Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform MEGVALÓSÍTÁSI TERV

Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform

MEGVALÓSÍTÁSI TERV

Szerkesztette Prof. Dr. Vas Ádám MAGYOSZ Tudományos és Műszaki Bizottság elnök, Richter Gedeon Nyrt. kutatási főtanácsadó Dr. Pörzse Gábor IMI magyar képviselője, Semmelweis Egyetem Pályázati és Innovációs Igazgató

2009.


TARTALOMJEGYZÉK

1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

4

2 BEVEZETÉS

7

3 GYÓGYSZERBIZTONSÁGOSSÁG

9

3.1 EURÓPAI UNIÓS PROGRAMTERVEK 3.2 MAGYARORSZÁGI PROGRAMTERVEK

9 10

4 GYÓGYSZERHATÁSOSSÁG

13

4.1 EURÓPAI UNIÓS PROGRAMTERVEK 13 4.2 MAGYARORSZÁGI PROGRAMTERVEK 14 4.2.1 A PREKLINIKAI GYÓGYSZERKIPRÓBÁLÁS HUMÁN PREDIKTÍV ÉRTÉKÉNEK NÖVELÉSÉT CÉLZÓ AJÁNLÁSOK 14 4.2.2 A MAGYAR GYÓGYSZERGYÁRTÁSBAN ÚJ SZEMLÉLET ÉS TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSÁT CÉLZÓ AJÁNLÁSOK 15 4.2.3 ÚJ, MAGASABB SZÍNVONALÚ KLINIKAI VIZSGÁLÓKÖZPONTOK HAZAI AKKREDITÁLÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉT CÉLZÓ AJÁNLÁSOK 15 4.2.4 AZ ÚJ TECHNOLÓGIÁK HAZAI MEGHONOSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SZAKEMBEREK OKTATÁSÁNAK ÉS KÉPZÉSÉNEK 16 ELŐSEGÍTÉSÉT CÉLZÓ AJÁNLÁSOK 4.2.5 A HAZAI GYÓGYSZERIPARI HAGYOMÁNYOK EURÓPAI UNIÓS MEGERŐSÍTÉSÉT ÉS TÁMOGATÁSÁT CÉLZÓ AJÁNLÁSOK 16 4.2.6 A GYÓGYSZERIPARI K+F FEJLŐDÉSÉT ÉS VERSENYKÉPESSÉGÉT ELŐSEGÍTŐ GAZDASÁGI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSÉT CÉLZÓ AJÁNLÁSOK 16 4.2.7 A HAZAI AKADÉMIAI ÉS IPARI SZEKTOR SZOROSABB EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉT CÉLZÓ AJÁNLÁSOK 17 5 OKTATÁS, KÉPZÉS ÉS TUDÁSMENEDZSMENT

18

5.1 EURÓPAI UNIÓS PROGRAMTERVEK 5.2 MAGYARORSZÁGI PROGRAMTERVEK 5.2.1 OKTATÁSI IGÉNY ÉS KAPACITÁS ÖSSZEHANGOLÁSÁT CÉLZÓ AJÁNLÁSOK 5.2.2 OKTATÁSI SZAKEMBEREK MEGFELELŐ KÉPZÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉT CÉLZÓ AJÁNLÁSOK 5.2.3 GYÓGYSZER ALKALMAZÁSI SZAKEMBEREK OKTATÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 5.2.4 INTERDISZCIPLINÁRIS OKTATÁS ELŐSEGÍTÉSÉT ÉS FEJLESZTÉSÉT CÉLZÓ AJÁNLÁSOK 5.2.5 KOMPETENCIA OKTATÁS FEJLESZTÉSÉT CÉLZÓ AJÁNLÁSOK 5.2.6 PHD KÉPZÉS SZÍNVONALÁNAK EMELÉSÉT CÉLZÓ AJÁNLÁSOK

18 22 22 22 23 23 23 23

2


5.2.7 NEMZETKÖZI PHD PROGRAMOKBAN RÉSZTVEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁNAK EMELÉSÉT CÉLZÓ AJÁNLÁSOK 24 5.2.8 SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS SZÍNVONALÁNAK EMELÉSÉT CÉLZÓ AJÁNLÁSOK 24 5.2.9 POSZTGRADUÁLIS ALAP‐ ÉS MESTERKÉPZÉS SZÍNVONALÁNAK EMELÉSÉT CÉLZÓ AJÁNLÁSOK 24 5.2.10 EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL TÁMOGATOTT OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN A HAZAI RÉSZVÉTEL ERŐSÍTÉSÉT CÉLZÓ AJÁNLÁSOK 25 6 GYÓGYSZER ENGEDÉLYEZTETÉS ÉS SZABÁLYOZÁS

26

7 ORVOSI NANOTECHNOLÓGIA

28

8 MELLÉKLETEK

31

8.1 TÉMAVEZETŐK 8.2 CSATLAKOZOTT INTÉZMÉNYEK 8.3 PÉNZÜGYI TERV 8.3.1 GYÓGYSZERBIZTONSÁGOSSÁG 8.3.2 GYÓGYSZERHATÁSOSSÁG 8.3.3 OKTATÁS, KÉPZÉS ÉS TUDÁSMENEDZSMENT 8.3.4 ORVOSI NANOTECHNOLÓGIA 8.3.5 ÖSSZESÍTETT PÉNZÜGYI TERV

31 32 33 33 33 34 35 36

3


1 Vezetői összefoglaló Az Európai Unió a „Lisszaboni Stratégia” keretében nagyszabású pán-európai programot jelentett be 2005-ben, amely azt célozza, hogy belátható időn belül az EU legyen a világon a legversenyképesebb K+F térség. Az „Innovative Medicines Initiative” (továbbiakban IMI), melynek fő célkitűzése a gyógyszeripari K+F szektor versenyképességének a növelése - is ebbe a stratégiai célkitűzésbe illeszkedik bele. 2007-ben került meghirdetésre ez a 2 milliárd euró költségvetésű, egyedülálló PPP projekt. Az IMI Strategic Research Agenda (SRA) részletes elemzést bocsátott ki a gyógyszerfejlesztési K+F során tapasztalható szűk keresztmetszetekről, melyek hátráltatják az új hatóanyagok kifejlesztését és piacra jutását. Az IMI SRA négy fő területen fogalmazott meg ajánlásokat ezeknek a hátráltató tényezőknek a kiiktatására, melyeket fő pilléreknek nevezett el: • • • •

A gyógyszerbiztonságosság hatékony előrejelzése; A gyógyszerhatásosság hatékony előrejelzése; Tudásmenedzsment; Oktatás és Képzés.

Hazánkban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Platformok támogatása című NKTH-KPI pályázat 2007. évi kiírás szerinti célja a platformok létrehozásának és megerősítésének támogatása volt a nemzetgazdaság szempontjából meghatározó területeken. A MAGYOSZ sikeresen pályázott az "Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform létrehozása Magyarországon" című pályázatával. A Platform a megfogalmazott alapelvei szerint egy nyitott, áttekinthető, alulról építkező, szerveződés, mely összhangban dolgozik a pályázatot kiíró szervezet törekvéseivel és kapcsolódási pontokon keresztül csatlakozik az IMI projektekhez. A Platform a munkáját 5 tematikus munkaértekezlet tartásával kezdte, melyeken elemzésre került a hazai gyógyszeripari K+F helyzetei és egyúttal megfogalmazásra kerültek a kitörési pontok. Annak érdekében, hogy az egészségügyi-gyógyító-betegellátó szféra gondjait, terveit is lássuk, záróértekezletünkön a betegszervezetek képviselői bevonásával áttekintettük a népbetegségek hazai problematikáját is. Ezek figyelembevétele fontos a hazai gyógyszerkutatás szempontjából, de megoldásukat nem tekinthetjük feladatunknak. A munkaértekezleten elhangzottak jegyzőkönyvei alapján készült el a részletes Stratégiai Kutatási Terv. A Megvalósítási Terv az IMI-SRA ajánlások rövid összefoglalója mellett a Munkabizottságok vezetőinek a Magyarországi viszonyokra adaptált ajánlásait tartalmazzák a következő témakörökben: • • • • •

Gyógyszerbiztonságosság Gyógyszerhatásosság Oktatás, Képzés és Tudásmenedzsment Gyógyszer engedélyeztetés és szabályozás Orvosi nanotechnológia

4


Ezen ajánlások rövid kivonatát az alábbiakban foglaljuk össze: A Gyógyszerbiztonságossági Munkabizottság ajánlásai: • • • • • • •

Gyógyszerbiztonságossági vizsgálatok elvégzésére alkalmas területi központ(ok) létrehozása; Kutatási célokra is alkalmas adatbázis létrehozása (farmakogenomika) az akadémiai és az ipari szektor közreműködésével; Korszerű farmakogenomikai módszerek integrálása a terápiás gyakorlatba; A gyógyszerbiztonságosság korszerű ismeretanyagának, módszertanának (például in silico toxikológia, farmakogenomika) megfelelő integrálása a graduális és a posztgraduális képzésekbe; Ipar (nagyvállalatok és KKV-k) és az akadémiai szektor együttműködésének javítása; Hazai és nemzetközi gyógyszerbiztonságossági vizsgálatokra alkalmas akkreditált laboratóriumok számának növelése; Farmakovigilancia erősítése (spontán bejelentések, farmakoepidemiológiai adatbázis)

A Gyógyszerhatásossági Munkabizottság ajánlásai: • • • • • •

Új in vitro és in vivo modellek kifejlesztése a preklinikai gyógyszerhatásosság humán prediktív értékének növelésére; A nanotechnológiai és a rekombináns technológiával előállított gyógyszerek kutatásának és fejlesztésének elősegítése, és ipari jellegű termelési „know-how”jának meghonosítása Magyarországon; Fázis II klinikai vizsgálóhelyek akkreditálása Magyarországon; A hazai gyógyszeripar hagyományos erősségeinek továbbfejlesztése és elismertségének növelése az EU-s környezetben; A hazai gyógyszeripari K+F fejlődését elősegítő gazdasági környezet megteremtéséért való lobbitevékenység; Az orvosbiológiai K+F területen a nagyvállalatok, kis és középvállalatok, és az akadémiai szektor szorosabb kapcsolatának elősegítése.

Az Oktatási Munkabizottság ajánlásai: • • • • • • • •

A munkaadók (ipari és mezőgazdasági egyaránt) képzési igényeinek összehangolása a rendelkezésre álló képzési kapacitásokkal; Oktatási és gyógyszeralkalmazási szakemberek magas színvonalú, EU-konform képzése; Interdiszciplináris oktatás térnyerésének fokozása; Kompetencia oktatás színvonalának fejlesztése; PhD képzés színvonalának emelése, a kutatók nemzetközi mobilitásának fokozása; Posztgraduális oktatás a munkáltatói igényeknek megfelelő folytatása; A posztgraduális alap és mesterképzés európai harmonizációjára való törekvés; Az EU által támogatott oktatási együttműködésekben való hazai részvétel erősítése.

5


A Gyógyszer engedélyeztetési és szabályozási Munkabizottság ajánlásai: • • • • • • • •

A folyamatos kommunikáció fenntartása az értékelő-engedélyeztető hatóság és az gyógyszergyártók között; A hazai klinikai vizsgálóhelyeken a személyi, infrastrukturális és minőségbiztosítási követelmények szigorítása a nemzetközi akkreditáció elnyerése és megtartása érdekében; Az OGYI megerősítése által a gyógyszer engedélyeztetési folyamat meggyorsítása; A szellemi tulajdon törvényi védelmének erősítése a nemzetközi elvárások szerint; A placebo kontrollos vizsgálatok etikai engedélyeztetésének újraszabályozása a 2008-as Helsinki deklaráció szerint; Etikai bizottságok kompetenciáinak felülvizsgálata; A gyógyszerkészítmények mellett az orvostechnikai eszközök etikai vizsgálata; A tudomány és a technika fejlődésével felmerülő etikai problémákkal kapcsolatos állásfoglalások publikálása.

A Nanomedicina Munkabizottság ajánlásai: • • • • • • • • •

A Magyarországon nanogyógyszerekre, illetve gyógyszer nanohordozókra irányuló K+F tevékenységek összehangolása; „Nanomedicina Hírmondó” honlap létrehozása és fenntartása a hazai nanomedicina K+F közösség kommunikációja céljából; Rendszeres előadások és tematikus fórumok rendezése; Posztgraduális képzések és PhD kurzusok indítása; Pályázatfigyelés és pályázatírás; Kapcsolatteremtés és kapcsolattartás egyéb európai nanomedicina laboratóriumokkal és szervezetekkel; Minél szorosabb együttműködés a CLINAM és az ESNAM európai nanomedicinával foglalkozó szervezetekkel; FP7 és NKTH pályázat beadása a Nanomedicina KIC megteremtésére az EIT keretén belül; Nanomedicina Oktató és Kutató Központ (NM KOK) létrehozása az SE NET-ben.

A Platformalakítási munkafolyamat közben nyilvánossá vált a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kidolgozott Magyar Gyógyszeripari és Biotechnológiai Akcióterv, melyet a Magyar Köztársaság Kormánya 2009. július 8-án elfogadott. Munkabizottságaink ajánlásai ezzel összhangban vannak. Szándékunk szerint a továbbiakban a Munkabizottságok a témavezetők által irányított Szakplatformmá alakulnak. Tevékenységüket a MAGYOSZ Tudományos és Műszaki Bizottsága koordinálja. Feladatuk saját területük szakmai tevékenységének összehangolása, célfeladatok kitűzése és végrehajtása, információadás a kormányzati szervek felé, az pályázatkiíró NKTH tevékenységének támogatása, kapcsolattartás az EU IMI megfelelő bizottságaival és ezáltal aktív részvétel hazai és EU szintű gyógyszerkutatási pályázatokban. A Megvalósítási Terv alapján kezdődő munka célja összefoglalóan: • a hazai ipari és akadémiai gyógyszerkutatás erősítése, versenyképességének növelése • a gyógyszeripar társadalmi képének, megítélésének javítása • a hazai felsőoktatatás és gyógyszerkutató- gyógyszeripari szakemberképzés erősítése

6


2 Bevezetés Az Európai Unió 2007-ben hirdette meg az Innovative Medicines Initiative (IMI) programot, melynek fő célkitűzése, hogy a betegek minél gyorsabban minél hatékonyabb és biztonságosabb gyógyszerekhez jussanak. Az IMI egy eddig egyedülálló, az összes EU tagországot érintő „Public-Private Partnership” (PPP) típusú együttműködés, amely egyaránt érinti az egészségügyi szolgáltatókat, betegszervezeteket, az akadémiai szektort, a gyógyszergyártás és az egészségügy területén működő kis- és közép vállatokat (KKV), nagyvállalatokat, valamint az állami szabályozó szervezeteket. Amellett, hogy az Európai Unió minden polgára részesül a program kínálta előnyökből, az IMI elsődleges célkitűzései közé tartozik az európai gyógyszeripari és a biotechnológiai K+F szektor nemzetközi versenyképességének növelése. Ennek a célnak az érdekében az IMI Strategic Research Agenda (SRA) olyan ajánlásokat adott ki, melyek kijelölték az biotechnológiai és gyógyszeripari K+F folyamatok azon szűk keresztmetszeteit, melyek miatt az új gyógyszerek engedélyezése és piacra jutása jelenleg akadályozott. Ezek az úgynevezett „pillérek”: •

a biztonságosság előrejelzése

•

a hatékonyság előrejelzése

•

tudásmenedzsment

•

oktatás, szakemberképzés

Az IMI SRA egyúttal ajánlásokat fogalmaz meg ezeknek a problémáknak a kezelésére. A következőekben röviden összefoglaljuk ezeket az ajánlásokat, amelyek figyelembevételével alakult meg a hazai kezdeményezés, az Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform. Hazánkban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Platformok támogatása című NKTH-KPI pályázat 2007. évi kiírás szerinti célja a platformok létrehozásának és megerősítésének támogatása volt a nemzetgazdaság szempontjából meghatározó területeken. A MAGYOSZ sikeresen pályázott az "Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform létrehozása Magyarországon" című pályázatával. A Platform létrehozásánál több alapelvet vettünk figyelembe. A Platformhoz történő csatlakozás lehetősége nyitott a hazai nagy-, kis- és középvállalatok, az akadémia, az egyetemi kutatóhelyek valamint a betegszervezetek felé. Ezzel a Platform megvalósítja az alulról történő építkezés alapelvét, mely eredeti célkitűzéseink között szerepelt. A nyilvánosság és az átláthatóság elvének jegyében célul tűztük ki megfelelő információs felület kialakítást a MAGYOSZ honlapján (www.magyosz.org). Ezen a honlapon a nyilvánosság számára elérhetőek a munkaértekezletek anyagai, a jegyzőkönyvek és más dokumentumok, melyek a Platform működésével kapcsolatos.

7


A Platform elsődleges célkitűzései közé tartozott a hazai gyógyszerkutatás helyzetének áttekintése több, a témát más-más szempontból megközelítő munkaértekezlet révén. Ezeken a munkaértekezleteken elhangzottak eredményeként azonosításra kerültek a lehetséges kitörési pontok a hazai gyógyszeripari K+F szektor számára. Fontos szempontunk volt ezenkívül a kapcsolódási pontok megtalálása az IMI programhoz, természetesen a sajátságos nemzeti szempontok messzemenőkig történő figyelembevételével. Hangsúlyozni kell, hogy a Platform keretein belül folytatott tevékenységünknek összhangban kell lennie a kormányzati törekvésekkel és a pályázatot kiíró szerv (NKTH-KPI) eredeti kiírási szándékával. A Platform tevékenységéről részletes összefoglaló dokumentáció valamint Megvalósítási Terv (jelen dokumentum) készül. A fentebb felsorolt alapelvek, kritériumok és stratégiák figyelembevételével alakul meg a Platform és kezdi meg a folyamat végén tényleges működését. Az Platform stratégiai céljait már az induló munkaértekezleten meghatároztuk, melyeket mind az IMI-SRA ajánlásokat, mind pedig a speciális magyarországi viszonyok maximális figyelembe vételével alakítottunk ki. Öt stratégiailag fontos témakört jelöltünk ki, melyek köré a további munkaértekezleteket szerveztük és ezek szerint fogjuk alakítani a Platform további tevékenységét is. Az induló munkaértekezleten meghatározott témakörök a következők voltak: •

Gyógyszerbiztonságosság

•

Gyógyszerhatásosság

•

Oktatás, képzés és tudásmenedzsment

•

Gyógyszer engedélyeztetés és szabályozás

•

Orvosi nanotechnológia

Ezek a témák véleményünk szerint stratégiai jelentőségűek a hazai gyógyszerkutatás szempontjából, kapcsolódnak az európai szintű IMI programhoz, és nemzeti sajátosságokat is felmutatnak. Záróértekezletünkön téjékozódó jelleggel áttekintettük a hazai népbetegségek problematikáját annak érdekében, hogy az orvosi- betegellátási oldal problémáit is jobban lássuk. Jeles hazai szakembereken kívül a betegszervezetek képviselő is megnyilatkoztak ezen a fórumon. A „Stratégiai Kutatási Terv” című dokumentum munkaértekezletek részletes jegyzőkönyvein alapult. A jelen „Megvalósítási Terv” a továbblépésre kísérel meg javaslatokat tenni. Az anyagot úgy építettük fel, hogy az adott szakterület Európai Uniós célkitűzései után a hazai Munkaértekezletek elképzeléseit fejtjük ki. A korábbi munkaértekezletek immáron szakterületi Platformá alakulva folytatnák tevékenységüket a MAGYOSZ Tudományos és Műszaki Bizottsága koordinálásával.

8


3 Gyógyszerbiztonságosság 3.1 Európai Uniós programtervek Jelenleg számos szűk keresztmetszet létezik a gyógyszerbiztonságossági vizsgálatok folyamatában. A legfontosabb, hogy csökkentsük a klinikai kipróbálás során nem biztonságosnak bizonyuló, és ezért kieső új hatóanyagok arányát. Egy FP6 keretében induló projekt kerül előterjesztésre, mely az új „omikai” technológiákat integrálná a hagyományos toxicitási végpontokkal. Ez várhatóan növeli a toxicitás előre jelezhetőségét, de más eredményeket is várnak a projekttől. Az IMI-SRA ajánlja továbbá egy kis Európai Gyógyszerbiztonságossági Kutató Központ (European Centre of Drug Safety Research, ESDCR) megalapítását, amely a kutatási projekteket koordinálná valamint segítené a területen kutató szakemberek oktatását és képzését. Az ECDSR az eredeti elképzelések szerint csak a gyógyszerkipróbálás preklinikai fázisában vett volna részt, de további tárgyalások hamarosan nyilvánvalóvá tették, hogy a jelenlegi farmakovigilancia és kockázatmenedzsment területén is sürgős szükség van a Centrum koordináló tevékenységére. Ez azt az új koncepciót eredményezte, hogy a Centrum proaktív farmakovigilanciai tevékenységet folytasson a gyógyszerek teljes életciklusa során. Ennek az a célja, hogy a gyógyszerészeti termékek biztonságossága és hozzáférhetősége növekedjen a hatékony farmakovigilancia és a kockázatmenedzsment során. Az IMI-SRA program ajánlásai a gyógyszerbiztonságosság növelése érdekében folytatott K+F tevékenység nagyobb hatékonysága és sikeressége érdekében a következők: •

Az Európai Gyógyszerbiztonságossági Kutató Központ (European Centre of Drug Safety Research, ESDCR) létrehozása a gyógyszerbiztonságosságot célzó kutatási célok azonosítására és koordinálására;

•

A korai laboratóriumi eredmények humán relevanciáját és ezek szabályozó szerepének jelentőségét előrejelző biomarkerek azonosításához szükséges tudományos és bioinformatikai infrastruktúra és tudásbázis megteremtése;

•

A rágcsáló állatmodelleken alkalmazott nem-genotoxikus karcinogének azonosítására folytatott kísérletek humán relevanciájának tanulmányozása;

•

In silico módszerek kifejlesztése és alkalmazása a hagyományos és újonnan azonosított toxicitási típusok hatékony előrejelzésére;

•

Az állatkísérletekben nem előre jelezhető, ám emberre toxikus szerek azonosítási lehetőségeinek feltárása;

9


•

A rendelkezésre álló adatbázisok és adatforrások optimalizálása és a rendelkezésre álló farmakovigilanciai bizonyítékok megerősítése;

•

A farmakovigilanciai módszerek és hálózatok kifejlesztése és megerősítése;

•

Új módszerek kifejlesztése a kockázat előrejelzés és a kockázat-haszon arány meghatározása terén;

•

Az egészségügyi szakemberek és a betegek megfelelő oktatása és képzése.

3.2 Magyarországi programtervek Több gyógyszeripari K+F hatékonyságára vonatkozó kutatás is egyetért abban, hogy a HTS módszerek bevezetése óta a klinikai vizsgálatok során kieső NME-k nem megfelelőségének a leggyakoribb oka a gyógyszerjelölt nem megfelelő biztonságossága illetve a klinikai vizsgálatok során tapasztalt humán toxicitás, amely sem az in vitro, sem az állatkísérletes fázisban nem volt előre jelezhető. A preklinikai munka hatékonyságának növelésében az egyik legfontosabb tényező lehet más molekulák toxicitási információihoz való hozzáférési lehetőség javítása a gyógyszerfejlesztésben résztvevők legszélesebb köre számára, például egy nyilvánosan hozzáérhető adatbázis formájában. Az számítógépes modellezés, az in silico módszerek részben gyorsaságuk részben költséghatékonyságuk révén értékes kiegészítői vagy alternatívái lehetnek a biológiai teszteknek a toxikus hatások minél korábbi szakaszban történő kiszűrésében. Jelenleg is több különböző in silico módszereket alkalmaznak a toxicitás előrejelzésére, melyek révén több esetben is hatékony költségcsökkenést és jobb sikerességi rátát sikerült elérni a gyógyszeripari K+F során. Az IMI-SRA gyógyszerbiztonságosságra vonatkozó ajánlásainak egyik legfontosabb része egy páneurópai, nyilvánosan hozzáférhető, egységes adatbázis, amely az a gyógyszergyárak és az akadémiai laboratóriumok toxicitási adatait tartalmazza, nem csak a sikeres gyógyszerként forgalmazott molekulák adatait, hanem a fejlesztésből kiesett gyógyszerjelölt molekulák toxicitási adatait is. A Munkabizottság messzemenőkig támogatja a csatlakozást ehhez az európai szintű adatbázishoz. Gyógyszeralkalmazásokkal kapcsolatos adatbázis kiépítését célzó hazai kezdeményezésre példa a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának farmakogenomikai biobankja, melyet követendő példaként kell kiemelnünk. Magyarországon a közelmúltban kezdődtek meg országos farmakogenomikai/ toxikogenommikai felmérések az enzim polimorfizmusokat illetően, sürgősen további vizsgálatok szükségesek megfelelő nemzeti adatbázisok (farmakogenomika) létrehozásához. Hazai laboratóriumok közül alig pár végez ilyen jellegű vizsgálatokat.

10


Problémát jelent, hogy a finanszírozás nem konkrét vizsgálatot jelöl meg, hanem módszeralapú finanszírozás történik az erre a célra elkülönített molekuláris laboratóriumi keret terhére. Ez meglehetősen helytelen gyakorlat, a Gyógyszerbiztonságossági Munkabizottság sürgeti a kérdéskör felülvizsgálatát, valamint a vizsgálatok OEP finanszírozásának rendezését. További nehézséget jelent, hogy az új módszerek nem jelennek meg kellően az oktatásban, így gyakran nem ismertek a gyógyító tevékenységben résztvevők számára sem. A gyógyszerbiztonságossági kutatásokban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az „omikai” technológiák. A biztonságosabb gyógyszeralkalmazást elősegítendő javaslatként hangzott el országos központi laboratórium, illetve regionális klinikai központok kialakítása, ahol megvalósíthatóak lennének a gyógyszerbiztonságossággal összefüggő klinikai vizsgálatok. Egyrészt kivitelezhetőek lennének gyógyszerszint mérések a farmakokinetikai interakciók követésére, toxikus gyógyszerszintek monitorozására; illetve a betegek genotipizálása. A gyógyszerszintek vizsgálata felmerült lehetőségként a spontán mellékhatás bejelentésekkel kapcsolatosan is, az ok-okozati összefüggések vizsgálatára. Centrum(ok) létrehozásával elősegíthető lenne a működés nagyobb költséghatékonysága is. Az IMI-SRA kiemeli az új biomarkerek keresésének és validálásának fontosságát. A legmegfelelőbbek az olyan toxicitást előre jelző biomarkerek, amelyek a tényleges károsodás bekövetkezte előtt képesek indikálni a toxicitást. Az IMI-SRA elsőrendűen támogatott célkitűzései között szerepelnek az erre a témára irányuló projekt. A Gyógyszerbiztonságossági Munkabizottság feltétlenül kívánatosnak tartja és támogatja magyar kutatóhelyek részvétele is az EMEA-val együttműködve biomarkerek validálásában. A fent felsorolt szempontokkal kapcsolatban általános igény a megfelelő alapkutatási háttér. Ebben a tekintetben hangsúlyoznunk szükséges, hogy a gyógyszerbiztonságossági kutatások területén (is) kiemelkedő fontosságú, az alapkutatás és az ipar kapcsolatának, az egyetemek, az akadémiai szféra és az ipar együttműködésének erősítése. Általános szempont az akadémiai szektor hatékonyabb részvételének elősegítése a gyógyszerkutatás/fejlesztésben, részben együttműködések révén. A Gyógyszerbiztonságossági Munkabizottság álláspontja szerint a különböző profilú kutatóhelyek közti együttműködést segítheti elő például intézményesített, virtuális központok létrehozása. A farmakovigilancia célja a készítmény biztonságossági profiljának minél részletesebb, pontosabb megismerése, a gyógyszerbiztonságossági adatok folyamatos gyűjtése, értékelése, a minél biztonságosabb gyógyszeralkalmazás, a populáció védelme a mellékhatásoktól. A farmakovigilancia elsősorban a posztmarketing („Fázis IV”) szakasz feladatai közé tartozik egy gyógyszer életciklusában. Magyarországon is irányadó az IMI SRA-ban már megfogalmazott célok megvalósítása: •

Spontán bejelentések számának növelése (mennyiségi és minőségi szempontok figyelembevételével);

•

Forgalomba hozott gyógyszerek monitorozása (kockázatkezelés gyógyszer egész életciklusán keresztül);

•

Adatbázisok és megfelelő kockázatkezelési gyógyszerekre vagy betegpopulációkra;

11

stratégia

kidolgozása

speciális


•

Kockázatkezelési és kommunikációs szakemberek és betegek felé.

stratégia

kidolgozása

egészségügyi

Magyarországon jelenleg kiugróan alacsony a spontán bejelentések száma, még a régió más államaihoz hasonlítva is. A Gyógyszerbiztonságossági Munkabizottság ezért szükségesnek tartja az egészségügyi szakemberek és a betegek ezirányú képzését és egy megfelelő motivációs rendszer kiépítését a gyógyszermellékhatások spontán bejelentésére. A szakemberképzés koordinálása Magyarországon kiemelten fontos feladat. A képzésnek meg kell teremteni az infrastrukturális és személyi hátterét, hogy ezáltal posztgraduális szinten tudjunk olyan, szakembereket képezni, akiknek kompetenciája a gyógyszerbiztonságosság különféle szakterületein a nemzetközileg megfelelő szintet eléri. A gyógyszerbiztonságosság különböző területeit érintő legmodernebb ismeretanyag, módszertan oktatása (például farmakogenomika, in silico toxikológia) a felsőoktatási rendszerben hiányos, kivéve esetleg továbbképzéseket, PhD kurzusokat. Fontos azonban ezen ismeretek megjelenítése a graduális képzés – ezen belül különösen is az orvos- és gyógyszerészképzés - során is. Hosszabb távon megvalósítandó cél lehet egyegy speciálisabb területre szakemberek képzése (például safety pharmacology), különös tekintettel azok multidiszciplináris jellegére.

12


4 Gyógyszerhatásosság 4.1 Európai Uniós programtervek Akadémiai és gyógyszeripari szakértők szoros együttműködésben dolgozták ki az ajánlásokat a daganatos megbetegedések, az idegrendszeri megbetegedések, a gyulladásos megbetegedések, a cukorbetegség és a gyulladásos megbetegedések terén, hogy összegezzék a jelenlegi tudásbázist, és ennek megfelelően felvázolják a jövőben támogatandó kutatási irányvonalakat, valamint azonosítsák a gyógyszerfejlesztésben található szűk keresztmetszeti pontokat. A gyógyszerhatásosság növelésére irányuló munkaközösségi tárgyalások során világossá vált, hogy szűk keresztmetszetek a gyógyszerfejlesztésben minden területen léteznek és emiatt az ezek megszűntetésére irányuló erőfeszítések nagy kihívást jelentenek. A szakértői csoportok a következőekben felsorolandó javaslatokat tették: •

A betegségek támogatása;

•

A gyógyszerek klinikai hatékonyságát jól előrejelző in vitro és in vivo kísérleti modellek fejlesztése;

•

In silico betegségmodellek fejlesztése;

•

A transzlációs medicina fejlődésének elősegítése és támogatása mind az ipari, mind az akadémiai szektorban;

•

Betegség-specifikus Európai Képalkotási Hálózatok (European Imaging Networks) megteremtése az adott betegségre jellemző képalkotási standardok megteremtésének, a képalkotási biomarkerek validálásának és regionális kiválósági központok felállításának céljából;

•

Betegség-specifikus Európai Központok azonosított biomarkerek validálása céljából;

•

Nemzeti betegadatbázisok megteremtésének koordinálása pán-európai szinten a klinikai vizsgálatokhoz való betegtoborzás és azok értékelésének nagyobb hatékonysága érdekében;

•

Egy európai szintű konzorcium létrehozása az innovatív gyógyszerek hozzáadott értékének a demonstrálására, beleértve az életminőséget, a betegség gyakoriságát, és a kezelésre reagáló betegek arányát.

patomechanizmusának

13

jobb

megértésére

felállítása

az

irányuló

omikai

kutatások

módszerekkel


•

A szabályozó szervezetekkel való szoros együttműködés megteremtése a klinikai vizsgálatok újszerű, innovatív tervezésének és elemzésének, az új biomarkerek regisztrálásának elősegítése valamint az adatmegosztás és az etikai kérdések közös átgondolásának elősegítése érdekében.

Kivétel nélkül, ezek az ajánlások minden betegségterületre érvényesek, és a pán-európai hálózatok és centrumok kialakítása fogja megteremteni azt az bázist, ami a jelenlegi nehézségeken való túljutást megalapozza. Természetesen a gyógyszeripar szempontjából hangsúlyozni szükséges, hogy ez a projekt nem kompetitív és éppen ezért nem foglalkozhat egyedi gyógyszerekkel vagy hatóanyagokkal. Éppen ezért, az a tény, hogy bizonyos betegségek hiányoznak a konkrétan megjelölt kutatási fókuszpontok közül, nem jelenti azt, hogy annak a betegségnek a terápiáját célzó kutatások nem támogatandóak. Ez a kezdeményezés az európai orvosbiológiai kutatási erőfeszítések és befektetések csak kis részét jelenti. Ennek ellenére az várható, hogy arányaihoz képest nagy hatással lesz a jövőbeni gyógyszerkutatásra minden betegségcsoportban, mivel éppen a jelenlegi szűk keresztmetszeteket áthidaló módszertani és technológiai megoldásokra fókuszál.

4.2 Magyarországi programtervek A Gyógyszerhatásossági Munkabizottság további működése során egyes jól definiált problémakörök megoldását tervezi elősegíteni, ajánlások kiadásával és egyéb lobbitevékenységgel. A gyógyszeripari platform költségvetéstől függően évente 2 kérdéskörben terveznek állásfoglalásokat kiadni, a platform munkájába bevonva az egyes kérdésekben érintett szakmai szervezeteket is. A hazai gyógyszerhatásosság vizsgálatok versenyképességének növelésére az alább részletezett problémakörökben igyekeznek előrehaladást elérni:

4.2.1 A preklinikai gyógyszerkipróbálás humán prediktív értékének növelését célzó ajánlások A gyógyszerhatásosság leghatékonyabb és megfelelő igazolásához elengedhetetlen a preklinikai és klinikai kutatás közötti jelenleg meglévő távolság szakmai és időbeni lerövidítése. Ehhez feltétlenül szükséges az in silico és in vitro teszt rendszerek fejleszése, valamint a ko-morbiditásokat is figyelembe vevő komplex patológiai állatmodellek kifejlesztése.

14


Ezek a fejlesztések azt célozzák, hogy a gyógyszerjelöltek tesztelése már a preklinikai fázisban megfelelő humán prediktív értéket mutasson. Ezáltal idő- és költségmegtakarítást lehet elérni, és a klinikai kipróbálásra kerülő NME-k sikerességi rátáját lehet megnövelni. Emellett a komplex patológiai állatmodellekhez kapcsolódóan az „omikai” platformok használatával a biomarker kutatás illetve a képalkotó diagnosztika fejlesztése elengedhetetlen, a preklinikai hatásosság eredményeinek humán prediktív értékének növelése céljából.

4.2.2 A magyar gyógyszergyártásban új szemlélet és technológiák meghonosítását célzó ajánlások A gyógyszerfejlesztésben a hatásosság vizsgálatában már a klinikai kutatási végpontokat figyelembe véve célszerű megtervezni a kutatás kezdeti preklinikai fázisait is, melyben a gyógyszerfejlesztési folyamat minden fázisában résztvevő kutatóknak szorosan együtt kell működni. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyógyszerfejlesztés az individuális terápia és egyes szervekre célzott terápia irányába mozdul el, melyben az orvosi nanotechnológiának és az új biológiai terápiáknak nagy szerepe van. Mivel hazánkban ezeknek az új technológiáknak a gyógyszeripari hagyományai jelenleg hiányoznak, erőfeszítéseket kell tenni, hogy a gyógyszeripari K+F és a gyógyszerek gyártása terén is meghonosodjon Magyarországon a nanotechnológiai és a rekombináns technológiákkal készülő hatóanyagok ipari mértékű előállítása. A diagnosztika és individuális terápia interdiszciplináris integratív alkalmazása, az ún. „teranosztika” hazai fejlődését elősegítő lépések megtétele is szükséges.

4.2.3 Új, magasabb színvonalú klinikai vizsgálóközpontok akkreditálásának elősegítését célzó ajánlások

hazai

Jelenleg Magyarországon nincs Fázis II klinikai vizsgálatok végzésére akkreditált vizsgálóhely. Ezért elsődlegesen a megfelelően képzett szakemberek és a megfelelő infrastruktúra hiánya, valamint a minőségbiztosítási és auditálási rendszer anomáliái okolhatóak. A humán vizsgálatokra a Fázis I mellett a Fázis II vizsgálóhelyek nemzetközi akkreditálása is fontos lenne. A humán vizsgálatok pontos követését nagyban akadályozza a betegek diagnózisának és nyilvántartásának pontatlansága, melyet elsősorban az ún. HBCS pontokon alapuló OEP finanszírozási rendszer anomáliái okoznak. A humán vizsgálatok engedélyezési eljárásának lassúsága versenyhátrányt okoznak a hazai klinikai vizsgálatokban érdekelt vállalkozásoknak. A jelenlegi gyakorlat javítására a Gyógyszerhatásossági Munkabizottság egyéb szakmai szervezetekkel együtt ajánlások megfogalmazását tervezi.

15


4.2.4 Az új technológiák hazai szakemberek oktatásának és ajánlások

meghonosításához szükséges képzésének elősegítését célzó

Mint már korábban is említésre került, az igen gyorsan fejlődő, a hagyományos gyógyszerfejlesztéstől eltérő technológiát, tudást, gyártási, minőségbiztosítási és engedélyezési folyamatokat igénylő, rekombináns gyógyszerek ipari fejlesztésének hazánkban nincs meg hagyománya. Elsősorban az oktatás, a hazai KKV-k megerősítése, és az engedélyezési eljárások felgyorsítása igen sürgős feladat, hogy hazánkban ez az új gyógyszerfejlesztési irány minél gyorsabban fejlődésnek indulhasson. Ennek elmaradása a jövőben tovább növelné Magyarország nemzetközi versenyhátrányát a gyógyszergyártásban.

4.2.5 A hazai gyógyszeripari hagyományok Európai Uniós megerősítését és támogatását célzó ajánlások A hazai gyógyszeripari hagyományait és jelenlegi erőforrásait figyelembe véve, nemzetközi mércével mérve magas színvonalú farmakológiai K+F figyelhető meg az alábbi hatástani csoportokban: neurológiai és pszichiátriai, kardiovaszkuláris, metabolikus betegségekben (diabétesz), fertőző betegségek (vakcinák), és légző rendszerre ható szerek. Ezen területek gyógyszerfejlesztésének megerősítésére kell törekednünk EU-s szinten is.

4.2.6 A gyógyszeripari K+F fejlődését és versenyképességét elősegítő gazdasági környezet megteremtését célzó ajánlások Az utóbbi évtizedben, de elsősorban az innovációs törvény és az ipari és akadémiai szektor összefogását elősegítő pályázatok megjelenése óta, a hazai tudás intenzív KKV-k megjelentek és erősödnek. Azonban a hazai gyógyszeripari nagyvállalati kör jelenleg ezt a lehetőséget kevéssé használja ki, a hazai KKV-k elsősorban export tevékenységből illetve a pályázatokból élnek. A hazai innovatív KKV-k megerősítése elsőrendű feladat a hazai gyógyszeripar versenyképességének növeléséhez.

16


Ezt versenyképes és kiszámítható adó és járulék törvények életbe léptetésével, egyszerűsített és a kiemelt területeket célzó pályázati rendszerrel, a K+F humán erőforrás hazatelepülésének támogatásával, a hazai befektetői környezet javításával, megfelelő képzések indításával, és nem utolsósorban a hazai nagyvállalatok stratégiájának változásával, mely erősebben támaszkodik a hazai KKV-kra. Ez nemcsak a hazai tulajdonban lévő gyógyszeripari nagyvállalatoknak lehet az érdeke, hanem a külföldi tulajdonban lévő hazai K+F és gyártóbázissal rendelkező cégek hazai menedzsmentjének is.

4.2.7 A hazai akadémiai és ipari szektor szorosabb együttműködésének elősegítését célzó ajánlások A gyógyszeripari nagyvállalatok, a KKV-k, a finanszírozók (bankok, kockázati tőke, helyi önkormányzatok), és az egyetemek összefogásával, gyógyszeripari klaszterek megerősítésével hosszú távon biztosítható a versenyképes hazai gyógyszeripar kialakulása. Azonban különösen nehézkesnek mondhatók az egyetemekkel történő szerződéskötések, és a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdések. Ehhez az egyetemi technológia transzfer irodák, illetve innovációs igazgatóságok fejlesztése elsődleges feladat.

17


5 Oktatás, képzés és tudásmenedzsment 5.1 Európai Uniós programtervek Az IMI fő célkitűzése, hogy az Európai orvosbiológiai K+F szektort nemzetközi versenyképességét növelje a gyógyszerbiztonságossági és gyógyszerhatásossági kutatások megnövelt hatékonyságán keresztül. Ennek nélkülözhetetlen eleme a Tudásmenedzsment (Knowledge Management, továbbiakban KM) pillér, mely a kutatásokból eredő adatokat összegyűjti, feldolgozza, rendszerezi és hozzáférhetővé teszi.

1. sz. ábra:

1

A KM pillérek beágyazása a támogatott projektekbe az IMI céljainak elérése érdekében

IMI Strategic Research Agenda (2008.), p79

18

1


Az IMI Gyógyszerbiztonságossági és Gyógyszerhatásossági pillérjei sok projektnek a kezdeményezését fogják elérni a pályázati kiírásokon és a különféle projektek támogatásán keresztül. A KM pillér elsődleges szerepe, hogy a Gyógyszerbiztonságossági és Gyógyszerhatásossági pillérek projektjeit és az ezen dolgozó szakembereket támogassa és menedzselje az információk rendszerezésével és megosztásával, modellezési és szimulációs feladatokon keresztül. Az IMI ajánlásai a KM Transzlációs Medicina csoportot illetően a következők: Egy Transzlációs Medicina KM csoport felállítása, amely koordinálja és támogatja a gyógyszerbiztonságosságra és hatékonyságra irányuló kutatási projekteket. Ennek a TM csoportnak a támogatási funkcióját a kutatási projektekben a következőképpen lehetne összefoglalni: •

Szakértelem a biztonságossági, hatékonysági és TM csoportok tudományos világának áthidalásában, szakértelem az adat- és rendszerintegrációs technológiákban, az IMI-vel összefüggésben levő EU-s és nemzetközi kutatási projektek naprakész ismerete, proaktív kapcsolatteremtés az IMI projekteszervezéssel, képesség a teljes kutatási terület átlátására valamint az legújabb technológiák alkalmazására és bevezetésére;

•

A Gyógyszerbiztonságossági és Gyógyszerhatásossági pilléreket érintő tudományos határterületeken hatékony információrendszerezés és -átadás ideértve a molekuláris képalkotást, szövet- és biobankok létrehozását, egészségügyi informatikai (Health Information Technology, HIT) elektronikus egészségmonitorozási (Electronic Health Records, EHR) rendszerek kifejlesztését, biomarker-adatbázis létrehozását és a rendszerbiológia alkalmazását.

Egy KM Platform csoport felállítása, melynek feladata az átfogó szervezeti struktúra megteremtése és egyben integrált orvosbiológiai adatplatformként és interaktív tudományos kutatási eszköztárként is szolgál. A KM Platform csoport egy olyan integratív eszköz, mely együttműködve a tudományos menedzsmenttel biztosítja a kutatási adatok optimális kiaknázását az adatok nyílt és hozzáférhető formában való rendszerezésével, amely alkalmas a hatékony adatelemzésre. Egy ilyen szabad hozzáférésű adatbázis forradalmian új biofarmakológiai szemlélet bevezetését is lehetővé teheti, az adatok széleskörű hozzáférhetőségén keresztül. A KM Platform csoport fejlődése során, idővel új széleskörű együttműködéseket magába foglaló projekteket fog kezdeményezni és támogatni, amelyek lehetővé teszik az IMI projektek által összegyűjtött adatok ideális kiaknázását.

19


Az IMI ajánlásai a KM Platform csoport tudományos és funkcionális követelményeit illetően a következők: •

Adatforrások integrálása: problémák nélküli keresőfunkciók és navigáció a heterogén (magáncéges és állami/akadémiai egyaránt) adatforrások között;

•

Adatok formai integrálása: tudományosan, szemantikailag és matematikailag egységes adatformátumok, melyek alkalmasak a további problémamentes analízisre;

•

Szabadon hozzáférhető szolgáltatások: az adatok kiaknázásának minél hatékonyabb eszközeinek (például számítógépes modellezés és szimulációk) fejlesztése, ezek integrálása és megosztása;

Ezenkívül, szervezeti szempontból a KM pillérnek a következő követelményeknek kell megfelelnie: •

Egy Tudományos Tanácsadó Munkacsoport, amely feladata a KM csoportok támogatása az alkalmazott információtechnológiai megoldásokat illetően, az alkalmazott módszerek korszerűségét illetően és a K+F pályázatok esetleges átfedéseinek valamint szinergizmusainak azonosítása. A Tudományos Tanácsadó Munkacsoport tagjainak elismert és magas színvonalon publikáló szakembereknek kell lenniük a biofarmakológia, az alkalmazott információtechnológia valamint más korszerű tudományágak területén.

•

Egy vagy több munkacsoport, amely az egyes kutatási eredmények tudományágakon átnyúló értelmezési lehetőségei vizsgálja ki és jelenti be (például az egyes patofiziológiai folyamatok szimulációja vagy modellezése terén), valamint megvizsgálja azok fontosságát és validálja a kutatási eredményeket.

•

Egy transz-diszciplináris munkacsoport, amely a kutatási eredmények és azok adatainak megosztásának és publikálásának engedélyeztetési, etikai, jogi, adatvédelmi és biztonsági aspektusait vizsgálja, valamint ajánlásokat ad ki ezek alkalmazásával kapcsolatban.

Az érdekelt szervezetekkel folytatott tárgyalások során több hiányosságra derült fény az orvosbiológiai K+F folyamatokat támogató oktatás és szakemberképzés terén. Egy SWOT analízis ezen a téren több ajánlást fogalmazott meg: Az oktatás és szakemberképzés terén a legfontosabb megcélzott feladat jelenleg az Európai Gyógyszerkutatási Akadémia (European Medicines Research Academy, EMRA) megalapítása. Az EMRA egy pán-európai oktatási és szakemberképzési platform, amely egy gyógyszer teljes életciklusának irányításában résztvevő szakemberek képzését képes lefedni. Az EMRA tehát nem csak a gyógyszeripari K+F szakemberek jelenlegi és jövőbeni képzését fedi le, hanem a gyógyszeripari szabályozásában szerepet vállaló állami tisztviselőket is képez.

20


Továbbá, a platform információs bázisként is szolgál a gyógyszerfejlesztés folyamatáról, beleértve a kormányzati szabályozási folyamatot is olyan érdekeltek számára, akik nem vesznek direkt módon részt a folyamatban (például kutatási etikai bizottságok tagjai, újságírók, kockázati tőkebefektetők és betegek). Hogy teljes legyen a kör, a betegszervezeteket is be kell vonni a döntési folyamatba, azzal kapcsolatban, hogy milyen képzést kapjanak azok a szakemberek, akik a gyógyszerfejlesztési folyamatokban vesznek részt. Bár az EMRÁ-nak feltétlenül az adott tudományágakon belül létező kiválósági központokon kell alapulnia, nem célja a jelenlegi egyetemekkel és más felsőoktatási intézményekkel párhuzamos rendszer létrehozása. Az megcélzott oktatási és szakemberképzési aktivitást inkább a bologna-i folyamathoz lehetne hasonlítani, melynek célja a 2010-re az Európai Felsőoktatási Térség megteremtése. Az ehhez vezető feladatokat mindenképpen rangsorolni szükséges. A következőekben felsoroljuk a legfontosabb prioritásokat: •

Az EMRA megalapítása, ebbe beleértve egy központi koordináló testületet valamint egy okatási és szakemberképzési szaktanácsadó bizottságot is;

•

Integrált gyógyszerfejlesztési oktatási programok megteremtése etikai bizottságok és betegszervezetek tagjai számára is;

•

Képzési programok indítása a gyógyszerbiztonságosság gyógyszeripari és orvosbiológiai szakemberek számára;

•

Gyógyszeripari szabályozással foglalkozó oktatási programok kidolgozása;

•

Képzési programok biostatisztikusok, bioinformatikusok, orvosbiológiai informatikusok számára;

•

Kiválósági központok akkreditációs kritériumainak kidolgozása, ezek alapján a kiválósági központok kijelölése;

•

Az akadémiai és az ipari szektor szorosabb együttműködését célzó oktatási programok kidolgozása, beleértve a szakemberek mobilitását elősegítő programot;

•

A hallgatók értékelési rendszerének újragondolása;

•

Az EU-konform kurrikulumok kialakítása minden EU tagállammal egyeztető párbeszédet folytatva;

•

Az oktatás és szakemberképzés akkreditációs rendszerének kialakítása;

•

A jelenleg létező Public-Private Partnership viszonyok feltérképezése az oktatás és szakemberképzés területén;

•

A jelenleg is létező EU-konform kurrikulumok azonosítása;

21

terén,

egyaránt


Végezetül hangsúlyozni szükséges, hogy a gyógyszeripari K+F mindenképpen transzdiszciplináris megközelítést igényel, amely számos hagyományos élettudományi területen kívül olyan technológiai jellegű tudományágakat is magába foglal, mint például a biotechnológia, a nanotechnológia, az orvosi technológia és az információtechnológia.

5.2 Magyarországi programtervek A gyógyszeripari platform oktatási program megvalósításhoz az alábbi szempontok figyelembevételét javasoljuk:

5.2.1 Oktatási igény és kapacitás összehangolását célzó ajánlások A platform résztvevői egyöntetűen nagyon fontosnak vélik, egy koordináló, véleményeket összehangoló, egyetemi és ipari szakemberekből álló munkacsoport kialakítását, amely elemezni tudja a kereslet változásait és az egyetemekkel együttműködve megfelelő helyen, segíteni tudja a kínálat megszervezését. Ezáltal megvalósítható volna az ipari igények és képzési rendszer tematikai és mennyiségi összehangolása. A tematikai összehangolás kiemelten szükséges a graduális képzés valamennyi szintjén, hiszen a graduális képzés lassabban képes alkalmazkodni a változó kereslethez, ezért egyes programok hosszú időre meghatározzák a szakember képzés összetételét. Az összefogó koordináció az iparral és mezőgazdasággal egyaránt szükséges, a munka részleteit feltehetően szakcsoportokra bontva kell majd végezni, esetünkben a gyógyszeripar szemszögéből.

5.2.2 Oktatási szakemberek megfelelő képzésének elősegítését célzó ajánlások Kiemelten fontos az államigazgatásban, kifejezetten az oktatásban dolgozó szakembereknek a modern oktatási módszerekben történő elmélyült továbbképzése. Csak így biztosítható a gyakorlati élet és a szakmai képzés eredményes, jövőbemutató összehangolása.

22


5.2.3 Gyógyszer ajánlások

alkalmazási

szakemberek

oktatására

vonatkozó

Szükséges továbbá a gyógyszeripari és gyógyszerellátási fejlesztés hátterét biztosító oktatásba az állami közigazgatási szervezetek bevonása, OEP, ESKI, OGYI, stb. oktatói és hallgatói szinteken egyaránt.

5.2.4 Interdiszciplináris ajánlások

oktatás

elősegítését

és

fejlesztését

célzó

Fokozni kell az interdiszciplináris oktatás térnyerését. A gyakorlati élet ma olyan szakembereket kíván meg nagy számban, akik interdiszciplináris területen, integratívan képesek dolgozni. Ezért nagyon jelentős a különböző oktatási profilú egyetemek együttműködésében kialakított közös programok megszervezése és támogatása. Fontos az ilyen típusú együttműködések államigazgatási hátterének biztosítása és fejlesztése. (Lásd például a Műszaki-, Állatorvostudományi- és a Semmelweis Egyetemek, nagyon sikeres közös egészségügyi mérnök képzési programját.).

5.2.5 Kompetencia oktatás fejlesztését célzó ajánlások Az egyetemi alapfokú és mesterképzésben igyekezni kell az elméleti és gyakorlati oktatást intenzívebben összekapcsolni, az oktatásba elméleti és gyakorlati szakembereket egyaránt be kell vonni. Erősíteni kell az ismeretek átadása mellett az ismeretek gyakorlati alkalmazásának oktatását, az úgynevezett kompetencia oktatást. Ennek megvalósításába fokozottan kell támaszkodni a gyakorlati felhasználásban működő szakemberekre.

5.2.6 PhD képzés színvonalának emelését célzó ajánlások Jelentősen nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kiemelkedően tehetséges hallgatók képzésre, akiknek a későbbiekben feladata lesz multidiszciplináris, nagyobb munkacsoportok munkájának összehangolása. A PhD képzés erre a legalkalmasabb fázis, ezért a PhD képzésben fokozni kell a minőségi elvárásokat, továbbá az egyetem és az ipar együttműködését.

23


5.2.7 Nemzetközi PhD programokban résztvevő hallgatók számának emelését célzó ajánlások Nagyon fontos az egyetemek nemzetközi együttműködésében szervezett PhD programok kiemelt adminisztratív és anyagi támogatása. Ezek jelentik a legmagasabb szintű európai tudományos elit képzést. Hazánk egyetemeinek részvétele ezekben a programokban kulcsfontosságú a hazai tudományos és ipari fejlődés szempontjából egyaránt. Fontos tovább speciális ösztöndíj rendszer kialakítása e programokban résztvevő tanulók támogatására.

5.2.8 Szakirányú továbbképzés színvonalának emelését célzó ajánlások A posztgraduális oktatás kiemelt fejlesztése indokolt a tudomány gyors haladása miatt. Fontos, hogy a hazai egyetemek és főiskolák a szakembereket foglalkoztató munkahelyekkel együttműködve magas szintű szakirányú továbbképzési programokat biztosítsanak, melyeket közvetlenül és gyorsan alkalmazni lehet a gyorsan változó felhasználói igényekhez.

5.2.9 Posztgraduális alap- és mesterképzés színvonalának emelését célzó ajánlások Sajnos a posztgraduális képzés európai összehangolása még nem történt meg. Ilyen módon az egyes tagállamok eltérő módon közelítik meg a kérdést. Egyes egyetemek elkezdtek nemzetközileg elérhető posztgraduális alap, illetve mesterfokú diplomát adó képzéseket indítani. Az igény posztgraduális diploma iránt gyorsan növekszik, ezért fontos volna a szakirányú továbbképzés mellett az alap és mesterfokú posztgraduális képzés hazai rendeleti hátterét kifejleszteni, mely később beolvadhat a majdan megszülető európai szintű posztgraduális oktatás harmonizációs rendszerbe.

24


5.2.10 Európai Unió által támogatott oktatási együttműködésekben a hazai részvétel erősítését célzó ajánlások Újabban az Európai Unió is támogat különböző keretprogramjain belül nemzetközi együttműködésben létrejövő oktatási programokat. Ezek szervezeti hátterei eltérőek. Esetenként számos európai egyetem oktatói oktatnak együtt közös oktatási csoportokban, egységes oktatási programokban, együttes adminisztrációs rendszeren belül. Más esetekben az oktatás az egyes egyetemek szervezetén belül zajlik, összehangolt oktatási programokat alkalmazva. Ilyen program például az Innovative Medicine Initiative (IMI) EU és az EFPIA által támogatott program keretében szerveződő, harmonizált gyógyszerfejlesztési oktatás (Pharmaceutical Medicine), melyben a Semmelweis Egyetem is részt vesz. Fontos, hogy a hazai oktatás szervezésében résztvevő államigazgatási szervek és a Nemzeti Akkreditációs Bizottság a jelen átmeneti időben kiemelten támogassák a tudományosan magas szintű, EU által támogatott, posztgraduális mester képzést nyújtó oktatási programokat.

25


6 Gyógyszer engedélyeztetés és szabályozás Az értékelő-engedélyező gyógyszerhatóság és az ipar közös feladata, hogy állandóan fenntartsa az egyensúlyt a követelmények és a lehetőségek között: a hazai színvonal magas maradjon, de ez ne akadályozza az innovációt. Ennek a legjobb módszere az állandó konzultáció, amelyhez fórumokat kell teremteni. A KFEB szükségesnek tart működésében bizonyos változásokat, így a gyorsabb értékelést és — az elektronikus adatkezelésre való áttéréssel — az eljárásai egyszerűsítését. A publicitással kapcsolatban pedig a 2008-ban, a Helsinki Deklarációban megfogalmazott etikai normákat követi. A KFEB álláspontja szerint a vizsgálatvezető személyi és a vizsgálóhely tárgyi feltételeinek minimumkövetelményeit is szigorítani kell. A személyi feltételekkel kapcsolatban a fázis I és fázis II vizsgálatokban a vizsgálatvezetővel és vizsgálókkal szemben támasztott követelményeket kell a vizsgálatnak megfelelően célirányosabban behatárolni. A Stratégiai Kutatási Tervben már említésre került a hazai fázis II vizsgálati helyek akkreditációinak fontosságát, és itt ismét hangsúlyozzuk ennek jelentőségét. Fontos felhívni a figyelmet a nyelvet tudó, klinikai asszisztensek hiányára is. A klinikai vizsgálatok engedélyezési folyamatának meggyorsítása érdekében szükségesnek látszik a 3 heti ülésrend bevezetése és a kevesebb (5-6) tagú bizottságok párhuzamos működése. Az egyszerűsítés területén minden gyógyszerrel kapcsolatos vizsgálatot be kellene jelenteni az OGYI-hoz, az off label use újraszabályozására lenne szükség, valamint a mellékhatás jelentések központi kezelésére. Ma ezt a feladatot az OGYI és a KFEB látja el. Nem lehet elsiklani a fordításbeli hibák felett, melyek sajnálatos módon igen gyakoriak, például az EüM. Rendeletek megjelenésénél vagy a betegtájékoztatók kapcsán sűrűn találkozhatunk velük. Kiemelt figyelmet kell arra fordítani, hogy ezeknek az iratoknak a fordítását megfelelő szakfordító végezze, és a megfelelő szaklektorálás is megtörténjen. Kiemelkedő fontosságú a szellemei tulajdon megfelelő törvényi védelme, hiszen ez a befektetők számára elsődleges szempont. Javasoljuk, hogy az EMEA gyakorlatához hasonlóan, az OGYI ne adjon ki forgalomba hozatali engedélyt hatóanyagra (gyógyszerre), anélkül, hogy hitelt érdemlően ellenőrizné, hogy az nem sért-e szabadalmat vagy egyéb szellemi tulajdont. A gyógyszergyártók képviselői rendkívüli fontosságúnak tartják a magyarországi gyógyszeripar versenyképességének növelése szempontjából, hogy a gyógyszerengedélyezési folyamat átfutási ideje jelentősen csökkenjen. Mivel jelenleg az eljárások számának jelentős növekedése figyelhető meg. A megoldást itt a gyógyszerértékelőengedélyező intézmény - elsősorban a létszám növelésén keresztüli - megerősítésében látjuk.

26


Fontos kérdés a placebóval végzett klinikai vizsgálatok értékelésének európai és USA-beli különbözősége. Sok esetben csak a placebo alkalmazása döntheti el, hogy hatásos-e a vizsgált készítmény, de sok esetben alkalmazása etikai szabályba ütközhet. A vizsgálók részéről igényként jelentkezik a placebo klinikai vizsgálati alkalmazásának Helsinki deklaráció 2008 (Szöul) változata szerinti módszertani szabályozása. Emiatt felmerül a placebo kérdés újraszabályozása megfelelő szakmai útmutatóval. Foglalkozni szükséges még az etikai bizottságok kompetenciájával, valamint a beavatkozással járó és nem járó klinikai vizsgálatok egyértelmű megkülönböztetésével is, mert jelenleg nem egyértelmű ezeknek a vizsgálatoknak a definíciója. Ehhez jogszabálymódosítást kell kezdeményezni, miszerint az OGYI feladata az egyes vizsgálatok minősítése, amely elküldi álláspontját az adott etikai bizottságnak. Kiindulva a 2001/18 EC EU Direktívából: bármely biotechnológiai termék kereskedelmi forgalmazása előtt el kell végezni annak értékelését és a forgalmazás megfelelő hatóságok általi engedélyezését. Ez szükségessé teszi a termék etikai értékelését is, ezért fontos az etikai eszközrendszer kidolgozása, mely az értékelés elengedhetetlen része. Az EU jogalkotása a vizsgált területen is összefüggésben az Európai Unió céljával az áruk szabad áramlásának megteremtésére irányuló tevékenységgel a biotechnológia területére, annak szabályozására irányul. Az Európai Unió jogalkotása jelentős az orvostudományi kutatások részterületein. •

Klinikai vizsgálatok: a gyógyszerkészítmények forgalomba hozatali eljárását megelőző vizsgálat, melynek célja a készítmény klinikai, farmakológiai farmakodinámiás hatásainak feltárása, a kiváltott nem kívánatos gyógyszerhatás azonosítása, felszívódásának, eloszlásának metabolizmusának kiválasztódásának tanulmányozása. Készítmények ártalmatlansági, hatékonysági, előny/kockázat vizsgálata, igazolása.

•

Az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata az orvostudományi kutatások másik kiemelkedő területe, mely kritérium rendszer jelenleg kidolgozás alatt áll. De az uniós jog nem szabályozza az orvostudományi kutatások további területeit, például új sebészi eljárások emberen történő kipróbálása, halottból vett szervek, szövetekkel végzett kutatások, epidemiológiai kutatások. Az utóbbi lényeges hiszen, a „Stratégiai Kutatási Terv” célkitűzéseit mindenhol érinti. Igaz, hogy a fenti felsorolás elemeit az uniós jog nem szabályozza, nemzeti hatáskörbe helyezi, irányelvek vonatkoznak rájuk.

Az orvostudományi kutatásokra azonban nagy hatással van az EU jogalkotása minden területen. Azt is le kell szögezni, hogy a kutatások között az elhatárolódás nem olyan nagy, így a gyógyszerkészítmények klinikai vizsgálatának szabályozása az orvostudományi kutatásokra is érvényes lehet, tehát eltérő szabályozásra nincs szükség. A nemzetközi hatáskörben lévő jogalkotások, tehát egységes szerkezetbe kerülhetnek. Magyarországon ennek figyelembe vételével alakul ki, és alakult ki az etikai szabályozás, jogalkotási rendszer, az engedélyezési eljárás. Jelenleg az eljárás szempontjainak újra gondolását végzi a munkacsoport (KFEB, TUKEB, ETT Elnökség). A Bizottságok a munkacsoport feladata a tudomány és technika, technológia fejlődésével kapcsolatos etikai problémák elemzése, vélemények közzététele, új stratégiák kidolgozása, jogi és társadalmi következmények vizsgálata. 27


7 Orvosi nanotechnológia A Nanomedicina Munkabizottság elkötelezett a hazai nanotechnológiai K+F tevékenység támogatásában, mind az alapkutatás, mind a gyógyszeripar terén. Ennek az új tudományágnak azért is fontos a hazai megerősödése, mert a nemzetközi gyógyszeriparban egyre nagyobb arányban jelennek meg a nanotechnológiai módszerekkel készült gyógyszerek. Ennek a tudományágnak a meghonosodása a magyarországi gyógyszeriparban magas prioritást élvez, mert csak így lehet fenntartani és növelni a honi gyógyszeripari K+F nemzetközi versenyképességét. Ennek érdekében az Nanomedicina Munkabizottság a következő általános célokat jelölte meg: •

A Magyarországon nanogyógyszerekre, illetve gyógyszer nanocarrierekre irányuló K & F tevékenységek összehangolása;

•

A magyar nanomedicina integrálása az Európai Uniós programokba;

•

Nanomedicina projektek pályáztatása hazai és Európai Uniós támogatásra;

•

Egy új nanomedicina kutatási és oktatási központ létrehozása.

Az általános célok megvalósítása érdekében a Nanomedicina Munkabizottság az alábbiakban részletesen is kifejtett konkrét ajánlásokat fogalmazza meg: Az „Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform” keretein belül létrehozunk egy „Nanomedicina Munkabizottság”-ot a következő konkrét feladatok megszervezésére: •

Létrehozunk és fenntartunk egy magyar nyelvű „Nanomedicina Hírmondó” honlapot. Ennek az internetes oldalak a feladatai közé tartozik majd a Magyarországon nanomedicinával foglalkozó kutatók és orvosok nevének, kutatási témáinak, publikációinak közzététele. Ezenfelül publikus lesz azon műszereiknek, technológiájuknak vagy állatmodelljeiknek az elérhetősége, amelyeket kollaborációra ajánlanak fel más hasonló témában dolgozó kutatóknak. A Nanomedicina Hírmondó feladatai közé tartozik majd a www.nanoforum.org és jónéhány egyéb web oldal rendszeres figyelése nyomán minden hónapban híreket szolgál a nanomedicina legújabb eredményeiről.

•

A Nanomedicina Munkabizottság 2 havonta rendszeresen előadásokat és azt követő informális összejöveteleket szervez a nanomedicinát művelő, illetve az abban érdekeltek számára egy arra dedikált, konstans helyen.

28


•

A Munkabizottság céljai között szerepel a nanotechnológiával foglalkozó posztgraduális képzések, Ph.D. kurzusok, valamint ismeretterjesztő előadások szervezése.

•

Megszervezésre kerül a rendszeres pályázatfigyelés és írás nanomedicina területén. Szándékunk szerint professzionális pályázatírókat kívánunk alkalmazni a területre irányuló hazai és EU-s pályázatok elkészítésére és beadására.

•

Céljaink között szerepel a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás egyéb európai nanomedicina laboratóriumokkal és szervezetekkel.

•

A Munkabizottság a jövőben részt kíván venni konferenciák, szemináriumok, csereprogramok, ösztöndíjak figyelésében és megfelelő részvételek szervezése, támogatásában.

A Nanomedicina Munkabizottság felveszi továbbá a kapcsolatot valamint együttműködést szervez a fontosabb európai nanomedicina társaságokkal és szövetségekkel, közöttük az European Foundation for Clinical NanoMedicine-nel valamint az European Society for Nanomedicine-nel. Az European Foundation for Clinical Nanomedicine (CLINAM, www.clinam.org) és az European Society for Nanomedicine (ESNAM, www.esnam.org), nagy tőkeerejű non-profit, grantekből és tagdíjból élő, bázeli székhelyű szervezetek. Tevékenységük közé tartozik az évenkénti European Conference for Clinical Nanomedicine szervezése, az European Journal for Clinical Nanomedicine szaklap publikálása, valamint programok, kutatási lehetőségek és grantek hirdetése. Ezek a grantek és kollaborációs lehetőségek például a következő területeken lehetségesek: Nanotechnology-based therapy of atherosclerosis, Bedside Monitoring with Nanosensors, Treating Cancer by Nanomedical Drug Targeting, Ethical-philosophical-societal implications of "nano" and the converging sciences). Ezenfelül a Munkabizottság az FP7 és NKTH felhivásait követve megfelelő pályázatokat szervez és ad be, többek között a Budapesten megalakuló Európai Technológiai Intézetbe (EIT) egy Knowledge and Innovation Community (KIC) létrehozására a nanomedicina területén. 2 A Nanotechnológiai KIC Az Európai Technológiai Intézet (European Institute of Technology (EIT) keretein belül működne. Az EIT az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) európai megfelelője. Ennek koncepciója 2005-ben született az EU „lisszaboni stratégia” égisze alatt. Az EIT célja a „tudás háromszög” (knowledge triangle: oktatás, kutatás, innováció) centralizálása a lehető legmagasabb szinten. A budapesti telephelyen jelenleg formálódó, többmilliárd euró nagyságrendű költségvetéssel rendelkező EIT egy internacionális és interdiszciplináris központ, virtuális intézet, amely úgynevezett KIC-ekben (Knowledge Innovation Community) tömörülő, egy területre fókuszált európai organizációkat támogat. A résztvevők a legkiválóbb egyetemek, kutatóintézetek, magán és állami vállalatok, alapítványok és pénzintézetek. Egy egészségügyre irányuló KIC kiírása 2010-re várható (KIC költségvetés ebben az időszakban kb. 20 millió euró), ahol egy pán-európai nanomedicina program jó eséllyel pályázik. A Nanomedicina Munkabizottság célja, hogy egy ilyen pályázatnak részesei legyünk.

2

http://ec.europa.eu/education/policies/educ/eit/doc/com604_en.pdf

29


A Nanomedicina Munkabizottság hozzájárul a Nanomedicina Kutató és Oktató Központ (NM KOK) létrehozásához és működéséhez egy nanotechnológiában járatos oktató alkalmazásával és egy részállásos munkahely létrehozásával. Jelenleg a Richter Gedeon Nyrt. által vezetett konzorcium (mely magában foglalja a Semmelweis Egyetemet és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapitványt) 2008-ban 1 milliárd HUF NKTH támogatást nyert (NANOMEDI) a hazai nanomedicina előmozdítására. Több konkrét feladat mellet a pályázat egyik fő célkitűzése egy Nanomedicina Kutató és Oktató Központ létrehozása volt a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében, a volt izotóp osztály helyén. Az egység létrehozása logisztikus problémák miatt eddig nem indult be. A nanotechnológiában járatos oktató és a Nanomedicina Munkabizottság az előbbiekben megfogalmazott feladatait koordináló részállásos titkár(nő) alkalmazása megalakuló NM KOK területén fontos eszmei és praktikus előrelépés lenne a NANOMEDI vállalásainak teljesítésében.

30


8 Mellékletek

8.1 Témavezetők

1. Gyógyszerbiztonságosság Prof. Dr. Mátyus Péter, egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Gyógyszerkutatási és Gyógyszerbiztonsági Centrum Prof. Dr. Sümegi Balázs, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, ÁOK, Biokémia és Orvosi Kémiai Intézet 2. Gyógyszerhatásosság Prof. Dr. Ferdinándy Péter, egyetemi tanár, kari innovációs igazgató, Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, Biokémiai Intézet Prof Dr. Szilvássy Zoltán, igazgató, Debreceni Egyetem, Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet 3. Oktatás, képzés és tudásmenedzsment Prof. Dr. Kerpel-Fronius Sándor, egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet Dr. Oberfrank Ferenc, ügyvezető igazgató, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 4. Gyógyszerengedélyeztetés és szabályozás Prof. Dr. Paál Tamás, főtanácsadó, Országos Gyógyszerészeti Intézet Dr. Temesi Alfréda, igazgató, Egészségügyi Tudományos Tanács - Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet (ETT-ESKI) 5. Orvosi nanotechnológia Dr. Szebeni János, osztályvezető, Bay Zoltán Nanotechnológiai Intézet

31


8.2 Csatlakozott intézmények

MAGYOSZ Semmelweis Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Országos Gyógyszerészeti Intézet Egészségügyi Minisztérium: Egészségügyi Tudományos Tanács, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Pályázati Iroda MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány SZBK Enzimológiai Intézet Pharmatrend Biotechnológiai Kft Debreceni Tudományegyetem Eötvös Lóránd Tudományegyetem BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

32


8.3 Pénzügyi terv

8.3.1 Gyógyszerbiztonságosság

Évente két szakértői kerekasztal-megbeszélés szervezése, melynek célja a hazai gyógyszerbiztonságossági szakérti hálózat minél szorosabb együttműködésének kialakítása. Ezeken a kerekasztal-megbeszéléseken kerülne kialakításra a Gyógyszerbiztonságossági Munkabizottság közös koncepciója, az alapító okirat kidolgozása, állásfoglalások, ajánlások kiadása. A Munkabizottság megalapítaná az in silico toxikologia nemzeti platformját, mely ernyőszervezetül szolgálhatna a témával foglalkozó hazai szakértők számára. Költségvetési javaslat:

1 000 000 Ft.

Évente egy jelentős, nemzetközi szakértői konferencia megszervezése, mely hozzásegítené a hazai szervezet európai integrációját. A Gyógyszerbiztonságossági Munkabizottság szándéka aszerint az in silico toxikológia nemzeti platformja csatlakozni kíván az IMI keretein belül jelenleg szerveződő a hasonló európai szintű szervezetbe. Ezirányú egyeztetések jelenleg folyamatban vannak F. Sanz IMI koordinátorral, aki támogatásáról biztosította a Munkabizottság tagjait. Költségvetési javaslat:

5 000 000 Ft.

Évente összesen:

6 000 000 Ft

8.3.2 Gyógyszerhatásosság A Platform keretein belül tervezett rendezvények: Szimpózium Évente egy alkalommal tervezzük egy szimpózium rendezését, melyet a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társasággal együttműködésben szerveznénk. Költségvetési javaslat:

400 000 Ft

33


Munkaértekezlet Évente egy alkalommal tervezünk egy szűkebb körű munkaértekezlet szervezését. Költségvetési javaslat:

300 000 Ft

A rendezvényekkel kapcsolatosan felmerülő egyéb kiadások Meghívott előadók költségtérítése (utazás és szállás): 600 000 Ft Tiszteletdíjak (beleértve a meghívott előadókat is): 2 200 000 Ft Állásfoglalások elkészítéséhez szükséges szakértői díjak (jogász, stb.):1 500 000 Ft Az állásfoglalások közzététele, weboldal, sajtótájékoztatók: 300 000 Ft Egyéb adminisztrációs költség: 200 000 Ft Évente összesen:

5 500 000 Ft

8.3.3 Oktatás, képzés és tudásmenedzsment A tervezet megvalósításához az elkövetkezendő 5 évben évenként 1 millió Ft, azaz összesen 5 millió Ft látszik szükségesnek, mely összeget az alábbiak szerint kívánunk felhasználni: Oktatási igény és kapacitás összehangolása E célból évente egy, maximálisan két egyeztető megbeszélést látunk indokoltnak. Ezek célja az egyetemek által nyújtott mesterfokú képzési igény és kereslet kvantitatív és kvalitatív összehangolása. Kifejezetten a mesterfokú képzésre kívánunk hangsúlyt fektetni, mert ennek a képzési fokozatnak kiemelkedő a jelentősége a gyógyszeripari szakember képzés számára. A modern gyógyszeripar multidiszciplináris megközelítést igényel, ezért kiemelten kívánjuk támogatni a több egyetem együttműködésében megvalósuló, valóban multidiszciplináris oktatást nyújtó programok megvalósítását. Természetesen ez nem zárja ki az egy egyetemen belül szervezett, speciális szakterületet oktató programok támogatását, azonban javaslatunk a jövő multidiszciplináris irányban történő fejlődését kívánja elsődlegesen támogatni.

34


PhD képzés A PhD képzés a bolognai rendszer legmagasabb fokát jelenti. Kiemelten az egyetemek és a gyógyszeripar közös szervezésében létrehozott PhD programokat kívánjuk támogatni, mert megítélésünk szerint ez a megközelítés biztosítja az elméleti és a gyakorlati célok optimális összehangolását. A tudományos nemzetközi együttműködésekben megvalósuló PhD programok jelentősen emelik a tudományos kutatás színvonalát, összetettségét, továbbá előmozdítják hazai kutatóink nemzetközi tevékenységét, gyógyszer kutatásunk nemzetközi kapcsolatrendszerét. Következésképpen a nemzetközi együttműködések kialakítását kívánjuk fokozottan támogatni. Posztgraduális képzés A bolognai folyamat eddig nem adott szervezeti hátteret a posztgraduális képzésnek. A posztgraduális képzésben szintén az egyetemek és gyógyszeripar együttműködésben kialakított posztgraduális képzéseket támogatjuk.

szoros

Hazai szinten fontos a szakirányú továbbképzések mellett a posztgraduális mester fokozatot adó továbbképzések hazai kiépítése, melyek egyre gyakrabban jelennek meg a nemzetközi gyakorlatban. A fokozódó specializálódás következtében elindultak az egyetem nemzetközi együttműködésében kialakuló posztgraduális mester képzések. Elsősorban ezek biztosítják a hazai ipar számára a nemzetközi kitekintéssel rendelkező szakember utánpótlást. Ezért olyan nemzetközi képzéseknek az elterjedését kívánjuk elsősorban biztosítani, melyekbena hazai egyetemek is aktívan részt vesznek. Évente összesen:

1 000 000 Ft

8.3.4 Orvosi nanotechnológia A „Nanomedicina Hírmondó” internetes honlap fenntartási költsége Rendszeres (2 havonta) előadások és fórumok szervezése Posztgraduális és PhD tanfolyamok szervezése Pályázatfigyelés és –írás a nanomedicina területén EU-s kapcsolattartás, kollaborációk szervezése, stb. (utazási költség) Nanomedicina oktató (munkabér, egyéb költségek) Adminisztrátor (részmunkaidős állás, munkabér)

500 000 Ft 600 000 Ft 220 000 Ft 100 000 Ft 400 000 Ft 5 000 000 Ft 1 800 000 Ft

Évente összesen

8 620 000 Ft

35


8.3.5 Összesített pénzügyi terv

Munkabizottság

Gyógyszerbiztonságossági Munkabizottság

Gyógyszerhatásossági Munkabizottság

Oktatás, Képzés és Tudásmenedzsment Munkabizottság

Nanomedicina Munkabizottság

Programterv Kerekasztal.megbeszélés hazai szakértők részvételével (évi 2 alkalom) Nemzetközi szakértői konferencia szervezése (évi 1 alkalom) Szimpózium szervezési költsége (évi 1 alkalom) Szűkebb körű munkaértekezlet szervezése (évi 1 alkalom) Meghívott előadók költségtérítése (szállás, utiköltség) Előadói tiszteletdíjak Állásfoglalások kiadásához szükséges szakértői díjak Állásfoglalások közzététele, honlap, sajtótájékoztatók Egyéb adminisztrációs költség Oktatási igény és kapacitás összehangolása PhD képzés Posztgraduális képzés Nanomedicina Hírmondó internetes honlap fenntartása Előadások és fórumok Posztgraduális és PhD tanfolyamok Pályázatfigyelés és –írás EU-s kapcsolattartás, kollaborációk, stb. utazási költsége Nanomedicina oktató Részmunkaidős adminisztrátor

Összesen

Éves költségterv (Ft) 1 000 000 5 000 000 400 000 300 000 600 000 2 200 000 1 500 000 300 000 200 000 1 000 000 500 000 600 000 220 000 100 000 400 000 5 000 000 1 800 000 20 720 000

36

Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform MEGVALÓSÍTÁSI TERV

Recommend Documents