Nemzeti Víztechnológiai Platform

NEMZETI VÍZTECHNOLÓGIAI PLATFORM

Nemzeti Víztechnológiai Platform Prof. Somlyódy László szakmai vezető Dr. Fleit Ernő projekt vezető Dr. Szabó Anita műszaki koordinátor

MAVÍZ Igazgatói Értekezlet- 2009. november 05.


Mi a platform célja? → Fenntartható települési vízgazdálkodási K+F stratégia kidolgozása • Az elkövetkezendő évtizedekben központilag támogatandó K+F célok kijelölése (2025-ig) • Helyzetkép, hajtóerők, prioritások, forgatókönyvek és célállapot meghatározása • Érdekalapú, életszerű működés • Nem „mi”, nem a kormányzat, hanem Önökkel, a K+F eredmények hasznosítóival együtt, a tényleges igényeken alapulva • Stratégiai terv, amit elfogadtatunk a politikusokkal és az országos szervezetekkel


Nemzeti Technológiai Platformok rendszere EU minta és kormányzati igény: – K+F irányítás és felügyelet átalakítása – Kormányzati prioritásokká emelhető kutatási irányvonalak kijelölése – Az alkalmazó, üzleti szféra bevonása az irányításba – Szakmánkénti technológiai platformok létrehozása 2007. október:

Első NTP felhívás, NKTH információs nap

2008. március:

11 pályázat nyer (61-ből) – 400 M Ft

2008. június:

Második NTP felhívás

2008. november: 10 pályázat nyer (35-ből) – 360 M Ft

2008. december: Megalakul a Nemzeti Víztechnológiai


Stratégiai tervek hiánya és szükséglete • Stratégiai Kutatási Terv (2009) – Ágazat jövőképe (helyzetértékelésből kiindulva) – Kutatási és fejlesztési prioritások, ezek ütemezése – Elérendő jövőbeni állapot

• Megvalósítási Terv (2010) – Megvalósíthatóság: konkrét feladatok, eszközök – Hogyan lehet kitörni az „ördögi körökből”? Pl. hálózat/rekonstrukció/vízdíj/vízfogyasztás

– Mintaprogramok – „INNOVÁTOR KFT.” – Kommunikáció, érvényesítés


Szervezeti felépítés - Közreműködők • • •

BME VKKT (gesztor, titkárság) Munkacsoportok Üzleti, Tudományos, Koordinációs tanácsok – – – – – –

Vízi közmű vállalatok Felsőoktatási intézmények Kutatóintézetek MAVÍZ és egyéb szakmai, érdekképviseleti szervezetek KvVM NKTH

Megvalósulási fázisban bővítés: Tulajdonosok, hatóságok, kormányzati szervek


Munkacsoportok / kutatási területek 1. Ivóvíztisztítási technológiák és vízbiztonság (Dr. Licskó István)

2. Korszerű kommunális szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiák (Dr. Jobbágy Andrea) 3. Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési stratégiák (Dr. Fleit Ernő)

4. Kistelepülések vízgazdálkodása (Dr. Buzás Kálmán) 5. Vízi közmű hálózatok (Dr. Darabos Péter) 6. Felkészülés az éghajlatváltozás okozta váratlan hatásokra és forgatókönyvekre (Dr. Nováky Béla)

7. Technológiai vizek kezelése (Dr. Mizsey Péter) 8. A hazai víztechnológia K+F helyzetét befolyásoló jogi, gazdasági és társadalmi környezet (Dr Papp Mária)


Eredmények •

Munkamódszer: – – – – –

Szakértői panelek (munkacsoportok) Szakirodalom Kérdőívek Mélyinterjúk SWOT


Helyzetkép - K+F Magyarországon Magyarország helyezései nemzetközi összehasonlításban

Mutatószám

OECD

Vállalati K+F intenzitás

24/30

K+F-ben foglalkoztatottak létszáma

24/29

1 USD K+F ráfordításra jutó adókedvezmény mértéke

9/30

Triád szabadalmak

22/27

Tudományos közlemények

25/30

Az internetet és honlapokat használó vállalatok aránya

28/28

Szélessávú internet-kapcsolat árak

4/29

Forrás: OECD Innovációpolitikai tanulmányok. Magyarország. 2009.

0% Szervesanyag eltávolítás Biológiai foszfor eltávolítás Kémiai foszfor eltávolítás Egyéb csatornamű hulladék kezelése

Előtisztítási fokozat

Iszapstabilizálás

Online monitoring rendszer Szennyvíziszap sűrítés, víztelenítés Probléma a nitrifikációval Folyamatirányítás (telepvezérlés) Ipari szennyvíz megjelene

Denitrifikáció

Ülepíthetőségi problémák Szennyezőanyag alulterhelés/túlterhelés Szennyvíziszap további kezelése,

Bűzproblémák

Habzás

Szennyvíz mennyiség ingadozása

Korrózió


Kérdőív: Szennyvíztisztítás és iszapkezelés - K+F igények Problémák előfordulása a megkérdezettek %-ában

80%

70%

60%

50%

40%

30%

20%

10%


SWOT általános helyzet Erősségek  EU jogharmonizáció megtörtént.  Vízi közművek iránt elkötelezett szolgáltatói szakmai háttér.  Jelentős EU támogatási források a beruházásokra.  Vízgazdálkodási tradíciók.

Lehetőségek     

Vízi közmű törvény (tulajdonosi struktúra, díjképzés stb.). Vízi Közmű Felügyelet. Jogi szabályozási rendszer, határértékek felülvizsgálata. Tulajdonosi és üzemeltetői integráció ösztönzése. Támogatási források megfelelő felhasználása (EU források fejlesztésre, hazai források fenntartási jellegű tevékenységekre).  Vízi közmű szolgáltatók bevonása a beruházások előkészítésébe.

Gyengeségek  Egységes törvényi szabályozás, az ágazati stratégia hiánya; politikai kitettség.  Díjellenőrző hatóság hiánya, az önkormányzatok ellentmondásos érdekeltsége.  „Szennyező fizet” elv nem érvényesül maradéktalanul (pl. csatornabírság).  Rekonstrukciós elmaradások.  Beruházásokhoz szükséges saját tőke hiánya.  A fejlesztések költséghatékonysága/fenntarthatósága.  Pályázatok, beruházások előkészítésének szakmai hiányosságai.

Veszélyek  Kedvezőtlen gazdasági és demográfiai változások.  Klímaváltozás.  Elmaradt rekonstrukciók miatti üzemzavarok számának drasztikus növelése.  Állami beavatkozás nélkül a rekonstrukciós munkák forrásai nem biztosíthatók.  Jövőbeni EU források felhasználásának megfelelő szakmai előkészítése elmarad.  Vízfogyasztás további jelentős csökkenése.


SWOT K+F intézményrendszer Erősségek  Innovációs Alap.  EU-s K+F források rendelkezésre állása (2013-ig).  EU tapasztalatok átültetése a kutatás-fejlesztést finanszírozó pályázati kiírásokba (pl. NKTH).

Lehetőségek  Platform és hasonló jellegű intézmények (pl. klaszterek) megjelenése.  A K+F irányítás intézményrendszerének felülvizsgálata, egységesítés és központosítás.  Nemzetközi szinten bevált módszertanok átvétele, megfelelő hazai adaptációja.  Fokozottabb részvétel az EU FP, ERA-NET programokban.  Hazai pályázati rendszerek összehangolása.

Gyengeségek  Korlátozott vállalati K+F igény és koncepció.  A vállalatok nem érdekeltek az alapkutatásban.  Hosszú távú, átlátható K+F finanszírozási stratégia, irányítás, koordináció hiánya.  Az innovációs járulékhoz eddig tett állami támogatás megvonása.  A K+F tevékenységből hiányoznak a kockázati tőkebefektetők.  Túlzott bürokrácia (K+F pályázatok).  K+F hasznosulásának bürokratikus ellenőrzése a tényleges ellenőrzés helyett.  Kutatóintézetek hiánya.

Veszélyek  Az innováció általános helyzete, innovációs potenciál tovább romlik.  Intézményekhez kötődően megjelenő, nem konzisztens stratégiák mentén történő forrásfelhasználás.  Hosszú távú kutatási források kiszámíthatatlansága.  EU K+F források elapadása.  „Brain-drain” (agyelszívás).

NEMZETI VÍZTECHNOLÓGIAI PLATFORM KONFERENCIA

Feladatok Probléma

Feladat

Ütemezés

Prioritás

Egységes törvényi szabályozás hiánya, tulajdonosi struktúra anomáliái.

Vízi közmű törvény kidolgozása és előterjesztése – tulajdonosi struktúra rendezése.

Azonnali

Kiemelten fontos

Hiányzik a tulajdonosoktól független díjellenőrző hatóság.

Nemzeti Vízügyi Hatóság/Vízi Közmű Felügyelet szervezeti struktúrájának, feladatainak és hatáskörének kidolgozása.

Azonnali

Kiemelten fontos

Díjképzés problémái.

Díjreform: teljes költségmegtérülés elve alapján amortizációs, fejlesztési és rekonstrukciós költségek beépítése a díjba, díjtámogatás rendszerének átalakítása (rászorultsági elv)

Azonnali

Kiemelten fontos

Rövid távú

Fontos

Azonnali

Kiemelten fontos

Rövid távú

Fontos

Reális rekonstrukciós igény felmérése. Rekonstrukciós elmaradások.

Új beruházások gyenge költséghatékonysága.

Sajáterő hiánya, pénzkivonás az ágazatból.

Nemzeti rekonstrukciós program kidolgozása, a források megteremtése. Új beruházások esetén előírások a teljes működési élettartamra vonatkoztatott költséghatékonyság kikényszerítésére. Támogatási források megfelelő felhasználását célzó finanszírozási politika (EU források fejlesztésre, hazai források fenntartási jellegű) Az ágazatban keletkező pénzek ágazati felhasználásának kényszere.


Elérhetőség - http://www.nvp.hu/

Nemzeti Víztechnológiai Platform

Recommend Documents