyeket a társadalom annak valamely fejlettségi szintje mellett szükségleteinek kielégítésére hasznosít. A természeti erőforrások szerepének és hatásmechanizmusának feltárásakor mindig az adott sajátos társadalmi környezet által meghatározott kölcsönkapcsolatokat kell elemezzük. Sajnálatos módon nem foglalkozunk a reálfolyamatok kellő mértékű elemzésével, és adós a szakma az erőforrások gyakorlatban is használt egységes értékelésével (pl.: mi a föld értéke?). Az objektív döntést e mellett szakmai viták is nehezítik, és szólnunk kell a nem elhanyagolható lobbiérdekekről, melyek a döntéseket nem feltétlenül indokolt irányba terelik. A természeti források fejlesztése során az input csökkentése és hatékony felhasználása mellett a hazai adottságaink mind teljesebb hasznosítása (geotermikus energia, mezőgazdasági területek, napenergia ilyen irányú hasznosítása, élővíz, rekreáció, turizmus, műemléki városrészek, oktatási infrastruktúra megfelelő irányú és léptékű fejlesztése) kell a fókuszban álljon. Másrészről kell legyenek bizonyos motivációk, hogy a társadalmi hálózatok/erőforrások, közösségek létrejöjjenek, illetve szükség van olyan erőkre, amelyek ezeket fenntartják. Ez egy olyan „beruházási stratégia” terméke, amely tudatosan olyan társadalmi kapcsolatok megteremtésére és fenntartására irányul, amely előbb-utóbb közvetlen haszonnal kecsegtet. A társadalmi erőforrások is termelők, melyek lehetővé tesznek bizonyos, máskülönben elérhetetlen célok megvalósulását. A társadalmi erőforrások, tőke létrejöttét informális normák biztosítják, melyek előmozdítják az együttműködést. Egy kölcsönösségen nyugvó közösség, melynek tagjai megbíznak egymásban, többre képes egy atomizált társadalomnál. A hatékonyan működő társadalmi erőforrásoknak szükségük van motivációra, együttműködési készségre, bizalomra, energiára, kollektív cselekedetre. A közösségfejlesztés lényege az egyének, a társadalom szereplőinek aktivizálásában és az együttműködésük generálásában jelölhető meg, melyek révén működő hálózatok jönnek létre, ennek következményeként nő az egyének és a közösségek számára hozzáférhető társadalmi tőke.

4.3.4 Várható hatások A két jelzett fejlesztési kérdés kutatásával – amihez reményeink szerint jelen munka is hozzájárul – az valószínűsíthető, hogy a szakmai érvek és ellenérvek ütköztetése során a döntéshozók eljutnak egy mindig 117

erőforrásokkal küzdő gazdasági környezetben egy olyan optimális erőforrás-allokációhoz, mely a lehető leghatékonyabban hasznosítja a rendelkezésünkre álló természeti és társadalmi erőforrásokat.

4.3.5 Jövőkép, hosszútávú célkitűzések A legfontosabb célok 2030-ra a következők: Elkerülhetetlen, hogy a hazai természeti erőforrásokkal komplex módon gondolkodva hatékonyabb gazdálkodásra térjünk át. Magában foglalja ez a megújuló energiák nagyobb részarányát az energiaellátásban, a „fel nem használt energia a legolcsóbb energia” szemléletű takarékosságot, egészen a hatékony hulladékhasznosításig. 

A geotermikus energiavagyon hasznosítása.



A mezőgazdasági területek energia irányú hasznosítása.



A barnamezős területek integrálása a városok fejlesztési területeibe.



Az élővíz-vagyon rekreációs és kulturális hasznosítása.



A kitörési pontok meghatározása a nagyléptékű városrehabilitációs kérdésekben.



A műemléki városrészek energiahatékony rehabilitációja.



A kerékpáros közlekedés és turizmus feltételeinek javítása.



A lovas turizmus országos hálózatként való fenntartható kialakítása.



Az oktatási infrastruktúra kiemelt kezelése a fenntarthatóság mintaprojektjeiként.

4.3.6 Kijelölt kutatási területek 4.3.6.1 P1: A geotermikus energiavagyon hasznosítása Ami a felhasználást illeti, a termálvíz hőmérsékleten (30ºC) a balneológiai felhasználás, a 30-100ºC esetében a fűtési igények kielégítése dominál, és 100ºC felett indul a különféle áramfejlesztő technológiák alkalmazhatósága. A világban a törekvések a komplex geotermikus rendszerek irányába mozdulnak el. Példának az izlandi Husaviki település geotermikus technológiáját említhetnénk, ahol 124ºC-os vízből biztosítják az energiát az elektromos áramtermeléshez, a technológiai hőt a halfeldolgozónak, a lakóházak és intézmények fűtését, közreműködnek a haltenyésztésben, termálvizet szállítanak a fürdőbe, és még az utak jégmentesítését is megoldják vele. A Kárpátmedence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért hazánk geotermikus adottságai igen kedvezőek. A kutatások irányainak meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a geotermikus energia tekintetében Magyarország versenyelőnyei: 50 éves termelési gyakorlat; kiváló geotermikus potenciál; hét évtizedes tapasztalat a földtani kutatásokban; meglévő szakemberállomány; jelentős kommunális és mezőgazdasági, kertészeti termálhő-piac; elszakadási igény a globális energiaáraktól; 8000 mélyfúrású kút áll rendelkezésre, jelentős részük használaton kívüli; sok kútban van hévíztalálat; nagy mennyiségű geofizikai adat, koncepció. Mely területeken hasznosíthatók a leghatékonyabban? Hol, milyen hatékonysággal lehetne, kellene geotermikus erőműveket Magyarországon telepíteni? (A MOL Nyrt. és a Pannergy Nyrt. terveiben szerepel ilyen erőművek megépítése az Andráshida - Nagylengyel, a Mélykút – Pusztamérges és a Nagyszénás – Fábiánsebestyén területeken.) A geotermikus energia balneológiai célra (fürdők ellátása) történő felhasználásának további fejlesztési lehetőségei (jelenleg Magyarországon több mint 200 hévíz kutat használnak a fürdők, gyógyfürdők vízellátására). 118

A geotermikus energia lakossági, kommunális létesítmények fűtésére való hasznosításának továbbfejlesztési lehetőségei, gazdaságossága: lehetőségeink nagyobb része még kiaknázatlan, kilenc városban (Csongrád, Hódmezővásárhely, Kapuvár, Makó, Nagyatád, Szeged, Szentes, Szigetvár, Vasvár) a távfűtés egy részét ily módon biztosítják. A geotermikus energia mezőgazdasági hasznosításának lehetőségei: egy közelmúltban elkészített szakértői vélemény szerint Magyarországon több mint kétmillió négyzetméter felületet (üvegház, fóliasátor) fűtenek termálvízzel; növényházak és szárítók működtetése is több helyen a geotermikus energia felhasználásával történik. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy a hévíz az állattartó telepek szaporító épületei és a fiatal állatok tartására szolgáló épületek fűtési igényének kielégítésére is alkalmas. A geotermikus energiavagyon hasznosításának egy további lehetséges területe, a hőszivattyú alkalmazása elsősorban nagyfelújításoknál, ill. új épületek létesítésénél ajánlott a sokféle megoldási mód (talajkollektoros, talaj-, vagy mélyszondás, talajvizes, kútvizes stb.) legmegfelelőbbikének kiválasztásával.

4.3.6.2 P2: A napenergia széleskörű hasznosítása A napenergia hasznosítása egy épületgépészeti berendezéssel közvetlenül állít elő főként vízmelegítésre, esetleg fűtésre is használható hőenergiát, illetve villamosenergiát. Megújuló energiaforrás, mely a környezetet nem szennyezi. A magyarországinál északibb szélességi körön fekvő - azaz kevesebb napsütéses órával rendelkező országokban a hazainál jóval elterjedtebb ez az energiatermelési mód. Ki kell dolgozni egy szakértői ajánlási rendszert a különféle napkollektorok, napelemek optimális felhasználásáról. (Síkkollektor, vákuumcsöves kollektor, tükrös koncentráló kollektor, légkollektor; multikristályos szilíciumos, vékonyréteg, harmadik generációs napelemek stb.) Szakértői ajánlásokat kell megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy mivel önmagában a kollektor csak ritkán tudja a folyamatos energiaigényt kielégíteni, milyen kiegészítő rendszer alkalmazása ajánlott (kazán, tárolásra alkalmas puffer). Ki kell dolgozni egy támogatási rendszert, mely a Nyugat-Európában működő gyakorlat tapasztalatait felhasználva gazdaságosabb megtérülést eredményez a beruházónak – ezért felhasználása elterjesztését ösztönzi, csökkentve ezzel az energiaimporttól való függőségünket. A kutatásnak a jövőben arra is irányulnia kell, hogy az egyes rendszereknek milyen a hatásfoka, illetőleg alkalmazásuk mennyire költséghatékony. A napelemet és napkollektort az épület funkciójának megfelelően kell megválasztani és megfelelően beépíteni, ami szintén hatékony előtanulmányt igényel.

4.3.6.3 P3: A biomassza alapú energiatermelés elterjesztésének lehetőségei A megújuló energiaforrásból származó energiatermelés egyik lehetséges módja a biomassza elégetéséből nyert hőés villamosenergia-termelés. A biomasszánál is felvetődik a rendelkezésre állás és még inkább a mezőgazdasággal való egyensúly kérdése. Az a kérdés vár megválaszolásra, hogy az adott területen mit is termeljenek. A biomasszából égetéssel nyerjük a hőenergiát. Az égés folyamata történhet ipari méretben, nagyüzemileg (villamos erőműtermeléssel, vagy egyedi módon), épület központi fűtésű kazánjában, vagy egyedi kazánban. A kutatásnak ki kell terjednie az optimális kazán megválasztására, a szállítás és adagolás problémaköre miatt a hatékonyságra, gazdaságosságra, amibe természetesen a fűtőérték és a nedvességtartalom is beletartozik. A kutatás eredménye kell, hogy támpontot adjon arra vonatkozóan is, hogy helyi vagy központi fűtésre alkalmas az elérhető közelségben lévő biomassza, illetőleg milyen kazánt ill. kályhát alkalmazzunk. Mint minden megújuló energia esetében, az elérhető támogatás mértékével is számolni kell. Az előnyök számbavétele mellett (csökken az energiafüggőség, folyamatos 119

energiatermelést biztosít, csökken a környezetszennyezés, csökken a mezőgazdasági termékek túlkínálata, javul a környezet állapota – felhasználja a mezőgazdasági hulladékokat, bárhol rendelkezésre áll, egy adott helyen nem igényel nagy beruházást) számba kell vegyük a hátrányokat is (sűrű és magas kiépítettségű gázvezeték-hálózat, drága berendezések, hosszú megtérülési idő, biomasszához tárolótér-igény, drága szállítás, munkaigényes technológia, a beruházási forrás és az állami támogatás kevés, ismerethiány). A kutatásban az erőfeszítések alapja lehet az, hogy az EON szakemberei a megújuló energiafajták közül a legnagyobb lehetőséget a biomassza hasznosításában látják, mivel Magyarország természeti adottságai alkalmasak erre a célra.

4.3.6.4 P4: A fejlesztési beruházások 20%-a barnamezős beruházásként történő megvalósulása Hazánkban az utóbbi két évtizedben végbement változások jelentősen rontottak a rozsdaövezeti arányokon. (Katonai objektumok szűntek meg, a beáramló tőke a zöldmezős beruházásokat preferálta.) A téma jelentőségét kiemeli, hogy Magyarországon ma közel 12 ezer hektár (120 km2) barnamezős területről vannak ismereteink, de a nyilvántartás messze nem teljes körű, mivel a városok 35 százalékáról nincsenek adataink. A kutatásoknak arra kell kiterjedniük, hogy a barnamezős beruházás kínálkozó lehetséges előnyei közül (a területtakarékosság, további zöldmezős területek igénybevételének csökkentése, a meglevő értékek - épületek és termelő infrastruktúra hasznosulása, a környezeti veszélyeztetés és a szennyezések terjedésének megszüntetése, új munkahelyek teremtése, a környező lakosság számára egészségesebb városi környezet kialakítása, aminek következtében javul a településrész imázsa, nő a terület tőkevonzó ereje, a szerkezetjavulás miatt a városüzemeltetési költségek csökkenthetők, a rendezett állapot területfelértékelő hatással jár, jelentős magántőke aktivizálható az újrahasznosításhoz központi támogatásokkal, megoldhatóvá válnak a barnamező miatt korábban jelentkező településszerkezeti problémák, javítja a területek komplex városi funkciókra történő hasznosítását, javulnak az életkörülmények és az esélyegyenlőség, a lakossági közérzet, valamint a közbiztonság) melyek, milyen mértékben hasznosíthatók az adott terület esetében, ill. az elérhető előnyök miképp viszonyulnak a költségekhez.

4.3.6.5 P5: Fenntarthatósági mintaprojektek az energiahatékonysági támogatások 10%-ában Az Európai Uniós támogatások egyik kiemelt fontosságú eleme a disszemináció, amit magyarul az ismeret/eredmény/jó példa elterjesztésének fordíthatnánk. Ezekről a mintaprojekt-eredményekről azt gondolják az Európai Unióban, – és nem véletlenül, - hogy ha közismertek lesznek, akkor mintául, követendő például szolgálhatnak. Komoly összegeket fordított, és a hírek szerint a jövőben is fog fordítani az állam a lakóépületek fenntarthatóságának javítása érdekében. A javasolt kutatás azt a célt szolgálná, hogy a jelzett 10% mely területekre, eljárásokra fókuszáljon, amivel a legnagyobb eredmény lenne elérhető.

4.3.6.6 P6: Energiahatékony műemléki városrehabilitációs mintaépületek kialakítása A városi műemléképületek rehabilitációja nem csak magyarországi probléma. Egy ilyen energiafaló városközponti épület korszerűsítése egy sor olyan jelentős problémát vet fel, amit Európa-szerte meg kell oldani a műemlékvédelmi oltalom alatt álló épületek esetében. Tekintettel arra, hogy ezek az épületek még évszázadokig fennmaradnak, esetükben az energiaigény csökkentése különösen fontos. Számos példát látunk arra Európában, ami Magyarországon is követendő példa kell legyen, hogy az energiahatékony megoldások alkalmazása a műemlékek esetében is lehetségesek, azaz olyan esetekben is, amikor a strukturális megoldások nem 120

megengedettek. Az állhatatosság és kitartás, ha innovációval párosul, sikert eredményez. A kutatásnak arra kell fókuszálnia, hogy melyek legyenek azok az épületek, ott milyen megoldásokat alkalmazva, amelyek a beruházás megtérülését attraktív módon biztosítva követendő példával szolgálhatnának.

4.3.6.7 P7: A kerékpáros közlekedés és turizmus feltételeinek javítása Az Európai Unió kiemelten támogatja a kerékpáros közlekedés és kultúra térhódítását, melynek számos oka van. A kerékpározás ideálisan óvja testi és lelki egészségünket, nem szennyezi a környezetet, csökkenti a motorizált közlekedéstől való függésünket, élettel tölti meg a városokat és összekapcsolja a vidéki településeket. A kerékpár ma már nemcsak közlekedési vagy sporteszköz, hanem egy újfajta életszemlélet jelképe, alternatív kikapcsolódási forma, mely egészséges és minőségi, és mindenki számára elérhető kikapcsolódási lehetőségeket nyújt. Minden fejlett európai ország kiemelt ügyként kezeli a kerékpározás kérdését. Magyarország sem maradhat le a kerékpáros közlekedés

fejlesztésében

és

a

népszerűsítésért

folytatott

mozgalomban.

Ma

Magyarországon

429

kerékpárútvonalat tartanak nyilván. A kerékpár hatékony és gyors közlekedési eszköz. Egy kilométer önálló kerékpárút kiépítése 20-40 millió HUF-ba kerül. A városokban való közlekedés mellett követendő példa több nyugat-európai ország gyakorlata, ahol a vidéken kiépített egyfajta kerékpáros P&R a vasúti közlekedés mintegy kiegészítő eszköze.

4.3.6.8 P8: Alacsony- és zéróenergiájú oktatási és közintézmények Számos nyugat-európai projekt bebizonyította, hogy az olyan újszerű energetikai megoldások alkalmazása, mint a hőszivattyú, a hibrid/természetes szellőztetés, valamint a nappali fény aktív használata, kombinálva a felújított szigeteléssel és a magas minőségű ablakokkal, jelentősen csökkentik az energiafogyasztást, mindezt elfogadható költségkeretek között. A beruházások megtérülése a számítások szerint valamivel több, mint 10 év. Az iskolák, közösségi házak alacsony energiájú épületté való átalakítása magában foglalja a fűtésre, szellőztetésre, világításra fordított energiaigény csökkentését, a megújuló energiát biztosító technológiák alkalmazását. A megoldások között a fal, a tető és a padlózat szigetelése, az ablakok cseréje, az építőanyagok újrahasznosítása, geotermikus hőszivattyú alkalmazása, valamint automatikusan szabályozott fényforrások is szerepelhetnek.

4.3.7 A kis- és közepes vállalkozások bevonása A KKV-k bevonása csaknem valamennyi megjelölt kutatási területen megoldható, nem csak alvállalkozóként. Különösen igaz ez a műemlék jellegű épületfelújítások esetében, hiszen ezek a feladatok csaknem manufakturális megoldásokat követelnek. Ugyanakkor a napenergia hasznosítása és a biomassza alapú energiatermelés során is széles lehetőség kínálkozik a nem nagyüzemi megoldások esetén a KKV-k bevonására.

121


2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020



P1

A geotermikus energiavagyon hasznosítása

alap, alkalmazott

kkv, egyetemek


1558

1558

2597

2597

2597

1558

1039

1039

519

519

15584

P2

A napenergia széleskörű hasznosítása

alap, alkalmazott

kkv, egyetemek


1558

1558

1558

2597

2597

2597

1558

1039

519

519

16104

P3

A biomassza alapú energiatermelés elterjesztésének lehetőségei

alap, alkalmazott

kkv, egyetemek


1558

2597

2597

2597

1558

1039

519

519

519

519

14026

P4

A fejlesztési beruházások 20%-a barnamezős beruházásként történő megvalósulása

alap, alkalmazott

kkv, egyetemek


1558

2078

2597

2078

1558

1039

519

519

519

519

12987

P5

Fenntarthatósági mintaprojektek az energiahatékonysági támogatások 10%-ában

alap, alkalmazott

kkv, egyetemek


1039

2597

2597

2597

1558

1039

1039

1039

1039

1039

15584

alap, alkalmazott

kkv, egyetemek


1558

2597

2597

2597

1558

1558

1558

1039

1039

1039

17143

alap, alkalmazott

kkv, egyetemek


1039

1039

1558

2078

1039

1039

519

519

519

519

9870

alap, alkalmazott

kkv, egyetemek


1558

2597

2597

2597

2597

1558

1558

1558

1039

1039

18701

11429

16623

18701

19740

15065

11429

8312

7273

5714

5714

120000

Kutatási témák

P6

P7

P8

Energiahatékony műemléki városrehabilitációs mintaépületek kialakítása A kerékpáros közlekedés és turizmus feltételeinek javítása Alacsony- és zéróenergiájú oktatási és közintézmények

Kutatás típusa



"P" prioritás költségei összesen (millió HUF)

4.3.9 Kapcsolódási pontok más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez Együttműködés valósítható meg a következő más platformokkal: 

Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform fotovillamos fókuszterületével, különösen a P2 „A napenergia széleskörű hasznosítása”, a P5 „Fenntarthatósági mintaprojektek az energiahatékonysági támogatások 10%-ában”, a P6 „Energiahatékony műemléki városrehabilitációs mintaépületek kialakítása” és a P8 „Alacsony- és zéróenergiájú oktatási és közintézmények” kutatási témákban.



Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért: P8 „Alacsony- és zéróenergiájú oktatási és közintézmények” kutatási témában az üvegszálas szigetelés és az árnyékolástechnológia fejlesztésével, alkalmazásával.



Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platformmal a P5 „Fenntarthatósági mintaprojektek az energiahatékonysági támogatások 10%-ában”, a P6 „Energiahatékony műemléki városrehabilitációs mintaépületek kialakítása” és a P8 „Alacsony- és zéróenergiájú oktatási és közintézmények” kutatási témákban a PEMFC-s megoldások alkalmazásával.

122

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Tervének Melléklete

Recommend Documents